A földművelés jövője Európában

2006. 04.

A földművelés története napjainkig

A földművelés eredeti értelme ma homályba vész, mint ahogy lassacskán az emberi munka értelme és célja is. Az életre vonatkozó alapkérdések feltétele nélkül azonban a földhöz való viszony és az emberi lét mélyülő válságából nem remélhetünk kiutat. A „mezőgazdaság” kifejezés ma kiszorította a földművelés – agrikultúra – szót, annak eredeti értelmével együtt. A föld művelése az ember és a föld szakrális kapcsolatára utal, erről tudósítanak a földműveskultúrák mítoszai. A Teremtő a földet teremtményeivel együtt az ember, mint gazda gondjaira bízza, s fokozatosan kivonul a Teremtés művéből, lépésről-lépésre a felnőtté, társteremtővé váló ember kezébe adva a világot fenntartó és működtető erőket. A mítikus történelem korszakában kezdődött és ma is tartó folyamat mozzanata a földművelés első gesztusa, amikor az ember a számára megnyilatkozó szellemiséget beleviszi a földbe. Az ősperzsa mítoszok szólnak a fény uráról, Ahura Mazdaóról, más néven Ormuzdról, és a sötétség fejedelméről, Ahrimánról. Ormuzd ajándékozza az arany kardot, az ötezer éves ős-ekét az embernek, mellyel az a földet felhasítja. A kész és magára hagyott teremtés folytatását, az entrópiába hulló természet továbbnemesítését, felemelését végezték az ősperzsák, akiktől az első kultúrnövények származnak. A perzsa misztériumkultúra beavatottai ismerték az ásványvilágot, a növényeket és az állatokat formáló és fenntartó erők működését. A halott ásványvilág művészi formálásából született az arany eke, az élő növényvilág formálásából a kultúrnövények. A vad ősbe magasabb tulajdonságokat emeltek, e bölcsességből született a búza, a rózsa és az őszibarack. A lelkes anyag formálásából erednek a háziállatok. A vadállat ősökbe a hierarchia fölöttük álló rendje, az ember tulajdonságait ültették, emberszerűvé tették őket. A vad, a gyilkolást önmagáért szerető farkasból így lett a hűség mintaképe, a kutya. A vaddisznóból a házisertés, s hasonlóképpen formálódott a háziállatok hosszú sora. Az egyiptomi mítoszok a piramisban a földi hierarchiát ábrázolták, csúcsán az arany gúlával, a fáraóval, az egyetlen individualitással, aki az istenek és az emberek között a közvetítő volt. A piramis csúcsa azonban felfelé folytatódott a hegyére állított láthatatlan piramissal, a szellemvilággal. A láthatatlan világ szimbóluma a piramis csúcsára illeszkedő, saját csúcsával lefelé mutató arany háromszög. Ez a földet felhasító első eke, vagy a háromszög alakú kapa ősképe. A kapával dolgozó ember saját munkáját még művészi, szakrális tevékenységként élte meg; a szerszámot keze meghosszabbításának, mozdulatát a misztériumpapok által közvetített szellemiség földbe áradásának érezte. A lefelé fordított háromszög, mint a földbe áramló szellemiség képe a szabadkőművesek és alkimisták jelképei közt is megtalálható. Az alkímia az anyag átváltoztatásának művészete. Az átváltozás szakrális mozzanata az erjedés, amikor a növényi nedű borrá változik, a pusztuló anyagban megjelenik az örök élő, a szellem, a spiritusz. Az arany háromszöget ezért találjuk ott a sörgyárak emblémájában, így a Dreherében is. A földművelés szakrális mivoltát az európai keresztény kultúra középkori virágzásának kései nyomaként, létének utolsó pillanataiban még ma is megfigyelhetjük Erdélyben.

