You are on page 1of 50

4

,

100

200 Ft

c) a fiiggveny tulajdonsagai 1 ' Monoton fuggveny u(x»u(y) ha x>y

2. Varhato erteke van

u(a,x ; l-n.y) = a u(x)+(l-a)u(y)

3. Linearisan transzformalhato vex) = a u(x)+b a>O

u(x) ; vex) az Q halmazon ertelmezett utilitas fuggvenyek

Vegyunk fel egy utilitas fuggvenyt Konvencio:

u(O Ft) = 0 u(200 Ft) = 1

urt)

ovatos

1.0

Mire j6 az utilitas fitggveny?

f' 1. leirja a donteshozo kockazattal szembeni beallitottsagat (leiro) 2. a donteshozo jovobeni dontesei elore jelezhetok (prediktiv)

• 3. a jovobeni dontesek rnegjavitasara szolgal (nonnativ)-I/~.l1V {,lor ~(

51

1 '1 0 I lj - 0 - Of t

- - - 0/70
r)1W) o ~, 1, 0; ~ Of l,
(
cJ (00 .- - cJ(l; t Or C - D ::- Or 2 ')
<, Or ~
- 10V

Ot U)

u tilitas fiiggveny, mint normativcszkdz..

./

I, Biztos egyenertek (BE)

n

u(BE) = l: P(Xi) U(Xi) j=l

P(Xi) - Xi eredrneny valoszinusege U(Xi) - Xi eredmeny utilitasa

/ ...

Kockazatos dontesi hclyzctben BE azaz egyetlen ertek, amelynek biztos korulmenyek kozott azonos utilitasa van a kockazatos valtozat varhato utilitasaval

2. Kockazati felar (KF)

n

M(sX) = L: p(Xi) Xi j=1

A kockazatos vallalkozas varhato erteke es a biztos egyenertek kozotti kulonbseg (a donteshozo kockazattol va16 idegenkedesenek merteke)

l' :

3. Valosziniisegi felar (VF)

X p(x) = I-p(y)

x S

(kockazatos vallalkozas)

y pfy) = l-ptx)

b------------------------. z (biztos vallalkozas)

aho1x<z<y

c.

52

,'-""_

.s

csak egyetlen p(x) van, amire igaz: p(x) x + p(y) y = z

A kockazattol idegenkedo donteshozo differencia valosziniisege y-ra pX(y)

VF>O - nines kockazatvallalas VF<O - van kockazatvallalas

Dontesek ido- es eszl{ozigenye

Befolyasolo tenyezok:

• fontossag (lenyeges, lenyegtelen dontesek)

• elviselheto kockazhat (kockazatos, kevesbe kockazatos)

• informacio ellatottsag (nem kielegito, kielegito

Ezek hatarozzak meg a m6dszereket es az eszkoz-igenycsseget, pl. vallalati

dontesi analizis

Idoigeny merese:

_ idfiigenyessegi mutate

O<D<lOO

Tc- elokeszites ideje Tp- teljes dontesi ido Ta- eff. dontesi ido

Ha D no, akkor n6 az alapossag Tp:::oTc+Td

eel:

• Tp csokkentese

• T e aranyanak novelese

./

, .. ;

" !

.;> '

2

4

6

8

10

12

TJhet)

Hazai vizsgalati tapasztalatok

6

4

2

informacio ellatottsagjoka

I := IjIp Ie - beszerezhet6 informacio Ip - szukseges informacio

Vizsgalati tapasztalat:

OJ. :s I :s 0.9

modusza: 0.66

D kicsi, 30-50 % ==> az elokeszites belefolyik a dontesbe

54

/

' .. /

0',/:

A VEZETO TERVEZESI FUNKCIOJA

Mi a tervezes lenyege?

inforrnalis tervezes

penzugyi tervezes . \/-iT \j!) ,J.o;.

hOSSZll tavu tervezcs'\ "i . ;/

strat~g~a~ tervezes ~ .. - __ :~~/ .: / • ./c,·

strategiai menedzsment \. ~ ·

. i' /;.) ,,)<i

f/i~j <';/"" i ,:., ,;

Tervezesi gondolkodas fejlfidese:

Fogalmak:

Strategiai tervczcs:

• a vczetesi rendszer szerves resze

• eszkoz a strategiai dontesek meghozatalara es vegrehajtasara

Strategiai celok:

• meghatarozo fontossaguak

• atfogoak, altalanosak

~: Vl "1/'1 e:( (({.'r.~ T!,\){~'J t/1

---

Cehmapot:

• realizalja a celt

• egy celhoz tobb celallapot tartozik

• k;vqntifi.kahisra kell torekedni

If ~ ';.! '," t's ( f";"} ((.\ til

Kritikus eroforrastipusok:

• strategiai alapok

• vezetoi felkeszultseg

• technclogiai know-how

Adaptivitas:

a kornyezeti lehct(Ssegekhcz es fenyegetcsckhez valo

alkalmazkodas

megnyi!vanulasai:

• pozicio javitasa

• llj vallalkozas inditasa

• defenziv reagalas

Adaptacios nyumas:

kenyszer az uj lehetosegck felkutatasara (idoben valtozik)

Integracio;

osszhang teremtese a kornyezeti lehetosegek es fenyegetesek,

valamint a vallalat eros es gyenge pontjai kozott

Adaptacio es integracio kozott szoros osszefugges van

adaptacio - " Hova megyunk?" integracio --4 "Hogyan jutunk el oda?"

