Arthur de Gobineau: Az emberi fajok egyenlőtlensége 1.rész Előszó i.

A kultúrák és társadalmak halálos betegségének okai ugyanabból a közös tőből származnak. ii. Fanatizmus, luxus, az erkölcs elromlása és a vallástalanság nem vezetnek szükségszerűen a társadalom bukásához. iii. A kormányok viszonylagos érdemeinek nincs befolyása a nemzet élettartamára. iv. A "degeneráció" szó jelentése; a faji elemek keveredése; hogy jönnek létre és tűnnek el a társadalmak. v. A faji egyenlőtlenséget nem intézmények okozzák. vi. A nemzetek haladása vagy egy helyben állása független attól a helytől ahol ezek élnek. vii. A kereszténység sem nem hoz létre civilizációt, sem változtat a civilizáció mértékén. viii. A civilizáció szó definíciója; A társadalmi fejlődésnek kettős eredete van. ix. A civilizáció szó definíciója /folytatás/; A civilizált társadalmak különféle jellege. A mi civilizációnk nem magasabb rendű, mint elődjei. x. Néhány antropológus az embert többeredetűnek tekinti. xi. A faji különbségek állandóak xii. Hogyan vannak a fajok fizikailag különválasztva, és a keveredés útján létrejött változatok. Ezek egyenlőtlenek a szépséget és erőt tekintve. xiii, Az emberi fajok nem egyenlők intellektuálisan; az emberiség nem képes végtelen idejű fejlődésre. xiv. Az emberi fajok intellektuális egyenlőtlenségének bizonyítása /folytatás/; A különböző kultúrák kölcsönösen taszítják egymást. A kevert fajok civilizációja is kevert. xv. A különböző nyelvek egyenlőtlenek, és viszonylagos minőségük tökéletesen tükrözi a faj minőségét, amely azt használja. xvi. Ismétlés; A három nagy faj tulajdonságai. a fehér faj fölsőbbrendűsége, és ezen belül is az árjáké. Előszó Arthur de Gobineau gróf tanulmánya : "Essai sur I'inegalite des races humaines (1853-1855)" a modern faji gondolkodás klasszikus szintézisét adja, amely nagy mértékben meghatározza a modern faji gondolkodást. Gobineau az antropológia, a nyelvészet és a történelem segítségével építette föl művét, melyben mindent elmagyaráz a fajok múltját, jelenét és jövőjét illetően. A fajelmélet korának betegségeire adott választ; egyidőben magyarázta meg a múltat és adott támaszt a jelenben. Ezek a problémák ma sokkal súlyosabban és sokkal nyomatékosabban hatnak, tehát fokozott figyelmet követelnek a ma emberétől. Az árja felsőbbrendűséget a fehér fekete és sárga fajok történelmével, a civilizációk föltűnésével és lehanyatlásával magyarázhatjuk, mely mindig egy fölsőbbrendű és uralkodni képes faj érdeme volt. Gobineau eszméi a faj tisztaságáról és az

elkerülhetetlen romlás a fajkeveredés következtében máig is befolyásosak és igazak. Gobineau később a Német Birodalomban talált otthonra Franciaország helyett és a bayreuthi Wagner kör terjesztette művét. Gobineau tanulmánya alapvető irat, mely előreviszi a fajelméletet mint világnézetet. A szerző ajánlása V Györgynek, a Hannoveri királynak. (1854) /Ez az ajánlás az egész műre vonatkozik, melynek ez a kötete az első könyv. A többi könyv témája azon civilizációk vizsgálata, melyeket ennek a kötetnek a végén említek meg, és a szerző ezekre is gondol, amikor a könyv utánzóiról beszél. Az ajánlás pár szakaszát, amely kizárólag a többi könyvre utal, elhagytuk. - az angol nyelvű fordító/ A nagy események, a véres háborúk, a forradalmak és a törvényszegések, melyek olyan elterjedtek voltak az európai államokban, arra jók, hogy az ember figyelmét a politikai problémák tanulmányozására irányítsák. Míg az egyszerű elme azonnali eredményeket akar, és a szidalmakat és dicséreteket kis elektromos szikráknak néz, melyek saját egyéni érdekeivel tartják a kapcsolatot, egy komolyabb gondolkozó föl akarja fedezni ezeknek a szörnyű fölkeléseknek az okát. Lámpával a kezében le fog ereszkedni a filozófia és történelem furcsa ösvényeire, és az emberi szívet vizsgálja vagy a múlt évkönyveit olvassa el alaposan, és így kísérli meg, hogy annak a rejtélynek a megoldására kulcsot találjon, amely olyan régóta meglepi az emberi elmét. Mint mindenki más, én is éreztem a kíváncsiság borzongását, melyet maradéktalanul modern világunk ébreszt föl. De mikor megkíséreltem ennek tanulmányozását, amennyire alaposan csak képes voltam erre, úgy találtam, hogy kérdésem látómezeje mind szélesebbé válik. Egyre távolabb kellett visszalépnem a múltba, és szinte sajátmagammal szemben kellett szemeimet a jövőbe emelni, mind távolabbra. Úgy tűnt, hogy nemcsak a minket büntető bajok közvetlen oka után kell kutatnom, de a távolabbi okait is meg kell találnom azoknak a társadalmi bajoknak, melyeket egy kis történelemtudás is elhárított volna, ugyanolyan formában, minden ma élő nemzetről, és azokról is, akik túlélik a ma bajait és minden valószínűség szerint a még ma nem is létező, később születendő nemzetekét. Továbbá úgy gondoltam, korunk különös lehetőséget nyújt az ilyen kutatásra. Míg nyugtalansága egyfajta történelmi vegyészetre sarkall bennünket, munkánkat egyszerűbbé is teszi. A sűrű köd, a mély sötétség, mely örök idők óta eltakarta a nem saját civilizációnk kezdetét, most fölemelkedett és eloszlott a tudomány napsütése mellett. A Livynek ismeretlen Rómát egy csodálatosan nagyszerű analitikus módszer mutatta meg nekünk Niebuhr keze alatt, és olyan titkokat fedett föl előttünk, amelyek a korai Görögország legendás mondái között voltak elrejtve. A Föld egy másik részén, egy germán nép, melyet sokáig félreértettek, most nagynak és méltóságteljesnek tűnik szemünkben, noha őket a késői birodalom írói

barbároknak gondolták. Egyiptom kinyitja földalatti sírjait, lefordítja hieroglifáit, és fölfedi piramidjai titkát. Asszíria meztelenül hever végtelenül hosszú feliratokkal díszített palotái között; a feliratokat tegnap még romok takarták. Zoroaszter Iránja nem rejti el titkait Burnouf kutató szemei elől, és a régi India Védái visszavezetnek bennünket a teremtés hajnaláig. Mindezekből az önmagukban is nagyon fontos hódításokból mélyebben és jobban megértjük Homéroszt, Herodotoszt, és különösen a Biblia első fejezetét, az igazságnak ezt a mély forrását, melynek gazdagságait csak akkor tudjuk értékelni, ha teljesen fölvilágosodott elmével járunk benne. Ezek a hirtelen és váratlan fölfedezések természetesen nem állnak kritikán felül. Messze vannak attól, hogy a dinasztiák teljes listáját fölsorolják, vagy a királyságok és események teljes sorát bemutassák. De annak ellenére, hogy eredményeik töredékszerűek, sokuk csodálatos segítség jelen célomhoz, és sokkal gyümölcsözőbb, mint a legpontosabb időrendi táblák lennének. A legnagyobb segítségemre a szokások és viselkedés ismerete van, a régi korok embereié. Tudjuk, hogy milyen körülmények között éltek. Életük, nyilvános és magán, látható szemünk előtt, és lehetővé válik a korra vonatkozó eredeti anyag segítségével azt rekonstruálni, ami a fajok lényét alkotja és értéküket meghatározza. Ilyen tudási kincstárral, mely részben új vagy újonnan megértett dolgokból áll, melyekre építhetünk, senki sem támaszthat többet arra igényt, hogy a társadalmi erők komplikált összjátékát elmagyarázza, a nemzetek fölemelkedésének és lesüllyedésének okait egy tisztán elméleti és feltételezéseken alapuló érvekkel világossá tegye, melyeket egy kételkedő filozófia támogat. Mivel most minden oldalról bővelkedünk tényekben, melyek minden sírból kiemelkednek és a keresők kezében vannak, nem formálhatunk, mint a forradalom teoretikusai felhőből álló lényeket, és szórakozhatunk azzal, hogy ezeket a szörnyeket marionettként mozgassuk egy nekik megfelelő politikai környezetben. A valóság most túl sürgető, túl ismert; és megtiltja az efféle játékokat, melyek mindig értelmetlenek, és néha istentelenek. Csak egy bíróság képes logikusan dönteni az ember jellegéről, és az a történelem, bevallom, ez komoly döntőbíró, és olyan, és amelytől félhetünk egy olyan romlott korban, mint amilyen a mienk. Nem mintha a múlt folttalan lenne. Minden benne van, és így lehetnek hibák is benne, több, mint egy kötelesség nem teljesítés, melyet be kell vallani. Lehet, hogy a ma embere igazolva érzi magát virágzó arccal és néhány új erénnyel övezve. De képzeljük el, válaszul vádjaikra, hogy a múlt hirtelen hősi korok hatalmas árnyait hívta, mit mondanának ekkor? Ha megszidta őket mert kompromisszumot kötöttek a vallás, a politikai becsület és az erkölcsi kötelesség területén, mit válaszolnának? Ha azt mondaná nekik, hogy már nem képesek semmire, csak arra, hogy olyan tudást dolgozzanak ki, melynek alapjait már fölismerték és lefektették; hogy az ókor erényei ma nevetségesek, hogy az energia hordozója ma a gőz, hogy a költészet fénye kialudt, hogy már nincsenek nagy próféták, és hogy amit az

A civilizációk bukása a történelem jelenségei között a legmegdöbbentőbbek és a legfurcsábbak. Mindenkinek kell hogy valamennyi sejtelme legyen erről a hatalmas igazságról. az angolszász megszállás Nagybritanniában új erők korát hozta. hogy vannak erős és gyönge fajok. ami emberi munka eredménye. hogy a végzet teljes útját elmagyarázza. hogy emberek bizonyos tömegei hogy szálltak le néhány országban. Ahogy Chaldea majomszeretetét legyőzte a fiatal és életerős Perzsia. Olyan zavar. melynek összeállása a népeket formálta elég arra. ahol jövetelük előtt minden kábultan szunnyadt. és különösen. a művészetben és civilizációban. hogy megvizsgáljam minőségüket. I. hogy sietségemben olyasmire alapoztam. hogy ez mindennek a kulcsa. azok a mindennapos élet legszánalmasabb gondjai. az győzelmes és nagyszerű.emberek érdekeiknek neveznek. Így. amely félelmet ültet a szívbe és mégis mindig van . a tántorgó Görögországot az életerős Róma. lehet. Észrevéve. hogy nem minden szép dolog halott. voltak átmeneti szakaszai. Elkezdtem keresni a bizonyítékokat. hogy nyomon kövessem őket eredetükig. Ezután egyik következtetésből a másikba jutva apránként arra a meggyőződésre jutottam. amely elnyelte a csöndet. és Augusztus degenerált uralmát a nemes teuton hercegek. ami nincs bebizonyítva. Fejezet i. mondhatnák. mert mindenki láthatta. melynek eredete egybeesik magának a nemzetnek eredetével. hogy a faji kérdés minden más kérdést háttérbe szorít. hála a Providence egy határozatának. melynek népeit őfelsége néhány híres ősének kardja uralta. egy olyan királyi ház uralma alá. ha hirtelen nem jön az a pusztító gondolatom. nemes és gyümölcsöző ezen a földön. hogy csak alszik. Ezt a reményt dédelgettem magamban egy pillanatig. ugyanabból a kiinduló pontból ered. amikor az élet szenvedéssel birkózik és ami abból kinő. hogy minden nagy. egy faj fejlődésének eredménye és egy gondolaté. hogy tudnának akkor védekezni? Csak azt tudnák válaszolni. Egyetlen család terméke. és így életigenlésem egyre jobban a halál titkainak kutatásainak mélyére vitt. hogy egy példát említsünk. úgy a modern idők fajai is vissza fogják szerezni elvesztett fiatalságukat. Minden kornak. hogy újfajta tevékenységeket vezessenek be ott. Ezt a módszert használva meggyőződtem arról. amelyet erre a szigetre küldtek. és vissza szeretem volna dobni a történelem vádjait és sötét előrejelzéseit. és mennyire megváltoztatták annak életét. melynek különböző ágai uralkodtak a világmindenség minden civilizált országában. Hogy voltak képesek arra. ugyanannak a nemzetnek két ágát hozta egy korona uralma alá. A kultúrák és társadalmak halálos betegségének okai ugyanabból a közös tőből származnak. a tudományban. és hogy a fajok egyenlőtlensége. én az előbbieket vizsgáltam elsősorban.

hogy a próféták szavai az erkölcsi dolgok nem stabil voltáról éppolyan mértékben igazak a civilizációkra mint a népekre. Népek születése és növekedése kétségtelenül nagyon figyelemre méltó tárgy egy kutatónak. és minden civilizáció halálát ugyanaz az ok okozza? Az első pillantásra hajlamosak vagyunk nemmel felelni. az államokra éppúgy. titkait keresni. de nem lehet elmagyarázni. Így ezen a téren nincs nehézségünk vagy gát előttünk. de nem kevésbé nehéz tagadni sem. De mi ez a mag. a világgal egykorú erdőkben. a halálnak ez az elve? Egységes-e. melyeket rendkívüli fiatalságuk jellemez. hogy egy gondolkodó soha nem fáradt ezt vizsgálni. amelyek csontvázként hevernek a mély. mert sok birodalom lehanyatlását láttuk. ezek természetszerűek minden helyen és minden időben. és hogy némelyikük már csapdába esett. Asszíriáét. hogy minden civilizáció egy bizonyos idejű fönnállás után megcsalja a szemlélőt az enyhe rosszullét apró jeleivel. hogy emberek minden csoportja. nem lep meg eredményük. Görögországét. Egyiptomét. mint eredményei. a népekre mint az államra. nyereségeik. ha gondolataink visszatérnek modern államainkhoz. bármennyire nagyszerű is az azt védő társadalmi kapcsolatok hálózata. amely ugyan rejtve van. amikor látjuk. akkor végül észrevesszük. hogy mennyire csak csöndet mutat felénk a Föld. győzelmeik rabul ejtik a képzeletet és fogva tartják azt. hogy a meghalás elve. Ha a természetes halálnak erről a szilárd alapjáról indulunk el . De amikor egy idő után látjuk hogy az emberi társadalmak ereje és dicsősége lehanyatlik. és nekünk el kell ismernünk. melyeknek legföljebb a nevét ismerjük. tisztán jelenlétük tényével azt a nagy folyamot melynek ők a forrásai. Ha egyszer észrevesszük ezeket az ajándékokat.benne valami rejtélyes és így tartalékai olyan hatalmasak.ezt az elvet az erőszakos halálesetek nem befolyásolják -. de sok más. melyek a miénket megelőzték . ha nagynak is gondoljuk őket. és mások. máskor lerombolja vagy megváltoztatja a legkisebb ellenszél is. a társadalom ezt követő fejlődése. egyfajta filozófiai borzadással. hódításaik. amely kivétel nélkül minden zsarnoki társadalomra sújt. egyszerűen elmagyarázhatók: Az ember szellemi munkájának eredményei. már születése napján. De ha a felület mögött kaparunk. hogy az államok és civilizációk bukása között van egy nyilvánvaló különbség. Rómáét olyan körülmények között. hogy ez nem létezik. Elismerhetjük. De végül is az az eszme vonz minket magához. hamarosan észrevesszük ezek végének szükségességét. melyeket nehéz meghatározni. mint az egyénekre. mikor látjuk. melynek felületén sok civilizáció romjai vannak szétszórva. melyek nem hasonlítottak egymásra. elmagyarázzák. amely minden . és előre feltételez egy olyan általános esetet. hogy ugyanaz a fajta kultúra néha tovább él idegen uralom alatt és a legvadabb viharok között. és csak az emlékezés árnyát hagyták ránk. hogy ezek tegnap jöttek létre. látjuk. létezése elemei között megkapja elkerülhetetlen halálának magját is. tanulmányozni. és bizonyítja.nemcsak a jól ismert civilizációk. De mindezek az események.

melyeket ezek hibásan elszigetelt eseményekként tartottak nyilván. hogy milyen módon határoz az Örökkévaló az emberek haláláról. hogy az emberek napjai meg vannak számlálva. . Ezek meggyalázzák azt. Biztos az. De ha ezt a két igazságot beismertük és mérlegeltük. adjuk ehhez hozzá. hogy minden társadalom meg fog szűnni egy nap. mikor már közel állt a szakadékhoz. nem kételkedett abban. hogy emberek minden csoportosulása. nem verhették meg őket és nem dobhatták őket egy szakadékba. akik észrevettük. mert minden előttünk élt ember meghalt. A korai ázsiaiak vallási meggyőződésből a nagy politikai katasztrófákat színjátéknak. ősi véleményünk lehet hogy nem teljes és részleteiben nem tisztázott. A régi korok ismerete kevés fényt vet a tárgyra. Könnyen el tudom hinni. Ha akarjuk. De a későbbi nemzedékek tudása a tapasztalattal gyarapodott. mely a világot irányítja. ahol a Szentírás is ezt mondja.társadalom alapján látható. ma nem részei a fajnak. amelynek a világ minden keresését az igazság irányába vezetnie kéne. Ennek a nagy ténynek a magyarázatára tanulmányokat írtam. hanem minden hasonlóéra. hogy bizonyos eseményekhez csodák is járultak. mellyel az bünteti a nemzetet bűneiért.. mint általában a Szentírás csak formálisan tanúságot tesz az események mellett. akkor nem találunk az ősök bölcsességében további segítséget. úgy vélték. Mi. Ez a bölcsesség annyit mond nekünk. A zsidók félreértelmezve a szövetség értelmét úgy gondolták. hogy birodalma örökké tartó ( Amédée Thierry. mint az elhatározás eszköze már első népeink följövetele előtt. Ebben az értelemben nincs ellentmondás abban. és észrevehetjük. és hasonló végre jutnak. melyek eredményét itt leírom. így biztosak vagyunk abban.és én egyetértek ezzel. az ég haragjának tekintették. amikor is a bűnt a pusztulás magjának tartja. Ezt a következtetést a természet is sugallja. csak ha csodák történtek. hogy így az elesett embereket nem rázhatták meg. Ez csak egy valóságos párhuzamot állít föl az egyén esetével. hogy az emberi társadalmak osztják tagjaik sorsát. mindazok. akik helyünkön régebben álltak. hogy birodalmuk soha nem fog véget érni. és hogy a csapás előzetes szabályok és előre ismert tények szerint .). Isten ujjáé. alapvetően fontos igazságot érintünk meg. hogy egyetlen civilizáció sem szűnik meg ha Isten azt nem akarja. p. kivéve egy alapvető tétel. i. ha hosszú ideig is élhetünk. ahogy azt a katolikus egyház fölfogja. Akár ellenkező véleményen is lehetünk. ennek módja alapvetően rejtélyes. 244. hogy Isten súlyos keze állandóan társadalmainkon nyugodott. vol. hogy bizonyos megdöbbentő katasztrófákat elmagyarázzunk. elfogadva annak teljes értelmét. a modern korban vagyunk az elsők. A korábbi idők nem hittek ebben. hogy meghaljon. hogy ez a büntetés a még meg nem büntetett b?nökért. és ha a társadalmak halálozására az ősi papság formuláit alkalmazzuk. és túl könnyen beletörődik abba. de ahol. és mivel senki sem kételkedett az emberek halandóságában. Róma. A romok meglátásával lelki terror kezdődik. Ragaszkodnunk kell ehhez a határozott és végső elvhez. mert bűnösek. ha azt mondjuk. La Gavle sous l'administration romaine. és nemcsak az ő életükre jellemző. együtt az általuk létrehozott kultúrával arra van ítélve.

a zsenik. Az ókoriak hibás eszméi nemes utódokat szültek. hogy ez legyen történelmi módszereik egyetlen segítsége. de gyakran más hatást is ért el. mit csináltak a tizennyolcadik század írói ebből az elméletből. kevéssé érdekelte őket. és ha elképzelhető lenne egy nemzet. melyek le vannak írva. mert csak erőszakos halállal halhatnak meg. mind a szervetlen életet. és ilyen törvények irányítják mind a szerves. melyet a későbbi korok elfogadtak. mint amit szerzői szerettek volna. De túl nagy a különbség mestereik és sajátmaguk között. A végkövetkeztetés az. Ennek természetes következménye. hogy a civilizációkat és népeket csak a luxus. Athén és Róma nagy elméi kialakítottak egy elméletet. hogy megfigyeljék a természetes világ törvényeit. ami elrontotta ennek a kiváló erkölcsi képnek az összhangját. amelyet a zsarnoksággal. az utóbbiak újra vágytak és dühödten mentek a pusztítás irányába. hogy félreértették a probléma nagyságát és csak a felületen keresnek megoldást rájuk. Nem folytatták vizsgálataikat olyan szinten. a rossz kormányzás. a gúnyiratok nagylelkűek és a verses regények magasztosak. Valójában megelégedtek annyival. ahogy azt a pillanat írta elő. Helyesen megfeddhetjük a korábbi szent írók filozófiáját a tapasztalat hiánya miatt. mint maga a Föld. Ezek az okok. csak támaszként tekintették erkölcsi jegyzeteikhez. melyek. annyira megfogta őket a bátorság csodálnivaló befolyása. És Plutarkosz és Tacitus. bár biztosan megtörténtek. melyeket említettem. Elméletük fölfegyverezte őket a kormányzás minden formája ellen. de maguk is csodák. hogy a társadalmak szerencsésebbek mint az ember. De bizonyos fokig egy elméletet igazol a nemes és szigorú érzés. A "bátorság" és "vétek" fogalmakat tetszőleges módon alkalmazta. De legalább nem lehet őket azzal vádolni. és azt mondhatjuk. az elpuhultság. Mikor elmesélték az eseményeket. Ez a módszer nemcsak hibás és korlátolt volt. és bárhogy is nézzük. fanatizmussal és korrupcióval . hogy ezek a csodákat mint olyan teológiai igazságokat hirdetik. a fanatizmus és az erkölcsi romlás pusztítja el. Az előbbieknek fellegekben járó módon ragaszkodtak a társadalmi rend fönntartásához. mely alapját képezi. Szeretném magamat elnézőnek mutatni. Amikor az ókorban föltalálták ezt az elméletet. a modernek csak szörnyű vetéléseket produkáltak. akkor nincs ok arra. verses regényeket és gúnyiratokat írtak erről az elvről.történt. amely megmenekül ezektől a pusztító erőktől. ha ezeket együtt vagy külön tekintjük. más természeti törvények mellett teljes merev komolyságukban. ha nem is oldották meg vagy még csak meg sem világították azt. legalább nem csináltak abból hibák tárházát. okozták szerintük az emberi társadalmak pusztulását. akkor nem oldható meg a pusztulás problémája. hogy ha a fentiek hiányoznak. és általában elfelejtették vagy félretették azt. hogy mindent. hogy fensőséges nyelven tették föl a kérdést. és a vétek és bűn siralmas hatása. hogy hova vezeti őket. hogy megmutassam. hogy ez ne lenne olyan hosszú életű. Ez őket a racionalista iskolák és azok munkái fölé helyezi. nem látták.

hoztak kapcsolatba. Voltaire módszere a "társadalom tönkremenésének megelőzésére" az, hogy tegyük tönkre a vallást, a jogrendszert, az ipart és a kereskedelmet azzal az ürüggyel, hogy a vallás a fanatizmus másik neve, a jogrendszer az elnyomásé, az ipar és kereskedelem a luxusé és korrupcióé. Én biztosan egyetértek azzal, hogy ahol ennyi hiba uralkodik, azt "rossz kormánynak" kell hívni. Távol áll tőlem egy vitairat írásának szándéka. csak meg szeretném mutatni, hogy Tyuküdidész és Raynal abbé közös eszméje teljesen ellentétes eredményeket képes produkálni. A konzervativizmust anarchikus cinizmussal váltja föl - és mindkettő hibás. A nemzetek elhalásának leírt okai nem föltétlenül a valódiak. Noha készségesen elismerem, hogy megjelennek a haláltusát vívó nép esetén a felszínen, de kétlem, hogy elég erejük van, elég pusztító erejük, hogy önmagukban vissza nem fordítható katasztrófát okozzanak. II. Fejezet ii. Fanatizmus, luxus, az erkölcs elromlása és a vallástalanság nem vezetnek szükségszerűen a társadalom bukásához. Először el kell magyaráznom, hogy mit értek "társadalom" alatt. Itt nem egy többékevésbé kiterjedt területre gondolok, amelyen belül a többiektől különálló szuverenitás uralkodik. Az athéni demokrácia nem "társadalom" a mi értelmünkben, és a Magadhai királyság, a Pontusi birodalom vagy az egyiptomi kalifátus sem az a fatimidák ideje alatt. Ezek társadalmak töredékei, melyek kétségtelenül változnak, szövetségre lépnek, vagy az általam vizsgált természeti törvények alapján megszűnnek, de létezésük vagy haláluk nem befolyásolja a társadalom létezését vagy halálát. Létrejöttük csak átmeneti dolog, melynek kis vagy közvetett hatása van arra a civilizációra, melyben előállnak. Én a "társadalom" fogalma alatt hasonló eszmékkel és ugyanazon ösztönökkel bíró emberek egyesülését nevezem. Politikai egységük lehet hogy többé kevésbé tökéletlen, de társadalmi egységüknek tökéletesnek kell lennie. Így Egyiptom Asszíria Görögország India, és Kína olyan színházak voltak, vagy ma is olyanok, ahol különféle, egymástól független társaságok játszották el saját végzetük szerepét, néha ezeket összefüggésbe hozták a kor politikai bajaival. Mivel részekről csak akkor beszélek, ha érveim az egészre vonatkoznak, a "nemzet" vagy "nép" fogalmát vagy széles, vagy szűk értelemben használom, kétértelműség nélkül. Most visszatérek eredeti témámhoz, melynek célja az, hogy megmutassa, hogy fanatizmus, luxus, erkölcsi romlás és vallástalanság nem szükségszerűen vezet a nemzetek pusztulásához. Mindezek a jelenségek fejlett állapotban voltak fölismerhetők, vagy külön-külön, vagy együtt, olyan népek között, amelyekre jobban illettek, vagy legalábbis nem kevésbé. Az amerikai Azték Birodalom úgy tűnik, hogy főként a fanatizmus

"nagyobb dicsőségéért" létezett, én nem tudok fanatikusabb társadalmat elképzelni, mint az aztékot, amely vallási alapokon nyugodott, és melyben állandóan az emberáldozatok vére folyt. Tagadták (C. F. Weber, Lucani Pharsalia (Leipzig, 1828), I. kötet, . 122-3, oldal, megjegyzés.), és lehet hogy igazuk is volt abban, hogy Európa ókori népei soha nem folytattak vallási gyilkosságokat ártatlan áldozatokon, kivéve hajótörött tengerészeket és hadifoglyokat. De egy ősi mexikói számára az egyik áldozat éppen olyan jó volt, mint a másik. Modern pszichológusok vették észre a kegyetlenséget (Prichard, "Az ember természettörténete." Dr. Martius még nyíltabban vallja ezt. Cf. Martius és Spix, Utazás Brazíliában, I. kötet, 379-80. oldalak) mint az új világ fajainak jellemzőjét, akik polgártársaikat lemészárolták oltáraikon, a legkisebb részvét és különbségtétel nélkül, és emellett arcuk sem rándult meg. Ennek ellenére erősek, vállalkozó szelleműek és jómódúak voltak, ami biztosan még hosszú évekig így ment volna tovább, virágozva, uralkodókkal, torokelvágással, ha Hernando Cortes és társai bátorsága, akik ide beléptek, nem vetett volna véget az ilyen birodalom szörnyű létének. Így a fanatizmus nem okozza államok halálát. A luxus és elpuhulás sem jobb állítások, mint a fanatizmus. Hatásukat láttuk a felsőbb osztályoknál. és noha formájuk különböző volt az ókori világban, a görögök, perzsák, rómaiak között, kétlem, hogy valaha is jobban kifinomultak volna mint a mai Franciaországban, Németországban, Angliában és Oroszországban - különösen az utóbbi kettőben. És pont ez a két ország, Anglia és Oroszország azok, melyek a mai Európában különösen életerősnek tűnnek. Újra, a középkorban a velenceiek, génuaiak és pisaiak üzletei tele voltak a világ kincseivel; palotáikban láthatóak voltak ezek a kincsek, és tengeri útjaikra is magukkal vitték őket. De emiatt biztosan nem lettek gyöngébbek. Így a luxus és elpuhultság semmi esetre sem oka a gyengülésnek és a pusztulásnak. Noha az erkölcsi romlás nagyon nagy istencsapása lehet, ne föltétlenül a pusztulás előjele. Ha az lenne, akkor nemzet hadereje és a kereskedelmi gazdagsága közvetlen függne erkölcse tisztaságától, de ez egyáltalán nem így van. A furcsa eszmét, hogy az ókori rómaiaknak megvolt minden erkölcsi előnyük (Balzac, Lettre & Madame la Duchesse de Montasier.), mára a legtöbben föladták. Ma már nem látjuk a korai köztársaság eszméit követésre méltónak, amikor feleségüket szinte rabszolgaként kezelték, gyerekeiket mint a jószágot, és hitelezőiket mint vadállatokat. Ha még lennének ügyvédek, akik vesztésre álló esetükben azzal érvelnének, hogy "Az erkölcsi szint korról korra más volt", akkor nem lenne nehéz kimutatni, hogy mennyire gyatra lábakon áll ez az érv. A hatalommal való visszaélés minden korban hasonló fölháborodást váltott ki. Ha Lukrécia megerőszakolása nem vezetett a király kizárásához, a bíróság (a bíróság hatalmát Appius decemvirátusa után, Kr. e. 450-ben vizsgálták meg, de magát az irodát már negyven évvel azelőtt létrehozták. Másfelől a konzulári bírókat először 450 után /445/ választották; de a konzulári bíró intézményét nem lehet "nagy forradalomnak" nevezni. lehet, hogy az író összekever két bíróságot - az angol fordító), még nem létezett Appius Claudius egy kísérlete miatt, minden esetre a tényleges okok,

amelyek e mögött a két forradalom mögött fekszenek, olyan kifogásokkal borítva magukat, fölfedik a kor nyilvános erkölcsét. Nem, nem számíthatunk nagyobb fokú életerőre a korábban élt embereknél azzal, ha nagyobb erényeket tulajdonítunk nekik. A történelem kezdetétől nem volt olyan emberi társadalom, bármilyen kicsi is, amely ne foglalta volna minden vétek magját magába. És mégis, ennek a romlottságnak a terhével a nemzetek nagyon kényelmesen és gyakran mint nagyok vonulnak, undorító szokásaik ellenére. A spártaiak hosszú életűek voltak és csodálták őket törvényeik miatt, pedig csak egy rablóállam voltak. A föníciaiak nem azért buktak el, mert a korrupció emésztette föl belső erőiket és szétszóródott az egész világon? Egyáltalán nem; ellenkezőleg, ez a korrupció volt nagyságuk és hírük fő eszköze. Attól a naptól fogva, mikor először érintették a görög szigetek partjait,(Homérosz Odüsszea, 415 oldal) és elindultak útjukon, vevőiket becsapva, kirabolva szállásadóikat, nőket megszöktetve a rabszolgapiacról, amit az egyik helyen loptak azt eladták a másikon, ez igaz, hírük nem zuhant túl mélyre; de nem voltak kevésbé jómódúak ezek miatt, és helyüket a történelemben nem befolyásolja túlzottan mohóságuk és álnokságuk. Messze vagyok attól, hogy jó jegyeket adjak a korábbi társadalmak erkölcse miatt nekik. Nem kétlem, hogy ahogy a nemzetek érettebbek lettek és közelebb kerültek bukásukhoz, megjelenésük sokkal előnyösebb az erkölcsbíró szemével. A szokások finomabbak lettek, a merev sarkok lágyabbá váltak, az élet folyása könnyedebb lett, az egyes emberek közötti jogviszonyok jobban körülírtak és általánosan ismertek lettek, és így a társadalmi igazságszolgáltatás elmélete apránként magasabb fokot ért el. Amikor a görögök fölforgatták Dárius birodalmát, vagy mikor a gótok beléptek Rómába, valószínűleg több becsületes ember volt Athénben, Babilonban és a birodalom fővárosában, mint Harmodius, Nagy Círus és Valerius Publicola ideje alatt. Nem kell visszamennünk azokba a távoli korokba, de magunk is megítélhetjük őket. Párizs a föld olyan része, ahol a civilizáció megérintette saját csúcsait, és ahol az ellentét a primitív korokkal jól van jelezve. És mégis sok vallásos és tanult emberrel lehet találkozni, akik azt vallják, hogy soha nem volt a gyakorlati erénynek, a komoly jámborságnak, a szent életnek, melyet a finom kötelességtudat irányít, annyi példája, mint amelyekkel ma találkozunk a modern nagyvárosban. A jóság eszméi ma olyan magasak, mint amilyenek a tizenhetedik század legemelkedettebb elméiben voltak; és levetették a keserűséget, a zordságot és a vadságot - majdnem azt mondtam, hogy a pedánsságot - mely abban az időben néha jellemezte őket. És, mint a modern szellem ijesztő perverzitásainak ellensúlya, találunk templomot, ahol az a szellem erejének oltárát állította föl, egy meglepő ellentét, amely nem volt ismert a korábbi századokban ugyanolyan vigasztaló fénnyel, mint századunkban.

mint a korai korszakot. mert. Nem igaz általánosságban. Antoninus Pius. A társadalomnak sikerült harmonizálni a legkirívóbb elemeket. hogy az egész társadalom azon volt. De a tizenegyedik. hogy hiány van nagy emberekben a romlás és hanyatlás korszakában. jellemes férfias típusokat értem. mint hódítói. Ez a lecsúszás ideje volt a szó legszorosabb értelmében. sőt jól él és hízik azzal együtt. . hogy Cincinnatus. a nagy mártírokat. néhány állam messze van attól hogy belehaljon saját perverzitásába. Tovább lehet menni. melyet kedves országunk mutatott a nyolcadik és kilencedik században. A rablók száma nagyon megszaporodott.. azt mondhatjuk. amelyek levitték az embert a helyes útról. hogy a földre boruljon és mélyen szégyellje magát saját romjai alatt. a papság. és a trón alatt. Ha megnézem a római uralkodók listáját (legtöbbjük népe fölött magasan állt érdemekben. és Jovian. lásd különösen Mummolua történetét). Így az erős jellemű emberek. A kor dőzsölése. Egyénileg tekintve. amikor a két faj keveredni kezdett. nagyobb számban találhatók olyan társadalmakban. a primitív egyház apostolait. és a gyógyulás néha nagyon gyors. Erős. hogy degenerálódtak. Minden nép erkölcse apályokat és dagályokat él meg történelme során. Hogy maradjunk Franciaországunknál. zsarnoksága és mészárlásai. és be lehet mutatni. . A tények tanúvallomása meggyőző. mint rangban). A leborulás soha nem következett be. Én "nagy ember" alatt az energiával teli. Septimius Severus. a tizennegyedik és tizenötödik század a szörnyű harcok és perverzitások ideje volt. (Augustin Thierry. hogy az erkölcsi romlás egyáltalán nem halálos betegség. akkor sem. Récits des temps Merovingiens .azt lehetett volna gondolni. Róma hősének idején annyi kitűnő ember mozgott-e a gyakorlati életben. A következő századokban. mint Trajan. mint születésükkor.. A kor eszmei irányzatai nem voltak megfelelőek a kis okfejtések számára. Az is kétséges. a bátorság és hadi erények tekintetében sem álltak azok alatt. hogy az államokban haláluk közeledte idején az erkölcsi romlás erősebb lenne. és ez a dekadencia ezerféle módon volt látható. Nagyobb fokú erkölcsiség is inkább jellemzi a későbbi. hogy ez a romlás hozzájárul-e pusztulásukhoz. nincs okunk arra. minden finomabb érzés kiszáradása az állam minden fokán . . hogy az erényes pogányokat ne is említsem. mely hűtlen lett hivatásához. még a városi csőcselék között is csodálattal látom a nagy teológusokat. tizenkettedik és tizenharmadik a szín erősen megváltozott.a nemesek kifosztották jobbágyaikat. mint a fiatal birodalmakban. hogy az ötödik és hatodik században a gallo-rómaiak meghódított népe erkölcsileg magasabb szinten állt. ha a helytelen úton akart járni. a polgárok eladták országukat Angliának.. hogy gyógyítható. jólelkű és aktív szellemmel vannak feltöltve a táborok és az olasz városok.Nem hiszem. úgy tűnt. ellentétben más társadalmi betegségekkel megvan az az előnye. a tehetséges és energikus emberek. melyek elérték idős korukat és közel vannak lehanyatlásukhoz. És lehet kételkedni abban. hogy büszkék legyünk arra a képre. és az erkölcsök nagyon megjavultak. olyan neveket találok.

aki utat csinál a római Jupiternek. ennek leírására sok oldal kéne. hogy "a hit hiánya az államok pusztulásának okozója. Ennélfogva. a legkisebb közbenső hitetlen korszak nélkül. A hit belső vagy külső jelentése lehet hogy változott. melyet apáik hite idején követtek el. és a perui királyságot akkor verték le. Sokan arra gondolnak. nem találhatnék jobb helyet ennél arra. kiemelkedett a sötét felhőből. hogy 1787 óta minden évszázadban az átlagos erkölcs sokat változott-e? Én azt a következtetést vonom le. a nemzet valóságos vitalitásának kevés köze erkölcsi állapotához. hogy szóba hozzam. Itt meg kell vizsgálnom egy érvet. pontosan ugyanúgy. Továbbá. ahogy egy halott átadta örökségét egy élő javára. amely a tizennyolcadik században soha nem jutott az emberek eszébe. Bossuetek. amit ténylegesen bebizonyít. hogy az ezeken belüli változásokat kövessük nyomon. nincs jogunk annak föltételezésére. Jupiter után a keresztény Istennek. Nem veszik észre. amely állandóan elvetette (szerintük) a nemzeti kultuszokat. eljutottak a Fenelonok. és nem lehet olyasmiként számon tartani. Júdeát. amikor azokat fölváltotta az emberek szívében a Krisztusi vallás. de mivel nagyon jól illik egy előző rész tárgyához. visszaütött ellenségeinek. úgy tűnik. hogy sokkal többet bizonyít be annál. hogy mire alapul ez a hit. hogy minden nép. hogy a társadalom vége akkor jön el. Végül a francia emberek kijutottak a félig barbár homályból a nap világos fényére. Így nem lehet azt állítani. Ennek védelmezői egy "közismert esetről" akarnak mesélni nekünk. Kapcsolatot látnak Zénó és az athéni Epikurosz nyílt elvei és Róma között. kitalálta az ellenszereket. Így XIV. amely alátámasztja ezt az elméletet. Könnyedén megérintettem a változás nagyobb kanyarait. hogy a Római vagy Athéni ősi kultuszokat föladták volna. néha rosszabbodik. a vérfürdők ellenére. A tizenhatodik század sokkal jobb volt. melynek nemzeti létét elpusztították. nem világos. nem állhatatos jelenség. és a Montausierek korába. amit saját szemünkkel láttunk. abban a pillanatban egy bűnéért lakolt. A perzsa birodalmat bukása idején teljesen átitatta a mágia. és a két köztársaság bukása között. hogy ezek szinte az egyetlen példák egy ilyen egybeesésre. Tűroszt. még az a két példa.A társadalom tovább élt." Pontosan látom annak okát. melynek nem volt egyáltalán hite. Határozottan tagadom. a jótól a rosszig. hogy soha nem volt igazi törés egy nemzet vallásában ezen a Földön. Más szavakkal azt hiszem. Néha javul. Lajosig történelmünk gyors változások sorozatát mutatja. mivel soha nem létezett olyan nemzet. Ha csak arról akarnánk beszélni. Szent Bartolomeus napja nem olyan szégyenletes emlék mint az Armagnacsi mészárlás. Karthágót. ami szükséges feltétele a társadalmak romba döntésének. hogy az erkölcs romlása gyorsan tűnő. melyek a korábbi évszázadokéinak sápadt tükörképei voltak. kicsivel az Athéni Periklész ideje előtt és körülbelül egy időben Scipió Rómájával a fölső osztályok egyre hajlamosabbak . ha annak vallásos eszméi gyöngülnek és eltűnnek. de mindig fogunk találni gall istenhívőt. előretolva időnkbe. amikor ezek fanatikusan kapaszkodtak oltáraikba. mint elődje. a rossztól a jóig.

oldal). hanem csekély szabadidejükben is végezték ugyanezt. de ez nagy részben hamis. Ebben a véleményben van egy csöpp igazság. az utána következő császároknak mindnek megvolt a főpapi címe is. manu diurna. szövetséget kötve a jövővel. olyan órákban. ha gúnyolta országának szent hitét. Apránként. /Suetonius. Mondd. ha erre volt szükség. templomaikat és szentélyeiket fönt kellett tartani. az ország népéét és a rabszolgákét. a zord és nagyon hívő hősről. melyre szokás szerint át is tértek. éjjel-nappal. és Laelius barátai társaságában előnyt vélt fölfedezni abban. hogy Anaxagoras kerüljön bíróság elé és ítéljék el. melyeket nehezen szakítottak ki a politika élethalál játékából. Így vérünkben egyidőben keveredett a kor leghatalmasabb királyainak a vére." 6. Az egész nemzet hitt Isteneiben. Neki minden bizonnyal sokkal komolyabb oka volt elődjeinél arra. ha akarod. és egy ateista számára semmi sem lehetne vallásosabb. amíg egyetlen egy olyan személy sem akadt. hogy hogyan tartsa meg magának véleményét. melyek nem mentették föl a házastársi hűtlenség vádja alól. Szokrátész forradalmárnak és bűnözőnek tartották. ahogy tudjuk. és mégis a görög és római történelem egyik legbriliánsabb szakaszában éltek. az ateizmus szokása elterjedt. és végül föladták a teljes hitet. A marsi királyok. a demokrata és kételkedő. Mi volt a helyzet a későbbi korokban? A filozófusok hitetlen tanai elérték valaha a tömegeket? Soha egy napra sem. (Cézár. és ehhez a családi kötelékhez tartozik Cézár családja. még Konstantinnak is. De nem engedték volna meg eszméik nyilvánosság előtti szellőztetését. hogy ateisták. apai ágon halhatatlan Istenektől. tudta. hogy amikor a pogányság utolsó leheleténél volt. és azt kívánták. Emlékezünk az udvarban hullatott könnyeire. és nem tudták gondolataikat uralkodóikra ráhúzni. akiknek nevét anyja szülte. aztán a kételkedésre. De nagyon is valóságos befolyásuk volt. de a leggyanúsabb föladatokat is elvállalták egy olyan kultusznak. és nem szegült szembe mosolyogva egy jóssal. Nagybátyja sírja előtt mondott gyászbeszéde nagyon furcsa: "Anyai ágon Júlia királyoktól származott. Szeretőjének meggondolatlan elvesztése Periklész számára nagyon drága volt. Nemcsak a szertartások alkalmával végezték el ezeket a rítusokat. akiknek nem volt befolyásuk a kormányra.) Nos. könnyekre. de . A kételkedés a divatos világ luxusa volt és csak azé a világé. " Julius. Semmi sem lehetne királyibb. senki sem fog neked ellentmondani. Lucretius könyve szerint. Haszontalannak mondhatjuk az egyszerű polgár gondolatainak kimondását. szolgáikat fönt kellett tartani. ennek bizonyítéka. A nagy Júliuszról beszélek. hogyan írt Szofoklész és Arisztofánész Aeschylusról. a legkiválóbb és legértelmesebb emberek. akik maguknak a királyoknak is parancsolnak.lettek először is a vallásukról való utánagondolásra. Gondoljunk a korabeli költők hivatalos nyelvére. Ancus Marciustól származtak. a legbuzgóbb hitetlenek nemcsak elfogadták a közt?l kapott dicsőséget és viselték a papi köntöst. míg Vénusz Július őse. manu nocturna. hogy Aspasia kis lakomái végén. és az Istenek hihetetlen méltósága. és büszkék voltak arra. a keresztény hercegét. aki intelligensnek hitte magát. hogy lerázza a becsületét annyira lenyomó köteléket.

Fokozatosan a rajongás klímája lett uralkodó a birodalomban. A reakció komoly volt és általános. Mekkora a különbség e között és a régebbi kor között! Az igazán kételkedő pogány Agrippa király volt. idejüket erre fordították addig. annál nagyobb szerepet játszott benne a hadsereg. és a legkevésbé fontos terület prefektusáig. az ország népéé és a rabszolgáké. A magasrangú császártól a pretoriánus gárda legkisebb rangú tisztjéig. a helyi szenátorok. amíg a felsőbb osztályok uralma alatt álltak. A szenátorok és tizedesek fő szórakozása a kételkedő irodalom volt. hogy a forradalom talajt nyert az évek során. hogy átvágták a keresztények torkát.( Jelenések . akiknek vallásos érzéseit megsértették az ateista szekták. azaz katonák között. De mivel az udvarban éltek. és haláluk után hamarosan esni kezdett. a közvélemény arra kényszerítette. minden hivatalnok a hadseregben kezdte karrierjét. és szívesen nevetségessé tették volna őket. a százados parancsnoksága alatt. De ahogy a birodalom demokratikussá lett. hogy a magasabb osztályok között vallási reakció is volt. Minél idősebb lett a római világ. ami nem sokat számított. kelletlenségük és nemtetszésük ellenére a városok ősi nemessége állt velük szemben. ha megmutatom. melynek csillapíthatatlan jámborságáról már beszéltem. de egy ötletekkel teli történész számára ez biztosan érdekes. hogy a vonzódás és nem az elutasítás az. az emberek tömege nem volt hajlandó föladni egy régi vallást az új megismerése előtt. és ezeknek az osztályoknak a büszkesége kisebb lett. akiket filozófusoknak néztek. Emiatt maguk a filozófusok Euhemerussal élükön elkezdték kibékítő elméletek rendszereit kifejleszteni. hogy ne kerüljenek veszélybe. a nép bosszút akart állni. például Galerius és száz másik. A harmadik században az emberek olyan erősen érezték ezt az igazságot. és maximálisan fanatikusak. aki csupán kíváncsiságból akarta hallani Szent Pált. úgy kellett hogy beszéljenek és az hivatalos véleményeket kellet hogy képviseljék. és addig tartott. egy racionalista államvallásét. hogy mielőtt örökre eltűnt volna. melyben Juliánusz császár volt az egyik legerőteljesebb vezető szellem. és megmutatom ennek közvetlen okát. mert ennek volt a következménye a sok üldözés.mégis. ami a világ üzleteit szolgálja. így az állam igazi urai és valaha uralkodó családjai kihúzott tőrrel vártak. Nem kell mélyebben foglalkozni ezzel a kérdéssel. Így ez nem az egyszerű polgárok vallása volt. De elkövették azt a hibát. mely mártírjainkat sújtotta. és istentelenséggel vádolták őket. visszahozza a régi nemzeti vallást. amíg a világ véglegesen az egyház karjaiba tért meg. ha merték volna. Még egyszer bebizonyosodott a nagy igazság. A hadsereg parancsnokai hívők voltak. A tömegek. Nincs értelme sokat dicsérni a pogány jámborságnak ezt az újjászületését. akik az uborkafára felkapaszkodottaknak tartották őket. Nekem elég. ez a kulturált emberek elmélete volt és nem számított semmit. Más szavakkal mindannyian a népből származtak. Mikor elérték hivataluk magasságát. Ténylegesen a filozófia felsőbbrendűsége legmagasabb pontját az Antonineszek alatt érte el. Hiába tiltakoztak az értelemre és a józan észre hivatkozva a pogányság abszurditásai ellen.

és még ma is él. Így a hódolat törés nélkül folytatódott.. aki teljesen lenézte az új titkárokat. mint alattvalóik. sem a régi időkben. De miről is beszélek itt? Tényleg olyan bizonyosak lehetünk abban. akik ragaszkodtak egy kőszent imádásához. amikor a római kormány kereszténnyé vált.xxvi. és helyesen vannak meggyőződve arról. egy ideig a hamis eszményeket tisztelték. hogy a jó törvények jó végrehajtásának közvetlen és erőteljes befolyása van egy nép egészségére. hogy darabokra törjék azt. Ismerem feladatom nehézségét. hogy Róma és Athén akár csak egy napig is vallás nélkül volt. és bolondnak tartotta.) Hallgatott rá. és végül egy gyalogos hadseregcsapatra volt szükség ahhoz. Diokleciánusz olyan politikus volt. és egy egész fejezetet szentelünk ennek a témának. 31. Most megmutattam. Az érsekeknek nehezükre esett a helyi Istenségek elűzése. a különböző népek átirányítása az egyház kebelére! Görögországban rettenetes csaták sorozata volt. 28. . Agrippa és Tacitus valódi hitetlenek voltak. vitatkozott vele. akit népe lármája irányított. hogy azt higgyük. Hogy egyáltalán vállalom érintésének kockázatát. Látjuk ebből. És ez a meggyőződés . luxus és az erkölcsök romlása nem szükségszerűen jelentik a pusztulás erőit. furcsának tűnhet sok olvasóm szemében. mert az kegyetlenségében üldözte ezeket. sem napjainkban egyetlen nemzet sem adta föl hitét mielőtt pontosan meg nem ismerte az újat. mezők és források isteneit a szentekkel mártírokkal és szent szüzekkel. mert másképpen gondolkozik. 24. Következtetésem ebből az. de szidta Nérót. így a győzelmet sokszor nem annyira az érvek hozták. Azóta soha. Fejezet iii. A kormányok viszonylagos érdemeinek nincs befolyása a nemzet élettartamára. hogy a pogány hit sokáig élt. a fanatikus csodálók mindig újra kihalászták. Egy másik példa Tacitus. Ezek után megvitatjuk a rossz kormány befolyását. a történész. mint az idő. és ötletességük kicserélte a fa. Hiába dobták a szentet a vízbe. Az emberek meg vannak győződve. hogy nincs okunk arra. a türelem és a diplomácia. hogy megbüntesse. mint ő. az egyetemektől kezdve a kisvárosokban és falvakban. hogy akár Franciaországban is nem lehetne olyan helyeket találni. mekkora feladat volt. Decius és Aurelian fanatikusak voltak. de legalább a helyes úton voltak. és a vallástalanságnak nincs politikai szerepe. hogy a fanatizmus . III.. hogy a nemzetek vallástalansága okozta volna pusztulásukat. A papság kénytelen volt a kegyes csalások használatára. de nem is álmodott arról. ahol régi babonák emléke ma is nehézséget okoz az egyházközség papjának? A katolikus Britanniában a tizennyolcadik évszázadban egy püspök sokáig harcolt egy falu népével. és lehetetlen arra következtetni. Aztán.

hogy itt nem a szuverenitási központ politikai létéről beszélek. fejezet elején tett megkülönböztetést kell itt is alkalmazni. ha igaz lenne az. ahol a vezetés erőtlenebb és hiteltelenebb lett volna. hogy a nemzetek csak a jólét állapotában létezhetnének. mint valaha. A kormány különösen rossz. Nagyobbá lett. az állandó betegségek sorozata. Az utóbbi legnagyobb ellensége. Athénnek volt ilyen kormánya a harminc zsarnok idején. ahol az egyház szervezete annyira nyitott lett . mielőtt még kifejlődött volna benne az ezekkel szembeni ellenállóképesség. Itt tévednek. sikerült neki kiverésük a határokon kívülre. De ebből a szempontból pontosan ellentétesek az emberi szervezettel. mely messze nem halt ki uralmuk alatt. 1. hogy miből áll egy "rossz kormány". miután rendkívül meggyengítette életerejüket. akkor egyetlen nemzet sem élné túl megjelenésének első pár évét. II. akkor kevés változatot hagyunk ki. hogy a politikai test képes hosszú és nagyon szörnyű és pusztító betegségek támadásának ellenállni. Ez olyan betegség. 2. hosszú idő eltelhet azzal. 3. és hasonló gyöngeségi időszakot hagytak maguk mögött. A kormány rossz. Ha a nemzetek mindig meghalnának szenvedései miatt. hogy az emberi társadalom egyáltalán létezik. keményebb formát vett föl. a legrosszabbak a törvények és a legnagyobb a rendetlenség. ahol a vezetés elvei elavultabbak. hogy a betegség csíráit hordozza. Ez a hadi szellemen és a társadalmi béke elvén alapult. és már nem működik olyan egészséges és életerős módon. melynek több formája létezik. vagy egy teljes civilizáció egy részéről. (Az olvasó meg fogja érteni. különösen gyerekkorában. A társadalmat az ilyen sorozat nem rázza meg igazán. és a nagy csillogás utját kezdte járni. és a nemzeti szellem.olyan erős. Fülöp uralkodásának vége felé elfelejtette eredetét és degenerálódni kezdett. ha idegen erő állítja föl. mint eleinte. hogy mint az egyes emberek esetén. melynek legrosszabb formái a helytelen törvények vagy egy elnyomó vagy nemtörődöm kormányzat. és létezésük helyein és idejében. Kínát a mongolok hordái szállták meg és uralták. de tudjuk. Lehetetlen még csak föl is sorolni őket. amely hirtelen veheti föl akut formáját. Soha azelőtt nem volt olyan ország. A tizennegyedik században gyakorlatilag egész Franciaország Anglia járma alatt sínylődött. ha megszálláson alapul.) Először meg kell kísérelnünk tisztázni. Ez volt a helyzet a spanyol királyság idején. Természetesen igazuk lennek. hogy egy ilyen kormányt annak előfeltételének tekintik. mert pontosan ezekben az években a legrosszabb irányításuk. De ha ezeket a formákat négy fő csoportba osztjuk. hanem a teljes társadalomról. A II. ha létezésének alapelvét megrontják. mert végtelen számú különbség sokszorozza meg számukat a népek alkotmányában. A kormány rossz. Azóta Kína ismét szolgaságba került. a mongolokhoz hasonló szenvedés előtt állnak. röviden és egyszerűen. kisöpörték őket. és a történelem sok bizonyítékkal szolgál annak igazolására. De noha a mandzsuk több mint egy évszázadig függetlenek voltak..

és a legboldogabb képek is tele vannak árnyékokkal. és a kormányzott nemzet javára fényt hozott. a kritika sorvasztja őket. A fény csak rövid ideig volt látható. A "degeneráció" szó jelentése. 4.. IV. a kormány akkor rossz. és a császár a pápa. Németországban is az új szabadság első hatása a huszita háborúk. és a parasztok uraik nyakának estek. Mezőgazdaság és ipar. Ehhez a jómódnak gyakorinak kellett lennie és hosszantartónak. Minden idők történészei III. ezek között a folyamok között egy-egy bölcs és hatalmas törvényhozó jelent meg. hogy jönnek létre és tűnnek el a társadalmak. megvan az erejük ahhoz. mint minden más alacsony szintű lett. ha intézményei természete miatt ellentmondásos képet nyújt az államhatalom és a tömegek között. ahol a nemzet süllyedt. El tudom hinni. és szinte mindent iszap borított. végül senkinek sem engedelmeskedtek. a városi közösségek közti véleménykülönbségek miatt. Kevéssel azelőtt Olaszország nagy aggodalomban volt a főhatalom megoszlása miatt. A politika tudomány. Végül is. Tönkrement emiatt a társadalom? Egyáltalán nem. vagy a társadalom egyes csoportjai között. mely olyan sok kétségbeesettnek példát mutatott az ellenállásra és saját karunk erejére. Ahogy hiánya nem okozott halált. a faji elemek keveredése. A legjobbakat közülük is csepülik. úgy jelenléte sem hozott életet. a nemesek. De a tehetséges hercegek ritkák voltak akkor. fejezet iv. ahol a nemzeti érzés a legerősebb. külföldi befolyása vitathatatlanabb. hogy Anglia és Franciaország királyai harcot folytattak hűbéruraikkal. és minden korban ritkák. és ha uralmon is vannak. hogy hogyan találjanak vesébe. A jó kormányok olyan ritkák az idők során. ki parancsol nekik. akik nem tudták. hogy noha a pillanatnyilag uralkodó kormány igen rossz. hogy a nemzetek szenvednek kormányuk rosszasága miatt. A történelem legfelületesebb tanulmányozása elég arra. és nyilaik tudják. Lajost.. Vilmos király idejét mint Anglia gazdagodásának idejét tartják számon? Mindannyian feltétel nélkül csodálják XIV. hogy a tömegek. Így a középkorban látjuk. ipara termelékenyebb. De meghalt Spanyolország? Egyáltalán nem. mint sok előtte uralkodó kormány.volna a kritika számára. és e pillanatban talán éppen Spanyolország az a modern államok közül. hogy néha. az anabaptisták és más szekták harcai voltak. aki napsugarat jelentett. és kiszívja a nép erejét. . Hála Istennek. . Az ország. amely legrosszabb formájában is végtelenül jobb az anarchiánál. hogy megmutassa. amely minden tudományok legmagasabbika és legbonyolultabbja annyira összemérhetetlen az ember gyöngeségével. egészében tekintve ezek történelmünk és szomszédunk történelmének leggyümölcsözőbb és legjobban irányított szakaszai. gyakran jobb. De mégis. Civilizációja soha nem volt ragyogóbb. a nagyot? Ellenkezőleg: a kritikusok helyükön vannak. hogy nem állíthatjuk biztosan. hogy hozzászokjanak szenvedéseikhez.

