You are on page 1of 18
bemutatkozás
bemutatkozás

bemutatkozás

L Kik vagyunk? M P Az LMP az új párt, amely három hónappal megalakulása után

L

Kik vagyunk?

M

P

Az LMP az új párt, amely három hónappal megalakulása után az Európai Parlamenti választáson 75 ezer szavazó támogatásával legyôzött egy parlamenti pártot. Jelenleg 500 fôs, gyorsan gya- rapodó közösség vagyunk, amelyhez több száz önkéntes és sok ezer szimpatizáns kapcsolódik. Országos hálózatunkat saját területükön sikeres, tettre kész emberek építik, akik nem jobb híján, vagy karrierjük elômozdítása érdekében kezdtek politizálni. Van közöttünk vidéki és városi, mérnök, közgazdász és bölcsész, autós és biciklis. Vannak, akik az üzleti, mások a civil szférából érkeztek. Közös bennünk, hogy hatékonyabb demokráciát és gazdaságot, igazságosabb, szolidárisabb tár- sadalmat és egészségesebb környezetet akarunk.

2

Hol állunk az politikai eszmék térképén? Röviden: Egy ország összetett problémái összetett válaszokat

Hol állunk az politikai eszmék térképén?

Röviden:

Egy ország összetett problémái összetett válaszokat igényelnek. Ha a leszakadó rétegek talpra állításáról van szó, akkor mi a baloldali megoldásokat támogatjuk. Ha a szabadságjogokról, a minket szolgáló és ellenôrizhetô államról beszélünk, akkor liberálisnak számítunk. Ha a vidék felemelésérôl, a határon túli magyarokról, akkor konzervatívnak mondhatnak. Mivel nagy hangsúlyt fekte- tünk a mindannyiunk életét befolyásoló környezeti problé- mákra, ezért zöldek is vagyunk. Szerintünk ma ez a kom- bináció a leghatásosabb szérum az ország gondjaira. Mi úgy hívjuk, ökopolitika.

szérum az ország gondjaira. Mi úgy hívjuk, ökopolitika. Alaposabb választ az Alapító Nyilatkozatunkban találni:

Alaposabb választ az Alapító Nyilatkozatunkban találni:

„Politikai gondolkodásunk többféle hagyományból táplál- kozik. Meggyôzôdésünk, hogy valóságosabb demokráci-

át, igazságosabb társadalmat, lakhatóbb, fenntartható vi- lágot akkor tudunk teremteni, ha készek vagyunk megnyit-

ni a gondolkodásunkat olyan belátások elôtt, amelyeket

hagyományosan baloldaliak, liberálisok és konzervatívok

képviseltek, belátva, hogy a feladattal önmagában egyik hagyomány sem birkózik meg.

A kapitalizmus vesztesei, az elnyomottak és kiszolgálta-

tottak oldalán állunk. Fellépünk a kizsákmányolás minden formája ellen, legyen szó a szegény országoknak a gaz- dag országok általi, a munkavállalóknak a tôke általi, vagy a jövô generációknak a ma élôk általi kizsákmányolásáról. Ebben az értelemben baloldaliak vagyunk. Nincs közünk azonban a hazai baloldal mai vezetô erejéhez, amit vilá- gos politikai tartalom híján leginkább az azonos érdekkör- höz való tartozás tart egyben. Világosan látjuk, hogy az a hagyományos baloldali program, amely az emancipációt

és a társadalmi igazságtalanságok megszûnését pusztán

a modernizációtól és az anyagi javak növekvô bôségétôl várta, nem valósítható meg. Bebizonyosodott, hogy a gazdaság növekedése önmagában nem teremt igazsá- gosságot, és fenntarthatatlan. Elkötelezettek vagyunk az emberi jogok, az egyéni és közösségi szabadságjogok védelme, az emancipáció és a jogkiterjesztés eszméi mellett. A politikai kérdések- re intézményes megoldásokat keresünk, elkötelezettek vagyunk a demokratikus intézményekben megvalósu- ló önrendelkezés mellett, elutasítjuk a tekintélyelvû vagy erôszakos megoldásokat. Ebben az értelemben liberáli- sok vagyunk. Tisztában vagyunk vele, hogy a társadalmi együttmûködés koordinálására a piac sok esetben mél- tányos és hatékony megoldást kínál. Az egyéni kezdemé- nyezés és felelôsségvállalás hívei vagyunk. Nincs közünk azonban a hazai liberális pártnak a közjó képviseletét ellátó állammal szembeni engesztelhetetlenségéhez, az önmagát szabályozó, kizárólag a tôkés magántulajdonon alapuló piaci versenybe vetett vakhitéhez. A szabad piac

3

eszménye teljesíthetetlen elôfeltevéseken alapul, a közjót hatékonyan szolgáló piac nincs erôs állami
eszménye teljesíthetetlen elôfeltevéseken alapul, a közjót hatékonyan szolgáló piac nincs erôs állami
eszménye teljesíthetetlen elôfeltevéseken alapul, a közjót hatékonyan szolgáló piac nincs erôs állami

eszménye teljesíthetetlen elôfeltevéseken alapul, a közjót hatékonyan szolgáló piac nincs erôs állami szabályozás és felügyelet nélkül. A klientúraviszonyok és az egyenlôtlen közteherviselés által súlyosan eltorzított hazai gazdaság pedig különösen messze áll a tisztességes verseny ere- deti gondolatától. A mindent szabályozó „láthatatlan kéz” nevében gyakran villan meg a hatalmasok keze, amint épp azoknak osztja véges erôforrásainkat és javainkat, akiknek már amúgy is sok van, elvéve azoktól, akiknek kevés. Szeretnénk újra a középpontba állítani a politikai kö- zösséget. Az egymással versengô önzések ökológiai és társadalmi katasztrófa felé sodródó világa helyett az együttmûködés és a közösségi önrendelkezés világát ajánljuk. Szeretnénk megôrizni azokat a kulturális és ter- mészeti értékeinket, amelyek nélkül teljes emberi életet élni nem lehet. Azt gondoljuk, hogy a helyi tudások és sokféleségek, a hagyományok le nem zárt szokás- és tudáskincse alig helyettesíthetô segítséget nyújthat a globalizáció folyamatában való tájékozódáshoz. Ebben az értelemben közösségelvû konzervatívok vagyunk. Nincs közünk azonban a hazai jobboldal vezetô erejének tekintélyelvû populizmusához. Az értékek közötti szabad lelkiismereti választást az emberi méltóság elengedhetet- len alkotóelemének tekintjük, miközben tisztában vagyunk

vele, hogy az értékek csak közösségben, a közösségek kultúrájában élnek. Hogy mi a kulturális érték, azt nem a piac hivatott eldönteni, de nem is a politikusok, hanem az errôl szóló nyilvános viták. Szeretnénk jobb állapotban továbbadni az országot utó- dainknak, mint ahogy elôdeinktôl megörököltük. Meg kí- vánjuk védeni az erdeinket, a természetes élôhelyeket, az ökoszisztémák fajgazdagságát, a tiszta vizet és levegôt, az egészséges és emberhez méltó városi és vidéki kör- nyezetet, az egészséges és természetes élelmiszereket, a környezettel összhangban lévô mezôgazdálkodást. Min- dent megteszünk, hogy bolygónkat megkíméljük a glo- bális éghajlatváltozás okozta felbecsülhetetlen veszélytôl. Mindezek érdekében el kívánjuk érni, hogy országunk gazdaság-, fejlesztés-, kereskedelmi és külpolitikájában messzemenôen érvényesüljön a környezet és a jövô nem- zedékek iránti felelôsség. Azért akarunk dolgozni, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként eleget tegyen annak a felelôsségnek, ami a viszonylag szerencsésebb országokat, amilyenek mi is vagyunk, a szegényebb or- szágokkal szemben és az egész bolygó állapotával kap- csolatban terheli.”

