You are on page 1of 20

Európa és benne Magyarország helyzete megváltozott.

Az eddig természetesnek
vett biztonság és béke törékennyé vált. Bár a terrorizmus az elmúlt évtizedekben
is jelen volt az európaiak életében, mára közelebbivé és fenyegetőbbé vált.

Az LMP szerint erre a változásra Magyarországnak is reagálnia kell. Ha új
fenyegetések jelennek meg, azokra fel kell készülni. Alkalmassá kell tenni a
jogszabályokat, intézményeket és hatóságokat arra, hogy megvédjék a magyar
emberek biztonságát.

Aki nyitott szemmel néz körül a világban, nem tagadhatja a terrorveszély
növekedését. Aki felelősen gondolkodik Magyarországról, nem tagadhatja, hogy
változtatásokra szükség van. A kormány azonban nem megoldással állt elő,
csupán egy kommunikációs kampánnyal. Az ellenzéket támadva egyetlen
terrorcselekményt sem lehet megelőzni, a kompromisszumképtelen,
ultimátumszerű követelések egyetlen magyar család biztonságát nem fogják
növelni.

A felelős lépések Magyarország biztonságát szolgálják, a felelőtlen politikai
taktikázás a magyar emberek fenyegetettségét növeli.

Az LMP a megoldásra tesz javaslatot. Sor kerülhet az Alaptörvény korrekciójára,
szükséges a Büntető Törvénykönyv kiegészítése és elengedhetetlen a
rendvédelmi szervek megerősítése. Javaslataink egyszerre szolgálják
Magyarország és a magyar emberek jogainak biztonságát. Ezek elfogadásával
megteremthető a szükséges kompromisszum, most a kormányon múlik, hogy a
megoldásban vagy a kudarcban érdekeltek.

Az LMP szerint a megváltozott helyzethez úgy kell alkalmazkodni, hogy a
fenyegetések elleni fellépés hatékonyabbá válik, és a magyar emberek jogai sem
vesznek el. Az erősebb intézkedésekhez és kormányzati hatalomhoz nagyobb
kontroll kell!

2
Tartalomjegyzék

I. Az Alaptörvény módosításának feltételei..............................................4

II. Hatékonyabb büntetőjogi szabályok.....................................................7

III. A rendvédelmi szervek megerősítése..................................................9

IV. Javaslat az Alaptörvény módosítására.............................................11

V. Javaslat a honvédelmi törvény módosítására..................................15

VI. Javaslat a Büntető Törvénykönyv kiegészítésére...........................17

3
I. Az Alaptörvény módosításának feltételei

Az Alaptörvény módosítása nem elengedhetetlen feltétele a terrorveszély elleni
fellépésnek, de a korrekcióra sor kerülhet.

A kormánynak ehhez azonban meg kell mondania, melyek azok a konkrét,
gyakorlati problémák, hiányosságok, amelyek miatt szélesebb alkotmányos
felhatalmazást tart szükségesnek. Erre eddig nem került sor, sem a nyilvánosság
előtt, sem az illetékes – és szükség szerint zárt ülésre is összehívható –
parlamenti bizottságokban sem került sor.

Ha a kormány komolyan a megegyezést keresi az ellenzéki pártokkal, akkor
elvárjuk, hogy azonnal állítson le minden, az adófizetők pénzéből folytatott
hirdetést. Az LMP a megoldást keresi, de a fideszes politikusok eddig csak a
politikai ellenfeleikkel foglalkoztak.

Érdemi párbeszédre, az állampolgárok és az Országgyűlés érdemi
tájékoztatására van szükség. A kormány nagyobb bizalmat kér, de ezt meg kell
szolgálnia.

Az Alaptörvény módosítására akkor kerülhet sor, ha az erősebb kormányzati
hatáskörhöz erős garanciák is társulnak, és a korrekciók valóban a
terrorfenyegetettség kezelését szolgálják.

4
Az LMP az Alaptörvény módosítását az alábbi keretek között támogatja:

1. Új rendkívüli időszak bevezetése nélkül, a meglévő különleges jogrendi
formák (megelőző védelmi helyzet, szükségállapot, váratlan támadás)
szabályainak kiegészítésével a kormány saját hatáskörben legfeljebb 72
órán át vezethessen be rendkívüli intézkedéseket terrortámadás
elhárítására.

