You are on page 1of 6

Világirodalom 3.

Olvasmányjegyzet
A jegyzetet készítette:

Szerző: Gerhart Hauptmann

Cím: A bunda

Keletkezés ideje: 1893

Szereplők és rövid jellemzésük:


Wehrhahn, kerületi elüljáró, a községi rendőrhatóság feje
 Ő hozzá érkeznek be a feljelentések.
 Nem foglalkozik túlzottan a hozzá beérkező panaszokkal, mindig elhalasztja azokat
Krüger, tőkepénzes
 „Krüger kis termetű, nagyot halló, csaknem hetven éves ember. Kissé görnyedten jár, a
bal válla kissé hajlott, egyébként jó erőben van és szavait heves gesztikulációval kíséri.”
 Ellopják a fáját, utána pedig a bundáját is  a rendőrség nem foglalkozik túlzottan az esetével
Fleischer, doktor
 Elvileg megsértett egy főurat, Wehrhahn ezt akarja kideríteni, ezért nem is foglalkozik
a többi üggyel annyira.
 Jó barátja Krügernek
 Van egy fia: Fülöpke
Motes
 Egy ideig Krügernél lakott, de ő kirakta a panziójából, mert szerinte nem tisztességes
ember.
Motesné
 Motes felesége
Wolffné, mosóné
 Ellopja a bundát és a fát Krügertől
 Nagyon élelmes asszony, nagy munkabírással
 Az egész község szereti, megbecsüli őt
 A férjével sokszor kiabál, ő nyeri a vitákat
Wolff Julián, a férje
 Kb. 43 éves
 Asszisztál a fák ellopásához, a bunda eladásához
 Vadászik (talán illegálisan)
Leontin
 Wolffék idősebb lánya
 Krügernél dolgozik, de túl alacsonynak találja a fizetésést, és nehéznek a munkát,
ezért otthagyja Krügert, és nem viszi be a fát az udvarra (a színbe)  Ebből adódik a
gond, hogy el fogják majd ezt lopni
Adelheid
 Wolffék fiatalabb lánya
 Még nem dolgozik, de Fleischer doktorhoz akarják adni
 Játszik Fülöpkével, Fleischer fiával
Wulkow, hajós

1/6
 Csempész
 Árukkal, vadhúsokkal kereskedik
 Nagyon szeretne egy bundát, így megveszi Wolffnétól a Krügertől ellopott bundát
Glasenapp, irnok
 Wehrhahnnál végez irodai, adminisztrációs feladatokat
 Ő mondja sokszor, hogy nem ér rá az elöljáró úr, ne zaklassák őt feleslegesen
Mitteldorf, községi őr
 Wehrhahnnál szolgál
 Sokszor iszik, részegeskedik

Helyszínek és a hozzájuk kapcsolható főbb történések:


Berlin környéke, egy kis községben a Spree folyó mellett játszódik a történet. Egy bűntény, s
annak feltárásának helyszíne.

Mikor játszódik a mű, milyen időjellemzők köthetők hozzá:


A dráma ennyit ad meg róla: „Jelenkor”.
Pár nap alatt játszódik maga a drámának a cselekménye.

Cselekmény, történet összefoglalása:


I. felvonás
Leontin hazaszökött a munka elől (fizikai kétkezi munka; nem hordja be a fát az udvarba), mert
úgy bántak vele, mint a kutyával, ezért az anyja, Wolffné, kigúnyolja, hogy nem bírja a munkát.
Wolffné azonban meg van győződve róla, hogy csak ő ért a gyerekneveléshez, mert ha a papa
neveli fel a lányokat (Adelheidet és Leontint), akkor mind „tuskók” lennének.
Wolffné meg akarja venni a telket és nyaralóvendégeket fogadni, ami biztos megélhetést
jelentene, de még nincs rá pénze. Wulkow a csempész hajós egy bundára vágyik, amiért akár
60 tallért is fizetne. Így Wolffnénak az a terve, hogy ellopjon egy bundát, amit Krügerné adott
Krügernek, hiszen ők gazdagok, nekik meg sem kottyanna a lopás.
II. felvonás
Mindeközben Wehrhahn az elöljáró információkat szeretne szerezni Krügerről és Fleischer
doktorról, aki elvileg becsületsértés követett el egy főúrral szemben. Motes Krüger panziójában
lakott, de kiköltözött, éppen ezért jól jön Wehrhahnnak, és kifaggatja Motes-ot, hogy milyen
emberek is ők.
Időközben Krüger megérkezik, és panaszt tesz az elöljárónál, hogy ellopták a fáját, amit
Wolffné lánya, Leontin, nem hordott be az udvarra. Az elöljáró nem tűnik túl szolgálatkésznek,
és úgy érzi, hogy csak az idejét rabolja Krüger. Wehrhahn behívatja Wolffnét, aki épp náluk
mos, de megvédi a lányát, szorgos embernek állítja be, és mivel munkabírásának köszönhetően
köztiszteletnek örvend, elengedik Wolffnét. Krüger is dühösen távozik.
III. felvonás
Wolffné pénzt számolgat az asztalon, 60 tallért. Fleischer doktor betoppan időközben, és
elmondja, hogy meglopták Krügert, az ő jó barátját, és nem elég, hogy a fáját vitték el, most a
bundáját is ellopták. Krüger is megérkezik, aki bocsánatot kér Wolffnétól, és megkéri, hogy
továbbra is mosson rá, illetve Leontinnak, ha visszamegy dolgozni hozzá, megemeli a fizetését,
ebbe Wolffné beleegyezik.
IV. felvonás

2/6
Fleischer doktor meglátta Wulkowot egy csónakban, aki egy bundában ült, így feljelentést akar
tenni a rendőrségen, de az elöljáró nagyon sürgeti, és érezteti vele, hogy csak az idejét pazarolja.
Krüger is beront dühösen az elöljáróhoz, aki Wolffné bizonyítékát és Fleischer doktor
szemtanúságát el akarta halasztani későbbre, de Krüger nem tágított. Wehrhahn szerint nem
lehetséges, hogy a községből való a tolvaj, pedig Krüger azt sejti. Wulkow megjelenik, hogy
bejelentse lánya megszületését, majd őt is kifaggatják az eltűnt bundáról, de állítása szerint a
legtöbb csónakosnak van bundája, így lehetetlen lesz kinyomozni, hogy kit láthatott Fleischer
doktor.
A bűntény nem oldódik meg a végére, Krüger nem tudja meg, hogy Wolffék keze van a bunda
és a fa eltulajdonításában is.

Szövegrészlet: (5-10 sor minimum)


Kezdőmondatok:

Wolffné (kívülről). Adelheid! Adelheid! (Csönd; a kopogás a másik oldalról, az ablakból


hallatszik.) Kinyitod az ajtót ebbe' a minutumba'!

Leontin (álmában). Nem, nem, velem nem bánnak úgy, mint a kutyával!

Wolffné. Te leány, ha tüstént ki nem nyitod az ajtót az ablakon mék be! (Hevesen dobol az
ablakon.)

Leontin (fölriad). Te vagy az, mama! Gyüvök mán! (Kizárja az ajtót.)

Wolffné (a nélkül, hogy azt a zsákot, mely a vállán van, letenné). Hát te mit keressz itt?

Krüger személyazonosságának vizsgálata:

Wehrhahn. Igen. Hogy hívják hát?

Krüger. Nem tudja még a nevemet! Azt hiszem, volt már szerencsénk.

Wehrhahn. Sajnálom. Alig emlékszem. Egyébként az mindegy.

Krüger (rezignáltan). Krüger a nevem.

Wehrhahn. Talán tőkepénzes?

Krüger (hevesen, gúnyosan). Igen, az. Tőkepénzes és háztulajdonos.

Wehrhahn. Kérem, igazolja személyazonosságát.

Krüger. I... ga... zoljam! Krügernek hívnak. Csak nem fogom igazolni magamat? Harminc
esztendeje lakom itt. Minden gyerek tudja, ki vagyok.

Wehrhahn. Hogy ön mióta lakik itt, ahhoz semmi közöm. Én csak a személyazonosságát
akarom megállapítani. Ismeri ezt az urat, - Motes úr?

3/6
Motes (gonosz arccal, félig fölemelkedik).

Wehrhahn. Aha, értem. Kérem, üljön le. Nos, Glasenapp, hát maga?

Glasenapp. Ismerem! Szolgálatjára. Ez Krüger tőkepénzes úr helyből.

Krüger meggyanúsítja Wolffné lányát, erre a mama karakán válasszal reagál:

Krüger (nem türtőztetheti magát). Wolffné, maga megtéríti nekem a fát.

Wehrhahn. Hiszen annak megvan a maga útja... csak türelem...

Krüger. Megfizeti az utolsó fillérig, az utolsó fityingig.

Wolffné. Már hogy én? Az lenne csak az új módi! Talán én loptam el azt a fát?

Wehrhahn. No, Wolffné, hadd fújja ki magát az öreg.

Wolffné. De nem hallgatok! Ha Krüger úr olyasmivel ront nekem, hogy fizessek, vagy mi a
szösz, - rosszul jár velem. Én szeretem a felebarátaimat. Nézzen a szemembe az, akinek
panasza van ellenem. De ha összeakasztja a szekerét velem valaki, mordizom, a sarkamra
állok ám és a számat se fogom be! Én megteszem a kötelességemet és evvel punktum. Hadd
lám, ki tud rólam valamit! A fejemen nem fog táncolni senki ija-fija!

Wehrhahn. Ne heveskedjék, Wolffné. Nincs rá semmi oka. Csak nyugalom, nyugalom.


Ismerjük mi magát. Senki sem tagadhatja, hogy szorgalmas és becsületes. Mit hozhat fel a vád
ellen?

Krüger. Semmit. Ez a némber semmit se hozhat föl ellene.

Wolffné. Nohát, csak rajta, talán akasszanak is föl mindjárt? Nem az én lányom az a lány?
Még csak ne is tátsam ki a számat? Hohó, lelkem, nem ismeri maga Wolff mamát. Én nem
búvok anyámasszony viganója mögé, nem én - még az elüljáró úr előtt se. Maga előtt még
úgy se, elhiheti nekem.

Wehrhahn. Értem, Wolffné asszony, izgatottságát. De ha az ügynek használni akar, azt


ajánlom, hogy maradjon békén.

Wolffné. Ott törtem-zúztam magamat annyi töméntelen sok ideig náluk. Tíz esztendeig
mostam náluk, Soh'se volt panaszunk egymásra. Most egyszerre kivenné a falatot is a
számból. Nem is megyek én többet magukhoz, elhiheti.

Krüger elpanaszolja baját Wolffnénak

4/6
Krüger. Most elmegyek hozzá és följelentem a dolgot. Nem tágítok addig, a míg ki nem süti.

Wolffné. Ne is engedjen, Krüger úr.

Krüger. És ha a feje tetejére áll az egész falu, a bundámat vissza kell kapnom, Wolffné.

Wolffné. Egyszer már becsületesen ki kell söpörni ezt a fészket, hogy rend legyen. Iszen már
ellopják az ember feje fölül a ház tetejét.

Krüger. No, de képzelje csak az Isten szerelmére! Két hét alatt két ilyen lopás! Két méter
olyan fát vittek el, amilyen itt van ni. (Egy fadarabot kezébe vesz). Ilyen jó, drága fát,
Wolffné.

Wolffné. Az ember szeretne megpukkadni mérgében. Micsoda bunda! Patvarba is! No, de
ilyet! Ej, ej, ez a mai világ!

Krüger (dühösen hadonáz a levegőben a fadarabbal). És ha ezer tallérom bánja is, még is
nyakon csípem a tolvajt. A börtönben fog elrohadni, a börtönben!

Wolffné. Az bizony nagy áldás lenne. Istenemre mondom!

A befejező mondatok:
Wehrhahn. Jól van, jól van. Majd elválik. (Nyujtózkodik, fölkel és a lábait egyengeti.
Wulkowhoz.) Ez ugyanis a mi szorgalmas mosónénk. Ez azt hiszi, minden ember olyan mint
ő. (Wolffnéhoz.) Fájdalom, a világ nem ilyen. Maga csak az emberek külsejét nézi. Mi azonban
egy kissé mélyebbre látunk. (Néhány lépést tesz, megáll Wolffné előtt kezét vállára teszi.) És
amilyen igazat mondok, mikor ezt mondom: Wolffné maga becsületes lélek, oly igaz ez is: a
maga Fleischer doktora, akiről beszéltünk, életveszélyes fickó!

Wolffné (rezignáltan fejét csóválja). No, már az ember nem tudja, mit gondoljon...

Kulcsszavak (min. 10)


 Wolffné
 Julián
 bunda
 hódprém
 Krüger
 csónak
 ellopott fa
 Wehrhahn elöljáró úr
 demokrata

5/6
Az olvasott mű és a modernitás kapcsolata
Nem egy szokványos krimi  a nyomozó nem foglalkozik annyira az üggyel, mint maga a
sérelmezett
A dráma végén nincs szokásos megoldás/befejezés.  Nyitva van hagyva a párbeszéd, a
nyomozásnak nem lesz végeredménye, de igazából el sem indul.

6/6