Arthur de Gobineau: Az emberi fajok egyenlőtlensége 1.rész Előszó i.

A kultúrák és társadalmak halálos betegségének okai ugyanabból a közös tőből származnak. ii. Fanatizmus, luxus, az erkölcs elromlása és a vallástalanság nem vezetnek szükségszerűen a társadalom bukásához. iii. A kormányok viszonylagos érdemeinek nincs befolyása a nemzet élettartamára. iv. A "degeneráció" szó jelentése; a faji elemek keveredése; hogy jönnek létre és tűnnek el a társadalmak. v. A faji egyenlőtlenséget nem intézmények okozzák. vi. A nemzetek haladása vagy egy helyben állása független attól a helytől ahol ezek élnek. vii. A kereszténység sem nem hoz létre civilizációt, sem változtat a civilizáció mértékén. viii. A civilizáció szó definíciója; A társadalmi fejlődésnek kettős eredete van. ix. A civilizáció szó definíciója /folytatás/; A civilizált társadalmak különféle jellege. A mi civilizációnk nem magasabb rendű, mint elődjei. x. Néhány antropológus az embert többeredetűnek tekinti. xi. A faji különbségek állandóak xii. Hogyan vannak a fajok fizikailag különválasztva, és a keveredés útján létrejött változatok. Ezek egyenlőtlenek a szépséget és erőt tekintve. xiii, Az emberi fajok nem egyenlők intellektuálisan; az emberiség nem képes végtelen idejű fejlődésre. xiv. Az emberi fajok intellektuális egyenlőtlenségének bizonyítása /folytatás/; A különböző kultúrák kölcsönösen taszítják egymást. A kevert fajok civilizációja is kevert. xv. A különböző nyelvek egyenlőtlenek, és viszonylagos minőségük tökéletesen tükrözi a faj minőségét, amely azt használja. xvi. Ismétlés; A három nagy faj tulajdonságai. a fehér faj fölsőbbrendűsége, és ezen belül is az árjáké. Előszó Arthur de Gobineau gróf tanulmánya : "Essai sur I'inegalite des races humaines (1853-1855)" a modern faji gondolkodás klasszikus szintézisét adja, amely nagy mértékben meghatározza a modern faji gondolkodást. Gobineau az antropológia, a nyelvészet és a történelem segítségével építette föl művét, melyben mindent elmagyaráz a fajok múltját, jelenét és jövőjét illetően. A fajelmélet korának betegségeire adott választ; egyidőben magyarázta meg a múltat és adott támaszt a jelenben. Ezek a problémák ma sokkal súlyosabban és sokkal nyomatékosabban hatnak, tehát fokozott figyelmet követelnek a ma emberétől. Az árja felsőbbrendűséget a fehér fekete és sárga fajok történelmével, a civilizációk föltűnésével és lehanyatlásával magyarázhatjuk, mely mindig egy fölsőbbrendű és uralkodni képes faj érdeme volt. Gobineau eszméi a faj tisztaságáról és az

elkerülhetetlen romlás a fajkeveredés következtében máig is befolyásosak és igazak. Gobineau később a Német Birodalomban talált otthonra Franciaország helyett és a bayreuthi Wagner kör terjesztette művét. Gobineau tanulmánya alapvető irat, mely előreviszi a fajelméletet mint világnézetet. A szerző ajánlása V Györgynek, a Hannoveri királynak. (1854) /Ez az ajánlás az egész műre vonatkozik, melynek ez a kötete az első könyv. A többi könyv témája azon civilizációk vizsgálata, melyeket ennek a kötetnek a végén említek meg, és a szerző ezekre is gondol, amikor a könyv utánzóiról beszél. Az ajánlás pár szakaszát, amely kizárólag a többi könyvre utal, elhagytuk. - az angol nyelvű fordító/ A nagy események, a véres háborúk, a forradalmak és a törvényszegések, melyek olyan elterjedtek voltak az európai államokban, arra jók, hogy az ember figyelmét a politikai problémák tanulmányozására irányítsák. Míg az egyszerű elme azonnali eredményeket akar, és a szidalmakat és dicséreteket kis elektromos szikráknak néz, melyek saját egyéni érdekeivel tartják a kapcsolatot, egy komolyabb gondolkozó föl akarja fedezni ezeknek a szörnyű fölkeléseknek az okát. Lámpával a kezében le fog ereszkedni a filozófia és történelem furcsa ösvényeire, és az emberi szívet vizsgálja vagy a múlt évkönyveit olvassa el alaposan, és így kísérli meg, hogy annak a rejtélynek a megoldására kulcsot találjon, amely olyan régóta meglepi az emberi elmét. Mint mindenki más, én is éreztem a kíváncsiság borzongását, melyet maradéktalanul modern világunk ébreszt föl. De mikor megkíséreltem ennek tanulmányozását, amennyire alaposan csak képes voltam erre, úgy találtam, hogy kérdésem látómezeje mind szélesebbé válik. Egyre távolabb kellett visszalépnem a múltba, és szinte sajátmagammal szemben kellett szemeimet a jövőbe emelni, mind távolabbra. Úgy tűnt, hogy nemcsak a minket büntető bajok közvetlen oka után kell kutatnom, de a távolabbi okait is meg kell találnom azoknak a társadalmi bajoknak, melyeket egy kis történelemtudás is elhárított volna, ugyanolyan formában, minden ma élő nemzetről, és azokról is, akik túlélik a ma bajait és minden valószínűség szerint a még ma nem is létező, később születendő nemzetekét. Továbbá úgy gondoltam, korunk különös lehetőséget nyújt az ilyen kutatásra. Míg nyugtalansága egyfajta történelmi vegyészetre sarkall bennünket, munkánkat egyszerűbbé is teszi. A sűrű köd, a mély sötétség, mely örök idők óta eltakarta a nem saját civilizációnk kezdetét, most fölemelkedett és eloszlott a tudomány napsütése mellett. A Livynek ismeretlen Rómát egy csodálatosan nagyszerű analitikus módszer mutatta meg nekünk Niebuhr keze alatt, és olyan titkokat fedett föl előttünk, amelyek a korai Görögország legendás mondái között voltak elrejtve. A Föld egy másik részén, egy germán nép, melyet sokáig félreértettek, most nagynak és méltóságteljesnek tűnik szemünkben, noha őket a késői birodalom írói

barbároknak gondolták. Egyiptom kinyitja földalatti sírjait, lefordítja hieroglifáit, és fölfedi piramidjai titkát. Asszíria meztelenül hever végtelenül hosszú feliratokkal díszített palotái között; a feliratokat tegnap még romok takarták. Zoroaszter Iránja nem rejti el titkait Burnouf kutató szemei elől, és a régi India Védái visszavezetnek bennünket a teremtés hajnaláig. Mindezekből az önmagukban is nagyon fontos hódításokból mélyebben és jobban megértjük Homéroszt, Herodotoszt, és különösen a Biblia első fejezetét, az igazságnak ezt a mély forrását, melynek gazdagságait csak akkor tudjuk értékelni, ha teljesen fölvilágosodott elmével járunk benne. Ezek a hirtelen és váratlan fölfedezések természetesen nem állnak kritikán felül. Messze vannak attól, hogy a dinasztiák teljes listáját fölsorolják, vagy a királyságok és események teljes sorát bemutassák. De annak ellenére, hogy eredményeik töredékszerűek, sokuk csodálatos segítség jelen célomhoz, és sokkal gyümölcsözőbb, mint a legpontosabb időrendi táblák lennének. A legnagyobb segítségemre a szokások és viselkedés ismerete van, a régi korok embereié. Tudjuk, hogy milyen körülmények között éltek. Életük, nyilvános és magán, látható szemünk előtt, és lehetővé válik a korra vonatkozó eredeti anyag segítségével azt rekonstruálni, ami a fajok lényét alkotja és értéküket meghatározza. Ilyen tudási kincstárral, mely részben új vagy újonnan megértett dolgokból áll, melyekre építhetünk, senki sem támaszthat többet arra igényt, hogy a társadalmi erők komplikált összjátékát elmagyarázza, a nemzetek fölemelkedésének és lesüllyedésének okait egy tisztán elméleti és feltételezéseken alapuló érvekkel világossá tegye, melyeket egy kételkedő filozófia támogat. Mivel most minden oldalról bővelkedünk tényekben, melyek minden sírból kiemelkednek és a keresők kezében vannak, nem formálhatunk, mint a forradalom teoretikusai felhőből álló lényeket, és szórakozhatunk azzal, hogy ezeket a szörnyeket marionettként mozgassuk egy nekik megfelelő politikai környezetben. A valóság most túl sürgető, túl ismert; és megtiltja az efféle játékokat, melyek mindig értelmetlenek, és néha istentelenek. Csak egy bíróság képes logikusan dönteni az ember jellegéről, és az a történelem, bevallom, ez komoly döntőbíró, és olyan, és amelytől félhetünk egy olyan romlott korban, mint amilyen a mienk. Nem mintha a múlt folttalan lenne. Minden benne van, és így lehetnek hibák is benne, több, mint egy kötelesség nem teljesítés, melyet be kell vallani. Lehet, hogy a ma embere igazolva érzi magát virágzó arccal és néhány új erénnyel övezve. De képzeljük el, válaszul vádjaikra, hogy a múlt hirtelen hősi korok hatalmas árnyait hívta, mit mondanának ekkor? Ha megszidta őket mert kompromisszumot kötöttek a vallás, a politikai becsület és az erkölcsi kötelesség területén, mit válaszolnának? Ha azt mondaná nekik, hogy már nem képesek semmire, csak arra, hogy olyan tudást dolgozzanak ki, melynek alapjait már fölismerték és lefektették; hogy az ókor erényei ma nevetségesek, hogy az energia hordozója ma a gőz, hogy a költészet fénye kialudt, hogy már nincsenek nagy próféták, és hogy amit az

hogy a végzet teljes útját elmagyarázza. lehet. hogy minden nagy. ami emberi munka eredménye. egy olyan királyi ház uralma alá. Ezt a reményt dédelgettem magamban egy pillanatig. Ezután egyik következtetésből a másikba jutva apránként arra a meggyőződésre jutottam.emberek érdekeiknek neveznek. a tudományban. a művészetben és civilizációban. és Augusztus degenerált uralmát a nemes teuton hercegek. ha hirtelen nem jön az a pusztító gondolatom. amely félelmet ültet a szívbe és mégis mindig van . Így. az győzelmes és nagyszerű. amelyet erre a szigetre küldtek. ahol jövetelük előtt minden kábultan szunnyadt. A civilizációk bukása a történelem jelenségei között a legmegdöbbentőbbek és a legfurcsábbak. mondhatnák. ugyanannak a nemzetnek két ágát hozta egy korona uralma alá. hogy nem minden szép dolog halott. egy faj fejlődésének eredménye és egy gondolaté. hogy a faji kérdés minden más kérdést háttérbe szorít. Észrevéve. Fejezet i. úgy a modern idők fajai is vissza fogják szerezni elvesztett fiatalságukat. Elkezdtem keresni a bizonyítékokat. az angolszász megszállás Nagybritanniában új erők korát hozta. hogy nyomon kövessem őket eredetükig. amely elnyelte a csöndet. hogy újfajta tevékenységeket vezessenek be ott. melynek népeit őfelsége néhány híres ősének kardja uralta. hála a Providence egy határozatának. hogy sietségemben olyasmire alapoztam. hogy egy példát említsünk. melynek összeállása a népeket formálta elég arra. és vissza szeretem volna dobni a történelem vádjait és sötét előrejelzéseit. hogy emberek bizonyos tömegei hogy szálltak le néhány országban. amikor az élet szenvedéssel birkózik és ami abból kinő. Egyetlen család terméke. melynek különböző ágai uralkodtak a világmindenség minden civilizált országában. ami nincs bebizonyítva. A kultúrák és társadalmak halálos betegségének okai ugyanabból a közös tőből származnak. Minden kornak. és mennyire megváltoztatták annak életét. mert mindenki láthatta. Olyan zavar. Mindenkinek kell hogy valamennyi sejtelme legyen erről a hatalmas igazságról. és így életigenlésem egyre jobban a halál titkainak kutatásainak mélyére vitt. ugyanabból a kiinduló pontból ered. hogy vannak erős és gyönge fajok. Ahogy Chaldea majomszeretetét legyőzte a fiatal és életerős Perzsia. és különösen. én az előbbieket vizsgáltam elsősorban. Hogy voltak képesek arra. azok a mindennapos élet legszánalmasabb gondjai. nemes és gyümölcsöző ezen a földön. hogy megvizsgáljam minőségüket. és hogy a fajok egyenlőtlensége. a tántorgó Görögországot az életerős Róma. Ezt a módszert használva meggyőződtem arról. hogy tudnának akkor védekezni? Csak azt tudnák válaszolni. melynek eredete egybeesik magának a nemzetnek eredetével. hogy csak alszik. I. voltak átmeneti szakaszai. hogy ez mindennek a kulcsa.

ezek természetszerűek minden helyen és minden időben. győzelmeik rabul ejtik a képzeletet és fogva tartják azt.nemcsak a jól ismert civilizációk. és minden civilizáció halálát ugyanaz az ok okozza? Az első pillantásra hajlamosak vagyunk nemmel felelni. melyek nem hasonlítottak egymásra. melyek a miénket megelőzték . máskor lerombolja vagy megváltoztatja a legkisebb ellenszél is. amikor látjuk. hódításaik. Ha a természetes halálnak erről a szilárd alapjáról indulunk el . hogy ez nem létezik. amelyek csontvázként hevernek a mély. egyszerűen elmagyarázhatók: Az ember szellemi munkájának eredményei. mint eredményei. elmagyarázzák. De ha a felület mögött kaparunk. tisztán jelenlétük tényével azt a nagy folyamot melynek ők a forrásai. akkor végül észrevesszük. melyeket rendkívüli fiatalságuk jellemez. hamarosan észrevesszük ezek végének szükségességét. nem lep meg eredményük. hogy egy gondolkodó soha nem fáradt ezt vizsgálni. Elismerhetjük. Rómáét olyan körülmények között. hogy emberek minden csoportja. Így ezen a téren nincs nehézségünk vagy gát előttünk. melyeknek legföljebb a nevét ismerjük. a társadalom ezt követő fejlődése. az államokra éppúgy. mikor látjuk. tanulmányozni. és csak az emlékezés árnyát hagyták ránk. De mi ez a mag. egyfajta filozófiai borzadással. hogy ezek tegnap jöttek létre. Görögországét. de nem lehet elmagyarázni. Ha egyszer észrevesszük ezeket az ajándékokat. a világgal egykorú erdőkben. amely ugyan rejtve van. nyereségeik.benne valami rejtélyes és így tartalékai olyan hatalmasak. mert sok birodalom lehanyatlását láttuk. látjuk. hogy a próféták szavai az erkölcsi dolgok nem stabil voltáról éppolyan mértékben igazak a civilizációkra mint a népekre. ha nagynak is gondoljuk őket. a halálnak ez az elve? Egységes-e.ezt az elvet az erőszakos halálesetek nem befolyásolják -. mint az egyénekre. létezése elemei között megkapja elkerülhetetlen halálának magját is. hogy mennyire csak csöndet mutat felénk a Föld. és hogy némelyikük már csapdába esett. a népekre mint az államra. Népek születése és növekedése kétségtelenül nagyon figyelemre méltó tárgy egy kutatónak. de sok más. és bizonyítja. melynek felületén sok civilizáció romjai vannak szétszórva. amely minden . és nekünk el kell ismernünk. amely kivétel nélkül minden zsarnoki társadalomra sújt. De mindezek az események. hogy az államok és civilizációk bukása között van egy nyilvánvaló különbség. melyeket nehéz meghatározni. De végül is az az eszme vonz minket magához. és előre feltételez egy olyan általános esetet. hogy ugyanaz a fajta kultúra néha tovább él idegen uralom alatt és a legvadabb viharok között. Egyiptomét. bármennyire nagyszerű is az azt védő társadalmi kapcsolatok hálózata. hogy minden civilizáció egy bizonyos idejű fönnállás után megcsalja a szemlélőt az enyhe rosszullét apró jeleivel. titkait keresni. ha gondolataink visszatérnek modern államainkhoz. hogy a meghalás elve. Asszíriáét. de nem kevésbé nehéz tagadni sem. már születése napján. De amikor egy idő után látjuk hogy az emberi társadalmak ereje és dicsősége lehanyatlik. és mások.

mely a világot irányítja. A korai ázsiaiak vallási meggyőződésből a nagy politikai katasztrófákat színjátéknak. az ég haragjának tekintették. és nemcsak az ő életükre jellemző. hogy bizonyos eseményekhez csodák is járultak. Róma. De ha ezt a két igazságot beismertük és mérlegeltük. mert bűnösek. akik észrevettük. . hogy minden társadalom meg fog szűnni egy nap. A régi korok ismerete kevés fényt vet a tárgyra. melyek eredményét itt leírom. Ebben az értelemben nincs ellentmondás abban. kivéve egy alapvető tétel. alapvetően fontos igazságot érintünk meg. A zsidók félreértelmezve a szövetség értelmét úgy gondolták. hanem minden hasonlóéra. ha hosszú ideig is élhetünk. mellyel az bünteti a nemzetet bűneiért.és én egyetértek ezzel. ha azt mondjuk. mikor már közel állt a szakadékhoz. mindazok. és túl könnyen beletörődik abba. hogy birodalmuk soha nem fog véget érni. p. Könnyen el tudom hinni. hogy birodalma örökké tartó ( Amédée Thierry.társadalom alapján látható. hogy Isten súlyos keze állandóan társadalmainkon nyugodott. amikor is a bűnt a pusztulás magjának tartja. Ragaszkodnunk kell ehhez a határozott és végső elvhez. és mivel senki sem kételkedett az emberek halandóságában. elfogadva annak teljes értelmét. ősi véleményünk lehet hogy nem teljes és részleteiben nem tisztázott. ma nem részei a fajnak. és hogy a csapás előzetes szabályok és előre ismert tények szerint . vol. hogy az emberek napjai meg vannak számlálva. hogy az emberi társadalmak osztják tagjaik sorsát. hogy milyen módon határoz az Örökkévaló az emberek haláláról. mert minden előttünk élt ember meghalt. amelynek a világ minden keresését az igazság irányába vezetnie kéne. úgy vélték. nem kételkedett abban. Ennek a nagy ténynek a magyarázatára tanulmányokat írtam. A romok meglátásával lelki terror kezdődik. akik helyünkön régebben álltak. csak ha csodák történtek. de ahol. hogy így az elesett embereket nem rázhatták meg.. akkor nem találunk az ősök bölcsességében további segítséget. Ez a bölcsesség annyit mond nekünk. La Gavle sous l'administration romaine. A korábbi idők nem hittek ebben. 244. Ezek meggyalázzák azt. Biztos az. De a későbbi nemzedékek tudása a tapasztalattal gyarapodott. hogy egyetlen civilizáció sem szűnik meg ha Isten azt nem akarja. és ha a társadalmak halálozására az ősi papság formuláit alkalmazzuk. melyeket ezek hibásan elszigetelt eseményekként tartottak nyilván. Isten ujjáé. és hasonló végre jutnak. mint az elhatározás eszköze már első népeink följövetele előtt. ennek módja alapvetően rejtélyes. ahogy azt a katolikus egyház fölfogja. hogy bizonyos megdöbbentő katasztrófákat elmagyarázzunk. nem verhették meg őket és nem dobhatták őket egy szakadékba. ahol a Szentírás is ezt mondja. hogy meghaljon. i. mint általában a Szentírás csak formálisan tanúságot tesz az események mellett. Akár ellenkező véleményen is lehetünk. hogy ez a büntetés a még meg nem büntetett b?nökért. hogy emberek minden csoportosulása. együtt az általuk létrehozott kultúrával arra van ítélve. és észrevehetjük. adjuk ehhez hozzá. Mi. Ezt a következtetést a természet is sugallja. a modern korban vagyunk az elsők. így biztosak vagyunk abban. Ha akarjuk.). Ez csak egy valóságos párhuzamot állít föl az egyén esetével.

melyet a későbbi korok elfogadtak. Nem folytatták vizsgálataikat olyan szinten. az utóbbiak újra vágytak és dühödten mentek a pusztítás irányába. De bizonyos fokig egy elméletet igazol a nemes és szigorú érzés. fanatizmussal és korrupcióval . legalább nem csináltak abból hibák tárházát. melyek. ha ezeket együtt vagy külön tekintjük. mint amit szerzői szerettek volna. Ezek az okok. hogy a civilizációkat és népeket csak a luxus. kevéssé érdekelte őket. a zsenik. hogy hova vezeti őket. hogy ha a fentiek hiányoznak. hogy megmutassam. mit csináltak a tizennyolcadik század írói ebből az elméletből. hogy mindent. Ez őket a racionalista iskolák és azok munkái fölé helyezi. és bárhogy is nézzük. a modernek csak szörnyű vetéléseket produkáltak. és ilyen törvények irányítják mind a szerves. Mikor elmesélték az eseményeket.történt. hogy ez legyen történelmi módszereik egyetlen segítsége. De legalább nem lehet őket azzal vádolni. Amikor az ókorban föltalálták ezt az elméletet. akkor nincs ok arra. mint maga a Föld. Elméletük fölfegyverezte őket a kormányzás minden formája ellen. bár biztosan megtörténtek. hogy a társadalmak szerencsésebbek mint az ember. és ha elképzelhető lenne egy nemzet. hogy ezek a csodákat mint olyan teológiai igazságokat hirdetik. A "bátorság" és "vétek" fogalmakat tetszőleges módon alkalmazta. Athén és Róma nagy elméi kialakítottak egy elméletet. csak támaszként tekintették erkölcsi jegyzeteikhez. nem látták. de maguk is csodák. okozták szerintük az emberi társadalmak pusztulását. Az ókoriak hibás eszméi nemes utódokat szültek. de gyakran más hatást is ért el. Szeretném magamat elnézőnek mutatni. és azt mondhatjuk. Valójában megelégedtek annyival. ami elrontotta ennek a kiváló erkölcsi képnek az összhangját. Az előbbieknek fellegekben járó módon ragaszkodtak a társadalmi rend fönntartásához. ahogy azt a pillanat írta elő. verses regényeket és gúnyiratokat írtak erről az elvről. És Plutarkosz és Tacitus. melyeket említettem. és általában elfelejtették vagy félretették azt. hogy ez ne lenne olyan hosszú életű. más természeti törvények mellett teljes merev komolyságukban. Helyesen megfeddhetjük a korábbi szent írók filozófiáját a tapasztalat hiánya miatt. ha nem is oldották meg vagy még csak meg sem világították azt. A végkövetkeztetés az. annyira megfogta őket a bátorság csodálnivaló befolyása. hogy félreértették a probléma nagyságát és csak a felületen keresnek megoldást rájuk. a gúnyiratok nagylelkűek és a verses regények magasztosak. akkor nem oldható meg a pusztulás problémája. amelyet a zsarnoksággal. amely megmenekül ezektől a pusztító erőktől. hogy fensőséges nyelven tették föl a kérdést. a rossz kormányzás. és a vétek és bűn siralmas hatása. Ez a módszer nemcsak hibás és korlátolt volt. hogy megfigyeljék a természetes világ törvényeit. De túl nagy a különbség mestereik és sajátmaguk között. mert csak erőszakos halállal halhatnak meg. a fanatizmus és az erkölcsi romlás pusztítja el. mely alapját képezi. mind a szervetlen életet. Ennek természetes következménye. az elpuhultság. melyek le vannak írva.

hoztak kapcsolatba. Voltaire módszere a "társadalom tönkremenésének megelőzésére" az, hogy tegyük tönkre a vallást, a jogrendszert, az ipart és a kereskedelmet azzal az ürüggyel, hogy a vallás a fanatizmus másik neve, a jogrendszer az elnyomásé, az ipar és kereskedelem a luxusé és korrupcióé. Én biztosan egyetértek azzal, hogy ahol ennyi hiba uralkodik, azt "rossz kormánynak" kell hívni. Távol áll tőlem egy vitairat írásának szándéka. csak meg szeretném mutatni, hogy Tyuküdidész és Raynal abbé közös eszméje teljesen ellentétes eredményeket képes produkálni. A konzervativizmust anarchikus cinizmussal váltja föl - és mindkettő hibás. A nemzetek elhalásának leírt okai nem föltétlenül a valódiak. Noha készségesen elismerem, hogy megjelennek a haláltusát vívó nép esetén a felszínen, de kétlem, hogy elég erejük van, elég pusztító erejük, hogy önmagukban vissza nem fordítható katasztrófát okozzanak. II. Fejezet ii. Fanatizmus, luxus, az erkölcs elromlása és a vallástalanság nem vezetnek szükségszerűen a társadalom bukásához. Először el kell magyaráznom, hogy mit értek "társadalom" alatt. Itt nem egy többékevésbé kiterjedt területre gondolok, amelyen belül a többiektől különálló szuverenitás uralkodik. Az athéni demokrácia nem "társadalom" a mi értelmünkben, és a Magadhai királyság, a Pontusi birodalom vagy az egyiptomi kalifátus sem az a fatimidák ideje alatt. Ezek társadalmak töredékei, melyek kétségtelenül változnak, szövetségre lépnek, vagy az általam vizsgált természeti törvények alapján megszűnnek, de létezésük vagy haláluk nem befolyásolja a társadalom létezését vagy halálát. Létrejöttük csak átmeneti dolog, melynek kis vagy közvetett hatása van arra a civilizációra, melyben előállnak. Én a "társadalom" fogalma alatt hasonló eszmékkel és ugyanazon ösztönökkel bíró emberek egyesülését nevezem. Politikai egységük lehet hogy többé kevésbé tökéletlen, de társadalmi egységüknek tökéletesnek kell lennie. Így Egyiptom Asszíria Görögország India, és Kína olyan színházak voltak, vagy ma is olyanok, ahol különféle, egymástól független társaságok játszották el saját végzetük szerepét, néha ezeket összefüggésbe hozták a kor politikai bajaival. Mivel részekről csak akkor beszélek, ha érveim az egészre vonatkoznak, a "nemzet" vagy "nép" fogalmát vagy széles, vagy szűk értelemben használom, kétértelműség nélkül. Most visszatérek eredeti témámhoz, melynek célja az, hogy megmutassa, hogy fanatizmus, luxus, erkölcsi romlás és vallástalanság nem szükségszerűen vezet a nemzetek pusztulásához. Mindezek a jelenségek fejlett állapotban voltak fölismerhetők, vagy külön-külön, vagy együtt, olyan népek között, amelyekre jobban illettek, vagy legalábbis nem kevésbé. Az amerikai Azték Birodalom úgy tűnik, hogy főként a fanatizmus

"nagyobb dicsőségéért" létezett, én nem tudok fanatikusabb társadalmat elképzelni, mint az aztékot, amely vallási alapokon nyugodott, és melyben állandóan az emberáldozatok vére folyt. Tagadták (C. F. Weber, Lucani Pharsalia (Leipzig, 1828), I. kötet, . 122-3, oldal, megjegyzés.), és lehet hogy igazuk is volt abban, hogy Európa ókori népei soha nem folytattak vallási gyilkosságokat ártatlan áldozatokon, kivéve hajótörött tengerészeket és hadifoglyokat. De egy ősi mexikói számára az egyik áldozat éppen olyan jó volt, mint a másik. Modern pszichológusok vették észre a kegyetlenséget (Prichard, "Az ember természettörténete." Dr. Martius még nyíltabban vallja ezt. Cf. Martius és Spix, Utazás Brazíliában, I. kötet, 379-80. oldalak) mint az új világ fajainak jellemzőjét, akik polgártársaikat lemészárolták oltáraikon, a legkisebb részvét és különbségtétel nélkül, és emellett arcuk sem rándult meg. Ennek ellenére erősek, vállalkozó szelleműek és jómódúak voltak, ami biztosan még hosszú évekig így ment volna tovább, virágozva, uralkodókkal, torokelvágással, ha Hernando Cortes és társai bátorsága, akik ide beléptek, nem vetett volna véget az ilyen birodalom szörnyű létének. Így a fanatizmus nem okozza államok halálát. A luxus és elpuhulás sem jobb állítások, mint a fanatizmus. Hatásukat láttuk a felsőbb osztályoknál. és noha formájuk különböző volt az ókori világban, a görögök, perzsák, rómaiak között, kétlem, hogy valaha is jobban kifinomultak volna mint a mai Franciaországban, Németországban, Angliában és Oroszországban - különösen az utóbbi kettőben. És pont ez a két ország, Anglia és Oroszország azok, melyek a mai Európában különösen életerősnek tűnnek. Újra, a középkorban a velenceiek, génuaiak és pisaiak üzletei tele voltak a világ kincseivel; palotáikban láthatóak voltak ezek a kincsek, és tengeri útjaikra is magukkal vitték őket. De emiatt biztosan nem lettek gyöngébbek. Így a luxus és elpuhultság semmi esetre sem oka a gyengülésnek és a pusztulásnak. Noha az erkölcsi romlás nagyon nagy istencsapása lehet, ne föltétlenül a pusztulás előjele. Ha az lenne, akkor nemzet hadereje és a kereskedelmi gazdagsága közvetlen függne erkölcse tisztaságától, de ez egyáltalán nem így van. A furcsa eszmét, hogy az ókori rómaiaknak megvolt minden erkölcsi előnyük (Balzac, Lettre & Madame la Duchesse de Montasier.), mára a legtöbben föladták. Ma már nem látjuk a korai köztársaság eszméit követésre méltónak, amikor feleségüket szinte rabszolgaként kezelték, gyerekeiket mint a jószágot, és hitelezőiket mint vadállatokat. Ha még lennének ügyvédek, akik vesztésre álló esetükben azzal érvelnének, hogy "Az erkölcsi szint korról korra más volt", akkor nem lenne nehéz kimutatni, hogy mennyire gyatra lábakon áll ez az érv. A hatalommal való visszaélés minden korban hasonló fölháborodást váltott ki. Ha Lukrécia megerőszakolása nem vezetett a király kizárásához, a bíróság (a bíróság hatalmát Appius decemvirátusa után, Kr. e. 450-ben vizsgálták meg, de magát az irodát már negyven évvel azelőtt létrehozták. Másfelől a konzulári bírókat először 450 után /445/ választották; de a konzulári bíró intézményét nem lehet "nagy forradalomnak" nevezni. lehet, hogy az író összekever két bíróságot - az angol fordító), még nem létezett Appius Claudius egy kísérlete miatt, minden esetre a tényleges okok,

amelyek e mögött a két forradalom mögött fekszenek, olyan kifogásokkal borítva magukat, fölfedik a kor nyilvános erkölcsét. Nem, nem számíthatunk nagyobb fokú életerőre a korábban élt embereknél azzal, ha nagyobb erényeket tulajdonítunk nekik. A történelem kezdetétől nem volt olyan emberi társadalom, bármilyen kicsi is, amely ne foglalta volna minden vétek magját magába. És mégis, ennek a romlottságnak a terhével a nemzetek nagyon kényelmesen és gyakran mint nagyok vonulnak, undorító szokásaik ellenére. A spártaiak hosszú életűek voltak és csodálták őket törvényeik miatt, pedig csak egy rablóállam voltak. A föníciaiak nem azért buktak el, mert a korrupció emésztette föl belső erőiket és szétszóródott az egész világon? Egyáltalán nem; ellenkezőleg, ez a korrupció volt nagyságuk és hírük fő eszköze. Attól a naptól fogva, mikor először érintették a görög szigetek partjait,(Homérosz Odüsszea, 415 oldal) és elindultak útjukon, vevőiket becsapva, kirabolva szállásadóikat, nőket megszöktetve a rabszolgapiacról, amit az egyik helyen loptak azt eladták a másikon, ez igaz, hírük nem zuhant túl mélyre; de nem voltak kevésbé jómódúak ezek miatt, és helyüket a történelemben nem befolyásolja túlzottan mohóságuk és álnokságuk. Messze vagyok attól, hogy jó jegyeket adjak a korábbi társadalmak erkölcse miatt nekik. Nem kétlem, hogy ahogy a nemzetek érettebbek lettek és közelebb kerültek bukásukhoz, megjelenésük sokkal előnyösebb az erkölcsbíró szemével. A szokások finomabbak lettek, a merev sarkok lágyabbá váltak, az élet folyása könnyedebb lett, az egyes emberek közötti jogviszonyok jobban körülírtak és általánosan ismertek lettek, és így a társadalmi igazságszolgáltatás elmélete apránként magasabb fokot ért el. Amikor a görögök fölforgatták Dárius birodalmát, vagy mikor a gótok beléptek Rómába, valószínűleg több becsületes ember volt Athénben, Babilonban és a birodalom fővárosában, mint Harmodius, Nagy Círus és Valerius Publicola ideje alatt. Nem kell visszamennünk azokba a távoli korokba, de magunk is megítélhetjük őket. Párizs a föld olyan része, ahol a civilizáció megérintette saját csúcsait, és ahol az ellentét a primitív korokkal jól van jelezve. És mégis sok vallásos és tanult emberrel lehet találkozni, akik azt vallják, hogy soha nem volt a gyakorlati erénynek, a komoly jámborságnak, a szent életnek, melyet a finom kötelességtudat irányít, annyi példája, mint amelyekkel ma találkozunk a modern nagyvárosban. A jóság eszméi ma olyan magasak, mint amilyenek a tizenhetedik század legemelkedettebb elméiben voltak; és levetették a keserűséget, a zordságot és a vadságot - majdnem azt mondtam, hogy a pedánsságot - mely abban az időben néha jellemezte őket. És, mint a modern szellem ijesztő perverzitásainak ellensúlya, találunk templomot, ahol az a szellem erejének oltárát állította föl, egy meglepő ellentét, amely nem volt ismert a korábbi századokban ugyanolyan vigasztaló fénnyel, mint századunkban.

A társadalomnak sikerült harmonizálni a legkirívóbb elemeket. hogy degenerálódtak. azt mondhatjuk. úgy tűnt. Antoninus Pius. melyek elérték idős korukat és közel vannak lehanyatlásukhoz. és Jovian.. Minden nép erkölcse apályokat és dagályokat él meg történelme során. (Augustin Thierry. a primitív egyház apostolait. Récits des temps Merovingiens . hogy az egész társadalom azon volt. lásd különösen Mummolua történetét). Tovább lehet menni. és a trón alatt. hogy a földre boruljon és mélyen szégyellje magát saját romjai alatt. Nagyobb fokú erkölcsiség is inkább jellemzi a későbbi. Így az erős jellemű emberek. hogy Cincinnatus. a nagy mártírokat. Róma hősének idején annyi kitűnő ember mozgott-e a gyakorlati életben. ellentétben más társadalmi betegségekkel megvan az az előnye. és ez a dekadencia ezerféle módon volt látható. hogy az ötödik és hatodik században a gallo-rómaiak meghódított népe erkölcsileg magasabb szinten állt. hogy büszkék legyünk arra a képre. A következő századokban. melyet kedves országunk mutatott a nyolcadik és kilencedik században.azt lehetett volna gondolni. De a tizenegyedik. zsarnoksága és mészárlásai. hogy ez a romlás hozzájárul-e pusztulásukhoz. még a városi csőcselék között is csodálattal látom a nagy teológusokat. hogy az erényes pogányokat ne is említsem. amelyek levitték az embert a helyes útról. mint rangban). sőt jól él és hízik azzal együtt. A kor dőzsölése. mint születésükkor. Az is kétséges. nincs okunk arra. akkor sem. Én "nagy ember" alatt az energiával teli. A kor eszmei irányzatai nem voltak megfelelőek a kis okfejtések számára. ha a helytelen úton akart járni. hogy gyógyítható. Septimius Severus.. mint hódítói. És lehet kételkedni abban. Ez a lecsúszás ideje volt a szó legszorosabb értelmében. tizenkettedik és tizenharmadik a szín erősen megváltozott.a nemesek kifosztották jobbágyaikat. a papság. hogy hiány van nagy emberekben a romlás és hanyatlás korszakában. jellemes férfias típusokat értem.. mert. . A tények tanúvallomása meggyőző. a bátorság és hadi erények tekintetében sem álltak azok alatt. . . olyan neveket találok. hogy az államokban haláluk közeledte idején az erkölcsi romlás erősebb lenne. és a gyógyulás néha nagyon gyors. A leborulás soha nem következett be. és be lehet mutatni. mint a korai korszakot. Erős. Egyénileg tekintve. néhány állam messze van attól hogy belehaljon saját perverzitásába. mint Trajan. A rablók száma nagyon megszaporodott. mint a fiatal birodalmakban. Ha megnézem a római uralkodók listáját (legtöbbjük népe fölött magasan állt érdemekben. Nem igaz általánosságban. a tizennegyedik és tizenötödik század a szörnyű harcok és perverzitások ideje volt. hogy az erkölcsi romlás egyáltalán nem halálos betegség. nagyobb számban találhatók olyan társadalmakban. a tehetséges és energikus emberek. és az erkölcsök nagyon megjavultak. a polgárok eladták országukat Angliának. jólelkű és aktív szellemmel vannak feltöltve a táborok és az olasz városok. Hogy maradjunk Franciaországunknál. mely hűtlen lett hivatásához. minden finomabb érzés kiszáradása az állam minden fokán . amikor a két faj keveredni kezdett.Nem hiszem.

Végül a francia emberek kijutottak a félig barbár homályból a nap világos fényére. amely alátámasztja ezt az elméletet. Más szavakkal azt hiszem. Nem veszik észre. amikor ezek fanatikusan kapaszkodtak oltáraikba. nem világos. amikor azokat fölváltotta az emberek szívében a Krisztusi vallás. Sokan arra gondolnak. a nemzet valóságos vitalitásának kevés köze erkölcsi állapotához. melyek a korábbi évszázadokéinak sápadt tükörképei voltak. hogy a Római vagy Athéni ősi kultuszokat föladták volna. amit ténylegesen bebizonyít. Könnyedén megérintettem a változás nagyobb kanyarait. mint elődje. hogy mire alapul ez a hit.A társadalom tovább élt. és a Montausierek korába. ha annak vallásos eszméi gyöngülnek és eltűnnek. Továbbá. még az a két példa. visszaütött ellenségeinek. a jótól a rosszig. a vérfürdők ellenére. hogy sokkal többet bizonyít be annál. A perzsa birodalmat bukása idején teljesen átitatta a mágia. Így nem lehet azt állítani. hogy ezek szinte az egyetlen példák egy ilyen egybeesésre. a rossztól a jóig. melynek nem volt egyáltalán hite. nem állhatatos jelenség. ennek leírására sok oldal kéne. és nem lehet olyasmiként számon tartani. néha rosszabbodik. hogy az erkölcs romlása gyorsan tűnő. A tizenhatodik század sokkal jobb volt. Tűroszt. hogy az ezeken belüli változásokat kövessük nyomon. ami szükséges feltétele a társadalmak romba döntésének. eljutottak a Fenelonok. amely állandóan elvetette (szerintük) a nemzeti kultuszokat. úgy tűnik. ahogy egy halott átadta örökségét egy élő javára. a legkisebb közbenső hitetlen korszak nélkül. Így XIV." Pontosan látom annak okát. Ennek védelmezői egy "közismert esetről" akarnak mesélni nekünk. abban a pillanatban egy bűnéért lakolt. kiemelkedett a sötét felhőből. és a perui királyságot akkor verték le. Határozottan tagadom. de mindig fogunk találni gall istenhívőt. hogy 1787 óta minden évszázadban az átlagos erkölcs sokat változott-e? Én azt a következtetést vonom le. hogy soha nem volt igazi törés egy nemzet vallásában ezen a Földön. A hit belső vagy külső jelentése lehet hogy változott. és a két köztársaság bukása között. de mivel nagyon jól illik egy előző rész tárgyához. hogy "a hit hiánya az államok pusztulásának okozója. Itt meg kell vizsgálnom egy érvet. kitalálta az ellenszereket. Bossuetek. nem találhatnék jobb helyet ennél arra. mivel soha nem létezett olyan nemzet. Karthágót. Lajosig történelmünk gyors változások sorozatát mutatja. Ennélfogva. Kapcsolatot látnak Zénó és az athéni Epikurosz nyílt elvei és Róma között. amely a tizennyolcadik században soha nem jutott az emberek eszébe. Júdeát. melyet apáik hite idején követtek el. aki utat csinál a római Jupiternek. Jupiter után a keresztény Istennek. kicsivel az Athéni Periklész ideje előtt és körülbelül egy időben Scipió Rómájával a fölső osztályok egyre hajlamosabbak . Ha csak arról akarnánk beszélni. amit saját szemünkkel láttunk. Néha javul. hogy szóba hozzam. Szent Bartolomeus napja nem olyan szégyenletes emlék mint az Armagnacsi mészárlás. hogy a társadalom vége akkor jön el. hogy minden nép. előretolva időnkbe. pontosan ugyanúgy. melynek nemzeti létét elpusztították. nincs jogunk annak föltételezésére.

és azt kívánták. az ország népéét és a rabszolgákét. hogy lerázza a becsületét annyira lenyomó köteléket." 6. hanem csekély szabadidejükben is végezték ugyanezt. ha erre volt szükség. (Cézár. Az egész nemzet hitt Isteneiben. hogyan írt Szofoklész és Arisztofánész Aeschylusról. hogy amikor a pogányság utolsó leheleténél volt. Emlékezünk az udvarban hullatott könnyeire. és nem tudták gondolataikat uralkodóikra ráhúzni. de a leggyanúsabb föladatokat is elvállalták egy olyan kultusznak. Lucretius könyve szerint. A kételkedés a divatos világ luxusa volt és csak azé a világé. a zord és nagyon hívő hősről. tudta. míg Vénusz Július őse. könnyekre. akik maguknak a királyoknak is parancsolnak. amíg egyetlen egy olyan személy sem akadt. hogy Anaxagoras kerüljön bíróság elé és ítéljék el. és az Istenek hihetetlen méltósága. szövetséget kötve a jövővel. és végül föladták a teljes hitet. Nagybátyja sírja előtt mondott gyászbeszéde nagyon furcsa: "Anyai ágon Júlia királyoktól származott. olyan órákban. Nemcsak a szertartások alkalmával végezték el ezeket a rítusokat. az utána következő császároknak mindnek megvolt a főpapi címe is. senki sem fog neked ellentmondani. Mi volt a helyzet a későbbi korokban? A filozófusok hitetlen tanai elérték valaha a tömegeket? Soha egy napra sem. De nem engedték volna meg eszméik nyilvánosság előtti szellőztetését. a keresztény hercegét. " Julius. ha gúnyolta országának szent hitét. Semmi sem lehetne királyibb. /Suetonius. A nagy Júliuszról beszélek. a legbuzgóbb hitetlenek nemcsak elfogadták a közt?l kapott dicsőséget és viselték a papi köntöst. a demokrata és kételkedő. Így vérünkben egyidőben keveredett a kor leghatalmasabb királyainak a vére. Neki minden bizonnyal sokkal komolyabb oka volt elődjeinél arra. melyeket nehezen szakítottak ki a politika élethalál játékából. de . szolgáikat fönt kellett tartani. ennek bizonyítéka. ahogy tudjuk.) Nos. és mégis a görög és római történelem egyik legbriliánsabb szakaszában éltek. a legkiválóbb és legértelmesebb emberek. és Laelius barátai társaságában előnyt vélt fölfedezni abban. de ez nagy részben hamis. manu diurna. melyre szokás szerint át is tértek. Szokrátész forradalmárnak és bűnözőnek tartották. Ancus Marciustól származtak. és ehhez a családi kötelékhez tartozik Cézár családja. melyek nem mentették föl a házastársi hűtlenség vádja alól. Gondoljunk a korabeli költők hivatalos nyelvére. az ateizmus szokása elterjedt. és nem szegült szembe mosolyogva egy jóssal. akiknek nevét anyja szülte. és büszkék voltak arra. aki intelligensnek hitte magát. akiknek nem volt befolyásuk a kormányra. Haszontalannak mondhatjuk az egyszerű polgár gondolatainak kimondását. templomaikat és szentélyeiket fönt kellett tartani. és egy ateista számára semmi sem lehetne vallásosabb. apai ágon halhatatlan Istenektől. oldal). De nagyon is valóságos befolyásuk volt. Apránként. hogy Aspasia kis lakomái végén. ha akarod. hogy ateisták. manu nocturna. még Konstantinnak is. Szeretőjének meggondolatlan elvesztése Periklész számára nagyon drága volt. hogy hogyan tartsa meg magának véleményét. A marsi királyok.lettek először is a vallásukról való utánagondolásra. Mondd. aztán a kételkedésre. éjjel-nappal. Ebben a véleményben van egy csöpp igazság.

és szívesen nevetségessé tették volna őket. akiket filozófusoknak néztek. hogy a vonzódás és nem az elutasítás az. melyben Juliánusz császár volt az egyik legerőteljesebb vezető szellem. és istentelenséggel vádolták őket. hogy mielőtt örökre eltűnt volna. hogy a forradalom talajt nyert az évek során. A harmadik században az emberek olyan erősen érezték ezt az igazságot. Fokozatosan a rajongás klímája lett uralkodó a birodalomban. visszahozza a régi nemzeti vallást. Mekkora a különbség e között és a régebbi kor között! Az igazán kételkedő pogány Agrippa király volt. és maximálisan fanatikusak. azaz katonák között. a százados parancsnoksága alatt. például Galerius és száz másik. mert ennek volt a következménye a sok üldözés. De elkövették azt a hibát. és addig tartott. Nincs értelme sokat dicsérni a pogány jámborságnak ezt az újjászületését. és megmutatom ennek közvetlen okát. amíg a felsőbb osztályok uralma alatt álltak. hogy ne kerüljenek veszélybe. és ezeknek az osztályoknak a büszkesége kisebb lett. ami nem sokat számított. A hadsereg parancsnokai hívők voltak. hogy a magasabb osztályok között vallási reakció is volt. a nép bosszút akart állni. A szenátorok és tizedesek fő szórakozása a kételkedő irodalom volt. akiknek vallásos érzéseit megsértették az ateista szekták.( Jelenések . Ténylegesen a filozófia felsőbbrendűsége legmagasabb pontját az Antonineszek alatt érte el. az emberek tömege nem volt hajlandó föladni egy régi vallást az új megismerése előtt. a helyi szenátorok. ez a kulturált emberek elmélete volt és nem számított semmit. ha megmutatom. De ahogy a birodalom demokratikussá lett. így az állam igazi urai és valaha uralkodó családjai kihúzott tőrrel vártak. A reakció komoly volt és általános. amíg a világ véglegesen az egyház karjaiba tért meg. De mivel az udvarban éltek. aki csupán kíváncsiságból akarta hallani Szent Pált.mégis. hogy átvágták a keresztények torkát. minden hivatalnok a hadseregben kezdte karrierjét. Nem kell mélyebben foglalkozni ezzel a kérdéssel. a közvélemény arra kényszerítette. de egy ötletekkel teli történész számára ez biztosan érdekes. idejüket erre fordították addig. annál nagyobb szerepet játszott benne a hadsereg. úgy kellett hogy beszéljenek és az hivatalos véleményeket kellet hogy képviseljék. és a legkevésbé fontos terület prefektusáig. A tömegek. mely mártírjainkat sújtotta. melynek csillapíthatatlan jámborságáról már beszéltem. Nekem elég. Így ez nem az egyszerű polgárok vallása volt. Mikor elérték hivataluk magasságát. az ország népéé és a rabszolgáké. akik az uborkafára felkapaszkodottaknak tartották őket. ha merték volna. ami a világ üzleteit szolgálja. kelletlenségük és nemtetszésük ellenére a városok ősi nemessége állt velük szemben. A magasrangú császártól a pretoriánus gárda legkisebb rangú tisztjéig. Más szavakkal mindannyian a népből származtak. Hiába tiltakoztak az értelemre és a józan észre hivatkozva a pogányság abszurditásai ellen. Minél idősebb lett a római világ. egy racionalista államvallásét. Emiatt maguk a filozófusok Euhemerussal élükön elkezdték kibékítő elméletek rendszereit kifejleszteni. Még egyszer bebizonyosodott a nagy igazság. és haláluk után hamarosan esni kezdett.

aki teljesen lenézte az új titkárokat. Decius és Aurelian fanatikusak voltak. és bolondnak tartotta. és végül egy gyalogos hadseregcsapatra volt szükség ahhoz. így a győzelmet sokszor nem annyira az érvek hozták. Ezek után megvitatjuk a rossz kormány befolyását. a fanatikus csodálók mindig újra kihalászták. mezők és források isteneit a szentekkel mártírokkal és szent szüzekkel. és a vallástalanságnak nincs politikai szerepe. hogy darabokra törjék azt. mert másképpen gondolkozik. amikor a római kormány kereszténnyé vált. ahol régi babonák emléke ma is nehézséget okoz az egyházközség papjának? A katolikus Britanniában a tizennyolcadik évszázadban egy püspök sokáig harcolt egy falu népével. hogy megbüntesse. Fejezet iii. mint alattvalóik. Ismerem feladatom nehézségét. Diokleciánusz olyan politikus volt. az egyetemektől kezdve a kisvárosokban és falvakban.) Hallgatott rá. Azóta soha. Az emberek meg vannak győződve. de legalább a helyes úton voltak. 31. Látjuk ebből. hogy azt higgyük.. de nem is álmodott arról. hogy akár Franciaországban is nem lehetne olyan helyeket találni. Az érsekeknek nehezükre esett a helyi Istenségek elűzése. a türelem és a diplomácia. Következtetésem ebből az. hogy a fanatizmus . a történész. sem a régi időkben. 24. Agrippa és Tacitus valódi hitetlenek voltak. és még ma is él. A papság kénytelen volt a kegyes csalások használatára. 28. Egy másik példa Tacitus. egy ideig a hamis eszményeket tisztelték. Hogy egyáltalán vállalom érintésének kockázatát. sem napjainkban egyetlen nemzet sem adta föl hitét mielőtt pontosan meg nem ismerte az újat. hogy nincs okunk arra. De miről is beszélek itt? Tényleg olyan bizonyosak lehetünk abban. mekkora feladat volt. mert az kegyetlenségében üldözte ezeket. hogy a nemzetek vallástalansága okozta volna pusztulásukat. . de szidta Nérót. Aztán. és egy egész fejezetet szentelünk ennek a témának. A kormányok viszonylagos érdemeinek nincs befolyása a nemzet élettartamára. III. És ez a meggyőződés . akik ragaszkodtak egy kőszent imádásához. Most megmutattam. és ötletességük kicserélte a fa. mint az idő. hogy Róma és Athén akár csak egy napig is vallás nélkül volt. furcsának tűnhet sok olvasóm szemében. vitatkozott vele. Így a hódolat törés nélkül folytatódott. akit népe lármája irányított. mint ő. a különböző népek átirányítása az egyház kebelére! Görögországban rettenetes csaták sorozata volt. és lehetetlen arra következtetni. hogy a jó törvények jó végrehajtásának közvetlen és erőteljes befolyása van egy nép egészségére.. Hiába dobták a szentet a vízbe. luxus és az erkölcsök romlása nem szükségszerűen jelentik a pusztulás erőit.xxvi. és helyesen vannak meggyőződve arról. hogy a pogány hit sokáig élt.

mert végtelen számú különbség sokszorozza meg számukat a népek alkotmányában. Kínát a mongolok hordái szállták meg és uralták. Természetesen igazuk lennek. kisöpörték őket.olyan erős. akkor kevés változatot hagyunk ki. de tudjuk. hogy egy ilyen kormányt annak előfeltételének tekintik. mint valaha. hogy miből áll egy "rossz kormány". A tizennegyedik században gyakorlatilag egész Franciaország Anglia járma alatt sínylődött. és a nagy csillogás utját kezdte járni. melynek legrosszabb formái a helytelen törvények vagy egy elnyomó vagy nemtörődöm kormányzat. A kormány rossz. sikerült neki kiverésük a határokon kívülre. 3. akkor egyetlen nemzet sem élné túl megjelenésének első pár évét. vagy egy teljes civilizáció egy részéről. hosszú idő eltelhet azzal. A kormány különösen rossz. a legrosszabbak a törvények és a legnagyobb a rendetlenség. mert pontosan ezekben az években a legrosszabb irányításuk. és már nem működik olyan egészséges és életerős módon.) Először meg kell kísérelnünk tisztázni. ahol az egyház szervezete annyira nyitott lett . Ez a hadi szellemen és a társadalmi béke elvén alapult. hogy mint az egyes emberek esetén. hogy az emberi társadalom egyáltalán létezik. Nagyobbá lett. ha igaz lenne az. fejezet elején tett megkülönböztetést kell itt is alkalmazni. röviden és egyszerűen. ha idegen erő állítja föl. hogy a betegség csíráit hordozza. és a történelem sok bizonyítékkal szolgál annak igazolására. A II. De ha ezeket a formákat négy fő csoportba osztjuk. 1. keményebb formát vett föl. mely messze nem halt ki uralmuk alatt. különösen gyerekkorában. az állandó betegségek sorozata. Azóta Kína ismét szolgaságba került. ha létezésének alapelvét megrontják. II. Az utóbbi legnagyobb ellensége. és a nemzeti szellem. De ebből a szempontból pontosan ellentétesek az emberi szervezettel. hogy itt nem a szuverenitási központ politikai létéről beszélek. (Az olvasó meg fogja érteni. A társadalmat az ilyen sorozat nem rázza meg igazán. a mongolokhoz hasonló szenvedés előtt állnak. amely hirtelen veheti föl akut formáját. De noha a mandzsuk több mint egy évszázadig függetlenek voltak. Soha azelőtt nem volt olyan ország. mint eleinte. ahol a vezetés erőtlenebb és hiteltelenebb lett volna. hogy a nemzetek csak a jólét állapotában létezhetnének. ahol a vezetés elvei elavultabbak. Ha a nemzetek mindig meghalnának szenvedései miatt. melynek több formája létezik. és hasonló gyöngeségi időszakot hagytak maguk mögött. hanem a teljes társadalomról.. és létezésük helyein és idejében. Itt tévednek. Fülöp uralkodásának vége felé elfelejtette eredetét és degenerálódni kezdett. miután rendkívül meggyengítette életerejüket. Lehetetlen még csak föl is sorolni őket. mielőtt még kifejlődött volna benne az ezekkel szembeni ellenállóképesség. ha megszálláson alapul. Ez volt a helyzet a spanyol királyság idején. Ez olyan betegség. A kormány rossz. 2. Athénnek volt ilyen kormánya a harminc zsarnok idején. hogy a politikai test képes hosszú és nagyon szörnyű és pusztító betegségek támadásának ellenállni.

volna a kritika számára. hogy megmutassa. ahol a nemzeti érzés a legerősebb. amely minden tudományok legmagasabbika és legbonyolultabbja annyira összemérhetetlen az ember gyöngeségével. fejezet iv. Így a középkorban látjuk. hogy nem állíthatjuk biztosan. De mégis. Mezőgazdaság és ipar. . Ahogy hiánya nem okozott halált. és a kormányzott nemzet javára fényt hozott. Végül is. az anabaptisták és más szekták harcai voltak. De a tehetséges hercegek ritkák voltak akkor. a kormány akkor rossz. a nemesek. és minden korban ritkák. ahol a nemzet süllyedt. A történelem legfelületesebb tanulmányozása elég arra. De meghalt Spanyolország? Egyáltalán nem. hogy a tömegek. A "degeneráció" szó jelentése. hogy hozzászokjanak szenvedéseikhez. Ehhez a jómódnak gyakorinak kellett lennie és hosszantartónak. mint minden más alacsony szintű lett. A legjobbakat közülük is csepülik. Kevéssel azelőtt Olaszország nagy aggodalomban volt a főhatalom megoszlása miatt. amely legrosszabb formájában is végtelenül jobb az anarchiánál. ipara termelékenyebb. Az ország. Tönkrement emiatt a társadalom? Egyáltalán nem. . külföldi befolyása vitathatatlanabb. és ha uralmon is vannak. és a parasztok uraik nyakának estek. és a császár a pápa. és kiszívja a nép erejét. ki parancsol nekik. végül senkinek sem engedelmeskedtek. mint sok előtte uralkodó kormány. Németországban is az új szabadság első hatása a huszita háborúk. ha intézményei természete miatt ellentmondásos képet nyújt az államhatalom és a tömegek között. Hála Istennek. Minden idők történészei III. a kritika sorvasztja őket. és nyilaik tudják. A jó kormányok olyan ritkák az idők során. El tudom hinni. akik nem tudták. hogy Anglia és Franciaország királyai harcot folytattak hűbéruraikkal. a nagyot? Ellenkezőleg: a kritikusok helyükön vannak. hogy néha. megvan az erejük ahhoz. hogy hogyan találjanak vesébe. a faji elemek keveredése. mely olyan sok kétségbeesettnek példát mutatott az ellenállásra és saját karunk erejére. Lajost. aki napsugarat jelentett. gyakran jobb. egészében tekintve ezek történelmünk és szomszédunk történelmének leggyümölcsözőbb és legjobban irányított szakaszai. hogy a nemzetek szenvednek kormányuk rosszasága miatt. hogy jönnek létre és tűnnek el a társadalmak. a városi közösségek közti véleménykülönbségek miatt. és szinte mindent iszap borított. és a legboldogabb képek is tele vannak árnyékokkal. hogy noha a pillanatnyilag uralkodó kormány igen rossz. A politika tudomány. Vilmos király idejét mint Anglia gazdagodásának idejét tartják számon? Mindannyian feltétel nélkül csodálják XIV. úgy jelenléte sem hozott életet. A fény csak rövid ideig volt látható. IV.. vagy a társadalom egyes csoportjai között. 4.. ezek között a folyamok között egy-egy bölcs és hatalmas törvényhozó jelent meg. Civilizációja soha nem volt ragyogóbb. és e pillanatban talán éppen Spanyolország az a modern államok közül.

" A válasz kitűnő volt a szófejtést tekintve és másképpen is. amikor a kérdést ebből a szempontból vizsgáltuk meg. mely önmagában eléggé távol van az egészség és betegség körülményeitől. mint az előbbi megközelítés. hogy a rejtvény megoldása belül van. Az emberek elkezdtek a társadalom mélyebb szerkezetébe nézni. ami valahogy sokkal filozofikusabb volt. Ilyen okoskodás alapján mint ez. ha ezek a fajta betegségek fokozatosan aláássák a társadalmat. volt a válasz. hogy az kritizálásra méltó dolog. "a pusztítás oka a társadalom szerveinek létfontosságú részei között van: de mi ez az ok?". Ellenkezőleg. nagy lépést tettünk előre. A példák. talán még erősebb is lesz utána és visszaszerzi fiatalos energiáját. ha ezekre megoldást segít találni. Még csak "a nemzet degenerálódott" kifejezéshez kellett jelentést rendelni. ameddig bizonyos pusztító elvek. melyek tőle függenek. a gazdagságot rosszul használó. ahogy egy kölcsönvett ló meghal a betonúton. Ködösen látják. fanatizmus vagy vallástalanság által sújtott nép. Azt mondták.éppen úgy. hogy nem szabad tisztán származott okoknak olyan jelentőséget tulajdonítani. noha számuk lehet hogy végtelenül nagy. Bichat /az ünnepelt orvos és anatómia könyvek szerzője. és hogy számomra egy rossz kormány. Másfelől. ha nem még szörnyűbb egy rejtett betegség következményei. és az első nehézség nagyon összerázta. az ő méhében születtek.Mindazonáltal keveset értett meg az előző oldalak szelleméből. noha nagyszerű kormánya volt . az emberek átlagos véleménye végül is ösztönösen a megsejtett igazságot fogja tartalmazni. (17711802)/. Ezen a sziklán feneklettek meg. akkor megnyugodhatunk. és hogy a népek létrejöttének és eltűnésének okát máshol kell keresnünk. Sajnos. nem kereste a létezés nagy rejtélyének titkát. Én csak hozzáadtam ehhez. hogy egyetlen külső körülmény sem képes egy társadalom halálát okozni. melyeket hoztam. Azok. melyek az elődök érdemeiből tevődtek . és hogy a törődés és gondoskodás nem elvesztegetett idő. "a nemzetek meghalnak. ha alkotó elemeik degenerálódnak. nekem meggyőzőeknek tűnnek. hogy egy degenerált nép "rossz kormánnyal. hogy pusztításuk nem lesz végzetes. amikor ez a pusztító elv létrejött. fanatizmus és vallástalanság jelentéktelen dolgok. "Igen". akik ugyanezt a módszert követték tárgyunkban. és az ő belsejéből éltek nem érték el teljes érettségi állapotukat. hogy beismerjék. amely fölfedezésekhez vezetett. Elismerem. "Degeneráció". Késznek mutatták magukat arra. mint tudjuk. és egy idő után megszűnik a szenvedés. mondták. Ennek logikai vonatkozásai nem vezettek messzire. és mélyebb forrásból kell hozni azokat. amikor az embert kívülről tanulmányozta. egyetértek azzal a szokásos véleménnyel. azok jártak azon az egyetlen úton. mely elvesztette jellegét. a társadalom már bizonyos fokig halálra volt ítélve. hogy nem tulajdonítok jelentőséget a társadalmi szerveknek. hogy ha az egyenetlenségnek ezek a mérges virágai nincsenek beoltva a pusztítás erős mérgével. és a társadalom kigyógyul ebből a bajból. aki azokból azt a következtetést vonja le. ez a kitűnő ötletük csak ösztönös keresés eredménye volt. látta.

