You are on page 1of 3

Peloponnészoszi háború(Kr.e.

431-404)

Fogalmak:

Déloszi szövetség: Az i. e. 478-ban alapított Déloszi Szövetség 173 görög városállam


társulása, koinonja volt. A vezető szerepet az athéniak töltötték be, akiknek célja az volt, hogy
a görög–perzsa háborúk végét jelentő plataiai győzelem után is folytatódjon a Perzsa
Birodalom elleni küzdelem. A szövetség ma használt neve a gyűlések eredeti helyének,
Délosz szigetének a nevéből származik. A sziget templomában tartották a gyűléseket, i. e.
454-ig pedig a szövetség kincstárát is itt őrizték, akkor azonban Periklész Athénba költöztette.
Nem sokkal megalakulása után Athén elkezdte felhasználni a szövetség flottáját saját céljaira,
ami gyakori konfliktusok alapját képezte az athéniak és a kisebb tagok között. I. e. 431-ben
Athén keménykezű szövetségi politikája a peloponnészoszi háború kitöréséhez vezetett. Az i.
e. 404-ben Athén vereségével záruló háború egyben a szövetség végét is jelentette.

Peloponnészoszi szövetség: A Peloponnészoszi Szövetség vagy Peloponnészoszi Liga egy


katonai-politikai szövetség, koinon volt a Peloponnészoszi-félszigeten Spárta városának
vezetésével az i. e. 6. és az i. e. 4. század között. A szövetség a ma ismert nevét csak később
kapta, fennállása idején csak „a spártaiak és szövetségeseik” néven emlegették őket. A
klasszikus görög világban az athéniak Déloszi Szövetségének ellenpontja volt.

Sziciliai hadjárat: A szicíliai hadjárat az ókori görög történelem egyik legnagyobb tengeri
hadművelete volt, amelyre a peloponnészoszi háború utolsó évtizedének kezdetén, i. e. 415-
413-ban került sor. A vállalkozás hadműveleti célja a Földközi-tenger nyugati medencéje
feletti ellenőrzés megszerzése és Szicília meghódítása volt. A hadjáratot több hadvezér
irányította: Nikiasz, Lamarkhosz , Alkibiadész és Démoszthenész (nem azonos a későbbi
híres szónokkal). A vezérek egymástól különböző hadvezetési tervei és az Alkibiadész ellen,
Athénben indított bírósági eljárás azonban megakadályozta Szürakuszai bevételét is. A
Gülipposz vezette spártai flotta végül megsemmisítette az athéni hajóhadat és blokádjával
meggátolta az athéniek menekülését, s ezáltal véget vetett athén tengeri uralmának is. A
szárazföldön körülzárt athéni sereget szinte teljesen lemészárolták. A szürakuszai katasztrófa
után egymást érték az athéniak vereségével végződő ütközetek a peloponnészoszi háború
elvesztéséig.
Az epidamnoszi konfliktus: Korinthosz és Kerküra viszonya feszült volt egyrészt a nyugati
kereskedelem ellenőrzése, másrészt a közösen alapított gyarmatváros, Epidamnosz miatt.
Athén Kerküra oldalán beavatkozott a harcokba, ezért Korinthosz Spártánál bevádolta Athént
a békeszerződés felrúgásával.

Első peloponnészoszi háború: Az első peloponnészoszi háború az Athén vezette Déloszi


Szövetség és a Spárta irányítása alatt álló Peloponnészoszi Szövetség közt zajló
konfliktussorozat volt, amely Kr. e. 460-ban kezdődött, és Kr. e. 446/445-ben ért véget egy
harmincéves békeszerződéssel. Az „első” jelző különbözteti meg a Kr. e. 431–404 között
zajló peloponnészoszi háborútól.

Nevek:

Alkibiádész: Alkibiadész (kb. Kr. e. 450 – Kr. e. 404) athéni államférfi, szónok, hadvezér.
Teljes nevén Alkibiadész Kleiniu Szkambonidész, azaz Alkibiadész, Kleiniász fia,
Szkambonidai démoszból. Anyja révén ő az utolsó híres tagja az Alkmaiónidáknak, Athén
egykor legprominensebb arisztokrata családjának, amelyből a demokrácia atyja,
Kleiszthenész és a legismertebb athéni politikus, Periklész is származott. A háború alatt
többször is tábort váltott. Árulásai miatt végül Athén, Spárta és Perzsia közös erőkkel
megölték.

Periklész: Periklész (, i. e. 495 – Athén, i. e. 429) görög államférfi, szónok, uralkodó és


hadvezér. Kiemelkedő és befolyásos államfő volt az ókori Athén aranykorában, különösen a
görög–perzsa és a peloponnészoszi háború között. Anyja révén az Alkmaiónidák nagy múltú,
befolyásos nemesi családjának leszármazottja.

Lüszandrosz: Lüszandrosz (? – i. e. 395) a spártai flotta parancsnoka volt az athéniak ellen


aigoszpotamoi csatában i. e. 405-ben, amely eldöntötte a peloponnészoszi háború
végkimenetelét, miután Lüszandrosz a következő évben Athént is bevette.

Nikiasz: Nikiasz athéni politikus volt a peloponnészoszi háború idején. Mérsékelt


arisztokrataként a radikális demokratákkal szemben a Spártával való kiegyezést támogatta.
Periklész halála után először Kleón majd Alkibiadész fő vetélytársa volt. Nevéhez fűződik a
Spártával kötött Nikiasz-féle béke. Alkibiadész hódító terveit bírálva került helyette a
katasztrofálisan végződő szicíliai expedíció élére, amiben életét vesztette.

Braszidasz: (? – Amphipolisz, Kr. e. 422) a peloponnészoszi háború egyik spártai hadvezére,


az előkelő Tellisz és Argileonisz (akinek apja előbb ephorosz, majd a geruszia tagja) fia. Kr.
e. 430-ban ephorosszá választották. A peloponnészoszi háborúban nagyon eredményesen
harcolt az athéniak ellen. Ő volt az egyik első, aki a háború befejezése helyett szövetséget
akart kötni Makedóniával.