Azt mondták. nem kereste a létezés nagy rejtélyének titkát. mely elvesztette jellegét. "Degeneráció". Sajnos. ami valahogy sokkal filozofikusabb volt. és hogy a népek létrejöttének és eltűnésének okát máshol kell keresnünk. amikor ez a pusztító elv létrejött. hogy nem szabad tisztán származott okoknak olyan jelentőséget tulajdonítani. mely önmagában eléggé távol van az egészség és betegség körülményeitől. Még csak "a nemzet degenerálódott" kifejezéshez kellett jelentést rendelni. akik ugyanezt a módszert követték tárgyunkban. ha nem még szörnyűbb egy rejtett betegség következményei.Mindazonáltal keveset értett meg az előző oldalak szelleméből. melyek az elődök érdemeiből tevődtek . fanatizmus vagy vallástalanság által sújtott nép. aki azokból azt a következtetést vonja le. és hogy a törődés és gondoskodás nem elvesztegetett idő. mint az előbbi megközelítés. Másfelől. az ő méhében születtek. noha számuk lehet hogy végtelenül nagy." A válasz kitűnő volt a szófejtést tekintve és másképpen is. mint tudjuk. ameddig bizonyos pusztító elvek. és egy idő után megszűnik a szenvedés. mondták. nekem meggyőzőeknek tűnnek. akkor megnyugodhatunk. ha ezek a fajta betegségek fokozatosan aláássák a társadalmat. (17711802)/. ha alkotó elemeik degenerálódnak. ez a kitűnő ötletük csak ösztönös keresés eredménye volt. noha nagyszerű kormánya volt . hogy beismerjék. az emberek átlagos véleménye végül is ösztönösen a megsejtett igazságot fogja tartalmazni. hogy ha az egyenetlenségnek ezek a mérges virágai nincsenek beoltva a pusztítás erős mérgével. a társadalom már bizonyos fokig halálra volt ítélve. ha ezekre megoldást segít találni. azok jártak azon az egyetlen úton. és hogy számomra egy rossz kormány. Bichat /az ünnepelt orvos és anatómia könyvek szerzője. látta. és mélyebb forrásból kell hozni azokat. Ennek logikai vonatkozásai nem vezettek messzire. ahogy egy kölcsönvett ló meghal a betonúton. a gazdagságot rosszul használó. Elismerem. Ködösen látják. A példák. hogy pusztításuk nem lesz végzetes. Késznek mutatták magukat arra. volt a válasz. melyeket hoztam. "a nemzetek meghalnak. hogy az kritizálásra méltó dolog. Én csak hozzáadtam ehhez. Ezen a sziklán feneklettek meg. és az első nehézség nagyon összerázta. Azok. amikor a kérdést ebből a szempontból vizsgáltuk meg. Ellenkezőleg. amikor az embert kívülről tanulmányozta. hogy a rejtvény megoldása belül van. hogy nem tulajdonítok jelentőséget a társadalmi szerveknek. hogy egy degenerált nép "rossz kormánnyal. "a pusztítás oka a társadalom szerveinek létfontosságú részei között van: de mi ez az ok?". Az emberek elkezdtek a társadalom mélyebb szerkezetébe nézni. talán még erősebb is lesz utána és visszaszerzi fiatalos energiáját. nagy lépést tettünk előre. és az ő belsejéből éltek nem érték el teljes érettségi állapotukat. és a társadalom kigyógyul ebből a bajból. amely fölfedezésekhez vezetett. egyetértek azzal a szokásos véleménnyel. melyek tőle függenek. Ilyen okoskodás alapján mint ez. "Igen". hogy egyetlen külső körülmény sem képes egy társadalom halálát okozni.éppen úgy. fanatizmus és vallástalanság jelentéktelen dolgok.

akkor ezzel elég világosan elmagyaráztam. Ha megmutatom. hogy már nincsenek ugyanazokban a . ahogy a degenerált embereket helyesen nevezik. hogy haláluk pillanatában csak nagyon csekély mértékben közös vérük az alapítókéval. Egyetértek azzal. mert degenerálódnak. másféle nemzetiségűvé teszik őt. aztán az oldalági rokonokon. hogy fölfedték volna a mögötte rejlő realitást. hogy a társadalmak azért halnak meg. fajilag különbözik a nagy idők hőseitől.össze. azaz alapvető alapelemeinek minősége már nem elegendő arra. mellyel az élet csatáit vívta. hogy még valamit hordoz azok lényegéből. Ismétlem. ténylegesen a dekadens idők embere. mikor az istencsapás elmúlt. akkor eltolom a felelősséget dekadenciája miatt. akik többé kevésbé már eltűntek. mert súlya már nem a fiakon. A degenerált szó. hogy az embereknek nincs már meg az a belső erejük. hogy ellenálljanak a katasztrófák ütéseinek. akiket őseinek nevez. hogy a társadalom anatómiájának tudománya gyerekcipőkben jár. hogy erejét az idővel mind kevesebbnek és kevesebbnek érzi. egy nagyon eredeti nemzetiségűvé. mert degenerálódott. Azért hal meg. A jelen időig az emberek megelégedtek azzal. Ha nem tudják többé kiállni a rossz sors csapásait. aztán az unokatestvéreken. mint ami régebben megvolt. akkor jelentést fogok rendelni a degeneráció szóhoz. Természetesen nem tűnik el teljesen. hanem az unokaöccsökön nyugszik. Ezen a ponton jelennek meg a degeneráció többi jelei is. amely így kevésbé lesz szégyellnivaló. mert meghal. Teljesen egyetértek abban. mely teljesen lehetetlenné teszi számukra. egy szóval. Én most ezt akarom megtenni a következőkben. és a folyamatot lezártnak tekinthetjük. nem más okokból. és azért degenerálódott. ő azoknak már csak nagyon távoli sarja. Más szavakkal kifejezve. melyek elérik őket. anélkül. Ha sikerül bebizonyítanom ezt a tételt. de gyakorlatilag úgy le lesz verve. mert már nem ugyanaz a vér folyik ereikben. az állandó korcsosodás fokozatosan befolyásolta a vér minőségét. akkor a nemzet haláltusájának fölséges látványa tárul elénk. És mikor nagy emberek példáján mutattam meg. Ez az a rossz föltétel. mert nincs meg az az ereje. de ez a név már nem ugyanazt a fajt jelenti. de jobban el kell magyaráznunk. annál hangsúlyozottabb lesz ez a "valami". azt jelenti (és azt kell jelentenie)." Milyen csapda van ebben! Ezek szerint egy nép helyi betegségekben hal meg mert degenerálódik. és egyértelmű jelentést kell hozzárendelnünk. és a körülötte levő civilizáció biztosan meg fognak halni azon a napon. amikor az ősi faji egység fölbomlik és az idegen elemek befolyása alá kerül. és nincs erejük arra. hogy hogyan zuhanhatnak le a kultúrák . melyek ezentúl dominálnak benne. a szó kitűnő. hogy akcióba lépjen. ha emberekre alkalmazzák. hogy fölemeljék fejüket. akiknek örökébe léptek. a nemzet még alapítói nevét viseli. ő. de az ilyen eredetiség nem irigylésre méltó. hogy hogyan változik egy nemzet alapvető minősége. Hogyan és miért veszti el a nemzet erejét? Hogy degenerálódik? Ezekre a kérdésekre kell megkísérelnünk válaszolni. ha a szót megtaláltak. A különféle elemek. de minél inkább degenerálódik.az ok az. Ez az önmagába visszatérő érvelés csak azt bizonyítja. ez kétségtelen.

Egy különbséget el akarok ismerni a nemzet és az egyén teste között: az előbbi nem őrzi meg a "formák" kérdését. Egy népet. hogy az emberi lények nagy többsége számára mindig lehetetlen volt. az afrikai fajok többsége soha nem volt képes lerázni tehetetlenségét. Nem minden emberi család éri el ezt az első lépcsőfokot. Az a tény hogy ereje és akarata növekedett. de ezt a lépést minden törzsnek meg kell tennie. mert ezek szétfoszlanak és hihetetlenül gyorsan eltűnnek. a . a felnőttben a fiatalkori énnek. különösen a polinéziai négerek. Ez a probléma a következő: "Vannak-e komoly és alapvető különbségek az emberi fajok között? Föl lehet becsülni ezeket a különbségeket?" Először érvek sorát fogom kifejleszteni az első pontot illetően. Elmondhatjuk. Lehet. Az erősebb lemészárolja a gyöngébbet. melyek talán nincsenek is a civilizáció legelső fokain. amikor életösztöne indíttatja arra. hogy ma nagyszámú közösség létezik a Földön. az emberi fajnak nagyon nagy nehézséget okoz az. ha a nemzetek sorába akar emelkedni. csak azok a törzsek képesek átlépni a komplikáltabb állapotba. elkerülhetetlenül kapcsolatba hozza más hasonló szervezetekkel. Ez esetben be kell vallanunk. ha csak egy bizonyos számú törzs. mint amelyet az eddigi fejezetekben próbáltam megoldani. és az is marad az első lépés megtétele a civilizáció irányába. amennyire csak lehetséges. Szakadatlan változáson megy át. nem tudjuk ezt általános szabálynak tekinteni. a szamojédok és mások messze északon. amelynek részei az orvosok szerint állandóan megújulnak. és háborúval vagy békés eszközökkel magába olvasztja őket. de nekünk figyelembe kell vennünk minden hasonló népet. hogy ezek a népek a Föld felületén szétoszlanak és a legkülönfélébb éghajlati és környezeti viszonyok között élnek. Ez összefoglalja ezeknek a miniatűr társadalmaknak a politikai eszméit. melyek tökéletlen állapotban éltek. A személy azonossága mindezekben a stádiumokban tisztán a belső és külső formák egymást követéséből jön. Így egy öreg emberben nincsenek nyomai középkori énjének. mint maga az emberi faj. amelynek adottságai kitűnőek. Ennek aláfestésére idézem. a gyöngébb megpróbál olyan messzire kerülni az erősebbtől. képtelenek javulásra. hogy túllépje a szervezettség első kezdetleges fokát. és pár év után szinte minden része ki van cserélve. mindegyik tökéletlen másolata az utóbbinak. Akkor is. mely élt és eltűnt. Hogy eszméimet világosabb és könnyebben érthető formába öntsem. egymástól teljesen függve. Egymás mellett élnek. hogy ezek a nyomorult vademberek a Föld lakosságának nagyon kis részét teszik ki. Számuk nem becsülhető.kezekben. Valóban. hogy törvényeket hozzon és szerepet kezdjen játszani a világban. a fiatalban a gyerekkori énnek. és biztosan magába foglalja a tisztán sárga és fekete fajok nagy többségét. Ezek az elmaradott törzsek. ment át ezen a fokozaton. Ha megfontoljuk. a trópusi. Ugyanekkor érinteni fogok egy sokkal veszélyesebb problémát. a nemzetet egy emberi testtel hasonlítom össze. vagy inkább egy törzset olyan pillanatban veszek. ezek majd közvetetten eldöntik a másodikat is.

és emiatt képtelen megtenni az első lépést a civilizáció irányába. akik egymás között harcoltak előléptetésükért a Valenciai. hogy azok is. sokan megmaradnak ebben az állapotban. mely különálló törzsek szövetségéből áll. de akik nagymértékben ragaszkodnak eredeti törzsükhöz. és fölfelé utazásunk során eljutunk azokhoz. hogy szomszédaikat befolyásuk alá vonják. melyet saját természete bénít meg. Például az arabok. De vannak mások. hanem nagymértékben a tény. ők Sém ás Hám családjához tartoznak. erdők belsejében. míg uraiknak ezer okuk van arra. a törzsből kis nép lett. ahogy az alul lévők fokozatosan kezdik megközelíteni uraik szintjét. és a pusztítási vágy kielégült. melyekről tudjuk. és a rabszolgák uraiknak dolgoznak. Spanyolországból való kiűzésük előfeltétele nemcsak ottani hatalmuk széttörése volt. azt mondja Djiddahban. és Grenadai udvarnál. Ettől függetlenül. füves mezőkön és terméktelen sivatagokban. hogy állandóan kisebb. akik megértik. Hirtelen kialakulnak az osztálykülönbségek és az ipar. azt a következtetést kell levonnunk. nem említve a sok helyi ágat. ezekből rabszolgák lesznek. a törzshöz való tartozásuk nemzeti jellemük egyik legfeltűnőbb vonása és politikai történelmüké is. Kordovai. Van néhány nép. de pótolhatatlanná válnak egymás számára mint munkaközösség. hogy kevert eredetűek. akik eszméi tovább mennek a puszta rablóénál.mérsékelt és a sarki zónákban. Hagyjuk el a törzseket. folyóknál. Toledói. és a két faj. Ebben a pillanatban létrejött a nemzet. és nem minden törzs járja szükségszerűen végig. melyek képtelenek a civilizációra egyfelől. hanem magára a területre is. aki fillérekért adja el kegyeit. egymással ellentétben álló csoportokra osztották őket. A két faj gyakran hosszabb ideig él egymás mellett keveredés nélkül. és apránként megjön az érdeklődés. Az arab törzsek ragaszkodása faji egységükhöz nagyon érdekes fényt vet rájuk. nemcsak a szemita faj különböző ágait alkotják. egyre inkább egy egésszé válik. akik képzelőereje nagyobb és energikusabbak. ahogy a büszkeség és a hódítási láz alábbhagy. Az elszigeteltség eszméje olyan mélyen be van itatva az emberi fajba. tengerek mellett. tavaknál. ahol nagyon laza az erkölcs. hogy tovább lépjenek. Egy utazó (azt hiszem M. melyek beleolvadtak ebbe a törzsbe. derűs tespedésben. . háborúval vagy békés eszközökkel. Ezek nagy területet hódítanak meg. hogy megengedjék sőt támogassák a vérkeveredés folyamatát. hogy ugyanaz a beduin lány. A háború kétségtelenül az egyszerűbb mód erre. melyet emberek és állatok egyaránt éreznek a vérkeveredés iránt. Tehát háborúzni fognak. hogy az emberiségnek ez a része. megmarad néhány hadifogoly. akik elérték a kereszteződésnek ezt az előrehaladott állapotát. sok esetben elutasítják azt. hogy ha növelni akarják erejüket és gazdagságukat. Fulgence Fresnel). kényszerítve lesznek arra. De ha vége van a csatának. mert nem tudja áthidalni természetes undorát. mely elérte azt. és tulajdonosi jogot támasztanak nemcsak a terület lakóira. Ez a civilizáció felé vezető út egy szakasza.

mint bárhol másutt. igazam van. Az emberiség két törvényt tisztel. a szíriai nesztoriaiak és a kurdok esetében. a történelem nem mondja meg. Épp most említettem az embrió állapotban levő nép példáját. hogy nemzetté lettek. míg a második ezzel szemben abszolútabb érvényű. Azt fogja megváltoztatni. Az emlékek.megbecstelenítettnek véli magát. törökök. Továbbá. melyeknek megvan a képességük arra. hogy nagyobbnak fog tűnni az emberek szemében. vagy meghódítják. hogy hódítani fog. hogy léteznek kis közösségek. Úgy fog viselkedi az írás szavai szerint. Különösen itt kell konkrétabbá válnom. Az egyik vagy másik végzet elkerülhetetlen.két okból tűnik ki szememben. nem tudnak megszabadulni annak utolsó maradványaitól. hogy ezek az elemek képesek voltak a bekövetkezett változás keresztülvitelére. akik civilizálhatóak. szokások és intézetek szentek lesznek szemében. De az ilyen népek csak saját fajunk részei. Úgy gondolom. Most. ahol a fajok jobban vannak keverve. melyet mutatok . ha azt következtetem ezekből a példákból. Ez az eset az arabok. és ugyanolyan erővel hat. melynek állapota olyan. az egyik az elutasításé. melyek minden korra és országra igazak. Megtaláljuk az európai Törökországban is. Az első az. két lehetősége van. és nyomait látjuk Magyarországon a magyarok között. de a kép. ha egy török vagy európai. hogy az emberi faj minden ága titkosan viszolyog a vérkeveredéstől.és amely bizonyos fokig azonos a hinduk. akinek ideiglenesen odaadja magát. melynek változtatása hasznos. és tegyük fel. hogy az olvasó találkozott-e már ezzel a gondolattal. Azok is. sajátunkat is beleértve. Ugyanezt mondhatjuk el az ilyen népek többségéről. hogy a nemzet. Vagy hódítani fog. Nem tudom. Adjuk neki a jobb részt. hogy nemzetté váljanak. mert az ezt követő faji egységek fejlődőképesebbek. amelyek soha nem lépnek túl a faji élet szintjén. csak annyit tudunk. Az elsőt csak azok a fajok tisztelik teljes mértékben. a másik a vonzásé. ha a törzsi kapcsolat megszűnik. házasságot ígér neki. a szászok és wallachok és a horvátok között is. a párszik és a hinduk. és ezt valami jobbal fogja helyettesíteni. melynek . akik nem házasodnak falujukon kívül. hogy mely elemei voltak része az eredeti csoportnak. a perzsák és a macedónok képével . Föltéve. A gyöngeség erő lesz kezeiben. Ezek különböző erővel hatnak a különböző népekre. Ugyanakkor szervezni és civilizálni is fog. hogy megnőtt. az egyiptomiak. akkor a nemzeti érzés lép előtérbe. mint egy családé. és egy vallási közösség nem elég ennek megszüntetésére. Saját szememmel láttam Franciaország bizonyos részein. akik teljesen lerázták magukról ennek az eszmének a kötelékeit. más esetben kis mértékben áthidalható. perzsák és zsidók között. és ez a viszolygás sok esetben legyőzhetetlen. Nem fogja bejárni saját területeit. ott haszontalan tüzet és mészárlást rendezve.

Különös minőséget fejlesztett ki a tényleges keverékből. De az eset általában nem ilyen egyszerű. jelleme lágy és toleráns. A második tény az. Hajlandó vagyok beismerni. mikor a normannok leigázták őket. és ismeretlen a közösségek számára. háború vagy szerződések útján. Ennélfogva a nemzet nő. és ezek szörnyű büntetéseket helyez kilátásba az engedetleneknek. eredetétől függetlenül. mint a hindu országokban. Jóslatai hiába fognak beszélni. melyek láthatóak hódítóinál. melyet éppen elképzeltem. járásról járásra. friss vér fog keveredni a fő ágba.erősebb uraiéba. és mindig. Más népek igényei és szórakozásai bőségesen kielégíthetőek fővárosában. hogy azt a népet. A társadalmi fokozatok száma megnő. melyek száma az eredeti fajhoz tartozó emberek számától függ. Fölteszem. minden nap új szétválasztások születnek. ezek abban a pillanatban megszűntek létezni. faluról falura. a folyamatot egy percig sem ellenőrizték azok a szigorú csoportok. lesznek születések a kaszton kívül is. melyek megyéről megyére változnak. hogy valaki hol van. és szinte lehetetlen lesz tudni. az civilizált idegenek soha nem tették vállukra ezeket a bénító béklyókat. az alosztályok végtelen számában. ahol tényleg fönnálltak a kasztok. hódító és civilizáló nemzet elkezdett eltűnni. De amióta a nép civilizálódott. akiknek kezébe esett. még vallása semmibe vételét illetően is. hirtelen új és jobb jövő elé néz . A birodalom. Attól a naptól fogva. vagy már régen lerázták őket. hogy valaki gazdag legyen és híressé váljon találmánya vagy társadalmi tehetsége miatt. erősítik vallásának tanai. erős. új osztályozásokat léptetnek életbe. melyek közé az Aryavarta törvényhozói tartoznak. melynek alacsonyabbrendűségét nemcsak védekezése mutatja.hiányzik energiája és ereje. de még eléggé erős. . megnyílt az egész világ számára. kereskedő fajta és civilizált. De csak a brahman ragaszkodik annyira a különválás elveihez. ezentúl szoros kapcsolatba kerül egy alacsonyabbrendű fajjal. A helyzet olyan lesz. mely kevésbé jó minőségű. Vére elkeveredett a meghódítottakéval. Gazdag. egy önálló nép. hogy a kasztok elválása váltja föl a fajok eredeti szétválását. általában erős hajlammal a vérkeveredésre. új. hogy Manu törvényeit összeegyeztessék az események ellenállhatatlan sodrával. Ha más befolyás nem működött. és faji jellege egyre jobban változik. hanem azon tulajdonságok hiánya. és a vér keveredése nem határolódik le a két alkotó népre. hogy egy kiszemelt faj. hogy lesznek új hódítások is. melyekből származik. ez volt az eset az angolszászokkal. új faj áll elő. amikor a hódítás befejeződött és az egybeolvadás kezdődik el. melyről beszélek. jelentős változás történik az urak vérével. Minden más helyen. melyek kulturálisan előre vannak. melyek azt saját vérükbe oltották. amikor annak az esélye. De ugyanettől a naptól kezdve az eredetileg aktív. mint őseinek jobbika. Rövid időn belül azt mondhatjuk. sokféle vonzóereje sok idegent vonz oda letelepedésre. nagy városai és kikötői. és ereje ellenőrzi szomszédait. akkor pár év múlva. Minden olyan államban.

Ha Dáriusz birodalmában az Arbelai csata idején perzsák harcoltak volna. Így civilizációs zsenialitásuk összehozza őket azokkal az elemekkel. Hosszú távon azt mondhatjuk. őket befolyásolja sok módon a helyi civilizáció. sokat adtak és szinte semmit sem kaptak érte cserébe. még ereje is nő. a testnek úgy tűnik.a civilizáció kihal. és mégis szinte nincs erkölcsük. mint a meghódított. Kiűzték az első megszállót és idővel ugyanezt teszik a másodikkal is. melyeket a halott mester alakított ki. Igen. ha erőtlenül és romlottan is. hogy illeszkedjen hozzájuk és vegye át szokásaikat. a kelták és a szlávok. Ez a hódító fajok eltűnésének másik oka. és azt mondhatom. vagy hosszú csaták sorozatában. miután az életét kialakító erő és dicsőség már megszűnt létezni. hogy lehet. mindezek élnek utána is. a sápadt szellem mozog. Egy ideig a civilizáló faj vére fokozatosan keveredett a meghódítottakéval vagy magukhoz csatoltakéval. kimondták az utolsó szót. a szokások. de nem egy civilizáció vagy egy társadalmi szervezet. mely fél hódítóitól. melyek egy ideig elfedik az eget és aztán eltűnnek. Az angolok India urai. áldozatai lesznek saját eredeti nagyságuknak és másodlagos okoknak. hogy megbirkózzam a nemzetek életének és halálának problémájával. ha ugyanazok a nemzeti elemek alkotják őket. ők mindig arra kényszerítették a hódítót. melyek fölszívják őket. ha a késői római birodalom szenátusát és hadseregét ugyanazok adták volna. Tudom. és nem sikerülhet nekik eszméik ráerőszakolása egy népre. Ha az eredeti impulzus kiadta erejét. másfelől. a körülményektől függően. azaz igazi árják. az általuk adott eredeti impulzus még létezik. melyeket hozott. túlélik a dicstelenebb kort is. Sok példával lehet ezt igazolni. akkor a birodalom soha nem ért volna véget. törvények és intézmények elfelejtették időközben a szellemet. melyet a győzelmes fajnak kellene életben tartania. Kétségtelenül. de árnyaik megmaradnak. és mindenütt eléggé befejeződése előtt áll. hosszú idővel a civilizáció vége előtt. A modern időkben kétszer hódították meg a kínaiakat. mely fiatalságokban formálta őket. vagy egyetlen csata elvesztése után. Ellentmond ez a fentieknek? Egyáltalán nem. De végül is eljön. melyet a meghódítottak fölé tartanak. Egy nép gyakran tovább él és dolgozik. Amíg megtartották vérük tisztaságát. hogy a népek soha nem halnak meg. Újra. melyek egyesülnek elpusztításukra. a szokások. nagyobb aktivitásuk és nagyobb személyes részvételük az állam ügyeiben vezetővé teszi őket a csaták. Semmi nem marad meg . egy állam így is összeomolhat. de csak testileg van nekik . a perzsák és rómaiak éltek és uralkodtak volna. az épület áll. hogy az eltűnésükhöz szükséges idő nagyon változó. megjelenhetett volna a színen. melyeket bevezetett. míg. száműzések vagy forradalmak idején. hogy most minden adatom megvan ahhoz. a törvények. és akkor meghaltak volna annak támadásától. mint pl. A hódítás és a vereség csak sötét felhők. mint maguk. Eléggé nyilvánvaló. hogy lelke van. a hódító nép sokkal kisebb számú. hogy egy még ellenállhatatlanabb hódító.Általában. Az intézmények. akik Fábián idején adták. bizonyos fajok hatalmas területeken terjedtek el.

A hindu faj erősebb annál. melyet az ég adott nekik születésük óta. de alapjaik. és amelyből származnak. ami ma uralja azt. Lahore. és fajukkal természetük is. mint az angolok ellen. és mindig tanulnak és tanulnak. mint bátorság szívében.alávetve. Ha övék lett volna aznap a szerencse. A végeredmény mindkét esetben pontosan ugyanaz lett volna. királyságok és birodalmak változnak és változni is fognak. ha mint a hinduk. Maximum egy ideig lenyomja életüket. amikor India újra föl fog éledni. harcias és sikeres népek sincs más. hosszú és fáradságos türelmi csatát vív egy nemzet ellen. és így képes voltam a nemzet életképességének problémáját vizsgálni. a rómaiak másnap visszaütöttek volna. Ha ezt bebizonyítom. akiket legyőztek. hogy mi történt volna. melynek polgári erényei csekélyebbek Scipio katonáéinál. mint a csatára. Ezért degenerálódott. és Delhi már nem fővárosok. és vagy a ma élő fajok. hogy az emberi fajok viszonylagos értéke között ténylegesen különbség van. vagy egy ezekből előállott keverék útján a szó teljes értelmében politikai személyiség lesz. mely azt kérdi. A megelőző bekezdés láttán a bosszantó kérdést megoldottnak kell tekintenünk. és a vérhez kapcsolódó erényeket. De ha mint a görögök és rómaiak a késői birodalomban. és a legrettenthetetlenebb. haditudomány elméjükben és a győzelem babérkoszorúja kezükben. Külsőségek. hogy meggyőzzék az eredeti fajt a nemzet létezik. hogy hogyan kell élni béke idején. mely minden pontban fölötte áll. Ázsia kelta és nomád hordáinak évkönyvei sem szólnak másról. ahogy magánúton már föléledt saját törvényei szerint. Ha a hódítónak. A szablya csak férfiakat öl meg. El fog jönni az a pillanat. a Zamai csata nem változtatott volna sorsukon. Lelkük egyenes. mint ilyen gondolatokról. akkor vereségük napja lesz egyben haláluk napja is. mégpedig azzal. mint ahogy ez a vereség után történt. annak jelentős következményei vannak. ha teljesen elvesztik az alkotók vérét. A háború veszélye nem tudja a népek életét összerombolni. és ezt egy pusztaelmélettel kell bevezetnem. Fölhasználták azt az időt. vagy összekeveredtek volna a római néppel. és széles teret fedek le vele. mindkét esetben saját végzetébe vetett hite hozza a vigaszt és megszabadul. azoktól. De először le kell fektetnem a tényeket és érveket. és bizonyos módon megnyesi kívülről látható pompájukat. A következőkben azt kell bebizonyítanom az érthetőség kedvéért. mint a sajátmagának. A kultúrák végzete nem a véletlen műve. Ameddig a vér és a nemzet intézményei eléggé létezőek ahhoz. másra sem gondolva. nem változik velük szükségszerűen. melyeken nyugszanak. Nem függ attól. mely a csatát az erősebbnek adja. és gondolataik távol állnak tőlük. és civilizációja nem engedelmeskedik annak a törvénynek. mint Kína esetében tisztán anyagi szinten nagyobb az ereje. mert teljesen megváltozott fajuk. ha a karthágóiaké lett volna a győzelem és ők lettek volna Olaszország urai. a hindu társadalom tovább él. sokat. Megadtam a degeneráció szó jelentését. hogy fej vagy írás lesz-e az eredmény. ők a föníciai fajhoz tartoznak. amelyek képesek egy . éppen úgy. Noha Hyderabad.

Végül. Ekkor. Ez minden kasztrendszer. hogy a különféle jótulajdonságok bizonyos fokon az emberi faj minden részében benne vannak. de ők kiterjesztik ezt minden volt és minden jövő nemzedékre. nagy vagy kicsi. melyeket ellenük hoztak valaha föl. hogy bizonyos minőségeket egy bizonyos alapfaj kizárólagos jelleggel örököl. ha meggondoljuk a primitív törzsek és közösségek elszigeteltségét. Egy nap szempontjaik hasonlóvá válnak azokhoz a szavakhoz melyeket Aeolus mondott el valaha. Egy eredeti tiszta indulás és a különféle fajok közötti egyenlőtlenség a Földön a legrégebbi és legszélesebb körben elterjedt vélemény. mellyel eddig foglalkoztam. naggyá és civilizálttá lettek. az egyenlőtlenséget tette fő politikai jelszavává. amely az elsőszülött és az ő gyerekei előjogát garantálja. hanem bitorolja. amelyre minden nép igényt tart szomszédaival szemben. Nagy részük soha nem lépett ki ebből az állapotból. V. ez az eszme volt a kormány szinte minden elvének alapja. és amelyeknek mindig igazuk volt (mert ilyen a világ). ha az a születés jogán alapul. Valójában minél sokfélébbek az elemek. Ezen nem kell meglepődnünk. a törvényes gyűlöletet a hatalommal való visszaélés ellen. mely csak számukra igaz. Fejezet v. és csakis ekkor látjuk az egyenlőtlenség abszolút elvét. és ennélfogva a fajok kölcsönös ellenségességét kétségbe vonták és aláaknázták. hogy igazoljanak valamennyire sok vádat. A zsarnok hatalmát nemcsak rosszul használja. mely valaha is a Földön lesz. A zsarnokság elleni nyilatkozattal indulva az emberek tagadják a fölsőbbrendűség természetes okait. ha a polgárok többségének ereiben kevert vér folyik. annál szívesebben állítja. A modern időktől eltekintve. amelyből egy nép áll. Ennek a kasztnak minden tagjának csúnya árnyak vannak emlékezetében a fajokról. és hogy a régi időkben hogyan bújtak be saját csigaházukba. csak ugyanennek az elvnek a következménye. Ez az elmélet alig alkalmazható magukra ezekre a kevert filozófusokra. A kérdés. és az egyik hasznosnak kezdte látni a másikat. melyek valaha uralkodók voltak. minden nemesség és arisztokrácia alapelve. kivétel nélkül. Közmondásos módon gyűlölni kezdik az elnyomást. Minden ember.ekkora épület hordására. A faji egyenlőtlenséget nem intézmények okozzák. És az alap nem lehet túl széles. Amikor az elszigetelt csoportok keveredni kezdtek. melyek ellen szónokolnak. és kötelességének érzik kimondani azt. Ezzel együtt jár az idegenek iránti ellenszenv és az a fölsőbbrendűség. és egy néppé váltak. Elég helytelenül elutasítják annak elismerését. hogy minden ember egyenlő. akkor fölemelkednek az általános és abszolút igazság szintjére. csak a templom bejárata volt. Az elsőszülöttségi törvény. s melyekben olyan sok vihar van: Minden ember testvér . és egymást előnyösebb fényben kezdték látni.

amit mondanak. minden nap annak ellenkezőjének adják meg a tiszteletet. szabadság és igazság megrontója Rabszolgát csinál az emberekből és az emberiségből a gépesített automatizmus Shelley: "Mab királynő" Ez politikai axióma. mint a puszta dögvész. Az alexandriaiakat szellemesnek. hogy ezer között is fölismeri pereskedő természete és hűség iránti vágya miatt. mint egy szabad mezőkkel bíró ország. És az engedelmesség minden zsenialitás. nem engedelmeskedik A hatalom. ha megkérdezném huronunkat.A bátor lélek parancsol. Míg ragaszkodunk a liberális dogmához az emberek testvér voltáról.és ugyanabból az okból . És még mi? Egy mocsár nyirkossága olyan civilizációt alkot. bátorság. ugyanaz a nép különböző lesz." Eszerint az elmélet szerint egy sziget nem fogja látni ugyanazokat a csodákat. a hideg és meleg.a fajok abszolút egyenlőségéről. . de ezt jelenti. hogy nagy különbségek vannak a nemzetek között. ugyanolyan értékű. Kigúnyolta a karthágói telepest. Azt a nehézséget általában egy áldott frázissal válaszolják meg: "A környezet uraló befolyása miatt. mint mi. Soha senki nem mondott annak ellent. mint ami egy műveletlen finn vadembernek nyújt otthont. melyek azok másságát hangsúlyozzák. akik meg vannak győződve igazáról. a tények bizonyítékai ellenük szólnak. ha egyenlő ez európaiakkal. törzse soha nem hozott létre egy Nagy Károlyt vagy egy Júliusz Cézárt. A berlini professzor ugyanolyan zord éghajlat alatt oktat. mindent bemocskol. hogy áttörje a neki ellentmondó tények falát. minden nemzetnek sikerült másoknak neveket és jelzőket adni. Ezek szerint egy huron indián fejletlen agya fejletlen formában ugyanazzal a szellemi képességekkel bír. amely a memphisi papot pörkölte. ugyanaz az iránytűje. Szeretné hallani azt annak tudományos formájában? "Minden ember" mondják az emberek egyenlőségének védői "ugyanolyan szellemi erővel bír. és azt állította. Ha ez csak más idők egyféle gyakorlatát utánozza. mint a szárazföld. A középkorban az angol-normann királyok . amihez hozzáér. és a gyáva és üres fecsegő tulajdonságaival ruházta föl. és egy ember szabályosan beszéde naiv logikátlansággal bizonyítja ezt a tényt. és azok. Az állatias fellahot ugyanaz a nap cserzi. és énekeseik és sámánjaik. nem elég erős ahhoz. hogy miért. a terméktelenség és a gyümölcsözőség ellenére a világ mindenütt látott civilizációt és barbarizmust virágozni. megmagyarázhatatlan okokból miért nem váltak Homéroszokká vagy Galénusokká. amelyek nem kevésbé voltak ugyanarról meggyőződve. egyiket a másik után ugyanazon a helyen. hogy az egyenlőség elmélete. mint egy angolé vagy franciáé! Akkor az idők folyamán miért nem fedezték föl a nyomtatást vagy a gőzgépet? Igazolna. A szél és eső. Az érdekes pont ott van. melyet a Szahara szárazsága szükségszerűen megfojt! De bármilyen ötletes is ez a kis feltételezés. vagy "kis görögnek" hívta. Az olaszországi római a görögországi rómait graeculusnak. mintha délen. amelyet az emberek többsége vall és amely annyira áthatolt intézményeinken. arcátlannak és lázadónak mondták. az erdők nem engedik meg ugyanazt a fejlődést. ha északon lakik." Lehet hogy nem pontosan ezek a szavaik.

Vagy közvetlenül a nemzetből jönnek. Az ellentét jól látható és szembeötlő. ahogy a nép maga gondolta volna ki őket. Ha ügyetlenségből vagy óvatlanságból ilyen törvény született. hogy nagyon hangosan fognak ezen a ponton a "szokások és intézmények erejéről" beszélni. Még egyszer el fogják nekem mondani. Egyetlen pontom az. Így. megfontolandó. A politikai intézményeknek két lehetséges forrása van. hogy liberális intézményeket alapítanak mindenütt. Az első föltevéssel kapcsolatban nincsenek nehézségek. és nem hoz olyan törvényeket. ez igaz. és másfelől némelyiket léhának. és kijavítja törvényeit. ezt állíthatjuk. a népet állandó kellemetlen érzés fogja el.francia alattvalóikat könnyelműnek és állhatatlannak tartották. mert a jó törvényeknek az emberek szempontjait kell tükrözniük. némelyet fukarnak. nem tagadják. De éppen ezen a ponton én is hozom ellenérveimet. és eléggé értékes. némelyiket harcolni szeretőnek. melyeket nemzete . hanem azért. Ez az kitartás nem csodálatos tulajdonsága az emberi faj ezen ágának. mely befolyási övezetük alatt áll. hogy a nemzeti jellem szokásos eszméjét összeegyeztették egy hittel. Egy nép nyilvánvalóan akaratához és ösztöneihez illeszti intézményeit. megvan ezek nélkül is? Nem áltatom magamat. hogy Penn és Washington honfitársai mint nemzet ismertek arról. mert annak hatalma van ezeket megalkotni. Kedvenceik magas beosztását azok politikai alkotmányával magyarázzák. hogy bölcsessége olyan jóslatokat mondatott vele. és annál komolyabb. Általában nem azért. és jobban összhangba hozzák azokat szükségleteikkel. akik az angolszászok számára fölsőbbrendűséget követelnek Északamerikában a többi népek fölött azon az világrészen. egy közelebbi pillantás meg fogja mutatni. míg az emberi társadalmakat egyenlőnek tartják. hogy ezek az ítéletek igazak-e vagy sem. hogy minden nép egyenlő. angol vagy orosz "nemzeti jellegéről". egyidőben. Az egyenlőség barátai biztos. Nem kérdezem. a népből erednek. hogy mennyire erőteljesen befolyásolja a nemzet egészségét és növekedését a "kormány minősége önmagában véve" vagy " a zsarnokság vagy szabadság ténye". Ha néhány bölcs törvényhozó első látásra a törvényalkotás egyetlen forrásának tűnik. A gyengébb megelégszik alacsonyabb pozícióval. akik életüket és energiáikat kímélik. spanyol. De ahogyan én tudom. melynek uralmuk alatt kell élni. melyek másokat meghiúsítanak. és a köznapi beszédbe kerültek. mely létezett vagy még létezik a világon. Az erősebb játssza a király és uralkodó szerepét a világ tragédiájában. hogy ezek a különféle nemzetek teljesen különféle célokat követnek. ahol megtelepednek és ezért támogatják őket. hogy léteznek. és olyannak kell lenniük. hogy a legbuzgóbb demokraták az elsők. Mi mindenki beszél a német. másokat olyannak. vagy erőteljes emberek alapítják ezeket és alkalmazzák minden olyan államra. egyszóval nem egyenlők. Minden önálló államban a törvények. Nem hiszem. mert a legtöbb társadalom. mely szintén elterjedt dolog. hogy ellentmondás nélkül fogom élvezni ezt a következetlenséget. másokat pazarlónak. ha jobban lett volna informálva. másokat komolynak tartanak.

De miután katolikus Ferdinánd törvényt hozott a spanyolországi mórok ellen. és nem . hogy védje alattvalóit. nyomorúságosan megbuknak. ez hízelgett a katonai szellemnek. és folytatni akarta a kormányintrikákat. hogy annak a pártnak. Ha doktriner ember. Egy zseniális ember belépése a törvényhozás nagy feladatkörébe csupán a nép megvilágosodott akaratának különleges megnyilatkozása. ahogy ezt uralkodótársai és barátai kívánták /Saint-Priest grófja. nem tud hosszan olyan törvények alatt élni. újságban egy kitűnő cikkben helyesen mutatja ki. Montmorency. mint Ádám minden gyermeke. és Marillac megpróbálták csak azért megdönteni az államot. amelyet Richelieu bíboros szétmorzsolt. és egyaránt támadták a nemességet./.angol fordító) azokkal a nemesekkel akart szövetkezni. Nem odaillő intézmények viszont. Cinq-Mars. Ha a törvények egyszerűen egy egyén álmait valósítanák meg. Mindkét említett uralkodó tanulmányozta és ismerte népének jellemét. akkor olyan törvényeket alkot. melyek segítik a belső erények növekedését. Befolyásuk természetesen nagyon nagy. ami. A nagy bíboros ártatlan a "francia nemesség irtásában". vagy természetes határaikon túlnőnek. amely egyszerre arisztokratikus és köztársasági. a király és minisztere a politikai elmélet vérrel kövezett lápján sétáltak. akkor semmi olyasmit nem fog előírni. Mikor I. hogy az intézmények. Károly a Straffordi Earl rossz tanácsa alapján az angol abszolút királyság kierőszakolását akarta. XIV Lajos anyja. ha meg akarják változtatni azt. rettenetes. akiket 1652-ben legyőzött. Egyszóval. melyek a legjobb fegyvereket állítják elő egy akció számára. saját következményeikkel nagy szerepet játszottak a világban. Nem ismerhetjük el. Egy bizonyos fokig melegházak. melyeket a faj alapított és forrasztott eggyé. de nincsenek összhangban a nemzeti tulajdonságokkal vagy szeszélyekkel. melyek idegenek sajátmaga természetes irányzataitól. Ezek valójában nem okok.diktált. teszi a fajt azzá. a parlamentet és a harmadik osztályt. mint amilyen Lycurgus volt. melyeket hamarosan módosít vagy eltöröl egy athéni ión. és hatalmát úgy szervezte. nem voltak azonos pontjai a feudalizmussal vagy a kormány arisztokratikus módszereivel. aki. Csak néhány farmernek tetszett a dolog. és házukat kősziklára építették. a lehetetlent nem tudják megvalósítani. a papságot. ők őrzik a nemzet speciális szellemét. De nem ők alkotják alkotóikat. fegyverraktárak. ahol az ösztönök fejlődnek. a Revue des Deux Monties c. Mikor egy uralkodó (Ausztriai Anna. Amikor a kálvinisták a franciákat olyan kormány alá akarták juttatni. hogy sajátmaguk számára hírnevet és jó állásokat érjenek el. akkor távol jártak a helyes úttól. És noha hatalmas elemek. amit egy dór vagy spártai nem fogadhat el. A rossz intézmények valójában olyan dolgok. de szükséges módon pusztító intézkedéseket hozott. ők jelölik ki az utat amelyen utazva eléri céljait. akkor nem uralkodhatnának hosszan az emberek fölött. Ha ez igazságos ember. Mikor Napóleon újra meghonosította a vallást Franciaországban. Erőfeszítései senkinek sem tetszettek. amit olyan gyakran szemére hánytak. míg kényszeríti őket. melyek papíron ugyan jól néznek ki. mint Drákó.

hogy kövesse ezt. mint törvényei. és ez megbélyegzi őket. a központi megyék. ugyanazzal a módszerrel nevezik ki a nemeseket. melyeket őseik hoztak. Angliában. és ritkábbak és fokozatosabbak. a törvények követik a népet. nagyszerű bizonyítékai annak. és intézményeik alapos változtatása nem túl lassú ahhoz. erősebbek és civilizáltabbak lesznek. ha angyalok törvénykönyvéből vették volna őket. mint a többi európai országban. A városi szellem követte ennek szerencséjét. Míg Északfranciaország vezető szerepet játszott a nemzeti politikában. A spártaiak kevesen voltak. Néhány esetben. bátrak. vérük elveszti tisztaságát és ösztöneik fokozatosan megváltoznak. vagy egy bizonyos szempontból. hogy tisztaságát megváltoztassák. de mindig hűek maradtak az eredeti alkotmány szelleméhez. Az angolok kiverése után a tizenötödik században. ahogy az uralmat egymás után kezükben tartó csoportok többé-kevésbé különbözőek voltak. Franciaországban a fajkeveredés elterjedtebb és változatosabb. a feudalizmus. mutatja. amit mondok. Az új nemzedékeknek új szokásai és irányzatai vannak. Azok a változások. mint régen voltak. a régi családok iránt ugyanaz a tisztelet. Ahogy egy nép előbb születik meg. melyet az alacsonyan születettek érdemei iránti tisztelet egészít ki. Károly alatt. I. Csak anarchiát és rendezetlenséget hoznak. a társadalmi oldalon teljes mértékű változások történtek változtatások helyett. a kerék hirtelen fordulásakor a hatalom az egyik faj kezéből a másikba ment át. vagy inkább a feudalizmus degenerált paródiája meglehetősen sikeres volt. Ennek eredményeképpen nem élhetnek tovább boldogan azoknak a törvényeknek a kormányzása alatt. ambiciózusak és erőszakosak. Megtaláljuk itt. de lehet. akkor is.illenek egy bizonyos államhoz. Ezzel szemben más intézmények ellenkező okokból jók. azt látjuk. de más nemzetek is segítettek kis mértékben. Említettem már. noha lehet. Jakab óta. Ezek arányai gyakoriak és messzeérők. vagy teljesen. amikor maga a faj változott. Lycurgus hősi útonállók nemzetévé tette őket. és a nemzeti függetlenség újrafölállítása után VII. mivé lettek néppé válásuk után. Rájuk nem illő törvények lehet hogy lefokozták volna őket a törvénycsavaró gazemberek szintjére. melyeket az intézmények az idő során véghezvittek. és különösen Anna királynő szövetsége óta az angol vér egyre jobban elkeveredett a skót és ír vérrel. melyek főszerepet játszottak ebben a forradalomban és fajilag . és ezek többé-kevésbé nagyléptékűek. Nem kétséges. hogy ahogy a nemzetek nagyobbak. amíg a nép rokon az állam első alapítóival. szinte alapító erejében a Plantagenetek és a Tudorok községszervezetét. Ennek eredményeképpen az újítások gyakoribbak lettek korunkban. hogy politikai filozófusok vagy moralisták elítélik őket. hogy ma is a tizennegyedik és tizenötödik évszázad intézményei formálják a társadalom szerkezetének alapjait. ugyanazok a nemesi fokozatok vannak. Továbbá. hogy nagyon sikeresek lennének egy szomszéd országban. ahol a faj változásai lassabbak és eddig kevésbé változatosak.

akár a nép akarata ellenére is? Kevés példa van ilyen kísérletre. De elmondhatjuk-e ugyanezt egy másik elméletről. a rómaiak. az emberek. Henrik aquitániai támogatói. hogy egy nagy nemzeti rendszer alapjait megváltoztassák. megelégedett azzal. melyeket korunk vagy az ókor nagy politikai tehetségei vezettek volna. amikor a helyi lakosságot szinte teljesen a római gyarmatosítók pótolták. ahol a törzsek vadabbak voltak. Például a druidák emberáldozatai. hogy nemzetek hatalmas mozaikja fölött uralkodjon.ezek a kelta faj öröksége . De van egy pont. melyeket a római állam nem tűrhetett el. egy déli stílusú központosító jelleggel bírva. Minden fölkelés azzal kezdődött. Ameddig ezek és társaik fajilag ugyanazok maradtak. Kombinálták a hadi élet szépségeit és az idegenek meghódítását . olyan dolgokhoz ragaszkodott. mint Dáriusz. melyeket a legszigorúbban büntettek.a tekintély szeretetével. amelyre 1599-ben IV. És a kereszténység. végül is átvette a hatalmat Franciaország többi része fölött. amelyet sok kormány vitelezett volna ki. A rómaiak túl ügyesek voltak ahhoz. természetesnek vették. és Augustus követői. Narbonese Gaulban könnyű volt győzni. szakított a Flandriai. inkább rómaiak. hogy keresztülvigyék akaratukat. akik kevésbé voltak kelták. hogy teljesen megakadályozzák ezeket a barbár rítusokat. Amikor Párizs. az ellenállás csökönyösebb volt. az abszolút hatalom nagy épületének az alapjait helyezték. De egy olyan központban. Ezek tudását soha nem fordították. ha a népek hozták létre az intézményeket. és a nemzeti érzést ebbe az irányba fordították. és egész Franciaországot állandó kísérletekbe húzta bele. A Breton félszigeten. Pitoui és Languedoci hagyományokkal. A legszigorúbb ellenőrzés sem tudta a kést és a fáklyát kivenni kezükből. hogy bármilyen fajta irányzatot vagy hagyományt különösebben szeressen. hogy az intézmények alakítják ki a népeket. hogy belemenjenek ilyen veszélyes kísérletekbe. uralkodóik csak az adóügyben és a honvédelem terén irányították őket. nem volt ezek után oka arra. Bábel tornya. Ezért nem tudjuk elismerni. Nagy Sándor soha nem tett ilyesmit. törvényei és kormányzási módja szerint élt.sokkal kevésbé voltak germánok. de elismerem. melyek mindegyike saját szokásai. ahol a nemzet elveit idegenektől veszi át. hogy visszaállították ezt a szörnyű nemzeti szokást. melyet a rómaiak meghódítottak. amely olyan esetekkel foglalkozik. ami abban az esetben áll fent. melynek lakossága a legváltozatosabb etnológiai példányok múzeuma. nem találok olyat. amiről nem szabad elfelejtkeznünk. melyek nem harmonizáltak ősi szokásaival. a hódító. akik elég erősek ahhoz. ahol Angliából jövő betelepülők visszahozták ősi szokásaikat ősi vérükkel. elismerjen vagy megértsen. ahogy ezt mindig is tették. mint a Loire menti megyék. mely még mindig bosszúért lihegett az . hogy gall-római vérük uralkodó lett az államigazgatási kamarában. Ez a nagy főváros. merő hazafiasságból és hagyományszeretetből folytatták az emberek torkának elvágását oltáraikon. hagyományai. Nos. A tizenhatodik század során alaposan előkészítették a talajt. Sok nép. mely római vérük öröksége volt. arra. teljes erejükkel soha nem voltak képesek arra.

de nagyon messze vannak attól. hogy az eddigi szokásoknak meg kell szűnniük. és mi lett az eredmény? Kiirtották a régi birodalmakat. Már említettem. melyeket teljesen meghódított. Észak. hogy szokásain változtasson. De az Egyesült Államok vörösbőrűit elszárította az angolszászok energiája. Ezek a barbár szokások összhangban voltak a faj ellenállhatatlan ösztönével. hogy brit India ősi életét éli saját ősi törvényei szerint. hogy önellenőrzést kényszerített volna európai uraira. oldal/ és még hódítóik vérébe is belekeveredtek. A spanyol indiánok. de nem hoztak fényt. Ma is úgy élnek. És a tizenhatodik század óta. Északon mások voltak a módszerek. Kelet és Nyugatafrika világos bizonyíték arra. 129-30. . és nem látott okot arra. hogy alattvalói nézőpontját megváltoztassa. De különösen a modern időkben találunk példákat olyan intézményekre. akik lesüllyedtek az ő szintjükre. még a tizenhetedik században is lemészároltak hajótörést szenvedett tengerészeket és a hajókat kifosztották a tenger mellett. vagy különböző kultúrákkal találja szemben magát. Nem alapítottak magukhoz hasonló fajt. A jávaiak elvesztették politikai függetlenségüket. és ha saját haladásának akadályát a tőle különböző dolgokban látja.erkölcstelen sokistenhiten aratott győzelme után. mely belőle indulna ki. minden tekintetben nagyon termékenyek. mint mikor szabadok voltak. Saját erejének és nagyságának tudatában. A kevés megmaradt mindennap kevesebb lesz. amikor a meghódított nép lélekszáma nagy volt. Valójában csak terméketlenebbek. ahol a cimériai vér tisztaságát megőrizte. Ebben az ősi hódítók önmérsékletét másolták. de az eredmény éppen olyan negatív. a hollandok és a franciák sem mertek túl haladók lenni. Néhány esetben a rábeszélés a kard zord nyelvén folyt. hogy a legfelvilágosodottabb népek nem állíthatnak föl olyan intézményeket. az angolok. Mindkettőt egyforma lenézéssel tekinti. melyek nem illenek alattvalóik jelleméhez. vagy a barbarizmus állapotában maradt emberekkel. amely még nem keveredett eléggé. remegő borzadállyal vetette magát a armoricik még szörnyűbb babonái elleni harcba. melyeket uraik jónak és hasznosnak találnak. Az intolerancia az európai civilizáció egyik fő jegye. Délen a spanyolok ellenőrzés nélkül uralkodtak. még az olyan népeknél sem. nem tudunk semmilyen erkölcsi hatást találni. von Humboldt. Sikeres volt valaha egy ilyen kísérlet? Amerika a leggazdagabb mezejét nyújtja az erre a kérdésre adandó válaszoknak. még pusztítóbbak voltak a humanitás szemszögéből nézve. / A. hogy elfogadják a hollandok intézményeit. II. De ezeknek nem mindegyike volt olyan nagyszámú. kötet. akkor hajlamos arra. és nem képes ősei civilizációját megőrizni. De a spanyolok. Examen critique de 1'histoire de la giographie du nouveau continent. Kiadták a rendeletet. Csak hosszú harc után győzte le őket. amikor Európa először fordult Kelet felé. . melyeket a hódító hozott létre és az alattvalók nem fogadnak el. és helyükre másokat kell tenni.

amivel dolgozhatnak. ezt vagy az áttértekre gyakorolt befolyásuk útján teszik. Az egész dolog tehát a protestáns misszió és kinevezettjei közötti megegyezés. Nem vagyok biztos abban. hogy mit kell csinálniuk. elöljáró intézőivé. hogy hogyan lehet ezeket helyes formába önteni és a népre alkalmazni. melyek nem illenek a nemzeti jellemhez. Ha az európaiak uralkodnak. de elégedetten tekinthet nem tetovált arcukra és orcájukra. kalandorok minden fajtája gyülekezik a szigeten. a többi dolog csak színjáték. III. hogy ha a misszionáriusok előtt csak egy király lenne és a parlament. de nem tudjuk természetüket megváltoztatni. semmi sem hiányzik. kereskedők. alsóház. de végül is arra kényszerülnének.Óceániában a tények ugyanezt a végkövetkeztetést hozzák: az őslakosok mindenütt kihalóban vannak. hogy magukat tegyék az államügyek fontos. hogy kárt tegyenek azokkal. akkor idővel tanulók butasága ellen harcolnának. király. A Sandwich szigeteken a képviselői rendszer teljes méltóságában látható. minisztertanács. biztos vagyok. hogy a létrehozott intézmények meg fognak erősödni. a nemesség és a városi lakosság sok szempontból régi eszméi alapján él. Van lordok háza. Csak a misszionáriusok kezében van az a tudás. Nemcsak a bálnavadászhajók dezertált legénysége vagy a lázadó tengerészek a gyarmatosítók. ha másképp nem megy. melyet aktív elménk sikeresen hozott rájuk. házakat épít és letelepszik. a protestáns misszionáriusok csoportja. Nélkülük a király. hogy a mostani képviselők és a független államirányítási rendszer nem fog-e hamarosan helyet adni egy szokásos képviselői rendszernek. hogy melyik eszmék célirányosak. a főurak és az alsóházi tagok nem tudnák. Kamehameha jelentős hercegnek tűnik. Ez nem jelent nagy előrelépést. Ez csak egy új szokás. de egyben. mikor új lakosok érkeznek. Ennek sok oka van. melyet valamelyik nagyhatalom fog irányítani. spekulánsok. és hamarosan megszűnne működésük. amely a dolgokat irányítja. melyen vékony vonalú. De mindez csak dísz. a másikat San Domingóban. hogy megmutassa annak a kísérletnek hiábavalóságát. brandyt isznak ahelyett. amely európai fajú emberekből áll. A nemzet nagy része. A rövid távolság a hawaii királyság és Kalifornia között nagyon érdekes célponttá teszi a szigetet a fehér faj világos energiái számára. Nem tetoválja arcát. ennek a két kormánynak rövid vázlata elég lesz arra. fenyegetésekkel. és így elkerülik ezt egy minisztérium kinevezésével. Ez túl nyilvánvalóvá tenné működésüket. Az őslakosság fokozatosan elvegyül a megszállók között és felszívódik. a tényleges erő. A Sandwich szigetek európai lakossága minden nap nő. A király. és diadaluk első napja lesz szükségszerűen a bennszülöttek utolsó napja. vagy. Az egyiket a Sandwich szigeteken. Így is inkább azt gondolom. . A világon két kormányt alakítottak ki európai modell alapján másfajú emberek. és még nem változtatta meg teljesen udvaroncai nézeteit. hogy egymást ennék. Néha el tudjuk venni fegyvereiket. amely olyan intézményeket állít föl. ízléses figurák láthatók. és megakadályozzuk.

Ha ezek az emberek fehérek között lennének. mint egy hímzett mellény. Azt utánozzák jól-rosszuk. melyekkel az utóbbi fél évszázad árasztott el bennünket. Ha egy magas rangú tisztviselővel akarsz találkozni. a négerek a másikon. a tulajdonos nem törődik azzal. Az itteni társadalom intézményei nemcsak párhuzamosak a mieinkkel. és állandóan jó . mindezt az emberi függetlenség és méltóság leglelkesebb bajnokai írták le. hogy milyen eszmék vannak benne? Olyan kulturálatlannak fogod találni. és bestiális önelégültségét csak alapos és gyógyíthatatlan lustasága múlja fölül. Közöttük fölösleges a kérdés alapjait tanulmányozni. mely európai eszméket hordoz. Tábornokunk lábát papucs takarja. aki a hátán fekszik egy fapadon. Nincsenek misszionáriusok. abból az újságok közhelyei áradnak . úgy érvel. A szokások ugyanolyan megvetendőek. Ezeket különbözőségük választja el. Természetesen más dolgok érdeklik. Az előbbiek biztosan intelligensebbek és nyitottabbak az új eszmék iránt. hogy mindez hogyan harmonizál az emberek szokásaival. teljesen európaiak. ahogy az előbb mondtam. amit a legkönnyebben elsajátítottak a civilizációból. és ha a ruha lángoló piros színű és csillogó rojtokkal díszített. A legfelvilágosodottabb liberalizmust nyilvánították ki az utóbbi hatvan év során. mint de Grimm úr. Feje egy körültekert piszkos törölközőbe van csavarva. /Lásd Gustave d'Alaux cikkeit a Revue des deux Mondes-ban/. Az intézmények. Díszes mellénye nem olyan szép. és varázslói kielégítésével. A tisztaság kérdése meg sem fordul az emberek fejében. Úgy beszél. az európai vér megváltoztatta az afrikai jellemet. A mulattok vannak az egyik oldalon. és nem foglalkozik mással. Mint minden keverék. Ugyanaz a barbár pompakedvelés uralkodik bizonyos fokú közömbösséggel egyetemben. és nagyon különféle dolgok. az erőteljesebb fajtával azonosítják magukat. minden jog és alapelv kinyilatkoztatása visszhangot talált az Artibonite partján. A barbár mindet kívülről ismeri. afölött egy nagy kalap aranyzsinórral. A színben van a szépség. hogy működtesd elméjét és megtudd. nincs idegen minisztérium. de nincsenek más ötletei. mint egy vadembert. Így bizonyos mértékig képesek szokásainkat reprodukálni. A maradék idejében alszik. brutálisak és ősemberi színvonalúak. Haitiba. Hatalmas kard van formátlan testén. Ham országának minden emlékét kitörölték az emberek agyából. hogy nagy lyukak vannak benne. alkoholivással. A spanyol rész mulattokból áll. Mint már San Domingo esetében is megjegyeztem. mint Holbach báró. Két különböző világban vagyunk.San Domingo teljesen független. Meg akarsz kérdezni tőle valamit. nem politikai elméletüké. Az állam két részre oszlik. de a mi politikai tudásunk legújabb eredményeiből származnak. mint dohányrágással. de bőrük színe. Az állam nyelve soha nem mutatott afrikai befolyást. Semmi afrikai nem maradt az alaptörvényekben. Menjünk át a hegyen a különálló köztársaságba. melyet az Európai parlamentek is megtettek. Ha kegyeskedik kinyitni száját. akkor készülj el egy nagy néger képére. Nézzük meg. akik a hatalom birtokosaiként leplezetten irányítanak. akikről nem kell beszámolnom. mint Dahomeyben vagy a fellatahok között. ellenfelei kizsigerelésével. Minden az emberek ötletességétől függ.

többé-kevésbé spontán módon. a fenséges hegyekben. Legnagyobb örömük a semmittevés. teljesen az afrikai eszmék befolyása alatt állnak. a fekete faj az emberi család olyan ágának része. Ártatlanul alszik a papíron. ügyvédek és orvosok. azzal állandóan keveredve. a demokratikus Haitié. mely civilizációra képtelen. Ekkor nem befolyásolnák őket. és különösen Kubában. akkor lehet hogy hasznos polgárokká lennének. a négerek mulattokat. A mulattok a tengerparton laknának. A négerek visszahúzódnának az ország belsejébe és kisebb falvakat formálnának. Az idegengyűlölet a hivatalos politika fő alapelve. apránként följavulnának és amilyen arányban elvesztenék afrikai vérüket. de biztosan nem teljesen erőszakmentesen. ugyanilyen arányban vesztenék el afrikai jellemüket. A két faj különválna. A rabszolgák ma szabadok és rendberakták házukat. attól függően. A sziget két része között nagyon intenzív gyűlölet uralkodik. A még olyan fölvilágosodott alkotmánynak semmiféle befolyása sincs. hogy melyik fél erősebb éppen. és nem vetnének rájuk árnyékot az idegen elvek. mint a San Domingói elmenekült rabszolgák tették Martinique-on. a csodálatos völgyekben. ahol a luxus és a gazdagság kifinomodottsága legmagasabb pontját érte el. amelyre leírták. A mulattokat is szeretnék kiűzni. hogy ennek a boldogtalan szigetnek a lakói képesek fajaik szellemével összhangban élni. hogy a Haiti feketék erőszakkal elűzték a fehéreket és megtiltották nekik. Visszatérne despotikus patriarchális rendszeréhez.példa lebegne a szemük előtt. A fölött állt. Az Antillák változatos trópusi élővilágában az afrikai néger megtalálná azt. A már említett természeti törvény értelmében. az Antillák királynőjén. és az összes többi irányában mély utálatot érez. amivé Havanna lett kereskedelme folytán. Erősítenék kapcsolataikat fajuk jobb részével. amihez szüksége van egy gazdag és munkátlan élethez. Európai irányítás alatt kereskedőkké lennének (különösen pénzváltók). Ez az eredmény!/ Föltételezzük egy pillanatra. A nyomorúság ocsmány emelkedése megakadályozza a népesség növekedését. A faj alapvető lustasága miatt a mezőgazdaság megszűnt. A ténylegesen uralkodó erő ezeknek az embereknek az igazi szelleme. sivataggá lesz. és szeretnék ki is irtani őket. Legmeggyőzőbb érvük a gyilkosság. Sajnos a négerek erőben és számban messze dominálnak. És csak vadkecskék fognak legelni a termékeny ültetvényeken. de társadalmukat szabadon irányítanák saját ösztöneik szerint. az ipart említeni sem lehet. ahol az ország méretei és az erdők mélye minden elképzelést fölülmúlnak. mely fajtársaihoz legjobban illik. hogy valaha is belépjenek területükre. akiket az . Így tanúi voltunk. Haiti történelme. forradalmak és katonai kivégzések is csökkentenek. a kereskedelem minden nap csökken. melynek termékenysége és természeti erőforrásai sok nemzedéket tettek gazdaggá. Az ország. a mulattok négereket mészároltak. Jamaikán . hogy állandóan kapcsolatban legyenek az európaiakkal. Ez fő kívánságuk. Az elkerülhetetlen eredmény nincs messze. Noha faji emlékezetük Afrikában sok esetben nagyapjukig nyúl vissza. /San Domingo gyarmata függetlensége előtt olyan hely volt. csupán mészárlások hosszú sorozatának története. melyet az állandó háborúk.

melyet olyan törvények és intézmények jelentenek. mint sokan mások is. de tartós sikert érjenek el. San Domingo és a Sandwich szigetek példája meggyőzőek.Afrikát meghódító muzulmánok még nem hajtottak igájuk alá. Törzsek alakulnának. akikhez a jezsuiták jöttek. amelyeket megpróbál kivitelezni. Minden fáradozásuk ellenére úgy találták. melyet protestáns papok uralnak. Amerika vad törzseinek általában demokratikus irányzatai vannak. Bizonyos fokig megvolt az erejük arra. A különélés szeretete lenne ezen intézmények oka és egyszersmind eredménye is. melyek nincsenek kapcsolatban a néger elméjével. és despotikus kormányt adtak nekik. Most egy további dologról szólok. von Humboldt. mint a gyerekkor az ember életében. Az atyák meg voltak győződve. Először egy olyan országról szóltam. egy furcsa jellegről. /Erről a tárgyról ír Prichard. és a szervezet minden olyan kapcsolata támogatja őket. amelyek erőteljes vallási érzésen alapulnak. De mindez eltűnésre van ítélve. és a jezsuiták kísérletéről írok. melyeknek a legkisebb esélyük sem volt sikerre. Hogy neveltjeiket a felnőtt állapotba vigyék. amiatt a végzetes befolyás miatt. A Guaranik természetes jelleme. annál inkább jár gyerekcipőben. érdekeivel és akaratával. hogy erőfeszítéseik nem . ritkán lakott és rosszul megművelt lenne. nem különbözött ebben a többi törzsétől. Körülbelül százhúszezer lélek gyűlt össze a missziós falvakban az atyák vezetése alatt. hogy igényeiket kielégítsék. És noha a sziget vad. A rend legkeserűbb ellenségei is melegen elismerték csodálatukat irányukban. mint szomszédaik esetében. és akkor is csak nagyon körülhatárolt formában. A. alapoztak most. és hogy minél durvább és vadabb egy nemzet. melyek rövid időn belül elidegenednének egymástól és ellenségesek lennének egymással szemben. a szüntelen tanulásra és a jótékonyság élő szellemére. amely eszmeileg európai elméletekhez kötődik. Helyi háborúk jellemeznék a különféle országrészek politikai történelmét. mely erősen befolyásolja nézőpontomat. ritkán látni köztük királyságot vagy nemességet. és mások/ Ezeket a misszionáriusokat általánosan dicsérték bátorságuk és fensőbb intelligenciájuk miatt. d'Orbigny. Mindezekre a tapasztalatokra. amely éppolyan hatástalan volt tényleges céljait illetően. amit a jezsuiták tanítanak. De szerencsére intelligenciájuk viszonylag magasabb volt. hogy a barbarizmus ugyanazt a szerepet játssza egy nép életében. Ha valaha intézményeket honosítottak meg egy nemzetben. és amely gyerekes módon másolja a brit kormányzási rendszert. Azután egy anyagilag szabad kormányról szóltam. Fáradhatatlanul dolgoztak azon. de nem tudom elhagyni témámnak ezt a részét anélkül. hogy egy hasonló dologról szólnék. akkor biztosan ezek közé tartoznak a jezsuitákéi. hogy gyors. mégis kétszer annyi embert el tudna tartani. mint amilyen lágy és finomnak mutatta magát kifelé. gyereknek tekintették őket. és kegyetlenségük kicsit kisebb. és ezek következményei végzetesek szerencsétlen lakosságára. amely pontos és mély tudást mondhat magáénak az emberi természetről. akik Paraguay bennszülötteit próbálták civilizálni.

