You are on page 1of 49

Dr.

Gaal Zoltan

r

Altalanos menedzsment

Veszpremi Egyetemi Kiad6 Veszprem, 2001.

(

2. atdolgozott, b6vitett kiadas

VE 112001

Kiadja a Veszpremi Egyetemi Kiado 8200 Veszprern, Egyetem u. 10. Pf.: 158.

Telefonlfax: 88/422-022/4133 Drotposta: kiado@almos.vein.hu http://www.vein.hu/kiado

Felelos kiado: Egyhazy Tiborne dr.

Felelos vezeto: Golarits Miklos

a Veszpremi Egyetemi Kiado vezetoje

Keszult B5 formaban, 21,3 (N5) Iv terjedelemben

a Veszpremi Egyetem nyorndajaban Muszaki vezeto: Szabo Laszlo

Bento: Pfitzner Zoltan

TARTALOMJEGYZEK.I

ELOsz6 ,.~ .

1. BEVEZETES 1

2. NAPJAINK VEZETESI FELFOGASAI .

2.1. Az OI-nOI ALLAMI EGYETEM MODELLJE .

3 7

2.2. A MICHIGANJ EGYETEM MODELLJE 13

2.3. Az ATALAKITO VEZETES MODELLJE 16

2.4. Az ATALAKiTO VEZETO FELFOGASA 19

3. VEZETESI ST"iLUSOK 0lil......... 27

3.1. VEZETESI STiLUSOK TANNENBAUM - SCHMIDT SZERINT 29

3.2. VEZETESJ STILUSOK LEBEL SZERINT 30

4. VEZETESI TECHNlKAK, KONCEPCIOK 35

5. A TERVEZES, MINT MENEDZSMENT FUNKCIO 45

5.1. A TERVEZESI GONDOLKODAs FEJLODESE 47

5.2. A STRATEGIAI MEGKOZELlTES ISKOLAI................................. 51

5.2.l. A strategiaalkotas eloiro iskolai............................................... 51 5.2.1.1. A design iskola.................................................................. 52 5.2.1.2. A tervezesi iskola............................................................... 52 5.2.1.3. Apoziciom116 iskola.......................................................... 55

5.2.2. A strategiaalkotas lefro iskolai 56

5.2..2 .. 1. A vallalkozoi iskola 56

5.2.2.2. A megismeresi iskola......................................................... 57

5.2.2.3. A'tanulasi iskola 57

5.2.2.4. A hatalmi iskola.................................................................. 58 5.2.2.5. A kulturalis iskola.............................................................. 59 5..2.2.6. A kornyezeti iskola............................................................. 59 5.2.2.7. A konfiguracios iskola....................................................... 60

5.3. STRATEGIAI TERVEZES 61

5.3.1. Alapfogalmak. ;....................... 61

5.3.2. A strategiai tervezes folyamata 65

5.3.3. A strategiai pozicio elemzese .. ;............................................... 71

6. Az lRANYiTAS, MINT MENEDZSMENT FUNKCIO 91

6.1. A DONTESI PROBLEMA LENYEGE 94

6.2. A DONTESI MODELLEK, MODELLEZES EL VI KERDESEI 94

6.3. A DONTESI ALAPMODELL '" 100

6.4. A DONTES SZERKEZETE 1 0 1

6.4.1. A dontesi matrix 102

6.4.2. A dontesi fa 103

6.5. A DONTESIFOLYAMATLOGIKAJA 105

6.5.1. Tenyallapotok valoszinusegenek meghatarozasa 105

6.5.2. A kockazat donteselrneleti kezelese 107

6.5.2.1. Dentes es kockazat 108

6.5.2.2. A kockazat merese 109

6.5.2.3. A kockazat tobbszernpontu felfogasa 110

6.5.2.4. A kovetkezmenyek ertekelese 112

",. f' f' , 'k r 114

6.5.3. Ertekeles es erte meres · ..

6.6. DONTESI OSZTALYOK ES DONTESI KRITERlUMOK 125

6.6.1. A biztos dontesek osztalya .. 125

6.6.2. A bizonytalan dontesek osztalya 126

6.6.3. A kockazatos dontesek osztalya 129

6.6.4. A konfliktusos dontesekrol 130

6.7. TOBBTENYEZOS DONTESEK 137

6.7.1. A tobbtenyezos dontesek folyamata es problemai 139

6.7.2. Az ertekelesi tenyezok utilitasanak rneghatarozasi m6dszerei 143

6.7.3. A modszerek osszehasonlitasa 146

6.7.4. Utilitas modellek 148

6.7.4.1. Szamszenisito modellek 148

6.7.4.2. Sziiro-modellek 150

6.7.4.3. A modellek osszehasonlitasa es megvalasztasa 153

7. A VEZETES, MINT MENEDZSMENT FUNKCIO iS7

7.1. A MOTIVAC10 TART ALOMELMELETEI 161

7.1.1. A Maslow- fele motivacioelmelet.c.L... 162

7.1.2. Aldelfer-fele motivacios elmelet.. 165

7.1.3. Herzberg- fele kettenyezos elmelet .. 166

7.1.4. McClelland teljesitmeny-hatalom elmeletc 169

7.2. A MOTIVAclO FOLYMATELMELETEI 170

7.2.1. A celkituzes elmelet , ·· 171

7.2.2. Az elvaras elmelet 172

7.2.3. A meltanyossag elmelet 174

r0. 7.2.4. A megerosites elmelet.. 175

~J &. r-3. A VEZETOI HATALOM ALAPJAI 176

O~·~ 7.3.1. A vezet6i hatalorn forrasai 179

7.3 .1.1. Szemelyes hatalomforrasoL............................................. 179

7.3.l.2. A szervezetek altai biztositott hatalornforrasok 180

7.3.1.3. A szervezet kills6 fuggosegebol kovetkezo hatalom 181

7.3.2. A hatalmi eroter ; 182

8. ESETT ANULMANYOK , " 187

8.1. DONTESI FA ALKALMAZAsA A HIGITOTT BITUMEN-G Y AR T As

BEVEZETESENEK ELEMZESERE 189

8.1.1. A dontesi problema leirasa 190

8.1.2. A dontesi problema logikai szerkezete 192

8.1.3. A dontesi problema gazdasagi ertekelese 194

8.1.4. Donteselemzes forditott indukci6 modszerevel 198

8.2. PELDA A TOBBTENYEZOS DONTESI PROBLEMAK

MEGOLDAsARA 201

8.2.1. Amrnoniat gyarto technologiak komplex ertekelese, ertekelesi

kriteriumok : .. 201

8.2.1.1. A vizsgalt technologiak ertekelese muszaki-technologiai

kriteriumok alapjan : 202

8.2.1.2. Ammoniat gyarto technologiak ertekelese gazdasagi

kriteriumok alapjan 212

8.2.1.3. A teehnologiak ertekelese kornyezetvedelmi kriteriumok

alapjan 216

8.2.1.4. A technologiak ertekelese tarsadalmi kriteriumok alapjan 218

8.3. A TECHNOLOGIAK KO:MPLEX ERTEKELESE, AZ ERTEKELES

MOOSZERE 219

8.3.1. Az ertekelesi tenyezok pares elrendezese 220

8.3.2. A paros osszehasonlitas elvegzese 222

8.3.3. Az egyeni preferencia tablazatok felvetele es a konzisztencia

mutat6k meghatarozasa 222

8.3.4. Az aggregalt preferenciatablazat elkeszitese, az ertekelok

egyetertesenek vizsgalata 225

8.3.5. Az ertekelesi tenyezok sulyszamainak meghatarozasa 227

8.3.6. A preferencia es diszkvalifikancia mutat6k szamitasa 228

8.3.7. Ertekeles 230

IR.ODALOM~GYZEK " , 233

"Emberi dolgokban csak akkor cselekedhetunk intelligensen, ha megprobaljuk megerteni a gondolatokat, inditekokat es az ellenfel felelmeit, olyannyi-

ra, hogy a masik szemevel tudjuk latni a vilagot."

Einstein

ELOsz61

Elete soran elobb vagy utobb mindenki vezetoi helyzetbe kerulhet, Kulonosen igaz ez a diplomas emberekre.

A vezetoi tevekenysegnek, mint minden szakmanak, terrneszetesen vannak mesterfogasai, Szukseg van ezeknek a mesterfogasoknak az elsajatrtasara, mert a vezetoi munkaban csak nagyon ritkan ad6dnak visszafordithat6 dontesek, Ugyanis a dontesek visszaforditasa igen jelentos raforditasokat igenyel, Az uzleti elet nagyon szigoru az ilyen tipusu tevedesekkel kapcsolatban.

Mostani keziratunkkal hallgatoinknak erre a nagyon fontos es felelos tevekenysegre torteno felkeszuleset szeretnenk tamogatni. A kezirat anyaganak osszeallltasat tobb eves oktatasi tapasztalat es kiserletezes elozte meg. Elkesziteseben elevulhetetlen erdemeket szereztek dr. Kodmon Istvan, dr. Szabo Lajos, Tuczai Attilane dr. es Egyed Ildik6 munkatarsaim. Lelkiismeretes munkajukert halas a szerzo es halas lehet az olvas6.

Veszprem, 2001. januar

1. BEVEZETES I

A felgyorsult iitemii muszaki, tudomanyos es informaciotechnologiai fejlodes a menedzsment jellegu ismeretek iranti igenyt meg inkabb fokozza. A jegyzet osszeallitasakor arra torekedtunk, hogy segitseget nyujtsunk elsosorban a muszaki menedzser szakos hallgat6inknak ezen tarsadalrni es gazdasagi kihivasok megvalaszolasaban. A jegyzet ternatikus osszeallitasakor figyelembe vettiik az ismeretgraf alapjan az "Altalanos menedzsment" cimu kurzust megelozo es koveto eloadasok programjait, az egyes targyak kozott kialakitott munkamegosztast,

A keziratban a menedzsment fogalmat az alabbi definici6 szerint ertelmezzuk: az emberi, .fizikai, penztigyi es informaci6s erbfornisok terv,ezese, szervezese, ininyitasa .es vezetese a szervezet c6ljainak sikeres 6s hat6kony elerese erdekeben. A definici6 tartalmahoz kapcsol6d6 tevekenysegek tartalman az alabbiakat ertjuk:

./ Iervezes (planning): celok kitGzese es elel'esUk m6djanak eld6ntese

./ Szervezes (organizing): a feladatok es erbforrasok egymashoz rendelese

./ Iranyitas (control): a tevekenyseg nyomon k6vetese, szilkseg eseten korrekci6s beavatkozas

./ Vezetes (leadership): az emberek viselkedesenek befolyasolasa, hatalomgyakorlils

Az elmult evekben a vezetesi es szervezesi targyak kozott, a targyalt temak tekinteteben stabil munkarnegosztas alakult ki. A menedzsment tevekenyseget vegzo menedzser szervezesi feladatait a "Szervezeselmelet'' es a "Szervezesmodszertan" targyak vizsgaltak, a munkatarsak befolyasolasara iranyulo tevekenyseg a "Human menedzsment" targyban jelenik meg, mig az iranyitasi feladatok egyes aspektusai a "Termelesmenedzsment" programjat kepezik,

Az "Altalanos menedzsment" a fentiekre tekintettel a vezetes altalanos kerdeseire, a tervezesi feladatok reszletes targyalasara es a lenyegeben minden menedzseri munkateruleten felbukkano dontesi problemak elernzesere koncentral,

Remeljuk, hogy a mostani osszeallitasunk segiti az olvas6t a menedzsment ismeretekben val6 eligazodasaban, hallgat6inkat pedig eziranyu ismereteik tovabbi gyarapitasara osztonzik.

,--- - ---- - ..

2.FEJEZET

.... --- -- .. _, ...

I "

. H_H~APJAINK VEZE~ESI FE~~O~~SAI

2, Napjaink vezetesifelfogasai

5

--------------------------------------------------------~

A vezetes lenyege abban rejlik, hogyan tudja a vezeto sajat es beosztottai ertekeit, motivacioit felismerni, ezeket osszegezni, majd ezek figyelernbevetelevel cselekedni. Tebat a vezetes nem pusztan hatalomgyakorlas, melt elvalaszthatatlan a beosztottak celjaitol es szuksegleteitol.

A napjaink kitapinthato vezetesi felfogasait megelozoen a ktllonbozo torteneti szakaszok sajatossagait merfoldkoszeruen, a Bayer-abra felhasznalasaval tekintjuk at.

Formalwisaenschaftlic:her

Ansat:: .

1 'j j

!

VerhaltenliwilisenlichaftliCher An.aU

- VOfWlIg,nd humanil'lill;h. prozeBo,lentlerc ... "Qriollolullontll Behevlor"

- .... Orwieg60d technQ1Q\jis.ch.llru'KtUtOtLendlr1

- "MllI'\egllmom Scionco"

1910

1910

i i i

. j

1921. WabDf: BUroklluiemodeU

,I

i .

1927-32, HOW'lhorn&· EXp&lImOnH'

I j

i j

1940. T"/III (T,,,ining Whhin IndurtrJIl

I

i

;1945. le w in,: Ren"ch C.nler fOf G(OUP Oyno~ic. .

1946 L9WIr'i: EI'i18 T ·G,uppa/Liker1: lnathute lor Social ReMlfHch 1941. NTL/LBWin: ,l.ctron AeuB,ch Modol

1948, SIJrv6Y RQMdtch Ceme, lDatl'l Fl!lodbock)

1960, "Blhllllyjotaj Sciences". "Creetiviw"

1930

1940

Snlutthecrie. 1944

195()

1553, "Chanoe AgDn~"

T1MS 1S54 Churchmann at al.:

ImlGl Siandardwerk dea OR. 1957 Newall 01 31.: 1958:

Houriltisch') Progr.smmien,lng Emllry/Orllt 1960 "Soclc-technicel Syultms"

1957. IJIU~8 Oe·p'OQfamm& 1968. UDPin at 1111.: sm"

S ~and8tdwl'l'!c de. gBollln~Eln Wlndllill '960, McGregor: "Theene Y'

Chul.;hrntln. 1968 "Sy:!lIIemJ Approach"

1 969. H onberg ~ Job Enricnmltnt , 969, Schein: Prole{!b6ra1ung

1910

1976

I i i

KOnlingonnhoorla IOJio'IGchnilGnflof SYllemget,allu!lg

!

2.1. libra

A Bayer-abra

v

2. Napjaink vezelesijeljogasai

6 ~----------------------------------------------------

Az abran a fuggoleges felezovonal ket terfelre osztja szet a mezot, A "Formalwissenschaftlicher Ansatz" a tudomany realfolyamat (techno16giai folyamat) orientalt irimyzatat ttikrozi, mig a "Verhaltenswissenschaftlicher Ansatz" terfel az em; beri kapcsolatok dominanciajab61 kiindul.6 megkozelitest . elenti, A ket alapveto iranyza ot a razo 0 ur 0 ogor e az egyes al.apiranyzatok kialakulasanak, fej16desenek idobelisegere adnak valaszt, Ennek alapjan pegy fo torteneti (fej16desi) szakasz azono-

sithato.

\

I. A vezetes tudomany elotti idOszal{l!:,. A ~OO; OV:. ~ ~

A kronol6gikus tengelyt figyelembe veve ez az idoszak az 1900-as eveket megel6z6 korszakra teheto, A fejlodesi szakasz alapveto, vezetesi szempontu jel-

lemzoi:

if Vezetesben a parancsuralmi ely ervenyestil. Az emberi kapcsolatok ebben az idoszakban nem egyenrangliak, hanem kifejezetten alarendeloek (rabszolgatart6 - rabszolga, huberur - huberes, t6kestulajdonos - bermun-

kas stb).

if A strategiaban val6 vezet6i gondolkodas, e16retekint6 donteshozatal nem jellemz6. PI. a rabszolgatart6 lesujt, ha a rabszolga vetkezik, fuggetlenul attol, hogy az elkovetkezo idoszakban lesz-e elegend6 rabszolgaja.

.' II. A tudomanyos vezetes kialakulasanak idosz It2300 r- ! ~'::o

Ez a torteneti idoszak hozzavet61egesen az 1900-1930 kozotti eveket oleli fel.

Mas szohasznalat szerint ez a yezetestudomany tortenet6ben a klasszikusok ido-

szaka.

A torteneti korszak alapveto, vezetesi szempontu jellemzoi:

if A gazdalkodasi berendezkedesek szervezetek kozotti versen szem 0 - jab61 a terl11elekenysegnek kittintetett szere evan. Ha egy vallalat, vala ozas a konkurenciahoz kepest termelekenyebb, akkor alta laban ez versenyelonyt jelent szamara. Szelsoseges esetben (a verseny vegkifejleteben) az alacsonyabb termelekenyseggel dolgoz6 ceg tonkremegy.

if A bernek szabalyoz6 szerepe van. Mai ertelmezestink szerint ez a vezetok motivacios szerepenek jelentosegere hivja fel a figyeimet. A klasszikus iranyzat szamos tovabbi megkozelites, iskola osszefoglal6 iranyzata.

III. Az emberi kapcsoiatok (emberi viszon

lasa.

2. Napjaink vezetesi felfogdsai

---------------------------------------~ 7

A megkozelites ket legfontosabb ismerve:. if

A General Electric Hawthorne-i gyaregysegeben lefolytatott kiserletek jeJen~ ':0'- tik ennek az alapveto iranyzatnak a kiindulasi pontjat.

;'1:)'1:'\

e;.,Cl:}bO

Az ,ember, nem" e16, robot. A termelekenyseg nemcsak a munkaeszkoztol (b~len?ezese~tol) ~s a mun.k~m.~ds~ert61, hanem. az emberi tenyezotol (keszsegek, kepessegek, motivacio) es a szervezeti klimatol is fugg,

if Az emb~rek j~len~6s resz~ i,genyeli, hogy ir{myitsak a munkajat.. A celtudatos (vallalati, vallalkozasi) tevekenyseg szukseges elofeltet I' t' . es beri J "fi I' I k b' . e e e a argyl

em en e 0 e tete e iztositasa es koordinalasa, A hivatko tt a b·

ez kt 'b 'h' zo a ra

,en sze . ora ~? ne ,any, az .. ira~yzat szernpontjabol mertekado szernelyi-

~eg neve IS feltuntetesre keriilt. Igy terrneszetesen ez az I tn '.'

tobb 1" I" a apve 0 nanyzat

1S 0 meg coze ites eredojenek tekinthe to.

IV. Az integraciora, szintezisreval6 torekves meckozelitese JeI&O- ~L ~ ~

" A 80-as evektol kezdodoen - napjainkat is beleertve ., a ket alapv to . , L rR!:i~

kozeledese figyelh t" Ad" . e iranyzat

T k . " e ~ meg. .ten, <:mcla kialakulasanak magyarazata szinte trivi-

a isna t~~l11thet.o, hiszen racionalis torekvesnek szamit a ket iranyzat elon ei-

ne~. \POZI~l~Uma!~l,ak) egyesitese. A tovabbiakban az integracios torekvese/ket mertekado iskolajanak ertelmezeset adjuk meg reszletesebben.

2.1. Az OHIOI ALLAMI EGYETEM MODELLJE

I

j....k~c{;:>o ...{. n,-oJ4(~1

.u •• -::..A- .. \.~~ <l

Az e!mele.ti j~l~nt~s,egi.i vezetesi modellt kiterjedt empirikus vizsgalatok alapoztak 8; ....

n~eg. ,Hemphill. lraJ~Yltas~ .mellett az amerikai reprezentativitasnak megfelelo mintat

: zs?alt~~. A vl,zsgalat cella a vezetes kapcsolatrendszerenek feltarasa elernzese volt

~lzsga at, soran _ISO ,ten~ez6t azonosftottak, amelyek befolyasoljak a'vezet6 ka cso~ latl~~~sze~et. A ~lzsg~latI eredrnenyek kezelhetosege erdekeben a tenyezoket f~ktorana rzisne vetettek ala, s ennek eredmenyekeppen 3 fOfaktort azonositottak:

y'" sz?cia,li~ integrativ kapcsolatokat biztosft6 tevekenysegek (tenyezok) feI d t-

onentaJas, - - - - » a a

if komrnunikacio megkonnyltese csoportatmoszfera j 't' ~

_________ __:=--~.:...:.:=:.:.,_:::.::t.:~~::::..::~::.:!:a.!:! a~v~l~a~.s~a. ttl' 0<. '3. '1.

A. vi.~~gal,a~i eredmenyek. a k,utat6kat es a kutatast tamogatokat is me Ie te ezert

Halpm iranyitasa mellett a vizsgalatot megismeteltek. g p ,

, A . vi~sgalat eredmenyekeppen 130 tenyezot azonositottak s a faktoranalizis az

alabbi negy faktort eredmenyezte: '

if

barMi, bizalomteljes munkatarsi kapcsolatok,.

if szervezeti-, kommunikaci6s- es feladatstruktura letrehozasa

,

I

2. Napjaink: vezetesi feifogasai

8 ~----------------------------------------------

./ feladat orientaci6, teljesitmeny orientaci6,

./ erzekenyseg, fogekonysag a csoportprobIelmik inint,

Az elsa es a harmadik faktor az osszes tenyezo 83%-at tartalrnazza,

Egy masik ertelmezes szerint a rnunkatarsi kapcsolatok a "figyelem'', a "kezdemenyezes-rendszerezes" megnyilvanulasai. Az Ohio-iskola megkozelitese szerint a ket dimenzi6 a feladat orientacio es kapcsolat orientacio nem egymast kizaro, hanem egymas mellett letezo tenyezok, Letezik (letezhet) tehat olyan eset, amikor a vezeto feladat orientacioja es teljesitmeny orientacioja is magas (ld. 2.2. abra),

J~
Jo teljesitmeny Jo teljesitmeny
Sok panasz Keves panasz
Magas fluktuacio Alacsony fluktuacic
Gyenge teljesitmeny Gyenge teljesitmeny
Sok panasz Keves panasz
Magas f1uktuacio Alacsony f1uktuacio
...
..... Az abra kerdesere nyilvanval6an az a valasz, hogy a magas feladat orientacioju es kapcsolat orientacioju vezeto eselye a sikerre jobb, mint a masik strategiai szektorban

levo vezetoe.

