You are on page 1of 4

Dogmatörténet

1. óra

Követelmény: Egyháztörténet I-II. (Szűcs Ferenc)

Adolf von Harnack nevéhez kapcsolódik a tudomány kialakulása.
A dogmatörténet a patrisztikus korral foglalkozik.

A dogmatörténet kifejezés nem pontos, mert benne van a teológiatörténet, a kultúrtörténet és az
egyháztörténet is.

A katolikus felfogás szerint van implicit dogma (= amit az egyház mindig mindenütt mindenki hitt), illetve
explicit dogma (=amit az egyház megfogalmaz, és kihirdet). Az utóbbit az egyház tanítói hivatala által a zsinat
hirdethet ki, illetve a pápa, amikor Szent Péter székében ül.
A pápa csalatkozhatatlansága akkor érvényes, amikor a tanítás dolgában nyilatkozik a pápa.

Mi, protestánsok az első négy zsinat dogmáit fogadjuk el. Az összes hitvallás erre a négy zsinatra épül.

A korszakok
Az apostoli kor kb. Kr.u. 100-ig tart. Ebben a korszakban még némely könyvet kanonikus írásként tartották
számon (pl. Didakhé).

Az apostoli atyák kora (kb. II. sz.): Azok a tanítványok, akik az apostolokhoz tartoztak, és vitték tovább a
tekintélyét.

Egyházatyák kora: Vannak szigorúan értelmezett egyházatyák (szentté avatott atyák), de tágabb értelemben
azokat a tekintélyes írókat nevezzük atyáknak, akik a maguk korában nagy jelentőséggel bírtak. Ezt a kort
nevezzük patrisztikus kornak.

A keresztyén ókort kb. 476-ban záródott le.

A keresztyén dogma előzményei
1. Nem a görögökkel kezdődött ez a kultúra, hanem az Ószövetséggel (ami a Septuagintával bekerült a görög
kultúrába). Az Ószövetség szemlélete alapvetően meghatározta a gondolkodást (az idő, a történelem, a világ és
az ember felfogásaiban).
Idő: A görögök számára a tér (kozmosz) a fontos, a bibliai embernek pedig az idő (kronosz). Az időben
Isten cselekszik („mindennek rendelt ideje van”). Az időnek ritmusa van (hét nap), és az idő egy fontos tényező
(pl. „betelt az idő”). Az edényben az első csepp ugyanúgy fontos, mint az utolsó csepp.

Történelem: Izrael a maga történetét azért beszéli el, mert Isten a történelem Ura, és Őt magasztalja.
A kivonulásra való emlékezés egy hitvallás, és reménységet kelt az elkövetkezendő szabadításra is.

Világ: Az ókori világszemlélet mitologikus volt (asztrális képzetek, természetvallások). A bibliai nép azt
mondja erre, hogy az Úr teremtette a világot. Nem a tudás volt a probléma a bűnesetnél. A jó és a rossz tudását
Isten magának tartja fenn, mi nem ítélhetjük meg.
A keresztyén világszemléletnek ez lesz az alapja.

2. A hellénizmus nagyon befolyásolta a keresztyénség elterjedését. Nagy Sándor hódításai révén bevonta a
meghódított területeket a görög kultúrkörbe. Egységes nyelvet teremtett: a koiné görög nyelvet.
A koiné nemcsak a missziót segítette, de a filozófusok is a Biblia fogalmait kezdték használni (pl. Logosz).
Logosz: a világ értelme (Ján 1,1)