Azért hal meg. egy szóval. akkor a nemzet haláltusájának fölséges látványa tárul elénk. mert súlya már nem a fiakon. Ha megmutatom. hogy már nincsenek ugyanazokban a . hanem az unokaöccsökön nyugszik. melyek elérik őket. hogy ellenálljanak a katasztrófák ütéseinek. mely teljesen lehetetlenné teszi számukra. ez kétségtelen. Ezen a ponton jelennek meg a degeneráció többi jelei is. Ha nem tudják többé kiállni a rossz sors csapásait. hogy hogyan zuhanhatnak le a kultúrák . mert már nem ugyanaz a vér folyik ereikben. És mikor nagy emberek példáján mutattam meg. és egyértelmű jelentést kell hozzárendelnünk. Más szavakkal kifejezve. Ismétlem. hogy akcióba lépjen. Ha sikerül bebizonyítanom ezt a tételt. hogy erejét az idővel mind kevesebbnek és kevesebbnek érzi. hogy a társadalom anatómiájának tudománya gyerekcipőkben jár. mikor az istencsapás elmúlt. anélkül. és azért degenerálódott. hogy fölfedték volna a mögötte rejlő realitást. és nincs erejük arra. aztán az unokatestvéreken. aztán az oldalági rokonokon. amikor az ősi faji egység fölbomlik és az idegen elemek befolyása alá kerül. hogy még valamit hordoz azok lényegéből. ténylegesen a dekadens idők embere.az ok az. mert nincs meg az az ereje. A degenerált szó. A különféle elemek. Egyetértek azzal. ő. mert degenerálódott. de minél inkább degenerálódik." Milyen csapda van ebben! Ezek szerint egy nép helyi betegségekben hal meg mert degenerálódik. annál hangsúlyozottabb lesz ez a "valami". másféle nemzetiségűvé teszik őt. Ez az önmagába visszatérő érvelés csak azt bizonyítja. ha a szót megtaláltak. de ez a név már nem ugyanazt a fajt jelenti. a szó kitűnő. Természetesen nem tűnik el teljesen. hogy hogyan változik egy nemzet alapvető minősége. a nemzet még alapítói nevét viseli. Teljesen egyetértek abban. és a körülötte levő civilizáció biztosan meg fognak halni azon a napon.össze. akkor jelentést fogok rendelni a degeneráció szóhoz. de jobban el kell magyaráznunk. hogy haláluk pillanatában csak nagyon csekély mértékben közös vérük az alapítókéval. akkor eltolom a felelősséget dekadenciája miatt. azaz alapvető alapelemeinek minősége már nem elegendő arra. ahogy a degenerált embereket helyesen nevezik. azt jelenti (és azt kell jelentenie). nem más okokból. egy nagyon eredeti nemzetiségűvé. amely így kevésbé lesz szégyellnivaló. de az ilyen eredetiség nem irigylésre méltó. mert degenerálódnak. ha emberekre alkalmazzák. ő azoknak már csak nagyon távoli sarja. Ez az a rossz föltétel. Én most ezt akarom megtenni a következőkben. mint ami régebben megvolt. fajilag különbözik a nagy idők hőseitől. mert meghal. hogy a társadalmak azért halnak meg. Hogyan és miért veszti el a nemzet erejét? Hogy degenerálódik? Ezekre a kérdésekre kell megkísérelnünk válaszolni. akiknek örökébe léptek. és a folyamatot lezártnak tekinthetjük. melyek ezentúl dominálnak benne. akiket őseinek nevez. hogy fölemeljék fejüket. A jelen időig az emberek megelégedtek azzal. hogy az embereknek nincs már meg az a belső erejük. az állandó korcsosodás fokozatosan befolyásolta a vér minőségét. de gyakorlatilag úgy le lesz verve. akik többé kevésbé már eltűntek. mellyel az élet csatáit vívta. akkor ezzel elég világosan elmagyaráztam.

Az erősebb lemészárolja a gyöngébbet. és biztosan magába foglalja a tisztán sárga és fekete fajok nagy többségét. Lehet. különösen a polinéziai négerek. melyek tökéletlen állapotban éltek. a szamojédok és mások messze északon. hogy ezek a nyomorult vademberek a Föld lakosságának nagyon kis részét teszik ki. és az is marad az első lépés megtétele a civilizáció irányába. hogy túllépje a szervezettség első kezdetleges fokát. mely élt és eltűnt. ment át ezen a fokozaton. melyek talán nincsenek is a civilizáció legelső fokain. Így egy öreg emberben nincsenek nyomai középkori énjének. képtelenek javulásra. Akkor is. A személy azonossága mindezekben a stádiumokban tisztán a belső és külső formák egymást követéséből jön. Egymás mellett élnek. mint maga az emberi faj. ezek majd közvetetten eldöntik a másodikat is. Számuk nem becsülhető. mert ezek szétfoszlanak és hihetetlenül gyorsan eltűnnek. egymástól teljesen függve. elkerülhetetlenül kapcsolatba hozza más hasonló szervezetekkel. a felnőttben a fiatalkori énnek. Elmondhatjuk. de ezt a lépést minden törzsnek meg kell tennie. Hogy eszméimet világosabb és könnyebben érthető formába öntsem. Ez összefoglalja ezeknek a miniatűr társadalmaknak a politikai eszméit. Ugyanekkor érinteni fogok egy sokkal veszélyesebb problémát. Ez esetben be kell vallanunk. hogy ezek a népek a Föld felületén szétoszlanak és a legkülönfélébb éghajlati és környezeti viszonyok között élnek. hogy az emberi lények nagy többsége számára mindig lehetetlen volt. Szakadatlan változáson megy át. amelynek részei az orvosok szerint állandóan megújulnak. Egy népet. a gyöngébb megpróbál olyan messzire kerülni az erősebbtől. és pár év után szinte minden része ki van cserélve. Valóban. Ez a probléma a következő: "Vannak-e komoly és alapvető különbségek az emberi fajok között? Föl lehet becsülni ezeket a különbségeket?" Először érvek sorát fogom kifejleszteni az első pontot illetően. a trópusi. Ha megfontoljuk. amikor életösztöne indíttatja arra. Egy különbséget el akarok ismerni a nemzet és az egyén teste között: az előbbi nem őrzi meg a "formák" kérdését. hogy törvényeket hozzon és szerepet kezdjen játszani a világban. mindegyik tökéletlen másolata az utóbbinak. ha csak egy bizonyos számú törzs. amelynek adottságai kitűnőek. a fiatalban a gyerekkori énnek. és háborúval vagy békés eszközökkel magába olvasztja őket. vagy inkább egy törzset olyan pillanatban veszek. csak azok a törzsek képesek átlépni a komplikáltabb állapotba. hogy ma nagyszámú közösség létezik a Földön. a . nem tudjuk ezt általános szabálynak tekinteni. ha a nemzetek sorába akar emelkedni. Az a tény hogy ereje és akarata növekedett. Ennek aláfestésére idézem. de nekünk figyelembe kell vennünk minden hasonló népet. az emberi fajnak nagyon nagy nehézséget okoz az. Nem minden emberi család éri el ezt az első lépcsőfokot. amennyire csak lehetséges.kezekben. az afrikai fajok többsége soha nem volt képes lerázni tehetetlenségét. mint amelyet az eddigi fejezetekben próbáltam megoldani. a nemzetet egy emberi testtel hasonlítom össze. Ezek az elmaradott törzsek.

hogy szomszédaikat befolyásuk alá vonják. de pótolhatatlanná válnak egymás számára mint munkaközösség. míg uraiknak ezer okuk van arra. akik egymás között harcoltak előléptetésükért a Valenciai. és nem minden törzs járja szükségszerűen végig. akik képzelőereje nagyobb és energikusabbak. nem említve a sok helyi ágat. ahogy a büszkeség és a hódítási láz alábbhagy. folyóknál. mely elérte azt. melyet emberek és állatok egyaránt éreznek a vérkeveredés iránt. melyet saját természete bénít meg. hogy megengedjék sőt támogassák a vérkeveredés folyamatát. megmarad néhány hadifogoly. tengerek mellett. Egy utazó (azt hiszem M. Tehát háborúzni fognak. hogy állandóan kisebb. Ezek nagy területet hódítanak meg. egymással ellentétben álló csoportokra osztották őket. és a pusztítási vágy kielégült. ezekből rabszolgák lesznek. hogy az emberiségnek ez a része. A háború kétségtelenül az egyszerűbb mód erre. hogy azok is. és tulajdonosi jogot támasztanak nemcsak a terület lakóira. hogy ugyanaz a beduin lány. hogy kevert eredetűek. Például az arabok. aki fillérekért adja el kegyeit. Kordovai. mely különálló törzsek szövetségéből áll. azt mondja Djiddahban. Spanyolországból való kiűzésük előfeltétele nemcsak ottani hatalmuk széttörése volt. nemcsak a szemita faj különböző ágait alkotják. Az elszigeteltség eszméje olyan mélyen be van itatva az emberi fajba. és Grenadai udvarnál. Ettől függetlenül. a törzshöz való tartozásuk nemzeti jellemük egyik legfeltűnőbb vonása és politikai történelmüké is. akik elérték a kereszteződésnek ezt az előrehaladott állapotát. és fölfelé utazásunk során eljutunk azokhoz. azt a következtetést kell levonnunk. ahogy az alul lévők fokozatosan kezdik megközelíteni uraik szintjét.mérsékelt és a sarki zónákban. melyek képtelenek a civilizációra egyfelől. Ebben a pillanatban létrejött a nemzet. hogy ha növelni akarják erejüket és gazdagságukat. mert nem tudja áthidalni természetes undorát. Az arab törzsek ragaszkodása faji egységükhöz nagyon érdekes fényt vet rájuk. és a rabszolgák uraiknak dolgoznak. Fulgence Fresnel). kényszerítve lesznek arra. sokan megmaradnak ebben az állapotban. a törzsből kis nép lett. sok esetben elutasítják azt. A két faj gyakran hosszabb ideig él egymás mellett keveredés nélkül. de akik nagymértékben ragaszkodnak eredeti törzsükhöz. tavaknál. füves mezőkön és terméktelen sivatagokban. Hirtelen kialakulnak az osztálykülönbségek és az ipar. háborúval vagy békés eszközökkel. De vannak mások. és a két faj. De ha vége van a csatának. hanem nagymértékben a tény. Van néhány nép. és apránként megjön az érdeklődés. derűs tespedésben. hanem magára a területre is. erdők belsejében. melyekről tudjuk. akik eszméi tovább mennek a puszta rablóénál. Toledói. Ez a civilizáció felé vezető út egy szakasza. és emiatt képtelen megtenni az első lépést a civilizáció irányába. egyre inkább egy egésszé válik. ők Sém ás Hám családjához tartoznak. Hagyjuk el a törzseket. akik megértik. ahol nagyon laza az erkölcs. . hogy tovább lépjenek. melyek beleolvadtak ebbe a törzsbe.

hogy hódítani fog. akik nem házasodnak falujukon kívül.és amely bizonyos fokig azonos a hinduk. hogy megnőtt. Úgy gondolom. a történelem nem mondja meg. amelyek soha nem lépnek túl a faji élet szintjén. Saját szememmel láttam Franciaország bizonyos részein. hogy a nemzet. Ez az eset az arabok. csak annyit tudunk. mint egy családé. akik civilizálhatóak. törökök. melyek minden korra és országra igazak. hogy ezek az elemek képesek voltak a bekövetkezett változás keresztülvitelére. Az első az. és ez a viszolygás sok esetben legyőzhetetlen. más esetben kis mértékben áthidalható. hogy az olvasó találkozott-e már ezzel a gondolattal. ott haszontalan tüzet és mészárlást rendezve. hogy léteznek kis közösségek.két okból tűnik ki szememben. és tegyük fel. Ugyanezt mondhatjuk el az ilyen népek többségéről. a párszik és a hinduk. és ezt valami jobbal fogja helyettesíteni. Vagy hódítani fog. ha a törzsi kapcsolat megszűnik. hogy mely elemei voltak része az eredeti csoportnak. két lehetősége van. de a kép. és egy vallási közösség nem elég ennek megszüntetésére. Nem tudom. házasságot ígér neki. Azt fogja megváltoztatni. Továbbá. ha egy török vagy európai. Úgy fog viselkedi az írás szavai szerint. és ugyanolyan erővel hat. Az emlékek. Ezek különböző erővel hatnak a különböző népekre. hogy nemzetté váljanak. melyeknek megvan a képességük arra. Az elsőt csak azok a fajok tisztelik teljes mértékben. Az emberiség két törvényt tisztel. Ugyanakkor szervezni és civilizálni is fog. akik teljesen lerázták magukról ennek az eszmének a kötelékeit. De az ilyen népek csak saját fajunk részei. és nyomait látjuk Magyarországon a magyarok között. Megtaláljuk az európai Törökországban is. szokások és intézetek szentek lesznek szemében. Az egyik vagy másik végzet elkerülhetetlen. hogy nagyobbnak fog tűnni az emberek szemében. nem tudnak megszabadulni annak utolsó maradványaitól. míg a második ezzel szemben abszolútabb érvényű. ahol a fajok jobban vannak keverve. vagy meghódítják. Épp most említettem az embrió állapotban levő nép példáját. Azok is. az egyiptomiak. a szászok és wallachok és a horvátok között is. hogy az emberi faj minden ága titkosan viszolyog a vérkeveredéstől. Nem fogja bejárni saját területeit. az egyik az elutasításé. Föltéve. melynek változtatása hasznos. Adjuk neki a jobb részt. a másik a vonzásé.megbecstelenítettnek véli magát. a perzsák és a macedónok képével . ha azt következtetem ezekből a példákból. akinek ideiglenesen odaadja magát. sajátunkat is beleértve. perzsák és zsidók között. igazam van. akkor a nemzeti érzés lép előtérbe. melynek állapota olyan. mint bárhol másutt. a szíriai nesztoriaiak és a kurdok esetében. melynek . melyet mutatok . mert az ezt követő faji egységek fejlődőképesebbek. A gyöngeség erő lesz kezeiben. Most. hogy nemzetté lettek. Különösen itt kell konkrétabbá válnom.

Ha más befolyás nem működött. lesznek születések a kaszton kívül is. A helyzet olyan lesz. Más népek igényei és szórakozásai bőségesen kielégíthetőek fővárosában. hirtelen új és jobb jövő elé néz . és ezek szörnyű büntetéseket helyez kilátásba az engedetleneknek. Rövid időn belül azt mondhatjuk. minden nap új szétválasztások születnek. és faji jellege egyre jobban változik. vagy már régen lerázták őket. kereskedő fajta és civilizált. melynek alacsonyabbrendűségét nemcsak védekezése mutatja. amikor annak az esélye. Fölteszem. Gazdag. melyek láthatóak hódítóinál. Minden más helyen. járásról járásra. hogy valaki gazdag legyen és híressé váljon találmánya vagy társadalmi tehetsége miatt. melyek közé az Aryavarta törvényhozói tartoznak. melyekből származik. mikor a normannok leigázták őket. hogy azt a népet. ez volt az eset az angolszászokkal. jelentős változás történik az urak vérével. és szinte lehetetlen lesz tudni. friss vér fog keveredni a fő ágba. melyek megyéről megyére változnak. új osztályozásokat léptetnek életbe. A társadalmi fokozatok száma megnő. és ismeretlen a közösségek számára. Ennélfogva a nemzet nő. új faj áll elő. De amióta a nép civilizálódott. A birodalom. . Jóslatai hiába fognak beszélni. és ereje ellenőrzi szomszédait. faluról falura. Hajlandó vagyok beismerni. hogy Manu törvényeit összeegyeztessék az események ellenállhatatlan sodrával. De ugyanettől a naptól kezdve az eredetileg aktív. nagy városai és kikötői. egy önálló nép. erősítik vallásának tanai. Különös minőséget fejlesztett ki a tényleges keverékből. még vallása semmibe vételét illetően is. de még eléggé erős. melyet éppen elképzeltem. általában erős hajlammal a vérkeveredésre. De csak a brahman ragaszkodik annyira a különválás elveihez. ezentúl szoros kapcsolatba kerül egy alacsonyabbrendű fajjal. A második tény az. új. erős.hiányzik energiája és ereje. melyek száma az eredeti fajhoz tartozó emberek számától függ. ahol tényleg fönnálltak a kasztok. megnyílt az egész világ számára. eredetétől függetlenül. és a vér keveredése nem határolódik le a két alkotó népre. az alosztályok végtelen számában. jelleme lágy és toleráns. Minden olyan államban. hanem azon tulajdonságok hiánya. Vére elkeveredett a meghódítottakéval. melyek azt saját vérükbe oltották. ezek abban a pillanatban megszűntek létezni. mely kevésbé jó minőségű. akiknek kezébe esett. a folyamatot egy percig sem ellenőrizték azok a szigorú csoportok. amikor a hódítás befejeződött és az egybeolvadás kezdődik el. hogy lesznek új hódítások is. háború vagy szerződések útján. De az eset általában nem ilyen egyszerű. az civilizált idegenek soha nem tették vállukra ezeket a bénító béklyókat.erősebb uraiéba. akkor pár év múlva. és mindig. melyek kulturálisan előre vannak. sokféle vonzóereje sok idegent vonz oda letelepedésre. hogy valaki hol van. hogy egy kiszemelt faj. mint a hindu országokban. mint őseinek jobbika. melyről beszélek. hódító és civilizáló nemzet elkezdett eltűnni. Attól a naptól fogva. hogy a kasztok elválása váltja föl a fajok eredeti szétválását.

hogy lehet. és nem sikerülhet nekik eszméik ráerőszakolása egy népre. és azt mondhatom. az általuk adott eredeti impulzus még létezik. mely fiatalságokban formálta őket. Így civilizációs zsenialitásuk összehozza őket azokkal az elemekkel. Kiűzték az első megszállót és idővel ugyanezt teszik a másodikkal is. a perzsák és rómaiak éltek és uralkodtak volna. mint maguk.a civilizáció kihal. a törvények. sokat adtak és szinte semmit sem kaptak érte cserébe. és mégis szinte nincs erkölcsük. hogy illeszkedjen hozzájuk és vegye át szokásaikat. de csak testileg van nekik . Ha Dáriusz birodalmában az Arbelai csata idején perzsák harcoltak volna. De végül is eljön. mely fél hódítóitól. Amíg megtartották vérük tisztaságát. a körülményektől függően. egy állam így is összeomolhat. Sok példával lehet ezt igazolni. ha ugyanazok a nemzeti elemek alkotják őket. akik Fábián idején adták. kimondták az utolsó szót. melyeket hozott. de nem egy civilizáció vagy egy társadalmi szervezet. ha a késői római birodalom szenátusát és hadseregét ugyanazok adták volna. és mindenütt eléggé befejeződése előtt áll. áldozatai lesznek saját eredeti nagyságuknak és másodlagos okoknak. melyeket bevezetett. az épület áll. Semmi nem marad meg . törvények és intézmények elfelejtették időközben a szellemet. míg. a hódító nép sokkal kisebb számú. bizonyos fajok hatalmas területeken terjedtek el. hogy a népek soha nem halnak meg. Ha az eredeti impulzus kiadta erejét. hogy most minden adatom megvan ahhoz. hogy egy még ellenállhatatlanabb hódító. melyet a győzelmes fajnak kellene életben tartania. Az angolok India urai. mint a meghódított. ha erőtlenül és romlottan is. azaz igazi árják. melyek fölszívják őket. a kelták és a szlávok. hogy lelke van. Ez a hódító fajok eltűnésének másik oka. Kétségtelenül. A modern időkben kétszer hódították meg a kínaiakat. a szokások. és akkor meghaltak volna annak támadásától. a testnek úgy tűnik. de árnyaik megmaradnak. őket befolyásolja sok módon a helyi civilizáció. Ellentmond ez a fentieknek? Egyáltalán nem. ők mindig arra kényszerítették a hódítót. melyeket a halott mester alakított ki. száműzések vagy forradalmak idején. A hódítás és a vereség csak sötét felhők. Igen. mint pl. Egy ideig a civilizáló faj vére fokozatosan keveredett a meghódítottakéval vagy magukhoz csatoltakéval. hosszú idővel a civilizáció vége előtt.Általában. a szokások. melyek egyesülnek elpusztításukra. még ereje is nő. miután az életét kialakító erő és dicsőség már megszűnt létezni. mindezek élnek utána is. megjelenhetett volna a színen. akkor a birodalom soha nem ért volna véget. a sápadt szellem mozog. hogy megbirkózzam a nemzetek életének és halálának problémájával. Hosszú távon azt mondhatjuk. Tudom. Egy nép gyakran tovább él és dolgozik. nagyobb aktivitásuk és nagyobb személyes részvételük az állam ügyeiben vezetővé teszi őket a csaták. vagy egyetlen csata elvesztése után. vagy hosszú csaták sorozatában. melyet a meghódítottak fölé tartanak. Eléggé nyilvánvaló. túlélik a dicstelenebb kort is. másfelől. hogy az eltűnésükhöz szükséges idő nagyon változó. Az intézmények. melyek egy ideig elfedik az eget és aztán eltűnnek. Újra.

A következőkben azt kell bebizonyítanom az érthetőség kedvéért. hosszú és fáradságos türelmi csatát vív egy nemzet ellen. akkor vereségük napja lesz egyben haláluk napja is. és civilizációja nem engedelmeskedik annak a törvénynek. ha mint a hinduk. a rómaiak másnap visszaütöttek volna. és széles teret fedek le vele. azoktól. Maximum egy ideig lenyomja életüket. és ezt egy pusztaelmélettel kell bevezetnem. mely a csatát az erősebbnek adja. mégpedig azzal. és a legrettenthetetlenebb. mely minden pontban fölötte áll. Nem függ attól. nem változik velük szükségszerűen. De ha mint a görögök és rómaiak a késői birodalomban. A megelőző bekezdés láttán a bosszantó kérdést megoldottnak kell tekintenünk. mint bátorság szívében. Ázsia kelta és nomád hordáinak évkönyvei sem szólnak másról. vagy összekeveredtek volna a római néppel. Lahore. melyet az ég adott nekik születésük óta. hogy az emberi fajok viszonylagos értéke között ténylegesen különbség van. Fölhasználták azt az időt. Lelkük egyenes. mint a sajátmagának. Ameddig a vér és a nemzet intézményei eléggé létezőek ahhoz. mindkét esetben saját végzetébe vetett hite hozza a vigaszt és megszabadul. akiket legyőztek. ha teljesen elvesztik az alkotók vérét. és gondolataik távol állnak tőlük. harcias és sikeres népek sincs más. és fajukkal természetük is. hogy fej vagy írás lesz-e az eredmény. amikor India újra föl fog éledni. Ha övék lett volna aznap a szerencse. Megadtam a degeneráció szó jelentését. és bizonyos módon megnyesi kívülről látható pompájukat. éppen úgy. mint ilyen gondolatokról. ők a föníciai fajhoz tartoznak. hogy meggyőzzék az eredeti fajt a nemzet létezik. mert teljesen megváltozott fajuk. A kultúrák végzete nem a véletlen műve. Ha a hódítónak. annak jelentős következményei vannak. és vagy a ma élő fajok. vagy egy ezekből előállott keverék útján a szó teljes értelmében politikai személyiség lesz. mint ahogy ez a vereség után történt. melyeken nyugszanak. Noha Hyderabad. hogy hogyan kell élni béke idején. és így képes voltam a nemzet életképességének problémáját vizsgálni. Ha ezt bebizonyítom. mint az angolok ellen. és mindig tanulnak és tanulnak. és amelyből származnak. ami ma uralja azt. haditudomány elméjükben és a győzelem babérkoszorúja kezükben. és Delhi már nem fővárosok. másra sem gondolva. A háború veszélye nem tudja a népek életét összerombolni. sokat. hogy mi történt volna. mint a csatára. Ezért degenerálódott. de alapjaik. ahogy magánúton már föléledt saját törvényei szerint. a hindu társadalom tovább él. királyságok és birodalmak változnak és változni is fognak. De először le kell fektetnem a tényeket és érveket. El fog jönni az a pillanat. mely azt kérdi. A végeredmény mindkét esetben pontosan ugyanaz lett volna. a Zamai csata nem változtatott volna sorsukon. mint Kína esetében tisztán anyagi szinten nagyobb az ereje. A hindu faj erősebb annál. melynek polgári erényei csekélyebbek Scipio katonáéinál. Külsőségek. A szablya csak férfiakat öl meg. ha a karthágóiaké lett volna a győzelem és ők lettek volna Olaszország urai.alávetve. amelyek képesek egy . és a vérhez kapcsolódó erényeket.

csak ugyanennek az elvnek a következménye. amelyből egy nép áll. melyek valaha uralkodók voltak. Az elsőszülöttségi törvény. A modern időktől eltekintve. Nagy részük soha nem lépett ki ebből az állapotból. kivétel nélkül. hanem bitorolja. Ezzel együtt jár az idegenek iránti ellenszenv és az a fölsőbbrendűség. mely csak számukra igaz. mellyel eddig foglalkoztam. Egy eredeti tiszta indulás és a különféle fajok közötti egyenlőtlenség a Földön a legrégebbi és legszélesebb körben elterjedt vélemény. a törvényes gyűlöletet a hatalommal való visszaélés ellen. és egymást előnyösebb fényben kezdték látni. Ez az elmélet alig alkalmazható magukra ezekre a kevert filozófusokra. Ezen nem kell meglepődnünk. hogy bizonyos minőségeket egy bizonyos alapfaj kizárólagos jelleggel örököl. amely az elsőszülött és az ő gyerekei előjogát garantálja. A zsarnokság elleni nyilatkozattal indulva az emberek tagadják a fölsőbbrendűség természetes okait. hogy minden ember egyenlő. és az egyik hasznosnak kezdte látni a másikat. ha a polgárok többségének ereiben kevert vér folyik. melyeket ellenük hoztak valaha föl. annál szívesebben állítja. Elég helytelenül elutasítják annak elismerését. és amelyeknek mindig igazuk volt (mert ilyen a világ). Ez minden kasztrendszer. Ennek a kasztnak minden tagjának csúnya árnyak vannak emlékezetében a fajokról. A zsarnok hatalmát nemcsak rosszul használja. naggyá és civilizálttá lettek. nagy vagy kicsi. de ők kiterjesztik ezt minden volt és minden jövő nemzedékre. mely valaha is a Földön lesz. Valójában minél sokfélébbek az elemek. akkor fölemelkednek az általános és abszolút igazság szintjére. és csakis ekkor látjuk az egyenlőtlenség abszolút elvét. ez az eszme volt a kormány szinte minden elvének alapja. amelyre minden nép igényt tart szomszédaival szemben. és egy néppé váltak. minden nemesség és arisztokrácia alapelve. ha az a születés jogán alapul. Közmondásos módon gyűlölni kezdik az elnyomást. Fejezet v. ha meggondoljuk a primitív törzsek és közösségek elszigeteltségét. A faji egyenlőtlenséget nem intézmények okozzák. Ekkor. Egy nap szempontjaik hasonlóvá válnak azokhoz a szavakhoz melyeket Aeolus mondott el valaha. hogy igazoljanak valamennyire sok vádat. és hogy a régi időkben hogyan bújtak be saját csigaházukba. Minden ember. hogy a különféle jótulajdonságok bizonyos fokon az emberi faj minden részében benne vannak. Amikor az elszigetelt csoportok keveredni kezdtek.ekkora épület hordására. A kérdés. Végül. és kötelességének érzik kimondani azt. az egyenlőtlenséget tette fő politikai jelszavává. csak a templom bejárata volt. s melyekben olyan sok vihar van: Minden ember testvér . melyek ellen szónokolnak. V. És az alap nem lehet túl széles. és ennélfogva a fajok kölcsönös ellenségességét kétségbe vonták és aláaknázták.

Míg ragaszkodunk a liberális dogmához az emberek testvér voltáról. Ha ez csak más idők egyféle gyakorlatát utánozza. A szél és eső. hogy miért. és énekeseik és sámánjaik. amit mondanak. a terméktelenség és a gyümölcsözőség ellenére a világ mindenütt látott civilizációt és barbarizmust virágozni. ugyanaz az iránytűje. . törzse soha nem hozott létre egy Nagy Károlyt vagy egy Júliusz Cézárt. ugyanaz a nép különböző lesz. Szeretné hallani azt annak tudományos formájában? "Minden ember" mondják az emberek egyenlőségének védői "ugyanolyan szellemi erővel bír. de ezt jelenti. nem engedelmeskedik A hatalom. és azt állította. megmagyarázhatatlan okokból miért nem váltak Homéroszokká vagy Galénusokká.A bátor lélek parancsol." Lehet hogy nem pontosan ezek a szavaik. ugyanolyan értékű. akik meg vannak győződve igazáról. vagy "kis görögnek" hívta. hogy nagy különbségek vannak a nemzetek között. mint a puszta dögvész. a hideg és meleg. ha egyenlő ez európaiakkal." Eszerint az elmélet szerint egy sziget nem fogja látni ugyanazokat a csodákat. amelyet az emberek többsége vall és amely annyira áthatolt intézményeinken. és a gyáva és üres fecsegő tulajdonságaival ruházta föl. mintha délen. mindent bemocskol. amely a memphisi papot pörkölte. szabadság és igazság megrontója Rabszolgát csinál az emberekből és az emberiségből a gépesített automatizmus Shelley: "Mab királynő" Ez politikai axióma. Az olaszországi római a görögországi rómait graeculusnak. az erdők nem engedik meg ugyanazt a fejlődést. A középkorban az angol-normann királyok . nem elég erős ahhoz. hogy az egyenlőség elmélete. mint a szárazföld. és azok. És még mi? Egy mocsár nyirkossága olyan civilizációt alkot. bátorság. ha megkérdezném huronunkat. a tények bizonyítékai ellenük szólnak. amelyek nem kevésbé voltak ugyanarról meggyőződve. Ezek szerint egy huron indián fejletlen agya fejletlen formában ugyanazzal a szellemi képességekkel bír. arcátlannak és lázadónak mondták. egyiket a másik után ugyanazon a helyen. A berlini professzor ugyanolyan zord éghajlat alatt oktat. mint ami egy műveletlen finn vadembernek nyújt otthont. ha északon lakik.a fajok abszolút egyenlőségéről. Az állatias fellahot ugyanaz a nap cserzi.és ugyanabból az okból . mint mi. minden nap annak ellenkezőjének adják meg a tiszteletet. Az érdekes pont ott van. Soha senki nem mondott annak ellent. amihez hozzáér. és egy ember szabályosan beszéde naiv logikátlansággal bizonyítja ezt a tényt. minden nemzetnek sikerült másoknak neveket és jelzőket adni. melyet a Szahara szárazsága szükségszerűen megfojt! De bármilyen ötletes is ez a kis feltételezés. Kigúnyolta a karthágói telepest. mint egy angolé vagy franciáé! Akkor az idők folyamán miért nem fedezték föl a nyomtatást vagy a gőzgépet? Igazolna. Azt a nehézséget általában egy áldott frázissal válaszolják meg: "A környezet uraló befolyása miatt. Az alexandriaiakat szellemesnek. hogy ezer között is fölismeri pereskedő természete és hűség iránti vágya miatt. És az engedelmesség minden zsenialitás. melyek azok másságát hangsúlyozzák. hogy áttörje a neki ellentmondó tények falát. mint egy szabad mezőkkel bíró ország.

ahol megtelepednek és ezért támogatják őket. Mi mindenki beszél a német. ahogy a nép maga gondolta volna ki őket. egyszóval nem egyenlők. megvan ezek nélkül is? Nem áltatom magamat. Még egyszer el fogják nekem mondani. és kijavítja törvényeit. hogy ellentmondás nélkül fogom élvezni ezt a következetlenséget. Az erősebb játssza a király és uralkodó szerepét a világ tragédiájában. De ahogyan én tudom. A gyengébb megelégszik alacsonyabb pozícióval. Nem kérdezem. másokat olyannak. Így. Minden önálló államban a törvények. Egy nép nyilvánvalóan akaratához és ösztöneihez illeszti intézményeit. vagy erőteljes emberek alapítják ezeket és alkalmazzák minden olyan államra. nem tagadják. a népet állandó kellemetlen érzés fogja el. hogy mennyire erőteljesen befolyásolja a nemzet egészségét és növekedését a "kormány minősége önmagában véve" vagy " a zsarnokság vagy szabadság ténye". és annál komolyabb. hogy a nemzeti jellem szokásos eszméjét összeegyeztették egy hittel. hogy liberális intézményeket alapítanak mindenütt. Ez az kitartás nem csodálatos tulajdonsága az emberi faj ezen ágának. és a köznapi beszédbe kerültek. akik az angolszászok számára fölsőbbrendűséget követelnek Északamerikában a többi népek fölött azon az világrészen. ez igaz. spanyol. egy közelebbi pillantás meg fogja mutatni. mert annak hatalma van ezeket megalkotni. ezt állíthatjuk. Kedvenceik magas beosztását azok politikai alkotmányával magyarázzák. De éppen ezen a ponton én is hozom ellenérveimet. míg az emberi társadalmakat egyenlőnek tartják. ha jobban lett volna informálva. melyek másokat meghiúsítanak. Ha ügyetlenségből vagy óvatlanságból ilyen törvény született. és nem hoz olyan törvényeket. Nem hiszem. Egyetlen pontom az. melyeket nemzete . mely létezett vagy még létezik a világon. mert a legtöbb társadalom. hogy léteznek. A politikai intézményeknek két lehetséges forrása van. a népből erednek. némelyet fukarnak. Az egyenlőség barátai biztos. hogy Penn és Washington honfitársai mint nemzet ismertek arról.francia alattvalóikat könnyelműnek és állhatatlannak tartották. Ha néhány bölcs törvényhozó első látásra a törvényalkotás egyetlen forrásának tűnik. némelyiket harcolni szeretőnek. akik életüket és energiáikat kímélik. és eléggé értékes. hogy bölcsessége olyan jóslatokat mondatott vele. hogy minden nép egyenlő. hogy ezek a különféle nemzetek teljesen különféle célokat követnek. hogy nagyon hangosan fognak ezen a ponton a "szokások és intézmények erejéről" beszélni. Az ellentét jól látható és szembeötlő. hogy a legbuzgóbb demokraták az elsők. és jobban összhangba hozzák azokat szükségleteikkel. Vagy közvetlenül a nemzetből jönnek. Az első föltevéssel kapcsolatban nincsenek nehézségek. és olyannak kell lenniük. Általában nem azért. egyidőben. mely szintén elterjedt dolog. mert a jó törvényeknek az emberek szempontjait kell tükrözniük. és másfelől némelyiket léhának. mely befolyási övezetük alatt áll. másokat pazarlónak. angol vagy orosz "nemzeti jellegéről". hanem azért. melynek uralmuk alatt kell élni. másokat komolynak tartanak. hogy ezek az ítéletek igazak-e vagy sem. megfontolandó.

és egyaránt támadták a nemességet. De nem ők alkotják alkotóikat. Mikor I. melyek papíron ugyan jól néznek ki. ahol az ösztönök fejlődnek. És noha hatalmas elemek. Mindkét említett uralkodó tanulmányozta és ismerte népének jellemét. akkor távol jártak a helyes úttól. akkor olyan törvényeket alkot. és nem . melyek segítik a belső erények növekedését. Csak néhány farmernek tetszett a dolog. és hatalmát úgy szervezte. nem tud hosszan olyan törvények alatt élni.angol fordító) azokkal a nemesekkel akart szövetkezni. Egyszóval. Mikor egy uralkodó (Ausztriai Anna. míg kényszeríti őket. amit olyan gyakran szemére hánytak. Mikor Napóleon újra meghonosította a vallást Franciaországban.diktált. ők jelölik ki az utat amelyen utazva eléri céljait. és házukat kősziklára építették. hogy az intézmények. Nem odaillő intézmények viszont. vagy természetes határaikon túlnőnek. hogy annak a pártnak. melyek idegenek sajátmaga természetes irányzataitól. XIV Lajos anyja. ahogy ezt uralkodótársai és barátai kívánták /Saint-Priest grófja. hogy sajátmaguk számára hírnevet és jó állásokat érjenek el. nem voltak azonos pontjai a feudalizmussal vagy a kormány arisztokratikus módszereivel. amit egy dór vagy spártai nem fogadhat el. A nagy bíboros ártatlan a "francia nemesség irtásában". Amikor a kálvinisták a franciákat olyan kormány alá akarták juttatni. ők őrzik a nemzet speciális szellemét. Montmorency. Egy zseniális ember belépése a törvényhozás nagy feladatkörébe csupán a nép megvilágosodott akaratának különleges megnyilatkozása. újságban egy kitűnő cikkben helyesen mutatja ki. saját következményeikkel nagy szerepet játszottak a világban. aki. Egy bizonyos fokig melegházak. ha meg akarják változtatni azt./. de nincsenek összhangban a nemzeti tulajdonságokkal vagy szeszélyekkel. teszi a fajt azzá. A rossz intézmények valójában olyan dolgok. de szükséges módon pusztító intézkedéseket hozott. Ezek valójában nem okok. mint Drákó. ami. nyomorúságosan megbuknak. Befolyásuk természetesen nagyon nagy. akkor nem uralkodhatnának hosszan az emberek fölött. ez hízelgett a katonai szellemnek. a parlamentet és a harmadik osztályt. mint amilyen Lycurgus volt. a király és minisztere a politikai elmélet vérrel kövezett lápján sétáltak. a lehetetlent nem tudják megvalósítani. a papságot. melyeket a faj alapított és forrasztott eggyé. fegyverraktárak. melyeket hamarosan módosít vagy eltöröl egy athéni ión. Ha doktriner ember. Nem ismerhetjük el. Ha ez igazságos ember. amelyet Richelieu bíboros szétmorzsolt. rettenetes. akiket 1652-ben legyőzött. Erőfeszítései senkinek sem tetszettek. mint Ádám minden gyermeke. hogy védje alattvalóit. és Marillac megpróbálták csak azért megdönteni az államot. Cinq-Mars. amely egyszerre arisztokratikus és köztársasági. melyek a legjobb fegyvereket állítják elő egy akció számára. De miután katolikus Ferdinánd törvényt hozott a spanyolországi mórok ellen. Károly a Straffordi Earl rossz tanácsa alapján az angol abszolút királyság kierőszakolását akarta. és folytatni akarta a kormányintrikákat. a Revue des Deux Monties c. akkor semmi olyasmit nem fog előírni. Ha a törvények egyszerűen egy egyén álmait valósítanák meg.

ahogy az uralmat egymás után kezükben tartó csoportok többé-kevésbé különbözőek voltak. de mindig hűek maradtak az eredeti alkotmány szelleméhez. Azok a változások. Ezek arányai gyakoriak és messzeérők. hogy nagyon sikeresek lennének egy szomszéd országban. amíg a nép rokon az állam első alapítóival. a kerék hirtelen fordulásakor a hatalom az egyik faj kezéből a másikba ment át. melyeket az intézmények az idő során véghezvittek. Ennek eredményeképpen nem élhetnek tovább boldogan azoknak a törvényeknek a kormányzása alatt. Lycurgus hősi útonállók nemzetévé tette őket. melyek főszerepet játszottak ebben a forradalomban és fajilag . Megtaláljuk itt. ha angyalok törvénykönyvéből vették volna őket. és ez megbélyegzi őket. mutatja. akkor is. vérük elveszti tisztaságát és ösztöneik fokozatosan megváltoznak. Ahogy egy nép előbb születik meg. és a nemzeti függetlenség újrafölállítása után VII. és különösen Anna királynő szövetsége óta az angol vér egyre jobban elkeveredett a skót és ír vérrel. amikor maga a faj változott. mivé lettek néppé válásuk után. Említettem már. Az új nemzedékeknek új szokásai és irányzatai vannak. hogy tisztaságát megváltoztassák. a törvények követik a népet. Franciaországban a fajkeveredés elterjedtebb és változatosabb. bátrak. ugyanazok a nemesi fokozatok vannak. Angliában. mint a többi európai országban. Ezzel szemben más intézmények ellenkező okokból jók.illenek egy bizonyos államhoz. szinte alapító erejében a Plantagenetek és a Tudorok községszervezetét. Csak anarchiát és rendezetlenséget hoznak. a régi családok iránt ugyanaz a tisztelet. I. vagy egy bizonyos szempontból. Rájuk nem illő törvények lehet hogy lefokozták volna őket a törvénycsavaró gazemberek szintjére. Nem kétséges. ahol a faj változásai lassabbak és eddig kevésbé változatosak. Néhány esetben. Károly alatt. vagy inkább a feudalizmus degenerált paródiája meglehetősen sikeres volt. és ezek többé-kevésbé nagyléptékűek. a központi megyék. Az angolok kiverése után a tizenötödik században. A spártaiak kevesen voltak. hogy ahogy a nemzetek nagyobbak. mint régen voltak. Továbbá. és ritkábbak és fokozatosabbak. erősebbek és civilizáltabbak lesznek. Míg Északfranciaország vezető szerepet játszott a nemzeti politikában. de lehet. Ennek eredményeképpen az újítások gyakoribbak lettek korunkban. de más nemzetek is segítettek kis mértékben. hogy ma is a tizennegyedik és tizenötödik évszázad intézményei formálják a társadalom szerkezetének alapjait. a társadalmi oldalon teljes mértékű változások történtek változtatások helyett. noha lehet. a feudalizmus. vagy teljesen. ugyanazzal a módszerrel nevezik ki a nemeseket. melyet az alacsonyan születettek érdemei iránti tisztelet egészít ki. és intézményeik alapos változtatása nem túl lassú ahhoz. ambiciózusak és erőszakosak. hogy politikai filozófusok vagy moralisták elítélik őket. A városi szellem követte ennek szerencséjét. azt látjuk. mint törvényei. nagyszerű bizonyítékai annak. amit mondok. hogy kövesse ezt. Jakab óta. melyeket őseik hoztak.

ha a népek hozták létre az intézményeket. az emberek. inkább rómaiak. hogy belemenjenek ilyen veszélyes kísérletekbe. De van egy pont. akik elég erősek ahhoz. hogy nemzetek hatalmas mozaikja fölött uralkodjon. A tizenhatodik század során alaposan előkészítették a talajt. Nagy Sándor soha nem tett ilyesmit. ahol Angliából jövő betelepülők visszahozták ősi szokásaikat ősi vérükkel. nem találok olyat. amiről nem szabad elfelejtkeznünk. Bábel tornya. melyeket korunk vagy az ókor nagy politikai tehetségei vezettek volna. természetesnek vették. ahol a törzsek vadabbak voltak. de elismerem. És a kereszténység. hogy bármilyen fajta irányzatot vagy hagyományt különösebben szeressen. Például a druidák emberáldozatai. ahogy ezt mindig is tették. mint Dáriusz. olyan dolgokhoz ragaszkodott. Ezek tudását soha nem fordították. hogy az intézmények alakítják ki a népeket. melyet a rómaiak meghódítottak. hogy keresztülvigyék akaratukat. hogy teljesen megakadályozzák ezeket a barbár rítusokat. A legszigorúbb ellenőrzés sem tudta a kést és a fáklyát kivenni kezükből. melynek lakossága a legváltozatosabb etnológiai példányok múzeuma. Pitoui és Languedoci hagyományokkal. megelégedett azzal. uralkodóik csak az adóügyben és a honvédelem terén irányították őket. mely római vérük öröksége volt. teljes erejükkel soha nem voltak képesek arra. egy déli stílusú központosító jelleggel bírva. hogy visszaállították ezt a szörnyű nemzeti szokást. Amikor Párizs. az abszolút hatalom nagy épületének az alapjait helyezték. melyek mindegyike saját szokásai. Minden fölkelés azzal kezdődött. hogy gall-római vérük uralkodó lett az államigazgatási kamarában. amely olyan esetekkel foglalkozik. melyeket a római állam nem tűrhetett el. a rómaiak. mint a Loire menti megyék. ahol a nemzet elveit idegenektől veszi át. hagyományai. De egy olyan központban. merő hazafiasságból és hagyományszeretetből folytatták az emberek torkának elvágását oltáraikon. szakított a Flandriai. akik kevésbé voltak kelták. Sok nép. és egész Franciaországot állandó kísérletekbe húzta bele. amikor a helyi lakosságot szinte teljesen a római gyarmatosítók pótolták. arra. amelyre 1599-ben IV. melyek nem harmonizáltak ősi szokásaival. Henrik aquitániai támogatói.sokkal kevésbé voltak germánok. akár a nép akarata ellenére is? Kevés példa van ilyen kísérletre. Narbonese Gaulban könnyű volt győzni. A Breton félszigeten. mely még mindig bosszúért lihegett az . A rómaiak túl ügyesek voltak ahhoz. nem volt ezek után oka arra. elismerjen vagy megértsen. az ellenállás csökönyösebb volt.ezek a kelta faj öröksége . végül is átvette a hatalmat Franciaország többi része fölött.a tekintély szeretetével. és Augustus követői. ami abban az esetben áll fent. hogy egy nagy nemzeti rendszer alapjait megváltoztassák. Ezért nem tudjuk elismerni. a hódító. törvényei és kormányzási módja szerint élt. Kombinálták a hadi élet szépségeit és az idegenek meghódítását . De elmondhatjuk-e ugyanezt egy másik elméletről. Ameddig ezek és társaik fajilag ugyanazok maradtak. melyeket a legszigorúbban büntettek. amelyet sok kormány vitelezett volna ki. és a nemzeti érzést ebbe az irányba fordították. Ez a nagy főváros. Nos.

De ezeknek nem mindegyike volt olyan nagyszámú. hogy elfogadják a hollandok intézményeit. hogy szokásain változtasson. az angolok. melyeket teljesen meghódított. A jávaiak elvesztették politikai függetlenségüket. még az olyan népeknél sem. hogy alattvalói nézőpontját megváltoztassa. de nem hoztak fényt. Az intolerancia az európai civilizáció egyik fő jegye. Ma is úgy élnek. és ha saját haladásának akadályát a tőle különböző dolgokban látja. Ezek a barbár szokások összhangban voltak a faj ellenállhatatlan ösztönével. vagy a barbarizmus állapotában maradt emberekkel. De a spanyolok. Sikeres volt valaha egy ilyen kísérlet? Amerika a leggazdagabb mezejét nyújtja az erre a kérdésre adandó válaszoknak. . mely belőle indulna ki. Csak hosszú harc után győzte le őket. Mindkettőt egyforma lenézéssel tekinti. melyek nem illenek alattvalóik jelleméhez. amely még nem keveredett eléggé. ahol a cimériai vér tisztaságát megőrizte. még pusztítóbbak voltak a humanitás szemszögéből nézve. még a tizenhetedik században is lemészároltak hajótörést szenvedett tengerészeket és a hajókat kifosztották a tenger mellett. melyeket uraik jónak és hasznosnak találnak. II. a hollandok és a franciák sem mertek túl haladók lenni. De az Egyesült Államok vörösbőrűit elszárította az angolszászok energiája. akkor hajlamos arra. vagy különböző kultúrákkal találja szemben magát. minden tekintetben nagyon termékenyek. melyeket a hódító hozott létre és az alattvalók nem fogadnak el. és mi lett az eredmény? Kiirtották a régi birodalmakat. kötet. és nem képes ősei civilizációját megőrizni. oldal/ és még hódítóik vérébe is belekeveredtek. akik lesüllyedtek az ő szintjükre. Ebben az ősi hódítók önmérsékletét másolták. de nagyon messze vannak attól. amikor a meghódított nép lélekszáma nagy volt. És a tizenhatodik század óta. nem tudunk semmilyen erkölcsi hatást találni. de az eredmény éppen olyan negatív. Északon mások voltak a módszerek. A kevés megmaradt mindennap kevesebb lesz. Már említettem. és nem látott okot arra. és helyükre másokat kell tenni. Examen critique de 1'histoire de la giographie du nouveau continent. Nem alapítottak magukhoz hasonló fajt. Délen a spanyolok ellenőrzés nélkül uralkodtak. Észak. Valójában csak terméketlenebbek. Néhány esetben a rábeszélés a kard zord nyelvén folyt. Kelet és Nyugatafrika világos bizonyíték arra. . hogy önellenőrzést kényszerített volna európai uraira. Kiadták a rendeletet. amikor Európa először fordult Kelet felé. von Humboldt.erkölcstelen sokistenhiten aratott győzelme után. remegő borzadállyal vetette magát a armoricik még szörnyűbb babonái elleni harcba. A spanyol indiánok. mint mikor szabadok voltak. hogy a legfelvilágosodottabb népek nem állíthatnak föl olyan intézményeket. hogy brit India ősi életét éli saját ősi törvényei szerint. hogy az eddigi szokásoknak meg kell szűnniük. Saját erejének és nagyságának tudatában. De különösen a modern időkben találunk példákat olyan intézményekre. / A. 129-30.

ízléses figurák láthatók. Ez csak egy új szokás. a másikat San Domingóban. alsóház. Így is inkább azt gondolom. Ennek sok oka van. Nemcsak a bálnavadászhajók dezertált legénysége vagy a lázadó tengerészek a gyarmatosítók. Nem vagyok biztos abban. és diadaluk első napja lesz szükségszerűen a bennszülöttek utolsó napja. melyen vékony vonalú. király. a tényleges erő. és így elkerülik ezt egy minisztérium kinevezésével. a protestáns misszionáriusok csoportja. Csak a misszionáriusok kezében van az a tudás. Az egyiket a Sandwich szigeteken. mikor új lakosok érkeznek. ha másképp nem megy. házakat épít és letelepszik. semmi sem hiányzik. Van lordok háza. kereskedők. Néha el tudjuk venni fegyvereiket. A király. brandyt isznak ahelyett. a főurak és az alsóházi tagok nem tudnák. ezt vagy az áttértekre gyakorolt befolyásuk útján teszik. hogy ha a misszionáriusok előtt csak egy király lenne és a parlament. és hamarosan megszűnne működésük. spekulánsok. . A rövid távolság a hawaii királyság és Kalifornia között nagyon érdekes célponttá teszi a szigetet a fehér faj világos energiái számára. hogy hogyan lehet ezeket helyes formába önteni és a népre alkalmazni. melyek nem illenek a nemzeti jellemhez. kalandorok minden fajtája gyülekezik a szigeten. A Sandwich szigetek európai lakossága minden nap nő. A Sandwich szigeteken a képviselői rendszer teljes méltóságában látható. a többi dolog csak színjáték. III. és még nem változtatta meg teljesen udvaroncai nézeteit. a nemesség és a városi lakosság sok szempontból régi eszméi alapján él. de végül is arra kényszerülnének. ennek a két kormánynak rövid vázlata elég lesz arra. Az őslakosság fokozatosan elvegyül a megszállók között és felszívódik. Nélkülük a király. A világon két kormányt alakítottak ki európai modell alapján másfajú emberek. Az egész dolog tehát a protestáns misszió és kinevezettjei közötti megegyezés. Ha az európaiak uralkodnak. biztos vagyok. és megakadályozzuk. hogy magukat tegyék az államügyek fontos. De mindez csak dísz. hogy egymást ennék. elöljáró intézőivé. hogy megmutassa annak a kísérletnek hiábavalóságát. hogy mit kell csinálniuk. Ez nem jelent nagy előrelépést. amivel dolgozhatnak. de elégedetten tekinthet nem tetovált arcukra és orcájukra. A nemzet nagy része. Nem tetoválja arcát. amely európai fajú emberekből áll. Ez túl nyilvánvalóvá tenné működésüket. melyet aktív elménk sikeresen hozott rájuk.Óceániában a tények ugyanezt a végkövetkeztetést hozzák: az őslakosok mindenütt kihalóban vannak. amely olyan intézményeket állít föl. hogy kárt tegyenek azokkal. akkor idővel tanulók butasága ellen harcolnának. Kamehameha jelentős hercegnek tűnik. vagy. amely a dolgokat irányítja. melyet valamelyik nagyhatalom fog irányítani. hogy a mostani képviselők és a független államirányítási rendszer nem fog-e hamarosan helyet adni egy szokásos képviselői rendszernek. de nem tudjuk természetüket megváltoztatni. hogy melyik eszmék célirányosak. fenyegetésekkel. de egyben. hogy a létrehozott intézmények meg fognak erősödni. minisztertanács.

úgy érvel. akik a hatalom birtokosaiként leplezetten irányítanak. Azt utánozzák jól-rosszuk. mint egy vadembert. Mint már San Domingo esetében is megjegyeztem. Az előbbiek biztosan intelligensebbek és nyitottabbak az új eszmék iránt. melyekkel az utóbbi fél évszázad árasztott el bennünket. és nem foglalkozik mással. mint Dahomeyben vagy a fellatahok között. akkor készülj el egy nagy néger képére. Feje egy körültekert piszkos törölközőbe van csavarva. és bestiális önelégültségét csak alapos és gyógyíthatatlan lustasága múlja fölül. A szokások ugyanolyan megvetendőek. akikről nem kell beszámolnom. és állandóan jó . Haitiba. hogy működtesd elméjét és megtudd. mely európai eszméket hordoz. Az itteni társadalom intézményei nemcsak párhuzamosak a mieinkkel. A legfelvilágosodottabb liberalizmust nyilvánították ki az utóbbi hatvan év során. A spanyol rész mulattokból áll. hogy nagy lyukak vannak benne. Természetesen más dolgok érdeklik. a tulajdonos nem törődik azzal. A színben van a szépség. Tábornokunk lábát papucs takarja. Ha egy magas rangú tisztviselővel akarsz találkozni. Semmi afrikai nem maradt az alaptörvényekben. az erőteljesebb fajtával azonosítják magukat. és varázslói kielégítésével. Meg akarsz kérdezni tőle valamit. Úgy beszél. Díszes mellénye nem olyan szép. aki a hátán fekszik egy fapadon. Az intézmények. A mulattok vannak az egyik oldalon. melyet az Európai parlamentek is megtettek. afölött egy nagy kalap aranyzsinórral. Így bizonyos mértékig képesek szokásainkat reprodukálni. Ezeket különbözőségük választja el. Mint minden keverék. de bőrük színe. abból az újságok közhelyei áradnak . amit a legkönnyebben elsajátítottak a civilizációból. Ugyanaz a barbár pompakedvelés uralkodik bizonyos fokú közömbösséggel egyetemben.San Domingo teljesen független. de a mi politikai tudásunk legújabb eredményeiből származnak. A barbár mindet kívülről ismeri. de nincsenek más ötletei. Ha ezek az emberek fehérek között lennének. /Lásd Gustave d'Alaux cikkeit a Revue des deux Mondes-ban/. mint dohányrágással. nincs idegen minisztérium. A tisztaság kérdése meg sem fordul az emberek fejében. Nincsenek misszionáriusok. Az állam nyelve soha nem mutatott afrikai befolyást. mint de Grimm úr. és nagyon különféle dolgok. Ha kegyeskedik kinyitni száját. Hatalmas kard van formátlan testén. és ha a ruha lángoló piros színű és csillogó rojtokkal díszített. Menjünk át a hegyen a különálló köztársaságba. a négerek a másikon. teljesen európaiak. ellenfelei kizsigerelésével. mindezt az emberi függetlenség és méltóság leglelkesebb bajnokai írták le. minden jog és alapelv kinyilatkoztatása visszhangot talált az Artibonite partján. A maradék idejében alszik. nem politikai elméletüké. Ham országának minden emlékét kitörölték az emberek agyából. brutálisak és ősemberi színvonalúak. Az állam két részre oszlik. alkoholivással. mint egy hímzett mellény. Közöttük fölösleges a kérdés alapjait tanulmányozni. ahogy az előbb mondtam. mint Holbach báró. hogy milyen eszmék vannak benne? Olyan kulturálatlannak fogod találni. Minden az emberek ötletességétől függ. az európai vér megváltoztatta az afrikai jellemet. hogy mindez hogyan harmonizál az emberek szokásaival. Két különböző világban vagyunk. Nézzük meg.

