You are on page 1of 336

Gergely Istvan

Elektrotechnika
Tankonyvve nyilvanitva: 13703 - 6/2004

Gergely Istvan: Elektrotechnika

Lektoralta: Laczkovich Janosne

Gergely Istvan - General Press

Boritoterv: Drobek Odon

Feleios szerkeszto: Bardi Erzsebet

Kilencedik, valtozatlan utannvomas, 2005

ISBN 963 9076 33 3

Kiadja a GENERAL PRESS KIADO


1138 Budapest, Nepfurdo u. 15/d
Tel: 359-2201, 359-1241, 350-6340
Fax: 359-2026
www.generalpress.hu
generalpress@generalpress.hu

Felelos kiado: LANTOS KALMANNE


Irodalmi vezeto: BESZE BARBARA
Muveszeti vezeto: LANTOS KALMAN

Nyomdai elokeszites: SCR1PTOR KFT.


Nyomtatta es kototte a Realszisztema Dabasi Nyomda Rt.
Felelos vezeto: Madi Lajos vezerigazgato
Munkaszam: 04-1369
Tartalomjegyzek

1. Ismerkedes az elektrotechnikaval es az elektronikaval 15


1.1 Egy kis tortenelem 15
1.2 Villamossagtan, elektrotechnika, elektronika 16
1.3 Az elektrotechnika muszaki tudomany 17
1.3.1 Az elektrotechnika, a matematika es a fizika kapcsolata 17
1.3.2 Mertekegysegek es prefixumok 18
1.3.3 Az osszefuggesek abrazolasa 20
1.3.4 Szemleltetes es modellezes 22
2. Kolcsonhatasok es az anyag szerkezete 23
2.1 Az atom szerkezete es a villamos kolcsonhatas 23
2.2 A villamos ter es a feszultseg 27
2.2.1 A villamos ter 27
2.2.2 A feszultseg 27
2.3 Az atom elektronjanak energiaja 28
2.4 Az aramerosseg es amagneses kSlcsonhatas 30
2.4.1 Azelektromos aram 30
2.4.2 A magneses kolcsonhatas 30
2.4.3 A tblteshordozo sebessege 31
2.5 Racsszerkezet es kotesek 32
2.5.1 A kristalyracs 32
2.5.2 Az ionos kotes 33
2.5.3 Akovalens kotes 33
2.5.4 A femes kotes 34
2.6 A szabad tolteshordozo homozgasa ...34
2.6.1 Az atomokes az elektronok homozgasa 34
2.6.2 Az elektron termikus sebessege 35
2.7 Ellenallas es vezetes 36
2.7.1 A vezetes 36
2.7.2 Az ellenallas mint kolcsonhatas 36
2.8 Vezetok, felvezetok, szigetelok 37
2.8.1 Energiaszintek kristalyos anyagokban 37
2.8.2 Szigetelok 38
2.8.3 Felvezetok 38
2.8.4 Vezetok 39
2.9 Az elektromos aram hatasai 39
2.10 A kolcsonhatasok kapcsolata 40
3. Az egyszeru aramkor 41
3.1 Az aramkor 41
3.2 Meresekaz aramkorben 43
3.3 Ohm torvenye 44
3.4 Az elektronika es az Ohm torveny 45
3.5 Az ellenallas meghatarozasa 47
3.6 Az ellenallas homersekletfuggese 49
3.7 Az ellenallas mint alkatresz 50
3.7.1 Az ellenallas szerkezeti felepitese 50
3.7.2 Az ellenallas ertekenek beallitasa 51
3.7.3 Az ellenallas nevleges erteke es tiirese 52
3.7.4 Kiilomeges ellenallasok 55
3.7.4.1 Termisztorok 55
3.7.4.2 Feszultsegfuggo ellenallasok 57
4. Munka, teljesitmeny es hatasfok 59
4.1 Villamos munka 59
4.2 Villamos teljesitmeny 59
4.2.1 A teljesitmeny meghatarozasa 59
4.2.2 A fogyasztok teljesitmenye 60
4.2.3 Ellenallasok terhelhetosege 61
4.3 Hatasfok 62
5. Passziv villamos halozatok 65
5.1 A villamos halozatok csoportositasa 65
5.2 Kirchhoff torvenyek 65
5.2.1 A csomoponti torveny 65
5.2.2 A hurok torveny 66
5.3 Passziv ketpolusii halozatok eredo ellenallasa 67
5.3.1 Soros kapcsolas 67
5.3.2 Parhuzamos kapcsolas 68
5.3.3 Vegyes kapcsolasok 69
5.4 Nevezetes passziv villamos halozatok 72
5.4.1 A fesziiltsegoszto 72
5.4.1.1 A fesziiltsegosztas torvenye 72
5.4.1.2 A feszultsegoszto 73
5.4.1.3 Potenciometerek 74
5.4.1.3.1 A potenciometerek szerkezeti felepitese 74
5.4.1.3.2 Potenciometerjellemzok 75
5.4.1.3.3 Trimmerek 76
5.4.1.4 A fesziiltsegmero mereshataranakkiterjesztese 77
5.4.1.4.1 Az alapmiiszer 77
5.4.1.4.2 A feszultsegmero mereshataranak bovitese 77
5.4.2 Azaramoszto 79
5.4.2.1 Az aramosztas torvenye 79
5.4.2.2 Az arammero mereshataranak bovitese 80
5.4.3 A Wheatstone hid 83
6. Az aram hohatasa 85
6.1 A villamos energia hoegyenerteke 85
6.2 A ho terjedese 86
6.3 Testek melegedese 87
6.4 A hohatas alkalmazasai 88
6.4.1 Futes es melegites 88
6.4.2 Izzolampak 88
6.4.3 Vezetekek meretezese es az aramsiiruseg 89
6.5 Biztositok 90
6.6 Hutobordak meretezese 92
6.6.1 A keletkezett ho meghatarozasa 92
6.6.2 A ho eltavolitasa 92
7. Aktiv villamos halozatok 95
7.1 Idealis es valodi generator 95
7.2 Fesziiltseggeneratorok helyettesito kapcsolasa 95
7.3 Fesziiltseggeneratorok uzemi allapotai 96
7.4 Fesziiltseggeneratorok kapcsolasa 98
7.4.1 Soros kapcsolas 98
7.4.2 Ellenkapcsolas 99
7.4.3 Parhuzamos kapcsolas 99
7.4.4 Vegyes kapcsolas 99
7.5 Generatorok helyettesito kepei 100
7.5.1 A helyettesito kep fogalma 100
7.5.2 A Thevenin helyettesito kep 101
7.5.3 A Norton helyettesito kep 101
7.5.4 A helyettesito kepek atszamitasa 101
7.5.5 Az idealis generatorok jelleggorbei 102
7.5.6 Peldak 102
7.6 A szuperpozicio tetele 105
7.7 Generatorok belso ellenallasanak meghatarozasa 106
7.8 Generatorok teljesitmeny viszonyai 106
7.8.1 A generator hatasfoka 106
7.8.2 A fogyasztorajuto teljesitmeny 107
8. Vegyi-elektromos folyamatok 109
8.1 Folyadekok vezetese 109
8.2 Az elektrolizis 110
8.2.1 Az aram vegyi hatasa 110
8.2.2 Faraday torvenye Ill
8.2.3 Az elektrolizis felhasznalasa 112
8.2.3.1 Femek kivalasztasa 112
8.2.3.2 Galvanizalas, galvanoplasztika 112
8.2.3.3 Az aluminium eloxalasa 113
8.3 Elektrokemiai energiaforrasok 113
8.3.1.Galvanelemek 113
8.3.1.1 Az elektrokemiai fesziiltsegsor 113
8.3.1.2 A galvanelem mukodesi elve 114
8.3.1.3 A galvanelemmuszakijellemzoi 115
8.3.1.4Aszarazelem 116
8.3.1.5Kulonlegesgalvanelemek 117
8.3.1.6Telepek 118
8.3.2 Akkumulatorok 119
8.3.2.1 Az akkumulatorok miikodese 119
8.3.2.2 Akkumulatorjellemzok 120
8.3.2.2.1 Cella feszultseg 120
8.3.2.2.2 Belso ellenallas es terhelo aramerosseg 121
8.3.2.2.3 Kapacitas, toltes- es energia hatasfok 121
8.3.2.3 Az elektronikaban hasznalt akkumulatorok 122
8.3.2.3.1 Az olom akkumulator 122
8.3.2.3.2 Lugos akkumulatorok 122
8.3.3 Tuzeloanyag-elemek 123
8.4 Korrozio es korroziovedelem 124
8.4.1 A kemiai korrozio 124
8.4.2 Az elektrokemiai korrozio 124
8.4.2.1 A korrozios galvanelem 124
8.4.2.2 Az elektrolitikus korrozio fajtai 125
8.4.2.3 Koboraram korrozio 125
8.4.3 Korroziovedelem 126
9. A villamos ter es jelensegei 129
9.1 Erohatas elektromos terben 129
9.1.1 Coulomb torvenye 129
9.1.2 Atererosseg 129
9.1.3 A villamos ter szemleltetese 130
9.1.4 A feszultseg es a tererosseg kapcsolata 130
9.2 A villamos ter jelensegei 131
9.2.1 A villamos kisules 131
9.2.2 A csiicshatas 132
9.2.3 Az elektromos megosztas 133
9.2.4 Elektromos arnyekolas 134
9.2.5 Az elektromos tererosseg es az anyag kapcsolata 135
9.2.6 Megosztas szigetelo anyagokban 136
9.2.6.1 Apolarizacio 136
9.2.6.2 Atiites, atiitesi szilardsag 137
9.2.6.3 Dielektromos veszteseg 138
9.2.6.4 Az elektrosztrikcio 138
9.2.6.5 Ferroelektromos anyagok 138
9.2.6.6 Piezovillamos anyagok 139
9.3 Akapacitas 140
9.4 A kondenzator 141
9.4.1 A sikkondenzator 141
9.4.2 Kondenzator megoldasok 143
9.4.2.1 Allando kapacitasii kondenzatorok 143
9.4.2.2 Valtoztathato kapacitasii kondenzatorok 145
9.4.3 A kondenzator energiaja 145
9.4.4 A kondenzator vesztesegei 146
9.4.5 Kondenzatorok kapcsolasa 146
9.4.5.1 Parhuzamos kapcsolas 146
9.4.5.2 Soros kapcsolas 147
9.4.5.3 Vegyes kapcsolas 148
9.4.6 A kondenzator feltoltese es kisiitese 149
9.4.6.1 A feltoltes folyamata 149
9.4.6.2 A kisutes folyamata 150
9.4.6.3 Az idoallando 150
9.4.6.4 A toltes es akisutes kulonleges esetei 151
10. Elektromos aram kulonbozo kb'zegekben 153
10.1 Elektromos aram legures terben 153
10.1.1 Az elektron mozgasa homogen villamos terben 153
10.1.2Atertolteshatasa 155
10.1.3 Az emisszio 156
10.1.3.1 Az emisszio fogalma es fajtai 156
10.1.3.2 Atermikus emisszio 156
10.1.3.3 A fotoemisszio 157
10.1.3.4 A szekunder emisszio 157
10.1.3.5 A teremisszio 158
10.1.4 Az elektron belepese fembe 158
lO.l.SAdisszipacio 159
10.2 Femek vezetese 159
10.2.1 A tolteshordozok szama es sebessege 159
10.2.2 Azellenallas hofokfuggesenek magyarazata 160
10.3 Gazok vezetese 161
10.3.1 Anem onallo kisiiles 161
10.3.2 Akisulesjelleggorbeje es az onallo kisiiles 163
10.4 Elektromos aram felvezetokben 165
10.4.1 Felvezeto anyagok 165
10.4.2 A sajat vezetes 166
10.4.3 Felvezetok szennyezese 167
10.4.4 A szabad tolteshordozok mozgasa a felvezeto kristalyban 169
10.4.4.1 Mozgas eroter hatasara 169
10.4.4.2 A diffuzios aram es ahoelem 170
10.5 A mozgas iranyara meroleges elektromos ter hatasa 171
10.6 Az elektronika es a tolteshordozo sebessege 173
11. A magneses ter esjelensegei 175
11.1 A magneses kolcsonhatas 175
11.1.1 A magneses ter 175
11.1.2 Az allando magnes 175
11.1.3 A magneses indukcio 176
11.2Arammalletrehozottterek 177
11.2.1 Vezetekek magneses tere 177
11.2.2 Tekercs magneses tere 178
11.3 A magneses teret jellemzo mennyisegek 179
11.3.1 Magneses indukcio es fluxus 179
11.3.2Gerjesztes 179
11.3.3 Magneses tererosseg 180
11.3.4 Magneses permeabilitas 180
11.4 Az anyagok viselkedese magneses terben 181
11.4.1 Elemi magnesek, domenek 181
11.4.2 Az anyagok csoportositasa ur szerint 182
11.4.3 Amagnesezesi go'rbe 183
11.4.4Ahiszterezis 184
11.4.5 Az anyagok csoportositasa Hc szerint 186
11.4.5.1 Kemenymagneses anyagok 186
11.4.5.2 Lagymagneses anyagok 187
11.4.6 A magnetosztrikcio 188
11.5 Magneses korok 189
11.5.1 Zartes nyitott magneses ko'r, aszoras 189
11.5.2 A magneses Ohm torveny 189
11.5.3 Peldak magneses korokre 191
11.6 Erohatas magneses terben 193
11.6.1 A magneses teres az aram kolcsonhatasa 193
11.6.2 Erohatas magnes es ferromagneses anyagkozb'tt 195
11.6.3 A magneses ter hatasa a mozgo tolteshordozora 196
12. Az elektromagneses indukcio 199
12.1 Az indukciotorveny 199
12.2 Mozgasi es nyugalmi indukcio 200
12.3 Orvenyaramok 202
12.4 Az onindukcio 204
12.5 Az induktivitas energiaja 207
12.6Aszkinhatas 207
12.7 A kolcsonos indukcio 208
12.8 Induktivitasok kapcsolasa 209
12.9 Az induktivitas viselkedese az aramkb'rben 211
12.9.1 Folyamatok bekapcsolaskor 211
12.9.2 Folyamatok kikapcsolaskor 213
12.10 Az elektromagneses indukcio felhasznalasa 214
12.10.1 Villamos energia eloallitasa es atalakitasa 214
12.10.2 Elektromechanikus atalakitok 216
13.Valtakozo aramu aramko'rok 219
13.1 Valtakozo fesziiltseg es aram 219
13.1.1 A valtakozo feszultseg es aramfogalma 219
13.1.2 Valtakozo mennyisegek abrazolasa 220
13.1.2.1 Abrazolas vonal diagramban 220
13.1.2.2 Abrazolas vektor diagramban 221
13.1.3 Valtakozo mennyisegek osszegzese 223
13.1.3.1 Osszegzes vonal diagramban 223
13.1.3.2 Osszegzes vektor diagramban 224
13.2 Ellenallas a valtakozo aramkorben 226
13.2.1 Fazis viszonyok 226
13.2.2 A valtakozo feszultseg es aram effektiv erteke 226

10
13.3 Reaktanciak 228
13.3.1 Induktivitas az aramkorben 228
13.3.1.1 Faziselteres a fesziiltseg es az aramerosseg kozott 228
13.3.1.2 Az induktiv fogyaszto teljesitmenye 229
13.3.1.3. Az induktiv reaktancia 230
13.3.1.3.1 Az induktiv reaktancia fogalma 230
13.3.1.3.2 Az induktiv reaktancia nagysaga 230
13.3.1.3.3 Induktiv reaktanciak kapcsolasa 232
13.3.2 Kondenzator az aramkorben 234
13.3.2.1 Faziselteres a feszilltseg es az aramerosseg kozott 234
13.3.2.2 A kapacitiv fogyaszto teljesitmenye 235
13.3.2.3 A kondenzator reaktanciaj a 236
13.3.2.3.1 A kapacitiv reaktancia meghatarozasa 236
13.3.2.3.2 Kapacitiv reaktanciak kapcsolasa 237
13.4 Impedancia es admittancia 239
13.5 Osszetett valtakozo aramkorb'k 240
13.5.1 Soros R-L kapcsolas 240
13.5.2 Parhuzamos R-L kapcsolas 242
13.5.3 A valodi tekercs mint R-L kapcsolas 244
13.5.3.1 A tekercs helyettesito kapcsolasa 244
13.5.3.2 A tekercs vesztesegenek kifejezese 245
13.5.4 Soros R-C kapcsolas 246
13.5.5 Parhuzamos R-C kapcsolas 248
13.5.6 A valodi kondenzator mint R-C kapcsolas 249
13.5.7 A soros R-L-C aramkor 250
13.5.8 A soros rezgokor 251
13.5.8.1 Kapcsolasa es vektor diagramja 251
13.5.8.2 A rezonanciafrekvencia 251
13.5.8.3 Rezonanciagorbe es rezonancia-ellenallas 252
13.5.8.4 Josagi tenyezo es hullamellenallas 253
13.5.8.5 A soros rezgokor felhasznalasa 254
13.5.9 Aparhuzamos R-L-C aramkor 256
13.5.10 Aparhuzamos rezgokor 257
13.5.10.1 Aparhuzamos rezgokor impedanciaja 257
13.5.10.2 A parhuzamos rezgokor josagi tenyezqje 258
13.5.10.3 A koraram 259
13.5.10.4 Aparhuzamos rezgokor felhasznalasa 260
13.5.11 A rezgokor szabad rezgesei 261
13.6 Teljesitmenyek a valtakozo aramkorben 263
13.7 Fazisjavitas 265
14. Elektromagneses hullamok 269
14.1 Az elektromos es a magneses ter kolcsonhatasa 269
14.2 Elektromagneses hullamok 270
15. A transzformator 273
15.1 A transzformator sziiksegessege 273

11
15.2 A transzformator elvi felepitese 273
15.3 Az idealis transzformator mukodese 274
15.3.1 Uresjarasi allapot 274
15.3.1.1 A magnesezo aram 274
15.3.1.2 A primer es a szekunder feszultseg nagysaga 274
15.3.1.3 A fesziiltsegek fazisa 275
15.3.1.4 A feszultseg atte~tel torvenye 276
15.3.2 Terhelt allapot. 276
15.3.2.1 Az aram attetel torvenye 276
12.8.2.2 Az impedancia attetel torvenye 277
15.4 A transzformator vesztesegei eshatasfoka 278
15.4.1 Rez- es vasveszteseg 278
15.4.2 Szoras 278
15.4.3 A transzformator hatasfoka 279
15.5 Miiszaki jellemzok 279
15.5.1 Rovidzarasi feszultseg 279
15.5.2 Rovidzarasi aram 280
15.5.3 Bekapcsolasi aram , 280
15.6 Transzformator megoldasok 281
15.7 A halozati transzformator meretezese 282
15.7.1 A teljesitmenyek meghatarozasa 282
15.7.2 A vasmag meretenek meghatarozasa 283
15.7.3 Az 1 V-ra juto menetszam meghatarozasa 286
15.7.4 A menetszamok meghatarozasa 287
15.7.5 A huzalatmerok meghatarozasa 287
15.7.6 Ellenorzes ablakkeresztmetszetre 288
16. Tobbfazisu halozatok 291
16.1 A tobbfazisii rendszer lenyege esjellemzoi 291
16.2Lancolas 292
16.2.1 A csillag kapcsolas 292
16.2.2 A haromszog kapcsolas 293
16.3 A haromfazisu rendszer teljesftmenye 294
16.4 A villamos energia szallitasa es elosztasa 295
16.5 A forgo magneses mezo 296
17. Villamos gepek 297
17.1 A villamos gepek csoportositasa 297
17.2 Valtakozo aramu generatorok 297
17.2.1 Az egyfazisii generator 297
17.2.2 A haromfazisu generator 298
17.3 Egyenaramii generatorok 298
17.3.1 Az egyenaramu generator miikodese 298
17.3.2 Az egyenaramu generator gerjesztese 299
17.3.2.1 Gerjesztes allando magnessel 299
17.3.2.2 Kulso gerjesztes 299
17.3.2.3 Ongerjesztesu generatorok 300

12
17.4 Egyenaramii motorok 302
17.4.1 Az egyenaramii motor szerkezete es miikodese 302
17.4.2 Gerjesztesi megoldasok 303
17.4.2.1 Gerjesztes allando magnessel 303
17.4.2.2 Kiilso gerjesztes 304
17.4.2.3 Gerjesztes kapocsfesziiltseggel 305
17.5 Az um'verzalis motor 306
17.6 Valtakozo aramu motorok 306
17.6.1 A forgo magneses ter 306
17.6.2 Haromfazisu aszinkron motorok 307
17.6.2.1 Az aszinkron motor mukodesi elve 307
17.6.2.2 A csuszogyiiriis motor 308
17.6.2.3 A rovidrezart forgoreszii motor 309
17.6.2.4 A kalickas motor 309
17.6.3 Segedfazisu aszinkron motorok 310
17.6.4 Az arnyekolt polusii motor 311
18. Az aram elettani hatasa 313
18.1 Az elettani hatas lenyege ......313
18.2 Elektromos folyamatok a szervezetben 313
18.2.1 A natrium pumpa 313
18.2.2 A kaliumpumpa 314
18.2.3 Az ingeriilet tovabbterjedese 315
18.2.4 Az elektromos ingerles 315
18.3 Az aramiites merteket befolyasolo tenyezok 317
18.3.1 Elektromos tenyezok 317
18.3.1.1 Az aramerosseg 317
18.3.1.2 Azellenallas..... 318
18.3.1.3 A feszultseg 319
18.3.2 Nem elektromos tenyezok 320
18.3.2.1 Az aramiites pillanata es idotartama 320
18.3.2.2 A feszultseg frekvenciaja 320
18.3.2.3 Azaramutjaatestben 321
18.3.2.4 Egyeb tenyezok 321
19. Vedekezes az aramutes ellen 323
19.1 A balesetet okozo aramkor kialakulasa 323
19.2 A villamos balesetek okai 325
19.2.1 Hibas emberi magatartas 325
19.2.2 Nem megfelelo rmiszaki megoldas 326
19.3 Erintesvedelem 327
19.3.1 Az erintesvedelem celja es szabvanya 327
19.3.2Fontosabbfogalmak 328
19.3.3 Erintesvedelmi modszerek 329
19.3.2.1 Vedelem kozvetlen erintes ellen 329
19.3.2.2 Vedelem kozvetett erintes ellen 329
19.3.4Halozatirendszerek , 330

13
19.3.5 Erintesvedelmi osztalyok 331
19.3.5.1 Az erintesvedelmi osztaly fogalma 331
19.3.5.2 Nulladik erintesvedelmi osztaly 332
19.3.5.3 Elso erintesvedelmi osztaly 332
19.3.5.4 Masodik erintesvedelmi osztaly 332
19.3.5.5 Harmadik erintesvedelmi osztaly 333
19.3.6 Az I. osztaly erintesvedelmi megoldasai 333
19.3.6.1 Vedofdldeles 333
19.3.6.2 Nullazas 334
19.3.6.3 Aramvedo kapcsolas 335
19.3.7 AII. osztaly erintesvedelmi megoldasai 336
19.3.7.1 Kettos szigeteles 336
19.3.7.2 Vedoelvalasztas 337
19.3.8 A III. osztaly erintesvedelmi megoldasai 338
19.4 Elektronikai meresek es az erintesvedelem 339
19.4.1 Aramkorok osszealHtasa 339
19.4.2 A vedovezeto zavaro hatasa 340
19.5 Teendok aramutes eseten 342
19.5.1 A teendok sorrendje 342
19.5.2 Az aramutott kiszabaditasa az aramkorbol 342
19.5.3 Elsosegelynyujtas 343

14
1. ISMERKEDES AZ ELEKTROTECHNIKAVAL ES AZ

ELEKTRONIKAVAL

1.1 Egy kis tortenelem

A gorogok mar az okorban eszrevettek, hogy a gyapjiival megdorzsolt borostyan-


ko a porszemeket, illetve a haj- es gyapjiiszalakat magahoz vonzza. A jelenseget a boros-
tyanko gorog neve (elektron) utan elektromosnak neveztek el. Ismertek a magneses jelen-
segeket is, ugyanis Magnesia tartomanyuk hegyeiben, olyan vastartalmu ercet talaltak,
amely csak a vasra, vagy egy masik magneses tulajdonsagokat mutato ercre volt hatassal,
mas femekre es anyagokra nem. Ezt a vaskovet magnetitnek neveztek, es ebbol szarmazik
a magnes szavunk.
A gorogok ismereteit csak a XVII.-XVIII. szazadban sikeriilt jelentosen tovabbfej-
leszteni. Otto Guericke (1602-1686) magdeburgi polgarmester feltalalta a dorzselektro-
mos gepet, amellyel sokkal erosebb kolcso'nhatasokat lehetett elerni, mint a borostyanko
megdorzsolesevel (meg szikra eloallitasara is alkalmas volt). Kesobb Franklin Benjamin
(1706-1790) amerikai iro, politikus es tudos sarkanyt keszitett, amelyet zivatar idejen a
magasba emelt, es elete kockaztatasaval kiderftette, hogy a villam is elektromos jelenseg,
a benne lejatszodo bonyolult fizikai folyamatot azonban megmagyarazni meg nem tudta.
A fejlodest nagyban segitette Luigi Galvani (1737-1798) bolognai anatomusnak es
biofizikusnak az a megfigyelese, hogy a boncolt allatok izmai nemcsak akkor randulnak
ossze, amikor a kozeli dorzselektromos gepen kisules tortenik, hanem akkor is, ha az iz-
mokba sziirt ket ktilonbozo fern egymassal osszeer. A megfigyelt es leirt jelenseg alapjan
Alessandro Volta (1745-1827) olasz fizikus keszitette az elso olyan generatort (galvan
elemet), amellyel hosszabb idon at lehetett aramot fenntartani. A galvanelem tette leheto-
ve ket nemet fizikusnak Georg Ohm-nak (1787-1854) es Gustav Kirchhoff-nak (1824-
1887) a roluk elnevezett aramkori torvenyek felfedezeset.
A XIX. szazad elejen Ampere (1775-1836) francia, Oersted (1777-1851) dan,
majd Faraday (1791-1867) angol fizikusok megallapitottak, hogy az elektromos es a mag-
neses jelensegek kozott szoros kapcsolat van. Munkassaguk alapjan a nemet fizikusok ko-
zul Maxwell (1831-1879) elmeleti uton bebizonyitotta, Hertz (1857-1894) pedig kimu-
tatta az elektromagneses hullamok letezeset.
Ebben az idoben sok olyan jelenseget es kolcsonhatast ismertek mar, amelyet fel-
tetelezeslik szerint egy anyagi reszecske okoz. Joseph John Thomson (1856-1940) angol
fizikus 1897-ben kimutatta, hogy ez egy negativ toltessel rendelkezo paranyi reszecske,
melyet elektronnak neveztek el.
A XX. szazad elejen a megismert jelensegek alkalmazasa is felgyorsult. Feltalaltak
a radiot, az elektroncsovet, a 40-es evek vegen a tranzisztort, melyek egy uj villamos
szakterilletnek, az elektronikanak a kialakulasat okoztak.

15
1.2 Villamossagtan, elektrotechnika, eiektronika

A villamossag ma mar kornyezetiinkben mindeniitt jelen van. A radio, a televizio,


a kiilonfele haztartasi gep, a telefonkesziilek, a szamologep, sot a meromuszerek tobbsege
is villamos elven miikodik. A villamossag azonban nemcsak technikai eszkozeinkben for-
dul elo, hanem az elovilagban, sot az elettelen termeszetben is. Az ember szamara oly fe-
lelmetes, de egyben csodalatos villamlas pi. a legregebben ismert villamos jelenseg. Az
elolenyek koziil az elektromos raja, illetve az elektromos angolna aramutessel kabitja el
aldozatat, es gyenge villamos folyamatok zajlanak le testunkben az izom- es idegrendszer
mukodese kozben is. A sokkal erosebb kiilso elektromos folyamatok ezt konnyen megza-
varhatjak, ezert az iparban es a haztartasban alkalmazott kesziilekek villamos egysegei-
nek megerintese veszelyes.
Az elektromos es villamos elnevezesek egyenertekiiek. A nemzetkozi szakiroda-
lom altalaban a gorfig eredetii elektromos kifejezest, a magyar nyelv inkabb a villam szo-
bol szarmaztatott villamos elnevezest hasznalja.
Thomson felfedezese ota tudjuk, hogy az elektromossag az atombol szarmazik, az
atomot alkoto reszecskek alaptulajdonsaga. es ennek kovetkezmenye minden elektromos
es magneses jelenseg is. A villamos jelensegek legaltalanosabb tb'rvenyszerusegeit a fizi-
ka egyik aga, a villamossagtan vizsgalja, mig e jelensegek kulonbozo technikai eszko-
zokben torteno hasznositasaval az elektrotechnika, es az ebbol kifejlodott kiilonbozo vil-
lamos szaktudomanyok foglalkoznak.
Korabban az elektrotechnikat eros- es gyengearamu reszre osztottak es az utobbi-
val azonositottak az elektronikat. Az elektronikust a nem elektronikustol azonban nem az
aram nagysaga, hanem az aramvezeto kozeg kulonbozteti meg.
A vezetes letrejohet femekben (elsorendu vezetok), folyadekokban (masodrendii
vezetok), valamint felvezetokben,
gazokban es legiires terben (har- ELEKTROTECHNIKA
madrendii vezetok). Az elektro-
technikanak azt a reszet, amely
a felvezetokben, a gazokban es a Aram Aram Aram Aram Aram
foiya- legures felve-
legiires terben aramlo elektro- femekben dekokban gazokban terben zetokben
mos toltesek altal kivaltott jelen-
segeket hasznositja, elektronika- ELEKTRONIKA
nak nevezziik (1-l.abra), az ilyen
elven mukodo technikai eszkozo- 1-1.abra
ket pedig (dioda, tranzisztor stb.) Az elektrotechnika es az eiektronika kapcsolata
elektronikusnak.
Az aramok szerinti megkulo'nboztetest terme-
szetesen alkalmazhatjuk az elektronikara is: nagy ELEKT R 0NIKA
aramok eseten teljesitmenyelektronikarol, mig abban
az esetben, ha az aramkort kialakito elemek merete
Teijesitmeny- Altalanos Mikro-
igen kicsi, mikroelektronikarol beszelunk (l-2.abra). elektronika eiektronika elektronika
A kis meretek miatt az aramerosseg is kicsi, milli-
illetve mikroamper nagysagrendii.
Az eiektronika felosztasa

16
Az elektronikus kesziilekek (radio, TV, telefon, szamitogep, meromiiszerek, ira-
nyito berendezesek stb.) kozos jellemzqje, hogy
1. Alkatreszekbol allnak. Az alkatresz egy berendezes olyan elemi egysege,
amely terfogataban tovabb csak roncsolassal oszthato. Ha megis megtessztik, eredeti
feladatara alkalmatlanna valik, megsemmistil. Az elektronika sokfele alkatreszt nagy
mennyisegben hasznal.
2. A mukodesiikre jellemzo elvek szerint megvalasztott aramkorokbol allnak.
Aramkornek nevezziik a vezetovel osszekapcsolt alkatreszeknek azt a rendszeret,
amelynek meghatarozott elektromos funkcioja van (erosito, egyeniranyito, sziiro stb.).
Az aramkorok kozotti kapcsolatot a kesziilek tombvazlata vagy blokksemaja mu-
tatja meg.
Sajatos helyet foglal el az alkatreszek kozott az integralt aramkor. A benne kialaki-
tott aramkori elemek (ellenallasok, tranzisztorok stb.) nem vehetok ki belole, (nem is
ezekbol allitottak ossze), ugyanakkor az egesz egy aramkort alkot. A benne levo ellenal-
lasok es tranzisztorok tehat elemei, de nem alkatreszei az integralt aramkornek. Az integ-
ralt aramkorre ezert egyszerre kell alkalmazni az alkatresz es az aramkor defmiciojat: az
integralt aramkor elektromos funkcio ellatasa alkalmas alkatresz.
3. Mukodesilk kozben valamilyen informaciot hordozo jelet hasznalnak, es ennek
segitsegevel informaciot adnak, informaciot tovabbitanak, vagy informaciot dolgoznak
fel. Az elektronika es az informatika ezert egymastol elvalaszthatatlan, es emiatt az elekt-
ronika tanulasa kozben nemcsak a lejatszodo villamos folyamatot kell majd megismer-
niink, hanem az informacioval osszetuggo fontosabb fogalmakat is.

1.3 Az elektrotechnika muszaki tudomany

1.3,1 Az elektrotechnika, a matematika es a fizika kapcsoiata

Ez a konyv elsosorban azok reszere kesziilt, akik a megszerzett villamos alapisme-


reteket az elektronikai tanulmanyaikban kivanjak felhasznalni. Az elektronikai jelensegek
megertesehez sziikseges sokfele villamossagtani es fizikai folyamatokkal ezert az elekt-
ronikanak alarendelve foglalkozik. Igyekszik azokat reszletesen megmagyarazni es rend-
szerezni. A fontosabb osszeftiggesekre egy vagy ketszeres keretezes, illetve vastag betiis
kiemeles hivja fel a figyelmet.
Egy elektronikus keszulekben egymassal szorosan osszefuggo fizikai folyamatok
zajlanak le, amelyek osszesseget a kesziileknek, mint rendszernek a miikodesekent ertel-
mezunk. A miikodes megerteset nagy mertekben neheziti, hogy a folyamatok az ember
erzekszerveivel altalaban nem erzekelhetok, a fellepo allapotokra csak meresi eredme-
nyekbol kovetkeztethetiink. Rendszeresen meg kell ezert majd allapitanunk, hogy a he-
lyes rmikodeshez milyen nevezetes fesziiltseg- es aramertekek tartoznak, hogyan lehet
ezeket meressel meghatarozni, illetve azt, hogy az ettol valo elteres milyen hibara utal.
Erre szolgalnak a ktilonfele meromiiszerek es meresi eljarasok.
1.3.2 Mertekegysegek es prefixumok
Mint minden muszaki tudomanyban az egyes mennyisegeket az abece betuivel je-
loljiik az elektrotechnikaban es az elektronikaban is. Gyakran a gorog abece kis es nagy
betiiire is sziikseg van. A sokfele mennyiseg miatt sajnos ugyanazt a betut tobbszor is
hasznalni kell.
Mas esetekben a mennyiseg azonos, de a jele kiilonbozo. A megtett lit, a tavolsag,
vagy valaminek a szelessege pi. mind hosszusagnak felel meg, ennek ellenere a hosszu-
sag jele altalaban az /, az lit jele az s, a ket targy kozb'tti tavolsage viszont a d betii.
A mennyisegeket dolt betiivel jeloljuk, es ertektiket altalaban SI mertekegysegben
adjuk meg.
Az SI (Systeme International d' Unites) nemzetkozileg elfogadott mertekegyseg-
rendszer 7 alap es 2 kiegeszito mertekegyseget tartalmaz. E mennyisegek jele es mertek-
egysege az 1-1. tablazatban talalhato. Ha egy mennyiseg mertekegyseget akarjuk meg-
adni, a jelet [ ] jelek koze kell tenni. PI. [ / ] = m, ami azt jelenti, hogy a hosszusag mer-
tekegysege a meter.

Mennyiseg Mertekegyseg
Neve Jele Neve Jele
Hosszusag / meter m
Tomeg m kilogramm kg
Ido t szekundum s
Aramerosseg I amper A
Homerseklet T kelvin K
Anyagmennyiseg n mol mol
Fenyerosseg /v kandela cd
Kiegeszito mertekegysegek
S/6g a (3, Y stb. radian rad
Terszog CO szteradian sr

M.tablazat.
Alap es kiegeszit6 SI m6rtekegysegek

Az alapegysegek szorzasaval illetve osztasaval a szarmaztatott mertekegysegeket


kapjuk, amelyeknek kiilon jele es neve is lehet. Nehany pelda:

Sebesseg: Jele: v .

_ , , lit s
Szarmaztatasa: v = = -.
ido t

Mertekegysege: [v] = = .
[t] s

18
Gyorsulas: Jele: a.

c, , 4, sebesseg v
Szarmaztatasa: a = = -.
ido f

m
Mertekegysege : [a] = =
[t] s
Ero: Jele:F.

Szarmaztatasa: F = tomeg gyorsulas = m-a.

Mertekegysege : [F] = [m]-[a] - kg--r- = N (Newton, ejtese : nyuton).

Munka: Jele: W.

Szarmaztatasa: W= Ero ut = F-s.

Mertekegysege : [W] = [F]-[s] = N m = Nm (nyutonmeter).


1 Nm = 1 J (Joule, ejtese: dzsiil).

Teljesitmeny: Jele: P.
munka W
Szannaztatasa: P =
ido t

J
Mertekegysege : [P] = i- = - = W (Watt).
[t] s

Az utobbi osszefugges atrendezesevel a munka egy masik mertekegyseget kapjuk.


[W] = [P] [t] = W s = Ws (wattszekundum), vagyis 1 Nm = 1 J = 1 Ws. Ezekben a mer-
tekegysegekben adjuk meg a ho, a helyzeti, a mozgasi stb. energiat is.
Mint lathato egy szarmaztatott mertekegysegbol ujabb szarmaztathato, a mertek-
egysegekkel pedig ugyanugy vegezheto miivelet, mint a mennyisegekkel.
Ha a mennyiseg tul kicsi vagy tul nagy, a konnyebb kezelhetoseg erdekeben 10
egesz szamu pozitiv vagy negativ kitevojii hatvanyaival adjuk meg nagysagat. Ezeket de-
cimalis (tizes) szorzoknak nevezzilk es a gyakrabban eloforduloknak kiilon nevilk es je-
liik van. PL 1000 m = 103 m = 1 km, ahol az 1000-et a mertekegyseg ele irt k betuvel, az
un. elotaggal vagy prefixummal helyettesitjilk, melyet kilo-nak ejtilnk.
Az elektronikaban elofordulo mennyisegek nagysagrendje szeles hatarok kozott
valtozik. A 10~18-10+18 nagysagrendek kozott hasznalt prefixumok nevet es jelet az 1-2.
tablazat tartalmazza.

19
Szorzoszam Neve Jele
1Q18 = 1 000 000 000 000 000 000 exa E
1015 = 1 000 000 000 000 000 peta P
1012 = 1 000 000 000 000 tera T
109 = 1 000 000 000 giga G
106 = 1 000 000 mega M
103 = 1000 kilo k
10-3 = 0,001 milli m
10-6 = 0,000 001 mikro y
10-9 = 0,000000001 nano n
10-12 =0,000000000001 piko P
10-15 = 0,000 000 000 000 001 femto f
io-i8 = 0,000 ooo ooo ooo ooo 001 atto a

1-2.tablazat.
Prefixumok

Erdemes megfigyelni es megjegyezni, hogy az uj prefixum 1000-szeres erteknel


lep be, es a prefixum jele mindig nagy betii, ha a kitevo pozitiv (kivetel kilo), es mindig
kis betii, ha a kitevo negativ!

1.3.3 Az osszefiiggesek abrazoiasa


A killoribozo mennyisegek kozotti kapcsolatot sokszor csak koordinata-rendszer-
ben abrazolva lehet kelloen szemleletesse es ezzel erthetobbe tenni. Leggyakrabban a fe-
szilltseg (U), az ido (f) es a frekvencia (/) fliggvenyeben kell aramot illetve feszultseget
abrazolni. A tengelyek lepteke lehet linearis es logaritmikus, igy lin-lin, lin-log, log-lin es
log-log variaciok fordulhatnak elo.
A logaritmus egy matematikai miivelet es kitevo keresest jelent. Amikor a 10 10-
et 102, a 10 10 10-et 103 alakban irjuk, akkor hatvanyozunk. 10 a hatvany alapja, 2 es 3
pedig a kitevo, ami azt jelenti, hogy a 10-et ennyiszer kell szorzoul hasznalni, hogy a hat-
vanyozas eredmenyet 102-nel az 100-at, 103-nal az 1000-et megkapjuk. Logaritmus kere-
seskor ennek fordftottjat vegezzuk: a hatvanyozas eredmenye es a hatvany alapja ismert,
es a kitevot keressuk. A IglOO = ? egyenlet pi. azt jelenti, hogy keressilk azt a szamot,
amelyre a 10-et kell emelni, hogy eredmenyiil 100-at kapjunk. Az elozoek ertelmeben ez
2, vagyis IglOO = 2. Ennek mintajara IglO = 1, IglOOO = 3 es Igl = 0.
Peldainkban a hatvany alapja 10 volt, ezert ezt a kitevo keresest 10-es alapii loga-
ritmusnak nevezzuk es Ig-vel je!6ljuk. Sok termeszeti jelenseg nem 10-es, hanem e alapu
logaritmus szerint megy vegbe. Ezt megkiilonboztetesul In-el (logaritmus naturalis) jelol-
jiik. Az e kiilonleges, a Jt-hez hasonlo szam. Csak vegtelen szamu szamjeggyel irhato le,
es a szamsorrendben nines ismetlodes. Hat szamjeggyel leirva:

e = 2,71828.

20
Az l-3.abran linearis es logaritmikus lepteku tengely lathato. Figyeljilk meg, hogy
a logaritmikus tengely egy-egy beosztasahoz 10-szeres ertek tartozik! Egy ilyen szakaszt
dekadnak (tizes egysegnek) nevezzunk. A c. abra egy dekad beosztasat mutatja. A deka-
don beliili osztasok nem egyenletes suruseguek.

a)
-10 10 20 30 40 50

10 10 10 10 10 10 10
b)
0.01 0.1 10 100 1000 10000

10' 10
c)
1 5 6 7 10

1-3.abra
Linearis (a) es logaritmikus (b es c) beosztasu koordinata-tengely

Az abrazolasi mod megvalasztasa nagyon fontos, mert ugyanaz a fuggveny a ktt-


lonbozo lepteku rendszerekben teljesen mas gorbet ad (1-4.abra), es a szabalyok felisme-
rese is csak helyes lepteku abrazolas eseten lehetseges. Mar most erdemes azonban meg-
jegyezni, hogy a logaritmikus tengelyen abrazolt mennyiseg gorbeje ugyanolyan, mintha
a mennyiseg logaritmusat abrazoltuk volna linearis leptekben. A logaritmikus lepteku

lin-iin

V
\
n log-log

\
s
^ *. .
. MK
- X 0,1
1 1

1-4.abra
Az 1/x fuggveny kiilonbOzo leptekben abrazolva

21
tengelynek nines 0 pontja (ez a logaritmus fuggveny miatt van fgy), ezert az x es y ten-
gely talalkozasi pontja a tengelyeken barhova eltolhato. Az abran pi. 0,1-nel talalkoznak.
Nehany fuggveny annyira jellemzo egy alkatreszre vagy aramkb'rre, hogy ratekint-
ve azonnal felismerheto melyikre vonatkozik. Mint egy fenykep megmutatja az alkatresz
vagy aramkor legfontosabb tulajdonsagait, jellegzetessegeit, ezert az U-I mennyisegek
grafikus kapcsolatat jelleggorbenek vagy karakterisztikanak nevezziik. Mas mennyi-
segek eseten kiilon megkulonbozteto jelzot is hasznalunk, pi. aramerositesi jelleggorbe,
frekvencia atviteli jelleggorbe, iranykarakterisztika stb.

1.3.4 Szemleltetes es modellezes


A termeszettudomanyban nagyon sok olyan mennyiseg, jelenseg es folyamat van,
amelyet elkepzelni, megerteni rendkiviil nehez, pontosan lefrni, abrazolni meg nehezebb.
A villamos es magneses ter pi. az erzekszerveinkre nem hat, de muszerekkel kimutathato.
Letezik, de nem lathato. Ilyen esetekben hasznaljuk a szemleltetest, amely a lathatatlant
probalja lathatova, es ezen keresztiil erzekelhetove es erthetobbe tenni. A villamos es
magneses teret (mezot) pi. vonalak rajzolasaval tesszuk elkepzelhetove. A valosagban a
terben nines vonal, csak valamilyen kolcsonhatas, amelyet viszont nem lehet egy papirla-
pon abrazolni.
Meg nehezebb egy bonyolult rendszert es annak folyamatat megerteni, bemutatni.
Ilyen esetekben modelleket hasznalunk. A modell a valosagot mindig csak kozelfti, annak
valamely fontos jellemzqjet kiemeli annak erdekeben, hogy a lenyegi osszefuggeseket
konnyebb legyen megerteni. Sokkal egyszerubb pi. az atom szerkezetet es a vele kapcso-
latos kolcso'nhatasokat elkepzelni, ha az atomot alkoto reszecskeket paranyi golyoknak
tekintjiik.
A modell es a szemleltetes a megismeres fontos eszkoze, melyekre a tudomanyok-
ban, igy az elektronikaban is nagy szukseg van. Sohasem szabad azonban elfelejteni,
hogy a modell a valosagot mindig leegyszeriisitve mutatja.

Ellenorzo kerdesek es feladatok

1. Milyen fontosabb felfedezesek es talalmanyok segitettek az elektrotechnika kia-


lakulasat es fejlodeset?
2. Milyen kapcsolat van az elektrotechnika es az elektronika kozott?
3. Mit nevezunk elektronikanak?
4. Milyen jellemzokkel rendelkeznek az elektronikus keszulekek?
5. Soroljunk fel informacio megszerzesere, tovabbitasra es feldolgozasra szolgalo
elektronikus keszulekeket, berendezeseket!
6. Mit nevezunk prefixumnak?

22
2. KOLCSONHATASOK

ES AZ ANYAG SZERKEZETE

2.1 Az atom szerkezete es a villamos kolcsonhatas

Az atom goro'g eredetii szo es oszthatatlant jelent. Ma mar tudjuk, hogy az atom is
tovabbi reszekre bonthato, atommagbol es elektronburokbol all. A mag protont es (az
egyszerii hidrogenatom kivetelevel) neutront tartalmaz, mig a burokban elektronokat
talalunk(2-l.abra).

Atommag Elektronburok

2-1.abra
Az atom elvi fe!6pit6se

A rendszert a ko'nnyebb megertes erdekeben mindig leegyszeriisitjiik, modellez-


ziik. Az atommodell szerint az atom es alkotoelemei is paranyi golyok: az elektronburkot
a mag ko'riil ko'r vagy ellipszis palyan keringo elektronok alkotjak. A modell a rendkivul
kis meretek miatt is sziikseges. A legegyszerubb hidrogen atom atmeroje pi. 10-10m, a
magjae pedig csak l(H 5 m. Az aranyok erzekeltetesere egy pelda: ha az atommag alma
nagysagii lenne, a gombostiifej meretii elektron tole kb. 1 km tavolsagban keringene.
Az atomot felepito protont, neutront es elektront elemi reszecskenek nevezzilk, es
kozulilk a proton es az elektron elektromos kolcsonhatasra kepes.
A kolcsonhatas egymasra hatast jelent, es altalaban erokent nyilvanul meg,
amely valamilyen valtozast okoz. Tobbfele kolcsonhatas van: villamos, magneses, gravi-
tacios stb. Szamunkra a villamos es a magneses kolcsonhatas a legfontosabb.
A villamos kolcsonhatas az atomot alkoto reszecskek kozti kolcsonhatas egyik
fajtaja. Vonzo vagy taszito erokent nyilvanul meg. Ez a tulajdonsag jellemzo az adott re-
szecskere. Nem szuntetheto meg, es nem valtoztathato meg, vagyis allandoan van es min-
dig ugyanakkora. Azt a reszecsket, aminek elektromos kolcsonhato kepessege van,

23
elektromosan toltottnek nevezzuk. Azt mondjuk: toltese van, es toltesenek nagysaga ara-
nyos a kolcsonhato kepessegevel. A toltest Q-val jeloljiik es coulomb-ban (kulomb, a je-
le: C) vagy amperszekundumban (a jele: As) merjilk. 1 C = 1 As (1. 2.4 alfejezet).
A proton es az elektron kolcsonhato kepessege, vagyis elektromos toltese ellente-
tes. A protonet pozitivnak, az elektronet negativnak jeloljuk. A neutron nem mutat elekt-
romos kolcsonhatast, toltessel nem rendelkezik. Semleges, idegen szoval neutralis. A
mag a proton miatt pozitiv toltesu.

a) b) c)
2-2.abra
Kolcsb'nhatasok protonok (a), elektronok (b), valamint proton es elektron kb'zott (c)

Proton es proton, illetve elektron es elektron kozott taszito, proton es elektron ko-
z6tt pedig vonzo ero lep fel (2-2.abra), vagyis az egynemu toltesu elemi reszecskek ta-
szitjak, a kiilonnemuek vonzzak egymast.
A proton es a neutron tomege kozel azonos (egysegnyi), mfg az elektron a proton
tomegenek csak 1836-od resze.
mn
OTproton *" ^neutron > es welektron =

^elektron = 9,1-10-31 kg.

Az eltero tomegek ellenere a proton es az elektron elektromos kolcsonhatasanak a


merteke, vagyis a toltese azonos, csak clienteles elqjelu.

tfelektron ~ ~tiproton-

A proton es az elektron toltese elemi toltes, mert ennel kisebb toltes nines.
Minden elektromos toltes ennek egesz szamii tobbszorose. Az elektron elemi tolteset
g-val jeloljuk.

Az 1 As rendkiviil nagy toltes, hiszen Qlq = 1 As/1,6-10~ 19 As = 6,25 1018 db


elektronnak vagy protonnak van 1 As toltese.
Egy atomban a negativ elektronok es a pozitiv toltesu protonok szama azonos,
ezert az atom kifele nem mutat elektromos kolcsonhatast, semleges.

^elektron ~ J " proton

24
A magban talalhato protonok szamat a rendszam mutatja meg, a protonok es neut-
ronok szamanak osszege pedig a tomegszamot adja. Mivel az elektron tomege elhanya-
golhato a proton es a neutron tomegehez kepest, az atom csaknem teljes tSmege a mag-
ban osszpontosul.

Tomegszam = JVproton +

Az elektronburok reteges felepitesii, es a magtol kozel azonos tavolsagra keringo


elektronok un. elektronhejat alkotnak. A hejakat a magtol valo tavolsag sorrendjeben sza-
mozzak, vagy K, L, M stb. betiikkel jelolik (2-3.abra).

O-O
-O - '
Mag: 32 proton+ 41 neutron
Hej:2+8+18+4=32 elektron
a) b)
2-3.abra
Az elektronburok reteges felepitesenek elve (a), es a germanium atom
szerkezete (b)

Vegyjel H C Ne Si Cl K Cu Ge
Rendszam 1 6 10 14 17 19 29 32
Elektronok szama 1 6 10 14 17 19 29 32
K hej s palya 1 2 2 2 2 2 2 2
osszesen 1 2 2 2 2 2 2 2
L hej s palya 2 2 2
r 2 2
p palya 2 6 6 6 6 6 6
osszesen 4 8 8 8 8 8 8
M hej s palya 2 2 2 2 2
p palya 2 5 6 6 6
d palya 10 10
osszesen 4 7 8 18 18
N hej s palya 1 1 2
p palya 2
osszesen 1 1 4
Vegyertek 1 4 0 4 1 1 1 4

2-1.tablazat. Nehany atom elektronhejanak szerkezete

25
Egy hejon legfeljebb

db elektron lehet, ahol n a hej sorszama (K = 1, L = 2 stb.). Az elso hejon igy 2 I 2 =


2-1=2, a masodikon 2 22 = 2 4 = 8, a harmadikon 2 32 = 2 9 = 18 elektron lehet. A
hejak az elso kivetelevel alhejakra (palyakra) tagolodnak (2-l.tablazat es 2-4.abra).

W
P (6)

- N 32db

M 18db

L (2)
L 8db

K (1)
-1s ~ K 2db
s P d f
2db 6db 10db 14db

Az elektronhej szerkezete

Szamunkra legfontosabb a ktilso hej legutolso palyaja, mert az ezen talalhato


elektronok szama hatarozza meg az atom elektromos es vegyi tulajdonsagait.
A palyakat s, p, d es f betuvel jeloljuk. Az s palyahoz legfeljebb 2, a p-hez 6, a d-
hez 10 es az f-hez 14 elektron tartozhat. Az elso (K) hejban csak s, a masodikban (L) s es
p, az M-ben s, p es d, sot az N-ben mar f palya is lehet.

Pelda: Egy rez atomban 29 elektron, 29 proton es 35 neutron van. Mekkora a rez
rendszama es to'megszama?

Rendszam = protonok szama = 29.


Tomegszam = protonok szama + neutronok szama = Np + Nn = 29 + 35 = 64.

26
2,2 A viliamos ter es a feszuitseg

2.2.1 A viliamos ter


Az atom semleges. Minden anyag atomokbol all, ezert alap allapotban a testek is
semlegesek. Az elektron - proton egyensuly azonban megvaltoztathato. Egy atomrol
vagy testrol a masikra viszonylag konnyen atteheto elektron. Ez a folyamat a tb'ltesszet-
valasztas, es ezen alapszik minden viliamos energiaforras, sot ennek kovetkezmenye az
Qsszes viliamos jelenseg is. A toltesszetvalasztashoz energia sziikseges.
Szetvalasztas utan az elektrontobblettel rendelkezo atom vagy test negativ, mig az
elektron hianyos pozitiv toltesu lesz. Az egyensuly elvileg a protonok szamaval is meg-
valtoztathato, azonban ehhez rendkiviil nagy energia sziikseges, mert a magon beliili kol-
csb'nhatasok sokkal erosebbek. A gyakorlatban ezert mindig az elektron mozog.
Minden olyan test kozeleben, amelyben a protonok es az elektronok szama
nem azonos (a test elektromosan toltott), elektromos kolcsonhatas tapasztalhato. A
ternek azt a reszet, ahol ez a kolcsfinhatas kimutathato viliamos ternek vagy elektro-
mos mezonek nevezziik.
Az elektromosan toltott testek is hatnak egymasra. Az elemi toltesekhez hasonloan
az egynemii toltesu testek taszitjak, a kiilonnemuek vonzzak egymast. Az ero mindig
olyan iranyu, hogy a korabban szetvalasztott elektromos tolteseket ujra egyesiteni,
azaz kiegyenliteni akarja.
A kiegyenlitodes a szetvalasztassal ellentetes folyamat, es ennek jelensegeit hasz-
nositjuk a viliamos energia felhasznalasakor.

2.2.2 A feszuitseg
A viliamos terbe helyezett toltesre ero hat, igy az elmozdulhat es kozben munkat
vegezhet. A tb'ltesnek tehat energiaja, munkavegzo kepessege van. Ez az energia a ki-
egyenlitodesi folyamat soran teljes mertekben felszabadul, es megegyezik azzal az ener-
giaval, amit a toltesek szetvalasztasara forditottunk.
Tegyiink a ter A pontjaba Q to'ltest, es engedjiik elmozdulni a B pontig! Ekkor a
toltes fF^B munkat vegez, es a kiegyenlitodesi reszfolyamatban a ket pont kozotti energia
kulonbsege, vagyis fFAB energia szabadul fel. A toltest B-bol A-ba csak killso energia be-
fektetesevel lehet visszavinni, es ehhez eppen WAB energia szukseges. Ha a terbe egyseg-
nyi toltest tesziink, vagyis a ter ket pontja kozotti munkavegzo, illetve toltes kiegyenlito
kepesseget 1 As-ra vonatkoztatjuk, akkor a ter egyik fontos jellemzqjet, az U-val jelolt
fesziiltseget kapjuk:

, , A kiegyenlftodo toltesek altal veszett munka


Feszuitseg , vagyis
A kiegyenlitodo toltesek mennyisege

rj
\J
^AB
" .

27
A feszultseg mertekegysege a V (volt), Volta olasz fizikusrol. 1 V a feszultseg a
ter ket pontja kozott, ha 1 As toltes 1 J (1 Ws) munkat tud vegezni.

iv = -
1 As

Ha a munkavegzo kepesseget egy kitiintetett ponthoz viszonyftjuk (ilyen a


vegtelen vagy a ffild), potencialrol beszeliink. A ter valamely ket pontja kozott a fe-
sziiltseget a ket pont potencialjanak kulonbsege adja, vagyis a feszultseg potencialkii-
lonbseg. A peldankban szereplo ternek az A es B pontban potenciaija van, es e ket pont
potencialjanak kiilo'nbsege az C/AB fesziiltseg. Aramkorokben a feszultseg, eroterekben
inkabb a potencial fogalmat hasznaljuk.
Az elektronikaban kis es nagy feszultseg egyarant elofordul. Peldaul:

Radio es TV vevokesziilekek antennai: 0,1 nV-10 mV


Magnetofon es lemezjatszo: 0,1 mV-10 V
Riidelem es zsebtelep: 1,5V 6s 4,5V
Halozati feszultseg: 220 V (az uj szabvany szerint 230 V).
TV kesziilekek kepcsovei: 12-30 kV.

Pelda: Mekkora a feszultseg a ter ket pontja kozott, ha 20 mAs toltest az A-bol a B-be
mozgatva 1,2 J munkat kell vegezni?
= 1,2 J/20 -10-3 As = 60 V.

2.3 Az atom eiektronjanak energiaja

Az atomban minden palyahoz meghatarozott nagysagu energia tartozik. A magtol


tavolodva az elektronok energiaja nagyobb, ezert a legkisebb energiaval a K hejon, a leg-
nagyobbal a legkiilso hejon keringo elektronok rendelkeznek.
Az elektronok mindig a legkisebb energiaju szabad helyeket foglaljk el az
atomban, ahol energiaveszteseg nelkiil keringenek. Ha az atom egyenkent kapja meg
elektronjait, elsokent mindig a belso palyak toltodnek fel. A ne-
gyedik (N) hejtol kezdve lehetnek olyan palyak is, amelyekhez 1 ^^
kisebb energia tartozik, mint a maghoz kozelebbi hej d es f pa- W 2 -fa
lyaihoz (1. 2-4.abra 4 s es 3 d valamint 5 s es 4 d palyai). Wb
A hejak elektronjainak energiajat az energiaszinttel fe- W3 *-
jezzuk ki. A tapasztalat szerint ket paly a, azaz ket energiaszint w
kozott kozbiilso ertek nem lehet, vagyis minden elektron csak \j\/ \^_ c
szigoruan meghatarozott energiaval rendelkezhet (2-5.abra). A
lehetseges energiaszintek kozotti tartomanyt, amelyet az 2-5.^bra
elektron sohasem vehet fel, tiltott savnak nevezziik. W-|-W4 megengedett
A megengedett es elfoglalt palya neve betoltott, az szint,
elektron nelkiilie betoltetlen. Az utobbi csak kulso palyaknal wa'wc tiltott sav

28
fordulhat elo. A 2-l.tablazat szerint pi. a szilicium (Si) atom K es L heja teljesen betol-
tbtt, sot meg az M hejnak az s palyaja is. A p palyan azonban 6 helyett csak 2 elektron
van, igy ez a palya a d-vel egyiitt betbltetlen, es tiresek az N, O stb. hejak palyai is.
A legkiilso hej ellektronjait Valencia vagy vegyertek elektronoknak nevezzuk,
mert ezek hatarozzak meg az elem kemiai, sot fenytani es elektromos tulajdonsagait is.
Ha a kiilso hejon 8 elektron van (csak K hejjal rendelkezonel 2), a hej telitett. Ez az alla-
pot jellemzi a nemesgazokat (2-l.tablazat Ne). Az atom Valencia elektronok nelkuli re-
sze az atomtorzs.
A telitett hej kisebb energiaju allapotnak felel meg, mint a telitetlen, ezert az ato-
mok az egymas kozbtti kolcsbnhatasokban a Valencia elektronok leadasaval vagy elek-
tron felvetellei olyan kapcsolatot (kotest) alakitanak ki, hogy a kiilso hejon telitettseg jbj-
jbn letre. A kbtesekben a telitett allapot ellenere a hej kiilso palyai betoltetlenek marad-
nak, hiszen az elektronok szama nem lesz tbbb.
A betoltbtt palyak energiaszintjeit az atom elektronokkal tbrteno bombazasaval ha-
tarozhatjuk meg. Behatolva az atomba, kiiithetunk melyebben elhelyezkedo elektronokat,
melyek helyere a kiilso palyak elektronjai lepnek. Atmenetkor (belso palyara tereskor) az
elektronok a ket palya kcizbtti energiakii-
Ibnbseget elektromagneses hullamkent ^4 ,.,
(fenykent) lesugarozzak (2-6.abra). w, ^
O
v 4-2,, w 3-2
j W = h /], W2
W4-1 W^ W2..,
ahol W a lesugarzott energia, h a Planck v v __ v
fele allando,/pedig ahullam frekvenciaja. 1 w =h -f

h = 6,625 -10-34Ws2. 2-6.abra


Lehetseges atmenetek energiaszintek kozott
Az elektromagneses hullam frek-
venciaja gyakran a feny tartomanyaba esik. Ekkor/a feny szinet fejezi ki. A vbrbs feny
kisebb energiaju, mint a zbld vagy a kek. A jelenseg a modern fenyforrasok miikbdesenek
alapja.
Ahhoz, hogy egy elektront belso palyarol kiilso palyara vihessiink, a tiltott savnak
megfelelo energiat kell vele kbzblni. Ha kevesebbet adunk, felveszi, de anelkiil, hogy
mas palyara terne azonnal lesugarozza. Ha ennel tobbet, az uj palyara ter (ezt nevezzuk
gerjesztett allapotnak), de az ehhez szuksegesnel nagyobb energiatol most is sugarzassal
szabadul meg. Ez is bizonyitja, hogy az atomban csak szigoruan meghatarozott ener-
giaszintek lehetsegesek.
Az atom csak nagyon rovid ideig marad gerjesztett. Amint lehet az ehhez tartozo
felesleges energiat lesugarozza, es visszater alap allapotba.
Az energiak a gyakorlatban megszokott ertekekhez kepest rendkiviil kicsik, ezert J
vagy Ws helyett elektronvoltban (eV) merik. 1 eV az az energia, amelyet egy elektron a
legures terben 1 V-os fesziiltseggel gyorsitva er el.

1 eV =1,6-10-19 J = 0,16 aJ.

29
A betoltetlen kiilso szinteket nagy energiaju elektromagne ses (pi. rontgen) sugar-
zassal vizsgalhatjuk. Ha az energia kelloen nagy, az elektron fel veszi ezt az energiat es
magasabb betoltetlen palyara ter, vagyis gerjesztett allapotba keriil. Ezen a palyan az
elektron energiaja olyan nagy, a mag vonzasa pedig olyan kicsi, bogy az atomtol konnyen
elszakithato. Ha a kiilso hej telitet-
len, kis energia is elegendo az atle- Betflltetlen Betoltetlen
peshez (meg a homozgas is bizto-
W
sithatja), ha azonban a kb'vetkezo Reszben
betoltetlen allapot egy uj hejban Wi
betfiltott Betoltett
van, nagy energia sziikseges hozza
(2-7. abra).
Az elszakado elektronokat Betoltfitt Betoltott
szabad elektronoknak nevezzuk,
mert elektromos terrel elmozditha-
a) b)
tok, felgyorsithatok, vagyis aram- 2-7, abra
lasra kesztethetok. A Valencia elektron szabaddci valasahoz sziikseges
Folyadekokban es gazokban energia betoltetlen (a) e'is betoltott (b) hej eseten
az elektron konnyen egy masik
atomhoz kapcsolodik, igy az az atom, amelyrol atraent pozitfv, a masik (amelyre kertilt)
negatfv to'ltesu lesz. A pozitfv vagy negativ toltessel rendelkezo atomot vagy atomcso-
portot ionnak nevezzuk, es villamos terrel az elektronhoz liasonloan mozgathatjuk. A
toltessel rendelkezo es villamos terrel mozgathato reszecskek kozos neve: szabad tol-
teshordozo. A szabad elektronok es az ionok szabad tolteshordozok.

2.4 Az aramerosseg es a magneses; kolcsonhatas

2.4.1 Az elektromos aram


A szabad tolteshordozok egyiranyii mozgasat (aramlasat) elektromos aram-
nak nevezzuk. Merteket (intenzitasat) az aramerosseg fejezi ki, melyet / betuvel
jeloliink. Nagy az aramerosseg, ha sok tolteshordozo aramlik at rovid ido alatt:

1 A erossegii az aram, ha 1 As toltes aramlik at 1 s alatt. Az osszefugges alap-


jan az aramerosseg mertekegysege: As/s = A (amper, Ampere francia fizikusrol).

2.4.2 A magneses kolcsonhatas


A mozgo elektromos toltesnek az elektromos kolcsonhatason kfviil mindig magne-
ses kolcsb'nhatasa is van: az aramlo tolteshordozok kozeleben magneses ter keletkezik

30
(2-8.abra), melynek erossege aranyos az aramerosseggel. Az aramerosseg ezert egyben a
magneses kolcsonhatas merteket is kifejezi, sot a gyakorlatban az aramerosseget eppen a
magneses kolcsonhatas alapjan merjuk.
1 A az aramerosseg abban
az egymassal parhuzamos ket ve- ^Magnesester Aramlo elektronok
zetekben, melyek vegtelen hosz-
szuak, a legiires terben egymastol
1 m tavolsagra helyezkednek el,
es a vezetekek minden 1 m-es
szakasza kozott 2 10~7 N ero hat
(1. meg 11.6 alfejezet).
Az elozo egyenletet atren-
dezve, a
2-8.abra
,, ,i Az aramlo toltesek kortil magneses ter alakul ki

Qsszefiigges alapjan kapjuk a toltes korabban megismert A s = As mertekegyseget, va-


gyis az aramerosseg alapmennyiseg, a toltes pedig szarmaztatott.

Jellemzo aramerosseg ertekek:


Erositok, vevokesziilekek bemeneten 1 nA-100 j^A
Erositok kimeneten 0,1 -10 A
Keszulekek halozati arama 0,1 -10 A
Iparigepek IGA-lOkA
Villam l-200kA,

2.4.3 A tolteshordozo sebessege

Legyen V terfogatunk es terfogategysegenkent n szabad elektronunk (2-9.abra)!


Minden elektron q toltessel rendelkezik, es a V terfogatban N - V-n darab szabad elekt-
ron van, melynek a toltese: Q = N q. Mozduljon el az osszes toltes t ido alatt eppen d ta-
volsagra! Ekkor a sebessegiik: v = dlt, melybol t-t kifejezve / = dlv. Ezt az

/ = osszefuggesbe helyettesitve:

N-q-v

= A p n - q - v - N -v
Vegyunk eszre egy nagyon fontos szabalyt,
amelyre az elektronikus eszko'zok muko'desenek
2-9.abra
vizsgalatakor nagy szuksegunk lesz! Az arameros- Az aramerSsseg meghatarozasa
s^g egyenesen aranyos a tolteshordozo sebesse-
gevel (v-vel), es az aramlo tolteshordozok szamaval (N-nel).

31
A tapasztalat szerint a V terfogat bal oldalan egy elektront beteve, a jobb oldalon
egy elektron (termeszetesen egy masik) kilep. Ez a hatas a feny sebessegevel, vagyis
c = 300 000 km/s sebesseggel terjed. Az anyagban az elektron azonban csak a most meg-
hatarozott, a fenynel sokkal kisebb (aramerossegtol es anyagtol fuggoen csak 0,001-
10 mm/s) sebesseggel halad.

Peldak:

1. Mekkora az aramerosseg abban a zseblampaban, amelynek izzqjan fel ora alatt


180 As toltes aramlik at?
/=g/?=180As/(0,5 -60 60 s) = 180 As/1800 s = 0,1 A.

2. Mennyi toltes aramlik at 10 s alatt azon a muszeren, amelynek arama 100 uA?
Q = I - t = 100 '10-6 A - 1 0 s = 10-3 As.

3. Mekkora az elektron aramlasi sebessege abban az 1 mm2 keresztmetszetil rez-


huzalban, amelyben 1 A erossegii aram folyik?
Mivel N= V n, es V=A d, kepletiink I~ A n q -v alakban is felirhato. Ezt v-
re rendezve:
.
A-q-n

A-\2 = 1 0~6 m2. Minden anyag molnyi mennyisegeben 6 1 023 db atom van,
amelynek most 64 g rez felel meg, es a rez siiriisege 8,9 g/cm3. 1 m3 rez megfelel
8,9 106/64 = 0,13 106 molnak. Feltetelezve, hogy atomonkent 1 elektron szabad:
n = 0,13 106 6 1023/m3, azaz 0,78 102? elektron/m3. A sebesseg igy:
v = 1/(1(H 0,78 1029 1,6 10-19) = 8 10-5 m/s, vagyis kisebb mint 0,1 mm/s.
Tanulsag: A gyakorlatban elofordulo aramerossegeknel femekben az elektro-
nok rendkfviil kis sebesseggel aramlanak.

2.5 Racsszerkezet es kotesek

2.5.1 A kristalyracs

A legtb'bb elem es vegyulet szilard allapotban az atomok szabalyosan rendezett,


terben elhelyezkedo halozataban fordul elo, melyet kristalyracsnak vagy roviden csak
kristalynak neveziink. Ha a teljes anyagmennyiseg egyetlen kristalyt alkot, monolit vagy
egykristalyrol, ha tobbet, polikristalyrol beszelunk.
A gyemant ekko vagy a tranzisztorok gyartasahoz hasznalt szilicium kristaly pi.
egykristaly, mfg az etkezesi so polikristaly.
A szabalyos elrendezodes formaja az anyagra jellemzo, de nehany elem tobbfele
valtozatban is kristalyosodhat. A gyemant es a grafit pi, a szennek kulonbozo kristalymo-
dosulata.

32
2.5.2 Az ionos kotes
A kristalyban a rendezett allapotot a molekulakon beltili kotesekhez hasonlo kol-
csonhatasok alakitjak ki.
Az atomokat egymashoz
elektron atadas
kozelitve ionos kotes jon letre, ha
az atomok kiilonbozoek es az
M
egyiknek sok, a masiknak keves
Valencia elektronja van. A telito-
desre torekves miatt az atom a ke- --*-*
veset leadja es pozitiv ionna, a
masik felveszi es negativ ionna
alakul, majd az ionok kozti von-
zoero osszekapcsolja oket (2-10.
es 2-11.abra). Ilyen kotes van sok Na Cl

vegytiletben, pi. a konyhasoban


(NaCl). A kialakulo kristalyracsot 2-10.abra
ionracsnak nevezziik. Az ionos kotes kialakulasa

a) b)
2-11.abra
Az NaCl kristalyracsa terben (a),
es az atomok kozti kb'lcsonhatas sikban abrazolva (b).

2.5.3 A kovalens kotes


Azonos atomokbol allo molekulakra (gazok) a kovalens kotes a jellemzo. Ekkor az
atomok ionna alakulas nelkiil kolcson adjak egymasnak Valencia elektronjaikat, es igy
azok felvaltva mindket atomhoz tartoznak. Ha az elem negy vegyertekii es kepes krista-
lyosodni, akkor a kotes molekulava alakulas nelkiil is letrejon, es az atomok un. atomra-
csot hoznak letre. Ez jellemzo a germaniumra es a sziliciumra. A kialakulo atomracs ma-
sik neve gyemantracs, mert a szen gyemant modosulata is ilyen szerkezetii (2-12.abra).

33
A ketest letrehozd
Valencia elektronok

Kbtes

a) b) (
2-12.abra
A szilicium es a germanium kristalyracsa terben (a),
6s az atomok ko'zti kapcsolat sikban (b es c) abrazolva

2.5.4 A femes kotes


A kotesek harmadik tfpusa a femekre jel- A fem atom atomtflrzse a racsban
lemzo, eze'rt a femes kotes nevet kapta. A femek
kristalyos szerkezetii anyagok, es a racsban az
atomok olyan kozel helyezkednek el egymas ^^ ^^ ^^ ^^ ^^ ^ ^^
mellett, hogy a szomszedos atomok Valencia \pe CJ t^ %v ^9 T?e Cr
elektronjaikat kozosen hasznalhatjak. Az elekt-
ronok igy barmely atomhoz tartozhatnak, vagyis
szabadok. Femekben ezert sok (cm3-enkent
1022. 1Q23 db) szabad elektron talalhato.
A szabad elektronok a kristalyban sza-
balytalan, un. ho- vagy termikus mozgast ve-
O\OsO O'O
' Az atomtSrzs szabad elektronja
geznek az atomok kozott (2-13.abra).
2-13.abra
Szabalytalanul mozg6 szabad Valencia
elektronok femekben

2.6 A szabad tolteshordozo homozgasa

2.6.1 Az atomok es az elektronok homozgasa


A homerseklet nem mas, mint az anyagi reszecskek mozgasanak merteke. Krista-
lyos szerkezetii anyagokban az atomtorzsek a homerseklettel aranyos rezgomozgast ve-
geznek, de a racspontokat a kristaly megolvadasaig nem hagyjak el. A homerseklet csok-
kenesekor az atomtorzsek mozgasa es energiaja, ezzel egyiitt az anyag energiaja is csok-
ken, es abszolut nulla fokon, melyet 0 K-nek (kelvin) nevezunk a mozgas teljesen meg-
szunik. 0 K = -273,16 C, es 1 K hSmerseklet valtozas 1 C valtozasnak felel meg.

34
Az atomtb'rzsek mozgasi energiajabol a szabad Valencia elektronok veletlenszerii-
en felvesznek, es a kristalyban ezzel aranyos sebesseggel szaguldoznak. Mozgasuk a
racspontokkal (atomokkal) es mas elektronokkal torteno iitkozesek miatt szabalytalan (2-
13. es 2-14.abra). Utkozeskor az elektronok energiat
adnak at mas atomtorzseknek. Igy terjed (vezetodik)
a ho a test magasabb homersekletii reszebol az ala-
csonyabba.
A homerseklettel aranyosan rezegnek az atom-
torzsek ionos es kovalens kotesu kristalyokban is,
amelyekben elvileg nines szabad tolteshordozo, hi-
szen a Valencia elektronok az atomtorzshoz erosen 2-14. abra
kotodnek. Rezges kozben azonban nehany atom ak- A szabad tolteshordoz6k
kora energiat szerezhet a szomszedaitol, hogy elek- homozgasa
tronja szabadda valhat. Minden anyagban talalhato
ezert tobb-kevesebb szabad elektron, ezert - mint rovidesen latni fogjuk - idealis szige-
telo anyag nincsen,

2.6.2 Az elektron termikus sebessege


Az elektronok homozgasbol szarmazo un. termikus sebesseget Maxwell hatarozta
meg. A tapas/talat szerint az elektronok sebessegenek atlaga aranyos a homerseklettel:

VT =

ahol VT a termikus atlagsebesseg, m az elektron tomege, T a homerseklet Kelvinben, k


pedig a Boltzman-allando.
k = 1,38 10~23 WS/K.

Szobai homersekletet (kb. 300 K) behelyettesitve oriasi, kozel 105m/s (100 km/s)
erteket kapunk, amely sokszorosa az elozoekben megismert, az aramerosseget es a mag-
neses kolcsonhatast meghatarozo un. sodrodasi vagy drift sebessegnek.
VT atlag sebesseg, melynek nagysaga es iranya elektrononkent ktilonbozo. Az osz-
sze-vissza szaguldo elektronok eredo mag-
neses kolcsonhatasa ezert nulla. U.zaj /
A szabalytalan mozgas miatt az
anyagban az elektroneloszlas nem egyenle-
tes. Veletlenszerlien a testnek hoi az egyik,
hoi a masik vegen lesz tobb elektron, vagyis
a ket vege kozott szabalytalan (zaj) fesztilt-
seg keletkezik (2-15.abra). A zaj az elekt-
ronikus keszulekek mtikodeseben zavarokat 2-15.abra
okoz. A homozgas aital keltett szabalytalan (zaj)
feszultseg

35
2.7 EISenaHas es vezetes

2.7.1 A vezetes

A kristalyra elektromos terrel hatva - melyet


legegyszerubben a kristaly ket vege koze kapcsolt Eredeti palya
fesztiltseggel hozhatunk letre - az elektronok a ter
hatasara is elmozdulnak. A szabalytalan termikus
sebesseg melle ekkor egy ter iranyii osszetevo is
tarsul. Az elektronok a ternek megfelelo iranyba - " ~ -~- -
sodrodnak, aramlanak (2-16.abra). Aram alakul ki, ~ ->
melyet sodrodasi, vagy drift aramnak, roviden csak . ,.
aramnak nevezunk, es azt mondjuk: az anyag vezet. sodrodas elektromcw ter hatasSra
Vezetes - es eiektromos aram - csak
olyan anyagokban lehetseges, amelyekben szabad tolteshordozok vannak.
A szabad tolteshordozok szamatol fuggoen az anyagokat vezetokre, felvezetokre
es szigetelokre osztjuk. Az egyes csoportok jellemzoit a kovetkezo alfejezetben vizsgal-
juk majd.

2.7.2 Az ellenaiias mint koicsonhatas


A sodrodo elektron az 6t mozgato villamos terbol energiat vesz fel, melyet a racs-
pontokkal iltkozve lead. Utkozeskor az elektron lefekezodik, a kristaly energiaja pedig
novekszik, a homerseklete emelkedik. Az utkozesek tehat korlatozzak a tetszoleges mer-
tekii felgyorsulast, akadalyozzak a vezetest.
A kristalynak vagy barmely kozegnek azt a tulajdonsagat, hogy akadalyozza
a szabad tolteshordozok aramlasat, villamos ellenallasnak (rezisztencia) nevezziik,
es R-rel jeloljiik. R mertekegysege: V/A = Q (ohm, Georg Ohm nemet fizikusrol).
1 Q ellenallasa van annak az anyagnak, amelyben 1 V fesziiltseg hatasara 1 A
erossegii aram alakul ki:

10- iX.
1A

Az elektronikaban a nagyon kis ellenallastol kezdve a nagyon nagy ertekiiig min-


den elofordul. Nehany ellenallas ertek:

Rovid vezetekdarab 1 pQ-100 mQ


Hosszabb vezetekdarab 0, 1 Q- 1 0 Q
Izzolampak, melegito kesziilekek 10 Q-1000 Q
Aramkori ellenallasok 1 Q-10 GQ
Miianyagok 100 MQ-1000 GQ.

36
A kis ellenallasu anyag jol, a nagy ellenallasu rosszul vezet, vagyis az ellenallas es
a vezetokepesseg forditottan aranyos egymassal. A vezetokepesseget G-vel jeloljiik, mer-
tekegysege 1/Q = S (szimensz, Siemens nemet fizikusrol).

Az 1 Q ellenallasu anyag vezetokepessege eppen 1 S. Ha a vezetokepesseget egy-


segnyi meretu (1 m hosszu es 1 m2 keresztmetszetii) anyagra vonatkoztatjuk, a fajla-
gos vezetest kapjuk. A fajlagos vezetest y-val jeloljiik, mertekegysege 1/Qm. Nehany a-
nyag fajlagos vezetese a 2-21. abrabol olvashato le.

2.8 Vezetok, felvezetok, szigeteSok

2.8.1 Energiaszintek kristalyos anyagokban


Kristalyosodaskor az atomok nagyon kozel kerulnek egymashoz, emiatt megval-
toznak az elektronpalyak es a 2.3 alfejezetben megismert energiaszintek is. Az eredeti
szint kozeleben annyi uj energiaszint keletkezik, ahany atomot egymas melle helyeziink,
vagyis ahany atom van a kristalyban. A szintek felhasadnak, es nagyon sok atom eseten
savva alakulnak (2-17.abra). A
legkiilso hejon levo (Valencia) w
elektronok eseten a Valencia
vagy vegyertek savot kapjuk.
A felhasadas a betoltet-
len szintekre is kiterjed, ahol
normal koriilmenyek kozott
nines elektron. Ha lenne, sza-
bad lenne, ezert a betoltetlen
szintek savjat vezetesi savnak
nevezziik. Az abran a szagga-
tottan jelzett betoltetlen szint
felel meg a vezetesi, az alatta
levo pedig a Valencia savnak.
A savok szelessege fugg az
atomok kozti tavolsagtol, me-
lyet a kovetkezo abrakon x-
szel jelSliink. 2-17. abra
Az energiaszintek felhasadasa 4 es 9 atom eseten
Kristalyos anyagokban
az atomok kozott a kristalyoso-
dasra jellemzo tavolsag van, melyet racsallandonak neveziink.

37
A vezete"si savba a Valencia savbol vihetiink fel legkonnyebben elektront. Az ener-
gianak legalabb akkoranak kell lenni, mint a Valencia es a vezetesi sav kozti tiltott sav
szelessege. A tiltott sav alapjan az anyagokat harom csoportba soroljuk,

2.8.2 Szigetelok
Szigetelokben a tiltott
sav szelessege nagy, nagyobb
Vezetesi
mint 3 eV (kb. 0,5 aJ), amelyet sav
szobai homersekleten csak na-
gyon keves elektron kepes meg-
szerezni (2-18.abra). A szige-
Valencia
telo anyagokban ezert keves sav
szabad elektron van, az anyag
vezetokepessege kicsi. Gyakor-
latilag nem vezet, szigetel. Idea-
lis szigeteloben egyetlen szabad
2-18.abra
tolteshordozo sines. Az atomok A szigetelok savszerkezete
homozgasa miatt a gyakorlatban
ilyen nem fordul elo, vagyis szi-
getelo anyagainkra inkabb a rossz vezeto elnevezest kellene hasznalni.
Szigetelo anyagok a gazok, az olajok, a szilard halmazallapotuak koztil az tiveg, a
muanyagok, a keramiak, a csillam stb.

2.8.3 Feivezetok

Felvezetokben a tiltott sav szelessege kicsi (3 eV alatt van), ezert mar szobai ho-
mersekleten is viszonylag sok elektron feljut a vezetesi savba (2-19.abra). Az anyag
gyengen vezet, fajlagos vezetokepessege a szigetelokenel tobb nagysagrenddel nagyobb,
de meg mindig olyan kicsi, hogy az anyag gyakorlati szempontbol szigetelonek tekinthe-
to.
Felvezeto tulajdonsagok- w /
kal rendelkezik nagy tisztasagu Vezetesi
allapotban a germanium (Ge), a sav
szilicium (Si), a szelen (Se), va-
lamint nehany vegyiilet, pi. a
galliumarzenid (GaAs), az indi- Valencia
umfoszfid (InP) stb. sav
Felvezetokben a szabad
tolteshordozok szama es az
anyag vezetokepessege a homer-
Racsalland6 x
seklettel aranyosan novekszik.
2-19.abra
A felvezetok savszerkezete

38
2.8.4 Vezetok

A vezeto anyagok kristalyos szerkezetiiek. A kristalyban az atomok nagyon kozel


vannak egymashoz (a racsallan-
do kicsi), ezert a szomszedos ^
atomok kozo'sen hasznaljak va-
lencia elektronjaikat. A savszer-
kezetben ez azt jelenti, hogy a
kozos elektron egyarant tartozik
a vezetesi es a vegyertek sav-
hoz, vagyis a ket sav reszben
fedi egymast, es tiltott sav nines
(2-20.abra). A kristalyban sok
szabad elektron van, ennek ko-
vetkezteben az anyag jol vezet, 2-20.abra
fajlagos vezetokepessege nagy. A vezetok savszerkezete
Jo vezetok a femek
(eziist, rez, vas, aluminium stb.) es a grafit.
A 2-21.abra segitsegevel hasonlitsuk ossze a harom csoport fajlagos vezetesenek
nagysagrendjet!

irJ20 irj1 10 io2 io 4 io6 io 8 Y


1 1 1 1 1 1 1 I 1 I 1 I I
1 I I I ! 1 1 1 - Femek ^ [1/Qm]
Polisziirol Kvarc Oveg Porcelan Fa Szilicium Germanium f\
Ellenallas anyagok

Szigetelok ^ Felvezetdk Vezet6k

2-21.abra
Az anyagok fajlagos vezetese

2.9 Az elektromos aram hatasai

Attol fllggoen, hogy a kozegben aramlo tolteshordozoknak melyik kolcsb'nhatasat


tartjuk fontosnak, a gyakorlatban az elektromos aramnak magneses, ho, feny, vegyi es
elettani hatasat kiilonboztetjuk meg. A magneses kolcsonhatas (1. kesobb) a lenyeges pi.
egy hangszoronal, mert ez mozgatja a membrant, bar tekercseben a benne aramlo toltes-
hordozok iitkozese miatt mindig ho is keletkezik, mig egy fozolap futospiraljaban a mag-
neses kolcsonhatast elhanyagoljuk, mert az utkozesek soran felszabadulo hoenergia sok-
kal fontosabb.
Egy testet az elektromos aram magas homersekletre is felhevithet. Ekkor a test iz-
zasba jon es fenyt bocsat ki. Ha a kibocsatott feny a fontos (pi. izzolampa), akkor feny
hatasrol beszelunk, es a vele egyuttjaro ho, de foleg magneses hatast elhanyagoljuk.

39
Ugyanfgy a folyadekokban letrehozott aramnak sem a magneses vagy ho hatasa a
fontos (ezek is leteznek), hanem a kozben bekovetkezo vegyi valtozas. Ha ezt hasznosit-
juk, az aram vegyi hatasarol beszelunk (S.fejezet).
Nagyon fontos az elettani hatas. Igaz ugyan, hogy amikor testiinkon aram folyik,
foleg ho es magneses, esetleg vegyi es feny hatas lep fel, a legfontosabb megis az, hogy
szervezetimkben az izom- es.idegrendszer miikodeset megzavarja, es ennek kovetkezte-
ben mar nagyon rovid ido alatt is legzes-, illetve a szfvbenulas kovetkezhet be, vagyis
halalunkat okozhatja. A kivaltott elettani hatast nevezziik aramutesnek. Jegyezziik meg,
hogy az elektromos aram veszelyes az emberi szervezetre, ezert a villamos kesziilekek
feszultseg alatt allo reszeit megerinteni nem szabad! Az aramutest erintesvedelmi eszko-
zokkel es a szabalyok betartasaval kerulhetjiik el!

2.10 A kolcsonhatasok kapcsolata

1. Az elektromos kolcsonhatas az atomot alkoto ket reszecsketol a pozitiv toltesii


protontol es a negativ toltesu elektrontol szarmazik. Amig az elektromos toltes all, csak
elektromos kolcsonhatasa van.
2. Ha a toltes mozog, az elektromos kolcsonhatasa megmarad, de magneses
kolcsonhatas is fellep. Mozgatni csak szabad tolteshordozokat lehet.
3. Ha a tolteshordozo nem legiires terben, hanem valamilyen kozegben aramlik, az
elektromos es magneses kolcsonhatas mellett egy ujabb is jelentkezik, az iitkozes. Ennek
ket tovabbi kovetkezmenye van:
a) A tolteshordozo szempontjabol: Az anyag atomjai akadalyozzak mozgasat
(fekezodik), es ezt mint ellenallas erzekeli. Az utkozeskor energiat kell atadnia, ezert a
folyamatos aramlas csak kiilso energia befektetessel (feszilltseggel) tarthato fenn.
b) Az anyag szempontjabol: Minden utkozeskor energiat kap, a tolteshordozoknak
a villamos terbol szarmazo mozgasi energiaja benne hoenergiava alakul. Mivel van benne
szabad tolteshordozo, es azok az ellenallas ellenere aramlanak, az anyag vezet.

Ellenorzo kerdesek

1. Mely atomi reszecskek rendelkeznek elektromos kolcsonhatassal?


2. Mely eszkozokben van toltes szetvalasztas es melyekben tolte's kiegyenh'tes?
3. Mit neveziink fesztiltsegnek es mikor 1 V a feszultseg?
4. Mit neveziink elektromos aramnak, es mikor 1 A az aramerosseg?
5. Honnan ered a magneses kolcsonhatas, es hogyan hatarozzuk meg a magneses
kolcsonhatas alapjan az aramerosseget?
6. Hogyan fiigg a szabad tolteshordozok szama az anyag szerkezetetol es a homer-
seklettol? Mi az ion?
7. Mit jelent a tiltott sav, es hogyan csoportositjuk ez alapjan az anyagokat?
8. Mit neveziink ellenallasnak?
9. Milyen kolcsonhatasok vannak az aramlo szabad tolteshordozo es anyag atomjai
kozott az ellenallas miatt, es milyen kovetkezmenyei vannak ennek?

40
3. AZ EGYSZERU ARAMKOR

3.1 Az aramkor

Egy anyagban, annak ellenallasa miatt a toltesaramlas tartosan csak akkor marad
fenn, ha a tolteshordozoknak az utkozeskor elveszo energiajat rendszeresen potoljuk, a
tolteshordozokat ket (itkozes kozott elektromos terrel felgyorsitjuk. A gyakorlatban ezt
egy generator fesztlltsegevel biztositjuk (3-1.abra). A rendszert aramkornek nevezziik.
Osszekoto vezetek

^^ 2s iviecnaniKai,
ho, vegyi stb. ~ ~ ^^~> Generator Kiegyenlitodes_j/ Fogyaszto > ho, feny stb.
energia ^
"^ energia
Atalakito Atalakito
(teite;s szetvalasi:to) (tc Ites kiegyen ito)

3-1.abra
Az aramkor felepitese

Az aramkor elemei a generator es a fogyaszto, melyeket jol vezeto anyagbol ke-


sziilt huzal (vezetek) kot ossze.
A generator energia atalakito. A befektetett mechanikai, ho, vegyi stb. energiat a
villamos toltes mozgatasara alkalmas energiava, vagyis villamos energiava alakitja oly
modon, hogy a tolteseket szetvalasztja. Az eromuvi generatorokban pi. mechanikai, a
zsebtelepben vegyi, a hoelemben ho, es a fenyelemben feny energia valasztja szet a tol-
teseket, melyek a generator egyik kivezetesen kilepve, majd az osszekoto vezeteken es a
fogyaszton athaladva a generator masik kivezetesehez aramlanak, ahol az ellentetes to'lte-
sekkel talalkoznak es kiegyenlitodnek. A generator kivezeteseit kapcsoknak vagy
polusoknak nevezziik.
A generator legfontosabb jellemzqje a feszultseg, amely kivezetesei kozott lep fel.
A feszultseg keszteti a tolteseket mozgasra, kiegyenlitodesre.
A feszultseg polaritasat nyillal jeloljuk. A nyil a kiegyenlitodo pozitiv tolteshordo-
zo haladasi iranyat jeloli, ezert a generator pozitiv polusatol a negativ fele mutat (3-2. ab-
ra).
Egy generator polus
feszilltsege altalaban
allando ertekii, de le-
het valtozo nagysagii
is (3-3. abra). Ha a - polus
valtozas ellenere a Generator Fogyaszt6
polaritasa allando, Generator Fogyasztd
a) b)
akkor egyenfeszult- 3-2.abra
segnek, ha polaritast Az aramkor elvi jelolese (a), 6s egy va!6di aramkor (b)

41
is valt, valtakozo feszultsegnek nevezziik. Az utobbinak az idobeni valtozas szerinti
alakja szinusz, haromszbg, negyszbg, furesz stb. egyarant lehet. Leggyakoribb a szinusz.
A szabalyosan valtakozo feszliltseg ismetlodo szakaszokbol, un. periodusokbol all. Egy-
egy periodus megtetelehez Tperiodusido sziikseges (3.3. c. abra).
UA UA
A
T
\
t t
a) b) c)
3-3.abra
Allando (a) es valtoz6 nagysagti (b) egyen, valamint szinuszos valtakozo fe-
sziiltseg (c)

Eloszor csak olyan aramkbrb'kkel foglalkozunk, amelyekben a generator allando


nagysagii egyenfesztiltseget szolgaltat. A valtakozo fesziiltseggel es arammal a kesobbi
fejezetekben foglalkozunk majd. Most csak annyit jegyezziink meg, hogy minel tobb pe-
ri6dus jatszodik le 1 masodperc alatt, annal nagyobb a valtakozo mennyiseg frekvenciaja,
melyet/-fel jeloliink es Hz-ben (hertz) meriink. Az elektronikaban elofordulo leggyako-
ribb rezgesek frekvenciaja kHz es MHz nagysagrendii.
A 3-2. a) abran a generatort egy athiizott kb'r jeloli. Ez a generator altalanosan
hasznalt rajzjele. A gyakorlatban sokfele generatort hasznalunk, es a legfontosabb tulaj-
donsagat a rajzjelevel is kifejezziik (3-4.abra). A b) abra pi. a forgogepes, a c) az egyen
fesziiltsegu, a d) a szinuszos valta-
kozo fesziiltsegu, az e) az elektroni-
kus generator, mig az f) abra a gal- J_
vanelem (pi. rudelem) rajzjelet mu-
tatja. Az utobbi egyenfesziiltsegu. T
A hosszu vonal jeloli a pozitiv, a a) b) o) d) e) f)
rovid a negativ polust. 3-4.abra
Az aramkor masik eleme az Generatorokjelolese
ellenallas, amely a rajta ataramlo
tb'ltesek energiajat hove, illetve a fellepo magneses kb'lcsb'nhatas segitsegevel mechanikai
vagy mas energiava alakitja vissza. A
gyakorlatban ezert fogyasztonak ne-
vezziik, es rajzokon egy teglalappal je- K
loljtik. Fogyaszto pi. az izzolampa, a
villanymotor, a hangszoro, a vasalo
stb.
A generator U fesztiltsegenek
hatasara az aramkorben / aramerosseg Nyitott aramkor Zart aramkor
1=0 I ?0
alakul ki. Aram csak akkor van, ha
3-5.abra
az aramkor zart, vagyis a generator Aram csak zart aramkorben van
fesziiltsege a fogyasztora kapcsolodik.
A gyakorlatban az aramkor nyitasat vagy zarasat kapcsoloval oldjuk meg (3-5.abra).

42
Az aramerosseg vektor mennyiseg. Iranyat a toltesaramlas kb'zben kialakulo mag-
neses kolcsonhatas iranya alapjan hataroztak meg. Jegyezzuk meg, hogy az aram iranya
megegyezik a pozitiv tolteshordozo haladasi iranyaval, vagyis ellentetes a leggyako-
ribb tolteshordozonak (a negativ elektronnak) a haladasi iranyaval (3-6.abra)!
Az aramirany ertelmezesenek az elektronikaban fontos szerepe van, ugyanis az
elektronikus eszkozo'kben
pozitiv es negativ to'lteshor- ! '
dozo egyarant elofordul. Er-
demes ezert a szabalyt a 3-2.
abra alapjan mas formaban
is megjegyezni: az aram-
korben az aram iranya a
generator pozitiv polusatol , , ., .
, ., ,. ., Aramirany pozitiv 6s negativ tolteshordoz6 eseten
a fogyaszton at a negativ
polus fele mutat.
Valtakozo feszultsegu generator eseten a tb'lteshordozok aramlasi iranya periodi-
kusan valtozik, ezert a kialakulo aramot valtakozo aramnak nevezziik.

3.2 Meresek az aramkorben

A kulb'nfele mennyisegek meresere hasznalt muszereket egy korrel abrazoljuk. A


ko'rbe a mert mennyiseg jelet, vagy a mert mennyiseg mertekegyseget kell irni.
Az aramkorben kialakulo aramerosseget arammero muszerrel merjuk, melyet /-vel,
esetleg nA-rel, mA-rel vagy A-rel jeloljuk. A muszernek az aramerosseggel aranyos mag-
neses kolcsonhatast, vagyis az idoegyseg alatt ataramlo toltesek mennyiseget kell merni,
ezert a fogyasztoval sorba kell kapcsolni ( 3-7.a abra).

a) b) c)
3-7.abra
Az aram- 6s feszultsgm6r6 kapcsolasa
A fesztiltsegmero az aramkor ket pontja kozotti toltes kiegyenlito kepesseget (fe-
szultseget) meri, ezert parhuzamosan kapcsoljuk azzal az aramkb'ri elemmel, amelyen a
fellepo fesziiltseget kivanjuk meghatarozni. Ez altalaban a fogyaszto (b.abra). A ket mii-
szer egyilttes hasznalatat, azaz a teljes meroaramkort a c.abra mutatja.
A meromuszerek mutatoinak kitereset a miiszerben kialakulo kolcsonhatasok
okozzak, amelyhez energia szilkseges. Ezt az energiat a muszerek a merendo aramkorbol
veszik, ezert annak eredeti allapotat megvaltoztatjak. Az arammero akkor nem hamisitja

43
meg a merest, ha nem akadalyozza a tolteshordozok aramlasat, vagyis nines ellenallasa
(7?m= 0). Mivel ez sohasem teljesftheto, olyan arammerot kell valasztani amelyiknek az
un. belso ellenallasa rendkiviil kicsi.
A feszilltsegmero a b. abra szerint akkor nem valtoztatja meg a viszonyokat, ha
rajta nem folyik aram, vagyis ellenallasa vegtelen nagy. Gyartani ilyet sem lehet, de arra
toreksziink, hogy belso ellenallasa minel nagyobb legyen.

3.3 Ohm torvenye

Ohm nemet fizikus (1787-1854) az ellenallast a fesziiltsegbol es a hatasara kiala-


kulo aramerossegbol hatarozta meg. Azt tapasztalta, hogy egy aramkorben a ket mennyi-
seg hanyadosa jellemzo az adott fogyasztora es allando ertek:

U
= allando

nem fligg sem a feszultsegtol, sem az aramerossegtol (3-8.abra). Ezt nevezziik Ohm tor-
venynek, es e keplet alapjan valasztottak az ellenallas egysegeiil az 1 Q-ot.
R ^/ \ 1 1 1 >
4
U[V] 1 2 3 4
3-- 3-
2-- I[A] 0,25 0,5 0,75 1 2-
1 -- 1
R=U/I 4 4 4 4
2 3 U 0,25 0,5 0,75 1 I

3-8.abra
Az ellen^lleis nem fugg a fesziilts6gt6l 6s az aramerossegtol
Az osszefugges atrendezesevel a torveny mas alakban is felirhato:

A masodik osszefugges tartalma szavakban: egy ellenallason aram folyik, ha rajta


fesziiltseg van. Az ellenallas arama egyenesen aranyos a rajta levo fesziiltseggel, es
forditottan aranyos az ellenallas ertekevel. Hasonloan a harmadik keplet: ha egy R
ellenallason / aramerosseg folyik, akkor rajta t/ = / R fesziiltsegnek kell lenni, vagyis a
rajta merheto fesziiltseg egyenesen aranyos az ellenallasaval es az aramaval.
Jegyezzuk meg, hogy U, I es R osszetartozo mennyisegek, vagyis az Ohm torveny
egy adott R ellenallashoz tartozo aramerosseg es feszultseg kapcsolatat fejezi ki!
Az / = U/R osszefugges ertelmeben egy aramkorben nagy az aramerosseg, ha a fo-
gyaszto ellenallasa kicsi. Az ellenallast csokkentve olyan nagy aram alakul ki, hogy a ge-
nerator vagy az osszekoto vezetek karosodik. A tularam ellen a rendszert biztositoval

44
vedjiik, melyet az aramkorben a fogyasztoval sorba * Blztoslto
kapcsolunk (3-9.abra). A biztosito olyan alkatresz,
amely a ra jellemzo aramerossegnel az aramkort auto-
matikusan megszakitja.
R = 0 eseten nines fogyaszto az aramkorben, es
ekkor / = . Ezt nevezziik rovidzarnak, mert a genera-
3-9.abra
tor altal szetvalasztott toltesek akadalytalanul es koz- Biztoslto az aramkorben
vetlentil a generator kapcsai kozott egyenlitodnek ki, A
gyakorlatban minden anyagnak van ellenallasa, ezert az aramerosseg sohasem lehet veg-
telen, legfeljebb rendkivill nagy, vagyis idealis rovidzar nines.
A vegtelen nagy ellenallas (szakadas) sem fogyaszto, mert ekkor nem folyik aram
(/ = 0), igy nines energia atalakulas sem (3-10. abra).
Rovidesen latni fogjuk, hogy az Ohm torveny az elektronikaban csak megkotesek-
kel ervenyes, mert nagyon sok alkatresz el-
lenallasa fiigg a feszultsegtol, illetve a rajta
atfolyo aramtol, masreszt vannak olyan alkat- R=0
reszek is (kondenzator es induktivitas), ame-
lyekben az Ohm torveny ugyan ervenyes, de
az aramkorlatozo hatast nem a tolteshordozo- Rovidzar Szakadas
nak a kozeg atomjaival torteno (itkozese (re-
zisztencia), hanem mas kolcsonhatas hatarozza 3-10.abra
A rovidzar 6s a szakadas nem fogyaszto
meg (1. kesobb). A rezisztencianak, vagyis R-
nek a masik neve ezert ohmos ellenallas.
Csak ez kepes a villamos energiat mint fogyaszto, mas hasznosithato energiava ala-
kitani.