Az emberi közösség egészét átfogó szakralitás képét ábrázolja Bereményi Géza Hídember c. s elindult a népiségtől az individualitásig vezető út. kormányánál kezdetben a földműves ült. GA 31 A faluorganizmus formáját a keresztény szerzetesrendek tanításai adták. Nincs olyan terület. Az egyes ember szétszakíthatatlanul része volt a közösségnek. s annak természetes módon alárendelte akaratát.Mikor az öreg parasztember reggel kiér a mezőre. munka előtt letérdel. mikor a gyermek Széchenyit apja a nagycenki kastély fényes ebédlőtermének aranyozott bútorai közt a főnemesi család asztalához ültetett parasztemberhez vezeti. belepusztult. mögöttük a rend folytatásaként a terménytárolók.und Zeitgeschichte.erre utal a mondás: ha egy ember elvész a faluból. egyetlen mezőgazdasági organizmus. s az erdő. század fordulójáig. Az individuum még nem emancipálódott a közösségtől. kezdetben kétségtelen előnyökkel. a földbe hatott. az egész falu elveszett. a hagyomány által hordozta. ahogyan az állat leölését végzi. ezt övezték a parasztudvarok. Ugyanez a bensőséges viszony olvasható ki a parasztember és háziállatai közti kapcsolat jellegéből is. majd a szántók. filmjének részlete. Krisztus megjelenésével a szabad akarat lehetősége mindenki számára megnyílt. éket verve az ember és a föld közé. mondván: csókold meg. élő személyiségeknek látjuk. szellemi forrásként árasztva ki a gazdálkodás új módját. az emberi munkát hatékony és személytelen gépek váltották ki: a szent ekét. mert ebből kapod ételed. Európát behálózó kolostoraik révén. A parasztok a veszélyt megérezvén ösztönösen géprombolókká váltak. A kenyér megszegése előtt késével keresztet karcol rá. az egyes ember erőinek és szükségleteinek szabad kibontakozásához vezet. A falu-lény tagjait kollektívan. s onnan tovább. a traktorvontatás váltotta föl. Európa hatalmas erdőségeiből kihasítva így lett a . míg a természettudományos szemlélet és a technika meg nem jelent a földművelésben is. ezt a kezet. a baromfiudvar. az ember kiiktatásával. Lassan a szakrális folyamat lényegi mozzanatait. Szociológiai alaptörvény: „A kultúrállapotok kezdetén az emberiség szociális kötelékek létrejöttére törekszik. legelők. A további fejlődés az individuumnak a közösség érdekeiből való felszabaduláshoz. mikor a társadalmi rendben tükröződött a szellemi hierarchia. melynek végét az ember fogta. gyümölcsösök. s az azzal arató embert az arató-cséplőgép váltotta föl. A középkori falu egyetlen individualitás volt. ma távirányítású robot. ma egyszerre tucatnyi ekekardot húzva maga után. az európai kultúrtáj békésen formálódott így egészen a XVIII-XIX. Az aratás arany sarlóját. s e viszony része az is. Nofertiti arcmása. s ez a megszentelt viszony az arisztokratáktól a földművesek kezéig. ahol a gépek meg ne jelentek volna. Az individuum megjelenése Az ókori Egyiptomban a fáraó volt az egyetlen individualitás. A falu közepén állt a templom. A középkori magaskultúra terméke. s egy imát mond el. ezért is áll közel lelkünkhöz Ehnaton és híresen szép felesége. később az egyre nyilvánvalóbb eredménnyel: a szellemvilág és a föld közti közvetítő kapocs. és megcsókoltatja a kisfiúval az öregember törődött kezét.” Rudolf Steiner. mint a kultusz forrása. őket mai. ha megkísérelte. gondviselő szeretettel bánik velük. Először a gépek jöttek. Az állatok szinte családtagok. a szakrális rendben megépített házak. Eleinte ezen szövetségek érdekében az individuum a saját érdekeit is feláldozza. később bérmunkás. fiam. gyökeresen megváltoztatva annak gyakorlatát. Gesammelte Aufsätze zur Kultur. a veteményeskertek. Talán ez volt az utolsó pillanat. a földművelés és állattartás egységét.

