You are on page 1of 71

F/1 sz. soksz.

példány

SZAKUTASÍTÁS
AZ EJTŐERNYŐS KIKÉPZÉS
VÉGREHAJTÁSÁRA

A MAGYAR HONVÉDSÉG KIADVÁNYA


2003
2

A Szakutasítást a Magyar Honvédségnél a HM HVKF 20/2003. (HK )


számú intézkedésével léptette hatályba.

Ezen Szakutasítás hatályba lépésével egyidejűleg az F/8 cikkszámú


„Szakutasítás az ejtőernyős kiképzés végrehajtására” c. szolgálati könyv hatályát
veszti.
3

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatáskörök és illetékességek

a) A Magyar Honvédség (továbbiakban: MH) alárendeltségébe tartozó és az


MH keretében ejtőernyős ugrást szervező és végrehajtó katonai szervezetek
ejtőernyős szakmai számú és egyéb, ejtőernyős kiképzést (ejtőernyős ugrást)
végrehajtó személyei ejtőernyős kiképzésének szakmai irányítását, felügyeletét, a
feladatok koordinálását a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar felderítő
csoportfőnök (továbbiakban: HM HVK f.csf.) látja el.
Meghatározza az alaprendeltetési (harci) alkalmazási, békefelkészítési
(kiképzési), beosztásból eredő szakmai és osztályba sorolási követelményeket,
kidolgozza és kiadja a kapcsolódó intézkedéseket.
Felelős az ejtőernyős haditechnikai eszközfejlesztések és beszerzések
hadműveleti követelményeinek meghatározásáért, azok tervezéséért,
érvényesülésének ellenőrzéséért.

b) Ezen Szakutasításban, valamint a HM HVK f.csf. által, az éves


szakintézkedésben meghatározott képzési követelmények alapján, az ejtőernyős
kiképzési (felkészítési) feladatok közvetlen megtervezését, megszervezését és
végrehajtását, a haderőnemi parancsnokok hajtják végre.

c) Az ejtőernyők és ejtőernyős szakanyagokkal kapcsolatos valamennyi


gazdálkodási feladat az MH Repülőműszaki Szolgálatfőnökség szolgálatfőnök,
(továbbiakban MH RMSZF) - mint anyagnem felelős - hatáskörébe tartozik.
Gazdálkodással kapcsolatos feladatait:
- légijármű vezetők mentőejtőernyői, azok tartozékai, a fékernyők esetében az
MH Légierő Parancsnoksággal (továbbiakban: MH LEP); minden más
ejtőernyő, ejtőernyő rendszer valamint deszant-technikai eszköz, azok
4

tartozékai beszerzési, rendszeresítési, alkalmazási és gazdálkodási feladatait a


Nomenklatúrák alapján, HM HVK f.csf.-el együttműködve, az MH
Haditechnikai Ellátó Központ (továbbiakban: MH HTEK) bevonásával
valósítja meg.

2. Az ejtőernyős állomány meghatározása

a) Az ejtőernyős állomány körébe azok a hivatásos, szerződéses, sorállományú és


tartalékos képzésre behívott hadkötelesek tartoznak, akik ejtőernyős szakmai
számú beosztásban teljesítenek szolgálatot.

b) Ejtőernyős állományba tartoznak a fentieken kívül - a kiképzési (ejtőernyős


ugrási) feladatok végrehajtása időszakában:
- hivatásos tisztek, tiszt-helyettesek, különböző katonai tanintézetek hallgatói,
valamint azok a légijármű vezetők (személyzet), akik részére a kiképzési
programokban és képzési (felkészítési) tematikákban, ejtőernyős kiképzés
(ejtőernyős ugrás) van meghatározva (engedélyezve).
- azok az MH állományába nem tartozó személyek, akik részére - külön intézkedés
/engedély/ ejtőernyős kiképzés (ejtőernyős ugrás) van meghatározva
(engedélyezve).

c) A fent felsorolt állomány - a Szakutasítás értelmezése szerint - a továbbiakban:


ejtőernyős katonák.

3. Az ejtőernyős katonák besorolása

Az ejtőernyős katonákat az állományilletékes parancsnokoknak parancsban,


ejtőernyős ugróállományba kell besorolni, az alábbiak szerint:

a) Ejtőernyős ugróállományba csak azt a katonát lehet besorolni, aki az ejtőernyős


ugrást önként vállalja és arra egészségileg alkalmas;
5

b) A katonai szervezetek állományába tartozó hivatásos, szerződéses és


sorállományú katonát a beosztásba történő kinevezése kezdőnapjával, a leszerelés
(a beosztás megszűnése) napjáig kell besorolni;

c) A tartalékos kiképzésre behívott hadköteleseket a kiképzésük kezdőnapjától, a


leszerelés (a beosztás megszűnése) napjáig kell besorolni;

d) Katonai tanintézetek ejtőernyős kiképzést végrehajtó hallgatóit, a kiképzés


megkezdése előtt 14 nappal, a kiképzés befejezéséig;

e) Nem kell ejtőernyős ugróállományba sorolni azon légijármű vezetőket


(személyzetet) akik már repülő beosztásban teljesítenek szolgálatot;

f) Nem lehet ejtőernyős ugróállományba sorolni azokat a nem ejtőernyős szakmai


számú beosztásban szolgálatot teljesítő hivatásos katonákat, akik részére a HM
HVK f.csf. – az I. fejezet 7.b. pontban leírtak alapján - meghatározott számú
ejtőernyős ugrás végrehajtását engedélyezi.

g) Az ejtőernyős ugróállományba besorolt katonák járandóságait (pótlékait) külön


jogszabályok határozzák meg, és a járandóságok folyósításánál, felfüggesztésénél a
mindenkor érvényes pénzügyi utasítások előírásait kell figyelembe venni.

4. Az ejtőernyős katonák besorolásának megszüntetése

a) A besorolást végrehajtó parancsnok köteles a besorolást megszüntetni, azt


parancsban rögzíteni, azon személyeknél:
- akik egészségileg alkalmatlanná váltak;
- akik nem vállalják az ejtőernyős kiképzés végrehajtását;
- akik más (nem ejtőernyős) beosztásba kerültek;
- akik a beosztásukhoz az adott naptári évre előírt ugrásokat - számukra fel
nem róható okok kivételével - minimum 90 %- ra nem teljesítették. (Azok a
katonák, akik ejtőernyős beosztásban nem teljes évet szolgáltak, a
beosztásban eltöltött hónapok arányában megállapított ugrásszámok –
ugrásszám /12 x a beosztásban eltöltött hónapok számának - 90 %- a).
6

b) Ezen Szakutasításban támasztott követelmények betartását, valamint a


kiképzéssel kapcsolatos egyéb előírásokat
- a besoroló parancsnokok szakállományukkal folyamatosan, személyesen
évente legalább egy alkalommal;
- a haderőnemi parancsnokságok évente egy alkalommal;
- a HM HVK FCSF-ség legalább kettőévente ellenőrizzék.

5. Az ejtőernyős ugrás végrehajtásának személyi feltételei

a) Valamennyi ejtőernyős ugrás megszervezéséhez, végrehajtásához a


Szakutasításban meghatározott ejtőernyős ugrásszolgálatot kell parancsban
kijelölni és vezényelni.

b) Ejtőernyős ugrási feladatot végrehajtásának általános feltételei:


Ejtőernyős ugrási feladatot végrehajthat (ejtőernyő használatot végezhet) -
vészhelyzetet kivéve - az a személy, akit:
- ejtőernyős ugróállományba besoroltak (beleértve az ejtőernyős kiképzést
végrehajtó, nem ejtőernyős szakmai számú légijármű személyzetet), vagy
- aki a Szakutasítás I. fejezet 7.b. pontja szerinti engedéllyel rendelkezik;
- sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tett, a jóváhagyott kiképzési program,
illetve képzési tematika szerint;
- érvényes egészségi orvosi alkalmassági vizsgával rendelkezik;
- addig még nem használt ejtőernyő esetében az adott típusú ejtőernyő
kezeléséből (hajtogatásából) felkészítés után vizsgát tett.

6. Az ejtőernyős ugrás egészségügyi követelményei

a) Az ejtőernyős katonáknak a honvédelmi miniszter a hivatásos és


szerződéses katonák egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmasságának
minősítéséről szóló rendeletében meghatározott követelményekkel kell
rendelkezniük.
7

Az ejtőernyős ugrások végrehajtásához szükséges egészségi alkalmasság


megállapítására a sor- és tartalékos, a katonai tanintézetek hallgatói állománya,
valamint a Szakutasítás I. fejezet 7.b. pontja szerinti engedéllyel rendelkezők
részére az MH KRK elsőfokú ROB jogosult.
Az évente kötelező ejtőernyős orvosi alkalmassági vizsgálatok idejét és
végrehajtását, - a HM HVK egészségügyi csoportfőnök éves intézkedése alapján -
a parancsnokságok egészségügyi főnökei szervezik, az MH KRK-val való
egyeztetés alapján.
A 4500 m-t meghaladó magasságból történő ejtőernyős ugrás
végrehajtásához szükséges barokamra vizsgálatra kötelezett állomány körét éves
szakintézkedésében a HM HVK fcsf. határozza meg.
A barokamra vizsgálatot állománykategóriától függetlenül az MH KRK
végzi.

b) Az ejtőernyős ugrási feladatok végrehajtásához minden esetben egészségügyi


biztosítást kell szervezni.
Amikor a légijármű felszállási helye és a kiugrás (földet érés) körzete azonos,
orvost (szakképzett egészségügyi tiszthelyettes) és sebesültszállító (mentő)
gépkocsit kell biztosítani a Szakutasításban meghatározott feladatkörrel.
Amikor a légijármű felszállási helye és a kiugrás (földet érés) körzete nem
azonos, a földet érés helyére külön mentő (sebesültszállító) gépkocsit és orvost,
vagy szakképzett egészségügyi tiszthelyettest (felcsert) kell vezényelni.

c) Az ejtőernyős katonáknak az ejtőernyős ugrások végrehajtásához az alábbi


feltételeket kell teljesíteniük:
- éjszaka (20 óra és 06 óra között) legalább 6 óra alvás, vagy a nap egyéb
időszakában 8 óra pihenő kötelező;
- az ejtőernyős ugró alkoholt, vagy alkohol tartalmú élelmiszert, az ugrást
megelőző 12 órában nem fogyaszthat;
8

- az ugrást megelőző 12 órában az ugró csak az MH KRK ROB szakorvosai


által engedélyezett (felírt) gyógyszert fogyaszthat. Más gyógyszert
(gyógyszer jellegű készítményt, narkotikumot) nem fogyaszthat.
- Mindezekről az ugrónak szóban nyilatkoznia kell!

7. Ejtőernyős ugrások végrehajtásának engedélyezése:

Valamennyi végrehajtásra kerülő ejtőernyős ugrást a szervező katonai


szervezet parancsnokának parancsban (intézkedésben) kell elrendelni, illetve
engedélyezni.

a) Az az ejtőernyős katona, aki nem az ugrást szervező parancsnok


alárendeltségébe tartozik, ejtőernyős ugrást a szervező parancsnok és saját
állományilletékes parancsnoka által jóváhagyott „Tervtábla” alapján hajthat végre.
Kivételt képez az MH szintű ejtőernyős összevonás keretében végrehajtott
ejtőernyős ugrások, ekkor a „Tervtáblá”-t az összevonás parancsnoka hagyja jóvá.

b) Nem ejtőernyős beosztású katonák részére az MH alakulatainál ejtőernyős ugrás


végrehajtásának engedélyezésére a HM HVK f.csf., magyar és külföldi polgári
személyek ejtőernyős ugrásának végrehajtására és ehhez állami légijármű
igénybevételének engedélyezésére katonai és polgári rendezvényeken egyaránt - a
HM HVK f.csf. javaslata alapján - kizárólag a HVKF jogosult.

c) NATO, PfP. gyakorlatok (gyakorlások), közös kiképzések keretében tervezett


ejtőernyős ugrások végrehajtását - a végrehajtás helyétől függetlenül – a HM HVK
f.csf. engedélyezi.
Ezen ejtőernyős ugrások végrehajtásakor magyar katonáknak más országban
- külföldi katonáknak az MH-ban - rendszeresített ejtőernyő használatához, az
adott típus kezeléséből tett vizsga mellett, a HM HVK f.csf. külön engedélye
szükséges.
9

d) Valamennyi nem kiképzési ejtőernyős - beugrás, próba, kísérleti, sport, páros,


bemutató - ugrás a szervezőtől és a végrehajtás helyétől függetlenül, a HM HVK
f.csf. engedélyével hajtható végre.

e) Az MH-ban rendszeresített és légijárműnek minősülő ejtőernyők beugrása - a d.


pontban meghatározottakon túl - az MH Repülőműszaki Szolgálatfőnökség, mint
anyagnem felelős és a haderőnemi parancsnokságok, mint alkalmazók
kezdeményezésére, a HM KLH igazgatójának határozata alapján, légialkalmassági
vizsgálatok keretében hajthatók végre.
Azon ejtőernyők beugrása, illetve ellenőrző ugrása, mely az üzemeltető
hatáskörébe tartozik, a haderőnemi parancsnokok intézkedésére történhet.

f) Az MH-ban nem rendszeresített ejtőernyők beugrása, (próbaugrások


végrehajtása) - a d. pontban meghatározottakon túl - csak a HM Beszerzési és
Biztonság Beruházási Hivatal, valamint az MH Repülőműszaki Szolgálatfőnökség
igényei alapján, a HM HVK f.csf. kezdeményezésére hozott, HM KLH igazgatói
határozat alapján hajtható végre.

g) Nem állami légijárművel történő ejtőernyős ugrás - a feladat jellegétől és


helyétől függetlenül – csak a HM HVK f.csf. engedélyével hajtható végre.

h) Bekötött ejtőernyős ugrás kivételével, biztosító készülék nélküli ejtőernyős


ugrások végrehajtását kizárólag a HM HVK f.csf. engedélyezheti.
Az engedélyeket meghatározott képzettségi szinthez (ejtőernyős oktató,
beugró) kell kötni és az állományilletékes parancsnokok aláírásával, az ugrók
ejtőernyős ugrókönyvébe dokumentálni kell.

i) Bemutató ugrást - a rendezvény jellegétől függetlenül és a d. pontban


meghatározottakon túl - a haderőnemi parancsnokok javaslatára, a HM HVK f.csf.
által kijelölt személyek hajthatnak végre, az általa jóváhagyott program, vagy - a
11/1999. /VIII.26./ HM rendeletben előírt és a HM KLH igazgató által
engedélyezett, az adott feladatra szóló - rendezvényterv alapján.
10

j) Bemutató és egyéb, különleges engedélyhez kötött ejtőernyős ugrást a szervező


parancsnok (rendezvényigazgató), a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII.
törvény (továbbiakban: Lt.) 33.§ (2) pontja alapján köteles a rendezvény területe
szerint illetékes rendőrhatóságnak és a légi forgalmi szolgálatnak előzetesen
bejelenteni.

k) A Szakintézkedésekben meghatározott éves ugrásszámon felül (terven felül)


ejtőernyős ugrás végrehajtását és elszámolását – indokolt esetben – a HM HVK
f.csf. engedélyezheti.

l) Kényszerugrás végrehajtására a légijármű parancsnoka adhat utasítást.