3.4 Az elektronika es az Ohm torveny

Szamitaskor az Ohm torveny kepletebe is SI alapegysegekben kell behelyettesite-


ni. Most V-ban, A-ben es Q-ban kellene. Az elektronikaban azonban altalaban V-ok,
mA-ek es kQ-ok vannak, ezert az atvaltast nem vegzik el. Jegyezzuk meg, hogy a feszult-
seget mindig V-ban kell
behelyettesiteni, de az el-
lenallas megadhato kQ-ban
is! Ekkor I-t mA-ben kap-
juk. Forditva: I-t mA-ben
helyettesitve R-el kQ-ban
kapjuk.
A z / = U/R osszefug-
gest egy U-I koordinata-
rendszerben abrazolva R al-
landosaga miatt olyan egye- 3 _ 11

Az ellenallas jelleggorb6je egyenes

45
nest kapunk, amelynek a meredeksege 1/ft, vagyis megegyezik a 2.7.2 pontban megismert
vezetokepesseggel, G-vel (3-11.abra). Nagy er-
tekii R-hez ezert kicsi, kicsihez nagy meredek-
segii egyenes tartozik (3-12.abra).
Elektronikus eszkozoknel az U-I kap-
csolat altalaban nem egyenest, hanem az esz-
kozre jellemzo go'rbet ad, amelyet ezert jelleg-
0,2
gorbenek vagy karakterisztikanak neveztink.
Azokat az elektronikus eszkozoket es 0,1"
aramkoroket, amelyek karakterisztikaja
egyenes, linearis eszkozoknek, illetve aram- 1 2 3 4 5 6 U
koroknek nevezziik, mfg amelyeknel ez nem R 1 < R2 < R 3
teljesiil nemlinearisnak. Nemlinearis eszko-
zokre az Ohm torveny csak megkotesekkel 3-12,abra
hasznalhato, hiszen / nem egyenesen aranyos Ktiionbozo ellenallasok jelleggorbeje
U-val. A gorbe karakterisztika (nem allando
meredekseg) azt jelenti, hogy az ellenallas sem allando, fugg az eszkozre kapcsolt fe-
szultsegtol (3-13.abra).
A nemlinearis jellegorbevel ren-
delkezo eszkozokre ketfele ellenallas is
ertelmezheto. Az eddigi, vagyis a gorbe
megadott pontjahoz tartozo UII ertek a
statikus vagy egyenaramii ellenallas
(^?st), amely most nem a gorbe meredek-
segetol fugg, mig a gb'rbe egy adott
pontjaban a meredekseget is kifejezo
AC//A/ ertek a dinamikus vagy valta-
kozo aramu (differencialis) ellenallas
(^din)- AZ elektronikus eszkozok jel-
lemzoit a dinamikus ellenallas jobban
kifejezi, mint a statikus.
A jelleggorbe egy adott pontja-
ban a dinamikus ellenallast ugy hata-
rozzuk meg, hogy a pont kozeleben
szimmetrikusan felveszimk egy nagyon legnagyobb meredeksegu nely
kicsi At/ szakaszt, leolvassuk az ehhez
tartozo A/-t, majd kepezztik a ketto ha-
nyadosat. A dinamikus ellenallas a ka-
rakterisztika gorbesege miatt minden
pontban mas ertekii.
3-13.abra
Vannak olyan eszkozok is, ame- A statikus es dinamikus ellenallas ertelmezese
lyeknel a jelleggorbe bizonyos szaka-
szan / forditottan aranyos U -val, a me-
redekseg negativ (3-14.abra). A jelleggorbenek ezt a szakaszat ezert negativ ellenallasu
szakasznak nevezzuk.

46
Peldak: U A -UB
Rdin =

1. Mekkora fesziiltseg van azon a 2,2 kQ-


os ellenallason, amelyen 10mA erossegii aram 'A-
folyik? IB
U = I-R = 10 mA- 2,2 kQ = 22 V.
Felhasznaltuk, hogy szabad V, kQ es mA mer-
tekegyseget egytitt hasznalni. UA UB i
negativ ellenallasu
2. Mekkora ellenallasa van annak a fo- szakasz
gyasztonak, amelyen 26V hatasara 17,3 mA
3-14.abra
erossegii aram folyik? Jelleggorbe negativ ellen^ll^su sza-
kasszal
R = ///= 26 V/l7,3mA =1,5 kQ.

3. Mekkora a 3-15.abra jelleggorbejenek


M pontjaban a statikus es dinamikus ellenallas?

A statikus ellenallas: Rs= UU/IM


Rs=2,5 V/1,8 mA = 1,38 kQ.
A dinamikus: Rd = AC//A/.
At/ = t/2-t/! = 3 V-2 V = 1 V
1 1" i 1
A/ = 72-/i = 2,7 mA-1,2 mA = 1,5 mA 1 2 UM 3 4 U
Rd = AC//A7 = 1 V/1,5 mA = 0,66 kQ. All M
J61 lathato, hogy ^?s * Rd.
3-15.abra
Jelleggorbe a peldahoz

3.5 Az ellenallas meghatarozasa

Egy anyagi rendszer (pi. huzal) ellenallasa egyenesen aranyos a hosszaval, es for-
ditottan aranyos a keresztmetszetevel, ezen kiviil fflgg meg az anyagatol es a homersekle-
tetol. Allando (szobai) homersekleten az ellenallas:
A
\/
r r~\ r
\J

ahol p (ro) az anyag fajlagos ellenallasa, / a vezeto


test hossza, A pedig a keresztmetszete (3-16.abra). 3-16.abra
A fajlagos ellenallas az egysegnyi hossziisa- A keresztmetszet ertelmezese
gii es egysegnyi keresztmetszetu anyag ellenallasat
mutatja meg. Az adott anyagra jellemzo allando. A kepletet p-ra atrendezve:

47
R-A , , ,. , CTU Q - n T ,_
p= , igy mertekegysege Si-ben = Qm.
/ "' ' " m

A gyakorlatban a keresztmetszetet praktikusabb mm2-ben merni. Ilyenkor p mer-


tekegysege Qm helyett Qmm2/m, vagyis az 1 m hosszu 1 mm2 keresztmetszetu anyag
ellenallasat jelenti. Az 1 Qmm2/m SI alap mertekegysegben 1 |iQm-nek felel meg. Ne-
hany anyag fajlagos ellenallasa a 3-1. tablazatban talalhato.
A fajlagos ellenallas reciproka a 2.7.2 pontban mar megismert fajlagos vezetes.
Jele: v.
Anyag 2mm2/m Qm
Eztist 0,016 1,6-10-8
Rez 0,0175 1,75-10-8
vagyis a nagy fajlagos ellenallasu anyag faj- Arany 0,023 2,3-10- 8
Aluminium 0,028 2,8-10-8
lagos vezetese kicsi. Az Si-ben megadott p
ertek megegyezik annak a kocka formaju Vas 0,13 1,3-10-7
anyagtombnek az ellenallasaval, amelynek az Olom 0,208 2,08 -10-7
oldal ele 1 m, es az ellenallast a ket szemben Manganin 0,43 4,3 10-7
levo lap kozott merjilk. y a ket lap kozti Kanthal 1,39 1,39-10-6
vezetokepesseg.
Nagyon gyakori a kor keresztmetszet. 3-1.tablazat.
Nehany anyag fajlagos ellenallasa
Ilyennel rendelkeznek a vezetekek es a teker-
cselo huzalok is, amelyeknek nem a sugarat,
hanem az atmerqjet (d) adjak meg, mert ez konnyebben mer-
heto. A keresztmetszetet (kor terulet) ezert nem az A = r2 jt, Szigeteles
hanem az Vezeto resz

3-17.abra
, , , , . , . . , , . . , _. ,, , Szigetelt vezetek
keplettel szokas kiszamitam. A ket osszefugges r = d/2 miatt keresztmetszete
egyenertekii.
Nagyon fontos, hogy szigetelt vezetekeknel csak a vezeto resz atmeroje illetve ke-
resztmetszete szamit, a szigetelest flgyelmen kivul kell hagyni (3-17.abra).

Peldak:

1. Mekkora ellenallasa van a 10 m hosszu, 1,5 mm2 keresztmetszetu rez vezetek-


nek?
R = P'1/A alapjan R = 0,0175 Qmm2/m 10 m/1,5 mm2 = 0,116 Q.

2. Mekkora ellenallasa van annak a tekercsnek, amelyet d= 0,1 mm atmeroju rez-


huzalbol keszitilnk egy D - 5 cm atmeroju hengerre? A szorosan egymas melle csevelt
menetekbol 20 mm hosszu tekercs keletkezik (3-18.abra).

48
A 20 mm hosszon W= 20/0,1 = 200 menet 20mm
van. Egy menet hossza azonos a henger kerulete-
vel, k-val.
k = D-n= 0,05 m-n= 0,157m.
A 200 menet hosszusaga:
N-h =200-0,157m = 31,4m.
A huzal keresztmetszete:
A = cfl-n/4 = 0,12 jt/4 = 0,00785 mm2.
Az ellenallas igy:
/ ,,,,,, Qmm2 31,4m
= p = 0,0175 70 Q. 3-18.abra
A m 0,00785mm
Tekercs adatok a peldahoz

3. Hasonlitsuk b'ssze az alabbi adatokkal rendelkezo anyagokat fajlagos ellenallas


szerint! p: = 8 Qmm2/m, p2 = 2 10-5 Qm> Y3 = 40 000 1/Qm.

Az osszehasonlltashoz azonos mertekegysegek kellenek. Valasszuk az Qmm2/m-t!


Qm eseten a keresztmetszetet m2~ben merjilk. 1 m2 = 1000 mm 1000 mm, vagyis
106 mm2. A 2 10-5 Qra igy 2 10-5 1Q6 = 20 QmnvVm.
A harmadik ertek a p = 1/y osszefugges alapjan: p = l/(4 104) = 0,25 10~4 Qm,
amely 0,25 1Q-4 106 Qmm2/m = 25 Qmm2/m. Ez azt jelenti, hogy az elsonek van a leg-
kisebb, es a harmadiknak a legnagyobb fajlagos ellenallasa.

3.6 Az eHenallas homersekietfuggese

Vegyiink egy darab fern huzalt es jeloljuk a 20 C-on mert ellenallasat ^?0-val! A
homersekletet valtoztatva A/? ellenallas valtozast tapasztalunk.

Anyag a [1/C]
Eziist +0,0038
ahol A7= T- T0 a homerseklet valtozas (T0 az eredeti, Aluminium +0,004
Taz uj, magasabb homerseklet), a pedig az anyagra jel- Rez +0,0038
lemzo allando, a hofoktenyezo (Temperatura Koeffici- Vas +0,0056
ens). Az a hofoktenyezo megmutatja, hogy az adott Wolfram +0,0041
anyag 1 Q ellenallasu darabja 1C valtozas hatasara Manganin +0,00025
mennyivel valtoztatja erteket. a mertekegysege 1/C. Konstantan -0,000005
Nehany anyag a erteket a 3-2.tablazat tartalmazza. Kanthal +0,000025
Az uj ellenallaserteket R = R0+&R alapjan Grafit -0,0002
szamithatjuk ki.
R = R0 + R0 a. Af, amelybol 3-2.tablazat.
N6hany anyag hofoktenyezoje

49
a erteke femek eseten lO^-lO"4 1/C nagysagrendii es elqjele pozitiv, amely azt
jelenti, hogy a homerseklet novekedesekor R erteke is novekszik, R0-nal nagyobb lesz.
Szamitasokban ezert figyelni kell a es Arelqjelere!
Az osszefiiggesbol kovetke-
zik, hogy a pozitiv hofoktenyezqju \ "X^

Anyag Ts [K]
anyagok ellenallasa csokken, ha ho-
mersekletuket csokkentjiik. Keple- Aluminium 1,14
tiink azonban csak a -50 C es 6n 3,69
+200 C kozotti tartomanyban irja le Higany 4,17
helyesen az ellenallas valtozasat, 6lom 7,26
ugyanis a csak ebben a tartomany- D 1 2 3 4 5 6 T
ban allando. Nagyon alacsony ho- [K]
mersekleten az ellenallas hirtelen
nullara csokken, es az anyag szupra- 3-19.abra
vezetove valik (3-19.abra). Szupravezetes
A szupravezetoket elonyosen
hasznalhatnank nagy aramok vesztesegmentes vezetesere. Erre azonban csak kiveteles
esetekben kerulhet sor, mert az ismert anyagok szupravezeto allapotahoz csupan nehany
kelvin homerseklet tartozik (OK =-273,6C), amelyet eloallitani rendkivul nehez es
koltseges.
Jegyezzuk meg, hogy az ellenallas kiszamftasara hasznalt R = p I/A osszefugges
csak akkor hasznalhato, es p erteke csak akkor allando, ha a homerseklet is allando!

3.7 Az ellenallas mint alkatresz

3.7.1 Az ellenallas szerkezeti felepitese


Az elektronikaban ellenal- VezetS resz
lasnak nevezziik azt az alkatreszt Fern sapka / V6do bevonat
is, amelyet azert gyartottak, hogy
meghatarozott merteku aramkor-
latozo kepesseggel, vagyis ellen-
allassal rendelkezzen.
Egy ellenallas hordozo- Kivezetd
Keramia hordozd
bol, az ellenallast kepezo rosszul
vezeto anyagbol, kivezetobol es 3-20. Abra
vedobevonatbol all (3-20.abra). Az ellericillas szerkezeti felepitese
A hordozo csaknem ki-
zarolag keramia. Kisebb mereteknel tomor henger, nagyobbaknal cso, de elofordul a ha-
sab forma is.

50
3.7,2 Az ellenaHas ertekenek beallitasa

Az ellenallasok 1 Q-tol 10 GQ-ig terje-


ELLENALLASOK
do, vagyis sok nagysagrendet atfogo erteket az
R = p IIA osszefugges alapjan allitjak be, es er-
re ketfele megoldas terjedt el (3-21.abra).
A szigetelo hordozora a vezeto reszt ve- HUZAL RETEG
kony ellenallashuzalbol feltekercselik (huzalel-
lenallas), vagy vekony retegben ragozologtetik
(retegellenallas). A gozologtetett reteg anyaga FEM
szen vagy fern, ma mar gyakoribb a femreteg-
ellenallas.
Leteznek un. tomor ellenallasok is, ame- 3-21 .abra
Az ellenallasok csoportositasa
lyeknel a vezetest a hordozoba kevert anyag a
teljes keresztmetszetben biztositja. A tomor el-
lenallas Europaban alig fordul elo. .Ellenallas huzal
A huzalellenallas szukseges R erteket a huzal faj-
lagos ellenallasanak es keresztmetszetenek megvalaszta-
saval allitjak be (3-22.abra), mig a menetek osszeereset
kello menetemelkedessel es hiizoerovel, valamint vedo-
bevonattal akadalyozzak meg. A huzal anyaga manganin
vagy NiCr, illetve FeCr otvozet.
A retegellenallas vezeto anyaga regebben kizaro- 3-22.abra
lag szen (korom) volt, ma altalanos a fern. Ennek megfe- A huzalellenallcts fe!epitse
leloen szen, illetve femreteg-ellenallas a neve. Az ellen-
allas ertek nagysagrendjet a felparologtatott fern fajlagos ellenallasaval es a reteg vastag-
sagaval, a vegleges erteket pedig spiral koszoriilessel allitjak be (3-23.abra). A koszorules
hatasara a hordozot borito henger feliiletbol egy spiral alakii "szalag" lesz, amelynek
hossza nagyobb, keresztmetszete kisebb, igy a koszoriilt menetek szamatol fuggoen az
ellenallas erteke 1000-szeresre is megnovekedhet.
A vedobevonat feladata a vezeto resz kiilso behatasok elleni vedelme. Kiilonosen
retegellenallasoknal van nagy jelentosege, ugyanis a rendkiviil vekony fern vagy szen re-
teg ellenallasa mechanikai behatasok vagy oxidacio miatt jelentosen megvaltozna. Reteg-

xVezete bevonat

a) b)
3-23.abra
A r6tegellenalias szerkezete koszorules elott (a), es koszorulve (b)

51
ellenallasokhoz lakk, huzalellenallasokhoz lakk, cement es zomanc bevonatot alkalmaz-
nak.
Az ellenallas felhasznalasat megkonnyiti, ha kivezetovel latjak el. Ennek kikep-
zese bilincs, szalag vagy huzal lehet. A retegellenallasokat altalaban huzal kivezetovel
latjak el, mert ezt - foleg az axialis valtozatukat - lehet a legkonnyebben beepiteni.
Axialis valtozatnal a kivezetes az ellenallastest tengelyevel megegyezo iranyii, radialisnal
arra meroleges (sugar) iranyu (3-24.abra).

a) b) c)
3-24.abra
A r6tegellenal!as axialis huzal (a), radialis huzal (b) 6s radialis szalag kivezet6ssel (c)

A huzalellenallasok-
nal gyakoribb a bilincs,
esetleg a huzalsodrat kive- Forrasztas
zeto (3-22. es 3-25.b.abra).
Egy ellenallas fekvo x Nyomtatott panel
es allo helyzetben egyarant
beepitheto. Fekvo helyzet-
ben az alkatresz es a panel
kozott altalaban kis tavol-
sag (szerelesi magassag) Vezeta sav
van, mely a hutest meg- Szerelo lap
konnyiti. A 3-25.a.abra re- a) b)
tegellenallas beepiteset mu- 3-25.abra
tatja nyomtatott aramkori R6teg- 6s huzalellenallas beepitese
lapba. A huzalellenallaso-
kat nagy meretuk es foleg nagy tomegiik miatt (pi. csavarral) rogziteni kell (3-25.b.abra).

3.7.3 Az ei!ena!!as nevleges erteke es turese


A gyartas soran elore meghatarozott ellenallas erteket szeretnenek elerni, azonban
altalaban ettol eltero erteket kapnak. Az elteres merteket turesnek nevezziik, mely fugg a
gyartastechnologiatol, es a felhasznalt anyagtol.
A tiires megadasa a nevleges (a kivant) ertekre vonatkoztatva %-ban tortenik. Az
1 kQ 10% pi. azt jelenti, hogy az 1 kQ nevleges ertekii ellenallas valodi erteke 1 kQ
10%, azaz 10,1 kQ, vagyis 0,9 es 1,1 kQ kozott barmilyen ertekii lehet.
Regebben a 20%-os, ma a 10%-os es az 5%-os tiires a jellemzo, de nagy pontos-
sagot igenylo helyekre gyartanak 2, 1, 0,5, esetleg meg kisebb tiiresu ellenallasokat is.

52
A tiires miatt nem erdemes minden erteket gyartani, (a 900 Q-os 10%-os turesii el-
lenallas pi. 900 Q es 990 Q kozott atfedne az 1 kQ-os 10%-os turesii ertektartomanyat),
ezert a turestol fuggoen valasztjak meg a lehetseges ertekeket, az un. erteksort, amelyet
minden nagy tomegben gyartott alkatreszre szabvanyositottak.
A jelenleg hasznalt IEC szabvany a 10%-os erteksort E 12-vel jeloli, mert egy de-
kadon belul (10-szeres ertekek tartomanya) 12 fele ertek keletkezik. A 20%-osnal ennek
a fele: 6 (E 6-os sor), az 5%-osnal a ketszerese:
24 (E 24-es sor) fordul elo. Kisebb turesu az E6 E12 E24 E48 E96
E48 es az E 96 sorozat (3-3.tablazat), sot itt 20% 10% 5% 2% 1%
elofordulnak meg az E 192-es, valamint a re-
gebbi szabvany szerinti E 60, E 120, E 240 es 3-3.Tablazat
E 480 sorozatok is. A szabvanyos erteksor turese
A dekadon beltili ertekek ugy
108Q 132Q
keletkeznek, hogy 10-bol annyiadik -10%
120Q
+10%
gyoko't kell vonni, ahany tagot aka-
runk. E 6-os sor eseten peldaul
I 90 1100 110 I 130
= 1,468, E 12-es eseten pedig
1,21. Az igy kapott ertekkel - Atfedes
1-tol kezdodoen annyiszor kell
+10%
szorozni (es ha lehet kerekiteni), -10% 90Q
100Q
110Q
ahany tag lesz. E 6-nal az 1,468 kere-
kitett erteke 1,5 (E 12-nel valtozatlan 3-26.abra
marad), igy 1, 1 1,5 = 1,5, majd A 100 Q-os es 12C Q-os ellenallas tureshatarai
1,5 -1,5 = 2,25 erteket kapunk. Ezt
kerekiteni kell 2,2-re. A kovetkezo ertek: 2,2 1,5 = 3,3 stb.
Egy ellenallas tures miatti felso
hatarerteket a kSvetkezo nagyobb ertek E 6 E12 E24 E 6 E12 E24
also hatara igy jol megkozeliti, sot 20% 10% 5% 20% 10% 5%
bizonyos ertekeknel kisebb atfedes is 1,0 3,3 3,3 3,3
1,0 1,0
keletkezhet. A 220 Q10%)-os ellenallas
legnagyobb erteke pi. 242 Q, a sorban
1,1 A6
1,2 1,2 3,9 3,9
kovetkezo 270 Q 10%-os ellenallas 1,3 4,3
legkisebb erteke pedig 243 Q, vagyis 1,5 1,5 1,5 4,7 4,7 4,7
nines atfedes. A 100 Q-os es 120 Q-os 1,6 5,1
ertekeknel viszont (3-26.abra) 2 Q atfe- 1,8 1,8 5,6 5,6
des van. Ugyanigy atfedes keletkezik az 2,0 6,2
ezeknel 10-szer, 100-szor stb. nagyobb 2,2 2,2 2,2 6,8 6,8 __M_
vagy kisebb ertekeknel is. 7,5
2,4
A 20, 10 es 5%-os erteksorhoz
2,7 2,7 8,2 8,2
tartozo ertekeket a 3-4. tablazatban talal-
| 3,0 9,1
juk, melyek 10 hatvanyaival szorozva kQ
es MQ erteket is jelenthetnek (pi. 1 kQ, 3.4 Tablazat
220 Q, 47 kQ, 10 MQ stb.). Szabvanyos E 6, E 12 6s E 24 erteksor

53
A gyartas utoiso fazisaban a vedobe- 1234
vonatra az ellenallas erteket kodolva nyom-
tatjak fel, A kod lehet egyszeru (szamkod)
es bonyolultabb (szfnkod).
Szamkodos rendszerben az ellenallas
erteksoron belilli erteket szammal, a nevle- Szam^rt^k
ges ertek nagysagrendjet betuvel (R, k, M) Szinjelz6s 1 jegye 2Jegye Szorzb TQr6s
adjak meg. A betukod mindig a tizedesves- Fekete 0 X1Q
Bama 1 1 X10Q 1%
szo helyere keriil. Peldaul: 3M3 = 3,3 MQ, Vdros 2 2 xlOOQ 2%
k33 = 0,33 kQ, 2R2 = 2,2 Q, 4K7 = 4,7 kQ Narancs 3 3 x1 kQ
stb, Sarqa 4 4 x10kQ
5 5 xlOOkQ 0, 5%
A tiirest korabban kozvetlen modon Zold K6k 6 6 x l MQ
(pi. 10%) vagy betiikoddal tuntettek fel. A Ibolya 7 7 X10MQ
betiik jelentese: A = specialis, B = 0,1%, SzUrke 8 8 xlOOMQ
C = 0,25%, D = 0,5%, F = 1%, G = Feh6r 9 9 x1GQ
Arany XO,1Q 5%
2%, J = 5%, K = 10%, L = 15% es Ezust XOJD1Q 10%
M = 20%. Szintelen 20%
A ma mar gyakrabban hasznalt szin- 1 2 3 4
kodos jeloles eseten az ellenallastesten szi- P6lda
nes savok (gyuriik) vagy pontok talalhatok.
Megkulonboztetiink 4 es 5 savos jelolesi
rendszert.
4 sav eseten az elso ketto a szamer-
Z6id: 5 Barna:1 Bama:x 10 Q Voros: 2%
teket, a harmadik a nagysagrendet (a szam-
ertek utani nullak szarnat) a negyedik pedig &tek:51 x10Q =510Q2%
a tiirest jeloli. (3-27.abra). A leolvasast an-
3-27.abra
nal a gyiirunel kell kezdeni, amelyik a ki- Negy szingyurus jeloles
vezeteshez kozelebb van, vagy savja sze-
lesebb!
Pelda:
Hatarozzuk meg annak az ellenallasnak az erteket es a tureset, amelyen sorrendben
kek, sziirke, narancs es voros szinu gyiiriik vannak!
A kek 6-os, a sziirke 8-as erteket jelent. A szamertek igy 68. A harmadik (narancs)
szin jeloli a nagysagrendet, amely most 3. Harom nullat kell ezert a 68 utan irni, vagy -
ami ugyanazt jelenti - 103-nal kell szorozni: 68000 = 68 kQ.
1 2 3 4 5
1 2 3 4 5
\
' i
I I I

3| 4 5
Sz^m^rtSk
Szfnjelzes
^L
1 jegyei 2.jeq/e S.jeqye Szorzo Tures VorOs:2 Fekete:0 Z0ld:5 V0r6s:2 V6ros: 2%

3-28.abra
Ot szingyurus jeloles

54
A voros szinu - negyedik - gyiirii miatt a tures 2%.
Jegyezzilk meg, hogy a szamerteket tizedes vesszo hasznalata nelkiil, a szamje-
gyek egymas utan irasaval kapjuk! Ez a szabaly az 5 gyiiriis jelo'lesre is ervenyes,
amelyet az E 24-nel kisebb turesii sorozatoknal hasznalnak. Ennel a szamerteket az elso
harom gyurubol lehet meghatarozni (3-28.abra), a szinek jelentese megegyezik az elo-
zovel.
Egyes gyartok lijabban 6. sot 7. gyurut is hasznalnak. Ezek az ellenallasra kapcsol-
hato feszultseget, illetve az ellenallas Tc-vel jelolt homersekletfuggeset fejezik ki.
A TC hofoktenyezo nem azonos az a
hofoktenyezovel, mert figyelembe veszi az el- Jel TC Szinjel ppm/C
lenallastest geometriai mereteinek valtoza- f%/Cl (6.sav)
sabol bekovetkezo ellenallas valtozast is. 0 0,02 Barna 100
A 0,01 Voros 50
Tr a 0,005 Narancs 15
0,0025 Sarga 25
ahol R0 az eredeti ellenallas, AT? pedig a A7 & 0,0015 Kek 10
homersekletvaltozasra bekovetkezo ellenallas
valtozas. A hom6rs6kletfugg6s jelol6se
A gyakorlatban hasznalt ellenallasok
Tc erteke 1 10-5 i/c es 5 1Q-4 1/C k6-
zott van, melyet %/C-ra, illetve ppm/C-ra atszamitva 10M
adnak meg. 1M
100k
Tr = T C [1/C] -100.
10k

A ppm rovidites (part per million) milliomod 1 k


reszt jelent. Igy az 1 Tc [ppm/C] = 106 Tc [1/C], il- 100
letve az 1 Tc [ppm/C] = 104 Tc [%/C]. 10
Tc pontos erteket a gyarto az ellenallastesten ge- 1
ometriai jellel vagy szinkoddal kozli. A geometria jel
%/C-ot, a szinkod (5 savos jelolesnel ez a 6. kiegeszito 0,1
l.tipus 2. tipus 3 tipus
gyiirii) ppm/C-ot jelent (3-5.tablazat).
Kivezetestol, vedobevonattol es egyeb tulajdon-
sagoktol fuggoen a gyarak tipusjelzest hasznalnak. Fon- 3-29.abra
Az ertektartomany fugg a tipustol
tos tudni, hogy nem fordul elo minden ellenallasertek
minden tipusban (3-29.abra).

3.7.4 KOionieges ellenallasok

3.7.4.1 Termisztorok

Az elozoekben megallapltottuk, hogy egy ellenallas erteke fugg a homerseklettol,


a valtozas iranya pedig az a hofoktenyezo elojeletol, es a homersekletvaltozas iranyatol.

55
A konstantan (mint a neve is mutatja) csaknem allando a ertekkel rendelkezik. Eb-
bol a kiilonleges otvozetbol nagy stabilitasu ellenallasokat keszitenek. Sajnos nem for-
raszthato (a kanthal sem), ezert helyette inkabb a manganin otvozetet hasznaljak, amely
joval nagyobb, de a tobbi anyaghoz viszonyitva meg eleg kicsi a ertekkel rendelkezik (1.
3-2.tabIazat).
Azokat az ellenallasokat, amelyeknel a elojele pozitiv, pozitiv hofoktenyezojii,
(idegen kifejezessel Pozitiv Temperatlira Koefficiens-ii) anyagoknak, illetve a kezdo
betiik alapjan roviden csak PTK-nak nevezziik. Ilyen az osszes fern, foleg a tiszta vas.
Negativ a eseten (Negativ Temperatlira Koefficiens) NTK a neviik. Igy viselkedik a
grafit, az osszes felvezeto anyag, valamint a folyadekok.
Az ellenallasokra mint alkatreszekre az NTK vagy a PTK megkiilonbozteto jelzot
azonban csak akkor hasznaljuk, ha a erteke nagy. Az NTK es a PTK ellenallas - rajzjele
a 3-30.abran - az erosen homersekletfuggo ellenallasok cso-
portjaba tartozik, melyeket termisztoroknak neveziink.
Az NTK ellenallasa hideg allapotban nagy, melegen
viszont kicsi. Emiatt melegen vezeto ellenallasnak is neve-
zik. A PTK ezzel ellentetesen viselkedik. A masik neve a) b)
ezert hidegen vezeto ellenallas. 3-30.abra
A termisztorok kiilonbozo porokbol (femvegyiiletek, A PTK (a) 6s az NTK (b)
rajzjele
femoxidok es felvezetok) kesziilnek. Az ellenallasuk tobb
nagysagrenddel valtozik, es a valtozast diagramban adjak
meg (3-31.abra), mert a erteke nem allando, es emiatt nem irhato le az R R0 -(l + a- AT1)
osszefuggessel.

R[Q]

^0-20 0 20 40 60 80100120140160 T[C; -40 0 40 80 120160200 T[C;

a) b)
3-31.abra
Az NTK (a) es a PTK ellenallasanak valtozasa (b)

Egy termisztor kialakitas szerint tarcsa, rud es gyongy (ilvegtokos) lehet (3-
32.abra). Az ellenallas valtozas oka szerint az NTK termisztorokat ket nagy csoportra
oszthatjuk:
1. Az ellenallas valtozasat kizarolag a kornyezet homersekletenek valtozasa okoz-
za, a rajtuk atfolyo nagyon kicsi aram melegito hatasa elhanyagolhato. Ezek a mero vagy
erzekelo termisztorok. Meretuk es tomeguk kicsi, ezert homerseklet meresere es erzekele-
sere hasznaljuk.

56
Aktiv rSsz

/Ovegtok

/Huzal kivezeto

a) c) d)
3-32.abra
Tarcsa (a), femlapra szelt tarcsa (b), riid (c) 6s iivegtokos gyongy termisztor (d)

2. Az ellenallas megvaltozasat a termisztoron atfolyo aram hohatasa valtja ki (sza-


balyozo vagy futott termisztorok). Ezeket foleg bekapcsolasi aramlSkesek korlatozasara
(motorok, kiilonleges izzolampak, elektroncsovek futese), jelfogok meghuzasanak, vagy
elengedesenek kesleltetesere, ritkan feszultseg stabilizalasra hasznaljuk.
A PTK termisztorok jellemzo felhasznalasi terulete: homersekletmeres, higany-
gozlampakban gyujto ellenallas, villanymotorok tulmelegedes elleni vedelme stb.

3.7.4.2 Fesziiltsegfiiggo eilenallasok

A feszultsegfuggo ellenallas (Voltage Depedent Resistor) roviditett neve VDR,


vagy varisztor. A VDR osszepreselt szemcses sziliciumkarbid (SiC) es kotoanyag egete-
sevel (zsugoritasaval) kesziil, a szerkezete porozus.
A VDR ellenallasa
egy bizonyos fesztiltsegig R I
allando, e felett hirtelen
csokkenni kezd. Az arama
emiatt kezdetben egyenle-
tesen nb'vekszik, majd a
jelleggorbe meredekke va- 1mA
lik (3-33. abra). A kisebb
fesztiltsegu VDR-ek jel- U U, U
leggorbeje meredekebb. A a) b)
jelleggorbe szimmetrikus, 3-33.abra
nem fugg a feszultseg po- A VDR ellenallasanak valtozasa (a) es jelleggorbeje (b)
laritasatol.
A VDR-eket tarcsa es riid
formaban gyartjak (3-34.abra).
A kiilonleges ellenallasok
koze tartozik meg a fotoellenal-
las es a magneses teret erzekelo
ellenallas, melyekkel az elektro-
a) b) c)
nikai tanulmanyaink soran ismer- 3 34 abra
kediink majd meg. Tdrcsa (a) rijd (b) formajCi VDR, valamint a VDR
rajzjele (c)

57
Ellenorzo kerdesek es feladatok

1. Lehet-e villamossagot es villamos energiat eloallitani?


2. Milyen ket fo reszbol all az aramkor, es mi ezek feladata?
3. Hogyan hatarozzuk meg az aram iranyat a tolteshordozo alapjan es az aramkor
alapjan?
4. Hogyan kapcsoljuk be az aramkorbe az arammerot es a fesziiltsegmerot?
5. Milyen a jo feszultsegmero es a jo arammero?
6. Az Ohm torvenynek harom matematikai alakja is van. Milyen fizikai tartalmat
fejeznek ezek ki?
7. Mit nevezunk jelleggb'rbenek es milyen jelleggorbeje van az ellenallasnak?
8. Mit jelentenek a kovetkezo fogalmak: linearis elem, nemlinearis elem, negatfv
ellenallas, dinamikus ellenallas?
9. Hogyan hatarozhato meg az ellenallas a vezeto reszadataibol?
10. Mit nevezunk fajlagos ellenallasnak, es milyen mertekegysege lehet?
11. Mi a ktilfinbseg az atmero es a keresztmetszet kozott?
12. Hogyan fugg az ellenallas a homerseklettol?
13. Mit nevezunk hofoktenyezonek? Mekkora femek eseten az erteke?
14. Mikor nevezzilk az ellenallast termisztornak?
15. Hogyan erheto el huzalellenallasnal es retegellenallasnal a kivant ertek?
16. Miert erteksor szerint keszitik az ellenallasokat?
17. Milyen ertekek vannak az E 12-es erteksorban?
18. Milyen tulajdonsagokkal rendelkezik a konstantan?
19. Mi a kulonbseg a PTK es az NTK kozott?
20. Hoi hasznalunk PTK es NTK ellenallasokat?
21. Mi a VDR es milyen celra hasznaljuk?
22. Linearis elem-e az NTK, a PTK es a VDR?

58
4. MUNKA, TELJESiTMENY ES HATASFOK

4.1 Villamos munka

Az aramlo toltesek energiaja a fogyasztoban a felhasznalasi celnak megfelelo


energiava alakul. Az energiat a toltes kiegyenlito hatas merteke vagyis a feszilltseg, es az
ataramlo toltes mennyisege hatarozza meg. Mivel a generator U feszilltsege 1 As toltes
munkavegzo kepesseget mutatja meg, es felhasznalaskor Q toltes aramlik at, az elfo-
gyasztott villamos energia Q -szor nagyobb:

A gyakorlatban Q helyett inkabb az aramko'ri mennyisegek (C/es /) ismertek. Q -t


az / = Qlt osszefuggesbol kifejezve es behelyettesitve:

A munka mertekegysege: V ' A - s = W - s = Ws (vattszekundum). 1 Ws = 1 J =


1 Nm. Nagyobb egysegei a wattora (Wh) es a kilowattora (kWh). Ekkor az idot oraban
merjuk. 1 Wh = 3600 Ws, 1 kWh = 1000 3600 Ws = 3,6 106 Ws.
A felhasznalt villamos energiat fogyasztasmerovel merjuk, mely minden lakasban
megtalalhato. A miiszer az U-I szorzattal aranyos sebesseggel (7=230 V) egy tarcsat
forgat, mely egy szamlaloval van kapcsolatban. A szamlalo annal tobbet mutat, minel
gyorsabban forog a tarcsa, vagyis minel nagyobb a fogyaszto arama (/), illetve minel to-
vabb van bekapcsolva a fogyaszto.

4.2 Villamos teljesitmeny

4.2.1 A teljesitmeny meghatarozasa


A teljesitmenyt a P = Wit osszefuggesbol fejezhetjuk ki:

,, W U-I-t , , , .
P = = . Az egyszerusitest elvegezve:
I I

Felhasznalva, hogy U= I-R ,majdbehelyettesitve: P = // = I-R-I, vagyis

59
Ugyanez / = UIR helyettesitesevel: P = U I = U, vagyis
R

Mindig azt az 6'sszefiiggest celszerii hasznalni, amelyhez az aramkori mennyise-


gek ismertek. Az utobbi ketto azt mutatja, hogy adott R ellenallasu fogyaszto eseten a
teljesltmeny a feszultsegnek, illetve az dramerossegnek a negyzetevel aranyos (4-l.abra)

4-1.abra
A teljesitm^ny negyzetesen aranyosan a feszultseggel es az
aramerSsseggel

Egy aramkorben a villamos teljesitmenyt a fe- i-eszilltseg tekercs ^


Aram tekercs
szultsegnek es az aramerossegnek a megmeresevel,
majd ezek osszeszorzasaval hatarozhatjuk meg, de
kSzvetleniil is megmerhetjiik wattmerovel. A wattme-
ronek ket tekercse van. Az aram tekercs a fogyaszto
aramat, a masik a fogyaszton levo fesziiltseget meri
(4-2.abra). A miiszer ezek szorzatat kepezi, es muta- 4-2.abra
toja a szorzattal aranyosan ter ki. A wattm6ro bekot6se

4.2.2 A fogyasztok teljesitmenye


Minden fogyasztora megadhato egy Pmax teljesltmeny, amelynel nagyobbat atala-
kitani nem kepes. Ha tobbet kapcsolunk ra karosodik. Pmax erteket a fogyaszton feltunte-
tik. PI. 40 W-os izzo, 800 W-os fozolap, 2,5 kW-os villanymotor.
Az elektromos kesziilekek ellenallasa a gyarto altal beallitott konkret ertek, ezert
teljesitmenyuket a rakapcsolt feszultseg a P = IfllR osszefiigges alapjan automatikusan
meghatarozza. Elsosorban emiatt nem szabad egy 12 V-os kesztileket 24 V-tal, vagy egy
110 V-osat 220 V-tal miikodtetni. Mivel a teljesltmeny negyzetesen fugg a fesziiltsegtol,

60
a ketszer nagyobb fesziiltseghez nem ketszer, hanem negyszer nagyobb teljesitmeny tar-
tozik. A fogyaszto megengedett teljesitmenyehez tartozo fesziiltseget tizemi vagy tize-
meltetesi fesziiltsegnek nevezziik. Jellemzo ertekei: lakasokban 230 V, iizemekben
230 V es 400 V, jarmiivekben 12 V vagy 24 V.
Erdemes megjegyezni, hogy a legujabb szabvany a halozati fesziiltseg erteket
230 V-ban hatarozza meg. Az uj ertekre az atteres fokozatosan tortenik (az eromiiveknek
a fesziiltseget evente 2 V-tal kell novelni), es 2000-tol egesz Europaban mindenutt mar
230 V lesz. A hosszii atallasi ido lehetove teszi, hogy a korabban gyartott keszillekeket
egy darabig meg hasznalni lehessen, elhasznalodasuk vagy elavulasuk miatt addig ugyis
kikeriilnek a hasznalatbol. 1995-tol csak olyan keszillek hozhato kereskedelmi forgalom-
ba, amely 220 V-tal es 230 V-tal egyarant mukodtetheto.

4.2.3 Ellenallasok terhelhetosege


Az elektronikus berendezes alkatreszeivel (a tranzisztorokkal, ellenallasokkal
stb.) altalaban nem kivanunk teljesitmenyt atalakitani, ennek ellenere bennilk az
elektromos teljesitmeny egy resze hove alakul, amelyet az altalaban csak sugarzassal
kepes eltavolltani (disszipalni). Alkatreszeknel ezert teljesitmeny helyett terhelheto-
segrol beszeliink.
A terhelhetoseg az alkatreszek fontos jellemzqje, melyet P^-vel jelolunk. Pd az a
legnagyobb elektromos teljesitmeny, amely az alkatreszben hove alakulhat.
Az ellenallasoknal a terhelhetoseget kifejezo Pd-nek csak szabvanyositott ertekei
vannak. Pft elsosorban az ellenallas geometriai merete es a vedobevonat anyaga hata-
rozza meg. A nagyobb meretu ellenallasnak altalaban a terhelhetosege is nagyobb. Szab-
vanyos kisebb ertekek: 1 W, 0,5 W, 0,25 W, 0,1 W es 0,05 W. 1 W-nal nagyobb
terhelhetosegli ellenallasok is leteznek (pi. 2 W, 4 W, 6 W, 8 W, 10 W stb.), de ilyeneket
ma mar ritkabban hasznalunk.
Szamitasokban mindig a szabvanyos ertekekhez (a lehetseges kovetkezo nagyobb-
hoz) kell kerekiteni. Ha szamitasunk szerint az aramkorunkhoz pi. 1 kQ-os 0,28 W tel-
jesitmenyu ellenallas sztikseges, akkor ezt nem szabad vegeredmenynek elfogadni, mert
ilyen terhelhetosegli nines. Nem valaszthatjuk
a 0,25 W-os szabvanyos erteket sem, mert bar
nagyon kozel van a 0,28 W-hoz, tiilterhelodik
es megeg. Ilyenkor a kovetkezo nagyobb szab-
vanyos erteket, esetunkben a 0,5 W-ot kell va-
lasztani.
Fd-t a fogyaszto aramanak es fesziiltse-
genek osszeszorzasaval, Pd = U 7-vel szamit-
hatjuk. Rendezzuk ezt at/-re!

P,j a fogyasztora Jellemzo allando er-


4-3.abra
tek, ezert az Qsszefiiggest a jelleggorbe abra- A disszipaci6s teljesitmeny gorbeje
hiperbola

61
zolasara hasznalt koordinata-
rendszerben abrazolva hiperbo-
lat kapunk (4-3.abra). A hiper-
bola pontjai megmutatjak, hogy
mekkora lehet adott feszultseg 47 Q
eseten a legnagyobb arameros-
seg, adott aramerossegnel pedig
a legnagyobb feszultseg. Olyan
6'sszetartozo U es / ertekek,
amelyek a gorbe felett helyez-
kednek el, nem fordulhatnak elo,
vagyis ez tiltott terulet.
Az 4-4.abra a 47 Q-os es
a 100 Q-os ellenallasok jelleg-
10 U [V]
g5rbejet mutatja. A koordinata-
rendszerben a 0,25 W-os es a 4.4

0,5 W-os teljesitmenyhez tarto- Disszip^cibs gOrbek es ellen^llas jelleggfirb6k


zo hiperbola is fel van tuntetve.
J61 lathato, hogy a 100 Q-os 0,5 W-os ellenallasra legfeljebb 7,07V kapcsolhato, es
ekkor az arama 0,0707 A lesz. A ketto szorzata: 0,5 W.

4.3 Hatasfok

Minden atalakito - igy a fogyaszto is - a W h asznos


, |
betaplalt villamos energianak csak egy reszet ke-
pes a kivant formaju energiava alakitani. Az Atalakitb
energia egy resze nem hasznosithato mas energia-
va alakul, mely vesztesegkent jelentkezik (4-
S.abra). A veszteseget Wv -vel jeloljuk. A haszno-
l|f w veszteseg
sitott Wh energiat a befektetett Wbe energiahoz vi-
szonyitva a hatasfokot kapjuk: 4-5,abra
A betaplalt energia egy resze nem
hasznosithato
'be

Wh< Wbf, ezert a hatasfok kisebb 1-nel: T| < 1. A hatasfokot %-ban is megadhat-
juk. r| = 1 jelenti a 100%-ot (nines veszteseg), azr\= 0,07 pedig 7 %-ot jelent.
A hatasfok ertelmezheto teljesitmenyre is:

P P
r\ , vagy ri = .
P P _L P
M>e -Mi + "v

62
A villamos keszulekek hatasfoka altalaban jo. Egy villanymotor pi. 60-80 %-os, a
transzformator 80-99 %-os hatasfokkal uzemel, azonban vannak kis hatasfokkal miikodo
keszulekek is. Az izzolampa fenyre vonatkoztatott hatasfoka pi. csak kb. 4 %.
A nem hasznosithato energia altalaban hoenergiakent veszik el. Ennek kovetkez-
menye a motor, a transzformator, a vezetek, az izzolampa stb. melegedese is. Erdemes
megjegyezni, hogy a villamos energia hoenergiava mindig teljes mertekben atalakithato,
legfeljebb a keletkezett hoenergiat nem tudjuk 100%-ban hasznositani. Egy kavefozoben
pi. minden betaplalt villamos energia hoenergiava alakul, azonban ennek egy resze nem
a viz, hanem a kavefozo hazanak, ezen keresztiil a kornyezetnek a melegitesere fordito-
dik. A hatasfoka igy csak 30-60 %.

Peldak:

1. Mekkora ellenallasa van a 230 V-os 100 W-os izzonak?

P=U2/R alapjan R = IflIP = (230 V)2/100 W = 529 Q.

2. Mennyi villamos energiat fogyaszt a 800 W-os villanyrezso 5 ora alatt?


W= P t = 800 W 5 3600 s = 14 400 000 J = 14 400 kJ, illetve:
14 400 000 J = 14 400 000 Ws = 14 400 kWs = 4 000 Wh = 4 kWh.

3. Mekkora feszultseg kapcsolhato a 2,2 kQ-os 0,25 W-os ellenallasra?


P=U 2/R-bol U = -JP-R = Vo,25 W-2,2-10 3 Q WsSOV 2 = 23,45 V. Fontos:
Teljesitmeny szamitasakor mindig SI alapegysegekben kell behelyettesiteni, vagyis a kQ
-ban, mV-ban vagy mA-ban megadott ertekeket Q-ra, V-ra es A-ra kell atalakitani!

Ellenorzo kerdesek:

1. Hogyan szamitjuk ki az aramkori adatokbol a villamos munkat es teljesitmenyt?


2. Milyen mertekegysegeit hasznaljuk a villamos munkanak es a teljesitmenynek?
3. Milyen felepitesii es hogyan mer a wattmero?
4. Mit neveziink iizemeltetesi fesziiltsegnek es milyen jellemzo ertekei vannak?
5. Milyen szabvanyos terhelhetoseggel rendelkeznek az ellenallasok?
6. Mit neveziink disszipacios gorbenek es milyen matematikai fuggveny irja le?
7. Mekkora a villamos berendezesek hatasfoka?
8. Atalakithato-e teljes mertekben a villamos energia hoenergiava?

63
5. PASSZSV ViLLAMOS HALOZATOK

5.1 A villamos halozatok csoportositasa

Azt az aramkort, amelyben tobb fogyaszto vagy generator talalhato, osszetett


aramkornek vagy villamos halozatnak nevezzilk. Az aramkori elemek sorosan es par-
huzamosan, majd az igy kialakitott rendszerek ismet sorosan es parhuzamosan kapcsolod-
hatnak egymassal.
Energia szerint aktiv es passziv halozatot kiil5nb6ztetunk meg. Passziv az a halo-
zat, amelyben csak fogyaszto talalhato, mig az aktiv generatort is tartalmaz. Az elo-
zoekben megismert egyszerii aramkor a legegyszeriibb aktiv halozat.
Csoportosfthatok a halozatok polusok szerint is. Polusnak nevezziik a halozatnak
azt a pontjat, amelyet azert hoztunk letre, hogy oda lijabb aramkori elemet csatla-
koztassunk. Az elektronikaban alkalmazott halozatok altalaban 2 vagy 4 polussal rendel-
keznek, melyeket ezert ketpolusoknak, illetve negypolusoknak neveziink. Ketpolus pi. az
ellenallas, vagy a generator, de negypolusok az erositok, inert 2 bemeneti es 2 kimeneti
polussal rendelkeznek. A ket- es negypolus is lehet aktiv es passziv is, Ohm torvenye
alapjan linearis es nemlinearis. Ebben a fejezetben elsosorban passziv linearis ketpolu-
sokkal foglalkozunk.
A szabad polusok megszunteteset lezarasnak nevezziik, melyet legkonnyebben
egy ellenallassal, vagy egy generatorral valosithatunk meg. Az egyszerii aramkorben a
generatort mint aktiv ketpolust pi. egy ellenallas (a fogyaszto), az ellenallast mint passziv
ketpolust pedig a generator zarja le.
Nevezetes lezaras a szakadas es a rovidzar. Szakadas eseten a polusokra vegtelen
ellenallas kapcsolodik (lenyegeben szabadon maradnak), mig a rovidzar ellenallasa nulla.

5.2 Ksrchhoff torveoyek

5.2.1 A csomoponti torveny


Egy tetszolegesen bonyolult halozat barmely elemere kiilon-killon alkalmazhato az
egyszerii aramkornel megismert Ohm torveny, hiszen ez az osszetartozo U, I es R
mennyisegek kozotti kapcsolatot mutatja meg. Tobb elembol allo rendszerben a Kirch-
hoff torvenyek nyiijtanak segitseget.
Kirchhoff I. torvenye parhuzamos (elagazo) aramkorokre vonatkozik. Az elagazas-
nal csomopont keletkezik (5-l.abra). A torveny ertelmeben a csomopontba befolyo ara-
mok osszege megegyezik az onnan elfolyo aramok osszegevel:

65
Ha az aramokat iranyuk alapjan elojellel latjuk el, pi. a Csomopont
befele folyot pozitfvnak, a kifele folyot pedig negativnak tekint-
juk, akkor a be- e"s kifolyo aramok 6'sszege nulla lesz:

/! + 72 + /3 - / = 0, vagy tomorebben: II = 0.

Az I. torvenyt csomoponti torvenynek is nevezzuk.


Rajzokon a csomopontot kb. 2 mm atmeroju befeketitett 5-1.
korrel jelSljuk. A csomopont egyben az elektromos k6tes helyet Kirchhoff I. torvenye
is jeloli. Elagazasoknal (5-2.a abra) mindig egyer-
telmu, hogy kotes van, ezert a szamitogeppel ke- Kotes
1
szitett kapcsolasokban ma sok esetben nem teszik Nines kotes
ki a csomopont jelet. Haromnal tobb vezetek
talalkozasa eseten a pontot feltetleniil ki kell
tenni, mert ez kulonbozteti meg a kotes nelkilli
keresztezodest az elektromos kotestol. A b. abran
pi. a 3-as vezetek keresztezi az 1 es 2 jeliit, de a) b)
nem erintkezik vele, mig a 4-es az 1-eset csak ke- 5-2.abra
A csom6pontjelol6se
resztezi, a 2-essel viszont 6'sszekottetesben van.

Pelda: Mekkora az 5-3.abran I5 erteke, es milyen iranyii? Je=0,5A


Tetelezziik fel, hogy 75 kifele folyik. A csomoponti
torveny ertelmeben: /! + 72 + 74 = 73 + 75 + 76, vagyis

0,2 A + 1 A + 1,5 A = 2,5 A + /5 + 0,5 A.

Osszevonva: 2,7 A = 3 A + /5, amelybol 75 = -0,3 A. A 14=1,5A


negativ elojel azt jelenti, hogy az /5 aram a feltetelezesunkkel 5 3 abra
ellentetes iranyba, vagyis a csomopont fele folyik. Kapcsolas a p<ldahoz

5.2.2 A hurok torveny

Kirchhoff Il.torvenye soros kapcsolasra (hurokra) vonatkozik, masik neve ezert


hurok torveny.
Barmely zart hurokban az aram-
ko'ri elemeken levo fesziiltsegek elojel
helyesen vett osszege nulla. Tomoreb-
ben:

Egyszeru soros kapcsolasra (5-4.


abra) a torvenyt az alabbi formaban
5-4.abra
szoktuk alkalmazni: Kirchhoff II. torvenye

66
u - C / i + L>2 + u3+ ...
Szavakban: A sorba kapcsolodo fogyasztokra juto (azokra eso, azokon fellepo,
illetve merheto) fesziiltsegek osszege megegyezik a generator fesziiltsegevel.
Az Ohm es a ket Kirchhoff torveny az elektronika leggyakrabban alkalmazott tor-
venyei.
Pelda: Az 5-4.abra szerinti aramkort epitjiik fel, melyben RI = 2,2 kQ, ^?2 = 1 kQ
es RI = 1,5 kQ. Az R2 ellenallason 0,5 V merheto. Mekkora fesziiltseg van a tobbi ellen-
allason, es mekkora a generator feszilltsege?
A megoldashoz az Ohm torvenyt es a ket Kirchhoff torvenyt egyarant fel kell
hasznalni. Az Ohm torveny ertelmeben az R2 ellenallason I2 = U2/R2 = 0,5 V/l kQ
= 0,5 mA aram folyik. A soros kapcsolas miatt nines elagazas, ezert a csomoponti tor-
veny ertelmeben minden ellenallason (es a generatoron is) ugyanekkora aramnak kell
folyni, vagyis: / = I2 = 0,5 mA. Ismet az Ohm torvenyt alkalmazva:

U^=I Rl = 0,5mA -2,2kQ = l,l V, es


C/ 3 =/ -R3= 0,5mA 1,5 kQ = 0,75V.
A hurok torveny szerint: U= U^ + U2 + U3 = 1,1 V + 0,5 V + 0,75 V = 2,35 V.

5.3 Passziv ketpolusu haiozatok eredo ellenallasa

5.3.1 Soros kapcsolas

Az elektronikaban leggyakrabban ellenallasok kapcsolodnak ossze, melyek egyiit-


tes (eredo) hatasa egyetlen ellenallassal helyettesitheto. Ezt az ellenallast a bonyolult
aramkor eredo ellenallasanak nevezziik. Soros kapcsolas keletkezik, ha az egyik ellenal-
las vegehez a masik kezdetet kotjiik, es ezt az eljarast a lane szemeihez hasonloan az
utolso ellenallasig ismeteljiik. Parhuza-
mos kapcsolas eseten az osszes ellenal-
lasnak eloszor a kezdo veget, majd a ma-
sik veget kotjiik ossze egymassal.
Soros kapcsolasban (5-5.abra) I = azonos
ugyanakkora aram folyik at minden alla-
son, hiszen nines elagazas. A hurok tor- U2 U = U 1 + U 2 + U 3
veny ertelmeben:

U= U3.

Minden ellenallasra kiilon-kiilon


ervenyes az Ohm torveny is:
5-5.
A soros kapcsoISs eredSje

67
Behelyettesitve, rnajd a kozos /-t kiemelve:

Az egyenletet atrendezve:

UII eppen az eredo ellenallas, vagyis

= Rl+R2

Szavakban: A sorosan kapcsolt ellenallasok eredojet az ellenallasok osszegze-


sevel kapjuk, ami azt jelenti, hogy az eredo nagyobb barmely elem ertekenel.
Azonos ellenallasok eseten az osszefugges tovabb egyszerusodik:

R = n-
ahol n az ellenallasok szama.

5,3,2 Parhuzamos kapcsolas

Parhuzamos kapcsolasban (5-6,abra) a fesziiltseg azonos minden ellenallason, az


eredo aramot pedig a csomoponti torveny alapjan hatarozhatjuk meg:

/-/1+/2+/3-

U = azonos

5-6.
A pdrhuzamos kapcsolas ereddje

68
Alkalmazva minden agra az Ohm torvenyt, majd behelyettesitve:

Imv / .. / _. / ..
7?" J? R R '

u_=u_ u_ u_
R ~ Rl + R2 + R3'
A feszultseget kiemelve es az egyszerusitest elvegezve:

1 1 i i
D D
K A] "V

A keplet nem az eredot, hanem annak reciprokat adja, ezert reciprokos kepletnek
is nevezik. Azonos ellenallasok eseten alakja egyszerubb:

Jegyezziink meg egy szabalyt! A parhuzamosan kapcsolt ellenallasok eredoje


mindig kisebb a kapcsolast alkoto legkisebb ellenallasnal is.
Ket ellenallas eseten az eredo keplete konnyen kezelheto alakra rendezheto:

1 1 H
1 Rl+R2
, melybol reciprok kepzesse!

A reciprokos szamitasi muveletet sokszor csak jeloljuk: R = R\ R2.


Olvasva: az eredo egyenlo RI replusz R2, ami azt jelenti, hogy az osszegzest az el-
lenallasok reciprokaval kell elvegezni, majd az igy kapott eredmeny reciprokat kell ven-
ni.

5.3.3 Vegyes kapcsolasok


A vegyes kapcsolasokat a sorosan vagy parhuzamosan kapcsolodo elemek osz-
szevonasaval belillrol kifele haladva egyszerusitjiik (5-7.abra).
A valosagban az ellenallasok nem az abran lathato szabalyos rendben, hanem tel-
jesen szabalytalanul helyezkednek el. Az aramkort a jobb attekintes erdekeben ilyenkor
rendezett formaba kell atrajzolni (5-8. es 5-9.abra), amelyhez kello gyakorlat kell, de sok
gyakorlassal a rendezes gondolatban is elvegezheto.

69
5-7.abra
Vegyes kapcsolasQ halbzat egyszerusitese

5-8.abra
Egy ha!6zat lerajzolasa rendezett formaba

5-9.abra
Szabalyos, de nem rendezett kapcsolas atalakitasa
Vannak bonyolult halozatok, amelyek ezzel a modszerrel nem alakithatok at, mert
az aramkor legalabb egy ellenallasa a tobbivel sorosan es parhuzamosan is kapcsolodik.
Ilyenkor csillag-delta vagy delta-csillag atalakitast kell alkalmazni, majd az egy-
szerusftest az elozoek szerint (belulrdl kifele haladva) kell folytatni. Az atalakitas modjat
az 5-10.abra kapcsolasan mutatjuk be.
A kapcsolas atrajzolasa utan jol lathato, hogy az A-B-C pontok ko'zott haromszog
(delta), az A-C-D pontok ko'zdtt pedig csillag alakban helvezkedik el 3-3 ellenallas. Bizo-
nyithato, hogy a ket forma mindig egyiitt jelentkezik. Ha csak az egyik van, a halozat ata-

70
A 0-*

D D
5-10. abra
Csak atalakltassal egyszeriisithetS kapcsolas
lakftas nelkiil is rendezheto. Bizonyithato az is, hogy egy haromszog vagy delta kapcsolas
mindig atalaklthato csillagga, es forditva. Mi a haromszog kapcsolast alakitjuk csillagga,
mert ez egyszeriibb (5-11 .abra).

5-11.abra
Delta-csillag atalakitas

Az A, B es C pontokba 2-2 db ellenallas csatlakozik. Ezekbol es a harmadik el-


lenallasbol kepezhetok a csillag kapcsolas RA, R% es Rc ellenallasai:

Rl'R2
, *E

A halozat az atalakitas utan rendezheto es egyszeriisitheto (5-12.abra).

R2
A o

5-12.abra
A ha!6zat rendez^se atalakitas utan

71
Peldak:
1. Mekkora az 5-7.abran lathato kapcsolas eredo ellenallasa, ha az ellenallasok er-
teke: Rl = 3 kQ, R2 = 6 kQ, R3 = 2 kQ, 4 = 1 kQ es 7?5 = 4 kQ?
R2 = 3 6/(3 + 6) = 18/9 = 2 kQ.

c = 7?B x 7?5 = 4 4/(4 + 4) = 16/8 = 2 kQ,


R=Rc+R4 = 2 + l=3kQ.
2. Mekkora aram folyik az elozo pelda kapcsolasaban az R3 ellenallason, es mek-
kora lesz R2-n a feszultseg, ha a halozatot 24 V-os feszultseggel taplaljuk?
A teljes aram: UIR = 24 V/3 kQ = 8 mA. Ennyi folyik az R4 ellenallason is, ame-
lyen az Ohm torveny ertelmeben t/4 = 7 R4 = 8 mA 1 kQ = 8 V fesziiltseg van. A hurok
torveny szerint igy 7?c-re C/-t/ 4 = 2 4 V - 8 V = 16V jut. Rc a parhuzamosan kapcsolo-
do R5 es RQ eredoje, igy ezeken is 16 V van, vagyis C/R5 = 16 V.
R4 utan az aram elagazik. R5-on I5 = U5/R5 = 16 V/4 kQ = 4 mA folyik, igy 7?3-ra
7-75 = 8 mA- 4 mA = 4 mA jut.
R3 feszultsege: U3 = R3 73 = 2 kQ 4 mA = 8 V. Emiatt az R2 ellenallasra (es 7?rre
is) 1 6 V - 8 V = 8V jut.

3. Sorba kapcsolunk egy 100 Q-os 1 W-tal es egy 200 Q-os 4 W-tal terhelheto el-
lenallast. Mekkora feszultseggel taplalhato a kapcsolas, ha az ellenallasok nem karosod-
hatnak?
A soros kapcsolas miatt az aramerosseg kozos az ellenallasokon. Ennek keressiik a
maximumat. Azt az aramerosseget, amely meg eppen nern okoz karosodast egyik ellenal-
lason sem.
P = 72 R alapjan a 100 Q-os ellenallason / = Jp/R = ^/TW/100 Q = 0,1 A, mig a
200 Q-oson / = ^4 W/200 Q = 0,141 A folyhat legfeljebb. Mivel a kisebbet kell valasz-
tani, a megengedett ertek 0,1 A.
A ket ellenallas sorosan kapcsolodik, ezert eredoje 100 Q + 200 Q = 300 Q. A ra-
kapcsolhato feszultseg legfeljebb C/ = 7 R = 0,1 A 300 Q = 30 V lehet.

5,4 Nevezetes passziv viHamos haiozatok

5.4.1 A fesziiltsegoszto

5.4.1,1 A fesziiltsegosztas torvenye

Az Ohm es Kirchhoff torvenyeket nevezetes kapcsolasokra alkalmazva tovabbi


fontos torvenyszeriisegeket allapithatunk meg.
Ellenallasok soros kapcsolasabol vezetheto le a fesziiltsegosztas torvenye (5-13.
abra). Ekkor az ellenallasokon azonos az aramerosseg, miko'zben Tfj-en U\, R2-n pedig
C/2 fesziiltseg lep fel. Kiilon-kiilon felirhato az Ohm torveny:

72
/ = Ui/R} es / = U2/R2. A ket egyenletet
osszevonva:
U=
U\2 , /! Rl
-
D
= -
D
. amelybol -
J TT
= -
D
.
K\2 U2 K1

Tanulsag: Soros kapcsolasban az egyes


ellenallasokon fellepo fesziiltsegek ligy arany-
lanak egymashoz, mint az ellenallasok erte- 5-13.abra
kei. A feszults6goszt6 elve

5.4.1.2 A feszultsegoszto

A feszultsegosztas torvenyen alapszik az elektronika egyik gyakran alkalmazott


aramkore a feszultsegoszto.
A feszultsegoszto egy negypolus. A legegyszeriibb esetben ket sorba kotott ellen-
allasbol all (5-14.abra). A rendszer A es B pontja koze fesziiltseget kapcsolva (ez a negy-
polus bemenete) aram alakul ki, es az ellenallasokon feszult-
seg lep fel. Kirchhoff II. torvenye ertelmeben a ket feszult-
seg osszege mindig megegyezik a taplalo generator fesztilt-
segevel. Kimenetkent barmelyik ellenallas felhasznalhato,
mi most az R2 ellenallas C es D pontjait valasztjuk. c
Terheletlen allapotban idealis osztorol beszeltink. Ek-
kor J7ki = C/R2, f/R2 = / R2 es /= Ube/(R{ + R2), ezert
Ube OD
2 ,vagyis

T 2
be Pl+H
K j.P2 5-14.abra
A feszults6goszt6

^
Jegyezzuk meg, hogy R2-ve\t az ellenallast je-
loljiik, amelyrol a fesziiltseget levesszuk!
Ha az osztot terheljiik, a terhelo-ellenallas (Rt)
R2-ve\n kapcsolodik (5-15.abra), vagyis
R2 helyett
R2\R, = ^2 R,

ellenallasunk lesz, amely kisebb, mint R2, ezert a terhelt


oszto kimeneti fesziiltsege is mindig kisebb, mint az 5-15.abra
Terhelt feszultsegoszto
idealise.

73
Peldak:

1 . Hatarozzuk meg annak a feszultsegosztonak a kimeneti feszultseget, amelyben


Rl = 400 kQ, R2 = 600 kQ es C/be = 12 V!

e ^+^2 400 + 600 10

2. Mekkora feszultseget merhetiink az elozo pelda fesztiltsegosztqjanak kimeneten


200 k& belso ellenallasu miiszerrel?
A miiszer az osztot 200 kQ-mal terheli, ezert R2 helyett az uj ellenallas:

R2+R{ 600 + 200

UK =12-i^= 3,27V.
kl 400 + 150 '

Ennyit mutat a miiszer is, tb'bb mint 50%-kal kevesebbet a valodi erteknel.
Tanulsagkent jegyezziik meg, hogy egy aramkor valamely elemen a meressel meg-
allapitott feszultseg csak akkor kozeliti a valodi erteket (az elteres 10%-nal kisebb), ha az
ellenallasanal a miiszer bemeneti (belso) ellenallasa legalabb 10-szer nagyobb! Az elekt-
ronikus meresekhez ezert kis terhelS hatasu (nagy bemeneti ellenallasu) fesziiltsegmero
szukseges.

5.4.1.3 Potenciometerek

5.4.1.3.1 A potenciometerek szerkezeti felepftese

A potenciometer olyan fesztiltsegoszto, amelynek osztasaranya egy csuszo erint-


kezo (E) segitsegevel szabalyozhato (5-16.abra). Az erintkezo helyzetetol fuggoen az
oszto elemeinek megfelelo RI es R2 ellenallasok erteke valtozik, de osszegiik azonos ma-
rad. A bemeneti feszultseget a kezdo (K)
es a veg (V) pontok ko'ze kell kapcsolni, a |v
kimeneti feszultseg pedig a K-E pontokrol
veheto le. .,
Az ellenallaspalya kialakitasa az
elozoekben megismert modon tortenhet,
igy megkulonboztetiink huzal (5-17.abra) o
es reteg potenciometert (5-18.abra). A re- R1 + R Z = R = aiiandb
teg altalaban szen, esetleg fern, ujabban
cermet. A cermet femek, femoxidok, szi- 5-16.Sbra
likatok es oldoszerek keverekebol egetes- A potenciometer elve
sel kialakitott kopasallo reteg. A hordozo
altalaban bakelit lap, nagy teljesitmenyu huzal potenciometereknel keramia.

74
Az ellenallastestet a vedelem erdekeben ba- Rugbs kivezetci
kelitbol, vagy fembol kesziilt hazba zarjak, amely Csuszb 6rintkez6
egyben a felerositest is biztositja. Ellenallas huzal
A reteg potenciometerek csuszo erintkezoje szigetelo lapon
grafit vagy fern, amelyet rugo szorit az ellenallas-
Tengely
hoz. Az erintkezo mozgatasa egy tengely forgatasa-
val, vagy egy kar egyenes vonalu elmozgatasaval
lehetseges. Az utobbi esetben tolo potenciometerrol
beszelunk. 5-17.at>ra
A huzal potenciometer elve

Bakelit lap ellenallas reteggel


Cstisz6 erintkez8
Bakelit lap ellenallas reteggel
Fern Erintkezo

"'Inl*
1 i
M
IvvXvVvXvXv:.:-:,,:,!)^::-:. J^v^iSSi^SiiaiSii]

K
a)
1 \ >^ Csusz6 erintkezd
^Fem erintkezo

b)
5-18.abra
A forgb (a) es a to!6 (b) r6teg potenciom6ter elve

5.4.1.3.2 Potenciometer jellemzok

Egy potenciometer legfontosabb jellemzoi:


- az ellenallas ertek,
- a terhelhetoseg,
- az elfordulasi szog, illetve toloiit, valamint
- a szabalyozasi jelleggorbe.
Egy potenciometer ellenallasa alatt a ket szelso kivezetese kozott (K-V pont) mer-
heto ellenallast ertjtik, amely az erintkezo helyzetetol fuggetleniil allando (R^ es R2
osszege). Gyakori az E 6-os erteksor (1, 2,2, 3,3, 4,7, 6,8), de az E 12-es is elofordul.
A terhelhetoseg - az allando erteku ellenallashoz hasonloan - a potenciometerre
kapcsolhato legnagyobb teljesitmenyt jelenti. Jellemzo ertekek: 0,25 W, 0,5 W, 1 W,
2 W, 3 W reteg, es 1 W, 2 W, 3 W, 4 W, 10 W, 25 W, 100 W huzal potenciometer ese-
ten. Felhasznalaskor flgyelembe kell venni, hogy ez az ertek a teljes ellenallasra vonat-
kozik. Ha ennek csak egy reszet hasznaljuk ki (a csiiszkaig), a terhelest aranyosan csok-
kenteni kell. Ez maskeppen azt jelenti, hogy a potenciometer terhelo arama sohasem lehet
nagyobb, mint a nevleges terhelhetosegbol es ellenallasbol szamitott ertek.
PL az 1 W-os, 1 kQ-os potenciometerre legfeljebb U = JP-R = Vl-10 3 =31,6 V
kapcsolhato, es a potenciometer arama a csuszka egyik allasaban sem lehet nagyobb
I=U/R = 3l,6 V/l kQ = 31,6 mA-nel.

75
Az elfordulasi szog a potenciometer tengelyenek a ket szelso helyzet kozotti elfor-
dulasa fokban kifejezve. A kezdo (K) helyzetet akkor kapjuk, amikor a potencioraeter
tengelyet (a tengelyveg felol nezve) az oramutato jarasaval ellentetes iranyban titkozesig
forgatjuk. A veghelyzet (V) hasonloan erheto el, de az oramutatoval megegyezo iranyban
kell forgatni. Az elfordulas szoge (a) altalaban 220-300k6z6tt van. Gyakori a 270-os
es a 290-os ertek.

K
K6 6V
a) b)
5-19. abra
Az elfordulasi szog (a) es a tolbut (b) ertelmezese

Tolo potenciometereknel az elfordulasi


szog helyett a toloutat adjak meg, amely a
csuszka ket szelso helyzete kozti tavolsag mm-
ben(5-19.abra).
A szabalyozasi jelleggorbe megmutatja,
hogy az elfordulasi szog, vagy a tolout fuggve-
nyeben hogyan valtozik a K-E pontok kozott az
ellenallas, illetve a potenciometert fesztiltseg-
osztokent hasznalva a kimeneti feszilltsege. 20
Megkiilonboztetunk:
20% 40% 60% 80% Helyzet
1. A vagy linearis
2. B vagy logaritmikus es 5-20.abra
Potenciometer jelleggorbek
3. C vagy fordftottan logaritmikus

jelleggorbeket (5-20.abra). A logaritmikust foleg hangero szabalyozasra hasznaljuk.


A szabalyozasi jelleggorbe csak terheletlen kimenet eseten egyezik az A, B vagy C
betuvel megadottal.

5.4.1.3.3 Trimmerek

A trimmerek egyszeru kivitelii potenciometerek, amelyeket aramkorok beallitasara


hasznalunk. A technikai kialakitasuk csak korlatozott szamu beavatkozast tesz lehetove.
Kezelo szervilk is egyszerii, altalaban csavarhiizoval lehet a kivant erteket beallitani.

76
A trimmerek legfonto- A csavarhuz6 helye
sabb jellemzqje megegyezik a
hagyomanyos potenciometerek
jellemzqjevel, de terhelhetose-
gtlk altalaban kicsi (0,1-
0,3 W), es csak az E 6-os er- Ellenallas r6teg
teksorral gyartjak. Retegellen-
allasos valtozatuk a gyakori (5- Erintkezfc' Huzal
kivezeta
21.abra). A kisebb ohm erte-
kuek huzalbol kesziilnek, ezek 5-21.abra
maximalis terhelhetosege kb. Reteg trimmer potenciometer
1 W.

5.4.1.4 A feszultsegmero mereshataranak kiterjesztese

5.4.1.4.1 Az alapmuszer
Egy muszer mereshataranak megvaltoztatasat a mereshatar kiterjesztesenek vagy
bovitesenek nevezzilk, mert az uj mereshatarhoz mindig nagyobb mert ertek tartozik. Azt
a muszert, amelyiknek a mereshatarat kiterjesztjuk alapmuszernek nevezziik. Mivel a me-
reshatart csak boviteni lehet, a jo alapmuszer mereshatara (alap mereshatara vagy alap er-
zekenysege) kicsi.
Minden alapmuszer egy Rm ellenallassal rendelkezo fogyasztonak felel meg. A
muszer vegkiteresehez (alap mereshatarahoz) meghatarozott nagysagli feszultseg (C/m) es
aramerosseg (/m) tartozik. /m az az aramerosseg, amely az alapmuszer mutatojat vegkite-
resbe lenditi, Um pedig az a feszultseg, amely ekkor a muszer Rm ellenallasan fellep. Um
es Im az alapmuszer fesziiltsegre, illetve aramra vonatkoztatott alaperzekenysege. Um, Im
es Rm osszetartozo ertekek:

Az elektronikaban leggyakrabban alkalmazott Deprez vagy lengotekercses miisze-


reknel Um = 50-200 mV es 7m = 10-1000 uA. Legyen Um = 100 mV es 7m = 100 uA! Ek-
kor a muszer ellenallasa:

;" /m 100-1(TA

5.4.1.4.2 A feszultsegmero mereshataranak bovitese

Az elozo peldaban szereplo alapmuszer feszultseg es aramerosseg meresere egya-


rant hasznalhato. Ha az alap mereshatarhoz tartozo Um erteket noveljiik, akkor az alap-
muszerbol a gyakorlatban is jol hasznalhato feszultsegmero, 7m novelesekor pedig aram-
mero lesz.

77
A fesziiltsegmero mereshataranak bovitese a fesziiltsegoszto elven tortenik oly
modon, hogy a muszerrel sorba kotilnk egy ellenallast (5-22.abra). Ez az aramkorben a
rmiszer elott van, ezert elotet ellenallasnak nevezztik. A rendszerre U fesztiltseget kap-
csolva a miiszer vegkiteresekor Im aram folyik, es kozben az elotet ellenallason U^e, a
miiszeren pedig eppen Um fesziiltseg lep fel. A hurok tb'rveny ertelmeben:

ahol U az uj mereshatarhoz tartozo fesziiltseg.


Azt, hogy az uj mereshatarhoz tartozo
fesziiltseg hanyszorosa az alap mereshatar fe-
szultsegenek a kiterjesztes meroszama (ri) mu-
tatja meg.
5-22.abra
A feszDlts6gmer6 mereshataranak
bSvitese

n altalaban egesz szam (pi. 2, 3, 5, 10 stb.), de elofordul mas nevezetes, de nem


egesz szam is (pi. VTo = 3,1622776).
Terjesszuk ki a peldaban szereplo alap muszerunk mereshatarat pi, 10 V-ra! Ekkor

U 10
= 100.
Um 100 -10~ 3

A soros kapcsolas miatt /m mindket ellenallason atfolyik, igy a hurok torveny uj


alakja:

U = t/Re + Un = Im-Rs+Im-Rm, vagyis U = Im(Re + Rm).

Hasznaljuk fel, hogy C7m = /m Rm, es helyettesitsiink be n kepletebe!

^ -^m'(^e+^m)
M= = .

/m-mel egyszerusitve = -

vagyis az elotet ellenallasnak nem -szer, hanem csak (-l)-szer kell nagyobbnak lenni
az alapmiiszer ellenallasanal.

78
A pelda szerint Re = (n -1) Rm = (100 -1) 1 kQ = 99 kQ-os ellenallas kell. Ve-
gyiik eszre, hogy az elotet ellenallas miatt a fesziiltsegmero ellenallasa a mereshatarral
aranyosan novekszik!
To'bb mereshatar eseten minden mereshatarhoz mas-mas Re tartozik, melyeket a
mereshatarvalto kapcsolo valaszt ki (5-23.abra). Az a) abra kapcsolasaban minden meres-
hatarhoz kulon elotet tartozik, mig a b). abra olyan megoldast mutat, amelynel a kisebb
mereshatarhoz tartozo elotet ellenallas resze a nagyobbikhoz tartozonak.

R4 Ra R2 R-i
Z3iH_WZZhHII
hov bv MV o.sv |o,iv

14f^J
U
a) b)
5-23.abra
Feszultsegmero tbbb mereshatarral

5.4.2 Az aramoszto

5.4.2.1 Az aramosztas torvenye

A masik nevezetes halozat az aramoszto, amely Kirchhoff I. torvenye alapjan az


ellenallasok parhuzamos kapcsolasabol vezetheto le.
A parhuzamos kapcsolas miatt az ellenallasokon azonos yI i = i , + 12
(U) feszultseg van (5-24.abra). Ennek hatasara az egyik ellenalla- ,i
son /j = UIR\, a masikon pedig /2 = U/R2 aram folyik. Fejezzuk ki
az egyenletekbol a kozos mennyiseget, a fesziiltseget!

A kepletet atrendezve:
!
5-24.abra
Az aramoszt6

Tanulsag: Parhuzamos kapcsolas eseten az aramerossegek forditottan aranyo-


sak az agak ellenallasaival. A csomopontba befolyo aram az ellenallasokon megoszlik,
a nagyobb ellenallason kisebb, a kisebb ellenallason nagyobb aram folyik.
Ez az aramosztas torvenye, es ezt hasznaljuk fel az arammero mereshataranak ki-
terjesztesere.

79
5.4.2.2 Az arammero mereshataranak bovitese

Az arammero mereshatarat az aramosztas torvenye alapjan bovitjilk ki: az alapmii-


szerrel parhuzamosan kapcsolunk egy Rs ellenallast (5-25.abra), amelyet sont ellenallas-
nak neveztink. A kiterjesztes meroszama most:

A parhuzamos kapcsolas miatt a mii-


szeren is es a sont ellenallason is Um feszult-
seg van. A sont arama /s = /-/ m , igy
5-25.abra
s' Az arammero mereshataranak kiterjesztese

A fesziiltsegek azonossaga miatt:


. Mindket oldalt 7ra-mel osztva:

- 7-7 n 7 /?
m "-m
, vagyis

Felhasznalva, hogy n = , es 7m-mel egyszerusitve ( -1) 7?s = Rm, amelybol


J- rti

A sont ellenallasnak tehat (n-l)-szer kisebbnek kell Im


lenni a miiszer belso ellenallasanal, es emiatt a mereshatar
kiterjesztese utan kapott arammero credo belso ellenallasa
kisebb lesz.
To'bb mereshatarral rendelkezo muszer kapcsolasat
mutatja az 5-26.abra. A legkisebb mereshatarban nines sont
(Rs = ), ezert a mereshatar megegyezik az alapmiiszer
mereshataraval (a pelda szerinti 100 ^A-rel). A nagyobb
mereshatarok 10 hatvanyai szerint ko'vetkeznek. Ez a kap-
csolas elvileg helyes, azonban csak kello ovatossaggal 5-26.abra
Arammero tobb mereshatarral
hasznalhato.
Tetelezziik fel, hogy a kapcsolo a legnagyobb (a
lOOmA-es) mereshatarban all, de a mutato csak a 8-as osztasig ter ki (7=8mA). A
pontosabb leolvasas erdekeben automatikusan lOmA-es allasba kapcsolunk, hiszen itt
80%-os lesz a kiteres. A kapcsolo atvaltasa kozben azonban az erintkezo egyik sontot
sem kapcsolja be, igy a teljes aram a miiszerre jut, es tulterhelodik. Az atvaltas kozben
fellepo tulterhelodes megakadalyozasara tobbfele modszer is lehetseges.

80
1. Eloirjuk, hogy mereshatart valtani csak akkor szabad, ha elotte az aramkort
megszakltottuk, pi. az egyik csatlakozo merovezeteket kihuztuk. Ez neheziti a merest,
aramilteses balesetet, esetleg zarlatot okozhat, es ha egyszer is tevesztiink, az a muszer
vegzetetjelenti.
2. A kapcsolora egy mechanikus reteszt szereltink, mely az atvaltast csak kioldott
allapotaban teszi lehetove, es ebben a helyzetben egy kulon kapcsolo a mert aramkort au-
tomatikusan megszakitja. Ezt a megoldast tobb gyarto ceg is alkalmazza.
3. Olyan kiilonleges mereshatarvalto kapcsolot hasznalunk, amelynek mozgo erint-
kezqje atvaltas kozben mindket szomszedos allo erintkezovel osszekottetesben all, es
csak pontosan az adott mereshatarba ugrasztva szakitja meg a masikat, Ilyen kapcsolo le-
tezik, azonban hasznalat kozben az erintkezo kopasa miatt az erintkezese bizonytalanna
valhat, es ekkor az alapmiiszer ugyanugy tulterhelodik, mint az elso megoldasnal.
4. Az 5-27.abra szerinti Ayrton (erton) sontot hasznaljuk, melynel a sont mindig
bekapcsolva marad, helyette a mert aram aramkore szakad meg. Ez azzal az elonnyel is
jar, hogy a miiszer pontossagat a
kapcsolo erintkezojenek atmeneti Im= 0,1mA
ellenallasa nem befolyasolja, hi-
szen ez nem resze a sontnek.
Az Ayrton sontnek is van
azonban hibaja.
-A sont a mereshatar-valto
kapcsoloval sohasem kapcsolhato 1 mA
le a miiszerrol, ezert a muszer alap
mereshatara nem hasznalhato ki.
Ehhez egy killon kapcsolot, vagy
kulon csatlakozot (esetleg mindket-
tot) kell beepiteni. 5-27.abra
- A sont kiszamitasa bonyo- Arammero Ayrton sonttel
lultabb, mert nagyobb mereshata-
rokban a kisebb mereshatarokhoz tartozo sontellenallasok a muszerrel sorba kapcso-
lodnak (elotet ellenallasok lesznek), igy megvaltoztatjak az alapmiiszer belso ellenallasat.
Az Ayrton sontot hibai ellenere nagy megbizhatosaga miatt gyakran hasznaljuk.
Szamitasa az alabbi elv alapjan tortenik:
a). A legkisebb mereshatar megvalasztasa. Ez a muszer alap mereshataranak 3-10-
szerese kell legyen (az abran 100 uA helyett 1 mA).
b). A mereshatarokhoz tartozo n ertekek kiszamitasa.
c). A legkisebb mereshatarhoz tartozo sont kiszamitasa. Ez egy fontos ertek (a
sontok eredo ellenallasa), melyet jeloljunk R-K\\. A kovetkezo mereshatarban az elozo sont ket reszr

uj mereshatar sontje, a masik resz a muszer Rm ellenallasat noveli. Az utobbi miatt az uj


sonthoz tartozo fesziiltseg is nagyobb lesz. Az 5-27.abran pi. a legnagyobb mereshatar
(1 A) sontje R4, a tobbi ellenallas (R^ + R2 + R\) pedig elotet. A jelolt mereshatarban
(100 mA) a sont R4 + R3, es csak R2 + R\z elotet, mig a legkisebb mereshatarban elotet
ellenallas nincsen, a sont viszont RI + R2 + R^ + R4 erteku.
Nezziink egy konkret peldat! Az alapmiiszer adatai: Um = 100 mV, 7m = 100 [iA!

81
A szamitott belso ellenallas: 0,1V/0,1 mA= 1 kl Az elso, azaz legkisebb me-
reshatar az alap mereshatar haromszorosa, vagyis 300 ^A legyen, majd 1 mA, 3 mA es
10 mA-es mereshatarok kovetkezzenek! Jeloljuk a legkisebb mereshatarhoz tartozo kiter-
jesztest nj-gyel, a nagyobbakat sorra 112, n3 stb.-vel! Az n ertekek:

0,3mA: n\ 300 jiA/100 uA = 3


1mA: n 2 =1000uA/100uA= 10
3mA: n3 = 3000 uA/100 uA = 30
10mA: n 4 =1000QuA/100 uA=100.

1000 1000
A sontok eredo ellenallasa: R = R. = 500Q.
n, -1 3-1

Nagyobb mereshatarokban az R = 500 Q-os teljes sont az 5-28.abra szerint ket


reszre (R/^-ra es RQ-TS) oszlik. R% lesz az uj sont, a muszer belso ellenallasa pedig R^-val
megnovekszik. Hasznaljuk fel hogy R^-n ugyanakkora feszultseg
van mint R& + -Rm-en, hiszen parhuzamosan kapcsolodnak! ^^/ R m

7S helyere 7S = /- /m-et helyettesitve az uj osszefiigges:

Mindket oldalt /m-mel osztva, es felhasznalva, hogy n = 7//m:

5-28.abra
Kapcsolas a sont
szamitasahoz

Az abra szerint RA + RB = R, vagyis eppen a sontok


eredo ellenallasa, amelybolR^ = R-R^. R^ helyere helyettesitve:
(n -1) RB = R - RE + Rm, vagyis n RE - RB = R- RE + Rm, amelybol

az uj sont.

Ez az osszefiigges minden mereshatarra es -re ervenyes, ezert:


1 mA: RE =(500+1000)/10 = 150Q.
1mA
3 mA: RE =(500+1000)/30 = 50Q.
10 mA: .KB =(500+1000)/100 = 15Q.
B10mA

Figyeljiik meg ismet az 5-27. es 5-28. abrat! R% mereshataronkent R^, Rd + R^,


R^ + R^+R2 es J?4 + /?3+J?2 + /?i, vagyis a legnagyobb mereshatar kivetelevel nem
egyezik a kapcsolast alkoto ellenallasokkal. Ezek erteket kivonassal lehet meghatarozni.

82
RA= Rn = 1 5 Q.
B 10mA

7? 3 = B -RB = 5 0 -15 =35 Q.


D 3mA D 10mA

R2= R = 150 -50 = 100 Q.


lmA

1mA
= soo -150 = 350 Q.
A negy ellenallas osszegenek-ft erteket kell adni. Ellenorizzuk le!
15+35+100+350 = 500 Q, vagyis helyesen szamoltunk. Us = (/-/ m ) Rs alapjan kisza-
mithato az egyes mereshatarokban a miiszeren fellepo fesziiltseg is.

5.4.3 A Wheatstone hid


A hid olyan negypolus, amelyben az aramkori elemek erteket ugy valasztjuk meg,
hogy a kimeneti fesztiltseg nulla legyen. Ezt nevezziik a hid kiegyenlitett allapotanak.
Most csak az ellenallasokbol felepitett legegyszerubb hiddal, az un. Wheatstone
(vitszton) hiddal foglalkozunk, melyet az 5-29. a abra szerint abrazolunk.
A b abran jol lathato, hogy R\s R2, illetve ^4 es 7?3 azonos feszultsegrol taplalt
fesziiltsegosztok, es U^ a hidnak mint negypolusnak a bemeneti feszultsege. Kiegyenli-
teskor az osztok terheletlenek, mert C/ki = C/A- UB = 0, igy nem folyik aram. Ez akkor
teljesiil, ha a ket oszto kimeneti feszultsege azonos, vagyis: [7A = C/B.
Alkalmazzuk a fesziiltsegosztas torvenyet!

5-29.abra
A Wheatstone hid

R
Ub e ' es = U be ' -, melyekbol

'be -u.be Rl+R2

Egyszerusitsiink t/jje-vel es rendezziik at az egyenletet!


^3 (^i + R2) = R2 (R3 + R4), amely kifejtve: ^3 R} + R2 = R2
R2 R3 mindket oldalon megtalalhato, igy

83
Figyeljiik meg az a) abrat es alkossunk szabalyt! A Wheatstone hid kiegyenlftett
(kimeneti feszultsege nulla), ha az egymassal szemben levo hidagak ellenallasainak
szorzata azonos.
A Wheatstone hidat foleg alkatreszek es nem elektromos mennyisegek (homersek-
let, kis elmozdulas stb.) meresere, ritkabban olyan esetekben hasznaljuk, amikor egy bo-
nyolult negypolus valamely ket pontja kozott (taplalo fesziiltseg eilenere is) nulla feszult-
seget kivanunk elerni.
Ellenallas meresre hasznalhato Wheatstone hid kap-
csolasat mutatja az 5-30,abra. A kimeneti feszultseget egy
nagy erzekenysegii muszer, a G galvanometer erzekeli, es RI
helyere kell termi az ismeretlen Rx ellenallast. R^ hitelesen U be
szabalyozhato un. normal ellenallas, amelynek beallitott er-
teke egy skalan pontosan leolvashato. Kiegyenliteskor ^, ^y R

RN R4 = Rx /?3, amelybol
5-30.abra
R^ Ellenallas meresre alkalmas
x N"^~ hid

R4 es RI hanyadosa nevezetes ertek, az un. hidattetel (pi. 0,01, 0,1, 1, 10, 100
stb.). Rx ezert konnyen szamithato: a kiegyenliteskor leolvasott7?N erteket kell szorozni a
hozza tartozo hidattetellel.

Ellenorzo kerdesek:

1. Mit fejez ki Kirchhoff csomoponti es hurok torvenye?


2. Hogyan szamithato ki a sorosan es a parhuzamosan kapcsolt ellenallasok eredo
ellenallasa, es mekkora az eredo az osszekapcsolt ellenallasok ertekehez viszonyitva?
3. Hogyan egyszeriisitunk vegyes kapcsolasokat?
4. Melyik nevezetes halozat miikodik a hurok, es melyik a csomoponti torveny el-
ven?
5. Milyenjellemzo valtozatai vannak a potenciometereknek?
6. Mit jelentpotenciometereknel a linearis es a logaritmikus jelleggb'rbe?
1'. Mit neveziink trimmernek?
8. Milyen jellemzoi vannak egy alapmiiszernek?
9. Hogyan lehet a feszilltsegmero es az arammero mereshatarat kiterjeszteni?
10. Mit fejez ki a kiterjesztes meroszama?
11. Mikor kiegyenlitett a Wheatstone hid?
12. Mire hasznaljuk a Wheatstone hidat?

84
6. AZ ARAM HOHATASA

6.1 A villamos energia hoegyenerteke

A futo es melegito kesztilekekben a villamos energia hoenergiava alakul, es a fo-


gyasztokban kozvetlenill nem hasznosithato energia is altalaban hoenergiakent veszik el.
A villamos- es hoenergia kozti kapcsolatot Joule francia fizikus vizsgalta, ezert az
altala felfedezett osszefuggest Joule torvenyenek nevezzuk. Joule a mereseket olyan ki-
serleti berendezesen vegezte, amelynek hovesztesege rendkiviil kicsi, vagyis hatasfoka
100%-naktekintheto.
Az energia-megmaradas torvenye ertelmeben a befektetett villamos energia meg-
egyezik a melegitett test altal felvett hoenergiaval:
Anyag c [kWs/kgCL
= W,be- Olom 0,13
A hoenergiat a fizika g-val jeloli (ugyaniigy Eztist 0,23
mint mi az elektromos toltest), ezert Vorosrez 0,39
Vas 0,46
Aluminium 0,9
Levego 1
a melegitett test adataibol hatarozhato Jeg 2,1
meg: Viz 4,18

|Qfel = c-m-A7| 6-1.tablazat


Nehany anyag fajhSje
ahol AJ a homerseklet valtozasa (AJ= T2 - T{), m a
melegitett anyag tomege, c pedig a fajhqje. A fajho megmutatja, hogy mennyi energia
szilkseges 1 kg anyag homersekletenek 1 C-szal torteno emelesehez. c mertekegysege:
kWs/kgC. Nehany fontosabb anyag fajhqje a 6-l.tablazatban talalhato.
Figyeljuk meg, hogy a femek melegitesehez kevesebb energia kell, mint a levego-
hb'z vagy a vizhez!
A betaplalt energia az elektromos adatokbol a Wbe = U - I - t 6'sszefuggessel szamit-
hato.
Nagyon tanulsagos a Pbe = I2-R osszefugges, amely szerint a befektetett hotelje-
sitmeny az aramerosseg ne'gyzetevel aranyos. Ezert melegszenek erosebben a vezetekek
nagyobb aramerossegnel, es ezert olvad el a szal az olvado biztositoban tularam eseten.
Mivel a keletkezett ho ^-rel is egyenesen aranyos, azonos aramerosseg eseten egy aram-
ko'rnek azon az elemen keletkezik tobb ho, amelynek nagyobb az ellenallasa. Ezzel ma-
gyarazhato laza kotesi pontokban a vezetekvegek es csavarok, ponthegeszteskor a ket
osszenyomott lemez erintkezesi pontjainak, ivhegeszteskor a hegesztopalca vegenek, il-
letve a pillanatforraszto huzaljanak a melegedese.

85
Pelda: Mennyi ido alatt melegit fel egy 230V-os villanyrezso 1,5 liter vizet
16 C-rol 80 C-ra, ha hatasfoka 60% es a rezso arama 2,3 A?
A viz felmelegitesehez Q = c m AF = 4,18 kWs/kgC 1,5 kg (80 C - 16 C) =
4,18-1,5-64 kWs =401,2 kWs energia szukseges.
A 60%-os hatasfok miatt azonban Wbe = Wfe[/r] = 401,2 kWs/0,6 = 668 kWs villa-
mos energiat kell felhasznalni, amely 668 000 Ws.
W = U - I - 1 alapjan ehhez t = WI(U-I) = 668 000 Ws/(230 V- 2,3 A) = 1262 s ido
kell, ami 1262/60 = 21,04 percnek felel meg.

6.2 A ho terjedese

A hoenergia eljutasat az egyik rendszerbol a masikba a ho terjedesenek nevezzilk.


A ho mindig a magasabb homersekletu helyrol (ez a hoforras vagy melegfto kesziilek) a
kisebb homersekletu hely fele (a melegitett test vagy kozeg fele) terjed. A terjedes veze-
tessel, aramlassal es sugarzassal, illetve ezek kombinaciojaval tortenhet.
Vezetessel terjed a ho szilard anyagokban. Ezek atomjai es szabad elektronjai a
homerseklettel aranyosan rezegnek (2.6.1 pont), es ez a mozgasi energia a test hoenergia-
janak felel meg. Az energiat a szaguldo szabad elektronok iitkozeskor atadjak egyik
atomrol a masikra, ezert azok az anyagok vezetik jol a hot, melyekben sok szabad elekt-
ron van, vagyis amelyek elektromosan is jo vezetok. Ilyenek a femek.
Vezetessel terjed a ho pi. a villanyrezsobol az edeny falaba, majd abbol a melegi-
tett folyadekba, a forrasztopakabol a forrasztocsucson at a forrasztando alkatreszbe, vagy
egy tranzisztor hiitesekor a tranzisztorbol a hutobordaba. A vezetes feltetele, hogy az
anyagok felulete egymassal jol erintkezzen.
Aramlassal terjed a ho folyadekokban es gazokban. A magasabb homersekletu
helyen a molekulak intenzivebben mozognak, ezert tb'bb helyre van szuksegiik. Az anyag
kitagul, suriisege kisebb lesz. A melegebb es kisebb surusegu anyag felfele aramlik, he-
lyere pedig a hidegebb kerul.
Foleg aramlassal terjed a ho a fiitokesziilekekbol a szoba hidegebb reszei fele, il-
letve egy hutobordabol a kornyezetbe. A leadott homennyiseg aranyos a test feliiletevel,
de fugg annak helyzetetol is. Mi-
vel az aramlas fiiggoleges irany-
ban tortenik, a radiatorok lapjait,
illetve a hutobordat fiiggolegesen
kell elhelyezni (6-l.abra).
A sugarzassal torteno ter-
jedeskor az energiat elektromag-
neses sugarzas viszi egyik helyrol
a masikra. A terjedesehez nines
sziikseg kozvetito kozegre, ezert a
terjedes legiires teren at is lehet-
b)
seges. Igy jut el hozzank a Napbol 6-1.
is a hoenergia. A hutSborda helyes (a) 6s hibas elhelyez^se (b)

86
Egy testrol iesugarozhato hoteljesitmeny egyenesen aranyos a test homerseklete-
vel es a sugarzo feltilet nagysagaval, de ftigg annak szinetol is. A fekete felulet eroseb-
ben sugaroz. A hutobordakat ezert feketere festjuk, es olyan festeket hasznalunk, amely
nem akadalyozza a ho kijutasat a belso reszekbol a kiilso feluletre.
Vegyilk eszre, hogy a gyakorlatban a ho altalaban tobbfele modon terjed egyszer-
re! Egy hutobordabol pi. aramlassal es sugarzassal is, egy beforrasztott ellenallasbol fo-
leg aramlassal es sugarzassal, de beforrasztott kivezetesein at kis mertekben vezetessel
is.

6.3 Testek melegedese

Egy test homerseklete a betaplalt P elektro-


mos teljesftmeny hatasara az 6-2.abra szerint val-
tozik. A homerseklet kezdetben linearisan, majd 400-:
egyre kisebb mertekben novekszik, vegill egy
rmax homersekletnel a novekedes megall. Ennek
az a magyarazata, hogy a test a felvett hoenergia
egy reszet azonnal lesugarozza, es a sugarzas ara-
100--
nyos a homersekletevel. Egy bizonyos rmax ho-
mersekleten a felvett es a lesugarzott energia meg-
egyezik egymassal, ezert a test homerseklete nem 100 200
emelkedik tovabb. rmax aranyos a betaplalt P tel-
6-2.abra
jesftmennyel, vagyis nagyobb teljesitmeny eseten Testek melegedese
a test homerseklete magasabb lesz (6-3.abra).
Minden ellenallasra, illetve melegitS rendszerre megadhato egy rmax ertek,
amelynel homerseklete nagyobb nem lehet, kiilonben karosodik. A fogyasztok 4. fejezet-
ben megismert teljesitmenye is elsosorban Tmax miatt korlatozott, es ez hatarozza meg a
Pd disszipacios teljesitmenyt is.
A disszipacio egeszen pontosan azt a teljesitmenyt jelenti, amelyet a fogyaszto
nem kepes a kivant formaju (mechanikai, feny stb.) energiava alakitani, es ez az energia
a fogyasztoban az atalakitas soran hove alakul.
Egy testbol a ho foleg sugarzassal es aram-
lassal tavozik el. A tavozo homennyiseg mindket
esetben egyenesen aranyos a felulet nagysagaval
es a test homersekletevel. Tanulsagok:
1. Azonos Pd eseten a nagyobb Jmax ertek-
kel rendelkezo fogyaszto merete kisebb.
2. Nem baj, ha egy ellenallas melegszik, de
homerseklete a megengedett erteket nem haladhat-
ja meg.
3. Ha egy test homersekletet alacsony erte-
ken szeretnenk tartani, akkor nagy feluletiire kell
kesziteni, magas homersekletet pedig kis felulettel 6-3.abra
lehet elerni. A nagy teljesitmenyu tranzisztorok A hcimerseklet aranyos a betaplalt
teljesitmennye!

87
holeado felilletet pi. hiitobordaval noveljuk meg, a nagy hatasfoku halogen izzolampak
izzoszala viszont kettos wolframspiralbol kesziil, mert igy a ho kis terfogatra koncentra-
lodik. A szal homerseklete az ugyanakkora elektromos teljesitmeny ellenere magasabb,
igy fenye is erosebb.