Strategiai tervezes szintjei:

vallalati szint [',/.t"j/ ,L (,i }Z/

eli viziomliis'--szint'

divizion beluli funkcionalis reszlegek szintjei

Strategiai tervezesi folvamat fiizisai:

• celok kinizese

• strategia keszitese

• operativ tervezes

• monitoring

• osztonzes

.Jrc ,

Celok kitfizese:

• celok, missziok, politikak

• kornyezetvizsgalat

• kriterjurnok

Stratcgiakcszites

Vl111alati szintcn:

• divizio megszuntetese, eladasa

• llj divizio alapitasa

• feltaro jellegu kutatas iranyltasa

Diviziok szintjen.

• nyereseget javit6 strategiak

• meglevo teruleten uj vallalkozas

• osszmukodest javit6 strategia

• tamogato jelegu uzleti strategia

Teljesitmenyek figyelese (monitoring):

• vallalati celok teljesitesenek figyelese

• strategiak megva16sitasanak kovetese

c: (l) en (l)

N en en

:0

OD >
c: I-;
• .-< (l)
......
(l) <, +-'
~ >
I-; ' ......
c:o ......
~ c:o
I-;
(l) -8
0..
0 '::l
--.
....... a
....... "':l
\,j
~
on ~
'(l) >-
en :....
;;..... CD
on ......
(\) 'c
...... ......
...... e
(l)
N :....
(l) C)j
> (/) ~
I-; ,(\)
(\) -I-'
N t'l
N (/) '::l
tr: (l) en
___, "':l
'1)' 'C:O 'CD
N ~
w:... 0
S ''::l
._
!;"j ,~Ij
I-;
bD ......
0 '::l
I-; ~
(/) 0..
'ro
+-> .......
ro
+->
::::
~
)!
,,', ~
'@ S c:
....... (\)
bD !;"j C/)
,(\) I-; (\)
+-> OD ........ ,,1 r'i c: N
c:o 0 en
I-; I-; (/)
+-> 0.. :0
cr:
S8 tfj I
10 L..
::::J N Q)
..lI:: s:::: N
'0 tfj
U :"""0
u) N e
tfj Q)
:0 L..
"0
s::::
tfj Q)
...
::::J :2
:i: ...
Q) Q)
U >ON
,9' tfj
.¢ >t-
O)
Q)
E
... ~-~
tfj
tfj tfj'Q)
'Q) N
::::J ,~ Q)
:::.2 - e
'0 ('Il Q)
... -
M Q)'O
0.. .-
O~
ra:
tfj ;::Z ..lI::
::::J :~ 0
:::.2 C) E
'0 'Q) ('Il
- L..
N ('Il 0)
L.. 0
- L..
tfj 0.. tfj
::::J Q)
32 ..lI:: tfj
0 'Q)
U 'Q) N
I::::J
U ....
'("" :.i
tfj .!!?
'<1> N
N '('Il
<1> - tfj
e :;::::; ,.I!
<1> ('Il - .('Il ..lI::
l- I ~ C C - :2 <1>
'Cl) s::
~ - 'N 0 'N 0 +<'
s:::: '('Il tfj N ..lII: s::::
e 'N > ':; tfj s:::: N
tfj ::::J tfj
59 <1> C u...
I- tfj A strategiai tervezes folyamatrendszere

Celkitiizesi ciklus

1. lepes:

A vallalat vezetoje megfogalmazza elgondolasait

2. lepes:

A diviziok vezetoi meghatarozzak mukodesuk korvonalait

3. lepes:

A vallalat vezetoje - a diviziok javaslatai alapjan _. korvonalazza •

a vallalat portfoliojat

Strategic keszitesi ciklus

4. lepes:

A strategiak korvonalazasa

5. lepes:

A celok divizion beluli vitaja

6. lepes:

A diviziok strategiai altemativakat fogalmaznak meg az egyes •

uzletelemekre vonatkoz6an

7. lepes:

A divizio vezetoje dont az egyes uzletelemek strategiajarol

8. lepes:

A vallalat vezetoje - a vallalati portfolio tukreben - dont

eroforrasok elozetes elosztasarol,

Operativ tervezesi ciklus

9. lepes:

A vallalat vezetoje utasitast ad az akci6programok, operati

tcrvek kidolgozasara

60

.J<

-b . '.

10. lepes:

A divizi6 vezetoje utasitja a funkcionalis vezetoket az operativ

tervek kidolgozasare

11.lepes:

A funkcionalis vezetok elkeszitik terveiket es benYlljtjak a

divizio vezet6jenek

12. lepes:

A divizio vezetoje koordinalas utan jovahagyja a funkcionalis

operativ terveket, majd osszeallitja a divizio operativ tervet

13. lepes:

A vallalat vezetoje jovahagyja a vallalati portfolio

megval6sitasat celzo vallalati operativ tervet

Ellenbrzesi rendszer kialakitasanak ciklusa

14. lepes:

A vallalat vezetoje meghataro1',za a mcgfigye16rcnds1',errel

kapcsolatos alapveto kovetelmenyeit, a turesi savokat

15. lepes:

A divizio vezetoje kijeloli a strategia megvalositasat koveto ..••

feladatokat 16. lepes:

A funkcionalis vezetok nyomon kovetik az operativ tervek .•.

teljesuleset (S1',[11"O elv) 17. lepes:

A divizio vezetoje iranyitja a strategiai feladatok teljesitesenck ••.

folyamatat (szliro ely) .

. 18. lepes: ••.

