You are on page 1of 16

1

2010. május 14-től július 22-ig.

Bevezetés
A Lehet Más a Politika 2010 tavaszán közel 400 ezer ma­
gyar állampolgár bizalmából lett parlamenti párt. A vá­
lasztási kampány során azt ígértük a választóknak, hogy
konstruktív ellenzéki párt leszünk. Azt ígértük, hogy értel­
mes párbeszédre törekszünk a többi párttal, hogy világos
értékválasztások alapján, de tárgyilagosan ítéljük meg
a kormány munkáját és előállunk a saját javaslatainkkal is.
Szeretnénk rászolgálni arra a bizalomra, amelyet a válasz­
tóinktól kaptunk, és szeretnénk másokat is megnyerni
a céljainknak. Azért készítettük ezt a kiadványt, hogy
a választók előtt bemutassuk azt a munkát, amelyet az
újonnan alakult parlamentben eddig végeztünk.
A kiadvány szikár tényeket és adatokat tartalmaz az LMP
parlamenti munkájáról. Annyit tennénk még hozzá,
hogy a Magyar Távirati Iroda beszámolója szerint az új
országgyűlésben csak az LMP képviselői tartózkodtak
a bekiabálásoktól…

lmp_A5.indd 1 8/9/10 11:24
LMP-tisztségek az Országgyűlésben

Az Országgyűlés jegyzője dr. Szilágyi Péter Zoltán

A Fenntartható fejlődés bizottsága elnöke dr. Jávor Benedek

Az Emberi jogi, kisebbségi, civil­
és vallásügyi bizottság alelnöke Szabó Tímea

Az Európai ügyek bizottsága alelnöke Mile Lajos

A Kulturális és sajtóbizottság alelnöke Karácsony Gergely

Az Oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke Osztolykán Ágnes

2 Az Interparlamentáris Unió
Magyar Nemzeti Csoportja alelnöke dr. Szilágyi Péter Zoltán

A Lehet Más a Politika (LMP) 16 fős országgyűlési képviselőcsoportját (frakció) 5 tagú
frakcióelnökség irányítja: dr. Schiffer András frakcióvezető, Karácsony Gergely, Mile Lajos,
Szabó Tímea frakcióvezető­helyettesek és dr. Jávor Benedek bizottsági elnök.

Az LMP törvény-, illetve határozati javaslatai
A tárgyalt időszakban az LMP képviselői 7 törvény­ és 3 határozati javaslatot terjesztettek
a Ház elé.
A 10 javaslatból 1­et vettek tárgysorozatba, 2 tárgysorozatba­vételét elutasították, a másik
7 további sorsáról még nem született döntés.

Ellenzéki összehasonlításban:
• A 16 fős LMP­frakció 7 törvény­ és 3 határozati javaslata alapján számított egy
képviselőre jutó arányszám: 0,625db/fő.
• Az 59 fős MSZP­frakció 7* törvény­ és 0 határozati javaslata alapján számított egy
képviselőre jutó arányszám: 0,12db/fő
• A 47 fős Jobbik­frakció 13 törvény­ és 8 határozati javaslata alapján számított egy főre
jutó arányszám: 0,45db/fő
*ebből 1 törvényjavaslat KDNP­s képviselővel közös, míg egy másik valójában törvény paródia

lmp_A5.indd 2 8/9/10 11:24
Az LMP kezdeményezései

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosításáról
Dr. Schiffer András – a tárgysorozatba-vétel elutasítva
A titkosszolgálatok a politikai szélsőségek mellett nemzetgazdasági érdekeket sértő tevékeny­
ségeket is vizsgálnak. A Nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztja körüli vita kapcsán merült
fel, hogy generális megoldás kellene arra a problémára, hogyha egy bizottsági tag vagy az őt
delegáló párt kapcsolatrendszere kerül a szolgálatok látóterébe. A jelenlegi rendezetlen hely­
zetben például a bizottság ellenőrzési funkciója is sérülhet.

