You are on page 1of 50

MAl VEZETESI lRANYZA TOK

• Ohio Shule

• Michigan Studien

• Dinamikus Csoportok

Ohio Shule

A vezetes kapcsolatait vizsgaltak ---* 150 faktor, Ezek 3 ortogonalis faktorra oszthatok: (Hemphill)

• szocialis, integrativ kapcsolatok

• feladat orientalas

• kommunikacio ~ne~ko,~lyitese, (A_ cf"rvl oy !t-tt.A.CA.~ ;4"'_ HfiuvtC;!!.0

csoportatmoszfera javitasa j _A v' If., I ..... L{ i ~ #.

(] V" 1 /;t "<.. ~ """1"(;),,1''7 r

./l..,_e,{£ /01btv

Halpin megismetelte a vizsgalatot es 130 faktort azonositott. A faktoranalizis eredmenye:

• barati, bizalomteljes, meleg kapcsolatok

;

• szervezeti-, kommunikacios- es feladatstruktura letrehozasa

• feladat orientacio, teljesitmeny orientacio

• erzekenyseg, fogekonysag a csoportproblemak irant

Az elsa es a harmadik faktor a tenyezok 83 %-at tartalmazta

2

"Ket Dimenzi6s Ehnelcf'

Leszamol az egydimenzi6s elmelettel, mely szerint:

kapcsolatorienhicio

feladatorientacio

(visszatekinto keszseg )

(tervezesi kezdemenyezes)

szerintuk lehetseges a kovetkezo:

kapcsolat orientacio

fcladat orientacio

x

a sikeres vezetok itt

h 1 1 d 1 1'1

~ e yezke nee e
r j l

...
-piI"'"
.. kapcsolat orientacio

magas

alacsony

alacsony

feladat orientacio

magas

3

Ohio Shule biraloinak ervei: (Weissenberg, Schriesheim)

( \. a ket dimenzio nem ugy fuggetlen, ahogy allitjak

Ut }4f""'-' · nines szignifikans korrelacio a vezetoi leapcsolatole es a vezetes sikere

/ I kozott

. C · nem foglalnale allast az oksaggal leapcsolatban

. . • szituacios variansok elhanyagolasa, amelyek befolyassal vannak a

vezetoi kapcsolatokra

A kritikak ellenere szamos vezetesi leoncepci6 kiindulasi alapja ma

Michigan Studien

A vezetes kapcsolatainak elemzesevel foglalkoztak meghatarozott szempontole alapjan, pl. terrnelekenyseg, elegedettseg, fluktuacio, motivacio stb.

Meghatarozott korrelacio alapjan ket egydimenzi6s vonal alakult ki:

- munkatars orientacio

az emberek kozotti kapcsolatok a feladatok elosztasanal kulonleges hangsulyt kapnak

I - teljesitmeny orientacin

a feladatolc muszaki es teljesitmeny aspeletusai kulonos fontossagot

kapnak /

A koncepci6 rokonsaga az Ohio Shule-lel felreismerhetetlen.

Mi a kulonbseg?

A munkatarsi- es teljesitmeny orientacio egy es ugyanazon dimenzi6nak a szels6 ertekei,

Ez a dimenzi6 a Michigan-Stillkontinuum

Ha egy vezetonek magasabb a munkatarsi orientacioja, akkor alacsonyabb a teljesitmeny orientacioja!

4

Dinamikus Csoportok Iskohija

F6 kepviseloi: Cart Wright, Zander

Egy csoportnak ket lenyeges funkcioja van:

• egy vagy tobb csoportcel elerese ~

• a csoport fenntartasa es erositese .- It}lliLlI'o--i clN( e« v-fi V1.. tee bOl,

q_ v1 .... P ... vl t:l'c,etv-Wz.f- c..-t( {_.,

osszekotO funkciok a mozg6, valtozo
csoporton heliiI funkci6k a csoporton beliil
• emberek kozotti j6 kapcsolatok • cselekvesi utmutatas
megkovetelese
• operatfv tervezes
• konfliktusok feloldasa
• feladat strukturalas
• tamogatas
• celeleres figyelese
• kisebbseg vedelme
• kcoperacios kapcsolatok es az
egyeniseg megkovetelese Vezetesikoncepci6k az Ohio Shule kutahisai alaphin

a) "Kapcsolati Racs" (Blake, Mouton)

• a kapcsolat- es a feladat orientaciot is figyelembe veszi

• a termeles es az ember szerepenek hangsulyozasara egy 9-9 fokozatu skalat fejlesztettek ki, igy allithato elo a kapcsolati racs

5

«I
U)
'«I 9 1.9.
N
0
>.
:s
U)
O'l
c:
«I
.c:
....
III
.0
E
III
N
«
1.1. 9.9.

5.5.

9.1.

9

A termeles hanqsulyozasa

1.9 vezetesi stflus (idealisztikus)

Az emberek kozotti kapcsolatok gondos figyelese egy kenyelmes, barati atmoszferahoz vezet es ezen keresztul egy megfelelo munkatemp6hoz

1.1 vezetesi stilus (lehetetlen kvalifikalni)

Legcsekelyebb lehetosegek a munkateljesitrneny es az emberek befolyasolasara

5.5 vezetesi stilus (nem praktikus)

Elegendo munkateljesitrneny, a szukseges es tenyleges teljesitmeny kozott a vezetonek egyensulyozasi lehetosege van

9.1 vezetesi stilus (pesszimisztikus)

Jelentos munkateljesitmenyek anelkul, hogy tekintettel lennenek az emberek kozotti kapcsolatokra

9.9 vezetesi stilus (elerendo)

A lelkes munkatarsak magas teljesitmenye, kozos celok kergetese j6 kapcsolatokhoz vezet

6

Blake es Mouton szerint a vezetesi koncepci6 (stilus) a kovetkezo tenyezoktol fugg:

• szervezeti struktura

• vezetoi szituacio

• vezeto es vezetettek ertekitelete

• a vezeto szemelyisegjegyei

• ismeretek az alternativ vezetesi stilusokrol

Az eljanis orientalt vezetf a primatust az eljarasokra, modszerekre, rendszerekre es a stabil kornyezeti szituaciora teszi

- 8J£.'okr..q.takent szigoru jatekszabalyok segitsegevel uralja a realfolyamatokat

- csi£tetos-{simuI6)kent kitart a szabalyok es eloirasok mellett ott is, ahol a szituacio rugalmas alkalmazkodast kovetel meg

A kapcsolat orientalt vezeto hangsulyozza az emberek kozotti jo kapcsolatokat es figyelembe veszi a munkatarsak szuksegletei

- l2-arttos6kent egyeni eel nelkul a munkatarsak hosszu tavu fejlodeset tartja szem elott, var a hOSSZll tavu feladatteljesitesre

- a ~s~vesseg aRostola~nt az a nezete, h'ogy az elegedett munkatarsak tobbet teljesiten~k; lenyegesen nem torodik a feladatok teljesitesevel

A feladat orientalt vezetd a teljesitmenyt es a termelekenyseget hangsulyozza

- moz:1@ptj~, de fes~,it~tt.eelokat ttiz ki, melyek teljesitese""i%t=s~-- erto on keresztul meggyozodik

- autokrat£Jkent tulzott kovetelmenyeket tamaszt a munkatarsakkal

=rs....za

szemben, gyakran hivatkozik a hivatalra

Az integracioorleutalt vezeto igyekszik egyenlo sulyt fektetni az emberre es a feladatra

- integrativkent kooperacion, celorientacion es motivacion keresztul difuf es vezet