A fentieket a hétköznapok nyelvére fordítva: ez egy olyan párt, amelyben a tagok meghaladták az elôttünk járó politikusgenerációk tragikus megosztottságát és amely- ben képesek vagyunk szót érteni egymással: kicsit kon- zervatívabb beállítottságúak liberálisokkal, baloldaliak környezetvédôkkel. Feltesszük a valós kérdéseket, ame- lyeket közel két évtizede nem tett fel a politikai elit, de a válaszunk nem agresszív és leegyszerûsítô, hanem szelíd és szakmai, távlatos perspektívákból építkezô.

4

Vannak-e köztünk ismert arcok?

Politikából régrôl ismert arcaink nincsenek. Azt szeret- nénk, ha új arcok határoznák meg az új párt arculatát, nézeteink, céljaink pedig kizárják, hogy az elmúlt években a politikai elitben „bizonyított”, ismertté vált politikussal mûködôképes lenne a Lehet Más a Politika szervezete és ideálja. Számos híres tudós és mûvész tagja a szervezetünknek, illetve biztosított minket nyilvános támogatásáról. EP lis- tánkon szerepelt, illetve rendezvényeinken, újságunkban, klipjeinkben szerepet vállaltak a következôk: Lovasi And- rás, Cserhalmi György, Péterfy Bori, Szabó Gyôzô, Fullaj- tár Andrea, Szilágyi Ákos, Kardos-Horváth János, Soma, Hankiss Elemér.

Viszont az EP választás nyomán átrendezôdött politikai helyzetben sarkosan szögeztük le: nem fogadjuk be bu- kott pártok bukott vezetôit. Szerencsére sokan kerestek meg minket az EP siker után olyanok is, akik nem kötôdtek eddig egyik párthoz sem, úgyhogy nem is vagyunk rá- kényszerülve, hogy kívülrôl hozzunk be kiérdemesült po- litikusokat.

Honnan a szakértelem?

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy minden területen akad kompetens szakértô, aki részt vesz progra- munk megalkotásban. Felnôtt egy generáció, amely külföl- di egyetemeken bôvítette tudását, gyakorlati tapasztalatai vannak arról, hogy más országokban mitôl mûködik az, ami nálunk nem. Számos olyan szakember él az ország- ban, aki évek óta kutatóintézetekben vagy az államigaz- gatásban dolgozik, de a pillanatnyi politikai érdekek és a bürokrácia tehetetlensége miatt jobbító szándékát nem tudta érvényesíteni. Közülük többen örömmel segítenek a Lehet Más a Politikának, mert tudják, hogy ezúttal nem az asztalfióknak dolgoznak.

többen örömmel segítenek a Lehet Más a Politikának, mert tudják, hogy ezúttal nem az asztalfióknak dolgoznak.

5

Mi a bajunk az országgal és a politikával? Összefoglaljuk a legfontosabbakat, természetesen csak nagyon röviden:
Mi a bajunk az országgal és a politikával? Összefoglaljuk a legfontosabbakat, természetesen csak nagyon röviden:

Mi a bajunk az országgal és a politikával?

Összefoglaljuk a legfontosabbakat, természetesen csak nagyon röviden:

1. Rossz egyensúly a munkaerôpiacon: szegénység, esélyt nem adó iskolarendszer, szûk teherviselô ré­ teg, irreálisan magas adók és járulékok, romló köz­ szolgáltatások, válságban levô nyugdíjrendszer

Magyarországon ma legalább minden ötödik ember szegénységben, ezen belül hétszázezer ember mély- szegénységben él, egyre erôsödô elszigeteltségben a társadalomtól. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nincs vagy nagyon alacsony a jövedelmük, hanem azt is, hogy mun- kára, tanulásra alig van esélyük, az alapvetô közszolgálta- tásokhoz sokkal kevésbé férnek hozzá, mint a többség, gettósodó, leszakadt területeken élnek, és ezeket a hát- rányokat a gyerekeik egy az egyben megöröklik. Ennek a legfôbb oka a munkaerôpiacon kialakult rossz egyensúly. A rendszerváltást követô átalakulási válság leértékelte a meglevô eszközállomány és humán tôke jelentôs részét. Emiatt a szociális kiadások magas szintjére keletkezett tartós igény. Ez magasan tartja az államháztartás bevé-

teli igényét. Az alacsony aktivitási arány miatt ez irreálisan nagy terheket rak a szûk teherviselô rétegre. Mindössze hárommillió ember feladata az összes többi eltartása, és az alapvetô közszolgáltatások, jóléti ellátások fenntartása. Emiatt a közszolgáltatások minôsége és hozzáférhetôsége romlik, válságba kerül a nyugdíjrendszer. Másrészt a ma- gas adók és járulékok miatt a képzetlen munkaerô foglal- koztatása drága a termelékenységéhez képest, így ebben a csoportban alacsony a munkaerô-kereslet és tartós a munkanélküliség. Ez pedig a szegénység generációk kö- zötti átöröklôdéséhez vezet, amit az iskolarendszer nem képes enyhíteni. Az adókból szélsôségesen szelektív is- kolarendszert tartunk fenn, ami a családi háttérbôl adó- dó különbségeket felerôsíti, elkülöníti, a minôségi tanulási útvonalakból kizárja a szegények gyerekeit. Mindezek a tényezôk újabb szociális kiadásokra teremtenek igényt. Ezzel a kör bezárul. Ezzel nem csak az a baj, hogy a gene- rációkon át törvényszerûen öröklôdô szegénység, esély- telenség igazságtalan, hanem az is, hogy nagyon sokba

kerül a társadalomnak. Az aktív réteg számára lényeges kevesebb terhet jelentene, ha olyan adó- és járulékrend-

szert tartanánk fenn, ami nem fojtja meg a foglalkoztatást, és olyan iskolarendszert mûködtetnénk, ami nem rekeszti

ki a szegények gyerekeit, mint eltartani a kiszorultakat, és

megfizetni a társadalmi feszültségek árát.

2. Kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a politika által eltorzított versenyfeltételek, felelôtlen költség­ vetési politika, magas országkockázat, színvonalta­ lan, érdekbeszámításos kormányzás

A gazdaságot a drága foglalkoztatáson kívül a kormány-

zati inkompetencia is visszaveti. A kormányok távlatos stratégiák helyett szeszélyes, a klientúra-támogatás és

a rövid távú, populista szavazatszerzés által vezérelt tak-

tikákat követnek. Az elmúlt évtizedben a költségvetési politika és az üzleti szabályozás is ennek eszközévé vált. Ez törvényszerûen vezet az államháztartási egyensúly vá-

6

lasztási ciklusokhoz igazodó, menetrendszerû megboru- lásához, amit ugyancsak törvényszerûen a tûzoltás jellegû

lasztási ciklusokhoz igazodó, menetrendszerû megboru-

lásához, amit ugyancsak törvényszerûen a tûzoltás jellegû megszorítás követ. Ennek rendkívül magas ára van. Egy- részt beszûkíti a mindenkori kormány mozgásterét arra, hogy az államháztartás szerkezetében olyan átalakítást hajtson végre, ami a gazdaság fenntartható fejlôdését és

a társadalmi problémák nem tüneti, hanem oki kezelését

tudná szolgálni. Másrészt olyan gyorsan és kiszámíthatat- lanul változó üzleti környezetet teremt, amiben nem érde- mes beruházni, mert nem lehet kiszámítani a befektetés megtérülését. A túlélés legbiztosabb eszköze így nem az innováció, hanem a szabályok kikerülése, a kedvezô sza- bályozás kilobbizása és az állami megrendelések meg- szerzése. Különösen nehéz helyzetben vannak a kis- és középvállalkozások. Ezekre a változó szabályokhoz való

igazodás kényszere és a közterhek is teljes súllyal nehe- zednek, viszont nem rendelkeznek ezek csökkentésének vagy ellentételezésének legális lehetôségeivel (egyedi adókedvezmények kiharcolása, piaci erôfölény, nagy ál- lami megrendelések, nemzetközi anyacég, stb.). Harmad- részt a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika nem csak a be- ruházások elmaradásával, hanem közvetlen költségekkel

is jár: megnöveli az országkockázatot és ezen keresztül

az államadósság kamatait. Ez a kamatfelár 2007-ben már

meghaladta a 300 milliárd forintot, amelybôl közel 100 mil- liárdot külföldi befektetôknek fizetett ki a magyar állam. Eközben az ország folyamatosan a kormányzati kudarc különbözô tüneteivel küzd. A legtöbb területen hiányzik

a stratégia, illetve annak konkrét célokra bontása, és hi-

ányoznak azok a szabályok is, amelyek a stratégia vég- rehajtását kikényszerítenék. A kormányzati kiadások és intézkedések eredményességét nem mérik, nem értéke- lik. A köztisztviselôi karban kevés a hatásvizsgálatokban jártas szakértô, a kormányzati szolgáltatásokban gyenge az érdekeltség a jó mûködésre: nincs ellenôrzés, vagy

csak a számvitelt és a jogszerûséget vizsgálja, alig van a

jó mûködéshez kapcsolt pénzügyi ösztönzô.

3. Kiüresedett demokrácia, állampolgári passzivi­ tás, ellenôrizetlen politika, bozótharc, átláthatatlan­ ság, korrupció, a szélsôségek megjelenése

A pártrendszerû képviseleti rendszer mára a teljes er- kölcsi hitelvesztés állapotába jutott, ami az egész intéz- ményrendszert átjárja. Ezért az állampolgárok döntô többsége távol marad a közügyektôl, ezzel a politika fe- letti legfontosabb ellenôrzôeszköz, a kompetens állam- polgári részvétel és ítéletalkotás szenved csorbát. Az

részvétel és ítéletalkotás szenved csorbát. Az érdemi kérdésekkel szembeni érdektelenség miatt a két

érdemi kérdésekkel szembeni érdektelenség miatt a két

politikai oldal között tudatosan gerjesztett intenzív érzelmi szembenállás és félelem tartósan pozícióban tudja tartani mindkét oldal gyenge teljesítményû vezetôit. Ilyen légkör- ben a társadalmi feszültségek és a demokráciába vetett bizalom megrendülése az erôszakos, antidemokratikus szélsôségek megerôsödéséhez vezetnek, amellyel szem- ben a különbözô politikai nézeten lévô demokraták képte- lenek egységben fellépni. A gyenge teljesítményû elitnek eközben, a szélsôségeseken kívül, nincs komoly oka kihí- vótól tartani. A pártokon belül javarészt egzisztenciálisan függô középkádereknek kellene a vezetést ellenôrizniük.

A külsô kihívók megjelenését pedig az gátolja, hogy a

klientúrarendszer a törvényes határérték sokszorosá- ra rúgó kampányköltségvetéseket tesz lehetôvé a már pozícióban levô pártoknak, akiket a választási rendszer sajátosságai is védenek. A politika és a gazdasági szféra törvénytelen összefonódásai súlyosan sérti az állampol- gárok demokratikus egyenlôségének elvét. Bénítóan hat a részvételre a döntéselôkészítés átláthatatlansága, illetve a

közérdekû adatok nyilvánosságának elvével szemben álló

titkosítási gyakorlat is. Az ellenôrizetlenség és következ- ménynélküliség az állampolgárok egy részét arra ösztön-

zi, hogy a közteherviseléstôl is távol maradjon.

7

4. Növekvô fogyasztás mellett egyre rosszabb mi­ nôségû, egészségtelenebb életkörülmények Hozzászoktunk,

4. Növekvô fogyasztás mellett egyre rosszabb mi­ nôségû, egészségtelenebb életkörülmények

Hozzászoktunk, hogy a politika teljesítményét csak az elfogyasztható javak mennyiségében mérjük, noha az életünk minôségére számos más tényezô is hatással van, ami a közösség nevében meghozott döntésekkel befolyá- solható, mindenekelôtt az egészségünk és a környeze- tünk minôsége. Az egészségünket nagyobb mértékben határozza meg, hogy hogyan élünk, hogyan vigyázunk rá, mint az, hogy hogyan gyógyítanak minket, ha már meg- betegedtünk. Magyarország ma az egészségben töltött évek számát tekintve elmarad a hozzánk hasonló gazda- sági fejlettségû országoktól, az elkerülhetô halálokok te- kintetében pedig húsz éve a világelsôk között vagyunk. Ebben a társadalmi egyenlôtlenségeken és az egészség- ügy közismert problémáin kívül (területi egyenlôtlenségek, a szakmai minôségellenôrzés és fogyasztóvédelem hi- ánya, a korrupcióval összefüggô pazarlás és a forrás- hiány együttes jelenléte) az életmóddal, a környezettel és a táplálkozással összefüggô okok is fontos szerepet játszanak. Városaink fuldoklanak az autóközlekedéstôl. „Városfejlesztés” alatt gyakran a megmaradt zöldterületek és építészeti értékek szûk csoportérdekeket szolgáló el-

pusztítását kell érteni. Az intenzív, vegyszeres, gépesített mezôgazdaság nem csak az ökoszisztémákat teszi tönk- re. Negatív hatással van a jövôbeli biztonságos termelés- re, egészségtelen, megbízhatatlan élelmiszerek tömegé- vel árasztja el a fogyasztókat, felesleges energiafelhasz- nálással, szállítással jár, miközben hátrányos helyzetbe hozza a hazai termelôket is, tovább súlyosbítva a vidék válságát. A klímaváltozás környezeti, társadalmi, gazda- sági és biztonságpolitikai hatásai felbecsülhetetlenek. Az ezt okozó üvegházgázok kibocsátásának csökkentése területén mégis alig van elôrelépés. A jelenlegi folyama- tok megfosztják a jövô nemzedékeket az emberhez méltó élet alapvetô feltételeitôl, elherdálják természeti és kultu- rális örökségünket, és tovább fokozzák a környezeti ter- hek viselésében mutatkozó már most is súlyos társadalmi különbségeket.

és tovább fokozzák a környezeti ter- hek viselésében mutatkozó már most is súlyos társadalmi különbségeket. 8

8

Mit akarunk tenni? Az imént felsorolt problémákra lehet alkalmas intézményi és közpolitikai megoldásokat találni.
Mit akarunk tenni? Az imént felsorolt problémákra lehet alkalmas intézményi és közpolitikai megoldásokat találni.
Mit akarunk tenni? Az imént felsorolt problémákra lehet alkalmas intézményi és közpolitikai megoldásokat találni.

