You are on page 1of 5

Politológia-kidolgozás

1. Honnan származik a politika szó, mi az eredeti jelentése? A politika szó a szabad görög városállam, a polisz nevéből származik A politika szó eredeti jelentése közélet, ebben az értelemben tehát mindenki, aki részt vesz a közéletben, politizál. 2. Mit tekintenek az amerikai politika meghatározások a politika lényegének, miként határozzák meg azt? Az amerikai politika meghatározások a politikát egyfajta elosztási küzdelemnek állítják be. A politika az a tevékenység, amely megszabja, hogy egy társadalomban ki, mit, mennyit, mikor és hogyan kap meg a társadalom által megtermelt javakból. 3. Melyek a politológiai háromszög elemei?

• • •

a politika intézményes világa a politika szereplői közötti konfliktusos folyamat(politics) a politikai célok és tartalmak, a közpolitika (policy).

4. Miként definiálható az állam, melyik a három legfontosabb jellemzője? Az állam egy bizonyos területen létrejött politikai egység, olyan politikai intézményekkel, kormányzattal, amelyek képesek az illető államban stabil rend és béke kialakítására. Az állam mivel tartós uralmi képződmény, ezért a következők jellemzik: 1. a behatárolt államterület, 2. a fennhatósága alá tartozó államnépesség és 3. kormányzati rendszer. 5. Miként határozható meg a hatalom fogalma? A hatalom az az esély, hogy az akaratunkat mások ellenállásával szemben is érvényesíteni tudjuk, bármin nyugodjék is ez az esély. A hatalom cselekvésen alapul és két fél kölcsönös viszonyában realizálódik. Sohasem abszolút, mindig számolnia kell az ellenállással. 6. Miként határozható meg az uralom fogalma? Az uralom az az esély, hogy egy társadalmi viszonyban, vagy kapcsolatban megadható személyek köre meghatározott tartalmú parancsoknak engedelmeskedni fog.
7. Mit jelent a legitimitás?

A legitimitás általában a hatalom elfogadottságát, a polgári elfogadottságot jelenti. A társadalmi elfogadottságból, a fennálló rend „helyénvalóságának” támogatásából adódik. A fennálló hatalom elfogadottságának fokát jelenti a közvélemény által. Ide tartozik a hatalom elismertsége, presztízse, norma és értékrendjének támogatása. A legitimitás a politikai hatalom méltányolása. 8. Mikor tekinthető legitimnek egy hatalom? Beetham: Jogos vagy legitim az a hatalom, amelyet igazolható törvényeknek (rules) megfelelően szereztek meg és gyakorolnak, és amely a konszenzus bizonyítékával bír. 9. Mikor beszélhetünk konfliktusos politikai kultúráról? Konfliktusos a politikai kultúra akkor, ha az állampolgárok csoportjai között éles ellentétek vannak lényeges kérdésekben. 10. Melyik intézmény testesíti meg a törvényhozó hatalmat?

A törvényhozó hatalom (Parlament, Országgyűlés) 11. Melyik intézmények testesítik meg a végrehajtó hatalmat? A végrehajtó hatalom – államfő és kormány 12. Melyek a parlament fő szervei? alsó – és felsőházból. Felsőház- szenátus alsóházzal –képviselőház 13. Ki nyújthat be törvényjavaslatokat a parlamentnek? Kezdeményezhetnek képviselők, képviselőcsoportok, a kormány és néhány esetben a köztársasági elnök. 14. Melyik a kormány parlament általi ellenőrzésének négy fontos eszköze? kormány kinevezése a bizalmatlansági indítvány a kormányhoz intézett kérdései és interpellációi A törvényhozás joga vizsgálatok indítása is homályos ügyekben 15. Milyen módón választható meg a köztársasági elnök? A köztársasági elnököt választhatja az ország egész népe, vagy a parlament. Az első esetben erős legitimitású, az utóbbiban gyenge legitimitású elnöki pozícióról beszélünk. 16. Melyek egy köztársasági elnök legfontosabb hatáskörei? törvényeket kezdeményezhet, a törvényhozás ülésein részt vehet és felszólalhat, népszavazást kezdeményezhet kinevezi a közjogi méltóságokat

17. Kik alkotják a kormányt? a kormányfő vezetése alatt ténykedő miniszterekből és azok hivatalaiból áll miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok 18. Mi áll a politikai rendszer vizsgálatának középpontjában? A politikai rendszer vizsgálatának középpontjába az állam és a kormányzat funkciói és alapvető intézményei állnak. 19. Melyik a kormányzati rendszerek két fő típusa? demokrácia és a diktatúra 20. Ismertessék a demokrácia procedurális felfogását! Procedurális: a formai ismérveket hangsúlyozza, az intézményrendszerben és a döntéshozatali eljárási rendben látja a demokrácia lényegét, abban, ahogyan megalkotják a közhatalmi döntéseket; hogyan formálódik meg az állampolgári akarat, és hogyan transzformálja ezt a képviseleti rendszer állami intézkedésekké.

21. Melyek a demokratikus rendszerek általános jellemzői? 1., A demokrácia nem „népuralom”, hanem kormányzati rendszer. 2., A modern demokráciák képviseleti rendszerek, ahol is a legfontosabb közhivatalokat választás útján töltik be. 3., Az állampolgárok versengő pártok és politikusok közül választanak, őket meghatározott időre és körre szóló döntési jogkörrel = mandátum ruházzák fel. 4., A részvétel és a politikai egyenlőség elve alapján mindenki rendelkezik választójoggal és a választhatóság jogával. 5., Az államhatalom ellenőrizhető, a vezetők leválthatók a periodikusan ismétlődő választásokon. 6., Ennek alapfeltétele: a szólás- és sajtószabadság, ill. az ellenzék legitimitása (ellenfél, nem ellenség). Az ellenzéknek lehetősége van a hatalom békés átvételére. 7., A hatalom és a politika korlátozott. A többségi elv is korlátok közé szorított. Egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása (szólás- és sajtószabadság, szervezetek létrehozásának és a hozzájuk való csatlakozás joga); a társadalmi és kulturális pluralizmus (más létszférák – gazdaság, kultúra, tudomány – önállóságának tiszteletben tartása) elismerése és védelme. 22.Melyek a demokratikus kormányzati rendszerek alapvető típusai? 1., Az amerikai elnöki rendszer: 2., A „félelnöki” rendszer: 3., Parlamentáris rendszer 4., A direktoriális rendszer 23. Ismertessék a félelnöki rendszer fontosabb jellemzőit! A parlamentáris és az elnöki rendszer keveréke, a francia fejlődés sajátja. Sajátossága: megőrzi a parlamentáris formát (a kormány annak felelős). A végrehajtó hat. megoszlik a kormány és a köztársasági elnök közt, a nagyobb hat. az utóbbi kezében van. A kormányfő felelős a parlamentnek és a közti elnöknek egyaránt. A közti. elnöknek széles lehetősége van a parlament megkerülésére, rendeletekkel való kormányzásra. Hatalma függ a parlamenti erőviszonyoktól: ha a kormányerő adja a közti. elnököt hatalma az USA elnökével egyenértékű, ha különböző pártok adják a parli. többséget és a közti. elnököt, hatalmi egyensúly alakul ki. 24. Ismertessék a direktoriális rendszer fontosabb jellemzőit! Ma már csak Svájcra jellemző. Itt a végrehajtó hatalom a hét főből álló szövetségi tanácsnak mint kollektív vezető testületnek a kezében van. Ennek tagjait a kantonok (tartományok) küldötteiből álló szövetségi gyűlés választja meg. A választást követően a szövetségi tanács nem váltható le és nem is felelős a parlamentnek. [A direktoriális rendszer arról kapta a nevét, hogy a francia polgári forradalom során 1795 és 1799 között öttagú direktórium gyakorolta az államfő és végrehajtói hatalmat. Ez a kollegiális vezetési módszer megfelel az egyezkedéses (konszenzuális) svájci demokráciának, amely a kantonok önkéntes szövetségén (Eidgenossenschaft) nyugszik.] A szövetségi elnök személye évenként – a tanács tagjaiból – rotációs alapon változik. A szövetségi tanács mellett ügyvezető kormány is működik. 25. Melyik a modern kori diktatúra két típusa? Autoriter (tekintélyelvű), Totalitárius 26. Mi a hatalommegosztás elvének lényege? • Lényege a hatalomnak több intézmény közötti megosztása, abból a célból, hogy a törvények meghozása, végrehajtása és betartásuk ellenőrzése ne legyen egy kézben.

27. Ismertessék a politikai pártok minimáldefinícióját!

párt minden olyan hivatalos nevet viselő politikai csoportosulás, amely jelölteket állít a (szabad vagy nem szabad) választásokon, és képes jelöltjeit ily módon közhivatali tisztségekbe juttatni.

28. Melyek a pártok általános jellemzői?

• • •

a pártok önkéntes alapon létrejött, nyílt szervezetek a pártok nem állami szervezetek nem rendelkeznek közhatalmi jogosítványokkal • tevékenységük és szervezeti felépítésük jogilag általában nem szabályozott a pártok többfunkciós szervezetek 31. Milyen pártrendszer típusok léteznek, mely pártrendszerek alkotják ezeket? Nem versengő pártrendszerek • egypártrendszerek • hegemón pártrendszerek Versengő pártrendszerek • kétpártrendszer • többpártrendszer 32. Mi az ideológia? Adjanak meg három definíciós elemet! Az ideológia szó a görög idea – eszme, eszmény, képzelet –, illetve logia – gyűjtemény, tan – szavakból származik. Az Oxfordi etimológiai szótár szerint az ideológia a XVIII.század végén eszmék tudományát, a XIX. században hamis tudatot, a XX. században pedig politikai eszmerendszert jelentett, illetve jelent. A fogalomnak tehát jelentős a történetisége. • a politikai hitek rendszere • cselekvés-orientált politikai eszmék halmaza • az uralkodó osztály eszméi 33. Milyen fontosabb ideológiákat ismerünk? Az ideológiák osztályozása (történeti, logikai, logikai-történeti) – a status quo-hoz való viszony alapján: a) konzervatív; b) reformista; c) forradalmi ideológiák – Szende Pál: két magatartásmód: elleplező (Verhüllung) és leleplező (Enthüllung) keveredése adja az ideológiák karakterét – Szabó Miklós: a) programideológiák; b) állapotideológiák – jobboldali és baloldali 34. Melyek a választás legfontosabb funkciói? • A többség elvének érvényesítése • Az állampolgári részvétel biztosítása • Az alternatívák közötti választás biztosítása • A kormányzat létrehozása • A politika nyilvánosságának megteremtése • Legitimációs funkció • Rekrutációs szerep 35. Melyik a választójog négy fontos jellemzője? : a választójog azoknak a közszabályoknak az összessége, amelyek meghatározzák, hogyan szerezhet valaki adott földrajzi területen szavazati jogot Legtöbb demokratikus államban a választójog ma már általános és egyenlő; a szavazás pedig közvetlen és titkos.

36. Milyen választási formulákat ismerünk? • • többségi formulák arányos formulák