A közép-kelet-európai gazdákat az EU-ban hozzáférhető támogatások mézesmadzagjával csábították a belépésre. Ha csak a halott természet szemléletét végző. később szintetikus vegyszerekhez. a gazdák időben. élettel telítve a táj egészét. a terményfeldolgozásig. a vetésforgó. Az EU kínálta előnyökkel a csatlakozó új tagállamok közül különösen Szlovákia és Lengyelország tudott élni. és gyilkolják a természetet. A talajéletet ritmikusan megújító szervestrágyát és a többnyomásos gazdálkodást kiszorította a műtrágya és a monokultúrák. A természetet kizsigerelő módszerekért súlyos árat kell fizetnünk: szenved a természet és egészségtelen táplálékot ad. Az intézményrendszer kiépült. hogy a Föld életteréből is kiszoruljon. beltartalmi értékben egyre alacsonyabb. Ennek köszönhetően e két ország gazdái már második prosperáló évüket töltik . állatok esetében csirke.faluorganizmusok összefüggő szövete az a kultúrtáj. A gépek után a természettudományos világszemlélet a szakralitást háttérbe szorítva a halott természetre tekintett. Az adósság-elengedés és az új Marshall-segély elmaradt. A GMO legelterjedtebb alkalmazása a kártevőknek s a totális gyomirtóknak ellenálló növényfajták kifejlesztése. A gépesítés totálissá vált a szántóföldeken. szermaradványokkal terhelt termést jelentett. „tudományos szempontból” megnyugtató eredményekhez csak több évtizednyi tesztelés által lehetne jutni. kemizált tömegtermelés céljaira kifejlesztett vetőmagok nem szaporíthatóak. s a nemzeti kiegészítéshez egyaránt. ezért a gazdát a kereskedőhöz láncolják. Létrejöttek a nagyüzemi állattartótelepek. állati fehérjével etetett szarvasmarhákat. szenvednek az emberek. De vajon történhetett volna. A szellemi látás számára a kérdés feltevése is abszurd. de kiterjedt az állattartásra is. biztatták a fejlesztésekre. a tömegtermelés. a területalapú támogatások és a vidékfejlesztés támogatása révén. A föld műveléséből az ember lassan kiszorul. Miért kell ezt az árat fizetnünk? A technika révén létrejött a természettől teljesen emancipálódott individuum. a vetéstől a növényvédelmen át az aratásig. sőt idő előtt hozzájutottak a támogatásokhoz. A környezetre gyakorolt hatások lényegi kérdéseit soha fel sem vetették. A növények esetében ez a gyorsan és hatalmasra növő. félvak természettudomány tisztességes módszereit követnénk. hormonokhoz. A XX. a termelékenység szempontjait tette elsődlegessé. Nem távoli a lehetőség. A szakadékba vezető út mindezidáig utolsónak tűnő állomása a genetikailag módosított organizmusok (GMO) megjelenése. lehetne-e másképp ugyanide jutni? S most hova tovább? A mezőgazdaság perspektívája az EU-ban Az EU közös agrárpolitikája (KAP) és a hazai helyzet nincs közvetlen összefüggésben. A KAP célja a vidéken élő lakosság megtartása. a háromnyomásos gazdálkodás ritmusában meg-megújítva. A szocialista rendszerek által leépített gazdaságoknak kellett a tőkeerős és versenyképes Nyugattal szembenézni.és sertésgyárakat. A teljesen gépesített. a fizikailag tesztelhető hatásokat áltudományos hazugságokkal és manipulált laboratóriumi vizsgálatokkal fedik el. Az újonnan csatlakozó országok az unióba eleve hátrányos helyzettel érkeztek. könnyen felvehető hitelekre. a hagyományos növényvédelmet a kemizálás. egyre tovább. s ennek következményeként a kergemarhakórt. században megkezdődött a szakosodás. Ez eredmény. A hozamfokozás érdekében kezdetben a növénynemesítés eszközeihez nyúltak. melyet az emberi munka formált évszázadokig. s így a gazdaságosság.

Ezt az Orbán-kormány vonakodva és lassan. Az uniós támogatások akár egy évig is húzódó. Az EU lakosságának cca. az újonnan létrejöttek száma elenyésző. Az elmúlt négy évben jól kiolvasható forgatókönyv szerint alakult a hazai mezőgazdaság sorsa. vagy ha igen. Az USA a WTO-nál feljelentette az EU-t a szabad kereskedelem elvének korlátozásáért. A nagyüzemi lobbi és a spekulációs befektetői csoportok elsődleges célja a földtulajdonszerzés lett. Szanyi Tibor volt államtitkár (MSZP). s mezőgazdasági kivitelük – ha egy számjegyű százalékkal is. Deklarált célja „a tőke. A kormányváltás után a folyamat megszakadt. Hosszas jogi vita után az EU rákényszerült az . A legtöbbet a Védegylet nevű civil szervezet tett a WTO tevékenységének megismertetéséért.szerint 500 ha alatt nincs életképes gazdaság. melyben kötelezettséget vállalt a közszolgáltatások teljes körének privatizációjára. A még működő szövetkezeteket szétverték. az emberek. Kevéssé