- _mggalkuv6kent keruli a konfrontaciot es tiszteletben tartja a donteseket

b) 3-D program (Reddin)",~

• A kapcsolat- es a feladat orientacio mellett harmadik dimenziokent a hatekonysago: is figyelembe veszi

• Nem normativ felfogast kovet

!

szlvesseq l megalku-

apostola I v6

I

-----r-----

I

cslptetos I autokrata

I

I

c) Szituatfv vezetesi koncepcio (Hersey, Blanchard)

I
partfoqo I integrativ
I
I
-----T-----
I
burokrata I mozgat6
I
I
I
kapcsolat I
I lnteqracio
orientatt I orientealt »
I rnagasabb
r-----r-----
I
eljaras I feladat
orienta It I orientalt
I • Reddin elmeletenek kiterjesztese

• A 3-D elmeletben hatasos es kevesbe hatasos vezetesi stilusr61 van sz6

• Hersey, Blanchard csak a hatasos vezetoi kapcsolatokat vizsgaltak es negy sikeres vezetoi stilust azonositottak

8

Feladat orientaclo

hatekonysaq

alacsonyabb

SI: (" Unterweisung' "tellitJg 'j

a beosztottai szerepet elore definialja (mit, hogyan, mikor, hoI), egy utas kommunikacio

S2: (" Verkaufen" "selling:j

~ (

racionalis argumentacio es a beosztottak szocio-emocionalis tamogatasa a

feladatok elfogadasahoz

S3: (" Beteiligung" "l?a.rticipating ')

a vezeto es a vezetettek kozosen dontenek, csak meg szocio-emocionalis tamogatas szukseges

S4: c Delegation» ,~ting ')

delegalas a lehetseges ellenorzesekre is

r.h 53
C'O 52
0>
C'O particlpativ integratfv
E
- I
'C'O
- I
c
Q) I
·c
0 I
-
C'O ---T-~--
0
U) I
o
o, I
ro
:::.:::: I
>.
c: deJegativ I autokrativ
0
~ S4 I 51
ro
C'O
alacsony magas
Feladat orientalt M4

M1

M3

M2

A csoportok erertsegi foka:

Ml: csekely er~ttseg (rnotivacio, tudas es kepessegek hianyoznak) M2: csekelytol a kozepes erettsegig (mar van motivacio)

M3: kozepes erettsegtol a magas erettsegig

M4: magas erettseg (motivacio, tudas es kepessegek leteznek)

• az erettseg fokanak novekedesevel csokken a feladat orientacio

• ha az erettseg foka az atlagos erteket meghaladja, akkor a feladat- es kapcsolat orientacio csokken

A munkatarsak fejlodesenek ket lepcsos folyamata

c

}f--------------

B

A

feladat orientacio

Vezetesi kODcepcio a Michigan StudieD kutatasai alapjan C!:!ls:~~ t)v.,_ ~

System 1 - System 4

Likert negy vezetesi koncepci6t kulonboztet meg, amelyek azonban ket alaptipusba sorolhat6k:

- tekintelyen alapu16 rendszerek (System 1-2)

- reszvetelen (participacion) alapu16 rendszerek (System 3-4)

Tekintelyen alapulo Reszvetelen alapulo
( I l
~
- ~ Sluzsonizo S2jOinduiapi S3 tamogato S4 kooperativ
== ~ 1!~ .., - !II - ~
gazdasagi biz- pszichologiai, pszichologiai, az emberi szuk-
Motivacio tonsag onmegvalosito onmegvalosito segletek teljes
sztiksegletek szuksegletek skalaja
Komrnu- vertikalis vertikalis, tul- vertikalis oldaliranyu late-
nikacio lefele nyom6an lefele ralis
Interakcio csekely csekely kozepes intenziv
Dontesi a hierarchia str. dentes a str. dentes a minden szinten
helyek csuesan csucson, koze- csucson, erosen teamekben
pesen delegalt delegalt
Celmeg- parancsszeni alarendeltek- csoport
hatarozas parancsszeru konzultacios kel torteno ken- megbeszelesek
Iehetoseggel zultacio alapjan alapjan
a csucson cent- tulnyomoan a tulnyomoan a decentralizalt
Ellenor- az informalis
zes ralizalt (ellenal- csucson kon- csucson es formalis szer-
las) centralodik ( ellenallas") vezet azonos r

eredmeny, si- SI S2 S3 S4
ker
termelekenyseg kozepszeni eleg magas magas nagy on rna-
gas
koltseg magas eleg magas kozepes alacsony
tavollet, fluktua- eleg magas kozepes alacsony
ci6 magas
selejt, hiba magas eleg mag as k6zepes alae sony VEZETESI STiLUS

Vezetesi stilusok Lewin szcrint Autokratikus stflus

• rovid idon belul elfogadotta valik egy szemely

• gyorsan atlatja a feladatot

• reszekre bontja es szetosztja

• koordinal, tamogat es szamon ker

• a csoport elfogadja es tamogatja ezt a szemelyt

Demokratikus stilus

• a csoporton belul megjelenik a vezeto

• munkam6dszereiben es kapcsolataiban elter az elbzb tipustol

• feladatfelbontas es szetosztas: konzultacio, velerneny-nyilvanitas, javaslattetel

• szamonkeres: a vezeto kovetkezetes es hatarozott

Szabad kezet ado stilus

• a csoport tagjai onalloan es reszben fuggetlenul tevekenykednek

• feladatok egyeni meghatarozasa

• minimal is osszedolgozas

• minimalis koordinacio

• egyeni kepessegek ervenyesitese

Lewin megallapitasai:

• leghatekonyabb: autokratikus vezetesi stilus

• legnepszenibb: demokratikus vezetesi stilus

• legeredmenytelenebb: szabad kezet ado vezetesi stilus Autokratikus vagy demokratikus?

A dcmokratikus ketsegkfvul nepszeru, DE

• nines ide a vezetettek bevonasara (gyors dontesja vezetettek nem igenylik a dontesbe valo bevonasukat (felelosseg)a vezetettek elfogadjak a vezeto donteseit

• szemelyesen biznak benne

• eddigi sikerei legitimizaljak ezt a stilustveszhelyzet: egyszemelyi dentes es felelosseg

]2

"i1 ....... r: n: \".'1

tf Vezetesi stilusok Tannenbaum - Schmidt szerint .7

/~j;.-A' cYt ";1\~1

,cf!. II -: ~ U.e ~;-; Qj 0 ~ t:~I-J .v(/ <A !)_ or,.vJI J 41 r ff ~ H(.I P';'l l,_ rr-: 0 rdC0--:A_

-

~

Dontesi jatekter a vezet6 szarnara

Dontesi jatekter a beosztottak szarnara

II-. ... y _; ot8~v

(lC'i,,'''''.c.<k,.(

.....

