You are on page 1of 14

V. évf. 2013/2.

Grænlendinga þáttr
Történet a grönlandiakról

Fordította és bevezette Veress Dávid

Bevezetés

Amikor a 9. század utolsó negyedében világossá vált, hogy Széphajú Harald,1 a
földrajzilag rendkívül tagolt Norvégia különböző törzseinek egységesítője és első
királya valamilyen módon maga alá fogja utasítani a többi királyt és elöljárót, „az ősi
hagyományos állapotok, a közrend felbomlása után, de még a tényleges behódolás
előtt: mint kéreg váltak le a nyugati parti nemzetségek ezrei, és igen fejlett hajózási
technikájuk birtokában, tömegesen vándoroltak el, nagyobb részt az akkor nem-
rég felfedezett Izland szigetére.”2 Az első izlandi telepes Ingólfr Arnarson volt, aki
874-ben3 szállt partra egy olyan délnyugati öbölben, ahol forró víz, gejzír tört fel a
föld mélyéből. Ezt a helyet Reykjavíknak 4 nevezte el, s itt jóval később, a 19. század-
ban építették fel Izland fővárosát. „A Landnámabók5 bizonyítékai szerint az Izland-
ra való kitelepülés a 930-as évekre befejeződött. A szigetre érkező minden egyes
család az őt megillető földterületet vette birtokába, és azon letelepedett.”6 A vi-
kingek7 korában a szigeten barbár köztársaságban, népuralomban8 [tjóðveldi] éltek.
A helyi bíráskodó gyűléseken [þing] és az országos törvényhozó és bíráskodó népgyűlésen
[alþingi] – amelyen mindenki számára kötelező volt a részvétel – a törvénymondó

1
Vagy I. Harald Halfdansson (óészakiul: Haraldr Hárfagri). 872 és 931 között uralkodott.
2
Brøndsted, Johannes: A vikingek. 8–9.
3
Annales Reseniani In: Storm, Gustav (ed.): Islandske Annaler. 14.
4
Szó szerinti fordításban annyit tesz: Füstölgő öböl.
5
Izland elfoglalásának elbeszélése az 1100-as évek végéről, minden telepesnek és rokonaiknak részletes
leírásával, kb. 3000 személy és 1400 helységnév felsorolásával. Az elsőként letelepülők között 13 nő
és 412 féri volt.
6
Brøndsted, Johannes: A vikingek. 80.
7
Az óizl. víkingr (‘kóborló, kalóz’) szó a sagák nyelvében azokat a skandináv harcosokat jelöli, akik
a 9-10. században különösen Nagy-Britannia és Normandia partvidékeit fosztogatták (vö. Cleasby,
R. & Vigfusson, G. An Icelandic-English Dictionary. Oxford: Clarendon Press, 1875, vonatkozó cím-
szó). Az óizl. víking terminus nőnemű elvont főnév (‘kalózkodás, rablóút’), mellyel jelentéstanilag a
kaupferđ (‘kereskedőút’) szó áll oppozícióban. A víking / víkingr szavak gyöke feltehetőleg az óizl. vík
(‘öböl, jord’) főnév. [Vassányi Miklós lábjegyzete.]
8
Kb. 930–1262 között állt fenn, mialatt ugyanakkor jelentős változásokon esett át. 1100-ig a Norvé-
giából hozott katonai-demokratikus jellegzetességek visszafejlődését, illetve a társadalmi tudatban
– morálban, törvényeikben és az elosztási szokásokban is – régi, ősközösségi szabályokhoz való visz-
szanyúlást, azok újbóli életre keltését látjuk. 1100 után viszont, ami egybeesik az izlandi írásbeliség
kezdetével, fokozatosan elhagyják a nemzetségi társadalmi felépítést, melyet 1262-től hét évszázad-
nyi függőség, ill. gyarmati állapot követett. Vö. Bernáth István: Három izlandi történet. 11.

118

A. mikor azok megkérdezték. a háborúságot és véron- tást a lehetőségekhez mérten ezzel is kerülve. lehetőleg minél több emberrel együtt.11 Eladdig szájhagyomány útján örökítették tovább e történeteket. Történet a grönlandiakról [lögsögumaðr] elnökölt. 10 Ezekről bővebben az izlandi krónikás. 16–17. kü- lönálló körzetre összpontosult: a „keleti településre”. Gustav (ed. mégis majd száz évnek kellett eltelnie. amely hozzávetőleg 800-900 műből áll.13 Három ott töltött telet követően. 23–24. ezért Grönlandnak 14 nevezte el azt. Ezt az időt. Annales Reseniani In: Storm. remélve. hogy szemügyre vegye „Gunnbjörn szirtjeit”. amikor Norvégiából Izlandra tartva letért útvonaláról. legénységével együtt. 9 A függetlenséghez és egyenlőséghez való ragaszkodásukat beszédesen példázza. a népgyűlés helye. században került lejegyzésre. és zömében a 12–13. és felmérje az ismeretlen vidéket. mialatt „sok helynek adott nevet”. közös akarattal ment végbe. 12 Történetét a Vörös Erik sagája [Eiríks saga rauđa] meséli el. 15 Magnusson. Széles körű mezőgazdasági 9 Kan. 14 zöld föld. 13 Grönland felfedezése az Annales Reseniani szerint 986-ban történt.Műhely – Veress Dávid (ford. Snorri Sturluson úgy hivatkozik Arira. itt volt Brattahlíð és Görðum. hisz évek óta éhínség volt a szigeten. 10 1000-ben. hogy e vonzó név majd rábír- ja az embereket. aki óészaki nyel- ven írt. 982-ben a norvégiai Jærenből elszármazó Vörös Eriket 12 [Eiríkr inn rauda] gyilkosságért háromévi száműzetésre ítélték Izlandon. 119 . és a part mellett mintegy 640 kilométerrel északnyugatabbra fekvő „nyugati településre”.15 Grönland gyarmatosítása két nagy. amely az első mai parlamenteknek megfelelő gyűlés volt a történelemben. 212. mint az első. míg valaki újból megkö- zelítette. 900 környékén egy Gunnbjörn nevű norvég fedezte fel Grönlandot. katonai testőrség és rendszeres adószedés nem létezett a szigeten.: A skandináv országok története. és – feltehetőleg csak távolból – megpillantotta Grönland keleti partjait. Sz. Ari Þorgilsson által lejegyzett Íslendingabók hetedik fejezetében és a Kristni sagában olvashatunk. A þingvelliri sziklánál először 930-ban gyűltek össze.): Grænlendinga þáttr. arra fordította. úgy döntött. amelyeket elnevezett „Gunnbjörn szirtjé- nek”. Így is történt: a következő nyáron huszonöt hajóból álló lotta indult el Grönland partjai felé.): Islandske Annaler. melyeket a későbbi nemzedékek fokozatosan prózává bővítettek elbeszéléseik alkalmával. visszatér a szigetre Izlandról. Magnus: he Vikings. a mai Godthaabtól délre. és az emberek tudtak a szigetről. Ennek köszönhető a sagairodalomként emlegetett korpusz létrejötte. hogy ki a vezérük: „Mindnyájan egyenlőek vagyunk!” Izland kereszténnyé válása számos sikertelen és drámai próbálkozás után. és ekkorra már szűkében vol- tak a szabad földterületeknek Izlandon. 16. Király. hogy vele tartsanak. egyedüli módon. Az emberek közül még sokan vágytak utazni. Izlandra való visszatérése után ugyan elmesélte a látottakat. amit egy viking portya- csapat válaszolt a frankoknak az Eure folyónál. feltehetőleg tömör összegző strófákban. 11 Bernáth István: Három izlandi történet. és az ősi pogány vallás emlékének és hagyományának megőrzését lehetővé téve.

