You are on page 1of 10

6.

A prokarióta csilló szerepe és felépítése; a csillómozgás és a gliding mechanizmusa,
irányított helyváltoztató mozgások (kemo-, foto-, aero-, magnetotaxis) prokariótáknál;
egyéb sejtfelszíni képződmények (a fimbria, a pilus, a glikokalix és az S-réteg).
(TK: I/202-216; II/847-871; 863-871)

Mozgás
Aktív mozgásra képes baktériumok esetében a leggyakoribb mozgási mód a
folyadékközegben a csillók segítségével való mozgás. A csillók finom, fonalszerű rendszerint
hosszú képletek, melyek a baktériumsejt felszínéről nyúlnak annak környezetébe. Az
eukariótáknál az ilyen képleteket, ha rövidek, csillóknak (cilia), ha pedig hosszúak, akkor
ostoroknak (flagella) nevezzük. A baktériumoknál viszont tekintet nélkül a hosszméretre, a
magyar nyelvű irodalomban minden esetben a csilló megjelölés, míg az angolban a flagella
(többes szám flagellum ) használatos.
Coccodiálisoknál ritka. A pálcika alakúaknál sokkal nagyobb a valószínűsége. A csavart
pálcika morfológiájaknál mindig van. Csillók száma, elhelyezkedése fajra jellemző.
A csilló nem a sejtfalból, hanem a citoplazmamembránból ered. Önszerveződő. Az
eltávolított csillót 10-20 perc alatt visszanöveszti a baktérium.

Csillózati típusok

Pseudosomonas sp., Spirillium cholerae

Bartonella bacilliformis, Chromatim sp. (bórkén bakt.)

E. coli, Salmonella typhimurium, Bacillus subtilis

Wolinella succinogenes

Halobacterium halobium, Spirillium serpens

Mérete
Egyetlen csilló elérheti az egész sejthossz többszörösét (15-20 μ) is. Vékonysága (<20
nm) miatt nem látható fénymikroszkópban.
Vizsgálata
Közvetlen fénymikroszkópos módszer
Fedőlemezre cseppentünk a vizsgálandó anyagból. Vájt tárgylemezre rárakjuk,
megfordítjuk, a fedőlemezen marad, lefelé lóg (függőcsepp). −> Képes mozogni vagy nem?
Minél kevesebb csilló, annál gyorsabb mozgás. Csilló nélküliek: rezgőmozgás.

Közvetett, tenyésztésen alapuló vizsgálati lehetőség
0,3-0,4% agartáptalaj, amit függőleges helyzetben hagyunk megszilárdulni, a táptalaj
belsejében hozunk létre szúrt tenyészetet. Azok a baktériumok, amelyek nem képesek aktív
mozgásra, csak az oltási vonal mentén fognak elszaporodni. Oltási vonalnál zavarodott
táptalaj. Csillóval rendelkezők: vándorolnak, szétterjednek, a táptalaj egyenletes zavarodását
idézik elő.