11

II. FEJEZET

AZ EJTŐERNYŐS UGRÁS, FAJTÁI, KÖRÜLMÉNYEI


ÉS KÖVETELMÉNYEI

1. Az ejtőernyős ugrás meghatározása

Ejtőernyős ugrás-nak minősül bármely légijármű levegőben való tartózkodása


közben történő elhagyása, amikor a földet érési sebesség csökkentésére ejtőernyőt
használnak. Az ejtőernyős ugrás a Szakutasítás alkalmazása szempontjából az
ejtőernyő-használatot is magában foglalja.

2. Az ejtőernyős ugrások osztályozása

Az ejtőernyős ugrások végrehajthatók béke és háborús viszonyok között.

a) Harci ugrás
Veszélyeztetettségi időszakban, békeműveletek végrehajtásakor, fegyveres
konfliktus körzetben, valamint a harci alkalmazásra történő közvetlen felkészítés
és a harci alkalmazás során végrehajtott ejtőernyős ugrás.

b) Kiképzési (gyakorló) ejtőernyős ugrás


Békeidőszakban, az alaprendeltetésből származó alkalmazási feladatokra
történő felkészítés (kiképzés) érdekében végrehajtott ugrásfajták.

c) Nem kiképzési ejtőernyős ugrás


A jóváhagyott kiképzési (átképzési) programokban, szakmai intézkedésben,
képzési tematikákban, felkészülési (felkészítési) tervekben nem szereplő, illetve
attól eltérő jellegű és nehézségi fokú ejtőernyős ugrások.
12

3. Ejtőernyős ugrások felosztása rendeltetés szerint

a) Kiképzési (gyakorló) ejtőernyős ugrások:

Bevezető ugrás
Az első önállóan végrehajtott ejtőernyős ugrás. Ugrásszámtól és képzettségtől
függetlenül bevezető ugrásnak számít az MH-n belül végrehajtott, első ejtőernyős
ugrás.
Gyakorló ugrás
A bevezető ugrás után, a kiképzési programok és képzési tematikák
meghatározott követelményei, valamint az éves kiképzési intézkedés (terv) alapján,
képzési célból végrehajtásra kerülő ejtőernyős ugrás.
Távrepülés:
A légijárműtől, nyitási módtól, tereptől, időjárástól, felszereléstől
függetlenül légcellás ejtőernyővel végrehajtott ejtőernyős ugrás, amikor a tervezett
földetérés helyének távolsága a kiugrási ponttól több, mint azt a szél elsodrás
indokolna.

b) Nem kiképzési ejtőernyős ugrások:

Bemutató ugrás
Különböző bemutatókon az MH, az ejtőernyőzés népszerűsítése,
látványosság stb. céljából végrehajtott valamennyi fajtájú ejtőernyős ugrás, az
ejtőernyő típusától és az ugrási magasságtól függetlenül.
Sportugrás
Amelyeket versenyeken, illetve azokra történő felkészülés során hajtanak végre.
Páros ugrás
Azt az ejtőernyős ugrást, melyet egy ejtőernyő rendszerrel, két egymáshoz
összerögzített hevederzettel, két személy (légijármű parancsnok/oktató és
utas/gyakorló) hajt végre, jóváhagyott (engedélyezett) program alapján.
13

Beugrás
Különböző gyári új, valamint ipari javításon áttesett ejtőernyőkkel, a
légialkalmasság megállapítására végrehajtott első ejtőernyős ugrás.
Kísérleti ugrás
Az ejtőernyőkkel külön terv szerint végrehajtott ugrások (bábuval végrehajtott
dobások), melyek kiterjednek:
- kísérleti, (átalakított) új ejtőernyő vizsgálatára;
- az ejtőernyő jellemzőinek meghatározására, mérésére;
- vészhelyzetek vizsgálatára;
- felszerelések, tartozékok biztonsági vizsgálatára;
- a légijármű elhagyási lehetőségeinek kidolgozására, bemutatására;
- az ejtőernyős ugrással kapcsolatos egyéb kérdések vizsgálatára.
Kényszerugrás
Amikor a légijármű elhagyása a légijárművön tartózkodók életének, testi
épségének megóvása céljából válik szükségessé.

4. Ejtőernyős ugrások felosztása a terep jellege szerint


A földet érési körzetben lévő terep (ugróterület) jellege alapján az ejtőernyős
ugrások végrehajthatók:

a) Egyszerű terepre:
Állandó és ideiglenes repülőtér munkaterületén belül, szükségrepülőtéren (ide
értve az állandó repülőtér légterein belül kijelölt sík, füves vagy művelt, 10 foknál
nem nagyobb lejtőszögű területet) történő ejtőernyős ugrás.

b) Bonyolult terepre:
Amikor a földet érésre kijelölt terület és annak környéke átszeldelt, a lejtőszög
l0 foknál nagyobb, a területen mesterséges és természetes akadályok (lakott terület,
házak, csatornák, vasút, horhosok) találhatók, növényzete magas, talaja nem
művelt, azon sziklák, fatörzsek vagy egyéb akadályok találhatók.
14

c) Vízre:
Azok az ejtőernyős ugrások, amikor az ejtőernyős ugrók részére víz felszínén
jelölik ki a leérkezés helyét.

5. Ejtőernyős ugrások felosztása ugrási magasság szerint

a) Kis magasságú ugrás:


Az ejtőernyő és a légijármű típusának figyelembe vételével, a kiugrás terep
feletti magassága 300 méternél alacsonyabb;

b) Közepes magasságú ugrás:


Amikor ejtőernyő és a légijármű típusának figyelembe vételével, a kiugrás
terep feletti magassága 300-4000 méter között van; (helikopterből történő
kiképzési ugrások során, a kiugrás terep feletti magassága legkevesebb 400 m.
lehet)

c) Nagy magasságú ugrás:


Ha a kiugrás terep feletti magassága 4000 méter felett van.

6. Ejtőernyős ugrások felosztása napszakok alapján

a) Nappali ejtőernyős ugrás: melyek a naptári napkelte, valamint napnyugta


között kerülnek végrehajtásra;

b) Éjszakai ejtőernyős ugrás: melyek a naptári napnyugta és napfelkelte között


kerülnek végrehajtásra.

7. Ejtőernyős ugrások felosztása az ugrók felszerelése alapján

a) Felszerelés nélkül: ezen Szakutasításban meghatározott és az engedélyezett


felszerelésekkel végrehajtott ejtőernyős ugrások;

b) Felszereléssel: a Szakutasításban meghatározott és engedélyezett felszerelésen


túl, az ejtőernyős ugró felszereléséhez tartozik:
15

- egyéni fegyverzet (pisztollyal rendelkezők esetében pisztoly is);


- hátizsák, vagy málhamellény (málhaöv) a meghatározott felszereléssel
(kiképzési ugrásoknál a hátizsák min. 10 kg);
- rendszeresített rádió(k), valamint a kollektív felszerelésből az egyes katonára
eső rész.
Bemutató és sportugrások végrehajtásakor a külön szabályokban előírt
(engedélyezett) felszerelés.

8. Ejtőernyős ugrások felosztása nyitási mód szerint

a) Bekötött ugrás:
Amikor az ejtőernyő nyitása a teljes nyílásig, - a nyílási folyamat
megszakítása és az ugró közreműködése nélkül - az ejtőernyő típus műszaki
előírásában meghatározott módon, a légijárműhöz rögzített nyitószerkezettel
(kioldóval) történik.

b) Stabilizátoros (Fékernyős) ugrás:


Amelynél az ejtőernyő nyitását az ejtőernyő üzemeltetési utasításában
meghatározott módon az ugró- és a légijármű kombinált tevékenysége biztosítja.
Az ejtőernyő részleges nyitását a légijárműhöz rögzített kioldószerkezet (kioldó
kötél), az ejtőernyő teljes működését - a meghatározott zuhanási idő letelte után -
az ugró végzi.

c) Kézi kioldású ugrás:


Az ejtőernyő nyitását (teljes működését) az ugró végzi, a meghatározott
zuhanási idő letelte után.
- azonnali nyitású: amikor a légijármű elhagyását követő öt másodpercen
belül nyitja (kezdi működtetni) az ugró az ejtőernyőt.
- késleltetett ugrás: amikor a légijármű elhagyását követő ötödik
másodperc után nyitja (kezdi működtetni) az ejtőernyőt az ugró.
16

d) Automatikus ugrás (katapultálás):


Az ejtőernyő teljes nyílási folyamata automatikusan, az ugró aktív
közreműködése nélkül megy végbe, meghatározott program (magasság, sebesség,
stb.) alapján és az ejtőernyő teljes működését végző nyitószerkezet nincs a
légijárműhöz erősítve.

9. Az ejtőernyős katonák csoportosítása képzési követelmények alapján

Az ejtőernyős katonákat a kiképzési követelmények eléréséhez, annak


szinten tartásához, fejlesztéséhez, az ejtőernyős ugrási feladatok végrehajtásához,
az alábbi csoportokba kell beosztani:

a) Ejtőernyős ugró I.:


Legyen képes egyénileg és akinek a feladata megköveteli, alegység
kötelékben, nappal, egyszerű terepre, egyszerű időjárási viszonyok között, közepes
magasságból, körkupolás ejtőernyővel, felszereléssel, bekötött nyitási móddal,
ejtőernyős ugrás végrehajtására.
Ide kell beosztani:
- alapképzést végrehajtó állományt;
- valamennyi sor- és tartalékos állományú katonát;
- fakultatív kiképzést végrehajtó állományt;
- ejtőernyő hajtogató állományt.
A kiképzés befejezésekor megszerezheti a III. osztályú ejtőernyős címet.

b) Ejtőernyős ugró II.:


Legyen képes egyénileg és akinek a feladata megköveteli, alegység (csoport)
kötelékben, nappal, bonyolult terepre, egyszerű időjárási viszonyok között,
közepes magasságból, körkupolás ejtőernyővel, felszereléssel, bekötött nyitási
móddal, ejtőernyős ugrás végre-hajtására.
Ide kell beosztani:
- törzsekbe beosztott állományt;
- gyorsreagálású századok állományát.
17

Megszerezheti a II. osztályú ejtőernyős címet.

c) Ejtőernyős ugró III.:


Legyen képes alegység (csoport) kötelékben, nappal és éjszaka bonyolult
terep és időjárási viszonyok között, közepes magasságból, közepes sebességű
légijárműből, körkupolás ejtőernyővel, felszereléssel, bekötött nyitási móddal,
ejtőernyős ugrás végrehajtására.
Ide kell beosztani:
- MH 1. k.ve.e. felderítő, műszaki – és vs. felderítő állományát;
- MH 24. BG. fz. mélységi felderítő állományát;
- MH 34. BL. fz. különleges felderítő állományát.
Rendelkezzen II. osztályú ejtőernyős címmel.

d) Ejtőernyős ugró IV.:


Legyen képes alegység (csoport) kötelékben, év – és napszaktól, időjárástól,
terepviszonyoktól függetlenül, kis és közepes magasságból, különböző típusú
légijárműből, felszereléssel, az alkalmazási követelményekhez meghatározott
nyitási móddal és ejtőernyőkkel, ejtőernyős ugrás végrehajtására.
Ide kell beosztani:
- MH 34. BL. fz.-tól kijelölt KFCS-ok állományát;
- KM. szolgálat ejtőernyős beosztott állományát.
Rendelkezzen legalább a II. osztályú ejtőernyős címmel.

e) Ejtőernyős ugró V.:


Legyen képes alegység (csoport) kötelékben, év – és napszaktól, időjárástól,
terepviszonyoktól függetlenül, különböző magasságból, különböző típusú
légijárműből, felszereléssel, az alkalmazási követelményekhez meghatározott
nyitási móddal és ejtőernyőkkel, ejtőernyős ugrás /távrepülés/ végrehajtására.
Ide kell beosztani:
- MH 34. BL. fz.-tól kijelölt KFCS-ok állományát;
- MH 34. BL. fz. beugró és oktató állományának 10- 10 %-a.
Megszerezheti a I. osztályú ejtőernyős címet.
18

f) Segédoktató:
Legyen képes az „Ejtőernyős ugró IV.” követelmények teljesítésére.
Külön vizsga után legyen képes az adott katonai szervezetnél rendszeresített
különböző ejtőernyők kezelésének és használatának oktatására, az ejtőernyős
ugrásszolgálat feladataiból a hajtogatásvezető, a földet érés ügyeletes, a felszerelő
parancsnoki teendőket ellátására.
Ilyen képesítést szerezhetnek:
- az állományilletékes parancsnokok által az alegységektől kijelölt
személyek
Rendelkezzen legalább a II. osztályú ejtőernyős címmel.

g) Oktató:
Legyen képes az „Ejtőernyős ugró IV.” követelmények teljesítésére.
Legyen képes az ejtőernyős kiképzés valamennyi területén (ejtőernyő elmélet,
ejtőernyő hajtogatás, földi felkészítés, ejtőernyős ugrás) a kiképzés vezetésére,
oktatására, ellenőrzésére, valamint az ejtőernyős ugrásszolgálat minden beosztása
feladatainak ellátására, napszak és időjárástól függetlenül.
Rendelkezzen katonai légügyi hatósági oktató szakszolgálati engedéllyel.
Legyen felkészült különböző típusú ejtőernyőkkel ellenőrző ejtőernyős ugrások
végrehajtására.
Ilyen képesítést szerezhetnek:
- MH LEP állományából:
- KM. szolgálat ejtőernyős állomány maximum 50 %-a;
- a többi ejtőernyős állomány 10 %-a.
- MH SZFP állományából:
- alakulatonként az ejtőernyős ugró állomány 10 %-a;
- a többi katonai szervezetnél, akik részére az állományilletékes
parancsnok munkaköri leírásban meghatározzák.
Rendelkezzenek legalább a I. osztályú ejtőernyős címmel.
19

h) Beugró:
Legyen képes év - és napszaktól, időjárástól, terepviszonyoktól függetlenül,
különböző magasságból, különböző sebességű légijárműből, felszereléssel, az
alkalmazási követelményekhez meghatározott nyitási móddal és ejtőernyőkkel,
ejtőernyős ugrás végrehajtására.