6.4 A hohatas aikalmazasai

6,4.1 Futes es melegites


A villamos energiat leggyakrabban futesre, illetve anyagok melegitesere hasznal-
juk. A hoatadas alapjan a kesziilekek kozvetlen es kozvetett fiitesuek lehetnek.
Kozvetlen futesnel a berendezesnek kozvetlenul abbol a reszebol vessziik ki a hot,
amelyben az aram is folyik. Pont- es ivhegesztonel pi. az osszeero pontokon atfolyo aram
melegiti fel a lemezeket, illetve a hegesztopalcat. Kozvetlen futesu az elektronikus mun-
kakhoz hasznalt pillanatforraszto paka is. Az ont az a kb. 1,5 mm2 keresztmetszetu huzal
olvasztja meg, amelyben az aramerosseg 30-50 A.
Kozvetett futesu csaknem az osszes haztartasi
kesziilek (a boyler, a kavefozo. a vasalo, a villanyre- T /f\) es a hagyomanyos forrasztopaka. A me

ralot is ide kell sorolni, mert a megerintheto spiral


formaju fern resze a belso melegito szaltol elektro-
mosan elszigetelt, a ho csak a szigetelo retegen at-
jutva, vagyis kozvetett modon kepes kifejteni ha-
tasat. A kozvetett futesu keszulekek kiilso homer-
seklete a 6-3.abraval ellentetben a 6-4.abra szerint
valtozik, mert a ho csak kesve jut a test felszinere.
A testnek hotehetetlensege van. t
6-4.abra
A kozvetett futesu test meiegedese
6.4.2 Izzolampak
Az izzolampat lakasok es munkahelyek vilagitasara, valamint villamos keszule-
kekben iizemi allapotok jelzesere hasznaljuk. A lampaban az elektromos energiat egy
wolframszal izzasa alakitja at fennye.
A wolfram olvadaspontja az osszes fern ko'zott a legmagasabb (3420 C), igy az
alkalmazott 2400-2800 C-os homersekleten meg eleg nagy mechanikai stabilitassal ren-
delkezik, es fenyre vonatkoztatott hatasfoka is kielegito (kb. 3%).
Az egyszeru izzolampak izzoszala legritkitott terben helyezkedik el (6-5.abra),
amely megakadalyozza a szal oxidaciqjat (elegeset) es huteset. A korte formaju burabol
a ho csak sugarzassal tavozhat. A vakuum miatt a wolfram viszonylag gyorsan parolog,
ezert a szal hamar megszakad (az izzo kieg), az uvegburara lecsapodo vekony femreteg
pedig akadalyozza a feny kijutasat.
Gaztoltesii izzolampaban a parolgas csokkentesere argon vagy kripton gazt hasz-
nalnak, nielyek hovezeto kepessege kicsi, es (mert nemesgazok) nem lepnek reakcioba a

88
wolframmal. A gaztoltesii izzot magasabb hornersekleten iize- Volfram szal
meltetjilk, ezert hatasfoka jobb, elettartama viszont kozel azo- v

nos a hagyomanyos izzoeval. - Uveg bura


Meg jobb hatasfokkal rendelkeznek a halogen izzok,
Legures ter
amelyeknel a toltogaz halogen elemet (jodot vagy bromot) tar-
talmaz. A jod a gazzal egyutt cirkulal a buraban. Megkoti a bu- Foglalat
ra falara rakodott wolframot, majd a szal legmelegebb, vagyis a
legvekonyabb reszen lerakja. A szal homerseklete ezert meg Szigeteie
magasabb lehet, elerheti a 3200 C-ot. Az eros hosugarzas Als6 kivezetfl
miatt a kornyezet hoterhelese is nagyobb, ezert a halogen izzok
buraja kvarciivegbol kesziil. 6-5.abra
Az izzolampa szerkezete
Halogen izzot hasznalunk gepjarmuvek fenyszoroiban,
vetftogepekben es ujabban asztali lampakban is.

6.4.3 Vezetekek meretezese es az aramsuruseg

A generatort a fogyasztoval osszekoto vezeteknek,


meg ha kicsi is, de ellenallasa van (Rv). A fogyaszton
ezert P = I2 R, a vezeteken pedig PV=P--RV hoteljesit-
meny keletkezik. Pv a vezeteket melegiti, ezert veszteseg-
nek tekintjiik. Ha kis vesztesegre torekszunk, illetve, ha el
szeretnenk kerulni a vezetekek karos melegedeset, ellen-
allasukat csokkenteni kell.
A vezetek hossza es anyaga altalaban adott, ezert
csak a keresztmetszetet lehet valtoztatni. A keresztmetszet 6-6.abra
meghatarozasat a vezetek meretezesenek nevezziik, amely A vezetek ellenallasa miatt
felhasznalasatol fuggoen feszultsegesesre es melegedesre a fogyaszt6ra kisebb
tortenhet. feszultseg jut
Feszultsegesesre meretezzuk az energiaszallito
vezetekeket, mert ellenallasuk miatt a fogyasztora kisebb fesztiltseg jut (6-6.abra). A
csokkenes merteke fogyasztotoi tuggoen csak 2-5% lehet. Vilagitas esten pi. 2%. Az
Ohm torveny ertelmeben a vezeteken C/v = / Rv feszultseg lep fel, es a hurok torveny er-
telmeben a fogyaszton a generator feszultsegenel eppen ennyivel lesz kevesebb.
A tekercseket melegedesre me-
retezzuk, mert az egymas melletti mene-
tekben keletkezo ho nehezebben tud elta- A2
vozni. A huzal homerseklete magasabb
lesz, es emiatt karosodhat.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a
vezetek melegedeset a benne kialakulo
aramsuruseg jobban kifejezi, mint az el-
lenallasa vagy arama. Az aramsuruseg a J1=A7 J1 <J 2 J2=

vezetek egysegnyi keresztmetszetere


juto aramerosseg (6-7,abra). A jele: J. 6-7.abra
Az aramsuruseg ertelmezese

89
Az aramsuruseg gyakorlatban hasznalt mertekegysege A/mm2, vagyis a kereszt-
metszetet mm2-ben kell behelyettesiteni. A kedvezo ertekek 2-4 A/mm2 kozott vannak.
Tekercseket altalaban 2,5 A/mm2-es ertekkel mereteziink, mesterseges (pi. ventillatoros)
hutes eseten a 3-4 A/mm2-es ertek is megengedett.

Peldak:

L A lakas melletti garazs vilagitasat 4 db 100 W-os izzoval szeretnenk meg-


oldani, es egy 1,2 kW-os motort is mukodtetni kivanunk. A garazs 18 m tavolsagra van a
lakas eloszto dobozatol. Milyen vezeteket vasaroljunk?
Vilagitasi halozatban legfeljebb 2%-os fesztiltseg csokkenes engedheto meg, ami
230 V eseten 230 V - 0,02 = 4,6 V-otjelent. Ennyi juthat a vezetekre. A fogyasztok eredo
teljesitmenye: P = 4 100 W + 1200 W = 1600 W.
Az aramerosseg: 1 = PIU = 1600 W/230 V = 6,95 A. A vezetek hossza ketszerese
a tavolsagnak / = 2 18 = 36 m, es ellenallasa legfeljebb R = ///= 4,6 V/6,95 A = 0,66 Q
lehet. Rez vezetek eseten y4 = p - l / R = 0,0175 Qmm 2 /m' 36 m/0,66 Q = 0,95 mm2-es
keresztmetszet sziikseges. Szabvanyos nagyobb ertek 1 mm2.

2. Mekkora atmerqjii huzalt valasszunk tekercseleshez, ha a tekercsben 0,5 A-es


aramnak kell folyni?
Atrendezve &J=I/A osszefuggest, A = IIJ= 0,5 A/2,5 A/mm2 = 0,2 mm2.
A = d2 jt/4, igy

. 0,2 mm2 ,
4- =0,5 mm.

6.5 Biztositok

A biztosfto a villamos berendezest es az energia szolgaltato halozatot vedi a


tularamtol es a zarlati aramtol. Tularamrol beszelunk, ha egy aramkorben az aramerosseg
az eloirt ertekhez kepest (tulterheles vagy egyeb okok miatt) megnovekszik. A zarlati
aram vezetekek nem kivanatos osszeeresekor lep fel, es az uzemi aram 100-1000-szereset
is elerheti.
Elektronikus kesziilekek es aramkorok vedelmere Wichman (vihman) rendszerii
olvado biztositot hasznalunk, amely foglalatbol es betetbol all. A foglalatnak tovabbi ket
resze van: tarto aljzat es fej (6-8.abra).
A muanyag aljzat altalaban a palastjan kialakitott csavarmenet es anya segitsege-
vel rogzitheto a keszulek vazara. A vegen es oldalan talalhato kivezetesekre a vezetek
forrasztassal kotheto. A fej megerintheto resze muanyag, ennek belsejeben az aljzathoz

90
Halozat felol
A vedettaramkorfele
Fej Betet Aljzat

6-8.abra
A Wichman biztosito szerkezete

menetesen vagy bajonett zarral illeszkedo fern persely , Fern sapka , Kvarchomok
talalhato. A biztosito betet egyik vege kSzvetleniil az also
kivezeteshez, masik vege a fej perselyen keresztill az ol-
dalso kivezeteshez csatlakozik. Erintesvedelmi okokbol a
halozat feloli vezeteket az also, az elmenot az oldalso ki-
Olvad6 szal
vezetesre kell forrasztani.
A betet haza iiveg, ritkan keramia. Emiatt uvegcso- 6-9.abra
ves biztositonak is nevezik. A cso vegeit egy-egy fern sap- A biztositb betet szerkezete
ka zarja le, melyeket az olvadoszal kot b'ssze (6-9.abra).
Nagyobb aramu beteteknel az ivoltas erdekeben a csovet kvarc homokkal toltik ki. Ez
nemcsak huti a megolvadt szalat, hanem azzal, hogy a megolvadt szal helyere hull, az iv
hosszat is megnyujtja.
A megszakithato feszultseg erteket alapvetoen a betet hossza hatarozza meg.
Ehhez igazodik a foglalat merete is. A betetek altalaban 5 mm atmerojuek es 20 mm
hossziiak, igy legfeljebb 250 V-ig hasznalhatok. Az 5 x 20 mm-es mereten kivul 5 x 25,
5 x 30, 6,3 x 32, 8 x 40, 8 x 5 0 stb. meretek is elofordulnak. Az utobbi pi. 1,2 kV-ig hasz-
nalhato. A feszultseg erteket a fern sapkan ttintetik fel a nevleges aram ertekevel es a mii-
kodesi sebessegjelevel egyiitt.
A biztosito nevleges arama az az t[s]
aramertek, amellyel terhelve a betet meg 10000
nem olvad ki. Ezt az olvadoszal anyaga, 1000
merete es formaja hatarozza meg. A nevle- 100
ges aram erteke szabvanyositott: 32, 40, 50, 10

63, 80, 100, 125, 160, 200, 250, 315, 400, 1


630 es 800mA, illetve 1, 1,25, 1,6, 2, 2,5, 0,1

3,15, 4, 5, es 6,3 A, de elofordul a 8, 10, 0,01


12,5 es 16 A-es ertek is. 0,001
2 3 4 5 6 7 8 9 1 0 I/In
Rb'vidzarlat eseten nagyon rovid ide-
ig (a szal megszakadasaig) a nevleges er- 6-10.abra
tektol fliggetlenul a biztositon oriasi aram Biztositb kioldasijelleggorbek
folyik keresztiil. A megszakithato legna-
gyobb aram a betet meretetol, az ivkiolto anyagtol es a tokozastol fflgg. Egy 100 mA-es
5 x 25 mm-es iivegcsoves betettel pi. legfeljebb 35 A szakithato meg. E felett a haz es a
vedett kesztilek is karosodhat. Ugyanekkora keramia tokozasii betet 1500 A megszaki-
tasara kepes.

91
Egy biztosito mukodesi sebesseget a kiolvadasi jelleggorbe mutatja meg (6-10.ab-
ra). A vfzszintes tengelyen a terhelo es nevleges aram hanyadosa (///), a fllggolegesen az
ido van feltlintetve s-ban. A tengelyek logaritmikus leptekiiek. Egy koordinata rendszer-
ben a gyartasi szoras miatt altalaban ket gorbet talalunk. Az egyik a minimalis a masik
maximalis kiolvadasi idot mutatja. Az iivegcsoves beteteket gyors, ultragyors, normal
(vagy kozep lomha), lomha es szuper lomha jelleggorbevel gyartjak. A normal sebessegii
jele N, a gyorse F, az ultragyorse FF. A lomhat T, a szuperlomhat pedig TT betiivel
jelolik.
Peldakent vizsgaljuk meg egy lomha
biztosito mukodeset a 6-ll.abra alapjan. A
nevleges aram 1,5-szorosevel terhelve mini-
mum kb. 1 ora miilva, 2-szeresen minimum
4 s, maximum 120 s, 4-szeresen minimum
40 ms, maximum 3 s miilva olvad ki.
Az olvado szalnak kicsi, de nem elha-
nyagolhato ellenallasa van, emiatt rajta lizem
kozben fesziiltseg lep fel. Kis aramu betetek-
nel a feszultsegeses nagy. Ezt kis fesztiltsegek
biztositasanal feltetlenul figyelembe kell
venni. Egy 32 mA-es biztositonal pi. 5-10 V, Egy lomha biztosit6 kiolvadasi 6rt6keinek
a 100 mA-esnel 2-3 V, az 1 A-esnel mar csak tartomanya
0,2-1 V lep fel nevleges terheles eseten.

6.6 Hutobordak meretezese

6.6.1 A keletkezett ho meghatarozasa


Az ilzemeltetes soran keletkezo ho karosito hatasat legegyszeriibb modon az alkat-
reszre szerelt hutoborda segltsegevel akadalyozhatjuk meg. A hutoborda meretezesenek
elso lepese a keletkezo hoteljesitmeny meghatarozasa. A disszipalando ho az alkat-
reszben (dioda, tranzisztor stb.) elektromos teljesltmenybol keletkezik, melyet az alkat-
reszen atfolyo aram es a kozben rajta fellepo fesztiltseg szorzata hataroz meg: Pd = U I.
Ez az osszefugges minden hot termelo eszkozre igaz.

Pelda: Egy teljesitmeny diodan 8 A erossegu aram folyik, mikozben rajta 0,72 V feszult-
seg lep fel. Mekkora teljesitmeny szabadul fel benne ho formajaban?
Pd =U -7=0,72 V - 8 A = 5,76W.

6.6.2 A ho eltavolitasa

A keletkezett ho elvonasat (disszipalasat) biztosithatja maga az alkatresz is, na-


gyobb teljesitmeny eseten azonban hutoborda, esetleg mesterseges hiites (pi. leg- vagy
vizhiites) szukseges. A hutoborda a holeado feliiletet noveli meg.

92
A hutendo alkatreszt a 6-l.abra szerint fel kell erositeni a hutobordara. Ezt az al-
katresz kialakitasa altalaban megkonnyiti, a diodakat peldaul csavaros kivezetessel latjak
el. A ho vezetessel jut a hoforrasbol (jelen esetben a diodabol) a hutobordaba, onnan pe-
dig aramlassal es sugarzassal a killso terbe. A hoforrasnak a hutobordaval szorosan es
teljes feltiletevel kell erintkezni, es a hoatadast szilikon olajjal, vagy hovezeto pasztaval
kell javitani. Hutoborda alkalmazasa eseten mindig ugyelni kell a kovetkezokre:
1. A hoforras haza altalaban az elektromos alkatresz egyik elektroda kivezetese is.
A fesziiltseg ezert rakeriil a hutobordara, es annak felerositesekor zarlat keletkezhet. A
zarlatot a hot termelo alkatresz es a hutoborda koze tett vekony szigetelo lappal (csillam-
mal, vagy elektromosan szigetelo, de hoallo muanyaggal) akadalyozhatjuk meg. A szige-
telonek jo hovezetonek kell lenni! Az elektromos szigetelok altalaban jo hoszigetelok is,
ezert olyan anyagot kell valasztani, amely elektromosan szigetel, de jo hovezeto.
2. A ho barmekkora hutoborda eseten is csak akkor tud eltavozni, ha a levego
aramlasat szellozo nyilasokkal biztositjuk. Felesleges pi. nagy feluletli hutobordat hasz-
nalni, ha az egeszet egy teljesen zart doboz belsejeben helyezztik el.
A kivonhato hoteljesitmeny fugg a hovezetesben resztvevo anyagok hoellenallasa-
tol. A hoellenallas (^?th) az anyagok fontos hotechnikai jellemzoje. ^?th megmutatja, hogy
a hovezeto anyag ket pontja kozott mekkora homerseklet kiilonbseg lep fel C-ban 1 W
hoteljesitmeny elvezetesekor:

Pd a disszipalando teljesitmeny, A7pedig az atadasa kozben fellepo homerseklet


kiilonbseg. R& mertekegysege C/W.
A hovezetes es az elektromos aram kozott sok hasonlosag van. Rih pi. az ellenal-
lasnak, AF a feszultsegnek, PA pedig az aramerossegnek felel meg, vagyis a fenti keplet
az Ohm torveny R = [///alakjaval egyezik..
A gyakorlatban Rth-t altalaban tobb hoellenallas osszege adja. Jeloljiik az alkatresz
belseje es tokjanak kulso feltilete kozti hoellenallast ^?t-vel, a tok es hutoborda kozotti
szigeteloet ^s-el, a borda es a kornyezet ko-
zotti erteket pedig ^?b-vel! Az eredo ekkor:

Figyeljuk meg a 6-12.abrat! J61 lat-


hato, hogy a hurok torveny is alkalmazhato: a
feszultsegnek megfelelo homersekletek ossze-
adodnak, Ar= A7\ Ar2 + A73 lesz. AT1 ep- AT
pen a belso hoforras es a kornyezet kozti ho-
merseklet kulonbseg: AT = T f - Tk. 6-12. bra
Sajnos a szamitas csak akkor vegezhe- kapcsol^sa
to el, ha a hoellenallasokat ismerjtik. ^?t-t az
alkatresz katalogusaban, R&-t a csillam vagy szigetelo katalogusaban es Rb-t a hutoborda
adatai kozott kell keresntink. Jellemzo ertekek: Rt= 1,5 - 90 CAV, Rs csillam eseten 0,3 -

93
1 C/W, a hutoborda Rb erteke pedig 0,1 -
100 C/W kozott van. A megadott ertekek csak
100
akkor ervenyesek, ha a feluletek jol erintkeznek 70
egymassal. Ezert kell a feliileteket jo hovezeto 50
olajjal vagy pasztaval bekenni. Negyzet alaku (a 40
oldalu) aluminium lap hoellenallasa a 6-13.abra- 30
20
bol olvashato le.
10
Pelda: 7
5
Mekkora aluminium lap szukseges a didda 4
5,76 W-janak disszipalasahoz, ha a kornyezeti ho- 3
2
merseklet 25 C, a hotermelo kristaly megenge-
dett homerseklete 175 C, a dioda tokjanak hoel-
lenallasa 1,8 C/W, a szigetelo csillame pedig 2 4 6 8 101214161820 a[cm]
0,5C/W?
A homerseklet killonbseg: 6-13.abra
Negyzet alaku alumfnium lemez
A r = 1 7 5 0 C ~ 2 5 C = 150C. hoellenallasa
A dioda es a csillam eredo hoellenallasa:
1,8 + 0,5 = 2,3C/W.
A szukseges hoellenallas:
Rth = AT/Pd = 150 C/5,76 W = 26 C/W. A hutoborda hoellenallasa igy legfeljebb
26 - 2,3 = 23,7 C/W lehet. 1 mm-es lemezbol ehhez legalabb kb. 5 5 cm-es aluminium
lap szukseges. 0,5 mm-es lemez is hasznalhato, hiszen a hoellenallas alig fugg a le-
mezvastagsagtol, a gorbek egybeolvadnak.

Ellenorzo kerdesek:

1. Hoi es hogyan hasznositjuk azt, hogy a keletkezett ho az aramerosseg negyzete-


vel aranyos?
2. Hogyan terjed a ho? Mi jellemzi az egyes terjedesi modokat?
3. Melegedhet-e egy ellenallas?
4. Mit jelent a kozvetlen es kozvetett futes? Magyarazzuk meg peldaval!
5. Miert jo hatasfoku a halogen izzo?
6. Milyen elvek alapjan meretezzilk a vezeteket, es az egyes elveket mikor alkal-
mazzuk?
7. Mekkora aramsuriiseg jellemzo a tekercsekre?
8. Mi a szerepe olvado biztositokban a kvarchomoknak?
9. Mit jelent a biztositon feltuntetett aramerosseg ertek?
10. Milyen kioldasi sebessegii biztosito betetek vannak, es hogyan jeloljilk ezeket?
11. Mit jelent a hoellenallas?
12. Milyen hasonlosag van a hovezetes es az elektromos vezetes kozott?
13. Milyen helyzetii legyen a hutoborda?

94
7, AKTIV V1LLAMOS HALOZATOK

7.1 Idealis es valodi generator

Egy aktiv villamos halozatban az ellenallasokon


kiviil legalabb egy generator is talalhato. Energiatermelo
halozatnak is nevezziik, mert bizonyos pontjai kozott fe-
szultseg van, es ezek a pontok egy valodi generator kive-
zeteseihez (kapcsaihoz) hasonloan viselkednek. Ha pi.
egy fesztiltsegosztot a 7-l.abra szerint egy dobozba za-
runk, akkor a felhasznalo a dobozt az A es B pont alap- R2 I uki

jan generatornakfogjatekinteni.
A generatorrol eddig felteteleztiik, hogy feszult-
sege a rakapcsolt fogyaszto ellenallasatol fuggetlenul al-
lando, vagyis idealis aramkori elemnek, fesziiltseggene- 7-1.abra
ratornak tekintetttik. A gyakorlatban alkalmazott gene- Aktiv ha!6zat
ratorok nem idealisak: feszultseguk terheleskor csokken.

7.2 Feszultseggeneratorok helyettesrto kapcsolasa

Egy valodi generator mindig valamilyen anyagbol keszul, aminek ellenallasa van.
Ez az ellenallas a generatoron belul, annak szerkezeti reszeiben elosztva talalhato, ezert
bels6 ellenallasnak nevezziik, es ^?^"vel jeloljiik. A generator tulajdonsagainak megvalto-
zasat Rb okozza.
Thevenin tetele: Egy valodi generator, vagy barmilyen aktiv ketpolusu halo-
zat viselkedese pontosan leutanozhato egy idealis fesziiltseggeneratorbol es egy
ehhez kapcsolodo Rb ellenallasbol allo halozattal, melyet a generator, illetve az aktiv
ketpolus helyettesito kapcsolasanak neveziink.
Jegyezzuk meg!
1. A helyettesito kapcsolas egy alkatresz vagy egy aramko'r viselkedeset ide-
alis aramkori elemekkel utanozza le. A helyettesito kapcsolas elemei tehat nem alkat-
reszek.
2. Az elektronikaban alkalmazott egyetlen alkatresz sem idealis, ezert viselkedeset
csak helyettesito kapcsolasa segitsegevel tudjuk megvizsgalni!
3. Minden bonyolult aramkor vagy alkatresz helyettesito kapcsolasa 5 fele idealis
aramkori elemmel felrajzolhato. Eddig ket ilyen elemet ismerttink meg. Az ellenallast,
amely R nagysagu aram korlatozo kepesseggel (rezisztenciaval), es a fesziiltseggenera-
tort, amely allando nagysagu U0 feszilltseggel rendelkezik. Az ellenallas szelsoseges erte-
kei a rovidzar es a szakadas. Ha ezeket kulon elemeknek tekintjuk, akkor 7 fele idealis
aramkori elem van, es kozultik mar negyet ismertink.

95
Egy valodi feszultseggenerator az elozoek alapjan U0 fesziiltseget szolgaltato ide-
alis generatorral es ezzel sorosan kapcsolodo Rb belso ellenallas-
sal helyettesltheto (7-2.abra). Az U0 fesztiltseget forrasfeszult- ~
segnek vagy belso fesziiltsegnek, ritkan elektromotoros eronek
nevezzuk. Az elektromotoros ero valojaban a toltesszetvalaszt-
askor vegzett munka, amelynek okozatakent lep fel a hasznosit-
hato belso fesziiltseg.
Terheleskor (7-3.abra) az Rb belso ellenallas az Rt terhelo
ellenallassal fesziiltsegosztot alkot. A generator kivezetesein
(kapcsain) emiatt C/0-nal kisebb un. kapocsfesziiltseg jelenik meg. 7-2.3bra
rr ^ rj A fesziiltseggeneccitor
k ' helyettesite kapcsolasa

= U 0 - If R b

7-3.abra
A va!6di generator feszults6ge terheleskor csokken

A hurok torveny ertelmeben U0 = C/Rb + t/Rt. C/Rt megegyezik t/k-val, ezert C/k =
U 11^. C/Rb helyere 7t Rb-t helyettesitve:

vagyis a kapocsfeszultseg a terhelo arammal aranyosan csokken.

7.3 Feszultseggeneratorok uzemi ailapotai

Egy fesziitseggeneratornak terhelestol fuggoen iiresjarasi, rovidzarasi es terhelt


uzemi allapotat kulonboztetjilk meg.
Az uresjarasi vagy terheletlen allapothoz
Rt= terhelo ellenallas tartozik (7-4.abra). Ekkor
7t = 0, es f/k = l/o - 0 Rb = U0, vagyis terhelet-
R t = Cxo
len allapotban a kapocsfeszultseg megegyezik a
forrasfesziiltseggel: C/k = U0. Az U0 forrasfe-
sziiltseg ez alapjan olyan elektronikus feszilltseg-
merovel merheto meg a kapcsokon, melynek be-
meneti ellenallasa rendkiviil nagy (7?b-nek sokszo- l,=0 Uk=U0
rosa). Ekkor a miiszer csak elhanyagolhato merte-
ku terhelest okoz. 7-4.abra
Qresjarasi allapot

96
Uresjarasban a generator nem vegez munkat,
hiszen arama nulla.
A masik szelsoseges eset a rovidzaras, mely
/f t = 0 eseten lep fel (7-5.abra). Ekkor az aramkorben R, = o
csak az Rb belso ellenallas van, ezert az aramerosseg
/t = U0/Rb lesz. Rb nagyon kis erteke miatt a rovidza-
rasi aram rendkivill nagy (ezert kell a biztosito).
Rovidzaraskor a kapocsfeszultseg nulla, mert: ,=
Uk =
Rb
Uk=U0 -It-Rb = U0 -(U0/Rb) -Rb=U0-U0 = Q. 7-5.abra
RSvidzaras
Emiatt a rovidzaron nem keletkezik teljesit-
meny, a generator altal szolgaltatott U0 It teljesitmeny a generator belso ellenallasan tel-
jes mertekben hove alakul.
A generator legjellemzobb iizemi allapota a ter-
heles (7-6.abra). Ekkor ^?t nem nulla, de nem is veg-
telen: Q <Rt<. Az aramerosseg es a kapocsfe-
szultseg:

Ri+Rb Ri+Rb
Rt+Rb
Az egyes uzemi allapotok kb'zotti atmenetet a
7-7.abran figyelhetjuk meg. Terhelestol fuggoen a
7-6.abra
kapocsfeszultseg t/ = U-I- R szerint nulla es U Terhels
kb'zott valtozik.

Idealis feszultsSggenerator

^""""--v Rovidzaras
^"""^^ Rt = 0
"-\u k = o
\ .. r <_..-.^, 9 ^

Uk+UR =U
Rb
7-7.abra
A generator uzemi allapotai

Vegytik eszre, hogy a belso ellenallason atfolyo aram vesztesegi teljesitmenyt hoz
letre, amely a generator melegedeset okozza! A jo feszultseggenerator belso ellenallasa
rendkivul kicsi.

97
7.4 Fesziiitseggeneratorok kapcsolasa

7.4.1 Soros kapcsolas


Az ellenallasokhoz hasonloan a generatorok is osszekapcsolhatok. Az osszekap-
csolt rendszert telepnek ne-
vezziik. Megkul6nboztetunk
soros, parhuzamos, ellen es ve-
gyes kapcsolast. Az osszekap-
csolas a fes/iiltseget es a belso
ellenallast megvaltoztatja.
Soros kapcsolas eseten
az egyik generator pozitiv polu-
sahoz a masik negativ polusat ~ R bi +
kapcsoljuk (7-8.abra). A fe-
szultsegek ekkor osszeadodnak, Generatorok soros kapcsolasa
az eredo fesziiltseg:

Soros kapcsolast hasznalunk, ha nagyobb feszultsegre van sztikseg. Ilyen kapcso-


lassal allitjuk elo a radiokeszulekek taplalasahoz, illetve a gepkocsi uzemeltetesehez
sziikseges feszultseget is elemek, illetve az akkumulatorban elemi cellak osszekapcsola-
saval.
Altalaban azonos fesziiltsegu pi. 1,5 V-os elemeket kapcsolunk ossze, ezert a ke-
letkezo telep eredo fesziiltsege

lesz, ahol U egy elem feszultsege, n pedig az o'sszekapcsolt elemek szama. Egy zsebte-
lepben pi. 3 db 1,5 V-os elem van, ezert feszultsege: 3 1,5 V = 4,5 V. A 9 V-os radiote-
lepet 6 db 1,5 V-os elem, a 12 V-os akkumulatort 6 db 2 V-os cella alkotja.
Soros kapcsolaskor osszeadodnak a belso ellenallasok is. Azonos elemek eseten az
eredo belso ellenallas w-szeres lesz:

Mivel a feszultseg es a belso ellenallas is n-szeresre novekszik, a telep rovidzarasi


arama es terhelhetosege valtozatlan marad, megegyezik a telepet alkoto elemek terhelhe-
tosegevel.

98
7.4.2 Elienkapcsoias
Az ellenkapcsolast szembe kap-
csolasnak is nevezik. Olyan soros kap-
csolasnak felel meg, amelyben csak
ket generator van, es ezek azonos po-
lusaiknal vannak osszekotve (7-9. ab-
ra). Az eredot a ket feszultseg kiilonb-
sege adja:
u =u,-u, Rbe= .|+ R b 2
7-9.abra
Ue~ U\ Uz> Generatorok ellenkapcsolasa

es polaritasa megegyezik a nagyobb feszultsegu generatoreval. Ha U\ U2, akkor C/ e = 0.


A belso ellenallasok ellenkapcsolasban is osszeadodnak, hiszen sorba kapcsolodnak.
Az ellenkapcsolast ritkan alkalmazzuk, azonban az elvet bonyolultabb aramkorok
vizsgalatakor felhasznaljuk.

7.4.3 Parhuzamos kapcsolas

Parhuzamos kapcsolas eseten az azonos


polusokat kotjiik ossze (7-10.abra). Csak azonos
feszultsegu generatorokat szabad igy osszekap-
csolni, kiilonben a nagyobb fesztlltsegiit a kisebb
allandoan terhelne.
Az eredo feszultseg megegyezik az ossze-
kapcsolt elemek fesziiltsegevel, vagyis nern valto-
zik: C/e = U0 marad.
Parhuzamosan kapcsolodnak a belso ellen-
allasok is, ezert eredojiik kisebb lesz, es az igy
kialakitott telep nagyobb arammal terhelheto. n db
7-10.abra
azonos elemet osszekapcsolva R^e = R^ /n lesz. Generatorok parhuzamos kapcsolasa

7.4.4 Vegyes kapcsolas


Vegyes kapcsolast hasznalunk, ha nagyobb feszultseg mellett nagyobb terhelo
aram is sziikseges. A soros elemek szama a feszultseget, a parhuzamosan kapcsolodo
agak szama a belso ellenallast es ezzel az aramerosseget hatarozza meg. f/e = ns U0 es
7?be = s Rb/np, ahol s a soros elemek, p pedig a parhuzamos agak szama.
A 7-ll.abran lathato telep 1,5 V-os es 0,18 Q belso ellenallasu elemek eseten pi.
4 1,5 = 6 V-os fesziiltseggel es agankent 4 0,18 Q = 0,72 Q belso ellenallassal rendel-
kezik. Az eredo belso ellenallas 0,72 Q/3 = 0,24 Q lesz a parhuzamosan kapcsolodo
harom ag miatt.

99
Gener^torok vegyes kapcsolcisa

7.5 Generatorok heiyettesito kepei

7.5.1 A heiyettesito kep fogalma


Vegyiink egy olyan generatort, amely az uresjarastol a rovidzarasig mindenfele al-
lapotot tartosan elvisel! Merjtik meg kapocsfeszultseget, valamint terhelS aramat kiilfin-
bozo ertekii terhelo ellenallasoknal! A mert aram es fesztiltseg ertekeket a terhelo ellenal-
las fuggvenyeben abrazolva a 7-12.abran lathato gorbeket kapjuk. Az ^t tengely logarit-
mikus leptekii, es Rt erteke ^?b-hez viszonyitva van feltiintetve.

0.01Rb 0.1Rb 10Rb 100Rb 1000Rb R, 0.001Rb 0.01Rb 0.1Rb 10Rb 100Rb R(

> R t R b R,Rb <


Feszultseggenerator Aramgenerator
a) b)
7-12. abra
A fesztiltseg (a) es az aramerosseg valtozasa (b)

A 7-12.a. abra szerint nagy terhelo ellenallasoknal a generator kapocsfesziiltsege


kozel allando, es majdnem megegyezik a forrasfesziiltseggel, vagyis ugy viselkedik, mint
egy idealis fesziiltseggenerator. A 7-12.b. abra (mely ugyanehhez a valodi generatorhoz
tartozik) viszont azt mutatja, hogy kis terhelo ellenallasoknal a generator arama az allan-
do, es ez az aram csaknem megegyezik a rovidzarasi arammal. Kis terhelo ellenallasoknal
tehat allando aramii generatort kapunk.
Az allando aramot szolgaltato generatort aramgeneratornak nevezzuk. Az
aramgenerator a harmadik idealis aramkori elem, amit eddig megismertunk.

100
A fesziiltseggeneratoros es az aramgeneratoros viselkedes ugyanannak a generator-
nak ket kiilonbozo allapota. Attol fuggoen, hogy melyik jellemzo ra, a generator helyette-
sito kapcsolasa is mas. Megkulonboztetunk fesziiltseggeneratoros vagy Thevenin, es
aramgeneratoros vagy Norton helyettesito kepet.

7.5.2 A Thevenin helyettesito kep


A Thevenin vagy fesziiltseggeneratoros helyettesito kep azonos a 7-2.abran meg-
ismert helyettesito kapcsolassal. Nagy teijesitmenyu rendszerekben ez a gyakoribb, mert
ekkor az alkalmazott terhelo ellenallasok erteke sokkal nagyobb a generator belso ellenal-
lasanal. Igy viselkedik peldaul a lakasban kiepitett villamos halozat, keszillekekben es a
zseblampaban a telep vagy az akkumulator. A Thevenin kepet gyakran hasznaljuk aktiv
halozatok atalakitasahoz es szamitasahoz is.

7.5.3 A Norton helyettesito kep


Aramgeneratoros vagy Norton fele helyettesito kapcsolast
hasznalunk, ha a terhelo ellenallas sokkal kisebb, mint a belso el-
lenallas (7-13.abra). Ekkor a belso ellenallas parhuzamosan kap-
csolodik az 70 aramot szolgaltato idealis aramgeneratorral.
Az 70 aramot forrasaramnak nevezziik, amely terhelet-
len allapotban az Rb belso ellenallason athaladva U0 = I0-R^, ka-
pocsfesziiltseget hoz letre. Ez megegyezik a Thevenin kep ures-
jarasi feszultsegevel, 7-13.Sbra
Aramgeneratoros
A forrasaram iranyat nyil mutatja. Az abra szerinti esetben helyettesftd kapcsoias
a felso kivezetes a pozitiv.

7.5.4 A helyettesito kepek atszamitasa

A fesztiltseggeneratoros vagy Thevenin es az aramgeneratoros vagy Norton helyet-


tesito kepek egymasba atszamithatok. Az atszamitas azon alapszik, hogy a helyettesito
kepek ugyanarra a valodi ge-
neratorra vonatkoznak, ezert a b
ket kapcsolasban a belso el-
lenallasoknak, az iiresjarasi ^-^ i
feszilltsegeknek, ennek kovet- ( J u
kezteben a rovidzarasi ara- ^--'v
moknak is azonosaknak kell | ,,
lenni. R
A Thevenin-Norton at- ii
Thevenin Norton

alakitas az aramok alapjan tor- , _ .


tenik. Thevenin kepnel a ro- z"Rb

vidzarasi aram: 7Z = UQ/Rb.


Ez felel meg a Norton
kapcsoias 70 forrasaramanak. 7-14.abra
A Thevenin es Norton kapcsoias egym^ssal egyen6rteku

101
A forditott, vagyis a Norton-Thevenin atalakitaskor a feszultsegeket hasznaljuk fel. A
Norton kapcsolas iiresjarasban L/a = / 0 -/? b feszultseget szolgaltat, amely megegyezik a
Thevenin kep U0 forrasfesziiltsegevel. A belso ellenallasokat nem kell atszamitani, mert
ertekiik nem valtozik (7-14. abra).

7.5.5 Az idealis generatorok JeEleggorbei

Figyeljtik meg a 7-7. abrat! Ha a fesziiltseggeneratornak nem lenne belso ellenalla-


sa, kapocsfesziiltsege a terhelo aram erteketol fiiggetlenul U0, vagyis allando maradna.
Ezt most az 7t tengellyel parhuzamos pontozott vonal jelzi. Ugyanezt az U es 7 tengelyek
felcserelesevel abrazolva egy fuggoleges egyenest kapunk, amely az idealis feszultsegge-
nerator jelleggorbejenek felel meg (7-1 5. a abra).
Most vegyunk egy idea-
lis aramgeneratort, es terheljiik
meg egyre nagyobb ellenalla-
sokkal! Mivel aratna mindig 70
marad, kapcsain egyre na-
gyobb (t/j^ 7 0 -/? t ) fesziiltseg
lesz. Abrazoljuk most U^ fug-
Uk Uk
gvenyeben 7t -t! A fesziiltseg
tengellyel parhuzamos egye- a) b)
7-1 5.
nest, az aramgenerator jelleg- Az idealis fesziilts6g- (a) es aramgenerator (b) jelleggorbeje
gorbejet kapjuk (b abra).
Jegyezziik meg, hogy azok az elektronikus eszkozok, amelyek jelleggorbeje kozel
fuggoleges, feszultseggeneratorkent, mig amelyeke csaknem vizszintes, aramgenerator-
kent viselkednek, es helyettesito kapcsolasuk is ennek megfeleloen Thevenin, illetve
Norton rendszeru. Az elektronikus eszkozok tobbsege aramgeneratoros jelleggorbevel
rendelkezik (pi. a tranzisztorok is), ezert az aramgeneratoros helyettesito kapcsolasra a
kesobbiekben sokszor sziiksegunk lesz.

7,5.6
l.Egy fesztlltseggenerator forrasfeszultsege 6V, belso ellenallasa 0,2 Q. 20 Q-
mal, majd 1 kQ-mal megterhelve mennyi lesz az arama es a kapocsfesziiltsege? Szabad-e
ilyen erteku terhelo ellenallasokat hasznalni?
A kapocsfesziiltseget C/k = U0 - 7t Rb, az aramot 7t = U0/(Rt+Rb) alapjan szamithat-
juk. Az aramok
20 Q eseten: 7t = 6 V/(20 Q + 0,2 Q) = 6 V/20,2 Q = 0,297 A.
1 kQ eseten: 7 t = 6 V/(1000 Q + 0,2 Q) = 6 V/1000,2 Q = 0,00599 A = 5,99 mA.
A kapocsfeszilltsegek:
20 Q eseten: Uk = 6 V- 0,297 A 0,2 Q = 6 V- 0,059 V = 5,941 V.
1 kQ eseten: Uk = 6 V- 0,00599 A 0,2 Q = 6 V- 0,0012 V = 5,9988 V.
Mindket terhelo ellenallas hasznalhato hiszen tobb mint 100-szor nagyobbak Rb-
nel. Emiatt a fesziiltseg alig csokken, csaknem 6 V marad.

102
2. Szamitsuk ki az elozo generator Norton helyettesito kepenek adatait!
A belso ellenallasok megegyeznek, ezert a Norton helyettesito kepben is 0,2 Q az
erteke. A forrasaram a Thevenin kep rovidzarasi aramaval egyezik, amely 70 = U0/Rb
alapj an 70 = U0/Rb = 6 V/0,2 Q = 3 0 A.

3. Egy generator iiresjarasi fesztiltsege 30 V, belso ellenallasa 60 kQ. Mennyi lesz


a terhelo aram, ha 1 Q-ot, 100 Q~ot, majd 1 kQ-ot kapcsolunk ra? Milyen kovetkeztetes
vonhato le az eredmenyekbol?
A forrasfeszilltseg megegyezik az iiresjarasi fesziiltseggel (30 V-tal), ezert az ara-
mok 7t = U0 /(Rt+Rb) alapj an:
1 Q eseten: 7 t = 30 V/(0,001 kQ+60 kQ) = 30 V/60,001 kQ = 0,49999 mA.
100 Q eseten: 7 t = 30 V/(0,l kQ+60 kQ) = 30 V/60,1 kQ = 0,4991 mA.
1 kQ eseten: 7 t = 30 V/(l kQ+60 kQ) = 30 V/61 kQ = 0,4918 mA.
Az aramerosseg ko'zel allando (kb. 0,5 mA) maradt annak ellenere, hogy a terhelo
ellenallas harom nagysagrendet valtozott. Ezt a generator! aramgeneratorkent hasznaltuk,
hiszen Rt Rb.
Tanulsag: A nagy belso elienallasu feszultseggenerator ararageneratorkent vi-
selkedik! Szukseg eseten egy feszultseggeneratorbol ugy keszithetunk aramgenera-
tort, hogy belso ellenallasat egy vele sorba kapcsolt nagy erteku ellenallassal megno-
veljuk.

4. Szamitsuk ki a 7-16.abran R1 = 1KQ


lathato kapcsolasban az RI ellenal-
R2 =1,5kQ
lason levo feszilltseget!
Ez egy Wheatstone, amelynek R 3 =2,2kQ
kimeneten a miiszert 7^5 helyettesiti.
R 4 = 4,7kQ
A hid valoszimileg nines kiegyen-
litve, ezert C/BD ^ 0, 7^5-6n aram fo- R5=1kQ
lyik es a hidagakat alkoto fesziiltseg-
U = 12V
osztok terheltek. A feladat ezert csak
csillag-haromszog atalakitassal, vagy
az Ohm es Kirchhoff torvenyek 7-16.abra
tobbszb'ros felhasznalasaval felalli- Kapcsolas a peldahoz
tott sokismeretlenes egyenletrend-
szer segitsegevel oldhato meg. Mindketto elegge bonyolult, ezert inkabb a Norton vagy a
Thevenin helyettesitokepet celszerii hasznalni. Mi a Thevenin atalakftast valasztjuk.
RI szempontjabol az A es B kapcsok egy aktiv ketpolust alkotnak, amely a Theve-
nin tetel ertelmeben egy idealis fesziiltseggeneratorral es egy ellenallassal helyettesitheto,
es Rl lesz ennek a terhelo ellenallasa. Ha a generator U0 es Rb adatai ismertek, a keresett
fesziiltseget a feszultsegosztas alapj an mar konnyii kiszamitani.
A forrasfesziiltseg meghatarozasa. Hagyjuk az A-B kapcsokat szabadon, majd az
igy keletkezett halozatot egyszeriisitve (7-17.abra) hatarozzuk meg a kimeneti fesziiltse-
get!

103
R2 es R5 eredqje: R25 = #2 + #5 = 1,5 kQ + 1 kQ = 2,5 kQ. Az ezzel parhuzamosan
kapcsolodo Rras resz eredoje: R325 = 3 x R25 = 2,2 2,5/(2,2 + 2,5) = 1,17 kQ. A teljes
eredo: Re = R4 + R325 = 4,7 kQ + 1,17 kQ = 5,87 kQ.
A teljes aram: /= U/Re = 12 V/5,87 kQ = 2,04 mA. Ez azonos R4 aramaval, ezert
C/4 = / R4 = 2,04 mA 4,7 kQ = 9,588 V.
U A B =U 0

R2

7-17. abra
A forrasfeszlilts6g meghatarozasa

R325-on U-U4 = 12 V- 9,588 V = 2,412 V feszultseg van, amely az R25-os agon


2,412 V/2,5 kQ = 0,965 mA-t hoz letre. R5-on 0,965 mA 1 kQ = 0,965 V feszultseg van.
U0 = UAB =U4+U5= 9,588 V + 0,965 V = 10,553 V.

7-18.abra
A bels6 ellenallas meghatarozasa

A belso ellenallas meghatarozasa: Helyettesitsiik a


generatort rovidzarral, majd szamftsuk ki az igy keletke-
zett halozat A es B pontja kozti ellenallast!
Az atalakitast a 7-18.abra mutatja. Vegytik eszre,
hogy az A es C pont Qsszekb'todott, ennek kovetkezteben
az ellenallas halozat jelentosen megvaltozott!
Ru = R3\R4 = 2,2 4,77(2,2 + 4,7) = l,498kQ.
#345 = #34+^5 = 1,498 + 1 = 2,498 kQ. 7-19.abra
Rb = R345 \R2 = 2,498 1,57(2,498 + 1,5) = 0,937 kQ. A kapcsolas atalakits utan
A helyettesito kapcsolas (7-19.abra) alapjan RI
fesziiltsege: t/^tW^i+^b) = 1,553 ' 1/C1 + >937) = 5,448V.

104
7.6 A szuperpozicio tetele

A szuperpozicio egy eljaras, amelynek soran a hatasokat egyenkent hatarozzuk


meg, majd ezek eredojet kepezzuk. Aktiv halozatokra alkalmazott tetele a kovetkezo: ha
egy halozatban tobb generator is van, akkor ezek egyuttes hatasa a halozat adott el-
lenallasan ugy hatarozhato meg, hogy a generatorok hatasat egyenkent vesszuk 11-
gyelembe, mikozben a tobbi genera tort rovidzarral helyettesitjuk, majd az igy ka-
pott eredmenyeket osszegezztik.
A szuperpozicio tetele is bonyolult
aktiv halozatok szamitasat konnyiti meg. Al-
kalmazasat egy viszonylag egyszeru, de az
elektronikaban gyakran elofordulo peldan a
7-20.abra segitsegevel mutatjuk be.
Kerdes: mekkora az A es B pont ko-
zott a fesztiltseg? U2 = 12V
A ket generator a B ponthoz kepest
ellentetes polaritassal hat. A tetel ertelmeben
C/! hatasat a 7-2 La, C/2-et a 7-2 l.b. abra
szerint kell figyelembe venni. Mindkettonel P6lda a szuperpozicio tete!6hez

a) b)
7-21.abra
A k6t generatorhoz tartozb kapcsolas

egy-egy feszilltsegoszto keletkezik, azonban az osztokat taplalo fesziiltseg, es az osztok


also tagja (amelyrol a fesziiltseget levessztlk) ktilonbozo. t/j-nel R2-*ol, (72-nel pedig R\-
rol. A tetel ertelmeben:
p D
^7 ,, t\-\ _i D D i Z ?

1 2 ^1 -"2

azonban a generatorok polaritasa ellentetes, ezert a masodik tag elojele negativ. Behe-
lyettesitve, es a szamitast elvegezve:

10
2,5-2 = 0,5V.
2 + lo" 2 + 10

105
Az elso tag az U\, a masodik az U2 feszultsegii generatortol szarmazo +2,5 V-os,
illetve -2 V-os kimeneti fesziiltseg, melyek eredoje +0,5 V. A pozitiv eredmeny azt
jelenti, hogy U\a erosebb, ezert U^ polaritasa megegyezik U\.

7.7 Generatorok belso ellenallasanak meghatarozasa

A generatorok belso jellemzoi (U0 es Rb) elektromos mennyisegek, melyeket leg-


egyszeriibb modon meressel lehet meghatarozni. A belso ellenallas mereset neheziti,
hogy meres k5zben a generator fesziiltsege is rajut a miiszerre vagy Wheatstone hidas
meresnel a hid csatlakozo pontjaira, es ez hamis eredmenyt, sot miiszer karosodast okoz-
hat. R^-t ezert kozvetett modon, meresi eredmenyekbol szamitassal hatarozzuk meg. A
meres ket reszbol all.
Eloszor a generator belso ellenallasanal sokkal nagyobb belso ellenallasu feszult-
segmerovel kell kapocsfesziiltseget merni. Ez az iiresjarasi allapotnak felel meg, ezert a
miiszer a generator forrasfesztlltseget (f/0-t) mutatja. A masodik lepesben a generatort
meg kell terhelni, es az /t terhelo arammal egytltt merni kell a kapocsfesziiltseget (U^-t)
is. A terhelesnek akkoranak kell lenni, hogy a kapocsfesziiltseg 1020%-kal csokkenjen,
vagyis ennyivel legyen kisebb az uresjarasinal. A szamitas ezutan az t/k = U0 - It R^ osz-
szefugges alapjan tortenik. A ke"pletet atrendezve:

A
Pelda: Mekkora belso ellenallasa van annak a zsebtelepnek, amelynek kapocsfe-
sziiltsege terheletlen allapotban 4,5 V, 0,2 A-rel terhelve pedig 4,28 V?
Rb = (C/o - C/k)//t = (4, 5V^,28 V)/0,2 A = 0,22 V/0,2 A = 1,1 Q.

7.8 Generatorok teljesftmeny viszonyai

7.8.1 A generator hatasfoka

Terheleskor a generator nem minden energiaja jut el a fogyasztora. Az energia egy


resze a generator belso ellenallasan hove alakul (7-22.abra). Vizsgaljuk meg a rendszer
hatasfokat, majd a fogyasztora juto teljesitmenyt!
A generator Pg = U0 /t teljesitmenyebol a terhelesen Pt = Uk It hasznosithato tel-
jesitmeny keletkezik. A hatasfok:

106
helyere a feszultsegosztassal szamitott erteket helyettesitve:

Rt+Rb

vagyis a hatasfok Rt es Rb aranyatol fiigg.


Az 6'sszeftlggest Rt fuggvenyeben abra-
zolva a 7-23.abran lathato gorbet kapjuk. Fi-
gyeljilk meg, hogy Rt = Rb eseten a hatasfok 0,5
(50%), es csak 7?t Rb eseten kozelit 1-hez
(100%-hoz)! A villamos energia szallitasa es 7-22. Sbra
felhasznalasa soran az Rt Rb allapot eleresere Teljesitm^nyek az aramkorben
toreksziink, mert ekkor a hatasfok is nagy.

7-23.abra
A hatasfok 6s a terheles kapcsolata

7.8.2 A fogyasztora juto teijesitmeny

Helyettesitsiik a Pt = f7k 7t osszefuggesben levo 7t es f/k helyere az 7t


Un

es C/k = 7t 7?t kifejezeseket!

/o2
^2 '

Kiilonbozo Rt ertekeket felveve abrazoljuk Pt-t #t fuggvenyeben (7-24.abra)! Fi-


gyeljuk meg, hogy a gorbenek 7?t = Rb eseten maximuma van. A generatorbol ekkor jut a
legnagyobb teijesitmeny a fogyasztora. Az Rt = Rh esetet illesztesnek nevezziik, es ek-
kor:

107
7-24.abra
A hasznosithatb teljes(tm6ny 6s a terheISs kapcsolata

Un
7k = 3-, mig a legnagyobb teljesitmeny, amelyhez 50%-os hatasfok tartozik:

A villamos energia felhasznalasa soran sohasem akarjuk az eromiivekbol a legna-


gyobb teljesitmenyt kivenni (helyette a hatasfok legyen nagy). Sok elektronikus berende-
zesnel viszont a nagy nehezen megszerzett vagy eloallitott teljesitmenyt szeretnenk ma-
ximalis mertekben felhasznalni. Meg akkor is, ha ez csak 50%-os hatasfokkal lehetseges.
Egy erosito vagy egy antenna pi. generatornak tekintheto, es az a jo, ha a legnagyobb tel-
jesitme'ny jut belole a hangszorora, illetve a vevokeszulek bemenetere. Az erositot a
hangszorohoz, illetve az antennat a vevokeszulek bemenetehez ezert illeszteni kell, va-
gyis Rt = Rfr allapotot kell valasztani. Rt most a hangszoronak, illetve a kesziilek bemene-
tenek, R^, pedig az erositonek, illetve az antennanak mint generatornak a belso ellenallasa.
Ha egy erositonel azt akarjuk, hogy a hatasfok is nagy legyen, akkor Rb-nel kevessel na-
gyobb /?t-re van sziikseg. Mint az abrak is mutatjak a hatasfok gorbeje itt meg meredeken
emelkedik, a teljesitmeny viszont csak kis mertekben csokken.

Ellenorzo kerdesek:

1. Mit nevezunk helyettesito kapcsolasnak?


2. Milyen iizemi allapotai lehetnek egy generatornak, mit jelentenek ezek?
3. Milyen celbol kapcsolunk sorba, parhuzamosan es vegyesen generatorokat?
4. Milyen tulajdonsagai vannak egy aramgeneratornak?
5. Hogyan szamithato at egymasba a Norton es Thevenin helyettesito kep?
6. Hogyan hatarozhato meg egy generator belso ellenallasa?
7. Hogyan fligg a generator hatasfoka es teljesitmenye a terhelo ellenallastol?
8. Mi az illesztes es mi jellemzi? Mikor alkalmazzuk es mikor nem?

108
8. VEGYI-ELEKTROMOS FOLYAMATOK

8.1 Folyadekok vezetese


A vegyiiletek tb'bbsegeben (sokban, savakban es lugokban) az atomokat ionos kb'-
tes kapcsolja ossze molekulava. Ionos kb'tes keletkezik, ha az egyik atom lead elektront
es pozitiv ionna, a masik pedig ennek felvetelevel negativ ionna alakul, majd az ionokat a
vonzoero osszekapcsolja. Az ionos kotesu molekula semleges, hiszen az o'sszekapcsolo-
dott ionok ellentetes, de azonos nagysagii elektromos tb'ltes-
sel rendelkeznek.
So, sav vagy lug feloldasakor a molekulak az oldatban H2O
ionjaikra szakadnak szet. Peldaul a szilard halmazallapotu
konyhaso (natrium-klorid) feloldasakor a molekulak pozitiv
natrium (+Na) es negativ klor (~C1) ionra bomlanak fel, es
mindket ion egyszeres elemi tbltessel rendelkezik. Bonyolul-
tabb vegyulet eseten az ionok to'bb atombol (atomcsoportbol)
is allhatnak. A rezszulfat (CuS04) peldaul pozitiv rez (++Cu)
es negativ szulfat ("^804) ionra disszocial, es mindket ion 8-1.abra
ketszeres elemi toltessel rendelkezik (8-l.abra). A r6zszulfat disszociaci6ja
A molekulak ionokra bomlasi folyamatat disszocia-
cionak, az ionokat tartalmazo oldatot pedig elektrolitnak nevezziik. Az elektrolit is
semleges, mert benne a pozitiv es negativ toltesek mennyisege azonos.
Helyezziink az elektrolitba ket femlapot
(elektrodat) es kapcsoljunk rajuk fesztiltseget (8-
2.abra)! A negativ ionok a pozitiv elektroda (az An6d Kat6d
anod), a pozitivak a negativ elektroda (a katod) fele Elektrolit
mozdulnak el. Aram alakul ki, melyben egyszerre
mindket szabad tolteshordozo reszt vesz. Folyade-
kokban tehat nem elektronok, hanem ionok a toltes-
hordozok.
A 2. fejezet szerint az aramerosseget az io-
nok szama (most a disszociacio merteke) es sebes-
sege hatarozza meg. A disszociacio fiigg a feloldott
anyag fajtajatol es mennyisegetol (az oldat kon- 8-2.abra
centraciojatol), valamint az oldat homersekletetol. Ionok mozgasa elektrolitban
Az oldatok altalaban mar szobai homersekleten is
sok iont tartalmaznak, ezert viszonylag jo vezetok. Magasabb homersekleten to'bb mole-
kula disszocial, vagyis a szabad tolteshordozok szama a homerseklettel aranyosan no'vek-
szik, es az oldat ellenallasa csokken.
Az ionok tb'mege es merete tobb ezerszer nagyobb, mint az elektronoke, ezert
tb'bbszb'r utkoznek az oldat atomjaival vagy molekulaival, es igy sokkal kisebb sebesseg-
gel aramlanak, mint femekben az elektronok. A homerseklet emelkedesekor az tltkozesek
szama, ennek kovetkezteben az oldat ellenallasa is novekszik.

109
Vegyilk eszre, hogy a ket hatas az elektrolit ellenallasat ellentetesen befolyasolja
(a tolteshordozok szama csokkenti, az aramlasi sebesseguk csokkenese noveli)! Az ionok
szama azonban nagyobb mertekben no, mint ahogy a sebesseguk csokken, ezert - a fe-
mekkel ellentetben - a folyadekok ellenallasa a homerseklet novekedesekor csokken.

8.2 Az elektrolizis

8.2.1 Az aram vegyi hatasa

Az elektroliton athalado aram vegyi elvaltozast okoz, melynek eredmenye az oldo-


szertol, a teloldott anyagtol es az elektrodak anyagatol fugg! Eloszor tiszta vizzel es pla-
tina elektrodokkal kiserletezilnk, mert a platina nem lep vegyi reakcioba az elektrolittal.
A tapasztalat azt mutatja, hogy kis
mertekben a tiszta viz is vezet, ami azt je-
lenti, hogy benne is vannak ionok. A vizs- Anod Hidroxil
Katod
galatok kimutattak, hogy a viz nehany mole- / ion
kulaja pozitiv hidrogen (+H) es negativ hid-
roxil (~OH) ionra disszocial. A +H ion azon-
nal egy semleges vizmolekulahoz (H2O)
kapcsolodik, amellyel egyszeres pozitiv tol-
tesii hidroxonium iont (+H30) alkot. A
vezetest a hidroxil es hidroxonium ionok
okozzak.
Az ~OH hidroxil ion a pozitiv anod Hidrox6nium ion KivSIt hidrog^n
fele vandorol, ahol egyetlen elektronjat csak
kozvetett modon tudja leadni (8-3. abra). 8-3.
Elobb +H es ketszer negativ oxigen (~~O) A viz vezet6se es felbontasa
ionna alakul, es az oxigen ion ad le ket
elektront. Ezzel semleges oxigenne alakul, es
az anodon paranyi buborekok formajaban ki-
valik. A +H ion egy viz molekulahoz kapcso- I
An6d Kat6d
lodva +H30 ionna alakul, es a ket hidroxo-
nium ion (az eredeti es ami a hidroxil ionbol
keletkezett) a negativ katod fele vandorol, es
ott elektront vesz fel. A semlegesse valt hid-
rogen atomja elszakad a viz molekulatol es az
elektrodan kivalik.
Vegyuk eszre, hogy elektromos aram
hatasara a viz alkotoelemeire (oxigenre es
hidrogenre) bomlik szet! Ez az elektromos
vizbontas. Hidrogenbol ketszer annyi valik 8-4.abra
ki, mint oxigenbol, ezert a katodon ketszer R6z kivalasztasa vegyulet6bol
annyi gaz fejlodik, mint az anodon.

110
Tegytink most a vizbe rezszulfatot! CuS04 oldat keletkezik, melyben a keves
+H30 es -OH ion mellett sok + + Cu es -~S04 ion is lesz (8-4.abra). Az elektrodakra
fesziiltseget kapcsolva a pozitiv rez ion a katod fele aramlik, ahol elektront vesz fel es
semleges rez atomma alakul. A CuSO4 molekula ezzel megsziinik. Az anod fele aramlo
es magara maradt ~~S0 4 ion a viz ket +H30 ionjatol elvesz egy-egy +H iont es ezekkel
kensavva egyesill, melynek molekulaja disszo-
cialt allapotban marad. A ket hidroxonium ion-
hoz tartozo es magara maradt ket ~OH ion I An6d Kat6d
egyikebol ekkor 1 db +H (majd +H3O ion es
1 db ~ ~O ion keletkezik. A ~ ~O ion az anod
fele vandorol, ahol elektronjait leadja es sem-
leges oxigenkent kivalik.
Ebben a folyamatban a katodon rez, az
anodon pedig oxigen valt ki, az oldat rezszul-
fatja pedig kensavva alakult. Figyeljiik meg,
hogy az aramot az elektrolitban az ionok, az
elektrodakban es a ktilso vezetekekben pedig
az elektronok mozgasa hozza letre (a katodnal
elektron megy az oldatba a rez ion semle- 8-5.abra
gesitesehez, az anodon pedig ket elektront ad A r6z Stvandorlasa az an6dr6l a katddra
le az oxigen)!
Csereljiik most ki az elektrodakat vorb'srezre! Anyag Felvett c
A katodon most is rez valik ki. Amikor azonban az elektron [mg/As]
elektrolitbol egy rez ion eltavozik, az anodon nem Ezust 1 1,118
valik ki oxigen, hanem helyette az anod fele aramlo Olom 2 1,074
es magara maradt szulfat ion az anodrol egy rez ato- Arany 3 0,681
mot visz az oldatba (8-5.abra). A rez az elektronjait Cink 2 0,339
az anodon hagyja es ionkent lep az elektrolitba. Az Rez 1 0,659
anod tehat egyre vekonyabb lesz, a tomege csokken, a Rez 2 0,329
katode pedig ugyanennyivel novekszik. Vas 2 0,286
Ebben a folyamatban az elektrolit vegyi ossze- Hidrogen 1 0,0104
tetele nem valtozott meg, az elektrodak anyaga azon- Aluminium 3 0,093
ban a pozitivrol a negativra vandorolt. Oxigen 2 0,083
A vegyiiletek molekulainak villamos aram-
mal torteno felbontasat es a keletkezett elemek ki- 8-1.tablazat
valasztasat elektrolizisnek nevezziik. Elemek elektrokemiai egyenerteke

8.2.2 Faraday torvenye


Az elektrolizissel kivalaszthato anyag mennyiseget Faraday (feredej) angol fizikus
hatarozta meg. Az elektrodakon kivalt anyag tomege egyenesen aranyos az aramerosseg-
gel es az idovel:

m = c I t.

Ill
Ez a kivalasi vagy Faraday fele torveny. c anyagtol fiiggo allando, az elektroke-
miai egyenertek, melyet mg/As-ban adnak meg (8-1. tablazat). Egy elemnek vegyerteke
szerint tobbfele elektrokemiai egyenerteke is lehet. A tablazat pi. az egy es ket vegyerte-
kii rezet is megadja.
Az / / szorzat az ataramlott to'ltesek mennyisegenek felel meg, ezert a torvenyt
ugy is megfogalmazhatjuk, hogy a kivalasztott anyag mennyisege az elektroliton ataram-
lott toltesek mennyisegevel aranyos.

8.2.3 Az elektrolizis felhasznalasa

8.2.3.1 Femek kivalasztasa


A kohaszatban az elektrolizist femek vegyuleteibol tb'rteno kinyeresere hasznaljak.
A magneziumot, a kaliumot es a natriumot pi. megolvasztott soibol, az aluminiumot pe-
dig oxidjabol elektrolizissel vonjak ki.
Az aluminiumoxid (A12O3) a bauxit nevu asvanyban talalhato nagy mennyisegben.
Ennek vegyszeres tisztitasa utan kapjak a timfb'ldet. Az aluminiumoxid, vagyis a timfb'ld
szigetelo anyag, ezert kriolitban (Ts^AlFg) oldjak fel, melybol hatalmas kadakban grafit
elektrodakkal valasztjak ki a fern aluminiumot. Az alkalmazott 4-6 V-os fesziiltseg hata-
sara 20-100 kA-es aramerosseg alakul ki, es magas homerseklet keletkezik. Az alumini-
um ezert olvadt allapotban gyiilik 6'ssze a kad aljan.
Elektrolizist hasznalnak a rez gyartasahoz is. Az ercbol kohaszati uton kinyert rez
ugyanis sok idegen anyagot tartalmaz, melyek tulajdonsagait lerontjak. Villamos celra
csak nagy tisztasagu (99,9-99,99%-os) rez hasznalhato.
A tisztitas hatalmas elektrolizalo kadakban tortenik a 8-5.abra szerint. Az elektrolit
valamilyen rez vegyillet. Az anod elektroda a kohorez, a katod egy nagy tisztasagu rez
lap. Aram hatasara a rez atvandorol a katodra, az idegen anyagok pedig iszap formajaban
az anod alatt rakodnak le.

Pelda: Mennyi villamos energia sztikseges 1 kg aluminium kinyeresehez, ha az alumini-


um koho 6 V-tal mukodik?
Az aluminium elektrokemiai egyenerteke 0,093 mg/As. Az m = c I t osszefug-
gest / /-re rendezve, majd behelyettesitve: / t = mlc = 1 1000/0,093 = 10 752 As tb'l-
tesnek kell ataramlani. W=U-I-t alapjan ehhez W = 6 V - 1 0 752 As = 64 512 Ws
(17,92 kWh) energia sziikseges. Meglehetosen sok, ami azt jelenti, hogy az aluminium
eloallitasa elegge koltseges.

8.2.3.2 Galvanizalas, galvanoplasztika

Targyak feliiletenek femmel torteno bevonasat elektrolizis utjan galvanizalasnak


nevezziik. A bevonat a targyat szebbe es a kiilso hatasokkal szemben ellenallobba teszi.
A vasat pi. nikkellel vagy krommal, a rezet eziisttel vagy arannyal szoktak bevonni.
Jegyezziik meg, hogy a bevonando targyat mindig katodkent (negativ polus-
kent) kell bekotni! Elektrolitkent a femek vizben oldodo soit hasznaljak, melyek tobb-
sege erosen mergezo, ezert a munka- es kornyezetvedelmi szabalyokat szigoruan be kell
tartani.

112
Bevonhatok nem vezeto anyagok (pi. muanyagok) is, ha elozoleg feluletuket veze-
tove tesszilk. Erre a celra vezeto lakkokat, grafitot vagy femgozolest hasznalnak. Az
elektrolizissel felvitt reteg felveszi a targy formajat, az eljarast ezert galvanoplasztikanak
nevezzuk.
Galvanoplasztikai uton keszul pi. a hanglemez pres szerszama, amely az eredeti
felvetelt tartalmazo lakklemeznek a negativja, vagyis a barazdak helyen kiemelkedesek
vannak.

8.2.3.3 Az aluminium eloxalasa

Az eloxalas az aluminium elektrolitikus uton torteno mesterseges oxidalasat jelen-


ti. Elektrolitkent kensavat, sosavat, kromsavat vagy ezek kevereket hasznaljuk. Az el-
oxalando targyat az eddigiekkel ellentetben anodkent kell hasznalni, mert ott szabadul fel
az oxigen (8-4.abra).
Az aluminium nagyon aktiv fern, ezert kinyerese utan az oxigennel azonnal reakci-
oba lep. Szerencsere a feluleten keletkezett nagyon vekony A12O3 reteg megvedi a to-
vabbi oxidaciotol.
Eloxalaskor ennek a retegnek a vastagsagat 10-20 um-re noveljiik. A reteg nagyon
kemeny, kemiailag ellenallo, jol szinezheto, esjo szigetelo.
Az elektronikaban az eloxalast muszer elolapok es keszillek feliratok keszitesere,
valamint az elektrolit kondenzator pozitiv elektrodajanak eloallitasara hasznaljak.

8.3 Eiektrokemiai energiaforrasok

8.3.1. Galvanelemek

8.3.1.1 Az elektrokemiai fesziiltsegsor

A kemiai reakciok egy resze un. redoxreakcio, mely elektronatmenettel jar: az


egyik elem vagy vegyulet felvesz, a
masik lead elektront. Ha egy anyag - +
lead elektront, oxidaciorol, ha felvesz, ? ?
redukciorol beszelunk. Elektronleadas
csak akkor lehetseges, ha van olyan
anyag, amely ezt felveszi, vagyis oxi-
dacio es redukcio csak egyutt es csak e
egyidejiileg mehet vegbe.
Egy anyag es egy oldat kb'zott
potencialktllonbseg (fesziiltseg) kelet-
kezik, ha oxidacio vagy redukcio tor-
tenik, mert az anyag az oldatba csak 8-6.abra
ionos allapotban lephet, vagyis elekt- Oldbd^skor az anyag ionk^nt megy az oldatba, ez6rt
ront kell leadnia vagy felvennie. Ha kzte 6s az oldat kz6tt ^szultseg keletkezik

113
elektronjat leadja pozitiv ionna alakul, ezert az oldat pozitiv, az oldatba meriilo anyag-
tomb pedig (amelyrol az ion az oldatba lepett) a rajta marado elektronok miatt negativ
lesz (8-6. abra). Elektron felvetemel forditott polaritas keletkezik. A folyamat csak addig
tart, amig az oldat es az anyag (pi. fern) kozotti feszilltseg olyan nagy nem lesz, hogy a
kialakulo elektromos kolcsonhatas a tovabbi redukciot vagy oxidaciot meg nem akada-
lyozza. Az ekkor fellepo potencidlkiilonbseg az oldattol, kis mert^kben annak tomeny-
segetol, es foleg a bele martott anyagnak (az elektrodanak) attol a tulajdonsagatol fligg,
hogy oldaskor hany elektront
ad le vagy vesz fel. o.as
A kialakulo feszilltseg 1 20 n a Nem nemes femek
ui n 7A r^.
kozvetleniil nem merhetS,
I '?4 g Sn Ni Cd Fe Zn Al Mg K L
mert a mereshez hasznalt es ~ i r r
az oldattal erintkezo vezeto AU Pt Hg Ag C Cu H ~'14_023
' -0,40
anyag is elektrodava valik: -0
44-o 76
kozte es az oldat kozott is Nemes femek
-1 66
vegbemegy a folyamat. Emi-
att csak a ket elektroda k6- -2 37

zotti feszultseg killonbsege


hatarozhato meg. 8-7.abra
A gyakorlatban viszo- Az elemek feszultsegsora
nyitasi alapnak a hidrogent
(H2) fogadtak el, melynek potencialja ezert 0 V. A tobbi anyagot ehhez viszonyitva
osszealllthato az elemek elektrokemiai feszultsegsora (8-7.abra). Amelyik elem a hidro-
gennel jobban oldodik negativ, a kevesbe oldodo pedig pozitiv potencialu lesz.
E kemiai folyamatok felhasznalasaval elektromos fesziiltsegforrasok (generatorok)
keszithetok, melyek a yegyi energiat elektromos energiava alakitjak, es amelyek muko-
desi elviik szerint lehetnek galvanelemek, akkumulatorok es tiizeloelemek.
A galvanelemekben lejatszodo folyamatok okozzak a femek feliiletet karosito
elektrokemiai korroziot is, mellyel a 8.4 alfejezetben ismerkedunk meg.

8.3.1.2 A galvanelem mukodesi elve

A galvanelem nevet Galvani olasz biofizikusrol kapta, aki a vegyi-elektromos ata-


lakulas kozben kialakulo feszultseget 1786-ban felfedezte. A galvanelemben a felhaszna-
las soran az oldat es az oldatba meriilo elektroda kozott megfordithatatlan (irreverzibilis)
vegyi folyamat megy vegbe, aminek kovetkezteben az egyik elektroda elfogy, es az oldat
vegyi osszetetele megvaltozik. Nagy elonye viszont, hogy a rendszer az osszeallitasa utan
azonnal feszultseget szolgaltat. A galvanelemet emiatt elsodleges vagy primer elemnek is
nevezik.
A galvanelem valamilyen oldatbol (elektrolitbol) es ebbe meriilo ket kiilonbozo
anyagbol (elektrodabol) all. Celszerii olyan anyagokat valasztani, amelyek a feszultseg
sorban tavol vannak egymastol, mert ekkor az elem (vagy cella) feszultsege nagyobb
lesz.

114
Az elso hasznalhato galvanelemet Volta olasz fi-
zikus keszftette. A Volta-fele elem rez (Cu) es cink (Zn)
elektrodakbol all (8-8.abra). Az elektrolit higitott kensav
Cu 1
Zn

(H2S04 vizes oldata).


A 8-7. abrabol leolvashato, hogy a rez +0,34 V, a
cink pedig -0,76 V-os potenciallal rendelkezik az oldathoz
kepest. Az elem feszultsege ezert:

U= 0,34 V - (-0,76 V) = 0,34 V + 0,76 V = 1,1 V, \g edeny Elektrolit

es termeszetesen a rez lesz a pozitiv, a cink pedig a negativ


8-8.abra
polaritasii elektrodaja a generatornak. A Volta elem szerkezete
Az elemre fogyasztot (pi. izzot) kapcsolva azt ta-
pasztaljuk, hogy az aramerosseg es a fesztiltseg fokozatosan csokken. Ez a kozben
lejatszodo vegyi folyamattal magyarazhato.
Az elektrolitban a kensav disszocialt allapotban 2 db +H es 1 db ~ ~S04 ionra
bontva talalhato. A potencialsor alapjan a cink szivesen ad le, a rez pedig szivesen vesz
fel elektront, azonban ez csak kozvetett modon lehetseges. A cink atomonkent ket elekt-
ront hagy az elektrodajan, es ++Zn ionkent megy az oldatba, ahol az -"SO4 ionnal
cinkszulfatot kepez. A 2 db pozitiv +H ion a rez elektrodanal elektron felvetellel semle-
gesitodik, es mint gaz paranyi buborekok formajaban (a rez elektrodat beboritva) kivalik.
Rez helyett igy hidrogen merul az oldatba, es a fesztiltseg csak 0 V -(-0,76 V) = 0,76 V
lesz. Hasznositani rendesen ezt sem tudjuk, mert a hidrogen az elektrodat az oldattol
reszben elszigeteli, ezzel a hasznos feltiletet es az aramerosseget csokkenti.
A jelenseget atpolarizalodasnak nevezzilk, es bekovetkezeset valamilyen modon
(pi. a pozitiv elektroda allando mozgatasaval) meg kell akadalyozni. Ezt vegzi el helyet-
tilnk a depolarizator, amely minden ma hasznalatos galvanelem fontos resze.
Vegytik eszre, hogy az elem hasznalata kozben a cink elektroda egyre fogy, a
H2 S04 pedig az elektrolitban cinkszulfatta (Zn S04) alakul! Kozben az elem feszultsege
csokken, az elem kimerul.

8.3.1.3 A galvanelem muszaki jellemzoi

A galvanelemek fontos muszaki jellemzqje a nevleges kapocsfeszilltseg, a belso


ellenallas, a legnagyobb terhelo aram, a toltestartalom
es a toltessuriiseg.
A nevleges feszilltseget alapvetoen az elektro-
dak anyaga hatarozza meg. Elmeletileg a ket anyag fe-
szultsegsorban feltiintetett feszultsegenek a kiilonbse-
ge, azonban kis mertekben fugg az anyagok tisztasaga-
tol, megmunkalasanak modjatol, valamint az elektrolit R , = 250Q
anyagatol, koncentraciojatol es homersekletetol is,
Az elem feszultsege nem allando, terheles koz- 4 t[6ra]
ben lassan csokken. A valtozas modjat mutatja meg a
kisiltesi gorbe (8-9.abra) 8-9.abra
A galvanelem kisutesi gorbeje

115
A belso ellenallast es a legnagyobb terhelo aramot az elem felepitese, az elektro-
dak merete, valamint az elektrolit tbmenysege es homerseklete hatarozza meg. A na-
gyobb elektrodajii elem belso ellenallasa kisebb, terhelhetosege nagyobb.
Tbltestartalom (kapacitas) alatt azt a tbltesmennyiseget ertjiik As-ban, amelyet az
elem a hasznalatba veteltol kezdve a lemeruleseig az aramkoron ataramoltat. Ez is az
elektrodak anyagatol es meretetol ftigg. Nagyobb merethez nagyobb kapacitas tartozik.
A tbltessiiruseg azt mutatja meg, hogy az elem egysegnyi terfogataban (1 dm3)
vagy egysegnyi tbmegeben (1 kg) mennyi tbltes van. As/dm3-ben vagy As/kg-ban adjak
meg. A mai korszeru elemek toltessurusege (es energiasiirusege is) viszonylag nagy,
amelyet kisebb siirusegu elektroda anyagok (grafit, magnezium stb.) alkalmazasaval er-
nek el.

8.3.1.4 A szarazelem

A ma leggyakrabban hasznalt galvanelem elvet Leclanche (loklans) francia fizikus


fedezte fel 1867-ben. Az elem pozitiv elektrodaja grafit (szen), a negativ (mely egyben az
edeny is) cink, az elektrolit pedig a kensavnal kevesbe veszelyes ammonium-klorid, kb'z-
napi neven szalmiakso (NFL^C!) es cink-klorid (ZnC^)
oldat kevereke(8-10.abra). ^,---Fern sapka
Az elem depolarizatora barnakopor (Mn02), Tli^-- GrafitrCid
melyet grafitporral keverve erositenek a szenrudra. Az Szurok tfimites
elem fesztiltsege:
^_ Depolarizator
UC-UZD= 0,74-(-0,76)= 1,5V.
- Cink serleg
Terheles kb'zben a pozitiv elektrodan most is (negativ elektroda)
hidrogen szabadul fel, amely reakcioba lep az oxigen
leadasara kepes barnakoporral es viz keletkezik: ^ Eiektrolit

2 Mn02 + 2 H = H20 + Mn203. 8-10. Sbra


A szarazeiem szerkezete
Az exigent potolni lehet a levegobol is, ha a
depolarizatorba paranyi csatornakat kepezunk, amelyet a levego atjarhat. Ilyen megolda-
suak a kulonleges celra kesziilt, nagy meretu, es emiatt hosszu elettartamu un. oxigen
legzo elemek.
Mukbdes kbzben az elektrolit bsszetetele is megvaltozik, mert a grafit fele halado
ammonium ionok semlegesitodnek, majd az igy keletkezett ammonia a vizzel ammoni-
um-hidroxidda alakul:

+NH4 + -elektron = NH3 + H es 2 NH3 + 2 H2O = 2 NH4OH.

A szalmiaksot kemenyitoben oldjak fel, igy siiru, ragacsos anyag keletkezik, ezert
az elektrolit nem folyik ki. Innen az elnevezes: szaraz elem. Az oldat parolgasat szurok
lezarassal csbkkentik.

116
Vegyuk eszre, hogy az elem mukodese Fern sapka (+)
ko'zben mindig a negativ elektroda fogy el Grafit rCid
(oldodik fel), az elektrolit pedig higul! Ezzel Muanyag Iezar6
magyarazhato, hogy idovel az elem haza (a ne- Bitumenes zardpapir
gativ elektroda) kilyukad, es az elektrolit kifo- Cink serleg
lyik, karositva ezzel a miikodtetett elektronikus Depolarizator
kesziileket. Az elhasznalodott elemet ezert ki Elektrolit kemenyitoben
kell venni a kesziilekbol. Tanacsos ezt akkor is Itat6spap!r
megtenni, ha az elem jo, de a keszuleket hosz- Ac6l boritas
szabb ideig nem hasznaljuk.
A mai elemek cink hazat itatospapir, ezt
Ac6l kivezetes (-)
pedig acel k5peny veszi koriil, melyek megaka-
dalyozzak az elektrolit kifolyasat (8-11.abra). 8-11. abra
A szarazelemnek jelentos onkisiilese Eiektrolit kifolyas ellen vedet szarazelem
van, ezert hosszabb ideig tarto tarolas kozben is
kimeriil, szaraz meleg helyen tarolva pedig az elektrolit kiszarad.

8.3.1.5 Kiilonleges galvanelemek


Egy Leclanche rendszerii szarazelembol nyert villamos energia sokkal dragabb a
halozati energianal, ezert a gyartok igyekeztek az elem tulajdonsagait javitani. Igy alakul-
tak ki a ma mar egyre gyakoribb alkalimangan un. tartos elemek, amelyek elektrolitja
kalillig (KOH), az elektrodak helye pedig fel van cserelve: belul van a negativ elektrodat
alkoto cink paszta KOH oldattal atitatva, es kivul a
pozitiv mangandioxid edeny (8-12.abra). A nagy Acel burkolat es
pozitfv kivezet6s
elektroda felulet es tomeg biztositja a nagyobb ter-
helo aramot es elettartamot. Kuls6 veddburkolat
Depolarizator
Az alkalimangan elemek onkisiilese elhanya-
golhatoan kicsi, es alacsony homersekleten (-20 C- KOH oldat itatospaplrben
ig) is miikodo kepesek. Negativ elektroda paszta
Meg nagyobb toltes- es energiasuruseggel Kivezeto tiiske
rendelkezik a higanyoxid, az eziistoxid es a litium SzigetelS zaropapir
elem.
A higanyoxid elemet hallokesziilekekben es
fenykepezogepekben hasznaljuk. Sajnos tomege eleg 8-12.abra
nagy. Az elemet (8-13.abra) formaja A tartos elem szerkezete
miatt gombelemnek is nevezik. Az ^ Acel kivezetes
elem legmentesen lezart acelhazban
.Muanyag szigeteles
foglal helyet, amely a megbizhatosa-
- Hg + HgO + KOH paszta
gat is no'veli (nem folyik ki). Az (+ elektr6da es depolarizator)
elektrolit KOH oldat, a negativ elekt-
roda cinkpor, a pozitiv pedig higany- '""KOH oldat itatospapirban
oxid, amely egyben a depolarizator is. inkpor (negativ elektroda)
A higanyoxid rossz vezeto, ezert haz (negativ kivezetes)
gannyal vagy grafittal keverik.
elem uresjarasi fesziiltsege: 1,36 VI
A higanyoxid gombelem szerkezete
I 'i y^1-'.-' " .' :.' T-,-" -

117
A higany mergezo anyag. Kornyezet karosito hatasa miatt ujabban mas anyagok-
kal helyettesftik.
Kvarcorakban alkalmazzak a szinten gomb formaju miniatur ezust-oxid elemet,
amelynek szerkezete a higany-oxid elemevel azonos, de a pozitiv elektroda eziist-oxid. A
fesziiltsege: 1,5 V.
A gombelemek forditott kivitelben is kesziilhetnek (pozitiv kivezetes a haz).
A litium elem pozitiv elektrodaja litium, a negativ MnO2, az elektrolit pedig liti-
umperklorat oldat. Fesziiltsege igen nagy: 3 V. Draga, de energia-siiriisege a legnagyobb,
ezert nagy megbl'zhatosagot igenylo helyeken (pi. orvosi keszulekek, automata fenykepe-
zogepek) hasznaljak. A fontosabb galvanelemek fesziiltsegenek valtozasat a 8-14.abra ha-
sonlitja ossze.

IP ^
[VI
3- V Litium

2- EzOstoxid ~~~ -^
Higanyoxid
1- "~"\s
\t
\
Alkali mangan
"A
1 1 1 J 1 4 U j L .,.-, .^

10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 * [6ra]

8-14.abra
Az elemek feszults^genek va1toz=isa azonos terheloaram eset6n

8.3.1.6Telepek

Galvanelemek osszekapcsolasaval telepek alakithatok ki. Altalaban nagyobb fe-


szultsegre van sziikseg, ezert az elemeket sorba kapcsoljuk. Ilyen keszen kaphato telep a
3 V-os bottelep (2 db szarazelembol all), a 4,5 V-os zsebtelep (3 db szarazelembol all) es
a 9 V-os radio telep, amely 6 db teglatest formaju szarazelembol van osszeallitva (8-15,

Lezari papir
Bitumen

Osszekotes

Szarazelem

Szigetelo papir

Papir haz

a) b)
8-15.abra
A 3 V-os bottelep (a), es a 4,5 V-os zsebtelep (b) szerkezete

118
es 8-16.abra). A galvanelemet a rajzokon nem a generator altalanos jelevel, hanem egy
rovid es egy hosszabb vonallal jelolik. A hosszabb vonal jeloli a pozitiv polust.

wr n Haz
+ elektroda 6s depolarizator

-Itatospapirban elektrolit
Zn ed6ny (negatfv elektrbda)

- Muanyag haz

b)
8-16.abra
A 9 V-os radibtelep (a), es egy elemenek szerkezete (b)

8.3.2 Akkumulatorok

8.3.2.1 Az akkumulatorok mukodese

Az akkumulatorok olyan vegyi-elektromos atalakitok, amelyekben a lejatszodo ve-


gyi folyamatok - a galvanelemekkel ellentetben - megfordithatok.
Egy akkumulatorban alap allapotban azonos tulajdonsagii elektrodak meriilnek az
elektrolitba, ezert kozottuk feszultsegkulonbseg nines. Az elektrodakat elektrolites po-
larizacioval tehetjiik kiilonbozove, melyhez villamos energia szilksdges. Ez az eljaras a
feltoltes. Az akkumulator csak feltoltes utan szolgaltat villamos energiat, emiatt masodla-
gos vagy szekunder elemnek nevezziik. Az akkumulator villamos energia tarolo.
A toltessel ellentetes miivelet a kisiites, amelynek soran az elektrodak anyaga visz-
szanyeri eredeti allapotat, es kozben visszakapjuk a feltolteskor betaplalt villamos ener-
gia nagy reszet.

l^

u =o
1 1 - jp i^|

_ -
- _ -

5 -" A J
' \ \4 \4 Pb RbC

Alap (lemerult) allapot KisOt^S

8-17.iS
Az akkumulator mukodesi elve

119
A feltfilteskor es a kistiteskor lejatszodo vegyi folyamatot az olom akkumulatoron
mutatjuk be, amelynel kisiitb'tt allapotban ket olomszulfat elektroda meriil higftott ken-
savba(8-17.abra).
Mivel az elektrodak azonos anyagiiak, nem lesz koztiik potencialkulonbseg, nem
keletkezik galvanelem. A kivezetesekre killso generator! kapcsolva aram alakul ki, es
kozben vegyi valtozas tortenik. A negativ polus olom-szulfat elektrodja fern olomma, a
pozitive pedig olom-oxidda alakul. Az eddig azonos elektrodak minosege megvaltozik,
(polarizalodnak), es emiatt a rendszer a generator lekapcsolasa utan galvanelemkent vi-
selkedik.
A tolteskor betaplalt energia teljes mertekben sohasem kaphato vissza, de az elekt-
roda-folyamatok segi'tesevel az arany javithato. A ket elektrodat ezert kiilfinbozore, a fel-
tSltott allapotnak megfelelore keszitik. Az olom akkumulator poziti'v elektrodaja olom
racs, mely olom-oxiddal van kitoltve, ezert szine barna. A negativ elektroda tiszta olom,
a szine emiatt szilrke. Az elektrolit higitott kensav (H2S04). A mukodes kozben lejat-
szodo teljes vegyi folyamat:

Toltes
2PbSO 4 +2H 2 O Pb + Pb 02 + 2 H2 S04
Kisutes

Mint lathato a sav koncentraciqja tolteskor novekszik, kisiiteskor csokken, ezert


koncentracio meressel az akkumulator energia tartalma ellenorizheto.

8.3.2.2 Akkumulator jellemzok

8.3.2.2.1 Cella feszultseg

Az akkumulatorokbol a galvanelemekhez hasonloan telep alakithato ki. Az akku-


mulator telep egy egyseget cel-
lanak nevezziik. Gyakori a soros \j
kapcsolas, amelynel a telep fe- M
sziiltsege az osszekapcsolt cellak FeltOltve
feszilltsegenek osszege. Az olom
akkumulator egy cellajanak fe- 2
sziiltsege 2 V.
A cella, es ennek ko'vet-
kezteben a telep feszultsege is
fugg az igenybevetel modjatol (a Lemerult
toltestol es a kisutestol), vala- h H >
8 t[6ra]
mint a kisutes merteketol. A fris-
sen tolto'tt akkumulator cella fe-
szultsege terheleskor kis mertek- Az olom akkumulator fesziilts6g6nek valtozasa
ben, de gyorsan csokken, majd -
a galvanelemekkel ellentetben - a teljes kisutesig kb'zel allando marad. Az olom akku-

120
mulatornal pi. 2,1 V-rol 2 V-ra csokken, es kisiitottnek kell tekinteni, ha a kapocsfe-
szultseg eleri az 1,8 V-ot (8-18.abra).
A to'lteshez kicsivel nagyobb fesziiltseg sziikseges, es a feltoltott allapothoz kb'ze-
ledve a toltoaram csokken. Ha az aramot ugyanakkora erteken tartjuk (a tolto fesziiltseget
megnb'veljiik), az elektrolitban talalhato viz elbontodik, es heves pezsges kbzben gaz
(hidrogen es oxigen) fejlodik. A feltoltott akkumulatort ezert a tbltorb'l le kell kapcsolni,
kiilo'nben mechanikai deformacio, a legmentesen zart gombakkumulatoroknal pedig rob-
banas kovetkezhet be. A bontaskor keletkezett hidrogen es oxigen kevereke durranogazt
alkot. Nagyobb akkumulatorok toltesekor ebbol olyan nagy mennyiseg keletkezhet, hogy
a tolto helyisegben a legkisebb tiiz vagy elektromos szikra is siilyos robbanast okozhat.

8.3.2.2.2 Belso elienallas es terhelo aramerosseg

Egy akkumulator belso ellenallasa a vele megegyezo meretii galvanelem belso el-
lenallasahoz viszonyitva sokkal kisebb, ennek kovetkezteben az akkumulator nagyobb
arammal terhelheto es vesztesegei is kisebbek.
A belso elienallas erteke merettol ftiggoen 1 - 0,0001 2 kozott van. A maximalis
terhelo aram emiatt tobb szaz, esetleg 1000 A is lehet, azonban a karosodasok elkeriilese
erdekeben a tartos tularamot (pi. rb'vidzarlat) el kell keriilni.

8.3.2.2.3 Kapacitas, toltes- es energia hatasfok

A kapacitas az akkumulatorbol kiveheto tdltes mennyiseget jelenti, es amperora-


ban (Ah), kisebb akkumulatoroknal mAh-ban adjak meg. A betaplalt toltes sohasem
nyerheto vissza teljes mertekben, mert:
1. Kismerteku tultoltes mindig van, es az erre forditott tb'ltest nem kapjuk vissza.
2. Toltes kozben mar a teljes feltb'ltes elott is keletkezhetnek gazok, ha nil nagy az
aramerosseg. A tb'ltest ezert csak lassan, az adott akkumulatorra megengedett vagy annal
kisebb arameroseggel (es a gyarto altal eloi'rt utasitas szerint) szabad elvegezni. Ha a pon-
tos erteket nem ismerjiik, altalaban megfelel a kapacitas 10-zel torteno osztasaval kapott
aramertek. PL egy 450 mAh-s akkumulatort 450/10 = 45 mA-rel szabad tolteni.
3. A karosodasok elkeriilese erdekeben a legtobb akkumulatort nem szabad telje-
sen lemeriteni, a kisutest a cellafesziiltseg csokkenesekor (olom akkumulatornal pi.
1,8 V-nal) abba kell hagyni. A toltes egy resze ezert az akkumulatorban marad.
4. Mindig van kismertekii bnkisiiles, ami miatt az akkumulator terheles nelkiil is
elveszti tolteset. Azokat az akkumulatorokat (ilyen az olom akkumulator is), amelyek
tulkisiitesre erzekenyek, rendszeresen ellenorizni es tolteni sziikseges akkor is, ha csak a
raktarban allnak.
A kiveheto es a betaplalt toltes aranyat a toltes- vagy Ah hatasfok mutatja meg:

_ 6kisUtes
2t61tes

A fentiek ellenere egy akkumulator toltes hatasfoka igen jo: 80-90%. A toltes ha-
tasfokhoz hasonloan ertelmezheto az energia vagy wattora (Wh) hatasfok:

121
"kisutes
-^-
Voltes

Felhasznalva, hogy W= U I t es / t = Q, W= U Q, igy

' 4is.
~ ' * __ ^kis. ' 6kis. ^kis.'"
w rr 7Y n TT
"tait. utQlt. ' V t6lt. '' utoit. 'iftmt. ^toit.

Ez kisebb mint a toltes hatasfok, hiszen i7kis < C/teit- Jellemzo energia hatasfok:
60-80%. Az elveszo 20-40%-nyi energia az akkumulatorban hove alakul.

8.3.2.3 Az elektronikaban hasznait akkumulatorok

8.3.2.3.1 Az olom akkumulator

Ez a leggyakoribb akkumulator, de az elektronikaban ritkan hasznaljuk. E16allitasa


es ilzemeltetese nagyobb kapacitas eseten is viszonylag olcso, ezert gepjarmuvekben az
inditomotor es a gyujtas mukodtetesehez, vasuti kocsikban a vilagftas taplalasahoz,
illetve nagy biztonsagot igenylo helyeken (veszvilagitas, vagyon vedelmi berendezesek)
hasznaljak. Hasonlo cellal alkalmazzak elektronikus berendezesekhez, pi. telefon ko'z-
pontokban, illetve szamitogepek sziinet-mentes tapegysegehez is.
Az olom akkumulator nagy hibaja, hogy razkodasra elegge erzekeny, hasznalati
helyzete kotott, elettartama kicsi, tomege nagy, a tomegegysegre vonatkoztatott kapacita-
sa es energiaja viszonylag kicsi (18 Ah/kg, illetve 35 Wh/kg).

8.3.2.3.2 Lugos akkumulatorok

A liigos akkumulatorok elettartama 3-4-szerese az olom akkumulatorenak. A teljes


kisiitest is elviselik, es tultoltesre sem erzekenyek. Karbantartast alig igenyelnek, elettar-
tamuk nagyobb, es onkisulesilk is alig van. Fesziiltsegiik azonban kisebb. Az elektrolitjuk
20-25%-os kalilug (KOH) oldat, az elektrodak tobbfele anyagbol kesziilhetnek.
Az acel vagy Ni-Fe akkumulator pozitiv elektrodaja pi. nikkel-hidroxid (Ni(OH)3),
a negativ pedig vas (Fe). Fesziiltsege 1,35 V. Miikodesekor az alabbi vegyi folyamat
megy vegbe:
Tflltes
2Fe(OH)2 + 2Ni(OH) 2 < > Fe + Ni(OH)3
Kisiites

A Ni-Fe akkumulatort ma mar keves helyen hasznaljuk, mig a belole szarmaztatott


nikkel-kadmium (Ni-Cd) akkumulator az elektronikaban a leggyakoribb. Ennek negativ
elektrodaja kisutott allapotban vas helyett kadmium-hidroxid (Cd(OH)2) racsos tartoban,
a pozitiv elektroda szinten racsos tartoban nikkel-hidroxid (Ni(OH)2), az elektrolit anya-
gaKOHoldat(8-19.abra).

122
A nikkel-kadmium akkumulator cella Leforrasztas Pozitlv kivezetes
fesziiltsege toltes utan 1,22 V-ra esik, es kisii- Szelep
tes kozben kis mertekben ugyan, de tovabb
csb'kken. Energia hatasfoka kb. 60%, toltes ha- / Fern haz
tasfoka 70-80%, fajlagos kapacitasa 22 Ah/kg, (negativ kivezetes)
illetve 32Wh/kg. A belso ellenallasa 0,01- ' Pozitiv elektrbda
0,001 Q. Joval dragabb, de konnyebb is az
- Negatfv elektrdda
olom akkumulatornal.
Az akkumulator toltese kozben gaz kep- / KOH oldat
zodik. A gaz a feltolto nyilas zaro kupakjan
talalhato paranyi lyukon vagy specialis szele-
pen at tavozik. Teljesen zart kivitel eseten a Osszekotes a hazzal
keletkezo keves gazt kemiai uton kotik meg,
mig nyitott kivitel eseten az elektrolitbol elpa- 8-19.abra
rolgo vizet rendszeresen potolni kell. A nikkel-kadmium akkumulcitor szerkezete
A lugos akkumulatorokat elsosorban
olyan hordozhato meromuszerekben es radio ado-vevokben hasznaljuk, melyeket a
230 V-os halozattol tavol eso helyeken kell uzemeltetni. A gomb formaju akkumulatoro-
kat radiovevokben, foto villanokban es mas kis teljesitmenyu kesztilekekben hasznaljuk.
Az eztist-cink akkumulator energia tartalma meg ennel is nagyobb, es sokszor tolt-
heto, az ara azonban magasabb. A negativ polus cink, a pozitiv eziist-peroxid (Ag2O2).
Fesziiltsege 1,5 V, hatasfoka 95% (Ah), illetve 90% (Wh). Kapacitasa rendkiviil nagy:
90 Ah/kg, illetve 150 Wh/kg, ezert olyan helyeken alkalmazzak, ahol kis meret mellett
nagy energiatartalom szukseges.

8.3.3 TuzeEoanyag-elemek

Ezek az elemek a betaplalt futoanyag kemi-


ai energiajat kozvetlenul alakitjak villamos energi-
ava. A futoanyag (hidrogen, propan-butan, alkohol
Porbzus
stb.) mely valamilyen oxidaloszerrel (oxigen, hid-
szerkezetu
rogen-peroxid) egyesulve oxidalodik. A folyamat elektrodak
hidegen, jelentosebb hofej lodes nelkiil megy veg-
be, es kozben villamos energia keletkezik (8-
20.abra). Vannak magasabb homersekleten (400-
1000 C) uzemelo cellak is.
Elektrolit
A porozus szerkezetu elektrodak nem vesz-
nek reszt a folyamatban, csak az aram kivezeteset,
illetve a futo es oxidalo anyag bevezeteset bizto-
sitjak. A folyamatot az elektrodakba epitett katali- 8-20.abra
zatorok (platina es nikkel) segitik. A cella fesziilt- A tuzeloanyag elem elve
sege megoldastol fliggoen 0,7-1,8 V.
A tuzeloanyag elem rendkiviil draga, de kis merete es tomege ellenere sok energiat
kepes tarolni, hatasfoka pedig a galvanelemek kb. 40%-os hatasfokaval szemben 90% ko-
riil van. Az amerikai Apollo lirhajokon alkalmazott 250 kg tomegli tuzeloanyag elemet,

123
pi. csak 1500kg tomegu olom akkumulatorral lehetett volna helyettesiteni, nem is be-
szelve arrol, hogy a mukodese kozben keletkezett vizet is fel lehetett hasznalni.

8.4 Korrozio es korroziovedelem

8.4.1 A kemiai korrozio

Az anyagok kemiai hatasok miatt bekovetkezo karosodasat korrozionak nevezzuk.


Megkiilonboztetunk kemiai es elektrokemiai korroziot.
A kemiai korroziot az anyagoknak a kornyezetukben talalhato mas anyagokkal tor-
teno vegyi reakcioja okozza. A vas pi. a levego oxigenjevel vasoxidda (Fe304) alakul, a
nemesfemnek tartott ezilst pedig a levegoben talalhato nagyon keves kennel alakft ki ke-
miai kotest es eziistszulfldda (Ag2S) alakul, mely a targyak felilleten fekete bevonatot ke-
pez.
A rez is reakcioba lep a kennel. A gumi egyik alkotoeleme ken, ezert a rezvezete-
kekhez csak akkor hasznalhato gumi szigeteles, ha a huzalt elotte beonozzak.
A legtobb femet a savak es lugok is megtamadjak, valamilyen vegytilette alakitjak,
illetve a feluletiiket feloldjak. A fembol keszult targyakat festessel vagy olyan fembevo-
nattal (pi. galvanizalassal felvitt krom vagy nikkel reteggel) vedhetjiik meg, amely a kor-
rozionak ellenall.

8.4.2 Az elektrokemiai korrozio

8.4.2.1 A korrozios galvanelem

Elektrokemiai korrozio eseten a targy feluletenek valamely reszen galvanelem ke-


letkezik, mely az elemen beliil anyagvandorlassal es vegyi atalakulassal jaro kemiai val-
tozast okoz. Ezekkel a folyamatokat az elektrolizisnel es a galvanelemek miikodesenel
mar megismerkedtunk, ezert itt mar csak a galvanelemek kialakulasaval, azok valtozatai-
val, valamint a fellepo karos hatasokkal kell foglalkoznunk.
Az elektrokemiai korroziot okozo galvanelem mukodeset
a 8-21.abran figyelhetjiik meg. Ilyen elem ott keletkezik, ahol
barmilyen ket kulonbozo fem egymassal es valamilyen folya-
dekkal erintkezik. Az abran az egyik fem vas, a masik rez, az
elektrolit viz, az erintkezest pedig egy kiilso vezeto biztositja.
A 8-7.abra szerint a vas kevesbe nemes fem, mint a rez,
ezert a vas elektroda pozitiv, a rez pedig negativ polaritasii lesz.
Meg a feszilltseget is meghatarozhatjuk: Cu Fe
8-21.abra
U = +0,34 V -(-0,44 V) = 0,8 V. A korr6zios aram kialaku-
lasa
Az elem elektrodai azonban most ossze vannak kotve,
ezert aram alakul ki. Az elektroliton beliil folyo aramot korrozios aramnak neveziink.