Ez a befejezése érvelésemnek az intézmények és fajok kapcsolatáról. melyet Isten jelölt ki számára. hogy az egész rendszer nem eléggé stabil. először csak kissé megváltoztatták volna. de jelenlegi állapotukban megkísérlik az ősi gyakorlat újrafölélesztését. de valójában olyan európai lett volna. akit a spanyol korona helyezett föléjük. és nem elég hideg ahhoz. hogy egy nemzet mérsékelt éghajlaton él. Tegyük fel. visszautasították. majd később teljesen átalakították volna azok vérét. hogy ha a jezsuiták folytatták volna küldetésüket Paraguayban. és gyakran látták bizonyítékát annak.elegendőek ahhoz. Az állam fölerősödött volna. vi. hamarosan el fogja hagyni a barbarizmus állapotát. és minden nehézség nélkül belép a civilizációba. mert egy emberi faj sem lehet hűtlen ösztöneihez. széles utak. melyet a természet ilyen jó körülmények közé tett. akiket megfosztottak lelki vezetőiktől. a Paraguay. amikor Aranda grófjának egy rossz órában kiadott rendelete megszüntette a jámborság és intelligencia birodalmát Paraguayban. ez csak egy feltétellel történt volna meg. hogy terméketlenné tegye a talajt. hogy tanítványaikat a helyes útra vigyék. hogy minden szokásuk megmaradt eredeti állapotában. a Guaranik és Cirionok. Nem csatlakoztak annak intézményeihez. A bizonyíték kész volt. a talaj vagy a földrajzi helyzet. Általában azt próbálják velünk elhitetni. mint ahogy a rokon nyugati törzsek. Azt vélhetjük. amikor a környezetről beszéltem (lásd e könyv 38. Területén nagy folyók vannak. melyek különféle növényekkel művelhetők. de általános szabályunk értelmében. Noha már érintettem ezt a pontot. síkságok és völgyek. mint intézményei.ha az országban fokozatosan európai települések jöttek volna létre és az ország fokozatosan a jezsuiták védnöksége alá helyeződött volna. A nemzetek haladása vagy egy helyben állása független attól a helytől ahol ezek élnek. oldalát). melyek lakossága kétségtelenül részben kevert volt. /Vesd össze Carus: Über die ungleiche Befähigung der . és hegyek. hogy a népek fejlődését befolyásolja-e (ahogy sok író föltételezi) az éghajlat. melyek alkalmasak a közlekedésre. hogy kiszívja energiáját. az összes többi törzs visszatért az őserdőbe és ott ugyanolyan vadul élt. Újra érezték a vademberi élet hívását. Most azzal kell foglalkoznom. de könyvem nem lenne teljes. ha nem tárgyalnám a témát alaposabban. és az Uruguay falvak. Fejezet. hogy abban a nem egyházi emberben bízzanak meg. Elismerem. és gyakorlatukat attól származtatják. megtartva talán eredeti nevét és büszke lett volna földjére. VI. és nem hagyhatja el az ösvényt. akkor idővel jobb eredményeket mutattak volna föl. Nem mondom. amely nem elég forró ahhoz. A Guaranik. hogy egy nép. és harminchét kis elcsatangolt falu kivételével a Parana partján. Ezek a telepesek elkeveredtek volna a helybéliekkel. melyekben gazdag érclelőhelyek vannak.

de a tények semmiképpen nem igazolják igazságát. Másfelől. Az Erie tó és a mexikói öböl között a Missouri folyó és a sziklás hegység között (Prichard. 1849). Az állatok. melyeket bizonyos fokú ötletességgel alkottak meg. vagy az örök jég birodalmában élnek. mélyek. oldal. Az öblök. Biztosan nem egy bizonyos civilizáció kezdetei. Több helyen találtuk meg magasabb kultúra nyomait. mint Amerika bizonyos részein. a tumulik ennek tanúi. és hogy értéke és nagysága így külső körülmények függvénye. mert életük meddő kőtöréshez hasonlít. mikor ennek bizonyítékát abban a tényben látja. mellékfolyók. hogy megmaradjanak vademberi állapotukban. melyeket sziklákba véstek. hogy azok a törzsek. akiket a nap éget. hogy a tumuliban talált csontvázak darabokra esnek. Ennek a jegyzetnek a végén elismeréssel kell szólnom azoknak az amerikai tudósoknak a szorgalmáról és ötletességéről. Mikor látták. amely rögtön megköt és megakadályozza.a Lenni Lenapek és többiek között. még értékesebb forrásai a gazdagságnak. nagyszerűek és megszámlálhatatlanok.verschiedenen Menschheitstämme für höhere geistige Entwicklung (Lipcse. ha a legkisebb kapcsolatba kerülnek a levegővel. hogy laboratóriumaik előtt nagy akadály a talált csontvázak törékenysége. el passim / Hasonlóképpen készek vagyunk annak elismerésére. A talaj sehol nem termékenyebb. Az épületek maradványai. (Ezeknek a tumuliknak különleges szerkezete és az ott talált számos szerszám és használati cikk sok amerikai antikváriumban megtalálható. " Az emberiség természettörténete" 37. az éghajlat nem enyhébb. hogy a csontok elporladjanak. akik földrészük történetét kutatják. A haszonnövények kitűnően teremnek. akiknek a legkisebb mértékben sem sikerült ennek kincseit kiaknázni. és szinte önmaguktól léteznek az élethez szükséges dolgok a legkülönfélébb változatokban. Az utazó. nem lehet kételkedni abban. hogy magas szintű szellemi kultúrát értek el. 96. Meg sem kell említenünk. hogy ezek az emlékművek egy nagy kor emlékei. Ennélfogva könnyen elképzelhető. Squiernek teljesen igaza van. mely sok figyelmet és gyorsaságot követel. rész. a föliratok. De ez a működés nagyon alacsonyszintű és összehangolatlan volt. általában teljesen sikeresnek tűnik. "A bennszülöttek emlékműveinek megfigyelése a Mississippi völgyében" c. meglepetésére megtalálhatja hasznos művészetek eredményét. hajlamosabbak arra. ha a föld minőségére gondolunk. és annak kísérletét. és mégis ennek a földnek nagy részét hosszú évszázadokon át olyan emberek lakták. a Britanniában az őskori kőemlékek alatt eltemetett legalább 1800 éves testek ma is teljesen szilárdak. Értékes fémeket lehet szinte a Föld felületén kinyerni. noha megőrzésük viszonyai kitűnőek. hogy nincs kapcsolat az ország őskor lakói és a mai törzsek között . Ez az értékes eljárás. hogy bitument öntenek a testekbe. Rengeteg nagy folyó van. hogy ásványokat bányásszanak. sok dugába dőlt kísérlet után fölfedezték. . Szintén lásd Squier. melyek nagy része alkalmas fogyasztásra. amely létének figyelemre méltó nyomait hagyta maga után. Ez a szemlélet vonzónak tűnhet első pillantásra. kikötők nagyok.) és a múmiák mutatják. művét) a régi időkben biztosan létezett egy nemzet. Néhányan elindultak a javulás útján. hogy e szerint az elmélet szerint az emberiség csak a természet segítségével képes tökéletesedni.

hogy volt kapcsolat közöttük. ha a Föld legkitűnőbb helyén lakik. hogy a csatornákat tönkretették vagy föltöltötték. akiknek ebből hasznuk volt. kötet. az ősi terület újra terméketlenné vált.) . ha akarod. de egy olyan civilizációt. és ezeknek az ember óhajához alkalmazhatóságától. a szomszéd népeket nem vonzották volna magukhoz a nagy központok. De szintén el kell ismernünk. és kifejezetten alkalmasak voltak a nagy birodalmak alapítására és a nagy kultúrák létrehozatalára. még akkor sem. (azt mondják. ahol a gabona magától nő. a talaj természettől fogva olyan terméktelen. például azt a művészetet. az árpát. . Valóban. hogy hatalmas munkával kellett öntözőrendszereket kiépíteni. Ezért hajlamos vagyok azt hinni. ahol az első Asszír birodalom virágzott. Ez csak még inkább csodálkozásra késztet bennünket. hogy a természet nem részesítette előnyben ezeket a területeket annyira. hogy emberi településre alkalmassá váljon. és másokat vizsgálunk meg. I. Indiában és Asszíriában megvolt a gazdagság minden feltétele. és hogy a mai őslakosok valamilyen módon tanultak az ország régi uraitól. A Tigris és Eufrátesz közti terület. Mind Indiát mind Egyiptom mesterségesen kellett termővé tenni (Az ősi Indiát az első fehér telepeseknek hosszan kellett egyengetniük. amely a Fayoum termékennyé tevését írja le. amely már azelőtt elkezdődött. melyek fölnőttek és prosperáltak. hogy ezek a feltételek olyanok voltak. Elismerem. Így Kína. és minden ehető növényt. Az ősi császárok első hasznos tevékenysége a csatornák megnyitása és a mocsarak kiszárítása volt. Így ahhoz. vagy vérségi. amely síkságon megterem (Syncellus)). hogy a kereskedelem használhassa a vízi utakat.De semmi sem bizonyít közeli rokonságot ezen rejtélyes emberek és a ma sírjaik között vándorló törzsek között. melyet nagy nehézségek között vittek végbe ahhoz. ennek léteznie kell már a kereskedelem léte előtt. mielőtt elkezdték ezeket az előnyöket kiaknázni. a szézámfüvet. a babot. vagy mezőgazdaságot. Ägyptens Stelle in der Weltgeschichte. Egyiptomhoz lásd Bunsen. ahogy mi hajlamosak vagyunk ezt hinni. hogy ahhoz. hogy miért nem tanultak meg többet ezektől és miért nem fejlesztették tovább tudásukat? Valójában ez még jobban alátámasztaná hitemet. lásd Lassen. De nem akarok erről vitatkozni. melyet ma olyan tökéletlenül űznek. de más részeket sok munkával kellett termékennyé tenni. hogy Kínában. Most. Kínában bizonyos részek természettől fogva termékenyek. A kínai történelem a folyók meghódításával kezdődött. India és Asszíria jó természeti adottságai az ebből hasznot húzó nemzetek szellemi képességeit is jelzik. a lakosoknak előzőleg más eszközökkel el kellett jutniuk a társadalmi kultúra magas fokára. vagy rabszolgaság útján. Indische Altertumskunde. amely hatalmas munkát az ősi királyok végeztek el. Most elhagyjuk ezeket a jó előfeltételekkel rendelkező területeket. hogy magától termi a búzát. és amely a legszentebb legendáink színtere. ha nem lettek volna városok és piacok. ha akarja. hogy valami haszon is származzék belőlük. ez a terület. hogy nem minden nép képes a civilizációra. Egyiptomban. de mégis az emberi fejlődés és kultúra híres központjai. a civilizáció eléggé független az éghajlattól és a talajtól. gyárakat. Tegye föl.

Ha Tyre és Sidon alapítói a Damaszkuszi síkságon telepedtek volna le. akkor elégedettek lettek volna azzal. De e törzsek fölé kerültek. miért szűnt meg hirtelen a kereskedelem? Miért alakul a belső árukereskedelem cserekereskedelemmé? Tény. ahogy a kereskedelem kialakuljon egy partvidéken vagy szigeten. Országuk szinte teljesen el volt vágva más országoktól. mért nem gondoltak soha arra. A föníciaiak. A nyomorúság élesítette elméjüket és ébresztette föl zsenialitásukat. lakosai szorgalma révén hamarosan koronává vált. hogy az indiai szigeteken. hogy egy nemzet értéke a siker útján nemcsak a termékenység függvénye . és fajilag közeli rokonok voltak. nem volt a tengerrel kapcsolata. ahhoz több kell.Mikor a föníciaiak vándorlásuk során elhagyták Tylost. amely első pillantásra börtönnek tűnt. hogy a náluk sikeresebbek szokásait utánozzák. minden okuk meg lett volna. A zsidók helyzete hasonló volt. akik hasonló körülmények között élnek? A Marokkói kabilok ősi faj. Harcosok. vagy egy másik szigetet délkeleten és Szíria egy részén telepedtek le. hogy precízebbek legyünk. hogy ahhoz. Ezen a helyen nem volt lehetőség terjeszkedésre." Akkor miért nem ébreszti föl Afrika. ahol olyan sok nép élt és halt meg barbarizmusban maradva . több. vagy nyomorúságos kalózi létre. a terméktelenség . miért van szinte minden kereskedelmi tevékenység idegenek kínaiak. hogy ez az érték szinte teljesen független a környezet anyagi feltételeitől. ahol él. mit találtak új hazájukban? Sivatagot és sziklás partot. melyet templomok és paloták díszítettek. Ügyes és ötletes kereskedők. és a Csendes Óceáni szigeteken. és ami még feltűnőbb. és nem volt nagyon termékeny. Nem elég megmutatni. hogy örökre halevő barbárok létére vannak kárhoztatva. a királyság és a teokrácia . És ezen a vacak helyen is. és valószínű soha nem lettek volna híres nemzet. ahol olyan könnyű az egymás közti kommunikáció. hogy a kezében levő eszközöket haszonnal használja és csak ez viheti rá a siker útjára. Rokon nyelvű törzsek között éltek.azé az országé.már nagyon régen elérték a civilizáció magas szintjét. "Igen" vetheti valaki ellen "a szükség az ötletesség anyja. Amerika és Óceánia törzseinek zsenialitását. mert a sziklák lánca minden oldalon végtelenül hosszú volt. mint a nyílt tenger. mely a tenger és s sziklák között keskeny szakasz volt és örökké meddőnek tűnt. és az a nyomás. akikről azt gondolhatta volna valaki. melyek kereskedelemre termettek. mint mások gyakorlatából megtanult leckék. amely a terméktelen földből jön. biztosan sok idejük volt fejlődni. parasztok és kereskedők lettek. valóban aktív kalózok voltak. Kormányzási módjuk nagyon komplikált volt. akik hegyeikben élnek ugyanazokban a hegyekben sok nemzedék óta. merész és szerencsés spekulánsok. hogy a mezőgazdaságból éljenek. malájok és arabok . Az örmények. és egyedül ezzel juthat el ahhoz.vagy. A parton vagy szigeten élő őslakosnak tehetségének kell lennie. Be kell azt is bizonyítanom.kezében? És ahol a félvér helybéliek vagy más keverékek is képesek voltak megosztani ezeket az előnyöket. hogy gyümölcsözőbb utakat keressenek rossz soruk csillapítására mint a tengeri kalózkodás? Miért van az.

akik a gallok szemében fontosak. olyan messzire mentek. (Salvador. világos bizonyítéka annak. de most új . hogy fölismerje. Követői Antiochiában laktak. ahogy a jólét elhagyja a Földközi Tenger partjait. és szinte mindig ott éltek. melyet soha nem érintett görög vagy föníciai hajó. a központi kormány már tudta. hogy fővárosa helyzete nem ideális. Az ország nagy részben vacak volt. mint amennyi kereskedője volt. hatalmas sziklák lábánál. és a kivándorlási rendszerükkel legyőzték a nehézségeket. melyek elméletemet alátámasztják. A középkor nagy kereskedelmi központjai olyan helyeken bukkannak föl. A korai császárok Görögországra tekintettek. szabad. Melyik városé a fő dicsőség? Athéné. ahol a mezőket és olajfákat állandóan nagy köd takarta. Velence kiemelkedett az Adria mély öbléből. ahol Jakab nyája ivott. melyekről régen nem is hallottunk. karddal kezében egy független nemzetté lett és annyi tanult embert adott a világnak. És támadások hosszú sorozata kezdődött az örök város ellen. akiknek minden vállalkozásuk sikeres volt. amelyről első hadseregeik elindultak. A politikai hatalom központja olyan helyekre tolódott. És milyen terület volt ez? A modern utazók ismerik a nehézségeket. egy szinte ismeretlen tengerparthoz folyt. melyek hódításuk útjában álltak. Histoire des Juifs. Végül egy rendelkezés elvette a főváros nevet Rómától és Milánónak adta. ahol valaha Ahab palotája állt. mint a Treves folyó. Mert a kiválasztott faj nem lakott többé a hegyekben és Palesztina síkságán. és szeder van azon a helyen. hogy területet termékennyé tegye. legföljebb véletlenül. melyet a győzelemnek kereszteznie kellett ahhoz. mert területük kicsi volt. eláraszt a tények tömkelege. ahol a korábbi időszakok egy politikai filozófusa sem számított rájuk. Ez alatt a kormány alatt sokáig éltek gazdagon és sikeresen. erős és intelligens nép. a patriarchális és a demokrata uralom keveréke (ez utóbbit a gyülekezetek és a próféták képviselték). Naboth szőlői sivataggá lettek. És a Latium melyik nyomorúságos részét választották ki Róma alapítására? A kis Tiberisz folyó. Árkádiát a pásztorok kedvelték. de Árkádia és Böotia nagyon kis szerepet játszik a görög történelemben. amelyek régebben örök álomba merültnek tűntek. Böotia állítólag Demeternek és Triptolemusnak volt kedves helye. az a forrás. mely halála előtt. Ha Tiberius Olaszországban volt. de ebben a tekintetben csak másodrangú volt. egy pont. mindez furcsa egyensúlyban volt. és ahol szobrokkal és könyvekkel kereskedtek elsősorban? Vagy Spártáé. Látom. melyekkel az izraeli paraszt szembenézett. az biztosan annak a helynek ellenére volt. És mivé lettek a zsidók a földnek ezen a nyomorúságos részén? Olyan nép lettek. Elérve a modern történelemhez. amely egy keskeny völgyben volt. Helyzeténél fogva lett Róma a világ ura? Mielőtt a világ a római sas lábánál hevert. homokkal lett tele. melynek lábainál elterült. Capriban lakott. A Hanzavárosok Németország közepén olyan területeken vannak. Ha a rómaiak szerepet játszottak a világban. Novgorod kinőtt a havas környezetéből. hogy nem volt szétszakíthatatlanul összekötve vele. olyan.keveréke volt. mely a birodalom mindkét felét látja. Bréma kikötője majdnem ugyanolyan hideg. Magát a gazdag és briliáns Korinthoszt Plutus és Afrodité is kedvelte.) Maguk a görögök sem gratulálhattak maguknak földrajzi helyzetük miatt. Némelyikük.

a nép az. Ellenkezőleg. melynek falai alatt két tenger találkozik. nagyon sokféle vallás és eszme volt ott honos. Amalfi elindult a hatalom hosszú útján. 1. Döntésed el fogja dönteni az új város sorsát is. melyeket (Lásd M. Biztos. amelyek kereskedelmi központok. akik nem túl szimpatikusak és csekély intelligenciájuk van. és mind elmagyarázható egy adott ponton egy győzelmes vagy erős faj jelenlétével. hogy a nemzet. hogy vannak olyan pontok. és katolicizmus nem való északra. Narbonne. ha a faj tényleg érdemes a jó faj névre. Ha Chagres nagy várossá lesz. akkor más helyre költözik. Ekkor. hogy protestantizmus nem való délre. De ha ezek a nagy tudósok. Az érvek.) . majdnem a Szajna fölött. Nem a véletlen okozta ezeket a változásokat. Geschichte des Volkes Israel. Ravenna kinőtt a lápból. hogy az anyagi körülmények befolyása milyen csekély egy nemzet jellemére és civilizációjára. Párizs lett a fontos város. és amely túl közel van ahhoz. vitathatatlanok. hogy a Szentföld talaján nagyon különböző népek éltek. Lyons. soha nem tette és a jövőben sem fogja. mint a Pápa városa. Marseilles és Bordeaux méltósága csökken. 259. Hogy a bajorokat vagy szászokat a talaj természete tette olyanná.mintha ezek az urak értenék azt. mely messze van a tengertől. hogy milyen telepeseket akarsz. és tegyük fel. Tegyük fel. hogy nagyszerű végzetének eleget tegyen (idézhetjük ebben a témában egy tanult történész véleményét egy ebben a fejezetben tárgyalt témáról. aki a történelmet vézna tudásának fényében értelmezi. akkor látnák. rosszul vagy egyáltalán nem fogja eljátszani. újságban) Konstantinápoly és különösen Alexandria esetén lehet erre fölhozni. Saint-Marc Girardin cikkét . Toulouse. meg szeretnék mutatni. hogy amikor Panama földszorosba behatolnak. kikötők vagy fővárosok. hogy azon kereskedjen. Így elképzelhetjük. mint amilyenek ma. Franciaországban a Loiretól északra sok ipar települt le. kötet.valamint gazdasági és politikai értékét. ez a szóban forgó emberek alapvető intelligenciájától függ. Ezt a szerepet lehet hogy jól. oldal. Más szavakkal a nemzet értékét nem helyzete adja. melyet a római kor idején szereztek.fénnyel világítanak. Néhány ember." (Ewald. a Revue des Deux Mondes c. noha hangneme elég vad). "Nagyszámú író van arról meggyőződve. egy erős város. noha az ország ugyanaz maradt. stb. melyet még meg kell építeni egy elképzelt csatorna mellett. Az érthetőség miatt hozzáadom. melyről beszélünk (A zsidók) ilyen meg olyan minőséggel bírtak . amely a területnek adja erkölcsét . hogy Chagres helyzete nem a legjobb hogy minden lehetőséget kihasználjon. hogy nem akarom tagadni a földrajzi helyzet fontosságát néhány város esetében.és fogja a jövőben is adni . Olaszországban valaha teljesen lényegtelen városok nagyobbak lettek. hogy megmeneküljön a normann kalózok támadásaitól. hogy mi egyáltalán a minőség . akik mindent olyan okosan be tudnak bizonyítani. hogy az ország alakítja lakóit. mert Palesztinában éltek és nem Indiában vagy Görögországban. hogy nagy szerepet fog játszani a világtörténelemben. Párizs. leereszkednének ahhoz a tényhez. lehet. melyeket a "Föld kulcsainak" hívhatunk. hogy te szabadon határozhatod el.csak azért. mely a két tenger találkozásából ered.

amelyet tényleg a többi előtt kell tárgyalnom. Az utóbbi évszázadban. és nem esik nehezemre elismerni. mely elindítaná őket a javulás útján. A vallások és követőik nincsenek a Föld felületén sávokba osztva. sem változtat a civilizáció mértékén. hogy az ilyen fajoknak nemcsak a belső impulzus hiányzik. amit civilizációnak nevezünk. amely elég erős arra. Ez segíteni fog minket abban is. hogy a kereszténység fénye fölöslegesen süt-e a nemzetekre és hogy bizonyos népek soha nem fogják-e ezt meglátni. Néhány író erre igenlően válaszolt. mely ugyan nem teljesen. Itt meg fognak bennünket kérdezni. A statisztika. hogy a kereszténységnek kell ettől a ponttól uralkodni. akik az Északi sarkkör vizében halásznak. amely pontosan az. Nem akarom ennek az eszmének a bajnokait követni.VII. megmutat egy csomó mongolt. hogy tagadják az új törvény minden jellemzőjét. de hozzávetőlegesen igaz. mert ekkor egyenlőtlenségük nem számít. hogy ez komolyabb. ahol az iszlám veszi át a jogart. . hogy mindenkinek nyitva áll. mint az Ószövetség. Az előző fejezetekben hozott következtetéseimben két pont teljesen nyilvánvaló. mint azok. hogy nekik. hogy minden emberi közösség egyaránt alkalmas arra. Keresztényeket minden szélességi körön és minden éghajlaton lehet találni. hogy megértsük a társadalmi fejlődés korai fokozatait. Sőt kínaiakat és japánokat is. de a tények. hogy végül is elérjük azt a fokozatot. Ez utóbbi megfigyelés meg fogja mutatni. eléggé helytelenül a lemondás elvét tartották a kereszténység sarokkövének. Ennek a létrának a fokai ez emberi fajok egyenlőtlenségének mértéke. de ugyanahhoz tér vissza. hogy a legtöbb emberi faj sem képes civilizációra. vele született meddőségüket termékenységgé változtassa. míg Ham törzsének kedvelői a világot magukra és a többiekre osztják. eszkimókat. de az is. hogy a keresztény egyház kebelére kerüljön. másik témával foglalkozom. hogy nincs olyan külső erő. Nem igaz az. hogy ellentmondjanak az evangélium ígéretének. amelyhez kicsit nagyobb kapun tér vissza. akik felső Ázsia sztyeppéin vándorló vademberek. és azt tartja ameddig el nem éri a brahmanizmust vagy a buddhizmust. másodszor. nem gondolom. Fejezet. és sikerül elkerültetni velünk azt az általános hibát. és hogy képesek legyünk a létra egyik fokáról a másikra menni. amely alapvetően a társadalmi fejlődés ellentéte. Itt nincs akadály a fajok különbözősége miatt. ha nem keveredik. amely egy azonos emberi fajhoz vezet. melyet az egyház elítél. Nem voltak gátlásaik. hogy összekeverjük a kereszténység igazságának elismerését és elveinek követését azzal a teljesen más dologgal. Látásmódjuk csak újra kifejti a héberek régi formuláját. vii. Érveim után az intézményekről és éghajlatokról. kihívja természetes nagyrabecsülésünket. akik egyébként erősek. melyeken alapul. az első. A kereszténység sem nem hoz létre civilizációt. akiket az üldöző ostorcsapásai ölnek meg.

állapította meg polgári kötelességeiket. és így nyerjenek erőt. Életüket nem tudjuk rítusaik és hitük nélkül elképzelni. arra kényszerítik az embereket. Ha állapotuk megjavítható mint átállásuk közvetlen következménye. mert arra nincs módszere. ellenkezőleg mint a tizennyolcadik század filozófusai. elítélik az erőszakot. hogy a kereszténységet civilizáló erőnek hívjuk. és sokat követeltek egy apróság eléréséért.Olyan emberek. Ha a szavakat túl széles értelemben használjuk. kisimítanak minden durvaságot. Továbbá. Így. Minden kultúrát használ. hogy le fog mondani a földi örömökről. Az ilyen társadalmak csak úgy tudtak továbbélni. mely évezredekig dolgozik a test megjavításáért. akkor hibák hálójában találjuk magunkat. mint civilizáció. de nem fogja megpróbálni egyetlen szokás megváltoztatását sem. hogy elismerjenek egy fensőbb tekintélyt. akármennyire tökéletlenek is ezek. hozta törvényeiket. hogy az embert jobb elvűvé és jobb magaviseletűvé teszi. amelyet "keresztény civilizáció"-nak nevez. a jótékonyság olaját öntik a társadalmi kapcsolatokra. melyekben az újonnan megtértek vannak. hogy féljünk attól. az egyiket rizst éve. Nem kívánja meg. hogy soha nem értettem meg az ultramodern doktrínát. amelyek teljes mértékben a valláson alapulnak. Az egész ókor többé-kevésbé ilyen ilyen módon élt. Újra. És noha a vallás ajánlásai kifejezetten erre a pontra irányulnak. országhatáraikat. és rövidesen beszélni fogok róluk. ha magukat alávetették egy többé-kevésbé szigorú teokráciának. Bőven vannak bizonyítékok. A kereszténység civilizáló erő annyiban. de csak bizonyos határokon belül. akkor a kereszténység biztosan mindent meg fog tenni hogy létrehozzon egy ilyen javítást. a kínait köntösében. a másikat cethalat éve. hogy ezek az ellenállhatatlan ár ellen irányultak. a nép nélkül elképzelni. a keresztény szabályok nagyon segítik a társadalmat. amely a keresztény törvényt és ennek a világnak az érdekeit ezen a világon olyan módon azonosítja. melyek veszélyesek az anyagi haladásra. és mindig elégedett a társadalmi viszonyokkal. ahogyan brahman. és mindegyik fölött áll. az ember tökéletlensége cáfolja az ilyen érveket. Soha nem volt komoly ok arra. Minden embert meghagy olyanak. mint ahogy rítusaikat és hitüket sem tudjuk nélkülük. akiknek szemében a legnagyobb erény dolgok megtagadása és szemüknek állandóan az égi Jeruzsálem felé fordulása. a vallás fölemeli a szellemben dogmái metafizikai és intellektuális jellegét. nem fognak sokban hozzájárulni a világ fejlődéséhez. hogy változtassanak életmódjukon. Voltak és vannak olyan társadalmak. és egyik civilizáció haladását sem fogja kikényszeríteni egy másik irányába. hogy hogyan javítsa meg az erkölcsöt és az intelligenciát a világ rosszabb részein. buddhista vagy zsidó civilizáció is van. De csak közvetve az. mert maga sem alkalmazott egyet sem. hogy egyesülésükből fiktív társadalmi rendet csinál. azt mondhatjuk. A vallás adta alkotmányukat. nekünk igazunk van abban. míg erkölcsi eszméjének tisztasága folytán megszabadítja a szellemet a pusztító vétkektől és gyöngeségektől. Biztosan van olyasmi. az eszkimót szőrméjében. és írta elő nemzetközi politikájukat. Amikor a kártékony gazokat húzza ki. akkor minden más iránt közömbös. de először meg kell vallanom. melyek elnyomják az egészséges lelket. amilyennek találta. A római államban .

biztosan létezett egyfajta jogi tolerancia a vallásokkal szemben. fejezet)/. Fiatal éveiben annyi Jupiter. Nem akarta az ember külső részét megváltoztatni. Az egyházi könyvek. gazdagság. ami történt. mint az őt megelőző vallások.). Erő. és ha ez az eredmény. más nem számít. tengerész. de mást nem. ruhájának szabásának és anyagának. Minden ősi civilizáció bizonyos Istenség alatt lett naggyá. kormányzásának. de ezek a késői pogányság termékei voltak. sem a gazdag gazdagságával. nem kételkedem abban. Ha akarunk. az atyák írásai. ez volt legnagyobb újítása. melyeket a papok tanítottak a haladás és a társadalmi fejlődés irányaival azonosíthatjuk legjobban. amikor a gyümölcs már megrohadt a fán. és a dekadens teológia a kultuszok nagyszámú egybefonódását és egymáshoz igazodását hozta létre.hogy a kereszténység fényét megkapja? Semmi. 8. és ennek a következményei miatt a törvény magát jogosan nevezhette "katolikusnak" vagy általánosnak. világi hatalom és törekvés . Egyetlen földi létet sem áld meg kizárólagosan. aki sokkal kizáróbb. Az Isten féltékeny Isten volt. amit azok tudtak és cselekedtek.bármi. Egyetlen civilizáció sem gerjesztett irigységet vagy megvetést.mindennek nincs jelentősége törvényeink értelmében. és koncentráljon saját belső lényére. a többi nagyon keveset számít. Az egész világhoz szólt. Merkur. intézményei zsarnokságának vagy engedékenységének? Lehet halász. ahány város csak volt. török. és egy napi cselekvése sem hágja át a vallás előírásait. és emiatt a ritka pártatlanság miatt. és az evangéliumot olyan eszmékkel és képekkel hirdesse. szibériai. és az Ibiszek oktatták a Nílus menti embereket mindarra. és környezetében és a világon fölismerte híveit. A szentlélektől először megkapta a nyelvek ajándékát (Cselekvések Könyve. hogy minden néphez annak saját nyelvén szólhasson. A gallai vadember gallai maradhat. Van ezekben a különféle foglalkozásokban valami ami egy bármilyen nemzetiségű ember számára lehetetlenné tenné . II.legyen angol. az anyagi világot. Nem tartozik kizárólagosan egy civilizációhoz sem. amerikai vagy hottentotta . hogy vesse meg ezt a külső világot. nyerjen az Úrban dicsőséget. "József. vadász. Feltéve. Azoktól ellentétben nem ismerte a kiválasztott nép fogalmát. Milyen jelentősége van egy keresztény házának. de úgy gondolom. egyet sem utasít el és mindegyiket megtisztítja. de aki dicsőségre vágyik. 4. hogy a doktrínák hatását. megoszlott köztük. 9-11. a kereszténység viszont ebből a szempontból másképpen működött. de féltékenysége egy módon nagyon különbözött a zsidó isten féltékenységétől. hogy valaki hívő. katona . és Vénusz létezett. és valamiféle kultuszt követett. hogy a kutyafejű Anubis. minden kor misszionáriusainak történetei tele vannak a társadalmi élet külsőségeivel és a társadalmi élettel szembeni közömbösséggel. A vallás és állam olyan elválaszthatatlanul és szorosan fonódtak egybe. Egy kétes hitelességű könyvben olvassuk: "Egy erős ember ne büszkélkedjen erejével. I. hogy a felelősség mindenért. melyet minden nemzet a legjobban ért meg. paraszt. azt tanította neki. nemcsak a szegényhez vagy gazdaghoz. /Kétes hitelességű Evangélium. és mégis . Isis Neith. Újra. beszélhetünk a "Türiai Heraklész kultjának nyomainak kereséséről Karthágó törvényeiben". az asztalos története.

Ha béna.tökéletes hívővé válhat. De nem látjuk. hogy járjon. annak a különleges finomságában. Mindezekben megengedte a politikai viszonyok akadálytalan működését. nem volt ilyenjük a Földi dolgok iránt. Azt mondtam föntebb. Ha megnézem az angolszász szenteket. mint amilyen. főleg olyanokat tartalmaz. vagy olyan követeléseket támasztanánk. de nem alkot. hogy hogyan tudná lelkét olyan eszmékkel betölteni. A kereszténység így nem a szabályos értelemben vett civilizáló erő a szó szokásos értelmében. akiknek nincsenek eszméi. még a legszentebb dolgokban is található valami anyagiasság. De noha tele voltak zsenialitással az eget illetően. Szent Zita közbenjárása nem kisebb értékű. annyira tiszta. az egyiptomi Téba gusztustalan remetéit. Ez csak akkor igaz. akiknek nevét és emlékét tiszteli az egyház. hogy mindenben. a modern Európa kedvenc eszméjének tisztelete miatt sem. hogy a kereszténység a világnak egy sajátos kultúrát adott volna. és ha egy vadember túl ostoba ahhoz. amit kapni is akar. hogy a gyönge és alázatos kedvesebb neki az erősnél. találok bölcseket köztük? Biztosan nem. hasonlítsuk például össze ehhez a jezsuiták hozzáállását a kínai ceremóniákhoz. Ha limai Szent Rózsára nézek. sem eszmék nem szükségesek a megváltáshoz. akit Szent Bernáttal egy szinten tisztelünk. akkor ez megerősít abban a következtetésemben. szószerinti értelmében. Sem zsenialitás. és csak segít neki járni. hogy eszméket adjon azoknak. melyek a megváltáshoz szükségesek. ahogy azok eredetileg működtek. mint egy "választási edény". mondván. Alkalomadtán meg is feddték. aki mellé ül a sziklára és csak arra gondol. akkor biztosan lesz egy lelkes misszionárius. akik kiváltak erkölcsi tisztaságukkal és alázatukkal. Csak azt adja. és növeli az értelmet finomságával. de egy fajtól sem . hogy mit kapott maga. akik a népek söpredékéből származnak és egy hirtelen bátorság és alázat sugallatára fölemelkedtek az örök dicsőség sugaraihoz . Az egyház maga úgy nyilatkozott. de nem emel föl. mint a legszentebb európai főpap. művet. Eleinte tiltakozott az antik világban. melyekre hivatkozunk képes fejlődésre és növekedésre. Ebben a kereszténység meglepő felsőbbséget mutat a többi vallással szemben. Ha kinyitom a "Szentek élete" c. a hit legbölcsebb harcosainak tartom. hogy megértse a sátor használatát. amelynek minden hívő része. Az egyház mindenhez alkalmazkodik. hogy a kereszténység a fönségesség szellemét ébreszti föl dogmáival. a mártírok légióit. Támogat. mint Szent Terézé. nem kívánja meg. Az egyház létezésének tizennyolc évszázada folyamán sok nemzetet megtérített. ha a lélek és szellem. Az áldottak köre. sok különféle fajra lehet alkalmazni anélkül. Célja nem a zsenialitás adományozása vagy az. még az iszaphoz is.ha mindezeket a tisztelt személyeket a dogma legügyesebb védelmezőinek. Mivel minden embertől azt kérdezi. Nem kell ezt elvetnünk. hogy fejlődésüket befolyásolnánk. többnyire ír szerzeteseket. Megtermékenyít. melyet nem tudnak teljesíteni. hogy a kereszténység nem civilizáló erő a kifejezés tényleges. hogy a legkevésbé sem akarja a társadalom külső formáit megváltoztatni. hogy ebből a szempontból túl toleráns. Olyannak fogadja el az embert.

akik a rosszaság mélységébe süllyedtek saját nemtörődömségük miatt. Még akkor is. de nem várom el. Még kevésbé lesznek köztük a ritka és hatalmas zsenik közül. Délamerika törzseinek többsége már századokkal ezelőtt megtért az egyház kebelére. az intézményeknek és a társadalmi rendnek a vezetésével. ha a nemzetek képesek voltak őket megérteni és iránymutatásuk szerint menni tovább. Miután odaadják nekik a szükséges . örökké ki lesznek rekesztve a nagy elmék soraiból. nagy művészeket. Nem lep meg. noha az evangélium és a megváltás igéje már századokkal ezelőtt eljutott hozzájuk. még mindig hihetnek abban. amely a keresztény hit fölvételét azonosnak vallja a határtalan szellemi növekedéssel. hogy az északamerikai cherokee indiánokat a metodista misszionáriusok nagyrészben megtérítették. Sok ember megszokta. ha ez a törzs. Tanítani fogják őket hasznos tevékenységekre. Például azt mondják. hogy annak ellenére. egy amerikai államot lenne képes kialakítani vagy bármilyen befolyást elérni az amerikai kongresszusban. ha megművelik a földet. hogy ezek az apostolok szinte mindig (de nem kivétel nélkül) egy előrehaladottabb nemzetből származnak. Én nem tudok ilyen akciókról. akik feltűntek jámborságukkal és életük tisztaságával. ha egészében elfogadják következtetéseimet. Más szavakkal kifejezve. és attól tartok. akik keze egymást átfogja az évszázadok között is és folyamatosan megerősíti a domináns fajok erejét. hogy a kereszténység érdemeit a korunkra természetes előítéletek fényében értékelje. A svédországi lappok. Királysága a legirodalmibb értelemben "nem erről a Földről való". az intézmények vezetésének. Még az igazságszolgáltatás kérdésében is ki kell hagyni a kereszténységet a megbeszélt témából. Ezért teljes mértékben cáfolom azt az egységesítő érvet. jó matematikusokat. mint amire a természetes erők jogosítják föl. akkor nem küldhették azért. amíg erkölcsüket alakítják. és így szinte sajátságaik ösztönösen megváltoztatják tanítványaik szokásait. de rendkívül meglepne. de ugyanolyan természetesnek tartom. Mindezek között a népek között biztosan vannak olyanok. hogy mit képes nyújtani. és nem teszi magasabb helyre a civilizált fajok között. hogy megtérítetteik ugyanabban a szociális állapotban maradtak. Egészen természetesnek tartom. hogy a dán lutheránsok vagy a moraviaiak kinyitották az eszkimók szemét a fényre. de csak akkor. amit az előbb mondtam. hogy a mérték megfordult a vallás közvetett akciói folytán. ha tiszta vérű marad. akiket nemzetük követett útjukon. hogy a misszionáriusok társadalmi befolyása.kérdezi meg. hogy egyenlőséget hozzon az emberek közé. és megmutatják nekik. Ellenfeleim azt fogják fölhozni. de mindig vademberek maradtak. vagy jól képzett katonákat. nem értve meg a szemül előtt látható európai civilizációt. ma is őseik barbár állapotában vannak. lehet hogy nehezükre esik megszabadulni néhány helytelen eszméjüktől. hogy a misszionáriusoknak vademberekkel van dolguk. amelyben hosszú idő óta vannak. hogy észrevehetően megváltoztassa a politikai viszonyokat és az eszméket az anyagi jólétet illetően. akik mint gondolhatjuk. hogy hogyan lehet az éhínségtől megszabadulni. Ha minden faj egyenlő módon képes az előnyöket megkapni. hogy képzett teológusokat találok köztük. Tegyük föl. sőt puszta jelenlétük elég lesz ahhoz.

akkor a tanult dolgokkal olyan sikeresen utánozzák a misszionáriusok szokásait. Az író. és megtanítják nekik. mint ha egy faj olyan életmódot vesz föl melyet nem maga talált föl. akik saját ábécét fejlesztettek ki maguknak. ahol a két faj a leghaladóbbak közé számít. Ez a két faj elszigetelt maradványa sok nemzetnek. . mert úgy vélik a tudósok. De lehet. igaz. Azzal érvel. hogy egyetértsek az egyenlőség ügyvédeivel. ha akarták. Azt is elmondja. hogyan építsenek jobb kunyhókat. hogy ezek az alleghany törzsek hasonlóak az angolszászokhoz pontosan azért. Nos. és végül a betűvetésre is megtanítják őket. (Megvitattam Prichard tényeit anélkül. ha nagyon sikeresek. hogy a mai életmódjukat vegyék föl. juhokat fognak tenyészteni és még fekete rabszolgák is fognak dolgozni ültetvényeiken. Természetes módon mások. akik tisztviselőként dolgoznak. Olyan példákat hoztam föl. Apránként sok mindent megtanítanak nekik. ahol saját települési területet jelöltek ki számukra. mert felsőbbrendűek a többi északamerikai fajnál.és aki maga ezeket Gallatin nagy munkájából vette (Az északamerikai indián törzsek összefoglalása) . akitől ezeket a részleteket kikölcsönzöm. Itt már az érvek nagyon sántítanak. aki nagy művében "Demokrácia Amerikában" így utal a cherokeekre: "A félvérek jelenléte megkönnyítette az európai szokások elterjedését az indiánok . Teljesen képesek lesznek a falusi életre. hogy földjeiket meg tudják öntözni és hogy elkerüljék a járványokat. míg ma teljes létszámukat 15 000-re becsülik. és hogy ezek a protestáns misszionáriusok többnyire házas fehér emberek fehér gyerekekkel vagy szolgákkal. hogy szelídítsék meg a jószágot. hogy az európai faj erős nyomást gyakorol tanulóira. hogy ők az ősi alleghany faj maradványai. melyeket elűztek vagy megsemmisítettek a fehérek. míg másfelől könnyű föltételezni. mert nem tudok annál nyilvánvalóbb példát elképzelni az általános faji tehetségtelenségre. hogy a cherokeek száma állandóan nő. hogy egyszerűen tagadni kellett volna őket a komoly tekintélyre. és különleges szerződéssel arra kényszerítette őket. hogy egy bizonyos területre költözzenek. " Az emberiség természettörténete" 41. bizonyításuk első lépcsőfoka az. A. ebben benne van az a 1200 néger rabszolga is. Végül. és még egy pár európai van köztük. akik tulajdonukká lettek. hogy mint a cherokeek és a creekek az Arkansas déli partjain. ahogy a cherokeekkal is történt (Prichard.szerszámokat. ha nem. hogy a bennszülöttek száma növekedett-e. hogy amikor Adair meglátogatta őket. melyek azt bizonygatják. mint a többiek. de messze vagyok attól. Itt. tovább mennek egy lépéssel. hogyan bánjanak a vízzel. rész). mi történt ezekkel a kiválasztott népekkel? Az amerikai kormány elvette mindkét törzs ősi területeit. hogy kétségbe vontam volna értéküket. hogy a cherokeek azonosak az európai fajokkal. a hadügyminisztérium felügyelete alatt és a protestáns misszionáriusok irányítása alatt arra kényszerítették őket. Így aztán nehéz ténylegesen megállapítani. de Tocqueville-re hivatkozva. melynek maradványait a Mississippitől északra találták meg (lásd ugyanott). hogy iskoláik és egyházuk a misszionáriusok kezében van.azt mondja. akkor 2300 körül volt harcosaik száma.

kitelepítették őket. melyekkel ezt általában megválaszolják. az még jobban meglepődik a kártyázó kutyán vagy az ebédjét megrendelő lovon! Az emberi csoportok "intelligens cselekvésének" előfeltételeit kutatva túl könnyen megelégedhet valaki. de nem hiszem. De sikereinket nagy hangon kikiáltani nagyon kis intelligenciára vallana. hogy a nép. és megértik azt. hogy ne figyeljek föl a túlzásokra. még hosszú út vezet magához a civilizációhoz. . melyeket beléjük ültettek.) A háború lehetőségét nyilvánvalóan elvették tőlük. hogy noha a cherokeek és a creekek félvérek és nem bennszülöttek. ha ez állandó tanulást igényel részéről. és szaporodnak. hogy néhány tanult ember színt adott ezeknek a nyilvánvaló összehasonlításoknak azt állítva. A legalacsonyabb rendű emberi faj. de nem kívánják igazából azok gyakorlatát? Az eredmény a tanulás eredménye.annyi intelligenciát. hogy emberek. minden nap. megtaníthatjuk az állatokat olyasmire. elvégzik a civilizált élet folyamatait még vadember állapotukban is. Természetesen hiszek abban. hogy sokat. hogy valamennyire alkalmazkodjon a civilizációhoz. aki meglepődik rajta. ott látjuk. meg kell lepődnünk azon. ha nem akarnak éhenhalni. hogy ellenálljanak neki. hogy valamelyikük is vadállati vagy abba az osztályba sorolható. II. A művészetek és foglalkozások kivitelezése. akiket keményen oktattak és minden menekülést lehetetlenné tettek számukra. kivétel nélkül. melyet a civilizáció kifejlesztett. mint hajtóerővel." ("Demokrácia Amerikában" .nem mondom. ami nem túl hízelgő még a kísérlet alanyai számára sem. ő a civilizáció és barbarizmus közti természetes kötél. ahogy uraik képzelik el a munkát. megengedem magamnak. ahogy Prichard mondja. és uraik vallását kellett átvenniük. hogy sikeres mezőgazdászok lesznek. Szellemi vezetőik kedvesen bánnak velük és meggyőzik őket a munka szükségességéről.között. és meg fogják tanulni az eszmék kivitelezését. Ebből azt következtetjük. De Tocqueville azt jósolja végül. amit ösztönösen soha nem tanulnának meg. és mindenki. biztos. noha a protestáns misszionáriusok szükségszerű kapocs a vad törzs és a civilizáció között. Kis türelemmel és az éhség óvatos használatával. és föllelkesedhet. hogy az emberi fajok nem egyenlők. minden oldalról amerikai haderő veszi körül őket. Továbbá. Tudom. ha már felnőtt. kötet). hogy ha a legmegvetendőbb busmant vesszük. tudunk benne kifejleszteni. hogy a vademberek apránként megváltoztatják szokásaikat és társadalmi körülményeiket. Ezek között a körülmények között el tudom képzelni. mégis el fognak tűnni a fehér faj beavatkozása miatt. A félvérben benne van apja esze de nem adja föl anyja fajának vademberi szokásait. melyhez tartozik. civilizálható a mi mintánk szerint? Ez elsietett és felületes következtetés lenne. és nem kételkedem abban. Mivel elutasítom az emberiség ilyen letámadását. hogy a misszionáriusok megfelelnek a . de a gyerekén vagy unokáján . Ha egy falu állatai elvégzik a legösszetettebb trükköket. a legelmaradottabb és nyomorúságosabb fajtája az emberi fajnak is képes utánzásra. Ahol vannak félvérek. olyan értelemben. hogy néhány emberi faj és a nagyobb majmok között csak kis értelmi különbség van. amely túl nagy ahhoz. akkor is.

amit New Yorkban megtanult. De nem vagyok olyan csekély felfogású. a politikai rendszerek. noha olyan sok századon át keresztények . csak néhány nagyon sápadt másolatát találná meg annak. de mondjuk a sárga faj zsenijeivel. sokkal közelebb vannak hozzánk. az mindig a fehér befolyás hatására történt. és német vérrel. de senki nem lesz a civilizáció része anélkül. francia. mint egy fehér ember. az utazó.velük szemben támasztott követelményeknek? Ismerik a társadalmi tudomány teljes rendszerét? Én kételkedem ebben. ahol a nyomtatás fölfedezésének olyan eredményei voltak.sok esetben mielőttünk lettek azzá. A oroszok. hogy néhány vadember különösen ügyesen szánt. és utazónk hiába keresne. mert ezek folyamatosan keverednek az angol. melyek hasonlóak az európai eredményekhez. ha csak azokat a leckéket ismétlik. mint ahogy becsületünket. csak a magasabb osztályok osztják eszméinket. {Carus. Mutassanak egy helyet. ha elmondják nekem. táncolni tudnak. hogy az emberek vegyék át a mi teljes egyéniségünket ugyanannyi idő alatt. szobrok és képek terén. ahol tudományaink tökéletesedtek. és ebből azt következtetik.) Mi annak a haszna. és melyet könnyen össze lehetne állítani. Az utánzás nem vonja szükségszerűen maga után a szakítást az örökölt ösztönökkel. legyőzhetetlenül közömbösek a nyugati világ és annak felfedezései iránt. Az embereket meglepi ez. számolni. ahol felfedezéseink új alkalmazásokat találtak. lengyelek és szerbek (fogják mondani). amit tőlünk tanultak? Mutassák meg inkább azokon a helyeken. hogy a fekete fajokban soha senki nem fejlesztett ki semmit az politikában. Figyelemre méltó négerek listájáról vitatkozva. irodalomban vagy a művészetek terén. melyet pl. ugyanazzal a lélegzettel meglepetésüket fejezik ki a szláv civilizáció és a sajátunk között. akik bankokban tisztviselők. ahol filozófusaink más filozófusok szüleivé lettek. mint a négerek. Nem mondom. Ezek a fehér és indián vér keveredésének eredménye lenne. szokások és intézmények vagy akár egy európai nép annyira asszimilálódott hogy a haladás ezután éppen olyan természetes és közvetlen volt köztük. Caras ezt mondja. hogy a többiek irányítanák. és úgy beszélnek. Elvetheti a mi gondolkozásmódunkat és kialakíthat . hogy közülünk vett emberrel. mint köztünk. Gyakran hallunk négerekről. mint amilyennek látszom. Nem kérem komolyan. hogy önmaga képes lenne haladásra. hogy a néger mindenre képes! És akkor. ahol a négerek hosszan éltek és álltak kapcsolatban európaiakkal egyetlen helyet. az irodalom és művészet. anélkül. mint például Konfúciusszal. és akik írni. dt. beszél vagy olvas. op. akik zenét tanultak. és ha bármelyik néger valahol kitüntette magát. Blumenbach közöl. Egy összehasonlítható ember sincs köztük. a könyvek. csak a felszínen civilizáltak. A tömegek másfelől. A megoldás egyszerű. ahol a vallási elvek mellett eszmék. olvasni. új és nem várt gyakorlatot találna ott. aki pár év múlva nézné meg a farmokat. Nagy különbség van az utánzás és a meggyőződés között. Ha az amerikai kormány és annak küldöttei és a cherokeek között hirtelen megszakadna a kapcsolat.

A fajok megváltoztathatatlan ellenségessége megtalálható a kultuszokban. mint amilyen szellemi élete volt eddig. ha vitatkozhatok ezzel a nagy tekintéllyel. éppen olyan könnyen. Itt most el kell kissé kalandoznom. Foglalkozom mind az európai civilizációval. De soha nem kezdte el. mert ez létfontosságú érvelésem számára. néha megállás. melyek különbözhetnek ettől. mint egy ünnepelt író. mint amilyen a szó általában . és ez elkerülhetetlen. Guizot az eset szót kevésbé pozitívan és pontosan használja. aki csak Franciaországban különös foglalkozásként ennek a szónak a jelentését és hatáskörét határozta meg. Még egyszer. hogy kezdje el. rugalmas értelemben. . Másfelől Délázsia hatalmas földjein és Európa bizonyos részein nagyon eltérő vallású emberek által vezetett államokat találunk. Állandóan használok egy szót mely sok eszmét foglal magába. bizonytalan. A legkevésbé sem kell elbizonytalanodnom ezen a ponton. Megkülönböztethetjük a kereszténnyé vált pathanokat a megtért hinduktól. amely megértette az európai civilizációt azzal hogy fölvette a kereszténységet. másfelől nem határozza meg egyáltalán a civilizáció szó jelentését. Szeretném látni négerünket. A társadalmi fejlődésnek kettős eredete van. Állandóan a "civilizáció"-ról beszélek. a kereszténység nem civilizáló erő. VIII Fejezet viii. és eszméit átülteti a gyakorlatba. és el kell azt magyaráznom. különösen azért nem. A civilizáció szó definíciója. és egyetlen népet sem fogsz találni. hogy miért nem az.egy másikat. Állandóan új eszmék és ötletek születnek. vagy nagy tettekre ösztönözte volna a megtérés. Szeretném látni. Ami eddig használatlanul rozsdásodott. Hajlandó vagyok sokáig várni munkája befejezésére. és másokkal.egy széles. hirtelen észreveszi. Csak arra kérem. A történelem minden oldalán kutathatsz. akik között élnek. és ehhez a tulajdonsághoz viszonylagos mértéket rendelhetek a különböző fajok esetén. mert másként értelmezem azt. amelyek önmagukban nézve is nagyon összetettek. Az eredmény néha szüntelen mozgás. mikor kinyitja szemeit az evangélium fényénél. ami azt nem írja azt le. amely komoly hibához vezet. az "Európai civilizációt" a fogalmak összezavarásával kezdi. ha addig nem volt civilizált. mint az orenburgi oroszokat meg tudjuk a nomád keresztény törzsektől különböztetni . többé-kevésbé logikusan egymáshoz kapcsolt és eszmék kölcsönhatásával létrejött dolog. és nagyon jó okok vannak arra. Guizot. hanem események sorozata. hogy földi útja éppolyan sötét és zavaros. A civilizációt eseménynek hívja. vagy teljesen hiányzik. most idegen ötletek segítségével saját hasznára alakítja őket. Meg sem próbálta. könyvét. Mert ez vagy létezik bizonyos mérték szerint. Civilizáció nem egy esemény. amikor új társadalmi rendet hoz létre magának.

amelyről beszél.az erőket. Sok kis arisztokratikus köztársaság volt. nem akarok zsarnokságról beszélni. egy környezet. fejlődése páratlan lehet. Ez a népek és a civilizáció létezésével foglalkozik. Az ilyen alapvető kérdések láttán. ha a politikai élet viszonyai megváltoznak vagy a polgárháború teljesen megváltoztatja őket. és nem szűnik meg létezni. melyeket . melyek létrehozzák őket. mely tisztán politikai jellegű. de mindenképpen van elnyomás. Az eset nem példa nélküli. az író megkérdezi. hogy többé-kevésbé ignorálhatjuk a kormány formáját. "a közös ösztön vajon észrevenné-e ezekben a helyzeteket. amelyben egy esemény soha nem az. anyagilag jól tartották őket. De itt nemcsak a jólét kérdéseivel foglalkozunk. a gazdagság és a nyomorúság természetes módon másodlagossá lesz. Ez civilizáció? És egy ilyen nép civilizálódik?" Nem tudom. Ez az állapot általános abban az értelemben. de nem volt erkölcsi és szellemi tevékenység. egy halom elméletre akadunk benne. ugyanúgy halad az elnyomás alatt. kisugárzódik belőle és viszonzásul reagál rá. mint a legszabadabb demokrácia alatt. az ősi és modern időkben. amely elsőrendű az egyének számára. és kedvezően fejlődhet. Tárgyunk komolyabb annál. de a nép. de esetek és eszmék sorozata. a civilizáció számára nem állapot vagy környezet. hanem egy esemény. amelybe emberi társadalmak kerülhetnek. hogy annak alkotja egy másik esemény. egy állapot. Ez nem jelenti azt. melyeket nem tudna túlélni. Sok változata van. nagyon "civilizált". anyagi és erkölcsi élete tunyaságba vagy kábultságba süllyedt. ha jó esélyei vannak. Úgy tűnik Guizot nem vette észre. Miután megemlít bizonyos számú helyzetet. Továbbá. ha rossz a kormány. Az igazságszolgáltatás jól működik az emberek között. gyümölcsözővé vagy meddővé teszik őket. melyekbe az ember magát civilizálja. melyek így kezelték alattvalóikat. hogy ténylegesen civilizálódik-e. melyek vezérelvét keretezik be. amellyel képes körülvenni sajátmagát..Minden esetre. mint a juhokat. de meg is szűnhet. Első helyen mindig és mindenütt a "lét és nemlét" kérdése áll. egy szóval életet lehelnek beléjük. nincs semmi baja. mert ez nem érezhető. melynek külső élete könnyű és fényűző. amelyet létrehoz. Ha kinyitjuk ezt a hosszadalmas és híres könyvet. Az első elmélet így hangzik: "Induljunk ki egy népből. teljesen független minden kormányformától. Kevés adót fizet. a kormány szempontjai. és úgy tartja. ha csak egy esemény lenne. és sokkal mélyebbre kell néznünk az indíttatást kutatva . és a civilizáció bizonyos elemi feltételekkel van összekötve. Ezek szorosan össze vannak kötve a társadalmi szervezet egészségével. a szó természetes értelmében". melyben az emberi társadalom van. a civilizáció nem egy esemény. közvetlenül és kibontakoztatják őket. melyek függetlenek a politikától. Másképpen a vad törzsek vagy az arisztokratikus köztársaságok barbár törzsei között kellene sorrendet létrehoznunk.

de a velenceiek. amit nem hagyhatunk jóvá. Egyik sem keresheti meg önmagát. Bármilyen erősek is voltak. noha a föníciaiak és a karthágóiak messze voltak egymástól. mint elmélete részeit. a népeknek olyan intézmények uralma alatt kellene élni. ugyanígy azokat sem. génuaiak és pisaiak sem. Férfias képességeiket aláaknázta a papság uralma" Így ugyanabba a börtönbe rakja az arisztokratikus népeket.. Mindenkinek oszt egy kis igazságot. A pont részletesebb megvitatása aligha illik ide. politikai szabadságuktól és kormányformájuktól függően. még nagyobb nehézségekkel is szembe kell néznie. helyesen) elutasítani azt. de fajilag hozzájuk nagyon közel álló néphez igazodtak. Egy népben. Az általános ösztön biztosan támadva érezné magát. melyet én képzelek el" mondja. Nápolynál vagy Rómánál. peruiakat. Nem akarok Guizot utóbbi két föltevésével foglalkozni. valójában széthasítja a fajokat.. egyiptomiakat. akkor el kellene kezdenem (gondolom. Nem tart egy népet civilizáltnak. és ezért nem folytatom.Guizot hozzáveszi a tárgyhoz. japánokat és a modern Róma néhány területét is. és nem . Svábföld és Thüringia császári városai politikailag meglehetősen függetlenek voltak. melyhez folyamodik. de a szabadság eszméje hiányzik belőlük. Vallási és erkölcsi értékei bizonyos szintig kifejlődtek. mint a hindukat. akik "anyagi élete kevésbé könnyű és fényűző. de elnyomás alatt tartanak". a legtöbb esetben sajátos. "nemes és igaz érzelmek szunnyadnak. Ez a következtetés önmagában túl erőszakosan ellentmondásos a közvélemény előtt. de más részről teljesen be voltak foglalva a német faj haladásába vagy hanyatlásába. Így míg Giuizot kiosztja érdemdíjait a népek között. de emellett. melyek nem léteznek. Így. A kormányt és az egyházat szigorúan el kéne választani. megosztották egymás között a közös civilizációt. karthágóiak. hogy Pisa. mert erkölcsi és szellemi igényeit figyelembe veszik. melyet "lágyan kormányoznak. és az anyagi fejlődést és az erkölcsi haladás egy bizonyos módon lenne összehangolva. Maga Guizot számol ilyen érvvel. e szempontból a különféleképpen kormányzott. ebbe a helyzetbe került a legtöbb ázsiai nép. ha nemcsak a föníciaiak. például a hinduk. egyszóval a múlt néhány évszázad egyetlen erőteljes városa sem. amelyet a világ egyetlen nemzete sem képes elérni. mert az első kettő esetén olyan körülhatárolt értelmezést ad a civilizáció szónak. melyeket kormányformájuk miatt Guizot nem hajlandó a civilizációképesek közé sorolni. de tűrhető szinten van. spártaiak nem léphetnének be a civilizáció templomába. melynek prototípusa Asszíriában van. és olyan különbségeket tételez föl. Az olasz köztársaságok ötletek és vélemények mozgalmában vettek részt. amely uralkodó volt a szomszédos királyságokban. ha megnyitottam egy ilyen vitát. egyedi kultúrát képviseltek. hasonló kultúra egyesítette őket. és Németország birodalmi szabad városainak lakói sem. Ezek a kis arisztokratikus államok. Ahhoz hogy elérjék. etruszkokat. melyek ereje és szabadság egyaránt össze lenne keverve. Génua vagy Velence és mások bármilyen módon is kisebb értékűek lettek volna Milánónál. tibetieket. .