Mit akarunk tenni?

Az imént felsorolt problémákra lehet alkalmas intézményi és közpolitikai megoldásokat találni. Az errôl szóló javas- latainkat tartalmazza a Lehet más a politika – kezde- ményezésünk céljai címû dokumentum, amit melléke- lünk. Ebben hét területen, a társadalmi integráció, a vidék- fejlesztés, a demokrácia minôsége, a gazdaságpolitika, a kormányzati hatékonyság, az életminôség-fenntarthatóság és az európai együttmûködés területén fogalmaztunk meg konkrét intézkedési javaslatokat, cselekvési programokat, amelyek véleményünk szerint megvalósíthatóak. Néhány nagyon fontos kérdésrôl azonban itt is közlünk egy 15 pontos összefoglalót

1. Egyszerû szabályokkal lényegesen kiszámítha­ tóbbá lehet tenni a gazdasági környezetet.

Ha módunk nyílik rá, korlátozzuk a gazdasági szabályozás év közbeni változtatásának lehetôségét, a szabályváltoz- tatás feltételévé tesszük a gazdasági szereplôk alkalmaz- kodási költségeinek elôzetes, számszerû felmérését. Az adók és támogatások változására négyéves programot

hirdetünk, a kivételes, külsô kényszer miatt szükséges el- téréseket is legalább egy évvel elôre bejelentjük. Az adók mértéke év közben egyáltalán nem változhat. Kevés és elôre meghirdetett lépéssel csökkentjük az állami támo- gatások és megrendelések súlyát a gazdaságban. A gaz- daságpolitika eredményességét számszerû vizsgálatokkal mérjük és közzétesszük.

2. El kell fogadni a közpénzügyi törvényjavaslatot, amely a parlament kétharmados többségének ere­ jével szigorú korlátokat szab az államadósság és a költségvetési hiány alakulásának.

A fegyelmezett és hiteles költségvetési politika megte- remtéséért újra benyújtanánk a 2007-ben beterjesztett, de elbukott közpénzügyi törvényjavaslatot. Kormányon vállalnánk, hogy az államadósság nem növekszik az inf- lációnál gyorsabban. Ezzel négy év alatt stabilan az éves GDP 60%-a alá csökkenthetô az államadósság, és 2% alá a deficit, feltéve, hogy az államháztartás 2010-ig a konvergenciaprogramnak megfelelô pályán halad. A visszanyert hitelesség eredményeként csökkenô ka- matkiadások által teremtett mozgásteret a költségvetés szerkezetének javítására használnánk fel. Felállítanánk a

kormánytól független Törvényhozási Költségvetési Hiva- talt, amelynek feladata a költségvetési politika átlátható- ságának biztosítása, a kiadások és bevételek szerkezeté- nek rendszeres vizsgálata, illetve a költségvetési tervezést megalapozó számítások értékelése, közzététele.

3. Olyan adórendszer kell, amely egyszerûbb, kiszá­ míthatóbbá teszi a gazdasági környezetet, segíti a foglalkoztatást, szélesíti a teherviselôk körét, ez­ zel terhet vesz le egyenként a teherviselôkrôl, és a fenntarthatóság irányába tolja a gazdaságot.

Ha lehetôséget kapunk rá, tervezhetôbbé tesszük a köz- terheket (ld. 1. pont). Jelentôsen csökkentjük a munkabér terheit, a minimálbért terhelô járulékokat tíz százalék- ponttal mérsékeljük, amire elsôsorban az adóalap szé- lesítésével és szükség esetén az áfa kisebb emelésével teremtünk fedezetet. Csökkentjük a különbözô foglal- koztatási formák, illetve a munka- és tôkejövedelmek adóterhelése közti különbséget. Nagyobb mértékben adóztatjuk a környezetterhelést. Radikálisan csökkentjük az adónemek, a kivételek és a kedvezmények számát. A helyi szinten kivethetô sokféle vagyonadó helyett egyet- len egységes és kötelezô, értékalapú ingatlanadót veze-

9

tünk be. Az adóhatóság kockázatelemzési kapacitásának bôvítésével és érdekeltségének megerôsítésével
tünk be. Az adóhatóság kockázatelemzési kapacitásának bôvítésével és érdekeltségének megerôsítésével

tünk be. Az adóhatóság kockázatelemzési kapacitásának bôvítésével és érdekeltségének megerôsítésével javítjuk az ellenôrzések célzását, és csökkentjük az adóelkerü- lést. Az esélyegyenlôtlenség miatt nincs lehetôség arra, hogy az állami újraelosztás mértéke összességében rövid távon jelentôsen csökkenjen. A jelzett intézkedések azon- ban lehetôvé teszik, hogy a közterhek súlya sokkal na- gyobb teherviselô körön oszoljon el, olyan szerkezetben, ami elôsegíti a gazdaságnak a foglalkoztatás bôvülésén alapuló növekedését.

4. A társadalmi integráció alapja a munka. Lehet bôvíteni a foglalkoztatást.

Magyarországon nem általában alacsony az aktívak ará- nya, hanem elsôsorban a képzetlenek és az idôsebb mun- kaképes korúak körében. Ismerve a képzetlen munkaerô iránti kereslet rugalmasságát, elsôsorban a munkáltatói já- rulékok csökkentésével négy év alatt 25%-kal csökkente- nénk a minimálbér teljes bérköltségét. Erôsítenénk a mun- kanélküliek motiválását a munkakeresésre, az ellenösz- tönzés megszüntetése érdekében pedig a dolgozó szegé- nyek számára is elérhetôvé tennénk a szociális segélyeket. Szûkítenénk a munkaerôpiacról való kivonulás alternatív

útjait, elsôsorban a rokkantnyugdíjazás lehetôségét. A munkába állás elôtt álló akadályok (a magas közlekedési költségek, a bölcsôdei férôhelyek szûkössége) lebontásá- val is segítenénk a foglalkoztatást. Mindezekkel elérhetô a foglalkoztatás évi 1%-os növekedése.

5. Lehet esélyt adó közoktatási rendszert teremteni.

A munkaerôpiacról való kiszorulás az alapkészségek, a

szövegértés, számolás, probléma-felismerés, tanulni tu- dás, szociális jártasságok hiányával mutat szoros ösz- szefüggést. Ezért a tananyagokat és a tanítás módszereit

meg kell újítani. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy

a halmozottan hátrányos helyzetû gyerekek is legkésôbb

négyéves koruktól mindannyian óvodába járhassanak. Fel kell lépni a szegény és iskolázatlan szülôk gyermekeinek iskolai elkülönítésével szemben, finanszírozási eszközök- kel is. A közpénzekkel támogatott nem önkormányzati is- koláknak arányos részt kell vállalniuk a hátrányos helyzetû

tanulók oktatásából. Meg kell erôsíteni a speciális nevelési igényûvé minôsítés szakmai és törvényességi kontrollját.

A középfokú szakképzésben a szûk szakmai betanítás

helyett esélyt kell adni a végzetteknek, hogy hosszabb távon is képesek legyenek új ismeretek befogadására. A

speciális szakiskolák finanszírozását minôségi mutatók- hoz kell kötni, ebben a profiljuk piacképessége és a le- morzsolódási arány döntô szempont.

6. Rövid távú konfliktusok árán is fenntarthatóvá és kiszámíthatóvá kell tenni a nyugdíjrendszert.

A legális munkavállalásra és a járulékfizetésre ösztönzô nyugdíjrendszert kell teremteni: a késôbbi nyugdíjjáran- dóságot már a munkavállalási korban nagy biztonsággal kalkulálhatóvá kell tenni, errôl német vagy svéd mintára rendszeres tájékoztatást kell adni. A munkáltatói járulékok 10 százalékpontos csökkentésével és a kényszervállalko- zói létre ösztönzô adóarbitrázs csökkentésével érdemben növelhetô a járulékfizetôk száma. A rendszert pénzügyi stabilitása érdekében a konszenzussal elôre megtervezett kiadási pályán kívüli egyedi, aktuálpolitikai célú emelések lehetôségét megszüntetnénk. A nyugdíjkorhatárt hosszú idôre elôre ütemezve, a várható élettartam változásához igazítva növelnénk. A nyugdíjak indexálását rövid távon az inflációhoz közelítenénk a reálbér-emelkedés helyett.

10

7. Van lehetôség a mezôgazdasági és vidékfejlesz­ tési támogatási rendszer olyan átalakítására, amely

7. Van lehetôség a mezôgazdasági és vidékfejlesz­ tési támogatási rendszer olyan átalakítására, amely egyszerre szolgálja a környezeti fenntarthatósá­ got, az élelmiszerbiztonságot, és a vidéki foglal­ koztatást.

A hazai termelôk körében támogatnánk az ökológiai

gazdálkodás elterjedését, öt év alatt további százezer hektárnyi terület ökológiai gazdálkodásra való átállását akarjuk elérni. Megerôsítenénk az élelmiszerbiztonságot ellenôrzô hatóságokat, a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hi- vatal létszámát és költségvetésének reálértékét legalább

a 2005-ös szintre akarjuk visszaállítani. Fenntartanánk a genetikailag módosított élelmiszernövényekre vonatko-

zó tilalmat. A Közös Agrárpolitikán belül támogatjuk az

I. (termeléshez kötött) pillér forrásaiból mintegy 35 milli-

árd forint átcsoportosítását a II. (vidékfejlesztési) pillérre.

A 2007-2013-as tervezési idôszakban lehívható durván

1400 milliárd forintnyi mezôgazdasági támogatáson belül

az 1. intézkedési tengely – elsôsorban nagygazdálkodó-

kat érintô, beruházási – támogatásaiból minimum 15%-ot, 100 milliárd forintot átcsoportosítanánk, részben a tenge- lyen belül (fiatal gazdák, termelôi csoportok támogatásá- ra), részben a 2. (agrár-környezetvédelmi), a 3. (gazdasági

részben a 2. (agrár-környezetvédelmi), a 3. (gazdasági diverzifikáció és a vidéki életminôség javítása),

diverzifikáció és a vidéki életminôség javítása), illetve a 4. tengely (LEADER-programok) javára. Magyarországon a városok és a kisebb települések között különbségek ala- kultak ki. A kistelepüléseken a vállalkozói szféra gyenge- sége miatt az önkormányzatok léptek elô a legnagyobb foglalkoztatókká. A fejlesztési források jelenlegi elosztása növeli az amúgy is szélsôséges társadalmi és gazdasá-

gi különbségeket a nagyobb települések és az önerôvel

vagy kormányzati kapcsolatokkal nem rendelkezô kisebb települések között. Ezért a támogatáspolitikában a súly- pontot az ágazati fókuszú pályázati rendszerrôl fokoza- tosan a térségi-regionális elvû, szektorsemleges pályá- zati kiírások felé mozdítanánk el, és bôvítenénk az olyan épületre, eszközre és bérre is fordítható, foglalkoztatási feltételekhez kötött, hosszabb lefutású támogatásokat és hiteleket, amelyek igazodnak a vidéki kis- és középvállal- kozási szektor lassabb megtérülési ciklusaihoz.

8. Stratégiai tervezés, eredményesség­mérés, át­ láthatóság és számonkérhetôség kell a kormány­ zásban.

A tényeken és nem háttéralkukon alapuló döntéshozatal

érdekében mérhetô célokat kell kitûzni a kormányzati szer-

vek számára. Elôírnánk a koncepció-stratégia-cselekvési terv struktúrájú tervezés következetes megvalósítását. Ki kell dolgozni a belsô és külsô döntéselôkészítô mun- ka minôségellenôrzését, a döntéshozatali folyamatban a hatásvizsgálatok számonkérhetôségét, ki kell építeni a célok, döntések, és eredmények közötti visszacsatolások rendszerét. A vezetôi elômenetelt és jutalmazást a dön- tési hatáskörrel arányosan az eredményességtôl tennénk függôvé. A hatásvizsgálatok szakmai, minôségi követel- ményeit törvényben rögzítenénk: megerôsítve újra be- nyújtanánk a 2006-ban félretett új jogalkotási törvényt, a hatékony ellenôrzés érdekében megerôsítenénk az Állami Számvevôszék jogkörét és bôvítjük kapacitását. Elôírnánk és számon kérnénk a kormányzati intézményeken a nyil- vánosság jelentôs mértékû és következetes növelését. A hasonló feladatot ellátó intézmények (pl. iskolák, egyete- mek, kórházak) eredményességét jelzô indikátorokat és a mûködést értékelô számvevôszéki jelentéseket egyetlen központi kormányzati honlapon, kereshetô szerkezetben közzétennénk. Bevezetnénk a programalapú költségvetési tervezést, amelyben az intézmények világos, és mérhetô célokat követnek, teljesítményüket indikátorokkal mérik, a programok finanszírozása, a felelôsök jutalmazása pedig az eredményességüktôl is függ.

11

9. Van konkrét javaslatunk a párt­ és kampányfinan­ szírozás rendbetételére. Szét kell választani a pártok

9. Van konkrét javaslatunk a párt­ és kampányfinan­ szírozás rendbetételére.

Szét kell választani a pártok mûködési és kampánykiadá- sait, hogy a pártok a kampányfinanszírozást kizárólag egy elkülönített és nyilvános kampányszámláról végezhessék. Magánszemélyek, más szervezetek nem fizethetik köz- vetlenül a párt, illetve a jelöltek kampánycélú kiadásait a reklámipari szolgáltatók felé. A kampányszámláról fizetett hirdetések az eredetüket igazoló azonosítót kapnak. A hirdetési cégek csak errôl a számláról fizetett hirdetést ve- hetnek át, és kizárólag a nyilvánosan közölt listaárral dol- gozhatnak. A kampányköltés felsô határát a hirdetési piac áraihoz kell igazítani. A kampányok költségét ugyanakkor csökkenteni is kell a kampányidôszak lerövidítésével, a tévékben, rádiókban felhasználható idôkeret korlátozásá- val. Korlátozni kell a céges adományokat, a kisösszegû magánadományok gyûjtését viszont az adományok szá- mával arányos kiegészítô támogatással is ösztönöznénk. A párt- és kampányfinanszírozás rendjét a Számvevôszék jogosítványainak megerôsítése mellett komoly, de diffe- renciált, a bírságoktól az igazgatási, közjogi és büntetôjogi következményekig terjedô, következetesen érvényesített szankciórendszerrel biztosítanánk.

érvényesített szankciórendszerrel biztosítanánk. 10. Van egy 12 pontos javaslatcsomagunk a korrup­ ció

10. Van egy 12 pontos javaslatcsomagunk a korrup­ ció visszaszorítására.

(1) Meg kell erôsíteni az ellenôrzô szerveket, a politikai eli- tet érintô ügyekben újra kell szabályozni a nyomozati ha- tásköröket és a feljelentôk pozícióját. (2) A párt- és kam- pányfinanszírozást a fentiek szerint kell rendezni. (3) A kli- ensrendszer visszaszorítása érdekében a többségi állami és önkormányzati tulajdonú cégeknél a testületi vezetés létszámát csökkenteni kell, a felügyelôbizottságok függet- len, ellenôrzô szerepét meg kell erôsíteni. (4) Érvényesíteni kell az átláthatóságot elôíró jogszabályokat. A zárt ülés el- rendelésére vonatkozó szabályozás szigorításával javíta- ni kell az önkormányzatok mûködésének átláthatóságát. Biztosítani kell a parlamenti, kormányzati és közigazga- tási ellenôrzések jelentéseinek nyilvánosságát, átlátható- vá kell tenni a képviselôi juttatások rendszerét, meg kell szüntetni a közfeladat teljesítésével össze nem függô és bizonylatokkal alá nem támasztott költségtérítések gya- korlatát. (5) A korrupcióellenes képzéseket a bírói karon túl ki kell terjeszteni a rendôri és ügyészi szervezetre, a közigazgatási karra. (6) Közszolgálati etikai kódexet kell kidolgozni. (7) A közbeszerzési törvényben szûkíteni kell a kivételeket, a formai kizárási okokat, korlátozni a mérle-

gelési jogköröket, biztosítani a részt vevô vállalkozások tu- lajdonosi szerkezetének átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokról egységes, kereshetô, a szerzôdés tartalmát, összegét, és a szerzôdô feleket is feltüntetô nyilvános adatbázist kell létrehozni. (8) Felül kell vizsgálni a teljes összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tételi szabály- rendszert, különösen a helyi önkormányzati képviselôk jogállása, illetve a költségvetési szervekkel pénzügyi kap- csolatra lépôk tekintetében. Ki kell mondani a helyhatóság összeférhetetlenségét a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat, cégeket érintô ügyekben. A közszférán belül egyértelmûen el kell határolni a politikai és a szak- mai pozíciókat. (9) A korrupcióellenes fellépés akkor lesz hatékony, ha védjük a bejelentôt. A büntetôjogban olyan változásokat szeretnénk, amelyek csökkentik az állam- polgár ellenérdekeltségét a közbizalom elleni cselekmé- nyek feltárásában, és növelik az engedélyezô hatóságok felelôsségét. (10) Meg kell szüntetni a gazdasági érdek- csoportok lobbizási lehetôségét a hatósági eljárásokban. A jelenlegi, kiskapukkal terhelt lobbitörvény helyett egy új jogalkotási törvényben kívánjuk szabályozni a legális tár- sadalmi és gazdasági érdekérvényesítés formáit. (11) A teljes jogrendszerben a szankcionáló, engedélyezô és tá- mogatást nyújtó állami, önkormányzati funkcióknál vissza

12

kell szorítani az egyszemélyi döntéseket, és a személy- telenebb, normatív folyamatokat kell erôsíteni. (12) A
kell szorítani az egyszemélyi döntéseket, és a személy- telenebb, normatív folyamatokat kell erôsíteni. (12) A

kell szorítani az egyszemélyi döntéseket, és a személy- telenebb, normatív folyamatokat kell erôsíteni. (12) A kor- mány kötelességévé kívánjuk tenni, hogy a közvélemény számára évente, úgynevezett fehér könyvben tárja fel és mutassa be a megelôzô év közbizalmat gyengítô ügyeinek valós hátterét.

11. Meg kell erôsíteni a társadalmi részvételt és a közjogi hatalom ellenôrizhetôségét. Ki kell vágni a titokerdôt.

Megerôsítenénk a parlament ellenôrzô szerepét, erôsebb jogosítványokkal ruháznánk fel az Állami Számvevôszéket és az ombudsmanokat. Valamennyi közjogi vezetô po- zícióban általános szabállyá tennénk az újraválasztha- tóság kizárását (az alkotmánybírák, az ombudsmanok, a fôügyész, a fôbíró stb. esetében), illetve a hivatali cik- lusok maximalizálását (pl. polgármestereknél, bírósági vezetôknél, kamarai tisztségviselôknél). Könnyítenénk az érvényes és eredményes helyi népszavazások, vala- mint a helyi és országos népi kezdeményezések felté- telrendszerén, és biztosítanánk a rivális álláspontok és az állampolgári önszervezôdések esélyegyenlôségét. Új jogalkotási törvényt készítenénk, amely a jogszabály-

kezdeményezéstôl egészen a parlamenti vitáig komoly közjogi szankciókkal védi az érdemi állampolgári részvé- telt. Új, jogállami titoktörvényt készítenénk. Fellépnénk a túltitkosítás ellen, érvényt szereznénk a közérdekû adatok nyilvánosságára és az elektronikus információszabadság- ra vonatkozó elôírásoknak, valamint a környezeti informá- ciók nyilvánosságát biztosító nemzetközi egyezménynek. Megnyitnánk a múlt rendszer állambiztonsági aktáit.

12. Az egészségügyben a szolgáltatási csomag át­ láthatóvá tétele, a szakmai protokollokon alapuló minôségbiztosítás, a pazarlás letörése, az egész­ ségmegôrzés és a területi ellátási egyenlôtlensé­ gek kiegyenlítése a fô prioritásaink.

Az egészségügy rendszerében alulfinanszírozottság és pazarlás is van. Az orvos, a beteg, a gyógyszerek és or- vostechnikai eszközök gyártói és forgalmazói egyaránt a diagnosztikai és terápiás eszközök extenzív használatá- ban érdekeltek. A költségeket egy harmadik fél állja, az állam, aki ma gyenge érdekérvényesítôként viselkedik. Minden pazarló ellátás-igénybevétel az alulfinanszírozott területektôl, így a személyzet fizetésétôl, a megelôzéstôl és a minôségbiztosítástól von el forrást, csökkenti az új

minôségbiztosítástól von el forrást, csökkenti az új technológiák társadalombiztosításba történô

technológiák társadalombiztosításba történô befogadá- sának esélyét. A biztosítottak egyenlôsége látszat, a hoz- záférés durva területi egyenetlenséget mutat, a minôségi és drága szolgáltatáshoz való hozzáférésben döntô szerepe van az információs és kapcsolati tôkének, illet- ve a korrupciónak. A versengô, profitérdekelt biztosítók rendszerének bevezetésére tett majd visszavont javaslat ezeket a problémákat lett volna hivatott megoldani. Erre azonban nem alkalmas, mert a biztosítók épp az ellátásra leginkább rászoruló ügyfelek megszerzésében nem érde- keltek, a szférára jellemzô információs aszimmetria miatt az ügyfeleknek nincs lehetôségük rugalmasan és kom- petensen reagálni a biztosítók által kínált szolgáltatások minôsége közötti különbségekre, és alternatív kapacitá- sok hiányában a biztosítóknak sem volna lehetôségük rugalmasan reagálni az egészségügyi szolgáltatók közti minôségi különbségekre. Az egészségügy hatékonysá- gi és minôségügyi problémáit ezért mi egy erôs, állami, területi elvû minôségellenôrzési, pénzügyi ellenôrzési és betegútszervezési intézményrendszer felállításával javasol- juk megoldani a finanszírozás privatizálása helyett. Ehhez, széleskörû társadalmi vita után, teljesen egyértelmûvé és átláthatóvá kell tenni, hogy a biztosítotti jogviszony ponto- san mely ellátások milyen arányú finanszírozására terjed

13

ki. Az ellátásnak az OEP és a szakmai kollégiumok által az egyes betegségi állapotokhoz kidolgozott,

ki. Az ellátásnak az OEP és a szakmai kollégiumok által az egyes betegségi állapotokhoz kidolgozott, naprakész és alternatívákat is tartalmazó szakmai protokollok alap- ján kell történnie. A protokollrendszer alapján a szolgál- tatóktól független, a konkrét orvos-beteg találkozásokra is kiterjedô minôségellenôrzési rendszert kell kiépíteni, szakmai konfliktusok vállalására is képes és kész ellenôri

apparátussal. Az ellátásokat a valós értékükön, az amor- tizációt is figyelembe véve kell finanszírozni, ezzel párhu- zamosan meg kell szervezni a pénzfelhasználás szigorú ellenôrzését. Ezeknek a feltételeknek a teljesülése estén

a szolgáltatói oldalon a magántôkének a jelenleginél lé- nyegesen nagyobb szerep juthat a társadalombiztosítási alapcsomagba tartozó ellátások körében is.

13. Át kell alakítani az energiagazdálkodásunkat.

energiaigény folyamatos csökkentése, amit ésszerû taka- rékossággal és a hatékonyság növelésével lehet elérni. A Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) támogatási összegét fokozatosan emeljük, a pályázati rendszert átlát- hatóbbá és egyszerûbbé tesszük. 2020-ig a teljes energia- felhasználás egyötödét a helyi adottságokhoz alkalmazko- dó megújuló energiaforrásokból akarjuk elôteremteni, így csökkentve az egyre drágább, szennyezô és az országot súlyos külsô függésben tartó fosszilis energiahordozók arányát. Csökkentjük az energiarendszer központosított- ságát, ösztönözzük az autonóm – nem hálózati – ener- giatermelést és tárolást. Mindehhez az EU-s források és az energiaár-támogatások átcsoportosítása, valamint az üvegházgáz-kibocsátás megadóztatása révén teremtünk fedezetet.

14. Élhetôbbé, egészségesebbé kell tenni a városi

14. Élhetôbbé, egészségesebbé kell tenni a városi A Közlekedés Operatív Programból a városi és

A Közlekedés Operatív Programból a városi és elôvárosi

közlekedés fejlesztésére 2013-ig lehívható több mint 1,5 milliárd eurós keretösszeget ezekre a célokra koncentrál- juk, biztosítva, hogy a kétes hatékonyságú presztízsberu- házások (például a négyes metró) ne vonják el az összes

forrást a valóban szükséges fejlesztések elôl. A köztereket felszabadítjuk a gyalogosforgalom számára. Szabályoz- zuk és korlátozzuk a káros városszerkezeti, közlekedési és környezeti hatásokkal járó hipermarketek, bevásár- lóközpontok terjedését. Újjáélesztjük történelmi város- központjainkat, útját álljuk az üzleti célú rombolásnak. A szomszédos országokkal együttmûködve megelôzzük a közelmúltban történtekhez hasonló határon átnyúló fo- lyószennyezéseket. Növeljük a csatornázottságot, és a tisztítómûvek korszerûsítésével, bôvítésével a megfelelôen tisztított szennyvizek arányát. Az ipari és mezôgazdasági szennyezést a hatósági ellenôrzés szigorításával, illetve

14

Az éghajlatváltozás az emberiség elôtt álló legnagyobb,

célkitûzései közül a szigorúbb forgatókönyvet támogatjuk,

a

növekvô igényeknek való megfelelés helyett a cél az

környezetet.

Meg kell védeni a vizeinket és az er­

a

technológiai váltás kikényszerítésével elôzzük meg. A

ártéri gazdálkodást és a vizes élôhelyek helyreállítását is

legösszetettebb és legsürgetôbb probléma. Ezért mi az Európai Unió üvegházgáz-kibocsátásra vonatkozó

deinket.

Ha lehetôséget kapunk rá, újraszabályozzuk a városi au-

csupán gátmagasításokra támaszkodó árvízvédelmet az

szolgáló, összetett programokkal váltjuk fel. Az erdésze-

ami Magyarország esetében 2020-ig (2005-höz képest)

tóközlekedést, fejlesztjük a tömegközlekedést, különös

ti

szakigazgatást a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz-

12,5%-os csökkentést jelent. Az energiafelhasználásban

tekintettel az elôvárosi vonalakra, támogatjuk az egyre több városlakó által választott kerékpáros közlekedést.

tériumhoz rendeljük. Az állami erdôkben a folyamatos erdôborítást biztosító gazdálkodást, vagy a természetvé-

delmi kezelést, illetve az ôshonos fafajok telepítését támo- gatjuk. A fokozottan védett erdôkben csak

delmi kezelést, illetve az ôshonos fafajok telepítését támo- gatjuk. A fokozottan védett erdôkben csak természetvé- delmi kezelésre kerülhet sor. A magánerdô-tulajdonosok számára támogatásokat és továbbképzési lehetôséget biztosítunk. A személyi jövedelemadó egy százalékának kiemelt közcélra történô felajánlásakor ismét választha- tóvá tesszük a természetközeli erdôgazdálkodást, amit megszüntetése elôtt, 2007-ben az adózók 220 millió fo- rinttal támogattak. Szigorúan fellépünk az illegális fakiter- melés és az erdôben ûzött motorsportok ellen.

15. Eddig sodródó járadéklesôi voltunk az Európai Uniónak, pedig kezdeményezôi is lehetnénk, hogy oldjuk meg közösen azokat a feladatokat, amelyek­ hez a nemzetállami eszközök kevesek.

Az ország társadalmi, gazdasági és környezeti problémái ezer szálon kötôdnek a világpolitikához és a globális piac- gazdasághoz, igazságossági, fenntarthatósági és bizton- sági céljaink csak a nemzetállami intézményeken túlmu- tató fellépéssel oldhatók meg. A magas szintû társadalmi szolidaritás sajátosan európai modelljének megôrzése érdekében fellépünk a Unió tagállamai közötti adóverseny és a tagállamok szociális rendszereinek gyengülése ellen.

a tagállamok szociális rendszereinek gyengülése ellen. Ehhez a nyereség-, vagyon- és környezetvédelmi adó mi-

Ehhez a nyereség-, vagyon- és környezetvédelmi adó mi- nimumát is meghatározó közös adópolitikára, illetve az adóparadicsomok, az adóelkerülés elleni együttes fellé- pésre lesz szükség. Javítani kell a környezeti felügyeletek, az ítélkezés és a döntések végrehajtásának hatékonysá- gát. A környezeti erôforrások használatára és a környezet- terhelésre kivetett adók révén az adózást ökológiai ala- pokra kell helyezni. A közös agrárpolitikában ösztönözni kell a környezetbarát termelési módokat, érvényesíteni kell az állatvédelem és a méltányos kereskedelem elvét, le kell építeni a környezetileg káros szubvenciókat. Az Unió aktív tagjaként kezdeményezni kívánjuk az ENSZ szerve- zeteinek megerôsítését, a Kereskedelmi Világszervezet átláthatóságának javítását, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap irányításának kiegyensúlyozottabbá tételét. Tá- mogatjuk olyan globális adók bevezetését, mint például a nemzetközi szénadó, vagy a rövidtávú pénzmozgásokra kivetett Tobin-adó. Szükségesnek tartjuk az ENSZ fel- ügyelete alá tartozó új intézmények fölállítását is, például a globális adók beszedését és elosztását koordináló nem- zetközi pénzügyi szervezetét, vagy a fenntarthatóság elvét érvényesítô környezetvédelmi világszervezetét.