124
A korrozios aram az 6t letrehozo galvanelem belsejeben vegyi valtozassal jaro
elektrolizist okoz. A vas ketszer pozitiv ionkent az elektrolitba lep, es a viz hidroxil ion-
jaival elobb vashidroxidda (Fe(OH)2), majd a jol ismert rozsdava (FeO(OH)) alakul. A
pozitiv rez elektrodanal hidrogen valik ki, amely vagy buborek formajaban eltavozik mint
gaz, vagy a levego oxigenjevel egyesulve vizze alakul, novelve ezzel a folyamat fenntar-
tasahoz oly fontos elektrolit mennyiseget.
Vegyiik eszre, hogy az elektroliton beliil annul az elektrodanal, amelynel a
korrozios aram kilep (az elektrodatol az elektrolit fele folyik) az elektrtfda anyaga
elfogy (korrodalodik), mig a masik elektroda nem karosodik!

8.4.2.2 Az elektrolitikus korrozio fajtai

Az elektrolitikus korrozio leggyakoribb valtozata a kontakt vagy erintkezesi korro-


zio. Mindenutt fellep, ahol ket kiilb'nbozo fern erintkezik egymassal es valamilyen elekt-
rolittal. Az elektrolit altalaban viz, amely esokent vagy a levegobol lecsapodva jut a fe-
mekre. Kontakt korrozio lep fel pi. aluminium es rez vezetekek koteseinel, rez vagy alu-
minium lemezek es az ezeket osszekoto acel csavarnal, az ezust erintkezo es sargarez tar-
tqjakozo'ttstb.
A 8-22. abra a
rez, illetve az alumini- Korr6zi6
um lemezzel erintkezo
acel csavarnal fellepo Viz
korroziot mutatja be.
Figyeljilk meg a kor-
rozios aram iranyat, es
Aluminium^
vegyuk eszre, hogy rez
Korr6zi6s aram Korr6zi6s aram
eseten a vas csavar,
aluminium eseten pe- 8_22
dig az aluminium targy Kontakt korr6zi6 r6z 6s vas, valamint vas 6s aluminium eseten
korrodalodik!
Kontakt korrozio lep fel mikro meretekben olyan anyagok felszinen es kristalyai
kozo'tt is, melyet kiilonbozo anyagii kristalyok alkotnak. Ez a kristalyko'zi korrozio. Ilyen-
kor egyszerre nagyon sok paranyi korrozios elem keletkezik, melyek eloszor csak az
anyag feliiletet karositjak, majd egyre melyebbre hatolva az egesz anyagot tb'nkreteszik.
Ez a korrozio jellemzo az acelra, melyben tiszta vas es vaskarbid (Fe3C) kristalyok van-
nak egymas mellett. Az acel emiatt akkor is erosen korrodalodik, ha nines a kozeleben
mas fern csak nedvesseg.

8.4.2.3 Koboraram korrozio

A talaj a benne talalhato nedvesseg es a sokfele vegyiilet miatt elektrolitnak tekint-


heto, ezert viszonylag jol vezet. A villamos energia felhasznalasa soran, a kulonfele meg-
hibasodasok miatt gyakran elofordul, hogy az aram nem az erre kivalasztott fern vezetek-
ben, hanem a vele kapcsolatban levo foldben folyik. Ez az aram az aramosztas torvenye
ertelmeben a talaj vezetokepessege szerint szetoszlik es szamunkra ellenorizhetetlen uta-

125
kon halad, melyet ezert koboraramnak neveziink. A koboraram a foldbe fektetett viz- es
gazvezetekek fern csovein, valamint az elektromos foldkabelek fern vedoburkolatain
okozhat gyors korroziot.
A koboraramot nem kor- Legvezetek
rozios galvanelem, hanem vi-
szonylag nagy kulso fesziiltseg
hozza letre, mely a talajban az
arameroseggel aranyos elektro- S!n hiba
] nnnnn :
lizist okoz, es ennek kovetkez- X J
menye a korrozio. Mivel az
elektrolizis az anodot karositja
(azt az elektrodat, amelynel az
aram az elektrolit fele folyik), a - -*<~
Korr6zi6s hely Talaj
talajban levo targy feliilete ott
korrodalodik, ahol az aram be- 8-23.3bra
lole kilep. Nagyon eros kobor- Koboraram korrozi6 villamos sin eset6n
aram korrozio lephet fel egyen-
fesztiltseggel uzemelo nagy aramu berendezesek ko'zeleben, pi. a villamos sinek alatti
csoveken(8-23.abra).

8.4.3 Korroziovedelem
A korrozio altal evente okozott kar csak milliardokban fejezheto ki. Ahol csak le-
het igyekszunk ezert kialakulasat megakadalyozni, vagy merteket csokkenteni.
A legegyszeriibb vedelem a festes. Erre a celra a feluletre jol tapado, a feliiletet a
kornyezettol legmentesen elzaro, a savaknak es a liigoknak jol ellenallo festekeket es lak-
kokat hasznalunk, melyeket ecsettel vagy festekszorassal lehet a feluletre egyenletes re-
tegben felhordani. A bevonando feliiletnek tisztanak kell lenni. Egyre gyakrabban hasz-
nalunk miianyag bevonatot, mely martassal vagy fuvassal, huzal eseten extrudalassal vi-
heto fel. A beegetheto miianyag bevonatok rendkivill tartosak.
A vasat az elektrokemiai korrozio ellen leggyakrabban on, horgany, nikkel, krom
vagy kadmium bevonattal vedjiik. Az on es a horgany olvadaspontja alacsony, ezert egy-
szeriibb esetben megolvasztjak es a bevonando targyat belemartjak, a huzalt pedig athuz-
zak rajta. Az elektronikaban a reteget inkabb galvanizalassal viszik fel, mert igy szebb
feliilet erheto el, es a bevonat vastagsaga jobban szabalyozhato. A nikkelt es a kromot el-
sosorban esztetikai okok miatt hasznaljak, mert szep fenyes bevonatot ad.
A vedelem elettartamat a bevonat anyaga, vastagsaga es minosege hatarozza meg.
A tul vekony bevonat seriileke-
nyebb, hamarabb lekopik, es ha
nem eleg ellenallo a kornyezeti
artalmak is gyorsabban eltilnte-
tik. Ha a bevonat valahol meg-
seriil, es a serulest viz eri, kor-
rozios galvanelem keletkezik, a \y uj folyamatot indit el. b)
8-24. abra
A vas korrozlbja 6n 6s horgany bevonat eseten

126
A targynal nemesebb bevonat eseten (pi. a vasat nikkel vagy on reteg boritja) a
korrozios galvanelem arama a targyat karositja, a targy feluleten viszonylag gyorsan egy
mely krater keletkezik (8-24.a abra). Ha a targy a nemesebb (pi. cink bevonat vason), ak-
kor a galvanelem a bevonatot karositja, es a targy mindaddig ep marad, amig a bevonat
nagy feluleten vagy teljesen el nem tiinik (8-24.b abra).
Az elektrokemiai kontakt korr6ziot ketfele tnodon akadalyozhatjuk meg. Ha az
egymassal talalkozo feluleteknek nem kell elektromosan erintkezni (pi. rez es aluminium
lemez mechanikai rogzitese acel csavarral), akkor a csavar es a lemezek koze muanyag
szigetelot kell tenni, amely a korrozios galvanelem aramkoret megszakitja, ezert anyag-
vandorlas sem lep fel (8-
25.a abra). Ha elektromos Szigeteie
kotes is sziikseges, akkor
a rez es az aluminium ko-
ze olyan alatetet kell ten-
ni, amelynek egyik oldala ; Ftez :
rez, a masik pedig alumf-
nium es a k6test az alatet-
nel lakkreteggel kell be-
[TTTX SzigetelS crn
Speciaiis a!Ste
SzigetelS

vonni. Az alatet elhelye-


zesenei iigyelni kell arra,
a) b)
hogy a rez feloli oldala a 8-25.abra
rezzel, a masik az alumi- V6dekez6s a kontakt korrbzid ellen
niummal erintkezzen (8-
25.b abra). A csavar es a lemezek kozti korroziot SegedvezetS
a muanyag alatet akadalyozza meg. ' ___- Sin hiba

A koboraram korrdziot a koboraram kiala-


kulasanak megakadalyozasaval, illetve segedve-
zeto alkalmazasaval elozhetjuk meg. A segedve-
zeto a vedett targyat femesen osszekSti azzal a \a
vezetovel, amelybol a koboraram kilep, igy csak Cs6
aram belepesi helyek lesznek, a segedvezeto - a
targy es a fold mint elektrolit kozotti - kilepesi A Se96dvezet az ^am kil6p6si helyeket
i l l ,r, ~, ., -, megszunteti
helyeket megszunteti (8-26. abra).
Foldben levo vagy vizet tartalmazo tarta-
Vas tartaly
lyoknal ma segedanodos vagy segedfeszilltseges aktiv korrozio-
vedelmet hasznalunk. A segedanodos a gyakoribb, mert nem
igenyel kiilSn villamos energiat. Ilyet hasznalunk a haztartasi - Aktiv anbd
villanybojlereknel is. A rendszer mukodeset a 8-27. abra mu-
tatja.
A segedanod a vedett anyagnal sokkal kevesbe nemes
fern, altalaban magnezium, melynek elektrokemiai potencialja -
2,37 V. A vedett vas tartalye -0,44 V, vagyis olyan galvanelem Osszekotes
keletkezik, melynek fesziiltsege -0,44 -(-2,37 V) = 1,93 V. A
segedelektroda femesen ossze van kotve a tartallyal, ezert a kor- 8-27,abra
rozios galvanelem az elektroliton at eleg nagy aramot hoz letre. Aktiv anbdos v^delem

127
Az aram a segedanodnal lep az oldatba, ezert ez karosodik. Lassan elfogy, felaldozza ma-
gat azert, hogy a masik elektrodat, vagyis a tartalyt megvedje. A segedelektroda tomege
eleg nagy, ugyanakkor nem draga, ezert 1-2 even at olcso es automatikusan muko'do biz-
tos vedelmet nyujt. A megadott ido utan cserelni
kell. Fo'ldbe helyezett nagy meretii tartalyokhoz
is hasznalhato, de ilyenkor tobb segedelektrodat
kell a tartaly ko'zeleben a fdldbe helyezni, es
ezeket egymassal es a tartallyal osszekotni.
Az aktiv vedelem masik fajtajahoz kiilso
segedfeszultseg es segedelektroda is szukseges,
ezert viszonylag draga. Az elektroda altalaban
grafit, melyet anodkent kell bekotni (8-28.abra).
A feszilltsegnek nagyobbnak kell lenni, mint a
ko'zben kialakulo galvanelem fesztiltsege, mert Vas tartly Talaj Grafit an6d
csak ekkor lesz a grafit aram kilepesi, a tartaly
pedig aram belepesi pont.
Tartaly vedelme seg^dfeszultseggel

Ellenorzo kerdesek:

l.Mit jelentenek a kovetkezo fogalmak: disszociacio, elektrolit, elektroda,


elektrolizis?
2. Hoi tortenhet vegyi valtozas az elektrolizis soran?
3. Milyen jellemzo felhasznalasai vannak az elektrolizisnek?
4. Mitol fugg az elektromos arammal kivalasztott anyag mennyisege?
5. Mit jelent a galvanizalas es az eloxalas?
6. Milyen celra hasznaljuk a galvanizalast es az eloxalast?
7. Hogyan keletkezett az elemek feszultsegsora?
8. Milyen reszei vannak egy galvanelemnek?
9. Mire szolgal a depolarizator?
10. Mi a kiilSnbseg az egyszerii szarazelem, az elektrolit kifolyas ellen vedett elem
es a tartos elem szerkezete kb'zott?
11. Mely galvanelemek es miert veszelyesek a kornyezetunkre?
12. Mi a lenyege az elektrolites polarizacionak es mire hasznalhato?
13. Miert szekunder elem az akkumulator?
14. Milyen fajtai vannak a korrozionak es mit jelentenek ezek?
15. Hogyan keletkezik a korrozios galvanelem es melyik elektrodat karositja?
16. Az on vagy cink bevonat vedi jobban a vas targyak felilletet? Miert?
17. Hogyan mukodik az aktiv anodos vedelem?
18. Miert karositja a koboraram a foldben levo csovezeteket?

128
9. A VILLAMOS TER ES JELENSEGE!

9.1 Erohatas elektromos terben

9.1.1 Coulomb torvenye


A 2. fejezetben megallapitottuk, hogy a ternek azt a reszet, amelyben a villamos
kolcsonhatas kimutathato villamos ternek vagy elektromos mezonek nevezziik. Most azt
fogjuk megvizsgalni, hogy az elektromos kolcsonhatas kovetkezteben milyen ero lep fel,
es milyen jelensegek jatszodhatnak le a terben es a terbe tett anyagban. Csak a nyugvo
villamos toltesektol szarmazo hatasokkal foglalkozunk. Fejezetunk cfme emiatt elektrosz-
tatika is lehetne, ugyanis a fizikaban a villamossagtan nyugvo toltesekkel foglalkozo re-
szet igy nevezik.
Az elektromosan toltott reszecskek es testek hatnak egymasra. Az egynemu tolte-
sii testek taszitjak, a kiilonnemiiek vonzzak egymast. Az ero nagysagat Coulomb hata-
rozta meg. E torveny alapjan (9-l.abra) az ero egyenesen aranyos a tb'ltesek nagysagaval,
es forditottan aranyos a koztilk levo tavolsag negyzetevel:

ahol

A elojel az ero iranyat (taszfto vagy vonzo) fejezi ki. Qi es Q2 a toltesek nagy-
saga, r a koztiik levo tavolsag, es 6 a teret kitolto anyagra jellemzo lin. dielektromos
allando, mellyel a kovetkezokben reszletesen foglalkozunk majd. Legiires ter eseten

9-10 y
(A-s) 2 '

ami azt jelenti, hogy ket 1 As nagysagu, es egymastol 1 m


tavolsagra levo toltes kozott rendkivul nagy (9 109 N) ero
9-1.abra
hat. Coulomb t6rv6nye

9.1.2Atererosseg
A villamos mezo erzekszerveinkkel nem, de a terbe helyezett elektromos toltessel
kimutathato. A ter a toltesre erovel hat. Ha a terbe egysegnyi (megpedig pozitiv) toltest
tesziink, vagyis az erot +1 As-nyi t5ltesre vonatkoztatjuk, akkor a villamos teret jellemzo
legfontosabb mennyiseget, az E -vel jelo'lt tererosseget kapjuk:

129
A tererosseg vektormennyiseg, Iranya megegyezik a pozitiv toltesre hato ero ira-
nyaval. Mertekegysege a keplet alapjan N/As, de a gyakorlatban inkabb a V/m-t hasznal-
juk (9.1.4 pont). 1 N/As = 1 V/m. A keplet alapjan a tererosseg ertelmezheto ugy is, mint
az 1 As pozitiv toltesre hato ero.
Vegyuk eszre, hogy a villamos teret akkor is szetvalasztott toltesek hozzak letre,
ha ezek helyet nem ismerjiik! Ezt maskent ugy fejezhetjilk ki, hogy a villamos ter for-
rasa (okozoja) az elektroraos toltes. A villamos ter vizsgalatahoz hasznalt 1 As pozitiv
toltest probatoltesnek nevezzuk.

9.1.3 A viHamos ter szemieltetese


A nem lathato villamos ter
szemleltetesere erovonalakat haszna-
lunk. Az erovonalakat ugy rajzoljuk,
mintha azok a pozitiv toltesrol indul-
nanak es a negativon vegzodnenek.
Kiilonallo (egymastol vegtelen ta-
volsagra levo) toltesek erovonalai
sugar iranyuak (9-2.abra). Pozitiv
toltesnel a vegtelenbe tartanak, nega- KCilOn^llb pozitiv 6s negativ toltes tere

9-3.abra
Pozitiv 6s negativ toltesek, valamint ket pozitiv toltes tere

tivnal a vegtelenben levo pozitiv toltesekrol erkeznek. 1 + + + + + + + + \, ^


Egymashoz kozeli toltesek teret mutatja a 9-3.abra.
A tererosseg nagysagat az erovonalak siiriisege V V V V V V V V V
mutatja meg. A toltesek kozeleben nagyobb a tererosseg,
ezert itt az erovonalak is siiriibbek.
\ - - - \-
'/' -
\n ter
Ha a tererosseg allando ertek, homogen terrol
beszelunk. A homogen ter erovonalai azonos siirusegu-
9-4.abra
ek es egymassal parhuzamosak (9-4.abra). Parhuzamos lemezek kdzott
homogen a ter

9.1.4 A feszultseg es a tererosseg kapcsolata


Vegyiik a szamunkra legkonnyebben kezelheto homogen teret, melyet ket egymas-
sal parhuzamos lemezzel allithatunk elo (9-5.abra)! A lemezek tolteset toltes szetvalasz-

130
tassal hozzuk letre, ezert toltesuk azonos, de ellentetes. A kiegyenlitodesre torekves miatt
a d tavolsagban elhelyezkedo lemezek ko'zott U fesziiltseg, a terben pedig E tererosseg
van.
Helyezziink Q pozitiv toltest a pozitiv lemez melle! Eppen F = Q E nagysagu
ero hat ra, amely a negativ lemezig kepes mozgatni. Elmozdulas kozben a ter W=F- d,
azaz W= Q E d munkat vegez. Az elozoek alapjan W/Q a lemezek kozti fesziiltseg, va-
gyis U = W/Q =E d, es ebbol

,E=

A jelenseg megfordithato: A lemezparra U fesztiltseget kap-


csolva kozottiik E = U/d tererosseg alakul ki.
Az osszefiigges alapjan a tererosseg N/As helyett kozvetle-
niil a praktikusabb V/m mertekegysegben adodik. IV/m = 1 N/As,
mert
W_ F_-d_
Q F-d F_ 9-5.abra
Q-d Q' A tererosseg
meghatarozasa
vagyis a ket osszefiigges egymassal egyenerteku. homogen terben

Peldak

1. Mekkora a tererosseg az egymastol 1 mm tavolsagra levo aluminium lemezek


ko'zotti terben, ha kozottuk 150 V-os fesztiltseg merheto?
E=U/d= 150 V/0,001 m = 150 000 V/m = 150 kV/m = 1,5 kV/cm.

2. Az elozo peldaban szereplo terbe 0,02 As toltest teszunk. Mekkora ero hat ra?
E = F/Q alapjanF = E-Q= ISO OQQ V/m 0,02 As = 3000N (rendkivul nagy).

3. Mekkora a fesziiltseg a ter ket pontja kQzott, ha 20 mAs toltest az A-bol a B-be
mozgatva 1,2 J munkat kell vegezni?
U = WAB/Q = 1,2 J/20 -10-3 As = 60 V.

9.2 A viilamos ter jelensegei

9.2.1 A vlllamos kssules


A tapasztalat szerint az elektromosan toltott testek egy bizonyos ido utan elve-
szitik toltesiiket. A jelenseget kisiilesnek nevezziik. Mivel a toltott allapot az ellentetes
toltesek szetvalasztasaval jott letre, kisiileskor a szetvalasztott toltesek egyenlitodnek ki.

131
A kiegyenlitodest a nem megfelelo szigeteles, es a levego ionizacioja okozza. Szamunkra
most az utobbi a fontosabb.
lonizaciokor a levegoben pozitiv es negativ ionok (ionparok) keletkeznek, melyek
ko'ziil a test a vele azonos toltesueket a kornyezetebol eltaszitja, az ellenteteseket pedig
magahoz vonzza, es azok a toltottseget fokozatos megszuntetik.
Gazokban az ionizaciot okozhatja: 1. A kozmikus sugarzas
2. A fold gyenge radioaktiv sugarzasa
3. A magas homerseklet.
Az elso kettot emiatt ionizalo sugarzasnak is nevezik. A magas homerseklet izzo
testet vagy langot jelent, melynek kb'zeleben nagyon sok ion talalhato.
A kistilesnek ket fajtajat kulonboztetjuk meg. Az egyik a lassu ttinemeny nelktili,
amikor csak a toltottseg megsziineset tapasztaljuk, a masik a szikra, amely rovid ido alatt
jatszodik le, es feny, esetleg hangjelenseg is kiseri. Ilyen gyors, hirtelen lejatszodo kisti-
les a villam is. A fenyt es a hangot a kisiiles kozben aramlo elektromos to'ltesek, vagyis a
gaz (levego) vezetese okozza.

9.2.2 A csucshatas
Egy vezeto testet elektromosan feltoltve a toltesek a test felszinen helyezkednek
el. A toltesek ugyanis egymassal kolcsb'nhatasban vannak (taszitjak egymast), es mert a
test vezeto, elmozdulasra is kepesek. A toltesek mennyiseget a felillettel elosztva a D
feluleti toltessuriiseget kapjuk, melynek mertekegysege As/m2:

Go'mb feliileten az eloszlas


egyenletes (D mindenutt ugyanakko-
ra), szabalytalan feliileten azonban a
csiicsos reszeken to'bb to'ltes gyiilik
ossze. A toltesek ugyanis a leheto
legmesszebbre taszitjak egymast.
Ez a csucshatas, es emiatt lesz Gomb es csucsos test elektromos tere
a csiicson a legerosebb az elektromos
kolcsonhatas (9-6.abra), legnagyobb a tererosseg, es ezert innen indul a kisUles is.
Tanulsag: Egy toltott test kozeleben a tererosseg nem a toltes nagysagatol, ha-
nem a feluleti toltessurusegtol fugg.

Szegecs Forraszt6 6n

Hib^s Helyes
9-7.^bra
Forraszt^is nagyfesziiltsegu aramkorben

132
A jelenseget villamharito keszitesere, valamint nagyfeszilltsegu aramkorokben
szikrakoz kialakitasara hasznaljuk fel, a nemkivanatos kisiileseket pedig csucs nelkiili (le-
gombo'lyitett feluletu) alkatreszek es forrasztasok alkalmazasaval (9-7.abra) tudjuk elke-
riilni.

9.2.3 Az elektromos megosztas


Helyezzunk egy semleges, de vezeto test kozelebe egy elektromosan toltottet! A
tb'ltott a semleges test minden protonjara
es elektronjara erovel hat. A protonok a TOItetttest/
kristalyracsban kotottek, ezert a helyiikb'n Semleges vezet6 test
maradnak, de mert a test vezeto, a szabad
elektronjai elmozdulnak. A test egyik ve-
ge ezert pozitiv, a masik negativ lesz (9-
S.abra). A test (bar o'sszessegeben nines
tbltese), elektromos kolcsonhatast mutat,
kifele nem semleges. A jelenseget villa-
9-8.abra
mos megosztasnak nevezzuk. Elektromos megosztas vezetSkben
Vegyuk eszre, hogy a megosztott
test pozitiv toltesu resze az elmozdulo
elektronokra vonzo erovel hat, ezert csak a toltott
test kolcsQnhato kepessegevel aranyos mennyiseg
mozdul el. Eppen emiatt a toltott test eltavolitasa
utan a megosztas megszunik, az egyensiily vissza-
all.
Az elektromos megosztasnak fontos szerepe
van a kondenzatorok miikb'deseben, es sok villa-
mos jelenseg is ezzel magyarazhato. Ket pelda:
1. Zivataros idoben az elektromosan toltott
felho a kozeleben levo minden testre megoszto ha-
tast gyakorol. Az epuletekre, a fakra, a szabadban
allo emberre egyarant (9-9.abra). Pozitiv felho ese- 9-9.abra
ten az ember felso testeben es a fak csiicsaiban A megosztb hatas megszun^se utan
elektronok gyulnek ossze. Ha most villam formaja- az elektronok visszaaramlanak a
ban a felho toltesei a magasabb fan keresztul kie- foldbe
gyenlitodnek, a megoszto hatas egy pillanat alatt
megszunik. A fatol tavolabb allo emberben felgyulemlett elektronok ekkor hirtelen
visszaaramlanak a fo'ldbe, es ezt aramuteskent (villamcsapaskent) erzekeli annak ellenere,
hogy a villam nem bele, hanem a faba csapott.
2. Valasszunk szet tolteseket uvegnid papirral torteno megdorzsolesevel! Az iiveg
pozitiv, a papir negativ toltesii lesz. Ehhez hasonlo tortenik fesiilkodeskor a fesu es a haj
kb'zott, illetve muszalas ruhak egymashoz vagy mas anyaghoz torteno dorzsolesekor. Az
elektrosztatikus feltoltodesnek nevezett folyamatban sokszor olyan sok toltes valasztodik
szet, hogy kisiileskor szikra is keletkezik. Ha a kistiles testunket is erinti, enyhe aramiitest
okoz.

133
Erintsuk most az uvegrudat a kornyezettol elszigetelt vezeto testhez, pi. egy alu-
minium hengerhezi A toltesek egy resze a hengerre megy, a henger az uvegruddal azonos
(pozitiv) tSltesii lesz, feltoltodik. Barmilyen meglepo, ugyanezzel az uvegruddal (es az
elektromos megosztas felhasznalasaval) a henger negativan is feltoltheto.
Kozelitsiik a pozitivan toltott uvegrudat a hengerhez, de a 9-8.abra szerint ne erint-
siik hozza! Az Uveg a vezeto hengerben megosztast hoz letre. Kossuk most ossze a hen-
gert a fb'lddel (pi. erintstik meg)! Az elmozdult elektronok helyere a fb'ldbol elektronok
mennek, melyek megsziintetik a henger pozitiv vegenek toltottseget, ugyanakkor a test
egeszeben elektron felesleget okoznak. Az osszekotest megszuntetve, majd az uvegrudat
eltavolitva ez a felesleg a hengeren elosztodik, es negativ toltottseget eredmenyez.

9.2,4 ESektromos arnyekoias


Nem mutathato ki elektromos kolcsSnhatas a ternek azon a reszen, amelyet vezeto
anyaggal veszilnk korill, es ezt a folddel osszekotjuk. A ter erovonalai a vezeto feliileten
vegzodnek, ezert belul nem lesz elektromos mezo. E hatas alapjan lehet eroter mentes
(elektromosan arnyekolt) terreszt letrehozni, illetve megakadalyozni, hogy a mezo a ter-
reszbol kijusson (9-10.abra). Allando intenzitasu elektromos ter eseten az arnyekolo felii-
let vastagsaga barmekkora lehet, - lenyeg az, hogy vezeto legyen - gyorsan valtozo te-
reknel azonban a fal vastagsaga is fontos.
_^- ZdirtvezetSfelQIet
(doboz)

Arny6kolt
kulsa
terr^sz

- Vezetek

Fold Fold

9-10,
Elektromos arnyekoias

Az elektronikaban gyakran alkalmazunk elektromos arnyekolast, mert az aramko-


rok miikodese kozben elektromos ter keletkezik, es ennek segitsegevel az aramkorok kol-
csondsen hatnak egymasra, zavarjak egymast. Gyorsan valtozo (nagyfrekvencias) terek-
nel a zavaro hatas jelentos. Ennek megakadalyozasara a nagyfrekvencias tranzisztorokat
femtokba zarjak, es a tokot killon kivezetik, a kritikusabb alkatreszeket pedig femserleg-
gel boritjak be (9-1 l.abra).
Elektronikus kesztilekekben a zavaro ter altalaban nem a fb'ldhoz, hanem az aram-
kor egy kittintetett pontjahoz kepest keletkezik, ezert az arnyekolo serleget es a tranzisz-
tor tokot is ezzel a kozos ponttal kell 6'sszekotni. A panel pontnak vagy test pontnak
nevezett kozos pont az aramkornek es a kesziileknek a legnagyobb feliiletu es vezeto
anyagbol keszult resze.

134
Elektr6dak

x A fern hazzal Arnyekol6 serleg


osszekotott
kivezetes Tranzisztor

- SzigetelC

- Fern haz Szerel6lap


(arnyekolas)

9-11.abra
Elektromos arnyekolas tranzisztorncil es szerelt aramkornel

Arnyekolo hatast fejtenek ki a jarmuvek fern karosszeriai, a vasbeton falak, sot a


viz es a vastagabb fbldreteg is. Ezzel magyarazhato, hogy a hordozhato radiovevok auto-
ban, vasbeton epiiletben, barlangban stb. nem vagy gyengebben szolnak.

9,2.5 Az elektromos tererosseg es az anyag kapcsolata


Eddig felteteleztiik, hogy az elektromos mezo legures terben aiakul ki. Megallapi-
tottuk, hogy egy toltb'tt test kozeleben a tererosseget (E) nem a toltes nagysaga (Q), ha-
nem a feluleti toltessiiruseg (D) hatarozza meg. A ket mennyiseg kozott a teret kitolto szi-
geteloanyagra jellemzo mennyiseg teremt kapcsolatot:
Anyag Er

Papir 1,6-2
Polisztirol 2,5
PVC 2,8-4,5
E az anyagtol fuggo dielektromos allando vagy Polietilen 2,2-2,4
permittivitas, mellyel a Coulomb tbrvenynel mar talal-
Uveg 3-6
koztunk.
Csillam 5,6-8
A gyakorlatban a killonbozo anyagok viselkede-
Alummiumoxid 6-9
set a legures terhez viszonyitjuk, ezert e-t ket reszre
Keramiak 10-100 000
bontjuk:
9-1,tabliJzat.
Anyagok dielektromos alland6ja

E O a vakuum dielektromos allandoja, er pedig relativ dielektromos allando.

;o = 8,86.10-12 J*.
Vm

135
er egy szam, amely megmutatja, hogy a tererosseg hanyszor kisebb, ha vaku-
um helyett valamilyen szigetelo anyag van a terben. Legiires ter eseten e r = 1, es
kozel ennyi (1,0006) levegonel is. Nehany anyag er erteket a 9-l.tablazat tartalmazza.
A fentiek alapjan a szigeteloanyagot dielektrikumnak, D-t pedig dielektromos
eltolasnak is nevezik.

9.2.6 Megosztas szigetelo anyagokban

9.2.6.1 A polarizacio
A szigetelokben elvileg nincsenek
szabad tolteshordozok, ezert az elozoleg Dipolus
megismert megosztas sem hozhato letre.
Atomi es molekularis meretekben azonban
valtozas tortenik: az elektromos ter az
elektronok palyait deformalja (9-12.abra).
Az erosen elnyujtott palya miatt az elekt-
ron a pozitiv lemez kozeleben (a magtol
tavol) hosszabb, a negativnal pedig (a
maghoz kozel) rovidebb ideig tartozkodik.
Az atom egyik fele ezert pozitiv, a masik Uj palya
Eredeti palya
negati'v lesz. Polarizalodik, dipolussa ala-
kul (9-13. abra). 9-12.abra
Szigeteloanyagokban tehat a meg- A polarizacib magyarazata az atommodell
osztas mikro (atomi vagy molekularis) alapjan
meretekben megy vegbe.
Megkxilonboztetiink
elektron, ionos es dipolus ooo 3e
polarizaciot.
ooo 3e
Az elektron polari-
zacio az elobb megismert ooo
modon atomi meretekben
ooo
oo^o
minden szigeteloanyagban
vegbemegy.
Az ionos polariza- Elektromos terben
Alap allapot
cio ionos kotesu moleku- 9-13.abra
lakbol allo szigeteloanya- Az elektromos t6rben a szigeteld molekulai polariza!6dnak
gokra, pi. nehany kerami-
ara, a csillamra es az iivegre jellemzo. Ezek molekulai alap allapotban semlegesek es a
terben szabalytalanul helyezkednek el. Elektromos ter hatasara a molekulat alkoto ionok
a ter erejevel aranyosan messzebb kerulnek egymastol. A molekulak megnyulnak, es a ter
iranyaba fordulnak (9-14.a abra).
A muanyagok es a viz molekulai alap allapotban is dipolust alkotnak (polarosak),
de a dipolusok rendezetlentil helyezkednek el. Az elektromos ter a dipolusokat rendezi
(9-14.b abra). Ez a dipolus polarizacio.

136
lonos kot^su molekula
A polarizacion alapszik az atutes, a
dielektromos veszteseg, az elektrosztrik-
cio, a ferroelektromossag es a piezovilla-
mossag is.
Polarizaci6 hatasara anyagtol ftig-
ee0
goen az anyag optikai tulajdonsagai (feny- eee
to'res, fenyatereszto- es fenypolarizalo ke-
pesseg stb.) is megvaltozhatnak. Ezt hasz- -
naljuk fel folyadekkristalyos kijelzokben
szamok es egyeb jelek megjelenitesere. A b)
valtozas csak az elektrodak altal meghata-
rozott terreszre terjed ki, ezert a kijelzett
Dip&lus
minta formajat az elektroda alakja hata-
rozza meg (9-15.abra). A leggyakoribb ki- 9-14.abra
jelzok 7 aktiv elektrodat (szegmenst) tar- lonos (a) 6s dipolus polarizacio (b)
talmaznak. PI. a B, C, F es G szeg-
Atl^tsz6elektr6da Szegmens
mensek aktivalasa, a 4-es szamot ad- Uveg / (szegmens)
A
Ha a polarizaciot okozo fe- 3000^0 *<
szilltseg hosszabb ideig hat, a folya- 3 0 0 0 ^ ^-
dekkristalyban vissza nem fordithato
valtozdsok kovetkeznek be. A kijelzot Rendezett dip6!usok
ezert csak periodikusan valtozo po- ;6m (k6zos elektroda)
laritasii feszilltseggel szabad mukb'd-
tetni. 9-15.abra
A folyadekkristalyos kijelzS elve

9.2.6.2 Atutes, atutesi szilardsag

Egy polarizalt anyagban a tererosseget novelve Anyag E [kV/cml


a polarizaltsag tovabb fokozodik. Az elektron palyaja Levego 21
egyre elnyujtottabb lesz, vegul az elektron leszakad az Szaraz papir 25-40
atomrol. Szabad tolteshordozo lesz, melyet a nagy ter- Titanoxid 20-100
erosseg felgyorsit. A szaguldo elektron utja soran ut- Alumfniumoxid 100-150
kozik erosen polarizalodott mas atomokkal, igy azok
Transzf. olaj 80-200
elektronja is szabadda valik. A szabad tolteshordozok
PVC 100-300
szama emiatt lavina-szeruen megnovekszik, es a szi-
getelo jo vezetove valik. A folyamat egy kritikus ter- Polietilen 200
erossegnel es hirtelen (altalaban feny es hangtUne- Polisztirol 220-500
mennyel kiserve) kovetkezik be. A jelenseget atiites-
9-2.tablazat
nek, azt a legnagyobb tererosseget pedig, amelynel a Anyagok atutesi szilardsaga
szigetelo meg nem fit at, atutesi szilardsagnak ne-
vezzuk.
Nehany anyag atutesi szilardsaga a 9-2.tablazatbol olvashato le kV/cm-ben. Az er-
tekek 20 C homersekleten es normal legko'ri nyomason ervenyesek.

137
9.2.6.3 Dielektromos veszteseg

A polarizaciohoz energia szukseges, melyet az anyag a villamos terbol vesz fel. A


felvett energia a szigeteloanyagban elnyelodik es melegedest okoz, ezert polarizacios
vesztesegnek nevezzuk.
A veszteseg fugg az anyagtol es a polarizacio szaporasagat61. Ha az elektromos ter
iranyat gyakran valtoztatjuk, minden iranyvaltozaskor a polarizacio iranya is megfordul,
ezert a veszteseg jelentos lehet. A polarizacios veszteseg a szigeteloanyagok fontos nagy-
frekvencias jellemzqje.
Kis veszteseggel ren-
delkezik a polietilen, a tef- Elektr<Wa
lon, a polisztirol es nehany
keramia. A nagyfrekvencias Nagyfrekvencias
feszultseg
kabelek belso szigetelqje
ezert altalaban polietilen.
Nagy vesztesegu a bakelit es
A valtoz6 tererasseg helye
a PVC. Ezt a veszteseget
hasznaljuk fel pi. a PVC he- 9-16. a bra
gesztesehez: a foliat nem az A PVC hegeszte elve
osszeszorito elektrodak, ha-
nem a nagyfrekvencias terbol a PVC-ben elnyelodott energia melegiti fel (9-16.abra).
Minden szigeteloanyag tartalmaz keves szabad tolteshordozot, ezert kis mertekben
vezet. Ez is veszteseg, melyet atvezetesnek nevezunk. Az atvezetesi es a polarizacios
veszteseg egyiitt a szigeteloanyag dielektromos vesztesege.

[Dielektromos veszteseg = polarizacios veszteseg + atvezetes].

9.2.6.4 Az elektrosztrikcio

Polarizacio kozben az atomok es molekulak merete is valtozik, amely az adott test


meretenek megvaltozasaval jar. A meretvaltozas aranyos a tererosseggel. Ha a meretval-
tozas nem fugg a ter iranyatol (pi. mindket polaritasnal a test hossza vagy vastagsaga no-
vekszik), elektrosztrikciorol beszelunk. Az elektrosztrikcios hatas nem fordl'thato meg,
vagyis az anyag meretenek megvaltoztatasa (pi. osszenyomasa) nem okoz polarizaciot.

9.2.6.5 Ferroelektromos anyagok

Ferroelektromosnak nevezzuk az anyagot, ha a polarizacio merteke nem aranyos a


tererosseggel, illetve a dipolusok rendezettsege az elektromos ter megsziinese utan is
megmarad: a szigetelo "emlekszik" a terre. Az elso ilyen anyag, amelyen eszleltek a fer-
roelektromos jelenseget a Seignette (szenyett) so (NaKC4O6 4 H2O) volt, de igy visel-
kedik a bariumtitanat (BaTiO3) es nehany cirkonium, niobium es tantal vegytilet
(PbZr03, KNb03, LiTa03 stb.) is. A ferroelektromossag merteke fugg a homerseklettol,
es az anyagra jellemzo Curie (kilri) homerseklet felett megszunik.

138
A ferroelektromos anyagok kulonleges valtozatai az elektretek. Bennilk az eros
polarizacio a ter megsziinese utan is tartosan megmarad. Az elektreteket meleg allapotban
eros elektromos terben polarizaljak.
A elektretek kornyezetiikben elektromos megosztast hoznak letre, ezert feszult-
segkeltesre is alkalmasak (9-17.abra). Ezt a jelenseget hasznositjak az elektret mikrofo-
nok.

Ferroelektromos anyag Elektr6da +


/ (elektret)

U =0 UxO

9-17.abra
Feszultseg letrehozasa elektrettel

9.2.6.6 Piezoviliamos anyagok


A ferroelektromos anyagok tobbsegenel elektrosztrikcio (elektromos ter hatasara
meret valtozas), es ennek forditottja is fellep: mechanikai deformacio (huzas, nyomas,
hajlitas vagy csavaras) hatasara az anyag polarizalodik. A polarizacio az anyag felszfnen
feszultseget hoz letre. Ez a piezovillamos jelenseg (9-18. abra). Fontos: minden piezovil-
lamos anyagnal elektrosztrikcio is fellep, de nem minden elektrosztrikciora ke"pes anyag
piezovillamos.
A keletkezett fe-
Ag bevonat
szultseg aranyos a defor-
macioval, polaritasat pe-
dig a deformacio iranya
hatarozza meg. A fordi-
tott folyamatban, vagyis
amikor az anyagban
elektromos ter hatasara a) b)
elektrosztrikcio lep fel, a 9-18.
A piezovillamos anyagban deformaci6 hatasara feszults^g
deformacio iranya fugg a keletkezik (a), fesziiltseg hatasara pedig elektrosztrikcio iep fel (b)
polarizaciot kivalto fe-
sziiltseg polaritasatol. Az egyik esetben az anyag pi. hosszabb vagy vastagabb, ezzel el-
lentetes polaritasnal rovidebb vagy vekonyabb lesz.
A legismertebb piezovillamos anyag az elobb emlitett ferroelektromos Seignette
so, de ilyen tulajdonsagot mutat a kvarc (Si02) es sok ferroelektromos keramia is. A
kvarcnal lejatszodo folyamatot a 9- 19. abra mutatja.

139
Szabalyos hatszog

b) c)
9-19.abra
Piezovillamos hatas kvarcnal. Alap allapot (a), a nyomSs (b) 6s a htizas (c) hatasa

A kvarc ionos kb'tesu kristaly, melyben az ionok szabalyos hatszogben helyezked-


nek el, az ellentetes tb'ltesii szilicium es oxigen ionok ezert semlegesitik egymast. Ero ha-
tasara a racs deformalodik, es az egyik oldalon az oxigen, a masikon a szilicium ionok
hatasa lesz nagyobb. A 9-19.b abra szerinti esetben pi. felul ket oxigen es egy szilicium
van, ezert a kristaly felso fele negativ, az also - ahoi forditott az arany - pozitiv. A
c) abra az ellentetes iranyii deformacio eredmenyet mutatja. Ekkor a felso szilicium es az
also oxigen ion kiegyenlitetlensege miatt jbn letre feszultseg.
Vegyilk eszre, hogy mindket iranyii deformacional 1-1 toltes nines kiegyenlitve,
ezert a keletkezett feszultseg ugyanakkora, de ellentetes! A kristalyon fellepo fesziiltseget
tobb ilyen racs sorba kapcsolodo fesziiltsege adja.
A piezovillamos jelenseg alapjan miikodik sok jelatalakito (pi. a kristalymikrofon,
a lemezjatszo hangszedoje stb.) es a gazgyujto is. Mikrofonokban es hangszedokben a pa-
ranyi deformacio 1-1000 mV-os fesziiltseget kelt, mig a gazgyujto hasab formaju tbmbje-
ben keletkezo feszultseg elerheti a 40 kV-ot is.
A feszultseg hatasara bekb'vetkezo elektrosztrikciot villamos jel mechanikai jelle
tbrteno atalakitasara hasznaljuk (pi. piezo hangszorok, zummb'gok, ultrahang eloallitok
stb.), mig a piezovillamos anyagok ket hatasat egyutt a rezgo- es sziirokvarcokban (elekt-
romechanikus savsziirok) alkalmazzuk. Az utobbiakban a jobb hatasfok erdekeben a tap-
lalo valtakozo feszultseg frekvenciaja megegyezik a mechanikai rendszer rezonancia
frekvenciaj aval.

9.3 A kapacitas

Az elektromos toltest egy testen (annak feliileten) helyezhetjiik el. Minden test al-
kalmas to'ltesek befogadasara, tarolasara. A testeknek ezt a tulajdonsagat toltes befogado
kepessegnek, idegen szoval kapacitasnak nevezziik es C -vel (capacitas) jeloljilk.
Egy rendszer kapacitasa annal nagyobb, minel tobb toltes teheto ra kis feszultseg
mellett:

140
A toltesnek es a feszultsegnek a hanyadosa (a kapacitas) jellemzo az adott
rendszerre, es annak csak szerkezeti kialakitasatol, es a benne talalhato dielektri-
kumtol fiigg.
Az osszeftigges alapjan a kapacitas mertekegysege As/V.

1 As/V = I F (farad).

Az elnevezes Faraday nevebol szarmazik, aki az elektrolizisen kivul az elektromos


es magneses terrel is foglalkozott. 1 F kapacitasa van annak a rendszernek, amelybe
1 As toltest teve 1 V feszultseg lep fel.
Az 1 F igen nagy kapacitas, ezert a gyakorlatban csak kisebb (jxF, nF, pF) ertekek-
kel talalkozunk. Jegyezzilk meg, hogy minden testnek van kapacitasa!

Pelda: Mekkora kapacitasa van az 1 cm sugaru gb'mbnek?

C = Q/U = D A/U = E O er E -All]. Felhasznalva, hogy A = 4 r^ TC (a gomb fel-


szine), es E = Uld, amelynek most E = Ulr felel meg, a C = e0 er 4 r -n osszefuggest
kapjuk. A kapacitas tehat egyenesen aranyos a gomb sugaraval. r = 1 cm eseten:
C=8,86 -10-12 - 1 - 4 -10-2 -3,14 = 1,11 1(H2 F = 1,11 pF.

9.4 A kondenzator

9.4.1 A sikkondenzator
A kapacitas jelentosen megnovekszik, ha a to'ltesek
tarolasara hasznalt vezeto test melle egy masikat helye- Fegyverzetek
ztink. A toltes tarolasara keszitett technikai eszkozoket A
kondenzatoroknak (siiritoknek) nevezziik. A kondenza- felUlettel
torok legegyszeriibb valtozata a 9-20.abran lathato sikkon-
denzator. Dielektrikum
A ket sik femlemez (fegyverzet) kozott szigetelo
(dielektrikum) van. Hatarozzuk meg a rendszer kapacita-
sat! Az A feliileten Q - D A toltes van, igy:

Q
u U U
a) b)
Az E = U/d osszefuggest felhasznalva es az egysze-
rusitestelvegezve: (a) 6s a kondenzator rajzjele
(b)

141
vagyis nagy a kapacitas, ha a kondenzator fegyverzetei kozel vannak egymashoz, feliile-
tilk nagy, es a szigeteloanyag nagy dielektromos allandoval rendelkezik. Jegyezziik meg,
hogy A -ba a feltileteknek csak az a resze tartozik, amelyek egymassal szemben vannak!
Az ellenallas utan a kondenzator az elektronika masik leggyakrabban hasznalt al-
katresze. Az idealis kondenzator a negyedik eddig megismert aramkori elem.
Rendezztik at a C = QIU osszefiiggest U-ral

Ez az b'sszefiigges a kondenzator fegyverzetei koz6tt fellepo fesziiltseget mutatja


meg. Hatasara a dielektrikumban E tererosseg alakul ki, amely a szigeteloben polariza-
ciot, nagy tererosseg eseten atiitest okoz. A dielektrikum anyagatol es vastagsagatol
fiiggo azt a legnagyobb fesziiltseget, amelynel a kondenzator dielektrikuma meg biz-
tosan nem karosodik, a kondenzator nevleges fesziiltsegenek nevezziik. A kapacitas
es a nevleges feszilltseg a kondenzator legfontosabb jellemzqje, ezert a kondenzator ha-
zan is feltilntetik. Az osszefugges harmadik alakja:

Ez a C kapacitasii kondenzatorban az U fesztiltseg fellepese mellett tarolt toltesek


mennyiseget mutatja meg. A toltesek bevitelet (felhalmozasat) a kondenzator feltoltese-
nek, az ezzel ellentetes folyamatot (a toltesek eltavolftasat) a kondenzator kisiltesenek ne-
vezzuk. A feltolto'tt kondenzator egyik fegyverzeten pozitiv, a masikon negativ toltesek
vannak, melyek kolcsonosen feltetelezik egymast, es mennyisegiik azonos (+Q, illetve -
0. Ez az allapot Q mennyisegii to'ltes szetvalasztasaval keletkezett, ezert kisuteskor (a
toltesek kiegyenlitodesekor) eppen Q toltes aramlik at, es ezzel mindket oldal toltottsege
megszunik. A kisiites a fegyverzetek vezetovel vagy ellenallassal torteno osszekb'tesevel
lehetseges.

Peldak:

1 . Mekkora kapacitasa van annak a kondenzatornak, amelyet egymastol 1 mm ta-


volsagra levo 2 db 20x20 cm-es aluminium lemez alkot? Mennyi lesz a kapacitas, ha a
lemezeket 10. cm-rel eltoljuk egymashoz kepest?

A lemezek kozott levego van, ezert er = 1 .


d = 10-3 m> A = 20 cm 20 cm = 400 cm2 = 4 10-2 m2.

-- = 8,86-10- 1 2 'l-^ = 354,4-10-


--1 2 F =354,4 pF.
d 10~
A lemezek eltolasa utan az egymassal szembenezo feluletek eppen a felere csok-
kennek (9-21. abra), igy a kapacitas is fele lesz: 177,2 pF.

142
20 cm 10cm> 10cm
Aktiv resz
9-21.abra
Sikkondenzator a peldahoz

2. Mennyi toltes van a 2,2 uF-os kondenzatorban, ha fegyverzetei kozott 200 V fe-
sziiltseg merheto?

Q = C [ 7 = 2 , 2 - K H F '200V = 4,4-10-4AS.

9.4.2 Kondenzator megoSdasok

9.4.2.1 Allando kapacitasu kondenzatorok

A gyartas soran arra torekszenek, hogy az adott kapacitas mellett a kondenzator


geometriai merete minel kisebb legyen. A fegyverzeteket ezert vekony aluminium folia
vagy eziist reteg alkotja, a dielektrikum pedig levego helyett olyan vekony miianyag fo-
lia, keramia vagy oxidreteg, amelynek relativ dielektromos allandoja nagy. A fegy-
verzeteket gyakran hen-
ger formajura keszitik

ve tobb retegii sikot al-


kalmaznak (9-22.abra). A
tekercselt es a tobbretegii
H
vagy feltekercselik, illet- cHs*!h-o

SIR Hengeres Tekercselt TObbretegu sik

forma a fegyverzetek 9-22.


mindket oldalat kihasz- Kondenzatorok szerkezeti kialakitasa
nalja, ezert az aktiv fe-
Itilet csaknem ketszeres. Papir
Megkulonboztetunk:
- papi'r es metall-papir,
- polisztirol,
- polieszter es metallizalt polieszter,
- polipropilen es metallizalt polipropilen,
- keramia, es
- elektrolit kondenzatorokat. Alumfnium folia
A papir es a polisztirol kondenzator altala-
9-23.abra
ban tekercselt kivitelu (9-23.abra), a polieszter es
A papfr kondenzator szerkezete
a polipropilen tobbretegii sik is lehet. A metal-
lizalt valtozat azt jelenti, hogy a kondenzatornak
nines killon fegyverzete, azt a dielektrikum ket oldalara felparologtatott aluminium vagy
eziist reteg alkotja. Merete emiatt kisebb.

143
A keramia kondenzatoroknak ket jellegzetes szerkezeti felepitese van: az egyik a
tarcsa, amely a sik valtozatnak felel meg, a masik a henger, amelynel egy keramia cso
kulso es belso palastjara felvitt eziist
bevonatok mint koncentrikus henge- , Keramia EzOst bevonat
rek alkotjak a fegyverzeteket (9-24.
bevonat
abra). A fegyverzetek konnyebb kive-
zetese erdekeben a belso reteget az
egyik oldalon a kiilso felilletre is ki-
hozzak. Keramia os6
\o
Ez eddig megismert 6'sszes Kivezetd
kondenzator a dielektrikum anyagarol
kapta a nevet. Az elektrolit konden- a) b)
zatornal azonban ez a szabaly nem er- 9-24.abra
venyes, mert az elektrolit nem dielekt- Teresa (a) es cs6 (b) keramia kondenzator
rikuma a kondenzatornak, hiszen az
vezeto folyadek. Ez a kondenzator a nevet a mukodesi elvrol kapta, es dielektrikuma oxid
reteg.
Az elektrolit kondenzatornak / Boiyhositottaiuminium
(roviditett neven ELKO) ket alap ti-
pusa letezik. A hagyomanyos alumi-
nium, es a korszeriibb tantal ELKO.
(dielektrikum)
Az aluminium valtozatnal a
pozitiv fegyverzet aluminium folia,
amelynek feliiletet vegyi kezelessel ^- Elektrolit
(itatos parpirban)
erdesitik (bolyhositjak), majd oxidal-
jak. Az aktiv felulet (A) igy 10-16-
^Aluminium folia
szorosra novekszik, a vekony (10~3-
10~9 mm vastag) oxidreteg pedig na-
gyon jo szigetelo, a relativ dielektro- 9-25.6bra
mos allandqja kb. 10. A masik (nega- Az elektrolit kondenzator szerkezete
tiv) fegyverzet csak folyadek (elekt-
rolit) lehet, mert csak ez kepes a bolyhositott feliiletet pontosan kovetni, kivezetonek
pedig kezeletlen aluminium foliat hasznalnak (9-25.abra). Az elektrolitot itatospapirban
taroljak, a parolgast az elektrolitba kevert glycol-lal csokkentik. A fenti megoldas le-
hetove teszi, hogy a kis meret ellenere a kapacitas oriasi (1-10 000 uF) legyen.
Az oxidreteg vastagsaga legfeljebb 0,7 um lehet, ezert 450 V-nal nagyobb nevle-
ges fesztiltseggel nem gyarthato.
Az aluminiumon kiviil ujabban tantalt hasznalnak. A tantal kondenzator pozitiv
elektrodaja tantalpor, dielektrikuma pedig tantalpentoxid. Az elektrolit nagy vezetokepes-
segu sav, vagy a pozitiv elektroda oxidjara felvitt felvezeto tulajdonsagii manganoxid
(szilard dielektrikum). Ugyanakkora kapacitas sokkal kisebb geometriai meretek mellett
alakithato ki, mint aluminium elkonal.
Az elektrolit kondenzatorok polarizaltak, a pozitiv polust mindig az oxidalt elekt-
rodara (anod) kell kapcsolni.

144
9.4.2.2 Valtoztathato kapacitasu kondenzatorok

Az elektronikaban valtoztathato ka- Alloresz


pacitasu kondenzatorokra is sztikseg van. A C csbkken
kapacitas valtoztatasa altalaban az egymas-
sal szembenezo fegyverzetek elforgatasaval
tortenik (9-26.abra). A dielektrikum altala- C nbvekszik
ban levego, miniatur kivitelnel polietilen fo-
lia.
Forgor6sz
A kapacitas az elfordulasi szog ffigg-
Hatesos felUlet
venyeben tb'bbfele modon valtozhat, melyet
a) b)
a lemezek alakja hataroz meg. 9-26.abra
Aramko'rok kapacitasainak kiegyenli- A forgd kondenzator elve (a) es rajzjele (b)
tesere szolgalnak a trimmer kondenzatorok.
Ezek kapacitasa kicsi (0,1-30 pF), es a kivant erteket csavarhuzoval lehet beallitani.

9.4.3 A kondenzator energiaja

A feltoltott kondenzatorban elektromos tfiltes, fegyverzetei kozt pedig feszultseg


van, ezert mint egy generator energiaval rendelkezik. Az energiat a 4.1 alfejezet szerint a
W= Q U osszefugges szerint kellene kiszamitani, azonban Q es U most kolcsonosen
fugg egymastol. A tarolt energia pontos meghatarozasahoz ezert vegezztink egy gondolati
kiserletet!
Tegyilnk a kondenzatorba egymas utan 1-1 elektront (9-27.abra)! Az elso utan a
feszultseg U0, az energia pedig q U0 lesz. A kovetkezo hatasara a feszultseg f/0-val
novekszik, vagyis 2 U0 lesz, ezert ennek energiaja mar q - 2 U0, a harmadike q- 3 U0
stb. lesz. Az elektronok energiai egy-egy teglalap tertiletenek felelnek meg, es az eredo
energia ezen teriiletek osszege, vagyis a Q alapu es U magassagu derekszogii haromszog
teriilete. Egy adott Q\t es a hozza tartozo U\t kivalasztva a W= Q\ U\t egy teglalap teruletet adja

eppen a fele:

W---Q-U. U/

A Q= C U osszefliggesthelyettesitve:

Nagy feszultseg es nagy kapacitas eseten az


energia is jelentos. Ezt hasznaljuk fel pi. fotozaskor a
villanokesziilekekben. 9-27.abra
Az energia meghatarozasa

145
A kondenzator a tolteset es energiajat hosszu ideig megorzi, ezert egy feltoltott
kondenzator halalos aramiitest okozhat. A balesetet a nem hasznalt kondenzator kisutese-
vel (kivezeteseinek rovidrezarasaval) elozhetjiik meg.
Pelda: Mennyi energia es toltes van a fotozasra hasznalt villanokesztilek kon-
denzatoraban, ha annak kapacitasa 500 juF, es 450 V-ra van feltoltve?

W = --C-U2 =--500'10- 6 F-450 2 V2 =50,6 Ws.


2 2

Q = C U= 500 lO-6 F 450 V = 0,225 As.

9.4.4 A kondenzator vesztesegei


A feltoltott kondenzator egy bizonyos ido utan elveszti tolteset, magatol kisul. Az
onkisiilest a dielektrikum nem tokeletes szigetelese, vagyis vegtelennel kisebb ellenallasa
okozza. A kiegyenlitodes a kondenzatoron belill, a dielektrikumon at tortenik, ezert atve-
zetesnek nevezziik.
Az atvezetes merteket a dielektrikum szigetelesi ellenallasaval
/fsz-szel fejezziik ki. A gyakorlatban alkalmazott kondenzatoroknal
,SSZ = 104-1015 Q, altalaban 106 Q felett van.
A fegyverzetek ko'zti feszilltseg polaritasat periodikusan cserel-
getve (valtakozo fesztiltsegu iizem) jelentos polai'izacios veszteseg is
fellep, mely a szigeteloanyag melegedeset okozza. Az atvezetes es a
polarizacios veszteseg egyiitt a kondenzator eredo veszteseget adja. g _ 28
Jegyezztik meg: az atvezetes egyen- es valtakozo feszilltsegen ^ kondenzator
egyarant fellep, a polarizacios veszteseg viszont csak valtakozo fe- helyettesitd
sziiltsegen jelentos! kapcsolasa
Az eredo veszteseget a kondenzatorral parhuzamos kapcsolodo
ellenallassal fejezziik ki (9-28.abra). Rv mindket veszteseget tartalmazza. Ez a kondenza-
tornak mint alkatresznek az egyszerusitett helyettesito kapcsolasa.

9.4.5 Kondenzatorok kapcsolasa

9.4.5.1 Parhuzamos kapcsolas


A kondenzatorokat az ellenallasokhoz hasonloan sorosan, parhuzamosan es vegye-
sen kapcsolhatjuk.
Parhuzamos kapcsolasban a kondenzatorokra azonos (U) fesziiltseg jut. Hatasara a
kapacitasukkal aranyos toltes halmozodik fel (9-29. abra). Az eredo toltes az egyes kon-
denzatorok toltesenek Qsszege: Q = ?i + Qi + Q?,- A toltest a kapacitassal es a feszult-
seggel kifejezve: Q\~C\- U,
Q2=c2-u,
63 = C3 U.
3-U, amelybol

146
Mindket oldalt [7-val osztva:

A bal oldali Q/U eppen a kapcsolas eredo


,"f
o

u = azo
U azonos
1OS
1 1
&
__L,^L__
Q =Q.. +
+

Q2+Q3
C3

Q3

kapacitasat adja, ezert


C= Cy- c 2 + c 3

C 1 +C 2 +C 3 -
9-29, abra
Kondenzatorok parhuzamos
Szavakban: Parhuzamos kapcsolasban a ka- kapcsolasa
pacitasok osszegzodnek. Az eredo nagyobb a kap-
csolast alkoto barmelyik kapacitasnal. Azonos kapacitasok eseten: C = n Cl.

9.4.5.2 Soros kapcsolas


Soros kapcsolasban (9-30.abra) az osszekapcsolt kondenzatorok toltese lesz azo-
nos. Tegyunk pi. az A ponton az elso kondenzator leraezere Idb elektront. A lemez nega-
tiv lesz, es megoszto hatast gyakorol a mellette levore: elektronjat az osszekoto vezeteken
kereszttil a kovetkezo kondenzator lemezere taszitja. A hatas tovabbterjed az utolso kon-
denzatorig, es a B kivezetesen at egy elektron a generator pozitiv polusara tavozik. Min-
den kondenzatorban igy azonos tb'ltes (1 db elektron) tarolodik, es kapacitasatol fuggoen
U\, C/2 es C/3 fesztiltseg lep fel. A fesziiltsegek osszeadodnak:

e e
A fesziiltsegeket a kapacitassal es a toltes-
sel kifejezve:

Q Q+ Q + Q
r P .
C- Oi Oo ^3
A

A kozos Q-val egyszeriisitve: Q = azonos

1 1 1 1
I 1 f_4 1 c C3
C1+ C24
c~ c\
9-30.abra
Az osszefugges nem az eredot, hanem an- Kondenzatorok soros kapcsolasa
nak reciprokat adja. Jegyezziik meg, hogy a soros
kapcsolas eredqje mindig kisebb, mint a kapcsolast alkoto legkisebb kapacitas! Szamita-
sokban nem erdemes az ertekeket faradra atszamitani. pF-ban, nF-ban es jiF-ban egyarant
szamolhatunk (az eredot is ebben kapjuk), de azonos mertekegyseget kell hasznalni.
Ket kondenzator eseten a rendezes utan egy matematikailag sokkal egyszerubben
kezelheto osszefuggest kapunk:

147
1 1 1 C2 , C, C 2 -C,
vagyis
c f
Uj
1
fL/2

fL-j C2 Q C2 C j. f 2
GI +C

c C2 ' Cl
C1 + C2

Azonos kondenzatorok eseten az eredo: C = Cj/n.

Figyeljilk meg, hogy az 6'sszefuggesek alakja hasonlit az ellenallasok kapcsolasa-


nal megismertekre, de a reciprokos most nem a parhuzamos, hanem a soros kapcsolas
eredqjet adja.

9.4.5.3 Vegyes kapcsolas

Vegyes kapcsolasokat az ellenallas halozathoz hasonloan beliilrol kifele haladva


egyszeriisitunk (9-31 .abra).

T ic * i- ^H MV
MV

R-, zri
2 ~Y ic * >A
| "
, r _ B
J4 T Mi

r^ 1
-+ -~ c =c H
1 1 ;
CAA r ~ o
0 r1 cr
CA C3

9-31.
A vegyes kapcsolas lebontasa

Peldak:

1. Mekkora a 9-32.abran lathato kapcso- C1 = 600 pF


las eredo kapacitasa? C 2 = 0,024 p
C3 = 10 nF
A kapcsolasban pF, nF es uF ertekek
egyarant elofordulnak. Ilyen esetben minden C4 = 2 nF
erteket vagy alapegysegre (F-ra), vagy a leg-
celszerubb mertekegysegre (most nF-ra) kell 9-32.abra
atszamitani, es az eredmenyt is ebben kapjuk. Kapcsolas a peldahoz
Az uj ertekek: Q = 0,6 nF, C2 = 24 nF,
C3 = 10 nF es C4 = 2 nF. C3 es C4 parhuzamos eredqje 10 nF + 2 nF = 12 nF. Ez kap-
csolodik sorosan C2-vel, es az eredqjiik: 24 127(24+12) = 8 nF.
A teljes eredo: 0,6 nF + 8 nF = 8,6 nF.

148
2. Mekkora a 9-33.abran Cj kapacitasa?

C\s C2 sorosan kapcsolodik, ezert toltesiik azonos.


"Tb C 2 = 0,3
C2-ben Q = C2 U= 0,3 1Q-6 15 = 4,5 1Q-6 As toltes ta-
,15V
rolodik. A soros kapcsolas miatt a fesztiltsegek b'sszegzod-
nek, igy Cren: U- 60V-15 V = 45V van, a kapacitasa
Pedig: 9 33 abra
C, - Q/U - 4,5 10-6/45 = 0,1 10-6 F = 100 nF. KapcsoSa plldahoz

9.4.6 A kondenzator feltoltese es kisiitese

9.4.6.1 A feltoltes folyamata

A C kondenzatort az U0 fesztiltsegu generatorrol


egy R ellenallason at fogjuk feltolteni, majd kistitni, ugy
ahogy ez a valosagban is tortenik (9-34.abra). R ugyanis s^*. \r is van, ha kiilon nem epitjuk be,

to vezetek es a generator is belso ellenallassal rendelke- *


zik.
Alap allapotban a K kapcsolo a 2-es helyzetben
all. Ekkor a kondenzator toltetlen, igy nines fesziiltsege 9-34. abra
Kapcsolas a ioltes es a kisiites
sem. t/c = 0. A kapcsolo atvaltasakor U0 feszultseg keriil vizsgalatahoz
az R es C elemekbol allo soros halozatra, de Uc
tovabbra is nulla marad, hiszen a kondenzator
meg Ures, es feltb'ltesehez ido sziikseges. A most
is ervenyes U0= t/R + Uc hurok torveny igy
U0 = t/R-re egyszeriisodik, vagyis a bekapcsolas
pillanataban a teljes feszultseg az R ellenallasra
jut, es arama /0 = U0/R lesz. Ez az dram tolti C-t,
amelynek fesziiltsege nullarol indulva a beszal-
litott toltesek mennyisege szerint emelkedik.
Rovid ido mulva a kondenzatornak Uc
feszultsege lesz, az ellenallasra juto feszultseg
pedig eppen ennyivel csokken. t/ R = U0-U^
lesz, es ezzel aranyosan csokken arama, azaz a
tolto aram is. A kisebb aram miatt a toltodes es
Uc novekedesenek iiteme is csokken, es Uc csak
vegtelen ido mulva eri el U0 erteket (9-35.abra).
Ekkor az ellenallasra juto feszultseg es aram is
nulla lesz.
Vegytik eszre!
1. A bekapcsolas pillanataban, vagyis tol-
tetlen allapotban a kondenzator rovidzarkent vi- 9-35.abra
selkedik. Az aramot csak a vele sorosan kapcso- A fesziilts^g 6s az aramer6ss6g
lodo ellenallas korlatozza. valtozasa tolteskor

149
2. A kondenzator csak a generator fesziiltsegenek elereseig toltodik.
3. Feltoltott allapotban aram nem folyik, a kondenzator szakadaskent viselkedik.
Az aramnak es a feszultsegnek a valtozasa matematikai formaban is felirhato:

VcUn-l-e e s / ' I0 e R'c , ahol I0 = ese = 2,7182.


R

9.4.6.2 A kisiites folyamata

A kapcsolo alap helyzetbe torteno visszavaltasakor az aramkor a generatorrol le-


kapcsolodik, es olyan zart aramkor keletkezik, amely csak a sorosan kapcsolodo R es C
elemekbol all. A feltoltott kondenzator ekkor UQ fesztiltsegu generatorkent viselkedik.
/0 = UJR aram alakul ki, mely a kondenzatort R-sn at kisiiti. Az aram a tolto aramhoz ke-
pest ellentetes iranyu. A kondenzator toltese es feszultsege, ennek kovetkezteben a kisiito
aramerosseg is csokken, es / = ido mulva mindketto nulla lesz (9-36.abra).

A feszults6g s Sramer6ss6g valtozasa kistlteskor

Figyeljiik meg, hogy az aramerosseg a bekapcsolas pillanataban a legnagyobb fel-


tolteskor is es kisiiteskor is! Ha R-et csak az 6sszekot6 vezetek ellenallasa helyettesiti I0
rendkivul nagy lehet, es a kondenzator karosodhat. 100 V-os fesziiltseg es 0,01 Q-os el-
lenallas eseten egy pillanatig pi. 100 V/0,01 Q = 10 000 A erossegii aram folyik.

9.4.6.3 Az idoallando

Az idoallando a toltodes es a kisiites fo-


lyamatat jellemzS mennyiseg. A jele: T (tau).
Tetelezziik fel, hogy toltodes kOzben az aram
allando (/0) marad! A teljes feltolteshez ekkor
Q = C U0 toltes es Q =!0't miatt t = QII0
ido sziikseges (9-37.abra).
Ezt az idot R C hatarozza meg, mert

C-U0 C-U0 -R
R-C. T=R-C
USL ' U0
R
9-37. Sbra
Az id6alland6 6rtelmezese

150
A kezdeti /0 aramertekkel tehat R C ido alatt es egyenletesen novekedve erne el a
feszultseg az U0 erteket, es az aram is ennyi ido alatt csokkenne nullara. Ez az ido nem
fiigg a feszultsegtciJ, csak a kapcsolasi elemek erteketol, vagyis az R C szorzat az
aramkorre jellemzo mennyiseg. Ezt nevezziik idoailandonak, a jele: t. i rnertekegysege
az elozoek alapjan: s.

A valosagban T ido alatt a kondenzator csak t/0(l-l/e)-ig vagyis U0 63%-aig t8l-


todik fel, illetve t/0/e-ig azaz U0 37%-aig sill ki (9-38.abra). Emlekeztetoul e = 2,7182.
J cA

9-38.abra
Az iddallandd tolteskor (a) es kisuteskor (b)

A gyakorlatban a folyamatot 5t ido


utan befejezettnek tekintjilk. Az ehhez tartozo
100% r
ido a feltoltesi, illetve kisutesi ido (9-39.ab-
ra).
Az elektronikaban az idoallando segit-
segevel tudjuk megmagyarazni azokat az elte-
reseket, amelyeket az aramkorok az ugrassze-
riien valtozo feszilltsegen vagy aramerosse-
gen okoznak, sot a kondenzator Rsz szigetele- T 2T 3T 4T 6T
si ellenallasat is meghatarozhatjuk T alapjan. Feltftltesi - kisOtgsi Ida
Ez ligy tortenik, hogy a kondenzatort feltolt-
jiik valamekkora feszultsegre, es megmerjuk 9-39.abra
mennyi ido alatt csOkken ez le a 63%-kal. Ek- A feltoltesi es kisutesi id6 ertelmezese
kor t = T es Rsz = r/C.

9.4.6.4 A toltes es a kisutes kuionieges esetei

Az elozoekben a kondenzatort Uc = 0 fesziiltsegrol indulva toltottiik es ugyaneny-


nyire suto'ttuk ki. Elektronikus aramkorokben gyakran elofordul, hogy az U0 fesziiltseggel
feltoltott kondenzatorra mas feszultsegii generatort kapcsolunk, es ennek fesziiltsegetol
filggoen tovabbtoltes, kisutes, illetve ellentetes kisutes majd feltoltes valosul meg (9-40.
abra).

151
"c
uc
15V
15V 6V

6V
6V

-15V
t t
a) b) c)
9-40. Sbra
A feszults^g 6s aramer6ss6g valtozasa kisuteskor

Figyeljuk meg, hogy az a) esetben a 6 V-os kondenzatort 15 V-tal tovabbto'ltjuk!


A novekedes 9 V, es az idoallando is erre vonatkozik, vagyis T-hoz 0,63 9 V = 5,67 V-
os novekedes es 6 V + 5,67 V = 11,67 V tartozik. A b) esetben a 6 V-os generator "tolti"
a 15 V-os kondenzatort, vagyis kisutes tortenik. A valtozas most is 9V, de T-nal
0,37 9 V = 3,33 V-os a csokkenes, vagyis 6 V + 3,33 V = 9,33 V lesz a fesziiltseg.
Nagyon erdekes a c) valtozat, amelynel a +6 V-ra toltott kondenzator elobb kisiil,
majd -15 V-ra toltodik. A valtozas 21 V, T-nal 0,63 21 V = 13,23 V, melyet most +6 V-
tol indulva szamoltunk, igy T-nal a fesziiltseg 6 V - 13,23 V = -7,23 V. Erdemes megje-
gyezni, hogy amennyiben a pozitiv es a negatfv fesziiltseg erteke azonos, a gorbe a t ten-
gelyt kb. 0,7 T-nal metszi.

Ellenorzo kerdesek:

1. Mit nevezunk tererossegnek es milyen mertekegysegei vannak?


2. Milyen jelensegek jatszodhatnak le villamos terben, es mi ezek lenyege?
3. Hogyan valtoztatja meg a tererosseget a dielektromos allando?
4. Mi tortenik az anyagban polarizaciokor es attiteskor?
5. Mitjelent az elektrosztrikcio, a ferroelektromossag es a piezovillamossag?
6. Mitol fllgg egy kondenzator kapacitasa?
7. Milyen jellemzo kondenzator megoldasok vannak?
8. Milyen jellemzoi vannak egy kondenzatornak?
9. Hogyan hatarozhato meg a kondenzatorban tarolt toltes es energia?
10. Hogyan hatarozzuk meg a kondenzatorok eredo kapacitasat soros. parhuzamos es ve-
gyes kapcsolas esete~n?
11. Hogyan valtozik egy kondenzator feszultsege es arama feltoltes e"s kisutes kb'zben?
12. Mit fejez ki, es hogyan hatarozhato meg az idoallando?

152
10. ELEKTROMOS ARAM KULONBOZO
KOZEGEKBEN

Ebben a fejezetben az elektrotechnika es az elektronika kozti kapcsolatot alapo-


sabban megvizsgaljuk, es az eddig szerzett ismeretek birtokaban valaszt keresunk az 1.fe-
jezetben felvetodott nagy kerdesre: Miert a vakuumban, a gazokban es a felvezetokben
aramlo tolteshordozok altal okozott jelensegeken alapszik az elektronika?

10.1 Elektromos aram legures terben

10.1.1 Az elektron mozgasa homogen villamos terben


A kovetkezokben legures ter alatt olyan teret ertunk, amelyben csak a mi kiserleti
tolteshordozoink, megpedig szabad elektronok talalhatok. A gyakorlatban ilyet megvalo-
sitani nem lehet, az elerheto vakuum merteke KH-Kh6 Pa. Ekkora legritkitasnal a ter
minden cm3-eben meg 108-1010 db molekula talalhato, de ezek zavaro hatasa mar elha-
nyagolhato, ezert iitkozesek nelkiili idealis aramlast tetelezhetiink fel.
Alakitsunk ki a 10-1.abra szerinti homogen villamos teret! A lemezek ko'zott
E = U/d tererosseg lesz. Helyezziink egy elektront a negativ elektroda (katod) melle,
melyre igy F = q-E ero hat! Az elektronnak azonban tomege is van, es Newton torvenye
szerint F= m a tehetetlensegi ero is hat ra. A ket ero egymassal egyenlo: q E = m-a,
amelybol a gyorsulas:

fj ^
q-E.
J
*$
m F = q-E
-q-- -F <
Tanulsag: A legures terben mozgo toltes- O- ---<
hordozot az elektromos ter gyorsftja.
Ha az elektron kezdosebessege nulla, t ido
miilva v = a t sebessegre kepes felgyorsulni. Hata-
rozzuk meg erteket a pozitiv elektroda (anod) elere-
sekor!
+
A gyorsulva befutott utat a d = t2 osszefug- U o-

10-1.3bra
ges adja, amelybol futasi ido adodik. Ezt a Elektron mozgasa homogen
elektromos terben
1 = a t osszefuggesbe helyettesitve:

= a-t = ci-
rri

153
E helyere E = U/d-t behelyettesitve, majd d-\el egyszeriisftve:

vagyis a vegsebesseg nem fugg az elektrodak kozotti tsivolsagtol csak a fesziiltsegtol,


annak negyzetgyokevel aranyos: v ~ -Ju. Lathato az is, hogy nagy tomegu tolteshordozo-
nak (pi. ionnak) kisebb a gyorsulasa es a vegsebessege is.
Legyen a feszultseg 1 V! Behelyettesitve es a szamitast elvegezve:

2-L6-10" 19 As
I V =5,93-105 m/s
9,MO'-31
J1 kg

erteket kapunk, mely olyan nagy, hogy mar a relativisztikus hatasok is ervenyestilnek. A
relativitaselmelet ertelmeben m novekszik, ezert 1 V-nal a sebesseg csak 5,29 105 m/s
lesz, es az elektron a 300 000 km/s erteket (a feny sebesseget) soha nem kepes elerni (10-
2.abra). Kiszamfthato, hogy ehhez (a relativisztikus hatasok nelkiil) 511 875 V kellene.
v/
[m/s]
300 000 km/s
3-10
2,82 -10 C
1V 5,29-10 s m/s
2-10 8 + 10V 1,875-10 6 m/s
10 2 V 5,928-10 5 m/s
1,64-10
10 3 V 1.872-10 7 m/s
108+ 10 4 V 5,84-10 7 m/s
10 5 V 1,64-10 8 m/s
5,84-10' 10 6 V 2,82-10 s m/s
H 1
104 105 10

A sebesseg valtozasa a relativisztikus hatcis miatt

Az 1 V-hoz tartozo sebesseg erteket a mozgasi energia W = m- v2 6'sszfuggesbe


helyettesitve az 1 eV-hoz tartozo energiat kapjuk, amelyet a 2. fejezetben ismerttink meg:

\
Ws = 0,16aJ.

Kiszamithato az a feszultseg is, amely az elektronnak a termikus sebessegre gyor-


sitasahoz szukseges. A termikus atlagsebesseg (2.6.2 pont):

1 T1
, amelynek azonosnak kell lenni v = .1- U -val.

154
Szobai homersekleten (300 K) ennek 26 mV felel meg, vagyis 26 mV feszultseg
kellene az elektron ugyanakkora sebessegre torteno gyorsftasahoz, mint amennyivel a
kristalyban a homozgas miatt rendelkezik. A 26 mV-ot ezert termikus fesziiltsegnek
nevezzukes f/m-val jeloljiik:
N=ailando
k-T
= 26mV
lh q
Ezt az b'sszefuggest erdemes
megjegyezni, mert az elektronikus
alkatreszek mukodesenek vizsgala-
takor tobbszor is sziiksegunk lesz
ra! 10-3.abra
A 2.4.3 pont szerint az aram- A jelleggorbe alakja, ha az aramerdsseg >/U-tol filgg
erosseg egyenesen aranyos a toltes-
hordozo sebessegevel, ami most Vt7-val aranyos. Legures terben idealis viszonyok mel-
lett ezert az aramerosseg is a feszultseg 1/2-ik hatvanyatol fligg, vagyis az aramerosseg
nem az Ohm torveny szerint (nem linearisan) valtozik (10-3.abra).

10.1.2 A tertoltes hatasa


Sok tolteshordozo eseten a terben elhelyezkedo es mozgatni kivant elektronok un.
tertoltest alkotnak, igy az anodrol indulo erovonalak egy resze nem a katodon, hanem raj-
tuk vegzodik (10-4.abra). Az anodhoz kozelebb levo elektronok "elarnyekoljak" a teret a
messzebb levoktol, igy a katodhoz kozeli elarnyekolt terreszbe kevesebb erovonal jut be
(a tererosseg kisebb), es az itt tartozkodo elektronok nem, vagy csak kis mertekben
gyorsulnak. A tererosseget (E) novelve (b abra) az erovonalak szama es ezzel a
vezetesben reszt vevo elektronok szama (N) megnovekszik. N tehat aranyosan novekszik
a feszultseggel. Mivel az
aramerosseget N es v szor- E = kicsi E = nagy
zata hatarozza meg, az aram-
erosseg A^ miatt U-val, v mi-
att Vt/-val, Qsszessegeben
I 1 o
e<
U- 4lJ = U-U2 = U2 -del
e
aranyos (10-5.abra). Ez az
un. 3/2-es torveny es az
elektroncsovek jelleggorbeje-
nek meghatarozasara hasz- Nem gyorsuto elektron Gyorsul6 elektron

nalhato. a) ., , . b)
10-4.abra
A tertoltes hatasa

155
N=Slland6
Ha a elektronok aramlasat a ka- I / \d kozb'tti terben egy kiegeszito

elektroda elektromos terevel befolya-


solni szeretnenk, akkor ezt a katod ko-
zeleben kell elhelyezni, mert itt meg
az elektronok kis sebesseggel halad-
nak. Ezt a torvenyszeriiseget hasznal-
- 1- 1- 1- 1- 1
juk fel a vezerelheto elektroncsovek-
nel, es ezen alapszik erosito tulajdon- 10-5.at>ra
saguk is. A 3/2-es jelleggOrbe keletkez6se

10.1.3 Az emisszio

10.1.3.1 Az emisszio fogalma esfajtai

Az emisszio tolteskibocsatast jelent. Segitsegevel juttathatunk elektronokat a


gyorsito t^rbe.
Egy anyagbol akkor tudunk elektronokat kileptetni, ha azok energiajat megnovel-
jilk. Vezetok (femek) eseten kisebb energia is elegendo, mert bennuk az elektronok egy
resze szabad. Emittalo anyagnak ezert elsosorban femet hasznalunk.
Azt a plusz energiat, amelyet meg kozolnunk kell az elektronnal, hogy a kristaly-
racsot elhagyhassa, kilepesi munkanak nevezziik, es W^-val jeloljUk. Az erteke fligg az
anyag fajtajatol. Az energiakozles tortenhet:
1. Hevitessel (termikus emisszio).
2. Megvilagitassal (fotoemisszio).
3. Elektronbombazassal (szekunder emisszio).
4. Eros elektromos terrel (teremisszio).

10.1.3.2 A termikus emisszio

A termikus emissziot Edison fedezte fel, ezert Edison-hatasnak is nevezik. Ez a


hatas az elektroncsb'vek mukodesenek az alapja. Az emisszio merteket az

I = A-a-r-e k'T

b'sszefugges fejezi ki, ahol / az emittalt elekt-


ronaram, A a kibocsato feliilet, W^ az anyagra
jellemzo kilepesi munka, a anyagi allando, Ta.
homerseklet es k a Boltzmann-allando. Az ex-
ponencialis o'sszeftiggesbol ko'vetkezik, hogy
nagyobb homersekleten az aramerosseg mere- 1000C
deken emelkedik (10-6.abra), ezert az iizemel-
10-6.abra
tetesi homersekletet (futo fesziiltseg) pontosan Az emisszibs aram fQgg^se a
be kell tartani. h6m6rs6klettol

156
Jellemzo emittalo anyag a fern wolfram, illetve a barium, a stroncium es a kalcium
oxidjainak kevereke.

10.1.3.3 A fotoemisszio

Fotoemisszio eseten az elektromagneses hullam (feny) energiajat hasznaljuk az


elektron kileptetesere. Az emisszio feltetele: h f > W^ (h a Planck-fele allando,/a hul-
lam frekvenciaja), vagyis csak meghatarozott szinii feny eseten kapunk elektronokat.
W^ kulonbozosege miatt anyagonkent mas-mas hullamhossz mellett lesz az
emisszio maximalis. Ezt nevezziik spektrum erzekenysegnek. A 10-7.a. abra a litium, a
kalium es a cezium spektrum erzekenysegenek valtozasat mutatja. Adott hullamhossz
eseten az aram egyenesen aranyos a megvilagitas erossegevel (b abra).
A fotoemisszio hatasfoka jelentosen megnovekszik, ha az anyag feltiletet a kilepesi
munkat csokkento ceziummal (Cs) vonjuk be. Gyakran alkalmazott fotoemisszios anyag
a fern ezust (Ag), az antimon (Sb) vegyiiletei, illetve ujabban a szilicium (Si) es a
gallium-indium otvozet, de lehet maga a cezium is. Femes tulajdonsagu anyagokra a nem
fern cezium csak oxidreteg kozbeiktatasaval viheto fel.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 "X
Ultraibolya LSthat6 tartomciny InfravOrOs
a) b)
A fotoemisszi6s aram fiiggese a hullamhossztbl (a) 6s a megvilagitas erossegetol (b)

A fotoemissziot fenyerzekelo es kepfelbonto eszkozokben (fotoellenallas, fotodi-


oda, fototranzisztor stb.) hasznaljuk.

10.1.3.4 A szekunder emisszio

Szekunder, vagy masodlagos emissziorol beszeliink, ha az elektront egy be-


csapodo masik elektron valtja ki. A lejatszodo folyamatot a 10.1.4 pont ismerteti. A
szekunder elektronok szamat a szekunder emisszios tenyezo (y) mutatja meg:

Szekunder elektronok szama


y= .
Becsapodo elektronok szama

y erteke anyagtol fflggoen 1-nel nagyobb (2-20) is lehet, vagyis a becsapodo elekt-
ronok megsokszorozodhatnak. Meg 50 feletti ertekek is elerhetok, ha az elektronokat
olyan celtargyba iitkoztetjuk, amelynek vastagsaga az elektronok behatolasi melysegevel

157
azonos. A lassu szekunder elektronok ilyenkor a celtargy hatoldalan lepnek ki.
Nagy emisszios tenyezovel rendelkeznek az alkalifemek oxidjai (MgO, BeO, CsO)
es a fotoemisszios anyagok, mig a legtobb fern es a szen (korom) y erteke kicsi, kb. 1.
A szekunder emissziot is foleg fotoelektromos eszkozokben hasznaljuk, de sokszor
mint nemkivanatos jelenseget (pi. az elektroncso anodjanal) szeretnenk megszuntetni.

10.1.3,5 A teremisszio

Az elektromos terrel megvalositott emissziot teremisszionak nevezziik. Fembol


mar szobahomersekleten is kilepnek elektronok, ha az anyag feluleten a tererosseg eleri a
109 V/m erteket. A jelenseget az atomok kimutatasara is alkalmas teremisszios mikrosz-
kopokban hasznaljuk, de teremisszios jelenseg lep fel nehany felvezeto eszkozben (pi.
Zener dioda, alagut dioda) is.
Mas felvezeto eszkozokben (pi. tranzisztorokban) a tb'lteshordozokat kis tererosseg
viszi az egyik retegbol a masikba. Eppen ezert ez nem teremisszio, hanem injekcio.

10.1.4 Az elektron beiepese fembe

A pozitiv elektrodaba (az anodba) nagy sebesseggel becsapodo elektronok kol-


csonhatasba lepnek annak anyagaval. A kolcsonhatas eredmenye az anod anyagatol es az
elektron energiajatol, azaz sebessegetol fugg.
1. Az elektronok kis resze a feluleten elhelyezkedo atomokrol rugalmasan (teljes
energiaval) visszapattan, es mint szekunder elektron visszater a gyorsito terbe.
2. Nagyobbik resze behatol a kristalyracsba es a sorozatos iitkozesek kozben foko-
zatosan elveszti energiajat, amelynek eredmenyekent az elektroda melegszik.
3. A melyebben fekvo elektronok az iitko'zeskor annyi energiat vesznek fel, hogy
szekunder elektronkent kilepnek a kris-
talybol.
A szekunder elektronok energia-
janak vizsgalatabol (10-8.abra) megalla- W0 a gyorsit6
pithato, hogy nagy energiajiiak azok, feszOlts6ghez tartozd
energia
amelyek visszapattannak, mig a kis ener-
giajiiak a kristaly belsejebSl lepnek ki.
Ennek az a magyarazata, hogy a nagyobb
sebessegu elektron vagy visszapattan, ^~~~- ' Wr
vagy olyan melyre hatol, hogy az onnan Felszlni Bels6 W
szekunder szekunder Visszapattan6
indulo szekunder elektron nem, vagy
csak kis energiaval kepes kijutni, hiszen
10-8.abra
visszafele haladaskor a kristalyraccsal A szekunder elektronok sz^manak megoszlasa
ugyanugy utkSzik, mint a belepo, igy se- energia szerint
bessege fokozatosan cso'kken.
A szekunder elektronok nem kepesek visszaterni a katodra, mert energiajuk keves
a gyorsito (szamukra fekezo) ter lekiizdesehez, masreszt a katodbol egymas utan erkezo
elektronok visszasodorjak oket az anodra, amelynek elobb-utobb atadjak energiajukat.

158
10.1.5 A disszipacio
A villamos terbol felvett energia az anodban elnyelodik, azt melegiti. A hove ala-
kulo teljesitmeny: P = U-I, ahol Ua gyorsito feszttltseg, / pedig a kialakulo aramerosseg.
Ha el akarjuk kerulni, hogy az anod a magas homerseklet miatt deformalodjon
vagy megolvadjon, illetve a katodhoz hasonloan emittaljon, huteni kell. A ho csak kivete-
les esetben veheto ki vezetessel, mert ekkor az elektrodak legmentes lezarasa es a gyorsi-
to feszultseg csatlakoztatasa nehezen biztosithato. Altalanosan alkalmazott modszer a ho
lesugarzasa, amit disszipacionak nevezilnk.
A disszipacios teljesitmenyt (P^) az anod feliilete es szine, illetve megengedett
maximalis homerseklete hatarozza meg. Nagy teljesitmenyhez ezert nagy (bordazott) fe-
liiletet, sotet (kormozott) bevonatot (szekunder emisszios hatasfoka is kicsi) es magas ol-
vadaspontii femet (vas, nikkel, wolfram), esetleg grafitot hasznalunk. A lesugarzott ho a
kornyezet targyaiban, alkatreszeiben nyelodik el, ahonnan elsosorban aramlassal tavolit-
hato el.

10.2 Femek vezetese

10.2.1 A toiteshordozok szama es sebessege


A femek vezeto anyagok, mert a kristalyban atomjaiknak minden Valencia elekt-
ronja szabad. Minden anyag mol-nyi mennyisegeben 6 1023 atom talalhato, ezert femek-
ben cm3-enkent 1022-1023 szabad elektron van. Ez oriasi mennyiseg, es mert az aram-
erosseg / = n q v -A, I akkor is nagy lehet, ha v kicsi. v most az elektron un. sodrodasi,
vagy drift sebessege (v^).
Mielott erteket meghataroznank emlekezziink a tolteshordozo homozgasbol szar-
mazo VT termikus sebessegere (2.6.2 pont). A villamos ter errol a v0 = VT kezdo sebesseg-
rol egy v = VT + Av vegsebessegre gyorsitja. Femben az elektronok atlagsebessege igy:

v0 helyere az elektron termikus sebesseget (v-p), v helyere pedig v-p+Av-t kell he-
lyettesiteni:

vn +v VT + VT + Av AV
vati =~ j ^ VT +y = VT + v d ,

ahol vd = Av/2 az a ter iranyu sodrodasi vagy drift sebesseg, amely az aramerosseget
hatarozza meg.
A gyakorlatban elofordulo aramoknal (1. 2.4.3 pont) vd csak 10-3-10-5 m/s nagy-
sagrendii, ezert vd es a sebesseg valtozas (Av) elhanyagolhato VT 105m/s-os ertekehez
kepest. A gyorsitashoz tartozo ido ezert:

159
A, A. A, A.
--- = -r~7^ra >
vatl VT + vd VT + Av / 2 VT

ahol A, az anyagtol es annak szerkezetetol fuggo atlagos szabad uthossz.


Atlagos szabad uthossznak nevezzuk a terben levo atomok altal meghataro-
zott azon tavolsagok atlagat, melyet az elektron ket utkozes kozott tesz meg. Femek-
ben az atomok tavolsaga 10-9-l(H0m, mig A, erteke kb. 10~7m, ezert csak 102-103 ato-
monkent van utkozes, es ket utkozes kozott / = A,/vT = l(Hm/(10 5 m/s) = 10-12s ido
telik el (atlagosan szobai homersekleten). Fejezzilk ki a drift sebesseget a tereroseggel!

a E
Av = a t, melyben a gyorsulas: a = --. A drift sebesseg ezert:
m

y
Av _
~ _
a-t q-E
_ __
q-E .X_
, / __ __

2 2 2-m 2-m VT '

Figyeljiik meg, hogy vd aranyos a tererosseggel, vagyis adott rendszer eseten a fe-
szilltseggel, ezert az aramerosseg is aranyos a feszilltseggel! Ez a jol ismert Ohm-torveny.
Lathato az is, hogy vd fflgg vT-tol. A homerseklet novekedesekor VT novekszik, ezert vd
es emiatt az aramerosseg is csokken. Maskeppen: a femek ellenallasa melegites hatasara
novekszik.

10.2.2 Az ellenallas hofokfiiggesenek magyarazata

Helyettesitsilk az elozokben megismert v^ erteket az / = A n q v 6'sszefuggesben


vhelyere!

, q-K A-n-q2-K U A-n-q2-K rr


I = A-n-q-v = A-n-q - -- E = -- --- = -- -- U ,
2-m-v-f 2'tn-Vf I 2 w VT /

ahol / a vezeto tomb hossza, A pedig a keresztmetszete. A keplet a jol ismert / = UIR
b'sszefugges, amelyben R a tort reciproka.

2-wvT-/ 2-m-v T /
- ~ ---
A-n-q -X n-q -X. A

amely nem mas mint az R = p II A osszefiigges, ahol p = r-r-


n-q -

Mint lathato az anyagra jellemzo p fajlagos ellenallas VT miatt fugg a homerseklet-


tol, ebbol viszont kovetkezik, hogy az anyag ellenallasa is homerseklet fuggo. A gyakor-
latban ezert R es p erteket mindig szobai (20 C) homersekleten adjak meg.

160
10.3 Gazok vezetese

10.3.1 A nem onallo kisules

Vegyunk ket egymastol elszigetelt femlapot es egy arammero kozbeiktatasaval


kapcsoljunk rajuk fesziiltseget (10-9.abra)! A lemezek kozt most levego van, amely ta-
pasztalataink szerint szigetelo. Ha az arammero
eleg erzekeny es a fesziiltseg kelloen nagy, vezetest f~> Foton
tapasztalunk, melynek merteke a fesztiltseg novele-
sekor hirtelen megugrik. A jelenseget nem onallo l^^. <rl\
kisiilesnek nevezzuk, mert olyan ionok okozzak, ^_ t ,
amelyek kiilso hatasra keletkeznek. 1 = 1., + I 2
Gazokban az ion gerjesztessel hozhato letre. / X"1

Levegoben ezt eloidezheti a molekulakat ero koz-


QJ
mikus sugarzas, a talaj kis merteku radioaktivitasa,
a molekulak homerseklettel aranyos mozgasa miatti
o ui. 1
iltkozes, esetleg a feny. lonizalaskor a semleges 10-9,abra
molekulabol ket szabad tolteshordozo (ionpar) ke- Kapcsolas a nem Snallo kisules
letkezik, melyek koziil az egyik altalaban pozitiv vizsgaiatahoz
ion, a masik elektron.
Elektromos ter hatasara a ket tolteshordozo elmozdul. A negativ elektron az anod,
a sokkal nagyobb tomegii pozitiv ion a katod fele. Az utobbi gyorsulasa es sebessege (v2)
is kisebb. A rmiszer a ket tolteshordozo eredo aramat jelzi, melyet az azonos nagysagii
toltes miatt foleg a nagy sebessegu elektron hataroz meg.

N / \a

"A rekombinacii csokken

E vagy U
10-10.abra
A tolteshordozik szamanak valtozasa

Ha a sebesseg kicsi, a keletkezett es egymashoz kozel elhelyezkedo ionparok ujra


osszekapcsolodhatnak molekulava, es ezzel mindket szabad tolteshordozo eltunik. Ez a
folyamat a rekombinacio. Bekovetkezesenek valoszimisege annal kisebb, minel gyorsab-
ban tavolitjuk el egymastol a ket ellentetes toltest, vagyis minel erosebb az elektromos
ter. Kis feszultsegek eseten ezert az aramot meghatarozo egyik tenyezo - a tolteshordo-

161
zok szarna (N) - a feszultseggel v/|\a
aranyosan nb'vekszik (10-10.
abra A szakasz), majd amikor
minden ionpar reszt vesz a ve-
zetesben (egyik sem tud rekom-
binalodni), felveszi a legna-
gyobb erteket (B szakasz).
A masik tenyezo (a se-
besseg) kis feszultseg eseten rt B u EvagyU
gazokban is sokkal kisebb, mint
a molekulak homozgasabol 10-11.
A sebesseg vltozcisa
szarmazo sebesseg, ezert a fe-
meknel megismert modon ez is
aranyos /-val (10-11 .abra A szakasz). Ha nagyobb a tererosseg, a tolteshordozo nagy se-
besseggel utkozik, es energiajat leadva gerjeszti az atomot, sebessege pedig nullara csok-
ken. A ter ujra felgyorsitja, azonban ismet utkozik, ezert atlagsebessege egy bizonyos er-
tek i:ole nem emelkedik, a gorbe vizszintes (B) szakasszal folytatodik.
A tererosseggel egytltt az atom vagy molekula polarizaltsaga is novekszik, ezert
egy bizonyos tererosseg felett az titkozo elektron mar ionizalni tudja, magaval sodorja az
elektronjat. A sebesseg tehat ismet novekszik, a tolteshordozok szama pedig lavinaszeru-
en megugrik (az abrakon C szakasz). A ket tenyezo alapian az aram a 10-12.abran lathato
modon valtozik.

U\v
J

B
E vagy U

10-12.abra
A nem 6nall6 kisu!6s Jellegg6rbej6nek 6sszetev6i

Ez m^g mindig nem onallo kisiiles. A folyamat nem


onfenntarto, hiszen a szabad tolteshordozok kiilso hatasra
Anyag jycm]
keletkeznek, es az egyes lavinakat ezek inditjak el. Hidrogen 0,109
Az ionizalashoz szukseges mozgasi energia meg- Helium 0,167
szerzesenek ket feltetele van: nagy feszultseg es elegen- Neon 0,105
doen nagy iitkozes nelkuli szabad lit (X). Ha a tavolsag Higanygoz 0,020
kicsi, a terbol felvett energia is kicsi, melyet utkozeskor az
10-1.tablazat
elektron anelkul ad le, hogy ionizalni tudna.
Atlagos szabad Cithossz

162
A terben a molekulak szabalytalanul helyezkednek el, es szabalytalanul mozog-
nak, ezert a ket iitkozes kozotti utnak csak az atlagat lehet meghatarozni gazokban is.
Erteke fugg a gaz anyagatol, a nyomastol es a homerseklettol. Kisebb nyomasnal kapunk
kedvezo erteket. Nehany anyag atlagos szabad uthosszat 25 C-on es 100 Pa nyomason a
10-l.tablazat tartalmazza.

10.3.2 A kisules jelleggorbeje es az onailo kisules


A gazzal toltdtt terresz aram-feszultseg kap-
csolatat (jelleggorbejet) a 10-13.abra szerinti kap-
csolasban veheijtik fel. .ftv megkonnyiti a merest,
es megakadalyozza a miiszer karosodasat (aram-
korlatozo vagy vedo ellenallas).
A meres soran az aramerosseg tobb nagy-
sagrenddel valtozik, ezert a gorbet - a nem onailo
kisules telitesi szakaszatol kezdodoen - logaritmi- U
kus tengelyen abrazoljuk (10-14.abra).
A feszultseget az elozo ertek fble novelve a 10-13.abra
kisules onfenntartova valik, mert mar a pozitiv io- Kapcsolas a kisu!6s Jelleggorb6j6nek
nok is kepesek annyira felgyorsulni, hogy a katod- felvetel^hez
dal utkozve szekunder emisszios elektronokat valt-
sanak ki, melyek az ionizaciot es ezzel a lavina kepzodeset folyamatosan biztositjak. Azt
a feszultseget, amelynel ez bekovetkezik gyujto feszultsegnek nevezziik.

I [A]/

10-14.abra
A kisules jelleggorb6je

163
Az allando ionizacio miatt a tolteshordozok szama az anod fele haladva egyre na-
gyobb, a gaz jo vezet6. Olyan, mintha az anod merete nagyobb, az anod-katod tavolsag
kisebb lenne. A katod kozeleben ezert nagy a tererosseg, a gerjesztett atomok fenyt bo-
csatanak ki, mely a katod teljes feliiletet beborftja. Ez a kodfeny kistiles, es fenntartasa-
hoz a gyujtasinal kisebb fesziiltseg is elegendo. A gorbe negativ ellenallasu szakasszal
folytatodik.
A gorbe B pontig terjedo szakaszat a 10-15.
abra linearis le"ptekben mutatja. Figyeljuk meg,
hogy a gorbe alakja mennyire megvaltozott, a ne- 10--
gativ ellenallasu szakasz osszenyomodott, a gyuj-
to fesziiltseghez tartozo aram pedig olyan kicsi,
hogy a gorbe beleolvad a fesziiltseg-tengelybe! Az
A es B pontok kozott a fesziiltseg alig valtozik,
ezert az ilyen jelleggb'rbevel rendelkezo eszkozok
feszultsegstabilizalasrahasznalhatok.
Ha megengedjuk az aramerSsseg tovabbi
novekedeset es a fesziiltseget is noveljtik, a kod-
feny kisillesbol ivkisiiles lesz, mert a becsapodo Ugy U
ionok a katodot annyira felmelegitik, hogy az fel- 10-15.abra
izzik; termikus emisszio jon letre. Ha kialakult, A gorbe kezdeti szakasza linearis
fenntartasahoz mar 20 V alatti fesziiltseg is ele- Iept6kben abrazolva
gendo, kozben az aramerosseg oriasi (tobb ezer
amper) is lehet. Nagysagat a soros Rv (vedo ellenallas) korlatozza. Fontos: a 20 V csak az
ivkisiiles fenntartasahoz elegendo, letrehozasahoz a gyujtasinal is nagyobb fesztiltseg
szukseges.
A jelenseget sokoldaluan felhasznaljuk az elektronikaban. A kodfeny kisules tarto-
manyaban iizemelnek a szamkijelzo (NIXI) csovek, az ion vagy stabilizator csovek es a
faziskereso. Az utobbi olyan kis aramu tartomanyban miikodik, amely az emberre vesze-
lyes aramerossegnel sokszorosan kisebb (100 uA alatt). Beallitasat egy soros 2 MQ ko-
riili Rv ellenallas biztositja (10-16.abra). Az eszkOz hasznalatakor mind a ket elektroda
vilagit, ugyanis a 230 V-os halozat valtakozo fesziiltsegii, emiatt felvaltva masodpercen-
kent 50-szer mindket elektroda katod lesz.
Atlatszo muanyag haz J Rug6

k=i r=j- \o

Csavarhuzb v6g
Gaztdltesu csa Ellenallas

10-16. abra
A faziskeresd felepitese

Az ivkisules tartomanyaban mukodik sok fenyforras: fenycso, higanygoz lampa,


kvarc lampa. A lezart terben mindegyik esetben higany atomok talalhatok, amelyek ger-
jeszteskor ultraibolya fenyt bocsatanak ki. A kvarclampanal ezt kozvetlenul hasznositjuk,

164
mert a kvarciiveg az ultraibolya su- F6 elektrfid^k F6ny Stalakitb bevonat

garzast atengedi, es a bor barnulasat -A s- Kvarc uveg

okozza. A fenycsonek es a higany- Normal Ovegbura

goz lampanak a szemre artalmas ult- Ellenallas


raibolya sugarzasat a biira belso fa-
Seg6d e!ektr6da
lara felvitt bevonat enyeli es lathato
fennye alakitja (gerjesztes elektro-
magneses sugarzassal), emiatt a
fenykibocsatas hatasfoka is jelento-
sen megnb'vekszik (10-17.abra). A
bevonatot mukSdese miatt fenyatala-
kitonak, vagy fenytranszformatornak
is nevezik. 10-17.abra
A higanygdzlampa szerkezete

10.4 Elektromos aram felvezetokben

10.4.1 Felvezeto anyagok


A 2.8 alfejezetben megallapitottuk, hogy a fel- Felvezeto Tiltott sav
vezetok kis tiltott savval es a femeknel sokkal kisebb anyag aJ eV
vezetokepesseggel rendelkeznek. Fontos, hogy ezek a Gyemant 0,96 6
tulajdonsagok csak abszolut tiszta (intrinsic) anyagokra Szilicium 0,176
ervenyesek.
1,1
Germanium 0,115 _0,72
Szelen _0^33_ 2,1
GaAs 0,224 1,4
GaSb 0,107 0,67
GaP 0,358 2,24
InP 0,2 1,25
InAs 0,0528 0,33
InSb 0,0288 0,18

10-2.tablazat
10-18, abra Tiltott sav ertekek
A szilicium 6s a germanium atom szerkezete

A ma ismert sokfele felvezeto anyag koziil leggyakrabban a sziliciumot es a ger-


maniumot (10-18.abra) alkalmazzuk eszkozok keszitesere, de lijabban nehany vegyillet
jelentosege is novekszik. Felvezeto tulajdonsagot azok a vegyiiletek mutatnak, amelyek
kristalyosak es amelyeket 3 es 5 vegyertekii elemek alkotnak. Ilyenek a gallium (Ga),
indium (In), aluminium (Al), illetve az 5 vegyertekii arzen (As), antimon (Sb) es foszfor
(P). Vegyuletei a galliumarzenid (GaAs), az indiumantimonid (InSb) stb. (10-2.tablazat).