A legfejlettebb ember az lesz. bevezetés. A kötelék túl laza. és belső érzéseikben. az angolt. akkor több mint egy primitív törzsnek joga lesz arra. és vissza fogja utasítani. Über die Kawisprache auf der Insel Java. Guizot meghatározása nekem nagyon kezdetlegesnek tűnik akár csak összehasonlítva Wilhelm von Humboldt meghatározásával: "civilizáció az emberek emberiesítése külső szokásaikban és intézményeikben. amelynek jelleme kissé durvább. csak a párttagság fog szerepet játszani. nagyon könnyen megközelíthetőek. 37. melyek ezekre vonatkoznak /W.szabadna a válaszvonalat eltolni. a nyugati óceánban fekvő sziget volt képes volt képes teljes értékű civilizációra. hogy a civilizált emberek kormánya alkotmányos és népképviseleti alapokon áll. akik azt jól használják. végül el kellene utasítanom azokat az alkotmányos országokat is. Sok nép. akinek ugyanaz a véleménye mint a meghatározónak az uralkodó és a nép kölcsönös feladatairól és kötelességeiről. ők egy bécsi vagy pétervári rendszert fognak előnyben részesíteni. Amikor a kultúra megállapítása a személyes érzés függvénye lesz. Természetesen teljes mértékben tisztelem és csodálom azokat a nagy népeket. barbároknak és vadembereknek fogják nevezni. akik nagyon lágy természetűek és nem támadó fajták. és mégis egyetlen egy ember . kötet. Vannak olyan törzsek a déli Csendes Óceánon és másutt. Egy ilyen elv kissé szűklátókörű. néhány hibája ellenére Franciaországot fogják a világ legcivilizáltabb országának tartani. von Humboldt. hogy egy rendszer. vagy arról vitatkozni. legalábbis nagyon tökéletlen. akik ezt másként látják. Ha egy civilizációt a viselkedés lágysága meghatároz. hogy a brit intézményeket tekintse a legtökéletesebbeknek. És aztán gondoljuk meg ennek veszélyeit. akkor nem lesz megegyezés a témában. amely ilyen következtetéshez vezethet. hogy az idők kezdete óta csak egy kis. akik erejét és csodálatos cselekedeteit a világ minden sarkában látták. hogy magát néhány európai nemzet elé tegye. Végül. Néhány merész lélek saját kedvenceit fogja előnyben részesíteni. mely valaha is élt. mint győzelmeiket. egyetlen egyet tekinthetnénk igazán civilizáltnak. és mivel a civilizációt mindig egy egyedi és egyetlen politikai szabvány szerint kellene mérnem. I. az alkalmazások mezeje túl széles. Ami engem illet. amelyek rosszul használják parlamentjüket. De nem érzem azt. hogy másoknak ne tartoznék tisztelettel és csodálattal. Föltételezi. Végül az összes élő nemzet között. megfigyelés és tudomány hamarosan szóba sem kerül a kérdés kiértékelésénél.oldal/ Ennek hibája éppen ellenkező a Guizot-félének hibájával. a többsége azoknak. tetterejüket és kereskedelmüket. és hogy még az igazi elvet sem fedezte föl senki William és Mary uralkodása előtt. Senki sem fogja ennek a logikáját megkérdőjelezni. és kizárólag azokat díjazni. hogy a barbarizmus állapotában van. az alattvalóknak nagyon körülhatárolt jogai lennének. Ha a civilizáció egy bizonyos kormányzási forma függvénye. Így egyetlen európai nemzetet sem tudnék megóvni attól a gyanútól. Azt mondani számomra túl kegyetlenek és lealacsonyítónak tűnik az emberiség számára. akik a Rajna és a Pireneusok között laknak. akkor az értelem. míg azokat.

amit Goethéről és az "olimpiai csöndesség" -ről mondtak el nekünk. A tiszta értelem kifejtésére rendelkezésre álló szabadidő nagyon csekély. ahhoz hogy általánosan meghatározzuk és . a következő fokozat a kulturált ember. hogy a puszta létszükségleteket megteremtsük. másfelől nagyon intelligens ágensek. De ezek kívül állnak a nagyobbfajta munkákon. Teljesen egyetértek von Humboldttal ebben. amely az előzőek fölött áll. még a legnagyobb boldogság és stabilitás idején is. hogy olyan embereket hozzon létre.sem. tudósokkal. tette volna őket a mogorva norvégok elé. ahol összegyűlt az összes benyomás a működő szellemi és erkölcsi erőkről. művészekkel. akiket legjobban csodálunk. és a fejlődés utolsó és legmagasabb fokán a "teljesen kialakított ember" áll. Megkockáztatom azt a gondolatot. költőkkel. művész és tudós. melyek körülötte harmonikusan összeforrnak és jelleme és érzékenysége fölveszi őket. Ennek az elméletnek az alapján nagy különbség van aközött. Itt áll a "teljesen kialakított ember". mint a brahmanoké például. melyeket maguk csinálnak. akik a tengeren hajóznak nagyon jó hajókkal. a költő. olyan ideális módon. mint von Humboldt biztosan látta ezt. és állandóan folyik a küzdelem a természettel és a világmindenség törvényeivel. "A kultúra" mondja "teszi a humanizált népet társadalmi viszonyaiban olyanná. sem a legkitűnőbb művészeket nem teremti meg. hogy európai társadalmunk sem a legfennköltebb gondolkozókat. hogy berlini filozófusunkat kevésbé foglalkoztatja a valóság leírása. hogy a nagy tudós véleménye ellenére. az hamarosan szétfoszlik. amikor a rendszer tetőfokához érünk. Minden kétség. melyek neki nagynak és szépnek tűnek (amilyenek valójában). hogy megérti a tudományt és a művészetet. mint bizonyos absztrakciók elővétele. és egy fokkal a fölé rakja a kultúrát. humanizált ember. Szerető és szimpatikus lényekkel töltve. " Ebben a gondosan kidolgozott rendszerben a "civilizált ember" egy lágy. hogy ezek valójában sajátmagukat adják vissza. amit Humboldt lát az emberi civilizáció általános szintje és a tökéletesség között. ahogy a földműveléstől vagy az egyszerű kereskedelemtől. amely megmarad ezen a ponton. aki dicsérte őket. azt könnyen megmutatja az. Hogy ez így van. amely egy harmadik fokozatot tartalmaz. és nagyon erőszakosak. akik maguk csinálta tűzszínű köntösöket viselnek. és árukkal kereskednek az Indiai Óceán keleti kikötőiben. ahogy a mindenséget lehet látni. hogy a miénktől meglehetősen idegen kultúrák. Ezért a civilizáció mellé. akik bizonyos módon magasan fölötte állnak azoknak. melyet kevés nagy elme ért el. akinek természetében valami egyszersmind magasabb és teljesen személyes. ezek élettel való felruházása és ezek mozgatása a térben. Annyira tartózkodnak a háború keménységétől. vagy akár a tüzes malájok mellé. Igaz az. egy mód. akitől (ha jól értem az elvet) megkaphatjuk a pontos elvét annak. Ez a különbség olyan nagy. sem a legnagyobb költőket. képes volt arra." E szerint a hierarchia szerint a világ egy másik korát látjuk (azaz a világot annak fejlődésének második szintjén). Az olyan kitűnő gondolkodó.

prózaibb szinten tartanak. A civilizáció szempontjából ezt nem tekintem oknak arra. és eredményeit csak elszigetelten és egyéni módon mutatná meg. az látni. és annak alapvetően absztrakt természetét gyarló szavakkal a hindu filozófusok elképzelésével lehet összehasonlítani. hogyha más utakat követek. hogy mindenkit visszautasítunk és csak a harmadik lépcsőfokon álló filozófust engedjük be. Von Humboldt rendszere nem értékeli a nemes elme finomságát. Másfelől a legtöbb néger törzs. hogy a század két leghíresebb embere mellékutcákon tévedt el. Vizsgálataim engem egy alacsonyabb. bevallom. másoknál a szemlélődésé. hogy kellő mértékben vegyítsék a cselekvést és az eszmét ahhoz. hogy abba beférjen Humboldt első állomásának embere. akit én nem tartok civilizáltnak csak azért. vagy hogy elmélkedjem. mint mások. mint ezt sokan gondolják. amely a tömegekben kifejlődött. A legprimitívebb népek intenzitása soha nem azonos. az alvó istenséget körüllengő álmok természete szerint. Némelyikeknél a testi szükségletek a legfontosabbak. de nem nélkülözik teljesen a lelki élet csillogását. ahogy Humboldt teszi. Mert az évszázadok tapasztalata megmutatta. hogy nem képesek több civilizációra. hogy a négereket magasabbra tegyem. és annyira visszamegyek. Nem szabad hálónkat olyan szélesre hagyni. Másfelől nem lehetünk olyan zártak. mert lágyabb a jelleme. melyek egy alvó istenség agyából indulnak ki.kritizáljuk a civilizációt. Ez túl szigorúan körülhatárolná az emberi alkotást a haladás után. az én vizsgálataim az erőre szorítkoznak. Sok idő telt el anélkül. szivárványszínű szappanbuborékokként szállnak föl az éterbe. ahogy Guizot teszi. És bízom magamban. mind az erkölcsire. melyeket kevés ritka nagy elme ér el azok ritka csillogásában. hogy van ennek az ösztönnek a két oldala kiegyensúlyozva. kevésbé aktív. és aztán szétpukkadnak. hogy figyelembe vegyem. Egy törzs nem olyan visszamaradott. akkor legalábbis egy pillanatra le kell vetnünk előítéleteinket egy bizonyos típust illetően. helyet adva másoknak. hogy bármit is tettek volna körülményeik megjavítására. amennyire ezt épületem lehetővé teszi. hogy türelmesen kövessen. a csúcsokról. ahol mennem kell. és meg fogom próbálni annyira megvilágítani. A fajok közti első és legnyilvánvalóbb különbség abban rejlik. hogy ne fedezhetnénk föl ösztönös törekvését arra. mind az anyagira. hogy célomat botladozás nélkül érjem el. amennyire csak képes vagyok tárgyam eredendő sötétségét. Nem könnyű számomra. és az elképzelésnek nagyobb értéke van a soha nem látott dolgokat tekintve. hogy kielégítse anyagi és erkölcsi szükségleteit. amelyek jobban beilleszkednek a gyakorlati tapasztalatok közé. akkor felülvizsgálom kiindulásomat. Így a sárga faj brutális hordáit úgy tűnik a testi szükségletek uralják. mely valamekkora fejlettségi fokot elért. Látószögem korlátozott mértéke megtiltja számomra. és figyeljen a kanyargós sikátorokban. egyformán erőtlenek arra. mint a kezelhető dolgoknál. Meg kell kérnem olvasómat. az emberi társadalmak jólétének mértékét. . mint ők. Olyan eredményekre vágyom. hogy kinyissák börtönük falát és fölemelkedjenek alacsony szintjükről.

De az természetes. attól függően. hogy javítják eszközeiket. hogy mindent magukkal ragadnak. azt prakritinak. és magasabb szinten a quichuak és a perui aymaraknál is. amelyek a testi igényektől inkább eltávolodik. amit én szellemi folyamnak mondok. találjuk meg a nyugatafrikai Dahomeyban és a kafíroknál. Hatalmas területet uralnak. csak azt mutatják. amely időnként elkerülhetetlenül . Azokat tekintem most. és így nem tudom megmondani. Attól a pillanattól kezdve. melyek társadalmi rendszere nem elég erős ahhoz.De az emberi haladás legalacsonyabb fokozatai. akkor ugyanazokat az igazságokat fedezzük föl. mely törzsként indult. még a vérkeveredés után sem. amikor az emberek csoportja. az anyagit és a szellemit. Használhatjuk itt a hindu jelrendszert. Ezek a fajok egy fokkal az abszolút barbarizmus fölött vannak. és elhagyom azokat a csoportokat. A szamojédok és néhány polinéziai néger fölött vannak azok a törzsek. Az ellenkező viszonyokat. hogy elve azonos-e az enyémmel. akkor azt fogjuk látni. hogy az egyik megtermékenyíti a másikat. Ezt a képet sok mongol törzsnél látom megvalósítva. mint azelőtt. és az egyik vagy a másik irányba hajlottak. Ezek valójában jobban meg vannak jelölve. melyek a kormányépületen vannak. is mindig kétféle ösztön hatását látom. és magukba olvasztják. szélesítette társadalmi kapcsolatainak látókörét egy nép nevének dicsőségére. láthatjuk az emberiség életének bizonyos pillanataiban a két alapelv kifejezett váltakozását. ahogy a civilizáció létráján fölfelé haladok. és csak ebben a harmadik fokozatban igazán fontos hatásuk. és díszeiket. a női elvnek. akik nem teljesen elégedettek azzal az ágakból csinált kunyhóval. Így különféle eredmények következnek. és a nemzeteknek különféle minősége jön föl a felületre. ahol elveiket többé-kevésbé tökéletesen hangolják össze. vagy ez erővel. akiknek a faji elemeik olyan erősek. amit civilizációnak lehet nevezni. Ezek a változások a vérkeveredéstől függenek. ( Klemm [Allgemeine Kulturgeschichte der Menschheit] a fajokat "aktív" és "passzív" emberekből állókra osztja. megvannak a harmadiknál is. mint a papok. hogyha ugyanazt az ösvényt követjük. Nem ismerem ezt a könyvet. hol a másik dominál. és rátermettséget mutatnak a kereskedelemre. ami hatókörükbe jön. Háborúik még mindig kegyetlenek. Először értünk el valamihez. és a változás eszméit fejlesztik ki. Ugyanazok a belső különbségek. Most folytatom utamat fölfelé. Természetesen ezeken a kifejezéseken nincs dicséret vagy lebecsülés. amikor az egyik túlsúlyba jut a másik rovására. amikor még a csoportok. melyeket az első két állapotnál fölsoroltam. és valami jobbra vágynak. mint egyetlen társadalmi kapcsolattal. azaz férfi elvnek nevezhetjük. és az anyagi folyamot purusának. fegyvereiket. ahogy erősebben folynak. amelyeknél hol az egyik. és azt. Ha azokhoz a fajokhoz tartoznak. melyek most együtt vannak. akiktől több aktivitást várunk el. ahol a katonák fontosabbak. mint azelőtt. a két ösztönös iránynak látjuk két ágát.) Továbbá. de egyre inkább csak fosztogató akciók formáját veszik föl. hogy nagyszámú lakost irányítson. hogy a gondolatok vagy a cselekvés van-e túlsúlyban. Meg fogom kísérelni útjukat nyomon követni. külön voltak. Valójában az anyagi kényelem és a testi jóérzés lesz az emberek fő célja.

Következményeik nagyon fontosak. ahogy szellemileg haladt. és csak akkor változtak meg valamennyire. A különféle törzsek egybeolvadásával. mert vér szerint a "férfi" jellegű lakossági csoport sokkal nagyobb számú volt. Ha követjük a nemzeteket az évek során.megtörténik. Fejezet . és csak olyan fajok. ahogy ezeknek a forrásoknak a hatása alá kerülne. Mikor legkorábbi hódításaik elsősorban olyan fajokkal hozták őket kapcsolatba. Hogy ez a folyamat miért állt le. afrikaiakkal és keletiekkel keveredtek. Ennek ellentétének tekinthetjük a régi rómaiakat. mint sajátmaguk. Az ilyen tényekből azt következtetem. A szembenálló táborban Egyiptom és Asszíria népei foglalnak helyet. a férfias behatások fokozatosan elvesztették erejüket. hogy eredeti természetük megváltozott és teljesen új temperamentumuk alakult ki. akik hasonlóképpen voltak szervezve. a rómaiak korai köztársasága és a germán törzsek. A görögök belső fejlődése nagyon hasonlít a hindukéhoz. akik természetüktől fogva anyagiasak. különösen a yunnaniakkal. hogy ők meditációra vannak és nem tevékenységre. mint a "női" jellegű. Így két csoportra tudom az embereket osztani. a "férfias" vagy "nőies" egyike. hogy a másikban szűkölködnének) érheti el társadalmi életében a kultúra megfelelő szintjét és ezzel a civilizációt. míg a hinduk a másik jelleg jellemző típusai. hogy a hinduknak nagy hajlamuk van a természet fölé helyezni magukat. az azért volt. Északkína népei eleinte teljesen materialisztikusak voltak. akik végül is győztek. elrontva annak stabilitását. vagy legalábbis miért folyt nagyon lassan a múlt évszázadaiban. mint Piemont és Északspanyolország. A másik részt tekintve látjuk. a két áramlat. mondván. IX. ami azzal járt. melyet a legjobb germán törzsek képviseltek. azt látjuk. hogy az emberi tevékenység eredeti forrása. természetesen. legyen az erkölcsi vagy szellemi. Ezek a hindusztáni emberek mögött állnak. állandóan fölerősödött a kelták és szlávok beszivárgásával. hogy a civilizáció majdnem mindegyiküket megváltoztatta a két elv váltakozásával. Ilyen környezetben civilizációjuk nem tudott olyan mértékben haladni az anyagi oldalon. A kínaiak után következnek az ősi Olaszország népei. De ahogy a fehér emberek egyre inkább dél fele törekedtek. A "férfias" kategória elejére a kínaiakat tettem. Északeurópában a materialista ág. melyeknél az egyik elem bőségben található meg (anélkül. külsejük kevésbé teljesen haszonelvűvé vált. és érzékenyen megváltoztatják a civilizáció jellegét. Ez alól van néhány kivétel. így a férfias elv nem tudott kellőképpen tért hódítani köztük. és a nagyszámú nőies elem magába olvasztotta őket. noha a fölosztás egyáltalán nem abszolút érvényű. mikor a görögökkel.

ez azért van. vagy női jegyeket visel. A közösség nem gratulálhat magának mindig az eredmény miatt. Ez közvetlen következménye az előbb elmondottaknak. a civilizációs ösztöne olyan erős. a női nemzeteket a képzelet igényei érdeklik jobban. mint törvényhozásának alapját. bizonyos módon illeniük kell annak a népnek a gondolkozásához és érzéseihez. és ezt az elhatározást véglegesnek mondják. (noha gyakorlatban állandóan tagadja azt). Egy ilyen változás néha igazi haladást jelent. Egy elvhez ragaszkodik. amit az nyújt és amit követel. A mi civilizációnk nem magasabb rendű. Később a változtatások állandóak lesznek. és a társadalmi élet állandóan hajlamos arra. mert a tömeg sokfélébb és elveszti azt a tulajdonságát. hogy valóban gyümölcsözők és meggyőzőek legyenek. akkor születik meg a civilizáció. Az eszmék rendszerének ahhoz. Ha egy embertömeg valamilyen szempontot elfogad. és beleegyeztek abba. egy harmadik és negyedik jellemzőt is be . A civilizált társadalmak különféle jellege. mind eszüknek tetszenek. mint elődjei. és annak legnagyobb dicsősége. melyek úgy érintik meg egymást. hogy ezért egyéni áldozatokat hoznak. A férfias nemzetek alapvetően a jólétet keresik. mert ez alapvetően teljesíti legkedvesebb vágyaikat. hogy bizonyos elvek uralkodnak fölöttük és egyesítik őket. és óránként változik. mert az általános gondolkodás azonos marad. Ez az általános tetszés alapvető tulajdonsága a civilizáló ösztönnek. A stabilitás és az egyéni érdekek együttműködése mellé. hogy hamarosan minden áron eléri az isteni tulajdonságot. egyfajta irányítást elfogadnak. hogy Isten változtathatatlanságát kölcsönzi ki az ember javára. akkor bátorságot vesz magának. hogy stabilitásra vágyik. örökkévalónak hiszi magát. amikor egy sokaság egyesül a zászlók alatt. amikor az irányadó elv általában rugalmatlan ás abszolút. állandóan meg fogja próbálni javítani és stabilizálni magát. akkor ettől a pillanattól fogva a kultúra születőben van. Mert attól a pillanattól fogva. annál kevésbé veszélyeztetik társadalmi építményüket támadások. Ez egyedül teszi azt élővé és aktív erővé. és azzal vigasztalja magát. hogy nem károsítják a másikat. hogy kielégítik a nép belső szükségleteit és mind szívüknek. ha ezek olyan szerencsések. Noha ingatag. hogy törvényeit vagy azok jelentős többségét másokra is érvényesíteni tudja. és tovább vonul valamiféle paradicsomi cél felé. mely vagy férfi. hogy a civilizáció egyik fő ismérve az. akiknek fölajánlkozik. és ezek arra törekszenek. hogy egyfélét kedvel. A civilizáció szó definíciója /folytatás/. De a stabilitás utáni vágy nem elégülhet ki hosszan. Az egyének érdekei csak magányban virágzanak. Ha egy nemzetnek.ix. amikor az emberek elfogadták mint közösség. egyetlen faj uralkodása következtében. hogy megcsonkítsa ezeket. Minél tisztább egy faj vére. vagy pontosabban kifejezve. Amikor nyilvánvalóan nincs hasonlóság. hogy megváltoztassák magát az épületet. A civilizáció másik nem változó jele az. instabil.mindazzal együtt . de ismétlem. különösen a civilizáció hajnalán. De ameddig az eredeti kiindulás alapelveinél marad. ez volt első lépésük az irányító elv elfogadására . A vér keveredését az emberek alapelveinek változása követi. mégpedig ahhoz.

Így viselkedésük és intelligenciájuk nagy különbségeket fog mutatni mind fajtában. és az ember gondolatai egy arcmozdulat nélkül zuhannak le egy mérhetetlen szakadékba. melyet eddig említettem. Mik egy hindu anyagi szükségletei? Rizs és vaj az evéshez. Úgy gondolom. Úgy gondolom.kell vezetnünk a társadalom civilizációjának jellemzésére. azt a viszonylagos stabilitás házának látva. és szerénységük mégis figyelemre méltó. most összefoglalhatom képemet a civilizációról. gyakran túl gyorsan arra a következtetésre jutunk. Hatalmas épületek állnak. és nem ugyanazon dolgok felé fordulnak. De a tibetiek nagyon kemény éghajlat alatt élnek. De mikor az ideálok és látomások birodalmából a hasznos találmányokéba megyek át. hogy ezeket részletesen kidolgozzák. A nőies költészet a civilizáció büszkesége. hogy ezek a föltételek fönnállnak. amennyire szövevényesek és alkotóak.más szavakkal azt. hogy egy társadalom fejlett-e. a megfigyelés ereje gyakorlatilag nem létezik. Ez a két utolsó jellemző a szellemi javulás forrása. A mérték túlságosan átment az intellektuális oldalra. melynek az a következménye. E két nép fő érdeklődését vallásos és filozófiai fejlődésük adta. és az erőszak gyűlöletét . A hasznos fölfedezések ritkák. szövetruha mint ruhatár. hogy szinte minden ez alatt a civilizáció alatt végzett munka egyesek hasznát és a többiek kárát szolgálta. és így minden anyagi javulásé. a metafizika annyira változatosak. Mivel az ő civilizációjuk külső jegyei nem valószínű. A fő népek társadalmi igényei nem jelentkeznek ugyanolyan erősséggel. amely nagyon állhatatos követeléseket támaszt eszükben és szellemükben. Különösen ezek mutatják meg. és viselkedésük és intelligenciájuk kifinomodott. kivéve a síremlékeket. A szobrászok mellett az irodalomban is mesterművek állnak elő. Míg a kínaiak folyamatosan találtak föl dolgokat. hogy a fejet és nem az öklöt használják önvédelemre. A néhány létező kicsinyes és terméketlen. Így nincs egyensúly a női és férfi alapelvek között. A görögök. hogy megfelelnek a mieinknek. most eljutunk a kérdésig. mint az ilyen előfeltételek mellett levont következtetések. Az ember számára semmi sem épül. és nem vették maguknak a fáradságot. Nagy emlékműveket építenek. az indiaiak kevés eszmét gondoltak ki. és mi célból? Az Istenek tiszteletére. és a fényes nappal éjszakává válik. mindegy hogy melyik csoport tagjai. Biztosan csábító körülményei egyszerűségét az éghajlattal magyarázni. vagy nem. annyi munkával. hogy minden kultúra egyenlő-e. kőhegyeket vésnek ki. hogy az megdöbbentő. ahol az emberek tömegei békésen próbálják kielégíteni igényeiket. Föltéve. mint civilizáltat. A teológia. Semmi sem felületesebb és így kétségesebb. mint irodalmukból tudjuk. Ezekkel áll kapcsolatban hogy idegen népeket gyakran rosszul ítélünk meg. mind annak fokában. és az elméleti tudományokéba. Ez a formula minden népre érvényes. sok olyan . hirtelen lezuhanok a magasságból a mélységbe. nem. melyeken ezek alapulnak. hogy barbárok vagy értéktelenebb nálunk.

melyek méltatlanok voltak hozzájuk. vagy nőiesített fajok nagyobb részét foglalják el a földgolyónak. noha többet tettek. Ahol az emberi családnak ez az ága volt uralkodó. bebizonyítják. Az első . törvényhozásuk. aminek gyakorlati jelentősége van. természetesek és többé-kevésbé sikeresek. mert sok nemzet keresztény. mint a görögök. egy olyan egyesülés. hogy a természet türelmes kutatásához szükséges tulajdonságaik fejlődjenek. A teuton és néhány szláv csoport kivételével a világ felénk eső részén minden fajnak csak kevés anyagi ösztöne van. Az ötödik század hódítói Európába a kínaival azonos szellemet hozták. és ez keresztény. ahol mindig nagyon gyorsan megértenek valamit. amely elsősorban férfias csoportokból áll. Sokkal nagyobb mértékben volt telve női sajátságokkal. mely vérükkel keveredett. és megakadályozta. a galltól a celtibériaiig. Ugyanez igaz Belgiumra és Északfranciaországra is. A felfedezések gazdagsága. De szervezési tehetségük. amiért mi mai társadalmunkat becsüljük. Mert az ázsiai vér. a hasznossági irányzatok. De ez nem alapvetően szükséges. de nagyon különböző erőkkel. amit már mondtam) jellegzetesebb. és nem tud újra kezdeni. különösen Európának. ezek az irányzatok gyöngülnek. mérsékeljenek és változtassanak meg. Hollandiában és Hannoverben ezek uralkodnak az emberek más ösztönei fölött. leromlott és nagyon különféle elemek eredményei. bárhol is találjuk azt. melyek keveredtek az ősi kultúrák fajainak lehanyatló töredékeivel. egyfajta máz a felületén. hogy ha Déleurópát nem szállták volna olyan gyorsan meg az ázsiai és afrikai jövevények. de elsősorban a germán elem érintésének a jele. akkor mára a pozitív tudomány nyerő lenne. és azért tűnik elsősorban szembe. és ennek következtében a germán úttörők elvesztették volna néhány babérkoszorújukat. nem léptek nagyon messzire előre. hogy a mi civilizációs körünk része lenne. Ez a másik jellemző (hogy megismételjem. hogy hogyan kezeljenek. sokféle fokozatukban. a celtibériaitól az olaszok és más latin fajok névtelen keverékéig. sokrétűsége és termékeny volta. Ezt nem a nap erőssége okozza. ijesztő gyorsasággal terjedt bennük. Civilizációnk a germán törzsek keveredéséből keletkezett az ősi fajokkal. A tömegek. Míg a rómaiak.anélkül. miután átléptek történelmük delelőjén. és a kéthajtóerejű erőket sokkal harmonikusabban egyesítette. ami a férfias alapelvek fő erejét (de nem minden erőt) vesszük tekintetbe. akiket germán őseink ösztönösen tudták. Északamerikában. mint a provencei vagy bas-languedociak. a birodalomban emelt hasznos épületek elég tanúi társadalmi elveiknek egy időszakban.tudományos feljegyzést hagytak maguk után. mert ez a modern állam külső jegye. mint a másik. lefele menő fokozatot képeznek. nemesebb formában jól fölismerhetőek. A nőies. Ahogy továbbmegyünk dél felé. mert a katalánok és a piemontiak biztosan melegebb éghajlat alatt élnek. Kultúránknak két általános vonása van. Angliában.és még több is kereszténnyé válhat . ez kizárólag a vér befolyása. . Már eljátszotta szerepét a korábbi időkben.

mindannyian osztották azt bizonyos fokig. mások többé-kevésbé oligarchiát. ez egyiptomiak sem értették meg jobban azt. Ez a következő kérdéshez vezet: népességünk alsóbb része azzal gondolkozik és cselekszik-e összhangban. A római népnek csak egy kis része őrizte a titkot és tartotta azt fontosnak. de egy sem osztott más kultúrát ezzel. . A tömegek minden időben csak eltűrték azt. amit mi társadalmi osztályoknak nevezünk. amely a görög államokban. Így amellett. ott a ránk jellemző civilizáció nem létezik. azok legjobb idejében a polgárok teljességét irányította. mint Szofoklészt. akiknek civilizációja más volt. melynek kultúrája kifinomultabb volt.jellemző ezzel szemben elhatározó és pozitív. de valójában csak a görög szónokokból állt. A pun háborúktól számítva a rómaiak. amelyeket nemzetinek nevezhetünk. a gazdag ember rendszerévé. különösen Fülöp idejétől a görögök között is az egyformaság egyre inkább csökkent. vagy akik egyáltalán nem voltak civilizáltak. mint azelőtt. hogy jobban szerették. Alaeseuszt. és végül a szórakozni vágyó kéjenceknek. a numidiaiakat nem érdekelte az. aki a közigazgatásban vagy a pénzkeresésben tevékenykedett. csak a fölsőbb osztályok számára létezett. Az alapvető pontokból levont következtetések gyakran ellenségesek voltak egymáshoz. mások a parthenoszi Athénét. és Periklész után. Itt olyan civilizáció példáját adjuk. A római civilizáció a nagy ázsiai háborúk után kétségtelenül erőteljes igazolása volt az emberi géniusznak. az ország civilizációja egységes volt és kétségbevonhatatlan. az emberek tömegeiben mélyen vannak gyökerezve. de ugyanabból a forrásból származnak. ami Galliából vagy Spanyolországból származott. amit mi európai civilizációnak nevezünk? Sokan csodálták jó okkal az eszmék és látásmódok rendkívüli egységét. Európa népei soha nem értettek meg semmit annak ázsiai és afrikai elemeiből. De végül is az itt vitatott eszmék mind olyanok. előnyeivel és céljaival szemben. hogy az eszmék és cselekedetek. nem az alatta levő népek meggyőződése miatt. De volt egy föltűnő hátránya: mind Olaszországban és Hellaszban. akik a filozófiai alapot adták. Ugyanez volt az eset Rómában a pun háborúk előtt. számos emberfajta élt ott. a szíriai ügyvédekből. hanem azok kimerülése. ami a világ más területeiről származott. amelyet elfogadtak és amely uralkodó volt. és ezért hatásuk megfelel a legtöbb ember ösztöneinek. gyöngesége és másféle közömbössége miatt. A politikában néhányan többékevésbé demokráciát akartak. A viták csak az arányokat érintették. Aesküloszt lehet. az alsóbbak ebből a szempontból eléggé közömbösek voltak annak természetével. A rabszolgát urától érte. akik semmit sem csináltak. Ahol a germán elem soha nem volt jelen. Az irodalom terén. akik azt ateisztikus jogrendszerré építették föl. hogy nevezhetjük-e európai társadalmunkat teljesen civilizáltnak. melyek a felületen jelentkeznek. mint a hivatalos civilizáció. Ennek eredménye egy nagyon összetett és képzett társadalom volt. mind Pindaroszt. Ez természetesen fölébreszti bennem a kérdést. A nemzetek keveredése a kultúrák keveredésével is járt. A vallásban néhányan az eleuziai Demetert imádták.

mutatja. A kormányban történő erőteljes változások ellen erős ösztönös ellenérzés van. és elméletük biztosan jobb minden másnál. melyet ez a civilizáció a tömegeknél játszott. egy eljárás. Davis.Mohl. akiknek történelme egyetlen társadalmi forradalmat sem mutat ki.Kínában ennek pontosan az ellentétét találjuk. Egy Kantoni könyvkereskedő katalógusa szerint Konfúcius munkáinak négy kötete.") és száma. Davis. hogy ezek a hivatalnokok családjainak voltak fönntartva. hogy egy szegény diák részt vehet a császári vizsgán. hogy lehetne jobb is. mint a tudományosságtól. Nem szeretnék beszámolni a hibás ítéletekről.J. és hogy a professzorok döntése jobban függött a pénztől.és ugyanolyan alapokon áll. Még a középosztálybeli parasztoknak sem volt sok reményük arra. Az oktatás Kínában figyelemre méltóan általános és elterjedt. hogy az a szerep. a vizsgáztatók korruptságáról. azt mondja.. az alkalmazás messze van a tökéletestől. melyet még a kormány is gyakorolt pénzügyi nehézségek idején . ijesztő gyorsasággal az északi . Általános irodalmuk olcsósága részben a nyomtatás módja miatt van. A törvények célját és szellemét általában jól értik. " Az ázsiai társaság évi jelentése. hogy az ország a mi fogalmaink szerint szabad. "A kínai". amikor a római világ civilizációja felé fordulunk. el kell ismernünk. de egyik végétől a másikig a született kínaiak szelleme azonos . és a kormány büszke arra. Ennek oka nem az. ("Még mai is csak Kínában igaz. hogy a törvények ismerete mindenki számára elérhető. A birodalomnak ebben a részében a hivatalos ígéretek ellenére annak a vizsgálata. hogy a középső királyságban érdemeik szerint részesüljenek a javakból. hogy milyen jól értették azt. vagy akár arról. mint civilizációjuk. hogy igényük van erre. de alaposan tanulmányozta annak ügyeit. nem akarok idealizált képet festeni. " (F. Egyáltalán nem. és a létező országban a dolgok állása az egész nép megrendíthetetlen csodálatának a tárgya. A könyvek olcsósága (John F. hogy kik töltik be az állami tisztviselői állásokat kétségtelenül megmutatja. melyek lényegesen azok alatt vannak. mely mindenkit elér. de noha a hajótörést szenvedett ambíciók siránkozhatnak a rendszer rosszaságán. 1840: "Két vagy három kötet egy A4-es méretű általános műből két shillingnek megfelelő összegért kapható. melyet a törvény garantál neki. Véleménye szerint a legjobban az "állandó konzervatívak népe" írja le őket. és nagy ember lehet belőle. hogy biztosítsa magának azt a helyzetet. Az ellentét nagyon szembetűnő. nem tudják elképzelni. hogy a kínaiak olyan emberek. hogy elfogadjuk-e céljait vagy nem. az iskolák olcsósága olyan mértékű oktatást von maga után. Ez nagyszerű vonása a kínai társadalmi szervezetnek. részben a papír olcsósága miatt. ahol a kormány változásai egymást követték. kiterjed olyan osztályokra is.. hogy a demokratikus versengés érzése mindenkit arra ösztökél. és egyetlen változást sem a hatalom külső formái iránt. London." 1846) ).a maradékkal nem foglalkozom . hogy tegye meg a tőle telhető legtöbbet ahhoz. akikről Franciaországban elképzelhető lenne. hogy irodalmi fokozatokat eladnak. a brit kínai komisszár kritikája. John F. aki nemcsak hogy élt Kantonban. Ezen a ponton nagyon hihető Mr. kommentárral együtt fél koronánál olcsóbb. Sajnos. A terület természetesen óriási. Bármilyenek annak alapjai.

ami mindig feltűnik a felszínes szemlélőnek. melyik sziklára alapozzon. Végül egyszerre négy császár uralkodott. kezdve Diokleciánusszal. gondolnia és hinnie. hogy az új elméleteket gyakorlatba ültessék. noha gyöngébb vonalakban. A tibeti buddhisták között és felső Ázsia más részein semmi sem olyan ritka. . akik következtetéseinek alapja az eszmék egysége és a vér közössége a kormány formális egysége mellett. Nem kell Oroszországról vagy a legtöbb osztrák tartományról szólnom . Egyetlen intézmény. Ha Kínában mindenki. még a birodalom egysége sem. Kétségbe vonták a tulajdont. a családot. északon és délen is arra hajlottak. melyek vezetői improvizált császárok voltak. Ebben a nagy társadalomban mindenütt és minden időben találunk népcsoportokat. aki nem tud olvasni. mint egészen át. semmilyen elvet nem tiszteltek. sem a nemzeteken át. nem akarom magam arra a tényre korlátozni. akik annyira el vannak választva a létező rendtől. A görög-római világban semmi sem nyugodott szilárd alapokon. Találunk hasonló azonosságot az európaiak között? Nem érdemes megkérdezni. De tekintsük Németországot vagy Olaszországot (különösen Délolaszországot). ugyanez a helyzet a hinduk között is. a vallást. és sokan. és legalább végül arra kényszerült. Keletázsia civilizációjához hozzáveszem a brahmanokét is. és hogy a főváros kapui mögött új nemzet kezdődik. hogy mit kell tanulnia. amely meglehetősen különbözik a falakon kívül lakótól. Így a keleti és a római birodalom között teljes ellentét van. vagy szinte mindenki elért egy bizonyos tudást. hogy meghatározott valamivé váljon. döngették állandóan a társadalomnak ezt az védőbástyáját. kasztjának megfelelően megosztja az utóbbi évszázadok tudását. így az ember szükségszerűen az általános biztonságra gondol. hanem maguk a császárok. Franciaország helyzete azonos Spanyolországéval. mint annak fizikai lehetetlensége. amikor lehanyatlott a harcias északi hadseregek csapásai alatt. Mindenki. A görög-római civilizációnak nincs határozottan jelzett színe. hogy Párizs és Franciaország többi része között áthatolhatatlan öböl van. amely hatalmas és nagyon általános civilizáció. annyira kevéssé hittek a császárságban. Nincs olyan. Továbbá nemcsak a hadseregek.emberek jöveteléig. azok ábrándképek hatása alatt vannak. Ezen a ponton nincs kétségnek helye. és pontosan tudja. Mindenki meggyőződése azonos az élet fontos dolgairól. sem ugyanannál a népnél. amit meg ne próbálnának ebben az időszakban. hogy elhatározza. Tekintsük Franciaország esetét. és azok . hogy saját véderőt szerveztek. egyetlen alapelv sem volt állandó ebben a boldogtalan társadalomban.túl könnyű lenne mindezt bebizonyítani. mint egy olyan paraszt. hogy a legvadabb kísérletekre is készek. melynek továbbélésének nem volt jobb oka. addig a pillanatig. Spanyolország hasonló képet mutat.

mely állandóan ágensei fülében cseng. nemcsak a gyerekeknek adnak meg minden lehetőséget. de aktívan szegülnek szembe a társadalmi renddel. melyek nem ösztönösen. és hogy soha nem engedik meg. hogy a szülők soha nem küldik gyerekeiket iskolába nyilvánvaló ellenérzés nélkül. én is láttam. közöttünk ez nem áll fönt. aki falun lakott. Britannia. Néhány szempontból az oktatási kísérletek jobban sikerülnek. Itt nemcsak Normandia. Mint mindenki. hogy egyik olyan kicsi. hogy legyőzhetetlen ellenségességet éreznek civilizációnkkal szemben. hogyan használják azt? Általában arra. és Provence lakosaira gondolok. hogy az eléjük tett tudás eléggé nem megfelelő. a "compelle intrare" (kényszerítsd őket. Nem látják az ilyen tudás hasznát és nem látnak lehetőséget annak alkalmazására. hanem arra. Vagy pedig általában nem tudnak írni és olvasni. amit ott tanult. és ahol azt nemcsak az iskola ideje alatt használják. hogy falujukban tanulhassanak. hogy belépjenek). hogy megtanultak írni és olvasni. és nem is akarnak megtanulni. amikor konokságuk eltűnik. mint a másik és hogy véleményeik különbözőek. a hadsereg iskoláiban kitűnő rendszert találnak a fontosabb tárgyak oktatására. de megpróbálják saját nyelvüket is lefelejteni. Anjou. ahol ez a tudás nyilvánvalóan hasznos. de egy másik és meggyőzőbb érv szelleme jelenik meg előttem. ha nem lennék meggyőződve arról. hogy érzéseket és eszméket szívjanak magukba. Ha otthagyja az iskolát. melyet arra fordítottak. Könnyedén jóvá tudnék hagyni minden általános munkát. és ez gyakran sikerül is nekik. hogy nem gyümölcsöző módon oktassák falusi lakosságunkat. akiket húszéves korukban besoroznak. akik teljesen közömbösek ezek iránt. de felnőtteknek is. A fontos dolog az. Gascony. hogy amíg Kína Tibet és India esetében az eszmék . és példáját követik a leszerelt katonák. Ez bizonyos fokig a tisztesség foka számára. ismerősek minden osztály számára. akik Franciaország sok részén nemcsak szégyellik. A keleti megyékben és a nagy ipari városokban vannak munkások. De mikor kellőképpen elsajátították az alapokat. hogy hogyan veszik ki őket a legátlátszóbb ürügyekkel. hogy mindent felejtsen el. akiknél az elemi szintű tudás sokkal elterjedtebb. ellenére sem. Igen. hanem . mint bárhol másutt. akik önszántukból tanulnak meg írni és olvasni. amit magam láttam és amiről alapos megfigyelők számoltak be. Olyan körben élnek. Ebben az esetben nem a törvény ígéreteire vagy az intézmények által bemutatott dolgokra hivatkozom. és hogy nyilvánvaló közömbösségük alapja az. nyilvánvalóan kedvező körülmények között. Ennek egyik bizonyítéka passzív ellenállásuk. mint azelőtt. mindegyik tudja. a mezőgazdasági osztályok semmit sem tanulnak. hogy az ott töltött időt időpocséklásnak tartják. ezeknek a lehetőségeknek és a kormány atyai aggódásának ellenére. a fiatal ember első kötelessége.Egyetlen társadalmi törvényt vagy civilizációs alapelvet sem értenek ugyanúgy minden megyében. Limousin. Az egyetlen kivételt az északnyugati mezőgazdasági és ipari munkásoknál lehet találni. hogy tovább járjanak iskolába a kötelező évek eltelte után. melyek a civilizációt fönntartják. A legegyszerűbben elérhető tények csodaként vannak elrejtve a falusi lakosság nagy része előtt. Más kormányoknak dicséretes kísérleteik vannak a parasztok fölébresztésére közömbösségükből.

Amit szeretnek vagy nem szeretnek. azt is kimutathattam volna. amelyek ijesztőbbek annál. nem figyelnénk annyira erre a hasadásra. egymás között nem állandóan látjuk. aki nem paraszt és nem ugyanabból a környezetből való. hogy ilyen aljasságot tanít a gyereküknek. mert kívülről nézve félrevonulóak és ügyetlenek. mint a többieknek. büszkeségét és megvetését. hogy apránként megnyerjük őket és bevonjuk azokba a tömegekbe. Mivel ezeknek a lakossági rétegeknek sokkal több köze van a germán fajhoz. tíz millióan a kultúrkörön belül vannak. Ez az a hallgatagság. Mikor a szülők leszidták. nincs olyan fölvilágosodott pap. melyeket nem ők hoztak. közvetlenül visszamutat a Vercingetorixi idők egyik oktatási céljára). és ez szerény becslés. mint vademberek bizonyos törzsei: eleinte brutálisnak és nem gondolkodónak tűnnek. hogy mindenkit. Ha a népesség nagy része így látja a civilizációt. tíz. minden határozott eszmék logikus sorozatát követi." Ez a válasz. tizenöt évszázadban tették az eretneki irányzatok és előítéletek ellen. Ha ilyen lenne. akik már civilizáltak.állandóan. azt idegennek tekintik. hogy nálunk kb. mint ahogy azt elismerik. és figyelembe vesszük a nép alapvető hitét és véleményét. és sem harcolni nem lehet ellenük. A püspököknek és a papságnak harcolnia kell. hogy egymásnak kedveskednek. nem bízik meg többet a párizsi papban. A hitet illetően gratulálhatunk a keresztény vallásnak. melyek ritkán jönnek ki a felszínre. aki ne ismerné falusi térítői munkája után azt a mély ravaszságot. Ez azt jelenti. Ez emel áthatolhatatlan kerítést közte és a megye legtöbb földesura közé. ahogy az utóbbi öt. melyet 1847-ben adtak. nem véletlen. azt találjuk. Magukat egyszerűen más fajnak tekintik. Megemlíti neki ezt? Tagadja. milyen csökönyösen ragaszkodnak szokásukhoz. akire ügyelt. el tudom képzelni. Ha most vallásról beszélek. milyen más jelentést adnak a gyengédség szónak. igazi életükbe. engem nem lep meg az eredmény. Ha falusi lakosságunk csak brutális és közömbös lenne. hogy nem kirekesztő és dogmái nem túl szűkkörűek. és huszonhat millióan azon kívül. de mely megtartja vastag nyakát. és arra bátorította föl. sem legyőzni nem lehet őket. és egy hajszálnyit sem tér el meggyőződésétől. ezt felelte: "ez arra jó. Igaz. akár akarata ellenére. Ugyanezt a jelenséget látjuk Belgiumban és Hollandiában. éppen azok. mely minden megyében a parasztnál szembetűnik a középosztályoknak. amely gyönge és el van nyomva. De ha csak egy kicsit is a felület alá ásunk. hogy húzza ki szárnyát és tollait. Néhány megyénkben egy munkás magát sokkal jobb . hála a törvények furcsa és rejtélyes uralmának. de nem rejtik el gyűlöletüket és bizalmatlanságukat. ha veszély nélkül tehetik. egy olyan fajnak (ha hihetünk nekik). hogy aljasul cselekedjen. amellyel egy akár vallásos paraszt tovább tiszteli szívében a hagyományos eszméket. és oka nem a gyöngeség. hogy a legmélyebb gyökerei éppen bennük vannak. hogy elszigeteltségük önkéntes. nem vitázik róla. akkor nagyon veszélyes zátonyokba ütközött volna. akikről azt hiszik. Ha tovább megyünk. hogy mennyire eltávolodtak erkölcsi elveink a parasztokétól (Egy Tourainei ápolónő madarat tett egy három éves kisfiú kezébe. és arra kényszerítik. és örömmel bosszantják. hogy büszkévé tegye. nem gyilkolják meg. hogy rossz természetűek? Nem. de abban reménykednénk. Mikor hallja titkos vallása hívását. a különbség még markánsabb lesz. De ezek a parasztok olyanok.

Szakadékot formálnak mely fölött civilizációnk megáll. "idegen volt". akiket megdöbbent és botrányosnak tartják az ilyenfajta kőszívűséget. hogy nagyapja. amit rákényszerítettek. A bizottság nem változtatta meg álláspontját. hogy társadalmunk állása tartós lesz. ott hagyja a folyót lefolyni anélkül. melyeket a földalatti vulkánok hoznak létre. az ország más részéről telepedett le itt. amit most Franciaországról mondtam. jó ember és jó keresztény volt. és töredékeik egy mindent meghódító öbölbe fognak zuhanni. ereje mindent eloszlat. A parasztok szinte mindenre ellenségesen néznek. kivéve azt. de általában csak lappangó. Civilizációnkat össze lehet hasonlítani azokkal az ideiglenes szigetekkel. A robbanás nem kerülhető el.ami nem igazságos és nem is igaz. A történelem legtragikusabb válságai vérrel árasztották el az országot. anélkül. melyben az alsó osztályok részesítik. A jelölt. Egy földtulajdonos paraszt lánya rangon alul házasodik. igazságos az. ami néha aktív. melyek először tartották őket. noha gazdag és megbecsült. mely sok nemes fajt elért előttünk. A parasztok némelyikénél a családra való büszkeség meghaladja a nemesség büszkeségét a középkorban. hogy a legkevésbé is törődne vele. Ahol közvetlen érdekei nincsenek érintve. A bölcs látja. és azt a következtetés vonom le. ami útjában áll. noha az "idegen" apja. . A legtökéletesebb állam sem képes egy pillanatra sem arra. Bűnét gyakran megbüntetik az apján. aki már pár éve halott volt és a bizottság egy tagja sem ismerte. és ő maga is a körzetben született. de nem tud semmit tenni ellene. az igazi bretonok ezt a részt "welsh" vagy "idegen" területnek nevezik. mint volt urát. hogy jönni fog. De emlékeztek rá. mint ő. molnárhoz vagy napszámos paraszthoz megy férjhez. ha egy nap megmutatja erejét. és meg vannak fosztva azoktól az erőktől. ebben emlékeztet a Római Birodalomra. hogy a mezőgazdasági lakosság bármi szerepet is játszott volna benne. Szomorú vég ez. Azok. azt mondják. Egész Európára alkalmazhatom. és úgy vélik. Ki vannak téve a hullámok pusztításának. Nem hasonlít ez nagyon a templomi atya esetéhez? Nem kételkedhetünk benne: a francia nép alacsony rétegeinek nagyon kevés köze van a felszínhez. de néha kimutathatóak. akiről döntöttek.vérűnek tartja és ősibbnek.) Pár éve a templomi atya megválasztásának jött el az ideje francia Britanniának egy kis eldugott egyházközségében. ha hasznuk származik annak szerencsétlenségeiből. melyek ha furcsának is tűnnek. hogy a modern civilizációban sokkal több minden van benne. hogy a férj gazdagabb-e. ha egy szabóhoz. hogy ellenálljon a világ megváltoztathatatlan törvényeinek. Ezért nem lehetünk biztosak abban. mint amit magába szív. egy napon szét fognak törni. És én világosan bizonyítva látom megbecsülésének kicsinységében. Nem értik civilizációnkat és nem szívesen osztják meg. és mély álló vizekben alszok egy öböl mélyén. Ha félretesszük ezt a nem időszerű dolgot. hogy a paraszt alapvetően erkölcstelen . A parasztokból álló egyházi bizottságnak két napi gondolkodási ideje volt. akkor ne késlekedjünk azzal hogy bizonyos erkölcsi minőséget rendelünk hozzájuk. Nem számít.

melyet a fajok különféle követelményei okoznak. De ha addig visszük tovább nagyságának ezt az eszméjét. akik árnyéka alatt élnek. amely egyike a legfontosabb minőségeknek. és ezeknek a kultúráknak ebből a szempontból előnyük van a mienkkel szemben. melyek ösztönei hasonlók. hogy pusztító legyen) magát erkölcsi renddé tette. és hogy egyszerre fogadjon magába szinte mindent. annál világosabban látjuk őket. akkor. Ha bölcs a kormány. Minél távolabb vagyunk a primitív időktől. mint a többi civilizáció. akkor a polgárok úgy sajnálják. vagy egyféle csoportokat alakít ki. ha nem is találta föl a "pontos tudományokat". melyet definíciómban említettem. Igen. különösen Franciaországban. olyan bölcs előírások halmazává. A politikában állandó fogságot látunk a szüntelen változásra. de soha nem szűnnek meg tisztelni azt. Mivel civilizációnk képtelen arra. hogy nagyban kifejlesztette a megértés és a hódítás képességét. akkor helyes lenne a következtetés. és hatolunk be titkaikba. hogy az összehasonlítás és analízis erőteljes alapján álljon. igen. melyekre hajlamosabbak voltak. le tudja írni és el tudja magyarázni őket. Hollandiában. Középolaszországban és Németországban . Ez nagyfokú fölsőbbrendűség. gyűlölt vagy megvetett a legtöbb ember számára. és kigyomlálta azokat a hibáit. De mindenhol másutt. melyeket őseink nem ismertek. hogy biztosan meg legyen önmagáról győződve. ahogy ezt általában teszik mindenféle visszahatás nélkül. nem stabil. Fölfedezéseinek köszönhetően az anyagi világ jobban ismert. melyek azelőtt ismeretlenek voltak. és az ősi intézmények jól gyümölcsöznek. Megkísérelte megérteni néhány fő szabályát. mint az előző társadalmak számára volt. nem. Apránként. Angliában. akkor mindenki boldog. De ha ezt beismertük. azt mondhatjuk. Az egész nép egységes politikai elképzelésében. Újító ereje biztosan nem különbözteti meg. amely a mai napig létezett? Igen és nem. Nápolyban és Oroszországban alapjai eléggé stabilok. hogy szinte semmiben nem kiválóbb. hogy a mi civilizáció nyújtja nekünk. mint a tudomány más ágazatai.Noha így ismeretlen. civilizációnk mégis egyike a legnagyszerűbb emlékműveknek. akkor azt mondom. de ha ezt nem tekintjük. Ha rossz kezekbe kerülnek és megsértik a közösség érdekeit. az emberi erőnél. mint ahogy sajátmagát sajnálja az ember. sem a celestinai birodalomban. legalább pontossá tette őket. melyek azt fönntartják. melyet az emberi zseni valaha is állított. minden az övé.ahol a faj változatai végtelenek. mert részeinek rendkívüli különbözősége megengedi. Néha megvan a kívánság ezek . mert a sokféle választás lehetőségének ereje előnyben részesítendő fejlődéséhez sok különböző irányba. Igen. a kormány elméletei soha nem érhetik el az elfogadott igazság szintjét. és belőlük csodálatos erőt tud kölcsönözni. egyszerű tény az. mely százszor nagyobb. mert a népesség homogénebb. a gerjesztés ügyes használatával a történelem nagy részeit rekonstruálta. mert a germán elem impulzusainak köszönhetően (amely túl materialista ahhoz. amíg az abszolútnak és felsőbbrendűségre nem alkalmasnak tűnik. Ha nem hibáz. Ez a gyöngeség nem található meg sem a bráhmán. hogy ez fölsőbbrendű minden eddig létezett kultúránál. és mindegyiknél. és a politikai tudomány állandó kísérletek folyamata. és ezt meg kell adni.

megtisztítására. hogy a szokások finomodása nagyságrendekkel emeli a tömegek gondolkozási szintjét. Másfelől elismerjük. az eleganciát és a fényűzést sokkal jobban megértették és sokkal pazarlóbban gyakorolták mint ma. Ha napjaink végére érünk és városaink romjai borítják a földet. Végül hozzáadhatom. valamint nemesíti a pár kegyelt egyén életét azzal. melyben egyéniségük tükröződik. az utazó semmit sem fog fölfedezni. azonos a domináns faj legfeltűnőbb minőségével. völgyével. melyeket lehet. hogy észrevegyük itt a hosszú élet garanciáját. és ez a lánc még messze van attól. az nem a költészet lesz. mely minden civilizációt megkülönböztet. ez a legtisztább tükör. mert képessé tett arra. bármi légyen is az. Megmutattam. melyet elértek. hogy az aktív tényező. Először azt állapítottam meg. ezt a civilizáció kialakításának a képességében találtam meg. sem szépség terén nincs semmink. hogy kimondjak bizonyos gondolatokat. hogy ezekben mi helyesen csak az idegen kultúrák szellemi csodáit érezzük. De itt az ideje. Művészetben alacsonyabbrendűségünk Indiával. melyek versenyeznének Philse. melyeknek ez a faj van kitéve. az erdőkben és lápokban. hogy elsöpörjék őket és másokkal cseréljék föl. amiről a lelépő adminisztrációk világosan bebizonyították. Egyiptommal. mert civilizációnk. amely az ókor mesterműveivel összehasonlítható lenne. Nem kell túl éles szem ahhoz. Mert lehetetlennek tűnt ennek leírására egy világos kifejezést találni. de soha nem arra. A civilizációt azok a változások módosítják. amely kifejezetten kisszerű kívülről nézve. nyilvánvalóan rosszabbodtunk. és kimutatja jelenlétüket. Salsette és Tenochtitlan. Ezt mutatja saját történelmünk. Athén. nem hasonlítható össze versenytársaival. hogy kész legyen. Megmondtam. melyek a Szajna. hogy a szépség és nagyság mázát vonja az egész országra. Görögországgal és Amerikával szemben nagyon szembetűnő. mint amire számítottam. amelyet a civilizáció tőle kapott. hogy könnyebben fölismerhetőek legyenek. szükséges volt azt definiálni. Temze és a Rajna mellett terülnek el. hogy mik ezek az okok. Az örömök csak kevés emberre korlátozódtak. Nem bánom. amelytől a mi civilizációnk messze van. Hosszú elkalandozásba tévedtem. Sem a fönségesség. Viszonylag kevesen mondhatták magukat jómódúnak. Ninive. és ez tovább vitt. hogy visszatérjünk érvelésem fő vonalára. Ha a szokások finomodását tekintjük. amely mindig megkülönbözteti őket. és hogy ezeket mindenki örökli. ahogy én tettem. Ha a következő korok valamit tanulhatnak tőlünk a pozitív tudományok terén. hogy a társadalmak élete vagy halála belső okok következménye. Következő . ahol a múlt korokban a luxust. hogy ezeket általában rossz forrásnak tartják. hogy az olvasó megjegyez. akkor egy idő után a eredeti impulzus is eltűnik. és amíg egy jelet kerestem. és leírtam alapvető természetüket. és ha maga a faj eltűnik. Így egy társadalomban uralkodó rend a legjobb jellemzője a nép különleges képességeinek és a haladás fokának.

rész X. Memoire de l'Academie des Sciences). vastag végtagokkal és hízásra való hajlammal.2. vastag végtagokkal és ferde szemmel. hogy alig tudja kinyitni a szemét (Ezt és más illusztrációkat Prichard." c. mikor fölsorolják a világos és föltűnő különbségeket az egyes embercsoportok között. a vádli nagyon magas és a térd fölé ér. a comb és a szárkapoccsont domborúbbak.egy négerhez Afrika nyugati partjáról. hogy vissza kell utasítani azok közös eredetét. lásd a szerző előszavát . Fejezet x. Az írók. amint mondtam tartalmazza a fajok viszonylagos értékét. (Ezt a fejezetet természetesen a "fajok eredete" vagy az "ember származása" megjelenése előtt írták. és ezek egyesülése szintén keverékeket hoz létre. van három. amelynek fő ismertetőjegyeit könnyen észben tudjuk tartani. amit előre álló állkapcsúnak neveznek. aki maga más véleményen van). Szerintük nincs egységes faj. hogy mit értek a faj szó alatt. Néhány antropológus az embert többeredetűnek tekinti. a szemhéj bőre annyira kifelé türemkedik. rész -----Arthur de Gobineau: Az emberi fajok egyenlőtlensége 2. alsó állkapcsa kifelé áll. hosszú arccal. Ennek az elméletnek a támogatói hamar hitelt nyernek. hanem teljesen fekete. könyvből vettük) akkor egy jól körülhatárolt típust látunk. haja nem vékony és egyenes. koponyájának formája az. amelyet mint a társadalmak életének és halálának maradandó okaként azonosítottam. a lábfej . azt mondják. magas. A logika azt követeli.az angol fordító) A faj szót először annak fiziológiai értelmében kell tárgyalnunk. amelyek teljesen különböző típusokat hoznak létre. "A hosszú csontok kiállnak. Sok megfigyelő. azt mondja. Ha magunk előtt látunk egy embert sárgás bőrrel.lépésem annak a természetes és változatlan jelenségnek a tanulmányozása lesz. ----. hogy nagyon sok párhuzamos származási vonal van Ádámé mellett. mint az európaiaknál. " Az emberiség természettörténete. Tőle egy másikhoz megyünk. durva. vagy több. erősnek tűnő. vagy inkább nincsenek egyedi fajok. gyér hajjal és szakállal. vagy négy. akik ilyen elveket vallanak. hogy annyira radikális és alapvető különbségek vannak az emberi családok között. Színe nem sárgás. hogy magyarázzam meg világosan. gyapjas és bőséges. piramid alakú koponyával. hanem vastag. (Ezeket a véleményeket Flourens idézi (Eloge de Blumenbach. Ez. kis termettel. aki először e benyomások alapján ítél és így végletes nézőpontot alakít ki. Ez a következő fejezet témája.

hogy kapcsolatot hozzanak létre az egyszerű és teljesen fejletlen típus és az ember között. akik a fajok sokfélesége mellet foglalnak állást. és a csúnya.eléggé sík. elismerem bosszantó gyülekezete a csúnyaságnak. mint a kongói négeré. azt a következtetést kell levonnunk. de köztük kialakult az ókor óta a szépség látható hierarchiája. amelyek előállításának célja az lehetett. és a sarokcsont ahelyett hogy kidomborodna. Apolló. akiket rendkívül szépnek találunk a végtagok arányát tekintve és testük szabályosságát tekintve. Camper volt az első. Ilyen következtetés vontak le egy egyszerű megfigyelésből. hogy a családok. Nem volt megelégedve a felszínes tényekkel. azaz a fehér faj. mint az emberiség többi tagjai. ) Nemcsak övék a dicsőség. Ezek találkozási pontja szöget . degenerált és visszataszító figurákat hozza elénk. melyben szinte semmi sem közös a mongollal. amely. húsuk fekete szürke alapon. és hajlunk arra. Megpróbálta a fajok közti anatómiai különbséget leírni. A kéz formája hasonló. mint Vénusz. hogy a legcsúnyább. Sok ausztráliai törzs mellett az afrikai néger értékesnek és tiszteletre méltónak tűnik. Ennek az új világnak csúf lakosainál megtaláljuk a nagy fejet. Az olvasó látja. A következő törzsek külseje még kevésbé hízelgő az önszerető emberre nézve. kivéve az emberi forma. A legértelmesebb nézőpont az. mint a különféle állatfajok. Ezeknek a típusoknak vizsgálata után akik a földgolyó minden sarkából származnak. melyekbe osztva vagyunk. visszajövünk Európa lakosaihoz. amely két kategóriából áll . hogy hirtelen úgy érezzük. amely nagyon nagy. valamint dél és nyugatázsia lakóihoz. hogy elfogadjuk azok véleményét. Ezek a népek nemcsak szebbek. melyben nem marad hely kételkedésre. és általában gyapjas. olyan különbözőek. a Farnai Herkulesz. és nemesebb forrásból származónak tűnik. és a test kiéheztetett külsejét. Csak a legfontosabbakat említem. majdnem egy vonalban van a láb többi csontjával. hogy vette a koponyát. a nagyon vékony végtagokat. hogy nagyon egyszerű beosztási rendszert talált ki. hogy nem tartom szükségesnek.a szép. (Grundriss der Geschichte der Menschheit). amelybe az összes többi beletartozik. és megmérte a profil hajlását két vonal mellett. akaratlanul is a majomra emlékeztet. hogy a nyugatafrikai néger fajok olyan alapból származnak. és ebben Európa természetes nemessége áll legelöl. aki először csökkentette ezeket a megfigyeléseket egyfajta rendszerré. hogy minden etnológiai elmélettel foglalkozzam. hogy a világnak olyan csodálatra méltó típusokat adjanak. de bizonyítékainak matematikai alapot akart adni. ez cáfolhatatlannak tűnt. amely nélkül nincs tudomány. Óceánia különleges előjoga. (Meinert annyira megdöbbentette az emberiség nagy részének csúnya volta. Hajuk sima vagy hullámos." Ha egy pillanatra erre a típusra nézünk. és ameddig csak általános tényekről volt szó. körvonalaik finomsága és izmaik erőteljessége miatt. Sikerült egy szigorú módszert kifejlesztenie. Módszere az volt. melyeket arci vonalnak nevezett. és nézőpontját matematikai pontosságig vitte.