A kampányfinanszírozás átláthatóvá tételével kapcsolatos törvények módosításáról
Karácsony Gergely – tárgysorozatba véve
A kampányfinanszírozás rendezetlensége ma a politikai korrupció fő forrása, és az elmúlt húsz
év egyik legnagyobb adóssága. Az LMP megígérte a választóknak, egyik első teendője az lesz,
hogy benyújtja a civil szervezetek által még tavaly elkészített törvényjavaslatot. 3

A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról
Dr. Schiffer András – Szabó Tímea
A hatályba nem lépő új Ptk. gondnoksági reformja forradalmi változásokat hozhat a meg­
változott cselekvő­képességű személyek életében. A jogkiterjesztő politika iránt elkötelezett LMP
fontosnak tartja, hogy a kodifikációs folyamat újraindításától függetlenül a hatályba nem lépő
Ptk. gondnoksági reformja mielőbb kerüljön be a Ptk. hatályos szövegébe.

Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról
Dr. Schiffer András – Vágó Gábor
Az Állami Számvevőszék – egyebek mellett – ellenőrzi a pártok, önkormányzatok gazdál­ko­
dását is. Az LMP szerint ezért összeférhetetlennek kellene lennie, hogy országgyűlési képvise­lők,
önkor­mányzati vezetők kerüljenek e testület élére.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról
Karácsony Gergely
Az LMP szankcionálni kívánja, ha egy állami vezető a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének
teljesítésével késedelembe esik.

lmp_A5.indd 3 8/9/10 11:24
A társadalmi részvétel érvényesülését gátoló egyes törvények és törvényi rendelkezések
hatályon kívül helyezéséről
Dr. Jávor Benedek – dr. Schiffer András
A sukorói King’s City-botrányt az tette lehetővé, hogy 2006 elején a Parlament, valamennyi akkori
parlamenti párt egyetértésével megalkotta a kiemelt beruházási törvényt, amely a mindenkori
Kormány belátására bízza, hogy az mely beruházásokat nyilvánít kiemelt jelentőségűnek.
A kiemelt jelentőségű ügyek esetében gyakorlatilag megszűnik az állampolgárok beleszólási
joga is. Az LMP még 2009 nyarán megígérte: az Országgyűlésbe kerülve kezdeményezni fogja e
kormányokat korrupciós nyomás alá helyező jogszabály hatályon kívül helyezését.

Egyes közjogi tisztségviselők újraválaszthatóságának kizárásával összefüggő tör­
vény­­módo­sí­tásokról
Dr. Schiffer András
A választási kampányban ismertetett, a magyar demokrácia megújítását szolgáló kez­de­mé­
nyezéseink között szerepelt az újraválaszthatóság kizárása egyes független közjogi pozíciók
esetében. A javaslat elfogadása legalábbis hozzájárulna ahhoz, hogy a független intézmények
4 mentesüljenek a politikai zsákmányszerzés nyomása alól.

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) OGY-
határozat módosításáról
Dr. Schiffer András – a tárgysorozatba-vétel elutasítva
A T/13. számú indítványhoz kapcsolódik.

A pénzügyi tranzakciók nemzetközi adóztatásának megteremtéséről (a spekulációs
adóról)
Scheiring Gábor
Az LMP – a 2008-as globális pénzügyi válság okait vizsgálva – szükségesnek tartja a spekulatív
célú nemzetközi tőkemozgások megadóztatatását („Tobin-adó”), s az ehhez szükséges lépések
kidolgozására kérné fel a Kormányt. Kezdeményezi, hogy Magyarország is csatlakozzon a nem­
zetközi pénzügyi műveletek megadóztatását („Tobin-adó” vagy „financial transaction tax” be­
ve­zetését) támogató országok sorához, és lépjen fel aktívan a szabályozás globális vagy európai
uniós tagországokra vonatkozó bevezetése érdekében.

Az ifjúsági önkéntesség és a közösségi munka elismeréséről
Ertsey Katalin
Az LMP szeretné elérni, hogy az állam a fiataloknak külön motivációt adó eszközöket nyújtson,
és a kormányzat indítsa el azt a folyamatot, amely hozzájárulhat egy felelősen gondolkozó,
a közösségért, a hátrányos helyzetű csoportokért, más generációk számára rendszeresen
munkát végző új nemzedék felnövekedéséhez.

lmp_A5.indd 4 8/9/10 11:24
Az LMP módosító javaslatai
A tárgyalt időszakban az LMP képviselői összesen 202 módosító indítványt (ideértve vala­
mennyi hasonló „műfajba” tartozó indítványtípust) terjesztettek elő. Ebből 2 esetben más
frakcióhoz tartozó képviselővel (mindkét esetben MSZP-s képviselővel) együtt nyújtottak
be módosító javaslatot az LMP-frakció tagjai.