Legyen képes az ejtőernyős kiképzés valamennyi területén (ejtőernyő elmélet,


ejtőernyő hajtogatás, földi felkészítés, ejtőernyős ugrás) a kiképzés vezetésére,
oktatására, ellenőrzésére, valamint az ejtőernyős ugrásszolgálat minden beosztása
feladatainak ellátására, napszak és időjárástól függetlenül.

Rendelkezzen katonai hatósági beugró szakszolgálati engedéllyel. Legyen


felkészült különböző típusú ejtőernyőkkel beugrási, ellenőrző és kísérleti
ejtőernyős ugrások végrehajtására.

Ide beosztott állományt a beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkezők közül


kell kijelölni:
- MH SZFP állományából: maximum 15 fő
- MH LEP állományából: maximum 5 fő
A beosztásra kerülő személyeket az állományilletékes parancsnokok
javaslata alapján, a haderőnemi parancsnokok jelölik ki.
Rendelkezzenek legalább a I. osztályú ejtőernyős címmel.

10. Ejtőernyős ugrást végrehajtó katonák egyéb képzettségi követelményei

Az ejtőernyős ugrások végrehajtásával összefüggő feladatok szakszemély-


zettel való biztosítása érdekében, - a 4. pontban meghatározottakon túl - az alábbi
követelményeknek kell megfelelni:

a) A 16/1998. (X. 28) HM, EüM együttes rendelet a légijárműnek minősített


ejtőernyőket használó és kezelő ejtőernyős szakbeosztású hivatásos állomány
részére, szakszolgálati engedély megszerzését írja elő.
20

b) Az állományilletékes parancsnokok a rendeletben meghatározottak szerint, az


adott személyek alaprendeltetési, beosztási és a szolgálati kötelmei alapján, -
alapul véve ezen Szakutasításban meghatározottakat - jelöljék ki a szakszolgálati
engedély (ejtőernyő beugró, ejtőernyő oktató) megszerzésére kötelezett (általuk
javasolt) állományt.

c) Az oktató és beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyek ezen


kategóriákba történő besorolását /a mindenkori állománytáblák és létszám-
viszonyok alapján/ a Szakutasítás II. fejezet 9/g., h. pontok szerint tervezzék.

d) Az állomány névsorát és a vizsgáztatást megelőző, felkészítő elméleti és


gyakorlati tanfolyamok tematikáját az állományilletékes parancsnokok a HM HVK
FCSF-en keresztül terjesszék fel a HM KLH igazgatójának jóváhagyásra.
A tanfolyamon való részvétel előfeltétele a hatósági vizsgára bocsátásnak.

e) Az ejtőernyős oktató és beugró szakszolgálati engedélyek megszerzéséhez


szükséges felkészítést a haderőnemek a HM HVK fcsf. Éves szakintézkedésében
meghatározottak szerint közösen szervezzék.

f) Az oktató és beugró szakszolgálati engedély megszerzése (megvédése) nem


vonja maga után ezen kategóriákba történő automatikus besorolást.

g) A katonai tanintézeti hallgatók, valamint a fakultatív ejtőernyős kiképzésben


résztvevők képzési követelményeit a HM HVK fcsf. külön határozza meg.

11. Évente végrehajtandó ugrásszámok és ugrásfajták

a) Az ejtőernyős katonák részére az éves kiképzési feladatok végrehajtásához


meghatározott ejtőernyős ugrások számát, fajtáját, az alaprendeltetési feladatokra
történő felkészítési követelmények alapján, éves szakintézkedésben, a HM HVK
f.csf. határozza meg.

b) Az évente előírt kiképzési ugrásokat az alaprendeltetésre történő felkészítés


követelményei szerint, az alkalmazáshoz tervezett ejtőernyővel kell végrehajtani.
21

Ezen követelményeket a Pságok alárendeltségébe tartozó ejtőernyős katonák


részére a HM HVK f.csf. éves szakintézkedése alapján a haderőnemi
parancsnokok, - a többi ejtőernyős katona részére közvetlen szolgálati elöljáróik -
alegység (beosztás, személy) szerint határozzák meg.
Az MH ejtőernyős válogatott keret tagjai az éves kiképzési ejtőernyős
ugrásaik 50%-át légcellás (sport) ejtőernyőikkel is végrehajthatják.

c) NATO, PfP. gyakorlatok (gyakorlások), közös kiképzések keretében


végrehajtásra kerülő ejtőernyős ugrások - a végrehajtás helyétől függetlenül - az
éves ugrásszámokat terheli. Ettől eltérést - indokolt esetben (pld.: előre nem
tervezett kiképzés, gyakorlás esetén) - csak a HM HVK f.csf. engedélyezhet.

d) Továbbképzések, típusátképzések végrehajtását, valamint ezek keretében


tervezendő ejtőernyős ugrások számát és fajtáját, valamint a résztvevők létszámát a
HM HVK f.csf. éves szakintézkedésében (eseti intézkedésekben) szabályozza.

e) Az ejtőernyős osztályba soroló és a szakszolgálati vizsga, valamint a


légialkalmassági vizsgálatok keretében végrehajtott ejtőernyős ugrások
(beugrások) mennyisége az éves ugrásszámokat nem terheli.

f) Az MH érdekében végrehajtásra kerülő különböző bemutatókra történő


felkészülés és a bemutatókon végrehajtott ejtőernyős ugrásokat az éves
ugrásszámba be kell számítani. Ettől eltérést haderőnemi parancsnokok javaslata
alapján, a HM HVK f.csf. engedélyezhet.

g) Az MH keretein kívül (polgári szerveknél, egyesületekben) végrehajtott


ejtőernyős ugrások száma, az éves (összesített) ugrásszámba beszámítandó, de az
ilyen körülmények között végrehajtott ejtőernyős ugrásokat pénzügyileg
elszámolni nem lehet.

h) A személyre szóló (képzettségi követelmények szerinti) éves ugrási terveket az


állományilletékes parancsnokok hagyják jóvá.
22

12. Naponta végrehajtható ejtőernyős ugrások

a) Sor és hallgatói állomány részére:


Az MH-n belül végrehajtott első ugrás napján: egy ugrás.
Ezt követő napokon: naponta maximum 4 ejtőernyős ugrás
(éjszakai ugrás ebből legfeljebb: 2)

b) Hivatásos és szerződéses állomány részére:


Az MH-n belül végrehajtott első ugrása napján: egy ugrás.
Ezt követő napokon: 6 ejtőernyős ugrás (éjszakai ugrás ebből legfeljebb: 4)

c) Nem kiképzési ugrások végrehajtásakor:


Ejtőernyő beugrások végrehajtásakor a beugrást elrendelő parancsnok
intézkedése alapján, de naponta maximum: 6 ugrás.
Felkészülési (sport) ugrások végrehajtásakor naponta maximum: 10 ugrás.
Egyéb ugrások végrehajtásakor: naponta 6 ugrás
Sportversenyek végrehajtásakor a CISM (FAI) versenyszabályok szerint.

13. Ejtőernyős ugrási feladatok leírása

Kiképzési (gyakorló) ejtőernyős ugrások

l. számú feladat
Nappal, egyszerű terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző
légijárműből, 300-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.
2. számú feladat
Nappal, egyszerű terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző
légijárműből, 300-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.
23

3. számú feladat
Nappal, bonyolult terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző
légijárműből, 300-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.
4. számú feladat
Nappal, bonyolult terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző
légijárműből, 300-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.
5. számú feladat
Nappal, egyszerű terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző
légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés.
6. számú feladat
Nappal, egyszerű terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző
légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés.
7. számú feladat
Nappal, bonyolult terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző
légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés.
8. számú feladat
Nappal, bonyolult terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző
légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés.
9. számú feladat
Nappal, vízre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző légijárműből, 300-
4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási
móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.
24

10. számú feladat


Nappal, vízre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző légijárműből, 300-
4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási
móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.
11. számú feladat
Éjszaka, egyszerű terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző
légijárműből, 400-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.
12. számú feladat
Éjszaka, egyszerű terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző
légijárműből, 400-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.
13. számú feladat
Éjszaka, bonyolult terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző
légijárműből, 400-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.
14. számú feladat
Éjszaka, bonyolult terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző
légijárműből, 400-4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.
15. számú feladat
Éjszaka, egyszerű terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző
légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés.
16. számú feladat
Éjszaka, egyszerű terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző
légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés.
25

17. számú feladat


Éjszaka, bonyolult terepre, felszerelés és fegyver nélkül, különböző
légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés.
18. számú feladat
Éjszaka, bonyolult terepre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző
légijárműből, 3000 méter feletti magasságból, rendszeresített siklóejtőernyővel,
különböző nyitási móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás, távrepülés.
19. számú feladat
Éjszaka, vízre, felszerelés és/vagy fegyverrel, különböző légijárműből, 300-
4000 méter közötti magasságból, rendszeresített ejtőernyővel, különböző nyitási
móddal végrehajtott ejtőernyős ugrás.

Nem kiképzési ejtőernyős ugrások


20. számú feladat
Gyári új- és nagyjavított gyakorló fő- és tartalék ejtőernyők beugrása
különböző típusú légijárműből, 1200-4000 méter közötti magasságból, különböző
nyitási módokkal, nappal.
21. számú feladat
Gyári új és nagyjavított személyi (légijármű személyzet) mentőernyők
ejtőernyők beugrása különböző típusú légijárműből, 1200-1500 méter közötti
magasságból, különböző nyitási módokkal, nappal.
22. számú feladat
Egyéni stílusugrás, egyéni és csoportos célba ugrás végrehajtása különböző
légijárművekből, 800-2200 méter közötti magasságból, különböző típusú légcellás
ejtőernyővel.
23. számú feladat
Egyéni és csoportos szabadeső, csoportos kupola formaugrások végrehajtása
különböző légijárművekből, 800-4000 méter közötti magasságból, különböző
típusú légcellás ejtőernyővel.
26

24. számú feladat:


Gyakorló (földi) katapultálás végrehajtása különböző típusú földi gyakorló
katapult berendezésen.

14. A gyakorlatból való kiesés után, a jártasság helyreállítása

a) Azon ejtőernyős katonák, akiknek az utolsó ejtőernyős ugrása óta egy év eltelt,
első ugrásukat - képzettségtől függetlenül - bekötött rendszerrel kell végrehajtani.

b) 3 hónapnál hosszabb, de 6 hónapnál rövidebb gyakorlatból történő kiesés


esetén, a gyakorlatból kiesett ejtőernyős ugrók ugrási követelményeit az
állományilletékes parancsnokok az ugró képzettségi fokának megfelelően-
felkészülési terv alapján - határozzák meg.

c) 6 hónapnál hosszabb kiesés után, az ugrási körülményeket és a jártasság


visszaállításának követelményeit az állományilletékes parancsnok határozza meg,
formába hozási határidő megjelölésével.

d) Az oktató és beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkező ejtőernyős ugrók


részére a jártasság visszaállításának követelményeit (az engedély érvényességének
fenntartását) külön rendelet határozza meg.

15. Az ejtőernyős ugrások magassága

a) A legelső bevezető ugrás legkisebb engedélyezett magassága: 800 méter.

b) Bekötött rendszerű kiképzési ejtőernyős ugrás magasságát- az ejtőernyő és a


légijármű típusától függően- kell meghatározni. Helikopterből történő kiképzési
ejtőernyős ugrást minimum a terep felett 400 méter magasságból lehet
végrehajtani!

c) A kiképzési ejtőernyős ugrások során, késleltetet nyitás esetén, a késleltetés


idejét, magasságát - az ejtőernyő és a légijármű típusától függően- mindenkor úgy
27

kell meghatározni, hogy az ejtőernyő a terep felett minimum 500 méter


magasságban teljesen nyitva legyen!
Ezen nyitási magasságnál nagyobb magasságot határozhat meg az ejtőernyő
típus- és üzemeltetési leírása, valamint az ugró képzettségének figyelembevételével
az ugrásvezető.

d) A 2500 méter feletti ugrás késleltetési idejét, az ugrásvezető (ugrató


parancsnok) határozza meg, a feladat (felszerelés) és az ugrók képzettségének
figyelembevételével.
Ugrási magasság maximális késleltetési idők
800 m 5 sec.
1000 m 10 sec.
1200 m 15 sec.
1500 m 20 sec.
1800 m 25 sec.
2000 m 30 sec.
2500 m 40 sec.