az úrvacsoránál és az apostolok leveleiben használatosak ezek a hitvallások. de csak az apostolok közölhetik velük a Szentlélek vételét). Fülöp evangélista Samáriában igét hirdet. A Római Birodalom: Az erőssége a birodalomnak a jog volt a nagy erőssége. Ez az alap hitvallás bővül: Jézus a Krisztus. hogy sokan meghaltak már. Hogyan hagyományozódik az evangélium és a hit? Az a hit. Megváltó. 3. hogy késik a vőlegény. Az apostoli kor teológiája . A régiek a megfigyelt dolgokat írták le.Létrejön egy láthatatlan háromszög: Logosz = Isten Világ Ember Amikor az ember megismeri a világot. Jeruzsálemi modell: Mátyás apostollá választása (kiválasztják azt. hogy az ő idejükben visszajön Krisztus). hogy megvédjük a filozófiától a keresztyénséget.18) Az apostoli kor egyházában a dogma őse a hitvallás. óra A félév végére a Békési Andor-féle kivonatos Kálvin Institutio-t ki kell jegyzetelni (első 151 oldala). 2. Jézus Krisztus az Isten Fia. akik Keresztelő Jánostól kezdve velük voltak). Fiú Szentlélek 12 apostol Püspök Apostolica successio (Ján 17. adósság és elengedés. Pál missziója Jézustól származik. . füstjelek). és leírták. milyennek kell lennie a valóságnak. hiszen egy rövid képlettel rövidre lehet zárni egy tanítást. A definiáló gondolkodás: A görögtől örököltük. és az élelmiszerük is fogytán van.19: Háromtagú hitvallás (Szentháromság). A kritérium a szemtanúság volt. Barnabás is apostol. A tizenkettő erősen ragaszkodott a maga tekintélyéhez (pl. Pedig Jézus elmondta. amit a tanítványok kaptak. pl. Jogrendszer: a bűn. Jézus Krisztus Úr (Filippi 2) . Magunknak jegyzeteljük. A keresztségnél. 1Kor 13-14: karizma). A keresztyén gyülekezeteknek megrázkódtatás az. Van egy korai parúzia várás (még az apostolok úgy hiszik. akkor elvileg megismeri Istent is. mint a miénk.1. keresztel. hogy lehet. Romlottság és helyreállítás. ugyanaz a hit. A görögök megfordították: gondolkodtak. Az apostolság tágabb (pl. a Zsid 11. illetve hasznos. Atya Antióchiai modell: Pál nem kapott kézrátételt az apostoloktól. Mt 28. A görögöktől azért vettük át. Jézus Krisztus az Úr. és utána gondolkodtak. és a feloldozás. illetve a kommunikáció (úthálózat.

A keresztyének nem mentek el katonának.e. hogy az akkoriból eljussunk a mostaniba. tanítók). A letelepedett gyülekezeti élet rendjére nagy hangsúly van fektetve. . Nála jelenik meg először a püspök. hanem a szeretet szabályát is be kell tartani. Az apostolok: Úgy fogadjátok. mert nem tömjéneztek a császár képe előtt. A görög filozófia is támadta a keresztyéneket. A római jogban nincs benne azt. hanem egységesek. aki meg van keresztelve. nem űztek bizonyos foglalkozásokat (színészek). írt leveleket. Ha pénzt kér. Efezusba. Amikor keresztényüldözések voltak. Barnabás levél: Ezek mind a korszaknak a lenyomata. hogy barbár dogma a kereszténység. A magyarázatnak bele kell illeszkednie a hitnek az analógiájába. Azt mondták. Ő a helyi gyülekezet vezető lelkésze. és válaszokat adtak. Kherinthosz azt mondta.Kr. Kálvin az Institutio-t azért írta meg. akkor hamis próféta. hogy a keresztényeket el kell fogni azért. Tertullianus: A latin dogmatikai fogalmakat ő alkotja meg először. A hit szabálya Róma 12. mikor értelmezzük a Szentírást. Azt mondja. Szmirnába stb. hogy Jézus Krisztus = JHWH. mint magát az Urat. Hermász pásztora. Az apologéták voltak azok. a filozófusok köpenyében járt továbbra is. Bullinger szerint nemcsak a hit szabályát. aki alá különböző szolgák voltak rendelve (próféták. Ők egy harmadik nép volt a pogányok és a zsidók mellett. Justin Mártír: Maga filozófus volt. A korban felismerik a keresztyénség politikai jelentőségét: Krisztusban nincs zsidó és görög. A püspök volt az apostol utóda. A liturgikus gyakorlat: A keresztség szabályozása. A latin fordítása: regula fidei A hit szabálya szerint kell magyarázni a Szentírást. aki varázslást tanult Egyiptomban. Ő használja először a „katolikus” szót az egyházra. A császárkultuszban sem vettek részt. akkor jogtalannak tartja az üldözéseket.6: a hit szabálya (analogia piszteósz) Az Ószövetségben típusok vannak (lenyomatok). Ez azt jelentette. Az apostoli atyák kora Didakhé: A kánonba kerülését is firtatták egyesek. Az exegézisben az a cél. Nagyon terjedt a keresztyénség. hogy egy katonának és egy istenségnek a törvénytelen gyermeke. mert keresztény. Ezalatt az egész föld egyházát hirdette. Minden hitvallás egyben egy hermeneutikai szabály is. A zsidóság részéről már a kezdeti időkben heves támadások érkeztek. és miután keresztyénné vált. A Barnabás levelében jelenik meg a történelem korszakolása. II. hogy a kereszténységet teljesen el kell határolni a pogány filozófiától. Az eucharisztia: csak az úrvacsorázhat. már a császár udvarában is a főhivatalnokok is keresztyénné lettek. hogy legyen egy szabály. században a fordításban a kürios szót fordították a JHWH helyett. Szerinte a legmagasabb rendű filozófia a keresztyénség. és a megkereszteltek legyenek Jézus tanítványai. akkor is hamis próféta. amiket párhuzamba hoz az Újszövetséggel. akik a keresztyénség külső támadásait visszaverték. hogy kereszteljünk. Anthiókiai Szent Ignác: Trallészieknek. írásmagyarázók. Jézus azt rendelte. Ha három napig marad.