Eredmenyek

Szakmai

Vezet6

Humanizalas

Vezetettek

13

Abszolutizmus 1

Altalanos jellemzes: a vezetot csak az eredmenyek erdeklik

A vezeto celja: vilagosan megfogalmazott celok uzleti, gazdasagi, tarsadalmiemberi vonatkozasban

Magatartas a kollektivdval szemben: a vezeto mellozi a vezetettek egyeni szempontjait

Az egyen szemelyes fejlodesehez valo viszony: a vezeto fontosnak tartja, nem akadalyozza azt az elofrt teljesitmenyek mellett

Domindns kulso megnyilvdnulas: a kituzott celok megvalositasanak biztositasa

Narcizmus !._

Altalanos jellemzes: a vezeto sajat szernelyet mindenki fole kivanja emelni

A vezeto celja: "sztar" vezetove valas, a vezet6 koruli szernelyi kultusz kialakitasa

Magatartas a kollektlvdval szemben: a nepszeru donteseket fenntartja maganak, a tobbit masra bizza, a felelosseget masra ,J'atssza" at

Az egyen szemelyes fejlodesehez valo viszony: a nepszeruseg erdekeben a dolgoz6 szemelyes fejlodesehez engedekeny

Dominans kiJlso megnyilvanulds: a vezeto paradekat rendez onfelertekelese celjabol

A vezeto celja: igyekszik a kettejuk kapcsolatanak megfelelo celokat megfogalmazni

Paternalizmus J

Altalanos jellemzes: a vezeto es vezetett kapcsolataban a vezetett eloterbe kerul; a paternalista kapcsolat soha nem partneri, hanem "gondoskod6an" alarendelt

Magatartas a kollektivdval szemben: joindulatu magatartast tanusit, de indokainak celj ait nem kozli massal

Az egyen szemelyes fejlodesehez valo viszony: "atyai" magatartast tanusitva hataroz a vezetett szakmai, szervezeti karrierjerol

Dominans kUls8 megnyilvdnulas: "atyanak" kivan latszani, mindenki helyett gondolkodik, bir6, tanacsado, tamasz, bizalmi ember egy szemelyben

Harmonizmus: Lr

Altalanos jellemzes: a teljesitrnennyel szemben a munkahelyi legkor rnegfeleloseget preferalja

A vezetd celja: a celok a kollektfva harrnonikus egyutt-tartasanak felelnek meg

Magatartas a kollektivaval szemben: tajekoztat, konzultal, a denteselckeszitesbe bevonja a dolgoz6kat, az erdekeket es a hatteret feltarja

Az egyen szemelyes fejl/idesehez valo viszony: elomozditja a beosztott szemelyes fej lodeset, szamara a harmonizalas szinte oncel, tulzottan szabad folyast enged az egyeni erdekeknek

Domindns kulsti megnyilvdnulas: minden korulmenyek kozott a kollektivan beluli harmonia letrehozasara torekszik

Reszvetelen alapulo vezetes

Altalanos jellemzes: lenyeges feladatok eseten szakertoi csoportokat hoz letre; ervek alapjan elfogadja es felvallalja a csoport ertekeleset, javaslatat

A vezeto celja: a szervezet, a vezeto es a vezetettek celja kollektiv erofeszites eredrnenyekent fogalmaz6dnak meg

Magatartds a kollektivaval szemben: a vezeto - sok esetben a sajat karara is, de - bevonja a vezetetteket a dontes elokeszitesebe

Az egyen szemetvesfeitodesehez valo viszony: minden dolgoz6t az elore megbeszelt tevekenyseghez, szakterlilethez koti, az ehhez kapcsol6d6 tevekenyseget tudatosan iranyitja

Dominans kllls!; megnyilvanulas: a vezeto nem a maga, hanern a kollektiva oszszegzett velernenyet kepviseli

Technokracia

Altahinos jellemzes: minden donteseben kizarolag szakmai szempontokat vesz figyelernbe

A vezeui celja: a celok szinten szakmai szempontok alapjan kerulnek meghatarozasra, ezert logikusak es realisak

Magatartds a kollektivaval szemben: a vezeto a dolgoz6k szaktudasara, gyakorlatara epit, de nem vonja be oket a donteshozatalba

Az egyen szemelyes fejlodesehez valo viszony: a szakmai fejlodest a vezeto es vezetettek kozotti eros szakmai kapcsolat segfti elo

Dominans kiilso megnyilvanulas: a vezeto a szakertelem elsobbseget hirdeti es vedelmezi

16

Vezetes orienta It vezetes

Altalanos jellemzes: a harorn tenyezo integralasava] val6sitja meg

A vezeto celja: vilagos, rcalisztikus eel ok megfogalmazasa a kollektfva es az egyenek szamara; a vezeto igazi celja az elobbiek kozotti egyensulyi allapot megteremtese

Magatartds a kollektivaval szemben: megertest tanusit a kollektiva problemai irant, de a teljesftmenyt nem rendeli annak ala

Az egyen szeme!yes/ejllfdesehez valo viszony: a vezeto osszekapcsolja a harrnonizalast a eel ok kidolgozasaval es a megvalosulasanak vizsgalataval

Domindns killslf megnyilvanulas: a vezeto azt kivanja bizonyitani, hogy kepes a vezetes osszetett feladatat megoldani

A vezetettek tipusai

Ugyanezen elmelet szerint ertelmezhetok a vezettek tipusai is.

1. Munkacentrikus: esak a munka, az eredmeny a fontos

2. Aldzatos: a vezeto helyebe kepzeli magat, sajat gondolatait nem vedi

3. Ltizad6: onmagat kivanja eloterbe allitani, nem fogadja el a vezetot

4. EgyuttmiikiJdo: a parbeszedet akkor is fenntartja, ha ez konfliktushoz vezet, es csekely eredrnenyt hoz

5. Fiiggetlen: kepessegeinek megfelelo helyen dolgozik, nehezen turi a kotOttsegeket, eloirasokat

6. Engedekeny: mindent elfogad, integralodik a esoportba, szurke emineneias

7. Partneri: ismeri kepessegeit, korlatait, konnyen intcgralcdik a csoportba, nern jo vezeto

17

Kontingencia elmelet

Vezetesi stilus megvalasztasa:

4 tenyezocsoport vizsgalata alapjan

• A vezetff szemclyisege, kepessege, rnagatartasa

• A vezetettek felkeszultsege, kepessegei, szuksegletei

• Az elvegzendo feladat

• A belsff kiirnyezet: szokasok, ertekrendek, felfogasok

VEZETESI STiLUS

Autokratikus

Demokratikus

Vezeto

Vezetettek

Feladat

Korriyezet

18

Inkompetencia esete:

Mit tegyunk, ha a negy tenyezohoz tartozo skala-ertekeknek nines kozos resze?

VEZETESI STiLUS

A utokratikus

Demokratikus

Vezet6

Vezetettek

Feladat

Kornyezet

v i'iltoztatni!!!

Szempontok:

• -rovid tavon a vezetettek es a komyezet nem valtoztathato

• -ezert a vezetonek kell toleransnak lennic, vagy mas feladatmeghatarozas kell

19

VEZETOI HATALOM

"Szep szoval meg egy pisztollyal messzebb juthatsz, mint pusztan szep szoval"

(AI Capone)

Max Weber:

"Minden olyanesetben hatalornrol beszelunk, ha egy tarsadalmi kapcsolaton beltil van ra esely, hogy valaki sajat akaratat az ellenszegules ellenere is keresztulvigye, fuggetlenul attol, hogy min alapul ez az esely ...

Mindenfele embed kvalitas es mindenfele konstellacio elkepzelheto, ame1y olyan helyzetbe hozhat valakit, hogy egy ad ott szituacioban rnindenaron keresztulviszi akaratat"

A hatalom ertelmezeset celszeru kiboviteni szervezeti egysegekre is:

I A hatalom egyenek vagy. szervezeti egysegek kepessege arra, hogy mas szervezeti szereploket befolyasoljanak sajat celjaik rnegvalositasara.

A hatalom potencialis lehetoseg masok magatartasanak befolyasolasara, az , esemenyek megvaltoztatasara, az ellenallas legyozesere

Hatalmam akkor is lehet, ha nem elek vele.

/

A hatalom es a fuggoseg egyrnast kiegeszito kategoriak:

• ha valaki fugg tolem, az gyakorlatilag hatalmat jelent felette

• csak akkor van hatalmam valaki felett, ha birtokolok vagy ellenorzok olyan javakat, amelyekre vagyik,

Mire vezetheto vissza a fuggoseg?