A vallalati vezeto figyelemmel kiseri a tervek teljesiteset a ;

divizioktol szarmazo jelek es a kornyezet valtozasai alapjan

61

19. lepes:

A felso vezetes egyenileg megfogalmazott celokat hataroz meg a

diviziok vezetoi szamara

20. lepes:

A divizio vezetoje egyenileg meghatarozott celokat fogalmaz

meg a funkcionalis vezetok es programvezet6k szamara

21. lepes:

Az alsoszintu vezetok ertekelik.yccljaik teljesiteset a divizio

vezetoje szamara

22. lepes:

A divizio vezetoje ertekeli a reszere kituzott egyeni celok

teljesuleset es jelentest keszit a vallalati vezetonek

23. lepes:

A vallalat vezetoje osztonzoket hataroz meg az iranyitas

kulonbozo szintjein 16v6 vezetok szamara

Osztonzlfk kialakuldstinak ciklusa

62

STRATEGIAALKOTAsIISKOLAK

Mintzberg hasonlata:

"Ha a vakok korulalljak az elefantot, mi pedig arra kerjuk oket, mondjak cl. milyen is az elefant, a legkU16nboz6bb valaszokat fogjuk kapni. Aki a fulehez all kozel es azt tapogatja meg, valami puha lagy dologkent jellemzi. Egeszen mast fog mondani az elefant agyaraval talalkozo ember. Megint mast fogunk hallani az allat talpat erintotol. Mindenki az elefantrol beszel, mindenki igazat mond, de csak az egyes velemenyeket osszegezve tudjuk meg, milyen is

valojaban az elefant".

a strategic csak ~{l;Jfifjjgs szellemi tevekenyseg eredmenyekent johet letre

Design iskola Tervezoi iskola Pozicionalasi iskola

..

a strategiak kulonbozo er{jk osszjatekakeru inkabb kialakulnak, mintsem ....

kialakitjak azokat I., , .

• ~ r I · .. -·t~ \ ,", \. __ .: /.

:~ vallalkozoi iskola

• megismeresi iskola

• tanulasi iskola

• hatalmi iskola

• •. kulturalis iskola

. •. kornyezeti iskola

..• konfiguracios iskola

KULSO Le heto se gek es

ve sz.el yek -=- _ _J Sikertenyez6kL._--~

Elifiro iskoldk

DESIGN iskola

strategiaalkotas = koncepcioalkotasi folyamat

Alapelvek:

• a strategia egyedi, mindig az adott helyzethez kell igazftani

• a strategia kiterjed a "mit" es .rnikeppen" kerdesek megvalaszolasara is

• a strategianak explicitnek es egyszeninek kell lennie

• a strategia kialakitasa es vegrehajtasa idoben elkulonul egymastol

Alapmodell

ELEMZES

BELSO Ero sse ge k es

g ycn gese g ek

STRATI:~GIAALKOTAS

Ta rsa d alm i fe lela sse g

Vez etc i erte kre n d

ERT1~KELES (~S DONTts

MEGVALOsiTAS

64

• menetrend alapjan teljes reszletesseggel nern lehet strategiat kidolgozni

• a forma elnyomta a lenyeget

• a vezetes hatalmanak csokkentesere szolgalo technika

• nem tudja kezelni a vezetes .Jagy" eszkozeit

TERVEZOI iskola

strategiaalkotas = reszletesen szabalyozott folyamat

• szigoruan szabalyozott folyamat

• az egyes elkulonulo lepesekhez kulonbozo technikak felhasznalasat irjak e1a

Kritika:

POZiCIONALAsI iskola

strategiaalkotas = analitikus folyamat

• a strategiat a tartalom oldalarol kozelitik meg, nem az eloallitas m6dja az erdekes

• a ceg pozicionalasa elemzesi folyarnat

• elsosorban a "mit" megfogalmazasara kelt koncentralni

65

, '"
vv
.~ '1)
.. -
> '" 1)
,'" -'0::
,OJ '<U
cD -
OJ '"
i,;.; '0) , -'0::

o <U ~ ~

a t 2 2 ~~

... 0 0-.:--.1

,

d '" -C_D

~ '0

s.,

'0 0-

~ en cn '~ <U '0

2-

-,--

-'0::
0
;;>;
c
,'"
8
::;:
c
(/J 3
'1) C
N
ru 'J
> f-<
,_.
!l)
t--< Leiro iskolak

V A.LLALKOZOI iskola

strategiaalkotas = vizioalkotasi folyamat

• a strategia a vezeto (leader) jovokepe

• a szervezet ajovokephez igazodik

• a strategia pozicio jellegu ,

• elengedhetetlen a vezeto szemelyes elkotelezettsege a vizio mellett

• a folyamat harem elernre epul tudatossag, tapasztalat es intuicio

MEGISMERESI iskola

strategiaalkotas = megismeresi folyamat

• a strategia a kornyezetbol erkezo hatasok felterkepezescre kezelesere iranyul

• a kornyezetbol erkezo informaciokat a megismero ohatatlanulf

dekodolja

• (Sivatagban cipovel kereskedo ugynok esete)

• az iskolat koveto vezetok gyakran megerzeseik alapjan dontenek

T ANULA.SI iskola

stratcgiaalkotas = tanulasi folyamat

• a kornyezet valtozasa elore jelezhetetlen, ezet a strategiat nem elore kialakitani

• a strategia kollektiv tanulasi folyamat eredmenye

67

MIVE

Szavakba nem ontott tudas

Explicit tudas

Szoe ial izalas Externaltzalas

<, -.
~
"",I




Internalizalas Kombinalas Tanulcisifolyamat es a tudas szintjei

HAT ALMI iskola

strategiaalkotas = alkufolyamat

• a strategiaalkotas a hatalom es a politika fuggvenye

• az erdekcsoportok kozotti jatszmak

• rabeszeles, alku, zsarolds, sziivetkezes, konfrontacio, stb. _ .. forrnalj

a strategiat

68

Az erdekcsaportok lehetnek:

Kiilsffk:

-- ~----.----

Bclsffk:

• a csucsvezetok
• a torzskar
• a kozepvezetok
• az alkalmazottak
• a munkasok
• a szakertok, stb • tulajdonosok

• a vevok, ugyfelck

• a szallitok

• a szakmai szovetsegek

• a kormanyzat, onkormanyzat

• a hitelezok

• a lakossag

• a foldrajzi kornyezetben elok,

• a sajto (aki a nyilvanossagot kepviseli) stb.

