You are on page 1of 2

A szóbeli felelet szerkezete:

I. A szerző helye az irodalmi-kulturális kontextusban, történeti térben


a.) időben elhelyezni az irodalomtörténeti, szellemtörténeti térben
b.) stílustörténeti, irányzattörténeti jellemzők
c.) kortársai (világirodalmi, nemzeti irodalmi kortársak)

II. A szerzői image, életrajzi „mitológia”, legendárium


III. Az életmű hatásirányai, „regiszterei”, pályaszakaszok, poétikák,


művek

IV. A tételben megjelölt szempont érvényesítése –


műértelmezésekkel, memoriterrel

Kosztolányi Dezső
A modern lélektani (mélylélektani) regény – a tudatelbeszélés új poétikája:
ÉDES ANNA
(Kosztolányi Dezső pályaképe, prózájának beszédmódjai, műfajai,
nyelvszemléleti, elbeszélés-poétikai jegyei, Édes Anna)
ÉLETMŰ V. Kosztolányi Dezső (1885-1936)
A NYUGAT I. NEMZEDÉKÉNEK ALKOTÓJA. KÖLTŐ, REGÉNYÍRÓ, NOVELLISTA,
MŰFORDÍTÓ, PUBLICISTA. A ESZTÉTA MODERNSÉG SZECESSZIÓS –
SZIMBOLISTA POÉTIKÁJA HATÁROZZA MEG ELSŐSORBAN ALKOTÁSAIT
(NÉGY FAL KÖZÖTT,(1907), A SZEGÉNY KISGYERMEK PANASZAI
(1910),KENYÉR ÉS BOR (1920)). A KÖLTÉSZETÉNEK KÉSEI ALKOTÁSAIBAN, A
SZÁMADÁS KÖTET VERSEIBEN KÖZEL KERÜL A KLASSZICIZÁLÓ (MÁS
PARADIGMA SZERINT A KÉSEI) MODERNSÉG, UTÓMODERNSÉG
POÉTIKÁJÁHOZ, SZUBJEKTUMSZEMLÉLETÉHEZ.
Minden egységhez bevezetésként:
A Nyugat (1908-1941) az esztétizáló modernség legfontosabb irodalmi orgánuma,
folyóirata. Az itt megjelenő alkotói nemzedékek jelentik a két világháború közötti irodalmunk
élvonalát. A folyóirat szemléletének hatása végighúzódik a század egészének irodalmi
gondolkodásán, sőt az értelmezési műveleteket, olvasási szokásokat is befolyásolja.
→a modernség fogalma;irányzattörténeti paradigmái, szakaszai (I. klasszikus
modernség vagy esztéta modernség, II. történeti avantgárd, III. klasszicizáló
hagyományőrző modernség)
→Az esztétizáló (esztéta) modernség magyar irodalmának megszületése
(folyóirat-előzmények, Ady Endre kötetei / Új versek, (1906), Vér és arany, (1907) /, a
Holnap-antológiák (1908, 1909)…)
A.) A tétel bevezetéséhez:
 A Nyugat I. nemzedékének tagjai: ….
 Kosztolányi Dezső pályaképe, költészetének/ epikájának szemléleti-poétikai
változatai
Kosztolányi Dezső életművének (hatástörténet által érzékelt) irányai
1. lírikus, költő az esztétizáló modernség lírikusa, a az esztétizmus szecessziós-
szimbolista alakzatától Négy fal között (1907), A szegény kisgyermek panaszai (1910),
Kenyér és bor (1920)] a klasszicizáló (hagyományőrző) modernség poétikájáig
(Számadás-ciklus versei: Számadás 1-7.,Halotti beszéd, Esti Kornél éneke, Hajnali
részegség, Marcus Aurelius, Ének a semmiről;cikluson kívül: Szeptember áhítat)
2. epikus, prózaíró →a modernség magyar nyelvű regényművészetének egyik
paradigmateremtő alkotója;
a.) regényei: Nero, a véres költő (1922), Pacsirta (1924), Aranysárkány(1925), Édes Anna
(1926);
b.) „összetett regény” vagy „elbeszélésciklus”: Esti Kornél (1933), Esti Kornél kalandjai (1936)
c.) a novellista Kosztolányi prózapoétikái:
 elbeszéléskötetek: Boszorkányos esték (1908), Káin (1918), Béla, a buta(1920), Tengerszem
(1936)
 ajánlott novellák, elbeszélések: Valaki áll a küszöbön, A vonat megáll, Hrusz Krisztina
csodálatos látogatása, Aurélius, Boldogság, Barkohba, Caligula, Fürdés, Kínai kancsó,
Kása Ilona szerencséje, A bolond magyar, Gőzfürdő, Borotva,
3. műfordító: Modern költők; Shakespeare: Romeo és Júlia, Téli rege; Huysmans: A
különc (regény); S. Freud: Az ősvalami és az én;
4. esszé, tanulmány, pamflet: Az írástudatlanok árulása. Különvélemény Ady Endréről
(1929)
B.) A felelet középpontjába a Kosztolányi –próza jellemzése és az Édes
Anna elemzése kerüljön Kosztolányi Dezső epikája – Édes Anna (a modern
tudatelbeszélés és a regény értelmezése) ← FÜZET+ JEGYZETEK