Európai irányítás alatt kereskedőkké lennének (különösen pénzváltók). hogy ennek a boldogtalan szigetnek a lakói képesek fajaik szellemével összhangban élni. azzal állandóan keveredve. A rabszolgák ma szabadok és rendberakták házukat. Legnagyobb örömük a semmittevés. amivé Havanna lett kereskedelme folytán. Legmeggyőzőbb érvük a gyilkosság. Ez fő kívánságuk. A sziget két része között nagyon intenzív gyűlölet uralkodik. amelyre leírták. mely civilizációra képtelen. Haiti történelme. csupán mészárlások hosszú sorozatának története. A már említett természeti törvény értelmében. Noha faji emlékezetük Afrikában sok esetben nagyapjukig nyúl vissza. Az idegengyűlölet a hivatalos politika fő alapelve. hogy állandóan kapcsolatban legyenek az európaiakkal. Így tanúi voltunk. hogy valaha is belépjenek területükre. ahol a luxus és a gazdagság kifinomodottsága legmagasabb pontját érte el. és különösen Kubában. /San Domingo gyarmata függetlensége előtt olyan hely volt. és szeretnék ki is irtani őket. attól függően. ügyvédek és orvosok. Ekkor nem befolyásolnák őket. a négerek mulattokat. Az ország. amihez szüksége van egy gazdag és munkátlan élethez. de biztosan nem teljesen erőszakmentesen. hogy a Haiti feketék erőszakkal elűzték a fehéreket és megtiltották nekik. többé-kevésbé spontán módon. melynek termékenysége és természeti erőforrásai sok nemzedéket tettek gazdaggá. a csodálatos völgyekben. A ténylegesen uralkodó erő ezeknek az embereknek az igazi szelleme. akkor lehet hogy hasznos polgárokká lennének. A nyomorúság ocsmány emelkedése megakadályozza a népesség növekedését. apránként följavulnának és amilyen arányban elvesztenék afrikai vérüket. És csak vadkecskék fognak legelni a termékeny ültetvényeken. A mulattokat is szeretnék kiűzni. sivataggá lesz. az Antillák királynőjén. a fekete faj az emberi család olyan ágának része. Az Antillák változatos trópusi élővilágában az afrikai néger megtalálná azt. a demokratikus Haitié. az ipart említeni sem lehet. ahol az ország méretei és az erdők mélye minden elképzelést fölülmúlnak. akiket az . és nem vetnének rájuk árnyékot az idegen elvek. mely fajtársaihoz legjobban illik. de társadalmukat szabadon irányítanák saját ösztöneik szerint. Ez az eredmény!/ Föltételezzük egy pillanatra. Ártatlanul alszik a papíron. a mulattok négereket mészároltak. ugyanilyen arányban vesztenék el afrikai jellemüket. A két faj különválna. Sajnos a négerek erőben és számban messze dominálnak. forradalmak és katonai kivégzések is csökkentenek. A fölött állt. Az elkerülhetetlen eredmény nincs messze. A mulattok a tengerparton laknának. a fenséges hegyekben. Jamaikán . A négerek visszahúzódnának az ország belsejébe és kisebb falvakat formálnának. teljesen az afrikai eszmék befolyása alatt állnak. melyet az állandó háborúk. és az összes többi irányában mély utálatot érez. A még olyan fölvilágosodott alkotmánynak semmiféle befolyása sincs. A faj alapvető lustasága miatt a mezőgazdaság megszűnt. mint a San Domingói elmenekült rabszolgák tették Martinique-on. Visszatérne despotikus patriarchális rendszeréhez. Erősítenék kapcsolataikat fajuk jobb részével. hogy melyik fél erősebb éppen. a kereskedelem minden nap csökken.példa lebegne a szemük előtt.

mint sokan mások is. mely erősen befolyásolja nézőpontomat. érdekeivel és akaratával. akik Paraguay bennszülötteit próbálták civilizálni. de nem tudom elhagyni témámnak ezt a részét anélkül. ritkán látni köztük királyságot vagy nemességet. és kegyetlenségük kicsit kisebb. akikhez a jezsuiták jöttek. mint amilyen lágy és finomnak mutatta magát kifelé. Azután egy anyagilag szabad kormányról szóltam. Bizonyos fokig megvolt az erejük arra. Minden fáradozásuk ellenére úgy találták. Fáradhatatlanul dolgoztak azon. Hogy neveltjeiket a felnőtt állapotba vigyék. és amely gyerekes módon másolja a brit kormányzási rendszert. melyet olyan törvények és intézmények jelentenek. San Domingo és a Sandwich szigetek példája meggyőzőek. akkor biztosan ezek közé tartoznak a jezsuitákéi. egy furcsa jellegről. De mindez eltűnésre van ítélve. melyeknek a legkisebb esélyük sem volt sikerre. hogy erőfeszítéseik nem . hogy egy hasonló dologról szólnék. Helyi háborúk jellemeznék a különféle országrészek politikai történelmét. mint szomszédaik esetében. d'Orbigny. Ha valaha intézményeket honosítottak meg egy nemzetben. amelyek erőteljes vallási érzésen alapulnak. mégis kétszer annyi embert el tudna tartani. Először egy olyan országról szóltam. amit a jezsuiták tanítanak. A különélés szeretete lenne ezen intézmények oka és egyszersmind eredménye is. Az atyák meg voltak győződve. alapoztak most. és a szervezet minden olyan kapcsolata támogatja őket. De szerencsére intelligenciájuk viszonylag magasabb volt. amiatt a végzetes befolyás miatt. Mindezekre a tapasztalatokra. a szüntelen tanulásra és a jótékonyság élő szellemére. Amerika vad törzseinek általában demokratikus irányzatai vannak. Most egy további dologról szólok. és a jezsuiták kísérletéről írok. és despotikus kormányt adtak nekik. amely éppolyan hatástalan volt tényleges céljait illetően. és hogy minél durvább és vadabb egy nemzet. hogy gyors. A Guaranik természetes jelleme. És noha a sziget vad. von Humboldt. amely eszmeileg európai elméletekhez kötődik. ritkán lakott és rosszul megművelt lenne. Körülbelül százhúszezer lélek gyűlt össze a missziós falvakban az atyák vezetése alatt. A rend legkeserűbb ellenségei is melegen elismerték csodálatukat irányukban. és akkor is csak nagyon körülhatárolt formában. és mások/ Ezeket a misszionáriusokat általánosan dicsérték bátorságuk és fensőbb intelligenciájuk miatt. A. annál inkább jár gyerekcipőben. hogy a barbarizmus ugyanazt a szerepet játssza egy nép életében. melyek rövid időn belül elidegenednének egymástól és ellenségesek lennének egymással szemben. /Erről a tárgyról ír Prichard. mint a gyerekkor az ember életében. gyereknek tekintették őket. nem különbözött ebben a többi törzsétől. melyek nincsenek kapcsolatban a néger elméjével. és ezek következményei végzetesek szerencsétlen lakosságára. amely pontos és mély tudást mondhat magáénak az emberi természetről. hogy igényeiket kielégítsék. melyet protestáns papok uralnak. de tartós sikert érjenek el.Afrikát meghódító muzulmánok még nem hajtottak igájuk alá. amelyeket megpróbál kivitelezni. Törzsek alakulnának.

hogy minden szokásuk megmaradt eredeti állapotában. Nem mondom. A bizonyíték kész volt. Most azzal kell foglalkoznom. melyekben gazdag érclelőhelyek vannak. hamarosan el fogja hagyni a barbarizmus állapotát. a talaj vagy a földrajzi helyzet. oldalát). Azt vélhetjük. Újra érezték a vademberi élet hívását. akkor idővel jobb eredményeket mutattak volna föl. Területén nagy folyók vannak. az összes többi törzs visszatért az őserdőbe és ott ugyanolyan vadul élt. akiket megfosztottak lelki vezetőiktől. Általában azt próbálják velünk elhitetni. és gyakorlatukat attól származtatják. Ezek a telepesek elkeveredtek volna a helybéliekkel. ha nem tárgyalnám a témát alaposabban. visszautasították. és harminchét kis elcsatangolt falu kivételével a Parana partján.elegendőek ahhoz. és hegyek. és gyakran látták bizonyítékát annak. de valójában olyan európai lett volna. amikor a környezetről beszéltem (lásd e könyv 38. akit a spanyol korona helyezett föléjük. hogy az egész rendszer nem eléggé stabil. majd később teljesen átalakították volna azok vérét. hogy kiszívja energiáját. Tegyük fel. Az állam fölerősödött volna. melyek lakossága kétségtelenül részben kevert volt. VI. amikor Aranda grófjának egy rossz órában kiadott rendelete megszüntette a jámborság és intelligencia birodalmát Paraguayban. mint ahogy a rokon nyugati törzsek. ez csak egy feltétellel történt volna meg. hogy egy nép. de könyvem nem lenne teljes. a Guaranik és Cirionok. vi. először csak kissé megváltoztatták volna. Elismerem. hogy a népek fejlődését befolyásolja-e (ahogy sok író föltételezi) az éghajlat. melyet Isten jelölt ki számára. és minden nehézség nélkül belép a civilizációba. hogy ha a jezsuiták folytatták volna küldetésüket Paraguayban. hogy abban a nem egyházi emberben bízzanak meg. Ez a befejezése érvelésemnek az intézmények és fajok kapcsolatáról. mint intézményei. Noha már érintettem ezt a pontot. melyek különféle növényekkel művelhetők. Fejezet. hogy terméketlenné tegye a talajt. amely nem elég forró ahhoz. széles utak. /Vesd össze Carus: Über die ungleiche Befähigung der . melyek alkalmasak a közlekedésre. Nem csatlakoztak annak intézményeihez. a Paraguay. és az Uruguay falvak. hogy egy nemzet mérsékelt éghajlaton él. A nemzetek haladása vagy egy helyben állása független attól a helytől ahol ezek élnek. és nem hagyhatja el az ösvényt.ha az országban fokozatosan európai települések jöttek volna létre és az ország fokozatosan a jezsuiták védnöksége alá helyeződött volna. és nem elég hideg ahhoz. A Guaranik. de általános szabályunk értelmében. megtartva talán eredeti nevét és büszke lett volna földjére. melyet a természet ilyen jó körülmények közé tett. hogy tanítványaikat a helyes útra vigyék. de jelenlegi állapotukban megkísérlik az ősi gyakorlat újrafölélesztését. síkságok és völgyek. mert egy emberi faj sem lehet hűtlen ösztöneihez.

ha a legkisebb kapcsolatba kerülnek a levegővel. hogy azok a törzsek. noha megőrzésük viszonyai kitűnőek. és mégis ennek a földnek nagy részét hosszú évszázadokon át olyan emberek lakták. Több helyen találtuk meg magasabb kultúra nyomait. mely sok figyelmet és gyorsaságot követel. Meg sem kell említenünk. Az épületek maradványai. Az állatok. . kikötők nagyok. A talaj sehol nem termékenyebb. Ennek a jegyzetnek a végén elismeréssel kell szólnom azoknak az amerikai tudósoknak a szorgalmáról és ötletességéről. Másfelől. általában teljesen sikeresnek tűnik. mélyek. mikor ennek bizonyítékát abban a tényben látja. mint Amerika bizonyos részein. " Az emberiség természettörténete" 37. mert életük meddő kőtöréshez hasonlít. amely rögtön megköt és megakadályozza. még értékesebb forrásai a gazdagságnak. akiknek a legkisebb mértékben sem sikerült ennek kincseit kiaknázni. Squiernek teljesen igaza van. hogy bitument öntenek a testekbe. az éghajlat nem enyhébb. oldal. amely létének figyelemre méltó nyomait hagyta maga után. sok dugába dőlt kísérlet után fölfedezték. de a tények semmiképpen nem igazolják igazságát. Szintén lásd Squier. nem lehet kételkedni abban.verschiedenen Menschheitstämme für höhere geistige Entwicklung (Lipcse. Az utazó. hogy magas szintű szellemi kultúrát értek el. hajlamosabbak arra. hogy ásványokat bányásszanak. Mikor látták. 1849). Ez az értékes eljárás. "A bennszülöttek emlékműveinek megfigyelése a Mississippi völgyében" c. Az Erie tó és a mexikói öböl között a Missouri folyó és a sziklás hegység között (Prichard. (Ezeknek a tumuliknak különleges szerkezete és az ott talált számos szerszám és használati cikk sok amerikai antikváriumban megtalálható. hogy megmaradjanak vademberi állapotukban. a föliratok. melyeket bizonyos fokú ötletességgel alkottak meg. Az öblök. 96. hogy ezek az emlékművek egy nagy kor emlékei. meglepetésére megtalálhatja hasznos művészetek eredményét. akik földrészük történetét kutatják. De ez a működés nagyon alacsonyszintű és összehangolatlan volt. és hogy értéke és nagysága így külső körülmények függvénye. hogy a tumuliban talált csontvázak darabokra esnek. mellékfolyók. vagy az örök jég birodalmában élnek. művét) a régi időkben biztosan létezett egy nemzet. hogy a csontok elporladjanak. Ennélfogva könnyen elképzelhető. nagyszerűek és megszámlálhatatlanok. rész. hogy laboratóriumaik előtt nagy akadály a talált csontvázak törékenysége. hogy e szerint az elmélet szerint az emberiség csak a természet segítségével képes tökéletesedni.) és a múmiák mutatják. A haszonnövények kitűnően teremnek. akiket a nap éget. Értékes fémeket lehet szinte a Föld felületén kinyerni. Néhányan elindultak a javulás útján. a Britanniában az őskori kőemlékek alatt eltemetett legalább 1800 éves testek ma is teljesen szilárdak. a tumulik ennek tanúi. ha a föld minőségére gondolunk. hogy nincs kapcsolat az ország őskor lakói és a mai törzsek között . Biztosan nem egy bizonyos civilizáció kezdetei. Ez a szemlélet vonzónak tűnhet első pillantásra.a Lenni Lenapek és többiek között. és szinte önmaguktól léteznek az élethez szükséges dolgok a legkülönfélébb változatokban. melyeket sziklákba véstek. és annak kísérletét. el passim / Hasonlóképpen készek vagyunk annak elismerésére. Rengeteg nagy folyó van. melyek nagy része alkalmas fogyasztásra.

Egyiptomhoz lásd Bunsen. ha akarja. Mind Indiát mind Egyiptom mesterségesen kellett termővé tenni (Az ősi Indiát az első fehér telepeseknek hosszan kellett egyengetniük. kötet. melyek fölnőttek és prosperáltak. Így Kína. hogy hatalmas munkával kellett öntözőrendszereket kiépíteni. Így ahhoz. ennek léteznie kell már a kereskedelem léte előtt. hogy miért nem tanultak meg többet ezektől és miért nem fejlesztették tovább tudásukat? Valójában ez még jobban alátámasztaná hitemet. és kifejezetten alkalmasak voltak a nagy birodalmak alapítására és a nagy kultúrák létrehozatalára. vagy rabszolgaság útján. vagy mezőgazdaságot. hogy ezek a feltételek olyanok voltak. Tegye föl. amely a Fayoum termékennyé tevését írja le. Az ősi császárok első hasznos tevékenysége a csatornák megnyitása és a mocsarak kiszárítása volt. még akkor sem. az árpát. de mégis az emberi fejlődés és kultúra híres központjai. hogy magától termi a búzát. melyet ma olyan tökéletlenül űznek. hogy a csatornákat tönkretették vagy föltöltötték. hogy a természet nem részesítette előnyben ezeket a területeket annyira. Indiában és Asszíriában megvolt a gazdagság minden feltétele. . A kínai történelem a folyók meghódításával kezdődött. és minden ehető növényt. Egyiptomban. De szintén el kell ismernünk. amely hatalmas munkát az ősi királyok végeztek el. Ägyptens Stelle in der Weltgeschichte. és másokat vizsgálunk meg. Ezért hajlamos vagyok azt hinni. Elismerem. Most elhagyjuk ezeket a jó előfeltételekkel rendelkező területeket. a talaj természettől fogva olyan terméktelen. de más részeket sok munkával kellett termékennyé tenni. ha akarod. I. de egy olyan civilizációt. hogy Kínában. amely már azelőtt elkezdődött. a szézámfüvet. lásd Lassen. és amely a legszentebb legendáink színtere. akiknek ebből hasznuk volt. hogy emberi településre alkalmassá váljon. a babot. Most. hogy ahhoz. mielőtt elkezdték ezeket az előnyöket kiaknázni. melyet nagy nehézségek között vittek végbe ahhoz. A Tigris és Eufrátesz közti terület.) . a szomszéd népeket nem vonzották volna magukhoz a nagy központok. amely síkságon megterem (Syncellus)). és ezeknek az ember óhajához alkalmazhatóságától. Valóban. ahogy mi hajlamosak vagyunk ezt hinni. hogy a kereskedelem használhassa a vízi utakat. hogy volt kapcsolat közöttük. hogy nem minden nép képes a civilizációra. Ez csak még inkább csodálkozásra késztet bennünket. ahol az első Asszír birodalom virágzott. Indische Altertumskunde. például azt a művészetet. a lakosoknak előzőleg más eszközökkel el kellett jutniuk a társadalmi kultúra magas fokára. ha nem lettek volna városok és piacok. ha a Föld legkitűnőbb helyén lakik. Kínában bizonyos részek természettől fogva termékenyek. ahol a gabona magától nő. vagy vérségi. India és Asszíria jó természeti adottságai az ebből hasznot húzó nemzetek szellemi képességeit is jelzik.De semmi sem bizonyít közeli rokonságot ezen rejtélyes emberek és a ma sírjaik között vándorló törzsek között. De nem akarok erről vitatkozni. ez a terület. gyárakat. az ősi terület újra terméketlenné vált. a civilizáció eléggé független az éghajlattól és a talajtól. és hogy a mai őslakosok valamilyen módon tanultak az ország régi uraitól. hogy valami haszon is származzék belőlük. (azt mondják.

Harcosok. parasztok és kereskedők lettek. vagy nyomorúságos kalózi létre. nem volt a tengerrel kapcsolata. Országuk szinte teljesen el volt vágva más országoktól. A parton vagy szigeten élő őslakosnak tehetségének kell lennie. Be kell azt is bizonyítanom. a királyság és a teokrácia . melyek kereskedelemre termettek." Akkor miért nem ébreszti föl Afrika. és fajilag közeli rokonok voltak. és az a nyomás. Ügyes és ötletes kereskedők. hogy ez az érték szinte teljesen független a környezet anyagi feltételeitől. mint a nyílt tenger. akkor elégedettek lettek volna azzal. A zsidók helyzete hasonló volt. De e törzsek fölé kerültek. és ami még feltűnőbb. Ezen a helyen nem volt lehetőség terjeszkedésre. ahol él. valóban aktív kalózok voltak. Ha Tyre és Sidon alapítói a Damaszkuszi síkságon telepedtek volna le.azé az országé. hogy gyümölcsözőbb utakat keressenek rossz soruk csillapítására mint a tengeri kalózkodás? Miért van az. miért van szinte minden kereskedelmi tevékenység idegenek kínaiak. merész és szerencsés spekulánsok. melyet templomok és paloták díszítettek. hogy a náluk sikeresebbek szokásait utánozzák. hogy egy nemzet értéke a siker útján nemcsak a termékenység függvénye . a terméktelenség . minden okuk meg lett volna. mert a sziklák lánca minden oldalon végtelenül hosszú volt. hogy a mezőgazdaságból éljenek.kezében? És ahol a félvér helybéliek vagy más keverékek is képesek voltak megosztani ezeket az előnyöket. és a Csendes Óceáni szigeteken. biztosan sok idejük volt fejlődni. miért szűnt meg hirtelen a kereskedelem? Miért alakul a belső árukereskedelem cserekereskedelemmé? Tény. mely a tenger és s sziklák között keskeny szakasz volt és örökké meddőnek tűnt. és nem volt nagyon termékeny.Mikor a föníciaiak vándorlásuk során elhagyták Tylost. Rokon nyelvű törzsek között éltek. És ezen a vacak helyen is. ahol olyan könnyű az egymás közti kommunikáció. mint mások gyakorlatából megtanult leckék. hogy az indiai szigeteken. vagy egy másik szigetet délkeleten és Szíria egy részén telepedtek le. mit találtak új hazájukban? Sivatagot és sziklás partot. mért nem gondoltak soha arra. hogy örökre halevő barbárok létére vannak kárhoztatva. akik hasonló körülmények között élnek? A Marokkói kabilok ősi faj. amely a terméktelen földből jön. Az örmények. amely első pillantásra börtönnek tűnt. hogy precízebbek legyünk.már nagyon régen elérték a civilizáció magas szintjét. akikről azt gondolhatta volna valaki. akik hegyeikben élnek ugyanazokban a hegyekben sok nemzedék óta. hogy a kezében levő eszközöket haszonnal használja és csak ez viheti rá a siker útjára. hogy ahhoz. malájok és arabok . lakosai szorgalma révén hamarosan koronává vált. és valószínű soha nem lettek volna híres nemzet. Kormányzási módjuk nagyon komplikált volt. ahogy a kereskedelem kialakuljon egy partvidéken vagy szigeten. A föníciaiak. ahhoz több kell. A nyomorúság élesítette elméjüket és ébresztette föl zsenialitásukat. ahol olyan sok nép élt és halt meg barbarizmusban maradva . "Igen" vetheti valaki ellen "a szükség az ötletesség anyja. több. és egyedül ezzel juthat el ahhoz. Nem elég megmutatni. Amerika és Óceánia törzseinek zsenialitását.vagy.

ahol a korábbi időszakok egy politikai filozófusa sem számított rájuk. Velence kiemelkedett az Adria mély öbléből. és a kivándorlási rendszerükkel legyőzték a nehézségeket. olyan messzire mentek. olyan. Böotia állítólag Demeternek és Triptolemusnak volt kedves helye. Ha Tiberius Olaszországban volt. homokkal lett tele. amelyről első hadseregeik elindultak. mert területük kicsi volt. melynek lábainál elterült. ahol Jakab nyája ivott. Capriban lakott. de Árkádia és Böotia nagyon kis szerepet játszik a görög történelemben. Bréma kikötője majdnem ugyanolyan hideg. mindez furcsa egyensúlyban volt. de ebben a tekintetben csak másodrangú volt. És a Latium melyik nyomorúságos részét választották ki Róma alapítására? A kis Tiberisz folyó. a központi kormány már tudta. mint a Treves folyó. eláraszt a tények tömkelege. mint amennyi kereskedője volt. melyet a győzelemnek kereszteznie kellett ahhoz. mely halála előtt. Naboth szőlői sivataggá lettek. melyek elméletemet alátámasztják. hogy területet termékennyé tegye. akik a gallok szemében fontosak. az biztosan annak a helynek ellenére volt.) Maguk a görögök sem gratulálhattak maguknak földrajzi helyzetük miatt. Látom. és szeder van azon a helyen. mely a birodalom mindkét felét látja. Histoire des Juifs. amely egy keskeny völgyben volt. legföljebb véletlenül. egy pont. amelyek régebben örök álomba merültnek tűntek.keveréke volt. és szinte mindig ott éltek. az a forrás. És mivé lettek a zsidók a földnek ezen a nyomorúságos részén? Olyan nép lettek. melyet soha nem érintett görög vagy föníciai hajó. Némelyikük. Ha a rómaiak szerepet játszottak a világban. melyekkel az izraeli paraszt szembenézett. karddal kezében egy független nemzetté lett és annyi tanult embert adott a világnak. Az ország nagy részben vacak volt. Elérve a modern történelemhez. És milyen terület volt ez? A modern utazók ismerik a nehézségeket. Magát a gazdag és briliáns Korinthoszt Plutus és Afrodité is kedvelte. erős és intelligens nép. Követői Antiochiában laktak. világos bizonyítéka annak. hatalmas sziklák lábánál. Melyik városé a fő dicsőség? Athéné. ahogy a jólét elhagyja a Földközi Tenger partjait. Novgorod kinőtt a havas környezetéből. hogy fővárosa helyzete nem ideális. hogy fölismerje. A politikai hatalom központja olyan helyekre tolódott. A korai császárok Görögországra tekintettek. (Salvador. ahol valaha Ahab palotája állt. És támadások hosszú sorozata kezdődött az örök város ellen. szabad. Ez alatt a kormány alatt sokáig éltek gazdagon és sikeresen. akiknek minden vállalkozásuk sikeres volt. de most új . a patriarchális és a demokrata uralom keveréke (ez utóbbit a gyülekezetek és a próféták képviselték). melyek hódításuk útjában álltak. Végül egy rendelkezés elvette a főváros nevet Rómától és Milánónak adta. Helyzeténél fogva lett Róma a világ ura? Mielőtt a világ a római sas lábánál hevert. A Hanzavárosok Németország közepén olyan területeken vannak. ahol a mezőket és olajfákat állandóan nagy köd takarta. Mert a kiválasztott faj nem lakott többé a hegyekben és Palesztina síkságán. egy szinte ismeretlen tengerparthoz folyt. Árkádiát a pásztorok kedvelték. és ahol szobrokkal és könyvekkel kereskedtek elsősorban? Vagy Spártáé. melyekről régen nem is hallottunk. hogy nem volt szétszakíthatatlanul összekötve vele. A középkor nagy kereskedelmi központjai olyan helyeken bukkannak föl.

a Revue des Deux Mondes c. 1. Ellenkezőleg. Geschichte des Volkes Israel. Hogy a bajorokat vagy szászokat a talaj természete tette olyanná. melyeket (Lásd M. és amely túl közel van ahhoz. hogy azon kereskedjen. leereszkednének ahhoz a tényhez. hogy az anyagi körülmények befolyása milyen csekély egy nemzet jellemére és civilizációjára. mely a két tenger találkozásából ered. Marseilles és Bordeaux méltósága csökken. és tegyük fel. akik mindent olyan okosan be tudnak bizonyítani. Olaszországban valaha teljesen lényegtelen városok nagyobbak lettek. meg szeretnék mutatni. lehet. hogy nagyszerű végzetének eleget tegyen (idézhetjük ebben a témában egy tanult történész véleményét egy ebben a fejezetben tárgyalt témáról. akkor látnák. Franciaországban a Loiretól északra sok ipar települt le. hogy vannak olyan pontok.) . Nem a véletlen okozta ezeket a változásokat. Narbonne. melyet még meg kell építeni egy elképzelt csatorna mellett. mert Palesztinában éltek és nem Indiában vagy Görögországban. aki a történelmet vézna tudásának fényében értelmezi. hogy te szabadon határozhatod el. Párizs. hogy amikor Panama földszorosba behatolnak. hogy az ország alakítja lakóit. akkor más helyre költözik. Tegyük fel. noha hangneme elég vad). hogy megmeneküljön a normann kalózok támadásaitól. hogy nagy szerepet fog játszani a világtörténelemben. rosszul vagy egyáltalán nem fogja eljátszani.valamint gazdasági és politikai értékét. Ezt a szerepet lehet hogy jól. mely messze van a tengertől. hogy milyen telepeseket akarsz.és fogja a jövőben is adni ." (Ewald. "Nagyszámú író van arról meggyőződve. nagyon sokféle vallás és eszme volt ott honos. a nép az. Más szavakkal a nemzet értékét nem helyzete adja. Biztos. Így elképzelhetjük. oldal. és mind elmagyarázható egy adott ponton egy győzelmes vagy erős faj jelenlétével. 259. egy erős város. majdnem a Szajna fölött. Döntésed el fogja dönteni az új város sorsát is. Saint-Marc Girardin cikkét .mintha ezek az urak értenék azt. Amalfi elindult a hatalom hosszú útján. ha a faj tényleg érdemes a jó faj névre. hogy a Szentföld talaján nagyon különböző népek éltek. Ekkor. Toulouse. vitathatatlanok.csak azért. és katolicizmus nem való északra. akik nem túl szimpatikusak és csekély intelligenciájuk van. Az érthetőség miatt hozzáadom. ez a szóban forgó emberek alapvető intelligenciájától függ. kikötők vagy fővárosok. soha nem tette és a jövőben sem fogja. kötet. noha az ország ugyanaz maradt. stb. amely a területnek adja erkölcsét . hogy nem akarom tagadni a földrajzi helyzet fontosságát néhány város esetében. Párizs lett a fontos város. Ha Chagres nagy várossá lesz. hogy a nemzet. amelyek kereskedelmi központok. hogy mi egyáltalán a minőség . melyről beszélünk (A zsidók) ilyen meg olyan minőséggel bírtak . melyet a római kor idején szereztek. melyeket a "Föld kulcsainak" hívhatunk. mint amilyenek ma. újságban) Konstantinápoly és különösen Alexandria esetén lehet erre fölhozni.fénnyel világítanak. mint a Pápa városa. hogy protestantizmus nem való délre. Néhány ember. Lyons. hogy Chagres helyzete nem a legjobb hogy minden lehetőséget kihasználjon. melynek falai alatt két tenger találkozik. Az érvek. De ha ezek a nagy tudósok. Ravenna kinőtt a lápból.

A statisztika. hogy a legtöbb emberi faj sem képes civilizációra.VII. másodszor. Nem voltak gátlásaik. amely egy azonos emberi fajhoz vezet. hogy nincs olyan külső erő. de ugyanahhoz tér vissza. akiket az üldöző ostorcsapásai ölnek meg. hogy nekik. A kereszténység sem nem hoz létre civilizációt. Ez utóbbi megfigyelés meg fogja mutatni. amely elég erős arra. Nem igaz az. mely ugyan nem teljesen. Érveim után az intézményekről és éghajlatokról. amely pontosan az. hogy végül is elérjük azt a fokozatot. Itt meg fognak bennünket kérdezni. hogy mindenkinek nyitva áll. nem gondolom. akik felső Ázsia sztyeppéin vándorló vademberek. sem változtat a civilizáció mértékén. Ez segíteni fog minket abban is. hogy a keresztény egyház kebelére kerüljön. melyet az egyház elítél. Az utóbbi évszázadban. hogy az ilyen fajoknak nemcsak a belső impulzus hiányzik. ha nem keveredik. eléggé helytelenül a lemondás elvét tartották a kereszténység sarokkövének. kihívja természetes nagyrabecsülésünket. Néhány író erre igenlően válaszolt. akik egyébként erősek. eszkimókat. hogy ez komolyabb. és nem esik nehezemre elismerni. amit civilizációnak nevezünk. de a tények. és hogy képesek legyünk a létra egyik fokáról a másikra menni. hogy minden emberi közösség egyaránt alkalmas arra. vele született meddőségüket termékenységgé változtassa. megmutat egy csomó mongolt. amelyhez kicsit nagyobb kapun tér vissza. . A vallások és követőik nincsenek a Föld felületén sávokba osztva. hogy a kereszténységnek kell ettől a ponttól uralkodni. amely alapvetően a társadalmi fejlődés ellentéte. Az előző fejezetekben hozott következtetéseimben két pont teljesen nyilvánvaló. vii. az első. ahol az iszlám veszi át a jogart. amelyet tényleg a többi előtt kell tárgyalnom. Sőt kínaiakat és japánokat is. mint azok. mint az Ószövetség. és sikerül elkerültetni velünk azt az általános hibát. Fejezet. hogy tagadják az új törvény minden jellemzőjét. de hozzávetőlegesen igaz. Ennek a létrának a fokai ez emberi fajok egyenlőtlenségének mértéke. Keresztényeket minden szélességi körön és minden éghajlaton lehet találni. hogy megértsük a társadalmi fejlődés korai fokozatait. mert ekkor egyenlőtlenségük nem számít. de az is. Látásmódjuk csak újra kifejti a héberek régi formuláját. míg Ham törzsének kedvelői a világot magukra és a többiekre osztják. hogy a kereszténység fénye fölöslegesen süt-e a nemzetekre és hogy bizonyos népek soha nem fogják-e ezt meglátni. és azt tartja ameddig el nem éri a brahmanizmust vagy a buddhizmust. akik az Északi sarkkör vizében halásznak. Nem akarom ennek az eszmének a bajnokait követni. hogy ellentmondjanak az evangélium ígéretének. mely elindítaná őket a javulás útján. hogy összekeverjük a kereszténység igazságának elismerését és elveinek követését azzal a teljesen más dologgal. Itt nincs akadály a fajok különbözősége miatt. melyeken alapul. másik témával foglalkozom.

elítélik az erőszakot. Az ilyen társadalmak csak úgy tudtak továbbélni. a jótékonyság olaját öntik a társadalmi kapcsolatokra. mert arra nincs módszere. Amikor a kártékony gazokat húzza ki. a keresztény szabályok nagyon segítik a társadalmat. amilyennek találta. Soha nem volt komoly ok arra. Nem kívánja meg. akkor hibák hálójában találjuk magunkat. akkor a kereszténység biztosan mindent meg fog tenni hogy létrehozzon egy ilyen javítást. és sokat követeltek egy apróság eléréséért. és írta elő nemzetközi politikájukat. mint ahogy rítusaikat és hitüket sem tudjuk nélkülük. míg erkölcsi eszméjének tisztasága folytán megszabadítja a szellemet a pusztító vétkektől és gyöngeségektől. melyek veszélyesek az anyagi haladásra. amelyet "keresztény civilizáció"-nak nevez. Minden embert meghagy olyanak. a másikat cethalat éve. melyek elnyomják az egészséges lelket. A vallás adta alkotmányukat. de csak bizonyos határokon belül. akármennyire tökéletlenek is ezek. a nép nélkül elképzelni. az eszkimót szőrméjében. melyekben az újonnan megtértek vannak. az egyiket rizst éve. A római államban . mert maga sem alkalmazott egyet sem. nem fognak sokban hozzájárulni a világ fejlődéséhez. állapította meg polgári kötelességeiket. Újra. Ha állapotuk megjavítható mint átállásuk közvetlen következménye. Biztosan van olyasmi. a vallás fölemeli a szellemben dogmái metafizikai és intellektuális jellegét. Ha a szavakat túl széles értelemben használjuk. ha magukat alávetették egy többé-kevésbé szigorú teokráciának. kisimítanak minden durvaságot. hogy ezek az ellenállhatatlan ár ellen irányultak. mint civilizáció. az ember tökéletlensége cáfolja az ilyen érveket. hogy le fog mondani a földi örömökről. hogy elismerjenek egy fensőbb tekintélyt. hogy változtassanak életmódjukon. és mindig elégedett a társadalmi viszonyokkal. mely évezredekig dolgozik a test megjavításáért. és rövidesen beszélni fogok róluk. a kínait köntösében. ahogyan brahman. hogy hogyan javítsa meg az erkölcsöt és az intelligenciát a világ rosszabb részein. hozta törvényeiket. hogy egyesülésükből fiktív társadalmi rendet csinál. és így nyerjenek erőt. hogy féljünk attól. amely a keresztény törvényt és ennek a világnak az érdekeit ezen a világon olyan módon azonosítja. és mindegyik fölött áll. Így. akkor minden más iránt közömbös. És noha a vallás ajánlásai kifejezetten erre a pontra irányulnak. de először meg kell vallanom. hogy soha nem értettem meg az ultramodern doktrínát. Továbbá. nekünk igazunk van abban. A kereszténység civilizáló erő annyiban. Minden kultúrát használ. hogy a kereszténységet civilizáló erőnek hívjuk. országhatáraikat. De csak közvetve az. arra kényszerítik az embereket. akiknek szemében a legnagyobb erény dolgok megtagadása és szemüknek állandóan az égi Jeruzsálem felé fordulása. azt mondhatjuk. Bőven vannak bizonyítékok. Voltak és vannak olyan társadalmak. Az egész ókor többé-kevésbé ilyen ilyen módon élt. hogy az embert jobb elvűvé és jobb magaviseletűvé teszi.Olyan emberek. buddhista vagy zsidó civilizáció is van. és egyik civilizáció haladását sem fogja kikényszeríteni egy másik irányába. amelyek teljes mértékben a valláson alapulnak. Életüket nem tudjuk rítusaik és hitük nélkül elképzelni. ellenkezőleg mint a tizennyolcadik század filozófusai. de nem fogja megpróbálni egyetlen szokás megváltoztatását sem.

Az Isten féltékeny Isten volt. és valamiféle kultuszt követett. 9-11. nyerjen az Úrban dicsőséget. hogy minden néphez annak saját nyelvén szólhasson. megoszlott köztük. "József.legyen angol. Egyetlen földi létet sem áld meg kizárólagosan. hogy a felelősség mindenért. Ha akarunk. Milyen jelentősége van egy keresztény házának. török. Feltéve. minden kor misszionáriusainak történetei tele vannak a társadalmi élet külsőségeivel és a társadalmi élettel szembeni közömbösséggel. hogy a kutyafejű Anubis. világi hatalom és törekvés . és környezetében és a világon fölismerte híveit. hogy valaki hívő. Van ezekben a különféle foglalkozásokban valami ami egy bármilyen nemzetiségű ember számára lehetetlenné tenné . és Vénusz létezett. ruhájának szabásának és anyagának. Nem akarta az ember külső részét megváltoztatni. Egyetlen civilizáció sem gerjesztett irigységet vagy megvetést. I. nemcsak a szegényhez vagy gazdaghoz. azt tanította neki. melyet minden nemzet a legjobban ért meg. szibériai.). és koncentráljon saját belső lényére. és ha ez az eredmény. és emiatt a ritka pártatlanság miatt. mint az őt megelőző vallások. hogy vesse meg ezt a külső világot. gazdagság. és az evangéliumot olyan eszmékkel és képekkel hirdesse. Az egész világhoz szólt. katona . Minden ősi civilizáció bizonyos Istenség alatt lett naggyá. a kereszténység viszont ebből a szempontból másképpen működött. aki sokkal kizáróbb. Azoktól ellentétben nem ismerte a kiválasztott nép fogalmát. Újra. de úgy gondolom. és az Ibiszek oktatták a Nílus menti embereket mindarra. ami történt. intézményei zsarnokságának vagy engedékenységének? Lehet halász. ahány város csak volt.biztosan létezett egyfajta jogi tolerancia a vallásokkal szemben. és mégis . más nem számít. beszélhetünk a "Türiai Heraklész kultjának nyomainak kereséséről Karthágó törvényeiben". a többi nagyon keveset számít. az anyagi világot. A vallás és állam olyan elválaszthatatlanul és szorosan fonódtak egybe. és ennek a következményei miatt a törvény magát jogosan nevezhette "katolikusnak" vagy általánosnak. A szentlélektől először megkapta a nyelvek ajándékát (Cselekvések Könyve. 8. tengerész.mindennek nincs jelentősége törvényeink értelmében. az atyák írásai. Nem tartozik kizárólagosan egy civilizációhoz sem. II.hogy a kereszténység fényét megkapja? Semmi. ez volt legnagyobb újítása. egyet sem utasít el és mindegyiket megtisztítja. de féltékenysége egy módon nagyon különbözött a zsidó isten féltékenységétől. amit azok tudtak és cselekedtek. kormányzásának. hogy a doktrínák hatását. fejezet)/. és egy napi cselekvése sem hágja át a vallás előírásait. /Kétes hitelességű Evangélium. Isis Neith. Az egyházi könyvek. nem kételkedem abban. és a dekadens teológia a kultuszok nagyszámú egybefonódását és egymáshoz igazodását hozta létre. amikor a gyümölcs már megrohadt a fán. amerikai vagy hottentotta . de aki dicsőségre vágyik. vadász. paraszt. de ezek a késői pogányság termékei voltak. Fiatal éveiben annyi Jupiter. A gallai vadember gallai maradhat. Merkur. az asztalos története. melyeket a papok tanítottak a haladás és a társadalmi fejlődés irányaival azonosíthatjuk legjobban. sem a gazdag gazdagságával. Egy kétes hitelességű könyvben olvassuk: "Egy erős ember ne büszkélkedjen erejével.bármi. de mást nem. Erő. 4.

Azt mondtam föntebb. többnyire ír szerzeteseket. sok különféle fajra lehet alkalmazni anélkül. annyira tiszta. nem kívánja meg. Ha béna. aki mellé ül a sziklára és csak arra gondol. Ebben a kereszténység meglepő felsőbbséget mutat a többi vallással szemben. hogy mit kapott maga. de egy fajtól sem . hogy a kereszténység a világnak egy sajátos kultúrát adott volna. mint egy "választási edény". találok bölcseket köztük? Biztosan nem. Ha kinyitom a "Szentek élete" c. Nem kell ezt elvetnünk. Szent Zita közbenjárása nem kisebb értékű. hogy a gyönge és alázatos kedvesebb neki az erősnél. annak a különleges finomságában. Ha megnézem az angolszász szenteket. főleg olyanokat tartalmaz. Mindezekben megengedte a politikai viszonyok akadálytalan működését. és csak segít neki járni. akkor biztosan lesz egy lelkes misszionárius.tökéletes hívővé válhat. ahogy azok eredetileg működtek. Az áldottak köre. Mivel minden embertől azt kérdezi. hogy járjon. Csak azt adja. még az iszaphoz is. művet. De noha tele voltak zsenialitással az eget illetően. mint a legszentebb európai főpap. Célja nem a zsenialitás adományozása vagy az. hogy a kereszténység a fönségesség szellemét ébreszti föl dogmáival. hogy hogyan tudná lelkét olyan eszmékkel betölteni. és ha egy vadember túl ostoba ahhoz. mondván. de nem emel föl. melyek a megváltáshoz szükségesek. Eleinte tiltakozott az antik világban. a hit legbölcsebb harcosainak tartom. sem eszmék nem szükségesek a megváltáshoz.ha mindezeket a tisztelt személyeket a dogma legügyesebb védelmezőinek. Ha limai Szent Rózsára nézek. hasonlítsuk például össze ehhez a jezsuiták hozzáállását a kínai ceremóniákhoz. akiknek nevét és emlékét tiszteli az egyház. mint Szent Terézé. De nem látjuk. hogy a legkevésbé sem akarja a társadalom külső formáit megváltoztatni. Az egyház maga úgy nyilatkozott. Támogat. vagy olyan követeléseket támasztanánk. a modern Európa kedvenc eszméjének tisztelete miatt sem. Ez csak akkor igaz. de nem alkot. az egyiptomi Téba gusztustalan remetéit. és növeli az értelmet finomságával. Az egyház létezésének tizennyolc évszázada folyamán sok nemzetet megtérített. ha a lélek és szellem. Megtermékenyít. Olyannak fogadja el az embert. hogy eszméket adjon azoknak. hogy a kereszténység nem civilizáló erő a kifejezés tényleges. akiknek nincsenek eszméi. Az egyház mindenhez alkalmazkodik. nem volt ilyenjük a Földi dolgok iránt. melyet nem tudnak teljesíteni. melyekre hivatkozunk képes fejlődésre és növekedésre. akkor ez megerősít abban a következtetésemben. szószerinti értelmében. hogy fejlődésüket befolyásolnánk. a mártírok légióit. hogy ebből a szempontból túl toleráns. hogy mindenben. mint amilyen. Alkalomadtán meg is feddték. amit kapni is akar. A kereszténység így nem a szabályos értelemben vett civilizáló erő a szó szokásos értelmében. még a legszentebb dolgokban is található valami anyagiasság. hogy megértse a sátor használatát. amelynek minden hívő része. Sem zsenialitás. akik a népek söpredékéből származnak és egy hirtelen bátorság és alázat sugallatára fölemelkedtek az örök dicsőség sugaraihoz . akik kiváltak erkölcsi tisztaságukkal és alázatukkal. akit Szent Bernáttal egy szinten tisztelünk.

jó matematikusokat. amelyben hosszú idő óta vannak. hogy egyenlőséget hozzon az emberek közé. Még kevésbé lesznek köztük a ritka és hatalmas zsenik közül. Miután odaadják nekik a szükséges . még mindig hihetnek abban. Sok ember megszokta. lehet hogy nehezükre esik megszabadulni néhány helytelen eszméjüktől. nem értve meg a szemül előtt látható európai civilizációt. hogy megtérítetteik ugyanabban a szociális állapotban maradtak. vagy jól képzett katonákat. Királysága a legirodalmibb értelemben "nem erről a Földről való". hogy annak ellenére. A svédországi lappok. noha az evangélium és a megváltás igéje már századokkal ezelőtt eljutott hozzájuk. örökké ki lesznek rekesztve a nagy elmék soraiból. ha a nemzetek képesek voltak őket megérteni és iránymutatásuk szerint menni tovább. és attól tartok. Más szavakkal kifejezve. hogy ezek az apostolok szinte mindig (de nem kivétel nélkül) egy előrehaladottabb nemzetből származnak. Ellenfeleim azt fogják fölhozni. és nem teszi magasabb helyre a civilizált fajok között. hogy a dán lutheránsok vagy a moraviaiak kinyitották az eszkimók szemét a fényre. hogy hogyan lehet az éhínségtől megszabadulni. Még akkor is. ma is őseik barbár állapotában vannak. ha ez a törzs. de rendkívül meglepne. nagy művészeket. de mindig vademberek maradtak. akik mint gondolhatjuk. egy amerikai államot lenne képes kialakítani vagy bármilyen befolyást elérni az amerikai kongresszusban. Ha minden faj egyenlő módon képes az előnyöket megkapni. Délamerika törzseinek többsége már századokkal ezelőtt megtért az egyház kebelére. akiket nemzetük követett útjukon. ha tiszta vérű marad. amit az előbb mondtam. akik feltűntek jámborságukkal és életük tisztaságával. de csak akkor. hogy a misszionáriusoknak vademberekkel van dolguk. amíg erkölcsüket alakítják. hogy az északamerikai cherokee indiánokat a metodista misszionáriusok nagyrészben megtérítették. és így szinte sajátságaik ösztönösen megváltoztatják tanítványaik szokásait. hogy a kereszténység érdemeit a korunkra természetes előítéletek fényében értékelje. az intézmények vezetésének. amely a keresztény hit fölvételét azonosnak vallja a határtalan szellemi növekedéssel. Én nem tudok ilyen akciókról. Tegyük föl. Például azt mondják. Még az igazságszolgáltatás kérdésében is ki kell hagyni a kereszténységet a megbeszélt témából. hogy mit képes nyújtani. hogy észrevehetően megváltoztassa a politikai viszonyokat és az eszméket az anyagi jólétet illetően. ha megművelik a földet. de nem várom el. hogy a mérték megfordult a vallás közvetett akciói folytán. hogy a misszionáriusok társadalmi befolyása. sőt puszta jelenlétük elég lesz ahhoz. de ugyanolyan természetesnek tartom. akik a rosszaság mélységébe süllyedtek saját nemtörődömségük miatt. akkor nem küldhették azért. Ezért teljes mértékben cáfolom azt az egységesítő érvet. hogy képzett teológusokat találok köztük. akik keze egymást átfogja az évszázadok között is és folyamatosan megerősíti a domináns fajok erejét. mint amire a természetes erők jogosítják föl. Egészen természetesnek tartom. Mindezek között a népek között biztosan vannak olyanok.kérdezi meg. az intézményeknek és a társadalmi rendnek a vezetésével. Tanítani fogják őket hasznos tevékenységekre. Nem lep meg. ha egészében elfogadják következtetéseimet. és megmutatják nekik.

hogy ők az ősi alleghany faj maradványai. rész). hogyan bánjanak a vízzel. míg másfelől könnyű föltételezni. ha akarták. míg ma teljes létszámukat 15 000-re becsülik. hogyan építsenek jobb kunyhókat. Nos. akik saját ábécét fejlesztettek ki maguknak. hogy a bennszülöttek száma növekedett-e. hogy ezek az alleghany törzsek hasonlóak az angolszászokhoz pontosan azért. Az író. és végül a betűvetésre is megtanítják őket.és aki maga ezeket Gallatin nagy munkájából vette (Az északamerikai indián törzsek összefoglalása) . akitől ezeket a részleteket kikölcsönzöm. hogy a mai életmódjukat vegyék föl. a hadügyminisztérium felügyelete alatt és a protestáns misszionáriusok irányítása alatt arra kényszerítették őket. . de Tocqueville-re hivatkozva. melyeket elűztek vagy megsemmisítettek a fehérek. akkor 2300 körül volt harcosaik száma. A. hogy egyetértsek az egyenlőség ügyvédeivel. hogy kétségbe vontam volna értéküket. ebben benne van az a 1200 néger rabszolga is. Azt is elmondja. Itt már az érvek nagyon sántítanak. hogy egyszerűen tagadni kellett volna őket a komoly tekintélyre. aki nagy művében "Demokrácia Amerikában" így utal a cherokeekre: "A félvérek jelenléte megkönnyítette az európai szokások elterjedését az indiánok . mint a többiek. De lehet. mert nem tudok annál nyilvánvalóbb példát elképzelni az általános faji tehetségtelenségre. és még egy pár európai van köztük. mi történt ezekkel a kiválasztott népekkel? Az amerikai kormány elvette mindkét törzs ősi területeit. Végül. mint ha egy faj olyan életmódot vesz föl melyet nem maga talált föl. ha nagyon sikeresek. akik tulajdonukká lettek. tovább mennek egy lépéssel. akkor a tanult dolgokkal olyan sikeresen utánozzák a misszionáriusok szokásait. Itt. Természetes módon mások. melynek maradványait a Mississippitől északra találták meg (lásd ugyanott). Így aztán nehéz ténylegesen megállapítani. " Az emberiség természettörténete" 41. mert felsőbbrendűek a többi északamerikai fajnál. hogy a cherokeek száma állandóan nő. ahogy a cherokeekkal is történt (Prichard. igaz. hogy mint a cherokeek és a creekek az Arkansas déli partjain.szerszámokat. hogy a cherokeek azonosak az európai fajokkal. ha nem. ahol saját települési területet jelöltek ki számukra.azt mondja. Teljesen képesek lesznek a falusi életre. és megtanítják nekik. Ez a két faj elszigetelt maradványa sok nemzetnek. mert úgy vélik a tudósok. melyek azt bizonygatják. akik tisztviselőként dolgoznak. (Megvitattam Prichard tényeit anélkül. ahol a két faj a leghaladóbbak közé számít. Azzal érvel. de messze vagyok attól. és hogy ezek a protestáns misszionáriusok többnyire házas fehér emberek fehér gyerekekkel vagy szolgákkal. hogy egy bizonyos területre költözzenek. juhokat fognak tenyészteni és még fekete rabszolgák is fognak dolgozni ültetvényeiken. hogy szelídítsék meg a jószágot. bizonyításuk első lépcsőfoka az. hogy földjeiket meg tudják öntözni és hogy elkerüljék a járványokat. és különleges szerződéssel arra kényszerítette őket. hogy az európai faj erős nyomást gyakorol tanulóira. hogy iskoláik és egyházuk a misszionáriusok kezében van. hogy amikor Adair meglátogatta őket. Olyan példákat hoztam föl. Apránként sok mindent megtanítanak nekik.

hogy néhány emberi faj és a nagyobb majmok között csak kis értelmi különbség van. hogy a nép. A művészetek és foglalkozások kivitelezése. ő a civilizáció és barbarizmus közti természetes kötél. melyhez tartozik. hogy sokat. de nem hiszem.között. mégis el fognak tűnni a fehér faj beavatkozása miatt. akkor is. hogy néhány tanult ember színt adott ezeknek a nyilvánvaló összehasonlításoknak azt állítva. hogy valamennyire alkalmazkodjon a civilizációhoz. Ezek között a körülmények között el tudom képzelni. ahogy Prichard mondja. melyekkel ezt általában megválaszolják. hogy ha a legmegvetendőbb busmant vesszük. minden nap. hogy az emberi fajok nem egyenlők. ahogy uraik képzelik el a munkát. Természetesen hiszek abban. ha már felnőtt. és mindenki. meg kell lepődnünk azon. melyeket beléjük ültettek. minden oldalról amerikai haderő veszi körül őket. biztos. De Tocqueville azt jósolja végül. olyan értelemben. hogy emberek. és uraik vallását kellett átvenniük. hogy a misszionáriusok megfelelnek a . hogy valamelyikük is vadállati vagy abba az osztályba sorolható. elvégzik a civilizált élet folyamatait még vadember állapotukban is. ami nem túl hízelgő még a kísérlet alanyai számára sem. amit ösztönösen soha nem tanulnának meg. mint hajtóerővel. Ahol vannak félvérek. Ebből azt következtetjük. De sikereinket nagy hangon kikiáltani nagyon kis intelligenciára vallana. az még jobban meglepődik a kártyázó kutyán vagy az ebédjét megrendelő lovon! Az emberi csoportok "intelligens cselekvésének" előfeltételeit kutatva túl könnyen megelégedhet valaki. de nem kívánják igazából azok gyakorlatát? Az eredmény a tanulás eredménye. Továbbá. de a gyerekén vagy unokáján . és megértik azt. hogy sikeres mezőgazdászok lesznek. kitelepítették őket. hogy ne figyeljek föl a túlzásokra. akiket keményen oktattak és minden menekülést lehetetlenné tettek számukra. ha ez állandó tanulást igényel részéről.) A háború lehetőségét nyilvánvalóan elvették tőlük. még hosszú út vezet magához a civilizációhoz. Ha egy falu állatai elvégzik a legösszetettebb trükköket. Szellemi vezetőik kedvesen bánnak velük és meggyőzik őket a munka szükségességéről." ("Demokrácia Amerikában" . II. Kis türelemmel és az éhség óvatos használatával. és szaporodnak. noha a protestáns misszionáriusok szükségszerű kapocs a vad törzs és a civilizáció között. kötet).annyi intelligenciát. A félvérben benne van apja esze de nem adja föl anyja fajának vademberi szokásait. tudunk benne kifejleszteni. Tudom. és föllelkesedhet. ott látjuk. . és nem kételkedem abban. hogy a vademberek apránként megváltoztatják szokásaikat és társadalmi körülményeiket. civilizálható a mi mintánk szerint? Ez elsietett és felületes következtetés lenne. aki meglepődik rajta. amely túl nagy ahhoz. ha nem akarnak éhenhalni. a legelmaradottabb és nyomorúságosabb fajtája az emberi fajnak is képes utánzásra. hogy noha a cherokeek és a creekek félvérek és nem bennszülöttek.nem mondom. A legalacsonyabb rendű emberi faj. kivétel nélkül. melyet a civilizáció kifejlesztett. megtaníthatjuk az állatokat olyasmire. megengedem magamnak. és meg fogják tanulni az eszmék kivitelezését. Mivel elutasítom az emberiség ilyen letámadását. hogy ellenálljanak neki.

akik bankokban tisztviselők. mint köztünk. és ebből azt következtetik. ahol felfedezéseink új alkalmazásokat találtak. lengyelek és szerbek (fogják mondani). ugyanazzal a lélegzettel meglepetésüket fejezik ki a szláv civilizáció és a sajátunk között. hogy önmaga képes lenne haladásra. és úgy beszélnek. anélkül. Elvetheti a mi gondolkozásmódunkat és kialakíthat . csak a felszínen civilizáltak. mint egy fehér ember. mint például Konfúciusszal. hogy az emberek vegyék át a mi teljes egyéniségünket ugyanannyi idő alatt. az mindig a fehér befolyás hatására történt. az irodalom és művészet. mint amilyennek látszom. ahol a vallási elvek mellett eszmék. De nem vagyok olyan csekély felfogású. beszél vagy olvas. Nem kérem komolyan. táncolni tudnak. mint ahogy becsületünket. Ezek a fehér és indián vér keveredésének eredménye lenne. sokkal közelebb vannak hozzánk. Egy összehasonlítható ember sincs köztük. francia. ha elmondják nekem. hogy a többiek irányítanák. és német vérrel. a könyvek. olvasni. melyek hasonlóak az európai eredményekhez. de mondjuk a sárga faj zsenijeivel. az utazó. csak a magasabb osztályok osztják eszméinket.velük szemben támasztott követelményeknek? Ismerik a társadalmi tudomány teljes rendszerét? Én kételkedem ebben. Gyakran hallunk négerekről. szokások és intézmények vagy akár egy európai nép annyira asszimilálódott hogy a haladás ezután éppen olyan természetes és közvetlen volt köztük. de senki nem lesz a civilizáció része anélkül. ha csak azokat a leckéket ismétlik. hogy a fekete fajokban soha senki nem fejlesztett ki semmit az politikában. hogy néhány vadember különösen ügyesen szánt. mint a négerek. Nagy különbség van az utánzás és a meggyőződés között. a politikai rendszerek. Caras ezt mondja. új és nem várt gyakorlatot találna ott. irodalomban vagy a művészetek terén. A tömegek másfelől. és melyet könnyen össze lehetne állítani.sok esetben mielőttünk lettek azzá. Az utánzás nem vonja szükségszerűen maga után a szakítást az örökölt ösztönökkel. számolni. Ha az amerikai kormány és annak küldöttei és a cherokeek között hirtelen megszakadna a kapcsolat. mert ezek folyamatosan keverednek az angol. dt. {Carus. ahol filozófusaink más filozófusok szüleivé lettek. csak néhány nagyon sápadt másolatát találná meg annak. Blumenbach közöl. hogy a néger mindenre képes! És akkor. amit tőlünk tanultak? Mutassák meg inkább azokon a helyeken. ahol a nyomtatás fölfedezésének olyan eredményei voltak. és akik írni. és utazónk hiába keresne. op. szobrok és képek terén. ahol a négerek hosszan éltek és álltak kapcsolatban európaiakkal egyetlen helyet. legyőzhetetlenül közömbösek a nyugati világ és annak felfedezései iránt. A megoldás egyszerű. Figyelemre méltó négerek listájáról vitatkozva. akik zenét tanultak. Mutassanak egy helyet. noha olyan sok századon át keresztények . Nem mondom.) Mi annak a haszna. amit New Yorkban megtanult. aki pár év múlva nézné meg a farmokat. Az embereket meglepi ez. és ha bármelyik néger valahol kitüntette magát. A oroszok. ahol tudományaink tökéletesedtek. melyet pl. hogy közülünk vett emberrel.

VIII Fejezet viii. De soha nem kezdte el. és nagyon jó okok vannak arra. Civilizáció nem egy esemény. néha megállás. Guizot az eset szót kevésbé pozitívan és pontosan használja. mert másként értelmezem azt. Megkülönböztethetjük a kereszténnyé vált pathanokat a megtért hinduktól. amely komoly hibához vezet. vagy nagy tettekre ösztönözte volna a megtérés. Állandóan a "civilizáció"-ról beszélek. aki csak Franciaországban különös foglalkozásként ennek a szónak a jelentését és hatáskörét határozta meg. ami azt nem írja azt le. amikor új társadalmi rendet hoz létre magának. Meg sem próbálta. Szeretném látni. A fajok megváltoztathatatlan ellenségessége megtalálható a kultuszokban. hogy miért nem az. mint amilyen a szó általában . Hajlandó vagyok sokáig várni munkája befejezésére. különösen azért nem. A történelem minden oldalán kutathatsz. mint amilyen szellemi élete volt eddig. ha addig nem volt civilizált. amelyek önmagukban nézve is nagyon összetettek. könyvét. rugalmas értelemben. Állandóan használok egy szót mely sok eszmét foglal magába. hirtelen észreveszi. hogy kezdje el. mint az orenburgi oroszokat meg tudjuk a nomád keresztény törzsektől különböztetni . Állandóan új eszmék és ötletek születnek. Másfelől Délázsia hatalmas földjein és Európa bizonyos részein nagyon eltérő vallású emberek által vezetett államokat találunk. A társadalmi fejlődésnek kettős eredete van. és eszméit átülteti a gyakorlatba. és másokkal. az "Európai civilizációt" a fogalmak összezavarásával kezdi. hanem események sorozata. A legkevésbé sem kell elbizonytalanodnom ezen a ponton. mert ez létfontosságú érvelésem számára. másfelől nem határozza meg egyáltalán a civilizáció szó jelentését. Ami eddig használatlanul rozsdásodott. akik között élnek. Az eredmény néha szüntelen mozgás. és egyetlen népet sem fogsz találni. és el kell azt magyaráznom. éppen olyan könnyen. Foglalkozom mind az európai civilizációval. A civilizáció szó definíciója. amely megértette az európai civilizációt azzal hogy fölvette a kereszténységet. a kereszténység nem civilizáló erő. Mert ez vagy létezik bizonyos mérték szerint. mint egy ünnepelt író.egy másikat. és ez elkerülhetetlen. melyek különbözhetnek ettől.egy széles. Guizot. most idegen ötletek segítségével saját hasznára alakítja őket. mikor kinyitja szemeit az evangélium fényénél. . vagy teljesen hiányzik. bizonytalan. Szeretném látni négerünket. hogy földi útja éppolyan sötét és zavaros. A civilizációt eseménynek hívja. Még egyszer. Csak arra kérem. Itt most el kell kissé kalandoznom. és ehhez a tulajdonsághoz viszonylagos mértéket rendelhetek a különböző fajok esetén. ha vitatkozhatok ezzel a nagy tekintéllyel. többé-kevésbé logikusan egymáshoz kapcsolt és eszmék kölcsönhatásával létrejött dolog.

