You are on page 1of 5

l.

ch
TÖBBVÁLTOZÓS FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS DIFFERENCIÁLHATÓSÁGA

A kétváltozós függvények két valós számhoz rendelnek hozzá egy harmadik valós számot, másként
fogalmazva számpárokhoz rendelnek hozzá egy harmadik számot. Ezeket a számpárokat tekinthetjük
úgy, mint egy sík pontjainak koordinátáit. A kétváltozós függvények ennek a síknak a pontjaihoz
rendelnek hozzá egy harmadik koordinátát, egy magasságot.

P ( x0 , y 0 , z 0 )

Az értelmezési tartomány minden pontjához
hozzárendelve ezt a harmadik, magasság koordinátát,
kirajzolódik az x,y sík felett a függvény, ami egy felület. ( x0 , y 0 )

Az egyváltozós függvények bizonyos tulajdonságai átörökíthetőek a kétváltozós esetre, míg vannak
olyan tulajdonságok, amik nem. Nincs értelme például kétváltozós esetben monotonitásról beszélni,
egy felületről ugyanis nehéz lenne eldönteni, hogy éppen nő-e vagy csökken. A határérték és a

mateking.hu
folytonosság, sőt a deriválhatóság fogalma ugyanakkor átörökíthető.

C valós szám, ha minden   0 esetén létezik   0 ,
Az f ( x, y) függvény határértéke az (a,b) helyen a
hogy ha (x,y) eleme az (a,b) hely  sugarú környezetének, és (x,y)  (a,b) akkor f ( x, y)  C  
Jelölés: lim f ( x, y)  C
( x , y )( a ,b )

Az f ( x, y) függvény folytonos az (a,b) helyen, ha minden   0 esetén létezik   0 , hogy ha (x,y)
eleme az (a,b) hely  sugarú környezetének, akkor f ( x, y)  f (a, b)   .

A differenciálhatóság definíciójának átörökítése már sokkal izgalmasabb ügy. A derivált geometriai
jelentése egyváltozós függvények esetében az érintő meredeksége. Ezt kétváltozós esetre úgy
ültethető át, hogy az érintősík meredeksége, csakhogy egy síknak nincsen meredeksége. Egyenlete
viszont van, tehát ezt a kis problémát úgy tudjuk elintézni, hogy magát az érintősíkot állítjuk elő.

Annak érdekében, hogy mindez érthetőbb legyen, menjünk vissza az egyváltozós függvényekhez és
gondoljuk át először náluk, hogyan is lehet a deriváltat kicsit másképpen értelmezni.

Ha az f(x) függvény differenciálható a-ban,
akkor az (bmbmnb
a, f(a)) pontban a grafikonhoz húzott y  f (a)x  a   f (a)
érintő egyenlete y  f (a)x  a   f (a) .

Ez az érintő a-hoz közeli helyeken nagyon közel
van magához a függvényhez. Olyan közel, hogy
ha x  a , akkor a függvénynek és az érintőnek
a különbsége még (x – a)-val osztva is nullához tart. a

f ( x)   f (a)x  a   f (a) 
lim 0
xa xa

1

és figyelembe véve. ha az f ( x. y) függvény parciálisan differenciálható az x koordináta szerint az (a. y) Az x szerinti parciális derivált jelölése f x( x. y) y x 2 . az f ( x. amely az (a. vagyis létezik olyan sík. y) függvény x szerint parciálisan Az f ( x. Néhány apró átalakítást elvégezve.b) helyen. ha léteznek olyan A és B valós számok. ha létezik ott érintősíkja. TOTÁLIS DIFFERENCIÁLHATÓSÁG: Az f ( x. b) egyváltozós függvény differenciálható a-ban. és parciálisan differenciálható az y koordináta szerint. b) lim lim xa xa y b y b Az y szerinti parciális derivált jelölése f y ( x. y) egyváltozós függvény differenciálható b-ben. b)  lim 0  x . ha létezik és véges deriválható az (a. mateking. b) f ( a . hogy x. Az f ( x. hogy f ( x. b esetén távolságuk.Tulajdonképpen ezt is tekinthettük volna egyváltozós függvények esetében a differenciálhatóság definíciójának. y) pont távolságával elosztva is nullához tart. ez a definíció a differenciálhatóság általunk korábban megadott definíciójával ekvivalens. y) függvény y szerint parciálisan deriválható az (a. hogy könnyedén átörökíthető kétváltozós függvényekre is. b) pontban totálisan differenciálhatóak. y   a. ha léteznek olyan A és B valós számok. b) helyen. b) helyen.b  ( x  a ) 2  ( y  b) 2 PARCIÁLIS DIFFERENCIÁLHATÓSÁG: Az f ( x. y a . ha létezik és véges f ( x. hogy az (a. hogy eltérése Itt az magától a függvénytől x  a esetén még (x – a)-val osztva is nullához tart. a parciális differenciálhatóság.hu Mindezt képlettel leírva. A kétváltozós függvények esetében van a differenciálható- ságnak egy másik fajtája is. y) f ( x. y ) f ( x. Az f függvény differenciálható az a helyen. hogy f ( x)   Ax  a   f (a)  lim 0 xa xa y  Ax  a   f (a) a függvény legjobb lineáris közelítése. y ) vagy vagy  y f ( x. Olyan közel. y )   Ax  a   B( y  b)  f (a. y )  f ( a . ha az f ( x. még az (a. y ) vagy vagy  x f ( x. ha létezik olyan A valós szám. b) helyen. amelyekre ilyen érintősík létezik. y) függvény totálisan differenciálható az (a. y )   Ax  a   B( y  b)  f (a. y) kétváltozós függvény akkor legyen differenciálható az(a. y a . b) helyen. ami annyit tesz. y) pontokra nagyon közel van magához a függvényhez. b) helyen. ami lényegében azt jelenti. azt mondjuk. b) pont egy környezetébe eső (x. b) és az (x. y) függvény akkor differenciálható az (a. f ( x)   Ax  a   f (a)  f ( x)  f (a)  A( x  a)  f ( x)  f ( a )  0  lim  lim  lim   A xa xa x a xa x a  xa  Az új definíciónak viszont megvan az a rendkívül előnyös tulajdonsága. Az f ( x. b)  f (a. hogy csak valamely koordináta szerint deriváljuk a függvényt. b)  lim  0. y) függvényekre.  x . hogy f ( x. hogy f (a)  A rögtön látszik.b  ( x  a ) 2  ( y  b) 2 Azokra az f ( x.

abból nem következik. 2  ( x  1) 2  ( y  2) 2 Az előző tétel alapján pedig azt is tudjuk. y) totálisan differenciálható az (a. vagyis ha egy függvény valamely helyen x és y szerint parciálisan differenciálható. Nézzük meg például. hogy totálisan differenciálható-e az f ( x. 2 3 Akkor totálisan deriválható.2)  12 x 2  y 3  2x  1  12( y  2)  9 lim 0  x . b)  B A megfordítás nem igaz.2) pontban. Ha f ( x. y)  3 y 2 B  f y(1.2)  2 mateking. x 2  y 3  2x  1  12( y  2)  9 x 2  y 3  2 x  12 y  17 x 2  2 x  1  y 3  12 y  16    ( x  1) 2  ( y  2) 2 ( x  1) 2  ( y  2) 2 ( x  1) 2  ( y  2) 2 Újabb trükkök jönnek x 2  2 x  1  y 3  12 y  16  x  12   y  22  y  4  ( x  1) 2  ( y  2) 2 ( x  1) 2  ( y  2) 2 ez még könnyű: na ez már érdekesebb: x  2 x  1  ( x  1) 2 2   y 3  12 y  16   y  2 y 2  2 y  8   y  2 y  2 y  4   y  2  y  4 2 3 . Lássunk egy példát a totális differenciálhatóság vizsgálatára. ha létezik olyan A és B szám.A totális deriválhatóság és a parciális deriválhatóság közt szoros kapcsolat van. aztán kicsit átrendezünk. y 1. b) helyen.y) eleme a p(1. előszöris felbontjuk a zárójeleket. y 1. y)  x  y a p(1. hogy hol kell ezeket az A és B számokat keresnünk. és a totális differenciálhatóság definíciójában szereplő A és B számok éppen megegyeznek a parciális deriváltakkal: f x(a.hu f y ( x. vagyis ( x  1) 2  ( y  2) 2   akkor x 2  y 3  2x  1  12( y  2)  9  ( x  1) 2  ( y  2) 2 bmbmnb Most bűvészmutatványok következnek. hogy ha (x. f x( x. Ők ugyanis éppen a parciális deriváltak lesznek. 2  ( x  1) 2  ( y  2) 2 A határérték epszilon-deltás definícióját fogjuk használni. b) helyen.2) pont  sugarú környezetének. Azt kell igazolnunk. y )   Ax  1  B( y  2)  f (1. akkor x és y szerint parciálisan differenciálható az (a.2)  lim 0  x . hogy f ( x. b)  A és f y (a. y)  2 x A  f x(1. hogy totálisan is differenciálható.

azzal felső becslést kapunk  x  12   y  22  y  4  x 1  y  2  y  4 ( x  1) 2 ( y  2) 2 Most éppen tehát addig jutottunk. vagyis egynél mindenképpen kisebb. akkor éppen azt kapjuk. a  b  a  b alapján x  12   y  22  y  4  x  12   y  22  y  4  ( x  1) 2  ( y  2) 2 ( x  1) 2  ( y  2) 2 ( x  1) 2  ( y  2) 2 ha a nevezőt csökkentjük. Megint bűvészmutatványok következnek..  x  1  y  2  y  4 ( x  1) 2  ( y  2) 2 Mivel pedig tudjuk.. bűvészmutatványok .  x  1  y  2  y  4        6 ( x  1) 2  ( y  2) 2  valami kicsi szám. hogy ( x  1) 2  ( y  2) 2   ezért x 1   és y  2   valamint a  b  a  b alapján y  4  y  2  6  y  2  6    6 Ekkor x 2  y 3  2x  1  12( y  2)  9  .. feltéve..hu  . x 2  y 3  2x  1  12( y  2)  9 x  12   y  22  y  4  ( x  1) 2  ( y  2) 2 ( x  1) 2  ( y  2) 2 Ez igazán nagyszerű. hogy   8   . ekkor pedig Itt       6     1  6  8   Kiderült tehát.. hogy ( x  1) 2  ( y  2) 2   esetén x 2  y 3  2x  1  12( y  2)  9  8    ( x  1) 2  ( y  2) 2 4 ... amit igazolni szeretnénk. hogy x 2  y 3  2x  1  12( y  2)  9 bmbmnb  .. hogy x 2  y 3  2x  1  12( y  2)  9 mateking. bűvészmutatványok . hogy kiderült. hogy még esetleg emlékszünk rá mi is volt az... Azt akartuk igazolni.  8   ( x  1) 2  ( y  2) 2 Ha most azt mondjuk.Jelen pillanatban tehát ott tartunk.

. hogy f ( x. hogy f ( x)  l   x  a  lim  0. Az f függvény differenciálható az a helyen.. xa xa Megmutatható. mint A(x-a)  B(y-b)  ( A. hogy f ( x)  l   x  a  lim  0.b) helyen. A definíció kétváltozós esetben úgy szólt. ha léteznek olyan A.hu Ez a definíció általánosítható az R n  R esetre. Az f x1 .an  helyen. x2 . hogy itt Ai  f i(a) .. A n vektor. 5 . B)  ( x  a. A 2 . ha létezik olyan l  ( A. y )   Ax  a   B( y  b)  f (a. b)  lim  0... f n ( x) alakban írható. melyeket az eredeti függvény koordinátafüggvényeinek nevezzük..xn  Rn  R függvény differenciálható az a  a1 . f 2 ( x).  x .Az R 2  R függvények differenciálhatóságának definícióját általánosíthatjuk tetszőleges R n  R függvényekre. Tovább általánosítva bevezethetjük az R n  R k függvények fogalmát. b) és x  ( x. hogy f differenciálható az (a. y  b)  ( A..b  ( x  a) 2  ( y  b) 2 Az egyszerűség kedvéért legyen a  (a. a nevezőben szereplő ( x  a) 2  ( y  b) 2 kifejezés pedig x  a . A definíció ekkor a következőképpen írható. B) vektor. a2 . Ezek a függvények tulajdonképpen k darab R n  R függvényből tevődnek össze. y) a definícióban szereplő A(x-a)  B(y-b) kifejezést pedig tekintsük úgy. B valósok. Az f R n  R k függvény tehát f ( x)   f1 ( x). ha létezik olyan   l  A 1 ..... xa xa mateking. y  a . B)  ( x  a) skaláris szorzatot..