A teljesitmenyre es a munkatarsi elegedettsegre gyakorolt hatastjol iilusztralja a 2.2

abra, .

alacsony

magas

Kapcsolat onentaclc

2.2. abra Az Ohio iskola modellje

Az Ohio iskolat koveto vezetesi modeUek

Az alabbiakban az ohioi megkozelitest koveto vezetesi modellek kozul reszletesebben is bemutatunk nehanyat,

a.) Blake-Mouton vezetesi (kapcsolati) nics modellje

Blake es Mouton modellje a kapcsolat- es feladat orientaciot is figyelembe veszi. A terrneles es az ember szerepenek merteket egy 9 fokozatu skalan rneri, s

J

2. Napjaink vezetesi felfogasai

-----------------------------------------------~ 9

~g~ all eI6 a 2.3 .. abran lathato kapcsolati (vezetesi) nics. A racs kituntetett pontjat egy-egy vezetesi megkozelftest (stilust) irnak le:

9 .. 1. ~~-tll..ycJ~tMt~

~rr~------------------~~

9

A tarmeles hangsulyozasa

2.3. abra A Blake-Mouton fele kapcsolati racs

1.9. Az emberek koz6tti kapcsolatok gondos figyelese egy kenyelmes, barati atmoszferahoz, es ezen keresztul egy megfelelo munkatempohoz (munka intenzitashoz) vezet. Ez a vezetes emberk6zpontll megkozelftese (Country Club Management).

5.5. Elegel1d6 munkateljesitmeny, a szlikseges es tenyleges teljesitmeny k6-. zott a vezet6nek egyensulyozasi lehetosege van. Ugyanakkor az is teny, hogy a szervezetben meg tovabbi tartalekok vannak. Ezt szokas kompromisszumos vezetesnek is nevezni (Organization Man Management).

9.1. Jelentos munkateljesftmenyek an61ki.ll,. hogy tekintettel lennenek az emberek k6zotti kapcsolatokra .. A termeles hatekonysaganak kerdeset abszolut preferaltnak tekinti. Ezt a vezetoi magatartast szokas a hataJom-engedelmesseg. megkozelitesenek is nevezni,

9.9. ,Az aktiv, leJkes munkatarsak magas teljesitmenye, kbzQS celok kergetese JO emberi kapcsolatokhoz vezet;, A csoportk6zpontll vezetes. (Team Management) az elkotelezett emberekre, mGlt t6kere epi(

v

2. Napjaink vezetesi felfogasai

2. Napjaink vezetesi felfogasai

----------------------------------------------~ 11

10 ~-------------------------------------------------

Blake es Mouton szerint a vezetesi koneepei6 (stilus) a kovetkezo tenyezoktol fugg:

./ integratlvkent kooperacion, eel orientacion es motivacion kereszttil dont es vezet,

./ megalkuvokent keruli a konfrontaciot es tiszteletben tartja a donteseket,

./ szervezeti struktura, ./ vezetoi szituacio,

./ vezeto es vezetettek ertekitelete, ./ a vezeto szemelyisegjegyei,

./ ismeretek az alteruativ vezetesi stilusokrol.

b.) A Reddin-fete 3-D megkozelites

Reddin modellje azert kapta a 3-D elnevezest (3 Dimenzi6), melt a kapesolates a feladat orientaei6 mellett harmadik dimenzi6kent a szervezeti hatekonysagot is figyelembe veszi. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a hatekonysag tekinteteben a modell nem kovet normativ felfogast.

Reddin modelljet a 2.4 abra mutatja.

{() Az eljaras orientalt vezeto a primatust az eljarasokra, m6dszerekre, es a stabil kornyezeti szituaciora teszi:

./ burokratakent szigoni jatekszabalyok segitsegevel uralja a realfolyamatokat,

./ csiptetos-Isimulojkent kitart a szabalyok es eloirasok mellett ott is, ahol a szituacio rugalmas alkalmazkodast kovetel meg.

.(f) A_kapdoJat orientalt vezeto hangsulyozza az emberek kozotti j6 kapcsolafukat, es figyelembe veszi a munkatarsak szuksegleteit:

./ 'partfogokent egyeni eel nelkul a munkatarsak hosszu tavu fejlodeset tartja szem elott, var a hosszu tavu feladatteljesitesre,

./ a szivesseg apostolakent az a nezete, hogy az elegedett munkatarsak tabbet teljesitenek; lenyegesen nem torodik a feladatok teljesitesevel.

c \ A feladat orientalt vezeto a teljesitmenyt es a termelekenyseget hangsulyozza:

./ mozgatokent realisztikus, de feszitett celokat tuz ki, melyek teljesfteserol szakertokon keresztul meggyozodik,

./ autokratakent tulzott kovetelmenyeket tarnaszt a munkatarsakkal szemben, gyakran hivatkozik a hivatalra,

!;\ Az integracio orientalt vezeto igyekszik egyenlo sulyt fektetni az emberre 6~ a feladatra:

I .l!~'

szives- I o-

n~' r m galku-

i() seg I va

postola I

-----T-----

0.-) Ie')

cslptetos I al1'tokrata

I

I

J

/

I

I

parttoqo I integrativ

fs') leG,

-----T-----

tL ') I c)

bOrokrata I ~ozgat6 I

I

I

kapcsolat I ,

. t' It I Integraonsn a I ~\ cia

Rl) I orientealt

I-----T-----

0-) I C)

eliaras I feladat orientalt I orientalt

I

magasabb

Feladat orientiicio

alacsonyabb

/

2.4. abra Reddin 3-D modellje

2. Napjaink vezetesi felfogasai

12 ~-------------------------------------------------

c.) 5zituativ vezetesi koncepci6 _: ~~ ~ ~~

A szituativ vezetesi koncepcio kidolgozasa Hersey es Blanchard nevehez filzodik. Reddin rnegkozelitesenek kiterjesztesekent negy vezetoi megkozelitest definialtak (2.5. abra):

If) 83
(II
0)
(II
E
-
:ro
-
c
(1)

1iJ
(5
If)
0
0.
(II
~
>.
c
0
If)
0
(II
ro
alacsony
Feladat orienta It
M4 M3 M2 82

magas

2.5. abra A szituativ vezetesi felfoqas modellje

M1

8J: ("U nterweisung" "telling") Dikhil6

A beosztottai szerepet elore definialja (mit, hogyan, mikor, hoi), egy utas kommunikacio, Eros feladat- es gyenge kapcs?lat orientacio

jellemzi.

82: ("Verkaufen" "selling") Elad6

Racionalis argumentacio es a beosztottak szocio-emocionalis tamogatasa a feladatok elfogadasahoz, Eros feladat- es eros kapcsolat orientacio jellemzi.

83: ("Beteiligung" "participating") Resztvevd

A vezeto es a vezetettek kozosen dontenek, a vezeto legfontosabb szerepe a kommunikacio es a donteshozatal elokeszitese. Gyenge feladat- es eros kapesolat orientacio jellemzi,

2. Napjaink vezetesi felfogdsai

-----------------------------------------------~ 13

54: ("Delegation" "delegating") Delegalri

Delegalas a lehetseges ellenorzesekre is. A vezeto sem iranyitast, sem tamogatast nem tanusit, Gyenge kapcsolat es gyenge feladat orientacio jel1emzi.

A csoportok, a beosztottak erettsegi foka:

M,: csekely erettseg (motivacio, tudas es kepessegek hianyoznak) M2: csekelytol a kozepes erettsegig (mar van motivacio)

M3: kozepes erettsegtol a magas erettsegig (a beosztottak kepesek megtenni, de nem hajland6k megtenni, amit varnak toluk)

M,,: magas erettseg (motivacio, tudas es kepessegek leteznek) Kovetkeztetesek:

./ az erettseg fokanak novekedesevel csokken a feladat orientacio

,

./ ,h.a az erettseg foka az ~tlagos erteket meghaladja, akkor a kap~ Qrientaci6 esokken.

I-Ierse es Blanchard megkozelitese tehat abban az ertelemben szituativ, bo

a csopa!"t erettsegenek 'liggvenyebell ajanl (definiil) vezetoi magataliast

Igy nyilvanvalo, bogy M, erettseghez szuksegszenien S] (diktalo) vezetoi magatartast celszeru kapcsolni, ill. M4 eseten a vezeto nyugodtan "nyujtozhat'', hiszen munkatarsai kepesek es keszek a feladatokat onalloan ellatni,

Vegul alljon itt az ohioi felfogast biralok nehany erve, amely a .Jcetdimenzi- 6s" elmelet kritikajanak tekintheto:

./ a ket dimenzio matematikai-statisztikai szempontb61 igazolhato m6don nem tekintheto fuggetlennek,

./ nines szignifikans korrelacio a vezetoi kapcsolatok es a vezetes sikere kozott,

./ az ohioi modell nem foglal allast a kauzalis osszefuggesekkel kapcsolatban.

2.2. A MICHIGANI EGYETEM MODELLJE

A Michigani AlIami E~yetemen Likertiranyitasaval ugyancsak jelentos empirikus vizsgalatokat vegeztek, Ennek kereteben a vezetes kapesolatainak elemzesevel foglalkoztak elore meghatarozott szempontok alapjan: pl. termelekenyseg, elegedettseg, fluktuacio, motivacio.

c o ifJ o

.::J ..-. ifJ oo ifJ

ro~ c:rn ro c '0 ttl

E'iii

o s--

>-

c

:a

2. Napjaink vezetesi felfogasai

14 ~-------------------------------------------------

A vizsgalat eredmenyekent, meghatarozott korrelacio alapjan ket venal (dimenzi6) alakult ki:

./ munkatars orientacio (employee centered): az emberek kozotti kapcsoIatok a feladatok elosztasanal kulonleges hangsulyt kapnak,

./ teljesitmerry orientacio (job-centered) a feladatok mfiszaki es teljesitmeny as-

pektusai kulonos fontossagot kapnak.

A koncepci6 rokonsaga az Ohioi megkozelitessel f61l'eismerhetetlen. Megis mi a kulonbseg?

A munkatars es teljesitmeny orientacio egy es ugyanazon dimenzi6nak a vegpontjai. Ez a dimenzio a

c:: o !II cu s:

Q)

1Il

!II :0

..liI: o !II :::I Q. ..

E

Q)

-

~

en

<

Michigan-Stillkontinuum clL-1In~

A model! kidolgoz6i a fenti ket megkozelitest egymast kizaronak tekintettek. Ha egy vezetonek magas a teljesitmeny orientacioja, akkor biztosan alacsony a munkatars orientacioja es forditva, ha magas a munkatars orientacioja, akkor alacsony a teljesitmeny orientacioja.

A michigani felfogast koveto vezetesi koncepciok koztil a Likert nevehez fliz6d6 System 1 - System 4 megkozelitest targyaljuk reszletesebben.

Likert negy vezetesi koncepci6t ktilonboztet meg, amelyek azonban ket alaptipusba sorolhat6k:

o ,!ekintelyen alapu16 rendszerek (System 1-2), Veszvetelen (patticipaci6n) alapu16 rendszerek (System 3-4).

Az egyes tipusok ertelmezeset es osszehasonlftasM mutatja a 2.1. tablazat,

A 2.2 .. tablazat pedig az egyes vizsgalt sikertenyezok szempontjabol vizsgalja Likert vezetesi tipusait.

..IN

I/)
'0 '('(I
.!II: N
'0 ~ e
'1'1:1 .('(1
.!II: Qi .... I/)
'0 'c '0 s: ('(I
'0 '0 s: .Q)
::::s 'iii OJ ~
·m E ~
> m 'Q) Q) to
:0:; E "- .... E c::
Q) c: ~
0 0 - :0 :Q)
:i2 :::s::: E c o m
\) I
J '0 N ,m

~ "-

en 0 I/) N ::::s

,2:

-

E

III Do o .!II:

'0 .... m OJ o

E

'm

-

> 'N c OJ

C

-'"

Q)

E

ro

.m

c

Q) C cQ) 'N .Q ifJ

c

Q)

"Cl

c

'E

ifJ

~a; E N

..__ Q)

.E 2!:

c OJ

._ N

N ill ifJ ttl ifJ g ~=o -ro·ttl N

~Ero ~.E Cttl

8 ifJ Q)-Q)

"Cl

ill Q) 0. Q) N :0 ~

~ Q) ill -Q)

:ai N

!/) c:

Q),ro .Q.~ Ole.. Q) ttl

fro t::

o

e..

o

ifJ

o

:0

C C 'Q) -ro t::.~ :0 Q. ..... ttl

Q.iro ~-o ~._

Q) ()

--ttl

Q)~ "Cl::J C N OJ C ..__ 0

'ro ..>::

ro

c

o

ifJ ()~ '::::s ._ iIl"Cl () -0

ttl~

c-

ro 15

-0 ()

E c

g_~

c

:2

-6 ro

>..>:: 0lQ) Q) .....

E..!!!

c Ol :0 -Q)

_ ifJ ._ ..>::

ro :::J 'OJ N '0 ill

:g~

o ifJ 'N

ill Q_

c -ro ifJ o

-::J ill U

ttl :.c ~ ~ .!!:!

s:

ttl

-

:rn

.~ ro~ !:: C/) c,rn Q)= ()-ro

c c o..!!! ifJ()~ ';:J

ill

o

rn

OJ ,ttl

ill C

.8

N

:.0

A piaci szereplok az innovacio dinamizrnusanak novekedeset, a piaci verseny erosodeset eselekedeteik, tevekenyseguk, akcioteruleteik allandosult valtozasakent elik meg. Tekintve, hogy a verseny jovobeli pozicioi a valtozasi, valtoztatasi kepesseg es keszseg fUggvenye, ezert a cegek vezetesi feladatai ma mar elesen szetvalasztandok:

./ a valtozas menedzselesi (change management), illetve

./ a mukodesi, operativ (operation management) iranyitasi teruletekre.

Tekintettel arra,hogy a mascdik kerdeskorrel az "Operacios menedzsment" es a "Termelesmenedzsrnent" targyak reszletesen foglalkoznak, a tovabbiakban a valtozassal, valtoztatassal kapcsolatos alapveto kerdeseket targyaljuk.

A vezeteselmelet jelenlegi fej lodesi szakaszaban egy a kontingencia-elmelet utani, a Bayer-abran tulrnutato tipuselmelet tisztazasa folyik ..

Burns a vezeto fogalrnanak ujraertekelese iranyaba mozdult el, es az ezzel osszefuggo teruleteken hozott llj elemeket, mig Mintzberg a kuldetesi es strategiai kategori-

ak ertelmezeset ujitotta meg.

A tovabbiakban Burns munkassaganak lenyeget bemutat6 vezetoi kategoriakat, az atalakito vezeto alapfelfogasat es j ellemzoit, vaJamint a valtozassal, valtoztatassal

szembehat6 tenyezoket tekintjuk at.

Mintzberg munkassaganak legujabb elemeivel a "Strategiai menedzsment" cimii kurzuson foglalkozlll1k.

2. Napjaink vezetestfeifogasat

16 -c ------------------------

2.2. tablazat Az 51-54 tipusok ertekeh~se

eredm(my, siker S1 Sz S3 S4
termelakenyseg kozepszeru eleg magas magas nagyon magas
k61tseg magas eleg magas kbzepes alacsony
tavolhf!t, fluktua- magas eleg magas kozepes alacsony
cia
selejt, hlba magas eleg magas kbzepes alacsony 2.3. Az A.TALAKlTO VEZETES MODELLJE

z

2. Napjaink vezetesi felfogasai

--------------------~--------------------> 17

Burns ~s~a~yozasa min?en eddigi megkozelitesi m6ddal szakltva, a vezeto es a vezetettek kozotti kapcsolat altalanos, kulso es belso viszonyaira koncentralva szuletett meg. A re~dszerezes olyan kategoriakat, j61 ertelmezheto besorolasokat tartalmaz ~melyek a~~r ~ gazdasagi, aka!" a politikai szferaban tevekenykedo vezetok min6sitese~ J e, azonositasara alkalmasak.

Bur~s .osztt'llyoza~al1al ~1a~'om olyan tenyezo vizsgalatabol indult ki, amelyek kozott fontossagi sorrendet IS felalhtott (2.3. tablazat):

2.3. tablazat Vezet6i tipol6gia Burns szerint

Korlatozott EgyuttmOkbdik Atalakit6
K6z6s hatalom Cserel Tranzakci6t vegz6
erdekek Hatalom EgyuttmOk6dik Atalakit6 diktator
qyakorlas Cserel J6 szandeku diktator
Kortatozott Eqyuttrnukodik Csabito
Sajat hatalom Cserel Manipulator
erdekek Hatalom Egyultmuk6dik Csabito diktator
gyakorlas Cserel Diktator a.) Erdekek koIcsonossege

, Burns szeril:t a vezeto megkulonbozteto jegye, hogy a vezeto annak erdekeben cselekszik, hogy olyan celokat valositson meg, amelyeket mind 6 mind

beosztottai a magukenak tekintenek, kozosen vallalnak. '

b.) Az erohatalom

Az erohatalom gyakorlasanak merteke, abszolut hatalom ¢::> vezetes a

vezet6 hataskore, befolyasi ovezete korlatozottabb mint amit a hatalom lehe-

tove tesz.· '

Burns a hatalmat onkorlatozo medon hasznalo szemelyt ismeri el vezetonek,

2. Napjaink vezetesi felfogasat

18 <-----------------------------------------------

c.) A reszvetel

A reszvetel ami az egyiittmiikodes es a csere kozotti kulonbseg erzekeltetesere szolgalo fogalom:

./ az egyuttmiikodes, a vezeto es vezetettek kozotti inditekok tiszta elfogadasanak kepesseget, erkolcsi alapra helyezeset jelenti,

./ a csere-kapcsolat mindig a kolcsonos elszamolas, viszonzas elvere epul.

Burns nem tekinti azt a szemelyt vezetdnek,

./ akinek nines kozos erdekeltsege a vezetettekkel,

./ aki a hatalorngyakorlast tekinti egyeduli eszkoznek,

./ aki esak esere alapon tud kontaktusokat, reszveteli akciokat miikodtet- 111.

Burns eredeti ertelmezese esak az atalakito vezeto fogalomkoret tette elfogadhatova. Kesobb az ertelmezest annyiban lazitotta, hogy a napi mukodtetesi feladatok ellatasa saran Burns is elfogadta a esere kapesolatok alkalmazasat, illetve annak a vezeto vezetett kozotti kapcsolatban valo letjogosultsagat, Ezert probalt az elnevezessel is utalni az altal a elfogadhatonak tekintett ket vezetoi tipusra, ahol

./ az atalakito vezeto, illetve az azt korulvevo vezetes (atalakito vezetes) a strukturalis valtoztatasok kezdemenyezoje es lebonyoHt6ja,

./ mig a tranzakciot vegzo alatt a mukodteto, a meglevo strukturan beliil napi szinten vale megfelelest biztosito vezetot, vezetest erti,

A tobbi fogalmat a gazdasagi elet teruleten, mint nem megengedheto kategoriat ertelmezte.

A kesobbiek soran az atalakito diktator kategoria sok vitara adott alkalmat.

Hosszu ideig kizartnak tartottak azt a kombinaciot, hogy a korlatlan hatalomgyakorlas egyuttmukodesi (embed ertekekre es erkolcsi normakra epiiJ6) kapesolattal parosuljon. Mondvan, bogy a korlatlan hatalom gyakorlasa ezt a moralis alaphelyzetet eleve kizarja,

Lenyeges felismeresnek tekinthetd:

./ az atalakito vezeto kozvetlen kapesolatban elsodlegesen az atalakitast vegzo csapataval (strategiai menedzsmenttel) van,

./ az atalakito vezeto es esapata kozotti kapesolat ~ egyuttrmikodesre,

~ partneri viszonyra,

2. Napjaink vezetest feifogasat

-------------------------------------------~ 19

~ korlatozott hatalomgyakorlasra,

~ egymas erkolcsi, emberi elfogadasara epul,

./ a megcelzottakkal, a valtozast elszenvedokks] a kapcsolatot (transzmisszionalo szerepben) az atalakito vezeto tartja, vitathatatlanul a valtoztatas programjat "mereven" betartando medon,

./ az atalakito vezeto korlatlan hatalomgyakorlasa ennek megfeleloen attetelezodik.

~. szilard hatteret kepez a menedzsment szamara, a csoportot teljes mertekben, hatahni eszkozeivel is biztosltja es vedi (a programot es a szemelyeket kikezdhetetlenne teszi),

» a megcelzottak elott a hatalom megtestcsrroje, de kozvetlen kapcsolatban veluk nines.

Mindezek alapjan Burns eredetileg megfogalmazott ellentmondasa mar feloldhato, mivel az atalakito vezet6 es a rnegcelzottak kozott lenyegi szereplokent megjelenik az atalakitast levezenylo esapat. Hangsulyozni kell, bogy tovabbi lenyeges elemkent, az atalakfto vezeto moral is megfelelosege valtozatlanul kulcselem.

Burns kdvetdi elfogadtak az ./ atalakito diktator es a

./ j6 szandeku diktator tfpusait is,

s ennek megfeleloen az elso negy kategoriat tekintik ma vezetonek (ld. 2.3. tablazat), A tovabbiakban az atalakito vezeto fogalomkoret fogjuk reszletesebben bemutatni.

2.4. Az ATALAKiTO VEZETO FELFOGASA

Az atalakito vezetes, mint fogalom ugy ertelmezheto, hogy a vezetes celja az un.

kemeny tenyezok megtartasa mellett:

./ nyereseg,

./ forgalom,

./ Iikviditas,

./ minoseg, stb,

kiemeli az un, puha tenyezoket is: ./ identitas,

2. Napjaink vezetesifelfogasai

20 ~--------~-------------------------------------

./ integritas, szocialis energia, ./ szellemi rugal mas sag,

./ kornyezetorientacio, kornyezetvedelem, ./ emberi mikro- es makrokultura,

A globalis vezetes celjat az emberi jelen es jove megteremtesere vale torekvesben jeloljuk meg, amelyet alapvetoen az emberi kapcsolatokra, a beosztottakkal val6 lelki kontaktusokra es kotodesekre epfrve er el.

Az atalakito vezeto harom alaphelyzetet a 2.4. tablazatban foglaltuk ossze.

I

~(~~~~lll ~--~~~~~~~~~------~---- _J

2.4. tablazat Az atatakito vezeto alaphelyzetei

STRATEGIAI

GLosALIS

KOLDETESI

. I

Rendszerelvu

Pararendszerelvu

Rendszerelvu

Tervszeru Spontan Tervszeru

Racionalis Intuitrv Erzelmi

Kulsa-belsa dolgok allapotok Belso jelenseqek, viszonyok Belsa-kulsa emberi viszonyok

Alkalmassaq, kreativitas

Alkalrnassaq, kepesseqek

Erosseqek, vagy gyenge pontok

Varatlan helyzet

Rendszeres

Rendszetes

Kovetkezetes

A szandekok kifellodnek, laza A szandekok kifejl6dnek es a szerkezetu valtozatok, celke- globalis problernak alapjan

rases strukturalodnak

Celkereses es cetratartas

Cel eleresehez strukturalt feladatok es intezkedesek

Celok ertekelese, tudatossaq alapjan dentes

Az intezkedesek az emberi kapcsolatok rnintajahoz igazodnak

Hogyan kerdes eloterbe helyezese

Miert, nova kerdesek eloterbe A emberi let eloterbe helve-

helyezese zese

Mi alakitjuk a dolgokat

Hagyjuk a dolgokat fejlodni a maguk utian

Mi alakitjuk es ovjuk a dolgokat

A ma profiljanak tokeletesite- A holnap profiljanak megte-

se, sulypontozasa rerntese, sulypontathelyezes

Az emberi elet, az eletter optrmalizalasa

I

2. Napjaink vezetesiJe/fogasai

-----------------------------------------------> 21

A strategiai es kuldetesi felfogasok tobb vonatkozasban elternek egyrnastol, megis azok egyuttes jelenlete, alkalmazasa a celszeru, Ertelemszeni, hogy aranyuk, ervenyesitesi mertekuk mar az iranyitott vallalat pillanatnyi helyzetetol, allapotatol fugg, Az elobbieknek megfeleloen, a ket szemlelet otvozetekent bevezettek a kreativ vezetes fogalmat, amelyhez a kovetkezo gondolati kiernelesek tehetok meg:

Eddig a vezetessel foglalkoz6 legtobb tanulrnany, a vezetesi tevekenyseg minoseget az egyeni kepessegektol tette fuggove. Ezen felfogas azt a nezetet erositi, bogy a vezetes foiyamat, amelyet az egyenek kozotti viszony hataroz meg.Ha a vezetes minosege megfelelo, akkor ezek az egyenek kozos allaspontra jutnak, amelynek megvalositasa erdekeben mindenki a tole telheto legjobb teljesitmenyt igyekszik nyujtani,

A kreativ vezetes a ma kuszoben allva visszatekint a multba es eloretekint a jovobe. Az ember mentalis folyamatat negy reszre szokas bontani:

./ az erzekeles, ameJy konkret tenyeket kozvetit a vilagrol, sajat fizikai valosagunkrol,

./ a gondolkodas, mint intellektualis felismero folyamat, a gondolkcdas soran kotjiik ossze az erzekeles, tapasztalas asszociativ elemeit,

./ az erzelem olyan ertekelesi folyamat, amelynek soran valamirol szubjektiv modon eldontjuk, hogy milyen,

./ az intuicio az ad ott helyzetben rejlo Iehetosegek megvilagosodasszeni felismerese.

A 11161tat, a jelent, a jovot osszekoto kreativ vezetes folyamatat az elobbi negy resz het retegre bontja fel. A kreativ vezetes a gondolkodasi iranyt megfordltja, s az tlj gondolat rnegtalalasa erdekeben eloszor a jovore vonatkozo "nagy elkepzelesek", almok felszinre toreset engedi meg, s ezeket hozza egyre konkretabban a mahoz, illetve szembesfti azt a mult eredmenyeivel es tapasztalataival. A j6vot6l a mult fele vaI6 mutatas a gondolkodasi iranyt jelzi, nem az ido mulasat,

A kreativ vezetes retegeit es az ahhoz kapcsolodo jellernzoket a 2.5. tablazat es a 2.6 .. libra segitsegevel tekintjuk at.

w ~
0
(/J(/J >-
'~'~ z
Ow '~
I--:i!: (/J
-I(/J '<C -
'<C - -I CI)
t- >-1 :l '<C
...J w (/J
<Cu.. C II)
'::J 0 (/J 0 Cl
~ r-- Z 'W II)
~ ....
0 OJ ...J .11)
. ()) ...J ...
~ ~ W 0 In
()) ~ '11)
'W 0 ....
CD ""0 (f) II)
()) .()) I-- Z N
OJ ,_ 0::: II)
.()) ()) 0 <C >
(j) E 'W (!) .2:
.!Q '" o ....
OJ >- OJ 2 'W III
'(1) c: .Q) e
(f) .()) ~..:><: - I I-
:Q E W ~ ~
m=: ())()) ..:><: o III
~OJ ..:><:())
> (f) ())'())~ 0 >. W In
()) l-
=- ""O~ :roc: l- I CI) '11)
()) ~ ()) "(3'())
....... ~ .g- c: E ...... 'w III
())..:><: 2-g .... (/J ~ g
r~ ·W CI) In
Z ~ 'W In
'Ill
W I- '0
...J W W 0
-I N ..::.:
W ~x7 w w "0
-, (/J > '0
. - 0 o c
x OJ ....... > 0
.()) (1) ~ Cl
~..:><: ..... ""0 '~
.()) 0 ~. J!1 <C
t:(ii tl ~
.()) o W m
~ CI) ...
..c
~ 'W '1lI
<C I- CD
W N
C
(/J ...J
·W :::J
N ~
W
'0 >
U 0:::
'<C w
I-- I-- en
to w > 'co
...J I-- M "
> w 0 0 en
:0 N '0 :i!: E ..::,,::: ~
-, a. '0 0) "0 0)
'W " ..::,,:::
'5 N 0) .0)
~ =
..... ~ 0 ~
T'" C ,0) C') '(I) 2. Napjaink vezetesi felfogasai

-------------------------------------------------~ 23

2.5. tablazat A kreativ vezetes jellernz6i

RETEG lDorAv LEiRAs JELLEMZO KERDES
1. lntulcio (kepzelet) Tavoli jtivo Kepzelet, inspiracio, Mi lenne, ha azt pro-
kreativitas balnank?
2. Erzelem (motiva- J6vo A valtoztatas motivaci- l.ehetnenk-e mi rna-
cia) ojanak kialakulasa sok?
3. Gondolkodas (ter- K6zvetlen j6vo Tervezes, koncepcio- Hogyan tudnank meg-
vezes) alkotas, Lehetosegek valtozni?
elernzese, celok es
strateqiak
4. Erzekeles (cselek- Most Programok es strata- Melyiket csinaljuk?
ves) giak valasztasa, veg-
rehajtas
5. Gondolkodas (er- K6zvetlen mull Az eddigi eredrnenyek Van-e mire eplteni?
tekeles) 6sszegyO~ese,ertekek
kiernelese, a 3. fazis-
sal valo utkoztetes
6 . Erzelem (azonosu- Mull A tartos kepesseqek Mi a j6? Mi a rossz?
las) elkulonitese
7. Mull (a valtozas ldon kivu li nem A valtozasok es valtoz- Mi volt, ami uj helyze-
felismerese) pontosithato tatasok kenyszerlto tet teremtett?
hatasai Az atalakit6 vezetd legfontosabb jellernzdi: ./ a valtozast "baratnak" tekinti,

./ hatalmi eszkozeit tamogatasra hasznalja,

./ torodik a valtoztatas logikai es lelki vonatkozasaival,

./ megteremti a valtozashoz szukseges legkort es felteteleket, ./ a valtoztatast onmagara nezve is kotelezonek tekinti,

./ a valtoztatas elere all, annak oszinte "zaszlovivoje",

,/ nem erolteti, hanem elosegiti a valtozast,

2. Napjaink vezetesi felfogdsai

2. Napjaink vezetesi felfogdsai

-------------------------------------------------~ 25

24 ~----------------------------------------------

./ kepes megszabadulni a regi eszmektol es mas elkepzelesektol, kepes megbarat-

kozni es kiserletezni,

./ kritikara bocsatja otleteit es a kritikat el is fogadja, ./ kepes masokat magaval ragadni, van karizmaja,

Az atalakito vezeto ertekrendi valtozatokat hoz letre, illetve valamilyen kulturalis elemeket rnozdit el. Ennek alapjan is belathato, hogy a vallalati kultura szoros kapcsoIatban van (annak reszei):

./ a vezet6i es a

liik semmilyen szervezet nem mukodhet hatekonyan. Hatranyuk azonban, hogy vakon ragaszkodhatunk e norrnakhoz, es igy barmilyen, a valtoztatasukkal fenyegeto programnak ellenallunk .

./ErzekeUilk egy szervezet kulonbozo eJemei es osszetevoi kozotti rendszerosszefugges erteket is. A rendszerosszefugges reven egymastol fuggetlen elemek halmaza helyett letrejon egy vallalat vagy egy intezmeny. A jelszo e tekintetben: "Az egesz tobb, mint a reszek osszege." El kell fogadnunk ezt a Gestalt-elmeletben is kifejezett kozhelyet, Baj akkor van, ha a valtoztato megkiserli a szervezet egy elernet megvaltoztatni anelkul, hogy a valtozas valamennyi hatasat a tobbi elemre figyelembe venne. Az ellenallas ilyenkor biztosan bekovetke~ik.

./ A harmadik szervezeti akadaly az infrastruktura merevsege, A j6 infrastruktura a szervezet szervezetkent valo rmikodeset segiti. Egy ceg, legyenek barrnilyen kivalo munkatarsai, nem fog hatekonyan es hatasosan dolgozni pontosan meghatarozott rendszerek es eljarasok nelkul. A problema akkor keletkezik, ha az emberek ezeket a rendszereket es eljarasokat kobevesettnek tekintik. Az emberi agynak a "van" valosagosabb, mint a "lenni kell". Es minden bizonnyal kedvunket veszitjuk, ha koustruktiv valtoztatast celzo javaslatunkra ez a valasz: "De hisz eddig is fgy csinaltuk".

./ szervezeti kulturaval.

Az atalakito vezeto ertelemszenien a szervezeti es a vezetoi rendszer felsobb szintjen helyezkedik el (az atalakfto vezeto az elso szamu vezeto).

A valtoztatassal szembeni ellenallas tenyezfii

A valtoztatassal szembeni ellenallast vezetettek, vezetok es a szervezet oldalarol vizsgaltak,

1. A vezetettek reszerolmegnyilvanule visszatarto tenyeztiket: ./ megszokas,

./ a kenyelmi zonak,

./ es az ismeretlentol valo felelem kategoriakba soroltak,

2. A vezetdk oldalar61 megfogalmazhato gatlo tenyezoket: ./ a szerzettjogok,

./ "ne billegtesd a ladikot!'', minek valtoztatni, ha nines konkret baj,

./ erosebb a menedzseri, mint a vezetoi szernlelet (az iranyitasi, bonyolitasi funkciok es ismeretek dominanciaja),

3. A szervezet szempontjabel megfogalmazhat6 gatl6 tenyezolc

./ Mindannyian ismerjuk a normak megszokottsaganak jelentoseget. A szervezet normal mondjak meg, mi a j6 es mi a rossz, mi az elfogadhato es mi nern. Ezekbol tudjuk meg, "hogy kell a dolgokat nyelbe utni a cegnel", A norrnak legyenek irottak vagy iratlanok, latnivaloan ervenyesulnek. Nelkil-

::_-

3. FEJEZET

I

l

VEZETESI STiLUSOK

I !

~~~u~p~ ~~----------~~~~--~--~----------------------------------~

3. Vezetesi stilusok.

--------------------------------------------------~ 29

A vezetesi stilus a vezeto szemelyisegenek rnegnyilvanulasa a beosztottak iranyitasaban. A vezetesi stilus szamos ertelmezesevel talalkozhatunk a gyakorlatban. A lebetseges valtozatok kozul kettot ismertetunk reszleteiben is.

3.1. VEZETESI STILUS OK TANNENBAUM-SCHMIDT SZERINT

Tannenbaum es Schmidt annak alapjan kulonboztet meg vezetesi stilusokat, hogy a vezeto es beosztottai (kovetoi) hogyan osztozkodnak meg a dontesi jatekteren. A dontesi jatekter e tekintetben mint a vezetoi hatalom egy dominans megnyilvanulasi forrnaja szerepel. Az ertelmezes szerinti vezetesi stilus tipologia a 3.1. abra segitsegevel tekintheto at.

Dontesi jatekter a vezel6 szarnara

Dontesi jatekter a beosztottak szarnara

Participativ Demokratikus

3.1. abra Vezetesi stilusok Tannenbaum - Schmidt szerint

./ Autokratikus: A vezeto dent es parancsol. A beosztottak dontesi jatekterrel nem rendelkeznek.

./ Patriarchalis: A vezeto do nt, de bator kerdezni meg mielott parancsol. A vezeto igyekszik "eladni" a donteset, A patriarchalis vezetot szokas kulturalt autokratanak is nevezni .

./ Tanacskozn: A vezeto dont es torekszik arra, hogy donteseit beosztottai elfogadjak, A dentes elfogadtatasa egyeztetest, parbeszedet igenyel. Erre utal a vezetesi stilus elnevezese .

./ Kooperativ: A vezeto ismerteti a dontesi helyzetet, problernat. Keri munkatarsait, hogy fejtsek ki ezzel kapcsolatban velemenyuket, A vezeto a velemenyek figyelembevetelevel dont.

/ I

V

3. Vezetesi stilusok

30 ~----------------------------------~--------------

,/ Participativ: A vezeto ismerteti a dontesi helyzetet, problemat. Felszolitja a beosztottait, hogy dolgozzanak ki javaslatot, valtozatokat a problema megoldasara, A vezet6 ezen valtozatokbol valaszt (dont).

,/ Demokratikus I.: A vezet6 ismerteti a dontesi helyzetet, problemat es definialja a dontesi jatekter hatarpontjait (hatarido, koltsegvetes stb.), es ennek figyelembevetelevel a csoport dont.

../ Demokratikus II.: A csoportos donteshozatal kereteben a vezeto kulso es belso koordinatorkent mukodik,

3.2. VEZETESI STILUSOK LEBEL SZERINT

Lebel vezetesi stilusertelmezesenek alapja harom tenyezo egyidejii figyelembeveteIe: a vezeto, a vezetettek es az eredmenyek, A harem tenyezo figyelembevetele alapjan egy harornszog diagramot definial, amelynek pozicionalasa alapjan 7-fele vezetesi stilust azonosit (3.2. abra):

l-abszolutista vezetesi stilus 3-paternalista vezetesi stilus S-reszvetelen alapulo vezetesi stilus 7 -vezetesorientalt vezetesi stilus

2-narcista vezetesi stilus 4-harmonizal6 vezetesi stilus 6-technokrata vezetesi stilus

Eredmenyek

Vezet6

Hurnanizalas

VezeteUek

3.2. abra Vezetesl stllusok Lebel szerint

3. Vezetesi stllusok.

-------------------------------------------------~ 31

A kovetkezokben az egyes vezetesi stiIusokat az egyertelrmi ertekeles es osszehasonlithatosag erdekeben egyseges szerkezetben targyaljuk,

Abszolutista vezetesi stilus

Altalanos jellemzes: a vezetot csak az eredmenyek erdeklik,

A vezeto celja: vilagosan megfogalmazott celok uzleti, gazdasagi, tarsadalrniernberi vonatkozasban,

Magatartas a kollektivaval szemben: a vezeto meJl6zi a vezetettek egyeni szempontjait.

Az egyen szemelyes fejlodesehez valo viszony: avezet6 fontosnak tartja, nem akadalyozza azt az elofrt teljesitmenyek mellett,

Dominans kulso megnyilvanulas: a kittizott celok megvalositasanak biztositasa.

Narcista vezetesi stilus

Altalanos jellemzes: a vezeto sajat szemelyet mindenki f616 kivanja emelni, A vezeto celja: "sztar" vezetove valas, a vezet6 koruli szemelyi kultusz kialakitasa,

Magatartas a kollektivaval szemben: a nepszeru donteseket fenntartja maganak, a tobbit masra bizza, a felelosseget masra "jatssza'' at.

Az egyen szemelyes fejlodesehez valo viszony: a nepszeniseg erdekeben a dolgoz6 szemelyes fejlodesehez engedekeny,

Dominans kulso megnyilvanulas: a vezeto paradekat rendez onfelertekelese celjabol,

Paternalista vezetesi stilus

Altalanos jellemzes: a vezeto es vezetett kapcsolataban a vezetett eloterbe kerill; a paternalista kapcsolat soha nem partneri, hanem "gondoskodoan" alarendelt.

A vezeto celja: igyekszik a kettejuk kapcsolatanak megfelelo celokat megfogalmazni.

Magatartas a kollektivaval szemben: joindulatu magatartast tanusit, de indokainak celjait nem kozli massal,

3. Vezetesi stilusok

32 ~--------------------------------------------------

Az egyen szernelyes fejlodesehez val6 viszony: "atyai" magatartast tanusitva hataroz a vezetett szakmai, szervezeti karrierjerol.

Dominans ktilso megnyilvanulas: "atyanak" kivan latszani, mindenki helyett gondolkodik, biro, tanacsado, tamasz, bizalmi ember egy szemelyben,

Harmonizaln vezetesi stilus

A ltalanos jellemzes: a teljesitmennyel szemben a munkahelyi Iegkor megfeleloseget preferalja.

A vezeto celja: a celok a kollektiva harmonikus egyutt-tartasanak felelnek meg.

Magatartas a kollektivaval szemben: tajekoztat, konzultal, a donteselokeszitesbe bevonja a dolgoz6kat, az erdekeket es a hatteret feltarja.

Az egyen szemelyes fejlodesehez valo viszony: elomozdltja a beosztott szemelyes fej lodeset, szamara a harmonizalas szinte oncel, tulzottan szabad folyast enged az egyeni erdekeknek.

Dorninans kulso megnyilvanulas: minden korulmenyek kozott a kollektivan beluli harm6nia letrehozasara torekszik.

Reszvetelenalapuln vezetesi stilus

Altalanos jellernzes: lenyeges feladatok eseten szakertoi csoportokat hoz letre; ervek alapjan elfogadja es felvallalja a csoport ertekeleset, javaslatat,

A vezeto celja: a szervezet, a vezeto es a vezetettek celja kollektiv erofeszites eredmenyekent fogalmaz6dnak meg.

Magatartas a kollektivaval szemben: a vezeto - sok esetben a sajat karara is, de - bevonja a vezetetteket a dentes elokeszitesebe,

Az egyen szemelyes fejlodesehez vale viszony: minden dolgoz6t az elore megbeszelt tevekenyseghez, szakterulethez koti, az ehhez kapcsol6d6 tevekenyseget tudatosan iranyitja.

Dominans kulsf megnyilvanulas: a vezeto nem a maga, hanem a kollektiva osszegzett velemenyet kepviseli,

Technokrata vezetesi stilus

Altalanos jellemzes: minden donteseben kizarolag szakmai szempontokat vesz figyelembe,

3. Vezetesi stilusok.

----------------------------------------------------~ 33

A vezeto celja: a celok szinten szakmai szempontok alapjan kerulnek meghatarozasra, ezert logikusak es realisak.

Magatartas a kollektivaval szemben: a vezeto a dolgoz6k szaktudasara, gyakorlatara epit, de nem vonja be oket a donteshozatalba.

Az egyen szemelyes fejlodesehez val6 viszony: a szakmai fejlodest a vezeto . es vezetettek kozotti eros szakmai kapcsolat seglti elo.

Dorninans kulso megnyilvanulas: a vezeto a szakertelem elsobbseget hirdeti es vedelmezi,

Vezetesorientalt vezetesi stilus

Altalanos jellemzes: a harem tenyezo integralasat val6sftja meg.

A vezeto celja: vilagos, realisztikus celok megfogalmazasa a kollektiva es az egyenek szamara; a vezeto igazi celja az elobbiek kozotti egyensulyi allapot megteremtese.

Magatartas a kollektivaval szemben: megertest tanusit a kollektiva problernai irant, de a teljesitmenyt nem rendeli annak ala.

Az egyen szemelyes fejlodesehez val6 viszony: a vezeto osszekapcsolja a harmoni-

zalast a celok kidolgozasaval es a megvalosulasanak vizsgalataval. .

Dominans kulso megnyilvanulas: a vezeto azt kivanja bizonyitani, hogy kepes a vezetes osszetett feladatat megoldani.

4.FEJEZET

VEZETESI TECHNlKAK, KONCEPCIOK

4. Vezetesi technikdk koncepciok

-------------------------------------------------~ 37

A vezetestudomany kerdeseivel foglalkoz6 kutat6k - a vezetoi munka segitesenek, tamogatasanak szandekaval - szamos vezetesi koncepci6t dolgoztak ki. Abban a megkozelitesben, hogy ezek a koncepci6k a vezetok mindennapos munkajaban alkalmazasuk eseten segttseget nyujthatnak, szokas vezetesi technikaknak is nevezni ezeket. A kovetkezokben az attekinthetoseg es az esetleges valasztas megkonnyitese erdekeben egyseges szerkezetben, merfoldkoszenien targyalj uk a vezetesi technikakat,

A szakirodalomban szarnos vezetesi technika ismertetese megtalalhato, a jegyzet keretei kozott az alabbi vezetesi technikakrol lesz sz6:

./ Management by EXCEPTION (MbE)
./ Management by SYSTEM (MhS)
./ Management by OBJECTIVES (MbO)
./ Management by DELEGATION (MbD)
./ Management by MOTIVATION (MbM)
./ Management by RESULTS (MbR)
./ Management by BREAKTHROUGH (MbB)
./ Management by CRISIS (MbC)
Management by Exception (MbE) Definici6: vezetes az elteresek ellenorzese es a kivetelek elve alapjan torteno dontesek szerint.

Koncepci6:

./ munkatarsak dontesi szabadsaga a tureshatar elereseig; ./ kompeteneia es felelosseg pontosan definialt;

./ figyelembe veszi a Management by Delegation (MbD) ajanlasait is.

A megvalositas CO lepesei:

./ eel ok es elvarasok rogzltese, a siker kriteriumainak definialasa; ./ a norrnalis es a kivetelek vonalanak kifejlesztese;

./ az ellenorzest szolgalo informaciok terjedelmenek meghatarozasa;

./ az elteresek elemzesenek rogzitese ("SOLL-fST" elemzes); ./ a relevans eltereseknek es kiveteleknek az eloirasa;

4. Vezetesi technikak, koncepciok

38 ~-------------------------------- ~ __

.,/ dontesek az eltereseknel:

• a teljesitrnenyeknek a megallapitott celokkal valo osszhangba hozasara,

• uj lehetosegek kihasznalasara,

• a celok es a megvaltozott korulmenyek illesztesere.

v

EIOfeltetelek:

./ olyan informacics rendszer, amely jelzi a kivetelek esetet; ./ hataskorok tiszta es egyertelnni szabalyozasa;

./ celok es elteresi turesek ismerete.

Elonydk:

./ idomegtakarftas, lehetoseg a problema megoldasara vale koncentralasra;

.,/ a jo rnunkaero hatekony foglalkoztatasa;

.,/ a kritikus problernak es a krizisveszelyes szituaciok feltarasa, megmagyarazasa.

Kritika:

./ a 111(lIt kiigazitasara vaI6 torekves;

.,/ a negativ elteresek korrigalasara koncentral, a pozitiv elteresek ismeretlenek maradnak;

./ kreativitas es kezdernenyezes az eloirasok betartasara.

Management by System (MbS)

Definicio: egy vezetesi rnodell az optimum eleresehez, a vallalkozas reszrendszereinek integralasaval.

Koncepci6: a kovetkezo elemek rendszerezesebol all az MbS: ./ folyamatrend a tevekenysegek szabalyozasara, ./ m6dszer-rend, hogyan kell a rnunkat elvegezni,

./ rendszerek kialakitasa, integralt szabalyozokorok ertelmeben, A megvalositas fo lepesei: a koncepcioban feltuntetett sorrend szerinti Iepesek gyakorlati kivitelezese.

4. Vezetes! technikak koncepciok

-------------------------------------------------~ 39

Eldfeltetelek:

./ dontesek decentralizacioja;

./ teljesitokepes, integralt tervezesi-, informacios- es ellenorzesi rendszer;

.,/ cel-orientalt szervezet.

Elonyok:

./ a rutin folyamatok szabalyozasa szamftogepi tamogatassal; ./ inforrnacio-ellatas javitasa minden vezet6i szinten;

.,/ a dentes elokeszitesenek javltasa, a dontesi folyamat gyorsftasa.

Kritika:

./ a rendszer kifej lesztese es bevezetese jelentos koltseggel jar; ./ a megvalositas atfutasi ideje hosszu;

./ definicio szerinti megvalositas meg nines .

Management by Objectives (MhO)

Definicio: vezetes celra iranyitas alapjan . Koncepci6:

./ vezetok es vezetettek kidolgoznak egy kozos celfuggvenyt minden vezetesi szintre;

.,/ a celeleres m6dszere a feladatot teljesitoktol fugg, Elfifeltetelek:

.,/ eros es gyenge pontok feltarasa, a fejlesztesi lehetosegek azonositasa;

./ a vallalati celok szetosztasa egy vertikalis szervezeti struktura szerint;

.,/ munkateruletek es felelosseg megallapitasa;

./ celok kozos kidolgozasa vezetok es vezetettek kozott .

ElOnyok:

./ munkatarsak szelJemi kapacitasanak mobilizalasa; .,/ csucsvezetok tehermentesitese;

4. Vezetesi technikak, koncepciok

40 <--------------------------------------------------

./ a tobbcentrumos celkialakitasi folyamat nagymerteku eelidentifikaciot eredmenyez;

v' reszcelok alarendelese a f6bb celoknak; ./ a dotal as kriteriumai egyertelmuek,

Management by Delegation (MbD)

Definicio: vezetes a feladatok delegalasa alapjan.

Koncepci6: a felelosseg delegalasa azert, hogy minden lehetseges erot mozgositsunk a eel elerese erdekeben.

A koncepci6 megvahisitasa megkoveteli:

./ a munkatarsak kapjanak egyertelrnu feladatteruleteket, megfelelo kompetenciaval;

./ vailalkozasi dontesek oda keruljenek, ahol szakmai szempontb61 a leghelyesebb;

./ hataskoron belli I egyeni felelosseg val6suljon meg.

EIOfeltCtelek:

Kritika:

./ a celok operacionalizalt megalkotasa minden vezetoi szint szamara problematikus;

./ a tobbcentrumos terv- es celkepzesi folyamat idoigenyes.

./ letezzenek a munkakori leirasok; ./ munkatarsak kiterjedt informal as a;

./ kivetelek meghatarozasa (delegalt, nem delegalt) ; ./ tekintelyen alapul6 vezetesi stilus kialakitasa;

./ participacio fele fordulas a szervezetben.

Elonyok:

./ a problemamegoldas szabadsaga;

./ sajat kezdemenyezes, teljesitrneny motivacio es felelossegtudat megkovetelese;

./ dentes ott, ahol erdemben lehet.

4. Vezetesi technikak koncepciok

__ ------------------------------------------------~ 41

Kritilm:

./ participativ vezetes teljes mertekben nem erheto el;

./ veszely, hogy a vezetok esak az erdektelen feladatokat delegaljak;

./ a vezetesi elva vertikalis, hierarchikus kapcsolatokra koncentral, elhanyagolja a horizontalis koordinaciot.

Management by Motivation (MbM)

Definicio: vezetes a munkatarsak hatekony motivalasaval.

Koncepcio: az embereket a szervezetben uj uton akarja vezetni, elsosorban az elegedettsegukon keresztul.

F6 lepesek: megfelelnek a vezeto altal elkepzelt szuksegleti hierarchianak, amelynek szintjei az alabbiak:

./ anyagi egzisztencia, anyagi biztonsag; ./ az egyen csoport szuksegletei;

./ differencialas a dolgok kozott ;

./ onmegvalositas.

Elofeltetelek:

./ a munkatarsak szuksegleti helyzetenek ismerete; ./ a feladatteruletek tiszta elhatarolasa;

./ a szervezet celrendszerenek ismerete;

./ hozzaferheto relevans informaciok biztositasa .

Elonyok:

./ a szervezet tagjai a munkafolyamatban a szemelyiseguket es kepessegeiket adhatjak;

./ a szabadsag Ietezese kivalo elofeltetele a kreativ, innovativ folyamatoknak .

Kritika:

./ a koncepcio elhanyagolja a koordinacio-szuksegletet;

./ esak az egyeni psziehol6giai aspektusokat veszi figyelernbe;

./ az egyen es a valialkozas celjai csak nagyon komplex tevekenyseggel egyeztethetok ossze (ha ... ),

J

Management by Breakthrough (MbB)

Definicio: vezetesi techn ika a val lalkozas fej lodesenek alakitasahoz (offenziv vezetes),

Koneepciu: a vallalkozas energiait ket fo celra kell koncentralni:

42 <{

4. Vezetesi lechmkiik, koncepci6k 4. Vezetesi technikak koncepciok

--------------------------------------------------> 43

Management by Results (MbR)

Deflntcio: eredmeny orientalt vallalkozasvezetes.

Koncepcio: a feladatokat "profit-centrum"-ra delegalja, a delegalt vezetesi feladatokat a realizalt eredrnenyekkel ellenorzi.

A megvalosftas CObb lepesei:

./

a vallalkozas pontos analizise az osszes funkcionalis terti let teljesitrneny-potencialja tekinteteben;

./ a diszponibilis eszkozok feletti rendelkezes rogzitese;

./ a legjobb sikerrel kecsegteto lehetosegekre vale koncentralas a kockazati faktor alapjan;

./ dontesek es a tervek harmonizalasa.

Eldfelterelelc

./ a vallalkozas celstrukturajanak nyilvanossa tetele; ./ profit-centrum szervezet letrehozasa;

./ a dontesi kompetencia elhatarolasa;

./ minden vezetoi feladat eredmeny orintaltsaganak biztositasa.

Eldnye: a profit-centrumok egyszeru ellenorzesi lehetosege. Kritika:

./ koordinacios problemak a profit-centrurnok kozott az egyseges villalatpolitika kialakitasa erdekeben ;

./ a profit-centrumok reszoptimumai nem biztos, hogy vallalati optimumot adnak;

./ hianyoznak a kapcsolatok pszichologiai aspektusai;

./ hianyoznak a specialis kriteriumok, amelyek mas vezetesi technikaktol elhataroljak,

./ attores elerese, am ely a vallalkozas dinamikus valtozasahoz vezet; a vallalkozas atalakitasa, amely az eddigi teljesitrnenyek javitasat szolgaja;

./ ellenorzes megvalosltasa.

A megvalositas fObb lepesei:

./ allapotfelvetel az eros es gyenge pontokrol, a fejlesztesi leheto-

segekrol;

./ koncepcio kidolgozasa a fejlesztesi lehetosegek kihasznalasara; ./ a koncepci6 implementalasa a szervezetben;

./ ellenorzes.

Elofeltetelek:

./ innovacios tevekenyseghez kedvezo klima; ./ a vallalkozas celjainak ismerete;

./ lehetoseg a javitast szolgalo javaslatok megvalositasara .

ElOnyOJ<:

./ a lehetosegek allando vizsgalata a haladast szolgalja; ./ egy tanul6 szervezet Ietrehozasa.

Kritika:

./ a vezetesi technika az attorest egyetlen lepesben akarja elerni; ./ csak mas vezetesi technikakkal egytittesen alkalmazva hatasos; ./ inkabb egy vezetesi filozofia, mint vezetesi technika.

Management by Crisis (MbC)

Definici6: vallalkozasvezetes valsagban.

Koncepci6: a vallalkozas gyenge teruleteit vizsgaljak egy meghatarozott valsaghangulatban, hogy a sajat potencial kulonleges teljesitmenyeit aktivizaljak.

Elofeltetel: egy integralt tervezesi es szabalyozasi rendszer hianya.

Elfinye: ha a munkatarsak reszt vesznek, akkor azonnal elkezdik a "status quo" valtoztatasat.

./ a vezetetteknel tompito effektusok lepnek fel.

4. Vezetesi technikak, koncepciok

44 ~---------------------------------------------- ___

Kritika:

./ egy biztos jegye a zurzavamak, egy vallomasa a tehetetlensegnek;

(). I U{ • ,

5. FEJEZET

Az egyes vezetesi technikak elonyeinek es hatranyainak ismerete tukreben valaszthatunk a eel ismereteben a technikak kozul. Terrneszetesen ez nem zarja ki a kornbinaei6k alkalmazasanak lehetoseget sem.

-.

A TERVEZES, MINT MENEDZSMENT FUNKCIO

5. A tervezes, mint menedzsment funkcio

--------------------------------------------------~ 47

5.1. A TERVEZESI GONDOLKODAs FEJLODESE

A tervezes fogalmat mil' nagyon sokan definialtak. A szakirodalomban se szeri, se szarna a definicios kiserleteknek.

A tervezes lenyege - a strategiai iranyultsag szempontjib61 iranyt ado nezetet val16 Hax es Majluf szerint - egy olyan tudomanyosan megalapozott eljaras, amellyel a vallalat a legfontosabb feladatait foglalja ossze, s ezek egyreszt a j_~Ienlegi vallalkozas 15atekQI1y-sagat vannak hivatva biztosltani, niasreszt elvezetik a remelt jobb . ozobe. A tervezesnek kell megadni a valaszt a vallalat kornyezetenek fenyegeteseire es kinalkoz6 lehetosegeire. A kornyezeti (piaci) valtozasok adjak a kiindulasi pontot a tervezes soran ad6d6 dontesek meghozatalakor. A kornyezeti kihfvasokra adand6 valasz a vallalat belso eroforrasainak kreativ felhasznalasaval sziiletik meg.

_A_tervez~s tehat a kornyezeti valtozasokhoz v~16 aktiv vagy passziv alkalmazkodas eszkoze,

A kornyezettel val6 szoros osszeftiggesre vezetheto vissza a tervezesi gondolkodasban lezajlott valtozassorozat is.

Ennek fobb szakaszai:

V informalis tervezes,

penzugyi tervezes, ! hOSSZll tavu tervezes, L strategiai tervezes, J' strategiai menedzsment.

a.) Informalis tervezes

A tervezes a tudatos emberi cselekves szerves resze, Tudatunkban ~lepitjtik a jovobeli cselekvesunk elokepet, keressiik a lehetseges Iepesek legjobb kombinacio-

jato .

Ebben az ertelemben a vallalkozasok else megjelenese 6ta jelen van a tervezesi funkcio a szervezet rmikodeseben, persze kezdetben inforrnalis jelleggel.

Mi indokolja a formalis tervezes szuksegesseget? Mikol' van szukseg forrnalizalt

tervezesre? -- _-

A vallalkozasok meretenek novekedesevel.mar nem lehetseges a "fejbol" torteno mukodes. (A dontessel foglalkoz6 fejezetben reszletesen lesz sz6 ennek magyarazatarol. Az ember kozvetlen memoriajanak terjedelme veges.) Ha a vallalkozas tobb

5. A tervezes, mint menedzsmentjill1kchJ

. 5, A tervezes, mint menedzsmenlj/ulkci6

48 <:(------- _

);- 49

profilra terjed ki, belso folyamatai komplcxek, az egycs rcndszerelemek kozott bonyolult kapcsolatok allnak fenn.

Egyszeni, .161 attekintheto kornyezet valtozasair, elemzeset egy felkeszult vezeto gond 11elkOI, formalis elcmek mellozesevel is at tudja tekinteni, Bonyolult strukturaju, turbulensen valtozo kornyezetben, a tervezesi feladat is sokkal bonyolultabb, megalapozottabb munkat igenyel, A tervezes formalis elemci kikerlilhetctlenek lesznek,

A hOSSZll t{lVll tervezes programozasi szintf metszeteben - tekintettel ana, hogy a piac gyakorlatilag kemeny ertekesttesi korlatot ncm jelent - az eroforrasok jobb elosztasa, a termeles novelese all.

d.) Stratcgiai tervezes

Az 1960-as evektol kezdodoen a piaci novekedes lelassu I, es a tarsadalmi kornyezet jelentosen megvaltozik. A figyelem a minoseg fcle fordul (an1enn?,isegi orientacio minosegibe csapat), A tarsadalmi prioritasok atrendezodesevel el6t6d)c kerulnekaz el6z6korszak negativumai, mellekhatasai, (PI. kornyezetszennyezes, tel" mekek elettartamanak mestcrscges roviditese, szolgaltatasok ertekesites utani elhanyagolasa).

A tarsadalom tagjai kevesbe toleransak az uzleti elet elitjevel szemben, igyekeznek fokozni erdekervenyesito kepesseguket, s ezzel egyutt elvarjak a vallalkozasi dontesekben a tarsadalmi felelosseg mcgnyilvanulasat is. Ez a lenyegesen megvaltozott tarsadalmi-piaci kornyezet I'lj tipusu gondolkodast, eloretekintest, uj szemleleui tervezesi megkozelitest igenyelt. A hOSSZlj tavu tervezes mill' nem megfelelo alkalmazkodasi eszkoz a kornyezethez valo alkalmazkodasban, szerepet a strategiai tervezes vallalja fel.

A strategiai tervezes a vallalati celok megvalositasanak fontos eszkoze.

A vallalati celok a vallalati hierarchia kulonbozo szintjein fogalmazhatok meg.

Legaltalanosabb szokas vallalatpolitikai celokrol, hosszabb .id~}h.orizon~ra. eloretekinto strategiai celokrol, majd a celhierarchia alacsonyabb sznnjein taktikai (operativ) jellegf celokrol beszelni.

A strategiai tervezes egyik legfontosabb feladata a eel kijelolese. Egy adott celt tobb celallapot is realizalhat, tobb allapot bekovetkezese eseten is beszelhetiink a celkinizesek teljesiteserol. Ennck a gondolkodasnak nyilvanvaloan elofeltetele az, hogy a eel kvantitativ megfogalmazasara is torekedni kell.

b.) Pcnziigyi tervezes

A forrnalis tervezes kb, 50 evvel ezelott jelent meg a vallalatok gyakorlataban, s elso rucgnyilvanulasi forrnaj» a penzugyi tervezes volt.

A penzugyi tervezes lenyege a termeles crtekjellegu mutatoinak a k6zeppontba allitasa. A bevetelek es a koltsegek elemzese jatssza a foszereper a penzugyi gondolkodasban.

A kesobbiekhon atfogobb jellegii szarnitasok is keszultek, mint keszpenzforgalmi terv, vagyonrnerleg terv, tokebefektet6si terv,

A penzilgyi tervezes idbhorizontja kezdetben meg viszonylag rovid, egy gazdalkodasi ev. A tervezes logikaja bazisszemleletu. A vallalat iranyitasa alapvetoen penzugyi eszkozokkel tortent, Ebbbl az idoszakbol szarrnazik a kHlonb(izo felelossegi centrumok megjelenese (bevetel i kozpont, nyeresegkozpont, k(SltsegkCSzpont stb.),

A penzugyi tervezeshez tartozo ll1utat6szamrendszert a szaktargyak (Gazdasagi elemzes, Penzugytan, Cash flow) targyaljak. A penzugyi tervezes stabilnak tekintheto piaci kornyezethen jott letre, s j61 szolgalta a vallalatok celjait.

c.) Hosszii tavll tervezes

A hosszu tavu tervezes az 1950-es evekben jelent meg. A habonit kovct{) evekben hatalmas technikai fejlodes kovetkezett be. Az elfojtott es elhalasztotr fogyasztoi keres let jelentos szivo hatast idezett el6 a piacon. A jelentos allarni rnegrendele. sek is ragyog6 perspeknvat Igertek a vallalkozoknak, vallalatoknak, Ez eredmenyezte azt, hogy a tervezes idohorizontja kitagul, a terrneles felfuttatasa, a koltsegek csokkentese a fO feladat, A piaci valtozasok iiteme lassu.

A hOSSZll tavu tervezes a b6vU16 piac [ehet6segeit veszi celba, ezert kozponti gondolata a piaci prognozis, a piaci keres let trendjenek meghatarozasa, majd a varhat6 ertekesfres elorejelzese.

Erre az idoszakra a formalizalr elorejelzesi m6dszerek szeles koru elterjedese a je11e111z6.

e.) Strategiai menedzsment

A strategiai tervezes a tervezesi munkat vegz6kt61 jelentos volumenu es idoben is clhuzodo tevekenyscget ig6nyel.Ez nyilvanvaloan a tevekenysegek szabalyozasilt, igy a tervezesi munka rugalmassagat csokkenti, A strategiai s,z~r~ez~!·i ,:truk,tll~'a es az operativ uzletvitelt tamogato struktura kulon bozosege strategrai szuroket eptthet be a mechanizmusba. Ez a strategiai celkituzesek mcgvalosulasat akadalyozhatja,

Kedvezotlen hatast val that ki, ha az egyes uzleti egysegek kozott az alapveto gazdalkodasi mutatok szernpontiabol jelentos kiilUnbscg van. Ebben az esetben

50 <---------- __

5. A tervezes, min! menedzsmeni funkcio

.~5~./_II_el-.v-ez-6-~-III-hl-II-l1e_n_e{._h_m_le_n_t.(l_U/_lk_Cl_O > 51

nem, vagy nehezen biztosfthat6 az uzleti egysegekkel szemben az egyseges elbiralas, banasrnod.

Az elozoekre is tekintettel, napjainkra a stratcgiai tervezest mar szamos, jogos kritika eri:

./ Masreszt a strategiai menedzsment, amely remenyeink szerint a hazai vallalkozasaink kesleltetett jelene, de biztosan a kozeli jovoje, a muszaki menedzser szakon onallo studium t<lrgyat kepezi.

./ a reakcioido no,

./ a tervezes rugalmassaga csokken,

./ a tervezessel foglalkoz6 apparatus felduzzad, tevekenysegs reszben onc6111-

va, onigazol6va valik,

./ a rendszer hosszabb tavon tovabbi l1lerevedesre iteltetett, ./ a kockazat viselese rcszortfeladattit valik,

./ az alkalmazott szervezeti formak akadalyozha~jak a szervezet adaptitcios keszseget.

A strategiai tervezessel szernben kitapintharo elegedetlenseg alapvet6 oka a kornyezet erosen turbulens valtozasaban keresendo. Az olajitrrobbanas atrendezte az ertekviszonyokat, a rohamos teclmologiai fejlodes pedig az atalakftasi kenyszert fokozta. Ez a folyamat napjainkra scm csendescdett el.

A valtozo feltetelekhcz valo alkalmazkodas mar nem lehetseges a korabban hasznalt tervezesi eliarasokka: es modszerekkel, A strategia] tervezes modszereinsk alkalmazasi hatekonysaga eppen azokon a tertileteken a legalacsonyabb, ahol a valtozas a legintenzivebb es a konkurenciaharc a leger6sebb.

A kornyezeti kihrvasokra adand6 helyes valaszok megkeresese hivta eletre a strategiai menedzsmentet, alakult ki annak elmelete es gyakorlata.

A ternakor reszletes erintese nelkii] is fontosnak tartjuk a strategia] menedzsmenr ket alapiranyzatanak bcmuratasat.

./ A strategia kidolgozasanal a folyamatjelleg a dorninans es a tervezesi teve- •.... kenyseget ebbe agyazza be. Ez a megkozelftes a strategia! folyamatra koncentral .

./ A masik megkozelftes a teljes vallalan rendszert helyezi a figyelem kozeppomjab», beleertve a vallalar: mlikodtetest biztosito adminiszrrauv rendszereket, a szcrvezeti strukturar es a vallalati kulturat is.

A tovabbiakban a tervezesi funkcio targyalasakor a "strategiai tervezes" erettsegi szakaszara kOl1centnllunk.

Ennek magyarazata kettos:

./ Egyreszt a strategiai tervezes, amely az elenjaro orszagok tervezesi gondolkodasanak reszben jelene, vagy kozeli multja, a hazai gazdAlkod6 egysegek donto tobbsegenekjeleneben meghataroz6 fontossagu elem.

5.2. STRATEGIAI MEGKOZELiTES ISKOLAI

A strategia alkotasanak, megkozelltesenek Iehetseges valtozatait, iskolait 11 Mintzberg munkaja IStratcgy Safary The Free Press, New York 1998/ alapjan tekintjuk aL

A strategiarol alkotott elterf velemenyek illusztralasara Mintzberg a "vakok es az elefant" hasonlattal el, Ha a vakok korulalljak az elefantot, mi pedig arra kerjuk oket, mondjak el milyen is az elefant, a legkulonbozobb valaszokat to.gjuk k~pl~!. ~ki a fU~eI ez all kozel es azt tapogatja meg, valami puha lagy dologkent jellemzi. Egeszen mast fog mondani az elefant agyaraval talalkozo ember. Megint mast fogunk hallani az allat talpat erintotOl. Mindenki az elefantrol beszel, mindenki igazat mond, de csak az egyes velemenyeket osszegezve tudjuk meg, milyen is valojaban az elefant,

Hasonlo a helyzet a strategiaval is. Az elmeleti es gyakorlati szakel~1b.crel~ ma~-l,n~s szcmszogbol kozelitve kisereltek meg definialni. A Iegtobben a str~te.gJa, kJalalot,as,anak kialakulasanak lehetseges modjai szerint kfsereltek meg a strategia ertelmezeset, migmasok a s1ratcgia tartalrna szerint igyekeztek azt mcghatarozni.

Mintzberg a ktiWnbozo kozelitesmodokar tiz iskolaban foglalta ossze. Ebbol hal:o~n az till, clofro csoport, melynek tetelei azon a feltevesen alapulnak, hogy a strategia tudatos szellemi tevekenyseg eredmenyekent johet csak Ietre (amikor elore elhatar~zzuk, hogy mikeppen akarunk fejl6dni, mire asszpontositLln~(, mit szan.dekozunk tCI1l;1 .a jovoben), a tovabbi hot un. leiro iskola tetelci pedig abbol indulnak ki, hogy a st~·atcglaknak nem minden elernet (egyes iskolak szerint egyetlen elemet sem) le~lCt es kcll .clore meghatarozni, a strategiak kiilbnbUzo erok osszjatekakent inkabb kialakulnak, mintsem kialakitjak azokat.

5.2.1. A STRATEGIAALKOTAS EL61nl) ISKOLAI

-

A ki)vetkez6kben a strategiaalkotas harom ekiiro iskolajat tekintjuk M. Ezek:

... ... ..»" .. .. ... ....

./ Design iskola

./ Tervezesi iskola ./ Pozicionalo iskola

Alapmodell

, A fel'l'l!Zes, mint mel1edz,~menl.fimkci6

52 <--------~--47~~~~----~~ ~~--~~ ~-------------------------------- ~ 53

A fclelQssega.folyam~tert \;i~i;~~z elsa szarnu vezetoe, a gyakorI<~t15i11~ a .ti:i.!";?;.$ls~ri .. tervezokc. A folY<tnlat v6g6;~ at~nes sti~t6g1~s'~Lli~iik~ileg, amelYl1ck annyira explicit•. lieT.:kelllennlc,hogy celokra,kolts6gvetesekre, prograJ110kra lehessen Iebontani.

~----~~~--~----~--~---------~------~~--~------~\

Ez a legelterjedtebb es a leghosszabb 11161tl'a visszatekinto strategiaalkotasi mod.

A tervezesi iskola egyik legismertebb modelljet Igor Ansoff fejlesztette ki meg a hatvanas evekben azzal a cellal, hogy "olyan klilonleges elemzesi eljarasokat adjon, .'. ami altalanos koncepcionalis es modszertani keretet biztosit a vallalatok teljes strategiai problemajanak megoldasahoz". Az ajanlott modell otvenhet elemet tartalmaz.

A tervezesi iskola cgyik kedvelt valtozata a Steiner-fele model! (5,2abra).

A strategiak forrnalizalt tervezesi folyarnat kereteben vale megalkotasat a hetvenes evckt61 des kritikak ertek, mert egyre "tokelctescbb", cgyrc reszletesebben kidolgozott modszerek szulettek, mikozben a kornyezet valtozasai felgyorsultak, s cgyrc tobben hangoztattak, hogy a tervezes iukabb akadalyozza, mintsem segfti a strategiai gondolkOdast.

5.2.L1. A DESIGN ISKOLA

Az iskolai hivci szerint a strategiak tudatos, ellenorzott folyamat erednlenyekent jo,

hetnek letre: . . '............. '.

••••• " •••• :, C~

. Stmtegiaalkotas = kOl/cepcir'Jalkotc'isi folyamat.

Ugy velik, ajovQg:yona.tJ"Qz6 e1kepzeksckct konnyen attekintheto, egyszeru f lyamatkereteben kell kialaldtani az elsf szamu vezeto iranyitasaval,

• "c _ • • • • • • ..~ ••••••• " •• •• • •••• • •••

../ i\.s.t.r<lJ<:SgL&cgy!O';di, mindig az adott helyz;eth~:z:kcll igazftani, tehat 111'1' lcs,em*

szaby~nyok, mindenholes ··lllfildeliIor kotelezoen alkalmazando ".

.. v~lialatonkent, sot vallalaton belul is va!tOzha(lllelyik teendovel, milyen tekben foglalkoznak. (Peldaul a ktils6 kornyezet clcmzesenelmirc ternek ki).

../ A~ alko~?EOIX~I~l~t,-,~g~ll(lJ~U~s, kifcj lett stl'ategi(ljl;l~llik meg, ami azt .

hogy a stra.tegia kitelj~xlClJl1ites an1zkej)})en kerdesek mcgvalaszolasara is.

," . .. .. . '._. . - .. '-, ..... '.

. •.• «

if A strategial}akexplicitnck, kovctkczeskeppcn egyszeninek, attekintheton

.. I~bllnyeI16i:thet6;lck kell IeqniG, .. .... ... . ..

if A s trate gi a k i,~la~~JE~~~~~yQg[QJlaj.tasa. id6bell~eJkiilOl1tiL~gYm(1?~ol. A Design-iskola tetelei (5. I abra) alapjan tehat a strat~gj~JlliKszabalyozott ( ncniileg formalizalt) alkotQJ9IymnaLk~lJ;ttSb~JJjillde.trG~::ame'ly ~ mil~~tilzern'evczes mutatja ~ kreativitast, kepzeloerot igenylo tevekenyseg,

Kovcto] szintencsak a tudatosan kj .. ~11akftottelk6pzelescket tckintikstl'a1egianak, ehhez l11arsQl~l(al szal)alyozottabb(szigorllall formalizalr) folyamat alkalmazasat .

) ilk szOksegcsl1e[~,'r;lint aDesigll iskoMhoztai;to:l;(Sk;sZCi'illtiik: ..

('. : .. , .

Strategiaalkotas = reszletesen szabitlyozottfolyamat.

A folyarnat egyes elkUlonUl§ I¢pe~eihcz ki.il6nb6zotcchniMkfe.1hasznAlasat

'. c16. Ennek az iskolanak koszonhetjuk azokat a ma is hasznalt mod . Itl

SWOT es a portfolio-matrix (a vallalatok tevekcnysegi korenek, portfoliojanak giai ertekelesero alkalmazhato eljaras),

KULSO Lehetosegek es

veszelyek ~ _ ___J SikertenyezoTEL---=-

BELSO Erossegek 6s gyengesegek

-=-----.,; Kornpetenci

ELEMZES

S TRA lT~G IAALKOTA.S

Tarsadalmi feleiosseg

Vezeto i ertekrend

ERTEKELES {~S D6NTI~S

MEGVALOsiTA.S

5.1. abra, Design is kola

,,:.:
0
>-,
c
'ro
8
;::l
c
Vl ;s
'<1) >-
N '-<
<1) iLl
~ l-<
._
<1) i"
f--< '" '0

c<:J :> bi) <1)

2

1

Vl , , 'iLl - Q)

~ ~J) -i:: :3 ~

r > <lJ 'Q) ..0 ,~

t E Vl 'Q) N 'ro ,,:.: (/)«J""C)

''''

-'"
r
W
"0
0
E
'Uj
'Q)
.--l- N
Q)
, C:
ro ro Q)
..r::..o -
,~ -o
"' '"
'0. o,
';j
> blJ
OIl '~
Q) '0
~'""'
'---r .;:J Vl i , ,,:.:
> '0) .. ~._ .. 0 0)
r ·ro "'~ ~o«J~ E i:: ''''
~ 'Q) Ql ..3'~~~
v N >- 0:1 0)
> 0) '-< ~Q) ~@ ~ s.... ~J) .....
>- 0)
:0 ,_ ~ U~~2 o :::;
ex: 0) Ql ,_ 0
.... o, N
I

'::l , ,.;,-;i ,::L" .~ ,
> 0 0 <Xl
0 .... ,_
'.::! EL~ E ._ +..l ~
n..ro «J '(\) '0 ::-:; .oj
'v $..., rJ) c, 0 n.. ro 'bD
N oJ) 'ro bl) N N ,. '0)
:0 2 N 0 '" Vl ~ ....
'(\)
:oL! 0. ~! ex: 'Q) 'oj
,_~ ." 5 A tervezes, millll//efiedz.I'meJJ/filnkci6

--------------------------------------------------~ 55

Kritikusai a kovetkezo erveket sorakoztattak tel:

.,/ A strategiai gondolkodas 16nyege a szintezis. Intuiei6t,. kreatiyit4stig6nyel. llyen strategiakat n~11~1~tl~Lm9.g9.1C~n~LgJi:lpj§n:telTesr6szjete~()tt~6ggel .. ~i~.ol-

gozni, ..... . ...

.,/ A gazdag modszertan felhasznalasa vaskos terveket hozott letre, a szakernberek a technikakka] bibeI6dte.~, a strategj"attsztaz{isa,'viT~gos megfogalmazasa' es .. ·kEzz6tetcl~.ll~!yett. A forma efllyonlhlalenye.get.

.,/ A~tJ:at¢giai tervezes hiveinek tenyleges celja az, hogy csokkentsek a vezetes

hata lmat as(i·~t6g·IaaTkQtisTerett;···················· .

.,/ A folyamat a tervezok kezebe kerlilt, akik a felgyorsulo kornyezeti valtozasok miatt ujabb es ujabb koncepciokat alkottak. A reszletezettseg miatt rengeteg bizonytalan feltetelezest kenyszerultek beepiteni a tervekbe, ami a vonalbeli vezetok szerneben megkerdoieleztc a tervezes komolysagat, es akik cnnek folytan egyre inkabb felesleges szertartasnak tekintettek az egeszet.

.,/ A strategiai tervezes nem tudta kezelni a vallalati vezetes Iagy eszkozeit (ertekek, kultura),

A tervezes elleni ervekct meg tovabb idezhetnenk, de nern ez a celunk. Bemutatasukkal "esak" arm kivantuk felhivni a figyelmet, hogy milycn veszelyekkel jarhat, ha a strategia kialakitasat tulzottan formalizalt keretek koze szoritjak.

." " ..

5.2.1.33: A POZICIONALOIS«OLA

Ezell iskola taboraba tartoz6k~'211~ten a strategia tudatos ~iz.tl<lkitasall1ellett tornek .,. landzsat.jie ok a stratcgiat inkabb a tartalo-iiJ.TCl61k()i~ntYE: definialjak, es nemeloall r~ ". 'tasanak 1116dj a (m i I yell1l16rt6kbellfornla1ii~lt~f'ol yarnat) crdekesszam ukra. Felfogasuk szeri nt:

., Stral~giaalkot{ls = analitikusJolyamaf,/ /

amely a ceg piaci poziciojanak' meghatarozasara iranyul, a reszletes elernzesek alap-

jan: .. ". .. . ..

jJ)dl]ln~k ki, hogy a gazda~ag versenypjac, a ~!1'~~¢gi~?:lk9tas§(")1~an a piac Szerkczctet kell elemezni, j61 bevalt modszerek segitsegevel. Ehhez ok is javasol!1ak:"" a tervczesi iskolahiveihezhasonl6an - kLilonb6z6 tecliiiikakat, (Peldaul a portfoliomodetu, az uzletag versenyeroinej; felderitesere alkalmas Porter-fele ottenyezos modellt.)

56 < 5._A_~_e~_'~_~_6_,I_IiI_il_II_'!e_'"_eC_h._W}_It_I1I~,fi_'n_kc_i_6{.~A~le~}'\~'e~"~~s,~II~lil~11~II1~el~w~~=~=III~ef~1I.~fii=I1~f,(C~'iO~' ~~ ___

);> 57

AJ()LY~I~}~J fOlJto~.s.~el:eploitehat az elemzok, munkajuk eredmcnyeialapjalLdonte_·.

nek ~ vezeto]; asfrateglaroJ,azazazeIerendopiaci .poziciorol, ••

A~isI5~Ia;hfv~is~erint a strategiabal1 elsosorban azt kell l11cghatarCl:lni~ )10gy 111' •

akarunk elerni, s kevesbe kell foglalkozni az eleres modjainak megfogalll1azas~l"aL" ..

./ a/Q'at~gi~(a vi~io)p~?~i~i?j~llegu

if elengcdhetetlen a vczct6.szcll1~lyes clka.telezettsege a vfzio mellett, s az a kepessege, hbgy a vl:z;i6katvil~gos'ai~ artiklllaini tudja ugy kifele, mint befe[e.

Ez a strategia csak a.kkor mukodik, ha a vezeto karizmatikus egyeniseg, aki kepes ', "meglitni es fe[rajzolt1i a kivinatosj()v6t" esolyan vonzerovel rendelkezik, hogy moz-

_5_.2_.2_._A_s_·_n_l_A_l_~_~_~_U_A~L~K_O~T~A~·=S~I~£=iI='R~O='~I=S~K~O~I~A~'~I \;~~niw~aazclk~~hj~Mrtamun~~~t.

A leiro iskolahoz az alabbi megkazelfteseket soroljuk: if .' vallalkozoi iskola

if megismeresi iskola

if tanulasi iskola

if • hatalmi iskola

if kulturalis iskola

if karnyezeti iskola

if' konfigun'icios iskola

5.2.2.2.~MEGISMERltSI ISI~~~~)

.. \ .'

0'trategiaalkotds =. megismer6sifiJ1YCllJul.t

.. ' aIIftjak az iskolahoz tartozok, megpedig azanlegismeresi folyamat, ami a strat¢g':l: .. ' fejeben Illegy vegbe. A strategia a kbrnyez:etb61el~keZ()I1a~asok(inplltok}feTf6d<6peze~

.'. sCi'e eskeze!esei:eininyul, el1l~~k.m6dj~"is~ontiJ.liJ.PYGr6Gn'1. m~gisiller(), astr':l.Ng<l,. .·.(lcg1iibb esetben a vallaJat' vezetoje) szelll~lyis~g¢J61 fijgg, Az iskola tamogatoi ramutatnak egy igen erdekes tenyezore: v6Ieln¢nYPJ;"sz0rinLaJ<Qn)yg;z:~tQblerkez6 infermaciokat a mGgismer6 ohatatlanul dekodolja, ami nem az erkezo jelek'1~idatoseTfel:dl~ te~et jelenti, hancl11azt, h~gya strategal~l(lftj!l., memoriaja, (mire emlekszik), szemelyi- 5.2.2.1. A V ALLALKOZOIISKOLA sege, a benne eI6 semak, el6fieletekls hatnak arra,l1()gymityeszeszre a kC)rl1yezetb6I

---------~-~~~~------------------~~h~~nMli?~m~~g~n~oo~~n~y~ci~l~bfuo~em~~i~g~~~ren

.. 'nljsfelekeppen ertelmeznek, Marketing szakernberek koreben szaka Ilasnak szamito vice a sivatagban cipokkel kereskedo ket ugynok esete: az egyik azt jelenti fonokenek, hogy rernenytelen az eladas, hiszen sen lei nem jar cipoben, mig a masik kirobbano lelkcsedessel kozli, a lehetosegek oriasiak, mert meg senki nem jar cipoben.)

.~Y~z,ctok k()r¢~~n sokszor lehet hallani, hogy meg¢r;;-:6seikalapjall.dontenc:*,. ()k

azok, akik a megismero iskola elveit kovetik. .' .-'

. .._ ... - ~ ....

Ez az iskola atmenetct kepez azok kozott, akik a strategiat kizarolag tudatos fol mat eredmenyek6nt velik megalkothatonak, es akik szerint azok inkabb "spontan" don alakulnak ki.

_.'\YMlaJkoz6iisl<()la ko"et6i szerint a strategia bizonyos elemeit clore tarozni, vegig kell gondolni.un as reszeit viszontIla1wnikcll,;kippiili1kQZni;;. \gia n~~g<1.ll<QJ~san<1k ~snlegvaI6s'ftasaiiakKll1c.st~11Yez6je a~ elsa szann; vezeto .~f"L." I1COC.'

,Iyisege, minden rajta all vagybukik. . ..' .

Az igy szuleto strategia 1l(:J].ezcn valtoztathato, mivel az e111 berekben ela sC111<1k, eloiteletek nagyon lassan alakulnakat. A vezetok hajlamosaka beililUlc e16 feltetelezesek sZ(\r6jcn keresztul ertelmezni a vilago] (csak azt veszik eszre belole, ami oket igazolja), igYti strategia inkabb it megl6v6 allapotot tarnogatia, s nem a nagy fordulatokat.

Strateg;aalkotc'ts= vizioalkotasi foiyamai.

Hivei a kavetkez6 alapelveket valljak:

if astrategia a "Iy.ader" (v~~et6, iranyfto)jav6kepe

'. _.,_'C .. .,_._~,_.,/- , '. __ ,".~_.,c", • ."" . . " ,. , .

./ . a.szervezet a jovokephez, a leadcrhez igazodik

if' a folyamat harem elemre epul: a tudatossagra, a tapasztalatra es az intufci ra

5.2.2.3. A TANULASI ISKOLA

-

•... Az iskola arra a feltetelezesre epul, hogy a kornyezet komplex es elorejelezhetetlen, .•.•. a rola szerzett ismeretek a szervezeten belli! szetszortak, ezert a strategiaUl(:)m1ehl;).t ,,(;l{)rel(iaJakit~lli, az kollektiv, folyamatos tanulasi folyamat ercdme11ye:K6ilialakul ki.

58 -<

l A lel"l'ezes, minI menedzsmcm./illlkci6 '. 5. A tervezes, mint menedzsmel1!fimkclri

---------------------------------------------------------> 59

..... co.)

/ <Strategiaaik(iias = tanul6sifo~vall/(/f/'

.·5.2.2.5. A. KULTlJRALIS ISKOLA

._ . \..... . ...•.

,." ........ ,

A kulturalis iskola kovetoinek nezetei sokban hasonlttanak a megismeresi es a tanu-

. Ayezeto (a leader) .e, nszervezet egyaranr tanu I, a vezetes fdadat. lasi isko Iat kepv i 50 16k AI hi'pontjahoz, de szamukra a strategiaalkotas ko Ilektiv es ko-

gitese, iranyitasa. A tanulas credn1enyek6ilt IllegszLilctbtudftsszerinl a folyamat kUWn,

operativ folyamatai az erdekesek,

bozb szakaszait kiilol1b6ztethe~jLlk meg. ..

Felfogasuk szerint:

0beosztott¢~avezcto' azegyutimiik6d~~ sgnin cgyarant tal1ul (szociaJizalas), de .. "

a tudas kezdetben meg nem fogalmazhatO J11eg. AmikorelCr egybizonYQ~,5Z.iI1Jet, kor szavakba ontheto, I~inyilvanithat6{externali:zalas), majd 111egvit(tthat6 (kombi . Ias),a:Z;{IztuQassavMik. A megvitatas soran a ktilblib6z6 velelllenyekkeI ismet .. .' godika vezeto es a szervezet tudasa, koyetkezikllzeJmclyiHcs (inte.IJla,liz4Ias), majd folyamat folytat6dik .tovabb es tovabh Mi itt csak rendkivul vazlatos beteIintcst tuiik a:kiilonboz6 fazisokba,

5.2.2.4. A HATALMI ISKOLA

Az iskola tanai szerint a strategiaalkotas. saran a k<2tny~zeJb~i4d~e'WJ~leket nem .'. csak egy ember (a vezeto, astl:atega)szem61yisegesZ;ilrimeg, mint ameglsmel'esi

• ...... ". ' ••••• " •• • c. •• •••••• '. • •••• __ •• ".".~ ••• o • _'''''"., "" "" __ ,_ _ •••

'.' iskolanal, hanern az egesz kozosseg "dek6dolja" azokat, bizonyos jelzeseket eszre sem

." ,;esznek, masokat feJiliig,yHaiiik,cgyes il1fol'l11Aci6kat tovaGbadnak, masokat nem stb, .. viselkedesuket a szemclyiscgtik mel lett olyan tenyezok is jelentosen befolyasoljak,

mint a szcrvezetkultllraja: a vallalatnal uralkod6nezetek,hiedelmek. '~"""'" '.

Ezen iskola hfvei tehat nern tagadjak meg teljes mertekben a tudatos strategiaal tast, elismerik, hogy bizonyos tanulasi szakasz utan idoszerf lehet kialakftani a giat, az elgondolasokat valamilyen koncepci6ban, j6v6kepben, tervben megjeleniteni

amelybe be kell epiteni a vezetok es 1l1unkatarsak eddig szavakba nem cintOtt . >

it, tapasztalatait, viselkedesi mintait. .'

A kllltur~li~isk()la megkozelftese ?zerinta strategia neheze» ¢s csak lassan valtoztalIlat6,li)'en a ku Itura elsosorban a ll1cgl¢v6 strategiattamogatja, annak megvaltoztata.

silt h~vesbe:' . .. '. . . . .

5.2.2.6. A I<ORNYEZETI IS KOLA

Az iskola tanai szerint astrat6giaaI~()t4s ahatalOl}1cs a politika fLiggvcllye, a gia az egymasnak feszulo hatihiiiei'O'k: ered6jekent alaku] ki:

Kovetoi Darwin tanait ultetik at az uzleti eletbe. Abbol a feltetelezesbol indulnak ki, hogy a szervezetek okoI6giai rendszereket alkotnak, ·egY~igYVilll~i~i·i~(jes~l~~l.tekberl ~iyan szolg~Htatva. a.kQrnyeZ:(jtebenl11lik6db. tOrvenye~tl~~. (Egyes Ielterelezesek sze'J'int a l11akrogazdasagban ugyanugy nieiiffgyelh0toka terrneszeti tbrvenyszerGsegek,

mint a biologiai kornyezctben, matematikai modcltezesukket szamos kutato probalko-

::\J"tahlli erok megtestesltoi a vMlalat erdekcsopofljaf (Erdekcsopoft: azon zik.) A szervezet nem tehet mast, mint megkis';rel al~aJJDazkodnia.kiiriiI6tte.leviivilag

zetek, cgyenek, akik valamilyen medon erintettek a ceg eVeK(:mrSeQc:ncl <:. t(}rvel1ycibcz,def~JkeIlk6szU[nie arra, hogy hAril111(orkiszelektaI6dhat: .

eredmenyessegebcn, hasznuk vagy karuk szarmazik belole.) ': ', . .. .. '. . .

Azokvoksollwkezell.~trategiaalk()tasifDJyamat letjogosul mellett, akik

y¢Jjk, hogy egy-egy szei'vezcCOlyan mertekben kU~hetszolgaltatva az .. .

,lnak, illetve egy-ket erOscbb61:dekcsoportnak, azok "kenye~ked"el1ek'; hogy nem mast, minthogy ? veluk foJytat()ttkUlOnbi)z6 jatszrnak reven (rabeszeles, alku, zsarol

szovetkezcs stb.) JQ]'Jllalj,\k astl'ategiat. . ..

. ,Strategiaalkotas = aikl!folyamat,

Strategiaalkolds = kivalaszf<5dasifoZvamat ... /

• .,n· ...... ,,-, ".---.~"".~~,.

. AZ iskola fontosabb tetelei:

.,/ az erok halmazakenr megjeleno .kornyezet van astrategiaalkotas kozeppont.

jAban .<~- " .

.,/ a vezetonekaz a dolga, hogy el6segftse azalkalmazkodast

. ','.... . "" .

.,/ a pozfciok addig maradnak meg, amig a forrasok elegendoek, amig a hely-

zet nem tul ellenseges. ..

61

.5. A tervezes, mint mel1edzsment jill1licio

60 ~------------------ ~ iAw~~m~mM~_w~~~

\~---------------------------------------------,

Ez az iskola tagadja talan a legmarkansabball a kornyezeti valtozasokra valos tuda~s fulk6sztiles lehctosegcl. J61 illik ~ a k~lakul6 ~raMgiakra aha1anosan cl~0edt;:5:.:3;.~S~T~R~A~T~t~~~I~A~I~T~E_R~V~E_Z_~_E'_S~~~~~~~~~~~~~~~~ mondas:

a strategia nem mas, mint utolag megmagyarcizo!{ szerencse.

5.2.2.7. A KONFJGURACI()S ISKOLA

Hivei a szervezetek fejlodese felo] kozelitenek a strategiaalkotashoz, Nezeteik szerint a szervez~~qk..adott fej lodesi peri6dusokban az adott szituaciohoz igazodo formakat .• o lten'ekTeI,iiine lyekbol visQ lkedesi .forrnak es strategiakerednek: .... ..." ....

Strategiaalko!6s = transzformciciOsfolyamaf.

A szervezetek eletpalyajuk soran jelIegzeteseletciklusokat jarnak vegig, es minden szakaszhozl11as s;>;crvezeti forma tartozik. Egyszeru, vagy meg nines is formalis szervezettik az alapitaskor es a kezdo eveikben, bonyolultabb (peldaul divizionalis vagy matrix) a novekedesi szakaszban, ismet valtoznak az ereusegi fazisban, Az eltero formak pedig ktildnboz6 straregiakat generalnak. (A kezdetekben peldaul aligha foglalkoznak formalis strategiaalkotassal, am a szervezet novekedesekor sztiksegesse valik az elkepzelesek tudatos kialakitasa stb.)

Regota vitatjak a vezeteselmelct szakemberei, hogy a strategia es a szervezet kozu] melyik hatarozza meg a masikat. A konfiguraci(Liskolahivoiaszervc:?~Lp!'i()ritasat •. hangoztfitjak,azt yalljak,hogy mindlg"aszei;vezet fejlesztese az ciIsodlegesi'eladat, es ezt kovetoen kell meghatarozni az ad()tt konfiguraci6h()z ilIa strategiaalkotilsi rnodot. '.

A vezetes feladata az ilyen m6don szuleto strategiaknal hoI a szervezet stabili nak, hal valtozasanak tamogatasa.

Vegezetu I visszatervo az elefant hasonlathoz: mindegyik iskola ~ a sajat nezetrend-J szcreb61 kozelitve ~ fontos ismereteket es hasznos kiindul6pontokat ad a stl'ategia er- •• telmezesehez. Figyelmeztet arra, hogy a strat6giaalkotas rendkivul sokszlnu folyarnat; tervezes is, koncepcioalkotas is, pozicionalas is, tanulas is stb, lehet, kovetkezeskeppen. a megszuleto strategia is mas es mas. Bonyolnja a helyzetet, hogy egy-cgy vallalatnal egyidejiileg tobbfele strategiaalkotasi mod jelenhet meg, sot az adott szervezet e1eteben·.·. is valtozhatnak id6rol-idore a strategiaalkotasi modok,

A strategiai tervezessel foglalkoz6 fejezet harem kerdeskorrel foglalkozik:

./ a strategia] tervezeshez kapcsolodo legfontosabb fogalrnak ertelmezese es tisztazasa,

./ a stratcgiai tervezes folyarnata, a tervezes logikaja,

./ a strategiai poztcio azonositasara szolgalo modszerek attekintese.

5.3.1. ALAPFOGALMAK

A strategiai tervezesnel a celeleres szempontjab61 csak a kritikus eroforrasokkal kell foglalkozni. A kritikus szerep vagy a felhasznalasi korlatokbol, vagy az eroforrasok clerhetbsegenek nehezsegeib61 adodnak.

STRATEGIA: a celok es a celok eleresehez szukseges eszkozok meghatarozasat jelenti. (A strategia tehat arra ad valaszt, hogyan valositsa meg a vallalat alapveto celjait, kuldetcset.)

A strategia ket megnyilvanulasi formaja ismert:

Furnuilis stratcgia:

./ tudatosan kialakitott,

./ irasban rogzitett,

./ az erintettek koreben ismert,

, Informalis strategla:

./ gyakorlatban sokszor Ictez6 fogalom, ./ Irasban nem rogzitett,

./ nem kerul nyilvanossagra.

62 4

5. A l(!rVi'zes, mil1ll11ened.?wnel1l/imkci6 : 5. !llervezes, mini menedzsmel1ljimkci6

------------------------------------------------------~ 63

A strategia jellemzoi:

../ nehany fa alapelv es akcio kore epul,

../ a strategia a jovore vonatkozik, fgy mindig szamol a bizonytalansagga[ es kornyezet valtozasaival, .

../ reszstrategiakb61 epill fer, a menedzsment feladata a rcszstrategiak hierarchikus I'endezese es az esetleges konHiktusok feloldasa.

A strategia mcgkozelitesci:

1. VallalIwz6i mcgl{ozeIitcs :

../ az uj lehetosegek keresese all az eloterben. a gondolkoda-, kozeppoll~jaban pozitiv lehetosegek allnak, a problernakar llulsodlagosnak tekinti;

../ nem befolyasoljak a megszokitsok es formalizalt szabalyzatok, hatalma lehetosege van az elkepzelesel, v6gigvitelere;

../ szembenez a bizonytalansaggal, elfogadja a nagy lepesek politikajat; ../ kozponti eel a vallalkozas novekedese,

', .. i · .. io"

2. Adaptiv mcgkozcHtcs:

../ nines egyertehniien megfogalmazott eel;

../ uj lehetosegeket nem kutatnak, a valaszadas, a reagalas a jellemzo ;

../ nagy hangsulyr helyeznek a visszaesatolilsra, a kis Iepesek pol itikaja ininytad6;

../ a donteshoz6k rugalmasan alkalmazkodnak a kornyezethez, a dentes gyakran egymastol fiiggetlenek is emiart.

~> •• ". '

3. Tervcz6i meg]{ozelites:

,/ a strategin keszftesi folyarnata szakszeni, m6dszertanilag rnegalapozon;

,/ integraJja a strategiat es a stratcgi<ival kapesolatos dontcsekct, maga a 1'~""""'" zesi folyarnat, es nem a terv a legfObb eredmeny.

.' A vallalati stratcghil{ tipusai

1. VcrsenyheIyzct szermti stratcgiatipusok: ,/ koltsegelony strat6gia,

,/ megktilonbOzteto vagy differencia16 strategia .

2. A vallalart miikodesi kdr a]akitasa szerint:

,/ egyetlen termekre, szolgftltatasra koncentral,

,/ vertikalis integraci6t prefers] (a termekek keszultsegi fokanak noveleset reszesiti elonyben),

../ diverzifikici6ra torekszik (profilb6vites, llj termekek es szolgaltatasok keresese).

3. A mukodesi kOI' valtozasanak ininya es dinamikaja szerint: ,/ novekedesi strategia,

,/ stabilitas strategiaja,

../ csokkentes strategiaja,

4. A kornyczcthez val6 alkalmazkodas szerinti strategiatipnsok: ,/ vedo strategiat folytatok,

,/ kutato stratcgiat folytatok,

,/ elemzo strategiat folytatok,

,/ reagalok.

Stratcgiai alapok: azok az anyagi eroforrasok, amelyek atvihetok egyik mukodesi teruletrol a masikra (penzalapok, anyagok, gepek)

VezcWi feIkcsziiltscg: a vezeto szakmai fclkeszUltsege strategiai tenyczo, s a strategiai celok megvalositasa szempontjib61 a j61 kepzett iranyitok szerepe kritikus lebet.

Tcchnol6giai know-how: a gyartasi tapasztalat letezese is a strategiai jelentosegu tenyezok koze tartozik. Ez az adottsag a strategiai iranyok megv<ilaszt{tsamil

A lel'veZ!!s, lI1inl menedzslllenl/unkCio

5, A tervezes, mini menedzsmenljimkcio ::---------- ~ 65

64 ~---------------------------------- ~j r

kap kulonos jelentoseget, hiszen a gyartasi tapasztalat a profilb6vftesi, diver- . zifikacios lehetosegeket alapvet6en befolyasolja,

Adaptivitas: a kornyezeti lehetosegekhez es fenyegetesekhez valo alkalmazkodas. Az •.

adaptivitas leggyakoribb megnyilvanulasi formai: .

./ piaci pozici6 javitasa,

./ uj tizletagak definialasa es inditasa, ./ iizlet<igak felszamohisa.

Adaptacios nyomas: kenyszer az llj Iehetosegek felkutatasara. Az adaptacios nyomas • idoben is valtozik, fuggvenye a termekek eletgorben elfoglalt pozici6janak.

Integl'1ici6: a vallalat celjainak Ieghatekonyabh elerese a kUlso es belso feltetelek in- ••

tegralasava]. '

Az adaptacio lenycgeben a "Hova tartunk? Hova megyunk?" kerdesre adja meg valaszt, mig az integratlv torekvesek a "l-logyan?" kerdes felelctet adjak,

A strategia ertelmezesi szintjei: ./ vallalati szint

./ divizionalis szint ./ funkcionalis szint

VALLALAT

r--'----------------+ ----------------.--------.------,

DIVizI6

DIVizI6

DIVizI6

1---'---- ... ---------------/--- ... ---- -,----. . - --- ----------1

STARTEGIAI STRATEGIAIOZLETI

OZLETI EGYSEG

EGYSEG (uztetcsalad, (izletag. Uzleti egyseg. strategiai k6zpont)

FUNKCIONALIS SZERVEK

5.3. abra Strategiak hierarchikus osszefUggesei

'.' 5.3.2. A STRATEGIAI TERVEZES FOLYAMATA

A vallalati szint strategiai tervezesi feladata a diviziok szamara kiegyensu

kezelheto strategia kidolgozasa. A strategiai tervezes osszetett folyamat, az elozoekbol is kovetkezoen, hiszen tobb

hierarchikus szinten (vallalati, divizi6, funkcionalis) merul fel a strategia forrnalasanak

Divfzfo: Viszonylag fuggetlen Uzlet{lgban erdekelt, sajat, viszonylag fuggetlenul igenye, Az egyes szinteken es munkafazisokban eltero jellegu feladatok jelentkeznek,

kenykedo vezetoseggel. ezek cgymassal kolcsonharasban allnak es kapcsolodnak is egymashoz, Az egyes fel-

ihlctag: Tobb egymassal rokon vagy kapcsol6d6 tevekenyseget folytato 'I<'~."''''r·,.-·· adatok elvegzese saran kenyszeru relacios kapcsolatokat kell figyelembe venni.

foglal magaba, Fontos megallapitani, hogy a vallalattol elszakitva onalloan A strategiai terv keszitese erosen kommunikacio-igenyes folyamat (talan nem hely-

kepes Ienne megallni a laban. • ... telen szohasznalat, viselkedesi folyamat is), amelyben nyilvanvaloan erdekek utkoz-

A strategiai tervezesnek a divfziok szintjen arra a kerdesro kell keresni a val nek, s ncm mindig a racionalis logika gyoz, A tervezesi folyamat egyeztetesekkel, tar-

hogy mi garanralja az adott agazat sikeres mukodeset, hogyan kell cselekedni gyalasokkal visszacsatolasokka] teli kielezett tevekenysegi folyamat, A strategiai ter-

konkret versenyhelyzetben. vezesi folyamat bonyolultsaga ellen ere egy iogikai vaz segitsegevel nyomon kovetheto.

A funkcionalis teruleten a strategiai siker legfontosabb elofeltetele a funkcional A strategiai tervezes folyarnatat Barakonyi Karoly _ Peter Lorange: Straregiai 111e-

szervek kozotti egYLittmilkodes es koordinacio. Eppen ezert van szukseg divizion bel ncdzsll1ent (Kozgazdassgi es Jogi Konyvkiado, 1993) rnunkaja alapjan ismertetjuk.

is a funkciok kozotti kolcsonhatasok megtervezesere,

Az egyes strategiai szintek osszefUggeset mutatja az 5.3. abra.

5, A lerJlezes, mini menedzsmcntfunkcto

i_--------------------------------------------------> 67

,

to ~ ~ N '0 til :""'-0

N = III (1)

:0 ,_

A?tnlt~giai terv(:)zcs folyamata~an ciklusok figyelhet6k meg. (5.4. abra), Ezek a cil(lusok, amelyek az alabbiak, kovctik a strat6gia keszitcscnek Iogikajat:

celkituzesi munkafazis,

strategiak, strategiai programokmeghatarozasa, operativ, akciotervek keszitese,

./ a strategia megvalosulasat 91lcn6rzo rendszer kialakitasa,

.; a strategiaval torteno azonosulast es sikeres megval6sulasat tamogato oszt611z0 rendszer kialakitasa.

A cClkitiizcsi ciklus Iepesei

l,lcpcs

A vallalat vezetoje megfogalmazza elgondolasait a hosszabb titVll vallalati celok- 1'61, beleertve az alapveto tervezesi valtozokkal kapcsolatos elozetes fclt6tclezesekct is (gazdasagi-till'sadalmi trendek, helso eroforraskorlatok).

2,lcpes

A divizi6k vezetoi meghatarozzak rruikodesuk korvonalait: mely uzleti vallalkozasok igeretesek hosszabb tavon, a piaci vonzerot is figyelembe veve, Javaslatot tesznek a divfzi6 ele kinizendo celokra, meghatarozzak a kivanatos versenykepessegi poziciot, megbecsulik az eroforras-sznksegletet,

.~ ~
-
'11:1 ..... '0 Q)
c: c o ~
0 'N ~ =
'N (/) c 'N
:~ :l III
0 LL 3, lepes

A vallalat vezetoje a divizi6kjavaslatai, valarnint a vallalati szintf elgondolasok alapjan korvonalazza a vallalat portfoliojat, majd annak egyensulyat szem elott tartva jovahagyja a divfzi6k elozetes elkepzeleseit, (A portfolio fogalrnaval a kovetkezo, a strategiai pozicio azonositasara szolgalo modszereket targyalo fejezetben te-

runk ki reszletesebben.)

Termeszetesen a celkituzes egy iteracios folyamat, s amennyiben nem sikerul a konszenzust az else lepesben elerni, akkor ujabb iteracios kor indul.

,

,<1) .....

Si c: e 'N

<1) III

I- II)

5. A tervezes, mint mel1edz.I'me!!!/ill1kci6 ': 5. A tervezes, lIIint lIIenedz.\'mentfill1kci6

68 <------------------------------------------------ ; __ ------------- > 69

A strategia, stl"atcgiai programok mcghataroz~isa Ennek a tervezes: ciklusnak a lepesei a kovetkezok:

4.lepcs

A vallalati es divizion<ilis celok k()rvonaJazasa utan megkezdodik a celok elere. •.

set biztosit6 strat6giak korvonalaz,lsa. . .

5.lcpcs

A divizi6 vezetoje belso vitam bocsatja a divizio hosszabb es rovidebb tavll eel- .• jaira, altalanos strategiaira vonatkoz6 elkepzeleseit, a funkcionalis egysegekt61'c

azokra alternativ strategiai programok kimunkalasat kerve, . .. , .

6.lepes A divizion beluf funkcionalis egysegek - egyrnassal egyi.ittmiikodve es tetve - az egyes lizletelemekre strategiai alternativakat fogalmaznak meg, majd kat elernezve a legjobbakat elfogadasra ajanljak.

7.lepcs A divfzi6 vezet6je dont a divizionUlis celokkal ()sszhangban az uzleti eiemeks stratcgiajAt es azok erOfornisigenyet illetoen,

8. Iepes A vallalat vezetoje fcliilvizsgalja a divizi6k altal osszeallitott strategiacs

kat a vallalati portfolio Wkreben, majd dont a vallalati cl'6forrasok'elazetes eros: ..• u .

sarol,

Termeszetcsen, ez a mUl1kafazis is magaban hordozza az iteracio lehet6segct.

Az operatfv tervezes fazisa

A harmadik ciklus (9-13. 16])6s) targya az operativ tervek, a koltsegvetesek

tese. . .

·9.lepcs

A vaIJalatvezet6je utasitast ad a rovid tavu operativ tervek es az akei6programok kidolgozasanak megkezdesere.

10.lepes

A divizio vezetoje (a divizio celjainak es strategiajanak kozreadasaval) a funkcionalis vczetoketaz egysegek operativ terveinek kidolgozasara keri fel.

11. lepes

A funkcionalis szervek vezetoi a strategiak megvalositasat celzo operativ terveiketj6vahagyasra benyujtjak a divizi6 vezetojehez,

12.lepes

A divizio vezetoje ellenorzes es koordinalas utan jovahagyja a funkcionalis operativ terveket, majd osszeallitja a divfzio operativ tervet,

13.lepes

A vallalat vezetoje jovahagyja a vallalati portfolio megvalosftasat celzo, rovid tavu feladatokat tartalmazo vallalati operatfv tervet. A vallalati eroforras elosztasa ebben a fazisban fejezodik be.

Az el6za harom tervezesi munkafazis Iogikailag szorosan es sorosan kapcsolodik egyrnashoz,

MOllitoring (megfigyeld) rendszer kialakitasn

14.lcpes

A vallalat vezetoje meghatarozza a megfigyel6rendszerrel kapcsolatos alapveto kovetelmenyeit, annak mindharom szinfjere (celok, strategiak, operativ akciok szinqe), kij~J()li a vallalati es a divizi6 szintii feladatokat, megfogalmazza a tervekhez rendelt Hires! savokat,

5. A tervezes, mil1!lII(!nedzsmellf A terve:,'es, mini menerLsllielllfill1kcid

70 ~------------------'---------------------------L~------ ~ ~ 71

15.lepcs A divizio vezetoje kijeloli a divizio ceJjait es strategiainak teljesi.iJeset nyo kovetri 1'eladatokat, valamint az Uzleti egysegek es a funkcionalis szervezetek toinek eziranyu feladaralr.

Az also sziutu vezetok ertekelik celjaik teljestteset a divizio vezetoje szamara,

16. Mpes

. A funkcionaJis reszleg vezet6je figyelemmel kiseri a sajat operativ tervellek te .•• Jesiileset, valamint a funkciomilis keresztkapcsolatok ervenyeslileset. Kisebb el ,. seknel intezkedik, nagyobbaknal Uavaslataival ellatva) jelzi a divizio vezeto: az esetleges tervmodositas iranti igcnyet.

A divizio vezetojc ertekeli a reszere kitiizott egyen i celok teljesulescr, errol a vallalati vezetanekjelentest keszit.

17.lcpes

A divi.zio ve~e:oje a divizi6 stratcgiai 1'eladatainak teliesuese erdekeben iranyitj .•.•

szervezsr, egysegenek tervez6munkajat. A vallaJati vezeto fele akkor ad ic . .'

11a az altara meghozott int6zkedcsek, tervezen beavatkozasok a vaJlalati s~intt1 .'

folio egyensulyit, illetve a vallalati eiklusok teljesLileset is erintik.

A vallalat vezetoje osztOnz6ket hataroz meg az ininyitas kti16nb6z6 szin~jein m(ik6dC\ vezetok szamara,

A megfigyel6rendszer es az osztonzok kialakftasa szimultan jelleggel nuikodik, ezck a tcvckcnysegek atszovik a teljes strategiai tervezesi folyamatot. Az egycs 16- pesek ncm kapcsolodnaj, olyan szorosan egymashoz, mint az elazo harem lepes,

A bemutatou abran (5.4 abra) es az abra magyarazataban cgy elvi, logikai 1110- dellrol volt sz6. A tervezesi folyamat a val6sagban nem ennyire meeilanizalt, rugalmasabb, ugyanakkor elkepzelheto, hogy bonyolultabb is. A modell ismerterese kapcsan a szuksegcsse valo iteraciokkal utalrunk a bonyolultsagrs.

Az osztOnzesi rendszer kialakihls~inak cikluSH

18. lepcs

A vallalati vezeto a vallalati celok iranyaba valo haladast, a vallalati portfoli6 a vallalati operativ terv teljesiileset kfseri figyelemmel, beavatkozasai is erre a letre koncentral6dnak. Informaci6i a divizi6ktal sZ~lrmaz6 jelek mellett a ertelmezett k6rnyezet valtozasaira is kiteljednek.

5.3.3. A STHATEGIAI 1>ozicI6 ELEMZESE

19.1cpes

A felsbvezeiCs egyeniJeg megfogalmazott celokat hataroz meg a diviziok szamara,

A stratcgiai tervezes, a stratcgiai pozicio meghatarozasa szempontjab61 szlikseges a tcrvczes: egyseg definialasa. A tervezesi egyseg a vallalatnak azon Iegkisebb, j61 elhatArolhat6 szervezeri egyscgei vagy tevekenyscgcsoportjai, amelyek valamilyen termek eloaJlftasara vagy szolgaltatas nYlljtasara iranyulnak, piacuk pedig egyertelmucn defi-

niAlhat6, azonosithat6.

' ....•. Megjegyezziik, hogy ez a definici6 kizarolag strategiai celokat szolgal, igy a strategiai szempontll elki.iWni.ilcs, elkiildnit6s nem jelcnt feltetlenul szervczeti elktil6ni.ilest is. A szervezeti elkLil6nUles megtortente eseten strategiai kozpontnak szokas nevezni az egYScgel, ez azonban mar uemcsak strategiai egyscget, hancm operatfv iranyitas szemP0l1tjub61 is elkLiWntilt egysegetjelent.

'. A stratcgiai pozicio elemzesere szolgalo modszerek kozill az alabbiak isrnertetcse.

VerroglalkozllI1k: ...

v a begyakorliisi gorbe,

-/ a rIMS model! alkalmazasa,

20. MJlcs

A divizi6 vezetoje egyeni leg meghatarozott celokat ir elb a funkcionaJis V"LAOL''''iii. valamint a strat6giai programok elere allitott vezetok szamara.

5. A tervezes, mint menedzsment

72 ~------------------------ ~.

if a termek61etgorbe-elm61et szerinti megkozelftes, if piaci reszesedes - piaci novekedes matrix, ifpiaci vonzero - versenykepesseg matrix.

a.) A begyakorlasi gorbe

Abc;8Y<lkorlasigorbe abb61 a megfigyclesb61indul ki, hogy egytermelesi.fel tobbszori megismetlese olcs6bba teszi elvegzeset, amit a kozvetlen fajlagos . (anyag, bel') csokkenese kiser. Ellhez jhrul"az egy termekre jut6 altalanos .. v ... .;"~f-..~n. csokkenese az, AKFN-(Arbev6td-K6Its6g-Fedezet-Nyereseg) strukturabol A ket hatas eredojekent kapott gorbe novekvo terrneles mellett csokkeno fajlagos mekkoltseget mutat, ez pedig kompetitiv ~16ny?ket Iger a nagyobb termelesi es sitesi volument elerok szamara. Tapasztalaf iilegtlgyelCsek szerint ez a hatas az es a folyamatos gyillt~sban egyarant ervenyesul. Belathato viszont, hogy az -.'.' .. '._-<0. kisebbreszaninyamiatt ez.a hatasll1er~~kl()~lk a t6keigenyesebb automatizalt eseteben,

A begyakorlasi gorbe lefutasat mutatja az 5.5 abra, Ai fajlagosk6!tsegekcs6kkeneset szamos tenyezo okozza: if A tanulas talan a legmarkansabb magyarazata ennek a hatasnak, Illulashvdl egyre gyorsabban, .egyre kisebbidonifOl'ditassal kepes ..... J.~"'~~''''.W' elvegezni ado]goz6.

if Atenl1clcsiYoluI11enn(5velese, a terrnelekenysegi kenyszer munkam

. tashoz vezet, ami a specializalodason kereszti.il kcltsegcsckkcneshez het.

if A felgyi.ilemlett tapasztalat atadasa, a tevekenyseg folyamatos .. ... . .. '.'

Iasa koltsegmegtakantashoz vezet, Eza racionalizalasitevekenyseg a vat < laton beluliszabvanyok kidolgozasahoz vezethet,

A begyakorlasi gorbe hatasa termeszetesen ertelmezheto a vezetoi tevekenyseg teben is. Az ismetelten elvegzett vezetoi tevekenysegek mind kevesebb idot . nek, s jobb hatasfokuak. .

I ·-Ic~~-.- 0

1----0. -.,.'~!--- ,.... , f-.---, --_.' '- .. c-z- •. ~''-- CO

'" ~ <0 co ~"""'

II 0 a 00 If

I-- m --- ---1- --- II I--I-~ JI t-I--II I- II 1_ cu

ro m m m

o 1---1----+- ... -.--- --~ - -·-1-1--- --_ -- 1- f- CD

'r"

1- -- .. -+-+._-+--1++-,-

0
- -::t
~
--
0
1--- j~ --- N
"""' -~, ----+----+-----r'-- .- ---;..-1.----1-

,___.-+--j----I--.- .. -.- .. ---+--~~-- f-.+_ .. - - ... ~-

··-r··-

_.--.- --f----.t--t-I--T---

---+--+- - - i- 8 ir--j / / /

/ V V 1/··---- ~

/ /r7r-/''---

- ---- _- v V -i _fi._'

--,./ L~/V· . ~

Ik/:::V.:::V_::J---_ -~I

o::,--o~-o::':--·--;:;;o'--o,l--o.::~·-o-:::'::.---::o=--~o==---:::O-O· a ~ 0 m ~ ~ CD ~ V ~ N """'

v-- "'t"'""

lnftaciornentes fajlagos koltseq

a o

Q)
.0
.....
'0
(j) C'l
.(1) VI
(!) ·rn
E ;;:
0
'- ~
(!) rn
...... >.
...... 0)
...... Ql
0 .0
N
0 «
E ro
m ....
I .0
.(1)
LO
lri o co

5. A tervezcs, mill/ mcncdz.\·/IIellljill7kcid A lel"l'cz(ls. mill/ menedZSlIIcnl./imkci6

74 ~---------------------------------------- ~~ -- > 75

•.••. b.) A })IMS modell

A begyakorlasi gorbe analitikus forma ban is el6allithat6, hiszen a gorbek logaritmi ..••. A piaci reszesedes novelesebol credo uzleti elony logikailag konnycn kimutathat6.

kus jelleguek cC A magasabb piaci reszesedes nagyobb terrnelesi volument feltetelez a versenytarsak< hoz kepest, kovetkezeskeppen nagyobb az esely a begyakorlasi gorbe koncepciojabol .... crcd6 kornpetitiv elonyok kihasznalasara. Ezek az elonyok: az alacsonyabb egysegkolt . ..••••.. seg, nagyobb jovedelmezoseg stb. Ebbol kovetkezik, hogy a strategiai pozicio ertekele...•. sekor a piaci reszesedes vizsgalata szignifikans tenyezonek bizonyult, es eppen ezert ...... 5l61es korben elterjedt.

A piacireszes()d¢s¢s<l.jij\l(:)clelnl~zos6g kozotti hatas a gyakorlatban kozvetlenul ~s

. .'. .' empirikus vizsgalatokigazoltak,h()g;y - a begyakorlasi gorbe elme-

•.. > ~ alapozva -(Oggv6nykapcsolaiJl1utathat6 ki a profit, a keszpenzforgalom es a

". piac; reszcsedes kozott.Abostoni Strategic Planning lnsiitllte altai szervezett }~IMS...••. (Profit Impacts of Marketing Strategies) projekt egy rendkivill reszletes, tobb m1l1t250

..... . ak a legkil!iinfel6bb iparagakban nnikodo kb. 2,000 uzleti egysegere kiterjedo

.·~datbazist szervezett.

A vizsgalat saran }7g1yan fuggetlen valtozot talaltak, amelyek a ~~I\,~lt():?:6alakulasatSO%~b;lJl magyarazzak. Ezek ,"h¢~tCtlyez()csoportba sorolhatok. Befolyasuk eros-

•.• 's6gc szerint ntl1gsor61va e csoportoka kovetkezok: . ..... . ...

./ a beruhazasigenyesseg (a forgalornhoz viszonyitott eszkoz-igeny); ./ termelekenyseg (egy fore jut6 anyagmentes termeles);

./ piaci pozfci6 (a harorn legnagyobb versenytarshoz viszonyitva); ./ a piac novekedese;

./ a termek vagy szolgaltatas minosege (a vasarlo szemszogeb(1);

./ a piae altai is elisrnert innovacio, termekdifferencia!{ls (a verscnytarsaktol val6 elteres);

./ vertikalis integracio .

Az egyes tenyez6esoportok pozitiv vagy negatfv hatasat az eredmenyvaltoz6kra az 5.6 abra foglalja ossze, A feldolgozasban kozvetlenul reszt vevo vallalatoknak termeszetesen a r6szleteredmenyek is rendelkezesukre allnak, azonban a szakirodalomban is sok reszlet, reszeredmeny Watt napvilagot, arnit masok is hasznosfthatnak .

Azelemzesek eredrnenyebol a vallalatok egyreszt megismerhetik az uzleti sikert

. v<l16sziniisit6 tenyezoket, azok fontossagi sorrendjet, Ez nagy segitseget jelenta terve~ >iL;~si feladatok sulypontozasaban. Masreszt az adott nuikodesi terulctre, a vizsgalt iizleti ····egyscgre orient3.l6,normativ jellegu ertekeket kaphatnak (pl. mennyi az atlagosan elvarhat6 t6kemegteriilesi mutat6 erteke az adott iparagban).

ahol

Co = korrigalt egysegkoltseg az idoszak O-adik eveben, C( "" korrigalt egysegkoltscg az idoszak t-edik eveben, Po"" halmozon termeles az idoszak O-adik eveben,

P, = halmozon termeles az idoszak t-edik eveben,

a = iparagi sajatossagokt61 fUgg6 allando.

CAz "a" konstans erteke pl. nehCzgepjarmli gyartasanal 0,152, integralt aramko gyartasanal 0,51). Az "a" konstans erteke " a - fajlagos koltsegcsbkkenes" diagram' grafikusan meghatarozharo.

Hogyan hasznalhnn; a begyakorlasi gorbe a stratcgiai pozicio azonosft{tsara? Az adott uzleti (piaci) szektorban ismert a begyakorlasi gorbe lefutasa ("a" ismert, adott). A termelesi volurnen, az eddig gyartou termek menllyisege meghata za a fajlagos koltseget, Ezt osszehasonlftva a piaci rivalisok ertckeivel a strategiai zfci6k j61, megfelelo biztonsaggal azonosfthat6k.

Az abrabol is erzekelhci», hogy a begyakorlasi gorben alapulo elonyok a telitod miatt csak korlatozottan, egy bizonyos ideig hatnak, A hatas ervcnycsulese ellen tenyezok az alabbiak:

./ az inflacios hatasok kiszurese nehezseget okozhat; ./ a volumen novelesevel a gorbe eleve telit6dest mutat, hatasa idovel jele sen merseklodik;

./ ha masok is elerik az ad ott volument, a kompetinv elony mcgsztinik; ./ hatasa nem ,illand6 (a munkaero termeszetes cser616dcsc, maganak a adatnak a m6dositasa a kedvezo hatas ellen dolgozik);

./ hatasa az 616munka-igeny fLiggvenyeben iparagankem valtozik. Illig e helyeken, ahol a volumennove16s korlatokba utkozik (pl. a kiterrnelo i ban), eleve korlatozott,

5. A tervezes, mint menedzsment

5.6. abra Az uzletl siker kulcstenyez6inek hatasa a ket legfontosabb eredmenyvaltoz6ra

76 <------------------ ~

~K T 6kejbvedelmez6seg Keszpenzforgalom
K
Beruhazas ige nye sseq - -
Termelekenyseg + +
Piaci pozlcio + +
Piaci novekeces + -
Minoseg + +
tnnovaclo (eros pozici6ban) + +
Vertikalls inteqraclo
- stabil piacon + +
- gyorsan valtozo piacon - - >

m
"-
ro en
..-
ifJ
'ro (I)
"5 E
..\<::
roi'!1 :.J
ifJ ro ro
:52EifJ en
::::l ,til .n;!
..\<::0- ...
...
ro ro ::::l 0
- 0)':';; I.L.
ro,-~ -
ifJ E ro (I)
'ID N OJ .Q
~ c·m ...
ifJ·m ifJ :0
m o, m Ol
.:.;; N L.. ......
,0) ifJ m J!!
t'(l) >.
'0)':';; C .(1)
I I I .lI:!
'(I)
.::t::cou E
....
(I)
l-
n;!
...
.a
'n;!
r..;
It) A PIMS 1110deIl hatranyait illetoen ra kell mutatni arra, hogy elsosorban a 'U~'.' .. '''''''' .rendenciakat Sziullszerlisfti, rovidebb tavu celvaltozora helyezi a hangsulyt, tudja kezelni a vezetoi kreativitasbol adodo elonyoket,

c.) A termekeJetgorbc-elmclct

A termekek eletg6rbejcnek alakulasa, annak elemzesebol levonhara j61 ismertek a marketing studiumokkal osszefiiggesbcn, ezert elegendo az ide von z6 ismeretek rovid osszefoglalasa. A I'eszletes ismertetes helyett a tovabbiakban a vezesi aspektusra helyezzuk a hangsUlyt..

A begyakorl~$igQ.rbe elmelete olyan tenyezokkel fogJalkozik, amelvek a vezeto •......

tal viszonylag}obban befolyasolhat6k, mig a 1~rI11~~~I~tg05rbo alakul~saL .

valtozok inMbb tekinthetok .kUlsOVl.iltOz:6j<.!1(l)<-. Ily medon a terrnek ertekeleset 1]1~slkordair61 kozeliti: ,g:titl~Lsziiletese~()I~tennek.kihaJasaig koveti annak "'l"'lU"~':' -:

Az eletgorbe fazisainak vegigjarasa nem torvenyszeni, af~1;ll1~kpalyafutasa barrnely szakaszban megszunhet. Latni fogjuk, hogy a terrnekeladas novekedesi

nagyon ponto san es jMmerhetoenhelyettesft~ az adott vallalkozas uzleti .

nagyobb novekedes kedvczobh, a kisebb kevesbe vOHz6 C1ctg6rbe-pozici6t jelez .

termekeletg6rbe egyes fazisai azS.7 abran Iathatok. .

+

o

78 < 5_._A_w_r_\~_,zc_lS_,'_IIl_·nl_n_le_l1e_'d_zs_'n_leJ_/t~ __ J·_5_.A __ w_rv_ez_e,_~,_m_Ul_IJ_!le_17_e(_k_sl_!lC_'"_'.fi_w_lk_CI_6 __

;. 79

I. f~zi~: embrionalfs szak~~i

A tcnnekek eletciklusanak hossza igen kuionbozo lehet: nehany honaptol tobb evti-

". . ...• • .. zedrc terjedhet ki. A tervezotol ezek eltero reagalast igenyelnek mind a tervezesi hang-

A 1'0, Iy, amat,·ki.r;i·6baJatlanotJ~t~k .fel.!11erl.i .. I.e.' .. s .. e .. vel .. indu], amelyek fino mitasa

k ' .• sulyok, mind a modszerek megvalasztasanal,

szelc ~tal~sa utan Jut el a terrnekek egy resze egy embrionalis szakaszba, helyet

resve a piacon, A tervezesi feladat kozpontjaban ekkor zorneben kutatasi '68 . A rovid eletciklus divatjellegii cikkekre jellemzo (Iasd base-ball sapka divatja), Az ting-felad~;ok alln~k: Az e~ben a fazisban felhasznalt vallalati alapok ... ·y·l;gt;~(jlll·.>.' ilyen termekek tervez.ese sQran az alapos tervezoi elemzes helyett gyakran a vezetoi l11e~haladJa~ a ~'o~hzalt b7veteleleet. Jellemzo a gyors novekedes, a technol6giai intuici6, a j6 ertelemben vett rogtonzes, raerzes dominal. A rovid ciklusu terrnekeknel tozasok, .a placl.reszese.des eros es varatlan ingadozasa. Peldakent napjainkban a • rendszerint nines is ido a szisztell1atikus, f~~:n~~lizaltt~rvezesi rnegkozelitesre. A rovid zertechnika, a biotechnika alkalmazasi korebe es6 vallalkozasokat hozhatnank fel, .• 6Jetciklus gYors megoldasokat surget, amelyek rovidre zarjak a szervezet Iassubb folyamatait: proj6kttervezes, alkalmi interfunkcionalis tervezoi team szervezese a jellemz6. A gyors megoldas, a gyors reagalas elony a koltsegek szempontjabol ugyan takarekosabb, de nagyobb id6ig6nyu formalizalt tervezesi megkozelitessel szemben, Az egyes funkciok tervei szinte parhuzamosan keszillnek, A tervek modositasara eppen ezert mar menet kozben is igen gyakran SOl' kerul.

'.

n. fazis: nbvekedes'

Sikeres,fogadtatas eseten gyors felfuta.skovetkezik. A tervezes sulyponti a verscnytarsak megelozeset celzo pozleiafoglalas, valamint az artervezes. A megvalaszoland6 kerdes: hogyan realizalhat6k a meg telitetlen piacon el61'het6 e,lony~k? A, bevetelek idovel elerik a raforditasok szintjet, majd egy id6 utan

laltan IS beal1 az egyensuly, A vallalkozas penzUgyi merlege ettol kezdve mar .'

,tiv. A n~v.ek~~es. megj6 utemben folytatodik. A tervezo helyzetet konnyiti, hogy> technologia mar IS1110rt, a fogyaszt6i kor kialakult, a piaci reszesedes rendszerint .. mar csak kisebb ingadozasokat mutat. A .piacra valo belepes a kivulallc szama ebben a fazisban mar joval nehezebb, mint az eloz6 szakaszban volt.

A leghosszabb ciklussal mindennapi eletunk mellekszereploi, rnindennapi hasznalati targYaink.diesekedhetnek (eipoflizo, ceruza, radir, vonalz6). Ez esetben a tervezesi i6szleg ugyancsak nem lesz tulterhelt, mivel a kornyezet felol varatlan nagy veszely nem fenyeget, a bukas kockazata mersekelt. Elegendo a tervezonek ekkor csupan a korabbi tevekenyseg folytatasanak korulmenyeit ellenorizni, az eredendoen tlj lehet6- segek, kihivasok felbukkanasara figyelni. A hangsuly a meglevo folyamatokon, a ki'. alakult rutinon van, a tervezesre a funkcionalis jelleg, a takarekos szemlelet a jellemzo . •• . A munkasoros jelleggel folyik a fejlesztestol az ertekesitesig: az egyes fazisok az eloz6 szakasz terveire epulnek, az elterf teruletek szakemberei kozotti kapcsolat laza.

III. fazis: erettscg

A jelentosebb termelesi volurnen elerese mellett bekovetkezik a noveked ii~em fokozatos csokkenese, majdstagnalasa, ami a piae teift6c1eset jelzi. A Tp.,'\lPCrp_·"

. sr fel~.dat~ozPQntjab~n ekkor a begyakorlasi gorbe elrneletebnl fakad6pQtenc elQllyok tenyleges kiaknazasa all~ ami hatekonysagjavit6 programokban jelen •... meg. ~ l~las~k Je~l~gzetes tervezesi feladat a piac es a vallalat altal egyarant ... gadhato ar kialakftasa.

A kozepes hosszusagu eletciklusu terrneket el6allft6 szervezet jellemzoi a fenti ket szels() eset kozott helyezkednek el. Az iparag es a piac jellege donti el, hogy az ad ott straiegiai egyseg tervezesenel a sajatossagok alapjan melyik p61ushoz allunk kozelebb .

A termek eletutjanak kovetese kulonosen a rovid ciklusu termekeknel fontos. Az eletgorbe ciklus alapjan meghozando strategiai dontesek tarnogatasara az Arthur D. Little Inc. a 70-cs evekben dolgozott ki modszert: az elozoekben targyalt eletciklusfazisokat a versenypozfciokkal kombinalva hozott letre egy ketdimenzios tablat. Ez a matrix szolgal az elernzes alapjaul, amit eletciklus-portfolionak neveztek el (5.8 abra). A versenypoziciok ertekelesenel a vallalkozast dorninans, eros, kedvez6, vedheto, gycnge es eletkeptelen jelzokkel minosithetjuk.

A termekeletgorbe termeszetesen nem az egyediili udvozito megoldas a strategiai pozici6 vizsgalatara, '1'Ol'z1t6 hatasu a gorbe lefolyasara a piaci kornyezetben fellepo konjunktllra vagy recesszio, Egy j61 sikeriilt racionalizalas vagy innovacio jelentos lokest adhat pl. egy stagnalo fazisban lev6 termeknek. Az eletgorbe egyes szakaszainak hossza iparagankent nagymertekben kulonbozik, ami megneheziti az egyes szakaszok azonosftasat.

IV. fazis: elavulas, hanyatIa~

KO:I~~Il~,i kerdes.a vissz~vonlllas megtervezese (peldaul a legkedvezobh vis vonu lasi idopont mcgtervezese) ugy, hogyameJlett a leheto Icgmagasabb Iehessen az Ozletb61 Idc,sikarni. A legfontosabb megvalaszolando arcs(5lekentessel, piacbefolyasolasi eszk5zokkcl fenntarthat6-e meg a h«'LU<l'''<LI",~ terrneles? Egyarant hihas dontesnek minosfthete az ido elotti visszavonulas . il a tulerert termek tovabbi gyartasanak erbltetese. E szakasz jellemzoje a ~~""~"'V""'i.

kereslet, a versenytarsak eluinese, a szuktil6 termekskala. . ..

5. A tervezes, mini m(!nedzsmenlfunkci6

80 ~------------------ ___

5. A tervezes, mini menedzsment funkcio

----------------------------------------------> 81

EI etgorbe-sza kaszo k

'0

'0 'N o o,

Embri6 Novekv6 Erett Hanyatl6
Domlnans 1 1 1 1
~-.--- .. t---.-.~--- -- . ....______,,_.~ .. I-----.-~ _._"-_ ...
Eros 1 1 1 2
._---. __ . .. ~-.-_ .. ~
Kedvezo 1 1 2 3
... .--"~-.- L...._.~ ___ -_ .. .. ~
Yedheto 1 2 3 3
-.~-- .. "-_. " __ ... - _.-----
Gyenge 2 3 3 3
----- .. ~ _._--. __ -----_. .- f----.~
Eletkeptelen 3 3 3 3 Jelolesek 1 - strategiai opci6k szeles valaszteka 2 - szelektfv fejlesztes

3 - veszelyes tertilet: visszavonulas, rneqszuntetes

5.S. abra Eletciklus portfolio

<i.))Piaci reszesedes - piaci ndvekedes matrix

A begyakorlasi gorbe elmelete, a termek 6letciklus-gorb6j6nek elemzese es a PIMSmodell ramutatott arra, hogy az uzleti siker kulcstenyezoje az elert piaci reszesedes 11161't6ke valamint a termek crtekesftesenek novekedesi {Heme. Mint lattuk, a lasi gorbe elmelete fokent belso - valla laton beluli, a tervezo altal befolyasolhato _ valtozokra epiil, mig a termek cletciklus-gorbcje kulso - valla laton klvtili, kozvetlenul nern szabalyozhato - tenyezokkel hozhato ()sszefUgg6sbe. A terrnek ertekesitesi lehetosegeinek bovulese egyben a piac vonzerejenek novekedeset is jelenti. Innen a felismeres - ami a Boston Consulting Group (BeG) nevehez fuzodik -, miszerint a vallalat strat6giai helyzetcnek elemzeset k61 dimenzioban, a relativ piaci reszesedes es a piaci novekedes uterne fuggvenyeben celszeru ertekelni. A BeG ezen elemzesi rendkfviil nepszeruve valt es rna mal' szeles korben elterjedt. Sokan a tervezesi gondolat fejl6deseben az egyik legjelentosebb merfoldkonek tartjak,

A BeG altal kidolgozott megkozelites Ienyeget az eredeti modellen krvanjuk bernutatni (5.9 abra), Az abra vizszintes tengelye a relativ piaci reszesedes merteket abrazolja: itt az adott terrnek ertekesitesi volumenet viszonyitjuk az adott piacon jelenlevo legnagyobb versenytars ertckesnesehez,

Relatrv piaci reszesedes
Magas
rn * ? 20%
.0)
u
0) .,.
~
OJ 10%
>
:0 ~
C
'0
ro
0.... :.A 0%
2.5 2.0 1.5 0.5 0 Alacsony
Magas Alacsony
5.9. abra BeG matrix A fuggoleges tengelyen annak a piacnak a novekedesi iiterne jelenik meg, amelyiken a vizsgalt uzleti egyseg jelen van. Dinamikusan fej l6d6 piacok eseteben az e16zo evek trendje ad tampontot,

A matrix negy mezore bonthat6, amelyek mindegyike az ott 16v6 termekekre mas~ mas tenneszetes, kezenfekvo strategist sugall (a mezok elnevezesenel a szernleletes angol kifejezesek megfelelojet vesszuk at). Az alapstrategiak: novekedes, pozici6k megtartasa, aratas, visszavonulas,

CSILLAGOK (bal felsf negyzet): a vallalat btlszkesegei, a legjobb strategiai pozicioju termekek, amelyek egy vonzo piacon nagy relativ piaci reszesedessel vannak jelen. A begyakorlasi gorbe elmelete szerint versenytarsaikkal szemben kompetitiv elonyokkel rendelkeznek (jelentos alapkepzodes), Ugyanakkor a bOvLilo piachoz valo alkalmazkodas kapacitasbovitest indokol, ami jelentos beruhazasi igenyt jelent es alapfelhasznalassal jar. A csillagok eseteben az alapok kedvezo esetben egyensulyba keriilnek, kedvezotlenebb esetben azonban kismerteku hiany is varhato, A szoba.joheto strategiak:

../ minden beruhazasi, fejlesztesi es marketing tamcgatast megadni a strategiai pozicio tovabbi erosftesere;

../ az adott pozicio megtartasara iranyulo strategia, ha mar elegend6 bernhazas torrent.

FEJQSTlUfENEK (hal also negyzct): a kioregedett sztarok menedekhelye. A piac, •. amelyen hajdan tundokoltek es nagy reszesedest ertek d, mar elvcsztette

82 <{

5. A lerl'ezes, mini mel1edzs/JIentjunkci6 ': 5. Ii lervezr!s, milll menedz.I'melitfimkci6

>- 83

vonzerejar, Egy lecsengo, de meg rmikodo vallalkozasroj van szo, amely e : kowtt kot ki. A sikertelenek mar az else fazisban elbuknak, nem kepesek vegigjarni DZ vezi ugyan meg a begyakorlasi gorbeb61 szarmazo elonyoket, de itt mar 0 .,. el6bbi _ termeszetesnek tekintheto _ feil6desi utat es maris a jobb also mezoben talaljak

erdemes beruhazni (a kapaeitasok igy is elobb-utobb kihas7JlalatlmlllA '" maguk"t. Bukas a csucson is bekovetkezhet, ha hibas volt a tamogaton strategia.

nak). Eredmeny meg jelentkezik, ezert az alapok kepz6descn61 ezeket a .'

mekeket meg, mint forras! vehe1jiik szamitasba. Az innen kinyert t6bblettel finanszirozhat6k mas, felfut6 (egyelore mcg csak inputot emeszto) igeretes vallalkozasok. K6zenfekvo, kovetendo strategiak: ..

./ az adott pozicio megtartasara iranyulo strategia;

./ aratasi strat6gia: az elerheto el6nyok maximal is kihasznaJasa a piac, •• pozicio varhato gyengulese aran is (az eletgorbe utolso szakaszsn va •. gyunk),

KERnOJELEK (jobb fe]so negyzet): ide kerulnek azok az otletek, azok a teljesen (a felfut6 szakasz ekitt vagy annak elejen levo) termekek, amelyek piaca retes, de jelentos piaci reszesedest meg nern mondhamnj magukenak. IUk tovabbi rafordftasr azok erdemelnek, amelyek varhat6an kepesek Ieszn bekeri.ilni a csillagok koze. Ezt alapos merlegelcssel lehet csak valoszfmisi

ni; addig tovabbra is k6rdojeleknek minosftendok. A mclJoz6ttek ki fognak esni a tcrmekskaJar61, mig a sikeresek a csillagok kozott folytatj palyafutasukm, RiLfordftas-eredmcny merlegiik erosen negattv. Mind a pia megteremtese, mind a termelesi kapacitasok kiepfrese nagy raforditast nyel, ezert csak neh<inyuknak adatik meg a felemelkedes lehetosege. A Iaszthato stratcgiak:

./ erofesznes a piaci reszarany novelesere, jelentos beruhazas a 0071'"",,<;/ valas erdekeben;

./ tovabbi tamogatasok rnegszuntetese, a jobb also sarokba valo sUI tes;

./ felfedezo strategia: tljabb otletek felkutatasa, majd kidolgoz<isuk m kezdese,

D()GLOTT KUTYA.K (jobb also negyzct): sikertelcn termekek (alacsony piaci .'

szesedes) vonzero nelkuli, stagnalo, visszafejlodo piacon. Az alapkepzod ..... m6rlege akar kiegyenlitett is Jehet (keves rafordttas, keyes bevetel), tehat felt6tlcni.i1 vesztes6gesek, megis fcleslcgescn kotik le a vezetes energi Ezekt61 a bukott kerd6jelektol, mar nem tejelo, ki6regedett tehenektol j fokozatosan megszabadulni. Ajanlhato strat6gia:

./ visszavonulas: ha mar csak jelentektelen eredmenyre van ki vagy mar scmmilyen strategia] elony sem varhato,

A sikeres termek elete soran vegigjalja az egyes mezoket (5, I 0, libra). Kcrdojcl elnyerve a maximalis tamogatast a csillagok soraba emelkedik, ahonnan a piac kifull dasa utan a f~jostehel1ek koze kerul, rnajd a lecsuszasi folyamat vegen a doglott ku

Relatfv piaci reszesedes

~
"'"
Csillagok Kerd6jelek
~
<:
Fej6stehenek DogloU kutyak
" r .. "" ., ,..
, (f) 'Q) "0 Q) ~ Q)

> :0

C

'0 ro

0:

2.5 2.0

magas

1.5

1.0 alacsony

o

5.10. abra A terrnek eletutja a BCG matrlxban

magas 20 %

10 %

0% alacsony

A bemutatott elernzesi modszer a maga koraban nagy jelentosegu volt, a tervezesi m6dszertanban tlj gondolkodas] mod elindftojava valt. Erdemeit az alabbiak szerint ioglalhatjuk ossze:

./ A novekedesi es jovcdelmez()segi kilatasok alapjan)6 alapot nyujt a beruhazasok rangsorolasahoz, a vallalkozasok eroforrasigenyenck elbfn'tlasahoz, minosl'tesehez, a bevetelek es kiadasok egyensLllyanak megterc111tes6hez.

./ Az iranyitasi rendszer szamara meghatarozza azokat a strategiai valtozokat, arnelyek az egyes vallalkozasok teljesitmenyet karakterisztikllsan kepvisel ik. bAltal mcgterernti az aJapot a kesobbi teljesitm6nyek meresehez es ertekelesehez .

Minclezen pozitfvumok mellett a modszer hianyossagai is viszonylag koran napvit1gra kerUltek. A fo gondot a versenykepess6get es a piaci vonzerot helyettesfto (es mer6) tenyezbk jelentettek, A versenykepess6gnek a piaei r6szesed6ssel valo merese bizonyos buktat6kat hordoz magaban, ezert a targyalt megkozelftest mertektart6 ova-

5. A tervezes, mint mel1edzsmenlfuJ1I,,::id .: ,

84 <--------------------------------------------------c

tossaggal kcll kezelni. Szamos esetben ez a tcnyez6 onmagaban nem elegend6 a meg, ... bizhato erlckelcshez, mas tenyezok figyelembevetelere is szukseg van. .

SZlikseg lehet tehat a versenykcpesseg crtckelesenel a piaci reszesedes mel lett (amit a begyakorlasi gorbe elmetetebo: vezettlink Ie) mas szempontok figyelembevetelere is ...•.

Hasonl6 medon kritikus megk6zelitest igenyel a piaci vonzer6 meresere szolgal6 novekedesi index (ami l1leig6tt viszont a termekeletge)rbe allt). Szerepe egyeduli mer6, .. szarnkenj szinten vitathato. Jelentos vonzer6t gyakorolbat ugyanis egy lassan . piac is, ahol kisebb a termek elavulcisinak veszelye (technol6giai valtozasok utemo .• stabil, stagnalo, nem lid gyors). Hasonl6 medon vonzo lehet a piacon kialakuh Vel', .' senystruktl[ra, a piacra valo bejutas egyszerlisegc, maganak az adott piacon foly6

senynek a jellege, amely szeJsoseges kilengeseket nelkiiWzo, megrazk6dtatasokt6L mentes m(\kodest iger. Mindczek tovabbi jelentos tenyezok lehetnek a piaci vonzero ...•. mcglteiesenel, ezert a verscnypozici6 mcgitelcsenel osszetetteht, megkozellres . ges.

e.) A piaci VOUzcl'('5-verscnykcpesscg matdx

Eppen a fenti hianyossAgok (az egy mutatova] jellemzeu piaci vonzero, valarnint vallalkozas uzleti erejenek egy mcr6szammal valo reprezentalasa) inditottak el General Electric ceget egy arnyaltabb megkc)zelitcsre alkaJmas model] kerese Megbfzasukra fejlesztette ki a McKinsey tanacsado ceg a piaci verscnykepesseg matrixot, amely (a korabban targyalt c!etciklus-portfoli6 es a B matrix mellctt) a harrnadik nepszeru portfoli6-technikAva valt, Az elemzes menetet 5, I I. abra foglalja ossze.

A piac vonzerejor olyan kiilso tenyezdk hatarozzak meg, amelyek a keszito altai nem (vagy csak kis mertekben) befolyasolhatok:

./ a piac merete,
./ a piac novekedesi uteme,
./ a piac ciklikllssaga,
./ a piac j()vedelmczosegi mutatoja,
./ a verseny struktunija,
./ a piacralepes korlatai,
./ a tcchnol6gia sajatossagai,
./ az allami bcavatkozas veszelyei,
./ kornyezetvedelmi szabAlyozas,
./ a munkaer6piac helyzete stb. BELS6 TENYEZ6K

Kritikus bels6
tenyezok kijelolese
I
Bels6 tenyezok
ertekelese
I'" __ ~._ .. - ..... -- .............. KULS6 TENYEZOK

Kritikus kulso
tenyezok kijeloless
I
KOIs6 tenyezok
ertekelese
---~ .. - .. ---, .. _-- .. _1 Strateqiai pozicio meghatarozasa (tenyportfoli6 )

~--·" TO._. __ ._ .. .. __ ..• __ T •• • , ••• • '" ,. ,

Belso tenyezok alakulasanak megtervezese

KOIs6 tenyezok alakulasanak megtervezese

----.--~-]-.--~ .. ----- ....
Tervezett strateqiai
pozlcio
(tervportfoli6 )
I
A vahalkozas
strategiajanak
megfogaJmazasa 5.11. abra A strateqtal elernzes menete

J E L E N

J o V 6

5. A tervezes, mini menedzsmel1f./ill1kci6 A lel'l'Czes, mint menedzsment funkcio

86 ~----------------------------------------------------------~T~ __ -------------------- .~

87

A versenypoziciot befolyasolo tenyezok masik csoponja belsd valroz«, amelyek a donteshozo altal jobban befolyasolhatok.

Ezek a tenyezok a versenykepesseger hatarozzak meg: ./ az elert piaci reszesedes,

./ K +F kapacitas nagysaga es min6sege, ./ a marketing tevckenyseg szinvonala,

./ a szervfz es a logisztikai halozat kiepitettsege, ./ a gyartasi rendszerek rugalmassaga,

./ penzugyi lehet6segek,

./ a ceg image stb.

Az elozoekben azonositott tcnyezoket egy otfokozatu skalan minostrhetjuk. Ez minosites a Stevens- fele mereselmelet szerint sorrendi skalan Wrtcno meresnek meg. Az otfokozatu skala hasznalata a magyar ember szamara kezenfekvo.

Az egyes tenyezok relativ fontossaga sulyszamok alkalmazasaval juttathato zesre,

A piaci vonzer6-versenykepesseg matrix szerkezetet az 5.13. abra mutatja,

Piaci vonzer6
Magas Kbzepes Alacsony
... ----~--.
(f) Beruhazas SzelektlV 5
m
0)
m es noveka. n6vekedes Szelektivitas
:?:
C'l des
'Cll
(fj -----~
(fj (f) Szelektiv Aratas fel-
~(])
'Cll D..
,!.I:;' ID n6vekedes szamolas
E' :l:j
Cll~
~ .. ~.-~~-
~>- Aratas fel- Aratas fel-
c
0
(J) Szelektivitas szamotas szarnolas
o
m
<{ 1
5 1
5.12. abra A piaci vonzer6 - versenykepesseg matrix szerkezete Magas
(f)
m
OJ
m
:?:
C'l
'Cll
(I)
(fj (f)
g_1D
'Cll D..
~(])
>. .l:j

Cll~
e
Cll
> >-
c
0
{/)
o
m
<{
5 Piaci vonzer6 Kbzepes

Alacsony

5

1

A fentiek figyelembeveteleve] az adott strategiai tervezesi egyseg prof es a matrixban torteno pozicionalasa megadhato (5.12. abra).

1

5.13. abra A piaci vonzer6 - versenykepesseq matrix szerkezete

A matrix 3x3-as szerkezeni, ezert a sulyozassal atlagolt pontszamok alapjan a me-

zokben az alabbiak szerint helyezzuk el a vizsgalt strategiai egyseget:

1,00 - 2,33 pont kozott: "Alacsony" minosites

2,34 - 3,67 pont kozott: "Kozepes" minosites

3,68 - 5,00 pont kozott: "Magas" minosites

A vcrsenypozicio abrazolasara a legegyszerubb megoldas, ha a ket koordinata alapjan egy ponttal jeloljuk be a strategiai egyseg helyet. Enn61 szemlCletesebb, ha az elobbi pont kbre egy kort huzunk, amelynek atmeroje az egyik legfontosabb kulso tenyezovel, a piac nagysagaval aranyos. Az igy kapott koron belul viszont egy korcikk nagysagaval utalhatunk a piacon beltil elfoglalt reszesedesre. Ez az abrazolasi mod kulonosen ertekes es hasznos, ha tobb strategiai egyseget abrazolunk egyidejiileg ugyanabban a l11atrixban elernzes vagy dontes celjabol, Az abrazolt egysegek lehetnek sajat befektetesek kiil6nbozQ piacokon, vagy ugyanazon piacon versenyzo kiilbnbc)z6 egysegek.

A korabbi peldankon ertekelt vallalkozast ezzel a szemleletesebb m6dszerrel vittuk fel az 5.14. abran Iathato poziciomatrixba. Mivel a tenyhelyzet alapjan a piaci vonzero s(lIyozott erteke 3,41, mig a versenykepesseg mutatoja 2,46 Volt, ezert a vallalkozas ll1indk6t szempont szerint kozepes minositest kapott. Helyet - a kor kozeppontjat _ a

centralis mezoben jeloljuk ki. A kor atmeroje a piac nagysagara utal, mig a korcikk elert piaci reszesedest reprezentalja.

o LD'<t'O io '<t'vl{)Q)OtO 00 ...WVO('\Il{)OC'\l..-O"l'O(,,)'<t' "¢

ciciocicicicicicidcidd «)

L[)Ol{)O"l'NCO"l'COO CO v(")O..-L[)(")N..- ........... '<:t

cicicicidcidcicici N

>-,... ...... OL[)"l'L[)"""('\ICOL[)O)OtOtOco 0 !'()OLDlOmCD'<tv(()!.() 0
':J ..Q ('\1"""00.,,-0000.,,-000 0 r---v--oO'r""O, ........ 't""""oo 0
(j)::::;" cicicicicicidcidcicicici -e-- ddcicidocicicici ...-
C,...-... ...- 1'-
o~ "l' (") .,.... '<t ll) ('\I Cf) Cf) .- '<t v-' LD L[) '<:t (YJ(")"""C'\I(")'<tN.,....(Y)('\J N
0... .. . .
co: c c
r • r-' • Q) CI.l
Cf) U)
Q) Q)
N I N
+ • ,.... . ,_' U) en
(J) (J)
en L. :Q :0
'(I)
~
en 0 • •
~o r • • II I . I
c
:2
I I... • • I--

II