érdekli őket az a tény. a mezőgazdaságban a jelenleg működő munkaerő zömére . az információ és az áruk szabad áramlása”. A WTO-t 1995-ben hozta létre a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). hogy az EU átlagos birtokmérete 20 ha alatt van. annak súlyáról és következményeiről aligha.000 vállalkozást jelent! . A „sokkterápia” végrehajtásával. a WTO létéről és működéséről. az ú. Torgyán szövetkezetellenes retorikája eredményeképpen a kényszer szülte tsz-eknek az önkéntes termelő. hogy Magyarország aláírt egy szerződést a WTOval. ez 2005-ben harminc gazda öngyilkosságához vezetett. s a hazai önrész elégtelensége a gazdák tömeges tönkremenetelét eredményezte.Magda Sándor. Torgyán dicstelen működésének befejeztével az Orbán-kormánynak nem maradt ideje a mezőgazdaság talpraállítására. A mezőgazdasági termelés 2005-ben Magyarországon 40 %-kal csökkent! Mi áll a háttérben és mi várható itthon és az unióban? Kevesen tudnak a Világkereskedelmi Szervezet. 70%-a elutasítja a genetikailag módosított élelmiszerek fogyasztását. Más történet játszódott le Magyarországon. A szocializmus összeomlása után a mezőgazdaság egészséges átalakulása elmaradt. s a jelzáloggal megterhelt lakóházakért jelentkeztek a bankok. A Védegylet derítette ki. A WTO működését figyelve megállapítható. Hatalmas birtokkoncentráció zajlik napjainkban is. mert utóbbi kizárta piacáról a génmódosított amerikai árukat. a TSz-ek vagyonnevesítésével és a kárpótlási jegyek módszerével a tőkés gazdaság működésében járatlan gazdákat és tulajdonosokat aprópénzzel kifizetve az önkéntes átalakulás elősegítése helyett lezajlott a privatizáció és a földtulajdon spekulatív célú megszerzése. késleltetett kifizetése. Nem kis részben köszönhető ez a náluk sikeresebben lezajlott rendszerváltásnak .és értékesítő szövetkezetekké történő szükséges átalakítása elmaradt.ez mintegy 500. MSZP-s politikus . állami gazdaságok vagyonát kevés kivétellel széthordták vagy átmentették. a családi gazdaságok megerősítésére.az EU-ban. hogy – noha döntéseit konszenzussal hozza – célja az USA gazdasági-politikai szándékainak véghezvitele. de nőtt.nincs szükség. A 2004 telén lezajlott gazdatüntetések eredménytelenek voltak. politikai és médiatámogatással. Ékesen illusztrálja a fenti állítást a GMO-történet. a gazdák helyzete azóta jelentősen romlott. azt majd a szociálpolitika kezeli – jelentette ki a magyar parasztság ősellensége. Ennek megfelelően az EU fenntartotta a behozatali korlátozást a GMO-tartalmú árukra. baloldali kormányok lelkesen és gyorsan igyekeztek végrehajtani. A hivatalos álláspont . A szerződés tényéről és részleteiről a közvéleményt nem tájékoztatták.n. A jelzáloghitelre vett traktorokért. A TSz-ek.

amelynek eredete. rajtuk gigászi aratógépek csatasora. amint a monokultúrás táblákról a legfejlettebb technológiával takarítják be a termést. koegzisztencia-törvény meghozatalára. Mit jelent ez konkrétan? . de egyébként is nehéz nyomonkövetni az élelmiszerek összetevőinek eredetét. szűrt és torz médiatudósítások mellett. szabályozva a hagyományos organizmusokkal való együttélés szabályait. 2005 év decemberében Hongkongban tartották meg a legutóbbi WTO-csúcsértekezletet. kivételesen négypárti konszenzussal hozott döntése ellenére – elkészült. A KAP követi a WTO előírásait. amerikai eredetű kukorica-vetőmag-szállítmány . s ebben kulcsszerepet visz a WTO. az egyik Görögországé. . egy amerikai gyártmányú chips-en. Ezzel a fő akadály elhárult a behozatal előtt.az uniós importvámokat 45%-kal csökkentik. hogy a forgalomban lévő élelmiszerek közt – a nyers hústermékeket is beleértve – a GMO-t tartalmazó termékek aránya eléri az 50 %-ot (!!!). Egy kutatóintézet vizsgálatából kiderült. a moratórium fenntartása mellett kiálló.n. azt az illúziót keltve. A kutatóintézet pedig – a törvényi kötelezettség ellenére – csak egyetlen árun talált a GMO-tartalomra utaló jelzést. Peter Mandelson képviseli. Mandelson brüsszeli irodájának folyosóin végtelen búzamezők fotói láthatóak. ilyen értelmű megállapodások születtek. ez megnyitja az EU piacait az olcsó élelmiszer előtt. legtöbbjüket az elkövetkezendő négy évben.az EU-nak 2013-ig meg kell szüntetnie az export-támogatásokat. azaz először egy teljes médiacsend által kísért szerződéskötéssel a WTO-n belül. oka homályba vész.mely a magyar vetésterület negyedére elegendő – feladói tudják. mintha a KAP alakítása kizárólag a tagállamok szuverén ügye volna. amit a WTO azonnal