Tárgyunk komolyabb annál. De itt nemcsak a jólét kérdéseivel foglalkozunk. melyek vezérelvét keretezik be. Ez a népek és a civilizáció létezésével foglalkozik. Sok kis arisztokratikus köztársaság volt. Kevés adót fizet. de meg is szűnhet. teljesen független minden kormányformától. de nem volt erkölcsi és szellemi tevékenység. melyeket nem tudna túlélni. nem akarok zsarnokságról beszélni. de a nép. melyek így kezelték alattvalóikat. Ha kinyitjuk ezt a hosszadalmas és híres könyvet. mint a legszabadabb demokrácia alatt. amellyel képes körülvenni sajátmagát. mely tisztán politikai jellegű. a civilizáció nem egy esemény.az erőket. nincs semmi baja. a civilizáció számára nem állapot vagy környezet. és nem szűnik meg létezni. közvetlenül és kibontakoztatják őket. nagyon "civilizált". ha rossz a kormány. egy halom elméletre akadunk benne. gyümölcsözővé vagy meddővé teszik őket. hogy ténylegesen civilizálódik-e. amelyről beszél. az ősi és modern időkben. hogy többé-kevésbé ignorálhatjuk a kormány formáját. amely elsőrendű az egyének számára. ugyanúgy halad az elnyomás alatt. melyekbe az ember magát civilizálja. egy állapot. de mindenképpen van elnyomás. mint a juhokat. hogy annak alkotja egy másik esemény. de esetek és eszmék sorozata. és a civilizáció bizonyos elemi feltételekkel van összekötve. az író megkérdezi. amelyben egy esemény soha nem az. fejlődése páratlan lehet. ha jó esélyei vannak. Ezek szorosan össze vannak kötve a társadalmi szervezet egészségével. egy szóval életet lehelnek beléjük. Úgy tűnik Guizot nem vette észre. a gazdagság és a nyomorúság természetes módon másodlagossá lesz. a kormány szempontjai. Ez civilizáció? És egy ilyen nép civilizálódik?" Nem tudom. melynek külső élete könnyű és fényűző. a szó természetes értelmében". Ez nem jelenti azt. hanem egy esemény.. és úgy tartja. és sokkal mélyebbre kell néznünk az indíttatást kutatva . Az eset nem példa nélküli. Sok változata van. "a közös ösztön vajon észrevenné-e ezekben a helyzeteket. Továbbá. ha a politikai élet viszonyai megváltoznak vagy a polgárháború teljesen megváltoztatja őket. melyek létrehozzák őket. Az igazságszolgáltatás jól működik az emberek között. Másképpen a vad törzsek vagy az arisztokratikus köztársaságok barbár törzsei között kellene sorrendet létrehoznunk. Miután megemlít bizonyos számú helyzetet. amelybe emberi társadalmak kerülhetnek. melyek függetlenek a politikától. egy környezet. Első helyen mindig és mindenütt a "lét és nemlét" kérdése áll. melyeket . mert ez nem érezhető. és kedvezően fejlődhet. Az első elmélet így hangzik: "Induljunk ki egy népből. anyagi és erkölcsi élete tunyaságba vagy kábultságba süllyedt. amelyet létrehoz. anyagilag jól tartották őket.Minden esetre. Ez az állapot általános abban az értelemben. melyben az emberi társadalom van. ha csak egy esemény lenne. Az ilyen alapvető kérdések láttán. kisugárzódik belőle és viszonzásul reagál rá.

amely uralkodó volt a szomszédos királyságokban. Génua vagy Velence és mások bármilyen módon is kisebb értékűek lettek volna Milánónál. spártaiak nem léphetnének be a civilizáció templomába. például a hinduk. noha a föníciaiak és a karthágóiak messze voltak egymástól. Férfias képességeiket aláaknázta a papság uralma" Így ugyanabba a börtönbe rakja az arisztokratikus népeket. Ahhoz hogy elérjék. Ezek a kis arisztokratikus államok. egyedi kultúrát képviseltek. ugyanígy azokat sem. ha nemcsak a föníciaiak. tibetieket. akik "anyagi élete kevésbé könnyű és fényűző. Egy népben. japánokat és a modern Róma néhány területét is. Mindenkinek oszt egy kis igazságot. Nem akarok Guizot utóbbi két föltevésével foglalkozni. és olyan különbségeket tételez föl. hasonló kultúra egyesítette őket. melynek prototípusa Asszíriában van. de tűrhető szinten van. de emellett. melyek nem léteznek. mert erkölcsi és szellemi igényeit figyelembe veszik. karthágóiak. mint a hindukat. és az anyagi fejlődést és az erkölcsi haladás egy bizonyos módon lenne összehangolva. Így. etruszkokat. e szempontból a különféleképpen kormányzott. Az általános ösztön biztosan támadva érezné magát. Svábföld és Thüringia császári városai politikailag meglehetősen függetlenek voltak. és nem . de a velenceiek. melyeket kormányformájuk miatt Guizot nem hajlandó a civilizációképesek közé sorolni. de a szabadság eszméje hiányzik belőlük. Így míg Giuizot kiosztja érdemdíjait a népek között.Guizot hozzáveszi a tárgyhoz. egyszóval a múlt néhány évszázad egyetlen erőteljes városa sem. és Németország birodalmi szabad városainak lakói sem. Bármilyen erősek is voltak.. mert az első kettő esetén olyan körülhatárolt értelmezést ad a civilizáció szónak. Vallási és erkölcsi értékei bizonyos szintig kifejlődtek. melyet én képzelek el" mondja. Maga Guizot számol ilyen érvvel. A pont részletesebb megvitatása aligha illik ide. hogy Pisa. a legtöbb esetben sajátos. egyiptomiakat. . Egyik sem keresheti meg önmagát. mint elmélete részeit. "nemes és igaz érzelmek szunnyadnak. helyesen) elutasítani azt. génuaiak és pisaiak sem. melyhez folyamodik. megosztották egymás között a közös civilizációt. Az olasz köztársaságok ötletek és vélemények mozgalmában vettek részt. de elnyomás alatt tartanak". peruiakat. Ez a következtetés önmagában túl erőszakosan ellentmondásos a közvélemény előtt. ha megnyitottam egy ilyen vitát. de más részről teljesen be voltak foglalva a német faj haladásába vagy hanyatlásába. A kormányt és az egyházat szigorúan el kéne választani. melyet "lágyan kormányoznak. akkor el kellene kezdenem (gondolom. valójában széthasítja a fajokat. melyek ereje és szabadság egyaránt össze lenne keverve. politikai szabadságuktól és kormányformájuktól függően. amelyet a világ egyetlen nemzete sem képes elérni. ebbe a helyzetbe került a legtöbb ázsiai nép. de fajilag hozzájuk nagyon közel álló néphez igazodtak. Nápolynál vagy Rómánál. amit nem hagyhatunk jóvá. a népeknek olyan intézmények uralma alatt kellene élni. és ezért nem folytatom. még nagyobb nehézségekkel is szembe kell néznie. Nem tart egy népet civilizáltnak..

akkor több mint egy primitív törzsnek joga lesz arra. Amikor a kultúra megállapítása a személyes érzés függvénye lesz. az angolt. Végül. 37. amelyek rosszul használják parlamentjüket. a nyugati óceánban fekvő sziget volt képes volt képes teljes értékű civilizációra. megfigyelés és tudomány hamarosan szóba sem kerül a kérdés kiértékelésénél.oldal/ Ennek hibája éppen ellenkező a Guizot-félének hibájával. nagyon könnyen megközelíthetőek. Ha a civilizáció egy bizonyos kormányzási forma függvénye. az alattvalóknak nagyon körülhatárolt jogai lennének. bevezetés. akkor nem lesz megegyezés a témában. tetterejüket és kereskedelmüket. amelynek jelleme kissé durvább. vagy arról vitatkozni. akik a Rajna és a Pireneusok között laknak. Über die Kawisprache auf der Insel Java. Sok nép. és belső érzéseikben. mely valaha is élt. és hogy még az igazi elvet sem fedezte föl senki William és Mary uralkodása előtt. ők egy bécsi vagy pétervári rendszert fognak előnyben részesíteni. és mivel a civilizációt mindig egy egyedi és egyetlen politikai szabvány szerint kellene mérnem. hogy magát néhány európai nemzet elé tegye. és kizárólag azokat díjazni. hogy egy rendszer. hogy az idők kezdete óta csak egy kis. akik nagyon lágy természetűek és nem támadó fajták. A kötelék túl laza. A legfejlettebb ember az lesz. akik azt jól használják. De nem érzem azt. hogy a civilizált emberek kormánya alkotmányos és népképviseleti alapokon áll. amely ilyen következtetéshez vezethet. Néhány merész lélek saját kedvenceit fogja előnyben részesíteni. Végül az összes élő nemzet között. akik ezt másként látják. kötet. Így egyetlen európai nemzetet sem tudnék megóvni attól a gyanútól. Senki sem fogja ennek a logikáját megkérdőjelezni. melyek ezekre vonatkoznak /W. I. Azt mondani számomra túl kegyetlenek és lealacsonyítónak tűnik az emberiség számára. barbároknak és vadembereknek fogják nevezni. egyetlen egyet tekinthetnénk igazán civilizáltnak. a többsége azoknak. míg azokat. Ha egy civilizációt a viselkedés lágysága meghatároz. akinek ugyanaz a véleménye mint a meghatározónak az uralkodó és a nép kölcsönös feladatairól és kötelességeiről. És aztán gondoljuk meg ennek veszélyeit. Vannak olyan törzsek a déli Csendes Óceánon és másutt. akik erejét és csodálatos cselekedeteit a világ minden sarkában látták. az alkalmazások mezeje túl széles. Egy ilyen elv kissé szűklátókörű. Föltételezi. és mégis egyetlen egy ember . hogy másoknak ne tartoznék tisztelettel és csodálattal. akkor az értelem.szabadna a válaszvonalat eltolni. von Humboldt. hogy a brit intézményeket tekintse a legtökéletesebbeknek. hogy a barbarizmus állapotában van. és vissza fogja utasítani. mint győzelmeiket. csak a párttagság fog szerepet játszani. néhány hibája ellenére Franciaországot fogják a világ legcivilizáltabb országának tartani. Guizot meghatározása nekem nagyon kezdetlegesnek tűnik akár csak összehasonlítva Wilhelm von Humboldt meghatározásával: "civilizáció az emberek emberiesítése külső szokásaikban és intézményeikben. legalábbis nagyon tökéletlen. Ami engem illet. végül el kellene utasítanom azokat az alkotmányos országokat is. Természetesen teljes mértékben tisztelem és csodálom azokat a nagy népeket.

akik bizonyos módon magasan fölötte állnak azoknak. költőkkel. melyek neki nagynak és szépnek tűnek (amilyenek valójában). hogy ezek valójában sajátmagukat adják vissza. az hamarosan szétfoszlik. melyet kevés nagy elme ért el. vagy akár a tüzes malájok mellé. Hogy ez így van. akik a tengeren hajóznak nagyon jó hajókkal. képes volt arra. másfelől nagyon intelligens ágensek. akitől (ha jól értem az elvet) megkaphatjuk a pontos elvét annak. és nagyon erőszakosak. egy mód. és a fejlődés utolsó és legmagasabb fokán a "teljesen kialakított ember" áll. akiket legjobban csodálunk. Szerető és szimpatikus lényekkel töltve. hogy európai társadalmunk sem a legfennköltebb gondolkozókat. Itt áll a "teljesen kialakított ember". és árukkal kereskednek az Indiai Óceán keleti kikötőiben. hogy a nagy tudós véleménye ellenére. humanizált ember. ezek élettel való felruházása és ezek mozgatása a térben. művészekkel. amely az előzőek fölött áll. ahogy a földműveléstől vagy az egyszerű kereskedelemtől. mint bizonyos absztrakciók elővétele. A tiszta értelem kifejtésére rendelkezésre álló szabadidő nagyon csekély. sem a legnagyobb költőket. Megkockáztatom azt a gondolatot. Ennek az elméletnek az alapján nagy különbség van aközött. és állandóan folyik a küzdelem a természettel és a világmindenség törvényeivel. mint von Humboldt biztosan látta ezt.sem. akinek természetében valami egyszersmind magasabb és teljesen személyes. aki dicsérte őket. hogy megérti a tudományt és a művészetet. Igaz az. ahol összegyűlt az összes benyomás a működő szellemi és erkölcsi erőkről. és egy fokkal a fölé rakja a kultúrát. melyeket maguk csinálnak. hogy a puszta létszükségleteket megteremtsük. sem a legkitűnőbb művészeket nem teremti meg. amely megmarad ezen a ponton. Minden kétség. melyek körülötte harmonikusan összeforrnak és jelleme és érzékenysége fölveszi őket. azt könnyen megmutatja az. még a legnagyobb boldogság és stabilitás idején is. tette volna őket a mogorva norvégok elé. olyan ideális módon. amikor a rendszer tetőfokához érünk. művész és tudós. mint a brahmanoké például. amit Humboldt lát az emberi civilizáció általános szintje és a tökéletesség között. hogy berlini filozófusunkat kevésbé foglalkoztatja a valóság leírása. Az olyan kitűnő gondolkodó. a költő. " Ebben a gondosan kidolgozott rendszerben a "civilizált ember" egy lágy. tudósokkal. amit Goethéről és az "olimpiai csöndesség" -ről mondtak el nekünk." E szerint a hierarchia szerint a világ egy másik korát látjuk (azaz a világot annak fejlődésének második szintjén). "A kultúra" mondja "teszi a humanizált népet társadalmi viszonyaiban olyanná. Annyira tartózkodnak a háború keménységétől. a következő fokozat a kulturált ember. ahhoz hogy általánosan meghatározzuk és . hogy olyan embereket hozzon létre. De ezek kívül állnak a nagyobbfajta munkákon. amely egy harmadik fokozatot tartalmaz. Ezért a civilizáció mellé. Ez a különbség olyan nagy. hogy a miénktől meglehetősen idegen kultúrák. Teljesen egyetértek von Humboldttal ebben. ahogy a mindenséget lehet látni. akik maguk csinálta tűzszínű köntösöket viselnek.

mint ezt sokan gondolják. A legprimitívebb népek intenzitása soha nem azonos. A civilizáció szempontjából ezt nem tekintem oknak arra. hogy van ennek az ösztönnek a két oldala kiegyensúlyozva. akkor legalábbis egy pillanatra le kell vetnünk előítéleteinket egy bizonyos típust illetően. Mert az évszázadok tapasztalata megmutatta. és az elképzelésnek nagyobb értéke van a soha nem látott dolgokat tekintve. melyeket kevés ritka nagy elme ér el azok ritka csillogásában. prózaibb szinten tartanak. az én vizsgálataim az erőre szorítkoznak. az emberi társadalmak jólétének mértékét. a csúcsokról. amelyek jobban beilleszkednek a gyakorlati tapasztalatok közé. akit én nem tartok civilizáltnak csak azért. hogy kinyissák börtönük falát és fölemelkedjenek alacsony szintjükről. mint mások. Másfelől nem lehetünk olyan zártak. akkor felülvizsgálom kiindulásomat. Ez túl szigorúan körülhatárolná az emberi alkotást a haladás után. hogy ne fedezhetnénk föl ösztönös törekvését arra. amennyire csak képes vagyok tárgyam eredendő sötétségét. de nem nélkülözik teljesen a lelki élet csillogását. Meg kell kérnem olvasómat. hogy kellő mértékben vegyítsék a cselekvést és az eszmét ahhoz. melyek egy alvó istenség agyából indulnak ki. A fajok közti első és legnyilvánvalóbb különbség abban rejlik. Másfelől a legtöbb néger törzs. Von Humboldt rendszere nem értékeli a nemes elme finomságát. és meg fogom próbálni annyira megvilágítani. amely a tömegekben kifejlődött. hogy a század két leghíresebb embere mellékutcákon tévedt el. és figyeljen a kanyargós sikátorokban. hogy türelmesen kövessen. Sok idő telt el anélkül. mint ők. hogy mindenkit visszautasítunk és csak a harmadik lépcsőfokon álló filozófust engedjük be. hogy célomat botladozás nélkül érjem el. hogyha más utakat követek. Vizsgálataim engem egy alacsonyabb. bevallom. szivárványszínű szappanbuborékokként szállnak föl az éterbe. mind az erkölcsire. hogy abba beférjen Humboldt első állomásának embere. hogy figyelembe vegyem. Így a sárga faj brutális hordáit úgy tűnik a testi szükségletek uralják. Látószögem korlátozott mértéke megtiltja számomra. Nem szabad hálónkat olyan szélesre hagyni. az alvó istenséget körüllengő álmok természete szerint. ahol mennem kell. másoknál a szemlélődésé. ahogy Humboldt teszi. mind az anyagira. És bízom magamban. hogy nem képesek több civilizációra. mely valamekkora fejlettségi fokot elért. az látni. kevésbé aktív. Olyan eredményekre vágyom.kritizáljuk a civilizációt. amennyire ezt épületem lehetővé teszi. és aztán szétpukkadnak. Nem könnyű számomra. és eredményeit csak elszigetelten és egyéni módon mutatná meg. . ahogy Guizot teszi. mint a kezelhető dolgoknál. és annyira visszamegyek. vagy hogy elmélkedjem. hogy kielégítse anyagi és erkölcsi szükségleteit. Egy törzs nem olyan visszamaradott. hogy bármit is tettek volna körülményeik megjavítására. egyformán erőtlenek arra. Némelyikeknél a testi szükségletek a legfontosabbak. hogy a négereket magasabbra tegyem. és annak alapvetően absztrakt természetét gyarló szavakkal a hindu filozófusok elképzelésével lehet összehasonlítani. helyet adva másoknak. mert lágyabb a jelleme.

az anyagit és a szellemit. Háborúik még mindig kegyetlenek. a női elvnek. ami hatókörükbe jön. is mindig kétféle ösztön hatását látom. csak azt mutatják. akkor ugyanazokat az igazságokat fedezzük föl. ahogy erősebben folynak. azt prakritinak. ( Klemm [Allgemeine Kulturgeschichte der Menschheit] a fajokat "aktív" és "passzív" emberekből állókra osztja. külön voltak. és így nem tudom megmondani. A szamojédok és néhány polinéziai néger fölött vannak azok a törzsek. hogy elve azonos-e az enyémmel. vagy ez erővel. hogy nagyszámú lakost irányítson. Az ellenkező viszonyokat. és magasabb szinten a quichuak és a perui aymaraknál is. ahol elveiket többé-kevésbé tökéletesen hangolják össze. Először értünk el valamihez. és valami jobbra vágynak. és magukba olvasztják. amelyeknél hol az egyik. melyek most együtt vannak. Nem ismerem ezt a könyvet. Most folytatom utamat fölfelé. amely időnként elkerülhetetlenül . Természetesen ezeken a kifejezéseken nincs dicséret vagy lebecsülés. mint azelőtt. a két ösztönös iránynak látjuk két ágát. Attól a pillanattól kezdve. amikor az emberek csoportja. mint egyetlen társadalmi kapcsolattal. azaz férfi elvnek nevezhetjük. hogyha ugyanazt az ösvényt követjük. hogy a gondolatok vagy a cselekvés van-e túlsúlyban. megvannak a harmadiknál is. akiktől több aktivitást várunk el. melyek a kormányépületen vannak. Ezek valójában jobban meg vannak jelölve. de egyre inkább csak fosztogató akciók formáját veszik föl.De az emberi haladás legalacsonyabb fokozatai. amikor az egyik túlsúlyba jut a másik rovására. hogy mindent magukkal ragadnak. Így különféle eredmények következnek. és díszeiket. Ha azokhoz a fajokhoz tartoznak. és elhagyom azokat a csoportokat. Ezek a fajok egy fokkal az abszolút barbarizmus fölött vannak. ahol a katonák fontosabbak. amelyek a testi igényektől inkább eltávolodik. melyek társadalmi rendszere nem elég erős ahhoz. akiknek a faji elemeik olyan erősek. De az természetes. attól függően. Ezt a képet sok mongol törzsnél látom megvalósítva. hogy az egyik megtermékenyíti a másikat. melyeket az első két állapotnál fölsoroltam. ahogy a civilizáció létráján fölfelé haladok. hogy javítják eszközeiket. és az egyik vagy a másik irányba hajlottak. még a vérkeveredés után sem. mint a papok. és a változás eszméit fejlesztik ki. láthatjuk az emberiség életének bizonyos pillanataiban a két alapelv kifejezett váltakozását. hol a másik dominál. mint azelőtt.) Továbbá. és rátermettséget mutatnak a kereskedelemre. szélesítette társadalmi kapcsolatainak látókörét egy nép nevének dicsőségére. Azokat tekintem most. és az anyagi folyamot purusának. Meg fogom kísérelni útjukat nyomon követni. Hatalmas területet uralnak. fegyvereiket. Valójában az anyagi kényelem és a testi jóérzés lesz az emberek fő célja. akik nem teljesen elégedettek azzal az ágakból csinált kunyhóval. amit civilizációnak lehet nevezni. és csak ebben a harmadik fokozatban igazán fontos hatásuk. akkor azt fogjuk látni. Használhatjuk itt a hindu jelrendszert. Ezek a változások a vérkeveredéstől függenek. mely törzsként indult. amit én szellemi folyamnak mondok. és azt. találjuk meg a nyugatafrikai Dahomeyban és a kafíroknál. és a nemzeteknek különféle minősége jön föl a felületre. amikor még a csoportok. Ugyanazok a belső különbségek.

és csak akkor változtak meg valamennyire. hogy eredeti természetük megváltozott és teljesen új temperamentumuk alakult ki. mondván. Így két csoportra tudom az embereket osztani. De ahogy a fehér emberek egyre inkább dél fele törekedtek. és a nagyszámú nőies elem magába olvasztotta őket. a két áramlat. és csak olyan fajok. A görögök belső fejlődése nagyon hasonlít a hindukéhoz. az azért volt. és érzékenyen megváltoztatják a civilizáció jellegét. mint sajátmaguk. így a férfias elv nem tudott kellőképpen tért hódítani köztük. noha a fölosztás egyáltalán nem abszolút érvényű. Északeurópában a materialista ág. ahogy szellemileg haladt. ahogy ezeknek a forrásoknak a hatása alá kerülne. mert vér szerint a "férfi" jellegű lakossági csoport sokkal nagyobb számú volt. Ezek a hindusztáni emberek mögött állnak. Ha követjük a nemzeteket az évek során. Ennek ellentétének tekinthetjük a régi rómaiakat. akik végül is győztek. akik természetüktől fogva anyagiasak. hogy az emberi tevékenység eredeti forrása. vagy legalábbis miért folyt nagyon lassan a múlt évszázadaiban. legyen az erkölcsi vagy szellemi. Hogy ez a folyamat miért állt le. Ilyen környezetben civilizációjuk nem tudott olyan mértékben haladni az anyagi oldalon. ami azzal járt. külsejük kevésbé teljesen haszonelvűvé vált. afrikaiakkal és keletiekkel keveredtek. hogy ők meditációra vannak és nem tevékenységre. IX. a férfias behatások fokozatosan elvesztették erejüket. Ez alól van néhány kivétel. míg a hinduk a másik jelleg jellemző típusai. A kínaiak után következnek az ősi Olaszország népei. mikor a görögökkel. A másik részt tekintve látjuk. Északkína népei eleinte teljesen materialisztikusak voltak. akik hasonlóképpen voltak szervezve. a "férfias" vagy "nőies" egyike. Az ilyen tényekből azt következtetem.megtörténik. a rómaiak korai köztársasága és a germán törzsek. hogy a másikban szűkölködnének) érheti el társadalmi életében a kultúra megfelelő szintjét és ezzel a civilizációt. A szembenálló táborban Egyiptom és Asszíria népei foglalnak helyet. hogy a civilizáció majdnem mindegyiküket megváltoztatta a két elv váltakozásával. mint Piemont és Északspanyolország. elrontva annak stabilitását. Fejezet . különösen a yunnaniakkal. hogy a hinduknak nagy hajlamuk van a természet fölé helyezni magukat. mint a "női" jellegű. állandóan fölerősödött a kelták és szlávok beszivárgásával. melyeknél az egyik elem bőségben található meg (anélkül. természetesen. melyet a legjobb germán törzsek képviseltek. A különféle törzsek egybeolvadásával. A "férfias" kategória elejére a kínaiakat tettem. azt látjuk. Következményeik nagyon fontosak. Mikor legkorábbi hódításaik elsősorban olyan fajokkal hozták őket kapcsolatba.

instabil. és azzal vigasztalja magát. Ha egy embertömeg valamilyen szempontot elfogad. ha ezek olyan szerencsések. mely vagy férfi. a civilizációs ösztöne olyan erős. De a stabilitás utáni vágy nem elégülhet ki hosszan. Egy elvhez ragaszkodik. mint elődjei. hogy stabilitásra vágyik. egyetlen faj uralkodása következtében. Az egyének érdekei csak magányban virágzanak. mert az általános gondolkodás azonos marad. Később a változtatások állandóak lesznek. Minél tisztább egy faj vére.mindazzal együtt . annál kevésbé veszélyeztetik társadalmi építményüket támadások. akkor születik meg a civilizáció. hogy nem károsítják a másikat. A vér keveredését az emberek alapelveinek változása követi. Noha ingatag. hogy megváltoztassák magát az épületet. Mert attól a pillanattól fogva. mégpedig ahhoz. (noha gyakorlatban állandóan tagadja azt). A stabilitás és az egyéni érdekek együttműködése mellé. A civilizáció szó definíciója /folytatás/. Ez közvetlen következménye az előbb elmondottaknak. hogy a civilizáció egyik fő ismérve az. A civilizált társadalmak különféle jellege. és ezt az elhatározást véglegesnek mondják. A közösség nem gratulálhat magának mindig az eredmény miatt. hogy Isten változtathatatlanságát kölcsönzi ki az ember javára. Egy ilyen változás néha igazi haladást jelent. mert ez alapvetően teljesíti legkedvesebb vágyaikat. hogy hamarosan minden áron eléri az isteni tulajdonságot. és a társadalmi élet állandóan hajlamos arra. akkor ettől a pillanattól fogva a kultúra születőben van. hogy kielégítik a nép belső szükségleteit és mind szívüknek. és tovább vonul valamiféle paradicsomi cél felé. A civilizáció másik nem változó jele az. mint törvényhozásának alapját. hogy törvényeit vagy azok jelentős többségét másokra is érvényesíteni tudja. A mi civilizációnk nem magasabb rendű. egy harmadik és negyedik jellemzőt is be . mert a tömeg sokfélébb és elveszti azt a tulajdonságát. de ismétlem. A férfias nemzetek alapvetően a jólétet keresik. ez volt első lépésük az irányító elv elfogadására . és annak legnagyobb dicsősége. és beleegyeztek abba. hogy valóban gyümölcsözők és meggyőzőek legyenek. Ez az általános tetszés alapvető tulajdonsága a civilizáló ösztönnek. De ameddig az eredeti kiindulás alapelveinél marad. Az eszmék rendszerének ahhoz. örökkévalónak hiszi magát. hogy bizonyos elvek uralkodnak fölöttük és egyesítik őket. amikor az irányadó elv általában rugalmatlan ás abszolút. amit az nyújt és amit követel. mind eszüknek tetszenek. különösen a civilizáció hajnalán. Amikor nyilvánvalóan nincs hasonlóság. és óránként változik. hogy egyfélét kedvel. amikor egy sokaság egyesül a zászlók alatt. vagy női jegyeket visel. állandóan meg fogja próbálni javítani és stabilizálni magát. melyek úgy érintik meg egymást. hogy megcsonkítsa ezeket. egyfajta irányítást elfogadnak. bizonyos módon illeniük kell annak a népnek a gondolkozásához és érzéseihez. Ha egy nemzetnek. Ez egyedül teszi azt élővé és aktív erővé. hogy ezért egyéni áldozatokat hoznak. a női nemzeteket a képzelet igényei érdeklik jobban. ez azért van. amikor az emberek elfogadták mint közösség. és ezek arra törekszenek. akiknek fölajánlkozik. vagy pontosabban kifejezve. akkor bátorságot vesz magának.ix.

E két nép fő érdeklődését vallásos és filozófiai fejlődésük adta. Semmi sem felületesebb és így kétségesebb. sok olyan . A hasznos fölfedezések ritkák. De mikor az ideálok és látomások birodalmából a hasznos találmányokéba megyek át. A görögök. ahol az emberek tömegei békésen próbálják kielégíteni igényeiket. Ezekkel áll kapcsolatban hogy idegen népeket gyakran rosszul ítélünk meg. és az erőszak gyűlöletét . gyakran túl gyorsan arra a következtetésre jutunk. annyi munkával. A fő népek társadalmi igényei nem jelentkeznek ugyanolyan erősséggel. nem. vagy nem. most eljutunk a kérdésig. kőhegyeket vésnek ki. amennyire szövevényesek és alkotóak. A szobrászok mellett az irodalomban is mesterművek állnak elő. hirtelen lezuhanok a magasságból a mélységbe.kell vezetnünk a társadalom civilizációjának jellemzésére. A mérték túlságosan átment az intellektuális oldalra. és viselkedésük és intelligenciájuk kifinomodott. és nem ugyanazon dolgok felé fordulnak. és nem vették maguknak a fáradságot. és az elméleti tudományokéba. Hatalmas épületek állnak. hogy ezek a föltételek fönnállnak. kivéve a síremlékeket. hogy egy társadalom fejlett-e. most összefoglalhatom képemet a civilizációról. hogy ezeket részletesen kidolgozzák. mind annak fokában. hogy az megdöbbentő. és így minden anyagi javulásé. Úgy gondolom. és a fényes nappal éjszakává válik. melyeken ezek alapulnak. hogy szinte minden ez alatt a civilizáció alatt végzett munka egyesek hasznát és a többiek kárát szolgálta. Az ember számára semmi sem épül. A nőies költészet a civilizáció büszkesége. De a tibetiek nagyon kemény éghajlat alatt élnek. és mi célból? Az Istenek tiszteletére. amely nagyon állhatatos követeléseket támaszt eszükben és szellemükben. és az ember gondolatai egy arcmozdulat nélkül zuhannak le egy mérhetetlen szakadékba. hogy minden kultúra egyenlő-e. Mivel az ő civilizációjuk külső jegyei nem valószínű. szövetruha mint ruhatár. hogy a fejet és nem az öklöt használják önvédelemre. mindegy hogy melyik csoport tagjai. mint az ilyen előfeltételek mellett levont következtetések. Föltéve. Ez a két utolsó jellemző a szellemi javulás forrása. melyet eddig említettem. azt a viszonylagos stabilitás házának látva. Különösen ezek mutatják meg. hogy barbárok vagy értéktelenebb nálunk. Nagy emlékműveket építenek. az indiaiak kevés eszmét gondoltak ki. Ez a formula minden népre érvényes. mint irodalmukból tudjuk. A teológia. a metafizika annyira változatosak. Így nincs egyensúly a női és férfi alapelvek között. Míg a kínaiak folyamatosan találtak föl dolgokat. és szerénységük mégis figyelemre méltó. Így viselkedésük és intelligenciájuk nagy különbségeket fog mutatni mind fajtában. melynek az a következménye. hogy megfelelnek a mieinknek. mint civilizáltat.más szavakkal azt. Biztosan csábító körülményei egyszerűségét az éghajlattal magyarázni. Úgy gondolom. Mik egy hindu anyagi szükségletei? Rizs és vaj az evéshez. A néhány létező kicsinyes és terméketlen. a megfigyelés ereje gyakorlatilag nem létezik.

De szervezési tehetségük. bárhol is találjuk azt. A felfedezések gazdagsága. Az első . Északamerikában. akiket germán őseink ösztönösen tudták. sokrétűsége és termékeny volta. ijesztő gyorsasággal terjedt bennük. miután átléptek történelmük delelőjén. vagy nőiesített fajok nagyobb részét foglalják el a földgolyónak. a celtibériaitól az olaszok és más latin fajok névtelen keverékéig. és megakadályozta. hogy ha Déleurópát nem szállták volna olyan gyorsan meg az ázsiai és afrikai jövevények.és még több is kereszténnyé válhat . noha többet tettek. ahol mindig nagyon gyorsan megértenek valamit. de elsősorban a germán elem érintésének a jele. hogy a mi civilizációs körünk része lenne. Ugyanez igaz Belgiumra és Északfranciaországra is. mert sok nemzet keresztény. mert ez a modern állam külső jegye. Ez a másik jellemző (hogy megismételjem. Angliában.tudományos feljegyzést hagytak maguk után. természetesek és többé-kevésbé sikeresek. mert a katalánok és a piemontiak biztosan melegebb éghajlat alatt élnek. Már eljátszotta szerepét a korábbi időkben. Hollandiában és Hannoverben ezek uralkodnak az emberek más ösztönei fölött. A nőies. törvényhozásuk. mint a másik. mint a görögök. hogy hogyan kezeljenek. De ez nem alapvetően szükséges. Mert az ázsiai vér. és ez keresztény. melyek keveredtek az ősi kultúrák fajainak lehanyatló töredékeivel. Míg a rómaiak. Kultúránknak két általános vonása van. A teuton és néhány szláv csoport kivételével a világ felénk eső részén minden fajnak csak kevés anyagi ösztöne van. amiért mi mai társadalmunkat becsüljük. melyek méltatlanok voltak hozzájuk. ezek az irányzatok gyöngülnek. Civilizációnk a germán törzsek keveredéséből keletkezett az ősi fajokkal. egy olyan egyesülés. ami a férfias alapelvek fő erejét (de nem minden erőt) vesszük tekintetbe. akkor mára a pozitív tudomány nyerő lenne. Az ötödik század hódítói Európába a kínaival azonos szellemet hozták. ez kizárólag a vér befolyása. bebizonyítják. mint a provencei vagy bas-languedociak.anélkül. nemesebb formában jól fölismerhetőek. mérsékeljenek és változtassanak meg. különösen Európának. amit már mondtam) jellegzetesebb. mely vérükkel keveredett. Ahogy továbbmegyünk dél felé. és nem tud újra kezdeni. leromlott és nagyon különféle elemek eredményei. A tömegek. amely elsősorban férfias csoportokból áll. Ezt nem a nap erőssége okozza. . de nagyon különböző erőkkel. hogy a természet türelmes kutatásához szükséges tulajdonságaik fejlődjenek. a hasznossági irányzatok. a birodalomban emelt hasznos épületek elég tanúi társadalmi elveiknek egy időszakban. egyfajta máz a felületén. aminek gyakorlati jelentősége van. Sokkal nagyobb mértékben volt telve női sajátságokkal. lefele menő fokozatot képeznek. sokféle fokozatukban. nem léptek nagyon messzire előre. és azért tűnik elsősorban szembe. a galltól a celtibériaiig. Ahol az emberi családnak ez az ága volt uralkodó. és ennek következtében a germán úttörők elvesztették volna néhány babérkoszorújukat. és a kéthajtóerejű erőket sokkal harmonikusabban egyesítette.

gyöngesége és másféle közömbössége miatt. amit mi európai civilizációnak nevezünk? Sokan csodálták jó okkal az eszmék és látásmódok rendkívüli egységét. előnyeivel és céljaival szemben. De volt egy föltűnő hátránya: mind Olaszországban és Hellaszban. Ez a következő kérdéshez vezet: népességünk alsóbb része azzal gondolkozik és cselekszik-e összhangban. a szíriai ügyvédekből. és ezért hatásuk megfelel a legtöbb ember ösztöneinek. mint azelőtt. mint a hivatalos civilizáció. Így amellett. mások többé-kevésbé oligarchiát.jellemző ezzel szemben elhatározó és pozitív. Alaeseuszt. De végül is az itt vitatott eszmék mind olyanok. hogy jobban szerették. melyek a felületen jelentkeznek. az ország civilizációja egységes volt és kétségbevonhatatlan. mint Szofoklészt. és végül a szórakozni vágyó kéjenceknek. Az irodalom terén. A római civilizáció a nagy ázsiai háborúk után kétségtelenül erőteljes igazolása volt az emberi géniusznak. hogy az eszmék és cselekedetek. amely a görög államokban. Ugyanez volt az eset Rómában a pun háborúk előtt. mind Pindaroszt. ami Galliából vagy Spanyolországból származott. A római népnek csak egy kis része őrizte a titkot és tartotta azt fontosnak. számos emberfajta élt ott. azok legjobb idejében a polgárok teljességét irányította. A tömegek minden időben csak eltűrték azt. amit mi társadalmi osztályoknak nevezünk. A pun háborúktól számítva a rómaiak. Ez természetesen fölébreszti bennem a kérdést. Aesküloszt lehet. ami a világ más területeiről származott. csak a fölsőbb osztályok számára létezett. az alsóbbak ebből a szempontból eléggé közömbösek voltak annak természetével. akik a filozófiai alapot adták. . A nemzetek keveredése a kultúrák keveredésével is járt. Európa népei soha nem értettek meg semmit annak ázsiai és afrikai elemeiből. mások a parthenoszi Athénét. az emberek tömegeiben mélyen vannak gyökerezve. a gazdag ember rendszerévé. A politikában néhányan többékevésbé demokráciát akartak. akik azt ateisztikus jogrendszerré építették föl. de ugyanabból a forrásból származnak. akik semmit sem csináltak. ez egyiptomiak sem értették meg jobban azt. ott a ránk jellemző civilizáció nem létezik. Itt olyan civilizáció példáját adjuk. A vallásban néhányan az eleuziai Demetert imádták. akiknek civilizációja más volt. de egy sem osztott más kultúrát ezzel. hanem azok kimerülése. különösen Fülöp idejétől a görögök között is az egyformaság egyre inkább csökkent. melynek kultúrája kifinomultabb volt. A viták csak az arányokat érintették. A rabszolgát urától érte. amelyeket nemzetinek nevezhetünk. és Periklész után. Ahol a germán elem soha nem volt jelen. a numidiaiakat nem érdekelte az. mindannyian osztották azt bizonyos fokig. nem az alatta levő népek meggyőződése miatt. hogy nevezhetjük-e európai társadalmunkat teljesen civilizáltnak. amelyet elfogadtak és amely uralkodó volt. Ennek eredménye egy nagyon összetett és képzett társadalom volt. vagy akik egyáltalán nem voltak civilizáltak. de valójában csak a görög szónokokból állt. Az alapvető pontokból levont következtetések gyakran ellenségesek voltak egymáshoz. aki a közigazgatásban vagy a pénzkeresésben tevékenykedett.

hogy a demokratikus versengés érzése mindenkit arra ösztökél. John F. London. és egyetlen változást sem a hatalom külső formái iránt. hogy igényük van erre. Bármilyenek annak alapjai. nem akarok idealizált képet festeni.. a vizsgáztatók korruptságáról. az iskolák olcsósága olyan mértékű oktatást von maga után. akiknek történelme egyetlen társadalmi forradalmat sem mutat ki. mely mindenkit elér. de alaposan tanulmányozta annak ügyeit. 1840: "Két vagy három kötet egy A4-es méretű általános műből két shillingnek megfelelő összegért kapható. és a kormány büszke arra. ("Még mai is csak Kínában igaz. nem tudják elképzelni. Az ellentét nagyon szembetűnő. Nem szeretnék beszámolni a hibás ítéletekről.." 1846) ). hogy biztosítsa magának azt a helyzetet. Véleménye szerint a legjobban az "állandó konzervatívak népe" írja le őket. mint a tudományosságtól. kiterjed olyan osztályokra is. az alkalmazás messze van a tökéletestől. Általános irodalmuk olcsósága részben a nyomtatás módja miatt van. és a létező országban a dolgok állása az egész nép megrendíthetetlen csodálatának a tárgya. hogy az ország a mi fogalmaink szerint szabad. mint civilizációjuk. hogy tegye meg a tőle telhető legtöbbet ahhoz. "A kínai".és ugyanolyan alapokon áll.") és száma. hogy irodalmi fokozatokat eladnak. részben a papír olcsósága miatt. Ez nagyszerű vonása a kínai társadalmi szervezetnek. Egy Kantoni könyvkereskedő katalógusa szerint Konfúcius munkáinak négy kötete. azt mondja. hogy a törvények ismerete mindenki számára elérhető.J. A terület természetesen óriási.Kínában ennek pontosan az ellentétét találjuk. vagy akár arról. el kell ismernünk. hogy egy szegény diák részt vehet a császári vizsgán. a brit kínai komisszár kritikája. de egyik végétől a másikig a született kínaiak szelleme azonos . melyet még a kormány is gyakorolt pénzügyi nehézségek idején . hogy a kínaiak olyan emberek. Sajnos. egy eljárás. és hogy a professzorok döntése jobban függött a pénztől. hogy kik töltik be az állami tisztviselői állásokat kétségtelenül megmutatja. hogy milyen jól értették azt. hogy az a szerep. " Az ázsiai társaság évi jelentése. A birodalomnak ebben a részében a hivatalos ígéretek ellenére annak a vizsgálata. aki nemcsak hogy élt Kantonban. Ennek oka nem az. melyet a törvény garantál neki. Davis. " (F. A törvények célját és szellemét általában jól értik. A kormányban történő erőteljes változások ellen erős ösztönös ellenérzés van. akikről Franciaországban elképzelhető lenne. mutatja. hogy ezek a hivatalnokok családjainak voltak fönntartva. hogy a középső királyságban érdemeik szerint részesüljenek a javakból. de noha a hajótörést szenvedett ambíciók siránkozhatnak a rendszer rosszaságán. kommentárral együtt fél koronánál olcsóbb. melyek lényegesen azok alatt vannak. Ezen a ponton nagyon hihető Mr. ijesztő gyorsasággal az északi . Davis. Az oktatás Kínában figyelemre méltóan általános és elterjedt. ahol a kormány változásai egymást követték.a maradékkal nem foglalkozom . melyet ez a civilizáció a tömegeknél játszott. és elméletük biztosan jobb minden másnál. és nagy ember lehet belőle. Egyáltalán nem. amikor a római világ civilizációja felé fordulunk.Mohl. hogy elfogadjuk-e céljait vagy nem. A könyvek olcsósága (John F. hogy lehetne jobb is. Még a középosztálybeli parasztoknak sem volt sok reményük arra.

A tibeti buddhisták között és felső Ázsia más részein semmi sem olyan ritka. Nincs olyan. amit meg ne próbálnának ebben az időszakban. Franciaország helyzete azonos Spanyolországéval. Egyetlen intézmény. hogy mit kell tanulnia. azok ábrándképek hatása alatt vannak. északon és délen is arra hajlottak. vagy szinte mindenki elért egy bizonyos tudást. Mindenki meggyőződése azonos az élet fontos dolgairól. sem ugyanannál a népnél. Ebben a nagy társadalomban mindenütt és minden időben találunk népcsoportokat. nem akarom magam arra a tényre korlátozni. ami mindig feltűnik a felszínes szemlélőnek. A görög-római világban semmi sem nyugodott szilárd alapokon. ugyanez a helyzet a hinduk között is.túl könnyű lenne mindezt bebizonyítani. sem a nemzeteken át. mint egy olyan paraszt. így az ember szükségszerűen az általános biztonságra gondol. hogy saját véderőt szerveztek. A görög-római civilizációnak nincs határozottan jelzett színe. Ha Kínában mindenki. Mindenki. kezdve Diokleciánusszal. hogy Párizs és Franciaország többi része között áthatolhatatlan öböl van. és pontosan tudja. hogy az új elméleteket gyakorlatba ültessék. Nem kell Oroszországról vagy a legtöbb osztrák tartományról szólnom . hogy elhatározza. mint egészen át. amely hatalmas és nagyon általános civilizáció. amikor lehanyatlott a harcias északi hadseregek csapásai alatt. és azok . aki nem tud olvasni. Keletázsia civilizációjához hozzáveszem a brahmanokét is. Így a keleti és a római birodalom között teljes ellentét van. mint annak fizikai lehetetlensége. és legalább végül arra kényszerült. akik következtetéseinek alapja az eszmék egysége és a vér közössége a kormány formális egysége mellett. Találunk hasonló azonosságot az európaiak között? Nem érdemes megkérdezni. annyira kevéssé hittek a császárságban. Tekintsük Franciaország esetét. melynek továbbélésének nem volt jobb oka. hogy meghatározott valamivé váljon. és hogy a főváros kapui mögött új nemzet kezdődik. melyik sziklára alapozzon. melyek vezetői improvizált császárok voltak. Kétségbe vonták a tulajdont. döngették állandóan a társadalomnak ezt az védőbástyáját. addig a pillanatig. hogy a legvadabb kísérletekre is készek. még a birodalom egysége sem. és sokan. a vallást. noha gyöngébb vonalakban. Továbbá nemcsak a hadseregek. De tekintsük Németországot vagy Olaszországot (különösen Délolaszországot). akik annyira el vannak választva a létező rendtől. hanem maguk a császárok. semmilyen elvet nem tiszteltek. Spanyolország hasonló képet mutat. Végül egyszerre négy császár uralkodott. egyetlen alapelv sem volt állandó ebben a boldogtalan társadalomban. kasztjának megfelelően megosztja az utóbbi évszázadok tudását. gondolnia és hinnie. . amely meglehetősen különbözik a falakon kívül lakótól. Ezen a ponton nincs kétségnek helye. a családot.emberek jöveteléig.

akik teljesen közömbösek ezek iránt. akiket húszéves korukban besoroznak. nemcsak a gyerekeknek adnak meg minden lehetőséget. hogy tovább járjanak iskolába a kötelező évek eltelte után. Itt nemcsak Normandia. Olyan körben élnek. hogy megtanultak írni és olvasni. és nem is akarnak megtanulni. hogy érzéseket és eszméket szívjanak magukba. hogy falujukban tanulhassanak. A keleti megyékben és a nagy ipari városokban vannak munkások. de megpróbálják saját nyelvüket is lefelejteni. Limousin. a "compelle intrare" (kényszerítsd őket.Egyetlen társadalmi törvényt vagy civilizációs alapelvet sem értenek ugyanúgy minden megyében. mint bárhol másutt. hogy amíg Kína Tibet és India esetében az eszmék . hogy egyik olyan kicsi. De mikor kellőképpen elsajátították az alapokat. Gascony. hogy hogyan veszik ki őket a legátlátszóbb ürügyekkel. de egy másik és meggyőzőbb érv szelleme jelenik meg előttem. akiknél az elemi szintű tudás sokkal elterjedtebb. Anjou. mint azelőtt. én is láttam. ismerősek minden osztály számára. hanem arra. hogy mindent felejtsen el. amit magam láttam és amiről alapos megfigyelők számoltak be. hanem . és ahol azt nemcsak az iskola ideje alatt használják. melyek nem ösztönösen. Britannia. de aktívan szegülnek szembe a társadalmi renddel. Könnyedén jóvá tudnék hagyni minden általános munkát. amikor konokságuk eltűnik. Ez bizonyos fokig a tisztesség foka számára. hogy legyőzhetetlen ellenségességet éreznek civilizációnkkal szemben. ezeknek a lehetőségeknek és a kormány atyai aggódásának ellenére. akik Franciaország sok részén nemcsak szégyellik. ha nem lennék meggyőződve arról. Más kormányoknak dicséretes kísérleteik vannak a parasztok fölébresztésére közömbösségükből. Igen. Ha otthagyja az iskolát. Vagy pedig általában nem tudnak írni és olvasni. és hogy soha nem engedik meg. aki falun lakott. Nem látják az ilyen tudás hasznát és nem látnak lehetőséget annak alkalmazására. hogy az ott töltött időt időpocséklásnak tartják. amit ott tanult. Ebben az esetben nem a törvény ígéreteire vagy az intézmények által bemutatott dolgokra hivatkozom. nyilvánvalóan kedvező körülmények között. és ez gyakran sikerül is nekik. Ennek egyik bizonyítéka passzív ellenállásuk. hogy nem gyümölcsöző módon oktassák falusi lakosságunkat. melyet arra fordítottak. mint a másik és hogy véleményeik különbözőek. ellenére sem. közöttünk ez nem áll fönt. A fontos dolog az. a mezőgazdasági osztályok semmit sem tanulnak. Mint mindenki. de felnőtteknek is. hogy az eléjük tett tudás eléggé nem megfelelő. hogy belépjenek). melyek a civilizációt fönntartják. hogy a szülők soha nem küldik gyerekeiket iskolába nyilvánvaló ellenérzés nélkül. és példáját követik a leszerelt katonák. a hadsereg iskoláiban kitűnő rendszert találnak a fontosabb tárgyak oktatására. Az egyetlen kivételt az északnyugati mezőgazdasági és ipari munkásoknál lehet találni. hogyan használják azt? Általában arra. mindegyik tudja. A legegyszerűbben elérhető tények csodaként vannak elrejtve a falusi lakosság nagy része előtt. és hogy nyilvánvaló közömbösségük alapja az. és Provence lakosaira gondolok. mely állandóan ágensei fülében cseng. Néhány szempontból az oktatási kísérletek jobban sikerülnek. ahol ez a tudás nyilvánvalóan hasznos. akik önszántukból tanulnak meg írni és olvasni. a fiatal ember első kötelessége.

Néhány megyénkben egy munkás magát sokkal jobb . hogy elszigeteltségük önkéntes. és arra kényszerítik.állandóan. engem nem lep meg az eredmény. nem gyilkolják meg. el tudom képzelni." Ez a válasz. egy olyan fajnak (ha hihetünk nekik). mert kívülről nézve félrevonulóak és ügyetlenek. büszkeségét és megvetését. melyeket nem ők hoztak. de mely megtartja vastag nyakát. melyet 1847-ben adtak. mely minden megyében a parasztnál szembetűnik a középosztályoknak. nincs olyan fölvilágosodott pap. Ha falusi lakosságunk csak brutális és közömbös lenne. Mikor hallja titkos vallása hívását. hogy mindenkit. Igaz. hogy aljasul cselekedjen. hogy nem kirekesztő és dogmái nem túl szűkkörűek. a különbség még markánsabb lesz. nem figyelnénk annyira erre a hasadásra. Amit szeretnek vagy nem szeretnek. Magukat egyszerűen más fajnak tekintik. és figyelembe vesszük a nép alapvető hitét és véleményét. akik már civilizáltak. Ha most vallásról beszélek. azt is kimutathattam volna. és arra bátorította föl. ezt felelte: "ez arra jó. hála a törvények furcsa és rejtélyes uralmának. és egy hajszálnyit sem tér el meggyőződésétől. nem vitázik róla. hogy egymásnak kedveskednek. azt találjuk. Ez emel áthatolhatatlan kerítést közte és a megye legtöbb földesura közé. Mikor a szülők leszidták. Ugyanezt a jelenséget látjuk Belgiumban és Hollandiában. hogy húzza ki szárnyát és tollait. A püspököknek és a papságnak harcolnia kell. Ha a népesség nagy része így látja a civilizációt. mint a többieknek. és huszonhat millióan azon kívül. Ha tovább megyünk. De ha csak egy kicsit is a felület alá ásunk. milyen csökönyösen ragaszkodnak szokásukhoz. milyen más jelentést adnak a gyengédség szónak. nem véletlen. aki nem paraszt és nem ugyanabból a környezetből való. akikről azt hiszik. de nem rejtik el gyűlöletüket és bizalmatlanságukat. hogy a legmélyebb gyökerei éppen bennük vannak. hogy rossz természetűek? Nem. akár akarata ellenére. hogy büszkévé tegye. Ha ilyen lenne. és örömmel bosszantják. minden határozott eszmék logikus sorozatát követi. de abban reménykednénk. és ez szerény becslés. aki ne ismerné falusi térítői munkája után azt a mély ravaszságot. De ezek a parasztok olyanok. tizenöt évszázadban tették az eretneki irányzatok és előítéletek ellen. mint vademberek bizonyos törzsei: eleinte brutálisnak és nem gondolkodónak tűnnek. igazi életükbe. amelyek ijesztőbbek annál. közvetlenül visszamutat a Vercingetorixi idők egyik oktatási céljára). akkor nagyon veszélyes zátonyokba ütközött volna. mint ahogy azt elismerik. és oka nem a gyöngeség. tíz. azt idegennek tekintik. éppen azok. Ez azt jelenti. tíz millióan a kultúrkörön belül vannak. Megemlíti neki ezt? Tagadja. hogy nálunk kb. melyek ritkán jönnek ki a felszínre. amellyel egy akár vallásos paraszt tovább tiszteli szívében a hagyományos eszméket. Mivel ezeknek a lakossági rétegeknek sokkal több köze van a germán fajhoz. sem legyőzni nem lehet őket. Ez az a hallgatagság. egymás között nem állandóan látjuk. hogy mennyire eltávolodtak erkölcsi elveink a parasztokétól (Egy Tourainei ápolónő madarat tett egy három éves kisfiú kezébe. és sem harcolni nem lehet ellenük. amely gyönge és el van nyomva. akire ügyelt. ha veszély nélkül tehetik. nem bízik meg többet a párizsi papban. ahogy az utóbbi öt. hogy ilyen aljasságot tanít a gyereküknek. hogy apránként megnyerjük őket és bevonjuk azokba a tömegekbe. A hitet illetően gratulálhatunk a keresztény vallásnak.

melyek ha furcsának is tűnnek. hogy jönni fog. A történelem legtragikusabb válságai vérrel árasztották el az országot. akkor ne késlekedjünk azzal hogy bizonyos erkölcsi minőséget rendelünk hozzájuk. ott hagyja a folyót lefolyni anélkül. melyeket a földalatti vulkánok hoznak létre. "idegen volt". molnárhoz vagy napszámos paraszthoz megy férjhez. kivéve azt. hogy ellenálljon a világ megváltoztathatatlan törvényeinek. és mély álló vizekben alszok egy öböl mélyén. és töredékeik egy mindent meghódító öbölbe fognak zuhanni. anélkül. hogy a modern civilizációban sokkal több minden van benne. ha hasznuk származik annak szerencsétlenségeiből. A parasztok némelyikénél a családra való büszkeség meghaladja a nemesség büszkeségét a középkorban. de néha kimutathatóak. A parasztokból álló egyházi bizottságnak két napi gondolkodási ideje volt. melyben az alsó osztályok részesítik. És én világosan bizonyítva látom megbecsülésének kicsinységében. akiket megdöbbent és botrányosnak tartják az ilyenfajta kőszívűséget. azt mondják. jó ember és jó keresztény volt. . Egész Európára alkalmazhatom. akiről döntöttek. A parasztok szinte mindenre ellenségesen néznek. az igazi bretonok ezt a részt "welsh" vagy "idegen" területnek nevezik. igazságos az. melyek először tartották őket. A robbanás nem kerülhető el. Szomorú vég ez.vérűnek tartja és ősibbnek. hogy a legkevésbé is törődne vele. mely sok nemes fajt elért előttünk. ha egy szabóhoz. és ő maga is a körzetben született. aki már pár éve halott volt és a bizottság egy tagja sem ismerte. hogy társadalmunk állása tartós lesz. Nem számít.) Pár éve a templomi atya megválasztásának jött el az ideje francia Britanniának egy kis eldugott egyházközségében. hogy a paraszt alapvetően erkölcstelen . és meg vannak fosztva azoktól az erőktől. A legtökéletesebb állam sem képes egy pillanatra sem arra. Egy földtulajdonos paraszt lánya rangon alul házasodik. noha az "idegen" apja. hogy nagyapja. Ahol közvetlen érdekei nincsenek érintve. Ki vannak téve a hullámok pusztításának. Ha félretesszük ezt a nem időszerű dolgot. hogy a férj gazdagabb-e. ami néha aktív. amit most Franciaországról mondtam. ebben emlékeztet a Római Birodalomra.ami nem igazságos és nem is igaz. A bizottság nem változtatta meg álláspontját. hogy a mezőgazdasági lakosság bármi szerepet is játszott volna benne. Ezért nem lehetünk biztosak abban. egy napon szét fognak törni. és azt a következtetés vonom le. de általában csak lappangó. ami útjában áll. De emlékeztek rá. Nem hasonlít ez nagyon a templomi atya esetéhez? Nem kételkedhetünk benne: a francia nép alacsony rétegeinek nagyon kevés köze van a felszínhez. Nem értik civilizációnkat és nem szívesen osztják meg. Civilizációnkat össze lehet hasonlítani azokkal az ideiglenes szigetekkel. és úgy vélik. noha gazdag és megbecsült. mint amit magába szív. mint ő. Szakadékot formálnak mely fölött civilizációnk megáll. az ország más részéről telepedett le itt. ereje mindent eloszlat. Bűnét gyakran megbüntetik az apján. de nem tud semmit tenni ellene. mint volt urát. A jelölt. A bölcs látja. amit rákényszerítettek. ha egy nap megmutatja erejét. Azok.

Nápolyban és Oroszországban alapjai eléggé stabilok. melyek ösztönei hasonlók. mert részeinek rendkívüli különbözősége megengedi. hogy ez fölsőbbrendű minden eddig létezett kultúránál. De mindenhol másutt. Ha nem hibáz. és ezeknek a kultúráknak ebből a szempontból előnyük van a mienkkel szemben. melyet definíciómban említettem. Mivel civilizációnk képtelen arra. mint a tudomány más ágazatai. Hollandiában. Fölfedezéseinek köszönhetően az anyagi világ jobban ismert. Apránként. akkor mindenki boldog. vagy egyféle csoportokat alakít ki. nem stabil. Igen. Megkísérelte megérteni néhány fő szabályát. akik árnyéka alatt élnek. hogy nagyban kifejlesztette a megértés és a hódítás képességét. de soha nem szűnnek meg tisztelni azt. hogy a mi civilizáció nyújtja nekünk. sem a celestinai birodalomban. Angliában. Az egész nép egységes politikai elképzelésében. hogy pusztító legyen) magát erkölcsi renddé tette. amely egyike a legfontosabb minőségeknek. és a politikai tudomány állandó kísérletek folyamata. Középolaszországban és Németországban .Noha így ismeretlen. melyek azt fönntartják. és mindegyiknél. ahogy ezt általában teszik mindenféle visszahatás nélkül. Ha rossz kezekbe kerülnek és megsértik a közösség érdekeit. Minél távolabb vagyunk a primitív időktől. melyet a fajok különféle követelményei okoznak. különösen Franciaországban. ha nem is találta föl a "pontos tudományokat". Igen. és hogy egyszerre fogadjon magába szinte mindent. és belőlük csodálatos erőt tud kölcsönözni. A politikában állandó fogságot látunk a szüntelen változásra. minden az övé. Ez a gyöngeség nem található meg sem a bráhmán. igen. amely a mai napig létezett? Igen és nem. melyek azelőtt ismeretlenek voltak. mert a népesség homogénebb. hogy biztosan meg legyen önmagáról győződve. annál világosabban látjuk őket. Ha bölcs a kormány. akkor helyes lenne a következtetés. egyszerű tény az. hogy az összehasonlítás és analízis erőteljes alapján álljon. le tudja írni és el tudja magyarázni őket. és kigyomlálta azokat a hibáit. legalább pontossá tette őket. amíg az abszolútnak és felsőbbrendűségre nem alkalmasnak tűnik. és ezt meg kell adni. mert a germán elem impulzusainak köszönhetően (amely túl materialista ahhoz. és az ősi intézmények jól gyümölcsöznek.ahol a faj változatai végtelenek. mint a többi civilizáció. és hatolunk be titkaikba. az emberi erőnél. de ha ezt nem tekintjük. Újító ereje biztosan nem különbözteti meg. akkor azt mondom. mint ahogy sajátmagát sajnálja az ember. olyan bölcs előírások halmazává. gyűlölt vagy megvetett a legtöbb ember számára. De ha ezt beismertük. hogy szinte semmiben nem kiválóbb. mely százszor nagyobb. nem. mint az előző társadalmak számára volt. mert a sokféle választás lehetőségének ereje előnyben részesítendő fejlődéséhez sok különböző irányba. melyekre hajlamosabbak voltak. Ez nagyfokú fölsőbbrendűség. Néha megvan a kívánság ezek . akkor a polgárok úgy sajnálják. azt mondhatjuk. akkor. civilizációnk mégis egyike a legnagyszerűbb emlékműveknek. a kormány elméletei soha nem érhetik el az elfogadott igazság szintjét. De ha addig visszük tovább nagyságának ezt az eszméjét. melyet az emberi zseni valaha is állított. melyeket őseink nem ismertek. a gerjesztés ügyes használatával a történelem nagy részeit rekonstruálta.

Sem a fönségesség. Görögországgal és Amerikával szemben nagyon szembetűnő. Mert lehetetlennek tűnt ennek leírására egy világos kifejezést találni. mert civilizációnk. az nem a költészet lesz. és hogy ezeket mindenki örökli. hogy az aktív tényező. az eleganciát és a fényűzést sokkal jobban megértették és sokkal pazarlóbban gyakorolták mint ma. hogy a társadalmak élete vagy halála belső okok következménye. de soha nem arra. és leírtam alapvető természetüket. azonos a domináns faj legfeltűnőbb minőségével. Következő . nyilvánvalóan rosszabbodtunk. Athén. Először azt állapítottam meg. Végül hozzáadhatom. sem szépség terén nincs semmink. és ez a lánc még messze van attól. ez a legtisztább tükör. Temze és a Rajna mellett terülnek el. hogy mik ezek az okok. Másfelől elismerjük. amelyet a civilizáció tőle kapott. mely minden civilizációt megkülönböztet. Hosszú elkalandozásba tévedtem. amely mindig megkülönbözteti őket. amely kifejezetten kisszerű kívülről nézve. Ha a szokások finomodását tekintjük. akkor egy idő után a eredeti impulzus is eltűnik. Megmutattam. nem hasonlítható össze versenytársaival. ahol a múlt korokban a luxust. ezt a civilizáció kialakításának a képességében találtam meg. melyeket lehet. Salsette és Tenochtitlan. melyet elértek. Ha a következő korok valamit tanulhatnak tőlünk a pozitív tudományok terén. Így egy társadalomban uralkodó rend a legjobb jellemzője a nép különleges képességeinek és a haladás fokának. Megmondtam. hogy ezekben mi helyesen csak az idegen kultúrák szellemi csodáit érezzük. ahogy én tettem. Ha napjaink végére érünk és városaink romjai borítják a földet. völgyével. Az örömök csak kevés emberre korlátozódtak.megtisztítására. hogy a szokások finomodása nagyságrendekkel emeli a tömegek gondolkozási szintjét. melyek versenyeznének Philse. hogy ezeket általában rossz forrásnak tartják. melyek a Szajna. hogy kész legyen. hogy a szépség és nagyság mázát vonja az egész országra. az utazó semmit sem fog fölfedezni. bármi légyen is az. Ezt mutatja saját történelmünk. Egyiptommal. A civilizációt azok a változások módosítják. szükséges volt azt definiálni. és amíg egy jelet kerestem. mint amire számítottam. De itt az ideje. és ha maga a faj eltűnik. amiről a lelépő adminisztrációk világosan bebizonyították. Művészetben alacsonyabbrendűségünk Indiával. Nem bánom. valamint nemesíti a pár kegyelt egyén életét azzal. és kimutatja jelenlétüket. melyeknek ez a faj van kitéve. Viszonylag kevesen mondhatták magukat jómódúnak. Nem kell túl éles szem ahhoz. amely az ókor mesterműveivel összehasonlítható lenne. hogy elsöpörjék őket és másokkal cseréljék föl. hogy visszatérjünk érvelésem fő vonalára. Ninive. hogy könnyebben fölismerhetőek legyenek. az erdőkben és lápokban. hogy észrevegyük itt a hosszú élet garanciáját. mert képessé tett arra. melyben egyéniségük tükröződik. amelytől a mi civilizációnk messze van. és ez tovább vitt. hogy kimondjak bizonyos gondolatokat. hogy az olvasó megjegyez.