2. Konkrét terrortámadás közvetlen veszélye esetén legyen mód arra, hogy
az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök – a
házelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök állásfoglalása
alapján – ugyanúgy dönthessen a megelőző védelmi helyzet
kihirdetéséről, ahogy ez a szükségállapot esetében eddig is lehetséges
volt. Ez anélkül biztosíthatná az azonnali és hatékony reagálás
lehetőségét, hogy a polgároknak kizárólag a mindenkori kormány
mértékletességében kelljen bíznia.

3. A szélesebb intézkedési lehetőségekhez erősebb kontroll is jár: a
megelőző védelmi helyzet elrendeléséhez továbbra is kétharmados, 60
napon túli meghosszabbításához viszont négyötödös országgyűlési
döntést javaslunk, illetve azt, hogy az Alkotmánybíróság a rendkívüli
jogrend fennállását rendszeresen, hivatalból vizsgálja felül a 60 nap
eltelte után.

4. Ha a honvédség bevonása a kormány célja, akkor felesleges a
különleges jogrend szabályait fellazítani. Támogatni tudunk olyan
alaptörvény-módosítást, amely – alkotmányos garanciával – konkrét
terrortámadások elhárításában a Magyar Honvédség közreműködését
általában teszi lehetővé, ha ahhoz a rendőrség és a nemzetbiztonsági
szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

5. A terrortámadás veszélye miatt bevezetett rendkívüli jogrend nem járhat

5
a média működésének korlátozásával, de nem vetjük el az egyes
médiumok közszolgálati kötelezettségeinek kiszélesítését ilyen
helyzetben. Ez – a média általános korlátozása helyett – közérdekű
közlemények kötelező közzétételét teszi lehetővé.

6
II. Hatékonyabb büntetőjogi szabályok

A terrorizmus ellen erősebb büntetőjogi szabályokra van szükség!

Az LMP már 2016 januárjában javaslatot tett a Büntető Törvénykönyv
kiegészítésére annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen fellépni a
terrorcselekményekkel szemben. Javaslataink azóta is aktuálisak, ideje volna,
hogy a kormány végre észrevegye, hogy vannak erősebb eszközök a
terrorfenyegetéssel szemben.

Az LMP szerint olyan, új szabályokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az
európai szintű együttműködést a párizsi merényletekhez hasonló
terrorcselekmények esetében. Szükség van a külföldön kiképzett terroristák
elleni fellépést elősegítő módosításokra, a terrorcselekmény előkészületeit, a
terroristák utánpótlását, propagandagépezetét szankcionáló új tényállások
bevezetésére.

A terroristák módszerei megváltoztak, és ehhez Magyarországnak is
alkalmazkodnia kell. Több erőfeszítést kell fordítani a megelőzésre, a terrorista
hálózatok egyre hatékonyabb váló kiépülése ellen.

Az LMP által javasolt büntetőjogi szigorítások az ezek elleni fellépést erősítik.

7
Az LMP javaslatai a Büntető Törvénykönyv kiegészítésére:

1. A terrorista csoport szervezése váljon önálló elkövetési magatartássá,
mégpedig az elkövetett terrorcselekmény büntetési tételével fenyegetve
(tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés).

2. Az előkészületi jellegű magatartások között önállóan javasoljuk
nevesíteni azt is, ha az elkövető terrorista csoporthoz csatlakozás
céljából Magyarország területéről kiutazik vagy az országon átutazik.

3. A háborús uszítás tényállását javasoljuk kiegészíteni a terrorizmus
támogatására uszítás, illetve a terrorizmust támogató hírverés
büntetendővé tételével.

8
III. A rendvédelmi szervek megerősítése

Meg kell erősíteni a rendvédelmet!

Az ország biztonságának garantálásához nagyobb létszámú rendőrségre,
egyértelműen kijelölt feladatokra és világos felelősségre van szükség a
rendvédelmi szervek között. Ennek megteremtése a kormány feladata, azonban
az elmúlt öt év a rendvédelmi szervek szintjén növekvő káoszt és csökkenő
létszámot hozott.

A kormány létrehozta a TEK-et, melynek máig nem egyértelmű a feladata, nem
illeszkedik a rendvédelmi szervek meglévő struktúrájába. Ma úgy tűnik, hogy a
kormányban rivalizáló miniszterek felügyelnek rivalizáló rendvédelmi szerveket,
ezért nincs megfelelő információáramlás és feladatmegosztás, ami súlyos
biztonsági kockázatot jelent.