• szukosseg

• helyettesfthetoseg

• bizonytalansag (mint az inforrnaciohiany a jovobeli esemenyekrol)

20

6- hatalom forrasai:

I · magatol a szemelytol szarmaztathato hatalomforrasok • a szervezet altai biztositott hatalomforrasok

W · a szervezeti kulso fuggesebol kovetkezo hatalom

Szemelyes hatalomforrasok:

• karizmatikus hatalom

• szakertoi hatalom

• helyismereti hatalom

A szervezeti centralitas azt tukrozi, hogy egy szervezeti egyseg tevekenysege hogyan kapcsolodik a szervezet tevekenysegi rendszerebe

Szervezetek altaI biztositott hatalomforrasok:

(amelyek nem a szemelyhez magahoz tapadnak, hanem az adott szervezetihatalmi struktura meghatarozott szereplojehez)

• jutalmazo hatalom

• kenyszerito hatalom

A hatalom is strukturalis jellemzo.

Kapcsolodasi tipusok:

• kozos erdeken alapulo egymasrautaltsag

• soros egymasrautaltsag

• kolcsonos egymasrautaltsag

A centralitas hatalmat eredmenyezhet a szervezeten belul, mert a centralis szervezeti egysegek kepesek mas szervezeti egysegek bizonytalansagat ellenorizni.

A szervezet klils6 fuggosegeb61 szarmaz6 hatalom

A szervezet fuggese es a szervezet szamara megszerzett kritikus eroforrasok hatalomma transzformalhatok a szervezeten belul.

a hatalom egy olyan kozvetito mechanizmus, amely azok javara csoportositja at a belso eroforrasokat es azokat juttatja elore a szervezeti hierarchiaban, akik a kornyezet kritikus elemeivel allnak kapcsolatban.

A szervezeti politika torekves a szervezeten belul elonyok es hatranyok elosztasanak befolyasolasara,

(A politikamentes szervezet nem lehetetlen, de a gyakorlatban nem is valoszinu)

2]

Mire iranyulhat a szervczeti politika?

• a szervezeti celok meghatarozasa

• a szukos eroforrasok elosztasa

• vezeto kivalasztas

• szernelyes karrier

• intezmenyesult hatalmi strukturak kiepitese

Felhasznalhato eszkozok:

• celtudatosan megvaIasztott dontesi kriteriumok

• kulso szakertok

• donteshozo forumok napirendjenek kontrollja

• koaliciok

• kooptalas (bevalasztas)

• bizottsagok

Szervezeti politika eszkozei

Mikor nyulnak ezekhez az eszkozokhoz?

• a szervezeti er6forras~elosztasanak jelenlegi rendjet (status quojat) mcg akarjuk valtoztatni;

• kicsi a bizalom a szervezet tagjai kozott;

• a szervezet tagjai azt eszlelik, hogy a toluk elvart szcrepek ketertelmuek;

• nem tiszta, nem egyertelmu a teljesitmenyertekelesi rendszer, lehetoseg van a teljesltmenyek ut6lagos "ertelmezesere";

• a szervezeti tagjai csak egymas rovasara ervenyesithetik erdekeiket _ zero osszegj] (nyer/veszit) jatszmakent fogva fel a szervezeti donteseket;

• a dentes reszveteli alapu, tobb szervezeti tag vehet reszt benne es jelenitheti meg erdekeit;

• eras teljesltmenykenyszer eseten, amikor sok mulik azon, hogy teljesitjuk-e a velunk szemben megfogalmazott elvarasokat,

• a szervczet kulturajaba beiv6dott a politikai magatartas, peldaul a szervezet felso vezetoi szivesen nyulnak a politikai jatszmak eszkozehez

22

Hatalmi terkep

akarom

FelejtsUk el

GyerUnk!

/

Udvari bolond

nem

racionalis ----------t----------

Selyemzsinor

nem akarom

• Gyerunk siknegyed:

a cselekvesi alternativa szakmailag is indokolt, es a hatalommal birok pozitivan viszonyulnak hozza,

• Felejtsuk ell siknegyed:

ugyancsak tiszta eset; az otlet nem tetszik a befolyasosaknak szakmailag sem tarthat6. A nemleges dentes garantalt.

• Udvari bolond siknegyed:

a kozepkorban a kiralyi udvarokban egyedul az udvari bolond ta el velemenyet, "J6 ez nekunk fonok?" Ha a valasz az volt: "J6 zony" - a kerdes el is dolt.

• Selyemzsiruir siknegyed: a regi Torok Birodalomban selyemzsin6rt kuldtek annak, akik a szempontjabol kedvezotlen, de amugy logikus doIgokon faradoztak. "Akarjuk mi ezt igazan?" - kerdi a fonok es mindenki azonnal hogy ezt 111i nem is akarjuk igazan,

23

HATALMI EROTER

A hatalom gyakorloja tobb huron penget Ihatalmi formak metamorf6zisal

Csokkeno szemelyes varazs -----* tobblettudas ~ elonyok kilatasba helyezese -----* forrnalis utasftasok -----* fenyegetes -----* eroszak

Hatalmi forrasok hierarchiaba rendezhet6k.

Kornyezeti fugges > Szervezeti hatalom > Szemelytol szarmazo

I Gresham-tdrveny: a gyengebb hatalmi forras kiszoritja az erosebbet ~ (nem 16 agyuval verebre, eloszor az olcs6bb patronokat hasznalja el)

s.; /, '" u -:. ((;f.~ I)i, (t,' -) {t /; (~ ~

u 11 '5c 'I,'fOj' tv ..PflY~ G?(<f,-e;cit'lt_

VEZETESI TECHNlKAK

(ezek koncepci6k is)

JManagement by EXCEPTION . Management by SYSTEM

~ Management by OBJECTIVES Management by DEL EGA TION ~Management by MOTNATION (

j Management by RESULTs-{..-(JIc(), Management by BREAKTHROUGH : Management by CRISIS.~ 0)"'( If<JJ'i'

(MbE) (MbS) (Mba) (MbD) (MbM) (MbR) (MbB) (MbC)

Management by Exception (MbE)

L: ~VO/VCA'~ bY ~ E ~w!ldA/ -hC'~'f\._ &{ (l~ ~~...I)_

Definicio: vezetes az elteresek ellenorzese es a kivetelek elve alapjan tortent dontesek szerint

Koncepcio:

• epit az MbD-re

• munkatarsak dontesi szabadsaga a tolerancia elereseig

• kompetencia es felelosseg pontosan definialt

Fif lepesek:

• celok es elvarasok rogzitese, a siker kriteriumainak definialasa

• a normalis es a kivetelek vonalanak kifejlesztese

• az ellenorzest szolgalo inforrnaciok terjedelmenek meghatarozasa

• az elteresek elernzesenek rogzitese ("SOLL-IST" elernzes)

• a relevans eltereseknek es kiveteleknek az eloirasa

• dontesek az eltereseknel

a teljesitrnenyeknek a megallapftott celokkal val6 osszhangbi hozasara

uj lehetosegek kihasznalasara

a celok es a megvaltozott korulmenyek illesztesere

Elofeltetelek:

• egy olyan informacios rendszer, amely jelzi a kivetelek esetet

• hataskorok tiszta es egyertelrnu szabalyozasa

• celok es elteresi turesek ismerete

E15nyok:

• idomegtakaritas, lehetoseg a problema megoldasara va16 koncentralasra

• aj6 munkaero hatekony foglalkoztatasa

• a kritikus problemak es a krfzisveszelyes szituaciok feltarasa, megmagyarazasa

Kritika:

• a mult kiigazitasara va16 torekves

• a negativ elteresek korrigalasara koncentral, a pozitiv elteresek ismeretlenek maradnak

• kreativitas es kezdemenyezes az eloirasok betartasara

Management by System (MbS)

Definicio: egy vezetesi modell az optimum eleresehez; a vallalkozas reszrendszereinek integralasa

Koncepcio: a kovetkezo elemek rendszerezesebol all az MbS:

• folyamatrend a tevekenysegek szabalyozasara

• modszerek, hogyan kell a munkat elvegezni

• rendszerek, integralt szabalyozokorok ertelmeben

Fa lepesek: ld. koncepcio

Elofeltetelek:

• dontesek decentralizacioj a

• teljesitokepes, integralt tervezesi-, informacios- es ellenorzesi rendszer

• eel orientalt szervezet

Elol1yok:

• a rutin folyamatok szabalyozasa szamltogepi tamogatassal

• informacio-ellatas javitasa minden vezetoi szinten

• a dontes-elokeszites javitasa, a dontesi folyamat gyorsitasa

Kritika:

• a rendszer kifejlesztese es bevezetese jelentos koltseggel jar

• a megvalositas atfutasi ideje hosszu

• definicio szerinti megvalositas meg nines

;/l ~f(;>>>

Management by Objectives (MbOt,M .: r.: {J . ..'

.t~ ·"q'f..e,G'1 wedc.Roc.JlvYLkG...Q {.;:~<-vil

Definicio: vezetes celra iranyitas alapjan r

Koncepci6:

• eloljarok es vezetettek kidolgoznak egy kozos celfuggvenyt minden vezetesi szintre

• a celeleres modszere a feladatot teljesitoktol ftigg

Elofeltetelek:

• eros es gyenge pontok feltarasa, a fejlesztesi lehetosegek azonositasa

• a vallalati celok szetosztasa egy vertikalis szervezeti struktura szerint

• munkateruletek es felelosseg megallapitasa

• celok kozos kidolgozasa vezetok es vezetettek kozott

Elonyok:

• rnunkatarsak szellemi kapacitasanak mo bilizalasa

• csucsvezetok teherrnentesitese

• a tobbcentrumos celkialakitasi folyamat nagymerteku eelidentifikaciot eredmenyez

• reszcelok alarendelese a fobb celoknak

• a dotalas kriteriumai egyertelmuek -te ~rU""r!(-p-C o#'l:/tt1,J 1\ j~/'i~~

Kritika:

• a celok operacionalizalt megalkotasa minden vezetoi szint szamara pro blematikus

• a tobbcentrumos terv- es celkepzesi folyamat idoigenyes

Management by Delegation (MbD)

Definicio: vezetes a feladatok delegalasa alapjan

Koncepcio: a felelosseg delegalasa azert, hogy minden lehetseges erot sitsunk a eel elerese erdekeben;

a koneepci6 megvalositasa megkovetel]:

• a munkatarsak kapjanak egyertelmu feladatterilleteket, kompetenciaval

• a vallalkozasi dontesek oda keruljenek, ahol szakmai szempontb61 leghelyesebb

• hataskoron belul egyeni felelosseg

El6feJterelek:

• letczzenek a munkakori Ieirasok

• munkatarsak kiterjedt inforrnalasa

• kivetelek meghatarozasa (delegalt, nem delegalt)

• tekintelyen alapulo vezetesi stilus kialakftasa

• participacio fele fordulas ,a szervezetben

Elffnydk:

• a problemamegoldas szabadsaga

• sajat kezdemenyezes, teljcsftmenymotivaei6 es felelossegtudat kovetelese

• dentes ott, ahol erdemben lehet

Kritika:

• participativ vezetes teljes mertekben nem erheto el

• veszely, hogy a vezetok esak az erdektelen feladatokat delegaljak

• a vezetesi elva vertikalis, hierarchikus kapcsolatokra koncentral, hanyagolja a horizontalis koordinaciot

28

Management by Motivation (MbM)

Definicio: vezetes mati vacioval

Koncepcio: az embereket a szervezetben uj uteri akarja vezetni, elsosorban az elegedettsegukon keresztul

F(J lepesek: megfeIelnek a vezeto altal elkepzelt szuksegleti hierarchianak, amelynek szintjei az alabbiak:

• anyagi egzisztencia, anyagi biztonsag

• az egyen csoport szuksegletei

• differencialas a dolgok kozott

• onmegvaI6sitas

El6feltetelek:

• a munkatarsak szuksegleti helyzetenek ismerete

• a feladatteruletek tiszta elhatarolasa

• a szervezet celrendszerenek isrnerete

• hozzaferheto relevans inforrnaciok

Elonydk:

• a szervezet tagjai a munkafolyamatban a szemelyiseguket es kepessegeiket adhatjak

• a szabadsag letezese kivalo elofeltetele a kreativ, innovatfv folyamatoknak

Kritika:

• a koncepcio elhanyagolja a koordinacioszukscgletet (forrnalis, vertikalis, horizontalis)

• csak az egyeni pszichol6giai aspektusokat veszi figyelembe

• az egyen es a vallalkozas celjai csak nagyon komplex tevekenyseggel egyeztethetok ossze (ha ... )

29

Management by Results (MbR)

Definicio: eredmeny orientalt vallalkozas-vezetes

Koncepcio: a fcladatokat "profit-centrum"-ra delegalja, a delegalt vezetesi feladatokat a realizalt eredmenyekkel ellenorzi

Fo lepesek:

• a vallalkozas pontos analizise az osszes funkcionalis terulet teljesitmeny-potencialja tekinteteben

• a diszponibilis eszkozok felett rendelkezes rogzitese

• a legjobb sikerrel kecsegteto lehetosegekre vale koncentralas a kockazati faktor alapj an

• dontesek es a tervek harrnonizalasa

• a profit-centrumok egyszeru ellenorzesi lehetosege

EUifeltetelek:

• a vallalkozas celstrukturajanak nyilvanossa tetele

• profit-centrum szervezet letrehozasa

• a dontesi kornpetencia elhatarolasa

• minden vezetoi feladat eredmeny orientaltsaga

Elonye:

Kritika:

• koordinacios problernak a profit-centrumok kozott az vallalatpolitika kialakitasa erdekeben

• a profit-centrumok reszoptimumai nem biztos, hogy vallalati l11Ul11ot adnak

• hianyoznak a kapcsolatok pszichologiai aspektusai

• hianyoznak a specialis kriteriumok, amelyek mas vezetesi t61 elhataroljak

30

Management by Breakthrough (MbB)

Definlcio: vezetesi technika a vallalkozas fejlodesenek alakitasahoz vezetes)

Koncepcio: a vallalkozas energiait ket fo celra kell koncentralni:

• <:111Ores elerese, amely a vallalkozas dinamikus valtozasahoz vezet; vallalkozas alakitasa, amcly az eddigi teljesitmenyek javitasat galja

• ellenorzes megvalositasa

FYi lepesek:

lit allapotfelvetel az eros es gyenge pontokrol, a fejlesztesi

r61

• koncepcio kidolgozasa a fej lesztesi lehetosegek kihasznalasara

• a koncepcio implementalasa a szervezetben

• ellenorzes

Eloleltetelek:

• innovacios tevekenyseghez kedvezo klima

• a vallalkozas celjainak isrnerete

• lehetoseg a javitast szolgalo javaslatok megvalositasara

Elonybk:

• a lehetosegek allando vizsgalata a haladast szolgalja

• egy tanulo szervezet letrehozasa

Kritika:

• a vezetesi technika az attorest egyetlen lepesben akarja elerni .. csak mas vezetesi technikakkal cgyuttesen alkalmazva hatasos • inkabb cgy vezetesi filoz6fia, mint vezetesi technika

31

Management by Crisis (MbC)

Definlcio: vallalkozas-vezetes valsagban

Koncepcio: a vallalkozas gyengc teruleteit vizsgaljak cgy meghatarozott valsaghangulatban, hogy a sajat potencial kulonleges teljesltmenyeit aktivizaljak

E/(ffeltetel: cgy integralt tervezesi es szabalyozasi rendszer hianya

Elonye: ha a munkatarsak reszt vesznek, akkor azonnal elkezdik a status quo valtoztatasat

Kritika:

• cgy biztos jegye a zurzavarnak, egy vallomasa a tehetetlensegnek

• a vezetetteknel tompit6 effektusok Iepnek fel

A DONTESELMELET TEMAI(QRE

a) Filozofusok allaspontja:

Hogyan kell cselekedni a .jo" elct megvalositasahoz?

b) Kozgazddk alldsponija:

• ertek

• kereslet-kinalat

• hasznossag

A penz kenyelmes, de tokeletlen merceje a hasznossagnak

c) Szociologusok; pszicho16gusok allaspontja:

• nern kvantifikalhato ertekek

• szokasok befolyasolo hatasa

• a hasznossag szubjektiv ertelmezese

A diintesi alapmodell

A dontesi helyzet elernzesenek kozelitesei egy modell iranyaba mutatnak => ez a dontesi alapmodell

Az alapmodell elernei:

• donteshozo

• cselekvesi valtozat

• tenyallapotok

• dontesi kriterium

• eredrneny, kovetkezmeny

Dejinfch5k:

Donteshozo: az a szemely vagy csoport, aki a cselekvesi valtozatok kozUI valaszt

Cselekvesi valtozat: a donteshozri hataskorebe tartozo szabalyozhato valtozok bizonyos medon valo egyuttese

33

Tenyallapotok: olyan esemenyek, amelyek nem a cselekvesi valtozat hatasara kovetkeznek be, de a cselekvesi valtozat kovetkezmenyere hatassal vannak

't.

.. ,. u~ /1 V '" , . ' .

Ddntesi kri errum: egy eloiras, amely megmondja, hogyan hasznalJuk

fel az informaciokat egy cselekvesi valtozat kivalasztasara

Kovetkezmeny: egy cselekvesi valtozat es a tenyallapotok egytittes hatasanak eredrnenye

A dontes szerkezete

A dentes szerkezetenek rendezett formaban torteno megjelenitese:

• dontesi matrix

• dontesi fa

Dontesi matrix

• sorokban a cselekvesi valtozatok

• oszlopokban a tenyallapotok

• mezokben a kovetkezmenyek

P61da: statisztikai minosegellenorzesen alapu16 adas-vetel

I"" .. ,,;Ja .Jf.:h Jo el)

tl t2
S] 011 012 (B)
S2 021 (a) 022 S 1: a tetel atvetele

S2: a tetel visszautasitasa tl: a tetel megfelelo

t2: a tetel nem megfelelo 011: a jo tete! atvetele

021: aj6 tetel visszautasitasa (a) On: a rossz tetel atvetele (~) 022: a rossz tetel visszautasitasa D=[Oijhx2

34

A donteshozo torekvese:

csak teljes informacio alapj an telj esi theta

0., - elsofaju hiba (igaz hipotezist elutasitunk, elmarado haszon) ~ - masodfaju hiba (hamis hipotezist fogadunk el, hibas lepes)

A valosagban reszleges inforrnaciok alapjan dontunk, ez kockazatvallahlssal jar

Tapasztalat: a verseny operativen felhivja a figyelmet e-ra

Dontesi fa: a cselekvesi valtozatoknak es a tenyallapotoknak .fagraf" formajaban feltuntetett kepe

ovcyl(~k J.JJL S rd i er~1< a q_ cK_~(<><f,c(_

D

35

Az ember, mint donteshozo gondolkodasanak korlatai

I. A kdzvetlen memoria terjedelme

Jakabs-tes'zt a kozvetlen mem6ria terjedelmenek tesztje

j6l valaszolok relativ gyakorisaga

gyakorisag

szamjegyek szamossaga

Afjller - "katica bagar" kiserletek

000 000 000

feladat: visszaadni a fel villanasok helyei~t

Tovdbbi kiserletek: hangmagassaggal, izzel, szaggal

megallapi tis:

36

"Bode diagram"

egyedi ingerelae

2.8 bevitt inf. (bit)

Kozvetlen memoria terjedelme statisztikusan 7

Alkalmazas: hany beosztottja Iehet egy fonoknek?

fonok A

1 . kozvetlen: n

- utasitas

- ellenorzes

2. kozvetett: n(11-1) (paronkent egyenrangu) 3. informalis: 2"_(11+ 1)

D

B.- _

beosztott

37

II. Gondolkodasban levQ elsf hipotezis hibaja

Wason-teszt: szabalyszeruseget megtalalni Tanulsagok:

• ugy alakitjuk a kiserleteket, hogy a hipotezist igazoljak

• nem ugy teszunk fel kerdest, hogy az elkepzelesiink hamis legyen

"mindenkinek mar az elejen kesz a dontese" vetlen szubjektivitas

Kikuszoboles:

• alternativakban gondolkodni

• m6dszeres ketely onmagunkban (hatha ... )

1-1 ~ ... Le~t III. Kortatozott racionalitas elve (H. Simon)

Problema:

• a donteshozo Mlatja a problemat, megoldja, de nem erdekli

• a donteshozo nem latja at a problernat, de erdekli

g Az embert erdeklo problernak nagy resze bonyolultabb, mint amit

racionaIisan atlat, mert nem ismeri:

• az osszes szempontot (ertekelesi tenyezot)

• ezek sulyat

• az osszes lehetoseget

Kitoresi kiserletek:

1 . attekintheto reszekre bontas

• differencialas

• specializacio

2. hierarchizalas (M. Weber)

38

_ __ ~ ~_4 __ _ _

Kvdzi dekomponiilhato rendszerek (H. Simon)

Minden rendszer kvazi dekomponalhato

1. torveny: Komplex hierarchikus rendszer egyszeni elemekbol vale kialakitasahoz szukseges id6 kialakithato stabil intermedierek szarnatol es eloszlasatol fugg

Hasznositasa:

• osszeszereles (hatteripar)

• szalagtermelesrol csoport termelesre valo atteres (Volvo)

2. torveny: A reszrendszerek egymas kozotti kapcsolata lenyegesen kisebb erossegu, mint a reszrendszereken beluli elemek kozotti kapcsolat

t kovetkezmeny

Reszrendszerek egymas kozotti kommunikaciojanak gyakorisaga kisebb, mint a reszrendszerek elemei kozotti kommunikacio gyakorisaga

"-

Tulajdonsagokv" vtJ,.4~

1. WK·en belul minden egyes reszrendszer rovid idoutartamu

viselkedese fuggetlen a tobbi viselkedesetol

2. Hosszabb idotartamot tekintve barmely reszrendszer viselkedese csak osszetett, aggregalt medon fugg a tobbi reszrendszer viselkedesetol

39

A vezetes szemponthib61 rontos emberi megnyilvanulasok

Megfelelo szinni erettseg: Az a hajlam, hogy tudasat, kepesseget a szukseges helyzet szolgalataba allitsa es lehetosegeive! esszeruen gazdalkodjek.

Erettjellem: Eletcelja vilagos, ertekrendszere allando

Erzelmi es indulati elet kiegyensulyozottsaga: Mindenkinek van egy "turesi kuszobe", Az ember csak bizonyos hatarok kozott kepes arra, hogy una legyen megnyilvanulasain, Az id6 mulasaval a turesi kuszob csokken

Belso osszhang: A szervezet szuksegletei, a kornyezet altal diktalt magatartasi normak es az osztoneink, lelkiismeretUnk kozott osszhang legyen

Eletrevalosag: A magatartasi normak keretei kozott a valtozo korulmenyekhez alkalmazkodni tud (nem azonos a "szemcsnek all a vilag" tipussal)

Biztonsagra torekves: Anyagi, munkahelyi es kozossegi biztonsag (jart utak elonyben, a megszokott dolgokhoz valo bizonyos merteku ragaszkodas)

Gyakorlatiassagra torekves: Barmilyen idotoltest akkor tali hasznosnak, ha ahhoz erdeke vagy erdeklodese fuzodik

Ondllosag es felelossegvdllalas: Minden ertelmes ember kepes onallo cselekvesre, A feladatkiadas, az ertekeles es ellenorzes mozzanataival a vezeto fejlesztheti a munkatarsak onallosagat es felelosseg-vallalasat

Tettvdgy (ambicio): Az embernek terrneszetes szukseglete a teljesitrneny, Az61i letezunk, mert teljesitmenyt nyujtunk

Az elismeres igenye: Lenyeges, hogy onmagunkat realisan ertekeljuk, Minden ember igenyli masok ertekeleset is

40

41

Kolerikus: l t : ./f~ If;)

• erzelmei er6teljesen es gyorsan alakulnak ki, tartosak

• negatlv ertelemben is kovetkezetes

• nem felejt es torleszt

• munkajaban megbizhato, kitarto, szivos

• nagy onbizalma van, celratoro vagy eppenseggcl torteto

• kimagaslo eredmenyek es oriasi hukasok jellemzik

Szemelyiseg-tipusok

1. Hippokratesz (gorog orvos) szerint:

Szangvinikus: :J-~v Jfc. .. J .. a.v Co '}

• erzelmi reakcioi rendkivlil gyorsak (konnyeu nevet, konnyen sir)

• erzelmei nem tartosak

• erzelmeit nem tudja leplezni

• lelkes, mozgekony, faradhatatlan

• felnletes, csapongo

• szomjazza a dicseretet es az elismerest

Flegmatikus:

• erzelmi elete "tompa"

• sokat unatkozik (nem tudja vagy nem akarja magat lekotni)

• teherbinisa nagy, de kenyelem-szeretete meg nagyobb

• munkajaban higgadt, realis, praktikus

• szamitani lehet ra

• mag2meleteben csendes, bekes es kenyelemszereto

Melankolikus: (1 ~(...t'--W-Od.t'\

• erzelmei lassan es l{ehezen fej16dnek ki

• erzelmei tartosak, inkabb a kedyetlenseg jellemzi

• zarkozott, nehezen baratkozik

• munkajabau alapos, de legtObbszor lassu gondolkodasu

• hatarozatlan, keyes az onbizalma

• szelid, turelmes, keyes baratj 8.61't mindenre kepes

....... -_. -

2. lung (swijcipszichoLOgus) szerint:

introvertalt (befele fordulo) es extroverhilt (kifele fordu16) ember van

Introvertalt Extrovertilt
• szorakorozd • figyelmes
• keruli a tarsasagot • konnyen elvegyul
• egyenletes erzelmi eletu • kedely.Hlapota hullamz6
• nem latszik rajta, mit erez • erzelmeit konnyen kimutatja
• gondolkodik, aztan cselekszik • gyorsan cselekszik
• nehezen alkalmazkodik • komryen alkalmazkodik
• idegenkedik a valtozastol • szereti a valtozasokat '3. Pavlov szerint: •

Eros, kiegyensulyozott, gyors tipus

• gyors a gondolkodasban es a munkaban

• nagy a teherbir6 kepessege, kitart6

• magabiztos es optimista

Eros, kiegyensulyozott, lassu tipus

• lassu a gondolkodasban, altalaban nem intellektualis tipus

• nagy a munkabirasa, kitartasa es a magabiztossaga

Eros, kiegyensulyozatlan tipus

• fektelen

• er6sen impulziv reakciok jellemzik

Gyenge tipus

• faradekony, szorong6 es felenk

• izgalmi es gatlasi folyamatai gyengek

42

Dontesi oszhilyok, kriteriumok

A tenyallapotokra vagy kovetkezmenyekre vonatkoz6 valoszintisegek alapjan dontesi osztalyokat kulonboztettmk meg.

Ezek:

biztos dontesek osztalya bizonytalan dontesek osztalya kockazatos dontesek osztalya

konfliktusos dontesek osztalya {iJ1vdt! "'! 1 c:vrycl.- ('oJ)

A Dontesi kriteriumok dontesi osztalyonkent valtoznak

1. BIZTOS dontesek osztalya: tudjuk, hogy egy cselekvesi valtozat eseteben melyik kovetkezmeny lesz az eredmeny

A biztos dontesek osztalyaban hasznalt dontesi kriterium:

• maximum kreterium

• minimum kriterium

Pelda:

nem megfelelc t2

megfele16 tl

atvetel visszautasi tas

100

-50

-10

-10

utilitas matrix p(tl)=l

maximum kriterium

2. BIZONYTALAN dontesek osztalya: azok a dontesek tartoznak ide, amelyekben nem ismeriuk a tenyallapotok valoszimisegeit

43

,

« cL",."",, -Ir .,tl .c;. 1-<;; F (~iC tc ( ot~ C t .'. Iff<.f_.

Egyseges diintesi kriterium NINes

JJ

fugg a donteshozo pszichologiai beallitottsagatol

Dontesi kriteriumok:

• Wald

• Savage

• Hurvicz

• Laplace

a) WALD kriterium (minimax, maximin)

A pesszimista es ovatos don test hoze kriterruma

Felda:

nem

megfelelo megfelelo

tl t2

legrosszabb

atvetel

vi sszautasi tas

A pesszimista a legrosszabb kovetkezmenyt tekinti, de ovatos, ezert igyekszik a legrosszabbtol magat megvedeni

Tehat: -10 kevesbe rossz, mint -50, ezert a WALD kriteriumot koveto donteshozo nem veszi at a tetelt

b) SA VA G E kriterium (minimalls regret)

Alapja a megbanas (az elszalasztott lehetoseg miatt)

Regret (megbanas): adott korulmenyek kozotti optimalis (tehat a legjobb) es a tenyleges dentes kozotti kulonbseg a kovetkezmenyek ertekeben

merve

44

megfele16 tt

nem megfele16

h

Felda:

Utilitas matrix:

(nines mit megbanni)

atvetel visszautasitas

] 00

-50

-10

-10

, Regret matrix:

optimalis kovetkezrneny

tl h legnagyobb

q ezt valasztjuk

~ f-1--l-~-O---+---~_o---+--:-lOO-----I

Savage kriterium = 1. regret matrix kepzes

2., erre a Wald kriterium alkalmazasa

Alapja: pe, s~zi~nizmus } opturnzmus

Arany kozeput

45

e) HURVICZ kriterium (optimizmus egyutthato alkalmazasa)

1. optimizmus egyutthato meghatarozasa (rp)

2. pesszimizmus egyutthato meghatarozasa (l-<p)

3. a strategia <p indexenek meghatarozasa

<p(Sj)= <pMj + (l-rp) m,

Ha s, ---+ Uil, Ui2, ..... , uim,kovetkezmenyekkeljarhat, akkor M, - ezek kozul a legnagyobbat

IDj - a legkisebbet j elenti

A szoba joheto strategiak kozul a nagyobb <p indexut preferalja_

. ,

Alkalmazas:

100

Pelda:

cp=l - <p=0
S] tl t2
::1 100 -50
<p = 0.26
I -10 -10
I
I
I 0
S2
- 10 -50

, LeteZik,indifferenCia a ket strategia kozott cp-tol fuggoen <p(l 00)+( l-cp )E"50) = -10

100cp+(-50+50cp) = -10

ISOcp = 40

" <p = 0.26

46

d) LAPLACE kriterium (elegtelen megokolas elve)

Nem tudjuk a bekovetkezesi va16szinusegeket ::::::> legjobb, ha azonos va16szinuseggel tekintjuk az osszes esemenyt

Peldankban t, es t2 tenyallapotokat is 50%-50% valoszinuseggel kell figyelembe venni es a tovabbiakban

ij

kockazatos dentes

3. KocKAZATOS dontesek osztalya: ebben az esetben a tenyallapotok (vagy kovetkezmenyek) valoszinusegei ismertek (ismert az eloszlasuk)

dontesi kriterlum: Bayes-fele kriterium (optimalis varhato ertek kriteriuma)

A logika szerint azt a cselekvesi valtozatot kell valasztani,anlelyiknek a "varhato kilatasa'' a legjobb

A peldat folytatva: G6 tetel valoszintisege 50%, rossz tetel valoszinnsege 50%)

M(Sl) = 0.5 . 100 + 0.5(-50) = 25

Altalanossagban:

m

M(Si) = ~ p (tj) u(oij) j=1

M(Si) - az i-edik csclekvesi valtozat varhato eli eke pC tj) - a j -edik tenyallapot valoszinusege

u( Oij) - az Oij kovetkezmeny utilitasa

Eiikai neutralitas: a kockazatos dontesnel a donteshozo kozombos, ha a cselekvesi valtozatok varhato ertekei szamara azonosak

47

Peldankban:

M(s]) = M(S2)

p(t,) ~ p P(t2) = 1 - p(t,) = l-p

P ' 100 +(l-p)(-50) = p(-10) + (l-p)(-lO) P = 40/150

P = 0.26 I-p = 0.74

Ertelmezes: ha a j6 tetel valoszinusege nagyobb 0.26-mil, az atvetel cselekvesi valtozata mindig elonyosebb, mint az elutasitase

Alapvet6 megallapitas: egy latszolag bizonytalan dontesi osztalyba tartozo dontesi problema valojaban a kockazatos dontesi osztalyba esik, hiszen a valeszinusegek implicit jelenlete kimutathat6

48

4 Ft fizetes 2. dobasra

Szerencsejatek:

A donteshozo kockazattal szembeni viselkedese - utilitas elmeIet

fej:

2 Ft fizetes 1. dobasra

24 Ft fizetes 4. dobasra

(p=O.S)

23 Ft fizetes 3. dobasra

Mennyit fizetnenek egy ilyen jatekban vale reszvetelert? Mtjatek)> 1/2.2+1/22.22+1/23. 23+ ... +11i· i

Mtjatek)= 00

Petervari paradoxon

Mas az

- ami megvan es

- amit nyerhetek

llyen szerencsejatek nem letezik,

Megoldas: a bankar veges ertekkel rendelkezzen (maximaljuk a jatek erteket)

Mas a penz megitelese, mint azt a szaemok mutatjakl

Mas ertekmerf fuggvenyt kell keresni

JJ

UTILITAs FUGGVENY

(a racionalis donteshozo rendelkezik ilyen fuggvennyel)

Megallapitas: a penz ertekelese szubjektiv, a korulmenyektol fugg Lehet ertekmero a penz, de nem linedris

49

C "f f • ( " ., ,/

~ Ci: (_ i ""'j ("c.ck.:£ J(

Neumann - Morgenstern utilitas elmelet

a) jeloles, ertelmezes

1. Q = ~ x, y, ... ~ a merni kivant dolgok halmaza

2. > preferencia relacio ~ indifferencia relacio

3. IT = i 0, ... , 1 ~ va16s szamok, valoszinusegek

4. (C1.,X; I-n.y) szerencsejatek, amely x-et a, y-t 1-0. valoszimiseggel

eredmenyez

ha a, 1-0. E IT

x.y E n, akkor (n.x ; l-c.y) E Q

tP , f ~ Y'p--.A/1. t (?~~~J «, ~~Cttf

l S~ 1\--t'fyl41't(rr~~

q , '( (l r!fr'10

~ ; O-11vd~~k V(Vl~ a oi:{ v~~

axiomak I (17 L I 17

;..JvelJl{i( be l&'(j£<- lL lAoL (~11-,,1l1IL

I

1. x.y E n, akkor egy relacio igaz

x>y

y>x

x~y

(a halmaz barmely ket elerne osszehasonlithat6)

2. Ha xc-w es w>y, akkor x>y (tranzitivitas)

3. Ha xc-y, akkor x>(a,x ; I-n.y) barmely o-ra

4. Ha x<y, akkor x< (c.x ; l-c.y) barmely o-ra

5. Ha x>w>y, akkor

- van olyan a, hogy (o,x ; l-u.yp-w

- van olyan a, hogy (C1.,X ; 1-u,y)<w

- van olyan a, hogy (o,x ; I-n.yj-w

6. (n.x ; l-a,y)~(I-a,y ; c,x)

7. [a,(p,x; l-P,y) ; 1- n.y] ~ (ap,x ; 1-ap,y)

osszetett szerencsejitek a va16szinuseg-szamitas szabalyai szerint

egyszenibbre bonthat6

8. Ha x-y, akkor

(c.x ; l-c.w) ~ (u,y ; 1- u.w)

r I ¢ (

I{v! vA I!:.-h \ V'<I /,;L 01.-/1 vtfij !_py.

(

1 L vt 'f21..f-1 c/ - {L

~ c/o e (J, lR. f(

~J) ~c/<z-,.At.RV'-- arPor)

<~ /'

~/

~ f_;

b:d'1 ~ J.J

50

, I

c) a fliggveny tulajdonsagai

1. Monoton fuggveny u(x»u(y) ha x>y

2. Varhato erteke van

u(a,x ; l-u.y) = a u(x)+(l-a)u(y)

3. Linearisan transzformalhato vex) = a u(x)+b a>O

u(x) ; vex) az Q halmazon ertelmezett utilitas fuggvenyek

Vegyunk fel egy utilitas fuggvenyt Konvenci6:

u(O Ft) = 0 u(200 Ft) = 1

u(t)

ovatos

1.0

100

200 Ft

Mire jo az utilitas fuggveny?

" 1. leirj a a donteshozo ko.ckazattal szembeni beallitottsagat (leiro) 2. a donteshozo jovobeni dontesei elore jelezhet6k (prediktiv)

• 3. a jovobeni dontesek megjavitasara szolgal (normativ)'1/~tlu" (.1,.((

51

O, lj . 0 - Of l_) 1 -f

- - 0; '-1 q
11 o I ~ 0/ l, -
L(1W\ o( ~ ,
u (0cJ ,- -uri;' t Dr ~ _ 0 ::- Or 2 ')
<, Or i-
-
/ f.7/r;-

(

J

Uti

{ I

o('JJ;-

!

L DC 1 t ~ J.Jit'l(7l/~

~rv-:f(7J~(ll( L;01~C1~J =-":

_ (l _ . -.(r;; "IAcUl

V (v doej -: q c . 1ll 4 o, ~ '(/, ~ iJ: 1\0 z,)~

1/ ~dld :-_ J ( % ().._ l i)

100

AO

o - Dru

o \ ~=-h~

~~lJ---t\-1 ( u r

I