16. Az ejtőernyős ugrók felszerelése

Kötelező felszerelés:
a) Ejtőernyő (fő- és tartalék ejtőernyő);

b) Ruházat:
- fejvédő (ejtőernyős sisak);
- olyan ruházat, melyen szabadon lengő, az ejtőernyő biztonságos
működését akadályozó rész nincs (akadó rész nélküli ruházatnak minősül
a rendszeresített gyakorló ruházat, formaugró ruha);
- kiálló rész nélküli lábbeli (rendszeresített bakancs).
c) Késleltetett ugrás esetén biztosító készülék.

d) Vágóeszköz tokban a tartalék ejtőernyőn, vagy hozzáférhető helyen elhelyezve.


28

e) Tíz másodpercnél hosszabb nyitási késleltetéskor jól láthatóan elhelyezett


stopperóra (magasságmérő).

f) Éjszakai ugrásnál zseblámpa és a fenti követelmény szerint sötétben is


leolvasható (megvilágított) stopperóra, vagy magasságmérő.
Légcellás ejtőernyővel történő ugrásnál minden irányból jól látható
/helyzetjelző / fény.

g) Hosszabb (20 mp. feletti) szabadesés esetén, ha a műszerek bepárásodásának


veszélye fennáll, a szándékolt nyitási magasság elérése előtt működésbe lépő,
magasság jelzésére szolgáló műszer (készülék).

h) Vízi ugrásnál minden ugró részére mentőmellény, mely biztosítja az ugró


vízfelszínen maradását, eszméletlen állapotban is.

i) Sportugrások végrehajtásakor a ruházat, a kötelező és engedélyezett felszerelés a


nemzetközi (CISM, FAI) versenyszabályok szerint viselhető.

Nem kötelező felszerelés:


A kötelezően előírt felszerelésen kívül csak olyan tárgy, vagy felszerelés
lehet az ugrónál, amely nem zavarja az ejtőernyő normális működését, nem
veszélyezteti az ugró testi épségét, használatukról kioktatást kapott és viselését
engedélyezték.

a) Védőszemüveg, mely nem üvegből készült és szilárdanan rögzíthető.

b) Fényképezőgép, filmfelvevő és hírközlő berendezés hatósági engedély esetén az


ugrásvezető jóváhagyásával.

c) Egyéb felszerelés (például: zászló, füstölő, egyéb jelzőanyag) csak az


ugrásvezető, illetve az ugrást elrendelő parancsnok engedélyével viselhető.
29

17. Az ejtőernyős ugrás meteorológiai feltételei

Az ejtőernyős ugrást abban az esetben szabad végrehajtani (mentőugrás


kivételével), ha a meteorológiai körülmények az alábbi követelményeknek
megfelelnek:

Függőleges látás
Az ugrási területen olyan függőleges látás legyen, hogy a kiugrás pontját, az
ugrás biztonságos végrehajtása szempontjából meg lehessen határozni. Ereszkedés
közben lássák egymást az ugrók.

Vízszintes látás
Minimum a nyitási magasság háromszorosa.

Talajszél sebesség
Nem szélárnyékban, a talaj felett legalább 2 méter magasságban mérve nem
haladhatja meg:
- A legelső bevezető ugrásnál az 5 m/s értéket;
- Körkupolás ejtőernyőnél:
- Ejtőernyős ugró I.: 6 m/s-ig; II, III.: 7 m/s-ig; a többi
állomány: 8 m/s-ig;
- Vízi ugrásnál minden állománykategóriának, az ejtőernyő típusától
függetlenül: 10 m/s értéket;
- Éjszakai ejtőernyős ugrásnál körkupolás ejtőernyőnél 5, siklóernyőnél a 8
m/s értéket;
- Fagyott talajra való ejtőernyős ugrásnál (20 cm-nél kisebb hótakaró
esetén) körkupolás ejtőernyővel az 5, siklóernyővel a 8 m/s értéket.

Szélelsodrás
Az ejtőernyő nyitási magasságától földig a szélelsodrás nagysága nem
haladhatja meg a nyitási magasság kétszeresét.

Hőmérséklet
Az adott ejtőernyő technikai leírásában meghatározott paramétereken belül.
30

18. Ejtőernyős ugrás különleges körülmények között

Vízre történő ejtőernyős ugrás esetén:


- az úszómellény viselése, a szélirány jelzése és vízfelszíni biztosítás
(csónak) kötelező;
- a vízterület hőmérséklete a szándékolt ugrás idején legalább 16 Celsius
fok legyen;

Éjszakai ejtőernyős ugrás:


- éjszakai ugrást csak azok hajthatnak végre, akik elsajátították a nappali
ejtőernyős ugrás szabályait, annak technikáját;
- az éjszakai ugrások a Szakutasításban meghatározott kiegészítő
felszerelésekkel hajthatók végre.

Téli ejtőernyős ugrás:


- hótakaró nélküli, egyenletes, fagyott talajra, maximum 5 m/s
szélsebesség mellett lehet ugrást végrehajtani;
- egyenetlen, jeges, 20 cm-nél kevesebb hótakaróval rendelkező terepre
ejtőernyős ugrást végrehajtani TILOS!
- egy nap több ejtőernyős ugrás végrehajtása esetén, a személyi állomány
részére melegedő helyet, megfelelő ruházatot és védőitalt kell biztosítani.

19. Az ejtőernyős ugróterület és követelményei

A tervezett földetérési területet az alábbiak figyelembevételével kell kijelölni.

a) Az ejtőernyős ugróterület nagysága:


- az ejtőernyős ugróterület legkisebb mérete körkupolás ejtőernyővel
történő ugrásnál, az ejtőernyős ugrók egyéni ugratása esetén 300x300
méter, középpontjában célkereszttel;
- ahány 100 méterrel nagyobb az ugróterület rárepülési irányú mérete,
annyival több ejtőernyős ugorhat ki egy rárepülésből;
31

b) Az ejtőernyős ugróterületen lévő akadályok:


Egyszerű terepen kijelölt ejtőernyős ugróterületen, a fenti feltételeken túl, a
következő akadályok nem tűrhetők meg:
- betonpálya (betonút);
- állandó jellegű építmény, kút;
- 0,2 méternél nagyobb és 30 foknál meredekebb rézsű szögű
terepegyenetlenség.

Az ejtőernyős ugróterület szélétől számított 300 méteren belül nem tűrhető meg:
- forgalmas közút, ha nincs biztosítva az azon, vagy közelében lévő földet
érés esetén a forgalom azonnali leállítása;
- vasútvonal;
- elektromos légvezeték;
- zárt település.

Az ejtőernyős ugróterület szélétől számított 300 méteren belül megtűrhető


akadályok:
- egyedülálló fa, facsoport, bokrok, erdő;
- forgalommentes út;
- a szélelsodrás irányán kívüli épületek.
Az ugróterület szélétől számított 300 méteres körzetben, egy méternél
mélyebb vízterület van, a célugrót és a „Ejtőernyős ugró I., II.” ugrókat
mentőmellénnyel kell ellátni és az ugrást a vízterületen mentőcsónakkal,
mentőrészleget kell biztosítani.
Megtűrt tereptárgyak közelében végrehajtott ugrásoknál, az ugrásvezetőnek
fel kell hívni az ugrók figyelmét azok elkerülési lehetőségeire, illetve azokon való
földet érés szabályaira.
32

c) Egyéb feltételek:
- ejtőernyős ugró IV.,V. és az oktatói és beugró szakszolgálati engedéllyel
rendelkezők ugrásánál – ha körkupolás ejtőernyővel hajtanak végre
ugrást - az előírt méretek felére csökkenthető az ugróterület;
- ejtőernyős ugró V., és az oktatói és beugró szakszolgálati engedéllyel
rendelkező ejtőernyős ugrók ugrásánál - ha légcellás ejtőernyővel
történik az ugrás - az ugróterület mérete negyedére csökkenthető;
- ejtőernyős oktató (beugró) légcellás ejtőernyővel, meg nem tűrt
tereptárgyaktól legalább 50 méter távolságra kijelölt célra is hajthatnak
végre ejtőernyős ugrást.

d) Az ejtőernyős ugróterület berendezése:


Az ejtőernyős ugrás területén ki kell jelölni: start helyet, földet-vízre érési
területet, gépjárművek parkírozó helyét és hajtogatási területet.
A starthely berendezése: ugrásvezető munkahelye, rádió, figyelést (vezetést)
segítő eszközök, ejtőernyős okmányok;
- Az ejtőernyősök felkészülési helye;
- ellenőrzési vonal;
- légijármű leszálló és a járműbe történő beszállás helye.
A starthelyről állandó, megbízható kétoldalú hírkapcsolatot kell folyamatosan
fenntartani a légi járművel (repülésvezetővel).
A Szakutasításban meghatározott egészségügyi biztosítás helyét az
ugrásvezető pontosítja.

Az ugróterület (cél) megjelöléséhez szükséges eszközök:


- célterület középpontjában célkereszt (fehér, vagy narancssárga anyagból);
- szélirányjelző nyíl (fehér, vagy narancssárga anyagból);
- a célkereszt középpontjától 25 méter távolságra elhelyezett szélzsák.
Az osztályba soroló vizsgák végrehajtásakor a célterületet, a fentieken túl, az
ott meghatározott követelmények szerint kell berendezni.
33

e) Vízi ugrás ugróterületének berendezése:


Méretének és kiválasztásának szabályai megegyeznek a szárazföldre
végrehajtott ugrásoknál előírtakkal.
A kijelölt vízre érési terület közepén sérülést nem okozó úszóeszközzel
(csónak, tutaj) és a légijárműről jól megkülönböztethető eszközzel (füstjelzővel)
kell megjelölni.
A vízre érkezés biztosítása céljából mentőosztagot kell vezényelni, a
szükséges mentőeszközökkel, az egy rárepülésből kiugrók számával megegyező
motoros mentőcsónakkal és személyzettel.
200x200 méternél kisebb vízfelületű területre végrehajtott ejtőernyős ugrás
esetén egyéb mentőcsónak is használható.

f) Éjszakai ugrás ugróterülete


Az éjszakai ugróterület berendezése csak a jelzések módjában tér el a
nappali ugráshoz leírtaktól. Éjszakai ugrásnál meg kell világítani a starthelyet,
ellenőrzési és felszerelési vonalat.
A célterület középpontjában a rendszeresített (világító) eszközökkel kell a
jelzéseket adni.
Az ugrási területen a közlekedés szabályait, sérülés esetén használatos
fényjelzéseket, a felkészülés során az ejtőernyősökkel ismertetni kell.

g) Egyéb jelek-jelzések az ejtőernyős ugróterületen

Az ejtőernyős ugróterületen a már meghatározottakon túl az alábbi jelzéseket


kell használni:
- Bonyolult terepre történő ugrásnál a célkereszt mellett 8-10 méter
távolságra a szélerősséget jelző szám, azonos anyagból;
- Az egészségügyi biztosító részleghez tartozó mentő gépkocsin nappal
fehér zászló, éjszaka működő kék villogó lámpa;
- Az ejtőernyős ugrók gyülekezési helyét nappal vörös zászló, éjjel zöld
fényű lámpával kell jelölni;
34

- Helikopterek leszálló helyét (gépenként 50x50 méteres terület) nappal


piros zászlóval, éjszaka a rendszeresített világító tábori leszállóhellyel
kell jelölni.

h) Jelzések használata az ugróterületen


- Célkereszt két egymás mellett lévő szárának eltávolítása: alacsonyabb
képzettségűeknek (kiképzés alatt állóknak) ugrástilalom;
- Célkereszt két egymással szemben lévő szárának eltávolítása: ideiglenes
ugrástilalom;
- Célkereszt eltávolítása: teljes ugrástilalom;
- Ugróterület közepét jelző éjszakai fényforrás (világító célkereszt)
eloltása: ugrástilalom;

20. Vezényszavak és jelzések a légijárműben

"Felkészülni!" vezényszó: utasítás a légijármű elhagyásához szükséges kiindulási


helyzet elfoglalására.
- rövid kürtszó, vagy
- sárga lámpa felkapcsolása, vagy
- kar alsó helyzetből történő felemelése.
"Ugrás!" vezényszó: utasítás a légijármű elhagyásának megkezdésére.
- szóban, vagy
- két rövid kürtszó, vagy
- zöldlámpa felkapcsolása, vagy
- karjelzés az ajtó felé.
"Ugrás állj!" vezényszó: utasítás az ugrás azonnali megszakítására.
- szóban, vagy
- vörös lámpa felgyulladása, vagy
- kar keresztbe helyezése az ugró, vagy a gépajtó előtt.

"Kényszerugrás!" esetén: utasítás a kényszerugrás azonnali, gyors


végrehajtására.
35

- vezényszó szóban, vagy


- legalább 4 szaggatott kürtszó

Lámpa és kürtszójelzéseket a légijármű parancsnok adja ki.