Ennél is nagyobb probléma, hogy jelenleg nincs elengedő rendőr az ország
biztonságának garantálásához. A rendőrség évek óta súlyos létszámhiánnyal
küszködik. A kormány a honvédség bevetésével elismerte, hogy a rendőrség nem
képes a jelenlegi keretek között ellátni feladatait. Az elmúlt hónapokban mégsem
történtek érdemi lépések a rendőrség megerősítésre érdekében.

Az LMP szerint a rendőrség létszámának azonnali és jelentős emelésére van
szükség, mert tartósan nem lehet arra berendezkedni, hogy a honvédség lát el
belföldi rendvédelmi feladatokat.

9
1. Egyértelmű feladat- és hatásköri megosztás, illetve a jelenleginél
hatékonyabb információáramlás szükséges a különböző szervek (TEK –
rendőrség – katasztrófavédelem - honvédség) között.

2. Meg kell szüntetni a Terrorelhárítási Központ törvények felettiségét és
egyértelmű szabályok mentén integrálni kell a rendőrség állományába. A
terrorelhárítási szerv az ORFK-n belüli főosztályként működjön tovább.

3. A lehető leggyorsabban kezelni kell a rendőrségi állomány egyre
súlyosabb létszámhiányát: az LMP szerint legalább háromezer új rendőr
felvételére van szükség. Az ehhez szükséges 10 milliárd forint a
közmédia finanszírozásának csökkentésével teremthető elő.

4. Méltányos fizetést kell biztosítani a rendvédelmi dolgozóknak. Ehhez
első lépésként az szükséges, hogy legalább a szolgálati törvény
elfogadása előtt ígért béremelést ténylegesen megkapják.
Életpályamodell részeként be kell indítani a korábban szintén
megígért lakhatási támogatást, és a szolgálati nyugdíjat kiváltó, ésszerű
nyugdíjba vonulási lehetőséget teremtő biztosítási rendszert. Fenn kell
tartani a túlszolgálat pénzbeli megváltását.

10
IV. Javaslat az Alaptörvény módosítására

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK HATODIK
MÓDOSÍTÁSA

(az elfogadás dátuma)

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2)
bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők
szerint módosítja:
1. §
Az Alaptörvény 45. cikk (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében,
következményeik elhárításában és felszámolásában. A Magyar Honvédség közreműködik
a súlyos terrortámadások elhárításában, ha ahhoz a rendőrség és a nemzetbiztonsági
szolgálatok alkalmazása nem elegendő.”
2. §
Az Alaptörvény 51. cikk (2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A megelőző védelmi helyzet kihirdetéséhez a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának, hatvan napon túli meghosszabbításához a jelen lévő országgyűlési
képviselők négyötödének szavazata szükséges. A köztársasági elnök a 48. cikk (3)-(6)
bekezdésének alkalmazása mellett jogosult a megelőző védelmi helyzet kihirdetésére és
meghosszabbítására, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.”
3. §
Az Alaptörvény 52. cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével, illetve a szükségállapot
vagy a rendkívüli állapot kihirdetésével, de legfeljebb hetvenkét óra elteltével hatályát
veszti.”
4. §
Az Alaptörvény 54. cikk (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti,
ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. A különleges jogrend bevezetésének,

11
illetve a bevezetett intézkedéseknek az Alaptörvénnyel való összhangját az
Alkotmánybíróság hivatalból is megvizsgálhatja, a bevezetést követő hatvan nap elteltével
pedig hatvan naponta megvizsgálni köteles.”
5. §
Az Alaptörvény 48. cikk (1) bekezdés b) pontjában a „súlyos, erőszakos cselekmények”
helyébe a „terrortámadás vagy súlyos, erőszakos cselekmények” szöveg, 51. cikk (1)
bekezdésében az „Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy
szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében” szövegrész helyébe az „Az Országgyűlés
külső fegyveres támadás veszélye esetén, illetve előkészület alatt álló súlyos
terrortámadás végrehajtásának megakadályozása vagy szövetségi kötelezettség teljesítése
érdekében” szöveg, 51. cikk (3) bekezdésében az „intézkedések hatálya” szövegrész
helyébe az „intézkedések részeként az alapvető jogok gyakorlása az 54. cikk (1)
bekezdése alapján nem függeszthető fel, illetve nem korlátozható, az intézkedések hatálya
pedig” szöveg, 52. cikk (1) bekezdésében a "külső fegyveres csoportoknak Magyarország
területére történő váratlan betörése esetén" szövegrész helyébe a „külső fegyveres
csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése vagy terrortámadás
esetén” szöveg, 54. cikk (1) bekezdésében az „az alapvető jogok gyakorlása” szöveg
helyébe a „rendkívüli helyzet által megkívánt mértékben az alapvető jogok gyakorlása”
szöveg lép.
6. §