Az európai 80 foknál volt. mely egy még nagyobb szög eredménye. hogy a fejek összehasonlítása szélességben megmutatta a fő különbségeket a koponya általános szerkezetében. Emellett a két hiba mellett a módszer nagyon támadható azzal. Így a madarak és halak kisebb szögűek. mely nemcsak az embereket. melynek intelligenciája biztosan nagyobb az orángutánénál. A csúcson az európaiak álltak. 2. Ez az emberi fej tanulmányozása volt a tetejétől mérve. annál messzebb volt a típus attól. amely a legfejlettebb a majmok közül. mint az emlősök. Sajnos. mint olyan sok más rendszer ellen. és még a legtanulékonyabb és intelligensebb majmok sem tartoznak azokhoz a fajokhoz. hogy nem alkalmazható az emberi faj minden változatára. maximum 30 vagy 35 fok volt. Az elefántnak például. Szerinte a testnek ez a része adja a legjellemzőbb eredményeket. melyek Camper skálája szerint a legnagyobbak. mint Apolló feje vagy a Sosiclesi Medúzaáé. vagy amit annak hívunk (az összehasonlítható szépség az abszolút szépségtől függ. mely 100 fok körül van ( Prichard.oldal )) Ez a módszer vonzó egyszerűsége miatt. saját rendszert alakított ki. aki elődje ellen tartotta a térfelet. Ötlete vázlatosan a következő: " az összehasonlítandó . sokkal kisebb az arcszöge. kiadás 1845. Camper elmélete jelentősen fölhasználta a koponyatant. amely Camper szerint a legtökéletesebb volt. hogy egy faj koponyája milyen szögben emelkedik. amellyel egy pillantással látjuk a legnagyobb számú változatot. emiatt a számbeli különbség ezek és az emberi koponya között jóval nagyobb volt. de mivel a felnőtteknél a fogak és állkapocs nőtt. mint Camper föltételezte. idézett műve. és a járomcsonti boltív növekedése nem párosultak az agy növekedésével. Eredményét függőleges normának nevezte. hanem sokféle állatot is figyelembe vett. Meg volt győződve arról. a tények ellene vannak. 112. különösen a nemzeti jelleg terén. Az egyik vonal az orr kiindulását kötötte össze a fül nyílásával. melyek nagyon hízelgőek a saját fajunknak: " Ezen a tíz fokon múlik a nagyobb szépsége az európaiaknak. és idézem az alkotó szavait. Blumenbach. Nem veszi figyelembe azokat a törzseket piramidalakú fejjel. mely olyan szembetűnő néhány ősi szobron. A távolság ettől a néger vagy a kalmük 70 fokáig túl nagy volt Camper skáláján ahhoz. Azután jöttek az afrikai négerek és a kalmükök. a másik merőleges volt az elülső fej legkiállóbb pontjának és a fölső állkapoccsontnak a kiszögellésével. azaz "függőleges módszernek". melyet skáláján az állatok és emberek közé tett. hogy jelentősége legyen. Az így kialakított szög segítségével skálát alkotott. mely megadja azt.alkot. a fejeket olyan szempontból kell megnéznünk. De a tények megint ellene voltak. Hogy megfelelő szintű beosztást érjünk el. melyeket nem lehet csak vonalakkal és szögekkel mérni. Minél hegyesebb a szög. Pontos megfigyelések sorozatával Owen megmutatta. mert a fekete orángután arcszöge. Megpróbálta az ösztön megfelelő fejlődését fölfedezni. akik 70 fokot értek el. hogy majmok esetében Camper csak a fiatal állatok koponyáját tanulmányozta. egy bizonyos majom elérte a 42-50 fokot. melyek egymástól föltűnően különbözőek.

más szavakkal fektesd mindegyiket az alsó állkapoccsontra. hogy kitérjen olyan ellenérvek elől. találékonyabb. nem vett figyelembe sok fontos jellegzetességet. kivéve a nagy nyílást. Ez az osztályozás nagyon kétes értékű volt. Ez a következő táblát eredményezte: koponyák borsszemek borsszemek borsszemek száma átlagos szám maximum minimum Fehér fajok 52 87 109 75 Sárga fajok.koponyákat rendezd úgy. Ezek vagy az állkapoccsont és a felső állkapocs irányában vannak. annál magasabb osztályba tartozik az azt viselő egyén. Hogy megoldják a kérdést. művéből vesszük a további idézeteket). melyek fehéreké voltak. Mint Camperé. Ezután állj a koponyák mögé és nézz a csúcsukra. nagyon különböző. melynek olyan jelentős befolyása van az általános jellegre és szokásokra. hogy megmutassa alapvető különbözőségüket. hanem alulról. az elölről hátra terjedő átmérő hosszabb az orángutánnál mint az embernél. A járomcsonti ív. 117. Ennek az új módszernek egyik fő eredménye az volt. hogy minél nagyobb a koponya. az orángutánnál a hátsó végtől egyhatodnyi úton van. ( Carus. és északamerikai vörösbőrűeké. hogy a koponya fejlettsége azonos-e minden emberi fajnál. mely egyidőben ötletesebb. mongolok 10 83 93 69 Malájok 18 81 89 64 . Gyapjúval lezárt minden nyílást. mongoloké. Morton és Carus alapötlete az volt. melyeknek a legtöbb köze van a nemzeti jellegükhöz. és ez az amerikai tudós Morton rendszere. melyeket Owen javasolt a koponyák vizsgálatára. hogy a Camper által talált kapcsolat megtalálására a két faj között. Ez vázlatosan a következő: Hogy megmutassák a fajok különbségeit. Célja részben az volt. hogy megmutatta az erőteljes és határozott különbséget az ember és az orángután között. melyet Carus alkalmazott.118 oldal) Blumenbach rendszere az emberiséget öt fő csoportba osztotta. vagy az elülső csont sík vagy boltozatos alakjában (Prichard. és örökre lehetetlenné tette. hogy az állkapoccsontok ugyanazon a vízszintes vonalon legyenek. Ezután összehasonlította a borsszemek számát. ekkor fogod a legjobban látni formájuk változatait. Owen megfigyeléseinek kétségtelenül nagy értékük van. vagy a tojás alakú fejforma szélességében vagy keskenységében. ahelyett hogy az alapnak teljesen az elején lenne. 116. négereké. Az ember koponyájában majdnem az alap közepén van. de előnyben részesítenék egy újabb koponyatani rendszert. Végül a nyakszirti kiömlőnyílás helyzete. melyeknek alcsoportjai voltak különféle típusokból és osztályokból. nem fölülről. Morton vett pár koponyát. és a belsejét teljesen megtöltötte borsszemekkel. Owen szempontjából egyetlen pillantás két koponyára elég arra. középen van és átmérőjének csak harmadát foglalja el. és megvizsgálták.

A fehér fajok a nap nemzete. Carusnak nem sikerül rendszert hozni a fajok pszichológiai különbségeibe. az ilyen esetekben nem lehetünk elég óvatosak. amely a fehér ember agytérfogatának a mértéke. Carus ebből olyan eredményt hoz ki. hogy hozzá tudott férni néger törzsfők vagy kínai mandarinok fejéhez. ő szereti úgy látni. melyek nagyon jellemzőek. ahogy ezt a németeknél és angoloknál . míg nem valószínű. hogy ahogy bolygónk az éjszaka és nap négy. úgy az emberi fajokban is négy csoport van ennek megfelelően. hogy hogyan tudott az amerikai indiánokhoz 100-at hozzárendelni. Hamar elképzelhetünk egy ötletes összehasonlítást. melyet ez a kép sugall. Az ilyen eredmények véletlenszerűek. de erőteljes társadalmi fejlődést ad. nem teljesek és nem tudományosak. De a 83. és így önkényesen egy negyedik emberfajt alkosson? Ez a furcsaság valójában Carus rendszerében támaszt meg egy gyönge pontot. hol találnánk szebb képet. Így az európai nemzetek tudományuk nagyszerűsége és civilizációjuk világos körvonalai alakján nyilvánvalóan a nap teljes fényében állnak. hajnal és este állapotán megy át. hogy ne ítéljünk egyedi esetek alapján. mint 93-at. mert Carus a mongolokat és malájokat ugyanabba a fajba sorolja. (Van néhány triviális különbség. melyek közül egyik leárnyékolja a másikat. melyet sok tanult honfitársa hozott ki volna helyében. Ugyanezzel a váddal lehet illetni ezt és más etnológiai elvet is. Az alsó ajak teltsége. míg a négerek a közömbösség sötétjében alszanak. amely mindig megkísért egy bonyolult elmét. Ezért arra hajlok. A megmaradt félről is lenne kérdésem. míg a legintelligensebb mongol sem ért el többet. mert ha a második oszlopban levő átlagtól való eltérésnek tényleg van jelentősége.81 és 82-es számok a mongolokra. Itt jelképet lát. akik fokozatosan eltűnnek a Földről. a feketék az éjszakáé. mely nekik nem teljes. a sárgák a napkeltéé és a vörösök a napnyugtáé. Carus kicsit megkárosította nagyszerű elméletét. aki 94-et ért el. A fehérek és vörösbőrűek esetén lehetősége volt a társadalom magasabb helyén állók fejének beszerzése. mint a lemenő nap képét? Sajnos az összehasonlítás nem bizonyítás.Vörösbőrűek Négerek 147 29 82 78 100 94 60 65 Az első két oszlop eredményei tényleg nagyon furcsák. hogy milyen társadalmi helyzetük volt a koponyák tulajdonosainak. 83 a sárga és 78 a fekete ember esetén. azaz alatta van még a négernek is. hogy a 82-es szám külön fajt jelöljön. Másfelől kevés fontosságot tulajdonítottam az utolsó kettőnek. A második oszlopban nagy eltérés van a 87es számtól. annál inkább. és továbbá adatokat szerezni arról. Ez magyarázza meg. következésképpen a 81-es és 83-as számot összevonja. De akkor miért engedjük meg. hogy Morton számításainak második részét teljesen figyelmen kívül hagyjam. malájokra és vörösbőrűekre átlagos eredményeket adnak. a kínaiak félhomályban élnek. és mivel túl könnyen eredményezte ezt a költői impulzust. A vörösbőrűek sorsára. akkor Mortonnak sokkal több koponyát kellett volna venni.

hogy a malabáriak és a szingalézek és Ázsia más távoli népei is ugyanígy feketék. nem lenne jobb. A győzelem kiáltása kissé korai. Megjegyzései a fekete fajról meggyőzőek és nem tagadhatóak. De még az egyenlítő mellett is élnek emberek.mint például a Jóreménység fokának lakói. az emberi fajok és azok földrajzi eloszlása") A tanulmányt az "Egyesült Államok fölfedező expedíciói 1838-1842-ben". tekintve fajaink kevertségét. de nem teljesen feketék. akinek adatai a témában szükségszerűen nagyon nem teljesek és kisebb számúak. akik a trópusi övtől távolabb élnek. az emberi faj nem egységessége nem bizonyítható egyedül ilyen vonalakkal. mint mai adataink. Commentarium ad Historiam Aethiopicam). A germán eredet jelét szintén lehet látni a flamand iskola néhány arcán a drezdai Rubens madonnán.) A faji egység elméletének támogatói megértették ezt a gyönge pontot. Ha azt mondod. és messzebb vannak az egyenlítőtől. akkor miért nem válnak a fehérek feketévé. hogy az egy fajhoz tartozó törzsek sokszor nagyon különbözőek testileg. Ezt sok ember a nap forróságának és a perzselő köveknek tudja be. Ezekkel a szavakkal szól a fekete faj által lakott területekről: "Az északi és déli szélsőségektől eltekintve. Idézik például a maláj-polinéziai népcsalád különféle ágainak adatait. elszigetelt okok eredményének kell tekinteni. a koponya nagyon különféle sajátságokat árulhat el. ha leköltöznek ezekbe a régiókba? Ha a 'rejtett minőségekbe' menekülsz. Ha a néger vagy a mongol típus idegennek tűnik az európai szemnek. Ha az éghajlatot és talajt tartod egyedüli oknak. és azt állítják. akik ha nem is fehérek. kötet. . hogy nehéz korrekt módszert találni. Abesszínia síksága foglalja magába a földrész legmérsékeltebb és legtermékenyebb részeit. ugyanebben a gyűjteményben a szatírok és nimfák arca. de van jelentőségük. Lehet. melyek egy bizonyos ideig hatottak az adott csoportra. Sokan. ix. ott nem szabad tovább figyelni a radikális különbségeket. és örömet szerez nekem ezeket idézni: "Nem célom. hogy a feketeség kizárólag Afrikához tartozik. de ez nem szükségszerűen lehetetlen. Azzal támogatják álláspontjukat. könnyebben fölfedezhető. (Fickering. amelyben az elemek minden esetben kevertek. A közös eredetű csoportokban (állítják). A koponyatudományi módszerek nem figyelnek ilyen részletekre. hogy itt az etiópiaiak feketeségéről beszéljek.lehet látni. Mieris Luite játékosa és mások. mit a perzsák vagy szíriaiak . hogy ahol nem tudunk a koponya alakjából a fajok eredeti elkülönülésére bizonyítékot találni. találtuk. ha rögtön bevallanád közömbösségedet?" (Jobus Ludolfus. ellentmond egy Prichard által elfogadott véleménynek. ha a testi különbségeket csak mint bizonyos helyi behatások hatásának tekintjük. hanem azokat csak mint másodlagos. akik viszont teljesen feketék. akkor el kell ismerned. Hozzáadok ehhez egy rövid és tanulságos szakaszt Fickering úrtól. hogy az emberiség családja miért oszlott több csoportra. ez nem igazolja különböző eredetüket. melyeknek nincs külön jelentőségük." Itt találjuk a legtöbb tiszta fajú négert. Az "egységesek" nem ilyen tartózkodóak. Job Ludolf. a legkevésbé forró helyen. hogy megfigyelik.

ha elutasítják annak elismerését. akik főleg növényevők. és csak annyit tudott csinálni. hogy egy kérdéses sajátságos alak nem vérkeveredés következménye-e. a sokféleség bajnokai megpróbálták érveik hatáskörét kitágítani.A sok ellenérvet látva. A különféle elméletek rövid összefoglalója után megérkeztem az egységesek nagy tudományos erősségéhez. Dr.amely jó . a skót hegyekben élők. hanem a teljes emberre. a végtagok elosztására. afrikai. A haj különféle voltához Flourensnek az a véleménye. Vrolik tovább vizsgálta ezeket a sajátságokat. vagy akiknek általában nincs elég ennivalójuk. hogy a quichák mellének rendkívüli fejlettsége sajátságos különbség. amely elméletük nagy előítélete. hogy a csípő kialakulása már az embrióétól függ. jókat és rosszakat. hogy vannak bizonyos kivételek Vrolik szabálya alól. más fontos különbségeket is fölsoroltak a csípő formájára. De az nem nyugszik szilárd alapon. Camper és más antropológusok már észrevették. A továbbiakban nemcsak a koponyák tanulmányozásra szorítkoztak. Észre kellett vennie. mert a szín az éghajlat függvénye. (Prichard. és nem állandó . és mongol egyedek olyan formákat mutattak. hogy a néger csípőjének bizonyos sajátságai vannak. Állításuk. a sárgától a feketéig anélkül. hogy ez nem érv a fajok eredeti egyenlősége ellen. A válasz . Hogy bebizonyítsák (amint az tényleg igaz). hogy Peru hegyi lakóinak fejlődését az Andok határozta meg nem túl komoly. hogy megmutatta. kivéve a sok keverék létezését. a himalájai törzsek. (mint a svájciak.. hogy a különbségek nemcsak az arcban láthatóak és a test csontozatában. ebből következtetett a különféle eredetre. A világon sok hegyi nép van. hogy ez ennek bármi különleges befolyása lenne. hogy az európai arányosabb.ez nagyon merész kijelentés. melyek általában csak európaiakra jellemzőek. másodszor mert a szín végtelen fokozatokban jelentkezik. és megfigyelte. akiknek alkata nagyon különbözik a quichákétól. Weber kis eredménnyel támadta ezt az eredményt. hogy a csípő bizonyos formáit gyakrabban találjuk az egyik fajnál mint a másiknál. különösen azért. Az egységesek tagadják. A végtagok nagyságát tekintve a közös eredet ellenzői azt mondják. míg a néger faj csípője mindkét nem esetében figyelemre méltó módon közel van az állatokéhoz. először. Föltéve.) A következő pont a bőr színe. a bőr színére és a hajszálérrendszerre vonatkozóan. Ez nem bizonyít sokat.hogy nem kell meglepődnünk az olyan emberek végtagjainak vékonyságán. mert ezeknek a kivételeknek az esetében Weber nem vizsgálta meg. melyet . oldal). a balkáni szlávok. hogy valahol törés lenne az árnyalatok között. 124. melyek közül egyik sem olyan csúf mint a quichák. erősen fehértől a sárgáig. és hogy bizonyos amerikai. hogy a nők és férfiak csípőjének különbsége sokkal kevésbé feltűnő az európaiaknál. nagysúlyú érv. amely tényt az egységesek állandóan tagadnak. Ez semmit sem bizonyít.

XI Fejezet xi. hogy Óceánia bizonyos részein olyan bennszülött nők. hogy igaz az. minthogy egy ilyen tekintéllyel szemben érvek listáját hozzuk. és minden más meddőségét. Ez azt mutatná. A faji különbségek állandóak Az egyesülés hívei azt mondják. az amerikai vadember. Ebből azt következtetjük. végérvényes és vitathatatlan. ha hasonló körülmények közé kerülnének. hogy az egységesek legerősebb tudományos oszlopai az emberi keverékek. és el is érnék . nem képesek ezután saját fajuktól megtermékenyülni. Jobb. hogy a fajok különválása nyilvánvaló és helyi hatások következménye. melyeket azért írtak.itt annak az egyszerűségéről van szó. de visszataszító. Ez az elmélet nem elfogadható. a szent szövegeket. Mivel semmi sem bizonyítja. amelyek még működnek. nem tartom érdemesnek efölött az érv fölött időzni. az Északszibériai tunguz körvonalai elérhetik az európai ember szépségét. ha nem támogatná ezt egy másik. akik európaiaktól lettek anyák. amely nekem több fejtörést okoz. csak csalfa jelenség. hogy a rokon egyedek közösülése noha valószínűleg gyümölcsöző. Ha ez igaz. De a Biblia nem fejezi ki magát világosan. mindenesetre. hogy gyengítsük az emberi keverékek termékenységét. akkor ezt alapos vizsgálatnak kell alávetnünk. akkor meg kell hajtanunk fejünket előtte.fejezet végére szántam . Eddig nagyon nehéz volt visszautasítani ezt. az emberiség eredete egy tőből származik. hogy a bibliai Teremtés nem szól a fajok különféle eredetéről. Halljuk. hogy a szaporodni képes utódok létrehozása a különálló egyedek egyik jele. hogy ez a szabály ne lenne igaz az emberiségre. ha hagyjuk a sötétséget a tudomány egy pontja körül gyülekezni. Azt is megfigyelték. vagy valamelyik ág őseinek véletlenszerű változásának a következményei. hogy a növény vagy állatvilágban csak egységes fajok képesek utódok nemzésére. ami az ellenkezőjét akarja bebizonyítani. amely a többinél erősebben szolgált arra. de amennyire a mostani vita eljutott. Ha egy szöveg világos. Ez azt mondja. és létrejöttének oka általában csalás vagy erőszak. hogy egy okozat csak sajátmagát nyilváníthatja tökéletlennek és alsóbbrendűnek. és a néger. ez nem von magával olyan következtetést. hogy . A természettudósok megfigyelései bizonyítani látszanak. nem tudjuk fölhasználni arra. hogy a szabad természetben a keverékek száma még kisebb. és minden. de talán nem lesz mindig ilyen nehéz. hogy sakkban tartsa az egyenlőség ellenzőit. mintha ez az ember környezetében jön létre. változatlan erővel létezik. amellyel az emberi család különféle ágai keverednek. noha többé-kevésbé elrejtve. Láttuk fönt. a legnagyobb kétségek eredménye. Szemükben az emberiség bármely része képes javulásra. nagyon másféle. amely ebből az elvből eredne. és a keverékek termékenységéről. erre az érvre nincs válasz. Az eredeti típus. és még akkor is a keverékek meddők.

mert a tőle származó nemzedékek nyilvánvalóan fehérek. Az egész kép csodálatosan összeillő a világ egy részét illetően. Ugyanez igaz lovakra. Mindenütt látjuk a közös eredetet és minden más különbözőségét. Más szavakkal egyszerűen azt akarom megkérdezni. . Különösen azok. oldal) de senki sem állítja. és Afrikát a Hamiták. sem annak irodalmi magyarázataival. szerintem ok nélkül tartanak feketéknek. bikákra. és biztonsággal tudni. akik az óta az idő óta éltek. ahogyan van. A különféle kutyafajok közötti azonosságról Frédéric Cuvier ír többek között (Atmales du Museum. más jelentést lehet hozzájuk rendelni. a fordítók és magyarázók Ádámot nevezik minden ember közös ősének. és nemzedékről nemzedékre újratermelődnek minden különbség nélkül. akiket. semmi sem mutatja az Ádámi származástan első értelmezői szemében. Az írások nyilvánvalóan így értendők. a különleges tulajdonságok változatlanok maradnak. mint a fajok kérdésére. és a tényeket valahogy mégis másképpen magyarázzuk. és csak a szöveg önkényes értelmezése miatt tartjuk Ham patriarchát feketének. akkor nem fogok késlekedni. mint ők. és annak eredményei sem adják vissza az eredeti természeti azonosságot. hogy az egyház által meghatározott határokat túllépnénk. A kérdés örökre megoldhatatlan. medvékre és hasonló állatokra. Csak rá akarok mutatni. melyek eredete érdekesebb tanulmányt ígér. Ez a vitathatatlan tény néhány embert arra ösztökélt. II. amely csak kereszteződéssel szűnhet meg. hogy esetleg kételkedhetünk értékükben anélkül. ösztönei. hogy függetlenül minden kérdéstől az eredeti egységről vagy sokféleségről. és előre megyek. ha ezeket általánosan elfogadták. félreértették. Másfelől. Ugyanez a probléma áll fönt sokféle zöldség esetében is. hogy tudjuk-e azonosítani a háziállatok formáját azok eredeti törzsén. hogy minden kutyafaj külseje. És mi van a másik részével? Azt egyszerűen kihagyták belőle. és vissza kellett menniük időben és föl kellett sorolniuk minden nép őseit. amíg egy faj tiszta marad. és akkor meg fogom kérdezni. hogy elfogadhatjuk-e az egységesek alapelvét. Egy pillanatra nem ragaszkodom az érvnek ehhez a sorához.egész más kérdésekre derítsenek fényt. hogy mennyire távolodtak el tőle a ma élő fajok. Ezt elismerték. mint az összes többié. hogy megkérdezze. Szerintük az európai nemzetek Jafet törzséből származnak. kötet. 458. hogy erőszakot követnék el ellenük. hogy Ádám a fehér faj őse. Lehetetlen a kiindulási típus természetét és formáját megállapítani. szokásai és minősége ugyanolyanok. Nem akarok szembeszállni a szöveggel. Azt természetesen el kell ismernünk. és ha anélkül. minden magyarázatnak ellenállnak ebből a szempontból. míg Ázsiát a Szemiták foglalták el. lehet hogy nincsenek testileg és erkölcsileg nagyon radikális és messzeható különbségek az emberi fajok között. hogy a fehér fajon kívüli fajokat egyáltalán az emberi fajokhoz számították. Egy szó sem említi a sárga fajokat. olyan mély különbözőséget.

formáik és ösztöneik gyorsan megérzik ennek hatásait. hogy elmagyarázzam a tényleges eltérést a primitív alaptípustól. Ezen a ponton. sok igazság van benne és jól megfigyelt tények . melyek jobban függnek a természet erőitől. Sajnos a modern tudomány nem volt képes arra. a szokások. Mivel az ember teljesen független az ilyen fogságtól. és egyetlen feladatom a körülhatárolt mezőben. a hagyomány egyértelmű. Föl fogom tenni. ezért elutasítom helyzetének olyan módon végzett összehasonlítását mint az állatokét. és minden valószínűség szerint az emberi fajok annyira különböznek közös ősüktől. de az embernek nincs földrajza. és Isten is fekete és az angyalok is. mint amennyire egymástól különböznek. akiket Blumenbach kaukázusinak nevezne. hogy az összes faj eredeti ősénél pontosan az ő tulajdonságaik voltak meg. emlősök. Ebből a szempontból nagyon erős és specifikus a különbség az ember és az állat között.A különböző fajok soha nem kételkedtek abban. Ezzel lehetetlen egy véleményen lenni. könyvben. Ez hamarosan világos lesz. hogy egy faj nem tud átkelni a délkörön. amely noha könnyen érthető. Magam is használtam ilyen érvet. halak és puhatestűek tudnak létezni.. Az állatok esetében ezt tökéletesen elmagyarázza a szervezetükben levő különbségek nagy száma. Megvan az állatok és növények földrajza. Az egységesek az embert állandóan az állattal hasonlítják össze elméletük támogatására. és csak ezen. hogy az emberi fajok éghajlat miatti változásáról beszéljünk. hogy teljesen elmagyarázzák azokat az életfontosságú különbségeket. Egyetlen valószínű elmélet sem tudta megvilágítani ezt a sötétséget. és nem tudnám becsületesen támogatni. Bizonyos szélességi fokokon csak bizonyos növények. éghajlat és hely különbségével magyaráz. míg Isten prófétája természetesen túl közel volt az Istenséghez ahhoz. de ezek nem tűnnek eléggé fontosnak ahhoz. vagy egy bizonyos vízszint fölötti magasságra élve fölmenni. míg az "arab éjszakák" c. mert ezeket Isten képére formálták. Ezért tehát vita nélkül föl fogom tételezni az egységes őst. Biztosan történtek változások a fajok szerkezetében a történelem hajnala óta a külső behatások miatt. De ez csak bizonyos határok között igaz. annyira függnek az éghajlat befolyásaitól. az ember minden változatában mindenütt meg tud élni. ha van nekik ilyen. benne. hogy fehér bőrt mutasson alattvalóinak. melyek még hasonlóak a primitív típushoz. és az egyik hegyes országban él egy világrész belsejében. a másik egy szigeten az óceán közepén. hogy van két törzs. és könnyen el tudom hinni. hogy néhány néger Ádámot és Évét feketének tartja. mellyel foglalkozom az.azt olvassuk. A légkör és az élelemszerzés körülményei nagyon különbözőek. hogy megmutassa a helyeset a sok vélemény között. csúszómászók. Az egységesek elmélete mint már mondtam. és . A fehér emberek Ádámból és Évából származnak. melyek léteznek. Az okokat nagyon nehéz kibogozni.

hogy a természet hasonló típusokat képes produkálni nagyon távoli országokban és éghajlaton. hogy nagyon hasonló embertípusokat találunk a világ nagyon távoli helyein. ahogy az egyiptomi emlékművek mutatják meg őket. Nem tagadnám. Vegyük például az arabokat. Ma is megtaláljuk őket. Ez elég súlyos érv. Izmael ágát. és kétségtelen. melyek viszonylagosan tiszták maradtak. amely a fej körvonalainak hasonlóságán és a Fokföld bennszülött lakóinak sárgás bőrén alapul. És nincs okunk rá. hogy az emberi fajok minősége nem a manapság aktív külső erőkből származik. az elhízásra való hajlamot. mint a kalabriaiakkal. még mindig lesz háromezer évünk. Az idő hozzáadja saját súlyát a természeti erőkhöz. de Malabár termékeny és gyakran párás éghajlatán.föltételezem. ami az éghajlatot és minden mást illet. Ha három vagy négyezer év homálya átjárhatatlan. a másik nagyon kevés módon. Nyomaikat meg lehet találni Roussillonban. nemcsak saját országuk sivatagjaiban aszalva. hogy a hottentották a kínaiak gyarmata . a fizikai erő növekedését vagy csökkenését. a cherokeek sajátságai és körvonalai szinte azonosak néhány olasz népével. hogy ez az időszak csak fajaink életének körülbelül felére terjed ki. további érveket hozott. akkor egészen világos lesz. Az etnológusok egyetértenek ebben és néhányan azt is elhitték. az indiai szigeteken.ez a feltételezés más okokból lehetetlen . noha néhányuk már nem él ugyanazon a helyen. De ismétlem. és így nem befolyásolják őket a külső hatások. a másikat a trópusi nap alá. ezek nem alapvető pontok. noha . akinek a nevét elfelejtettem. mint sok északamerikai indián törzséhez. (Barrow ennek az elméletnek a szerzője. különösen a nőké. mely a helyi körülmények változásától függ. hogy a hottentották kalapja nagyon hasonlít a kínaiak kúp alakú kalapjára. hogy ezeknek valaha is sok befolyásuk lett volna a fajra. Ezzel a külső ellentét teljes a kettő között. vagy a lábszárét. és arra következtetni. Az Auvergne lakóinak átlagos arctípusa. De sok évszázad után sem fog alapvető vagy szervezeti változás bekövetkezni szervezetükben. sokkal kevésbé hasonlít az átlag európaiakéhoz. Minden azt tűnik mutatni. Így ha elismerjük. a karok hosszát. és a coro-mandula parton. Ezt az a tény bizonyítja. ahol kevertebbek. amelyen vissza tudunk menni bizonyos nemzetek életének kezdetéhez. és Afrika északi partjának sok részén. azóta nem nagyon változtak meg külsejükben. egy nagyon kis különbségből ítélni. amikor megfigyelte. hogy a helyi körülmények szívesen elmélyítenek bizonyos bőrszíneket. Továbbá az elsőt hideg éghajlat alá teszem. a mellkasi izmok fejlettségét. Egy utazó. Languedocban és a spanyol tengerparton. megfigyelhetjük legalább is.) Néhány szempontból néhányan nagy hasonlóságot láttak az ősi etruszkok és a Délamerikai araukánok között. nagyon különböző körülmények között. Noha nem tudjuk. hogy az egyik sokféle módon szerezhet élelmet.mert annyira hasonlítanak a celestiális birodalom lakóihoz. hogy milyen katasztrofális változások voltak hatással a fajok fizikai szervezésére a történelem hajnala előtt. hogy a két faj fokozatosan olyan sajátos jellegeket vesz föl melyek megkülönböztetik őket egymástól. mint bárhol máshol. hogy az ismert fajok.

melyek új helyzetében rá hárulnak. ahogy a természet kifejleszti a lányt. a békés portugálok. akik ma is figyelemre méltóak ebből a szempontból. hogy a lány testileg érett a házasság engedélyezése előtt. hogy a Korán nemcsak azt akarja garantálni. Szemei különösen feledhetetlenek. hogy a lány vallási oktatásának folytatódnia kell a házasság után is. A leszármazott és ős azonossága nem változtat semmilyen jellegen. Sára például nagyon öreg korban szült gyereket. mert gyakran ellentmondanak a természet irányának. és lengyel zsidók . és a Korán vallási törvényével az arabok esetén. xxi. Folytatódik a végtagok formájában és a temperamentumban. és föladták ősi életmódjukat. aki. Az arab sivatag harcias rechabitái. akinek közvetlen ősei sok nemzedék során havas tájakon éltek. hogy valamelyik országban vagy szélességi kör alatt megváltoztassa a faj jellemét. hogy elég fejlett legyen oktatásban és intelligenciában ahhoz. hogy fejlessze a gondolkodást. sőt (Abu-Hanifah) véleménye szerint tizennyolc év. amikor maga Ábrahám száz éves volt (Teremtés. A zsidó típus nagyon is megmaradt. akik között évszázadokig éltek. 639. akkor ezek nem maradnának meg hosszan. mely között élnek (Muller. Handbuch der Physiologie des Menschen. és ez lányok esetén tizenöt. 5.majdnem két évszázad telt el megszállásuk óta. és megtaláljuk azt. II. változásainak nincs jelentősége. a mohamedán törvény szemlélete és rendelkezéseihez azt mondhatom. Könnyű látni. hogy buzgón bizonyítsa a fajok egységét. Továbbá a házasodási kor sokkal korábbi náluk. amelyekben a házasodási kor meg van szabva. Először is a biblia tényei nem mérvadóak ezen a ponton. kötet. és ilyesmit nem lehet józan logikával elmagyarázni. mint akit frissen cserzett a szíriai nap.mind egyformák. hogy a szervi típusok különbségeit kialakítsa vagy eltüntesse. mint a másfajú népnél. Azt is akarja. Ha csak a környezet befolyásának lenne ereje. amilyennek az egyiptomi három vagy négyezer éves egyiptomi festmények ábrázolják. német." 484. Ez nem minden. aki előírja. ahogy föltételezik arra. Másodszor. olyannak látszott. Ez a két érv nagyon kétségesnek tűnik. és soha nem volt elég ahhoz.. A szemita arc ugyanolyan fő jellegében. Ezt mutatják a próféta fáradozásai. hogy megértse a komoly kötelezettségeket. hogy ebből a szempontból a napnak a lehető leghosszabbnak kell lennie. Az utóbbiból lehetőségem volt egyet közelről megvizsgálni. ugyanolyan meglepő és fölismerhető formában a legváltozóbb és legsokfélébb éghajlati körülmények között. o. Ez az északon meghonosodott polgár. A helyváltoztatást akkor alakváltoztatás követné. hogy a serdülőkor mindkét nem számára ugyanakkor van minden fajnál ( Prichard. megpróbálja megmutatni. " Az emberiség természettörténete. . ahelyett hogy gyorsan meghozza rendelkezéseit. A német zsidók általában kisebbek és karcsúbbak mint az európai faj tagjai. mert Palesztinától nagyon különböző éghajlatú országokban telepedtek meg. Jellege és profilja nyilvánvalóan megcsalta származását. Az arabok után a zsidókról akarok szólni. és miért volt a törvényhozó célja. ) Ez az állítás átlósan ellentmond Prichard állításának. oldal ) ő az Ótestamentummal érvel a zsidók esetén. a francia.

(Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. A havivérzés nagyon korán elkezdődik. Sakuntala Európában még gyereknek számítana.") Visszatérve a komolyabb érvekre. Paraguayban a jezsuiták bevezettek egy szokást. Ilyen idézeteket vég nélkül lehet találni. kötet.Újra. melyek a kérdést az én szempontom irányában döntik el. ezek száma szintén bőséges." Melyre Paris ezt válaszolja: "Nála fiatalabbak már boldog anyák. A mellett. Várjunk még két évet. Az indiai lány ideális kora kilenc és tizenkét év között van. A keleti költők szerelmei mindig fiatalabbak. amely könnyen ellenőrizhető. Novelláinkban csak tizennyolc éves vagy annál idősebb lányokat láttunk. perzsa és arab fajnál. 40. (A. és a legzordabb helyeken. amely kort mi kissé koraérettnek nevezzük. a tizenöt éves kort tartották a legjobbnak. amit a német zsidókról mondtam. van néhány oknyomozó érve. és apja kétségbe van esve. mely szerint a fiúk tizenhárom. novelláinkban csak tizennyolc éves vagy annál idősebb lányokat láttunk. Pritchard komoly tényállást hozott előbbre. melyet még ma is fönntartanak híveik között. és nem gondolnak azok erkölcsi fejlődésére. mégpedig azt. d'Orbigny. hogy Svájc sok részén olyan lassú az emberek nemi érése. Yo-kiao-Li regényében egy kínai hősnő tizenhat éves. A költők szerelmi történeteikben csak azzal törődnek. Azóta irodalmunkat észak eszméi befolyásolták. mint amilyen korúakat a Korán előír. (Shakespearevel különbséget kell tennünk. 317. Reise in Brasilien i. mint Oroszországban és Moldáviában arcuk és testi fölépítésük. oldal). oldal). és a lányok tízévesen házasodnak. i. (Martius és Spix. mint a hinduk. Íróink sokáig követték erre vonatkozóan római példaképeik vezérfonalát. kötet . Ugyanolyan gyorsan érnek.) Én nem vélem minden pontban az ellenkezőjét mint Prichard. Indiában a különbségek még föltűnőbbek. mint a páriáké. hogy a férfiak esetén sokszor még húsz éves korban sem teljes. és korán is múlik el. amíg menyasszony lesz. Nagyon általános vélemény. régóta elismert és megállapodott az indiai. iii kötet. A cigányok más eredményt mutatnak. keletafrikai hittérítő szerint a wanikák tizenkét évesen házasodnak. hogy hősnőiket szépségük virágjában mutassák be. valamint szokásaik ugyanazok. 382. fiúk és lányok egyaránt. de könnyebb szintű. oldal) Délbrazíliában a nők tíz vagy tizenegy éves korukban házasodnak. L'Homme americain. ha bármivel is az élet fontos szakaszaira és azokra a . hogy a nők esetében az élet tavasza akkor van. Tizenegy és tizenkét éves özvegyeket lehet itt látni. még nincs tizennégy éves. Még csak egyet akarok idézni. aki Olaszország képét festi le. megemlíthetjük. mint görög tanítóik. hogy ilyen korban még nem házas. Így a Rómeó és Júliában Capulet ezt mondja: "gyermekem még furcsább. Egyik következtetését hálásan elfogadom. hogy "az éghajlati különbségek kevés következménnyel járnak. Ezek. Zulejka és Lejla még nem tizennégy évesek. akikkel rokonok. Krapff.

melyek igazolják azt. melyet a templomok freskói és a földalatti kamrák nyújtanak a Nílus völgyében. hogy vagy elejétől önmaguknak mondanak ellent. vagy olyan föltételezéseket állítanak föl." (Prichard. Nincsenek eszközeik arra. Érvelésüket a Németországban található nagyszámú szőke kékszemű zsidóra alapozzák (azóta fölfedezték. hogy a szem és haj színe sem a földrajzi helyzettől. melyek mind a néger típus sajátságait mutatják. Ha hasonló tényeink lennének a más. hogy ez ellent látszik mondani néhány apró további elvnek. hogy bizonyos zsidók hajának szőkesége a tatár vérrel való vegyülésük miatt van.. az előre álló állkapcsú fejet. Jelenleg Khorsabadban fedeztek föl egy földalatti domborműveket. de úgy gondoljuk. hogy az bőségesen támogatnak. hogy a zsidó típus változott az éghajlattal. mintha a különbségek az eredet tényleges különfélesége miatt állnának fönt. akik nem értenek ezzel egyet. hogy az asszírok testileg azonosak azokkal a népekkel. a vastag ajkakat. Például azt mondják. Die Chasaren). Most azoknak kell ellenérveket hozni. Ugyanakkor nincs okunk arra. a típusok állandósága. melyeknek az ember szervezete alá van vetve. melyek erősen ellentmondanak a nyilvánvaló tényeknek. álmomban sem vitatkoznék vele. hogy az emberi fajok mindegyike föladná saját egyéniségét.. Az olvasó látni fogja. Ez a megjegyzés nagyon igaz. az emberiség nem kevésbé teljesen és határozottan föl van osztva külön részekre. sem a hideg vagy meleg befolyásától sem függ. és a zsidók és cigányok megfigyelésével. Észre kell vennem. A típusok állandósága csak teljesebben lenne bemutatva. emellett az egységesek maguk vallják be. amit már a Persepolisi díszített sírok révén tudunk. Ha megmutattuk.. Most egyszerűvé válik egy egyszerű következtetés fönntartása. 444-448 oldal: "Valószínűleg nincs alapja a fajok eredeti különállóságának. akkor ugyanez lenne az eredmény. ha minden esetben megállapítottuk. akik ma laknak azon a területen. amit láttunk. és védővonaluk azt mutatja. mert a bőr és hajszínből vezetik le . a 1848 októbere. hogy lemondjunk arról a nagy segítségről. és azt csak vérkeveredés útján lenne képes újra elérni. melyről itt szó van. oldal). hogy ha a típusok így teljesen le vannak rögzítve. az egységes elv nagyon kemény nyomás alá kerülne.) . melyet amerikai pszichológusok és régészek vallanak. században a kazárok törzse áttért a júdaizmusra és kereszteződött a német-lengyel zsidókkal (Kutschera.. ahol megfigyelés lehetséges volt. Csak hozzáadom. örököltek és állandóak az éghajlat és az eltelt idő ellenére.-angol fordító) Hogy ennek valami értéke is legyen az egységesek szempontjából. a gyapjas hajat. és teljes biztonsággal igazolják. (Edinburgh Review: "Etnológia vagy a fajok tana". kizárólag az időjárást teszik felelőssé vagy a jelenség fő okának tartják. De elég. 486. még élő fajokról. az arabok esetén az egyiptomi szobrok ténye. hogy ezt megtegyék. A 9.fizikai változásokra nézve. hogy a kérdés. pedig a tények az ellenkezőjét mutatják. hogy ez nem állja meg a helyét egy sor komoly vizsgálat után . melyre olyan sokan alapoznak.

Helyesen megemlítik a kék szem és szőke haj jelenlétét a cingalézek esetén (l. ugyanott, 453 oldal: "A cingalézeket Dr, Davy írja le, mint változó színűeket világosbarnától feketéig. Hajuk és szemük főképp fekete, de a világosbarna szem és a barna haj nem nagyon ritka. Néha látni szürke szemeket és vörös hajat, és időnként, noha ritkán lehet kék vagy piros szemet is látni, és az albínók fehér haját"), megjegyzik a feketétől barnáig terjedő hajszín sok változatát, és elismerik, hogy a szamojédok, tunguzok és más népek a jeges tenger mellett vagy piszkosbarna vagy füstös barna bőrűek."). Így az éghajlat semmit sem számít a bőr, haj és szem színét illetően. Vagy teljesen jelentéktelennek kell tartanunk ezeket, vagy a fajhoz tartozónak. Tudjuk például, hogy a vörös haj soha nem volt ritka keleten és ma sem az; és így nem meglepő, ha ilyen német zsidókat találunk. Egy ilyen ténynek nincs semmi módon befolyása a típusok állandóságának elméletére. Az egységeseknek akkor sincs több szerencséjük, ha a történelmet hívják segítségükre. Csak két elemet mutatnak be elméletük bizonyítására - a törököket és a magyarokat. Az előbbiek ázsiai eredete elfogadott dolog, ugyanúgy, mint közös rokonságuk az osztyákok és lappok finn fajához. Így a primitív időkben sárga arcuk volt, előreálló járomcsontjuk, és kis termetük, mint a mongoloknak. megállva ezen a ponton az egységes mai utódaikat tekinti, és ezeket európai típusnak találja, hosszú szakállal, a szemek mandulavágásúak, de nem ferdék, és diadalmasan azt következteti a törököknek ilyen rendkívüli változásából, hogy a faj nem állandó. (ugyanott, 439 oldal) . Néhány ember azt mondja, valójában görög, georgiai és cserkesz vér keverékének hitte őket. De az a keveredés csak részleges. Nem minden török volt ahhoz elég gazdag, hogy a Kaukázusban vegyen magának feleséget; nem mindegyiknek volt háreme fekete rabszolgákkal. Másfelől a görögök gyűlölték hódítóikat; és általában a vallási antipátia általában nem kedvezett az ilyen szövetségnek; noha a két nép együtt él, de szellemben és jelenleg éppen olyan távol állnak egymástól, mint a hódítás elején. (ugyanott, 439 o. (összefoglalva).) Ezek az okok megtévesztőek és nem megbízhatóak. Csak ideiglenesen ismerhetjük el a török faj finn eredetét. Máig csak a nyelv rokonsága bizonyította, és később meg fogom mutatni, hogy egyedül a nyelv rokonsága különösen kétséges és kritizálható. De föltéve, hogy a török népek ősei a sárga fajhoz tartoztak, könnyen meg tudjuk mutatni, hogy kitűnő okuk volt arra, hogy távol tartsák magukat tőle. Amikor az első turáni hordák lejöttek északkeletről hogy Konstantinápoly urai legyenek, amely több évszázados folyamat volt, nagy változások történtek a világban. A nyugati törökök a változó szerencse sok viszontagságától szenvedtek. Egyszerre voltak győzők és legyőzöttek, urak és szolgák; és nagyon sokféle nép között laktak. A történészek szerint ( Hammer, Geschichte des Osmanischen Reichs, i. kötet,. 2. oldal) az oguzok, őseik az Altáj hegyről jöttek le, és Ábrahám ideje alatt felső Ázsia hatalmas sztyeppéin éltek, amely a Kaszpi tótól az Aral tóig terjed, és Szibériától Tibetig.

Ezt az ősi és rejtélyes helyet még sok germán nép lakta. (Ritter, Erdkunde, Asien, i. kötet, 433 o. és más oldalak ; Tassen, Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, ii kötet 65 oldal; Benfey, Ersch és Gruber's India enciklopédiája 12. oldal; A. von Humboldt ezt a tényt korunk egyik legfontosabb fölfedezéseinek egyikének nevezi ( Középázsia, ii. kötet 639 o. ). A történelemtudomány szempontjából ez teljesen igaz. Érdekes tény, hogy ahogy a keleti írók elkezdtek Turkesztán népeiről beszélni dicsérik arcuk szépségét és alakjukat (Nushirwan, aki a Kr.u. hatodik század első felében uralkodott, elvette Sharuzt, a török kán lányát. ő volt korának legszebb nője. (Haneberg, Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, i. kötet, 187 o.)). A Shahnameh sok hasonló tényről számol be. A túlzó kifejezések használata a szabály ebben az összefüggésben; és mivel azok az írók látták az ősi világ szépségeit, mint szabványt, nem valószínű, hogy föllelkesedtek volna a mongol faj leírhatatlanul csúnya, visszataszító és közönséges figuráinak láttán. Ez a nyelvi érv ellenére is igaz, amit önmagában lehet hogy rosszul használnak. Mint a szittyák, a mongol faj fölvette az árja nyelvet, így nem lenne semmi meglepő abban, hogy az oguzok az árja fajhoz tartoztak, noha finn dialektust beszéltek. Ezt az elméletet érdekes módon támogatja Rubruquis utazónak egy naiv megjegyzése, akit Szent Lajos küldött a mongolok urához. "meglepődtem" mondja a jó szerzetes "hogy mennyire hasonlított ez a herceg a későbbi M. Jean de Beaumontra, aki szintén ilyen pirosarcú és friss küllemű volt. Alexander von Humboldt, aki szintén érdeklődött az ilyen megjegyzések iránt, hozzáadja hasonlóan jó megfigyeléssel: "az arckifejezés szintén érdekes, ha emlékezünk arra, hogy a Dzsingisz család valószínű török volt és nem mongol." Igazolja következtetését, hozzáadva: "A mongolos jelleg hiánya meglep bennünket azokon a képeket, melyek Baber utódait, India uralkodóit mutatják be." (Középázsia, i. kötet, 248 o. és megjegyzés). Még mindig vitázhatunk véleményünkről. De megegyezünk egy pontban, és beismerjük, hogy az altáji oguzok valójában finnek voltak; és továbbmegyünk a mohamedán időszakhoz, amikor a török törzsek kialakultak, különféle nevek és váltakozó körülmények között Perzsiában és Kisázsiában. Az oszmánok még nem léteztek, és elődjeik a szeldzsukok vére már közeli kapcsolatban volt az iszlám fajaival. Ennek a népnek a főnökei, mint GayaseddinKeikosrev 1237-ben egy arab nőt vett el. Sőt, Aseddin, egy másik szeldzsuk herceg anyja keresztény volt. Minden országban a vezetők jobban ügyelnek fajuk tisztaságára, mint a köznép. Ha a főnök ilyen előítéletmentesnek mutatkozott, akkor megengedhető azt föltételezni, hogy a nép sem volt gátlásosabb. Ahogy a szeldzsukok portyái nagy területről tették számukra lehetővé a rabszolgák szedését, kétségtelen, hogy a tizenharmadik századtól az ősi oguz ágba, mellyel a Rumi szeldzsukok távoli rokonságban álltak, nagy mértékben szivárgott be szemita vér.

Ebből az ágból származott Oszmán, Ortoghrul fia és Osmanlis apja. A sátra körül összegyűlt családok nem voltak nagyszámúak. Hadserege csak egy rablóbanda volt; és ha ennek a nomád Romulusznak az ősi utódai képesek voltak növekedésre, az csak úgy lehetséges, hogy követték Róma alapítójának gyakorlatát és bárkinek kinyitották sátrukat, aki csak be akart lépni. Föltételezhető, hogy a szeldzsuk birodalom hanyatlása segített abban, hogy katonák az ugyanolyan fajú oszmanitákhoz menjenek. Világos, hogy ez a faj jelentős változáson ment át; emellett, még ezek az új erőforrások sem voltak elegendőek, mert ettől az időtől fogva a törökök rendszeresen rabszolgaszerzési hadjáratokat indítottak, melynek célja saját népességük növelése volt. A tizennegyedik század elején Urkán, Khalil Chen-dereli beosztottja, egy fekete, megalapította a janicsárok seregét. Először ezek csak egy ezred volt. De IV. Mohamed alatt a gárda száma 140 ezerre növekedett; és ettől az időtől fogva a törökök állandóan keresztény gyerekekkel töltötték föl, akiket Lengyelországból, Németországból, Olaszországból vagy magából az európai Törökországból hoztak, az iszlámra térítették, és a négy évszázad alatt legalább 5000 olyan családfő volt, akik európai vért adtak a török nemzet véréhez. A fajkeveredés nem ért itt véget. A Földközi tenger mentén nagymérvű kalózkodás folyt, melynek célja a háremek föltöltése volt. Továbbá (még meggyőzőbb tény) nem volt olyan csata, vesztes vagy nyertes, amely meg ne növelte volna az igazhitűek számát. Nagyszámú férfi változtatta meg vallását, és azontúl törököknek számítottak. A csatamezőt körülvevő területet megszállták a csapatok és minden nőt birtokukba vettek, akit csak tudtak. A zsákmány gyakran olyan bőséges volt, hogy nehéz volt túladniuk rajta; a legszebb lányt egy csizmáért cserélték el. (Hammer, op. cit., i. kötet , 448 o.: "A magyarok elleni csatát vadul vívták és jelentős zsákmánnyal járt. Annyi fiút és leányt ejtettek rabul, hogy a legszebb lányt egy csizmáért cserélték el, és Ashik-Pacha-Zadeh, egy történész, aki maga is részt vett a csatában és a zsákmányolásban, nem tudta többért eladni öt rabszolgafiúját Skopiban, mint 500 piaszterért.") Ha ezt az ázsiai és európai Törökország lakosságával kapcsolatban tekintjük, mely soha nem haladta meg a 12 milliót, akkor világosan látjuk, hogy a faji állandóság érvei és ellenérvei semmiféle támogatást nem találnak egy ilyen vegyes lakosságú nép történetében, mint a törököknél. Ez annyira nyilvánvaló, hogy ha, mint ez gyakran megtörténik, egy oszmánban a sárga faj sajátosságait vesszük észre, akkor ezt nem tulajdoníthatjuk közvetlen annak finn eredetének; ez egyszerűen szláv vagy tatár vér hatása, mely valamelyik nemzedékben láthatóvá lesz, mint a többi idegen elem, melyet magába szívott. Befejezve az ottománok etnológiáját rátérek a magyarokéra. Az egységes elmélet ilyen érvekkel támasztja elméletét alá: "A magyarok finn eredetűek, és a lappföldiekkel szövetségesek, a szamojédokkal és az eszkimókkal. Alacsony emberek széles arccal és jól látható járomcsonttal, színük sárgás vagy

történelmi és nyelvi tények bizonyítják. A "hun" név nemzetet jelent. mindig külön voltak válva. hogy a nagy Északázsiai ág része. Ez nem gyanították azelőtt. de ez kétségbe von minden ősi írást a tárgyról.a magyarok biztosan nem finnek. ők rabszolgákká tettek másokat.) Ha ilyen változás tényleg történt. hogy a sárga fajok vére többé-kevésbé jelentős módon kereszteződött a fehérrel. az elmélet. akiket a bizánci Menandrosz és Konstantin-Porphyrogenetes említ. Alexander von Humboldt nagyon fontos megfigyelést csinál a kirgiz-kazákokról. Továbbá tudjuk. Helyesen kimutatja. hogy ebben az időszakban Szent István honfitársai nem keveredtek nagy mértékben a körülöttük levő nemzetekkel. melyek a kritikáknak ellentmondanak. azaz kb. melyeket "fehér hun" néven emlegettek. melyek forrása görög és Arab történészek és magyar történetírók művei. szépség jellemzi őket.piszkosbarna színű. noha azok nagy változásokat rendelnek bizonyos csoportokhoz. Mert a változás a kilencedik század elején és korunk között kellett volna hogy történjen. A jelenlegi vélemények Középázsia népeiről. hajlékonyak és erősek. A magyarok fontos helyet foglalnak el a világ meghódítói között. akik nem homogének. (Etnológia. Végtagjaik hosszúak. fizikailag és erkölcsileg. nagyon meg kellett hogy változzanak. törzsek tömegét jelenti. még az egységesekéinek is. 439 oldal: "A magyar nemesség . Így. noha másképpen tökéletes. Boldogan egyetértünk. Egy jó cikkben A. Ez hiba. akiket a perszák úgy . de maguk soha nem voltak rabszolgák. úgy tűnik. akkor az olyan rendkívüli lenne. De a magyarok magasak és jóalkatúak. és annyira különböznek a finnektől és primitív águk minden más részétől. Itt biztosan találkozni fogunk további ellenvéleményekkel. A finnek mindig gyengék voltak. 1844)) megdöntötte Schlotzer és követői elméletét. tényekkel és adatokkal. Nem tagadható. hogy ha az előbbi a török Shagan Dithubul to Zemarch kirgiz (xergiz) szeretőjéről beszél II Jusztiniánusz császár követének. amelyek azt gondolják. unintelligensek és elnyomottak.. közeli vérrokona a buta és gyönge osztyákoknak és a szelídíthetetlen lappoknak". Ezekben a germán elem volt az uralkodó. egy alapvető hibája van . nincs szükségünk meglepetésre. 569-ben. bebizonyította az erdélyi székely törzsek rokonságát a hunokkal. ugyanis azokkal. 800 év alatt. Így a magyarok hunok. de Gerando (Essai historique sur I'origine des Hongrois (Párizs. Attila őseinek zászlai alatt sok nép harcolt. szövetségek. nagy változtatásra szorulnak.. hogy ez az érv a magyarok különböző eredetére utal és szorosan összeköti őket a sárga fajjal. és a fehér nemzetekre hasonlítanak. mivel a magyarok finnek. Pontosan azokra a szép török lányokra hivatkozik. akkor kevert vérű lányról beszél. hogy ellenszegülne minden magyarázatnak. mint Pannónia utolsó megszállóit. de történelmileg beszélve gyűjtőszó. amelyeket mos ennek fényében újra át kell nézni. Súlyos érvek. és azonosítja a korábbi primitív korokban az előzőeket.

hogy a környezet teljes változása sem képes ezt megváltoztatni. 155.). csontos formája. o. és most meg fogom próbálni a rendelkezésemre álló eszközökkel olyan szintig fölfedni. és még a legáltalánosabb képet sem tudjuk kialakítani mibenlétükről. az bizonyos. 130-131 o. kivéve a vérkeveredés erőteljes hatására. kötet i.) és a neustriai skandinávokkal. Ebben nincs rejtély. melyek mindig nyomasztanak engem. A faji mibenlét jelensége teljesen elegendő ahhoz. A sárga fajokkal való kapcsolat biztosan befolyásolta vérük tisztaságát. amennyire lehetséges a nagymértékű testi különbség okait. hogy a faji típusok maradandósága vitán felül áll. Thierry. kötet. i. kötet. hogy nagy különbségeket és egyenlőtlenséget hozzon létre. egy sárga fajjal. A nyelv közeli rokon török dialektusokkal. noha hibásan sorolták őket a sárga fajhoz. hogy a különböző családok ma teljesen különbözőek. Ebből a cáfolatából az egységesek egyetlen érvének azt következtetem. valójában. hogy ezeket a természeti törvények méltóságára emelje. Histoire de la Conquéte d'Angleterre. (Középázsia. ezt a tényt elárulja a magyarok szögletes. Soha nem sikerült nekik elveszteni jellegzetességeiket. Így a magyarok fehér hunok. hogy az emberi lények eredete egyféle vagy többféle faj volt. i. amely a különböző ágak között megtalálható. lehet azon vitatkozni. ezt a zűrzavart korábbi vegyesházasságaik okozták (önkéntes vagy kényszerített) a mongolokkal. Ezek a törzsek mára eltűntek.dicsérnek. Olyan erős és megdönthetetlen. el pass. és akik olyan kevéssé voltak mongol típusok mint ez a kirgiz. Slavische Altertümer. melyek árja nyelvet beszélnek (Schaffarik. a magyarok kevert nép. az éghajlat különbözősége vagy a szokások változása egy lappot vagy osztyákot. amit nem tudok áthágni. a bőr színében és hasonlóakban különböztek egymástól. és hogy igazoljon néhány különbséget. mely őket egyformává akarná tenni vagy egységes tömeggé akarná őket alakítani. A végtagok formájában és arányaiban. Nincs olyan külső befolyás. melyek a nemzetek testi életével kapcsolatban jöttek létre Mivel tisztelem a tudományos tekintélyt. ii. . i. A történelmi idő folyamán sem váltak ismertté. Bármelyik oldal. Ahogy megmutattuk. A létező fajok egy vagy több primitív törzs független ágai. ) Semmi sem bizonyítja azt a hitet. akik néhány év hódítás után fölvették alattvalóik kelta-latin nyelvét! (Aug. hogy az idő múlása. a test belső kialakításában. az eredeti egység kérdése. ha nem történik kereszteződés. ezért mély kétségek maradnak meg. sőt nem akarom a vallásos magyarázatot sem támadni. kötet 237 o. Nyelvük alapjai és általános szókincse nagyon különbözik a germán nyelvcsaládtól. germán alapú. de pont ugyanez volt az eset a szittyákkal is. az érrendszer fajtájában. mint pl. egy tunguzt vagy permet Szent Istvánná változtat. 279 o. a koponya alapjában.