A 202 módosító közül 15 esetében még nem született döntés.

A már eldöntött 187 javaslatból

• 12 darabot az Országgyűlés részben vagy egészében elfogadott;
• 8 darabot részben vagy egészében átemeltek elfogadott bizottsági vagy kormányoldali
javaslatba;
• 167 darabot elutasítottak.

Összességében az LMP módosító javaslatainak 10.7 %-a ért célt. 5

Ellenzéki összehasonlításban:

• A 16 fős LMP-frakció 202 módosító javaslata alapján számított egy képviselőre
jutó arány­szám: 12,6 db/fő.
• Az 59 fős MSZP-frakció 388 módosító javaslata alapján számított egy képviselőre jutó
arányszám: 6,6 db/fő.
• A 47 fős Jobbik-frakció 142 módosító javaslata alapján számított egy főre jutó arányszám:
3 db/fő.

A kormányoldali mutatók (a törvény- és határozati javaslatok jelentős részét ezek a frakciók
nyújtották be!):

• A 227 fős Fidesz-frakció 230 módosító javaslata alapján számított egy főre jutó arányszám:
1 db/fő.
• A 36 fős KDNP-frakció 40 módosító javaslata alapján számított egy főre jutó arányszám:
1.1 db/fő

lmp_A5.indd 5 8/9/10 11:24
A törvényalkotáson kívüli tematizáció

Az interpellációk, kérdések és azonnali kérdések elhangzása létszámarányosan limitált, míg
napirend előtti felszólalásra – a Kormány nevében tett felszólalásokon kívül – csak meg­
határozott ülésnapokon és frakciónként egy alkalommal kerülhet sor. Ezért az inter­pellációk,
kérdések, azonnali kérdések és a napirend előtti felszólalások száma – önmagában –
a képviselőcsoport munkáját illetően nem meghatározó.

A tárgyalt időszakban az LMP-frakció részéről elhangzott
• 18 napirend előtti és
• 3 napirend utáni felszólalás;
• 7 interpelláció;
• 14 azonnali kérdés;
• 4 kérdés,
továbbá
6 • 1 alkotmánybírósági indítvány került benyújtásra a ciklus során meghozott törvénnyel
kap­cso­latban.

A. Napirend előtti felszólalások

május 31. dr. Schiffer András „Főhajtás a rendszerváltó emléke előtt” (emlékezés
Furmann Imrére)
június 7. Scheiring Gábor „A bizalom után a jóléti államot is lebontja a kormány?”
(a Kósa–Szijjártó-nyilatko­za­tokról)
június 8. dr. Schiffer András Reagálás a miniszterelnök 29 pontos bejelentésére
június 14. dr. Schiffer András „A hatalom korlátai” („nemzeti együttműködés” vagy
„narancsuralom”?)
június 15. Scheiring Gábor Adóztassuk meg a spekulációs pénzmozgásokat!
(a „Tobin-adóról”)
június 21. dr. Schiffer András Reagálás a „60 éve kezdődtek a hortobágyi deportá­lá­
sok” c. kormányzati felszóla­lásra
június 21. Szabó Tímea „A menekültügyi világnap alkalmából”
június 22. Mile Lajos „A politika mint hivatás és mesterségbeli tudás”
(a parlamentarizmus érté­­kei­nek vé­delmében)
június 29. Scheiring Gábor „Az Alkotmány őre” (Sólyom László elnöksége és a NER)
június 28. dr. Schiffer András „Kiszolgáltatottság vagy gazdasági rendszerváltás?”
(a 29 pontos akció­terv mint a Bajnai-kormány prog­
ram­­jának folytatása)

lmp_A5.indd 6 8/9/10 11:24
július 5. dr. Schiffer András „Tacepao-rendelet” (a politikai nyilatkozat kötelező ki­
füg­­gesztéséről)
július 6. Szabó Tímea „A Rendészeti Panasztestület jövőjéről” (Kaltenbach Jenő
eltávolításának apropóján)
július 12. dr. Schiffer András „Elszámoltatás és garanciák” (Sukoró és a kiemelt beru­
házási törvény)
július 13. Ertsey Katalin „Kulcsos gyerekek, avagy hogyan fogja a kormány meg­
szüntetni a mun­kaerőpiac családellenes jellegét?” (a nyári
ifjúsági önkéntességről)
július 19. dr. Jávor Benedek „Levelet várunk Svédországból, avagy komolyan veszi-e
a kormány az elszá­­mol­tatást” (a Gripen-ügyről)
július 21. Ertsey Katalin „A devizahitelesek nem várhatnak őszig” (a deviza­hite­
lesek és a bankok társadalmi fele­lősség­vállalása)
július 22. dr. Schiffer András Reagálás a miniszterelnök időszak-értékelőjére
július 22. dr. Szilágyi Péter Zoltán „A kevesebb néha több, a jogalkotásban is” (a kormány­
oldali jogalkotás minősége)
7
B. Napirend utáni felszólalások