Nagyobb átmérőjű. KAMPÓ: filament és alapi test flexibilis összekapcsolása. jut egymással fedésbe. mert nem gátolja a csillózattal rendelkezők mozgását. GP: tengelypálca és egy pár gyűrű.5 globuláris fehérjemolekula jut. a GN-ok plusz gyűrűpárja pedig a stabilitásért. mint a filament. sokszor letöredeznek a festés során. L GYŰRŰ −> LPS-hez és a külső membránhoz kapcsolódik P −> sejtfal periplazmatikus terének peptidoglikánjához (mureinréteghez) kapcsolódik S −> szupramembrán (membrán feletti elhelyezkedés) M −> ROTOR: mozgás kialakítása −> citoplazmamembrán MOT FEHÉRJE KOMPLEX (STATOR−> rotációs mozgás): transzmembrán MOT A: M gyűrűvel együtt: flagelláris motor MOT B: rögzítő. diaminosav. Globuláris flagellin fehérjékből (a baktériumok H-antigénje) áll. ALAPI TEST: tengelypálca+gyűrűk. de a nem rendelkezőkét igen. a GP-oknál a támasztást a sejtfal végzi. Csilló szerkezete CAP PROTEIN: A flagellin fehérjék beépülését segíti (a csilló a disztális végén épül) FILAMENT: GP és GN baktériumokban egyforma. Belseje üreges−>sérülékeny. stabilizáló funkció. globuláris fehérjékből. Hátrány: csillók törékenyek. Filamentek kapcsolódása lehet szorosabb és lazább −> hullámos felépítés. helikális (balmenetes) gyűrűs elrendeződés: egy fordulatra 5. cisztein nincs. Az egyező a mozgás kialakításáért felelős. Minden 12. Leifson-féle csillófestés Csillók átmérőjét a rárakódó festékréteg segítségével megvastagítjuk −> fénymikroszkóppal is látható. A cisztein hiánya miatt (aminek redukciója vagy oxidációja befolyásolja a harmadlagos srtuktúrát) állandó a harmadlagos struktúra−> redukált és oxidált környezetben is tud működni. Aromás aminosavak kis mennyiségben. GN: tengelypálca és két pár gyűrű (első megfelelhető a GP-okéval). citoplazmamembránhoz rögzít. glutaminsavból és aszparaginsavból a legtöbb. peptidoglikánig nyúlik FLI FEHÉRJÉK: váltó fehérjekomplex: mozgás irányának a meghatározása a feladatuk . Azért ilyen kevés a tápanyag.

ezzel együtt értelemszerűen töltéskülönbség is van a membrán két oldalán. hogy a bukfencezés után milyen irányba indul el. A proton a citoplazmatikus oldalra kerül. és az elkészült globuláris fehérjék a filament csövének belső csatornáján “lifteznek” a csilló végéig. Kedvezőbb környezetbe kerülésért mozognak. E. Protonvezető csatorna van az M gyűrű és a Mot A fehérjék között. Vibrio alginolyticus 1100 fordulat/sec. onnét a filamentre−> csapkodó mozgás. A protonok vándorlása az alapi testben idézi elő a mozgást. mivel a protonok számára a citoplazmamembrán nem átjárható. Prokarióta csilló szintézise A flagellin szintézise a citoplazmában megy végbe. Ez spontán módon nem tud kiegyenlítődni. hanem protonkoncentráció különbségből adódik. kotranszlációs szintézis M és S gyűrű betüremkedése a citoplazma membránba Mot proteinek membránhoz kapcsoldása pálca proteinek átjutása a membránon P és L gyűrűfehérjék exportja és beépülése a külső membránba kampó fehérjék kijuttatása a sejtfelszínre kapcsoló és sapka fehérjék összekapcsolódása. A forgás irányát szabályozza a Fli komplex. Az M gyűrűben szabad aminocsoportos (lizin. mivel hajlított). sapkafehérje: lezáró feladat flagellin fehérjék beépülésével kialakul a filament Csillómozgás mechanizmusa LOL :D A kettő váltakozása mutatja a baktériumok mozgási mintázatát. ornitin) fehérjék vannak. 20-90 mikrométer/sec (2- 100 sejthossz/sec) Kisebb koncentrációgrádiens−> lassabb mozgás. A periplazmatikus térben protontöbblet. coli 270 fordulat/sec. A protonálódott M gyűrű elmozdul a Mot fehérje irányába. Energia nem ATP-ből. ami a STATOR körül mozog. . citoplazmatikus oldalon pedig: protonhiány alakul ki. ahol a növekedő filament csúcsához hozzáadódnak. A körökös mozgás továbbadódik a kampóra (kúppalást menti mozgás. A Mot fehérjéken szabad karboxilcsoportos fehérjék. ROTOR a mozgó rész (forog). Véletlenszerű.