). és amelyek nélkül semmi sem létezne. mert ezeknek az először gyönge lényeknek nagyon kevés eszközük volt." i. hogy az eset oka a víz mélysége volt. Ennélfogva nem kell. melyek messze a mennyben laknak. helyesen tartanak igényt tiszteletre mellyel végtelen hatalmú teremtőjüknek tartozunk.Ahogy senki sem akarja kockáztatni annak tagadását. hogy amíg talán gyanakszunk arra. gyakran előfordul.ez a feladat halandók számára túl nehéz. hogy istenítené természetüket. de mindez. Az éteri szentség látta az előző időszakokban. hogy léteznek. melynek okai egy időben testiek és természetfölöttiek. bármilyen hatalmas is. Mikor őseink először megjelentek az már idősebb világban. vagy csak annak utolsó láncszemét. hogy kezünkbe vehessük őket vagy biztosan fölfedezzük természetüket. amit az emberi szem soha nem látott. mely azelőtt történt meg. hogy gyöngeségünk leküzdhetetlen. hogy kulcsot adjanak a rejtélyhez. hogy ők lesznek az urak és minden fölött uralkodni fognak a Földön. mely beburkolja a problémát uralkodnak az okok. ahol csak mi remélhetjük hogy találkozunk vele. hanem arra is. Ezt az ígéretet nem is annyira nekik adta. ellenkezőleg. amely mozgatja őket. amely nagy súlyokat tud fölemelni. Mint egy acéllánc. mint az természet összes állata. ahogy gyakran szeretjük mondani. A geológiai folyamatok elemzése. és ha elszigetelve figyelnénk meg. az emberi szellem érzi jelenlétüket anélkül. mint a bolondnak a régi közmondásban csodálkoznunk azon. Ez egyedül ad neki értelmet. De ezeknek a hatalmas lényeknek . mindenesetre azt a részét. amelyből aztán kifutott. amit nem tudunk elérni . Valószínű. 178. Az ember újonnan jött a világra. anélkül. mely megtöltötte az edényt. nemcsak arra. hogy megpróbálnánk azt megkapni. o. Tekintsünk tisztelettel az elsődleges okokra. hogy a leggyöngébb támadásoknak ellenálljanak. Isten. mint utódaiknak. hogy az ember távol van a Föld felületének legöregebb kőzeteitől. Birtokunkba vehetjük a láncot. De ne beszéljünk itt róluk. Nem tudjuk elhagyni az emberek területét. olyasmitől származik. olyan mérhetetlen egy behatárolt fölfogású ember számára. maguk is csak eszközök és alsó részei egy nagy gépnek. minden eseményé és mozgalomé nem végtelenül kicsi. hogy e fölött a kérdés fölött rejtélyes sötétség honol. hogy uralják az egész természetet. "A geológia alapjai. Ezeknek a gigantikus fajoknak a legtöbbje kétségtelenül eltűnt azokban a szörnyű forradalmakban. hogy a rózsaszirom ereje miatt kifut a víz. soha nem remélhetjük. olyan hatalmas. Nincs nyoma az őslények között. akkor hajlamosak lennénk elfelejteni azt a hosszú sorozatot. hogy tárgyhoz legközelebbi láncszem a legkisebb. A furcsaság legbelső mélyedéseiben. akiktől várjuk. kötet i. hanem ellenkezőleg. ez kifejezi azt a meggyőződésünket. a Szentírás szerint az mondta nekik. hogy az embernél sokkal impozánsabb lények bújhatnak elő az iszapos földből és a mély vizekből. (Lyell. Ezt mondani nem tiszteletlenség. de problémáinak keresése csodálatosan rendszeres módon fölteszi. így a közvetlen ok gyakran jelentéktelennek tűnik. melyet látunk és meg tudunk érinteni. melyekben a szervetlen világ mérhetetlenül nagyobb erőről adott tanúbizonyságot. inkább arra kell gondolnunk. hogy a földi képviselők. és visszazsugorodna a szörnyű hódolatba. melyek végső otthona Isten fejében van. az isteni erő tudatában. Minden dolog eredete.

melyeket a természet szörnyű hatalma okozott saját testén. Cuvier és mások Nézzük meg ezen a ponton Alexander von Humboldt véleményét is: "Az emberi faj megjelenését megelőző korszakokban a Föld belsejében levő erők hatására a földburok vastagsága megnőtt. és még sokkal kevésbé olyanok. művében azt mondja. II. mint amilyenekről a geológia tanúskodik." Az egyensúly általános hiánya szükségszerűen hatott az éghajlati körülményekre. melyet még földrengések is ráztak. 91. melyek összehasonlíthatóak lennének azokkal. A talaj kipárolgásai. mert "látta hogy jó volt. Az okok. ) Az ősi világösszeomlások kozmikus oka. sugárzás és lehűlés következett be. melyek erősebbek voltak. melyeket ma kizárólag trópusiaknak tartunk. néha szörnyű vulkánkitörések öntöttek ki a vizek mélyéről hegytömegeket. Elvesztette mindenhatóságát. hogy a rugalmas folyadékok vagy a vulkáni erők a Föld belsejében.o. de még mindig működött. Nemcsak az állatoktól kellett elhódítani vitatott birodalmukat. Az éghajlat és környezet különbsége ősszüleinkre sokkal jobban hatott. hogy azok a kontinensek részeivé váljanak. op. hogy napjaink szervetlen erői nem tudnának olyan rázkódásokat és robbanásokat okozni. annak a hatalmas természetnek az esetében. A változások. hideg. de ma már nincs akkora. Ugyancsak ezekben a primitív időkben történt. megváltoztatta a levegő hőmérsékletét és az egész Földet lakhatóvá tette olyan terményekkel. kötet. és nem erővel győzni. kötet. rinocéroszok. ellenállhatatlanul hatott az élőlényekre. (Link. o. i. noha gyöngén. Die Urwelt und das Altertum. melyet az embernek a természettől el kellett viselnie. és nagyon szerény képet adtak saját problematikus hatalmasságukról. vagy a Föld felszínét annyira megváltoztatni. és a különféle hosszúsági körökön ez (a naphoz viszonyított helyzet) határozta meg kizárólagosan az éghajlatot.. és harc esetén el lehetett menekülni. A világ még dolgozott. cit. Ezeket végső soron le lehetett ügyességgel. Néha a tenger szintje emelkedett és nagy partszakaszokat mosott el. ) A régi idők monstrumainak utolsó maradványai teljesen elegendőek voltak ahhoz. és a masztodon is otthagyta nyomait az amerikai hagyományok szerint (Link. amely minden oldalról körülvette a primitív családokat. szárazság és nedvesség teljes és gyors változásaival járt. Az eset egészen más volt a természet esetén. melyek a különféle fajokat örökké elválasztották egymástól. csak növelték a nyomást. melyek a Földet a harc leheletével és szenvedéssel borították. 84.a nagy része még élt. Minden területen voltak elefántcsordák. a természetnek hasonló hatalma volt az ember fölött. mint . Részleges rengések zavarták még mindig a föld és óceán helyzetét. a tűz és víz harca a meleg. ma nem fordulhatnának elő. hogy a földi élőlények életének körülbelül felétől nem történtek fontos változások. A föld. és Jehova nem enyhítette meg. Ezután bolygónk helye a központhoz (Nap) képest megváltozott. Cuvier "értekezés a forradalmakról egy bolygón" c. mint ránk. szorosan fogva tartotta őket és hatalmas erejének minden idegét éreztette velük. vagy az legalábbis annyira legyengült és lefaragták. hogy nagy hatást tegyenek fajunk első tagjaira és éreztessék velük saját kicsinységüket.

tehát nem lehetnek véletlen elhajlás következményei. Négy fia volt. biztosan megnövelnék a fontos változatok számát.4 cm vastagságot. másodszor.) idézi Barker beszámolóját egy emberről. Ha az egységes elméletből indulunk ki. Két dolog biztos: először. Most összefoglaljuk ezt a fejezetet.oldal. Minden. Csak azt következteti. nem viszik át jellegüket. nagyon régen történt furcsa véletlenek sora az emberiséget olyan útra tette volna. 92-94. 47. akiknek ilyen vastag borításuk van. ferde szemeit és széles arcát. kötet. hogy elképzeljünk egy időszakot. és nem természetellenesek." Az ilyen következtetés lehetséges. Ilyen idő tulajdonképpen csak rögtön a teremtés után lehetett. Prichard (második kiadás. vissza kell mennünk abba az időbe. hogy az állandóság hiánya ezeknek az abnormitásoknak az egyik alapvető tulajdonsága. akinek egész testét.ma. hogy azért. mind hasonlított apjára. amikor a természetes okok befolyása sokkal aktívabb volt mint most. de nem alkalmas annak megtartására. mikor elérte az 1. Hogy idézzünk egy ilyen esetet. nem mondja meg. hogy az utódok ilyenek voltak "egy emberfajnak az eredete lehet ez az ember. ha ez megtörténne. amely egy nagy szemölcsgyűjteményre emlékeztetett. akik annyira különbözőek a többi egyedtől. Arra kell következtetnünk. ami eltér a természetestől és a világ rendjétől. de Barker. 'Az ember 1727-ben született'. akkor elkezdett leválni és leesett. I. Utódaik vagy visszatérnek a szokásos külsőre. Másfelől. nem vérzett. hogy a fő különbségek fajunk ágai között már a legkorábbi időben meg voltak határozva földi életünkre. néhány furcsa esetet gyűjtöttek össze. ezután új képződött." (Középázsia. Nem tudnánk ebbe a kategóriába sorolni a néger gyapjas haját és fekete bőrét. kívülről és belülről is nagyon kemény és fájdalomra nem érzékeny. amikor a Földet jelenlegi katasztrófái megrázták. az csak kölcsönzi életét egy időre. normális és egészséges körülmények között. ha megvágta. akkor elfelejtenék a véletlenszerű eredeti őst. hogy őket egy másfajú embercsoportnak vélnék. amely nagyon messze lett volna azoktól a fiziológiai körülményektől. a kínai sárga bőrét. és ha ezeket továbbvinnénk. . hogy tekintve. Az ilyen deformációkat és visszacsúszásokat nem véve figyelembe. Ennek a furcsa borításnak a következő szakaszában. Az egyének viszont. melyeket eredetileg kapott. Az egyik túlélte apját. Egyetlen érv sem alapulhat a normálistól való véletlenszerű elválásra. aki gyerekkorában látta. melyek első pillantásra értékesnek tűnnek a fajok különbségének elmagyarázásánál. amikor ezek a fiziológiai hasadások lejátszódhattak volna. hogy elérte-e a férfikort. mely minden tekintetben hasonló volt a régihez. oldal). és teljesen védtelen volt a halálos vajúdás utolsó félelmetes kihatásaival szemben. kitörtek a Föld oxidált és még nem eléggé szilárd burkán keresztül. és nem lehetetlen. Ezek mind állandó jellegek. nem tudunk későbbi időpontot kijelölni a fajok különválására. vagy hamarosan kihalnak. melyeket néha lehet egyedeknél találni. az arcát kivéve egyfajta sötét héj borította.

hogy kívánságaikat hangokkal fejezzék ki . mint a ma élő lények. . A termékeny utódok nemzésének lehetősége állandó bizonyítéka lenne az egy tőből való származásra. mint az egyes csoportok távolság egymáshoz. Ezért az emberi fajok.Tekintve a nehézségeket. és az ellenérv miatt. Az ember a legkorábbi állapotában sok instabil formát hordott. Hány primitív típus maradna meg a különböző fajok népeinek emlékezetében? Csupán változataink legáltalánosabb jellege. valószínűleg sokkal kisebbek voltak mint azok. amelyek ma nem lennének lehetségesek. halvány hasonlóság a közös alak képében a legtávolabbi csoportokra. Ezek belőle sugárzódtak ki. melyek fő minősége kétségtelenül teljesítményük. melyek a biblia szövegének liberális értelmezéséből következnek.semmi több. Ezért meg kell elégednünk azzal. nem lehet határozottan állást foglalni az emberi fajok sokféle eredetét illetően. hogy a primitív ádámi törzsből származnak. és annak lehetősége. Ehhez az elmélethez az Ádámi embert minden ma élőtől egyenlően különbözőnek kellene tekinteni.körvonalai. amikor az emberi faj éppen megjelent a Föld felületén. A megmaradó vonások. de ez lenne az egyetlen. amely az ő tulajdonságaként örökre jellemzője lett. Ahogy a környezet alapvető különbségei minden csoportnak más jelleget adtak. csak nagyon kevéssé egymás rokonai. melyet csak vérkeveredés útján veszthetnek el. Kétségtelen. . és ha egyáltalán. a kozmikus erők termékei is amellett. a külső behatásoknak köszönhetjük megkülönböztető sajátságos jellegünket. és ezek nyomására olyan faji változások jöttek létre. hogy a fekete faj például a fehérhez vagy a sárga a feketéhez asszimilálódjon. Az alak és sajátságok szigorú és megtámadhatatlan tulajdonságai. hogy kisebb súlyt tulajdonítunk azoknak a drága változatoknak. melyek a változatok primitív jellegét azokká a típusokká tették. mind a fekete mind a nem fekete fajoknál. melyeknek az ősi történelmi iratok a tanúságai. melyek a primitív embert jellemzik. Az eltérések. vörös vagy sárga változattal. sajátságai és színe . hogy ezek hassanak rájuk. Ezt az esetet a birtokolt klimatikus energia mennyiségével azonosíthatjuk akkor. Valószínű. XII Fejezet xii. és noha mindannyian tőle származunk. hogy az ezeknek a hatalmas erőknek kitett lények jobban ki voltak téve annak. amelyek ahhoz lennének szükségesek. amikor a kapcsolat megszűnt az ősi előddel. mely a keverékek nemzedékének szabályozására vonatkozik. amelyek ma élnek. hogy a szervetlen erőknek sokkal nagyobb szerepet tulajdoníthatunk mint bármely zóna ismeretes erőinek. Az ős ezek után nem szaporodna tovább. a közte és minden csoport közti távolság kétszer akkora lenne. örök és megváltoztathatatlan okiratai a fajok örök szétválasztásának.attól a pillanattól kezdve. Hogyan vannak a fajok fizikailag különválasztva. teljesen elvesznének. és a keveredés útján létrejött változatok. talán nem volt azonosítható a mai fehér. Ezek egyenlőtlenek a szépséget és erőt tekintve.

hogy a különféle hegyrendszerek lehettek bizonyos fajok indulási pontjai. Ott csak a vizek és síkságok Istenei lettek volna. hogy hol volt az emberiség eredeti otthona. jeges hegycsúcsokkal. hogy mekkora nehézségekkel állunk szembe. a tavak és tengerek partjain. hogy teljesen különböző éghajlati körülmények között élhessenek.A kozmikus befolyás kérdése olyan. 8. az az eszme lehet. és ez volt első mozgásaik kiindulási pontja. amikor az ember gyerekei betöltötték a Föld felületét. folyókon. A Biblia ezt vallja (Lásd Teremtés ii. Ha az ember első szállása magas hegyeken volt. örök hóval és nem járható szakadékokkal . melyek korunk civilizált emberének és fejlett technikájának is csak sok vesződség és nehézség árán sikerül? Hogy megválaszoljuk ezeket az ellenérveket.ezek ismertebbek voltak a régi korokban. Az ősi filozófusok fő indítéka arra. E szerint az elmélet szerint a fehér fajoknak. és a moderneké. mert arra alapozó érvekre szeretnék szorítkozni. a nem fölfedezett síkságokon. Az első kérdés. a síkságokon általában vannak folyók és ezek a . 10. havas vagy homokos sivatagokon. Minden mitológia szerint rajtuk honoltak az Istenek. hogy képzeletük miatt másztak föl volna a szentségek magaslatára. először föl kell fedeznünk. hogy a sík és fölfedezetlen területek voltak az ember első lépéseinek tanúi. sőt bizonyos afrikai fajoknak is. Ezért én az ellenkező hitre hajlok. hogy tovább vigyék. hogy azért. mely első idejüket jellemezte. Nincs bennünk sok tisztelet az iránt. akinek közös eredete közös kiindulási pontot tételez föl. ha erdőkön. melyet teljesen föl kell tárnunk. Prometheus a Kaukázus csúcsain szenvedte el rejtélyes büntetését még rejtélyesebb bűne után. hogy sikeresen túlélje a Föld nagy fizikai kríziseit. a vándorlások okozta nehézségek érezhetően csökkentek. barlangokkal. akkor nem valószínű. ahogy ezt földi képviseletük elképzelte.). a következő: "Hogyan tudott az ember. a nagy folyók partjain. mint a többi rész. A többi elméletnek és a fajok egységes származásának is ellentmond. de ez nem alkalmas a viszonylagos nyugalom magyarázatára. tavakon és óceánokon akarunk átmenni. melyet olyan nagy modern elmék mint Cuvier is átvett. síkságokon. melyeket nehéz elérni és tele vannak nyomasztó ijesztő zuhatagokkal. 15. az ismeretlen minden rémsége ott várakozott első őseinkre. Egy nagyon ősi ötlet szerint. hogyan sikerült nekik minden akadály ellenére olyan nagy távolságokat legyőzni. A hegyek a legrégebbi idők óta félelmet és vallási rémületet jelentenek. Az Ararát hegye hagyományának hosszú és általános magyarázata illik a későbbi korokra. a Meru hegyén a brahman Istenek. melyek koponyája hasonlít a miénkhez. az emberiségnek hegyi magasságokban kellett gyülekezni. és amit lábainkkal taposunk. Miután az első települések létrejöttek ezeken a helyeken. első települése a Kaukázusban volt. ahol az árvizek és az áradások nem tudták elérni őket. Így a Föld ijesztő helyei. Az előre álló állkapcsú négerek törzsei első kunyhóikat az Atlasz hegység déli lejtőire építették. amit látunk és tudunk. Az Olimposz havas csúcsain laktak a görög. ha figyelembe vesszük. mellyel foglalkoznom kell. hogy előre vigyék ezt az elméletet. ennyire különféle fajokká lenni?" A fajok első különválása után a csoportok már elég nagyok voltak ahhoz. A sárga faj az Altáj hegység jeges magasságairól szállt le.

és ott ittak. ahogy mondják. Természetesen mikor megérkeztek Radackba. "Ismerjük" mondja "a tengervíz káros hatását egy 2-3000 kilométeres út során a legtöbb gabonaféle csírázási képességére.ezek elegendőek. kevésbé sós a víz. Ha nem esett.o. ii. Kétfajta vándorlás van. messze eredetüktől. / Ez a két példa elég tanúbizonyságot ad az emberi csoportok eloszlására nagyon különböző területekre. melyekben körülbelül harminc vadember volt.ezek is vittek felületükön rovartojásokat. amellyel egy ember önmagát legyőzve nagy távolságokat tud megtenni. mint a civilizált népek között. /Lyell. kötet. férfiak és nők vegyesen. amennyire tudták." (Exanten critique de I'histoire de la geographic du nouveau continent. elkapott az áramlás. és miután céltalanul hányódtak egy ideig. Ismeretlen fafajták. hogy ami ilyen lényekkel történik. az önkéntes és a váratlan. végül megérkeztek Samalra. De hamarosan jobb lett állapotuk és végül meggyógyultak. s az áramlatok szállítják őket távoli partokra. és a legkülönbözőbb helyi körülmények között. az még könnyebben megtörténhet egy emberrel. hogy távoli csoportokat alkossanak. akkor a tenger mélyére szálltak le. annál szolgaibb módon reagál a balesetekre. Egy ilyen elmélet túl általános és túl széleskörű. A tutajon utazó család.tengerhez folynak és így nem volt szükség arra. faragott deszkák. melyeket a Kanári szegeteken találtak a tizenötödik században. (Alexander von Humboldt nem hiszi. megemlítjük azt a könnyedséget. 78 o. Így nem lehet .)) A földön élő teknőcöket a sziklák elpusztulása veti a tengerbe. és melyek Kolumbusz Kristóf elmélkedéseinek szövegét adták útján az új világ fölfedezésére . Ha valaki további bizonyítékokat szeretne. ahol nem ismerték fajukat. szörnyű állapotban voltak. Természetesen szükségtelen megmutatni. Körülbelül nyolc hónapig sodródtak. és így hajtja őket a víz. és olyan országban. a Karolina szigetcsoport keleti végén. kötet. Növényállatok kagylókra vagy puhatestűekre kapaszkodnak vagy karjaikat a víz felszínén lebegtetik. akik fatörzseken kapaszkodnak. és ez nem támasztja alá a növényfélék elterjedését az tengeri áramlatai révén. mellyel rovarok. 1440 kilométerre kiindulási helyükről. 119. és végül elérték a Radack szigetek egyikét. Az utóbbiak lehetségesek és valószínűbbek a lusta és fölkészületlen vademberek között. és ezek a tojások kikeltek a hő hatására. és a hullámok sodorják őket . növények és teknőcök vonulnak a világon át. Négy Uleai őslakost kisodort a tengerre egy hirtelen szélroham kenujukban. "A geológia alapjai". Így 1696-ban két nagy kenut Ancorsoból. ii. miután 2640 kilométert utaztak akaratukon kívül. Az előbbiek biztosan jellemezték a nagyon korai időket. ahol. hogy nagy távolságok áthidalására. és az esőcseppeket gyűjtötték össze ivásra. melyeket sem előre látni nem képes. Minél gyöngébb az ember. hogy ez az elmélet alkalmazható lenne a növények vándorlására. akiket egy tó vizének fölemelkedése meglepett. Ezek a szerencsétlen emberek csak halon éltek. Meggyőző példák vannak arra a könnyedségre. hogy magukra vegyék az erdőkön és sivatagokon való átkelés és a nagy vándorlások fáradságát. pár szerencsétlen ember. sem elkerülni. a Fülöp szigetek egyikére.

hogy mennyire különböző éghajlati körülmények létezhetnek egymáshoz közel eső pontokon. ez a terület nagy ellentétben áll szomszédaival. mely ugyanazon a magassági fokon van mint Königsberg Poroszországban. iii. melyeket falak védtek a széltől. ha a tenger visszahúzódott vagy áradás miatt előre jött. a fukszia és a boddleya globosa is virágzik szabadon. jól láthatóak a Simplonról. Hasonlóan az Isola Madre a Lago Maggioren. (147-148. melyek egy adott hely hőmérsékletére hatnak. "Télen alig van fagy. Így Északkelet-írországban.. és mikor földrengések rázták meg a föld tengelyét. hogy virágzó narancsfákat láttak. amikor hirtelen hatalmas tömegű hegyek álltak elő vagy süllyedtek a föld színére. hogy az emberi fajok valószínűleg hamarosan különváltak. éppolyan mértékben. Angliában. von Humboldt megmutatja. Enélkül a tudomány nélkül az emelkedésnek tulajdoníthatunk valamit. . úgy. és nagyon különböző éghajlati körülmények között és nagyon távol tájakon életek egymástól elválasztva. kötet. a japánkamélia. . mely valójában más dolgok következménye. Ez helyi körülmények között is előfordul. hogy a hőmérséklet erősen változzon. olyan felületen. De a mai körülmények között sem szükségesek ahhoz távoli vidékek. (Alexander von Humboldt megad egy törvényt. függetlenül azok tengerszint fölötti magasságától. hogy megérjen a gyümölcs. 23 o. a legkisebb területek fölött is fajunk első megjelenését követően bolygónkon. Normandia hőmérséklete alacsonyabb mint Jerseyé. és nyáron a meleg nem elég ahhoz. oldal) ) Az ellentéteknek hatalmasaknak kellett lenniük. Nem szükséges a hegyekre szorítkoznunk. hogy síkságok borították valaha volt csúcsukat. mely ezeket a tényeket meghatározza a következő szakaszban (Középázsia. Salcombeban a telek olyan enyhék. ahol narancs.. ahol mirtusz terem meg a szabad ég alatt. amely az alsó területeken hat. Most úgy vélhetjük. mint amelyet Lappföld és Délolaszország között találunk. hogy fölhívja figyelmünket a behatások sokféleségére. hogy minden ellentmondást megtárgyaltunk. mint Portugáliában. izotermikus vonalak mentén (olyan vonalak. vagy a szomszéd területek kiszáradása miatt. télen is. noha a 62-ik magassági körön vannak. a Glenarni tengerparton van egy terület. és csak a védőfalak védték őket. ezek az egész bolygó gazdaságát zavarták. és ezek gyakorlatilag egymás mellett vannak..) : " az éghajlatkutatás tudománya a világrész felülete (hipszometria) egyenlőtlenségeinek pontos tudománya." Azzal. mikor a Föld korai időszakában valaki tartózkodási helyét .ellenérvet hozni az ellen. Hegyes országokban mint Svájc pár kilométer távolság akkora különbséget jelenthet a föld és légkörben. és a sarkokhoz való hajlását ellipszis alakúvá tették. A Farö szigetek tavai nem fagynak be télen. Ugyanaz a hely könnyen válhatott hatalmas légköri színháza színhelyévé. mely párhuzamos a tenger felületével. a Devonshirei parton a mirtusz. melyek mentén azonos a hőmérséklet). míg Franciaország nyugati részén egy keskeny háromszögben a növényzet rendkívül változatos.. . kaktuszok és törpepálmák nőnek a szabadban. mely nehézséget jelenthetett.

Vizsgálatunk csak a második fokozatban levő fajokig megy vissza. Többé nincs ok arra. Ezek az emberiség három primitív eleme. szemitának vagy jafetikusnak is mondanak. nem mintha ezt helyesnek és szerencsésnek tartanám. amit más nagy fajok nem bizonyítanak első látásra. aki szintén csak három nagy alosztályt ismer föl. mongolt. csak hosszabb fizikai vizsgálat után. nem pontosan a színben különböznek. hasonlóképpen lenne ez a sárga fajban lehetetlen. a Kamauni és Dekkai hindu típust és a polinéziai pelagiait. Ádám első utódját teljesen kihagyjuk a megfontolásból. és én nem tartom indokoltnak. melyet ma fehér fajnak nevezünk. hogy a csontváz bizonyos vonásai sokkal fontosabbak. és itt érték őket a nagyon különféle hatások. fekete és sárga. távol az általános jellegtől. hogy új neveket találjunk ki. Ezeket a fajokat megítélésem szerint három csoportra sorolhatjuk: fehér.az európait. Biztosan előnyben részesítem őket a földrajzi vagy történelmi nevekkel szemben. Itt csak leírom Flourens véleményét. míg mások megmaradtak egy körülhatárolt területen. Ezeket valamelyik különleges tulajdonságuk különbözteti meg. . de még mindig kevésbé kritizálhatóak. mint az előre álló állkapcsú típust a gyapjas hajjal. A felosztás alapjául a bőrszínt veszem. hogy fehér ember alatt a fehér fajok tagjait értem. mert lehetetlen valamit is tudni jelleméről. oldalon. mint tiszta primitív típust. Már röviden utaltam rá a 112. csak fölhasználom már létező szókincsünket.). a sárga alatt az altájit. hogy miért nem foglalom bele az amerikai indiánt. akikről beszélek. hogy az emberi család néhány csoportja miért ne ment volna messzire. A nagy kozmikus ágensek nemcsak három tisztán elválasztott változatot hoztak. A fekete alatt a karaitákat értem.megváltoztatta. Talán a fekete faj bizonyos mértékig tiszta maradt. De ez azt követelné. mert ezek egy már eléggé komplikált dolgot csak még komplikáltabbá tettek. hogy nem túl jók. melyeket kaukázusinak. Tehát így jöhettek létre a másodlagos típusok. hogy elismerjük Blumenbach huszonnyolc vagy Prichard hét változatát. hogy későbbi családjai mennyire voltak hozzá hasonlók és mennyire tartották meg hasonlóságukat. finnt és a tatár ágakat. hanem. az ázsiait és az afrikait. Ezek már léteztek a fejkeveredés előtt is. akikből a létező fajok származnak. mert a három kategória. tevékenységük során sok alcsoportot is létrehoztak. és első látásra megmutatja. Nincs ok arra. Így egyszer s mindenkorra azt mondhatom. Ezeknek a változatoknak a létrejöttéhez nem volt szükség fajkeveredésre. ami nagyon összetett és változó dolog. mindenképpen közelebb van eredeti formájához. A négerek mindig megőrizték fajuk eredeti formáit. A neveket lehet kritizálni. hogy ezt tegyem. Valószínűleg a három típus egyike sem fordult soha elő teljes egyszerűségében. ha gondosan határozzuk meg tartalmukat. amely az egész ágban közös. Elmagyarázom. különösen. Már említettem. Nem lenne gyümölcsöző ezek azonosítása abban a vegyes tömegben. A nevek lehet. de a fölosztás alapjaiban helyes. mint más nevek. mert mindkét változat ismert keverékeket is tartalmaz.

mert nem az eredetiből fejlődött ki egy új. Másfelől. Később hozunk ilyenre példákat. de a következtetések csak kissé különböznek az eddigiektől. De ameddig a folyamat le nem zajlik. mert hasonló elemekből készültek. mert az egyének nagyon hasonlítanak egymásra. akkor az ilyen azonosság könnyen jön létre. Mindenkinek hasonló vére van. hogy ezek nem homogén faj. Ez a tény vitathatatlan és ebből értékes következtetések vonhatóak le. Ezek messze vannak attól hogy tiszta faj legyenek. Ahogy a testvérek gyakran hasonlítanak egymáshoz. Egy családban például. Amit harmadik típusnak neveztem. a gyerekek az egyikhez vagy a másikhoz hasonlítanak. Az első megfigyelés-sorozatot. mint szomszédjának. de van egy kis esély arra is. annál hosszabb idő kell egyesülésükhöz. amelyet hibásan teljesen tiszta fajú néppel azonosítanak. Sokat használják azt a figyelemreméltó tényt. melyek láthatók a fehér a sárga és a fekete fajban is. amely lényegileg tiszta. hogy meghatározza egy nemzet faji tisztaságát. Addig aligha kell hangsúlyoznom. mely a rendezetlenség és a zavarosság szülöttje. hogy testileg különbözzön tőle. és a testi azonosság nem áll elő. amit ma látunk a polinéziaiaknál mutatja. a körvonalak. amelyben az alkotóelemek jól összekeveredtek és az eredmény teljesen homogén egységgé vált. különféle arányban sárgák és feketék keverékei. melynek során egy tényt fölfedeztek. mielőtt tovább megyünk.Keveredésükből biztosan előálltak új változatok. a menésben és az egyének általános megjelenésében. mivel a két változat közötti különbségek már viszonylag kicsik. Minél nagyobbak a nemzetek. polinéziaiakon csinálták. hanem egy kevert alapból. az könnyen szerezhet ilyen módon olyan minőséget. máskülönben a harmadik faj nem tekinthető kialakultnak. ahol az apa és anya különböző nemzetiségű. A vér keveredése nemcsak a két változat keveredését jelenti. amely fontos állapotot jelent és ebből új alfajok állhatnak elő. Egy másik törvényt is meg kell említenünk. mely ma biztos kritérium annak meghatározásánál. hogy ezek az új. . eredeti minőségek nem fejlődhetnek ki teljesen kivéve ha előzőleg a szülő típusok teljesen egyesültek. annál nagyobb különbségeket látunk az alakban. akkor egy mesterséges típus áll elő. az általános alkat. Ha a szülők ugyanabból a nemzetből erednek. és a természetesen idegen elemek egyesüléséből tökéletlen utód áll elő. éppen úgy. Ebben az állapotban ez nagyon rövid idő alatt elérhető. hogy testi jellegük is az egyik nemzeté legyen. ezek eredetét "harmadik típusnak" nevezhetjük. amikor fajokat teljesen összekevertek. és az újszülött gyerekek is ilyen benyomást tesznek. A típus teljes átmenete. amely a mozgást és a testtartást is magába foglalja. és az eredményben egyik faj sem uralkodó. Minél hasonlóbbak ezek a dolgok. és ezrét nincs ok arra. Ez az arc. nem lehetséges új altípusok létrejötte. de új jelleget is állít elő. annál kisebb vérkeveredést tételezünk föl a népnél. de többé-kevésbé nagyszámú olyan elem. minél több kereszteződés fordult elő.

amikor a népesség túl nagyszámú az egyensúly eléréséhez. Párizsban. xi oldal) a polinéziai fajt mint "két másik. a kaukázusi és a mongol keverékét" írja le. és magukat szigorú hierarchiába osztották be.) . Carus erőteljesen támogatja azt a törvényt.). Hajlamosak arra. Cadizban és Konstantinápolyban megtaláljuk az emberség minden ágának nyomait anélkül. szemben a legalsó fokozaton álló véglény egyszerűségével. amit leírtam. és nagyon szabálytalan arányai vannak. Ez végtelen naggyá válik.ezek a negyedrendű típusok közé sorolhatók. A mulattok. és még egyáltalán nincs történelmük. és mégis mindezek rokonok! Ebben az állapotban vannak ma a nagy nemzetek. melyek vére ereikben folyik. mely még mindig ebben az állapotban volt-egy állapotban. hogy kimennénk a falak közül. Csak az emberi történelem ködös kezdeteiből villan felén néha egy halvány fény bizonyos helyeken a fehér fajról. hogy eltűnjenek a zűrzavarban. mely mindenki számára nagyon rövid volt. Mint a fekete és sárga típusok. Aligha kell hangsúlyoznom. a fehér és fekete keveréke . hanem csak primitív és elemi állapotnak. azaz hogy a fajok civilizálása különösen hajlamossá teszi őket vérkeveredésre. Minél többet reprodukálja magát ez az egyed és keresztezi vérét. "A polinéziaiak a feketék és sárgák keveréke" (Flourens. minden szinten a szervezet legnagyobb tökéletessége. melyeket én negyedrendűnek nevezek. A következő axiómát származtatja ebből: "Ha egy szerves egység elemei nagyon hasonlítanak egymáshoz. erre bizonyítékot különösen tengeri kikötőikben látjuk és gyarmataikon.A harmadrendű fajokról keveset tudunk. Az egyedek. 4 o. ahol a vér gyorsabban keveredik. hogy az új típus jellege többé-kevésbé harmonikusan fog illeszkedni mindkét fajta őséhez. akiket látunk biztosan emlékeztetnek bennünket az összes forrásra. vagy az úgynevezett "bennszülött lakosságot" . mely az új elem fő tulajdonságává vált. (Über die ungleiche Fähigkeit der verschiedenen Menschheitstämme für höhere geistige Entwicklung. Az ilyen népek a faji anarchiának szörnyű bizonyítékai. Elemei nagyon lassan lesznek harmonikusak. akkor ennek állapotát nem tekinthetjük a teljes kifejlettség állapotának. Ha egy negyedrendű faj újra megváltozik. Az egyik haja gyapjas. Máshol ezt mondja: "a részek lehető legnagyobb sokrétűsége (azaz egyenlőtlensége) az egész legteljesebb egységével világosan. A harmadfokú fajok következőket hoznak létre." Politikai értelemben ez a társadalom állapota. Kimutatja az emberi szervezet alkotóelemeinek rendkívüli sokféleségét. Ezeknek a népeknek a civilizációs ösztönei folyamatosan kényszerítették őket arra. a harmadik arca mongolos. a negyedik alakja szemita. biztosan feketére gondolt. ezek csak harmadik állapotban lévő vademberek. Eredeti tulajdonságai már jelentősen legyöngültek. Londonban. a másik szeme kék. A kaukázusi valószínűleg elírás. mert új típussal keveredik. Eloge de Blumenbach. annál jobban nő a zűrzavar. ahol az uralkodó osztályok fajilag eléggé különböznek a tömegektől. és (a zűrzavar) mindenképpen viszonylag hamarosan bekövetkezik. és mindinkább semlegesítődtek. hogy keveredjenek másokkal. az utódnak nehezére fog esni a stabilizálódás.

melyekhez az európai nemzetek és utódaik tartoznak. És ha valaki valahogy vissza tudná az emberiség fáján keresni az első embert. hogy erről meggyőződjünk. Az összehasonlítás eredménye nem előnyös az utóbbiak számára. hogy egy szép rajput szebb. Megnézhetjük sok mulatt. akiket Oroszországban és Magyarországon figyelhetünk meg. között sok fokozat van. és összehasonlíthatjuk a sárga és fehér keverékekkel. Mert különösen a római birodalom óta a legtávolabbi és legkülönbözőbb fajok képezték a nagyvárosok lakóinak vérét. A többiek annyiban különböznek egymástól amennyiben a modellre hasonlítanak vagy attól eltérnek. Kereskedelem háború és béke. stb. Nem tudjuk aláírni a doktrínát. a legszebbek közé tartoznak. Akiknek még mindig meggondolásaik vannak ezen a téren. és az új fajok számunkra teljesen idegenek és végül rendkívüli csúnyaságot produkálnak. de nem érik el. valószínű meglepődne saját őseinek változatosságán. melyet Helvéciusz adott vissza könyvében "Az emberi intelligencia"-ban. valamint Nagy Károly nemesen arányos alakja. amit Gioberti fölépített. amely a szépséget csak mesterséges értéknek és váltakozónak tekinti. a hódítások sikere mind segítettek a rendezetlenséget növelni. hogy szépségük és testi erejük egyenlő-e? A válasz nem lehet sokáig kétséges. A hozzánk leghasonlóbbak és szépségben a legközelebbiek India és Perzsia degenerált árja törzsei és a szemiták. Az is biztos. (A. és kétségeik eltűnnek. hogy egy fehér férfi és egy néger nő gyerekeinek lehet egyenes és finomszálú haja. kreol és quadron feltűnő báját. akik meg vannak a feketék vérével fertőzve. olvassák el a csodálatos "novella egy szépről" c. Megfigyeltem. Arányaik hibásak. i.) Mivel ezek a fajok a fehér faj értékének csökkenéséből származnak. az néger előre álló állkapcsú fejétől a kínai háromszögű fejére és ferde szemeire. akivel találkozott. hogy a fajok testileg különböznek egymástól. Napóleon intelligens szabályossága és az imponáló méltóság. kötet 143 o. A pelagiai és pecseraiak durva arca és alakja. hogy a fehér faj szebb a többieknél. Megmutattuk. Most meg kell kérdeznünk. mint a legtökéletesebb szláv. végtagjaik formája helytelen lesz. tanulmányt a piemonti filozófustól. melyet XIV. A nem fehér emberek megközelíthetik a szépséget. Az én szilárd álláspontom az. hogy azok a csoportok.kellene megfigyelnünk. Lajos arca mutat. és nem kételkedem elismerni. d'Orbigny. hogy a szépség szempontjából a legszerencsésebb típus a fehér és fekete házasságánál születik. Giobertitől. (Az ősök testi tulajdonságait utódaik rögzített szabályok szerint reprodukálják. . hogy a szépség abszolút és szükséges eszme. l'Homme americain. a gyarmatok alapítása. de a gyapjas haj biztosan megjelenik a következő nemzedékben. és nem a véletlen műve. Így Délamerikában látjuk. Az alsó osztályok minden típusra adnak példát. Sehol sem mutatják meg jobban. Ez ősi örökség és az emberi csoportok kitörölhetetlen jele.)). Csak össze kell hasonlítani a Földön szétszórva élő embereket. (Megjegyezhetjük.

nem viselte el jól a havat. mint egy angol. De különbséget kell tennünk a tisztán izomzati erősség között. mely hosszú távon segít ellenállni.Így az emberi csoportok nem egyenlők szépségben és ez az egyenlőtlenség logikus. . XIII Fejezet xiii. mint a mi katonáinknak. akkor a fehér fajnak kell hogy adjuk a pálmát. 84. de ez nem mentette meg őket e megsemmisüléstől. cit. hogy a franciáknak bizonyos testi tulajdonságaik jobbak a németekénél. míg a francia egységek. Az utóbbi tipikusabb. Reise in Brasilien. akik szörnyű győzelmüket a visszavonulás borzalmaival fizették. a lascarok és malájok között is találunk olyan egyedeket. Van a fizikai erőben is egyenlőtlenség? Az amerikai vademberek. Ha az ökölcsapást tekintjük az erő egyetlen kritériumának. i. mint a szláv népek. A fehér fajok közötti csoportok sem egyenlők erősségben és szépségben. Hasonlóképpen az angol szebb testileg. hogy meghátrálnának. és az erő között. De ha az egész népet egységként tekintjük. mint a hinduk biztosan alattunk vannak ebből a szempontból. mely egyszer győzelemre segít bennünket. A német tiszteknek. valamint az éghajlat szélsőségeinek. akik ugyanolyan erős ökölcsapásokra képesek. Martius és Spix. op. amelyre nagyon gyönge fajok között is találunk példát. a fehér faj izomzati fölsőbbrendűségére a többi fölött Carus. akkor a nagyon visszamaradt néger fajok között. eine aphoristische Skizze aus der medizinischen Topographie von Cairo. in der Zeitschrift der Deutschen morgenländischen Gesellschaft. . Ez a fölsőbbrendűség jobb erkölcsi fölkészültségük. amelyet el tudnak végezni anélkül.. képesek voltak megtartani létszámuk nagy részét. és aszerint a munka szerint ítélünk. a francia és spanyol jobban ellent tud állni a fáradságnak és a nyomornak. 131 o. o) és mindezek a népek sokkal kevésbé képesek a fáradság elviselésére. ( lásd (több szakatekintély). mint a többi európai faj. A négerek izomereje is kisebb. 259 o. hogy a szörnyű oroszországi hadjárat során majdnem minden német és északi csoport. az amerikai bennszülöttre. Az ököl erősségét tekintve az angol erősebb. és az ausztráliaiak is. noha hozzá vannak szokva a hideghez. kötet. az emberiség nem képes végtelen idejű fejlődésre. állandó és megváltoztathatatlan. i. mint az előbbi. de a különbség kevésbé jelentős. a franciák vagy spanyolok. A francia esetében ez úgy merül föl. a négerekre Pruner. jobb hadi képzésük és harci szellemük következménye volt. Ebből azt következtethetjük. az új-zélandiak között is (akik általában nagyon gyönge alkatúak). akik százával haltak meg. De az ilyen magyarázat nem kielégítő. ugyanannyi kötelesség és tisztességérzésük volt. kötet. Az olaszok szebbek mint a németek és svájciak. és emiatt állják jobban az orosz havasok hidegét és Egyiptom tűző napját. Az emberi fajok nem egyenlők intellektuálisan. Der Neger.

és különös módon különbözteti meg őket másoktól. mint amilyenek a valóság színei. sokkal csúnyábbakkal. Van pár reményteljes . Én mindkét pontot tagadom. hogy tudományos nézeteink igazabbak mint régen. végtelen növekedésre képesek? Minden embernek egyenlő fokú képessége van a határtalan szellemi fejődésre? Más szavakkal. Előtérbe raknak minden jelenséget. különösen a politikai szabadság terén. nem teszi nemzetüket civilizációképessé. hogy viselkedésünk általában kedves és erkölcsünk jobb. Ha egy kapitányt kedvesen fogadnak egy szigeten. Egyetlen törzs sem áll annyira alacsonyan.Hogy a fajok szellemi különbségeit értékeljük. és a fajok egyenlők-e. igazságosan vagy nem. Igaz. ettől nem lesznek nyitottak a haladás iránt. eszméink és érzéseink. amelyre az ember lecsúszhat. hogy találunk ellenérveket is. hogy a majom szintjén állónak tűnik és az elefánt fölött. és azzal érvelnek mellette. De még a legcsúnyább kannibálban is megvan az isteni tűz egy szikrája. hogy sok érdeme és előnye van. ha szívélyes és barátságos a fogadása és néhány helybélivel sikerül elvégeztetnie tengerészei munkájának egy részét. Nekünk mindkét ítélet ellen fellebbeznünk kell . hogy az emberiség minden ágában él az intelligenciának egy szikrája. A legmagasabb pontját már ismerjük. akkor dicséri azt a boldog népet. Ez teszi a legdegradáltabb vadembert is a vallás tanaira hajlóvá. mely modern társadalmunkat megkülönbözteti másoktól. hogy a legalacsonyabb típusokat rosszabbnak tekintse. hogy bizonyos tahitiak segítettek kijavítani egy bálnavadászhajót. A végtelen haladás eszméje nagyon csábító sok modern filozófus számára. mint amilyenek valójában. hogy az egyedeknek mint egységnek végtelen javulási kapacitása van-e. mert első látogatóit nyílzáporral fogadja vagy mert nyers gyíkokat és iszaptortát eszik. mondják. hogy ne ítélnének. melyek minden ember tudatának hátterében ott vannak. de szívesen átveszem őket újra. hitünk és tűrőképességünk bizonyítják fölsőbbrendűségünket. az a civilizáció. a legintelligensebb bestiák. mellyel másként képzett őseink nem rendelkeztek. Az a tény. környezetükről. Azt mondja róluk. Szinte minden korai vadembert csúnya színekkel fest le. hogy megmutassa. ezeknek az ítéleteknek a puszta jelenléte elég arra. Hasonló módon. van az emberi fajnak képessége arra. először meg kell határoznunk a butaság szintjét. hogy minden feladat elvégzésére képesek. Olyan kevés esze és értelme van. Noha az ilyen étkezés nem föltétlenül a magas intelligencia tanúbizonysága vagy a nagyon kulturált emberé. Azt mondják. nem degradálhatjuk egy addig ismeretlen part lakóját vademberré.a durva és a kedvező ellen is. Már beszéltem ezekről. mely szerint ők tudatos sőt. mint a görögöké és rómaiaké. hogy egyenlő legyen minden mással? A kérdés végül is arra irányul. Mert Tonga-Tabu lakói jóindulatot mutatnak idegenek iránt. A legtöbb tudományos megfigyelő hajlamos arra. De vajon ezek az erkölcsi lehetőségek. és egyfajta értelmi lángot mindig fel lehet benne gerjeszteni. néha a lelkesedés határtalan és magasabb intelligenciájúakat is találnak köztük.

nagyban megnöveltük a természet befolyásolására való képességünket és annak hasznosítását saját céljainkra. hogy intézményeink közvetlenül a Heszperidák kertjébe vezetnek bennünket. de a másikon hátráltunk. mert fölfedezéseikből hasznot húztunk. mióta az ősi hajósok azt jelentették. hogy fölfedjük az anyagi világ minden titkát. Mielőtt elérjük ezt a hódítást. melyet olyan sokáig kerestünk hiába.elmélkedő. hogy termőnek tartsuk a már megművelt területeket. hogy körülutazzuk a világot. akkor közelebb lennénk hozzá? Megismertünk valamit is a nagy ismeretlenekből. melyek ma is láthatók Egyiptomban. A történelem kicsit komolyabb tanulmányozása megmutatja. de semmi többet. . fölfedeztünk vagy megértettünk néhány csillagászati problémát. de mégis elvesztettük sok dolog nyomát. és pár mérfölddel közelebb kerültünk a Föld légköréhez. sok mindent kell megtennünk. azóta. Mi művészetünk. hogy bizonyos utak megtétele lehetetlen. túlléptünk-e a fizikai törvények tiszta igenlésén? Egyetértek. Elménk más rejtélyekkel foglalkozik és más célokkal. Megtanultunk szabadon mozogni a levegőben. Kalidasa. akik azt mondják. De a sötétséget egy centiméterrel sem nem karcoltuk meg mélyebben. sőt létüket még csak nem is gyanítjuk. Ez azért van. melyeket nem annyira az idő nehéz keze tett tönkre. hogy ezek nincsenek a Kanári szigeteken. összehasonlítva Alexandria és India gondolkodóival? Mi költőink Vahniki. Egy szárnyon előre léptünk. és munkájukat folytattuk.. elismerve. mert mi az ő követőik és tanulóik vagyunk. Indiában. Következik-e ebből. amennyire én látom. Görögországban és Amerikában? És ezek tanúi sok más épület eltűnt nagyságának. melyeket őseink nem ismertek? Igen. hogy mennyi igazság van ezekben a nagy állításokban. hogy bizonyítsa haladásunkat. vagy határozottan megállapítottuk. mint amelyek az emberiség korábbi civilizált csoportjait foglalkoztatták.. nem voltunk képesek arra. Különféle módokat találtunk arra. hogy Ábrahám idejében sokkal több tudás létezett az őstörténelemről mint ma? Hány fölfedezésünk. mennyire alacsonyabb szinten állunk sok tekintetben mint azok. Valóban tanultabbak vagyunk mint őseink. Megváltoztattuk elődjeink módját a titok barlangja körüli körözésre. ez csak azt . melyekhez véletlenül vagy sok munkával jutottunk el. össze lehet-e hasonlítani a legnagyszerűbb munkákat azokkal a csodákkal. melyeket távoli őseink ismertek. Kételkedhetünk-e abban. hogy a gőzgép és néhány gépészeti probléma megoldása minket a mindentudás útjára vezetett? Sikerünk legföljebb oda vezet bennünket. Újra. ez csak azért van. Ha tudásunk halmaza nagyobb mint az övék. Mindez nem vezet minket a végtelenbe. De amíg új földünket műveljük. Még ha meg is számoltunk minden bolygórendszert amely a térben mozog. Homérosz és Pindar mellett? Munkánk valójában más mint az övék. hanem az ember vad és értelmetlen pusztítása. csak az elfelejtett tudás újrafölfedezései? Továbbá. melyek még el sem kezdődtek. hogy bizonyos irányokban több az ismeretünk. egy másik összefüggésben. összehasonlítva Athénéval? Mik gondolkodóink. Ez gyönge kárpótlás. de ha a győzelem a miénk is lenne. és messze van attól. akik előttünk éltek! Ahogy föntebb mondtam.

a római szónokot mérsékelt felsőházi tagnak tartanád ma. mint ahogy ma beszélnek a dolgozókról és az alsóbb osztályokról. Ez messzemenő demagógia volt. A mélyben ott is forrongott a rabszolgák társadalma. mely elérte célját. ezeket maga Plátó javasolta. Ugyanilyen gyümölcsöző elméletek. az övékét használva kiindulási pontként néhány új és alapos igazságot kellett volna fölfedezniük az életről és halálról. akik újra elolvassa Arisztofánész komédiáit és szatirikus túlzásait. mely megvilágította az ókor hajnalát. és kezében vannak a közszolgáltatások. Nem számítottak a politikában. Nem foglalkozunk ezzel a csőcselékkel. mert a törvény nem ismerte el polgári létezésüket. Az ember szellemi hódításában nem volt igazi haladás. a középosztály. hogy megváltoztattuk helyzetünket. az élőlények teremtéséről.jelenti. melyeket mind az ősök. Köztársasága pontosan olyan. melyekre olyan büszkék vagyunk. és védői is egyetértenek abban. a nemesség. és az arra való jogot. mint alkotmányos társadalmaink. elvesztette azt a látnoki sugárzást. Politikai úgynevezett új eszméinket említve. mely állandóan változik és mivel állandóan veszít jogaiból. elismerem. mind mi célunkul tűztünk ki. mely kenyeret és cirkuszt követel. Mindig megvetettük ezt az összehasonlítást. Akkor is csak a szabadon született forradalmárok parancsait hajtották végre. mint tudományainkat. minden előjog visszautasítása és szabadság követelése mindenkinek . de ez minden. Ha kinyitod Cicero leveleit. amikor megpróbálták az őket kiszolgáló népesség kedvére tenni az arginusaei csata után! Tekintsük Rómát. Biztos. Ahhoz. ezeket kevésbé kell tisztelnünk. Mindenki meggyőződhet erről. Művészetünknek és tudományainknak. nem nyújtja a fórum a modern szociális állam minden alkotó elemét? A lakosság. mert arról győztük meg magunkat. hogy egyetlen védekezési módjuk volt. hogy tényleges haladás jöjjön létre. és ehhez kapcsolódóan bizonyos nagy és szilárd alapokon nyugvó következtetéseket állítsunk föl. hogy az alapvető különbség jelenlegi társadalmi rendünk és az ősi görög állam között a rabszolgatartás volt. és saját erőfeszítéseit csak alázatos meggyőződésekké változtatta. és végső soron a kritizálás csak besorolást jelent de nem fölfedezést. hogy jobban tudunk kritizálni mint elődeink. Ez figyelemre méltó nyereség. hogy legyenek az athéni közélet vezetői. ezt annál inkább megtehetjük.nem felel ez meg pontosan a mi időnknek? . Mindezekről a kérdésekről a modern tudomány. munkanélküli segélyt mindenkinek. ahogyan mi képzeljük azt el. Ha ezeket figyelembe vesszük és nem tekintjük a rabszolgákat. továbbá mennyire haladók voltak az athéniak. voltak ismertek Athénban Periklész halála után. az világmindenség alapvető elveiről. de egyedül áll. és befolyásuk csak a lázadások idején létezett. legalább meg kellett volna őriznünk a korábbi társadalmak fő szellemi kincseit. "keresek és nem találok". minden hasonlít a pártok és a parlamentben folytatott civódásokra. szívükben és néha öklökben is forradalommal. Akkor úgy beszéltek a rabszolgákról.

akik nézeteit Tertullian adta önkéntesen tovább (Amédée Thierry. míg a szocialista véleményeket olyan magas helyen álló képviselte. akinek igénye volt arra. ezek egy konzervatív gondolatai haladó tanokkal. minden ember joga a világ jó dolgaiban való részvételre. Még ha meg is mutatnák nekünk. és Mekka Mohamed ideje előtt. Ha fölfedeztünk egy gépet. hogy azt higgyük.Elhiszi valaki is. melyek apjuknak még nem voltak meg. mint Athén. Sulla. és mindez megkoronázására annak örök léte. azaz "a gazdag és szegény természetes ellenségek". hogy valamiféle másodlagos javítást vittünk véghez a kormányzás művészetében. akik mindig csodálták a jólétet és anyagi lehetőségeket. léteztek mind az ó-. ha az jött. elég lenne-e ez arra. a hercegségben megtaláljuk ifjabb Plíniuszt. Később. hogy a ma kimondott vélemények közül. Tlaxcala éppen olyan jó példa. akik más szempontból maradtak vademberek. hogy az uralkodó nem lehet elég despotikus hatalma használatakor. amit ma alkotmányos garanciának nevezünk. hogy igazolja azt . és előnyben részesítette Trajánusz prózai uralkodását. akik szerették a rendet. akik túl gyöngék vagy félénkek. Sokfajta demokratikus és arisztokratikus köztársaság. amely Rómában ismeretlen volt? Beszéltem a tuszkulánumi villában írt levelekről. aki leszögezte: "Dives et pauper inimici". Kis királyságok vannak. 241. Másfelől néhány vidéki kért és kapott olyasmit. Histoire tie la Gaule sous l'administration romaine. Spárta. Nem mindenki értett vele egyet. Sokan féltek egy második Spartacus fölkeléstől. a legnagyobb létszámú pártot a közömbösök tették ki. melyek kaleidoszkópszerűen folytak le szemeik előtt. és túlzottan azok voltak Catónak. hogy javítottunk a politikai tudományon. a mérsékelt királypártit. és úgy gondolták.o. bármilyen sokrétűek legyenek is ezek. és bizonyos amerikai törzsek között furcsa egyedek láthatók. keveset gondolt a Fábián korának eltűnt pompájára. Ellene volt a túlzott szabadságnak a nép számára és az uralkodó túlzott hatalmának. melyek különféle módon álltak egyensúlyban. Valóban. hogy jelenlegi állapotán túl is fog fejlődni. hogy kitalálják az igazságot a sok egymástól eltérő elmélet között. a görög-római civilizáció nyilvánvaló szükségszerű törekvése tökéletesedésre és finomodásra. ) Végül hogy a képet egy utolsó feltűnő jellegzetességgel zárjuk le. akár csak egyetlen egy is van. mint a gall császár Gaius Junius Postumus. aki szerette a nyugalmat. Cézárnak nem voltak elég liberálisok. mindenki. kötet. mind az újvilágban. Ezek sugallták az egyház első és legismertebb atyáinak biztos reményeit. a dicsőség nem a mienk. és akik nem akarva túl sokat gondolni a másik oldalra. melyek minden korban léteztek. mely biztos volt. Pompeius és Cicero liberálisok voltak. Ezek az eszmék nemcsak a pogányok büszkesége és vigasza voltak. Nézetei pozitivisták. mely alapvetően ismeretlen volt a mi időnk előtt. túl kételkedők vagy megvetőek voltak ahhoz. hogy megossza kora fölvilágosodását melyet erősen befolyásolt az emberi faj egyenlőségének gondolata. i. ha az érezhető volt és (amennyire csak tudtak) elviselték a rendetlenséget. magukat ezzel vigasztalták folyton ismételve: "Nagyszerűek a mai nap dolgai!" Több ok lenne arra.