120 . aki később mint Leif heppni (a sze- rencsés) vonult be a történelembe. Þórólfr Mostrarskegg emelt. század első felének lényegében 16 Brøndsted. anekdotikus prózai elbeszé- lés. de körülbelül 75–100 ilyen elbeszélés maradhatott fenn. mely- nek fordítását teljes egészében közreadjuk. Mindössze öt évig uralkodott (995-1000). A történet cselekménye megközelítőleg 1124 és 1136 között játszódik. Þjóðhild azonban építtethetett egy tőzegkápolnát. Az egyetlen fennmaradt kézirat a Flateyjarbókban 22 ta- lálható. aki korábban egy hasonló véletlen folytán pillantotta meg először Ame- rika partjait. Johannes: A vikingek. térjen vissza Grönlandra. az 1172-ben alapított kolostor ma már nem található meg. látva azt. század végén lejegyezték a lateyi 20 vagy helgafelli 21 kolostorban. 106. Johannes: A vikingek. A þáttr egy rövid.19 A Grænlendinga þáttrt feltehetőleg már a 12. 21 A név jelentése: Szent hegy. 18 Széphajú Harald unokája Novgorodban. és a benne előforduló karak- tereket árnyalja példázatokon. tevékenység sosem folyt a szigeten. nagy kiadá- sából való. századig várnia kellett az önálló püspökség felállítására. hogy Leif. A Laxdæla sagából ismert Guðrún Ósví- fursdóttir állítólag itt van eltemetve. I. Máshol azt látjuk. 20 Flatey a legnagyobb a körülbelül negyven kisebb-nagyobb breiðajörði sziget közül. mely 1390 körül íródhatott. A þáttrök a sagákkal egy időben keletkeztek. Izlandon és Grönlandon tehát egy időben. és 992-ben17 – fél évezreddel Kolumbusz Kris- tóf előtt – felfedezte Amerikát. amely gyakran a nagyobb sagákba építve található. Izland egyik fő kulturális központja volt. 2013/2. V. és ott a keresztény hitet hirdesse és terjessze az grönlandiak között. Leif nem fogadta túlzott lelkesedéssel e feladatot. ahogy Grönland esetében is láttunk. hogy némely esetben gondot okoz elkülöníteni a þáttrt a sagáktól. néven is ismert. hogy 1000 körül indult útnak Bjarni Herjólfsson hajójával. illetve halászatból és vadászatból tartották fenn magukat. 17 A források ezt az évszámot illetően viszont eltérnek. 19 Brøndsted. a 10. mialatt legfőbb célja a norvégok megtérítése volt.16 A történelmi források (ld. stílusukban olyannyira hasonlóak azokhoz. innen ered a neve (lat = lapos. amit a terület első telepese. hogy apjának ezzel ellenére tesz. Ez a rövid történet rendkívüli jelentő- séggel bír a grönlandi történettudományban: a 12. és témájukban. szá- zad fordulóján vezették be a kereszténységet. Grönlandnak azonban egészen a 12. évf. Anyja. A két kilométer hosszú és egy kilométer széles sziget lényegében egészen lapos. amely GkS 1005 fol. illusztrációkon keresztül. ey = sziget). ahová összegyűlhettek a meg- tért grönlandiak imádkozni. A király úgy ren- delkezett. amelyben az első grönlandi püspökség megalapításáról és egy grönlandiak és nor- végok között kibontakozó viszályról olvashatunk. Vlagyimir udvarában nevelkedett. 999 őszén meglátogatta Olaf Tryggvasont 18 [Óláfr Tryggvason] Norvégiában. A þáttr hat fejezetből áll. A szentély helyén épült kolostor romjai ma is láthatóak. elsősorban Vörös Erik sagáját és a Grönlandiak sagáját) abban egyetértenek. Leif. a mellé adott két társsal együtt. 82–83. s rövid ideig a testőrségében is szolgált. ahol felvette a keresz- ténységet. Az itt élők háziállatokból és azok termékeiből. hogy Vörös Erik ia. 22 Középkori izlandi kéziratgyűjtemény. A fordítás alapjaként vett óizlandi mű Guðni Jónsson 1946-os. épp úgy. Ebből kifolyólag pontos számuk is bizonytalan. A 73 méter magas nyugat-izlandi hegyen eredetileg Þórnak épült szentély állt. Codex Flateyensis.