KUL TURA.LIS iskola

strategiaalkotas = kollektiv megismeresi es tanulasi folyamat

• a kornyezeti jeleket az egesz kozosseg dekcdolja

• jelentos befolyast fcjt ki a szervezeti kultura

K()RNYEZETI iskola

strategiaalkotas = kivalasztasi folyamat

• a kornyezet van a strategiaalkotas kozeppontjaban

• a vezeto dolga, hogy elosegitse az alkalmazkodast

• a pozici6k addig maradnak meg, amig a forrasok elegendoek, helyzet nem tul ellenseges

• tagadja a kornyezeti valtozasokra val6 tudatos felkeszules (a strategic nem mas, mint utolag megmagyarazott szerencse)

69

KONFIGURACIOS iskola

strategiaalkot{ls = transzformacios folyamat

• a szervezetck fejlodese oldalarol kozclftenek a strategiaalkotashoz

• a szervezetek a szituaciokhcz alkalmazkod6 formakat oltenek fel

• a szervezet fejlesztese az elsodleges es utana kell meghata1'ozni az adott konfiguraciohoz i116 strategiaalkotasi modot

Vallalati strategia

Strate giaalkotas i iskolak

Hogyan johet letre, "szUiethet" a

tervez6i

design

pozicionalasi

kialaki tj ak

viselkedesi mintak

Milyen folyamat kereteben?

Milyen konkret formaban jelenhet meg?

erosen forrnalizalt (strate giai

strategiai terv

laza, kevesse forrnalizalt (jov6keporicntalt stra tegi aalk 0 las)

jov6kep/misszi6+ strategiai akciok

joy6kep

vallalkozoi

reszben kialakitiak, reszben alakul

reszben laza, kevesse formal izal t, reszben

joy6kep/misszi6

megismeresi tanulasi hatalmi kulturalis kornyezeti

konf ios

70

kialakul

"spontan" folyamat

• elemzok jatsszak a kulcsszerepet, nem a felsovezetok

• a tervezes sziszternatikus elemzesre epul

• kismertekben epit a vezetok kreativitasara es megerzesere

• a strategia intcgralja a ktilonbozo tervezet

TIPIKUS STRATEGIAK

• Tervezo (TITANIC)

_.".~ •• c~~_ •• ,,·~·~,~,--·~~,·--'~~"'-·····~

• Alkalmazkodo (VIKING)

_.~.~"c."~'~'~"" ···U"""".

• Vallalkozo (SANTAMARIA)

TERVEZO STRATEGIA JELLEMZOI

Alkalmazas:

• nagy cegek

• viszonylag stabil komyezet

• nern erinti kormanyvaltas

ALKALMAZKODO STRATEGIA JELLEMZOI

• nines vilagos eel az alkalmazkod6 viselkedeshez

• reagal az esemenyekre, nem megy elebe annak

• sok kis dontesbol epul fel a mukodes, nines strategiai elkepzeles a j6v6r61

• kerneny kuzdelem atmeneti sikerekkel

V ALLALKOZOI STRASTEGIA JELLEMZOI

• uj uzleti lehetosegek aktfv keresese

• az els6 szamu vezeto donto befolyasa a strategia megalkotasara

• meghatarozo eel a novekedes es a terjeszkedes

71

o("C

~~-----------------

(1J

~

Br)8 lS,'I !S,ZOl"A s, !S~ zOllle//rA

Dinoszauruszok:

tobbseg a Titanic Strategiat kovette

Tigrisek es gazellak:

tobbsege a Santa Maria strategiat koveti

Hangyak:

kezdetben valoszmu, bogy Viking

74

STRATEGIAI POZiCIO ELEMZESE

a) Begyakorlasi gorbe elmelete

novekvo terrneles ~ csokkeno fajlagos koltseg

b) PIMS (Profit Impacts of Marketing Strategies) magasabb piaci reszesedes kornpetitiv elonyokkel jar

c) Termekeletgbrbe-elrnelet

rneghatarozo valtozok a kUIs6 valtozok

d) Piaci reszesedes - piaci novekedes matrix az uzleti elet kulcstenyezoje

• piaci reszesedes merteke es az

• ertekesites novekedesi uteme

c) Piaci vonzero - versenykepesseg matrix

A piac vonzerejet befolyasolo tenyezok

• piac merete, novekedesi uteme

• a verseny strukturaja

• piacra lepes korlatai

• elerheto jovedelmezoseg

• szokasos techno16gia

• inflacio, all ami beavatkozas

• munkaero kinalat

• kornyezetvedelmi kerdesek

• politikai, jogi kerdesek stb.

Versenykepesseget befolyasolo tenyezok:

• elert piaci reszesedes

• marketingtevekenysep szfnvonala

• szervizhalozat

• K+F kapacitas/l

• gyartovonalak rugalmassaga

• minoseg, megbizhatosag

• penzugyi eroforrasok

• Image

• vezetesi szinvonal stb.