megtámadott (a folyamat még nem zárult le). Európa és a harmadik világ között. Az unió agrárpolitikája változik. mi fog bekövetkezni. az európai gazdaszervezetek tüntetése mellett. módosítani pedig látszólag már nincs mód. óriási rendőri készenléttel. mely bizonyos feltételekkel megengedi a GMO-k jelenlétét. a továbbiakban a védekezés lehetőségei a tagállamok kormányainak és helyi közösségeinek hatáskörébe csúsztak. A technika sokaknak ismerős lehet a felsőoktatásban zajló „bolognai folyamat” példájából. A Brüsszelből érkezett kritika szerint túl szigorú a magyar tervezet – a kritikát a magyar törvényhozásnak egyébiránt nem kötelessége figyelembe venni. A találkozó deklarált célja az áruk szabad áramlásának elősegítése volt az USA. jogtalan erőszakkal és letartóztatásokkal. Az Európai Uniót a WTO-ban az unió tárgyalási főbiztosa. de ennek hatékonyságát két példa kérdőjelezi meg. . Még maradtak lehetőségek országok illetve meghatározott térségek GMO-mentes övezetté nyilvánítására. a román határ túloldalán a moratórium feloldására várakozó. Görögország 2006 elején GMO-mentes övezetként deklarálta magát. Egy biztos. Minden döntés egy korábbira hivatkozik. a „megszokott” menetrend szerint. Milyen következményekkel járnak a fenti döntések? Az olcsó harmadik világbeli élelmiszerek beáramlása az európai parasztság százezreit . A koegzisztencia-törvény tervezete – a Parlament környezetvédelmi bizottsága egyértelmű. majd ennek kötelező végrehajtásával.az agrártámogatásokat is csökkenteni kell. ha a parlament elfogadja a koegzisztencia-törvényt. A másik példa hazai: papírforma szerint ma Magyarország GMO-mentes terület.ú. Az érvényben lévő tiltás hatékonysága ismeretében sejthető. Ez nagyrészt az USA-ból behozott takarmányszójának köszönhető.

A parasztember pedig áll és néz. nem egyéves késedelemmel. Reggel jön. a támogatások leépítésével. materiális gazdasági értékhordozók.teszi munkanélkülivé. A traktoros bérmunkás. Ha nem adják önként. faktorálási költséggel megterhelve. A folyamat ma kulminál Magyarországon. a GDP nő. melyeket a helyből merítenek és a helynek szánnak. A 2005-ös európai gabona-túltermelés 50%-a Magyarországról származik. Ha valamennyi externális költséget (környezetterhelés. Magyarországon) legyártott húst fagyasztva Olaszországba (ill. tisztességes bérezés. a hely maga is értéket képvisel. stb. eladhatatlanná válna. Ez a jövő van szánva a magyar parasztságnak. A brazil modell végigkövethető: az óriásültetvények makrogazdasági mutatói kitűnőek. vagy kényszerből – eladta földjét. hogy a német sertésgyárakban (ill. nem is érdekli. Érdekes lenne megvizsgálni. kemizálással kicsikart termésátlagok. Ma egyre általánosabbá válik a kép: az egyszeri falusi.) ráterhelnének a brazil cukorra. ha Dél-Amerikából egyharmad áron beszerezhető. Az érvek szerint túltermelés van az EU-ban. a magyar gazdák az uniós átlag alatt kapnak – noha ezzel is elégedettek lennének. a WTO és helyi végrahajtói szándéka szerint. a közeli városban lakik. Spanyolországba) fuvarozzák. nagybirtokokat kell létrehozni. Tony Blair brit miniszterelnök szerint kár Európában cukrot előállítani. milyen gazdasági környezet teszi gazdaságossá azt. komparatív előnyök zöme hazugság.. . A föld nem az övé. A növények-állatok helyhez kötöttek. versenyképes” termelést megvalósítani. hogy kénytelen legyen megválni földjétől. Mi szükséges ehhez? Első feladat a földtulajdon megszerzése. Kiket támogat az EU legjobban? Az összes támogatás 80%-a a gazdák 20%-ához jut. Pénzért dolgozik. a holland mezőgazdasági miniszterhez. a latifundiumok külföldi befektetők kezén vannak. éhbérért dolgoztatott bérmunkásokkal. laza környezetvédelmi előírások mellett. Táplálékként hasznosulva is erőket hordoznak. ősei földjén – melyhez már semmi köze. ott sonkává dolgozzák fel. a mezőgazdasági termékekre csak korlátozottan. az őslakosság zöme – negyvenkétmillió ember – nyomorog. Nézi a semmit. este – a műszak végeztével – megy haza. szállítási költség. majd ismét kamionba rakják és megjelenik a német (ill. segélyből él. Ezért a hangoztatott ú. A hely termékei ezért nem csak személytelen. s ezt meg kell szüntetni. A WTO ezt a modellt igyekszik eladni másutt is. A tájban élő embernek a táj adta erőkre van szüksége. A komparatív előnyök – ha korrekt módon. és „hatékony. el kell szegényíteni a parasztságot. egyensúlyra törekvő gazdálkodáshoz képest nyolcszorosan túlhasználja a földet. A túltermelés oka valóban a