15

Hogyan képzeljük, hogy sikerülhet? Mit végeztünk eddig? Ahhoz, hogy a megvalósításra esélyt kapjunk, be kell
Hogyan képzeljük, hogy sikerülhet? Mit végeztünk eddig? Ahhoz, hogy a megvalósításra esélyt kapjunk, be kell

Hogyan képzeljük, hogy sikerülhet?

Mit végeztünk eddig?

Ahhoz, hogy a megvalósításra esélyt kapjunk, be kell jut- nunk a képviseleti intézményrendszerbe. Sokak szerint ehhez milliárdok kellenek. Mi nem rendelkezünk milliár- dok fölött, és nem is szeretnénk milliárdos üzletemberek befolyása alatt állni, hiszen éppen ez ellen a rendszer ellen lépünk fel. Sok, szerényebb mértékû hozzájárulás- ból szeretnénk kampányt csinálni. Etikai Bizottságunk és a teljes nyilvánosság (ld. a kampányelszámolásunkat:

http://www.lehetmas.hu/sajto/477) biztosítja, hogy csak átlátható és etikus módon gyûjtünk adományokat.

Már a párttá alakulás elôtt kiálltunk a nyilvánosság elé, hogy a társadalom támogatását kérjük, és felajánljuk a részvétel lehetôségét. Azt tapasztaljuk, hogy ha hiteles kritikáját fogalmazzuk meg a fennálló viszonyoknak, hi- teles programmal állunk elô a problémák megoldására, és ezt hiteles emberek képviselik, akkor felkeltjük a füg- getlen és igényes újságírók érdeklôdését. Ezen kívül sze- mélyes kapcsolatok hálózatán át is igyekszünk eljutni sok emberhez. Van annyi, a regnáló szekértáboroknak nem vakon elkötelezett, a közügyek iránt nem közömbös ma-

gánember, a jelenlegi viszonyokkal elégedetlen vállalkozó, vállalatvezetô, aki hajlandó támogatni minket. Kezdetben viszonylag kevés pénz is elég volt, hogy megmutassuk magunkat, és hitelt, bizalmat szerezzünk.

A 2009-es európai parlamenti választáson mindössze 18 milliós költségvetéssel értük el a sikert. Az EP választás- sal felkerültünk a politikai térképre, most pedig az a fel- adatunk, hogy átrajzoljuk azt.

Bízunk benne, hogy az országos hálózatunk és a rész- vételi alapú mûködés révén sikerül minden választókör- zetben jelöltet állítanunk. Ebben az esetben a parlament- be kerüléshez szükséges 400-450 ezer szavazat meg- szerzése reális cél. Ugyanilyen fontos számunkra az ezt követô önkormányzati választás, mert az egyik legfonto- sabb teendônknek a közösségi önrendelkezés erôsítését tartjuk. Ehhez a két hatalmas erôpróbához gyûjtünk most támogatókat. Ma már joggal bízhatunk abban: a nekünk nyújtott támogatás biztos befektetés, képviselôink ott lesznek a döntéshozatal országos és helyi szintjein.

Pártot és országos hálózatot szerveztünk. 2008 októ- ber 8-án bontottunk zászlót egy idôben hat helyszínen:

Budapesten, Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Pécsett és Gyôrben: szimultán tartott bemutatkozó saj-

tótájékoztatónkat több mint 70 sajtómegjelenés követte. Kiadtunk egy ötvenoldalas dokumentumot arról, milyen konkrét eszközökkel fognánk hozzá az ország legfonto- sabb problémáinak megoldásához. Az Európai Parlamen-

ti választásokra készült programunk a legalaposabb volt

a mezônyben. Kampányunkat az Európai Zöld Párt pro-

minensei jelenlétükkel is támogatták, a szervezethez tag- felvételi kérelmet nyújtottunk be. Az EP kampányban több mint 60 településen találkoztunk az érdeklôdôkkel. A jól sikerült bemutatkozás, a kedvezô politikai klíma, a folya- matos médiajelenlét és az önkénteseknek köszönhetôen az LMP mindössze 18 millió forintos kampánya 2.6%-nyi szavazatot hozott a Humanista Párttal közösen állított lis- tára. Azóta a legtöbb politikai elemzés komolyan számol az LMP-vel. Elkészült részletes munkatervünk a 2010-es választásokra.

16

Hogyan tovább? Bízunk benne, hogy országos hálózatunkra támaszkodva minden választókörzetben tudunk jelöltet
Hogyan tovább? Bízunk benne, hogy országos hálózatunkra támaszkodva minden választókörzetben tudunk jelöltet

Hogyan tovább?

Bízunk benne, hogy országos hálózatunkra támaszkodva minden választókörzetben tudunk jelöltet állítani. Ebben az esetben reális célkitûzés, hogy megszerezzük a parla- mentbe kerüléshez szükséges 400-450 ezer szavazatot. Ugyanilyen fontos az ezt követô önkormányzati választás

is, mert a kilábalás, további fejlôdés kérdése gyakran hely-

ben dôl el. Ehhez a két hatalmas erôpróbához gyûjtünk támogatókat.

Mi folyik most?

A részletes közpolitikai program kidolgozása, az ország-

gyûlési választásokra készülô program kialakítása. Az országos hálózat dinamikus bôvítése. A helyi és területi szervezetek kiépítése, illetve megerôsítése, a képviselô- jelöltek kiválogatása. A kommunikációs és kampány-

stratégia tervezése. A részletes költségtervek elkészítése.

A munka kiszámítható, több lábon álló anyagi hátterének

megteremtése.

Milyen forrásaink vannak, és mire lenne még szükségünk?

Állandó pénzügyi forrásunk a tagdíjbefizetésekbôl és a tag- ság adományaiból áll. Az LMP-t nagyon sokan segítik ter- mészetbeni támogatásokkal is, ennek értéke (az önkéntes munkát nem számolva) már meghaladta a 60 millió forintot. A jövôben is nagy hangsúlyt fektetünk a kis adományozók széles táborának megtartására, növelésére; csak az úgy- nevezett +1 forintos kampányban több mint 3200 ember segített minket. Az LMP számára sok tényezô miatt rendkí- vül fontos, hogy számos, kis összegû adományozóra tud- junk támaszkodni. Támogató Tagságunkba azok tartoznak, akik havi rend- szerességgel juttatnak el hozzánk kisebb összegeket. Ezt egészíti ki a Támogatói Kör, ahová azokat várjuk, akiknek lehetôsége van közepes vagy nagyobb összegû támoga-

További információ:

tást nyújtani. Ennek tagjait rendszeresen vendégül látjuk, ahol legjobb szakértôink segítségével mutatjuk be elkép- zeléseinket egy-egy kurrens gazdasági-társadalmi prob- lémáról, és ahol kikérjük támogatóink véleményét.

Vay Márton +36 20 444 66 37 vm@lehetmas.hu

17

Lehet Más a Politika 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 37. Tel.: +36 1 492 0126 Fax: +36 1 700 1749 Bankszámla-szám: 10700206-48911506-52000001 Külföldrôl: HU86 1070 0206 4891 1506 5200 0001 (BIC: CIBHHUHB) info@lehetmas.hu www.lehetmas.hu