Az Alaptörvény jelen módosítása a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

12
INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A különleges jogrend elrendelésére vonatkozó hatályos szabályok – bár azokat ebben a
tekintetben szerencsére nem kellett még tesztelnie a magyar demokráciának – az LMP
álláspontja szerint tartalmukat és megszövegezésüket tekintve is alkalmasak a
terrorfenyegetés megnövekedett szintjéből adódó kockázatok kezelésére is. Ugyanakkor
méltányolhatónak tartjuk a kormánypártoknak az elfogadhatatlanul széles, garanciákat
nélkülöző kormányzati alaptörvény-módosítási tervezet kapcsán kifejtett érvei közül
azokat, amelyek a jogi helyzetet az esetleges, azonnali cselekvést igénylő helyzetben
valóban elkerülendő politikai viták miatt szeretnék még egyértelműbbé tenni.
Ezért az Alaptörvény olyan módosítását javasoljuk, amely a szükségállapot, a megelőző
védelmi helyzet és a váratlan támadás alkotmányos szabályai között kifejezetten nevesíti a
terrortámadást, illetve annak veszélyét, illetve módosítja és kiegészíti az elrendelésre
vonatkozó szabályokat. Emellett a módosítás a rendkívüli jogrenden kívüli időszakra is
teret enged a Magyar Honvédség terrorelhárítási célú alkalmazásának arra az esetre, ha
ahhoz a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat a Magyar Honvédség feladatairól szóló rendelkezést úgy egészíti ki, hogy az
közreműködik a terrortámadások elhárításában, ha ahhoz a rendőrség és a
nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. Ez az alapvető jogok
korlátozása nélkül, a mindenkori törvények keretei között rendkívüli jogrend bevezetése
nélkül is lehetővé teszi a Honvédség bevonását a terror elleni fellépésbe.
A 2-3. és 5. §-hoz
A módosítás a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet és a váratlan támadás
alkotmányos szabályai között is kifejezetten nevesíti a terrortámadást, illetve az
előkészített súlyos terrortámadás végrehajtásának megakadályozását. Ahogyan ma is, a
ténylegesen elkövetett terrorcselekmények esetén a szükségállapot és a váratlan támadás,
míg egy ilyen, előkészített támadás megakadályozása érdekében a megelőző védelmi
helyzet szabályai lennének alkalmazhatóak.
A javaslat egyszerre könnyít és nehezít a megelőző védelmi helyzet elrendelésének
szabályain: a 60 napon túli meghosszabbítást ugyan négyötödös országgyűlési többséghez
köti, de – a hadiállapotra és a szükségállapotra vonatkozó szabályok megfelelő
alkalmazásával – módot ad arra, hogy a döntésében akadályozott Országgyűlés helyett a
köztársasági elnök döntsön – a házelnök, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök
egybehangzó állásfoglalása alapján – a bevezetésről arra az időre, amíg az Országgyűlés
maga nem tud dönteni a kérdésben. Ez, figyelemmel arra is, hogy az 51. cikk (3)
bekezdése alapján a Kormány alapjog-korlátozást meg nem valósító rendelkezéseket
amúgy is megállapíthat az országgyűlési döntésig, kellő garanciát ad a gyors kormányzati

13
cselekvésre azonnali intézkedést igénylő helyzetben is, ugyanakkor nem csorbítja
érdemben az Országgyűlés döntési jogát.
A módosítás emellett úgy pontosítja a váratlan támadás esetén meghozott
kormányrendeletre vonatkozó szabályt, hogy pótolja az annak hatályára vonatkozó
garanciákat: a támadás tényleges megszűnése mellett a szükségállapot és a rendkívüli
állapot elrendeléséhez is a hatályvesztést köti. Emellett, tekintettel arra, hogy a váratlan
támadásra hivatkozva csak az azonnali országgyűlési vagy – az Országgyűlés
akadályoztatása esetén – államfői döntésig fennálló időre rendelhetőek el intézkedések,
hetvenkét órás maximális időtartamot állapít meg a kormányrendelet hatályára.
A módosítás azt is egyértelművé teszi, hogy a Kormány által a megelőző védelmi helyzet
kezdeményezését követően rendeletben legfeljebb 60 napra bevezetett, a közigazgatás, a
Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő
intézkedések alapvető jogok felfüggesztésével, illetve az Alaptörvény I. cikk (3)
bekezdése szerinti mértéken túl nem korlátozhatóak. Emellett az alkotmányszöveget
kiegészíteni javasoljuk azzal is, hogy az alapvető jogok felfüggesztése, illetve korlátozása
különleges jogrend esetén sem mehet túl a rendkívüli helyzet által megkívánt mértéken.
A 4. §-hoz
A módosítás kimondja, hogy a különleges jogrend bevezetésének, illetve a bevezetett
intézkedéseknek az Alaptörvénnyel való összhangját az Alkotmánybíróság hivatalból is
megvizsgálhatja, a bevezetést követő hatvan nap elteltével pedig hatvan naponta köteles is
megvizsgálni.
A 6. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés.

14
V. Javaslat a honvédelmi törvény módosítására

2016. évi … törvény
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint
a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről
szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításáról
1. §
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben
bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 79. § e) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(79. § A Kormány az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdésének alkalmazása körében
elrendelheti)

„e) a frekvenciagazdálkodás terén korlátozó rendszabályok bevezetését, speciális
üzemmódok előkészítését, a médiaszolgáltatók számára közérdekű közlemények kötelező
közzétételét,”
2. §
E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

15
INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslat célja, hogy a kapcsolódó alaptörvény-módosítás tartalmához igazodva a
közvetlen és súlyos terrorveszély esetén bevezethető megelőző védelmi helyzet esetére azt
biztosítsa, hogy az elrendelt intézkedések a sajtószabadságot ne korlátozhassák
indokolatlanul.

RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat úgy módosítja a megelőző védelmi helyzetben elrendelhető intézkedések körét,
hogy a műsorszórás terén korlátozó rendelkezések bevezetésére általában ne kerülhessen
sor, ehelyett csak arra legyen mód, hogy közérdekű közlemények kötelező közzétételét
rendeljék el.
2. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés.

16
VI. Javaslat a Büntető Törvénykönyv kiegészítésére

2016. évi … törvény
a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a
terrorcselekmények hatékonyabb megelőzéséhez szükséges
módosításáról
1. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 314. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból
a) jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását
állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé,
vagy
b) terrorista csoportot szervez.”
2. §
A Btk. 316. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„316. § Aki
a) terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, vagy
b) terrorista csoporthoz csatlakozás céljából az Magyarország területéről kiutazik vagy
azon átutazik,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
3. §
A Btk. 331. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„331. § (1) Aki nagy nyilvánosság előtt háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést
folytat, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg,
aki nagy nyilvánosság előtt a terrorizmus támogatására uszít, vagy egyébként a
terrorizmust támogató hírverést folytat.”
4. §
E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

17
INDOKLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Miközben a kormány a terrorfenyegetettséget és az állampolgárok jogos félelmeit pusztán
a politikai kommunikáció, a hisztériakeltés és saját hatalma parttalan kiterjesztésének
eszközeként használja, az LMP törvényjavaslatának célja a terrorcselekmények
hatékonyabb megelőzését és szankcionálását célzó intézkedések bevezetése annak
érdekében, hogy a párizsi merényletekhez hasonló terrorcselekmények európai szintű
együttműködést igénylő megelőzéséhez a magyar állami szervek hatékonyabban
járulhassanak hozzá.

RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-3. §-okhoz
A Büntető Törvénykönyv módosításai három új, kifejezetten a külföldön kiképzett
elkövetők terrorcselekményeit érintő tényállással, illetve tényállási elemmel egészítik ki a
büntető anyagi jog kódexét.

Egyrészt a terrorcselekmény speciális, de az alapesettel büntetendő elkövetési magatartása
kiegészül a terrorista csoport szervezésével mint önálló elkövetési magatartással. Másrészt
a terrorcselekmény miatt ennél enyhébben büntetendő, előkészületi jellegű magatartások
közt önállóan javasoljuk nevesíteni azt, hogy az elkövető a terrorista csoporthoz
csatlakozás céljából az Magyarország területéről kiutazik vagy azon átutazik. Végül – bár
a terrorcselekményre való felhívás önmagában is kettőtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztésért büntetendő bűncselekmény – a háborús uszítás tényállását javasoljuk
kiegészíteni a terrorizmus támogatására uszítás, illetve a terrorizmust támogató hírverés
büntetendővé tételével.
A 4. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés.

18
19
20