támogatott termelés. többek közt hazánkban. Egy osztrák vizsgálat szerint a mai iparosított mezőgazdaság egy biológiai alapú. magyar) áruházak polcain. Ha eladta. intenzív kemizálással. ha időben érkezne. köztük az angol királyi családhoz. A túltermelés zöme a talaj és a természet kizsákmányolásán alapul. idegen traktoros dolgozik. Az élelmiszer-önrendelkezés iránti törekvés motívuma mélyén ez a sejtés működik. beáramlik a működőtőke. azaz nem fenntartható. ma nyugdíjas. A menetrendre jó példa a brazil cukor esete.n. Ismét féligazságról van szó. s éhezik. mint olasz prosciutto. vagy munkanélküli. aki – tudatlanságból. Ha kinéz az ablakán. a másét. stb. A folyamatban további csúsztatás érhető tetten. az externáliákat is beleszámítjuk – az ipari termékekre érvényesek. Milyen termelést támogat az EU? A holland mezőgazdaság tipikus példa erre: túltrágyázással tönkretett talaj. Miért olcsó a brazil cukor? Az óriási ültetvényeket esőerdők helyén létesítik. azonban a helyieknek rég nincs földtulajdona.

századig nem létezett állami támogatású mezőgazdaság. a búzának egészen Franciaországig. nem fenntartható gazdálkodás zajlik. ördögi vízió ölt testet. 2005 decemberében Baráth Etele tárcanélküli miniszter a Középpont Fórum c. Az embernek a földhöz való kapcsolata végleg megszakad. Egy óriási. A népesség fennmaradó része segélyből él. mint amilyennek látszik. A WTO arra törekszik. cserébe Európa beengedi az ő olcsó élelmiszereiket. A rabszolgáknak csak egy része fog dolgozni . s mint ilyenek. Ennél megdöbbentőbb kijelentést nem sokat hallhattunk az utóbbi húsz évben. Ha leépítik a támogatásokat. hogy a harmadik világ megnyissa piacait az európai ipari termékek és szolgáltatások előtt. a lábon hajtott szarvasmarhának. A „nem dinamikus” településekre nincs szánva támogatás. Nyugatról jön a fejlett technológia. Tajvanra kihelyezett ipari termeléshez hasonlatosan – eltűnik a kontinensről. műparasztok rezervátumában. Megkezdődött a földbirtokok vásárlása az EU-n kívüli területeken. ígéretek lila ködében. ahol a természeti környezetet és az emberi szervezetet terhelő. A mezőgazdasági termelés – a Kínába. Mandelson kifejtette.A középkortól a XX. egy mélyülő ökológiai és szociális krízis közepén találjuk magunkat. Szibériában. A projektorral kísért előadás Magyarországot egy információs-technológiai sztráda végpontjaként mutatja.értsd: Budapestre és néhány nagyvárosba . milyen konzekvenciát kellene ebből levonnunk: Európának ki kell helyeznie mezőgazdasági termelését is az EU-n kívülre. A rabszolgák pihenőkertjében nyírt pázsit simul. s a Távol-Keleten. szállíthatóságuk függvényében volt piacuk. akkor ezt ott kellene kezdeni. globális zűrzavar részesei vagyunk. Európában megszűnt az ipari és a mezőgazdasági termelés. csak nemzeti parkokban. a bornak. Idézzük magunk elé ezt a víziót. Az áreltérítő hatások nélküli piacon az áruk értékükön érvényesültek. elmaradott vidékéhez képest. tujákkal övezve. Ez a vízió azonban nem oly távoli. előnyök. az európai népek az elkövetkezendő időkben nem fognak éhenhalni. így a magyar élelmiszerek is. Ekkor valóban szabad piac működött. tanácskozáson bemutatta a Nemzeti Fejlesztési Terv II. húzóerőt képviselnek az ország többi. legelő. Az „áruk szabad áramlása” elvét pedig felül kell vizsgálni. A földeken már rég nem dolgozik senki. hogy éhen ne haljanak. a „dinamikus településekre” . Ha ez megvalósul. mert a hangzatos jelszavak mögött piszkos manipulációknak nyílik tér: ellenőrizetlen származású termékeknek .áramlik. Angliáig. mint egyet a lehetséges jövők köréből. a beszállítók zsarolásának fő eszközeként. ahol még nem sikerült gépesítéssel kiiktatni az élőmunkát. Mivel a rabszolgáknak uraik mindig adtak annyit enniük. azokat majd a szociálpolitika kezeli – mint a miniszter informálisnak szánt megjegyzésével súgta a . nem túl rosszul. gyümölcsös. Nem lesz többé szántóföld. A mai viszonyok közt is világos: a magyar biotermékek szinte korlátlan felvevőpiaccal rendelkeznek. Tartósíthatóságuk.ott. Van-e még lejjebb? Peter Mandelson kereskedelmi főbiztos 2005 októberében Brüsszelben a következő kijelentést tette: Európának fel kell áldoznia mezőgazdaságát az ipar és a szolgáltatások versenyképessége oltárán. s ha kinyitjuk szemünket. melyek technológiai centrumokká válnak.a szolgáltatások területén . a minőség követelményei szerint. a szárított halnak. szakaszának vízióját. a késedelmes fizetés módszerének . A vízió már nem vízió.