75

~~~--4--+I--~~~~rl-~~r-=~~Jg

o N '<;j" CO 0:> ~, T'""

fl 0 000 fI

f- ro +---+---+---+-- II !--t--+ II 1-1--" I-- II I-- ro

ro C1J . ro ctl

t----t--+---+--+---.1+-+---+-+-+-----I'---fl-t--I s

I l ~

! i

Piaci pozlcio

+

+

() i I I

Tokejovedelmezossq

Keszpenzforgalom :~1lY)_'_"';"~i" (:..f..~/ .,!:....}

Beruhazasigenyesseg

Termelekenyseg

Piaci nbvekedes

+

'\ .. i( 'i. i/, .. :./, j "

;) J_ ;- f:- ;~;~(' ~v.:'.i:.~/( / L.

Minoseg

+

+

lnnovacio (eros pozici6ban)

+

+

Vertikalis inteqracio

" stabil piacon

+

+

" gyorsan valtozo piacon

Az uzleti siker kulcstenyezoinek hatasa az eredmenyvattozokra ,. ! / . :"} ~'!

+

o

'0
.-<
.....,
('j
>. ........ 01 {''I r'l {''I {''I
C
Cj
:r::
.......
._,
C) ........ ,....... 01 {''I {''I {,'l
:....
'lr..l
"-
~O
;>
~
'1) ........ ......... ........ 01 r'l r'l
;>
:0
Z
'0
'C
.D ,..._, r-f ,..._, ........ 01 {''I
2
UJ
c
'1)
U1 ........
,..... ~O '1)
,(;3 to +-'
N +-' '1) 0..
~ '1) '1) bJ) 'OJ
. ....., > ....c c ...::.::
2 U1
~o v v v .......
0 '1) 'OJ >-, C)
:.... .........
a lI..l ~ > 0 'W /C \
C;
-c,_~
, .::~~
(/)
"v
23 ·2
::::
:~
N
(/)
bf)
0
('<:: 8
~ vi"
'~v
N .. ':0j
(/) ;:::;
..s ::::
'G 0 -c:'
>- >- Cc'
:\, (/) G ,
N
~~ v (/)
.)':.~ (/)
J:J~ (/) .;;
'1.>
N .....
" -0 (/) ~
Ho_ V
0 .,...,
- ....
0.. .':":") ~
0 ,~
"2 ~2: (/)
0
'bi) +-> »
~ ~
'<1) ~
~ N (.
V (/) .J
'-' 0 .~,:~ 1"
...... N >-
(/) (Ij
01 r'l
~ J
~ ·c .".
0
(/) ',.-............_-:
~
:0
0
,._, >.
c
U) 0
m U)
0) ~ '#. u
ro 0 ?J2, CD
:2 0 0 -
<."~ N .._- 0 «
a
~. '\
C'. L()
0
... ;;~~\ ..

". ,~)

o=~_

·~ZL

"'~~"C/)

m OJ L() co

~--------~------~N ~

~ c o (j)

u co

-

<C

(/) ro~ 0)0

roo EN

>. c o

~8

o ro

Oro

'0 '0 ._ ._ ()

() 'CU 'CU I+"0> Cl(]) CU+" '~"">"'O C

CU >fi (/) C\ 1 CU 0\\ 0> (f) \\

()'

CU CU \ 1

:?!-Ji « ,.

'0 '0 "0 '0 'CU 'ro

+" I-

ClQ) ro (]) "'0 +" ro c

>. >. c c o 0 (/) (/) () () ro ro

««

o

L()

(j) m~ '\ Olo

.l CU 0

EN

~

o

>. c o (j)

~() o m

o m

.. r-----------r------~

.:.::
Q) 0
.:.:: c N
0 Q)
Cl .c: (f)
!:! Q)
.... m
,- If) 0)
If) ~O m
u 'iii' E
u,
io
N o

o

>. c o (f) o m

m

Vi Vi Vi
,~ 'm ,~
...... ~ ...- " .... --c
._ 0
>- Vi Vi' 0
...... 'm 8 'zj 8
......, ~
~ ,~ ~ ,~
(l) ;.... N ;.... N
- < sr: « Vi
(l) .-< ..-
N (l) ~
r/) LL.
r/) U'}
>- r/) 'm ,~
'0 ......
. _ ~ .........
' ..... ""d >- r/) 0
.......
...:::.:: (j) . ....., 'm 8
v ~ ....... ......
.-< (l) ...:::.:: eel 'eel
V (j) ;.... N
N >- ...- < r/)
:0 (j) ..-
o: c: N 0
VJ ~
r/) r/) r/) r/)
'm '0 >- '(j) 'eel
N '"0 ,- ""d :@
......
'm 0 ...:::.:: (j) ~
...c: tr: ...:::.:: (j) .::.::
;:j '0,) (l) ...- (j) v
;.... >- (j) >- ..-
V :0 N :0 V
CO o: N
c: c: VJ ,,_ ~
.....
~
N
~
...::.::
:....
c:u
t'l
~
.tl
:....
.....
'~
...
~
Of)
'~
~
~
~
~o ,~
;....
v ...::.::
N £'
c:
0 ~
>- ~
.....
o ~
m ;::..
, ..... !
0....
~o
s,
~
1'1
t:::
0
;::..
._
t...)
~
.~
~
~ l]-···-~~

(r'j I 7 L.n

I

--f--. ~L.--+---------i

>-.
OJ) I=l
... ~ ;>.. 'ro '0
IZl c: ~ .- c-,
~ o
IZl 'cd 'ro >-. c:
~ '-
:..... ..c N C1 ~O
Q., +-> ""'
'ro >-. 0 ~o ......... '-.j
... ~ ..c c: 0... 1> --
~ - >-. 'e
>-. 1> >-. Q) ~
;,;.... c: CI) ~ >.. ~ "i
=: Q) ~ Q) q Q) '_
~ CI) Q) CI) Q) C/} "i
>- ;..... '\:lj
v.J ~ ;..... C/} 1> --
:.. Q) +-> Q) :..... >- ~
~ >- ........ >- Q)
> 1> >- r;j) '\:lj
CI) ~ if) ~o .....,
0 0 1> :....
'Q) +-> '\:lj
>-. CI) q ..c c:
....... ~ 0 ;>.. Q) '~
';::::$ '(JJ N ~ ........ t::
if) S Q) '-.j
ro Q) . ......., tq
II 0 + u:n ~
~
:a 01

+

.....

'-fc,-

o \D "<:t 0 io "<:t "<:t \D m 0 co 0 01::: \D 0 \D 0 '<t N CO "<:t CO 0; 'J>, ':,:~

CO "<:t 0 N io 0 N ,_ 0 "<:t 0 <:'} -r '''' "<:t <:'} 0 ..-- \D «) N '<""" '<""" ..-' -.:t

ddddcidddddddd~ dddddddddd~)

\ \-/ ':::/