óra Lyonban élő Irenaeus üdvtörténeti. és Mária a második Éva. Az üldöző van bajban. és egy alárendeltségi viszonyt tételez föl. tehát van egy üdvtörténet. Az Úr adta a logos spermaticos-t a pogányoknak is. mert ők úgy is a mennybe mennek. A megváltás az. Korszakokra osztja a keresztyénséget: . A Fiút második Istennek nevezi. és az angyalvilágban bekövetkezett egy lázadás (amiről a Szentírás nem beszél). Az Atya öröktől fogva nemzi a Fiút (és létrehozza a Fiút). nem az üldözött. Logos: Megtalálta a kapcsolódási pontot a keresztények és a filozófusok között. Már a keresztyénség előtt Alexandriai Philo az Ószövetséget allegorikusan magyarázta. Az Atya mindennek a kezdete. Órigenész Az egyik legtermékenyebb ókori író (egyesek szerint 2000 < írása volt). akik közel jutnak I 3.Jézus Krisztus .a törvény kora . Nikolaiták cselekedetei: erkölcsi szabadelvűség. . ahol az üldözésekről ír. A bűneset következtében az ember lesüllyedt. a keresztyénség pedig üdvtörténetet lát. „Az idő betelik”: a múltnak hatása van az egészre. hiszen ez a test úgyis elporlad. Az angelológiája: nem jelentenek közvetítő szerepet Isten és ember között. Krisztus a Sátánnak fizette meg az elégtételt (mert a Sátánnak a rabszolgájává vált). és ez a logos volt. Lyoni Irenaeus „Kezdetben…”: A Biblia első szava egy időbeli kezdetet mutat. amit egy gonosz Démiurgosz teremtette. A Krisztus testében mindenkinek megvan a maga szerepe: mindenkinek szüksége van a másikra. hogy megszabadulunk az anyagtól. horizontális rendszert alkotott a teológiában.Abban a művében. az előképei megvannak az Ószövetségben Krisztus a második Ádám. és az Atya öröktől fogva bocsátja ki a Szentlelket. Vertikális rendszert alkotott. Júdás evangéliuma: egy gnosztikus irodalom. mint ennek a világnak a megjavulása (és végül Isten lesz minden mindenekben). Én is része vagyok az üdvtörténetnek. Megjelenik az ember is. A gnózis egyik alaptétele az volt. Az Ószövetség Istenét Irenaeus beledolgozza a rendszerébe.az ártatlanság kora . hogy ez a világ nem más. illetve Órigenész vertikális rendszert alkotott. Fő műve: Peri arkhón (De principiis). Az alexandriai iskolában nevelkedett. Az első teremtés és az újjáteremtés kapcsolatban van egymással. Az Atya a Fiún és a Szentléleken keresztül teremti az angyalvilágot. mint teremtmény. Az ember sosem választ jó és rossz között: mindig a kisebbik rossz és a nagyobbik rossz között választ. nem a keresztyéneket védi. A legtöbb kultúra az időt körforgásnak tekinti. Az ariánusok: theos: agennétosz (nem született) Jézus: gennétosz -> genétosz (Istenné vált) Órigenész azt gondolja. 529-ben Órigenészt utólag kiátkozta az egyház az orange-i zsinaton.ami azóta történt. Az üdvtörténetben a bűnesetet megmagyarázza Irenaeus: „a bűnesetnek meg kellett történnie”. hogy az anyagi világ rossz. ahol a neoplatonizmus élt a legtovább.