és a munkaerőnek. mégis – úgy tűnik – ki kellett várni a végét. A mulasztás démoni tükörképei: a GMO-ügy és az USA beavatkozása Irakban. hogy a hagyományos baromfifajtákat elpusztítsa. szociológusok bevonásával. s annál nagyobb a kísértés. már francia állampolgárként élő. Ez akkor még az ipari termelés területén jelentkezett. A mezőgazdaság maradt utoljára. annak is egy nemrég nyilvánosságra került mellékszála. S ha nincs. 2005 telén Párizsban és Franciaországszerte autókat gyújtottak föl a bevándorló szülőkkel rendelkező. a másik a rasszistákra. Hogyan lehet a munkaerő költségét leszorítani? Gépesítéssel. munkanélküli fiatalok. bizonyára lesznek munkanélkülieknek szóló tanfolyamok. A lényegi kérdésre azonban nincs válasz. speciálisan . A – szerinte objektív és mindenható – árra. amelyekben gép gyártott gépet. s a Föld körbeért. S mi az. A poliszok haszonélvezői a magas technológia közvetítői. az alku lehetőségének kizárása. A nem bevándorló szülőkkel rendelkező ős-franciák előnyt élveznek a munkahelyek betöltésénél. Az oknak tehát eredendően semmi köze a származáshoz. Európában fogynak a munkahelyek. Olyan gyárak jöttek létre. szolgáltatásnak. visszafordíthatatlanul. S ebben a mai logikában és a mai gazdaságban a munkaerő költség. Ma a kereskedelemben teljesedik ki a folyamat: az eladó nélküli hipermarketek. a többi a szociális resztli. Azonban már látható a folyamat vége. A termelést tehát kihelyezték. érzékenykedés. először Kelet-Európába. Egyik tünete a GMO-ügy. A madárinfluenzát egy amerikai biotechnológiai cég fejlesztette ki. tehát a versenyképesség érdekében az árat. hogy a parasztok nem kapnak semmit”. S minél később keresik a választ. A munkaerő azonban áru maradt. a madárinfluenza. annál nagyobb lesz a baj. akár vérre menve. Steiner figyelmeztetett: a gépek feleslegessé teszik az embert. csak közgazdasági tankönyvekben létező állapotot – csak az árra figyel. A versenyképesség – ha most eltekintünk a ma bejáratott piaci manipulációk technikáitól. Volt csőcselék-emlegetés. az ingatlannak. személytelen ár. de még felszín alatt duzzadó problémájának. egyre távolabb. de hajszál választja el attól. ahol olcsó a munkaerő – Afrikába. hogy az egyik fél a bevándorlókra kenje. Az ár határozza meg a versenyképességet. kezelendő hulladék. Szeged a Bio-polisz. Ezt szánja nekünk néhány küldetéstudattól fűtött politikus. s feltételezünk egy „ideális”. pszichológusok. aminek ára van? Ára van a terméknek. a termelőeszköznek. majd tovább. s erről a sajtóviták során szinte senki sem beszélt. 2007-től. Az eleje már közel száz éve látható volt. stb. de ára van a földnek. A versenyképesség hajszolása a végletekig kiéli magát. A kiváltó ok egyszerű: munkát akarnak. akkor Rudolf Steiner felhívta rá a figyelmet. s hamarosan kiteljesedett. Kínába. A gépesítés még nem totális. vagy a termelés áthelyezésével oda. s vele együtt a költséget is le kell szorítani. Kínába. és aztán piacra dobhassanak egy olyan. Miskolc a Technopolisz. A költség pedig az ár ellensége. az ő helyzetük fokozottan romlik. A fő ok pedig: a munkahelyeket kihelyezik az országon kívülre. az internet-áruházak virtuális polcai.mellette ülőnek: „a lényeg az. s a tendencia nem látszik változni. az objektív. „kiracionalizálják a termelésből”. azzal a céllal. Versenyképesség Mit jelent az EU-bürokraták által mantraként ismételgetett „versenyképesség”? Valahol itt van a kulcsa a világgazdaság ma legégetőbb. akkor tüzek bizony lesznek még. rendcsinálás követelése. a következményekben jelenik csak meg a rassz kérdése. Mivel azonban a munkahelyek száma egyre kevesebb.