2. amit előre álló állkapcsúnak neveznek. " Az emberiség természettörténete. hosszú arccal. mint az európaiaknál. Tőle egy másikhoz megyünk. Ha magunk előtt látunk egy embert sárgás bőrrel. Ez a következő fejezet témája. hogy magyarázzam meg világosan. vastag végtagokkal és ferde szemmel. magas. Néhány antropológus az embert többeredetűnek tekinti. gyapjas és bőséges. durva. van három.rész X. lásd a szerző előszavát . (Ezeket a véleményeket Flourens idézi (Eloge de Blumenbach. azt mondják. "A hosszú csontok kiállnak. hogy alig tudja kinyitni a szemét (Ezt és más illusztrációkat Prichard. erősnek tűnő. hogy nagyon sok párhuzamos származási vonal van Ádámé mellett. vastag végtagokkal és hízásra való hajlammal. vagy több. a vádli nagyon magas és a térd fölé ér.egy négerhez Afrika nyugati partjáról. mikor fölsorolják a világos és föltűnő különbségeket az egyes embercsoportok között. hogy annyira radikális és alapvető különbségek vannak az emberi családok között. hanem teljesen fekete. hogy mit értek a faj szó alatt. Memoire de l'Academie des Sciences).lépésem annak a természetes és változatlan jelenségnek a tanulmányozása lesz. Színe nem sárgás. amelyek teljesen különböző típusokat hoznak létre. ----. Az írók. Sok megfigyelő. Ennek az elméletnek a támogatói hamar hitelt nyernek. aki maga más véleményen van).az angol fordító) A faj szót először annak fiziológiai értelmében kell tárgyalnunk. gyér hajjal és szakállal. alsó állkapcsa kifelé áll. a lábfej . amelynek fő ismertetőjegyeit könnyen észben tudjuk tartani. A logika azt követeli. (Ezt a fejezetet természetesen a "fajok eredete" vagy az "ember származása" megjelenése előtt írták. könyvből vettük) akkor egy jól körülhatárolt típust látunk. kis termettel. a comb és a szárkapoccsont domborúbbak." c. koponyájának formája az. amelyet mint a társadalmak életének és halálának maradandó okaként azonosítottam. a szemhéj bőre annyira kifelé türemkedik. azt mondja. vagy inkább nincsenek egyedi fajok. hogy vissza kell utasítani azok közös eredetét. haja nem vékony és egyenes. vagy négy. aki először e benyomások alapján ítél és így végletes nézőpontot alakít ki. Szerintük nincs egységes faj. amint mondtam tartalmazza a fajok viszonylagos értékét. Fejezet x. rész -----Arthur de Gobineau: Az emberi fajok egyenlőtlensége 2. hanem vastag. akik ilyen elveket vallanak. és ezek egyesülése szintén keverékeket hoz létre. piramid alakú koponyával. Ez.

de köztük kialakult az ókor óta a szépség látható hierarchiája. amelybe az összes többi beletartozik. és a sarokcsont ahelyett hogy kidomborodna. Hajuk sima vagy hullámos. és a csúnya. hogy kapcsolatot hozzanak létre az egyszerű és teljesen fejletlen típus és az ember között. hogy nagyon egyszerű beosztási rendszert talált ki. kivéve az emberi forma. Ezek a népek nemcsak szebbek. degenerált és visszataszító figurákat hozza elénk. amelyek előállításának célja az lehetett. mint a kongói négeré. akiket rendkívül szépnek találunk a végtagok arányát tekintve és testük szabályosságát tekintve. hogy a nyugatafrikai néger fajok olyan alapból származnak. Nem volt megelégedve a felszínes tényekkel. és a test kiéheztetett külsejét. mint Vénusz. és ameddig csak általános tényekről volt szó. melyben szinte semmi sem közös a mongollal. és általában gyapjas. amely. körvonalaik finomsága és izmaik erőteljessége miatt. Csak a legfontosabbakat említem. majdnem egy vonalban van a láb többi csontjával. Camper volt az első. valamint dél és nyugatázsia lakóihoz. ez cáfolhatatlannak tűnt. Ennek az új világnak csúf lakosainál megtaláljuk a nagy fejet. melyben nem marad hely kételkedésre. Ilyen következtetés vontak le egy egyszerű megfigyelésből. és nézőpontját matematikai pontosságig vitte. húsuk fekete szürke alapon. (Meinert annyira megdöbbentette az emberiség nagy részének csúnya volta. amely nagyon nagy. Óceánia különleges előjoga. Ezek találkozási pontja szöget . mint a különféle állatfajok. A kéz formája hasonló. (Grundriss der Geschichte der Menschheit). hogy elfogadjuk azok véleményét. olyan különbözőek. amely nélkül nincs tudomány. a Farnai Herkulesz. elismerem bosszantó gyülekezete a csúnyaságnak. A legértelmesebb nézőpont az. amely két kategóriából áll . hogy vette a koponyát. és ebben Európa természetes nemessége áll legelöl. és nemesebb forrásból származónak tűnik. mint az emberiség többi tagjai. a nagyon vékony végtagokat. de bizonyítékainak matematikai alapot akart adni. akik a fajok sokfélesége mellet foglalnak állást. ) Nemcsak övék a dicsőség. hogy a családok. melyeket arci vonalnak nevezett. Sikerült egy szigorú módszert kifejlesztenie. hogy a világnak olyan csodálatra méltó típusokat adjanak. Megpróbálta a fajok közti anatómiai különbséget leírni. Apolló. akaratlanul is a majomra emlékeztet. A következő törzsek külseje még kevésbé hízelgő az önszerető emberre nézve. és hajlunk arra.a szép. hogy nem tartom szükségesnek. hogy minden etnológiai elmélettel foglalkozzam. visszajövünk Európa lakosaihoz. hogy hirtelen úgy érezzük. azt a következtetést kell levonnunk. Ezeknek a típusoknak vizsgálata után akik a földgolyó minden sarkából származnak. melyekbe osztva vagyunk. és megmérte a profil hajlását két vonal mellett. Az olvasó látja." Ha egy pillanatra erre a típusra nézünk. Sok ausztráliai törzs mellett az afrikai néger értékesnek és tiszteletre méltónak tűnik. hogy a legcsúnyább.eléggé sík. azaz a fehér faj. aki először csökkentette ezeket a megfigyeléseket egyfajta rendszerré. Módszere az volt.

Szerinte a testnek ez a része adja a legjellemzőbb eredményeket. Az európai 80 foknál volt. sokkal kisebb az arcszöge. Ötlete vázlatosan a következő: " az összehasonlítandó . hogy a fejek összehasonlítása szélességben megmutatta a fő különbségeket a koponya általános szerkezetében. különösen a nemzeti jelleg terén. Nem veszi figyelembe azokat a törzseket piramidalakú fejjel. amely Camper szerint a legtökéletesebb volt.alkot. De a tények megint ellene voltak. Sajnos. mint Camper föltételezte. melynek intelligenciája biztosan nagyobb az orángutánénál. Az így kialakított szög segítségével skálát alkotott. hogy egy faj koponyája milyen szögben emelkedik. emiatt a számbeli különbség ezek és az emberi koponya között jóval nagyobb volt. A távolság ettől a néger vagy a kalmük 70 fokáig túl nagy volt Camper skáláján ahhoz. vagy amit annak hívunk (az összehasonlítható szépség az abszolút szépségtől függ. a tények ellene vannak. amellyel egy pillantással látjuk a legnagyobb számú változatot. A csúcson az európaiak álltak. Minél hegyesebb a szög. és a járomcsonti boltív növekedése nem párosultak az agy növekedésével. és még a legtanulékonyabb és intelligensebb majmok sem tartoznak azokhoz a fajokhoz. mint olyan sok más rendszer ellen. mely olyan szembetűnő néhány ősi szobron. mert a fekete orángután arcszöge. melyet skáláján az állatok és emberek közé tett. mely 100 fok körül van ( Prichard. annál messzebb volt a típus attól. Eredményét függőleges normának nevezte. 112. Meg volt győződve arról. Így a madarak és halak kisebb szögűek. Emellett a két hiba mellett a módszer nagyon támadható azzal. Az egyik vonal az orr kiindulását kötötte össze a fül nyílásával. Azután jöttek az afrikai négerek és a kalmükök. mely nemcsak az embereket. amely a legfejlettebb a majmok közül. hanem sokféle állatot is figyelembe vett. hogy majmok esetében Camper csak a fiatal állatok koponyáját tanulmányozta. aki elődje ellen tartotta a térfelet. melyek nagyon hízelgőek a saját fajunknak: " Ezen a tíz fokon múlik a nagyobb szépsége az európaiaknak. Blumenbach. Megpróbálta az ösztön megfelelő fejlődését fölfedezni. 2. mely megadja azt. mint az emlősök. de mivel a felnőtteknél a fogak és állkapocs nőtt. Pontos megfigyelések sorozatával Owen megmutatta. saját rendszert alakított ki. mint Apolló feje vagy a Sosiclesi Medúzaáé. mely egy még nagyobb szög eredménye. azaz "függőleges módszernek". Hogy megfelelő szintű beosztást érjünk el. idézett műve. és idézem az alkotó szavait. Ez az emberi fej tanulmányozása volt a tetejétől mérve. hogy jelentősége legyen. melyeket nem lehet csak vonalakkal és szögekkel mérni.oldal )) Ez a módszer vonzó egyszerűsége miatt. melyek egymástól föltűnően különbözőek. a fejeket olyan szempontból kell megnéznünk. a másik merőleges volt az elülső fej legkiállóbb pontjának és a fölső állkapoccsontnak a kiszögellésével. hogy nem alkalmazható az emberi faj minden változatára. akik 70 fokot értek el. kiadás 1845. egy bizonyos majom elérte a 42-50 fokot. Camper elmélete jelentősen fölhasználta a koponyatant. Az elefántnak például. maximum 30 vagy 35 fok volt. melyek Camper skálája szerint a legnagyobbak.

116. mongolok 10 83 93 69 Malájok 18 81 89 64 . művéből vesszük a további idézeteket). Ez a következő táblát eredményezte: koponyák borsszemek borsszemek borsszemek száma átlagos szám maximum minimum Fehér fajok 52 87 109 75 Sárga fajok. melyek fehéreké voltak. nem fölülről. Ez az osztályozás nagyon kétes értékű volt. hogy a koponya fejlettsége azonos-e minden emberi fajnál. Ez vázlatosan a következő: Hogy megmutassák a fajok különbségeit. hogy a Camper által talált kapcsolat megtalálására a két faj között. nem vett figyelembe sok fontos jellegzetességet. Ennek az új módszernek egyik fő eredménye az volt. de előnyben részesítenék egy újabb koponyatani rendszert. és északamerikai vörösbőrűeké. és ez az amerikai tudós Morton rendszere. 117. mely egyidőben ötletesebb. találékonyabb. ekkor fogod a legjobban látni formájuk változatait. más szavakkal fektesd mindegyiket az alsó állkapoccsontra. és örökre lehetetlenné tette. kivéve a nagy nyílást. vagy az elülső csont sík vagy boltozatos alakjában (Prichard. Ezek vagy az állkapoccsont és a felső állkapocs irányában vannak. mongoloké. hogy megmutatta az erőteljes és határozott különbséget az ember és az orángután között.koponyákat rendezd úgy. Célja részben az volt. nagyon különböző. hogy az állkapoccsontok ugyanazon a vízszintes vonalon legyenek. melynek olyan jelentős befolyása van az általános jellegre és szokásokra. Morton vett pár koponyát. Morton és Carus alapötlete az volt. hogy kitérjen olyan ellenérvek elől. annál magasabb osztályba tartozik az azt viselő egyén. Végül a nyakszirti kiömlőnyílás helyzete. az orángutánnál a hátsó végtől egyhatodnyi úton van. Ezután állj a koponyák mögé és nézz a csúcsukra. és megvizsgálták. az elölről hátra terjedő átmérő hosszabb az orángutánnál mint az embernél. hanem alulról. A járomcsonti ív. hogy megmutassa alapvető különbözőségüket. négereké. Ezután összehasonlította a borsszemek számát. vagy a tojás alakú fejforma szélességében vagy keskenységében. ( Carus. hogy minél nagyobb a koponya. melyeket Owen javasolt a koponyák vizsgálatára.118 oldal) Blumenbach rendszere az emberiséget öt fő csoportba osztotta. melyeknek a legtöbb köze van a nemzeti jellegükhöz. Gyapjúval lezárt minden nyílást. középen van és átmérőjének csak harmadát foglalja el. Owen megfigyeléseinek kétségtelenül nagy értékük van. Hogy megoldják a kérdést. melyet Carus alkalmazott. Mint Camperé. Owen szempontjából egyetlen pillantás két koponyára elég arra. Az ember koponyájában majdnem az alap közepén van. ahelyett hogy az alapnak teljesen az elején lenne. melyeknek alcsoportjai voltak különféle típusokból és osztályokból. és a belsejét teljesen megtöltötte borsszemekkel.

hol találnánk szebb képet. Ez magyarázza meg. hogy Morton számításainak második részét teljesen figyelmen kívül hagyjam. amely mindig megkísért egy bonyolult elmét. hogy hozzá tudott férni néger törzsfők vagy kínai mandarinok fejéhez. Hamar elképzelhetünk egy ötletes összehasonlítást. az ilyen esetekben nem lehetünk elég óvatosak. A második oszlopban nagy eltérés van a 87es számtól. míg a négerek a közömbösség sötétjében alszanak. azaz alatta van még a négernek is. a feketék az éjszakáé. és továbbá adatokat szerezni arról. hogy ahogy bolygónk az éjszaka és nap négy. (Van néhány triviális különbség. nem teljesek és nem tudományosak. míg nem valószínű. Carus kicsit megkárosította nagyszerű elméletét. a sárgák a napkeltéé és a vörösök a napnyugtáé. A vörösbőrűek sorsára. Ugyanezzel a váddal lehet illetni ezt és más etnológiai elvet is. Így az európai nemzetek tudományuk nagyszerűsége és civilizációjuk világos körvonalai alakján nyilvánvalóan a nap teljes fényében állnak. mert ha a második oszlopban levő átlagtól való eltérésnek tényleg van jelentősége. hajnal és este állapotán megy át. Itt jelképet lát. hogy milyen társadalmi helyzetük volt a koponyák tulajdonosainak. Ezért arra hajlok. hogy a 82-es szám külön fajt jelöljön. a kínaiak félhomályban élnek.81 és 82-es számok a mongolokra. Carus ebből olyan eredményt hoz ki. Másfelől kevés fontosságot tulajdonítottam az utolsó kettőnek. 83 a sárga és 78 a fekete ember esetén. ő szereti úgy látni. úgy az emberi fajokban is négy csoport van ennek megfelelően. mert Carus a mongolokat és malájokat ugyanabba a fajba sorolja. mely nekik nem teljes. mint 93-at. és mivel túl könnyen eredményezte ezt a költői impulzust. hogy hogyan tudott az amerikai indiánokhoz 100-at hozzárendelni.Vörösbőrűek Négerek 147 29 82 78 100 94 60 65 Az első két oszlop eredményei tényleg nagyon furcsák. A fehérek és vörösbőrűek esetén lehetősége volt a társadalom magasabb helyén állók fejének beszerzése. melyek nagyon jellemzőek. melyek közül egyik leárnyékolja a másikat. míg a legintelligensebb mongol sem ért el többet. Carusnak nem sikerül rendszert hozni a fajok pszichológiai különbségeibe. Az ilyen eredmények véletlenszerűek. De a 83. és így önkényesen egy negyedik emberfajt alkosson? Ez a furcsaság valójában Carus rendszerében támaszt meg egy gyönge pontot. annál inkább. melyet ez a kép sugall. hogy ne ítéljünk egyedi esetek alapján. A fehér fajok a nap nemzete. De akkor miért engedjük meg. Az alsó ajak teltsége. melyet sok tanult honfitársa hozott ki volna helyében. akik fokozatosan eltűnnek a Földről. de erőteljes társadalmi fejlődést ad. ahogy ezt a németeknél és angoloknál . mint a lemenő nap képét? Sajnos az összehasonlítás nem bizonyítás. aki 94-et ért el. malájokra és vörösbőrűekre átlagos eredményeket adnak. következésképpen a 81-es és 83-as számot összevonja. A megmaradt félről is lenne kérdésem. amely a fehér ember agytérfogatának a mértéke. akkor Mortonnak sokkal több koponyát kellett volna venni.

Lehet.) A faji egység elméletének támogatói megértették ezt a gyönge pontot. könnyebben fölfedezhető. hanem azokat csak mint másodlagos. a legkevésbé forró helyen. Ezekkel a szavakkal szól a fekete faj által lakott területekről: "Az északi és déli szélsőségektől eltekintve. ott nem szabad tovább figyelni a radikális különbségeket. de van jelentőségük. hogy itt az etiópiaiak feketeségéről beszéljek. hogy megfigyelik. mit a perzsák vagy szíriaiak . A koponyatudományi módszerek nem figyelnek ilyen részletekre. melyeknek nincs külön jelentőségük. Job Ludolf. hogy a malabáriak és a szingalézek és Ázsia más távoli népei is ugyanígy feketék. Sokan. tekintve fajaink kevertségét. ha rögtön bevallanád közömbösségedet?" (Jobus Ludolfus. akkor el kell ismerned. Abesszínia síksága foglalja magába a földrész legmérsékeltebb és legtermékenyebb részeit. de ez nem szükségszerűen lehetetlen. A germán eredet jelét szintén lehet látni a flamand iskola néhány arcán a drezdai Rubens madonnán. a koponya nagyon különféle sajátságokat árulhat el. ix. ha leköltöznek ezekbe a régiókba? Ha a 'rejtett minőségekbe' menekülsz. Ha az éghajlatot és talajt tartod egyedüli oknak. és messzebb vannak az egyenlítőtől. (Fickering. ugyanebben a gyűjteményben a szatírok és nimfák arca. Idézik például a maláj-polinéziai népcsalád különféle ágainak adatait. Hozzáadok ehhez egy rövid és tanulságos szakaszt Fickering úrtól. találtuk. A győzelem kiáltása kissé korai. kötet. amelyben az elemek minden esetben kevertek. Az "egységesek" nem ilyen tartózkodóak. de nem teljesen feketék. akik a trópusi övtől távolabb élnek. ez nem igazolja különböző eredetüket. nem lenne jobb. és azt állítják. hogy ahol nem tudunk a koponya alakjából a fajok eredeti elkülönülésére bizonyítékot találni. ha a testi különbségeket csak mint bizonyos helyi behatások hatásának tekintjük. Ha a néger vagy a mongol típus idegennek tűnik az európai szemnek. Commentarium ad Historiam Aethiopicam). elszigetelt okok eredményének kell tekinteni.lehet látni." Itt találjuk a legtöbb tiszta fajú négert. A közös eredetű csoportokban (állítják). De még az egyenlítő mellett is élnek emberek. akinek adatai a témában szükségszerűen nagyon nem teljesek és kisebb számúak. Ha azt mondod. hogy az egy fajhoz tartozó törzsek sokszor nagyon különbözőek testileg. akik viszont teljesen feketék. Ezt sok ember a nap forróságának és a perzselő köveknek tudja be. az emberi fajok és azok földrajzi eloszlása") A tanulmányt az "Egyesült Államok fölfedező expedíciói 1838-1842-ben". mint mai adataink. hogy az emberiség családja miért oszlott több csoportra. melyek egy bizonyos ideig hatottak az adott csoportra. . Azzal támogatják álláspontjukat. akik ha nem is fehérek. akkor miért nem válnak a fehérek feketévé. ellentmond egy Prichard által elfogadott véleménynek. és örömet szerez nekem ezeket idézni: "Nem célom. Megjegyzései a fekete fajról meggyőzőek és nem tagadhatóak. hogy nehéz korrekt módszert találni.mint például a Jóreménység fokának lakói. Mieris Luite játékosa és mások. hogy a feketeség kizárólag Afrikához tartozik. az emberi faj nem egységessége nem bizonyítható egyedül ilyen vonalakkal.

Camper és más antropológusok már észrevették. először. hogy ez ennek bármi különleges befolyása lenne. vagy akiknek általában nincs elég ennivalójuk. hanem a teljes emberre. A különféle elméletek rövid összefoglalója után megérkeztem az egységesek nagy tudományos erősségéhez. Vrolik tovább vizsgálta ezeket a sajátságokat. Dr.) A következő pont a bőr színe. hogy ez nem érv a fajok eredeti egyenlősége ellen. a balkáni szlávok. hogy a csípő bizonyos formáit gyakrabban találjuk az egyik fajnál mint a másiknál.amely jó . hogy a különbségek nemcsak az arcban láthatóak és a test csontozatában. kivéve a sok keverék létezését. Ez semmit sem bizonyít. a sárgától a feketéig anélkül. hogy az európai arányosabb. amely tényt az egységesek állandóan tagadnak. (mint a svájciak. A haj különféle voltához Flourensnek az a véleménye. A válasz . különösen azért. hogy valahol törés lenne az árnyalatok között. akik főleg növényevők. a bőr színére és a hajszálérrendszerre vonatkozóan. hogy a nők és férfiak csípőjének különbsége sokkal kevésbé feltűnő az európaiaknál. mert a szín az éghajlat függvénye. hogy egy kérdéses sajátságos alak nem vérkeveredés következménye-e. hogy a quichák mellének rendkívüli fejlettsége sajátságos különbség. a skót hegyekben élők.ez nagyon merész kijelentés. A világon sok hegyi nép van. a sokféleség bajnokai megpróbálták érveik hatáskörét kitágítani. Állításuk.A sok ellenérvet látva. más fontos különbségeket is fölsoroltak a csípő formájára. erősen fehértől a sárgáig. és csak annyit tudott csinálni. De az nem nyugszik szilárd alapon. hogy megmutatta. ha elutasítják annak elismerését. amely elméletük nagy előítélete. hogy vannak bizonyos kivételek Vrolik szabálya alól. míg a néger faj csípője mindkét nem esetében figyelemre méltó módon közel van az állatokéhoz. (Prichard. a himalájai törzsek. oldal). akiknek alkata nagyon különbözik a quichákétól. afrikai. melyek általában csak európaiakra jellemzőek. Az egységesek tagadják. és nem állandó . hogy a csípő kialakulása már az embrióétól függ. mert ezeknek a kivételeknek az esetében Weber nem vizsgálta meg. jókat és rosszakat. hogy Peru hegyi lakóinak fejlődését az Andok határozta meg nem túl komoly. Észre kellett vennie. Hogy bebizonyítsák (amint az tényleg igaz). ebből következtetett a különféle eredetre. és megfigyelte. A továbbiakban nemcsak a koponyák tanulmányozásra szorítkoztak. melyek közül egyik sem olyan csúf mint a quichák. A végtagok nagyságát tekintve a közös eredet ellenzői azt mondják. és mongol egyedek olyan formákat mutattak. Ez nem bizonyít sokat. másodszor mert a szín végtelen fokozatokban jelentkezik. Föltéve. és hogy bizonyos amerikai.. hogy a néger csípőjének bizonyos sajátságai vannak. melyet . a végtagok elosztására.hogy nem kell meglepődnünk az olyan emberek végtagjainak vékonyságán. Weber kis eredménnyel támadta ezt az eredményt. 124. nagysúlyú érv.

Láttuk fönt. ami az ellenkezőjét akarja bebizonyítani. és minden más meddőségét. nem képesek ezután saját fajuktól megtermékenyülni. és még akkor is a keverékek meddők. akkor meg kell hajtanunk fejünket előtte. hogy a szaporodni képes utódok létrehozása a különálló egyedek egyik jele. a legnagyobb kétségek eredménye. Eddig nagyon nehéz volt visszautasítani ezt. és a néger. nem tartom érdemesnek efölött az érv fölött időzni. hogy az egységesek legerősebb tudományos oszlopai az emberi keverékek. amellyel az emberi család különféle ágai keverednek. az Északszibériai tunguz körvonalai elérhetik az európai ember szépségét. minthogy egy ilyen tekintéllyel szemben érvek listáját hozzuk. Ha egy szöveg világos. az emberiség eredete egy tőből származik. Jobb. noha többé-kevésbé elrejtve. Ez azt mondja. ez nem von magával olyan következtetést. hogy a bibliai Teremtés nem szól a fajok különféle eredetéről. Ez azt mutatná. és el is érnék . Mivel semmi sem bizonyítja. de visszataszító. Azt is megfigyelték. melyeket azért írtak. a szent szövegeket. A faji különbségek állandóak Az egyesülés hívei azt mondják. és létrejöttének oka általában csalás vagy erőszak. hogy egy okozat csak sajátmagát nyilváníthatja tökéletlennek és alsóbbrendűnek. végérvényes és vitathatatlan. de amennyire a mostani vita eljutott. de talán nem lesz mindig ilyen nehéz. erre az érvre nincs válasz. amelyek még működnek. az amerikai vadember. hogy gyengítsük az emberi keverékek termékenységét. hogy ez a szabály ne lenne igaz az emberiségre. Szemükben az emberiség bármely része képes javulásra. A természettudósok megfigyelései bizonyítani látszanak.itt annak az egyszerűségéről van szó. Halljuk. hogy a növény vagy állatvilágban csak egységes fajok képesek utódok nemzésére. vagy valamelyik ág őseinek véletlenszerű változásának a következményei. csak csalfa jelenség. hogy Óceánia bizonyos részein olyan bennszülött nők. hogy igaz az. hogy . hogy a fajok különválása nyilvánvaló és helyi hatások következménye. De a Biblia nem fejezi ki magát világosan. ha hasonló körülmények közé kerülnének. Ebből azt következtetjük. XI Fejezet xi. Ha ez igaz.fejezet végére szántam . változatlan erővel létezik. hogy a szabad természetben a keverékek száma még kisebb. hogy sakkban tartsa az egyenlőség ellenzőit. mindenesetre. amely ebből az elvből eredne. Ez az elmélet nem elfogadható. hogy a rokon egyedek közösülése noha valószínűleg gyümölcsöző. és minden. és a keverékek termékenységéről. akkor ezt alapos vizsgálatnak kell alávetnünk. amely a többinél erősebben szolgált arra. Az eredeti típus. nagyon másféle. akik európaiaktól lettek anyák. ha hagyjuk a sötétséget a tudomány egy pontja körül gyülekezni. ha nem támogatná ezt egy másik. nem tudjuk fölhasználni arra. amely nekem több fejtörést okoz. mintha ez az ember környezetében jön létre.

hogy függetlenül minden kérdéstől az eredeti egységről vagy sokféleségről. Szerintük az európai nemzetek Jafet törzséből származnak. Ez a vitathatatlan tény néhány embert arra ösztökélt. Másfelől. a fordítók és magyarázók Ádámot nevezik minden ember közös ősének. hogy elfogadhatjuk-e az egységesek alapelvét. és ha anélkül. Az írások nyilvánvalóan így értendők. Nem akarok szembeszállni a szöveggel.egész más kérdésekre derítsenek fényt. melyek eredete érdekesebb tanulmányt ígér. és akkor meg fogom kérdezni. félreértették. hogy tudjuk-e azonosítani a háziállatok formáját azok eredeti törzsén. mint ők. sem annak irodalmi magyarázataival. kötet. olyan mély különbözőséget. mert a tőle származó nemzedékek nyilvánvalóan fehérek. II. A kérdés örökre megoldhatatlan. Azt természetesen el kell ismernünk. Az egész kép csodálatosan összeillő a világ egy részét illetően. mint a fajok kérdésére. amely csak kereszteződéssel szűnhet meg. ösztönei. hogy a fehér fajon kívüli fajokat egyáltalán az emberi fajokhoz számították. és a tényeket valahogy mégis másképpen magyarázzuk. Egy pillanatra nem ragaszkodom az érvnek ehhez a sorához. oldal) de senki sem állítja. . a különleges tulajdonságok változatlanok maradnak. és Afrikát a Hamiták. és előre megyek. akkor nem fogok késlekedni. hogy minden kutyafaj külseje. szerintem ok nélkül tartanak feketéknek. és vissza kellett menniük időben és föl kellett sorolniuk minden nép őseit. hogy Ádám a fehér faj őse. Más szavakkal egyszerűen azt akarom megkérdezni. Mindenütt látjuk a közös eredetet és minden más különbözőségét. akiket. Ezt elismerték. bikákra. más jelentést lehet hozzájuk rendelni. semmi sem mutatja az Ádámi származástan első értelmezői szemében. Ugyanez igaz lovakra. hogy mennyire távolodtak el tőle a ma élő fajok. ahogyan van. és biztonsággal tudni. lehet hogy nincsenek testileg és erkölcsileg nagyon radikális és messzeható különbségek az emberi fajok között. ha ezeket általánosan elfogadták. és csak a szöveg önkényes értelmezése miatt tartjuk Ham patriarchát feketének. Különösen azok. mint az összes többié. és nemzedékről nemzedékre újratermelődnek minden különbség nélkül. hogy megkérdezze. minden magyarázatnak ellenállnak ebből a szempontból. akik az óta az idő óta éltek. És mi van a másik részével? Azt egyszerűen kihagyták belőle. Ugyanez a probléma áll fönt sokféle zöldség esetében is. medvékre és hasonló állatokra. Csak rá akarok mutatni. hogy erőszakot követnék el ellenük. Lehetetlen a kiindulási típus természetét és formáját megállapítani. amíg egy faj tiszta marad. A különféle kutyafajok közötti azonosságról Frédéric Cuvier ír többek között (Atmales du Museum. szokásai és minősége ugyanolyanok. és annak eredményei sem adják vissza az eredeti természeti azonosságot. 458. hogy esetleg kételkedhetünk értékükben anélkül. míg Ázsiát a Szemiták foglalták el. Egy szó sem említi a sárga fajokat. hogy az egyház által meghatározott határokat túllépnénk.

Az okokat nagyon nehéz kibogozni. és Isten is fekete és az angyalok is. mert ezeket Isten képére formálták. míg az "arab éjszakák" c. hogy teljesen elmagyarázzák azokat az életfontosságú különbségeket.A különböző fajok soha nem kételkedtek abban. sok igazság van benne és jól megfigyelt tények . melyek léteznek. hogy az emberi fajok éghajlat miatti változásáról beszéljünk.azt olvassuk. de az embernek nincs földrajza. és . és nem tudnám becsületesen támogatni. amely noha könnyen érthető. míg Isten prófétája természetesen túl közel volt az Istenséghez ahhoz.. Ezen a ponton. Bizonyos szélességi fokokon csak bizonyos növények. hogy egy faj nem tud átkelni a délkörön. Ebből a szempontból nagyon erős és specifikus a különbség az ember és az állat között. hogy elmagyarázzam a tényleges eltérést a primitív alaptípustól. akiket Blumenbach kaukázusinak nevezne. De ez csak bizonyos határok között igaz. a szokások. emlősök. és az egyik hegyes országban él egy világrész belsejében. ezért elutasítom helyzetének olyan módon végzett összehasonlítását mint az állatokét. de ezek nem tűnnek eléggé fontosnak ahhoz. könyvben. vagy egy bizonyos vízszint fölötti magasságra élve fölmenni. hogy fehér bőrt mutasson alattvalóinak. hogy az összes faj eredeti ősénél pontosan az ő tulajdonságaik voltak meg. Sajnos a modern tudomány nem volt képes arra. benne. Az egységesek elmélete mint már mondtam. a másik egy szigeten az óceán közepén. halak és puhatestűek tudnak létezni. éghajlat és hely különbségével magyaráz. melyek még hasonlóak a primitív típushoz. és csak ezen. mellyel foglalkozom az. hogy néhány néger Ádámot és Évét feketének tartja. annyira függnek az éghajlat befolyásaitól. Föl fogom tenni. hogy van két törzs. az ember minden változatában mindenütt meg tud élni. Ezért tehát vita nélkül föl fogom tételezni az egységes őst. Az egységesek az embert állandóan az állattal hasonlítják össze elméletük támogatására. Ez hamarosan világos lesz. A légkör és az élelemszerzés körülményei nagyon különbözőek. melyek jobban függnek a természet erőitől. csúszómászók. ha van nekik ilyen. és könnyen el tudom hinni. hogy megmutassa a helyeset a sok vélemény között. és minden valószínűség szerint az emberi fajok annyira különböznek közös ősüktől. és egyetlen feladatom a körülhatárolt mezőben. Ezzel lehetetlen egy véleményen lenni. Biztosan történtek változások a fajok szerkezetében a történelem hajnala óta a külső behatások miatt. Egyetlen valószínű elmélet sem tudta megvilágítani ezt a sötétséget. Magam is használtam ilyen érvet. Az állatok esetében ezt tökéletesen elmagyarázza a szervezetükben levő különbségek nagy száma. mint amennyire egymástól különböznek. Megvan az állatok és növények földrajza. Mivel az ember teljesen független az ilyen fogságtól. a hagyomány egyértelmű. formáik és ösztöneik gyorsan megérzik ennek hatásait. A fehér emberek Ádámból és Évából származnak.

különösen a nőké. és arra következtetni. melyek viszonylagosan tiszták maradtak. hogy a két faj fokozatosan olyan sajátos jellegeket vesz föl melyek megkülönböztetik őket egymástól. mint bárhol máshol. amely a fej körvonalainak hasonlóságán és a Fokföld bennszülött lakóinak sárgás bőrén alapul. és így nem befolyásolják őket a külső hatások. a másikat a trópusi nap alá. akkor egészen világos lesz. a mellkasi izmok fejlettségét. megfigyelhetjük legalább is. nagyon különböző körülmények között. Nyomaikat meg lehet találni Roussillonban. Így ha elismerjük. nemcsak saját országuk sivatagjaiban aszalva. Vegyük például az arabokat. noha . hogy az ismert fajok. De ismétlem. és kétségtelen. hogy a hottentották a kínaiak gyarmata . egy nagyon kis különbségből ítélni. hogy a helyi körülmények szívesen elmélyítenek bizonyos bőrszíneket. az indiai szigeteken. még mindig lesz háromezer évünk. Noha nem tudjuk. és a coro-mandula parton. és Afrika északi partjának sok részén. ahol kevertebbek. Továbbá az elsőt hideg éghajlat alá teszem. a másik nagyon kevés módon. a fizikai erő növekedését vagy csökkenését. hogy nagyon hasonló embertípusokat találunk a világ nagyon távoli helyein. hogy ez az időszak csak fajaink életének körülbelül felére terjed ki.mert annyira hasonlítanak a celestiális birodalom lakóihoz. sokkal kevésbé hasonlít az átlag európaiakéhoz. hogy a természet hasonló típusokat képes produkálni nagyon távoli országokban és éghajlaton. Ezt az a tény bizonyítja. mely a helyi körülmények változásától függ. amelyen vissza tudunk menni bizonyos nemzetek életének kezdetéhez. Az Auvergne lakóinak átlagos arctípusa. Languedocban és a spanyol tengerparton. Ez elég súlyos érv.ez a feltételezés más okokból lehetetlen . mint sok északamerikai indián törzséhez. amikor megfigyelte. Ma is megtaláljuk őket. Ezzel a külső ellentét teljes a kettő között. noha néhányuk már nem él ugyanazon a helyen. De sok évszázad után sem fog alapvető vagy szervezeti változás bekövetkezni szervezetükben. Izmael ágát.föltételezem. azóta nem nagyon változtak meg külsejükben. És nincs okunk rá. Nem tagadnám. a karok hosszát. (Barrow ennek az elméletnek a szerzője. ami az éghajlatot és minden mást illet. Ha három vagy négyezer év homálya átjárhatatlan. Az etnológusok egyetértenek ebben és néhányan azt is elhitték. de Malabár termékeny és gyakran párás éghajlatán. vagy a lábszárét. a cherokeek sajátságai és körvonalai szinte azonosak néhány olasz népével. akinek a nevét elfelejtettem. hogy ezeknek valaha is sok befolyásuk lett volna a fajra.) Néhány szempontból néhányan nagy hasonlóságot láttak az ősi etruszkok és a Délamerikai araukánok között. hogy az emberi fajok minősége nem a manapság aktív külső erőkből származik. hogy a hottentották kalapja nagyon hasonlít a kínaiak kúp alakú kalapjára. további érveket hozott. ezek nem alapvető pontok. Minden azt tűnik mutatni. Egy utazó. Az idő hozzáadja saját súlyát a természeti erőkhöz. hogy milyen katasztrofális változások voltak hatással a fajok fizikai szervezésére a történelem hajnala előtt. ahogy az egyiptomi emlékművek mutatják meg őket. hogy az egyik sokféle módon szerezhet élelmet. mint a kalabriaiakkal. az elhízásra való hajlamot.

ahogy föltételezik arra. A helyváltoztatást akkor alakváltoztatás követné. mert gyakran ellentmondanak a természet irányának. és miért volt a törvényhozó célja. . ugyanolyan meglepő és fölismerhető formában a legváltozóbb és legsokfélébb éghajlati körülmények között. mely között élnek (Muller. akik ma is figyelemre méltóak ebből a szempontból. hogy a lány vallási oktatásának folytatódnia kell a házasság után is. Másodszor. sőt (Abu-Hanifah) véleménye szerint tizennyolc év. kötet. hogy a Korán nemcsak azt akarja garantálni. ahogy a természet kifejleszti a lányt. 5. aki előírja. mert Palesztinától nagyon különböző éghajlatú országokban telepedtek meg. akinek közvetlen ősei sok nemzedék során havas tájakon éltek. megpróbálja megmutatni. ahelyett hogy gyorsan meghozza rendelkezéseit. hogy a serdülőkor mindkét nem számára ugyanakkor van minden fajnál ( Prichard. Handbuch der Physiologie des Menschen. Azt is akarja. akik között évszázadokig éltek. a mohamedán törvény szemlélete és rendelkezéseihez azt mondhatom.majdnem két évszázad telt el megszállásuk óta. olyannak látszott.. A német zsidók általában kisebbek és karcsúbbak mint az európai faj tagjai. A szemita arc ugyanolyan fő jellegében. hogy ebből a szempontból a napnak a lehető leghosszabbnak kell lennie. és lengyel zsidók . Ezt mutatják a próféta fáradozásai. változásainak nincs jelentősége. Ha csak a környezet befolyásának lenne ereje. Az arab sivatag harcias rechabitái. Szemei különösen feledhetetlenek. " Az emberiség természettörténete. német. és ez lányok esetén tizenöt." 484. Sára például nagyon öreg korban szült gyereket. melyek új helyzetében rá hárulnak. hogy buzgón bizonyítsa a fajok egységét. akkor ezek nem maradnának meg hosszan. és föladták ősi életmódjukat. és soha nem volt elég ahhoz. aki. amikor maga Ábrahám száz éves volt (Teremtés. mint a másfajú népnél. és ilyesmit nem lehet józan logikával elmagyarázni. hogy a szervi típusok különbségeit kialakítsa vagy eltüntesse. Ez az északon meghonosodott polgár. ) Ez az állítás átlósan ellentmond Prichard állításának. Könnyű látni. Az utóbbiból lehetőségem volt egyet közelről megvizsgálni. Ez a két érv nagyon kétségesnek tűnik. xxi. hogy a lány testileg érett a házasság engedélyezése előtt. o. a francia. mint akit frissen cserzett a szíriai nap. 639. Az arabok után a zsidókról akarok szólni. a békés portugálok. Folytatódik a végtagok formájában és a temperamentumban. és a Korán vallási törvényével az arabok esetén. amilyennek az egyiptomi három vagy négyezer éves egyiptomi festmények ábrázolják. Továbbá a házasodási kor sokkal korábbi náluk. amelyekben a házasodási kor meg van szabva. A leszármazott és ős azonossága nem változtat semmilyen jellegen. hogy fejlessze a gondolkodást. hogy elég fejlett legyen oktatásban és intelligenciában ahhoz. Ez nem minden. A zsidó típus nagyon is megmaradt. Először is a biblia tényei nem mérvadóak ezen a ponton. II. és megtaláljuk azt. oldal ) ő az Ótestamentummal érvel a zsidók esetén.mind egyformák. hogy valamelyik országban vagy szélességi kör alatt megváltoztassa a faj jellemét. hogy megértse a komoly kötelezettségeket. Jellege és profilja nyilvánvalóan megcsalta származását.

hogy Svájc sok részén olyan lassú az emberek nemi érése. 317. melyet még ma is fönntartanak híveik között. Nagyon általános vélemény. d'Orbigny. A keleti költők szerelmei mindig fiatalabbak. kötet. régóta elismert és megállapodott az indiai. de könnyebb szintű. aki Olaszország képét festi le. (A. Sakuntala Európában még gyereknek számítana. amit a német zsidókról mondtam. (Martius és Spix. A havivérzés nagyon korán elkezdődik. még nincs tizennégy éves. Pritchard komoly tényállást hozott előbbre. mint görög tanítóik. Így a Rómeó és Júliában Capulet ezt mondja: "gyermekem még furcsább. és nem gondolnak azok erkölcsi fejlődésére. Egyik következtetését hálásan elfogadom. amely könnyen ellenőrizhető. oldal). A cigányok más eredményt mutatnak. (Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft. Várjunk még két évet. Paraguayban a jezsuiták bevezettek egy szokást. A mellett. Ilyen idézeteket vég nélkül lehet találni. A költők szerelmi történeteikben csak azzal törődnek. mint amilyen korúakat a Korán előír. mégpedig azt. van néhány oknyomozó érve. ezek száma szintén bőséges. novelláinkban csak tizennyolc éves vagy annál idősebb lányokat láttunk. valamint szokásaik ugyanazok. Íróink sokáig követték erre vonatkozóan római példaképeik vezérfonalát. (Shakespearevel különbséget kell tennünk. oldal) Délbrazíliában a nők tíz vagy tizenegy éves korukban házasodnak. akikkel rokonok. L'Homme americain. keletafrikai hittérítő szerint a wanikák tizenkét évesen házasodnak. Yo-kiao-Li regényében egy kínai hősnő tizenhat éves.Újra. fiúk és lányok egyaránt. és a lányok tízévesen házasodnak. 40. amely kort mi kissé koraérettnek nevezzük. Ezek. a tizenöt éves kort tartották a legjobbnak. mint Oroszországban és Moldáviában arcuk és testi fölépítésük. oldal). hogy hősnőiket szépségük virágjában mutassák be. hogy "az éghajlati különbségek kevés következménnyel járnak. Indiában a különbségek még föltűnőbbek. Novelláinkban csak tizennyolc éves vagy annál idősebb lányokat láttunk. Még csak egyet akarok idézni. ha bármivel is az élet fontos szakaszaira és azokra a . kötet . hogy a nők esetében az élet tavasza akkor van. mint a hinduk.") Visszatérve a komolyabb érvekre. Tizenegy és tizenkét éves özvegyeket lehet itt látni." Melyre Paris ezt válaszolja: "Nála fiatalabbak már boldog anyák. hogy ilyen korban még nem házas. Krapff. Az indiai lány ideális kora kilenc és tizenkét év között van.) Én nem vélem minden pontban az ellenkezőjét mint Prichard. és korán is múlik el. melyek a kérdést az én szempontom irányában döntik el. amíg menyasszony lesz. Zulejka és Lejla még nem tizennégy évesek. Reise in Brasilien i. 382. hogy a férfiak esetén sokszor még húsz éves korban sem teljes. megemlíthetjük. és apja kétségbe van esve. i. mint a páriáké. perzsa és arab fajnál. Azóta irodalmunkat észak eszméi befolyásolták. mely szerint a fiúk tizenhárom. Ugyanolyan gyorsan érnek. és a legzordabb helyeken. iii kötet.

Észre kell vennem. A típusok állandósága csak teljesebben lenne bemutatva." (Prichard. Ha megmutattuk. 444-448 oldal: "Valószínűleg nincs alapja a fajok eredeti különállóságának. Az olvasó látni fogja. Die Chasaren). ha minden esetben megállapítottuk. az arabok esetén az egyiptomi szobrok ténye. Ha hasonló tényeink lennének a más. Ugyanakkor nincs okunk arra. mintha a különbségek az eredet tényleges különfélesége miatt állnának fönt. és azt csak vérkeveredés útján lenne képes újra elérni. amit már a Persepolisi díszített sírok révén tudunk. hogy lemondjunk arról a nagy segítségről. melyek erősen ellentmondanak a nyilvánvaló tényeknek. melyre olyan sokan alapoznak. és teljes biztonsággal igazolják. A 9. akik nem értenek ezzel egyet. az előre álló állkapcsú fejet. hogy ezt megtegyék.fizikai változásokra nézve.-angol fordító) Hogy ennek valami értéke is legyen az egységesek szempontjából. a vastag ajkakat.) . században a kazárok törzse áttért a júdaizmusra és kereszteződött a német-lengyel zsidókkal (Kutschera. melyről itt szó van. Jelenleg Khorsabadban fedeztek föl egy földalatti domborműveket.. Nincsenek eszközeik arra. (Edinburgh Review: "Etnológia vagy a fajok tana". sem a hideg vagy meleg befolyásától sem függ.. melyeknek az ember szervezete alá van vetve. még élő fajokról. Érvelésüket a Németországban található nagyszámú szőke kékszemű zsidóra alapozzák (azóta fölfedezték. és a zsidók és cigányok megfigyelésével. hogy az asszírok testileg azonosak azokkal a népekkel. 486. Csak hozzáadom. Például azt mondják. oldal). melyek mind a néger típus sajátságait mutatják. akik ma laknak azon a területen. hogy ez ellent látszik mondani néhány apró további elvnek. de úgy gondoljuk. hogy a kérdés. emellett az egységesek maguk vallják be. álmomban sem vitatkoznék vele. Most azoknak kell ellenérveket hozni. mert a bőr és hajszínből vezetik le . az emberiség nem kevésbé teljesen és határozottan föl van osztva külön részekre. Most egyszerűvé válik egy egyszerű következtetés fönntartása. a gyapjas hajat. hogy az emberi fajok mindegyike föladná saját egyéniségét. a típusok állandósága. akkor ugyanez lenne az eredmény. amit láttunk. melyek igazolják azt. hogy a zsidó típus változott az éghajlattal. örököltek és állandóak az éghajlat és az eltelt idő ellenére. ahol megfigyelés lehetséges volt.. Ez a megjegyzés nagyon igaz. melyet amerikai pszichológusok és régészek vallanak. és védővonaluk azt mutatja. melyet a templomok freskói és a földalatti kamrák nyújtanak a Nílus völgyében. hogy ez nem állja meg a helyét egy sor komoly vizsgálat után . De elég. hogy bizonyos zsidók hajának szőkesége a tatár vérrel való vegyülésük miatt van.. vagy olyan föltételezéseket állítanak föl. a 1848 októbere. kizárólag az időjárást teszik felelőssé vagy a jelenség fő okának tartják. hogy az bőségesen támogatnak. hogy ha a típusok így teljesen le vannak rögzítve. hogy a szem és haj színe sem a földrajzi helyzettől. az egységes elv nagyon kemény nyomás alá kerülne. pedig a tények az ellenkezőjét mutatják. hogy vagy elejétől önmaguknak mondanak ellent.

Helyesen megemlítik a kék szem és szőke haj jelenlétét a cingalézek esetén (l. ugyanott, 453 oldal: "A cingalézeket Dr, Davy írja le, mint változó színűeket világosbarnától feketéig. Hajuk és szemük főképp fekete, de a világosbarna szem és a barna haj nem nagyon ritka. Néha látni szürke szemeket és vörös hajat, és időnként, noha ritkán lehet kék vagy piros szemet is látni, és az albínók fehér haját"), megjegyzik a feketétől barnáig terjedő hajszín sok változatát, és elismerik, hogy a szamojédok, tunguzok és más népek a jeges tenger mellett vagy piszkosbarna vagy füstös barna bőrűek."). Így az éghajlat semmit sem számít a bőr, haj és szem színét illetően. Vagy teljesen jelentéktelennek kell tartanunk ezeket, vagy a fajhoz tartozónak. Tudjuk például, hogy a vörös haj soha nem volt ritka keleten és ma sem az; és így nem meglepő, ha ilyen német zsidókat találunk. Egy ilyen ténynek nincs semmi módon befolyása a típusok állandóságának elméletére. Az egységeseknek akkor sincs több szerencséjük, ha a történelmet hívják segítségükre. Csak két elemet mutatnak be elméletük bizonyítására - a törököket és a magyarokat. Az előbbiek ázsiai eredete elfogadott dolog, ugyanúgy, mint közös rokonságuk az osztyákok és lappok finn fajához. Így a primitív időkben sárga arcuk volt, előreálló járomcsontjuk, és kis termetük, mint a mongoloknak. megállva ezen a ponton az egységes mai utódaikat tekinti, és ezeket európai típusnak találja, hosszú szakállal, a szemek mandulavágásúak, de nem ferdék, és diadalmasan azt következteti a törököknek ilyen rendkívüli változásából, hogy a faj nem állandó. (ugyanott, 439 oldal) . Néhány ember azt mondja, valójában görög, georgiai és cserkesz vér keverékének hitte őket. De az a keveredés csak részleges. Nem minden török volt ahhoz elég gazdag, hogy a Kaukázusban vegyen magának feleséget; nem mindegyiknek volt háreme fekete rabszolgákkal. Másfelől a görögök gyűlölték hódítóikat; és általában a vallási antipátia általában nem kedvezett az ilyen szövetségnek; noha a két nép együtt él, de szellemben és jelenleg éppen olyan távol állnak egymástól, mint a hódítás elején. (ugyanott, 439 o. (összefoglalva).) Ezek az okok megtévesztőek és nem megbízhatóak. Csak ideiglenesen ismerhetjük el a török faj finn eredetét. Máig csak a nyelv rokonsága bizonyította, és később meg fogom mutatni, hogy egyedül a nyelv rokonsága különösen kétséges és kritizálható. De föltéve, hogy a török népek ősei a sárga fajhoz tartoztak, könnyen meg tudjuk mutatni, hogy kitűnő okuk volt arra, hogy távol tartsák magukat tőle. Amikor az első turáni hordák lejöttek északkeletről hogy Konstantinápoly urai legyenek, amely több évszázados folyamat volt, nagy változások történtek a világban. A nyugati törökök a változó szerencse sok viszontagságától szenvedtek. Egyszerre voltak győzők és legyőzöttek, urak és szolgák; és nagyon sokféle nép között laktak. A történészek szerint ( Hammer, Geschichte des Osmanischen Reichs, i. kötet,. 2. oldal) az oguzok, őseik az Altáj hegyről jöttek le, és Ábrahám ideje alatt felső Ázsia hatalmas sztyeppéin éltek, amely a Kaszpi tótól az Aral tóig terjed, és Szibériától Tibetig.

Ezt az ősi és rejtélyes helyet még sok germán nép lakta. (Ritter, Erdkunde, Asien, i. kötet, 433 o. és más oldalak ; Tassen, Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, ii kötet 65 oldal; Benfey, Ersch és Gruber's India enciklopédiája 12. oldal; A. von Humboldt ezt a tényt korunk egyik legfontosabb fölfedezéseinek egyikének nevezi ( Középázsia, ii. kötet 639 o. ). A történelemtudomány szempontjából ez teljesen igaz. Érdekes tény, hogy ahogy a keleti írók elkezdtek Turkesztán népeiről beszélni dicsérik arcuk szépségét és alakjukat (Nushirwan, aki a Kr.u. hatodik század első felében uralkodott, elvette Sharuzt, a török kán lányát. ő volt korának legszebb nője. (Haneberg, Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, i. kötet, 187 o.)). A Shahnameh sok hasonló tényről számol be. A túlzó kifejezések használata a szabály ebben az összefüggésben; és mivel azok az írók látták az ősi világ szépségeit, mint szabványt, nem valószínű, hogy föllelkesedtek volna a mongol faj leírhatatlanul csúnya, visszataszító és közönséges figuráinak láttán. Ez a nyelvi érv ellenére is igaz, amit önmagában lehet hogy rosszul használnak. Mint a szittyák, a mongol faj fölvette az árja nyelvet, így nem lenne semmi meglepő abban, hogy az oguzok az árja fajhoz tartoztak, noha finn dialektust beszéltek. Ezt az elméletet érdekes módon támogatja Rubruquis utazónak egy naiv megjegyzése, akit Szent Lajos küldött a mongolok urához. "meglepődtem" mondja a jó szerzetes "hogy mennyire hasonlított ez a herceg a későbbi M. Jean de Beaumontra, aki szintén ilyen pirosarcú és friss küllemű volt. Alexander von Humboldt, aki szintén érdeklődött az ilyen megjegyzések iránt, hozzáadja hasonlóan jó megfigyeléssel: "az arckifejezés szintén érdekes, ha emlékezünk arra, hogy a Dzsingisz család valószínű török volt és nem mongol." Igazolja következtetését, hozzáadva: "A mongolos jelleg hiánya meglep bennünket azokon a képeket, melyek Baber utódait, India uralkodóit mutatják be." (Középázsia, i. kötet, 248 o. és megjegyzés). Még mindig vitázhatunk véleményünkről. De megegyezünk egy pontban, és beismerjük, hogy az altáji oguzok valójában finnek voltak; és továbbmegyünk a mohamedán időszakhoz, amikor a török törzsek kialakultak, különféle nevek és váltakozó körülmények között Perzsiában és Kisázsiában. Az oszmánok még nem léteztek, és elődjeik a szeldzsukok vére már közeli kapcsolatban volt az iszlám fajaival. Ennek a népnek a főnökei, mint GayaseddinKeikosrev 1237-ben egy arab nőt vett el. Sőt, Aseddin, egy másik szeldzsuk herceg anyja keresztény volt. Minden országban a vezetők jobban ügyelnek fajuk tisztaságára, mint a köznép. Ha a főnök ilyen előítéletmentesnek mutatkozott, akkor megengedhető azt föltételezni, hogy a nép sem volt gátlásosabb. Ahogy a szeldzsukok portyái nagy területről tették számukra lehetővé a rabszolgák szedését, kétségtelen, hogy a tizenharmadik századtól az ősi oguz ágba, mellyel a Rumi szeldzsukok távoli rokonságban álltak, nagy mértékben szivárgott be szemita vér.

Ebből az ágból származott Oszmán, Ortoghrul fia és Osmanlis apja. A sátra körül összegyűlt családok nem voltak nagyszámúak. Hadserege csak egy rablóbanda volt; és ha ennek a nomád Romulusznak az ősi utódai képesek voltak növekedésre, az csak úgy lehetséges, hogy követték Róma alapítójának gyakorlatát és bárkinek kinyitották sátrukat, aki csak be akart lépni. Föltételezhető, hogy a szeldzsuk birodalom hanyatlása segített abban, hogy katonák az ugyanolyan fajú oszmanitákhoz menjenek. Világos, hogy ez a faj jelentős változáson ment át; emellett, még ezek az új erőforrások sem voltak elegendőek, mert ettől az időtől fogva a törökök rendszeresen rabszolgaszerzési hadjáratokat indítottak, melynek célja saját népességük növelése volt. A tizennegyedik század elején Urkán, Khalil Chen-dereli beosztottja, egy fekete, megalapította a janicsárok seregét. Először ezek csak egy ezred volt. De IV. Mohamed alatt a gárda száma 140 ezerre növekedett; és ettől az időtől fogva a törökök állandóan keresztény gyerekekkel töltötték föl, akiket Lengyelországból, Németországból, Olaszországból vagy magából az európai Törökországból hoztak, az iszlámra térítették, és a négy évszázad alatt legalább 5000 olyan családfő volt, akik európai vért adtak a török nemzet véréhez. A fajkeveredés nem ért itt véget. A Földközi tenger mentén nagymérvű kalózkodás folyt, melynek célja a háremek föltöltése volt. Továbbá (még meggyőzőbb tény) nem volt olyan csata, vesztes vagy nyertes, amely meg ne növelte volna az igazhitűek számát. Nagyszámú férfi változtatta meg vallását, és azontúl törököknek számítottak. A csatamezőt körülvevő területet megszállták a csapatok és minden nőt birtokukba vettek, akit csak tudtak. A zsákmány gyakran olyan bőséges volt, hogy nehéz volt túladniuk rajta; a legszebb lányt egy csizmáért cserélték el. (Hammer, op. cit., i. kötet , 448 o.: "A magyarok elleni csatát vadul vívták és jelentős zsákmánnyal járt. Annyi fiút és leányt ejtettek rabul, hogy a legszebb lányt egy csizmáért cserélték el, és Ashik-Pacha-Zadeh, egy történész, aki maga is részt vett a csatában és a zsákmányolásban, nem tudta többért eladni öt rabszolgafiúját Skopiban, mint 500 piaszterért.") Ha ezt az ázsiai és európai Törökország lakosságával kapcsolatban tekintjük, mely soha nem haladta meg a 12 milliót, akkor világosan látjuk, hogy a faji állandóság érvei és ellenérvei semmiféle támogatást nem találnak egy ilyen vegyes lakosságú nép történetében, mint a törököknél. Ez annyira nyilvánvaló, hogy ha, mint ez gyakran megtörténik, egy oszmánban a sárga faj sajátosságait vesszük észre, akkor ezt nem tulajdoníthatjuk közvetlen annak finn eredetének; ez egyszerűen szláv vagy tatár vér hatása, mely valamelyik nemzedékben láthatóvá lesz, mint a többi idegen elem, melyet magába szívott. Befejezve az ottománok etnológiáját rátérek a magyarokéra. Az egységes elmélet ilyen érvekkel támasztja elméletét alá: "A magyarok finn eredetűek, és a lappföldiekkel szövetségesek, a szamojédokkal és az eszkimókkal. Alacsony emberek széles arccal és jól látható járomcsonttal, színük sárgás vagy

De a magyarok magasak és jóalkatúak. akik nem homogének. noha másképpen tökéletes. Továbbá tudjuk. A jelenlegi vélemények Középázsia népeiről.. úgy tűnik. A "hun" név nemzetet jelent. tényekkel és adatokkal. az elmélet. törzsek tömegét jelenti. Itt biztosan találkozni fogunk további ellenvéleményekkel. 569-ben. de Gerando (Essai historique sur I'origine des Hongrois (Párizs. Boldogan egyetértünk. hogy a sárga fajok vére többé-kevésbé jelentős módon kereszteződött a fehérrel. ők rabszolgákká tettek másokat. Így a magyarok hunok. Mert a változás a kilencedik század elején és korunk között kellett volna hogy történjen. azaz kb. fizikailag és erkölcsileg. A magyarok fontos helyet foglalnak el a világ meghódítói között. bebizonyította az erdélyi székely törzsek rokonságát a hunokkal. amelyeket mos ennek fényében újra át kell nézni. de ez kétségbe von minden ősi írást a tárgyról. mivel a magyarok finnek. hogy a nagy Északázsiai ág része. Súlyos érvek.piszkosbarna színű. melyek a kritikáknak ellentmondanak. nagy változtatásra szorulnak. és a fehér nemzetekre hasonlítanak. akkor kevert vérű lányról beszél. ugyanis azokkal. A finnek mindig gyengék voltak. akiket a perszák úgy . hajlékonyak és erősek. szövetségek.) Ha ilyen változás tényleg történt.. Nem tagadható. akiket a bizánci Menandrosz és Konstantin-Porphyrogenetes említ. Ezekben a germán elem volt az uralkodó. unintelligensek és elnyomottak. akkor az olyan rendkívüli lenne. egy alapvető hibája van . Helyesen kimutatja. Ez nem gyanították azelőtt. 800 év alatt. hogy ha az előbbi a török Shagan Dithubul to Zemarch kirgiz (xergiz) szeretőjéről beszél II Jusztiniánusz császár követének. nagyon meg kellett hogy változzanak. Alexander von Humboldt nagyon fontos megfigyelést csinál a kirgiz-kazákokról. de történelmileg beszélve gyűjtőszó.a magyarok biztosan nem finnek. melyek forrása görög és Arab történészek és magyar történetírók művei. nincs szükségünk meglepetésre. melyeket "fehér hun" néven emlegettek. hogy ellenszegülne minden magyarázatnak. és azonosítja a korábbi primitív korokban az előzőeket. (Etnológia. történelmi és nyelvi tények bizonyítják. Így. mindig külön voltak válva. de maguk soha nem voltak rabszolgák. hogy ebben az időszakban Szent István honfitársai nem keveredtek nagy mértékben a körülöttük levő nemzetekkel. mint Pannónia utolsó megszállóit. Pontosan azokra a szép török lányokra hivatkozik. még az egységesekéinek is. 439 oldal: "A magyar nemesség . szépség jellemzi őket. 1844)) megdöntötte Schlotzer és követői elméletét. amelyek azt gondolják. közeli vérrokona a buta és gyönge osztyákoknak és a szelídíthetetlen lappoknak". hogy ez az érv a magyarok különböző eredetére utal és szorosan összeköti őket a sárga fajjal. Ez hiba. és annyira különböznek a finnektől és primitív águk minden más részétől. noha azok nagy változásokat rendelnek bizonyos csoportokhoz. Egy jó cikkben A. Végtagjaik hosszúak. Attila őseinek zászlai alatt sok nép harcolt.

ezért mély kétségek maradnak meg. mint pl. sőt nem akarom a vallásos magyarázatot sem támadni. melyek árja nyelvet beszélnek (Schaffarik. hogy a különböző családok ma teljesen különbözőek. hogy nagy különbségeket és egyenlőtlenséget hozzon létre. Ahogy megmutattuk. és még a legáltalánosabb képet sem tudjuk kialakítani mibenlétükről. o. kötet. ezt a tényt elárulja a magyarok szögletes. Bármelyik oldal. hogy ezeket a természeti törvények méltóságára emelje.). Ebben nincs rejtély. A sárga fajokkal való kapcsolat biztosan befolyásolta vérük tisztaságát. kivéve a vérkeveredés erőteljes hatására. ha nem történik kereszteződés. valójában. egy tunguzt vagy permet Szent Istvánná változtat. 130-131 o. A faji mibenlét jelensége teljesen elegendő ahhoz. amit nem tudok áthágni. a test belső kialakításában. kötet. Soha nem sikerült nekik elveszteni jellegzetességeiket. A nyelv közeli rokon török dialektusokkal. Ebből a cáfolatából az egységesek egyetlen érvének azt következtetem. és most meg fogom próbálni a rendelkezésemre álló eszközökkel olyan szintig fölfedni. noha hibásan sorolták őket a sárga fajhoz.dicsérnek. i. amely a különböző ágak között megtalálható. i. Histoire de la Conquéte d'Angleterre. hogy a faji típusok maradandósága vitán felül áll. és akik olyan kevéssé voltak mongol típusok mint ez a kirgiz. ii. amennyire lehetséges a nagymértékű testi különbség okait. 279 o. Így a magyarok fehér hunok. germán alapú. Slavische Altertümer. melyek mindig nyomasztanak engem. hogy a környezet teljes változása sem képes ezt megváltoztatni. de pont ugyanez volt az eset a szittyákkal is. kötet 237 o. 155. Thierry. Nyelvük alapjai és általános szókincse nagyon különbözik a germán nyelvcsaládtól. az eredeti egység kérdése. el pass.) és a neustriai skandinávokkal. csontos formája. Nincs olyan külső befolyás. Ezek a törzsek mára eltűntek. a bőr színében és hasonlóakban különböztek egymástól. i. egy sárga fajjal. hogy az idő múlása. . lehet azon vitatkozni. a magyarok kevert nép. A történelmi idő folyamán sem váltak ismertté. kötet i. melyek a nemzetek testi életével kapcsolatban jöttek létre Mivel tisztelem a tudományos tekintélyt. hogy az emberi lények eredete egyféle vagy többféle faj volt. az érrendszer fajtájában. akik néhány év hódítás után fölvették alattvalóik kelta-latin nyelvét! (Aug. az bizonyos. a koponya alapjában. ezt a zűrzavart korábbi vegyesházasságaik okozták (önkéntes vagy kényszerített) a mongolokkal. (Középázsia. Olyan erős és megdönthetetlen. az éghajlat különbözősége vagy a szokások változása egy lappot vagy osztyákot. mely őket egyformává akarná tenni vagy egységes tömeggé akarná őket alakítani. A létező fajok egy vagy több primitív törzs független ágai. A végtagok formájában és arányaiban. ) Semmi sem bizonyítja azt a hitet. és hogy igazoljon néhány különbséget.