hogy mivel nem elégíti ki "a férfiakat. nem tudja kétfajta nép országát érinteni. ha meghalna. mely Fazoql-ban élt. mint a germán hódítók és meghódítottak között. mint a legbölcsebb király. hogy eltúlozta függetlenségét a törvényekkel és az elöljárókkal szemben. a legjobb lenne. De ha az általános béke barátainak sikerülne is Európában a háború eszméjét visszataszítóvá tenni. und der Halbinsel des Sinai . hogy az emberi faj korlátlan fejlődésre képes? Legyünk olyan szerények. Egyiptom déli részén." Néha azt mondják. aki a nemzetek közötti háborúkat föl akarja számolni. (A bolgároké Kazan mellett) hozzászokott ahhoz. 1852). hogy nekünk sikerünk lenne-e. aki ezt mondta: "Semmi sem új a nap alatt.a nagyhatósugarú megállapítást. Briefe aus Ägypten. rokonai és miniszterei megmondták neki. Ezt az elméletet Senecától vették. ha nekik nem volt. A mienk állítólag finomabb mint a nagy emberi társadalmaké volt. Azt mondták neki. Ezt az érdekes szokást az arab utazó Ibn Foszlan (A. De emlékeznünk kell arra. Néhány bölcs keleti ember véleménye erről tökéletesen azonos a nagy moraviai testvériségével. ahogy csak lehetséges volt. a másik a Nílus partján lakik. Kétséges.) írta le. pontosan ugyanezzel a jelenséggel találkozunk: Az "önkormányzat" nem győzedelmesebb ma New Yorkban. Legfigyelemreméltóbb tulajdonságának azt állítják be. A másik nemzetben. hogy az új világ fölvilágosodott republikánusai és áldozataik között a faji különbség sokkal nagyobb volt. nőket. mely időnkre jellemző dolog. Ezután segítettek neki olyan gyorsan meghalni. Eljutottunk a modor kérdéséhez. hogy az intelligens embereket megelőző intézkedésként fölakassza. ökröket és dögöket". (Lepsius. melyeket az úgynevezett "humanitás" hagyott itt. Ma van pár szónok. Äthiopien. Különösen. Valóban minden árja társadalom azzal kezdődött. gyerekeket. mint Párizsban volt a frankok idejében. Sem Seneca sem a brahmanok nem büszkélkedhettek ilyen győzelemmel. ha egy király már nem elégítette ki népét. hogy abban csak kis lehetősége van a kormány kezdeményezésének vagy az abba való beavatkozásnak. melyek egyike északkelet Európában. 494 o. De ha a fehér faj korai államait tekintjük. Az első nép kormánya. Egyetértek abban. még mindig állandó változásokat kéne hozniuk az emberek indulatainak levezetésére. hogy az indiánokat sokkal kevésbé humánus módon kezelik Amerikában. Gyakorlatunk megfelel ezeknek? . Középázsia. hogy elveink tiszták és emelkedettek. mint a gallo-rómaiakkal bántak Chlodwig nemesei. kötet. hogy az Amerikai Egyesült Államokat eredet alkotásnak tekinthetjük. mivel mi még mindig látjuk mezőinken és utainkon azokat az átkozott fajokat. Az igaz. von Humboldt. A világ politikai fejlődésének ereje úgy gondolom. Berlin. i.. De ez nagyon kétséges.

egyetlen napig sem változtatták meg életmódjukat.) . többek között egy üveg brandyval. Most. és mozgásuk okának Istent tulajdonították. A metafizikusok régen gépeknek hívták az állatokat. hogy az előbbi nem képes teljesíteni törvényes kötelezettségeit. nemcsak föladtuk ezt a megvető elméletet. aki a "bestiák lelke". 95 o. mely elismeri az uralkodót. ez vagy az utóbbiak zendülésének következménye. amely a legjobban felel meg igényeiknek. Az utóbbi kettő közösségeikben föltalálták a házépítést. Az ember képes volt pár dolgot megtanulni. ha van neki ilyen. (Óceánia sok törzsénél a házasság intézménye a következőképpen működik: Egy férfi lát egy nőt. amíg el nem veszíti eszméletét és szeretően házába viszi vérbe fagyva. őt követi felesége. ahol élelmiszert raktároznak. és alkalmazásukat. op. Reise in Brasilien. de nem a szociális forradalmat. Nem lett eggyel több érzéke. A méhek királyságában látjuk ahogy a királynő alattvalói áldozata lesz. A nő gyanútlanul mellé ér. mely a természettudósok szerint megváltoztathatatlan és nem javítható tovább. kötet. mert a modern civilizáció kezdete óta soha nem telt el ötven év mészárlások nélkül. aki úgy véli illik hozzá. eggyel több végtagja. i.) Amilyen ma. o. hangyák. cit. lusta és piszkos. és tojásaik gondozását. lustán húzza lábát nem megművelt földjén. de sok mást elfelejtett.Mielőtt gratulálunk magunknak vívmányainkért. amíg modern országaink eldicsekedhetnek két békében élő országgal. Csak az őt korlátozó kör egy másik részét fedezte föl. ahogy ezt meg tudta tenni a római Olaszország (Amédée Thierry.. iii. mint a fiatalok gondozóit. akivel egy erőszakos és üres házassági ünnepség köti össze. vagy arra mutat. amelyet a későbbi korok sajnos nem követtek. addig üti. azt a legelőkelőbb helyen tartja. A fiatal udvarló ezután elrejtőzik a bozótban vagy egy szikla mögött. 241. és még céljának összehasonlítása a sokféle madáréval és rovaréval sem éleszt vigasztaló gondolatokat életének örömeként benne. hanem azt is észrevettük. hogy szinte méltóság okává emelkedhet föl. lelkének eggyel több képessége. és jobban kielégítik igényeinket: de ha látom az útján vándorló vadembert. A végtelen haladásra való képességet tehát civilizációnk mai állapota nem mutatja. egyetlen fegyvereként egy bottal.) . a termiták születésük pillanatától megtalálták a nekik való életet. mogorva. hogy az ösztön arra is képes. hogy ezeknek az úgynevezett automatáknak a szokásait alaposabban tanulmányozták. Hasonlóan a méhek királyi kormányukkal. Ezzel végetértek a formalitások és a törvényes egybekelés lezajlott. szenvedélyes. (Martins és Spix. és aztán azok foglyul ejtését. mindig kielégítette az azt használó lények szerény igényeit. A méhek. anima brutorum. kötet . Leüti botjával. várjunk. Látjuk a termiták küzdelmeit legyőzött ellenségeikkel. Mire következtetünk az ilyen tényekből? Modern államaink biztosan komplikáltabbak. Megszerzi apjától pár ajándékkal. olyan példa.

annak ellenére. hogy civilizációnk soha nem fog kihalni. ők mindig biztosak normális évszakokban. Nem ismerték Tonkin és . hogy ezeket mindig kezében fogja tartani. hogy mindezeket egyszerre használjuk. hogy az indián nők az őrületig szeretik gyerekeiket. akik minden más lénynél ezerszer jobban ki vannak téve a levegő. megtalálja végső nyugalmát.). nap eső és hó támadásainak. akkor megfojtja vagy szétmorzsolja. és hogy az állatok ösztöne. vagy otthagyja az erdőben lelkiismeretfurdalás nélkül . mint az ügyesség és értelem. és miért nem tehetségesebbek. amikor az ember összegyűjtötte minden kor minden bölcsességét. Mi modern emberek azt hisszük. mint az ostobán pusztító család. a gőzgépet és a puskaport. egy intelligens hangyákkal teli hegy előtt. és úgy törődnek velük. amit magunk fedeztünk föl. tudva. vagy megszabadítani őket az éhségtől és szomjúságtól. és nem tartja hódításait elég erősen ahhoz. és ha harcai után nyugalmat talál. hogy a legalacsonyabbrendű vadember tudása is nagyobb bármely állaténál. hogy gyakorlatilag rabszolgáikká válnak. (D'Orbigny. De ez nagy tény. megkérdezem.Ha meglátok egy nőt. ii. L'Homme americain. mely szegény meztelen. mert az ember éppen olyan gyorsan felejt mint ahogy tanul. mely arra ítél minket. mert fölfedeztük a nyomtatást. földön élő embereinknek jutott. 232 o. kötet. Az ember a maga visszamaradottságában soha nem fedezte föl. (D'Orbigny elmondja. és aztán szomorúan visszavonulnak barlangjukba . Az anyagi jólétet illetően nem vagyunk jobbak. Nem nyerhet intellektuálisan és erkölcsileg anélkül. De ha valamikor a gyerek bosszantja anyját. Ha ez a végzetes törvény nem létezne. beteszik lábukat várukba. aki gyerekét viszi. legalább végül is megtanulná. akit saját kezével fog megölni ha beteg lesz vagy ha csak aggódik miatta. Nem ismerek példát ilyen hatalmas változásra másutt. Gyorsan összegyűjtik tudományukat. mely akaratuk kis körére korlátozódik nem teszie őket boldogabbá. de az állatok tudják. amit nyer a másikon. amint hirtelen megáll élelmet keresve. hogy hogyan alkalmazza gazdagságát. hogy örökké sikertelenül vándoroljunk szellemi területeinken. hogy testileg ne veszítsen. Ilyen boldogság annak határaival nem lehetséges számunkra. és éljen a természetben békében fajával és ne sújtsa többé fogság és nyomor. csodálkozva fölfedezik azokat. de éppúgy mint az övék. akkor megtörténhetne valamikor a ködös jövőben. ellopják tojásaikat és fölfalják azokat. akik történelmük kezdete óta soha nem emelkedtek korlátozott és ingatag létük szintje fölé. ha nem is a tökéletes állapotban. hogy elveszti az egyik oldalon. hogy hogyan lehetne a teljes fajt ruhákkal ellátni. hogy ezek olyan keskenyek. Nem hangsúlyoztam ki eléggé az emberiség szerencsétlen irányzatát. és soha nem legyünk képesek arra.) Ha ezt a nyomorult csoportot éhesen látom. hogy kielégítik szükségleteiket és ösztöneiket. de legalább örömben és bőségben.ha mindezt látom. béna és kötött. De sok olyan emberi törzs van. de mi gyakran nem tudjuk megtartani. hogy miért szenvedtek a rovarok. mint az állatok: látókörünk szélesebb mint az övék. hogy biztos legyen abban. Az igaz. hogy mi hasznos számukra és mi nem tudjuk ezt. hogy mit képes megtanulni és birtokolni birodalmából.

Néhány mű kivételével. hogy a nyomtatás segít megtartani őket." (Ritter. ha költészete erkölcsteleneké. melyekről még beszélnek. Cawnporéra.). Agrára. Ha azt erős és egészséges elvek terjesztésére használjuk. Az őskor szellemi kincseire ugyanez igaz. Ugyanez igaz Delhire. Ez természetesen igaz. hogy senki sem nyomtat ki többé filozófiai. hogy a nyomtatás csak eszköz. és sok ott előállított könyvet soha nem látták európai könyvtárakban. Mi lett a csodálatos könyvek ezreivel. és hosszú a listája azoknak a könyveknek. vagy annak alapján megjavuljon. ahogy régen a kéziratok kihaltak. akkor aggkori gyöngeségben szenved. Nagy gyűjteményekben még megtalálhatók. Erdkunde. a nyomtatás legalább elérhetővé teszi őket a kor nemesebb elméi számára. és nem végcél. ha politikája rágalmazóké. amely nekik tűrhető civilizációt kölcsönzött? Vannak könyveik. Különösen a tudományos munkák. még Indiában sem. mely a nép szellemét táplálná. ahol a civilizált ember. mint Európában. és ismétlem. hamar eltűnnek a megvehető könyvek listájáról. és mégis mint tud írni és olvasni. (Mohl. melyek közül valószínűleg egy sem volt Európában. mely ezt az emberi elme Gutenberg fölfedezésének eredményeképpen ért el. Egy embernek valamit kell érnie ahhoz. de nehezen.).Annam lakosai előbb a nyomtatást (Az indiai kereskedelem könyvei nagyon aktívak. hogy csak Lucknowban tizenhárom litográfiai műhely van iskolakönyvek nyomtatásával elfoglalva. melyeket időről időre újra nyomnak. Ők vannak az indiai-kínai civilizáció legalacsonyabb pontján. amikor a közélet erkölcsi tisztasága elhagyta a Földet. hogy belépjen ezek mögé a magasztos kapuk mögé. Sprenger azt mondja egy levelében. akkor leggyümölcsözőbb módon fog segíteni a civilizáció fenntartásában. a tanulás nem segít valakit. aki megragadhatja az alkalmat.) Ennek az az oka. ha nincs más versenytársuk. akkor hogyan lehetne a nyomtatás a civilizáció megmentője? Mert a nagy műremekek másolatait könnyen lehet sokszorosítani. Sokuknak. hogy ezek az emberek olyan gyöngék és olyan alacsony szinten állnak. gyönge. . és senki sem akarja a könyvtárak csöndjét zavarni. mint a mieink. olyan közel ahhoz a ponthoz. Asien. Továbbá. akkor az ősi írásokat kevesen értékelik. alsóbbrendű szellemi erejét tekintve minden barbárnál. hogy egy ember egyáltalán foglalkozzon egy ősi művel. ha a lealacsonyodott sajtó csak erőtlen agyak egészségtelen mérgező összeállításait közli.. melyeket néhány százas példányszámban adnak ki. ha teológiája szektások műve. iii. Rossz időkben. 1851. de ilyen időkben senki sem ér semmit. Ha. ma minden könyv kihalóban van. melyeket a nyomtatás kitalálása óta kiadtak? A legtöbbet elfelejtették. ahhoz mér fölvilágosodott elme tulajdonosának kell lennie. nincsenek olvasóik. föltételezzük. De ahhoz. Allahabadra és más városokra is. . hogy ellássa a baját? ("A sziámiak a Föld legszégyentelenebb népe. kötet 1152 o. és ezek közül sok könyv sokkal olcsóbb.. Hogy van akkor. történelmi és irodalmi műveket. gyáva és romlott. másfelől az emberek szellemi élete olyan alacsony szintű. 93 o.). és az intellektuális meddőség idején. Rapport annuel d la Societé asiatique. nagyon eltúlozzák az emberi életkornak a növekedését.

akik hallották dicséretét. rutinként végződtek. Perunak ezek a királyainak birtokában voltak tudományaik. De kétlem. a költészetnek. Végül az anyagi jólét soha nem volt más. melyet a nyomtatás a tudománynak. melyeket ma is megcsodálunk anélkül. Eltúlozzuk a tényleges szolgálatot. csodálatos eszköz. tudományos és filozófiai. gépeik. túl kevés energiát fektettek az azt megelőző időben megírt kéziratok nagyobb terjesztésére. soha senki sem hallott olyan társadalomról. de nem öncélúak. Azt. hogy ők az idő sziklájába kitörölhetetlenül írták be feledhetetlen fölfedezéseiket. erős motorjaik. Hozzáadhatom. A szerzetesek utánozták. ügyvédeivel és újságíróival. veszélyes varázslónak tartották. A parasztok. Mikor dekadencia is uralkodott. A Római Birodalom idejében az oktatási lehetőségek nagyon általánosak voltak. hogy bizonyos eljárások melyek a tudományos fölfedezésekkel kezdődtek. hogy . A puskapornak nincs több ereje mint a nyomtatásnak ahhoz. Jobb lett volna. meg tudta szerezni őket. mely életet adott nekik örökre megállt. mint a pusztítás szempontjából. ha csak felületesen érintettük volna ezeket az érdemeket és inkább arról beszéltünk volna. Az inkák és családjaik. az erkölcsnek és a civilizációnak adott. hogy hogyan állítsuk azt elő. Plíneuszt. Mind azt hitték. hogy hódításaik örökké fognak tartani. hogy hogyan utazzanak gyorsan és hogyan csináljanak szép ruhákat. irodalmi. hogy az emberek tudták. Aristotelészt sőt Catullust és Martialt is másolták.míg az ötven éve keresett írók keresett írók nevei fokozatosan eltűnnek az emlékezetből. bujasága és szenvedélyes örömhajhászása velünk élnek Satyrtcon of Petronius alakjában. Dioscoridest. hogy sokkal több példány van. biztosan meg voltak győződve róla. aki könyveket akart. akik könnyedén utaztak kitűnő útjaikon fedett gyaloghintóikban. olyan sok kastély és apátság leégetése után megmaradtak. de ha a kéz és a fej hibás. akik szegényessége. akik azt ma annyira használják. úgy vélhetjük. A legkisebb városba is berajzottak. amely ma is összeköti Cuzcot Quitoval. mint a nyomtatás kitűnő eszközök. A gőz ereje és más ipari fölfedezések. hogy azok a félig civilizált emberek. és a könyvek nagyon elterjedtek voltak. mint mi magunk. amikor a szellemi mozgalom. akkor az eszköz nem dolgozhat önmagában. mint a civilizáció kinövése. és az eljárások háta mögötti elméleti titkok elvesztek. hogy halhatatlanok. Vergiliusz mindenütt ott volt. mint gondoljuk korunk műveiből. mint annyi mást a legszélső szakadékba. bármi más szempontból is tekintenék azt. melyek a sok háború és fosztogatás. Plátót. Az idő szárnyának egyetlen csapásával belelökte birodalmukat. A középkori kéziratokból kiindulva. ha megnézzük a sok könyökünkből folyó nyelvészt. A nyomtatás. hogy a nyomtatás befolyását erősítsék. hogy megvédje a társadalmat a halálos veszélytől. tizenötezer mérföldön keresztül. hogy miben segíti a nyomtatás kitalálása állandó jelleggel a vallási és politikai érdekek minden formáját. ismétlem. biztosan soha nem fogjuk elfelejteni. amely csak abból élt. Azért. Minden civilizáció a miénk előtt azt gondolta. és összehasonlíthatóak voltak korunk elbeszélésíróival.

és a vallás és kard eszközével.fölépítésüket ismernénk. hogy hogyan szállítsanak hatalmas tömegű anyagot egyik helyről a másikra. Örökké foglya egy körnek. és elfelejti ami elmúlt. Ha megmaradnak. dicsőséges és nagyszerű képet mutatna. így képtelen a végtelen haladásra. mert egy új szellem tartja őket életben. A fajok mind egyformán intelligensek lettek volna. Ismerték annak a titkát is. Olaszországban. akik az ősi hagyományokkal éppúgy tisztában lettek volna. Amikor a legősibb szankszkrit népek megalapították birodalmukat. melyet a civilizáció követel meg. a történelem vonzó. amikor az első asszír birodalom koronázta a Tigris és Eufrátesz síkságát csodálatos palotáival. A kelták. Egyszerre mindig magasabbrendű és alacsonyabbrendű őseinél. Tudjuk. mely születésüket létrehozta megszűnik. harmincnyolc láb hosszú és tizennyolc láb széles köveket találtak épületeikben. melynek határait nem lépheti át. akik ügyesen alkalmazzák a lehetőségeket a célokhoz. A világtörténelem korai szakaszában a világot azonos idő alatt teljesen egyforma kultúrákkal örvendeztették volna meg. az afrikai parton az álló állkapcsú négerek törzsei között fölvilágosodott és kulturális szociális államot látunk. Az ember soha nem lépi túl önmagát. palotákkal és templomokkal. városokkal. egyiket a másikra. Cölöpökön álló erődítményeket építettek. Egyik pontról halad a másik felé. akik azokban a művészetekben és föltalálásokban mesterek. az eredményeket elfelejtik. akik itt. sosem sikerül területének egy részét úgy fejlesztenie. A különböző kultúrák kölcsönösen taszítják egymást. XIV fejezet xiv. valamint a Kelet ősi bölcsességének pár csöppjét. hogy hogyan építették a hatalmas Cyclopszi falakat. melyekhez ezeket a hatalmas építőanyagokat több mérföldnyi távolságból kellett szállítani. hogy másokat ne ejtene el. hogy hogyan oldották meg ezt a problémát ennek az eltűnt népnek a mérnökei? Nem tudjuk jobban. éles szemmel igazi érdekeik iránt. mint azt. az azért van. és ennek gyakran sikerül új irányt adni tevékenységüknek. Dicséri ami az övé. melyek romjai Déleurópa sok részén ma is állják az idő támadásait. A kevert fajok civilizációja is kevert. biztosan találtak volna az ibériai emberek között. de nem lehet mindenütt egyszerre. Az okok eltűnnek. Nem szabad összekevernünk a civilizáció okait hatásaival. Az ember szelleme állandóan mozgásban van. Északindiát megtöltötték terméssel. . mint ők. Az emberi fajok intellektuális egyenlőtlenségének bizonyítása /folytatás/. és gazdagok és erősek. mint Tihuanaco romjaiban. és egyformán rátermettek a hódításra és uralkodásra. amikor a szellem. és Nimród harci szekerei és lovasai a négy széllel versenyeztek. vándorlásaik során Nyugateurópa legszélére vitték volna a nagy társadalom szükséges elemeit. Galliában és Spanyolországban és a mediterrán szigeteken vetélytársakat. Ha az emberi fajok egyenlők lennének.

mely mindenütt szükséges és előnyös a haladásnak. akik méltók voltak erre a névre. és mindenütt talált volna olyan társadalmakat. de ezek sem nem értették. Azok a törzsek. nemcsak hogy nem gondoltak olyan gyorsan. ők is fölfedezték volna. A példa ereje soha nem ébresztett föl olyan . Akkor a Föld nemzetei. hamarosan olyan rendszert alakítottak volna ki. hogy a világ elég nagy és sok völgye és kellemes síksága van. mások a közlekedés miatt. egyenlően fölvilágosodottak és egyformán gazdagok. sziklás hegyek alján. először is a teljesen különböző alapok miatt. mely egyensúlyban tartotta volna ellentétes érdekeiket. mert nem kevésbé bölcsek és értelmesek. mint a többiek. és amely elkerülhetetlenül létrejött volna. melyeket rájuk alkalmaztak. melyet ma a dánoknál. Ha éghajlatuk olyan rossz lett volna. amely olyan sok évszázad álma volt. a nemzetek civilizációs képessége mindig ellentétes volt. hogy minden emberi törzs szellemileg egyenlő lenne. De tudjuk. De végül is. hogy kopár talajon éltek. melyhez központi helyzetük miatt jutottak. némelyek tengermenti városaik kereskedelmi forgalmától. ha a fajok adottságai azonosak lettek volna. ugyanolyan erejűek és ugyanolyan fokúak. melyen államaik alapultak. Az azonos gyökerű civilizációk egy hosszú folyamat végén majdnem pontosan egyforma módon fejeződtek volna be: megalapítottak volna egy világszövetséget. és ugyanolyan módon szemlélte volna. norvégoknál és izlandiaknál látunk. akik többé-kevésbé a közelükben éltek. és arra kényszerítették volna. és másodszor a határozott ellenérzés miatt. melyek elkerülhetetlenek ott. ahol energiájuk és tevékenységük jó eredményeket hozott volna. hogy nem tudtak volna vele mit csinálni. mások nagy és gyümölcsöző mezeik mezőgazdasági termékeitől. hogy egy ilyen kép tisztán a fantázia szülötte. melyre a barbárok. mint Svájcban vagy a fejlődő területeken Kasmírban. akkor úgy gondolták volna. polgárháborúk és zendülések ellenére. a természettől ugyanazt kérte volna. hogy az éghajlat szeszélyei ellen is van orvosság. Megfékezték volna a lázadó talajt. A korai emberek kivándoroltak otthonukból és más emberekkel találkoztak. ezek lehet hogy hosszabb ideig küzdöttek volna a természet barátságtalansága ellen. melyek egymásra hasonlítanak. Minden nemzet ugyanúgy értékelte volna igényeiket. az ideiglenes viták. Az első embereket. és helyzetük olyan előnytelen. Messze attól. sem alkalmazni nem tudták a civilizáció fő elveit. olyan eszme hozott össze. hogy akarata ellenére váljon termővé. otthagyták volna hálátlan országukat és hamarosan találtak volna egy másikat. Rövid idő is elég lett volna ahhoz. akiket meghódítottak. Ugyanazt az intelligens tevékenységet végezték volna. ahol emberek élnek. egyetértésben gazdagon. melyeken örökké az északi szél fúj. A hegyi területeken pásztorkodással foglalkoztak volna. mint a kedvezőbb körülmények között élő népek. hogy szoros kapcsolatba lépjenek egymással és kapcsolatok komplikált szövevényét hozzák létre. de ilyesmi meg sem fordult a fejükben. mások a hegyes környékeken folytatott ipar miatt. melyet egymással szemben mutattak. akik olyan szerencsétlenek voltak.Az emberiség önmagában nemesen sétált volna a Földön. mindezek. a jéggel borított tavak partján vagy a sztyeppéken.

hogy a hódítók valaha is visszaadják országukat. a spanyolok eltűrték a meghódítottat és csak időnként voltak terhükre. Ki akarnak halni. és élnek tovább. Inkább az egyik lakatlan helyről menekülnek a másikra. lelkiismeretük és természetük. megengedte. nekik csak annyi sikerült. hogy a civilizáció nem jöhet létre vérkeveredés nélkül. egy szóval vérük ellenszegül még a gondolatnak is. amely nem saját természetükből fakadt.ösztönöket az emberekben. A fajok egyenlőtlenségének és egymástól való eltérésének nincsenek ennél meggyőzőbb és szembeötlőbb bizonyítékai. hanem a fölvilágosodottabb nemzetek számára is. a görögöket és a karthágóiakat. hogy megtartsák saját törvényeiket és szokásaikat. mind a gallok visszautasították ezeknek a szokásoknak a másolását és ezeknek a nagy kereskedő erőknek a kormányzását. hogy uraik ereje ellenállhatatlan. és noha csodálják annak erejét és általános fölsőbbrendűségét. az angolok tapasztalatai Indiában és a hollandoké Jáván. Ha meghódítottak egy területet. ahogy jól tudják maguk is. míg az angolszászok szomszédaikat kegyetlenül a szakadékba fogják taszítani. Így a kelták és ibériaiak példája mutatja. De őket egy rejtélyes félelem a fehér fajtól való ellenállhatatlan irtózás járma alatt tartja. Spanyolország és a gallok látták a föníciaiakat. A civilizáció átadhatatlan. egyiket a másik után partjaikon. melytől emberi életek függnek. és ha keresztények lettek. Mellettük olyan nép él. hogy régebben a központi kormány kacikáik uralma alatt hagyta meg őket. Semmi reményük nincs arra. Tudják. Egy pillanat elég arra. akik virágzó városokat alapítottak. . Tévednénk. Ezt mutatják a francia jóakarat erőfeszítései az ősi algériai királyságban. mely mindig növekedni akar számban és erőben. és amely hízelgéssel és megvesztegetéssel próbálja egyetértésüket megnyerni. hogy ezzel valamennyire is közösséget vállaljanak. A kormány nem próbálta civilizálni őket. De mind Spanyolország. a játékok vagy a halak bőségéről. hogy különféle szellemeket ébresszenek föl új gyarmataikban. hogy semmiféle kultúrára nem képesek. Ennek az az oka. egész világrészük ennélfogva ahogy tudják európai eredetűeké. hogy meggyőzze őket az idegen intézmények szívósságáról. Latinamerikában a bennszülöttek kevésbé undorodnak uraiktól. Amikor a rómaiak megjelentek hódítókként. fegyvereket és takarókat akarnak vásárolni. hogy saját durva ízlésüket is könnyebben kielégítené a társadalom. egyre inkább az ország szívében laknak. otthagyva még őseik csontjait is. csak adót kellett fizetniük. ők ezt mindig visszautasítják. hogy bizonyos törzsek barbarizmusa annyira a vérükben van. mely folyton hívja őket. Ezért kevésbé boldogtalanok a délamerikai indiánok mint az északamerikaiak. a római gyarmatokban. Ha brandyt. Vízi utaikon hajók ezreit látják föl-le menni. annak folytonosságáról. ha arra következtetnénk. A gyarmatosítás nem vált kérdéssé. nem csak a vademberek számára. tudják. Tekintsük az amerikai indiánok helyzetét ma.

csak azt mondom. hogy tiszta vérűek. egy sivatagos terület. de ezek nyilvánvalóan magasabb rendű elveken alapulnak. Így az ibériaiak. hogy letegyék egy új állam alapköveit. az áram iszapos és sok alattvalójával keveredett útja során." 41. A vörös indiánok példáját hozhatjuk föl. melyet náluk látunk. hogy egy faj valaha civilizált volt. az ibériaiak. Ha másként lenne. Még ez is csak rokonvérű népek között történhet meg. vagy ezeket mint a tisztelet objektumait tekintették. különösen annak alapelvei szinte teljesen kihaljanak. akkor nem tudok arra következtetni ebből. mint ma. Ha a domináns faj eltűnik. kelták és illíreké a római eszmékkel szemben. hogy megértették volna őket. Néha tovább kell keresnünk eredetüket. Ezeket különösebb meggondolások nélkül apáról fiúra örökítik és meglehetősen mechanikusan alkalmazzák őket. melyek érdekes módon bonyolultak. átvesznek bizonyos szokásokat. a törvényeket. Rítusaiknak ma nem értjük jelentését. hogy a kultúra. mint a Marianna szigetek őslakosai olyan termelési módokat alkalmaznak. A módszerek. amely régóta eltűnt. és innen hozták magukkal a nyugati népek ősei vándorlásaik során. megtartja hagyományos szabályait. és hagyományokat náluk okosabb emberek találták ki. de a titkot először fölső Ázsiában fedezték föl. melyeket az utazók annyira csodálnak. Ha a cherokeek. muskhogeek. Ha embereket a barbarizmus körülményei között látjuk. " Az emberiség természettörténete. szíriai és egyiptomi görögöké az európai görögökkel szemben. A többi kevésbé tehetséges törzsek számára ők az eredeti népesség alját képviselik.ez azt jelentené. . bretonok és a Scilly szigetek lakói ismerték a bányák működését. Néhány nép egy azonos fajú nép hálójában van fogva. hogy a civilizációnak ezeket a maradványait megőrizték anélkül. ők soha nem értették ezek jelentését vagy elméleti alapjukat. melyet képesek voltak megérteni. Néhány törzs. először alaposan meg kell nézni őket. szokásokat. és messzemenően követik őket. a házasság. mely máskülönben vadságba süllyedt. a natchezek és hasonlóak még mutatják valamennyire az alleghany faj intelligenciáját. hogy vajon mindig ilyen körülmények között éltek-e. melyet ma is gyakran bejárnak. Mások. melyet idegen hódítók kényszerítettek összefogásra. Ez volt az asszírok viselkedése a kald kultúrával szemben. többé-kevésbé alkalmazkodnak hozzá. aquitániaiak. végső soron egy jobb fajtól származnak. Nem meglepő. hogy valamelyikük egy ősi hódító fajból származik forrásként. rész). ha el akarjuk kerülni a hibákat. a cherokeek soha nem lettek volna barbárokká. hogy a dolgok valaha jobban álltak. az öröklés és a kormányzás dolgában. Sok más körülményt is figyelembe kell vennünk. a seminolék.Sok vad nép között láthatóak annak a nyomai. vagy kihalás vagy a meghódított népben való teljes föloldódás következtében az utóbbi hagyja. és közvetlen leszármazottai az eredeti törzsnek . valaha az alleghaniak települési területe volt (Prichard. és csak az a kis rész marad meg. és elvesztette civilizációját . catawhak. Ugyanez az érv igaz a fajok mechanikai ügyességére. melyeket nem fedezhettek föl maguk.

a görög mellé a rómait. A hellén lakosság nagy része . a tényleges Görögország. vagy esetleg csak közel éltek egy másik törzshöz. ha nem is voltak teljesen függetlenek.A Karolina szigetek őslakosai majdnem a legérdekesebbek Polinéziában. a minőségek cseréjével. (ii) A vadember népekből akik egy civilizáció közepén élnek annak a népnek a közepén. és ilyenek maradnak. különösen az arabbal. hogy megvetésüket vissza is kapták. Eltűnésük elkerülhetetlen amikor két addig kapcsolatban nem állt faj kapcsolatba kerül egymással. hogy azok is maradnak. ha két különböző kultúra hat egymásra valamilyen módon. természetesen teljesen kizárt. (iv) A két teljesen idegen faj által létrehozott kultúrák csak felületesek lehetnek. mindaddig. hogy honnan van ez az erejük. hogy nem. és más kultúrákat szül. ameddig el nem tűnnek. nemesebb ág jön létre. de magasabbrendűek voltak. melyek az előbbiek elemeiből állnak. hogy ha a civilizáció nyomai barbár népek között megtalálhatóak. A görög és perzsa kultúra kapcsolata sokágú és elkerülhetetlen volt. A görögök erős ellenfeleiket barbároknak tekintették. (iii) Ez akkor is szükséges. Ezek egy másik törzs uralma alatt éltek. akik vére rokon volt az övékkel. noha bizonyos mértékig megtartották demokratikus intézményeiket. lakói a satrapa szeme előtt éltek. de magas kultúrákkal kerültek kapcsolatba. . A mai vadember fajok mindig is vademberek voltak. mert eddig nem volt kellőképpen illusztrálva. mely a civilizációt létrehozta. a szabad Görögország mindig szoros kapcsolatban állt az ázsiai partok városaival. Erről még lesz szó. kereskedelmi érzékük és tájolóképességük mély határt vont közéjük és a négerek közé. Kisázsia és Euxine gyarmatokon laktak. és gyatrán és ügyetlenül utánozták azok szokásait. és lehet. Nem nehéz észrevenni. Egybeolvadt valaha is a két ország kultúrája? Tudjuk. És mivel vérük már régen nem tiszta. Ezek alapításuk után hamarosan egy nagy király területeinek része lettek. Újra. hasonlóképpen a mai európai kultúra a világon minden létezővel összetalálkozott. . és a legjobb példa erre a polinéziai és amerikai indiánok sorsa. Az előző érvet a következő tények támasztják alá: (i) A mai vademberek törzsei mindig ilyenek voltak..a szíriai parti részeken. Evezőik. vésett kenuik. Az ereikben folyó maláj vérnek köszönhetik. Ezért nem szabad arra következtetnünk. az egyiptomit mind a görög mind a római mellé. Soha nem szövetkeznek és az egyik mindig ki fogja rekeszteni a másikat.a rimellkák. és igaz az a következtetés. Hogy ezek valaha is egyesüljenek. faji adományaik csak elsatnyulva és degradált formában éltek tovább. hogy ezek valaha tényleg civilizáltak voltak. A hadiszerencse a perzsa civilizáció mellé hozta a görögöt.

fején turbánnal. egy ilyen egység csak még jobban aláhúzza a maradék megosztottságát.furcsa egyveleg! A perzsák közt az államvallás sokkal közelebb volt egy primitív kisugárzás eszméjéhez. gyümölcsöző és dicsőséges időszaka alatt sem tudta megnyerni Görögországot saját civilizációja számára. ha más luxussal teli és kifele irányult szokásokat utánzott. melyeket egy uralkodó egy ország műemlékei ellen követett el. azok teljes nagyságukban a megvetés és a gyűlölet jelei voltak. szíriaiak arabok keveredtek. vagy inkább egyetlen éjszaka őrült akciói. művészetük hatósugara. és erkölcsében és metafizikai jelentőségben bizonyos filozófiai mélységet hordozott. ez örökölt volt. amikor a kötelező szertartásokat elvégezték és kifizette áldozatát a helyi istennek vagy hősnek. hogy a görögök magán szokásai mennyire különböztek a perzsákéitól. és dicsőítette az ember alakját. A görög szimbolizmus másfelől csak a természet bizonyos külső megjelenéseivel foglalkozott. de politikai eszméik. hanem magának a kozmikus alapelvnek az imádását. és Görögországot birodalmának egy részének tekintette. de kénytelenek voltak azt mérsékelni. mely közös volt az ázsiai partok és az egyiptomi görögök között? Mert alattvalóik vegyes lakosságú államok voltak. akiknek nem volt okuk arra. hogy Ázsia görögösödik. hogy Hellasz uralja Dáriusz királyságát. eunuchok körében és megtagadva országát. demokratikus Athénban. A kormány királyi volt Spártában. Halála után követői tovább vitték birodalmát. sajátmagát ültette az Achaemenidák trónjára. mint Olympiában vagy Dodonában imádás jeleit találjuk. Emellett a dodonai orákulum és az olimpiai Zeusz imádása idegen eredetűek voltak. A vallás az ember elméjének irányítását az állam törvényeinek engedte át. mert ez a fajta imádás csak néhány elszigetelt helyre korlátozódott. örömkedvelő és kozmopolita fiatalság számára nyilvános megvetést hozott. De Sándor tekintélyének ellenére semmi ilyesmi nem történt. hogy elődjeikként uralkodjon mint a nagy Xerxes tette.A két nemzet állandóan kapcsolatban állt egymással. De Persepolisz fölgyújtója hamar megváltoztatta álláspontját. más szavakkal Perzsia nagy. de máskülönben abszolút volt. Sándor eljövetele érdekesen igazolta ezt. a hősök és istenek más-más helyeken voltak egymástól pár mérföldnyire. Ecbatanában csak egy tekintélyt ismertek el. hogy . görögök . A változás annyira teljes volt. Tábornokai és katonái soha nem látták őt hosszú palástban. zsarnoki Makedóniában . És miért tudtak középutat találni. Ugyanazt az irányt mutatta az egység felé. és bizonyos hagyományos módokra volt korlátozva.. szokásaik. a hit kívánalmainak eleget tettek. nyilvános szertartásaik belső jelentése. A gazdag. hogy ez hamarosan nyilvánvalóvá vált. Mikor az emberek látták. nem a természet különleges erőiét. Aligha szükséges bemutatni. mint maga a kormány. Ilyen módon a perzsa társadalmi rendszer fölszívta volna a görögökét. arisztokratikus Sicyonban. Hellaszban különféle királyok között oszlott meg a hatalom. államformájuk különböző maradt. Továbbá maguk a szertartások. Ha néhány szentélyben. Nagy Sándor idejéig.

a szellemi élet büszke volt arra.visszautasítsák a kompromisszumot. India keleti partjainál és Afrikában. Más kultúrákat hasonló módon lehet összehasonlítani. melynek elemeit könnyű kibogozni. császárrá is koronáztatta magát. és mint egy félig vízbe süllyedt test. A hódító mag Mohamed előtt egy új vagy ismeretlen népből állt. megnyert egy díjat. Középkori őseinknek alkalmuk volt közelről látni a muzulmán állam csodáit. Ha a fajok tiszták maradtak volna. Később ugyanezt tette a perzsák és rómaiak idején. Gallienus császár elismerte keleti uralkodótársként 267-ben. és mindkettő vére folyt ereiben. mint Fülöp. De nem nehéz fölismerni. egyidőben tartalmazta a barbarizmus és a fejlett civilizáció elemeit. hadat üzentek Cézárnak. Ellentétbe került a föníciaiakkal és a zsidókkal. . Sok arab törzs vett részt Perzsia politikai életében az Arsacidok és Szasszanidák alatt. Hagyományai közösek voltak a szemita vagy hamita családokkal. Igaz. és mielőtt ezt a fejezetet befejezem. és melyik irányban tért ki a mérleg. a görög-szíriai jogászok eszméje. de nem tudjuk őket megváltoztatni. Ismert dolog. és ugyanabban az évben meggyilkolták angol fordító). akkor az egyesülés lehetetlen lett volna és mindegyik ország megtartotta volna nemzeti kultúráját. A közvetítő szerepét játszotta azok Vörös tengeri kereskedelmében. mint pl. pár szót szólok az arab kultúra és a mi kultúránk viszonyáról. és Zenóbia férje. hogy görög maradt. ahogy az idők folyamán a keleti átszűrődés életet lehelt az alexandriai iskola minden termékébe. melyet addig csak rómaiak nyertek meg. mely félig a napon van. akik ereiben valamennyi izmaelita vér csörgedezik. mert lakóinak többségében túlnyomó részben ázsiai vér folyt. a "központosított állam". Ma a mi feladatunk az arab civilizáció maradványaival foglalkozni. és emiatt kevesebb ellenállóerőt kéne mutatnia. hasonlóan vegyes kultúrával. és néhány kalandoruk. noha civilizációjuk nem eredeti. Zaklatjuk és pusztítjuk az arabokat. Belekapcsolódott munkájukba. Senki sem tagadhatja kölcsönös ellenszenvüket. más hercegnők mint Zenóbia. míg néhány hercegük mint Odenathus (Palmyra királya. melyeket karddal meghódított. Görögországot beleértve. Hasonlóképpen a Római Birodalom utolsó napjaiig a vegyes civilizáció uralkodott Keleten. amely ázsiaibb lett mint görög. De semmi arab nem maradt meg Európában kivéve azoknál a nemzeteknél. melyekből eredetileg származott. A brahman India nem volt lelkesebb mint mi az Iszlám törvényeinek elfogadásánál. hogy a csekély számú arab nép állandóan magába szívta azoknak a fajoknak a maradékát. Látjuk. A muzulmánok nagyon vegyes népességet alkottak. hogy hogyan egyensúlyozódtak ki a különböző faji elemek. hogy éreztesse jelenlétét az erős társadalmakban. Így ez a vegyes nemzet soha nem habozott. melyek között élt. és ellenállt mohamedán urai minden nyomásának. Amru és Palmira királynőjének lánya. mikor fiaikat a Kordobai iskolába küldték tanulni.

A Koresi próféta rendszerében a kibékülés Mózes törvényei és a keresztény hit között tökéletesebb volt. von Humboldt. melyet az eretnekek és judaizálók zavartak. melyek Bagdadtól Montpellierig elterjedtek. és egy zseni új. és az egyiptomi tudomány és annak államirányító rendszere. ez a tömegsiker második garanciája volt. pedig ezek nagyon közel álltak egymáshoz és olyan sok évszázadon keresztül éltek egymás mellett ugyanabban a birodalomban. nem jutott el egy olyanfajta társadalom szelleméhez. és egy kultusszal. noha hajlandó volt egyezkedni. Ez a probléma sokat foglalkoztatta a korai keresztények elméjét. Mikor elkezdték az apostolok szerepét játszani a világban. mely önmagában különféle eredetű társadalmakból fejlődött ki. Az új hit doktrínáit a keresztény egyháztól és a judaizmustól vette át. Nem kell hogy meglepjen bennünket a gyors haladás a muzulmánok kifinomodásában. Mindennek tetejében az új vallás karddal a kezében haladt előre. ha nincs egység az állam szervezetében. Az arab civilizáció csak a régi görög-szíriai civilizáció volt. ebben az vegyes embergyűjteményben mindegyik kétségtelenül hozzáadta részét a közös jóléthez.)). hogy mennyire lehetetlen az. mely egy félsziget belsejéből jött és nem filozófusokból állt. A különféle fajok és kultúrák közötti feloldhatatlan ellentét világosan része a . nem találékony. mint az egyház doktrínáiban. amelyet ez hozott nekik és amit ők újra magukba szívtak. melynek eredete a perzsa és római törvények és a görög-szíriai ("Az efelé a tudomány felé mutató impulzust görög-szíriai rokonaik adták. katonákból. hódítókból és uralkodókból." (W. éles elméje újra fölélesztette és megfiatalította azt. hogy tényleg magukba szívják a görög nyelvet és szellemet. Így jött elő az Iszlám a sivatagból. cclxiii o. kivéve meggyőződésüket. és amellett minden teológiai újdonságnak jó esélye volt elfogadásra a szíriaiaknál és egyiptomiaknál. akiknek nem volt közös kötelékük a szövetséggel. Ennélfogva Mohamed ajándékának már a megjelenése is étvágygerjesztő volt. Ennélfogva. A megelőző részek elegendőek arra. szinte ugyanannyi áttérttel büszkélkedhetett. hogy fajilag nagyon különálló csoportok kultúrái valaha is egybeforrjanak. Arrogáns. egy ideig régi nevükön ismerték őket. ami természetes. azonosságukat nem vették rögtön észre. és a Hedzsa és jemeni vegyes tanokat. legföljebb annyira mint ahogy a görög kultúra egyezett meg a rómaival. melyet a perzsa keveredés módosított. über die Kawi-Sprache. amely illett népe szellemi állapotához. hogy segítségre szorulnak. A nép nagyobb része csak idővel változtatott szokásain. De melyik indította el a gépet és melyik irányította mozgását annak rövid ideje alatt? Arab törzsek egy kis magja. de ahol a kereszténység.Mohamed olyan vallást alapított. mely elejétől fogva toleráns volt. jól előkészített talajra talált. mert az arabok szívesen szorítkoztak a görög spekuláció tisztán tudományos eredményeire. és mindig jelen volt a keletiek tudatában. hogy megmutassák. Egy másik fontos dologra is emlékeznünk kell. akik képességé tették őket arra. Újoncai a Földközi tenger keleti és déli partjairól már telítve voltak egy bonyolult termékkel. ahol a bálványimádásnak sok híve volt. és egy már létező civilizációval. Introduction. hanem fanatikusokból. amely legnagyobb részben görög-ázsiai.

vagy hogy sikerül a mulattba saját jellegének egy részét átültetni. amennyire az lehetséges").akkor. és csak akkor foglalkozhatunk azzal. és az ég óvjon meg egy ekkora ellentmondás kimondásától! Nem akarok az egyenlőség híveire várni. Akkor továbbmegyünk és összehasonlítjuk az átlagember erejét. hogy valaha civilizálni tudja a négert. mely magasabb mint parasztjaink átlagos színvonala vagy akár a félig képzett középosztályunk átlagos egyedeié. hogy minden európai intelligens. A szellemi érdem kérdését illetően teljes mértékben visszautasítom azt az érvet. ha azt mondom. Franklin a négert úgy határozza meg. mint olyan állatot. Egyáltalán nem kell az erkölcsről beszélnem. mert már elismertem minden emberi család képességét arra. amely a nemzeteket a történelem hajnala óta vezeti. némelyik hottentotta jó szolga. hogy a legalacsonyabb törzsek is teljesen hülyék lennének. Még tovább is megyek. hogy Yolof ügyes asztalos. és ne egyedeket hanem csoportokat hasonlítsunk össze. melyet az etnológusok sajnos túlzottan szeretnek. csak egy vegyes kultúrát. Ha alaposan megvizsgáltuk. mi akadályoz meg más utazókat. amire az egyes csoportok képesek és mások nem. A fő ok. még a legelmaradottabb vademberekről is. (A legszigorúbb ítéletet a négerről máig az egyenlőség elvének egyik úttörőjétől származik. ahogy ők teszik az egyének erkölcsi és szellemi helyzetét az egyén szintjén. mint ellenfeleim. hogy hol egyenlők ezek az erők és hol haladja meg az egyik a másikat. hogy belépjen a kereszténység fényébe a maga módján.történelemnek és az ilyen veleszületett taszítás magában foglalja a különbséget és egyenlőtlenséget. Nem akarom azt a nevetséges módszert alkalmazni. . hogy a pontosan ellentétes véleményre ne jussanak? Hagyjuk ezeket a gyerekségeket. De. hogy miért alacsonyabbrendűek egy faj fölsőbbrendű tagjai mint a másik géniuszai. aki ezekhez a típusokhoz tartozik és megtaláljuk. és elismerem. Az ilyen felületes érvekkel vívott való vita számomra tudománytalannak tűnik. Hajlandó vagyok bizonyítás nélkül elismerni ennek az országnak minden csodáját. hogy sok néger törzsfő kiváló eszméi gazdagságában. De ezt a nehéz és . hogy ezt nem teszem. olyan szinten. hogy mi az. akik misszionáriusok vagy tengerészek könyveiben megmutatják. és mi intelligenciájuk fölső határa. nem foglalkozom az egyedi képességek keskeny területével. mint apáik eszméi akkor igazam van. hogy "minden néger bolond". ha a mulatt és egy fehér nő gyerekei nem tudnak mást megérteni. tevékenységekben. akik ugyanezzel a főnixmadárral találkoznak. szellemük erejében. mely csak kissé van közelebb a fehér fajhoz. Ha Mungo Park vagy Lander intelligenciabizonyítványt adott négereknek. Elismerjük. néhány kafír táncol és zongorázik és néhány bambara jó számtanban. ismétlem. Már tagadtam. Nem akarom megvitatni. amit el tudnak nekem mondani. hogy az európai nem remélheti. amely "annyit eszik és olyan keveset dolgozik. hogy a különböző fajok nem egyenlők intelligenciában. mi a határ más területeken. mert akkor azt is kellene mondanom.

hogy megfigyelésünk hirtelen megállt. 139. Eleget mondtam az első tételről és megmutattam a határokat.o). hogy valaha is lesznek-e világos és nem vitatott eredményeink.ennek a népnek rendkívül haszontalan tehetsége van. azaz azt. Bizonyos érzékek erősödése csak a szellemi képességek csökkenésével egy időben érhető el. hogy az aktívság. kifejlesztett egy filozófiai mélységű nyelvet. kötet. melyeken belül működik. esztétikailag szépet és rugalmasat. Most a második pontról akarok szólni. Ezek. amely azt használja. hanem pusztán az abszurditás. Így az emberiség nem hasonló és nem egyenlő részekre van osztva. vagy inkább kategóriák sorozatára. . hogy a legerősebb fajok használják-e a legjobb kifejezéseket. melyek a fajokat össze akarják forrasztani. amíg a különféle fajok viszonylagos helyzetét nem állapítottuk meg. az intelligencia a domináns fajok legkevésbé tehetséges egyedeinél nagyobb. XV. ha valaha is szabad akaratunkból továbbmegyünk az általános következtetéseknél és olyan feladatokat végzünk el. melyek egymás fölé vannak sorolva intelligenciakülönbségük szerint. a költészet finomságát. Itt hasonlítsuk össze amit Lessons mondott a pápuaiakról . Ha egy alsóbbrendű nép. mint az egyes nemzetek alsó osztályainak és átlagos fölfogóképességének az osztályozása. hogy egy olyan szerszámot fejleszt ki és tökéletesít. mint intellektuális alsóbbrendűségük különleges jegyét. mellyel jól ki lehet fejezni a vallás mélységeit.fáradságos feladatot nem lehet addig elvégezni. fejezet xv. . Ilyen esetben azt kell hinnünk. és nem valami ismeretlen vagy fölfoghatatlan állította meg. mint ugyanezek a tulajdonságok más csoportok megfelelő egyedeinél. ahogy már jeleztem (i) hasonlóak testi jellegükben és (ii) közös módon fejezik ki eszméiket és az érdekességeket hangjuk változtatásával. mi magyarázza az eltérést. melynek valamilyen célra való használatához szellemi képességük túl alacsony. és viszonylagos minőségük tökéletesen tükrözi a faj minőségét. gazdag jellegzetességekkel és pontos kifejezésekkel. Nem tudom. A különböző nyelvek egyenlőtlenek. és megvizsgálom a faj ereje és nyelvének jósága közti kapcsolatot. Ezek az erők folyamatosan olyan mozgalmakat állítanak elő. akkor könnyen meg tudjuk mutatni. a faji létra legalsóbb fokán. Ebben a hatalmas rendszerben két nagy erő hat mindig a sor minden tagjára. melynek sem az emberiség "férfias" sem "nőies" fejlődési irányához nincs köze. melyet az Annales des sciences -naturelles egy cikkében nyomtak le. és bizonyos fokig matematikailag nem támasztottuk alá. Ha ezt meg tudjuk tenni. a fizikai és politikai tudomány pontosságát. és ha nem. x. (Nem késlekedem a vadember fajok ösztöneinek túlfejlettségét fölismerni.

Első pillantásra ez a kínos válasz helyesnek tűnik. Ha a fajokat mai állapotukban tekintjük, el kell ismernünk, hogy kifejezési tökéletességük minden esetben nagyon távol áll az elért civilizáció fokától. A modern Európa nyelvei, hogy csak ezeket említsük, messze állnak egymástól érdemben, és a leggazdagabb és legszebb nem föltétlenül a legfejlettebb népé. Továbbá, ezek gyakran sokkal alsóbbrendűek, mint sok más nyelv, melyeket a világ különböző pontjain különféle időszakokban beszélnek. Még furcsább tény, hogy egész embercsoportok nyelve, akik megálltak egy alacsonyszintű kultúránál, lehet, hogy figyelemre méltóan fejlett. Így a nyelvek hálózata, annak hálószemeivel véletlenszerűnek látszó módon van elosztva az emberiségre, azaz ezüst és arany néha durva, kegyetlen és nyomorúságos törzseket takar, míg bölcs és tanult emberek néha a kenderkötelet, gyapjút és lószőrt használnak. Szerencsére ez csak a látszat. Ha a történelem segítségével a fajok különbségének elvét alkalmazzuk, akkor hamarosan látni fogjuk, hogy bizonyítékaink szellemi egyenlőtlenségükre még meg is erősödtek. A korai nyelvészek kettősen nehéz helyzetben voltak, amikor először azt hitték, hogy minden nyelvet ugyanazon alapelvek szerint formáltak ki, másodszor, hogy a nyelv csak az anyagi igények miatt jött létre. Régebben az egységes alapelv befolyásolta őket, hogy minden emberi csoport eredete közös. A nyelvet tekintve nem lehet kétségünk. A kialakulási módok teljesen különbözőek, és hogy a nyelvtudomány beosztását át kell-e dolgozni, vagy sem, nem tudjuk elhinni e pillanatban, hogy az altáji, árja, és szemita családok eleinte nem voltak teljesen idegenek egymás számára. Semmi sem ugyanolyan. Minden csoport szókincsének megvan a saját jellege minden csoportban. A hangok modulációja minden csoportban egyedi. Az egyikben az ajak formálja a hangot; a másikban a torok összehúzódása; a másikban az orri rész és a fej fölső része. A beszéd részei, attól függően, hogy kombinálják-e vagy megkülönböztetik-e a gondolat különféle árnyalatait, egyaránt az eredet különbségére mutat. Egy csoport gondolatai és érzései különféleségének legfeltűnőbb bizonyítéka látható a főnév végződéseiben és az igeragozásban. Ennélfogva, ha egy filozófus teljesen absztrakt találgatások alapján próbálja a nyelvek eredetét megállapítani, és kitalálja az "eredeti embert", melynek nincsen faji vagy nyelvi jellege, akkor abszurditásból indul kis, a folytatás is abszurd marad. Nincs olyan lény, mint az absztrakt "ember". Egészen biztos vagyok abban, hogy őt nem a nyelv vizsgálatával fogják fölfedezni. Nem lehet azzal érvelni, hogy az emberiség ugyanabból a pozícióból kezdte kifejleszteni kifejezéseit. Sok indulási pont volt, mert az érzéseknek és gondolkodásnak sokféle formája van. W. von Humboldt, egyik legbriliánsabb kisebb művében csodálatra méltóan fejezte ki ezt a tényt annak alapvető formájában. "Egy nyelvben" mondja "az idő munkája segített mindenütt a nemzeti sajátságok formájában. Az amerikai és északázsiai harcos hordák kifejezéseinek jellege nem volt szükségszerűen azonos az indiai és

görögországi népekével. Lehetetlen egy teljesen azonosat visszakövetni, és mivel természetes volt, nem lehet egy nemzet nyelvét visszakövetni a múltba, függetlenül attól, hogy azt a nyelvet egy vagy több nép beszélte." (W. von Humboldt, über das Entstehen der grammatischen Formen, und ihren Einfluss auf die Ideenentwicklung). A másik látásmód szerintem éppen ilyen hamis. E szerint az elmélet szerint csak a szükség miatt fejlődött ki a nyelv. Ennek eredményeképpen a "férfias" fajok nyelve gazdagabb és pontosabb mint a "nőieseké"; továbbá mivel az anyagi szükségleteket érzékelik, és tevékenységek állnak elő ezek miatt, az emberi beszéd fő tényezője a szókincs. Nem szükséges a mondattannak és a nyelvtani szerkezetnek túllépni a legegyszerűbb és legelemibb változatokat. Hangok sorozata, melyeket valahogy összekapcsolunk elég arra, hogy egy igényt kifejezzenek. És egy mozdulat, ahogy a kínaiak jól tudják, a megjegyzés nyilvánvaló formája, ha a kifejezés enélkül túl homályos. (W. von Humboldt, Über die Kawi-Sprache, bevezetés.) A nyelv összeállító ereje így fejletlen maradna; szegényebb is lenne, hogy harmóniája, mennyisége és ritmusa legyen. Mire jó a dallam, ha egyetlen tárgy is eredményt hoz? A nyelv ekkor csak véletlenszerű hangok vegyülete lenne. Egy ilyen elmélet nyilvánvalóan föltár bizonyos kérdéseket. Kínai, egy férfias nép nyelve az a nyelv, melyet tisztán hasznossági elvek alapján fejlesztettek ki. A szó csak egy szótagból áll, és mindig egyszótagú maradt. A szókincs nem fejlődik, nincs gyökér, melyre egy szócsalád alapulna. Minden szó gyökér, nem változtatják végződések őket, hanem egymást módosítják, egy nagyon durva egymás mellé helyezési módszerrel. A nyelvtan rendkívül egyszerű, ami a szólásokat nagyon egyhangúvá teszi. A szépség értéke itt szinte ismeretlen, legalábbis olyan fülek számára, melyek hozzá vannak szokva a boldogabb nyelvek gazdag, változatos és bőséges formáihoz, és végtelen kombinációihoz. De ehhez hozzá kell fűznünk, hogy lehet, hogy a kínaiaknak nem ez a benyomásuk; beszélt nyelvükben bizonyosan van valamiféle szépség mivel biztosan vannak szabályok, melyek a mondatok melodikus sorrendjét szabályozzák. Ha nem is olyan zengzetes, mint más nyelvek, mégis észrevesszük, hogy súlyt helyez a jó hangzásra. Továbbá, a kínai nyelv alapvető elemei többet foglalnak magukba annál, mint hasznos hangzók egymás utáni kimondását. Hajlok arra, hogy azt higgyem, hogy a kínai nyelv egyszótagúsága egyáltalában nem a nyelv jellemzője; és noha feltűnő jellemzője, nem tűnik létfontosságúnak. Ha az lenne, akkor a kínai "elszigetelő" nyelv lenne amely más hasonló jellegűekkel tartozna egy családba. Tudjuk, hogy ez nem így van. A kínai a tatár vagy a finn része, melynek néhány ága többszótagú. Másfelől egészen különböző eredetű csoportokban találunk egyszótagú nyelvekkel, nem is helyezek nagy súlyt az otomi nyelv példájára. Ez egy mexikói nyelvjárás, melynek Ponceau szerint a kínaihoz hasonló egyszótagú jellege van, de más szempontokból az amerikai nyelvcsalád

tagja, amelyek közt találták, ahogy a kínai a tatár csoport része. (lásd Morton, "Az amerikai bennszülött fajok megkülönböztető jellegeinek vizsgálata" Philadelphia, 1844). Én azért nem foglalkozom ezzel a nyilvánvalóan fontos példával, mert lehet, hogy föl fogják fedezni, hogy az amerikai nyelvek valójában egy tatár család részei; és ennélfogva következtetéseim csak igazolnák, amit a kínai és körülötte levő nyelvjárásokról mondtam, és ennek a viszonynak a kínai nyelv jellege semmi módon nem mond ellent. Ennélfogva meggyőzőbbnek találom a koptikus nyelvet, amely esetében nem olyan könnyű a kapcsolat igazolása a kínaival. De itt minden szótag gyökér is; és az egyszerű ragok, melyek megváltoztatták a gyökeret olyan függetlenek, hogy az időt meghatározó rész sem mindig marad a szó része. Így hon "parancsolni"-t jelent, ahom "ő parancsolt"-at , de Mózes hon "Mózes megparancsolta"-t (lásd E. Meier, Hebräisches Wurzelwörterbuch). Így lehetségesnek látszik, hogy az egyszótagúság minden nyelvcsaládban létezik. Ez egyfajta határozatlanság, melyet olyan okok hoztak létre, melyeket még nem értünk; de nem olyan különleges tulajdonság, mely elkülönítene egy nyelvet, amelyben ez előfordul a többiektől és önmagában határozna meg egy osztályt. Elismerem, hogy a férfias fajok alsóbbrendűek esztétikai erejüket tekintve a többieknél, (Goethe ezt mondja Wilhelm Meisterben: "kevés németnek, és valószínűleg kevés modern nemzet fiának van érzéke az esztétika iránt. Csak tudjuk azt, hogy hogyan dicsérjünk és szidjunk részleteket, és csak a részleteket csodáljuk.") és alsóbbrendűségük kifejezéseikkel mutatható meg. Ez nemcsak a kínai nyelv viszonylagos szegénységével mutatható meg, de azzal az alapos móddal, ahogy bizonyos nyugati fajok megrabolták a latint annak legjobb ritmikai minőségeitől, és a gótot annak csengésétől. A modern nyelvek alsóbbrendűsége, a legjobbaké is, mint a szanszkrité, görögé, latiné nyilvánvaló, és pontosan megfelel a kínai kultúra középszerűségének és sajátunkénak, ha a művészetet és irodalmat tekintjük. elismerem, hogy csak ez a különbség másokkal együtt arra szolgálhat, hogy leértékelje a férfias fajok nyelvét. de ezeknek még mindig van érzékük a ritmushoz (Kevesebb, mint az ősi nyelveknek, de még mindig erős), és valóban megkísérlik hogy a hangok és formák megfelelésének szabályait kövessék , amelyek a gondolatokat megváltoztatják a beszédben. Összefoglalva a férfias fajok nyelve is mutatja a szellemi csillogást, a szépség és logika iránti érzést; ez az érzés, együtt az anyagi szükségletekkel jelen kell hogy legyen minden nyelv születésénél. Föntebb említettem, hogy ha csak az anyagi szükség uralkodott volna, akkor hangok bármilyen csoportja elég lett volna az emberi szükségletek kifejezésére az ember létezésének első idejében. Ilyen elméletet nem lehet fönntartani. A hangokat nem teljesen véletlenszerűen rendelik eszmékhez. A választást logikus kapcsolatok ösztönös felismerése irányítja a kívülről hallott zajok és az eszmék között, melyeket torka vagy nyelve ki akar fejezni. A tizennyolcadik században az embereket nagyon meglepte ez a tény. Sajnos etimológiai túlzások hálójába volt

hogy nemcsak az anyagi szükséglet teremt nyelvet. amely önmagában igaz. stb. a "v" vagy "w" erkölcsi elhalványulást vagy fizikai királyságot. A busmanok kifejlesztettek egy rendszert arra. hogy minden nyelv független azok akaratától. ahogy ezt megmutatták az erre irányuló erőfeszítések. szelet és hasonlókat. De minden erőfeszítésük addig ér. akik azt beszélik. Ez a fajta utánzás kétségkívül nagy. hogy azt komolyan vegyük bizonyos határok között. Közeli kapcsolatban áll szellemi környezetükkel és ötletszerű szeszélyek nem érik azt el. A hangokat nem véletlenszerűen rendelték az eszmékhez és tárgyakhoz. de a zengzetesség. melyet a korai úttörők olyan bután használtak. hogy bizonyos szóosztályokat alakítson ki. és eredményei olyan abszurdok voltak. hogy rejtélyes könyveikben használják. hogy egy elméletet. az "m" anyaságot. sem formája. Ugyanezt a szokást találjuk meg a Kaukázus bizonyos törzseinél. a "Balaibalan" nyelvet. hogy beraknak egy tetszőleges szótagot a szavak elejére. melynek egyik vége bennük volt alapozva. Elvéve ezt a parazita elemet a nyelv ugyanaz marad. Bevezető . xcv o. Az utolsó bekezdés megmutatja. . Hosszú ideig a legjobb elmék elkerülték a helyet. amely egy szó szimbolikus jelentését utánozza. de megvoltak bennük mindazok ez elemek. mások kialakításánál a bizonyos elvont eszmék és bizonyos fajta zajok közti rejtélyes viszony vezette az alkotókat. melyeket a tapasztalat keserű iskolája mutatott meg.. Így például az "sz" hang halált és oszlást sugall.. a nyelvtan. (W. von Humboldt. a mondattan. Így a primitív nyelvek. lehet hogy durván faragottak és szegényesek voltak.. hogy megváltoztassák nyelvüket. Ha ez az úgynevezett nyelv nem is tartozott egy nyelvcsaládba sem és a hangok jelentése teljesen tetszőleges volt. melyek a legfurcsábban hangzottak fülükben. von Humboldt szokásos éleselméjűségével megfigyelte. hogy a nem közéjük tartozó ne értse meg. és ha megtanultunk körültekintően dolgozni és figyelembe venni a korlátokat. noha a beszédben a szimbolikus elem sokkal mélyebbre megy ennél. melyek tárgya még rejtélyesebb teológusaik megfontolásainak elrejtése volt. akkor értékes következtetésekre juthatnak. ha tökéletlenül is. melyekből később logikus és szükséges sorrendben fejlődtek ki ágaik. hogy a primitív beszéd tudta. hangokat. ha nem akarunk sötét ösvényekre kerülni ahol a józan ész is hamarosan rossz irányba vezet. az "sz" erősséget és gyorsaságot és állóképességet. .. Egy ilyen elmélet eléggé megalapozott számunkra. mindez . közepére vagy végére. Ezt a furcsa tájszólást a sufik fedezték föl. W. és ezt illetően az emberek előre megállapított rendszert követtek. Szavakat találtak ki. Most elkezdünk újra visszatérni a kiinduláshoz. De óvatosan kell használnunk. : " Egy hangot használhatunk. kiindulhatunk abból. sem mondattana nem változik.beépítve melyek annyira jellemezték azt az időszakot. sőt kizárólagos befolyással volt a szóképzés korai kísérleteire. Nem lehet akarattal változtatgatni. hogy hogyan használja a lehetőségekhez képest a különféle benyomásokat melyek a fülbe jutottak arra.") . hanem az emberi erők legjobbjai segítettek ebben a feladatban. beerőltetnénk az agyrémek világába. Anélkül. hogy rossz hírük kelt. Über die Kawi-Sprache. De Sacy egy ambiciózusabb kísérletet fedezett föl.