Többféle taxis is megkülönböztethető. .Csúszómozgás (gliding) Kemotaxis Leginkább a peritrichnél ismert és tanulmányozott. azután bukfenc. Ha a koncentrációgrádiens irányába mozog: hosszú ideig van az egyenletes mozgás.

külső része: szignál megkötése. MCP fehérjéknek kétféle állapota lehet: vonzó anyag kötődik hozzá vagy nem kötődik hozzá. foszforilálódásra képes. ez a foszfát csoport átadódhat más fehérjéknek is. ha a MCP-hez kötődik és a környezetben van a CheW (a kötődését segíti. kináz aktivitás. Che fehérjék: kemotaxist irányító fehérjék. CHEY: A legfontosabb közvetlen szabályozófehérje. ChAP alakul ki. ha hozzá is kötődik CheW és CheA. és a CheW segítségével hozzá kötődik a CheA. A csilló alapi test váltókomplexéhez képes kötődni foszforilált formában. szignálok megkötésére képes. Válasz regulátor fehérje −> citoplazmában. A csilló forgási irányát tudja szabályozni. belül: metilcsoportfelvevő helyek. hogy rossz felé megy): gyorsabb bukfencek. Ha vonzó anyag kötődik. A CH3 csoportot nem tudja továbbadni. megfelelő komformációba juttatja). a CheA akkor sem tud foszforilálódni. Ha nem kötődik MCP-hez vonzó anyag. Ha a koncentrációgrádienssel ellentétes (érzi. akkor a CheA foszforilálódni fog ATP felhasználásával. Érzékelő fehérje (szenzor protein) −> sejtmembránban. Kinázkaszkád a citoplazma állományában MCP: metilcsoport felvevő kemotaxis fehérje. Szabályozás Kétkomponensű rendszer. a CheY sem tud foszforilálódni−> a flagellum az óramutató járásával ellentétes irányba mozog: a baktériumsejt egyenes vonalban halad előre. Közvetlen szabályozási mechanizmus: CheAP foszfátcsoportja . akkor. CHEA: szenzorkináz aktivitás. autofoszforilációra képes fehérje.

. kiszáradás és tápanyagveszteség ellen védi a sejtet . CheB foszforilált formában aktív: CheA-tól származik a P. üreges képződmények • A fimbriák funkciói: – a bakt. Időről időre tudják érzékelni a koncentrációviszonyokat. Ez a réteg kémiai és fizikai védelmet biztosít a sejtfelszínnek.átadódik a CheY-nak−> CheYP−> aktiválódik−> M gyűrű mozgási iránya megváltozik: óramutató járásával megegyező forgás. pílusok a citoplazmából eredő csőszerű. ha alacsony a metilezettség. merevebb. főleg védelmi funkciók S-réteg Számos baktérium esetében egy merev szerkezetű fehérjemolekulákból álló S-réteg borítja a sejtet. szorosan tapad a sejtfalra. Sok metil: nem képesek megkötni a vonzó anyagot. Az MCP fehérjék abban az esetben tudnak megfelelő szignálmolekulákat megkötni.nyálkaburok: oldható. • A fimbriák vegyi összetevői: – proteinekből álló.sejt tapadóképességének nagyfokú megnövelése – sexfimbriák (sexpilusok) a konjugációt teszik lehetővé Glükokalix: legkülső burkolóanyag . merev képletek. akkor is jelen van. pilusok (ugyanaz?) A fimbriák v. Túl kis méret következtében nem képesek a kémiai anyagok koncentrációjának térbeli változásának folyamatos érzékelésére. Foszfátcsoportot tud lehasítani a CheYP-ról−> nem kapcsolódik az alapi testhez −> vonzó anyag hiányában is óramutató járásával megegyező mozgás. Egyéb sejtfelszíni képződmények (a fimbria. Metilcsoport felvételével illetve leadásával kapcsolatos. a glikokalix és az S-réteg) Fimbriák v. Demetilezés: CheB-P (metilészteráz aktivitás) feladata. a pilus. laza szerveződésű. Másik. 10 sec-enként a bukfencező mozgás vonzó anyag nélkül is megszűnik.tok: vastag. CHEZ fehérje: ha nincs vonzó anyag. a koncentrációkülönbség szerint változtatják a mozgási mintázatukat. CHER metioninról folyamatosan végzi az MCP fehérjék metilezését. és egyben a makromolekulák diffúzióját akadályozza. lassabb szabályozási rész CHEB fehérjéken keresztül.

Nincs csilló. redox és pH szabályozás) Spirochaeták endoflagelluma. Mágneses dipólusmomentuma van−> a sejtek mikroaerofil környezetben a geomágneses pólusok felé mozognak. 2. GN sejtfaltípus. . amit folyékony közegben használ). A membrán kizárólag fehérjéből áll. sliding Csúszás: Beggiatoa. Fonalakból nyálkás külső exopoliszacharidszerű anyag választódik ki. Környezet: van oxigén. de a légkörihez képest alacsonyabb koncentráció. twitching Rángatózás. cellulóz. kristályosodás. Csilló van. mozgása Csillók összerendeződnek−>csillókötegek−>sejt körül. Kétdimenziós mozgás. ezek osztódásával az újabb táptalaj részek felületén jönnek létre az újabb kisebb sejtek Tápanyagigény kielégítésében van fontos szerepe. ezen csúszva haladnak előre a kiválasztás irányával ellentétesen. Flavobacterium johnsoniae. vízüledék határrétegében. swarming Rajzás.Magnetotaktilus baktériumok Geomágneses pólusok érzékelése−>mozgás iránya. és átbillennek. Északi féltekén geomágneses északi pólus irányába. kifelé elkezdenek növekedni.1-3 – 5-250 mikro sejtméret rugalmas többszörösen csavart sejtalak aktív mozgás −> belső csillóval −> gyakran erősen viszkózus közegben Treponema. kitin bontása. Citophaga. 4. A sejt citoplazmájában többé-kevésbé szabályos magnetitkristályok helyezkednek el (néhány 10 nm átmérőjűek). Magnetoszóma−>intracelluláris membránba magnetit (Fe3O4) rendezett láncolata. gliding Siklás. Proteus mirabilis (van csillója is.: tavi üledék. GN sejtfalszerkezet kemoorgano-heterotróf anyagcsere 0. Oscillatoria. Leptospira sp. Pseudomononas aeruginosa: a pálcika alakú sejtek időről időre álló helyzetet vesznek fel. Nincs csilló. Mozgás specifikus fehérjemolekulákkal: a citoplazmamembránban és a külső membránban lokalizálódnak−>hajtóerő−>proton mozgatóerő. 1. 3. Csilló van. Pl. Csúszómozgás mechanizmusa Szilárd aljza felületén. Magnetoszóma képződése Fe(III) felvétel reduktív aktív transzport mechanizmussal −> Fe(III) visszaoxidálódása −> magnetit képződése a magnetoszómában −> specifikus fehérjék (Fe felhalmozódás. Aerob kemoorgano-heterotróf. A telepek szélén lévő sejtek először megnyúlnak hosszabb fonalas sejtekké.

A csillóknál sokkal vékonyabbak (3-10 nm átmérő). Szex pilusok Konjugációs pilus. rezisztenciát biztosít a faocitózissal szemben pl. pilusok GN baktériumokban közönségesek. Specifikus kötődés biotikus vagy abiotikus felületekhez −> baktériumsejt patogenitási faktorai. coli sejtekben 100-200 uniform pilus GI (gasztrointesztinális) traktusban epithelum sejtekhez. Közönséges pilusok Nagyobb számban a sejt felületén. sokkal kisebb számban. coli sejteken 1-4 uniform F-pilus) a feladata. E. . = fimbriák. rövidebbek. GP-ben sokkal ritkábban fordulnak elő. E.Fimbriák. Konjugáció során DNS átjuttatása (pl. merevebbek −> szerep nem a mozgásban (kivéve: twitching mozgásnál).