165
10.4.2 A sajat vezetes

KilSpetteiektron
(Lyuk)
elvileg szigetelok, ennek ellenere szobahomer- \ ki!6p6s helve
sekleten nagyon kis mertekben vezetnek, mert
a racspontok mozgasat atveszik a hejak elekt-
ronjai is, es veletlenszeriien akkora energiat
szerezhetnek, hogy a tiltott savot legyozve sza-
badda valnak. A kilepett elektron hianyzik a
kotesbol, vagyis helyen elektron Many, pozi-
tiv lyuk keletkezik.
A lyuk is szabad tolteshordozo, mert a -(Si} (SI)
kilepett elektron helyere az atom a szomsze-
doktol egy masikat szerez, ezert ott lep fel
elektronhiany es keletkezik ujabb lyuk. A lyuk
tehat az elektronhoz hasonloan szabalytalanul, Szabad 16lt6shordoz6 keletkez^se a
de azzal clienteles iranyban mozog. kristalyban
Mint lathato egyszerre ket szabad
N / \ felvezeto anyagok a tiltott sav miatt
tolteshordozo keletkezik (genera-
iodik): negativ elektron es pozitfv
lyuk (10-19.abra), de a kristaly
elektromosan semleges marad.
A keletkezett tolteshordozok
mozgasuk soran talalkozhatnak mas
generalodott tolteshordozokkal (pi.
az elektron egy lyukkal) es semle- -100 t-100 T[C]
gesithetik egymast. Amikor az elekt-
ron a lyuk helyere lep, a lyuk is es az 10-20.abra
elektron is eltiinik. A jelenseget re- A tolteshordozbk szamanak valtozasa
kombinacionak nevezziik. A kris- A lyuk mozg^sa Az elektron A generSI6d^s helye
talyban a generacio es a rekombi- i mozg^sa
'
nacio egyensiilyban van egymassal,
ezert egy adott homersekleten csak
meghatarozott szamu szabad tol-
teshordozo lehet. Szobahomersekle-
ten cm3-enkent germaniumban kb.
1013, sziliciumban kb. 101" db elekt-
ron es ugyanennyi pozitiv lyuk van,
ami az atomok szamahoz viszonyitva
(kb. 1023/cm3) elenyeszoen keves.
A tolteshordozok szama ero-
sen fugg a homerseklettol (10-20. ab-
ra), ezert a homerseklet megvalto- I = I. + I lyuk
zasakor a felvezeto eszkozok muko-
dese is megvaltozik. Ezt a jelenseget 10-2 Libra
A sajcit vezetes

166
a felvezetos aramkorok tervezesenel figyelembe kell venni, illetve homerseklet erzekelo
eszkozok (termisztorok) keszitesere hasznalhatjuk. A valtozas fligg a felvezeto anyagatol.
Figyeljilk meg, hogy a szokasos kornyezeti homersekleten viszonylag kicsi a valtozas!
Alacsony homersekleten azonban a tolteshordozok szama jelentosen csokken, egy bi-
zonyos homerseklet felett viszont ugrasszeriien no'vekszik.
A kristalyra elektromos terrel hatva a tolteshordozok elmozdulnak, a femek veze-
tesenek vizsgalatakor megismert modon sodrodnak. Az elektron a pozitiv, a lyuk a nega-
tiv elektroda fele mozog (10-21. abra). A kialakulo kis aramot az elektron- es a lyuk-
aram 6'sszege adja. A folyamatot sajat vezetesnek nevezziik.

10.4.3 Felvezetok szennyezese


A felvezeto kristaly szabad tolteshordozoinak szamat jelentosen megnovel-
hetjiik kotesi hibak kialakitasaval. Erre a 3 es 5 vegyerteku elemek alkalmasak. Az el-
jarast szennyezesnek, maskeppen adalekolasnak vagy dopolasnak, esetleg dotalas-
nak nevezziik. A szennyezes csak az egyik tolteshordozo szamat noveli. Ha az elekt-
ronoket, akkor negativ vagy n tipusii, ha a
lyukaket, akkor pozitiv, vagy p tipusii szeny-
nyezesrol beszeliink. Az uj tolteshordozok -{s})--(sj)-{sj) --()-
szama megegyezik a dopolo atomok szamaval,
amelyek mellett mindig jelen vannak a sajat
vezetest kialakito elektronok es lyukak is. Ezek
szama sokkal kisebb, ezert kisebbsegi, a szeny- Szennyezo"
nyezessel letrehozottakat tobbsegi tolteshordo- Szabad
f atom
(Donor)
elektron
zoknak/nevezzuk.
A szennyezes csak a szabad tolteshordo-
zok szamat noveli, a kristaly tovabbra is sem-
leges marad, hiszen a kristalyban is, es a szeny-
nyezo atomban is a pozitiv es a negativ toltesek 10-22.abra
n-tipusu szennyezes
mennyisege azonos.
A gyakorlatban alkalmazott szennyezes
merteke kicsi: 104-107 atomrajut 1 szennyezo atom. Erdemes elgondolkodni azon, mit
jelent akkor a tiszta felvezeto, es milyen ne-
hezsegeket kell lekiizdeni a gyartas soran.
Elektronokat (n tipusii szennyezes) 5
vegyerteku atomok beepitesevel tehetiink sza-
badda a kristalyban. Foleg antimont (Sb), ar- Uj tiltott sav
zent (As) vagy foszfort (P) hasznalunk, es a
Donorszint
szennyezo atomot donornak nevezziik, mert
ennek elektronja lesz szabad, ez adja a szabad Eredeti tiltott s^v
tolteshordozot (10-22.abra).
A szabalyos racsban a szomszedos Si ato-
mok a donor atomnak csak 4 elektronjat kepesek
leko'tni. Az otodik a kotes szempontjabol felesle-
ges, ezert szabadda valik. Lathato, hogy a kris- 10-23.abra
Az n-tipusu szennyezes hatasa

167
talyban a protonok es az elektronok szama valoban tovabbra is azonos, a kristaly sem-
leges marad,
A szennyezes megvaltoztatja a savszerkezetet is. A donor atom otodik vegyertek
elektronjanak energiaszintje nagyon kozel van a vezetesi sav aljahoz, melyet donorszint-
nek neveziink, vagyis a tiltott sav lecsokken (10-23.abra). Erteke olyan kicsi lesz, hogy az
elektron mar a szobai hSmersekleten szerzett mozgasi energiajaval kepes legyozni, vagyis
feljut a vezetesi savba. A szennyezes utan kapott tiltott sav erteke a 10-3.tablazatban ta-
lalhato aJ-ban es eV-ban.

P As Sb
aJ eV aJ eV aJ eV
Si 0,0072 0,045 0,0078 0,049 0,0062 0,039
Ge 0,0019 0,012 0,0020 0,0127 0,000096 0,0006

10-3.tablazat
A donor szennyezes utani tiltott sav

p tipusii szennyezes eseten a pozi-


tfv lyukak szama novekszik meg. A fel-
hasznalt 3 vegyertekii atomot (bor, alu-
mfnium, gallium, indium) akceptor atom-
nak nevezziik.
A 3 vegyertek miatt a szomszedos
atomok egyikenek vegyertek elektronja
nines lekotve. A kb'tesbol egy elektron hi-
anyzik, helyen pozitiv lyuk van (10-24.ab-
ra). Ha ezt a hianyt valamelyik atom Valen-
cia elektronja betolti, akkor a lyuk ennel az
atomnal jeleriik meg, vagyis szabad toltes-
hordozokent viselkedik. Mivel mozgasa 10-24.
csak az elektron mozgasaval egyiitt lehet- p-tipusu szennyezes
seges, ezert a sebessege (azonos gyorsito fe-
szultseg eseten) kisebb, mint az n tipusii sza-
bad tolteshordozo (elektron) sebessege. A p ti-
pusuan szennyezett kristaly is semleges.
Az akceptor atom a savszerkezetben
un. akceptor-szintet hoz letre, amely kozel van
a valenciasavhoz. Mivel a savdiagram mindig Oj tiltott sav
Eredeti tiltott sav
az elektron energiajat abrazolja, a lyuk pedig
v- Akceptorszint
elektronhiany, az akceptorszint olyan elektron
energiaszintnek felel meg, amely annyival van
a vezetesi sav alatt, mint amennyire az akcep-
torszint a valenciasav felett. A tiltott sav tehat
most is kicsi (10-25.abra es 10-4.tablazat). 10-25.abra
A p-tipusu szennyezes hatasa

168
B Al Ga In
aJ eV aJ eV aJ eV aJ eV
Si 0,0072 0,045 0,0091 0,057 0,0104 0,065 0,0256 0,16
Ge 0,0017 0,0104 0,0016 0,0102 0,0017 0,0108 0,0018 0,0112

10-4.tablazat
Az akceptor szennyez6s utSni tiltott

10.4.4 A szabad tolteshordozok mozgasa a felvezeto kristalyban

10.4.4.1 Mozgas eroter hatasara

A szennyezett felvezetok szabad tolteshordozoi a homerseklettol iuggoen ugyan-


olyan szabalytalan mozgast vegeznek, mint femekben a szabad elektronok. A kristalyra
kapcsolt elektromos ter hatasa is hasonlo: a homozgas melle egy rendezett mozgas (sod-
rodas) is jarul, amelynek eredmenye a sodrodasi vagy drift aram. n-tipusu felvezetoben
negativ elektronok, p-tipusiiban pozitiv lyukak a tolteshordozok (10-26. abra).
Azonos tererosseg es s/ennyezes mellett a p tipusu kristaly arama kisebb, mint az
n tipusiie, mert a lyukak sebessege (mozgekonysaga) kisebb. Mozgekonysagnak ne-
vezzuk az egysegnyi tererossegre vonatkoztatott driftsebesseget. A jele: ja.

, = -. <r

Vizsgaljuk meg, hogy


hogyan valtozik a kristalyban
a szabad tolteshordozok
(elektronok) sebessege, ha a
tererosseget valtoztatjuk! A 10-26.abra
Aramiranyok f6lvezet6kben
felveheto gorbenek negy sza-
kaszat kulonboztetjiik meg
(10-27.abra).

v/\ //

v
N Val6di g6rbe N

E E vagy U
a) b)
10-27.abra
A tolteshordoz6 sebess6ge a kristalyban (a), 6s a kialakulb aramerosseg (b)

169
1. A femek vezetesenel megismert okok miatt (ezek is kristalyos anyagok) a tol-
teshordozo drift sebessege (vd) aranyosan novekszik E-vel. Ekkor a tererosseg meg kicsi,
es a driftsebesseg is kisebb a termikusnal: vdvT.
2. A novekedes merteke kisebb, mert vd kozelit vT-hez. Ekkor vd mar nem elha-
nyagolhato VT mellett, ezert a sebesseg -/E-vel, illetve Vt/-val aranyos.
3. A nagy sebesseg miatt az elektron nem rugalmasan, hanem rugalmatlanul iltko-
zik. Teljes energiajat a racs atomjanak adja, gerjeszti annak elektronjat. Sebessege ennek
kovetkezteben nullara csbkken, errol az ertekrol kell a tererossegnek es a homozgasnak
az elektront felgyorsitani. A gerjesztes egy bizonyos mertekig kepes az elektrontol min-
den energiat atvenni, ezert a sebesseg meg nagy tererosseg eseten is fuggetlen a tereros-
segtol (1. gazok vezetese). Fontos: az abra nem egyetlen elektron sebesseget mutatja,
hanem az adott tererossegnel a kristaly elektronjainak legnagyobb atlagsebesseget.
A sebesseg a telitesi erteket akkor eri el, amikor a drift sebesseg megegyezik a ter-
mikus sebesseggel (vd = VT). Szobahomersekleten ez akkora, mintha az elektront legtires
terben 26 mV-os feszilltseggel gyorsitottuk volna fel.
4. Minden szakaszban a tererosseggel egyiitt a molekulak polarizaltsaga is novek-
szik. A negyedikben a polarizaltsag mar olyan nagy merteku, hogy az iltkozo elektron az
erosen polarizalt atom kotott elektronjat is ke"pes kiszakitani, vagyis nemcsak a sebesseg
lesz nagyobb, hanem a tolteshordozok szama is megduplazodik. Lavina lesz es az aram a
gazok atutesehez hasonloan hirtelen megnovekszik. Az iitkozessel atadott energia a kris-
taly homersekletet noveli (a szabad tolteshordozok szama emiatt is novekszik). ezert a
kristaly karosodasanak megelozese erdekeben az aramot korlatozni, illetve a kristalyt hu-
teni kell.
A megismert folyamatok segitsegevel valamennyi felvezeto eszkoz jelleggorbejet
kb'nnyen megmagyarazhatjuk majd.

10.4,4.2 A diffuzios aram es a hoelem

Egy rovid ideig a kristalyban fesziiltseg nelkiil is folyhat aram, ha a kristaly


egyik vegetol a masik fele haladva a szennyezes merteke valtozik (10-28.a. abra).
Ahol a szennyezettseg nagyobb, tobb szabad tolteshordozo van. Azonos toltesiik
miatt taszitjak egymast, es a kristalyban egyenletes eloszlasra tb'rekszenek (b. abra). A
kristaly letrehozasa utan ezert a nagyobb szennyezettsegii helytol a kisebb fele toltes-
aramlas indul meg. Ezt nevezziik diffuzios aramnak.

J ^ ,

* JO) t*@ *

\.@ * /p@
I Elektron hiSny Elektron felesleg
a) Semleges ailapot b) Eirnozduiias utan c)FeszQltseg eloszlas

10-28.abra
A diffuzi6s ^ram

170
A diffuzios aram miatt az eddig semleges kristaly ket vege kozott fesziiltseg-
kiilonbseg (diffuzios fesziiltseg lepcso) alakul ki. Ennek polaritasa olyan, hogy a tovab-
bi toltesaramlast meg az egyenletes eloszlas kialakulasa elott megakadalyozza (c. abra).
A jelenseg felhasznalhato felvezeto eszkb'zokben a tolteshordozok sebessegenek
novelesere. Megfelelo szennyezes valtozasi irany mellett ugyanakkora tererosseghez na-
gyobb drift sebesseg tartozik, vagyis latszolag a mozgekonysag novekszik, es ez az esz-
koz nagyfrekvencias tulaj donsagait j avi'tj a.
Nagyobb lesz a diffuzios aram es a fesziiltseg, ha a kristaly ket veget ellentetesen
szennyezziik. Ilyen (un. p-n) atmenet alkotja a felvezeto diodat, a tranzisztort es sok mas
felvezeto eszkozt, ezert ezek mukodeseben a diffuzios aramnak meghatarozo szerepe van.
Diffuzios aram alakul ki akkor is, ha egy vezeto anyagbol keszillt riid egyik veget
megmelegitjuk. A melegebb oldalon a tolteshordozok sebessege nagyobb, ezert nagy
valoszimiseggel atmennek a nid hi-
degebb vegere, igy a hideg veg ne- Elektron aramlas
gativ, a meleg pedig pozitiv lesz Hideg veg
Meleg veg
(10-29.abra). A keletkezett fesziilt-
seg (termofeszultse"g) fflgg a riid kicsi
anyagatol, es a vegei ko'zti homer-
seklet kulonbsegtol. A fesziiltseg
mV nagysagrendu.
A termofesziiltseg csak koz- T+AT U = U2 - U,
vetett modon hasznosithato: ket kii-
lonbozo anyagot kell osszehegesz-
teni, es ezt a hegesztesi pontot kell
melegiteni. A hideg vegeken a ket Hevltes
anyag termofesztiltsegenek kiilonb-
sege jelenik meg. A rendszert ho- A hoelem mflkodesi elve
elemnek nevezztik. Fesziiltsege ara-
nyos a hegesztesi pont homersekletevel, ezert homerseklet meresere hasznalhato. A
vasbol es konstantanbol keszult (Fe-Ko) hoelem kb. 600C-ig, a nikkelbol es kromnikkel
otvozetbol keszult kb. 1100C-ig, a platina es platina-rodium b'tvo'zetbol keszult pedig kb.
1600C-ig hasznalhato.

10.5 A mozgas iranyara meroleges elektromos ter hatasa

Eddig azt vizsgaltuk, hogy milyen hatassal van az elektromos ter es a kozeg a to'l-
teshordozo mozgasi allapotara, de nem foglalkoztunk azzal, mi tortenik a tSlteshordozo-
val, ha a sebessegere meroleges iranyii elektromos t^r is hat ra.
Alakitsunk ki vakuumban homogen elektromos teret es vezessiink bele v sebes-
seggel szaguldo elektronokat (10-30.abra)! Az elektronok q toltese miatt a mozgas ira-
nyara meroleges F = q E ero keletkezik, ezert az elektronok (amig a teret letrehozo
lemezekbe nem iitkoznek, illetve a teret el nem hagyjak) a pozitiv elektroda iranyaba

171
q-E
gyorsulnak. Az elozoek szerint a gyorsulas a , a sebessegre meroleges iranyu el-
m
mozdulas pedig y = t2. Az elektron vizszintes iranyban egyenletes sebesseggel halad,
es t ido alatt x = vt utat fut be. Fejezzilk ki ebbol t-t es o-val egyiitt helyettesitstik y
kepletebe!
q-E
g.j,2= m -f*T_ V'E x
1 2 2-mV

Ez egy parabolanak
az egyenlete, ami azt jelenti,
hogy a lemezek kozott az
elektron parabola palyan
mozog, es a lemezek elha-
gyasanak pillanataban, va- elterites
gyis az x = I tavolsag befu-
tasa utan

q-E
7= I2
2-m-v2 10-30.abra
Az elektronsugar elt6ritese
tuggoleges iranyu elteritest
szenved. Ezt kovetoen fuggoleges iranyu ero nem hat ra, de tehetetlensege miatt a meg-
valtozott iranyu sebesseggel egyenes vonalban folytatja palyajat, es a kozepvonaltol egy-
re nagyobb mertekben eltavolodik. Vegyiik ^szre, hogy E = Uld, ezert az elterites aranyos
a lemezekre kapcsolt fesziiltseggel.
A jelenseget kulonleges elektronikus eszkozokben az elektronsugar elteritesere (pi.
katodsugarcso) hasznaljuk. Ezekben ket egymasra meroleges lemezpar van, es az egyik
fliggolegesen, a masik vizszintesen teriti el az elektronokat (10-31 .abra).
Az elektromos ter felhasznalhato a sugarnyalab osszetartasara vagyis fokuszalasa-
ra is, ha az elektronok palyaja menten az elektromos ter megfelelo modon valtozik. Ekkor
a ter az egymashoz hasonlo palyan halado elektronokat egy pontba gyujti ossze (foku-
szalja), amely altalaban a katodsugarcso fenyt kibocsato ernyoje.

/
-
X

X
' /

/
/
/
J \r
Ernyo >^^

Gyorsit6 es f6kusza!6 [

10-31.abra
A kat6dsugarcs6 elve

172
10.6 Az elektronika es a tolteshordozo sebessege

Mar a 2.4 alfejezetben megallapitottuk, hogy az aramerosseg egyenesen aranyos a


szabad tolteshordozok szamaval (7V-nel) es azok sebessegevel (v-vel). Ha meg akarjuk
magyarazni, hogy miert a vakuum, a gazok es a felvezetok vezetese jelenti az elektroni-
kat, nem kell mast tenni, mint megvizsgalni kozegenkent N es v erteket.
1. LegUres ter: A terben csak a mi keves tolteshordozonk (elektron) talalhato
(TV = kicsi), sebessege pedig mar 1 V-nal is oriasi. Az aramerosseget ezert alapvetoen v
hatarozza meg.
2. Gazok: A szabad tolteshordozok szama itt is alacsony, csak a lavina kialakulasa
utan lesz nagy. A vezetesben nagy tomegii ionok es elektronok vesznek reszt, azonban az
aramot elsosorban az utobbiak hatarozzak meg nagyobb sebessegiik reven. Tehat itt is v
szerepe a nagyobb.
3. Folyadekok: A vezetesuket a 7. fejezetben vizsgaltuk, es megallapitottuk, hogy
sok, savak es lugok oldataiban a disszociacio miatt sok szabad tolteshordozo van
(N = nagy). Ezek nagy tomegii ionok, ebbol adodoan sebessegiik (v) kicsi. Az aramot igy
dontoen N hatarozza meg.
4. Femek: Sok szabad elektront tartalmaznak (N= nagy), melyek drift sebessege a
termikus sebesseghez viszonyitva elhanyagolhatoan kicsi. 7-ben ezert a folyadekokhoz
hasonloan TV dominal.
5. Felvezetok: A femekhez viszonyitva a szabad tolteshordozok szama meg
szennyezes eseten is 4-7 nagysagrend-
del kisebb. Megfelelo aram csak nagy Kozeg N v /meghatarozqja
(a termikusnal is nagyobb) drift sebes- Vakuum Kicsi Nagy v
seg mellett erheto el, vagyis v szerepe a Gaz Kicsi Nagy v
donto. Folyadek Nagy Kicsi N
Osszegezve: Az elektronika Fern Nagy Kicsi N
azokkal az eszkozokkel foglalkozik, Felvezeto Kicsi Nagy v
amelyekben keves tolteshordozo van
es a tolteshordozok sebessege nagy, 10-5.tdblazat
az aramot v hatarozza meg (10-5.tab- N 6s v fugg a kozegtSI
lazat).

Ellenorzo kerdesek:

1. Mit neveztink termikus fesziiltsegnek, es mekkora az erteke?


2. Hogyan juttathatunk az elektromos terbe szabad elektronokat?
3. Mi okozza a sajat vezetest?
4. Mit neveziink kisebbsegi es tb'bbsegi tolteshordozonak?
5. Mi tb'rtenik p es n tipusu szennyezes hatasara?
6. Milyen mertekii a szennyezes, es milyen anyagokat hasznalunk erre a celra?
7. Hogyan valtozik egy felvezeto kristalyban a tolteshordozo sebessege a feszultseg nove-
lesekor?

173
11. A MAGNESES TER ES JELENSEGEI

11,1 A magneses kolcsonhatas

11.1.1 A magneses ter

A ternek azt a reszet, ahol a magneses kolcsonhatas kimutathato, magneses


ternek vagy magneses mezonek nevezziik. Magneses kolcsonhatas tapasztalhato az
aramjarta vezetekek es a killonleges otvozetbol keszillt targyak kornyezeteben. Az utob-
biak az allando vagy permanens magnesek.
A magneses ter az elektromos terhez hasonloan lathatatlan, ezert szemleltetesere
vonalakat hasznalunk. A magneses teret indukciovonalakkal szemieltetjuk. A ter eros-
seget a vonalak siiriisege, iranyat a vonalakra rajzolt nyil fejezi ki. Az indukciovonalak
az elektromos ter erovonalaival ellentetben mindig zartak, nines kezdetiik es vegiik.

11.1.2 Az allando magnes


A 11-l.abra egy rud alaku allando mag- p6lus
nes teret abrazolja. A magnesnek azt a reszet,
ahol a kolcsonhatas a legerosebb (az indukcio-
vonalak a legsiirubbek) magneses polusnak ne-
vezziik. Az indukciovonalak az eszakival (E)
jelzett polusbol indulva a teren at a deli (D) po-
lus fele haladnak, majd a magnes belsejeben za-
rodnak. A ket polus kozott mindig talalhato egy
hely, ahol magneses kolcsonhatas nem tapasz-
talhato. Ez a semleges vonal.
A magneses polusok az elektromos tol- ^Semleges vonal
tesekkel ellentetben mindig csak egyiltt letez-
nek. Az eszaki polus nem letezik a deli nelkiil es 11-1.abra
Az allandb magnes tere
forditva. Egy magnest eltorve ket darab
ket-ket polussal rendelkezo gyengebb - A tores helye
magnest kapunk (1 l-2.abra).
A magnes mindket polusa nehany E D E D
femre (pi. vas, nikkel, kobalt) vonzo ero-
vel hat, es ket magneses polus kozott is 11-2.abra
erohatas lep fel. Az eltort magnes darabjai is k6t polussal
Az egynemu magneses polusok rendelkeznek
taszitjak, a kiilonnemuek vonzzak egy-
mast (ll-3.abra).
E jelenseg alapjan a semleges vonal egy masik magnessel vagy egy vasbol keszult
targgyal keresheto meg. A magnes egyik polusat a masik magneshez kozelitve, majd mel-

175
F F
11-3. abra
Az egynemii magneses pblusok taszitjak, a kulonnemflek vonzzak egymast
6szak
lette mozgatva, a semleges vonal kozeleben a
vonzo erobol taszito lesz, mig vasat hasznalva, li magneses p6ius
es a polusoktol a semleges vonal fele haladva a
vonzo ero egyre csokken.
A polusok az eszaki es a deli elnevezest
a magnes viselkedese alapjan kaptak. Egy mag-
nestut vagy rudat a sulypontjaban felfuggesztve
mindig ugy all meg, hogy egyik vege eszaki, a
masik deli iranyba mutat. Az E-D iranyii beal-
last a magnestunek es a Fold magneses terenek
a kolcsonhatasa okozza. A magneses polusok D6I
egymasra hatasabol kovetkezik, hogy a Foldnek
mint magnesnek eszakon van a deli, es delen 11-4.abra
van az eszaki magneses polusa (ll-4.abra). A A Fold magneses tere
foldrajzi es a magneses polus nem esik ponto-
san egybe. Az eszakon levo deli magneses polus pi. a Kanadahoz tartozo Bathurst szi-
geten (77 eszaki szelesseg es 100 nyugati hosszusag) talalhato. A Fold magnesesseget a
Fo'ld belso reszeiben a lassii anyagaramlassal egyiittmozgo tolteshordozok okozzak.
A magneses mezo es az allando magnes energiaval rendelkezik. A tertneszetben
minden energiaminimumra torekszik. A jelensegek azt mutatjak, hogy magneses ternel ez
akkor kovetkezik be, ha a ter szemleltetesere hasznalt indukciovonalak rovidillnek, az
egymas mellettiek pedig messzebb kerillnek egymastol. Ebbol az kovetkezik, hogy az in-
dukciovonalak egymast nem metszhetik es nem is talalkozhatnak. Figyeljilk meg a 11-3.
abrat!

11.1.3 A magneses indukcio


A magneses kolcsonhatast magnestuvel vagy merohurokkal mutathatjuk ki, me-
lyekre a magneses ter forgatonyomatekkal (M) hat: a tii vagy a merohurok elfordul (11-
S.abra). Minel erosebb a ter, annal nagyobb a nyomatek, amely fligg a tiinek, illetve a
merohuroknak a terhez viszonyitott helyzetetol, szogetol is. A legnagyobb nyomatekot
akkor kapjuk, amikor a merohurok feliilete, illetve a magnestu forgastengelye meroleges
a ter indukciovonalaira.
A ter erosseget az egysegnyi (1 m2 feliiletii es 1 A-es aramii) merohurokra
hato forgatonyomatekkal fejezziik ki, melyet magneses indukcionak neveziink es B-
veljelolunk.

176
yicigneses ter

M6r6hurok

ahol /m a hurok meroarama, Am pedig a feliilete.


Az elnevezes az indukal (eloidez, kelt, letrehoz)
szobol szarmazik, es azt fejezi ki, hogy a magneses ter
erossege a legfontosabb jellemzqjevel, a magneses in- ForgSs-
tengely
dukcioval aranyos. Az elektromos terrel ellentetben te-
hat a magneses ter erosseget nem a magneses tereros- 11-5. abra
seg, hanem a magneses indukcio (B) mutatja meg. B Merohurok a magneses indukcib
vektor mennyiseg, a mertekegysege: meghatarozasShoz

[M] N-m V-A-s Vs


'MM A-m 2 : m
(voltszekundum per negyzetmeter).

A mertekegyseg mas elnevezese: tesla (teszla). 1 Vs/m2 = 1 T.


Az allando magnesek magneses indukcioja 0,1-1,5 T, az arammal letrehozott mag-
neses tereke altalaban 0,1-2 T. A Fold magneses indukcioja kicsi: 6 10~5 T.

11.2 Arammal ietrehozott terek

11.2.1 Vezetekek magneses tere

Minden magneses teret (az allando


magneset is) elektromos toltesek aramlasa
hozza letre, es iranya fligg az aram iranyatol.
Ismerkedjunk meg az abrazolas slkjara mero-
leges aramnak es a magneses indukcio iranya-
nakajelolesevel!
Amikor az aram vagy a magneses in-
dukcio iranyanak abrazolasara hasznalt nyil 11-6.abra
pontosan felenk vagy ezzel ellentetesen mutat Az iranyok jelo!6se
a nyilnak csak a hegyet, illetve veget latjuk.
A nyil hegyet ponttal, a veget pedig a nyil- xlndukoi6vonal
vesszo iranyito tollait utanzo kereszttel jeloljiik
(ll-6.abra). Egy vezetek aramiranyanak abra-
zolasakor a vezeteket kis korrel jeloljuk, es
ebbe tessztik a pontot vagy keresztet.
Az aramjarta egyenes vezetot a magne-
ses ter orvenyszeruen korulveszi, es B erinto
I befele folyik I kifele folyik
iranyii (ll-7.abra). Ugyanilyen magneses ter
keletkezik az elektronsugar kortil is, de figye- 11-7.abra
Egyenes vezetSk magneses tere
177
lembe kell venni, hogy az Indukcidvonal Forgatasi irany
elektronok aramlasi iranya
az aramerosseg iranyaval
ellentetes. c
A magneses induk-
cio iranyat a furo vagy csa-
Vezet6 Aram irny Haladasi irany
var szaballyal hatarozhat-
juk meg. A furo vagy a csa- 11-8.at>ra
var haladasi iranya az A csavar szabaly ertelmezese
aram, mig a forgatas iranya
az indukciovonalak iranya-
val egyezik (11-8. abra).
Azonos es ellentetes
aramu vezetekparok teret
mutatja a ll-9.abra.
Vegyuk ^szre, hogy
az azonos aramiranyii ve-
zetekek vonzzak, az ellen-
tetes iranyuak pedig ta-
szftjak egymast, vagyis az
ero eppen fordftott iranyu, a) b)
11-9.abra
mint elektromos toltesek Azonos (a) es ellentetes ciram iranyu (b) vezetok magneses
vagy magneses polusok ese- tere
ten.

11,2.2 Tekercs magneses tere


Szabalyos sokmenetli tekercs (szolenoid) teret az egymas melletti menetek eredo
tere adja (1 l-10.abra). Ilyenkor nem az indukciovonalak iranyat, hanem az eszaki polus

a) b)
11-10.abra
Egymenetes tekercs (a) es szotenoid (b) tere

178
helyet szoktuk meghatarozni. Erre szolgal a jobbkez-sza-
baly (11-ll.abra). Helyezziik jobb keziinket a tekercsre
ugy, hogy ujjaink a menetekben folyo aram iranyaba mu-
tassanak! Kifeszftett hilvelykujjunk ekkor az eszaki polust,
illetve az abbol kilepo indukciovonalak iranyat mutatja. A
szabaly alapjan ellenorizztik a 11-10.abra tereit!
Figyeljtik meg, hogy az indukciovonalak mindig zar-
tak, es koriilveszik a magneses teret letrehozo aramokat!
11-11.abra
Ajobbkez-szabaly
alkalmazasa tekercsre

11.3 A magneses teret jellemzo mennyisegek

11.3.1 IVIagneses indukcio es fluxus

A magneses ter legfontosabb jellemzoje az indukciovonalak surusege, vagyis a


magneses indukcio: B, Ez fejezi ki a ter erejet.
Szamitasokban elonyosen hasznalhato az indukcio folyam vagy fluxus. A fluxus
egy adott feluleten athalado osszes indukciovonal. A fluxus jele:<5. A felulet nagysaga-
nak es a magneses indukcionak az ismereteben <! szamithato:

Mertekegysege: [<E>] = [B -A]= (Vs/m2) m2 = Vs vagy weber (veber).

1 Vs = 1 Wb.

11.3.2 Gerjesztes

A magneses teret mindig aram hozza letre. Azt VizsgaltterrSsz


mondjuk: az aram gerjeszti a teret. Gerjesztesnek nevez-
ziik a teret letrehozo aramok osszeget (11-12.abra). A
jele: 0 (theta). 0 = / j +/ 2 +/ 3 , A mertekegysege azonos
az aramerosseg mertekegysegevel, vagyis A (amper).
Tekercs eseten az aram jV-szer halad at a teren,
ezert

11-12.abra
es a mertekegyseg tovabbra is amper marad, hiszen N csak A gerjesztes a teret letrehozo
egy szam. Ennek ellenere tekercsek eseten az ampermenet aramok osszege
elnevezest hasznaljuk. 1 ampermenet = 1 A.

179
11.3.3 Magneses tererosseg
A tapasztalat azt mutatja, hogy egy adott gerjesztes - teljesen azonos egyeb kb'rtil-
menyek eseten - erosebb magneses teret hoz letre, ha a terben az indukciovonalak rovi-
debbek, vagyis B az indukciovonalak hosszaval forditottan aranyos. A ter egy adott
pontjaban az aramok gerjeszto hatasanak merteket az egysegnyi hosszusagra jutd
gerjesztes mutatja meg, melyet magneses tererossegnek nevezunk. A tererosseget H-
val jelb'ljiik, es a gerjesztesi torveny alapjan lehet meghatarozni.
Vegyiik koriil a gerjeszto aramokat egy tet-
szoleges zart gb'rbevel (ll-13.abra), es keressuk meg
a gorbenek azokat a kis A/ szakaszait, ahol a gerjesz-
to hatas (H) azonosnak tekintheto! A //-A/ ertekek
osszege mindig a gerjesztest adja:

-A/ + , . . = 9

Ha H a teljes / menten allando, akkor az osszefugges


egyszeriisodik: H- 1 = 0 lesz, amelybol

HmT 11-13.abra
A gerjesztesi torveny
A tererosseg mertekegysege: A/m.
Egy tekercs belsejeben H erteket a 11-
14.abra segitsegevel hatarozhatjuk meg. A
gorbe legyen egy indukciovonal! A gerjesztesi
torveny ekkor

8= H

alakban irhato, ahol H2 es /2 a tekercs kiilso


reszere, Hl es l\g a belsejere vonatkozik.
HI H}> ezert a masodik tag elhanyagolhato:
e-^r/1.
Ha /! helyebe a tekercs / hosszat helyet- 11-14.
tesi'tjuk (/i = /), akkor az elozo H- // ossze- Terer6sseg egy tekercs kornyezeteben
fuggest kapjuk, amelyben / a tekercs hossza.

11.3.4 Magneses permeabilitas


A gerjesztes, majd a magneses tererosseg hatasara kialakulo magneses indukcio
fugg a terben levo anyagtol is. A magneses indukcio es a tererosseg kozott a teret ki-
tolto anyagra jellemzo mennyiseg, a magneses permeabilitas (u) teremt kapcsolatot.

180
u ket tenyezore, ja0-ra es ur-re bonthato:

, ahol

ii0 a vakuum magneses permeabilitasa:

\nr a relativ permeabilitas, egy szam. \ir megmutatja, hogy a magneses induk-
cio hanyszor lesz nagyobb, ha a teret vakuum helyett valamilyen anyag tolti ki. Leg-
tires ter eseten \IT = 1. Kozel 1 levego, viz, fa, papir, rez stb. eseten is, de a vas m- erteke
3000-8000. Nehany vas-nikkel 6'tvozet (pi. permalloy) meg ennel is nagyobb nr ertekkel
rendelkezik. Az elektromagnesek azert erosek, mert tekercseik belsejet nagy jvrel ren-
delkezo anyag tb'lti ki, amely a tekerccsel eloallitott teret sokszorosra noveli.
A tapasztalat azt mutatja, hogy B csak akkor novekszik jAr-szeresre, ha a magnese-
zett test hossza legalabb 10-szer nagyobb, mint az atmerqje.

11.4 Az anyagok viselkedese magneses terben

11.4.1 Elemi magnesek, domenek


Az anyagok magneses tulajdonsagait szerkezetilk hatarozza meg. Minden atom
magneses tulajdonsagokkal rendelkezik, melyet az atomban mozgo elektromos toltesek
okoznak. Egy atom credo magnesessege az elektronjainak keringesebol es az elektronok
tengely koriili forgasabol (spin) szarmazik. A ket ter altalaban nem azonos erossegii es
nem azonos iranyii, ezert a legtobb anyagban nem semlegesitik egymast, ennek kovetkez-
teben az atomnak vagy a belole felepulo molekulanak is sajat (elemi) magneses tere
(magneses momentuma) van. A magneses momentummal rendelkezo atomot, mole-
kulat, illetve az atomok es molekulak ilyen csoportjat domennek nevezziik.
Az anyagban a homozgas miatt az elemi magnesek vagy domenek is altalaban sza-
balytalanul helyezkednek el, es egymas hatasat lerontjak, vagyis a test - annak ellenere,
hogy sok elemi magnes-
sel rendelkezik - kifele
nem mutat magneses
kolcsonhatast. A kiilso
magneses ter azonban a
domeneket rendezi, es a
test magnesse valik (1 1- " 11 ^5
IS.abra). Rendezetlen (a), 6s kulso magneses t6rrel rendezett domenek (b)

181
Rendezodes utan a sok domen magneses tere hozzaadddik a kiilso terhez,
ezert a magneses indukcio sokszorosra (u^szeresre) novekszik.
A kiilso magneses ter megszunese utan a rendezo hatas is megsziinik es altalaban
visszaall a rendezetlen (magnesesen semleges) allapot. Igy viselkedik pi. a vas is.
Egyes anyagokban a domenek rendezettsege a kiilso magneses ter megszunese
utan is megmarad. Ezek az allando magnesek.

11.4.2 Az anyagok csoportositasa ^r szerint


Egy anyag u r erteket az elozoek alapjan az elemi magneseinek mennyisege es ezek
magneses momentumainak nagysaga hatarozza meg. p,r alapjan az anyagokat harom
csoportra osztjuk.
Diamagneses tulajdonsaguak azok az anyagok, amelyekben nincsenek elemi mag-
nesek (atomjaik magneses momentumainak eredoje nulla), mert az elektronok keringese-
bol es spinjebol szarmazo magnesseg kompenzalja egymast. Ilyen anyag a rez, az arany,
az eziist, a ken, a viz es az Ssszes lezart elektronhejjal rendelkezo nemesgaz.
A diamagneses anyagoknal jir < 1, de csaknem 1.
Paramagnesesnek nevezziik az anyagot, ha a keringesbol es a spinbol szarmazo
ket hatas nem egyenliti ki egymast, vagyis atomjai elemi magneseket alkotnak. A para-
magneses anyagoknal \A,T> 1. Paramagneses tulajdonsagot mutatnak azok az elemek, ame-
lyek atomjai paratlan szamu elektront tartalmaznak, illetve amelyeknel valamelyik belso
palya nines teljesen betoltve, valamint a ritka foldfemek. Ilyenek a mangan (Mn), az alu-
minium (Al), a platina (Pt), az on (Sn) stb.
Ha (JT>> 1, ferromagneses anyagrol
beszelunk. Ebbe a csoportba tartozik a vas Csoport Anyag Mr
(Fe), a kobalt (Co), a nikkel (Ni) es ezek otvo- Vas 300-6 000
zete. Ferro- Kobalt 100-400
A ferromagneses tulajdonsag csak bi- magneses Nikkei 200-500
zonyos homerseklet alatt tapasztalhato. A Permalloy 5 000-300 000
Curie (kttri) pont felett a homozgas a rendezett Mangan 1,0004
allapot kialakulasat megakadalyozza, ezert a Para- Platina 1,0000004
ferromagneses tulajdonsag megsziinik. A tisz- magneses Aluminium 1,000022
ta vas Curie homerseklete 768 C. On 1,0000043
Vegyiik eszre, hogy a paramagneses Viz 0,9999901
anyagok kis mertekben, a ferromagneses tu- Dia- Ken 0,99998
lajdonsaguak nagyon megnovelik a H tereros- magneses Rez 0,99999
seg hatasara kialakulo magneses indukciot! A
Arany 0,99997
diamagneses anyagok ezzel szemben csok-
Ezttst 0,999975
kentik a magneses indukciot, kisebb lesz mint
legtires terben. Mint a 11-1. tablazat is mutatja
11-1.tablazat
a para- es diamagneses anyagok m. erteke alig Anyagok relatfv permeabilitasa
kulonbozik 1-tol, szamitasokban ezert 1-re ke-
rekitjiik.

182
11,4.3 A magnesezesi gorbe

Vegyilnk egy tekercset, es tegyilnk belsejebe valamilyen anyagot, majd fokozato-


san noveljiik a tekercs aramat (ll-16.abra)! A tekercsben egyre nagyobb lesz a magneses
tererosseg es a hatasara kialakulo magneses indukcio. A magneses tererosseg (H) es a
magneses indukcio (B) kozotti kapcsolatot koordinata-rendszerben abrazolva az anyag
magnesezesi gorbejet kapjuk.
Vizsg^lt anyag

AB.

11-16.abra 11-17.abra
Anyagok m^gnesezese A v^kuum m^gnesez^si gorbeje

A legiires ter magnesezesi gorbeje


egyenes, mert ra a B = \i0 H osszefugges
ervenyes (ll-17.abra):
-DD ^
.. TJ .. 1 rJT ,, U
0 jAj. ri ^,Q 1 / 3 |*IQ ti,

Figyeljtik meg, hogy a fi = \i0 ertek


eppen az egyenes meredeksege:

^ = A.
^i
A ferromagneses anyagok magnese-
zesi gorbeje ettol jelentosen elter. Az induk-
cio egy bizonyos tererosseg felett nem no-
vekszik, az anyag telitodik (ll-18.abra). A
telitodes anyagtol ftiggoen 0,3-2 T-nal ko-
vetkezik be.
Mivel a gorbe meredeksege ^i-nek fe-
lel meg, es a meredekseg valtozik, ez azt je-
lenti, hogy \L nem allando. Ferromagneses
anyagot tartalmazo terekben az indukcio
erteket ezert nem a B = \i H osszefiig- 11-18.abra
gessel, hanem a magnesezesi gorbebol Ferromagneses anyagok magnesezesi es
kell meghatarozni. permeabilita's gorbeje

183
A gorbe H=0 pontjaban a meredekseget kifejezo n erteket kezdeti permeabili-
tasnak nevezziik. A telitesi tartomanyban \JL = \i0 lesz, vagyis \ir 1-re csokken. Az
anyag elveszti ferromagneses tulajdonsag^t es a levegohoz hasonloan viselkedik.

11.4.4 A hiszterezis
A telitesig felmagnesezett ferro-
magneses anyagban a tererosseget fo-
kozatosan csokkentve a magneses in-
dukcio nem a magnesezesi gorbe sze-
rint csokken. Meg H= 0 eseten is jelen-
tos indukcio (5r) merheto, az anyag Br
Els6 magnesezesi gOrbe
"emlekszik" elozo allapotara (ll-19.ab-
ra). A megmarado indukciot rema-
nens magnessegnek vagy remanenci-
anak nevezziik es Br-re\. Br
csak ellentetes iranyii, es meghatarozott 11-19. Sbra
nagysagu tererosseggel szuntetheto Remanencia 6s koercitfv er6
meg.
Azt a tererosseget, amely az anyagban a magneses indukciot nullara csok-
kenti (B = 0 lesz), koercitiv eronek nevezziik es Hc-vel jeloljiik. Hc iranya ellentetes a
felmagnesezo tererosseg iranyaval.
J61 lathato, hogy amennyiben az anyagot egyszer mar felmagneseztuk, a kezdo K
pontba meg egyszer nem juthatunk vissza. Az innen indulo gorbet ezert elso magnese-
zesi gorbenek nevezziik.
Az ellentetes iranyii felmagnesezeshez ellentetes iranyu gerjeszto aram sziikseges,
melyet egy kapcsolo atvaltasaval allithatunk elo (ll-20.abra). Atvaltas utan az aramot
nullarol fokozatosan novelve a Hc-nsk. megfelelo ertek eleresekor az indukcio nullara
csokken, majd ellentetes iranyban ismet no'vekszik, vegiil telitodik. Az eddigi deli polus-
bol eszaki lesz, amely ismet csak a ter iranyanak megvaltoztatasaval szuntetheto meg
(ll-21.abra).
Az igy kapott gorbet teljes magnesezesi vagy hiszterezis gorbenek nevezziik.

Ferromagneses anyag

11-20.abra 11-21.abra
Kapcsoias a hiszterezis gorbe felvetelehez A hiszterezis gorbe

184
A magnesezesi es a hiszterezis gorbe egyes szakaszai a domen elmelettel magya-
razhatok. A kutatasok kimutattak, hogy ferromagneses anyagokban tobb egymas melletti
domen is azonos iranyban all. Egy-egy ilyen domen csoport un. Weiss-fele tartomanyt al-
kot, melynek merete 1(H -KHm,
es fligg az anyag osszeteteletol, a A ter irSnya
H>HC
hokezelesenek es megmunkalasa-
nak modjatol. Az egymas melletti
tartomanyok ligy helyezkednek
el, hogy magneses tereik eredoje
nulla legyen (ll-22.abra H=Q
allapot). A kiilso ter a Weiss-fele
tartomanyokat rendezi, azok a ter
iranyaba fordulnak. Az elforditas
csak egy meghatarozott iranyig
vegezheto konnyen. Ezt nevezzuk
konnyii magnesezesi iranynak (az
abran pontozott vonal).
Kis terero eseten elsokent 11-22.abra
a magnesezesi iranyhoz legkb'ze- A magnesezesi gdrbe szakaszai
lebbi iranyii tartomanyok fordul-
nak be a konnyii magnesezesi iranyba. Ez az alla-
pot reverzibilis: a terero megsziinese utan a do-
men-csoport magatol visszaall az eredeti iranyba.
A koercitiv eronek megfelelo tererosseg
eleresekor minden domen felveszi a konnyii mag-
nesezettsegi iranyt, es ez az allapot a ter megszu-
nese utan is megmarad. Az anyag allando magnes-
se valik, ereje a BT remanens indukcioval aranyos.
A //c-nel is nagyobb tererosseg a domene-
ket arra kenyszerfti, hogy a konnyu magnesezesi
irany helyett pontosan a ter iranyaba alljanak be.
Ha ez megtortent, az indukcio tovabb nem nb'vek-
szik: az anyag telitett lesz. Ez az allapot is rever-
zibilis: a ter megszunese utan a domenek a kony-
nyii magnesezesi iranyba allnak vissza, es kiala-
kitjak az elobb ismertetett remanens indukciot.
A magnesezettseg csak a Curie pont fble
hevitve, illetve fokozatosan csokkeno atmagnese-
zessel sziintetheto meg (ll-23.abra). Az utobbi
tortenik pi. a magnetofon szalag torlesekor is. A
periodikusan valtozo iranyii ter hoi az egyik, hoi a
masik iranyba igyekszik forgatni a magneses tar-
tomanyokat. A csokkeno ter miatt a visszaforgatas 11-23.abra
csak reszben sikerul, ezert szabalytalan allapot Lemagnesezs cs6kken6 magneses
keletkezik. A tovabb csokkeno ter mar csak ki- terrel

185
sebb mozgatasokat tud vegezni, mikozben az egymas melletti tartomanyok a legkisebb
energiaju allapotot veszik fel, amelyben magneses hatasaikat kiegyenlitik.

11.4.5 Az anyagok csoportosftasa Hc szerint

11.4.5.1 Kem6nymagneses anyagok

A hiszterezis gorbe fontos jellemzoi a remanencia (5r) es a koercitiv ero (/fc). Az


utobbi alapjan az anyagokat ket csoportba osztjuk.
Azokat az anyagokat, amelyek Hc erteke nagy (a raagnesezesi gorbe szeles),
kemenymagneses anyagoknak nevezziik (ll-24.abra). Ilyenek az allando magnesek,
amelyeket hangszorokban, muszerekben, egyenaramu motorokban stb. magneses ter elo-
allitasara hasznalunk. A nagy koercitiv ero miatt magnesessegiiket nehez raegvaltoztatni,
ezert remanenciajukat hosszu ideig megtartjak. Az allando magnesek ffc erteke 103 A/m
es3-105A/mkoz6ttvan.
Az elso allando magnes a termeszetben talalhato magnesvasko (FeO Fe2O3) volt.
A mestersegesen eloallitott magnesek anyaga kezdetben szen Qtvozesu acel volt, majd
kr6mmal, kobalttal vagy wolframmal otvozo'tt acel. Ujabban kiilonlegesen hokezelt
specialis otvozeteket (pi. AINiCo) vagy porkohaszati uton eloallitott anyagokat (pi.

B <

a) b)
11-24.abra
Kem6ny- (a) s lagymagneses anyag (b) hiszter6zis gorbeje

bariumferrit, cinkferrit, kadmiumferrit) hasznalunk. Az AINiCo otvozet a vason kiviil pi.


7-13% aluminiumot, 14-28% nikkelt, 0-35% kobaltot, 0-7% rezet, 0-8% titant, esetleg
keves niobiumot tartalmaz. Az anyagoknak kulonbozo fantazianevuk van, pi. Alni,
Alnico, Ticonal, Vicalloy. Rendkiviil eros a Vocamax, amely kobalt es ritka foldfemek
6'tvb'zete. A bariumferrit magneses vasoxid (Fe2O3) es bariumoxid (BaO) por kevereke-
bol kiegetessel keletkezik.
A kohaszati uton eloallitott magnesek tobbsege legyartas utan meg nem magnes,
igy a felhasznalashoz nelkulezhetetlen sima feluleteket koszorillessel lehet kialakitani. A
lekoszoriilt szemcsek nem tapadnak a rud, tarcsa vagy gyiirii formaju to'mbhoz, es az 6'sz-
szeszereles is konnyebb. A polusparok kialakitasa, vagyis a felmagnesezes altalaban csak

186
E D

a) b) c) d)
11-25.abra
Magnes formak. Rud (a), tarcsa (b), gyurCi (c) es tobbpolusu gyiiru (d)

a rendszer osszeszerelese utan tortenik eros elektromagnessel. PL a hangszorok es a imi-


szerek magneseit is csak osszeszereles utan magnesezik fel. Felmagnesezeskor egyszerre
tobb poluspar is letrehozhato (1 l-25.abra).
Az allando magnesek remanens indukciqja (BT) nem allando. A termeszetes orege-
desbol szarmazo csokkenes megfelelo gyartastechnologiaval alacsony (0,02%/ev) ertekre
szorithato, a homersekleti es egyeb behatasokra bekovetkezo csokkenest azonban a fel-
hasznalas koriilmenyei hatarozzak meg. Szamottevo csokkenest okoz a magnes anyagatol
fuggoen a 200C feletti melegites, a magnes leejtese vagy eros utogetese, valamint a
magneses kor olyan megvaltoztatasa, amelynel az indukciovonalak hossza a felmagnese-
zesi allapothoz kepest jelentosen megnovekszik. PL a hangszorot vagy muszert szetsze-
reljilk.

11.4.5.2 Lagymagneses anyagok

A lagymagneses csoportba azok az anyagok tartoznak, amelyek Hc erteke ki-


csi (a gorbe keskeny). A gyakorlatban Hc 1000 A/m alatt van.
Lagymagneses anyagok koze tartozik a lagyvas, a transzformator lemez, a permal-
loy stb. Mindegyik ferromagneses is. Ezeket az anyagokat elsosorban a magneses induk-
ci6 nb'velesere (ll-26.abra), a magneses fluxus vezetesere es osszegyiijtesere, valamint
magneses arnyekolasra hasznaljuk (1 l-27.abra). Az arnyekolo hatas annal erosebb, minel
vastagabb az anyag, es minel nagyobb a permeabilitasa. A legtobb lagymagneses anyag
nemcsak magnesesen, hanem elektromosan is arnyekol, mert jo elektromos vezeto.

Ligy ferromcignesesanyag
B = M0 ' Mr ' H 8 = M0 Ur H
Mr = 1 Mr 1
11-26.abra
A ferromagneses anyag az indukciot sokszorosra novel!

187
Lagyvas
Arnyekolt terresz

b) c)
11-27.abra
Lagymagneses anyag alkalmazasa fluxus vezetesre (a), fluxus osszegyujtesre (b)
es magneses arnyekolasra (c)

Vegyilk eszre, hogy a lagy es a kemeny elnevezes nem mechanikai kemenyseget


jelent, hanem magneses tulajdonsagot fejez ki! PL egy lagymagneses anyag is lehet me-
chanikailag nagyon kemeny.
A lagymagneses anyagokjellemzoi is jelentosen fuggnek az anyag szovetszerkeze-
tetol, ez pedig a mechanikai alakitastol, pi. a hengerles modjatol, iranyatol. Lagymag-
neses anyagokat ezert - foleg a ktilo'nlegeseket - hajlitani, iitogetni, leejteni, heviteni nem
szabad.
Az atmagnesezeshez (az elemi magneses cellak forgatasahoz) energia sziikseges.
A felhasznalt energia az anyagban elnyelodik es annak melegede'set okozza. Az erre
forditott energiat hiszterezis vesztesegnek nevezziik. A hiszterezis veszteseg fiigg az
anyagtol, annak Hc erteketol es a ter valtozasanak szaporasagatol, vagyis a frekvenciaja-
tol. Kis hiszterezis veszteseggel rendelkeznek a lagymagneses anyagok.

11.4.6 A magnetosztrikcio

Magnesezeskor (a Weiss tartomanyok forgata-


sakor) a ferromagneses anyagok merete is megvalto-
zik. Ez a jelenseg a magnetosztrikcio. A leggyakrab-
ban hasznalt magnetosztrikcios anyag a nikkel es a
nikkelferrit (NiFe204), mert meretvaltozasa a legna-
gyobb.
A magnetosztrikciot az iparban anyagok meg-
munkalasara hasznaljuk. A specialis szerszamot egy
nikkelriid mozgatja, amelyre nagyfrekvencias aram-
mal gerjesztett magneses ter hat (1 l-28.abra).
Kis energiaval is jelentos deformacio erheto el,
ha a magneses ter frekvenciaja megegyezik a rud me-
chanikai rezonancia frekvenciajaval. Ezt hasznaljuk 11-28.abra
fel az elektronikaban az elektromechanikus savszu- Meretvaltozas magnetosztrikcid
rokben. hatasara

188
11.5 Magneses korok

11.5.1 Zart es nyitott magneses kor, a szoras


Technikai eszkozeinkben a magneses mezot allando magnessel vagy aramjarta te-
kerccsel hozzuk letre, es ferromagneses anyaggal vezetjiik a felhasznalasi helyre (11-
27.a) es 11-29.abra). A teljes rendszert magneses kornek nevezztik, mely lehet zart es
nyitott. A magneses kor akkor nyitott, ha legrest is tartalmaz, vagyis az indukciovonalak
kilepnek a levegobe. Nyitott peldaul a lengotekercses muszer (11-27. a. abra), a villany-
motor es a magnetofonfej magnesko're (ll-29.b es c abra). Az utobbinal a legres rend-
kivill kicsi (csak 1-3 um), es a tobbivel ellentetben a legresbol kilepo indukciovonalakat
hasznositjuk.

a) b) c)
11 -29. abra
Zcirt (a) 6s nyitott (b es c) magneses kor

Annak ellenere, hogy a gyakorlatban a fluxust


a magneses teret jol vezeto anyaggal vezetjiik, az in-
dukciovonalak egy resze szorodik, kikeruli a felhasz-
nalas helyet (11-30. abra). A szoras merteket a a
(szigma) szorasi tenyezo fejezi ki.
A a szorasi tenyezo megmutatja, hogy a tel-
jes fluxus hanyad reszet nem tudjuk felhasznalni.
Altalaban %-ban adjuk meg. Kis szorasi tenyezovel 11-30.
rendelkeznek a zart magneses korok. a erteke a leg- Szoras a magneses korben
ressel es a magneses indukcioval (B) aranyosan no-
vekszik, es a fluxust vezeto anyag telltodesekor igen nagy lesz, mert ekkor a fluxus kilep
az 6t vezeto csatornabol.

11.5.2 A magneses Ohm torveny


A magneses korok nagyon hasonlitanak az aramkorhoz, ezert a nagyon bonyolult-
nak latszo szamitasokat az Ohm es Kirchhoff torvenyhez hasonlo b'sszefuggesekkel kony-
nyithetjtlk.
A magneses Ohm torvenyt a B = \i H osszefuggesbol vezethetjiik le. Helyettesit-
sunk B helyere B =3>/A-l, //helyere H =/l-t, majd rendezztik at az egyenletet 6-ra!

189
(x- A

Ha a tortet magneses ellenallasnak (Rm) jeloljiik, az U-I-R osszefuggeshez ha-


sonlo 0 = <!> Rm format kapjuk. J61 lathato, hogy a magneses korokben a fesztiltsegnek a
gerjesztes, az aramerossegnek pedig a fluxus felel meg (11-31 .abra).

0= N - I

11-31.abra
A magneses kor es az aramko'r hasonlbsaga

A magneses ellenallas az R = p I/A osszefilggesre hasonlit, de most I es A nem a


vezetek, hanem a magneses mezot vezeto csatorna hossza es keresztmetszete, p-nak
pedig a reciprokat (y = 1/p) kell behelyettesiteni, vagyis fi-nek a fajlagos vezetokepesseg
(y) amegfeleloje.
Az osszehasonll'tast tovabb folytatva a (tf) magneses tererossegnek az elektromos
tererosseg (E), a (B) magneses indukcionak pedig az aramsuriiseg (J) felel meg (ll-2.tab-
lazat).
Elagazo magneses korokre - a fentiekhez hasonloan - Kirchhoff I. torvenyet alkal-
mazhatjuk (11-32.abra).

Mennyiseg Osszefugges
Magneses kor Aramkor Magneses kor Aramkor
0 U 0=<5-* m U = I-R
$ I
D
"vas Rvez R-LL
K 1 - /
Rm=^7 Y A
n
-^lev ^fnpv
'maen 'VP7
A
^csat ^1VQ7
u Y
H E H=Q/l E= U/d
B J B=/A J = I/A

11-2.tablazat
A magneses es elektromos mennyisegek megfeleISi

190
Lagyvas
Magneses sbnt
(lagyvas)

11-32.abra
Elagazb magneses korok

11.5.3 Peldak magneses korokre

1. Oldjuk meg a ll-33.abra feladatat! A Lagyvas


lagyvas magnesezesi gorbeje a ll-34.abran ta- /
I = 50 mA
J^ ^^ ^^
N = 2000
lalhato.
f^jK"'
a = 75 mm
b = 50 mm
A gerjesztes: N ^^^^ c = 30 mm
xX^^X>
_^^^
0 -?
H-?
Q = I-N = 0,05 A - 2000 = 100 A. B =?

Az indukciovonalak hossza attol fuggo- ^


en, hogy a lagyvas killso vagy belso reszen ha-
ladnak nagyon kulonbozo. Ilyenkor az atlagos
hossziisaggal kell szamolni, amely nem mas 11-33.abra
P6lda zart magneses korre
mint a kozepen halado indukciovonal hossza.
Ez most: (4 a + 4 Z>)/2, vagyis

4-0,075 m + 4'0,05m
< 0,25m

A tererosseg:

H= Q/l = 100 A/0,25 m = 400 A/m.


Nagyon lenyeges, hogy az ehhez tar- 0,2-
tozo B-t a magnesezesi gorbebol kell leolvas-
ni, mert a permeabilitas fUgg a tererossegtol. 100 200 300 400 500 600 700 800 H
B = 1,07 Vs/m2, vagyis eppen a telftesi sza-
kasz kezdeten vagyunk. 11-34.abra
A keresztmetszet: Magnesezesi gfirbe a feladatokhoz

c-(a-b) 0,03m-(0,075m-0,05m)
= 3,75-10- 4 m 2 .

191
Afluxus: 3> = B-A = 1,07 Vs/m 2 3,75 10-4 = 4,0125 10~4 Vs.
A relativ permeabilitas:
Lagyvas
s* ^- / ,B
B 1,07 I ^
- = 2129. r-
'"' V0-H 4-3T'10~ 7 -400 S.S '
^l /
V
A/
,-<> /^
N ^ ' J - **^*
2. A 11-35.abra feladata mar legreses ^^jf
j*^ B ~ 0 8T
magneskorre vonatkozik. ^_ A / = 1 mm
Ha a szorast elhanyagoljuk es a legres ki- -\ ^) /k = 25 cm
csi (a pelda adataival ez teljesul), akkor a magne-
ses indukcio a vasban es a legresben azonosnak
11-35.
tekintheto. A 0,8 T eleresehez szukseges tereros- Feladat nyitott magneses korhoz
seg a legresben:

B
.636 000 A / m .
4 - i t - l O -7

A vas ugyanilyen felmagnesezesehez sziikseges tererosseg (Hv) a magnesezesi


gorbe alapjan kb. 260 A/m (a 1 l-34.abran pontvonallal jelolve).
A gerjeszte's ket reszre oszlik (hurok torveny): a vasmag es a legres gerjesztesere.
A legreshez 0[ = H{ A/ = 636 000 A/m 0,001 m = 636 A, mig a vasmaghoz /v ~ /k miatt
6V = //v /k = 260 A/m 0,25 m = 65 A, osszesen 636 A + 65 A = 701 A szukseges.
J61 lathato, hogy az 1 mm-es reshez majdnem 10-szer nagyobb gerjesztes kell mint
a 25 cm atlag hosszusagu vashoz, vagyis csaknem a teljes
gerjesztest a legres hasznalja fel. Ebbol ket fontos tanulsa-
got vonhatunk le:
1. Ha nagy magneses indukciot kis gerjesztessel
szeretnenk elerni, akkor a leheto legkisebb legrest alkal-
mazzunk, illetve legres nelkilli magneskort alakitsunk ki.
Az utobbi esetben tigyelni kell arra is, hogy a mezot vezeto
ferromagneses alkatelemek a leheto legpontosabban es egy-
mast atfedve talalkozzanak (1 l-36.abra). Sok esetben a he-
lyes illeszkedest a felilletek koszoriilesevel es parba valo-
gatassal (pi. ferrit magok) kell biztositani, mert a lathatatlan
(nehany jam-es) legres is szamottevo zavarokat okoz.
2. Ha el szeretnenk keriilni, hogy egy tekercs ara- 11-36.abra
ma a vasmagot telitesig magnesezze, akkor legrest kell Egymast atlapo!6, lemezekbol
kialakitani. Ekkor a gerjesztes a vas es a levego kozott allo vasmag
megoszlik, es a gerjesztes nagy resze a levegore jut, a vas-
mag kevesbe magnesezodik (11-37.c.abra). Az a) abra legressel gyartott M magokkal, a
b) az E-I magokkal torteno legres kialakitast mutatja (egyiranyu vasazas). Az utobbinal
az E es I lemezekbol kiilon-kulon lemezcsomagot kell kialakitani, es a lemezcsomagok
koze a legresnek megfelelo vastagsagii prespant kell tenni.

192
b) c)
11-37.abra
Legreses korok kialakltasa egyiranyu lemezelessel (a es b), valamint a iegres hatasa (c)

11.6 Erohatas magneses terben

11.6.1 A magneses ter 6s az aram kolcsonhatasa

Helyezztlnk B erossegu magneses terbe


egy vezetot, amelyben / erossegu aram folyik! B
es / legyen egymasra meroleges (ll-38.abra)! A
vezeto magneses tere es a homogen ter egymas-
sal kolcsonhatasba lep es

I F - B - I - l \o keletkezik, ahol / a vezetonek a magneses

terben levo hossza. Ha B es / nem meroleges 11-38abra


egymasra, akkor az ero kisebb: /-nek csak azt a Alland6 magnes es aramjarta vezetS
reszet szabad flgyelembe venni, amely B-K me- terenek eredSje, valamint a fellepo er6
roleges (ll-39.abra). Ekkor
\F=B-I-l-cosa\.

Nagyon fontos, hogy a most a merolegessel bezart szog.


F
B
<8><8><8>|<5
/ COS a

F = B I / F = B - I / cos a
11-39.abra
Az erQhatas magneses terben

193
Az ero iranyanak meghatarozasara egy masik I
jobbkez-szabaly szolgal. Mutassa kozepso ujjunk B, AMutatbujj
mutato ujjunk pedig / iranyat! Ekkor a hiivelyk ujjunk KOzepsd ujj
az ero iranyaba mutat (ll-40.abra). Ellenorizziik a 11- B
38.es ll-39.abrakeroit!
A gyakorlati felhasznalas soran (dinamikus
hangszoro, lengotekercses muszer, villanymotor stb.) B HUvelykujj
es / altalaban meroleges egymasra es egyenes vezeto
helyett N menetes tekercs van. Az aram ekkor A'-szer
megy at a teren, es az ero is ennyiszer nagyobb: 11-40.<Jbra
Jobbkez-szabSly az ero iranyanak
meghatarozasara
F =B-N-I-L

7- ; S
\f + Ai A; t V
*r *-F F*^-

11-41.abra
Vezetekparok eseten forgat6nyomatek keletkezik

Motorokban es meromiiszerek- LSgyvas


ben ellentetes aramii vezetekparok, il-
letve ezekbol allo tekercsek vannak a
magneses terben, ezert forgatonyoma-
tek keletkezik (ll-41.abra). Az aram
iranyanak megvaltoztatasaval az ero,
es ezzel az elfordulas iranya is ellen-
t^tesre valtozik.

Peldak:

1. Mekkora ero hat a dinami- 11-42.abra


kus hangszoro membranjara, ha a 48 A dinamikus hangsz6r6 elve
menetes tekercseben l,4A-es aram
folyik, es a 22 mm atmerojii tekercs 1,2 T erossegli magneses terben mozog (1 l-42.abra)?
Egy menet hossza: / = D n = 22 10-3 mm 3,14 = o,069 m.
Azem:F = B-N-I-l= 1,2 Vs/m 2 -48-1,4 A-0,069m = 5,49 N.

2. Hatarozzuk meg az egymassal parhuzamos, egymastol d= 1 m tavolsagban levo


vezetekparok 1 m-es szakaszai kozott fellepo ero nagysagat, ha kozottiik legiires ter van!

194
A szamitas a 2.4.2 pontban megismert magneses kolcsonhatas mertekegysegenek,
vagyis az 1 A-nek a meghatarozasat jelenti.
Az F = B -I-1 osszefuggesbol indulunk el, ahol B az egyik vezeto altal letrehozott
magneses indukcio, / es / pedig a masik vezeto adatai, vagyis F = B\ /2' /2-

Hr= 1, es NI = 1,11 pedig annak a kor alakii indukciovonalnak a hossza, amelynek sugara
d = 1 m, vagyis / j = 2 - j f d = 2 - j f l = 2 - j t . Igy:

M
2-jt 2-n

Ezt az era kepletebe helyettesitve, es felhasznalva, hogy /2 = 1 m (a vezetek 1 m-


es darabjara hato erot keressilk):

= = /2 = /, es igy F = .
F
2'Jt h ' k = M o -^-
2-jr 2-jt

A szamitast 1 A-rel elvegezve: F = 4 - it- 1Q-7- l/2it = 2 - 10-7N, ami az Si-ben


megadott defmfcioval egyezik.

11.6.2 Erohatas magnes es ferromagneses anyag kozott


A ferromagneses anyagot a magnesnek mindket polusa vonzza, mert a magnes a
domeneket rendezi, es igy ket magnes kozott keletkezik kolcsonhatas. A magneses ter es
a domenek kolcsonhatasabol kovetkezik, hogy ferromagneses anyagban a domenek min-
dig ligy rendezodnek el, hogy a magneshez kozeli
oldalon a magnes polusaval ellentetes polus alakul
ki, igy ez vonzo erovel hat a rendezo polusra. Ha a
ferromagneses anyagban ugyanakkora magneses
indukcio tud kialakulni, mint a magnes remanen-
ciaja, akkor nagyon kis tavolsag eseten az ero az
indukcio negyzetevel aranyos:

Aazz felulet, amelyen a B magneses induk-


cio athalad. A ll-43.abra elektromagneseben az
indukcio ket helyen is athalad, ezert a feluletet ket-
szer kell figyelembe venni, es az ero is ketszeres. 11-43.abra
A testek kozotti tavolsag legresnek tekinthe- Elektromagnes
to, ami a magnesezo hatast lerontja. Kisebb tavol-

195
sag eseten az ero a tavolsag negyzetevel, nagyobb resnel meg ennel is nagyobb mertek-
ben csokken, mert az indukciovonalak nem a ferromagneses anyagon at, hanem a levegon
keresztul zarodnak, es a fluxus elszorodik.
A magnes (vagy elektromagnes) es a ferromagneses anyag (altalaban lagyvas) ko-
zo'tti kolcsonhatas elven muko'dik pi. a fejhallgato, a jelfogo (rele), a kiilo'nfele emelo- es
fekmagnes, a magneses tengelykapcsolo stb.

Pelda:

Mekkora az ero a ll-43.abran lathato elektromagnesnel, ha a magneses indukcio


0,5 T es a vasmag vastagsaga 25 mm?
A feluletek 0,02 0,025 = 5 10-4 m2 nagysagiiak. Mindket vegen keletkezik ero,
ezert ennek ketszereset kell venni: A = 2 5 IQ-4 m2 = 10~3 m2. Az ero:

_ . 1 0 -3= 9 9 , 5 N .
2-n0 2-4-jr-lO

11.6.3 A magneses ter hatasa a mozgo tb'lteshordozora

Az elozoekben mindig egy adott magneses ter es az aram vagy az aramjarta vezeto
kozti erohatasrol beszeltunk, pedig az ero valqjaban nem a vezetek, hanem az elektromos
aramot letrehozo tolteshordozok kb'zott lep fel.
Mar a 2.4.2 pontban megallapitottuk, hogy mozgo tolteshordozok ko'riil magneses
ter keletkezik. Az ero nem mas mint ennek a gyenge ternek es annak a magneses ternek a
ko'lcsonhatasa, amelyben a tolteshordozo mozog. Vezetek eseten az ero a benne aramlo
sok-sok elektronra hato ero eredqjekent,
Egyenes . Az elektron paiy^ja
felmagnesezett ferromagneses anyagoknal
pedig az atomjaikban keringo elektronok X X/X
magneses kolcso'nhatasa miatt keletkezik. x
Most az a celunk, hogy az eddigi ismeretek
felhasznalasaval az erot a tolteshordozo
Egyenes
adataival fejezzuk ki.
Erkezzen B erossegii magneses terbe
v sebesseggel az elektron, es v legyen mero-
leges 5-re (ll-44.abra)! A mozgo tolteshor-
MSgneses t6r
dozo aram, ezert v-re meroleges iranyii F
ero keletkezik. F = B - I - l , ahol I=Qlt, il-
letve egyetlen elektron eseten / = qlt, I pe- 11-44.abra
dig a magneses terben t ido alatt megtett lit Elektron mozgasa magneses terben
(l = vt). Ezeket F kepletebe behelyette-
sitve:

196
Ez az ero a jobbkez-szabaly ertelmeben meroleges a magneses indukciora es az
elektron sebessegere is. Haladas kozben a mennyisegek nagysaga nem, de a sebesseg ira-
nya megvaltozik, ezert az ero is allando marad, es mindig meroleges lesz a sebesseg pilla-
natnyi iranyara. Ez jellemzi a kormozgast is, vagyis homogen magneses terben az elekt-
ron korpalyat ir le.
A ko'rpalyan mozgo test gyorsulasa a = v2/r, az ennek megfelelfi ero pedig
F = m- a = m- v2/r, ahol r a kor sugara. A ket ero egymassal egyenlo:

v2 , . m-v
B-q-v = m, amelybol r
r' B-q

Figyeljiik meg, hogy a korpalya sugara kicsi (az elterites nagy), ha a reszecske
tomege es sebessege is kicsi, a magneses indukcio pedig nagy, vagyis elektronokat
(foleg ha lassiiak) konnyebb elteriteni, mint az ionokat. Vegytik eszre azt is, hogy elekt-
romos terben az elektron az erovonalak iranyaba, magneses terben az indukciovo-
nalakra merolegesen teriil el.
Ha az elektron a magneses terre nem merolegesen erkezik, akkor spiralis palya
keletkezik. Bizonyithato, hogy a nem teljesen azonos iranyu, de azonos sebessegii elekt-
ronok mas-mas sugani spiralist futnak be, de a ter bizonyos helyein egyszerre talalkoz-
nak. Ezt hasznaljuk fel az elektronsugar magneses terrel to'rteno fokuszalasara.
Magneses terrel teritjuk el az elektronsugarat a TV kepcsovekben, valamint a ku-
lo'nleges nagyfrekvencias es kepfelbonto cso'vekben. Az utobbiakban az elektronok foku-
szalasat is magneses ter vegzi. Az elektronok magneses elteritesen alapszik a Hall cella es
a magneses terre erzekeny ellenallas mukOdesi elve is.

Ellenorzo kerdesek:

1. Hoi van a Fold magneses eszaki polusa?


2. Milyen kiilonbseg van a magneses indukciovonal es az elektromos tererosseget
szemlelteto vonal kozo'tt?
3. Milyen mennyisegek jellemzik a magneses teret, mit jelentenek ezek, es milyen
kapcsolat van kozottilk?
4. Hogyan csoportositjuk az anyagokat permeabilitas szerint?
5. Milyen jellemzo szakaszokkal es adatokkal rendelkezik a magnesezesi es a hisz-
terezis gorbe? ?
6. Mit fejez ki a remanencia es a koercitiv ero?
7. Hogyan csoportositjuk az anyagokat a koercitiv ero alapjan?
8. Hoi van a gyurii alakii magnes eszaki es deli polusa?
9. Ket azonos alakii targy koziil az egyik magnes, a masik lagyvas. Hogyan lehet
megallapitani, melyik a magnes?
10. Mit neveziink nyitott es zart magneses kornek?
11. Milyen szerepe van magneses ko'rokben a legresnek? Hogyan lehet legrest
kepezni, es hogyan lehet a legrest csokkenteni?
12. Hogyan hatarozzuk meg a magneses ter es az aramjarta vezeto kozo'tt fellepo
ero nagysagat es iranyat?

197
12. AZ ELEKTROMAGNESES INDUKCIO

12.1 Az indukciotorveny

Egy vezetoben vagy egy tekercsben feszultseg (C/j) keletkezik (indukalodik),


ha a vezetot korulvevo magneses ter, illetve a tekercset metszo fluxus megvaltozik.
Ez a jelenseg az elektromagneses indukcio (feszultseg letrehozasa magneses ter segitse-
gevel), es ezt hasznaljuk fel az eromuvi generatorokban is a villamos energia eloallita-
sara.
Az indukalt feszultseg jellemzoinek meghatarozasa az indukciotorveny alapjan le-
hetseges, amely a Faraday es a Lenz torvenyt egyesiti. Az egyik a feszultseg nagysaga-
nak, a masik az iranyanak megallapitasara alkalmas.
A Faraday torveny ertelmeben U\s a fluxusvaltozas sebessegevel:

Tekercs eseten a vezeto 7V-szer oleli koriil a valtozo fluxust, ezert:

Feszultseg csak akkor keletkezik, ha a fluxus valtozik: a magnes es a tekercs


egymashoz kepest mozog (12-1.abra). Kozelednek vagy tavolodnak, illetve helyzetiik
vagy meretilk egymashoz kepest valtozik. Allando magnes helyett elektromagnes is hasz-
nalhato, es ekkor az elektromagnes aramanak (ennek kovetkezteben a fluxusanak) a
megvaltozasakor indukalodik feszultseg.

u=o u=o

12-1. abra
Feszultseg csak mozgaskor indukalodik

A keltett feszultseg egyenesen aranyos a mozgatas sebessegevel. Ha a magnes all


(akar a tekercsben, akar azon kivul), nem indukalodik feszultseg, mert a magnes fluxusa
metszi ugyan a tekercset, de a fluxus nem valtozik.
A feszultseg iranyat Lenz (ejtese: lenc) az energia-megmaradas torvenye alap-
jan hatarozta meg. Ennek ertelmeben: Az indukalt feszultseg polaritasa mindig

199
olyan, hogy az altala letrehozott aram magneses
tere gatolja az 6t letrehozo folyamatot. PL egy E D
magnes eszaki polusaval egy tekerc'shez kozeledve
(12-2.abra), olyan polaritasii feszultseg keletkezik,
hogy az ennek hatasara kialakulo aram a tekercs
magnes feloli veget eszakiva (taszito ero), a mag-
nest tavolftva pedig delive (vonzo ero) teszi. 12-2.abra
A Lenz torveny ertelmeben egy generator Az indukalt feszultseg iranya
tengelyet annal nehezebb forgatni, minel nagyobb
arammal terheljiik a generatort.

12.2 Mozgasi es nyugalmi indukcio

A mozgassal tOrteno fesziiltsegkeltest mozgasi indukcionak nevezziik. Az


eloallitott feszultseg nagysagat a 12-3.abra segltsegevel hatarozhatjuk meg. A ket, egy-
massal parhuzamos vezeto rud a magneses
terre merSlegesen helyezkedik el, es a vegiik-
re feszultsegmero van kapcsolva. A rudakat
egy mozgathato harmadik rud koti ossze. A
rendszer igy egyetlen menetet alkot, amelynek
keresztmetszete valtoztathato.
A rudat v sebesseggel a megjelolt
iranyban mozgatva, A? ido alatt AA utat tesz
meg, ezert

AO B-l-As
-B-l-v. Feszultseg keltese mozgassal

Tekercs eseten a fesziiltseg N-szer nagyobb: ,Vezet8

\U( =N-B-l-v\.
^v B cr
Amennyiben a mozgas iranya nem meroleges a \
magneses terre, akkor a feszultseg kisebb, es a sebesseg- / Ax -^
/ v . .-I/ Y "SH **~
nek csak a meroleges iranyba eso komponenset kell fi- /vcos<p vagy v sinY
gyelembe venni. Ha a cp szoget a merolegeshez merjuk,
akkor Ui = N-B-l'vcosy, es U^N-B-l-vsmy, ha
12-4.abra
az indukciovonalakhoz kepest merjuk (12-4.abra). Nem menbleges mozgasnal a
Generatorokban a fesziiltseget egy tekercs forgata- feszultseg kisebb
saval allitjuk elo. A 12-5.abran egyetlen menet eseten
vizsgaljuk a kialakulo viszonyokat. Az / hosszusagli keret vezetoi egy k sugani kor men-
ten allando co szogsebesseggel forognak v = k CD kerilleti sebesseggel, es kozben a keret

200
fluxust hasznosito felulete valtozik. A valtozas aranyos a keriileti sebesseg B-re merole-
ges komponensevel, vx-szel.
vx = v sina = k co sina.
Igy az indukalt feszultseg:
alap helyzet
C7; = B I vx = B I k CD sina.
vx = v - s m a
A feszultseg tehat egyenesen aranyos a forga- v = k to
tas sebessegevel, es alakja szinusz (12-6. abra).
Nyugalmi indukciorol beszelunk, ha a fe- \i \i \i
vx = k <o- sin

sziiltseget letrehozo elemek (a magnes vagy a te-


kercs) nem mozognak, e helyett a fluxust letrehozo ^ meflhataroza ~ sa fo 6 mozg ^nal
aram valtozik. A 12-7.abran pi. az N2 menetszamu

V V V V V V V V V V V V VVVVVV V V VV V V V V V V V V V V V V V V VV V V V V V V V V V V V V V V V V
a = 0 a = 45 a= 90 0 = 135 0 = 180" a= 225 a = 270 a = 315" a = 360

U /,

45 90' 135

12-6.abra
A forgb keretben szinuszos feszQlts6g indukalbdik

tekercsben azert indukalodik feszultseg, mert benne a magneses indukciot az N\-


szamu tekercs arama valtoztatja.
/^
AO AB -A I N

. -^.^-, ^h" * I

g <>^T
i (
- N2 U2(V
*-
-
de A 5 = n - A / / e s Atf N , igy ^ y

12-7.abra
Nyugalmi indukci6

A nyugalmi indukcio segitsegevel tudjuk megerteni majd az on- es kolcsQnos


indukciot, valamint a transzformator mukodeset.

201
12.3 Orvenyaramok

Helyezziink valtozo magneses terbe egy


aluminium lemezt (12-8.abra)! A vezeto Iemez
mint egyetlen rovidrezart menet korulveszi a Valtozb fluxus
rajta athalado valtozo magneses fluxust, ezert
benne fesziiltseg indukalodik es aram folyik. A
to'm6r Iemez ellenallasa rendkiviil kicsi, ezert
kis indukalt fesziiltseg eseten is rendkiviil nagy
Qrvdnyaram
az aram, mely orvenyszeriien korulveszi a
magneses mezot, Innen ered az orvenyaram el-
Aluminium iemez
nevezes.
Az Orvenyaram magneses tere azonban
kolcsonhatasba lep a kiilso magneses terrel. VV
Ero keletkezik, amely a lemezt elmozdulasra
keszteti. Ezt hasznaljak fel a jarmuvek orveny- 12-8.abra
aramos fordulatszam- es sebessegmeroiben Az orv6nyram kialakuleisa
(12-9.abra), valamint a fogyasztasmerokben
egy aluminium tarcsa forgatasara.
Mutat6
Akkor is keletkezik orvenyaram, ha egy allando
Visszaterite
magnes tereben a lemezt mozgatjuk. A Lenz torveny er- rugo
telmeben ekkor a mozgast fekezo ero keletkezik. Ilyen
elven akadalyozzuk meg pi. a lengotekercses muszerben Aluminium
serleg
a mutato hosszan tarto lengeset, vagy a fogyasztasmero
tarcsajanak felgyorsulasat. A tekercset aluminium keret-
re keszitjilk, ebben elfordulaskor orvenyaram keletkezik, Forgb
amely a mozgast csillapitja. A fogyasztasmero forgo tar- magnes
csajaban keletkezo orvenyaram magneses tere egy al-
lando magnes terevel lep kolcsonhatasba es hoz letre fe-
kezo nyomatekot.
Orvenyaram keletkezik a magneses fluxust ve- 12-9.abra
Orv6nyciramos sebessegm6r6
zeto ferromagneses anyagokban (vasmagokban) is,
ha benniik a magneses fluxus valtozik. Ennek ketfele
karos hatasa van:
1. A vasmagot az orvenyaram melegiti. Ezt nevezztik orvenyaram vesztesegnek.
2. A kolcsonhatasban keletkezo ero a fluxust a vasmag kulso felulete fele szoritja.
A belso resz igy kihasznalatlan marad, a kulso re"sz pedig telitodik, es itt u r erteke 1-re
csokken, vagyis a hasznos keresztmetszet mindket ok miatt csb'kken.
A veszteseget legegyszerubb modon a vasmag fajlagos ellenallasanak (p) megno-
velesevel csokkenthetjuk. A vasat ezert sziliciummal otvo'zziik. A 4 %-os Si tartalom p
erteket 6-20-szorosara noveli, es az orvenyaram is ennyiszer lesz kisebb.
A masik vedekezesi eljaras a lemezeles (12-10.abra). A fluxust vezet6 keresztmet-
szetet reszekre osztjuk es az egyes elemeket lakkal vagy oxid reteggel elszigeteljijk egy-
mastol. A lemezek ekkor legfeljebb csak nehany ponton erintkeznek egymassal, ezert

202
hosszu es nagy aramu orvenyszalak nem alakul-
hatnak ki. A jellemzo lemez vastagsag 0,35 mm,
de specialis celokra ennel vekonyabb lemezeket
is gyartanak. A lemezeles a fluxus kiszorulasat is
megakadalyozza.
Vizsgaljuk meg milyen mertekben csok-
kenti a lemezeles az orvenyaram veszteseget! A
vesztesegi teljesitmenyt P = Ifl/R alapjan szamit- Orv^nydram
juk ki, ahol U az indukalt feszultseg, R pedig a (iemezeles neikui)
vastombnek az orvenyaram utjaba eso ellen-
allasa. Az R = p - l / A osszefuggeshez eloszor a
kozepes vezeto hosszat, majd a vezeto tomb ke- Lemezelt vasmag
resztmetszetet kell meghatarozni.
Lemezeles nelktil, vagyis egyetlen tomb 12-10.abra
eseten a kozepes vezeto hossz /k = 4 a/2, a ke- Az orvenyaram kialakulasanak
resztmetszet pedig A = s-a/2 (12-1 l.abra), ahol s megakadalyozasa Iemezel6ssel
a vezeto tomb vastagsaga. Az ellenallas:

2^ 2-a 2 4-p V V V VaV V


--- p p-z# - ,
A ? s-a s

- U2 U2 Tr s t/2-5 A=s a/2


es igy Pi -- = - U
^ 1 R 4-p '4^ ' 4-p '

12-1 l.abra
Osszuk a tombot n egyenlS reszre (12-12. Orv6nyaram lemezeles n6lkul
abra)! Egy lemezben ekkor csak U/n feszultseg
indukalodik, mert a fluxus is n reszre osztodik. A ko-
zepes vezeto hossz:

a
'kl
2
=4 a/2
melybol a masodik tag elhanyagolhato, ha n kelloen a/n s.a
nagy, es ekkor /kl - a. A keresztmetszet, majd az el- A ~ s ' ~T~ = Tn~
ln^S:
a
' ' = 2 . aa/2
/, = / 2 +2
. a/n
= a+a/n - a

w 5-a / a p-2-n
^ ' A = p - < p < . 1 ? 17 ahra
O . 17 yl 5d c \ \
~^~ Orvenyaram Iemezel6skor

A teljesitmeny -szerese egyetlen lemez teljesitmenyenek:

203
c/f ft/f u2
U2 S
__ 77 *
P'2-K p-2-n n2 p-2-n p-2-H2'
5 S

A ket teljesitmeny hanyadosa:

/2-5

Pt _ 4-p _U2-s p - 2 - n 2 _n2


Pn ~ U2-s ~ 4 - p ' U2-s ~ 2 :
p-2-n 2

vagyis a veszteseg az reszekre osztas szamanak negyzetevel cso'kken.


Az 6'rvenyaramu veszteseg fugg a frekvenciatol is, azzal aranyosan novekszik.
Magasabb frekvenciakon ezert a lemezeles mar nem eleg hatasos, a vasmagot paranyi
egymastol elszigetelt szemcsekbol kell kesziteni. Ilyen a ferritmag.
A ferrit kiilonbozo oxidok (elsosorban vasoxid) keverekebol porkohaszati eljaras-
sal keszill. Magneses tulajdonsagai a vasehoz hasonlitanak, de fajlagos ellenallasa olyan
nagy, hogy szigetelonek tekintheto. Orvenyaram vesztesege rendkiviil kicsi, ezert ossze-
teteltol fuggoen MHz, sot GHz frekvenciakon is hasznalhato.
Egy vasmag teljes veszteseget a hiszterezis es az orvenyaram veszteseg osszege
adja.

12.4 Az onindukcio

Fesziiltseg indukalodik abban a vezetoben vagy tekercsben is, amely a fluxus


valtozasat aramanak megvaltozasaval sajat maga idezte eld. Ez a jelenseg az onin-
dukcio.
A keletkezett feszultseget most is az indukciotorveny, vagyis t/; = N- AO/A? alap-
jan hatarozhatjuk meg. Szorozzunk be A//A/-vel, vagyis 1-gyel!

A? A/ A/ AI A?

A keplet egy rendszertol fiiggo allandora, es az aramvaltozas sebesseget tartalmazo


reszre bonthato:

ahol L a rendszertol fiiggo allando. A neve onindukcios tenyezo vagy induktivitas. L


mertekegyseget atrendezessel kapjuk:

204
-s
[A/]

1 Vs/A = 1 H (henry, ejtese: henri).

Azokat a rendszereket (pi. tekercseket), amelyek onindukcios tenyezovel ren-


delkeznek, induktivitasoknak nevezziik. Az induktivitas az Otb'dik (egyben utolso)
aramkori elem, amelyet megismertiink, es amelyet alkatreszek es aramkorok helyettesito
kapcsolasanak elkeszitesehez felhasznalunk majd. Az induktivitast megvalosito alkat-
resz altalaban tekercs.
1 H induktivitasa van annak a tekercsnek, amelyben 1 V fesziiltseg indukalo-
dik, ha benne az aramerosseg 1 s alatt 1 A-rel valtozik.

Is

Z-et a tekercs adatai hatarozzak meg:

A N-A7
/ -, amelybol
M M AI AI A

Az Qsszefugges csak olyan zart vasmagos tekercsekre


ervenyes, amelyekben a fluxust mindeniitt azonos permea-
bilitasu anyag vezeti, vagyis nines legres.
Az induktivitast a 12-13.abra szerint abrazoljuk. Nagy
onindukcios tenyezovel rendelkeznek a nagy menetszamu
vasmagos tekercsek. Sajnos a vasmag permeabilitasa fugg a
magnesezettseg merteketol vagyis a tekercs aramatol, ezert
felhasznalas kozben ugyelni kell arra, hogy a tekercs arama 12-13. bra
csak kis mertekben valtozzon, es sohase magnesezze telitesig Az induktivit^s rajzjele
a vasmagot.
Kozepes induktivitasiiak a legmagos tekercsek, mig a rovid es vastag vezetekek
induktivitasa kicsi (12-14.abra). Rendkivul kicsi az induktivitas, ha a huzal is nem ferro-
magneses anyagbol keszill. A nagyfrekvencias tranzisztorok kivezeteseit ezert nem vas-
bol keszitik.

205
,Lagyvas Lagyvas Miianyag
/ vagy ferrit vagy ferrit

L4

12-14.abra
Nagy es kis induktivitasok

Elofordul, hogy huzalbol tekercset kell kesziteni, mert csak Muanyag


igy fer el kis helyen, ugyanakkor nem lehet induktivitasa (pi. huzal-
ellenallas). Ilyenkor a 12-15.abra szerinti un. bifilaris tekercselest
kell alkalmazni. A ket azonos menetszamu reszben ekkor azonos
nagysagu, de ellentetes iranyu az aram, ezert nem keletkezik fluxus L~0
es onindukcios feszilltseg sem.
Szilkseg lehet az ellentetes hatas eler6sere is: egy rovid (1-2 12-15.abra
cm-es) vezetek induktivitasat kell megnovelni. Ezt a vezetekre hu- Bifilaris tekercs
zott ferritbol keszult csomaggal erhetjilk el (12-16.
abra). ;Vezetek Ferrit cs6mag
A nyitott magneskorrel rendelkezo tekercsek
induktivitasat a vasmag helyzetenek valtoztatasaval
szabalyozni lehet. Ezt tekercsek induktivitasanak
pontos beallitasara hasznaljuk.
12-16.abra
Pelda: Vezetek induktivitasanak novelese

A 12-17.abran lathato tekercs aramat (a L^gyvas


TV nagyfeszultseget eloallito tekercsenek felel
meg) 5 us alatt 150mA-rol nullara csokkent-
I =0,15A
jtik. Mekkora onindukcios fesziiltseg keletkezik N = 300
benne? a = 60 mm
b = 40 mm
c = 20 mm
Eloszb'r a rendszer induktivitasat kell ki-
szamitanunk az L = N2 -\i- osszerugges alap-
jan. Az indukciovonalak kozepes hossza: 12-17.abra
Induktivitas a peldahoz

= 2 - 6 0 m m + 2 - 4 0 m m = 120 mm + 80 mm = 200 mm.

206
At . a-b 6 cm - 4 crn i * in i. i
A keresztmetszet: A = c= 2 cm = 2 cm2 = 2 10~4 m2.

Az induktivitas: L = N 2 M,O \JL. = 3002 4 n 1CT77 2000


' J / Am 0,2 m
vagyis

Az onindukcios fesztiltseg:

U = . = Q,226H- '15^ = 6,78-103 V = 6,78kV.


A? 5-1CT6 s

12.5 Az induktivitas energiaja

Az induktivitasban aram hatasara magneses ter alakul ki, melynek energiaja van.
Bizonyithato, bogy egy L onindukcios tenyezovel rendelkezo tekercs energiaja:

Figyeljtik meg, hogy az osszefugges hasonlit a kondenzator energiajat kifejezo


kepletre, de itt C helyett L, a fesziiltseg helyett pedig az aramerosseg szerepel!

12.6 A szkinhatas

Egyenaram eseten az aram a vezeto anyag keresztmetszeten egyenletesen oszlik el,


az aramsuriiseg a keresztmetszet barmely reszen azonos. Eppen ezert lehet a huzalok el-
lenallasat az R = p -I/A osszefuggessel kiszamitani. A tapasztalat azt mutatja, hogy ma-
gas frekvencian ez nem ervenyes, az ellenallas a vartnal nagyobb. Olyan mintha a huzal
keresztmetszete kisebb lenne. A valtozast a vezetot korulvevo es a frekvencia utemeben
valtozo magneses ter okozza, amely a vezetoben az orvenyaramhoz hasonlo aramot hoz
letre. A Lenz torveny ertelmeben ez az aram nem orvenyszerii, hanem a magneses teret
letrehozo arammal ellentetes iranyu. A ket aram egymast taszitja: a jarulekos magneses
ter a vezeto aramat a feliiletre szoritja (12-18.abra). A jelenseget szkin- vagy borhatasnak
nevezzilk, mert a hatas fokozodasakor csak a kiilso feliilet vesz reszt a vezetesben.

207
JA JA J/

->
x=D x=D x=D
f=0

12-18.abra
Arameloszlas vezet6ben egyenaram 6s nagyfrekvencias Sram eseten

A szkinhatas aranyos a frekvenciaval, ezert a


vezetek ellenallasa az egyenarammal mert ellenalla-
sanak a sokszorosa is lehet (12-19.abra). 100MHz
A szkinhatas ellenallast novelo hatasa ellen a 10MHz
0,1-3 MHz-es tartomanyban specialis szerkezetii
(litze) huzallal, magasabb frekvenciakon nagy at-
meroju eziist vagy ezilst bevonatii huzallal vedeke-
ziink. A szkinhatast ismerve az URH es a TV anten-
nakat nem tomor anyagbol, hanem a konnyebb es
0,01 0,05 0,2 10 [mm] D
olcsobb aluminium csobol keszitjuk. 0,02 0,1 0,5
A litze huzal tobb egymastol elszigetelt ve-
kony elemi szalbol all. melyeket ugy sodornak osz- 12-19.abra
sze, hogy az elemi szalak az egyik helyen a sodrat Rezhuzal ellenallasanak valtozasa
kozepen, a masikon a kiilso szelen helyezkedjenek
el. Az aram kenytelen a szalak utjat kovetni, igy minden elemi szal azonos mertekben ve-
zet. Nagy frekvencian ez a tulajdonsag az elemi szalak kozott fellepo kapacitasok miatt
nem ervenyesul.

12.7 A kolcsonos indukcio

Ket rendszer csatolasban (kolcsonhatasban) van egymassal, ha az egyikbol energia


viheto at a masikba. A kolcsonhatas merteket a csatolasi tenyezovel (k) fejezzuk ki, mely-
nek erteke 0 es 1 kozott lehet. Laza csatolasrol beszelilnk, ha k kicsi, mig 1-hez kozeli
ertekeknel a csatolas szoros.
Induktivitasok kozott akkor van csatolas, ha az egyik altal keltett indukciovonalak
athaladnak a masikon is, ezaltal aramuk megvaltozasakor kolcsonosen feszultseget indu-
kalnak egymasban. A keltett feszultseg:

U =

208
ahol M a kolcsonos induktivitas. Mertekegysege megegyezik az induktivitas mertekegy-
segevel: Vs/A vagy Henry. M fugg a csatolasi tenyezotol es a tekercsek induktivitasatol
(12-20. abra).

vaitozo i

b) c)
12-20.abra
Csatolas tekercsek kozott. a) szoros, b) es c) laza csatolas

ahol a k csatolasi tenyezo most azt megmutatja meg, hogy az egyik tekercs indukciovona-
lainak hanyad resze megy at a masik tekercsen. Azonos tekercsek eseten M = k L.
A k csatolasi tenyezo es az elozokben megismert o szorasi tenyezo kozott szoros
kapcsolat van. a + k = 1, igy k = l-o, illetve a = l-k.

12.8 Induktivitasok kapcsolasa

Az induktivitasokat az ellenalla-
sokhoz es a kondenzatorokhoz hason-
loan osszekapcsolhatjuk. Eloszor azzal
az esettel foglalkozunk, amelynel az
elemek ko'zbtt nines kolcsonhatas. AI
Soros kapcsolasban (12-21. ab- U = U-i + U2 + U3
ra) az egyes elemekben keletkezett 6n-
L = L T + L2 + L 3
indukcios feszultsegek osszeadodnak:
12-21.abra
U = CA. Induktivitasok soros kapcsolasa

Mindegyiken ugyanakkora aram folyik es az aramvaltozas is azonos, ezert

U, -L, [/,=!,
Af

209
A fesziiltseg kepletebe behelyettesitve, majd A//A/-vel egyszeriisitve:

A/ A/ A/ A/
L = Zi + Z,7 + Z,q , amelybol
A/1 x Af A; J A?

vagyis az induktivitasok osszegzodnek, az eredo ertek nagyobb lesz.


Parhuzamos kapcsolas eseten (12-22.abra) az aramvaltozas kiilonbozo, de felfr-
hato, hogy

A/ = A/! + A/2 + A/3 .

Mindegyik elemben azonos (U = L-A//A?)


fesziiltseg indukalodik. Az U = L- A//A/ 6'ssze- L
fuggest A/-re rendezve es az aramvaltozasokat ki-
fejezve:

A J = /
A/2 rr -- rr
= L/ 12-22.abra
InduktivitSsok parhuzamos kapcsolasa

Az aramok kepletebe helyettesitve, majd U- A/-vel egyszeriisitve:

U-kt U-kt U-kt f/-Af


1
, melybol
L L, L2 L3

1 1 1 1
L~ Lv Z>2 -^3

Parhuzamos kapcsolasban az eredo induktivitas mindig kisebb, mint a kap-


csolast felepito barmely elem induktivitasa. Ez alapjan nagyon kis induktivitas keszit-
heto rovid vezetekdarabok parhuzamos kapcsolasaval, vagyis vastag vezetek felhaszna-
lasaval (12-23.abra).
Csatolasban Iev6 ket tekercs eredo induktivitasa soros kapcsolasban:

L = L}+L22M.