Nincs nyoma az őslények között. De ne beszéljünk itt róluk. Ezeknek a gigantikus fajoknak a legtöbbje kétségtelenül eltűnt azokban a szörnyű forradalmakban. olyan mérhetetlen egy behatárolt fölfogású ember számára. mely azelőtt történt meg. ahogy gyakran szeretjük mondani. A furcsaság legbelső mélyedéseiben. ez kifejezi azt a meggyőződésünket. Minden dolog eredete. melyek végső otthona Isten fejében van. hanem ellenkezőleg. Ezt mondani nem tiszteletlenség." i. bármilyen hatalmas is. o. inkább arra kell gondolnunk. akiktől várjuk. melynek okai egy időben testiek és természetfölöttiek.ez a feladat halandók számára túl nehéz. ). mely megtöltötte az edényt. hogy istenítené természetüket. soha nem remélhetjük. anélkül. hogy az ember távol van a Föld felületének legöregebb kőzeteitől. hanem arra is. mint a bolondnak a régi közmondásban csodálkoznunk azon. hogy a földi képviselők. hogy a rózsaszirom ereje miatt kifut a víz. Mikor őseink először megjelentek az már idősebb világban. olyan hatalmas. Ennélfogva nem kell. így a közvetlen ok gyakran jelentéktelennek tűnik. az emberi szellem érzi jelenlétüket anélkül. mint utódaiknak. hogy tárgyhoz legközelebbi láncszem a legkisebb. De ezeknek a hatalmas lényeknek . minden eseményé és mozgalomé nem végtelenül kicsi. hogy kulcsot adjanak a rejtélyhez. hogy léteznek. ellenkezőleg. vagy csak annak utolsó láncszemét. az isteni erő tudatában. melyek messze a mennyben laknak. 178. hogy ők lesznek az urak és minden fölött uralkodni fognak a Földön. és amelyek nélkül semmi sem létezne. hogy az eset oka a víz mélysége volt. hogy kezünkbe vehessük őket vagy biztosan fölfedezzük természetüket. Az ember újonnan jött a világra. és visszazsugorodna a szörnyű hódolatba. hogy amíg talán gyanakszunk arra. hogy e fölött a kérdés fölött rejtélyes sötétség honol. Tekintsünk tisztelettel az elsődleges okokra. Az éteri szentség látta az előző időszakokban. mint az természet összes állata. a Szentírás szerint az mondta nekik. de problémáinak keresése csodálatosan rendszeres módon fölteszi. mindenesetre azt a részét. amely nagy súlyokat tud fölemelni. hogy megpróbálnánk azt megkapni. ahol csak mi remélhetjük hogy találkozunk vele. helyesen tartanak igényt tiszteletre mellyel végtelen hatalmú teremtőjüknek tartozunk. hogy uralják az egész természetet. (Lyell. amit az emberi szem soha nem látott. amely mozgatja őket. Birtokunkba vehetjük a láncot. kötet i. Ezt az ígéretet nem is annyira nekik adta. és ha elszigetelve figyelnénk meg. Valószínű. gyakran előfordul. Isten. melyet látunk és meg tudunk érinteni. Mint egy acéllánc. mely beburkolja a problémát uralkodnak az okok. de mindez. maguk is csak eszközök és alsó részei egy nagy gépnek.Ahogy senki sem akarja kockáztatni annak tagadását. mert ezeknek az először gyönge lényeknek nagyon kevés eszközük volt. hogy a leggyöngébb támadásoknak ellenálljanak. olyasmitől származik. "A geológia alapjai. amit nem tudunk elérni . melyekben a szervetlen világ mérhetetlenül nagyobb erőről adott tanúbizonyságot. hogy gyöngeségünk leküzdhetetlen. hogy az embernél sokkal impozánsabb lények bújhatnak elő az iszapos földből és a mély vizekből. Nem tudjuk elhagyni az emberek területét. Ez egyedül ad neki értelmet. nemcsak arra. akkor hajlamosak lennénk elfelejteni azt a hosszú sorozatot. A geológiai folyamatok elemzése. amelyből aztán kifutott.

mert "látta hogy jó volt. kötet. hogy napjaink szervetlen erői nem tudnának olyan rázkódásokat és robbanásokat okozni. mint ránk. a tűz és víz harca a meleg. melyet az embernek a természettől el kellett viselnie. hideg. Die Urwelt und das Altertum. noha gyöngén. és a különféle hosszúsági körökön ez (a naphoz viszonyított helyzet) határozta meg kizárólagosan az éghajlatot. hogy azok a kontinensek részeivé váljanak. ) A régi idők monstrumainak utolsó maradványai teljesen elegendőek voltak ahhoz. sugárzás és lehűlés következett be. Az éghajlat és környezet különbsége ősszüleinkre sokkal jobban hatott. és harc esetén el lehetett menekülni. szárazság és nedvesség teljes és gyors változásaival járt. Minden területen voltak elefántcsordák. melyek összehasonlíthatóak lennének azokkal. 84. Elvesztette mindenhatóságát. A talaj kipárolgásai. és Jehova nem enyhítette meg. Cuvier "értekezés a forradalmakról egy bolygón" c. ma nem fordulhatnának elő." Az egyensúly általános hiánya szükségszerűen hatott az éghajlati körülményekre. Cuvier és mások Nézzük meg ezen a ponton Alexander von Humboldt véleményét is: "Az emberi faj megjelenését megelőző korszakokban a Föld belsejében levő erők hatására a földburok vastagsága megnőtt. Az okok. cit. melyek a Földet a harc leheletével és szenvedéssel borították. Ugyancsak ezekben a primitív időkben történt. ) Az ősi világösszeomlások kozmikus oka. mint . és még sokkal kevésbé olyanok. melyek a különféle fajokat örökké elválasztották egymástól. amely minden oldalról körülvette a primitív családokat. csak növelték a nyomást. 91. melyet még földrengések is ráztak. Az eset egészen más volt a természet esetén. (Link. i. Részleges rengések zavarták még mindig a föld és óceán helyzetét. A föld. ellenállhatatlanul hatott az élőlényekre. op. és nagyon szerény képet adtak saját problematikus hatalmasságukról. művében azt mondja. hogy nagy hatást tegyenek fajunk első tagjaira és éreztessék velük saját kicsinységüket. de még mindig működött.o. melyeket ma kizárólag trópusiaknak tartunk. de ma már nincs akkora. és nem erővel győzni. és a masztodon is otthagyta nyomait az amerikai hagyományok szerint (Link. néha szörnyű vulkánkitörések öntöttek ki a vizek mélyéről hegytömegeket. o. Néha a tenger szintje emelkedett és nagy partszakaszokat mosott el. vagy a Föld felszínét annyira megváltoztatni. A világ még dolgozott. Nemcsak az állatoktól kellett elhódítani vitatott birodalmukat.a nagy része még élt. melyek erősebbek voltak. szorosan fogva tartotta őket és hatalmas erejének minden idegét éreztette velük. hogy a rugalmas folyadékok vagy a vulkáni erők a Föld belsejében.. melyeket a természet szörnyű hatalma okozott saját testén. a természetnek hasonló hatalma volt az ember fölött. A változások. annak a hatalmas természetnek az esetében. II. megváltoztatta a levegő hőmérsékletét és az egész Földet lakhatóvá tette olyan terményekkel. Ezután bolygónk helye a központhoz (Nap) képest megváltozott. rinocéroszok. vagy az legalábbis annyira legyengült és lefaragták. hogy a földi élőlények életének körülbelül felétől nem történtek fontos változások. mint amilyenekről a geológia tanúskodik. kötet. Ezeket végső soron le lehetett ügyességgel.

másodszor. Prichard (második kiadás. melyeket néha lehet egyedeknél találni. kívülről és belülről is nagyon kemény és fájdalomra nem érzékeny. de Barker. és ha ezeket továbbvinnénk. hogy a fő különbségek fajunk ágai között már a legkorábbi időben meg voltak határozva földi életünkre. oldal). és nem lehetetlen. Négy fia volt. amely nagyon messze lett volna azoktól a fiziológiai körülményektől. mikor elérte az 1. kötet. biztosan megnövelnék a fontos változatok számát. ferde szemeit és széles arcát. nem tudunk későbbi időpontot kijelölni a fajok különválására. nem vérzett. melyek első pillantásra értékesnek tűnnek a fajok különbségének elmagyarázásánál. amely egy nagy szemölcsgyűjteményre emlékeztetett. ha megvágta. Két dolog biztos: először. mely minden tekintetben hasonló volt a régihez. hogy az utódok ilyenek voltak "egy emberfajnak az eredete lehet ez az ember. Ezek mind állandó jellegek. Ilyen idő tulajdonképpen csak rögtön a teremtés után lehetett. hogy tekintve. és teljesen védtelen volt a halálos vajúdás utolsó félelmetes kihatásaival szemben. Csak azt következteti. Ha az egységes elméletből indulunk ki. akik annyira különbözőek a többi egyedtől. és nem természetellenesek. Most összefoglaljuk ezt a fejezetet. hogy az állandóság hiánya ezeknek az abnormitásoknak az egyik alapvető tulajdonsága. 92-94. akkor elkezdett leválni és leesett. 47. Nem tudnánk ebbe a kategóriába sorolni a néger gyapjas haját és fekete bőrét.) idézi Barker beszámolóját egy emberről." (Középázsia. néhány furcsa esetet gyűjtöttek össze. hogy elképzeljünk egy időszakot. amikor a természetes okok befolyása sokkal aktívabb volt mint most. amikor a Földet jelenlegi katasztrófái megrázták. Ennek a furcsa borításnak a következő szakaszában. de nem alkalmas annak megtartására. aki gyerekkorában látta. Egyetlen érv sem alapulhat a normálistól való véletlenszerű elválásra. akiknek ilyen vastag borításuk van. Hogy idézzünk egy ilyen esetet. I. vagy hamarosan kihalnak. akinek egész testét. Utódaik vagy visszatérnek a szokásos külsőre. hogy azért.ma. Minden. 'Az ember 1727-ben született'. az arcát kivéve egyfajta sötét héj borította. mind hasonlított apjára. nem mondja meg. vissza kell mennünk abba az időbe. akkor elfelejtenék a véletlenszerű eredeti őst. Az ilyen deformációkat és visszacsúszásokat nem véve figyelembe. Az egyik túlélte apját. ha ez megtörténne.oldal. normális és egészséges körülmények között. nagyon régen történt furcsa véletlenek sora az emberiséget olyan útra tette volna. a kínai sárga bőrét. kitörtek a Föld oxidált és még nem eléggé szilárd burkán keresztül. az csak kölcsönzi életét egy időre. amikor ezek a fiziológiai hasadások lejátszódhattak volna." Az ilyen következtetés lehetséges.4 cm vastagságot. . hogy őket egy másfajú embercsoportnak vélnék. tehát nem lehetnek véletlen elhajlás következményei. Az egyének viszont. Arra kell következtetnünk. ami eltér a természetestől és a világ rendjétől. melyeket eredetileg kapott. Másfelől. ezután új képződött. nem viszik át jellegüket. hogy elérte-e a férfikort.

mely a keverékek nemzedékének szabályozására vonatkozik. melyek a primitív embert jellemzik. és az ellenérv miatt. melyeknek az ősi történelmi iratok a tanúságai. nem lehet határozottan állást foglalni az emberi fajok sokféle eredetét illetően. Kétségtelen. mint az egyes csoportok távolság egymáshoz. Ahogy a környezet alapvető különbségei minden csoportnak más jelleget adtak. melyek a biblia szövegének liberális értelmezéséből következnek. A megmaradó vonások. amelyek ma nem lennének lehetségesek. hogy kisebb súlyt tulajdonítunk azoknak a drága változatoknak. és annak lehetősége. . és a keveredés útján létrejött változatok. Ezért az emberi fajok. melyek fő minősége kétségtelenül teljesítményük. Az ős ezek után nem szaporodna tovább.semmi több. halvány hasonlóság a közös alak képében a legtávolabbi csoportokra. mint a ma élő lények.körvonalai. Az ember a legkorábbi állapotában sok instabil formát hordott. hogy kívánságaikat hangokkal fejezzék ki . amelyek ma élnek. a külső behatásoknak köszönhetjük megkülönböztető sajátságos jellegünket. A termékeny utódok nemzésének lehetősége állandó bizonyítéka lenne az egy tőből való származásra. mind a fekete mind a nem fekete fajoknál. hogy ezek hassanak rájuk. talán nem volt azonosítható a mai fehér. melyek a változatok primitív jellegét azokká a típusokká tették. Ezt az esetet a birtokolt klimatikus energia mennyiségével azonosíthatjuk akkor.attól a pillanattól kezdve. amely az ő tulajdonságaként örökre jellemzője lett. amikor a kapcsolat megszűnt az ősi előddel. . és ha egyáltalán. amikor az emberi faj éppen megjelent a Föld felületén. hogy a primitív ádámi törzsből származnak. és ezek nyomására olyan faji változások jöttek létre. valószínűleg sokkal kisebbek voltak mint azok. és noha mindannyian tőle származunk. Ehhez az elmélethez az Ádámi embert minden ma élőtől egyenlően különbözőnek kellene tekinteni. csak nagyon kevéssé egymás rokonai. örök és megváltoztathatatlan okiratai a fajok örök szétválasztásának. de ez lenne az egyetlen. hogy a fekete faj például a fehérhez vagy a sárga a feketéhez asszimilálódjon.Tekintve a nehézségeket. a kozmikus erők termékei is amellett. melyet csak vérkeveredés útján veszthetnek el. Ezért meg kell elégednünk azzal. Hány primitív típus maradna meg a különböző fajok népeinek emlékezetében? Csupán változataink legáltalánosabb jellege. Ezek egyenlőtlenek a szépséget és erőt tekintve. Az alak és sajátságok szigorú és megtámadhatatlan tulajdonságai. a közte és minden csoport közti távolság kétszer akkora lenne. vörös vagy sárga változattal. hogy az ezeknek a hatalmas erőknek kitett lények jobban ki voltak téve annak. Ezek belőle sugárzódtak ki. sajátságai és színe . hogy a szervetlen erőknek sokkal nagyobb szerepet tulajdoníthatunk mint bármely zóna ismeretes erőinek. Az eltérések. Valószínű. Hogyan vannak a fajok fizikailag különválasztva. amelyek ahhoz lennének szükségesek. teljesen elvesznének. XII Fejezet xii.

hogy tovább vigyék. 15. ahogy ezt földi képviseletük elképzelte. Ezért én az ellenkező hitre hajlok. jeges hegycsúcsokkal. Az első kérdés. akinek közös eredete közös kiindulási pontot tételez föl. E szerint az elmélet szerint a fehér fajoknak. hogy a különféle hegyrendszerek lehettek bizonyos fajok indulási pontjai. a tavak és tengerek partjain. a nagy folyók partjain. de ez nem alkalmas a viszonylagos nyugalom magyarázatára. mert arra alapozó érvekre szeretnék szorítkozni. hogy előre vigyék ezt az elméletet. Egy nagyon ősi ötlet szerint.ezek ismertebbek voltak a régi korokban. mely első idejüket jellemezte. az ismeretlen minden rémsége ott várakozott első őseinkre. 8. A többi elméletnek és a fajok egységes származásának is ellentmond. ennyire különféle fajokká lenni?" A fajok első különválása után a csoportok már elég nagyok voltak ahhoz. Minden mitológia szerint rajtuk honoltak az Istenek. melyek korunk civilizált emberének és fejlett technikájának is csak sok vesződség és nehézség árán sikerül? Hogy megválaszoljuk ezeket az ellenérveket. Ha az ember első szállása magas hegyeken volt. és amit lábainkkal taposunk. Az előre álló állkapcsú négerek törzsei első kunyhóikat az Atlasz hegység déli lejtőire építették. hogy teljesen különböző éghajlati körülmények között élhessenek. a következő: "Hogyan tudott az ember. hogy a sík és fölfedezetlen területek voltak az ember első lépéseinek tanúi. havas vagy homokos sivatagokon. A sárga faj az Altáj hegység jeges magasságairól szállt le. melyeket nehéz elérni és tele vannak nyomasztó ijesztő zuhatagokkal. barlangokkal. Az Ararát hegye hagyományának hosszú és általános magyarázata illik a későbbi korokra.). a síkságokon általában vannak folyók és ezek a . amit látunk és tudunk. hogy azért. síkságokon. és a moderneké. hogy hol volt az emberiség eredeti otthona. melyet teljesen föl kell tárnunk. Az Olimposz havas csúcsain laktak a görög. ha erdőkön. Ott csak a vizek és síkságok Istenei lettek volna. tavakon és óceánokon akarunk átmenni. melyek koponyája hasonlít a miénkhez. 10. hogy mekkora nehézségekkel állunk szembe.A kozmikus befolyás kérdése olyan. ha figyelembe vesszük. hogy képzeletük miatt másztak föl volna a szentségek magaslatára. mellyel foglalkoznom kell. ahol az árvizek és az áradások nem tudták elérni őket. Miután az első települések létrejöttek ezeken a helyeken. első települése a Kaukázusban volt. hogy sikeresen túlélje a Föld nagy fizikai kríziseit. az az eszme lehet. Prometheus a Kaukázus csúcsain szenvedte el rejtélyes büntetését még rejtélyesebb bűne után. A Biblia ezt vallja (Lásd Teremtés ii. Így a Föld ijesztő helyei. folyókon. melyet olyan nagy modern elmék mint Cuvier is átvett. Nincs bennünk sok tisztelet az iránt. az emberiségnek hegyi magasságokban kellett gyülekezni. örök hóval és nem járható szakadékokkal . akkor nem valószínű. először föl kell fedeznünk. A hegyek a legrégebbi idők óta félelmet és vallási rémületet jelentenek. mint a többi rész. a Meru hegyén a brahman Istenek. hogyan sikerült nekik minden akadály ellenére olyan nagy távolságokat legyőzni. sőt bizonyos afrikai fajoknak is. a nem fölfedezett síkságokon. Az ősi filozófusok fő indítéka arra. a vándorlások okozta nehézségek érezhetően csökkentek. és ez volt első mozgásaik kiindulási pontja. amikor az ember gyerekei betöltötték a Föld felületét.

Ezek a szerencsétlen emberek csak halon éltek. és olyan országban. Az utóbbiak lehetségesek és valószínűbbek a lusta és fölkészületlen vademberek között. amellyel egy ember önmagát legyőzve nagy távolságokat tud megtenni. akik fatörzseken kapaszkodnak. ii. Ha valaki további bizonyítékokat szeretne. ahol. mint a civilizált népek között. Egy ilyen elmélet túl általános és túl széleskörű. és a legkülönbözőbb helyi körülmények között. s az áramlatok szállítják őket távoli partokra. kevésbé sós a víz. Minél gyöngébb az ember. akiket egy tó vizének fölemelkedése meglepett. szörnyű állapotban voltak. hogy ami ilyen lényekkel történik. annál szolgaibb módon reagál a balesetekre. /Lyell. hogy távoli csoportokat alkossanak. melyeket a Kanári szegeteken találtak a tizenötödik században. megemlítjük azt a könnyedséget. és így hajtja őket a víz. faragott deszkák. elkapott az áramlás. kötet. 78 o. mellyel rovarok. messze eredetüktől.)) A földön élő teknőcöket a sziklák elpusztulása veti a tengerbe. és a hullámok sodorják őket . és az esőcseppeket gyűjtötték össze ivásra. 1440 kilométerre kiindulási helyükről. Természetesen szükségtelen megmutatni. hogy nagy távolságok áthidalására. Természetesen mikor megérkeztek Radackba. növények és teknőcök vonulnak a világon át. Az előbbiek biztosan jellemezték a nagyon korai időket. és végül elérték a Radack szigetek egyikét. Meggyőző példák vannak arra a könnyedségre. ahol nem ismerték fajukat. kötet. végül megérkeztek Samalra. Növényállatok kagylókra vagy puhatestűekre kapaszkodnak vagy karjaikat a víz felszínén lebegtetik. amennyire tudták. Így 1696-ban két nagy kenut Ancorsoból. Ismeretlen fafajták. az önkéntes és a váratlan. és melyek Kolumbusz Kristóf elmélkedéseinek szövegét adták útján az új világ fölfedezésére . melyeket sem előre látni nem képes. hogy magukra vegyék az erdőkön és sivatagokon való átkelés és a nagy vándorlások fáradságát. ahogy mondják. ii. Négy Uleai őslakost kisodort a tengerre egy hirtelen szélroham kenujukban. és ott ittak.o. "Ismerjük" mondja "a tengervíz káros hatását egy 2-3000 kilométeres út során a legtöbb gabonaféle csírázási képességére.ezek is vittek felületükön rovartojásokat. (Alexander von Humboldt nem hiszi. és ez nem támasztja alá a növényfélék elterjedését az tengeri áramlatai révén. a Karolina szigetcsoport keleti végén. a Fülöp szigetek egyikére. "A geológia alapjai". és ezek a tojások kikeltek a hő hatására. férfiak és nők vegyesen. Kétfajta vándorlás van. 119. miután 2640 kilométert utaztak akaratukon kívül. A tutajon utazó család." (Exanten critique de I'histoire de la geographic du nouveau continent. akkor a tenger mélyére szálltak le. De hamarosan jobb lett állapotuk és végül meggyógyultak. melyekben körülbelül harminc vadember volt. Ha nem esett.tengerhez folynak és így nem volt szükség arra. Körülbelül nyolc hónapig sodródtak. / Ez a két példa elég tanúbizonyságot ad az emberi csoportok eloszlására nagyon különböző területekre. pár szerencsétlen ember. és miután céltalanul hányódtak egy ideig. az még könnyebben megtörténhet egy emberrel. hogy ez az elmélet alkalmazható lenne a növények vándorlására.ezek elegendőek. sem elkerülni. Így nem lehet .

. mint amelyet Lappföld és Délolaszország között találunk. függetlenül azok tengerszint fölötti magasságától. a legkisebb területek fölött is fajunk első megjelenését követően bolygónkon. 23 o. és csak a védőfalak védték őket. míg Franciaország nyugati részén egy keskeny háromszögben a növényzet rendkívül változatos. és nyáron a meleg nem elég ahhoz. amikor hirtelen hatalmas tömegű hegyek álltak elő vagy süllyedtek a föld színére. melyek mentén azonos a hőmérséklet). (147-148. von Humboldt megmutatja. Salcombeban a telek olyan enyhék. Angliában. kaktuszok és törpepálmák nőnek a szabadban. noha a 62-ik magassági körön vannak. mely párhuzamos a tenger felületével. vagy a szomszéd területek kiszáradása miatt. mikor a Föld korai időszakában valaki tartózkodási helyét . Így Északkelet-írországban. hogy minden ellentmondást megtárgyaltunk. Most úgy vélhetjük. a Glenarni tengerparton van egy terület. hogy síkságok borították valaha volt csúcsukat. hogy mennyire különböző éghajlati körülmények létezhetnek egymáshoz közel eső pontokon. a fukszia és a boddleya globosa is virágzik szabadon. A Farö szigetek tavai nem fagynak be télen. a Devonshirei parton a mirtusz. hogy az emberi fajok valószínűleg hamarosan különváltak. ha a tenger visszahúzódott vagy áradás miatt előre jött.ellenérvet hozni az ellen. hogy virágzó narancsfákat láttak. ahol mirtusz terem meg a szabad ég alatt. ez a terület nagy ellentétben áll szomszédaival. jól láthatóak a Simplonról. ahol narancs. . (Alexander von Humboldt megad egy törvényt. "Télen alig van fagy... és mikor földrengések rázták meg a föld tengelyét. télen is. és ezek gyakorlatilag egymás mellett vannak. éppolyan mértékben. olyan felületen.. melyek egy adott hely hőmérsékletére hatnak. Normandia hőmérséklete alacsonyabb mint Jerseyé. a japánkamélia.. Hegyes országokban mint Svájc pár kilométer távolság akkora különbséget jelenthet a föld és légkörben. iii. úgy. hogy a hőmérséklet erősen változzon. és a sarkokhoz való hajlását ellipszis alakúvá tették. hogy megérjen a gyümölcs. Nem szükséges a hegyekre szorítkoznunk. Ugyanaz a hely könnyen válhatott hatalmas légköri színháza színhelyévé. hogy fölhívja figyelmünket a behatások sokféleségére. . Hasonlóan az Isola Madre a Lago Maggioren. és nagyon különböző éghajlati körülmények között és nagyon távol tájakon életek egymástól elválasztva. mely ezeket a tényeket meghatározza a következő szakaszban (Középázsia. kötet. mely ugyanazon a magassági fokon van mint Königsberg Poroszországban. De a mai körülmények között sem szükségesek ahhoz távoli vidékek. ezek az egész bolygó gazdaságát zavarták. mely nehézséget jelenthetett. mely valójában más dolgok következménye. amely az alsó területeken hat. oldal) ) Az ellentéteknek hatalmasaknak kellett lenniük.) : " az éghajlatkutatás tudománya a világrész felülete (hipszometria) egyenlőtlenségeinek pontos tudománya. melyeket falak védtek a széltől. mint Portugáliában. Ez helyi körülmények között is előfordul." Azzal. Enélkül a tudomány nélkül az emelkedésnek tulajdoníthatunk valamit. izotermikus vonalak mentén (olyan vonalak.

megváltoztatta. Már említettem. csak hosszabb fizikai vizsgálat után. Már röviden utaltam rá a 112. mert mindkét változat ismert keverékeket is tartalmaz. míg mások megmaradtak egy körülhatárolt területen. Ádám első utódját teljesen kihagyjuk a megfontolásból. Többé nincs ok arra. ha gondosan határozzuk meg tartalmukat. csak fölhasználom már létező szókincsünket. mint tiszta primitív típust. akikről beszélek. tevékenységük során sok alcsoportot is létrehoztak. hogy nem túl jók. és első látásra megmutatja. hogy az emberi család néhány csoportja miért ne ment volna messzire. távol az általános jellegtől. Valószínűleg a három típus egyike sem fordult soha elő teljes egyszerűségében. hogy ezt tegyem. Talán a fekete faj bizonyos mértékig tiszta maradt. hogy elismerjük Blumenbach huszonnyolc vagy Prichard hét változatát. amit más nagy fajok nem bizonyítanak első látásra. és én nem tartom indokoltnak. Nem lenne gyümölcsöző ezek azonosítása abban a vegyes tömegben. és itt érték őket a nagyon különféle hatások. az ázsiait és az afrikait. De ez azt követelné. A felosztás alapjául a bőrszínt veszem. Így egyszer s mindenkorra azt mondhatom. Nincs ok arra. Biztosan előnyben részesítem őket a földrajzi vagy történelmi nevekkel szemben. Ezeket valamelyik különleges tulajdonságuk különbözteti meg. mert ezek egy már eléggé komplikált dolgot csak még komplikáltabbá tettek. akikből a létező fajok származnak. a Kamauni és Dekkai hindu típust és a polinéziai pelagiait. szemitának vagy jafetikusnak is mondanak. A neveket lehet kritizálni. különösen. hanem. mert a három kategória. oldalon. a sárga alatt az altájit. mindenképpen közelebb van eredeti formájához. finnt és a tatár ágakat. mint az előre álló állkapcsú típust a gyapjas hajjal. melyeket kaukázusinak. A négerek mindig megőrizték fajuk eredeti formáit. nem pontosan a színben különböznek. de még mindig kevésbé kritizálhatóak. Ezek az emberiség három primitív eleme. fekete és sárga. de a fölosztás alapjaiban helyes. nem mintha ezt helyesnek és szerencsésnek tartanám. A nevek lehet. . hogy miért nem foglalom bele az amerikai indiánt. amely az egész ágban közös. mongolt. A nagy kozmikus ágensek nemcsak három tisztán elválasztott változatot hoztak. aki szintén csak három nagy alosztályt ismer föl. hogy a csontváz bizonyos vonásai sokkal fontosabbak. Ezek már léteztek a fejkeveredés előtt is. hogy fehér ember alatt a fehér fajok tagjait értem. Ezeket a fajokat megítélésem szerint három csoportra sorolhatjuk: fehér. hogy későbbi családjai mennyire voltak hozzá hasonlók és mennyire tartották meg hasonlóságukat. mert lehetetlen valamit is tudni jelleméről. Elmagyarázom. ami nagyon összetett és változó dolog. mint más nevek.az európait. Vizsgálatunk csak a második fokozatban levő fajokig megy vissza. Tehát így jöhettek létre a másodlagos típusok. melyet ma fehér fajnak nevezünk.). Ezeknek a változatoknak a létrejöttéhez nem volt szükség fajkeveredésre. Itt csak leírom Flourens véleményét. A fekete alatt a karaitákat értem. hasonlóképpen lenne ez a sárga fajban lehetetlen. hogy új neveket találjunk ki.

amelyben az alkotóelemek jól összekeveredtek és az eredmény teljesen homogén egységgé vált. az könnyen szerezhet ilyen módon olyan minőséget. polinéziaiakon csinálták. Ahogy a testvérek gyakran hasonlítanak egymáshoz. hanem egy kevert alapból. ezek eredetét "harmadik típusnak" nevezhetjük. melyek láthatók a fehér a sárga és a fekete fajban is. és az eredményben egyik faj sem uralkodó. ahol az apa és anya különböző nemzetiségű. a menésben és az egyének általános megjelenésében. de új jelleget is állít elő. amelyet hibásan teljesen tiszta fajú néppel azonosítanak. Egy családban például. a gyerekek az egyikhez vagy a másikhoz hasonlítanak. mely a rendezetlenség és a zavarosság szülöttje. Minél nagyobbak a nemzetek. mely ma biztos kritérium annak meghatározásánál. amikor fajokat teljesen összekevertek. akkor egy mesterséges típus áll elő. minél több kereszteződés fordult elő. különféle arányban sárgák és feketék keverékei. hogy testileg különbözzön tőle. amely lényegileg tiszta. mert az egyének nagyon hasonlítanak egymásra. nem lehetséges új altípusok létrejötte. Az első megfigyelés-sorozatot. akkor az ilyen azonosság könnyen jön létre. az általános alkat. mert hasonló elemekből készültek. mielőtt tovább megyünk. eredeti minőségek nem fejlődhetnek ki teljesen kivéve ha előzőleg a szülő típusok teljesen egyesültek. de van egy kis esély arra is. A típus teljes átmenete. annál nagyobb különbségeket látunk az alakban. és ezrét nincs ok arra. Ezek messze vannak attól hogy tiszta faj legyenek. de többé-kevésbé nagyszámú olyan elem. Ha a szülők ugyanabból a nemzetből erednek. .Keveredésükből biztosan előálltak új változatok. mert nem az eredetiből fejlődött ki egy új. és az újszülött gyerekek is ilyen benyomást tesznek. Másfelől. mint szomszédjának. Egy másik törvényt is meg kell említenünk. Ez a tény vitathatatlan és ebből értékes következtetések vonhatóak le. annál hosszabb idő kell egyesülésükhöz. amely a mozgást és a testtartást is magába foglalja. máskülönben a harmadik faj nem tekinthető kialakultnak. amit ma látunk a polinéziaiaknál mutatja. de a következtetések csak kissé különböznek az eddigiektől. Amit harmadik típusnak neveztem. Minél hasonlóbbak ezek a dolgok. melynek során egy tényt fölfedeztek. Ez az arc. éppen úgy. amely fontos állapotot jelent és ebből új alfajok állhatnak elő. és a természetesen idegen elemek egyesüléséből tökéletlen utód áll elő. Sokat használják azt a figyelemreméltó tényt. De ameddig a folyamat le nem zajlik. Addig aligha kell hangsúlyoznom. hogy testi jellegük is az egyik nemzeté legyen. A vér keveredése nemcsak a két változat keveredését jelenti. a körvonalak. annál kisebb vérkeveredést tételezünk föl a népnél. mivel a két változat közötti különbségek már viszonylag kicsik. hogy meghatározza egy nemzet faji tisztaságát. és a testi azonosság nem áll elő. Ebben az állapotban ez nagyon rövid idő alatt elérhető. Mindenkinek hasonló vére van. hogy ezek nem homogén faj. hogy ezek az új. Később hozunk ilyenre példákat.

Minél többet reprodukálja magát ez az egyed és keresztezi vérét. Hajlamosak arra. hogy az új típus jellege többé-kevésbé harmonikusan fog illeszkedni mindkét fajta őséhez. Ez végtelen naggyá válik. A kaukázusi valószínűleg elírás. és magukat szigorú hierarchiába osztották be. 4 o. hogy keveredjenek másokkal. Az egyedek. erre bizonyítékot különösen tengeri kikötőikben látjuk és gyarmataikon. Ezeknek a népeknek a civilizációs ösztönei folyamatosan kényszerítették őket arra.) . mely még mindig ebben az állapotban volt-egy állapotban. Elemei nagyon lassan lesznek harmonikusak. ezek csak harmadik állapotban lévő vademberek. xi oldal) a polinéziai fajt mint "két másik. Eloge de Blumenbach." Politikai értelemben ez a társadalom állapota. annál jobban nő a zűrzavar. Kimutatja az emberi szervezet alkotóelemeinek rendkívüli sokféleségét. Eredeti tulajdonságai már jelentősen legyöngültek. Csak az emberi történelem ködös kezdeteiből villan felén néha egy halvány fény bizonyos helyeken a fehér fajról. hogy kimennénk a falak közül. és még egyáltalán nincs történelmük. és mégis mindezek rokonok! Ebben az állapotban vannak ma a nagy nemzetek.A harmadrendű fajokról keveset tudunk. ahol az uralkodó osztályok fajilag eléggé különböznek a tömegektől. (Über die ungleiche Fähigkeit der verschiedenen Menschheitstämme für höhere geistige Entwicklung. a harmadik arca mongolos. vagy az úgynevezett "bennszülött lakosságot" . amikor a népesség túl nagyszámú az egyensúly eléréséhez. hogy eltűnjenek a zűrzavarban. Párizsban. mely az új elem fő tulajdonságává vált.). azaz hogy a fajok civilizálása különösen hajlamossá teszi őket vérkeveredésre. a negyedik alakja szemita. Mint a fekete és sárga típusok. A harmadfokú fajok következőket hoznak létre. Aligha kell hangsúlyoznom. A következő axiómát származtatja ebből: "Ha egy szerves egység elemei nagyon hasonlítanak egymáshoz. akkor ennek állapotát nem tekinthetjük a teljes kifejlettség állapotának. Ha egy negyedrendű faj újra megváltozik. Az egyik haja gyapjas. mert új típussal keveredik. melyeket én negyedrendűnek nevezek.ezek a negyedrendű típusok közé sorolhatók. Londonban. szemben a legalsó fokozaton álló véglény egyszerűségével. "A polinéziaiak a feketék és sárgák keveréke" (Flourens. melyek vére ereikben folyik. mely mindenki számára nagyon rövid volt. a másik szeme kék. a fehér és fekete keveréke . Cadizban és Konstantinápolyban megtaláljuk az emberség minden ágának nyomait anélkül. minden szinten a szervezet legnagyobb tökéletessége. Máshol ezt mondja: "a részek lehető legnagyobb sokrétűsége (azaz egyenlőtlensége) az egész legteljesebb egységével világosan. és (a zűrzavar) mindenképpen viszonylag hamarosan bekövetkezik. Az ilyen népek a faji anarchiának szörnyű bizonyítékai. az utódnak nehezére fog esni a stabilizálódás. Carus erőteljesen támogatja azt a törvényt. és nagyon szabálytalan arányai vannak. és mindinkább semlegesítődtek. amit leírtam. A mulattok. ahol a vér gyorsabban keveredik. hanem csak primitív és elemi állapotnak. biztosan feketére gondolt. akiket látunk biztosan emlékeztetnek bennünket az összes forrásra. a kaukázusi és a mongol keverékét" írja le.

A hozzánk leghasonlóbbak és szépségben a legközelebbiek India és Perzsia degenerált árja törzsei és a szemiták. l'Homme americain. i. a hódítások sikere mind segítettek a rendezetlenséget növelni. A pelagiai és pecseraiak durva arca és alakja. Sehol sem mutatják meg jobban. hogy a szépség szempontjából a legszerencsésebb típus a fehér és fekete házasságánál születik.) Mivel ezek a fajok a fehér faj értékének csökkenéséből származnak. Megmutattuk. hogy egy fehér férfi és egy néger nő gyerekeinek lehet egyenes és finomszálú haja.kellene megfigyelnünk. és az új fajok számunkra teljesen idegenek és végül rendkívüli csúnyaságot produkálnak. Mert különösen a római birodalom óta a legtávolabbi és legkülönbözőbb fajok képezték a nagyvárosok lakóinak vérét. hogy a fehér faj szebb a többieknél. akik meg vannak a feketék vérével fertőzve. d'Orbigny. valamint Nagy Károly nemesen arányos alakja. Megfigyeltem. A nem fehér emberek megközelíthetik a szépséget. mint a legtökéletesebb szláv. . de nem érik el. és összehasonlíthatjuk a sárga és fehér keverékekkel. és kétségeik eltűnnek. Az összehasonlítás eredménye nem előnyös az utóbbiak számára. amit Gioberti fölépített. hogy egy szép rajput szebb. kötet 143 o. között sok fokozat van. Így Délamerikában látjuk. melyekhez az európai nemzetek és utódaik tartoznak. (Megjegyezhetjük. Az alsó osztályok minden típusra adnak példát. melyet XIV. az néger előre álló állkapcsú fejétől a kínai háromszögű fejére és ferde szemeire. akivel találkozott. akiket Oroszországban és Magyarországon figyelhetünk meg. hogy szépségük és testi erejük egyenlő-e? A válasz nem lehet sokáig kétséges. Giobertitől. és nem kételkedem elismerni. (A. olvassák el a csodálatos "novella egy szépről" c. végtagjaik formája helytelen lesz. Az én szilárd álláspontom az. de a gyapjas haj biztosan megjelenik a következő nemzedékben. Megnézhetjük sok mulatt. Nem tudjuk aláírni a doktrínát. Most meg kell kérdeznünk. valószínű meglepődne saját őseinek változatosságán. a gyarmatok alapítása. Arányaik hibásak. Az is biztos. hogy azok a csoportok. (Az ősök testi tulajdonságait utódaik rögzített szabályok szerint reprodukálják. Napóleon intelligens szabályossága és az imponáló méltóság. A többiek annyiban különböznek egymástól amennyiben a modellre hasonlítanak vagy attól eltérnek. stb. Lajos arca mutat. hogy erről meggyőződjünk. hogy a szépség abszolút és szükséges eszme.)). tanulmányt a piemonti filozófustól. és nem a véletlen műve. Kereskedelem háború és béke. kreol és quadron feltűnő báját. Akiknek még mindig meggondolásaik vannak ezen a téren. melyet Helvéciusz adott vissza könyvében "Az emberi intelligencia"-ban. Csak össze kell hasonlítani a Földön szétszórva élő embereket. És ha valaki valahogy vissza tudná az emberiség fáján keresni az első embert. hogy a fajok testileg különböznek egymástól. Ez ősi örökség és az emberi csoportok kitörölhetetlen jele. amely a szépséget csak mesterséges értéknek és váltakozónak tekinti. a legszebbek közé tartoznak.

Az utóbbi tipikusabb. De különbséget kell tennünk a tisztán izomzati erősség között. Az ököl erősségét tekintve az angol erősebb. és emiatt állják jobban az orosz havasok hidegét és Egyiptom tűző napját. az emberiség nem képes végtelen idejű fejlődésre. akik százával haltak meg. cit.Így az emberi csoportok nem egyenlők szépségben és ez az egyenlőtlenség logikus. jobb hadi képzésük és harci szellemük következménye volt. és az erő között. az amerikai bennszülöttre. 131 o. mely hosszú távon segít ellenállni. mint az előbbi. De az ilyen magyarázat nem kielégítő. állandó és megváltoztathatatlan. a négerekre Pruner. Reise in Brasilien. akik ugyanolyan erős ökölcsapásokra képesek. kötet. Van a fizikai erőben is egyenlőtlenség? Az amerikai vademberek. 84. Ez a fölsőbbrendűség jobb erkölcsi fölkészültségük. mely egyszer győzelemre segít bennünket. op. Ha az ökölcsapást tekintjük az erő egyetlen kritériumának. in der Zeitschrift der Deutschen morgenländischen Gesellschaft. A négerek izomereje is kisebb. A német tiszteknek. mint a hinduk biztosan alattunk vannak ebből a szempontból. és az ausztráliaiak is. hogy meghátrálnának. mint egy angol. a francia és spanyol jobban ellent tud állni a fáradságnak és a nyomornak. mint a többi európai faj. Az emberi fajok nem egyenlők intellektuálisan. De ha az egész népet egységként tekintjük. akkor a fehér fajnak kell hogy adjuk a pálmát. A fehér fajok közötti csoportok sem egyenlők erősségben és szépségben. eine aphoristische Skizze aus der medizinischen Topographie von Cairo. és aszerint a munka szerint ítélünk. amelyet el tudnak végezni anélkül. ugyanannyi kötelesség és tisztességérzésük volt. i. ( lásd (több szakatekintély). akik szörnyű győzelmüket a visszavonulás borzalmaival fizették. nem viselte el jól a havat. de ez nem mentette meg őket e megsemmisüléstől. mint a mi katonáinknak. de a különbség kevésbé jelentős. hogy a szörnyű oroszországi hadjárat során majdnem minden német és északi csoport. Der Neger. . Hasonlóképpen az angol szebb testileg. . a franciák vagy spanyolok. az új-zélandiak között is (akik általában nagyon gyönge alkatúak). Az olaszok szebbek mint a németek és svájciak. míg a francia egységek. Martius és Spix. i. hogy a franciáknak bizonyos testi tulajdonságaik jobbak a németekénél. amelyre nagyon gyönge fajok között is találunk példát. képesek voltak megtartani létszámuk nagy részét. a lascarok és malájok között is találunk olyan egyedeket. 259 o.. o) és mindezek a népek sokkal kevésbé képesek a fáradság elviselésére. valamint az éghajlat szélsőségeinek. mint a szláv népek. kötet. Ebből azt következtethetjük. noha hozzá vannak szokva a hideghez. XIII Fejezet xiii. akkor a nagyon visszamaradt néger fajok között. A francia esetében ez úgy merül föl. a fehér faj izomzati fölsőbbrendűségére a többi fölött Carus.

Én mindkét pontot tagadom. Egyetlen törzs sem áll annyira alacsonyan. mondják. mint a görögöké és rómaiaké. mert első látogatóit nyílzáporral fogadja vagy mert nyers gyíkokat és iszaptortát eszik. mellyel másként képzett őseink nem rendelkeztek. Igaz. hogy az emberiség minden ágában él az intelligenciának egy szikrája. igazságosan vagy nem. hogy bizonyos tahitiak segítettek kijavítani egy bálnavadászhajót. hogy az egyedeknek mint egységnek végtelen javulási kapacitása van-e. hitünk és tűrőképességünk bizonyítják fölsőbbrendűségünket. és a fajok egyenlők-e. hogy sok érdeme és előnye van.a durva és a kedvező ellen is. mint amilyenek a valóság színei. nem degradálhatjuk egy addig ismeretlen part lakóját vademberré. Mert Tonga-Tabu lakói jóindulatot mutatnak idegenek iránt. melyek minden ember tudatának hátterében ott vannak. eszméink és érzéseink. ha szívélyes és barátságos a fogadása és néhány helybélivel sikerül elvégeztetnie tengerészei munkájának egy részét. néha a lelkesedés határtalan és magasabb intelligenciájúakat is találnak köztük. hogy viselkedésünk általában kedves és erkölcsünk jobb. Noha az ilyen étkezés nem föltétlenül a magas intelligencia tanúbizonysága vagy a nagyon kulturált emberé. különösen a politikai szabadság terén. Már beszéltem ezekről.Hogy a fajok szellemi különbségeit értékeljük. hogy tudományos nézeteink igazabbak mint régen. hogy egyenlő legyen minden mással? A kérdés végül is arra irányul. A legmagasabb pontját már ismerjük. Nekünk mindkét ítélet ellen fellebbeznünk kell . hogy a legalacsonyabb típusokat rosszabbnak tekintse. hogy minden feladat elvégzésére képesek. A végtelen haladás eszméje nagyon csábító sok modern filozófus számára. nem teszi nemzetüket civilizációképessé. Azt mondják. de szívesen átveszem őket újra. Van pár reményteljes . akkor dicséri azt a boldog népet. De még a legcsúnyább kannibálban is megvan az isteni tűz egy szikrája. van az emberi fajnak képessége arra. először meg kell határoznunk a butaság szintjét. hogy ne ítélnének. végtelen növekedésre képesek? Minden embernek egyenlő fokú képessége van a határtalan szellemi fejődésre? Más szavakkal. mely modern társadalmunkat megkülönbözteti másoktól. a legintelligensebb bestiák. az a civilizáció. Ha egy kapitányt kedvesen fogadnak egy szigeten. Szinte minden korai vadembert csúnya színekkel fest le. és egyfajta értelmi lángot mindig fel lehet benne gerjeszteni. Olyan kevés esze és értelme van. és azzal érvelnek mellette. amelyre az ember lecsúszhat. A legtöbb tudományos megfigyelő hajlamos arra. Az a tény. és különös módon különbözteti meg őket másoktól. mely szerint ők tudatos sőt. De vajon ezek az erkölcsi lehetőségek. Ez teszi a legdegradáltabb vadembert is a vallás tanaira hajlóvá. ezeknek az ítéleteknek a puszta jelenléte elég arra. Előtérbe raknak minden jelenséget. hogy találunk ellenérveket is. hogy a majom szintjén állónak tűnik és az elefánt fölött. Hasonló módon. Azt mondja róluk. mint amilyenek valójában. ettől nem lesznek nyitottak a haladás iránt. sokkal csúnyábbakkal. környezetükről. hogy megmutassa.

hogy Ábrahám idejében sokkal több tudás létezett az őstörténelemről mint ma? Hány fölfedezésünk. Ha tudásunk halmaza nagyobb mint az övék. melyek még el sem kezdődtek. amennyire én látom. Mindez nem vezet minket a végtelenbe. Megváltoztattuk elődjeink módját a titok barlangja körüli körözésre. Indiában. Kalidasa. össze lehet-e hasonlítani a legnagyszerűbb munkákat azokkal a csodákkal. csak az elfelejtett tudás újrafölfedezései? Továbbá. A történelem kicsit komolyabb tanulmányozása megmutatja. mert fölfedezéseikből hasznot húztunk. melyeket őseink nem ismertek? Igen. vagy határozottan megállapítottuk. Egy szárnyon előre léptünk. hogy bizonyítsa haladásunkat. ez csak azt . összehasonlítva Alexandria és India gondolkodóival? Mi költőink Vahniki. hogy bizonyos utak megtétele lehetetlen. hogy ezek nincsenek a Kanári szigeteken. nem voltunk képesek arra. mennyire alacsonyabb szinten állunk sok tekintetben mint azok. hanem az ember vad és értelmetlen pusztítása. De amíg új földünket műveljük. egy másik összefüggésben. akik előttünk éltek! Ahogy föntebb mondtam. Következik-e ebből. Ez gyönge kárpótlás. Kételkedhetünk-e abban. hogy körülutazzuk a világot. hogy mennyi igazság van ezekben a nagy állításokban. Valóban tanultabbak vagyunk mint őseink. Mi művészetünk. nagyban megnöveltük a természet befolyásolására való képességünket és annak hasznosítását saját céljainkra. melyeket nem annyira az idő nehéz keze tett tönkre. elismerve. Homérosz és Pindar mellett? Munkánk valójában más mint az övék. és messze van attól. de mégis elvesztettük sok dolog nyomát. Görögországban és Amerikában? És ezek tanúi sok más épület eltűnt nagyságának. túlléptünk-e a fizikai törvények tiszta igenlésén? Egyetértek. melyekhez véletlenül vagy sok munkával jutottunk el. de a másikon hátráltunk. Megtanultunk szabadon mozogni a levegőben. akik azt mondják. . Különféle módokat találtunk arra.elmélkedő. De a sötétséget egy centiméterrel sem nem karcoltuk meg mélyebben. sok mindent kell megtennünk. Ez azért van. hogy fölfedjük az anyagi világ minden titkát. akkor közelebb lennénk hozzá? Megismertünk valamit is a nagy ismeretlenekből. mert mi az ő követőik és tanulóik vagyunk. melyeket távoli őseink ismertek. Mielőtt elérjük ezt a hódítást. hogy termőnek tartsuk a már megművelt területeket. Elménk más rejtélyekkel foglalkozik és más célokkal. melyet olyan sokáig kerestünk hiába.. sőt létüket még csak nem is gyanítjuk. és munkájukat folytattuk. de semmi többet. melyek ma is láthatók Egyiptomban. mióta az ősi hajósok azt jelentették. mint amelyek az emberiség korábbi civilizált csoportjait foglalkoztatták. hogy bizonyos irányokban több az ismeretünk. összehasonlítva Athénéval? Mik gondolkodóink. hogy intézményeink közvetlenül a Heszperidák kertjébe vezetnek bennünket. fölfedeztünk vagy megértettünk néhány csillagászati problémát.. de ha a győzelem a miénk is lenne. és pár mérfölddel közelebb kerültünk a Föld légköréhez. Újra. azóta. hogy a gőzgép és néhány gépészeti probléma megoldása minket a mindentudás útjára vezetett? Sikerünk legföljebb oda vezet bennünket. Még ha meg is számoltunk minden bolygórendszert amely a térben mozog. ez csak azért van.

hogy legyenek az athéni közélet vezetői. mert a törvény nem ismerte el polgári létezésüket. és ehhez kapcsolódóan bizonyos nagy és szilárd alapokon nyugvó következtetéseket állítsunk föl. Nem foglalkozunk ezzel a csőcselékkel. mint tudományainkat. minden hasonlít a pártok és a parlamentben folytatott civódásokra. Ugyanilyen gyümölcsöző elméletek. ezeket kevésbé kell tisztelnünk. Az ember szellemi hódításában nem volt igazi haladás. mint alkotmányos társadalmaink. Művészetünknek és tudományainknak. Ahhoz.nem felel ez meg pontosan a mi időnknek? . mely kenyeret és cirkuszt követel. A mélyben ott is forrongott a rabszolgák társadalma. továbbá mennyire haladók voltak az athéniak. melyekre olyan büszkék vagyunk. voltak ismertek Athénban Periklész halála után. Politikai úgynevezett új eszméinket említve. mind mi célunkul tűztünk ki. mely elérte célját. hogy tényleges haladás jöjjön létre. akik újra elolvassa Arisztofánész komédiáit és szatirikus túlzásait. és végső soron a kritizálás csak besorolást jelent de nem fölfedezést. Akkor úgy beszéltek a rabszolgákról. és befolyásuk csak a lázadások idején létezett. Ez figyelemre méltó nyereség. elvesztette azt a látnoki sugárzást. hogy megváltoztattuk helyzetünket. Ez messzemenő demagógia volt. hogy az alapvető különbség jelenlegi társadalmi rendünk és az ősi görög állam között a rabszolgatartás volt. az övékét használva kiindulási pontként néhány új és alapos igazságot kellett volna fölfedezniük az életről és halálról. Köztársasága pontosan olyan. legalább meg kellett volna őriznünk a korábbi társadalmak fő szellemi kincseit. "keresek és nem találok". de egyedül áll. nem nyújtja a fórum a modern szociális állam minden alkotó elemét? A lakosság. mint ahogy ma beszélnek a dolgozókról és az alsóbb osztályokról. ezeket maga Plátó javasolta. Ha ezeket figyelembe vesszük és nem tekintjük a rabszolgákat. és védői is egyetértenek abban. az élőlények teremtéséről. mely megvilágította az ókor hajnalát. mert arról győztük meg magunkat. minden előjog visszautasítása és szabadság követelése mindenkinek . a nemesség. hogy egyetlen védekezési módjuk volt. ezt annál inkább megtehetjük. elismerem. de ez minden. mely állandóan változik és mivel állandóan veszít jogaiból. a római szónokot mérsékelt felsőházi tagnak tartanád ma. Mindezekről a kérdésekről a modern tudomány. Biztos. a középosztály. Nem számítottak a politikában. szívükben és néha öklökben is forradalommal. Akkor is csak a szabadon született forradalmárok parancsait hajtották végre. és kezében vannak a közszolgáltatások. Mindig megvetettük ezt az összehasonlítást. ahogyan mi képzeljük azt el. és saját erőfeszítéseit csak alázatos meggyőződésekké változtatta. az világmindenség alapvető elveiről. és az arra való jogot. Mindenki meggyőződhet erről. melyeket mind az ősök. amikor megpróbálták az őket kiszolgáló népesség kedvére tenni az arginusaei csata után! Tekintsük Rómát. Ha kinyitod Cicero leveleit.jelenti. hogy jobban tudunk kritizálni mint elődeink. munkanélküli segélyt mindenkinek.