aki Brattahlíð- ban 24 lakott Grönlandon. y = ü. Történet a grönlandiakról egyedüli forrása. þ (Þ) = bilabiális zöngétlen réshang (mint az angol thing szó elején). Sok bőrt és fókaagyarat vittek magukkal [Einar és emberei]. hanem minden ember legyen közös akarattal. hiszen az évkönyvek is csak legfeljebb rövid feljegyzések formájá- ban adnak hírt az időszakról. Ka- tedrálisokat és kolostorokat emeltetett az egyház megerősítésére. aki részt vett a keresztes hadjáratokban. Majd Sokki megkérte iát. és az emberek előtt jártak. poul Nørlund. és egyes szavak. 121 . hogy az ne menjen az érthetőség rovására. 26 Uralkodott: 1103–1130. és emeltessenek püspöki szé- ket. áldozárok. nem hangsúlyt. A fordítás során igyekeztünk úgy megőrizni az eredeti szöveget. hogy ezekkel megnyerjék a hatalmasságok jóindulatát. Testvérei. ill. ő pedig azt mondta. és segítsen föld- 23 Vassányi Miklós: Szellemhívók. Einart. Egyszer. s = sz. 25 A szó jelentése: [ott] lakó. szabad paraszt. majd el- mondta utazásának célját. Az izlandi személyneveket szokásos alanyesetük nélkül használjuk (pl. Az æ (Æ) = egy kettős hangzót jelölő kettős betű (liga- túra). és közölje ott ké- résüket. melyet 1932-ben tárt fel a dán régész. mikor Sok- ki összehívta az alþinget. illetve kifejezések esetében [szögletes zárójelben] áll eredeti alakjuk vagy magyar megfelelőjük.302. de az eredeti keresetlensége érezhető maradjon. Jeruzsálemjáró Sigurð26 volt a király.23 Történet a grönlandiakról Sokki-ia Einar története Első fejezet Arnaldot Grönland püspökévé szentelik Þóris-ia Sokki nagyon tehetős és sok baráttal megáldott ember volt. Bernáth István: Skandináv mitológia. Tör- ténetünk idején már egyedül uralkodott Norvégiában. A hosszú magánhangzók önálló fonémák (beszédhangok). akinek nagy tisztelettel átadta ajándékait. hogy – mint az erre legalkalmasabb – tegye meg az utat Norvégiába. A fordítást Carl Christian Rafn és Finnur Magnusson 1838-as dán fordításával egy- bevetve készítettük el.Műhely – Veress Dávid (ford. 24 Vörös Eriknek a maga után elnevezett Eiríks-jord végében alapított tanyája. hogy földjük ne legyen többé püspök nélkül. Az első skandináv uralkodó volt. Az összes bóndi25 hozzájárult ehhez. Fia. hogy járjon közben értük. Mind az apa és iú nagy hatalommal bírt Grönlandon. Amikor a norvég partokhoz értek.): Grænlendinga þáttr. Einar ígéretes iatalember volt. Mindhárman III. Fegyverviselési joggal bíró. előadta kívánságát. hajlandó rá. modern izlandi kiejtése: áj. Sigurð és nem Sigurðr. ð (ð) = bilabiális zöngés réshang (mint az angol there szó elején). Eystein és Ólaf halála előtt közösen osztoztak a hatalmon. Az óizlandi szavak kiejtéséről: A magánhangzókon szereplő ékezet – mint a ma- gyar írásban is – hosszúságot jelöl. Einar elment a királyhoz. és arra kérte. valamint bevezette a tizedet. Magnus király törvénytelen iai voltak.

minden erejével megvédi. Az öbölben a tanult Sæmund lakott. Einar pedig Eyjajöll alatt telelt. Ezt követően Arnald püspök visszatért a királyhoz. hogy Einar megesküszik. A jelenleg is aktív vulkáni térségben legutóbb 2010 áprilisában tört ki az Eyjajallajökull vulkán. és még maguk is kint voltak. mondván: „El- küldelek Dániába pecsétes levelemmel. és az első. Fogott egy kalapácsot. hogy minél több gondot okoznak neki az emberek. vegye magára Isten e nehéz feladatát. először is. ezért a püspök úgy gondolta. beszorítanád a fogakat a fésűmbe?” Az elvet- te tőle. mert igen nehéz néphez küldenék. hogy mindez valóban helyénvaló. má- sodszor.”27 Arnald nem lelkesedett mindezért. 2013/2. Norvégia és a többi országok 1152-ben jutottak saját érsekhez. és ezt mondta: „Fiacskám. aki jó klerikus és a népnek kiváló taní- tója volt. E történet az ő alázatosságát példázta. A király erre azt felelte. mert nem találta magát alkalmasnak rá. Az érsek szívesen fogadta. lovaikat kiengedték a birtokra pihenni. hogy miután a püspök és emberei leszálltak a hajóról. 28 A mai Holtsós. Ez az ember pedig nem volt más. de az övéken kívül velük tartott egy másik is. azt azzal a feltétellel vállalom. Tengerre szálltak. Arnbjörnék- ről azonban semmit sem hallottak. jük nagy szükségén.” A király megkérte Einart. A püspök és Einar egy hajón utaztak. püspökké szentelte. Odament az egyik emberhez. és átadta neki a király levelét. és nagy tisztelettel elbocsátotta. harmadszor pedig azért. akik mind Grön- land felé tartottak. Télen az öbölben maradt. hogy a püspök és Einar kénytelenek voltak kikötni Holtavatnsósnál. Einar egy jegesmedvét hozott magával Grönlandról. s azon nyomban beverte vele a fésű fogait a helyükre. ahol Sæmunddal jó barátságot kötöttek. Sigurð úgy látta. amit Arnbjörn Austmaðr és más olyan norvégok szereltek fel. s azt. Izland déli partjainál. Ezután magához hívatott egy Arnald nevű embert. A püspök megköszönte és elfogadta a meghívást. és meghívta. mint a püspök. a vulkanikus hegytömb déli oldalának és az azt környékező kisebb hegyeknek a gyűjtőneve. A király megkérte. rögvest megcsinálja. évf. amivel az asszony igen meg volt elégedve. Úgy tartják. annak nagy örömére. ahol fellelhetőek a korai kereskedők házainak rom- jai. aki Lundben tartotta székhelyét. amit átadott Sigurð királynak. V. aki kiment a püspök elé. aki erős volt és ügyes minden efélé- ben. és azt mondta. hogy ott felleld Özurar érseket. s ezért cserébe dicső ajándé- kokban és elismerésben részesült. és látta. hogy kötelezze magát erre. elmondta. miben jár. 28 Eyjajöll 29 alatt Izlandon. 29 Eyjajöll. Kereskedelmi kikötőként szolgált. de „ha püspökké szentelnek. annál nagyobb lesz majd később a izetsége. ő pedig ekképpen tett. de nem sokkal később olyan erős szél támadt. hogy igencsak megfelelő ember egy ilyen magas tiszt- ségre. gyapjúfésűvel a kezében. ami- kor kijött a házból egy öregasszony. hogy felépíti és megerősíti a püspöki szék jogát és tulajdonát. töltse nála a telet. Arnald így szólt: nincs szíve megtagadni a király kérését. ami Istennek adatik. mivel nem akarta elhagyni barátait és családját. hogy ekkorra már 27 1104-től az északi birodalmak érseke. és miután megbizonyosodott lelki és szellemi erényeiről. 122 . Ezután elment a püspökjelölt Özurar érsekhez.

ahol egy másik hullát találtak. és megláttak egy kunyhót és egy sátrat nem messze attól. akik az összes grönlandival együtt sokra becsülték őt. ahol az alþinget is tartották.” Sigurð nem találta különösebben jónak az álmot. hogy ez az ember biztosan fát vágni volt. Egy nyáron a jöklini Hvítserkhez értek. ha nem tudod tartani a szád. Legénységével együtt tizenöten voltak. ahol a helyiek nyájasan fogadták őket. legyen. ha az emberek nyugodtak és óvatosak maradnának. ahogy beeveztünk ebbe a nagy jordba. ahogy ő tanácsolja. Akkor azt mondta Sigurð. mellette pedig egy ember hullája feküdt. Most.Műhely – Veress Dávid (ford. és látták.” A kormányos azt felelte. Láttak egy farakást. bele volt állítva egy szekerce. Minden ügyében pedig Einar és apja voltak legnagyobb segítségére. ezt mondta Sigurð: „Jól látom. Amikor beljebb értek a jordba. úgy éreztem. Egy nagy tengerjáró hajó volt [Havskip]. hogy egy hajó áll ott benn a jordban?” Azt mondták [a legénység]. nem kellett volna partra szállnod. és eddig minden rend- ben is történt velük. 123 . sem pedig erre a hajóra. Ezeket mondta: „Álmot láttam az éjjel. „ezek pedig biztosan azoknak a szolgálói voltak. Második fejezet Arnbjörnt és embereit holtan találják Njál-ia Sigurð grönlandi ember volt. hogy jól.” Steinþór ekkor egészen megvadult a dühtől. hogy eleget ment. „ha nem tudsz a lábad elé nézni.” 30 Illetve itt élt Freydis (Vörös Erik leánya) és férje. Ősszel gyakran járt halászni a lakatlan vidé- kekre. és így is tettek.” Így is tettek. hogy a hajó egy folyó- torkolatban áll. és elmondanám neked azt. Másnap reggel aztán útnak indultak és körülnéztek.” Megkérdezték [a legénység] a [Si- gurð] tanácsát és mondván. Partra szálltak. Történet a grönlandiakról bizonyára Grönlandra értek. A hajón volt egy Steinþór nevű ember. és Eiríks- jördnél szálltak partra Grönlandon. Beljebb eveztek. a legnagyobb fogás még előttünk van. Ekkor megkérdezte Sigurð: „Hová mennétek innét: visszafelé vagy tovább előre? A nyár már nem tart sokáig. és ott kihűlt tábortüzeket találtak és néhol zsákmányt. hogy inkább visszamennének. hogy előbb verjenek tábort. és óvatlanná lett. akik a kunyhóban vannak. A következő nyáron indultak útra Izlandról. az emberek is azt beszélték. Sigurð azt mondta.): Grænlendinga þáttr. Sigurð azt mondta ekkor. és kerítés van elé húzva. Azt mondta Sigurð. mert „kevés van hátra a napból. hogy bizo- nyára a tengerbe vesztek mindannyian. és jobb szeretném. régóta megbíztak már benne. Ezután már nem kérdezősködtek Arnbjörnék után. A püspök Görðumban30 állítatta fel székét. ha most elindulunk. Sigurð is így látta. „de – mondta – azt gondolom. Ezután visszatértek a kunyhóhoz. és hogy veszélyes az embernek a nagy jordokban jégh- egyek alatt evezni. de közben éhen halt. egy fogás még jól jöhet. mondta Sigurð. hogy menjenek tovább. valamilyen hatalmas hegyek közé kerültem. Sigurð. és segítségért kiáltottam. Hamarosan meg fogunk tudni valamit. s nagy hajós hírében állt.

festett. úgy hallottam. hogy Arnbjörn az. hogy több gondot vesznek magukra. majd felégették a kunyhót. mint amennyi szükséges volna. ezek semmilyen kárt nem tennének bennünk. A kalmárhajó fe- neke teljesen összetört. 2013/2. hogy ekképpen tegyünk. meghallotta azokat Arnbjörn unokaöccse. Sigurð ránézett és így szólt: „Nagyon megváltozott ez az ember. és elhagyták a lakatlan vidéket a saját bárkájukkal. Amikor kilépett a házból. mialatt a többiek a tetőt bontották. hogy legjobb volna a javakat a csontok- kal együtt idehoznunk. hogy elkerülje a szagukat. és on- nantól kezdve nem is lett semmi bajuk. Vestribyggðben [a nyugati településen] állt egy másik kalmárhajó. a csónakkal és a nagy hajóval együtt. hisz van mit félni. semmi hasznuk nem fog válni belőle. ami igen ellene van az (élő) ember természetének. Ezután levették a kunyhó tetejét és úgy tettek. és szépen kimunkált. és ott szörnyethalt. hogy vegyük le a kunyhó tetejét a hullák bűze miatt. Ezt mondta ekkor Sigurð: „Legjobb lenne ezeket a tetemeket forró vízzel teli üstökbe rakni. Özur. A kormányos Özur a püspöknél töltötte a telet Görðumban. és benyomta az ajtót. amint Sigurð meghagyta. és ezért azt tanácsoltam. fel- vérteztek egy hajót. ami egy norvég fériúé. aminek Sigurð szerint a püspökségre kellene szállnia. A kunyhóban emberek hulláit és különféle javakat láttak. V. ahol senki sem érhette el. hogy valóra vált [Steinþór] álma. és ezt mindenki más is így találta. mivel az elhunytak lelke üdvösségé- ért mégiscsak ez volna a legkevesebb. az emberek elébük mentek. Þorgils vezette. és remélték. Emellett is egy szekerce feküdt. és való- színűleg már régóta bomlásnak indultak. Sigurð azt mondta ekkor. Amikor Eiríksjördhöz értek. 124 . „Úgy láttam – mondta –. A többi javakat grönlandi törvények szerint osztották szét maguk között.” „Jól és bölcsen cselekedtél” – válaszolta a püspök.” Steinþór furcsállta. évf. hiszen ilyen gyönyörű hajó. amik odabent fekszenek. Þorljót-ia Kolbeiné volt. Sok áru követte a tetemeket. akik mind elvesztették valamely rokonukat. és sok más férival együtt. mint ami a parton áll. A harmadik hajót Koðráns-ia Hermunð és testvérbátyja. és így könnyebben elvi- hessük őket a templomba. hogy mi hírt hoztak és mennyi kincset találtak. Amikor a hírek Norvégiába értek. hogy a hús lejöjjön csontjaikról. Az a legvalószínűbb. A püspök nagy kincsnek találta a díszes hajót. akinek elbeszélte Sigurð. Végül beleesett egy sziklaszurdokba. Az embernek óvatosnak kell lennie.” Ordíszes volt a hajó [höfðaskip]. Akkor ezt mondta Sigurð: „Azt mondom. hogy a holtak javait majd átadják nekik.” Steinþór pedig jajveszékelve futásnak eredt. Kiszedték hát a hajószögeket. és Sigurð úgy látta. és sok más ember volt még együtt velük. hogy elkaphassák. az embereket baj érheti mindattól. habár meglehet. és kereskedtek egymással. miközben társai utána szalad- tak. Görðumba érve felkeresték a püspököt. aki itt ért partot. Ez- után hajlékot kerestek maguknak. csak neki volt.

hogy a hajót megrongálták. Most már biztosan látom. ha idege- nek indítanának ellenük pert a saját országukban. így bajtársaihoz tért. hogy térj ide hozzánk. „Azokat a törvényeket kívánjuk követni. Ketil így szólt: „Azt mondom neked. mennyire ellenemre van ez. ahol a díszse hajó áll. és nem állhatsz meg egyedül a püspök tekintélye és Einar hatalma előtt. a püspök és Einar szoros szövetséget kötöttek. Történet a grönlandiakról Harmadik fejezet Özurről és a püspökről A télen elment Özur a püspökhöz beszélni az Arnbjörn után rámaradt örökségről. Majd Vestribyggðbe ment. hogy így lenne a legjobb. és így szólt: bizonyára nem vennék jól Norvégiában sem. ahová a csontok vannak temetve. Ezután már nem akart Özur tovább a püspöknél maradni. és így nem tudták előadni a keletről jöttek [Austmenn] az ügyüket. hogy az árukkal a grönlandi törvények szerint jártak el – mint ahogy az az ilyen esetekben szokás volt –. amikor megrongálta a tulajdonunkat. mert úgy hallottam.” Özur is úgy látta.): Grænlendinga þáttr. Tavasszal pert indított Özur a grönlandiak ellen a þingen. és elmentek onnét. Ezután visszatért Özur Kiðjabergbe. és ezért amit kér. az sem volt különb. amit Görðumben tar- tottak. Mikor a bíró [dómr] leült. ha mind egy helyen lennénk. amikor meghallotta. és elhatározta: elmegy arra a helyre. Volt a kereskedők közt egy Ísa-Steingrím nevű ember is. mikor elhagytuk Norvégiát –. és minden lehetséges egyéb módon is ellenünk volt. és elbeszélte nekik a történteket. ezért jobb volna. hogy az ügyet ugyan jogtalanul kezel- ték. téged pedig esküszegőnek veszlek. hogy Özur élete hibáját követte el. elébe járult Einar sok em- berrel együtt. de amit Özur tett. hogy a 125 . ahol korábban szállt meg. Többé nem tudom titkolni. nem áll hatalmában megadni. Özur a bajtársaival együtt érkezett. Magához hívatta Sokki-ia Einart. Úgy gondolta. hogy megtorlod a püspöki szék jogát és tulajdonát ért szégyenteljes sérelmeket. és ezt mondta: „Most kell emlékeztetnem téged az esküdre – amit akkor tettél.Műhely – Veress Dávid (ford. akiket sok ember követett. illetve [az elhunytak] lelke üdvösségéért a legkevesebb az volt. és megkérte a saját és a többi vele tartó ember nevében. hogy a javak rájuk [a megtalálókra] és a templomra szálljanak. és velük töltötte a tél to- vábbi részét. Mindezek miatt igen békétlen lett Özur. A püspök és Sokki-ia Einar is elmentek rá. ahol találkozott Kolbeinnel és Kálf-ia Ketillel. Negyedik fejezet Özur halála A püspök végtelen dühös lett. ha hagyod. Kolbein azt mondta. amiért pedig fériatlan dolog most eféle követelésekkel előállni. Ott kihasított belőle két deszkát – mindkét oldalon egyet – épp a tőke felett. hogy adja át azt neki. amik itt érvényesek” – mondta. A püs- pök azt felelte. nem kapott itt mást a megalázáson kívül.

hogy mit lenne helyes tennem az ügyben. és a püspök haragos maradt. amit Langanesben31 tartottak.” Hűvösen búcsúztak el egymástól. aki válaszolhat erre. hogy Özurnek is van mi a mentségére legyen. Özur haláláért? – kérdezte a püspök. és Þórðar-ia Branddal beszélgetett. ha ilyen történik. – felelte Einar. nem is foghatott a kezébe semmit abból a sok kincsből. és a püspökhöz lépve ezt kérdezte: – Elmondta neked valaki. és maga a püspök énekelte a misét. melyet évente ugyanazon a napon és helyen tartottak. mint ahogy a püspök is tette. hogy a tetemet mossák meg. – Te felelsz. majd délnek fordult. „de amiért ezt kérted. és 31 Grönland egyik legnevesebb tanyája. hogy nem hallott semmit. Sokan mentek az istentiszteletre. „és remélem – mondta –. e mellett a templom mellett lesz elföldelve. hogy béküljön meg a püspökkel. V. Brand azt mondta. és temessék el keresztény mó- don. vagy ki tette ezt? – kérdezte a püspök. hogy ő maga is úgy tartotta helyesnek. ha nem a templom mellett temetik el. mert mond- hatják. a templom déli falánál állt. 2013/2. Einar elkísérte. ahol Özur állt a maga szablyájára támaszkodva. amely az Einarsjordban található. és magam se tudom igazán. 126 . A bejárathoz érve elvált tőle. és egyedül ment tovább a temető felé. ahol egyetlen pap sem lakik”. Útközben kivett az egyik ott álló féri kezéből egy szablyát. – Mit tudsz hát mondani? – El kell földelni valakit odakint. Einar. hisz illendőbb is lenne úgy. és hogy beszélniük kell majd a dologról egymással. hiszen ő maga mondta ki Özurra az ítéle- tet. oda. – Ki felel érte. még ha most nagyon fel is van indulva [a püspök]. Brand ekkor azt kérte. A püspök azt ígérte. ahol az asztal már meg volt terítve. † A püspök azt felelte erre. 32 A püspök feltehetőleg a hely és az alkalom szentségére utal. És bár nem viselte jól magát. Leült az asztalhoz a püspökkel szemben és egy szót sem szólt. hogy fog időt hagyni a dologra. hogy minden rendbe jön. Ez a féri arra kérte Özurt. de ez éppen megbocsátható32 – válaszolta a püspök. majd bement a házba. És leültek az emberek mind az asztalhoz. köztük volt a püspök és Einar is. én. aki a püspök háztartásához tartozott. hogy mi történt. Einar azonban azt kérte. ahogyan vele bántak. ami a rokonáé volt.” Özur azt felelte. – Bizony. hogy inkább pogány módon tartsák a temetést. évf. Einar egy ütéssel végzett vele. Özur is ott volt. dolog büntetlen maradjon. A szóban forgó templomról ugyanakkor nem tesz említést a Flateyjarbók a grönlandi templomok felsorolásakor. Később betért Þórðar-ia Brand is. hogy ő sem tudja egykönnyen megbocsátani azt.” Einar így felelt: „Nincs ez rendjén. Mikor összegyűlt a nép a misére és a lakomára. hogy itt van a közelben az. Uram. Itt a mise lakomá- val egybekötött ünnepi alkalmat jelent. de a temetésre való tekintettel csak keveset vettek magukhoz. – Nem jó az. Mikor a püspök hazatért a templomból. Uram? A püspök azt felelte. hisz oly sok mindentől fosz- tották meg.

és megkérte a társait is. az emberek másképp fognak a dologhoz állni. 35 Hermund és emberei Ketil embereinek egy részével kénytelenek voltak Vestribyggðben maradni az ellenszél miatt. Kolbein azt felelte.Műhely – Veress Dávid (ford. † „Hajlandó vagyok – mondta – jóvátételt izetni a köztetek 33 Az eredeti szöveg itt meglehetősen homályos. amikor hajóra szálltak. rögvest elindult egy csapat emberrel [a þingre]. és azt mondta nekik. amint elértek hozzá a hírek. „Halott felett énekelni” [syngja yir líkinu] még sokáig a keresztény temetkezési formát jelentette Izlandon. „és mondd meg neki. Mindketten tehetős fériak voltak. 34 Ezek szerint Özur hajóját Kálf-ia Ketil örökölte. akit felkértek az ügy jóvátételében való döntésre. ha nem sokadmagukkal mennek. „és hozzák magukkal az áruikat is. nagy sze- rencsétlenség fogja felütni köztünk a fejét. hogy a grönlandiak szabadon megöl- hessék az embereiket. megemlékezne a rokona haláláról. † Ezt mondta ekkor Einar a püspöknek: „Ez a tett gyorsan történt. hisz ő sem akarja. elmondta neki a történteket. Ketil. de végül mégis megérkeztek. hogy megpróbálja elérni. de tisztes váltságdíjat és pert ajánlott a helyi bíráskodó gyűlésen.” Símon – Özur rokona – nagy és erős ember volt. és úgy gondolom. Majd elment Kolbein- hez. és sok ember volt velük. ha Símon olyan ember lenne. és a kereskedők is meghallották őket. hogy a halott felett énekeljenek. és nem kis részben miattad. és meghagyta.34 és követet küldött a kormányos Kolbein- hez. és együtt indították a pert. Bölcs és idős ember volt. Felkereste Kolbeint és Ketilt. mert nagy veszélynek tette ki ma- gát. Most pedig erős ellenségeink lesznek. hogy a többi kereskedő is kövesse őt. hogy reméli. 35 Megérkeztek a þingre. ha közösen fordulnak a grönlandiak þingjéhez. meglehet. bár kevesebb. mint amilyennek hírében áll. Þóris-ia Sokki már korábban odaért. amire fel vagyok készülve. ha enyhült mindenki dühe. Ötödik fejezet Sokki-ia Einar halála Elterjedtek a hírek. Símon azt felelte.” Kolbein rögvest elindult.” † Símon azt mondta. hogy nem akarja pusztán nagy szavakkal elintézni a dolgot. Történet a grönlandiakról megtiltotta a papoknak. mert sokan fognak mellettünk állni. Az idő ellenük volt. mint megmondtam. és átadta Ketil üzenetét. hogy tartsanak vele. hogy pert indítok Einar ellen.): Grænlendinga þáttr. Ketil azt mondta. hogy segítségére kelnek Vestribyggðből. hogy közös erővel egyezségre jus- sanak egymás között. mert nem volt biztos. 127 . hogy hajlandó Ketil tanácsát követni. ha összegyűjtjük őket.” A püspök azt felelte.33 mielőtt rákerül a halotti ruha [lík búit]. † ha hagyja a grönlandi törvénykezés. mint amennyire számítottak. Azt mondta ekkor Kálf-ia Ketil: „Nem ment másképp. Ketil felszereltette a hajójukat. miután Símonra hagyta az ügyet. hogy a grönlandiak foglalkoznak az üggyel. hogy ő is megtudja a híreket. hogy szívesen velük tart. Hamarosan találkozott Kolbein Ketillel.

és hogy Sokki-ia Einar is oda tart. hogy ők támadtak nekünk a keresettel. mire elkészültek mind a húsz hajójukkal. mert Einar a iam. Ketil azt felelte. Amikor a grönlandiak meglátták ezt. hogy az ő véleménye szerint ez szóba sem jöhet. A kereskedők nem tudtak Vestribyggðből a þingre jutni. de eddig nem sikerült megfélemlíteni minket.36 Ekképp zsörtölődtek maguk között. és annyi zsákmánnyal térünk vissza onnan.” Sokki pedig rá- hagyta. ha erre a találkozóra mindnyájan elmegyünk.” † Ketil azt felelte. és az érzelmeknek nincs helye az eféle dolgokban. hogy egyezséget kelljen kötniük. és leültek egy domboldalra. hogy megtagadják az egyezséget. évf. hogy ha harcra kerülne sor. Ekkor ezt mondta Einar: „Mindenhol tudni fogják. ha Hermund és én dönthetnénk a jóvátétel felett. ha korábban együtt lettek volna. és feloszlatta őket. akik a domboldalon ültek. úgyhogy az idegenek szóhoz sem tudtak jutni. Sokki sok- féle ingóságot kitett. hogy legyen így. Símonban. és ezért az se nagyon növelné a dicsőségüket. mert ellenszél támadt. „Még mindig választhatjátok azt. és hogy az eféle nagy szégyen. Ezután megérkezett Einar a kíséretével. hogy bizony nagy tisztességet tesznek Einarral. amely nagy ünnep- nek számított. és megindultak lefelé Símon ellenében. ha a fogadására harangoznak. „Ne vegyétek magatokra a dolgot olyan nagyon. „mert mit ajánla- nál fel nekünk kártérítésként. fel- ugrottak a helyükről. A nyár közepén – a megbeszéltek szerint – Eiðen került sor az egyezségkötésre. ha nem jutnának döntésre az ügyben.” Ezután felszaladt a döntéshozókhoz [dóminum]. „de a legjobb. nem hinné. V. hogy egy esti temetésre harangoz- nak” – mondta Ketil. Símon ekkor ezt mondta: „Gyalázatos egy váltság ez egy olyan emberért. Nem jutottak volna arra. de nem azért. hogy ő és a vele egybegyűltek is a törvénykezés szo- kásos lefolyását kívánják követni. hogy döntsenek felette váltságdíj gyanánt. lévő ügyben. mint ahogy azt a hozzám hasonló más bölcs emberek is gondolják. hogy a püspökségen misére harangoznak. mondta Kolbein. amennyit csak elbírunk. „hanem nagyon keményen bántak velünk. és fel-alá járkált. Rögtön megütötte a fülüket. amit felajánlottam. mialatt az ingóságok átadása folyt a maga útján. és ott mindnyájan találkoztak és tanácskoztak egymással. és elin- dult azok felé. A kereskedők a bírákhoz mentek.” Elhajította a páncélt a síkságra. és jóvátételt izetek a bennetek ért károkért” – mondta Sokki. azt mond- ták. és a püspöki széktől nem messze kötöttek ki egy félreeső öbölben. Amikor a kereskedők meghallották ezt. 36 Ekkoriban csak a királyok. Ketil ezt mondta: „Szeretném.” Sokki azt felelte. bár nehezemre fog esni. de elhajóztak onnan. hogy egyenlő számban lennének mindkét oldalon. Özur barátjában bosszantó emlék támadt fel. mint amilyen Özur volt. majd egy rozsdás sodronying került elébe. hercegek és papi elöljárók érkezésekor harangoztak. 2013/2. lehorgonyoztak egy földnyelvnél. hiszen lehet. ha Einar erőszakos esztelensége mindig ugyanilyen marad?” Így váltak el ez alkalommal. 128 . amit most tehetünk. és Ketil felpanaszolta az ügyüket Einar ellen.” Eszerint is tet- tek. Amikor a kereskedők megérkeztek nyugatról.

„Hanem azért mégse hagy- juk félbe az ügyet kiegyenlítetlenül” – mondta Sokki. hogy még gyászharangokat fogunk hallani. amik úgy fel vannak védelemre fegyverezve. Ezért az tűnne nekem a legjobbnak – ha már meg kell lennie a csatának –. egy csapással lesújtott annak vállai közé. Amikor a csatának már sok sebesültje volt. Sokki csa- patának volt a tagja. hogy vagy elesik a küzdelemben. mint gon- dolom. hogy csónakokkal támadjunk nagy hajóknak. ha minden ember esküt tenne afelől. és később érkezett a sereghez az embereivel. és megpróbálta levágni. mint korábban voltak. Sokkit igen megviselték a történtek. hogy a harc hevében Steingrímet átszúrták egy karddal.” Így is tettek. mikor mindenki elfordult tőle. És azt sem tudom. ahol a nagy hajóik vesztegeltek. Ezután odament hozzájuk. hogy hagyjanak fel a küzdelemmel. hogy legyenek segítségére a küszöbön álló háborúban. „Akkor számíthatunk arra. és azt hiszem. a grönlandiak váltsága mellett. A püspök Einar mellett volt. hogy meg- próbál egyezséget kötni közöttük. és így a vezetők hamar kifáradnak majd. Kolbein. hogy a grönlandiak ránk fognak törni – mondta Ketil –. hogy igen.Műhely – Veress Dávid (ford. Einar. Minden vitéz féri ki fog állni magáért. de mindkét fél olyan megátalkodott volt. Történet a grönlandiakról Kolbein az embereitől elszakadva a grönlandiak mögé ment. értelmes és jó bóndi volt. és arra kérte az alþing fériait. Kolbein és három em- bere a hajóikhoz futottak. ezért azt látom jónak. és megmondta nekik.): Grænlendinga þáttr. ha az emberek felkészülnek erre. amikor azt mondtad. Mindkettőjüké halálos sebesülés volt. de a többiek inkább megkímélnék magukat. hogy komoly ütközetbe kerültek. Kolbein elmondta a többieknek. és Einarsjörðön átkelve Skjálgsbúðba eveztek. és megpróbálta néhány emberrel együtt szétválasztani őket. amibe az rögtön belehalt. hogy milyen megbízhatóak az embereid. hogy Einart holtan fogják a templomba vinni. Einar ott halt meg a dombon.” Kolbein azt felelte. „és azt hiszem. Einar pedig belevágta baltáját Símon fejébe. ezt mondta: „Nem is lehetett mást várni.” Hall ezen szavaitól mindenki igen elkedvetlenedett. mikor az kiadta lelkét az ölében. amitől még sötétebb kilátásai lesznek az ügyünknek. Egy Steingrím nevű ember arra kérte a tusakodó- kat.” Ketil ezt mondta: „Igazat szóltál. és ha min- denki a hajókon marad az éjjel. hogy ehhez ő is hoz- zájárult némileg. Heves küzdelem tört ki közöttük.” Ezután Þórð – Einar nevelt testvére [ fóstbróðir] – nekitámadt Kolbeinnek. a grönlandiak nem örülnek jobban. Felkiáltott a kereskedőknek: „Fel szabad-e men- nem hozzátok?” Kolbein és Ketil azt felelte. Ezt mondta Sokkinak: „Nem várok semmi jót ettől a te vállalkozásodtól. Hatodik fejezet A grönlandiak és a kereskedők egyezsége Egy Hall nevű ember Sólarjöllumban lakott. mint előtte. és mikor Einar háta mögé ért. hogy muszáj az ügyben egyezségre jutni az eféle nagy tettek 129 . Hall megígérte. mielőtt elmegyünk innen. de Kolbein gyorsabban odavágott a szekercéje élével Þórð torkának. hogy vannak. miközben elesett. vagy dicsőséget szerez magának.

úgy biztosak lehetnek benne. ezzel felkeltve a harago- mat. har- minc ember együtt. Az ott lakó bóndinak Þórarin volt a neve. ami a fejemnél van. Ezek a gyilkosságok váltanák még meg egymást: Steingrím bóndié és Símoné. hogy úgy döntsön az ügyben. Közben eljött a béketalálkozó ideje. és az ő halálát pénzzel kell megváltani. és hogy mindez a sok erőszak is a grönlandiaktól indult. Röviddel ezután felébredt. hogy felkészültek mindenre. „Még szerencse – mondta Ketil –.” Visszafordultak a birtokról. Ketil ezt mondta: „Nem hozott túl sok jót az ötletem. miközben egy bozótoson is áthaladtak. Ezután egy éjen át futottak a hajóiktól. ezért azt mondom. Azt válaszolták.” És visszatértek a hajóikhoz a zsákmányukkal együtt. Hall késznek mutatkozott erre. hogy azt hitte. mind teljes fegyverzetben. hogy Hall döntsön az ügyben. elzárva az összes jordot. Nincs kizárva. Hall erre azt felelte. hogy milyen zsákmányra tehetünk itt szert” – mondta Ketil. akinek a haláláért senki sem izetett. hogy Sokki csak azzal elégszik meg.” A legénység mellette volt mindebben. nevezetesen Þórarin. hogy nem adtam nektek rossz tanácsot. Ő is hajlandónak mutatkozott elfogadni azt. „Hanem amiért most ilyen nagy jóindulatot mutatsz irántunk. ahol a kereskedők és a grönlandiak is meg- jelentek. Ketil ezt mondta: „Nem úgy tűnik. hisz az a hír járta. amit a helyiek magukban for- gathatnak. és ezt mondta: „Sok mindent hozott az álmom.” Ekkép- pen váltak el. V. Hatvan levágott jószágot találtak ott. ha minél hamarabb döntésre jutnak az ügyben. hogy egyhamar vízre tudunk szállni. után. „De ha késlekednének a távozásukkal. aki a közelben lakik. hogy Özur és Einar meggyilkolása legyen egyenértékű egymással. hogy békét nem fognak sehol se találni. ha közbenjár- nál az ügyben értünk is” – mondták. ha kirántjuk ezt a bozótot. aki sok árva gyer- meket hagyott maga után. és vegyünk attól az embertől. és muszáj aludnom egy keveset” – mondta Ketil. ha 130 . A töb- biek közben körülállták. de ő azért csak lefeküdt. hogy az elesettek kiváltsák egymást. 2013/2. és örültek ennek a grön- landiak. Ezután Sokki elé vitték mindezt. hogy kerekedjünk fel. a norvég Kráké és a grönlandi Þorinné. hogy találunk valamit. Ekképpen beszélt ott Hall: „A következő egyezséget teszem elétek: Azt javaslom. valamint Þórisé és Þórðaré. a norvég Víghvatsé és a grönlandi Bjarné. mivel abban reménykedtek.” Kihúzták a bokrot. és nekivágtak az útnak vissza a hajókhoz. „Álmos lettem. őrá bízták az ügyben való ítélkezést. megbékélnénk azzal. és megérkeztek az említett birtokra. „Előbb tudjuk meg. se földet a szigeten. de az teljesen puszta volt és elhagyatott. de az ennivalónk egyre fogytán van.” Sokkinak és más grönlandiaknak is nagyon ellenére volt az ítélet. hogy el tudják majd kapni az idegeneket. A mieink közül van egy. Ezzel elváltak egymástól. és egy nagy földház [ jarðhús] volt alatta. A kereskedők éjjel igyekeztek felszerelni a hajóikat. amint az számára a leghelyesebbnek tűnik. hogy bővében van az ételnek. s egyben arra is. de a két ember közti különbség miatt a keletiek legyenek kitaszítottak: ne kaphassanak se munkát. és tudom. és megnevezték az egyezség kötésének idejét. Ezután befagytak a partok. évf. és elnyomta az álom. tizenkét vættnyi [435 kilogramm] vajat és sok szárított halat. A többiek ezt nem találták valami szerencsésnek.

Budapest: Corvina.): Grænlendinga þáttr. Vassányi Miklós: Szellemhívók. Bernáth István: Skandináv mitológia. Harald Magnusson vagy Harald. de az darabokra hullott a viharban. Történet a grönlandiakról azok nem hagyják el a szigetet a megbeszélt időben.–1139) Norvég trónkövetelő. Gustav (ed. emberáldozat az inuit. Kan. 2006. és a tengerbe veszett.37 akinél bepanaszolta a grönlandiakat. és Kolbeint kétszínű árulónak tartotta. Gudbrand: An Icelandic-English Dictionary. Magnus király fattyának tartotta. København: Det kongelige nordiske Oldskritselskab. 1838. 1973. Ox- ford: Clarendon Press. Krisztus szolgája (1094–1136) norvég király 1130-tól haláláig. akit 1136 december 14-én álmában megöletett. New York: New York University Press. 1875. Visszatértek Norvégiába. Tómasson. he Norse Discovery of America. In: Daisy Neijmann (red. hogy azok rászolgáltak a szigorú büntetésre. 131 . és a kereskedők jó szelet kaptak. Budapest: Corvina. Alexander Szergejevics: A skandináv országok története. Kolbein egy csónakhoz szíjazta magát. Magnus: he Vikings. Ezzel vége ennek a tör- ténetnek. 1966. Carl Christian – Magnusson. és elvitte Harald Magnusson királynak. Finnur: Grønlands historiske mindesmærker. Kolbein magával vitt egy jegesmedvét Grönland- ról. Christiania: Grøndahl & Søns Bogtrykkeri. ezért semmit sem adott neki izetségül az állatért. Magnusson. Hermund és legénysége pedig visszatért Izlandra a maguk rokonaihoz és földjeihez. 1888. Amikor a sereg később a dán partok mellett hajózott el. Cleasby. Kézirat. 37 IV. Johannes: A vikingek.Műhely – Veress Dávid (ford. 1983. azték és inka vallásban. Brøndsted. megjelenés előtt. és kitartóan szidalmazta őket. Budapest: Kossuth. 1976. Azonban a hónapfordulókor az összes jég elolvadt. Rafn. Storm. A király azonban mást is hallott. Harald Magnussonnak. Ezután Kolbein Sigurð Slembidjákn38 embereihez menekült. Magnus – Pálsson Hermann: he Vinland Sagas. Sverrir: Old Icelandic Prose. mondván. áldozárok.) A History of Icelan- dic Literature. istenképzetek. amivel el tudtak hajózni Grön- landról. metsző szél támadt. Stroud: he History Press. Magnusson. akikkel megtá- madták és megsebesítették a királyt. és ilyenként ha- sonló joga lett volna a trónra mint IV. 38 (1100 k. 2011. Richard – Vigfusson. 2010. nagy erejű. Budapest: Szépirodalmi. Sámánizmus.): Islandske Annaler – indtil 1578. Bibliográia Bernáth István: Három izlandi történet. Önmagát III. Lincoln: University of Nebraska.