r----r-------------------------r~------------------~~

.0 ro

o lO "<t \D -e- N <0 \D c» 0 co co CO 00 N"--OO"--OOOO..--OOO

ddddddddddddo-r-

io 0 \D \D CO CO '<t "<t <.0 \D 0 ..--...-00,..--0..-..--000

ddddciddc:iod -r-

rf) ,(1)

~ rf)

~o 0 c

c (1) U) (1) N rf) rf)

:0

c (1) rf) (]) N IJ) rf)

:Q

r

I

II I II

. ,... .

_<

L.

. .

r

I I

II

STRATtGIAIMENEDZSMENT

Kibernetikai megkozelites

A strategiai menedzsment blokkjai:

• vallalati politikat meghatarozo rendszer

• strategiai szintu irarryitasi rendszer

• taktikai szintu iranyitasi rendszer

• operativ iranyitasi rendszer

Rendszerszemleletii megkozelites (Hax, Majluf 1984)

"A tervezes onmagaban soha nern fogja az eroforrasok es az emberek torneges mozgositasat eredmenyezni"

1. A tervezest integralni kell az adminisztrativ rendszerbe, amelynek elemei a tervezes, iranyitas, osztonzes, vezeto kivalasztas es az informacios rendszer

2. A kornyezeti kihivasokhoz torteno jobb alkalmazkodas erdekeben a szervezeti struktura nyujtotta lehetosegcket is ki kell hasznalni

3. Az e16bbiek mukodeset a vallalati kulturaba, annak osszeftiggeseibe agyazni

86

r

- - - -

-« tuo::

N':J W .... >~ O:::J wo::

N .... en en

I

I

I

I

• • •

I

I

I

I

I

I

I

I

I

L

- - -

> ~

'L: ~ 'co

.-- N

« LLl (/) ,0

0:: 0:: ctl' (3

_ .... w (/) 'ctl 0 ]

N N (/) ,(1) .~ :- 'c en en ,(1) ,(/) N .:.::: ,g ::l

Z 0 ~ ~ :6:8 E E -=zw2:~N~oE

.:: (1) ,co (/) Q)...... 0

oO::I-..=:O>E::::C

«

• • • • • •

I

• az alacsony ber, mint sikertenyezo

• a gazdasagos sorozatnagysag, mint versenytenyezo

• koncentralt gyartas

• rugal mas gyartasi rendszerek, kozeppontban a ,just in time" termelesszervezesi ely totalis minosegszabalyozas

dontesek muhelyszintre delegalasa beszallitokkal szoros kapcsolat kialakitasa

Tervezesi rendszerek valtozasa

A strategiai mencclzsment eseteben a hangsuly a reszrendszcrrol ,- a strategiai tervezesrol - a vallalat egeszere, a teljes vezetesi renclszerre tevodik itt.

Uj problernak merulnek fel:

1, Informacioaszimrnetria a felso vezetok es uzleti egysegek iranyitoi

ki.)zott

2. Vallalkozasok, szervezeti egysegek celjainal az egyseg megbomh'tsa

3. Strategiai es operativ koltsegvetes szetvalasztasanak megoldasa

4. Vallalati erdekhalo alakul ki

5. Tuclatos torekves szerepe

• kreativ strategiai megkozelites a m6dszerek mechanikus

alkalmazasa helyett

• strategiai szandek, mint tlj kategoria

Az idotenyezf szerepe megvaltozott

A strategiaalkotas fokusza az id6k soran valtozott

Japan pelda Stalk (1989) nyornan:

88

VALLALATIKULTURA

Iddbazisu rendszerek

Donto fontossaguva valt a valaszok reakcioideje

Jellemzoik:

1. A terrnelesi rendszcr atalakitasa

• a gyartasi tetelnagysagot a leheto legkisebbre allitani

• techno16gia kozpontu gyartasszervezes helyett terrnek kozpontu gyartas-szervezes

• termelesprogramozast a legals6 szintre delegalni

2. Az ertekesites atalakitasa rendelest azonnal a gyartasprogramozashoz!

3. Idobazisu innovacio

• kisebb, de gyakrabban vegrehajtott valtoztatasok

• funkciokozi team-ek letrehozasa

Kultura: az emberiseg altai letrehozott anyagi es szellemi ertekek osszessege (az emberek egyuttelesenek es az egytitt vegzett munkanak a terrneke)

A kultura osszetett jelenseg

A kultura szintjei:

• a kultura lathato jelei

• az ertekek, ideologiak szintje

• a kultura rnelyretegei

Vallalati kultura: egyseges definicio nines

89

JAVAK,KEPZOOMENYEK

• Nyelv

• Technol6gia

• Muveszet

• Statusrendszer

• Nemek szerepe

• Csalad

ERTEKEK, IOEOL6GIAK

• Eszrnek, celok

• Eleresi eszk6z6k

• Hosiessep

• Erenyek, bOn6k, vetkek

ALAPFELTEVESEK,PREMISszAK

• Ember es terrneszet-»

• Ido ' -v.. :./, ',' ( k

• Ter!,,(iV'!"""