Még ha meg is mutatnák nekünk. keveset gondolt a Fábián korának eltűnt pompájára. és bizonyos amerikai törzsek között furcsa egyedek láthatók. míg a szocialista véleményeket olyan magas helyen álló képviselte. akár csak egyetlen egy is van. Ha fölfedeztünk egy gépet. és úgy gondolták. mint a gall császár Gaius Junius Postumus. Sokan féltek egy második Spartacus fölkeléstől. Cézárnak nem voltak elég liberálisok. Ezek az eszmék nemcsak a pogányok büszkesége és vigasza voltak. mindenki. aki szerette a nyugalmat. és mindez megkoronázására annak örök léte. ) Végül hogy a képet egy utolsó feltűnő jellegzetességgel zárjuk le. melyek minden korban léteztek. mind az újvilágban. hogy igazolja azt . hogy a ma kimondott vélemények közül. melyek apjuknak még nem voltak meg. elég lenne-e ez arra. Spárta. és Mekka Mohamed ideje előtt. a dicsőség nem a mienk. és túlzottan azok voltak Catónak. ha az jött. a mérsékelt királypártit. hogy megossza kora fölvilágosodását melyet erősen befolyásolt az emberi faj egyenlőségének gondolata. hogy valamiféle másodlagos javítást vittünk véghez a kormányzás művészetében. Sulla. akinek igénye volt arra. Tlaxcala éppen olyan jó példa. Később. akik mindig csodálták a jólétet és anyagi lehetőségeket. i. a legnagyobb létszámú pártot a közömbösök tették ki. hogy jelenlegi állapotán túl is fog fejlődni. magukat ezzel vigasztalták folyton ismételve: "Nagyszerűek a mai nap dolgai!" Több ok lenne arra. akik szerették a rendet. mely alapvetően ismeretlen volt a mi időnk előtt. Ellene volt a túlzott szabadságnak a nép számára és az uralkodó túlzott hatalmának. ha az érezhető volt és (amennyire csak tudtak) elviselték a rendetlenséget. hogy azt higgyük. a görög-római civilizáció nyilvánvaló szükségszerű törekvése tökéletesedésre és finomodásra. melyek kaleidoszkópszerűen folytak le szemeik előtt. 241. Nézetei pozitivisták. és előnyben részesítette Trajánusz prózai uralkodását. hogy az uralkodó nem lehet elég despotikus hatalma használatakor. Kis királyságok vannak. Valóban. melyek különféle módon álltak egyensúlyban. Nem mindenki értett vele egyet. a hercegségben megtaláljuk ifjabb Plíniuszt.o. mely biztos volt. aki leszögezte: "Dives et pauper inimici". túl kételkedők vagy megvetőek voltak ahhoz. Sokfajta demokratikus és arisztokratikus köztársaság. ezek egy konzervatív gondolatai haladó tanokkal. Másfelől néhány vidéki kért és kapott olyasmit.Elhiszi valaki is. Ezek sugallták az egyház első és legismertebb atyáinak biztos reményeit. léteztek mind az ó-. akik nézeteit Tertullian adta önkéntesen tovább (Amédée Thierry. akik túl gyöngék vagy félénkek. hogy javítottunk a politikai tudományon. kötet. amely Rómában ismeretlen volt? Beszéltem a tuszkulánumi villában írt levelekről. azaz "a gazdag és szegény természetes ellenségek". akik más szempontból maradtak vademberek. Histoire tie la Gaule sous l'administration romaine. és akik nem akarva túl sokat gondolni a másik oldalra. amit ma alkotmányos garanciának nevezünk. minden ember joga a világ jó dolgaiban való részvételre. bármilyen sokrétűek legyenek is ezek. hogy kitalálják az igazságot a sok egymástól eltérő elmélet között. Pompeius és Cicero liberálisok voltak. mint Athén.

mely időnkre jellemző dolog. rokonai és miniszterei megmondták neki. i. De ha a fehér faj korai államait tekintjük. ha nekik nem volt.) írta le. ökröket és dögöket". ahogy csak lehetséges volt. Briefe aus Ägypten. De ez nagyon kétséges. pontosan ugyanezzel a jelenséggel találkozunk: Az "önkormányzat" nem győzedelmesebb ma New Yorkban. Egyiptom déli részén. mint a germán hódítók és meghódítottak között. Sem Seneca sem a brahmanok nem büszkélkedhettek ilyen győzelemmel. aki ezt mondta: "Semmi sem új a nap alatt. melyek egyike északkelet Európában." Néha azt mondják. hogy az indiánokat sokkal kevésbé humánus módon kezelik Amerikában. hogy abban csak kis lehetősége van a kormány kezdeményezésének vagy az abba való beavatkozásnak. A másik nemzetben.a nagyhatósugarú megállapítást. De ha az általános béke barátainak sikerülne is Európában a háború eszméjét visszataszítóvá tenni. Legfigyelemreméltóbb tulajdonságának azt állítják be. hogy az intelligens embereket megelőző intézkedésként fölakassza. hogy nekünk sikerünk lenne-e. Eljutottunk a modor kérdéséhez. hogy az emberi faj korlátlan fejlődésre képes? Legyünk olyan szerények. Néhány bölcs keleti ember véleménye erről tökéletesen azonos a nagy moraviai testvériségével. melyeket az úgynevezett "humanitás" hagyott itt. Az igaz. mivel mi még mindig látjuk mezőinken és utainkon azokat az átkozott fajokat. mint a gallo-rómaiakkal bántak Chlodwig nemesei. hogy az Amerikai Egyesült Államokat eredet alkotásnak tekinthetjük. 1852). mint a legbölcsebb király. Äthiopien. Valóban minden árja társadalom azzal kezdődött. A mienk állítólag finomabb mint a nagy emberi társadalmaké volt. Kétséges. hogy eltúlozta függetlenségét a törvényekkel és az elöljárókkal szemben. von Humboldt. hogy az új világ fölvilágosodott republikánusai és áldozataik között a faji különbség sokkal nagyobb volt. Azt mondták neki. nem tudja kétfajta nép országát érinteni. ha meghalna. und der Halbinsel des Sinai . (A bolgároké Kazan mellett) hozzászokott ahhoz. nőket. Ma van pár szónok. (Lepsius. Középázsia. hogy elveink tiszták és emelkedettek. mint Párizsban volt a frankok idejében. Különösen. a legjobb lenne. hogy mivel nem elégíti ki "a férfiakat. Egyetértek abban. A világ politikai fejlődésének ereje úgy gondolom. Az első nép kormánya. Berlin. gyerekeket.. Ezt az elméletet Senecától vették. Gyakorlatunk megfelel ezeknek? . De emlékeznünk kell arra. ha egy király már nem elégítette ki népét. a másik a Nílus partján lakik. aki a nemzetek közötti háborúkat föl akarja számolni. mely Fazoql-ban élt. Ezt az érdekes szokást az arab utazó Ibn Foszlan (A. kötet. még mindig állandó változásokat kéne hozniuk az emberek indulatainak levezetésére. Ezután segítettek neki olyan gyorsan meghalni. 494 o.

egyetlen napig sem változtatták meg életmódjukat. szenvedélyes. de nem a szociális forradalmat. kötet.) Amilyen ma. de sok mást elfelejtett. mely a természettudósok szerint megváltoztathatatlan és nem javítható tovább. a termiták születésük pillanatától megtalálták a nekik való életet. azt a legelőkelőbb helyen tartja. cit.Mielőtt gratulálunk magunknak vívmányainkért. amíg el nem veszíti eszméletét és szeretően házába viszi vérbe fagyva. eggyel több végtagja. (Martins és Spix. Most. Az ember képes volt pár dolgot megtanulni. őt követi felesége. A metafizikusok régen gépeknek hívták az állatokat. anima brutorum. többek között egy üveg brandyval. ahol élelmiszert raktároznak. 241. amíg modern országaink eldicsekedhetnek két békében élő országgal. mert a modern civilizáció kezdete óta soha nem telt el ötven év mészárlások nélkül. o. várjunk. op. A fiatal udvarló ezután elrejtőzik a bozótban vagy egy szikla mögött. és még céljának összehasonlítása a sokféle madáréval és rovaréval sem éleszt vigasztaló gondolatokat életének örömeként benne. A méhek királyságában látjuk ahogy a királynő alattvalói áldozata lesz. hogy ezeknek az úgynevezett automatáknak a szokásait alaposabban tanulmányozták.) . A nő gyanútlanul mellé ér. és tojásaik gondozását. mint a fiatalok gondozóit. kötet . ha van neki ilyen. ahogy ezt meg tudta tenni a római Olaszország (Amédée Thierry. amely a legjobban felel meg igényeiknek. Mire következtetünk az ilyen tényekből? Modern államaink biztosan komplikáltabbak. Nem lett eggyel több érzéke. A végtelen haladásra való képességet tehát civilizációnk mai állapota nem mutatja. i.. hogy az ösztön arra is képes.) . mely elismeri az uralkodót. Ezzel végetértek a formalitások és a törvényes egybekelés lezajlott. (Óceánia sok törzsénél a házasság intézménye a következőképpen működik: Egy férfi lát egy nőt. akivel egy erőszakos és üres házassági ünnepség köti össze. egyetlen fegyvereként egy bottal. mindig kielégítette az azt használó lények szerény igényeit. hogy az előbbi nem képes teljesíteni törvényes kötelezettségeit. iii. vagy arra mutat. Csak az őt korlátozó kör egy másik részét fedezte föl. és mozgásuk okának Istent tulajdonították. és alkalmazásukat. aki úgy véli illik hozzá. nemcsak föladtuk ezt a megvető elméletet. addig üti. és aztán azok foglyul ejtését. A méhek. lusta és piszkos. hangyák. Reise in Brasilien. lustán húzza lábát nem megművelt földjén. ez vagy az utóbbiak zendülésének következménye. Látjuk a termiták küzdelmeit legyőzött ellenségeikkel. Leüti botjával. Hasonlóan a méhek királyi kormányukkal. lelkének eggyel több képessége. aki a "bestiák lelke". 95 o. hanem azt is észrevettük. és jobban kielégítik igényeinket: de ha látom az útján vándorló vadembert. mogorva. Az utóbbi kettő közösségeikben föltalálták a házépítést. amelyet a későbbi korok sajnos nem követtek. hogy szinte méltóság okává emelkedhet föl. Megszerzi apjától pár ajándékkal. olyan példa.

legalább végül is megtanulná. annak ellenére. hogy ezeket mindig kezében fogja tartani. amit nyer a másikon. hogy mit képes megtanulni és birtokolni birodalmából. hogy hogyan lehetne a teljes fajt ruhákkal ellátni. hogy elveszti az egyik oldalon. Gyorsan összegyűjtik tudományukat. és úgy törődnek velük. és soha nem legyünk képesek arra. hogy mindezeket egyszerre használjuk. amikor az ember összegyűjtötte minden kor minden bölcsességét. ii. akkor megtörténhetne valamikor a ködös jövőben. Az anyagi jólétet illetően nem vagyunk jobbak. megkérdezem. hogy mi hasznos számukra és mi nem tudjuk ezt. (D'Orbigny elmondja. hogy testileg ne veszítsen. csodálkozva fölfedezik azokat. amint hirtelen megáll élelmet keresve. hogy a legalacsonyabbrendű vadember tudása is nagyobb bármely állaténál. L'Homme americain. mely akaratuk kis körére korlátozódik nem teszie őket boldogabbá. vagy megszabadítani őket az éhségtől és szomjúságtól. hogy gyakorlatilag rabszolgáikká válnak. De sok olyan emberi törzs van. Nem hangsúlyoztam ki eléggé az emberiség szerencsétlen irányzatát. Nem ismerek példát ilyen hatalmas változásra másutt. kötet. Nem ismerték Tonkin és . Ilyen boldogság annak határaival nem lehetséges számunkra. akik minden más lénynél ezerszer jobban ki vannak téve a levegő. béna és kötött. megtalálja végső nyugalmát. hogy biztos legyen abban.ha mindezt látom. Ha ez a végzetes törvény nem létezne.Ha meglátok egy nőt. és ha harcai után nyugalmat talál. akik történelmük kezdete óta soha nem emelkedtek korlátozott és ingatag létük szintje fölé. ellopják tojásaikat és fölfalják azokat. és miért nem tehetségesebbek. Mi modern emberek azt hisszük. és éljen a természetben békében fajával és ne sújtsa többé fogság és nyomor. (D'Orbigny. mint az ostobán pusztító család. hogy örökké sikertelenül vándoroljunk szellemi területeinken. beteszik lábukat várukba. és aztán szomorúan visszavonulnak barlangjukba . ha nem is a tökéletes állapotban. aki gyerekét viszi. De ha valamikor a gyerek bosszantja anyját. és nem tartja hódításait elég erősen ahhoz. de éppúgy mint az övék. hogy az indián nők az őrületig szeretik gyerekeiket. Az igaz. mely szegény meztelen. akkor megfojtja vagy szétmorzsolja. amit magunk fedeztünk föl. 232 o. mely arra ítél minket. de mi gyakran nem tudjuk megtartani. nap eső és hó támadásainak. tudva. de az állatok tudják.). hogy civilizációnk soha nem fog kihalni. a gőzgépet és a puskaport. mert fölfedeztük a nyomtatást. földön élő embereinknek jutott. De ez nagy tény. hogy kielégítik szükségleteiket és ösztöneiket. ők mindig biztosak normális évszakokban. mint az állatok: látókörünk szélesebb mint az övék. vagy otthagyja az erdőben lelkiismeretfurdalás nélkül .) Ha ezt a nyomorult csoportot éhesen látom. egy intelligens hangyákkal teli hegy előtt. akit saját kezével fog megölni ha beteg lesz vagy ha csak aggódik miatta. Nem nyerhet intellektuálisan és erkölcsileg anélkül. Az ember a maga visszamaradottságában soha nem fedezte föl. hogy hogyan alkalmazza gazdagságát. mert az ember éppen olyan gyorsan felejt mint ahogy tanul. de legalább örömben és bőségben. hogy ezek olyan keskenyek. mint az ügyesség és értelem. és hogy az állatok ösztöne. hogy miért szenvedtek a rovarok.

Mi lett a csodálatos könyvek ezreivel. amely nekik tűrhető civilizációt kölcsönzött? Vannak könyveik. gyáva és romlott. ahogy régen a kéziratok kihaltak. nagyon eltúlozzák az emberi életkornak a növekedését. Erdkunde. Néhány mű kivételével. hogy csak Lucknowban tizenhárom litográfiai műhely van iskolakönyvek nyomtatásával elfoglalva." (Ritter. akkor az ősi írásokat kevesen értékelik. . Rossz időkben.) Ennek az az oka. Cawnporéra. Sprenger azt mondja egy levelében. aki megragadhatja az alkalmat. hogy ezek az emberek olyan gyöngék és olyan alacsony szinten állnak. Egy embernek valamit kell érnie ahhoz.). másfelől az emberek szellemi élete olyan alacsony szintű. akkor aggkori gyöngeségben szenved. ahhoz mér fölvilágosodott elme tulajdonosának kell lennie. hogy ellássa a baját? ("A sziámiak a Föld legszégyentelenebb népe. akkor hogyan lehetne a nyomtatás a civilizáció megmentője? Mert a nagy műremekek másolatait könnyen lehet sokszorosítani. föltételezzük. mely ezt az emberi elme Gutenberg fölfedezésének eredményeképpen ért el. melyeket a nyomtatás kitalálása óta kiadtak? A legtöbbet elfelejtették.. hogy egy ember egyáltalán foglalkozzon egy ősi művel. történelmi és irodalmi műveket.. Nagy gyűjteményekben még megtalálhatók. melyekről még beszélnek. Ők vannak az indiai-kínai civilizáció legalacsonyabb pontján. a tanulás nem segít valakit. iii. ma minden könyv kihalóban van. Hogy van akkor. és ezek közül sok könyv sokkal olcsóbb. és az intellektuális meddőség idején. Asien. akkor leggyümölcsözőbb módon fog segíteni a civilizáció fenntartásában. gyönge. 1851. Agrára. ha a lealacsonyodott sajtó csak erőtlen agyak egészségtelen mérgező összeállításait közli. alsóbbrendű szellemi erejét tekintve minden barbárnál. mint a mieink.). 93 o. melyeket időről időre újra nyomnak. Rapport annuel d la Societé asiatique. hamar eltűnnek a megvehető könyvek listájáról. és senki sem akarja a könyvtárak csöndjét zavarni.Annam lakosai előbb a nyomtatást (Az indiai kereskedelem könyvei nagyon aktívak. Allahabadra és más városokra is. és nem végcél. ha politikája rágalmazóké. hogy senki sem nyomtat ki többé filozófiai. hogy belépjen ezek mögé a magasztos kapuk mögé. és sok ott előállított könyvet soha nem látták európai könyvtárakban. olyan közel ahhoz a ponthoz. de nehezen. kötet 1152 o. a nyomtatás legalább elérhetővé teszi őket a kor nemesebb elméi számára. Különösen a tudományos munkák. mint Európában. és hosszú a listája azoknak a könyveknek. hogy a nyomtatás segít megtartani őket. melyek közül valószínűleg egy sem volt Európában. vagy annak alapján megjavuljon. de ilyen időkben senki sem ér semmit.). Az őskor szellemi kincseire ugyanez igaz. még Indiában sem. amikor a közélet erkölcsi tisztasága elhagyta a Földet. Ha. (Mohl. Továbbá. Ugyanez igaz Delhire. De ahhoz. és ismétlem. ha költészete erkölcsteleneké. ahol a civilizált ember. ha teológiája szektások műve. nincsenek olvasóik. melyeket néhány százas példányszámban adnak ki. mely a nép szellemét táplálná. Sokuknak. hogy a nyomtatás csak eszköz. és mégis mint tud írni és olvasni. . ha nincs más versenytársuk. Ez természetesen igaz. Ha azt erős és egészséges elvek terjesztésére használjuk.

aki könyveket akart. hogy ők az idő sziklájába kitörölhetetlenül írták be feledhetetlen fölfedezéseiket. mint annyi mást a legszélső szakadékba. bujasága és szenvedélyes örömhajhászása velünk élnek Satyrtcon of Petronius alakjában. az erkölcsnek és a civilizációnak adott. hogy halhatatlanok. Aristotelészt sőt Catullust és Martialt is másolták. A Római Birodalom idejében az oktatási lehetőségek nagyon általánosak voltak. tizenötezer mérföldön keresztül. ismétlem. akik hallották dicséretét. csodálatos eszköz. A nyomtatás. hogy hogyan utazzanak gyorsan és hogyan csináljanak szép ruhákat. mely életet adott nekik örökre megállt. gépeik. hogy a nyomtatás befolyását erősítsék. Mind azt hitték. hogy sokkal több példány van. biztosan soha nem fogjuk elfelejteni. Végül az anyagi jólét soha nem volt más. bármi más szempontból is tekintenék azt. a költészetnek. Plíneuszt. Plátót. A gőz ereje és más ipari fölfedezések. tudományos és filozófiai. akik könnyedén utaztak kitűnő útjaikon fedett gyaloghintóikban. Vergiliusz mindenütt ott volt. akik azt ma annyira használják. irodalmi. amely csak abból élt. mint mi magunk. amikor a szellemi mozgalom. mint a nyomtatás kitűnő eszközök. de ha a kéz és a fej hibás. hogy . hogy azok a félig civilizált emberek. és az eljárások háta mögötti elméleti titkok elvesztek. Azt. akkor az eszköz nem dolgozhat önmagában. Jobb lett volna. mint gondoljuk korunk műveiből. hogy hódításaik örökké fognak tartani. Eltúlozzuk a tényleges szolgálatot. hogy megvédje a társadalmat a halálos veszélytől. Az idő szárnyának egyetlen csapásával belelökte birodalmukat. ha megnézzük a sok könyökünkből folyó nyelvészt. veszélyes varázslónak tartották. ügyvédeivel és újságíróival. Minden civilizáció a miénk előtt azt gondolta. meg tudta szerezni őket. hogy hogyan állítsuk azt elő. melyeket ma is megcsodálunk anélkül.míg az ötven éve keresett írók keresett írók nevei fokozatosan eltűnnek az emlékezetből. A középkori kéziratokból kiindulva. biztosan meg voltak győződve róla. úgy vélhetjük. A legkisebb városba is berajzottak. akik szegényessége. Hozzáadhatom. túl kevés energiát fektettek az azt megelőző időben megírt kéziratok nagyobb terjesztésére. Mikor dekadencia is uralkodott. De kétlem. Azért. A szerzetesek utánozták. hogy miben segíti a nyomtatás kitalálása állandó jelleggel a vallási és politikai érdekek minden formáját. Perunak ezek a királyainak birtokában voltak tudományaik. mint a pusztítás szempontjából. hogy bizonyos eljárások melyek a tudományos fölfedezésekkel kezdődtek. ha csak felületesen érintettük volna ezeket az érdemeket és inkább arról beszéltünk volna. amely ma is összeköti Cuzcot Quitoval. rutinként végződtek. A puskapornak nincs több ereje mint a nyomtatásnak ahhoz. melyek a sok háború és fosztogatás. A parasztok. erős motorjaik. melyet a nyomtatás a tudománynak. mint a civilizáció kinövése. Az inkák és családjaik. Dioscoridest. olyan sok kastély és apátság leégetése után megmaradtak. hogy az emberek tudták. de nem öncélúak. és összehasonlíthatóak voltak korunk elbeszélésíróival. és a könyvek nagyon elterjedtek voltak. soha senki sem hallott olyan társadalomról.

akik azokban a művészetekben és föltalálásokban mesterek. az eredményeket elfelejtik. de nem lehet mindenütt egyszerre. dicsőséges és nagyszerű képet mutatna. egyiket a másikra. XIV fejezet xiv. az afrikai parton az álló állkapcsú négerek törzsei között fölvilágosodott és kulturális szociális államot látunk. és gazdagok és erősek. harmincnyolc láb hosszú és tizennyolc láb széles köveket találtak épületeikben. és elfelejti ami elmúlt. és ennek gyakran sikerül új irányt adni tevékenységüknek. Ismerték annak a titkát is. melyekhez ezeket a hatalmas építőanyagokat több mérföldnyi távolságból kellett szállítani. Az ember soha nem lépi túl önmagát. Ha az emberi fajok egyenlők lennének. melyet a civilizáció követel meg. Az okok eltűnnek. Ha megmaradnak. az azért van. sosem sikerül területének egy részét úgy fejlesztenie. akik az ősi hagyományokkal éppúgy tisztában lettek volna. palotákkal és templomokkal. amikor az első asszír birodalom koronázta a Tigris és Eufrátesz síkságát csodálatos palotáival. Amikor a legősibb szankszkrit népek megalapították birodalmukat. Cölöpökön álló erődítményeket építettek. amikor a szellem. városokkal. Olaszországban. hogy másokat ne ejtene el. Az emberi fajok intellektuális egyenlőtlenségének bizonyítása /folytatás/. Egyik pontról halad a másik felé. Egyszerre mindig magasabbrendű és alacsonyabbrendű őseinél. Tudjuk. akik ügyesen alkalmazzák a lehetőségeket a célokhoz. éles szemmel igazi érdekeik iránt. A kelták. hogy hogyan építették a hatalmas Cyclopszi falakat. a történelem vonzó. A világtörténelem korai szakaszában a világot azonos idő alatt teljesen egyforma kultúrákkal örvendeztették volna meg. így képtelen a végtelen haladásra. . mert egy új szellem tartja őket életben. biztosan találtak volna az ibériai emberek között. akik itt. vándorlásaik során Nyugateurópa legszélére vitték volna a nagy társadalom szükséges elemeit. mint ők. hogy hogyan oldották meg ezt a problémát ennek az eltűnt népnek a mérnökei? Nem tudjuk jobban. Galliában és Spanyolországban és a mediterrán szigeteken vetélytársakat. Nem szabad összekevernünk a civilizáció okait hatásaival.fölépítésüket ismernénk. és Nimród harci szekerei és lovasai a négy széllel versenyeztek. Dicséri ami az övé. A kevert fajok civilizációja is kevert. mint Tihuanaco romjaiban. mint azt. Örökké foglya egy körnek. melyek romjai Déleurópa sok részén ma is állják az idő támadásait. Az ember szelleme állandóan mozgásban van. valamint a Kelet ősi bölcsességének pár csöppjét. A fajok mind egyformán intelligensek lettek volna. Északindiát megtöltötték terméssel. mely születésüket létrehozta megszűnik. és a vallás és kard eszközével. melynek határait nem lépheti át. hogy hogyan szállítsanak hatalmas tömegű anyagot egyik helyről a másikra. A különböző kultúrák kölcsönösen taszítják egymást. és egyformán rátermettek a hódításra és uralkodásra.

Az azonos gyökerű civilizációk egy hosszú folyamat végén majdnem pontosan egyforma módon fejeződtek volna be: megalapítottak volna egy világszövetséget. Azok a törzsek. hogy a világ elég nagy és sok völgye és kellemes síksága van. ahol energiájuk és tevékenységük jó eredményeket hozott volna. melyek egymásra hasonlítanak. és amely elkerülhetetlenül létrejött volna. mely egyensúlyban tartotta volna ellentétes érdekeiket. hogy minden emberi törzs szellemileg egyenlő lenne. amely olyan sok évszázad álma volt. melyek elkerülhetetlenek ott. otthagyták volna hálátlan országukat és hamarosan találtak volna egy másikat. a nemzetek civilizációs képessége mindig ellentétes volt. Akkor a Föld nemzetei. polgárháborúk és zendülések ellenére. ha a fajok adottságai azonosak lettek volna. hogy az éghajlat szeszélyei ellen is van orvosság. akik többé-kevésbé a közelükben éltek. Minden nemzet ugyanúgy értékelte volna igényeiket. Messze attól. A korai emberek kivándoroltak otthonukból és más emberekkel találkoztak. ahol emberek élnek. mely mindenütt szükséges és előnyös a haladásnak. ugyanolyan erejűek és ugyanolyan fokúak. a jéggel borított tavak partján vagy a sztyeppéken. sem alkalmazni nem tudták a civilizáció fő elveit. akiket meghódítottak. melyre a barbárok. ezek lehet hogy hosszabb ideig küzdöttek volna a természet barátságtalansága ellen. és ugyanolyan módon szemlélte volna. mások nagy és gyümölcsöző mezeik mezőgazdasági termékeitől. némelyek tengermenti városaik kereskedelmi forgalmától. Rövid idő is elég lett volna ahhoz. melyet egymással szemben mutattak. egyetértésben gazdagon. hogy kopár talajon éltek. hamarosan olyan rendszert alakítottak volna ki. mint Svájcban vagy a fejlődő területeken Kasmírban. mindezek. hogy akarata ellenére váljon termővé. olyan eszme hozott össze. és arra kényszerítették volna. ők is fölfedezték volna. a természettől ugyanazt kérte volna. hogy nem tudtak volna vele mit csinálni. az ideiglenes viták. egyenlően fölvilágosodottak és egyformán gazdagok.Az emberiség önmagában nemesen sétált volna a Földön. sziklás hegyek alján. akik méltók voltak erre a névre. A hegyi területeken pásztorkodással foglalkoztak volna. hogy szoros kapcsolatba lépjenek egymással és kapcsolatok komplikált szövevényét hozzák létre. mások a hegyes környékeken folytatott ipar miatt. mások a közlekedés miatt. de ezek sem nem értették. és mindenütt talált volna olyan társadalmakat. nemcsak hogy nem gondoltak olyan gyorsan. és helyzetük olyan előnytelen. és másodszor a határozott ellenérzés miatt. Megfékezték volna a lázadó talajt. melyeken örökké az északi szél fúj. De végül is. mert nem kevésbé bölcsek és értelmesek. hogy egy ilyen kép tisztán a fantázia szülötte. mint a többiek. Ha éghajlatuk olyan rossz lett volna. mint a kedvezőbb körülmények között élő népek. Ugyanazt az intelligens tevékenységet végezték volna. Az első embereket. de ilyesmi meg sem fordult a fejükben. A példa ereje soha nem ébresztett föl olyan . melyhez központi helyzetük miatt jutottak. akik olyan szerencsétlenek voltak. De tudjuk. akkor úgy gondolták volna. melyen államaik alapultak. melyet ma a dánoknál. melyeket rájuk alkalmaztak. először is a teljesen különböző alapok miatt. norvégoknál és izlandiaknál látunk.

hogy régebben a központi kormány kacikáik uralma alatt hagyta meg őket. Ki akarnak halni. és ha keresztények lettek. mind a gallok visszautasították ezeknek a szokásoknak a másolását és ezeknek a nagy kereskedő erőknek a kormányzását. a görögöket és a karthágóiakat. mely mindig növekedni akar számban és erőben. a játékok vagy a halak bőségéről. mely folyton hívja őket. egyiket a másik után partjaikon. Mellettük olyan nép él. Így a kelták és ibériaiak példája mutatja. hogy a hódítók valaha is visszaadják országukat. egy szóval vérük ellenszegül még a gondolatnak is. otthagyva még őseik csontjait is. A gyarmatosítás nem vált kérdéssé. Tudják. hogy semmiféle kultúrára nem képesek. hogy bizonyos törzsek barbarizmusa annyira a vérükben van. hanem a fölvilágosodottabb nemzetek számára is. Amikor a rómaiak megjelentek hódítókként. Inkább az egyik lakatlan helyről menekülnek a másikra.ösztönöket az emberekben. melytől emberi életek függnek. nekik csak annyi sikerült. hogy megtartsák saját törvényeiket és szokásaikat. a spanyolok eltűrték a meghódítottat és csak időnként voltak terhükre. Egy pillanat elég arra. Ennek az az oka. . és noha csodálják annak erejét és általános fölsőbbrendűségét. De őket egy rejtélyes félelem a fehér fajtól való ellenállhatatlan irtózás járma alatt tartja. az angolok tapasztalatai Indiában és a hollandoké Jáván. nem csak a vademberek számára. megengedte. A kormány nem próbálta civilizálni őket. ők ezt mindig visszautasítják. De mind Spanyolország. ahogy jól tudják maguk is. hogy különféle szellemeket ébresszenek föl új gyarmataikban. fegyvereket és takarókat akarnak vásárolni. Vízi utaikon hajók ezreit látják föl-le menni. hogy meggyőzze őket az idegen intézmények szívósságáról. Latinamerikában a bennszülöttek kevésbé undorodnak uraiktól. tudják. Semmi reményük nincs arra. egész világrészük ennélfogva ahogy tudják európai eredetűeké. hogy uraik ereje ellenállhatatlan. ha arra következtetnénk. csak adót kellett fizetniük. annak folytonosságáról. Ha meghódítottak egy területet. míg az angolszászok szomszédaikat kegyetlenül a szakadékba fogják taszítani. Spanyolország és a gallok látták a föníciaiakat. Tekintsük az amerikai indiánok helyzetét ma. amely nem saját természetükből fakadt. Ezért kevésbé boldogtalanok a délamerikai indiánok mint az északamerikaiak. A fajok egyenlőtlenségének és egymástól való eltérésének nincsenek ennél meggyőzőbb és szembeötlőbb bizonyítékai. A civilizáció átadhatatlan. a római gyarmatokban. lelkiismeretük és természetük. Ha brandyt. hogy a civilizáció nem jöhet létre vérkeveredés nélkül. hogy saját durva ízlésüket is könnyebben kielégítené a társadalom. és amely hízelgéssel és megvesztegetéssel próbálja egyetértésüket megnyerni. Tévednénk. egyre inkább az ország szívében laknak. és élnek tovább. akik virágzó városokat alapítottak. Ezt mutatják a francia jóakarat erőfeszítései az ősi algériai királyságban. hogy ezzel valamennyire is közösséget vállaljanak.

valaha az alleghaniak települési területe volt (Prichard. a seminolék. Így az ibériaiak. hogy a dolgok valaha jobban álltak. végső soron egy jobb fajtól származnak. Néha tovább kell keresnünk eredetüket. az áram iszapos és sok alattvalójával keveredett útja során. kelták és illíreké a római eszmékkel szemben. hogy tiszta vérűek. hogy a civilizációnak ezeket a maradványait megőrizték anélkül. a cherokeek soha nem lettek volna barbárokká. vagy kihalás vagy a meghódított népben való teljes föloldódás következtében az utóbbi hagyja. de a titkot először fölső Ázsiában fedezték föl. az ibériaiak. átvesznek bizonyos szokásokat.ez azt jelentené. Még ez is csak rokonvérű népek között történhet meg. bretonok és a Scilly szigetek lakói ismerték a bányák működését. Néhány törzs. megtartja hagyományos szabályait. catawhak. amely régóta eltűnt. melyeket az utazók annyira csodálnak. Ezeket különösebb meggondolások nélkül apáról fiúra örökítik és meglehetősen mechanikusan alkalmazzák őket. a házasság. de ezek nyilvánvalóan magasabb rendű elveken alapulnak. melyeket nem fedezhettek föl maguk. Ha embereket a barbarizmus körülményei között látjuk. és innen hozták magukkal a nyugati népek ősei vándorlásaik során. és hagyományokat náluk okosabb emberek találták ki. Nem meglepő. és közvetlen leszármazottai az eredeti törzsnek . melyet náluk látunk. Ez volt az asszírok viselkedése a kald kultúrával szemben. Ha másként lenne. muskhogeek. akkor nem tudok arra következtetni ebből. különösen annak alapelvei szinte teljesen kihaljanak. a törvényeket. Mások. Rítusaiknak ma nem értjük jelentését. mely máskülönben vadságba süllyedt. A vörös indiánok példáját hozhatjuk föl. hogy a kultúra. egy sivatagos terület. és csak az a kis rész marad meg. ők soha nem értették ezek jelentését vagy elméleti alapjukat. A többi kevésbé tehetséges törzsek számára ők az eredeti népesség alját képviselik. Ha a domináns faj eltűnik. A módszerek. és elvesztette civilizációját . melyet képesek voltak megérteni. hogy valamelyikük egy ősi hódító fajból származik forrásként. mint a Marianna szigetek őslakosai olyan termelési módokat alkalmaznak. hogy vajon mindig ilyen körülmények között éltek-e. " Az emberiség természettörténete. rész). hogy letegyék egy új állam alapköveit. először alaposan meg kell nézni őket. hogy megértették volna őket. többé-kevésbé alkalmazkodnak hozzá. mint ma. hogy egy faj valaha civilizált volt. szokásokat. Néhány nép egy azonos fajú nép hálójában van fogva. és messzemenően követik őket. Sok más körülményt is figyelembe kell vennünk.Sok vad nép között láthatóak annak a nyomai. a natchezek és hasonlóak még mutatják valamennyire az alleghany faj intelligenciáját. melyet ma is gyakran bejárnak. vagy ezeket mint a tisztelet objektumait tekintették. Ugyanez az érv igaz a fajok mechanikai ügyességére. szíriai és egyiptomi görögöké az európai görögökkel szemben. melyet idegen hódítók kényszerítettek összefogásra. az öröklés és a kormányzás dolgában. melyek érdekes módon bonyolultak." 41. aquitániaiak. ha el akarjuk kerülni a hibákat.csak azt mondom. Ha a cherokeek. .

a minőségek cseréjével. és más kultúrákat szül. A görög és perzsa kultúra kapcsolata sokágú és elkerülhetetlen volt. hogy megvetésüket vissza is kapták. Ezért nem szabad arra következtetnünk. Erről még lesz szó. (iii) Ez akkor is szükséges. Ezek alapításuk után hamarosan egy nagy király területeinek része lettek. ameddig el nem tűnnek. vésett kenuik. Evezőik. és igaz az a következtetés. Hogy ezek valaha is egyesüljenek. . faji adományaik csak elsatnyulva és degradált formában éltek tovább. de magas kultúrákkal kerültek kapcsolatba. mely a civilizációt létrehozta. lakói a satrapa szeme előtt éltek. Nem nehéz észrevenni. Ezek egy másik törzs uralma alatt éltek.a szíriai parti részeken. és ilyenek maradnak. noha bizonyos mértékig megtartották demokratikus intézményeiket. mindaddig. És mivel vérük már régen nem tiszta. Az ereikben folyó maláj vérnek köszönhetik. a görög mellé a rómait. a szabad Görögország mindig szoros kapcsolatban állt az ázsiai partok városaival. (ii) A vadember népekből akik egy civilizáció közepén élnek annak a népnek a közepén. A mai vadember fajok mindig is vademberek voltak.A Karolina szigetek őslakosai majdnem a legérdekesebbek Polinéziában. de magasabbrendűek voltak. melyek az előbbiek elemeiből állnak. . A görögök erős ellenfeleiket barbároknak tekintették. és gyatrán és ügyetlenül utánozták azok szokásait. vagy esetleg csak közel éltek egy másik törzshöz. és a legjobb példa erre a polinéziai és amerikai indiánok sorsa. a tényleges Görögország. különösen az arabbal. Az előző érvet a következő tények támasztják alá: (i) A mai vademberek törzsei mindig ilyenek voltak. természetesen teljesen kizárt. akik vére rokon volt az övékkel. kereskedelmi érzékük és tájolóképességük mély határt vont közéjük és a négerek közé. (iv) A két teljesen idegen faj által létrehozott kultúrák csak felületesek lehetnek. Kisázsia és Euxine gyarmatokon laktak. Soha nem szövetkeznek és az egyik mindig ki fogja rekeszteni a másikat. hogy azok is maradnak. hogy honnan van ez az erejük. Egybeolvadt valaha is a két ország kultúrája? Tudjuk. az egyiptomit mind a görög mind a római mellé. Újra. és lehet. Eltűnésük elkerülhetetlen amikor két addig kapcsolatban nem állt faj kapcsolatba kerül egymással.a rimellkák. A hellén lakosság nagy része . ha nem is voltak teljesen függetlenek.. hogy ha a civilizáció nyomai barbár népek között megtalálhatóak. mert eddig nem volt kellőképpen illusztrálva. hogy nem. hogy ezek valaha tényleg civilizáltak voltak. hasonlóképpen a mai európai kultúra a világon minden létezővel összetalálkozott. nemesebb ág jön létre. ha két különböző kultúra hat egymásra valamilyen módon. A hadiszerencse a perzsa civilizáció mellé hozta a görögöt.

más szavakkal Perzsia nagy. A változás annyira teljes volt. sajátmagát ültette az Achaemenidák trónjára. hogy ez hamarosan nyilvánvalóvá vált. De Persepolisz fölgyújtója hamar megváltoztatta álláspontját. nem a természet különleges erőiét. gyümölcsöző és dicsőséges időszaka alatt sem tudta megnyerni Görögországot saját civilizációja számára. a hit kívánalmainak eleget tettek. demokratikus Athénban. azok teljes nagyságukban a megvetés és a gyűlölet jelei voltak. hogy Ázsia görögösödik. mint maga a kormány.. Ha néhány szentélyben. melyeket egy uralkodó egy ország műemlékei ellen követett el. és dicsőítette az ember alakját. fején turbánnal. A gazdag. zsarnoki Makedóniában . hogy a görögök magán szokásai mennyire különböztek a perzsákéitól. Aligha szükséges bemutatni. a hősök és istenek más-más helyeken voltak egymástól pár mérföldnyire. Továbbá maguk a szertartások. akiknek nem volt okuk arra. Ugyanazt az irányt mutatta az egység felé. A kormány királyi volt Spártában. mely közös volt az ázsiai partok és az egyiptomi görögök között? Mert alattvalóik vegyes lakosságú államok voltak. amikor a kötelező szertartásokat elvégezték és kifizette áldozatát a helyi istennek vagy hősnek. Ilyen módon a perzsa társadalmi rendszer fölszívta volna a görögökét. vagy inkább egyetlen éjszaka őrült akciói.furcsa egyveleg! A perzsák közt az államvallás sokkal közelebb volt egy primitív kisugárzás eszméjéhez. A vallás az ember elméjének irányítását az állam törvényeinek engedte át. Nagy Sándor idejéig. Hellaszban különféle királyok között oszlott meg a hatalom. De Sándor tekintélyének ellenére semmi ilyesmi nem történt. de politikai eszméik. ha más luxussal teli és kifele irányult szokásokat utánzott. művészetük hatósugara. arisztokratikus Sicyonban. hanem magának a kozmikus alapelvnek az imádását. mert ez a fajta imádás csak néhány elszigetelt helyre korlátozódott. Mikor az emberek látták. államformájuk különböző maradt. de máskülönben abszolút volt. Ecbatanában csak egy tekintélyt ismertek el. és Görögországot birodalmának egy részének tekintette. hogy Hellasz uralja Dáriusz királyságát. nyilvános szertartásaik belső jelentése. Emellett a dodonai orákulum és az olimpiai Zeusz imádása idegen eredetűek voltak. de kénytelenek voltak azt mérsékelni. ez örökölt volt. egy ilyen egység csak még jobban aláhúzza a maradék megosztottságát. Sándor eljövetele érdekesen igazolta ezt.A két nemzet állandóan kapcsolatban állt egymással. mint Olympiában vagy Dodonában imádás jeleit találjuk. szokásaik. eunuchok körében és megtagadva országát. Halála után követői tovább vitték birodalmát. És miért tudtak középutat találni. hogy elődjeikként uralkodjon mint a nagy Xerxes tette. szíriaiak arabok keveredtek. és bizonyos hagyományos módokra volt korlátozva. örömkedvelő és kozmopolita fiatalság számára nyilvános megvetést hozott. Tábornokai és katonái soha nem látták őt hosszú palástban. görögök . és erkölcsében és metafizikai jelentőségben bizonyos filozófiai mélységet hordozott. A görög szimbolizmus másfelől csak a természet bizonyos külső megjelenéseivel foglalkozott. hogy .

Senki sem tagadhatja kölcsönös ellenszenvüket. császárrá is koronáztatta magát. egyidőben tartalmazta a barbarizmus és a fejlett civilizáció elemeit. mint Fülöp. ahogy az idők folyamán a keleti átszűrődés életet lehelt az alexandriai iskola minden termékébe. Később ugyanezt tette a perzsák és rómaiak idején. Igaz. amely ázsiaibb lett mint görög. hadat üzentek Cézárnak. akik ereiben valamennyi izmaelita vér csörgedezik. megnyert egy díjat. de nem tudjuk őket megváltoztatni. más hercegnők mint Zenóbia. noha civilizációjuk nem eredeti. . Belekapcsolódott munkájukba. Sok arab törzs vett részt Perzsia politikai életében az Arsacidok és Szasszanidák alatt. melynek elemeit könnyű kibogozni. a szellemi élet büszke volt arra. a "központosított állam". mely félig a napon van. mint pl. hogy görög maradt. míg néhány hercegük mint Odenathus (Palmyra királya. melyet addig csak rómaiak nyertek meg. Látjuk. és emiatt kevesebb ellenállóerőt kéne mutatnia. Ellentétbe került a föníciaiakkal és a zsidókkal. A hódító mag Mohamed előtt egy új vagy ismeretlen népből állt. Görögországot beleértve. De nem nehéz fölismerni. A közvetítő szerepét játszotta azok Vörös tengeri kereskedelmében. mert lakóinak többségében túlnyomó részben ázsiai vér folyt. és melyik irányban tért ki a mérleg. hogy hogyan egyensúlyozódtak ki a különböző faji elemek. Más kultúrákat hasonló módon lehet összehasonlítani.visszautasítsák a kompromisszumot. akkor az egyesülés lehetetlen lett volna és mindegyik ország megtartotta volna nemzeti kultúráját. hogy éreztesse jelenlétét az erős társadalmakban. pár szót szólok az arab kultúra és a mi kultúránk viszonyáról. Középkori őseinknek alkalmuk volt közelről látni a muzulmán állam csodáit. De semmi arab nem maradt meg Európában kivéve azoknál a nemzeteknél. A brahman India nem volt lelkesebb mint mi az Iszlám törvényeinek elfogadásánál. Ha a fajok tiszták maradtak volna. Így ez a vegyes nemzet soha nem habozott. és Zenóbia férje. hogy a csekély számú arab nép állandóan magába szívta azoknak a fajoknak a maradékát. és ellenállt mohamedán urai minden nyomásának. Hagyományai közösek voltak a szemita vagy hamita családokkal. mikor fiaikat a Kordobai iskolába küldték tanulni. melyek között élt. hasonlóan vegyes kultúrával. melyeket karddal meghódított. Gallienus császár elismerte keleti uralkodótársként 267-ben. és néhány kalandoruk. és mindkettő vére folyt ereiben. Ismert dolog. Ma a mi feladatunk az arab civilizáció maradványaival foglalkozni. és ugyanabban az évben meggyilkolták angol fordító). Hasonlóképpen a Római Birodalom utolsó napjaiig a vegyes civilizáció uralkodott Keleten. India keleti partjainál és Afrikában. és mint egy félig vízbe süllyedt test. a görög-szíriai jogászok eszméje. A muzulmánok nagyon vegyes népességet alkottak. melyekből eredetileg származott. Zaklatjuk és pusztítjuk az arabokat. Amru és Palmira királynőjének lánya. és mielőtt ezt a fejezetet befejezem.

A megelőző részek elegendőek arra. katonákból. melynek eredete a perzsa és római törvények és a görög-szíriai ("Az efelé a tudomány felé mutató impulzust görög-szíriai rokonaik adták. von Humboldt. noha hajlandó volt egyezkedni. hogy segítségre szorulnak. amely illett népe szellemi állapotához. mely önmagában különféle eredetű társadalmakból fejlődött ki.Mohamed olyan vallást alapított. melyet az eretnekek és judaizálók zavartak. amely legnagyobb részben görög-ázsiai.)). über die Kawi-Sprache. De melyik indította el a gépet és melyik irányította mozgását annak rövid ideje alatt? Arab törzsek egy kis magja. Ennélfogva Mohamed ajándékának már a megjelenése is étvágygerjesztő volt. Így jött elő az Iszlám a sivatagból. Újoncai a Földközi tenger keleti és déli partjairól már telítve voltak egy bonyolult termékkel. azonosságukat nem vették rögtön észre. akik képességé tették őket arra. Mikor elkezdték az apostolok szerepét játszani a világban. amelyet ez hozott nekik és amit ők újra magukba szívtak. éles elméje újra fölélesztette és megfiatalította azt. Mindennek tetejében az új vallás karddal a kezében haladt előre." (W. pedig ezek nagyon közel álltak egymáshoz és olyan sok évszázadon keresztül éltek egymás mellett ugyanabban a birodalomban. melyet a perzsa keveredés módosított. jól előkészített talajra talált. de ahol a kereszténység. és a Hedzsa és jemeni vegyes tanokat. nem jutott el egy olyanfajta társadalom szelleméhez. legföljebb annyira mint ahogy a görög kultúra egyezett meg a rómaival. Nem kell hogy meglepjen bennünket a gyors haladás a muzulmánok kifinomodásában. és egy kultusszal. Az új hit doktrínáit a keresztény egyháztól és a judaizmustól vette át. A különféle fajok és kultúrák közötti feloldhatatlan ellentét világosan része a . A Koresi próféta rendszerében a kibékülés Mózes törvényei és a keresztény hit között tökéletesebb volt. Az arab civilizáció csak a régi görög-szíriai civilizáció volt. hogy tényleg magukba szívják a görög nyelvet és szellemet. Egy másik fontos dologra is emlékeznünk kell. ez a tömegsiker második garanciája volt. egy ideig régi nevükön ismerték őket. és az egyiptomi tudomány és annak államirányító rendszere. és egy már létező civilizációval. hogy mennyire lehetetlen az. hogy megmutassák. mint az egyház doktrínáiban. ha nincs egység az állam szervezetében. és egy zseni új. hogy fajilag nagyon különálló csoportok kultúrái valaha is egybeforrjanak. mely elejétől fogva toleráns volt. ahol a bálványimádásnak sok híve volt. Ez a probléma sokat foglalkoztatta a korai keresztények elméjét. szinte ugyanannyi áttérttel büszkélkedhetett. akiknek nem volt közös kötelékük a szövetséggel. cclxiii o. kivéve meggyőződésüket. mely egy félsziget belsejéből jött és nem filozófusokból állt. melyek Bagdadtól Montpellierig elterjedtek. és amellett minden teológiai újdonságnak jó esélye volt elfogadásra a szíriaiaknál és egyiptomiaknál. hanem fanatikusokból. ebben az vegyes embergyűjteményben mindegyik kétségtelenül hozzáadta részét a közös jóléthez. nem találékony. A nép nagyobb része csak idővel változtatott szokásain. Arrogáns. és mindig jelen volt a keletiek tudatában. Ennélfogva. ami természetes. hódítókból és uralkodókból. mert az arabok szívesen szorítkoztak a görög spekuláció tisztán tudományos eredményeire. Introduction.

Akkor továbbmegyünk és összehasonlítjuk az átlagember erejét. De. hogy "minden néger bolond". hogy hol egyenlők ezek az erők és hol haladja meg az egyik a másikat. melyet az etnológusok sajnos túlzottan szeretnek. akik ugyanezzel a főnixmadárral találkoznak. Franklin a négert úgy határozza meg. akik misszionáriusok vagy tengerészek könyveiben megmutatják. ha azt mondom. hogy a különböző fajok nem egyenlők intelligenciában. (A legszigorúbb ítéletet a négerről máig az egyenlőség elvének egyik úttörőjétől származik. hogy valaha civilizálni tudja a négert. némelyik hottentotta jó szolga. tevékenységekben. amely "annyit eszik és olyan keveset dolgozik. Ha alaposan megvizsgáltuk. ahogy ők teszik az egyének erkölcsi és szellemi helyzetét az egyén szintjén. Hajlandó vagyok bizonyítás nélkül elismerni ennek az országnak minden csodáját. még a legelmaradottabb vademberekről is. amit el tudnak nekem mondani. Ha Mungo Park vagy Lander intelligenciabizonyítványt adott négereknek. A fő ok. hogy Yolof ügyes asztalos. hogy a legalacsonyabb törzsek is teljesen hülyék lennének. A szellemi érdem kérdését illetően teljes mértékben visszautasítom azt az érvet. mint apáik eszméi akkor igazam van. mi akadályoz meg más utazókat. mely magasabb mint parasztjaink átlagos színvonala vagy akár a félig képzett középosztályunk átlagos egyedeié. hogy sok néger törzsfő kiváló eszméi gazdagságában. De ezt a nehéz és . mi a határ más területeken. Nem akarom megvitatni. Az ilyen felületes érvekkel vívott való vita számomra tudománytalannak tűnik. olyan szinten.akkor. hogy a pontosan ellentétes véleményre ne jussanak? Hagyjuk ezeket a gyerekségeket. mely csak kissé van közelebb a fehér fajhoz. hogy minden európai intelligens. nem foglalkozom az egyedi képességek keskeny területével. ismétlem. szellemük erejében. hogy mi az. Még tovább is megyek. mint olyan állatot. és elismerem. és az ég óvjon meg egy ekkora ellentmondás kimondásától! Nem akarok az egyenlőség híveire várni. és csak akkor foglalkozhatunk azzal.történelemnek és az ilyen veleszületett taszítás magában foglalja a különbséget és egyenlőtlenséget. és ne egyedeket hanem csoportokat hasonlítsunk össze. csak egy vegyes kultúrát. vagy hogy sikerül a mulattba saját jellegének egy részét átültetni. Már tagadtam. amire az egyes csoportok képesek és mások nem. mert már elismertem minden emberi család képességét arra. néhány kafír táncol és zongorázik és néhány bambara jó számtanban. Egyáltalán nem kell az erkölcsről beszélnem. amely a nemzeteket a történelem hajnala óta vezeti. mert akkor azt is kellene mondanom. mint ellenfeleim. ha a mulatt és egy fehér nő gyerekei nem tudnak mást megérteni. hogy miért alacsonyabbrendűek egy faj fölsőbbrendű tagjai mint a másik géniuszai. Nem akarom azt a nevetséges módszert alkalmazni. aki ezekhez a típusokhoz tartozik és megtaláljuk. Elismerjük. és mi intelligenciájuk fölső határa. amennyire az lehetséges"). . hogy az európai nem remélheti. hogy ezt nem teszem. hogy belépjen a kereszténység fényébe a maga módján.

melyek a fajokat össze akarják forrasztani. . mellyel jól ki lehet fejezni a vallás mélységeit. és ha nem. és megvizsgálom a faj ereje és nyelvének jósága közti kapcsolatot. vagy inkább kategóriák sorozatára. az intelligencia a domináns fajok legkevésbé tehetséges egyedeinél nagyobb. Ebben a hatalmas rendszerben két nagy erő hat mindig a sor minden tagjára. Bizonyos érzékek erősödése csak a szellemi képességek csökkenésével egy időben érhető el. melynek valamilyen célra való használatához szellemi képességük túl alacsony. Ilyen esetben azt kell hinnünk. Eleget mondtam az első tételről és megmutattam a határokat. XV. melyeken belül működik. hogy egy olyan szerszámot fejleszt ki és tökéletesít. 139. és bizonyos fokig matematikailag nem támasztottuk alá. Most a második pontról akarok szólni. amely azt használja. azaz azt. kötet. a költészet finomságát. és viszonylagos minőségük tökéletesen tükrözi a faj minőségét. kifejlesztett egy filozófiai mélységű nyelvet. a faji létra legalsóbb fokán. (Nem késlekedem a vadember fajok ösztöneinek túlfejlettségét fölismerni. hogy a legerősebb fajok használják-e a legjobb kifejezéseket. x. a fizikai és politikai tudomány pontosságát.fáradságos feladatot nem lehet addig elvégezni. hanem pusztán az abszurditás.ennek a népnek rendkívül haszontalan tehetsége van. esztétikailag szépet és rugalmasat. Ha ezt meg tudjuk tenni. mi magyarázza az eltérést. Így az emberiség nem hasonló és nem egyenlő részekre van osztva. Ezek. amíg a különféle fajok viszonylagos helyzetét nem állapítottuk meg. hogy megfigyelésünk hirtelen megállt. A különböző nyelvek egyenlőtlenek. Nem tudom. fejezet xv. és nem valami ismeretlen vagy fölfoghatatlan állította meg. melyet az Annales des sciences -naturelles egy cikkében nyomtak le. mint ugyanezek a tulajdonságok más csoportok megfelelő egyedeinél. mint intellektuális alsóbbrendűségük különleges jegyét. Ezek az erők folyamatosan olyan mozgalmakat állítanak elő. melyek egymás fölé vannak sorolva intelligenciakülönbségük szerint. hogy valaha is lesznek-e világos és nem vitatott eredményeink. akkor könnyen meg tudjuk mutatni. gazdag jellegzetességekkel és pontos kifejezésekkel. mint az egyes nemzetek alsó osztályainak és átlagos fölfogóképességének az osztályozása. . melynek sem az emberiség "férfias" sem "nőies" fejlődési irányához nincs köze.o). ha valaha is szabad akaratunkból továbbmegyünk az általános következtetéseknél és olyan feladatokat végzünk el. ahogy már jeleztem (i) hasonlóak testi jellegükben és (ii) közös módon fejezik ki eszméiket és az érdekességeket hangjuk változtatásával. Ha egy alsóbbrendű nép. Itt hasonlítsuk össze amit Lessons mondott a pápuaiakról . hogy az aktívság.

Első pillantásra ez a kínos válasz helyesnek tűnik. Ha a fajokat mai állapotukban tekintjük, el kell ismernünk, hogy kifejezési tökéletességük minden esetben nagyon távol áll az elért civilizáció fokától. A modern Európa nyelvei, hogy csak ezeket említsük, messze állnak egymástól érdemben, és a leggazdagabb és legszebb nem föltétlenül a legfejlettebb népé. Továbbá, ezek gyakran sokkal alsóbbrendűek, mint sok más nyelv, melyeket a világ különböző pontjain különféle időszakokban beszélnek. Még furcsább tény, hogy egész embercsoportok nyelve, akik megálltak egy alacsonyszintű kultúránál, lehet, hogy figyelemre méltóan fejlett. Így a nyelvek hálózata, annak hálószemeivel véletlenszerűnek látszó módon van elosztva az emberiségre, azaz ezüst és arany néha durva, kegyetlen és nyomorúságos törzseket takar, míg bölcs és tanult emberek néha a kenderkötelet, gyapjút és lószőrt használnak. Szerencsére ez csak a látszat. Ha a történelem segítségével a fajok különbségének elvét alkalmazzuk, akkor hamarosan látni fogjuk, hogy bizonyítékaink szellemi egyenlőtlenségükre még meg is erősödtek. A korai nyelvészek kettősen nehéz helyzetben voltak, amikor először azt hitték, hogy minden nyelvet ugyanazon alapelvek szerint formáltak ki, másodszor, hogy a nyelv csak az anyagi igények miatt jött létre. Régebben az egységes alapelv befolyásolta őket, hogy minden emberi csoport eredete közös. A nyelvet tekintve nem lehet kétségünk. A kialakulási módok teljesen különbözőek, és hogy a nyelvtudomány beosztását át kell-e dolgozni, vagy sem, nem tudjuk elhinni e pillanatban, hogy az altáji, árja, és szemita családok eleinte nem voltak teljesen idegenek egymás számára. Semmi sem ugyanolyan. Minden csoport szókincsének megvan a saját jellege minden csoportban. A hangok modulációja minden csoportban egyedi. Az egyikben az ajak formálja a hangot; a másikban a torok összehúzódása; a másikban az orri rész és a fej fölső része. A beszéd részei, attól függően, hogy kombinálják-e vagy megkülönböztetik-e a gondolat különféle árnyalatait, egyaránt az eredet különbségére mutat. Egy csoport gondolatai és érzései különféleségének legfeltűnőbb bizonyítéka látható a főnév végződéseiben és az igeragozásban. Ennélfogva, ha egy filozófus teljesen absztrakt találgatások alapján próbálja a nyelvek eredetét megállapítani, és kitalálja az "eredeti embert", melynek nincsen faji vagy nyelvi jellege, akkor abszurditásból indul kis, a folytatás is abszurd marad. Nincs olyan lény, mint az absztrakt "ember". Egészen biztos vagyok abban, hogy őt nem a nyelv vizsgálatával fogják fölfedezni. Nem lehet azzal érvelni, hogy az emberiség ugyanabból a pozícióból kezdte kifejleszteni kifejezéseit. Sok indulási pont volt, mert az érzéseknek és gondolkodásnak sokféle formája van. W. von Humboldt, egyik legbriliánsabb kisebb művében csodálatra méltóan fejezte ki ezt a tényt annak alapvető formájában. "Egy nyelvben" mondja "az idő munkája segített mindenütt a nemzeti sajátságok formájában. Az amerikai és északázsiai harcos hordák kifejezéseinek jellege nem volt szükségszerűen azonos az indiai és

görögországi népekével. Lehetetlen egy teljesen azonosat visszakövetni, és mivel természetes volt, nem lehet egy nemzet nyelvét visszakövetni a múltba, függetlenül attól, hogy azt a nyelvet egy vagy több nép beszélte." (W. von Humboldt, über das Entstehen der grammatischen Formen, und ihren Einfluss auf die Ideenentwicklung). A másik látásmód szerintem éppen ilyen hamis. E szerint az elmélet szerint csak a szükség miatt fejlődött ki a nyelv. Ennek eredményeképpen a "férfias" fajok nyelve gazdagabb és pontosabb mint a "nőieseké"; továbbá mivel az anyagi szükségleteket érzékelik, és tevékenységek állnak elő ezek miatt, az emberi beszéd fő tényezője a szókincs. Nem szükséges a mondattannak és a nyelvtani szerkezetnek túllépni a legegyszerűbb és legelemibb változatokat. Hangok sorozata, melyeket valahogy összekapcsolunk elég arra, hogy egy igényt kifejezzenek. És egy mozdulat, ahogy a kínaiak jól tudják, a megjegyzés nyilvánvaló formája, ha a kifejezés enélkül túl homályos. (W. von Humboldt, Über die Kawi-Sprache, bevezetés.) A nyelv összeállító ereje így fejletlen maradna; szegényebb is lenne, hogy harmóniája, mennyisége és ritmusa legyen. Mire jó a dallam, ha egyetlen tárgy is eredményt hoz? A nyelv ekkor csak véletlenszerű hangok vegyülete lenne. Egy ilyen elmélet nyilvánvalóan föltár bizonyos kérdéseket. Kínai, egy férfias nép nyelve az a nyelv, melyet tisztán hasznossági elvek alapján fejlesztettek ki. A szó csak egy szótagból áll, és mindig egyszótagú maradt. A szókincs nem fejlődik, nincs gyökér, melyre egy szócsalád alapulna. Minden szó gyökér, nem változtatják végződések őket, hanem egymást módosítják, egy nagyon durva egymás mellé helyezési módszerrel. A nyelvtan rendkívül egyszerű, ami a szólásokat nagyon egyhangúvá teszi. A szépség értéke itt szinte ismeretlen, legalábbis olyan fülek számára, melyek hozzá vannak szokva a boldogabb nyelvek gazdag, változatos és bőséges formáihoz, és végtelen kombinációihoz. De ehhez hozzá kell fűznünk, hogy lehet, hogy a kínaiaknak nem ez a benyomásuk; beszélt nyelvükben bizonyosan van valamiféle szépség mivel biztosan vannak szabályok, melyek a mondatok melodikus sorrendjét szabályozzák. Ha nem is olyan zengzetes, mint más nyelvek, mégis észrevesszük, hogy súlyt helyez a jó hangzásra. Továbbá, a kínai nyelv alapvető elemei többet foglalnak magukba annál, mint hasznos hangzók egymás utáni kimondását. Hajlok arra, hogy azt higgyem, hogy a kínai nyelv egyszótagúsága egyáltalában nem a nyelv jellemzője; és noha feltűnő jellemzője, nem tűnik létfontosságúnak. Ha az lenne, akkor a kínai "elszigetelő" nyelv lenne amely más hasonló jellegűekkel tartozna egy családba. Tudjuk, hogy ez nem így van. A kínai a tatár vagy a finn része, melynek néhány ága többszótagú. Másfelől egészen különböző eredetű csoportokban találunk egyszótagú nyelvekkel, nem is helyezek nagy súlyt az otomi nyelv példájára. Ez egy mexikói nyelvjárás, melynek Ponceau szerint a kínaihoz hasonló egyszótagú jellege van, de más szempontokból az amerikai nyelvcsalád

tagja, amelyek közt találták, ahogy a kínai a tatár csoport része. (lásd Morton, "Az amerikai bennszülött fajok megkülönböztető jellegeinek vizsgálata" Philadelphia, 1844). Én azért nem foglalkozom ezzel a nyilvánvalóan fontos példával, mert lehet, hogy föl fogják fedezni, hogy az amerikai nyelvek valójában egy tatár család részei; és ennélfogva következtetéseim csak igazolnák, amit a kínai és körülötte levő nyelvjárásokról mondtam, és ennek a viszonynak a kínai nyelv jellege semmi módon nem mond ellent. Ennélfogva meggyőzőbbnek találom a koptikus nyelvet, amely esetében nem olyan könnyű a kapcsolat igazolása a kínaival. De itt minden szótag gyökér is; és az egyszerű ragok, melyek megváltoztatták a gyökeret olyan függetlenek, hogy az időt meghatározó rész sem mindig marad a szó része. Így hon "parancsolni"-t jelent, ahom "ő parancsolt"-at , de Mózes hon "Mózes megparancsolta"-t (lásd E. Meier, Hebräisches Wurzelwörterbuch). Így lehetségesnek látszik, hogy az egyszótagúság minden nyelvcsaládban létezik. Ez egyfajta határozatlanság, melyet olyan okok hoztak létre, melyeket még nem értünk; de nem olyan különleges tulajdonság, mely elkülönítene egy nyelvet, amelyben ez előfordul a többiektől és önmagában határozna meg egy osztályt. Elismerem, hogy a férfias fajok alsóbbrendűek esztétikai erejüket tekintve a többieknél, (Goethe ezt mondja Wilhelm Meisterben: "kevés németnek, és valószínűleg kevés modern nemzet fiának van érzéke az esztétika iránt. Csak tudjuk azt, hogy hogyan dicsérjünk és szidjunk részleteket, és csak a részleteket csodáljuk.") és alsóbbrendűségük kifejezéseikkel mutatható meg. Ez nemcsak a kínai nyelv viszonylagos szegénységével mutatható meg, de azzal az alapos móddal, ahogy bizonyos nyugati fajok megrabolták a latint annak legjobb ritmikai minőségeitől, és a gótot annak csengésétől. A modern nyelvek alsóbbrendűsége, a legjobbaké is, mint a szanszkrité, görögé, latiné nyilvánvaló, és pontosan megfelel a kínai kultúra középszerűségének és sajátunkénak, ha a művészetet és irodalmat tekintjük. elismerem, hogy csak ez a különbség másokkal együtt arra szolgálhat, hogy leértékelje a férfias fajok nyelvét. de ezeknek még mindig van érzékük a ritmushoz (Kevesebb, mint az ősi nyelveknek, de még mindig erős), és valóban megkísérlik hogy a hangok és formák megfelelésének szabályait kövessék , amelyek a gondolatokat megváltoztatják a beszédben. Összefoglalva a férfias fajok nyelve is mutatja a szellemi csillogást, a szépség és logika iránti érzést; ez az érzés, együtt az anyagi szükségletekkel jelen kell hogy legyen minden nyelv születésénél. Föntebb említettem, hogy ha csak az anyagi szükség uralkodott volna, akkor hangok bármilyen csoportja elég lett volna az emberi szükségletek kifejezésére az ember létezésének első idejében. Ilyen elméletet nem lehet fönntartani. A hangokat nem teljesen véletlenszerűen rendelik eszmékhez. A választást logikus kapcsolatok ösztönös felismerése irányítja a kívülről hallott zajok és az eszmék között, melyeket torka vagy nyelve ki akar fejezni. A tizennyolcadik században az embereket nagyon meglepte ez a tény. Sajnos etimológiai túlzások hálójába volt

") . W. hangokat. és ha megtanultunk körültekintően dolgozni és figyelembe venni a korlátokat. Egy ilyen elmélet eléggé megalapozott számunkra. sőt kizárólagos befolyással volt a szóképzés korai kísérleteire. Bevezető . a "Balaibalan" nyelvet. de a zengzetesség. sem formája. A hangokat nem véletlenszerűen rendelték az eszmékhez és tárgyakhoz. hogy rejtélyes könyveikben használják. melyet a korai úttörők olyan bután használtak. : " Egy hangot használhatunk. hogy a nem közéjük tartozó ne értse meg. (W. Közeli kapcsolatban áll szellemi környezetükkel és ötletszerű szeszélyek nem érik azt el. Elvéve ezt a parazita elemet a nyelv ugyanaz marad.. lehet hogy durván faragottak és szegényesek voltak. xcv o. közepére vagy végére. Így például az "sz" hang halált és oszlást sugall. melynek egyik vége bennük volt alapozva. Szavakat találtak ki. Ezt a furcsa tájszólást a sufik fedezték föl. Anélkül. az "m" anyaságot. amely önmagában igaz... a mondattan. a nyelvtan. sem mondattana nem változik. melyeket a tapasztalat keserű iskolája mutatott meg.beépítve melyek annyira jellemezték azt az időszakot. hogy nemcsak az anyagi szükséglet teremt nyelvet. noha a beszédben a szimbolikus elem sokkal mélyebbre megy ennél. hogy egy elméletet.. . a "v" vagy "w" erkölcsi elhalványulást vagy fizikai királyságot. von Humboldt. Így a primitív nyelvek. melyek a legfurcsábban hangzottak fülükben. hogy bizonyos szóosztályokat alakítson ki. Nem lehet akarattal változtatgatni. Ez a fajta utánzás kétségkívül nagy. hogy azt komolyan vegyük bizonyos határok között. Most elkezdünk újra visszatérni a kiinduláshoz. De óvatosan kell használnunk. von Humboldt szokásos éleselméjűségével megfigyelte. kiindulhatunk abból. ha tökéletlenül is. melyek tárgya még rejtélyesebb teológusaik megfontolásainak elrejtése volt. amely egy szó szimbolikus jelentését utánozza. Ha ez az úgynevezett nyelv nem is tartozott egy nyelvcsaládba sem és a hangok jelentése teljesen tetszőleges volt. Az utolsó bekezdés megmutatja. . és ezt illetően az emberek előre megállapított rendszert követtek. hanem az emberi erők legjobbjai segítettek ebben a feladatban. hogy beraknak egy tetszőleges szótagot a szavak elejére. melyekből később logikus és szükséges sorrendben fejlődtek ki ágaik. beerőltetnénk az agyrémek világába. hogy rossz hírük kelt. De Sacy egy ambiciózusabb kísérletet fedezett föl. Hosszú ideig a legjobb elmék elkerülték a helyet. De minden erőfeszítésük addig ér. az "sz" erősséget és gyorsaságot és állóképességet. Über die Kawi-Sprache. és eredményei olyan abszurdok voltak. akik azt beszélik. hogy minden nyelv független azok akaratától. mindez . hogy a primitív beszéd tudta. stb. hogy megváltoztassák nyelvüket. Ugyanezt a szokást találjuk meg a Kaukázus bizonyos törzseinél. hogy hogyan használja a lehetőségekhez képest a különféle benyomásokat melyek a fülbe jutottak arra. ha nem akarunk sötét ösvényekre kerülni ahol a józan ész is hamarosan rossz irányba vezet. de megvoltak bennük mindazok ez elemek. ahogy ezt megmutatták az erre irányuló erőfeszítések. A busmanok kifejlesztettek egy rendszert arra. akkor értékes következtetésekre juthatnak. mások kialakításánál a bizonyos elvont eszmék és bizonyos fajta zajok közti rejtélyes viszony vezette az alkotókat. szelet és hasonlókat.

