Bethlen Gábor és Erdély virágkora

Erdélyben a 17. szd. elején a bécsi békét követ en Báthori Gábor lett a fejedelem. Báthorit nem érdekelte az ország békevágya és hódításba kezdett. Azonban, amikor a f embei vagyonát és feleségeit sem kímélte korábbi híve Bethlen Gábor a török segítségével félreállította. Bethlen (1613-1629) részben engedett a török követelésnek és visszadta a felszabadított két vér egyikét Lippát. Ezzel megszerezte a török feltétlen támogatását bel- és külpolitikája számára. Bethlen szilárd kormányzatot és er s királyi hatalmat hozott létre. Visszaadta a szászoknak a Báthori által elfoglalt Szeben városát és visszavette az eladományozott fejedelmi birtokok egy részét. A fejedelmi hatalom érdekében növelte az adókat és igyekezett fejleszteni a gazdaságot. Bányászokat és habán mestereket hívott az országba és vámokkal védte a hazai termelést. Ugyanakkor a kiviteli cikkekre (méz, viasz, szarvasmarha) állami monopóliumot vezetett be. Gyulafehérvárott Hunyadi Mátyáséhoz hasonló fényes udvart alakított ki és tehetséges m vészeket és tudósokat gy jtött maga köré. Bethlen a cseh és magyar rendek kérésére becsatlakozott a harmiunc éves háborúba. Gyorsan meghódította a felvidéket, majd a magyar rendek a királyukká választották (1620, Besztercebánya). Bethlen tudta, hogy nem egyesítheti Erdélyt Magyarországgal, mert ezt sem a törökök sem a Habsburgok nem t rték volna el. A csehek Fehérhegyi vereségét követ en békét kötött a Habsburgokkal (Nikolsburg, 1621). Lemondott a magyar királyi címér l, cserébe mer sítették a bécsi békét és megkapott 7 magyar vármegyét. Bethlen még kétszer csatlakozott be a harmincéves háborúba