You are on page 1of 3

3.

A helvét reformáció, egyeztetések, úrvacsora és adiaforon viták (Radikális
reformáció)
Ulrich (Huldrych) Zwingli (1484-1531)

Szül.Wildhausban, iskolák: Bázel, Bern, Bécs, Bázel (erős humanista háttér, kapcsolat Erasmus-szal))

1516 Glarus lelkész ; 1516 Einsiedelen lelk. ; 1519 a Zürichi Grossmünster plébánosa. szakít a
perikópa rendszerre A Máté ev. alapján mondott prédikációi reformátori szelleműek

1522-Isten Igéjének világosságáról és bizonyosságáról c. mű.

1523- Fabrival folytatott vitájának alapja a 67 tézis. (Tekinthetjük az 1. ref. hitvallásnak -Zürichi
Disputáció ). Fő gondolatok: Krisztus az egyház egyedüli feje- az emberek rendelései semmit sem
érnek – a mise nem áldozat, csak emlékezés az egyszeri,tökéletes áldozatra –az előírt böjt vitatható –
az egyházi szolgák házasodhatnak,- „a világi hatalom minden törvényének egyeznie kell Isten
akaratával, tehát védelmeznie kell az elnyomottat, még ha ez nem emelne is panaszt”(XXXIX.tétel)

1525 a katolikus mise helyére lépett az egyszerű úrvacsorai liturgia (képek, szobrok , orgona
eltávolítása) - A De vera et falsa religione commentarius – dogm. főműve:

„Mit jelent az eucharisztia, az úrvacsora? Jelenti a hálát, a közös üdvözlését azoknak, akik
vallják Krisztus halálát, akik ezt magasztalják, hiszik és egyedül dicsőítik…Az eledel
tehát,amelynek keresését megparancsolja (Krisztus): a Fiúban való hit; ez az az eledel,
amelyről az egész fejezet (Jn 6) szól… Krisztus ebben a részben a ’ kenyér ’ és az ’ evés ’ alatt
csak az evangéliumot és a hitet érti. „ (edere = credere) emlékvacsora

„Krisztus azt mondja, hogy a test éppenséggel semmit sem használ” ( Az én testem
hasonlóképpen értendő metafora, mint hogy „én vagyok az ajtó”.)

1527 az un Amica exegesis / a fentiek bővebb kifejtése – mind Róma, mind Luther ellenében/

1529 Marburgi Kollokvium

 15 pontot tárgyaltak, csak egyben nem sikerült megegyezni: úrvacsora
o Luther:
 In: -ban
 sub: alatt, a fogalom alatt
 cum: -val -vel; vele
o Zwingli: emlék vacsora

Zwingli a keresztyén hatóságok felállítása mellett érvel, szemben az anabaptistákkal , akik az
egyházat teljesen különválasztanák a hatalomtól.

1531 Zwingli harca a katolikus kantonok ellen. Halála a kappeli csatamezőn

A svájci anabaptisták (svájci testvérek) köre Zwingli bibliaolvasó köréből került ki .
(1525 Conrad Grebel vezetésével) Gyermekkeresztség , katonáskodás elvetése. 1527-
ben Félix Manz-ot vízbe fojtják. A mozgalom eredete:

az üldözés Isten büntetése bűneinkért (lásd Károli: Két könyv. Melanchton: az üdvösség dolgában nem lehet engedni. A kiválasztottaknak részt kell venniük a végidők küzdelmében (millenarizmus). sőt a magyar református lelkipásztorokkal is.Kölcsey Himnusz ) I. Vége 1535 júliusa Néhány közös tanítás: 1. A szentek gyülekezete 4. kapcsolat Kálvinnal. de a svájci városok és kantonok elfogadják(1566). A II.gyermekkeresztség elvetése 2. Melanchtonnal. A Biblia mellett közvetlen prófécia. Zwickaui próféták (és Thomas Münzer) Wittenbergben Karlstadt is hatásuk alá kerül. Helvét Hitvallás (1536 és 1566) Az I. 1567. Debreceni Zsinat is hitvallásként fogadja el Méliusz Juhász Péterrel is levelezett. Éles és durva Luther ellenesség: „Hízottdisznó Testvér” – „Tunyaélet testvér” (nyilván az ingyen kegyelem miatt) A holland anabaptisták: (mennoniták) Menno Simon(1496-1561) A münsteri Sion királyság (Melchior Hoffmann 1495-1543) Utóda Matthijs – Harc a hitetlenek ellen (bibliai példák:Gedeon – új Jeruzsálem) Vagyonközösség (meztelenség) nőközösség. Bullinger személyes végrendelete(1562). böjt stb) lehet a sztoikus adiaforon /közömbös dolog/ kifejezést alkalmazni. esetleg millenarista harcos fellépés 1527-1537 Antinomista harc Melanchton és Agricola közt ( a törvény és a jó cselekedet káros és veszélyes) Heinrich Bullinger 1504-1575 Tanulmányok: Emmerich – Köln (A reformátori felismerések a Biblia és az egyházatyák olvasása nyomán történt és nem valamelyik reformátor hatására) 1526 – Kappel reformációja Kapcsolat Zwinglivel és Zürich-kel.és II. Az úrvacsora szimbolikus értelmezése és közösségformáló jellege. Lutherrel. . belső megvilágosodás 3. de a szertartások(képek. még a lutheránusokkal való megegyezést is szem előtt tartja. Kiterjedt levelezés. (Megerősítés a „deuteronomista” történelem szemléletben: a török hódítás. 1563 Heidelbergi Káté 1548 Lipcsei interim /Adiafora vita/ A rekatolizálásra tett lépések.

parancsolat értelmezésénél is. Isten dicsősége el van rejtve a keresztben . A reformátusok ezt az elvet vitték tovább a II. János felülrl építekező Szinoptikusok lentről építkező.Flacius Illiricus : az ellentétek nyiltabb feltárására ösztönzi Melanchtont: „nihil est adiaphoron in statu confessionis et scandali”.