Külföldi katonai légijárműben, az ott használatos jelek- jelzések szerint kell


tevékenykedni.
36

III. FEJEZET

AZ EJTŐERNYŐS KIKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

1. Általános rendelkezések

Az ejtőernyős kiképzés feladatait, követelményeit és ehhez kapcsolódó


egyéb feladatokat, azok végrehajtását az alaprendeltetési feladatokra történő
felkészítés követelményei, az éves Feladat/munka/tervek, a HM HVK f.csf. éves és
eseti szakintézkedése, a haderőnemi parancsnokságok éves kiképzési parancsa
/kiképzési intézkedése/, valamint az állományilletékes parancsnokok által
jóváhagyott éves "Ugrási feladatok terve" alapján kell megtervezni, megszervezni
és végrehajtani.

a) Az egységes követelménytámasztás érdekében a haderőnemek sor, - és


hivatásos állománya, valamint a tanintézetek oktatói és hallgatói állománya alap
ejtőernyős kiképzését időszakonként, MH szintű összevonás keretében, a
haderőnemek közös szervezésében kell végrehajtani.

b) Az állomány további ejtőernyős ugrásait az összevont kiképzéseken túl, a


haderőnemi parancsnokságok egymással egyeztetett tervei és intézkedései alapján,
közös ugrásnapokon szervezzék, figyelembe véve az Szakutasításban biztosított
lehetőségeket.

c) Típusátképzéseket, továbbképzéseket, MH színtű módszertani foglalkozásokat,


tanfolyamokat, osztályba soroló vizsgáztatást a HVK f.csf. éves, vagy eseti
intézkedései alapján csak a MH 34. Bercsényi László felderítő zászlóalj
szervezésében lehet végrehajtani.

d) A két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok tervei alapján, itthon és külföldön


végrehajtásra kerülő közös kiképzések (gyakorlatok) ejtőernyős ugrási feladatait,
az éves ugrásszámok terhére tervezzék és hajtsák végre.
37

e) A típusátképzéseket, továbbképzéseket, magasabb képesítést biztosító


tanfolyamokat úgy kell szervezni, hogy egy személy évente csak egy képzésen,
átképzésen vehet részt.

f) Azon ejtőernyős állomány, akik polgári szervezésű szabadeső, illetve légcellás


tanfolyamon szereztek jogosítást szabadeső vagy légcellás ejtőernyős ugrások
végrehajtására, a tanfolyam alól felmentés adható és a kiadott jogosítások
elfogadhatók, ha:
- a tanfolyam és ennek keretében végrehajtott ejtőernyős ugrásokat
igazoló okmány bemutatásával;
- az állományilletékes parancsnok által kijelölt bizottság előtt az adott
ejtőernyő típusismeretből és hajtogatásból vizsgát tesz, valamint a
részére meghatározott feladattal kettő ejtőernyős ugrást eredményesen
végrehajt.

g) Az osztályba soroló vizsgáztatásához a vizsgabizottság összetételét és kijelölését


külön intézkedések szabályozzák.

h) Az ejtőernyő oktató és beugró szakszolgálati engedélyek megszerzéséhez és


megvédéséhez szükséges vizsgáztatást és a vizsgabizottságot a HM KLH jelöli ki,
a HVK f.csf. és a haderőnemi parancsnokságokkal egyeztetve.

i) Az osztályba sorolás és a szakszolgálati engedélyek megszerzésének


(megvédésének) követelményeit külön intézkedések szabályozzák.

2. Az ejtőernyős kiképzéshez és ugráshoz szükséges okmányok

Az ejtőernyős kiképzést az alábbi okmányok alapján kell megtervezni,


megszervezni és végrehajtani:
- HM HVK felderítő csoportfőnök. éves szakintézkedése;
- Haderőnemek éves kiképzési parancsa (intézkedése) az ejtőernyős
kiképzésre;
38

- Állomány illetékes parancsnok kiképzési parancsa (összevont


ejtőernyős kiképzéshez a szolgálati elöljáró szervezési intézkedése is);
- Éves ugrási tervek;
- Ugrási parancs (melléklet szerint);
- Tervtábla (melléklet szerint);
- Ugrásvezetői (Repülés vezetői) napló (a melléklet szerint);
- Hajtogatásvezetői napló (a Szakutasítás előírásai alapján);
- Egyéni ejtőernyős napló;
- Ejtőernyők és műszerek törzskönyvei;
- Ugrási pótlék számításához (elszámolásához) pénzügyi parancs
(a melléklet szerint).
Az ejtőernyős kiképzés magába foglalja a földi előkésztő foglalkozásokat, az
ejtőernyős állomány felkészültségének ellenőrzését (vizsgáztatását), az ejtőernyős
ugrások előkészítését és végrehajtását.

3. A földi előkészítő foglalkozások

a) Az ejtőernyős ugrásokra történő felkészítést földi előkésztő foglalkozások


keretében kell végrehajtani. A foglalkozások ejtőernyős elméletből, ejtőernyő
technikai-anyagismeretből, ejtőernyő hajtogatásból és földi előkészítő
gyakorlatokból tevődnek össze.

b) A foglalkozásokat a különböző kiképzési programokban (tematikákban)


előírtaknak megfelelően, a haderőnemi parancsnokok éves kiképzési intézkedései,
az ejtőernyős kiképzést folytató katonai szervezet parancsnokának utasításai
alapján, az erre kijelölt (segédoktató, illetve oktató /beugró szakszolgálati
engedéllyel rendelkező) személyek szakmai vezetésével kell végrehajtani.

c) Az összevont ejtőernyős kiképzésen kívül, valamennyi ejtőernyős ugrást


megelőző napon, a közvetlen felkészülés keretében - legalább egy órában - földi
felkészítő foglalkozásokat kell levezetni.
d) Az ejtőernyős ugrásokra történő közvetlen felkészítés túl, a teljes ejtőernyős
39

állomány részére évente kétszer, legalább egy napban, földi felkészítő


foglalkozásokat kell levezetni, melynek végrehajtását az ugrókönyvbe rögzíteni
kell.

4. Az ejtőernyős ugrók vizsgáztatása

Az ejtőernyős állomány különböző ugrási feladatokra való felkészültségét a


kiképzés, valamint az át- és továbbképzések végén vizsgáztatás keretében fel kell
mérni.

a) A földi felkészítő foglalkozások befejezésével, külön meghatározott (kiképzési


programokban és tematikákban rögzített) rend szerint - összevont ejtőer-
nyős kiképzés végrehajtása esetén a levezetési terv alapján - kell a kiképzésen részt
vett állomány vizsgáztatását végrehajtani.
A vizsgáztatás során az ejtőernyős állománynál azt a tényt, hogy előzőleg már
hajtott végre ejtőernyős ugrást, nem kell figyelembe venni.

b) Ha új típusú, illetve az ugrók által korábban nem használt ejtőernyővel, vagy új


típusú szállítóeszközből történik az ejtőernyős ugrás, az ugrás végrehajtása előtt az
állományt az eszköz használatából ki kell képezni, majd vizsgáztatni kell.

c) Az át- és továbbképzésre behívott tartalékos hadköteles állományt az ejtőernyős


ugrások előtt minden esetben vizsgáztatni kell.

d) A vizsgáztatásokhoz bizottságot kell kijelölni. A vizsgabizottságot az oktató és


beugró állományból kell kijelölni. Új típusú ejtőernyő esetén a bizottság lehetőleg
a gyártó által felkészített és vizsgáztatott személyekből álljon.
A vizsgákon elért eredményeket jegyzőkönyvben és az ugrókönyvekben
rögzíteni kell.

e) A vizsgáztatás terjedjen ki az előkészítő foglalkozások teljes anyagára. A


felkészültséget mindenkor gyakorlatban, az alkalmazásra való képesség mérésével
kell végrehajtani.
40

f) Ejtőernyős ugrást csak az a katona hajthat végre, aki


Ejtőernyő elméletből és ejtőernyő technikai anyagismeretből, ejtőernyő
hajtogatásból, továbbá a földi előkészítő gyakorlatok anyagából külön-külön
eredményes vizsgát tett és a három részterület jegyeinek átlaga legalább JÓ.

g) A sorállományt és a tanintézetek hallgatói állományát a földi előkészítő


foglalkozások anyagán kívül, az ejtőernyős ugrások végrehajtását is értékelni kell,
mely felmérést (vizsgáztatást) az osztályba soroló vizsgaként is figyelembe kell
venni.

5. Az ejtőernyős ugrások előkészítése

Az ejtőernyős ugrások előkészítése során végre kell hajtani:


- légijármű (-ek) igénylését és az ugrási feladatok egyeztetését;
- az ejtőernyős ugrások megtervezését és megszervezését;
- különböző feltételrendszerek (biztosítási feladatok) megszervezését.

a) Az ejtőernyős ugrások elrendelését, megszervezését és végrehajtását


mindenkor parancsban kell rögzíteni.

b) Az ejtőernyős ugrások megszervezése, előkészítése, annak a katonai szervezet


parancsnokának a feladata, akinek az ugrást végrehajtó állomány az
alárendeltségébe tartozik.

c) Kivételt képez az összevont ejtőernyős kiképzések végrehajtása, ekkor más


katonai szervezetektől berendelt állomány az összevonás parancsnokának
alárendeltségébe kerül és a szervező parancsnok által meghatározott feladatokat
köteles végrehajtani.

d) Az ejtőernyős ugrási feladatokat a „Tervtáblá”-ban személyre szólóan kell


meghatározni. A „Tervtáblá”-t az állományilletékes parancsnoknak, az ugrási
feladatot szervező (végrehajtásáért felelős) személynek kell jóváhagyni.
A „Tervtáblá”-t a 3. számú melléklet szerint kell kitölteni.
41

6. Összevont ejtőernyős kiképzés

a) Az összevont ejtőernyős kiképzést végrehajtó katonai szervezet


parancsnoka (az összevonás parancsnoka) az összevonás szervezési, előkészítési és
végrehajtási feladatairól készítsen tervet, melyet a közvetlen szolgálati elöljáró
hagyjon jóvá.

b) Az összevont ejtőernyős kiképzés levezetésének terve tartalmazza:


- földi előkészítő foglalkozások és vizsgázgatás rendjét;
- a résztvevő állományt és ejtőernyős ugrási feladataikat;
- az összevonás logisztikai biztosítás feladatait;
- az összevonás során végrehajtásra kerülő egyéb (pl. vizsgáztatási)
feladatokat, az adott szakterületek felelőseit, azok jogait és
kötelességeit.
42

IV. FEJEZET

AZ EJTŐERNYŐS UGRÁSSZOLGÁLAT

1. Az ejtőernyős ugrásszolgálat feladata


Ejtőernyős ugrás levezetéséhez és az ejtőernyős ugrások biztonságos
végrehajtásához (kényszerugrás kivételével) minden esetben ejtőernyős szolgálatot
kell vezényelni.
Ejtőernyős ugrás csak abban az esetben kezdhető el, ha a felszállás helyén,
illetve a földet érési területen is működik ejtőernyős szolgálat.
Az ejtőernyős ugrásszolgálat állományát a segédoktató, oktató vagy beugró
szakszolgálati engedéllyel rendelkező állományból kell vezényelni.
Feladatai:
- az ejtőernyős ugrásban résztvevők eligazítása;
- az ejtőernyős ugrások irányítása és szervezése;
- az ejtőernyős ugrások végrehajtásának ellenőrzése;
- az ejtőernyős ugrások szabályainak betartása és betartatása..

2. Az ejtőernyős ugrásszolgálat szolgálati személyei és kötelmeik

a) Ugrásvezető: a különböző szolgálati személyek és valamennyi ejtőernyős ugró


szolgálati elöljárója. Az oktató és beugró szakszolgálati engedéllyel rendelkezők
közül kell kijelölni.
Jogosult:
- utasítást adni az ugrások megkezdésére, befejezésére;
- az ejtőernyős ugrók ugrási feladatainak módosítására;
- többi szolgálati személy váltására (helyettesítésére);
- szabálytalanság, fegyelmezetlenség esetén azonnali hatállyal az ugró
letiltását kezdeményezni.
43

Felelős:
- az ejtőernyős üzem megszervezéséért és végrehajtásáért, a biztonsági
rendszabályok maradéktalan betartásáért, az ugróterület rendjének,
fegyelmének betartásáért, berendezéséért, a többi szolgálati személy
előírás szerinti tevékenységéért,

Az ugrásvezető az ugrások megkezdése előtt köteles:


- folyamatos összeköttetést létesíteni a légijárművel, (repülésvezetővel);
- a napi meteorológiai jelentést beszerezni, folyamatosan tájékozódni a
meteorológiai helyzetről;
- az ugróállományt eligazítani, részükre a napi feladatot, ugrási magasságot
meghatározni, ismertetni a meteorológiai viszonyokat, az első felszállás
idejét, az ugróterület rendjét;
- ellenőrizni, hogy az ugróállományból ki vállalja az ugrást;
- meghatározni az ugrató parancsnoknak az ugratás módját, a földet érés
helyét és az ugrások rendjét;
- a felszerelő parancsnok részére a felszerelés ellenőrzésének rendjét,
gépcsoportok számát, létszámát, sorrendjét;
- légi közlekedési baleset (katasztrófa) esetén a kötelező jelentéseket
megtenni, a kivizsgáló bizottság kiérkezéséig a helyszínt biztosítani.

Az ugrások végrehajtása alatt köteles: folyamatosan figyelemmel kísérni a


biztonsági rendszabályok betartását, a meteorológiai körülmények alakulását, a
szolgálati személyek tevékenységét, folyamatos összeköttetést tartani a
légijárművel;
- ejtőernyős ugrást csak akkor hajthat végre, ha az ugrásvezető helyettes a
földön tartózkodik;
- a különböző szolgálatok ellátóit és az ejtőernyős ugrókat
szúrópróbaszerűen ellenőrizni és az ellenőrzés tapasztalatairól az
ugrásvezetői naplóba, bejegyzést készíteni.
44

Az ugrások befejezése után, fogadni a szolgálati személyek jelentését,


értékelni a végrehajtott feladatokat, meghatározni a következő napi tevékenységet,
jelenteni az ugrások végrehajtását, azok tapasztalatait a katonai
szervezet (összevonás) parancsnokának.

b) Ugrásvezető helyettes
Az ejtőernyős ugrást szervező parancsnok döntése szerint kell vezényelni.
Az ugrásvezetőnek van alárendelve. Feladatait az ugrásvezető határozza meg.
Teljes jogkörrel helyettesítheti az ugrásvezetőt.

c) Felszerelő parancsnok
A felszerelő parancsnokot a segédoktatói, oktató és beugró szakszolgálati
engedéllyel rendelkező, az adott ejtőernyő típussal (típusokkal) ugrást
végrehajtható személyek közül kell vezényelni.
Köteles:
- az ugráshoz előkészített ejtőernyőket leellenőrízni;,
- az ugráshoz való felszerelést megfelelő időben megkezdetni;
- az adott ejtőernyő típus kezelési utasításában meghatározottak szerint a
felszerelés pontosságát ugrónként ellenőrizni;
- az ugrók feladatát, létszámát (gépenként) az ugrásvezetővel pontosítani;
- az ugrókat a légijárműbe történő beszállásig figyelemmel kísérni;
- bármilyen, az ugrások biztonságát veszélyeztető esemény, magatartás,
vagy erre utaló jel esetén az ugró részére a gépbe szállást megtiltani;
- felszerelési hiba esetén, annak kijavítása intézkedni, a hiba kijavítása és
teljes körű ellenőrzése után adhat csak engedélyt a gépbe szállásra;
Felelős:
- az ugrók szabályos felszereléséért.

d) Légijármű vezető (légjármű parancsnok)


Kötelmeit és feladatait az „Utasítás a repülések végrehajtására” című
szabályzat tartalmazza.
45

e) Ugrató parancsnok
Minden légijárműbe, ejtőernyős ugrás végrehajtásakor oktató és beugró
szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyek közül ugrató parancsnokot kell
kijelölni, kivéve ahol a légijármű személyzetéhez ilyen beosztású személy
rendszeresítve van.
Köteles:
- ellenőrizni első felszállás előtt a repülőeszközön az ejtőernyős ugráshoz
szükséges berendezéseket és kiegészítő felszereléseket, az ejtőernyős
ugrást befolyásoló berendezéseket;
- egyeztetni az ugrási feladatot a légijármű parancsnokával;
- fogadni az ugrókat, ellenőrizni gépbe szállásukat és elhelyezkedésüket, a
repülés során figyelemmel kísérni őket;
- jelezni a légijármű parancsnoknak a felszállására való készenlétet;
- földi jelzéseket, időjárást figyelemmel kísérni és a változásoknak
megfelelően tevékenykedni;
- az ugrás biztonságát veszélyeztető esemény, magatartás esetén az
ugrásvezető további intézkedéséig az ugrást részlegesen, vagy teljesen
megtiltani; minden tudomására jutott vagy észlelt rendellenességet az
ugrásvezetőnek jelenteni,
- az ugrató parancsnok a kiugrási pont megállapítása érdekében köteles
elsodrás mérő eszközt (célszalagot) dobni az ejtőernyős ugrások
megkezdésekor és az ugrások egy óránál hosszabb szüneteltetése, illetve
az időjárási (szélirány, szélsebesség, stb.) körülmények jelentős
megváltozása esetén;
- bekötött és kombinált ugrás esetén (200 méteres magasságtól)
megkezdeni a kioldó kötelek beakasztását;
- kézi nyitású ugrás esetén a kiugrási magasság (de minimum 1000 méter)
elérésekor kihúzni az automata nyitóműszerek biztosító tüskéit;
- figyelni a rárepülés irányát és szükség szerint, helyesbítetni azt;
46

- kiadni a "Felállni!" vezényszót, ellenőrizni a kioldó kötelek helyzetét (az


ülések felhajtását);
- a kiugrási pont elérése előtt (min. 10 másodperccel) "Felkészülni!", a
kiugrási pont elérésekor az "Ugrás!" vezényszót kiadni;
- szabályozni és irányítani a kiugrások rendjét, a kiugrási időközöket;
- az utolsó kiugró után bekötött és kombinált ugrásnál behúzni a kioldó
köteleket, engedélyt adni az új körre vagy leszállásra;
- kényszerugrás esetén a légijármű parancsnokának utasításai szerint
tevékenykedni.

Kényszerugrás esetén az ugrató parancsnok köteles segíteni a fegyelmezett,


gyors légijármű elhagyást (az ugró feladatát időhiány miatt nem megjelölve) és
utolsóként hagyhatja el a légijárművet.
Nem a MH állományába tartozó (külföldi) légijárműből történő ugrás esetén
az adott típusra meghatározott jelzések és vezényszavak az érvényesek.
Felelős:
- az ugrók szabályos gépelhagyási körülményeinek biztosításáért;
- a kiugrás helyének pontos meghatározásáért, kivéve, ha ezt a légijármű
más (rendszeresített) személyzete hajtja végre.
Tilos az ugrató parancsnoknak:
- szabálytalanul felszerelt ugró részére az ugrás engedélyezése;
- légijárműben kinyílt ejtőernyő visszazárását és azzal ugrás végrehajtását
engedélyezni;
- az ejtőernyős ugrást megtagadók bármilyen kényszerítése.
Az ugrató parancsnok akkor hajthat végre ejtőernyős ugrást, ha meggyőződött
arról, hogy valamennyi ejtőernyős rendben elhagyta a légijárművet és részére az
ugrást az ugrásvezető előzetesen engedélyezte.

f) Földet érés ügyeletes


A földet érés ügyeletes a segédoktatói engedéllyel rendelkező személyek
közül kell vezényelni.
47

Köteles:
- a meghatározott helyre és időre telepíteni az előirt jeleket, jelzéseket;
- folyamatos összeköttetést biztosítani és fenntartani az ugrásvezetővel;
- az időjárás alakulását (változását) figyelemmel kísérni, folyamatosan
mérni a szél erejét, irányát, a változásról értesíteni az ugrásvezetőt;
- az ugrók levegőben való tevékenységét figyelemmel kísérni a légijármű
elhagyásától a földet érésig;
- földközelben az ugrókat a helyes földet érésre (hibáikra) figyelmeztetni;
- irányítani az ejtőernyősök gyülekezését, ellenőrizni a felszerelésüket,
létszámot és útba indítani a felszerelő helyre (ugrásvezetőhöz);
- tudomására jutott, vagy észlelt rendellenességet az ugrásvezetőnek
jelenteni;
- légi közlekedési baleset (katasztrófa) esetén az ugrásvezetőt értesíteni, a
helyszint biztosítani;
- ha az ejtőernyős ugrás nem a felszállás helyén történik, az
ugrásvezető helyetteseként tevékenykedni.
Felelős:
- a fegyelem betartatásáért az ugróterületen;
- a szükséges jelzések időben történő leadásáért;
- sérülés (baleset) esetén szakszerű elsősegély nyújtás megszervezéséért.

g) Orvos-felcser
Az ügyeletes orvos (felcser) az ugrásvezetőnek van alárendelve.
Feladatai:
- az ugrásvezető által meghatározott időben és helyen, az előirt
egészségügyi felszereléssel és mentő gépkocsival megjelenni;
- az ugrások alatt a mentővel és a gépkocsivezetővel együtt az ugrásvezető
által kijelölt helyen tartózkodni;
- az arra rászoruló ejtőernyősöket orvosi segélyben részesíteni, szükség
esetén kórházba szállítani.
48

Amennyiben az orvos (felcser) távol van, minden ejtőernyős ugrási


tevékenységet szüneteltetni kell.
A mentő gépkocsi távolléte esetén sebesült szállításra alkalmas gépjárművet
kell kijelölni, legalább kettő darab hordággyal.

3. Az ugrást biztosító egyéb szolgálatok

a) A hajtogatásvezető feladatai
A hajtogatásvezetőt az adott ejtőernyő típusból vizsgával rendelkező
segédoktatói, oktató és beugró oktató szakszolgálati engedéllyel rendelkező
személyek közül kell vezényelni.
Felelős:
- az ejtőernyők ugráshoz történő szabályos hajtogatásának irányításáért, a
kezelési utasításban meghatározottak szerinti ellenőrzéséért;
- az ejtőernyő nyitó automata magasság szerinti beállításáért, az
ejtőernyőre történő helyes felszereléséért;
- egyéb kötelező és engedélyezett felszerelés szabályos elhelyezésért;
- az ejtőernyők törzskönyvének szabályos vezetéséért.

4. Egyéb feltételek és rendelkezések

a) Az ejtőernyős szolgálatot ellenőrizheti


Az ejtőernyős ugrásszolgálatot tevékenysége közben nem szakmai
szempontból ellenőrizheti az ejtőernyős ugrást szervező parancsnok szolgálati
elöljárói.
Szakmai szempontból: az ugrást szervező parancsnok és az elöljáró katonai
szervezet arra jogosított tagjai, előzetes vagy helyszínen történő értesítés után.
Az ellenőrzés tényét és megállapításait az ugrásvezetői naplóban rögzíteni
kell. Az ellenőrzés a szolgálat ellátását nem akadályozhatja.
Ha a szolgálati személyek ellenőrzése, egyben azok vizsgáztatása is, a
vizsgázgatás az ejtőernyős ugrások menetét nem zavarhatja.
49

b) Szolgálati kötelmek összevonása


Amennyiben egy- egy fő van szolgálatba vezényelve, - az ugrató parancsnok
kivételével- a szolgálatnak ugrást végrehajtani TILOS! Az ugrató parancsnok is
csak az ugrásvezető engedélyével hajthat végre ugrást.
Amikor a felszerelő parancsnok egyben az ugrást végrehajtó csoport
parancsnoka, a felszerelés ellenőrzésének befejezése után hajthat végre ugrást.
Egy légijárművel végrehajtott üzem esetén, ha az ugrók létszáma nem haladja
meg a légijármű befogadó képességét, az ugrásvezető a földetérés ügyeletes és a
felszerelő szolgálatot is elláthatja, az ugrásvezetői teendők mellett.
Olyan ugrólétszámnál, amelynél kettő felszállás folyamatosan nem hajtható
végre, (két felszállásnál kisebb ugrólétszám) az ugrató- és a felszerelő parancsnoki
szolgálatok összevontan is elláthatók.
A szolgálatok összevonása nem történhet a kötelező biztonság rovására.
50

V. FEJEZET1

LOGISZTIKAI BIZTOSÍTÁS RENDJE,


FELADATAI

Az ejtőernyős mentő-és légideszant anyagok szükségletének tervezése,


rendszerbeállítása, beszerzése, átvétele, elszámolása, selejtítése, javítása, valamint
ezen tevékenységek felügyelete az MH Összhaderőnemi Logisztikai Támogató
Parancsnokság (illetve jogelődje) hatályos belső rendelkezései alapján történik.

1. Távlati és éves beszerzési, javítási szükségletek tervezése


a) Normatáblázat készítése és pontosítása
A Normatáblázatokat a HM HVKF készletképzésre vonatkozó intézkedése
alapján, a mindenkori érvényes állománytáblák létszámadatai figyelembe
vételével, a haderőnemi parancsnokságok készítik.
A Normatáblákat évente pontosítani kell és pontosított adatokat minden év
június 15-ig meg kell küldeni felhasználásra a HM HVK FCSF-ségre.

b) A Normatáblázatokat elkészítésénél alábbi szempontokat kell elkészíteni:


- nem irányított körkupolás ejtőernyő: létszám szerint* + 10 % **
- irányított körkupolás ejtőernyő: létszám szerint + 20 % *
- körkupolás tartalék ejtőernyő: létszám szerint + 10 % *
- légcellás ejtőernyő: MH SZFP: egy klgs. f. szd. létszáma + 10 %
MH LEP: KM. ejtőernyős állomány + 5 %
- nagyteljesítményű légcellás ejtőernyő: hat KFCS. létszáma + 10 %
- tanuló légcellás ejtőernyő: MH SZFP: kettő KFCS. létszáma + 10 %
MH LEP: KM. ejtőernyős állomány 10 %-a
- egyéb légcellás ejtőernyő: három KFCS. létszáma + 10 %

*
* A haderőnemek állománytábla szerinti ejtőernyős szakmai számú állománya
** központi készletben
51

- teher ejtőernyők és tartozékai: 100 kg.-ig terhelhető: 100 klt. + 10 %


150 kg.-ig terhelhető: 250 klt. + 10 %
600 kg.-ig terhelhető: 70 klt. + 10 %

c) Beszerzési és javítási tervek készítése


A Normatáblázatok pontosításával egy időben haderőnemi parancsnokságok a
HM HVK FCSF-re küldjék meg a hatáskörükbe tartozó ejtőernyők és tartozékaik
tárgyévet követő év beszerzési javaslataikat és javítási terveket.
- A megküldött terveket a HM HVK Fcsf-ség összesítve megküldi az MH
RMSZF-nek.
- Az MH RMSZF a költségvetési lehetőségek, prioritások figyelembe
vételével, a HM HVK FCSF-el - légijármű vezető mentőernyők
vonatkozásában az MH LEP-el - való konzultáció után, realizálja azokat.
- Az MH Haditechnikai Ellátó Központ (továbbiakban: MH HTEK)
minden évben egy alkalommal (a IV. negyedévben) egyezteti az ellátott
alakulatokkal az ejtőernyő szakanyag terheléseket.

2. Az ejtőernyők beszerzése, javítása, átvétele

a) A hazai és import beszerzések, gyártások, ipari javítások és ellenőrzések


(bevizsgálások) megvalósításával kapcsolatos gazdálkodási tevékenység az
anyagnem felelős (fenntartó) joga és feladata.
Ezen tevékenység végzése közben felmerülő problémák minél hatékonyabb
megoldásának érdekében köteles konzultálni a HM HVK FCSF-el, légijármű
vezető mentőernyők esetében az MH LEP-el.

b) A beszerzett anyagok és az elvégzett javítások utáni mennyiségi átvételt az MH


RMAR végzi.
Minőségi átvételt a felhasználók bevonásával a HM Technológiai Hivatal
végzi.
52

c) Reklamációs tevékenység
A felhasználók által jelzett hiányosságokat, problémákat az MH HTEK
érvényesíti.
A felhasználók írásban - a reklamációs ügyrendnek megfelelően - értesítik az
MH HTEK-ot.

3. Ejtőernyők rendszeresítése, csapatpróba végrehajtása

Csak olyan ejtőernyő üzemeltethető, amely a Magyar Honvédségnél


rendszeresítésre (alkalmazásba vételre) került és eleget tesz a 21/1998.(XII.21.)
számú, az állami légijárművek nyilvántartásáról, gyártásáról és javításáról,
valamint a típus és légialkalmasságról szóló HM rendelet vonatkozó előírásainak.

a) A légijármű kategóriába tartozó ejtőernyőket típus alkalmassági bizonyítvánnyal


kell ellátni és az egyedi légialkalmassági alkalmassági vizsgálaton megfelelt
ejtőernyőket ezt követően, nyilvántartásba kell venni. Ez alól kivétel:
- A típus és egyedi légialkalmasság megállapítása miatt, javítás után
kipróbálás alatt álló ejtőernyők;
- Külföldi nyilvántartású ejtőernyők;
- Polgári tulajdonban lévő ejtőernyők;
- Kísérleti ejtőernyők;
Az ejtőernyők rendszeresítésének és a csapatpróba végrehajtásának rendjét a
47/2001.(HK.13.) számú, a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok
rendszerbe (szervezetbe) állításáról szóló HM utasítás szabályozza..

b) Azon ejtőernyők, melyek részére típus- és egyedi légialkalmasság van előírva,


vizsgálati előírásokat a Lt. 47.§. 2. pontja alapján kiadott 21/1998. (XII.21) HM
rendelet szerint, a HM KLH határozza meg.

c) Új típusú ejtőernyő rendszeresítése megfelelő csapatpróba és rendszeresítési


eljárás lefolytatása után lehetséges.
53

d) A rendszeresítésre tervezett ejtőernyők és technikai eszközök csapatpróbáját -


az érvényes előírásoknak megfelelően - az anyagnem felelős, együttműködve a
HM HVK f.csf.-el és a tervezett üzemeltető közösen szervezi.

4. Ejtőernyők nyilvántartása, okmányai


Állami légijárműnek minősülő ejtőernyők esetében a hiteles nyilvántartás
rendjét a 21/1998.(XII.21.) számú, az állami légijárművek nyilvántartásáról,
gyártásáról és javításáról, valamint a típus és légialkalmasságról szóló HM rendelet
vonatkozó fejezetei szabályozzák.

b) Nyilvántartás
Az MH-ban rendszeresített valamennyi tárgyi eszköznek minősített
ejtőernyőről mennyiségi, érték és állapot (értékcsoport) szerinti szakmai
nyilvántartást, a nem tárgyi eszköznek minősített ejtőernyőkről pedig mennyiségi
szakmai nyilvántartást kell vezetni az MH HTEK-nél és a felhasználó
alakulatoknál a központi nyilvántartáson (ESZKÖZ rendszer) kivül.

Az MH SZFP felderítő alegységek eszközeiről és anyagairól az MH 34.


Bercsényi László felderítő zászlóalj vezet az előzőekben leírtak szerint összesített
nyilvántartást.

c) Az ejtőernyő és tok törzskönyv


Az ejtőernyő és a tok-hevederrendszer törzskönyve alapvető okmány, mely
igazolja a gyár műszaki ellenőrzését, a megrendelő átvételét, az ejtőernyő
alkalmasságának megállapítását, valamint valamennyi változást és ellenőrzést,
amelyet az ejtőernyővel végrehajtottak.
Az ejtőernyő és a tok-hevederrendszer törzskönyv elvesztése esetén az
állományilletékes parancsnoknak a körülményeket ki kell vizsgálni. A vizsgálat
eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amibe rögzíteni kell az ejtőernyővel
/tokkal/ kapcsolatos, alakulatoknál meglévő összes információt.
Az ejtőernyőt /tokot/ a jegyzőkönyvvel együtt le kell adni az MH HTEK-hez.
54

Az MH HTEK egyéb követelményeket is figyelembe véve, új törzskönyvet


állít ki.
Az ejtőernyők ellenőrzése során minden esetben ellenőrizni kell, a
törzskönyvek meglétét, állapotát, vezetettségét.

d) Egyedi típus és légi alkalmassági bizonyítvány

Típus alkalmassági bizonyítványt az adott típusú ejtőernyőre


rendszeresítéskor az anyagnem felelős (fenntartó) kérelmére, a gyártó által kiadott
bizonyítvány alapján, a HM KLH adja ki.
A típus alkalmasságot igazoló okiratokat az MH HTEK központilag tárolja.
Légijárműnek minősített és egyedi légialkalmassági vizsgára kötelezett
ejtőernyők, légialkalmassági bizonyítványát a 21/1998.(XII.21.) számú, az állami
légijárművek típus és légialkalmasságáról szóló HM rendelet alapján, a fenntartó
vagy az üzemeltető kérelmére, az eljárás lefolytatása után, a HM KLH adja ki.
Az egyedi légialkalmassági bizonyítványokat az MH HTEK gyűjtőzi és
központilag tárolja.
A nyilvántartás alapján az alkalmasságot a törzskönyvekbe a vizsgálatot
végrehajtó köteles bevezeti.

e) Az ejtőernyő törzskönyv vezetése


A törzskönyvbe be kell vezetni:
- az ejtőernyővel végrehajtott ugrások számát, körülményeit, az ugrás
idejét és az ugró nevét;
- az ejtőernyők ugráshoz történő hajtogatásának idejét, a hajtogató,
használó és ellenőrző nevét;
- az ejtőernyőn végrehajtott valamennyi változtatást;
- az időszaki ellenőrzéseket, szárításokat, javításokat, raktári tárolásra
történt hajtogatás körülményeit;
- az ejtőernyő alakulatok közötti átadását;
- az ejtőernyő üzemidejében beálló változásokat;
55

- ejtőernyő légialkalmasságát, annak idejét, esetleges korlátozásokat. (A


központi nyilvántartáson az üzemeltető jelentése alapján, az MH RAEK
végzi.)

f) Automata nyitóműszer
Az automata-nyitóműszerek kezelésére, karbantartására, szállítására,
javítására, nyilvántartására az ejtőernyőknél meghatározottak érvényesek, az adott
műszer használati utasításai szerint.
Az automata nyitóműszer törzskönyve alapvető okmány, mely tartalmazza a
gyári paramétereket, a műszer számát és valamennyi változást, ellenőrzést, javítást,
melyet végrehajtottak.
A nyitóműszer törzskönyvébe be kell vezetni:
- földi és légi működtetést, annak idejét, használóját,
- a műszeren végzett változtatásokat,
- időszakos ellenőrzéseket, javításokat, bevizsgálásokat,
- üzemidőben beálló változást,
- a műszer alakulatok közötti átadását.
A légijármű vezetők mentőernyőjére szerelt automata nyitóműszereknél
figyelembe kell venni más szabályzókban előírt speciális követelményeket.

5. Az anyagellátás rendje

a) Az haderőnemek érintett alakulatai anyagellátását az MH RMSZF-ség az MH


HTEK-en keresztül - a HM HVK FCSF-el történt egyeztetés alapján - végzi.

b) Az MH HTEK az MH LEP alárendelt alakulatait közvetlenül rászállítással,


vagy egyeztetés után vételezéssel, az MH SZFP alárendeltjeit - az MH HTEK-től
történő vételezéssel, vagy egyeztetés után rászállítással - látja el ejtőernyő
anyagokkal és eszközökkel.

c) Amíg a Normatábla szerint szükséges mennyiségek a központi készletben nem


állnak rendelkezésre, addig:
56

- a légijármű személyzet által használt mentőernyőket, mentőeszközöket, a


légijárművekbe beépítésre kerülő ejtőernyős eszközöket a repülő
csapatoknál 100 %-ban,
- személyi és deszant ejtőernyők, anyagok vonatkozásában az MH SZFP
alárendelt alakulatait 90 %-ban, a repülő csapatokat 60 %-ban kell
feltölteni.
Az MH HTEK mindenkori készletkialakítása és készlet jelentése (az
ellátottsági szintek jelentése) a fent meghatározott százalékból induljon ki.

6. Az ejtőernyő tárolása, szállítása, karbantartása

Minden olyan katonai szervezetnél, ahol ejtőernyő eszközöket és anyagokat


tárolnak, tároló helyiséget (ejtőernyő raktárt) kell kijelölni, melynek kialakításánál
vegyék figyelembe az ejtőernyő technika sajátosságait.

a) Az ejtőernyők raktárban való tárolásának feltételei:


- Hőmérséklet: +5 és +30 Celsius fok közötti;
- Levegő páratartalom: 30-80 % közötti;
- Közvetlen sugárzás (napfény, ultraibolya) az ejtőernyőket nem érheti;
- Vegyszer- és olajgőz; féreg- és rágcsálómentesség;
- Az ejtőernyők egymástól elkülönítve, faltól, mennyezettől 50, a padlótól
20 cm távolságra legyenek (ejtőernyő tárlószekrények esetén, ezek
távolsága a faltól és a mennyezettől legalább 5 cm legyen);
- Fűtőtestektől legalább 1 méter távolság legyen;
- Csak karbantartott, használathoz vagy tároláshoz hajtogatott ejtőernyőt
szabad tárolni;
- Az ejtőernyő raktárban dohányozni, nyílt lángot használni TILOS!
- A tároló helyiség hőmérsékletének és légnedvesség tartalmának mérésére
megfelelő mérőeszköz legyen állandó jelleggel elhelyezve, melynek
adatait legalább naponta egyszer ellenőrizni és a nyilvántartófüzetben
vezetni kell. A vezetett adatokat legalább egy évig meg kell őrizni.
57

- Ejtőernyőket és tartozékaikat más anyaggal együtt tárolni TILOS!


- Ejtőernyőt csak a kiadott hajtogatási és kezelési utasításban
meghatározott módon szabad tárolni.
- Az ejtőernyők tárolási időtartama, raktári körülmények között nem
haladhatja meg a típus, kezelési utasításában meghatározott időtartamot.

b) Ejtőernyők tábori körülmények közötti (ideiglenes) tárolása


Az előzőekben előirt feltételek betartásán kívül:
- Az ejtőernyőket csapadéktól védeni kell;
- Egymáson legfeljebb kettő sorban tárolható behajtott ejtőernyő (tárolásra
hajtogatott ejtőernyők három sorban);
- Az ejtőernyőket ideiglenesen gépjárműveken is lehet tárolni, ha a tárolás
követelményeinek eleget tudnak tenni;
- Az ejtőernyők őrzéséről gondoskodni kell;
- Ilyen körülmények között tárolt ejtőernyőknél, a tárolási (hajtogatási) idő
a típus, kezelési utasításában foglaltaknak legfeljebb a fele lehet.

c) Az ejtőernyő raktár okmányai


Az ejtőernyőraktárban tárolt ejtőernyős anyagokról, eszközökről az alábbi
okmányokkal kell rendelkezni:
- Ejtőernyők /tokok/ és nyitóműszerek törzskönyvei;
- Anyagnyilvántartó könyv, kartonok;
- Anyagátadás-átvételi napló, utalvány;
- Ellenőrzési füzet;
- Grafikon a hőmérséklet és páratartalom mérésére;
- Kimutatás az üzemidős ejtőernyő technika gyártási év szerinti
megoszlásáról;
- Ejtőernyő újrahajtogatási grafikon;
- Ejtőernyők üzemeltetési és tárolási utasítása;
- Jegyzőkönyv minták;
- Tűzvédelmi terv.
58

d) Ejtőernyők szállítása
Az ejtőernyőket mindig hordtáskában kell szállítani (a földet érés helyétől a
gyülekezési helyig is).
Raktárból, ideiglenes raktárból az ejtőernyőket a felszerelési helyre
speciálisan kialakított ejtőernyő szállító, vagy megfelelően előkészített más
gépjárművel kell szállítani.
Ejtőernyő szállító gépkocsi hiányában gondosan letisztított gépjárművel
(ponyvás gépkocsi esetén a rakfelületet kettő darab ponyvával letakart
rakfelületen) lehet szállítani.
Gépjárművön ugráshoz behajtogatott ejtőernyőket kettő, tárolásra hajtogatott
ejtőernyőket három sorba lehet egymásra helyezni, szállítani.

e) Ejtőernyők karbantartása
Az ejtőernyők karbantartása magában foglalja a tisztítás, szárítás, szellőztetés,
áthajtás és az ejtőernyők ugráshoz történő hajtogatásának feladatait.
Az ejtőernyő karbantartását minden tárolási ciklus kezdetén el kell végezni.
Raktári tárolásra hajtott személyi ejtőernyőket három havonként, teher
ejtőernyőket hathavonta kell szellőztetni és áthajtani.
A szellőztetés száraz, levegős, árnyékos helyen 6-24 óra időtartamban, erre a
célra külön kijelölt helyen (szárítóban) történjen. Ahol a függesztés nem
megoldható, ott a kupolák mozgatását kell elvégezni.
Minden áthajtás (szellőztetés) esetén végre kell hajtani az ejtőernyők
átvizsgálását.
Tárolásra hajtás előtt, szennyezett ejtőernyőket meg kell tisztítani (esetenként
tiszta folyóvízzel, kicsavarás nélkül). Egyéb szennyeződéseket csak a kezelési
utasításban előírt módon és anyaggal lehet eltávolítani.
Vizes, nedves ejtőernyőket csak kiszárítás után, karbantartott állapotban lehet
tárolásba helyezni.
Ejtőernyős ugráshoz hajtogatott ejtőernyőket a kezelési utasításban
meghatározott idő lejárta után újra kell hajtani.
59

Tábori (ideiglenes) körülmények között tárolt és ugráshoz behajtogatott


ejtőernyőket, a típuskezelési utasításban meghatározott időtartam fele után újra kell
hajtogatni.
Az ejtőernyők karbantartás és hajtogatás feladatait, az ejtőernyők
törzskönyveiben dokumentálni kell.

7. Ejtőernyők üzemideje
Az ejtőernyők és egyéb mentőeszközök üzemidejének meghatározására az
anyagnem felelős (fenntartó) - a Szakutasítással összhangban - külön intézkedik.
Azon típusú ejtőernyőknél, amelyek össztechnikai üzemideje lejárt, de
pótlásuk nem biztosítható, a helyettesíthetőség lehetőségeit külön intézkedés
szabályozza.

8. Rendszerből történő kivonás, selejtezés


Az ejtőernyő anyagok és eszközök rendszerből történő kivonása, selejtezése a
repülő szakanyagokra meghatározott rendben és szabályok szerint történik.
A selejtezés végrehajtását az anyagnem felelős (fenntartó) rendeli el és jelöli
ki a végrehajtó bizottságot.
Az ejtőernyők szerkezetének tanulmányozására, hajtogatás gyakorlására
kijelölt ejtőernyőkre, az első kupolaszeleten „SELEJT” feliratot kell vörös színnel
festeni.
Hasonló feliratot kell festeni fehér vagy fekete színnel a gyakorlásra használt
mentőmellényekre, mentőeszközökre, készülékekre és a teher-deszant dobás
gyakorló eszközökre.

„SELEJT” felirattal ellátott ejtőernyőket, mentőeszközöket ejtőernyős


ugrási feladatra, teher-deszant dobásra, repülések kiszolgálására felhasználni
TILOS!
60

9. Az ejtőernyő javítása, felújítása

Ejtőernyők javítását, egyes részek cseréjét, a különböző típusok kezelési


utasításában meghatározottak figyelembe vételével - az MH Összhaderőnemi
Logisztikai Támogató Parancsnokság (illetve jogelődje) által kiadott hatályos belső
rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően - csak erre kijelölt és vizsgáztatott
személy (javító műhely, üzem) végezhet. Az ejtőernyő javítást végzőknek a HM
KLH engedélyével is rendelkezni kell.

A kezelési utasításokban meghatározott időszakos bevizsgálások,


ellenőrzések rendjét az ejtőernyő technika és tartozékok vonatkozásában, külön
utasítás szabályozza.
61

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Szakutasításban a HM HVK f.csf., a haderőnemi és az állományilletékes


parancsnokok hatáskörébe utalt jogokat, a HM HVKF magához vonhatja.

1. Egyéb parancsnoki feladatok

a) Az ejtőernyős kiképzést folytató katonai szervezetek parancsnokai (tanintézetek


vezetői) évente tervezzék és igényeljék az ejtőernyős ugrások végrehajtásához
kapcsolódó költségvetési kereteket, valamint a repülőeszközt, üzemórát és
ejtőernyős technikát.
A tanintézetek a repülőeszközt, repülő üzemórát és ejtőernyő technikai igényt
- a bázisigénylésükkel együtt- a HM HVK Fcsf- séggel történt egyeztetés után,
ömállóan igényeljék.

b) Az ejtőernyős kiképzést folytató alakulatok évente, december 15.-ig,


terjesszenek fel összesített jelentést a haderőnemi parancsnokoknak a felhasznált
költségvetési előirányzatokról, repülő üzemórákról, valamint állomány-
kategóriánként a képzési követelmények végrehajtásáról.

Külön térjenek ki az ugrások során bekövetkezett 8 napon túl gyógyuló


ejtőernyős balesetekre, az ejtőernyős kiképzést gátló tényezőkre.

c) Az ejtőernyős kiképzés során bekövetkező, azonnali tényközlésre kötelezett


események kivizsgálására bizottságot kell létrehozni.
A kivizsgálásánál a bizottság összetételét az állományilletékes parancsnok,
vagy a haderőnemi parancsnokok határozzák meg. Légi közlekedési balesetet
(katasztrófát) a HM KLH intézkedése alapján kell kivizsgálni. Ezen kivizsgálás
rendjét külön intézkedés szabályozza.
62

d) Az ejtőernyős kiképzéssel, anyaggazdálkodással kapcsolatos egyéb - a


Szakutasításban nem szabályozott feladatokat és jelentéseket a HM HVK f.csf.,
valamint az MH ÖLTP parancsnoka és a haderőnemi parancsnokok - egyeztetve a
HM HVK f.csf.-el - eseti intézkedésekben szabályozzák.

2. A Szakutasítás a HM HVKF intézkedés Honvédelmi Közlönyben történő


közzétételének napján lép hatályba.
63

1. számú melléklet

Ejtőernyős ugrási feladatot elrendelő parancs felépítése

1. Az ugrási feladat megnevezése (az ugrás célja, elrendelő)

2. Az ejtőernyős ugrást végrehajtó alegység (vagy személyek)

3. Az ugrási feladat helye, ideje (felszálló repülőtér, földet érés helye)

4. Az ejtőernyős ugrásszolgálat személyei

5. A hajtogatás helye, ideje, vezetője

6. Az ejtőernyős ugrás logisztikai biztosítása

7. Egyéb intézkedések
64

2. számú melléklet

Pénzügyi parancs felépítése és tartalma

MAGYAR HONVÉDSÉG sz. példány

Nyt. szám:

MAGYAR HONVÉDSÉG
parancsnokának

/ 200 .
parancsa
ejtőernyős ugrási pótlék kifizetésének engedélyezésére

A /200 . számú parancs alapján …………………..között végrehajtott


ejtőernyős ugrások után járó ejtőernyős ugrási (beugrási) pótlék kifizetését a
……………. HM rendelet ……...)§-ai alapján, az 1. számú melléklet szerint
engedélyezem.
Az ejtőernyős ugrási pótlékot a pénzügyi szolgálat feladása alapján, a
területileg illetékes Pénzügyi Igazgatóság, a hatályos rendelkezések szerint
számfejtse.

Melléklet: Kimutatás a folyósítandó ejtőernyős ugrási pótlékról ( lap)

……………, 200 . – n.

(Szűcs András alezredes)


parancsnok

Készült : 3 példányban
Egy pld. : 1 lap
Itsz. : 0503.
Ügyintézö( ) : Kovács A szds. (55-38)
Kapják : 1. sz. pld.: Levéltár
2. sz. pld.: Irattár
3. sz. pld.: HM 3. sz. TPSZI.
65

MAGYAR HONVÉDSÉG 3. számú melléklet

TERVTÁBLA
/Minta/

JÓVÁHAGYOM! Az ugrás tervezett ideje:


20 . . . .-n Az ugrás tervezett helye:
Végrehajtás ideje:
parancsnok Elrendelő pcs. száma:
Pü. pcs. száma:

NÉV Tervezett /végrehajtott/ ugrási feladat Végre-


Fsz. hajtott
ugrás- Ugrási feladat magassága
rfok ugrások
szám Ejtőernyő típusa és száma száma

Kovács Pál 1. 1. 2. 2. 2. 2. 4. 4. 12. 12. 12. 12.


1. 400 BK 400 BK 400 BK 1000 ST 600 BK 600 VK 113-118
hdgy RS4/4 RS4/4 RS4/4 RS4/4 RS4/4 RS4/4
112 70112 70113 70115 70117 70122 70662

Kiss József 1. 1. 3. 23. 23. 23. - - - - - -


2. 400 1200 K 1500 ST - - - 55-57
RS4/4 PF TURBO
őrm. 54 70012 07135 01354 - - -

3.

Nagy Endre 1. 1. - - - - - - - - - -
13. 800 BK - - - - - 1
RS4/4
őrm. - 70232 - - - - -

Az ugrások végrehajtását igazolom:

orvos ugrásvezető

Megj.: A Tervtábla nagyobb létszám esetén a lap mindkettő oldalára készülhet.


A vastagon szedett / végrehajtott / részt pirossal kell vezetni!
66

4. számú melléklet

UGRÁSVEZETŐI NAPLÓ

.év hó nap

1. Meteorológiai adatok:
Szél iránya:
Szélsebesség: m/sec. Felhőzet: oct.

Vízszintes látás: m. Függőleges látás: m.

Az ugrásra vonatkozó adatok:


Az ugrást elrendelő pcs. száma:
Légijármű típusa: Az ugrás helye:
Tervezett magasság: min.: m. max.: m.
Az ugrás kezdete: év hó nap óra perc
befejezése: év hó nap óra perc

Szolgálatok:
Ugrásvezető:
Ugrató parancsnok: - név rf.
- név rf.
- név rf.
Felszerelő pk.: - név rf.
- név rf.
- név rf.
Földetérés ügyeletes: - név rf.
- név rf.
Ügyeletes orvos (felcser): név rf.

4. A szolgálat feljegyzései: (szolgálat ellátás, esemény, baleset stb.)


67

5. Ellenőrző személyek feljegyzései:

5. Végrehajtott ugrások összesen:

ugrásvezető
68

5. számú melléklet

Ejtőernyős bemutató végrehajtásának kérelme tartalmazza:

1. A rendezvény jellege, melynek keretében az ugrás van tervezve

2. A rendezvényt szervező alakulat /polgári szerv/ megnevezése

3. A tervezett ugrási feladat jellege, leírása, tervezett ejtőernyő/k/ típusa

4. Az ugrás végrehajtására tervezett alegység (személyek neve, képzettsége)

5. Az ugrási feladat helye, ideje (felszálló repülőtér, földet érés helye)

6. Az ejtőernyős ugrásszolgálat személyei

7. Földetérési terület leírása, vázlata


69

TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. Hatáskörök és illetékességek 3
2. Az ejtőernyős állomány meghatározása 4
3. Az ejtőernyős katonák besorolása 4
4. Az ejtőernyős katonák besorolásának megszüntetése 5
5. Az ejtőernyős ugrás személyi feltételei 6
6. Az ejtőernyős ugrás egészségügyi követelményei 6
7. Ejtőernyős ugrások végrehajtásának engedélyezése 8

II. FEJEZET AZ EJTŐERNYŐS UGRÁS, ANNAK KÖRÜLMÉNYEI ÉS


KÖVETELMÉNYEI
1. Az ejtőernyős ugrás meghatározása 11
2. Az ejtőernyős ugrások osztályozása 11
3. Az ejtőernyős ugrások felosztása rendeltetés szerint 12
4. Az ejtőernyős ugrások felosztása a terep jellege szerint 13
5. Az ejtőernyős ugrások felosztása ugrási magasság szerint 14
6. Az ejtőernyős ugrások felosztása napszakok alapján 14
7. Az ejtőernyős ugrások felosztása az ugrók felszerelése alapján 14
8. Az ejtőernyős ugrások felosztása nyitási mód szerint 15
9. Az ejtőernyős katonák csoportosítása képzési követelmények alapján 16
10. Ejtőernyős ugrást végrehajtó katonák egyéb képzettségi követelményei 19
11. Évente végrehajtandó ugrásszámok és fajták 20
12. Naponta végrehajtható ejtőernyős ugrások 22
13. Ejtőernyős ugrási feladatok leírása 22
14. A gyakorlatból való kiesés után a jártasság helyreállítása 26
15. Az ejtőernyős ugrások magassága 26
16. Az ejtőernyős ugrók felszerelése 27
17. Az ejtőernyős ugrás meteorológiai feltételei 29
18. Ejtőernyős ugrás különleges viszonyok között 30
19. Az ejtőernyős ugróterület és követelményei 30
20. Vezényszavak és jelzések a légijárműben 34

III. FEJEZET AZ EJTŐERNYŐS KIKÉPZÉS MEGSZERVEZÉSE


ÉS VÉGREHAJTÁSA
1. Általános rendelkezések 36
2. Az ejtőernyős kiképzéshez és ugráshoz szükséges okmányok 37
3. A földi előkészítő foglalkozások 38
4. Az ejtőernyős ugrók vizsgáztatása 39
5. Az ejtőernyős ugrások előkészítése 40
6. Összevont ejtőernyős kiképzés 41
70

IV. FEJEZET AZ EJTŐERNYŐS UGRÁSSZOLGÁLAT


1. Az ejtőernyős ugrásszolgálat feladata 42
2. Az ejtőernyős ugrásszolgálat szolgálati személyei és kötelmeik 42
3. Az ugrást biztosító egyéb szolgálatok 48
4. Egyéb feltételek és rendelkezések 48

V. FEJEZET LOGISZTIKAI BIZTOSÍTÁS RENDJE, FELADATAI


1. Távlati és éves beszerzési, javítási szükségletek tervezése 50
2. Az ejtőernyők beszerzése, javítása, átvétele 51
3. Ejtőernyők rendszeresítése, csapatpróba végrehajtása 52
4. Ejtőernyők nyilvántartása, okmányai 53
5. Az anyagellátás rendje 55
6. Az ejtőernyő tárolása, szállítása, karbantartása 56
7. Ejtőernyők üzemideje 59
8. Rendszerből történő kivonás, selejtezés 59
9. Az ejtőernyő javítása, felújítása 60
VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Egyéb parancsnoki feladatok 61
3. Hatályba léptetés 62

MELLÉKLETEK
1.sz. melléklet: Ugrási parancs 63
2.sz. melléklet: Pénzügyi parancs 64
3.sz. melléklet: Tervtábla 65
4.sz. melléklet: Ugrásvezetői napló 66
5.sz. melléklet: Ejtőernyős bemutató kérelmezése 68
71

Készült : 1 eredeti példányban


Sokszorosítva: 12 példányban
Egy példány : 71 lap
Itsz. : 2005.
Ügyintéző( ): Ferenczy I. alez.(254-17)
Kapják: 1. sz. soksz. pld.: HM HVK J3
2. sz. soksz. pld.: MH SZFP
3..sz. soksz. pld.: MH LEP
4. sz. soksz. pld.: MH ÖLTP
5..sz. soksz. pld.: MH 1.k.ve.e
6. sz. soksz. pld.: MH 87. Bakony hc.hel.e.
7. sz. soksz. pld.: MH 89. Szolnok ve.szre.e.
8. sz. soksz. pld.: MH 34. BL.fz.
9 .sz. soksz. pld.: MH 24. BG.fz.
10. sz. soksz. pld.: ZMNE
11. sz. soksz. pld.: MH KSZKI
12. sz. soksz. pld.: HM KLH