július 13. Vágó Gábor „Mikor születik meg egy 21. századi szerzői jogi szabá­
lyozás?”
július 21. Vágó Gábor „Hogyan fehéríti ki a kormány a mezőgazdasági szek­tort?”
július 22. Vágó Gábor „Klímaigazságosságot most!”

C. Interpellációk

május 26. dr. Schiffer András Miért nem vizsgálódik az ügyészség? (A Kubatov-ügyről).
június 9. Scheiring Gábor Hogyan lesz neokonzervatív adóreformból munkahely­
terem­tés és szoli­da­ritás?
június 16. dr. Szilágyi Péter Zoltán, Valóban ideiglenes köztársaságot akar a második Orbán-
dr. Dorosz Dávid kormány? (a köztársaság mint ideiglenes megoldás az
új helyettes államtitkár szerint).
június 16. Scheiring Gábor Miért támogassa a kormány a spekulációs adót?
június 23. Szilágyi László Kihez lehet majd fordulni, ha megszűnik az Egészség­
biztosítási Felügyelet?
július 7. Ertsey Katalin Elszámoltatható-e az elszámoltató?
július 14. Kaufer Virág Milyen szerepet szán a nőknek a gyermekszülésen kívül
a Nemzeti Együtt­működés Rendszerében?

lmp_A5.indd 7 8/9/10 11:24
D. Azonnali kérdések

június 7. Osztolykán Ágnes Mi a kormány oktatáspolitikájának valós iránya?
június 7. dr. Szilágyi Péter Zoltán A Magyar Köztársaságban a köztisztviselőnek is joga van
a munkához?
június 14. Vágó Gábor Mi lesz a pálinkatörvénnyel?
június 14. Szilágyi László Tudja-e Miniszter Úr, hol virít a boldogasszony papucsa?
június 21. Szabó Rebeka Mit fog tenni a Vidékfejlesztési Minisztérium a majd más­
fél év­tizede működő Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó
Rend­szer (NBmR) és más, sikeres természetvédelmi szak­
mai programok fenntartása érdekében?
június 21. Vágó Gábor Egyetért-e a Fidesz a saját kormányprogramjával: be­
emel­­né-e az Alkot­mány­ba a lakhatáshoz való jogot?
június 28. dr. Jávor Benedek Mit fog tenni a kormány a heiligenkreuzi hulladékégető
ügyében?
július 5. dr. Jávor Benedek Lejáratják a vasútvonalak újranyitását?
8 július 12. Szabó Rebeka Fél a társadalmi ellenőrzéstől a kormány?
július 12. Scheiring Gábor Szegényellenes hangulatkeltés súlyos jogsértéssel „Hód­
me­ző­lázárhelyen”?
július 19. Szabó Rebeka Meddig lesz hazánk Európa egyik parlagfűvel legfertő­
zöttebb országa?
július 19. Szabó Timea Milyen szakmai szempontok játszanak szerepet a Füg­
get­len Rendészeti Panasztestület tagjának kiválasz­tásá­
nál? Mik a kormány szándékai?
július 19. Kukorelly Endre Miért akadályozza az alternatív színházak működését a
kormány?

E. Kérdések

június 25. Szabó Timea Hol vannak a civil jelöltek az Európai Gazdasági és Szo­
ciális Bizottságból?
június 25. dr. Jávor Benedek Mi lesz a szélerőmű-tender sorsa?
július 2. dr. Dorosz Dávid Mikor kapnak újra támogatást a kárpátaljai magyarok?
július 16. Osztolykán Ágnes Kisgimnáziumok?

lmp_A5.indd 8 8/9/10 11:24
F. Alkotmánybírósági indítvány a tárgyidőszakban meghozott törvénnyel kapcsolatban

A Lehet Más a Politika aggályosnak tartja a központi államigazgatási szervekről, valamint
a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XVIII. törvény azon rendel­
kezéseit, melyek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási állam­titkárának
vétójogot biztosítanak a más minisztérium egyes vezetőinek megbízása, illetve a más
mi­nisz­ter felügyelete vagy irányítása alá tartozó központi államigazgatási szervek egyes
vezetőinek kinevezése tekintetében.