Ahol egy faj szellemi fejlődése tökéletlen vagy hibás. mint a természeti törvényt. egy félreérthetetlen bélyegét viselte az arab és perzsa nyelveknek. Ersch és Gruber's Encyclopedie. a Balaibalanhoz hasonló zsargon. ha a nemes növények szépsége és tökéletessége szinte teljesen eltűnt. 65 o. Indogermanischer Sprach-stamm. C. Még sokkal a lehanyatlás és rossz ízlés kezdete előtt a nyelvek megbetegedhetnek. és nem tudok ellenállni a kísértésnek. és tényleg. Ez ezekre az emberekre korlátozódik. A nyelvek megváltoznak és egy idő után kihalnak külön egységként létezni. Az új nyelv a kettő közti kompromisszum. Ahogy két nemzet összeolvad. nyelvükben is forradalom történik. . Mullet egy csodálatraméltó bekezdésben megmutatja a nyelv igazi természetét. és lejövünk a modern történelem ismertebb területeire. Ez a lehetőség lehet hogy eleinte csak hallgatólagos. mikor eléri őket. Ugyanez igaz a görög nyelvre. Nyelvtana teljesen megegyezik az oroszéval. de a gyökerei idegenek (lásd Pott. külső vagy belső okok miatt. Djelat-Eddin-Rumi jámbor kollégái nem voltak képesek egy nyelv kitalálására. de ameddig még élnek. hogy itt ezt bemutassam: "Korunk megtanulta a hindu és különösen a germán nyelvek tanulmányozásával. ott a nyelv éppen úgy szenved.)." (Die Etrusker. úgy tűnik. melyről már kimutattam annak haszonérdekű jellegét a nép szellemi irányzatának megfelelően. annak gazdagsága és ritmikus szépsége szintúgy. valamint a kínai csoport. és nagy változásoktól szenvedhetnek. melyek kölcsönösen meghatározzák a szavakat és azok sorrendjét. hogy milyen hűségesen tükrözi a nyelv a faj szellemét. O. A filozófiai és etnológiai kifejezések rendkívüli bősége a szanszkritban megfelel azok zsenijének. elég erejük van sebeik begyógyítására. és amelynek semmi jelentősége sem volt. de nem tudnak rá magasabb törvényt alkalmazni.) Mivel egy faj nyelve szorosan összefügg annak intelligenciájával. Ezt "Afnskoe"-nak nevezték és ezt a nagyobb Oroszországi házalók és lókupecek beszélték különösen Vladimir tartományban. mely egyszerre volt árja és szemita. A simek egy olyan zsargont állítottak elő. akkor is. mint a szerves életé. 110 o. (Lehet hogy van egy hasonló. hogy meggyógyítsák beteg végtagjaikat és hogy szépen és rendszeresen meggyógyuljanak. ez néha lassú. mintha felügyelnénk sok új nyelv születését. A különválásuk után függetlenül fejlődő dialektusok között még mindig rejtélyes kapcsolatok vannak. akik azt beszélték. néha hirtelen. Ha elhagyjuk a régi idők ködös magaslatait. mely minden dolog anyja.. de mindig elkerülhetetlen. Az irodalom és tudomány behatárolja ezt a növekedést és talán lezárja némelyik gazdagabb fejlődését. hogy a beszéd törvényei annyira lerögzítettek. egyetlen embernek sincs erre hatalma. és képes annak szellemi fokozatait megmutatni. a szemita nyelvekben a pontosság hiánya pontosan megfelel a szemita emberek jellemének. és ezáltal tisztábban látjuk.megadja a nyelv jellegzetességeit. Ezt mutatja a szanszkrit. görög és a szemita csoport.

hanem a lingua romana javára. hogy a német a kelta és gótból előállt keverék nyelv (Ansichten über die keltischen Altertümer. Fokozatosan el fogja veszíteni szépségét. 74. azt lehet mondani. nem említve a mexikóit. von Humboldt ezt mondja: nyilvánvalóan durva és nem finomított nyelvek mutathatnak meglepő minőséget szerkezetükben.) korunkban a hatodik és azt követő századok nagy vándorlásai után. Ha a parazita nyelvnek van valami erőssége. a kelta nyelv egyfajta győzelmet aratott. és a mondattan nem stabil részeiben. hogy egy nyelv sem marad tiszta. hogy hála azoknak.") A keltáknak is vissza kellett vonulni az olasz gyarmatosítók elől. Grimm ugyanígy vélekedik. (A nyelvezetek keveréke arányos a nemzetet alkotó fajokkal. Ez történt a wallachi. Általánosan azt lehet mondani. W. hogy beolvadjon az alsóbbrendű szomszéd nyelvbe. hogy idegenek betelepítése egy országba ennek megfelelő számú idegen szót hoz a nyelvbe. mely a gallom-román hatalom továbbélése. ahogy ezt már azelőtt észrevették. miután szoros kapcsolatba került másik nyelvekkel. xxxviii. melyek a gót Ulfila püspökségben láthatóak. Bevezető . Ezek fokozatos beilleszkedésük során megtanulják az ország szavait. op. és bevezette saját egyenlő ritmusát.(Pott. mielőtt a mai értelemben vett nyelvtudomány egyáltalán létezett. Valójában ez nem vezetett olasz kultúrához. Kampfer például ezt mondja "Japán története" c. de a nemes szövetség ellenére jóképességű bírók alsóbbrendűnek nyilvánították őket mint a delaware nyelvet. 1846-51 .ennek uralkodó részét az a nyelv adja. mint maga az új faji jelleg. Még ha szerkezetük teljesen más is. rómaiak és északi törzsek teljes egyesülése után a kelta adta a modern francia mondattan alapjait. szókincse szegényessé válik.. Az utóbbi kettőt szankszrit elemek is befolyásolták. megszüntetve az erős germán hatást és a latin zengzetességét. Ebben a viszonylatban lehet hogy legyőznek néhány magasan fejlett nyelvet. nem a latin. akkor biztosan támadni fogja a másikat annak ritmikus minőségében.) Így a tizenharmadik századtól a germán dialektusok Franciaországban megszűntek. amely a felület alatt állandóan munkálkodott. biztosan az utóbbit mutatja . Újra. és gyakran látjuk. a szókincs minden esetben változik. dt. melynek képviselői a nagyobb számú embert adták az új néphez. A francia nyelv fokozatos fejlődése ennek a türelmes munkának a következménye. művében (kiadták 1729-ben): "lerögzített szabálynak tekinthetjük. Halle. akik beszélték. a kawi és a birmai nyelvvel. A birmai és delaware közti összehasonlítás. a modern német azért vesztette el feltűnő formáit.). amíg ellenállhatatlanul irányt nem vesz arra. Két nép nyelvi összeolvadásának eredményei olyan egyediek. megszakítás nélkül. Így a nyelv a tulajdon egyik legtörékenyebb és értékesebb formája. o. a reto. o. ahogy nemes és kifinomodott nyelveket barbár tájszólások befolyásolnak és azt a viszonylagos barbarizmus állapotába taszítják. és sok formája elavul. Ezután a gallok. mert erős Kimér elem volt egy kis német népesség között a Rajnától keletre (Keferstein megmutatja.

Bevezető . a felsőbb osztály kizárólagos tulajdonai és gyakran a papi osztályé. és ezek a legmeggyőzőbb bizonyítékai annak. modern társadalmainkat inkább gyakorlati. amely magasabb. egyidőben azzal. míg a lenapek. mikor különféle kultúrákat hasonlítunk össze segítségével. akiket a hindu civilizáció sodort magával. von Humboldt. és itt nyelveink természetes. ahol ezeket találták. A dolog egészét tekintve. Hogy tovább vigyük ezt a pontot. de az indiai kultúra egy alkotóelemét biztosan átvitték a birmaiba a pali nyelven keresztül (über die Kawi-Sprache. hogy a mi tökéletlen helyzetünket tükrözik. hogy valahogy fölhúzza őket a létrán. mellyel a birodalmak korai időszakában találkozunk. Ha primitív fölsőbbrendűségük ellenére most az ázsiaiak színvonala alatt vannak. másfelől. hogy az utóbbi civilizációja tényleg a sajátja-e. és ezek eredetileg magasabb szinten álltak. mindig mulatt. nem tudtak jelenlegi civilizációjuk fölé emelkedni. Ezek a nyelvek vallási tisztelet tárgyai. elsősorban szépségüket kell elismernünk. (W. tudományos és kritikai szellemük jellemzi. Ha így van. nem szabad meglepődnünk.fölsőbbrendűnek. akiket soha nem ért ilyen befolyás. xxxiv o. Az ezt a dialektust beszélő törzsek csoportja a Lenni-Lenapes család. ha a költői és filozófiai érzék fejlettebb volt a hinduk és a görögök között mint köztünk.. Ha tehát egy vad törzzsel találkozunk. Az indiai és ioniai írók stílusa erőteljesen szárnyal az ideális rétege felé. mutathat bizonyos kulturális burkot. A nyelv. és abból hasznot húznak. Bevezető. ). mint egy civilizáltabb nemzeté. mert egyszer mulatt. vagy csak az idegen vérrel való keveredés következménye. A hindukkal való kapcsolat elég volt arra. (ez a szintkülönbség a hódító és hódított szellemi szintje között a "szent nyelvek" esete. hogy egy idegen faj hódította meg az országot. Ezt a jellemzőjét használjuk. nekünk több energiánk van és nagyobb szellemi képességeink. alaposan meg kell vizsgálnunk. mert ezek most egy nemes faj szociális intézményeinek befolyása alatt élnek. akkor a helyi nyelv alacsony szintjét idegen szavak segítik és ezek az idegen társadalmi kultúra részei. Hasonlóképpen (hogy nyilvánvaló példát vegyünk) egy fiatal mulatt. mint az egyiptomiak vagy a perui inkák esetében. az azért van. hogy a mexikói és perui nyelv nyilvánvalóan sokkal fölsőbbrendűbb volt mint a perui nyelv. meg akarom kockáztatni a kérdést. mint az a két sárga nép. xxxiv o. mint Délázsia és Hellasz hódítóinak. mint bizonyos délolasz emberek kultúrája. aki Londonban vagy Párizsban tanult. melyet William von Humboldt vetett föl. noha maguk nem annyira értékesek. Über die Kawi-Sprache. hogy a fajok fejlődésének kitűnő jele. akik nyelve jobb. akik átlagos színvonala sokkal magasabb az övénél. különösen alkalmas azok esztétikai képességeinek lemérésére.) Már említettem. hogy minden civilizációnak sajátos jellege van.) . de az inkák civilizációja magasan az anahuaci népeké fölött volt.

) ) Az intellektuális világban ez megfelel a beszennyezett és virágtalanított Partheonnak. de ezek a faji befolyások léteznek. op. sok hangzójától megfosztva. amikor Simeon Kavasila hetvenet számolt össze. történelem és etika. de nem hal meg addig. idézte Pott. az intézmények. mint a különböző népek politikai egysége. és aztán lőpor-raktár. elrabolva nyelvtani gazdagsága. De az nagyon nehéz feladat lenne. vallási eszméik annyira nem voltak támadóak. amelynek timpanonjait és oszlopait ezer helyen ráztak meg Morosini velencei ágyúgolyói.cit. melyeket elmondtam a görög és szanszkritról.. melyeket az epuikuroszi közömbösség jellemzett. a korok csodálatának és imádatának tárgya. Ennek ellenére társadalmi körülményeiket sokkal kevesebb energia és változatosság jellemezte. De ezt nem tehetem. Szomorúan megcsonkítva. míg az azték civilizáció sokféle bonyolult politikai kísérletet végzett. mint egy ostoba fajtája a kommunizmusnak. hogy nyelveik fejlettségének aránya ellentétes civilizációjukéval. és ha nem fejtjük meg őket. Annak katonai rendszere sokkal erősebb volt. franciával és némettel. előbbre volt Mexikóban mint Peruban. Mert a faj és a nyelv közti kapcsolat olyan szoros. föntebb). Ez az eset a modern göröggel. Nyilvánvalóan az aktívabb csoportot kell fölsőbbrendűnek nevezni. hogy jól kövessük annak hatásait. mégis megtartotta eredeti formájának benyomását. ahogy a civilizációt meghatározza (lásd 82 o. mert ha két kultúra tényleg képes volt arra. mégis meg kell világítanom ezt a pontot. és akkor is észrevehető. mint a tizenhatodik századi Görögországban. a tiszta finomság és mesterkéletlen méltóság modellje. hogy hű maradjon ősei nyelvéhez. míg Montezuma híveié kegyetlenek voltak. Von Humboldt szempontja nagyon egyszerű abban. amikor megpróbáljuk megállapítani a különböző . összehasonlítva őket az angollal. sokkal tovább tart. Durva zsarnokságuk soha nem volt más. ha a népek neve megváltozott. hogy ennek a munkának a keretein belül a vegyes népek nyelvének útját nyomon kövessük. amíg a nemzeti élet utolsó nyoma el nem tűnt. A nyelv vérükkel együtt változik.A perui szokások biztosan finomabbak voltak. 73 o. hogy a tizenharmadik században franciául beszéltek Görögországban. hogy újra végigjárnánk ugyanazt az utat. Nincs minden fajnak ereje ahhoz. különösen az Attikai részen (Heilmayer. hogy a költészet. úgy tűnik. de ami ma is áll. de nem annyi. Ez feladatunkat tovább nehezíti. és noha az írás használata mindkét birodalomban ismeretlen volt. Ritkán van elegendő tudásunk a vér keveredésének mennyiségéről és minőségéről ahhoz. akkor föl kellene adnom a szükségszerű kapcsolat elvét a nép intelligenciája és beszélt nyelve között. ami nagyon hátrányos volt a szellemi fejlődésre. szókincse bajos és ködös. tekintve a dolgokat. mint a mexikóiak. Anélkül. melyeket Cortes idejében alaposan tanulmányoztak. könnyen jutunk hamis következtetésekre. (Az ősi Görögországban sok tájszólás volt. amely először a görög pópák egyháza volt. Továbbá megjegyezhetjük (egy következő bekezdéssel kapcsolatban).

Ezt valószínűleg valamennyire befolyásolta korábbi emlékezetük. amely minden oldalról megrohamozta a zsidó nyelvet. Amikor Terah elhagyta atyái országát. lakosai újra megjelentek. 7. itt mindenki fölismerte őket kiejtésükről. a zsidó nemzet szétszéledt. A törzsek. melyeket a Tiberiasi iskolában tanítottak. mint legprimitívebb őseik. de a maradékot föladták. akik úgy tűnik. akkor sem. Isten kegyelme elhagyta őket. Soha nem sikerült nekik hangképző eszközeiket a használt nyelvhez illeszteniük. De vannak bizonyos népek.). azzal a figyelemre méltó sajátossággal vegyítve. az Atlasz hegység berberjei. de mindezek a népek idegen elemet hoztak a hódító nyelvbe. o. és mit tekintettek a nemzet igazi nyelvének. például a zsidók. biztosan nem tudott Kánaániul. melyeket Zerubbabel hozott vissza a fogságból. amely így megváltozott. akik ellenállóbbak ezeknél. és a Kelet újra magához tért. de nagyon nem teljes mértékben. néha arab formában. 18. hogy mi volt ezek után a vallás és a rabbik szent nyelve. néha a "kánaáni nyelv" alakjában. újra szemita volt. legalábbis a faji szempontból nézve. ha egy ideig egy idegen fajjal kerülnek kapcsolatba. a kappadokiaiakkal és az örményekkel. amely többé-kevésbé jól illett hozzájuk. Jeruzsálemet újjáépítették. Lipcse. hogy soha nem használták eredeti nyelvüket. rendkívül kozmopoliták voltak. A héber kultúra Athénnal és Alexandriával összeomlott. mely kissé hasonló lehetett Ábrahám apáinak nyelvére. hogy amíg erősen ügyeltek saját hagyományaikra.). és ezt a közömbösséget vándorlásaik elejétől megfigyelhetjük rajtuk. 1851. a Talmud nyelve és eszméi. amelyben éltek. Az Ótestamentum utolsó egyházi művei. a délarábiai ekkilik ma is ugyanazt a nyelvet beszélik. és szájukban egy nagyon ősi nyelv különleges tájszólása lett. mint a káriaiakkal. ami a legrégibb ismert arab nyelv anyja. Ezután a zsidó írók minden munkája új ruhát öltött. A kaldeai Urt. Mikor a szent várost lerombolták. (Maguk a héberek nem nevezték nyelvüket "hébernek". Krisztus idején ez a tájszólás csak kis ellenállást tulajdonított a hellén görögök inváziójának. ha azt gyerekkoruktól . hogy mindezek saját szellemi eszközeiket használják. valamint Philo és Josephus művei is szellemükben hellenisztikusak. míg mások. de vannak nemzetek. amelyek föladják eredeti nyelvüket. kiadás. Mindennapi életükben a zsidók annak az országnak a nyelvét használták. A nyelvek nemcsak változnak minden látható ok nélkül. Arról beszélek. De a zsidók ehhez a nyelvhez sem maradtak hűek. és bizonyos mértékben a régi attikai divat másolata volt. és törvényes öröksége a fekete hamitákhoz kötődő népeknek. Hazafiasságuk túlélte a száműzetést és régi fényével égett. hanem helyesen "Kánaán nyelvének" (Isaiah xix. Így úgy tekinthetjük.emberi típusok eredetét és viszonylagos értékét a nyelv tanának segítségével. A gallok más eset. hogy Ézsaiás kifejezését használjuk. Ez történt Nagy Sándor hódításai után több fölvilágosult nyugatázsiai néppel. ami ezek után Izrael gyerekeinek a nyelve lett.Hasonlítsuk össze Roediger's előszavát a Genesius héber nyelvtanával (16. ahogy említettem. arameus vagy káldeai tájszólást beszélve. a rövid hatvankét évi babiloni folyók mentén való tartózkodás alatt elfelejtették azt. mint a baszkok.

Edwards is így látta ("Az emberi fajok testi jellege")) Hogy ez igaz-e vagy nem. mert Franciaországban van egy bizonyos réteg. tit. hogy vizsgálatot vezessünk be ennek azonosítására. amely pontosan követi kiinduló tételünket. az utóbbit idegenekkel.. hogy a vegyes népek civilizációja nem tartalmazza azok minden társadalmi osztályát. melyhez soha semmit nem adtak hozzá. az arány még nagyobb a kontinensen. hogy nem kell az első pillantásra föltenni. kivéve különleges körülmények között. és azt is csak időnként. Már láttuk.tanulták. Grisonssban minden engadini paraszt beszél románul és németül is. hogy milyen óvatosan kell lépkednünk. hogy a későbbi nemzedékek soha nem tudnak olyan szavakat helyesen kiejteni. (Ezt W. ezek akadályozzák meg. a zsidókban figyelemre méltó bizonyítékunk van arra. Nyugatázsia legtöbb és Déleurópa szinte minden népe csak átvette mások nyelvét saját használatára. (Pott. amit William von Humboldt mond a faj ás nyelv kapcsolatáról. Ez igazolja azt. állandóan hatnak. mint a pontos megfelelőről a faj és nyelv típusa között. mert a nyelvnek új változatai is létrejönnek a faj új csoportjaiban. az előbbit egymás közt használják. és nem olyan gyakoriak. Részletesen fogok Franciaországról beszélni.) A faji befolyások amelyek a legalsó rétegektől az elsőkig működnek. De puszta jelenléte elég arra. De vannak olyanok is. új bizonyítást fogok rá hozni. op. (lásd 97-102 o. mely azt alkotta. Az utóbbi eset biztosan ritka és anomáliának tekinthető. hogy egy nemzetnek sem lehet értékesebb nyelve. mikor az emberek két nyelvet beszélnek. egyformán jól. mivel ezek kivételek. akik teljesen idegen nyelveket vettek át. mint az ellenkező eset. csak gyenge és ideiglenes mértékben. mivel láttuk azt is. Látjuk. és hogy változásai pontosan arányban állnak a népek vérének változásával. amikor egy gyönge nemzet is évszázadokon keresztül megőrzi nemzeti nyelvét. mert lehet. A zsidók mellett a cigányokat is megemlíthetem. míg annak fő elemeit érintetlenül hagyta. Nagybritannia kivételével . mint amilyen saját maga. Másfelől. Mivel ez nagyon fontos. amely azt beszéli. Vannak esetek. melynek sziget volta nagyobb egységet biztosít. Franciaországban a teljes lakosság kb. . melyeket őseik nem ismertek. hogy a faj és a nyelv szoros kapcsolatban állnak.). és litvánul mindenki mással. Kurlandban van egy körzet. hogy a nyelv eredetileg nem az ő nyelve volt. mely olyan közeli. ötnyolcada csak kelletlenül és passzívan vesz részt a modern európai kultúra fejlesztésében. ahol észtül beszélnek (egy finn tájszólás) egymás közt. azt a következtetést vonhatjuk le. ha ezt teszi. hogy a nemzeti kultúra mélyre zuhanjon. 104 o. ha egy faj azonosságát a nyelvek rokonságából vagy hasonlóságából akarjuk származtatni. hogy egy nyelv alkalmazkodik a nép jelleméhez.

melyek úgy múltak el. melynek precíz és kidolgozott formája jobban ellenállt a hanyatlásnak.(az út nem volt olyan hosszú a falusi latintól a lingua rustica Romanorum-on át a lingua romana -ig. művében) hogy idejükben legalább két nyelvet beszéltek általában Galliában. De még az "esküben" is fölismerjük a nyelv célját.Keveset tudunk. hogy nem találjuk meg ezt a tökéletességet a "Jámbor Piusz fiainak esküje" -ben. Az emberek csak a szórakozással és fölvonulásokkal törődtek. Severus. és amely. a közös tájnyelv hajnalának el kellett jönnie.angol fordító). Ezt a negyedik századi tájnyelvet szemben a trevesi gall nyelvvel sem nyugaton sem Aquitainiában nem beszélték. Elég bátrak voltak ahhoz. akiket hatszáz évig elválasztottak anyaországuktól. szellemes. Azért. afrikai. a . és jövőjének útja világosan ki volt jelölve. Ettől fogva ez alkotta (különféle tájnyelvek formájában Limousin. élő és harmonikus volt. hogy hibázzanak. mint bármely más nyelv a világon. Provencal. Dial. mint a szatírákhoz. és hamarosan saját jellege lett. Az első a kelta volt. népszerű latin egyik formája lehetett. és Auvergnatban) az emberek beszédét. minthogy pár ércdarabot fölvegyen a gazdag bányák mélyéről és fölhozza a felszínre. (mindkét trubadur fénykora a tizenkettedik század második fele volt. de más elemekkel is keverték különféle arányban. Először a másodikról beszélek. A burgundiai. I de virtutibus monackotum orientalium. olyan kevert eredetű volt. ahogy később megtaláljuk Raimbaut de Vaqueiras vagy Bertran de Born költeményeiben. Így a lingua romana ritmusában eléggé különböző lett a galltól. mert ez volt a klasszikus nyelv. szatirikus. briliáns. Jól lehetett erre használni. Igaz. hogy a közömbösség. vagy inkább nincsenek adataink a kelta és a falusi latin időkről. csak a latin szótárat kellett kissé megváltoztatni. és valószínűleg két nagy változata volt. hogy az azonos maradt a galaciak nyelvével. addig ismeretlen nyugateurópai nyelvekből.Másodszor volt egy "gall" nyelv. amely egy magyarázó szerint csak az ún. A császári gyarmatok sok olasz. és soha nem volt többre képes. a második "Párbeszéd a keleti szerzetesek erkölcsi tisztaságáról" c. és más. Csillámló anyagból volt de nem aranyból. és később ez lett a langue d'oil és a lingua romana bizonyos értelemben. De Szent Jeromos és kortársa Sulpicius Severus elmondják (az előbbi "megjegyzéseiben" Szent Pálnak a galaciaknak írott leveléhez. a bevezetőt és néhány mondattani szabályt a keltából kölcsönöztek. (Sulp. Ez a mai nyelv forrása. Csak a központban és délen találhatók nyomai. különösen a gót megszállások is adtak hozzá. mely pontosan illett jellemükhöz. Szókészlete megnövekedett a szaracén megszállások után. hogy nem volt bennük egyesülés és találkozás. de nem volt mélysége vagy filozófiája. hogy életet kapjon. idejüket álmodozással és üres játékokkal töltve megvolt eszközük. már megkapta fő jellemvonásait. és ezért a zavar. hogy mivel minden idegen légionárius magával hozta helyi tájnyelvét a gall gyarmatokra. Komoly elvek nélkül arra volt ítélve. noha Dante csodálta azt. hanem a bevándorlók miatt is) . többé-kevésbé latinizált.). rendkívül merészek. Hozzátehetjük. és mindez egészében hangzatos. nem volt hasznosabb a költészethez. és ázsiai elemet hoztak a nyelvbe. melyet azok Kisázsiában beszéltek. nemcsak a kelták miatt. Finom és hajlékony nyelv volt. melyek a Rajna partján olyan tiszta formában őriztek meg. az általános kételkedés és gúnyolódás eszköze legyen.

melyből egy angol író. hogy milyen kevéssé alkalmas egy nagy civilizáció szolgálatára. Az mindenképpen világos. Ez az erő körül van határolva. Sajnos. noha azóta cáfolták ezt. o. görög. ami túlél. és ebben az árja nyelvek egyik legjobb minőségét találjuk arra. melyet a modern francia elvesztett. "Anglia története": Az albingensek a forradalmár írók különös kedvencei. Így a népszerű irodalom föladata nem az volt. Ezeknek az embereknek a lelki alkata miatt és nyelvük miatt nagy rímes krónikáink vannak. hogy a három nyelvből határozott ellenérzés hatására fejlődött ki. és felülete mutatja. és az intézmények célja az segédtevékenység volt. (Macaulay. és ilyen ma is. különösen Németországban (lásd Lenau költeményét. hanem az. Ez nem lenne lehetséges a modern francia nyelv esetén. Ilyen nyelvet használt a nép egy része. mint az Albigensek vagy a bosszantó Manicheizmus. melyek a lingua romanat szülték. Thesaurus litteratura septentrionalis. és így a könnyű szórendcserét. mivel ezeknek a hagyományoknak a leírói és szerzői is főleg a történelmi tényeket akarták megőrizni vagy kívánságukat kifejezni a pozitív és biztos eredményeket illetően.) Így ez kialakulásakor majdnem annyira germán volt mint amennyire gall. hogy az elme vagy a szív ábrándjait kifejezze. és a nyelv melódiája rögzített elvű volt. a méltóság és függetlenség. a formák szeretetét és a . és emiatt sok mindent megbocsátanak nekik. és L'Histoire litteraire de France xvii kötet . mint a szanszkrit. Életének egy pillanatában a langue d'oil részben germán nyelv volt. és német ereje. Elveik valóban társadalomellenesek voltak. amely tanúja az észak uralmának. A langue d'oil szókincse a frankoktól kölcsönzött szavakat is tartalmazta (lásd Hickes. és amit a tizenhatodik század nyelve már csak kis mértékben tudott fölmutatni. mely nagyon különbözött dél Gallia lakóitól. A főnevekben megtaláljuk a végződésekkel való ragozást. a kelta elemek a második fokon jelentek meg benne. aki nem szimpatizált a katolikusokkal gratulált a pápaságnak a középkor kezdetéhez.) Ilyen volt a régi lingua romana. Írásban az marad meg. de kevesebb. Az albigenserek). mert hiányoznak a leírások a nyelv legkorábbi időszakáról) (lásd Genin furcsa megjegyzéseit a Chanson de Roland előszavában (1851-es kiadás)). politikájukat a szabadság élénk eszméje jellemezte. irodalmi érték nélkül. melyet a Revue des Deux Mondes kiadó adott ki. De ebben kelta. ő fordította a "Iliádész" első könyvét. De a languedoc szekta tagjait főleg a lovagrendekből és az egyházi méltóságokból toborozták. latin és germán elemek voltak egybeötvözve (nem lehetünk itt biztosak ebben. ők mélyebben kötődtek a katolicizmushoz. és noha figyelemre méltó. 633. hogy a nemzet történetét összeállítsa és hogy megállapítsa. Érdemeinek lehető legjobb összefoglalása Littré művében található. és emiatt jellege és energiája nem hasonlítható össze azokkal a megegyezésekkel és alkalmazkodásokkal.szerelmi énekekhez és kihívásokhoz. Csinos de nem szép. sorról sorra tizenharmadik századbeli franciára. hogy mi volt abban az időben a tényleges igazság. az igazi költészetet művelni. A langue d'oil-t hasonló módon formálták? Nyilvánvalóan nem. és a vallásban az eretnekség támogatására. különösen a "Garin le Loherain". hogy egyezkedjen. ennek szórendcseréi az érthetőség rovására mentek.

Mivel a fajban a germán elem jóval kisebb. a kelta elemek számosabbak lesznek a helyi nyelvben. A burgundiban és a Vaud és Savoy tájnyelvében még a szókincs is mutatja a kelta nyelv nyomait. Paris.a flamand ilyen szempontból ugyanazt az erőt mutatja. ez szókészletben és ritmusában nagyon közel van a flamandhoz. melyekbe régen bele volt ágyazva a kelta nyelvtani élet. hogy a tizenhatodik századtól az észak befolyása utat engedett a Loire-tól délre lakók előretörésének. ha dialektusnak hívjuk őket tájnyelv helyett.szépség keresését. más szavakkal. és a tizenhetedik században. (Pott nagyon jól kimutatja. milyen szoros a kapcsolat az emberek beszéde és fizikai alakja között. Noha a langue d'oil és a francia nyelv egységesebb. és megpróbálta azt a görög és latin alapján föléleszteni. Nem dicséri őket. mely erősen emlékeztet Aventicum gyarmatra. oldal). és amely még növekedett is volna.) Megmutattam fönt. a kelta és latin erősödött. mint a gall alap vagy a római fölépítmény. melynek uralkodó eleme a falusi latin nyelv. Ez volt az írók professzionális célja ebben a nagy korszakban. és csak megpróbálták a meglévő nyelvet kijavítani. (Megfigyelhető. mégis külön tájszólásokat alkottak. melyből a germán elemek teljesen eltűntek. Az olvasónak csak össze kell hasonlítania a nyelv mai szerkezetét régebbi megjegyzéseimmel a vérről hogy lássa. anélkül hogy elvesztené önmagát. A kincstár kimerült. Így a tizenhatodik század. A nemes beszéd. a germán háttérbe szorult. Fáradozásuk nem járt sikerrel. amely bizonyos költeményekben. A tizenötödikben már csak tájnyelv volt. melyek mind a mai napig élnek. bölcsen belátva. melyek ma is a francia népet alkotják. Ahogy dél felé megyünk a Szajnán a Loire irányában. a nyelv és az irodalom tökéletes harmóniában voltak egymással. mint a lingua romana (mert a fajok és nyelvek keveréke. Garin le Loherain. a klasszikus tanulmányok feléledésének kora a nyelvet romokban találta. logikátlan és barbár anomália volt a kelta és latin fejlődése közepén. A Szajnától északra megtaláljuk a Picardy tájszólást. melyek az uralkodó faj céljainak kedveztek a legjobban. hogy az események menetének nem lehet ellenállni. előszó ) . mely életre hívta őket. és így a faj. hogy a Vaud és Savoyi tájszólásnak déli gyűrűje van. (lásd 43. hogy a különböző tájnyelvek egyensúlyt hoznak létre a . melynek csak legmagasabb fokát ismerjük. melyekben a kelta. és ami maradt. Ezek nem az uralkodó típus romlásából jöttek létre. formák. latin és germán elemek voltak összekeverve. ezeket nem lehet megtalálni a franciában. mint a hosszú beszámolók ezt el akarják hitetni. mellyel legalább egy időben hatottak. A nyelvnél ugyanez történt. A langue d'oil irodalma mindenek előtt hasznossági irányú volt. kevésbé volt komplikált). csökkent és a tizenharmadik század végén elromlott. melynek germán jellege teljesen nyilvánvaló . elkezdte elveszíteni alapját. Az napról napra több formát tartalmazott. formákat és kifejezéseket használ az arrasi nyelvből (P. de különböző arányokból. mint a langue d'oil. ezek nem olyan hosszúak.

Az új világban sok nép él. hogy az amerikai vademberek nyelve felsőbbrendű. Ezt föltételezve egyáltalán nem vagyok meglepve azon. 1500 fős. hogy a számok maximálisan tízig érnek. csak nagyon kevéssé hasonlítanak egymásra. hogy sok ilyen törzs. mint saját maguk. A gondos kidolgozás mellett ilyen szegénység valószínűleg az idő rontásának következménye. a szobrokkal díszített előteret. és ezek ma is élnek. a vér és a nyelv között. mely többé-kevésbé idegen számukra. ahogy ezt általában halljuk. A zsidókat és a parsikat hoztam föl példának. mert a romos tetőn beesik a víz. akkor önkéntelenül a fényűző palotákra gondolunk. És látható lenne általános szabályként. akkor megváltoztatja a végződéseket.) Részletesen foglalkoztam Franciaország esetével. melyek a bennszülöttek mai barbár körülményeiből erednek. melyek legnagyobbika kb. Amerikában a sors különös szeszélye folytán a legenergikusabb nemzetek így titokban fejlesztették ki a beszédet. Sajnos azt látjuk. és bas-breton már rég eltűntek volna. hogy a fajok különleges jellegzetességeire való tekintettel a nyelvtudomány igazolja a fiziológia és a történelem minden . hogy a nyelv egymást követő változásai és változtatásai nem évszázadok munkája. az egyszínű fény fölbomlása. és meglepően szép oromfalakat. Az írás ismeretlen volt számukra. a folyosók padlója törött és férgek rágják az omladozó falakat. euskara. Mindezeknek. A férfiak néha más szavakat használnak mint a nők. akkor ekkhili. noha szomszédok. a nemes lépcsőházakat. Ha ilyen természetellenességeket látunk. A dolgok ilyen állása csak teljes faji anarchia idején jön létre. melyek haszontalanok a benne élő szemét népség számára. Itt el kell magyaráznom egy jelenséget. A szóhasználat furcsa. szükség miatt vagy saját természetük miatt) saját nyelvük iránt egy idegen javára. A nyelv változásait a vér változásai okozzák az egymást követő nemzedékekben és a párhuzamosság pontos. melyek forradalmak után parasztok durva kezébe kerültek. Most bizonyosan azt tudom mondani. és ha egy férfi a nő szavait használja. mint a Chiquitok komplikált és tudományos nyelv birtokában vannak. és egy közös eredet különböző ágaiból erednek. berber. melyre már hivatkoztam. De vannak mások is. de ez elv Európa többi részével is könnyen megmutatható lenne. ha azok lennének. Ahol a szókészlet ilyen nagyvonalú. éspedig bizonyos faji csoportok ellenszenvére (nyomás miatt.). de világosan kifejezi a gondolatot. akik. és történelmük nagyon későn kezdődik és akkor is nagyon homályos. (Ersch és Gruber Enciklopédiája. és a legkisebb 30-50 emberből áll. A szem csodálja a szép oszlopokat. 66 o. valaha a reneszánsz díszei. amikor ezt mondja: "A tájnyelvek az egység sokfélesége. és úgy találjuk.faj. akkor a nyelv állapota biztosan nagyon kifinomult. a legkisebbnek is saját nyelve van. a lugas rácsozatát. D'Orbigny szerint az úgynevezett Chiquita csoport Középamerikában olyan törzsekből áll.

a nyelvek rendszere szorosan összefügg a fajok rendszerével. mint a fajokéi is. fejezet . csak azt a fajt szabad tekintenünk. Elkeserítő ha ezek visszavetnek. mint egy nép vére. Ezért. csak a más kifejezésekkel való keveredést mutatják. hogy ez ősnyelv-e. hogy az azt beszélő emberek egyfajúak-e vagy kevertek. Hogy erről megbizonyosodjunk. Eredményeink. Máig nem fedeztek föl hasonlót. noha gyakran nem könnyű rögtön bebizonyítani. akkor az biztosan elkorcsosul és kihal. és nem tudjuk létrejövetelük szabályait azonosítani. Ez valami. nagyon veszélyes elégedetten nyugodni velük. és ha mindet bejártuk. amikor a történelemben egy népről van szó. A legkisebb kétség nélkül az ember nyelve mentalitásához illik. amely a nyelvet tervezte és amelynek a nyelvet tervezték. Minél tovább megyünk vissza. Ezt a szabályt a szükséges óvatosság diktálja. ha azokat a történelem igazolja is. mint a fajok. és az iránt. XVI. csak nagyon nagy vonalakban. közömbösek vagyunk történetük iránt. Következtetéseit nagyon óvatosan kell kezelni. hogy minőségük és érdemeik. Az ebben a fejezetben említett szabályok azt bizonyítják. mikor megpróbáljuk az emberi család haladását nyomon követni. Semmit sem tudunk euskaráról kivéve a nevét.tényét. nem tekinthetők teljesen bizonyítottnak. és annál elméletibbek az érvek. Az etnológia hálás lehet a filológiának a segítségért. ha túl sok különféle elem árasztja el őket. csak annyit mintha megtudnánk. De nem szabad a segítséget föltétlenül elfogadni. egészen biztos. A többi ősi nyelv ugyanilyen eset. hogy a bizonyítást mindig el lehet végezni. de közös törzsüket már nem ismerjük. melyekből az emberi faj áll. vagy azokat a faji elemeket fölfedezni. éppen úgy. eltűnhet vagy fölszívódhat. Nem ad nekünk hasznosítható tudást. sem mást nem fog fölvenni. Így le lehet fektetni az általános axiómát. vagy származtatott nyelv. hogy eredetileg tökéletes megfelelés van a faj szellemi erkölcsi tisztasága és nyelve között. végül. akik fajilag azonosíthatók de politikailag függetlenek. nem népcsoportokról. ha magas szintű nyelvet használ egy arra érdemtelen csoport. annál homályosabb lesz a fény. Így minden ismert nyelv származék. de nem mindig annak tényleges civilizációs értékéhez. ez soha nem történik meg. Most a négerek és pár sárga csoport kivételével csak negyedik módon keveredett fajokat találunk a történelemben. de a szemita nemzetek összessége se nem vesztheti el nyelvét. Tudjuk hogy a szanszkrit és a zend rokonok. ha a nép érdemei nem felelnek meg a nyelv érdemeinek. hogy változataik. Noha egy nemzet néha megváltoztathatja nyelvét. A zsidók föladták nemzeti nyelvüket. vagy elméleteket csak arra építeni. és meg sem tud történni összetett nemzeteknél. (Ez az elővigyázat csak akkor alkalmazandó. hogy a nyelvek ennélfogva nem egyenlők értékben és jelentőségben függetlenül formáiktól és alapelemeiktől. melyek a nyelvtudománytól jönnek.

Az állati jelleg. Mindent megeszik és olyan szagok. Ismétlés. innen mégis teljes bizonyossággal haladhatunk tovább. Ezekhez hozzá lehet adni állhatatlanságát és érzéseinek szeszélyességét. ami őt illeti nem tesz nagy különbséget jó és rossz között. eredményei csekélyek. melyek a négert jellemzik. különösen a tapintási és szaglási a másik két fajé fölött állnak. Szereti a hasznos . ezeket alapos erkölcsi és testi különbségek választják el a többi élőlénytől. Érzékei. az anyagi javak iránti vágy noha állandó. vagy olyan gyávaságot. ami nem túl mély és nem túl magasztos (Carus. Amit meg akar enni. noha nem korlátozódik a sárga típusra. o. A koponya előre néz és nem hátra. és világosan megkülönböztethető típust tudtam megkülönböztetni. op. Szelleme mindig nagyon keskeny körben fog mozogni. hogy kívánsága hamarosan kielégül és elfelejti a dolgot. és a létra lábánál áll. Megmutattam. gyakran magas és domború. Természettől fogva falánk. amellyel vizsgálja azt a dolgot. 60. mely az önkéntes halálban keres menedéket. A három nagy faj tulajdonságai. melyet a csípő formája mutat. Szellemi képességei alacsonyak vagy nem létezőek. de határok között marad. A néger változat a legalacsonyabb szintű. hogy az az erőszak. A fiziológia módszerei lehetnek bizonytalanok. a négert gyerekkorától jelzi. az orron és az állon semmi nyoma nincs azoknak a kidudorodásoknak. semmi sem undorítja vagy taszítja vissza. de sokkal válogatósabb ételének kiválasztásában. Mindenben közepességre hajlik. egy dög sem túl undorító ahhoz. csak a fizikai jelekből kiindulva három nagy. és hajlik a fásultságra. kívánsága és akarata olyan erős. hogy lenyelje. és ez az emberi gép. (A néger tapintása és ízlése erős de nem tesz különbséget. neki kellemesek. Azt is mondhatjuk. mely. amely annyira jellemzi a négert. akarata inkább csökönyös mint erőszakos. módszerei rosszak. nem mutat szertelenséget. Általában hajlamos az elhízásra. a fehér faj fölsőbbrendűsége. rif. Ugyanez áll a szagokra. azt is garantálja. Ezt önmagában tekintve. melynek tárgyai durvák. szertelen vágyait mindegyik kielégíti. a szenvedés láttán vagy egy szörny közömbösségét mutatja. A sárga embernek kis testi energiája van. mindent elég gyorsa megért. ahol emberek élnek. mert alacsony homloka mögött. és ezen belül is az árjáké.). Végül is nem törődik sokat sem saját életével sem másokéval: akarattal öl az ölés céljából. és utal végzetére. a feketét. koponyája közepén láthatjuk az erőteljes energiát. (Pruner)). bármilyen durvák vagy szörnyűek. A sárga faj ennek a típusnak pontosan az ellentéte. Vágyai gyöngék. hogy ezt szörnyűnek lehet nevezni. melyben olyan könnyű érzelmeket fölkorbácsolni.xvi. melyek bennünket zavarnak. A fej első része széles és csontos. de gyakoribb mint más fajoknál. amely fölébresztette érzékeit és vágyait fölébresztette. melyet nem köt le egy dolog. a sárgát és a fehéret. Érzékeinek erőssége a legmeggyőzőbb bizonyíték alacsonyrendűségére. és amely. hogy a létező világ egy helyén. De mégsem csak bestia. Az arc körvonalai háromszög alakúak. Minden étel jó szemeinek. azt gyorsan eszi és mértéktelenül.

Vágya az. Minden civilizáció alkotója azt kívánja. és a kemény despotizmus ellen is. hogy társadalmának derékhada. Másfelől a fehér ember hatalmas felsőbbrendűségét a szellemiek területén érzékeik alacsonyrendűsége kompenzálja. A fehér fajokat az élethez való rendkívüli kötődés jellemzi. hogy a becsület szó. de ez sokkal messzebb és magasabbra ható. az érzékek terén a fehér ember kevésbé tehetséges mint mások. a középosztály ilyen emberekből álljon. kötelességem kihagyni az ádámi ember megvitatását. nem tudják annak idegközpontját megalkotni. hogy a négerben megvan-e ez a tudatosság.). és azt nemcsak mint a béke és nyugalom megmaradásának eszközét látják. Ezeknek van gondolkodási energiájuk. vagy inkább energikus intelligenciájuk. Ezzel egyidőben figyelemre méltó. mely az egyetlen útja a néger kormányzásának. sokkal bátrabb és ideákkal telibb. Nem álmodozik vagy állít föl elméleteket. Jobban tudják. noha fizikailag messze ő a legerősebb. mert . keveset fedez föl. Ezzel egyidőben találtak okot. és nyíltan ellene vannak a formalizmusnak. Aligha kell megemlítenem. annak minden civilizáló befolyásával ismeretlen a sárga és fekete embernek. Mert úgy érzem. hogy hogyan használják.dolgokat. de mind saját személyüket. mely alatt a kínai boldogan vegetál. hogy az európai a színesek fölött áll az idegi folyadékok kinyomásában (Reise in Brasilien. Nagyon kétséges. hogy azokat elhárítsák. Ilyen az emberi faj három alkotó eleme. akadályok esetén állhatatosak maradnak és végül megtalálják az eszközt. hanem az önmegtartás elkerülhetetlen eszközének. mely elegendő arra. i. 259 o. és a testi megfontolások kevésbé csábítják és kötik le. és így nagyobb árat tulajdonítanak neki. amely különféle nevek alatt a faj eszméjében hatalmas szerepet játszott. de értékeli és átveszi. vagy olyan tiszta vérű törzs. mind másokat tekintve kímélik az életet. vagy a szépség és tevékenység akcióit mozgásba lendíteni. tiszteli a rendet. Ezek alatt a kategóriák alatt mások is megjelentek és ma is megjelennek. Eljutottunk a fehér emberhez. De nem alkotnak civilizált társadalmat. Ezek némelyike nagyon erősen jellemzett és új és külön kiindulási pontot alkot.). és értékel bizonyos mennyiségű a szabadságot. mint a sárga fajoké. nagy érzékük a rend iránt. vol. Az alapvető indíték a becsület. mely olyan értékes számukra. A negyedfajú csoportok a harmadfajúak keveredésének eredményei. hogy a legkönnyebben és a legkényelmesebben éljen. tudatosak kegyetlenségükben.. sőt rendkívül módon vonzódnak a szabadsághoz. Ha kegyetlenek. Ezeknek a típusoknak a keveredéséből származnak a harmadlagos csoportok. ami hasznos számára. van érzékük a hasznosság iránt. nagyobb testi erejük van. (Martins megfigyelte. Másodlagos típusoknak nevezem őket. hogy befejezzék tevékeny életüket. amely két idegen fajjal keveredik. Gyakorlatias a szó legszorosabb értelmében. A sárga fajok világosan fölsőbbrendűek a feketéknél.

aki teljesen vadember volt.teljesen összeforrott fajokból jön. Mind a jó. és ezt a kárt senki sem tudja ellensúlyozni vagy kijavítani. és csak akkor képzelhető el. Noha ezek messze nem egyenlítik ki a hibákat. de néha ajánlatosak. és észreveszem. melyek a vérkeveredés során lettek láthatóak. nem volt sem idejük. orvos vagy üzletember lesz. de szét is szóródnak és elválnak egymástól. az eltűnt nemes fajok dicső árnyékai. Sajnos. A kicsi fölemelkedett. hogy minden keveredés rossz és ártalmas. intelligensebb. de bizonyos előnyök árán venném meg. Itt nincsenek határok. mind a mai napig. és semmire sem volt képes. akikkel a történelemben találkozunk. hogy antiszociálisak. A fehér és sárga egyesüléséből közbenső típusok születtek. hogy minden típus legprimitívebb jellege rendetlenné vált. Nem tagadom ezeket a jó eredményeket. összetettek. És még ezeknek a vére sem volt teljesen tiszta.mindezek csodák. melyekért hálásnak kell lennünk. mint bármelyik őse. mind a rossz tulajdonságok intenzitása csökken a vér gyakori keveredésével. akik fölsőbbrendűek a tisztán finn törzseknél és a négereknél is. Mások nem teljesek és rosszul rendezettek. ha ezekre a kevert és vegyes fajokra nézünk. hogy a mulatt. különösen a szenvedély és vágyak mérséklődését. Ha a három nagy típus szigorúan elhatárolódott volna. ha észrevesszük a fajilag tisztán maradt fehérek vitathatatlan fölsőbbrendűségét. és a sárga és fekete változatok mindig a fehérek legalsóbbjai lába alatt mászkálnának. Mert gyűjtöm a fajkeveredésből származó előnyöket.magasabbrendű és briliánsabb képet adnak nekünk az emberiségről. hogy valami gyümölcsöző célra egyesüljenek. A fehér faj fölsőbbrendűségét megmutatná ugyan. és aktívabb. A művészi zseni. túl különbözőek vagy túl barbárok. de azt is meg kell mondanom. mely mindhárom típustól egyformán idegen. melyek egész emberiségnyit tesznek ki. csak a fehér és fekete keveredése után születik meg. és gyakran kölcsönösen ellentmondanak egymásnak. melyek eltűntek . mint a száz évvel későbbi kevert típusok. Igazságtalan lenne azt mondani. az alsóbbrendű fajok javítása és nemesítése . hogy ezt eddig nem láttuk a történelemben. De mindez bekövetkezett. sokkal több néger nagyapjánál. hozzájuk veszem a viselkedés és hit finomodását. A művészet és a nagy irodalom. az emberi fajok. sőt azt is lehet mondani. mert elemeik túl számosak. a skandináviai harcosok . Iliad és Shahnameh hősei. melyet a kevert vérűek hoztak létre. De ez nem lenne tiszta nyereség. és a folyamatos keveredés réme jelenik csak meg. aki ügyvéd. hogy a primitív India brahmanjai. A maláj fajta. Eredetileg a fehér . a nagy lealacsonyodott ugyanebben a folyamatban. Az ilyen állapot annyiból ideális. akkor a fensőbbség kétségtelenül mindig a fehér fajok legjobbjai kezében lenne. és a legfőbb következmények egyike. intelligensebb és megbízhatóbb eszközei voltak a civilizációnak és nagyobbak. mely a sárga és fekete fajok keveredésének az eredménye. De ezek csak átmeneti előnyök. melyeket hoztak. sem lehetőségük arra.

és ennélfogva lehetetlen lesz a harmónia. és egy civilizáció életképességére a legdurvább ütés. hogy jobb rengeteg degradált egyedet középszerű emberekké tenni. Az embertömegek közül. Ha azt is valljuk. lealacsonyul. Csak a tényleges részletek tudják a végső pecsétet rányomni rendszerem igaz voltára. hogy minden kultúra a fehér embertől származik. mint a bolygók a nap körül. és merő jelenlétük a rossza táplálja. és olyan halálos mag. melyek szépek voltak. A többiek ezek közül keringtek többé-kevésbé függetlenül. akkor ennek a könyvnek az egész elmélete hamis tényekre alapoz. mely nem a fehér fajokból indult ki. és különös képességeket hoz létre. hogy a népek csak a vérkeveredés hatására degenerálódnak. elerőtlenedik és alázatossá lesz éppen legnemesebb fiainak alakjában. és hogy egy társadalom addig nagy és virágzó. erősek de nem intelligensek vagy intelligensek. és a faji keveredés során előálltak olyan számosan lesznek. mely nem fog csökkenni. ha ez uralkodó elemek. hogy degenerálódásuk foka pontosan megfelel az új vér mennyiségének és minőségének. Ezt a nyilvánvaló ellentmondást könnyű elmagyarázni. amely elsatnyul. ha a tények megegyeznek a mondottakkal. a létezés közös logikája. föltéve hogy ez a csoport fajunk legértékesebb elemeihez tartozik. és gyakran csak növelte a meglévő faji elemek zavarát. hogy semmi esem létezhet ennek segítsége nélkül. amennyiben növelik értékét és nemesítik. ez csak magának az emberiségnek a költségén lehetséges. Ahogy ehhez további elemek adódnak. és még erőssége is rendetlenséget hozott. Ereje maradó minőségében volt. mely minden társadalmi kötelék . akkor vitathatatlan bizonyítékunk van fajunk nemességére. de ahogy keveredett a többiekkel. csak tíz emelkedett föl a teljes társadalom állapotába. Másfelől. melyek a Földön éltek. mégis igaz a szerencsétlen tény. mint egy hercegi nemzetséget megtartani. Egy tökéletes keveredés minden foka új típust hoz létre különféle elemekből. intelligencia és erő monopóliuma. melyek egyre nőnek és egyre alacsonyabbrendűeket nemzenek. keverékek álltak elő. melynek vére meg van hamisítva és kimerült mert szenved a gyalázatos változások miatt. és nem egyetlen keveredés miatt. Megmutatja. mely nem a közéjük keveredett alsóbbrendű törzsekből jön. és a társadalmak lezuhannak a szakadékba ahol a világ minden ereje sem tudja megmenteni őket. a harmónia rendkívül nehéz helyzetbe kerül és az egész anarchikus állapotot hoz létre. mikor a fehér vér mennyisége megnőtt a rengeteg egymást követő keveredés miatt. megszületik a Bábeli zűrzavar. a közös ösztönök és érdekek működése. amely azt létrehozta. Ha ebben a tíz kultúrában van olyan elem. de csúnyák és gyöngék. hogy a változás nem áll itt meg. mert ha középszerűek jönnek létre a nagyobbak kárára.fajé volt a szépség. és csak azok tudják kellő pontossággal megmutatni fő tételem teljes kihatását. hogy megszűnik az élethez szükséges homogenitás. Ez a történelem leckéje. Továbbá. de erő nélkül. amíg megőrzi a nemes csoport vérét. Ahogy ez fokozódik. a legjobb és leggazdagabb tulajdonságok értéke lecsökken. Ha a vérkeveredés egy bizonyos fokig hasznos az emberiségnek. akkor ezek újabb középszerűekkel állnak össze és olyan szövetségeket hoznak létre. ez már nem tartalmazta eredeti előnyeit.

I. a föníciaiak. Az egyiptomiak. IV. A germán fajok. hanem elvegyültek a maláj és sárga fajok között. Egy Indiából jövő árja gyarmat hozta a kínai civilizáció fényét is. Ezeket részletesen vitatja a "fajok egyenlősége" c. ibériaiak. mely legmagasabb fokát az Indiai Óceán körül érte el. Ott nincs igazi civilizáció az európai elemek között. nyugatra az Ammon oázistól. Brahmaputratól délkeletre. és ha itt az árja vér kihal. árják és szemiták hozták létre. Ezek árják voltak. VI. a római kultúra bölcsője. akik körül etiópiaiak. a lydiaiak. mely a Nílus felső völgyében telepedett le. A zoroászter irániak. hat legalábbis részben az árja faj kultúrája. képes civilizációt létrehozni. perzsák és baktriaiak név alatt. Hasonlóképpen nincs spontán civilizáció a sárga fajok között sem. ez rosszabbat ígér a jövőre nézve. akikhez a zsidók. és ha a dolgok jelenlegi állása nem a legjobb. Az asszíriaiak. Ezt árja fehérek hozták létre. szemita elemekkel keveredve. A fönti listán a néger fajok egyike sem látható. III. az alleghani.-X. a kartágóiak és a hymiariták is hozzátartoztak. . A három amerikai kultúra. Az olasz félsziget ősi civilizációja. melyekben nagyon számos a nem árja elemek száma. mint az egyiptomié. Jelenleg Európát szinte teljesen a fehér fajon alapuló csoportok lakják. melyek az ötödik században lettek nyugatias elmék. Ezt kelták. Ezt a társadalmat az indiai árja gyarmat alapította. könyvsorozat. a mexikói és a perui. akik ugyanebből az árja családból származnak. núbiaiak és néhány kisebb nép élt. Civilizációs minőségüket a fehér megszállásoknak köszönhették. melynek ez az első kötete. akik Középázsia egy részét uralták a médek. VIII.egyetlen igazolója. Nincs nagyobb átok. létrejön a stagnáció. és északkeletről erősítést kaptak számos fehér elemtől. ahol az árja ág nem uralkodó. melyek az Óvilágból származnak. II. mint az ilyen rendezetlenség. de ezek nem keveredtek a feketékkel. az árja család részei. VII. Az görögök. mint civilizáció létrehozója. de nem hinduk. és az indiai kontinens keleti és északi részén. Az indiai civilizáció. a hetedik. mint a Nílus mentiek. Csak ha másokkal keveredik. a következők. MEGJEGYZÉS: A "tíz civilizáció" melyeket a legutóbbi szakasz említ. az asszíriai az iráni reneszánsznak amely történelmileg a legjobb cím a hírnévnek. V. A kínai civilizáció melynek fölemelkedése hasonló okokra vezethető vissza. melyek szintén árják voltak. Az első hét kultúrából. melyeket Sém és Hám utódai neve alatt lehet csoportosítani.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful