You are on page 1of 532

Bevezetés

Bevezetés
Ez a bevezetô fejezet bemutatja az ArchiCAD Felhasználói kézikönyv
szerkezetét és az ArchiCAD 6.0 új tulajdonságait.

1. fejezet: Az ArchiCAD munkahely bemutatja a felhasználói


felület elemeit abból a szempontból, hogy milyen szerepet
játszanak a teljes munkakörnyezetben.
2. fejezet: Az Alap fogalmak leírása és az alapvetô építészeti
elemek megvalósítása az ArchiCAD virtuális épületében.
3. fejezet: A Szerkesztési eljárásoka különbözô konstrukciós
lehetôségekre, technikákra és tippekre koncentrál, amelyek
segítségével virtuális épület elemeket lehet létrehozni.
4. fejezet: Az ArchiCAD eszközök végigjárja az ArchiCAD
Eszköztárat. Áttekinti az egyes eszközök esetén rendelkezésre
álló általános beállításokat és részletes leírást ad a speciális
lehetôségekrôl és technikákról, amelyek segítségével a lehetô
legtöbbet lehet kihozni az eszközbôl.
5. fejezet: A Menüparancsok az ArchiCAD legördülô menüit
tárgyalja. Minden menü elemet bemutat annak használatával
együtt.
6. fejezet: Az ArchiCAD könyvtár a külsô fájlokban tárolt
elemtípusokat (így például Ajtókat, Ablakokat, Lámpákat és
általános Objektumokat) és adatbázis komponenseket
(például Helyiség pecséteket vagy Jellemzôk tárgyakat) mutat
be.
Az ArchiCAD Felhasználói kézikönyv jól áttekinthetô és
használható tárgymutatóval zárul, mely mind megnevezés, mind
funkció szerint rendezett.
Lásd még...
A kézikönyvben rendszeresen találkozni fog a Lásd még...
hivatkozással, mellyel az érintett kérdéssel kapcsolatos további
információra hívjuk fel a figyelmét.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


1
Bevezetés

A 6.0-ás verzió új tulajdonságai


Építészeti modellezés
Új fal típusok
Két új fal típus található a 6.0-ás verzióban. A Trapéz falat,
amelynek felületei nem párhuzamosak, a referenciavonal kezdô
és végpontja, valamint egy kezdô és befejezô vastagság
segítségével, a Poligon falat sarokpontjainak megadásával lehet
definiálni. A vastagság, eltolás és irány paraméterek itt nem
használhatók. A Poligon falak szerkesztése megegyezik más
poligon elemekével.
Lásd még...
A Fal eszköznél a 4. fejezetben és a Poligonok szerkesztésénél a
Szerkesztési eljárások alatt a 3. fejezetben.
Felületháló Eszköz
Az új Felületháló eszköz irreguláris, térbeli csúcspontok által
meghatározott poligonális felületek létrehozására való. A
Felülethálót más poligonális elemekhez hasonlóan lehet
szerkeszteni és lyukak is lehetnek benne. Az egyes csúcsokat
egymástól függetlenül lehet mozgatni. Egy függôleges „szoknyát”
is meg lehet adni. Az ArchiCAD régebbi verzióinak Kontytetôi
funkció a Felületháló elemekké alakulnak át.
Lásd még...
A Felületháló eszközt a 4. fejezetben és a Poligonok szerkesztését
a Szerkesztési eljárások alatt a 3. fejezetben.
Réteges elemek Tetôkben
A Falak és Födémek mellett Réteges szerkezetek is lehetnek
Tetôelemek. Az ilyen elemek tiszta metszôdései biztosítva vannak
még akkor is, ha vastagságuk (azaz a réteges szerkezet típusa)
megváltozik.
Lásd még...
A Tetô eszköznél a 4. fejezetben és a Réteges szerkezetek
parancs leírásánál az 5. fejezet Lehetôség menü alfejezetében.

2 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


Bevezetés

Elemek fallal való metszése


A 6.0-ás verzióban az elemek egy adott Tetôfelülettel való
metszése nem korlátozódik Falakra és Oszlopokra. Ezen két
elemtípus mellett lehetséges még Födémek, Ablakok, Ajtók és
Könyvtári elemek tetejének vagy aljának egy Tetôfelülethez való
vágása. Egy Fal komplex alakú Tetôvel történô metszése esetén
nem kell részekre vágni a Falat, sôt konkáv Fal is megengedett,
mert az elmetszés az új verzióban nem egy végtelen síkkal,
hanem magával a Tetô poligonnal történik.
Lásd még...
A Vágd le tetôvel parancs leírását az 5. fejezet Szerk menü
alfejezetében és a Tetô eszközt a 4. fejezetben.

3D Szerkesztés és Navigáció
Az új verzióban lehetôség van a 3D Ablakban közvetlen
szerkesztésre axonometrikus és perspektivikus nézetekben is.
Kijelölt elemeket lehet grafikusan mozgatni és emelni, Könyvtári
elemeket lehet nyújtani, Fal magasságot és Födém vastagságot
lehet módosítani. Új elemeket is lehet létrehozni és elhelyezni a
3D Ablakban. Interaktív navigáció is lehetséges.
Lásd még...
A Munka a 3D ablakban alfejezetet a Szerkesztési eljárásoknál a
3. fejezetben.

2D tevékenységek
Új relatív Szerkesztési módok
A módosított Vezérlôpulton a Relatív Szerkesztési módok lehetôvé
teszi merôleges, párhuzamos, szögfelezô, eltolásos és többszörös
eltolásos szerkesztési módszerek használatát.
Lásd még...
A Vezérlôpult szerkesztési technikákat a 3. fejeyetben.
Új Illesztôpontok
Új, továbbfejlesztett Illesztôpont rendszer teszi könnyebbé az
Alaprajzon az elemek tetszôleges osztópontjainak kijelölését. Az
elemeket el lehet felezni, bárhány egyenlô részre lehet osztani,
fel lehet osztani egy távolság vagy egy arány által meghatározott
mértékben. Átmeneti pontok jelennek meg az osztópontoknál, és

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3
Bevezetés

eltûnnek néhány másodperc múlva vagy a mûvelet befejezése


után.
Lásd még...
A Vezérlôpult leírását a 3. fejezetben a Szerkesztési eljárásoknál.
Varázspálca eszköz
A Varázspálca eszköz segítségével egy alakzatból tetszôleges
típusú elemet lehet létrehozni. Ha üres térre kattint, az eszköz a
környezô elemeket keresi meg.
Lásd még...
A Vezérlôpult leírását a 3. fejezetben a Szerkesztési eljárásoknál.
Ellipszis létrehozása
A Kör/Ív eszköz három új geometriai módot tartalmaz ellipszis
létrehozására: az ellipszist meg lehet adni a köré rajzolható
téglalappal, a középponttal és a téglalap egy sarokpontjával, vagy
az ellipszis két tengelyével. Az ellipszisek 3D elemekké
alakíthatók.
Lásd még...
A Kör/Ív eszközt a 4. fejezetben.
Elemek szétbontása
A 3D elemek, beleértve a Tárgyakat, Ajtókat és Ablakokat is 2D
vonalakká és ívekké bonthatók szét. A szétbontás után az így
kapott részek egy csoportba kerülnek, így továbbra is kezelhetôk
egyetlen elemként, de 2D eszközökkel is módosíthatók.
Lásd még...
Az Eszközök menü parancsait az 5. fejezetben.
Poligonokon végzett logikai mûveletek
A „pet” paletta új ikonjainak segítségével poligon típusú elemeket
(Födémek, Tetôk, Kitöltések, Helyiségek) össze lehet olvasztani
és ki lehet vonni egymásból.
Lásd még...
A Poligonok szerkesztését a Szerkesztési eljárásoknál a 3.
fejezetben.

4 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


Bevezetés

Részletek létrehozása
A Részlet egy új típusú Könyvtári elem, amely csak 2D
információt tartalmaz. A Részlet örökli egy kijelölt terület
tartalmát egy átlátszó 2D jelkép formájában. Ezt a jelképet lehet
szerkeszteni és Könyvtári elemként parametrizálni. Az
elhelyezéskor a Részlet beilleszkedik a rajz rendjébe úgy, hogy
fedi az alatta levô elemeket. Ez az eljárás ideális rajzok apró
részleteinek megadásakor.
Lásd még...
Az Eszközök menü parancsait az 5. fejezetben.
Egyedi Kitöltés
Egyéni vektoriális Egyedi Kitöltések hozhatók létre, hasonlóan az
Egyedi vonalakhoz, az Alaprajzra rajzolt paraméteresen nyújtható
2D elemek másolásával.
Lásd még...
A Kitöltéstípusok parancs leírását a Lehetôségnél az 5.
fejezetben.
Méretezd át
A Szerk menü új parancsa lehetôvé teszi bármely elem méretének
megváltoztatását, numerikusan (itt három választási lehetôség
van) vagy grafikusan. Megadható, hogy a parancs csak bizonyos
típusú elemekre legyen hatással.
Lásd még...
A Méretezd át parancsot a Szerknél az 5. fejezetben.
Helyiségek frissítése
Az új verzióban Falak mozgatása esetén a megfelelô Helyiség
elem igazodik a szoba új Körvonalaihoz. Továbbá a kontúr
bármely szakaszát statikussá lehet tenni, amellett, hogy a többi
dinamikus marad.
Lásd még...
A Frissítsd a helyiségeket parancs leírását az 5. fejezet
Eszközök menü alfejezetében.
Elforgatott hálórendszer
A Koordináták két új eszközzel bôvült. Az elsô lehetôvé teszi a
Végtelen hálórendszer forgatását, ami után a Kötött irányok és a

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5
Bevezetés

pozíciók az új szögnek megfelelôen jelennek meg. A másik


eszköz segítségével lehet váltani az eredeti és az elforgatott
hálórendszer között.
Lásd még...
A Háló lehetôségek leírását a Koordinátáknál a 2. fejezetben.
Magasság és gravitáció beállítás
Az új verzióban a Koordináták mutatja az Alaprajzon elhelyezett
elemek Z koordinátáját és a Gravitáció vezérlôgombokat,
amelyek segítségével új elemek helyezhetôk a már létezôk
tetejére.
Lásd még...
A Háló lehetôségek leírását a Koordinátáknál a 2. fejezetben.

Új listázási technikák
A megújult Listák menü lehetôvé teszi a tervhez tartozó
numerikus és leíró adatok, valamint grafikus információ
megjelenítését. A Jellemzôk adatstruktúra magját a Jellemzôk
Tárgy típusú Könyvtári elem képezi, amely a tervre vonatkozó
különbözô részleteket tartalmaz (mint például a kivitelezô, ár,
ütemezési jelkép). Alapvetô numerikus (Összetevô) és leíró
(Leírás) adatok külön szöveg típusú adatbázisokban tárolódnak,
amelyek rekordjaira Könyvtári elemekbôl lehet hivatkozni. A
listákat sima szöveg vagy sablonokkal formázott grafikai
formátumban lehet elôhívni.
Lásd még...
A Listák menünél az 5. fejezetben és a Listák készítésénél a 6.
fejezetben.

6 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

1. fejezet
Az ArchiCAD munkahely
Ebben a fejezetben bemutatjuk az Ar chiCAD legfontosabb felhasználói
jellemzôit. Az áttekintés segít eligazodni az Ar chiCAD munkahely funkciói és
összetevôi között.

Az elektronikus rajzasztal után: a


virtuális épület...
Az ArchiCAD munkahely sok tekintetben hasonlít a megszokott
tervezô vagy rajzasztalunkhoz. Úgy tartjuk, hogy az ArchiCAD ott
kezdôdik igazán, ahol a megszokott eszközökkel már nem lehet
tovább dolgozni.
Az ArchiCAD munkahely olyan eszközöket kínál, melyekkel
kényelmes, kellemes dolgozni, miközben a felhasználó a
számítógépes eszköz pontosságát és teljesítôképességét teljes
mértékben kihasználja.
Amint beindította a programot, képernyôjén megjelenik az
ArchiCAD munkahely, az Alaprajz munkalappal, a Menüsorral, az
úszó palettákkal és a terv egyéb aspektusait mutató ablakokkal.
Ezeket az elemeket az elkövetkezô szakaszokban mutatjuk be.
Részletes tárgyalásukat pedig az alábbi fejezetekben találhatja: 2.
fejezet: Alapfogalmak, 3. fejezet: Szerkesztési eljárások, 4. fejezet:
Eszközök és 5. fejezet: Menü parancsok.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


7
1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

Indító párbeszédablak
Mikor elôször elindítja az ArchiCAD-et, megjelenik egy
párbeszédablak, mely arra kéri, hogy azonosítsa magát, és
határozza meg a program következô feladatát.

A következô lehetôségei vannak:


- új Tervet készít;
- Kinyitja a legutóbb elmentett Tervet vagy Vázlat fájlt (az
ArchiCAD TeamWork változatában);
- Bejelentkezik egy már létezô Központi tervbe (az ArchiCAD
TeamWork változatában);
- A Mappaválasztó ablakon keresztül kinyitja bármelyik Tervet
vagy Vázlat fájlt (az ArchiCAD TeamWork változatában).
Ez a párbeszédablak minden alkalommal megjelenik, amikor
elindítja az ArchiCAD-et. Ha nem akarja, hogy megjelenjen,
pipálja ki a Legközelebb ne jelenjen meg ez a tábla kijelölô
négyzetét. Ha újra látni akarja, válassza az Indító
párbeszédablak lehetôséget a Lehetôség/Beállítások/Egyebek
párbeszédablakban.

Szerkesztési és Megjelenítési ablakok


Modelljét az ArchiCAD fô ablakaiban szerkesztheti meg, melyek a
terv különbözô nézeteit mutatják be.
- Az Alaprajz munkalap az a fô szerkesztési felület, ahol a
legtöbb szerkesztési mûvelet végbemegy.
- A 3D-s ablak közvetlen visszacsatolást biztosít a többi
nézetben végzett szerkesztési mûveletrôl, és egyben lehetôvé

8 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

teszi, hogy akár perspektivikus, akár axonometrikus nézetben


közvetlenül szerkeszthesse modelljét.
- Bármikor és bárhol annyi Metszet/Homlokzat ablakot
definiálhat egy erre kifejlesztett eszköz segítségével,
amennyire csak szüksége van.
- A Modellfotók a 3D-s ablakban megjelenô aktuális nézet
alapján létrehozott fotorealisztikus képek.

Az alaprajzi ablak
Az ArchiCAD munkafelületének központi eleme az alaprajz.
Ennek az ablaknak két szempontból is kulcsszerepe van:
- az aktuális tervet a megszokott építészeti rajz formájában
jeleníti meg,
- megvalósítja azt a síkbeli/térbeli modellezési környezetet,
melyet ön minden tervezési és szerkesztési mûvelethez
használ.
Bár az Alaprajz 2D-s nézetû, az építôelemek közötti 3D-s
kapcsolatokat is definiálni lehet benne.

Az alaprajzi ablak alapján lehet a rajzot különbözô formátumban


elmenteni.
Az alaprajzi ablak egy tetszôlegesen nagy rajzfelület kiválasztott
részlete. A képernyôn megjelenô részlet helye és nagysága is
megválasztható, így beállíthatja az éppen végzett munkához a
legalkalmasabb nézetet.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


9
1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

Habár az ArchiCAD munkalapja végtelen, a gördítôablak


használatával vagy a mellette levô gördítôsáv szürke részére való
kattintással csak a modell mérete harmadának megfelelô
távolságra lehet eltávolodni az aktuális modellen túli üres térbe.
Ha ennél távolabbra kíván menni, akkor ezt a gördítô nyilak vagy
a Told el parancs vagy gomb segítségével teheti meg.
Az alaprajzi ablakban dolgozva az úszó paletták és egyéb
interface elemek minden vagy legtöbb funkciója használható.

A 3D-s ablak
A 3D-s ablak mind az építészeti terv három dimenziós
megjelenítésére, mind pedig a terv 3D-ben való finomítására
használatos. Ez az ablak közvetlenül kapcsolódik az Alaprajz
munkalaphoz és a Metszet/Homlokzat ablakokhoz.
A 3D-s ablakban meg lehet jeleníteni az egész tervet vagy annak
kiválasztott részleteit. Lehetôség van tömbös, drótvázas,
takartvonalas és árnyékolt ábrázolásra az összes axonometrikus
vagy perspektívikus vetítési módban.
- A tervezési fázisban a 3D-s ablak a 2D-beli munkájához
szolgáltat vizuális visszacsatolást, s egyben az építôelemek
3D-ben való közvetlen tervezését, szerkesztését és
módosítását biztosítja.
- A dokumentálási fázisban ebben az ablakban készülnek a
pontos, rajzgépre optimalizált 3D-s rajzok.

A 3D-s ablakban megjelenített modell a Fényképezés funkcióval


tovább finomítható, vagy átadható más programoknak 2D-s vagy
3D-s formátumban.

10 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

A 3D-s ablakban a már létezô szerkezeti elemek szerkesztésére és


módosítására, és új elemek létrehozására van lehetôség. Az
Alaprajzon vagy a Metszet/Homlokzat ablakokban végzett
bármely módosítás láthatóvá válik a 3D-s ablakban, és fordítva.
A 3D-s ablakban a legtöbb szerkesztési segédeszköz igénybe
vehetô.
Lásd még...
A 3D-s ablakban való munka címû szakaszt a 3. fejezetben,
valamint az 5. fejezet Látvány menürôl és Ablak menürôl szóló
szakaszait.

Metszet/homlokzat ablakok
Az Eszköztár Metszet/homlokzat eszközét kiválasztva tetszôleges
számú metszetet vagy homlokzatot készíthet a tervrôl, melyek
mind külön ablakban jelennek meg.
Két típusú metszet/homlokzat létezik:
- A modell metszetek épületelemekbôl állnak, ezért amit
ebben az ablakban változtatunk, az alaprajzi ablakban is
változik. Így a modell ablak használata az épület
módosításának egy járható útja.

- A rajz metszetek csak 2D-s kitöltésekbôl és vonalakból


állnak. Emiatt az ilyen metszet-ablakban létrehozott
változások nem jelennek meg az alaprajzon.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


11
1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

Lásd még...
A 3. fejezetben a Metszet/Homlokzatban való munkát, a 4.
fejezetben a Metszet/Homlokzat eszközt, és az 5. fejezetben az
Ábrázolás menü parancsait.

Kép ablak
A Fényképezés funkcióval a 3D-s ablakban látható modellrôl
tetszôleges számú fotorealisztikus képet lehet készíteni.
A fotorealisztikus kép ,,pillanatfelvétel”. Amikor elkészült, a
modelltôl függetlenül menteni lehet egy file-ba az Irat/Mentsd
vagy Irat/Mentsd mint... parancsokkal. A vetítési mód vagy a
képméret utólag már nem változtatható.
A modellrôl készült képek már nem szerkeszthetôk. A kép vagy
annak egy, a Területkijelölô eszközzel kijelölt részeábraként
bemásolható az Alaprajz vagy a Metszet/homlokzat ablakba.
A fotorealisztikus képek retusálás céljából exportálhatók
képfeldolgozó programokba.
A Modellfotók az Ablak menü egyik hierarchikus menüjében
vannak felsorolva, a GIF-ben, PICT-ben, BMP-ben, WMF-ben,
EMF-ben, TIFF-ben, JPEG-ben való képfájlokkal együtt, melyek
az Irat/ Nyisd paranccsal nyithatók.
Megjegyzés: Mentéskor sem az ArchiCAD által létrehozott
Modellfotók, sem az Irat/Nyisd paranccsal megnyitott fájlok
nem válnak a terv részévé. Ha meg akarja tartani ôket, az
egyes ablakokat külön fájlokként kell elmentenie.

12 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

Lásd még...
A fotorealisztikus képek készítését az 5. fejezet tárgyalja
részletesen.

Könyvtári elem ablakok


A könyvtári elemek olyan parametrikus, elôre gyártott, komplex
elemek, melyeket vagy az ArchiCAD, vagy valamely más program
hozott létre. Ezek a Tervek elemeiként használhatók. A könyvtári
elemeket külön ablakokban lehet kinyitni.
Lásd még...
A Könyvtári elem ablakok teljes leírása a 6. fejezetben, az
ArchiCAD Könyvtárban található.

Lista ablakok
Az ArchiCAD többféle lehetôséget is kínál listák megjelenítésére.
Az egyes listák vonatkozhatnak az egész tervre, vagy csak a
kiválasztott elemekre vagy területekre.
Az Elem- és összetevôlista ablakok vagy az egész tervnek, vagy
annak bármely kívánt részének részletes mennyiségi listáját
mutatják be. Az ArchiCAD a terv építôelemeit a Tárgy
könyvtárban található Jellemzôk leírásokat felhasználva az
elemek és ezek felhasználó által meghatározott összetevôinek
részletes listájával szolgál.
A Helyiség lista ablakok vagy a terv összes helyisége, vagy csak a
kiválasztott helyiségek részletes mennyiségi listáját mutatják. A
helyiségek a szobákat, szobák csoportjait, vagy a terv még ennél
is nagyobb részeit magába foglaló téregységeket jelentenek,
melyeket a Helyiség eszköz eszközzel adhat meg.
Ezekben az ablakokban található listák további feldolgozásra
különbözô fájl formátumokban exportálhatók.
Lásd még...
Az 5. fejezetben a Listák menü parancsait és az Irat menü Mentsd
parancsát, valamint a 6. fejezetben a Listák létrehozását.

Kiegészítô ablakok
Számos kiegészítô abéal ıéé rendelkezésre, melyek a terv aktuális
állapotáról adnak meg adatokat. Ezek az ablakok: a Jegyzetek, a
Bemutató kép, a Jelentés és a Hiányzó könyvtári elemek ablak.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


13
1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

A Jegyzetek ablak
Ez az ablak olyan, mint egy jegyzettömb. Ide írhatja a tervre
vonatkozó jegyzeteit, tervezôtársainak szóló megjegyzéseit, vagy
hogy mennyi idôt töltött egy adott munkával. Bármikor hozzá tud
férni az Ablak/Jegyzetek parancs segítségével, függetlenül attól,
hogy éppen melyik ablakban dolgozik.

Valahányszor kinyitja a Jegyzetek ablakot, a dátum és az idôpont


felfrissítôdik, és az aktuális dátum és idôpont mellett megjelenik
egy villogó betoldásjelzô. Amit ide beír, az a Tervvel együtt
elmentôdik.

A Bemutató kép ablak


Ebbe az ablakba betoldhatja terve fényképét. Ez a kép aztán
megjelenik a párbeszédablakban, hogy megkönnyítse a fájlok
azonosítását.

A Jelentés ablak
Ez az ablak az ábrázoló és listázó folyamatról ad felvilágosítást,
feltéve, hogy kipipálta az Készíts jelentést lehetôséget a
Lehetôség/Beállítások/Ábrázolás és listázás ablakban (5. fejezet).

14 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

A Hiányzó könyvtári elemek ablak


A Hiányzó könyvtári elemek ablak azokat a külsô fájlokat sorolja
fel, melyekre az éppen használt elemek vagy jellemzôk utalnak,
amelyek azonban hiányoznak a tervvel együtt betöltött
könyvtárból.
Megjegyzés: Ha biztos akar lenni abban, hogy egyetlen
könyvtári elem sem hiányzik a tervébôl, akkor válassza az
Irat menü Egyéb mentések/Archív parancsát.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


15
1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

Egyéb interface komponensek


Menüsor
A Menüsor a legtöbb Macintosh és Windows programban ismerôs
elem. Ennek segítségével lehet az ArchiCAD különbözô funkcióit
elérni.
Amikor valamelyik menüpontra rákattintunk, megjelenik a
hozzátartozó menüparancsok listája, melyekbôl választhatunk.
Attól függôen, hogy milyen ablak van az elôtérben, csak az ott
alkalmazható parancsokat látjuk kiemelten, a nem használható
parancsok fakón jelennek meg.
Megjegyzés: Windows környezetben a Menüsor alatt egy testre
szabható Eszközsor is elôhívható, mely a gyakran használatos
parancsok és mûveletek rövidítéseit tartalmazza.
Lásd még...
Az ArchiCAD menüparancsok részletes leírása az 5. fejezetben
található.

A Vezérlô ikonsor rövidítés ikonjai


Minden grafikus ablak tartalmaz, az alsó gördítôsáv mellett, egy
sor olyan ikont, melyek segítségével az Ábrázolás menü több
parancsa és egyéb nézeti lehetôségek is könnyen elérhetôk.

- Az Arány gombra kattintás a Lehetôségek menü Alaprajzi


érték beállítása (vagy a Metszet lépték beállítása) parancs
rövidítésének felel meg.
- A Nagyítási szint gomb folyamatosan mutatja az aktuális
nagyítási szintet (a Lépték szerinti méret százalékában). Ha
kétszer rákattint erre a területre, annak ugyanolyan hatása
van, mintha a Lépték szerint parancsot választotta volna (az
Ábrázolás menüben).
- Az Áttekintô gombra kattintás elôhozza az Áttekintô palettát.
Ez egyenértékû az Áttekintô paletta címsorára való
kattintással, vagy az Ablak menü Úszó paletták almenüjének
Mutasd az áttekintôt elemének kiválasztásával.
- A gombok utolsó csoportja, a Nagyítsd, Kicsinyítsd, Told
el, Mindent mutass, Következô nézet és Elôzô nézet,
alapjában véve megegyezik az Ábrázolás menü ugyanilyen

16 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

nevû parancsaival. Ezenkívül a Nagyítsd és Kicsinyítsd


ikonokra való kétszeres kattintás 200 %-os nagyítást, illetve
50 %-os kicsinyítést eredményez.

Úszó paletták
Az ArchiCAD számos úszó palettát kínál. Az alábbiakban az
egyes mezôk és paletták mûködésérôl olvashat valamint azt,
hogy melyik ablakban melyik használható.

Eszköztár
A képernyô bal szélén található Eszköztár a kiválasztásra, 3D-s
szerkesztésre, 2D-s rajzolásra és megjelenítésre alkalmas
különbözô eszközöket tartalmazza.
Lásd még...
Az eszközök közös és egyedi tulajdonságainak leírása a 4.
fejezetben szerepel.

Koordinátamezô
A Koordinátamezô az ArchiCAD kurzornak a rajz
koordinátarendszerében éppen felvett pontos X-Y és
polárkoordináta értékeit mutatja.

Bár az egérrel is egészen pontosan el lehet helyezni az elemeket,


a nagyobb pontosság érdekében lehetôség van a rajzkoordináták
számszerû megadására is a Koordinátamezô segítségével.
A Koordinátamezô tartalmazza az Origó, a Szerkesztôháló és a
Gravitáció vezérlô ikonokat is.
A Koordinátamezô bármely szerkesztési ablakból hozzáférhetô.
Lásd még...
A Koordinátamezô használatát a 2. fejezet tárgyalja részletesen.

Vezérlôpult

A Vezérlôpult több igen bonyolult és gyakran használt rajzolási


segédeszközt tartalmaz ikonok formájában.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


17
1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

A lehetôségek között találhatók a Relatív szerkesztési módok, a


Kurzor illesztés és a Különleges pont illesztés vezérlôi, a
Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló és az elemtípusok
átalakítására szolgáló Varázspálca eszköz.
Kiterített formában a Vezérlôpult a Súgómezôt is tartalmazza,
amely arról tájékoztatja Önt, hogy mi a következô mûvelet, amit
végre kell hajtania.
A Vezérlôpult csak a szerkesztési ablakokból férhetô hozzá.
Lásd még...
A Vezérlôpult részletes leírását a 3. fejezet tartalmazza.

Infótábla
Az Infótábla úszó paletta közvetlen visszacsatolást biztosít az
építôelemekrôl. Azt is lehetôvé teszi, hogy bármely elem
beállításaihoz hozzáférjen, és közvetlenül módosítsa annak
paramétereit.

Az Infótábla bemutatja az aktív eszköz ikonját, annak aktuális


szerkesztési és geometriai módjával együtt, az aktuális magasság
és betûméret értékeket, az aktuálisan használt könyvtári elem
nevét, a kitöltés-, betû- vagy vonaltípust, és a fólianevet.
Ha több elem is ki van jelölve, akkor a megjelenô információ az
utoljára kijelölt elemre vonatkozik.
Ha több elem is átfedi egymást, akkor a pipa kurzorral való
többszöri egymás utáni kattintással (Nyíl módban) végigmehet az
elérhetô elemek kiválasztójelein.
A magasság mérése mindig a Terv 0,00 szintjéhez viszonyítva
történik, kivéve az Ajtók és Ablakok esetét, amikor a
viszonyítópont a fal alja.
Az Infótábla csak a szerkesztési ablakokból férhetô hozzá.

Áttekintô paletta
Az Áttekintô paletta segítségével lehet a terv alapértelmezés
szerinti nézetei vagy a felhasználó által megadott (más-más
nagyítási és ablakeltolású) nézetei között váltani az alaprajzi és a
Metszet/Homlokzat ablakokban.

18 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

Ez a paletta abban is segítségére lehet, hogy számon tarthassa és


könnyen elérhesse a munkája során létrehozott Szinteket és
Metszeteket/Homlokzatokat.
Lásd még...
Az Áttekintô mûködésének részletes leírása a 2. fejezetben
található.

A 3D-s navigációs paletta


A 3D-s navigációs paletta segítségével valós idejû körsétákat
végezhet a tervén, és ide-oda kapcsolhat a módosítani kívánt
szerkezeti elemek különbözô nézetei között. A 3D-s navigációs
paletta koordinálja a különbözô kamera mozgásokat és
útvonalakat is.

Ez a paletta csak a 3D-s ablakból érhetô el.


Lásd még...
A 3D-s navigációs paletta mûködésének kimerítô leírása a 3.
fejezetben található, A 3D-s elemekkel való munka címszó alatt.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


19
1. Fejezet: Az ArchiCAD munkahely

20 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

2. fejezet
Alapfogalmak
Mielôtt be lefogna a terve készítésébe, elôször meg kell ismer nie, hogy az
ArchiCAD hogyan bánik az olyan építészeti fogalmakkal, mint például az
Arányok, Szerkesztôhálók, Koordináták, Szintek és Fóliák. Annak
megtanulását is hasznosnak fogja találni, hogyan lehet a már létezô elemeket
kijelölni, csoportosítani és zár olni az optimális kezelés érdekében.

Lépték
A lépték fogalma a megszokott értelemben nem alkalmazható az
ArchiCAD munkalapjára, melyen valós méretû digitális épületet
rajzolása történik.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


21
2. Fejezet: Alapfogalmak

Itt szabadon megválaszthatja a munkaterület szükséges méretét


attól függôen, hogy mit tervez.
Megváltoztathatja az ablak nagyítását, vagy szabadon mozoghat a
munkaterületen az Ábrázolás menü parancsaival, mint amilyen a
Nagyítsd, a Told el és a Mindent mutass (vagy ezek Vezérlô
ikonsorbeli megfelelôivel), valamint a vízszintes és függôleges
gördítôsávokkal.

A beállított lépték csak akkor lényeges, amikor valamit nyomtatni


kíván, és ennek nyomtatási képét szeretné megtekinteni a
képernyôn.
A lépték és a nagyítás aktuális értékét a Vezérlô ikonsor
állandóan mutatja. A Nagyítsd vagy a Kicsinyítsd ikonra kettôt
kattintva 200 %-os nagyítást, ill. 50 %-ra való kicsinyítést érünk el.
A Nagyítási érték gombra való kattintással a terv az eredeti,
100 %-os nagyságában jelenik meg.
A munkalapon megjelenô (a fenti ábrán is látható)
szerkesztôvonalak távolsága mindenkor jól jelzi az aktuális
nagyítási értéket. Az ArchiCAD segédháló-rendszerét alább
ugyanebben a fejezetben még részletezzük.
A Koordinátamezô mindig megmutatja az éppen rajzolt elem
aktuális méretét és helyét az origóhoz képest, függetlenül a
beállított aktuális nagyítási értéktôl és a terv léptékétôl.

22 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

A Koordinátamezôben megjelenô értékek számos


mértékegységgel megjeleníthetôk. A mértékegységrendszert a
Lehetôség/Beállítások/Rajzi egység paranccsal lehet
megváltoztatni.
Lásd még...
A Vezérlô ikonsor leírása az 1. fejezetben, valamint az Ábrázolás
menü parancsainak és a Lehetôség/Beállítások rendelkezésre álló
mértékegységeinek 5. fejezetbeli leírása további információval
szolgál.

Lépték a kész rajzokon


Az építészeti lépték tradicionális értelemben (pl. 1:1000 vagy 1/
4"=1') akkor játszik szerepet, amikor a tervrôl léptékhelyes
(papír-)rajzot készítünk, vagy elmentjük a tervet PlotMaker vagy
bitkép formájában további feldolgozásra egy másik
alkalmazásnak.

A lépték beállítása
Az ArchiCAD bármilyen megadott léptékben ki tudja nyomtatni
ill. rajzolni a tervet.
Ahhoz, hogy a terv léptékét beállítsa:
1) Használja az Alaprajzi lépték beállítása parancsot (Lehetôség
menü), vagy kattintson az Alaprajz ablakban a Vezérlô
ikonsor Arány gombjára.
2) Az alábbi párbeszédablakba írja be a kívánt lépték értékét,
vagy válasszon egy elôre beállított értéket a kiugró menübôl.

Az aktuális léptéket és a léptékhelyes méret százalékában


megadott nagyítás mértékét a Vezérlô ikonsor mutatja.
Megjegyzés: A beállított értéket a rendszer figyelembe veszi
a DXF vagy DWG formátumban való exportálásnál.

A Kinyomtatás/Kirajzolás léptéke
Az ArchiCAD Nyomtasd... és Rajzold... parancsaira megjelenô
párbeszédablakok kirajzolási/kinyomtatási lépték megadását

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


23
2. Fejezet: Alapfogalmak

teszik lehetôvé, valahányszor kinyomtatja vagy kirajzolja a tervet.


Ezek leírását a Nyomtasd... ill. Rajzold... parancsoknál találja
meg az 5. fejezetben.
Lépték szerint
A fenti lehetôségeken túl a tervet az aktuálisan beállított lépték
szerinti méretarányban is ábrázolhatja az Ábrázolás/Lépték
szerint parancs kiadásával vagy a Vezérlô ikonsor Nagyítási
érték mezôjére való kattintással.
A Lépték szerint parancs a terv léptékhelyes ábrázolását
eredményez a képernyôn, amit a vezérlô ikonsoron megjelenô
100 %-os nagyítási mérték mutat.
Lásd még...
A Lépték szerint parancsról további részleteket az Ábrázolás
menü leírásánál talál az 5. fejezetben.
Léptékarányos és rögzített méretû elemek
Kétfajta ArchiCAD elemet különböztetünk meg aszerint, hogy
hogyan viselkednek különbözô léptékek esetében.
A léptékarányos elemek mérete arányosan változik,
valahányszor a terv léptékét megváltoztatják. Ilyen léptékarányos
elem az összes konstrukciós elem, mint pl. a fal, tárgy, födém stb.
A rögzített méretû elemek a nyomtatásban is és a képernyôn is
mindig ugyanolyan méretûek, függetlenül az aktuális léptéktôl. A
szövegekhez, méretekhez és nyílhegyekhez állandó méretet lehet
rendelni milliméterben vagy képpontban.
Nyomtatáskor az ArchiCAD segítségével meghatározhatja, hogy a
rajzolási és nyomtatási méretnek megfelelôen módosuljanak-e
ezen elemek méretei. A problémák elkerülése érdekében javasolt
a Lépték szerint választása.
Mind a szaggatott és egyedi vonaltípusok, mind a vektoros és
egyedi kitöltéstípusok tetszés szerint definiálhatók rögzített
méretûként vagy léptékarányosan. Ezt a tulajdonságot minden
egyes vonaltípusra vagy kitöltéstípusra külön beállíthatja a
Vonaltípusok és Kitöltéstípusok párbeszédablakban (Lehetôség
menü). Ez a beállítás az egész tervre érvényes, és az egyes
építôelemek definiálásakor nem változtatható.
A terv léptékének beállítása
A terv léptékének megváltoztatásával az aktuális nézet ennek
megfelelôen megváltozik, ugyanakkor a nagyítás változatlan

24 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

marad, azaz a rögzített méretû elemek változatlanul jelennek meg


a képernyôn.

A Koordináták ablak
Az ArchiCAD Koordináták ablaka a munkalap ablakban elfoglalt
helyérôl, az Origóról és a Szerkesztôháló állapotáról szolgál
információval.
A Koordináták ablakban balról jobbra haladva a következô
vezérlôk találhatók:

- a Felhasználói origó gomb lehetôvé teszi, hogy a Tervben


bárhova áthelyezze az origót;
- a Ferde szerkesztôháló gomb a ferde szerkesztôháló szögét
határozza meg;
- a Szerkesztôháló kapcsoló ikon lehetôvé teszi, hogy a
normális és a ferde szerkesztôháló között válthasson;
- a Descartes-i és polárkoordináta mezôk lehetôvé teszik,
hogy vázlatkészítés közben számszerûen írja be a
koordinátákat;
- a Gravitáció ikonok az elemeket a már létezô Födémekhez
és Tetôkhöz viszonyítva helyezik el;
- a Magasság (z koordináta) mezôben az elemek magassága
jelenik meg, s ezt lehet itt módosítani;
- a Magasság kiugró menüben azt választhatja meg, hogy a
Magasság koordináta mezô abszolút vagy relatív értékeket
mutasson.
A fent említett vezérlôket a következô bekezdések tárgyalják, az
alábbi négy fô téma köré csoportosítva: Origók, Koordináták,
Szerkesztôhálók és Gravitáció/Magasság.

Origók
Minden ArchiCAD rajz egy láthatatlan tengelyû síkbeli
koordináta-rendszerben helyezkedik el. Mint minden koordináta-
rendszerben, itt is egy origóhoz képest lehet megadni a
koordinátaértéket.
Az ArchiCAD háromféle koordináta-rendszer kezdôpontot ismer.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


25
2. Fejezet: Alapfogalmak

- A Terv-origó, melynek helye a terv egész élete során


változatlan marad.
- A Felhasználói origó a vázlatkészítésnél és a méréseknél
használt segédeszköz. A Felhasználói origó bárhová
áthelyezhetô, ezzel lehetôvé téve „a nulla pont
újradefiniálását”. Ez gyakran hasznos, amikor már létezô
falakhoz, födémekhez vagy egyéb elemekhez képest kell egy
elemet megrajzolni.
- A Szerkesztési origó, mely csak rajzolási és szerkesztési
mûveletek alatt jelenik meg. Ettôl az origótól mérjük a
rajzolási gumivonal szögét és a végpont távolságát.
Az Alaprajzon és egyéb 2D-s nézetekben az origót mindig egy
Origó jelzô nevû kövér X jelöli, míg 3D-ben a három koordináta-
tengely jelzi a referenciasíkokat, melyek mentén a szerkesztés
végrehajtható.
Amikor a Felhasználói origó meghatározásával vagy új elem
rajzolásával elmozdítja az origót, az Origó jelzô is áthelyezôdik,
és az új origót mutatja.
Lásd még...
A 3. fejezet 3D-s ablakban való munka szakaszát.

A Felhasználói origó létrehozása


Az alapbeállítás szerint a terv koordináta-rendszerének
kezdôpontja az induló ablak bal alsó sarkához közel helyezkedik
el.
Felhasználói origó kétféleképpen hozható létre:
- bármely szerkezeti csomópontnál az [ALT-SHIFT] billentyû-
kombinációval;
- bármely helyzetben a Koordináták ablakbeli Felhasználói
origó gomb segítségével.
Az [ALT-SHIFT]-módszer használatakor:
Tartsa lenyomva mind az [ALT] (vagy [MÓDOSÍTÓ]), mind a
[SHIFT] billentyût, mialatt a kurzort ahhoz a szerkezeti
csomóponthoz viszi, ahová az origót helyezni akarja.

26 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

Felhasználói origó gomb használatakor:


Azontúl, hogy az origót bármely szerkezeti csomópontnál
elhelyezheti, ez a módszer azt is lehetôvé teszi, hogy oda
helyezze az origót, ahol éppen nem folyik rajzolás.
1) Kattintson a Felhasználói origó gombra.
2) Kattintson az Alaprajz bármely pontjára. Az Origó rögtön ide
helyezôdik.
A Felhasználói origó nem helyezhetô el éppen létrehozás alatt
álló elemek pontjaiban.
Ha az origót vissza akarja helyezni a Terv origóba, kattintson
kétszer a Felhasználói origó gombra, vagy pedig jelölje ki az
aktuális Felhasználói origót a Nyíl eszköz segítségével (vagy a
shift gombot lenyomva kattint az egérrel, ha éppen valamely más
eszköz aktív), és nyomja meg a [TÖRÖLD] billentyût.

A Koordinátaérték mezôk
A Koordinátamezô jelöli a kurzor abszolút derékszögû ill. polár
koordináta-rendszerbeli helyzetét. Az abszolút és relatív
koordináták ábrázolása között a Delta ikonokra való kattintással
válthat.
- Az abszolút értékek az érzékeny kurzor vízszintes,
függôleges, sugárirányú távolságát és szögértékét mutatják a
terv-origótól vagy a felhasználói origótól, de sohasem a
szerkesztési kezdôponttól.
- A relatív értékek az érzékeny kurzor vízszintes, függôleges,
sugárirányú távolságát és szögértékét mutatják a terv-origótól
vagy a felhasználói origótól, mielôtt egy elem rajzolásához
hozzákezdünk, és a szerkesztési kezdôponttól, ha egy elem
szerkesztése folyamatban van.
Általánosságban elmondható, hogy az abszolút derékszögû és a
relatív polár koordináták adják a legtöbb információt, és ezért
ezeket szoktuk a leggyakrabban használni.
Egy jól megválasztott felhasználói origó mellett az abszolút
derékszögû koordináták jól mutatják a szerkesztés helyét a terv
fontos pontjaihoz képest, míg a relatív polár koordináták az
éppen rajzolt elemek hosszát és szögét adják.

Távolságok mérése
Két kulcspont közötti távolság méréséhez:
1) Helyezze a Felhasználói origót az elsô pontra.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


27
2. Fejezet: Alapfogalmak

2) Vigye a kurzort a második pontra.


3) Olvassa le az x, y és r értékeket a koordinátamezôben.
A mérést akár abszolút, akár relatív koordinátákkal lehet végezni.
Ha nem akarja a felhasználói origót áthelyezni, akkor kezdjen
egy vonalat rajzolni a két pont között, olvassa le a koordinátákat
és törölje a vonalat.

Számszerû koordináták megadása


Az egérrel mozgatott kurzorral való rajzolás helyett megadhatja a
számszerû koordinátákat közvetlenül a billentyûzetrôl is, vagy
vegyes egér-billentyûzet módszert választhat. Az ilyen módszerek
hasznosak lehetnek, ha egy elôre kiszámított koordinátapár-lista
áll rendelkezésre, vagy ha a kívánt pontosság nagyobb, mint amit
egérrel könnyen meg lehet valósítani.
- Számszerû koordináták megadásakor írja be a koordináta
nevét (x, y, a, z vagy r) és rögtön utána azt az értéket, amit
hozzá akar rendelni, például x3 vagy y-4. A + elôtag pozitív
értékeknél elhagyható.
- A koordinátaértékek megadásának sorrendje érdektelen, a
mûveletet ENTER lenyomásával vagy egér-kattintással kell
lezárni.
- Koordinátákat lehet a Tûtáblák/Vágólapra másolni, és onnan
betoldani. A Vágd ki, Másold és Toldd be parancsok a
számszerû bevitel alatt nem aktívak, így a megfelelô
billentyûrövidítést kell használni.
- A koordináta aktuális értékével végezhet összeadási és
kivonási mûveleteket is az érték után elhelyezett + vagy -
jellel. Például x3+ beírása hozzáad 3-at az x értékéhez.
Egész láb-értékek kivonásához két kivonásjelet kell tenni,
mert az elsô kivonásjel azt jelzi, hogy láb-hüvelyk
mértékegységû értékek következnek.
- Ha hüvelyk és láb egységekben dolgozunk, akkor 3 az
ArchiCAD számára 3 lábat jelent. Így 3’6, 3’6" vagy 3-6
megadás 3 láb 6 hüvelyket jelent.
A számszerû bevitel megjelenítése
Mielôtt befejezné egy elem rajzolását, a számszerûen megadott
koordinátákat a koordináta nevének ismételt beírásával
megjelenítheti. Ha ugyanazt a koordinátanevet írja be, ne
mozdítsa meg az egeret, mert különben visszatér a grafikus
megadáshoz.

28 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

A számszerû bevitel befejezése


Amint számszerû bevitelbe fogott x, y, a, z vagy r beírásával, a
kiválasztott érték kiemelve jelenik meg. Ekkor több lehetôség áll
rendelkezésére:
- Beadhat más koordinátaértékeket: írja be a másik
koordináta nevét és adja be az értéket.
- Visszatérhet a grafikus megadási módhoz: kattintson az
Eszköztárra, a Vezérlôpultra vagy a Menüsorra, vagy írja be
még egyszer a koordináta nevét.
- Befejezheti a szerkesztett elemet: nyomjon ENTER-t vagy
RETURN-t, vagy kattintson bárhová a munkalapon.
- Megszakíthatja az egész mûveletet: kattintson a
Vezérlôpult Mégsem gombjára, vagy térjen vissza a grafikus
megadási módhoz az egérrel a munkalap ablakban bárhová
kattintva.
Az abszolút és relatív értékek használata közötti különbség
bemutatására rajzoljunk vonalat az x=2, y=2 pontból (a háló
mindkét irányban 1 m).

Most írjuk be: x+3, y-3 (abszolút érték) ez lesz a második pont.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


29
2. Fejezet: Alapfogalmak

Figyeljük meg, mi történk, ha ugyanezeket az értékeket mint


relatív értéket írjuk be (x3+, y3-) az eredeti kezdôponthoz képest.

Segédháló rendszer
Az ArchiCAD által lehetôvé tett nagy pontosságot nem mindig
könnyû kézben tartani. A Koordinátamezô tájékoztat a kurzor
helyzetérôl négy tizedesjegy pontossággal. Segédeszköz nélkül
nem lehet az egeret olyan pontosan irányítani, hogy a falak
csatlakoztatása vagy az elemek elhelyezése pontosan úgy
történjék, ahogy szeretnénk.
Két segédháló rendszer segít abban, hogy az ArchiCAD
pontosságát ki lehessen használni: a Segédháló és a
Szerkesztôháló.
Ugyanúgy, mint a négyzethálós szerkesztôpapír, az ArchiCAD
segédhálója is segíti a tájékozódást és a lépték érzékelését.
- A bekapcsolt háló megkönnyíti a terv fontos részleteinek
kidolgozását.
- A hálót az éppen végzett rajzolási mûvelet igénye szerint ki
lehet kapcsolni, majd bármikor visszakapcsolni.
- Az elforgatott és ferde szerkesztôhálók létrehozásához és
használatához a Koordináták ablak tartalmaz vezérlôket.

Hálóra illesztés
A hálóra illesztési funkció lehetôvé teszi a rajzi elemek méretének
és elhelyezkedésének pontos meghatározását a kurzorral. Amikor
a háló aktív, akkor a kurzorral csak a háló sarokpontjain
mozoghatunk. Így a kurzor helyét még kis nagyítás mellett is
könnyû pontosan meghatározni.
Amikor a hálóra illesztést használ, akkor egy kis fekete pont
követi a kurzor útját és rácspontról rácspontra ugrik. Ez mutatja a
tényleges rajzolási helyet a soron következô rajzolási mûvelethez.

30 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

Megjegyzés: amikor hálóra illesztéssel rajzol, akkor a kurzor


mozgatásával a fekete gumivonal rácspontról rácspontra fog
ugrálni.
A 3D-s ablakban nem lehet hálóra illeszteni.

A hálótávolságok megadása
A Segédháló, ill. a Szerkesztôháló távolságainak beállításához
válassza a Lehetôség/Fônézet és segédháló parancsot (ld.
alább).

A Szerkesztôháló
A Szerkesztôhálót célszerû a terv valamely jellemzô
modulméretére állítani. Ha tradicionális japán házat terveznénk,
akkor ez a tatami mérete lenne, gyakorlatiasabb esetben lehet az
alap- vagy a szerkezeti pillérek osztásrendje.
A mellékháló
A Szerkesztôháló kiegészíthetô egy mellékhálóval, mely szintén
látható a képernyôn. A mellékhálót a gyakorlatban egy kisebb, a
tervre jellemzô méretre lehet állítani, mint pl. a falvastagság vagy
az alapok vastagsága.
A szerkesztôháló láthatósága
A Szerkesztôháló alapértelmezés szerint látható az alaprajzon. A
háló ki- vagy bekapcsolható a Lehetôség/Mutasd a
szerkesztôhálót paranccsal.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


31
2. Fejezet: Alapfogalmak

Nyomtatási lehetôség
A Szerkesztôhálót az alaprajzzal együtt ki is lehet nyomtatni, ha
az Irat/Nyomtasd parancsra megjelenô párbeszédablakban a
Szerkesztôháló beállításnál a Nyomtasdot válaszoljuk.
Megjegyzés: Ha a Lehetôség/Mutasd a szerkesztôhálót
beállítás ki van kapcsolva, akkor a Fônézet és segédháló
párbeszédablakban a Szerkesztôháló nem jelenik meg.

A Segédháló
A Segédháló láthatatlan háló, mely a tervben használt legkisebb
hosszméretnek felel meg. Ez lehet pl. 1 vagy 5 centiméter, ha
kisebb épületet tervezünk, de lehet akár több méter is
nagyléptékû helyszínrajzon.
A függôleges és vízszintes segédháló osztása külön adható meg,
lehetôséget adva ezzel különleges geometriai helyzetek
leképezésére.
A Segédháló kezdôpontja a koordináta-rendszer kezdôpontjához
képest függôleges és vízszintes irányban eltolható.

Ferde szerkesztôháló létrehozása


A Koordináták ablak két olyan vezérlôt tartalmaz, melyek az
elforgatott és ferde szerkesztôhálók létrehozásában és
használatában nyújtanak segítséget.
Bekapcsolásához kattintson a balról számított második gombra.
Ekkor megrajzolhatja az Alaprajzon azt a vektort, amely a ferde
háló vízszintes tengelyhez viszonyított szögét fogja meghatározni.
Ehhez bármilyen szerkesztési segédeszközt igénybe vehet, a
koordináta-rögzítést is beleértve, amint azt alább látni fogjuk.

A ferde háló létrejön és azonnal megjelenik.

32 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

A következô két Szerkesztôháló kapcsoló gomb lehetôvé teszi,


hogy bármely pillanatban ide-oda váltson a „normális” és az
elforgatott háló között.
Megjegyzés: Amikor átalakított hálót használ, a kötött
irányok és a koordinátaértékek eszerint a koordináta-
rendszer szerint kerülnek kiszámításra.
A 3D-s ablakban nem használható a ferde háló.
Lásd még...
Az ebben a fejezetben késôbb tárgyalt kötött irányok, és a rájuk
vonatkozó Beállítások párbeszédablak az 5. fejezetben további
segítséget nyújthat.

A hálók ki- vagy bekapcsolása


Ha valamelyik háló aktív, akkor a kurzor a háló csomópontjaira
ugrik. Elôfordulhat munka közben, hogy átmenetileg ki
szeretnénk kapcsolni a hálóra illesztést (pl. egy bútort olyan
helyre szeretnénk elhelyezni, ahol nincs hálópont), akkor ezt
egyszerûen megtehetjük.
A hálórendszer vezérlésére három módszer áll rendelkezésére.
Hogy melyiket választja, az attól függ, hogy éppen min dolgozik.
- A Koordináták ablak bármelyik háló aktiválását lehetôvé
teszi, vagy akár teljesen ki is kapcsolhatja az illesztést. A
ferde háló megjelenítését szolgáló vezérlôk ugyancsak itt
találhatók.
- A Lehetôség/Illessz a hálóra paranccsal ki- vagy
bekapcsolhatja a hálóra illesztést, de nem tudja beállítani,
hogy melyik háló legyen az aktív.
- A Lehetôség/Fônézet és segédháló párbeszédablakban
kiválaszthatja azt a hálót, amelyhez az illesztést kéri.
A fenti beállítási lehetôségeken felül a hálóra illesztés átmenetileg
ki-be kapcsolható az ESC billentyûvel. A hálóra illesztés addig
lesz aktív, ill. addig szünetel amíg a billentyût nyomva tartja. Ez a

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


33
2. Fejezet: Alapfogalmak

gyorsbillentyû különösen akkor hasznos, ha sok olyan elemet


rajzol, amelyek nem illeszkednek a hálóra, mivel ilyenkor anélkül
kapcsolhatja ki- be az illesztést, hogy a kurzor elhagyná a
munkaterületet.
Lásd még...
A Hálóra illesztésrôl további részleteket a Beállítások menü
leírásánál talál az 5. fejezetben.

Rajzolás háló nélkül


Ha kikapcsolt hálórendszerrel dolgozik, a következô ArchiCAD
segédletekkel rajzolhat nagyon pontosan:
- A számszerû koordinátamegadással lehetôsége van az egér
helyett a billentyûzetrôl megadni a rajzolási pont
koordinátáit.
- A Kötött irányok kijelölésével csak meghatározott (pl.
vízszintes vagy függôleges) irányban tud rajzolni az egérrel.
- A Relatív szerkesztési módok lehetôvé teszik, hogy egy adott
elemhez viszonyítva (pl. arra merôlegesen vagy azzal
párhuzamosan) rajzoljon vonalakat.
Ezekrôl a lehetôségekrôl alább ebben a fejezetben még részletes
leírást adunk.

34 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

Magasságértékek és Gravitáció
Az ArchiCAD-ben különbözô módokon ellenôrizheti egy
elhelyezendô elem magasságát:
- A Koordináták ablakban megválaszthatja, hogy a
magasságértékek a Terv 0,00-tól vagy az Aktív szinttôl
számítva jelenjenek meg.
- Mialatt a kurzort egy födém vagy tetô fölött át mozgatja
(feltéve, hogy a megfelelô Gravitáció ikon aktív, lásd alább),
a Koordináta ablakban nyomon követheti a magasságértékek
(z) változását. Ha több Födém vagy Tetô is átfedi egymást,
akkor a legmagasabban fekvô koordinátája jelennik meg.
- Az elhelyezendô elem magassága az Infótáblában jelenik
meg. Ha eltolási magasság is definiálva van, akkor az
Infótábla automatikusan kiszámítja a magasságot. Az elem a
jelzett magasságba kerül.
A Gravitáció segédeszköz lehetôvé teszi, hogy egy Födém vagy
Tetô magasságához viszonyítva helyezzen el egy elemet.
- Ha az elsô gombra kattint, akkor az újonnan elkészített
elemeket az aktuális emelet 0 szintjéhez viszonyítva
helyezheti el.
- Ha a második gombra kattint, akkor az újonnan elkészített
elemeket az alattuk levô Födémhez viszonyítva helyezheti el.
- Ha a harmadik gombra kattint, akkor az újonnan elkészített
elemeket az alattuk levô Tetôhöz viszonyítva helyezheti el.
Megjegyzés: A Gravitáció csak az újonnan elkészített
elemekre van hatással, már létezô elemek módosítására nem
használható.
A Gravitáció mûködésbe hozásának két módja van:
- egy adott elem Beállítások párbeszédablakából, még az elem
létrehozása elôtt;
- a Koordináta ablakból, a bevitel megkezdése elôtt.
Ha egy adott elem Beállítások párbeszédablakából hozza
mûködésbe a Gravitációt, akkor a Terv 0,00-tól és az Aktív
szinttôl mért magasságértékek fakón jelennek meg, és a
megfelelô szerkesztô mezôben definiálhatja az alatta levô
elemhez viszonyított eltolási magasságot.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


35
2. Fejezet: Alapfogalmak

Lásd még...
A 3. fejezetben a 3D-s ablakban való munka címû részt, ebben a
fejezetben pedig a Megfog és áthelyez szakaszt.

Nézetek és Ablakok
Az ArchiCAD a virtuális épület megtekintésére a lehetôségek
nagy variációját nyújtja. Elemek és nézetek elraktározott
kombinációinak visszahívását több rövidítés is segíti.

Szintek és Fóliák
A szintek az elemek „fizikai” elkülönítésérôl gondoskodnak
annak alapján, hogy azok melyik függôleges szinthez tartoznak.
Minden szinthez külön alaprajzi ablak tartozik, ahová az
elemeket helyezheti.
Mivel elérésükhöz szintet kell váltania, mindig csak az aktuális
Szint terv nézete jelenik meg módosítás, nyomtatás vagy fájl
formátumba való mentés céljára. Függetlenül attól, hogy éppen
melyik Szint látható, a 3D-s nézetbe minden szint kivetül (hacsak
úgy nem dönt, hogy behatárolja, hogy mi vetüljön ki).
A szinteket általában egy többszintes szerkezet alaprajzainak
külön-külön való megrajzolására használják. De
házhelyterveknél, tetôterveknél és egyéb olyan terveknél is
használható, melyek egymással függôleges 3D-s kapcsolatban
állnak.
A szintek között a Lehetôség/Szintek hierarchikus menü
parancsaival és rövidítéseivel navigálhat. Ezenkívül az Áttekintô
ablak lehetôséget nyújt arra, hogy az összes létezô szint
bemutatóját megnézze, és hogy átmenjen egy tetszés szerinti
szintre (lásd alább az Áttekintô részletes leírását).
Míg a terveket Szintekre rajzoljuk, a tervek minden eleme egy
adott Fóliába kerül. A Fóliák globálisak, ami azt jelenti, hogy
ugyanaz a Fólia minden szinten és minden Munkalap ablakban
(Alaprajzokon és Metszetek/Homlokzatokon) elérhetô.
A Fóliák odatûzött átlátszó vázlatoknak felelnek meg, és az
elemek „logikai” elkülönítését szolgálják. Egymáshoz kapcsolódó
elemcsoportok, mint például a méretezési egységek, bútorok,
elektromos jelek stb., közös Fóliára kerülnek.
Minden Fóliát külön-külön mutathat vagy rejthet el attól függôen,
hogy mit akar látni fájl formátumba menteni, nyomtatni vagy 3D-

36 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

be vetíteni. A Fóliákat zárolni is lehet, ha bizonyos elemek


kijelölését vagy módosítását meg akarja akadályozni.

Ha a Fóliák bemutatásának, elrejtésének és zárolásának


folyamatát automatizálni akarja, a Fólia csoportok alatt különféle
beállításokat tárolhat, melyeket aztán a Lehetôség/Fóliák
hierarchikus menüben név szerint választhat ki.
Mivel minden Eszköz tartalmaz egy alap Fólia beállítást, az adott
Eszköz használatakor az elemek automatikusan külön Fóliákra
kerülnek.
Lásd még...
A Szintek és Fóliák hierarchikus menüit az 5. fejezet Lehetôség
menü szakasza magyarázza el.

Az Áttekintô paletta
Az Áttekintô paletta lehetôvé teszi, hogy ide-oda mozogjon a
különbözô Szintek és Metszet/Homlokzat ablakok között,
valamint a különbözô elôre beállított vagy a felhasználó által
definiált nézetek között, különféle nagyítási szinteken, az alaprajz
munkalap és a Metszet/Homlokzat ablakok különbözô pontjain.
A Menj! gombra kattintás rögtön elôhívja az Alaprajz kiválasztott
nézetét vagy a megfelelô Metszet/Homlokzat ablakot. A
bekeretezett nézetbe való dupla kattintással ugyanezt a hatást éri
el.
Az Áttekintô palettán három olyan gomb található, melyek
segítségére vannak a Szintek, Metszetek/Homlokzatok és ezek
elôre definiált Áttekintôi között való navigálásban.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


37
2. Fejezet: Alapfogalmak

- Az Áttekintô az az alap mód, amelyet az ArchiCAD magától


megmutat. Nézeteket az aktuális szint alaprajzán vagy az
éppen aktív Metszet/Homlokzat ablakban definiálhat.
Mindkét esetben mûködésbe kell hoznia az Áttekintô
gombot.
- A Szintek és Metszetek/Homlokzatok gombok a nézet listákat
csak navigáció céljából mutatják, s amikor be vannak
kapcsolva, akkor nem lehet új nézeteket létrehozni.
Megjegyzés: Az Áttekintô gombra kattintás csak az elôzôleg
kijelölt Szint vagy Metszet/Homlokzat Áttekintôjét mutatja be.
Szintek
Amikor a Szintek gomb aktív, a jobb oldalon a terv aktuális
szintjei jelennek meg, a bal oldalon pedig az éppen aktív szint
nézete. A lista bármelyik szintjét kiválaszthatja, és ahhoz, hogy az
Alaprajz ablakban megjelenítse, kattintson a Menj! gombra, vagy
kattintson kétszer a listában szereplô névre. Ez egyenértékû a
Lehetôség/Szintek/Menj parancs kiválasztásával.

Megjegyzés: Valamelyik Szintre való átmenet automatikusan


maga után vonja az Áttekintô módba való átkapcsolást is és a
kiválasztott szint Áttekintô listájának bemutatását. Új nézetek
létrehozásához a részletes utasításokat lásd késôbb.
Metszetek/Homlokzatok
Amikor a Metszetek/Homlokzatok gomb aktív, a jobb oldalon
megjelenik a definiált Metszetek/Homlokzatok listája. A lista
bármelyik metszetét kiválaszthatja, és a megfelelô Metszet/
Homlokzat ablak megjelenítéséhez vagy kattintson a Menj!
gombra, vagy kattintson kétszer a listában szereplô névre. Ez
egyenértékû azzal, mintha az Ablak menü Metszetek/
Homlokzatok hierarchikus menüjébôl kiválasztaná a Metszet/
Homlokzat ablak nevét.

38 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

Megjegyzés: Valamelyik Metszet/Homlokzatra való átmenet


automatikusan maga után vonja az Áttekintô módba való
átkapcsolást is, és a kiválasztott Metszet/Homlokzat ablak
Áttekintô listájának bemutatását. Új nézetek létrehozásához a
részletes utasításokat lásd késôbb.
Áttekintô
Az Áttekintô mind az Alaprajzból, mind a Metszet/Homlokzat
ablakokból hozzáférhetô.

Az Áttekintô paletta bal széle megjeleníti az aktuális szint vagy


metszet minden elemét, valamint annak a nézetnek a határait,
amelyiknek a neve a jobb oldali listán ki van emelve.
Az Áttekintô aktiválásakor a kereten megjelölt nézetet fogja a
munkalapon látni, a Jelenlegi nézet pedig a listán kijelölt elem
lesz. Ahhoz, hogy a munkalapon végzett változtatásokkal
felfrissítse az átnézetet, kattintson kétszer a kereten kívül
elhelyezkedô átnézeti területre.
Megjegyzés: Az összes átnézetet is felfrissítheti, ha a paletta
jobb felsô sarkában található kis nyíllal kinyitható helyi
menübôl a Rajzold újra az összes átnézetet parancsot
választja.
A munkalap ablakban megjelenô nézet tartalmát és méretét a
keret nagyságának és helyének igazításával változtathatja.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


39
2. Fejezet: Alapfogalmak

- A keret nagyságának vagy alakjának megváltoztatásához


húzza odébb annak oldalait vagy sarkait.
- A keret helyének megváltoztatásához húzza odébb azt egy
belsô pontjánál fogva a kis tenyér kurzorral.
- A munkalap ablak keretes rajz részletének használatához
kattintson kétszer a kereten belülre, vagy kattintson a Menj!
gombra.
Ezek a mûveletek úgy mûködnek, mint a Nagyítsd és a Told el
parancsok.
A nézet optimalizálva van, ezért ha a kerete alakja nem egyezik a
munkalap alakjával, akkor az Áttekintô újra lesz méretezve úgy,
hogy torzítás nélkül ráférjen a képernyôre.
Az Áttekintô paletta jobb széle a modell azon nézeteit sorolja fel,
amelyeket vissza lehet hívni. Alapbeállításban ezen a listán a
Jelenlegi Nézet és a Fônézet nevek jelennek meg (a Fônézet az
a nézet, amit a Fônézet és Segédháló párbeszédablakban vagy az
Ábrázolás/Legyen ez a fônézet paranccsal állít be a terve
számára). Saját nézeteit is ráteheti erre a listára, és aztán
bármelyiket megjelentetheti a munkalapon, ha kétszer rákattint a
kívánt nézet nevére. Így különlegesen hasznos, saját beállítású
nézeteteket tarthat a keze ügyében anélkül, hogy hozzáféréséhez
reprodukálnia kellene a Nagyítsd és Told el megfelelô mûvelet-
kombinációit.
Egy-egy nézet neve különféle beállításokkal állhat kapcsolatban,
melyet a név után megjelenô kis ikonok jeleznek:
- A nézet az aktuális Nagyítás beállításokat tárolja.
- A nézet a Fóliák jelenlegi állapotát tárolja (látható/
láthatatlan, zárolt/feloldott).
- A nézet az Megjelenítés párbeszédablakban (Lehetôség
menü) jelenleg beállított összes jellemzôt tárolja.
- A nézet azt a Léptéket tárolja, amelyben felvették.
Ezek a lehetôségek minden újonnan mentett nézetnél külön
beállíthatók (lásd alább).
A Nézet lista szerkesztési menüje
A paletta jobb felsô sarkában található kiugró menü lehetôvé
teszi, hogy nézeteket adjon hozzá vagy vegyen el a listából, és
hogy felfrissítse az aktuális nézetet.
Új nézet hozzáadásához válassza a Mentsd a jelenlegi nézetet...
parancsot, majd adjon nevet az átnézeti terület kerete által leírt

40 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

nézetnek. A Nevezd át paranccsal pedig már létezô nézetek nevét


lehet módosítani.
Ekkor megjelenik egy párbeszédablak, amelyben megválaszthatja,
hogy mely aktuális jellemzôk (Nagyítási szint, Fóliák, Megjelenítés
beállítások, Lépték) mentôdjenek el a nézettel együtt. Olyan
nézeteket is lehet definiálni, amelyek csak az aktuális szinten
láthatók, vagy amelyek minden szinten láthatók.

A Töröld parancs eltávolítja a listáról a kiemelt nevet. Az alatta


levô parancsokkal vagy az összes nézetet törölheti, vagy csak a
Szintekre és Metszetekre vonatkozó nézeteket.
A Rajzold újra a szint/metszet átnézeteket és a Rajzold újra
az összes átnézetet parancsok az összes ön által végzett
módosítást beépítik az adott átnézetekbe. Az egyes Áttekintôknél
ezt úgy is elvégezheti, hogy kétszer rákattint a nézet keretén
kívüli átnézeti területre.
Az Áttekintô paletta használata
Az Áttekintô paletta elôhívásához kattintson a terv munkalap
vezérlô ikonsorának Áttekintô gombjára, vagy válassza az Ablak
menü Mutasd az áttekintôt parancsát (ha a paletta rejtve van).
Ha azt akarja, hogy a paletta állandóan jelen legyen, akkor ezt a
paletta tetején található Rajzszeg gombbal biztosíthatja.
Ha a Rajzszeg gomb ki van kapcsolva, akkor valahányszor
átmegy az Áttekintô palettában kiválasztott nézetbe, a paletta
elbújik.
Az Áttekintô paletta formáját a bal felsô sarok alatt található alak
állítás vezérlôvel lehet módosítani. Megjelentetheti az egész

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


41
2. Fejezet: Alapfogalmak

palettát, vagy csak a nézet listát, vagy csak az átnézeti ablakot


(ebben az esetben az elraktározott nézetek és metszet/homlokzat
nevek a Nézet lista szerkesztési menüben vannak felsorolva, és itt
hozzáférhetôk).
Megjegyzés: Mindezek az alak lehetôségek az Ablak
menüben is elérhetôk, ha az Úszó paletták/Paletta forma
parancsot választja. Ezenkívül a paletta kinagyított
változatának megjelentetését is választhatja.

Az Áttekintô mentése
A terv mentésével az Áttekintô mentése is megtörténik.

Megfog és áthelyez
A Megfog és áthelyez mind a Macintosh, mind a Windows
használók számára ismerôs technika, mellyel fájlok nyitását vagy
különbözô típusú elemek másolását és betoldását lehet rövidíteni
egy adott ablakban, ugyanazon program különbözô ablakai
között, vagy akár különbözô programok között is.
Mivel az ArchiCAD több különbözô ablaktípust használ, a Megfog
és áthelyez technika lehetôvé teszi, hogy elemeket más
ablakokba másoljuk, feltéve hogy a betoldott adatok a befogadó
ablakban is értelmesek.
Megjegyzés: A Megfog és áthelyez tuljdonságot a
Lehetôségek/Beállítások/Egyebek párbeszédablak megfelelô
kijelölô négyzetével lehet ki- vagy bekapcsolni.

Különbözô ablaktípusok közti adatátvitel


Adatokat csak akkor lehet egy másik ablakba áthelyezni, ha a
befogadó ablak fel tudja dolgozni a mozgatott adattípust.
Szöveg megfogása és áthelyezése
Szövegátvitelre a következô lehetôségek léteznek:
- az ArchiCAD bármely szövegablakából, vagy bármely
megfogásra és áthelyezésre képes program szövegablakából
bármely másik ArchiCAD szöveg ablakba;
- bármely szöveg ablakból bármely 2D-s ablakba (Alaprajz,
Metszet, Könyvtári elem 2D-s szimbóluma), ilyenkor a szöveg
az alappraméterekkel kerül oda;
- szöveg mozgatása vagy másolása egy adott ablakon belül;

42 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

- szövegtípusú kivágott fájlok létrehozása a Macintosh


Keresôben vagy a Windows Asztalon;

- kivágott fájlok betoldása szövegtípusú ablakba;


- szöveg áthelyezése szövegtípusú ablakból a Kukába
(Macintosh) vagy a Szemetesbe (Windows), a szöveg
kitörlése céljából;
- sima szöveg fájlok áthelyezése szövegtípusú ablakba
(bizonyos megszorításokkal).
Képek megfogása és áthelyezése
Képtípusú adatátvitelre a következô lehetôségek léteznek:
- egy egész kép vagy egy részének kiemelése a 3D-s ablakból,
a Modell kép ablakból vagy a Bemutató kép ablakból;
- PICT, BMP, TIFF, GIF vagy JPEG típusú kép fájl áthelyezése a
Könyvtári elemek bemutató ablakába;
- kép fájl behúzása a 2D-s ablakba Ábraként való betoldás
céljából;
- képtípusú kivágott fájlok létrehozása a Macintosh Keresôben;
- kivágott fájlok betoldása a 2D-s bemutató ablakba.
ArchiCAD Könyvtári elem fájlok megfogása és áthelyezése
ArchiCAD Könyvtári elem fájlokat a Macintosh Keresôbôl vagy a
Windows Asztalon foghat meg és illeszthet be az Alaprajzba.
Ablakokat és ajtókat csak már létezô falakra lehet ráhúzni.
Mikor egy Könyvtári elemet beilleszt az Alaprajzba, az aktiválja az
Eszköztár megfelelô eszközét és az újonnan elhelyezett elem
válik az adott könyvtári elemtípus alapbeállítású elemévé.
A Megfog és áthelyez technika egyszerre több Könyvtári elem
mozgatására is alkalmas.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


43
2. Fejezet: Alapfogalmak

Alaprajzi elemek megfogása és áthelyezése


Ha valami ki van jelölve az Alaprajzon, akár a terület kijelölô
által, akár a Nyíl segítségével egyes elemek vannak kijelölve,
akkor az egér gombjának megnyomásával és a kurzornak az
ArchiCAD Alaprajzból való kihúzásával beindíthatja a Megfog és
áthelyez mûveletet.
Ily módon a következô dolgokat tudja átmásolni:
- alaprajzi elemeket (modul formátumban);
- az alaprajzon kijelölt elemeket kép formátumban (például a
Bemutató kép ablakba);
- és a kijelölt elemek 2D-s és/vagy 3D-s leírásait szöveg
formátumban.
3D-s GDL leíráscsak akkor jön létre, ha az áthelyezés a
szimbólum 3D-s szöveg ablakába történt. A kijelölt elemek 2D-s
leírásai bármely más szövegtípusú ablakban megjelennek.

Kijelölés
Az ArchiCAD legtöbb menüje és párbeszédablaka kijelölt
elemekre vonatkozik, így a pontos kijelölés rendkívül fontos. Az
ArchiCAD több hatékony kijelölési módszert kínál.
A szerkesztô parancsok vagy
- kijelölt elemen dolgoznak, ha van ilyen, vagy
- egyáltalán nem vonatkoznak rájuk.
A 3D-s megjelenítés és az anyaglista készítés funkciók vagy
- kijelölt elem(ek)en dolgoznak, ha van ilyen, vagy
- az összes elemet érintik.
Lásd még...
Ablak-specifikus kijelölésekrôl a 3. fejezetben A Metszet/
Homlokzat ablakokban való munka és A 3D-s ablakban való
munka címû szakaszokat.

Kijelölési módszerek
Számos módszer segíti a rajz elemeinek kiválasztását az
ArchiCAD-ben.
- A Nyíl eszköz, mely a kijelölés legtöbbet használt eszköze.

44 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

- A Területkijelölô eszköz, mely szintén kijelölést célzó eszköz,


kiegészíti a Nyíl eszközt.
- A SHIFT-kattintás, a kijelölés gyorsbillentyûje, mely az éppen
aktív eszköztôl függetlenül mindig használható
- A jobb oldali egérgombbal (Windows) vagy a [CONTROL]
gomb lenyomásával egyidejû (Macintosh) kattintás, az éppen
aktív eszköztôl függetlenül (ez a kijelölt elemnek megfelelô
környezetfügô menüt is kiugratja).
- A Válaszd ki mind parancs, attól függôen, hogy melyik
eszköz aktív, elemek teljes osztályait jelöli ki, (vagy minden
elemet, ha a Nyíl eszköz aktív).
- A Feltételes kiválasztás parancs számos kritérium alapján
teszi lehetôvé elemek kiválasztását, vagy kiválasztásának
megszüntetését.
Lásd még...
A Nyíl ill. a Területkijelölô eszközök leírását a 4. fejezetben,
valamint a Szerk/Válaszd ki mind és Feltételes kiválasztás
parancsokat az 5. fejezetben.

Kijelölés kulcspontok
Mindegyik elemtípushoz tartoznak jellemzô pontok, melyek
kulcspontként jelennek meg, mikor az elemet kijelöljük.
Ha a Területkijelölô eszközzel jelölünk ki, akkor nem jelennek
meg a kulcspontok, mivel ez az eszköz egy területet jelöl ki, nem
egyes elemeket.

Kijelölés és fóliák
A fenti kijelölési módszerek az aktív fólián lévô elemekre
vonatkoznak.
Az ArchiCAD az elemeket egymásra fektetett átlátszó rétegekre:
fóliákra csoportosítja a szerkesztési vagy nyomtatási
mûveletekhez.
- Ha egy fólia rejtett állapotban van, akkor a rajta lévô
elemeket nem lehet kijelölni.
- Zárolt fólián ugyan az elemre rá lehet kattintani, de kijelölni
ezeket sem lehet.
Érdemes a fóliákat úgy létrehozni és az elemeket úgy
csoportosítani, hogy elôsegítsék a kívánt kiválasztásokat,
elkerülendô a téves szerkesztéseket.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


45
2. Fejezet: Alapfogalmak

Lásd még...
A Fóliákkal kapcsolatban lásd az 5. fejezetben a Lehetôség menü
leírását.

Kijelölés és zárolt elemek


A zárolt elemeket ki lehet jelölni, de nem lehet ôket módosítani.
Ha egy ilyen elemet jelöl ki, megjelenik egy sárga ablak, amely
tájékoztatja arról, hogy az elem zárolva van. Zárolt elemek
kijelölô pontjai szürkén jelennek meg.

Ezen elemek Beállítások párbeszédablakait ki tudja nyitni, de


paramétereiket nem változtathatja meg. A változtatások
érvényesítését engedélyezô Jó gomb szürkén jelenik meg.
Megjegyzés TeamWork használók számára: A saját
munkaterületén kívül esô elemek ugyanúgy viselkednek,
mintha zárolva lennének. A megjelenô sárga ablak ad
tájékoztatást arról, hogy az elem zárolva van-e, egy másik
csapattag számára van-e fenntartva, vagy csak nincs az Ön
munkaterületén belül.

Elemek csoportosítása
Csoportok hasonló vagy különbözô elemek kiválasztásával, és az
Eszközök/Használd csoportként parancs használatával hozhatók
létre. A csoportosított elemeket aztán együtt lehet kijelölni és
módosítani.
A következô mûveletek végezhetôk el egyszerre egy csoport
elemein:
- kijelölés;
- a Szerk menü bizonyos funkciói (pl. Vidd, Forgass, Tükrözd,
Sokszorozd);
- jellemzô-hozzárendelés.
Az elemeket az Eszköz menü Folyamatos csoport-képzés
parancsával is csoportosíthatja. Ha ez a lehetôség be van
kapcsolva, akkor a négyszögletû Falelemek, a Tetôláncok stb.
automatikusan egy csoportot fognak alkotni.

46 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

A következô elemtípusok nem csoportosíthatók: Méretezés


típusok, Helyiségek, Címkék, Metszet/Homlokzat vonalak,
Kamerák.
Az Ajtók és Ablakok csak az ôket tartalmazó Fal részeként
csoportosíthatók.
Azok a más Szintekhez tartozó elemek, melyek körvonala
megjelenik az aktuális Szinten, nem lehetnek e Szinten lévô
csoport részei.
Megjegyzés: A csoportosított elemek kiválasztójelei kis
körök, míg a csoportba nem tartozókat fekete pontok jelölik.
A valamilyen csoporthoz tartozó egyedileg kiválasztott
elemeket üres kijelölô pontok jelzik.
A csoportosítás és a csoport-felbontás a 3D-s ablakban nem
férhetô hozzá, itt csak a Szüneteltesd a csoportokat parancs
használható.

A csoportok felbontása és felfüggesztése


Ahhoz, hogy az egy csoportot alkotó elemeket újra különállókká
tegye, válassza az Eszközök/Bontsd szét a csoportot parancsát.
Elôfordulhat azonban, hogy csak egyetlen mûveletet akar
elvégezni a csoport egy bizonyos elemén vagy elemtípusán.
Ebben az esetben a csoportkijelölés teljes megszüntetése elég
kellemetlen lenne, hiszen a csoport újraalkotásához az összes
elemet újra egyenként ki kellene jelölni.
A megoldás a csoportok ideiglenes felfüggesztése az Eszközök/
Szüneteltesd a csoportokat paranccsal. Ha ez a parancs ki van
pipálva, akkor az egy csoportba beosztott elemek külön-külön
választhatók és módosíthatók. Ha a parancs nevét nem elôzi meg
pipa, akkor a csoportok újra együtt vannak.
A Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló a Vezérlôpult
rövidítéseként is hozzáférhetô. A 3D-s ablakban a Szüneteltesd a
csoportokat az egyetlen elérhetô csoportosító funkció.

Csoport hierarchia
A csoportok magasabb szintû csoportokba csoportosíthatók.Két
vagy több alsóbbszintû csoportból álló kijelölés a csoport-
felbontáskor elôször az ôt alkotó csoportokra bomlik. Ezért
esetleg többször meg kell ismételni az Eszközök/Bontsd szét a
csoportot parancsot, mielôtt egy elem egyedileg kijelölhetô és
szerkeszthetô.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


47
2. Fejezet: Alapfogalmak

Az Eszközök/Szüneteltesd a csoportokat parancs választásakor


MINDEN csoport ideiglenesen hatástalanná válik, ami azt jelenti,
hogy azonnal kiválasztható és szerkeszthetô bármelyik elem, még
ha egy komplex csoport hierarchiába tartozik is.

Csoportok és Fóliák
Az elemek csoportosítása nem változtatja meg azok jellemzôit,
ami azt jelenti, hogy minden egyes elem a saját Fóliáján marad.
Ha egy Csoport néhány eleme rejtett Fólián van:
- A rejtett Fólia elemei még az alaprajzon is láthatatlanok.
- A csoport kijelölésekor a rejtett elemek nem jelölôdnek ki.
- A csoport szerkesztésekor (mozgatás, forgatás, tükrözés,
sokszorozás) a láthatatlan elemek is megváltoztatják
helyzetüket.
- Az elemek Jellemzôinek vagy paramétereinek módosításakor
a láthatatlan elemek Jellemzôi is megváltoznak.
Ha egy Csoport néhány eleme zárolt Fólián van:
- A zárolt Fólián lévô elemek láthatóak az alaprajzon, de az
egész csoportot zárolttá változtatják. A csoportra nem hat a
mozgatás, a forgatás, és a tükrözés vagy sokszorozás.
- A csoport kijelölésekor annak minden eleme kijelölésre
kerül, de szürke pontokkal. Használja a Szüneteltesd a
csoportokat parancsot azon csoportosított egységek
szerkesztésére, amelyek nincsenek zárolt fólián.
Megjegyzés ArchiCAD TeamWork használók számára:
Egy csoport elemei fenntarthatók bizonyos csapattagok
számára. A csoportok azonban ilyenkor is aktívak maradnak.
A fenntartott elemek Jellemzôi és paraméterei csak a
csoportok elôzetes felfüggesztésével módosíthatók.
Fontos: Ha a tervet ArchiCAD 5.0 formátumban menti el, a
csoportokra vonatkozó összes információ elvész.

Az elemek rajzolási sorrendje


Egy terv ArchiCAD-del való rajzolása során az elemek egy
meghatározott tárolási sorrend szerint fedik egymást. Az
alapbeállítás szerint az elemek tárolása az építészeti rajzokban
általánosan használt sorrendben történik.

48 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

A tárolási sorrend alapbeállítása


Az alapbeállítás szerint a tárolási sorrendet az elemosztályok
határozzák meg, melyekbôl hat van. Tekintet nélkül az elemek
elhelyezési sorrendjére, az elsô osztályba tartozók az elôtérbe
kerülnek, a második osztály az e mögötti szintre stb.
Elemosztályok:
1) Magyarázat (Szöveg, Címkék, minden Méretezés típus,
Helyiség pecsétek)
2) 2D-s elemek (Vonalak, Körök, Görbék, Pontok)
3) Könyvtári elemek (Tárgyak, Lámpák, Kiegészítôk, mint a
StairMaker vagy az ArchiSITE elemei)
4) 3D-s szerkezetek (Falak, Födémek, Ajtók, Ablakok,
Oszlopok, Tetôk, Felülethálók)
5) 2D-s poligonok (Kitöltések, Helyiség poligonok)
6) Ábrák

Az ugyanazon osztályon belüli átfedés az elemek elhelyezési


sorrendjétôl függ. Például egymást metszô falak esetén az
utolsóként odahelyezett fedi át a többit. Egy elôzôleg
odahelyezett fal valamelyik jellemzôjének megváltoztatásakor
„újabb keletûvé” válik, és átfedi az összes többit.

Egyedi tárolási sorrend


Az ArchiCAD alap tárolási sorrendje általában megfelelô, de Ön
esetleg bizonyos elemeket más átfedési pozícióba kíván helyezni.
Például ahhoz, hogy egy Kitöltés átfedjen egy 2D-s elemet vagy
egy tárgyat, az Eszközök menüben egy sor parancs található a
tárolási sorrend alapbeállításának elemenkénti hatástalanításához.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


49
2. Fejezet: Alapfogalmak

Az újonnan elhelyezett elemeken a parancsok a


következôképpen mûködnek:
- Hozd elôrébb: E parancs hatására a kiválasztott elem(ek)
átfedi(k) a saját és minden alsóbb osztály összes változatlan
elemét, de a felsôbb osztályok elemei alatt marad(nak).
- Hozd elôre: E parancs hatására a kiválasztott elem(ek)
átfedi(k) az összes többi elemet.
- Vidd hátrébb: E parancs hatására a kiválasztott elem(ek)et
átfedik a saját és a felsôbb osztályok változatlan elemei (ezek
mögé viszi), de az alsóbb osztályok elemeit átfedik.
- Vidd hátra: E parancs hatására a kiválasztott elem(ek)et
átfedi az összes többi elem.
- Állítsd vissza az eredeti sorrendet: Ez a parancs
visszaállítja az átfedési sorrend fentebb leírt alapbeállítását.
Megjegyzés: E parancsok használata az ablak tartalmának
újrarajzolására kényszeríti az ArchiCAD-et. Nagyon nagy
rajzok esetén ez hosszú ideig tarthat. Az újrarajzoláshoz
szükséges idô csökkentéséhez nagyítsa ki az éppen
szerkesztett elemeket.
A tárolási sorrend mechanizmusa
Mind a tárolási sorrend alapbeállítása, mind az egyedi parancsok
két rendezési mechanizmuson alapulnak: az osztályokon és a
tárolási szinteken.
Az ArchiCAD 14 tárolási szintre helyezi az elemeket. Minden szint
tartalmazhatja bármelyik elemtípust. A végsô tárolási sorrend, ami
a képernyôn és a nyomatokon látható, a tárolási szinten és az
elemosztályon alapul. Egy adott szint minden eleme átfedi az
alsóbb tárolási szintek elemeit, osztálytól függetlenül.
Az új elemek mindig a saját osztályuk által elônyben részesített
tárolási szintre kerülnek. A tárolási szintek besorolása a
következô:
1-4) alapbeállítás szerint üres
5) Magyarázat
6) 2D-s elemek
7) Könyvtári elemek
8) 3D-s szerkezetek
9) 2D-s poligonok
10) Ábrák
11-14) alapbeállítás szerint üres

50 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


2. Fejezet: Alapfogalmak

Alapbeállítás szerint a felsô és alsó 4-4 tárolási szint üres. Ezekre


a tárolási szintekre az Eszköz menü fentebb részletezett
parancsaival hozhat vagy küldhet bármilyen típusú elemeket.
Például, egy Kitöltés elôrehozása a kilencedikrôl a nyolcadik
szintre, amely alapbeállításban a szerkezetek szintje, azt jelenti,
hogy ez a Kitöltés át fogja fedni az összes 9. szinten maradó
változatlan kitöltést, ôt viszont az összes 8. szinten lévô
változatlan szerkezet még mindig át fogja fedni.

Ha ekkor újra elôrehozza, akkor az összes fennmaradó


szerkezetet át fogja fedni. Azonban még mindig az összes
változatlan 7. szinti könyvtári elem alatt fog maradni. Ily módon
elôrehozhat egy elemet úgy, hogy az átfedje a felsôbb szinteket.

Természetesen más elemeket is elôrehozhat, melyek ekkor majd


átfedik a megváltoztatott Kitöltést.

A Hozd elôre és a Vidd hátra parancsok addig mozgatják a


kijelölt elemeket, amíg azok az összes létezô elemet át nem fedik
(vagy azok át nem fedik ôket). Ez nem feltétlenül az 1. vagy a 14.
szint, ami azt jelenti, hogy az esetek többségében még egyéb
elemeket is helyezhetünk föléjük vagy alájuk.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


51
2. Fejezet: Alapfogalmak

A legfelsô tárolási szintre felhozott Szöveget vagy Méretezést nem


lehet átfedni. Ha például azt akarja, hogy egy Kitöltés átfedje
ôket, akkor a Szöveget vissza kell küldenie egy szinttel hátrébb.
Ha a legfelsô szintre helyezett elemeket megkísérli elôrébb, vagy
a legalsó szintre helyezetteket hátrébb mozgatni, akkor
figyelmeztetô jelzést kap.
Ha több különbözô szinten elhelyezkedô elemet mozgat elôrébb
vagy hátrébb, minden egyes elem csak egy szintnyit mozdul.
Ha különbözô típusú elemeket hoz elôre vagy visz hátra, akkor
ezek minden létezô elemet át fognak fedni (vagy azok fogják
átfedni ôket), de egymáshoz viszonyított tárolási sorrendjüket
megtartják.
Összetett elemek (Helyiségek, Kitöltések)
A helyiségek és a kitöltések olyan összetett elemek, melyek két
különbözô osztályba tartozó összetevôbôl állnak (helyiség
poligonok és helyiség pecsétek, kitöltések és területük). Ezek az
összetevôk mindig megtartják az osztályuknak megfelelô
sorrendet, például a területek mindig átfedik a kitöltésüket.
Habár az átfedési sorrendjük külön változtatható, a Kitöltések és
a Helyiség poligonok soha nem fedhetik át saját területüket és
helyiség pecsétjüket és fordítva, ezért ha szükséges, a másik
összetevôt rákényszerítik a velük együtt való mozgásra.
Megjegyzés: A Kitöltések és Helyiség tárolási sorrendjét a
Megjelenítés párbeszédablak kiugró menüjében lehet
beállítani, de ez a beállítás csak az egy tárolási szinten belül
elhelyezkedô elemekre van hatással. Például, ha a Kitöltések
úgy vannak beállítva, hogy átfedjék a Helyiségeket, de egy
adott helyiség egy adott kitöltésnél magasabb szinten
helyezkedik el, akkor az a helyiség át fogja fedni azt a
kitöltést.

Ábrázolási sorrend és kimenetek


A Tárolási sorrend mind nyomtató vagy gyors rajzgép kimeneten,
mind PlotMaker kimeneten megôrzôdik.
A tollas rajzgépeken és DXF/DWG kimeneten minden átlátszó
lesz, ami azt jelenti, hogy a rejtett vagy részben átfedett elemek is
teljesen láthatók lesznek. Hogy ennek megnézze a bemutatóját,
állítsa a Megjelenítés párbeszédablak Szerkezeti kitöltéseit és
Poligon kitöltéseit Vektorosra, a Beállítások/Egyebek alatt pedig
az összes Kitöltés háttérszínét átlátszóra.

52 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

3. fejezet
Szerkesztési eljárások
Ez a fejezet a különbözô szerkesztési segédeszközökr e, eljárásokra és ötletekr e
összpontosít, melyek a V irtuális épület elemeinek megszerkesztéséhez
rendelkezésr e állnak. Elôször az alaprajzi munkalapon elôforduló fogalmak és
eljárások kerülnek bemutatásra, majd ezt követi a csak a Metszet/Homlokzat
ablakokra és csak a 3D-s ablakra specifikus lehetôségek bemutatása.

Alaprajzi szerkesztés
Mihelyt az ArchiCAD elrendezését meghatározta, elkezdhet
falakat, födémeket és egyéb építészeti elemeket rajzolni. Ennek
során a méretmegadás és elhelyezés megkönnyítésére egy sor
ArchiCAD rajzolási segédeszköz áll rendelkezésre:
- Az Infótábla lehetôvé teszi, hogy több rajzolási paramétert
gyorsan és könnyen beállíthasson.
A Vezérlôpult segítségével gyorsan hozhat létre olyan új
elemeket, melyek már létezô elemekkel vannak különleges
kapcsolatban.
- A Vonzáskör olyan állandó “önvezérlô szerkezet”, amely a
szerkesztôhálókhoz és a már létezô elemekhez kapcsolódik.
- A Kötött irányok megkönnyítik az elemek rajzolását kijelölt
vagy más elemek által meghatározott irányban (mint a
megszokott egyenes és háromszögvonalzónál).
A szerkesztési segédeszközök használata a rajzolási folyamat
szerves része. Beállíthatja egy rajzolási jellemzô értékét a
Vezérlôpulton, kinagyíthat egy részletet vagy bekapcsolhatja a
Hálóra illesztést anélkül, hogy megszakítaná ezzel az éppen zajló
folyamatot. Így az összes ArchiCAD Szerkesztési segédeszközt
rajzolás közben is alkalmazhatja.
ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv
53
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Az Infótábla funkciói
Az Infótábla segítségével az elemek több beállítását és
paraméterét is megváltoztathatja.
- Az adott eszköz ikonjára való kattintás ugyanúgy elôhozza az
eszköz Beállítások párbeszédablakát, mintha azt az
Eszköztáron keresztül nyitotta volna meg. Itt aztán olyan
változtatásokat hajthat végre, amilyeneket akar.
- Egyes eszközöknél a kitöltés típus neve kiugró menüként
szolgál, amely lehetôvé teszi, hogy megváltoztassa az
elemhez rendelt kitöltés típust.
- A magassági információt megjelenítô szám mezôbe kattintás
lehetôvé teszi, hogy módosítsa ezt az adatot.
Megjegyzés: A 3D-s elemeknél mind a felsô, mind az alsó
magasságérték megjelenik. Könnyen hozzájuk férhet a t és b
billentyûk lenyomásával.
- A fólia ikonra való kattintással elôhozhatja a Fólia beállítás
párbeszédablakot, ha egy elem sincs kijelölve, vagy a
Kijelöltek módosítása ablakot, ha van kijelölt elem.
- Ha a fólia ikon melletti kiugró menübôl kiválaszt egy
fólianevet, ezzel módosíthatja az elemek hozzárendelését.
Azonkívül, hogy az aktuális elem beállításokhoz gyors
hozzáférést biztosít, az Infótáblának még további funkciói is
vannak:
- Szerkesztési eljárások, melyekkel a rajzolás elôtt és
közben könnyen hozzáférhetünk az eszközök szerkeszthetô
paramétereihez.
- Geometriai módok, ezzel a funkcióval a megfelelô
geometriai módot állíthatjuk be.

Szerkesztési eljárások
A Szerkesztési eljárásokkal speciális elem illesztéseket,
elhelyezkedéseket és stílusokat, továbbá az éppen rajzolt vagy
szerkesztett elemmel kapcsolatban fontos jellemzôket lehet
meghatározni.
Az alábbi példa a Fal eszköz referenciavonalának beállítási
lehetôségeit mutatja.

54 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Ha a Szöveg eszköz lenne aktív, akkor más ikonok jelennének


meg, és a szövegkizárási beállítások közül lehetne választani.
A Szerkesztési eljárás minden elemmel együtt tárolásra kerül,
megjelenik az elemek Beállítások párbeszédablakában, és ott is
módosítható.
Egy eszköz kiválasztása során a megfelelô Szerkesztési eljárás (ha
van ilyen) is megjelenik az Infótáblán. Kattintson a kívánt Eljárás
ikonjára, hogy kijelölje azt.
Több ugyanolyan típusú elemnek egyszerre is módosíthatja a
szerkesztési eljárását ha kijelöli ôket és az Infótáblán vagy a
megfelelô Beállítások párbeszédablakban nyíltan megváltoztatja a
szerkesztési eljárást.
Lásd még...
További részleteket az egyes eszközök szerkesztési eljárásainál a
4. fejezetben talál.

Geometriai módok
A Geometriai módok automatizált beviteli eljárások, melyekkel az
egyes elemek számára speciális mértani alakazatokat lehet
létrehozni.
A Geometriai módszerek használatával pl. kört készíthet
hárompontos megadással (mint alább látható) vagy elforgatott
négyszög kitöltést a Kitöltés eszközzel.

A Geometriai módok csak az elem létrehozásakor használhatók,


ezen beállításokat a kész elem nem tárolja.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


55
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Egy adott elem kiválasztásakor annak geometriai módjai (ha


vannak ilyenek) is megjelennek az Infótáblán. Kattintson a kívánt
mód ikonjára annak kiválasztásához.
Lásd még...
Az egyes eszközökhöz tartozó Geometriai módokról további
részleteket a 4. fejezetben az eszközök leírásánál talál.

A Vezérlôpult
A Vezérlôpult sokféle funkcióval rendelkezik:
- A Relatív szerkesztési módok, melyek a kurzort
vázlatkészítés vagy szerkesztés során egy meghatározott
szögben vagy távolságban rögzítik.
- A Kurzor illesztési változatok, melyek azt vezérlik, hogy
a kurzor jelenlegi pozíciója hogyan van vetítve.
- A Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló, amely lehetôvé
teszi, hogy egy csoport elemeit együtt vagy külön-külön
szerkessze.
- A Varázspálca eszköz, mellyel már létezô elemek kontúrjait
lehet meghúzni más típusú új elemek megalkotása céljából.
- A Speciális illesztôpont meghatározás vezérlôk, melyek
abban segítik, hogy az élek különbözô részein automatikusan
hozhasson létre átmeneti illesztôpontokat.
- A Vezérlôpult bôvített állapotában, a tervezés és szerkesztés
során a Súgómezô szolgál pontról-pontra szóló
útbaigazítással.

Relatív szerkesztési mód ikonok

A Relatív szerkesztési módok azzal segítik a geometriai bevitelt,


hogy az elemek rajzolása vagy szerkesztése alatt a kurzor
mozgását egy állandó szögben vagy távolságban rögzítik.
- A Párhuzamos, Merôleges és Szögfelezô módok a kurzor
mozgását egy állandó szögben rögzítik.

56 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

- Az Eltolás és Ismételt eltolás módok a sokszögû vagy


vonalláncos bevitelt segítik, mivel rajzolás közben grafikus
visszacsatolást biztosítanak.
- A Speciális illesztôpont mód segít önnek az éleken
speciális illesztôpontokat találni, hogy az intelligens kurzort
pontosan egy geometriailag definiált pontra tudja helyezni.
A hat módosító közül egyszerre csak egy lehet aktív. A
módosítókat a Vezérlôpulton lévô ikonjukra való kattintással lehet
mûködésbe hozni.
Megjegyzés: A Vezérlôpult kiterjesztett formájában mind a hat
ikon egyszerre látható, egyébként pedig egy kiugró menübôl
választhatja ki az ikonokat, és ilyenkor csak a legutóbb
kiválasztott mód ikonja jelenik meg.
A Relatív szerkesztési módot az ikonjára való egyszeri kattintással
lehet ki- vagy bekapcsolni. A szerkesztési mód használat után
automatikusan kikapcsolódik.
Párhuzamos és merôleges rögzítés
Az elsô két módszer, a Párhuzamos és a Merôleges, egyformán
mûködik. Bármilyen eszköznél segítenek a geometriai bevitelben,
s csak abban különböznek, hogy milyen geometriai módosítást
eredményeznek:
1)Válassza a párhuzamos vagy a merôleges ikont.
2) Jelölje ki egy elem élét a Mercédesz kurzorral, vagy adja meg
egy új referenciaél két pontját.
3) Rajzolja meg az új elemet.
Az Ön által rajzolt új elem a referenciélre merôlegesen vagy azzal
párhuzamosan fog állni (attól függôen, hogy melyik módosítót
választotta). A Relatív szerkesztési módot azután is kiválaszthatja,
hogy az elemet már elkezdte rajzolni. Ebben az esetben a
rajzolási mûvelet addig áll, amíg meg nem rajzolt vagy ki nem
választott egy referenciaélt.
A következô ábrák bemutatják a folyamatot egy meglévô
referenciaél használatával.
1) Miután elkezdte a Falat rajzolni, kattintson a Merôleges
rögzítés ikonjára.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


57
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

2) Kattintson a referenciaélre a Mercédesz kurzorral.

3) A kurzor a falra merôlegesen lesz rögzítve.

Ismételt Párhuzamosok vagy Merôlegesek rajzolása:


Bármely szög, melyet a referenciaélre való kattintással vagy
referencia vektor rajzolással kijelöl, ismételten felhasználható a
Kötött irányok segítségével. Meghatározhat egy szöget és utána
akárhányszor rajzolhat ezzel párhuzamos vagy erre merôleges
vonalat, ha rajzolás közben nyomva tartja a SHIFT(VÁLTÓ)
gombot.
Az Ön által meghatározott szöget a Beállítások/Kötött irányok
tárolja egyedileg beállított szögként.

58 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Ha a kurzort valamely relatív szerkesztési mód segítségével


rögzítette, akkor a rögzítési szög értéke megjelenik a Koordináták
ablak Polár szögével. A Polár szög értéke is zárolva van, amint
azt az “a:” ikont körülvevô négyzet jelöli.

A szögzárolást fel lehet oldani a MÓDOSÍTÓ-A (Machintosh)


vagy az ALT-A (Windows) gombok egyidejû lenyomásával, ha a
munka során törölni szeretné a beállított értéket.
Ezek a mûveletek nincsenek hatással az elem megadásának
folyamatára, így többféle megoldással lehet kísérletezni, mielôtt a
munkát folytatná.

Szögfelezô rögzítés
Felezô szög definiálására két mód van. vagy elkezdi rajzolni az új
elemet, és menet közben választja a Szögfelezô módot, vagy
elôször kiválasztja a beviteli módot, és csak aztán kezdi el
rajzolni az új elemet.
Ha elôször az elemet kezdi el rajzolni:
1) Kezdje el rajzolni az új elemet.
2) Válassza ki vagy hozza mûködésbe a Vezérlôpult Szögfelezô
ikonját.
3) Definiálja a referencia-vektorokat (használja ugyanazt a
módszert mint a szögméretezésnél).
4) Az egér a felezôszögre van rögzítve.
5) Kattintson, hogy befejezhesse az új elem rajzolását.
Ha elôször a rögzítést választja:
1) Válassza ki vagy hozza mûködésbe a Vezérlôpult Szögfelezô
ikonját.
2) Definiálja a referencia-vektorokat (használja ugyanazt a
módszert mint a szögméretezésnél).
3) Kattintson, hogy elkezdhesse rajzolni az új elemet. Az egér a
felezôszögre van rögzítve.
Megjegyzés: ha lenyomja a [SHIFT] gombot, mialatt az egér
rögzítve van, akkor az felszabadul és az elôre beállított kötött
irányok lépnek életbe.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


59
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Lásd még...
A 4. fejezetben a Szögméretezés rajzolását.
Eltolás és Ismételt eltolás
Az Eltolás és az Ismételt eltolás módok egy megrajzolt
poligonhoz képest valamennyire eltolt vonalláncot hoznak létre.
Ezeket a módokat elem bevitelkor nem lehet mûködésbe hozni,
és az egyetlen kattintással definiált elemekre sincsenek hatással.
Egy eltolt sokszögû elem rajzolásához:
1) Válassza vagy hozza mûködésbe az Eltolás módot. (Ha az
éppen aktív eszköz nem engedélyezi a sokszögû formákat,
akkor az ArchiCAD errôl sípszóval tájékoztatja.)
2) Rajzoljon egy nyílt vagy zárt vonalláncot. Akár a Varázspálcát
is használhatja, hogy a vonallánc definiálásához meghúzza
egy már létezô elem kontúrjait (lásd késôbb ugyanebben a
fejezetben).
3) Szokás szerint, az alap vonalláncot vagy dupla kattintással,
vagy a Vezérlôpult Jó gombjának lenyomásával fejezheti be.
Amikor befejezte, megjelenik egy gumi körvonal, mely a
vonallánc végpontján kezdôdik és merôleges annak utoljára
bevitt szakaszára.

4) Kattintson egyszer, hogy elhelyezze az elemet.


Az Ismételt eltolás módban ugyanezek a lépések használhatók,
kivéve, hogy a folyamat nem fejezôdik be azzal, hogy egy
kattintással elhelyezte az elemet, hiszen további eltolt
másolatokat helyezhet el, amíg csak úgy nem dönt, hogy befejezi
a bevitelt.

60 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

- Egy dupla kattintással, az utolsó eltolt elem megrajzolásával,


befejezi a bevitelt.
- Ha a Vezérlôpulton a Mégsem gombot nyomja le, akkor az
utolsó eltolt elem megrajzolása nélkül fejezi be a bevitelt.

Speciális pontrögzítés
Ezzel az eljárással egy menet közben definiált ideiglenes vektor
valamely osztáspontjára helyezhet egy csomópontot. Az
osztáspontok az aktuális Speciális illesztôpont beállítások alapján
kerülnek kiszámításra (lásd késôbb ebben a fejezetben).
A rögzítést akár a bevitel megkezdése elôtt, akár a bevitel alatt
mûködésbe lehet hozni. A kiválasztott speciális pont típusától
függôen különbözô hatásai lesznek.
- A Felezô (Középponti) és Százalékos lehetôségek során
csak egyetlen illesztôpont jelenik meg.
- Az Egyenletes felosztás vagy Távolság lehetôségek során
több illesztôpont is megjelenhet.
A Speciális pontrögzítés használatához:
1) Válassza vagy hozza mûködésbe a Speciális pont ikont.
2) A vektor kezdôpontjának megadásához kattintson.
3a) Ha csak egy illesztôpont jelenik meg: kattintson, hogy a
vektor végpontját is beírja. A kurzor ráillesztôdik a speciális
pontra. A bevitel rögtön lejátszódik.
3b) Ha több illesztôpont is megjelenik: kattintson, hogy a vektor
végpontját is megadja. A kurzor ide-oda ingázik a lehetséges
speciális pontok között. Kattintson a megfelelô illesztôpontra,
hogy a bevitel végbemenjen.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


61
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Megjegyzés: A százalék értékek mindig a vektor


kezdôpontjától kerülnek kiszámításra.
Ez a mûvelet a 3D-s ablakban nem áll rendelkezésre.

Kurzor illesztési változatok


Ez az ikonsor azt vezérli, hogy a kurzor jelenlegi pozíciója mely
módon van kivetítve arra a gumivonalra, mely egy elôre definiált
irányban van rögzítve.
A kurzor illesztés akkor lép mûködésbe, mikor elkezd rajzolni
egy vektort. Ha lenyomja a [SHIFT] gombot, és a vektor egy elôre
definiált szögben van rögzítve, akkor alapbeállításban a kurzor a
rögzített szögre merôlegesen vetül ki.
A bevitel ideje alatt bármikor átkapcsolhat a függôleges vagy
vízszintes kurzor illesztésre. Ekkor a kurzor függôlegesen vagy
vízszintesen fog kivetülni, míg a vektor még mindig ugyanabban
a szögben lesz rögzítve.

A vektor befejezésekor, a Kurzor illesztés automatikusan visszaáll


az eredeti merôleges irányba.
Megjegyzés: A Q billentyû lenyomására a kurzor a bevitel
alatt a különbözô változatok között ingázik.

A Szüneteltesd a csoportokat kapcsoló


Ez az ikonpár úgy mûködik mint egy billenôkapcsoló, és
ugyanazt a hatást éri el, mint a Szüneteltesd a csoportokat
parancs.

62 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

- Amikor a bal oldali ikon aktív, akkor a csoportosított


elemeket együtt lehet kijelölni és szerkeszteni.

- Amikor a jobb oldali ikon aktív, akkor a csoportosított


elemeket külön-külön lehet kijelölni és szerkeszteni.

A Varázspálca eszköz
A Varázspálca eszközzel az ArchiCAD lehetôvé teszi, hogy új
elemek megalkotása céljából felhasználja adott formák kontúrjait.
Ez a tulajdonság például akkor különösen hasznos, ha olyan kör
alakú vagy sokszögletû elemeket akar elôállítani, melyeket
egyébként fárasztó vagy lehetetlen lenne vonalanként
megszerkeszteni, vagy pedig ha gyorsan akar ugyanolyan alakú
de különbözô típusú elemeket gyártani.
Az átalakítást úgy végzi, hogy elôször az Eszköztárban kijelöli az
új típusú formát vagy elemet, majd mikor a Varázspálca kurzor
megjelenik, rákattint az eredeti formára vagy elemre.
Megjegyzés: Átfedô élekre való kattintáskor a Varázspálca a
kijelöltet részesíti elônyben.
Ez alól a szabály alól egy kivétel létezik: amikor egy másmilyen
típusú elemet egyetlen tetôvé alakít, akkor a szokásos eljárás
szerint elôször meg kell rajzolnia a vezérvonalat és meg kell
határoznia a hajlásszög irányát.
Az eljárásra példaként: a Kitöltés eszközzel rajzoljon egy formát a
tervre. Ezután válassza a Fal elemet. Az Ön által választott
szerkesztési eljárás fogja meghatározni a fal állását a kerülethez
képest.
Kattintson a Vezérlôpulton a Varázspálca eszköz ikonjára és
helyezze a kurzort a 2D-s formára, majd kattintson. A Kitöltés
körvonalán négy Fal fog képzôdni.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


63
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Megjegyzés: Hogy a folyamatot lerövidítse, helyezze a


Mercédesz vagy Pipa kurzort a 2D-s formára, aztán a
[SZÓKÖZ] billentyû lenyomásával egyidôben kattintson. A
kurzor Varázspálca formát önt és létrejönnek az új Falak.
Mindezek az elemek most már részei a tervrajznak és egymástól
függetlenül kezelhetôek (például kijelölheti a falat és eltolhatja a
kitöltésrôl).
Az új elem jellemzôit a Beállítások párbeszédablak határozza
meg. Az átalakítás elôtt vagy után érdemes ezt ellenôrizni.
Hasonlóképpen, ha lyukakat akar elhelyezni tetôben vagy
födémben más típusú alakzatok segítségével, akkor át kell
alakítani a lyuk körvonalát födémmé vagy tetôvé olymódon, hogy
kijelöli azt a födémet, ill. tetôt, melybe a lyuk kerül.
Hasonlóképpen készíthet lyukakat bármely sokszögû elemben.
Megjegyzés: Az ArchiCAD nem képes elemeket trapezoid
vagy sokszögû falakká átalakítani. Ha egy görbe, ív vagy
poligon típusú elem kijelölésekor a Sokszög fal geometriai
módot választja, akkor ez az elem egy sokszögû fal sorozattá
alakul át. Ha a létrejövô poligon metszi önmagát, akkor errôl
figyelmeztetô jelzést kap.
Megjegyzés ArchiCAD TeamWork használók számára: Ha
Központi terven dolgozik, akkor a zárolt, mások számára
lefoglalt vagy a saját munkaterületén kívül esô elemek
körvonalát is felhasználhatja, ha más típusú új elemeket akar
létrehozni.
A 3D-s ablakban a Varázspálca nem áll rendelkezésre, kivéve ha
Födémek vagy Tetôk alapján akar új Födémeket létrehozni.
Lásd még...
Az 5. fejezetben az Eszközök menü Varázspálca beállításait.

Speciális illesztôpontok
Ha a kurzor az éleken Mercédesz alakúra vált és a Speciális
illesztôpont illesztés be van kapcsolva, a speciális illesztôpontok
automatikusan létrejönnek. Pontokként viselkednek, ami azt

64 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

jelenti, hogy a kurzor föléjük érve pipává változik. Ezek a


speciális pontok csak ideiglenesen jelennek meg, és 4-5
másodperc múlva eltûnnek.
A Speciális illesztôpontok egyszerre több élen is megjelenhetnek,
amikor belép az élekre.
A Speciális illesztôpontok vezérlô jobb alsó sarkában található kis
nyíllal nyitható kiugró menüben négy lehetôség található.

- Felezô: az élt két egyenlô részre osztja.


- Egyenletes: az élt a megadott számú szakaszra osztja.
(Tartomány: 3-20)
- Százalék: az élt a megadott százalék arányában osztja ketté.
(A 0% mindig az elemnek a kurzorhoz közelebb esô
végpontját jelenti.)
- Távolság: az élt a megadott távolság szerint osztja fel. A
távolságot mindig az elemnek a kurzorhoz legközelebb esô
végpontjától számítjuk.

A Súgómezô
Ha a Vezérlôpult jobb szélén lévô Használd ki maximálisan az
ablakot gombra kattint (rögtön a Mégsem gomb mellett), akkor a
Vezérlôpult kiegészül egy olyan szövegmezôvel, ahol pontról-
pontra szóló útbaigazítás jelenik meg arról, hogy az ArchiCAD
éppen milyen szerkesztési mûveleteket vár el öntôl.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


65
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Vonzáskör
A Vonzáskör egy másik olyan mechanizmus, amely arra szolgál,
hogy segítse önt az ArchiCAD-be beépített nagyfokú pontosság
kihasználásában.
Annak érdekében, hogy a kurzort a képernyôn lévô konstrukciós
elemekre pontosan rá lehessen illeszteni, az élek és a sarkok a
közel lévô kurzort odavonzzák a helyes pozícióba. Ennek a
vonzásnak az erôssége, tehát az a távolság, melyen belül ez a
hatás érvényesül, beállítható a Lehetôség/Beállítások/Egyebek
paranccsal (ld. 5. fejezet).

A Vonzáskör abban is segítségére lesz, hogy a kurzor


automatikusan ráilleszkedjen olyan speciális pontokra mint pl. a
már létezô vonalak vagy élek metszéspontjai, a Szerkesztési origó
merôleges vetületei már létezô vonalakra és élekre, és a
gumivonal már létezô ívek, görbék és hajlított élek menti
érintôpontjai. A kurzor formája tájékoztatja arról, hogy az
ArchiCAD milyen típusú speciális pontot talált.
Lásd még...
a kurzoralakokat részletezô függeléket.

Automatikus pontgenerálás
Metszéspontok távoli összemetszôdéseken
Nincs közvetlen lehetôség arra, hogy elemek képzeletbeli
összemetszôdéseire közvetlenül ráhúzzuk a kurzort. Az elemek
képzeletbeli meghosszabbításával nyert összemetszôdéseken
automatikusan hozhat létre Pontot.
1) Jelöljön ki egy adott vonalat, élt vagy ívet, és helyezze a
kurzort egy másik tetejére (ha a Nyíl eszköz aktív, akkor az
egy Nyíl és egy Mercédesz kombinációjaként jelenik meg, ha
egy másik eszköz aktív, akkor sima Mercédeszként).

66 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

2) [ALMA]-kattintson (Macintosh) vagy [CTRL]-kattintson


(Windows), hogy létrehozza a metszéspontot.

Megjegyzés: Egy eset kivétel. Ha egy Tetô élére [ALMA]/


[CTRL]-kattint, miközben egy másik Tetô is ki van jelölve,
akkor a kattintott él a két tetôsík közös gerincéhez fog
illeszkedni (ha van ilyen). Lásd a Tetô eszköz technikák részt
a 4. fejezetben.
Pontok létrehozása távoli érintôpontokon
Nincs közvetlen módszer távoli érintôpontokra való ráhúzásra.
Jelölje ki az ív(ek)et és ALMA-kattintson (Macintosh) ill. CTRL-
kattintson (Windows) a pipa kurzorral bármelyik elemre (Pont
vagy kulcspont).
Ezzel az ívek vagy görbe élek képzeletbeli meghosszabbításánál
létrehozza az érintési pontokat.
Párhuzamosan és merôlegesen vetített pontok
Az alábbi szerkesztéseket ALMA-kattintással (Macintosh) ill.
CTRL-kattintással érheti el:
- Egy fal, egy vonal vagy egy tetôél, egy kitöltés vagy egy
födém párhuzamos kivetítése egy kijelölt pontból.

- Bármely elem pontból (Pipa kurzor helyzet) vagy üres térbôl


(Kereszt kurzor helyzet) való merôleges kivetítés egy kijelölt
falra, födémre, tetôre, kitöltés élre vagy vonalra.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


67
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Kötött irányok
A Kötött irányok mûvelet az ArchiCAD-ben hasonlóan mûködik,
mintha fejesvonalzót ill. háromszögvonalzót használna az
alaprajzi szerkesztéshez.
Két kötött irány használható:
- A Koordináta megkötés a Koordinátamezô bármely
adatának a zárolását teszi lehetôvé.
- A Rögzített szög eljárás segítségével a szerkesztéshez
gyakran használt szögpárokat határozhat meg.
Ez a technika az összes 2D-s és 3D-s rajzolási eszköz
használatánál rendelkezésre áll.

Koordináta megkötés
Megkötheti a kurzor mozgását a MÓDOSÍTÓ (Macintosh) ill. ALT
(Windows) billentyû és az x, y, a vagy r billentyûk
valamelyikének leütésével. Az így kiválasztott koordinátaérték a
Koordinátamezôben keretet kap, ez mutatja annak zárolt
állapotát.
A koordináta megkötés után külsô kulcspontokra mutatással is
megadhatók az egyes távolságok.
Az x megkötésével függôleges vonalzót használ, az y
megkötésével vízszinteset.
Az a megkötésével úgy szerkeszthet, mintha ferde vonalzó
mellett rajzolna. Az r érték megkötésével meghatározott
hosszúságú sugárirányú elemeket rajzolhat, ahol a hosszat ismét
számszerûen vagy grafikusan adhatja meg.
A koordináta megkötést a MÓDOSÍTÓ (Macintosh) ill. ALT
(Windows) billentyû és egy, a fenti négy betûtôl (x,y,a,r)
különbözô billentyû, továbbá a SPACE/Szóköz leütésével oldhatja
fel, vagy úgy, hogy belekattint a zárolt jellemzô négyzetébe a
Koordinátamezôben.
Megjegyzés: A Vonzáskör, a Kötött irányok és a Hálóra
illesztés egymástól független eszközök, de néha elôfordulhat,
hogy együttes használatuk során konfliktusba kerülnek
egymással. Ezt elkerülendô, a Hálóra illesztés elsôbbséget
élvez a többi segédeszközzel szemben, és a Kötött irányok
eszköz kihasználja, de adott esetben felülbírálja a Kurzor
vonzáskört.

68 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Rögzített szögek
A Rögzített szögek módszer helyes használatához két lényeges
alapelvet kell ismerni:
- A gumivonal vastag vonal, mely követi az érzékeny kurzort
az elem rajzolása vagy szerkesztése közben. A Rögzített
szögek csak akkor használhatók, amikor gumivonal
végpontját adja meg.
- A Rögzített szögek átmenetileg zárolja az érzékeny kurzor
mozgásának polár szögértékét a Koordinátamezôben és
ehelyett a Lehetôség/Beállítások/Kötött irányok
paranccsal beállított három szögértékpár valamelyikét vagy a
szerkesztett elem belsô szögértékét használja (alább
részletezve).
A Rögzített szögek módszere
A rajzolási szögérték rögzítése révén pontosan tud új elemeket
egy vonalba hozni vagy csatlakoztatni.
Ahhoz, hogy a Rögzített szögek módszert használja:
1) Helyezze az érzékeny kurzort annak a megadott
szögértéknek a közelébe, melyhez igazodni akar az elem
szerkesztése közben, tehát úgy, hogy a kurzor gumivonalat
húz.
2) Nyomja le a [SHIFT] billentyût, hogy zárolja a kívánt szöget.
Ez egyben a Felhasználói origót is áthelyezi a szerkesztett
elem legközelebbi kulcspontjára.
Rögzített szög mellett bárhová mozgathatja a kurzort a képernyôn
és bármihez odaillesztheti azt anélkül, hogy elvesztené a rajzolt
vonal szögét. Más rajzolóprogramokkal szemben, ahol a
gumivonal egyik rögzített szögrôl a másikra átugrik a kurzor
mozgatása közben, itt a zárolt értéken marad.
Ahhoz, hogy a gumivonal szögét egy másik rögzített szögértékre
állítsa:
1) Engedje fel a SHIFT billentyût és álljon rá a kívánt másik
szög környékére.
2) Nyomja meg ismét a SHIFT-et.
Szögértékpárok megadása
Az ArchiCAD Kötött irányai azokon a szögértékpárokon
alapulnak, melyeket a Lehetôségek menü Beállítások/Kötött
irányok parancsával lehet definiálni a következô módon:

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


69
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Az ArchiCAD négy szögértékpárt definiál:


- A Vízszintes-függôleges szögértékpár, melyek a normál X-
Y irányokat határozzák meg.
- A Vízszintes-függôleges szögértékpár használata a
forgatott háló állaptban is az X-Y irányokat határozzák meg.
- Az Állandó szög, melyet olyan tervben használhatunk,
melynek alaprajzi elhelyezésében egy meghatározó,
ismétlôdô szög jelentkezik, pl. a telken elhelyezett
objektumok adott szögben állnak egy csatlakozó úthoz.
Ezt a szöget akár a “normális”, akár a ferde hálóhoz képest
számszerûen lehet definiálni.
- Az Egyedi szögpár úgy mûködik mint az Állandó szögpár,
kivéve, hogy a rajzolási folyamat megszakítása nélkül újra
lehet definiálni a Párhuzamos vagy Merôleges relatív
szerkesztési mód ikonjára és egy referenciaélre való
kattintással. Úgy is újra tudja definiálni, ha az e fejezetbeli
Relatív szerkesztési módok szakaszban leírt módon rajzol egy
referencia vektort. Az Egyedi szögpárt nem befolyásolja a
ferde háló használata, mert mindig a “normális” vízszintes
tengelyhez képest van definiálva.
Mind a négy szögértékpárt egy elsôdleges szög, egy másodlagos
szög és mindezek ellentétes szögei definiálnak.
- Az Elsôdleges szög értékét mindegyik szögértékpár számára
a Kötött irányok párbeszédablakban lehet megadni.
- A Másodlagos szög értéke az Elsôdleges szög 90°-os
elforgatásával automatikusan adódik.
Az alábbi ábra mutaja a három értékpárt és azok alapbeállításait.

70 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Az alábbi két példa bemutatja, hogy a Fal eszköz használata


során milyen hatása van a Kötött irányok módszernek, ha rajzolás
vagy szerkesztés közben a SHIFT billentyût használja.
Új elem rajzolása Kötött irányokkal
Miután kijelölte a Fal eszközt, kattintással helyezze el az elem
gumivonalának kezdôpontját, mozgassa el a kurzort a
kezdôpontból és nyomja le a SHIFT billentyût.
Az ArchiCAD a következôket teszi:
1) áthelyezi a szerkesztési origót a gumivonal kezdôpontjába
(ezt a vastag X jelzi),
2) megkeresi azt a rögzített szögértéket, mely a legközelebb áll
a gumivonal szögéhez,
3) zárolja a gumivonal-szöget a kijelölt szögértéknek
megfelelôen, majd végül
4) zárolja a Koordinátamezô polárszög értéket a kijelölt
szögnek megfelelôen, és keretet rajzol az a: ikon köré.
Az alábbi ábrán egy normális és egy rögzített gumivonalat láthat
(figyelje meg, hogy a kurzor merre van a vonaltól, és hogy a
vonal végét a kurzor vetülete határozza meg.)

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


71
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Elem szerkesztése Kötött irányokkal


Miután kijelöltünk egy elemet a Nyíl eszközzel (vagy SHIFT-
kattintással, ha másik eszköz az aktív), kattintson az elem
referenciavonalára, vagy a referenciavonal végpontjára, hogy
eltolja vagy megnyújtsa azt. Ha megjelenik a gumivonal, nyomja
meg a SHIFT billentyût.
Az ArchiCAD a következôket teszi:
1) kulcspontot keres a kurzor környezetében. A legközelebbi
választható pont lesz a szerkesztési origó, és
2) elmozdítja a szerkesztési origót a legközelebbi kulcspontba
(az origót vastag X -szel jelöli).
- Ha az origó az elmozdított kulcspont eredeti helyére kerül,
akkor a Kötött irányok mechanizmus a kulcspont elmozdulási
vektorára fog vonatkozni. Ez azt jelenti, hogy a végpontot
vízszintesen, függôlegesen vagy a további rögzített
irányokban lehet elmozdítani.
- Ha az origó a szerkesztett elem vagy él másik végpontjába
kerül, akkor a rögzített szögértékek az elemre vagy az élre
lesznek hatással, tehát az egész elemet helyezheti el
vízszintesen, függôlegesen vagy valamelyik rögzített
szögérték szerint ferdén.
- Ha az origó nem a helyes pontba kerül, engedje el a SHIFT
billentyût, helyezze a kurzort közelebb a kívánt ponthoz, és
nyomja meg ismét a SHIFT-et.

Válassza ki az elemet Kattintson a


kiválasztási pontra

Eltolási gumivonal a SHIFT Nyújtási/Forgatási gumivonal a SHIFT


megnyomása elôtt megnyomása elôtt

72 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Eltolási gumivonal a Nyújtási/Forgatási gumivonal


SHIFT hatására vége a SHIFT hatására

Választható kulcspont
Vonalas elem szerkesztésekor:
Az ArchiCAD kiválasztja a referenciavonal két végpontja közül az
érzékeny kurzor helyéhez közelebbit.
Sokszögletû elem szerkesztésekor:
Az ArchiCAD kiválasztja a szomszédos pontok (pl. a födém
körvonal kulcspontjával szomszédos két pont) közül az érzékeny
kurzorhoz legközelebbit.
Az ArchiCAD ezen felül:
- Kiválasztja a szerkesztési origóból az érzékeny kurzorral
kijelölt irányhoz legközelebbi rögzített szögértéket
Attól függôen, hogy mely jelölônégyszögek vannak kijelölve a
Beállítások/Kötött irányok párbeszédablakban, az ArchiCAD az
alábbi négy lehetséges szögértékpár közül választ:
Megjegyzés: Ha n számú szerkesztôél végpontja esik egybe
a szerkesztési origóban, akkor az ArchiCAD n lehetséges
belsô szög közül választhat (pl. födém körvonal két
szomszédos szerkesztô éle).
Az ArchiCAD továbbá:
- Zárolja a gumivonal irányát a legközelebbi választható
rögzített szögértékre.
- Zárolja a Koordinátamezô polárszög értékét a kijelölt
szögnek megfelelôen, és az a: ikon köré keretet rajzol a
zárolás jelzéseként.

Koordináta megkötés és Rögzített szögek közötti


választás
A legtöbb esetben a Rögzített szögek módszere egyszerûbb,
gyorsabb és könnyebben kezelhetô, mint a Koordináta megkötés,
bár néhány esetben alkalmazása korlátokba ütközik. A következô

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


73
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

két példa olyan esetet mutat, ahol a Koordináta megkötés adja a


legjobb eredményt.
Zárolás a rajzolás megkezdése elôtt
Ha valamely koordinátát rajzolás elôtt kíván zárolni, a
Koordináta megkötés az egyetlen járható út. A Rögzített szögek
csak gumivonalhoz használhatók, tehát a rögzített szögértékek
már csak a megkezdett rajzolás közben jelölhetôk ki.
A kurzor mozgásának szöge rögzített:

A kurzornak a szerkesztési origótól való sugártávolsága rögzített:

A kurzor vízszintes helyzete rögzített:

Egy vonalba rendezett elemek létrehozása


Ha olyan elemet kell létrehoznia, mely rögzített szögeket
tartalmaz, de másrészrôl vízszintesen vagy függôlegesen egy
meglévô elemmel egy vonalba kell kerülnie, akkor a Koordináta
megkötés és a Számszerû megadás módszerét együttesen
alkalmazhatja a következôk szerint:
1) Kezdje el rajzolni az elemet.
2) Érintse meg egy meglévô elem kívánt pontját az egy vonalba
rendezéshez.

74 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

3) Zárolja az x vagy az y koordinátát.

4) Írjon a-t és adja meg a kívánt szöget (figyeljük meg, hogy a


Rögzített szögek módszer már nem alkalmazható, ha egy
koordináta már kötött).

5) Írjon ismét a-t, hogy a változtatást ellenôrizze.


6) Nyomjon ENTER-t vagy RETURN-t a mûvelet lezárásához.

Poligonok szerkesztése
Az ArchiCAD hat olyan poligon típusú elemet tartalmaz, melyek
megalkotásuk és szerkesztésük során hasonló viselkedést
mutatnak: a Födémek, a Tetôk, a Felülethálók, a Kitöltések, a
Helyiségek és a poligon típusú Falak. Ezeknek az eszközöknek
sok közös szerkesztési eljárása van, melyeket alább írunk le.
Lásd még...
A 3D-s ablakban rendelkezésre álló további lehetôségekrôl a 3D-
s ablakban való munka címû szakaszt, késôbb ebben a
fejezetben.

Poligon körvonalának megrajzolása


Kétféle módon hozhatunk létre poligon körvonalat:
- Kézi rajzolással, az adott eszköz esetében rendelkezésre álló
geometriai módszerek egyikével;

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


75
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

- A Varázspálca eszköz (vagy [SZÓKÖZ]-kattintás rövidítés)


segítségével egy már létezô poligon vagy lineáris elem lánc
(Falak, Vonalak, Ívek, Görbék) bármely élére vagy
kulcspontjára való kattintással.
Ha a lineáris elemek láncolata nem zárt, az ArchiCAD akkor is
létrehozza a poligont: automatikusan lezárja egy egyenes
szakasszal.

Egy vonalat, egy ívet és két görbét tartalmazó láncból alkotott


kitöltött poligon.
Egy fallánc belsô vagy külsô felszínének kihúzása a
referenciavonal irányától függetlenül lehetséges, ha a
Varázspálcával a belsô vagy külsô falsarkok valamelyikére kattint.
Az elemek Varázspálcával való kihúzásakor az eredmény az adott
eszköz aktuális beállításától függ.
Ez különösen akkor fontos, ha egy poligon körvonalát a Fal
eszközzel húzza meg. Az éppen aktív geometriai módtól
függôen, vagy a poligon körvonalára helyezheti a falakat, vagy
pedig egy olyan sokszögletû faltömeget hozhat létre, amely ráillik
a poligon körvonalára.
Poligonok vagy elemláncok kihúzásakor a kör alakú vagy görbe
szakaszok a Varázspálca beállítások párbeszédablakban megadott
beállítások szerint egyenes vagy ívelt szakaszokkal
helyettesítôdnek vagy közelítôdnek.
A körvonalak közvetlen (kézi) megrajzolása nem lehetséges.
Egyenes szegmenseket meggörbíthet a késôbbi “A poligon
körvonalának módosítása” fejezetben leírt módon.
Megjegyzés: Helyiség poligont egyszerûen hozhat létre úgy,
hogy egy zárt tér (pl. szoba) területén lekattint. Az ArchiCAD
automatikusan kiszámolja a poligon határait.

76 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Lásd még...
A Varázspálca beállítások párbeszédablak leírását az 5. fejezetben
(Eszközök menü).

Lyukak poligonokban való elhelyezése


Gyakran van szükség arra, hogy lyukakat készítsen el
poligonokban, különbözô tárgyak pl. lépcsôk elhelyezéséhez
vagy nyitott padlástér kialakításához.

A program lyukként fogja értelmezni, ha egy poligon kijelölése


után, annak határain belül újabb poligont rajzol.
Megjegyzés: Ha elfelejti kijelölni a poligont, mielôtt
létrehozná benne az újabb poligont, az új körvonal annak
ellenére, hogy egy másik poligonon belül van, nem lyukként,
hanem poligonként lesz értelmezve. Ennek ellenôrzésére
jelölje ki a poligont az alaprajz nézeten. Ha lyukat hozott
létre, a poligon külsô és belsô körvonalán megjelennek a
kiválasztást jelölô pontok. Ha nem sikerült lyukat létrehoznia
kiválaszthatja és törölheti a véletlenül létrehozott
poligonokat.
A Varázspálca eszköz segítségével bármilyen formájú lyukat
létrehozhat, mint azt fentebb láthattuk.
A lyuk semleges terület, és úgy használható, mint a munkafelület
más üres részei. A lyuk használható a poligon kiválasztásának
megszüntetésére, vagy a lyukon belüli új, független poligon
létrehozására.
Megjegyzés: Ha a létrehozott lyuk körvonala metszi a
körülötte lévô poligon külsô körvonalát, vagy más lyukak
körvonalát, a program figyelmeztetô üzenetet ad, de ennek
ellenére létrejön az új lyuk körvonala.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


77
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Lyukak poligonokban való mozgatása


Födémekben, tetôkben, felülethálókban vagy kitöltésekben
létrehozott lyukakat valamennyi Szerk menüparanccsal
szerkesztheti, a lyukakat tartalmazó elem megváltoztatása nélkül.
Ha a Nyíl eszközt alkalmazza, vagy ha a Mercedes kurzorral a
lyuk körvonalára kattint, a lyukat az azt tartalmazó elem nélkül
jelöli ki. A lyukat kiválasztása után szabadon arrébb húzhatja,
forgathatja, tükrözheti vagy sokszorozhatja.
Ha a lyukra a pipa kurzorral kattint, a körülötte lévô teljes elemet
választja ki a benne lévô összes lyukkal.
A lyukakat a területkijelölô eszközzel is mozgathatja. Rajzoljon
kijelölô területet a teljes lyuk köré, majd határozza meg a vektort,
amivel el akarja tolni a lyukat.
Figyelmeztetés: Ha a lyuknak csak egy részét jelöli ki a
területkijelölô eszközzel, nyújtásnál eltorzul az alakja.
A helyiségek speciális poligonok, a bennük elhelyezett lyukakat
nem lehet külön kijelölni és szerkeszteni. A lyukak mozgatása és
változtatása csak a területkijelölô eszközzel lehetséges.

Poligon körvonalának módosítása


Poligonok (és lyukak) körvonalát éleik vagy kulcspontjaik
segítségével lehet megváltoztatni.
Poligonok (vagy a bennük lévô lyukak) alakját csak akkor lehet
megváltoztatni, ha a létrehozó eszköz az Eszköztárban ki van
választva.
Ha rákattint egy kijelölt poligon valamelyik élére vagy
kulcspontjára és lenyomja az egér gombját, akkor megjelenik egy
kis paletta. Ha a kiválasztott ikon fölött elengedi az egér gombját,
a program végrehajtja az adott mûveletet.

78 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Poligon élek szerkesztése


Ha a kiválasztott poligon élére kattint és lenyomva tartja az egér
gombját, megjelenik egy kiugró paletta. Ekkor az alábbiakra
nyílik mód:
- illesszen új kulcspontot a poligon élére, majd húzza a
kívánt helyre. Kettôs kattintással a kulcspontot mozgatás
nélkül az élbe illesztheti.
Megjegyzés: Nem lehet hajlított szakaszra kulcspontot
illeszteni. Ha egy hajlított szakaszra kattint, ezzel azt annak
húrjára cseréli fel.
- hajlítson meg egy egyenes szakaszt egyik pontjának
elhúzásával. Az így kapott ív metszi az elhúzott pontot
valamint az eredeti él két végpontját.

Megjegyzés: Ha a hajlított szakasz metszi a poligon bármely


másik élét, akkor az ArchiCAD kijavítja a poligon alakját, ami
azt eredményezheti, hogy a poligont több darabra vágja.

- valamelyik élénél fogva grafikusan méretezze át a poligont.


A kiválasztott él végpontjai a szomszédos élek, vagy azok
meghosszabbítása mentén mozdulnak el. Ha a mûvelet
önmagát metszô poligont eredményez, akkor az ArchiCAD
kijavítja a poligon alakját.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


79
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Megjegyzés: Ha egy poligont valamelyik hajlított szakasza


mentén próbál átméretezni, az ArchiCAD a lehetô
legkisebbre csökkenti a kijelölt ívelt szakasz sugarát, hogy a
létrejövô ív metssze vagy érintse valamelyik szomszédos élt.
- terjessze ki a már létezô poligont, vagy új poligon
definiálásával, vagy a Varázspálcát egy már létezô poligonra
alkalmazva. Az új poligonnak metszenie kell a kijelöltet, vagy
legalábbis kell, hogy legyen egy közös élük.

- vegyen el egy élt egy már létezô poligonból. Ez a mûvelet


az elôzô inverze. Itt az új poligon metszett területe kivonódik
a már létezô kijelölt poligonból.

Megjegyzés: Amikor különbözô elemtípusokkal dolgozik,


akkor a kis paletta olyan egyéb ikonokat is tartalmazni fog,
amelyek semmilyen más poligon típusú elemnél nem
jelennek meg. Ezek az adott eszközre egyedileg jellemzô
átalakításokat teszik lehetôvé. Az eszköztípusokra egyedileg
jellemzô eljárások leírását lásd a 4. fejezetben.

80 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Poligon kulcspontok szerkesztése


Ha egy poligon valamelyik kulcspontjára kattint, amikor az ôt
létrehozó eszköz aktív, a megjelenô kis palettából a következô
lehetôségek választhatók:
- kulcspont megfogása és áthelyezése. A kapcsolódó élek
követik az áthelyezést. A kulcspontot úgy szüntetheti meg, ha
egyik szomszédos kulcsponttal egyesíti.
Ha a kulcspontot egy távolabbi kulcsponttal egyesíti, a poligon
kisebbik része törlôdik.
Ha úgy helyez át egy kulcspontot, hogy a poligon élei metszik
egymást, akkor ez automatikus javítást von maga után.

Ha egy íves él végpontját helyezi át, az ívet úgy nyújthatja, hogy


központi szöge, (az ív-húr arány) azonos marad.
- poligon csúcsának lekerekítése. Az így kapott érintôleges
ívet a Lekerekítés sugara párbeszédablakban lehet beállítani.
A sarkokat csak egyesével lehet lekerekíteni, de a sugár
beállítása után a további lekerekítések esetében csak rá kell
kattintani az adott csúcsra, majd a párbeszédablakban
érvényesíteni kell a sugarat.

Ha a lekerekítô ív túlnyúlna a szomszédos csúcsokon, a sugár


mérete addig csökken, hogy az ív végpontja a közelebbi
szomszédos csúcs legyen.
Íves poligon szakaszok esetében ugyanígy történik a lekerekítés.
- grafikusan méretezze át az egész poligont. Az élek
kicserélôdnek és megnyúlnak. Ha a mûvelet önmagát metszô
poligont eredményezne, akkor ez automatikusan kijavítódik.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


81
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

- terjesszen ki vagy vegyen el éleket (lásd fentebb a Poligon


élek szerkesztését).
Megjegyzés: Ha Falon vagy Felülethálón dolgozik, akkor a
kis paletta kiegészül még egy ikonnal, ami csak ezekre az
elemtípusokra jellemzô, s amely lehetôvé teszi, hogy
lerövidítse a poligon falának referencia vonalát, illetve
megváltoztassa a felületpontok magasságát. Lásd a Fal és a
Felületháló eszköz eljárásait a 4. fejezetben.

Poligonok és kijelölt területek


Területkijelölô eszközzel kijelölt területeken lévô poligon
kulcspontokat együtt helyezheti át.
Lásd ennek leírását a Területkijelölô eszközt ismertetô 4.
fejezetben.

Poligonok szétvágása
Poligonokat a Szerk/Vágd szét paranccsal lehet szétvágni. (Lásd
ennek leírását az 5. fejezetben.)
A Poligonok szétvágásához egyenes vonalakat vagy éleket
használhat.

Kurzoralakok
Az ArchiCAD-ban végzett munka során látni fogja, hogy a kurzor
alakja különbözô helyeken és helyzetekben megváltozik. A
kurzor alakja segít a már megrajzolt elemek közötti eligazodásban
vagy a soron következô lépés megválasztásában.
Az ArchiCAD kurzoralakok felsorolását a könyv végén a B.
függelék részletezi.

82 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Javítás
A Mégsem gomb
Ha egy mûvelet végzése közben még a befejezés elôtt
meggondolná magát, akkor a Vezérlôpult Mégsem gombjára
kattintson.
Ha a megkezdett mûveletsort teljesen érvényteleníteni akarja,
akkor a lépéseket visszafelé egyenként visszavonhatja a Mégsem
gombra való ismételt rákattintással. Ha egy ilyen folyamat közben
megváltoztatja az aktív eszközt, akkor az egész mûvelet törlôdik.
Nem kell/Mégis kell
Befejezett mûveletek visszavonására szolgál a Szerk/Nem kell
parancs. Maximálisan 99 elôzô lépést lehet a parancs ismételt
elôhívásával visszavonni. A Nem kell parancsok visszavonására
szolgál a Mégis kell parancs.
Töröld
A nemkívánt elemeket kijelöljük, majd a Szerk/Töröld
paranccsal vagy a DEL/TÖRLÉS billentyû megnyomásával
töröljük ki. Gondosan ellenôrizzük, hogy csak a valóban
kitörlésre szánt elemek vannak kijelölve. Esetleges véletlen
törlések a Szerk/Nem kell paranccsal visszavonhatók.
Egyéb módszerek
Megszakíthatja a rajzolási mûveletet, ha
• rajzolás közben megnyomja a DEL/TÖRLÉS billentyût,
• eszközt vált a mûvelet közben,
• megnyomja a FEL, LE, BAL, JOBB nyilak valamelyikét.
Lásd még...
A Nem kell/Mégis kell parancsokról további részleteket az 5.
fejezetben talál.

Munka a Metszet/homlokzat
ablakokban
A Metszet/Homlokzat ablakok akkor jönnek létre, ha a Metszet/
Homlokzat eszközzel elhelyez az Alaprajzon egy metszetvonalat.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


83
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Amint definiált egy metszet vonalat, a megfelelô Metszet/


Homlokzat neve megjelenik az Ablak menü hierarchikus
menüjében, és a név kijelölésével kinyitható.
Kétféle Metszet/Homlokzat létezik: a dinamikus Modellek,
melyek hozzá vannak kötve a modellhez és amelyeket az
Alaprajzzal kölcsönhatásban lehet szerkeszteni; és a statikus
Rajzok, amelyek független, szerkeszthetô rajzok.

Modell típusú ablakok


A modellek az épület metszetei vagy homlokzatai. Szerkezeti
elemekbôl állnak, és bármelyik Metszet/Homlokzat ablakban
végzett változtatás automatikusan megjelenik az alaprajzi
ablakban és – aktiválás esetén – bármely másik Metszet/
Homlozat ablakban is.

A Modell típusú Metszet/Homlokzat ablakok szerkeszthetôk, de


új szerkezeti elemek nem hozhatók létre bennük, a már létezô
Ajtók és Ablakok megkettôzésének kivételével.
Megjegyzés: Még akkor is, ha lemásolja és visszatoldja a
szerkezeti elemeket, csak további sima rajzelemeket kap.
A szerkezeti elemeken a 3D-s ablakban vagy egyéb Metszet/
Homlokzat ablakban végzett változtatások akkor jelennek meg,
ha újra aktiválja a Metszet/Homlokzat ablakot, vagy az
Ábrázolás/Építsd újra a modellt parancsot választja. Ez a
felfrissítési folyamat csak a szerkezeti elemeken mûködik, a többi
2D-s elemet változatlanul hagyja.
A szerkezeti elemeket az eszközük Beállítások
párbeszédablakában vagy az Infótáblán módosíthatja.
Figyelmeztetés: Ha a Modell ablakban kitöröl egy szerkezeti
elemet, akkor az az Alaprajzról és a 3D-s modellbôl is
törlôdik.

84 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Rajz típusú ablakok


A Modellek sima Rajzokká alakíthatók az Ábrázolás/Válaszd le
a metszet/ homlokzatot parancs segítségével. Ekkor minden
szerkezeti elem átalakul vonalakká és kitöltésekké. Ehhez az
ablakhoz a 2D-s rajzolás eszközzel, 2D-s tárgyak és feliratok
elhelyezésével, vagy akár másolás-betoldással adhat újabb
rajzelemeket.

A szerkezeti elemeken végzett változtatások az Ábrázolás/


Frissítsd a metszet/homlokzatot paranccsal jelentethetôk meg
a Rajz ablakban. Ebben az esetben a többi elem változatlan
marad, a Kapcsolt méretezés kivételével.

Kijelölés
A Metszet/Homlokzat ablak tartalma azoktól a beállításoktól függ,
melyeket a megfelelô metszetvonalra a Metszet/Homlokzat
beállítások párbeszédablakban kiválasztott, és nem attól, hogy az
Alaprajzon éppen mi van kijelölve. Az Alaprajzon történt
kijelölések semmilyen módon nem befolyásolják a Metszet/
Homlokzat ablakokat.
A Metszet/Homlokzat ablakbeli kijelölés teljesen független a
többi ablakban (Alaprajz, 3D-s ablak, egyéb Metszet/
Homlokzatok) végzett kijelölésektôl.

A Metszet/Homlokzatban való szerkesztés


A Metszet/Homlokzat ablakokban való munka során a Menüsor,
a Vezérlôpult, a Koordináták ablak és az Áttekintô paletta több

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


85
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

mûveletét, valamint a gördítôsáv és a Vezérlô ikonsor lehetôségeit


is igénybe veheti.

A Metszet/Homlokzatban való mentés


A Metszetek/Homlokzatok a tervvel együtt mentôdnek el, de arra
is van lehetôség, hogy ezen ablakok tartalmát külön fájlként
különféle rajz formátumokban mentse el, ha az Irat/Mentsd
mint parancsot választja.
Lásd még...
A 4. fejezetben a Metszet/Homlokzat eszközt, az 5. fejezetben
pedig az Ábrázolás menü parancsait.

A 3D-s ablakban való munka


Az ArchiCAD 6.0-beli 3D-s ablak olyan interaktív környezet,
amelyben:
- 3D-s szerkezeti elemeket hozhat létre és módosíthat;
- megváltoztathatja a nézôpontot és a vetítést, azaz
körbejárhatja a virtuális épületet.
Amikor a 3D-s ablak aktív, a 3D-s navigációs paletta is
megjelenik, mely a szerkesztést és a navigációt vezérli.
A következô szakaszok azokra a fogalmakra és technikákra
összpontosítanak, amelyek különböznek az Alaprajznál és a
Metszet/Homlokzat szerkesztésnél használatosaktól.

Alapvetô szerkesztési szabályok


A 3D-s ablakban a kurzor helyzete a térben értelmezendô
annak ellenére, hogy a bemeneti eszköz és a képernyô is 2D-sek.
Ezen “elveszett dimenzió” ellensúlyozására és a kétértelmû
helyzetek elkerülésére több megszorítást és szabályt kell
alkalmazni.

Az Eszköztár és a 3D-s ablak


Amikor a 3D-s ablak aktív, az Eszköztár összes 2D-s elemtípusa
elhalványodik. A 3D-s eszközök mind rendelkezésre állnak.

86 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

A Felhasználói origó a 3D-ben


A 3D-s ablakban a Felhasználói origót és az X, Y és Z tengelyt
kövér fekete vonalak jelzik. A vonalak 1 m hosszúak.
Hogy a Felhasználói origót a 3D-s térben mozgathassa, a
következô lehetôségek egyikét kell választania:
- nyomja le az [ALT-SHIFT] gombokat és kattintás nélkül
érintse meg a kurzorral bármelyik elem valamely pontját;
- kattintson az Origó gombra a Koordináták ablakban, majd
kattintson bármely elempontra, felületre vagy bárhová az
üres térben. Ez anélkül mozdítja el az origót, hogy annak
magasságát megváltoztatná.
Megjegyzés: Az origót valamely felületre elmozdítani csak
Takartvonalas vagy Színezett módban lehetséges. Az üres
térbe való kattintás anélkül mozdítja el az origót, hogy annak
magassága megváltozna.
A Felhasználói origó itt nagyobb jelentôséggel bír, mint az
Alaprajznál:
- Ha a Gravitációt kikapcsoljuk, akkor az origó magassága
határozza meg az új elemek magasságát.
- A Koordináták ablakban a Z értékeket vagy a Terv 0,00-tól
vagy a Felhasználói origótól lehet mérni.
- A Beállítások párbeszédablakokban a magasság-értékek a
Felhasználói origóra utalnak az aktuális szint helyett.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


87
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

A 3D-s navigációs paletta szerkesztô elemei


A 3D-s navigációs paletta a 3D-ben való eligazodásban segíti. Az
itt található navigációs vezérlôket késôbb írjuk le részletesen.

Ez a paletta a 3D-beli szerkesztés több segédeszközét is


tartalmazza, mint például a Szerkesztési mód gombot és az
Intelligens kurzor kapcsolót.
A Szerkesztési mód gomb
Az elemek szerkesztéséhez elôször kattintson a Szerkesztési mód
gombra (melyet a Nyíl ikon jelöl) a 3D-s navigációs paletta
Szerkesztés-mozgás mezejében. Ez aktiválja a Szerkesztési módot.
Ekkor az Eszköztár összes 3D-s szerkezeti elemtípusa
hozzáférhetôvé válik.
Az Intelligens kurzor kapcsoló
A Szerkesztési mód gomb alatt található két kapcsoló közül ez a
jobb oldalon helyezkedik el, és a kurzor illesztési módját vezérli.
- Ha kikapcsolt állapotban van, akkor a kurzor mindig csak az
aktuális szerkesztési síkban mozog, és csak az ezen a síkon
belül található elempontokra és élekre illeszkedik rá.
- Ha be van kapcsolva, akkor a 3D-s ablakban megjelenô
összes szerkezeti elem minden éle, referenciavonala stb.
hozzáférhetô. Egy elem létrehozásának és módosításának
folyamatában a megérintett kulcspontok helyzete mindig
kivetül az aktuális referenciasíkra. Ily módon lehetségessé
válik adott elemeknek a fölöttük vagy alattuk elhelyezkedô
elemekhez való illesztése. Amikor azonban a referenciasíkon
kívül található kulcspontokra illeszkedik rá, észre fogja venni,
hogy a mozgatott szellemképes elem “megugrik”. Ez
természetes olyankor, amikor egy kulcspont helyzete kivetül
a referenciasíkra.
A Mutató vonal kapcsoló
A Szerkesztési mód Nyílja alatti két kapcsoló közül ez a bal
oldalon található.

88 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Ha be van kapcsolva, akkor a kurzort pontozott mutató vonalak


kötik össze a koordináta tengelyekkel, hogy fokozzák a térlátást
és könnyítsék a kurzor-pozíció felismerését.

Kurzor illesztés és kijelölés


A kurzornak a már létezô elemekhez viszonyított viselkedését és
ezen elemek különbözô kijelölési módjait a korábbi
szakaszokban már részletesen leírtuk. A következô bekezdések a
3D-re sajátosan jellemzô vonásokra szorítkoznak.
Illesztôpontok és élek
A 3D-s ablakban az intelligens kurzor a szerkezeti elemek alábbi
kulcspontjaira illeszkedik:
- Sima falnál: alul a referenciavonalra és a kulcspontokra, felül
a kulcspontokra;
- Sokszögû falnál: alul az élekre és a kulcspontokra, felül a
kulcspontokra;
- Falnyílásnál: a befoglaló nyílás kulcspontjaira a fal mindkét
oldalán;
- Tárgynál és Lámpánál: az elemek ugyanazon alsó
kulcspontjaira, mint az Alaprajzon. Az ArchiCAD 6.0 érzékeny
elemeinek felül is vannak kulcspontjai;
- Födémnél: az összes kulcspontra és a felsô élekre;
- Tetônél: a felsô felület kulcspontjaira és éleire. Ha kijelöli,
akkor a vezérvonal végpontjai is megjelennek;
- Felülethálónál: az alap poligon kulcspontjaira és éleire; a
gerinc kulcspontjaira.
Ezenkívül a kurzor megjelöli még a metszôpontokat, az érintési
és merôleges kapcsolatokat, csakúgy mint az Alaprajzon. Ez
azonban csak a 3D-s ablakban található élek valóban 3D-s
metszôpontjaira mûködik.
Rejtett kulcspontok és élek megtalálása
Takartvonalas és Színezett nézetben a kurzor nem illeszkedik a
láthatatlan kulcspontokra és élekre. Ezek megtalálásához a
következôket kell tennie:
- Jelöljön ki egy elemet. Ekkor annak rejtett kulcspontjai
elôtûnnek, és a kurzor képes ezekre vagy a rejtett élekre
illeszkedni.
- Kapcsoljon Drótvázas módba. Ekkor az összes elem minden
kulcspontja és éle hozzáférhetôvé válik.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


89
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Kijelölési módok
- Kulcspontok és élek által való kijelölés:
Ugyanúgy mûködik, mint az Alaprajzon.
- Felületek által való kijelölés:
Bármelyik elemet kijelölheti úgy, hogy a Nyíl eszközzel az elem
látható felületein belül bárhová kattint anélkül, hogy az
intelligens kurzorral megtalálná az elem bármelyik kulcspontját.
Ez a Drótvázas módban is mûködik, de ebben az esetben nincs
vizuális nyoma annak, hogy melyik felület látható.
Ez a módszer csak a Nyíl eszköznél mûködik. A többi eszköznél
a [SHIFT]-kattintás azt kívánja meg, hogy egy kulcspontra vagy
élre kattintson, ugyanúgy mint az Alaprajznál.
- Terület által való kijelölés:
A Nyíl eszköz eset;n, nyomja le az egér gombját bárhol, a
kulcspontokat és éleket kivéve, és a gombot lenyomva tartva
mozgassa az egeret. Ezzel ugyanolyan kijelölési négyszöget fog
rajzolni, mint az Alaprajzon. Minden olyan elem, amelynek van
ezen négyszög belsejében kulcspontja, kijelölõdik.
A kijelölô pontok hiánya
Ha egy elem összes kijelölô pontja az aktuális nézeten kívül esik,
akkor az elemet nem lehet kijelölni.
Ez azt jelenti, hogy egy kinagyított nézetben, ahol egy fal vagy
födém semennyi üres hátteret nem hagy a képen, nyugodtan
rajzolhat kijelölô négyszögeket vagy megszüntetheti más elemek
kijelölését az erre az elemre való kattintással anélkül, hogy azt
kockáztatná, hogy tudomása nélkül elmozdítja.
Bár ez a szabály nagyon szigorúnak tûnik, a belsô terekben való
munkában nagy segítségére lesz.

90 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Ha azonban “automatizált” kijelölô módokat használ, mint


amilyen a Válaszd mind parancs vagy a Feltételes kiválasztás
paletta, akkor még ezek az elemek is kijelölôdnek.
A Levágott modell nézetek és a kijelölô pontok
A levágott 3D-s nézetek esetében, melyek vagy a kijelölt
területbôl vagy a 3D-s metszôsíkok és a 3D-s metszés parancs
hatására jönnek létre, bizonyos elemek csak részben lesznek
láthatók.
Ha kijelöli ôket, akkor az egész elem kijelölô pontjai
megjelennek, és a kurzorral minden kulcspont és él elérhetô lesz.
Szerkesztéskor az egész elemrôl megjelenik egy átmeneti
szellemkép.

Ha új elemeket a levágott modell nézet határain kívül helyez el,


vagy már létezô elemeket ide kimozgat, ezek eltûnnek a 3D-s
ablakból. A létezô elemek visszaszerzésére használja a Nem kell
parancsot, vagy menjen át az Alaprajzra, hogy a megfelelô helyre
tehesse ôket.
A Területkijelölô eszköz használata
A Területkijelölô eszköznek a 3D-s ablakban a következô
funkciói vannak:
- Az Infótábla elsô három eljárását használva, 3D-s dobozokat
vagy prizmákat definiálhat. A dobozok vagy prizmák
esetében, a Válaszd ki mind parancs az összes bennük lévô
elemtípust kijelöli, ha a Nyíl eszköz aktív. Kattintson egy

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


91
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

másik eszközre az Eszköztárban, és kijelölheti az összes


olyan típusú elemet a Válaszd ki mind paranccsal.
- Az utolsó eljárás segítségével pedig egy olyan sima
négyszöget rajzolhat, amivel a 3D-s képet a Vágólapra lehet
másolni. A Másold parancs hatására kinyílik egy
párbeszédablak, amely a Vágólap tartalmára vonatkozó
speciális lehetôségek tárháza.
A Területkijelölô eszközt nem lehet a 3D-s ablakbeli elemek
mozgatására vagy nyújtására használni.
Megjegyzés: A Területkijelölô pozíciójának pontos
beállításához mozgassa azt a kulcspontjainál fogva a Nyíl
eszközzel. (Az Alaprajzon a Területkijelölô mozgatása a
Területkijelölô eszköz használatát igényli.)

Új elemek alkotása 3D-ben


Az ArchiCAD 6.0-ban a 3D-s ablakban közvetlenül létre lehet
hozni szerkezeti elemeket.

Magasságvezérlés
Mielôtt elkezdi rajzolni az elemet, állítsa be a vezérlôket és a
beállításokat, hogy az elem biztosan a megfelelô magasságban
kerüljön beillesztésre.
Elôször a Gravitációt állítsa be kívánsága szerint.
Ha a Gravitáció be van kapcsolva:
A Gravitáció segítségével a falak, oszlopok és könyvtári elemek
arra a födém vagy tetô felületre helyezôdnek, amelyikre kattint. A
más típusú már létezô elemek “átlátszóként” viselkednek, vagyis
a kattintás áthatol a falakon és tárgyakon, és megkeresi az elsô
födém vagy tetô felületet.
Ha a kattintott födémhez vagy tetôhöz képest valamennyi eltolást
kíván megadni, akkor nyissa ki a használni kívánt eszköz
Beállítások párbeszédablakát és kívánság szerint állítsa be a
“Lenti elemtôl” mért értéket. Ha eltolást ad meg, a mutató akkor
is rámegy a födém vagy tetô felületre, és a kurzorral mozgó kis
háromszög fogja az elkészítendô elem kezdô pozícióját jelölni.
A Koordináták ablak Z mezôje mutatja majd annak a felületnek a
magasságát, ahol a kurzor található, az Infótábla pedig az
elkészítendô elem alsó és felsô magasságértékeit mutatja.
Mindezek az értékek automatikusan változnak, ahogy a kurzort
különbözô magasságú födémek és tetôk fölött mozgatja.

92 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Ha a Gravitáció ki van kapcsolva:


Ebben a módban a Felhasználói origó magassága az alapvetô
tényezô. A fentebb bemutatott módon vigye a Felhasználói origót
a megfelelô pozícióba, és az eszközök Beállítások
párbeszédablakában kívánság szerint állítsa be a “Az ideiglenes
felhasználói origótól” vagy a “Terv 0,00-tól” magasságértékeket.
Ha a Felhasználói origóhoz képest eltolást ad meg, a mutató
akkor is rámegy a Felhasználói origó által definiált vízszintes
síkra, és a kurzorral mozgó kis háromszög fogja az elkészítendô
elem kezdô pozícióját jelölni.
A Koordináták ablak Z mezôje mutatja majd a Felhasználói origó
magasságát, az Infótábla pedig az elkészítendô elem alsó és felsô
magasságértékeit mutatja.
Ez vonatkozik azokra az elemtípusokra is, amelyek nem
használhatják a Gravitációt: a Födémekre és a Felülethálókra.
Ajtók és Ablakok magassága
A falnyílások magasságát kizárólag az Ajtó és Ablak Beállítások
párbeszédablakokban megjelenô aktuális értékek határozzák
meg, és ezt mindig a kattintott fal aljától mérjük.
A Magasság és a Szintek
A 3D-s ablakban mindig egy bizonyos számú szint látható. Annak
azonban nincs vizuális jele, hogy melyik elem melyik szinthez
tartozik.
Az új elemek mindig arra a szintre kerülnek, amelyik legjobban
megfelel a magasságértéküknek. Ez a következôt jelenti:
- Ha a 3D-s ablak tartalmát egyedi kijelöléssel vagy egy
egyszintes kijelölt terület által definiáltuk, akkor az összes új
elem, magasságtól függetlenül, az aktuális szintre kerül.
- Ha a Vetítendô elemek párbeszédablak beállításának
megfelelôen több szint van jelen, akkor egy bizonyos szint
tartományába esô új elemek az adott szintre kerülnek, a
nagyon magasra vagy nagyon alacsonyra helyezett elemek
pedig a bemutatott szintek legmagasabbikához vagy
legalacsonyabbikához adódnak.
Ez azonban csak az új elemekre vonatkozik. A már létezô elemek
mindig megtartják eredeti szintjüket, függetlenül a 3D-s ablakban
lejátszódó függôleges módosításoktól. Ahhoz, hogy ezeket másik
szintre mozgassa, az Alaprajz ablakot kell aktiválnia, és az egyik
szintrôl kivágni, majd a másikra betoldani ôket.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


93
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Elemek létrehozása
A legtöbb esetben egy új elem létrehozása eggyel több lépést
igényel, mint az Alaprajzon. Miután definiálta az elem helyzetét
az aktuális vízszintes síkon, rajzolja meg az elem magasságát
definiáló vektort.
Ha a magasság vektor megrajzolása helyett kétszer kattint, akkor
ez minden esetben azt eredményezi, hogy az eszköz Beállítások
párbeszédablakában alaphelyzetben beállított magasságú vagy
vastagságú elem jön létre.
Rajzoláskor használja az Intelligens kurzor kapcsolót, és kívánság
szerint illeszkedhet már létezô elemekre.
Falak, Oszlopok, Tárgyak és Lámpák:
- Adja meg az elem(ek) aljának alaprajzi geometriáját, mint
ahogy az alaprajzon tenné.
- Kattintson a magasságra. (Régebbi könyvtárak elemeinek
magasságát nem lehet grafikusan beállítani.)
Ajtók és Ablakok:
- Kattintson egy falfelületre vagy egy referenciavonalra, vagy
két referenciavonal metszôpontjára.
- Kattintson a nyílás helyére, ha ez egy élen vagy egy
metszôponton helyezkedik el.
- A magasságértékek az Ajtó/Ablak Beállítások
párbeszédablakból származnak.
- Kattintson a nyílás irányára. A kattintott oldalt kis pálcika
fogja jelezni.
Födémek:
- Adja meg a felsô felület alaprajzi geometriáját, mint ahogy az
alaprajzon tenné.
- Kattintson a födém vastagságára.
Tetôk:
- A 3D-s ablakban nem lehet tetôtípusú elemeket létrehozni.
Rajzolja meg ôket az Alaprajzon, és szerkessze ôket a 3D-s
ablakban.
Felülethálók:
- Adja meg az alap poligon alaprajzi geometriáját, mint ahogy
az alaprajzon tenné.
- Kattintson az alsó sík magasságára.

94 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Létezô elemek szerkesztése


Elôször jelölje ki azt az elemet, amelyet szerkeszteni akar.

A Nyíl eszközzel való szerkesztés


Ha a Nyíl eszközzel a kijelölt elemek bármely élére vagy
kulcspontjára kattint, kinyílik egy kis paletta a négy alapvetô
szerkesztési mûvelettel: Vidd, Emeld, Nyújtsd vízszintesen és
Nyújtsd függôlegesen. Az utolsó kivételével mindezek a
mûveletek a Szerk menü parancsaiként is rendelkezésre állnak.
Vidd a 3D-ben
A Vidd ikon vagy parancs segítségével a kijelölt szerkezeti elemet
valamely más helyre mozgathatja. Elôször a vízszintes
szerkesztési síkban mozgassa a kijelölt elemet, majd kattintson.
Ezután határozza meg a függôleges helyváltoztatást. Az intelligens
kurzor érzékeny a többi elem kulcspontjaira, így aztán a
kiválasztott elemet a környezetéhez viszonyítva mozgathatja.
A nyílásokat a 3D-ben is lehet mozgatni. Az Alaprajzhoz képest
az a fô különbség, hogy különbözô falakon található ajtók és
ablakok sorát lehet egyszerre mozgatni, ha ezek párhuzamosan
vagy koncentrikusan helyezkednek el.
Emeld a 3D-ben
Az Emeld ikon vagy parancs segítségével grafikusan változtathatja
a kijelölt szerkezeti elemek függôleges helyzetét a
környezetükhöz képest. Az elemek vízszintes helyzete változatlan
marad.
Nyújtsd vízszintesen a 3D-ben
A Nyújtsd vízszintesen ikon vagy a Nyújtsd parancs segítségével
szerkezeti elemeket nyújthat meg vagy húzhat össze. Ez a
mûvelet a vízszintes síkban játszódik le, a z koordináta
változatlan marad.
A következôket lehet vízszintesen megnyújtani:
- egyenes falak végpontjait a fal aljánál lévô referenciavonal
kulcspontjainak mozgatásával;
- ívelt falak sugarát a fal aljánál lévô referenciavonal
mozgatásával;
- ívelt falak szögét a fal aljánál lévô referenciavonal
kulcspontjainak mozgatásával;

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


95
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

- tárgyak szélességét és mélységét (A és B paraméter) a


befoglaló négyzet valamely kulcspontjának mozgatásával.
Nyújtsd függôlegesen a 3D-ben
A függôleges nyújtás csak a 3D-s ablakra jellemzô.
A következôket lehet függôlegesen megnyújtani:
- falak és oszlopok magasságát;
- födémek és tetôk vastagságát;
- ajtók, ablakok és ArchiCAD-értô tárgyak magasságát;
- az alap poligon és a felülethálók alsó felülete közti
távolságot.

Menü parancsokkal való szerkesztés


A 3D-s ablakban való munka során a Szerk menü bizonyos
parancsai elhalványodnak. A többi ugyanúgy használható, mint
az Alaprajzon.
A Sokszorozd parancs egy kicsit másképp mûködik: a
függôleges áthelyezés számszerû értékei helyett egy kapcsolót
találunk. Ha ki van kapcsolva, akkor a folyamat lépései
megegyeznek az Alaprajzon használatosakkal, és minden másolat
az eredetivel egyforma magasságba kerül. Ha be van kapcsolva,
akkor a folyamat kibôvül egy utolsó lépéssel, mely a függôleges
áthelyezést definiálja grafikusan.
A legtöbb menü parancs által megkívánt referenciavektort vagy
egy elempontból vagy egy felületrôl indíthatja el. Ha a
szerkesztési mûveletet egy felületen akarja elkezdeni, akkor
használja a Takartvonalas vagy Színezett módot. Ha az üres térbe
kattint, akkor a szerkesztés a Felhasználói origó aktuális
magasságában kezdôdik.

96 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Sokszögû elemek szerkesztése, mialatt eszközük aktív


Csakúgy mint az Alaprajzon, ha olyankor szerkeszt egy Födémet,
Tetôt vagy Felülethálót, amikor a megfelelô eszköz is aktív, akkor
kinyílik egy kis paletta, amely az adott eszközre jellemzô
szerkesztési lehetôségeket tartalmazza. Ezek ugyanúgy
mûködnek mint az Alaprajzon, a következô kiegészítésekkel:
- Ha a Tetô kulcspontjaira kattint, megjelenik a Tetô lejtés
ikon. Ezt választva interaktív módon változtathatja a tetô
lejtését. A tetô vastagsága azonban állandó marad.
- Ha a Felületháló kulcspontjaira kattint, és az Alaprajzon is
megtalálható Kulcspont magasság ikont választja, akkor
grafikusan mozgathat felfelé vagy lefelé egy kulcspontot
ahelyett, hogy egy párbeszédablakban számszerûen kellene
megadnia az értékeket.

A 3D-s navigációs paletta


A 3D-s navigációs paletta eszközeivel és vezérlôivel:
- interaktív módon változtathatja a 3D-s nézôpontot;
- valós idôben fedezheti fel a 3D-s tereket (ha a modell mérete
és a számítógép teljesítménye engedi);
- szerkesztheti a mozgatási útvonalak kulcsképeit.
Mind a Perspektivikus, mind az Axonometrikus nézetnek
megvannak a saját vezérlôi.

A paletta jobb felsô részében elhelyezkedô nézetmód kapcsoló


ugyanúgy ingázik a nézettípusok között, mint ahogy ezt a
Nézôpont beállítás párbeszédablakban hasonló funkcióval bíró
vezérlôgomb teszi.
A Szerkesztés-mozgás vezérlôk között található:
A Szerkesztési mód ikon, melyet egy Nyíl ábrázol. Ebben a
módban a 3D-s szerkesztési eszközök vehetôk igénybe, és az
elemek szerkeszthetôk.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


97
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

A Mozgás eszközök, melyek lehetôvé teszik, hogy a 3D-s


nézôpont változtatásával körbejárja a 3D-s ablakot.
Ezek az eszközök különböznek egymástól a perspektivikus és az
axonometrikus nézetben, és a kiválasztott Mozgás mód (Kamera
vagy Zárolt tárgy) alapján is változnak.
A jobb alsó Nem kell gomb, amellyel az utolsó nézetváltozást
lehet visszaállítani.

Navigációs alapfogalmak
A navigációt a Mozgás eszközök és a Mozgás módok vezérlik. A
perspektivikus és az axonometrikus nézetben különbözô
lehetôségek állnak rendelkezésre. Az Eszközök és Módok
minden egyes kombinációja más típusú mozgást eredményez.
Az Eszközöktôl és Módoktól függetlenül, a mozgás elindításához
a 3D-s ablakra kell kattintania. Elôször kattintson a kép közepére.
Ekkor megjelenik a modell leegyszerûsített képe. Az ArchiCAD
elôször figyelmen kívül hagyja a körvonalakat, aztán átkapcsol
vázlatos színezett, drótvázas vagy tömb módba; gyors
számítógépeken a kisebb modellek mozgás közben mutatnak
legjobban.
A kép közepén megjelenik egy négyszög. Ez a “semleges terület”.
Ha a négyszög és az ablakkeret között bárhová kattint, ezzel
elkezdi a mozgást. Kattintson felülre vagy alulra, ha egy bizonyos
fajta mozgást kíván, balra vagy jobbra, ha egy másikat, és a
középsô területekre, ha a kettô kombinációját szeretné.
Ha lassan akar haladni, kattintson a négyszög közelébe, ha
gyorsan, akkor az ablakkeret közelébe. Ha állandó sebességgel
akar haladni, akkor tartsa lenyomva az egeret. Vigye körbe a
kurzort, ha növelni vagy csökkenteni akarja a sebességet, vagy
irányt akar változtatni. A legnagyobb sebesség eléréséhez vigye
olyan messzire a kurzort a 3D-s ablakon túlra, amennyire csak a
képernyô mérete engedi.

98 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

Ha abbahagyja a mozgást, megjelenik a leegyszerûsített kép,


amíg meg nem nyomja a Nézet, a Visszaállítás, a Nem kell
vagy a Szerkesztési mód gombok egyikét. Ekkor az aktuális 3D-
s ablak beállítások alapján újraépül a kép. Az Axonometrikus
nézetekben a modell új nézete bele is fog illeni az ablakba.
A Mozgás eszközök segítségével duplán kattinthat a 3D-s ablak
alján található Nagyítás vezérlôkre, és használhatja a Mindent
mutass, és a Következô és Elôzô nézet gombokat. Az ablakon
belül azonban nem tolhat el, és nem rajzolhat nagyítási
négyszöget.

A perspektivikus nézetben való navigáció


A perspektivikus nézetben való navigációt a Mozgás eszközök és
módok kombinációja definiálja.
Mozgás eszközök
A perspektivikus nézetben három Mozgás eszköz áll
rendelkezésre.
1) Séta
- Felsô-alsó: vízszintesen mozog elôre és hátra.
- Bal-jobb: megfordul.
2) Oldalirányú mozgás
- Felsô-alsó: fel-le mozog.
- Bal-jobb: oldalirányban balra és jobbra mozog.
3) Fordul

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


99
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

- Felsô-alsó: felfelé vagy lefelé néz vagy fordul. A tartomány +-


90 fok, nem tud a feje tetejére állni.
- Bal-jobb: megfordul.

Mozgás módok
A két perspektivikus Mozgás mód a következô:
- Kamera: A Kamera és a Tárgy közti fizikai távolságot
állandóan tartja.
- Tárgy zárolás: Az aktuális tárgyat tartja a kép
középpontjában. (Lásd még késôbb a “Nézet” gombokat.)
Mozgás eszköz és mód kombinációk
A perspektivikus nézetekben a következô Mozgás eszköz/mód
kombinációk léteznek (a Szerkesztés-mozgás területen az eszköz
ikonok attól függôen változnak, hogy melyik módot választotta
ki):
- Séta - Kamera: Sétál az épületben, körülnéz a szobákban.
- Séta - Tárgy zárolás: Külsô nézetekben mozog körbe,
közelebb vagy távolabb megy.
- Oldalirányú mozgás - Kamera: Fel, le vagy oldalirányban
mozog, de állandóan ugyanabba az irányba néz. (Mint egy
lift- vagy metróút során.)
- Oldalirányú mozgás - Tárgy zárolás: Fel, le vagy
oldalirányban mozog, de állandóan az épület ugyanazon
pontjára néz.
- Fordul -Kamera: Egy helyben áll és minden irányba
körülnéz, mintha egy gömb középpontjában állna.
- Fordul - Tárgy zárolás: Egy “üvegkupola” felszínén mozog
fel, le és oldalirányban, de állandóan a középpont felé néz.
Rövidítések és trükkök
A Séta és az Oldalirányú mozgás eszközöknél nyomja meg a
[SHIFT] gombot, hogy átmenetileg a másik eszközre kapcsoljon.
Amikor a Fordul eszközt használja, nyomja meg a [SHIFT]
gombot és kattintson balra vagy jobbra, hogy megváltoztassa az
Elforgatást.
Egyéb vezérlôk
Kattintson a Nézet gombokra, majd a 3D-s ablak valamelyik
felületére, hogy interaktívan beállíthassa a tárgypontot.

100 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

- A bal oldali gomb hatására éppen “szembe fog nézni” a


kattintott felülettel, mivel a kamera tengelye erre merôleges
lesz és a kattintott pozícióra fog mutatni. A kamera és a tárgy
közti aktuális távolság állandó marad.
- A jobb oldali gomb hatására, a kattintott pont lesz a tárgy, az
Ön nézôpontja pedig állandó marad.
A Tárgy zárolás mód használata elôtt a megbízható mozgás
érdekében ajánlatos kiválasztani egy megfelelô tárgyat, vagy ezen
gombok segítségével, vagy a Nézôpont beállítás
párbeszédablakban.
A 3D-s ablakban csak látható felületekre mozgathatja a
tárgypontot. Ha az üres térben bárhová vagy az épület belsejében
elrejtett helyre kívánja helyezni a tárgyat, akkor használja a
Nézôpont beállítás párbeszédablak grafikus és számszerû
vezérlôit.
A Visszaállítás gombra kattintással gyorsan normalizálni tudja a
furcsa nézeteket, ha eltéved.
- A bal oldali gomb az Elforgatást állítja vissza nullára, vagyis a
horizont újra vízszintessé válik.
- A jobb oldali gomb a tárgy pont magasságára hozza a
nézôpontját, vagyis újra vízszintes irányba néz, más szóval,
visszatér a “2-pontos” avagy “építészeti” perspektívába.
A Látószög tolóka az egyetlen olyan nézetvezérlô, amely a 3D-s
szerkesztési módban is használható. Ezzel a tolókával válthat
nagy látószögûbôl teleobjektív nézetbe.

Az axonometrikus nézetekben való navigáció


Az axonometrikus nézetekben a lehetôségek száma valamivel
kisebb.
Mozgás eszköz
Az axonometrikus nézetekben a Fordul eszköz az egyetlen
Mozgás eszköz. Bárhová kattint, ez elindít egy bizonyos fajta
forgatást.
Mozgás módok
Az axonometrikus nézetekben két Mozgás mód található.
1) Modell
- A modellt a Terv X, Y és Z tengelyei körül forgatja.
- Felsô-alsó: X körüli forgatás.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


101
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

- Bal-jobb: Z körüli forgatás. Ez a fajta mozgás a függôleges


éleket függôlegesen tartja. Y körüli forgatáshoz nyomja meg
a [SHIFT] gombot.
2) Kép
- A modellt a Képernyô X, Y és Z tengelyei körül forgatja.
- Felsô-alsó: a modellt a vízszintes tengely körül forgatja. Ez a
fajta mozgás is függôlegesen tartja a függôleges éleket.
- Bal-jobb: a modellt a függôleges tengely körül forgatja.
Nyomja meg a [SHIFT] gombot, ha a képernyôre merôleges
tengely körül akar forgatni.
Egyéb vezérlôk
Kattintson a maradék Nézet gombra, hogy valóban úgy “nézzen
szembe” a kattintott felülettel, ahogy a kamera tengelye
merôleges lesz rá. Ily módon torzítatlan képet kaphat a
tetôsíkokról és más ferde elemfelületekrôl.
A Visszaállítás gombra kattintással gyorsan normalizálni tudja a
furcsa nézeteket, ha eltéved.
- A bal oldali gomb a függôleges éleket újra függôlegessé teszi.
- A jobb oldali gomb a szabvány oldalnézetet adja, az aktuális
azimutot állandóan tartva.

Mozgatás vezérlôk
A körséta mozgatások kulcsképének pontos beállításához
használja a paletta jobb felsô részén található kis kiugró menüt.
Ha egy kamera sincs, vagy több kamera is ki van jelölve az
alaprajzon, akkor a következô menüt kapja:

Ennek az egy parancsnak a kiválasztása olyan kamerát helyez az


alaprajzra, amely ráillik a 3D-s ablakbeli jelenlegi nézôpontjára.
Ha már vannak az alaprajzon olyan kamerái, melyek egy
mozgatás útvonalat definiálnak, akkor az új kamera az aktív
kamera mögé kerül, melyet annak látószöge jelöl az alaprajzon.
Ha csak egy kamera van kijelölve, akkor a következô menüt
kapja:

102 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

- Menj az elôzôre: visszamegy egy kulcsképnyit a mozgatás


útvonalon, és kiválasztja a terv megfelelô kameráját.
- Menj a következôre: elôremegy egy kulcsképnyit a
mozgatás útvonalon, és kiválasztja a terv megfelelô
kameráját.
- Módosítsd a kijelölteket: használja ezt, ha a 3D-s ablakban
megváltoztatta a nézetet. Felfrissíti a kijelölt kamerát, hogy az
ráilljen az aktuális nézetre.
- Állítsd vissza a nézetet a kijelöltre: az összes kézzel
végzett változtatást félredobja, és a kijelölt kamera által látott
3D-s modellt mutatja.
- Szúrj be egy kamerát a kijelölt után: azontúl hogy
beszúrja az új kamerát, ki is jelöli azt a terven.
Az axonometrikus nézetekben a következô menüt kapja:

- Tárolt nézetek: ugyanazt a párbeszédet kezdi meg, amely a


Nézôpont beállítás párbeszédablakból is hozzáférhetô.
- Nézet tárolása: elmenti az aktuális axonometrikus nézetet a
tárolt nézetek listájában.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


103
3. Fejezet: Szerkesztési eljárások

104 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

4.fejezet
ArchiCAD eszközök
Ez a fejezet az Ar chiCAD Eszköztár általános leírását és az egyes eszközök
használatát, beállításait és a szerkesztési eljárásait tartalmazza. A rajzolás és
a rajz szerkesztésének magyarázatát, ahol lehetséges, hasznos tanácsokkal és
felhasználói trükkökkel is kiegészítettük.

Eszköztár
Az ArchiCAD Eszköztárában számos kifinomult építészeti eszköz
található, melyek nélkülözhetetlenek a tervezés fázisaiban.
Némelyek hasonlatosak a mûszaki rajz készítése során
megszokott eszközökhöz, mások messze túlmutatnak a kézi
munkavégzés lehetôségein. Ha megszokja az ArchiCAD
eszköztárát, az eszközök rajzi és építészeti gyakorlatának
természetes kiegészítôivé válnak. A beállításaik nagyrészt
hasonlóak, ezért bemutatásukkal csak egyszer foglalkozunk, míg
részletes magyarázatukra a késôbbiekben hivatkozunk.
Az Eszköztár alapbeállítási formájában az egymással kapcsolatban
lévô eszközök egy ikon alá rendezôdnek, és az ilyen ikon
felnyitásával megjelennek a meghatározott eszközök. Az összes
eszköz egyidejû megjelenítéséhez válassza az Ablak menü Úszó
paletták/Paletta forma… parancsát, és jelölje ki a bôvített
módosítót.

Eszközcsoportok
Az Eszközök funkcionális csoportokba rendezettek.
Nyíl, Területkijelölô téglalap - Az elsô két eszköz szerkezeti
elemek kiválasztására és kezelésére szolgál.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


105
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Fal, Oszlop, Ablak/Ajtó, Tárgy/Lámpa, Födém, Tetô, Terep -


A következô eszközsor egyesíti a 2D-s vázlatolás és a 3D-s
modellezés képességeit. Az ezekkel az eszközökkel létrehozott
elemek az Alaprajzon 2D-s szerkezeti elemként, míg a 3D-s
ablakban tömör épület összetevôként jelennek meg. Szöveges
leírásuk és összetevôik az Összetevô vagy Elem listában szerepel.
Méretezési egység/Ívméretezés/Szintméretezés/
Magasságméretezés/Szögméretezés, Szöveg/Címke, Helyiség
- Ezek a méretezô és címkézô eszközök teszik lehetôvé a
szerkezeti elemek különbözô szöveges információinak
elhelyezését az Alaprajzon, a Metszet/Homlokzaton és a Helyiség
listába.
Kitöltés, Vonal/Ív/Kör/Ellipszis/Görbe, Pont - Az ezekkel a
vázlatkészítô eszközökkel készített elemek csak 2D-s nézetben
láthatók. Rajzi segédeszközként, referencia pontként vagy
sablonként használhatók komplexebb 3D-s elemek
létrehozásához.
Metszet/Homlokzat és Kamera/VR - Ez a két eszköz teszi
lehetôvé a homlokzatok és metszetek, a párhuzamos és
perspektikus nézetek, a benapozási tanulmányok, a körséta
útvonalak és a VR kamera állások megadását az Alaprajzon.
Egy hatodik eszközcsoport megjelenhet az eszköztárban, külsô
cégek által fejlesztett Könyvtári elem szerkesztô programok
használatakor. Ezen programok ikonjai akkor jelennek meg, ha
telepített ilyen programot a gépére.

Eszköz elérhetôség
Attól függôen, hogy melyik ablak aktív, elérhetô mindegyik
eszköz, néhány vagy egy sem:
- az Alaprajzon munka közben minden eszköz elérhetô;
- a Metszet/Homlokzat ablakban a Magasságméretezés,
Helyiség, Metszet/Homlokzat és Kamera eszközök szürkék. A
szerkesztô eszközök csak az elemek kiválasztására és
szerkesztésére használhatók, de újak létrehozására nem;
- a Könyvtári elem 2D jelkép ablakban csak a kiválasztás és a
2D-s rajzoló eszközök (beleértve a Szöveg eszközt is)
elérhetôek;
- a 3D-s ablak használata közben csak a kiválasztás és a 3D-s
szerkesztô eszközök elérhetôek;
- a Terület lista ablak vagy egy Modellfotók ablak
megtekintésekor a Terület kijelölô az egyetlen hozzáférhetô

106 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

eszköz az ablak másolandó részeinek kiválasztására. Az


Eszköztár mindig rejtett, amikor ezek közül bármelyik ablak
nyitva van.

Az eszközök kiválasztása
Az Eszközöket több módon is kiválaszthatjuk:
- Kattintsunk valamely eszköz ikonjára az Eszköztárban.
- A billentyûzet Fel-Le Nyíl billentyûinek segítségével
mozoghatunk az Eszköztár ikonjai között.
- A Jobbra nyíl billentyû megnyomásával válthatunk az éppen
használt eszköz és a Nyíl eszköz között. Ez akkor hasznos,
ha újonnan létrehozott elemeket gyorsan akarunk mozgatni,
megnyújtani ill. a rajzra visszatérni.
- A MÓDOSÍTÓ (Macintosh) vagy az ALT billentyû (Windows)
nyomvatartása mellett kattintsunk egy meglévô szerkezeti
elemre, hogy az ôt létrehozó eszközt kiválasszuk. Ezzel a
mûvelettel egyben fel is vesszük az elem paramétereit (lásd
a Paraméter átadás részt késôbb ebben a fejezetben).

Eszköz Beállítások és párbeszédablakok


Minden eszközhöz beállítások egy csoportja tartozik, melyek
meghatározzák az általa létrehozandó elem megjelenítését és
paramétereit. Ezek a beállítások az eszközökre jellemzô
párbeszédablakokban adhatók meg és módosíthatók. Az Eszköz
beállítás párbeszédablakok közül néhány részben a felhasználó
által megadott jellemzô típus szerint változik, míg a többinek
egyszerûbb a felépítése. A kétféle párbeszédablak számos
funkcióban megegyezik.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


107
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A párbeszédablakokban a következô mûveletek végezhetôk:


- A késôbbiekben megrajzolandó elemek alapbeállításainak
megadása (amennyiben a párbeszédablak kinyitásakor semmi
sem volt kiválasztva); vagy
- Már létezô elemek beállításainak megváltoztatása,
amennyiben azok ki voltak választva a párbeszédablak
megnyitásakor.

Párbeszédablakok kinyitása
Az Eszköz Beállítások párbeszédablakot több módon is
kinyithatjuk:
- Duplán kattintsunk az eszköz ikonjára;
- Nyomjuk le a Bal Nyíl billentyût a billentyûzeten;
- Válasszuk ki a menübôl a Szerk/Eszköz beállítás parancsot,
mikor a kívánt eszköz ikonja aktív.
- Kattintson az Infótáblán a megfelelô elemre;
- Kattintson egy elemre, miközben nyomva tartja a CONTROL
billentyût (Macintosh), vagy használja az egérgombot
(Windows), majd a menübôl válassza az Eszköz beállítás
parancsot.

Az Eszköz beállítások alapértékei


Egy eszköz kiválasztásával mindig olyan elemeket rajzolunk,
melyek paraméterei az adott eszköz alapbeállítását veszik fel. Az
ArchiCAD elindításakor ezeket az alapbeállításokat tölti be a
program.
Egy eszköz alapbeállítását az Eszköz beállítás párbeszédablak
kinyitásával tudjuk megnézni, amennyiben éppen semmi sincs
kiválasztva. Ha az alapbeállítást látjuk, a párbeszédablak jobb
felsô sarkában az ,,Alapérték” szócska jelenik meg. Ha
megváltoztatjuk egy eszköz alapbeállítását, a vele késôbbiekben
rajzolt elemek mindegyike az új jellemzôket veszi fel.
A beállításokat a terv mindig menti, így a terv legközelebbi
kinyitásakor a legutóbb használt értékek és beállítások maradnak
érvényben, s munkánkat ugyanabban a környezetben
folytathatjuk, ahol abbahagytuk.
Ezenkívül az ArchiCAD-bôl való kilépéssel minden beállítás
mentésre kerül az ún. Beállítások file-ba, ezért a legközelebbi

108 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

programindításkor, még ha nem meglévô tervet nyitunk is ki, az


új munkafelületen akkor is a legutóbb használt beállítások
lesznek az alapértékek.
Megjegyzés: Az ArchiCAD telepítés utáni bekapcsolásakor
vagy a Beállítások file hiányakor a párbeszédablakok a gyári
beállítás értékeit veszik fel. Késôbbiekben a gyári beállításhoz
való visszatérés a MÓDOSÍTÓ (Macintosh), illetve az ALT
billentyû (Windows) nyomva tartása mellett a File/Teljesen
új parancs kiválasztásával történhet.

Meglévô elemek beállításai


Meglévô elemek beállításának ellenôrzését és módosítását az
elem kiválasztásával, majd az adott eszköz párbeszédablakának
kinyitásával végezhetjük el.
Az Eszköz beállítás párbeszédablak módosításának hatása az
éppen kijelölt elemek számától függ:
- Amennyiben semmi sincs kiválasztva, az aktuális
alapértelmezés jelennek meg, és az ,,Alapérték” szócska
látható a párbeszédablak jobb felsô sarkában. Az értékek
módosításával az adott eszköz alapbeállítását tudjuk
megváltoztatni.
- Ha egy elemet jelölt ki, a változások csak arra az egy elemre
vonatkoznak, és az alapbeállítás nem változik.
- Amennyiben több elemet jelölt ki, a következô szabályok
érvényesek:
1) A kiválasztott elemek száma megjelenik a párbeszédablak
jobb felsô sarkában.
2) A változások csak azokra a kiválasztott elemekre lesznek
érvényesek, amelyek a bekapcsolt eszközzel készültek. Ez
azt jelenti, hogy egy vonal tollszíne például nem módosítható
a Födém Beállítások párbeszédablakból.
Megjegyzés: A különbözô típusú elemekhez hozzárendelt
fólia és tollszín egyetlen lépésben megváltoztatható egy
megfelelô párbeszédablakban. Lásd 5. fejezet, Szerk menü,
Kijelöltek módosítása… parancs.
3) Amennyiben a kiválasztott elemek nem egyformák, a
legutoljára kijelölt elem beállítása jelenik meg.
Megjegyzés: A Nyíl eszközzel rajzolt kijelölô négyzet
segítségével megtekintheti egy elem beállításait úgy, hogy
megszünteti annak kijelölését, majd újra kiválasztja azt,
mielôtt kinyitja a beállítás párbeszédablakot.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


109
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

4) Csak a megváltoztatott beállítások lesznek érvényesek a


kiválasztott elemekre, tehát külön ki kell jelölni és
megváltoztatni a kiválasztott elemek bármelyikében
módosítandó jellemzô mindegyikét, még ha a Beállítások
párbeszédablakban a helyes érték jelenik is meg. Ez néha azt
is jelentheti, hogy ki kell jelölnie és újra beírni a számokat,
vagy másik kitöltésmintát választani és visszaváltani az
eredetire, hogy az minden kiválasztott elemnél módosuljon.
Kiválasztott elemek Beállítások párbeszédablakon keresztül
történô módosításával nem változik az adott eszköz
alapbeállítása. A kiválasztott elemek kijelölésének
megszüntetésével a kinyitott párbeszédablakban láthatjuk, hogy
az alapbeállítás nem változott.
A kijelölt elem(ek) mind az Alaprajzon, mind a 3D-s ablakban,
mind késôbbi anyaglistákban megváltoznak.

Paraméter átadás
Ha egy meglévô elem jellemzôit szeretnénk alapértelmezés
szerinti értéknek beírni, nem kell minden értéket egyenként
megadni. Az ArchiCAD lehetôséget nyújt arra, hogy egy meglévô
elem beállított jellemzôit két gombnyomással átvigyük egy másik
elemre. Így lehetôvé válik egyrészt a Beállítások párbeszédablak
alapértelmezésének megváltoztatása, másrészt meglévô elemek
paramétereinek módosítása az eszköz kiválasztása és a
párbeszédablakok kinyitása nélkül.
Egy meglévô elem beállításainak átvétele:
Nyomjuk le a MÓDOSÍTÓ (Macintosh) vagy ALT (Windows)
billentyût a billentyûzeten, és ugyanakkor kattintsunk egy elemre.
Ezzel a mûvelettel az elem paraméterei az adott eszköz
alapbeállításává válnak. (Ellenôrzésképpen kinyithatjuk a
párbeszédablakot.)
A Beállítások átvételekor az eszköz ikonja válik aktívvá. A
következô kattintással már rajzolhatunk is az elôbb rákattintott
elem jellemzôivel.
Az ArchiCAD-nek ez a tulajdonsága lényegesen meggyorsítja a
tervezést, ahogy a tervezés elôrehaladása során egyre több elem
kerül föl a munkalapra. A párbeszédablakok ismételt kinyitása és
a kívánt jellemzôk újbóli beállítása helyett maga a terv válik
elôparaméterezett grafikus könyvtárrá, amelynek jellemzôit
egyetlen mûvelettel átadhatjuk az új elemeknek.
Egy létezô elem paramétereinek átállítása a párbeszédablakban
megadottra:

110 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Nyomjuk le a MÓDOSÍTÓ és ALMA (Macintosh), vagy az ALT és


CTRL billentyûket (Windows) egyszerre, és ugyanakkor
kattintsunk egy elemre. Ez a mûvelet a bekapcsolt eszköz
alapbeállítását adja át annak az elemnek, melyre rákattintottunk.

Megjegyzés: Fedésben lévô különbözô típusú elemekre


kattintásnál az Infótáblán ellenôrizheti, hogy melyik elemet
választotta ki.

Szövegmezôk és számmezôk
Ezekben a mezôkben megjelenô értékek módosítását vagy új
értékek begépelését az egér és a billentyûzet segítségével
tehetjük meg. Az ArchiCAD beépített hibaellenôrzôvel
rendelkezik, ami megakadályozza a helytelen értékek beütését.
Hibás adat begépelésekor (pl. negatív falmagasság) a rendszer
hangjelzést ad, ha megpróbálunk a mezôbôl kilépni.
Összekapcsolt értékek esetén, (pl. az ablak szemöldök magassága
és a parapet magassága, vagy a tárgy bemutató képe), a program
a begépelteknek megfelelôen újraszámolja a szükséges adatokat.
Ez a frissítés a módosítás után kb. egy másodperccel, a Jó gomb
megnyomásakor vagy a mezôbôl való kilépéskor történik meg.
A mezôk egérrel való részleges vagy teljes kiválasztásán kívül az
egymást követô mezôk gyors módosítására használhatjuk a TAB
billentyût is.
A Vágd ki, Másold, Toldd be és Töröld parancsok szintén
használhatók a párbeszédablakokban.

Az eszköz beállítások közös elemei


A különbözô eszközök Beállítások párbeszédablakainak sok
közös funkciója van.
Ezeket a funkciókat itt együtt tárgyaljuk. Az egyes eszközöknek
szentelt részekben már csak a különbségekrôl és az egyes
eszközökre jellemzô beállításokról lesz szó.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


111
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A nagy számú beállítással rendelkezô eszközöknek olyan


párbeszédablakaik vannak, melyek tartalma a kiválasztott
jellemzô típus szerint változik (Paraméterek, Alaprajz, Modell,
Listázás).

Általános programvezérlôk és jellemzôk


Az általános Eszköz beállítás programvezérlôk mindig
megjelennek ezekben a párbeszédablakokban, még azokban is
melyek tartalma a kiválasztott jellemzôk típus a szerint változik.
Ezek tartalmazzák a geometriai adatokat, a magasság értékeket, a
Könyvtári elem típusú elemek bemutatóját, a fólia hozzárendelést
és a Jó és Mégsem gombokat a módosítások jóváhagyására vagy
érvénytelenítésére.

Függôleges szintmezôk
A szintmezôk segítségével az egyes elemek függôleges
elhelyezkedését határozhatjuk meg.

A Szintek beállításai meghatároznak egy vagy több függôleges


alapvonalat a szerkezeti elemek számára. A Szintmezôk
meghatározzák a szerkezeti elemek függôleges elhelyezését az
éppen aktív szinthez, a Terv 0,00-hoz vagy egy másik elemhez
képest.
A kiválasztott Gravitáció ikon fogja meghatározni, hogy az
elkészítendô szerkezeti elem a beállított függôleges helyzete
szerint vagy egy meglévô elem síkjához viszonyítva lesz
elhelyezve.
Az „E szintrôl: n” és a „Terv 0,00-hoz” mezôk egymáshoz
kapcsoltak: ha megváltoztatja az egyiket, a másik automatikusan
igazodik hozzá.
Lásd még…
A szinteket az 5. fejezetben (Lehetôség menü), és a Gravitációt a
2. fejezetben (Vezérlôpult).

112 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Gravitáció
A Falak, Oszlopok, Tárgyak és Lámpák elhelyezhetôk az éppen
használt szint zéró szintjéhez, a fölöttük lévô födémhez vagy
tetôhöz viszonyítva.
Lásd még…
A Gravitáció jellemzôinek leírását a Koordináták tárgyalásánál a
3. Fejezetben.

Szerkesztési eljárások
A legtöbb eszköznek vannak szerkesztési eljárásai vagy típusai,
melyek kiválaszthatók az Infótáblából vagy a saját Beállítások
párbeszédablakukból. Lásd az eszközök egyenkénti tárgyalásánál
a rájuk jellemzô eljárásokat.

Bemutató terület
A Könyvtári elemek elemei (Ajtók, Ablakok, Tárgyak, Lámpák és
Helyiségek) megtekinthetôek saját párbeszédablakuk általános
vezérlô részében.

A párbeszédablak jobb kéz felé esô oldalán a Bemutató területen


megjelenik a 2D jelkép, a rejtett vonal oldalnézet vagy
axonometria, a 3D nézet színezett axonometria, az elôre
meghatározott bemutató képet vagy a kiválasztott vagy beállított
Könyvtári elem megjegyzéseit. Ha egynél több Könyvtári elemet
választottunk ki, csak az utolsóként kiválasztott jelenik meg.
Jobbra a Bemutató terület mellett egy vagy két gomb lehetôvé
teszi a 2D jelkép és a 3D nézet átbillentését, az alsó gomb pedig
a Bemutató kiugró menüjét nyitja.
Használja a Bemutató kiugró menüjét a jelkép, a 3D nézet, a
bemutató kép vagy a megjegyzések megjelenítéséhez.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


113
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Lásd még…
Információ arról, hogyan rendelhetô egy bemutató kép vagy egy
megjegyzés egy Könyvtári elemhez, az ArchiCAD Könyvtár
szakaszban találhatók a 6. fejezetben.
Körvonalak más szinteken
A Tárgyak, Lámpák, Födémek, Tetôk és Felülethálók
megjelenését más szinteken három kijelölô négyzet vezérli,
lehetôvé téve a felsorolt elemek körvonalainak megjelenítését az
Alaprajz összes szintjén vagy a közvetlenül szomszédos
szinteken.
Erre a célra vonaltípust választhat a Lehetôség/Beállítások/
Távoli elemek… részben.

Ha a kijelölô négyzetek közül bármelyik aktív, akkor egy adott


elem mindazokon a szinteken szerkeszthetô, ahol látszik, és
nemcsak a saját szintjén.
Ez a lehetôség beállítható és megszüntethetô egyedi elemeknél és
eltehetô az alapbeállítások közé a késôbbiekre.
Fólia kiválasztás kiugró menü
Bármilyen elemet is rajzol az ArchiCAD-ben, az a meglévô fóliák
egyikére fog kerülni. Az elemekhez hozzárendelhetô fóliák a
balra látható kiugró menübôl választhatóak ki. A fóliák ábécé-
rendben vannak felsorolva, a lista elsô elemének kivételével,
melyet „ArchiCAD fóliá”-nak hívnak.
A listában szereplô bármely fólia hozzárendelhetô egy elemhez. E
szabály alól kivételek az Ajtók és Ablakok, melyek mindig
ugyanarra a fóliára vannak elhelyezve, mint a Falak, amelyeknek
részei.
A látható fóliákat egy nyitott szem jelöli, a rejtetteket pedig egy
csukott szem. A zár szimbólum a fólia neve elôtt azt mutatja,
hogy az adott fólia zárolt-e módosításának megakadályozása
végett vagy sem.

114 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A láthatatlan fóliák is kiválaszthatók. De hogyha egy láthatatlan


fóliára próbál rajzolni, egy figyelmeztetés emlékezteti, hogy az
adott eszköz alapbeállítás szerinti fóliája rejtett. Ekkor választhatja
az alapbeállítás szerinti fólia megmutatását, vagy a rajzolási
folyamat teljes törlését vagy az elem számára egy új fólia
választását az adott eszköz Beállítások párbeszédablakában.
A zárolt fóliák nem hozzáférhetôek a szerkesztés számára. Ezek
neve halványan szerepel a kiugró listában. Ha azt szeretné, hogy
ezek egyáltalán ne jelenjenek meg a listában, válassza a
Lehetôség/Beállítások/Egyebek parancsot, és jelöljebe a
megfelelô négyzetet.

Lásd még…
5. fejezet, Lehetôségek menü, Fóliák hierarchikus menü.

A Jó és a Mégsem
A Jó-ra kattintással elfogadjuk az elvégzett módosításokat. A
Mégsem gombra kattintáskor a párbeszédablakban eddig
végrehajtott minden módosítás elvész.

Paraméterek
A könyvtári elem típusú eszköz beállítások párbeszédablakai
megegyeznek az elsô gombjukban, mely lehetôvé teszi a
Paraméterekhez jutást, amelyek meghatározzák az ilyen elemek
általános megjelenését és viselkedését.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


115
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Lásd még…
Az Ajtó/Ablak, Tárgy/Lámpa és Helyiség eszköz leírásokat
késôbb ebben a fejezetben, valamint az ArchiCAD Könyvtár részt
a 6. fejezetben.

Alaprajz és metszeti tulajdonságok


Tollszín paletta és mezô
Ez a vezérlô minden eszköznél elérhetô. A legtöbbnek két vagy
több Tollszín palettára van szüksége összetevôi számára. A bal
oldalon beállíthatja numerikusan a tollszínt egy 99 db-os
sorozatból; a jobb oldalra kattintva kinyithatja a jelenlegi
tollszínek palettáját.

A tollszín és a szám között a nagyságrendi tollvastagság látható.


A toll száma automatikusan átíródik, ahogy a kijelölô négyzetet
mozgatjuk a palettán.
A paletta a tollszínekbôl álló 10x10-es táblázat, ezért a számokból
könnyû a színeket meghatározni: a 23-as szín például a 3. sor 3.
színe.
Megjegyzés: A 100-as toll a paletta jobb alsó sarkában csak
kitöltés háttér tollként használható. Bármely más esetben
halványan látszik.
Lásd még…
5. fejezet, Lehetôségek menü, Tollak és színek… parancs.

Vonaltípus paletta és név


Ez a vezérlô a legtöbb eszköznél elérhetô. Néhányuknál több
Vonaltípus megadására is lehetôség van az összetevôk számára.
Szabvány beépített vonaltípusok a kiugró palettából határozhatók
meg. Létrehozhatók egyedi vonaltípusok is a Lehetôség/
Vonaltípusok… paranccsal. További információkért lásd az 5.
fejezetben talál.

116 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Kitöltésminta paletta és név


Ez a vezérlô a Fal, Oszlop, Födém, Tetô, Felületháló, Kitöltés és
Könyvtári elem típusú eszközöknél használható. Ugyanúgy
mûködik, mint a Tollszín kiugró paletta.
A kitöltésminták ábécérendben vannak felsorolva, és a tollszín
módosítható számmezôjével ellentétben a minta neve nem írható
át, hanem a kurzor palettán való mozgatásával automatikusan
változik.
A különbözô eszközökhöz rendelt kitöltésminták listája
különbözô.
A falak, födémek és tetôk esetében a kitöltésmintákon kívül a
paletta az alsó sorban megjeleníti az elérhetô réteges
szerkezeteket is. Ezek a kitöltésmintákhoz hasonló módon
választhatók ki.
A fal kitöltése az alaprajzon és a metszeten is látható. A födém és
a tetôsík kitöltése kizárólag metszett felületeken jelenik meg.
Megjegyzés: Mind a kitöltés színe, mind a kitöltés háttér
színe megváltoztatható a megfelelô tollszín mezôben.
Figyelmeztetés: További kitöltési lehetôségek találhatóak a
Beállítások/Egyebek párbeszédablakban. A három kapcsoló
(Minden kitöltés átlátszó, Használd a kitöltések
háttérszínét vagy Használd a rajz háttérszínét)
bármelyikére kattintva egy globális beállítást választhat. Ezek
mind befolyásolják a kitöltések háttérszínének megjelenését,
ami segítheti az ArchiCAD korábbi verzióival készült
alaprajzok beillesztését.
Lásd még...
Munka a Metszet/Homlokzat ablakokban a 3. fejezetben, és a
Kitöltéstípusok… és Réteges szerkezetek… parancsok
(Lehetôség menü) az 5. fejezetben.

Modell tulajdonságok
A Modell tulajdonságok vezérlô jellemzô minden szerkezeti
eszközre. A lehetôségek nagyobb részét itt írjuk le, de csak egyes
eszközökre jellemzô lehetôségek az eszközök egyenkénti
leírásánál találhatóak.

Anyag kiugró menük


Ezek a panelek minden 3D-s eszköznél elérhetôek, melyek közül
némelyiknek, mint a Fal vagy Födém eszköznek különbözô

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


117
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

felületekhez különbözô paneljei vannak. A bal oldali képnek


megfelelôen a kívánt felülethez való anyag választásához
kattintsunk a kívánt névre.
A lánc ikonra kattintva ugyanazt az anyagot adhatja meg az
összes mezôben.
A négyzetekben láthatók a felület színei, a 3D kitöltésekkel és az
anyaghoz tartozó textúrával (ha van ilyen).
Az anyagok ábécérendben találhatók, az elsô tag, az ÁLTALÁNOS
kivételével. Ha ezt a lehetôséget választja valamely felületnél,
akkor az 3D-s képnél a felület azzal a tollszínnel lesz kitöltve,
amelyet az elem széleinek rajzolásához választott is alkalmazásra
kerül. Könyvtári elemekhez tartozhatnak egyéb anyag beállítások,
amelyek a paraméterlistában vannak felsorolva.
Lásd még…
5. fejezet, Lehetôség menü, Anyagok… parancs.

Vágás tetôvel
Ha valamely szerkezeti elemet (Falak, Födémek, Könyvtári
elemek) Tetôvel vág el a Vágd le a tetôvel parancs segítségével,
a párbeszédablaknak ebben a részében megjelenik egy gomb,
amely lehetôséget ad a levágás hatástalanítására, és ezzel a
kiválasztott elemeket visszaállítja eredeti állapotukba.
Lásd még…
A levágási folyamat leírása az 5. Fejezetben található, Vágd le a
tetôvel parancs (Szerk menü) alatt.

Listázási tulajdonságok
A Listázási tulajdonságok oldal elérhetô minden szerkezeti
eszköznél, valamint a Kitöltés és Helyiség eszköznél, vagyis
minden olyan elemnél, amely megjelenhet anyaglistában.

118 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Lásd még…
A Listák menü parancsokat az 5. fejezetben és a Listázás
végrehajtását a 6. fejezetben.

ID mezô
Ebben a mezôben megadhat egy azonosítót bármely elemre. Ez
az azonosító megjelenhet az anyaglistákban, és mentôdik is, ha
az Alaprajz vagy annak egy része GDL leírásként elmentésre
kerül.
A szöveg bármilyen karakterekbôl állhat, de hossza nem
haladhatja meg a 15 karaktert.
Ha a 15 karakterben bárhol szerepel egy szám is, a rajz egymás
után létrehozott elemei hozzáadnak egyet ehhez a számhoz
minden új elemnél, feltéve, hogy az Automatikus ID növelés
kijelölô négyzet be van kapcsolva a Lehetôség/Beállítások/
Egyebek párbeszédablakban. Minden új elemnek egyedi ID-je
lesz.
Elemek sokszorozása és duplázása esetén a másolat azonosítója
megegyezik az eredetivel.
Új elemek betoldása esetén problémák merülhetnek fel az
azonosítók körül, az ArchiCAD ugyanis nem ellenôrzi az
esetleges ID egybeeséseket, ez a feladat a felhasználóra hárul.
Megjegyzés: Minden szerkezeti elemnek belsô ID-je van,
amit a program automatikusan hoz létre és tárol a terv
szerkesztése során. Ez az azonosító címkézéskor vagy
listákon szintén megjeleníthetô.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


119
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Jellemzôk
A jellemzôk összetevôkbôl és leírásaikból állnak. Az ArchiCAD
program által használt elemek több különbözô típusú
összetevôbôl épülhetnek fel (pl.: téglák, szigetelô és habarcs
rétegek) melyek kódja, neve, mennyisége és mértékegysége
listázva van. A leírások további információkat tárolnak a
szerkezeti elemekrôl, beleértve az építési folyamat idôtartamát, a
munkaerô minôségét és az építési terület igényt.
Kétféleképpen lehet összetevôket és leírásokat szerkezeti
elemekhez rendelni: kritérium és hozzárendelés szerint.
Hozzárendelhet változókat állapotok, úgymint kitöltések, tollszín
és elemtípusok kombinációjához. Ehhez alkalmazza a
Kritérium-ot az elsô kapcsoló választásával.
Elôfordulhat, hogy arra van szüksége, hogy további
megjegyzéseket (pl. megerôsített erôsítés) rendeljen a kiválasztott
tételekhez, vagy hogy egy olyan hozzárendelést hozzon létre,
amely eltér a szabvány kritériumtól. Ezekben az esetekben
kattintson a Hozzárendelés szerint kapcsolóra.
Ha egy hozzárendelést egy kritériummal akar összefûzni, válassza
a harmadik kapcsolót: Kritérium és hozzárendelés szerint.
Ha egy hozzárendelést szeretne létrehozni, megkezdheti ennek
meghatározását közvetlenül ebbôl a párbeszédablakból a
Jellemzôk hozzárendelése gombra kattintással. A kritérium
vagy hozzárendelés neve a gomb alatt fog megjelenni. Ezután
eltávolíthatja az elem jelenlegi hozzárendelését a Válaszd le
gombra kattintással.
Csak a Kritériumot választva a két gomb elhalványul.

Eszköz jellemzôk szerkesztése


A jellemzôk a fóliák, tollszínek, felületi anyagok, kitöltésminták
stb. teljes gyûjteménye, melyek elérhetôek a megfelelô
eszközöknél. E jellemzôk beállításai szerkeszthetôk, és az Eszköz
beállítások párbeszédablakban lévô listák és paletták
megmutatják az érvényes beállításokat.
Megjegyzés: Egy jellemzô megváltoztatása (pl. egy adott
tollszámhoz rendelt szín módosítása) az összes ilyen
jellemzôvel rendelkezô elemre hatással van, az Eszköz
Beállításoktól eltérôen, ahol csak egy elem paramétere
változik.
Ezt a tulajdonságot jól ki lehet használni, ha például minden
vonal színét vörösre szeretnénk változtatni. Ahelyett, hogy

120 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

egyenként választanánk ki minden egyes szintet végigjárva az


összes vonalat, majd a Vonal beállítás párbeszédablakban
módosítanánk a toll számát, egyetlen lépésben megváltoztatjuk a
Tollszín Jellemzôket a Lehetôség/Tollak és színek parancs
párbeszédablakában.
Megjegyzés: Az általános jellemzôk megváltoztatása, mint
például a tollszín módosítása, nem marad meg, ha egyik
tervrôl egy másikra másolunk elemeket. Csoportmunka
esetén ügyelni kell erre.
Lásd még ...
Az 5. fejezetben részletezett módon is elérhetô a fent említett
általános jellemzô megváltoztatása a Lehetôség menün keresztül.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


121
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Nyíl eszköz
A Nyíl eszköz a következô feladatok elvégzésére használható:
- Szerkezeti elemek kiválasztása vagy a kiválasztás
megszüntetése.
- Szerkezeti elemek nyújtása vagy mozgatása.
Miután a Nyíl eszköz egyaránt alkalmas elemek kiválasztására és
módosítására, így gyakran ez a leggyorsabb és legkönnyebb mód
a szerkesztésre.

A nyíl eszköz használata


Elemek kiválasztása
Mozgassuk a Nyíl kurzort a szerkezeti elem szélének vagy
sarkának közelébe, és kattintsunk az egér gombbal. A kijelölt
elem körül kulcspontok jelennek meg, jelezve az elem
kiválasztott voltát.

Hasonlóképp kattinthatunk és kijelölô téglalapot húzhatunk a


kiválasztandó elemek köré.

122 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Minden elem, amelynek akár csak egy kulcspontja is a kijelölô


téglalapon belülre esik, kiválasztásra kerül, és mindegyik körül
megjelennek a kijelölést jelzô pontok. Ily módon könnyedén
jelölhetünk ki különbözô típusú elemeket, majd egyenként
megszüntethetjük azoknak a kijelölését, amelyeket nem akartunk
kiválasztani.
Megjegyzés: A kijelölô téglalap által metszett falak, vonalak
és ívek kijelölôdnek, ha a kijelölô téglalap metszi
referenciavonalukat.
Ha több elem átfedi egymást, akkor a Pipa kurzorral való
kattintással végigmehet az elemeken, egyenként sorban kijelölve
ôket. Az Infótábla információt nyújt az utoljára kijelölt elemrôl.
A 3D-s ablakban elemeket kiválaszthat egyszerûen a felületükre
kattintással is. Lásd még a 3D-s ablakban való munkát a 3.
fejezetben.

Elemek kiválasztásának megszüntetése


Egy vagy több elem kiválasztásának megszüntetéséhez a Nyíl
eszközzel kattintsunk a kívánt elemre, vagy húzzunk kijelölô
téglalapot köréjük a SHIFT billentyû lenyomása mellett. Ily
módon egyenként vagy csoportosan is megszüntethetjük az
elem(ek) kijelölését.
Amennyiben minden kiválasztást egyszerre meg akarunk
szüntetni, kattintsunk bármelyik eszközzel (lehet a Nyíllal is) az
ArchiCAD munkafelület tetszés szerinti üres részére.

Elemek nyújtása és zsugorítása


Egy Vonal vagy Fal kiválasztása után kattintsunk a Nyíl kurzorral
az elem végpontjára ill. a referenciavonal végére. A kurzor
mozgatásával a Fal vagy Vonal nyúlik illetve zsugorodik.
1) Kattintsunk a Fal végpontjára.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


123
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

2) Nyújtsuk meg a Falat, és vigyük a végpontját más helyre a


kurzor mozgatásával.

3) A Fal megnyúlik és elfordul úgy, hogy végpontja az új helyre


kerül.

Megjegyzés: Egyszerre több kiválasztott Fal vagy Vonal is


nyújtható, amennyiben közös végpontjaikra kattintunk és a
kurzort odébb húzzuk.
Tárgyak és lámpák megnyújtása kulcspontjaik megragadásával és
elmozdításával történhet.
Egy tárgy megnyújtásához elôször jelölje ki azt, majd az egérrel
ragadja meg egy kulcspontját, és grafikusan módosítsa alakját és
méretét. Ez a mûvelet csak akkor lehetséges, ha a csomópontokat
megfelelôen definiálta, azaz ha a kulcspontok közötti vetítési
távolság megegyezik a tárgy névleges méretével.
Lásd még…
3D-s ablakban való munkát a 3. fejezetben.

Elemek mozgatása
Egy elem mozgatásához kattintsunk a kijelölt elem szélére vagy
kulcspontjára és, mozgassuk odébb a kurzort. Az elem a kurzor
elmozdulása által meghatározott vektor szerint eltolódik.

Több elem egyidejû kiválasztásával is mûködik ez a funkció,


ilyenkor az összes elem ugyanazzal a vektorral tolódik el.

124 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Lásd még…
3D-s ablakban való munkát a 3. fejezetben.

Nyíl billentyû
A Jobb Nyíl billentyû lenyomása vált a legutóbb használt eszköz
és a Nyíl eszköz között, meggyorsítva a szerkesztés és a rajzolás
közötti váltást.

Területkijelölô eszköz
A Területkijelölô eszköz szerkesztési és megjelenítési célokra
alkalmas területek létrehozására használható. Alkalmazási területe
megegyezik a nyíl eszközével, és különösen hasznos ArchiCAD
elemcsoportok kijelölésére és mozgatására.

Szerkesztési módok
A Terven végzett munka közben a Területkijelölô eszköz két, az
Infótáblán elérhetô szerkesztési móddal rendelkezik.
A Vékony területkiválasztó szerkesztési mód elemek
kijelölését, módosítását, törlését, kivágását/másolását/betoldását
teszi lehetôvé az aktuális szinten.
A Vastag Területkiválasztó szerkesztési mód elemek
kijelölését, módosítását, törlését, kivágását/másolását/betoldását
teszi lehetôvé a terv összes szintjén.
Megjegyzés: Ezek a módok nem használhatók, amikor a 3D-
s ablak van elöl, mivel ilyenkor a kijelölés szabja meg a
fizikai korlátokat.

Területkijelölô téglalap rajzolása


A területkijelölô eszközzel történô kiválasztás és szerkesztés elsô
lépéseként meg kell határozni egy négyzetes vagy sokszögû
kiválasztási területet az alábbi geometriai módok közül választva.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


125
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Valamennyi szerkesztési segédlet elérhetô, beleértve a numerikus


adatbevitelt és vezérlôgombokat is.
Ha figyelmetlenül kezdi meg a kijelölt terület rajzolását egy rossz
ponton, akkor vagy fejezze be és kezdje újra, vagy kattintson a
Mégsem gombra és rajzolja újra a területet.
- Ha egy kulcspontra vagy egy élre kattint a kijelölt területen
belül, akkor a kurzor a Pipa vagy a Mercedes alakot fogja
felvenni. Ha ekkor mozgatja a kurzort, a kijelölt terület és a
benne foglalt valamennyi kulcspont és él elmozdul vele
együtt (lásd késôbb a Területkijelölô mesterfogásokat).
- Ha a kijelölt területen belülre kattint kulcspont és él érintése
nélkül, a kurzor szigony ( ) alakot ölt. Ez esetben a kurzor
mozgatásával csak a kijelölt terület mozdul valamennyi,
benne foglalt elemet változatlanul hagyva.

Geometriai módok
A területkijelölô ikonoknak háromféle formája létezik, melyek az
Infótáblán találhatók meg. Ezeket az Alaprajz vagy egy Metszet/
Homlokzat ablakban használhatjuk.
A Sokszög eljárás tetszôleges számú ponttal rendelkezô
kiválasztási területet határoz meg. A kontúrvonalak tetszôlegesen
rajzolhatók. Az egyik vonal befejezésével egyidejûleg kezdôdik
az új rajzolása. A Sokszög formájú területkijelölô vagy az utolsó
végpontra történô dupla kattintással zárható be, vagy a
Vezérlôpulton a Jó-ra való kattintással, vagy az utolsó
végpontnak az elsôre húzásával és a megjelenô kalapács
kurzorral való kattintással. A kiválasztott terület megrajzolása után
szaggatott kontúrvonal fog megjelenni.

126 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A Téglalap mód olyan területkijelölô négyszöget határoz meg,


amely az alapháló vonalait követi. Az elsô kattintás után a
gumivonal téglalap követni fogja a kurzort láthatóvá téve a
kiválasztási területet. Az átlósan szemben lévô sarokra kattintva a
kiválasztási téglalap szaggatott kontúrvonallal fog megjelenni.
Az Elforgatott téglalap mód egy tetszôleges szögû területkijelölô
téglalapot határoz meg. Ennek a módnak a használatakor
elsôként két kattintással rajzolja meg a téglalap egyik élét, majd
egy újabb kattintással a merôleges oldalak hosszúságát határozza
meg. A területkijelölô téglalap szaggatott kontúrvonallal fog
megjelenni.

Csak a 3D-s ablakban van a Terület kijelölô eszköznek négy


geometriai módja. Az elsô három a Sokszög, a Téglalap és az
Elforgatott téglalap módok kiterjesztései. Elôször a kijelölt terület
alapja van meghatározva ugyanazokkal a lépésekkel, mint az
Alaprajzon, majd a kiválasztott tér magasságát kell megadni.
Segítségül a koordináta-tengelyek folyamatosan jelen vannak a
képernyôn.

A negyedik geometriai mód lehetôvé teszi egy 2D-s terület


kijelölô rajzolását annak érdekében, hogy a 3D-s ablakból
elemeket lehessen másolni/vinni képek formájában.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


127
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Lásd még…
3D-s ablakban való munkát a 3. fejezetben, és a Másold/Toldd
be a Szerk menüben leírását az 5. fejezetben.

A kiválasztás feltételei
Egy kijelölt területen belüli kiválasztásnak különbözô kritériumai
vannak attól függôen, hogy mit szándékozik tenni a kiválasztott
elemekkel és melyik ablakban dolgozik.
Az Alaprajz ablakban:
- Ha kivágni, másolni, törölni, mozgatni, tükrözni, forgatni
vagy kettôzni kíván, az elemeknek legalább egy kulcspontja
a területkijelölô területen belül kell lennie. A szerkesztési
mûveletek a teljes elemre vonatkoznak.
- Ha nyújtani vagy zsugorítani kívánja az elemeket, a
területkijelölônek az egyenes, sokszögû vagy íves elemeknek
csupán azon pontjait kell tartalmaznia, amelyeket mozgatni
kíván. Ha az elem összes pontja a területkijelölôn belül
található, nyújtás helyett áthelyezi a program az elemet. A
részleteket és a példát lásd alább.
- Ha 3D-ben akar megnézni elemeket, egy elem bármely része,
amely a kijelölt terület belsejébe esik, benne lesz (vagy
kizáródik) a 3D-s nézetben, még ha az elemnek ezen a
részén nincs is kiválasztási kulcspont vagy csomópont. (Lásd
még a Vetítendô elemek parancsot a Látvány menüben az
5. fejezetben.)
Megjegyzés: Ha konkáv területhatárt választott a Sokszög
móddal, a kijelölt sokszög egy konvex alakzatként fog
megjelenni a 3D nézetben.
- Ha egy meghatározott területre korlátozódó egyedi
kiválasztást szeretne végrehajtani a Válaszd ki mind… vagy
a Feltételes kiválasztás… parancsokkal, akkor azok az
elemek választódnak ki, melyeknek legalább egy
kulcspontjuk van a kijelölt területen belül.
A Metszet/Homlokzat ablakban:
- Ha kivágni vagy másolni kíván, a kiválasztáshoz az elemek
legalább egy kulcspontjának a kijelölt területen belül kell
lennie. A szerkesztési mûveletek az egész elemre hatnak, de
a szerkezeti elemek esetében csak a 2D rajz elemmé
szétbontott másolat fog valóban átmásolódni.
- Ha mozgatni vagy nyújtani/zsugorítani akar elemeket, a
kijelölô ugyanúgy használható, mint az Alaprajzon, de csak a

128 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

2D vázlat elemekre lesz hatással. Lásd a részleteket a Munka


a Metszet/Homlokzat részben a 3. fejezetben.
- Ha egyedi kiválasztást óhajt elvégezni, a kijelölôt ugyanúgy
lehet használni, mint az Alaprajzon.
A 3D-s ablakban:
- Ha egyedi kiválasztást kíván végrehajtani, a kiterjesztett 3D-s
kijelölô ugyanúgy használható, mint az Alaprajzon. A 3D-s
kijelölônek ez az egyetlen funkciója.
- Ha felvételt szeretne készíteni a 3D-s rajzról, a 2D-s
kijelölôvel hozhat létre képkivágást, melyet eltárolhat.

Kiválasztás megszüntetése
Megszûnik a kiválasztás, amikor új kijelölô téglalapot kezd vagy
duplán kattint a munkalapon a kijelölt területen kívül a választott
Területkijelölô eszközzel.
Amikor egy másik eszközt választ, a kijelölt terület megmarad
azért, hogy a legutoljára kiválasztott terület megôrzôdjön további
használatra.
Amikor törli a téglalapot, az érintett elemek kiválasztása
megszûnik.

Területkijelölô eszköz mesterfogások


Az alprajzon a Területkijelölô eszköz segítségével file szerkesztést
hajthat végre. A 3D-s ablakban a Területkijelölôvel elvégezhetô
szerkesztési mûveletek a kiválasztásra és a másolásra (a 2D-s
Területkijelölô módszerrel) korlátozódnak.

Sokszögek nyújtása/zsugorítása esetén


Ha sokszögû elemek (Födémek, Tetôk, Kitöltések, Lyukak,
Felülethálók, Helyiségek) kulcspontjai egy kijelölt terület
belsejében vannak, elmozdíthatók Szerk/Nyújtsd paranccsal
egy, a nyújtás alappontja és a nyújtás végpontja által
meghatározott vektornyira lévô új helyre.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


129
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Nyújtani a Nyújtsd parancs nélkül is lehet egy elem olyan


kulcspontjára kattintva, mely a kijelölt területen belülre esik.
Ha a sokszög valamennyi kulcspontja a területkijelölôn belül
található, a nyújtás hatása megegyezik a mozgatáséval.
Ha egy elem egyetlen pontja sem esik a területkijelölôn belülre, a
nyújtásnak nem lesz hatása.

Nyújtás/zsugorítás más típusú elemek esetén


Oszlopok, tárgyak és lámpák nem nyújthatók a
területkijelölôvel. Ha bármely pontjuk a területkijelölôn belülre
esik, a területkijelölô áthelyezésekor elmozdulnak.
Falak, ívek, vonalak és görbék szintén nyújthatók a
területkijelölôvel. A területkijelölôn belül esô valamennyi
csomópont új helyre kerül, míg az azon kívül esôk megtartják
eredeti helyzetüket.

Ívek és íves falak területkijelölôvel történô nyújtásakor középonti


szögeik (azaz az ív/húr arányuk) változatlanok maradnak.

A területkijelölôvel történô nyújtás kamerák esetén nem


mûködik.

130 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Más szerkesztési parancsok használata a


területkijelölôn belül
A Vágd szét és Rendezd hozzá parancs kivételével valamennyi
Szerk menüparancs használható a kijelölt területen belül.
- Sokszögû elemek, oszlopok, tárgyak, görbék és ábrák
esetében legalább egy pontjuknak a területkijelölôn belül kell
lennie.
- Falak, ívek és vonalak akkor szerkeszthetôk, ha valamely
részük a területkijelölôn belülre esik.

Alaprajzra másolás 3D-s és Homlokzati nézetbôl


A területkijelölô eszközt használhatja egy 3D ablak, a Metszet/
Homlokzat ablak vagy a Fénykép ablak egy részletének
másolására. Ez lehetôvé teszi például homlokzatok beszúrását az
alaprajzra.
1) Készítsük el a kívánt nézetet.
2) A Területkiválasztóval válasszuk ki az átmásolandó területet.
3) Válasszuk a Szerk/Másold parancsot a terület Tûtáblán/
Vágólapon való elhelyezésére.
4) Menjünk át az Alaprajzra, és válasszuk a Szerk/Toldd be
parancsot.
5) A Szigony kurzor segítségével helyezzük el a képet a
megfelelô helyre az Alaprajzon.
6) Véglegesítsük a mûveletet a téglalapon kívülre kattintással.
- A Homlokzatok teljes nagyságú 2D-s elemként kerülnek az
Alaprajzra.
- Képek részei képernyôfotókként kerülnek az Alaprajzra.
- A 3D-s ablak része vagy 2D-s elemként (teljes nagyságú vagy
léptékhelyes), vagy egyesített képként kerül az Alaprajzra
attól függôen, melyik módot választottuk a másolás során.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


131
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Lásd még…
A Szerk/Másold és Szerk/Toldd be parancsokat az 5. fejezetben.

3D-s részletek a Területkijelölô eszközön belül


A területkijelölô eszközt 3D modellek egyes részleteinek
megtekintésére is használhatja. A kívánt alaprajzi rész köré
kijelölô területet rajzolva kizárólag a kijelölt rész fog megjelenni a
3D-s ablakban. Ez a mesterfogás alkalmazható az aktuális szintre
vagy az összes szintre a szerkesztési módtól függôen.
Lásd még...
Vetítendô elemek a Látvány menüben (5. fejezet).
Ábrák kezelése
Az ArchiCAD Ábrák kezelése funkciójával a program segítségével
létrehozott 2D-s elemeket (lásd fenn) vagy más forrásból áthozott
file-okat tudunk elhelyezni az Alaprajzi munkafelületen.
A 3D-s ablak tartalmának képernyôfotóként való betoldásakor
vagy bitkép importálásakor az ábrát csak egy egységként lehet az
alaprajzon elhelyezni.
Az ily módon elhelyezett ábra egy Területkiválasztóban jelenik
meg az eredeti méretben és helyen az Alaprajzon, hacsak nem
rajzolunk a betoldás elôtt egy Területkiválasztó téglalapot.
Ilyenkor a betoldott ábra a téglalap méretére torzul.
Az ábráknak csak a fóliabeállításait lehet módosítani az ábra
kijelölésével és a Szerk/Ábra beállítás párbeszédablak
kinyitásával.

132 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Alapbeállításként minden ábra az Ábrák fóliára kerül.


Az ábra elhelyezése után további szerkesztésre is lehetôség van,
akárcsak bármely más tárgy esetén, a Szerk menü parancsai
segítségével, mint a Vidd, Nyújtsd, Forgasd. Az ábrák a Nyíl
eszköz segítségével kereteiknél fogva egyenként, a
Területkiválasztó eszköz bekapcsolásával és a Szerk/Válaszd
ki az ábrákat paranccsal mind kiválaszthatók.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


133
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Fal eszköz
A fal az építészet alapvetô eleme, amelyet az ArchiCAD a Fal
eszköze segítségével hoz létre. Létrehozza:
- a fal körvonalát és kitöltését 2D-ben és
- egy tömör faltestet 3D-ben.
A falak különleges viszonyban állnak az ArchiCAD-ben
létrehozott más elemekkel:
- Más falak: A falak között automatikusan létrejönnek L és T
csatlakozások. Érintô falak között pedig függôleges élek
alakulnak ki.
- Ajtók és ablakok: Ezek az elemek egyedül falban hozhatók
létre, elôállításukkor a fal részeivé válnak.
- Födémek: Átfedô fal és födém élek 3D-ben eltûnnek, a
homlokzatok simák lesznek Homlokzati és más 3D-s
nézeteken.
- Tetôk: A falakat tetôsíkokkal el lehet vágni.
- Oszlopok: Automatikus fal-oszlop csatlakozások, körbeölelô
falburkolat oszlopok körül.

Falak rajzolása
Van egy sor az ArchiCAD falakkal kapcsolatos jellemzô, melyek
az Infótáblán és a Fal beállítás párbeszédablakban találhatók.
Mielôtt részletesen megvizsgálnánk ezeket a fal paramétereket,
nézzük meg, hogyan kell a falakat rajzolni.
Fal geometriai módok
Tíz Geometriai mód található az Infótáblán egyszerû és speciális
fal alakzatok rajzolásához.
A felsô sorban levô ikonok egyenes falak rajzolását teszik
lehetôvé.
Az Egyetlen fal geometriai mód egyszerre egy falelemet hoz
létre, amelyet referenciavonalának megrajzolásával határozhatunk
meg.
A Fallánc geometriai mód egymáshoz kapcsolódó falelemeket
hoz létre, melyek referenciavonalai automatikusan egymáshoz
kapcsolódnak.
Az elsô falelem meghatározása megegyezik az egyetlen faléval,
azzal a különbséggel, hogy a referenciavonal befejezésével

134 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

azonnal megadjuk a következô elem referenciavonalának


kezdôpontját.
Dupla kattintással (vagy a Vezérlôpult Mégsem gombjára
kattintással) tudjuk befejezni a fallánc rajzolását.
A Téglalap fal geometriai mód téglalap négy oldalaként
egymáshoz kapcsolódó falakat hoz létre, amelyeket a téglalap
egyik átlójának végpontjaival határozhatunk meg.
A Négyszög fal négy oldala mindig derékszögben illeszkedik a
merôleges szerkesztôhálóhoz. Ezt nem befolyásolja a ferdített
szerkesztôháló használata.
Az Elforgatott négyszög fal geometriai mód az elôzô
módhoz hasonló falelemeket hoz létre, azzal a különbséggel,
hogy elôször a téglalap elforgatási vektorát határozzuk meg (lásd
alább).
Az elforgatási vektor egyúttal a vele párhuzamos két fal hosszát is
meghatározza, bár a SHIFT billentyû nyomva tartásával
feloldhatjuk a hosszmegadás kényszerét, így a program csak az
elforgatás vektor irányát veszi figyelembe.

Megjegyzés: A Fallánc, Téglalap fal és Elforgatott téglalap fal


módok több egymástól független elemet hoznak létre egy
lépésben. A fallánc vagy a téglalap fal befejezése után
mindegyik fal egyedileg szerkeszthetô. Viszont ha a
Folyamatos csoportképzés tulajdonság aktív volt a falak
létrehozása közben, akkor azok automatikusan csoportosítva
lesznek, és csak együtt szerkeszthetôk.
A második sor ikonjai ívelt falak rajzolását teszik lehetôvé. A
négy rendelkezésre álló mód úgy mûködik, mint a Körök/Ívek
eszköz. Ennek teljes leírása a Felhasználói kézikönyv Körök/Ívek
eszköz részben található.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


135
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Megjegyzés: Nem lehet 3D-ben falakat létrehozni Ívlánccal


vagy Érintô szerkesztési móddal.
Az utolsó két ikon speciális fal szerkezetek megalkotását teszi
lehetôvé.
A Trapéz vagy Nem-párhuzamos mód segítségével olyan falak
rajzolhatók, melyek vastagsága nem állandó. A fal két végének
vastagság értéke a Fal beállítás párbeszédablak megfelelô
mezôibe írható be.
Megjegyzés: Amikor réteges szerkezetet választ a trapéz
falhoz, látni fogja, hogy csak a mag rétegek vastagsága
változik a fal hossza mentén.
A Fal poligon módot akkor válassza, ha szabálytalan alakú
falakat kíván rajzolni. Ez a mód egyszerûen egy sokszöget
változtat fallá, és megtölti azt az alapbeállítás szerinti kitöltés
típussal.
A sokszögû falakra vonatkozó megszorítások:
- nem helyezhetô beléjük sem Ajtó, sem Ablak;
- nem lehet réteges szerkezetük;
- legalább négy oldaluknak kell lenni, ami azt jelenti, hogy a
sokszögû falak szétvágása furcsa eredménnyel végzôdhet.
A referenciavonal
A vonal rajzolását egy kattintással kezdhetjük el, ezek után a
kurzort egy gumivonal kíséri, melyet újabb kattintással
rögzíthetünk. Ez a gumivonal a falat szimbolizálja, segítve a falak
pontos összekapcsolását és megtalálását a kurzor segítségével.
A faltest referenciavonalhoz viszonyított helyzetét a
falszerkesztési módok segítségével határozhatjuk meg, amelyet a
fejezet végén tárgyalunk.
Ha a kurzort egy fal referenciavonala felett mozgatjuk, a kurzor
Mercédesz alakú lesz, jelezve, hogy megtalálta a
referenciavonalat. A referenciavonal rajzolása közben a faltest
vastagságát szaggatott vonal jelzi, amelybôl egyúttal a fal
referenciavonalhoz viszonyított helyzetét is láthatjuk.

136 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A referenciavonalak végpontjait a dokumentum maga tárolja, és


ezért az helyben marad akkor is, ha a fal vastagságát,
elhelyezkedését vagy irányát módosítjuk.
- A kurzor nem a fal egész felszínét, csak a referenciavonalát
érzékeli.
- Ajtók és ablakok elhelyezése a sarokpontokon és a
referenciavonalak mentén lehetséges.
- Egymáshoz csatlakozó referenciavonalak egymáshoz
csatlakozó falakat hoznak létre.
- A fal átbillenthetô a referenciavonal egyik oldaláról a másikra
vagy eltolható a referenciavonalhoz képest, de a
referenciavonal nem helyezhetô át, amíg a fal helyzete
változatlan.
Sokszögû falak és a referenciavonal
Az ArchiCAD lehetôvé teszi a sokszögû falak referenciavonalának
újbóli megadását.
Amikor befejezte a sokszögû fal rajzolását, kapcsolja ki a Tiszta
metszôdések parancsot (Lehetôség menü), és ekkor az
egymáshoz csatlakozó referenciavonalakat fog észlelni a fal
kerülete mentén.
Válassza a Fal eszközt és válassza ki a sokszögû falat. Kattintson
egy kulcspontra a referenciavonal valamelyik végén.
Megjelenik a „pet” paletta egy kiegészítô ikonnal a végén,
lehetôvé téve a referenciavonal hosszának csökkentését. De
mindig három szomszédos kulcspontra van szükség, még a
rövidebb referenciavonalak esetében is.
Falszerkesztési módok
A Vezérlôpulton (lásd 3. fejezet, Vezérlôpult) megjelenô
falszerkesztési módok és a Fal beállítás párbeszédablak
határozzák meg a faltest helyzetét a referenciavonalhoz képest.
A program a fal referenciavonalát használja tiszta metszôdések
kialakításához, ill. mozgatáshoz vagy nyújtáshoz.
A falirány ikonok egyikének kiválasztása a referenciavonal és a
faltest egymáshoz való helyzetének alapbeállítását módosítja vagy
a kiválasztott fal referenciavonalát helyezi át.
Megváltoztathatja több fal irányát referenciavonalaikkal
egyetemben, ezeket kiválasztva és a szerkesztési módot
változtatva az Infótáblán vagy a Fal beállítás párbeszédablakban.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


137
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Tipp: A fal rajzolása közben is megváltoztathatjuk a


referenciavonal helyzetét a Vezérlôpulton, még mielôtt
letennénk egy kattintással a gumivonal második pontját.

A Fal beállítás párbeszédablak


A Fal beállítás párbeszédablak teszi lehetôvé a kiválasztott falak
paramétereinek megadását, ill. az alapértékek megállapítását a
jövôbeni falakra. A párbeszédablak megjelenik, ha duplán kattint
a Fal eszközre az Eszköztárban, vagy egyszer kattint rá az
Infótáblán, vagy megnyomja a bal nyíl billentyût a Fal eszköz
kiválasztása után.
A párbeszédablak két részbôl áll. Jobbra vannak a rendelkezésre
álló beállítások, melyek a fal geometriáját határozzák meg, és
mindig láthatók, amikor a párbeszédablak nyitva van. A baloldali
három nagy gomb teszi lehetôvé a fal különbözô
tulajdonságainak megadását.
A beállítások nagy része az összes vagy a legtöbb eszközre
érvényes. E beállítások leírása ennek a fejezetnek Az eszköz
beállítások közös elemei c. részében már megtörtént. Most
részletesen már csak a különbségeket és a csak a falakra jellemzô
beállításokat tárgyaljuk.

Általános beállítások
Magasság
A párbeszédablak jobboldali részén az elsô beállítás a fal aktuális
magassága.
A következô három mezô a fal alsó síkjának magasságát mutatja
különbözô síkokhoz képest. Ezek a beállítások egymással
összefüggnek, ellentmondó értékek beírása ezért nem lehetséges.
A falak jobban kapcsolódnak saját aktív szintjükhöz, mint az
abszolút nulla szinthez, amely azt jelenti, hogyha megváltoztatjuk
egy emelet szintjét (lásd 5. fejezet Szintek rész), minden fal,
amely azon a szinten volt, vele együtt magassági szintet vált, azaz
a falak ,,Terv 0.00-tól” mezôi automatikusan módosulnak.
A „Lenti elemtôl” mezô aktívvá válik, amikor a megfelelô
Gravitáció állapotot választja ki. A részleteket lásd késôbb.
Megjegyzés: Az Infótábla gyors elérést biztosít a
falmagasságok abszolút értékeihez.

138 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Falvastagság
A fal vastagságának beállítására írjuk be a kívánt értéket a
megfelelô szövegmezôbe. A szokásos billentyûrövidítéseket
használva másolhatunk, betoldhatunk és kivághatunk ebbôl a
mezôbôl.
A nem-párhuzamos falaknak két vastagsági mezôje van, a kezdeti
és a végsô vastagsági értékek számára.
A vastagság nem szerkeszthetô, ha Réteges falat választottunk ki
a kitöltésminta kiugró palettáján. Ezeknek a falaknak a vastagsága
csak egy külön erre szánt párbeszédablakban szerkeszthetô, a
Lehetôség/Réteges szerkezetek… választásával.
Tipp: Válasszuk ki a módosítani kívánt réteges falat és
kattintsunk a Jó gombra, majd nyissuk ki a Réteges
szerkezetek párbeszédablakot, ahol automatikusan ezt a
típust módosíthatjuk.
Fal eltolás
A referenciavonal távolsága a fal szélétôl a szövegmezôben
állítható be.
Réteges szerkezetek esetén eltolt referenciavonalú falakkal lehet
a födémek szélét meghatározni. A fal referenciavonalának
eltolásával lehet a referenciavonalat az egyik réteg (pl. a
tartószerkezet) kontúrjára helyezni.
Megjegyzés: Az eltolás paraméter nem használható (fakó)
axiális falak rajzolásakor.

Alaprajzi jellemzôk

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


139
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Réteges fal paraméterek


Az ArchiCAD réteges falainak segítségével különbözô
kitöltésmintákkal ellátott rétegekbôl összeállított falszerkezeteket
hozhatunk létre.

Réteges fal létrehozásakor a fal grafikailag is összetett


szerkezetként jelenik meg az Alaprajzon, sôt az Anyaglista
készítésekor figyelemmel követhetjük az egyes falrétegek
mennyiségeit is.
A Fal beállítás párbeszédablakban számos elôre létrehozott
réteges falszerkezetet találunk, melyek ugyanolyan
könnyedséggel kezelhetôk, mint az egyrétegû szerkezetek.
Megjegyzés: A Tiszta metszôdések mód esetén az érzékeny
kurzor illeszkedik a falak végpontjainál, ill. az
összemetszôdéseknél az egyes rétegek kulcspontjaira.
Választhatunk a már kész réteges falakból a kitöltésminta kiugró
menüjének megfelelô részére kattintással.
A kitöltés-típusok kiugró vezérlôje az aktív kitöltés típust úgy
jeleníti meg, hogy az aktuális tollszín beállítást is tükrözi.
Réteges falat egyszerre több színnel is tud rajzolni. A falak
tollszín-meghatározása hasonló a könyvtári elemekéhez.
Használhatja a Réteges szerkezetek párbeszéd ablakban
meghatározott tollszíneket, vagy mellôzve azokat használhat
egységes tollszín-beállítást is.
A Réteges szerkezet vonal és kitöltés tollai négyzet
megjelölésével a kiválasztott szerkezet sokszínû megadását és a
falra alkalmazását választja. A kijelölô négyzet fakó, ha az aktuális
fal kitöltés szimpla kitöltés. Réteges kitöltésrôl szimplára való
átkapcsolás aktiválja a kijelölô négyzetet.
Megjegyzés: A réteges fal teljes vastagsága nem módosítható
a Fal beállításokban, csak a Réteges szerkezetek paranccsal
rétegrôl rétegre.
Lásd még...
Lehetôség/Kitöltéstípusok és Lehetôség/Réteges szerkezetek az 5.
fejezetben.

140 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Tollszínek
A színek (tollszámok) a falak kontúrjaihoz, kitöltésmintájához és
kitöltés hátteréhez egymástól függetlenül beállíthatók a toll
számmezôk használatával. A tollszám beállításához vagy beír egy
toll számot, vagy rákattint a szín kiugró menüre, és választ egy
színt.
- Az elsô tollszám szabályozza a fal kontúrját.
- A második tollszám a kitöltésminta színét és a réteges
falrétegek belsô kontúrját szabályozza.
- A harmadik tollszám a kitöltés háttér színét határozza meg.
Lásd még...
A Tollak és színek parancsot az 5. fejezetben (Lehetôség
menü).

Modell tulajdonságok

Felületi anyagok
A falak a 3D-s és a Fényképezés ablakban tömör testekként
jelennek meg.
A fal három különbözô irányú felületének (referenciavonal oldal,
szélek, átellenes oldal) választhatunk különbözô vagy egyezô
anyagot a három kiugró palettáról.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


141
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Az elôre meghatározott anyagok közül elôször a mezôbe történô


kattintással, majd a kiugró palettán megjelenô anyagok egyikére
kattintással választhatunk.
Saját anyagot is létrehozhat az Anyagok párbeszédablakban,
amelyet a Lehetôség menübôl lehet elérni. Továbbá ugyanabban
a párbeszédablakban tetszôleges anyaghoz 3D kitöltés és textúra
is rendelhetô (lásd 5. fejezet). A 3D kitöltés és a textúra is
megjelenik az Anyagok kiugró menüben.
A lánc ikon bekapcsolásával a három felület anyaga egyszerre
változtatható.