Az LMP álláspontja szerint a miniszterek vezetéshez, felügyelethez és irányításhoz való joga
korlátozást szenved egy olyan személy jogosítványa által, akivel semmilyen hierarchikus
viszonyban nem áll. Ez a törvényi szabályozási megoldás a miniszter ágazatirányító tevé­
kenységének Alkotmány által meghatározott jogi kereteit érdemben befolyásolja, ezért
ellentétes az Alkotmány 37. § (2) bekezdésével.

Emiatt a Lehet Más a Politika az Alkotmánybírósághoz fordult, és kérte, hogy utólagos
nor­ma­kontroll keretében helyezze hatályon kívül a törvény azon passzusait, melyek nem 9
felelnek meg az alkotmányosság fent ismertetett kritériumainak.

Az indítványt dr. Szilágyi Péter Zoltán jegyzi.

lmp_A5.indd 9 8/9/10 11:24
A konstruktív ellenzék

A tárgyalt időszakban az Országgyűlés 67 érdemi és nem személyi kérdésekre vonatkozó
döntést hozott (törvényalkotás, országgyűlési határozatok és politikai nyilatkozat elfo­ga­
dása), amelyeket kivétel nélkül az új kormányoldal kezdeményezett.
Az elemzés során az egyes indítványokat köznapi néven, illetve rövidítéssel szerepeltetjük.

A 67 döntést 8 csoportba sorolhatjuk:

1. a „narancsuralmi” zsákmányszerzést szolgáló: 11 db;
2. közjogi koncepcióba tartozó: 10 db;
3. szimbolikus: 6 db;
4. működőképességet szolgáló: 5 db;
5. gazdaság- és társadalompolitikai koncepcióba tartozó: 22 db;
6. igazgatási jellegű: 9 db;
10 7. nemzetközi vonatkozású: 2 db,
8. egyéb: 2 db.

Az LMP-frakció
igennel szavazott 23 törvényjavaslat + 5 határozati javaslat = 28 esetben;
nemmel szavazott 24 törvényjavaslat + 5 határozati javaslat + 1 politikai nyilatkozat =
30 esetben;
tartózkodott 8 törvényjavaslat esetében,
kivonult 1 törvényjavaslat esetében.
Az elfogadási mutató: 41,8 %.

Az LMP-frakció szavazásai témacsoportonkénti bontásban:
igen tartózkodás nem
a „narancsuralmi” zsákmányszerzést szolgáló 0 1 10
közjogi koncepcióba tartozó 2 0 8
szimbolikus 5 1 0
működőképességet szolgáló 5 0 0
gazdaság- és társadalompolitikai 8 3 11
igazgatási jellegű 5 2 2
nemzetközi vonatkozású 1 1 0
egyéb 1 0 1

lmp_A5.indd 10 8/9/10 11:24
Az MSZP-frakció
igennel szavazott 12 törvényjavaslat + 4 határozati javaslat = 16 esetben;
nemmel szavazott 38 törvényjavaslat + 3 határozati javaslat + 1 politikai nyilatkozat = 42 esetben;
tartózkodott 5 törvényjavaslat + 3 határozati javaslat = 8 esetben,
nem nyomott gombot 1 törvényjavaslat esetében.
Az elfogadási mutató: 23,9 %.

Az MSZP-frakció szavazásai témacsoportonkénti bontásban:
igen tartózkodás nem
a „narancsuralmi” zsákmányszerzést szolgáló 0 1 10
közjogi koncepcióba tartozó 2 1 7
szimbolikus 2 0 4
működőképességet szolgáló 2 1 2
gazdaság- és társadalompolitikai 5 2 12
igazgatási jellegű 2 2 7
nemzetközi vonatkozású 2 0 0
egyéb 1 0 1 11

A Jobbik-frakció
igennel szavazott 36 törvényjavaslat + 6 határozati javaslat = 42 esetben;
nemmel szavazott 15 törvényjavaslat + 4 határozati javaslat = 19 esetben;
tartózkodott 4 törvényjavaslat + 1 politikai nyilatkozat = 5 esetben,
demonstrált 1 törvényjavaslat esetében.
Az elfogadási mutató: 62.7 %.

A Jobbik-frakció szavazásai témacsoportonkénti bontásban:
igen tartózkodás nem
a „narancsuralmi” zsákmányszerzést szolgáló 0 1 10
közjogi koncepcióba tartozó 5 1 4
szimbolikus 6 0 0
működőképességet szolgáló 5 0 0
gazdaság- és társadalompolitikai 19 2 1
igazgatási jellegű 7 1 1
nemzetközi vonatkozású 1 0 1
egyéb 0 0 2

A frakcióból való kiszavazás az MSZP esetében 12, a Jobbik esetében 10, az LMP esetében
pedig 7 alkalommal történt, ami nagyjából követi a létszámarányokat.

lmp_A5.indd 11 8/9/10 11:24
Ebben az időszakban a többségi oldal 6 alkotmánymódosítást terjesztett a Ház elé.
Egyetlen kép­vi­selő­csoportként az LMP valamennyi alkotmánymódosítási javaslatot
elutasította! Az MSZP 1 esetben tartózkodott, és 5 alkalommal szavazott nemmel, míg a
Jobbik 2 alkotmánymódosítást megszavazott, 3 alkalommal volt elutasító, és 1 alkalommal
tartózkodott.

A 29 pontos akcióterv 6 kulcsfontosságú elemet tartalmazott: a gazdasági-pénzügyi tör­
vény­csomagot és a kapcsolódó alkotmánymódosítást, a közbiztonsági törvénycsomagot,
a szociális-egészségügyi törvénycsomagot, a közbeszerzési törvény módosítását, illetve
a Nemzeti Földalapról szóló tör­vény­javaslatot. Az LMP ezek közül az NFA-törvényt szavazta
meg, a másik 5-öt elutasította. Az MSZP a gazdasági-pénzügyi törvénycsomagnál nem
nyomott gombot, a többit elutasította. A Jobbik a köz­biztonsági törvénycsomagnál de­
monstrált, míg a többit elfogadta.

A 29 pontos akciótervhez további 6 törvényjavaslat kapcsolódott: a gázárbefagyasztásról, az
egy­sze­rűsített foglalkoz­ta­tásról, az adományok ÁFA-mentességéről, a kkv-k támogatásáról,
12 a pártok tá­mo­gatásának 15 %-os csökkentéséről és a kilakoltatási moratóriumról szóló
indítvány. Az LMP ebből 4-et elfogadott, 1-et elutasított és 1 esetben tartózkodott. Az MSZP
3-at elfogadott, 2-t elutasított és 1-szer tartózkodott, a Jobbik pedig valamennyit elfogadta.

Konszenzus alakult ki a pártok között 7 esetben: kettős állampolgárság, adományok ÁFA-
mentessége, nemzeti agrár kárenyhítés, katonai-rendvédelmi hallgatók katasztrófavédelmi
feladatai, kilakoltatási moratórium, választójogi reformbizottság felállítása és „Lex Biszku”
határozati javaslat.

Az LMP-frakció egyedüliként szavazott nemmel 5 esetben:

• a gazdasági-pénzügyi törvénycsomag ellen, mert az a foglalkoztatási helyzetet
érdem­ben javító javaslatokat nem tartalmaz, a devizahitelesek problémáira nem
kínál semmilyen megoldást, a bankadó esetében nem nyújt arra garanciákat, hogy
a bankok nem hárítják át az ügyfelekre a pluszköltséget, és a magatartási kódex
újraszabályozása sincs napirenden; a gazdagok amúgy is alacsony közterheit csök­
kenti tovább, és a kétes hatású adómódosítások – így a tervezett egykulcsos szja is
– a szegények, kiszolgáltatottak relatív terheit növelik, miközben – a korábbi ígéretek
ellenére – nincs szó a zöld gazdaság erősítéséről, zöld munkahelyteremtésről;

• a jogosítvány megszerzésének iskolai végzettséghez kötéséről szóló határozati
javaslat ellen, mert az végső soron az eleve szegénysorban élő társadalmi csoportok
munkaerő-piaci helyzetét nehezíti tovább;

lmp_A5.indd 12 8/9/10 11:24
• az Országgyűlés létszámát 200 főben limitáló alkotmánymódosítás ellen, mert téve­
dés és demagógia előbb rögzíteni a Parlament létszámát, és csak utána megkezdeni
a vitát egy, az állampolgári részvételt jobban tükröző új választójogi rendszerről;

• a pártok állami támogatásának 15%-os csökkentéséről szóló módosítás ellen, mivel
egyrészt ez a javaslat is – a képviseleti testületek létszámcsökkentéséhez hasonlóan
– demagóg, és felelőtlen módon játszik rá a meglevő politikaellenes hangulatra,
miközben minden mérvadó független szakértő szerint a pártok állami támogatásának
csökkentése éppenséggel erősítheti a politikai korrupciót;

• az alkotmány-előkészítő eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslat ellen, mert
– túl azon, hogy nincsen alkotmányozási kényszer – álláspontunk szerint első lépés­ben
az alkotmányozási eljárást kell előkészíteni annak érdekében, hogy az új alap­törvény
tervezete az állampolgárok minél teljesebb körű bevonásával készüljön el.

13

lmp_A5.indd 13 8/9/10 11:24
Személyi kérdések
Az Állami Számvevőszék vezetőinek megválasztásakor az LMP frakciója demonstratívan érvénytelenül
szavazott.
Az LMP-frakció dr. Sólyom László köztársasági elnök újraválasztását kezdemé­nyezte, de a kellő számú
aláírást nem sikerült összegyűjteni: Ajánlóív a köztár­sasági elnök személyének jelölésére (dr. Sólyom
László) Szavazáskor a frakció tagjai nem vették fel a szavazólapot.
Az LMP-frakció először dr. Kukorelli István volt alkotmánybírót szerette volna alkotmány­bírónak
jelölni, de ő végül nemet mondott a jelölésre. Ezután a jelölési procedúrában az LMP-frakció
hivatalosan dr. Bándi Gyulát (a PPKE professzora – környezetjog), Lehoczkyné dr. Kollonay Csillát ( az
ELTE és a CEU professzora – szociális és munkajog, nemi esély­egyenlőség) és dr. Tóth Mihályt (a PPKE
és a PTE professzora – büntetőtudományok) jelölte, ám a plenáris ülés valamennyiük megválasztását
elutasította: Az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásáról (dr. Bándi Gyula, dr. Bihari Mihály, dr.
Dienes-Oehm Egon, Lehoczkyné dr. Kollonay Csilla, dr. Mészár Róza, dr. Stumpf István, dr. Tóth Mihály
és dr. Zétényi Zsolt)
Az LMP nemmel szavazott a Független Rendőri Panasztestület új tagjának megválasztásakor:
A Független Rendészeti Panasztestület tagjainak megválasztásáról szóló 10/2008. (II.28.) OGY- határozat
14
módosításáról (dr. Kaltenbach Jenő helyett dr. Kozma Ákos)
Az LMP-frakció első helyen dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán (alkotmányjogász, a Magyar Helsinki Bizottság
korábbi munkatársa, a Bibó Szakkollégium igazgatója) OVB-taggá választását ajánlotta az illetékes
miniszternek, akit a miniszter a Háznak megválasztásra javasolt. Az új OVB-tagok megválasztásánál
a frakció tartózkodott: Az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztásáról. Az LMP az új OVB-be
Szabó Miklóst (egykori angyalföldi polgármester, 2010 tavaszán is az LMP OVB-delegáltja) delegálta.
Képviselőnkénti bontás
tv.-, ill. hat. javaslat felszólalás módosító interpelláció azonnali kérdés kérdés
Dorosz Dávid, dr. 0 9 9 1 0 1
Ertsey Katalin 1 14 4 1 0 0
Ivády Gábor 0 16 18 0 0 0
Jávor Benedek, dr. 1 23 12 0 2 1
Karácsony Gergely 2 18 12 0 0 0
Kaufer Virág 0 12 9 1 0 0
Kukorelly Endre 0 13 3 0 1 0
Mile Lajos 0 17 12 0 0 0
Osztolykán Ágnes 0 24 2 0 1 1
Scheiring Gábor 1 36 36 2 1 0
Schiffer András, dr. 6 105 48 1 0 0
Szabó Tímea 1 9 7 0 2 1
Szabó Rebeka 0 14 9 0 3 0
Szilágyi László 0 12 6 1 1 0
Szilágyi Péter Zoltán, dr.* 0 15 25 1 1 0
Vágó Gábor 1 61 15 0 1 0
*D
 r. Szilágyi Péter Zoltán jegyzi az LMP-frakció tárgyidőszakban hozott törvényekkel kapcsolatos eddigi egyetlen alkotmánybírósági
indítványát.

lmp_A5.indd 14 8/9/10 11:24
Eredmények
Az LMP-frakció indítványára az Országgyűlés tárgysorozatba vette a kampányfinanszírozásról szóló
törvényjavaslatot.
A 20 részben vagy egészében átvett, illetve elfogadott módosító javaslatnak köszönhetően:

• kerültek bele a Nemzeti Földalapról szóló törvénybe a Birtokpolitikai Tanács és az ellenőrző
bizottság működésének átláthatóságát szolgáló szabályok;
• a termelők szerződését nem lehet köztartozás vagy csődvédelem miatt felmondani;
• került be a Trianon-emléktörvénybe a következő mondat: „Az Országgyűlés elis­me­réssel
emlékezik meg mindazokról, akik nem magyar emberként vállaltak szolidaritást a magyarsággal,
s együttérzésük, kiállásuk miatt sérelmet szenvedtek”;
• került be a kormánytisztviselői törvénybe, hogy a munkáltatói jogkör nemcsak kormány­
tisztviselőre, hanem állami vezetőre is átruházható legyen;
• a volt köztársasági elnököt megillető juttatások csak a teljes, ötéves ciklus kitöltése esetén
járnak az exállamfőnek; 15

• fennmarad a megyei önkormányzatok esélyegyenlőségiprogram-készítési kötele­zettsége;
• változott meg a helyi képviselő-választási törvénymódosításban a kompenzációs mandátumok
kiosztásának aránytalanságát eredményező számítási módszer, és került be az arányosabb
eredményt hozó eredeti Sainte-Lague-formula alkalmazása;
• lesz a Közszolgálati Közalapítványt kezelő kuratóriumnak 4 helyett 6 tagja;
• került ki a helyi képviselő-választási törvénymódosításból a megyei választókerületi listaállításhoz
szükséges kétezer fős ajánlási minimum; így a választópolgárok 1%-ának ajánlásán túl minimum
feltétel nincsen;
• került be a 2006. őszi jogsértésekkel kapcsolatos jóvátételi határozatba az a szöveg­pontosítás,
amely világossá teszi, hogy a brutális rendőri fellépés nem csak békés, védtelen polgárokat
sújtott;
• maradt meg az Alkotmány szövegében a véleménynyilvánítás szabadsága;
• maradt meg a versenytörvényben a kinevezésre kerülő GVH-vezetők előzetes parla­menti
meghallgatásának intézménye;
• országgyűlési határozat hívja fel a Kormányt a rendszerváltás előtti állambiztonsági iratok
nyilvánosságának (aktanyilvánosság) rendezésére, és
• került sor a közszereplői minőség differenciált polgári jogi fogalmának kidolgozására az ún. „Lex
Biszku”-határozatban
• került be szövegpontosításként a „Lex Biszku”-határozatba a „személyhez fűződő jogok”
megnevezés a köznyelvi definíció helyett;

lmp_A5.indd 15 8/9/10 11:24
• került átszövegezésre a passzív választójogot korlátozó alkotmánymódosítás preambuluma;
• vonatkoznak a bírósági titkárokra is a bírákra irányadó függetlenségi garanciák;
• kerültek bele az exelnöki törvénymódosításba az exelnöki kötelezettségvállalások párt­sem­le­
ges­ségére és átláthatóságára vonatkozó szabályok;
• kell nyilvánosságra hozni az interneten a parkolási cégekkel kötött szerződéseket;
• került bele a parkolási törvénymódosításba, hogy a parkolási ügyekben per esetén a kötelezett
számára könnyen megközelíthető, lakhelye szerinti bíróság legyen az illetékes.

Az LMP-frakció javaslatára az alakuló ülést előkészítő politikai megállapodásba belekerült az a szán­
dék­­nyilvánítás, hogy a parlamenti pártok a nyilvánosság szélesítése érdekében áttekintik a par­la­
menti ülések képi rögzítésének és közvetítésének szabályait.
Az LMP-frakció javaslatára, majd az illetékes miniszter előterjesztésére választotta meg az OVB tagjává
az Országgyűlés dr. Pozsár-Szentmiklósy Zoltánt.

16

lmp_A5.indd 16 8/9/10 11:24