Az osszefuggesben M a kolcsonos induktivitas, melyet az elozokben megismert


modon lehet kiszamitani, es attol fliggoen, hogy az induktivitasokkal azonos vagy cliente-
les fesziiltseget kelt, a pozitiv illetve a negativ elqjelet kell figyelembe venni.

210
X
V Vastag, tomor
vezet6

L , > L2 > L 3 > L 4 > L 5 > L 6

12-23.abra
Kis induktivitas keszitese

Parhuzamos kapcsolasban: L = l .
Ll+L22M

Az utobbi alapjan para es diamagneses anyagbol (pi. rez vagy aluminium) kesziilt
hangolocsavarokkal is lehet egy tekercs induktivitasat valtoztatni. A tomor hangolomag
egyetlen rovidrezart menetnek es nagyon kicsi induktivitasnak feiel meg, mely becsava-
raskor csatolasba lep a tekerccsel. Mivel parhuzamosan kapcsolodnak az eredo indukti-
vitas csokken. Ez a hangolomag tehat nem m, hanem a kolcsonos indukcio alapjan val-
toztatja az induktivitast, megpedig a ferromagneses anyagbol kesziilt maggal clienteles
ertelemben. Ilyen megoldas azonban csak olyan tekercseknel hasznalhato, amelyek in-
duktivitasa kicsi, es amelyeknel nagy veszteseg is megengedett. A tomor femnek ugyanis
jelentos orvenyaram ves/tesege van.

12,9 Az induktivitas viseikedese az aramkorben

12.9.1 Folyamatok bekapcsolaskor

Az induktivitas viselkedeset a 12-24.abra alapjan vizsgaljuk, es feltetelezziik, hogy


L olyan tekercs, amelynek
csak induktivitasa van, el-
lenallasa nines. A K kap-
csolo zarasanak pillanata- ( Fur6sz aram
ban aramkb'r alakul ki, es
' f~\
mert nines ellenallas - ( ) U0
veote- Vy V
az aramerossegnek vegte
lentil nagynak kellene len-
ni.
t
Ha azonban az 12-24.abra
aramerosseg azonnal veg- Az induktivitasok bekapcsolasakor linearisan novekszik az aram

211
telen nagyra no'vekedne, akkor a is vegtelen nagy lenne, es vegtelentil nagy fesziiltseg
kt
indukalodna, hiszen A/ = 0, es igy L taplalna a generator!, ami lehetetlen. U-t legfeljebb
U0 lehet, ezert az aramerosseg minden pillanatban csak annyit valtozik, hogy ez a feltetel
teljesuljon. Az aram tehat az idovel aranyosan novekszik, es a no'vekedes sebesseget U0
es L hatarozza meg:

. Un

Tanulsag: A Lenz torveny ertelmeben az induktivitasban mindig olyan iranyii


fesziiltseg indukalodik, hogy az aram megvaltozasat akadalyozza. Bekapcsolas utan
ezert az aram nem ugrasszeruen, hanem linearisan novekvo modon valtozik. A jelenseg
furesz alaku aram eloallitasara alkalmas.
Az induktivitas mindig anyagbol keszill, ezert valamekkora R ellenallasa is van,
ami megakadalyozza, hogy az aramerosseg a vegtelenig novekedjen. Az aram erteke
ezert legfeljebb /0 = - lehet. Bekapcsolas utan az aramerosseg az elozoek szerint no-
R
vekedni kezd, de mert atfolyik az R ellenallason is, azon U=I-R feszultseg keletkezik,
es C/0-b61 ennyivel kevesebb jut az induktivitasra.
Az aramerosseg novekedesenek merteke ezert cso'kken, es csak <*> ido mulva eri el
az 70 =- erteket (12-25.abra), amikor Z-ben mar nem keletkezik onindukcios feszult-
7?
seg. A rendszer egy kondenzatorbol es ellenallasbol allo aramkorhoz hasonloan viselke-

12-25.at>ra
A va!6di induktivitas Sramdnak 6s 6nindukci6s feszults6g6nek valtozasa bekapcsolaskor

dik, es T idoallandoja van. T most az az ido, amely alatt az aramerosseg az 70 = 2- erte-


R
ket akkor erne el, ha a novekedes merteke nem csokkenne. Az ellenallasbol es induktivi-
tasbol allo aramko'r (R-L kor) idoallandoja:

212
A valosagban t ido alatt /0 ertekenek csak 63%-at eri el, az onindukcios fesztiltseg
pedig a 37%-ara csokken. 3 t-nal az aramerosseg a vegso ertek 95%-at eri el, es 5 T-nal -
az R-C aramkorho'z hasonloan - a folyamatot befejezettnek tekintjiik.

12.9.2 Folyamatok kikapcsolaskor


K kikapcsolasakor az
aramkor megszakad, ezert 70
elvileg nulla ido alatt nullara
csokken. Az induktivitas
azonban ezt a valtozast is
akadalyozza, ezert benne
u =L- fesziiltseg induka-
"' " A'
lodik. A/ = 0 miatt U[ vegte-
len nagy, polaritasa pedig a
Lenz torveny ertelmeben
olyan, hogy az aram tovabb-
ra is ugyanabba az iranyba
folyjon. Most az induktivitas
lesz a generator, es ez a ge-
nerator feszdltsegevel ellen-
tetes polaritast jelent (12-26. 12-26.abra
abra). A gyakorlatban ekko- Az induktlvitasban kikapcsolasakor nagy feszultseg
ra feszultseg sohasem tud induka'6dik
kialakulni, mert a generator
feszultsege es az onindukcios feszultseg sorba kapcsolodik, es az eredo hatalmas feszult-
seg a kapcsolot atiiti, az aramkor a levegoben kialakulo szikra miatt zart marad. Az aram-
erosseg ezert csak annyival csokken, hogy a hatasara kialakulo feszultseg a kisulest fenn
tudja tartani. A gyakorlatban ez tobb ezer V-os onindukcios feszultseget is jelenthet (1.
12.4 alfejezet peldaja).
Tanulsag: az induktivitason kikapcsolasakor oriasi fesziiltseglokes keletkezik,
amely a kapcsolot, illetve az ezt helyettesito elektronikus eszkozt (pi. tranzisztort
vagy tirisztort) atiitheti. Az onindukcios feszultseg nagysagat ezert korlatozni kell. A
gyakorlatban erre az induktivitassal (pi. egy jelfogo tekercsevel) parhuzamosan kapcso-
lodo diodat, feszilltsegfuggo ellenallast (VDR), egyszerii esetekben soros R-C kapcsolast
hasznalunk (12-27.a. abra). K bekapcsolt allapotaban aram csak I-en at folyik (a konden-
zator szakadas). K megszakitasa utan az aram ugyanolyan iranyban folyhat, igy R-en at
tolti a kondenzatort. Az energia nagy resze R-en hove alakul, ezert a kondenzator sem
toltodik tiil nagy fesziiltsegre. Az aram megszunese utan a feltoltott kondenzator ugyan
ellentetes iranyii aramot alakit ki, de ez is atfolyik R-en, ezert 1-2 toltes-kisules utan a
teljes energia .R-en felemesztodik (b. abra).
A kapcsolo erintkezoi kozo'tt a megszakitas pillanataban kialakulo kisiilesbol vil-
lamos iv keletkezhet, amelynek fenntartasahoz mar kisebb feszultseg is elegendo, es ezt a
generator feszultsege is biztosithatja. Az iv. hatalmas arama az erintkezoket karositja,

213
ezert kialakulasat es fennmaradasat meg kell akadalyozni. A kesziilekek kapcsolasara
hasznalt kapcsolok es biztosftok szerkezeti elemeinek kialakltasakor ezt flgyelembe kell
venni.

Feszults6g
korlatoz6
!
a) b)
12-27.abra
V6dekez6s az 6nindukci6s feszultseg ellen

Az 6nindukci6s feszultseg hasznos is lehet. A gepjarmiivek gyujto berendezesei-


ben pi. az akkumulator 12 V-os feszilltsegebol igy allitunk elo 10-15 kV-os fesziiltseget,
amely a gyertya erintkezoi kozotti rest atiiti, es a kialakulo szikra a benzin-levego
keverek robbanasszerii egeset biztositja.

12.10 Az eiektromagneses Indukcio feihasznalasa

12,10.1 Villamos energia eloallitasa es afalakftasa


Az elektromagneses indukcio legjellemzobb feihasznalasa a villamos energia elo-
allitasa mechanikai energiabol forgo villamos gepekkel (generatorokkal). Ilyen generato-
rokkal allitjak elo az iparban es a lakasunkban hasznalt villamos energiat is az eromiivek-
ben. Ez a feszultseg valtakozo es szinusz alaku. A generatorok forgatasahoz sziikseges
mechanikai energia csak vizi - es a nalunk kevesbe alkal-
mazott szel - eromiivekben all kozvetlenul rendelkezesre.
Altalaban hoenergiabol gozturbinakkal kell atalakftani,
Forgo keret
melyet szen vagy gyenge minosegii koolaj elegetesevel,
illetve atomenergiabol nyernek.
A generator miikodese a mozgasi indukcion alap- Csuszogyurii
szik. Homogen magneses terben vezeto keretet forgatva,
benne szinusz alaku feszultseg keletkezik (12-6. es 12-28.
abra). A keret vegei a vele egyuttforgo csuszogyiiriikre
vannak kotve, melyekkel szenbol vagy bronzbol kesziilt
kefek erintkeznek. Ha keret helyett A^ menetszamu teker- Kefe
cset forgatunk, az U

12-28.abra
A generator elvi fei6pit6se

214
osszefiigges ertelmeben a feszultseg AT-szer nagyobb lesz. A generator fesziiltseget ezert a
menetszamaval allithatjuk a kivant ertekre. Ez azert lenyeges, mert a feszultseg a fluxus
A4>
valtozas sebessegevel ( vel), vagyis a forgatas sebessegevel is egyenesen aranyos, ez-
Af
zel egyiltt azonban a kapott feszultseg frekvenciaja is novekszik. A keret minden korbe-
fordulasakor ugyanis egy teljes periodus alakul ki, vagyis nagyobb fordulatszam eseten a
frekvencia is nagyobb lesz (a frekvencia a masodpercenkenti periodusok, a fordulatszam
pedig a percenkenti fordulatok szama). 1 percben 60 masodperc van, ezert az eloallitott
feszultseg frekvenciaja:
Forgo magnes Allor6sz
tekercs
60
Lcigyvas
A gyakorlatban hasznalt generatorok szerkezeti
felepitese ettol altalaban elter: a tekercs all, es he-
lyette a magnest forgatjak (12-29.abra). Ez a kialaki-
tas a feszultseg nagysagat, alakjat es frekvenciajat
nem valtoztatja meg, ugyanakkor ket nagy elonnyel
rendelkezik.
1. A villamos teljesitmeny az alloresz tekercse-
irol kozvetlenul leveheto, ezert nines szilkseg csuszo
erintkezore. Nagy teljesitmenyii es nagy aramu gep 12-29.abra
Generator forg6 magnessel
eseten ez bonyolult es draga miiszaki megoldast tenne
sztlksegesse. Ha allando magnes helyett gerjesztett
elektromagnest hasznalnak, sziikseges ugyan csuszo erintkezo, ez azonban egyszerubb
lehet, mert a gerjeszteshez 100-szor, 1000-szer kisebb teljesitmeny sziikseges annal, mint
amennyit a generator az alloresz tekercseiben lead.
2. A forgo magnes polusainak szama konnyen megnovelheto, es ez ugyanakkora
fordulatszam eseten a frekvenciat megtobbszorozi. Ket poluspar eseten pi. minden korbe-

12-30.abra
Az indukalt feszultseg frekvenciaja fiigg a p6lusparok szamatbl

215
fordulaskor ket periodus, harom polusparnal pedig harom periodus keletkezik (12-30.ab-
ra). A generator fesziiltsege'nek frekvenciajat tehat az

6'sszeftiggessel lehet meghatarozni, amelyben p a polusparok szama. Egy poluspart egy


eszaki es egy deli magneses polus alkot.
A generatorokkal eloallitott feszultseg erteke altalaban nem felel meg sem a szalli-
tas, sem a felhasznalas igenyeinek, ezert at kell alakitani. Erre szolgalnak a transzforma-
torok, melyekkel egy killon fejezetben foglalkozunk majd.

12.10.2 Elektromechanikus atalakitok

Az elektromechanikus atalakitok - mint a neviik is mutatja - elektromos elven mu-


kodo, de mechanikai alkatreszekbol allo szerkezetek, melyeket sokfele valtozatban hasz-
nalunk a merestechnikaban es az automatikaban. Az elektromagneses indukcio elven mu-
kodo atalakitok elektrodinamikus es elektromagneses csoportra oszthatok.
Elektrodinamikusnak nevezziik az atalakftot, ha a mechanikai energiabol a
magnes vagy a tekercs mozgatasaval keletkezik villamos energia (feszultseg), Ilyen a
dinamikus mikrofon, a lemezjatszok dinamikus hangszedqje es a magnetofonfej. A mik-
rofonban pi. eros magneses terben egy tekercs mozog a hangrezges iitemeben, eze'rt ben-
ne 1-lOmV-os feszultseg indukalodik (12-3l.a abra). Hasonlo tortenik lemezjatszoknal
is: a hanglemeznek a hang iitemeben valtozo barazdai egy tiit mozgatnak, az pedig egy al-
lando magneses tereben egy tekercset vagy egy tekercsben egy paranyi magnest (b abra).

Muanyag hordozb

Leng6 tekercs
A

Membr^n

Leng6
tekercs
A szalag hang titemeben
magnesezett retege

a) b) c)
12-31.abra
Az elektrodinamikus 3talakit6k elve. A dinamikus mikrofon (a), a lemezjatszb
hangszedd (b) s a magnetofon (c)

216
Magnetofon eseten a fej rese elott elhalado szalag magneses tere indukal feszultse-
get a fej tekercseben (c abra), vagyis a tekercs all es a magnes mozog. A szalag magnese-
zettsege pontrol pontra a felvett hang iitemeben valtozik, ezert a kapott feszultseg is en-
nek titemeben ingadozik.
Az elektromagneses atalakitokban a /Tekeros x Lagyvas
magnes is es a tekercs is all, de a tekercs flu- ~^^~~ "Us/ ,M_ozg6 isgyvas
xusat egy mozgo ferromagneses anyag val-
toztatja. Ilyen elven mukodik sok mero-atala- u,
kito es a lemezjatszo hangszedok egy resze is
(12-32.abra). A ferromagneses anyag a magne-
ses korben magnesse valik, vagyis az atalaki-
toban valojaban magnes mozog. Az elektromag-
neses atalakitot ezert indukalt magnesu atalaki-
tonak is nevezik 12-32.bra
Az elekronricigneses hangszed6 elve

Ellenorzo kerdesek:

1. Mit jelent az elektromagneses indukcio?


2. Milyen ket torvenyt foglal magaba az indukciotorveny?
3. Mit fejez ki Faraday es Lenz torvenye?
4. Mitol es hogyan ftigg az egyenes vonalii egyenletes rnozgas kozben indukalt feszultseg
nagysaga?
5. Hogyan valtozik az indukalt feszultseg alakja forgo mozgaskor?
6. Mit jelentenek a kovetkezo fogalmak:
-nyugalmi indukcio,
-onindukcio,
-induktivitas,
-kolcsono's indukcio?
7. Milyen anyagokban keletkezik orvenyaram?
8. Hogyan vedekeziink az orvenyaram-veszteseg ellen?
9. Mitol ftigg egy tekercs induktivitasa?
10. Hogyan keszitheto nagy es kis induktivitas?
11. Mit jelent es mikor jelentkezik a skin hatas?
12. Hogyan vedekeztlnk a skin hatas ellen?
13. Hogyan hatarozhato meg soros es parhuzamos kapcsolas eseten az eredo induktivitas?
14. Hogyan valtozik egy induktivitas arama a bekapcsolas utani pillanatokban?
15. Mit jelent R-L aramkornel az idoallando es hogyan hatarozhato meg?
16. Mi tb'rtenik egy induktivitas kikapcsolasakor?
17. Hogyan vedekeziink az o'nindukcios feszultseglo'kes ellen?
18. Mitol es hogyan fflgg a generatorban keletkezett feszultseg frekvenciaja?
19. Mikor nevezzuk az elektromechanikus atalakitot elektrodinamikusnak?
20. Mikor nevezzuk az elektromechanikus atalakitot elektromagnesesnek?
21. Melyek a leggyakoribb elektromechanikus atalakitok?

217
13. VALTAKOZO ARAMU ARAMKOROK

13.1 Valtakozo feszultseg es a ram

13.1.1 A valtakozo feszultseg es aram fogalma


Eddig az aramkorokben olyan generator! hasznaltunk, melynek polaritasa (feszult-
segenek iranya) allando volt. Az ilyen feszultseget egyenfesziiltsegnek, a hatasara kiala-
kulo aramot pedig egyenaramnak (Dirrect Courrent) nevezziik, es DC-vel jeloljiik. Ilyet
allitanak elo a galvanelemek es az akkumulatorok is. A kiilonbozo gepek es kesziilekek
miikodtetesehez szukseges villamos energiat altalaban nem elemekbol vagy akkumulato-
rokbol, hanem az egesz orszagra kiterjedo villamos halozatbol vessziik. A 230 V-os halo-
zati feszultseg alakja szinusz, vagyis nagysaga es iranya periodikusan valtozik.
Azt a feszultseget, amelynek nemcsak nagysaga, hanem az iranya (polaritasa)
is valtozik, valtakozo fesziiltsegnek, a hatasara kialakulo aramot pedig valtakozo
aramnak (Alternating Courrent) nevezziik, es AC-vel jeloljiik.
A 13-1.abra az elektronikaban elofordulo valamennyi jellemzo feszultseget bemu-
tatja. A fuggoleges tengelyen
feszultseg helyett aram is lehet.
Az a), b) es c) egyenfesziilt-
seget mutat, hiszen a polaritas
nem valtozik. A d) abra a leg-
gyakoribb valtakozo feszultse-
get mutatja, es a kovetkezok- t
a) Allandb nagysagu egyen b) Valtoz6 nagysagu egyen
ben csak ilyennel foglalkozunk.
Ennek alakja szinusz, es a gor-
be szimmetrikus a t tengelyre.
Egy teljes szinusz egy pozitiv
es egy negativ felperiodusbol
vagy felhullambol all.
Figyeljuk meg a c) es e)
1
abrat! Abban kiilonboznek d)- c) Szabalyosan valtozb egyen d) Szinuszos valtakozd
tol, hogy mindketto egyen es
valtakozo komponenst (ossze-
tevot) is tartalmaz. Az egyen
komponenst szaggatott vonal
jeloli. Az ilyen fesziiltseget e-
gyenfeszultsegre szuperponalt
(iiltetett) valtakozo fesziiltseg- e) Va!takoz6
nek nevezziik, mely rendkivtil
13-1.abra
gyakori elektronikus (pi. tran- Az elektronikaban e!6fordu!6 feszCiltsegek
zisztoros) aramkorokben. A c)

219
valtozat olyan egyenfesztlltsegre szuperponalt valtakozo feszultseg, amely osszessegeben
egyen, mig az e) valtozatban a ket feszultseg eredoje mar valtakozo, hiszen polaritast is
valt.
Szinuszosan valtozo valtakozofesziiltseget az iparban es az erormivekben villamos
forgogeppel (generatorral) az elektronikaban pedig elektronikus aramkorrel (rezgeskelto-
vel, idegen szakkifejezessel oszcillatorral) allitunk elo.

13.1.2 Valtakozo mennyisegek abrazolasa

13.1.2.1 Abrazolas vonal diagramban

A valtakozo mennyisegek legszemleletesebben vonal diagramban abrazolhatok.


Ezt a modszert hasznaltuk eddig is, mert ekkor a gorbe alakja kozvetlenul mutatja a val-
tozas modjat (szinusz, furesz stb.), es megallapithato a valtozo mennyiseg legkisebb es
legnagyobb erteke is.
Elemezzuk a 13-2.abrat! A u '
feszultseg erteke pillanatrol pil-
lanatra valtozik. Ezek a pillanat
ertekek, melyeket mindig kis be-
tuvel (u, i stb.) jeloliink. A val-
tozas szinusz alakii es periodiku-
san ismetlodik. Ket egymashoz
legkozelebb eso azonos taxis u = pillanat 6rtek
helyzetii pont (pillanat ertek) U0= amplitddb
kozotti tartomany a periodus.
Az ehhez tartozo ido a periodus
ido, melynek a jele: T. Azonos
fazishelyzetuek azok a pontok,
amelyeknel a pillanat erteken ki- 13-2.bra
vul a gorbe valtozasanak iranya A valtakoz6 fesziilts6g jellemz6i
is azonos, pi. mindket helyen
emelkedo vagy csokkeno. Vegtelen sok ilyen pontpar van, melyek koztil az abran kerto
van bejelolve. Az egyiknel a periodus nulla pillanat ertekkel kezdodik (ez a leggyakoribb
abrazolas), a pontozottan jelo'lt egy altalanos eset.
A legnagyobb pillanat ertek neve csiicsertek vagy amplitude, melyet f/cs-vel
A A

(/cs-vel), f/0-val (/0-val), f/-vel (/-vel), illetve a nemzetkozi szakirodalomban C/p-vel (/p-
vel) jelo'lnek. Mi az UQ (I0) es az C/p (/p) jelolest egyarant hasznalni fogjuk. Megkiilon-
boztetiink pozitiv es negativ amplitudot, tovabba csiicstol-csucsig erteket, melyet leg-
gyakrabban f/cs.cs-vel, illetve t/pp-vel jeloliink.
A valtakozo mennyisegek fontos jellemzoje a masodpercenkenti rezgesek szama
vagy frekvencia:

. A mertekegysege: [/] =

220
1 - - 1 Hz (hertz).
s

Az elektronikaban elofordulo fesziiltsegek es aramok frekvenciaja nehany Hz-tol


tobb szaz GHz-ig terjed. Nehany jellemzo frekvencia:

A halozati feszultseg frekvenciaja: 50 Hz.


Hangfrekvencias rezgesek: 20 Hz - 20 kHz.
Radiofrekvencias rezgesek: 100 kHz - 100 GHz (Gigahertz).

Az/frekvenciaju rezges periodusideje:

A vonal diagram pillanat ertekei az u = U0 sinorf 6'sszefuggessel irhatok le, illetve


szamithatok ki, amelyben co az un. korfrekvencia:

13.1.2.2 Abrazolas vektor diagramban

A kor vagy vektor diagrammal torteno abrazolas kevesbe szemleletes, de egysze-


rubb, es megkimel bennunket a sok szamitastol, valamint a bonyolult gorbek lerajzolasa-
tol. A ket abrazolasi mod egymassal egyenerteku.
A vektor diagram a szinusz fuggvenyt es az egyenletes kormozgast hasznalja fel a
rezges kifejezesere. A szinusz fuggveny szerint (13-3.a abra) sina = ale, ahol a a derek-
szo'gii haromszog a szoggel szemben levo befogoja, c pedig az atfogoja. Atrendezes utan
az a = c sina osszefuggest kapjuk, mely megfelel a vonal diagram szinusz gorbejet leiro
u - U0 sinorf b'sszefuggesnek, ha a-nak az u pillanat ertek, c-nek az U0 amplitude es a-
nak az wt a megfeleloje. Ez olyan kormozgas eseten teljesiil, amelynel a kor sugara
megegyezik egy U0 hossziisagu vektorral, es a vektort az alap helyzethez kepest az
oramutato jarasaval ellentetes iranyban a = w ? szoggel elforgatjuk (b abra). Minden
pillanathoz mas-mas a szog tartozik, ezert a vektor vegpontja es az alap helyzet kozott

Forg6 vektor :orgas irany


;
u = pillanat 6rtek
Alap helyzet

sin a = -^-
C

a = c-sin a u = U 0 -sin a

a) b)
13-3.abra
A vektor diagram keletkezSse

221
w = t/0 sina, vagyis u = U0 sinorf tavolsagok keletkeznek, amelyek azonosak a vonal di-
agram egy-egy pillanat ertekevel (13-4.abra).
0,5 u

1 sin a

13-4. abra
A vektor es vonal diagram kapcsolata

Vegyiik eszre, hogy t = Tido alatt eppen 1 periodus alakul ki, amely 1 teijes koriil-
fordulasnak, vagyis 360-nak felel meg! Igy co T = 360.
Felhasznalva, hogy co = 2 n -f, es/= l/T:
2 - n - f - T = 360, vagyis 2 n - T = 360, amibol 2-n = 360.
Ez alapjan a fel fordulat (180) Jt-nek, a negyed fordulat (90) pedig it/2-nek felel
meg, mely a szo'g nagysagat fok helyett radianban fejezi ki.
Sokszor egy rezges pillanatnyi allapotat egy masik rezgeshez vagy egy kituntetett
pillanathoz kepest kell megadni. Ezt a cp fazis helyzet mutatja meg (13-5.abra). Az a)
esetben a rezges a t = 0 pillanathoz kepest, b) esetben az U2 fesziiltseg az t/j-hez kepest
kesik cp fokkal, illetve az en-
T u/ft ^-^ u/ft x/CVui
nek megfelelo t = cp ido-
360 M
vel. Azt mondjuk: Ui es U2 L
kozott cp faziseltolodas van.
Vegytik eszre, hogy a /
tengelyen jobb fele haladva
vannak a nagyobb idok (a ke- . b>
sobbi pillanatok), ezert az a 13-5.abra
mennyiseg (fesziiltseg aram A fazis elteres a t=0 pillanathoz (a), es egy masik rezgeshez
stb.), amelynek gorbeje jobb viszonyitva (b)
iranyba tolodik el, az kesik, a
bal fele tolodo pedig siet a kivalasztott pillanathoz kepest!

Peldak:

1. Mekkora az 50 Hz-es es az 1 kHz-es fesztiltseg periodus ideje?

222
T = alapjan r50Hz = 1/50 = 0,02 s = 20 ms, Timz = 1/103 = 10-3 s = 1 ms.

2. Mekkora a 2 jas periodus ideju feszultseg frekvenciaja?


/= l/f= 11(2 10-6 s) = o,5 106 HZ = 500 kHz.

3. Milyen fazis helyzetben lesz az 50 Hz-es, az 500 Hz-es es a 2 kHz-es feszultseg


1.1 ms trail va?
Az 1. feladat szerint az 50 Hz-es feszultseg periodus ideje 20ms, az 500 Hz-ese
ennek tizede, vagyis 2 ms es a 2 kHz-ese T= l/(2- 10~3) = 0,5 ms. Az 50 Hz-es 1,1 ms
alatt tlT= 1,1/20 = 0,055 periodust, az
500 Hz-es 1,1/2 = 0,55 periodust, mig u/ Pillanat 6rtek
2,2 T-ne!
a 2 kHz-es 1,1/0,5 = 2,2 periodust tesz
meg, melyek 0,055 360 = 19,855-
nak, 0,55-360= 198,55-nak, mig a
2.2 periodusnal a 0,2 resz periodus
0,2 360 = 72-nak felel meg (13-6. T = 0,5ms = 36QT T = 0,5ms = 360| 0,2T = 0,1 ms = 72
abra). 1,1 ms = 792 = 2,2T

4. Mennyi lesz a 2 kHz-es aram 13-6.abra


pillanat erteke 3,02 ms mulva, ha A peldahoz tartozb 2 kHz-es rezges
amplitudqja 20 mA?
A 3. feladat alapjan a periodus ido 0,5 ms. 3,02 ms alatt 3,02/0,5 = 6,04 periodus
jatszodik le, melybol most csak a 0,04 resz periodust kell figyelembe venni, amely
0,04 360 = 14,4. A pillanat ertek: i = 20 mA sin 14,4 = 20 mA 0,2487 = 4,974 mA.

13.1.3 Valtakozo mennyisegek osszegzese

13.1.3.1 Osszegzes vonal diagramban

A valtakozo fesziiltseget eloallito generatorok - az egyenhez hasonloan - sorosan,


parhuzamosan es vegyesen kapcsolhatok. Reszlete-
sen csak a soros kapcsolassal foglalkozunk (13-7.ab-
ra), mert az osszegzes ezen jol bemutathato.
Szinuszos rezgesek o'sszegzesekor uj rezges
keletkezik. Ket rezges talalkozasat, majd osszegzo-
desiik reven egy lij rezges kialakulasat interferen-
cianak nevezziik.
+ U2
Soros kapcsolasban a generatorok belso ellen-
allasa es feszilltsege az elozoek ertelmeben ossze- 13-7 abra
adodik. Az osszegzest most a pillanat ertekekkel kell valtakozo feszultsegu generatorok
elvegezni, ami a vegeredmeny megallapitasat nehe- soros kapcsolasa
ziti.
Vonal diagram eseten ez ugy to'rtenik, hogy minden pillanatban megallapitjuk
mindegyik feszultseg pillanat ertekenek nagysagat es elojelet, majd az osszetartozokat

223
a) b) c)
13-8.abra
Azonos fazisu (a) fazissal eltolt (b) es ellentetes fazisu (c) rezgesek osszegzese

elojel helyesen osszeadjuk. A 13-8.a) abra azonos fazisu, a b) fazissal eltolt, mig a c) el-
lentetes fazisu, de azonos nagysagu feszultsegek osszegzeset mutatja be.
Azonos frekvenciaju szinusz rezges eseten az eredo is szinusz, es frekvenciaja
megegyezik az 6'sszetevok frekvenciajaval. Erdekes esetet mutat a c) abra. A ket
fesziiltseg cp = 180-kal ter el egymashoz kepest, ezert valtozasuk ellentetes iranyu. Azo-
kat a valtakozo mennyisegeket, ame-
lyeknel a fazis elteres cp = 180, ellente-
tes fazisuaknak nevezziik. Ha ket el-
lentetes fazisu rezges amplitude] a azo-
nos, az eredojuk nulla, a rezgesek ki-
oltjak egymast (1. 13-8.c. abra).
Kiilonbozo frekvenciaju rezgesek
eseten az eredo elter a szinusztol (nem-
szinusz). A 13-9.abra ket olyan rezges
eredqjet mutatja, amelynel az egyik frek-
venciaja a masikenak ketszerese. Az
elektronikaban gyakran hasznalunk nem- 13-9.abra
szinuszos (negysz5g, furesz, haromszog KOI6nboz6 frekvenciaju rezgesek eredoje
stb.) rezgeseket is.

13.1.3.2 Osszegzes vektor diagramban

Vektor diagramban az
osszegzes sokkal egyszeriibben
elvegezheto. Minden osszea-
dandonak egy-egy vektor felel
meg, amelyek hossza megegye-
zik az amplitudoval, iranyat pe-
dig a fazisszog hatarozza meg.
A 13-8.abra rezgesek vektoro-
a) b) c)
san a 13-10.abra mutatja. A c 13-10.abra
abran a feszultsegek amplitudo- Feszultsegek vektoros abrazolasa
ja kiilonbozo. Jegyezzuk meg,
hogy azonos frekvencia eseten a ket vektor egyiitt forog!

224
Azonos fazis eseten (cp = 0) a vektorok egy egyenesbe esnek es azonos ertelmuek
(a), ellentetes fazis eseten (cp = 180) is egy egyenesbe esnek, de ellentetes ertelmuek (c).
Ha a rezgesek ko'zott mas erteku (nem 180-os) fazis elte-
res van, akkor a vektorok ennek megfelelo szb'get zarnak be egy-
massal, de ugyanugy egytltt forognak (b). Kulb'nbo'zo frekven-
ciak eseten - ilyen van a 13-9.abran is - olyan kettos vektordia-
gramot kell hasznalni, amelynel a nagyobb frekvenciaju rezges-
hez tartozo ko'r kozeppontja a kisebb frekvenciaju vektor veg-
pontjaban van (13-11.abra).
Az egyszerusitett vektordiagramban nem rajzoljuk le a
kb'rt, csak az amplitudonak megfelelo hosszusagu vektorokat. Ha
13-11.libra
pi. a fesztiltseg amplitudoja 2 V, akkor 2 cm hosszu "nyilat" KulonbozcS frekvenciaju
rajzolunk, de ugyanez a 2 cm-es hosszusag hasznalhato 200 V- rezgesek vektoros
hoz vagy 20 mV-hoz is. Az osszegzes ligy tortenik, hogy az abrazolasa
egyik vektor vegehez a masik vektor kezdetet illesztjiik, iigyelve
arra, hogy iranyuk ne valtozzon meg. Az eredot az elso vektor kezdete es a masodik vege
kozotti vektor adja. cp erteketol fuggoen erre mas-mas modszert alkalmazunk.
Ha nines fazis elteres,
akkor pontosan a szabaly sze- U1
rint jarunk el: az egyik vektor
vegehez hozzamerjuk a masi- U2
>B
kat (13-12.a abra). Ellentetes
ertelmii vektorok eseten hason- = UAB
loan jarunk el, de az osszegzes
a) b)
az ellentetes irany miatt kivo- 13-12. bra
nast jelent. Ekkor az credo Azonos es ellentetes ertelmii vektorok eredSje
vektor iranya megegyezik a
nagyobb vektor iranyaval (13-12.b abra).
Egymassal tetszoleges cp szoget bezaro vektorokat paralelogramma modszerrel
osszegezunk, mert ez egyszerubb, mint amit a szabaly eloir. A modszer: Hlizzunk a ket
vektor vegpontjain at a masik vektorral parhuzamos egyeneseket, majd kossilk 6'ssze a
vektorok talalkozasi kezdo pontjat az egyenesek metszespontjaval! Az Qsszekoto vektor
az eredot adja (13-13.b.abra). Vegyilk eszre, hogy a ket modszer azonos eredmenyt ad!
Az osszegzes nemcsak gene-
ratori fesziiltsegekkel vegezheto U2. U2.

el, hanem sorba kapcsolt aram-


ko'ri elemeken fellepo fesziiltse-
gekkel, sot a csomopontban el-
agazo aramokkal is, ami azt je- U2
lenti, hogy a Kirchhoff tor-
venyek valtakozo aramkorre
is ervenyesek, de az osszegzest
a fazisok figyelembevetelevel, a) b)
vagyis vektorosan kell elve- 13-13.abra
Szoget bezarb vektorok ereddjenek megszerkeszt^se a
gezni!
szabaly (a) es a paralelogramma mbdszer szerint (b)

225
Roviden foglalkozzunk a parhuzamos kapcsolassal is! A 8.4 alfejezetben megal-
lapitottuk, hogy parhuzamosan kapcsolni csak azonos feszultsegii generatorokat szabad,
kiilonben a kisebb fesziiltsegu terheli a nagyobb fesztiltsegut. Valtakozo feszultsegii ge-
neratorok eseten ennek a feltetelnek minden pillanatban teljestilnie kell, ezert csak azo-
nos fesziiltsegii, azonos frekvenciaju es azonos fazisu generatorokat szabad parhuza-
mosan kapcsolni. Parhuzamosan kapcsolodnak pi. az eromuvi generatorok az orszagos
halozatra. A rakapcsolas pillanataban a generator! feszultseg jellemzoinek meg kell
egyezni a halozateval, kulonben hatalmas aramok alakulnak ki.

13.2 Elienallas a vaStakozo aramkorben

13.2.1 Fazis viszonyok


Kapcsoljunk valtakozo feszultsegii generatorra egy R ellenallasu fogyasztot (13-
14.abra)! A tolteshordozok sebessegenek nagysaga es iranya a feszultseg pillanat erteke
szerint fog valtozni, vagyis az aram is valtakozo lesz. Mivel az aram pontosan koveti a
feszultseg valtozasat, U es I kozb'tt nines fazis elteres (cp = 0). Azt mondjuk: az aram
fazisban van a fesziiltseggel.

a v^ltakozb aramkorben

Vegyiik eszre, hogy az R ellenallasu fogyasztoban ho keletkezik akkor is, ha a tol-


teshordozok jobbra, es akkor is, ha bal fele aramlanak, mert az anyag atomjaival mindket
esetben iltkb'znek, es mozgasi energiajuk egy reszet leadjak! A hohatas alapjan meghata-
rozhatjuk a valtakozo feszultseg es aram teljesitmenyet, valamint legfontosabb jellemzo-
jet, az effektiv erteket.

13.2.2 A valtakozo feszultseg es aram effektiv erteke

A valtakozo feszultseg es aram pillanat erteke nulla es egy maximalis ertek (az
amplitude) kdzo'tt periodikusan ingadozik. Szamitasokban ezek egyiket kell figyelembe
venni. Hogy melyiket, az az aram hasznositasakor fellepo hatastol fugg. Leggyakrabban
az effektiv erteket hasznaljuk, melyet az aram hohatasa alapjan hataroztak meg.
Az effektiv ertek a valtakozo feszultseg egyik pillanat erteke. Ez a pillanat er-
tek megegyezik azzal az egyenfesziiltseggel, amely egy adott ellenallason ugyanakko-
ra hoteljesitmenyt hoz letre, mint maga a valtakozo feszultseg.

226
A feszultseg es az aramerosseg pillanatonkent valtozik, ezert a teljesitmenynek is
csak a pillanat erteket tudjuk kiszamitani az osszetartozo pillanatnyi feszultseg es aram-
erosseg osszeszorzasaval. A kapott ertekeket az ido fiiggvenyeben abrazolva a teljesit-
meny valtozasat kapjuk (13-15.abra).
Az elso felperiodusban u es i elqjele pozitiv, ezert a teljesitmeny elqjele is pozitiv.
A masik felperiodusban is pozitiv elqjelii, mert mindketto negativ es ket negativ mennyi-
seg szorzata pozitiv, vagyis a teljesitmeny - nulla es egy maximalis ertek kozott - a fe-
szultseg es az aramerosseg ketszeres frekvenciajaval luktet. Ennek atlag erte"ke a val-
takozo feszultseg un. hatasos teljesitmenye, amely a P0-val jelolt maximalis erteknek ep-
penafele:
u, i,p A 7\ maximalis pillan
-"dtlag

atlag

menyt a feszultseg es az aramerosseg


amplitudoinak szorzata adja, vagyis
P0 = f/0 /0. Helyettesitstik ezt be es ve-
gezziink atalakitast!

Un-In U0'I0 13-15.abra


fatlag
V2-V2 V2 V2' A teljesitmeny meghat^rozasa

Az -p es az = a szinuszosan valtozo feszultseg es aram olyan pillanat erteke-


V2 v2
nek felel meg, amely a vele azonos nagysagli egyenfesziiltseggel es egyenarammal meg-
egyezo teljesitmenyt (melegedest) hoz letre. Ezt a pillanat erteket ezert a valtakozo
feszultseg effektiv ertekenek nevezztik. A teljesitmenyre kapott osszefugges alakja igy
megegyezik a 4. fejezetben megismerttel: P = U-I, ahol U es / az effektiv ertek:

Jegyezziik meg a k6vetkezoket!


1. V2 = 1,41 es -j= = 0,707. Az effektiv ertek mas alakban:
V2
C / - - , v a g y t / = 0,707 C/0.

2. A valtakozo fesziiltsegnek es aramnak mindig az effektiv erteket adjuk


meg. Ha mas ertek sziikseges, akkor azt kulon jelb'lni kell, pi. U0, 7pp stb. Az C/= 230 V
is pi. effektiv erteket jelent, amelynek amplitudoja:

U0 = 230 V = 1,41 230 V = 324 V.

227
A halozati 230 V-os feszultseg tehat 0 es 324 V kozott (pontosabban -324 V es
+ 324 V kozott) ingadozik.
3. Az effektfv erteket nagy betuvel jeloljiik.
4. A "v2 -es tenyezo csak szinuszos mennyiseg eseten ervenyes!
5. Valtakozo aramkorben hasznos teljesitmeny csak olyan fogyasztoban keletke-
zik, amely az aramerosseget az aramlo tolteshordozok iitkozese reven korlatozza. Eddig
csak ilyen (R ellenallasu) fogyasztot hasznaltunk. A kovetkezokben latni fogjuk, hogy
valtakozo aramkSrben az induktivitas es a kapacitas teljesen mas elven korlatozza az ara-
mot. Rajtuk aram folyik, de hasznos teljesftmeny nem keletkezik.
Az R ellenallassal rendelkezo fogyasztot ezert hatasos vagy ohmos ellenallas-
nak, a rajta keletkezo P=U-I teljesitmenyt pedig hatasos vagy wattos teljesit-
m^nynek nevezziik. Az induktivitas es a kapacitas ezzel szemben reaktancia (reaktiv
ellenallas), amelynek meddo teljesftmenye van. A meddo teljesitmenyt g-val jeloljiik
(sajnos ugyanugy, mint az elektromos toltest).

13.3 Reaktanciak

13.3,1 Induktivitas az aramkorben

13.3.1.1 Faziselteres a feszuitseg es az aramerosseg kozott

Kapcsoljunk szinuszos vdltakozo fesziiltseget szolgaltato gene-


ratorra egy idealis induktivitast (13-16.abra). A Lenz torveny ertelme-
ben az induktivitas az aram minden valtozasara

13-16.abra
o'nindukcios fesztlltseggel valaszol, amely a valtozas ellen hat. Ese- Induktivitas a
tiinkben ez azt jelenti, hogy olyan aramnak kell kialakulni, amely val- valtakoz6 aram-
tozasa reven minden pillanatban a generator feszilltsegevel megegye- korben
zo nagysagii, vagyis szinuszos feszultseget indukal. Feladatunk az
aram alakjanak meghatarozasa.
Tetelezzuk fel, hogy az aram a fesziiltseggel megegyezo modon, vagyis szinuszo-
san valtozik! A hatasara indukalodo feszultseg a fenti osszefugges szerint Az7A/-vel va-
gyis az aramvaltozas sebessegevel aranyos. Vegyiink fel a gorbe kulfinbozo helyein azo-
nos nagysagii, de vegtelenul kicsi A/ idotartamokat, es vizsgaljuk meg az ezekhez tartozo
Az ertekeket (13-17.abra)! Amikor az aram nem valtozik (az i gorbenek pozitfv vagy ne-
gativ maximuma van), akkor Az'/A? = 0, vagyis nem indukalodik feszultseg, ugyanakkor a-
zokban a pillanatokban, amelyekben a gorbe metszi a / tengelyt, A/7A/ a legnagyobb.
Ettol tavolodva a A;7A/ valtozas es a keletkezett feszultseg is egyre kisebb. Mivel az i
gorbe emelkedo, majd csokkeno szakaszokbol all, Ai/Af elojele, ennek kovetkezteben a

228
feszultseg polaritasa is valtozik. A feszultseg tehat nem koveti az aram valtozasat, hanem
90-kal elobbre van annal (90-ot siet az aramhoz kepest), vagyis koszinusz gb'rbe szerint
valtozik.
Ez az eredmeny azt is mu-
tatja, hogy a kiindulaskor megfo-
galmazott feltetelezesunk (a szinu-
szos generators feszultseg szinu- U_L.
szos aramot hoz letre az induktivi- At
tason) nem helyes, de a lejatszodo
folyamat alkalmas a valodi viszo-
nyok megallapitasara. Ha ugyanis
az indukalt feszilltsegnek kovetnie
kell a generator} feszultseg szinu-
szos valtozasat (Lenz torveny), ak-
Ai pozitlv
kor az csak ugy lehetseges, ha az A i pozitlv

induktivitas arama hozza kepest


13-17.abra
90-ot kesik. Az induktivitas arama 6s feszults^ge kozott 90-os
A valtakozo feszultsegre faziselt6r6s van
kapcsolt induktivitast induktiv
fogyasztonak nevezziik.
Tanulsag: Valtakozo aramkorben az induktivitason (induktiv fogyaszton) fo-
lyo aram 90-ot kesik a feszultseghez kepest (13-18.a abra). Vektordiagramban abra-
zolva u es i vektora meroleges egymasra (13-18.b abra).
Az osszehasonlitas mindig a viszonyitastol fugg, ezert azt is mondhatjuk, hogy a
feszultseg 90-ot siet az aramhoz kepest. Jegyezziik azonban meg, hogy a valtakozo
aramkorben a fazisszoget
a feszultseg es az arame-
rosseg kozott ertelmezziik,
es a faziselterest mindig az
aramhoz viszonvitiuk. Ha
az aramhoz kepest a fe-
szultseg elobbre tart (siet),
akkor a fazisszog elojele
a) b)
pozitiv. Az induktiv fo- 13-18.abra
gyaszto fazisszb'ge ezert Az induktivitas arama 90-ot k6sik a feszults6ghez k6pest
pozitiv (+90).

13.3.1.2 Az induktiv fogyaszto teljesitmenye

1
Az induktivitason atfolyo aram az induktivitasban W = I2 L magneses energiat
hoz letre. Ezt az energiat az induktivitas a generatorbol abban a felperiodusban veszi fel,
amelyben arama nullarol indulva no'vekedni kezd. A kb'vetkezo felperiodusban az aram
iranya megfordul, ezert az energia aramlas iranya is felcserelodik, es az induktivitas a fel-
vett energiat visszaadja a generatornak. A ket felperiodusban az aramerosseg azonos mer-

229
tekben valto/ik, ezert a felvett es a visszaadott energia egymassal megegyezik, vagyis az
induktivitas osszessegeben nern fogyaszt energiat. Az induktivitas latszolagos (meddo)
fogyaszto.
A meddo jelleg miatt a felvett teljesit-
meny is nulla. Szorozzuk ossze az 6'sszetartozo
pillanatnyi feszultseg es aramerosseg erteke-
ket! A pillanatnyi teljesitmenyeket kapjuk (13-
19.abra). A teljesltmeny most is u es i ket-
szeres frekvenciajaval ingadozik, mint ellenal-
lasnal, azonban a valtozas merteke felperiodu-
Pat!ag=
sonkent azonos, de ellentetes elojelu. Atlaga
ezert nulla. Ez azt is jelenti, hogy az t/feszult- 13-19. abra
segnek es az / aramerossegnek a szorzata nem Az induktiv fogyaszt6 teljesitmSnye nulla
lehet hatasos teljesltmeny (P), hanem csak Q
meddo teljesltmeny: Q = U-1.

13.3.1.3 Az induktiv reaktancia

13.3.1.3.1 Az induktfv reaktancia fogalma

Az elozoek alapjan az induktivitas a valtakozo aramkor olyan aramkori eleme,


amelyen feszultseg hatasara aram folyik, de kozben munkavegzes es teljesltmeny kifejtes
nem tortenik. A masik fontos jellemzoje, hogy a valtakozo feszultseg effektfv ertekenek
es a kialakulo aram effektfv ertekenek a hanyadosa az in-
duktivitasra jellemzo aram korlatozo kepesseget ad, ami
fuggetlen a fesztiltsegtol es az aramerossegtol. Ez azt jelenti,
hogy az induktivitas linearis aramkori elem es ervenyes ra
Ohm torvenye (13-20.abra).
Az induktivitasra jellemzo U/I hanyadost induktfv
meddo ellenallasnak vagy induktiv reaktancianak nevez-
ziik es ^L-lel jeloljiik. 13-20.abra
Az induktiv reaktancia
jelleggorbeje egyenes

Az induktiv reaktancia mertekegysege: [U/I] = V/A = Q, megegyezik az ohmos


ellenallas mertekegysegevel.

13.3.1.3.2 Az induktfv reaktancia nagysaga

Az XL induktiv reaktancia nagysaganak meghatarozasahoz az U-l=L


A/ ossze-

fuggest hasznaljuk fel, amelyben A//A/ az aram valtozasanak sebessege. Lapozzunk


vissza es figyeljtik meg a 13-17. abrat! A legnagyobb A/ ott van, ahol a gorbe metszi a t
tengelyt. Valasszuk azt a pillanatot, amelynel az aramerosseg negativbol pozitivba valt at,

230
es elemezzuk ezt a szakaszt vektor diagramban (13-21.
abra)! Legyen A; rendkiviil kicsi! A szinuszos valtozas
miatt felrajzolhato egy olyan vektordiagram, amelyben a
vektor hossza eppen I0 es CD = 2 it -/szogsebesseggel fo-
rog. Nagyon kis A; eseten a vektor csak nagyon kicsi a
szoggel fordul el az alap helyzethez kepest, es felveszi az
ennek megfelelo pillanat erteket. Ez a pillanat ertek ep-
pen megegyezik a A? idotartamhoz tartozo A/ aramvalto- 13-21.
zassal. Mivel At es a is rendkiviil kicsi, A; azonosnak te- Ai/At 6rt6kenek meghatarozasa
kintheto az a szoghSz tartozo iv hosszaval.
Ha a valtozas mindig ilyen merteku lenne, akkor a vektor a 360-os teljes ivet T
ido alatt futna be, es az ehhez tartozo Az a kor keriilete, vagyis 2 70 Ji lenne, A
2-L-n
legnagyobb aramvaltozasnal Ai'/A? ezert:
r
2-1'
Hasznaljuk fel, hogy l/T=f. Ekkor '- = 2 - I 0 - n - f = 2 - n - f - I 0 , vagyis

Ezt C/i osszefuggesebe helyettesitve: f / i = L - ~ = L - 2 - n - / - / 0 = / 0 - 2 - j f / - L .


Af

Ekkor indukalodik a legnagyobb feszultseg, igy ez az ertek lesz az amplitudo (t/0).

/0=V2-jf/-I.

A valto/asok szinusz es koszinusz alakiiak, ezert atterhetunk effektiv ertekekre:

U-I-2-n-f-L.

Az Ohm tb'rveny szerint a jobboldalon az / utan


allo mennyiseg az aram korlatozo kepesseg, most az in-
duktiv reaktancia: XL. 13-22.abra
Az induktivitas reaktanciajanak
valtozasa
y -^ 3f J C - L

Tanulsag: Az induktivitas reaktanciaja egyenesen aranyos az onindukcios te-


nyezovel es a frekvenciaval (13-22.abra). Egyen fesziiltsegen (0 Hz) a reaktancia nulla,
ezert (mint azt mar korabban lattuk) az induktivitas rfividzarkent viselkedik, es az

231
aramerosseg vegtelen nagy lesz. Ezzel szemben vegtelen nagy frekvencian az indukti-
vitas reaktanciaj a is vegtelen, vagyis szakadaskent viselkedik.
Az induktivitast frekvenciafiiggo viselkedese miatt kiilonbozo frekvenciaju fe-
sziiltsegek es aramok szetvalasztasara, valamint az aramerosseg frekvenciatol fiiggS, de
veszteseg mentes korlatozasara hasznaljuk.
Azt a tekercset, amely az aram- XL/!
erosseget induktivitasa miatt korlatozza
fojtotekercsnek nevezziik. Ezzel korlatoz-
zuk pi. a fenycsovek es a higanygozlampak
aramat is.
Az elektronikaban a reaktanciak val-
tozasat gyakran log-log leptekii koordinata-
rendszerben abrazoljak (13-23.abra). Ekkor
mindket tengely logaritmikus beosztasii es
XL olyan ferde egyenest ad, amelynek me- f
1000 Hz
redeksege dekad/dekad. Azonos nagysagii x
es y iranyii dekadok eseten ez 45-os mere-
dekseget jelent. Log-log rendszerben tehat a 13-23.abra
kulonbozo induktivitasokhoz tartozo egye- Induktiv reaktancia log-log leptekben
nesek meredeksege nem fiigg I ertekerol, L
csak az egyenes helyet hatarozza meg.

13.3.1.3.3 Induktiv reaktanciak kapcsolasa


Az induktivitasok soros, illetve parhuzamos kapcsolasakor azok induktiv reak-
tanciai is osszekapcsolodnak. Csak olyan kapcsolassal foglalkozunk, amelyben a reaktan-
ciak nem hatnak egymasra (nines kolcsonos indukcio). Soros kapcsolasban (13-24.abra) a
reaktanciakon azonos aram folyik, mely 90-ot kesik az egyes elemeken fellepo fesziiltse-
gekhez kepest. A fesziiltsegek tehat azonos iranyiiak, ezert eredojilk megegyezik az al-
gebrai osszegilkkel:

A feszultsegeket az arammal es a A
reaktanciakkal kifejezve, majd /-t kie- l
melve:

U**I-XL + I - X , + I - X L , illetve

13-24.abra
Induktiv reaktanciak soros kapcsolasa

Rendezes utan: + XLi, melybol az eredo reaktancia (XL):

232
Parhuzamos kapcsolas eseten (13-25.abra) minden reaktanciara azonos (a genera-
tori) feszultseg jut. Az ara-
mok mindegyike ehhez ke- o
pest 90-ot kesik, vagyis
azonos iranyiiak, ezert al-
gebrailag o'sszegezhetok: u

Az aramokat a fe- 13-25.3bra


Induktiv reaktanciak parhuzamos kapcsoiasa
szultseggel es a reaktanci-
akkal kifejezve, majd U-t kiemelve:

U U U 7T 1 1 1
U-

Rendezes utan: - + - + - , amelybol az credo reaktancia reciproka:


U X X' ' U

1 1 i 1

Tanulsag: a reaktanciak eredojet az ellenallasok es induktivitasok eredojehez ha-


sonloan (soros kapcsolasban osszeadassal, parhuzamosban a reciprokos keplettel) hata-
rozhatjuk meg.

Peldak:

1. Mekkora a lOOmH-s induktivitas reaktanciaja 10 Hz-en, 1 kHz-en es 1 MHz-


en?
XL - 2 Jt / alapjan:
10 Hz-en: A"L = 2 it 10 100 1(H = 6,28 Q (majdnem rovidzar).
1 kHz-en: XL = 2 it 1Q3 100 10~3 = 628 Q.
1 MHz-en: XL = 2 n 106 100 10~3 = 628 kQ (majdnem szakadas).

2. Mekkora aram folyik a lOOmH-s, az 1 H-s es a lOH-s induktivitason, ha


230 V-os 50 Hz-es feszultseget kapcsolunk ra?
Az induktiv reaktanciak XL = 1 n f L alapjan:
lOOmH: XL = 2 - n - 50-0,1 = 31,4 Q,
1 H: az elozo 10-szerese: 314 Q,

233
10 H: az elo/6 10-szerese: 3 140 Q.
Az aramok / = U/XL alapjan:
100 mH: 7 = 230 V/31,4 Q = 7,32 A,
1H: 7 = 230 V/314 Q = 0,732 A,
10 H: 7 = 230 V/3 140 Q = 0,0732 A = 73,2mA.

3. Sorosan kapcsolunk harom induktivitast. Onindukcios tenyezqjiik 0,1 H, 0,4 H


es 0,9 H. Mekkora a kapcsolas credo reaktanciaja 50 Hz-en?

A feladat egyik megoldasi modja: eloszor kiszamitjuk az induktivitasok eredojet,


majd ennek rektanciajat. A masik modszernel ktilon kiszamitjuk a reaktanciakat, majd
osszegezziik oket. Az elso modszer az egyszeriibb, ezert mi is ezt valasztjuk:

L = Ij + 7^ + 3 = 0,1 H + 0,4 H + 0,9 H = 1,4 H.


Ennek reaktanciaja: XL =2-n-f-L =2 -n 50 1,4 = 439,6 Q.

13.3.2 Kondenzator az aramkorben

13.3.2.1 Faziselteres a fesziiltseg es az aramerosseg kozott


A kondenzatorra szinuszos valtakozo fesziiltseget kapcsolva a kondenzator egyik
felperiodusban feltoltodik (energiat vesz fel), a masikban kisiil (az energiat visszaadja),
majd ez a folyamat periodikusan ismetlodik, vagyis a kondenzator az induktivitashoz ha-
sonloan reaktanciakent viselkedik (13-26.abra) A kondenzatornak kapacitiv reaktan-
ciaja van.
A kialakulo aramerosseget az i = osszefugges alapjan fogjuk meghatarozni.
Ai
A) az a toltesvaltozas, amely A/ ido alatt a kondenzatorba aramlik, es hatasara AC/
fesziiltsegvaltozas keletkezik. A kondenzatorra vonatkozo Q = C U osszefugges szerint

hiszen kozben a kapacitas nem valtozik meg. Behelyettesitve az


aramerosseg kepletebe:
Oi
v_y^u
=

Af Ai Kapacitas a
valtakozb aram-
^j korben
mely hasonlit az induktivitasnal megismert C/; = L alakra, de L
Ar
helyett most C, helyett pedig - van. I es C allando, ezert a valtozas alakjat nem
Ar Ar
befolyasolja. Figyeljuk meg a 13-27. abrat! - es az aramerosseg azokban a pillanatok-

234
ban a legnagyobb, amelyekben a fe-
sztiltseg gorbeje metszi a t tengelyt (a
feszultseg nulla), es legkisebb amikor a
feszultseg pillanat erteke megegyezik
az amplitudoval. Az aramerosseg es a
feszultseg kozott most is 90-os fazisel-
teres van (13-28. abra), de most az
aram siet 90-ot a fesziiltseghez ke-
pest. Az aram koszinusz gorbe szerint
valtozik, mely 90-kal a feszultseg szi-
nusz gorbeje elott van. Mivel mindig az
aramerosseghez viszonyitunk, melyhez AU, > AU 2 > AU 3
kepest a feszultseg most kesik, a ka-
13-27.abra
pacitiv fogyaszto fazisszogenek elo- A kondenz^tor fesziilts^ge 6s drama kozott 90-os
jele negativ (-90). fazis elt6r6s van
Az aram sieteset konnyebb meg-
erteni, ha arra gondolunk, hogy a kon-
denzatoron csak akkor van fesziiltseg, ha feltoltotttik, vagyis tolteseket tettiink bele. A
tolteseket viszont az aramerosseg szallitja, amelynek ezert meg kell eloznie a feszultseg
kialakulasat.

90*

a) b)
13-28.abra
A kondenzator arama 90-ot siet a fesziiltseghez kepest

13.3.2.2 A kapacitiv fogyaszto teljesitmenye

1
A felto'ltott kondenzatorban W = -U 5 -C elektromos energia van. Ezt az energiat
a kondenzator a generatorbol abban a felperiodusban veszi fel, amelyben feszultsege nul-
larol indulva a csucsertekig novekszik, arama pedig fokozatosan nullara cso'kken. A ko-
vetkezo felperiodusban a kondenzator kisiil, 6s az energia aramlas iranya is felcserelodik,
a kondenzator a felvett energiat visszaadja a generatornak. A ket felperiodusban a felvett
es a visszaadott energia egymassal megegyezik, ezert a kondenzator osszessegeben nem
fogyaszt energiat, es teljesitmenye is nulla, vagyis a kondenzator is latszolagos (meddo)
fogyaszto.
Az b'sszetartozo pillanatnyi feszultseg es aramerosseg ertekeket Qsszeszorozva - az
induktivitashoz hasonloan - most is a pillanatnyi teljesitmenyeket kapjuk, es a teljesit-

235
meny ugyaniigy u es / ketszeres frekvenciajaval U, I, P
=0
ingadozik (13-29.abra). A valtozas merteke fel-
periodusonkent azonos, de clienteles elojelii, at-
laga ezert nulla.
Hasonlitsuk ossze a 13-19. es a 13-29.
abrat! A t = 0 utani pillanatokban induktivitas-
nal az aramerosseg es a teljesitmeny elqjele ne-
gativ, kapacitasnal pedig pozitiv.
13-29.abra
A kapacitiv fogyasztb teljesltm6nye nulla

13.3.2.3 A kondenzator reaktanciaja

13.3.2.3.1 A kapacitfv reaktancia meghatarozasa

Az i = C- 6'sszefuggesben a feszilltsegvaltozas sebessege. Az elozSekben


Af " At
alkalmazott modszer szerint most is felrajzolhato egy vektordiagram, amelyben egy U0
hosszusagu vektor forog (13-30.abra). Nagyon kis A/ ese-
ten a vektor csak nagyon kicsi a szo'ggel fordul el, es At/
fesziiltseg valtozas keletkezik. Mivel A? es a is rendkivill
kicsi, At/ azonosnak tekintheto az a szoghoz tartozo iv
hosszaval. Ha a valtozas mindig ilyen merteku lenne, a
360-os teljes fvet a vektor T ido alatt rutna be, es az
ehhez tartozo At/ a kor keriilete, vagyis 2 t/0 it lenne. A
2-Un-n
legnagyobb At//A? ezert: melyhez a legna- 13-30.abra
7
gyobb (/0) aramerosseg tartozik. AU/At 6rt6k6nek meghatarozasa

I -c--cl >C-2-U0'n-f-U0-2'n-f-C,6s
~ Af ~

= 2 it / C, mely eppen a ko'zben fellepo kapacitiv reaktancia reciproka, es

A kapacitiv reaktancia tehat/-fel es C-vel forditottan aranyos: ha a frekvencia


vagy a kapacitas nagy, a reaktancia kicsi. Xc-t lin-lin rendszerben abrazolva hiperbolat,
log-log rendszerben pedig ferde (dekad/dekad negativ meredeksegii) egyenest kapunk
(13-31.abra). A kondenzator reaktanciaja egyen feszultseg eseten (/= 0 Hz-en) vegtelen
(nem vezet, szakadaskent viselkedik), vegtelen frekvencian pedig nulla, ezert rovidzar-
kent viselkedik. A kapacitas az induktivitashoz hasonloan kiilo'nbo'zo frekvenciak szet-
valasztasara, valamint az aramerSsseg veszteseg mentes korlatozasara hasznalhato.

236
X
kQ

0,1
10 20 30 40 50 60 70 f [Hz] 1000 f [Hz]
C 1
^ f*
*~*2

a) b)
13-31.abra
A kapacitiv reaktancia lln-lin (a) 6s log-log leptekben (b) abrazolva

A kondenzator is linearis aramkori elem, mert reaktanciaja nem fugg sem a fe-
szultsegtol, sem az aramerossegtol. Jegyezzilk meg!
1. A frekvencia valtoztatasakor a kapacitas es az induktivitas reaktanciaja ellente-
tesen valtozik.
2. Az XL-re es Xc-re vonatkozo osszefuggesek csak szinuszosan valtozo fesztiltseg
eseten ervenyesek.
3. Az induktiv itast es a kapacitast reaktans elemnek is nevezik.
4. A reaktancia az aramerosseget nem az aramlo tolteshordozok iitkozese
reven, hanem mas kolcsonhatasokkal korlatozza, ezert nem fogyaszto.

13.3.2.3.2 Kapacitiv reaktanciak kapcsolasa

Soros kapcsolasban (13-32.abra) a kapacitiv


reaktanciakon azonos aram folyik, es mindegyiken a
fesziiltseg 90-ot kesik. A feszultsegek ezert egy-
Me, I|c2
C2 I|c3
mashoz viszonyitva azonos fazisiiak es algebrailag *\: u2 3. 11
-UU U

u = U < + U , - H* n o

A fesziiltsegeket az arammal es a reaktanciak-


kal kifejezve: 13-32.abra
Kapacitiv reaktanciak soros
U +C/ 2 +t/ 3 = I-XCi kapcsolasa

/-t kiemelve, majd rendezve: U = I (Xc +XC + Xc ) es

= Xc + Xc + Xc , melybol az credo reaktancia:

237
+ Xr

Parhuzamos kapcsolasban (13-33.abra) a fe- ^_


nr
szilltseg kozos, az aramok pedig azonos mertekben i = IT + IZ+
(90-kal) sietnek hozza kepest, ezert most is algeb- 1 1 1
railag osszegezhetok: xc = xc, + Xc

l-l\+h+1l- 13-33.abra
Kapacitiv reaktanciak parhuzamos
Az aramokat a fesziiltseggel es a reaktanci- kapcsolasa
akkal kifejezve:

U U U

A feszilltseget kiemelve, majd rendezve:

. ,T ( I 1 I } , I 1
^C, XC2 XC3 ) u xCl xC2 xc
1 1 1 1
ancia reciproka, ezert y y y y

Tanulsag: Minden reaktancia eredojet az ohmos ellenallas eredojehez hasonloan


kell kiszamitani: soros kapcsolasban a reaktanciak osszeadodnak, parhuzamosban a recip-
rokos osszefuggest kell hasznalni! Fontos, hogy most sem az osszekapcsolt C elemek ere-
dojet, hanem az altaluk megvalositott Xc reaktanciak eredojet szamftjuk! Emlekezzilnk
vissza es vegyilk eszre, hogy a kapacitasok eredojenek kiszamitasara hasznalt osszefug-
gesek alakja ezzel ellentetes: parhuzamos kapcsolasnal az osszeg, sorosnal a reciprokos
format kell hasznalni!

Pelda: Mekkora a 100 nF-os kondenzator reaktanciaja 10 Hz-en, 1 kHz-en es 1 MHz-en?

1 1
10 Hz-en: Xc ---160 - kQ (rendkiviil nagy).
2-n-f-C 2-it-lO-lOO'lO-9
1 kHz-en: Xc = = 1,6 kQ.
2 - j t - l O - l O O - l O "" 9
1 MHz-en: Xc = ---- = 1,6 Q (rb'vidzarnak tekintheto).
2-Jt-10 6 -100-10- 9

238
13.4 Impedancia 6s admittancia

Az elozoek ertelmeben valtakozo aramkorben az R,LesC elemeken azok ellenal-


lasatol, illetve reaktanciajatol fiiggo aram folyik, es az ellenallason hatasos, a reaktancian
pedig meddo teljesitmeny keletkezik. Ha az aramkorben mindegyik elem megtalalhato,
akkor hatasaik egyszerre jelentkeznek. Az osszekapcsolt R, L es C elemek credo aram-
korlatozo hatasat latszolagos ellenallasnak vagy impedancianak nevezziik.
Az impedancia a rezisztencia (R) es a reaktanciak (XL es X^) eredoje. A jele:
Z. Altalanossagban minden, ami az aramkor aramat korlatozza impedancia. Ebben a meg-
kozelitesben R es^faz impedancia nevezetes esete, rezisztencia, illetve reaktancia.
Az impedancia a nagysagaval es a fazisszogevel jellemezheto. Altalanos eset-
ben a szog nulla es 90 koze esik: -90 < cp < 0, illetve 0 < cp < +90. Az impedan-
cianak a nagysaga es a fazisszoge is ftigg a frekvenciatol.

Impedancia
Jele: Z
Z = Latszolagos ellenallas
Fazisszog: -90< (p< +90
Z fCigg a frekvenciatol
1
=Y

Y = Admittancia

Rezisztencia Reaktancia
Jele: R Jele: X
R = Ohmos, hatasos ellenallas X = Reaktlv (medda) ellenallas
Fazisszflge:<p = 0 Fazissz6ge:+90 vagy -90
R nem ftigg a frekvenciatbl X fiigg a frekvenciatol

G = Konduktancia (vezetes)
ir-B
B = Szuszceptancia

Induktiv reaktancia Kapacitfv reaktancia


Jele: XL Jele: X^
Fazisszoge: +90 Fazisszoge: -90
v - 1
X L = 2 -n - f - L 2 Ji - f
1
XL = B L
BL= Induktiv Szuszceptancia BC= Kapacitiv Szuszceptancia

13-34.abra
Az impedanciak osszefoglalasa

239
Az impedancia reciproka a latszolagos vezetes. A neve admittancia, es Y-nal
jeloljUk.

A reaktancia reciproka a reaktiv vezetes vagy szuszceptancia. A szuszceptan-


cia jele: B.
Megkulonboztetiink induktiv (BL) es kapacitiv (Bc) szuszceptanciat.

. Emlekeztetoiil:

A killonfele aramkorlatozo hatasokat es azok fontosabb jellemzoit a 13-34.abra


foglalja Qssze.

13.5 Osszetett valtakozo aramkorok

13.5.1 Soros R-L kapcsolas


Az impedanciat R, L es C elemek alkothatjak. A kb'vetkezokben egyenkent minden
lehetseges kapcsolasi variaciot megvizsgalunk. Az aramkorok vizsgalatakor felhasznal-
juk, hogy mindegyik elem linearis, ezert ervenyes ra az Ohm es a ket Kirchhoff torveny,
de az utobbiaknal az osszegzest csak vektorosan szabad elvege/ni. Elsokent a soros R-L
halozat impedanciajat fogjuk meghatarozni.
A soros kapcsolas miatt (13-35. abra) az elemeken azonos aram folyik. A vektor
diagramot ennek a ko'zos mennyisegnek a felrajzolasaval kezdjuk, es a fellepo fesziiltse-
geket ehhez viszonyitjuk. 7?-en a feszilltseg fazisban van az arameroseggel, ezert % vek-
tora i iranyaba mutat.
Az induktivitason az aram 90-ot kesik, vagyis UL vektora i-hez es %-hez is kepest
ennyivel elobbre tart. A ket fesziiltseg
es eredoje (a generatori fesziiltseg)
derekszo'gu haromszoget hataroz meg,
melyre alkalmazhato a Pilthagorasz
tetel:

01"
Osszuk el az egyenlet mindket
oldalat a kozo's mennyiseg (/) negy-
zetevel, es hasznaljuk fel, hogy a 13-35.abra
megfelelo uli hanyados ellenallas, re- A soros R-L kapcsolas 6s vektor diagratnja
aktancia vagy impedancia!

240
_ &

I2'/2 i2'

Z2 = R2 + Xl , amelybol

'FT + X

13-36.abra
Figyeljuk meg, hogy a
Az impedancia haromszog szarmaztatasa a vektor cibrabbl
generator w fesziiltsegehez ke-
pest az aramerosseg most is
kesik (qp elqjele pozitiv), de cp kisebb 90-nal!
Az z'-vel torteno osztas alkalmazhato a fesziiltse-
gek vektorabrajara is. Ha a derekszogii haromszog ol-
dalainak megfelelo fesziiltsegeket ugyanazzal a mennyi-
seggel (z'-vel) osztjuk, akkor az a derekszogii haromszog
oldalainak aranyos kicsinyit^set jelenti, es ekkor az ol-
dalak rezisztencianak, reaktancianak vagy impedanciak
felelnek meg. Az eredmenyul kapott uj haromszoget
ezert impedancia haromszognek, vagy impedancia vek-
tor diagramnak nevezzilk. Ebbol kozvetlenul is kifejez-
heto az impedancia keplete (13-36.abra).
Vegyilk eszre, hogy nemcsak a feszilltseg es az
aramerosseg kozott, hanem R es Z kozott is cp faziselte-
res van. A szoget ezert mindket abra segitsegevel tobb-
13-37.abra
fele modon is kifejezhetjiik. A 13-35.abra alapjan:
A soros R-L aramkor
impedanciajanak es
i cosqo = -MsR-.
sm<p = es fazisszogenek valtozasa
R u

A 13-36.abra alapjan:

R
> = -, smcp = - es coscp = .

Az XL reaktancia fugg a frekvencia-


tol, ezert az L-en fellepo fesziiltseg, ennek
kovetkezteben az impedancia es a fazis-
szog is fugg a frekvenciatol (13-37.abra).
Az impedancia valtozasat log-log
leptekben a 13-38.abra mutatja. Vegytik
eszre, hogy a soros R-L aramkor eredo im- 13-38.abra
pedanciajat kis frekvencian az ellenallas, Az induktlv reaktancia valtozasa log-log
nagy frekvencian az induktivitas hatarozza Iept6kben

241
meg, ezert azt mondjuk, hogy az aramkor kis frekvencian az ellenallashoz, nagy frekven-
cian az induktivitashoz hasonloan (induktiven) viselkedik!
Egy ohmos eilenaMsbol es reaktanciabol allo aramkornel mindig talalhato
olyan frekvencia, amelynel a reaktancia megegyezik az ohmos eilenallassal, vagyis
R = X lesz. Az ehhez tartozo frekvenciat hatarfrekvencianak nevezziik, es/h-val je-
loljuk.
Most R = XL, vagyis R = 2-n / L, amelybol

A hatarfrekvencian olyan impedancia haromszog keletkezik, amelynel a befogok


egyenlo hossziisaguak, ezert cp = 45. Felhasznalva, hogy R = XLi:

l? , amelybol Z = A/2 -R.

Tanulsag: Soros kapcsolasban hatarfrekvencian az impedancia az ohmos el-


lenallasnal V2-szor nagyobb, es ep = 45.

Peldak:

1. Mekkora a 100 Q-os ellenallasbol es lOOmH-s induktivitasbol allo soros kap-


csolas impedanciaja 1 kHz-en?

Az induktiv reaktancia: XL = 2 jt -f-L = 2 jt 1Q3 100 10-3 = 528 Q.

Az impedancia Z = -^R2 + X2 alapjan:

Z= V100 2 +628 2 = VlO 000 + 394 384 = ^404 384 = 635,91 Q.

2. Mekkora az elozo kapcsolas hatarfrekvenciaja, es mekkora ezen a frekvencian


az impedancia?

/ h -- -^-^ = 159,235 Hz.


2-n-L 2-^-100-lQ- 3

Az impedanciaja: Z = Jl-R = 1,41 100 = 141 Q.

13.5.2 Parhuzamos R-L kapcsofas

Parhuzamos kapcsolas eseten a feszultseg a kozos. Hatasara az ellenallason vele


fazisban levo /R, az induktivitason hozza kepest 90-kal keso iL alakul ki (13-39. abra). Az
eredo aramerosseg a feszultseghez kepest cp szoggel kesik. A kozos mennyiseggel (w-val)
osztva most admittancia haromszoget kapunk, amelybol

242
*=B,

13-39.abra
Parhuzamos R-L kapcsolas

72 = G2 + Bl, es

, amelybol Z =
1 1

Ez az osszefugges elegge bonyolult, es alakja nem hasonlit egyetlen eddig megis-


mert osszefuggesre sem. Rendezztik at!

z- 1 l - i
1
XI+R 2
-1-
\R2 + X2'^^'
R-XI
lR2 + x2'
2 2
"1 * " L V
R] ' RIs
1 nlnV.,

jara, de a nevezoben a ket mennyiseg vektoros osszege szerepel.

0,1
0,1 1 ,10 100 1000 f[Hz]

13-40.abra
A parhuzamos R-L aramkor impedanciajanak 6s fazisszog6nek valtozasa

243
A parhuzamos kapcsolas impedanciaja es fazisszoge is frekvenciafiiggo (13-40.
abra). Kis frekvencian az induktivitas kis reaktanciaja rovidre zarja az ellenallast, emiatt
az aramkor rovidzarkent, nagy frekvencian (ahol XL igen nagy es hatasa nem ervenyesiil)
ellenallaskent viselkedik. Azon a frekvencian, ahol az R = XL feltetel teljesul, most is ha-
tarfrekvencia keletkezik. Az R = 2 jt / L 6'sszefuggesbol parhuzamos kapcsolasnal is
/h = ertek adodik. Ezen a frekvencian az eredo impedancia azonban .ft-nel ~J2-
2-it-L
szo'r kisebb mert:

13.5.3 A valodi tekercs mint R-L kapcsolas

13.5.3.1 A tekercs helyettesito kapcsolasa

Minden tekercs R-L kapcsolasnak felel meg, mert az induktivitason kivul ohmos
ellenallassal is rendelkezik. Az ohmos ellenallas miatt a tekercsnek vesztesege van. Val-
takozo feszilltsegen ^?-et a felhasznalt huzal es a vasmag jellemzoi hatarozzak meg. Resz-
letesen:
-a huzal ohmos ellenallasa,
-a huzal szkin hatas miatt megnb've-
kedett ellenallasa,
-a vasmag orvenyaramu vesztesege,
-a vasmag hiszterezis vesztesege.
Az elso kivetelevel mindegyik frek-
venciafliggo, ezert (bar ./? fiiggetlen a frek-
venciatol) egy valodi tekercs ohmos ellen-
allasa is ftigg a frekvenciatol. a) b)
Azt az R-L kapcsolast, amely egy A tekercs soros (a) es parhuzamos (b)
valodi tekercs viselkedeset utanozza le, a helyettesitd kapcsolasa
tekercs helyettesito kapcsolasanak nevez-
ztik. Megkulonboztetunk soros es parhuzamos helyettesito kapcsolast. A ket kapcsolas
akkor egyenertekii, ha az induktivitasaik, az eredo impedanciajuk, valamint a fazisszogiik
azonos. Az L elemek azonossaga miatt ez csak akkor teljestilhet, ha az ellenallasok
kulo'nbo'zoek. Ezt a jelolesben is kifejezziik: a soros kapcsolas vesztesegi ellenallasat kis
betuvel (r), a parhuzamoset nagy betuvel (R) jeloljuk (13-41.abra). A kapcsolasokhoz
tartozo impedancia, illetve admittancia haromszog (13-42.abra) alapjan hatarozzuk meg r
es R egymashoz viszonyitott erteket!
Soros kapcsolasban coscp = (13-42.a abra), parhuzamosban cosqp = (13-42.b
^ /
s\. Ha a szogek azonosak, akkor azo

^ JL

mittanciakat az impedanciakkal kifejezve:

244
_
_ = - iL = amelybol
Z 7 1 R

r = , illetve R
R r
a) b)
Egy tekercs kis veszteseg- 13-42.abra
gel rendelkezik, ha a soros he- A kapcsolasok vektor diagramja
lyettesito kapcsolasban r erteke
kicsi, illetve a parhuzamos helyettesito kapcsolasban R erteke nagy. Ekkor <p es ennek
y- D
tangense (tgcp = , illetve tgcp = ) is nagy.
r G

13.5.3.2 A tekercs vesztesegenek kifejezese

A tekercsek veszteseget a josagi tenyezovel fejezzuk ki, amely egy mertekegyseg


nelkuli szam. A kis vesztesegu tekercsek josagi tenyezoje nagy. A josagi tenyezo jele: Q,
(sajnos megegyezik az elektromos toltes es a meddo teljesitmeny jelevel).

Q = tgcp.

Az elozo abrak alapjan soros helyettesito kapcsolasban:

XL 2-n-f-L
Q = tgcp = , vagyis:
r r

Parhuzamos helyettesito kapcsolasban:

1
Sr V
-A A
J?
-iv R
, amelybol
1 XL 2-n-f-L
R

Az osszefuggesekben szerepel GO, emiatt a josagi tenyezo is fligg a frekvenciatol.


Fejezzuk ki mindket osszefuggesbol GO L-t, es hasznaljuk fel, hogy GO es Q ugyanarra a
tekercsre vonatkozik!

n D
wL = O-r, illetve co-I = , ezert O-r = , amelybol
Q Q

,UletvelR-C 2 -r.

245
Peldak:

1. Egy elektromagnes tekercsen 12 V-os egyenfeszultseg hatasara 60 mA-es, 12 V-


os 50 Hz-es valtakozo fesztiltseg hatasara pedig 15 mA-es aram folyik. Mekkora a
tekercs ohmos elienallasa, az 50 Hz-en mert impedanciaja, az induktivitasa es az adott
frekvencian a fazisszog?
Az egyenfeszultseg/= 0 Hz-nek felel meg, ezert A"L = 0, es csak az ohmos ellenal-
las ervenyesul. R = U/I= 12 V/60mA = 0,2 kQ = 200 Q. Valtakozo fesztiltsegen a te-
kercs impedanciakent viselkedik. Z = U/I=U V/15 mA = 0,8 kQ = 800 Q.

, amelybol - R2 =Vs00 2 -200 2 = V600000 = 774,6 Q.

XL = 2 n / L-b6l L = = 2,46 H.
2'jt-/ 2-jt-SO

y T7A. f\ fazisszog: sincp = - = = 0,968, amelybol a


' Z 800
visszakereses utan: cp = 75,46.
2. Rajzoljuk le annak az aramkornek a vektor abrajat, 13-43.3bra
A pelda vektor diagramja
amelyben egy jelfogoval sorba van kotve egy R ellenallas!
A soros kapcsolas miatt azonos aram folyik az R ellen-
allason es a tekercsen (soros rt es Zt). Ez az aram R-en es a tekercs rt ohmos ellenallasan
vele fazisban levo, a tekercs induktivitasan 90-kal sieto feszilltseget hoz letre. WL ^s ufi
osszege a tekercsen levo t feszultseget, ur es wt osszege pedig a generator fesziiltseget
adja (13-43.abra).

13.5.4 Soros R-C kapcsolas

Soros R-C kapcsolasban (13-44.a abra) az aramerosseg a kozos mennyiseg. A fe-


sztiltseg vektor diagrambol, illetve haromszogbol (13-44,b abra) igy impedancia ha-
romszoget kapunk (13-44.C abra), amelybol

R2 + , es

b)
13-44.abra
A soros R-C kapcsolas 6s vektor diagramja

246
A kapcsolas kis frekvencian Xc miatt szakadaskent, nagy frekvencian ohmos el-
lenallaskent viselkedik (13-45.abra).

10 100 1000 f [Hz]


fh

13-45.abra
A soros R-C aramkdr impedanciaj&nak 6s fazissz6g6nek valtozasa

Azon a frekvencian, ahol azR = Xc feltetel teljestil, most is hatarfrekvencia kelet-


kezik.
, amelybol
2-n-f-C

Pelda: Mekkora a 10 nF-os kondenzatorbol es az 1 kQ-os ellenallasbol allo soros


R-C ko'r impedanciaja es fazisszb'ge 1 kHz-en, 10 kHz-en es 100 kHz-en?

1
A kapacitas reaktanciaja: Xc alapjan:
2-n-f-C

1 1
1 kHz-en: = 15,92 kQ.
2-Ji-10 3 -10'10~ 9 2-Jt-10~ 5

1 1
10 kHz-en: r = 1,592 kQ.
2-jt-104-10'10"9
1 1
100 kHz-en: = 0,1592 kQ.
2-Jt-10 5 -10-10" 9 2-it-10~ 3

247
Az impedanciak 2 + X2 alapjan:

1 kHz-en (kQ-ban):Vl2 + 15,922 15,95


lOkHz-en: + l,5922 = Vl + 2,534 = V3,534 = 1,87 kfi.
100 kHz-en: /I2 + 0,1 5 92 = Jl + 0,0253 = Vl,0253 = 1,1 kQ.

A fazisszogek coscp = RIZ alapjan:

1 kHz-en: coscp = 1/15,92 = 0,06269, es cp = 86,4.


10 kHz-en: coscp = 1/1,87 = 0,534, es cp = 57,7.
100 kHz-en: coscp = 1/1,1 = 0,909, es cp = 24,6.

Tanulsag: Kis frekvencian az impedancia csaknem azonos a kapacitas reaktan-


ciajaval, es a fazisszog kozel 90. Nagy frekvencian a kapacitas csaknem rovidzar, ezc^rt
az impedancia kozel azonos az ellenallassal, a fazisszog is ennek megfeleloen kicsi. Az
impedancia erteket akkor befolyasolja azonos modon mindket elem, ha a kondenzator re-
aktanciaja megegyezik az ellenallas ertekevel.

13.5.5 Parhuzamos R-C kapcsolas


Parhuzamos kapcsolasban (13-46.a abra) a feszultseg a ko'zos, ezert az aramok
vektor diagramjabol admittancia haromszoget kapunk (13-46. b es c abra).

b)
13-46.
A pSrhuzamos R-C kapcsolas 6s vektor diagramja

Y = G + Bc, es Y = y G + B^ , amelybol az impedancia:

R-X,,
J_ J_
R2+X2r

A parhuzamos R-C aramkor kis frekvencian ellenallaskent, nagy frekvencian


kapacitaskent, vagyis rovidzarkent viselkedik (13-47.abra).

248
= Z Q

oo 1000 f [Hz]
fh

13-47.abra
A parhuzamos R-C aramkSr impedanciajanak 6s fazissz6g6nek valtozasa

1
Ahol az R=XQ feltetel teljesiil, most is hatarfrekvencia lesz. R
2-n-f-C
melybol

13.5.6 A valodi kondenzator mint R-C kapcsolas


Mar a 9.4.4 pontban megallapitottuk, hogy a valodi kondenzator parhuzamos R-C
kapcsolassal helyettesitheto. Akkor azt
mondtuk, hogy R-et a dielektrikum atveze-
tese es polarizacios vesztesege alkotja, a
kivezetesek ohmos ellenallasat elhanyagol- ^^
tuk. Ezt altalaban valtakozo fesziiltsegen is f ~) u
megtehetjuk, mert a kivezetes ohmos ellen- ^"^
allasabol szarmazo veszteseg sokkal kisebb
a dielektrikum vesztesegenel.
A kondenzator josagat a tg6 (tan-
gens delta) vesztesegi tenyezovel fejezztik
ki, amely figyelembe veszi a kivezetesek
ellenallasat, sot a polarizacios veszteseg
frekvencia luggeset is, emiatt tg8 erteke is
fugg a frekvenciatol.
Az eredo veszteseg mindig ossze-
vonhato egyetlen ellenallasba, melyet so-
co - R - C
ros helyettesito kapcsolasban r-rel, parhu-
zamosban R-re\. A ketfele kap- 13-48 abra
csolas egyenerteku, ha a kapacitasuk, im- A kondenzator vesztesegi tenyezoje

249
pedanciajuk es a fazisszoguk azonos (13-48.abra). 6 az a szog, amely a cp szoget 90-ra
egesziti ki. A jo kondenzator tg5 erteke kicsi, a gyakorlatban hasznalt kondenzatoroknal
1(H-10-4 nagysagrendu.
A soros es a parhuzamos vesztesegi ellenallas kolcsonosen atszamithato egymas-
ba. A soros kapcsolasbol: co = , a parhuzamosbol: co = , igy
r-C tgb-R-C

tg5
, amelybol
r-C tsb-R-C

= J?-(tg8) 2 ,illetve R = 2'

Jegyezziik meg, hogy a gyakorlatban alkalmazott kondenzatorok eredo vesz-


tesege sokkal kisebb, mint egy tekercs vesztesege, vagyis a kondenzator majdnem
idealis alkatresz!

13.5.7 A soros R-L-C aramkor


Ebben a kapcsolasban mind a harom aramkori elem megtalalhato (13-49.a abra). A
soros kapcsolas miatt mindegyiken ugyanaz az i aram folyik, mikozben az ellenallason

XLA x c

XL-X C <
01" L
uc,
v \)

A soros R-L-C kapcsols 6s vektor diagramjai

MR, az induktivitason WL es a kapacitason wc fesziiltseg lep fel. A feszultsegeket most is


vektorosan kell osszegezni. WR fazisban van z'-vel, az induktivitas fesziiltsege ehhez
kepest 90-ot siet, mig a kapacitasnal eppen forditva: uc 90-ot kesik.
WL es MC eredojet egyszerii kivonassal hatarozhatjuk meg, hiszen a ket vektor egy
egyenesbe esik es iranya ellentetes (13-49.b abra). Az eredmenytil kapott uL-uc-vel kell
osszegezni az ellenallas feszultseget, %-t. Az eredo a generator fesziiltsegevel egyezik:

250
Mindket oldalt a kozb's z'2-tel osztva, algebra! uton 2 kepletet, a vektor diagrambol
pedig az impedancia haromszoget kapjuk (13-49.C abra).

Z nagysaga es fazisszoge most is fugg a frekvenciatol, hiszen XL es X<^ is fugg a


frekvenciatol. A szogekre vonatkozo osszefiiggesek: coscp = UR/U, cos cp= R/Z stb.

13.5.8 A soros rezgokor

13.5.8.1 Kapcsolasa es vektor diagramja

A soros R-L-C kapcsolas frekvenciafuggo viselkedesebol kovetkezik, hogy talal-


hato egy olyan frekvencia, amelynel L = c. Ezt nevezziik feszultseg rezonancianak, az
aramkort pedig soros rezgokornek. Ekkor a reaktanciak eredo fesztiltsege nulla, es az
ellenallasra juto feszultseg megegyezik a generator feszultsegevel.
A rezgokor jellegzetes modon viselkedo aramkor, melyet az elektronikaban na-
gyon gyakran alkalmazunk.
A soros rezgokor mukodeset a 13-
SO.abran lathato kapcsolasban vizsgal- _L, i UL
juk, ahol az ellenallast r-rel jeloljiik. r-et
altalaban nem epitik be a rezgokorbe,
hanem az induktivitas es a kondenzator UL-U C =O
vesztesegi ellenallasa alkotja. Rezonan-
ciakor W L = MC, ezert ULUC = 0, vagyis /\0
v- X L
w = wr es cp = 0.
xc XL-XC=0
Az WL = MC feltetel az azonos aram \
miatt akkor teljestil, ha i -XL=i -Xc,
vagyis XL = XC, Ebbol kovetkezik, hogy A soros rezg6kor s vektor diagramja
rezonanciakor ^-^ = 0 es Z = r, ami
azt bizonyitja, hogy cp = 0.
Tanulsag: feszultseg rezonanciakor a soros R-L-C aramkorben az L es C ele-
mek egymas hatasat kioltjak, ezert az aramkor ohmos ellenallaskent viselkedik.

13.5.8.2 A rezonanciafrekvencia

A feszultseg rezonanciahoz tartozo frekvenciat rezonancia frekvencianak ne-


vezziik, melyet/0-val esetleg/r-rel jelolunk.

251
Rezonanciakor XL = Xc, vagyis

1
2-n-f-L-
2-n-f-C

Az egyenletet /-re rendezve az f0 rezo-


nancia frekvenciat kapjuk:

4-n2-/2-I-C-l,

-, es

1
2-n-jL-C -90
Az osszefuggest felfedezqjerol Thom-
son angol fizikusrol Thomson keplet-nek ne- C \e\\egQ ohmos Ljellegu
vezzUk-
A soros rezgokor impedanciajcinak 6s
fazisszogSnek valtozasa

13.5.8.3 Rezonanciagorbe es rezonancia-ellenallas

A rezgokort taplalo generator frekvenciajat nulla es vegtelen kozott valtoztatva az


impedancia nagysaga es fazisszoge jellegzetes modon valtozik (13-51.abra). Az impedan-
cia valtozasat mutato gorbet rezonanciagorbenek nevezziik.
Figyeljiik meg, hogy kis frekvencian (rezonanciafrekvencia alatt) az aramkor
kapacitaskent viselkedik: az impedancia nagy, a fazisszog negatfv!
Rezonanciakor az impedancianak minimuma van: Z = r es qp = 0 (az aramkor
ohmos).
Z/

fo fo f

13-52.abra 13-53,abra
A soros rezgdkor ^ramanak A rezonanciagorbe alakja fugg a
valtozasa vesztes^gi ellendllast6!

252
Rezonanciafrekvencia felett az impedancia ismet novekszik, az aramkor induktiv
jellegiive valik, fazisszoge pozitiv.
A rezgokor/0 frekvencian fellepo impedanciajat rezonancia-ellenallasnak ne-
vezziik. Ekkor az aramkor ohmos ellenallaskent viselkedik. A soros rezgokor rezo-
nancia-ellenallasa: r. Ha az aramkor nem tartalmazna vesztesegi ellenallast (r = 0 lenne),
akkorf0-na\a impedanciaval rendelkezne, vagyis rovidzarkent viselkedne.
Az impedanciaval egytltt az aramkor drama, i = u/Z is valtozik (13-52.abra).
A rezonanciagorbe alakja fugg r-tol. Kis vesztesegi ellenallas eseten a gorbe kes-
keny es elesen (hirtelen) valtozik (13-53.abra).

13.5.8.4 Josagi tenyezo es huilamellenallas

Egy rezgokor minoseget a josagi tenyezovel fejezzilk ki, melyet a tekercsek josagi
tenyezojevel megegyezo modon, vagyis Q-val jelolunk. Rezgokor eseten a josagi tenye-
zo egy szam, melyet rezonanciakor a rezgokort alkoto (L vagy C) reaktans elemek
meddo teljesitmenyenek (Pm) es az ohmos ellenallason elveszo hatasos teljesitmeny-
nek (Pv) a hanyadosa ad:

A teljesitmenyeket a ko'zos mennyiseggel (az aramerosseggel) celszerii kifejezni:

Pv=i2-r.

Rezonanciakor XL = XC, ezertPm ketfele modon is kifejezheto:

i* X, X,
Az elso felhasznalasaval: Q - = , amelybol
rv r-r

X X
A masodik felhasznalasaval: Q , vagyis
i-r r 2-n-f-C-r

1
co-C-r

253
A ket osszefugges egymassal egyenertekii, es mindketto az co = 2 -n -f frekvenci-
ahoz tartozik. co ezert kifejezheto, es a ket osszefugges osszevonasaval egy ujabb ossze-
fugges kaphato:

_ co-I , . r-Q .
0 = bol co = ,es

Q= bol co = , igy = . amelybol


co-C-r Q-C-r L Q-C-r

o-1- r '
Q

Mivel Q egy szam (nines mertekegysege), a gyokos kifejezesnek ellenallas mer-


tekegyseggel kell rendelkezni, melyet a rezgokor hullamellenallasanak nevezilnk, es Z0-
valjelolunk:

Figyeljtik meg, hogy a soros rezgokor josagi tenyezqje forditottan aranyos a vesz-
tesegi ellenallassal, r-rel! A 13-53.abra alapjan ez azt jelenti, hogy a nagy josagu rezgo-
kor rendkivill "eles" rezonancia gorbevel rendelkezik.
Az elektronikaban hasznalt rezgokorok altalaban 10 es 1000 kozotti ertekii josagi
tenyezovel rendelkeznek, a leggyakoribb ertekek 100 kozeleben vannak.

13.5.8.5 A soros rezgokor felhasznalasa

A soros rezgokort a rezonancia frekvenciajaval megegyezo frekvencia kivalaszta-


sara vagy kisziiresere hasznaljuk. A kivalasztas azt jelenti, hogy a sokfele frekvencia ko-
ztil csak egyet hasznalunk fel, a kisziires pedig azt, hogy a rezonanciafrekvencia kivete-
level az osszes frekvenciat megtartjuk es felhasznaljuk.

Frekvencia kiszures soros rezgSkb'rrel

254
Kisziiresre mutat peldat a 13-54.abra feszilltsegosztoja, amelyben R2-t a frekvenci-
afuggo rezgokor alkotja. Rezonanciakor a soros rezgokor impedanciaja minimalis (majd-
nem rovidzar), ezert a kimeneti pontokat rovidre zarja, es az/0 frekvenciaju feszultseget
nem engedi a kimenetre (leszivja). A soros rezgokort emiatt szivokornek is nevezik.
Hasonlo elven rmikodik a 13-55,abran lathato, de kivalasztasra alkalmas kapcso-
las. A rezgokor most R] helyen van. f0 frekvencian az aramkor alig oszt, mert a rezgokor
a be- es kimeneti pontokat osszekoti.

k
fe f
13-55.abra
Frekvencia kivalasztas soros rezg6k6rrel

Kivalaszto aramkort kapunk akkor is, ha a feszultseget az L vagy a C elemrol


vesszilk le. Rezonanciakor ezeken azonos, megpedig u = i X fesziiltseg lep fel. A kon-
denzatort felhasznalva uc = i Xc (13-56.abra). i = r, ahol u a rezgokort taplalo bemeneti
fesziiltseg:
. u u \
uc = i Xc = Xc = =u = u Q.
' r r co-C r-co-C

Tanulsag: Rezonanciakor az i es C elemeken a


rezgokort taplalo generator fesztiltsegenek g-szorosa
(sokszorosa) jelenik meg.
Felhasznalaskor ugyelni kell arra, hogy a rezgo- |u ki =Q-
=Q-U be
kort alkoto tekercset es kondenzatort erre - a vartnal
sokkal nagyobb - fesziiltsegre kell meretezni. Egy 3 V-
os teleppel miikodo elektronikus keszillekben pi. a leg- 13-56.abra
nagyobb valtakozo fesziiltseg lehet, hogy csak 400 Hat6kony kivalasztas
mV, azonban Q = 300 eseten ebbol 0,4 300 = 120 V
keletkezik, melynek csucserteke 1,41 120 = 169,2 V, ezert 200 V-os kondenzator kell.

Peldak:

1. Sorosan kapcsolunk egy 100 Q-os ellenallast, egy 1 mH-s induktivitast es egy
3,3 nF-os kondenzatort. Mekkora frekvencian rezonal a kapcsolas?
A rezonancia frekvencia: /0 = ; ^ alapjan:
2-jt-

255
fo = 87,7 kHz.
2-jt-V10~ 3 -3,3-10~ 9 2-jfV3,3-10~ 1 2

2. Az elozo feladatban szereplo aramkort 2 V-os 100 kHz-es valtakozo feszultse-


get szolgaltato generatorra kapcsoljuk. Mekkora lesz az impedanciaja, az arama, a fazis-
szoge, valamint az R,LesC elemeken fellepo feszultseg?
A 100 kHz nagyobb a rezonancia frekvencianal, ezert az impedancianak induktfv
jellegiinek kell lenni. A reaktanciak:

XL = 2 -n -100 -10 3 10-3 = 628 Q.

Xc -. = = 482 Q.
2-jt-100-10 3 -3,3-10" 9 2,072-10" 3

XL-XC = 628 Q - 482 Q = 146 Q (valoban induktfv).

Z = Vl00 2 +146 2 = 431316 = 177 Q.

coscp = = = 0,564, ebbol cp = 55,6.


t i l l

Az aramerosseg: / = = = 11,3 mA.


Z 177
UL = I -XL= 11,3 -0,628 = 7,09 V. Nagyobb a generator feszultsegenel!
Uc = I Xc= 11,3 0,482 = 5,44 V. Ez is nagyobb a generatori feszultsegnel, de
ellentetes polaritasii t/L-lel! A ket feszultseg eredoje: 7,09-5,44 = 1,65V.
UR = I -R=ll,3 -0,1 = 1,13 V.
Az eredo fesztiltsegnek 2 V-nak kell lenni. Ellenorizzuk!
U = Vl,65 2 +l,13 2 = ^2,7225 +1,2769 = ^3,9994 = 1,99985 V. Ha tobb tizedes-
sel szamolunk, pontos erteket (2 V-ot) kapunk.

Tanulsagok:

1. A soros rezgokor L es C elemein a generatori feszultseg tobbszorose is fellep-


het, melyet meressel is ellenorizni lehet.
2. A feszilltsegeket es az impedanciakat valoban vektorosan kell osszegezni.

13.5.9 A parhuzamos R-L-C aramkor

Parhuzamos kapcsolasban a feszultseg a kozo's mennyiseg, az aram pedig harom


komponensbol tevodik ossze. z'R fazisban van a feszultseggel, ic ehhez kepest 90-ot siet,
z'L pedig ugyanennyit kesik (13-57.abra). A ket vektor egy egyenesbe esik, de ellentetes

256
'R s'C
i

IL-IC BL-B

13-57.abra
A parhuzamos R-L-C kapcsolas 6s vektor diagramja

ertelmu, ezert kiilonbseguket kell /R-rel osszegezni. Az eredo aramerosseg es a fesziiltseg


kozott most is cp fazis elteres van.
Minden aramot a kozos feszultseggel osztva, az admittancia haromszoget kapjuk,
amelybol:

Reciprok kepzessel: Z <

13.5.10 A parhuzamos rezgokor

13.5.10.1 A parhuzamos rezgokor impedanciaja

A frekvencia valtoztatasakor Xc es XL> ennek kovetkezteben Z es cp is valtozik.


Amikor XC = XL, I es C arama azonos lesz (13-58.abra), de eredojiik az ellentetes ira-
nyok miatt nulla. Ez az eset az aramrezonancia.
A rezonancia most is XC = XL eseten teljesiil,
ezert a rezonanciafrekvencia levezetesekor az elobb IG
megismert Thomson kepletet kapjuk: {, _ i r = o

\
/o
13-58.abra
Aramok rezonanciakor
A 13-59.abra a parhuzamos rezgokor impedan-
ciajanak valtozasat mutatja. Figyeljuk meg, hogy rezonanciakor a kapcsolasnak a legna-
gyobb az impedanciaja! Ez a rezonancia-ellenallas: Z = R. A fazisszog ekkor nulla, az
aramkor ohmos jellegu.

257
Rezonanciafrekvencia alatt az aramot
az induktivitas hatarozza meg, ezert itt az
aramkor induktiv jellegu, rezonanciafrekven-
cia felett pedig a kapacitas, ami miatt kapaciti'v
jellegu (eppen forditva mint soros rezgokor-
nel).
Az aram az impedanciaval ellentetesen
valtozik(13-60.abra).

L jellegu ohmos C jellegu

13-59.abra
13-60.abra A parhuzamos rezgoko'r impedanciajanak
A parhuzamos rezgdkor aram^nak 6s f^zisszogenek valtozasa
valtoziisa

Az elektronikaban a parhuzamos rezgokort gyakran aramgeneratorral taplaljuk es a


rezgokoron fellepo fesziiltseget hasznositjuk. Az aram allandosaga miatt ekkor a fe-
sziiltseg az impedancia
szerint valtozik (13-61.ab-

Osszefoglalva: So-
ros rezgokornel fesziiltseg,
a parhuzamosnal aram re-
zonancia van. A rezonan-
cia frekvenciat mindket fn
rezgokornel azonos modon,
a Thomson keplettel sza- 13-61.abra
mitjuk ki. Rezonanciakor A feszults6g valtoz^sa eiramgeneratoros t^plal^s eseten
az aramkor ohmos, a fazis-
szog nulla, az impedancia soros rezgokornel minimalis, parhuzamosnal pedig maximalis
ertekii. Fazisszoget es impedanciat tekintve a ket rezgokor ellentetesen viselkedik.

13.5.10.2 A parhuzamos rezgokor josagi tenyezoje

A parhuzamos rezgokor josagi tenyezojet is a Q = Pm/Pv osszefuggessel hataroz-


hatjuk meg. Most azonban a fesztiltseg a koz6s mennyiseg, ezert a kovetkezo alakokat
celszerti hasznalni:

258
u2
1
u2
- -77-, vagy Pm =
0

es a Pv
u2

5n Zk ^_..A A
A josagi tenyezo igy: Q = -^ == ~ == , amelybol
PPvv ~ u
tr2 ~ X^LL' U2~ XL
#

, illetve

R
, amelybol

A ket osszefuggesbol co-t kifejezve, a harmadik osszefiigges is megkaphato:

XI Ul z/K
Q -bol to
Q'L
<Q 2 3 3 <Q 4
, igy
R-C

_^ e_ , amelybol
Q-L R-C
f

13-62. abra
A rezonanciagorbe alakja fugg a jbsag
tenyezoto!
A parhuzamos rezgokor rezonancia gorbe-
jenek alakja is fugg a vesztesegi ellenallastol, illetve a josagi tenyezotol (13-62.abra).

13.5.10.3 A koraram

A 13-57.abra szerint a rezgokort taplalo generator arama harom reszre (z'R, z'L es z'c
aramokra) oszlik. z'L es zc ellentetes iranyiiak, de rezonanciakor azonos nagysagiiak (13-
58.abra). Ezek az aramok a rezgokoron belul (az L es C elemeken at korbe) folynak, ezert

259
ko'raramnak nevezziik. A 13-63.abra R es z'R nelkul mutatja a koraram aramko'ret. Ha-
tarozzuk meg milyen kapcsolatban van a koraram a ktilso
aramkor i aramaval!
Rezonanciakor a koraram /L vagy i^, a killso aram-
kor arama pedig / = , melybol u = i-R.
R
A kapacitas aramaval szamolva:

u i-R
A koiciram ertelmezese
co-C

Tanulsag: a rezgokoron beluli koraram 2-szor nagyobb a rezgokort taplalo genera-


tor aramanal! PI. Q= 100, es / = 1 mA eseten a rezgoko'r tekercsen es kondenzatoran
100 mA-es aram folyik. Ezt a torvenyszeruseget a tekercset alkoto huzal keresztmetszete-
nek megvalasztasakor flgyelembe kell venni, pi. a litze huzal minden elemi szalat gondo-
san be kell forrasztani!

13.5.10.4 A parhuzamos rezgokor felhasznalasa

A parhuzamos rezg6ko'rt a soros rezgokorhoz hasonloan bizonyos frekvenciak ki-


valasztasara, illetve kiszuresere hasznaljuk. A parhuzamost azonban gyakrabban.
Parhuzamos rezgokor alkotja pi. egy radiovevo allomasvalasztojat, amely az an-
tennan beerkezo sokfele rez-
ges koziil a nekiink megfele-
lot valasztjaki.
A 13-64. es a 13-65.
abra frekvenciaftiggo feszult- I j
segosztora mutat peldat par- y
huzamos rezgokorokkel. Az
utobbinal a kisztires ugy tor- fo
tenik, hogy f0 frekvencian a
rezgokor rendkiviil nagy re- 13-64.abra
zonancia-ellenallasaval meg- Kivalasztas parhuzamos rezgSkorrel
akadalyozza a fesziiltseg at-
jutasat a bemenetrol a kime-
netre. Elzarja a be- es kime-
netet egymastol.
A parhuzamos rez-
gokbrt emiatt zarokornek
is nevezik.

13-65.abra
Kiszur6s parhuzamos rezg6korrel

260
13.5.11 A rezgokor szabad rezgesei
Toltsiink fel egy kondenzatort, majd kapcsoljuk ra egy induktivitast (13-66.abra).
A kondenzator U0 feszultsegii generatornak felel meg, amelyben

energia tarolodik. A K kapcsolo zarasa utan rezgokor ala- c


kul ki, es -ben az aram novekedni kezd. Az aram noveke-
desekor L energiaja is novekszik, mikozben C feszultsege
es energiaja egyre csokken. Az induktivitas arama mind- W G =yC-U 2 W L =0
addig novekszik, amig C-ben toltes van, vagyis akkor lesz
a legnagyobb (/), amikor kondenzator teljesen kisill, ener-
giaja es feszultsege nulla. Ekkor a teljes energia L-ben ta- Kapcsol^is a rezgdkor
rolodik. vizsgalatahoz

Az induktivitasnak azon tulajdonsaga miatt, hogy minden valtozast akadalyoz, az


aram nem szunik meg azonnal, hanem egyre csokkeno intenzitassal ugyan, de tovabbra is
fennmarad, es tolti C-t, amelynek feszultsege ennek kovetkezteben ellentetes polaritasii
lesz. Amikor i nullara csokken, uc ujra U0 lesz, es a teljes energia ismet C-ben tarolodik
(WL = 0 eset). A folyamat innen kezdve ellentetes iranyii arammal kezdodik elolrol (13-
67.abra). A feszultseg es az aramerosseg kozott 90-os fazis elteres van.
A rezges frekvenciajat a rezgokor induktivitasa es a kapacitasa hatarozza meg a
Thomson keplet szerint:

++ ++ J K
V V \/ V V ) L- W\
LU
| B t A A /A A "^

p w^ P
u =U0 u=o '^ u = U0 u =U0
, i = . i = lo i= 0 i =0
s/cmaximalis Wc =0 Wcmaximalis Wcmaximalis
WL=0 WLmaximalis WL=0 Wiinaximalis W L =0

13-67.abra
A rezgdkor szabad rezg6se

261
/o

A megismert folyamatot a rezgokor szabad rezgesenek nevezzuk, mert kiilso


kenyszerito hatasok nelkiil megy vegbe.
A kondenzatorban tarolt elektromos, majd az induktivitasban tarolt magneses
energia megegyezik egymassal. Wc = WL, vagyis

-C-U
2 u ^o2 ----L-I
2 2
o>

ahol U0 es /0 a rezgesek amplitudoja. Az egyik ismereteben a masik kiszamithato:

[7=/-

Ha az egyenletbol a fesziiltseg es az aramerosseg hanyadosat fejezziik ki, akkor a


rezgokorre jellemzo mennyiseget, a hullamellenallasat kapjuk:

A valosagban minden rezgo-


kort egy tekercs es egy konden-
zator alkot, melyeknek vesztesege
van, Az credo veszteseg a rezgo-
korrel parhuzamosan kapcsolodo R
vesztesegi ellenallassal helyettesit-
heto. Az aram egy resze ezert nem ,_ co ,.
. . , , . . , , _ lo-oB.aDra
az induktivitason, hanem az R Csillapodo rezges
vesztesegi ellenallason at zarodik,
es a kondenzator minden rezges utan egyre kisebb fesziiltsegre toltodik. Az amplitudo
egyre kisebb lesz, a rezges exponencialis gorbe szerint csillapodik (13-68.abra).

u/

c)

13-69.
Gyengen (a), erSsen (b) es aperiodikusan csillapodd rezges (c)

262
A csillapodas annal erosebb, mine! nagyobb a rezgokor vesztesege, vagyis minel
kisebb R erteke. R = eseten a rezgokor idealis, es a rezges csillapitatlan. Ha a csillapo-
das oly nagy merteku, hogy ellentetes polaritasu felperiodus nem tud kialakulni, akkor a
rezgest aperiodikusnak nevezzuk (13-69.abra).
A rezgokor szabad rezgesei okozzak az elektronikaban a negyszogjel felfuto ele-
nek berezgeset, de ezt a szabad rezgest hasznaljuk a radiok adoantennainal is az elektro-
mos rezgesek elektromagneses hullamma alakitasara. Az antenna egy rezgokornek felel
meg, amelynek kisugarzott energiajat az ado minden felperiodusban potolja.

13.6 Teljesitmenyek a valtakozo aramkorben

A 13.2 alfejezetben mar megallapitottuk, hogy a valtakozo teljesitmeny meghata-


rozasakor az aramkori elemen fellepo fesziiltsegnek es aramnak az osszetartozo pillanat
ertekeit kell osszeszorozni, es az igy kapott pillanat teljesltmenyeknek az atlagat kell ke-
pezni. Az ohmos ellenallason keletkezo teljesitmeny gorbeje a t tengely felett helyezke-
dik el, es az atlag ertek P = U I, ahol U es / effektiv ertek. A teljesitmeny tehat a meg-
szokott modon, a feszilltseg es az aramerosseg 6'sszeszorzasaval szamithato, de ezek ef-
fektiv ertekeit kell hasznalni (13-70.a.abra).

u,i,p

cp = 90 0<cp<90
b) c)
13-70.abra
A teljesitmeny fiigg a fazisszogto!

A 13.3 alfejezetben azt is megallapitottuk, hogy a kapacitas es az induktivitas re-


aktanciakent viselkedik, ezert a feszultseg es az aramerosseg kozb'tt 90-os fazis elteres
van, emiatt a szorzassal kapott pillanatnyi teljesitmenyek gorbeje a t tengelyre szimmetri-
kusan helyezkedik el, es ennek atlaga nulla. A reaktancia az egyik felperiodusban felvett
teljesitmenyt a kovetkezo felperiodusban visszaadja, az U - I szorzat ezert nem valodi,
hanem meddo teljesitmenyt hataroz meg (13-70.b.abra).
Altalanos impedancia eseten a fazisszog 0 es 90 kozott van, es ekkor a teljesit-
meny gorbe a fazisszog erteketol fuggoen a szimmetrikus allapothoz kepest pozitiv irany-
ban eltolodik (13-70.c.abra). Az atlag teljesitmeny ekkor nulla es az effektiv ertekekkel
szamitott U I ertek koze esik. Mint lathato U I altalaban egy latszolagos teljesitmenyt
ad, a valodi (hatasos) teljesitmeny kiszamitasahoz figyelembe kell venni a fazisszoget is.
Hogyan?

263
= i-u L

p=ruR

13-71.abra
A teljes(tm6ny haromszog szarmaztatasa a vektor diagrambbl

Vegytink egy altalanos impedanciat, pi. egy soros R-L kort (13.5.1 pont)! Ennek
vektor diagramjaban a feszultsegeket kell 6'sszegezni, es a kozos mennyiseg az aram.
Szorozzuk meg a feszultsegeket a kozos aramerosseggel! A vektor diagrambol ekkor tel-
jesitmeny haromszoget es harom teljesitmenyt kapunk (13-71.abra). Ez az eljaras minden
eddig megismert kapcsolasra hasznalhato, de parhuzamos kapcsolasoknal a fesziiltseg a
kozos mennyiseg, ezert ezzel kell a reszaramokat megszorozni.
Pillanat ertekek helyett effektiv ertekeket hasznalva:
S = I Ua latszolagos teljesitmeny. Mertekegysege: V A = VA (voltamper).
P = I C/R a hatasos vagy wattos teljesitmeny. Mertekegysege: W (watt).
Q =1 C/L meddo vagy reaktiv teljesitmeny. Mertekegysege: VAr (voltamper re-
aktiv), kiejtve var.
A teljesitmeny haromszog segitsegevel a hatasos teljesitmeny: P = S coscp, vagy

Az atszamitashoz hasznalt coscp-t teljesitmenytenyezonek nevezziik.


A meddo teljesitmeny: Q = S sin<p, vagy Q = t/-/-sincp. A harom teljesitmeny
kozott szoros kapcsolat van:

A valtakozo aramko'rbe kotott wattmero coscp erteket automatikusan erzekeli, ezert


a miiszer a wattos teljesitmenyt (P = U I coscp) mutatja.

Pelda: Egy villanymotor adatai: 7=230 V /= 50 Hz, 7=5,8 A, coscp = 0,62,


Mekkora a motor latszolagos, hatasos es meddo teljesitmenye?

A motoron feltuntetett adatok mindig nevleges adatok, melybol a latszolagos telje-


sitmeny: S= U -7 = 230 V 5,8 A = 1334 VA.
A hatasos teljesitmeny: P = U I coscp = S coscp =1334 0,62 = 827,08 W.
A meddo teljesitmeny Q = S sincp alapjan:
Q =1334 sin 51,6 = 1334 0,7862 = 1048,79 VAr.

264
13.7 Fazisjavitas

A gyakorlatban hasznalt fogyasztoknak ohmos ellenallasuk mellett altalaban in-


duktivitasuk vagy kapacitasuk is van, vagyis impedanciakent viselkednek. Gyakoribb az
induktiv jellegii fogyaszt6. PI. minden villanymotor ilyen, mert tekercse jelentos induk-
tivitassal es ezzel aranyos induktiv reaktanciaval rendelkezik.
A reaktans elemek miatt a fogyasztok arama nagyobb a hatasos teljesitmenyhez
tartozo erteknel. A fogyasztonal elhasznalt villamos energia ugyan nem tobb, de a na-
gyobb aram az energia szallito vezetek ellenallasan nagyobb hoveszteseget okoz. Ezt a
veszteseget a fogyaszto tulajdonosa nem fizeti meg, mert nagy resze az eromuvi genera-
tor es a fogyasztasmero kozotti vezeteken keletkezik, melyet fogyasztasmerqje nem mer
meg. A veszteseg ezert az energia szolgaltatonal jelentkezik, neki okoz kart, melyet na-
gyobb keresztmetszetu vezetekkel csokkenteni tud ugyan, de ennek elkeszitese is tobblet
kiadassal (veszteseggel) jar.
A veszteseg annal nagyobb, minel jobban elter a latszolagos teljesitmeny a hata-
sostol, vagyis minel nagyobb a faziselteres, azaz minel kisebb a coscp teljesitmenytenye-
zo. Az energia szolgaltatonak ezert az az erdeke, hogy a teljesitmenytenyezo a leheto leg-
nagyobb (lehetoleg 1) legyen. A coscp novelesenek technikai megoldasat fazisjavftas-
nak vagy faziskompenzalasnak nevezziik.
Az induktivitas hatasat kondenzatorral, a kapacitaset induktivitassal kompenzal-
hatjuk (13-72.abra). Vegyilk eszre, hogy a kiegeszitessel az aramkQr veszteseges rezgo-
korre alakul, melynek a vesztesegi ellenallasat a fogyaszto ohmos ellenallasa alkotja!
Fogyasztb

\Kompenzal6 ' | [ U J /\mpenzal6


kondenzator . T^ i
oI 4 jI tekercs

13-72.abra
Induktiv es kapacitiv fogyasztb kompenzalasa

Az induktiv jellegu fogyasztok fazisjavito kondenzatorat kozvetlenul a fogyaszto


mellett, vagy az energia eloszto rendszer kozponti reszen helyezhetjtik el. Sok villanymo-
tort hasznalo ipari uzemekben a faziselterest pi. egy kozponti kondenzatortelep egyenliti
ki, de a fenycsohoz es a higanygozlampahoz helyi kompenzaciot alkalmazunk. Ezekben a
fenyforrasok gaztoltesu csb'vek, melyekben begyiijtas utan hatalmas aram alakulna ki. Ezt
az aramot egy induktivitassal (fojto tekercs) korlatozzak, mert az ezen athalado aram nem
okoz hoveszteseget (hatasos teljesitmenyt). Eppen emiatt viszont fazis elteres keletkezik,
amelyet a vilagito rendszerre kapcsolt kondenzatorral sziintetunk meg (13-73.abra). Csak
olyan kondenzator hasznalhato, amely valtakozo fesziiltsegen is lizemeltetheto!

265
A kompenzalast altalaban nem lehet Bimetalos kapcsolb
pontosan elvegezni, mert a fogyaszto fazis- F6nycs6
szoge nem allando. Egy villanymotornal pi.
fugg a terheles merteketol. Ennek ellenere
a coscp = 0,8 koriili erteket illik betartani.

Pelda: Fojt6telercs

Egy villanymotoron a kovetkezo


adatok talaihatok: /= 230V, /= 50 Hz, Kompenzalb
7= 4,8 A es coscp = 0,62. Mekkora a motor kondenzator
hatasos es meddo arama, es mekkora ka- ! Bekapcsolcb
pacitasu kondenzator szukseges a kompen- O 230V
zalasahoz?
13-73.abra
A fenycsfi kapcsolasa
4 = / coscp = 4,8 A 0,62 = 2,976 A.

4 1 =/ ; sincp = 4,8A -8^51,6= 4,8 0,7862 = 3,773 A.

A kompenzalast ezzel azonos aramu kondenzatorral lehet elvegezni. A szukseges


U 230 V
kapacitiv reaktancia: Xc = = ^^rr = 6> 96 2. Az eleresehez szukseges konden-
/m 3,773 A
I 1 1 1-6-
zator kapacitasa: C 52,21-10"= 52,21 jxF.
2-n-f-Xc 2-jt-50'58,3 1.83-104

Ellenorzo kerdesek:

1. Mit jelent az AC es DC rovidites?


2. Mit jelent az egyenfeszultsegre szuperponalt valtakozofesziiltseg megjelo'les?
3. Milyen modszerrel abrazolhatok a valtakozo mennyisegek, es melyiknek mi az elonye?
4. Hogyan osszegzunk vektorosan azonos es kiilonbozo fazisu mennyisegeket?
5. Milyen jellemzoi vannak a valtakozo fesziiltsegnek?
6. Mit jelent az effektiv ertek, es hogyanjeloljiik?
7. Mit nevezunk reaktancianak?
-8. Mekkora az induktiv reaktancia fazisszoge, es milyen elqjelti?
9. Mekkora az induktiv fogyaszto teljesitmenye?
10. Mitol es hogyan filgg az induktiv reaktancia?
11. Milyen gorbet kapunk, ha az induktiv reaktanciat a frekvencia fuggvenyeben lin-lin
es log-log leptekben abrazoljuk?
12. Mitol es hogyan fugg a kapacitiv reaktancia?
13. Mekkora es milyen elqjelu a kapacitiv reaktancia fazisszoge?
14. Mekkora a kapacitiv fogyaszto teljesitmenye?
15. Milyen gorbet kapunk, ha a kapacitiv reaktanciat a frekvencia fuggvenyeben lin-lin es
log-log leptekben abrazoljuk?
16. Mit jelent az impedancia es milyen ket fontos adattal jellemezzuk?

266
17. Mit jelent, es milyen fobb jellemzokkel rendelkezik: admittancia, szuszceptancia, re-
zisztencia, konduktancia?
18. Ervenyesek-e valtakozo aramkorokben a Kirchhoff torvenyek?
19. Hogyan hatarozhato meg a soros R-L kapcsolas eredo impedanciaja?
20. Hogyan valtozik a soros R-L kapcsolas impedanciaja a frekvencia fuggvenyeben?
21. Mit nevezunk hatarfrekvencianak, es mekkora ezen a frekvencian a fazisszog?
22. Hogyan hatarozhato meg a parhuzamos R-L kapcsolas eredo impedanciaja?
23. Milyen elemekbol all egy tekercs helyettesito kapcsolasa?
24. Mi okozza egy tekercs veszteseget, hogyan fejezzilk ki a veszteseg merteket?
25. Hogyan hatarozhato meg a soros es a parhuzamos R-C kapcsolas eredo impedan-
ciaja?
26. Hogyan fejezzilk ki a kondenzator josagat?
27. Hogyan szamitjuk ki egy rezgokor rezonancia frekvenciajat?
28. Mit mutat meg a rezonanciagorbe es a rezonancia-ellenallas?
29. Milyen jellemzokkel rendelkezik a soros rezgokor rezonanciakor?
30. Milyen jellemzokkel rendelkezik a parhuzamos rezgokor rezonanciakor?
31. Mit mutat meg a josagi tenyezo, es hogyan hatarozhato meg?
32. Mire hasznaljuk a rezgokoroket?
33. Mit jelent a kisziires es a kivalasztas?
34. Mit nevezunk hatasos, latszolagos es meddo teljesitmenynek, es mi a mertekegysege?
35. Mit nevezunk teljesitmeny tenyezonek es mekkora az erteke?
36. Mikor es miert van szukseg fazisjavitasra?
37. Hogyan lehet a fazisjavitast elvegezni?

267
14. ELEKTROMAGNESES HULLAMOK

14.1 Az elektromos es a magneses ter kolcsonhatasa

Az elektromos tolteshordozok aramlasa kozben magneses ter keletkezik, melynek


indukciovonalai az aramlo tolteseket koriilveszik. Ha az aram nagysaga vagy iranya val-
tozik, a magneses ter is megvaltozik.
Vegyunk egy olyan aramkort, Valtoz6 elektromos ter
amely valtakozo feszultsegii generatorbol Magneses ter
es kondenzatorbol all! A kondenzator
lemezei legyenek tavol, hogy elektromos
teret es kornyezetet konnyebben tudjuk '(' U
I ' I
I c
<^ !
j
vizsgalni (14-l.abra)!
-~ ? <~-9*_
A feltoltott kondenzator lemezei
kozott elektromos ter van. Amikor a kon- A
denzator toltodik vagy kisiil az osszekoto
A L_j f \ \

vezetekben toltesek aramlanak, es a ve-


I/ U ^ \J \J
zetek kb'riil magneses ter alakul ki, a kon- 14-1.3bra
denzator lemezei kozott levo elektromos Valtozb elektromos ter kortil magneses ter
ter erossege pedig valtozik. A tapasztalat keletkezik
azt mutatja, hogy a valtozo elektromos
ter kornyezeteben is magneses kolcsonhatas lep fel, es a magneses ter indukciovonalai az
elektromos teret koriilveszik. Olyan mintha az aram a kondenzatoron is atfolyna, es ez
alakitana ki a magneses teret. A fegyverzetek kozQtt azonban nem folyik aram, csak az
elektromos ter valtozik. Azt mondjuk: a magneses teret a toltesaramlassal nem jaro
eltolasi aram hozza letre.
Tanulsag: Valtozo elektromos ter koriil magneses ter keletkezik, melynek in-
dukciovonalai az elektromos teret koriilveszik.
A magneses ter megvaltozasakor fesziiltseg
indukalodik. A fesziiltseg a magneses fluxust ko-
riilvevo vezetoben keletkezik. Ha a vezeto nem V^ltoz6 magneses ter
zart, akkor aram nem alakul ki, azonban a kiveze- Elektromos ter
tesek kozott az indukalt fesziiltseg megjelenik, es
elektromos teret hoz letre. Az elektromos ter bizo-
nyithatoan akkor is kialakul, ha a terbe nem te-
sziink vezetot. Ekkor (az eddigiekkel ellentetben)
az elektromos ter erovonalainak nines kezdettik
es vegiik, hanem zartak, es korulveszik a valtozo
14-2.abra
magneses fluxust (14-2.abra). Az elektromagneses Valtozd magneses t elektromos
indukciot ezert ugy altalanosithatjuk, hogy a mag- ter keletkezik
neses ter megvaltozasa elektromos teret hoz let-
re, melynek erovonalai a magneses ter koriil zarodnak.

269
Osszesitve: az elektromos ter megvaltozasakor magneses ter, a magneses ter
megvaltozasakor elektromos ter keletkezik. A ket ter kapcsolatat Maxwell a rola elne-
vezett egyenletekben (Maxwell egyenletek) fejezte ki, majd elmelete alapjan Hertz 1888-
ban kimutatta az elektromagneses hullamokat.

14.2 Elektromagneses hullamok

Vegyiink egy egyenes vezetot, es periodikusan valtoztassuk aramat! A vezeto ko-


riil valtozo erossegu magneses ter alakul ki, amely ra meroleges elektromos teret kelt, es
ennek valtozasa ismet magneses teret stb. hoz letre (14-3.abra).
A ket ter mindis meroleges
, , . . , , .e, Valtakozoaram
egymasra (14-4.abra), es a veze- >
totol feny sebesseggel terjed to-
vabb a terben.

v = c = 300 000 km/s.

A terben terjedo es egy-


mas valtozasat kolcsonosen fel-
tetelezo elektromos es magneses
teret
^
elektromagneses
_
tl
hullam- H14~*3.3
/ o -Diet
h .

nak nevezzuk. Valtakozo aramu vezeto koriil elektromagneses hullamok


Elektromagneses hullam az keletkeznek
osszes radio es TV hullam, a
feny, a rontgen es a gamma sugarzas.

14-4.abra
Az elektromos es magneses t6rer6ss6g merdleges egymasra

Az elektromagneses hullamok eloallit^sara (az elektromos rezges elektromag-


neses terre torteno atalakltasara) szolgalo eszkozt adoantennanak nevezzuk. A vevo-
antenna ezzel ellentetes folyamatot valosit meg. Az atalakitas hatasfoka akkor jo, ha az
antenna olyan rezgokort alkot, melynek rezonancia frekvenciaja megegyezik az atalaki-
tani kivant elektromos rezges frekvenciajaval, es amelynek elektromos es magneses tere

270
14-5.abra
A zart rezgokor atalakftasa nyitott rezgokorre

nem egy kis terreszre korlatozodik, hanem a teljes vilagurre kiterjed, vagyis az antenna
nyitott rezgokort alkot (14-5.abra). Az antenna tehat olyan rezgokor, amelyet egy vezeto
anyagbol keszillt rud alkot. Ennek induktivitasa aranyos a rud hosszaval, mig a kapacitast
a rud felulete alkotja. Az induktivitas es a kapacitas helye pontosan nem hatarozhato
meg. Nem koncentraltak, hanem a rud reszeiben elosztva talalhatok.
Az elektromagneses ternek a Foldhb'z viszonyitott iranyat az elektromos kompo-
nens (E) iranyaval adjuk meg. Ha E a Fold felszinere meroleges, akkor fuggolegesen po-
larizalt, ha azzal parhuzamos, vizszintesen polarizalt elektromagneses hullamrol besze-
liink.
Az elektromagneses hullamok legfontosabb jellemzqje a frekvencia es a hullam-
hossz. A hullamhossz a terben ket egymashoz legkozelebb levo, azonos fazis helyzetii
pont tavolsaga. A jele: X. A frekvencia, a hullamhossz es a terjedesi sebesseg kozott szo-
ros kapcsolat van:

Mivel a sebesseg allando, X es


/ kozott fordftott aranyossag van: a
nagyobb frekvenciaju rezges hullam-
hossza kisebb (14-6.abra).
Az elektromagneses hullamok 14-6.abra
felosztasat frekvencia es hullamhossz A hullamhossz es a frekvencia egymassal forditottan
szerint a 14-7.abra mutatja. Az elekt- aranyos
romagneses hullamhoz a frekvencia-
javal aranyos W=h -/energia tartozik.

Peldak:

1. Mekkora az 540 kHz-es Kossuth radional a hullamhossz?

300 000 000


= = 555,5 m, ami valoban kozephullam.
/ 540 000 Hz

271
f [Hz] X [m]

3 10 4 ~ -io4
Hosszu hullam
Radi6, 3 10 5 - ~ 103
KSz6p hullam
TV
3 i o 6 - - io2 - RSvid hullam
3 107 - -10
Ultrarevid hullam (URH 6s TV VHF)
6s
3 108-- 1 Decimeteres hullam (TV UHF)
radar
3 i o 9 - -io 1 Centimeteres hullam (Radar)
10 _2
hullamok 3 10"- ~ 10
Millimeteres hullam (Radar es maser)
3 io 11 - - i o 3
3 io 12 - -io- 4 Infravfiros-
es
Feny
3 io13- - i o 5 hosugarzas
3 -10"6 _
Lathato feny
3 io15- - i o 7 :: Ultraibolya sugarzas
3 io16- -io- 8
Lagy rfintgen sugarzas
Rontgen
3 1017- - i o 9
6s 3 io 18 - - io10 Kemfeny rSntgen sugarzas
19 -11
gamma 3 10 - 10 -
3 1020- - io12 Gamma sugarzas
sugarzas
3 10 21 - - io-13 -
Nagy
3 10 22 - - io14
energiaju
Kozmikus sugarzas
3 10 23 - - io15
sugarzas

14-7. abra
Az elektromagneses hullamok felosztasa frekvencia es hullamhossz
szerint

2. Mekkora frekvencia tartozik a TV UHF tartomanyaban mukodo adohoz, ha a


rezges hullamhossza 50 cm?
300 000 000-
- Hz = 600MHz.
X, 0,5 m

Ellenorzo kerdesek:

1 . Milyen kovetkezmenyei vannak az elektromos es magneses ter megvaltozasanak?


2. Mit fejez ki elektromagneses hullamnal a polarizacio?
3. Mekkora sebesseggel terjednek az elektromagneses hullamok?
4. Milyen kapcsolat van a hullamhossz, a frekvencia es a terjedesi sebesseg kozott?
5. Milyen jellemzok szerint csoportositjuk az elektromagneses hullamokat, es milyen fon-
tosabb csoportokat kulonboztetunk meg?

272
15. A TRANSZFORMATOR

15.1 A transzformator szuksegessege

A transzformator a valtakozo fesziiltsegu elektromos teljesitmenyt mas feszultse-


giive alakitja (transzformalja) at ugy, hogy kozben - idealis esetet feltetelezve - a teljesit-
meny nem valtozik meg. A transzformator alkalmazasanak ket jellemzo teriilete van.
1. A felhasznalo igenye szerinti fesziiitseg eloallitasa a mindenutt elerheto 220 V-
os (az uj szabvany szerint 230 V-os) halozati feszultsegbol.
2. A villamos energia gazdasagos szallitasa.
A villamos energia szallftasa vezeteken tortenik. A P= U -I osszeftigges alapjan
egy adott teljesitmenyhez kis fesztiltseg eseten nagy, nagy fesziiitseg eseten kis arameros-
seg tartozik. Ez az aram a szallito vezeteken vagy kabelen atfolyva annak ellenallasan
P = I R hoteljesitmenyt okoz, mely melegiti a levegot vagy a talajt, es ez az energia
szolgaltato szamara vesztesegkent jelentkezik.
A veszteseget a vezetek keresztmetszetenek novelesevel, vagy az aramerosseg
csokkentesevel lehet kis erteken tartani. A keresztmetszet noveleset korlatozza, hogy
tobb szaz kW vagy MW nagysagu teljesitmeny szallitasahoz olyan vastag vezetek kel-
lene, hogy azt eloallitani, majd rendeltetesi helyen felszerelni csak a veszteseg koltsege-
nek sokszorosaert lehetne.
A masik modszer alkalmazasa - az aramerosseg csokkentese - csak a fesztiltseg
novelese mellett lehetseges. Ekkor egy adott teljesitmenyhez kisebb aramerosseg tartozik,
ezert a veszteseg akkor is kicsi marad, ha vekony vezeteket hasznalunk. A nagyfesziiltse-
gii teljesitmenyt a felhasznalas helyen termeszetesen vissza kell alakitani kisfesztiltsegu-
ve. A modszert es az atalakitashoz sziikseges eszkozt, vagyis a transzformatort a Ganz
Villamossagi Gyar mernokei (Dery Miksa, Blathy Otto Titusz es Zipernowszky Karoly)
talaltakfel 1885-ben.

15.2 A transzformator elvs felepitese

A transzformator zart vasmagbol es ezen elhelyezkedo ket tekercsbol all (15-1.


abra). A tekercsek menetszama altalaban kiilonbozo: N\s N%.
Azt a tekercset, amelyre az atalakitani kivant villamos fesziiltseget kapcsoljuk
primer (elso, elsodleges), mig azt, amelyikrol az lij fesziiltseget levessziik szekunder
(masodik, masodlagos) tekercsnek nevezziik.
A ket tekercs kozott kozvetlen elektromos kapcsolat nines, csak a vasmag magne-
ses teren at megvalosulo csatolas es kolcsonos indukcio reven hatnak egymasra. Feltete-
lezziik, hogy a k csatolasi tenyezo erteke 1, vagyis mindket tekercs osszes indukciovonala
atmegy a masikon.

273
Zartvasmag

Magneses fluxus
Primer oldal Szekunder oldal

a) b)
15-1. abra
A transzformator szerkezete (a) 6s rajzjele (b)

15.3 Az idealis transzformator mukodese

15.3.1 Uresjarasi aSlapot

15.3.1.1 A magnesezo aram

A mukodest eloszor szabadon hagyott szekunder oldali kapcsok mellett, vagyis


terheletlen vagy Uresjarasi allapotban vizsgaljuk. Feltetelezzuk, hogy a feszultseg valta-
kozo es alakja szinusz.
Az atalakltani kivant C/i feszultseget a primer tekercsre kell kapcsolni. A tekercs L
6'nindukcios tenyezqje es X-L induktiv reaktanciaja nagy, ezert csak nagyon kicsi aram
alakul ki, mely 90-ot kesik a fesziiltseghez kepest, es a vasmagot valtozo mertekben
magnesezi. Ezt nevezzuk magnesezo aramnak, melyet 7m = = alapjan a
xLf 2-n-f-Lp
feszultseg es a primer tekercs induktivitasa hataroz meg. Egy transzformatomal Lp adott
ertek, melyet C/j es/figyelembevetelevel ligy valasztanak meg, hogy a magnesezo aram
kicsi legyen. Ha a trans zformatorra nagyobb amplitudoju, illetve kisebb frekvenciaju fe-
szultseget kapcsolunk, a magnesezo aram megnovekszik, es ez a tekercs eros melegede-
set, esetleg megegeset okozhatja.
A primer tekercsre ezert a megadott erteknel sem nagyobb amplitudoju, sem
kisebb frekvenciaju (pi. egyen) feszultseget kapcsolni nem szabad!

15.3.1.2 A primer es a szekunder feszultseg nagysaga

A magnesezo aram altal letrehozott magneses fluxus koveti az aram valtozasat, es


A*
mindket tekercsen athalad, azokban u = N pillanatnyi fesziiltseget indukal. A
Af
fluxus valtozasat az indukcio valtozasa okozza, ezert A3> = AS -A, es

274
Af Af

A szinuszos valtozas miatt a 12.3 alfejezetben kifejtett (13-21.abra), vagy


Af Af
(13-30. abra) mintajara a kovetkezo alakban irhato:
Af
--

ahol 5max a magneses indukcio amplitude] a, a megengedett legnagyobb (a vasmag telite-


\Tt

sehez tartozo) indukcio. -- 1 a fesztiltseg osszefiiggesebe helyettesitve az indukalt leg-


Af
nagyobb fesziiltseget, vagyis a fesztiltseg amplitudojat kapjuk:

-~

A szinuszos valtozas miatt atterhetunk effektiv ertekre:

U =~ N A 1 n f Bmax , amelybol
V2

A primer tekercsben t/j = N^ fesztiltseg indukalodik, melynek effektiv erteke:


' Af

Az indukcio torveny ertelmeben ez a fesztiltseg megegyezik a rakapcsolt fesztilt-


seggel, de azzal ellentetes ertelmii.
A szekunder tekercsben - mert nem terheljtik - nem folyik aram. Benne az elozo-
vel megegyezo fluxus valtozas u2 = N2 -- fesziiltseget indukal. Ennek effektiv erteke:

U2= 4,44-^ 2 - A- f-Bmm.

15.3.1.3 A feszuifsegek fazisa


A magnesezo aram 90-ot a kesik a bemeneti L\r fesztiltseghez kepest, ezert
az altala letrehozott fluxus is ugyanennyit kesik (15-2. abra). A tekercsekben indukalt fe-
sztiltseg tovabbi 90-ot kesik a fluxushoz kepest, igy osszesen 90+90 = 180-os keses
keletkezik.

275
Ez azt jelenti, hogy a szekunder u
U2
oldali U2 feszultseg fazisa ellentetes a
bemeneti U\.
Az Ui es 7m kozotti 90-os fazis
elteres miatt terheletlen allapotban az
idealis transzformator hatasos teljesit-
menyt nem vesz fel, csak kis merteku 15-2.abra
Fazis viszonyok a transzformatorban
meddo teljesitmeny keletkezik.

15.3.1.4 A feszultseg attetel torvenye

Kepezziik a primer es a szekunder feszultseg hanyadosat!

U-. 4,44-JVi-A-/-B m a x ,..,., ,., ..,


i- = * m*-, amelybol egyszerusites utan
U2 4,44-N2-A-f-Bmax'

vagyis a ket tekercs fesziiltsegenek aranya megegyezik a menetszamok aranyaval.


Ahanyszor nagyobb (illetve kisebb) a szekunder tekercs menetszama a primer tekercs
menetszamanal, annyiszor nagyobb (illetve kisebb) fesziiltseget kapunk a szekunder olda-
lon. A feszultsegek aranyat feszultseg attetelnek nevezziik, es a-val jeloljiik:

Az attetelt a menetszamok aranya hatarozza meg: a =


N2

Ha a> 1 (f/2 < U\ illetve N2<N\) letranszformalasrol, mig abban esetben ha


a < 1 (C/2 > Ui, illetve A^2 > NI) feltranszformalasrol beszelunk.

15.3.2 Terhelt allapot

15.3.2.1 Az ararn attefe! torvenye


A szekunder oldalra kapcsolt fogyaszto I2 arama a Lenz torveny ertelmeben el-
lentetes iranyu fluxust hoz letre (15-3.abra). Emiatt az eredo fluxus kisebb lesz, es a pri-
mer oldalon t/j-nel kisebb fesziilts6g indukalodik. Mivel a rakapcsolt es a vele ellentetes
polaritasu indukalt feszultseg nagysaga ekkor nem azonos, a primer tekercsen a feszultse-
gek ktilonbsegevel aranyos (a magnesezo aramnal sokkal nagyobb) 7j nagysagii, a primer
feszultseggel azonos fazisu (ohmos) aram folyik, mely PI = U\ I\t hataroz

276
meg. A szekunder oldalon U2 es 72 egymassal
fazisban van es P2 = ^2 ' ^2 teljesitmeny ke- i >- > J-
I -5
letkezik, mely idealis (veszteseg mentes)
M r _j \
' > - .. > - _
transzformator eseten megegyezik Pj-gyel. ' _ ..
1 ., : u2
Pl = P2, amelybol Ul-Il = U2-12, va- , : b
gyis V y
X
^- *

Ui h h
, de - = aesigy = a A terheld aram ellent^tes iranyu fluxust hoz
U2 /, U2 II letre

A feszultseg (es az elozoek ertelmeben a menetszam is) forditottan aranyos az


aramerosseggel. Maskeppen: amelyik oldalon kicsi a feszultseg, ott nagy az arameros-
seg, nagy feszultseghez pedig kis aramerosseg tartozik. Ez az aram attetel torvenye. Mi-
vel a feszultseg a menetszammal egyenesen aranyos, a kis feszilltsegu es nagy aramu ol-
dalra keves, de vastag, a nagy feszultsegii es kis aramu oldalra pedig vekony huzalbol sok
menetet kell tekercselni.

12.8.2.2 Az impedancia attetel torvenye

A transzformator #t = R2 ellenallassal torteno megterhelesekor az U2 feszultseg


hatasara I2 aram alakul ki. Fejezztik ki a terhelo ellenallast a szekunder oldal adataival!

&> -^-.

A primer oldalon ekkor C/j miatt /] aram folyik, vagyis a taplalo generator a meg-
terhelt transzformatort /?! ellenallaskent erzekeli. A feszultseg es aram attetel segit-
h
segevel alakitsuk at Rl osszefilggeset!

a = -, amelybol U] = a U2, illetve a = , amelybol L = .


" "

a-U
Behelyettesitve: = a2 U 2
-+-, vagyis

Tanulsag: A szekunder oldali terhelo ellenallast a taplalo generator 2-szer na-


gyobbnak erzekeli! Legyen a > 1, pi. 2! Ekkor U\ U2 (a rendszer letranszformal), es a
generator 22 = 4-szer nagyobb ellenallast erez. Feltranszformalaskor (a < 1 eset) a primer
oldalra attranszformalt ellenallas a2-szer kisebb lesz. Az o'sszefugges induktiv es kapa-

277
citiv reaktancia, sot altalanos impedancia eseten is ervenyes. A transzformator tehat im-
pedancia valtasra, ennek kovetkezteben a generator es a fogyaszto ko'zott illesztesre hasz-
nalhato.
Tanulsag: Egy valtakozo feszultsegii generatorhoz (pi. erositohoz) barmilyen erte-
kii terhelo ellenallas (pi. hangszoro) hasznalhato, ha az illesztest megfelelo attetelii
transzformatorral biztositani tudjuk.

15.4 A transzformator vesztesegei es hatasfoka

15.4.1 Rez-es vasveszteseg


Egy transzformator sohasem idealis. A vesztesegek reszben a vasmagban, reszben
a rezhuzalbol kesziilt tekercsekben keletkeznek, ezert rez- es vasveszteseget killonbozte-
tiink meg.
A rezveszteseg oka a huzal ohmos ellenallasa. Emiatt a tekercs a terhelo aram
negyzetevel aranyosan melegszik. Celszeru ezert minel vastagabb huzalt hasznalni. Egy
transzformator rezvesztesege 1-5%. Terheletlen allapotban alig van rezveszteseg, mert a
szekunder tekercsben aram nem folyik, a primer oldali aram pedig rendkivul kicsi.
Vasvesztesdg mindig, vagyis uresjarasban is van. A vas hiszterezise es orv^nyara-
ma okozza. A hiszterezis veszteseget lagymagneses anyag alkalmazasaval, az orvenyara-
mut lemezelessel vagy ferrit alkalmazasaval lehet csokkenteni. A gyakorlatban hasznalt
transzformatorok vasvesztesege 1-30%.
Uresjarasban a primer aramnak a veszteseggel aranyos ohmos osszetevoje is van,
emiatt a fazisszog kisebb 90-nal, a cosep erteke 0,1-0,2. Terheleskor az ohmos osszetevo
nb'vekszik, es a nevleges teljesitmenynek megfelelo terheleskor coscp erteke kb. 0,95.

15.4.2 Szoras
Egy valodi transzformatornak a magneses kore sem idealis; a fluxus egy resze a
masik tekercset kikeriili, szorodik (15-4.abra). A szekunder oldal terhelesekor a szoras
novekszik, mert az ellentetes iranyu fluxus a fofluxust kiszoritja, emiatt a szekunder
oldalon a terhelo aramtol fuggoen kisebb fesziiltseg indukalodik.
A gyakorlatban hasznalt transzformato-
rok szorasi tenyezoje (a) 2-80% kozo'tt van.
\ / 2 Szort fluxus
Kis szorasi tenyezore toreksziink, ha a sze-
H /|a
kunder fesziiltsegnek terheleskor nem szabad > ;> f (r^ ~^-^- "V
csokkenni. Ekkor a sziiksegesnel nagyobb ke- j v

4-
resztmetszetu vasmagot kell hasznalni, melyet 11
ugy kell osszeallitani, hogy legres ne kelet- i
t;
\-
f t II

kezzen. Rovidre zarhato transzformatoroknal


V
vy

<
^_^
- /

(pi. ivhegeszto) a szorast legressel mester-


segesen megnovelik. 15-4.
A fluxus egy r6sre sz6r6dik

278
Az elszorodo fluxus a transzformator kornyezeteben zavarokat okoz. PL a mellette
levo masik transzformatorban jarulekos feszultseget indukal, a katodsugarcso elektronsu-
garat elteriti, a magneses terre erzekeny alkatreszek es aramkorok mukodeset megzavarja.

15.4.3 A transzformator hatasfoka

A transzformator hatasfokat az r\ osszefiigges alapjan hatarozhat-

juk meg. Egy jo transzformatornal Pv (a veszteseg) meg terheles kozben is rendkfvul ki-
csi, ezert a hatasfoka nagy, kb'zel 1 (100%).
A transzformator a generator szempontjabol induktiv jellegu impedanciakent visel-
kedik. A teljesitmenyet ezert nem W-ban, hanem VA-ben adjak meg. A transzformatort a
nevleges teljesitmenynel jobban megterhelni nem szabad, mert tulmelegszik es megeg.
Az adattablan feltiintetik a coscp teljesitmenytenyezot is, amely mindig a nevleges terhe-
lesre vonatkozik. Kisebb terheleskor coscp is kisebb.
A nagyobb teljesitmenyii transzformator relative kisebb veszteseggel rendelkezik,
ezert a hatasfoka jobb. Tapasztalati adatok alapjan 20 VA alatt kb. 0,6-0,7, 20-200 VA
kozott 0,8-0,9 a hatasfok.

15.5MuszakijeS!emzok

15.5.1 Rovidzarasi feszultseg


Egy transzformator rovidzarasi feszultsegen (C/r) azt a primer oldalra kapcsolhato
feszultseget ertjuk, amelynel a primer aram - a szekunder oldal rovidrezart allapotaban -
megegyezik a nevleges teljesitmenyhez tartozo ertekkel.
Legyen pi. egy 230/12 V-os 0,3 A nevleges aramii transzformatorunk, es a 15-5.
abra szerinti kapcsolasban fokozatosan noveljtik a primer feszultseget! Amikor az aram
eleri a 0,3 A erteket, a feszultseget olvassuk le! Ez a rovidzarasi feszultseg vagy drop,
melyet %-ban kell megadni. Ha pi. 23 V-ot olvasunk le, akkor

23V
100 = 10% a drop.
230V

A rovidzarasi feszultseg a transzformator fontos jellemzqje, melyet nagyobb telje-


sitmeny eseten az adattablan is feltiintetnek. Megkulonboztetunk kis es nagy rovidzarasi
feszultseggel rendelkezo transzformatort.
A nagy teljesitmenyuek altalaban kicsi Q_
(4-10%-os), a kisebbek (10-100 VA) na-
gyobb (15-50%-os) rovidzarasi feszultseg 230 V
ertekkel rendelkeznek.
A rovidzarasi feszultseg aranyos a
o szorasi tenyezovel, amely viszont fugg 15-5.
A rovidzarasi feszultseg mer6se

279
a transzformator szerkezeti kialakitasatol. Ktilonallo es tavol levo tekercsek eseten a
szoras es a rovidzarasi feszilltseg nagy, egymasba helyezett tekercsek eseten pedig kicsi.

15.5.2 Rovidzarasi aram


A nevleges primer feszultseggel tizemelo transzformator szekunder tekercsenek ro-
vidre zarasakor rendkivul nagy aram alakul ki, meiyet rovidzarasi aramnak nevezziik. A
rovidzarasi aram:

/, = 100- ,
Ut'

ahol /a transzformator nevleges (a teljesitmenyhez tartozo szekunder oldali) arama, es Ut


a ro'vidzarasi feszilltseg %-ban. Legyen pi. a transzformator nevleges szekunder arama
1,5 A, a rovidzarasi feszultsege pedig 5%. Ekkor a rovidzarasi aram:

/, = 100' - 1 0 0 - - = 30 A ,
UT 5%

amely olyan nagy ertek, hogy a transzformatort mar rovid ido alatt is karosithatja. Kis
rovidzarasi feszultseggel rendelkezo transzformatorokat emiatt rovidre zarni veszelyes. A
nagyobb rovidzarasi feszultsegu transzformatorok (pi. gyermek jatekok, csengo reduktor)
ezzel szemben a rovidzarlatot jobban elviselik, sot a nagy szorasu es nagy rovidzarasi fe-
szultsegu transzformatorok (hegeszto es gyujto transzformatorok, aramvaltok) tartosan
rovidre zarhatok,

15.5.3 Bekapcsolasi aram


A terheletlen transzformator egy induktivitas, mely az aram minden megvaltozasat
akadalyozza. A bekapcsolas pillanataban ezert (a valtakozo feszilltseg pillanat erteketol
fUggetlentil) az aramerossegnek nullanak kellene lenni. A tapasztalat azonban azt mutatja,
hogy a bekapcsolas utan rovid ideig - meg iiresjarasi allapotban is - altalaban rendkivul
nagy aram folyik, mely a legnagyobb terheleshez tartozo aram 10-szereset is elerheti. Ez
a jelenseg a transzformator iizemelteteset, de fokeppen biztositasat rendkivul megnehe-
ziti.
A bekapcsolasi aramlokes vizsgalatakor kideriilt, hogy az aram meglepo modon
eppen akkor nagy, amikor a bekapcsolas a szinuszos fesziiltseg nullahoz kozeli pillanat
ertekenel tortenik. Ennek oka a vasmag remanenciaja. Ha a vasmagban az elozo uzemel-
tetes utan remanens magnesseg maradt, es ennek iranya eppen megegyezik a bekapcsolas
utan kialakitando magneses indukcio iranyaval, a remanencia merteketol fuggoen egy bi-
zonyos ideig nem lesz fluxusvaltozas, ezert nem indukalodik ellenfesziiltseg, es az
aramerosseget csak a fesziiltseg pillanat erteke, valamint a tekercs kis ellenallasa hata-
rozza meg.

280
Kisebb teljesitmenyii transzformatorok vedelmere - mivel az aramlokes csak rovid
ideig tart - a nevleges aramnak megfelelo erossegii lomha biztosito altalaban megfelel,
bar a tapasztalat azt mutatja, hogy nehany bekapcsolas utan ez is kiold. Mivel ez terme-
szetes allapot, a tervezo altal eloirt biztositot erosebbre cserelni nem szabad!
Nagyobb transzformatorokkal uzemelo kesztilekek biztositasara a szakirodalom a
kovetkezo modszert ajanlja: A transzformator szekunder oldalat is biztositsuk! Minden
tekercset kulon-kiilo'n a nevleges terhelo aram szerint, a primer oldalt pedig a nevleges
aram ketszeresere!

15.6 Transzformator megoldasok

A 15-l.abra szerint felepitett transzformatort mag tipusiinak nevezzuk. A mag ti-


pusu transzformatornak lemezekbol osszeallitott vasmagja es ket kulonallo csevetesten
elhelyezkedo tekercse van. A tekercsek a vasmag egymassal szemben 16v6 oszlopan he-
lyezkednek el. Ehhez hasonlo megoldasu a lancszem tipusu transzformator (15-6.a.abra),
de ennel mindket tekercs azonos
oldalon, es egyetlen csevetesten Cs6vetest tekerccsel
talalhato.
A mag es a lancszem ti-
pusu transzformatorok vasmagja
2 db ferrit U magbol, illetve rete-
genkent 4 db I vagy 2 db L alakii
lem.ezbol allithato ossze. Sajnos Vasmag
kSzben mindig jelentos legres is a) b)
15-6.abra
keletkezik, ezert a szoras nagy, es Lancszem tipusu transzformator (a), 6s hiperszil
emiatt csak ritkan hasznaljak. valtozata (b)
Egyre gyakoribb viszont a teker-
cselt hiperszil magbol kesziilt valtozata (b.abra), mely-
Tekercselt
nek szorasa rendkivill kicsi, es a mag szerelese is egy- hipeszil mag
szerii.
A legkisebb szorassal a toroid (gyurii) transzfor-
mator rendelkezik (15-7.abra), melynek magja anizot-
rop magneses tulajdonsagu lemezszalagbol van teker-
cselve, ritkan tomor ferrit gyiiru alkotja. A primer es a
szekunder tekercs egymas felett (csevetest nelkiil) a
vasmag teljes feltileten egyenletesen elosztva helyez- 15-7.abra
kedik el, kozottiik es a retegek kozott szigetelo folia A toroid transzformator
szerkezete
van. A toroid mag hatranya, hogy a zart vasmagra a hu-
zalt csak ktilo'nleges geppel lehet feltekercselni.
A mai transzformatorok tobbsege kopeny tipusu. A magja El, M, TU lemezmagok-
bol, E ferritmagbol, sot tekercselt hiperszilbol is osszeallithato (15-8.abra). A hiperszil
mag a toroidhoz hasonloan kis szorasu, de konnyen szerelheto. A szereleshez csak az
egymashoz illeszkedo (a gyar altal parba valogatott es koszoriilt feluletii) magokat szabad
hasznalni.

281
r
- - -1

1 , I

0 00 0
a)
I U n 0
0 0 0 0
b)
J
15-8.abra
Kbpeny tipusu transzformator El lemezekbol (a), es hiperszil magb6l (b)

15.7 A halozati transzformator meretezese

15.7.1 A teljesitmenyek meghatarozasa


A villamos energia atalakltasara hasznalt transzformator meretezeset a szekunder
oldali teljesi'uneny meghatarozasaval kell kezdeni. Altalaban tobbfele fesziiltsegre van
sziikseg, melyek kiilonbo'zo aramu fogyasztokat mukb'dtetnek.
A kovetkezokben a meretezest egy peldaval is bemutatjuk.
Valasszunk olyan keszuleket, amelyben az egysegek
mukodtetesehez 68V, 2 2 V es 6 V sziikseges, es ezeket
egyetlen transzformatorral kell a 230 V-os (50 Hz-es) halozati
feszultsegbol eloallitani (15-9.abra)! A 68 V-os tekercset
0,1 A terheli, a 22 V-osrol 2 db 0,6 A-es es 1 db 0,2 A-es fo-
gyaszto mukodik, mfg a 6 V-osrol egy 3 W-os jelzSizzo. A te-
kercsek arama: /i = 0,1 A,
72 = 0,6 A + 0,6 A + 0,2 A = 1,4 A,
73 = P/U3 = 3 W/6 V = 0,5 A.
A tekercsek altal leadott teljesitmenyek: 1 5-9.abra
P! = 68 V 0,1 A = 6,8 W, A P^W^hoz tartoz6
transzformator

282
P2 = 22V 1,4A = 30,8W,
P3 = 6 V 0,5 A = 3 W.

A szekunder oldali teljesitmeny a harom tekercs teljesitmenyenek osszege:

-Psz = -Pi + pi + ^3 = 6,8 W + 30,8 W + 3 W = 40,6 W.

A primer es a szekunder oldali teljesitmeny nem azonos, mert a transzformatornak


vesztesege is van. A ket ertek kozott a hatasfok teremt kapcsolatot:

A hatasfok nagy mertekben fiigg a transzformator kihasznalasanak merteketol.


Uresjarasban pi. T| = 0, mert Psz = 0, vasveszteseg vis/ont van. Tanacsos a teljes terheles-
kor fellepo hatasfokkal szamolni, mely tapasztalati adatok alapjan teljesitmenytSl fuggo-
en 60-99%. Peldankban 0,9-del (90%) szamolhatunk, igy a primer teljesitmeny:

^_ = 40 ! 6 =
Tl 0,9

15.7.2 A vasmag meretenek meghatarozasa


A transzformator teljesitmenye szorosan osszefugg a vasmag meretevel, sot mint
latni fogjuk ez hatarozza meg a tekercsek menetszamat is. Jeloljuk a fluxust vezeto vas-
mag keresztmetszetet Av-ve\l
A transzformator fizikai mukodesenek vizsgalatakor megallapitottuk, hogy teker-
cseiben U = 4,44-N-Av-Bm!K- f nagysagu fesziiltseg indukalodik, vagyis az N^ menet-
szamu primer tekercsben U\, Irjuk fel ennek teljesitmenyet!

A tekercsek elkeszitesehez a vasmagon meghatarozott nagysagu hely sztikseges.


Jeloljuk ennek keresztmetszetet, az un. ablakkeresztmetszetety4t-vel! Tetelezziik fel, hogy
idealis (negyzet keresztmetszetu) huzalunk van, es minden helyet ki tudunk hasznalni! A
ket idealis tekercs helysziikseglete ekkor

ahol AI a primer, A2 pedig a szekunder oldalhoz hasznalt huzal keresztmetszete. A tulme-


legedes elkertilese erdekeben a huzalokban csak Jaramsuruseg lehet.

/ = 6s / = , melyekbol A, = es A2 = .
'

283
Helyettesitsilk ezeket At osszefuggesebe, majd emeljuk ki NI /j-et!

A^i /i N2 ' I2
i 1^ I ^ 4*
, N2 I2
T 11 *r; f' , 4.

/i /2 A^j /] + N2 I2 A^j /] A^j /] \j T NI /j

A ket menetszam hanyadosa az attetel reciproka (I/a), az aramok hanyadosa pedig


eppen az attetel (a), igy

l + I-a

Hasznaljuk fel, hogy Av es ^4t aranya egy adott vasmagnal a vasmagra jellemzo k
ertek, majd helyettesitstik ezt PI osszefuggesebe!

=^, es
fe
J . ^V

P! = JV, /! -4,44-A v -5raax / = ^A-4,44- Av -Bmax / ^-4,44- Av -B^ /,

vagyis Pj = 4,44 A* 5max /.

Tanulsagok:
1. A teljesitmeny a vasmag keresztmetszetenek negyzetevel aranyos, vagyis ket-
szer nagyobb vasmaggal negyszer nagyobb teljesitmenyu transzformator keszitheto.
2. A teljesitmeny aranyos a frekvenciaval is, ami azt jelenti, hogy magasabb frek-
venciaju feszilltseg ataiakitasahoz (ugyanolyan teljesitmeny eseten) kisebb vasmag is ele-
gendo. Ezt tudatosan kihasznaljuk kapcsolo ilzemu tapegysegekben (pi szamitogepekben
es TV kesziilekekben): az 50 Hz-es halozati feszilltseget elobb egyen feszilltsegge, majd
ezt elektronikus kapcsoloval 20 kHz es 200 kHz kozotti frekvenciajii feszilltsegge alakit-
juk, aminek az attranszformalasahoz mar kis meretu transzformator is elegendo. A keszii-
lek merete es tomege ezzel jelentosen csokkenthetS.
3. A teljesitmeny az aramsuriiseggel is egyenesen aranyos, ezert a nagyobb aram-
suriiseggel uzemelo transzformatorok merete kisebb lehet. Az aramsuruseg mesterseges
hxitessel novelheto. Ez tortenhet ventillatorral vagy olaj radiatorral. Az energia eloszto
rendszerben hasznalt transzformatorok pi. olajba merulnek, es ebbol a ho a haz oldalan
elhelyezett radiatorokon keresztiil tavozik.
4. Egy adott teljesitmenyu transzformator k erteketol fuggoen ktilonbozo vasmag-
gal is elkeszitheto. k nagy erteke eseten nagyobb vas, de kevesebb huzal (kevesebb rez)
kell (rezszegeny kivitel), mig k kis ertekenel kisebb vas, de t6bb menet szukseges (vas-
szegeny kivitel). A leggazdasagosabb megoldas a ketto kozott van, es a meretezes celja
eppen az optimalis ertek megkeresese.

284
Vegytik eszre, hogy Pj most Pp-nek feiel meg, az aramsuruseg, a frekvencia es a
maximalis indukcio pedig egy transzformatornal adott ertek, ezert egyetlen konstansba
osszevonhatok:

Ha az 50 Hz-et, 5max es k szokasos ertekeit, valamint az aramsiiruseget Si-ben


helyettesftjuk be, akkor K-ra 80 10-6 VA/m4 es 120 10-6 VA/m4 kozotti ertekek adod-
nak. Celszeru azonban Av-t cm2-ben merni. Ekkor K erteke 0,8 VA/cm4 es 1,2 VA/cm4
kozott van. Valasszunk transzformatorunkhoz El lemezmagot es K= 0,83 VA/cm4-as er-
teket! Ezzel

7,37 cm2 -es, kerekitve 7,4 cm2 -es vasmag sziikseges.

A 15-10.abra a vas- es az ablakkeresztmetszet ertelmezeset mutatja. A b meretet


pakett vastagsagnak nevezziik.

At = c d.

Konnyen belathato, hogy ugyanaz a vas-


keresztmetszet tb'bbfele modon is elerheto. Na-
gyobb a meret eseten pi. kisebb pakett vastagsag
(b) sziikseges, es forditva. Elonyos olyan lemezt
valasztani, amelynel alb = 1 koriil van, illetve alb
vagy bla nem nagyobb 1,5-nel, es figyelembe
kell venni azt is, hogy a b meret milyen cseve-
testtel erheto el.
A lemezek hullamossaga, orvenyaram el- 15-10.
leni vedobevonata es a szeleken talalhato sorja A keresztmetszeteket meghatarozo
miatt a hatasos pakett vastagsag mindig kisebb a adatok
mert erteknel, ezert be kell vezetni a v-vel jelb'lt
vaskitb'ltesi tenyezot. kv gyakorlati erteke kb. 0,9, igy

Valasszuk a hulladekmentes El 78-as lemezmagot, amelynel a = 26 mm (2,6 cm).


b-t kifejezve:

285
7,4
b = 0,9-a 0,9-2,6 cm
= 3,16 cm-es

pakett vastagsag es b/a = 1,2-es ertek adodik, amely kisebb 1,5-nel, tehat jo.

15.7.3 Az 1 V-ra juto menetszam meghatarozasa

Az indukcio-torveny ertelmeben a tekercsekben U = 4,44-A/"-A v -B m a x -f feszult-


seg indukalodik. Ha U-i 1 V-nak valasztjuk, es az egyenletet N-K rendezzuk, eppen az
1 V-hoz tartozo menetszamot kapjuk, melyet JVlv-vel jeloliink:

I
AW
4,44 / v'f'Bmax

ahol Av a vasmag keresztmetszete, megpedig alap mertekegysegben, azaz m2-ben merve.


Figyeljuk meg, hogy annal kevesebb menetet kell feltekercselni V-onkent, minel
nagyobb a vasmag keresztmetszete, a frekvencia es a maximalis indukcio!
Halozati frekvencia eseten/= 50 Hz, 5max pedig a magnesezesi gorbebol olvasha-
to le. Lemezmagok eseten 5max = 0,8 - 1,2 Vs/m2, hiperszil magoknal 1,3-1,8 Vs/m2. A
fenti kepletbe 1 Vs/m2-t es 50 Hz-et helyettesitve, a keresztmetszetet pedig cm2-ben mer-
ve az

nagyon egyszeru osszefugges adodik. A peldankban szereplo vaskeresztmetszettel sza-


molva NW = 45/7,4 = 6,08, vagyis 6,08 menet szilkseges 1 V eleresehez.
A gyakorlatban hasznalt vasmagok Bmax erteket sajnos altalaban nem ismerjuk,
mert ez a lemezen nines feltilntetve, szemrevetelezessel pedig lehetetlen egy tablazat ada-
taival azonositani. Ennek ellenere az 1 V-ra juto
menetszamot (ebbol pedig, ha kell 5max-ot) egy- o
szeru meressel meg lehet hatarozni a kovetkezo
modon. 230V
Keszitsunk vasmagunkra tetszoleges, de
ismert menetszamu tekercset, majd egy aram-
meron at adjunk ra egyre nagyobb feszilltseget
(15-ll.abra)! Figyeljuk meg az aramerosseg
valtozasat! Kezdetben egyenletesen emelkedik,
majd a vas telitodesekor hirtelen megugrik. 01-
vassuk le a gb'rbe torespontjahoz tartozo fesziilt-
seget (C/j), es osszuk el vele a tekercs menetsza-
mat! Eppen a telitesi indukciohoz tartozo, es az
1 V-ra juto menetszamot kapjuk. Az abra alap- 15-11.3bra
jan: A^!V = N/U^. Az 1 v'ra J ut menetsz^m
meghat^rozeisa ismeretlen vasmagnal

286
15.7.4 A menetszamok meghatarozasa
A primer es szekunder tekercsek menetszamat elvileg a tekercs fesztiltsegenek es
az 1 V-rajuto menetszamnak az osszeszorzasaval kapjuk. A gyakorlatban ezt az erteket a
tekercs ohmos ellenallasa miatt korrigalni kell, kiilonben terhelt allapotban a vartnal ki-
sebb fesziiltseget kapunk.
A veszteseg miatt kb. 10%-os csokkenes lep fel, melyet a primer es szekunder ol-
dalra elosztva korrigalunk oly modem, hogy a primer oldal menetszamat 5%-kal kisebbre,
a szekunderet ennyivel nagyobbra valasztjuk.

= 0,95

= 1,05 Usz N lv

Peldankban igy a primer oldalra 7Vp = 0,95 230 6,08 = 1328 menetet keil felte-
kercselni. A szekunder oldali harom ktilonbozo feszultsegii tekercs menetszamai:
7/1 = 1,05 -68 -6,08 = 434,
7/2=1,05 -22 -6,08 = 140,
7/3 = 1,05 - 6 -6,08 = 38.

15.7.5 A huzalatmerok meghatarozasa


Tekercsek eseten a huzalt melegedesre meretezzuk, amely az aramsiiruseg alapjan
tortenik. A J= 2,5 A/mm2-es ertek most is megfelel. A J= I/A osszefliggesbol A^ = IIJ,
huzal keresztmetszet adodik. Peldankban a primer aram Pp/f/p = 45,1/230 = 0,196 A, a
keresztmetszet pedig: Ap = 0,196/2,5 = 0,0784 mm2.
A szekunder oldal tekercseinek huzalkeresztmetszete:
A} =0,1/2,5 = 0,04 mm2,
A2 =1,4/2,5 = 0,56 mm2,
A3 = 0,5/2,5 = 0,2 mm2.
A huzalatmeroket vagy tablazatbol keressiik ki, vagy az A^ = - osszefugges-
(4 . ^
bol kifejezett d = .1 - alapjan szamitjuk. A pelda vegeredmenye az utobbi modszer-
V n
rel:
dp = V4- 0,0784 /it = 0,3159mm (0,32 mm),
= 0,226 mm (0,23 mm),
d2 = ^/4-0,56/jt = 0,84 mm,
0,2/jt = 0,5 mm.

287
15.7.6 Eilenorzes ablakkeresztmetszetre
Tekercselesre a 15-12.abra szerinti hely
all rendelkezesre. c = 39 mm, d= 13 mm. Az ab-
lakkeresztmetszet: Ai = c d, melybol jelentos A csevetest
fala
helyet foglal el a csevetest. 1,5 mm falvastagsa-
got feltetelezve a c meret 39-2 1,5 = 36 mm-re
csokken. A d meretbol 13 -1,5 = 11,5 mm hasz-
nosfthato. Tekercselesre
haszna'lhato
A tekercsek helyszuksegletet a huzalok terCilet
atmerqje es menetszama, valamint a retegek ko-
zotti szigeteles vastagsaga hatarozza rneg. A
primer huzal atmerqje 0,32 mm. Ebbol egy sorba El lemezmag
36/0,32 = 112 menet fer, vagyis
15-12.abra
1271/112= 11,34 (12) sorlesz,mely A tekercselesre hasznalhatb teriilet

12 0,32 mm + 12 0,05 mm + 0,1 mm = 4,0 mm helyet vesz el a d meretbol. Feltetelez-


tiik, hogy az elso sor ala, majd a sorok koze 0,05 mm, a primer tekercs fole pedig 0,1 mm
vastag szigetelo reteget teszunk.
A szekunder tekercsek helysziikseglete:
1. tekercs: Egy sorba fer: 36/0,23 = 156 menet.
A sorok szama: 434/156 = 2,78 (3).
A retegek vastagsaga: 3 0,23 + 2 0,05 + 0,1 = 0,89 mm.
2. tekercs: Egy sorba fer: 36/0,84 = 42 menet.
A sorok szama:140/42 = 3,33 (4).
A retegek vastagsaga: 4 0,84 + 3 0,1 + 0,1 = 3,76 mm.
(A vastagabb huzal miatt vastagabb a szigetelo is).
3. tekercs: Egy sorba fer: 36/0,5 = 72 menet.
A sorok szama: 38/72 = 0,52 (1).
A reteg vastagsaga: 1 -0,5 + 2 0,1 = 0,7 mm.
Kivulre ket vastag szigetelo reteg keriil.
A teljes tekercs vastagsag: 4 mm + 0,89 mm + 3,76 mm + 0,7 mm = 9,35 mm, ami
kisebb, mint 11,5 mm, vagyis a tekercs elmeletileg elfer. A valosagban sohasem sikerill
minden menetet szorosan egymas melle csevelni, es a szeleket sem tudjuk teljes mertek-
ben kihasznalni, emiatt a nem teljes sorokba tobb menet keriil, illetve a sorok szama meg-
novekszik. Eredmenyilnket elemezve megallapithatjuk, hogy a tekercs meg ez esetben is
elfer.
Peldankban hulladekmentes vasmagot hasznaltunk, amelynek ablakkeresztmetsze-
te kisebb, mint a keves hulladekkal kesziilt lemezmage. Amennyiben a szamitas vegered-
menye azt mutatna, hogy a tekercs nem fer el, a kovetkezo modositasok lehetsegesek:
1. Keves hulladekkal keszult vasmagot valasszunk. Ez altalanosan javasolt mod-
szer, mert nem kovetel abszolut pontos tekercselest, es a szigetelo reteg vastagsaga is no-
velheto, ami megkonnyiti tekercseles kozben a menetek vezeteset.

288
2. Valasszunk nagyobb pakett vastagsagot, es az igy kialakulo vaskeresztmetszet-
tel szamftsuk ki ujra a menetszamokat! Ez a megoldas nagyobb vaskeresztmetszetet hasz-
nal, mint az adott teljesitmeny miatt sziikseges.
3. Mas meretu vasmagot valasszunk! A 78-as meretii El lemezmag helyett pi.
El 84-est, vagy 85-6s M magot.

Ellenorzo kerdesek:

1. Milyen celra es miert hasznaljuk a transzformatort?


2. Milyen fobb szerkezeti egysegekbol all egy transzformator?
3. Hogyan mukodik a terheletlen transzformator?
4. Hogyan valtoznak meg a fizikai folyamatok a transzformator megterhelesekor?
5. Mit fejez ki a feszilltseg attetel, az aram attetel es az impedancia attetel torvenye?
6. Milyen kapcsolat van a huzalatmero es az attetel kozott?
7. Hogyan valtozik a transzformator aramfelvetele es a fazisszb'g a terheles novelesekor?
8. Milyen vesztesegei vannak egy transzformatornak es mit jelentenek ezek?
9. Mekkora egy transzformator hatasfoka?
10. Milyen zavarokat okoz a szoras?
11. Mivel magyarazhato az, hogy az egyik transzformatort rovidre szabad zarni, a masi-
kat viszont nem?
12. Milyen transzformator megoldasok vannak, melyik miert elonyos?
13. Milyen fobb lepesekbol all egy halozati transzformator meretezese?
14. Mi hatarozza meg a transzformator teljesitmenyet?
15. Mit kell terrni, hogy a vasmag merete es a keszulek tomege kisebb legyen?
16. Milyen mennyisegek es hogyan hatarozzak meg az 1 V-ra juto menetszamot?
17. Hogyan hatarozhato meg egy ismeretlen vasmagnal az 1 V-ra juto menetszam?
18. Hogyan szamithato ki a primer es szekunder tekercsek menetszama?
19. Hogyan hatarozhato meg a tekercseleshez sziikseges huzal atmeroje?
20. Mit kell tenni, ha a sziikseges menetszam nem fer el a vasmagon?

289
16. TOBBFAZISU HALOZATOK

16.1 A tobbfazisu rendszer lenyege es jellemzoi

Tobbfazisiinak neveziink egy generatort, ha egyszerre tobb, egymashoz ke-


pest fazisban eltolt fesziiltseg eloallitasara alkalmas, es tobbfazisu egy halozat, ha
legalabb egy ilyen generatort tartalmaz. Az elozoekben megismert generator ennek
ertelmeben egyfazisu.
Az eromuvekben (sot ujabban a gepjarmiivekben is) a fesziiltseget haromfazisu ge-
neratorral allitjak elo. Egyetlen ilyen villamos gep harom olyan egyfazisu generatornak
felel meg, melyek feszultsegei kozott 120-os fazis elteres van. Ez a fesziiltsegrendszer az
energia szallitasakor es felhasznalasakor szamos elonnyel rendelkezik az egyfazisuval
szemben.
A haromfazisu generator allo reszen harom azonos tekercs helyezkedik el egymas-
tol 120-kal eltolva. Ezek a fazis tekercsek. A tekercseket R, S es T betiivel, a kez-

Forgd
elektrom^gnes

AII6r6sz
tekercs

120

16-1. Sbra
A hciromfazisu generator elvi fel^pitese

detiiket U, V es W, a veguket X, Y es Z be-


tiivel jeloljuk (16-1.abra). A forgoresz alta-
laban elektromagnes, de a jarmuvek gene-
ratoraiban inkabb allando magnes. A kelet-
kezett villamos energia szallitasahoz az ab-
ra szerint 6 vezetek szilkseges.
Forgatas kSzben a tekercsekben azo-
nos nagysagu szinuszosan valtozo fesztilt-
seg keletkezik, de ezek egymashoz kepest
120-otkesnek(16-2.abra),
16-2.abra
Matematikailag bizonyithato, A harom feszults^g osszege minden
hogy a harom fesziiltseg b'sszege mindcn pillanatban nulla
pillanatban nulla, vagyis: 1^^ = 0|.

291
A tetel helyesseget az abra alapjan ligy ellenorizhetjiik, hogy egy tetszolegesen ki-
valasztott pillanathoz tartozo fesztiltsegeket elqjel helyesen o'sszeadjuk. A t\n
pi. MS es MT azonos nagysagu, de negativ elojelu, mig WR pozitiv es ketszer nagyobb, igy
az 6'sszegiik nulla. A Zt/ = 0 feltetel miatt a fesziiltsegek osszekapcsolhatok, es ezzel
szallitaskor vezetek takarithato meg.

16.2 Lancolas

16.2.1 A csillag kapcsolas

A fesziiltsegek 6'sszekapcsolasat lancolasnak nevezzuk. A generator tekercsei-


ben keletkezett fesziiltseget fazisfesziiltsegnek, a lancolas utan (a szallito vezetekek
kozott) fellepot pedig vonali fesziiltsegnek nevezzuk.
Csillag vagy ipszilon kapcsolas keletke-
zik, ha a generator tekercseinek az X, Y es Z u w
u
vegeit kotjiik 6'ssze (16-3.abra). A keletkezett
ko'zb's pontot csillagpontnak nevezzuk, melyet
altalaban osszekotnek a folddel.
Az R, S es T fazistekercsek szabadon
maradt vegei (fazisvezetekek) es a csillagponti
nullavezeto kozott fazisfesziiltseg, barmely Csillagpont
ket szabad fazisveg kozott pedig vonali fe- 16-3.
sziiltseg veheto le. A ket fesziiltseg nem azo- Csillag kapcsolas 6s a feszults^gek vektor
nos, ezert csillag kapcsolasban ketfele fe- diagramja
sziiltseg all rendelkezesre (16-4.abra).
-o T

U T =u f
-OS
us = uf
-00
Nullavezetfi

Foldelt
csillagpont
-o R

16-4.abra
Fesziiltsegek csillag kapcsolasban

A vonali feszultseget a ket szomszedos fazis fazisfeszultsegenek vektoros eredoje


adja, melynek meghatarozasahoz a 16-5.abra nyiijt segitseget. Az a) abra az S es T fazi-
sok fazisfeszultsegenek osszegzesekor kapott vektor diagramot mutatja. Hasonlo abrat
kapnank masik ket fazis osszegzesekor is.

292
1

a) b)
16-5.abra
A vonali feszults^g meghatarozasa

A 16.5.b abran lathato egyenlo oldalii haromszog oldalai 2 egyseg hosszusaguak.


A magassagvonal a haromszoget ket azonos nagysagu derekszogu haromszogre bontja,
melyek hasonloak az a) abra haromszogeivel, hiszen a megfelelo szogek azonosak (30,
60 es 90). A haromszog magassaga: m = -y/3. A hasonlosag alapjan t/f-nek megfelel a 2
egyseg hosszusagu oldal, C/v/2-nek pedig a magassag (m). Az aranypar:

Uf:2--:m, vagyis

-, amelybol m-C/ f = Uv, es


m

Az energia eloszto rendszerben a fazisfeszultseg230 V, ezert a vonali fesziiltseg


V3~-230 V = 398 V (a nevleges ertek 400 V). Csillag kapcsolasban a vonali aramok meg-
egyeznek a fazis aramokkal:
/v = If-

A csillag kapcsolas nagy elonye, hogy a ketfele fesziiltseget (3 x 230 V fazisfe-


sziiltseg es 3 x 400 V vonali feszilltseg) egyszerre, es csupan 4 vezetek felhasznalasaval
biztositja.

16.2.2 A haromszog kapcsolas


Haromszog vagy delta kapcsolast kapunk, ha a fazisfesziiltsegeket sorba kap-
csoljuk (16-6.abra). Bar a generatori tekercsek mas-mas pillanat feszultseggel rendelkez-
nek, es osszekapcsolas utan egy rb'vidrezart aramkort kapunk, a fazis elteresek miatt a
fesziiltsegek osszege nulla (2C/=0). Az aramkoron beliil ezert aram nem folyik, a
generatorok nem terhelik egymast.

293
w UT = uf = uv

UR=Uf =
UB = U, = Uu

16-6.abra
Haromszfig kapcsolas

A vonali feszultseg az osszekapcsolas utan keletkezett kozos pontokrol veheto le,


vagyis a vonali feszilltsegek megegyeznek a fazisfeszultsegekkel, es hat helyett harom
szallitovezetek is elegendo.
A delta kapcsolasban a vonali feszultseg megegyezik a fazisfesztiltseggel, vagyis
csak egyfele fesziiltseget lehet hasznosftani. A vonali aram a ket szomszedos fazis ara-
manak vektoros osszege:

16.3 A haromfazisu rendszer teljesitmenye

A haromfazisu rendszerben a generatori tekercsek killon-killon es egyszerre is ter-


helhetok. Ha a harom fazis teljesitmenye azonos, szimmetrikus terhelesrol beszeliink. Az
iparban hasznalt villanymotorok es elektromos kemencek altalaban szimmetrikus terhe-
lest okoznak, mig a lakasban hasznalt fogyasztok (radio, TV, jegszekreny, porszivo stb.)
csak az egyik fazist terhelik.
A fogyasztok altal felvett teljesitmenyt az egyes fazisok teljesitmenyenek osszege
adja:

ahol PR, Ps es PT a P = Uf 7f cosq) osszefuggessel szamithato. Szimmetrikus terheles-


kor

P = 3-Uf -If -coscp.

A fogyasztonal a felvett teljesitmenyt meressel, vagy a meresi adatokbol szamitas-


sal lehet meghatarozni. Itt azonban csak a vonali ertekek ismertek. Felhasznalva, hogy
csillag kapcsolasban Uv = V3 Uf es Jv = 7f, vagyis Uf = -^ es 7f = /v, igy
V3
P = 3-Uf -If -cosqp = 3--pr-/ v -coscp, amelybol

294
P = v 3-t/ v 'v coscp

Haromszog kapcsolas eseten Uf = C/v es 7f = -%*, melyet behelyettesitve az elozo


V3
osszefiiggest kapjuk.
Tanulsag: Szimmetrikus haromfazisu rendszerben a vonali adatokbol szami-
tott teljesftmenynek nem a 3-szorosat, hanem csak a V3 -szorosat kell venni!

16.4 A viilamos energia szallitasa es elosztasa

Az eromvivekben eloallitott haromfazisu villarnos energiat a szallitasi vesztesegek


csokkentese erdekeben feltranszfonnaljak (15. fejezet), majd az orszagos gerincvezeteken
a felhasznalas korzetebe vezetik (16-7.abra). Ennek a halozatnak a fesziiltsege rendkivill
nagy (hazankban 120 kV, 220 kV, 400 kV esetleg 750 kV), ezert elobb kisebb, de meg
mindig nagyfeszultseguve transzformaljak le. Ezek a teriileti eloszto vezetekek, melyek
fesziiltsege 20 kV vagy 35 kV, kabeles rendszerekben esetleg 10 kV. Az orszagos foveze-
tekre tobb eromii es tobb teriileti transzformator csatlakozik.
A felhasznalas korzeteben (a falvakban, a varosreszekben vagy a nagyobb iize-
mekben) a teriileti eloszto vezetekre olyan haromfazisu transzformatorral csatlakoznak,
amely a szekunder oldalon a csillag kapcsolasra jellemzo 400/230 V-os feszultseget ad le.
A csillagponti nullavezetot a transzformatornal, majd a vezeteket tarto oszlopoknal ossze-

,0r szSgos fSvezetek Teruleti elosztb vezetek


"1 TerUleti
3 fSzisii
- - . transzform.
Gener^tor 10-35kV
IT
120-750 kV
5-1 OkV

Erdmu

TerCileti
_ 3 fezisu
transzform.
-t-

A viilamos energia elosztasa

295
kotik a fdlddel. Ez megkonnyiti a
villamvedelmet, es segit meg-
elozni az aramuteses baleseteket
is. Sajnos eppen emiatt egyik fa-
Az aram utja
zisvezeteket sem szabad mege-
rinteni, hiszen a fazisvezetek -
ember - fold utvonalon aramiitest
okozo aramkor alakul ki (16-8.
abra).
Uzemekben a teljes ha- Foldelt csillagpont ^^
F6ld
romfazisu fesziiltsegrendszer (a
nullavezetovel egyiitt) rendelke- 16-8.
zesre all, es a fogyasztok (gepek, Az aram utja az S fazisvezetek megerintesekor
kemencek stb.) tobbsege is ha-
romfazisu. A haztartasi keszulekek altalaban egyfazisuak, ezert a lakasokba csak az egyik
fazisvezeteket es a nullavezetot vezetik be.

16.5 A forgo magneses mezo

A haromfazisu generatorban egy forg6 magnes allitja elo a harom, egymastol


120-kal eltolt feszUltseget. Ha ezt a haromfazisu feszultseget a generator felepitesevel
azonos tekercsrendszerre kapcsoljuk, akkor a tekercsekben aram, es - egymashoz kepest
120-kal eltolt - harom magneses ter alakul ki. A harom magneses ter a tekercsek altal
kozrefogott ter belsejeben osszegzodik, es az eredo ter a generator magnesenek forgasat
pontosan koveti. Ezt nevezzuk forgo magneses ternek.
A forgo magneses ter elve alapjan mukb'dik a villanymotorok tobbsege, igy az iize-
mekben a gepek meghajtasara hasznalt osszes haromfazisu motor, sot - az egyfazisu
rendszer ellenere - a haztartasi gepekben hasznalt motorok egy resze is.

Ellenorzo kerdesek:

1. Mit nevezilnk tobbfazisii rendszemek?


2. Melyik a leggyakoribb tobbfazisu rendszer, es milyen elonyei vannak?
3. Milyen kapcsolat van a haromfazisu generatorral eloallitott fesziiltsegek kozott?
4. Mit jelentenek a kb'vetkezo fogalmak: csillagpont, fazisfesziiltseg, vonali fesziiltseg?
5. Mit nevezilnk lancolasnak, es milyen valtozatai vannak?
6. Milyen fesztiltsegek vannak csillag kapcsolasban, es mekkora ezek erteke?
7. Hogyan szamitjuk ki a haromfazisu fogyaszto teljesitmenyet?
8. Milyen reszei vannak a villamos energiat szallito es eloszto rendszemek?
9. A keszulekek csatlakozoinak mindket vege kapcsolatban all a halozattal, de csak az
egyik megerintese okoz aramiitest. Miert?
10. Mikor keletkezik forgo magneses ter?
11. Hoi hasznaljuk fel a forgo magneses teret?

296
17. VILLAMOS GEPEK

17.1 A viliamos gepek csoportositasa


A villamos gepek ket nagy csoportra: generatorokra es motorokra oszthatok (17-
l.abra). A generator olyan villamos gep, amely a betaplalt mechanikai energiat villamos
energiava alakitja. A motor ennek forditottjat veg/i: a villamos energiat alakitja at
mechanikai energiava.

17-1. abra
A villamos gepek csoportositasa

Az aram neme alapjan mindket csoport egyenaramu es valtakozo aramu reszre


oszthato, de a motorok egy resze egyen- es valtakozo fesziiltseggel egyarant uzemeltethe-
to. Ezek az univerzalis motorok. A villamos energia szallltasaval es atalakitasaval foglal-
kozo szakemberek a villamos gepek koze soroljak a transzformatort is, es a motorokat, a
generatorokat forgo gepeknek, mig a transzformatort allo gepnek nevezik.

17.2 Valtakozo aramu generatorok

17.2.1 Az egyfazisu generator


A generator az elektromagneses indukcio elven muko'dik. Magneses terben vezeto
keretet vagy tekercset forgatva abban szinuszosan valtozo fesziiltseg keletkezik, melyet
csiiszo erintkezokb'n at vezetilnk ki. A gyakorlatban a keret helyett a magnest forgatjak,
mert ez egyszeriisiti a gep technikai kialakitast, es a keletkezett villamos teljesitmenyt
sem kell (foleg nagy teljesitmeny eseten) csuszo erintkezokon atvezetni. Ilyen egyfazisu
egy polusparral rendelkezo generator szerkezetet es mukodeset az elektromagneses in-
dukcional mar megismertilk. A feszilltsege egyenesen aranyos a fordulatszammal.
Az egyfazisu generator az alapja az osszes generatornak, ennek ellenere ma mar
csak keves helyen hasznaljuk, pi. kerekparokon es mezogazdasagi gepeken vilagitasi cel-
ra.

297
17.2.2 A haromfazisu generator

A tb'bbfazisu generatorok egyszerre tobb - egymashoz kepest fazissal eltolt - fe-


szfiltseget allitanak elo. Leggyakoribb a haromfazisu generator, amelynel a 3 fesziiltse'g
kb'zb'tt 120-os elteres van, ennek kb'vetkezteben a fesziiltsegek osszege minden pillanat-
ban nulla. Ez teszi lehetove a fesziiltsegek elozoleg megismert lancolasat, a csillag, illet-
ve a delta kapcsolast.
A generatornak mindig az alloreszen vannak azok a tekercsek, amelyekben a villa-
mos energia keletkezik (16-1.abra), mert ez a keletkezett feszultseg levetelet megkonnyi-
ti. A forgoresz altalaban gerjesztett elektromagnes 2, 4, 6 stb. polusparral,
A haromfazisu generatorokat eromiivekben, gepjarmiivekben, valamint szabalyo-
zott villamos hajtasokban hasznaljuk. Jellemzo a csillag kapcsolas, melyben ketfele fe-
szultseg all egyszerre rendelkezesre.
Uzem kb'zben kovetelmeny, hogy vagy a kapocsfesziiltseg vagy a frekvencia, s6t
sok esetben mindketto allando legyen. Ha csak a fesziiltseget kell allando erteken tartani,
akkor azt a fordulatszamnak vagy a forgoresz gerjeszto aramanak a valtoztatasaval
erhetjiik el, a frekvencia azonban csak konstans fordulatszam eseten lesz allando.

17.3 Egyenaramu generatorok

17.3.1 Az egyenaramu generator mukodese


Az egy- es haromfazisu generator tekercseiben szinuszosan valtozo feszultseg in-
dukalodik, mely lukteto egyenfeszilltsegge alakithato, ha a generator kivezeteseit felpe-
riodusonkent felcsereljiik. A valtakozo aramii generatorokkal ellentetben az egyenaramu
generatoroknak mindig a forgoreszerol vessziik le a teljesitmenyt, ezert a forgo keretnek
vagy a tekercsnek a vegeit kell felperiodusonkent cserelgetni. Forgas kozben a poluscsere
automatikussa valik, ha a tekercs vegeit a veluk egyuttforgo egy-egy felgyuriire kotjuk
(17-2.abra). A felgylirukkel erintkezo szen- vagy bronzkefeken mar lukteto egyenfeszillt-
seg jelenik meg. A feszultseg polaritasa fugg a forgasiranytol.

LuktetS egyen feszultseg

Forg6
keret

F6lgyuru A keretben induk^lt


Kefe feszultseg
17-2.abra
Az egyenaramu generator elve

298
A luktetes merteke tobb (kulo'nbozo szogben u
elhelyezett) tekerccsel csokkentheto. Ekkor minden
tekercsveget egy-egy gyuriiszelethez kell vezetni.
Egymassal 120-os szoget bezaro 3 tekercses gene-
(180) (360) (540)
rator feszultseget mutatja a 17-3.abra. A szeletek- (0)

bol allo gyiirut kommutatornak, a generator 17-3.abra


forgoreszet pedig armaturanak nevezziik. A feszultseg 3 keret eseten

17.3.2 Az egyenaramu generator gerjesztese

17.3.2.1 Gerjesztes allando magnessel

A generator magneses terenek eloallasat a generator gerjesztesenek nevezziik.


A generator elve alapjan ezt legegyszeriibb modon egy allando magnessel lehet megolda-
ni, melyet rajzokon a 17-4.a.abra szerint abrazolunk.
Az egyenaramu gepek legfontosabb jellemzoit - az elektronikus eszkozokhoz ha-
sonloan - jelleggb'rbevel fejezzuk ki. Az allando magnessel gerjesztett generator viselke-
deset legjobban a fordulatszam-kapocsfesziiltseg jelleggorbe mutatja meg. C/k egyenesen
aranyos a fordulatszammal, ezert a jel-
leggorbe ferde egyenes (b.abra).
Az allando magneses gerjesztest
csak kis meretii es kis teljesitmenyii ge-
neratorokban hasznaljuk. Ilyen szerkeze-
Forg6r6sz
tii a villamos hajtasokban a fordulatszam
erzekelesere es meresere hasznalt tacho- Gerjeszto
mSgnes
meter generator is. A kis luktetes erdeke-
a) b)
ben a tachometer kommutatora rendkiviil
17-4.abra
sok (40-100) szeletbol all. Az ^llandd magnessel gerjesztett generator
kapcsolasa (a) es jelleggorbeje (b)

17.3.2.2 Kiilso gerjesztes

A kiilso gerjesztesii egyenaramu generator magneses teret elektromagnessel allit-


juk elo (17-5.abra). Az elektromagnest egyenarammal (pi. akkumulatorrol) kell taplalni.
Azonos fordulatszam eseten egy erosebb magneses terben forgo keretben nagyobb
fesziiltseg indukalodik, ezert a kiilso gerjesztesu generator kapocsfesziiltsege a fordulat-
szamon kivUl a gerjesztes erossegetol is fugg. Ezt fejezi ki a gerjesztoaram-kapocsfeszult-
seg jelleggorbe. A kapocsfesziiltseg az alloresz vasmagjanak telitodeseig egyenesen ara-
nyos a gerjeszto arammal (b.abra). A gorbet allando fordulatszam mellett kell felvenni.
A tapasztalat azt mutatja, hogy gerjeszto aram nelkul is van keves kapocsfesziilt-
seg (a b. abran szaggatott vonal). Ezt az elozo gerjesztes utan a vasmagban visszamaradt
remanens indukcio okozza.
A c.abra a kapocsfesziiltseg fordulatszamtol valo fiiggeset mutatja be kulonbozo
gerjeszto aramoknal. J61 lathato, hogy az /g gerjeszto aramot nem erdemes a telitodeshez
sziikseges erteknel nagyobbra valasztani, mert ekkor a fesziiltseg mar alig novekszik.

299
n = alland6 Ig= allandb

Gerjeszto
tekercs

b) c)
17-5.abra
A kiilso gerjesztesu generator kapcsolasa (a), kapocsfeszuitsegenek valtozasa a
gerjeszt6aram (b), 6s a fordulatszam fuggvenyeben (c)

A generator fesztiltsegenek polaritasa megvaltozik, ha vagy a forgatas iranyat,


vagy a gerjeszto aram iranyat (de csak az egyiket) felcsereljtlk.
A kiilso gerjesztesu generatorokat szabalyozhato villamos hajtasokban hasznaljuk.

17.3.2.3 Ongerjesztesu generatorok

Nagyobb teljesitmenyu gepekben a gerjeszto aramot letrehozhatja az armaturaban


keltett feszilltseg is, ugyanis a gerjesztes a keletkezett villamos teljesltmenynek csak tore-
deket (1-10%-at) hasznalja fel. Ez az ongerjesztes elve, melyet Jedlik Anyos fedezett fel.
Az ongerjesztesu egyenaramii generatort dinamonak nevezziik. Az ongerjesztesii ge-
neratornak to'bb gerjeszto tekercse is lehet, melyeket sorosan, parhuzamosan ^s vegyesen
kapcsolhatunk a forgoresszel.
A legegyszeriibb es leggyako- Uk
Uk/
ribb a parhuzamos kapcsolas (17-6.a.
abra), melyet mellekaramkoru vagy
sontgerjesztesii kapcsolasnak is ne-
veznek. A kis fogyasztas erdekeben a
gerjeszto tekercs nagy menetszamu,
es vekony huzalbol kesziil.
Az Qngerjesztest az a jelenseg
teszi lehetove, hogy az alloreszben a a) b)
remanencia miatt mindig van gyenge 17-6.abra
A parhuzamos gerjesztesu generator kapcsolasa (a)
magneses ter, amely forgas kozben es kapocsfesziilts6genek valtozasa (b)
az armaturaban egy kis feszilltseget
indukal. Ha a gerjeszto tekercs vegeit ugy kotjilk az armatiira kivezeteseire, hogy az adott
polaritas mellett az aram a magneses teret erositse, akkor nagyobb fesztlltseget, ennek ko-
vetkezteben egyre nagyobb gerjeszto aramot kapunk. Rovid ido miilva a gep allo resze-
nek vasmagja telitodik, es ekkor a kapocsfesziiltseg mar csak a fordulatszam miatt no-
vekszik (b.abra). A telites eleresehez egy meghatarozott min fordulatszam sziikseges.
Ellentetes polaritas eseten a gerjesztes a remanens magnesseg ellen hat, es a gep
nem gerjed. Ezt nevezik Ongyilkos kapcsolasnak. A generatorok elso hasznalatba vetele-
kor ennek valosziniisege 50%, sot az is elofordul, hogy a tekercsvegek felcserelesekor
sem gerjed, mert a vastest egyes reszeinek kulonbozo iranyu es nagyon gyenge rema-

300
nenciaja egymas hatasat lerontja. Ilyenkor kulso
feszilltsegforrassal - pi. egy akkumulatorral
kell a gerjesztest elinditani.
Minden generator kapocsfeszilltsege ter-
heles hatasara csfikken. Igy van ez a mellek-
aramkorii generatornal is. A fesziiltseggel egytitt
azonban a gerjesztes is csokken. Ha a csokkenes
egy bizonyos merteket meghalad, a vas mar nem 17-7.abra
telitodik, ezert a gerjesztes is es a kapocsfe- A parhuzamos gerjesztesu generator
terhelesi jelleggb'rbeje
sziiltseg is gyorsabban csokken. A gep legerjed,
a terhelesi jelleggorbe visszahajlik (17-7.abra).
A parhuzamos gerjesztest mint alap gerjesztesi megoldast gyakran alkalmazzuk.
Ilyen kapcsolasuak pi. a gepjarmuvek egyenaramu generatorai is.
A gerjeszto tekercs az ar-
maturaval sorba is kotheto. Ek- Rt
kor a soros gerjesztesu vagy
foaramkorii generatort kapjuk, es A vas telltedik
a gerjeszto tekercset vastag hu-
zalbol keves menetszammal kell
kesziteni, hiszen rajta a teljes ter-
helo aram atfolyik (17-8.abra).
A foaramkoru generator
feszilltsege ilresjarasban kicsi,
mert nines gerjesztese (csak a re- a) b)
manencia hat). Terheles kozben 17-8.abra
azonban a gerjesztes - es a ka- A soros gerjesztesu generator kapcsolasa (a) es terhelesi
jelleggorbeje (b)
pocsfeszultseg is - a terhelo
arammal aranyosan novekszik.
Ez a valodi generatorokkal ellentetes viselkedest jelent, ami negativ belso ellenallasra
utal. A hatas csak a vas telitodeseig tart.
A soros es a parhuza-
mos kapcsolast a gyakorlat- R{
ban altalaban egyutt alkal- [ ' " 1
mazzak. Ez a vegyes gerjesz- u*
Hiperkompaund
tesu generator (17-9.a.abra).
Ha a soros tekercs a terheles Ideals
feszultseget csokkento hatasa Kompaund
ellen hat, akkor kompaund
kapcsolasrol beszeliink (b.ab- " Parhuzamos
ra). A hatas merteke meg- Antikompaund

egyezhet a csokkenes merte-


kevel, sot nagyobb is lehet
annal. Az utobbi a hiperkom-
paund allapot, melyet akkor 17-9 a bra
hasznalunk, ha a generator es A vegyes gerjesztesu generator kapcsolasa (a) es terhelesi
jelleggorbei (b)

301
a fogyaszto kozott nagy a tavolsag, es - az osszekoto vezetek ellenallasanak ellenere a
fogyaszto feszultsegenek allandonak kell maradni. A soros tekercs clienteles polaritasu
bekotesekor a feszilltseg csokken (antikompaund allapot).
Az ongerjesztesii generatorokat is foleg szabalyozott ipari hajtasokban hasznaljuk.

17,4 Egyenaramu motorok

17.4.1 Az egyenaramu motor szerkezete es mukodese

A motorok a villamos energiat mechanikai energiava, altalaban forgo mozgassa


alakitjak, Az egyenaramu motor szerkezete pontosan megegyezik az egyenaramu genera-
tor szerkezetevel, vagyis egy egyenaramu gep attol fuggoen, hogy mechanikai vagy vil-
lamos energiaval taplaljuk, generatorkent vagy motorkent miikodik.
Motor ilzemmodban a forgoreszre (amiaturara) fesziiltseget kapcsolva magneses
ter alakul ki, mely kolcsonhatasba lep az alloresz terevel, es forgatonyomatek keletkezik
(17-10.abra). Amikor a forgo keret vezetoi elhagyjak az egyik magneses polust a felgyii-

Semleges
vonal

D
A m^gnes tere A tekercs tere A terek eredoje

a) b)
17-10.abra
Az egyenaramu motor szerkezete (a), 6s forgat6nyomat6k kialakulasa (b)

riik megcserelik a tekercsvegek polaritasat, ennek kovetkezteben a masik polus tereben az


elozovel azonos iranyii forgatonyomatek hat rajuk. A forgoreszt a kritikus valtasi ponton
a tehetetlensege viszi at. A valtasnak pontosan akkor kell bekovetkezni, amikor a keret
oldalai az egyik polus terebol a masikeba lepnek. Ezt nevezzuk semleges vonalnak, es ez
az abran vizszintes iranyii.
A fesziiltseg polaritasat felcserelve az ero es a forgatonyomatek iranya is ellentetes
lesz, a motor forgasiranya megvaltozik.
A gyakorlatban keret helyett tobbmenetes tekercs van, es a forgast tobb - egymas-
sal szoget bezaro - tekerccsel teszik egyenletesebbe. A kommutator ekkor sok szeletbol
all.
A kolcsonhatasban fellepo ero a forgoreszt gyorsulasra keszteti. Forgas kozben a
tekercsben fesziiltseg indukalodik, amelynek polaritasa - a Lenz torveny ertelmeben -

302
ellentetes a rakapcsolt fesziiltseggel. A forgoresz aramat mindig a rakapcsolt es a tekercs-
ben indukalodott feszultseg kiilb'nbsege, valamint az aramatura tekercsenek ellenallasa
hatarozza meg.
Egy meghatarozott fordulatszamnal a kulso es az indukalt belso feszultseg meg-
egyezik egymassal. Ekkor az aram nullara csokken es forgatonyomatek nem keletkezik, a
fordulatszam tovabb nem novekszik. Ha nagyobb a kapocsfeszultseg, az egyensuly csak
nagyobb fordulatszamnal alakul ki, vagyis a fordulatszam egyenesen aranyos a ka-
pocsfesziiltseggel. Ha a motorban a kapocsfesziiltsegnel nagyobb feszultseg indukalodna,
a gep generatorra valna.
A motor fontos jellemzqje az aramfelvetel. Indulaskor (amikor a forgoresz meg
all) nem keletkezik ellen feszultseg, ezert a motor arama es nyomateka is rendkivtil nagy.
Forgas kozben az aramfelvetel egyre csokken, es az ilresjarasi fordulatszam eleresekor
csak a siirlodasbol es a kozegellenallasbol szarmazo fekezo nyomateknak megfelelo iires-
jarasi aram folyik. A motor megterhelesekor a fordulatszama es belso indukalt fesziiltse-
ge a terhelessel aranyosan csokken, emiatt arama a terhelessel aranyosan novekszik.
Az armaturaaram a forgoreszben az alloresz magneses terere meroleges jarulekos
magneses teret hoz letre. A ket ter eredoje az alloresz terehez kepest cp szoget zar be, va-
gyis a semleges vonal cp szoggel eltolodik. Emiatt a kefek a kommutatoron nem megfelelo
pillanatban valtanak. A helyes miikodes erdekeben a kefeket is cp szoggel kell elforgatni.
A kefetartok kialakitasa es rogzitese ezt altalaban lehetove teszi, de sok gepen allitasi le-
hetoseg nines, mert a gyar a kefeket a nevleges terheleshez tartozo helyzetben epiti be.

17.4.2 Gerjesztesi megoldasok

17.4.2.1 Gerjesztes allando magnessel

Az egyenaramu motor magneses te- ny


ret legegyszeriibb modon allandomagnes-
sel lehet eloallitani (17-ll.abra). Ekkor az
alloresz gerjesztesehez nem sziikseges vil-
lamos energia, a motor teljesitmeny igenye
kisebb, a hatasfoka nagyobb. Ilyen megol-
uk
dasuak a teleprol vagy akkumulatorrol
tizemeltetett kesztilekek (pi. magnetofo- b)
nok) motorjai. Az elozoek ertelmeben a 17-11.abra
Az allandb magnessel gerjesztett egyenaramd
motor fordulatszama aranyos a kapocsfe- motor kapcsolasa (a), es fordulatszam
sziiltseggel (b.abra). jelleggorbeje (b)
A kis meret ellenere hatasfokuk el-
eri a 70-80%-ot is. Az armatura tekercsek, es ezzel egyutt a kommutator szeletek szama
is alacsony, a biztonsagosabb indulas erdekeben altalaban paratlan: 3, 5, 7 stb. (17-12.ab-
ra). Kis meretu motoroknal a kefe egyszerii rugalmas bronzhuzal.
A motor teljesitmenye es hatasfoka egyenesen aranyos a magneses indukcioval (B~)
es a menetek hosszaval. A jo minosegu torpemotorokban ezert eros ferritmagnes van, a
magnes es a forgoresz kb'zott a legres kicsi, a motor pedig hosszu.

303
LSgyvas
Ferrit magnes

Kommutator
szelet

Forg6r6sz
17-12.abra
Allandb magnesu tOrpe egyenaramu motor szerkezete

Nagyon jo hatasfokkal rendelkeznek a legrestekercses motorok, amelyek forgore-


sze serleg formaju. A serleget miigyantaval 6'sszetartott, kelloen merev tekercseles al-
kotja.

17.4.2.2 Kiilso gerjesztes

Killso gerjesztes eseten a magne-


ses teret elektromagnessel allitjuk elo,
amelynek tekercsen /g gerjesztoaram nl g = alland6
folyik (17-13.abra). Azonos nagysagu
/g aram eseten a motor azonos modon
viselkedik az allando magnessel ger-
jesztett motorral: fordulatszama aranyos
a kapocsfeszultseggel.
A fordulatszamot most a gerjesz- b)
17-13.abra
toaram nagysaga is befolyasolja. Na- A kiils6 gerjesztesu motor kapcsolasa (a), es
gyobb aramhoz erosebb magneses ter kapocsfeszultseg-fordulatszam jelleggorbeje (b)
tartozik, emiatt a belso indukalt fesziilt-
seg mar kisebb fordulatszamnal megegyezik a kapocsfeszultseggel, vagyis a motor for
dulatszama forditottan aranyos a gerjesztoarammal (17-14.abra). A gb'rbe nem nulla
hoz, hanem a vasmag tell'todesenek megfelelo ertekhez tart.
A kiilso gerjesztesu motor forgasiranya el-
lentetesre valt, ha vagy a kapocsfesziiltseg polari- n / i
tasat, vagy a gerjesztoaram iranyat (de csak az
egyiket) megforditjuk.
A kiilso gerjesztesu motort szabalyozott
hajtasokban hasznaljuk. Teljesftmenyiik nehany
watt-tol tobb kW-ig terjed. A gerjesztesre fordi-
tott energia miatt hatasfokuk kisebb, tomeguk es is
meretiik nagyobb, mint az ugyanakkora teljesit- 17-14. a bra
menyii allando magnessel gerjesztett motoroke. A fordulatszam forditottan aranyos a
" " gerjesztSaramma!

304
17.4.2.3 Gerjesztes kapocsfeszultseggel

A gerjesztoaram eloallithato a motort taplalo kapocsfeszultseggel is. A gerjesztote-


kercs az armaturaval sorosan vagy parhuzamosan kapcsolhato.
Parhuzamos gerjesztesnel (17-15.abra) a gerjesztotekercs
menetszama es ellenallasa nagy, arama kicsi. Mivel a fordulat-
szam a kapocsfeszultseggel egyenesen, a gerjesztoarammal pedig
forditottan aranyos, megfelelo gerjesztotekerccsel elerheto, hogy
a motor fordulatszama csaknem fiiggetlen legyen a kapocsfesziilt-
segtol.
A kapocsfesztiltseg polaritasat felcserelve az aram iranya a
forgoreszben is, es a gerjesztotekercsben is megfordul, ezert a
parhuzamos gerjesztesu motor forgas iranya nem fugg a kapocsfe-
sztiltseg polaritasatol, megvaltoztatni csak a bekotes atalakita- A parhuzamos
saval (a gerjeszto tekercs vegeinek felcserelesevel) lehet. gerjesztesu motor
Soros kapcsolas eseten (17-16.abra) a gerjesztotekercs me- kapcsolasa
netszama es ellenallasa kicsi, igy az armatura aramat nem korla-
tozza. Emiatt inditaskor - amikor nem indukalodik belso feszilltseg - a motor arama
rendkivill nagy lesz. A nagy aram eros magneses teret, es nagy forgatonyomatekot okoz.
A forgas kozben indukalt feszultseg csokkenti az aramot, emiatt csokken a gerjesz-
tes is, es a belso feszultseg csak nagyobb fordulatszamnal lesz azonos a kapocsfeszultseg-
gel. A motor fordulatszama ezert tovabb novekszik. Hatasara a gerjeszto aram is tovabb
csokken, vagyis a fordulatszam elvileg a vegtelenhez tart (b.abra). A gyakorlatban a sur-
lodas es a kozegellenallas korlatozza ennek elereset, azonban meg igy is olyan nagy le-
het, hogy a forgoresz szetrepul. ami siilyos balesetet okozhat. A soros gerjesztesu motort
ezert terheles nelkul bekapcsolni tilos.
A soros motor inditonyomateka nagy (c.abra), emiatt gepjarmuvekben hasznaljuk
inditomotornak. Polaritasra nem erzekeny, mert az aram iranya az armatiiraban es a
gerjeszto tekercsben egyarant megvaltozik, igy ugyanolyan iranyu forgatonyomatek ke-
letkezik.

a) b) c)
17-16.abra
A soros gerjesztesu motor kapcsolasa (a), fordulatszamanak valtozasa (b)
es fordulatszam-nyomatekjelleggSrbeje (c)

305
17.5 Az univerzalis motor

Az univerzalis motor szerkezete megegyezik a soros kapcsolasii egyenaramu mo-


tor szerkezetevel. A mukodese azon alapszik, hogy a taplalo feszilltseg polaritasanak fel-
cserelesekor az aram iranya az aramaturaban is es a gerjeszto tekercsben is megfordul,
emiatt ugyanolyan iranyii forgatonyomatek keletkezik. A forgas iranyat gyartaskor, a te-
kercsek megfelelo bekotesevel allft-
jak be. Lemezelt
A jellemzoi is azonosak a so- allbresz
ros motoreval: nagy inditonyomatek, All6r6sz tekercs
magas (1 000-50 000/perc) fordulat-
szam. Az utobbit terheletlen allapot- Forgbresz
vasmag
ban csak a siirlodas es a motor hute-
set segito ventillator korlatozza.
A gerjeszto tekercs altalaban Forgoresz
ket reszre van osztva (17-17.abra). tekeros
Meretezesekor es a motor iizemelte-
tesekor figyelembe kell venni, hogy
egyen fesziiltsegu taplalaskor a te-
kercsnek csak ohmos ellenallasa, 17-17.abra
valtakozo (50 Hz-es) taplalaskor az Az univerzalis motor szerkezete
ohmos ellenallas mellett induktiv re-
aktanciaja is van. Az AC es DC mukodteto feszilltseg emiatt nem azonos (a DC kisebb,
kb. fele az AC-nak). Ha megis azonos lenne, akkor a DC tizemmodot kivalaszto kapcsolo
atvaltasakor egy ellenallas sorba kapcsolodik a tekerccsel.
Az univerzalis motor mukodese kozben a kefek erosen szikraznak, es ez a 230 V-
os halozaton keresztiil radiozavarokat okoz. A motorba ezdrt zavarszurot kell beepiteni.
Az univerzalis motor jellemzo felhasznalasa: haztartasi gepek (porszivo, kave orlo,
turmixgep, hajszarito, nehany villanyborotva), valamint villamos keziszerszamgepek, pi.
furogep. Egyes gepek fordulatszama a motor aramaval 2-3 fokozatban vagy folyamatosan
szabalyozhato.

17.6 Valtakozo aramu motorok

17.6.1 A forgo magneses ter

A haromfazisu generator alloresz tekercseiben a magneses polusokkal rendelkezo


forgoresz forgatasakor harom - egymastol 120-kal eltolt - feszultseg keletkezik. Ha ezt
a fesziiltseget olyan haromfazisu tekercs-rendszerre kapcsoljuk, amely a generator
alloresz tekercseivel azonos elrendezesii, akkor a tekercs-rendszer belsejeben keletkezo
magneses ter eredoje pontosan koveti a generator forgoresz magnesenek forgasat. A teret
ezert forgo magneses ternek (mezonek) neveziink.

306
A 17-18.abra a magneses teret 6 egymast koveto pillanatban abrazolja. A tekercse-
ket es a fazisokat R-S-T betii jeloli. A tekercsek kezdeteihez 1-es, a vegeihez 2-es index
tartozik.

17-18.abra
A haromfazisu fesziJltseg forgo magneses teret hoz letre

A magneses ter fordulatszama fugg a fesziiltseg frekvenciajatol es a tekercsek altal


meghatarozott polusparok szamatol.

60-/ Polusparok szama (p) 1 2 2 4 g"


6
Szinkron fordulatszam () 3000 1500 1000 750 600 500

Ezt nevezzuk a ter 17-1.tablazat


szinkron fordulatszama- A p6lusparokhoz tartozo fordulatszam
nak, mely halozati 50 Hz
eseten a 17-l.tablazat szerinti ertekeket veheti fel.
Barmelyik ket polustekercs fazisfesziiltseget felcserelve, a ter es a forgoresz
forgasiranya ellentetes lesz.
A forgo magneses ter alapjan mlikodnek a szinkron es az aszinkron motorok.

17.6.2 Haromfazisu aszinkron motorok

17.6.2.1 Az aszinkron motor mukodesi elve

A haromfazisu aszinkron motor alloresze haromfazisu tekercseles, melynek belse-


jeben egy vagy tobb tekercsbol allo forgoresz talalhato. Az alloresz tekercseire haromfa-
zisu fesztiltseget kapcsolva forgo magneses mezo alakul ki, amely az allo forgoresz teker-
cseiben fesziiltseget indukal. A tekercseket rovidre zarva aram alakul ki, melynek magne-
ses tere kfllcsonhatasba lep a forgo magneses terrel, es forgatonyomatek keletkezik. A

307
Lenz torveny ertelmeben a fesziiltseg es az aram iranya olyan, hogy az 6t eloidezo folya-
matot akadalyozza. Mivel ez a hatas csak akkor sziinik meg, ha a forgoresz a magneses
terrel egyiittforog, olyan forgatonyomatek keletkezik, amely a forgoreszt a magneses ter-
rel megegyezo iranyban gyorsitja.
Forgas kozben a forgoresz es a magneses ter kozStt csokken a fordulatszam elte-
res, ezert az indukalt feszultseg, az aram es a nyomatek is csokken. Ha a forgoresz egyiitt
forog az alloresz magneses terevel, nem indukalodik feszultseg, es nem keletkezik forga-
tonyomatek sem, a gyorsulas megsziinik. A gyakorlatban a surlodas es a kozegellenallas,
de foleg a terheles miatt a motor a szinkron fordulatszamot sohasem ri el. A motort
emiatt aszinkron (nem szinkron) motornak nevezziik.
Lehetseges jellemzo fordulatszamok a nevleges terhelesnel:
Szinkron fordulatszam: 3000 1500 1000 750 600
Aszinkron fordulatszam: 2880 1440 960 720 576.
A fordulatszam elteres neve szlip (csuszas),
melyet %-ban adnak meg, es s-sel jelolnek.
Mbill

M'nd

ahol s a szinkron, n pedig a valodi fordulatszam.


Egy aszinkron motort megterhelve a fordu- nkr nsam<ron n
latszama a szinkron fordulatszam ala csokken,
, ,, , , ,, ,, c ..Ti , - , , ,,, 17-19.^bra
ezert forgoreszeben nagyobb feszultseg mdukalo- Az aszinkron motor f ord ulatsz^m-
dik, es a nyomateka novekszik (17-19.abra). Egy nyomatek jellegg6rb6je
bizonyos terhelesnel kapjuk a legnagyobb nyoma-
tekot, melyet billeno nyomateknak (Mbin), a hozza tartozo fordulatszamot pedig kritikus
fordulatszamnak (nkr) nevezziik. A motor iizemi fordulatszama a szinkron es a hozza ko-
zeli kritikus fordulatszam ko'zott van, vagyis alig fugg a terhelestol, kozel allando.
Ha a terhelo nyomatek meghaladja a billeno nyomatekot, a motor megall. Ekkor
arama rendkivtil nagy lesz, es tekercselese megeg. Az aszinkron motort sohasem szabad
ezert inditaskor az indito nyomateknal (Mind), iizem kozben pedig a billeno nyomateknal
(Mbin) jobban megterhelni!
Az aszinkron motor az iparban es a haztartasban leggyakrabban hasznalt motor.
Sokfele valtozata van.

17.6.2.2 A csuszogyurus motor

Amikor az aszinkron motor allore'szere haromfazisu fesziiltseget kapcsolunk, a


motor mint transzformator mukodik. Az alloresz a primer, a forgoresz a szekunder oldal-
nak felel meg. Ha a forgoresz fordulatszama megegyezik a szinkron fordulatszammal,
nem indukalodik benne feszultseg, mi'g inditaskor - amikor meg all - nagy feszultseg in-
dukalodik. A tekercs (a transzformator szekunder oldala) azonban rovidre van zarva,
ezert rendkivul nagy aram folyik benne is, es az alloresz tekercseben is. A nagy teljesit-
menyii (10-20kW-os vagy ennel nagyobb) motorok indftasat ez megneheziti, ugyanis
olyan biztositot kellene hasznalni, ami az inditasi aramnal - a nevleges terheleshez

308
tartozo ertek tb'bbszb'rosenel - sem old le. Eppen emiatt azonban feladatat ilzem kozben
sem tudja ellatni, hiszen tulterheles vagy meghibasodas miatt az aram hiaba novekszik 2-
3-szorosra, a biztosito nem old le, es a motor tekercse megeg. Nagy teljesitmenyli aszink-
ron motorok forgoreszet ezert haromfazisuan tekercselik, de a csillagba kapcsolt harom
tekercset beltil nem zarjak rovidre, hanem a szabad vegeket egy-egy csuszogyuruhb'z
vezetik, melyekhez kiilb'n kefe tartozik. Ez a csuszogyuriis motor.
Inditaskor a kefekre nem kapcsolodik semmi sem, a motor mint terheletlen transz-
formator mukodik. Ekkor a forgoresz tekercseiben nem folyik aram, es forgatonyomatek
sem keletkezik. A csuszogyuriikre szabalyozhato ellenallasokat kapcsolva, majd ezek er-
teket fokozatosan csokkentve (17-20.abra), aram alakul ki, es a motor fokozatosan a
nevleges fordulatra gyorsul,
mikozben arama a kivant o cr o-
ertek alatt marad. A motort
az ilzemi nyomatekkal meg-
terhelni csak a nevleges for-
dulatszam elerese utan sza-
bad, es ekkor a szabalyozo
ellenallasokat mar ki lehet 3x400 V All6r6sz Forgordsz incliio sllenallas
iktatni, a csuszogyuriiket -
es ezzel a forgoresz teker- 17-20.abra
cset - rovidre lehet zarni. A csuszbgyQrfls aszinkron motor kapcsolasa
A nagy teljesitmenyu
motorokon kivul csuszogyuriis megoldast hasznaiunk akkor is, ha a motor nyomatekat
uzem kozben valtoztatni sziikseges. Ilyen - 0,5-5 kW teljesitmenyu - motor talalhato pi.
darukon is.

17.6.2.3 A rovidrezart forgoreszu motor

Az 5-10 kW-os motorok forgoresz tekercsei a motoron belill rovidre vannak zarva,
azonban a szuksegesnel vekonyabb huzalbol kesziilnek, ezert ellenallasuk nagyobb, indi-
to aramuk pedig kisebb. Inditaskor az aram meg igy is a nevleges ertek to'bbszb'rose, de ez
csak rovid ideig lep fel, ezert a motort lomha biztositoval altalaban vedeni es tizemeltetni
is lehet. Ha ez megsem lehetseges, akkor csillag-delta inditast alkalmaznak. Inditaskor a
motor alloresz tekercsei csillagba vannak kapcsolva, es csak a megfelelo fordulatszam el-
erese utan kapcsoljuk at deltaba. A csillag kapcsolas arama V3 -szor kisebb. A csillag-
delta inditas feltetele, hogy minden alloresz tekercs kulb'n-kulo'n legyen kivezetve, es az
tizemi (a delta kapcsolas szerinti) feszultsegre legyenek tekercselve.

17.6.2.4 A kalickas motor

Az 1 kW-nal kisebb teljesitmenyu aszinkron motorok altalaban kalickas forgo-


resszel kesztilnek. A kalickat egy aluminium ontveny alkotja (17-21.abra), mely a forgo-
resz vastest hornyainak kiontesevel keletkezik. A motor tekercset az egymassal osszeko-
tb'tt aluminium rudak helyettesitik, melyekben ugyan kisebb fesziiltseg indukalodik, de
ellenallasuk is kicsi, ezert benniik rendkiviil nagy aram folyik.

309
Az iparban ez a leggyako- Lemezelt
forgoresz
ribb motor, sot ennek segedfazisu
valtozatait hasznaljuk a haztartas-
ban es az elektronikus kesziile-
kekben is. Az egyenletesebb ja-
ras, es a kisebb zaj erdekeben a
Aluminium rud
hornyok es kalicka rudjai ferden
helyezkednek el. 17-21.abra
A kalicks motor forg6r6sze

17.6.3 Segecffaziso aszinkron motorok


A haronifazisu aszinkron motor az egyik fazis lekapcsolasa utan is forgasban
marad, de a hianyzo fazis miatt tel-
jesftmenye kisebb, es elindulni nem
tud, mert nyugalmi allapotban nem
keletkezik forgatonyomatek.
Ha az allo motor tengelyet Aszinkron n
kiilso erovel megforgatjuk, forgato-
nyomateka lesz, mely aranyos a for-
dulatszammal, es a nevleges fordulat-
szamnal eri el maximumat (17-22.ab- 17.22 abra
ra). A nyomatek iranya megegyezik a Az aszinkron motor nyomat6ka az egyik fazis hianya-
beforgatas iranyaval, vagyis a motor kor
mindig abban az iranyban forog,
amelyben elinditottak (beloktek). Ha valamilyen eljarassal inditonyomatekot tudunk
letrehozni, a motor ktilso hatas nelktil is elindul, sot 230 V-rol, vagyis egyfazisu feszult-
segrol is miikodtetheto lesz. Ezen az elven mukodnek a segedfazisu motorok, amelyekben
szimmetrikus forgo magneses ter helyett torz (elliptikus) ter van.
A legegyszerubb segedfazisu motor alloresze 230 V-ra meretezett szimmetrikus
haromfazisu tekercselest tartalmaz csillag, ritkan
230V
delta kapcsolasban. Forgoresze kalickas. A motor 230V
ket kivezetesere a 230 V-ot, a szabadon maradt
harmadik kivezetesre egy kondenzatort kell kotni.
Attoi fuggoen. hogy a kondenzatort a 230 V-os ha-
lozat melyik vegevel kotjiik ossze, a motor jobb
vagy bal iranyban forog (17-23.abra).
Az elliptikus forgomezot a 120-os tekercs
elrendezes es a kondenzator 90-os fazistolasa ala-
kitja ki. A tekercs ohmos ellenallasa miatt a kon-
denzator 90-nal mindig kisebb fazis elterest okoz.
A valtakozo feszultseg miatt csak unipolaris kon-
denzator (pi. metal! papir) hasznalhato, ELKO
nem. A szukseges kapacitas 230V eseten kW- 17-23.abra
onkent 68 jiiF. Egyfazisu kondenzatoros motor
kapcsolasa

310
A kondenzatort sok esetben csak inditaskor kapcsoljak be, de helyes meretezes
eseten uzem kozben is bekapcsolva marad-
hat. Ekkor a motor teljesitmenye elerheti a SegSdfazis
haromfazisu taplalas teljesitmenyenek 70%-
at is. F6fazis
Nehany segedfazisu motornak ket (fo-
es segedfazisu) tekercse van. A segedfazis te-
kercs a fofazis tekercstol terben 90-kal el- 230V
forgatva helyezkedik el, es altalaban veko-
nyabb huzalbol keszill. A motorban akkor
keletkezik inditonyomatek, ha a fo- es seged- 17-24.abra
fazis arama kozott faziselteres van. Ezt biz- Segedfazisu kondenzatoros motor
tosithatja a tekercsek kiilonbozo ellenallasa kapcsolasa
es induktivitasa, illetve ktilso ellenallas, in-
duktivitas vagy kapacitas. Az utobbi a leggyakoribb (17-24.abra). A tekercsek kialakltasa
altalaban olyan, hogy tizemeltetes kozben a kondenzatoron a halozatinal nagyobb fesziilt-
seg van. Ezt a konden/ator meretezesenel figyelembe kell venni.
Kondenzatoros segedfazisu motort hasznalunk a haztartasi gepekben (mosogep,
centrifuga, hiitogep stb.), ventillatorokban es nehany magnetofonban.

17.6.4 Az arnyekolt polusu motor


Az amyekolt vagy hasitott polusu motor a segedfazisu aszinkron motor ktilonleges
valtozata. Az inditonyomatekot ado segedfazis a motor alloreszen, a magnesko'rben van
kialakitva (17-25.abra).
A tekercsre valtakozo fesztiltseget kapcsol-
va magneses fluxus alakul ki, amely $1 fo- es <J>2 R6vidre zar6
gyuru
segedfluxusra oszlik. Az utobbi olyan vasmagon
halad at, melyet vastag huzalbol kesziilt egyetlen Arny^koit
polus
rovidrezart menet vesz ko'rul. Ezt nevezik arnye-
kolt polusnak. Kalickas
A valtozo fluxus a rovidrezart hurokban fe- forgbrSsz
sziiltseget indukal. Nagy aram alakul ki, amelynek
magneses tere akadalyozza a fluxus valtozasat. Az
arnyekolt polus magneses tere ezert 90-kal kesik Forges irany
a fofiuxushoz kepest. Mivel terben is el van tolva,
a kalickas forgoreszben inditonyomatek keletke- 17-25.abra
zik. A forgasirany nem valtoztathato meg, a motor Az arnyekolt pdlusu motor elve
mindig a fopolustol az arnyekolt polus fele fo-
rog. A motor gyakorlati megoldasara mutat peldat a 17-26.abra.
Az arnyekolt polusu motorok teljesitmenye kicsi (1-50 W), ezert csak lemezjat-
szokban, ventillatorokban es fmommechanikai hajtasokban pi. regisztralokban hasznal-
juk, ott ahol az 1-2%-os fordulatszam pontossag meg megfelel.

311
Kalickas forgtiresz

Lemezelt
vastest
230V

R6vidrezar6
gyCiru

ROvidrezard gyuru

17-26.3bra
Arnyekolt p6lusu motor megoldasok

A tobbi valtakozo aramu motorhoz hasonloan az arnyekolt polusu motorok forga-


tonyomateka liiktet, a haza rezeg, melyet ferde rudazasu kalickaval is csak reszben lehet
csb'kkenteni. A motort ezert rugalmasan kell felerositeni.
Vannak olyan arnyekolt polusu motorok is, amelyekben hianyzik a rovidrezaro
gyurii. Az inditonyomatekot valtozo meretu legres hozza letre. Ezek a reluktancia indi-
tasii motorok. Teljesitmenyiik kicsi, 1-2 W. A nagyobb legresu polusresz fluxusa idoben
siet a kisebb legresiihb'z kepest, ezert a forgoresz a nagyobb restol a kisebb fele mozdul
el.

Ellenorzo kerdesek:

1. Hogyan csoportositjuk a villamos gepeket?


2. A haromfazisu generatorban miert az alloreszen vannak azok a tekercsek, amelyekben
a teljesitmeny keletkezik, es miert a magnes vagy a gerjesztett elektromagnes forog?
3. Milyen fesziiltseg indukalodik az egyenaramu generator tekercseiben?
4. Hogyan mukodik a kommutator?
5. Hogyan fugg az egyenaramu generator fesziiltsege a fordulatszamtol?
6. Hogyan fugg az egyenaramu generator fesziiltsege az alloresz gerjesztesetol?
7. Miert hasznalhato fel a generatorban keletkezett fesztiltseg a gerjesztesre?
8. Hogyan fugg a parhuzamos es a soros gerjesztesfi generator fesziiltsege a terhelo aram-
tol?
9. Miert hasznalunk vegyes gerjesztest, es milyen megoldasai lehetnek?
10. Mi a kiilonbseg az egyenaramu generator es az egyenaramu motor szerkezete ko'zott?
11. Hogyan fugg az egyenaramu motor fordulatszama a rakapcsolt fesziiltsegtol?
12. Hogyan fugg az egyenaramu motor fordulatszama a gerjeszto aramtol?
13. Milyen jellemzokkel rendelkezik a soros egyenaramu motor es hoi hasznaljuk?
14. Hogyan valtoztathato meg egy aszinkron motor forgasiranya?
15. Hogyan mukodik az aszinkron motor?
16. Mekkora az aszinkron motor fordulatszama?
17. Milyen aszinkron motor megoldasok vannak, es hoi hasznaljuk ezeket a motorokat?
18. Mi tortenik egy haromfazisu aszinkron motorral, ha az egyik fazis kimarad?
19. Hogyan allithato elo segedfazisu motorokban forgo magneses ter?
20. Hogyan mukodik az arnyekolt polusu motor, milyen iranyba forog es hoi hasznaljuk?

312
18. AZ ARAM ELETTANI HATASA

18.1 Az eSettani hatas lenyege

A villamos energia felhasznalasa soran az energiat hasznosito keszulekben egy-


szerre altalaban tobbfele kolcsonhatas is fellep, azonban ezek kb'ztil csak a szamunkra
legfontosabbat vesszuk figyelembe, a tobbit elhanyagoljuk. Attol fuggoen, hogy az aram-
nak melyik hatasat emeljuk ki, megkulonboztetunk magneses, ho, feny es vegyi hatast.
Az elektromos aram azonban kapcsolatba keriilhet az emberi szervezettel is, es benne az
eletet veszelyezteto biologia elvaltozast okozhat, melyet elettani hatasnak nevezunk.
Amikor az elo szervezeten aram folyik, a hohatas miatt a szovetek megmelegsze-
nek, a vegyi hatas miatt benrnik vegyi elvaltozas tortenik, sot kozben mindig magneses
ter is keletkezik. Biologiailag azonban altalaban nem ezek a hatasok a fontosak, hanem
azok, amelyek az izom- es idegrendszer miikodeset befolyasoljak.
Az emberek es az allatok szervezetet az idegrendszer iranyitja, melynek kozpontja
az agy. Az ide befuto erzo, es az innen indulo motoros idegszalakon az informaciot ne-
hany millivoltos fesziiltseg tovabbitja egy sok eres hi'radastechnikai kabelhez hasonloan.
Amikor valaki egy villamos kesziilek aramkoreivel keriil kapcsolatba, es ennek kb'vetkez-
teben a testen at elektromos aram folyik, akkor az szervezetenek rendkivul gyenge
elektromos folyamatait megzavarja, hamis ingereket kelt, illetve hamis izom mozgato
utasitasokat idez elo. Ez a hatas oly nagy mertekli is lehet, hogy az ideg- es izomrendszer
keptelen az agy utasitasait kovetni, a sziv megallhat, vagyis beko'vetkezhet a halal. A
gyakorlatban az aramnak ezt az izom- es idegrendszert benito, az izmokat akaratunk
ellenere osszehiizo hatasat nevezziik elettani hatasnak, amelyhez meg ennel kevesbe
fontos - masodlagos (ho, vegyi es magneses) hatas is tarsulhat.
A lejatszodo folyamatot ma mar eleg jol ismerjiik, ezert az elettani hatast a gyo-
gyaszatban tudatosan fel is hasznaljuk. Az elektromos aram elettani hatasat hasznaljak fel
pi. az elektromos ingerlo kesziilekek, a szervezetbe beiiltetett es a sziv ritmusat szabalyo-
zo pacemakerek (ejtese: peszmekerek), a sziv szabalytalan ritmusat megsziinteto defibril-
latorok, es a szivmukodes meginditasahoz hasznalt szivstimulatorok.

18.2 Elektromos folyamatok a szervezetben

18,2.1 A natrium pumpa

Az elo szervezet sejtjeinek mukb'deseben meghatarozo szerepe van a kalium, nat-


rium es klor elemeknek, melyek a sejtben es a sejtek kozotti allomanyban ionos allapot-
ban talalhatok, es amelyekhez helyes taplalkozassal juthatunk. Az etkezeshez hasznalt
konyhasonak (NaCl) - sok mas anyag mellett - ezert meghatarozo szerepe van.

313
A kutatasok szerint a sejt belsejeben kaliumot tartalmazo feherje jellegu oriasmo-
lekulak talalhatok pozitiv kalium ionra es sok atombol alio negativ toltesii ionra disszoci-
alva. A sejtfalon kiviil a sejtek kozotti teret foleg viz tolti ki, Ebben talalhato a konyhaso
negativ klor es pozitiv natrium ionok formajaban. A sejtfal egy felig atereszto membran-
nak felel meg, amely azt jelenti, hogy a kisebb meretu ionokat es molekulakat atengedi, a
nagyobbak azonban nem tudnak rajta athaladni.
Az oldatokban a feloldott anyagok reszecskei a rendelkezesre allo teljes teret egy
bizonyos ido utan egyenletesen toltik ki. Amikor pi. egy pohar vizbe cukrot szorunk az
feloldodik, es nehany perc mulva az egesz viz edes lesz. A sejtben es kornyezeteben is ez
tortenik azzal a kulo'nbseggel, hogy a sejtbol csak a pozitiv kalium ion tud atmenni a
sejtfalon, parja - a nagy meretu negativ ion - nem. A sejt es kornyezete ko'zott emiatt me-
ressel is kimutathato 40-80 mV-os un. membran fesziiltseg van, a sejt a kornyezetehez
kepest negativ.
A membran feszultsegnek a fizika torvenyei Sejtfal
szerint nem szabadna tartosan fennmaradni, hiszen
a sejtfalon kiviil pozitiv natrium ionok is vannak, ->KaT
melyeket a negativ sejt vonz, es kis meretiik miatt a A
sejtfalon at is tudnak haladni, vagyis athaladasukkal sejten
semlegesiteni tudnak a tavozott kalium ionok hata- sejt kivuli
sat. Az alaposabb vizsgalatok kimutattak, hogy a belseje resz
natrium ionok a fizika torvenyei szerint atmennek a
sejtfalon, azonban a sejt visszaszallitja azokat (18-
l.abra). Ezt az elo anyagra jellemzo folyamatot
natrium pumpanak, a sejt es kSrnyezete kozott
fellepo fesziiltseget pedig nyugalmi feszultsegnek 18-1.abra
nevezziik. Nyugalmi, mert a sejt alap, maskeppen A natrium pumpa
inger mentes allapotara jellemzo.

18.2.2 A kalium pumpa


Ingerles hatasara a sejtfal ion atereszto tulajdonsa- Sejtfal
gai megvaltoznak. A sejtfal a natrium ionokat atengedi,
ugyanakkor a kalium pumpanak nevezett belso folyamat Ka"
reven a kalium ionok is visszaaramlanak a sejtbe (18- A
A
2.abra). A feszultseg polaritasa ezert megvaltozik, a sejt a sejt sejten
kornyezetehez kepest pozitiv lesz. Ez csak rovid ideig ma- belseje kiviili
rad fenn, 1-5 ms utan visszaall az eredeti allapot (18-3.ab- resz
ra).
Az ingerles hatasara keletkezett - a nyugalmi fe- Na
sziiltseggel ellentetes polaritasu - feszultseget, akcios
feszultsegnek nevezziik.
18-2.abra
Szakkonyvekben ennek a gorbenek altalaban a tii- A kalium pumpa
korkepe talalhato, mert nem a sejtnek a kornyezethez, ha-
nem a kornyezetnek a sejthez viszonyitott feszultseget
abrazoljak, ami a mi esetunkkel ellentetes polaritast jelent.

314
Akcibs feszQIts&g

-50--
it
Ingertes

18-3.abra
Az akci6s feszultseg iddbeni valtozasa

18.2.3 Az ingeriiiet tovabbterjedese


Idegsejt (idegszal vagy idegfonal) eseten - mert hossza az 1 m-t is meghaladhatja
- az ingeruleti allapot csak a sejt kis reszere terjed ki, majd mint ingeruleti hullam lassan
vegighalad rajta. Ennek sebessegetol fligg a reflexido.
Izmokban sok sejt helyezkedik el egymas mellett, es az egyik sejt ingerles hatasara
keletkezett akcios fesziiltsege a szomszedos sejtekben ingeruletet kepes kivaltani. Az in-
geriiiet es a vele jaro akcios fesziiltseg ezert izomrostokban is folyamatosan tovabbterjed,
de sebessege sokkal kisebb. Mig idegsejtekben a sebesseg elerheti a 100 m/s erteket, iz-
mokban csak 10 m/s, sot a sziv sima izomzataban meg
ennel is kisebb, 0,01 m/s csupan. Ez a nagyon kicsi se-
besseg teszi lehetove viszont azt, hogy a sziv bal pitva-
rabol periodikusan kiindulo ingeriiletek elobb a pitva-
rok, majd kello kesleltetes utan a kamrak izmait huzzak
ossze, biztositva ezzel a sziv iitemes mozgasat.
A szivizoin akcios feszultsegenek eredoje leoszt-
va ugyan, de a test felszinen is kimutathato. Legna-
gyobb erteke kb. 1 mV, es alakja a sziv mukodesere jel-
lemzo gorbe szerint valtozik. Ez az elektrokardiogram
vagy EKG gorbe (18-4.abra). A P szakasz a pitvari
osszehuzodasra, a Q-R-S szakasz a kamrai osszehiizo- 18-4.abra
dasra, mig a T szakasz a kamrai elernyedesre jellemzo. Az EKG gorbe

18.2.4 Az elektromos ingerles


A sejtek es az azonos tipusu sejtekbol allo szb'vetek, sokfele modon ingerelhetok,
de szamunkra most csak az elektromos ingerlesnek van jelentosege.
Egy sejtben a ktilso behatas vagy egy mellette talalhato masik sejt akkor valt ki in-
geruletet (akkor alakul ki benne akcios fesziiltseg), ha a sejt ko'rnyezetehez kepest negativ
nyugalmi feszultsegenek nagysaga 15-40 mV-tal csokken. Az ingerlo feszultsegnek tehat
a sejthez kepest pozitiv polaritasunak kell lenni. A nyugalmi fesztiltseg polaritasaval

315
megegyezo (negativ) polaritasii feszultseg nem valt ki ingeriiletet, hanem gatlast okoz,
amely bizonyos ideig megakadalyozza ingeriilet kivaltasat.
Az ingerlo fesziiltseg csak akkor kepes 15-40mV-tal megvaltoztatni a nyugalmi
fesziiltseget, ha erteke ennel kicsivel nagyobb, es kepes a natrium pumpa hatasat legyoz-
ni, vagyis kepes azzal clienteles iranyu es meghatarozott
mertekii ionaramlast letrehozni. Ha ez az clienteles ira- I
nyu ionaram kicsi, akkor a natriumpumpa a hatasat kie-
gyenliti, es egy kiegeszito un. kompenzacios ionaram in- xAzonos intenzitSsu
dul meg, de ingeriilet nem keletkezik. ingerulet
Az ingertilet kivaltasahoz tehat nemcsak megfelelo tartozd
nagysagu feszultseg, hanem egy minimalisnal nagyobb
aramerosseg is sztikseges. /0 az a legkisebb aramerosseg,
amely csak vegtelen ido miilva okoz ingeriiletet. Ezt ne-
vezziik ingerkiiszobnek. Nagyobb aramerosseg eseten
rovidebb ido is elegendo az ingeriilet kivaltasahoz (18-5. Az Sramsr6ss6g 6s az id6
abra). kapcsoiata

Tanulsagok es kovetkeztetesek:

1. Mar 15-40 mV-tal is zavart okozhatunk szervezetiink mukodeseben.


Szerencsere az emberi testre juto kiilso feszultseg a szovetek ellenallasan megoszlik es
egy-egy sejtre kevesebb jut, ezert 15-40mV-nal csak j oval nagyobb feszultseg valt ki
ingeriiletet es okoz aramiitest.
2. Ha az ingerulet mar letrejott, hiaba lep fel tovabbra is az azt kivalto feszultseg,
tijabb inger nem keletkezik, csak kompenzalo ionaram folyik. Ujabb ingerles csak akkor
lehetseges, ha az ingerlo feszultseg megszunik, es a sejt visszate"r alap allapotaba. Ehhez
kb. 1-5 ms ido sziikseges.
3. Az egyes sejtekre juto fesziiltseg nagysaga es iranya fiigg a szovet szerkezetetol,
es a sejtnek a szovetben elfoglalt helyzetetol. Egy adott polaritasii feszultseg ezert az
egyik sejtben ingerlest, a masikban gatlast okoz.
4. Az elozoek alapjan az egyen feszultseg a sejtek bizonyos csoportjanal csak a
bekapcsolaskor, egy masik csoportjanal pedig csak a kikapcsolaskor okoz ingeriile-
tet. Ha a be- es kikapcsolasi ingerulet kicsi ugyan, de a ketto kozott hosszii ido telik el, a
kozben folyo kompenzacios aram vegyi hatasa (esetleg a hohatasa) miatt a szervezet sii-
lyosan karosodhat.
5. A valtakozo feszultseg minden felperiodusban kivalthat ingeriiletet, ezert
sokkal veszelyesebb mint az egyen feszultseg.
6. Az ingerulet kivaltasahoz a fesziiltsegen kiviil meghatarozott nagysagu
aramerosseg is sziikseges.
7. A szervezetet ert karosodas aranyos a kivaltott ingeruletek szamaval (a behatas
idotartamaval) es nagysagaval, az ingerulet pedig az aramerosseggel. A kivaltott elettani
hatas merteke tehat alapvetoen / t-tol fiigg. Vedekezeskor ezert arra kell torekedni,
hogy a szervezeten atfoly6 aram kicsi legyen, es rovid ideig hasson.

316
18.3 Az a ra mutes merteket befolyasolo tenyezok

18.3.1 Elektromos tenyezok


Az elozoek ertelmeben az aramiites karosito hatasa az aramerosseggel es a behatas
idotartamaval, vagyis / t-ve\. Ezt az allatkiserletek, a klinikakon vegzett ujrae-
lesztesek, a villamos szekkel tbrteno kivegzesek es a villamos balesetek elemzesei is iga-
zoljak, Az I t szorzat egyik tenyezoje elektromos, a masik nem elektromos mennyiseg,
melyek tovabbi elektromos es nem elektromos mennyisegekkel vannak kapcsolatban. A
kb'vetkezokben ezek szerepet vizsgaljuk.

18.3.1.1 Az aramerosseg

Az elettani hatas szempontjabol ez a legfontosabb tenyezo. A sorra keriilo adatok


(18-1. tablazat) arra az esetre vonatkoznak, amikor az aram az emberben a bal kez-jobb
kez, vagy a kez-lab utvonalon halad, es a fesziiltseg frekvenciaja 50 Hz.
A legkisebb, mar erzetet is
kivalto aramerosseg 0,5-2 mA. Ekkor Aramerosseg Hatasa
az ujjakban enyhe bizserges eszlelhe- 0,5-2 mA Erzetkiiszob
to. A 0,5-2 mA-t ezert erzetkuszob- 2-6 mA Enyhe gb'rcs
nek nevezziik. 6-10 mA Fajdalmas gb'rcs
2-6 mA eseten a kar izmaiban 10-1 5mA Elengedesi ertek
mar gores alakul ki, mely 6-10 mA- 15-25mA Mellkasi gores, legzesbenulas
nel fajdalmassa valik. A gb'rcsos al- 25-30 mA felett Szivkamra lebeges, szivbenulas
lapotot az okozza, hogy az osszehii-
zodott izomrost a kovetkezo inger-
lesig rendesen elernyedni nem tud. Ku!6nboz6 arameross6gek elettani hatasa
10-15 mA az az aramerosseg,
amelynel az izomgorcs merteke es kiterjedese akkora, hogy az aramkorbol meg sajat
tudatunk es akaratunk reven ki tudunk szabadulni. Ezt az erteket ezert elengedesi aram-
erossegnek nevezziik. Nokre es gyermekekre a kisebb, ferfiakra a nagyobb ertek a jel-
lemzo, de egyentol fuggoen ez felfele is lefele is jelentosen elterhet. Kedvezo atlag ertek-
nek korabban a 12 mA-t fogadtak el.
Az aramerosseget tovabb novelve 15-25 mA-nel a gores a mellkasra is kiterjed, es
legzesbenulas, annak kovetkezmenyekent pedig halal kovetkezhet be.
Az aram a mellkas szoveteiben eloszlik, azonban egy resze a szi'ven is athalad.
25 mA felett a szi'vre juto aram mar olyan nagy lehet, hogy a periodikus ingerles a szivet
megallithatja, vagy kiteritheti normalis ritmusabol. A sziv nagyon magas (tobb szaz/per-
ces) ritmust is felvehet, amelynel rendesen sem osszehlizodni, sem elernyedni nem tud
(remeg), ezert ezt az allapotot szivkamra remegesnek vagy lebegesnek, idegen szoval
fibrillacionak nevezziik. Kialakulasat a behatas idotartama is erosen befolyasolja. PL a
25 mA csak kb. 10s miilva, az 500 mA viszont mar 20 ms alatt is kivalthat fibrillaciot.
A remeges a behatas megsziinese utan is megmarad. A sziv ezt az eros megterhe-
lest es a vele jaro gyengebb verellatast sokaig nem birja, nehany masodperc vagy perc

317
utan megall, vagyis szivbenulas
kovetkezik be. Az aramerosseg
es a behatas idotartamanak kap-
csolatat a 18-6.abra foglalja osz-
sze.
Szivkamra lebeges lephet
fel akkor is, ha ennel joval ki-
sebb merteku az aramiites, de az
ezt koveto erosebb fizikai meg-
terheles vagy izgalom a szivrit-
Szlvkamra
mus fokozodasat okozza. Az lebeges
10 -
aramiitest szenvedett embernek
ezert futni, fizikai munkat vegez- Bizserges, izomgOrcs __ Elengedesi
hatar
ni nem szabad, nyugtatni, pihen-
tetni kell, illetve minel hamarabb
rzet kuszob
orvoshoz kell vinni, es EKG
vizsgalattal ellenorizni kell szi-
venek mukodeset.
Az elektronika orvosi al- 500 2000 5000
kalmazasanak kezdeten a klinika- 1000 10000

kon tb'bbszor elofordult szivbe- t[ms]


nulas olyankor is, amikor annak Az aramerfisseg 6s az ido kapcsolata
latszolag nem voltak meg az
elektromos feltetelei. Az esetek
alapos tanulmanyozasa soran kideriilt, hogy akkor is bekovetkezik szivbenulas, ha a sziv
szinusz csomqjan (ez a sziv ritmust ado ko'zpontja, es a jobb pitvar falaban talalhato) a
kamrai elernyedesi szakaszban (T hullam) csupan 10-20 (xA-es aram folyik. Mivel az
aram a szervezeten beliil mindig maskeppen oszlik el (masok az aramutak, melyet a
villamsujtott emberen talalhato un. villam rajzolatok is bizonyitanak), nem mondhato
meg elore, hogy nem lesz-e a szinusz csomo arama mar az elengedesi aramerossegnel is
nagyobb a megengedett erteknel. Ebbol az is kovetkezik, hogy az elengedesi arameros-
segnel kisebb aramerosseg is okozhat szivbenulast, de ennek valosziniisege rendkivul ki-
csi.
A szabvany az 50 mA-es es az ennel nagyobb aramot tekinti vesz^lyesnek, es
olyan technikai megoldasok alkalmazasat irja elo, amelynel ez az aramerosseg csak ro'vid
ideig lephet fel. Az 50 mA-es erteken alapszik az aramiites elleni vedelem is.

18.3.1.2 Azellenallas

Adott fesziiltseg eseten a kialakulo aramerosseget az ellenallas hatarozza meg. A


gyakorlatban elofordulo balesetek tobbsegenel az aramkor a kez-test-lab utvonalon
zarodik, es ennek ellenallasa a kez erintkezesi ellenallasabol (R^), a test ellenallasabol
(7?t) es a labnal fellepo un. talpponti ellenallasbol (R\) tevodik 6'ssze (18-7. abra). Az
energia szallito vezetek ellenallasa ezekhez kepest elhanyagolhato.

318
A keznel fellepo erintkezesi ellenallas
fligg az erintkezo feluletek nagysagatol, a szorito
erotol es a hamreteg ellenallasatol. Az utobbit
befolyasolja a kez kergessege es nedvessege pi.
az izzadas is.
Az erintkezesi pont ellenallasat jelentosen
csokkentik a testtel jol erintkezo vezeto felule-
tek. Villamos munka vegzese kozben ezert gyii-
riit, karorat, nyaklancot viselni nem szabad.
Normal kb'riilmenyek kozott a hamreteg
ellenallasa rendkiviil nagy (eleri a 40-80 kQ/cm2
erteket), azonban erosen fugg a feszultsegtol es a 18-7.3bra
behatas idotartamatol (18-8.abra). 50 V felert es Ellen^llasok az aramkorben
1-5 s utan a hamreteg atiit es ellenallasa
csaknem nullara csokken.
A hamreteg nelkuli emberi test el-
lenallasa a szovetek magas folyadek- es ion
tartalma miatt csak kb. 1000 Q. Ennek kb.
felet a kar, masik felet a lab ellenallasa
teszi ki. Az 1000 Q-os ertek kez-lab es kez- 10
kez aramutra is ervenyes (18-9.abra).
10
10V 100V 1000V

18-8.abra
A test ellenallasa fugg a fesziiltsegtSI
500 Q 500 Q
A talpponti ellenallast a talaj, a labbeli, valamint
a hamreteg ellenallasa alkotja, nagy reszet altalaban a
labbeli ellenallasa teszi ki. Korillmenyektol fuggoen en-
nek erteke csaknem nulla es tobb MQ kozott valtozhat.
A szabvany az eredo ellenallas meghatarozasakor
a legkedvezotlenebb erteket veszi figyelembe: az erint-
kezesi es talpponti ellenallast nullanak tekinti, es csak
18-9.abra az emberi test 1000 Q-os ellenallasaval szamol, vagyis
A test i ^ember =1000 Q.

18.3.1.3 A fesziiitseg
A megengedheto legnagyobb aram es a legkisebb ellenallas ismereteben meghata-
rozhato az a legnagyobb feszilltseg, amelynek megerintese eseten nagy valoszinliseggel
meg nem lep fel halalt okozo karosito hatas. Ezt nevezzilk erintesi feszilltsegnek. Erteke
50 Hz eseten:
^erintesi :'^ernber = 50 mA 1 kQ = 50 V|.

319
^erintesi = 50V

Egyen fesziiltseg eseten a megengedett ertek 120 V. Gyermekek es allatok vedel-


me eseten ezen ertekeknek csak a fele, vagyis 25 V es 60 V engedelyezett.
Vegyiik eszre, hogy a gyakorlatban az 1 kQ-os erteknek altalaban a tobbszorose
lep fel, ezert a kialakulo aram meg 50 V eseten is rendkivul kicsi marad, es nagy valoszi-
miseggel nem ko vetkezik be egeszseg karosodas. Az erintesi fesziiltseg ezert az a legna-
gyobb megerintheto fesziiltseg, amely a berendezesen tartosan fennmaradhat.

18.3.2 Nem elektromos tenyezok

18.3.2.1 Az aramutes pillanata es idotartama

Az elozoek ertelmeben a kritikus pillanatot a sziv rmikodesi fazisa hatarozza meg.


A sziv a kamrai elernyedes kezdeti szakaszaban a legserulekenyebb. Az egyenaram csak
be- es kikapcsolaskor es csak egy pillanatra okoz ingeriiletet, ezert nagyon kicsi a valo-
szimisege annak, hogy a szi'vet megallitja vagy lebegesre keszteti. Az 50 Hz-es valtakozo
fesziiltseg azonban masodpercenkent 100-szor ingerel, ezert a kritikus pillanat nagyon
ko'nnyen bekovetkezhet.
Szi'viink percenkent 65-75-6t ver, vagyis kb. 1 masodpercenkent van 1 6'sszehuzo-
das es elernyedes. Ha az 50 Hz-es fesziiltseg folyamatosan hat, akkor minden masodperc-
ben 1-szer fennall a veszelye annak, hogy a sziv a kritikus szakaszban ingerlodik. A
szabvany ezert a behatas idotartamat a kb'vetkezo modon korlatozza:
Egy berendezesnek azokban a reszeiben, amelyeket kezeles kozben az ember meg-
erinthet, de bennuk normalis koriilmenyek kozott nines feszultseg, meghibasodas eseten
legfeljebb az erintesi feszultseg lephet fel, es az is csak 5 masodpercig. Ez alatt a vede-
lemnek miikodesbe kell lepni, es a veszelyes fesziiltseget automatikusan le kell kapcsol-
nia. Nagyobb feszultseg eseten a lekapcsolasi ido 0,2 s-nal nem lehet nagyobb.

18.3.2.2 A feszultseg frekvenciaja

A szervezetben kivaltott ingeriiletek szama megegyezik a feszultseg periodusainak


szamaval, ezert az aramutes veszelyessege elvileg egyenesen aranyos a frekvenciaval. A
tapasztalat azonban nem ezt mutatja
(18-10.abra). Vesz6lyess6g
Kisebb frekvenciakon ez az ara-
nyossag meg ervenyes, azonban egy bi-
zonyos frekvencia felett a veszelyezte-
tettseg nem novekszik, hanem csokken.
Ennek az a magyarazata, hogy az inge-
ruletet kivalto aramot mindig elektro-
mosan toltott reszecskek mozgasa idezi OHz 100 Hz 1MHz
elo, melyek altalaban elektronok, a
szervezetiinkben azonban nagy meretu 18-10.abra
A vesz6lyess6g fiigg a frekvenciat6l

320
es nagy tomegii ionok vannak, amelyek nem kepesek a sejtfalon a frekvencia iitemeben
oda-vissza mozogni, es emiatt ingeriiletet okozni.
Az abra szerint a legveszelyesebb a 15-100 Hz-es frekvencia, es az elettani hatas
szempontjabol csaknem veszelytelen a 100 kHz feletti frekvenciaju feszultseg. Ezt hasz-
naljak ki a mutatvanyosok is, amikor 1 millio V-os fesziiltseggel mutatnak be produkciot.
A hohatast - az egesi seriilesek elkeriilese erdekeben - termeszetesen nekik is figyelembe
kell venni, a kiserleti eszkozeikkel nagy feliileten es biztosan kell erintkezni. Hasonloan
magas (1-10 MHz-es) frekvencian miikb'dnek a nagyfrekvencias gyogyaszati es sebeszeti
kesziilekek is. Az utobbiaknal kes helyett egy elektroda hegyenel fellepo hohatas valaszt-
ja szet a szoveteket, elektromos ingerles azonban nem keletkezik.
Az 50-100 Hz-et sokan a szfv ritmusa miatt tartjak veszelyesnek. Ez tevedes, mert
a pulzus percre, a frekvencia pedig masodpercre vonatkozik.

18.3.2.3 Az aram utja a testben

A legveszelyesebb a kozponti idegrendszeren (agy) es a sziven atfolyo aram. Saj-


nos ez az aramut nagyon konnyen kialakulhat, mert az energia szolgaltato rendszer egyik
pontja ossze van kotve a fblddel, ennek kovetkezteben a padlo, a falak es minden ezekkel
kapcsolatban levo targy (pi. a viz, a gaz es futes csovezetekei) az aramkori generator
egyik polusat alkotjak. A generator masik polusat (a fazist) megerintve az aramkor a
megerinto testreszen es a labakon at a fold fele zarodik.
A legkritikusabb, ha valaki a fejevel kerul kapcsolatba a fazis ponttal, hiszen agya
is, szive is benne lesz az aramkorben. Az ilyen aramiltes altalaban halalos, illetve mara-
dando idegrendszeri karosodast okoz. Kerillni kell ezert minden olyan helyzetet, amely-
ben ilyen aramut kialakulhat, illetve a hatasa fokozodhat (pi. femkeretes szemiiveg).
A leggyakoribb a kezzel torteno erintes. Ez is veszelyes, mert a sziv benne van az
aramutban. Ha az aramkor a kez-lab utvonalon zarodik, veszelyesebb a bal kezzel torteno
erintes, es kulonosen veszelyes a bal kez-jobb kez litvonal. Ha egy berendezest csak be-
kapcsolt allapotban (feszultseg alatt) lehet megjavitani, a villamos szakemberek munka
kozben csak az egyik keziiket hasznaljak, a bal kezuket zsebtikbe teszik.

18.3.2.4 Egyeb tenyezok

Az eddig megismert tenyezokon kivul a gyakorlatban sok mas tenyezot is fel


szoktak sorolni, azonban ezek vagy a behatas idotartamaval (t), vagy a test ellenallasaval
vannak osszefuggesben.
Az egyeni adottsagok koziil pi. a koverseg kis mertekben noveli, a kez izzadasa
pedig csokkenti az ellenallast. Ennek azonban csak akkor van jelentosege, ha a feszultseg
kicsi, illetve csak gyengen es nagyon rovid ideig erintkezunk a veszelyt okozo targgyal.
Az 50 V feletti feszultseg ugyanis a hamreteget mindig kepes atutni, es ne felejtsuk el,
hogy a 230 V effektiv erteket jelent, melyben nulla es 325 V kozott minden ertek megta-
lalhato.
A kez kergessege noveli az ellenallast. Eros fizikai munkat vegzoknel az ujjak sza-
raz es vastag kerge ezert jelentosen csokkentheti a veszelyesseg merteket.

321
A behatas idotartamat noveli, ha az aramutott nem tudja azonnal felmerni a vele
tortenteket, vagy csak lassan tud cselekedni. Ilyen tenyezo:
-a lelki allapot (szomorusag es banat),
-a faradtsag,
-az alkoholos befolyasoltsag,
-nyugtato hatasu gyogyszerek szedese,
-mindenfele betegseg es az, hogy
-varatlan vagy nem varatlan az aramiites.
A haztartasban egy villanyvasalo meghibasodasa pi. azert okoz gyakran halalos
balesetet, mert a haziasszony erre nem szamit (a munkaval van elfoglalva), sot mert ilyet
meg sohasem tapasztalt, hirtelen fel sem tudja me'rni mi tortent vele. Egy szakember
ugyanakkor altalaban tudja mire szamithat, ezert ovatos, es minden varatlanra figyel. Egy
berendezest, amelyben elvileg nines feszilltseg (de hiba miatt megis lehet), sohasem mar-
kol meg, hanem jobb kezenek kezfejevel csak mege'rint. Ha megis lenne benne fesziiltseg,
az aram a kez izmait osszehuzza, es a kezen at zarodo aramkor azonnal megszakad.

Ellenorzo kerdesek:

1. Mit jelent az elettani hatas?


2. Mekkora feszilltseg okoz ingertiletet?
3. Miert / t hatarozza meg az elettani hatas merteket?
4. Hogyan valtozik az elettani hatas az aramerosseg novekedesekor?
5. Mit jelent az erzetkiiszob es az elengedesi aramerosseg?
6. Mit neveztink fibrillacionak, milyen esetben alakulhat ki?
7. Mit neveziink erintesi fesziiltsegnek, es mekkora az erteke?
8. Milyen elvek alapjan hataroztak meg az erintesi fesziiltseget?
9. Midrt befolyasolja az elettani hatast az aramtites pillanata?
10. Miert veszelyesebb a valtakozo feszultseg az egyen fesziiltsegnel?
11. Melyek a legveszelyesebb aramutak?
12. Hogyan lehet elkeriilni a veszelyes aramutak kialakulasat?
13. Milyen egyeb tenyezok befolyasoljak meg az aramutes merteket?

322
19, VEDEKEZES AZ ARAMUTES ELLEN

19.1 A balesetet okozo aramkor kiaSakulasa

Az aramutes feltetele, hogy az aramkor az emberi testen keresztill zarodjon, vagyis


testtink a fesziiltseget szolgaltato generator ket kivezetese koze kapcsolodjon. Ennek leg-
egyszeriibb esete amikor a generator is es az aramutest elszenvedo szemely is a foldtol el-
szigetelt, de a generator ket kivezeteset egyidejuleg ket kezzel (esetleg mas modon)
erinti. A generator! alkothatja egy elemekbol osszekapcsolt telep, lehet egy transzforma-
tor szekunder tekercse, de az energia szolgaltato elektromos halozat ket vezeteke is (19-
l.abra). Ez utobbiban 230 V a feszilltseg, ha a csillagponti nullavezeteket es valamelyik
fazisvezeteket erintjiik, de 400 V, ha barmelyik ket fazisvezetekre kapcsolodunk.

T S R

a) b) c)
19-1.
Aramkor transzformator kivezet^seinek (a), nulla- 6s fazisvezetek (b), valamint ket
fazisvezetek meg6rint6sekor

A balesetek tb'bbseget az elektromos halozat vezetekeinek megerintese okozza, es


ekkor az aram altalaban a kez-lab litvonalon folyik, Ez az aramkor barmelyik fazisve-
zetek megerintesekor kialakulhat, mert az energia szolgaltato rendszer transzformatora-
nak csillag pontja tobb helyen is ossze van kotve a fo'lddel, es a talaj viszonylag jo
elektromos vezeto, a balesetes pedig a talaj on vagy azzal osszekottetesben levo targyakon
all. Az aramkor emiatt a fazisvezeto-ember-fold-csillagpont litvonalon zarodik (1. 16-
S.abra). Nem okoz aramutest a nullavezeto megerintese, mert potencialja megegyezik a
fo'lddel osszekotott csillagpont potencialjaval, igy kozte es a fold kozott normal koriil-
menyek kozott nines feszultseg.
Munkank es egyeb tevekenysegunk kb'zben (kiveteles esetektol eltekintve) a tala-
jon vagy a helyiseg padlojan allunk, amely a csillagponttal el&ktromos kapcsolatban van,

323
vagyis a fesziiltsegforras egyik polusan allunk, azt allandoan erintjiik. Ugy tunik tehat,
hogy a bajt a folddel szandekosan osszekotott csillagpont okozza.
Tetelezziik fel, hogy a csillagpont nines fb'ldelve. Ekkor elvileg barmelyik fazisve-
zeteket kiilon-kiilon veszelyteleniil megerinthetjiik, nem alakul ki zart aramkor. Aram-
iitest csak akkor szenvednenk, ha a fazis es a nulla, vagy ket kiilonbozo fazisvezeteket
egyszerre erintenenk, ennek elkerulesere viszont meg lehetne tanitani az embereket. Saj-
nos ez az allapot csak addig ervenyes, amig a fazisvezetekek es fold kozotti szigeteles hi-
batlan, vagyis:
-az oszlopokon a vezeteket tarto szigetelok sohasem tornek el,
-meg paras, esos idoben is garantaljuk, hogy ne legyen atvezetesuk,
-a vezetekek sohasem szakadnak le, es nem kerulnek kapcsolatba a folddel.
Mivel ez nem teljesitheto, a la-
kasba befuto vezetekek egyik vege tel-
jesen bizonytalan idopontban ossze-
erhet a folddel, es igy a vartnal is rosz- Az ciram utja
szabb kSriilmenyek alakulhatnak ki.
Erjen ossze a folddel pi. az egyik fa-
zisvezetek, es erintse meg a fb'ldOn allo
ember a masik fazisvezeteket (19-2.ab-
ra)! Azonnal aramkor alakul ki. amely-
A feiddel Sssze<5r6 fazis FOId
ben a foldelt rendszerrel ellentetben
230 V helyett 400 V hat. A fbldeles el- 19-2.dbra
hagyasa tehat nem jar elonnyel, hatra- Nem foldelt csillagpont eseten 400 V juthat az
nyokkal annal inkabb. emberre
Sajatos aramiites kovetkezhet be
villanyoszlopok kozeleben, ha rovidzarlat miatt az aramkor a nagy ellenallasu talajon
keresztiil zarodik (19-3.abra). Ha a vezetek ellenallasat a talajhoz kepest elhanyagoljuk, a
talaj lesz a fogyaszto, amely vegtelen sok sorosan kapcsolt ellenallasnak foghato fel. Az
ellenallasokat egysegnyi hosszusagii (pi. 1 m-es) talaj szakaszok alkotjak, melyeken el-
lenallasuktol es az aramerossegtol fiiggo U = I-R feszultseg lep fel. Az egy lepesnyi
(0,8-1 m) hosszusagii talajszaka-
szon fellepo fesziiltseget lepesfe- Szigetelfes hiba
sziiltsegnek nevezzuk. ! ^ -- - - vT~J2>
A lepesfesztiltsegjaras koz-
]
<5
ben a ket labon at zarodo aramkort
hoz letre, mely halalos aramiitest
j N.
/
X
i
c ! \/
is okozhat. A lepesfesziiltseg tb'bb- T / v vK S
Irf^ \^\~
V
\
szorose lephet fel ket szemely ko- Az Sram utja
zott, ha egymassal elektromosan \ '^^
!
ossze vannak kotve, pi. fern nidon "^ /
' .^ ^-^^^r^mr^m " in1 w^wzmm,
terhet szallitanak. Tavvezetek osz- Uzemi f6lde!6s
lopokat megkozeliteni, kozeliikben A fold egy szakaszSnak ellenSIISsa
munkat vegezni ezert csak a sza-
balyok betartasa mellett szabad. 19-3. abra
A lepesfeszultseg kialakulasa

324
Generatorkent viselkedik egy feltoltott kondenzator is, mely lehet egy valodi kon-
denzator, de olyan is, amelynek fegyverzeteit pi. egy gepeszeti berendezes egymastol el-
szigetelt fern reszei alkothatjak, es a rendszer valamilyen ok miatt elektrosztatikusan fel-
toltodott.
Ha egy C kapacitasu kondenzatorban Q mennyisegii tbltes van, akkor fegyverzetei
kozbtt U = feszultseg lep fel, es a kondenzatorban W = C- U2 energia ..arolodik. A
\~s jL
kondenzator ket fegyverzetet megerintve a tarolt tbltesek az emberi testen aramlanak at,
es aramutest okozhatnak.
A tapasztalat szerint ilyen esetekben az aramiites merteke a tarolt energiaval ara-
nyos, ezert a veszelyesseg hatarat nem a fesziiltseggel vagy az aramerosseggel, hanem az
energiaval adjak meg. A kisuteskor felszabadulo energia legfeljebb 350 mJ lehet.
Az elektrosztatikai kiserletekhez hasznalt Van de Graf generator fennyel es hang-
gal kisert kisulesei pi. azert nem veszelyesek, mert a rendszer kapacitasa kicsi, es igy - a
100-200 kV-os feszultseg ellenere - benne a toltes es a kisulesi energia is kicsi.

19.2 A villamos balesetek okai

19.2.1 Hibas emberi magatartas


Az eddigi balesetek elemzese azt mutatja, hogy az aramutest okozo aramkor kiala-
kulasanak egyik oka valamilyen hibas emberi magatartas. A baleset elszenvedqje ezt tu-
datlansagbol, meggondolatlansagbol, az eloirasoknak vagy a szabalyoknak a nem ismere-
se miatt, esetleg szandekosan kovetheti el. A villamos energiat felhasznalo szemelyek-
nek, de foleg a villamos szakembereknek ezert ismerniok kell azokat a kezelesi es kar-
bantartasi szabalyokat, amelyekkel a baleset bekovetkezese megakadalyozhato.
Magyarorszagon az MSZ 1585 jelii (UZEMI SZABALYZAT EROSARAMU
VILLAMOS BERENDEZESEK SZAMARA) szabvany irja elo a magatartasi szabalyo-
kat, melyet minden olyan szemely koteles ismerni, betartani es betartatni, aki villamos
szakismeretet igenylo munkat vegez. A szabvany tobbek kozott elofrja:
1. A munka vegzesehez sziikseges ktilonleges szerszamokat, vedoeszkozb'ket es
ezek hasznalati modjat.
2. Az tizemi hiba elharitasanak folyamatat.
3. A dolgozo magatartasi szabalyait (pi. zart munkaruha viselese).
4. Az utasitasok kiadasanak es tovabbadasanak modjat.
5. A villamos berendezesek rendszeres karbantartasat.
Minden dolgozo csak azt a munkat vegezheti, amivel vezetqje megbizta, csak azon
a munkahelyen tartozkodhat, ahova beosztottak, csak azokat a munkaeszkb'zoket hasznal-
hatja, amelyek munkajahoz sziiksegesek, es amelyek hasznalatara kioktattak.
A szabvany a benne eloirtak betartasarol is gondoskodik. Ennek ertelmeben a dol-
gozot rendszeresen oktatasban kell reszesiteni, aki azon koteles reszt venni, majd az is-
meretekbol vizsgat tenni. A vizsgarol jegyzokb'nyvet kell felvenni, amelyben a vizsgazo
elismeri, hogy az oktatast megkapta, az eloirt szabalyokat megertette es ismeri.

325
A szabvany tilt is. Tiltja pi.:
-az ittas dolgozo foglalkoztatasat es munkaidoben az alkohol fogyasztasat,
-a felelotlen magatartast, a jatekot,
-a hibas szerszamok hasznalatat,
-gyuru, karora, nyaklanc viseleset,
-a nagyfesziiltsegen vegzett munkat.
Nagyfesziiltseguek az lOOOV-nal nagyobb fesztiltseggel uzemelo berendezesek.
Altalanos szabaly, hogy 1000 V-nal nem nagyobb, azaz kisfeszultsegu berendezesen sem
szabad feszultseg alatt munkat vegezni, de.ez alol bizonyo: esetekben kivetel teheto.
Reszletesen foglalkozik ezert a szabvany a berendezesek kikapcsolasaval, a szakszeru
meghatarozas szerint a fesziiltsegmentesitesevel. Ennek lepesei;
1. Kikapcsolas. A fokapcsolonak vagy a biztositonak a lekapcsolasat jelenti.
2. A visszakapcsolas elleni vedelem kiepitese, amely megakadalyozza, hogy va-
laki a lekapcsolt berendezest visszakapcsolja. A gyakorlatban ez a fokapcsolonak vagy a
biztositonak lakattal torteno lezarasat, es egy bekapcsolast tilto tabla elhelyezeset jelenti.
3. A fesziiltsegmentes allapot ellenorzese miiszerrel vagy feszultsegvizsgaloval.
Csak olyan eszkoz hasznalhato, amelynek helyes mukodeserol a szakember a vizsgalat
elott es utan egyarant meggyozodott.
Bizonyos esetekben sziikseges lehet a fbldeles es a rovidrezaras alkalmazasa, va-
lamint a szomszedos egysegek feszultseg alatt allo reszeinek letakarasa vagy elkeritese is.
A fbldeles es a rovidrezaras azt jelenti, hogy a berendezesnek azokat a villamos reszeit,
amelyeken munkat kell vegezni, es amelyek visszakapcsolaskor feszultseg ala keriilhet-
nek vastag fern vezetovel rovidre kell zarni, es ezt ossze kell kotni a foldelessel.
A munkat megkezdeni csak ez utan szabad, majd a munka befejezese utan az ere-
deti allapotot ezzel clienteles sorrendben kell visszaallitani.

19.2.2 Nem megfelelo muszaki megoldas


A villamos balesetek bekovetkezesenek masik jellemzo oka a nem megfelelo mu-
szaki megoldas.
A balesetek elemzesekor a muszaki megoldasra jellemzo hibak allapithatok meg.
Torekedni kell arra, hogy ezt a megoldast, szerelvenyt, szerszamot stb. meg egyszer ne
hasznaljak. A technika adott szintjen hasznalhato anyagok, alkatreszek, szerelvenyek es
berendezesek fajtait, beepitesi modjat szabvanyban rogzitettek. Hazankban ezt az MSZ
1600 szabvany (LETESITESI BIZTONSAGI SZABALYZAT) tartalmazza.
Az MSZ 1600 eloirja, hogy milyen legyen egy villamos berendezes ahhoz, hogy
kornyezetere ne legyen veszelyes, ugyanakkor a kornyezet hatasainak ellenallva bizton-
sagosan ilzemeljen. Rogziti pi, a beepitesre keriilo szerelvenyek kivalasztasanak, felszere-
lesenek, bekotesenek, vedelmenek, feliratozasanak szempontjait, az tizemszeruen feszult-
seg alatt allo reszek megerintesebol szarmazo balesetek megelozesi modjat is.
A szabvany tb'bb reszbol all. Ezek kiilon-kiilon reszletesen foglalkoznak az altala-
nos eloirasokkal, a fogalmak ertelmezesevel, a poros, a nedves, a maroparas, a meleg, a
tuz- es robbanasveszelyes helyisegek, a szabadteri berendezesek, kozteriiletek, nagy to-
megek befogadasara alkalmas epilletek (pi. szinhazak), mezogazdasagi epuletek, jarmu
tarolo es javito helyisegek, laboratoriumok stb. kialakitasaval.

326
A killonbozo jellegii (nedves, poros, maroparas, tiizveszelyes stb.) helyisegek a
benniik iizemeltett szerelvenyekre es berendezesekre mas-mas hatassal vannak, ezert eze-
ket mas-mas vedettsegiire kell kesziteni. Egy berendezes vedettsegen azokat a kiviteli es
szerelesi modokat ertjiik, amelyek biztositjak a kovetkezoket:
1. A berendezes biztos mukodeset mostoha koriilmenyek kozott is. PI. megakada-
lyozzak, hogy a szerkezeti elemek koze nedvesseg, por stb. jusson.
2. Az iizemelteto szemelyzet vedelmet, vagyis megakadalyozzak, hogy a kezelo
szemely a berendezes feszultseg alatt levo reszeivel vagy belso mozgo reszeivel kapcso-
latba kertiljon, es emiatt a szemely vagy a berendezes karosodjon.
A villamos vedettsegi fokozatokat az MSZ 804 szabvany irja elo, mely a vedettse-
get IP-vel je!51i, a vedettseg fajtajat es fokat pedig ketjegyii szam fejezi ki.
Az elso szamjegy a szemellyel es az idegen targyakkal szembeni, a masodik pedig
a berendezes viz elleni vedettseget jeloli. Az IP 00 vedettsegu berendezes pi. szabadon
megerintheto, de viz ellen nines vedve, az IP 21 ujjal nem erintheto, de fiiggolegesen eso
vizcseppek ellen vedett.
Az MSZ 1585, az MSZ 1600 es az MSZ 804 szabvany eloirasainak betartasa szuk-
seges, de nem elegseges feltetele az aramiiteses balesetek megelozesenek. Egy szabva-
nyos modon kialakitott berendezes pi. helyes kezeles eseten is meghibasodhat, aminek
kovetkezteben aramiitest okozo fesztiltseg keriilhet a kezelo szemellyel kapcsolatban levo
egysegeire. Ennek megakadalyozasaval foglalkozik az erintesvedelem.

19.3 ErintesvedeSem

19.3.1 Az erintesvedelem celja es szabvanya


A villamos berendezesek reszeit a vedelem szempontjabol ket fo csoportba sorol-
juk:
1. Uzemszeriien fesziiltseg alatt allo reszekre. Ilyenek pi. a kapcsolok erintkezoi, a
vezetekek kotes pontjai, az aramvezeto sinek stb.
2. Uzemszeruen feszultseg alatt nem allo, de meghibasodas miatt fesziiltseg ala ke-
riilo reszekre. Ilyenek a berendezesek burkolatai, hazai, kezelo szervei, tartoi stb.
Az erintesvedelem celja azoknak a villamos baleseteknek a megelozese, amelyek
egy villamos berendezes tizemszeruen fesziiltseg alatt nem allo, de meghibasodas miatt
esetleg feszultseg ala keriilo fern vagy egyeb vezeto anyagbol kesztilt reszeinek (burkola-
tanak, kezelo szervenek) megerintese miatt kovetkeznek be. Eloirasai az MSZ 172 szab-
vanyban (ERINTESVEDELMI SZABALYZAT) talalhatok, mely ismerteti es ertelmezi
az erintesvedelemmel kapcsolatos fogalmakat, az erintesvedelem modjait es megoldasa-
nak szabalyait, valamint az ellenorzeseket es egyeb eljarasokat.
A meghatarozas ertelmeben az erintesvedelmet az elet minden teriileten - meg
nem villamos berendezesekre is - alkalmazni kell. Egy vizvezetekszerelot pi. halalos
aramiites erhet egy vizora kicserelese kozben, ha a lakas valamely reszen a cso kilyukad,
es a falak atnedvesedese miatt az elektromos vezetek es a vizvezetek csovei kozott atve-
zetes jon letre. Az aramkor a fern csovon, a vizoran es a talajon keresztiil zarodik. Ami-

327
kor a szerelo a vizorat kiveszi, az aramkor megszakad, es a szabadon maradt ket csoveg
kozott az atvezetes merteketol fuggoen akar 230 V-os feszultseg is lehet. Erintesvedelmi
szabaly ezert, hogy a vizorara csatlakozo csoveket megbizhato elektromos vezetovel osz-
sze kell kotni.
Az erintesvedelmi szabalyok betartasarol szigoru jogi szabalyok gondoskodnak.
Mindeniitt az adott koriilmenyekhez, az adott technikahoz es munkafolyamathoz igazodo
vedelmet kell alkalmazni. Aki ezt elmulasztja, siilyos biintetessel siijthato akkor is, ha
baleset meg nem tortent.

19.3.2 Fontosabb fogalmak


Az erintesvedelmi szabalyokat betartani, az alkalmazott megoldasokat megerteni
csak akkor tudjuk, ha az erintesvedelem sajatos fogalmait es kifejezeseit helyesen ertel-
mezziik. A legfontosabb fogalmak jelentese a kovetkezo:
1. Test: A berendezes fembol vagy villamosan jol vezeto mas anyagbol keszult fo
tarto resze, amely uzemszeruen nines feszultseg alatt, de hiba kovetkezteben feszilltseg
ala kerulhet. Test pi. a villanymotornak vagy a vasalonak a haza.
2. Fold: Talaj vagy talajjal erintkezo minden nem szigetelo anyag. PI. kopadlo,
tegla- es betonfal, elo fa, folyoviz stb. A berendezesek fern teste ezekkel altalaban erint-
kezik, ezert a test egyben fold is lehet.
3. Foldeles: A testnek vagy valamilyen vezeto resznek tudatos b'sszeko'tese a fold-
del. A foldeles fdldelobol es foldelovezetobol all. A fbldelS a foldelesnek az resze, amely
a talajjal nagy feliileten es jol erintkezik. Foldelo pi. a talajba helyezett vascso, vasriid
vagy vaslemez. A foldelovezeto kis ellenallasu vezetek, mely a foldelendo testet a
foldelovel 6'sszekb'ti.
4. Vedofoldeles: Erintesvedelmi celbol keszitett foldeles.
5. Vedovezeto: A testen kikepzett csatlakozasi pontot az erintesvedelemre szolga-
16 csatlakozasi ponttal o'sszeko'to vezetek. A foldeles foldelovezetqje pi. vedovezeto is le-
het.
6. Uzemi foldeles: Az energia szolgaltato vezetekrendszer valamely pontjanak
osszeko'tese a folddel. Ez altalaban a csillagpont.
7. Foldzarlat: Uzemszeruen feszultseg alatt allo vezetek (altalaban fazisvezetek)
valamely pontjanak osszeerese a folddel. Valamilyen miiszaki hiba (pi. vezetek leszaka-
das) miatt kovetkezik be (19-2.abra).
8. Testzarlat: Uzemszeruen feszultseg alatt allo vezetek (altalaban fazisvezetek)
valamely pontjanak osszeerese a testtel.
9. Uzemi szigeteles: Az uzemszeruen feszultseg alatt allo es aramot vezeto reszek
elszigetelese a gep vagy keszulek tobbi reszetol az aramutes megelozese erdekeben. Az
uzemi szigeteles altalaban a gep mukodeset is biztositja. Egy villanymotor tekercseit pi.
azert is el kell szigetelni a gep vastesttol, hogy a tekercsek a vastesten kereszttil ne erint-
kezzenek egymassal. Az uzemi szigeteles konnyen meghibasodhat (pi. a tekercsek szige-
telese tulmelegedese miatt megeghet), ezert nem nyujt megfelelo vedelmet.
10. Hibafeszultseg: Az a feszultseg, amely meghibasodas miatt a berendezes test
pontja es a nullapotencialu hely kozott, vagy ket berendezes test pontja kozott lep fel.
Nullapotencialu az a talaj, amely az aramot vezeto talajtol olyan messze van, hogy az po-

328
tencialjat nem befolyasolja. A gyakorlatban ilyennek tekintjiik azt a talajt, amely a fo'lde-
lesektol 20 m, nagyfesziiltsegu halozatoktol es vasuti sinektol 200 m tavolsagra van.
11. Foldelo fesziiltseg: Az a fesziiltseg, amely a foldelon atfolyo aram hatasara a
foldelo es a nullapotencialu hely kozfitt fellep.
12. Erintesi fesziiltseg: A hibafesziiltsegnek vagy a foldelo fesziiltsegnek az a re-
sze, amelyet megerinteskor az ember testevel (ket kezevel, labaval es kezevel stb.) athi-
dalhat. Erteke az elozoek ertelmeben legfeljebb 50 V, egyen feszultsegnel 120 V lehet.

19.3.3 Ertntesvedeimi modszerek


19.3.2.1 Vedelem kSzvetlen erintes e!len
Kozvetlen erinteskor a berendezes valamelyik feszultseg alatt allo (aktiv) reszevel
keruliink kapcsolatba,.pl. kezzel vagy nem szigetelt nyelii szerszammal megerintjiik. A
kozvetlen erintes helyesen muko'do berendezesnel is bekovetkezhet. Az erintes lehet
szandekos es veletlen. A kozvetlen erintes megelozheto:
1. Az aktiv reszek
-elkeritesevel (a berendezest keritessel vagy korlattal vesszilk koriil),
-burkolasaval (a berendezest szekrenybe helyezziik es a szekrenyt lezarjuk),
-elszigetelesevel (pi. vezeteket szigetelessel vonjukbe).
2. A veszelyesnel kisebb miikodteto feszultseg (un. torpefeszilltseg) alkalmazasa-
val. A legnagyobb valtakozo fesziiltseg 50 V, az egyen 120 V lehet. A fesziiltseget elo-
allito rendszer nem lehet femes osszekottetesben a halozati feszilltseggel.
3. A kisiilesi energia korlatozasaval (max. 350 mWs lehet). Ilyen elven miikodnek
pi. az allatok orzesere hasznalt villanypasztorok.

19.3.2.2 VedeEem kozvetett erintes eilen


Kozvetett erintesrol beszeliink, ha az aramutest a berendezes olyan egysegenek
megerintese okozza, amelyen csak meghibasodaskor van fesziiltseg. A megerintheto resz
altalaban a berendezes test pontja. Ez a leggyakoribb vedekezesi eljaras, mert a meghiba-
sodas varatlanul kovetkezik be, es a vedelemnek a balesetet ekkor is meg kell akada-
lyozni. K6zvetett erintes ellen ved:
1. A gyors automatikus lekapcsolas. Hiba eseten az erintesi feszultseg ekkor
50 V-nal nagyobb is lehet, azonban a vedelem a miikodteto feszultseget (es ezzel egyutt
az erintesi feszultseget is) 35 A-nel kisebb aramu berendezeseknel 0,2 s, mas esetben 5 s-
nal kevesebb ido alatt automatikusan lekapcsolja. Ilyen vedelmet hasznalunk pi. a lakas-
ban a villanyvasalonal vagy a hutogepnel. A lekapcsolast a biztosito vegzi.
2. A kettos szigeteles. A berendezesben az iizemi szigetelesen kivul egy megbiz-
hato masodik (vedo vagy megerositett) szigeteles is van. Ilyen vedelemmel rendelkezik a
legtobb haztartasi gep es villamos keziszerszam, pi. kaveorlo, hajszarito, elektromos fu-
rogep stb.
3. A vedoelvalasztas. A halozat es a berendezes koze egy specialis kialakitasu 1:1
attetelii transzformatort iktatunk. A transzformator a feszultseget nem valtoztatja meg,
azonban a berendezest a halozattol es ennek kovetkezteben a foldtol is biztonsagosan el-
valasztja.

329
Erint6svede!em

Vedelem kfizvetlen erintes ellen Vedelem kozvetett erintes eiien

Az aktiv reszek elszigetelese Gyors automatikus lekapcsolas

Elkerltes Kett6s szigeteles

Burkolas Vedoelvalasztas

TbrpefeszUltseg TSrpefeszultseg

A kisiilesi energia korlatozasa A kisiil^si energia korlatozasa

19-4.;Jbra
rintesvedelmi mddszerek

Kozvetlen es kozvetett vedelemre egyarant hasznalhato modszer a tb'rpefesztiltseg


alkalmazasa es a kisiilesi energia korlatozasa. A kiilonfele modszereket a 19-4.abra fog-
lalja ossze.

19.3.4 Halozati rendszerek


Az elosztorendszer helyi 3 fazisu transzformatoraitol a villamos energia tobbfele
vezetekrendszeren juthat el a fogyasztokhoz, es a fogyasztok is tobbfele modon csatla-
kozhatnak a vezetekekre. Bizonyos vezetekek erintesvedelemre is felhasznalhatok, ezert
az alkalmazhato erintesvedelmi megoldas kivalasztasahoz ismerni kell magat a halozati
rendszert is. A lehetseges megoldasok jellemzoit ket betuvel fejezik ki, melybol az elso
betu a halozatra vonatkozik.
T: A halozati transzformatorbol indulo valamelyik vezetek ossze van kotve a fold-
del. A halozatok tobbsege ilyen, hiszen a haromfazisu transzformator csillagpontjabol in-
dulo vezeteket tobb helyen is lefdldelik (iizemi foldeles).
I: A transzformator minden vezeteke a loldtol el van szigetelve. Ezt a megoldast
csak killonleges esetekben alkalmazzak.
A masodik betii a fogyaszto testenek foldelesere vonatkozik.
T: A fogyaszto teste a halozati transzformatortol fuggetleniil foldelve van.
N: A fogyaszto teste es az iizemi foldeles (a csillagpont) kiilon vezetovel van 6'sz-
szekotve.
A betuk jelentese alapjan TT, TN es IT halozat lehetseges (19-5.abra). E ket betu
melle tovabbi kiegeszfto jelzeseket is hasznalnak, melyek a fogyasztot taplalo es vedo ve-
zetekek kialakitasra utalnak.

330
- - - . --- K
j-^/-V>

rvv^
., , m M

i
230V 4- <TT 230V

\Helyi folders ^ Gzemi fbl ietes


Ozemi foldeles
TT TN

19-5.abra
TT, TN 6s IT halbzat

Az altalanosan hasznalt csillag kapcsolasu haromfazisu rendszerben ketfele (fazis


es vonali) fesziiltseg all rendelkezesre. A haromfazisu fogyasztok a harom vonali veze-
tekre kapcsolodnak (3x400 V), az egyfazisu keszillekek miikodtetesehez azonban a csil-
lagponttal osszekotott vezeto is szukseges, mert kozte es valamelyik fazisvezetek kozott
lep fel a 230 V. Ezt a vezetot nullavezetonek nevezziik es N-nel jeloljuk. A mukodtetes-
hez szukseges fazis- es nullavezetoket munkavezetoknek is nevezik.
Mint latni fogjuk a csillagponttal osszekotott vezeto erintesvedelemre is felhasz-
nalhato. Ha erre egy ktllon vezeteket hasznalunk, akkor azt PE-vel jel5ljilk, mig a kozSs
nulla- es vedovezeto jele PEN.
A fogyasztoi oldal lehetosegeit a halozat hatarozza meg. Kiilonallo N nullavezeto
es PE vedovezeto eseten a halozat az S, egyesitett vezetok eseten pedig a C kiegeszito
R R
S S
^^-v-\ T ,,/^'V^, T

N PEN
"Ls
PE

<i 23 230V
i I i> 230V

TN-S TN-C TN-C-S

19-6.abra
TN-S, TN-C 6s TN-C-S halozat

jelzest kaphatja (19-6.abra). Mindketto csak TN halozatnal fordul elo (TN-S, TN-C). Ha
TN-C rendszerben a fogyasztoi oldalon az N vezetorol specialis modon egy PE vezetot
agaztatunk le, akkor a halozat jele: TN-C-S.

19.3.5 Erintesvedelmi osztalyok

19.3.5.1 Az erintesvedelmi osztaly fogaima

A villamos berendezesek es keszulekek csak akkor mukodnek, ha azokat a halo-


zatra csatlakoztattuk es bekapcsoltuk, Sajnos eppen emiatt valnak veszelyesse, es emiatt
kell valamilyen erintesvedelmi megoldast alkalmazni. A vedelem kiepitesenek lehetose-

331
get mar a gyartaskor biztositani kell. A gyarto koteles a kesztilekben vagy a keszuleken
olyan szerkezeti elemeket kialakitani, amelyek az erintesvedelmet lehetove teszik. Ennek
megoldasa szerint a villamos kesziilekeket osztalyba soroljak.
Az erintesvedelmi osztaly azt mutatja meg, hogy az adott keszulek milyen
erintesvedelmi moddal, illetve milyen erintesvedelmi modokhoz valo csatlakoztatas-
ra kesziilt. Az osztaly tehat nem magat a vedelmet vagy a kesziilek biztonsagi szintjet,
hanem annak csak a lehetoseget fejezi ki. A lehetseges vedelem kialakitasarol a felhasz-
nalonak kell gondoskodni.
Megktilonboztetiink 0., I., II. es III. erintesvedelmi osztalyt. A II. osztalyu ke-
sziilek vedelem szempontjabol jobb mint az I. osztalyba tartozo, es a III. osztalyu is jobb,
mint a II. vagy I. osztalyu.

19.3.5.2 Nulladik erintesvedelmi osztaly

0. erintesvedelmi osztalyu az a gyartmany, amelynek csak tizemi szigetelese van,


es a keszuleken nines olyan szerkezet, amely az iizemi szigetel^s meghibasodasa eseten a
vedelmet biztositana. A vedelem mddjanak kivalasztasar61, majd teljes megvalositasarol
a felhasznalonak kell gondoskodni. PI. a kesztileket el kell kerfteni, el kell szigetelni vagy
be kell burkolni.

19.3.5.3 Elso erintesvedeimi osztaly

Az I. erintesvedelmi osztalyba tartozo keszulekek testen (pi. hazan) a gyarto olyan


szerkezetet alakit ki, amelyre vedovezeto kotheto. Ez lehet pi. egy csavar, vagy egy csat-
lakozo egyik erintkezoje. Ennek reven a megerintheto villamosan vezeto reszekre az
iizemi szigeteles meghibasodasa eseten veszelyes feszultseg kerul ugyan, de a vedelem
gyorsan leold, a feszultseget lekapcsolja.
1. erintesvedelmi osztalyuak a villamos motorok es a haztartasi gepek egy resze.
pi. a villanyvasalo, a kavefozo es a jegszekreny.
Az osztaly jelet a keszuleken is feltiintetik. Az I. osztalyu kesziilek jele: (^)

19.3.5.4 Masodik erintesvedelmi osztaly

A II. osztalyba tartozo keszulekeken nines csatlakoztatasra szolgalo erintkezo, a


vedelme fUggetlen a villamos halozattol. A biztonsagosabb vedelem erdeke'ben a kesziile-
ket kettos szigetelessel vagy megerositett szigetelessel latjak el.
A kesziilek ellathato az I. osztalynak megfelelo erintkezovel is, es arra vedo veze-
tek kotheto, azonban ennek a megerintheto reszek alatt, vagyis a masodik szigetelesen
belul kell lenni, ktilonben I. vedelmi osztalyiinak minosul.
Kettos szigetelesiiek a villamos keziszerszamok (pi. villanyfurogep), a haztartasi
gepek koztil a hajszarito, a porszfvo, a kavedaralo stb.
AII. osztalyba tartozo kesziilek jele:

332
19.3.5.5 Harmadik erintesvedelmi osztaly

A III. osztalyba tartozik az a kesziilek, amelyet torpefeszultseggel kell taplalni, es


amelyben mukbdes kb'zben sem keletkezik ennel nagyobb fesziiltseg.
Torpefeszultseggel mukodnek a gyermek jatekok es a fokozottan veszelyes helyen
alkalmazhato villamos keziszerszamok (pi. 42 V-os furogep).
A III. osztalyba tartozo keszulek jele: /jjj\6 Az I. osztaly erintesvedelmimegoldasai

19.3.6.1 Vedofoldeles
Az I. osztalyba tartozo megoldasokat vedovezetos kapcsolasoknak is nevezik, mert
mindegyikhez vedovezeto szukseges. Ebbe a csoportba tartozik a vedofbldeles, a nullazas
es az aramvedo kapcsolas. Eloszor a vedofbldelessel ismerkediink meg, mely az elso alta-
lanosan hasznalt erintesvedelemi megoldas volt.
A kapcsolasban meghata-
rozo szerepe van a vedofolde- Az aram utja
lesen kivill a berendezes bizto- hiba eseten
sitojanak (19-7.abra). Hiba ese-
ten, amikor valamelyik fazisve- Pel nem hasznalt
zetek osszeer a berendezes (pel- nulla vezetd
dankban egy motor) fern haza- Hiba: az R f^zis
osszeer a
val, ro'vidzar alakul ki a transz- motor haz^val
formator - biztosito - berende-
zes haza - vedofold - ilzemi
fbldeles litvonalon, ezert a biz-
tosito leold, es a fesztiltseget
lekapcsolja. A vedofold es a ra Ozemi foldeles xHelyived6fold

csatlakozo vedovezeto egyilttes 19-7.bra


ellenallasanak kicsinek, a vedo- A v6d6foldel6s I6nyege
vezeto keresztmetszetenek pe-
dig nagynak kell lenni, hogy kelloen nagy zarlati aram alakulhasson ki, es a vedovezeto
ezt kepes legyen elviselni.
A vedofoldelest hibai miatt ma mar keves helyen alkalmazzak. Hibaja, hogy:
-Nagy teljesitmenyu fogyasztohoz nem hasznalhato, mert ennek uzemi arama is
nagy, ezert a biztositoja csak rendkivul kis foldelesi ellenallas eseten old le, es ilyet eleg
nehez kialakitani. Feltetel ugyanis, hogy

^elengedesi ,
^vedofsu < -y legyen.
'biztositd

-A foldelesi ellenallast nagyon nehez tartosan a kivant ertek alatt tartani. A vas ve-
dofold elrozsdasodik, a kotesnel a korrozio miatt az atmeneti ellenallas megnovekszik, es

333
ez altalaban csak akkor derul ki, amikor a kesziilekben hiba keletkezik, es a biztosnak
velt rendszer nem ved meg bennunket.
-Minden vedendo berendezeshez (a berendezes kozeleben kikepzett) kiilon vedo-
fbld szukseges.

19.3.6.2 Nuliazas

A nullazas a vedofoldeles tovabbfejlesztett valtozata. Ma a leggyakrabban alkal-


mazott vedelem.
A nullazas a vedoioldelestol /- c,~ ~ -x
abban ktilonbozik, hogy hiba ese- I j-^rv^ S --Azaram utja
\j
hiba eseten
ten a biztositot kioldo aram nem a f
/^-v^ T
vedofb'ld-fo'ld-csillagpont utvona- N "L-Az aramkort
Pel nem hasznalt [ I megszakit6
lon, hanem a vedett berendezest a nulla vezeto ^[ biztosit6
csillagponttal osszekoto kis ellen- J
allasu fern vedovezeton keresztiil i-( - Hiba: az R fazis
osszeer a
zarodik (19-8.abra). Ez az elozo- \E vedovezeto T] motor hazaval
/ \
ekben megismert PE vezeto.
Csak 230 V-os feszilltseget
hasznalo lakoepilleten beliil a nul-
lazasos vedelem a 19-9.abra sze- Uzemi fb'ldeles
rint valosul meg.
A utcai oszloprol a be-
taplalas helyere (ez altalaban a fo- A null^z^sos vedelem

/Fogyasztasmer6'
/Biztositb ,Csatlakozo alljzat
T fazisvezeto

230V
. N nuilavezeto

Nullaz^sos v6deiem a lakasban

gyasztasmero) ket vezetek fut be. Valamelyik fazisvezetek (az abran a T) es a fdlddel
osszekotott csillagponti nullavezeto. A fogyasztasmeronel a nullavezetot ketfele agaztat-
jak. Az egyik lesz a fogyasztok mukodtetesehez szukseges uzemi nulla, a masik a PE ve-
dovezeto, vagyis TN-C-S halozat keletkezik.
Minden fogyasztohoz kulon PE vezet6 szukseges, melyet csak nevezetes helyen
szabad es megbizhato modon kell toldani vagy elagaztatni. Biztositani tilos. A vezetekek
felcserelesenek elkeriilese erdekeben a PE vedovezeto szigetelesenek megkiilonboztetett
szine van: sarga alapszin zold csikokkal.

334
A csatlakozasokhoz (konnektorokhoz) ket munkavezetek (nulla es a fazis), vala-
mint egy szal vedovezetek vezet. A csatlakozo vedoerintkezqjere csak az utobbi kotheto.
Ez a rendszer a nullazasos vedelemnek meg csak a lehetoseget teremti meg. A tenyleges
vedelem csak a fogyaszto helyes csatlakoztatasakor alakul ki.
A fogyaszto (pi. egy vasalo) csak akkor lesz vedett, ha a vedovezeto folytatodik
egeszen a testpontjaig. Ehhez harom vezeto errel rendelkezo kabelt hasznalunk, melynek
egyik vegen vedoerintkezos villasdugo, masik ve-
gen vedoerintkezos vasalocsatlakozo van, es mind-
ketto vedoerintkezojere a kabel sarga-zold vedove-
zetoje van kotve (19-10.abra). Csatlakoztataskor a
villasdugo es a csatlakozo aljzat vedoerintkezoje, a
kesziileknel pedig a vasalocsatlakozo vedoerintke-
zoje a kesziilek hazaval automatikusan osszeer.
Testzarlat eseten a vedoerintkezokon es a
vedovezeteken at zarlati aram alakul ki, ezert a
biztosfto leold. A gyors leoldas feltetele:

230V
' biztosfto
R.vezetek 19-10.abra
V6d66rintkezos csatlakozb kabel
ahol ^vezetek a fazis- es vedovezeto eredo ellenalla-
sa. Az osszefugges ertelmeben a vezetekek keresztmetszetet es a biztosito leoldasi aramat
a fogyaszto teljesitmenye alapjan kell megvalasztani, es a biztositot nagyobb ertekiire
cserelni nemcsak a tiizveszely miatt, hanem erintesvedelmi okokbol sem szabad.
A nullazasos vedelem kiilb'nleges esete az egyenpotencialu halozat vagy EPH. Az
EPH azt jelenti, hogy egy adott kornyezetben minden fogyasztot es vezeto targyat feme-
sen osszekotunk egymassal. Ennek kovetkezteben azonos potencialuak lesznek, es az
egyes reszek kozott nem lep fel veszelyezteto fesztiltseg. Ilyen rendszert kell kiepiteni pi.
fUrdos/obaban a villanyboyler, a csovezetekek es a fttrdokad b'sszekotesevel. Eire a celra
a furdokad gyartoja a kad also reszen csatlakozasi lehetoseget (egy csavart) kb'teles
kialakitani, ezaltal lehet a kadat az I. erintesvedelmi osztalyba sorolni.

19.3.6.3 Aramvedo kapcsolas

Ebben a kapcsolasban a meghibasodott berendezesrol az aramvedo rele kapcsolja


le a fesztlltseget. A lekapcsolas 0,2 s alatt megtortenik.
A kapcsolas mukodese azon alapszik, hogy az egymas melletti fazis es nullavezeto
eredo magneses tere nulla, mert a ket vezetek arama - hibatlan berendezes eseten - azo-
nos, de clienteles iranyii. A magneses teret a rele tekercse erzekeli, melyet ktilo'nbozeti
transzformatornak is neveznek, mert a tekercsben indukalodott feszultseg a ket aram kii-
Ifinbsegevel aranyos.
Meghibasodaskor a fazisvezetek arama a vedovezeteken atfolyo arammal megno-
vekszik, ezert a ket magneses ter nem semlegesiti egymast. A rele meghuz, es a vedett
berendezest lekapcsolja ahalozatrol (19-1 l.abra).

335
A rele nagyon erzekeny, mar 30 mA-nel kisebb aram elteres is mukodtetni kepes.
Az aramvedo kapcsolas a
nullazassal ellentetben Biztosft6 / rzekel6 tekercs
eze"rt mar akkor is lekap-
csolja a vedett berende-
zest, amikor abban meg
nem alakul ki teljes test-
zarlat, de a szigeteles hi-
berendezes
baja miatt eleg nagy szi-
vargo aram folyik.
A rele retesszel
rendelkezik, amely meg-
akadalyozza, hogy lekap- V6delem Sramv6d6 re!6vei
csolas utan magatol ujra
visszakapcsoljon. Visszakapcsolni csak a retesz kioldasa utan lehet. A rele miikodoke-
pesseget egy gomb megnyomasaval ellenorizni lehet. Fontos szabalyok:
1. A vedovezetot nem szabad atfiizni a tekercsen.
2. Az aramvedo rele csak kiegeszito vedelemkent hasznalhato, a vedett berendezes
hazat nullazni kell!

19.3.7 A II. osztaly erintesvedelmi megoldasai

19.3.7.1 Kettos szigeteles


A kettos szigetelesii kesztileknek az iizemi , Ust
szigeteles^n kiviil egy megbfzhato masik szigete-
lese is van, es az utobbi biztosftja a vedelmet.
A masodik szigetelest a kesziilek haza vagy Keverd tercsa
vedoburkolata alkotja, amely altalaban iitesalld
muanyagbol kesziil. Meghajtb tarcsa
Kettos szigetelesuek a villamos kezi szer-
szamgepek (pi. villanyfuro) es a haztartasi gepek Skszfj
tobbsege. A megoldas modjat a mosogepen ^s a Motor tarcsa
furogepen keresztiil mutatjuk be.
A mosogepet nedves kornyezetben es alta-
laban koves padloburkolattal rendelkezo helyiseg- Motor
ben hasznaljuk. E kedvezotlen korulmenyek miatt
a vedelemnek biztonsagosnak kell lenni, ezert a v Tart<5 Specialis szigeteld
gepek egy reszet (automata mosogepek) nulla-
zasos, a kisebb teljesitmenyu keverotarcsas gepe- 19-12.abra
ket pedig kettos szigetelesii vedelemmel keszitik A mosogep elvi fe!