• Ember es ember (kommurukaclos szaoalyok)

A kultura szintjei

90

Lathato,

de t6bbnyire nem megfejthet6

Tudatossaq magasabb szintje

Adottsaq, lathatatlan nem tudatos

Handy a vallat,.rtL....kullUrill1 a szervezetbe melyen beagyazo hiteket es

"---

meggyozodeseket erti, amelyek az alabbi es hasonlo kerdesekre adnak valaszt:

• Milyen medon szervezztik a munkat?

• Hogyan gyakoroljuk a hatalmat?

• Hogyan jutalmazzunk?

• Hogyan iranyitsuk az ernbereket?

• Milyen merteku formalizalas szukseges?

• Mennyit szamit a munkaido betartasa, az oltozkodes, a kulonckrides?

• Bizottsagok iranyitsanak, vagy egyenek?

• A szabvanyok es eljarasok fontosak, vagy az eredmenyek?

a) Er6 tipusu kultura

egy pokhalohoz hasonlft6, a megiteles eredmeny centrikus, gyorsan reagal, buszke es eros

b) Szerep tipusu kultura

racionalis, logikus, burokratikus szervezetekre j ellernzo; a szerepek fontosabbak, mint a szemely; strukturaja a gorog templornehoz hason16

c) Feladat tipusu kultura

matrix szervezetekre jellemzo, valtozo kornyezet eseten sikeres lehet, fiatal szakemberek koreben nepszeru, a forrashiany e kultura kialakulasa ellen hat

d) Szemclyisegen alapul6 kultura

a fokuszban az cgyeniseg all, eroviszonyok a tudas alapjan alakulnak

91

• ertekek, arnelyeket a szervezet tagjai elfogadnak, kovetnek

• inforrnaciogyujtessel es -feldolgozassal kapcsolatos felfogas

• elgondolasok, celok, otletek letrehozasanak es kozreadasanak m6dja

• az otletek, elgondolasok ertekelesenek formal, kockazatvallalas

merteke

• vezeto es beosztottak kozotti kooperacio alakulasa

• a vallalathoz val6 lojalitas merteke

• a motivacio kialakulasa

Kono szerint a vallalati kultura a kovetkezo harem elern kornpoziciojat jdenti:

• a vallalaton beliil elfogadott kozos ertekek

• a vallalati donteshozatalban hasznalatos gondolkodasmod, eljarasok, mintak

• a vallalatnal altalanosan ervenyesulo viselkedesi mintak

A harem komponenst tovabbi reszekre bon tva het elernet kulonboztet meg:

Kono ot to tipust hatarol el:

1. Pezsg6, elenk vallalati kultura

2. Pezsg6 kultura a vezetok kovetesevel

3. Burokratikus vallalati kultura

4. Stagnalo kultura

5. Stagnalo kultura a vezet6k kovetesevel

92

:5'

Ul 'V ;;>

~~

§ :0 >-, en c:!

Z

f-- .. -~.----~t--~--~ ---~r-----------r---~-t------l------t--~---~

MESTERS~GESK~pz6DM~NYEK

• Gyartasi eljarasok

• Technol6gia

• Mestersegbeli tudas

• Maqatartas

ERT~KEK ES NORMAK

• A celok es allapotok el6nybe helyezese

• Cselekvesl elvek

• Maaatartasi el6frasok

I

ALAPVET6 EL6FEL TEVESEK

• A vallalat ertelrnerol

• A kdrnyezetr61

• A valosaqrol

• Az emberi gondolkodasm6dr61

• Az ember szereperol

• Az emberi cselekedetekr61 es kapcsolatokr61

Tudatos, lathato, de ertelmezendb

Nem tudatos, de magasabb toku

Magat61 ertet6dben taltetelezve, lathatatlan, tudatalatti

A vallalati kultura szintjei Bleicher szerint

94

(Kl. Strategia \

\ K2. Szervezet

') K3. Rendszerek tL4. Stilus

) L5. Szemelyzet '} L6. Szakertelem

I L 7. K5z5s ertekek \ ..

(Strategy) (S tructure) Systems) (Style) (Staff) (Skill)

(Shared values)

Vallalati kulturak nemzeti sajatossagai

Mcicinsey-fele 7s model! (a het alapvet6 vezetesi dimenzi6)

Az elemzesek arra hivtak fel a figyelmet, hogy valojaban a .Jagy is kemeny"

t ·~t Noie::(;i'

Angolszaszok

Tavolsagtart6

K6zvetlen

K6z6ssegi

Kockaztat6

6vatos

Skandimivok

1 ..
lndividualis I K6z6ssegi
K6zvetlen Tavolsagtart6
I
6vatos
Kockaztato I
Noles Ferfias
1 Nemetek

I
Individualis 1 K6z6ssegi
K6zvetlen Tavolsagtart6
I
Kockaztato 6vatos
I
Noles Fertias
r .Japanok

lndividualis

K6z6ssegi

K6zvetlen

Tavolsagtart6

Noies

Ferfias

6vatos

Kockaztato

96

Elegedettseg

MOTIV ACIO ELMELETEK

Motivacio: az egyen olyan belso tudati allapota, amely arm keszteti, hogy valamilyen medon viselkedjek

Motivalas: az a vezetesi tevekenyseg, amclynek soran a vezeto masokat olyan cselekvesre kesztet, rnelyek a szervezeti szinten elvart ereornenyekre vezetnek

Kepesseg: annak a lehetosege, hogy valamilyen eredmeny elerese crdekcben egymassal osszefUgg6 viselkedesi vagy gondelati tevekenyseg-egyi.ittest

fejtsimk ki

Motivaci6 elmeletek: megkiserlik megmagyanizni azt, hogy miert ugy viselkednek az emberek, ahogyan eppen teszik

• motivacio tartalom elmeletek (az okokra koncentralnak)

• motivacio folyamat elmeletek

( motivacios folyamatra koncentralnak)

Teljesitmeny = f (kepesseg, motivacio)

Motivacio - Eredmeny modellje

INPUT

MUKODTETES

OUTPUT

Egyeni tenyez6k: -egyeni kepessegek

-csoport hatasok

-kulturalis tenvezok

Teljesitmeny

Vezet6i iranyitas pi. motivacios strategiak

Szervezeti adottsagok: -technol6gia

-szervezeti forma

-szervezesi karakterisztikak

97

1. k/aslow-fclc sziikseglet elmelet

2. Letezes-Kapcsolat-Fejllfdes elmelet (Alderfer nyornan)

3. Cel-Motivacio elmelet (Hunt nyornan)

4. Herzberg-Yeu: kettenyezo elmelet

5. Teljesltmeny - hatalom elmelet

A motivaci6 tartalom elrneIetei

1. Maslow- fele sziikseglet elmelet

Problemak:

• a magasabb rendu szuksegletekben nagyok az egyeni kulonbsegek

• a szuksegleti hierarchiak kialakulasa fugg az emberek ertekrendjetol

Nehany hozza kapcsolhato osztOnzo eszkoz

• Penz (alapfizetes)

• Munkahelyi etkezo

• Munkafeltetelek (Hites, vilagi!.~~~.

• Penz

• A munkavegzes biztonsaga, orvosi ellatas

• Hosszu tavu foglalkoztatas, biztos

munkahely>

• Nyugdijpenztar

• Jo csoportlegkor

• Osszetarto munkacsoportok, kozossegek

,_.....,.. ~ .. ~ +.-...::K.::.b:..:· z;:...v:_:e:_:tl:..:e.::.n2.,.!:_· 0;:...' ...:..v . .:..e::.ze;:...t:.::6..::b...:.e...:.os=:z::..:.,t..::o.:..:tt:...:k::..:a~.[p:_:c..=..s...:.o:.:la:..:.t_

• Eloleptetes, elomenetel

• Kituntetes, mas elism.

• Teljesitmeny~premium

• Szolgalati auto, statusznovelo kiegeszit6 juttatasok statusz-szimbolumok

• Munkakor-szelesites, rotacio

Szilkseglet

Fiziologiai

Biztonsag

Szeretet I kapcsolat

Megbecsules I elismertseg

Onmegvalositas

• Munkakor-gazdagitas, nagyobb felelosseg

• Kihivo, kreativ feladatok

• Szemelyes tovabbkepzes es lehetosege

• Ommo munkavegzes

• Onellenorzes

99

Szerintc:

• egyidejuleg tobb szuksegleti szint IS aktivan bef()lyasolhatja

motivacionkat

• ha egy magasabb szintu szukseg kielegitese korlatba utkozik

• csalodottsagot (frusztraciot) okoz

• fejlodesi szukseglet kielegitese eseten meg inkabb fontossa

szamunkra

2. LCtezes-Kapcsolat-Fejlodes elmelet (Alderfer nyoman)

Maslow ot szuksegleti kategoriaja helyett harem szUkseglctrol szol:

LETEZES: alapveto anyagi szuksegletek es fizikai fenyegctettsegt61 valo vedettseg

KAPCSOLAT: tars as kapcsolatok iranti szukseglet. masok elfogadjanak,

elismerjenek es meltanyoljanak bennUnket

FEJL6Dt~S: a szemelyes fejlodes, lehet6segeinK'kiaknazasanak igenye

3. eel - Motivacio elmelet (Hunt nyoman)

Hunt szerint a celok iranyitjak munkahelyi magatartasunkat. A motivacio az egyeni celokbol ertheto meg.

Az elrnelet hat kU16nb6z6 celt kulonboztet meg • Kornfort, anyagi jolet:

eletszinvonal biztositasa stresszteli helyzetek kerulese

• Strukturaltsag:

stabilitas, bizonyossag, szabalyozottsag igenye

• Kapcsolat:

csoporthoz valo tartozas, elfogadottsag, azonosulas

• Elisrnertseg:

teljesitmeny masok altali elismerese pozitiv enkep

• Hatalom:

masok iranyitasanak igenye, dominanciara va16 torekves

• Auton6mia, kreativitas, fejlodes:

kepessegek es keszsegek kihasznalasa, masoktol valo

megkUlOnb6ztethet6seg vagya

100