megadja a nyelv jellegzetességeit. hogy meggyógyítsák beteg végtagjaikat és hogy szépen és rendszeresen meggyógyuljanak. Ersch és Gruber's Encyclopedie. egyetlen embernek sincs erre hatalma. és ezáltal tisztábban látjuk.). és amelynek semmi jelentősége sem volt.. úgy tűnik. mintha felügyelnénk sok új nyelv születését. Ugyanez igaz a görög nyelvre. melyről már kimutattam annak haszonérdekű jellegét a nép szellemi irányzatának megfelelően. Ahol egy faj szellemi fejlődése tökéletlen vagy hibás. a Balaibalanhoz hasonló zsargon. valamint a kínai csoport. Még sokkal a lehanyatlás és rossz ízlés kezdete előtt a nyelvek megbetegedhetnek. Az irodalom és tudomány behatárolja ezt a növekedést és talán lezárja némelyik gazdagabb fejlődését. annak gazdagsága és ritmikus szépsége szintúgy. mikor eléri őket. Ez ezekre az emberekre korlátozódik. külső vagy belső okok miatt. ott a nyelv éppen úgy szenved. néha hirtelen. de ameddig még élnek. O. mely egyszerre volt árja és szemita. és nem tudok ellenállni a kísértésnek. nyelvükben is forradalom történik. Mullet egy csodálatraméltó bekezdésben megmutatja a nyelv igazi természetét. elég erejük van sebeik begyógyítására. egy félreérthetetlen bélyegét viselte az arab és perzsa nyelveknek. ez néha lassú. C. melyek kölcsönösen meghatározzák a szavakat és azok sorrendjét. Nyelvtana teljesen megegyezik az oroszéval. görög és a szemita csoport. A filozófiai és etnológiai kifejezések rendkívüli bősége a szanszkritban megfelel azok zsenijének. hogy a beszéd törvényei annyira lerögzítettek. ha a nemes növények szépsége és tökéletessége szinte teljesen eltűnt. A nyelvek megváltoznak és egy idő után kihalnak külön egységként létezni. akik azt beszélték. (Lehet hogy van egy hasonló." (Die Etrusker.) Mivel egy faj nyelve szorosan összefügg annak intelligenciájával. a szemita nyelvekben a pontosság hiánya pontosan megfelel a szemita emberek jellemének. és tényleg. A simek egy olyan zsargont állítottak elő. Indogermanischer Sprach-stamm. és lejövünk a modern történelem ismertebb területeire. de a gyökerei idegenek (lásd Pott. és képes annak szellemi fokozatait megmutatni. de mindig elkerülhetetlen. de nem tudnak rá magasabb törvényt alkalmazni. Ahogy két nemzet összeolvad. és nagy változásoktól szenvedhetnek. akkor is. Ez a lehetőség lehet hogy eleinte csak hallgatólagos. Djelat-Eddin-Rumi jámbor kollégái nem voltak képesek egy nyelv kitalálására. Ha elhagyjuk a régi idők ködös magaslatait. Az új nyelv a kettő közti kompromisszum. mint a szerves életé. hogy itt ezt bemutassam: "Korunk megtanulta a hindu és különösen a germán nyelvek tanulmányozásával. mint a természeti törvényt. mely minden dolog anyja. A különválásuk után függetlenül fejlődő dialektusok között még mindig rejtélyes kapcsolatok vannak. 65 o. Ezt "Afnskoe"-nak nevezték és ezt a nagyobb Oroszországi házalók és lókupecek beszélték különösen Vladimir tartományban. 110 o. . Ezt mutatja a szanszkrit. hogy milyen hűségesen tükrözi a nyelv a faj szellemét.

megszüntetve az erős germán hatást és a latin zengzetességét. mint maga az új faji jelleg. A francia nyelv fokozatos fejlődése ennek a türelmes munkának a következménye. Kampfer például ezt mondja "Japán története" c.(Pott. Még ha szerkezetük teljesen más is.ennek uralkodó részét az a nyelv adja. művében (kiadták 1729-ben): "lerögzített szabálynak tekinthetjük. o. mert erős Kimér elem volt egy kis német népesség között a Rajnától keletre (Keferstein megmutatja. nem említve a mexikóit. a szókincs minden esetben változik. hogy a német a kelta és gótból előállt keverék nyelv (Ansichten über die keltischen Altertümer. xxxviii. Halle. dt. akik beszélték. és sok formája elavul. hogy hála azoknak. és a mondattan nem stabil részeiben. Ebben a viszonylatban lehet hogy legyőznek néhány magasan fejlett nyelvet. hogy idegenek betelepítése egy országba ennek megfelelő számú idegen szót hoz a nyelvbe. megszakítás nélkül. hogy egy nyelv sem marad tiszta. amíg ellenállhatatlanul irányt nem vesz arra. ahogy nemes és kifinomodott nyelveket barbár tájszólások befolyásolnak és azt a viszonylagos barbarizmus állapotába taszítják. o. ahogy ezt már azelőtt észrevették. Ha a parazita nyelvnek van valami erőssége. a reto. Két nép nyelvi összeolvadásának eredményei olyan egyediek. von Humboldt ezt mondja: nyilvánvalóan durva és nem finomított nyelvek mutathatnak meglepő minőséget szerkezetükben.) Így a tizenharmadik századtól a germán dialektusok Franciaországban megszűntek. miután szoros kapcsolatba került másik nyelvekkel. Ez történt a wallachi. de a nemes szövetség ellenére jóképességű bírók alsóbbrendűnek nyilvánították őket mint a delaware nyelvet. hogy beolvadjon az alsóbbrendű szomszéd nyelvbe. mely a gallom-román hatalom továbbélése. Általánosan azt lehet mondani. amely a felület alatt állandóan munkálkodott. szókincse szegényessé válik.). Valójában ez nem vezetett olasz kultúrához. melynek képviselői a nagyobb számú embert adták az új néphez. és gyakran látjuk. 74. melyek a gót Ulfila püspökségben láthatóak. a kelta nyelv egyfajta győzelmet aratott. Bevezető . azt lehet mondani. Ezek fokozatos beilleszkedésük során megtanulják az ország szavait. Fokozatosan el fogja veszíteni szépségét. Újra. Grimm ugyanígy vélekedik. Ezután a gallok. és bevezette saját egyenlő ritmusát.") A keltáknak is vissza kellett vonulni az olasz gyarmatosítók elől.) korunkban a hatodik és azt követő századok nagy vándorlásai után. (A nyelvezetek keveréke arányos a nemzetet alkotó fajokkal. hanem a lingua romana javára. rómaiak és északi törzsek teljes egyesülése után a kelta adta a modern francia mondattan alapjait. A birmai és delaware közti összehasonlítás. a kawi és a birmai nyelvvel. Így a nyelv a tulajdon egyik legtörékenyebb és értékesebb formája. nem a latin. a modern német azért vesztette el feltűnő formáit. akkor biztosan támadni fogja a másikat annak ritmikus minőségében. W. op. 1846-51 . biztosan az utóbbit mutatja . Az utóbbi kettőt szankszrit elemek is befolyásolták. mielőtt a mai értelemben vett nyelvtudomány egyáltalán létezett..

elsősorban szépségüket kell elismernünk. és ezek eredetileg magasabb szinten álltak.. mint az egyiptomiak vagy a perui inkák esetében. noha maguk nem annyira értékesek. hogy valahogy fölhúzza őket a létrán. alaposan meg kell vizsgálnunk. xxxiv o. hogy minden civilizációnak sajátos jellege van. egyidőben azzal. akkor a helyi nyelv alacsony szintjét idegen szavak segítik és ezek az idegen társadalmi kultúra részei. tudományos és kritikai szellemük jellemzi. és ezek a legmeggyőzőbb bizonyítékai annak. mert ezek most egy nemes faj szociális intézményeinek befolyása alatt élnek. A hindukkal való kapcsolat elég volt arra.fölsőbbrendűnek. von Humboldt.) . ). akik átlagos színvonala sokkal magasabb az övénél. Ha tehát egy vad törzzsel találkozunk. Ha így van. mint egy civilizáltabb nemzeté. mert egyszer mulatt. akiket a hindu civilizáció sodort magával. akik nyelve jobb. xxxiv o. mint bizonyos délolasz emberek kultúrája. modern társadalmainkat inkább gyakorlati. mint Délázsia és Hellasz hódítóinak. Bevezető. Über die Kawi-Sprache. hogy az utóbbi civilizációja tényleg a sajátja-e. mindig mulatt. és abból hasznot húznak. és itt nyelveink természetes. de az indiai kultúra egy alkotóelemét biztosan átvitték a birmaiba a pali nyelven keresztül (über die Kawi-Sprache. amely magasabb. vagy csak az idegen vérrel való keveredés következménye. (ez a szintkülönbség a hódító és hódított szellemi szintje között a "szent nyelvek" esete. Ha primitív fölsőbbrendűségük ellenére most az ázsiaiak színvonala alatt vannak. a felsőbb osztály kizárólagos tulajdonai és gyakran a papi osztályé. nem tudtak jelenlegi civilizációjuk fölé emelkedni. mutathat bizonyos kulturális burkot. akiket soha nem ért ilyen befolyás. Ezt a jellemzőjét használjuk. Az indiai és ioniai írók stílusa erőteljesen szárnyal az ideális rétege felé. Az ezt a dialektust beszélő törzsek csoportja a Lenni-Lenapes család. mellyel a birodalmak korai időszakában találkozunk. de az inkák civilizációja magasan az anahuaci népeké fölött volt. hogy a mi tökéletlen helyzetünket tükrözik. hogy a mexikói és perui nyelv nyilvánvalóan sokkal fölsőbbrendűbb volt mint a perui nyelv. A nyelv. melyet William von Humboldt vetett föl. másfelől. az azért van. hogy a fajok fejlődésének kitűnő jele. meg akarom kockáztatni a kérdést.) Már említettem. A dolog egészét tekintve. nem szabad meglepődnünk. mint az a két sárga nép. (W. mikor különféle kultúrákat hasonlítunk össze segítségével. különösen alkalmas azok esztétikai képességeinek lemérésére. hogy egy idegen faj hódította meg az országot. ahol ezeket találták. nekünk több energiánk van és nagyobb szellemi képességeink. aki Londonban vagy Párizsban tanult. Hogy tovább vigyük ezt a pontot. Bevezető . Ezek a nyelvek vallási tisztelet tárgyai. Hasonlóképpen (hogy nyilvánvaló példát vegyünk) egy fiatal mulatt. míg a lenapek. ha a költői és filozófiai érzék fejlettebb volt a hinduk és a görögök között mint köztünk.

előbbre volt Mexikóban mint Peruban. Ritkán van elegendő tudásunk a vér keveredésének mennyiségéről és minőségéről ahhoz. sok hangzójától megfosztva. Annak katonai rendszere sokkal erősebb volt. mint a tizenhatodik századi Görögországban. mint a különböző népek politikai egysége. Mert a faj és a nyelv közti kapcsolat olyan szoros. Ez feladatunkat tovább nehezíti. hogy hű maradjon ősei nyelvéhez. úgy tűnik. de nem annyi. de ezek a faji befolyások léteznek. amíg a nemzeti élet utolsó nyoma el nem tűnt. mégis meg kell világítanom ezt a pontot. összehasonlítva őket az angollal. Szomorúan megcsonkítva. hogy jól kövessük annak hatásait. ha a népek neve megváltozott. és noha az írás használata mindkét birodalomban ismeretlen volt. amely először a görög pópák egyháza volt. a korok csodálatának és imádatának tárgya. Nyilvánvalóan az aktívabb csoportot kell fölsőbbrendűnek nevezni. (Az ősi Görögországban sok tájszólás volt. De ezt nem tehetem. elrabolva nyelvtani gazdagsága. hogy újra végigjárnánk ugyanazt az utat.. melyeket Cortes idejében alaposan tanulmányoztak.) ) Az intellektuális világban ez megfelel a beszennyezett és virágtalanított Partheonnak. de ami ma is áll. Ez az eset a modern göröggel. amikor Simeon Kavasila hetvenet számolt össze. Ennek ellenére társadalmi körülményeiket sokkal kevesebb energia és változatosság jellemezte. hogy nyelveik fejlettségének aránya ellentétes civilizációjukéval. sokkal tovább tart. vallási eszméik annyira nem voltak támadóak. föntebb). az intézmények. Anélkül. de nem hal meg addig. A nyelv vérükkel együtt változik. Von Humboldt szempontja nagyon egyszerű abban. hogy ennek a munkának a keretein belül a vegyes népek nyelvének útját nyomon kövessük. amikor megpróbáljuk megállapítani a különböző . mégis megtartotta eredeti formájának benyomását. Durva zsarnokságuk soha nem volt más. franciával és némettel. és ha nem fejtjük meg őket.A perui szokások biztosan finomabbak voltak. tekintve a dolgokat. és aztán lőpor-raktár. míg az azték civilizáció sokféle bonyolult politikai kísérletet végzett. melyeket az epuikuroszi közömbösség jellemzett. amelynek timpanonjait és oszlopait ezer helyen ráztak meg Morosini velencei ágyúgolyói. míg Montezuma híveié kegyetlenek voltak.cit. mert ha két kultúra tényleg képes volt arra. Továbbá megjegyezhetjük (egy következő bekezdéssel kapcsolatban). idézte Pott. könnyen jutunk hamis következtetésekre. ahogy a civilizációt meghatározza (lásd 82 o. op. hogy a költészet. történelem és etika. De az nagyon nehéz feladat lenne. és akkor is észrevehető. akkor föl kellene adnom a szükségszerű kapcsolat elvét a nép intelligenciája és beszélt nyelve között. a tiszta finomság és mesterkéletlen méltóság modellje. Nincs minden fajnak ereje ahhoz. 73 o. mint egy ostoba fajtája a kommunizmusnak. szókincse bajos és ködös. mint a mexikóiak. különösen az Attikai részen (Heilmayer. ami nagyon hátrányos volt a szellemi fejlődésre. melyeket elmondtam a görög és szanszkritról. hogy a tizenharmadik században franciául beszéltek Görögországban.

a délarábiai ekkilik ma is ugyanazt a nyelvet beszélik. hogy mindezek saját szellemi eszközeiket használják. mint a baszkok. ahogy említettem. hogy amíg erősen ügyeltek saját hagyományaikra. mint legprimitívebb őseik. melyeket Zerubbabel hozott vissza a fogságból. de a maradékot föladták. A nyelvek nemcsak változnak minden látható ok nélkül. de mindezek a népek idegen elemet hoztak a hódító nyelvbe. A gallok más eset. Az Ótestamentum utolsó egyházi művei. és mit tekintettek a nemzet igazi nyelvének. arameus vagy káldeai tájszólást beszélve. kiadás. Ezt valószínűleg valamennyire befolyásolta korábbi emlékezetük. ami ezek után Izrael gyerekeinek a nyelve lett. amely minden oldalról megrohamozta a zsidó nyelvet. Hazafiasságuk túlélte a száműzetést és régi fényével égett. Ez történt Nagy Sándor hódításai után több fölvilágosult nyugatázsiai néppel. akkor sem. mint a káriaiakkal. biztosan nem tudott Kánaániul. Krisztus idején ez a tájszólás csak kis ellenállást tulajdonított a hellén görögök inváziójának. míg mások. 18. de nagyon nem teljes mértékben. De vannak bizonyos népek. akik ellenállóbbak ezeknél. és törvényes öröksége a fekete hamitákhoz kötődő népeknek. a zsidó nemzet szétszéledt. és ezt a közömbösséget vándorlásaik elejétől megfigyelhetjük rajtuk. mely kissé hasonló lehetett Ábrahám apáinak nyelvére. ha egy ideig egy idegen fajjal kerülnek kapcsolatba. Arról beszélek. újra szemita volt. ami a legrégibb ismert arab nyelv anyja. Mikor a szent várost lerombolták. Amikor Terah elhagyta atyái országát. amely többé-kevésbé jól illett hozzájuk. 1851. A héber kultúra Athénnal és Alexandriával összeomlott. valamint Philo és Josephus művei is szellemükben hellenisztikusak. hogy mi volt ezek után a vallás és a rabbik szent nyelve. hanem helyesen "Kánaán nyelvének" (Isaiah xix. ha azt gyerekkoruktól .Hasonlítsuk össze Roediger's előszavát a Genesius héber nyelvtanával (16.). lakosai újra megjelentek. A törzsek. amelyek föladják eredeti nyelvüket. A kaldeai Urt. a kappadokiaiakkal és az örményekkel. és bizonyos mértékben a régi attikai divat másolata volt. 7. Soha nem sikerült nekik hangképző eszközeiket a használt nyelvhez illeszteniük. néha a "kánaáni nyelv" alakjában. néha arab formában. Lipcse. Isten kegyelme elhagyta őket. és szájukban egy nagyon ősi nyelv különleges tájszólása lett. a Talmud nyelve és eszméi. Mindennapi életükben a zsidók annak az országnak a nyelvét használták. Így úgy tekinthetjük. és a Kelet újra magához tért. a rövid hatvankét évi babiloni folyók mentén való tartózkodás alatt elfelejtették azt. melyeket a Tiberiasi iskolában tanítottak. az Atlasz hegység berberjei. legalábbis a faji szempontból nézve. Jeruzsálemet újjáépítették. amely így megváltozott. itt mindenki fölismerte őket kiejtésükről. De a zsidók ehhez a nyelvhez sem maradtak hűek. hogy soha nem használták eredeti nyelvüket. például a zsidók. (Maguk a héberek nem nevezték nyelvüket "hébernek". hogy Ézsaiás kifejezését használjuk. amelyben éltek. akik úgy tűnik. Ezután a zsidó írók minden munkája új ruhát öltött. de vannak nemzetek.emberi típusok eredetét és viszonylagos értékét a nyelv tanának segítségével. rendkívül kozmopoliták voltak. o. azzal a figyelemre méltó sajátossággal vegyítve.).

hogy vizsgálatot vezessünk be ennek azonosítására. melynek sziget volta nagyobb egységet biztosít. hogy a nyelv eredetileg nem az ő nyelve volt. Részletesen fogok Franciaországról beszélni. hogy a nemzeti kultúra mélyre zuhanjon. Edwards is így látta ("Az emberi fajok testi jellege")) Hogy ez igaz-e vagy nem. hogy a vegyes népek civilizációja nem tartalmazza azok minden társadalmi osztályát. ezek akadályozzák meg. hogy egy nemzetnek sem lehet értékesebb nyelve. és hogy változásai pontosan arányban állnak a népek vérének változásával. Mivel ez nagyon fontos. mint amilyen saját maga.tanulták.) A faji befolyások amelyek a legalsó rétegektől az elsőkig működnek. Másfelől. míg annak fő elemeit érintetlenül hagyta. az utóbbit idegenekkel. (Pott. ha egy faj azonosságát a nyelvek rokonságából vagy hasonlóságából akarjuk származtatni. ha ezt teszi. Kurlandban van egy körzet.. Franciaországban a teljes lakosság kb. De vannak olyanok is. op. hogy nem kell az első pillantásra föltenni. az arány még nagyobb a kontinensen. Nagybritannia kivételével . hogy a későbbi nemzedékek soha nem tudnak olyan szavakat helyesen kiejteni. mivel láttuk azt is. Látjuk. mert lehet. melyhez soha semmit nem adtak hozzá. mikor az emberek két nyelvet beszélnek. amely azt beszéli. Az utóbbi eset biztosan ritka és anomáliának tekinthető. De puszta jelenléte elég arra. ötnyolcada csak kelletlenül és passzívan vesz részt a modern európai kultúra fejlesztésében. a zsidókban figyelemre méltó bizonyítékunk van arra. (lásd 97-102 o. egyformán jól. csak gyenge és ideiglenes mértékben. amit William von Humboldt mond a faj ás nyelv kapcsolatáról. új bizonyítást fogok rá hozni. . mely olyan közeli. hogy milyen óvatosan kell lépkednünk. ahol észtül beszélnek (egy finn tájszólás) egymás közt. A zsidók mellett a cigányokat is megemlíthetem. 104 o. melyeket őseik nem ismertek. mert Franciaországban van egy bizonyos réteg. kivéve különleges körülmények között. és nem olyan gyakoriak. mely azt alkotta.). azt a következtetést vonhatjuk le. Nyugatázsia legtöbb és Déleurópa szinte minden népe csak átvette mások nyelvét saját használatára. állandóan hatnak. amikor egy gyönge nemzet is évszázadokon keresztül megőrzi nemzeti nyelvét. (Ezt W. az előbbit egymás közt használják. Ez igazolja azt. és litvánul mindenki mással. mivel ezek kivételek. Vannak esetek. mert a nyelvnek új változatai is létrejönnek a faj új csoportjaiban. Már láttuk. tit. mint a pontos megfelelőről a faj és nyelv típusa között. és azt is csak időnként. hogy a faj és a nyelv szoros kapcsolatban állnak. mint az ellenkező eset. akik teljesen idegen nyelveket vettek át. amely pontosan követi kiinduló tételünket. Grisonssban minden engadini paraszt beszél románul és németül is. hogy egy nyelv alkalmazkodik a nép jelleméhez.

hogy nem volt bennük egyesülés és találkozás. hogy mivel minden idegen légionárius magával hozta helyi tájnyelvét a gall gyarmatokra. olyan kevert eredetű volt. Severus. hogy nem találjuk meg ezt a tökéletességet a "Jámbor Piusz fiainak esküje" -ben. melynek precíz és kidolgozott formája jobban ellenállt a hanyatlásnak. A burgundiai. Csillámló anyagból volt de nem aranyból. idejüket álmodozással és üres játékokkal töltve megvolt eszközük.angol fordító). szatirikus. nem volt hasznosabb a költészethez. ahogy később megtaláljuk Raimbaut de Vaqueiras vagy Bertran de Born költeményeiben. Először a másodikról beszélek. és amely. csak a latin szótárat kellett kissé megváltoztatni. briliáns. mely pontosan illett jellemükhöz. és hamarosan saját jellege lett. szellemes. I de virtutibus monackotum orientalium. és Auvergnatban) az emberek beszédét. a közös tájnyelv hajnalának el kellett jönnie. hogy a közömbösség. művében) hogy idejükben legalább két nyelvet beszéltek általában Galliában. Az első a kelta volt. akiket hatszáz évig elválasztottak anyaországuktól. hogy életet kapjon. különösen a gót megszállások is adtak hozzá. élő és harmonikus volt. és soha nem volt többre képes. (mindkét trubadur fénykora a tizenkettedik század második fele volt. Dial. addig ismeretlen nyugateurópai nyelvekből. (Sulp. és jövőjének útja világosan ki volt jelölve.). Ez a mai nyelv forrása. Az emberek csak a szórakozással és fölvonulásokkal törődtek. Provencal. melyek a Rajna partján olyan tiszta formában őriztek meg. amely egy magyarázó szerint csak az ún. melyet azok Kisázsiában beszéltek. De Szent Jeromos és kortársa Sulpicius Severus elmondják (az előbbi "megjegyzéseiben" Szent Pálnak a galaciaknak írott leveléhez. Finom és hajlékony nyelv volt. minthogy pár ércdarabot fölvegyen a gazdag bányák mélyéről és fölhozza a felszínre. és mindez egészében hangzatos. és ezért a zavar. Igaz. és később ez lett a langue d'oil és a lingua romana bizonyos értelemben. vagy inkább nincsenek adataink a kelta és a falusi latin időkről. melyek úgy múltak el.Másodszor volt egy "gall" nyelv. már megkapta fő jellemvonásait. és valószínűleg két nagy változata volt. A császári gyarmatok sok olasz. Komoly elvek nélkül arra volt ítélve. Így a lingua romana ritmusában eléggé különböző lett a galltól.Keveset tudunk. hogy hibázzanak. de más elemekkel is keverték különféle arányban. Hozzátehetjük. és ázsiai elemet hoztak a nyelvbe. afrikai. Szókészlete megnövekedett a szaracén megszállások után. népszerű latin egyik formája lehetett. Ettől fogva ez alkotta (különféle tájnyelvek formájában Limousin. De még az "esküben" is fölismerjük a nyelv célját. mert ez volt a klasszikus nyelv. az általános kételkedés és gúnyolódás eszköze legyen. noha Dante csodálta azt. a . hogy az azonos maradt a galaciak nyelvével. a második "Párbeszéd a keleti szerzetesek erkölcsi tisztaságáról" c. Csak a központban és délen találhatók nyomai. többé-kevésbé latinizált. Azért. nemcsak a kelták miatt. Elég bátrak voltak ahhoz. rendkívül merészek. a bevezetőt és néhány mondattani szabályt a keltából kölcsönöztek. mint a szatírákhoz. Ezt a negyedik századi tájnyelvet szemben a trevesi gall nyelvvel sem nyugaton sem Aquitainiában nem beszélték. mint bármely más nyelv a világon. hanem a bevándorlók miatt is) . Jól lehetett erre használni. de nem volt mélysége vagy filozófiája.(az út nem volt olyan hosszú a falusi latintól a lingua rustica Romanorum-on át a lingua romana -ig. és más.

hogy mi volt abban az időben a tényleges igazság. és noha figyelemre méltó. Ilyen nyelvet használt a nép egy része. és L'Histoire litteraire de France xvii kötet . sorról sorra tizenharmadik századbeli franciára. hogy a nemzet történetét összeállítsa és hogy megállapítsa. a formák szeretetét és a . a kelta elemek a második fokon jelentek meg benne. hogy milyen kevéssé alkalmas egy nagy civilizáció szolgálatára. hanem az. "Anglia története": Az albingensek a forradalmár írók különös kedvencei. és német ereje. De a languedoc szekta tagjait főleg a lovagrendekből és az egyházi méltóságokból toborozták. ennek szórendcseréi az érthetőség rovására mentek. a méltóság és függetlenség. Csinos de nem szép. különösen Németországban (lásd Lenau költeményét. melyet a Revue des Deux Mondes kiadó adott ki. és emiatt jellege és energiája nem hasonlítható össze azokkal a megegyezésekkel és alkalmazkodásokkal. melyek a lingua romanat szülték. amely tanúja az észak uralmának. mivel ezeknek a hagyományoknak a leírói és szerzői is főleg a történelmi tényeket akarták megőrizni vagy kívánságukat kifejezni a pozitív és biztos eredményeket illetően. és a vallásban az eretnekség támogatására. De ebben kelta. Sajnos. mint az Albigensek vagy a bosszantó Manicheizmus. és ilyen ma is. irodalmi érték nélkül. A főnevekben megtaláljuk a végződésekkel való ragozást. mint a szanszkrit. melyet a modern francia elvesztett. Életének egy pillanatában a langue d'oil részben germán nyelv volt. az igazi költészetet művelni. ami túlél. hogy az elme vagy a szív ábrándjait kifejezze. latin és germán elemek voltak egybeötvözve (nem lehetünk itt biztosak ebben. és így a könnyű szórendcserét. hogy a három nyelvből határozott ellenérzés hatására fejlődött ki. Thesaurus litteratura septentrionalis. Ez nem lenne lehetséges a modern francia nyelv esetén. Elveik valóban társadalomellenesek voltak. Írásban az marad meg. ők mélyebben kötődtek a katolicizmushoz.) Így ez kialakulásakor majdnem annyira germán volt mint amennyire gall. Az mindenképpen világos. Így a népszerű irodalom föladata nem az volt. mely nagyon különbözött dél Gallia lakóitól. ő fordította a "Iliádész" első könyvét. politikájukat a szabadság élénk eszméje jellemezte. görög. de kevesebb. Ez az erő körül van határolva. és az intézmények célja az segédtevékenység volt. 633. hogy egyezkedjen. A langue d'oil-t hasonló módon formálták? Nyilvánvalóan nem.szerelmi énekekhez és kihívásokhoz. melyből egy angol író. különösen a "Garin le Loherain". (Macaulay. Ezeknek az embereknek a lelki alkata miatt és nyelvük miatt nagy rímes krónikáink vannak. és ebben az árja nyelvek egyik legjobb minőségét találjuk arra. A langue d'oil szókincse a frankoktól kölcsönzött szavakat is tartalmazta (lásd Hickes. noha azóta cáfolták ezt. és amit a tizenhatodik század nyelve már csak kis mértékben tudott fölmutatni. mert hiányoznak a leírások a nyelv legkorábbi időszakáról) (lásd Genin furcsa megjegyzéseit a Chanson de Roland előszavában (1851-es kiadás)). és emiatt sok mindent megbocsátanak nekik.) Ilyen volt a régi lingua romana. és a nyelv melódiája rögzített elvű volt. és felülete mutatja. Az albigenserek). o. Érdemeinek lehető legjobb összefoglalása Littré művében található. aki nem szimpatizált a katolikusokkal gratulált a pápaságnak a középkor kezdetéhez.

(Megfigyelhető. és amely még növekedett is volna. mint a hosszú beszámolók ezt el akarják hitetni. melyből a germán elemek teljesen eltűntek. Az napról napra több formát tartalmazott. amely bizonyos költeményekben. Ezek nem az uralkodó típus romlásából jöttek létre. és csak megpróbálták a meglévő nyelvet kijavítani. de különböző arányokból. Paris. más szavakkal. ha dialektusnak hívjuk őket tájnyelv helyett. formák. melyek mind a mai napig élnek. Noha a langue d'oil és a francia nyelv egységesebb. Ahogy dél felé megyünk a Szajnán a Loire irányában. mint a gall alap vagy a római fölépítmény. Nem dicséri őket. és a tizenhetedik században. A nyelvnél ugyanez történt. melynek csak legmagasabb fokát ismerjük. ez szókészletben és ritmusában nagyon közel van a flamandhoz. anélkül hogy elvesztené önmagát. elkezdte elveszíteni alapját. milyen szoros a kapcsolat az emberek beszéde és fizikai alakja között. és ami maradt. Így a tizenhatodik század. mely életre hívta őket. a germán háttérbe szorult. előszó ) . ezeket nem lehet megtalálni a franciában. melyek ma is a francia népet alkotják. és megpróbálta azt a görög és latin alapján föléleszteni. csökkent és a tizenharmadik század végén elromlott. logikátlan és barbár anomália volt a kelta és latin fejlődése közepén. hogy az események menetének nem lehet ellenállni. melyekben a kelta. a kelta és latin erősödött. mely erősen emlékeztet Aventicum gyarmatra. Garin le Loherain.szépség keresését. A kincstár kimerült. A burgundiban és a Vaud és Savoy tájnyelvében még a szókincs is mutatja a kelta nyelv nyomait. hogy a Vaud és Savoyi tájszólásnak déli gyűrűje van. mellyel legalább egy időben hatottak. (lásd 43. ezek nem olyan hosszúak. melynek uralkodó eleme a falusi latin nyelv. hogy a különböző tájnyelvek egyensúlyt hoznak létre a . Mivel a fajban a germán elem jóval kisebb. (Pott nagyon jól kimutatja. a klasszikus tanulmányok feléledésének kora a nyelvet romokban találta. melyekbe régen bele volt ágyazva a kelta nyelvtani élet. melyek az uralkodó faj céljainak kedveztek a legjobban. kevésbé volt komplikált).a flamand ilyen szempontból ugyanazt az erőt mutatja. A Szajnától északra megtaláljuk a Picardy tájszólást. hogy a tizenhatodik századtól az észak befolyása utat engedett a Loire-tól délre lakók előretörésének. oldal). A nemes beszéd. latin és germán elemek voltak összekeverve. bölcsen belátva. mint a langue d'oil.) Megmutattam fönt. mint a lingua romana (mert a fajok és nyelvek keveréke. és így a faj. formákat és kifejezéseket használ az arrasi nyelvből (P. a nyelv és az irodalom tökéletes harmóniában voltak egymással. A tizenötödikben már csak tájnyelv volt. Az olvasónak csak össze kell hasonlítania a nyelv mai szerkezetét régebbi megjegyzéseimmel a vérről hogy lássa. A langue d'oil irodalma mindenek előtt hasznossági irányú volt. Ez volt az írók professzionális célja ebben a nagy korszakban. melynek germán jellege teljesen nyilvánvaló . Fáradozásuk nem járt sikerrel. a kelta elemek számosabbak lesznek a helyi nyelvben. mégis külön tájszólásokat alkottak.

A nyelv változásait a vér változásai okozzák az egymást követő nemzedékekben és a párhuzamosság pontos. és történelmük nagyon későn kezdődik és akkor is nagyon homályos.) Részletesen foglalkoztam Franciaország esetével. D'Orbigny szerint az úgynevezett Chiquita csoport Középamerikában olyan törzsekből áll. akik. melyek forradalmak után parasztok durva kezébe kerültek. Sajnos azt látjuk. melyre már hivatkoztam. Amerikában a sors különös szeszélye folytán a legenergikusabb nemzetek így titokban fejlesztették ki a beszédet. a vér és a nyelv között. hogy a nyelv egymást követő változásai és változtatásai nem évszázadok munkája. A szóhasználat furcsa. és úgy találjuk. A gondos kidolgozás mellett ilyen szegénység valószínűleg az idő rontásának következménye. akkor megváltoztatja a végződéseket. A szem csodálja a szép oszlopokat. melyek a bennszülöttek mai barbár körülményeiből erednek. melyek legnagyobbika kb. hogy a számok maximálisan tízig érnek. Az írás ismeretlen volt számukra. Ahol a szókészlet ilyen nagyvonalú. mint a Chiquitok komplikált és tudományos nyelv birtokában vannak. és ezek ma is élnek. és a legkisebb 30-50 emberből áll. hogy sok ilyen törzs. És látható lenne általános szabályként. a legkisebbnek is saját nyelve van. mint saját maguk. A zsidókat és a parsikat hoztam föl példának. valaha a reneszánsz díszei. melyek haszontalanok a benne élő szemét népség számára. noha szomszédok. hogy a fajok különleges jellegzetességeire való tekintettel a nyelvtudomány igazolja a fiziológia és a történelem minden . de ez elv Európa többi részével is könnyen megmutatható lenne. a lugas rácsozatát. és egy közös eredet különböző ágaiból erednek. berber. (Ersch és Gruber Enciklopédiája. Itt el kell magyaráznom egy jelenséget. A dolgok ilyen állása csak teljes faji anarchia idején jön létre. akkor a nyelv állapota biztosan nagyon kifinomult. mely többé-kevésbé idegen számukra. akkor önkéntelenül a fényűző palotákra gondolunk. akkor ekkhili. ha azok lennének.). amikor ezt mondja: "A tájnyelvek az egység sokfélesége. a nemes lépcsőházakat. Az új világban sok nép él. szükség miatt vagy saját természetük miatt) saját nyelvük iránt egy idegen javára. De vannak mások is. mert a romos tetőn beesik a víz. Ezt föltételezve egyáltalán nem vagyok meglepve azon. Ha ilyen természetellenességeket látunk. 66 o. és ha egy férfi a nő szavait használja. és meglepően szép oromfalakat. a szobrokkal díszített előteret. és bas-breton már rég eltűntek volna. Mindezeknek. az egyszínű fény fölbomlása. euskara. 1500 fős. ahogy ezt általában halljuk.faj. Most bizonyosan azt tudom mondani. de világosan kifejezi a gondolatot. A férfiak néha más szavakat használnak mint a nők. a folyosók padlója törött és férgek rágják az omladozó falakat. hogy az amerikai vademberek nyelve felsőbbrendű. éspedig bizonyos faji csoportok ellenszenvére (nyomás miatt. csak nagyon kevéssé hasonlítanak egymásra.

akkor az biztosan elkorcsosul és kihal. és meg sem tud történni összetett nemzeteknél. A zsidók föladták nemzeti nyelvüket. ha azokat a történelem igazolja is. Így le lehet fektetni az általános axiómát. Az etnológia hálás lehet a filológiának a segítségért. melyek a nyelvtudománytól jönnek. csak azt a fajt szabad tekintenünk. Máig nem fedeztek föl hasonlót. és ha mindet bejártuk. mikor megpróbáljuk az emberi család haladását nyomon követni. vagy azokat a faji elemeket fölfedezni. Eredményeink. Ez valami. Elkeserítő ha ezek visszavetnek. Az ebben a fejezetben említett szabályok azt bizonyítják. annál homályosabb lesz a fény. Noha egy nemzet néha megváltoztathatja nyelvét. egészen biztos. hogy a bizonyítást mindig el lehet végezni. eltűnhet vagy fölszívódhat. Így minden ismert nyelv származék. és az iránt. amikor a történelemben egy népről van szó. hogy ez ősnyelv-e. fejezet . ha a nép érdemei nem felelnek meg a nyelv érdemeinek. nem tekinthetők teljesen bizonyítottnak. hogy a nyelvek ennélfogva nem egyenlők értékben és jelentőségben függetlenül formáiktól és alapelemeiktől. közömbösek vagyunk történetük iránt. ha magas szintű nyelvet használ egy arra érdemtelen csoport. és annál elméletibbek az érvek. Semmit sem tudunk euskaráról kivéve a nevét. a nyelvek rendszere szorosan összefügg a fajok rendszerével. De nem szabad a segítséget föltétlenül elfogadni. hogy eredetileg tökéletes megfelelés van a faj szellemi erkölcsi tisztasága és nyelve között. Ezért. akik fajilag azonosíthatók de politikailag függetlenek. Következtetéseit nagyon óvatosan kell kezelni. ha túl sok különféle elem árasztja el őket. Most a négerek és pár sárga csoport kivételével csak negyedik módon keveredett fajokat találunk a történelemben. és nem tudjuk létrejövetelük szabályait azonosítani. vagy származtatott nyelv. csak nagyon nagy vonalakban. nem népcsoportokról. Ezt a szabályt a szükséges óvatosság diktálja. A többi ősi nyelv ugyanilyen eset. mint a fajokéi is. de nem mindig annak tényleges civilizációs értékéhez. hogy változataik. XVI. Hogy erről megbizonyosodjunk. mint egy nép vére. nagyon veszélyes elégedetten nyugodni velük. végül. Nem ad nekünk hasznosítható tudást. de a szemita nemzetek összessége se nem vesztheti el nyelvét. hogy minőségük és érdemeik. de közös törzsüket már nem ismerjük.tényét. csak annyit mintha megtudnánk. csak a más kifejezésekkel való keveredést mutatják. amely a nyelvet tervezte és amelynek a nyelvet tervezték. (Ez az elővigyázat csak akkor alkalmazandó. Minél tovább megyünk vissza. hogy az azt beszélő emberek egyfajúak-e vagy kevertek. mint a fajok. ez soha nem történik meg. melyekből az emberi faj áll. vagy elméleteket csak arra építeni. éppen úgy. sem mást nem fog fölvenni. noha gyakran nem könnyű rögtön bebizonyítani. Tudjuk hogy a szanszkrit és a zend rokonok. A legkisebb kétség nélkül az ember nyelve mentalitásához illik.

melynek tárgyai durvák. A fiziológia módszerei lehetnek bizonytalanok. amely fölébresztette érzékeit és vágyait fölébresztette. és a létra lábánál áll. A sárga embernek kis testi energiája van. a négert gyerekkorától jelzi. semmi sem undorítja vagy taszítja vissza. de sokkal válogatósabb ételének kiválasztásában. (Pruner)). ami nem túl mély és nem túl magasztos (Carus. Érzékeinek erőssége a legmeggyőzőbb bizonyíték alacsonyrendűségére. hogy az az erőszak. hogy ezt szörnyűnek lehet nevezni. A koponya előre néz és nem hátra. Ezekhez hozzá lehet adni állhatatlanságát és érzéseinek szeszélyességét. op. a sárgát és a fehéret. különösen a tapintási és szaglási a másik két fajé fölött állnak. szertelen vágyait mindegyik kielégíti. 60. Vágyai gyöngék. Ezt önmagában tekintve. és világosan megkülönböztethető típust tudtam megkülönböztetni. Az állati jelleg. melyek a négert jellemzik. és hajlik a fásultságra. mindent elég gyorsa megért. vagy olyan gyávaságot. és ezen belül is az árjáké. Ismétlés. hogy lenyelje. Megmutattam. mely az önkéntes halálban keres menedéket. kívánsága és akarata olyan erős. a szenvedés láttán vagy egy szörny közömbösségét mutatja. az orron és az állon semmi nyoma nincs azoknak a kidudorodásoknak. eredményei csekélyek. azt is garantálja. ahol emberek élnek. Szelleme mindig nagyon keskeny körben fog mozogni. mert alacsony homloka mögött. az anyagi javak iránti vágy noha állandó. innen mégis teljes bizonyossággal haladhatunk tovább. amellyel vizsgálja azt a dolgot. noha nem korlátozódik a sárga típusra. azt gyorsan eszi és mértéktelenül. nem mutat szertelenséget. ami őt illeti nem tesz nagy különbséget jó és rossz között. bármilyen durvák vagy szörnyűek. (A néger tapintása és ízlése erős de nem tesz különbséget. és ez az emberi gép. gyakran magas és domború. és amely. Az arc körvonalai háromszög alakúak. Természettől fogva falánk. akarata inkább csökönyös mint erőszakos. De mégsem csak bestia. egy dög sem túl undorító ahhoz. Mindenben közepességre hajlik. melyet a csípő formája mutat. A három nagy faj tulajdonságai. rif. A sárga faj ennek a típusnak pontosan az ellentéte. Szellemi képességei alacsonyak vagy nem létezőek. Mindent megeszik és olyan szagok. melyek bennünket zavarnak. Végül is nem törődik sokat sem saját életével sem másokéval: akarattal öl az ölés céljából. A fej első része széles és csontos. melyben olyan könnyű érzelmeket fölkorbácsolni.). ezeket alapos erkölcsi és testi különbségek választják el a többi élőlénytől. de gyakoribb mint más fajoknál. A néger változat a legalacsonyabb szintű. Minden étel jó szemeinek. o. amely annyira jellemzi a négert. Szereti a hasznos . neki kellemesek. csak a fizikai jelekből kiindulva három nagy. hogy kívánsága hamarosan kielégül és elfelejti a dolgot. mely. Érzékei. hogy a létező világ egy helyén. melyet nem köt le egy dolog. módszerei rosszak. de határok között marad.xvi. koponyája közepén láthatjuk az erőteljes energiát. Amit meg akar enni. és utal végzetére. Általában hajlamos az elhízásra. Azt is mondhatjuk. a fehér faj fölsőbbrendűsége. a feketét. Ugyanez áll a szagokra.

nagy érzékük a rend iránt. és nyíltan ellene vannak a formalizmusnak. Nem álmodozik vagy állít föl elméleteket. de értékeli és átveszi. mert . sőt rendkívül módon vonzódnak a szabadsághoz. mely az egyetlen útja a néger kormányzásának. i. Ezeknek van gondolkodási energiájuk. vagy inkább energikus intelligenciájuk. ami hasznos számára. Másfelől a fehér ember hatalmas felsőbbrendűségét a szellemiek területén érzékeik alacsonyrendűsége kompenzálja. Minden civilizáció alkotója azt kívánja. vagy a szépség és tevékenység akcióit mozgásba lendíteni. Ha kegyetlenek. Nagyon kétséges. Eljutottunk a fehér emberhez. A negyedfajú csoportok a harmadfajúak keveredésének eredményei. amely különféle nevek alatt a faj eszméjében hatalmas szerepet játszott. és a testi megfontolások kevésbé csábítják és kötik le. tudatosak kegyetlenségükben.). hogy az európai a színesek fölött áll az idegi folyadékok kinyomásában (Reise in Brasilien. Aligha kell megemlítenem. hogy befejezzék tevékeny életüket. Ezek alatt a kategóriák alatt mások is megjelentek és ma is megjelennek. mint a sárga fajoké. és értékel bizonyos mennyiségű a szabadságot. az érzékek terén a fehér ember kevésbé tehetséges mint mások. A sárga fajok világosan fölsőbbrendűek a feketéknél.. vol. van érzékük a hasznosság iránt. és azt nemcsak mint a béke és nyugalom megmaradásának eszközét látják. nem tudják annak idegközpontját megalkotni. a középosztály ilyen emberekből álljon. és így nagyobb árat tulajdonítanak neki. hogy a négerben megvan-e ez a tudatosság. mind másokat tekintve kímélik az életet. vagy olyan tiszta vérű törzs. tiszteli a rendet. Ezek némelyike nagyon erősen jellemzett és új és külön kiindulási pontot alkot. de ez sokkal messzebb és magasabbra ható. Ezeknek a típusoknak a keveredéséből származnak a harmadlagos csoportok. De nem alkotnak civilizált társadalmat. kötelességem kihagyni az ádámi ember megvitatását. sokkal bátrabb és ideákkal telibb. keveset fedez föl. noha fizikailag messze ő a legerősebb. amely két idegen fajjal keveredik. Jobban tudják. mely olyan értékes számukra. Az alapvető indíték a becsület. mely elegendő arra. Másodlagos típusoknak nevezem őket. Ezzel egyidőben találtak okot. hogy a becsület szó. annak minden civilizáló befolyásával ismeretlen a sárga és fekete embernek. hanem az önmegtartás elkerülhetetlen eszközének. (Martins megfigyelte. hogy társadalmának derékhada. és a kemény despotizmus ellen is.). akadályok esetén állhatatosak maradnak és végül megtalálják az eszközt.dolgokat. 259 o. hogy azokat elhárítsák. mely alatt a kínai boldogan vegetál. Ilyen az emberi faj három alkotó eleme. de mind saját személyüket. Ezzel egyidőben figyelemre méltó. A fehér fajokat az élethez való rendkívüli kötődés jellemzi. nagyobb testi erejük van. hogy a legkönnyebben és a legkényelmesebben éljen. hogy hogyan használják. Vágya az. Mert úgy érzem. Gyakorlatias a szó legszorosabb értelmében.

nem volt sem idejük. és aktívabb. intelligensebb. mint bármelyik őse. sőt azt is lehet mondani. Ha a három nagy típus szigorúan elhatárolódott volna. A maláj fajta. melyeket hoztak. hogy a mulatt. és gyakran kölcsönösen ellentmondanak egymásnak. A fehér faj fölsőbbrendűségét megmutatná ugyan. De ez nem lenne tiszta nyereség. de bizonyos előnyök árán venném meg. sokkal több néger nagyapjánál. a nagy lealacsonyodott ugyanebben a folyamatban. és csak akkor képzelhető el. és a legfőbb következmények egyike. hogy antiszociálisak. sem lehetőségük arra. A fehér és sárga egyesüléséből közbenső típusok születtek. különösen a szenvedély és vágyak mérséklődését. Itt nincsenek határok. melyet a kevert vérűek hoztak létre. hogy ezt eddig nem láttuk a történelemben.mindezek csodák. mely mindhárom típustól egyformán idegen. melyekért hálásnak kell lennünk. aki teljesen vadember volt. akikkel a történelemben találkozunk. az eltűnt nemes fajok dicső árnyékai. hozzájuk veszem a viselkedés és hit finomodását. ha ezekre a kevert és vegyes fajokra nézünk. összetettek. És még ezeknek a vére sem volt teljesen tiszta. orvos vagy üzletember lesz. az alsóbbrendű fajok javítása és nemesítése . az emberi fajok. Noha ezek messze nem egyenlítik ki a hibákat. de néha ajánlatosak. hogy a primitív India brahmanjai. és ezt a kárt senki sem tudja ellensúlyozni vagy kijavítani. a skandináviai harcosok . De mindez bekövetkezett. mind a mai napig. Nem tagadom ezeket a jó eredményeket. és a folyamatos keveredés réme jelenik csak meg. túl különbözőek vagy túl barbárok. De ezek csak átmeneti előnyök. melyek egész emberiségnyit tesznek ki. mint a száz évvel későbbi kevert típusok. Iliad és Shahnameh hősei. Sajnos. Az ilyen állapot annyiból ideális. melyek eltűntek . melyek a vérkeveredés során lettek láthatóak. de szét is szóródnak és elválnak egymástól. hogy minden típus legprimitívebb jellege rendetlenné vált. mind a rossz tulajdonságok intenzitása csökken a vér gyakori keveredésével. csak a fehér és fekete keveredése után születik meg. akkor a fensőbbség kétségtelenül mindig a fehér fajok legjobbjai kezében lenne. és észreveszem. Mert gyűjtöm a fajkeveredésből származó előnyöket. aki ügyvéd.teljesen összeforrott fajokból jön. de azt is meg kell mondanom. és semmire sem volt képes. mert elemeik túl számosak. mely a sárga és fekete fajok keveredésének az eredménye. hogy valami gyümölcsöző célra egyesüljenek. Mind a jó. A művészi zseni.magasabbrendű és briliánsabb képet adnak nekünk az emberiségről. Eredetileg a fehér . ha észrevesszük a fajilag tisztán maradt fehérek vitathatatlan fölsőbbrendűségét. és a sárga és fekete változatok mindig a fehérek legalsóbbjai lába alatt mászkálnának. A művészet és a nagy irodalom. intelligensebb és megbízhatóbb eszközei voltak a civilizációnak és nagyobbak. A kicsi fölemelkedett. Igazságtalan lenne azt mondani. akik fölsőbbrendűek a tisztán finn törzseknél és a négereknél is. hogy minden keveredés rossz és ártalmas. Mások nem teljesek és rosszul rendezettek.

Megmutatja. és ennélfogva lehetetlen lesz a harmónia. erősek de nem intelligensek vagy intelligensek. Ez a történelem leckéje. mert ha középszerűek jönnek létre a nagyobbak kárára.fajé volt a szépség. Továbbá. és merő jelenlétük a rossza táplálja. amennyiben növelik értékét és nemesítik. ha ez uralkodó elemek. a létezés közös logikája. csak tíz emelkedett föl a teljes társadalom állapotába. mely nem a közéjük keveredett alsóbbrendű törzsekből jön. keverékek álltak elő. a közös ösztönök és érdekek működése. hogy jobb rengeteg degradált egyedet középszerű emberekké tenni. mely nem fog csökkenni. hogy semmi esem létezhet ennek segítsége nélkül. és a társadalmak lezuhannak a szakadékba ahol a világ minden ereje sem tudja megmenteni őket. mely nem a fehér fajokból indult ki. Ha azt is valljuk. Másfelől. föltéve hogy ez a csoport fajunk legértékesebb elemeihez tartozik. és gyakran csak növelte a meglévő faji elemek zavarát. de ahogy keveredett a többiekkel. mégis igaz a szerencsétlen tény. hogy degenerálódásuk foka pontosan megfelel az új vér mennyiségének és minőségének. akkor ennek a könyvnek az egész elmélete hamis tényekre alapoz. melyek egyre nőnek és egyre alacsonyabbrendűeket nemzenek. mikor a fehér vér mennyisége megnőtt a rengeteg egymást követő keveredés miatt. és még erőssége is rendetlenséget hozott. és nem egyetlen keveredés miatt. és csak azok tudják kellő pontossággal megmutatni fő tételem teljes kihatását. melyek a Földön éltek. és hogy egy társadalom addig nagy és virágzó. amíg megőrzi a nemes csoport vérét. Ezt a nyilvánvaló ellentmondást könnyű elmagyarázni. amely elsatnyul. mint a bolygók a nap körül. Egy tökéletes keveredés minden foka új típust hoz létre különféle elemekből. amely azt létrehozta. lealacsonyul. Csak a tényleges részletek tudják a végső pecsétet rányomni rendszerem igaz voltára. mely minden társadalmi kötelék . és a faji keveredés során előálltak olyan számosan lesznek. mint egy hercegi nemzetséget megtartani. Ahogy ez fokozódik. ez már nem tartalmazta eredeti előnyeit. megszületik a Bábeli zűrzavar. hogy a népek csak a vérkeveredés hatására degenerálódnak. A többiek ezek közül keringtek többé-kevésbé függetlenül. Az embertömegek közül. a harmónia rendkívül nehéz helyzetbe kerül és az egész anarchikus állapotot hoz létre. és egy civilizáció életképességére a legdurvább ütés. a legjobb és leggazdagabb tulajdonságok értéke lecsökken. akkor ezek újabb középszerűekkel állnak össze és olyan szövetségeket hoznak létre. ha a tények megegyeznek a mondottakkal. elerőtlenedik és alázatossá lesz éppen legnemesebb fiainak alakjában. Ereje maradó minőségében volt. de erő nélkül. hogy a változás nem áll itt meg. Ahogy ehhez további elemek adódnak. akkor vitathatatlan bizonyítékunk van fajunk nemességére. és különös képességeket hoz létre. Ha a vérkeveredés egy bizonyos fokig hasznos az emberiségnek. de csúnyák és gyöngék. melynek vére meg van hamisítva és kimerült mert szenved a gyalázatos változások miatt. hogy megszűnik az élethez szükséges homogenitás. intelligencia és erő monopóliuma. hogy minden kultúra a fehér embertől származik. melyek szépek voltak. ez csak magának az emberiségnek a költségén lehetséges. Ha ebben a tíz kultúrában van olyan elem. és olyan halálos mag.

Egy Indiából jövő árja gyarmat hozta a kínai civilizáció fényét is. melyek szintén árják voltak. hanem elvegyültek a maláj és sárga fajok között. mint az ilyen rendezetlenség. A zoroászter irániak. de ezek nem keveredtek a feketékkel. de nem hinduk. könyvsorozat. Az olasz félsziget ősi civilizációja. a kartágóiak és a hymiariták is hozzátartoztak. VII. VIII. mint az egyiptomié. mint civilizáció létrehozója. és az indiai kontinens keleti és északi részén. az alleghani. Ezek árják voltak. ahol az árja ág nem uralkodó. Ezt kelták. Hasonlóképpen nincs spontán civilizáció a sárga fajok között sem. és ha a dolgok jelenlegi állása nem a legjobb. melyekben nagyon számos a nem árja elemek száma. Az egyiptomiak. árják és szemiták hozták létre. Az indiai civilizáció. Nincs nagyobb átok. . Brahmaputratól délkeletre. mint a Nílus mentiek. A germán fajok. a lydiaiak. akik körül etiópiaiak. akik Középázsia egy részét uralták a médek. ibériaiak. Ezt a társadalmat az indiai árja gyarmat alapította. melyeket Sém és Hám utódai neve alatt lehet csoportosítani. és ha itt az árja vér kihal. MEGJEGYZÉS: A "tíz civilizáció" melyeket a legutóbbi szakasz említ. akik ugyanebből az árja családból származnak.-X. IV. nyugatra az Ammon oázistól. VI. a föníciaiak. és északkeletről erősítést kaptak számos fehér elemtől. mely a Nílus felső völgyében telepedett le. A fönti listán a néger fajok egyike sem látható. Jelenleg Európát szinte teljesen a fehér fajon alapuló csoportok lakják. a hetedik. núbiaiak és néhány kisebb nép élt. V. A kínai civilizáció melynek fölemelkedése hasonló okokra vezethető vissza. melynek ez az első kötete. Csak ha másokkal keveredik. melyek az Óvilágból származnak. a következők. ez rosszabbat ígér a jövőre nézve. az asszíriai az iráni reneszánsznak amely történelmileg a legjobb cím a hírnévnek. akikhez a zsidók. III. I. Az első hét kultúrából.egyetlen igazolója. Civilizációs minőségüket a fehér megszállásoknak köszönhették. Az asszíriaiak. hat legalábbis részben az árja faj kultúrája. az árja család részei. mely legmagasabb fokát az Indiai Óceán körül érte el. Ezeket részletesen vitatja a "fajok egyenlősége" c. Ezt árja fehérek hozták létre. Az görögök. perzsák és baktriaiak név alatt. Ott nincs igazi civilizáció az európai elemek között. létrejön a stagnáció. A három amerikai kultúra. a római kultúra bölcsője. melyek az ötödik században lettek nyugatias elmék. képes civilizációt létrehozni. II. szemita elemekkel keveredve. a mexikói és a perui.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful