You are on page 1of 14

AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2.korr. 2015.09.14.

12:44 Page 171

GYÖKETIMOLÓGIÁK AZ ÓEGYIPTOMIBAN
Takács Gábor

Mivel az afroázsiai (régebbi elnevezéssel szemito-hamita vagy sémi-hámi) nyelvek jó részében
(sémi, egyiptomi és berber) a szókincs tisztán mássalhangzós gyökök alapján rendeződött el,
a modern lexikográfiai-etimológiai kutatás is mindig igyekezett a sémi-hámi nyelvcsalád eme
ágaiban (sémi, egyiptomi, berber) minden lehetséges névszót (néha önkényesen) valamely azo-
nos mássalhangzósorú igegyökből levezetni akár a jelentésfejlődés problémáit figyelmen kívül
hagyva is. Amint azonban a modern sémi filológiai kutatásban legújabban bizonyítást nyert, az
igegyökből belterjesen levezetett etimologiák egy jelentős csoportjában a tévedés nyomban nyil-
vánvalóvá válhat, amint azokat külterjesen a rokonnyelvi adatok kontextusába helyezzük. Cik-
kemben azt illusztrálom, hogy az afroázsiai etimológiai kutatás ezen „gyerekbetegsége” nyelv-
családunk más ágaiban, így az egyiptomiban is létezik sajnos, és az ebből adódó hibákat csak úgy
lehet kijavítani, hogy körültekintően gondot fordítunk a külső bizonyítékanyagra is. Más sza-
vakkal: jónéhány hagyományosan általánosan elfogadott introvertált gyöketimológiáról, akár-
milyen tetszetősen néz is ki prima vista az adott nyelven belül, nagyon is kiderülhet, hogy illu-
zórikus, puszta képzelgés tudományos alap nélkül, amint ránézünk tágabb etimológiai
kontextusára az adott nyelven vagy nyelvi ágon kívül. Az ilyenfajta kritikus revízió különösen
kívánatos az egyiptomi filológiában, ahol a túlhajtott gyöketimológiák még ma is épp annyira
népszerűek, mint hajdan a sémiben.

Sémi

Majdnem fél évszázada B. LANDSBERGER (1967, 139) még teljes joggal állapíthatta meg, hogy „das
Dogma von der Ursprünglichkeit des Verbs vor dem Nomen ist noch in voller Geltung.” Csupán legú-
jabban L. KOGAN (2003, 120–124, esp. 121–122) jelentette azonban ki, mennyire félrevezető lehet
ez a túlzottan általánosító attitűd: „... popular etymology has never received a systematic treatment in
comparative Semitics and even the term itself is rarely found on the pages of the major Semitic dictiona-
ries. As an immediate result, a lot of folk-etymological interpretations have penetrated into the most solid
Semitological treatises. And even more serious: a not insignificant number of interpretations having all the
features characteristic of popular etymology did not in fact emanate from the linguistic mentality of the spe-
akers but were produced by Semitists themselves.” KOGAN ugyanakkor egy sor addig általánosan el-
fogadott gyöketimológia mesteri és alapos kritikai analízisét adta (többnyire első alkalommal).
Álljon itt két példa hosszú gyűjteményéből, hogy a problámát a gyakorlatban is megvilágítsa:

– Óhéber [ē(") “filth”, [ē"ā “dung, excrement”, [ō"ā “ecrement, disgusting spew” [KB]: az óhéber
szótárakban közhelyszerűen e szavakat a héber √y[" „kimenni” igegyökből szokták levezetni. Ezt
az, egyébként szemantikailag vonzó belterjes héber derivációt már amúgy is jogosan megkérdő-
jelezték a szemitológiában kimutatva, hogy inkább fenáll rokonság a szír √[y" “impurus evasit”

AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok 171

telle que toutes les saletés restent sur la tête”. KOGAN (2003. nevezetesen W. egyéb- ként igen professzionálisan összeállított szótárnak az etimológiai szócikkeit a „modern tudo- mányos népetimológiák”. have a bad smell. ami ugyan hangtanilag persze lehetséges. Mások azonban. stink” [LESLAU 1987. A kérdésről haj- dan Bács Tamással beszélgetve érthetőnek tartom kifogását a javasolt kifejezés „nép-” elemével kapcsolatban. Hogy vajon az akkád szó ¯. *γ is). mint- hogy nincs a láthatáron semmilyen akkád igegyök e főnévhez. ahol nap- jaink kutatói alkottak a régi népetimológiákra emlékeztető. ha figyelembe vesszük az ak- kádon kívüli adatokat. arab [ī"-at. Ezért magam inkább az áletimológia kifejezést választanám. alapjában véve helyénvaló módszer.“zöld” tővel rokonított. amelyik az óhéber √y[" < közös sémi *√wa" “kimenni” igegyökben rekonstruálható.2 Az erről írt recenziómban (TAKÁCS 2010) már egy csokorravalót ösz- szegyűjtöttem azon nyugati rift szótövekből. be conta- minated with” [SD]. 2 A fogalmat L.].59) által is összegzett kánon szerint csak az akkád ¯. MÜLLER (1985. 2. W. §8.fejlődés képzelhető el. mehri γəźərā “slime” [JNS. wa[u"a “être sali d’ordures” [BK] || geez [ē"a “to rot.] szótővel. csak túlhajtott. nasal discharge” [CAD] = “Nasenschleim (‘Grünes’)” [AHW]: itt ráadásul nincs is belterjes igegyöki levezetésre mód. 274) és W. Alább álljon itt néhány ilyen szócikkük a megfelelő helyreigazításokkal: 1 Noha a S. odor” [GT] ro- konságában adatolt őssémi *vayV"-(at). 567] által képviselt közös sémi *[i"-at. LESLAU (1987. 2015.“escrementi” [FRZ. mechanikus alkalma- zása az. 167) még az arab "a¯Tar.1 csak akkor meghatározható.]. másrészt a modern dél-arábiaiban adatolt sémi *√γar. M. KOGAN (1995.“lavage. 124) megtalálta a szemantikailag tökéletes egyezéseket a modern dél-arábiai nyel- vekben: dzsibbali γaÁrέ “slime” [JNS.14. R. egyébként magasan kvalifikált afrikanista nyelvész. 12:44 Page 172 TAKÁCS Gábor [BRK.kezdő radikálissal ennek vagy annak a sémi gyöknek felel meg. néha akár az evidens szemantikai nehézséget is ignorálva. 131) vezette be („modern scientific popular etymologies”) épp az ilyen esetekre. defile” [DM] | sábai √[yw “to stink of.“1.< sémi *¯. Vagyis: itt is két. Délkusita A két. melyben a *[. ablution imparfaite. minthogy ezek többsége tkp. tudományosan alaptalan ál-szófejtéseket. amivel szemben e tanulmányban is fellépek. ill. melynek különállása az ugariti √y[" “kimenni” [DUL] < őssémi *√wa" “kimenni” gyöktől ugyanúgy egyből nyilvánvaló a tökéletesen különböző szibilánsok fényében. foul.“cadavre en décomposition” [BELOT] || modern dél-arábiai *vay" “smell. pollute. melyet LANDSBERGER (1967. etimológiailag világosan kü- lönböző gyökről van szó. mint az. Ter- mészetesen a gyöketimológia önmagában. MOUS (Leiden) által publikált legújabb nyugati rift összehasonlító szótárral (itt rövidítve: KM 2004) dolgozva úgy egy évtizeddel ezelőtt is már elképedtem. 44. excreta.korr. mandeus [aa “to be filthy. ettől eltérő sémi forrásait (pl.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2. 161) kimutatta az akkád ¯ egyéb. badly smelling bodily emission” [SED] alapszóból magyarázták. secretion. MOSCATI és társszerzői (1964.09. 172 AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok . 567) az óheber terminust az ugariti v† (ẓ†) “exhalation. ill. – Akkád (az óbabilónitól) ¯a[a/ertu(m) “(green) dry musus. KIESSLING (Hamburg). csakhogy KOGAN (2003. Itt egyértelműen két tökéle- tesen külön sémi gyökkel van dolgunk: egyrészt az arabból kimutatható sémi *√¯ar. melyekre KM introvertált (déli) kusita etimológiákat koholt tisztán a homofónia alapján. excrement” [DUL] | arab ẓiyy-at. putrefy. tudományos kutatók terméke. milyen fokig hatják át ennek az.].természetesen egy egészen más ósémi szibiláns.

wt [régebbi *√d«] „kőtömbök” (Wb). 4 Az egyébként nem várt veláris -¯ itteni szabályszerű megjelenése (az -« helyett) a dentálisok és az «ayin összeférhetetlenségével magyarázható az egyiptomi gyökökben (lásd EDE I 326–327). MILITAREV (1986. az óeegyiptomi ḥtm „vernichten. sp. mint az afroázsiai *√«s „csinálni”. ami sajnos arról tanúskodik. hogy szó sincs kétradikálisú délkusita gyökről és a téves szomáli kognánsról.(variáns *iss-) [szabályos *«. még újegyiptomi d¯. amit még szemantikailag is nehéz lenne elfogadni. és az első tagot végül a szomáli ḥad. 12:44 Page 173 Gyöketimológiák az óegyiptomiban – Nyugati rift *ĉā«-a „szikla”. amint tekintetbe vesszük ezek illetőleges rokonszavait pl. AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok 173 . 2015. melyet E. boni as. csinálni” [SASSE] | felföldi keletkusita *ass.„kő” reflexeiként már beazonosította.fejleményeit persze máshonnan is adatolni kellene még. csinálni” [RN.t “ajak” ≠ šfj “duzzadni”: ezek láthatóan megőrizték ennek a két teljesen különböző afroázsiai gyöknek az eredeti hangtani distinkcióját.korr.“ajak”. 3 A keletkusita *-gḥ. melyeket H. Durst). és az első tagot a nyugati rift *bah-ā “hiéna” szóval azonosította! Ha azonban az arab √bht > bahita ~ bahuta “être stupé- fait” [BK] gyököt ismerjük.[szabályos *«. Ezt a mechanikus ragaszkodást a nyugati rift névszavak belterjes.gyökre (mely egyébként sehol nem adatolt a nyugati riftben) + -ut mediális szuffixumra szegmentált.09. így pl.~ iš. foolish”. ELDERKIN és J.hipothetikus gyökre + duratív -im szuffixumra. bár az utóbbi világosan a szomáli Ta«- „esni” [RN. szikla” [RN. 61) a keletkusita *Tagḥ. hogy kitekintése van a kusitán túli rokonnyel- vekre is. SASSE (1982.> -Ø] „tenni. – Nyugati rift * ḥitim „elpusztítani”: ezt KM ugyancsak fölbontotta egy (sehol a délkusitában ki nem mutatott) **ḥit. alföldi keletkusita: szaho- afar is. Ha persze valaki abban a szerencsés helyzetben van. pl.“duzzadni” gyökből magyarázott. mely a nyugati riftben történetesen eltűnt. Ráadásul A.4 – Nyugati rift *ŝuf. az óegyiptomiban.: – Nyugati rift *bahut “to be stupid. világossá válik előtte. egyből fölismerjük a tényt. ahonnan a *bahut igető származott egyszerűen vagy akár haplológia révén egy korábbi **bahut-ut helyett. hogy a nyugati rift ige mögött végső soron egy örökölten háromradikálisú *√bht gyök rejlik. ld. míg az előbbi evidens kognánsokkal rendelkezik az alföldi keletkusi- tában: szaho-afar Tāy ~ Tā „kő.] = Tā „kavics” [SASSE]. ÄWb) gyökre. – Nyugati rift *«īs „csinálni”: ezt a gyököt – legnagyobb meglepetésemre – KM önkényesen egy képzeletbeli **«ih gyökre (mely persze sehol nem adatolt az egész kusita családban) + kau- zatív -is szuffixumra bontotta.és délkusita *-ù«. 74) még egyébként publikálta is ezt a kusita- sémi etimológiát. vertilgen” (Óbi- rodalomtól.„lopni” igével rokonították. aminek téves volta rögtön világossá válik.torlódás szaho-afar *-ùy. melyet KM az alföldi keletkusita csoportba tartozó szomáli Ta«- a „sound of a falling stone” szóval hoztak összefüggésbe. beseitigen (Unreines.14. JU.-J. SASSE].3 Ld. és csakis egy háromradikálisú délkusita *ḥitim vagy **ḥit(i)m-im alapszó képzelhető el (haplológia révén).„készíteni. D. MAGHWAY (1992) nyugati rift etimo- lógiai listájukban a nyugati rift *ŝūf. ld.> -Ø] „tenni” [GT] ||| sémi *√«šy “tenni. csinálni” [GT].. melyet KM **bah. hogy nem vették figyelembe még az olyan közismert igegyököt sem. gyöketimologikus levezetései- hez KM még egyes igegyökökre is kiterjesztette. B.] származéka.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2.

akik csak szegényesen vannak vagy egyáltalán nincsenek ismeretségben az összehason- lító afroázsiai nyelvtudomány tényeivel. 347.5 Vagyis egy régi egyiptomi-sémi primér névszói tő volt a közös etimon. hogy több figyelmet fordítsanak az egyiptomi nyelvé- szet e módszertani melléfogásaira. Hadd mutassak be csupán néhányat ennek a riasztó tendeniának a legmegdöbbentőbb termékei közül (melyeket egy hosz- szabb tanulmányban egyebütt részletesen végigelemeztem.] || felföldi keletkusita *irk-aT. F. couch” [APL. képzeletbeli *”duzzadni” közvetítő 5 Az egyiptomi-arab összevetésre lásd HOMMEL 1899. 174 AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok . melyet OSING (NBÄ 171) deverbális fő- névként fogott föl az egyiptomi jwr „empfangen. s’attacher à qqn.14. Így pl. jeune onagre. Már pl.t „bab” (Középbirodalomtól. √lky I: lakā „1. 2.t primér (?) főnév egy *rk. amihez ráadásul még koholt egy sehol nem adatolt.. 1958. 234). Minden lehetséges óegyiptomi szó belterjes derivációját homofón igegyökökből csupán mássalhangzóik azonos- sága alapján hajszolva J. minthogy rokon az agaw *"aräg- /*"‹r[‹]g. 574) az óegyiptomi 3tj „1.) sich kümmern um (Stadt)” (OK 2x. schwanger sein. 29ff.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2. 63. ou être adonné à qqch. aufziehen (Kind). ânon. 83. Annál. Wb) ige- gyökből. Wb): ezt OSING (2001.t [< *rk. I. – Óegyiptomi jwrj.(mediális -aT-) “to lean upon” [HDS. VYCICHL 1934.” Ennyi már elég is.31. young ass. 383. QUACK (1993.< *r-] “ágy” [SCHUH] szavakkal (erre ld. ld. bade-gashua lákài [l. DIAKONOFF (1965. jobban nem is lehetne leírni a dolgok jelen állását az egyip- tomi etimológia területén. werden” (PT-től. hogy amennyiben nem állt ilyen igegyök rendelkezésére az óe- gyiptomiban. 2.”.) expressis verbis is egyértelművé tette. 2015. Egyrészt az óegyiptomi 3tj ige- gyök bizonyosan egy régebbi *√lkj (nem *r-) fejleménye. még továbbá EDE I 52. Ezt a dog- mát oly mereven alkalmazta. jeune gazelle” [BLACHÈRE] = “1. ÄWb) igéből deriválta. Wb). et le suivre partout” [BK].] ||| nyugatcsádi: nyugati bade rákè-n. M. 1990. 12:44 Page 174 TAKÁCS Gábor Egyiptomi A fönt leírt „gyerekbetegség” túlsúlyban van az egyiptomi nyelvészet vezető specialistái mun- káiban. képes volt (NBÄ 220) az óegyiptomi *g(a)ḥắs “Dorkasgazelle” szót alaptalanul és tévesen megbélyegezni mint “etymologisch unklar“ csupán azért. bourriquet. 2.“1. ld. az etimológiai vizsgálódást önkényesen ezen a ponton le is zárta. hegen. b- de la chose). GÄSW 86. (young) gazelle” [LANE] szóval már régóta jól ismert volt akkor is. Valójában azonban itt két külön afroázsiai gyököt kevert össze. mert az egyiptomiban nem volt *√gḥs igegyök. tövek kisebb csoportja is igegyöki levezethetőség nélkül.korr.„bed. habár rokonsága az arab ğaḥš. ill. melyet 1976 óta nagyban befolyásol és megerősít ugyanebben a ked- vezőtlen irányban J. melyből le tudta volna vezetni. 2. mare’s colt. hogy a sémi-hámi apo- fonikus mássalhangzói igegyökök dominanciája mellett létezett a szilárd vokalizmusú primér névszói gyökök. 114. ESS §14. arab √lk" I: laki"a „2. 3. (av. BEHNK 1927. amit LANDSBERGER föntebb idézett mondatában a szemitológiára nézve megállapított. se livrer avec assiduité à qqch. – Óegyiptomi 3t.t] “ágy” (Óbirodalomtól. TAKÁCS 2005).t előzményből magyarázható csak. #344. 60) ennek ellenére „Wurzelprinzip”-jének inspiráló mag- vát még meg is formulázta: „die Existenz eines gleichgeschriebenen Wortes von vollkommen verschie- dener Bedeutung wäre zumindest merkwürdig.09. OSING eleddig megkérdőjelezhetetlen tekintélyű „Nominalbildung”-ja (itt rö- vidítve: NBÄ). Ezek talán stimu- lálhatják a többi afroázsiai komparatistát. se livrer enti- èrement à qqch. (fig. Másrészt viszont az óegyiptomi 3t. akinek a számára az óegyiptomi névszavak etimológiai magyarázatára nézve azoknak a homofón igegyökökből való belterjes derivácója volt az egyedüli lehetőség.a.

. – Óegyiptomi nn.“grindstone” [SKN. 404. 15.7 hogy az alapul szolgáló ősafroázsiai etimon egy primér névszó volt és soha nem tartalmazott *-l.]. egy kemény kőfajta (építéshez). 410. also 624–625. mikor ezt az egyiptomi bn “entrinnen. n. < *t‹-bun-t] “mill-stone” [GT]: ahaggar te-hun-t. BLAZEK 1999. 1987.ext. SCHENKEL (1983.]. 8 Lásd északberber: mzab t-wun-t. proto-ubangi *war(a) „bab” [SAXON].4.]. STOLBOVA 1987. 10 Az egyiptomi hapax nnj “ermattet daliegen” (egyszer egy újbirodalmi sírfeliraton) jelentés mellett szóló érvek nagyon gyengék. untie” (CD) igegyökből vezette le annak az általánosan elfogadott. grinding stone” [NWM. 1990. vsz. 226) és H. 40) *nắ́n(j/w). 89. 198. 1992B.] 6 Lásd pl. taneszlemt t‹-hun-t “moulin” [PRS.] | kabil ta-wen-t „1.14. 12:44 Page 175 Gyöketimológiák az óegyiptomiban értelmet! Vagyis. ILLIČ-SVITYČ 1966. amint már W.09. 637) → kopt (OSALBF)   „to loosen.] | mbara fùnày „mill (meule)” [TSL] | proto-masza *v‹na „grinding stone” [GT]. PRASSE 1969. amint ezt az EDE I 44-ben is kimutattam. 79. 1996.. ra- dikálisban: *√bn (vsz. csádi *√wr(N) „bab” [GT]. ti-wuna „sorte de mortier en pierre très évasé. guruntum vùnau „grinding stone” [JAGGAR] | bade bŒny-ín “stone” [LUKAS]. 62. 191.  “band. ghat ta-wen-t “moulin” [NHL.11 Va- lójában azonban. 2. SATZIN- GER (1994. Wb): ez egyike az egyiptomi névszavaknak. 1926.˘w alakban rekonstruáltak mint az egyiptomi nnj “fáradt lenni” (Középbirodalomtól. HSED #9. 2015.] | bura bur ~ bura [r < *n] „the lower grinding stone” [BED] | ősmandara *vwara [r < *n] „millstone” [GT] | gidar búúna na ara „meule à broyer” [MCH.. melyekhez OSING a legkínosabb módon téves gyök- etimológiát fűzte (NBÄ 141.. 2. grosse pierre qui servait à écraser les olives” [DLT. Mindez a nnj szokásos jelentésével is fordítható: “ő mindennap fáradt”. #31. Valójában azonban. #23. VYCICHL (DELC 97) kimutatta.l hangváltozást feltéve. csupán őelőtte ismeretlen ténynek az ellenére. aus dessen Windungen die Stunden entstehen“ (LÄ VI 1363) származtatásra ebből a szempontból keveset bizonyít a kopt (S) -lal kapcsolatban. mivel itt a nazálisok disszimilációja (m. 214. BLAZEK és C.] | zaar vuun „grinding stone” [SMZ. 81. n. ZÄS 62.]. MILITAREV 1991. keletberber: sziwa e-llal-en [ə-llal-ən] (pl.. 123.]. . 7 COHEN 1947. 1117..6 ld. enclume. 172.korr.) “ágy” [LAOUST] = e-llal-en [BRICCHETTI- ROBECCHI] = a-lal-em [CAILLIAUD] = lāl-in [STUMME] = *i-lal-ĕn (pl. n.< -ww. 624-5. 833. weggehen (freiwillig vom Dienst)” (CT. #2) elemzésében.. AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok 175 .n > l. 339. 637). melyekhez a felföldi ke- letkusita: szidamo lal-o (m) “wooden posts that are used transversally for the Sidamo bed” [GSP. b‹n-t-ān „boulet de pierre " piler les noyaux” [LANFRY] = o-bën-t [KSM. #5. 9 Lásd őscsádi *√bn „grinding stone” [JS] = *b‹na “millstone. keleti tawllemmet t‹-hun-t & ayr t‹-hun-t ~ t‹-win-t „moulin” [PRS. meule dormante” [FCD. 2. 26.) [VCL. #1. 76. n. sw m nn r« nb “(der des Nachts nicht schlief) er liegt alle Tage ermattet da” (OSING pace KEES.]. ld. 88. 76).szabályosan < *-bb-) || keletberber: ghadamesz u-b‹n-t. HODGE 1981. az egyiptomi primér főnév bizo- nyosan *lắl.l) forog fönn. #17. cord” (CD) < egyiptomi m«nn “das aus zwei Stricken zusammengewundene Seil” (Pfortenbuch. keleti tawllemmet tė-hūn-t „meule gisante” [NCL. n.˘w alakban képzelhető csak el (eredeti *[l]-lel [n] helyett) legközvetlenebb kognánsai fényében. entkommen. – Óegyiptomi bnw. p.] | mafa-mada *avan > *avar „grindstone” [RSG. NEWMAN 1980. 97. 1990. BOISSON (1992. 2000. 11 Hivatkozása a kopt (S) . #5. EHRET 1995.]: nyugatcsádi: angasz-szura *fin “grinding stone” [GT] | bole-tangale *b‹ni “grinding quern” [SCHUH] | északi bauchi *v[u]n. 1999B. 18. 364. újabban V.hangot a 2. malomkő” (középegyiptomitól. pl.w “Liege. pierre ronde de mortier” [DLH. large pierre concave au centre servant de mortier sur laquelle. mely ráadásul a berberben8 és csádiban9 is “ma- lomkő” jelentéssel maradt fönn.11. OREL – STOLBOVA 1988. BECHHAUS-GERST 1998.t “1. 682. dans laquelle on écrase du grain au moyen d’un pilon qui est une simple pierre ovoïdale. Wb) → démotikus bl(3) „lösen” (NBÄ 25. ami a vándorló mezőgazdasági szakkifjezések között nem csoda. 645. pl. az óegyiptomiban mr „kapa” alakban élő vándorszó közismert történetét az ókori Mediterráneumban és Keleten. pl. 19–21.]. ti-hun “1. *bun-) „(őrlő) kő” [GT]. me- lyet OSING (NBÄ 171. a „bab” mint „teherbe esett” termés . TAKÁCS 1999A.. ngizim vŒnyí „grinding quern” [SCHUH] ||| középcsádi *√bn > *√vn “millstone” [GT]: tera v‹na „grinding stone” [NWM.. 230. pl.n > m. RÖSSLER 1964. #32.. ld. Bett. Wb) = “Schlangenseil. Wb)10 származékát egy állítólagos *n. grosse pierre. 766).] || nyugatberber: zenaga t-ò"n-th „enclume” [NCL.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2.] (NB: északberber -ggw.] || délberber *t‹-hun-t [reg. DRB 74. 28. az egyiptomi szó egyszerűen egy afrikai Wanderwort persze minden ige- gyöki háttér nélkül. Bank” (KHW after ČERNÝ) > kopt (S)  “ágy” (KHW). majd pedig nyomában W. 1981.

Mattigkeit” (1x: pap.“ágy” [GT] körvonalazódik. 1. amit az ókopt bizonyíték mellett az arab na"na"a I “être très-faible de tête et incapable d’avis.] ||| nyugatcsádi: hausza cóóróó “1.] = “Aue” [AHW] = “meadow.ăt-ból pace ALBRIGHT) rokon a sémi: akkád sa¯¯u (variáns sā¯u) “productive. a cock’s comb. mokilko nùuné (m) “(un) mort.t “Feld.] = nyin [nyìn] [BRQ. tojás. 2. Wb) kifejezésben is.~ *caw. #38. BM 10808. here” [SKN. zum natürlichen Haar. waterlogged land” [CAD] || arab √s¯¯ I: sa¯¯a “1. 13 Tökéletesen ugyanaz a jelentésfejlődés itt. Gefilde” (PT-től. Wb): OSING (NBÄ 222) szerint ez az egyiptomi swḥ “sich für jem. 2. 16 Lásd SETHE 1927.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2. 8. bár. EMBER (1913. meadow land (not barren or alkaline)” [ALBRIGHT 1916. 2015. noha utóbbi majdnem két évezreddel későbbről adatolt.]. MILITAREV (1991. mint előbbi legelső előfordulása. M. mint az egyiptomi nnj. sa¯ā¯. 20. Hosszú hagyománya van az egyiptológiában annak az elméletnek. innen: “hajat kitépni” (denominatív) [GT] ||| északomói: dizoid *sār. HSED #2210. GR) Haar eines Tieres” (Wb) = “1. Wb) igegyökből ered.] = *[uh-y „1. Egyéb- ként az egyiptomi-arab egyezést már A.ăt „mező” (kompenzatorikus nyújtással egy régebbi **sắ¯́ ¯.] = “1.25) fölfedezte . cadavre” [JNG.09. 264. 1992B. valójában kirajzolódik egy örökölten primér névszói tő rekonstrukciója: ősafroázsiai *√cr “haj” [GT]. NBÄ 85) által képviselt igegyöktől.11) javasolta.]. melyet OSING (NBÄ 250) az egyiptomi srj “ausbreiten” (görög-római kor!. 231] = “Wiese” [Vrg. Úgyszintén SKINNER 1992.“farok” [GT] alaktól (lásd LESLAU 1979 III 187). MLT. a small tuft of hair on the front of head” [BRG. 2. A dizi szót meg kell különböztetni a délagaw: awngi cərí “farokszőr” [Hetzron] < proto-kusita *EVr. 12:44 Page 176 TAKÁCS Gábor párhuzamot tehetem hozzá. ESS §11.a. 2. creuser le sol”... NBÄ 158.] = *sahwi [STL. 181–182.“terre 12 Lásd angasz nyin „(to be) tired out.t „tojás” (PT-től. piocher. melyben ráadásul ténylegesen *[n] szerepelt mindkét radikálisban. mint a nyugatcsádi: északi bauchi *caḥwi → *@uḥ „tojás” [GT] = *@- w/h. de résolution” [BK] = “to be tired. #22.]. SCHENKEL 1993.] = sYr- ¥ [BND. OREL – STOLBOVA 1990.w “die Müden als Bez.] = nyiin [JNG.korr. LP) vom Haar einer Frau: wohl von der künstliche Perrücke im Gegs. Nyilvánvaló az Osingot vezérlő stimulus: jobb egyiptomi igegyök nem volt kéznél … Itt is azonban az erőltetett belter- jes etimológia igen távol áll a valóságtól: ha a rokonnyelvi adatokat is képes a kutató figyelembe venni. OTTO 1954. – Óegyiptomi s¯.14. tress. OSING 1976. Wb) gyökből elképzelt deverbális derivációja motivált annak ellenére. 61 n. 118. verhüllen (vom Priester bei einer Trauerzeremonie)” (PT.] || középcsádi *ŝay ~ *ŝi [másodlagos *ŝ < *s] „tojás” [GT] is. madzsi sāru “hair of head” [BND.16 hogy a szó jelentése tkp. – Óegyiptomi swḥ.“haj” [GT]15 > dizi sar [FLM. 35. Wb) ige- gyökből tart levezethetőnek.) volt. ld. weak” [EMBER] ||| nyugatcsádi: proto-angasz *ny÷n „tired” [GT]12 || keletcsádi: nyugati dangla núún “sans force” [FÉDRY]. 66-67. DIAKONOFF által koordinált afroázsiai összehasonlító szótárprojekt teamje14 de- monstrálta. wig. Wb): mintapéldája az egyiptomi nyelvészetben meg- gyökeresedett téves gyöketimológiáknak. 176 AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok .“tojás” [GT]..] = sZr-u [KEEFER] = sárú [BND. 88. für gespenstische Tote” (középegyiptomi. JU. Előttünk egy ősafroázsiai *lal. 2.] = nyin [ALC] = nyìn [KRF.“hát” [SED] szótővel rokon. (Med.[SKN.]13 rokonszavak is megerősítenek. amint az I. 49 és n. hogy a szemantikai nehézségekről ne is szóljunk. (ME. Mind < afroázsiai *caw.. hogy az egyformán régi alternatív magyarázat szemantikai- lag egyértelműen meggyőzőbb: az egyiptomi *sZ¯. 355. mely a sémi *vahr. 2. #72. 182. amit nyilván ennek az egyiptomi ws¯ “weit (sein)” (OK-. mely vi- lágosan elkülöníthető az egyiptomi nnj “tired” > ókopt  [ ]= “Ermatten. közös berber *√zr “haj” (primér főnév). plait of hair on crown of head. l. *”das weite Land” (OTTO) vagy *”der Weite” (SNK. az egyiptomi „tojás” szó mindig is primér névszói tő lehetett a közös afroázsiai alap- nyelv örökségeként épp úgy. hide (of ani- mal)” (FD).] = nyiin [HFM. bird’s crest or cock’s comb” [ABR. 15 A dizi-egyiptomi összevetést elsőként A. 143 n. 14 Lásd STOLBOVA 1987. fatigued” [FLK. – Óegyiptomi sr “1.

die in anderen Wörtern mit identischen Radikalen enthalten sind”. melyet az óegyiptomi «n¯ „Sandalenriemen (?)” (Középbirodalom. *nōk) „1.13. 19 Az egyiptomi-sémi egyeztetésre lásd ERMAN 1892. GÄSW 81 and 277. mely minden további indoklás nélkül szá- momra egyszerűen továbbra is rejtélyes és abszurd marad. de az arab -ḥ. §16. örökölte ezt a speciális jelentést. 103. #3. Wb) szavak önkényes rokonításával vélt kinyerni minden további indoklás nélkül.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2. n. 89. 28 n. MILTAREV – STOLBOVA 1990. 55..tévesen -¯.14. dinasztia. 91. dinasztia. amint már C. 2. melyeknak azonban egymáshoz etimológiai közük nincs.korr. «n¯ „Schriftstück” (hapax. sá¯een “Acker.“freier Platz zwischen den Zelten. #78. élever.18 melyek mind egy közös afroázsiai *√c¯ „meadow” [GT] gyökből érthetőek csak. XX. 107.. ill. #294. #10. OREL – STOLBOVA 1989. CALICE 1931. mely a hangtörvények értelmében egy korábbi (*)√jn¯ (vagyis *√"n¯?)20 gyökből magyarázható. (pour son successeur). HODGE (1969. 176) könnyelműen elintézte ex cathedra azzal a megdöbbentő kommentárral. 4.> j. 67.nem egyezik az egyiptomi -¯-val.3. 52. 53. QUACK (2002. BROCKELMANN (1932. VERGOTE 1945. F. Az óegyiptomi «. HSED #385. hogy itt legalább három külön gyökkel van dolgunk: (1) Az óegyiptomi nd „to appoint”.komplementumot az óbirodalmi j/«n¯=j személynévben (PN I 68. COHEN 1947. 18 Lásd ALBRIGHT 1923. COHEN 1947. 20 Lásd a kezdő j. hogy a priori ignorálta az összehasonlító afroázsiai nyelvészet tényeit.b.]. 164) sajátos elképzelését a Wurzelprinzipről még akár a különböző jelentésű (!) igegyökökre is kiterjesztette: „. afroázsiai *√c¯ csak az egyiptomiban eredményeztek különböző hangtörvények révén homofón gyökreflexeket. J. ranger l’un sur 17 C. RÖSSLER 1966.“weiche Erde” (< √sw¯ “einsinken”) mellékalakja. 109. lediglich eine übertra- gene Bedeutung des Grundwortes nE (sic) ’reiben’ (sic)”. és az arab sāḥ-at. «n¯ „Blu- menstrauß” (XVIII. 25. lélegezni. #60) szerint az arab szó csupán a suwā¯. CONTI 1978. FD) = „jemandem (n) ein Amt verleihen (mit Angabe des Titels oder von j3w. 1958. 141. porter en haut. melyek közös etimonja egy ősafroázsiai *√n¯ “lélegezni” [GT] lehetett. 228. mely vi- szont jól ismert módon a sémi *√wš« “széles lenni” gyökkel azonos19 a gyökmássalhangzók ösz- szeférhetetlenségi törvénye folytán (ld.változást tipikusan a -¯ környezetében lehet megfigyelni (OSING 1980).1. ob sie nicht aus einem metaphorischen Gebrauch simplerer Begriffe hervor- gegangen sind. VYCICHL 1934. VERGOTE 1945. Wb). §13. 2015. Ez azonban inkompatibilis az egyiptomi √ws¯ gyökkel. élni” [GT] gyö- kökkel.] alakokkal. 2. 3. ESS §6. #3).09. ebenso wie die weiteren Bedeutungen ’fragen’ und ’anreden’. 308. QUACK nem szolgált bizonyítékokkal e felfoghatatlan szemantikai változásokra. Ráadásul az egyiptomi √«n¯. Wb). hol vannak a parallel esetei egy ilyen jelentésfejlődésnek? Az ógörög πέλoµαι „létrejövök. 139. 1912.3. autoriser” [DOZY] = „1. 113.„körbefordulni” gyökből bizonyosan nem szol- gálhat ekként. 1926. 375. Bedeutung daraufhin überprüft werden. appoint (someone) as (m)” (Óbirodalomtól. #310. GÄSW #168. 90 n.a.. ahogy ezt rokonsága is világossá teszi.c. #27. #15. #3) is javasolta. Feld” szóval rokonította.helyett) “prairie” [CR] ||| középcsádi: logone s¯ee. Vagyis az alapul szolgáló sémi-egyiptomi *√ws«. 135. 35. melyek világossá teszik.t-Amt)” (Wb): ezt a lexé- mát QUACK (2002. MILITAREV 1983. hogy: „mutmaßlich. szemmelláthatóan sok közöset mutat a sémi *√"n¯ „só- hajtani” [GT] ||| nyugatcsádi: angasz-szura *nykk (var. 1990. “kotoko” sġe “champ” [MCH. Kár. #77. pl. ld. 1927. 12:44 Page 177 Gyöketimológiák az óegyiptomiban franche. Mégha mindezt el is fogadnánk. dabei müssen gerade auch Verben scheinbar elementarer . GREENBERG 1963. terrain doux et bon pour la végétation” [BK]17 ||| északagaw: kemant sē¯ā (-h. T. Feld” [LKS. ezt QUACK (2002. Hogy mennyire si- keresen működött ez a koncepció az ő kezei alatt. EMBER 1911. létezem” (nem „élni”) kialakulása az indoeurópai *kwel. – Óegyiptomi nd “to confer (office) on (n). AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok 177 . 164) önkényesen egy hipothetikus (sehol nem adatolt) *«n¯ „zusammenrollen” alapgyökből ma- gyarázta. láthatóvá válik jónéhány elrémisztő példából: – Óegyiptomi «n¯ „élni”: figyelmen kívül hagyva a rokonnyelvi tényeket. #7. a sémi: arab na[[a I „désigner qqn. bonne terre. EDE I 326)..

amihez ld.: PRASSE.: NEHLIL. 3. NWM. FOUCAULD. PT: Piramisszövegek.: CAPRILE.: APPLEYARD.: BLAŽEK.: DELHEURE. CR: CONTI ROSSINI.: KRAFT. PAM: PRASSE & ALOJALY & MOHAMED. OREL és O. GRB. BRQ. mahlen” (Óbirodalomtól.: CERULLI. BG: BECHHAUS-GERST. FRZ. egy éppoly problémás Wurzelprinzipet követve az arabban. amint ezt hangtörténetük világossá teszi. 2015.: MOUCHET.]. 2. Eg. V. gyöktől (ld. A2: szubahmimi (újabban L: lükopoliszi). GSP. extreme.: BELOVA. utmost etc. LSL. Szerzői nevek rövidítései ABR.„end. EDE I 319-322 (itt egyben számos túlhajtott példa cáfolatával). OS: OREL & STOLBOVA.] értelemből. VON CALICE (GÄSW) nem fogadta el az egyiptomi d vs.„to grind” [STL. 178 AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok . HFM.: GREENBERG. RÖSSLER (1971. resting it on his authority. BLV. NHL.14. CRL. MLT.: FLEMING. IS: ILLIČ-SVITYČ.” alakból igyekezett értelmezni. NTG. NM: NEWMAN & MA. PEUST 1999. asking. or: to question. STOLBOVA (1992B. JNS.: GASPARINI. Megjegyzendő azonban. MGW. 22 Ezt LANE. 2.: BENDER. GB: GESENIUS & BUHL. Wb) ellenben.< *-ḳ-?] „to rub” [KRF. mint O.: 21 Hacsak ez nem egy másodlagos fejlemény a „7. MCH. ELD. KSM. (L): lükopoliszi. (B) bohairi. stimuler pour marcher” [BK l.: HELLWIG. HSED #1871) kimutatták. set up (as a lord or chief). (S): szaidi.: LESLAU. Ez tényleg csábító még az anomalikus.: NETTING. DLH. BRG. §3. BRK.: MAGHWAY. minutieusement.: HOFFMANN. Vagyis az egyiptomi √nd esetében az „őrölni” je- lentésű gyök még csak véletlenül sem állhat etimológiai kapcsolatban a „kérdezni” és „kijelölni” alapértelmű homofónokkal. BRT. 120. hogy sem A. 304). FLM.: FRONZAROLI. sémi *ḳ megfelelését. HLW. még nyugatcsádi: buli nigu [-g.). KRF. et la soumettre à son jugement” [BK] = „1. make a statement respecting a particular thing” [LANE] = “to appoint” [HODGE] ||| nyugatcsádi: hausza náTà „to appoint to an official position” [BRG.: MILITAREV. JI: JUNGRAITHMAYR & IBRISZIMOW. questioning. 4. Wb) viszont feltehetően kognáns az arab na[[a I „8. NCL. HDS.: ALBRIGHT. BND. -d megfelelés23 ellenére is. FLK.: NEWMAN. APL. ask so as to elicit the utmost of information one possessed”22 [LANE] gyökkel.2.: ELDERKIN. az óegyiptomi d ~ q feltételezett váltakozását is (EDE l.: JUNGRAITHMAYR. RN. Nyelvészeti rövidítések (A): ahmimi.: BURQUEST. CT: Koporsószövegek.]. 195. láthatóan a na[[. CPR. interroger qqn. DLT. 12:44 Page 178 TAKÁCS Gábor l’autre. le presser de questions”21 [BK] = „to importune s’one in asking.: KOSSMANN.: JOHNSTONE. Mindezt persze meg kell különböztetni az arab na[[a „désigner” [DOZY] stb. (2) Az óegyiptomi nd „1. déférer une chose à qqn. GT: TAKÁCS. 7.: NICOLAS. PRS.: ABRAHAM.09. poser.: DALLET. JNG.] gyökkel.c.9.: CALICE. sem F. KB: KOEHLER & BAUMGARTNER. JS: JUNGRAITHMAYR & SHIMIZU.] = “to appoint of- ficially” [ABR. to raise. KM: KIESSLING & MOUS. habár több előfordulásban adatolt ritka nyu- gatcsádi *-ḳ vs. miáltal itt egy közös afroázsiai *√n@ „kijelölni” [GT] tehető fel.: BARGERY. ALB. beraten” (PT-től. manifest.: FOULKES. DM: DROWER & & MACUCH.: BROCKELMANN. EMBER (ESS). Ehhez vö.: HUDSON. BLZ.: BARRETEAU. 23 Ld. or: to go to the utmost point in questioning. ascribe or attribute the tradition to the author thereof. ill.korr. CLC. (3) Az óegyiptomi nd “ver-/zerreiben.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2. BK: BIEBERSTEIN KAZIMIRSKY. azonos lehet a nyu- gatcsádi *niḳ.c. (F): faj- júmi. feljebb). exciter. fragen.

London – New York. SKN. Zeitschrift für Ägyptische Sprache 62. Marcel 1947. 12:44 Page 179 Gyöketimológiák az óegyiptomiban REINISCH. M.: ZYHLARZ. Carl 1932. Leuven. Jos. Roma. Elam: A Bridge Between Ancient Near East and Dravidian India? In: Blench. Václav – BOISSON. Nigeria. 25–37. CONTI. RSL. (eds. 226–232. 97–117. The State of the Art. In: Pennacchietti.: VERGOTE. Journal of the American Oriental Society 36.: SÖLKEN. Albert de 1860. CAD = GELB. The Egyptian Coffin Texts. 8–18. Václav 1999.: RÖSSLER. Recueil de Travaux Relatifs à la Philologie et à l’Archéologie Égyptiennes et Assyriennes 40.: SASSE.: 15 748 / JT 1526). SRL. no. Review of The Eighth Campaign of Sargon. Master copy in the library of the Seminar für Afrikanische Sprachen und Kulturen der Universität Hamburg (inv. Jaroslav 1976. R. Rapporti tra egiziano e semitico nel lessico egiziano dell’agricoltura. ALBRIGHT. – Spriggs. 1–21. Glückstadt – Chicago. Notes on Egypto-Semitic Etymology. (ed. BED = ANONYMOUS 1953. Claude 1992. BECHHAUS-GERST. Ägyptisch-semitische Etymologien. Sylvie (avec la collaboration de J. Archaeology and Language IV. SLK. Bibliothèque d’Étude 119. ALC = ANGAS LANGUAGE COMMITTEE (in Cooperation with Nigeria Bible Translation Trust) 1978. Werner 1983. BIBERSTEIN KAZIMIRSKI. Ignace et al. Atti della Terza Giornata di Studi Camito-Semitici e Indoeuropei.: ROSSING.14. Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft 85.: SKINNER. Coptic Etymological Dictionary. DELC = VYCICHL. I–III. 2015. Archív Orientální 60. Lexikalische Beiträge zur ägyptisch-semitischen Sprachvergleichung.korr. BEHNK. Essai comparatif sur le vocabulaire et la phonétique du chamito-sémitique. VCL. Paris. Franz von 1931. VRG. BLA²EK. 111–129. 80–83. Walter Ewing 1939. van den BERG) 1997. Dictionnaire arabe-français. Ngas–Hausa–English Dictionary with Appendix Showing Some Features of Ngas Grammar. Bibliográfia AHW = SODEN. F. 48–78.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2.: SIRLINGER.09. Vol. CAUVILLE. A Coptic Dictionary. Le Caire.: STOLBOVA. Afrikanis- tische Arbeitspapiere 56. RSG. Journal of the American Oriental Society 47. The Principles of Egyptian Phonological Development. I–VII. Chicago. Giorgio Raffaele 1984.). CED = ČERNÝ. CALICE. BROCKELMANN. Old Egyptian and Afro-Asiatic. Wiesbaden. ALBRIGHT. CASTELLINO. Language Change and Cultural Trans- formation. William Foxwell 1927. – Roccati. Akkadisches Handwörterbuch. TSL: TOURNEUX & SEIGNOBOS & LAFARGE. Les chapelles osiriennes.: SHIMIZU. 16–37. SS.: VYCICHL. Firenze. Place of publication unknown. COHEN. Bura-English Dictionary. Paris. BLAŽEK. A. Dictionnaire étymologique de la langue copte. Wolfram von 1965–1981. Giovanni 1978. Frida 1927. Vol. London – Cambridge. The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago.) 1956–. ZHL. SMZ. William Foxwell 1916. CD = CRUM. ShŒk nkarŋ kè sh‹ktok mwa nT‹n Ngas. Marianne 1998. Zeitschrift für Semitistik 8. William Foxwell 1923. AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok 179 . M. A. Oxford. Relazione introduttiva. (eds. Über semitisch-ägyptische Sprachvergleichung. Index. The Diffusion of Agricultural Terms from Mesopotamia.). 198–237. HALLOF et H. STL. Adrian de 1935–61. Le temple de Dendara. ALBRIGHT. III. 64–70. CT = BUCK.

ESS = EMBER. Carleton T. Kamal 1998. 1992. The Languages of Africa. In: Sinor. 639–659. 2015. Vowels. GÄSW = CALICE. California. Suppléments aux dictionnaires arabes. Notes on the Relation of Egyptian and Semitic. Oriental Studies Published in Commemoration of the Fortieth Anniversary (1883–1923) of Paul Haupt as the Director of the Oriental Seminary of the Johns Hopkins University. Aaron 1911. Egyptian ğ Amid Afroasiatic Languages. Joaquín 2003. Josephat B. Labial’nye smyčnye. Anthropological Linguistics 29/1. 1990. Zeitschrift für Ägyptische Sprache 51. Carleton T. Kindred Semito-Egyptian Words. Tome I–II. 1987. EMBER. Grundlagen der ägyptisch-semitischen Wortvergleichung. Egypto-Semitic Studies. Bloomington.). 1965. In: Uspenskij. GREENBERG. Indiana. HODGE. Aaron 1913. Raymond Oliver 1962.14. D’JAKONOV. ILLIČ-SVITYČ. Glossaire datînois. EMBER. 180 AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok . B. In: Young. Semitohamitskie jazyki. Linguistic Change and Reconstruction Methodology. Moskva.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2. Das Verhältniss des Ägyptischen zu den semitischen Sprachen. Leipzig. A Dictionary of the Ugaritic Language in the Alphabetic Tradition. DLE = LESKO. and Vocabulary. 12:44 Page 180 TAKÁCS Gábor DG = ERICHSEN. Leiden. Jazyki Afriki. Frants 1962. Ol’ga V.). Ph. 300–312. Berlin – Göttingen – Heidelberg. – STOLBOVA. Volume I–IV. International Journal of American Linguistics 29. Demotisches Glossar. HOMMEL. Part One ["(a/i/u)–k]. Some West Rift Roots. Vol. Leuven – Paris. Wien. The Role of Egyptian within Afroasiatic. Leiden – Paris. A Dictionary of Late Egyptian. ELDERKIN. 1966. Voprosy struktury. 1982–1989. A Concise Dictionary of Middle Egyptian. Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft 53. In: Baldi. Moskva. California. Aaron 1930.09. 1969. Leiden. Christopher 1995. (ed. Baltimore. HODGE.). EDE I = TAKÁCS. Vladislav M. Berkeley – Los Angeles. 1–171. Gregorio del – SANMARTÍN. Semito-Egyptian Sound Changes. Part Two [l–z]. Koppenhagen. C. Tone. HSED = OREL. 93–129. Wilhelm bearbeitet von BUHL. Aaron 1926. Fritz 1899. I–III. 1981. DUL = OLMO LETE. Edward D. Carleton T. Lislakh Cluster Resolution. Zeitschrift für Ägyptische Sprache 49. DOZY. Berkeley. 104–110. istorii i tipologii. Dictionnaire des racines berbères. Comparative Evidence for Egyptian Historical Phonology. Auflage. Semi-Centennial Volume. GB = GESENIUS. Asian Studies Research Institute. Etymological Dictionary of Egyptian. Hebräisches und aramäisches Handwörter- buch über das Alte Testment. 9–34. FD = FAULKNER. 43–64. EHRET. D. 347–349. 401–413. (red. 86–90. Adolf 1892. Wolja 1954. Leiden.korr. Gábor 1999. Igor’ M. Carleton T. Partial Assimilation in Old Egyptian. 1963. Middle West Branch. Le Comte de 1920–1942. 91–104. – MAGHWAY. DRB = NAÏT-ZERRAD. Vladimir É. A. 87–92. Joseph H. W. D. Studies Presented to Hans Yakob Polotsky. Reconstructing Proto-Afroasiatic (Proto-Afrasian). Iz istorii čadskogo konsonantizma. African Languages and Cultures 5/1. Aaron 1912. In: Adler. Franz von 1936. East Gloucester. (ed.). Unveränderter Neudruck der 1915 erschienenen 17. Zeitschrift der Deutschen Morgenländischen Gesellschaft 46. Berlin – New York. GD = LANDBERG. Oxford. Leiden. ERMAN. – Ember.). Volume One: A Phonological Introduction. 110–121. Consonants. HODGE. A. EMBER. (ed. Die ältesten Lautwerte einiger ägyptischen Buchstabenzeichen. New Series. EMBER. American Oriental Society. Zeitschrift für Ägyptische Sprache 50. Opyt klassifikacii. HODGE. (eds. Reinhart Peter Anne 1881. Leonard H. 1995. Hamito-Semitic Etymological Dictionary. Oriental Series 3.

Wien. M. L. – STOLBOVA. The Hebrew and Aramaic Lexicon of the Old Testament. (ed. 2015. Guančskie jazyki. Moskva. I–III. Bochum. – STOLBOVA. Istoričeskaja fonetika i leksika livijsko-guančskih jazykov. 1992B.09. 163–173. I. OL’GA V. 1986.). Ch. Benno 1967. An Introduction to the Comparative Grammar of the Semitic Languages. Vol. In: Pejros. 97–106. Heidelberg. Köln. NEWMAN. LANDSBERGER. 1981. (red. Wolfhart 1977. KRAFT. OREL. LESLAU. First Approach to Comparative-Historical Phonology of Afrasian (Consonantism). Wolfhart (Hrsg. Austric and Amerind. and Egyptian: Lexical Relations. Charles H. 1990. 131–136. The Classification of Chadic within Afroasiatic. Studia Semitica. Ol’ga V. 1991.. Paul 1980. – STOLBOVA. Vladimir É.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2. KHW = WESTENDORF. K rekonstrukcii praafrazijskogo vokalizma. Maiz am Rhein. Vol. KIESSLING. In: Shevoroshkin. 1863–93. Mélanges linguistiques offerts à Maxime Rodinson. In: Solncev. M. Ol’ga V.). Wiesbaden. Sabatino – SPITALER. Moskva. Moscow. Ob odnom obščeafrazijskom zemledel’českom termine. Cushitic. G. Leiden. Popular Etymology in the Semitic Languages.14. In: Mukarovsky.– STOLBOVA. Beiträge aus dem Mehri zum etymologischen Teil des hebräischen Lexikons. Aleksandr Ju. Nostratic. – STOLBOVA. (red. Ol’ga V. Roland – MOUS. 238–267. OREL. HELCK und E. Bochum. Lexikon der Ägyptologie. Aleksandr Ju. V. In: Robin. kniga 2. Vladimir É. I–VIII. XIX godičnaja naučnaja sessija Leningradskogo Otdelenija Instituta Vostokovedenija Akademii Nauk SSSR.). Comparative Dictionary of Ge«ez (Classical Ethiopic). Nostratic. 63–79. 75–90. Wolf 1987. Lingvističeskaja rekonstrukcija i drevnejšaja istorija Vostoka. Moskva. 120–140. Wolfgang – WESTENDORF. Dene-Caucasian. kniga 2. London – Edinburgh. Orientalia: Papers of the Oriental Institute. Wolf 1979. Edward W. Edward – SODEN. 1991. Leonid 2003. III. V. Maarten 2004. Journal of Cuneiform Studies 21. Paris. (éd. Kuschitische Sprachstudien 21. Voprosy Jazykoznanija 2. Voprosy Jazykoznanija 5. Etymological Dictionary of Gurage (Ethiopic). Leiden. Vol. Vladimir É. I. Ol’ga V. 1992A. Čast’ 1. Vol. 267–278. V. Wiesbaden. Jazyki Azii i Afriki. (ed. 66–83. 45–72. In: Kogan. (glavnyj red. MILITAREV. MÜLLER. Ludwig – BAUMGARTNER. 181–203. K rekonstrukcii praafrazijskogo vokalizma. MILITAREV. Issue III. In: Solncev. Walter 1994. OREL.). MOSCATI. Berlin. Über Farben im Sumerisch-Akkadischen. IV. Fonetika. In: Shevoroshkin. NBÄ = OSING. 1–2. 3–4. Vestnik Drevnej Istorii 4. OTTO) 1975–1992. Chadic. Walter W. 1989. Ol’ga V. OREL. MILITAREV. Jürgen 1976. Proceedings of the Fifth International Hamito-Semitic Congress. (ed. VLADIMIR É. Wiesbaden. Vladimir É.korr. Jazyki Azii i Afriki. sozdavat’” v afrazijskih jazykah. 167–180. Band I–VII. Koptisches Handwörterbuch. An Arabic–English Lexicon. I–V. Moskva.). Dene-Caucasian. The Lexical Reconstruction of West-Rift Southern Cushitic. AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok 181 . IV. (ed. H. 1990. Anton – ULLENDORF. Chadic Wordlists. Band I–II. OREL. KOGAN. begründet von W.). Phonology and Morphology. Etymological Section. 139–173. Aleksandr Ju. LÄ = HELCK. Die Nominalbildung des Ägyptischen. Aleksandr Ju. LESLAU. MILITAREV. Wolfram von 19642. LANE. In: Pis’mennye pamjatniki i problemy istorii kul’tury narodov Vostoka. 1988. – STOLBOVA.). V. Čadsko-egipetskie izoglossy v oblasti kul’turnoj leksiki. On Chadic-Egyptian Lexical Relations. Proishoždenie kornej so značeniem “tvorit’.). Austric and Amerind. Aleksandr Ju. 1983. MILITAREV. 12:44 Page 181 Gyöketimológiák az óegyiptomiban KB = KOEHLER. Novye lingvističeskie dannye o proishoždenii zemledelija. 1985. Band I. Wiesbaden.

Das ägyptische «Aleph»-Phonem. Dictionnaire sabéen (anglais–français– arabe). 60–61. Etymological Dictionary of Egyptian. Moscow. Der spätägyptische Papyrus BM 10808. Ol’ga V. R. Ein altägyptisches Sprachtabu. I. Lingua Aegyptia 3. J. QUACK.).korr. – Stiehl. Jürgen 2001. R. An Etymological Dictionary of Burji. Alexander 2000. 1996. Das ältere ägyptische Umschreibungssystem für Fremdnamen und seine sprachwissenschaftliche Lernen.). A propos de l’origine de h touareg (tahaggart).. Teil I: Zur Transkription des Hieroglyphisch-Ägyptischen (unter Mitarbeit von Rainer Hannig). É. Hamburg. Zwischen den beiden Ewigkeiten.). Otto 1964. Semitic Etymological Dictionary. RÖSSLER. Zeitschrift für Ägyptische Sprache 62. 12:44 Page 182 TAKÁCS Gábor OSING. Komparative Afrikanistik: Sprach-. Band I. J. SASSE. 191–205. Otto 1971. Ein Versuch zur Synthese der Lehrmeinungen. – Thomanek. Lingua Aegyptia 3. RÖSSLER. 263–325. STOLBOVA. Wolfgang 1993.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2. E. Das Ägyptische als semitische Sprache. PRASSE. V. Zum Lautwechsel j → « unter Einfluss von ¯. – Satzinger. In: Ebermann. Historisk-filosofiske Meddelelser 43/3. Jürgen 1980. OTTO. Eberhard 1954. SCHENKEL. 345–357. Leipzig. OSING. Orientalistische Literaturzeitung 97/2.09. Das Zahlwort „fünf”. 199–216. Afrikanskoe istoriDeskoe jazykoznanie. Münster. Walter W. G. Louvain-la-Neuve – Beyrouth. Festschrift Gertrud Thausing. Ol’ga V. (Hrsg. Body Parts in Hausa – Comparative Data. 161–185. Kurt 1927. I. Sabaic Dictionary (English–French–Arabic). Mukarovsky anläßlich seines 70. H. Hamburg. Neue afrikanistische Studien. Jürgen 1976. Studies in Chadic Comparative Phonology. und die ihnen Verwandten im Ägyptischen. Kurt 1908–1910. Bibliotheca Orientalis 58/5–6. Oriens 17. An Introduction to the Phonology of a Dead Language.). In: Altheim. Aus der Arbeit an einer Konkordanz zu den altägyptischen Sargtexten. 59–79. M. – Holaubek.). 1987.und Reibelauten im Ägyptischen und (Hamito)Semitischen. SD = BEESTON. K. 218–229. Wien. QUACK. Karl-Gustav 1969. 2015. Moskva. (Hrsg. STOLBOVA. Teil II: Zur Pluralbildung des Ägyptischen. Det Kongelige Danske Videnskabernes Selskab. Die altägyptischen Pyramidentexte. In: Porhomovskij. SCHENKEL. OSING.14. 1–96. Geburtstags. geschichts. Anatomy of Man and Animals. Joachim Friedrich 2002. Libysch-Hamitisch-Semitisch. Ja. Wiesbaden. 565–581. E. Helmut 1994. In: Lukas. (Hrsg. 30–268. (red. Wien. – Sommerauer. Zur Stellung des Ägyptischen innerhalb der afroasiatischen Sprachen. H. SKINNER. Vol. 217–225. Die Verba Iae inf. SED I = KOGAN. Jacques 1982. Zu den Verschluss. Joachim Friedrich 1993. PT = SETHE. Sravnitel’no-istoriDeskaja fonetika i slovar’ zapadnoDadskih jazykov. Berlin – New York. Göttingen. In: Bietak. Zeitschrift für Ägyptische Sprache 79. Carsten 1999. Zur ägyptischen Herkunft des Hebräischen Maßes Epha. Wiesbaden. 137–149. G. Egyptian Phonology. Wolfgang 1983. Otto 1966. Studien zur Altägyptischen Kultur 8. F. (Hrsg. Mahmud Ali – MÜLLER. Neil 1992. Christentum am Roten Meer. Leonid – MILITAREV. SATZINGER. SETHE. Problemy rekonstrukcii. Besprechung von Takács. RÖSSLER. Band I–II. Alfred Felix Landon – GHUL. Hans-Jürgen 1982. 41–52. – Mukarovsky. PEUST.und literaturwissen- schaftliche Aufsätze zu Ehren von Hans G. Vol. – RYCKMANS. 182 AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok .

Winona Lake. S. La phonétique. Vol. Paris. Babel und Bibel 2. Hermann 1957–19712. 623–685. TAKÁCS. Orientalia et Classica. TAKÁCS. Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts Abteilung Kairo 16. Gábor 2010. Berlin. Hausa und Ägyptisch. Old Testament.korr. In: Kogan. Werner 1934. 333–356. L. Archív Orientální 67. Tome Ier. 36–116.). Le Caire. La vocalisation de la langue égyptienne. (eds. Josef 1945. and *". – Loesov. Werner 1990. VYCICHL. Development of Afro-Asiatic (Semito-Hamitic) Comparative-Historical Linguistics in Russia and the Former Soviet Union. A. The Origin of Ahaggar h in an Afro-Asiatic Perspective. *. Journal of Linguistic Relationship 4.14.). Gábor 2005. N. Papers of the Institute of Oriental and Classical Studies. 2015. Paris – Louvain.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2. Illič-Svityč to Chadic Comparative-Historical Lin- guistics. Wb = ERMAN. VYCICHL. Mélanges offerts à Karl-G. AEGYPTIACA ET ASSYRIACA • Tanulmányok 183 . 12:44 Page 183 Gyöketimológiák az óegyiptomiban TAKÁCS. Contribution of V. *«. Wörterbuch der ägyptischen Sprache. Indiana. – Koslova. S. Adolf – GRAPOW. and Semitic Studies 2. Ein Beitrag zur historischen Hamitistik. 367–405. Grundlagen der ägyptisch-semitischen Wortvergleichung. VYCICHL. Gábor 1999B. Phonétique historique de l’égyptien. Prasse pour son 70e anniversaire. Annual of Ancient Near Eastern. Diakonoff. VERGOTE.09. On „Modern” Popular Etymology in Egyptology. – Zaborski. TAKÁCS. *h. M. Band I–V. TAKÁCS. Études berbères et chamito-sémitiques. Gábor 2000. Mittei- lungen des Seminars für Orientalische Sprachen an der Friedrich-Wilhelms-Universität zu Berlin 37. – Tishchenko. München – Newcastle. 361–378. VIII Memoriae Igor M. Werner 1958. S. In: Chaker. The Afro-Asiatic Background of South Cushitic *¯. 91–122. (eds. Gábor 1999A.

14. 12:44 Page 184 .09.korr. 2015.AetO_Aegyptiaca-et-Assyriaca_:2.