és a nyomorgó tömeg. s kezét a hagyomány helyett a jelenlét veszi át. amely amerikai csirkegyárakban már elterjedt. pártprogramoktól. Másokat nem sorsuk. mely a mulasztásokból keletkezett. Ez a feltétel teszi lehetővé az Európából kihelyezett termelés visszahozatalát. A fenntartható jövőhöz a biogazdálkodáson át vezet az út. A pénz árukarakterének megszüntetése révén visszanyeri csereeszköz jellegét. Ez a recept a Monsanto-hoz hasonló. de nem is egyszerű. s az ember teremtő erejére nincs szükség. a szorongás. lehetővé válik az európai ember visszatalálása a munkához. s inkább felveszik a kesztyűt. a képességeknek a munkán keresztül a gazdaságba áramoltatását. kevesekben születik meg. az öncenzúra magától elvégzi a munkát. ahol a gépeken keresztül Ahrimán uralkodik. s a gazdaságot működtető hitelpénz jogi dokumentummá. ordító hazugságok taglalásától – noha hihetetlenül hatékonyak . a természethez láncolt tradíciót a földművelés művészetévé alakítja.W. a tőzsdejátékok lehetősége egyszer s mindenkorra eltűnik. ahol földesurak maroknyi csoportjával áll szemben a tönkretett természet. aki saját gazdaságát organikus egységbe fogja. akiket a körülmények egzisztenciájuk teljes összeomlásával fenyegetnek. itthon? A közvélemény a pártok választási propagandájától hangos. miegymástól. A közösség által hordozott egyén helyébe a szabad individuum által hordozott közösség lép. ezúttal nem növényekre adaptálva. Csak ezzel nyerheti vissza a munka eredeti értelmét. és a korábbi eredményeket messze felülmúló hatékonysággal. annak bizományosi igazgatása megszünteti a munka nélküli jövedelemszerzés és a tulajdon monopolizálása révén történő hatalomgyakorlás lehetőségét. Mi várható ma.Bush). A faluorganizmus helyére a gazda lép. az őszintének tekinthető ígéretek és megoldási kísérletek mélyén azonban nyoma sincs az okok megnevezésének. Említhetjük Argentína példáját. Az emberekben nő az elégedetlenség. s az ember így kerülhet vissza társteremtői pozíciójába egy olyan világból. A helyzet vált kétségbeejtővé. Okok és kiút A kiút nem bonyolult. kötelezvénnyé alakul. de siettetni nem szabad.eltekinthetünk. De ilyen példa Irak Amerika általi leigázása. A parasztkultúra hanyatlása elkerülhetetlen. A nyilvánvaló. A felismerés. hanem a megismerés vezet a helyzet tarthatatlanságának felismerésére és a felelősség átérzéséből születnek szabad iniciatíváik. Meg kell szüntetni a munkaerő. 14 hetes vágásérettség helyett már 7 hét alatt feldolgozásra alkalmas méretűre nő. A magántulajdon használati tulajdonná alakítása.kifejlesztett csirke-fajtát. a spekuláció. Ha a munkaerő kikerül a költségtényezők köréből. E kevesek közt vannak azok. Emberi méltóságát vesztett bérmunkásokból saját kreatív képességeiket szabadon kifejtő individuumok lesznek ismét – „Minden ember művész”(Beuys). a tízezer éves földműveskultúra elpusztítása és helyettesítése a Monsanto vetőmagvaival („Hintsük el a demokrácia magvait Irakban!” G. a tulajdon és a pénz árukarakterét. A gazdaságban el kell választani a munkateljesítmény és a jövedelem közvetlen összefüggését. A gondolatrendőrség működése nem túl erőteljes. hogy a megoldást nem várhatjuk másoktól. . hogyan vált egy prosperáló ország monokultúrás szójatermelővé.

mindent alapjaitól kell újraépítenünk. Sötét idők jönnek. Halk.Ők azt mondják: rossz útra tévedtünk. mindenütt. az USA-ban is. de mély meggyőződés vezette szó-csírák. a jövő előszelei. mindent újra kell gondolnunk. Ertsey Attila . E szavak ma a Föld több pontján elhangoznak. itt is.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful