You are on page 1of 156

borito 10.10.

2002 11:18 Stránka 1

A tisztelt olvasó bizonyára felte-
szi a kérdést, hogy kinek és mi- Miklós Dénes
lyen célból, milyen szándékkal
íródott ez a könyv.
A kezdŒ háztáji kertészke-
dŒknek a háztáji megtervezésé-
Négy évszak
a háztájiban
ben, a zöldségek, gyümölcsfaj-
ták kiválasztásában (amelyek a
hazai fajtajegyzékben is szere-

Négy évszak a háztájiban
pelnek), a megfelelŒ gyümölcs-
sövények és a gyümölcsfák
koronájának a kialakításában
próbálunk segíteni, valamint a
zöldség-, gyümölcs- és szŒlŒ-
szürettel és a termények tá-
rolásával kapcsolatos teendŒk
elvégzésében igyekszünk taná-
csot adni.
A gyakorló kertészkedŒknek
pedig a már eddig is megszerzett
ismereteik gyarapításához-bŒví-
téséhez kívánunk néhány ja-
vaslat erejéig segítséget nyújtani.

Miklós Dénes
kertészmérnök Miklós Dénes

160-, Sk
ISBN 80-89032-22-2

9 788089 032228 NAP KIADÓ

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 3

Miklós Dénes

Négy évszak a háztájiban
(Száz ismeretgyarapító jó tanács a háztáji kerthez)

NAP KIADÓ
Dunaszerdahely
2002

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 4

Lektorálta

RNDR. POMICHAL RICHÁRD

A könyv megjelenését a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma
támogatta.
Publikácia vy‰la s finanãnou podporou Ministerstva kultúry SR.

© Miklós Dénes, 2002
ISBN 80-89032-22-2

hasítékolással 46 Oltási módok 47 Áthidalás héj alá oltással 49 153 .2002_Miklos_Negyeveszak 14.2005 9:09 Stránka 153 Tartalom ElŒszó 5 Tél 7 Tervezzük meg a háztájit 9 A nyugalmi idŒszak teendŒi 11 A gyümölcsök téli tárolása 12 A zöldségfélék tárolása 12 A gyümölcsfák metszése 14 Metszés és ritkítás 15 A termŒkaros orsó 16 A karcsú orsó 18 A katlan alakú korona 19 A Palmetta-sövény 20 A módosított Palmetta 22 A Hungária-sövény 24 Az Azalbert-sövény 25 A Werderi-Œszibaracksövény 26 A szŒlŒ metszése 27 Haszonnövényeink védelme 28 A gyümölcsfák talajigénye 32 A talaj kémhatása és a talajvíz 33 Telepítés elŒtti teendŒk 34 A kerti zsázsa 35 A kapor hajtatása 36 Gyógy.és fıszernövények a konyhakertben 37 Az egynyári gyógy.és fıszernövények 37 Tavasz 39 A helyes vetésforgó 41 Szabad földi növények 42 Veteményezési tudnivalók 43 Az oltóvesszŒk szedése 45 Oltás párosítással.11.

páratartalom 92 Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye 93 Almatermésıek és csonthéjasok 93 154 . korán metsszünk! 58 A ribiszkebokrok metszése 58 A törzses faalakok metszése 59 A köszméte metszése 59 A kajszibarack gutaütése 61 A permetezés általános szabályai 62 A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen 64 ElsŒként vethetŒ növények 65 A konyhakerti növények termesztése 67 Petrezselyem 67 Bab 68 Korai burgonya 69 Csicsóka 70 Spenót 71 Csemegekukorica 72 Bimbóskel 73 Kevésbé ismert zöldségfélék 74 A füge és metszése 75 Nyár 77 Gyümölcsszüret májusban és júniusban 79 Szemzési tudnivalók 80 Szemzés a gyümölcsöskertben 82 A gyümölcsös talajának takarása 84 A kajszibarackfák mézgásodása 86 Zöldmetszés a gyümölcsösben 87 Zöldmunkák a szŒlŒben 88 Az Œszibarackfák zöldmetszése.11. hajtásválogatása 89 Gyümölcsfáink és a mikroklíma 90 A gyümölcsfajok fényigénye 90 Fagyzugok 91 HŒmérséklet.2002_Miklos_Negyeveszak 14.2005 9:09 Stránka 154 TermŒfák átoltása 50 Törzses fácskák elŒállítása 51 Az Œszibarackfák tavaszi ültetése 53 Ãszibarackfajták 54 Az Œszibarack metszése 56 Korán fakad. szélviszonyok.

2005 9:09 Stránka 155 Bogyósgyümölcsıek 95 ElegendŒ nedvesség – gazdag termés 97 Gyepesítés a gyümölcsösben 98 A szamóca ültetése 99 Szamócafajták 101 A szamóca szüret utáni ápolása 103 A kínai kel 104 A cékla termesztése 105 MellŒzött gyümölcsféléink 106 Ãsz 111 A szüretelés általános szabályai 113 Betakarítás a háztáji gyümölcsösben 113 Gyümölcsszüret utáni tennivalók 114 Diószedés 115 A szŒlŒszüret ideje 116 A szŒlŒ eltartása 118 A gyümölcsfák Œszi ültetése 119 Háztáji ültetési rendszerek 120 Fontos apróságok 121 Fajták társítása 122 Szél.és rovarmegporzású gyümölcsök 123 Hogyan. milyen távolságra telepítsünk 125 Telepítsünk bogyósokat 126 IdŒsebb gyümölcsfák átültetése 128 A spur fajták 129 A korai termés titka 130 A fokhagyma Œszi ültetése 131 Almafajták 132 Körtefajták 137 Kajszifajták 140 Köszmétefajták 142 Ribiszkefajták 143 Málnafajták 146 Cseresznyefajták 149 Melléklet 151 p .2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.

A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett isme- reteik gyarapításához-bŒvítéséhez próbálunk néhány jó tanács erejéig segítséget nyújtani. A kezdŒ háztáji kertészkedŒknek a háztáji megtervezésében. és így sze- rény kereset-kiegészítéshez jutnak. A háztáji kertnek egyre nagyobb a jelentŒsége. És hogy milyen célból és szándékkal íródott? Mint a címében is szerepel. valamint a zöldség-. Van. akik itt még piacra is tudnak termelni.és szŒlŒszürettel és a termények tárolásával kapcsolatos te- endŒk elvégzésében igyekszünk tanácsot adni. Bátran állíthatjuk. hogy mindenkinek. és azoknak is. gyümölcsfajták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzék- ben is szerepelnek). hogy minden kertészkedni szeretŒ és vágyó ember érdeklŒdéssel és újabb ismeretekkel gazdagodva fogja olvasni kiadvá- nyunkat. az is- meretek gyarapításával szolgáljon – mindenkinek. Olyanok is akadnak. akik csak ezután szeretnék (és ki ne sze- retné?) azt kialakítani. ami bizony manapság nem elhanyagolható pénzügyi tényezŒ. vannak olyan csa- ládok. a zöld- ségek. gyümölcs.2002_Miklos_Negyeveszak 14. hogy kinek íródott ez a könyv.2005 9:09 Stránka 5 ElŒszó A tisztelt olvasó bizonyára felteszi a kérdést. Azoknak. akik megtermelik benne az egész évi zöldség-gyümölcs szükség- letüket.11. hogy néhány jó tanáccsal. akiknek már van háztáji kertjük. Reméljük tehát. a megfelelŒ gyümölcssövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. akinek a mai rohanó világban a pihenést. azért. 5 . kikapcsolódást szolgálja.

11.2002_Miklos_Negyeveszak 14.2005 9:09 Stránka 6 6 .

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 7 Tél 7 .

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 8 8 .

2002_Miklos_Negyeveszak 14. hanem többfélébŒl egy keveset. – egy méter távolságra ültethetŒ a törzses ribiszke és az egres. illetve a vízcsap helyét.5 méternek felel meg. árnyékmentes terület legyen. Ne feledjük el bejelölni a már meglévŒ. valamint a piros és fehér ribiszkebokrok. ringlókat. hogy kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. de igyekezzünk többé-kevésbé izolálni a díszkerttŒl. ha nem csupán néhány zöldség. A zöldséges esetében vegyük figyelembe. a kút. kajszibarackot. Az a jó. il- letve az északi széleken helyezzük el. s víznyerési lehetŒséghez. az Œszibarack és a birs helyét. hogy a talaj minŒsége a lehetŒ legjobb és könnyen mıvelhetŒ. zöldséges és a néhány szŒlŒtŒke mellé jelöljük be a késŒbb építendŒ szerszámkamrát. hogy a gyümölcsfák a háztáji kert legmagasabb növé- nyei. A jószomszédi viszony megtartása érdekében arra is ügyeljünk. téli tá- rolásra és befŒzésre egyaránt jut annyi. mert akkor friss fogyasztásra. hogy a szomszéd kerítésétŒl milyen távolságra ültetjük az egyes gyümölcsfajokat. ezért az árnyékvetésüket is figyelembe kell venni.és gyümölcsfélét termelünk. esetleg évek múlva kivágni a szépen fejlŒ- dŒ fát vagy bokrot. Íme néhány jó tanács: – a kerítéstŒl ötven centire kerülhetnek az alacsony egres-. Azok járnak el helyesen. így késŒbb nem kell átültetni. – legalább másfél méterre kerüljön a kerítéstŒl a terebélyes bokrot ne- velŒ fekete ribiszke.vagy négyfŒs család folyamatos ellátásához szükség van.2005 9:09 Stránka 9 Tervezzük meg a háztájit A háztáji kertekben elsŒsorban az önellátásra kellene berendezkedni. Jegyezzük meg. majd a zöldséges helyét. Tart- suk szem elŒtt. Ilyen méretaránynál már akár minden bokrot. 1:50-hez. s a jövŒben is megtartandó fá- kat. az eset- 9 . Erre a célra jól megfelel a milliméterpapír. Jelöljük be a gyümölcsös. azzal kombinálva jelölhetjük ki. fát külön is fel- tüntethetünk. ennél a papíron minden cm a valóságban 0. A zöld- ségest a gyümölcsös csatlakoztatva. – a kerítéstŒl két méterre jelölhetjük ki a törpe és a gyenge növekedésı alanyra oltott almafák. ha a gyümölcsfákat a déli.11. bokrokat. majd a szilvákat. – három méterre ültessük a közepesen erŒs növekedésı alanyokon lévŒ almafákat. A beültetendŒ telekrŒl készítsünk pontos raj- zot. amennyire egy három. BŒséges termés esetén még a piacra is jut. komposzttelephez essen közel. A gyümölcsös. A rajz méretaránya lehet pl. akik a zöldség.és gyümölcstermesztésre fenntartott területet elŒbb megtervezik és csak utána ültetnek-telepítenek.

A cseresznyébe meggy és fordítva. hogy egyes fákra milyen fajták olthatók. hogy egy jövendŒbeli kerttu- lajdonos nem lehet mindjárt tapasztalt szakember. Ültessünk még meggyet. Tegyük hozzá. A sövény jó területkihasználást garantál. piramisban) néhány tŒ szamóca is. Helyszıke ese- tén sem kell lemondani a változatosságról. hogy késŒbb összefüggŒ gyümölcsfalat adjanak. Egyetlen háztáji kertbŒl sem volna szabad hiányoznia az almának. Hasonlóan fontos a ter- mesztendŒ fajok és fajták. a meggy- be cseresznye is kerülhet. málnát a kerítés mellé vagy sövénynek. tüskétlen szedret erŒs és magas támrendszer mellé ültessünk. Egyébként a cseresznyét ne a kertbe. legalább egy kajszifa. melyet katlankoronával célszerı kinevelni. RibiszkébŒl és köszmétébŒl inkább törzses faalakot vá- lasszunk. Nyá- ri. ráadásul jó porzófajtát kínálhatnak a bŒ hozam megalapo- zásához. nemes birset. fekete berkenyét. Az ilyen fák esetében a vegyszeres védekezésre sokkal jobban 10 . szilvát (a nyirkosabb kertrészbe). hiszen egy-egy fára több fajta is ráoltható. Almafára nyári. könnyen ápolható. A termŒkaros or- só már a második-harmadik évben ad kóstolót. Igaz. Az ilyen fák nem csupán helytakarékosak. és ne feledkezzünk meg a bo- gyósokról sem. néhány Œszibarack. ám a laboratóriumi vizs- gálatot a tapasztalat sem pótolja.2005 9:09 Stránka 10 leg létesítendŒ melegágyat és a hozzájuk vezetŒ utakat. vízháztartásából. Ha ez megvan. ElŒbb vegyünk talajmintát és végeztessük el a laboratóriumi vizsgálatokat. és szép gyümölcsöt nevel. A diófát pedig az udvarba ültessük. Legyen persze a kertben (síkmıvelésben. a negyedik-ötödik évben pedig termŒre fordul. Az utóbbi a szŒlŒ mellé is kerül- het.11. hogy a hozzáértŒ gazdálkodó a talaj típusából. A háztáji gyümölcsösbe. hordókertben. még akkor se kezdjük meg a gyümölcsös telepítését. Legyen a kertben néhány körtefa (mégpedig szintén nyári. Említsük meg. Az Œszibarack az egyet- len gyümölcs. valamint az alanyok megválasztása. hanem a ház elé ültessük. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. A körtének azonban van egy érdekessége is – ráolthatunk ugyanis naspolyát. ha egészségesek. A sö- vények esetében a csemetéket olyan közel kell ültetni egymáshoz. A szilvába szintén különbözŒ szilvafajtákat olt- hatunk be. Œszi és téli érésı). a rajta levŒ növényzetbŒl sok mindenre tud következtetni. Œszi és téli fajtát egyaránt célszerı telepíteni. avagy sövénynek kellene kinevelni. de mutatósak is. Œszi és téli érésı fajták kerülhetnek. piros ber- kenyét és díszgalagonyát is. csak törpefákat volna szabad ültetni.2002_Miklos_Negyeveszak 14. mert így folyamatossá te- hetŒ a család ellátása. Œszi és téli almafajták egyaránt olthatók. mert kedveli a szellŒs helyet. Erre a célra jól megfelelnek a telkünkön már álló gyümölcsfák – persze. A körtére szintén nyári.

hiszen januárban kell fejteni azo- kat a borokat.2005 9:09 Stránka 11 oda kell figyelnünk! A házikertben egyébként igyekezzünk minél kevesebb- szer alkalmazni ezt a védekezési módszert. tapasztalatait.2002_Miklos_Negyeveszak 14. különle- ges ízéért. az feltétlenül még most végezzen próbacsíráztatást. amelyeket szándékosan hagytak seprŒn. hogy ezzel is elŒse- gítsék a savtartalom csökkenését. élezzük meg. hogy a jégbevonat letöredezzék róluk. törékeny vesszŒkben ne okozzunk kárt. Ügyeljünk azonban. Ilyenkor ellenŒrizzük a szerszámainkat. A szabadban telelŒ zöldségféléket szalmával óvjuk a száraz. egyben terveket készít- sünk az elkövetkezŒ évre.11. s így megfelelŒ tervezéssel egy évben ugyanarról a te- rületrŒl akár háromszor is takaríthatunk be zöldséget. az elvermelt zöldség felett pedig vastagítsuk meg a védŒtaka- rást. tüzetesen elolvasnia nyáron idŒszıke miatt felületesen át- lapozott folyóiratokat. A hosszú téli estéken célszerı kézbe venni a szakirodalmat. friss zöldjéért. s az ilyenkor keletkezŒ jégbevonat károkat okozhat a gyümölcsösben. Akinek gyümölcsfái vannak. hogy nem okoztak-e kárt a fák törzsén a nyulak. az átmenetileg tároló- ként hasznosított melegágyat is rakjuk körül istállótrágyával. a hibásakat azonnal javítsuk ki. zsázsát is hajtathatunk. Már most meg- vásárolhatjuk az egész évi munkához szükséges vegyszereket. Lassan készítsük elŒ a melegágyi kereteket és abla- kokat is. Aki a maga termelte. A nyugalmi idŒszak teendŒi A nyugalmi idŒszak megfelelŒ alkalmat kínál arra. akkor a rügyek jelentŒs része elpusztul. Télen gyakran van ónos esŒ. Védekezésül rázogassuk vagy ütögessük meg a fákat. mıtrágyá- kat és vetŒmagokat. annak té- len ajánlatos ellenŒriznie.vagy közönséges vöröshagymát. vagy legalább szalmával. fŒ. amire a háztartásban szüksé- günk van. metélŒ. Használjuk ki az elŒvetemény. 11 . petrezselymet. Minthogy a rügyek a nyugalmi idŒszakban is lé- legeznek valamelyest. BŒ egy nap még nem veszélyes. hogy összegezzük az elmúlt gazdasági év eredményeit. zellert. A borosgazdáknak is van teendŒjük. az ily módon keletkezett szén-dioxid nem képes el- távozni a jégpáncél alól. ha azonban a jégbevonat hosszabb ideig megmarad. Ha nincs védelmet nyújtó hótakaró. A lakásban – az ablak közelében – ilyenkor vitaminban gazdag. és a rügyek megfulladnak.és utóvetemény váltásában rejlŒ lehetŒségeket. vagy másoktól kapott vetŒmagot akarja felhasz- nálni. ke- mény fagyotól. A zöldségesben mindenbŒl termeljünk. hogy ilyesmire tavasszal ne legyen gondunk. hogy a dermedt.

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 12

A nagyobb havazások után is nézzünk ki a gyümölcsösbe, mert a hó
olyan súllyal nehezedhet a gyümölcsfák vázágaira és a vékonyabb, kevés-
bé teherbíró ágakra, hogy azok letörnek. A vastag hóréteget ezért rázogas-
suk, ütögessük le a fák ágairól.

A gyümölcsök téli tárolása

Házilag tárolni csak a téli almát és körtét érdemes. A legfontosabb sza-
bály, hogy hosszabb ideig csak a teljesen egészséges, ép, kiváló minŒsé-
gı gyümölcsöt tároljuk.
Az alma és a körte tárolására a hıvös, de fagymentes, jól szellŒztethetŒ
helyiségek alkalmasak. Az a legjobb, ha a tároló hŒmérséklete nem emelke-
dik 5 °C-nál magasabbra, és nem süllyed -1 °C alá. A körte esetében példá-
ul a 0 és a -2 °C közötti hŒmérséklet az optimális. A hŒmérséklet szabályo-
zását szellŒztetéssel és fıtéssel oldhatjuk meg. Novemberben éjjel szellŒztes-
sünk, mert akkor a nappalok még melegek, de az éjszakák már hıvösek, így
a tároló belsŒ hŒmérséklete csökken. Decemberben, januárban és február-
ban – amikor inkább a belsŒ hŒ megŒrzésére van szükség – a déli órákban
szellŒztessünk, hogy a tároló túlságosan ne hıljön le. Nagyon fontos tényezŒ
a tároló levegŒjének nedvességtartalma. Tapasztalatok alapján legked-
vezŒbbnek a 90 százalékos relatív páratartalmat tartjuk. A magasabb légned-
vességnél ugyanis az alma és a körte könnyen romlik, míg az alacsonyabb
mellett rövid idŒ alatt fonnyadni kezd. A túlságosan nagy páratartalmon ezért
szellŒztetéssel segítsünk, az alacsonyabb páratartalmat pedig lapos edény-
be öntött víz elpárologtatásával vagy a padló és a közlekedŒutak permetezé-
sével, felöntözésével emelhetjük. Érdemes megemlíteni, hogy a tárolás kö-
rülményeire leginkább a Jonathan érzékeny.
Mivel az alma és a körte könnyen felveszi más termények, így pl. a sa-
vanyú káposzta, fokhagyma, vöröshagyma stb. szagát, ezeket ne tároljuk
velük együtt.
A tárolt gyümölcsöt legalább kéthetente válogassuk át, a romló, puhu-
ló példányokat szedjük ki és használjuk fel.

A zöldségfélék tárolása

Csak egészséges, beérett zöldséget tároljunk. MindenbŒl a közepes
nagyságú a legjobb. A túl nagynak magas a víztartalma, laza a szöveti szer-

12

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 13

kezete, ezért hajlamos a romlásra. A nagyon kis példánynak viszont a mé-
retéhez képest nagy a felülete, ezért aránytalanul sok vizet veszít, és így
hamarabb fonnyad. A tárolásra szánt zöldséget a fagyok beállta elŒtt szá-
raz, csapadékmentes idŒben kell szedni. Leggyakrabban a pincében táro-
lunk. Erre az olyan pince a legalkalmasabb, amely szellŒztethetŒ, és ahol
a gyökérzöldségek 1–3 °C körüli hŒmérsékleten tárolhatók. Fontos, hogy
fertŒzésmentes és tiszta legyen. A pincében ládába rakva, homokban (le-
hetŒleg folyami homokban) rétegezve is tárolhatjuk a zöldséget. Ha nincs
pincénk, akkor védett teraszon is eltartható a zöldség. Azzal persze szá-
molni kell, hogy a nagy hidegben (-11–13 °C-on) zöldségünk megfagy. Ha
teraszon tárolunk, akkor nagy, legalább 50–60 kilogramm befogadóké-
pességı ládát válasszunk, mert a homoknak is kell a hely. A ládát mos-
suk tisztára, szárítsuk meg, béleljük ki vastagabb polietilénfóliával, majd
öntsünk az aljára 12–15 cm vastagságban tiszta homokot. A gyökérzöld-
séget homokkal váltakozva ebbe rétegezzük úgy, hogy felül és az oldalfa-
laknál is kb. 10 cm homok legyen, mert erre a nagyobb hidegben szükség
van. Végül fóliával takarjuk le a ládát. Amikor a hŒmérséklet 0 °C alá süllyed,
a ládára, illetve a ládák közé szigetelŒréteg gyanánt helyezzünk hullám-
papírt, régi pokrócot vagy vastagabb ruhadarabokat. Egy átlagosan hideg
télen így akár márciusig is megŒrizhetŒ a zöldség.
A káposztaféléket prizmában is tárolhatjuk. A prizma nem más, mint
egy kb. 20–30 cm mélyen a földbe süllyesztett, de nagyobb részben föld
feletti tároló. A burgonya és a gyökérzöldségek tárolására vermet is készít-
hetünk. A verem készítésére olyan területet kell kiválasztanunk, amely nem
mélyen fekvŒ, ahol nem jön fel a talajvíz s észak-déli fekvésı, ilyen fekvés-
ben ugyanis kisebb lesz a tavaszi fölmelegedés. A verem 80–100 cm szé-
les és 50–60 cm mély legyen. Hosszát aszerint válasszuk meg, hogy mennyi
terményt akarunk benne tárolni. A veremben jó, ha talajhŒmérŒt helyezünk
el. Így a takarás megbontása nélkül is megállapíthatjuk a belsŒ hŒmér-
sékletet, s tudjuk, hogy növelnünk vagy csökkentenünk kell-e a takaróré-
teget.
A burgonya veremben, prizmában, pincében egyaránt jól tárolható.
KedvezŒ számára a 4–5 °C-os hŒmérséklet. Óvni kell a lehıléstŒl, mert
életfolyamatai már 3–4 °C fok alatt annyira lelassulnak, hogy a kemé-
nyítŒbŒl keletkezett cukrot már nem tudja tovább bontani, ezért édes-
kés ízı lesz. Ezt a megédesedett burgonyát nevezzük fagyott burgonyá-
nak. Ha csak kismérvı az édesedés és a burgonya ép, akkor valójában
nem fagyott meg. Ilyenkor 10–15 °C-os hŒmérsékletı helyiségben egy
hét alatt ellélegzi a keletkezett cukrot, és étkezésre ismét alkalmassá
válik. Ha a burgonyát meleg pincében tároljuk, akkor a kívánatosnál ha-
marább kezd csírázni. A csírákat ilyenkor kéthetenként törjük le, mert

13

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 14

különben a gumó nagyon hamar ráncosodik, nagy lesz a súlyvesztesé-
ge, és hamarabb kezd romlani.
A vöröshagymát régen szellŒs kamrában, vagy padláson koszorúba fon-
va, felaggatva tárolták. Ma inkább jól szellŒztethetŒ kamrában, ritka szö-
vésı, szellŒs zsákokban vagy rekeszekben helyezzük el. A pince kevésbé
jó, mert ott általában túl nagy a páratartalom, így a hagymát könnyebben
támadja meg a baktériumos rothadás. Jegyezzük meg, a vöröshagymának
sokkal szárazabb tárolási körülmények kellenek, mint más zöldségfélék-
nek. KedvezŒ számára a -3–0 °C közötti hŒmérséklet. Mivel ezt háztáji kö-
rülmények között csak nehezen lehet megvalósítani, arra törekedjünk,
hogy a tárolóban minél kisebb legyen a hŒmérséklet. Ebben az éjszakai
szellŒztetés is segít.
A fokhagyma is hasonló körülményeket igényel. A karfiol és a kelbim-
bó viszont már nehezen viseli el az ilyen egyszerı tárolást, eztért inkább
gyorsfagyasztott állapotban ajánlatos Œket eltenni.

A gyümölcsfák metszése
A háztáji gyümölcsösben az egyik legtöbb fejtörést, gondot okozó mıve-
let a metszés. Magáról a metszésrŒl a szakemberektŒl is nagyon sok és
sokféle véleményt lehet idézni. Nézzük például Tukey meghatározását: „A
metszés lényegében egyszerı eltávolítása valamely hajtásnak, ágnak vagy
más növényi résznek... A metszés célja kettŒs:
– a fa alakítása azon célból, hogy a legjobb gyümölcsbŒl a legnagyobb
mennyiséget tudja teremni és
– a fa termését úgy szabályozza, hogy az rendszeresen, évente vagy kö-
zel évente jó színezŒdésı, méretı és egyforma gyümölcsöt hozzon...
A metszést nem lehet önmagában szemlélni. Egyensúlyban kell legyen
a növekedési feltételekkel, éghajlattal, tápanyag-ellátottsággal, fajtatulaj-
donságokkal és a fa növekedési erélyével.”
MielŒtt hozzáfognánk a metszéshez, nem szabad elfelejteni a mindig is
érvényes alapszabályt: ha azt akarjuk, hogy sok termés legyen, akkor hosszú-
ra metszünk, ha viszont a hajtásképzés a célunk, rövidre kell metszenünk.
Hosszúra metszéskor a vesszŒnek csak a csúcsát, hosszának kb. egy-
harmadát távolítjuk el. Középhosszú metszésnél a vesszŒ felét, rövidre met-
szésnél pedig a vesszŒ vagy hajtás kétharmadát vágjuk le.
A metszést sohasem szabad túlzásba vinni. A túlmetszett fa koronája
elsırısödik, benne sok vízhajtás képzŒdik, biológiai egyensúlya megbom-

14

Különbséget kell tenni a visszametszés (!) és a ritkítás (!) között. Visszametszéskor a növényi részekbŒl csak egy darabot vágunk le. A zöldmetszést vegetációs idŒszakban végezzük. A koronaalakító metszéssel mindig az adott viszonyoknak megfelelŒ ko- ronaformát képezzünk. szilvánál stb. valamint a talajviszonyok a munkát lehetŒvé teszik. Az Œszibarackot évente termŒre kell met- szeni. ha a hŒmérséklet -5 °C felett van. Nagyon fontos a metszés idŒpontja. a lombhullás és rügyfakadás között. teherbíró korona kialakítására. vagyis fenntartó metszésére van szükség. egyensúlyba hozni. mint a ritkítás. Nyugalmi idŒszakban. a fenntartó metszés két-három évenkénti koronaritkítást jelent. Amennyiben nem koronás oltványt. Ez egész télen át végezhetŒ. A metszés módjával annak célját határozzuk meg. TermŒre metszés A koronaalakító metszés után a gyümölcsfák túlnyomó részét nem kell többet metszenünk. akkor késŒbb csak a fák termŒre. Ha kellŒ gondot fordítunk a fiatal gyümölcsfák felne- velésére. fás és zöldmetszést különböz- tetünk meg. hogy a nyugalmi vagy a vegetációs idŒben kerül-e sor a metszésre. Aszerint. mivel a fiatal fát minél elŒbb igyekszünk termŒre fordítani.2002_Miklos_Negyeveszak 14. 15 . A visszametszés mindig több hajtásképzéssel jár.11. a környezet adottságait – a fa koronáját alakítjuk ki. ak- kor a törzsmagasságot is alakító metszéssel határozzuk meg. Metszés és ritkítás Alakító metszés Segítségével – figyelembe véve a gyümölcstermŒ növények biológiai. Az almánál. Ezzel a met- széssel az átültetett (faiskolában kitermelt) fa gyökérveszteségét kell a fa koronájának kisebbítésével összhangba. ha a csapadék-. fás metszésrŒl beszélünk. ökológiai tulajdonságait.2005 9:09 Stránka 15 lik. hanem suhángot telepítettünk. míg rit- kításkor teljes hosszában az egészet eltávolítjuk. a szellŒs. Napjainkban a koronaalakító metszés ideje lerövi- dült. körténél.

11. hogy a korona ne váljon sırıvé. Ezt a koronaformát suhángból vagy koronás csemetébŒl nevelhetjük ki. mert itt több a rejtett rügy. A termŒkaros orsónak nincsenek ágemele- tei. hanem 2–3 év alatt ifjítjuk a fát. A termŒkaros orsó csigalépcsŒsze- rıen elhelyezkedŒ ágrendszerének Legfontosabb a telepítést követŒ elsŒ ta- vázlata (Fejes nyomán) vaszi metszés. A termŒkaros orsó A kiültetett csemetéket nevelnünk kell. és a belsŒ ré- szek felkopaszodnak. sérült. hogy sok gyökér. hogy könnyen kezel- hetŒ. Az ágak a gyümölcsfa sudarán körkö- rösen.2005 9:09 Stránka 16 Koronaritkító metszés Azt. Fontos. A teljes ifjításkor az ágakat az elágazásoknál vágjuk le. nincs jelentŒsége. Ha suhángot telepítettünk. Amennyiben az ágakon nincs elegendŒ fiatal hajtás. TermŒkaroknak nevezzük a vízszintes vagy az ahhoz közeli szögben álló vázágakat. minél egyszerıbb termŒfelületet nyerjünk. Így elérhetŒ. részleges ifjítás- ról beszélünk. ElŒször is a többszörösen elágazott vázágvégeket és a száraz. hogy kialakuljanak azok a termŒrészek. amelyekbŒl virág és gyümölcs képzŒdik. A háztáji gyümölcsösben az egyik legcél- szerıbb faalak a termŒkaros orsó. vesszŒ maradjon sértetlenül. s koronájában sok vízhajtást nevel. ritkító metszés segítségével érjük el. beteg hajtásokat vágjuk ki. 16 . hogy a fa vegetatív felülete elegendŒ legyen az életmıködéshez. A teljes ifjításnak ma. Ifjító metszés Megkülönbözetünk teljes és részleges ifjítást. mikor néhány év alatt termŒre tudjuk fordítani a gyümölcsfákat. A nevelés évei alatt arra kell törekednünk.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Ilyenkor nem egyszerre. Az ifjítás szükségessé- gét a fa azzal jelzi. A termŒgallyakat felkopaszodásuk esetén egészséges termŒnyársra vagy termŒrügyre metsszük vissza.vagy tŒsarjat hoz. A beárnyékolt részeken a termŒrügyek nem tudnak kialakulni. hogy a visszamaradt ágrészeken minél több ág. spirál alakban helyezkednek el.

Ügyeljünk rá. amelyekbŒl a következŒ évben termés képzŒdhet.2005 9:09 Stránka 17 akkor azt a törzsmagasság felett 5–6 rügyre vágjuk vissza. azaz koronába metsszük. A második évben fejlŒdött vesszŒket a nedvkeringés megindulásakor szintén kötözzük le. hogy azok egyenesek legyenek. A vesszŒkön a második nyáron átmeneti termŒrügyek alakulnak ki. amikor a vesszŒk már nem olyan merevek. hanem vízszintesen kötözzük le Œket. A harmadik évben még egyszer szükség lehet a fŒ vezérvesszŒ visszamet- szésére. hogy a végálló rügy a szemzés helyével ellenté- tes legyen. Ha viszont nem elég fejlettek. A törzsmagasság általában ne haladja meg a 70 cm-t. A termŒkaros orsófák vesszŒit már a második évben vízszintesen kö- tözzük le. KésŒbb az A B A termŒkaros orsó helyes (A) és helytelen (B) lekötözése (Feje–Brunner–Horn nyomán) 17 . Az elsŒ évben a termŒkaros orsó további metszést már nem igényel.11. hogy a vesszŒket ne ívesen hajlítsuk. akkor tavasszal – rügyfakadás elŒtt – az ol- dalvesszŒket kétharmad részükig vágjuk vissza. hogy az oldalvesszŒk végálló rügyei kifelé álljanak. Koronás csemete esetén a fŒ vezérvesszŒt visszametsszük. mert ha magasabbra nŒ. megnehezíti a szüretelést. A végleges magasság lehetŒleg ne haladja meg a 3 métert. Ügyelnünk kell arra. mint a nyugalmi idŒszakban. akkor azt is kötözzük le vízszintesen. akkor már nem vágjuk vissza. ha- nem úgy. mégpedig úgy. mégpedig áprilisban.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A lekötözést a talajba vert cövekhez rögzítve végezzük. A vezérvesszŒ visszametszésével egyi- dejıleg a korona belsejébŒl tŒbŒl távolítsuk el az esetlegesen elŒtörŒ fattyúvesszŒket. Ha az oldalvesszŒk fejlet- tek.5–3 m-t. Ha viszont a sudár már elérte a 2. A második évben a fŒ vezérvesszŒt a rügyfakadás elŒtt ismét vissza- metsszük. A vissza- metszés mértékét a fejlettsége határozza meg. a gyengén fejlŒdŒket na- gyobb mértékben vágjuk vissza. Az erŒsen fejlŒdŒ vesszŒket kevésbé.

70–80. mivel a termés súlya az ága- kat úgyis vízszintesre kényszeríti. Az elsŒ évben fejlŒdŒ virágrügyeket távolítsuk el. A ter- més súlya miatti kidŒlés megakadályozására a fáknál egyedi karózást. ám a faisko- lából elágazásokkal kikerült oltványok korábban fordulnak termŒre. a sudár vezérvesszŒje a sudár vezérvesszŒjét helyettesítŒ oldalvesszŒ vázágak A karcsú orsó álsudaras nevelése (Gautier nyomán) 18 . akkor egyáltalán nem kell visszametszeni. amelyek fiatal hajtásképleteken teremnek. A termŒka- ros orsóval közös vonása az egyetlen központi tengely és az ezen spiráli- san eredŒ ágrendszer. A gyenge növekedésı „alany-nemes” kombinációkból és az olyan fajtákból. A sırın állókat rit- kítsuk ki. ha gyengék. neveljük a karcsú orsót.2002_Miklos_Negyeveszak 14. hogy a feljebb álló fiatal vesszŒket hozzájuk köthetjük. az elágazókat pedig 30 cm-rel a legfelsŒ használható elágazás felett metsszük vissza. mert a túl ko- rai terméskötŒdés a fa fejlŒdése szempontjából nem elŒnyös. Ezek ugyanis termŒre fordulás után már a földre hajolnának a gyümölcs súlya alatt. Az idŒsebb ágak késŒbb annyira megerŒsöd- nek. Ha az oltvány elágazása ideális. kivéve. Támrendszer mellett telepíthetünk suhángot is. A megfelelŒ helyzetı elágazásokat ál- talában nem kell visszametszeni. vagy egyszerı huzalos megoldást alkalmazhatunk. így tehát a fa kúp alakú.2005 9:09 Stránka 18 idŒsebb ágak rögzítésére már nem lesz szükség. koronaformája. A karcsú orsó A karcsú orsó az almatermésıek faalakja.11. Telepítés után az elágazás nélküli oltványokat kb. A 40–50 cm-nél alacsonyabban elhelyezkedŒ elágazásokat viszont rendsze- resen tŒbŒl távolítsuk el. Az ágak alulról felfelé haladva rövidülnek.

Ilyen- kor hajtás. harmadik évben a fa további nevelése a csúcsi dominan- cia erŒsségétŒl. Ez azt jelenti. A katlan alakú korona A katlankorona egyetlen ágemeletbŒl álló. mert a felszálló nedváramot több egyenrangú ol- dalvázág és az ezeken elhelyezkedŒ mellékvázágak között képes megoszta- ni. hogy a koronabelsŒ jobb megvilágítása révén fokozódik az asszimilációs tel- jesítmény. A katlankorona alkalmazását egy-egy gyümölcsfaj fokozott fényigénye is indo- kolhatja. hogy a korona elágazása felett a sudarat tŒbŒl eltávolítjuk. Ez az Œszibarackra és a kajszira különösen érvényes. hogy a végálló. hogy egy oldalágra vagy egy oldalvesszŒre metsszük vissza. A sudár visszametszésének legalkalmasabb ideje június. vagyis elsŒsorban a fajta tulajdonságától függ. hanem egy alat- ta lévŒ oldalvesszŒt hagyjunk meg. az oldalvesszŒket pedig arasz- nyira – 2–3 rügyre – visszavágjuk. de meredek felsŒ vesszŒket kötözzük le. hogy a legmagasabban álló termŒrész is jól elérhetŒ legyen. harmadik évében – az oldalelágazások továbbnevelésekor – a fa kúp alakját. valamint az alsó és felsŒ koronarészek közötti egyensúly megtartása lesz a feladatunk. a sudárneveléskor az oldalvesszŒre tör- ténŒ metszést alkalmazzuk. A fa teljes kifejlŒdése után az állandó ritkítás. koronás csemetékbŒl alakítsuk ki. Visszametszéskor az alsó részeket hosszabbra.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Lényegében többsudaras koronának is felfogható. Ezt lehetŒleg – a kívánalmaknak megfelelŒen – 40–70 cm törzsmagasságú. tehát belterjesebb jellegı ko- ronaformák valósíthatók meg.és vesszŒritkítást végezzünk. vesszŒket távolítjuk el. s ez 60–75 százalékban a terméshozás javára használódik fel. sudár nélküli koronaforma. A katlankorona az Œszibarackfa egyik legelterjedtebb koronaformája.2005 9:09 Stránka 19 A második. az alsó és a felsŒ elágazások közötti egyensúlyt kell fenntartani. A belterjesítés szempontjából a katlan alakú korona azért is hatékony. Amennyi- ben a fa csúcsi dominanciája erŒs. Kísérletek bizonyítják. Ezt úgy érhetjük el. Vigyázzunk arra. A megtartott. ezáltal mérsékelve a növekedési erélyt. hogy segítségével alacsonyabb fák. A nevelés má- sodik. fejlett 19 .11. a felsŒket rövidebbre kell meghagyni. vagy támasszuk ki! A negyedik évben a fa magasságát oly mértékben korlátozzuk. melynek során a meredek és fŒként a sudárral konkuráló hajtásokat. Vagyis a sudár erŒs növekedésének gyöngí- tése céljából ne a sudár vezérvesszŒjét neveljük tovább. mégpedig úgy. ak- kor ezeket csak tavasszal metsszük meg. ifjítás. Ha a megfelelŒen erŒs vesszŒjı csemetéket már Œsszel kiültettük.

a másodrendı hajtásokat pedig alapi rügyre metsszük vissza. erŒsségük szerint visszametsszük. A ter- mŒvesszŒk a mellékvázágakon. A helyesen nevelt Œszibarackfák koronája a negyedik évben teljesen kialakul. A meredek hajtásokat. hogy kat- lanformát akarunk kialakítani. Ilyenkor már a termŒvesszŒket is meghagy- hatjuk. hogy növekedési erélyétŒl függŒen a 6 vezérvesszŒt felére vagy harmadá- ra metsszük vissza. különben hamar fel- kopaszodik. A továbbiak- ban az Œszibarackfát rendszeresen kell metszeni. illetve azok termŒgallyazatán fejlŒdnek. gyengén terem és idŒ Jól kialakított Œszibarackfa a 4. A suhángot a kívánt törzsmagasság felett 15–20 cm- rel. amelyekbŒl vázágat szándékozunk nevelni.11. hogy a fák késŒbb összefonódjanak és összefüggŒ fa- lat adjanak. hogy azokat a vesszŒket. A törzs- magasság 40–70 cm közötti lehet. A mi körülményeink 20 .2005 9:09 Stránka 20 rügy kifelé nézzen. Lényege: a csemetéket olyan közel ül- tetjük egymáshoz. A második évben a koronás csemeték alakítását úgy kell folytatni.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Többféle sövényrendszert alakítottak ki. A következŒ évben 3 vesszŒt kell úgy kiválasztani. Ennek érdekében a befelé törŒ vesszŒket tŒbŒl vágjuk ki. év tavaszán elŒtt elpusztul. vesszŒket eltávolítjuk. Így elágaztatva a továbbiakban már 6 vázágat nevelhetünk. (Mohácsy–Gyúró nyomán) A Palmetta-sövény A háztáji és az újonnan alakítandó gyümölcsösökben sövényként igye- kezzünk nevelni a gyümölcsfákat. A harmadik évben már megmutatkozik a termés. miközben nem feledkezünk meg arról. A harmadik évben (katlanformára törekedve!) tovább folytatjuk a váz- ágak megfelelŒ alakítását. a negye- dik évben pedig már számottevŒ gyümölcsöt hoznak. Túlságosan sok termŒ- rüggyel azonban ne terheljük meg a fiatal fákat. hogy elkerüljük a vázágak örvös elhelyezkedését. Ezeken az oldal- vázágak és a termŒgallyazat fejlŒdését a következŒ években úgy érjük el. majd eze- ket 40–60 cm-es hosszúságban külsŒ állású rügyre kell visszavágnunk.

a vezérkarok szöge pe- dig 30–45 fokos legyen. A többi vesszŒt. összhosszuk kétharmadára metsszük vissza. vagy ha túl gyengék (30 cm alatt). Minél erŒsebb növekedésı a fajta. mind a közpon- ti tengely továbbneveléséhez olyan alkalmas rügyek maradjanak. Ez az alma és a körte sövényformája.2002_Miklos_Negyeveszak 14. annál kevésbé kénysze- rítsük vízszintesbe. A metszés ez évben is a központi tengely és a vázka- cm 70 100 80 A Palmetta-sövény támrendszerrel 21 . amelyet Olaszországban fejlesztettek ki.2005 9:09 Stránka 21 között a Palmetta-sövényt érdemes alkalmazni. Legjobb. s minél gyöngébb növekedésı. hogy mind a sor irányában. ha a nevelést el nem ágazott suhánggal kezdjük. Ehhez kell ugyanis rögzítenünk a sövény irányát és a vázkarok hajlásszögét.11. amelynek alsó huzalja a talajtól 80–100 cm-re legyen. a törzsmagassága 60 cm. A harmadik tavaszon már mindenképpen kell a támrendszer. annál inkább közelítse meg a víz- szintest a vázág. egyet pedig ve- zérvesszŒnek a központi tengely továbbnevelésére. Telepítés után a suhángot a kívánt törzsmagas- ság fölött úgy vágjuk vissza. ame- lyekbŒl ezután kinevelhetjük a két sorirányú vázágat és a vezérvesszŒt.és tŒtá- volsága 3. Az oldalelágazásra szolgáló rügyek és a majdani vezérvesszŒ kialakítá- sára szolgáló rügy között hagyjunk körülbelül 10 cm-es távolságot.5–4 méter. A telepítést követŒ második tavaszon az elŒzŒ évben fejlŒdött vesszŒk közül válasszunk ki egyet a sorirányú vázág kinevelésére. tŒbŒl távolítsuk el. A fŒ és oldalvezéreket. különösen a konkurenseket. Sor. Kialakításához középerŒs alanyon álló oltványokat használhatunk fel. ha túl hosszúak (cca 60 cm felett) és nem ágazódtak el.

Bizonyos idŒ után szükségessé válik a vázkaron a már halbordásan álló termŒlapok ifjítása.2005 9:09 Stránka 22 rok továbbnevelését szolgálja. megvilá- gítottsága és termŒképessége közti egyensúly biztosítva legyen. ugyanis a vázágakon úgynevezett „halbordás” szerkezetet kell kialakítanunk.és tŒtávolsága 3 x 1.11. amelyek a termést hordozzák. illetve a következŒ ágemeleteket. körülbelül 60. folyamatosan alakítsuk ki a második. belterje- sebb változata. szem- ben a hagyományos Palmetta 3–3. Sor. hogy az alsó ágemeletek a módosított Palmetta esetében ne kövessék a huzalok vízszintes vonalát.2002_Miklos_Negyeveszak 14.8 m körül van.4 m-es magasságával. A sajátos nevelésmódnak köszönhetŒen közöttük több eltérést is megfi- gyelhetünk.5 vagy 3 x 2. Így a sö- vény nem sırısödik el és nincs szükség téli metszésre.7–2. hogy a kisebb területı háztáji kertekben a gyengébb növekedésı alanyok alkalmazásának köszönhetŒen lehetŒség van az ül- tetvénysırıség jelentŒs növelésére. ElŒnye. majd 45 és végül 30 cm-re csökkentjük az ágemelet távolságát a hasonló távolság- ban elhelyezett oszlopos támrendszer huzalemeleteinek segítségével. Mindezt azért alakítjuk így. A vezérvesszŒt a második ágemelet kialakulása végett kell megmetsze- nünk. E sajátos neve- lésmód jegyei a következŒk: alulról felfelé haladva. azaz a negyedik és az ötödik azonban már vízszintes. hogy az alsó és a felsŒ koronarészek növekedése. erŒsebb metszése. Ügyeljünk arra. halgerinchez hasonló oldalelágazásoknak (a vezérvesszŒk oldalrügye- inek kihajtásából képzŒdnek) kell lenniük. Ha a fajta nehezen ágazik el. kivéve a sudár visszametszését. amelyet fŒleg az almástermésıek számára alakítottak ki. A kívánt magasság elérését követŒen a vezérvesszŒt tŒbŒl eltávolítva. a második körülbelül 30.és fŒ vezéreket. akkor meg kell metszenünk az oldal. Magassága 2. hanem alattuk indulva a sudá- ron az elsŒ ágemelet 45. miután az oldalvesszŒk le- kötözése révén az alsó emeletet már termŒre fordítottuk. de a sorok közötti tá- volságot 2 m-re is csökkenthetjük.5 m lehet. Ezeken ugyanis a halbordák- hoz. A módosított Palmetta A módosított Palmetta a hagyományos Palmetta speciális. a harmadik pedig hoz- závetŒlegesen 25–15 fokos szöget zárjon be a vízszintessel. A két legfelsŒ emelet. A következŒ években hasonló elvek szerint. A sudármetszéskor a gyenge növekedésı oltványnál az adott ágemelet távolságához – illetve a törzsmagassághoz – ne feledkez- 22 . A két emelet között legalább 80–100 cm távolság legyen. befejezzük a Palmetta nevelését.

az egyszerı gondozhatóság és a könnyı kézi szüret. VégsŒ soron körülbelül 2. A módosított Palmetta vitathatatlan elŒnye az áttekinthetŒ szerkezet.11. illetve a suhángot. akkor csak 2–3 darab hajtást hagyjunk meg. az erŒsnél 15–20 cm-t hozzáadni. ha viszont csökken (és fokozni akarjuk). cm 30 45 50 60 85 A módosított Palmetta (Stark nyomán) 23 . Ha erŒs a növekedési hajlam (és csökkenteni akarjuk). azaz az ötödik emelet felett a sudárvesszŒt ne (!) távolítsuk el. s ott visszametszeni a sudarat. ha- nem az oldalágak felett tenyérnyire metsszük vissza. illetve csökkenté- sére szolgálhat. akkor 5–6 da- rab. A leg- felsŒ. akkor az 5 ág- emeletet viszonylag rövid idŒn belül.2005 9:09 Stránka 23 zünk meg 7–10. Ha megfelelŒ növekedés és jó tápanyag-ellátottság esetén egy-egy eme- let indításához másodrendı hajtásokat is felhasználunk. illetve újrane- velt ágrendszer-csoport a növekedési erély fokozására. akár 3 év alatt is felnevelhetjük. Így a sudárhajtás el- ágazik. fokozatosan leváltott.75 m magasságban e többsudaras.2002_Miklos_Negyeveszak 14. és fokozatosan 3–6 ágúra is nevelhetjük.

Ha egy- szerı támrendszert választunk. valamint a termŒgallyakat ki kell ritkítanunk vagy szükség szerint vissza kell vágnunk. Fontos. A sövény kialakításának és kezelésének megkönnyítése céljából ésszerı elŒbb támrendszert telepíteni. a vázkarokat pedig évenkénti ritkító metszéssel fokozatosan 60 cm-es távolságra ritkítsuk. A koronás olt- ványnak viszont csak a sudarát kell 1/3-ára vagy 1/4-ére bekurtítani. 24 . és a vízszinteshez viszo- nyítva 15–30 fokos szögben laza kötéssel rögzítsük a támrendszer huzal- jához. A vázkarokat 30–40 cm távolságra célszerı kinevelni. akkor ássunk be 60 cm mélyen 150 cm-es faoszlopokat. koronasırítŒ termŒkarok közül a fejlettebbeket tŒbŒl távolítsuk el. Lényege az alacsony (50–70 cm) törzsön kialakított. egy sávban elhe- lyezkedŒ sudaras koronaforma. Ez nagy termések alkalmával elejét veszi az ágak letöredezésének. majd a kiálló 90 cm-es rész tetejére feszítsünk egy sor 3. illetve a megfelelŒ gyümölcsméret kialakulását és a tökéletes színezŒdést szolgálja. 120 és 180 cm magasságban rozsdamentes huzalt feszítsünk.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Ágemeletei nem válnak el élesen egymás- tól. mert belŒlük korábban kialakítható a termŒterület. hogy a fŒ vezérvesszŒ mellett elŒtörŒ iker-. hogy ennek milyen fontos szerepe van a vázkarok távolságá- nak szabályozásában (rövid visszametszés esetén sırıbben. A következŒ évben mindig csak a fŒ vezérvesszŒt vágjuk vissza. a hosszúnál ritkábban helyezkednek el a vázkarok). A termŒkarok többszö- rösen elágazó csúcsi részeit. de az utóbbiak elŒnyösebbek. amíg a Hungária-sövény el nem éri a 250 cm-es magasságot. Igényesebb támrendszer esetén a tartóoszlopokra 60. A sorra merŒleges állású vesszŒket természetesen tŒbŒl le kell vágnunk. kinevelése rendkívül egyszerı és fenntartása sem igényel nagyobb mun- kát. szem elŒtt tartva. amelyet elsŒsorban az almatermesz- tésben alkalmazhatunk. Ez a folyamatos növekedést-megújulást. A meghagyott oldalsó vezérvesszŒket tavasszal a nedvkeringés megin- dulása után (április elején) óvatosan hajlítsuk le. TermŒre fordulás után az egymást beárnyékoló. de ezeket ne vágjuk vissza. mégpedig 3 x 2 méteres térállásban.11. A fŒ vezérvesszŒt mindaddig vissza kell metszeni. illetve mellékvezérvesszŒket tŒbŒl el- távolítsuk.2005 9:09 Stránka 24 A Hungária-sövény A házikertbe ajánlható gyümölcssövények közül termŒhelyi feltételeink- nek jól megfelel a Hungária-sövény. A sor irányában két oldalvesszŒt hagyjunk meg. Ültetés után a suhángot 5–6 rüggyel az elsŒ huzal fölött vágjuk el.5–4 mm vastag huzalt. Jó talaj és kielégítŒ tápanyagellátás esetén a házikertbe M 9-es alanyú almaoltványokat célszerı telepíteni. Suhángot vagy koronás oltványt egyaránt telepíthetünk.

6 0. 60 cm-rŒl 50-re.4 0.7 0.2005 9:09 Stránka 25 Ezt követŒen a fŒ vezérvesszŒt egy oldalelágazásra metsszük vissza. Az ágemeletek közti távolságot fokozatosan csökkentsük 70 cm-rŒl 60-ra. Sor.11. bár ez szükség szerint növelhetŒ. illetve a törzsmagasság kialakí- tásakor az adott ágemelet távolságához itt is 7–10 cm-t. hogy már a telepítést követŒ harmadik- negyedik évben számottevŒ termést ad. Ha gyenge növekedésı a kér- déses oltvány. fŒként M 9-en álló oltvá- nyokat használhatunk fel.5 Az Azalbert-sövény 25 . akkor a sudármetszéskor. ha viszont erŒs m 0. Az Azalbert-sövény Ezt a sövénytípust Franciaországban elsŒsorban az alma számára ala- kították ki.5 0. Mivel nálunk a Golden Delicious és a Starkrimson fajták a legkedvel- tebbek közé tartoznak – s éppen velük érték el a legkedvezŒbb eredmé- nyeket az Azalbert-sövény alkalmazásakor –. a törzsma- gasság pedig általában 50 cm legyen. érdemes megismerkedni ez- zel a sövényrendszerrel. Kialakításához gyenge növekedésı alanyon. s végül 50 cm-rŒl 40 cm-re.2002_Miklos_Negyeveszak 14.és tŒtávolsága 3-2 x 2 méter. A Hungária-sövény nagy elŒnye. s fŒleg a fiatal termŒgallyazaton gyümölcsöt hozó fajtákhoz va- ló. vagy vízszintes helyzetben lekötözzük.

hogy ez a sövénytípus esztétikus is! A Werderi-Œszibaracksövény A legismertebb sövényeket elsŒsorban az alma számára dolgozták ki. Így minden egyes fán. Így hatásosabb lesz a növényvédelem. Az oldalvesszŒket. Az utolsó emelet 2. A sövényt a kialakítás után hajtásválogatással és metszéssel gondozzuk. A Werderi-Œszibaracksö- vény tulajdonképpen egy sávban nevelt sudár nélküli alak. illetve a suhángot. melyek közül a Werderi-Œszibaracksövénnyel érdemes megismerkedni. a letermett részt egy megfelelŒ pótlóhajtásig visszametszve eltávolítjuk. Azokat a tápszívóhajtásokat is eltávolíthatjuk. a termŒvesszŒket pedig megfelelŒ távolságban egymástól ismét a fa síkjában lévŒ cövekek- hez kötözzük. a törzs vonalának síkjában. melyeket szinte termŒlapoknak is tekinthe- tünk. Az egyes ágemeleteket évenként alakítjuk ki. MegjegyzendŒ még. egy-egy fára 3-4 x 3- 4 m-es tenyészterület (1111 – 625 fa/hektár) jut. A teljes termé- sek idŒszaka az utolsó emelet kialakítása és a sudárvesszŒ eltávolítása után kezdŒdik. Az Azalbert-sövény termŒfelülete a jól elkülönülŒ ágemeletekkel – ame- lyek megvilágítása is megfelelŒ – keskeny sávot képez. akkor 15-20 cm-t adjunk hozzá. az Œszibarack termeszté- sére alkalmas sövényforma is. Németországból származik.2002_Miklos_Negyeveszak 14. hogy az elsŒ termések már az ala- kítás folyamán. harmadik évben jelentkeznek.7 m magasságban történŒ kialakítása után a sudárvesszŒt távolítsuk el. létrejön 26 .11. A visszametszéseket követŒen évrŒl évre két megfelelŒ ol- dalvesszŒt és fölötte egy sudárvesszŒt hagyjunk meg. Lényegében törzsbŒl és rövid ágakból áll. A hozamok egy félhektáros gyümölcsösben a 30–35 ton- nát is elérhetik. a második. amelyek mellett nem kötŒdik gyümölcs. Ma már azonban rendelkezésünkre áll néhány. A vázkarokat oszlopok kö- zött kifeszített – az ágemeletek távolságának megfelelŒ – öt huzal segítsé- gével neveljük. A nyári zöldmunkáknál a már ívelt helyzetben megfá- sodott vesszŒt a legutolsó kötŒdött gyümölcs tápszívóhajtásáig visszavág- hatjuk. A sövény kialakításához egy-egy fatŒ közé a sor síkjába egy-egy cö- veket verünk. ha legalább az 50–60 cm hosszúságot elérték. Az oldal- gallyazatot pedig igyekezzünk két oldalra teríteni.2005 9:09 Stránka 26 növekedésı. s ott metsszük vissza a su- darat. a vesszŒ alapi része fölé pedig pótló- hajtások képzŒdnek. Az íve- lés ugyanis növeli a termŒhajlamot. Az Azalbert-sövény mellett szól az is. s fŒleg jobbak lesznek a fényviszonyok. és ehhez íveljük le a kinevelt hosszú termŒvesszŒket. tartsuk egyensúlyban. Miután a termést leszüreteltük. vízszintesbe kötözzük.

így állíthatjuk (s ezt a gyakorlat is igazolja). hogy a szŒlŒ a nyu- galmi idŒszakban is bármikor metszhetŒ. ha arra kell fe- lelniük. hogy megfelelŒ tápanyag-ellátottság mellett és öntözésnél már az ötödik évben 15–25 tonnányi termés érhetŒ el hektáronként. hogy a szŒlŒ tavasszal korábban fakad. mind a tavaszi metszésnek megvannak a maga elŒnyei és hátrányai. A kísérletek és a tapasztalatok azt bizonyítják. A téli metszésı szŒlŒben a vágási sebek beszáradnak.2002_Miklos_Negyeveszak 14.2005 9:09 Stránka 27 a pótlóhajtások zónája. A két zó- na eltérŒ hajlásszögı hajtásai. hogy télen vagy kora tavasszal metsszük-e a szŒlŒt. A korai metszés elŒnye. tavasszal 27 .11. vegetatív és generatív növekedés cövek Werderi-Œszibaracksövény nevelése – kinevelt hosszú termŒvesszŒk leívelése (Koch nyomán) A szŒlŒ metszése Még a szakemberek véleménye is sokszor megoszlik. tehát hosszabb tenyészidŒ áll rendelke- zésére. a függŒleges pótlóhajtások és a vízszintes- be vagy az alá ívelt termŒvesszŒk nem árnyékolják egymást. Természete- sen mind a téli. és azon túl helyezkedik el a termŒzóna.

illetve hosszúcsapos vagy szálvesszŒs metszést. Nagyon kell ügyelni a terhelés helyes beállítására. le- gyezŒvel vagy szálvesszŒvel kiegészített kombinált metszési eljárás. a környezettŒl. Télen a fagyra kevésbé érzékeny fajtákat kell metszeni (Olasz- rizling. az ennek érdekében végzett te- vékenységet nevezzük megelŒzésnek. A megelŒzést és a védekezést szorosan össze kell kapcsolnunk. A legtöbb fajtánál jól bevált a rövidcsapos. akkor több rügyet kell meghagy- ni. mert a rendszeres túlterhelés a tŒkék legyengüléséhez. Mül- ler) metszését ajánlatos késŒbbre halasztani. Haszonnövényeink védelme A lelkiismeretes gazda a termesztett növényeket veszélyeztetŒ. a túlzott mértékletesség pedig kisebb hozamhoz és fagyra érzékenyebb vesszŒk fejlŒdéséhez vezet. a termelt fajták termŒképességének megfelelŒen. Leányka. Szent LŒrinc-i). ha viszont nagy hozamot akarunk. illetve kombinált vagy szálvesszŒs metszést alkalmazunk. A téli metszés hátránya. amelyeken a ráoltott fajtát több rüggyel kell meg- terhelni. ez a tulajdonképpeni vé- dekezés. mivel külön-külön egyik sem hoz tartós eredményt. hogy melyik fajta igényel rövid.és lugasmıveléshez termŒcsapos. atkák. A metszés során a tŒkén. Vannak kimondottan erŒs fejlŒdésı. A nagy fürtı. Ha minŒségre törekszünk. vírusok. a fajtától. az apróbb fürtıeknél pedig 14–18 rügyre metszhetnek. a természeti adott- ságoktól.2005 9:09 Stránka 28 nem könnyeznek a vesszŒk. rova- rok.2002_Miklos_Negyeveszak 14. 28 . A növényvédelem során a háztájiban. a majdan telepítendŒ néhány hektáros gyümölcsösben elsŒsor- ban a kártevŒk fellépését kell meggátolnunk. és el- kerülhetŒ a rügyek esetleges bevakulása is. bŒtermŒ borszŒlŒknél. Az érzékeny fajták (Ezerjó. A megterhelés az alannyal is összefüggésben van. gombák. valamint a cseme- geszŒlŒknél 10–14. Ennek nagysága függ a tŒkék erŒsségétŒl. Kor- don. Szükség lehet azonban a már jelenlévŒ kártevŒk irtására. hogy a termŒegyensúlyt biztosítsuk. TŒkemıvelésı szŒlŒben általában váltócsapos metszést végzünk. a haszon- növényeket károsító szervezetek (baktériumok. Burgundi. A háztáji szŒlŒtermelŒk négyzetméterenként általában 10–18 rügyes terheléssel számolhatnak. Ehhez tudni kell. hogy erŒsebb fagyok esetén a metszési sebeken keresztül a vesszŒk fagykárt szenvednek. akkor kisebb a ter- helés. nincsen felesleges tápanyagveszteség. illetve a termŒkarokon meghagyott rügyek számát terhelésnek nevezzük. az alanytól. a beteg növények gyógyítására is. talajviszonyoktól. dús hajtásokat nevelŒ alanyok. rágcsálók) ellen mindig is igyekezett védekezni. A meghagyott rügyek száma a termesztés céljától is függ.11.

Ennek eredményeként fáink erŒteljeseb- ben fejlŒdnek. szilvát. Azt is tud- nunk kell. Ezeket sohase hagyjuk a tala- jon. Például az. – Vegyük figyelembe technikai lehetŒségeinket. hogy a talajmıvelés ideje és módja is nagy jelentŒség- gel bír a kórokozók elleni védelemben. hogy közben a gyökereket meg ne sértsük. Jegyezzük meg tehát: csak olyan helyen vásároljunk szaporítóanyagot. kórokozók áldozatává. illetve készüljünk fel a károk elhárítására. beteg ágak. Ide tartozik a gyümölcsösben végzett megfelelŒ mélységı szántás- ásás. Kössük egy- be a talajforgatással a trágyázást. Túl sırı te- lepítés esetén gyümölcsfáink nem fejlŒdhetnek kellŒ mértékben. egészségesek s így ellenállóbbak is lesznek. sajátosságait.2002_Miklos_Negyeveszak 14. magas talajvizı területek nem alkalmasak. mert ott a kórokozók 29 . gesztenyét.2005 9:09 Stránka 29 A megelŒzésnek a háztájiban és a nagyobb gyümölcsösökben két mód- ját kell alkalmaznunk. Ne feledjük. így ugyanis egy mıvelettel a megfelelŒ mély- ségbe juttathatjuk a tápanyagokat. ne pedig Œszibarackot vagy az almafajták közül Jonathant). Ügyeljünk rá. Az ilyen helyeken ezért a kevésbé inten- zív növényvédelmet igénylŒ fajokat. ahol a növényegészség- ügyi elŒírásokat. s így sokkal könnyebben válnak a különféle kártevŒk. a megfelelŒ szabályokat betartják. gyümölcsmúmiák. ElsŒsorban arra kell ügyelnünk. hogy a kedvezŒtlen körülmények között nevelt és rosszul táplált növények ellenálló képessége lecsökken. évekig érezteti hatását. néha tán jelenték- telennek tınŒ dologra is oda kell figyelnünk. – Fontos a megfelelŒ sor. lisztharmatos ágakat ne rakjuk rŒzsébe. – Meg kell akadályoznunk a károsítók kertünkbe történŒ behurcolását.és tŒtávolság megválasztása is. ezért le- gyengülnek. s fŒleg a talajlakó kártevŒk esetében hatásos. – Nagyon fontos része a megelŒzésnek a nyesedék s a beteg ágak ke- zelése. mély fekvésı. hogy a gyümölcsfák telepítésre a fagy- zugos. A levágott. hogy az erdŒ közelében lévŒ gyümölcsösökben nyúl. így ne- hézségekbe ütközhet a védekezés is. – Tudatosítani kell. szarvas és téli araszoló (lepke) kártételével kell számolnunk. Ezzel kapcsolatban több feladatunk van. amelyek ott még nem fordultak elŒ. s az agrotechnikai mıveleteknél több. – A termŒhely megválasztásánál vegyük gondosan figyelembe az alany igényeit. a domboldalakon gyakran nincs vízszerzési lehetŒség. – Ismeretes. Ilyen helyen tehát gyü- mölcsöst ne telepítsünk. A túl ritka telepítés esetén pedig nem elég gazdaságos a vegyszeres védekezés – általában sok permetanyag vész kárba. hogy fertŒzésmentes szaporítóanyagot használjunk.11. hogy egészségesek vagy fertŒzöttek voltak-e a fa- csemeték. diót. a száraz. fajtákat telepítsünk (pl. Beteg növényekkel olyan károsítókat is behurcolhatunk kertünkbe. meggyet. s így az el- lenük való védekezést gyakorlatilag nem ismerjük. a kaparék elégetése ke- vés fáradsággal járó többletmunkát jelent. többek között a terep adottságait.

kórokozók. A mechanikai védekezés során fizikai eszközökkel gyérítjük a kár- tevŒket. katicabogarak. A levéltetveket nagymértékben pusztítják a katicabogarak lárvái és imágói. A kártevŒ rova- rok pedig befejezik fejlŒdésüket és visszatelepülnek a gyümölcsösbe. Az öveket októberig kb. mivel rengeteg levéltetvet elpusztítanak. tíznaponként kell leszednünk s elégetnünk. szaporítóképleteket fejlesztenek és újra fertŒznek. a bokros helyeken fészkelŒ pintyek. vigyázva arra. Igen sok hernyót és bábot semmisíthetünk meg a hernyófogó övek al- kalmazásával. Ma erre a cél- ra fŒleg a csomagolóanyagként alkalmazott hullámpapírt használjuk. A gyapjas. amelyek a kártevŒk túlzott elszaporodását fé- kezik. ha a fán pihenŒ rovarokat korán reggel. A papír redŒzetében. mikor még der- medtek. A termést veszélyeztetŒ molyok elsŒsorban az összeérŒ gyümölcsök érintkezési pontján károsítanak. Sajnos az utóbbi idŒben ez a védekezési módszer eléggé háttér- be szorult. közben elpusztítják a kártevŒt. a korona vastagabb ágairól a lehámló kérget fakaparóval távolítjuk el. A bundásbogarak. Hasznosságukat már régen felismerték. mohák. itt táplálkoz- nak és innen rajzanak elŒ. A fák ápolása során a törzsrŒ1. 15–20 cm széles csíkokat vágunk és ezeket a gyümölcsfák tör- zsére kötjük. lárváik itt kelnek ki. A lehullott gyümölcsök összeszedése is a kártevŒk. A lekapart kéregrészeken kártevŒk áttelelŒ bábjai. A vértetı legádázabb ellensége a vértetıfürkész. számukat egy bizonyos szinten tartják. az énekesmadarak stb. szénából fontak köteget és ezt erŒsítették a fa törzsére. Régebben szalmá- ból. zuzmók spórái fordulnak elŒ. ezért az erre alkalmas búvóhelyeket meg kell szüntetni. Ezek a kis hártyásszár- nyúak petéiket a vértetı testébe rakják. Ãsszel ezért távolítsuk el a mumifikálódott (moníliás) gyümölcsöket. majd késŒbb a cserebogarak elleni leghatásosabb védekezési mód. cinegék. vesszŒin vészelik át a telet. Be- lŒle kb.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Potrohukat meg- ragadva kiszívják testnedveiket. rigók és más madárfajok. A biológiai védekezés alapja. A védekezésre akkor kerül sor. ezért ha gyümölcsritkítást végzünk. fátyolkák. van- nak természetes ellenségei. kukacot 30 . biológiai és a kémiai. a molyok ellen is védekezünk. A védekezésnek három alapmódszere van: a mechanikai. illetve alatta igen sok kártevŒ megbú- vik. hogy a fa élŒ része- iben kárt ne tegyünk. gombának stb. Nagyon hasznosak a fátyolkák is. amikor már a kártevŒk és kórokozók fel- léptek gyümölcsösünkben. bogarat.11. Sok hernyót. hogy minden rovarnak. lerázzuk.és gyırıspille petecsomói a fák kérgén.2005 9:09 Stránka 30 áttelelnek. kórokozók gyérítését szolgálja. Nagyon hasznosak az odúlakó harkályok. Az almamoly hernyói a fák kéregrepedéseiben bábozódnak be. Ilyenek a fürkészdarazsak.

de nem utolsósorban negatívan hatnak a környezetre. Az integrált növényvédelem fŒ elve a környezet és a növé- nyek közötti kapcsolatok. -kesztyıt. A vegyszeres védekezésnél mindig gondoljunk rá. törvényszerıségek betartása és a biológiai egyen- súly szigorú védelme. vállalni kell a kissé drágább. Készítsünk nekik mesterséges odúkat. akasszunk ki nekik faggyút. illetve irtására valamilyen vegyi anyagot használunk. de hosszabb távon több- szörösen megtérülŒ biológiai védelem alkalmazását is. a könnyı alkalmazhatóság és az eredményesség. hogy nem csu- pán a pillanatnyi sikeres beavatkozásra kell összpontosítanunk.2005 9:09 Stránka 31 fogyasztanak el. -öltözéket. Disznó- öléskor se feledkezzünk meg róluk. Tudatosítanunk kell. s igyekezzünk nagy hatásfokkal. Ezt külön- bözŒ módszerek segítségével éri el.2002_Miklos_Negyeveszak 14. a növényvédelem kémiai módszereinek mellŒzése a háztájiban sem lehetsége. Jól válasszuk meg a kellŒ idŒpontot. amelybe nem hull bele a hó. Az integrált növényvédelem elsŒrendı céljának nem a káros élŒlények teljes elpusztítását tartja. és télen etessük Œket. JelentŒs elŒnyei a gyors beavatkozás lehetŒsége. A magvakat (napraforgót. Vállalni kell – bizo- nyos elviselhetŒ határok között – a káros organizmusok jelenlétét a növé- nyi kultúrákban. lenmagot) ne szórjuk a hóra vagy a földre. s végül.11. pedig a gazdaságilag fejlettebb országokban már régen si- kerrel alkalmazzák. Bármilyen jól használjuk is ki a mechanikai és a biológiai védekezés le- hetŒségeit. tolerálni kell az elŒre nem látható kisebb-nagyobb káro- kat. ügyeljünk az elŒírt koncentrációra és az egészség- ügyi határidŒre). hanem a hosszabb távú érdekeket is figyelembe kell vennünk. Az eddigi védelem többnyire csak a különféle permetszereket alkalmaz- ta és nem törekedett a különbözŒ mechanikai és biológiai lehetŒségek ki- használására. kendert. Kémiai védekezésnek nevezzük mindazokat a védekezési módokat. sajnos nálunk ez a módszer még mindig újdon- ságnak számít. hanem – alapos elemzést kö- vetŒen – ezek bizonyos (kevésbé káros) szinten való tartását. növeljük a kártevŒk. hogy mérgezŒ anyagokkal dolgozunk. Sajnos azonban komoly hátrányai is vannak: csaknem mindig a kórokozók természetes ellensége- it is elpusztítjuk. ezért tartsuk be a használati utasításokat (használjunk védŒszemüveget. Ha szükséges. Barkácsoljunk olyan etetŒt. kórokozók ellenálló képességét. de a szükségesnél nem többször permetezni. amelyek során a kártevŒk távoltartására. Az integrált növényvédelem alatt a különbözŒ védekezési formák együt- tes alkalmazását értjük. 31 .

akkor úgy mıködnek. de a felvett meleget sokáig megtartják. ezért könnyen kiszáradnak. A jó. gyorsan felmelegszenek. majd beszántjuk. gesztenye. kolloidális részekig) azért fontos. Az elegyrészek mennyiségétŒl és arányától függŒen vannak: ● köves. fü- ge. hosszan tartó szárazság esetén viszont sziklake- ménnyé válnak. így nagyon fon- tos. hogy öntözésüket bebiztosítsuk. piros ribiszke.2005 9:09 Stránka 32 A gyümölcsfák talajigénye A gyümölcsfák ültetésénél sok termelŒ nem fordít kellŒ figyelmet arra. de nem mindig adják át a gyökereknek. az Œszibarack.2002_Miklos_Negyeveszak 14. beássuk. ásás elŒtt tŒzeget. A talaj takarása (mulcsozása) is sokat javíthat szerkezetükön. homokkal.11. fekete ribisz- ke. kavicsos váztalajokat is tıri a mandula. De vajon milyen gyümölcsfajok milyen talajt kedvelnek. Ezek ugyanis meghatározzák a talaj levegŒ-. komposztot terítünk felületükre. 32 . víz. azonban rossz a víz. amely fizikai sajátosságai közül a legfontosabb. ha nem figyelünk oda – rész- ben vagy egészen – pénzünk. Egye- sítik magukban a homok. szilva. a köszméte. hogy milyen talajba kerül a facsemete. A talaj mechanikai összetétele (ez leegyszerısítve azt fe- jezi ki. A köves.és a hŒgazdálkodásuk. hogy milyen a különbözŒ szemcsenagyságú részek aránya – a kö- vektŒl. de gyorsan le is hılnek. birs. a meggy. istállótrágyát.és hŒgazdálko- dását. mogyoró. Ha sok vizet kapnak. ha az Œszi szántás. cseresznye. A talajokat többféle szempont alapján osztályozhatjuk. som. illetve tıri a kajszi. Vízháztartásukra jellemzŒ. kavicsoktól kezdve a durva és finom homokon át a porszemcsékig. felületük megrepedezik s ilyenkor nehezen mıvelhetŒk. naspolya és a meggy. Az agyagtalajokat a bedolgozott komposzttal. A homoktalajokat úgy tehetjük kötöttebbé. mert ettŒl függ a talaj szerkezete. Pedig. munkánk kárba veszhet. a tápanyagot megkötik. ● homoktalajok – levegŒgazdálkodásuk jó. hogy a homokszemcsék között a víz könnyen átszivárog. ● agyagtalajok – lassan melegszenek fel. körte. az alma. ● vályogtalajok – ezeknek jó a víz-.és hŒháztartásuk. A talajok fizikai szerkezetét nagyobb nehézség nélkül is megjavíthatjuk. hiszen az ültetett csemete késŒbb gyenge vagy csak minimális termést hoz. középkötött agyagtalajokat kedveli a szamóca. mély. málna. tırnek el? A la- za homoktalajokat kedveli. szalmás (akár éretlen) istállótrágyával szintén Œsszel javíthatjuk. kavicsos talajok – ezek jó levegŒgazdálkodásúak.és agyagtalajok jó tulajdonságait. ElŒször vizsgál- juk meg a talaj mechanikai összetételét. mint a szivacs (a vizet sokáig megtartják). a levegŒ. kö- töttsége.

a körte.és cseresznye- fajtáknak. Ez egyetlen fajnak sem kedvez. körte. Bizonyos fajok gyökérzete nem tıri a meszet (a meszes talajokat).7–8. fügének. nehezíti a kálium és egyéb elemek felvételét. A kémhatás szerint a talajok lehetnek lúgosak. A mésznek rendkívül fontos szerepe van a talajszerkezet kialakításá- ban. a lú- gosaké 7-nél nagyobb számmal fejezhetŒ ki. málna és a szamóca. Nem tıri viszont a sok meszet a birs. Az ilyen talajokat kedveli a málna. ha eléri a 0. gyümölcsfáink már nem tudják kellŒképpen hasznosítani. mandulának. a dió. 33 . de mint tápelem is nélkülözhetetlen. ha a talajvízszintje nagyon magasan van. gesztenye. KedvezŒtlen tényezŒ. A szikességet különbözŒ nátrium. gyakran ez határozza meg az egyes növények termelhetŒségét. Ha a talajvíz szintje 3–4 méternél mélyebben van.és magnéziumsók okozzák. szamóca. A lúgos talajok közé tartoznak a szikes és a meszes talajok. A szikesek esŒ után latyakossá válnak. Vannak közömbös – sem savanyú. Gyümölcsfáink a 4. málna. a fekete ribiszke és a meggy. A magas mésztartalom azonban káros. A talaj kémhatása és a talajvíz A talaj kémhatása nagyon fontos tényezŒ. bŒ vízellátású talajokat szereti a szilva. ahol a talajvíz szintje magasan van. Savanyú talajok alakulnak ki a síkvidéki folyók és tavak árterületén. mogyoró. a savanyú talajoké 7-nél kisebb. birs. az Œszibarack. sem meszes – talajok is. Velük ellentétben határozott mészigényük van a meggy. Az egyes fajok igényei természetesen lényegesen eltérhetnek. A gyümölcsfák esetében meghatározó szerepe van a talajvízszint mély- ségének is. A sava- nyú talajok jelenlétét a nád elterjedése jelzi.11.5 m-t. szamóca. A magas talajvízszintet (3–1 méter) kedvelŒ gyümölcsfajok: az alma. körte. A fajok többsége számára optimá- lisnak a 2–3 méter mélyen lévŒ szint tekinthetŒ. közömbösek és sava- nyúak. Az enyhén szikes területeken meggy és mandula termelhetŒ. s rövid napsütés után mély repedések keletkeznek rajtuk – ezt nevez- zük cserepesedésnek. A közömbös talajok pH-ja 7. a fekete ribiszke. valamint a lecsapolt lápok helyén.2002_Miklos_Negyeveszak 14. áfonya és a fekete ribiszke. a szilva. birs. mogyoró.2005 9:09 Stránka 33 A nyirkosabb. az alma és az áfonya. s ezt a leveleiken tapasztalható sárgulás is jelzi. az alma. A sziket jól jelzik tipikus növényei – például a kamilla. dió. kajszinak. például rontja a talajok vízgazdálkodását. Az idŒszakos vízborítást viszony- lag jól tıri a szilva.6 pH közötti tartományban termeszthetŒk. KedvezŒtlenül hat a ta- lajvíz szintjének gyakori és jelentŒs mértékı változása is.

nyulak elleni védelmet pe- 34 .2005 9:09 Stránka 34 Telepítés elŒtti teendŒk Ha a terület. A gyümölcsös talajának tápanyaggal történŒ feltöltése a telepítés elŒtt ugyanis nagyon fontos. A telepítés elŒtti mély talajmıvelés egyben kedvezŒ lehetŒséget nyújt a fŒgyökérzóna egészére kiterjedŒ trágyázásra is. jelöljük be az utakat. bennük az egyes fajták elhelyezkedését. Az épületek köré például ritka- ságszámba menŒ gyümölcsfákat. bokrok. Ez lehet egyszerıbb. hogy pusz- tuló öreg fák. csonthéjasok után csonthéjasok telepítésekor jelent- kezik. a sorirányt. épülettörmelék található rajta. de 10 kg/m2-nél alább ne adjuk. Megtörténhet azonban az is. bár bizonyá- ra többen csak az ültetés után fogják realizálni.11. (60–70 cm mélyen) történŒ forgatásakor (rigolírozás) tudjuk kiszedni. amelyen háztáji gyümölcsültetvényt akarunk létesíteni. akkor sajnos a talaj- untság jelentkezésével is számolnunk kell. kŒpad) nem is szabad túl mély mıvelést végezni.vagy vasbe- ton oszlopokra feszített idŒtálló. gyenge fejlŒdés- ben jelentkezŒ betegség. fonott dróthálóból készíthetjük el. túl magas) kerítést. Az Œzek. Egyes esetekben (pl.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Ne csi- náljunk túlságosan költséges (pl. Ha a területen már korábban is gyümölcsfák voltak. rossz megeredésben. A szerves trágyát minden talajtípus meghálálja. Természetesen tervrajzot is kell készítenünk. szŒlŒtŒkék. A legjobb ellenszere az. rossz épület. A gyökérmaradványok ui. illetve az öntözŒberendezés helyét stb. (Az utóbbi elŒnyösebb. a már meglévŒ vagy tervezett épületeket. rózsatöveket tervezzünk. ha a korábbi gyümölcsfaj helyére nem ugyanazt a fajt vagy fajtacsoportot telepítjük. Némely esetben szakszerıbb a sekélyebb mıvelés. A forgatás elŒtti idŒszakban különösen a lassan mozgó kálium és foszfor kijuttatása célszerı. üres szántóföld. hogy a rosszabb minŒségı altalaj ne keveredjen a jobb feltalajjal. díszcserjéket. Általában vas. akkor könnyı a dolgunk. a sorok közötti távol- ságot. A terület elŒkészítéséhez tartozik a kerítés megépítése is.) Tervezzük meg és szemléltessük a telepítendŒ fajok helyét (tömbjét). E téren szinte lehetet- len felsŒ határt szabni. Ez általában az almagyümölcsıek után almagyümölcsıek. de minden apróbb részletre is kiterjedhet. telepítendŒ fáink számos veszélyes el- lenségének és kórokozójának táptalajául. ennyi szerves trá- gyát viszont ne sajnáljunk! Természetesen a mıtrágyákról sem célszerı lemondanunk. A gyökereket legjobban a terület géppel. hiszen a nemkívá- natos személyektŒl úgysem véd meg. menedékéül szolgálnak. nagy mésztartalom. A talajuntság sok tényezŒ okozta. a kút. Ilyenkor nagyon fontos a törmelék és fŒleg a gyökérmaradványok eltá- volítása.

mert a növénykék ilyenkor könnyen el- fekszenek. napfényre van szükségük.11. Az edényt – hogy a vetést ne érje fény – állítsuk sö- tét helyre. Barna. Fontos.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Fogyasztható ré- szei a szár. A fényen kívül a zsázsa kedveli a meleget. mert ha sırın vetjük. akkor az elsŒ.2005 9:09 Stránka 35 dig az átlagos kerítés is biztosítja. A kerti zsázsa szabad földön is termelhetŒ. zöld vetésünk lesz. zsenge lomblevelek. apró magját télen – lapos edénybe. Vetésére március végétŒl júniusig több szakaszban kerülhet sor. Utána fedjük le 1–2 mm vastag föld. Ha az edényünk vízáteresztŒ. gazdagabb lesz a termésünk. hogy talaja jól átnedvesedjék. a rajta lévŒ két sziklevél. legjobban 20–22 °C-on nö- vekszik. Ilyenkor szintén takarni kell! Nagyon jó erre a vékony vattaré- teg. akkor megkezdhetjük a zsázsa metszését. majd nyomkodjuk le és vessük rá a magokat. amelyen az apró növénykék könnyen átbújnak. A vetés utáni 10–11. A zsá- zsa termesztésekor – legyen az benti vagy szabad földi – célszerı a heten- 35 . s azt alaposan benedvesítjük. akkor ezen is ter- meszthetŒ. hogy ott családunk jól érezze magát. Mikor a növénykéknek már két-három apró lomblevelük is van (a szik- levél felett). Ezt bŒséges vízellátással kell elŒsegítenünk. amíg kibújnak a földbŒl – így a maghéj nem marad meg a levél he- gyén. A maggal ne takarékoskodjunk. vagy takarjuk le kartonpapírral. A vetés utáni 3–4. Fontos tudni. A vetéstŒl számítva 13–14 nap múlva fogyasztható. akkor állítsuk naponta 10 perc- re vízbe. hogy a levágott növények nem sar- jadnak újra. napon már megfigyelhetjük. A ve- tést lehetŒleg ne felülrŒl öntözzük. lehetŒleg homokkal kevert kerti földet használjunk. napon már sırı. A termelési idŒszak a szabad földben sem tart három hétnél tovább. tányérba. mıanyag dobozba – bármikor vethetjük. Valószínıleg a mai Irán területérŒl származik. Ezután már bŒséges megvilágításra. s azt is nyomkodjuk le. hogyan törnek elŒ a talajból a növénykék. Gyümölcsültetvényünket esztétikailag is úgy tervezzük meg.vagy homokréteggel. A zsázsát nem kell feltétlenül földbe vetni. egy tálba több réteg- ben itatóspapírt fektetünk. Jó mi- nŒségı. A kerti zsázsa A zsázsa (Lepidium sativum) a legrövidebb tenyészidejı zöldségnövény. A növényeket addig tartsuk sö- tétben. ezt 2–3 ujjnyi vastagságban terítsük szét. hogy földjét – tekintettel az apró magokra – gondosan készítsük elŒ. Ha pl. s ha tovább engedjük nŒni.

hŒigénye azonban a fejlŒdés során változik.5–4 hónap. Rövid tenyészidejı. Szabad földbe. A vetés sortávolsága 15–20 cm legyen. csípŒs.11. Virág- záskor azonban vízigénye magasabb. 1965-tŒl engedélyezett fajta a „Dánska”. Kezdetben félárnyékban is szépen növekszik. ne húzzuk ki az egész nö- vényt. bármikor fogyasztható. Másodnövényként viszont még júliusban is a talajba kerülhet. leves ké- szíthetŒ belŒle. sŒt júliustól szeptemberig. Nem túl magas növények közé (bab. Rövid tenyészideje alatt csak néhány kapálást igé- nyel. ezért elŒ. ahol vadon is elŒfordul. Levélfıszernek a 30–35 cm-es magasság elérésekor szedjük. ollóval vágjuk le. gyökérzöldségek stb. virágzáshoz azonban napfényt kíván. hogy a magok 2–3 cm-nél mélyebbre ne kerüljenek. Magas C-vitamin-tartalma van. kéthetes szakaszokban vetve friss leveleit folyamatosan használhatjuk fıszerezés- re. A nálunk forgalmazott.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Ha magtermesztés a célunk. s ezt nehéz letisztítani. MélyhıtŒben lefagyasztva egész évben. így a letermett állomány helyébe mindig új lép. mert gyökérkéi közé föld keveredhet. A talaj iránt kevésbé igényes. mert enél- kül rosszul kel. mert egyesek a Közel-Keletre.és utónövényként is termeszthe- tŒ. egyéves növény. Kevés öntözéssel is ered- ményesen termeszthetŒ. dúsak. késŒbb a magasabb hŒmérséklet elŒnyösebb számára. Felhasználhatjuk vajas kenyér és különféle szendvicsek íze- sítésére. akkor március eleje és május közepe között ves- sük. Innen terjedt el egész Ázsiában és Európában.) köztesként is vethetjük. Erkélyládákban. hozzáadhatjuk a fejes salátához is. mások a Földközi-tenger vidékére helyezik. a városi házak balkonjain is megél. Mivel te- nyészideje csak 3. ellen- kezŒ esetben hiányos lesz a kelés. Még a sovány talajokon is megél. A kapor hajtatása A kapor (Anethum graveolens) Œshazájáról megoszlanak a vélemények. Finom mártás. enyhébb. Utána feltétlenül tömörítsük a talajt. ElŒször az alacso- nyabb. Felhasználása: íze a tormához hasonló. késŒbb ugyanis beérése már bizonytalan. ez még a szárba szökés elŒtti szakasz. A nyári vetést öntöznünk kell. ügyeljünk rá. mikor a hajtásai zsengék. 36 .2005 9:09 Stránka 36 kénti vetés. levelesek. bár keve- sebb magvat hoz és a szára is jóval rövidebb lesz. könnyen termeszthetŒ. helyre vetjük. de annál sokkal kelle- mesebb. Betakarításakor a növényeket a talaj felszínénél. A tél végén a lakás világosabb részeiben cserépben is hajtatható. mivel tavasszal magvai csírázásához és a vege- tatív részek növekedéséhez a talaj nedvessége általában elegendŒ. Közepesen meleg- igényes.

ahol a növény min- den része használható. szervezetünk erŒsítését és ápolását szolgálják. a cukkini vagy az édeskömény. ezért olyan fontos a konyhában.2005 9:09 Stránka 37 A levágott leveles hajtásokat vékonyan kiterítve. Olyan hosszú tenyészidejı kultúrák mellett kapjon helyet. A magokat folya- matosan szedjük. KártevŒi a levéltetvek és a különféle lepkefajok hernyói. hogy nem igényelnek külön helyet. gyógyító. Az egynyári gyógy. mint az uborka. beleértve gyökerét. elŒ-. növelik teljesítŒképessé- günket és életkedvünket. A sárgarépa fejlŒdését is elŒsegíti. hogy 37 . hogy a fısze- rek királynŒje. illetve köztes veteményként elŒsegítik a szomszédos növények egészségét. Érdemes megjegyezni. A kapor (Anethum graveolens) a korán vetendŒ zöldségfélék mellé.11. külön sort. köz- tesként a legjobb. Ha minderre tekintettel akarunk lenni. Ezek megfelelŒ helyre ültetve. a káposztafélék – egészségesen fejlŒdik. hogy minden vele szomszédos növény – pl. szellŒs helyen szárít- suk meg és apróra összetörve zárt edényben tároljuk. Képesek ugyanis arra. mert az elvirágzás sorrendje szerint. hogy a kárte- vŒket elriasszák és betegségeik terjedését meggátolják. ezért annak magjával együtt a sorokba köztesként is elvethetjük. Jó közérzetünket. a tápanyagok visszapótlását. A bazsalikomról (Ocimum basilicum) méltán állíthatjuk. Néhánnyal köze- lebbrŒl is ismerkedjünk meg.és kísérŒ- veteményként is beiktathatjuk.és fıszernövények Az egynyáriaknak nagy elŒnye. szakaszosan érik. az uborka. Gyógy. a cékla.és fıszernövények nél- kül már el sem tudjuk képzelni. egészségünk megŒrzését.és fıszernövények a konyhakertben Táplálkozásunkat a kertben termeszthetŒ gyógy.2002_Miklos_Negyeveszak 14.és fıszernövényeknek magára a kertre is jelentŒs hatásuk van: kedvezŒen befolyásolják a talaj felépítését és egyensúlyának fenntartását. A kapor vitamintartalmának köszönhetŒen még a petrezselymet és a paprikát is megelŒzi. akkor a háztáji kert tervében feltétle- nül szerepelnie kell a gyógynövények és fıszerfélék termesztésének is. A gyógy. száraz. Az alábbi egynyáriakat járulékos jelleggel védŒ-. védelmét. szárát és a magvakat is. Esetében feltınŒ.

ezenkívül baktériumpusztító hatásúak. ezért oda nem aján- latos betelepíteni. egyes zöldségfélék mel- lett pedig nélkülözhetetlen kísérŒnövény.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A vöröshagyma (Allium cepa). hogy egyes betegségekre fogékony. Tudományosan is bizonyítást nyert. ahol védŒhatását a szomszédos növények jól élvezhetik. és bŒven terem. Annak dacára. Jó partnere a hagymának. A háztáji zöldségeskertünkben leg- jobb. ahova a káposztát fogjuk ültetni. a bŒrkárosodásokat gyógyítják. gyomlálása. nélkülözhetetlen a konyhában. tavasszal pedig a zöldje al- kalmas lesz a szedésre. hogy elriasztja a fonálférgeket. 38 . a sorok tisztítása. A fehér mustár (Sinapis alba) rendkívül alkalmas a szamócatövek kö- zötti csupasz talajfelületek bevetésére. A hagymafélék a kert egészsége szempontjából is nélkülözhetetlenek. sŒt még a nagyon veszélyes vértetıt is. Csökkentik a vér cukortartalmát. A zellert azokba a sorokba vessük. nagy vitamintartalma és egyéb hatóanyagai révén. étvágygerjesztŒk. A szamóca közteseként a mustárt célszerı a termésérés végén.11. Az apró magvak gyor- san kelnek és növekszenek. A kony- hában leginkább a tavaszi vitaminhiány idején használjuk. A kerti zsázsa (Lepidium sativum) igen hatásos gyógynövény. a tél folyamán pe- dig maguktól eltınnek. és még a szomszédokat is védi. a fölösleges sarjak leválasztása és a talaj fellazítása után elvetni. A káposzta- szedést követŒen a zeller a földben maradhat. s így a rovarbeporzású uborka megtermékenyülését is elŒsegíti. A petrezselyem (Petroselinum crispum). A fokhagyma pedig még az egerek riasztására is alkalmas. a kártevŒket egyértelmıen elhárítja. A gyümölcsösben viszont távol tartja a tetveket. A metélŒzeller (Apium graveolans) hatékony elŒvetemény. Ez az illatos gyógynövény na- gyon jó méhlegelŒ. KésŒbb a már fejlettebb zeller távol tartja a káposztalepke hernyóit. nem lepi meg korán a lisztharmat. A zöldséges- kertben megvan a veszélye. ErŒsítik a gyomoridegeket. a fokhagyma (Allium sativum) és a me- télŒhagyma (Allium schoenoprasum) még a legkisebb kertbŒl sem hiá- nyozhatnak. tehát fertŒtlení- tenek. Mind- egyikük védi a környezetét a szürkepenésztŒl. A konyhában nélkülözhetetlenek.2005 9:09 Stránka 38 a bazsalikom mellett az uborka hosszú ideig egészséges marad. amely min- denekelŒtt a káposztaféléket védi a hernyók és a földibolhák kártételétŒl. de leginkább a paradi- csomnak. sŒt magas vérnyomás ese- tén is hasznosak. ha szegélynövényként használjuk. salaktalanítják a szervezetet. ezért a gyümölcsfák alá elŒnyös kerti zsá- zsát vetni. közben védik a szamócát. hogy nagyon eluralkodik.

2005 9:09 Stránka 39 Tavasz 39 .11.2002_Miklos_Negyeveszak 14.

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 40 40 .

bimbós kel. cikória. MegemlítendŒ még. fokhagymát és vöröshagymát. hogy a zöldségfélék számára általában jó elŒvete- mény a borsó és a csemegekukorica. hogy mikor trágyáztuk meg a földet. A trágyázást követŒ évben termeljünk sárgarépát. – káposztafélék. általános szabály. burgonyát.2005 9:09 Stránka 41 A helyes vetésforgó Az egy meghatározott területen termelt növények idŒbeni sorrendjét ve- tésforgónak.11. Követésre érdemes. petrezselymet. paradicsom. karalábé. bab. – sárgarépa. s zöldségeink jobban fognak fejlŒdni. ami bizony ott nem könnyı feladat. Legfeljebb 3 év után kerüljön újra ugyanarra a területre a paradicsom. – uborka. lencse (hüvelyesek). – paprika.2002_Miklos_Negyeveszak 14. zeller (ernyŒsök). A növények kiválasztásakor azt kell szem elŒtt tartani. úgy sok növényvédelmi problémát elkerülhetünk.és dinnyefélék (kabakosok). ubor- kát. salátát és spenótot.és fokhagymát. vetésváltónak nevezzük. A tápanyag-utánpótlást követŒ harmadik évben vessünk babot és borsót. karfiol. ret- ket. sárgarépát. burgonya. ha a szervestrágyázás évében termesztjük a káposztaféléket. Az állati kártevŒk elszaporodása miatt évenként más-más helyen ter- meljünk petrezselymet. – az összes hagymaféle (hagymafélék). paradicsomot. hogy ugyanazt a zöldségfélét ugyanazon a helyen egymás után ne termeljük. – saláta. Egy családba tartoznak a: – borsó. tököt. petrezselyem. hogy egymást követŒen még az azonos családba tartozó növények se kerüljenek ugyanarra a területre. endívia (fészkesvirágúak). Erre azért van szükség. paprikát. burgonya (burgonyafélék). tök. zellert. dinnyét. a fejes és a kelkáposzta. Ha viszont sikerül. Ennek szabályait még a háztájiban is be kell tartani. mert a növény saját igénye szerint. kártevŒk. vörös. retekfélék (keresztesvirágúak). 41 . paprika. másrészt elszaporodnak a fajra jellemzŒ kór- okozók. Figyelembe kell vennünk azt is. He- lyes. zellert. egyoldalúan hasz- nálja fel a talaj tápanyagait.

paradicsomot. mivel a mag mennyi- sége jobban ellenŒrizhetŒ. a sütŒtököt. A nyári vetési idŒszak hosszabb. korai bur- gonyát. Az Œszi vetéskor kijuttatott magokból még az Œsszel növény fejlŒdik. hogy az elsŒ adandó alkalommal munkához láthasson. petrezselyem. fejes saláta. Csak néhány olyan eset van. az uborkát. a szórást ne al- kalmazzuk. csemegekukoricát. Általában ilyenkor vetjük a másodter- mények.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Közéjük tartoznak a má- sodterményı káposztafélék. Sokkal jobb a sorba vetés. amikor ez a mód indokolt. A késŒ tavaszi vetés április elejétŒl május elejéig tart. Így vethetŒ az áttelelŒ saláta. A jó gazda már télen fel- készül az évre. spenót. Természetesen a tél alá vetésnek köszönhetŒen a tavaszinál korábbi termést kapunk. valamint a spenót és a téli sarjadékhagyma. Vetjük tehát a sárga. Na- gyon fontos a vetés ideje. babot. Ekkor kerüljenek a talajba a melegigényes zöldségfélék. például a sárgarépa.11. Minden esetben fészekbe vetjük a görögdinnyét. A vetés sorba. vagy ha a magot ládi- kóba. sárga- 42 . az áttelelŒ kelkáposzta. A kora tavaszi vetés ideje akkor jön el.2005 9:09 Stránka 42 Szabad földi növények A fóliasátrak elterjedt volta ellenére a házi. sóska magjai vethetŒk. petrezselymet és a borsót is. duggathatók a hagyma- félék és a borsó.és hobbikertekben a sza- bad földi termesztésı növények dominálnak. a sóska. Fészekbe vetéskor a magot csak meghatározott tŒtávolságra vetjük. a spenót. és az egy magra jutó tenyészterület jól alakít- ható. valamint a céklát. a cékla és a csemegeku- korica. s ilyenkor lehet a fokhagymát is elduggatni. fészekbe és szórva történhet. másrészt a növény tenyészidŒ alatti hŒigénye határozza meg. A mag így csak tavasszal indul csírázásnak. paprikát. ha gyommentes talajba spenótot vetünk. a kései burgonya. Ennek köszönhetŒen az egymás mellett kelŒ magok közös erŒ- vel emelik a rájuk nehezedŒ takaróföldet. kevesebb csíra fullad meg. rit- kítással érjük el. kis edénybe vetjük. a tököt. hónapos re- tek. ezt egyrészt a mag csírázásához szükséges ta- lajhŒmérséklet. majd áttelel. a nyári retket és a ká- posztaféléket. ilyen például. A meghúzott barázdák mélységével jól szabályozható a takaróföld vas- tagsága. Szlovákia déli vidékein ez általában február közepe-március vége. Ha lehet.és a görög- dinnyét. Egy fészekbe több magot is teszünk. Így vethetjük a sár- garépát. s a megfelelŒ tŒszámot a kelés után. mikor már rá lehet menni a föld- re. Ilyen- kor a hidegtırŒ növények. A tél alá vetést a levegŒ erŒs lehılése (4-5 °C) után végezzük. a ke- lés egyenletesebb. az áttelelŒ vagy évelŒ növények magját.

Ezután döntsük el. kötött talajba. uborka) magjai a második évben csíráznak jobban. hogy a kelés nem szokott százszázalékos lenni. Nézzük a következŒ táblázatot: Zöldség neve VetŒmagszükséglet m2/g FölnevelhetŒ palánta Fejes káposzta 5–7 800–1000 Fejes saláta 2–3 1000–1300 Kelkáposzta 5–7 800–1000 Korai karalábé 4–5 800–1000 Korai karfiol 4–5 800–1000 Paprika 8–10 800–1000 Paradicsom 2. Fészekbe és sorba egyaránt vethetŒ az uborka. Döntésünknél figyelembe kell venni.és a sütŒtököt.) LehetŒleg mindig friss magot vessünk. tök. Arra azonban ügyeljünk. A csíráztatási százalékot úgy kapjuk meg. (Segítségül szolgálhat a lenti táblázat. hogy a talajban kedvezŒtlenebbek a körülmények. az ilyen magot már nem érdemes elvetni. majd tegyük Œket a csírázási hŒmérsékletüknek megfelelŒ helyre. Kis tálkába. a talaj kötöttsége és ned- vességtartalma határozza meg.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Ha bármilyen okból 43 . mennyi vethe- tŒ egy négyzetméterre. ha tudjuk. a bab és a csemegekukorica. hogy megszámoljuk. tehát még keve- sebb kel ki. mivel az eredményességhez a hŒmérséklet és a nedvesség mellett levegŒ is szükséges. száraz idŒben ennél mélyebben. A vetés sırıségére nincs általános szabály. azzal is számoljunk.5–3 600–700 Zeller 1. ez általában a mag átmérŒjének négy-öt- szöröse. Laza talajba. nedves itatóspapírra helyezzünk 50–100 db magot. hogy a kikelŒ növények ne akadályozzák egymást fejlŒdésükben. burgonyát. Továbbá jó. A csíráztatáshoz használt közeget ne öntözzük túl. bár a kabakosok (dinnye. ned- ves idŒben ennél sekélyebben is lehet vetni. hogy melyik növény magjából kb.5–2 1500–1600 Veteményezési tudnivalók Vetés elŒtt a bizonytalan értékı magokat próbacsírázásnak vessük alá. hogy a kérdéses ma- got érdemes-e elvetni. illetve ebbŒl mennyi palánta nevelhetŒ. mint a csíráztató tálban. Az 50–70 százalékos eredmény már igen gyengének számít.11.2005 9:09 Stránka 43 dinnyét. a spárga. A nagyobb magokat ned- ves homokban csíráztassuk. A magvetés mélységét a vetŒmag nagysága. 100 (vagy 50) magból hány kelt ki.

ezeket még követhetik a kései. megkezdhetjük a vetést. nyári sa- látát. hónapos retek. egy év- ben akár háromszor is „arathatunk”. sárgadinnyét. Œsszel beérŒ növények. Például a betakarított áttelelŒ salá- ta. Az elŒcsíráztatásnál a magokat kössük kis vászonzacs- kóba vagy tegyük nedves homokba.és utóvetemények váltását. tavaszi saláta. zöldhagyma. akkor vetés elŒtt a magot 24 óráig vízben kell elŒcsíráztatnunk. tavaszi spenót sorai közé. görögdinnyét. A zöldségmagvak csírázóképessége: Zöldségfélék Csírázási idŒ A csírázóképesség napokban idŒtartama években Sárgarépa 12–14 3–4 Petrezselyem 24–28 2–3 Feketegyökér 10–12 1–2 Zeller 18–21 3–4 Cékla 10–14 3–4 Retek 4–6 4–5 Fejes saláta 6–7 4–5 Endívia saláta 6–8 4–5 Cikória 6–8 4–5 Káposztafélék 7–10 4–5 Spenót 18–21 4–5 Paradicsom 12–14 3–4 Paprika 12–14 3–4 Uborka 6–8 6–8 Borsó 6–8 3–5 Bab 7–9 3–5 Spárga 10–14 1–2 Sóska 12–14 1–2 44 . nyári káposztaféléket. zöldbabot.2005 9:09 Stránka 44 siettetni akarjuk a kelést. már vethetjük az uborkát. és tartsuk megfelelŒ hŒmérsékleten. Amint a felrepedt magok 1–2 százalékán megjelennek az elsŒ kis csíra- kezdemények. MegfelelŒ tervezéssel. az Œszi vetésı spenót vagy bimbóskel után. Veteményesünben igyekezzünk kialakítani az elŒ-. fŒ.11. cse- megekukoricát. vagy a fokozatosan lekerülŒ áttelelŒ kelkáposzta. persze ha az idŒjárás is kedvez. korai karalábé.2002_Miklos_Negyeveszak 14.

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 45

Az oltóvesszŒk szedése
Az oltás olyan ivartalan szaporítási eljárás, amelynél a szaporított (ne-
mes) növény valamely leválasztott részét egy másik növényen (alany) ej-
tett sebbe helyezzük és azzal összenövesztjük. Így szaporíthatjuk gyü-
mölcsfáink többségét. A mıvelethez nemes fáról szedett oltóvesszŒkre és
alanyra van szükség. Bár az oltás tavaszi munka, a kiválasztott fáról cél-
szerı még Œsszel, lombhullás után megszedni a vesszŒket (fŒleg a fagyér-
zékeny fajokéit), de a tapasztalatok szerint az sem követ el hibát, aki ja-
nuárban vagy februárban végzi el ezt a munkát.
A csonthéjasok vesszejét hamarabb kell szedni, mint az almáster-
mésıekét. Az oltóvesszŒt egészséges, középkorú, termŒ törzsfákról szed-
jük. Ezeket tulajdonságaik alapján elŒzŒleg jelöljük ki. Természetesen ma-
guknak a vesszŒknek is egészségeseknek kell lenniük. A szedést lehetŒleg
fagymentes idŒben végezzük. Ha fagyos idŒben kerítünk rá sort, akkor csak
kesztyıben nyúljunk a vesszŒkhöz, mert ellenkezŒ esetben a meleg kéz
foltokat okozhat rajtuk. Szedjük le róluk a száraz leveleket.
Oltásra olyan vesszŒket válasszunk, amelyeken hajtásrügyek és nem
termŒrügyek vannak. Általában a koronaágak vezérágán, a korona szélén levŒ
hosszú vesszŒkön több a hajtásrügy, míg a rövidebb vesszŒkön inkább
termŒrügyek vannak. Érdemes megjegyezni, hogy a túl erŒs, vastag vesszŒk
általában nem valók oltásra. A megszedett vesszŒket kötegeljük, címkézzük.
(Írjuk fel rá a faj, a fajta, a gyıjtés idejét és helyét!) A kötegelt vesszŒket ez-
után a ház stb. északi oldalán (tehát teljesen árnyékos helyen) vermeljük el.
Olyan mély gödröt ássunk, hogy ha beleállítjuk a vesszŒket, csak a csúcsuk
látsszék ki. A kötegek közé szórjunk tiszta, korhadó anyagoktól mentes, nyir-
kos homokot. Különösen tavasz felé kell az oltóvesszŒket hidegen tartani. La-
kóházak pincéjében bizonytalan a vesszŒk teleltetése, mert a pince lehet sok-
szor túl meleg is, és a párás levegŒben penész is felléphet. Jegyezzük meg,
amelyik vesszŒ hajtásnak indult, rügyezik, az már nem való oltásra! Figyeljünk
arra is, hogy az ugyanazon fajtán belül a korábban szedett vesszŒk elŒbb haj-
tanak ki, tehát korábban kell Œket felhasználnunk.
Az oltóvesszŒk tövét és a hegyét ne használjuk oltásra, mert a vesszŒ
hegye éretlen, a tövén pedig fejletlenek a rügyek. Az oltóvesszŒk szabda-
lásakor vizsgáljuk meg a metszlapokat, nincsenek-e rajtuk foltok, ha igen,
akkor a vesszŒ vagy beteg, vagy fagyott, tehát oltásra alkalmatlan. Arra is
figyeljünk oda, hogy a héj alatt a fatest ne legyen barnás vagy feketén fol-
tos, mert az ilyen vesszŒ sem használható fel.
Végül érdemes megjegyezni, hogy több, nagy szakmai tapasztalattal ren-
delkezŒ kertész olyan oltóvesszŒket használ, amelyeket közvetlenül az ol-
tás elŒtt szed meg.

45

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 46

Oltás párosítással, hasítékolással
Munkánkhoz szükségünk lesz éles oltókésre, kötözŒszerre (raffiára
vagy 1 cm széles mıanyag szalagra) és oltóviaszra. A siker érdekében az
alanyul használt növénynek és a ránövesztett nemes résznek egymással
élettanilag összhangban kell lennie.
Az oltást a nyugalmi idŒszak végén nyugalomban lévŒ oltóvesszŒvel, ta-
vasszal pedig, a növekedés megindulásakor, szintén nyugalomban levŒ fás
oltóvesszŒvel végezhetjük el.
Az 1. csoportba azokat az oltásmódokat soroljuk, amelyeket az alany
nedvkeringésének megindulásakor végzünk, amikor még annak héja nem
válik el a fatesttŒl. A gyümölcsfáknál ez az idŒpont (az idŒjárástól függŒen)
általában március.
A nálunk leggyakrabban alkalmazott oltásmód a párosítás.
Párosítással a magcsemeték és a fiatal fák koronáját szokás átoltani.
Ez az alanynak és az oltóvesszŒnek egyszerı összeillesztésébŒl áll. A két
résznek egyforma vastagnak kell lennie. Az alanyt az oltás helyén egy
hosszanti, ferde irányú vágással elmetsszük, majd az oltóvesszŒt is ugyan-
így levágjuk. Ügyeljünk rá, hogy a metszlap hossza kb. a vesszŒ átmérŒjé-
nek háromszorosa, a két metszési felület hossza és szélessége pedig egy-
forma legyen. Ez azért fontos, mert így a két rész tökéletesen egymásra il-
leszthetŒ. A metszlapok elkészülte után az oltóvesszŒt két rügy felett
visszavágjuk, a sebeket egymáshoz illesztjük és összekötözzük. A pontat-
lan munkát arról ismerhetjük fel, hogy az egymáshoz illesztett felületek kö-
zött átlátunk. Bekötés után az oltást kenjük be oltóviasszal. Fontos, hogy
a sebek érintkezésénél a viasz teljesen zár-
jon. Ne feledkezzünk el az oltóvesszŒ
csúcslapjáról sem.
Valamivel bonyolultabb mıvelet a nyel-
ves vagy angol nyelves párosítás. Alkalma-
zása azért indokolt, mert a párosításnál a si-
ma metszési felületek egymáson könnyen el-
csúsznak; ezt a nyelves párosítással elkerül-
hetjük. A metszési lapokat ugyanúgy készít-
1.
jük el, mint az elŒbb, csak a felsŒ részén
mindkettŒt kissé bevágjuk. Az alanyon is, az
oltóvesszŒn is 2–2 nyelv keletkezik, ame-
lyeket aztán egymásba tolhatunk. A nyelvek 3.
2.
megszorulnak és az oltás sokkal feszeseb-
ben áll; utána bekötözzük és oltóviasszal Párosítás – 1. oltóvesszŒ, 2. alany,
bekenjük. 3. az oltás bekötés elŒtt

46

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 47

A vastag alanyok, fi-
atal termŒfák, alacso-
nyabb ágak oltására a
hasítékolás alkalmas.
A visszametszett ágat
hossztengelye irányá-
ba behasítjuk. Az ág
vége alatt 10–12 cm-
rel erŒs kötést készí-
1.
tünk, nehogy a beha-
sadás a kívánatosnál 2.

mélyebb legyen. Az ol-
tóvesszŒt két oldalról
ék formájúra vágjuk. A
hasítékba két oltó-
3.
vesszŒt helyezhetünk
el. Ügyeljünk arra, hogy
az azonos szövetek egy- Hasítékolás – 1. oltócsap, 2. behasított alany, 3. az oltás ol-
mással találkozzanak. dalnézetben
A metszési felületeket, sebeket oltóviasszal most is gondosan kezeljük!

Oltási módok

Lapozás

Ha az alany vastagabb az oltóvesszŒnél,
de hasítékolásra még alkalmatlan, akkor
egy egyszerı módszert, ún. lapozást alkal-
mazunk. Az oltóvesszŒt a párosító oltásnál
b)
alkalmazott módon metsszük meg; az alanyt
a kívánt helyen levágjuk és lesimítjuk. Az-
után egy vékony farésszel együtt olyan
nagyságú héjrészt vágunk le róla, mint ami-
lyen az oltóvesszŒn lévŒ metszési felület.
Ezt követŒen az alany és az oltóvesszŒ se- a)
bét (metszlapját) összeillesztjük, bekötöz-
c)
zük és oltóviasszal bekenjük az illesztést.
A módszer hátránya, hogy a szövetek vi-
Lapozás – a) oltóvesszŒ, b) alany, c)
szonylag gyakran elcsúsznak egymástól. oltás a bekötözés elŒtt

47

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 48

Kecskeláb oltás

Nagyon kedvelt és elterjedt módszer, amit
kecskeláb ékezésnek is nevezünk. Akkor al-
kalmazzuk, ha az alany az oltóvesszŒnél jó-
val vastagabb. Az oltóvesszŒt két metszés-
sel háromszögı ék alakra vágjuk. Az ék leg-
alább háromszor olyan hosszú legyen,
mint a vesszŒ vastagsága. Az alanyt elŒbb
b) vágjuk le a kívánt helyen, majd készítsünk
rajta az oltóvesszŒ ékének megfelelŒ vája-
tot; elŒbb keskenyebbet, majd ezt a vesszŒ
a) c)
ékméretének megfelelŒen szélesítsük és
mélyítsük ki. Ha az oltóvesszŒ jól beillesz-
Kecskeláb oltás – a) alany, b) oltó- kedik a vájatba, akkor az oltást szorosan
vesszŒ, c) összeillesztett oltás kötözzük be és kenjük le oltóviasszal.

Héj alá oltás

A 2. csoportba tartozik az egyik leggyakrabban használt és a legközvet-
lenebb oltásmód, a héj alá oltás. Ennél az alanynak vastagabbnak kell len-
nie, mint az oltóvesszŒnek. Ott, ahol el akarjuk végezni, az alanyt rézsúto-
san simára kell vágnunk. A rézsútos metszésre azért van szükség, mert
az alany felsŒ részén a héjat így könnyebben fel lehet nyitni. Utána az ol-
tóvesszŒt (ez 2–3 rügyes legyen) egy metszéssel hosszan elvágjuk, úgy,
mint a párosító oltásnál. KövetkezŒ lé-
pésként a kérget kissé megnyomkod-
juk, hogy elváljon, és azután a vesszŒt
az alany kérge alá toljuk. Megtörténik,
hogy a héj a vesszŒ nyomására felre-
ped, ez azonban nem baj, mert az oltás
megeredésére nincs negatív hatása, sŒt
vékony alany esetében a héjat hossz-
irányban be is vághatjuk. A mıvelet be-
fejeztével az oltást bekötözzük és vi-
asszal kezeljük.
Az eredés elsŒ jele, hogy az oltó-
a)
vesszŒ rügyei duzzadni kezdenek, majd b) c)
megjelenik az elsŒ hajtás is. A késŒbbi-
ekben ne feledkezzünk meg a kötŒ-
Héj alá oltás – a) oltóvesszŒ, b) az alany
anyag idŒben történŒ eltávolításáról. megmetszve, c) a vesszŒ héj alá tolva

48

Ezek a fák azonban meg- menthetŒk. Ezt a visszaesést akadályozhatjuk meg áthida- 2) 3) 1) 1) A megrágott törzsön T alakú vágásokat ejtünk 2) Az oltóvesszŒk végeit lapos ékre metsszük 3) Az oltás bekötözés elŒtt 49 . Ezt érdemes akkor is alkalmazni.2002_Miklos_Negyeveszak 14. amikor az alany héja már könnyen elválik a fatesttŒl. Természetesen jobb minél elŒbb oltani. Áthidalás héj alá oltással Bár ma már jóval kevesebb a nyúl. de nyugalom- ban lévŒ fás oltóvesszŒvel végezhetjük.11. tehát a nedvkeringés már megindult. még akkor is. csoportba tartozó oltások ideje – az idŒjárás alakulásától függŒen – március végén kezdŒdhet. Ná- lunk a 2. Az oltóvesszŒknek viszont teljes nyugalomban kell lenni- ük.2005 9:09 Stránka 49 A héj alá oltást tavasszal a növekedés megindulásakor. Ezért kell Œket még a télen megszedni és „hidegen” elraktározni. ha a nyúlrágás a törzsnek csak kis részét érte. mert a tárolás alatt az oltŒvesszŒk veszítenek élet- képességükbŒl. s akár májusig is kitolódhat. azért fiatalabb fáink még most is gyakran esnek nyúlrágás áldozatául. hiszen a fa növekedése ebben az esetben is határozottan visszaesik. Az ilyen fiatal fák megmentésének hatásos módja az áthidaló oltás. ha például a nyúlrágás a törzs kerületének több mint háromnegyed részét érte. mint régente. Az ilyen oltások ideje akkor van.

ága (a módszert az ágak esetében is alkal- mazhatjuk). vagy akár ha öregebbek is – nem szükséges kivágnunk. Ha észrevesszük. érdemes Œket átoltanunk. annál biztosabb a siker. rossz minŒségı vagy éppen nem kedvünkre való gyümölcsöt teremnek. amelyek a sebet átérik. ElŒször is készítsük elŒ a koronát. hogy nyúlrágás érte a fa törzsét. vesszŒket is átolthatjuk. hogy mindkét végét lapos vágással simára metsszük. ezért még idejében megszed- hetjük a vesszŒket. Az idŒsebb ága- kon lévŒ fiatalabb (vékonyabb) ágakat. a szilvánál tovább is. így a fa koronája alul is lombosabb lesz. hogy csak az egészséges. a seb szélén a kérget kissé szedjük le. Mikor eljön az oltás ideje. akkor sokáig ne halogassuk. amelyek kevés. Ha elhatároztuk az átoltást. hogy a korona alakja az ágak levágása után is szabályos legyen. életerŒs. mégpedig úgy. Ezután az egészséges kéregbe alul T alakú vágást. azután szedjünk olyan hosszú oltóvesszŒket. Minél vastagabb a fa törzse. annál több ágat kell beoltani. Az oltásnál nagyon fontos az ágak vastagsága. Ha lehet. hogy ez az oltásmód a gyakorlatban nagyon jól bevált.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Ezeket a fákat – ha fiatalab- bak.2005 9:09 Stránka 50 lással. és így a seb beforrhat. Azok az ágak. a fa vagy az ág tovább fejlŒdik.11. A károsodást már a tél végén láthatjuk. viszont minél idŒsebb a fa. Mikor mindezzel megvagyunk. Érdemes megjegyezni. gyümölcsösben ta- lálhatók olyan termŒkorú fák. ügyelve arra. a levágás után azonnal átolthatók. hogy levágjuk – megif- jítjuk – a fa ágait. a vesszŒt alul és felül a kéreg alá toljuk. minél alacsonyabbra kerüljön az oltás he- lye. Azt azonban jegyezzük meg. amelyek- nek az átmérŒje az átoltás helyén 5–6 cm-nél (egyesek szerint ez lehet 10 cm is) nem nagyobb. mert a korona csak az oltás felett alakul ki. így. nem kopaszodik fel. TermŒfák átoltása Sajnos. akkor a nyúlrá- gott részt ne tisztogassuk ki. ép törzzsel és ágakkal rendelkezŒ termŒfákat éri meg átol- tani. 50 . kiiktatva a sebes részt. hogy lássék a zöld háncsréteg. felül pedig fordított T-vágást ejtünk. mert minél fi- atalabb a fa. Az oltóvesszŒt úgy készítjük elŒ. mert több esetben a megmaradt háncsszö- vetek alatt a kambium is megvan. A rágott részt azonban minél elŒbb kenjük be oltóviasszal. Az átoltás ideje a nedvkeringés megindultától a rügy- fakadásig tart. annál több vesszŒt oltunk. szinte kivétel nélkül minden háztáji kertben. Az oltást végül zsineggel bekötözzük. A vesszŒk azután egybeforrnak az anya- fával. jó gyökérzettel.

A törzses mıvelésnél ez nem áll fenn. A magasabban kialakított korona kevésbé szenved a késŒ tavaszi fagyoktól. annál több oltóvesszŒt tegyünk bele. vastagabb ágú fákat az átoltás elŒtt szintén meg kell ifjíta- ni. Az öreg fáknál ez sokkal biztosabb eredményt hoz. az ágak felsŒ részén hagyjunk meg egy-egy vadhaj- tást. ezeket csak a következŒ évben olt- hatjuk át. További elŒny. Ezeket ma már lehetŒleg ne bokor alakban. úgynevezett szívóhajtást.2005 9:09 Stránka 51 Az idŒsebb. vesszŒit megritkítjuk és a következŒ tavasszal ezeket az új hajtáso- kat beoltjuk.Az oltás fölé kössünk vesszŒbŒl vé- nálják a túl bŒséges fanedveket. héj alá oltással. Minden oltás fölé vesszŒbŒl védŒívet kell kötnünk.2002_Miklos_Negyeveszak 14. fŒleg a kösz- méte és a ribiszke. amelyeknek bél és fa része 51 . s ha kell.11. Az átoltott fákról – ha már a nemes haj- tások erŒre kaptak – fokozatosan távolítsuk el a vadhajtásokat. dŒívet Törzses fácskák elŒállítása A háztájiban nem hiányozhatnak a bogyós gyümölcsıek. Ennek több elŒnye van. A zöldoltáshoz olyan alany és nemes hajtások szükségesek. A vesszŒket párosítással. A talajhoz közeli. hogy az oltások kifejlŒdéséig felhasz. a vegyszeres kezelés. A törzses köszmétét és ribiszkét az arany ribiszke hosszú tŒhajtásáról – az idŒjárástól függŒen – április végétŒl május végéig olthatjuk. A sebeket oltóvi- asszal kenjük be. Ellentétben a vékonyabb ágú fákkal. majd az új haj- tásait. hanem tör- zses fácskaként termesszük. mint az ifjí- tás utáni azonnali oltás. a vastagabbakat lapozással. Tavasszal az ifjított fát engedjük szabadon fejlŒdni. és esztétikai szempontból is elŒnyösebb. Ezeket az ágakon egyenletesen osszuk el. me- leg légrétegben – fŒleg a köszméte esetében – a növények egészségi ál- lapotának fenntartása nehézségekbe ütközik. Az ág vastagsága az oltás módját is befolyásolja. hogy a madaraktól megóvjuk. bŒvebb a termés és jobb a gyümölcs minŒsége is. Mi- nél nagyobb átmérŒjı a fa ága. Ha erŒs a fánk. Ezek arra valók. ezt ismételjük meg. kecskeláb ékeléssel. Az oltóvesszŒn 3–4 rügy legyen. hogy a talaj mechanikai eszközökkel történŒ mıvelése. a szedés könnyebb. a vas- tagabb ágakat pedig javított hasítékolással oltjuk.

néhány óráig vagy max.és a tŒhajtásokat állan- dóan távolítsuk el. Utána borotvaéles oltókéssel függŒle- gesen. a kambiális szövetek mindkét oldalon érintkeznek. és a visszavágott hajtás legfelsŒ két levelét eltávolítjuk. A túlságosan zsenge hajtások azon- ban nem jók. Ha a hajtás növekedés- nek indult. Az oltás 3–4 napon át napközben meglankad. PVC-szalaggal bekötjük. vízszintes vá- gással elmetsszük. mert gyors vízveszteségük miatt gyakran az oltás összeforradá- sa elŒtt elfonnyadnak. de elvégezhetjük alacsonyabban is. Az oltás rögzítésére azonban legjobb a PVC-hü- vely.5 cm hosszú vágással – egy szemet közrefogva – ék alakúra képezzük ki. 8–9 nap múlva a levelek már kemények és fényesek lesznek. Ezt már elŒzŒleg ráhúzzuk az elŒkészített alanyra úgy. majd a PVC-hüvelyt óvatosan felhúzzuk az oltás helyére. Jobb azonban mi- elŒbb felhasználni Œket. 1 napig tárolhatjuk. Ekkor végezzük el az oltást.vagy gyapjúfo- nállal. hogy az alany és a nemeshajtás lehetŒleg azonos vastagságú legyen.11. ekkor azt egy hosszanti vágás- sal óvatosan metsszük le.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Az alany hajtását egy. Az oltóhajtás alsó levele- it és tüskéit eltávolítjuk. a megmaradó leveleket is lekurtíthatjuk. Ezután következhet a zöldoltás. a levél felett végzett. ami az eredés biztos jele. Rend- szerint 80 cm magasságban oltunk. a raffiakötés a hajtást bevágja. középen 1. 2 cm-es csúcsa szabadon maradjon. a mıvelet elŒtt bŒsé- gesen öntözzünk. így ui. hıtött térben. Az így elŒkészített oltóhajtásokat fóliazacskóban. 1–1. Az elŒkészített nemes hajtás- csúcs alsó részét két. Arra kell töreked- nünk. A köszméte zöldoltásakor tartsunk be néhány fontos szabályt! LehetŒleg borult. Legjobb az 5–10 cm hosszú hajtáscsúcsokat a törzs- fák koronájának felsŒ. A nemes hajtásokon készített éket jól süllyesszük be az 52 . Hogy a vízveszteséget csökkentsük. szélcsendes idŒben oltsunk Ha száraz az idŒ.2005 9:09 Stránka 52 szemmel láthatóan még nem különült el. Ezután az oltást puha raffiával. és ne szennyezŒdjenek. így rögzítve azt. majd az éket a hasítékba illesztjük. pamut.5–2 cm mélyen be- hasítjuk. hogy a hajtás kb. A nemes hajtást hasítékolással il- lesztjük az alanyra. napsütötte részébŒl szedni. A metszfelületek egy vágással készüljenek. A vadhajtásról az oldal. de éjjel pótolja a vízvesz- teséget és reggel egyenesen áll.

Or- thocidot) is tehetünk. Meszes talajok- ra keserımandula-alanyon álló csemeték a legjobbak. Nagyon könnyen emészt- hetŒ. A hŒmérsékletre.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Az a legjobb. A háztáji kertben az Œszibarack-csemetéket 3 x 3 m sor. legjobbak. Ízletes gyümölcsét mindenki kedveli. ezért ha Œsszel ültetjük el Œket. A tavaszi ültetésı csemetéket feltétlenül öntözzük be. mint Œsszel. a víz. 500–700 mm évi csapadék) elsŒsorban Szlovákia déli területein vannak meg. Keményebb tél esetén a facseme- te gyökerei károsodhatnak. KedvezŒek a tapasztalatok a szilvaalanyú oltványokkal is.és tŒtávol- ságra ajánlatos telepíteni. száraz tavasz vagy nyár esetén bizony gyakran kell öntözni a facsemetéket. Ahol a talaj mész- tartalma nem nagyobb az átlagosnál. A mıveletet lehetŒleg gyorsan végezzük el. Fogyasztása az epe és az emésztŒrendszeri betegségekben szenvedŒknek is ajánlatos. legalább 60 cm mély. 53 . A pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (pl. Redhaven-. Tavaszi ültetéskor a fák pépezésére még nagyobb gondot kell fordítani. és azonnal elültetjük. úgynevezett hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg.2005 9:09 Stránka 53 alanyon készített hasítékba. de azért ne roncsolja a gyenge szöveteket. Diabetikus gyümölcsként tartjuk számon. Az Œszibarack alanyára különös figyelmet kell fordítani. A tavaszi ültetésnél a földet termé- szetesen nem kell megtaposni. A gyümölcsfacsemeték kiültetése általában az Œszi hónapokban aján- latos – kivéve az Œszibarackot és a diót! Ezt az idŒpontot az Œszibarack bi- ológiája indokolja. Ter- mesztésének kedvezŒ éghajlati feltételei (8–10 °C átlaghŒmérséklet. de a vékony. s a rügyfakadás elŒtt fejezzük be. Nálunk a Halehaven-. és tavasszal a fa nem hajt ki. Termesztése az utóbbi évtizedekben nagyon népszerı. Az ültetŒgödör legyen minél nagyobb. ak- kor gyökérsebeik a tél folyamán (már a 8 foknál alacsonyabb hŒmérsékle- ten is) nem megfelelŒen gyógyulnak be. A kötés legyen szoros. Sundhaven-. Az Œszibarackfák ugyanis a vegetációs idŒszak alatt csak nagyon kevés tartalékanyagot tárolnak.és Délnyugat-Kína.11. talajra. Az Œszibarackfák tavaszi ültetése Az Œszibarack (Persica vulgaris) Kínából származik. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell met- szeni. Eredeti termŒkörze- tei Észak. Fairhaven-fajták a legis- mertebbek s mondhatni. A tavaszi ülte- tést is csak a fagyok elmúltával és a föld kiszáradásával kezdhetjük el. ott az Œszibarackalanyon álló oltvá- nyok alkalmasak. Basudint.és tápanyagellátásra eléggé igényes. ha a csemetét faiskolából szerezzük be. Ne takarékoskodjunk a vízzel.

Közvetlen fogyasztásra. Termé- sei közepesen nagyok vagy nagyok. sárga alapszínı. Héja sárga vagy sár- gászöld. Közepesen erŒteljes növésı. nagy elŒnye. virágai kicsik. Fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. Meleg fekvésı területekre való. Hú- sa sárga. magvaváló. Gyümölcse közepes vagy nagy.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A kiültetés után növekedése erŒteljes. Közepes vagy erŒteljes növekedésı. amely 1970-ben került fajtajegyzékünkbe. sötétzöldek. TermŒképessége kiváló. Levelei na- gyok. virágai kicsik. héja közepes vastagságú. Augusztus elsŒ felében. héja közepesen vastag. Sundhaven Hasonló az elŒbbihez. Augusztus 20-a körül érik. sárga. s közepesen ellenálló a betegségekkel szemben. hogy jól szállítható. amely a gyümölcs 54 . sırı. virágai kicsik. Gresthaven Észak-Amerikából származik.2005 9:09 Stránka 54 Ãszibarackfajták Redhaven Észak-Amerikából származik. kár- minpiros fedŒszínnel. Húsa sárga. A fa koro- nája nagy. A világ legelterjedtebb Œszibarackfajtája 1963 óta engedélyezett. Levelei középnagyok vagy nagyok. aszimmetrikusak. virágai kicsik. és nagyon jól szállítható. Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. Fajtajegyzékünkbe 1988-ban került. Kiváló az alkalmazkodóképessége – háztájiba. levelei középnagyok. Közvetlen fogyasztásra. Levelei nagyok. a napos oldalon kárminpirosra színezŒdik. gyümölcsültetvénybe egyaránt jól megfelel. szinte évente gyümölcsritkításra szorul. magvaváló. héja közepe- sen vastag. Viszonylag ellenálló a kései fagyokkal. nagyon finom. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. de annál egy héttel korábban érik. a magja körül pirosas. finom. a napos oldalon sötétpiros. Nagy elŒnye. kárminpiros fedéssel. Fairhaven Amerikai fajta. sárga. a magjá- nál pirosas. erŒteljes növekedésı fajta.11. Szintén Ame- rikából származik. Húsa sárga. jellegzetes aro- májú. Gyümöl- cse nagy. néha késŒbb érik. feldolgozásra is alkal- mas. feldolgozásra egyaránt alkalmas és jól szállítható. hogy jól tıri a kései tavaszi fagyokat.

a magközelben pirosas. vi- rágai kicsik. észak-amerikai fajta. Húsa narancssárga. ErŒteljes növeke- désı.11. így csak elŒvigyázatosan szállítható. Dixired Észak-amerikai származású. A növekedése nagyon erŒteljes. színe narancssárga.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Gyümölcse nagy. a magközelben pirosas. Elberta Nálunk ez a fajta Kései Elberta néven ismeretes. mind közvetlen fogyasztásra. Rendsze- resen terem. Augusztus végén érik. Termése közepes vagy nagy. Húsa világossárga. mind konzerválásra alkalmas. Növekedése nagyon erŒteljes. sötétzöldek. finoman rostos. Jó róla tudni. virágai is nagyok. kemény. levelei nagyok. FedŒszíne narancssárga. Háztájiba és nagyobb barackosokba is érdemes telepíteni. héja vékony. szep- tember elején érik. sötétzöldek. Augusztus végén. Házikertbe. Halehaven Önmegporzó. FŒleg melegebb területekre ajánlható fajta. Tudni kell róla. sárga vagy narancssárga. virágai nagyok. levelei nagyok. 55 . ElŒnye. hogy érzékeny a nyomásra. kemény.2005 9:09 Stránka 55 70–80 %-ára kiterjed. Termése közepesen nagy. negye- de általában bepirosodik. Vi- gyázzunk! A gombás betegségekre eléggé érzékeny! Érdemes róla megje- gyezni. Növekedési erélye közepes. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. nagyobb Œszi- barackosba egyformán ajánlható. hogy jól szállítható. és nagyon jól szállítható. pi- rosas fedŒszínnel. Az öntözést nagyon meghálálja. hogy az egyik legjobb kompótbarackunk. már vagy negyven éve telepíthetŒ. Burbank July Elberta Közepesen kései. feldolgozás- ra egyaránt alkalmas. Közvetlen fogyasztásra. a Halehaven magonca. A Red- haven után 30–32 nappal érik. virágai kicsik. Levelei középnagyok. Húsa aranysárga. észak-amerikai fajta. hogy me- legigényes. 130–180 grammos. Levelei nagyok. korán termŒre forduló. Termése közepesen nagy vagy nagy. Hozama vetekszik a Redhavenéval. sötétzöldek. 14–15 nappal a Redhaven elŒtt érik. A vízellátásra és fekvésre azon- ban igényesebb. Önmegporzó és közepe- sen ellenálló. Sárga húsa kemény. Há- zikertbe és nagyobb gyümölcsösbe is ajánlható. Igazi befŒzésre alkalmas fajta.

Váltómetszés alkalmazásakor a gyümölcsök és póthajtások elkülönül- ten más-más hajtásképleten fejlŒdnek. A belŒlük fejlŒdŒ vesszŒknek legalább az egyike teljes ter- mŒvesszŒ. tápanyagokkal jól ellátott részein fejlŒdnek. s ha nem hajtanak ki. elpusztulnak.2002_Miklos_Negyeveszak 14. itt viszont csak két sebet ejtünk (egyet az 56 . Ha nem metszenénk a fát. ahol a fajta. Az Œszi- barack az egyéves vesszŒkön. nyársakon hozza termését. Ott alkalmazzuk. A jó termŒvesszŒ piros szárú. egyvesszŒs és hosszú metszést. A korona megvilágí- tottságán pedig a júniusi zöldválogatással javíthatunk. mert a következŒ évben kevés termŒrügyet fejlesztenek. A vál- tómetszés három sebzéssel jár.és a hosszú metszés között). Ügyeljünk arra. háromféle metszést alkalmazhatunk: váltómetszést. az alany vagy egyéb tényezŒk folytán nem elég nagy a növeke- dési erély ahhoz. sövényka- rokon fejlŒdött vegetatív vagy teljes termŒvesszŒket két alanyi hajtásrügy- re vágjuk vissza. A klasszikus metszésformá- kat (váltó. hogy kialakuljanak a hosszú metszéshez szükséges. Bármilyen koronaformát választunk. melynek célja a felkopaszodás meg- elŒzése. és így termésük sza- kaszossá válik. tel- jes termŒvesszŒk. A másik – rend- szerint alsó állású – vesszŒt két jól fejlett alapi hajtásrügyre (ugarvesszŒre) kurtítsuk meg. Ilyenek a fa (a korona) napsütötte. Az oldalsó vázágakon. ceruzánál vasta- gabb.vagy egyvesszŒs metszésre való áttérés. teljes termŒvesszŒk.és egyvesszŒs) Franciaországban dolgozták ki. hogy csak egy évig élnek. Amikor a fák öregedni kezdenek és csökken a növekedé- si erélyük (néha még a hosszú metszéssel kezelt fák esetében is). néhány év alatt felkopaszodna. Ezt meg- elŒzendŒ. Alapelv. következetes metszéssel kell a termŒrészeket a vázágak köze- lébe kényszeríteni. melyeken végig hármas vegyes rügycsoportokat találunk. Az egyvesszŒs metszés után ugyanazon a hajtáson fejlŒdnek a gyümöl- csök és a póthajtások (átmenet a váltó. hogy óvakodni kell a fák túlterhelésétŒl. melyeken a következŒ tavaszon megint váltómetszést végzünk. A legértéke- sebb részek az ún. a terméshozam szabályozása és a koronafelület növelése. termŒrügyekkel végig berakott. Közülük a második év tavaszán a termŒvesszŒt (vagy kettŒ ese- tén a magasabban elhelyezkedŒt) termŒre. a termŒfelület növelését is szolgálja. hogy a végálló rügy hajtásrügy legyen. il- letve a végálló rügycsoport hajtásrügyet is tartalmazzon. tehát 4–5 vegyes rügycsoport- ra vágjuk vissza.11. szüksé- gessé válhat a váltó. az ugarvesszŒ pedig két hajtást nevel. A termŒre metszett teljes termŒvesszŒ a tenyészidŒben haj- tásokat és gyümölcsöt. A metszés egyben a katlankorona továbbnevelését. A rügyekrŒl tudni kel.2005 9:09 Stránka 56 Az Œszibarack metszése A nálunk termesztett gyümölcsfajok közül az Œszibarack igényli legin- kább a rendszeres termŒre metszést.

A függŒleges vagy ehhez közeli állású vesszŒket szintén vágjuk ki. Rendszerint 5–6 vegyes rügy- csoportra metszünk (itt is szükség van végálló hajtásrügyre).2002_Miklos_Negyeveszak 14. Közülük jövŒre kiválasztjuk a legmegfelelŒbbet.2005 9:09 Stránka 57 egyik vesszŒ. hogy nem éves vesszŒn. másikat a letermett vesszŒ póthajtásra történŒ visszavágásá- val). és mindössze egy sebet kell ejteni. hogy kevésbé munkaigényes. A termŒvesszŒket az oldalvázágakon. A póthajtásra történŒ visszavágás itt annyiban különbözik a koráb- ban leírt termŒre metszéstŒl. A váltómetszés egymást követŒ mozzanatai A hosszú metszés amerikai eredetı. hanem gallyon vé- gezzük. Lényege a ritkítás. s felsŒ részükön egy vagy több hajtás fejlŒdik. így a termés súlya alatt a termŒvesszŒk le- ívelŒdnek. Az ilyen termŒvesszŒ gyümöl- csökön kívül póthajtásokat is nevel. A hosszú metszés elŒnye. Bekurtítás nincs. majd leívelŒdik. karokon egymástól 20 cm-re hagyjuk meg. Ne vegyük kézbe túl korán az ollót.11. termést hoz. tehát a meg- hagyott termŒvesszŒket nem kurtítjuk meg. Így a póthajtás teljes termŒvesszŒvé fejlŒdik. közben a túl erŒs és túl satnya vesszŒket távolítsuk el. mert a fagyok még kárt tehetnek a rügyek- 57 . Maradnak a közepesen erŒs. s a folytatáshoz új póthajtást nevel. s eddig bekurtítva távolítjuk el a letermett részt. amelyek halszálkarendszerben helyezkednek el az ágak (ka- rok) két oldalán. Az egyvesszŒs metszés mértéke a fa növekedési erélyétŒl függ: a vesszŒt olyan hosszúra kell visszavágni. Az Œszibarackfák metszésére a tavaszi fagyok után kerítsünk sort. az alapi rügyekbŒl pedig pótvesszŒ fejlŒdjön. hogy termŒrügyek is maradjanak raj- ta. vízszinteshez közeli állású termŒvesszŒk.

s állandó ifjítással annyi új vesszŒt nevelünk. mint a fekete ribiszkénél. örvösen helyezkednek el. Nagy gonddal óvjuk a többéves termŒrészeket. csak fagymentes napot kell választani a munkára. IdŒvel persze ezek is elöregszenek. Júniusban a 4–5 legerŒsebb hajtást meghagyjuk. Aki piros vagy fehér ribiszke termelése mellett dönt. A továbbiakban évente 4–5 új tŒvesszŒt hagyjunk meg. Ennél fontosabb. A ribiszkebokrok metszése A bokor alakú fekete ribiszke telepítés utáni kezelése a vesszŒk 2–4 rügyre történŒ visszametszésébŒl áll. A második év tavaszán a nyáron megha- gyott egyéves vesszŒket 2/3 részre visszavágjuk. hogy a kajszifákat szintén kora tavasszal (márciustól április közepéig) cél- szerı metszeni. illetve a piros (fehér) és a fekete ribiszke között. A legöregebb részeket folyamatosan ritkít- juk. rövid vesszŒkön hozza termŒrügyeit.11. Az idŒzítés egyébként nem okozhat különö- sebb problémát. hiszen a ribiszke Œszutótól kezdve egész télen át metsz- hetŒ. annak tudnia kell. mert ezek élettanilag is különböznek egymástól. korán metsszünk! A ribiszke tavasszal igen korán fakad. mert a bimbós vagy vi- rágos vesszŒk eltávolítása már tápanyagvesztést jelent. amit a metszés idŒzítésénél fel- tétlenül figyelembe kell venni. és így alakítsuk ki a bokor végleges formáját. de ne is halogassuk fölöslegesen a metszést. ne vénüljön el. A fekete ri- biszke viszont a vesszŒk egész hosszában és az idŒsebb ágrészeken fej- lŒdött egyéves. hogy itt a termŒrészek hosszabb életıek. A harmadik tavaszon megritkítjuk a tŒvesszŒket. amennyi öreg termŒrészt eltávolítottunk. a többit eltávolítjuk. TermŒkorban a bokor metszését úgy irányítjuk. Korán fakad.2005 9:09 Stránka 58 ben.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Az alakító metszés majd az elsŒ nyá- ri hajtásválogatással veszi kezdetét. ezért he- 58 . A te- lepítést követŒ kezelés az elsŒ nyári hajtásválogatásig a fentiekkel azonos. amikor kisebb a gutaütést kiváltó kórokozók okozta fer- tŒzés veszélye. Itt jegyezzük meg. hogy a bokor ne sırısödjön be. hogy kezelés szempontjából különbséget kell tenni a bokrok és törzses fa- alakok között. A piros ribiszke termŒrügyei az idŒ- sebb ágrészeken a vesszŒk tövében. melyek közül csak az 5–6 legfejlettebb marad- hat meg. mert ezek hozzák a termést.

A törzses faalakok metszése A bokrokkal ellentétben itt a természetes cserjetörzs megújuló képes- ségét nélkülöznünk kell.11. A termŒ fácskák metszése viszont már eltérŒ gyakorlatot követel. A téli metszéskor tulajdonképpen Œszi és kora tavaszi metszésrŒl van szó.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A váz- ágakon található letermett részeket. Ezenkívül a koro- na közepén hagyjunk meg egy függŒleges állású vesszŒt sudárnak. A törzses piros ribiszke telepítésekor a vesszŒket erŒsségüktŒl függŒen 2–4 rügyre metsszük vissza. Ritkításkor a folyamatos megújítás ér- dekében a kedvezŒtlen állású vesszŒkön kívül néhány 4–5 évesnél idŒsebb termŒágat is távolítsunk el. illetve a termŒrészek rendszeres visszavágása. Itt suda- rat ne hagyjunk. Ez abból következik. A köszméte metszése A köszmétét télen és nyáron egyaránt lehet metszeni. de a vesszŒk gyenge visszametszése is fontos. rendszeresen ritkítani kell. Az el- ágazódás serkentése céljából a meghagyott vesszŒket 1/3 résszel kurtít- suk meg. míg a nyári gyengíti azt (ez persze hátrány). ugyanis a köszmé- tét fagytırŒ volta ellenére a kemény téli napokon nem tanácsos metszeni. a korona ke- rületét egyenletesen kitöltŒ vesszŒt célszerı meghagyni. hogy a termŒfelületet minél több fény érje. A megfigyelések alapján a téli metszés erŒsíti (ez mellette szól) a bok- rot vagy a törzses alakot. Vázágaik ki- nevelésekor a piros ribiszkénél elmondottakhoz tartjuk magunkat. A fa alakú fekete ribiszkén az alakító metszéssel ugyancsak 4–5 – hozzá- vetŒlegesen 45 fokos szögben elhelyezkedŒ vázágat kell kinevelnünk. A második évben összesen 4–5. TermŒkorban a törzses piros ribiszkét fŒleg ritkítani kell.2005 9:09 Stránka 59 lyettük újakat kell nevelnünk A termŒrészek cseréjét több év alatt fokoza- tosan kell megoldani. melyeken túl rövid éves vesszŒk fejlŒdtek. A 59 . Így a harmadik évre 8–10 koronavesszŒt és gallyat kapunk. Az új haj- tásképzést a vesszŒk gyenge visszametszésével is serkenthetjük. ame- lyek viszonylag nagy térfogatú és erŒs korona alapját adják. ezért a ritkítás mellett indokolt lehet a vesszŒk. hogy a fekete ribiszke termésének zömét az egyéves vesszŒkön hozza. hogy serkentsük az új hajtások fejlŒdését. Ugyanis a fekete ri- biszke törzses faalakjai sırıbb és nagyobb lombozatot nevelnek. Mindig kifelé álló rügyre metsszünk.

a levegŒ és a napfény szá- mára egyaránt jól hozzáférhetŒ legyen. a többit kitörjük.2005 9:09 Stránka 60 nyárinak viszont elŒnye. A telepítést követŒ második-harmadik évben is hasonló elvek szerint folytassuk a korona kialakítását. hogy a bokor szellŒs. Így kevésbé kedvezŒk a feltételek a kórokozók és a kártevŒk számára. Aki a törzses faalakok telepítése mellett dönt. Ezeket fajtától függŒen bekur- títjuk. azaz a következŒ évi terméshozam szempont- jából. Mihelyt elaprósodik a gyümölcs. hogy rendszeresen váltsuk-újítsuk a termŒrészeket. ami ked- vezŒ a rügydifferenciálódás. Ezek közül az egyik a függŒlegeshez kö- zeli állású. Jó tudni. Azért nem cél- szerı több vesszŒre alapozni. Úgy kell metszeni Œket. ha túl hosszúak vagy görbék. fajtára jellemzŒ mi- nŒségı gyümölcsöt terem. hogy a törzses faalakok eseté- ben leginkább ritkítással és a vesszŒk mérsékelt kurtításával siettethet- jük a termŒre fordulást. Ügyel- jünk rá. A köszmétebokrok alakítását már az ültetést követŒen meg kell kezde- nünk.11. 60 .2002_Miklos_Negyeveszak 14. a nagy sebek pedig gyakran kórokozókkal fertŒzŒdnek. mert helyszıkében a megvastagodó váz- ágak az alapi részen egyszerıen szétszakítanák a koronát. A követ- kezŒ évben az elŒzŒben fejlŒdött hajtások közül a 4–5 legerŒsebbet hagy- juk meg. teljes ifjításnál valamennyit eltávolítjuk. és szép. a másik kettŒ ellentétes irányba induló legyen. nagy gyümölcsök fejlŒdnek. s így elejét vegyük a bizonytalan kimenetelı ifjítást igénylŒ elvénülésnek. Mindig azon legyünk. hogy újabb növekedési hullámot vált ki. A telepítés évében a vesszŒket 4–6 rügyre vágjuk vissza. melyek – s ez sem utolsó szempont – könnyebben szüretelhetŒk. Részleges ifjítás esetén az ágak egy részét. vagy teljes hosszukban meghagyjuk. A meghagyott vesszŒket csak akkor vágjuk vissza. Mindent összevetve a leggyakoribb metszési idŒpont a kora tavasz. hogy meg- felelŒ metszéssel ezt az állapotot a lehetŒ legtovább fenntartsuk. Így új hajtások-vesszŒk nevelé- sére serkentjük a tövet. már csupán arról kell gondoskodnunk. ifjítani kell. hogy legfeljebb há- rom vesszŒvel indítsuk a koronát. és az egész növény pusztulását okozzák. Sajnos az ifjítás csak ritkán hozza meg a remélt sikert. A késŒbbiekben ugyanezt az el- vet követjük a bokor teljes kialakításáig. vagy legalább va- lamelyik elágazásig erŒsen visszavágjuk. majd a harmadik évben a kétéves részek mel- lé újabb 3–4 erŒteljes tŒvesszŒt választunk. hogy a visszavágás után se legyenek 15–20 cm-nél rövidebbek. még ezt megelŒzŒen ve- gye kezelésbe az oltványokat. ha a rövid termŒrészeket sértet- lenül hagyjuk. s a tŒ megfelelŒ mennyiségı. Amikor a bokor elnyerte végsŒ nagyságát és formáját. A faalakoknál termŒkorban az hat legkedvezŒbben a termés mennyiségére és minŒségére. A második év folyamán az erŒteljes növekedésı fajták vesszeit visszavágjuk. Ezért célszerı a törzses köszmétét folyama- tosan úgy metszeni. a koronát sırítŒ vesszŒket pedig tŒbŒl kivágjuk.

Vé- denünk kell a fákat a kéregmolytól. az alany és a nemes rész összeférhetetlenségének tartják a guta- ütést. fokozott figyelmet kell fordítani az optimális tápanyagellátásra. de önmagában nem idézheti elŒ a fák pusztulását. A kajszi gutaütés elleni védelmében nagyon fontos a megelŒzés. Nyugalmi idŒszakban 2 százalékos burgundi. hanem több kórokozó is felelŒs lehet az azonos vagy az erŒsen hasonló szimptómák létrejötté- ért. – Rákosodás nélküli hervadás – a szállítószövetek megbetegedése.és vízellátást. A betegség kialakulásáért a legtöbb szakember az abiotikus té- nyezŒket (a kemény téli fagyokat. a felette levŒ részek elhalnak.vagy bordóilével permetezzünk. – Rákosodás nélküli elhalás – a gyökér és a gyökérnyak rothad. az életfolyamatok defektusait. elsŒsorban a Verticillium kártételé- nek. a Gnomoniától. A mi klimatikus körülményeink között a betegséget elsŒsorban a Pse- udomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba váltja ki. szinte egyik napról a másikra elpusztulnak. ha a nekrózis az ágat vagy a törzset átéri. tehát nemcsak egy. fémmentes festék. és minden olyan gom- babetegségtŒl. bŒ termés. Bizonyos tényezŒk – kemény tél. hogy az elŒzŒleg egészségesnek tınŒ kajszi- fák hirtelen. 61 . ami korai lombhullást okoz. A fá- kat védeni kell a különféle mechanikai sérülésektŒl. a kambium. A met- szésre használandó munkaeszközöket – fırészt. A biotikus tényezŒk szerepének szintén vannak szó- szólói. hiányos tápanyagellátás – pedig hatással vannak a betegség gyakoriságára és súlyosságára. Tünetileg három csoportot különböztetünk meg: – Rákosodás és elhalás – lokális rákos sebek alakulnak ki az ágakon és a törzsön. a metszéssel egy idŒben végzett sebkezelésre (oltóviasz. a lombozat sárgulását. majd szá- radását okozza.11. amelyért a kórokozók felelŒsek. Ma már egyértelmıen bizonyított: a gutaütés fertŒzéses betegség. Ezek a fák azon- ban már jóval a végsŒ kép kialakulása elŒtt betegek voltak. Ãk a különbözŒ kórokozók. s ez kiterjedhet a törzs föld feletti részére is. barnás- fekete elszínezŒdés és egyes ágak lombozatának lassú hervadása jellemzi. a farész ezeken a helyeken barnult.) okolja. fasebkátrány).2002_Miklos_Negyeveszak 14. Ezek mellett szórványosan más kórokozók is felléphetnek. A betegség komplex jellegı. a helytelen idŒben és módon történt met- szést stb.2005 9:09 Stránka 61 A kajszibarack gutaütése A kajszifák hirtelen pusztulását a köznyelv találóan gutaütésnek (apo- plexia) nevezi. Megtörténik. a háncs. Mai ismereteink szerint szinte valamennyi felsorolt tényezŒ sze- repet játszhat. ollót – fertŒtlenítsük. csak éppen a felületes szemlélŒ elŒtt rejtve maradtak a szimptómák. a rossz tápanyag.

62 . Jelenlegi ismereteink szerint ezért a ko- ra tavaszi metszés a legelŒnyösebb. de le is égetik a növényt. – Tartsuk be a szerek egymással való keverhetŒségének szabályait. – Permetezés közben dohányozni. A megengedettnél nagyobb adagok elpusztítják a károsítót. Nem árt ezért. – Gondosan válasszuk meg a permetezés idŒpontját. augusztus volt a kajszi metszésé- nek javasolt és gyakran alkalmazott idŒszaka. Szeles idŒben ne permetezzünk. hogy a permetezést túlélŒ károsítók idŒvel ellenállóképessé (rezisztenssé) válnak. – Jegyezzük meg: az alapos és gondos permetezést a sok rossz. A növényvédŒ szerek többsége azonban nemcsak a károsítókra. kötelezŒ szabállyal megismerkedünk: – Nagyon fontos a dózisok szigorú betartása. és a legnagyobb óvatosság mellett is sok mérget lélegzünk be. mivel 10 °C alatt és 25 °C fölött káros mellékhatások jelentkezhetnek. míg a nagy melegben perzselnek. A permetezés általános szabályai A vegetációs idŒszak beköszöntével egyre gyakrabban kell permetez- nünk. Alacsony hŒmérsékleten bizonyos nö- vényvédŒ szerek hatása erŒsen lecsökken. Bebizonyosodott. A megadottnál kisebb dó- zis hatása elégtelen. hogy a kórokozók fertŒzŒképessége nyár végén és fŒleg a tél folyamán nagy. – Fontos az optimális hŒmérséklet is.2002_Miklos_Negyeveszak 14. hogy ez az idŒpont élettanilag ugyan nem elŒnyös. ez egyúttal pazarlást is jelent. mert a szer egy része veszendŒbe megy. Ezért a metszést halasszuk tavaszra! Tavasszal. a gutaütést kiváltó kóroko- zók fertŒzŒképessége minimális. az emberre és a kör- nyezetre is mérgezŒ. A nyári metszéssel együtt a hajtások visszametszését is javasolták. felü- letes. ha- nem – szakszerıtlen alkalmazásnál – a növényekre.11. hogy a gutaü- tést kiváltó kórokozók a sebzésen keresztül fertŒznek. a vegetáció kezdeti szakaszában. ami ma nem elhanyagolható anyagi tényezŒ. MegjegyzendŒ. IdŒszaka a nagy hidegek elmúltától a virágzás kezdetéig tart – általában február utolsó napjaitól április elejé- ig. ha néhány általános érvényı. sŒt fennáll az a veszély. és mindig ugyanahhoz a vízmennyiséghez számítsuk ki a kombinációban fel- használandó szerek mennyiségét. az újabb vizsgála- tok pedig arra derítettek fényt. hanyagul elvégzett permetezés nem pótolhatja.2005 9:09 Stránka 62 Évtizedeken keresztül a nyár vége. étkezni és alkoholt fogyasztani tilos! – Tilos a virágzó növényeket méhekre veszélyes szerekkel permetezni. de az eddigi megfigyelések nem utalnak káros következményekre.

5 50 75 150 10 5 10 20 30 40 50 75 100 150 300 18 9 18 36 54 72 90 135 180 270 540 20 10 20 40 60 80 100 150 200 300 600 22 11 22 44 66 88 110 165 220 330 660 25 12. aki a vegyszerekkel – akárcsak a keverés- kor – kapcsolatba került. – Vegyük figyelembe a környezetvédelmi szempontokat – a víz. g.5 % 3 % 1 0.2005 9:09 Stránka 63 – Mindig csak annyi szert készítsünk.0 % 1.75 % 1. A permet- lé mennyi- Az adott töménység eléréséhez szükséges sége l-ben A permetlé mennyisége vegyszer mennyisége (ml.5 1 2 3 4 5 7. A vegyszerek alkalmazásakor ne mulasszuk el a fej. ezért használjunk sapkát vagy kalapot.5 25 50 75 100 125 187. Vigyázat: a várakozási idŒ be nem tartása mérgezéshez vezethet! A növényvédŒ szerek többsége ártalmas az emberi egészségre.1 % 0. 1 dl = 100 ml. valamint egy pár gumicsizma és hosszú 63 . alaposan tisztálkodjon meg. amennyit még aznap estig fel tu- dunk használni. hogy a permetezés idején a kertben más személyek – elsŒsorban gyerekek és terhes nŒk – ne tartózkodjanak.5 % 0. illetve a betakarítás közti idŒ. amely az egész arcunkat védi. azaz 100 cm3 A permetezéssel kapcsolatban a várakozási idŒ betartásáról is bŒveb- ben kell szólni. az élŒvilág védelmét – is. akkor azo- kat (fŒleg a levélzöldségeket) a permetezés idejére takarjuk le fóliával. természetesen a védŒszemüveg még fontosabb! Legjobb azonban egy mıanyag védŒálarc.2 % 0.05 % 0. cm3) 0. mikor a permetlé már megszáradt az ágakon. s azt csak akkor távolítsuk el.5 5 10 15 20 25 37.és a szájnyílás nyálkahártyájának. Az elsŒ helyen említjük az élelmezés-egészségügyi várakozási idŒt. Ez az utolsó növényvédelmi kezelés és a szüret. a haj védelmét. Különösen ügyeljünk az orr.5 250 375 750 Megjegyzés: 1 liter = 10 dl. – A munka végeztével mindenki.5 10 15 30 5 2.3 % 0. ezért permetezéskor fontos a védŒöltözet használata. hogy hány napig nem szabad a kezelt kultúrát védŒöltözet nélkül fel- keresni.4 % 0. – Ügyeljünk rá. a levegŒ. illetve környékének megtisztítására. amely megvéd a cse- pegŒ permetlétŒl. Sajnos ezt sokan figyel- men kívül hagyják. Feltétlenül kell egy jól záró kezeslábas is.2002_Miklos_Negyeveszak 14. azaz a napok száma. talaj. A permetezés kez- detérŒl illik a szomszédokat és a közeli méhészeket tájékoztatni. – Ha a gyümölcsfák alatt köztes növényeket is termesztünk.11. A munka-egészségügyi várokozási idŒ alatt azt ért- jük.

A téli vagy tél végi lemosó permetezéskor nagyobb cseppek- ben juttassuk ki a permetlevet. A hideg levegŒ ugyanis a mély fekvésı terü- leteken összegyılik. ha liszthar- mat ellen permetezünk. védekezni. Ha kombinált permetlevet haszná- lunk. azonnal forduljon orvoshoz. ún.2005 9:09 Stránka 64 szárú gumikesztyı. fagypont alatti hŒmérsékletı levegŒ áramlik be az adott te- rületre. csizmát a munka befejeztével gondosan tisztogassuk meg. TenyészidŒben is így járjunk el. a legmagasabb pont- ról lefelé haladva. erŒs fejfájást. hogy a permetezés gazdaságossága szem- pontjából egyáltalán nem mindegy. Az elsŒ esetben hideg. illetve szórófejeket használjuk. kesztyıt. hogy milyen permetlécseppnagyságot választunk. így könnyebben megvédhetŒk a kártevŒktŒl és kórokozóktól. az álarcot. a levélrozsdák ellen ke- zeljük a növényzetet. Az aktív fagyvédelem számos módszerét ismerjük. Apró cseppekben juttassuk ki a vegyszert (finom porlasztású szórófejjel).vagy szilvamoly ellen védekezünk. megül. A kisugárzási fagyok ellen viszont több módon is lehet. fagyzugos területre nem ültetünk kajszibarackfát. hányin- gert.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A szállított fagyok elleni védekezés nagyon ne- héz. Fontos a filmszerı permetlé bevonat akkor is. 64 . A fagyok (a késŒ tavaszi lehılések) kártételeinek megakadályozására úgy- nevezett passzív és aktív módszerek állnak rendelkezésünkre. A radiációs fagy esetén a levegŒ helyben hıl le fagypont alá. késŒbb pedig a gyümölcskezdeményeket is károsíthatják. ha például a varasodás. a másik a kisugárzott (radiációs) fagy. és sok esetben nem is eredményes. A fagyokat fizikai természetük szerint két nagy csoportra osztjuk. Végül még egy jó tanács: a fákat minden oldalról. A kajszibarack védelme a késŒ tavaszi fagyok ellen Szlovákia déli területein a késŒ tavaszi fagyok a fakadó virágrügyeket. Sokan nem gondolnak arra. akkor a közepes nagyságú cseppeket képzŒ porlasztó-. a másikat nagyobb cseppek formájában kel- lene kijuttatnunk. amikor a mély fekvésı.11. még- pedig hŒkisugárzás útján. hogy a szakszerıen és megfelelŒen ritkított fák sokkal gazdaságosabban perme- tezhetŒk. Ha a permetezésben részt vett személyek közül bárki is émelygést. Az egyik a szállított (advektív). A ruházatunkat. virágokat. ha al- ma. rosszullétet érezne. Ná- lunk ezek általában március elteltével jelentkeznek. s egyenként permetezzük. A passzív módszer az. és így a fagyos levegŒzónában lévŒ növényi részek elpusztulnak. és az egyik szert finom. költséges. méghozzá gazdaságosan. Már metszéskor gondoljunk arra.

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 65

ElsŒsorban ilyen az öntözés. Ez, ha megfelelŒ vízforrás áll rendelkezé-
sünkre, nagyon hatékony és gazdaságos módszer. Több formája ismert.
– Közvetlen védelem – a fagy idején minél apróbb cseppı, esŒszerı ön-
tözés. Alapelve, hogy a fagyküszöb beálltakor megkezdett folyamatos ön-
tözés hatására vékony jégréteg rakódik a védendŒ növény felületére. Köz-
ben nagy mennyiségı hŒ szabadul fel, amely ellensúlyozza a levegŒ hŒmér-
sékletének csökkenését, másrészt a jégréteg alatt levŒ növény belsŒ szö-
veteinek hŒmérsékletét az elfagyás határértéke fölött tartja. Az öntözést
addig kell folytatni, amíg a jégréteg olvadása meg nem kezdŒdik. Arra
ügyeljünk, hogy a védekezés közben kialakult jégrétegre folyamatosan to-
vábbra is víz érkezzen, azaz maradjon meg a hŒutánpótlás.
– Közvetett fagy elleni védekezés – a hŒmérséklet-csökkenés elŒtti ön-
tözés a talaj és a levegŒ nedvességtartalmának növelése céljából. A vé-
dekezés fizikai alapja az, hogy a nedves talaj hŒtároló képessége és hŒszál-
lítása lényegesen jobb, mint a száraz talajé. Így annak hŒkészlete részben
pótolni tudja a talajfelszínrŒl kisugárzó hŒmennyiséget. A tapasztalatok sze-
rint ezzel a módszerrel a törzses ültetvényekben kb. 0,5–1 °C-kal tudjuk a
levegŒ hŒmérsékletét emelni.
Aktív, fagy elleni védelmi módszer a füstölés is. Rakjunk ki kis kupa-
cokban nyirkos szalmát, szénát, s ezeket meggyújtva keltsünk sırı füs-
töt. A kert fölött lebegŒ füst tényleges védelmet nyújthat a kisugárzási fa-
gyok ellen. A módszer azonban csak szélcsendes idŒben eredményes.
Érdekességképpen megemlítjük, hogy külföldön a levegŒ szélgépek-
kel való keverésének módszerét is alkalmazzák. Az eredmény elŒfelté-
tele, hogy a talajközelben lévŒ levegŒ és a kb. 10–15 méter magasság-
ban lévŒ levegŒ között hŒmérséklet-különbség alakuljon ki. Ez szintén
csak szélmentes idŒben lehetséges. A hatékonyságot jelentŒsen befo-
lyásolja a hŒkülönbség mértéke. A kajszifák esetében a levegŒ keveré-
sére szolgáló légcsavart 10–13 méter magas állványra szerelik. Az ilyen
szélgépek nagyon eredményesen alkalmazhatók a fagyzugtorkolatokban.
Gyakran hŒérzékelŒvel vannak ellátva, így automatikusan üzemelnek.

ElsŒként vethetŒ növények

A borsó (Pisum sativum) Œshazája két egymástól távol esŒ vidéken, Af-
ganisztán és Abesszínia területén van. Innen került a Földközi-tenger kör-
nyékére, ahol a görögök és a rómaiak fontos gazdasági növénye volt. Ér-
demes megemlíteni, hogy nemcsak vitaminokban gazdag, hanem kalória-

65

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 66

és fehérjeértéke is nagyobb, mint a többi zöldségféléé. Nálunk három tí-
pusát különböztetjük meg:
A kifejtŒborsók általában rövid tenyészidejıek, korai termesztésre al-
kalmasak.
A velŒborsók hosszabb tenyészidejıek, késŒbb érnek, éretlen, zöld ál-
lapotban fogyasztjuk Œket.
A cukorborsók jellegzetessége, hogy hüvelyük is ehetŒ.
A borsó a talajban nem válogat, leginkább mégis a mélyrétegı, meszes,
jó táperŒben levŒ vályogtalajokat kedveli. HidegtırŒ, már 3–4 °C-on is csí-
rázik. A kikelt növények a mínusz 4–5 °C-os fagyokat is elviselik. A lomb-
juk akár le is fagyhat, késŒbb újra kihajtanak és fejlŒdnek. A nagy mele-
get viszont – különösen ha szárazsággal párosul – nem bírják.
Vízigényük nagy, igaz, öntözés nélkül is termeszthetŒk, de öntözéssel
több kötésre lesznek képesek, s így hosszabb lesz a szedési idejük.
A zöldségfélék közül a borsó vethetŒ a legkorábban, akár már február
végén, március elején is. Az igényesebb velŒborsót kicsit késŒbb vetjük.
A sorok távolsága eltérŒ, 12–24 cm lehet. Az alacsony növésı fajtákat
sırıbben, a magasakat ritkábban vessük. A magok általában 6–8 cm
mélyre kerüljenek a talajba. Ügyeljünk rá, hogy a felszínen egyetlenegy bor-
sószem se maradjon (!), mert akkor a madarak a földben megkeresik a
többit, és komoly kárt okozhatnak.
Ápolása elsŒsorban a gyomtalanításból áll. A kikelt vetést mielŒbb ka-
páljuk meg, hogy a talaj felszíne porhanyós legyen. Tartós szárazság ese-
tén öntözni is szükséges. A hüvelyek szedését akkor kezdjük meg, amikor
a borsószemek már elérték a rájuk jellemzŒ nagyságot, de még zsengék,
kellemes zamatúak. A magasabb növésı fajtákat ajánlatos támasz mel-
lett termeszteni. A letermett borsónövényeket gyökerestül tépjük ki a ta-
lajból.
Legismertebb fajtái a Bohdan, Radovan, Záboj, Ctirad, Elkan, Junior, Lu-
mir, Mojmír, Superior, Kelvedon csodája.

66

2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.2005 9:09 Stránka 67

A konyhakerti növények termesztése

Petrezselyem
A petrezselyem (Petroselinum hortense) a mediterránumban – Spanyolország-
tól Görögországig – vadon is nŒ. Már a rómaiak is fogyasztották, és Œk ter-
jesztették el a birodalom északi részein.
Gyökerét, illatos levelét ételízesítŒnek használjuk; levelei hidegtálak,
szendvicsek díszítésére is alkalmasak.
Kétéves növény, az elsŒ évben gyökere és lombja fejlŒdik, magszárat
a második évben fejleszt. Gyökere a középkötött, de inkább a laza talaj-
ban fejlŒdik szépen. A túl kötött agyagtalajokat nem kedveli. Az ágyások
talaját mélyen kell megmıvelni, hogy a petrezselyemgyökerek ne ágazza-
nak el. Tápanyagigénye közepes – a mésztartalommal szemben megle-
hetŒsen közönyös. Nem kell „frissen” trágyázott talajba vetni. HŒigényére
jellemzŒ, hogy teljesen kifejlett állapotban, a földben akár mínusz 5–10
°C-ot is elvisel. Így sok helyen egész télen át a szabadban hagyják. Nem
nagy a fényigénye, ezért fiatal gyümölcsfák alá vagy a szŒlŒsorok közé is
vethetŒ. Ugyanakkor csapadékigényes, jó vízfelvevŒ, s azt gazdaságosan
használja fel. Szárazság esetén a növekedésben elmarad.
Magját már korán tavasszal, a talaj kiolvadása után el lehet vetni. Ap-
ró magvai viszont csak nehezen csíráznak. Ha a talajban nincs kellŒ ned-
vesség, akkor a magvak akár 4–5 hétig is elfekszenek. A vetés elŒtti na-
pon ezért érdemes a magokat nyirkos homokkal összekeverni, meleg he-
lyen tartani, hogy a csírázás meginduljon.
A vetés elŒtt a már Œsszel felásott talajt porhanyítani kell és elgereb-
lyézni. A sorokat kb. 25 cm-re jelöljük ki egymástól. Húzzunk 2–3 cm mély
vetŒbarázdát, öntözzük meg, majd a vetés után takarjuk be a magokat, és
a gereblye fokával kissé tömörítsük a talajt.
A petrezselyem ápolása elsŒsorban gyomtalanításból áll. Mivel a magok
kelése elhúzódhat, így az ágyásokat még a kelés elŒtt felverheti a gyom. Ilyen-
kor bizony kapálni kellene, de nem tudjuk, hol vannak a petrezselyemsorok,
ezért jó, ha vele együtt sorjelzŒ nŒvényeket (pl. hónapos retket) vetünk. Ezek
jóval hamarább kelnek, jelzik a sorokat, s így nyugodtan kapálhatunk.
KésŒbb a petrezselymet ki kell egyelni. A felesleges növénykék lomb-
ját persze fel is használhatjuk.
Veteményünket a nyár folyamán a lisztharmat és a levéltetvek támad-
ják. A lisztharmat ellen nem kell okvetlenül vegyszerekkel védekezni, jobb,
ha a beteg, megtámadott példányokat eltávolítjuk.

67

hogy megduz- zadjanak. Meg- említjük. a zöldbab – mivel nem kell a biológiai érését bevárni – rövidebb tenyészidejı. Mind a zöld-. Szlovákia déli részein a babot. A tél alá vetett petrezselyemnek tavasszal többhetes növekedési elŒ- nye is lehet. a hidegre nagyon érzékeny.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A fészekbe 35 x 35 cm-es kötésben 4–5 mag kerüljön. A bokorbabot szakaszo- san is vethetjük. században került. A szárazbab hosszabb. a tŒtávolság 8–10 cm legyen. Ha kevés vizet kapnak. a kelésig megduzzadnak s tavasszal hajtanak ki. így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. A vetés ideje akkor jön el. de ez nem is szükséges. A bab táplálkozási értéke nagy. idŒjárástól füg- gŒen. mert jól tıri a fagyokat. hogy vetés idején a föld lehetŒleg gyengén fagyos. május elsŒ felében.és szárazbabot. A karóbab esetén karógúlákat készíthetünk. könnyıben 4–5 cm mély barázdát húzzunk. Így a gúla szilárdabban tart. ha a gyökere már ceruza vastag- ságú. A kötött ta- laj csak akkor jó. A bokorbab termesztésénél a magot vagy fészekbe. akkor a sortávolság 40. 68 .2005 9:09 Stránka 68 A korai petrezselymet akkor szedjük. Érdemes megemlíteni. hogy ez a növény tél alá is vethetŒ. Gyakorlati szempontból (a háztáji termesztést figyelembe véve) megkülönböz- tetünk zöld. s vízigényük is nagy. Vetés elŒtt a magokat érdemes 7–8 óra hosszat vízben áztatni. mind a szárazbab melegigényes növény. A petrezselyemnek két típusa ismert: a gyökérpetrezselyem és a levél- petrezselyem (a különféle fodros levelı fajták). nem kötnek jól. Ha so- rosan vetünk. Alapjuk 50 x 50 vagy 70 x 70 cm legyen. A babok csoportosításának számtalan módja van. vagy sorok- ba vetjük. s így másodtermény- ként is felhasználható.11. Ügyeljünk rá. ami- kor a talaj már kissé fagyott. mégpedig novemberben. ha a talaj hŒmérséklete 8–10 cm mélység- ben már eléri a 11–12 °C-ot. Bab A bab (Phaseolus vulgaris) Œshazája Mexikó és Közép-Amerika. A zöldbab ásványianyag-tartalma jelentŒs. A magok ilyenkor már nem csíráznak ki. száraz le- gyen. Kö- tött talajban 3–4. május közepén vetjük. Télen át akár a talajban is hagyhatjuk. s a karókat 170 cm magasan kössük össze. Európába a XVI. könnyen melegedŒ meszes talajokat kedvelik. hogy a száraz- bab fehérjeértéke háromszorosa a kenyérének és tízszerese a burgonyá- énak. A laza szerkezetı. ha könnyen melegszik. A zöldbabnak két változata van: a bokorbab (zöld vagy sárga hüvelyekkel) és a karóbab (szintén zöld vagy sárga hüvelyekkel).

pél- dául csemegekukoricával is.és B-vitamint tartalmaz. Ma már a kenyérgabonák után a legfontosabb élelmiszernövényünk. világos he- lyiségek alkalmasak. JelentŒs mennyiségı C. A kései ültetésnél viszont túl sokára virág- zik és nevel gumót. ha a vetŒmagot hideg helyen tároljuk. A zöldségfé- lék közül a legfontosabb. ha a talaj hŒmérsékle- te 10–12 cm mélyen eléri a 7–8 °C-ot. A karóbab futtatható kerítésre is. A mıveletet üvegezett verandákon. legolcsóbb energiaforrás is. jó vízgazdálkodású talajt kedveli. Nálunk legelterjedtebb a közkedvelt Juliska-bab. illetve az Œszi istállótrágyázás után felszántott vagy megásott. így nem szóródik ki belŒle a szem. közepe. A korai burgonya legjobban a könnyı. József idejében kezdŒdött. A korai burgonyánál nagyon fontos az ültetés idŒpontja. A babból levest. melynek átmérŒje 4–7 cm. homokos. Sze- dése lehetŒleg a reggeli órákban történjen. 8 hétig tart. Ezt a karóbabfajtát szá- razbabként és zöldbabként is lehet fogyasztani. mi- vel fagyérzékeny. Fényigénye jelentŒs. ami kb. Ellene a legjobb védekezés.2005 9:09 Stránka 69 A karók külsŒ sarkához 3–4 szemet vessünk. Ültethetjük köztesként. ahol vékony rétegben folyhat a csíráztatás. 69 . felhasználhatjuk kerítések fut- tatására mint dísznövényt. Túl korán. Általában akkor fogjunk hozzá. Nálunk nagyobb arányú termesztése II. korán felmelegedŒ vályog- talajt. hogy a kiültetendŒ gumókon 2 cm-nél hosszabb. A kukorica szára a leszedés után megmarad- hat támasznak. ezért ajánlatos minden háztáji kertben több-ke- vesebb korai burgonyát termelni. Erre a célra a 10–12 °C-os. mert ilyenkor a hüvely még nem túl száraz és nem törik. árnyék- ban lombozata megnyúlik. mert a zsizsik csak magasabb hŒmér- sékletnél fejlŒdik ki. tápanya- gokban gazdag. A zöldbab alkalmas mélyhıtésre is. fóliasátorban is elvégez- hetjük. hozama pedig jelentŒsen csökkenhet. A cél az. ne ültessük. fŒzeléket készíthetünk. (Dél-Szlovákiában ez – idŒjárástól függŒen – április eleje.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A szárazbab termesztésének célja a biológiailag beérett termés. Fontos a gumók elŒcsíráztatása is.) Fontos a megfelelŒ vetŒgumó. A legveszélyesebb kártevŒje a babzsizsik.11. A bab ápolása gyomtalanításból és öntözésbŒl áll. súlya 6–8 dkg. vastag csírák legyenek. Korai burgonya A burgonya Európában elŒször Írországban lett fontos tápláléknövény.

közepén jelennek meg. Pedig diabetikus eledel 70 . Ho- moktalajon 11–13. Lukava. hogy a hajtások mellé friss. A burgonyát 2–3 alkalommal töltöges- sük úgy. A gyors kelés érdekében inkább csekély mélységbe kerüljenek. a holland Ausonia. A leveleken sok petét raknak. öntözzük – elŒször bim- bóképzŒdés idején. a német Adretta és Tempora.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Korai érésıek – ide tartozik a hazai nemesítésı Albina. Boubín. megsemmisítése. Az elsŒ nemzedék pél- dányai május elején. a hazai Eta. A korai burgonya már akkor szedhetŒ. mikor a gumók elérik a dió- nagyságot. A sortávolság 70 cm legyen. a kötŒdés elŒkészítésére. húspiros lárvák kelnek ki. Csicsóka A csicsóka (Helianthus tuberosus) nagyon értékes évelŒ növény. Maga az ültetés történhet fészekbe vagy barázdába is. A legfŒbb ápolási munka a burgonyasorok és a sorközök gyommente- sítése. Legveszedelmesebb ellensége a burgonyabogár. csírájukkal felfelé helyez- zük el. másodszor közvetlenül a vi- rágzás befejezŒdése után. Rersy és a német Gloria. A háztájiban a leginkább környezetkímélŒ (s a korai burgonya esetében egészségügyileg is a legjobb) módszer a bogarak összeszedése. melyek tel- jes kifejlŒdésükig csonkig rághatják a növényt. Ostara. Karla.2005 9:09 Stránka 70 Kiültetés elŒtt az Œsszel elŒkészített talajt csak sekélyen lazítsuk fel. középkötött talajon 9–10. Legjobb már az elsŒ példányok megjelenésekor elkezdeni a védekezést. a gumókat pedig egymástól 35 cm-re. Közepesen késŒi érésıek – ilyen a hazai Borka. Iva. saj- nos nálunk fokozatosan kiszorul a termesztésbŒl. nyirkos föld kerüljön. Nora. A burgonyafajták a tenyészidŒ hossza (a kiültetéstŒl a gumók beérésé- ig szükséges napok száma) szerint lehetnek: Igen korai érésıek – pl. Dita.11. Koruna. Közepesen korai érésıek – a hazai Lada. Kam˘k és a Zvíkov. A töltögetést a virágzásig be kell fejezni. Krasa. Karin. Zlata és a holland Desirée. Ha lehetŒségünk van rá. a kötöttebben pedig 7–8 cm- re ültessünk. Oreb. A növény 2–3 hét múlva kel ki. Radka. EzekbŒl 8–10 nap múlva fekete fejı. Sva- tava. s persze. KésŒi érésıek – a hazai Blaník. Krista.

Tárolni hıvösebb és viszonylag nagy páratartalmú helyi- ségben vagy nyirkos homokon ajánlott. A kifejlett gu- mókat kora tavasszal (mihelyt az idŒjárás megengedi. Meghálálja az istállótrágyázást (Œsszel 4–5 kg/m2). A legjobb és legegyszerıbb módszer (amikor elŒször telepítjük kertünkben).2005 9:09 Stránka 71 – gumótermését a cukorbetegek is fogyaszthatják. 50–60 cm távol- ságra egyeljük ki Œket. a 71 . Spenót A spenót Iránból. a nagyobbakat hosszában kettévághatjuk.és B2-vitamint tartalmaz. Abban az esetben. sok C. valamint a sült és a kirántott ételek körete lehet. Mivel rövid tenyészidejı. szá- zad során került Észak-Amerikából. ezért a tövek környezetét gyommente- sen kell tartanunk. A legjobb azonban. mert felszínük ripacsos. melyet kö- vetŒen a talajt fel kell ásnunk. Európába a XVII. NPK-t – is bedolgozhatunk a talajba. ezért minél gyakrabban telepítsük új helyre. Gumói viszonylag nagy területen helyezkednek el. ahol a talajvíz szintje mélyebben van.és foszfortartalma jelentŒs. kártevŒk csak nagyon ritkán támadják meg. 13–16 cm mélyre kerüljenek. Könnyen emészthetŒ. A burgonyához hasonlóan saláta alapanyaga. s viszonylag nehezen tisztíthatók. ha mindig annyi gumót szedünk. majd Európába juttatták el.2002_Miklos_Negyeveszak 14. vagyis a téli fagy fel- enged) kezdhetjük szedni. A levélzöldségfélék között tápértéke nagy. Tavasszal mıtrágyát – Cereritet. Így tehát a legelsŒnek szedett terményünk a csi- csóka lesz. Az arabok elŒször Afriká- ba. Ha viszont több (4–5) éven át ugyanott hagyjuk. így egy ideig nincs szük- ség ültetésükre. BŒven termŒ. A gumók egymás- tól 50–60 cm tŒtávolságra. Mivel ellenálló növény. ezért ezt a tényt ülteté- sekor is figyelembe kell venni. ha túl sırın lennének az új növények. A gumók húsa fehér. Afganisztánból származik. Szlo- vákia déli területeinek klímája megfelelŒ a számára. késŒbb már maga nyomja el a gyomokat. mégis a tápanya- gokban gazdag élŒhelyeket kedveli. Az ásványi anyagok közül fŒleg mész. A csicsókát gumókkal szaporítjuk. május elején. amennyit éppen fel akarunk használni. ha frissen szedett gumókat szer- zünk be és ezeket ültetjük el áprilisban. Bár a leggyengébb ta- lajon – sekély termŒrétegı futóhomokon – is megterem. a gumók fokozatosan aprókká válnak. A nálunk engedé- lyezett fajta a Fehér héjú. A talajban hagyott gumók újra hajtanak. A növény kezdetben lassan nŒ. nagyon egyszerıen termelhetŒ és ellenálló növény.11. Ha kevés a gu- mónk.

Rövid tenyészidejének köszönhetŒen kevés vízzel is beéri. tejes szemekben van. Az utóbbi Franciaországból származó. sŒt még köztes növény is lehet. FejlŒdésének a 22–25 °C kedvez. a zöldhagyma után még termeszt- hetünk csemegekukoricát. ezért elsŒsorban átteleléssel termesszük. Ãszi szedésre augusz- tusban vessünk. majd elsimítjuk. Az év során három szakaszban is vethetjük. Csemegekukorica A kukorica Œshazája Dél. saláta. babot is. régóta termesztett fajta. Fényigénye nagy. A sortávolság 20. betegsége nincs. amint a talaj felengedett. de salátának is elkészíthetŒ. A korai borsó. ha ezt elŒtte elmulasztanánk. köztesként tököt. A kukorica hŒigényes növény. LegelŒnyö- sebb. meghálálja a közvetlen istállótrágyázást. ha elŒzŒ évben trágyázott talajba vetünk. Nagy elŒnye. Magvainak a csírázáshoz legalább 8–10 °C szükséges. Nagyobb területen csak a XVIII. KitınŒ ízanyagai mellett jelentŒs a tápértéke. BŒven találha- tó benne foszfor. A talajt a vetés elŒtt felássuk. Fák alatt azonban ne termesszük! A talajra igényes növény. hogy a kisebbek még nŒhessenek. A spenót ápo- lása mindössze gyomlálásból és kapálásból áll. mert elŒ.és utó-. században kezdték el termeszteni. így nagyon korai tavaszi szedést biztosítunk. A középkötött. illetve szeptember végéig kerüljön a talajba. Szlovákia déli részein szinte minden háztájiban termesztenek cseme- gekukoricát. energiadús. retek. KésŒbbi tavaszi sze- désre. A spenótot fŒleg fŒzelékként fogyasztjuk. A kukoricában sok a karotin. Industria. Hazánk területére a törö- kök közvetítésével („törökbúza”) került.2002_Miklos_Negyeveszak 14. a hŒhiány egy része fénnyel pótolható. mély rétegı. Mindig a nagy leveleket tépjük le. A cse- 72 . friss állapotban a C-vitamin is. tavaszi vetés esetén könnyen felmagzik.és káliumtartalmú mıtrágyákra.11. humuszban gaz- dag termŒföldet kedveli. Herkules. Viroflay. vas és mész is. szeptember elején. Hosszú ideig dísznövényként ne- velték. Termesztése azért is indokolt.és Közép-Amerika. Vetés elŒtt célszerı a talajt tömöríteni. a veté- si mélység 2–3 cm legyen.2005 9:09 Stránka 72 vetésforgóban elŒ. azonnal vethetünk. Œszi salátát. hogy komoly kártevŒje. KedvezŒen reagál a nitro- gén.és utónövényként is szerepelhet. A leg- több cukor a zsenge. különösen a kelés és a virágzás-termés- kötés idején. Vízigényes. Ízét cukortartalma határozza meg. Másodnövényként a helyén termeszthetünk téli ret- ket. Az áttelelésre szánt spe- nót augusztus végén. Legismertebb fajtái a Matador. akkor utána feltétlenül végezzük el. A spenótot 4–5 leveles állapotától folyamatosan szedhetjük.

Szárazanyag-tartal- ma nagy. könnyı talajon 7–10 cm mélyre vessük. Egyes fajták vetése azonban még június második hetében is ajánlható. Bimbóskel A bimbóskel a káposztafélék családjába tartozik. Vi- szonylag rövid tenyészideje mellett a vetés ideje hetekre széthúzható. Kötött talajon 5–6. a palánta pedig 5–6 hét múlva alkalmas a kiültetésre. fejes saláta. Ezt általában ugyanúgy termesztjük. Az értékes vitaminok közül a többi káposztafaj- tánál lényegesen több C-. A szemek héját körömmel felszakítva. Egy-egy fészekbe 2–4 mag kerüljön. B1. A csemegekukorica legfontosabb ápolási munkája a kapálás. a sorokban lévŒ fészkek 30 cm- re legyenek. A kórokozó a növényi részek elkorcsosodását okozza. karalábé. mint a csemegekukoricát. így szedése is folyamatosan történhet. A háztájiban leg- jobb védekezés a golyvás daganatok eltávolítása. MidenekelŒtt a középkötött. hogy a kukoricának van egy úgynevezett pattogatni való változata is. Ne ültessük sırıre. Érdemes megemlíteni.2002_Miklos_Negyeveszak 14. ne sajnáljuk a fáradságot. Tenyészideje rövidebb. ugyanis nitrogéndús talajban a bimbók lazák ma- radnak és nem fejesednek be. A palánták nem igényelnek különösebb ápolást.és B2-vitamint tartalmaz. mert viszonylag sok fényt igényel. A veteményeskertben másodnövényként ter- meljük. Jó elŒterménye lehet a retek. A magok 5–6 nap alatt kikelnek. terméshozama pedig kisebb. A nagyon laza. Ha szárazság van. Hideg talajba semmiképpen se vessük. mert csak elfekszik a mag. ez bármely fiatal részt megtámad- hat. mint a csemegekukoricáé. Meleg helyen ugyanis a csövek könnyen befüllednek. mészben szegény földben nem kellŒképpen fejlŒdik. fajtától függŒen. FŒbb betegsége a kukorica üszögje. meghálál- ja az elegendŒ nedvességet. A XIX. ha a csöveket hajnalban törjük. Magját cse- répbe vagy ládába. májusban vetjük.2005 9:09 Stránka 73 megekukoricát nálunk általában április utolsó napjaiban.11. A sorok egymástól 40. öntözzük! A szedés teljes érés állapotában kezdhetŒ. Ügyeljünk a ta- laj nitrogéntartalmára is. sŒt el is pusztul. Kapálnunk általában kétszer. A csemegekukorica magját kapával vá- gott fészekbe vetjük. A megfelelŒen elŒké- szített talajba az alacsonyabb fajtákat 60 x 50. Legjobb. a gyomta- lanítás. tárolhatósága így jobb. de inkább május elején vessük. kissé meszes talajokat szereti. háromszor kell. században ne- mesítették ki Belgiumban. s hıvös hely- re tesszük. mint más káposztafélékéé. Bár vízigénye más káposztafélékhez képest kicsi. a magasabbakat 60 x 70 73 . Ilyen például a magyarországi Fehér mazsola. a kiszivárgó nedvbŒl megállapíthatjuk a szemek fejlettségét.

innen március végén ültessük ki a szabadba. egyes fajtái még enyhe teleken is fejlŒdnek. jelentŒs C-vitamin tartalma van. Ha nyári fogyasztásra termelünk. A bimbóskel igen fagyálló. kis- sé kesernyés. Felhasználása a karfioléhoz hasonló. jól fejlett erezettel. Két-három hét múlva. ha beköszönt a tél. ami- kor a hajtásrészek legalább húsz centiméter hosszúak. rendszeresen ön- tözzük. tövestül. akkor a pincében. Egyébként a torzsával együtt takarítsuk be és a pin- cében tároljuk.2002_Miklos_Negyeveszak 14. szabad földi ágyba vetjük. Ãszi-téli felhasználásra június ele- jén. Levelei nagyok.11. igen jó és bŒ vitaminforrás. Másodnövényként termesztjük. Kevésbé ismert zöldségfélék Endívia E Nyugat-Európában elterjedt zöldségféle az Œsz és a tél leveles salá- tája. Íze a fejes salátáéhoz hasonló. Gronalto-F1 fajtákat ajánljuk. 74 . Téli zöldség. ho- mokba ültetve tárolható. A jól kifejlett növényeket a levelek csúcsa alatt néhány centiméterrel kössük össze. Sok vizet kíván.2005 9:09 Stránka 74 cm-es kötésben ültessük. A palántákat így július közepétŒl lehet. mert hosszú nappalon magszárba megy. ezért (fŒleg az alacsonyabb típusú) télre a kertben hagyható. Závitka. Folyamatosan szedhetŒ. majd az öthetes palántákat ültetjük ki (három-négy tö- vet négyzetméterenként). Brokkoli A karfiol közeli rokona. lényegesen lazább rózsáit kinyílás elŒtt fogyaszt- juk. akkor február végén melegágyba vessük. Szedése akkor kezdhetŒ. szorosan egymás mellett. A szedést akkor kezdjük meg. állandó helyre ültetni. Az ágyásokat gyomtalanítsuk. Különleges alak- jával még a dísznövények között is szépen mutat. mikor a bimbók már elérték a kellŒ nagyságot. de a virágkezde- mények még nem nyíltak ki. Ha késŒbb másodtermény- ként termesztjük. 30 x 30 cm-es távolságban. A téli fajták akkor sem állnak le a növekedésben. kb. július ele- jén a lomb levágható és fogyasztható. A nálunk engedélyezettek közül a Rozetta. A magot április közepétŒl május végéig vet- hetjük hidegágyba. Másodterményként termesztik.

lombját rövid csonkra vágjuk vissza. amely 5–7 ágból álljon. Szlovákia déli részei termesztési körzetének északi határán túl esnek. A fügebokor koro- náját. a téli hónapok friss salátája. Lakásban is hajtatható. fokozato- san neveljük ki. mivel a tartósan jelentkezŒ -10 °C alatti hŒmérsékleten föld feletti hajtásrendszere elfagyhat. Ezzel bajt ugyan nem okoznak. Fagykár esetén vi- szont a leváltásra került ágakat ezekkel pótolhatjuk. A növényeket késŒ Œsszel szedjük fel. KésŒbb a takarást kukoricaszárral. de a termés kiegyenlítetlen 75 . Nálunk ezért biztonságosan csak kifejezetten védett. A téli fagyok ellen még az ilyen helyen is takarással kell védeni. amely nálunk 2–3 méteres bo- korrá fejlŒdik.2002_Miklos_Negyeveszak 14. száraz helyeken is jól érzi magát. Az elŒtörŒ új tŒhajtásokat évente ritkítsuk ki. A kö- vetkezŒ tavasszal minden vesszŒt tŒbŒl távolítsunk el. hideg talajt és a magas talajvizet viszont nem bírja. levesnek fogyasztható. homokba ültetjük és alufóliáival takarjuk. Tavasszal a védŒré- teget fokozatosan távolítsuk el. könnyen és jól meg- erednek. szalmával oldhatjuk meg. Az ültetés legalkalmasabb idŒpontja a tavasz. itt a sötétben nŒnek ki. júniusban 25–30 x 10–15 centiméterre vetjük. A füge és metszése A füge a mediterrán térségek növénye. A cikória leve kis- sé kesernyés. ha cserépbe. pincébe ültetjük ki. melyek 18–20 na- pos koruktól szedhetŒk. ha az idŒs fügebokrok gyökeres sarját le- választjuk. és azt ültetjük el.2005 9:09 Stránka 75 Cikória Nyugat-Európában kedvelt levélzöldség.11. az ezután elŒtörŒ új hajtásokból. A kiültetett gyökeres vesszŒket vagy sarjakat az elsŒ évben hagyjuk érintetlenül fejlŒdni. A fügét nálunk sokan nem metszik. mint feltörŒ koronát ala- kítsunk ki. A füge koronaalakító metszése nagyon egyszerı. Május- ban. enyhén ecetes vízbe. Laza szerkezetet. Fiatalabb ko- rában a füge ágait a talaj felszínére kell lehúzni és földdel takarni. a köves. Egyszerıbb azonban. salátának azonban csak az elsŒ évében alkalmas. földdel takarjuk le. rengeteg karotint tartalmaz. Ha a gyökereztetést védett helyen végezzük. A fügebokor a talajra nem igényes. déli fek- vésben (fŒleg az épületek déli falánál) termeszthetŒ. ha a termŒföld elegendŒ meszet tartalmaz. A nyirkos. ÉvelŒ növény. inkább elterülŒ. A fügét fás dugványról lehet sza- porítani. ezért felhasználás elŒtt áztassuk sós. Salátának. mikor az idŒ már felmelegedett és a késŒi fagyoktól sem kell tartanunk. Halvány tŒrózsái.

Így egyúttal ritkítást is végzünk. de kitınŒ befŒtt. Csak éretten szedjük. A metszés optimális idŒpontja május eleje.11. A letermett kétéves vesszŒket ezért vágjuk vissza egyéves vesszŒre vagy tŒbŒl távolítsuk el. mert nem utóérŒ.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A meghagyott egyéves vesszŒk csúcsát enyhén vág- juk vissza – így serkentjük az elágazódást. ha a szár felŒli részén fehéredni kezd és a gyümölcs enyhe nyomásra puhá- nak érzŒdik. meleg Œszön még egy újabb termést is beérlelhet. Fügebokrunk hosszú. 76 . sŒt bor is készíthetŒ belŒle. Rendszeres termést csak úgy nyerünk. ha a növényt elágazások. Akkor érett. Frissen is fogyaszt- ható. azaz egyéves vesszŒk képzésére serkentjük. dzsem. jellegzetes zamata van. amikor a nedvkeringés már megindult. A füge nagyon finom gyümölcs.2005 9:09 Stránka 76 lesz.

2005 9:09 Stránka 77 Nyár .11.2002_Miklos_Negyeveszak 14.

2005 9:09 Stránka 78 .2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.

amelyrŒl a gyümölcsöt leszedtük. A szüret ne érjen véget a be- takarítással. mert így nem sérül meg és tovább eltartható. Lének és bornak eb- ben az állapotban szedjük. bornak. A korán szedett ribiszkének alacsony a cukortartalma. A gyümölcskocsányt két kör- münk közé fogva törjük le. A koronát. HıtŒszekrényben. A teljes érés kezdetén a zöld szín fokozatosan halványodik. mikor a gyümölcs felülete már száraz. Ezzel nem jó meg- várni a tavaszt. de még a teljes érés elŒtt. A köszméte kényes gyümölcs. Ismer- kedjünk meg ezekkel. A szamócát legjobb másnaponként szedni. A piros ribiszkét teljesen éretten szedjük. mert különben könnyen befülled. hosszabb szállításra szánjuk. A cseresznyét és a meggyet kocsányával együtt szüreteljük. úgy. tel- jesen érett fekete gyümölcsöt szedjük. a jövŒ évi termés alapjai. mikor a fürt csúcsán lévŒ 1–2 ap- ró bogyó még zöldesbarna. ne sérüljenek meg.2002_Miklos_Negyeveszak 14. BefŒttnek teljes nagysága elérésekor. mert a nyitott. akkor a sza- mócát a teljes érés elŒtt – mikor még a csúcsa fehér – szedjük le. 1 °C-on. roncsolt sebfelületen át súlyosan fertŒzŒd- het a fa.és zamatanyagok a teljes érés idejére fejlŒdnek ki. a harmat leszáradása után. A le- szüretelt köszmétét vigyük árnyékos helyre. zölden szedjük. A fekete ribiszke szedésének idejét felhasználási módja határozza meg. A szüretre.2005 9:09 Stránka 79 Gyümölcsszüret májusban és júniusban Május-június hónapokban már több gyümölcsfaj termését szüretelhetjük. Az íz. Túlérve hajlamos a hullásra. Dzsemnek akkor a legalkalmasabb. Egyéb célra (lének. A leszedett szamócát árnyékos. hogy a termŒnyársak. A nedves és a felmelegedett gyümölcs könnyen romlik. hasadt és törött koronarészeket. A friss fogyasztásra szánt köszméte ideje egy. Ügyeljünk rá. 79 . számottevŒ minŒségromlás nélkül 2–3 hétig is eltartható. A teljes érettséget ízleléssel is megállapíthatjuk. hogy közben ne nyomódjon meg a gyümölcs. mert íz. hıvös helyre. A betakarításkor azonban nagyon sok tényezŒre oda kell figyelnünk. A leszüretelt ribiszkét tegyük száraz. a savas anyagok viszont túlságosan nagy mennyiségben vannak jelen. Ekkor a legnagyobb a bogyók pektintartalma. asztali fogyasztásra) csak a beszínesedett. hıvös helyen tároljuk a felhasználásig.és zamatanyagai akkor a legdúsabbak.11. Friss fogyasztásra és a feldolgozásra is teljesen érett állapotban szedjük a gyümölcsöt. legfeljebb két hétig tart. Ha piacra. s a bogyó ezzel párhuzamosan puhulni kezd. vizsgáljuk át és távolítsuk el a sérült. a reggeli és a kora délelŒtti idŒ- szak a legalkalmasabb. mert könnyen megfonnyad. Dzsemnek is ekkor a legalkalmasabb.

A mıveletnél. csapadékos területeken. jó talajokon. vagy sövény- nek neveljük. ame- lyet az alany megválasztásakor érdemes figyelembe venni. akkor akkor terítsük szét egy nagyobb felületı. lehetŒleg több éven át megfigyelt fáról szedjük).2002_Miklos_Negyeveszak 14. hogy a termés a földrŒl is szedhetŒ. E csoporton belül egyértelmıen az elsŒ helyre kell sorolni az M 9-es alanyt. Szintén a törpe alanyok közé tartozik az M 27-es. csapadékosabb mikroklímában. Ezzel lehetŒség nyílik a gyümölcsfacsemete fejlŒdésének szabályozá- sára. A szemzés alanyfejlŒdést szabályozó szerepe mind a korona nagyságára. hıvös. s azokat termŒkaros és karcsú orsónak. A gyümölcsfák szemzésének idejét általában az alany szerint határozzuk meg. ElŒször is érdemes leszögezni. száraz. Szemzési tudnivalók A nyár folyamán a háztájiban az egyik legfontosabb teendŒ a szemzés. késŒbb termésre forduló fajták számára. Gyökerei azonban tö- rékenyek. hogy a háztájiba. Törpésítésre elsŒsorban gyökérnyakba szemzett alanyokat használnak. Az alany megválasztásával javítható a fák alkalmazkodóké- pessége a termŒhelyhez. A törpe. a másikkal óvatosan fejtsük le a bogyókat a vacokkúpról. öntözési lehetŒség mellett vehetjük számításba az erŒs növekedésı. mind a termŒre fordulás idejére és a fa termŒképességére kihat. bŒven termŒ. Gyenge növekedése miatt csak olyan famagasságot ér el (karcsú orsó vagy sövény esetében).2005 9:09 Stránka 80 A málnát gondosan szüreteljük. homoktalajú területeket kivéve valamennyi termŒhe- lyen jól érzi magát. döntŒ szerepe van az alany megválasztásának is. A leszedett gyümölcsöt hıvös helyen. vagy a hıtŒszekrényben tartsuk. lapos rekeszben. mert termése könnyen szétesik. amelyek leginkább kielégítik a termesztési cél alapján megválasztott mıvelési mód (koronaforma) és a fajták által támasztott kö- vetelményeket. elsŒsorban a talajviszonyokhoz. 80 . Közülük a talaj kö- töttsége. különösen a hıvösebb. levegŒ. A nagyon meleg. hobbikertbe csak tör- pefákat ültessünk. Ha a málnát friss fogyasztásra szánjuk. a sövény- fákat támrendszerrel megerŒsíteni. valamint az adott termŒhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodásra. Az egyik kezünkkel rögzítsük a hajtást. a fél- törpe és az erŒs növekedésı alanyok segítségével – fŒleg az almánál – olyan egyedek nevelhetŒk. ezért a kidŒlés ellen a karcsú orsófákat célszerı karóval. a megfelelŒ szemzŒhajtás kiválasztása mellett (ezeket csak egészséges.és vízellátása (telítettsége) az a fizikai tulajdonság. így saját súlya alatt kevésbé törŒdik.11.

ezért ezeket csak más fajta – példá- ul a Hardy vajkörte – közbeoltásával lehet birsen felnevelni. ezért a gyengébb növekedésı és a termékenyebb fajták alanyaként használjuk fel. Meggyalanyok A meggy törpésítésének jóval kevesebb az akadálya. Körtealanyok A körte alanyainak választéka korántsem akkora. melyek közül az M 4. Itt is termŒka- ros orsót vagy sövényt célszerı nevelni. hogy a törpe alanyok mellett jelentŒs szerepük van a féltörpe alanyoknak. A vadcseresznyealany helyett például ajánlatos a sajmeggyalany. hogy néhány körtefajta a birsalannyal összeférhetetlen. jó le- vegŒzöttségı és megfelelŒ vízháztartású talajt igényelnek. ahol nem tudunk öntözni. Ügyeljünk azon- ban arra. Az MM 106 fŒként a Golden Deliciousszal ad jó eredményeket. A jó levegŒzöttségı. Clap kedveltje. mint a cseresz- nyének. mint az almáé. mégpedig olyan helyen. és pl. a Starkingnak egyértelmıen megfelel. A meggy törpésítéséhez és az intenzív koronaforma kineveléséhez sajmeggy. Az M 4-nél valamivel erŒsebb fejlŒdést biztosítanak az M 1 és az M 111-es féltörpe ala- nyok. hiszen ez a gyümölcsfaj eleve kisebb növekedési erélyı. mésszel jól ellátott talajokat kedveli. amely általában enyhén törpésít. Cseresznyealanyok A cseresznyefák törpésítésének legnagyobb akadálya a fajták erŒs nö- vekedése. mint pél- dául a Bosc kobakja. ez elsŒsorban a Jonathán alanyaként érdemel figyel- met. nem túl kötött. továbbá az M 1 és az MM 111 felel meg a mérsékelt törpésítés céljaira. Az M 2 a melegebb területeken is jól érzi magát.2005 9:09 Stránka 81 A törpe alanyok közé tartozik még az M 26-os is. FŒleg a meleg. az MM 106. M 2. Közülük na- gyon jelentŒs az M 4.2002_Miklos_Negyeveszak 14. vagy vadmeggyalanyt ajánlatos választani. MegemlítendŒ még. száraz területeken és a homoktalajokon váltak be. 81 . Tör- pésítésre elsŒsorban a birsalanyok jöhetnek számításba.11. A birsalanyok középkötött. amely az M 9-nél va- lamivel erŒsebb fejlŒdésı és szilárdabb gyökérzetı fákat nevel. és a szárazságot is elviseli.

hogy csak származásilag és rendszer- 82 . Ivarosan (magvetéssel) és ivartalanul (például. jól terem.2005 9:09 Stránka 82 Szilvaalanyok Minden háztájiban helynen van egy-két szilvafának. Szinte bárhol jól te- rem.11. Az Œszibarackfa egyébként se nŒ nagyra. Törpésítés szempontjából jó tapasztalataink van- nak a szilvaalanyokkal. A szilvafából is igyekezzünk alacsony törzsı fákat nevelni. Ezt követŒen a sejtek gyorsan osztódva minden szempontból az anyanövény tulajdonságaival megegyezŒ növény- egyedet hoznak létre. ha a növény valamelyik részét gyö- kereztetjük. hogy a vadkajszialanyon nagymé- retı koronák fejlŒdnek. hogy az alacsony törzsı kajszifák esetében ritkább a gutaütés. Ãszibarackalanyok Az Œszibaracknak nincs kifejezetten törpealanya. így pusztu- lásra hajlamossá válik. Szemzés a gyümölcsöskertben A gyümölcstermŒ növényeket kétféleképpen szaporíthatjuk. A kajszi legelterjedtebb alanya a vadkajszi.2002_Miklos_Negyeveszak 14. ahol a talaj mész- tartalma az átlagosnál nem nagyobb. A jó levegŒzöttségı. Tudnunk kell. oltunk vagy szemzünk). Ennél egy meghatározott kis szövetcsoportot ültetünk át a kiszemelt alanyba. Ajánla- tos mirobalánra vagy vörös szilvára szemzett csemetéket ültetnünk. a vadŒszibarack való. Kötött talajokra. de ez a faj nem is igény- li ezt. katlankoronára célszerı ki- nevelni. száraz talajokra a keserı mandula. A szemzés viszonylag könnyen elsajátítható. nyirkos helyekre mirobalánra szem- zett csemetéket ültessünk. mély rétegı talajokon szépen díszlik. Kajszibarackalanyok A kajszit is lehetŒleg alacsony törzsön neveljük. A tapasztalatok arra utalnak. Me- szes. gyakran alkalmazott ivar- talan szaporítási módszer. Alanyára különös figyelmet érdemes – és kell is – fordítani. viszont a szélsŒségesen száraz és a nedvességtŒl levegŒtlen viszonyok között nem érzi jól magát. MegemlítendŒ. olyan helyekre. de adottságai következtében elsŒsorban a nyirkos talajokon érzi jól magát. tŒosztást végzünk.

2) szempajzs. Az elsŒ és felsŒ fejletlen szemek ugyanis nem al- kalmasak erre a célra. A nedvkerin- gést száraz idŒben öntözéssel serkentjük. Az Œszibaracknak egyaránt jó alanya az édes és a keserı man- dula.és a vadkörtemagoncot. de nem hajtanak ki. A leszedett hajtásról a leveleket úgy vágjuk le. és a szem zavar nélkül behelyezhetŒ. mivel az alanyba ültetett sze- mek megerednek ugyan. valamint a meggybŒl kikelt magoncokat is. 3) bemetszés és szemzés A szemzést július közepétŒl szeptember közepéig végezzük. hogy körülbelül 1 cm-es csonkjuk a hajtáson maradjon. hogy megfelelŒ-e a hajtás érettsége. mirobalánra.2002_Miklos_Negyeveszak 14. ki kell pró- bálni – hajlításra kissé roppannia kell és a levelek hónaljában lévŒ szemek- nek már jól kell látszaniuk. az alany héja könnyen felválik. Ha élénk a nedvkeringés. A teljes hosszúságú hajtás középsŒ harmadá- ról kell a szemet venni. alva maradnak a következŒ tavaszig. a köteget pedig 83 . akkor azokat burkoljuk nedves újságpapírba. Célszerı szemzésre felhasználni a vadalma.2005 9:09 Stránka 83 tanilag egymáshoz közel álló gyümölcsfajok szövetei forrnak össze. A szemzés nagy elŒnye. Ha több szemzŒhajtást is szedünk. Az eredés an- nál jobb lesz. 2) 1) 3) 1) szemzŒhajtás. Azt. A kaj- szi például szemezhetŒ vörös és besztercei szilvára.11. hogy sikertelenség esetén megismételhetŒ. A magoncok a mıvelet elŒtt némi elŒkészítést igényelnek. A sze- met a gyökérnyakba célszerı berakni. Az idŒsebb fák koronahajtása- it is beszemezhetjük. A szemzéshez szemzŒhajtást használunk. ezért az alanynak ezt a részét kell az esetleges oldalhajtásoktól és levelektŒl megtisztogatni. sŒt kö- kényre is. Ezt félfás állapotban szedjük. minél életerŒsebb az alany. Az ilyenkor végzett szemzést alvószemzésnek nevezzük.

kiszáradását. HıtŒszekrényben a szemzŒhajtások akár egy hétig is károsodás nélkül tárolhatók. Minél gyorsabban vé- gezzük el a mıveletet. Nem szabad a vágást részletekben végezni. annál biztosabb lesz az eredés. a szemzés sikerült Ha azonban a levélnyél barnul és a szemre rászá- rad. tiszta késsel végezve lehet eredményes. hogy a sebfelület kiszáradását meg- akadályozzuk. akkor a munkánk nem volt sikeres. Bizonyított. Napjainkban örvendetes módon többen szeretnének kisebb-nagyobb háztáji gyümölcsöst telepíteni. A kötözés célja az. Ezután a szemzŒhajtást bal kézbe fogjuk. a nedvkerin- gés indulásakor kihajt. A megeredt szemzés alanya Œsszel tovább vastagodik. úgy. Ebben az esetben nagy segítséget nyújthat a talajtakarás. hogy viszonylag új mód- szerrŒl van szó. mert a takaróanyag a nyári hóna- pokban megakadályozza a talaj felmelegedését. A kezdetektŒl takart ültet- vényekben a fák kipusztulása csökken. s akik ismerik is. mert akkor a szem nem ered meg. s a szem alatt lévŒ farész hár- tya vékonyságú legyen. hogy maga a szem a T vízszintes szára alá kerüljön. A megeredt alvószemzés tavasszal. hogy a törzs körüli talajtakarásnak a telepítést követŒ években van a legnagyobb jelentŒsége. s így vitathatatlanul jelentŒs elŒnyeit nem ismerik. 6–8 nap múlva gyŒzŒdhetünk meg.11. majd két- oldalt a héjat felhajtjuk. Ennek elsŒsorban az az oka. KötözŒanyagként mıanyag zacskóból vágott 1 cm széles szalagot is használhatunk. A szemzés csak jó éles. A gyümölcsös talajának takarása A talaj felszínének takarása szerves anyagokkal (ezt angol szóval mul- csozásnak [mulch] nevezzük) a háztáji gyümölcsösökben és a vetemé- nyeskertekben egyaránt terjed. Ha a levélnyél csonkja könnyed nyomásra leválik és a szem már kissé duz- zad. alkalmazását a háztáji gyümölcsösben nem tartják fontosnak.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A szempajzsot úgy toljuk a T alakú nyílásba.2005 9:09 Stránka 84 mıanyag zacskóba téve védjük a kiszáradástól. Nálunk azonban a kiskerttulajdonosok még ritkán alkalmazzák. A szemet tehát úgy vágjuk le. Arról. hogy a hajtás csúcsa felénk essen. Az elŒkészített alanyon elŒször egy T alakú bemetszést készítünk. Így az egész 84 . Hogy a kötés az alanyba ne vágjon be. A szem behelyezé- se után kötözŒanyaggal simán és szorosan az egész sebfelületet bekötöz- zük. és egyetlen biztos késhúzással kimetszünk egy szempajzsot. hogy sikerült-e a szemzés. a megeredt szem- zések kötését vágjuk fel. hogy felette és alatta leg- alább egy-egy centiméteres héj maradjon.

A talaj a mulcs alatt laza. morzsás szerkezetı és nedves marad. A takaróanyagot mindig a frissen megmıvelt. A mulcsozás hátrányai közé sorolhatjuk. s a nedvesebb környezet. mérsékeli a talajhŒmérsékletet. a termelékeny- séget és fokozza a vegetatív fejlŒdést. akkor 50 százalékos is lehet ez az érték. szalmát. gazdagabb humuszállomány kö- vetkeztében. Csökkenti a párolgást. friss komposztot. megakadályozza a pH-érték erŒs változásait. A felmelegedési szakaszban tehát a talaj felmelegedését gátolja. sávosan kell végezni. beszántha- tók a talajba. Ez a réteg egy idŒ után megülepedik és összefüggŒ nemezrétegként védi a talajt. Egyes szakemberek szerint a termŒképesség átlagosan akár 25–50 százalékkal is nŒhet. míg a lehılési fázisban mérsékli annak hŒveszteségét. hogy a takart területen egér- kár léphet fel. fırészport. A törzsek körül takart területek nagyságát a fák korától és a gyökérzet kiterjedésétŒl füg- gŒen változtatni – növelni – kell. hogy késleltessük a rügyfakadást és a virág- zást. Vastagsá- gára vonatkozóan megoszlanak a vélemények – áltatában 10–15 cm ajánl- ható. szalmás istállótrágyát. amikor az a célunk. lekaszált füvet. gyarapítja annak hu- muszállományát és elŒnyösen hat a talaj vízkészletének megŒrzésére. ugyanis a fáknak sekélyebben helyezkedik el a gyökérrendszere. tŒze- get. A talajtakarásra sokféle anyagot használhatunk: töreket. A szerves anyagok elkorhadásuk után beáshatók. Ez különösen tavasszal elŒnyös. a fák faggyal szembeni ellenálló képessége csökkenhet. gyomoktól megtisztított. csökkenti a korai és a kései fagyveszélyt. A mesterségesen takart talajok hŒmérséklete tavasszal és nyáron ál- talában alacsonyabb. Növeli a tápanyagok oldhatóságát. 85 . A gyümölcssövényekben a talajtakarást a gyökérfejlŒdés évi ütemének megfelelŒen.2002_Miklos_Negyeveszak 14. elŒse- gítjük a fa gyorsabb beérését és a gyümölcs színezŒdését is. mint az árnyékolatlan.11. s benne sok földigilisz- ta fordul elŒ.2005 9:09 Stránka 85 vegetációs idŒszakban aktív lehet a gyökértevékenység. Ha erre tŒze- get használunk. Œsszel és télen magasabb. Gyümölcs- hullás alkalmával kevésbé ütŒdik meg a termés. A takarást jól alkalmazhatjuk a veteményeskertekben a magvetések és a palánták sorközeinek védelmére is. a vegetációs idŒszak meghosszabbodása által. annak napi és évi ingadozását. Talajtakarással megakadályozhatjuk a gyümölcsös elgyomosodását. A mulcsozás kedvezŒ hatással van a talajéletre. mint a nem takart tala- joké. LejtŒs területeken a talajtakarás megakadályozza az eróziót. tar- tósan száraz idŒ esetén alaposan megöntözött talajra terítsük. Az árnyékolt talaj 3-10 százalékkal több vizet tartalmaz.

az alatta levŒ megbarnult. vala- mint a szilvafák idŒsebb részein is. az ingadozó talajvízszint. amely a fa kérge alatt készíti járatait). amely tökéletesen lezárja a sebet. megfelelŒ tápanyag. A mézgásodás a kajszin kívül sırın elŒfordul az Œsziba- rackfákon. Magát a mézgásodást kezeléssel gyógyíthatjuk. ha a törzset tel- jesen átérte. A fa- vagy az ágelhalás gyorsan. a kéregmoly hernyója. Megjelenésük figyelmeztetés számunkra. egyszerre hervadnak el. néhány nap alatt lejátszódik.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A mézgásodásnak többféle oka le- het. EzekbŒl a se- bekbŒl – különösen csapadékos idŒjárás esetén – erŒs a mézgafolyás. to- vábbá alkalmas alanyokat kell választanunk. védelmet a fertŒzés ellen. végül sebkezelŒ anyaggal lezárjuk. s ami után szintén megje- lennek a mézgacseppek. a cseresznye. akkor rákos seb keletkezik.2005 9:09 Stránka 86 A kajszibarackfák mézgásodása A kajszibarackfáknál az utóbbi idŒben egyre gyakrabban találkozhatunk mézgásodással.11. Használ- hatunk világos színı olajfestéket (hátránya. Ezt követŒen a sebfelületet háztartási ecet- tel bedörzsölve fertŒtlenítjük. A levelek. hogy megszáradva megrepe- dezik). vagy a kártevŒk jelenléte (pl. s egy gyantaszerı váladék (mézga. szövedékcsövek és mézgacseppek ta- lálhatók. 86 . évrŒl évre jelentkezŒ tartós téli fagyok. A károsí- tott rész felületén rágcsálék. Santar M-t és fabalzsamot is. A mézgacseppet. Az egyes ágakra vagy az egész fára kiterjedŒ elhalás a vegetáció bármely idŒszaká- ban bekövetkezhet. cso- mót leszedjük. leggyakoribb a nem megfelelŒ alany. ráadásul könnyen beszerezhetŒ. ezért a kajszibaracknak minél kedvezŒbb körülményeket kell terem- tenünk. Ha viszont a háncsnekrózis nem érte át a megtámadott részt. A célnak nagyon megfelel az oltóvi- asz. az is- métlŒdŒ. mintha leforrázták volna Œket. elhalt szövetrészt éles késsel az egészséges rétegig kivágjuk. vastagabb ágain. a fa teljes pusztulásával jár. baktériumos vagy vírusos fertŒzés éri a fa edénynyalábjait. mézgacsepp. A törzsön jelentkezŒ háncsnekrózis. macs- kaméz) megjelenésében nyilvánul meg. ami a vastagabb ágakon és a tör- zsön is bekövetkezik. A metszési sebeken keresztül gyakran gombás. mert utána rendszerint az ágak rákosodása és elhalása következik. A jelenséget az edénynyalábok eldu- gulása idézi elŒ. Az elhalás kiindulópontjá- ban lokális háncsnekrózis jelentkezik. mégis tavasszal és nyár elején a leggyakoribb.és a meggyfák törzsén. A mézgásodást úgy tudjuk megszüntetni. ürülék. ha az elŒidézŒ okokat számol- juk fel.és vízellátást. az ültetésnél pedig kerüljük el a fagyzugos helyeket stb.

BŒ termés esetén a zöldmetszéssel mérsékelt gyümölcsritkításra is lehetŒség van. Az erŒs növekedésı. hogy kissé be is kunkorodik. a többit tŒbŒl távolísuk el. ha a végálló rügy rendesen kihajt. nem hajt ki. A nyugalmi idŒszakban az alakító metszéssel meghatároztuk fiatal fáink koronaformáját. ami elŒsegíti a fák termŒre fordulását.) A vitorla visszacsípése során annak kis le- veleit a levéllemezük felére kurtítjuk. Így a fa továbbnövekedését biztosító hajtás zavartalanul fejlŒdhet és majd jó alapja lesz a teherbíró vázágnak. a hajtásnövekedés erŒteljes csökkenését idézzük elŒ. a vízhajtások. május elejére – ütemezve. fiatal gyümölcsfák alakító metszését a rügyfakadás utáni idŒszakra – április végére. hogy a kiugróan fejlett hajtás vitorláját visszacsíp- jük. és a hajtás további növekedése meg- szınik. A tör- zsön elŒtörŒ hajtásokat – kivált. amelyet kisebb és az al- sóbb lomblevelektŒl eltérŒ színı levélkék fognak közre. Ugyanígy hagy- juk meg a nagyobb sebek körül fejlŒdŒ hajtásokat is. a gyökér. A fiatal. de erŒteljes növekedése nem kívá- natos. Ez azzal a ve- széllyel jár. Ezzel a beavatkozással tehát a hajtáscsúcsot nem sértjük meg. Abban az eset- ben. A hajtás visszacsípésére akkor kerüljön sor. Ilyen esetben az alatta elŒtörŒ hajtások közül kell válogatnunk. ha a korona szélén vagy belsejében lévŒ hajtásra szükség van. A vitorla jellemzŒje. Közülük a legkedvezŒbb helyzetben lévŒt hagyjuk meg. a sudár.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A külsŒ. hogy a korona aránytalanná válik. Ennek hatására a hajtáscsúcs növe- kedése két hétre megáll. ElŒfordulhat azon- ban. alakítás alatt álló koronából a kedvezŒtlen helyzetı. hogy a korona to- vábbnövekedését lehetŒvé tevŒ vezérhajtások (sudárvezérek és oldalvezé- rek) közül valamelyik túlságosan erŒteljesen növekedik. utána pedig ismét töretlenül folytatódik. A zöldmetszés ideje annak módja és jellege szerint változhat. amelyre alapoztunk.2005 9:09 Stránka 87 Zöldmetszés a gyümölcsösben A zöldmetszést a vegetációs idŒszakban végezzük. sırítŒ ágrészek ritkítása a zöldmetszés egyik igen jelentŒs eleme. a hajtások visszacsípése. amelyek a gyógyu- lásban mıködnek közre. a koronát sırítŒ hajtásokat tŒbŒl is eltávolíthatjuk. A júliusi zöldmetszéssel elŒsegíthet- 87 . ElŒfordul az is. (A vitorla a növekedŒ hajtások csúcsi része. ha a törzs láthatóan gyenge – inkább 4–6 levélre csípjük vissza. A zöldválogatás. a letermett vesszŒk eltávolítása mellett a zöldmetszéssel koronaalakításra és ritkítás- ra is lehetŒség van. egy- mást keresztezŒ. Ekkor a hajtáscsúcs visszacsípésével eltávolítjuk a továbbnöveke- dést szolgáló tenyészcsúcsot is.és az oldalvesszŒk helyzetét. ezért azokat tŒbŒl metsszük ki.és tŒsarjak. s így elérjük annak megerŒsödését. a belŒle képzŒdött vezérvesszŒt az alatta fejlŒdŒ versenytársak még elnyomhatják. hogy a végálló rügy. A növekedŒ hajtásokat úgy tarthatjuk egyensúlyban.11.

A csonkozás – minden szŒlŒben ajánlatos mıvelet. nélkülözhetet- len mıveletek. csupán 2–3-szor közéjük kell dugdosni a hajtásokat. A zöldmetszés elŒnyeit a következŒképpen foglalhatjuk össze: A mıve- let a hajtásnövekedés mérséklésének egyik kiváló eszköze. Ha huzalpá- rok vannak. a terméshozam. javul a gyümölcs minŒsége.2002_Miklos_Negyeveszak 14. színezŒdése.11. CsökkenthetŒ a fa terje- delme. úgyneve- zett Œszi hajtásnövekedést indítsunk meg. A levélzet jobb megvilágítása nyomán fokozódik a termŒrész berakó- dása. tehát javul a fény és hŒellátás. A hajtások elrendezése és kötözése – ez a mıvelésmódtól és a támasz- rendszertŒl függ. A válogatást akkor kezdjük el. romlanak a kórokozók életfeltételei és csökken a permetezendŒ lombfelület. JelentŒs tartalék tápanyagot is megtakarítunk. A csonkozáskor a fürtök felett legalább 6–7 levél maradjon. s a tŒke vegetatív és generatív tevékenységének szabályo- zásában játszanak szerepet. tá- rolhatósága is. A júliusi zöldmetszés átnyúlhat augusztusba is. Hajtásválogatás – ilyenkor a szŒlŒtŒke hajtásainak egy részét eltávolít- juk. visszavágása – a háztájiban ennek legel- terjedtebb módszere a tŒbŒl történŒ kitörés és a hajtások 2–3 levél felet- 88 . A hu- zalos szŒlŒkben a hajtásokat egyenként kötözzük a dróthoz. Nemcsak a ter- més mennyisége növekszik. Zöldmunkák a szŒlŒben A szŒlŒben végzett zöldmunkák a metszést kiegészítŒ. szí- nezŒdését. akkor nincs szükség a kötözésre. mert a hajtások túl rövidre történŒ vágásának káros következménye lehet. A zöldmunkák közé több mıveletet sorolunk. s a korona jobb megvilágításával növelhetŒ a produktív termŒkö- peny. vegetatív jellegı gyümölcs- fák termŒre fordulását és fiziológiai egyensúlyát. nehogy az erŒs metszéssel harmadik.2005 9:09 Stránka 88 jük a termŒrügyek differenciálódását és a gyümölcsök fejlŒdését. Ezzel a mıvelettel a tŒkét szellŒsebbé tesszük. A meghagyott hajtások erŒteljesebb fejlŒdése következtében növekszik a termésmennyi- ség és javul a minŒség. de akkor már vigyázni kell a mértékére. A nyári zöld- metszéssel elŒsegíthetjük az erŒs növekedésı. a gyümölcskötŒdés. amikor a hajtások 15–20 cm-esek és már a fürtök is jól látszanak. A hónaljhajtások eltávolítása. melyet a virágzást kö- vetŒen végzünk. a koronafelület. Segítségükkel – a hajtások számának és hosszának kialakításával – az optimális nagyságú levélfelületet igyekszünk megteremteni. Bakmıvelésı szŒlŒben a karó hosszától függŒen a haj- tásokat legalább kétszer kötözzük össze és erŒsítsük a támaszhoz.

2005 9:09 Stránka 89 ti visszacsípése. így (ha ezeket a tavaszi metszés során nem távolítottuk el) most pótolhatjuk az elmulasz- tottakat. és úgy ritkítjuk meg a hajtásokat. Az Œszibarackfák gazdag termésének egyik je- lentŒs tényezŒje a szakszerıen elvégzett zöldmetszés. jól fejlŒdŒ Œszibarackfákon a szükségesnél jóval több hajtás képzŒdik.2002_Miklos_Negyeveszak 14. a rothadás meggátlása. valamint a túl sırın álló hajtások tŒbŒl történŒ eltávolítására kor- látozzuk.11. Ez érthetŒ is. Szokásos az Œszibarackfák nyári zöldmetszése is. száraz vesszŒket is könnyen felismerjük.és vízhaj- tások. Mindez tehát nem- csak a folyó évi termésre kedvezŒ. A gyümölcs az ilyen fákon jobban kifejlŒdik és szeb- ben színezŒdik. ritkábban álló hajtásokat több tápanyaghoz. a nem megfelelŒ irányba növŒket távolítjuk el. hajtásválogatása Az Œszibarack egyike a közkedvelt csonthéjas gyümölcsöknek. Fáink jó termését a gondosan megválasztott metszésmóddal és a metszés helyes idŒpontjával alapozzuk meg. a bogyók színezŒdése. A termŒrügyek kifejlŒdése szempontjából elŒnyös lehet a hajtás- csúcsok visszacsípése. hajtásválogatás le- het. napfényhez juttatni. de nem megfelelŒ helyzetı vesszŒket. hiszen a nagyüzemekben – legalábbis eddig – nem volt elég munkaerŒ. 89 . A lombos fá- kon a ki nem hajtott. ElŒször a vezérhajtás közelébŒl távolítjuk el a hasonló fejlettségı. fennáll viszont a veszély. hogy két szomszédos hajtás tövei között legalább tenyérnyi hely maradjon. A hajtások is kedvezŒbb helyzetbe kerülnek. A háztáji gyümölcsösben viszont érdemes ezt a munkát elvégezni. Ezért május végén célszerı a hajtástömeget megválogat- ni. A hajtásválogatást a vázág csúcsán kezdjük. kifelé álló hajtásokat hagyjuk meg és a gyengébbeket. Az egészséges. hogy mélyebben beavat- kozunk a fák életébe és megzavarjuk a termŒegyensúlyt. a cukorgyarapodás élénkítése céljából érdemes az érésben lévŒ fürtök körül elvégezni. Œsszel idŒ- ben beérnek. Ezt az iker. hogy munkaigényes volta miatt több szakkönyv nem ajánlja. és a rügyeik is megfelelŒen kifejlŒdnek. ezáltal a megmaradó. víz- hez. Az Œszibarackfák zöldmetszése. Ezután fokozatosan lefelé haladunk a vázágon. hanem a következŒ év kilátásait is fo- kozza. MegjegyzendŒ viszont. tŒbŒl metsszük ki. A hónaljazás a fŒhajtások vastagodását és beérését se- gíti elŒ. Mindig az erŒsebb. A fürtök körüli levelek leszedése – ezt a mıveletet az érés meggyorsí- tása. Az eltávolítandó ágacskákat csonk nélkül.

sze- les és szélcsendes. az alma. és a perme- tezés hatása a ritkább koronában jobban érvényesül. a mo- gyoró. kivéve a magas fák és épü- letek árnyékát. ha példá- ul a melegkedvelŒ vagy fényigényes fajokat (fajtákat) nem a megfelelŒ he- lyen s a megfelelŒ feltételek között termesztenénk. a körte. Ezek a keretek jelentik a helyi mikroklímát. sajátos tulajdonságaitól függŒ mértékben és módon. de a nagy árnyékolást nem tıri a meggy. a berkenye.2005 9:09 Stránka 90 A munkát úgy ütemezzük. az áfonya. a hŒmérsék- letnek. kajszi. mégpedig annál hosszabb ide- ig. köszméte. Vannak napos és árnyékos. Ez azért ésszerı így. A fajtákon belül is van különbség. Ez nem más. dió. Gyü- mölcstermesztéskor. mint a Magyar kajszi. mandu- la. hogy idŒtartamban minden lejtŒ kevesebb napot kap. naspolya. s ezek bármilyen idŒjárás mellett megŒrzik eredeti jellegüket. mint a síkság. Nem kíván egész napi megvilágítást. Ezek félárnyékos területeken is szépen fejlŒdnek. mert a „meg- válogatott”. Az idŒjárás bizonyos határok között mindenütt változik. fŒleg a kisebb-nagyobb gyümölcsös telepítésekor ezt mindig szem elŒtt kell tartanunk. minél meredekebb. mégpe- dig a helyre jellemzŒ. A gyümölcstermesztés szempontjából a napfénytartamnak. a szeder.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Aligha járna munkánk sikerrel. a gyümölcsfajok és fajták megválasztásakor te- kintetbe kell vennünk a termŒhely éghajlati viszonyait – a mikroklímát. mert az év és a nap bizo- nyos szakában a lejtŒ önmagára vet árnyékot. A legkevésbé fényigényes fajok a ribiszke. ringló. szilva. megmetszett fára kevesebb permetlé szükséges. száraz és nedves. Sík vidéken minden hely egyformán napos. a csapadéknak és a szélviszonyoknak van kiemelt szerepük. mint az adott hely légköri állapotának. málna. Most pedig tekintsük át az egyes fajokat fényigényük szerint: Határozottan fényigényes fajok: az Œszibarack. A legrövidebb idejı és leggyengébb napsütést az 90 . fagyveszélyes és fagymentes he- lyek. Gyümölcsfáink és a mikroklíma A gyümölcsfajok fényigénye Gyümölcstermesztéskor. A kajszifajták közül például fényigényesebb a Rózsa kajszi.11. idŒjárási jelenségeinek rendszere. akkor azoktól lehetŒleg csak déli irányban telepítsünk gyümölcsfát. Jó tudni. hogy a hajtásválogatásra – zöldmetszésre – a permetezést megelŒzŒen kerüljön sor. füge. Ha ilyenek vannak kertünkben.

Ezek a fajok nem valók olyan területekre. nem is elsŒrendıek a keleti és a nyugati lej- tŒk. Az azonos vízigényı csoportba tartozó fajok más-más mó- don viselik el a szárazságot. A nagy záporokat pedig gyakran zivatar. dió. vagy ahol a hŒmérséklet tartósan -15 °C körül alakul. berkenye. Ilyenek a fekete ribiszke. Ugyancsak kedvezŒtlenek az északnyugatnak és észak- keletnek lejtŒ területek is. Fagyzugok A gyümölcstermesztésnél kiemelt szerepe van a csapadéknak. szamóca. déli. Legjobb a délies (délkeleti. A téli fagyokra a füge. szilva. a kajszi és a mandula érzékeny. mál- na. amikor nagy a fa vízigénye (tehát lombosodás- kor). s így teljesen elpusztulhatnak. Ide tartozik a piros ribiszke. birs. Ismerete az egyes fajok téli fagytırése. körte. Zárt fekvésı 91 . viharos szél kíséri. Kis vízigényı fajok – csapadékigényük évi 500 mm körül mozog. meggy. füge. az Œszibarack. ezek nagy káro- kat okoznak a gyümölcsösben. Ilye- nek a mandula. cseresznye. amelyekben nyu- galmi állapotban nem csökkent kellŒen a nedvkeringés.2005 9:09 Stránka 91 északi lejtŒ kapja. mert az ottani erŒs sugárzás. Ezért a napos termŒhely esetében annak vízellátásáról is gondoskodnunk kell. hanem késŒbb. Bár nem a legrosszabbak. Mivel nagy a párolgásos vízleadásuk. alma. Sajnos Dél-Szlovákiában a csapadék (fŒleg az utóbbi években) többnyire nem akkor jön.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A téli fagyok különösen azokra a fákra veszélyesek. Vízhiány esetén a déli lejtŒ is lehet kedvezŒtlen. magasabb hŒmérséklet és a vízhiány káros a gyümölcsre. Nagy vízigényı fajok – ezeknek legalább évi 700–800 mm csapadékra van szükségük. amikor az éréshez már szárazabb idŒ kellene. som. szélcsendes fekvéseket kedvelik. ahol az abszolút minimumok rend- szeresen elérik a -20 °C-ot. Ezekben az erŒs fagy törzsrepedést okozhat.11. ezért a dúsabb páratartalmú. Vízigé- nyük szerint a gyümölcsfajokat három csoportba oszthatjuk. Közepes vízigényı fajok – legalább évi 600 mm csapadékösszeget igé- nyelnek. További fontos tényezŒ az egyes gyümölcsfajok hŒmérséklet-szükség- lete. A kis vízigény és a szárazságtırés közé azonban nem tehetünk egyenlŒségjelet. illetve a vegetációs idŒ alat- ti hŒmérsékletigényük miatt fontos. jég. naspolya. Viszonylag jól tıri az aszályt a köszméte és a meggy. köszméte. szeder. kajszi. Œszibarack. délnyugati) fekvés és a mérsékelt lej- tés.

Az ilyen terüle- teket nevezzük fagyzugnak. A mérsékelten szellŒs helyeken az ál- landó gyenge légjárás serkenti a növény párologtatását. naspolya. például elŒsegíti a dió és a mogyo- ró virágainak megtermékenyülését. mogyoró. ahol Œsszel köd és dér képzŒdik. cseresznye és a szeder. ha meggátoljuk a hi- deg levegŒ odaáramlását. néha elég a sövény megnyitása is. Az állandó széljárás megdöntheti a fák törzsét. és sokkal gyakoribbak a fagyok még tavasszal is. katlanban vagy a levegŒ számára lefolyástalan terü- leten jóval erŒsebb az éjszakai lehılés. Például a telek felsŒ határán (vagy a lejtŒ felsŒ ré- szén) sırı élŒ sövényt. A tenyészidŒszak során a hŒmérséklettel szemben közömbös a meggy. töltést) el kell távolítanunk. A szél. ami a nedvkerin- gés elŒfeltétele. fasorokat telepítünk. a szilva. A lefolyó levegŒ útjából minden akadályt (sö- vényt. a piros és a fekete ribizli. A hıvös éghajlatot kedveli az alma. az Œszibarack. vagy ha nincs más lehetŒségünk. málna és az áfonya. A szelek száríthatnak is. A telek alsó határán (a lejtŒ aljáról) a levegŒ elveze- tésérŒl is gondoskodnunk kell. Jegyezzük meg: fagyzuggyanús helyeken nem tanácsos gyümölcsöst te- lepíteni! Az ilyen helyek mikroklímáját valamelyest javíthatjuk. gesztenye.2005 9:09 Stránka 92 helyen. a légáramlás hatása a gyümölcsfákra lehet káros és hasznos. Közepesen melegigényesek a dió. a Delicious fajtakörhöz tartozók. medencében. az almák közül pl. fát. Az erŒs szél érés idején leveri a termést. Különösen a körte érzékeny a szélverésre. HŒmérséklet. birs. ágakat törhetnek le. Ahol nagyobb esŒzések után a víz megáll. Ott sokszor akár 6–7 °C-kal is hidegebb az éj- szaka.11. miközben a környéken a többi fa nem károsodik. az erŒs széllökések ron- csolhatják a lombozatot. mint a szomszé- dos sík vagy lejtŒs területeken. kajszi. 92 . szamóca és a som. A tavaszi kritikus napokban a fagyzugokban a fák termŒrügyei vagy virágai gyakran elfagynak. A fagyzu- gok az év más szakaszaiban is felismerhetŒk. páratartalom Az egyes gyümölcsfajok hŒmérsékleti igénye a tenyészidŒszak folyamán is eltérŒ. s ez vízhiány esetén különösen ked- vezŒtlen. Melegigényes fajok a füge. szélviszonyok. akár falat is építhetünk. mandula. a körte. ott fagyzugra lehet következtetni. mint a környéken.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Van azonban a szélnek hasznos is. a köszméte.

Tör- pe alanyon viszont az 1.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Évi csapadékigénye 700–800 mm. Komoly jelentŒsége van a levegŒ páratartalmának. A magas páratartalom pedig egyes kórokozók (különösen a gombák) elszaporodásának kedvez. vízáteresztŒ talajokat. Széljárta területeken célszerı a sorokat a fŒ széliránynak megfelelŒen ve- zetni. A megvalósítás szempontjából nagyon fontos. A gyümölcsös páratartalmát az ültetés sırıségével és a szélviszonyok módosításával bizonyos mértékig magunk is szabályozhatjuk. 93 . az árnyékot nem kedveli. Fényigénye ha- tározott. Néhány gyümölcsfaj környezeti igénye Almatermésıek és csonthéjasok Örvendetes. Ezen az oldalon gondos- kodjunk gyümölcsösünk mérsékelt szélvédelmérŒl – például sövénnyel. páratartalma foko- zott. Fontos a talajvíz szintjének állása is. arra a pontra. bŒséges és egyenletesen megoszló csapadékot kíván. Szereti az eléggé nyirkos és meleg. hu- muszos. mert egyebek mellett gátol- ja a harmat képzŒdését is. meszes. Jó minŒségı homokon és jó szerkezetı középkötött talajokon terem a legjobban. hogy a túlságosan szélcsendes hely is ked- vezŒtlen. A téli fagyoktól csak ritkán szenved. talaja nehezebben szárad. Almát sík és dombvidéken egyaránt termeszthetünk. fajta a számára biztosítható legkedvezŒbb feltételek közé kerül. viszonylag hıvösebb fekvésı helyeket kedve- li. A vad ala- nyon álló almafák az 1–1.11. -fajták környezeti igényeit megismerjük.5 m mélységben lévŒ talajvizet még elviselik. Ilyen he- lyeken az almamoly és a lisztharmat erŒsen károsítja. akkor aszálykor hozzájárul a kár növeléséhez. Ha ez túl alacsony. Érdemes megjegyezni. ahon- nan a leggyakoribb és a legerŒsebb szelek fújnak. tavaszi virágzás körüli fagy- kár viszont elŒfordulhat. ahol a nedvességhiány mellett meleg is van. akkor lesz csak igazán jó a termés. fasor- ral. Fagyveszélyesebb.5 m mélységı talajvízállás mellett is szépen fejlŒdik. Egészséges gyümöl- csöt csak akkor kapunk. hogy az ültetendŒ gyümölcsfajok. párás. Az alma a nyirkos. ha az adott faj. ezért ilyen helyen a kórokozók jobban elszaporodhatnak. Ne ültessük száraz helyekre. hogy Szlovákia déli részén egyre többen szeretnének gyümölcsöst telepíteni.2005 9:09 Stránka 93 Telepítéskor ügyeljünk a hely uralkodó szélirányára is. Különösen ott érzi rosszul magát.

délies fekvéseket is elkerülni. Éghajlati szempontból a kajszitermesz- tés ideális helye ott van. a hıvösebb. nyirkos. kivéve annak levegŒzöttségét. de az 1. nem túl párás. A nyári forróságot jól elviseli. mély ré- tegı. és meghálálja a tápanyagban gazdag. Teleinket jól bírja. mészszegény talajban rövid életı. szenved viszont a nagyon kötött. Kedveli a jó minŒségı. ahol nem képzŒd- nek fagyzugok. Bár ebben az idŒszakban a -24 fokot is elviseli. A talaj tekintetében. Mészigénye nagy. mert itt virágai korábban fakadnak. nyirkos területeken. A nagyon meszes. sŒt a köves.11. de januártól. Elégséges mészellátottságot kí- ván. ahol télen a hŒmérséklet nem süllyed -20 °C-nál alacsonyabbra. a sekélyebb termŒrétegben is jól fejlŒdik. Az árnyékot rosszul tıri. Csapadékigé- nye közepes. A kajszi meleg és fényigényes faj. Nem érzi jól magát a száraz. s a terület az utófagyoktól is mentes. Az Œszibaracknak sok napfényre és melegre van szüksége. jó szerkezetı. Az egyik legigénytelenebb gyümölcsfajunk a meggy.2005 9:09 Stránka 94 A körte egyike a leginkább víz. mert mélynyugalmi idŒszaka rövid. a nyári hónapoké 94 . hideg és kötött talajokon.és hŒigényes gyümölcsfajoknak. A nedvkeringés megindultával a fa érzékenysége növekszik. Rügyei és vesszŒi a -22–24 °C-nál hi- degebb teleken károsodhatnak. mint az alma. Homoktalajon a megfelelŒ alanya a vad- kajszi. ha abból leg- alább 300 mm a tenyészidŒszakban hull. A téli fagyokra érzé- keny. ElegendŒ számára az évi 600 mm-es csapadék. s a tavaszi utófagyok is viszonylag kevéssé károsítják. jó szerke- zetı középkötött vályogtalajokat is. Talaj- ban sem válogatós. Ezért érzi jól magát a homok- talajokon. tápanyagban és humuszban gazdag. ami növeli a fagykockázatot. igénytelen.5–1. Természetesen bizonyos mennyiségı humuszt is igényel. mély rétegı. ebben a tekintetben ugyanis szin- te minden más gyümölcsfajnál igényesebb. a középkötött. de víz- áteresztŒ helyeken érzi jól magát. A körte a téli fa- gyoktól és fŒleg februárban a tartósan -20 °C alatti hŒmérsékletektŒl ká- rosodik. Minden tekintetben igényesebb. Érzékeny a tavaszi virágzás körüli fagyok- ra. napos. Az évi középhŒmérséklet igénye 8–10 °C. eléggé. A birsalanyon nevelt fajták általában ér- zékenyebbek. de nem túl nyirkos fekvésben is jól díszlik. A talajban is válogatós. Mindenképpen olyan területre ültessük. száraz talajokon gyümölcse kövecses lesz. a mélynyugalom elmúltával már a -16–18 °C is károsítja. kötöttebb területeken a mirobalán. középkötött talajokat. hogy abban az évben a fa termés nél- kül maradjon. illetve a szilvák. kavicsos élŒhelyeken is. mint a vad alanyba oltottak. jó minŒségı. A cseresznye a meleg. Célszerı a túl meleg. de nem túlzottan csapadékos területek gyümölcsfája. meleg. A talaj levegŒzöttségére nagyon oda kell figyelni. Virágzáskor -2 °C elegendŒ ahhoz. ha a talajvíz 2–3 m kö- rüli.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Szereti. Széljárta helyekre ne telepítsük. A magas talajvizet is elviseli.2 méteres talajvízszint sem károsítja.

Télen rügyei -20 °C alatt már károsodhatnak. ha tartós. levegŒtlen. nem tıri az árnyéko- lást. hogy igazán eredményesen csak ott termeszthetŒk. Bogyósgyümölcsıek A bogyósgyümölcsıek háztáji termesztése egyre nagyobb népszerıség- nek örvend. A nagyon kötött. s virágai valamivel nagyobb hideget is elvi- selnek. hogy inkább a nyirkosabb. mint a kajszi. levegŒtlen talajokon sárgul. Mindenképpen délies. Forró. Az Œszibarack a talaj tekintetében eléggé alkalmazkodóképes. A kötött talajokon szintén jól megél. aszályos idŒszakban a gyümölcsök „rásülnek” a vacok- kúpra. ha egyébként az évi csapadék mennyisége elegendŒ. A téli fagyokat általában jól viselik. A tavaszi utófagyok idején kisebb veszélynek van kitéve. Egyes fajtái azonban ab- ban megegyeznek. Legjobban a mélyebb termŒrétegı. A talaj tekintetében nem igényes.2002_Miklos_Negyeveszak 14. a -16 fok is sokat árt neki. A mennyi- ség mellett a csapadék megoszlása is fontos szerepet játszik – ezt öntözé- sekor vegyük figyelembe.11. sŒt kimondottan szen- ved a hŒségtŒl. oda ne telepítsünk málnát. 95 . Ha a virágzás második felétŒl a szüret befejeztéig tartó idŒszak aszályos. agyagos.2005 9:09 Stránka 95 pedig 20 °C felett van. mint a szárazabb körülmé- nyeket kedvelik. A málna A kiegyenlített klímájú vidékek növénye. de nagyon meghálálja a jó vízellá- tást. ahol fejlŒdésük- höz biztosítani tudjuk a megfelelŒ feltételeket. Szereti a vizet áteresztŒ. meleg talajokat. a beárnyékoltságot mégsem kedveli. arról sem szabad megfeled- kezni. de a száraz helyeken szenved. A szilva nem egységes környezeti igényı faj. ugyanis késŒbb virágzik. Vegetációs idŒben még rövid ideig sem tıri a vízborítást. tehát ahol a csapa- dékvíz gyakran összegyılik. magas mésztartalmú földet. terméshozamuk jelentŒsen csökkenhet még akkor is. ezért azokat nehéz leválasztani. Gyümölcseink között egyike a legcsapadékigényesebb fajoknak. Különösen nem szereti a tömött. Fényigénye nagy. A ringlók érzékenyeb- bek. így a ma- gas talajvízszintet is jól elviseli. Bár a szilva nem a legfényigényesebb fajunk. sŒt. levegŒs. szerves anyagokban gazdag. Gyökerei jól bírják a levegŒtlenséget. Bár alkalmazkodóképességük jó. mint a Besztercei szilva. elegendŒ tápanyagot tartalmazó középkötött. hideg szelektŒl védett fekvésbe telepítsük. Nem szereti. Tıri a szárazságot. A ring- lók a talajra igényesebbek. savanyú talajokat kedve- li.

levegŒs. A nyári forró napok viszont sokat ár- tanak neki. ha a talajvíz nincs túl mélyen. gyümölcsö- sünkben jól kihasználhatjuk. KésŒi virágzású. Szereti. mély rétegı. hogy az ültetvény önmagát részlegesen leárnyékolja. ha a 96 . mégis legjobban a középkötött vagy lazább. A nagy meleg lomb- hullást is okozhat. A mérsékelten ned- ves. A kissé árnyékosabb he- lyeket azért is kedveli. a tavaszi utófagyok azonban károsíthatják. mert ott magasabb a páratartalom. ezért nem szenved a tavaszi fagyoktól. A kemény teleket is jól tıri. Ha aszályos az idŒjárás. jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. ElŒnyösek számára a szellŒs. ott leveleit lehullatja. nyirkos. ahol a forró le- vegŒ nem tud megrekedni. köztes növényként is ültethetjük. A talajban nem válogatós. A ribiszke Bár a piros és a fekete ribiszke környezeti igényei között nincs jelentŒs eltérés. A köszméte természetes elŒfordulási helyén – az erdŒk cserjeszintjében – árnyékhoz szokott. Nem túl nagy a csapadékigénye.0 közötti. akkor már az 5–10 mm csapadéknak megfelelŒ frissítŒ öntözés is sokat segíthet. de inkább a hıvösebb. Ég- hajlati igényét Szlovákia déli területeinek klímája kielégíti. Az optimális pH érték 5. mint a málna. A bogyók kifejlŒdéséhez a Szlovákia déli területeire jel- lemzŒ átlagos téli csapadékmennyiség rendszerint elegendŒ.11. Legjobban a meleg. a napsütésnek erŒsen ki- tett helyek iránt érzékeny. de jobban tıri a szárazságot. mégis érdemes a kisebb-nagyobb különbségekre odafigyelni. s az utófagyoktól sem szenved. de akkor sem. ezt kertünkben. Ezt az igényét telepítéskor vegyük figyelembe. Nem érzi jól magát a kimondottan száraz talajokon. de kevés és gyen- ge minŒségı gyümölcsöt teremnek. szerves anyagban gazdag. A köszmétét a házikertek mozgó árnyékot adó gyümölcsfái alá. fejlŒdése megsínyli. ezért hŒigénye alacsony.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Nálunk minde- nütt termeszthetŒ.0–6. A ribiszke a téli fagyoktól nem szenved. de ha a nyár aszályos. A köszméte Északról származik. és a tŒtávot úgy válasszuk meg. tápanya- gokban gazdag humuszos talajokon érzi jól magát. A fekete ribiszke elsŒsorban a forró nyarak. különösen ha telepítésünk déli fekvésı. középkötött talajokat kedve- li. Ne ültessünk szedertövet a kert beárnyékolt részeibe. mint a forró fekvéseket kedve- li. légjárta termŒhelyek. mert az esetben a növények ugyan megnŒnek.2005 9:09 Stránka 96 A szeder A szeder a málnához hasonlóan sok csapadékot igényel.

Az egyes gyümölcsfajok vízigénye nagyon különbözŒ. a cseresznyének. ha az egyéb termesztési feltételeket már megteremtettük.2002_Miklos_Negyeveszak 14. a diónak és a piros ribiszkének. MindkettŒ a savanyú talajokat kedveli. s a fák egészségi állapotára nem fordítottunk kellŒ figyelmet. a körtének. érése idején igénylik. Mérsékelt víz- igényınek tartjuk a kajszit és a meggyet. A fiatal fák – különösen az ültetés utáni évben – nehe- zen viselik el a szárazságot. a málna a nagy igényı gyümölcs- fajok közé tartozik. hogy hiába öntözünk olyan ker- tekben. Több gyümölcsöt kapunk. bokrokat. (Egyébként 1 mm csapadék 1 m2-en 1 liternek felel meg. de a piros mésztırŒ ké- pessége valamivel jobb. ÉrthetŒ ez. Közepes a vízigénye az Œsziba- racknak. ha virágzás után és az érés alatt is egyszer-egyszer öntözünk. Ez- zel szemben az alma. ahol a gyomok ellen nem védekeztünk. hiszen a fácskák kevés felszívó gyökérrel rendelkeznek. A gyümölcsfák alanyuk. A csekély víz- igényıek közé nálunk csupán a mandulát sorolhatjuk.) Az öntözŒvíz szükséges mennyi- 97 . vadkörte) természetesen jobban bírják a hosszan tartó szárazságot. fajuk és koruk szerint is eltérŒ vízigényıek. mert ezzel meg- zavarjuk fáink télre való felkészülését. ahol nem mıtrágyáztunk. a fekete ribiszke. A legtöbb nedvességet mégis a gyümölcs növekedé- se. amelyeknek gyökerei a gyor- san kiszáradó felületi talajrétegben helyezkednek el. hogy a pi- ros ribiszke a talaj vonatkozásában igénytelen és a jobb homoktalajokon is jól megél. A tavaszi és a nyári érésı gyümöl- csöknél a termés betakarítása után is megöntözhetjük a fákat. Elméletileg átlagos minŒségı kerti földön 1 m2 felületen 1 cm vastag talajréteg átnedvesítéséhez 1 liter öntözŒvízre van szükség. mint azok. Augusztus végétŒl azonban már ne öntözzünk. A tavaszi hajtásnövekedés és virágzás idején gyümölcsfáink nagyon meghálálják a vizet.2005 9:09 Stránka 97 talajvíz szintje a gyökérzónáig emelkedik. tehát sok vizet igényel- nek. Érdemes megjegyezni. A fekete ribiszke igényli a kötöttebb talajt és a nagyobb ned- vességet. A mélyen gyökeresedŒ alanyok (a vadalma. lombozatuk viszont gazdag. Az öntözés- nek akkor van igazi jelentŒsége – akkor bizonyosodik be egyértelmı hasz- nossága –. így elŒsegíthetjük a következŒ év termését befolyásoló termŒrügy- képzŒdést.11. Az öntözéskor figyelembe kell vennünk. ElegendŒ nedvesség – gazdag termés Szlovákia déli részein az utóbbi idŒben jelentŒs csapadékhiány tapasz- talható. nem számíthatunk gazdag termésre. ha a gyümölcsfák vízháztartásában fennakadás ke- letkezik. azt is tudjuk.

A gyepesített gyümölcsösben sokkal könnyebb a gyomok elleni harc. Rengeteg talajmunkától szabadulhatunk meg. egyformán kedvez-e minden fajnak? Mivel a fıvel borí- tott talaj a nyár folyamán nagy mennyiségı nedvességet párologtat el. hogy inkább ritkábban és nagyobb víz- adagokkal öntözzünk. ahol a természetes évi csapadékmennyiség meg- haladja a 700 mm-t vagy pedig ahol a hiányt öntözéssel pótolhatjuk. gye- pesíteni csak ott helyes.11. A gyep hatására a gyümölcsök szí- nezŒdése sokkal szebb. a városi vízmıbŒl szár- mazó. mert kiöntözés közben felmelegszik. a meggy jobban kedveli a rendszeresen mıvelt talajt. Általánosan követendŒ szabály. hogy a gyümölcsösben úgysem érdemes más kul- túrnövényt termeszteni. Ha például a hasznos talajréteg 40 cm vastag. Az egyetlen. s így kevesebb gyümölcsünk teremhet. A probléma viszont megoldható. a kevésbé szennyezett patakok. A fákra a levegŒ hŒmérsékleténél hidegebb víz sem káros. A fiatalabb gyümölcsfákat kanna segítségével is jól megön- tözhetjük. de jobbak és gazdaságosabbak az állványra szerelt szórófejek. A szórófejeket a talaj közelében is üzemeltethet- jük. folyók vize is alkalmas. mintsem hogy gyakrabban kisebb mennyiséget jut- tassunk ki. A legkorszerıbb módszer viszont a csöpögtetŒ öntözés. hogy a tápanyag-utánpótlást nehezebb elvégezni. a kajszi.2005 9:09 Stránka 98 ségének kiszámításánál a hasznos gyökerekkel behálózott talajréteg vas- tagságából induljunk ki. A gyümölcsfák öntözésére a községi. Természetesen ez nem véletlen. A gyepe- sítés mellett szól az is. Feltehetjük viszont a kérdést. s a környezet is kellemesebbé válik. 98 . hogy a koronacsurgóba több lyukat fúrunk. lehet-e mindenütt a gyümöl- csöst gyepesíteni. amit el kell végezni. ak- kor annak feltöltéséhez – csapadék hiányában – négyzetméterenként 40 liter vízre volna szükség. ízük pedig jobb lesz. a szilva és a dió jól érzi magát a gyepesített gyümölcsösben. Az esŒztetŒ öntözés azonban sokkal fejlettebb és tökéletesebb vízellátást tesz lehetŒvé. a körte.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A gyümölcsöskert talajának gyepesítése mellett több érv szól. az a tavaszi gereblyézés. Az al- ma. Hátrányt jelent. még- pedig úgy. de az Œszibarack. érdemes-e. ame- lyekkel a törpefákat és a gyümölcstermŒ bokrokat felülrŒl öntözhetjük. Gyepesítés a gyümölcsösben Dél-Szlovákia háztáji gyümölcsöseiben egyre gyakrabban figyelhetŒ meg a gyepesítés. azokat teleöntjük mıtrágyaoldattal és így a tápoldatot a kívánt mélységbe juttathatjuk. mely egyben jóval gazdaságosabb is.

köves vagy aszályra hajló sülevényes talaj. júniusi fŒtermés be- érése után június végétŒl ismét virágba borulnak. kapáljuk meg. A szamóca ültetése A szamócának (Fragaria vesca) vannak egyszer termŒ – évente egyszer virágzó. s négyzetméterenként dolgozzunk be 4–5 kg istálló. amelyek indákat nem hoznak. Az utóbbiak a májusi. Közvetlenül a vetés elŒtt a talaj fel- színét gereblyével egyengessük el. tápanyagokban gazdag vályog. Ha a terület kigyomosodott. Szá- raz idŒben a munkálatokat megelŒzŒen tanácsos a területet alaposan meg- öntözni.11. amelyben gyengén és erŒsen bokrosodó. öntözésbŒl és pótvetésbŒl áll. a fı pedig a tél beálltáig megerŒsödik. alacsony és magasra növŒ fıfélék is vannak. gyümölcseiket rövid idŒ alatt. mély fek- vésı. A szamóca nem túlságosan igényes növény. LegkedvezŒbb az augusztus végétŒl szeptember közepéig terjedŒ idŒszak. általában egy hónapon belül beér- lelŒ – és többször termŒ fajtái. Vetés után a gereblyével a magot úgymond bekapáljuk. A mikroklíma tekintetében sem túlságosan igényes. A jó vetés már 10–12 nap után zöldell. Egy négyzetméternyi területre 30–40 gramm fımagot számítsunk. Termesztésére viszont nem alkalmas a túlságosan kötött. Az apró magot – hogy a vetés egyenle- tes legyen – ajánlatos egy vödörben nyirkos homokkal jól összekeverni.s mintegy 15 dkg-nyi vegyes mıtrágyát. Ahol a fı hiányosan kelt. A gyep ápolása a rendszeres kaszáláson kívül mıtrágyázásból.és a jobb mi- nŒségı homoktalajokat is. Legjobban a gyengén lú- gos kémhatású talajokat kedveli. de folyamatosan teremnek. ennek ellenére leg- eredményesebben a napos. közepesen kötött. A házikertbe valók a hónapos szamócák. 99 . Az ülepedést hengerezéssel segíthetjük elŒ. ezért a talajt egy hónappal a vetés elŒtt ássuk fel. hideg. hagyjuk ülepedni. bármikor gyepesíthetünk. Ott. A gyep kemény magágyat kíván. hanem magkeveréket. Fagyve- szélyes. ott pótoljuk. fagyzugos helyekre ne telepítsünk szamócát. mivel ilyenkor ál- talában a természetes csapadék mennyisége is elegendŒ a mag kezelé- séhez. aho rendszeres öntö- zésre van lehetŒség. széltŒl védett helyeken termeszthetŒ.2005 9:09 Stránka 99 A gyepesítés ideje általában a tavasz és a nyár vége. de meghálálja a jó vízgaz- dálkodású.2002_Miklos_Negyeveszak 14. ha azokat szerves anyagokkal kicsit feljavítjuk. A talaj elŒkészítése után várjunk néhány he- tet. és júliusban-augusztus- ban is termést érlelnek. majd a be- vetett területet lehengereljük és permetszerı öntözéssel alaposan megáz- tatjuk. Ne egyféle fıfaj magját vessük.

Gyökereiket sohase metsszük. LehetŒleg borús idŒben vagy 100 . pihenni.11. sırı legyen. porhanyósan. fonnyadt. befullad és elpusztul. és ezekbe egymástól 40 cm-es távolságra három sor szamócát telepítsünk. gyor- san kiszáradnak. Ezeket minél elŒbb el kell ültetni. ahol a sor. szeptember elejéig önálló életre is képes.és tŒtávolság 40–60 x 20–40 cm között változik. Erre a célra 120 cm széles ágyásokat jelöljünk ki. A ház- tájiban legjobban az 50 x 50 cm-es tŒtávolság vált be. gyommentes és jó vízháztartású talajt biztosítsunk. megerŒsödnek és a következŒ évben már teremnek. a gyengébbek esetében ültetŒfával is dolgozhatunk. és lehetŒség szerint javítsuk a talajt komposzttal. szeptember elején elültetni. hanem mérsékelt erŒsséggel nyomjuk a gyökerekhez a földet. Ültetésre frigópalántákat is beszerezhetünk. ha pedig a palánták magasra kerülnek. hogy ne hajoljanak vissza. foltos levelı szaporítóanya- got. Ágyrendszer- be szintén telepíthetŒ. és arra is ügyeljünk. lazán. Az ágyások között lévŒ 30 cm széles munkaútról az összes munkát zavar- talanul elvégezhetjük.2005 9:09 Stránka 100 Aki most kezdi termelni. A szamócatelepítésre kijelölt te- rületet már tavasszal jól elŒ kell készíteni. tápanya- gokban gazdag. A telepítésre szánt szamócapalánta három kifejlett lomblevéllel és egy fejlŒdŒben lévŒ szívlevéllel rendelkezzék. amelyek legyökereznek és augusz- tus végéig. 50 x 40 cm-es sor. kiültethetŒ gyökeres palántákká fejlŒdnek. TermŒ szamócaágyból magunk is nyerhetünk telepítéshez szükséges gyökeres palántákat. fertŒzött. Tavasszal a kijelölt területre 100 négyzetméterenként szórjunk ki 5 kg pétisót. A telepítés elŒtt hagyjuk a talajt két-három hétig ülepedni. Ismeretes a soros termesztés is. de ezt pl. Ezt követŒen a palánták körül ne hagyjuk lazán a talajt. mert akkor elpusztulnak. A jó erŒben lévŒ tövek ilyen körülmények között bŒségesen fejlesztenek ostorindákat. hogy a telepítés idŒpontjára jó szerkezetı. Ezek még az Œsz folyamán meggyökeresednek. majd következhet az ültetés. bár a sikeres termesztés egyik legfontosabb feltétele a kora Œszi telepítés. majd ássuk és gereblyézzük fel.és tŒtávolságra is sıríthetjük. Legjobb a szamócapalántákat augusztus végén. A mélyre ültetett palánták gyakran azért nem erednek meg. Ne vegyünk meg hervadt. amelynek optimális ideje már- cius vége. A területet kapálással tartsuk gyommentesen. A szamócánál nagyon fontos az ültetési mélység betartása. teljes terméshozam azonban csak a következŒ évben várható. Gyökérzete erŒs. hogy teleszív- ják magukat. A palántákat ezért olyan mélyre kell ültetni. Beérése után tartsuk a sorközök talaját gyommente- sen. ElŒtte célszerı 24 órán át vízbe állítva tartani Œket. Az erŒs palántákat legjobb kis- méretı ásóval ültetni. Az elŒkészítés célja az. Még az ültetés évében termést is érlelnek. feltétlenül megbízható helyrŒl szerezze be pa- lántáit. mert a tenyészcsúcs föld alá kerül.2002_Miklos_Negyeveszak 14. ahogyan ere- detileg voltak.

A Botrytis- sel szemben viszonylag ellenálló.2005 9:09 Stránka 101 reggel ültessünk. a késŒbbiek kúp alakúak. középkorai érésı. gyakran üreges és világospi- ros.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Növekedési és indaképzési erélye közepes. A kiültetett palántákat bŒségesen és ismételten öntöz- zük meg. valamint hónapos szamócafajtákat. az elsŒ gyümöl- csök alakja változatos. fényes. a takaró- anyagot össze kell szedni és elégetni. vörös. A hónapos szamócák a nyár elejétŒl egészen az Œszi fagyokig terem- nek. nagy gyümölcsı fajták. A fagyok ellen ajánlatos a töveket szalmával. Az elsŒ gyümölcsöket kivéve többnyire üregmentes. szeptember elején ültetve. lekaszált fıvel vagy lombbal betakarni. A frigó- palánták esetében sokkal rövidebb ez az idŒ. Korai. hogy csak néhány év múlva mutatják meg elsŒ termésüket. A folytontermŒk a nyár elején adott. 101 . feldolgozásra egyaránt felhasználható. EgyszertermŒ fajták Ilyen a nagyon elterjedt holland Gorella. A leggyakoribbak az egyszer termŒ. Szedési ideje 20–25 napig tart. Felületük si- ma. Szamócafajták A gyümölcsfák ültetésekor számolnunk kell azzal. amikor a föld fagya kiengedett. Valószínıleg francia eredetı a Nyugat-Európában elterjedt Surprise des Halles. tavasszal már szedhetjük. Szárazságtırése megfelelŒ. közepes nagyságú gyümölcsei már május végén–június elején ér- ni kezdenek. így telepítése a háztájiban indokolt.11. de gyümölcseik aprók.és foly- tontermŒ. Ismerünk egyszer. melyek Szlo- vákia déli vidékein fŒleg júniusban szüretelhetŒk. Korai. Az elsŒk csonka kúp. Gyengén illatos. A talajjal szemben nem túlságosan igényes. fogyasztásra. Viszonylag jól szállítható. Gyümölcse nagy vagy közép- nagy. Ezzel szemben a szamócát augusz- tus végén. Óriási elŒnye. BŒven terem. ezek kissé lapítottak a gyümölcs és a hús színe vi- lágos. friss fogyasztásra al- kalmas fajta. elsŒ nagyobb termésük után még többször hoznak gyümöl- csöt. Tavasszal. enyhén tompa kúp alakú. hogy nagyon jól szállítható. a be- tegségekkel szemben viszonylag ellenálló. de öntözni kell. Húsuk közepesen kemény. élénkpiros.

Német eredetı fajta a Senga Gigana is. gyümölcse igen nagy. a továbbiak csonka kúp alakúak. Senga Gigana A Senga Sengana német eredetı középkorai fajta. Feldolgozáskor színtartó. mint a többivel. Nagyon szép.2005 9:09 Stránka 102 Indaképzése bŒséges. folytontermŒ fajta. Senga Sengana. Sırı. így né- hány szedéssel betakarítható. felüle- te pedig sima. erŒs növekedésı bokra van. Rujana Németországból származó. a levélnyél közepesen hosszú vagy hosszú. gyümölcsei ap- rók maradnak. a Botrytis a többi fajhoz mérten jobban károsítja. ElsŒ termése június táján érik be. hogy hajtatás- ra is alkalmas. Óriási elŒnye. Húsa sötétpiros. erŒs. termesztése ezért ajánlatos. kemény. sŒt ki sem fejlŒdnek. Értékes fajta. Levelei közepesek vagy annál nagyob- bak. Párás helyen viszont könnyen rothad.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Nagy elŒnye. indáit minél elŒbb el kell távolítani. Megérdemli. sırı. Az elsŒ gyümölcsök szív. Júniustól az Œszi fagyok beálltáig virágzik és terem. fénylŒn vörös. tö- mött. hónapos szamóca. s koraisága foly- tán jobb átlagárat lehet vele elérni. Jó vízgazdálkodású talajt vagy öntözést kíván. Friss fogyasztásra elsŒrangú. apró gyümölcsı. Egész Európában elterjedt. lédús. mutatós fajta. Nagyon termé- keny. s az indaképzése is erŒs. sötét meggypiros. magas bokrot nevel. Ha vízhiánnyal küszködik. feldolgozásra és mélyhıtésre egyaránt alkalmas. Red Rich Szlovákia déli területein bevált. Ültetésre érdemes fajta. Közepes érésidejı. közepén szedhetŒ. hogy fogyasztásra. több ország fŒ fajtája. Szinte minden termŒtájon sikerrel termeszthetŒ. kúp vagy tompán végzŒdŒ kúp alakú. hogy a háztáji kertekben nagyobb területen termesszük. a második augusztus elején. ezt követŒen egészen az Œszi fagyok beálltáig szedhetŒ. Június elejétŒl kezdve a hónap vé- géig szedhetŒ. mert azok meghagyása a bokrok elöregedéséhez vezet. minden évben megbízhatóan terem. Eléggé fogé- kony a Botrytisre. hogy érési ideje viszonylag rövid. FŒ szedési idénye augusztusban és szeptemberben van. sŒt gyakran igen erŒs növekedésı. Egész Európában elterjedt. s nagyon meghálálja a tápanyagban gazdag termŒhelyet.11. ElŒnye. Viszonylag igénytelen és a zor- 102 .

a másik termŒrügy- képzŒdés. Érdemes megemlíteni. vagy ami még fontosabb. Ügyeljünk arra. Az öntözésre leginkább a termésérés idŒszakában és a termŒrügyek képzŒdésekor – augusztusban. fon- tos tehát. Pedig ilyenkor készülnek fel a tövek a következŒ évi termés- re.2005 9:09 Stránka 103 dabb helyeken is sikeresen termeszthetŒ. piaci el- várásokban megfelelŒt. Az elgyomosodott területen mindkettŒ háttérbe szorul. Kertünkben gyomir- tó szereket csak minimális mértékben alkalmazzunk. A szamóca szüret utáni ápolása Minden kisebb-nagyobb háztáji kertben helye van a szamócának. amely a következŒ év termésmennyi- ségét alapvetŒen befolyásolja – az egyik az elágazódás. vagy egyáltalán ne hasz- náljunk. szeptemberben – van szükség. hogy ma már szinte minden kertben megtalálható ez a hasz- nos és értékes gyümölcs. mert a talaj szintjében kialakult elágazódások is gyökereket fejlesztenek. ilyekor halmozzák fel a tartalék tápanyagot. Szüret után kapálással a szedések során letaposott talajt is fel kell lazítani. s ennek kö- vetkeztében a növények termésmennyisége nem éri el az elvárt szintet. mely- nek kitınŒ zamatú gyümölcse mindig is csemegét jelentett. a talaj felszíni rétegében helyezkedjenek el. hogy a letermett szamócatelepet nem gondozza. A vá- laszték oly bŒ. Ha viszont szaporítani akarunk. gyér öntözgetés inkább káros. hogy ennek során a talajt ne húzzuk ki a sorközökbe.2002_Miklos_Negyeveszak 14. sok termelŒ elköveti azt a hibát. A termŒ szamócatelepen ne hagyjuk meg az indákat. hogy alapi részük a talajjal továbbra is érintkezzen. mert ha megma- radnak. Ezeket a munkákat okvetlenül végezzük el. A szamóca Œszi növekedése során két fontos folyamat játszódik le. Örömmel köny- velhetjük el. Telepíthetjük akár járdák mellé is. vagy kémiai úton gyomirtó vegyszerekkel is végezhetjük. Az említetteken kívül akad még több kiváló régi és újabb fajta is. az indák eltávolításából és az öntözésbŒl áll. másutt vi- szont távolítsuk el valamennyit. gyöngítik a töveket.11. miáltal díszítŒ szerepe lehet. 103 . addig a sza- móca a földön terem. hogy szinte mindenki megtalálja a számára ízben. A szamóca termesztése és ápolása jelentŒsen eltér a többi gyümöl- csétŒl. A szamócaültetvény szüret utáni ápolása a gyomir- tásból. az ágyás egy részében hagyjuk meg Œket. hogy a gyakori. és így kevesebb termést kapunk. Sajnos. mint hasznos. Hiszen amíg a többi fán vagy bokron hozza a termését. A szamócatelep szüret utáni gyomtalanítását mechanikai úton kapálással.

Igazán biztonságosan csak Œsszel termeszthetŒ. torzulnak. Hosszú ideig alig ismerték. 104 . A C-vitaminon kívül karotint és sok ásványi anyagot is tartalmaz. Kifejlett állapotban -4–5 °C-os fa- gyokat is elvisel. hogy a lomblevelek lekaszálása a jövŒ évi termésre jó hatással legyen. Ahhoz. Egyéves növény. s ez nálunk megnehezíti kora tavaszi ter- mesztését. A fehérfoltosság elŒször barnás. de a kísérletek eredményei és a tapaszta- latok azt bizonyítják. bíborvörös foltokban jelentke- zik. Biológi- ai értéke jelentŒs. Igaz. A leka- szált levelek komposztálhatók. könnyen emészthetŒ fehérjét tartalmaz. A szamócaatkák szabad szemmel nem látható. Európába a múlt század elején került. mert a legtöbb zöldségféléhez képest meglehetŒsen nagy mennyiségı. A megtámadott részek aszályos idŒben elszáradnak. ned- ves körülmények között elrothadnak. Japánban) már a III. a lomblevelek lekaszálá- sa kifejezetten hasznos. Az olyan szamócaültetvényeknél pe- dig. Magjainak optimális csírázási hŒfoka 20 °C körül van. igen apró állatkák. Száraz idŒjárás esetén a lekaszált szamócát öntözni kell. ElsŒ állomáshelye Franciaország volt.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Svájcban és Ausztriában az egyik legfontosabb zöldségnövénnyé lépett elŒ.11. A folytontermŒ fajták lombleve- leit ne kaszáljuk! A kínai kel A kínai kel (Brassica pekinensis) Kelet-Ázsiában (Kínában. század óta ismert és termesztett növény. A szamócalevelek fehérfoltossága esetén is érdemes lekaszálni a lomb- leveleket. A nálunk ismert káposztafélék távoli rokona. s ki is lyukadhat. A levelek borulása idején fejlŒdéséhez már a hıvösebb. amelyek közepe késŒbb kifehéredik. ha azonban különféle betegségek tünete- it észleljük rajtuk. akár a 10–15 °C közötti hŒmérséklet is elegendŒ. a csí- rázástól a fejesedésig a 15 °C alatti hŒmérséklet a fejképzŒdés nélkül mag- szárba szökkenését eredményezi. ahol a szamócaatkák erŒsen elszaporodtak. míg- nem az utóbbi évtizedekben Nyugat-Európában nagy népszerıségre tett szert. Szívogatásuk hatására a levelek és a hajtások meggör- bülnek. inkább tüzeljük el Œket. A hidegtırŒ zöldségfélék közé tartozik. nyár közepén biológiai szempontból a leve- lek eltávolítása nem kívánatos. A kínai kel tehát tipikusan utóhasz- nosításra alkalmas növény. hogy az öregebb ültetvények esetében ezáltal növel- hetŒ a következŒ év terméshozama.2005 9:09 Stránka 104 Az utóbbi idŒben egyre több helyen lehetünk tanúi a lomblevelek szü- ret utáni lekaszálásának. A kaszálást sarlóval vagy kaszával is elvégez- hetjük. mindjárt a szüret után kell elvégezni.

Ãshazája a Földközi-tenger vidéke. homokos vályog.és B2-vitamint tartalmaz. sŒt hamaro- san még a gyomokat is elnyomja. Kertünkben ezért oda ültessük. a pincében tároljuk. amire egyáltalán nem szolgált rá. Sajnos az utóbbi idŒben termesztése fokozatosan visszaesik. Többnyire salátaként fogyasztják.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Az árnyékos helyeket nem kedveli. Ha nem fészekbe vetettünk. Vízigényes növény. ElsŒsorban hıvösebb. rubra) több ezer éve ismert és kedvelt zöld- ségnövény. A kiültetéstŒl és a fajtától függŒen szeptember végétŒl szedhetjük.11. és itt nem kielégítŒ a ho- 105 . A sorokat egymástól 35–40 cm-re húzzuk meg. Sok tápanyag- ra van szüksége – különösen nagy a nitrogén. Nálunk egy külföldi eredetı fajtája. vízre fejlŒdésének minden szakaszában. A mészhi- ányra eléggé érzékeny. majd kelés után csak a legerŒsebb növénykéket hagyjuk meg. LehetŒleg földlabdával együtt. de fŒleg a csírázás és a kezdeti fejlŒ- dés idején igényes. Táplálkozási értékét jelentŒs cukortartalma növeli. Ha gyakran kapáljuk és öntözzük. A gyökeres fajok ter- mesztését Bizáncban kezdték. Ha már ennél erŒsebb fagyok jönnek.és a humuszos homoktalajokat szereti. valamint a jó tárolhatósága miatt. akkor gyökerestül szedjük fel. legjobban mégis a vályogos. Sovány talajokon is megterem. akkor gyorsan növekszik. akkor kikelés után 30 cm távolságra egyeljünk. ElŒ- ször – gyógyászati célokra – csak leveleit használták. nálunk is na- gyobb figyelmet érdemelne – kibŒvíthetné a téli zöldségválasztékot. A tŒtávol- ság 30 cm-re legyen. ezért a talaj felsŒ részének kiszáradása a növény pusztulását is okozhatja. és onnan terjedt tovább. Az elŒnövény után kapálással és gereblyézéssel készít- jük elŒ a talajt.és káliumigénye. de fŒzelékkészítésre is alkalmas. hogy 3–4 magot kis fészkekbe vetünk. csapadékosabb Œszön várhatunk nagy termést. A cékla termesztése A cékla (Beta vulgaris var. Minden zöldség- féle termesztésére alkalmas területen jól terem. A vitaminok közül nagyobb mennyiségben B1. ahol az öntözése nem okoz gondot.2005 9:09 Stránka 105 A legvízigényesebb növények egyike. Ãszi termesztésre július végétŒl augusztus közepéig-végéig kell a ma- got helybe vetni. Nyugat-Európában a salátát és a kelkáposztát helyettesítik vele. Sekélyen gyökerezik. de a talajban nem nagyon válogat. a Nozakit engedélyezett. Akár mínusz 4–5 °C-os fagyok alatt is szabad földben maradhat. Az elmon- dottakat figyelembe véve. Ezt úgy is elérhetjük. Sok benne a fosz- for a vas és a mész.

nedves homokban tároljuk. Nálunk a téli idŒszakban jelentŒs szerepet játszhat mint vitaminforrás. Termeszthetjük elŒ. Jól elŒkészített. Különösen veszélyes számára.és fényigényes növény. Ezen némiképp segíthetünk. hogy a rómaiak korában került a Kárpát-medencébe. Meleg.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A fajták közül érde- mes megemlíteni a Bíborgömböt. hogy ott érdemes ültetni. majd folyamatosan tartsuk gyommentesen. MellŒzött gyümölcsféléink Mandula A mandula (Amygdalus) Œshazája Nyugat. Oroszországban s másutt is ízletes levest készítenek belŒle. Legjobban a tápdús agyagtalajokat kedveli. a répatestet pedig pincében. ha a cékla környékét gyommentesen tartjuk. a konzerválásra alkalmas Renovát.2005 9:09 Stránka 106 zama. Tavaszi fagyérzékenysége viszont nagyobb. nagy valószínıséggel elfagynak. ha a korai virágzást késleltetjük. A kikelés után kb. a levélleme- zen sárga vagy sárgászöld mozaikfoltok jelentkeznek. A talajjal szemben igénytelen. ahol a nemes szŒlŒfajták is beérnek. káliumban gazdag talajt igé- nyel. akkor elég az 5–8 cm-re történŒ ritkítás is.és Kelet-Ázsia. Bizonyosra ve- hetŒ. melyet a Beet mo- saic vírus okoz. hogy a fák törzsét bemeszeljük! 106 . Az édes marcipán alapanyaga is mandula. de a fagyok beállta elŒtt minden példányt takarítsunk be. Éghajlati igényei nagyjából megegyeznek az Œszibarack igényeivel. hogy a háziasszonyok és a cukrászok évszázadokon át szívesen használták a tészták ízesítésére.11. ErŒsen mésztırŒ és viszonylag kevés vízzel is beéri. (Ha a céklát csak teljes nagysága elérése után áll szándékunkban kiszedni. a nagyon jó ízı Betinát. A cékla ízletes salátanövény. hogy virágrügyei a februári átme- neti felmelegedés hatására már duzzadni kezdenek. Elterjedt né- zet. Nálunk korai zöldség- félék utóveteményeként vetik. 15 cm-re egyeljük. párás környezetben gyakran moníliafertŒzéssel küszködik.) Ezután a talaját kapáljuk meg. A leghatásosabb vé- dekezés. Lengyel- országban. Ismeretes. középkötött területeken is. A fertŒzött leveleken az erek kivilágosodnak. s ha ismét lehılés áll be. Betegségei közül megemlítjük az a-céklamozaikot. sokféle formában felhasználható. de megél a száraz. például úgy. meszes. A cékla rendszeresen szedhetŒ.és utóveteményként is. Magja 3–4 cm mélyre és 30–40 cm sortávolságra kerüljön. Nedves. Ezt követŒen a leveleket távolítsuk el.

11. Vastag termŒrétegre nincs szüksége. íze édes. Gyümölcse nagy. ami- kor külsŒ. Kórokozói és kártevŒi közül leggyakoribbak a pajzs.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Gyümöl- cse középnagy. édes. ezért kertünkbe több. virágai nagyok. Gyümölcse középnagy. A mogyoró trá- gyaigényes növény. terebélyes koronát alakít ki. Ne magról kelt csemetét. Más faj- tákkal összehasonlítva kissé késŒbb virágzik. ujjal könnyen szétnyitható. Szüretelését akkor kell elkezdeni. Télen jól tıri a hideget. sırı koronát nevel. puha. viszont a közvetlen nap- fényt nem nagyon szereti. Már a görögök és a rómaiak is termelték.és levéltetı. Ha szedését sokáig elodázzuk. hanem mandulaalanyra szem- zett nemes fajtájú oltványt telepítsünk. s ott megbarnulhatnak. könnyen törhetŒ. Hlohoveci – fája egészséges növésı. tápanyagokkal bŒven ellátott talajokon érzi jól magát. Héja nagyon vékony. cserjesor- nak is kiválóan alkalmas. zöld burka felreped. tejfehérek. A nemes fajták közül nálunk a következŒket termesztik: Sultán – erŒteljes növésı. Mogyoró A mogyoróbokornak (Coryllus avellana) minden háztáji kertben ott len- ne a helye. nagy. a termések a földre hullanak. A termŒre fordulás után már csak ritkító metszésre van szükség. színe szép sötétbarna. de leginkább a jó vízgazdálkodású. BŒtermŒ. Rendszeresen terem. egy idŒben virágzó mandu- lafát ültessünk. Héja vastag. már csak azért is. Magja sötétbarna színı. Magja nagy és édes. felfelé törekvŒ fát ne- vel. 2–5 méteres bokor. alakja igen hasonlít a Budatétényi hölgymandulához. tojásdadon félhold alakú. mert sekélyen gyökerezik. A nagyon száraz és az erŒsen kötött talajokat nem kedveli. mely térhatárolásra. Magbele a héjat nem tölti ki egészen. kellemes. FénykedvelŒ. A talajra nem igényes. megnyúlt. A kora tavaszi hirtelen hŒcsökkenések azonban a barkák elfagyását okozhatják.2005 9:09 Stránka 107 A mandula önmeddŒ. Ter- mesztésének feltételei nálunk is nagyon jók. 107 . vala- mint a monília. Köz- vetítésükkel került a Földközi-tenger mellékérŒl Európa más tájaira. lándzsa alakú. Héja pu- ha (félpapírhéjú fajta). gyakran rászorul a nyári öntözésre. istállótrágyával. Ãsszel ássuk fel az alját. Magja édes és keserı is lehet. széles. mert termése mellett díszítŒ értéke is van. megnyúlt. viszonylag sırı bokor. Manap- ság Törökországban és Olaszországban termelik a legtöbb mogyorót. Környékét – ha módunkban áll – évente szórjuk meg komposzttal. négy éven keresz- tül alakító metszésben kell részesíteni. Budatétényi hölgymandula – aránylag erŒteljes. Természeténél fogva tövétŒl elágazó. megpenészesedhetnek. Arányos növésı. A fácskákat kb.

Termése jó minŒségı. Ne feledkezzünk meg arról.) A fehér eper a selyemhernyó-tenyésztés révén volt korábban igen elter- jedt. formás fája alapján díszfaként is értékes. Háztáji kertbe ajánljuk. Eperfa Valamikor nagy becsben tartották ezt a gyümölcsfajt. A rugalmas mogyorófából síbotot. Virágzása és éré- se szerint a koraiak közé soroljuk. Fehér Lambert – Európában gyakran termesztett fajta. s ha ezt idŒben nem szüreteljük le. ezért jól tesszük. Virágzása a tavasz leg- elejére esik. úgy 20 cm magasságban vágjuk vissza. a másik a fekete vagy sötétpiros. kiesik a kupakból. Nagy elŒnye. hogy fák alatt. csak az elöregedett. Középmagas. hogy a mogyoróormányos csak ritkán támadja meg. ezért elsŒsorban ezt java- soljuk telepítésre. ezért a bokrok 4–5 méterre kerüljenek egymástól. Erjesztett gyümölcsébŒl nagyon jó ízı pálinkát is fŒztek. kiváló minŒségı. de termést nem érlel. Lényegében két fajról van szó. mély árnyékban a mogyoró nem hoz gyümölcsöt. Jegyez- zük meg. a cukrász- ipar is gyakran használja. nigra).11. mert bokra ad- ja az elsŒ tavaszi virágport. Általában ivaros úton szaporítják. vastag ágakat kell fokozatosan ritkítani. késŒn. A fekete eper- fának kellemesebb. legegy- szerıbb azonban. ízletesebb gyümölcse van. elterebélyesedŒ koronát nevelŒ fa. szeptember elejéig érik. A hazánkban gyakrabban termesztett. A mogyoró a háztartásban a dióéhoz hasonló szerepet tölt be. a fagyokra azonban érzékeny. Régebben min- den parasztudvarban és az utak mellett is megtalálható volt. A mogyoró lombja a betegségeknek jól ellenáll. (Egyébként a köznyelvben az eperfát tévesen ma is szederfának nevezzük. igen termékeny. A méhészek is nagyon kedvelik. hogy elágazzanak. augusztus végétŒl. BŒ hozamú. erŒteljesen fejlŒdik. A mogyoróbokrokat a továbbiakban nem kell metszeni. szerszámnyelet készítenek. szeptember végén érik. ha több fajtát keverten telepítünk.2005 9:09 Stránka 108 Mivel a mogyorófajták nagyobb része önmeddŒ.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Webb mogyoró – középkésŒn virágzik. Gyakran elhangzó panasz. Egyik a fehér gyümölcsı. édes ízı fehér eper (Morus alba). Gyümölcsét frissen és 108 . engedélyezett fajták: Hallei óriás – a legjobb minŒségı fajták egyike. szeptem- ber második felében érik. szép levelei. sétapálcát. hogy térigénye elég nagy. ha az idŒs bokrok tŒsarjait gyökerestül kiszedjük. savanykás fekete eper (M. s azo- kat telepítjük. Makktermése van. Az Œsszel vagy tavasszal ültetett csemetéket. hogy a bokor szépen. Igen termékeny.

3–4 cm hosszú. mint a magoncok Birs Nagyon értékes gyümölcs. birskörtének mondják. Sok beavatkozást nem igényel. de a hideg. A téli fagyokat jól bírja. Az oltványok telepítése és gondozása hasonló bármely gyümölcsfáéhoz. A kártevŒk. mert termését a vesszŒk csúcsrügyeibŒl fejlŒdött rövid haj- tásokon hozza. minden gyümölcs- termŒ vidéken jól érzi magát. A talajban és az éghajlatban nem válogat. hogy nyáron 3–4 hétig folyamatosan szedhetŒ. hogy lomb- ját az amerikai szövŒlepke kedveli.2005 9:09 Stránka 109 befŒzve is fogyaszthatjuk. Naspolya A naspolyát (Mespilus germanica) nálunk nem értékelik kellŒképpen. Az egyéves vesszŒk visszametszése tehát csökkenti a A naspolyának nálunk két fajtáját. A naspolya 3–4 méterre növŒ cserje. Még a háztájiban is ritkán ültetik. természetes koronát alakít. Fehér virágait késŒn.„Apyrena”-t termesztik. a 3–4 cm-es termést. nedves ta- lajokat nem nagyon kedveli. a májusi fagyok után hozza. nagy virágai foly- tán szép dísze lehet kertünknek. fonákján bolyhos levele. lapított körte alakú gyü- mölcse akkor élvezhetŒ. szép.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Gyökérsarjról vagy eper- famagoncba szemezve oltványról szaporítható. telepítse! Sokan helytelenül birsal- mának. ha az elsŒ dér már megcsípte. A száraz és nedves talajokon egyaránt megél. ezért az erŒsebb tavaszi lehılések nem tesznek benne kárt. Van viszont fajtától függŒen körte és alma alakú birs. 109 . lenállóbbak. gyümölcse a kereskedelemben nem is kapható. Egyetlen hátránya. Bokor alakra neveljük. szinte nem szorul perme. sem „birskörte” nincs. pedig szép bokra bŒven ontja a termést. Nagy elŒnye. illetve a tárolás során már utóérett. ezért ellene fokozottan kell védekezni. pedig sem „birsalma”. Metszegetését azért is kerül- jük. a félárnyékos helyen is terem. Birsalanyra oltva telepíthetŒ. aki teheti. Mélyzöld. kórokozók alig gyümölcsı „Macrocarpa”-t és a mag nélküli bántják. Az eperfa fekvésben és talajban nem válogatós.11. jó gyümölcslé és lekvár is készíthetŒ belŒle. Jellegzetesen fanyar-édes. A téli hideget jól bírja. A nemesített egyedek el- tezésre.

ehetŒ gyümölcsı faj- ta a Merva édes. A birs gyümölcsét október közepén vagy legkésŒbb a hónap második felében szedjük le. A berkenyéket (barkócá- kat) metszegetni nem kell. Berkenye Ennek a fának Európa erdŒiben több rokon faja él. dió nagyságú. sava- nyú gyümölcsı madárberkenyét (Sorbus aucuparia) is.2005 9:09 Stránka 110 A sovány. majd csúcsán fejlesztenek. Májusban virág- zik. kompótnak. fajtá- ját egyre gyakrabban ültetik díszfaként. birssajtnak. A molyhos héjú termésrŒl ne töröljük le a védŒréteget. szabályos alakú koronát viselŒ fa. ezért metszeni nem szabad. de leg- jobban a nyirkosabb talajo- kat kedveli. bár csípŒs. A hazánkban engedélyezett. Szinte mindenütt megél. de fanyar. elŒször kemény. Mint díszfa is nagyon tetszetŒs. s fŒleg magas fává nŒ. megpuhulva fo- gyaszthatók.szárnyaltak lembe. Te. Négy-öt mé- ter magasra is megnövŒ fácskává vagy bokorrá nevelhetŒ. Hasz- nálatos alanya a vadbirs. hogy elég nagy. zöldbŒl barnára változik. rózsaszínı virágaival. egyenes derekú. Zselének. ezért a pihenŒkert- be ajánlatos telepíteni.„szotyósra” érik. A házi vagy kerti berke- nye (Sorbus domestica) szép. hogy több. nagyon érzékeny a moníliás fertŒzésre is. Sekélyen gyökeresedik. páratlanul lepítésekor vegyük figye. A házi berkenye termése többé-kevésbé körte alakú vagy Termést az éves vesszŒk gömbös. 110 . ezért gyökérzete fagyérzékeny. Sötétzöld leve- leivel. Ízük a naspo- lyáéra emlékeztet. valamint káposzta ízesítésére is ki- válóan alkalmas. MegemlítendŒ még.2002_Miklos_Negyeveszak 14. köztük az ehetŒ. száraz talajok kivételével mindenütt megterem. Œsszel érŒ szép sárga gyümölcsével díszíti is kertünket. Gyümölcsének veszélyes kártevŒje a keleti gyü- mölcsmoly. piros bogyójú faját. összehúzó.11. Le- velei 13–17 fogazott levélkébŒl összetettek. körte alakú sárga termései bar- nára érve. Termé- sét az egyéves hajtások végén neveli. Íze édeskés.

11.2002_Miklos_Negyeveszak 14.2005 9:09 Stránka 111 Ãsz 111 .

2005 9:09 Stránka 112 .11.2002_Miklos_Negyeveszak 14.

aránya állandóan változik.2002_Miklos_Negyeveszak 14. birs.11. Ha lehetséges. a szilva és a csemegeszŒlŒ.és az Œszibarack. Ilyenek a cseresznye. Szüreteléskor az almát elŒször vegyük kézbe és emeljük meg. mert ezek a kártevŒk és a betegségek ter- jesztésével jövŒre nagy károkat okozhatnak. A leszedett almát. már szedés közben válogassuk át a termést. Ügyeljünk rá. A téli almák akkor válnak szedésre éretté. Ilyenek a téli alma. A fákon a gyümölcsök nem egyszerre érnek. Ezt megakadályozandó létráról. Az egyikbe azok tartoz- nak. illetve szüretelési idŒpontját. ebben évenként akár többhetes eltérés is lehet.2005 9:09 Stránka 113 A szüretelés általános szabályai A gyümölcsöt sosem szabad esŒs idŒben. mert a vizes termés könnyen megromlik. ha szakaszosan szüretelünk. ágakat ne tördeljük le. A szedéshez mi- nél laposabb edényeket használjunk. hogy az al- mát mindig kocsányával együtt szedjük. A délre nézŒ ágakon minden fa- faj elŒbb érleli be termését. amelynek során a cukrok és savak mennyisége. A fogyasztó számára az érés legkedvezŒbb állapota az. Betakarítás a háztáji gyümölcsösben A gyümölcsök érése bonyolult folyamat. mert akkor a fán maradó. Vigyázzunk rá. Ügyeljünk rá. hogy szedés közben a rügyeket. Ha ezeket éretlenül szedjük. Legjobb ezért. amelyek leszedve nem érnek tovább. a kajszi. A naptár alapján tehát nem lehet szüretelni. Forró napsütésben sem ajánlott szüretelni. A másik csoportnál az érés a leszedés után is foly- tatódik. amikor a cukor és a sav aránya a gyümölcsben leginkább kellemes. Bár a szakkönyvek és a katalógusok rendszerint meghatározzák az egyes gyümölcsfajták érési. 113 . szedŒállványról – és nem fára mászva – végezzük a munkát. A gyümölcsök két csoportját különböztetjük meg. hogy a szüret befejezése után egyetlen gyümölcs se maradjon a fán. mint az ellenkezŒ oldalon. majd csavarjunk rajta negyed for- dulatnyit – így kocsánya az ágtól könnyen elválik. harmatos hajnalon szedni. a meggy. mert a felforrósodott gyümölcs romlékonyabb. Az alma té- li fajtáit a biológiai beérésüket megelŒzŒen szüreteljük. körtét. nas- polya. haladékta- lanul tegyük árnyékba vagy hıvös helyiségbe. amikor nagyságuk a fajta szokásos méretének meg- felel és kocsányuk a termŒrésztŒl könnyen elválik. s növelik kiadásainkat. kénytelenek leszünk éretlenül is fogyasztani. Ezt nevezzük utóérésnek. szilvát stb. még érŒfélben lévŒ gyümölcsök több tápanyagot kapnak és így jobban kifejlŒdnek. téli körte.

november eleje – jelzi az elsŒ. nagyon fon- tos permetezés idŒpontját. húsa kemény. húsa taplóssá válik. 114 . mert a túlérett alma nyomásra érzékeny. ezért nagyon fontos a törzs felkupacolása. ha a fajtára jellemzŒ nagyságot elérte.2005 9:09 Stránka 114 A téli körte szintén utóérŒ gyümölcs. A gyümölcsfákat fel kell készíteni a télre. Az Œszibarackra jellemzŒ. Az érés kezdetét a zöld burok felrepedése jelzi. A házikertben ezért féléretten vagy éretlenül nem érdemes leszedni. de rugalmas. Alkalmazható növényvédŒ szerek például a Fundazol 50 WP 0. A téli növényvédelmi periódus a lombhullással kezdŒdik. már beszínezŒdött. a rézoxid-klorid 0. Az érett körte pedig könnyen lehullik. és így csak rövid ide- ig tárolható. illatos. lapos és ráncos lesz. hogy mindig tel- jes érésben szüreteljük. ha- nem könnyı csavarással kell az ágról leválasztani. hogy a gyümölcs ne sérüljön. sŒt még árthat is a fa téli felkészü- lésének. ugyanis a sérülés helyén megbarnul. A frissen kiültetett és az egy-két éves csemetéket védenünk kell. mert termésének zöme rendszerint magától lepotyog. hogy az érési idŒszak utolsó két hetében a gyümölcsök súly. s hamar rom- lik. Ha már elérte a fajtára jellemzŒ nagyságot és a kocsány a termŒrésztŒl könnyen elválik. Ilyenkor általában az áttelelŒ gombák ellen tudunk védettséget biztosítani. A késŒbb érŒ gyümölcsöt azon- ban rázogatással kell az ágakról leválasztani. Ügyeljünk rá. Túlságosan késŒn se szüreteljünk. A kör- te szedésénél különösen ügyeljünk arra. a bordói lé 1. A magvaváló szilva akkor szedhetŒ. A szilva nem utóérŒ gyümölcs. Az érett Œszibarack rugalmas tapintású.2 százalékos. Az almát és a körtét ne takarítsuk be túl korán. ha roppanva szétnyílik. mert korán leszedve a bele nem éri el a fajtára jellemzŒ teltséget.11. A mandula szedése elŒtt hasznos. ha a fák alatt elegyengetjük.és méretbeli gyarapodása rendkívül nagy. Maga a lomb- hullás kezdete – október vége. Fogyasztásra csak akkor szedhetŒ. színe a fajtára jellemzŒ.2002_Miklos_Negyeveszak 14. mert az éretlen gyü- mölcsök a tárolás folyamán gyorsan fonnyadnak. A fák legérzékenyebb része a gyökérnyak. Gyümölcsszüret utáni tennivalók A háztáji gyümölcsösben a szüret után még sok fontos munkát kell el- végezni. ne nyomódjon meg. Ha a lomb lehullott. A szil- vát is kocsánnyal együtt szedjük. viszont túl korán végezve nem elég hatásos. szedhetŒ. Ezt a permetezést érdemes minden gyümölcsfán és cserjén el- végezni. Ezt sem szakítva. közben tetszetŒs hamvát is kíméljük. már alig használ.3 százalékos töménységben. gyom- talanítjuk a talajt.

még nem ve- szélyes.11. célszerı már Œsszel. és súlyos károkat okozhatnak. ipari célokra kiváló- an hasznosítható. Eze- ket a tél folyamán fagymentes pincében vagy hıtŒszekrényben tartjuk: ned- ves homokba ágyazva. Díszfaként is szépen mutat. Nyulak ellen a fák törzsének védelmére szalmát vagy kuko- ricaszárat ne használjunk. tápdús talajt és a kései fagyok- tól védett helyeket kedveli. Ha a fagypont alá hılt gyümölcsfák felületére meleg légáramlattal ér- kezŒ esŒ esik. elégetéssel semmisítjük meg. ütögessük meg a fákat.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Termése étrendünk egyik fontos alapanyaga. és igen hosszú életı. szedjük le a gyümölcsmúmiá- kat. Aki te- 115 . Novemberben a fatisztogatási munkák során metsszük le a vértetves vesszŒket. A Juglans nemzetségbe tar- tozó fajok közül termesztési szempontból a közönséges diónak (Juglans regia) van jelentŒsége. nedves újságpapírba göngyölve. mert ebbe szívesen belefészkelnek az egerek. Az oltott diófák – ellentétben a magról neveltekkel – megbíz- hatóan fajtaazonosak. ha viszont hosszabb ideig megmarad. a kajszi gnomóniás kórokozóinak áttelelŒ alakjait. és bŒségesen teremnek. és az ágakat. Ilyen helyen hatal- mas koronát nevel. a körte mikoszferellás. TermŒre fordulására 12–15 évig kell várni. Így elpusztíthatjuk az al- mafa-varasodás. és égessük el. s már a harmadik-negyedik évben megmutatják termésüket. akkor ónos jégbevonat képzŒdik rajtuk. vagy fóliazacskó- ba téve – egészen az oltás idejéig. Különösen a nyirkos talajokon – ahol a ta- lajvíz nem süllyed 2 méternél mélyebbre – díszlik jól. Végezhetünk még kéregtisztogatást is. A védekezés viszonylag egyszerı: rázogassuk. A meszes. mély. Fel- nŒve sırı. Az esŒcseppek ilyenkor a túlhılt felületen hirtelen megfagynak. A dió a legfontosabb héjas gyümölcsünk. Diószedés Szinte minden falusi portán található egy-két diófa. vesszŒket összefüggŒ jégpáncél vonja be. Ha ez csak 24–28 óráig tart. hogy gyorsabban fordulnak termŒre. Nagy elŒnyük az is. A kaparékot gyıjtsük össze. a hernyófészkeket.2005 9:09 Stránka 115 GyümölcstermŒ növényeink számos kórokozója a lehullott leveleken te- lel át. Általában magról nevelik fel a gyümölcsösben és a faiskolában is. a rügyek jelentŒs része el- pusztul. tömött koronát fejlesztenek. Bár a fák oltásának tavasszal jön el az ideje. A lombot ezért Œsszel talajba forgatással (ez legalább ásónyomnyi mélyre történjen). a lombhullás után a kiválasztott alanyról megszedni az oltóvesszŒket. hogy a jégbevonat feltöredezzen.

hogy koronája alatt más növények nem szívesen élnek. vagy az ágak rázogatásával válasszuk el a magot a termŒrésztŒl. hogy hamuját a komposztba szórjuk. hogy levele nem keverhetŒ a komposztálandó szerves anyagok kö- zé. rakjuk ha- lomba és kevés vízzel öntözzük meg. csak tapaszta- lat alapján dönthetŒ el. termŒhelyenként változó. egészségi állapota. Eléggé közismert az is. A levert diót tisztítsuk meg a zöld buroktól. az Afuz Ali. ezzel az össze- szedést megkönnyíthetjük. Ez jelzi. a területet gyomtalanítjuk.2002_Miklos_Negyeveszak 14. a közepes bogyójú Chasselas (saszla). mikroszkopikus szervezetek tevékenységét. Eze- ket a tulajdonságait telepítésénél figyelembe kell venni. mert akkor már a következŒ évi termés nagy részét is „leszüreteljük”. hogy a fa alatt a füvet lekaszáljuk. Hogy mi a teljes érettség. Annak viszont nincs akadálya. A cukortartalom fajtánként. s azt kössük be. és könnyen eltávolítható a maghéjról. majd tegyük mıanyag zsákba. hogy a termŒágakat ne tördeljük le. hogy szüreteljen a fájáról. va- lamint az idŒjárás.2005 9:09 Stránka 116 hát azért akar diót ültetni. A megtisztított diót vékony rétegben szétterítve a padláson vagy más száraz. ezért az Œsszel megszáradt diófalevelet égessük el. mert a szü- ret akkor a leggazdaságosabb. szellŒs helyen szárítsuk meg. A fa alá érdemes ponyvát teríteni. Kevés cukrot termelnek a nagy bogyójú csemegeszŒlŒ-fajták. melyet több tényezŒ befolyásol. amikor a zöld bu- rok a termések háromnegyed részén felrepedt. Ezeket 13–15 mustfok között szüreteljük. A dióverést hajlékony rudakkal végezzük. s a fa leveleiben levŒ juglan nevı anyag aka- dályozza a talajban élŒ. A szŒlŒ érettségérŒl leginkább a must cukortartal- ma árulkodik. További különle- gesség. amelyekrŒl a zöld burok nem választható el. Ezek közül a leg- fontosabb a szŒlŒtermés fajtára jellemzŒ érettsége. A diófa több szempontból is eltér a többi gyümölcsfától. A legtöbb fajta esetében a teljes érettségre kell törekedni. Ügyeljünk rá. A dióverést akkor kezdhetjük el. hogy a dióbél már kifejlett és beérett.11. feltétlenül oltott diócsemetét telepítsen. Azo- kat a példányokat. évjáratonként. A dió szüretelését azzal kezdjük. A burok 24 óra múlva megfülled. a Pannónia kincse. hi- ába várnánk ugyanis a szedéssel. A szŒlŒszüret ideje A bor minŒsége és mennyisége szempontjából nagyon fontos a szüret idejének megválasztása. cukortartalmuk lényegesen nem növe- 116 . Levelének il- lata rovarriasztó hatású. pél- dául a SzŒlŒskertek királynŒje.

a Furmint. Közepes cukortermelŒ fajtának minŒsíthetŒ a borszŒlŒk jelentŒs része. kényszerıségbŒl azonnal szüreteljünk.2005 9:09 Stránka 117 kedne. vagyis a mustfok már nem növekszik számottevŒen. Az említettek közül a SzŒlŒskertek királynŒjének szedésével azért sem szabad késlekedni. Az éretlen szŒlŒben kevés a színanyag. a Hárslevelı. a szŒlŒ penészesedni. az Olaszrizling. az Ezerjó. a présházat. Ha a must elérte az egyes fajtákra jellemzŒ cukorszintet. a Tramini. a Tramini. ha a túlérést nem számítjuk. Az említettek 15–18 mustfokok között érnek be. Túlérésben ugyanis a szŒlŒbo- gyók finom illatanyagai átalakulnak. Jó vörösbort csak tökéletesen érett (de nem túlérett!) és teljesen egész- séges szŒlŒbŒl lehet készíteni. A bur- gonya. s nagy lesz a mennyiségi csökkenés. Nagy cukortermelŒ fajták a Szürkebarát. A közepes és a nagy cukortermelŒ fajták közül az illatosakat – az aro- ma.2002_Miklos_Negyeveszak 14. rothadni kezd. Ilyen fajták a Muscat Ottonel (s általában a muskotályos fajták). Ezek legtöbbször 19–20 mustfok elérésére. káposzta. a belŒle készített bor kellemet- len mellékízt kaphat. pincét ki kell takarítani. a Le- ányka. A nem illatos fajták közül némelyiknél jó idŒjárási és termŒhelyi viszo- nyok között ajánlatos megvárni a túlérést. a gyümölcsfélék borral egy helyiségben való raktározá- 117 . a Zenit. mert ha túlérik. vagy ha tar- tósnak ígérkezik az esŒzés. Ha a szŒlŒt korai fagykár érte. ErŒteljes rothadáskor. Ha sok a csapadék. ne várjunk a szürettel. két-három naponként végzett próbaszürettel gyŒzŒdjünk meg. megkezd- hetjük a szüretelést.11. Ilyenkor. és a belŒle készített bor rendszerint savasabb a kelleténél. A bogyók cukortartalmának gyarapodásáról az érési idŒszak- ban rendszeresen. a Zala gyöngye. az Olaszrizling. A fagyott bogyó- héj vízáteresztŒvé válik. A penészgombák közül a legnagyobb kárt a szürkepenész okozza. A megfagyott levelek el- pusztulnak. Ilyenkor több tŒkérŒl arányos elosztással szedjük a szŒlŒt. mint például a Kövidinka. sŒt túlérésben még lé- nyegesen többre is „képesek”. a Rizlingszilváni. A szüret idejét az érettségen kívül jelentŒsen befolyásolja az idŒjárás és a szŒlŒ egészségi állapota is.és az illatanyagok megóvása végett – legfeljebb teljes érésben vagy néhány nappal azt megelŒzŒen szüreteljük. a Rizling- szilváni. A túlérésben sze- dett kék szŒlŒbŒl szép színı vörösbor nem készíthetŒ. a Muscat Ottonel. s ezzel megszınik a további cukorképzŒdés. Amikor eljön a szüret ideje. A cukor- tartalmat mustfokolóval mérjük. fŒleg a Hárslevelı. és a bor értéke csökken. a Zenit 20 mustfok fölötti termésébŒl különlegesen finom bor készíthetŒ. Ezek a tényezŒk összefüggnek. A kék fajták legkedvezŒbb állapotának a 17–19 must- fok tekinthetŒ. mert színanyaga már a szŒlŒtŒkén bomlik.

A hordókat természetesen alaposan tisztítsuk meg. Ha a hordó kiszikkadt. Tárolásra a nagy fürtı és bogyójú.2005 9:09 Stránka 118 sát kerülni kell. A falakat mésszel fertŒtlenítsük. eszközt súroljuk tisztára. ritka fürtöt adó. Ha az aggatást befejeztük. A gumi. fŒleg a még nem használt újakat gŒzöljük. Eltartására több módszer léte- zik. Egy-egy edénybe két-három 118 . A kénezést cél- szerı kéthetenként megismételni. eset- leg kacsokat eltávolítja a vesszŒrŒl. teljes érett- ségben kell szedni. használatba- vétel elŒtt egy nappal töltsük fel tiszta. A szŒlŒ eltartása Télen nagyon finom csemege a szŒlŒ. abroncsaikat rozsdát- lanítsuk. amelyekben keveset ingadozik a hŒmérséklet. ezzel megakadályozzuk a penészgombák elterjedését. hogy a fürt alatt két-három ízköznyi.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A szedéshez. és kellemet- len ízıvé válhat a bor. hogy a fel- függesztés után fejjel lefelé lógjanak. fŒleg a Saszlák. ha a mészbe kevés rézgálicot is keverünk. hideg vízzel. hosszúkás üvegedé- nyekbe faszénport vagy néhány darabka faszenet és 5 grammnyi konyha- sót tesz. Néhány nap múlva cseréljük az oldatot. fája tiszta. ezáltal a víz algásodása elkerülhetŒ. a fürt fe- lett egy ízköznyi vesszŒrész maradjon. Jól növelhetjük a fertŒtlenítŒ hatást.vagy mıanyag csöveket töltsük meg. legfeljebb csillogó borkŒkristályokat látunk benne. Az elŒkészített fürtöket úgy kössük párosával mıanyag zsinórra. a Zala gyöngye stb. Erre olyan fagymentes helyiségek felelnek meg. s vé- gül gondosan öblítsük ki a csöveket. napos idŒben. késŒbb érŒ fajták a legalkalmasabbak. A kb. s kevésbé érnek össze a bogyók. áztassuk ki egy-két szá- zalékos langyos szódaoldattal. a helyiségben égessünk el egy-két kénsze- letet. félliteres. a másik alacsonyabban helyezkedjen el). A leveleket.és tárolóhordókat vizsgáljuk meg. aki szerint a tŒkérŒ1 a vesszŒvel együtt levágott fürtök vizes edénybe állítva hosszú idŒn át eltarthatók Az említett gazda a beérett fürtöket a szárrésszel együtt leszüreteli oly módon. A töltŒképes hordó levegŒje egészséges borillatú. s a páratartalom 80 százalék közelében állandósítható. A másik érdekes módszert egy francia szŒlŒsgazda kísérletezte ki. szŒlŒfeldolgozáshoz szükséges összes edényt. A már tiszta helyiségeket szellŒztes- sük ki. vas- tagabb héjú.11. Hosszabb rúdra úgy aggassuk fel a fürtöket. ugyanis ezek szagát rövid idŒ alatt átveheti. Így a fürt fellazul. és mázoljuk át míniumfestékkel. A fürtöket száraz. hónaljhajtásokat. A mıanyag edényeket. Az erjesztŒ. s a sérült vagy rothadó bogyókat ki kell csípni belŒlük. hogy ne ér- jenek össze (az egyik magasabban. Egyik a fürtök felaggatása. és hagyjuk duzzadni.

Orthocid) is keverni. ne csonkítsuk a gyökérzetet – minél nagyobb a kiterjedése. A hajszálgyökereket egyáltalán ne vágjuk meg. ami a gyökerek nedvesen tartására szolgál. a másik pedig kapával húzza rá a földet a csemete gyökerére. amikor a lomb már lehullott a csemetékrŒl. melyeket mindenképpen tavasszal. Karózásra sincs szükség. s fagyveszély még nem áll fenn. Ültetés elŒtt a gyökereket meg kell metszeni. ha ugyanis a fácska törzse nem elég erŒs. roncsolt gyökérrészek ne maradjanak. akkor hiába ültettük el. Célszerı a pépbe kevéske fertŒtlenítŒszert (Basudin G. Ha az ültetŒgödröt már elŒre kiástuk és a földet is visszate- mettük. Ügyeljünk arra. hogy törött. mivel a fagyott föld göröngyei között a hideg le- vegŒ akadálytalanul mozoghat. így a csemeték gyökerei télen rendszerint elfagynak. A gyökérzetre morzsalékos föld kerüljön. hogy a kis gödörbe a csemete megmetszett gyökérzete kényelmesen beleférjen. ElŒny az is. hogy különbözŒ hosszúságú szár- ral (vesszŒvel) kerüljenek egymás mellé. hogy Œszi ültetés esetén a gyökerek a téli nedvességet jobban haszno- sítják. Ez jó védelmet nyújt a talajban lévŒ kártevŒk. Az egyik tartsa a csemetét – ügyel- ve arra.2002_Miklos_Negyeveszak 14. hogy a gyökérzet a gödör közepén helyezkedjen el és a törzs függŒle- ges legyen –. így nem érintkeznek. annál jobb. Ilyen csemetét tehát egyáltalán ne vásároljunk. mert az oltás csak az ülepedés után fog a kívánt magasságba kerülni. A gyümölcsfák Œszi ültetése A gyümölcsfák ültetésének ideje az Œsz és a kora tavasz. a nedv- keringés megindultakor a fa már majdnem zavartalanul fejlŒdik. melyeket úgy válogat össze. ElŒnyösebb az Œszi ültetés. Faggyal sem- miképpen se ültessünk. akkor az ásóval csupán annyit emeljünk ki. mert a télen lehulló hó. hogy az oltás helye egy-két ujj- nyival magasabban helyezkedjék el az eredeti talajszint fölött. esŒ úgyis kellŒképpen átnedvesíti a gyökérzet körüli föl- det. illetve gombák ellen. Az ültetést mindig két személy végezze. (Az ilyenkor ültetett fácskáknak nincs szükségük beöntözésre. A megmetszett gyökérzetet tanácsos agyagpépbe mártogatni. miközben a fácskát gondosan rázo- gatjuk.) 119 . a rügyfakadás elŒtt ültessük. Tavasszal. kivéve az Œszibarackot és a diót.2005 9:09 Stránka 119 fürtöt helyez. Az Œsszel ültetett csemeték gyökerei már Œsszel és tél idején hegedni kezdenek. és megkezdŒdik az új gyökerek fejlŒdése is.11. A föld ismételt ráhúzása és a csemete rázogatása közben a fácska tövét óvatosan megtapossuk. Az Œszi telepítés ideje október vége és november. A gyökérágakat viszont csak annyira messük vissza.

a terü- let tápanyag. „ideiglenes” fa. mint a gyümölcstermŒ növények meghatározott mértani formában történŒ elhelyezése a kertben. négyes. A háztájiban alkal- mazhatunk hármas. az ötödik fa pedig a négyzet közepére ke- rül.11. hogy a háromszög oldalának a nagysá. mégpedig úgy.és a tŒtávolságot. Szélessoros kötés 120 . Hármas kötés: Ennél a területet egyen- lŒ oldalú háromszögekre osztjuk. Ötös kötés ga a kívánt fatávolság legyen. ötös és ún. a sortávolság esetében azt is vegyük figyelembe. hogy milyen kerti szerszámokat (gépeket) szándékozunk alkalmazni. hogy milyen koronaformát terve- zünk. Ötös kötés: A négyes kötéshez hason- ló. Háztáji ültetési rendszerek A háztájiban is érdemes ültetési rend- szer alapján telepíteni. Az ültetési rendszerrel a sor. a gyümölcs faj- táját.2005 9:09 Stránka 120 Végül az elültetett csemetét kupacoljuk fel. Ez a középsŒ az ún. szélessoros kötést – ezek a legmegfe- lelŒbbek és a leggyakoribbak. azt. A fák tehát a háromszög csúcsain állanak. akkor nyulak ellen a fák törzsét dróthálóval fog- juk körül. Ez nem más. vagy mıanyag fóliával. Négyes kötés A gyümölcsfák helyét bizonyos mértani ábrák szerint jelöljük ki. hogy a szemzés helyét és a fagyérzékeny gyökérzetet megvédjük az alacsony téli hŒmérséklettŒl.és vízellátását.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A fák tehát a négyzetek csúcsaira kerülnek. Négyes kötés: A területet négyzetekre oszt- juk.és a tŒtávolság eldöntésénél figyelembe kell vennünk a telepítendŒ fák alanyát. ezek oldalhossza lesz a kívánt tŒtávolság. újságpapírral kötözzük be. Hármas kötés mánysırıséget határozzuk meg. a tŒszámot és az állo. A sor. Ha a kertünk nincs bekerítve.

a fákat ezek csúcsaira ül- tetjük. itt azonban a terület téglalapokra oszlik. Hát- rányuk viszont az. a sorokon belül az egyes fák ágai néhány éven belül összeérhetnek. Szélessoros kötés: Ez tulajdonképpen a négyes kötés egyik változa- ta. Így az egyes sorok távolabb állnak egymástól. mint a hármas kötésnél. ezért ha kicsi és drága telek beültetésérŒl van szó. mert jelentŒsen befolyásolják a termés mennyiségét és minŒségét is. sŒt a gyógynövény is).2005 9:09 Stránka 121 amelyet – ha a fŒültetvénynek útjában van – eltávolítunk. illetve az északi széleken helyezzük el. a szŒlŒ. s a fŒ fák négyes kötésben maradnak. Végül feltehetjük a kérdést: Melyik kötést érdemes választanunk? Az egyes kötéseknek természetesen vannak elŒnyei és hátrányai is.11. A szélessoros kötés elŒnye. hogy a fák sırıbben állnak és az igényeiket nem mindig tudjuk kellŒen biztosítani. zöldségnövényt is termeszthetünk a sorokban. és így a legrövidebb az árnyék is. akkor ezeket alkalmazzuk. hogy jobb a kerti gépek kihasználhatósága. a keleti. A beárnyékolás fontos tényezŒje viszont a koronamagasság is. ezért árnyékvetésüket érdemes szá- mításba venni. a zöldség és a virág. Kertünk akkor kapja a legtöbb fényt. s szinte sövényt alkot- hatnak. a termŒre fordulás elŒtti években pedig sza- mócát. vagy kisebb-nagyobb gyü- mölcsösünkben a látszólag kevésbé fontos dolgokra is érdemes odafigyel- ni. de ugyanakkora területen azonos tá- volsággal kevesebb fa helyezhetŒ el. – Nagyon fontos a megfelelŒ sorközszélesség megválasztása. mert délben a legmeredekebb a napállás. A mini- málisan szükséges sorközszélességet a napfény beesési szögétŒl függŒ beárnyékolás határozza meg. Ennek értelme egyszerı. amely közli a koronamagasság esetén szükséges sor- közszélességet: 121 . Egységnyi területre a hármas és az ötös kötés alkalmazásával ültetjük a legtöbb fát. még akkor is. ha a gyümölcsfákat a déli. Fontos apróságok Háztáji vegyeskertünkben (ahol többnyire megtalálható a gyümölcs. A négyes kötés esetében a fa életkörülményei ál- talában jobbak.2002_Miklos_Negyeveszak 14. ha ezeket sövény formájában neveljük. s mindezt viszonylag hosszú idŒn keresztül. Ilyenek például a következŒk: – Vegyeskeretünk legmagasabb növényei a gyümölcsfák. Dél-Szlovákiában a következŒ táblázatot érdemes fi- gyelembe vennünk. illetve a nyugati szélen ültetett fák már nagy felületeket árnyékol- nának be.

Ha mindenáron kerítést készítünk. és ezzel jelezve a tulajdon határát. megakadályozandó az eroziót. akkor a célnak legjobban az általá- nosan használt drótháló felel meg. Ná- lunk azonban még mostanság is a kerítés dívik. ha a kerítés pl. akkor a telek hosszabb oldalával párhuzamosan alakítsuk ki a sorirányt. Fajták társítása A termelŒk nem kis része panaszkodik. – Sokak számára okoz fejtörést az is. Tehát pl. pedig állításuk szerint ennek érdekében mindent megtettek. az ered- 122 . s rendszeres karbantartást is igé- nyel. Sok helyütt – fŒleg Nyugat-Európában – ma már nem kerítést építe- nek. esztétikus és az ára is elfogadhatóbb. hogy csináljanak-e. Ez a megoldás praktikus. A lejtŒn. A gyümölcsös talaja tápanyagban gazdag. Ha a kertünket lejtŒn kell kialakítanunk. Legideálisabb az észak–dé- li sorvezetés.2002_Miklos_Negyeveszak 14. az ültetést. Ésszerı megoldás lehet. ha figyelembe vesszük. Ez nagyon aktuális kérdés. a cse- meték nevelését. amilyet szeretnének. A kerítést mindig a saját telken kell fel- állítani. s ha igen. akkor a melegigényes. hogy gyümölcsösükben évrŒl évre nem érnek el megfelelŒ terméshozamot. gondozását. Ha azonban telkünk mérete és alakja ezt nem teszi lehetŒvé. alakító metszését minden évben szak- szerıen végezték. szárazságtırŒ fajokat a felsŒ részen. Ha az elsŒdleges széljárást vesszük figyelembe. legjobb annak irányára merŒlege- sen vezetni a sorokat. – Vegyük figyelembe a terepadottságokat is. a vízigényesebbeket pedig az alsóbb részeken helyezzük el. ak- kor a fŒ széliránynak megfelelŒen vezessük a sorokat. hanem sövénysort ültetnek. mi- lyen kerítést.11. s a kapu sem magasabb. hogy a kerítés elkészítése egyre drágább lesz. csupán térdmagasságig ér. az oszlopos kerítés támasztóoszlopának mindig a saját telek felé kell fordulnia. a növényvédelemre is nagy gondot fordítottak. vagy legalábbis nem olyat.2005 9:09 Stránka 122 Koronamagasság cm-ben Sorközszélesség cm-ben 200 168 250 210 300 252 350 294 400 336 500 420 – Érdemes odafigyelni a sorok irányára is.

2002_Miklos_Negyeveszak 14. minden átmenet megtalálható a meggynél. más. hogy azok együtt virágozzanak és lehetŒleg kölcsönösen megtermékenyítsék egymást. Ezek társítás nélkül is jól teremnek.) Vannak olyan gyümölcsfélék is – ilyen a dió. vagy egyáltalán nem vették figyelembe. az Œszibarack (egyes fajtái hímsterilek). gesztenye. Az önmeddŒ fajtáknál pedig minden esetben követelmény a más fajtákkal való társítás A fajtákat ebben az esetben úgy kell kiválasztani. Œszibarack. jól termékenyítŒ fajták közbeiktatása is szükséges. ame- lyek virágaiban a hím és a nŒi ivarszervek nem egyidejıleg válnak funkció- képessé.2005 9:09 Stránka 123 ménnyel mégsem elégedettek. akkor telepítésekor az öntermékenyülŒ fajtákat részesítjük elŒnyben. ribiszke. Idegen megporzásra szorulnak az alma. A sikertelenségnek valószínıleg az a fŒ oka. kajszi. s még inkább a rovarok (és más állatok) segítségével történik. kösz- méte. szilvánál. a mandula fajtái. hogy telepítéskor a gyümölcsfajták társításának fontosságát alábecsülték. Mit jelent az öntermékenyülŒ fajta? ÖntermékenyülŒknek tekintjük azo- kat a gyümölcsfajtákat. (Hímsterilitás esetén a pollen nem képes funkcióját – a megter- mékenyítést – ellátni. egyébként életképes virágporukkal nem termékenyül- nek meg. a málna. Gyakorlatilag önmeddŒ a cseresznye. szilva. S mit értünk önmeddŒ fajta alatt? ÖnmeddŒ fajtáknak nevezzük azo- kat. Ha ezek a követelmények nem biz- tosíthatók. amelyek saját virágporukkal megporozva jól termé- kenyülnek. szamóca stb. körte. mogyoró. hanem különbözŒ idŒpontokban érlelik be az ivarsejteket (ezt ne- vezi a szakirodalom dichogámiának). öntermékenyülŒk a naspolya. Szélmegporzásúak (anemofil fajok) a dió. mandula. Rovarmegporzásúak (entomofil fajok) az alma. termésbiztonságuk nagy.és rovarmegporzású gyümölcsök A pollenszemcsék átvitele a bibére a szél. Ha az egyes gyümölcsfajok esetében megfelelŒ fajtaválaszték áll rendelkezésünkre. meggy. A tel- jesen önmeddŒtŒl az öntermékenyülŒig. mogyoró –. és a gyümölcsükben csíraképes mag fejlŒdik. 123 . gesztenye (itt részben rovar- megporzás is elŒfordul).11. amelyek saját. cseresznye. Az ilyenek termésbiztonsága kizárólag megfelelŒ pollenadó faj- ták közbeültetésével érhetŒ el. Szél. De mit is értünk a fajtatársításon? Nagyon leegyszerısítve: a fajták vegyes ültetését és így a kedvezŒ megporzás feltételeinek biztosítását. köszméténél és a ribizkénél. a körte. szamóca (egyes fajtái hím- sterilek). kajszinál.

Golden Delicious Golden Delicious Starking. a pollenforrás távolságától. Vilmos Serres Olivér Bosc kobak. Jonathan Mutsu Starking. Hardy vajkörte Hardy vajkörte Vilmos.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Jonathan Idared Éva Gloster Jonathan. Hardenpont téli vajkörte Bosc kobak Hardy. Meg kell állapítanunk.2005 9:09 Stránka 124 A rovarmegporzású gyümölcsfajoknál a pollenátvitelt – a megporzást – elsŒsorban a méhek. Clapp kedveltje Hardenpont téli vajkörte Esperen bergamottja. Most pedig nézzük meg az egyes fajták fajtakombinációját az egyes gyü- mölcsfajok esetében: Az almánál A megporzandó fajta A megporzó fajta Jonathan Starking. hogy az eredményes gyümölcstermesztés az önmeddŒ megporzású gyü- mölcsfajoknál (-fajtáknál) méhek nélkül elképzelhetetlen! Nagyobb gyümöl- csös telepítésénél ezért erre is ügyelnünk kell! A szélmegporzású növényeknél a megporzás sikere függ a levegŒben lévŒ (lebegŒ) pollen mennyiségétŒl. Golden Delicious Starking Jonathan. Golden Delicious Stark Earliest Éva Starkrimson Golden Spur Staymared Jonathan. Például a Golden Delicious virágait gyakrabban keresik fel a méhek. alma) a méhek. Érdekességként megemlítjük. A korán virágzó gyümölcsfajokat (mandula. Starking A körténél A megporzandó fajta A megporzó fajta Clapp kedveltje Vilmos. másodsorban a „vad rovarok” végzik. míg a késŒbb virágzókat (kör- te. kaj- szi) a „vad rovarok” látogatják gyakrabban. Serres Olivér 124 . A megfigyelé- sek szerint a gyümölcsfák virágait látogató rovarok között 60–90 százalék a mézelŒ méh. hogy a viráglátogatás gya- korisága a gyümölcs fajtájától is függ. Bosc kobak Vilmos körte Bosc kobak. mint a Jonathanét. Gloster Jonagold Starking. a szél irá- nyától és erŒsségétŒl.11. cseresznye. Hardenpont Esperen bergamottja Hardenpont Téli esperes Vilmos.

Korai Meteor. az Érdi bŒtermŒ. Vannak azonban ön- meddŒk is. milyen távolságra telepítsünk A szilvafajták között vannak öntermékenyülŒk. Hogyan. Besztercei. pl. A sikerhez tudnunk kell. az Althann ringló. a Szegedi mamut – ide- genmegporzású.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Az ültetésnél fontos. Sabinovská. Veºkopavlovická. RuÏová skorá. Nagyon fontos a fajták elhelyezése is. a Stanley.11. Paviot. a Magyar kajszi. Néhány kedvezŒ megporzást biz- tosító fajtaelhelyezési változatot (Free nyomán) a mellékelt ábrán szemlél- tetünk. ha kölcsönösen jól megtermé- kenyítik egymást. a Ra- kovszky. Egy önmeddŒ fajta két önter- mékenyülŒvel telepítve. a Debreceni muskotály. ÖnmeddŒ és öntermékenyülŒ. hogy az egyes fajták arányát betartsuk. alma 25 m körte 20 m birs 10 m cseresznye 10 m meggy 8 m (ha önmeddŒ) szilva 16 m (ha önmeddŒ) kajszi 20 m (ha önmeddŒ) mandula 6m o megporzandó fajta ● pollenadó fajta 125 . Vannak azonban önmeddŒk is. mint pl. mint pl. A vegye- sen ültetett fajták számát minden esetben a termékenyülési viszonyok is- meretében kell meghatározni. A meggyfajták között vannak öntermékenyülŒk. Bredská – általában öntermékenyülŒk. Morellenfeuer.2005 9:09 Stránka 125 A kajsziról elmondhatjuk. és egy idŒben virágoznak. Két önmeddŒ faj- ta abban az esetben telepíthetŒ vegyesen. együtt virágzó fajták is ültethetŒk vegyesen. néhány pedig – pl. hogy fajtái – pl. a Ko- rai Besztercei. ilyen a Pándy üvegmeggy. hogy milyen maximális távolságra kerülhetnek egymástól a pollenadó és pollenfogó fajták. az Olasz kék. a Kései Morela. Fanel. A nem kielégítŒen öntermékenyülŒ három fajta vegyes ültetése biztonságossá teszi a megporzást. nagymértékben fokozza a gyümölcskötést.

mert itt nŒnek ugyan. A szerves trágyák közül csak érett is- tállótrágya vagy komposzt javasolható (3–10 kg/m2). Helyük a kertben A ribiszkebokrokat. ezzel elŒse- gítjük a jobb meggyökeresedést. annál indokoltabb nagyobb mennyiségı szerves trágyát használni. nehogy a szerves anyagban gazdag és jó tápanyagtartalmú feltalaj az aktív gyökérzóna alá kerüljön. forgatás nélkül lazítsuk fel. a magasabb koronájú fák elé telepítsük. Ãszi ültetés esetén a begyökeresedés még a fagyok beállta elŒtt megtörténik. A málnát szintén a kerítés mellé te- lepítsük. gondolva arra. hogy fejlŒdésére nagyon kedvezŒtlenül hat a talaj túlzott felmelegedése és kiszáradása. 35–40 cm) talajforgatás elégséges. a foszfor. Ne ültessük a töveket a kert fák- kal beárnyékolt sarkába.és káliumtartalmú mıtrá- gyákat pedig Œsszel juttassuk a talajba.11. hogy minél kötöttebb vagy lazább a kertünk talaja. A kösz- métebokrok a közlekedŒutaktól távolabb kapjanak helyet.2005 9:09 Stránka 126 Telepítsünk bogyósokat A bogyósgyümölcsı cserjék ültetésének legalkalmasabb idŒpontja az Œsz. különösen ha összefüggŒ sövényként neveljük. A munkát 35–40 cm mélységı nyitóárok kiásásával kezdjük. A sövénymıvelés elŒnyei A ribiszkét lehetŒleg sövénynek neveljük (a málna és a köszméte is te- lepíthetŒ így). A két ásónyom mélységı (kb. Érdemes megjegyezni. A forgatás alkalmával jut- tassuk ki a szerves és mıtrágyákat is. mert tüskézett- ségük sok kellemetlenséget okozhat. az utak és kerítések mentén. mint ahogy a szaporítóanyag a faiskolában vagy az anyatövön van. ellentétben a törzses változatokkal. A fiatal növényeket a téli fagyoktól felku- pacolással védjük. A ribiszke és a köszméte számára a 35–40 cm mély barázda alját még további 15–20 cm mélységig ásóval vagy csákánnyal. Az ültetést minél korábban. A talaj elŒkészítésének legszakszerıbb módja a készlettrágyázással egy- bekötött talajforgatás. mert a sövénymıvelés csupán néhány tŒ termesztése ese- 126 . A szervetlen trágyák esetében a nitro- géntartalmú mıtrágyákat kora tavasszal. A cserjéket néhány cm-rel mélyebben ültessük. A szeder esetében kedvezŒ ered- ményeket napos termŒhelyen érhetünk el. Ne feledjük el telepítés elŒtt a cserjéket a gyökérnyak fölött 20–25 cm-rel visszavágni. Mélyebbre ne forgassunk. melyeket a tavaszi hónapokban ajánlatos telepíteni. de kevés és gyenge mi- nŒségı gyümölcsöt teremnek. de legalább október közepéig végezzük el.2002_Miklos_Negyeveszak 14.

mint ahogy a faiskolában volt.7 mé- ter lehet. Célszerı néhány rügymélységig a vesszŒket is a talajba süllyeszteni. Az egymást átfedŒ bokrok nagyobb páratartalmú és alacsonyabb hŒmér- sékletı mikroklímát alakítanak ki.6–0.11.5 méter legyen. természetes sövényfal alakul ki. A sırın ültetett ribiszkebokrok termŒfelülete gyorsabban kialakul.2002_Miklos_Negyeveszak 14. és a vesszŒk folyamatos felújulása is jobb. A bokor formájú köszmétét tŒosztással magunk is szaporíthatjuk. A málna esetében a kertekben alkalmazható sortávolság elsŒsorban a talajmıvelés módjától és a fajta növekedési erélyétŒl függ. amennyiben tövenkénti mıvelést alkal- Házikertben.2 méter lehet. A jó szaporítóanyag fejlett gyökérzetı és 2–3 vesszeje van. Továbbá. így a ribiszke teljesítŒképessége je- lentŒsen növekszik. Kissé mélyebbre ültessük. Az egymással érintkezŒ bokorrészek következtében már a harmadik évben összefüggŒ. hogy minden résznek ele- gendŒ gyökérzete legyen. Amennyiben több sort helyezünk el kertünkben. a ribiszkét és a tüskétlen szedret 127 . fŒleg a málnát. Telepítésre gyökeres dugványt használjunk. A köszméte esetében a bokrokat egymástól egy méter tŒtávolságra ül- tessük. Sövénymıvelés esetén – a választott fajta növekedé- si erejétŒl függŒen – a fekete ribiszkét 2. kerttelepen is elŒnyös sövénynek ültetni. jobban gyökeresedik. Gyengébben sarjadzó fajta ültetésekor és a sorközök kézi mıvelése esetén a sortávol- ság 1–1. támrendszer mellett nevelni bogyó- sokat. a piros ribiszkét 2 mé- ter sortávolságra ajánlatos telepíteni.2 méter. csupán arra kell ügyelnünk. így a ribiszkedugvány szebben fejlŒdik.2005 9:09 Stránka 127 tén is számos elŒnnyel jár. a sortávolság leg- alább 1. A legkisebb tŒtávolság 0.

tápdús földbe vezetjük. a bŒven és jó gyümölcsöt termŒ fá- kat érdemes átültetni. sérüléstŒl mentes gyökérsarjakkal telepítjük. A szedret erŒs támrendszer mellett ajánlatos nevelni. a tŒtávolságot legkevesebb 0. nyirkos talajt. Ezeket ültetés elŒtt a gyökérnyak fölött 15–20 cm magasan messük vissza. az indát lehajlítjuk. A fejbujtás egyszerı szaporítási eljárás. Mivel a fák nevelése több évet vesz igénybe. amolyan védŒ élŒsövénynek.8 m-ben határozhatjuk meg. amely késŒbb nem mutatkozott megfelelŒnek. Szeptemberben a szederinda csúcsát fejjel lefelé laza. Vigyázzunk a gyökérsarjakon lévŒ rügyekre. IdŒsebb gyümölcsfák átültetése Gyakran elŒfordul. Kiskertekben a sorok 2. Gondoskodjunk róla. tüskés fajták ajánlhatók. hogy a bujtás talaja mindig nyir- kos legyen. Házikertbe és kerttelepre a tüskétlen. hogy 13–15 éves idŒtartamra ülte- tünk. a kúszó jellegıeket fejbuj- tással szaporítjuk. annál kisebb legyen a tŒtávolság. A szeder támrendszere A szeder kedveli a tápanyagokban gazdag.5 méterre lehetnek egymástól. hogy a sarjak gyökérnyaka a talajszinttel azonos magasságban legyen. földdel betakarjuk. hosszabb karó is megteszi. Az elsŒ évben fej- lŒdŒ hajtások támasztékául még egy tövenként levert.11. kerítés mellé. A telepítés utáni 2–3. s ha a növény- ke elérte a 20–25 cm-es nagyságot.5–0. Novemberre a hajtáscsúcs meggyökeresedik. válasszuk le az anyatŒrŒl.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A málnát fej- lett gyökérzetı. gyümölcsíz és szörp készítésére kiváló- an alkalmas.2005 9:09 Stránka 128 mazunk. a régi. majd a talajt eny- hén megtapossuk. Ehhez elŒbb gödröt készítünk. mert ezekbŒl fejlŒdnek a jövŒ évi hajtások. észak–déli tájolású sorirányt válasszunk. kellemes ízı. HozzávetŒlegesen ásónyomnyi mélységbe kerüljenek. Mi- nél nagyobb a sortávolság. évben az átültetés nem okoz különösebb gon- dot. s csak némi technikai felszereltséggel. gondos elŒkészítéssel tudjuk eredménye- 128 . Ha lehetséges. nem tépett. hogy gyümölcsfáinkat a kelleténél sırıbbre. ám a második évben feltétlenül ki kell építeni a nagy teherbírá- sú támrendszert. vagy olyan helyre ültettük. Az öregebb fák áttelepítése azonban már nem egyszerı feladat. meleg. a tŒtávolság pedig mintegy 2 méter legyen. Gyü- mölcse savanykás. mégpedig úgy. Telepítéskor figyelembe kell venni. A merev vesszejı fajtákat sarjakról.

A Delicious elsŒ standard mutánsát. A visszatöltendŒ földhöz keverjünk tŒzeget. hogy ásás közben a tövét gyakran megöntöz- zük.11. ugyanis a spur fajták hajtásképletei dúsan berakodnak rövid. Az elŒre kiásott gödörnek jóval na- gyobbnak kell lennie a csemeteültetéskor szokásosnál. A spur szó angol eredetı. így fagyos idŒben a föld egy tömegbe fagy és nem esik széjjel. továbbá az almafák s a birsalanyon lévŒ körtefák. Jól átültethetŒk a szilvafák. rügymutációból származik. magyarul sarkantyút jelent. Számoljunk azzal. hogy eh- hez a munkához több napra is szükségünk lehet. annál eredményesebb lesz az átültetés. Ezt úgy érhetjük el. melyet azonban a fa megeredése után távolítsunk el. jól öntözzük be. A spur fajták A termesztett gyümölcsfajtákat növekedési erélyük alapján két nagy cso- portba sorohatók. A standardnövekedésı fajták erŒs. a fát a gödörbe csúsztatjuk. s megin- dult a versenyfutás a mutánsok keresésében. s ezt a tavasz fo- lyamán többször ismételjük meg. a meggy. Itt azután. Az almafajták közül eddig a Deliciousnál fordult elŒ a legtöbb mutáció. Számolnunk kell azonban a szállítással is.2005 9:09 Stránka 129 sen megoldani. a Richaredet a Starking. ássuk körül úgy. sarkantyúhoz hasonló termŒrészekkel. hogy 8–10 évnél idŒsebb fát nem érdemes átültetni. szintén deszkák se- gítségével. Az idŒsebb fák áttelepítését lehetŒleg fagyos idŒben végezzük. hogy a gyökérzetén minél nagyobb földlabda ma- radjon. A fát. szelektálásában. kötözzük be törzsét mıanyag fóliával. a másik a spur. és kisko- csira rakva elszállíthatunk a kijelölt helyre. melyet át akarunk ültetni. A Delicious 129 . hogy a fa fejlŒdése lelassul. IdŒsebb korban nagyon rosszul viselik az átültetést az Œszibarack- és a diófák. A termesztŒk figyel- mét a spurokra elsŒsorban a Wellspur és a Starkrimson hívta fel. Minél nagyobb a földlabda. A spur-jelleg általában a rügy genetikai megváltozásából. középerŒs. illetve gyenge növeke- désıek lehetnek. A termesztésben található fajták többsége a standard csoportba tartozik. hogy a gyökérzet és a korona egyensúlyát megtartsuk. Az átültetett fa koronáját a szokásosnál erŒsebben metsszük meg. az egyik a standard. az Okanoma követte. MegszívlelendŒ az a tanács is. A háztáji kertekben összeszegelt deszkák segítségével akár 100 kilogrammos földlabdát is kiemelhetünk. komposztot. Azzal azonban szá- molnunk kell. Hogy az átültetett fa minél kevesebb ned- vességet veszítsen.2002_Miklos_Negyeveszak 14. végül a kajszibarack. majd az elsŒ spur fajta. a cseresznye.

A spur fajták ágrendszere termŒnyársas típusú. Azokat a sorokat tehát. A Golden Deliciousnak. s kora ta- vasszal kikelnek. fŒleg jó tápanyag és vízellátottság mellett (ezek a háztájiban biztosít- hatók). Bi- 130 . mint a standard fajtákéi. de ez nem is szükséges. A spur fajták elŒnyös tulajdonságait – kisebb faméret. mivel a levelei valamivel kiseb- bek. félszáz spur fajta tartozik. Így az- tán a vetéshez még a tél elején kell egy olyan idŒpontot keresni. Ez azt jelenti. Koronaméretük kb. így egységnyi területre jelentŒsen több fa ültethetŒ. most Œsszel vessük be korai fajtákkal. Így ezek a vetemények még azelŒtt kikelnek. Nagyon fontos tudni- való. áttelelŒ salátát) vessünk. A magok ekkor már nem tudnak ki- csírázni. Ágfolyóméterre jutó leveleinek száma jóval nagyobb. legfeljebb megduzzadnak. gazdaságosan és eredményesen alkalmazhatók. a McIntoshnak is vannak spur változatai. hogy egységnyi felületre jóval több levél és termŒrész jut. A reproduktív szervek aránya is jóval nagyobb. kevesebb metszés – figyelembe véve megállapíthatjuk. mint a standard fajták koronáié. hogy tél alá vetéskor ne áttelelŒ fajtákat (pl. ennek ellenére igen jó a termŒrész-berakódásuk. de az összes levélfelület nem emelkedik ilyen arányban. hanem a legkorábbi tavaszi salátát. mielŒtt a talajra léphetnénk. hogy megfelelŒ termŒhelyi viszonyok kö- zött. mint a standard fajták esetében. s ezzel magyarázható. mert a talajon nem lehet járni. mint a standard fajtáké. A spurok csúcsdominan- ciája a felfelé törŒ hajtások ellenére gyengébb. mint a standard fák hajtásai. hogy a hajtásoknak gyakran csak a csúcsrügyébŒl keletkezik haj- tás. különösen a fi- atalkori fákon. mint a standard fajtákéi. a korai termŒre fordulás. A korona ágrendszerének elágazódása sokkal kisebb mértékı. amelyekbe a korai veteménye- ket terveztük. 30 százalékkal ki- sebb.11.2005 9:09 Stránka 130 fajtakörhöz ma már kb. hogy a kerti munkák csak késŒ tavasszal kezdŒdhetnek. felkopaszodásra kevésbé haj- lamosak. A spur fajták internódiumai rövi- debbek. zöldebbek. a Jonathánnak. az oldalrügyekbŒl termŒrészek képzŒdnek. ugyanakkor sokkal vastagabbak. sötétebbek. A korai termés titka Az agyagos talajú kiskertekben gyakran megesik. A vázágakat is dúsan bo- rítják a rövid termŒrészek. amikor a talaj már gyengén fagyos és egyben száraz is. Ez nálunk általában október végén–november elején kövekezik be.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A spur fajták hajtásrendszere általában felfelé törŒ. de a kétéves képzŒdmények sokkal rövidebbek. ami gyorsabb termŒre fordulást eredményez. nagyobb állo- mánysırıség lehetŒsége. rövid tenyészidejı sárgarépát stb. Egyéves oldalhajtásai ugyanolyan hosszúak.

egy fokhagyma kb. így a rövid tenyészidejı zöldségnövények (pl. 131 . saláta) még követhetik. kisebb árnyékot is elvisel. hogy egy-egy fejben 12–14 gerezd van. öntözetlenül is gazdaságosan termelhetŒ. a póréhagyma. Konyhakertben saját szükségletre és értékesítésre is érdemes ültetni. Ennek alapfelté- tele a gondosan végzett ásás. Súlyra átszámolva ez 3–5 dekagramm. Erre a célra beváltak a legkorábbi fejes saláta. de már az ókorban el- jutott a Földközi-tenger mellékére. egy folyóméterre elegendŒ. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elŒve- temény. s ta- vasszal – mihelyt az idŒjárás kedvezŒre fordul – a növény már fejlŒdésnek indulhat. s a nyári magas hŒmérséklet sem káro- sítja. sárgarépa. hi- szen kis befektetéssel. Nyugodtan vár- hatunk tehát a zöldségeskert további tavaszi munkáival. a feketegyökér. Vízigénye nem nagy. A fényviszonyok változására különösebben nem reagál. aszályos idŒjárás esetén azonban a tavasszal elduggatott gerezdek kisebb termést hoznak. Az Œszi ültetés elŒ- nye. amelyek a ke- lés után nem túl érzékenyek a viszonylag alacsony hŒmérsékletre. beérését viszont sietteti.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A hŒmérsékleti hatásokra közömbös. hogy a begyökeresedés még az évszak folyamán bekövetkezik. úgyszólván minden felszerelés nélkül.és fehérjetartalma adja. Ezenkívül egyike a legnagyobb tápértékı zöldségeknek is. Ezt elsŒsorban szárazanyag. Gyógyászati jelentŒsége a mai napig megmaradt. Az Œszi duggatással ezért nagyobb termés érhetŒ el. hiszen a legfon- tosabb magok már Œsszel a földbe kerültek. mert ezek nem szöknek magszár- ba. mint az Œsszel ültetettek. a spenót. Tekin- tettel arra. A régi arab orvosok gyógyszerként hasz- nálták.és Nyugat-Ázsia. A duggatást – hogy az ápolási munkákat kényelmesen végezhessük – legalább 30–35 cm sor.11. A legjob- ban azokon a középkötött talajokon fejlŒdik. ha alacsony hŒmérséklet éri Œket. Ültetés elŒtt a fokhagymát gerezdekre szed- jük. A fokhagyma Œszi ültetése A fokhagyma Œshazája Közép. A talajban a legkeményebb hideget is átvészeli. Korán beérik. A tél alá vetéshez olyan zöldségféléket kell választanunk. cékla. A nálunk termesztett fokhagymát – késŒ Œsszel vagy kora tavasszal – gerezdekrŒl szaporítjuk.2005 9:09 Stránka 131 zonyíthatóan akár háromhetes növekedési elŒnyük is lehet. ahol az elŒzŒ növény kapott szerves trágyát. ezért ezt a tényt érdemes figyelembe venni! A fokhagymát nem szokták frissen trágyázott talajba ültetni. petrezselyemfajták. Közvetlenül az ültetés elŒtt a fokhagymának magágyat kell készíteni.és körülbelül 6–8 cm tŒtávolságra tegyük. a pa- raj.

alapszíne szalmasárga. Növekedése viszonylag buja. aromatikus. sárgásfehér. de a termŒre fordulás után növekedése gyengébb lesz. fehéresek. utána tisz- títsuk meg – a pikkelyszerı borító. Gyümölcsét augusztus elején szedjük. Két évig tárolható. gömb alakú. világoszöldek. Levelei nagyok. júli- us elsŒ felében érik. Héja vékony. levelei világoszöldek.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Kezdetben erŒteljes növekedésı. kellemesen aro- matikus. korán nyílók. Húsa sárgás. Húsa lédús. A szállítást rosszul viseli. A felszedett fokhagymát elŒször rendre rakva szárítsuk.és a lombleveleket távolítsuk el. Gyümölcse kö- zepesen nagy. erŒs növekedésı. KözéperŒs. Virágai fehérek. Hú- suk lédús. Almafajták Nyári almák Vista bella Ez a fajta az USA-ból származik. melyek ha- marosan elszáradnak. 132 . mikor levelei el- érik a 4–6 cm-t. Termését augusztusban szedjük. közepesen nagyok. Mind az Œszi. Quinte Kanadai fajta. melyet ásóval végez- zünk. száraz helyen tároljuk.11. Virágai szintén kö- zepesek. virágai fehérek és elég na- gyok. Az elsŒ kapálás akkor esedékes. fedŒszínük piros. nagyon finom. Levelei na- gyok. világoszöldek. A szállítást rosszul bírja. Füzér- be fonva. alapszíne sárga. kicsit édeskés. mind a tavaszi ültetésı fokhagyma szinte egyszerre. nagyok. héja vékony.2005 9:09 Stránka 132 A kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel. napos ol- dalán gyakran pirosas csíkokkal. Helios Németországból származik. Fogyasztási érettségét röviddel a szedés után eléri. A szedés után rövid idŒn belül eléri a fogyasztási érettséget. Íze kissé hasonlít a Vista belláéhoz. nagyrészt pirosan fedett. Gyümölcsei nagyok. fajtajegyzékünkben 1987-tŒl szerepel. amely jegyzékünkben 1985-tŒl szerepel. Kapálni azonban csak sekélyen szabad. nagyon finom. Ennek kezdetét a levelek sárgulása jelzi. Ezután következik a szedés. héjuk alapszíne sárgászöld. Gyümölcse közepesen nagy. A következŒ a gyomosodás mértékétŒl függ.

lédús. Héja zsíros tapintású. ezért intenzív koronaformák kialakítására al- kalmas. Húsa hófehér. vékony. Gúla alakú koronát visel. szemcsés. hogy a magasabban fekvŒ vidékeken is eredményesen termeszthetŒ. Gyümölcse nagy. kb. s szétterülŒ koronát nevel. Június végén. Fajtajegyzékünkben 1954 óta szerepel. BŒtermŒ. héjának alapszíne sárga. termŒre fordulása után gyengébben nö- vekszik. gazdagon virágzik. Klimatizált raktárakban ugyan két hónapig is el- tartható. Kezdetben erŒteljesen. már 1890-tŒl ismert. vékony. mind nagyobb gyümölcsös- be ajánlható. 133 . A szál- lítást nem jól bírja. Növekedési erélye közepes. Héja sima. nagyon finom. ElŒnye viszont.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Melba Az USA-ból származik. napos olda- lán feltınŒen szép kárminpirossal bemosott. James Grieve Red Skóciából származik. fehéres rózsa- színıek. de szakaszosságra hajlamos. Levelei nagyok. James Grieve Skóciából származik. Elhúzódó érése miatt elsŒsorban a háztájiba ajánlott. kemény. nem bŒ levı. Fajtajegy- zékünkben 1970-tŒl szerepel. de ez 3–4 hétig is elhúzódhat. hosszúkás. Close Amerikából származik. sötétzöldek. gyakran narancspirossal átfedve. a szál- lítást viszont nem jól tıri. Virágai szintén nagyok. kellemesen fıszeres ízı. amelyet sötétebb csíkozás élén- kít. 10 napig áll el. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. a McIntosh szabad beporzású hibridje. a James Grieve fajta színes mutációja. Középkorán. Ez a gazdagon termŒ fajta mind a háztájiba. bŒ levı. A szedés után közvetlenül eléri a fogyasztási érettséget. de háztáji tárolóban csak rövid ideig. tet- szetŒsen piros. Húsa fehér. kellemesen édes-sa- vanyú. A szárazságot rosszul tıri. KözéperŒs növekedésı. enyhén lapított csúcsa felé púpos. A fogyasztási érettséget 14 nap- pal a szedés után éri el. ilyen- kor gyümölcse apró marad.11. Gyümölcse középnagy vagy nagy. Színe sárgászöld. Október végéig még házilag tárolva is eláll.2005 9:09 Stránka 133 Gyümölcsét augusztus elején szedjük. július elején érik. A termŒhely fekvésétŒl függŒen augusz- tus végén vagy szeptember elején szedjük. Július közepén érik. göm- bölyı. így többször kell szedni. Húsa fe- héres-sárga.

11. Paulared KözéperŒs növekedésı. Húsa vajszínı. héjuk piros. 2–3 hónapig fogyaszthatók. amerikai fajta. ezért rosszul szállítható. Szedésre augusztus végén. nagyon bŒ levı. középkorán nyílnak. Több változata ismert. bŒven termŒ fajta. a termŒhelyhez jól alkalmazkodik. bŒ levı. leves. Húsa fehéres-sárga. Viszonylag rövid ide- ig tárolható. Ãszi almák Akane Japánból származó. sárgásfe- hér alapszínét a gyümölcs nagy részén élénkpiros fedŒszín borítja. fogyasztásra szeptemberben-no- vemberben érett. A háztájiba ajánlható. Fája középerŒs növekedésı. a szállítást jól bírják. finom. Gyümölcsei közepesen na- gyok vagy nagyok. friss fogyasztásra alkalmas. édes-savas. húsa fehér. Gyümölcsének héja vékony. augusztus elején színezŒdik. Gravensteini Németországból származik. sima. finom. lédús.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Fogyasztá- si érettségét mintegy 18 nappal a szedés után éri el. Nagyon perspektivikus. mind a háztájiba. Nyomásra érzékeny. korán termŒre for- dul. a háztájiba ajánlható. kellemes illatú. Gyümölcse közepes vagy nagy. Viszonylag hosszú ideig tárolható. nagyon kellemes ízı. Gyümölcse lapított. középerŒs növekedésı Œszi fajta. húsuk fehér. mind a nagyobb gyümölcsös- be ajánlható. fehéres-rózsa- színıek. Stark Earliest Az USA-ból származik. enyhén savanykás. Levelei nagyok. Gömb alakúak.2005 9:09 Stránka 134 Közepesen erŒs növekedésı. Korán termŒre forduló. ízletes. Rendszeresen. Húsa sárgásfehér. édes- savas. jól terem. Szeptember 15-e táján szedjük. A James Gri- eve után 10 nappal szedjük. Korán termŒre fordul. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy. Virágai nagyok. sötétzöldek. Fája nagyon erŒs nö- vekedésı. 134 . Június közepén érik. melynek növe- kedési erélye a termŒre fordulás után gyengül. de termŒre fordulása után növekedési eré- lye gyengül. zöm- mel pirosas csíkozással. háztájiba ajánlott fajta. Csaknem teljesen éretten kell szedni. BŒtermŒ.

Héja sima. hogy korán termŒre fordul. Növekedési erélye közepes. középkoraiak. napos oldalán élénkpiros. Egyike a legbŒvebben termŒ téli fajtáknak. a va- rasodás. Fogyasztási érettségét októ- ber elején éri el. gazdagon virágzik. Szinte minden termŒtájban jól érzi magát. más fajtákhoz viszonyítva. Most azonban fordult a kocka. narancs- sárgával fedve. finom. Gyümölcse olykor teljesen piros.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Fája. Ez viszont egy újabb ok. Említett negatívumai ellenére egyetlen háztáji gyümöl- csösbŒl sem hiányozhat. Levelei. Károsíthatja a lisztharmat. fehéres-rózsaszínıek vagy rózsaszínıek. illatos. de rendszeres és nagy ter- mést csak gazdag és mély rétegı talajokon ad.2005 9:09 Stránka 135 Prima Fajtajegyzékünkben 1983-tól szerepel. kevésbé aromatikus. november végéig tárolható. a vértetı. Kiülteté- se után közepes. Korán termŒre fordul. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. néha bordóval bemosott. Jól bírja a szállítást. Hú- sa sárgásfehér. a héj alatt rózsaszínı. Tulajdonságai alapján mind a háztájiba. sŒt nagyon fi- nom. mind nagyobb gyü- mölcsösbe ajánlható. Gyümölcse éretten arany- 135 . Húsuk sárga. hiszen évtizedeken át ezek voltak a vitaminszegény idŒszak árban leginkább hozzáférhetŒ gyü- mölcsei. héjuk alapszíne sárga. Gyümölcsei középnagyok. nagyok. Téli almák A téli almafajták nagy népszerıségnek örvendenek. két- szeresen fırészesek. s gaz- dagon terem. jól alakítható. sŒt tovább is eltartható. Szedni szeptember közepén ajánlatos. a hajtás alsó részén szélesedŒk. jelentŒsen emelkedett az áruk. s gyümölcsösünkbe telepítsük Œket.11. virágai nagyok. Levelei közép-nagyok. a fekvéssel és a talajjal szemben igényes. világoszöldek. Levelei kisebbek. Jonathan Az USA-ból származik. finom. Golden Delicious Az USA-ból származik. koronája laza. Virágai kisebbek. virágai fe- hérek. Márciusig. néha tompán szögletes. Középko- rán. tápdús talajok felelnek meg. Gyümölcse közép- nagy. fényes sárga. Kö- zéperŒs növekedésı. ElŒnye. Jól tıri a szállítást. hogy fajtáival megismerkedjünk. bŒ levı. Októberben szedjük. késŒbb gyengébb a növekedése. Telepítéséhez leginkább a mély rétegı. fogyasztási érettségét viszont decemberben éri el.

Lapított. Mind a háztáji. mint a Jonathan. édes. Nagyon jól szállítható és tárolható. Húsa vajszínı. Az Idared jól alkalmazkodik a környezeti feltételekhez. Jól és rendszeresen terem. Vigyázzunk. Héja közepesen vastag. A Jonathán után 8–10 nappal. a termŒvesszŒk képzŒdése 25 szá- zalékkal nagyobb. és rendszeresen jól terem.11. Parásodásra hajlamos. Szep- tember végén. virágai szintén. karcsú orsónak. a lisztharmatra kevésbé érzékeny.2002_Miklos_Negyeveszak 14. húsa fehéres-sárga. mind a nagyobb gyümölcsösökbe alkalmas. októbertŒl áprilisig fogyasztható. alakja kissé megnyúlt. Mind közvetlen fogyasztásra. gömb alakú gyümölcse közepes vagy nagy. október elején szedhetŒ. mind feldolgozásra alkalmas. igen tetszetŒs. Szedési ideje szeptember vége. vilá- gospiros.2005 9:09 Stránka 136 sárga. akkor íze és színezŒdé- se nem lesz kielégítŒ. végén szedhetŒ. rendszeresen és középkorán nyílnak. mint a Jonathán. október ele- jén szedhetŒ. Háztáji- ba. kellemesen savanykás. október eleje. A háztáji kertekbe ajánlható. s szinte nélkülözhetetlen faj- ta. Jól bírja a szállítást. Fája közepesen erŒs növekedésı. edzett fajta. Gyümölcse valami- vel nagyobb és kiegyenlítettebb. nagyobb gyümölcsösbe egyaránt ajánlható. Egyéb tulajdonságai- ban nem különbözik tŒle. Gyümölcse közép- nagy vagy nagy. Levelei közepesen nagyok. Valamivel erŒsebb és felfe- lé törŒbb. mint a Jonatháné. és ki- váló a termŒképessége. Szeptember közepén. mint az alapfajtáé. Keresztezését az USA-ban vé- gezték. a lisztharmatra alig érzékeny. Ke- vésbé igényes. lé- dús. perzselŒdésre nagyon érzé- keny. húsa tömött. mint a Deliciousé. napos oldalán élénkpirossal fedett. DecembertŒl áprilisig. alap- színe világossárga. színük fehéres-rózsaszín. Fája gyengébb növekedésı. enyhén savas. aromatikus. hogy hullásra hajlamos. Korán termŒre for- dul. Háztáji gyümölcsösbe ajánlható. Héja viaszos. Nagyon korán termŒre fordul. a Jonathan és a Delicious keresztezésé- vel kapták. lédús. 136 . Fája gyenge növekedésı. mert ha korán szedjük. Jonadel Szintén az USA-ból származik. Idared A Jonathan és a Wagener fajták hibridje. fogyasztási érettsége szeptem- bertŒl áprilisig tart. gyümölcssövénynek kiválóan al- kalmas. sŒt még késŒbb is fogyaszt- ható. Golden Spur A Golden Spur a Golden Deliciousnak csupán növekedési jellegében el- térŒ változata. kicsit édes. Hátránya.

bŒ levı. Augusztus közepén szedhetŒ. Színe bordópiros. bár kicsit édesebb. az USA-ban nemesítették. Ilyenkor a szállítást is jól bír- ják. a napos oldalon barnásvörös. Levelei középna- gyok. középnagyok. Egyike a legel- terjedtebbeknek. mely tel- jes éréskor sötét narancspirosba megy át. Levelei középnagyok. majd Európát is meghó- dította. Angliában fedezte fel egy tanító. Héja sárgászöld. Közvetlen fogyasztásra és konzervá- lásra is jól megfelelnek. Piacra augusztus végén szedjük. vajszerı. A háztáji kertekbe nagyon ajánlható. középkorai virágai fehérek. Minden alakban ne- velhetŒ. TermŒkorban koronáját rendszeresen kell ritkítani. igen finom. század végén. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. késŒn nyílnak: jó virágport adnak. TermŒképessége jó. a csésze felé a legszélesebbek.2002_Miklos_Negyeveszak 14. s ez a háztáji- ban elŒnyt jelent. Gyümölcsei középnagyok vagy na- gyok. Törpefát. Piros Vilmos A Vilmos körte színes változata. Gyümölcse szép nagy.11. Virágai nagyok. Vi- szonylag korán termŒre fordul. 137 . a metszést jól tıri.2005 9:09 Stránka 137 Körtefajták Nyári körték Vilmos körte A XVIII. sötétzöldek. Augusztus végén. Nagyon finom kompót készíthetŒ belŒle. Törpefának nagyon alkalmas. Héjuk élénk szalmasárga. ErŒteljes növekedésı. igen finom. szabályos. ezért termesztésre Szlovákia déli részein ajánlható. sövényt egyaránt nevelhetünk be- lŒle. Gyümölcsének alakja. felületük egész magasságában gyen- gén hullámosak. rendszeresen és bŒven terem. Körülbelül két hétig tárolhatók. SzínezŒdése nem mindig kielé- gítŒ. Fája közepes vagy gyenge növekedésı. 1938-ban. ahol gyorsan elterjedt. húsának tulajdonságai meg- egyeznek az alapfajtáéval. 10–14 nappal a Vil- mos körte után. bŒ levı. Hú- sa fehér. betegségekre nem érzékeny. Edzett fajta. korán termŒ- re is fordul. A kiültetés után kö- zéperŒsen vagy erŒsen növekszik. A melegebb vidékeket szere- ti. sötétzöldek. s ezt követŒen jól szállítható. húsuk fehér. olva- dó. A különleges csemegéket ked- velŒk gyümölcse! Clapp kedveltje Amerikából származik. mérete. A termŒre fordulás után – ez korán be- következik – növekedése gyengébb lesz. szeptember elején érik. ElsŒsorban friss fogyasztásra alkalmas.

Nálunk az 1. Piacra augusztus közepétŒl a kemény gyümölcsöt szedjük. rozsdamázas. Termései leggyakrabban közepesek. apró rozsdás foltokkal. tipikus ko- bak alakú. sötétzöldek. megnyúltak. kellemesen fıszeres. Na- gyon jó fajta. fehérek. Ãszi körték Bosc kobakja Belgiumból származik. Háztájiba és a nagyobb gyümölcsösökbe is ajánlható. Levelei nagyok. s télen fogyasztjuk.2002_Miklos_Negyeveszak 14. a napos olda- lon pirosas színezŒdéssel. sötétzöldek. mind konzervipari célokra kitınŒen megfelel. ErŒteljes növekedésı fajta. fehérek. többnyire fahéj színı rozsdamázzal borí- tott. foltos. Levelei nagyok. vidékeink egyik legel- terjedtebb fajtája. Le- velei sötétzöldek. Egész Európában termesztik. hosszúkás. Virágai nagyok. így a hosszabb szállítást is jól bírja. 138 . ElsŒrendı piaci körte. Gyümölcsösbe. édeskés. világháború után kezdett terjedni. Kissé ritka és kuszált koronát nevel. házikertbe egyaránt ajánlható. 1884 óta termesztik.2005 9:09 Stránka 138 Solani-körte Csehországból származik. igen lédús. olvadó. Alapszíne világoszöld. kiváló ízı. Héjuk citromsárga. amely körülbelül három hét alatt érik be. három hét alatt érik be.11. A gyümölcsök alakját a talaj tulajdon- ságai befolyásolják. Conference Angliából származik. Virágai közepesek. Eredményesen termeszthetŒ az északibb és a magasabb fekvésı terü- leteken is. Húsa sárgásfehér. Fája középerŒs növekedésı. középnagyok. bŒ levı. A magasabb fekvésı helyeken gyümölcse kevésbé jó mi- nŒségı. Aránylag késŒn fordul termŒre. Gyümölcse közepes. Virágai fehérek. KözéperŒs növekedésı. Mind friss fogyasztásra. Húsa sárgásfehér. Szeptember végén szedjük. ezért fŒleg na- gyobb területı gyümölcsösökbe ajánlható. Héja zöldessár- ga. Szeptember végén szedhetŒ. Gyümölcse nagy. fıszeres ízı.

Faj- tajegyzékünkben 1954 óta szerepel. Levelei viszony- lag nagyok. A késŒi fagyokra virágai érzékenyek. de a mele- gebb vidékeken nálunk is gyakori fajta. fehérek. Párizsi körte Franciaországból származik. Gyü- mölcse középnagy. bŒ levı. Lucas körte Európában elterjedt téli körte. fıszeres ízı. finom. Héja világoszöld vagy sárgászöld. levelei hosszúkásak. decemberben beérik. húsa fehér. A fajtajegyzékünkben 1954 óta sze- repel. virágai kicsik. Gyümölcsei közepesen nagyok vagy kisebbek. vesszŒi hosszúak. BŒtermŒ fajta. középvastagok. mind a nagyobb gyümölcsösökben megtalálható. Franciaországból származik. körte alakú. bŒ levı. A fajtajegyzékünkbe 1954-ben került. fehérek. barnásszür- ke színıek. februárig eltartható. Héja zöldesbarna. A szedés után közvetlenül jól szállítható.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Nagyon jól lehet tárolni. Közepes növekedésı.11. nagyon jó. Virágai középnagyok. húsa bŒ levı. 139 . Közepes növekedésı. ami a késŒbbi- ekben már nem mondható el róla. FŒleg Nyugat. Nyugat-Európában nagyon elterjedt. hıtŒházban akár 6 hónapot is kibír. Telepítése a háztáji kertekbe ajánlha- tó. Finom kompót készíthetŒ belŒle. Nálunk mind a háztáji kertekben. Levelei középnagyok. sötétzöldek. olvadó. Szedési érése október közepére esik.2005 9:09 Stránka 139 Téli körték Madame Verté Belgiumból származik. megnyúlt. világoszöldek. Nagyon jól szállítható és rak- tározható. A legértékesebb téli körtefaj- ták közé tartozik.és Közép-Európa melegebb területein termesztik. Közepes növekedésı. fehérek. Jó ter- mést fŒleg a melegebb területeken ad. virágai közepesen na- gyok. étkezési érettségét december és január hónapban éri el. étkezési érettsége pedig novembertŒl februárig tart. Október 15-e után szed- jük. Ok- tóber második felében szedjük. húsa fehéres. héja világossárga. nagyon finom ízı. Gyümölcse nagy.

így további telepítésre ajánlhatók. hogy belŒle készül a legjobb minŒsé- gı pálinka. oldalról kissé lapított. a Közép-Rhône völgyétŒl a Duna mentén át a Kaukázu- sig még napjainkban is vezetŒ fajtának számít. a napos oldalon kárminpirossal színezett. öntermékenyek. a napos oldalon pirossal színezett. Közvetlenül a szedés után jól viseli a szállítást. Dél-Morvaországban elterjedt Veºkopavlovická fajta érési ideje július 25-ére tehetŒ. virágai törékenyek. középnagy vagy nagy. húsa érettségétŒl függŒen félkemény. Terméshozama viszonylag egyen- letes. ErŒteljes növekedésı. oldalról kissé lapított. míg a fajtaköréhez tartozó. Sok tulajdon- 140 . TermŒképessége magas. jellegzetes zamatú. Magvaváló húsa szintén narancs- sárga. Az alábbi magyarországi és szlovákiai nemesítésı fajtákat már négy év- tizede sikerrel termesztik tájainkon. Virágzási ideje közepes. Több tekintetben az újabban elterjedt fajtákkal is állják a versenyt.11. Eredete ismeretlen. Fája gyenge növekedésı. koronája kusza szerkezetı. aromadús. virá- gai nagyok. Szlovákia déli területein általában július közepén érik.2005 9:09 Stránka 140 Kajszifajták Magyar kajszi A Magyar kajszit (Magyar legjobb) nálunk már 1954-ben engedélyezték. levelei. Túl bŒ termés esetén azonban apró maradhat. magbele édes. kemény. A környezeti tényezŒkkel szemben nem túl igényes. ami gazdag virágzásának.2002_Miklos_Negyeveszak 14. jól alkalmazkodik. a kései tavaszi fagyokra érzékenyek. ki- egyenlítetten jó kötŒdésének köszönhetŒ. Íze kellemesen aromatikus. lédús. Íze nagyon finom. kissé rostos. Európa többi országába Magyarországról terjedt el. kissé rostos. tetszetŒs. Hússzíne na- rancssárga. Héjának alapszíne narancs- sárga. nagy. Magürege tág. rá- adásul kitınŒ piaci tulajdonságokkal rendelkezik. friss fogyasztásra alkalmas fajta. vesszŒi világos barna-pirosak. Kontinensünk legelterjed- tebb kajszifajtája. A Magyar kajszi a legkedveltebb. Július vé- ge felé érik. kellemesen édes- savas. Veºkopavlovická A fajtajegyzékbe 1954-ben került. Említést érdemel az is. és elég korán fordul termŒre. ez a Magyar kajszi javára 10–14 napos elŒnyt jelent. Gyü- mölcse gömbölyded. A jó minŒségı befŒtt egyik alapanyaga. ezért általában magyar eredetı fajtának tartják. Molyhos héjának alapszí- ne narancssárga. Az alacsony hŒmérséklettel szembe- ni ellenálló képessége jó. közepesen sırın másodrendı hajtásokat is hoz. kellŒen kemény. Gyümöl- cse gömbölyded. TermŒgallya világos szürkésbarna.

öntermékenyek. Húsa na- rancssárga. Korán kezd teremni. napos oldalán piros. A nagy termések gömbölydedek. finom. majdnem fehérek. a napos oldalon pirosas vagy piro- san pontozott. intenzíven zöldek. A szállítást nagyon jól bírja. középkései érésı. 141 . fehérek. ErŒteljesebb növekedésı. Jól bírja a szállítást. védett területeket szereti. mind feldolgozásra alkalmas. Háztájiba. Magvaváló hú- sa narancssárga. mint a Magyar kajszi. megnyúltak és oldalról lapítottak. FŒleg háztáji termesztésre ajánlott. Ligeti óriás Magyar fajta. levelei kisebbek. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagyon nagy.2005 9:09 Stránka 141 ságában hasonlít a Magyar kajszira. Héjuk narancssárga. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra egy- aránt alkalmas. csak alulról rózsaszínıek. Sabinovská Szlovákiából.11. jól viseli a szállítást. Kisszeben környékérŒl származik. kissé rostos. Mind közvetlen fogyasztásra. Rakovszky-kajszi Szlovák fajta. Július végén érik. virá- gai közepesen nagyok. A fajta- jegyzékbe 1954-ben került. hogy egy ideig tárolható is. A fajtajegyzékbe 1954- ben került. A téli és a késŒ tavaszi fagyokkal szemben ellenállóbb. a kései tavaszi fa- gyokra eléggé érzékenyek. Levelei köze- pesen nagyok. mint a Ma- gyar kajszi. finoman aro- matikus. változó alakú. Gyümölcse kö- zépnagy vagy nagy. Virágai közepesen nagyok. bŒ levı. Július végétŒl augusztus elejéig érik. le- velei középnagyok. ErŒteljes növekedésı. A meleg. bŒ levı. magvaváló. Mind közvetlen fogyasztásra. Narancssárga héja kárminpirossal fedett és pontozott. hogy nagy terméshozam esetén sem aprósodik. aromatikus. napos területeken érzi jól magát. magvaváló. virágai nagyok. Húsuk narancssárga. termései nagyok. mind feldolgozásra alkalmas. óriási elŒnye. a kisebbek pedig a csúcs felé megnyúlnak. mind konzervgyári feldolgozásra alkalmas. A betegségekkel szemben eléggé ellenálló. bŒ levı. nagyobb kajszibarackosokba egyaránt ajánlható.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A meleg. fehérek. Értékes tulaj- donsága. a Trencsén melletti Kocsóc községbŒl származik. Mind közvetlen fogyasztásra. A Magyar kajszi után 3–5 nappal érik. Közepesen erŒteljes növekedésı. héja citromsárga.

hosszúak. hogy nem kedveli a huzatos. szeles helyeket. Alakja lehet körteszerıen megnyúlt. Egyéves hajtásai vastagok. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. sima. levegŒs. Középkorán nyí- ló virágai közepesen nagyok. Érdemes megemlíteni. FŒleg konzervipari célokra ajánlható. Héja enyhén szŒrözött. sŒt nagyon erŒs növekedésı. száraz fekvésı élŒhelyeket. sırı állású. leginkább a laza. ErŒs. Nem kedveli a forró. mert vékony vacokburok veszi körül. Fajtajegyzékünkbe 1959-ben került. az utóbbi manapság egyre jobban dívik. savanyú kémhatású talajokon érzi jól magát.2005 9:09 Stránka 142 Köszmétefajták A köszméték óriási elŒnye. Színe zöldes. pirosas. Levelei és annak csúcskaréjai nagyok. Termése nagy. Gyümölcse tojásdad. bokra felfelé növŒ. hogy a teleinket jól bírja és a tavaszi utófa- gyoktól sem szenved. Az árnyékot jól tıri. A köszméte termése álbogyó. fényes vagy molyhos. házak közelében. Felülete sima. Faj- tajegyzékünkbe 1963-ban került. mivel – egyéb elŒnyein túl – a jár- dák mellett és másutt díszítŒ hatása is van. Európában még ma is egyike a leginkább elterjedt köszmétefajtáknak.11. Bokormıvelés esetén rend- szeres metszést igényel. század nyolcvanas éveiben Mladá Boleslavban nemesítették ki. Virágai középnagyok. Fehér gyŒztes Angliából származik. sárgás árnyalatú termé- se július 20-a után érik. Triumphant A XIX. Bel- seje húsos. gömbölyded vagy ovális. TermŒképessége kiváló. jó vízgazdálkodású. gyümölcsöskertek- be egyaránt ajánlható.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Nálunk most is nagyon elterjedt. illetve törzses mıvelésı köszmétét. Nagy. Háztájiba. 40–50 magot tartalmaz. ahol már az 1800-as évek elején termesztették. friss fogyasztásra. Hajtásrendszere középerŒs növeke- désı. sárgás vagy fehéres. Lady Delamare Angliából származik. Színe fehéres-zöld. Ter- meszthetŒ bokorként és törzses alakban is. korán nyílnak. például a járdák mellett is eredményesen termeszt- hetŒ. de alkalmas friss fogyasztásra is. Levelei sötétzöldek. hal- 142 . Levelei nagyok. gömbölyı. Középkorán virágzik. hosszúkás vagy tojás formájú. Július 15-e után érik. világoszöld. Közepesen erŒs vagy erŒs növekedésı. világoszöl- dek. a levelek széle- sen felhajlók. így az északi fekvésı területe- ken. Ismerünk bokormıvelésı (ko- rábban ez volt általánosan elterjedt). ahol 1873-tól termesztik.

kötöttebb talajt kedveli. Telepítéskor vegyük figyelembe. Megkülönböztetünk piros.2002_Miklos_Negyeveszak 14. színe aranysár- ga. szétterülŒ bokrot nevel. vastagok. a homokon is jól fejlŒdik. Britannia Angol eredetı fajta. ElsŒsorban a háztájiba ajánlható. Termése világos vagy egé- szen sötétpiros. de ha elegendŒ vizet kap. és még az esetleges víz- borítást is viszonylag jól elviseli. Virágai közepesek vagy nagyok. Bokra erŒs nö- vekedésı. bŒven terem. Egyéves hajtásai hosszúak. Mindkét ribiszke a savanyú talajokat sze- reti. majd sárga. így ugyanis a bokrot. sötétzöl- dek. ipari feldolgozásra egyaránt alkalmas. Viszonylag igényes fajta. 143 . gömbölyded. a törzses fácskát világosabbá te- hetjük. perspektivikus fajta. elegendŒ nedvességgel bíró talajokat kedveli. általában július második hetében. Kisebb virágai vannak. FŒleg friss fogyasztásra alkalmas. mely jegyzékünkbe 1954-ben került.11. Július 15–20-a körül érik. KözéperŒs. Levelei középnagyok. a vályogos ho- mok. FŒleg a gomba- betegségekre érzékeny. középvastagok. Megbízhatóan. A tápanyagban gazdag. Rendszeresen és gazdagon terem. A piros ribiszke legjobb talaja a vályog. július második felében érik. 1954-ben került jegyzékünkbe. finoman szŒrözött. Levelei nagyok. a legrégibb és a legelterjedtebb piros gyümölcsı fajta. de egyenlŒtlenül érik. Friss fogyasztásra. Industria Skóciából származik. és biztosítsuk be az öntözést is. ezeket korán hozza.2005 9:09 Stránka 143 ványzöld. EgyenlŒtlen érését rendszeres metszéssel rész- ben korrigálhatjuk. világoszöl- dek. de a kissé hıvös mikroklímát jobban kedveli. Ribiszkefajták Szlovákia déli részein a ribiszke mindenütt termeszthetŒ. A fekete ribisz- ke inkább a nedvesebb. bo- gyói jól bírják a szállítást. tápanyagokban gazdag talajba ültessük. Termése nagy. ovális. fekete és fe- hér ribiszkefajtákat. Egyéves hajtásai hosszúak. de a piros jobban tıri a meszet. hogy a piros ribiszke talajigénye külön- bözik a feketéétŒl. A háztájiban törzses alakját termesztik.

Fajtajegyzékünkbe 1976-ban került. Egyéves vesszŒi hosszúak és eléggé vastagok. igen egyenletesen érŒ. Gyümölcse nagyon jól szállítható.11. Fürtje középhosszú. BŒven és rendszeresen terem. Virágai középnagyok.2002_Miklos_Negyeveszak 14. esetleg annál kissé nagyobbak. sötétpiros bogyót tartalmaz. hogy korai. Összegzésként elmondhatjuk. A bogyó 144 . Mindent egybevetve koraisága és tulajdonságai miatt értékes fajta. Korai fajta. Bokra középnagy vagy nagy.2005 9:09 Stránka 144 Piros ribiszkék Jonkheer van Tet’s Holland fajta. Egész Európában elterjedt. laza szerkezetı. A gombás megbetegedésekkel szemben viszonylag ellenálló. sok termŒgallyal. esetleg közepesek. Melegebb. A bogyók sötétpirosak. Egész Európában elterjedt. egyéves vesszŒi meglehetŒsen hosszúak és erŒsek. kívül-belül sötétpirosak és nagyon lédúsak. Fürtjei nagyok. tömött. nagyon termékeny fajta. június vé- gén. bŒ levıek. s a feldolgozóipar számára is értékes. lapítottan gömböly- dedek. Július 15-e után érik be. július elején érik. esetleg közepesek. tetszetŒsek. Jó körülmények között kiváló minŒségı és nagyon termékeny. Önter- mékenysége kiváló. A levelei na- gyok. Hajtásrendszerére jellemzŒ. átlago- san 11–13 darab nagy. Rondom Világhírı holland fajta. Ágrend- szere felfelé törŒ. Fehér ribiszkék Versailles-i fehér Francia eredetı fajta. fajtajegyzékünkbe 1976-ban vették fel. zöldessárgák. Virágai átlagos nagyságúak. Levelei nagyok. elég tömöttek. Vázágai vastagok. s fürtönként 15–20 bogyót nevel. Losan „Csehszlovák” fajta. hogy erŒteljes növekedésı és felfelé törŒ. de gya- kori a mikoplazmás fertŒzöttsége. Gyümölcse friss fogyasztásra. Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkal- mas. A fürtje középhosszú. magas ágrendszere eléggé tömött. a virágai középnagyok. Az elsŒ évben erŒteljes növekedésével tınik ki. de különösen tartósításra alkal- mas. Bogyói nagyok. A bokra erŒs növekedésı. A gyako- ribb kórokozókkal szemben ellenálló. 14–18 bogyóból állók. kellemes zamatúak. lehetŒleg a tavaszi fagyoktól védett te- rületeken termesszük. Fürtjei hosszúak. Általában egy hét- tel a Jonkheer van Tet’s után érik be.

Vázágai erŒsek. középerŒs növekedésı. szinte valamennyi tájegységünk számára alkalmas fajta. Primus Bajmócról származik. Július elsŒ felében érik be. vékony. Vi- rágai közepesek. világoszöld színıek. Húsa finom. teljesen beérve eléggé vékony. Nagyon jól terem. valamint friss fogyasztásra is alkalmas. Megérdemli.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Húsa bŒ levı. esetleg nagyok. középhosszúak.és Közép-Európa fŒ fajtája volt. kellemesen aromás. erŒsen kékesfekete színı. Hosszú ideig Nyugat. 145 . Elég korán és gaz- dagon virágzik. levelei nagyok. bŒ levı. Konyhakertekbe. BefŒttek készítésére kevésbé. Héja közép- vastag. Házi és ipari feldolgozás- ra egyaránt alkalmas. felfelé törŒ bokrot nevel. jól viseli a szállítást is. szirup vagy bor ké- szítésére alkalmas. ErŒs. hogy a háztájiban minél szélesebb körben elter- jedjen. Fürtjei hosszúak. ritkásan elhelyezkedŒ termŒnyársakkal. Az engedélyezett fajták jegyzékében 1977 óta sze- repel.11. mint a pirosak. TetszetŒs bokrot nevel. sárgásfehér. Bajmóci nemesí- tésı. a nyitott fekvést. Házi és ipari feldol- gozásra. Pedig ezek között is akad friss fogyasztásra.2005 9:09 Stránka 145 héja áttetszŒ. Meg- érdemli. édes-savanykás ízı. s július 20-a után érnek be. finom. Gazdagon és rendszere- sen terem. bogyói nagyok. Közepesen erŒteljes növekedésı. Július 10–15-e körül érik. de rendszeres ritkításra és trágyázásra van szük- sége. Levelei nagyok. KözéperŒs. Minden évben bŒven terem. Blanka Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben került. Virágai és levelei közepesek. Bogyója gömbölyı. erŒs növekedésı. széles. megkívánja a meleget. befŒzésre. TermŒhelye iránt viszonylag igényes. Elvirágzás után fürtjei egész hosszukban berakódnak – egy-egy für- tön 17–30 bogyó is lehet. aránylag hosszúak. Silvergieter Holland eredetı fajta. jól ki- fejlett rügyekkel. hogy minél szélesebb körben elterjedjen. Kézzel könnyen és gyorsan szüretelhetŒ. de friss fogyasztásra és borok készítésére kiválóan alkalmas. Vázágai vastagok. Fekete ribiszkék A fekete ribiszkék kevésbé népszerıek és elterjedtek. de nagyobb ribiszkeültetvényekbe is alkalmas.

Bokra középerŒs növekedésı. Túl csapadékos években az érett gyümölcs kissé puha. Levelei és virá- gai is közepesen nagyok. Otelo A Bajmóci Gyümölcs. A be- tegségekkel (fŒleg a levélbetegségekkel) szemben ellenálló. Meszes. melyek jú- lius elsŒ napjaiban érnek be. Brödtorp Finnországból származik. A gyümölcs nagy. melyek a fekete (Rubus occidentalis) és a piros málna (Rubus ideus) keresztezésébŒl származnak. A fürtök hosszú- ak. mind feldolgozásra alkalmas. ElsŒsorban feldolgozásra. A termŒrészeken a termŒrügyek sırın helyezkednek el. bogyói nagyok. gyengén za- matos. másodsorban nyers fogyasztásra és mélyhıtés- re alkalmas. ezért fürtjei a vesszŒket borítják. Bogyóit éretten is jól tartja. kúp alakú. 146 . erŒs ágrendszere felfelé törŒ. világosbarnák. Érése június harmadik dekádjától július közepéig-végéig tart.és Díszfakutató IntézetbŒl származik. A nyirkosabb. A piros málnafajtákat két szempont alapján csoportosítjuk. erŒteljes növekedésı. Az egyéves hajtások hosszúak. A Mal- ling Promise vesszŒi felállók. túléretten is kevésbé peregnek le. középpiros. szétterülŒ. Vannak azonban sárga. édeskés. a gyümölcsméret alapján pedig kis és nagy gyü- mölcsıek. erŒsen sarjadó fajta. Vannak egy- szer és kétszer termŒk. Nagy fürtı és nagy bogyójú. Málnafajták Nálunk a konyhakertben és a kisebb-nagyobb gyümölcsösben általában piros gyümölcsı málnafajtákat termesztenek. közepesen vastagok. tüs- kézettek. Közvetlenül a Silvergieter után szedhetŒ. Bokra középerŒs növekedésı. fe- kete és bíbor gyümölcsı fajták is.2002_Miklos_Negyeveszak 14. lúgos élŒhelyen klorózisra hajlamos. A szállítást a bogyók jól viselik. csúcsuknál visszahajlók. Csaknem gömbölyı bokrot ne- vel. Nagy bogyóit hosszú fürtökön hozza.2005 9:09 Stránka 146 Wellington XXX Angol fajta. Ön- megporzó fajta. Kiegyenlítetten és bŒven terem. Az engedé- lyezett fajták jegyzékébe 1983-ban került. tápanyag- ban gazdag talajt kedveli.11. Finom ízı gyümölcse mind friss fogyasztás- ra. egyenlŒtlenek. Malling Promise Angliából származó.

egyenletesen érŒ. kúp alakú. Remontáló. Gyümölcse nagy és kúp alakú. színe sötétpiros. július végén. kúp alakú. levelei nagyok. középkorai fajtákkal egy idŒben hozza. virágai középnagyok. ErŒteljes növekedésı. hosszúkás. Granát Bajmócról származik. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. erŒsen tüskés. Mind nyersfogyasz- tásra. nagyon ízletes. Gyümölcse nagy. kompót és szörp készítésére is. Fiatal hajtásai aránylag vastagok. szürkésbarnák. gyengén sarjadzó. Az engedélyezett fajták jegyzékébe 1977-ben vet- ték fel. Rubin Bulgáriából származik. mind feldolgozásra – fŒleg kompótkészítésre – alkalmas. mind a kisebb-nagyobb gyümölcsösbe ültetni. Nyersfogyasztásra és mélyhıtésre is alkalmas. sarjadzó növény. erŒsen szŒrös. vesszŒi barnák. KözéperŒs növekedésı.2005 9:09 Stránka 147 Malling Exploit Angliából származik. VesszŒje sötétbar- na. a fajtajegyzékben 1982-tŒl szerepel. amelyrŒl szeptember végén. Malling Joy Angol eredetı. A talajok iránt kevésbé igényes. Hajtásrendszere erŒs növekedésı. Gyümölcse mind feldolgozásra. október elején másodszor is szüretelhetünk. Az egyik legelter- jedtebb fajta.11. mivel a zöld sarjak csúcsán augusztus végén. Éré- si ideje június vége és július elsŒ fele. sötétvörös. Érési ideje június végétŒl július végéig tart.2002_Miklos_Negyeveszak 14. A szállí- tásra eléggé érzékeny. virá- gai szintén középnagyok. Gyü- mölcse sötétvörös. Érde- mes mind a háztájiba. szeptemberben virágzat fejlŒdik. kemény és jó ízı. Nagyon késŒn érik. Bogyója igen nagy. BŒtermŒ. Gyümölcsei aránylag nagyok. ElŒnye. KözéperŒs növekedésı. levelei nagyok. ElsŒ termését az egyszer termŒ. sötétzöldek. Vi- rágai középnagyok vagy aprók. A részterméskék összetartása jó. hosszúkás. Alkalmas nyersfogyasztásra. Levelei középnagyok vagy nagyok. mind mélyhıtésre alkalmas. tızpirosak. hogy nagyon jól szállítható. középerŒs bokrú. Ná- lunk az engedélyezett fajták közé 1954-ben sorolták be. sötét- vörös. Gyümölcse közepesen nagy. Az egyik legkönnyebben szedhetŒ fajta. 147 . mészklorózisra nem hajlamos. hajtásai kevésbé tüskézettek. ezért a „bogyó” a vacokról könnyen leválasztható. közép- késŒn nyílnak. kúp alakú. Lloyd George Angol eredetı. kétszer termŒ fajtának is nevezzük. A környezetéhez jól alkalmazkodik. gyakran elágazók.

Gyümölcse kúp alakú. Svájci eredetı. ErŒs nö- vekedésı. Az USA-ból származik. vesszŒje merev. Közepesen erŒtel- jes növekedésı. Óriási elŒnye. mind feldolgozásra alkalmas. vesszŒi elágazók. Heritage Az USA-ban nemesítették ki. nagyon tetszetŒs.2002_Miklos_Negyeveszak 14. kétszer ter- mŒ málnafajta. Gépi betakarításra is alkalmas. KözéperŒs növe- kedésı. feldolgozásra egyaránt alkalmas. ezért – fŒleg az esŒs években – a szüretelés idŒpontjára nagyon oda kell figyelni. A betegségekkel szemben viszonylag ellenálló. felfelé törŒ hajtásokkal. Amber Nagyon erŒs növekedésı. a legfiatalabb fajták egyike. 148 . Egyike a legtermékenyebb málnafajtának. hogy érzékeny a beteg- ségekre. levelei és virágai is középnagyok. élénkvörös és kemény. Gyümölcse nagyon jól szállítható. Hátránya. A betegségekkel szemben eléggé ellen- álló. Gyü- mölcse nagy. JellemzŒ rá. s emel- lett rendszeresen terem! Közvetlen fogyasztásra. sötétpiros. kúp alakú. Konyha- kerti termesztésre javasolható. Canby Az USA-ból származik. Bogyói átlagos nagyságúak. kö- zépkésŒn érŒk. hogy gyümölcsei túl- érve sem barnulnak meg. vesszŒje sárgásbarna. Gyümölcse kemény. közepes méretı. Zeva II. Mind közvetlen fogyasztásra.2005 9:09 Stránka 148 július elsŒ felében érnek. édes. hogy termése gyorsan túlérik. késŒi érésı. erŒsen tüskés. hátránya viszont. közepes érésı fajta. sárga-narancssárga. Gyümölcse nagy vagy középnagy.11. hogy Œszi termése korán. BŒter- mŒ. Növekedése erŒs. már augusztus közepén érni kezd. közepesen tüskés. nálunk 1978 óta engedélyezett fajta. Bristol A fekete gyümölcsı fajták közé tartozik. Nálunk 1992-tŒl engedélyezett. nagyon aromatikusak.

Konyhakertbe. majd rendszeresen és bŒven terem. Gyümölcse nagy. gyümölcsösbe egyaránt ajánljuk. szív alakú. A gyümölcs húsának leve lehet szí- nes. a másikon kevésbé lapított. tompán szıkülŒ végekkel. napos. sötétzöldek. Gyümölcse nagy vagy igen nagy. de a seb gyorsan beszárad.2002_Miklos_Negyeveszak 14. Héja világospiros. megreped. 149 . Kedveli a jó minŒsé- gı. Hedelfingeni óriás Németországból származik. a sajmeggy és a vadmeggy. nálunk 1954 óta engedélyezett fajta. s jól bírja a szál- lítást. vagy színtelen. Jó mészellátottságot kíván. Júli- us közepe körül érik. Gyümölcse esŒs idŒben könnyen megreped. ropogós cseresznyét. de utána rend- szeresen és bŒven terem. Közvetlen fogyasztásra. Viszonylag késŒn fordul termŒre. Húsa kemény. bŒ levı. fehérek. Mind közvetlen fogyasztásra. Az esŒs idŒjárás a termését megviseli. késŒbb gyengébb növekedésı. középkoraiak.2005 9:09 Stránka 149 Cseresznyefajták A cseresznye fŒleg a koraisága miatt közkedvelt. Rügyei és vesszŒi a mínusz 22–24 °C-nál hidegebb telken sem káro- sodnak. teljesen megérve barnáspiros. Napóleoni ropogós Németországból származik. mély rétegı. majdnem szív alakú. majd gyengébb növekedésı. egyik oldalán jobban. hosszúkásak. nem túl párás. A száraz. Gyümölcse sokáig megmarad a fán. Július elsŒ felétŒl július közepéig érik. jó szerkezetı. A meleg. fehérek. Kez- detben erŒs. Héja erŒs. mind ipari célokra felhasználható. Virágai nagyok. Levelei nagyok. édes. ennek ellenére telepítését ház- tájiba. tápanyagban és humuszban gazdag. virágzás körüli fagyokra. fajtajegyzékünkben 1954-tŒl szerepel. de azért elegendŒ csapadékkal rendelkezŒ területek gyümölcs- fája. Levelei nagyok. Húsa világossárga. piros-sötét- piros. ropogós. Középkorán termŒre fordul.11. kötött talajokon nem érzi jól magát. Kez- detben erŒs. közép- kötött talajokat. Érzékeny a tavaszi. fényes. szív ala- kú és kemény. A cseresznye legjobban bevált alanyai a vadcseresznye. a szállítást jól bírja. pirosas. Vannak átmeneti fajták is. sötétzöldek. né- ha megnyúltabb. gyümölcsös- be egyaránt ajánlható. Íze enyhén fıszeres. A legjobb ropogós fajták egyike. Virágai közepesek. kellemes. ipari feldolgo- zásra egyaránt alkalmas. sok festékanyaggal. A gyümölcs alakja és húsa szerint megkülönböztetünk puha.

világos erezettel. Nagyon kellemes. 150 . Hú- sa kemény. KözéperŒs növekedésı. fajtajegyzékünkben 1981-tŒl szerepel. majdnem szív alakúak. kárminpiros vagy sötét kárminpiros. Héja erŒs. KésŒn virágoznak. édeskés íze van. Levelei és fehér virágai is középnagyok. késŒbb azonban a növekedési erélye gyengébb lesz. mind ipari cé- lú feldolgozásra alkalmas. hogy ko- rán termŒre fordul. Nagy elŒnye. Gyümölcsei nagyok. Mind közvetlen fogyasztásra. s rendszeresen és bŒven terem.11. EsŒs idŒjárás ese- tén a gyümölcsei megrepednek. piros színı. Telepítése a háztáji s a nagyobb gyümölcsösök- be egyaránt ajánlható.2005 9:09 Stránka 150 Van Kanadából származik. Július 10-e körül érik. s a gyümölcshús leve színes. A szállítást nagyon jól bírja.2002_Miklos_Negyeveszak 14.

2005 9:09 Stránka 151 Melléklet 151 .2002_Miklos_Negyeveszak 14.11.

11.2002_Miklos_Negyeveszak 14.2005 9:09 Stránka 152 152 .

Dunaszerdahely. 2002 P.. O. Box 72.2002_Miklos_Negyeveszak 14.11. 929 01 Dunajská Streda FelelŒs kiadó: Barak László igazgató FelelŒs szerkesztŒ: Kulcsár Ferenc Borító: Mészáros Angelika Nyomdai elŒkészítés: NAP Kiadó Nyomta: Valeur Kft..2005 9:09 Stránka 156 Miklós Dénes Négy évszak a háztájiban Kiadta: NAP Kiadó. Dunaszerdahely (Dunajská Streda) ISBN 80-89032-22-2 .

a megfelelŒ gyümölcs- sövények és a gyümölcsfák koronájának a kialakításában próbálunk segíteni. gyümölcsfaj- ták kiválasztásában (amelyek a hazai fajtajegyzékben is szere- Négy évszak a háztájiban pelnek). A kezdŒ háztáji kertészke- dŒknek a háztáji megtervezésé- Négy évszak a háztájiban ben. valamint a zöldség-.10.2002 11:18 Stránka 1 A tisztelt olvasó bizonyára felte- szi a kérdést. a zöldségek. gyümölcs.és szŒlŒ- szürettel és a termények tá- rolásával kapcsolatos teendŒk elvégzésében igyekszünk taná- csot adni. milyen szándékkal íródott ez a könyv.borito 10. Miklós Dénes lyen célból. hogy kinek és mi. Miklós Dénes kertészmérnök Miklós Dénes 160-. A gyakorló kertészkedŒknek pedig a már eddig is megszerzett ismereteik gyarapításához-bŒví- téséhez kívánunk néhány ja- vaslat erejéig segítséget nyújtani. Sk ISBN 80-89032-22-2 9 788089 032228 NAP KIADÓ .