Megjegyzés: Az anyagok és kitöltések közötti lényeges


különbség az, hogy míg az anyagbeállítás csak a 3D-s
Fényképezésre és árnyékolásra, addig a kitöltések az
Alaprajzra és az Anyaglistára vannak hatással.
Lásd még...
A felület anyagválasztékának módosításait a Lehetôség/Anyagok
paranccsal az 5. fejezetben. Az anyagbeállításokról további
információk az Általános beállítások részben a fejezet elején
találhatók.
Metszet tollai
A tollszín vezérlô ezen az oldalon lehetôvé teszi egy szín
kiválasztását a falak metszett széleinek megjelenítéséhez a
Metszet/Homlokzat ablakban.
Gerendafal
Az ArchiCAD 6.0-ban csak egyenes falak alakíthatók gerenda
szerkezetûvé. Gerenda falak megjelennek a Metszetek/
Homlokzatokban és a 3D-s ablakban is néhány textúra
lehetôséggel, melyeket a Gerendafal… párbeszédablakban állíthat
be.
142 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

- Alkalmazd a külsô oldali anyagot a vízszintes szélekre: ha


bekapcsolja ezt a kijelölô négyzetet, a felsô és alsó
széleknek, valamint a nyílás káváknak ugyanolyan lesz a
gerenda textúrájuk, mint a külsô oldalé (ha annak van
valamilyen).
- Textúra igazítása a falélekhez: E kijelölô négyzet
bekapcsolásával Fal textúrája illeszkedni fog a falhoz, a
„töredezett” gerenda textúra elkerülése végett.
- Kezdés félmagas gerendával: Ha aktív ez a kijelölô négyzet, a
fal egy fél magasságú gerendával fog alul kezdôdni.
- Szögletes gerendák: Ha be van kapcsolva ez a kijelölô
négyzet, a fal enyhén lemetszett szögletes gerendákból áll.
Ha nincs, a fal kerek gerendákból áll.
- Gerenda magassága: Ebbe a számmezôbe írhatja be a
gerendamagasságot.

Megjegyzés: Amikor meghatározza a gerenda magasságát, ne


felejtse el, hogyha a beírt érték nagyobb, mint a falszélesség
paramétere, a gerendák nem maradnak egymáson.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


143
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Fal mesterfogások
Falak csatlakoztatása
A falak csatlakozásának módja határozza meg a különbözô
összemetszôdéseket, ez ugyanis csak a megfelelô módon illesztett
falak esetében jön létre.
A csatlakoztatás lényege a referenciavonalak pontos illeszkedése,
egyszerû keresztezésük nem ad megfelelô eredményt.
Vonalaiknak végpontjaiknál fogva kell csatlakozniuk vagy tiszta
T, illetve L metszôdést alkotniuk, mint az alább látható.

A Tiszta metszôdések teszi lehetôvé falak intelligens illesztését.


Tipp: Ha bonyolult kapcsolatokat kíván létrehozni, érdemes
kikapcsolni a Lehetôség/Tiszta metszôdések (5. fejezet)
parancsot, ilyenkor ugyanis láthatóvá válnak a
referenciavonalak, lehetôvé téve a pontos csatlakoz-tatást.

Falösszemetszôdési problémák
Különbözô kitöltésmintájú falak csatlakoztatása
Különbözô falak illesztésénél L csatlakozás esetén a
kitöltésminták a metszôdés szögfelezôje mentén váltják egymást
(ábra). T csatlakozásnál az átmenô fal kontúrja marad folyamatos.
Ha ennél finomabb rajzi részletre van szükség a
falcsatlakozásoknál, a rajzolás vagy nyomtatás elôtt néhány
módosítást is végre kell hajtani a terven a PlotMaker segítségével.
Sorrend háromszoros falcsatlakozásnál
A háromszoros falcsatlakozások bizonyos elsôbbségi szabályokon
alapulnak, és két lépésben jönnek létre. Elôször a két vastagabb
falat illeszti a program, majd ehhez kapcsolja a harmadikat.
Amennyiben mindegyik csatlakoztatandó fal vastagsága
megegyezik, a réteges falak kapnak elsôbbséget a homogénekkel
szemben.

144 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Ha a tripla falcsatlakozás nem felelne meg az elvárásainknak,


mozgassuk az egyik fal végpontját egy kicsivel odébb, így két
dupla csatlakozást kapunk egy tripla helyett.
Függôleges irányban eltolt falak csatlakoztatása
Amennyiben két olyan falat próbálunk összekapcsolni, melyek
függôleges irányban nem illeszkednek vagy csak érintik egymást,
a falak sem az Alaprajzon, sem a 3D-s ablakban nem fognak
csatlakozni.

Réteges falak inteligens T kapcsolata


A kapcsolódó falakat a program automatikusan összeilleszt és
megvizsgálja a kitöltô rétegeket, majd a kapcsolatot ennek
megfelelôen jeleníti meg.

Keresztezôdések átalakítása csatlakozássá


Egy keresztezôdés csatlakozássá alakításához a következô
lépésekre van szükség:
1) Rajzoljon két egymást keresztezô falat.
2) Jelölje ki valamelyiket.
3) Válassza a Vágd szét parancsot a Szerk menübôl.
4) Kattintson a másik falra a Mercédeszes kurzorral (a nyíl
eszköz aktív) vagy a Vonalas ceruza kurzorral (bármely más
eszköz aktív). Megjelenik a Szem kurzor, jelezve, hogy ki kell
választania, a szétvágott fal melyik része maradjon
kiválasztva. Kattintson valamelyik oldalra.
5) Így szétvágta a kijelölt falat. Válassza az Építsd újra
parancsot, amely letisztázza a csatlakozást.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


145
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Megjegyzés: Ez a módszer egyszerre több kiválasztott fal


esetén is mûködik.

Falak szétvágása
Ha munkája során falakat két vagy több darabra akar szétvágni,
az eljárás hasonló a fent leírtakhoz (keresztezôdések átalakítása
csatlakozássá).
1) Jelölje ki a fala(ka)t, amelyeket szét akart vágni.
2) Válassza a Szerk/Vágd szét parancsot.
2a) Ha egy falat egy csatlakozásnál egy létezô egyenes vagy
íves elemmel vagy egy elem élével szét akar vágni, akkor
kattintson a Mercedes kurzorral az egyenes vagy íves elemre
vagy elem élre.
2b) Ha egy vagy több falat ugyanazon képzeletbeli vonal
mentén akar szétvágni, egyszerûen rajzoljon az alaprajzon
lévô két üres pont között egy vonalat.
3) Amikor a Szem kurzor megjelenik, kattintson a vonal/ív
valamelyik oldalára. Ezzel kiválasztja, hogy mely fal
szegmens maradjon kijelölve.
4) Az így kiválasztott fal szétvágódik.

146 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Megjegyzés: Falak kettévágására bárhol lehetôség van a


Szerk menü Vágd ketté a falat… parancsa segítségével.

Falak igazítása más elemekhez


Ha már megrajzolt falakat akar megrövidíteni vagy
meghosszabbítani egy másik megrajzolt elemig vagy egy
képzeletbeli vonalig, akkor:
1) Jelölje ki a fal(ak)at, amelye(ke)t meg szeretne hosszabbítani
vagy hozzá szeretné igazítani egy már meglévô elemhez.
2) Válassza ki a Rendezd hozzá parancsot a Szerk menübôl.
3) Kattintson az elem azon szélére vagy élére, amelyhez a falat
vagy a falakat hozzá szeretné illeszteni, vagy rajzoljon egy
vonalat az alaprajzon két üres pont között.
4) Valamennyi kijelölt fal, amelynek valamely kattintással kijelölt
éllel, ívvel vagy a most berajzolt vonallal tényleges vagy
vetített metszéspontja van, meghosszabbítódik vagy
megrövidül a meghatározott élig, ívig vagy vonalig.

Megjegyzés: Amennyiben a fallal párhuzamos elem


határozza meg a meghosszabbítás mértékét, a Szerk/Nyújtsd
parancs használatára és zárolt koordináták használatára van
szükség.
Lásd még...
A Szerk/Nyújtsd parancs részletes leírását az 5. fejezetben és a
koordináták zárolásának menetét a 3. fejezetben.

Nyílások készítése a falban


Különleges lyukakat készíthetünk a falakba egymással érintkezô
üres Ajtó- és Ablaknyílások segítségével, ahogy az a következô
ábrán látható.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


147
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Íves falak készítése


Valamennyi Íves fal geometriai mód használatával elôállított fal
valódi ívekbô,l és nem egyenes fal szegmensekbôl áll.
A 3. fejezetben részletezett elem átalakítási móddal is kihúzhatja
fallal bármely ívelt elem kontúrját. Ebben az esetben az, hogy
igazi ívelt falakat vagy egyenes falak sorozatát használja, a
Varázspálca beállítás párbeszédablak aktuális beállításától függ.
Lásd még…
Elem átalakítás a 3. fejezetben.

Csúcsban végzôdô falak készítése


Amennyiben olyan falra van szükségünk, amely adott
tetôsíkokhoz illeszkedik vagy levágott sarka van, közönséges
faltestek megfelelô tetôsíkokkal való levágásával ezeket
könnyedén elôállíthatjuk.

148 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A falak a rajtuk fekvô tetôhöz illeszthetôk a Szerk/Vágd le a


tetôvel paranccsal. Ezt a parancsot az 5. fejezetben részletezzük.
1) A levágásra váró falnak kezdetben magasabbnak kelllenni a
fölötte elhelyezkedô tetônél.
2) A Vágd le a tetôvel paranccsal végezhetô el a fal felsô
szegélyének levágása, hogy az a felette lévô tetô alsó
felületéhez illeszkedjen, vagy a fal alsó szegélyének levágása,
hogy a tetô felsô felületéhez illeszkedjen.
Ez a mûvelet az összes kiválasztott falra egyszerre is elvégezhetô,
de egyenként az éppen kijelölt falra, illetve tetôsíkra is
végrehajthatjuk.
Megjegyzés: A falak vágása tetôvel a 3D-s ablakban nem
elérhetô.

Oszlop eszköz
Az Oszlop eszköz segítségével négyszög keresztmetszetû
pilléreket, ill. oszlopokat hozhat létre.
Az ArchiCAD-ben az oszlopok két összetevôbôl állnak: a magból
és a burkolatból. Mindkettônek külön kitöltése és tollszíne van. A
mag a terhet viselô szerkezeti rész míg a burkolat tûzvédelmi,
hôszigetelô vagy csak burkoló rétegként szolgál.

Az Oszlop eszköz segítségével készített valamennyi elem téglalap


keresztmetszetû. Az oszlopok állhatnak szabadon vagy
kapcsolódhatnak falakhoz. A kapcsolódás az oszlopok és a falak
között intelligens.

Oszlopok rajzolása
Bármelyik geometriai módban elhelyezhet oszlopokat a kilenc
horgonyponttal: középpont, sarokpontok és négy oldalpont. Az
alapérték a középpont, de kiválaszthatja a Mag bármelyik más
Horgonypontját az Oszlop beállítás párbeszédablak általános
beállítások részében.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


149
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Geometriai módok
Az Infótáblán két elérhetô Geometriai mód van.
Az Ortogonális oszlop geometriai módban egyszeri
egérkattintással a fôhálóhoz igazított oldalú oszlop helyezhetô le.
A Forgatott oszlop geometriai módban olyan oszlop helyezhetô
le, amelynek állása elhelyezésekor még nincs meghatározva,
szabadon forgatható. Egy kattintással meghatározható az oszlop
középpontja és egy újabb kattintással beállítható a vízszintessel
bezárt szöge.
- Ha bármelyik geometriai módban az oszlopot a mag
valamely sarokpontjánál vagy oldalpontjánál fogva szeretné
lerakni, akkor az új horgonypontot be kell állítani az Oszlop
beállítás párbeszédablakban.
- Egy burkolt oszlop elhelyezése mindig az Oszlop beállításban
beállított mag horgonyponttal történik. Emiatt nem szükséges
a burkolat eltávolítása.
Szerkesztési módok
Az Infótáblán két Szerkesztési mód van.
Az Egyszerû móddal létrehozott oszlopok könnyen beépíthetôk
bármilyen falba, ahol helyet vágnak saját maguknak.
Az ily módon létrehozott oszlopok mindig megtartják az Oszlop
beállítás párbeszédablakban beállított felületi anyagokat.
A Borítás móddal létrehozott oszlopok illeszkedései
intelligensebbek. Ha réteges falakat metszenek, akkor az
elmetszett fal speciális rétegei körülölelik az oszlopot. Ez azt
jelenti, hogy a fal külsô vagy belsô rétegei körülveszik a
szerkezeti oszlopot, egységes külsô vagy belsô felszínt biztosítva.

Ezzel az eljárással készült oszlopok minden esetben öröklik a


kapcsolódó falak felszínének anyagát. Amennyiben szabadon
állnak, megjelenítésük a saját anyagaikkal történik.
Részletesebben lásd a Falak csatlakoztatása és Falak burkolása
részeket ebben a fejezetben.

150 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Megjegyzés: A Borítás mód csak a normál és a trapéz


falaknál mûködik, ívelt vagy sokszögû falaknál nem
használható.

Oszlop beállítás
Az Oszlop beállítás párbeszédablakban lehetôség van kijelölt
oszlopok paramétereinek beállítására, illetve alapértelmezés
szerinti beállítások meghatározására késôbb létrehozandó
oszlopok számára.
A lehetséges beállítási módok többsége megegyezik a Fal
eszközével. A leírást lásd a falaknál vagy az Általános eszköz
beállítások résznél a fejezet elején.

Általános beállítások
Az Oszlopokra jellemzô vezérlôk tartalma:
- a négyszögletû mag két oldalának méretezése;
- burkolat vastagság;
- a Horgonypont, mellyel az oszlop elhelyezése történik.
Megjegyzés: A burkolat vastagsága egyforma a mag körül.
Nulla vastagság használatos a burkolat nélküli oszlopoknál.

Alaprajz és metszeti jellemzôk

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


151
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Mag szimbólum
Három lehetôség létezik az Oszlop mag szimbólumának
megjelenítésére az Alaprajzon: Sima, Áthúzott és X.
Tollszínek
Különbözô tollszínek adhatók meg az oszlop kontúrjához, a mag
kitöltésmintájához és kitöltés hátteréhez, és a burkolat
kitöltésmintájához és kitöltés hátteréhez.
Kitöltésminták
Különbözô kitöltésminták (és hátterek) adhatók az oszlop
magjának és burkolatának.

Oszlopok és Falak
Ha az oszlop elhelyezése Borítás módban történt, és metsz
bármilyen falat, akkor örökli a kapcsolódó falak felületi anyagait.
Burkolás nélküli oszlopok
A burkolás nélküli oszlopok nem módosítják a fal alakját, csak
helyet vágnak maguknak, áttörve valamennyi falrétegen. A fal
rétegei és az oszlop közötti határvonalak eltûnnek, ha kitöltéseik
megegyeznek.
Az átlóval vagy X-el jelzett magok kontúrjait mindig teljesen
megrajzolja a program, figyelmen kívül hagyva a megegyezô
kitöltéseket.
Az alábbi ábrán ugyanezek az oszlopvariációk láthatók három
különbözô esetben.
1) Oszlop a faltól függetlenül áll.
2) Oszlop réteges falban.
3) Oszlop egyszerû falban.

152 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Burkolt oszlopok
Burkolt oszlopok réteges falaknak csak teherhordó rétegeit tudják
megszakítani. A fal többi rétege körülöleli az oszlopot,
vastagságát megtartva.
Ez azonban csak akkor történik meg, ha:
- az oszlopot a Borítás móddal hozta létre,
- az oszlop egy réteges falat metsz,
- a réteges falnak vannak nem szerkezeti rétegei,
- az oszlop érinti vagy metszi a réteges fal szerkezeti rétegeit.
Az alábbi ábrán látható, hogy a fal belseje úgy viselkedik, mint
burkolatlan oszlopok esetén, és a határoló vonalak törlôdnek,
mint az elôzô ábrán. Azonban a réteges fal többi rétege körülöleli
az oszlopot.

Megjegyzés: A borítás nem hozzáférhetô ívelt falak számára.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


153
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Lásd még:
A Lehetôség/Réteges szerkezetek… menü parancsot az 5.
fejezetben, a mag és a réteges falak borító rétegeinek
meghatározása ügyében.

Oszlopok 3D nézete
A szabadon álló oszlopok egyszerû szögletes tömbként vannak
modellezve.
Oszlopok és falak áthatásának modellezése speciális módon
történik. A falak folyamatosan futnak tovább, és az oszlopok
kiálló részei hasábokként vannak a fal felületéhez hozzáillesztve.
Ez a módszer tökéletes képet eredményez mind színezett, mind
drótvázas nézetben.

Figyelje meg, hogy minden Burkolt módon elhelyezett oszlop


átveszi a csatlakozó fal felületének anyagát, még akkor is, ha a
fal burkolata nincs az oszlop burkolására kialakítva.
Ha az oszlop a csatlakozó fal talapzata vagy teteje mögé kerül,
különálló, egymásra helyezett elemekbôl kell modellezni.

A fenti nézet hat oszlop felhasználásával készült, amint azt az


alábbi ábra mutatja.

154 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Ajtó és Ablak eszköz


Az Ajtó és Ablak eszközök egyetlen ikonnal szerepelnek az
Eszköztár alapbeállítás szerinti formájában. Az ikon mindig az
éppen aktívat mutatja. A másik eszköz megtekintéséhez,
kattintson rá és tartsa lenyomva az egér gombját addig, amíg egy
paletta meg nem jelenik, amelyikbôl. Vagy válassza az Ablak/
Úszó paletták/Paletta forma… parancsot, és jelölje ki a
Nagyított kijelölô négyzetet az Eszköztárban, hogy egyszerre
láthassa mindkét eszközt.
Az ajtók és az ablakok könyvtári elemek, melyek az ArchiCAD-
hez tartozó elemkönyvtár(ak)ban találhatók és amelyeket több
terven is felhasználhat.
Ablakokat és ajtókat az ArchiCAD tervünkbe csak úgy
helyezhetünk el, ha azok falba kerülnek. Önállóan nem
helyezhetôek el a tervben. Attól a pillanattól kezdve, hogy egy
ajtó vagy ablak belekerül egy falba, annak részévé válik és a fal
mozgatásánál vagy nyújtásánál is benne marad.
Megjegyzés: Emiatt nem lehet egy nyílást önálló 3D-s képpé
alakítani (kivéve a bemutatót az Ablak és Ajtó beállítások
párbeszédablakban), azt csak a befoglaló fallal együtt lehet
megtenni.
Az ajtók és az ablakok valódi átjárható nyílásokat vágnak a falba,
így a 3D-s megjelenítés sokkal pontosabbá és élethûbbé válik, sôt
átlátszó üvegtáblákat is megjeleníthet.
Megjegyzés: Miután Ajtók és Ablakok önállóan nem
helyezhetôk el, automatikusan arra a fóliára kerülnek, ahol az
ôket befogadó fal is van.
Ajtók/Ablakok nem helyezhetôk Poligon falba.

Ajtók és ablakok elhelyezése


Az Ablak vagy Ajtó eszköz Eszköztáron történô bekapcsolásával
és egy fal referenciavonalára kattintással az alapbeállításban
szereplô ablak vagy ajtó a falba kerül. Ha nem a
referenciavonalra kattintunk, vagy csak egyszerûen a
munkafelületre (ahol a kurzor nem vált Mercedesszé), az
ArchiCAD nem teszi lehetôvé az ajtó vagy ablak elhelyezését.
Kétféle nyílás közül választhat az ArchiCAD-ben:
- Üres nyílások: Gyakran segítenek annak érzékeltetésében,
hogyan fog kinézni egy homlokzat a nyílászárók elhelyezése

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


155
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

után. Ezek a legegyszerûbb ablak és ajtó elemek, csupán


lyukak a falban, mindenféle részlet nélkül.
- Ajtó és ablak könyvtári elemek: Ezek a komplex elemek a
következôkbôl állnak: 3D-s leírásból, jellemzô leírásból az
anyaglista számára és egy 2D szimbólumból az alaprajz
számára. Ezeken kívül meghatározhat még egy sor részletes
információt a nyílásra vonatkozóan. Lásd még a Speciális
formájú nyílások létrehozása címû részt.

Egyszerû nyílások
1) Nyissuk ki a megfelelô eszköz (Ajtó vagy Ablak)
beállításának párbeszédablakát az eszközre való dupla
kattintással.
2) Kattintson az Üres nyílás gombra a Bemutató területen.
3) Ha szükséges, módosítsuk a nyílás méretének paramétereit a
mezôkben.
4) Kattintsunk a fal referenciavonalára.

5) A kiválasztott falban megjelenik a nyílás.

Ajtók és ablakok elhelyezése a falakban


Az ArchiCAD könyvtárában tárolt nyílásokat elôször meg kell
keresni és ki kell választani a megfelelô beállítások
párbeszédablakban.
Részletgazdagabb ajtók és ablakok létrehozásához szükség van a
könyvtári elemek szerkesztésére.
Megjegyzés: Az alaprajz hivatkozik az aktív könyvtárra.
Amennyiben közvetlenül szeretne más mappában elhelyezett
file-okat használni, akkor vagy az Aktív könyvtárak...
paranccsal teheti ezeket könyvtárakat aktívvá (Irat menü)
vagy az alaprajzot archívként kell mentenie (lásd a Mentsd
archívként parancsot az 5. fejezetben). Ha ezeket nem veszi
figyelembe, más könyvtárakban lévô elemek nem fognak
automatikusan megjelenni az alaprajz következô
megnyitásakor.

156 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Figyelmeztetés: Ha egy terv kinyitásakor a ,,Hiányzó elemek


az aktív könyvtárból” párbeszédablak jelenik meg, a jelzett
tárgyak nem fognak megjelenni sem a Munkafelületen, sem a
3D-s ablakban, ill. az Anyaglistán.
Lásd még…
Lehetôségek a Könyvtári elemek elérésére a 6. fejezet ArchiCAD
Könyvtár részében.

Ajtó és Ablak geometriai módok


Kétféle ajtó és ablak geometriai mód található a programban, a
nyílások könnyebb elhelyezése érdekében.
Az Ajtók és Ablakok középpontjaik vagy sarkaik segítségével
helyezhetôk el. Ezek a lehetôségek az Infótáblán lévô Geometriai
mód használatával választhatók ki, amikor az Ajtó vagy az Ablak
eszköz aktív.
A saroknál történô elhelyezéskor a falra kattintás után egy Dupla
szem kurzor jelenik meg (1), és az egér mozgatásával a kattintás
helyének két oldala között változtatja az ablak helyét (2),
lehetôséget adva arra, hogy a kívánt helyen történô kattintással
(3) a nyílást elhelyezzük.
Az elhelyezés ugyanúgy történik falak sarkainál.

Megjegyzés: A kiválasztott elhelyezési mód mindkét


nyílásfajtára addig érvényes, amíg meg nem változtatja azt.

Nyílások elhelyezkedése
Ablak vagy Ajtó nyílást bármilyen Pipa vagy Mercedes kurzorral
elhelyezhetünk a falakban, az nincs a referenciavonal bizonyos
pontjaira korlátozva.
A Lehetôség/Tiszta metszôdések parancs bekapcsolásával
minden olyan ponton, ahol több fal találkozik, elhelyezhetünk
nyílásokat.
Megjegyzés: Némely esetben elképzelhetô, hogy a kurzor
Mercedes alakúra vált, mégsem helyezhetôk el nyílások az
adott ponton, ennek az lehet az oka, hogy egy másik rajzi

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


157
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

elem (Födém, Tetô, Kitöltés vagy Vonal) széle egybeesik a


fallal és ezt érzékeli a kurzor. Kapcsoljuk ki a Lehetôség/
Tiszta metszôdések parancsot, hogy meggyôzôdhessünk
róla, valóban a fal referenciavonalát választottuk-e ki.
Rosszul elhelyezett nyílások
Ha egy ajtót vagy ablakot a fal végének vagy tetejének közelében
akar elhelyezni, elôfordulhat, hogy nincs elég hely a falban
annak befogadására. Ilyenkor figyelmeztetés jelenik meg és
visszavonhatja a mûveletet.

Ajtó és ablak szerkesztési módok


Az Infótáblán lévô három Ajtó vagy Ablak szerkesztési mód
segítségével meghatározhatja, hogy az alapbeállítás szerinti vagy
a kiválasztott Ajtó/Ablak hogy legyen elhelyezve a nyílásban.
- A Falsíkú szerkesztési mód az ajtót ill. az ablakot a faltest
szélén helyezi el, ilyenkor a szem kurzorral kattintva a két
falsík egyikét választhatja ki.
Ha ezt a módot választottuk ki, az ablakpárkány mérete
automatikusan nullára áll.

- A Középvonalú szerkesztési mód használatával az ajtó/ablak


a fal közepére kerül, a beállítások párbeszédablakban
megadott méretnek megfelelôen. A szem kurzor teszi
lehetôvé a falsíkok közötti választást.

- A Kávás szerkesztési mód olyan kávás nyílást hoz létre,


amelyet az Ablak/Ajtó beállítások párbeszédablakban állított
be. A szem kurzorral jelölheti ki a falnak azon oldalát, ahová
a káva kerül.

158 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

A nyílásirány meghatározása
Miután az ablakok és ajtók 3D-s modellel rendelkeznek, meg kell
adnunk a programnak azt is, melyik irányban nyíljanak.
Egyetlen kattintás elég a nyílások elhelyezéséhez és a nyílásirány
meghatározásához.
- Ablakok: kattintással határozza meg az ablak külsô oldalát. A
parapet mélységet az ArchiCAD mindig ezen az oldalon
állapítja meg.
- Ajtók: a kattintás az ajtó nyílásirányát határozza meg. Nem
német típusú kávájú ajtók esetében ez az oldal, német kávájú
ajtóknál az ellenkezô oldal határozza meg a parapet
mélységet.
Ha módosítani kívánja az ajtó nyílásirányát, akkor, jelölje ki azt és
jelölje meg a tükrözés kijelölô négyzetet annak beállítások
párbeszédablakában. Az ajtó/ablak nyílásiránya így a fal másik
oldalára kerül, de az eredeti oldalon meghatározott káva
mélysége változatlan marad.

A terv 3D-s modelljén nyomon követhetjük ezeket a


változtatásokat. A következô ábrák azt mutatják be, miképpen
kezeli az ArchiCAD az ajtók nyitásirányát. A nyitható ablakokkal
hasonlóképpen bánik a program.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


159
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Ablak és Ajtó beállítások


Az Ablak/Ajtó beállítás párbeszédablak nagyon hasonlít a többi
eszköz párbeszédablakaihoz. A többi eszközével megegyezô
párbeszédablak elemek Az eszköz beállítások közös elemei c.
részben találhatók. Csak a különbségeket és a specifikus
beállításokat tárgyaljuk itt.

Általános beállítások
A párbeszédablak jobb kéz felôli részén, Az eszköz beállítások
közös elemei címû részben tárgyalt Bemutató területen kívül
azok a vezérlôk találhatók, melyek a nyílások kávájának és a
méretezési lehetôségeknek a meghatározását teszik lehetôvé.
Káva
Az Ajtó és Ablak beállítás párbeszédablak Káva területén
megtalálhatók ugyanazok a szerkesztési mód ikonok, mint az
Infótáblán (lásd elôbb), valamint a Beállítás gomb (mellyel
meghatározhatja a nyílás keret méretezését), a parapet szélesség
szerkesztô ablak és az Átbillentés kijelölô négyzet.
A nyílás elhelyezési módja a szerkezeti mód ikonokkal a feljebb
említett módon adható meg.
A Beállítás gomb kinyitja a káva párbeszédablakot:

160 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Itt lehet beírni az értékeket a felsô magasság, alsó magasság, bal


és jobb szélesség és mélység számmezôkbe.
Megjegyzés: Réteges falaknál az ArchiCAD nem alakítja át a
nyílásban lévô kávával ellentétes oldalon elhelyezkedô
réteget, ha a kávamélység kevesebb, mint a falvastagság
maradéka.
A párkányszélesség a nyílás távolságát állítja be a fal síkjától,
abból az irányból, amerre a szem kurzorral kattintunk. (A Falsíkú
szerkesztési módban ez nem mûködik.)
Ha a nyitásirányt szeretnénk a másik oldalra helyezni a keret
helyben maradásával, használjuk az Átbillentés kijelölô kockát.
Nyílás méretezési lehetôségek
Az Ablak és Ajtó eszköz segítségével egyedi méretezést
készíthetünk a Ajtó/ablak
méretezés beállítások párbeszédablakban, amelyet a Beállítás
gombra kattintással nyithatunk ki.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


161
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Ezek a lehetôségek minden ablakra külön meghatározhatók, és a


következôket tartalmazzák:
- A felhasználó által meghatározható méretezés betûtípust és
betûméretet (a rajzgép betûtípusai tartalmazzák a dôlt betûk
dôlési szögét).
- Az állítható hosszúságú középvonalat.
- Választható konszignációs karikát egyedi szöveggel és
átmérôvel.
- Ajtó/ablak keretének választható névleges méreteit.
- Választhat alsó magasságot.
- Részletesen beállítható szöveg elhelyezéseket.
- Belsô/külsô oldalmegadást.
Az Egyedi kijelölô négyzettel kiválaszthat elôre meghatározott
méretezési lehetôségeket, és beállíthatja a referenciaszintet és az
egyedi parapet elôtag feliratát.

Paraméterek
Ha rákattint az Ajtó/Ablak beállítás párbeszédablak baloldali
részén lévô, elsô nagy ikonra, megjelenik az elsô beállítás mezô.

Névleges méretek
A nyílások méretei a Paraméterek négy számmezôjében találja.
A magasság illetve a szélesség az elsô két paraméter
megváltoztatásával állíthatók be. Az ablakpárkány és a
szemöldökmagasság összefüggnek, ha megváltoztatjuk az
egyiket, a másik automatikusan átíródik. Ha a nyílás magasságát
módosítjuk, a szemöldökmagasság kap új értéket.
A fal nyílások fizikai mérete nagyobb lehet, mint névleges
méretük, a helyi szabványoknak megfelelôen.

162 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Lásd elôrébb a rosszul elhelyezettt nyílásokat.


További paraméterek
A párbeszédablak további paraméterei nemcsak a 3D-s képek
készítését, hanem az Alaprajzi jeleket is befolyásolják (ajtók/
ablakok GDL leírásai parametrikus 2D-s leírással).

Alaprajzi és metszeti tulajdonságok


Az Ablak/Ajtó beállítás párbeszédablak második nagy ikonjára
kattintással a második beállítás mezô jelenik meg, választásokat
kínálva a nyílások Alaprajzi és Metszeti megjelenésére
vonatkozóan.

Tollszínek és vonaltípusok
A Jelkép tollak és Jelkép vonaltípusok kijelölésével lehetôvé
válik, hogy ugyanazokat a tollakat és vonaltípusokat használja a
nyílásoknál, mint 2D-s jelképeik megalkotásakor. Amikor ez ki
van kapcsolva, bármelyik tollat vagy vonaltípust használhatja
tárgya 2D-s jelképéhez.
2D-s falkeretezés
2D-s automatikus falkeretezésnél az ArchiCAD a nyílások
elhelyezésekor alapbeállításként szereplô ablak illetve
ajtókeretezési lehetôségeket biztosít.
A 2D-s automatikus falkeretezés ki- vagy bekapcsolható a
falkeretezés kapcsolóra kattintással.
Ha kikapcsolja az automatikus falkeretezést, akkor kézzel
hozzáadhat bármilyen kávát vagy külsô/belsô párkányt az ajtók
és ablakok 2D-s ábrázolásához.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


163
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Megjegyzés: Ha szeretnénk látni a 2D-s beállításokat a 3D-s


modellen, valódi 3D-s elemeket kell az üres nyíláshoz
rendelni, vagy a kérdéses ajtó illetve ablak GDL leírását
megfelelô módon átírni.

Modell tulajdonságok
Az Ablak/Ajtó beállítás párbeszédablak harmadik ikonjára
kattintva lehetôvé válik tulajdonságok meghatározása a 3D-s
nézet számára.

A felület anyagai
Azonkívül, hogy a kiugró menübôl kiválasztottak a Felületi
anyagot (ajtókhoz, ablakokhoz), több különbözô anyag
határozható meg az ajtók/ablakok egyes részeire a GDL
leírásban. A menüben a nyílások további paraméterei is
változtathatók (lásd az ArchiCAD Könyvtár részt a 6. fejezetben).
A Tárgy anyagai négyzet megjelölésével a beállított anyag
helyett ugyanaz az anyag kerül alkalmazásra, amit a könyvtári
elem létrehozásakor felhasznált.

Ajtók és ablakok megjelenítése


A Megjelenítés… (Lehetôség menü) beállítása lehetôvé teszi az
Ajtók és Ablakok megjelenítését vagy elrejtését az Alaprajzon,
méretezésük megjelenítését vagy elrejtését, vagy egyszerûen a
Tükrözött mennyezeti nézetre kattintással az ablakpárkányhoz
hasonlóan megjelenik az ajtó szemöldök széle.

Ajtó és ablak mesterfogások


Az alább részletezett mesterfogások további lehetôségekkel
szolgálnak a nyílások szerkesztéséhez és létrehozásához.

164 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Nyílászárók eltolása
A Szerk/Vidd parancs segítségével megváltoztatható az Ajtó vagy
Ablak falban elfoglalt helye.

1) Jelöljük ki a nyílást és válasszuk a Szerk/Vidd parancsot.

2) Mozgassuk a nyílást az új helynek megfelelô irányban, ekkor


gumivonal kezdi el a kurzort követni. A kívánt helyen
engedjük el az egér gombját.

3) A nyílás az új helyére került.


Megjegyzés: A falból nyílást nem tudunk kivinni.
Ha egy íves falban mozgat el egy nyílást, a nyílás gumivonal
kerete a fal mentén mozog, függetlenül attól, hogy hova helyezi a
kurzort. Minden más szempontból az eljárás ugyanolyan, mint
egyenes falakban levô nyílások esetén.

Nyújtás és zsugorítás
Más szerkezeti elemhez hasonlóan ajtókat és ablakokat is tudunk
nyújtani illetve zsugorítani. A méret megváltozását az Alaprajzon
kívül a Beállítás párbeszédablakban is nyomon követhetjük.
Figyelem: Nyújtás mindig a teljes méretre lesz hatással,
amely eltérhet a névleges mérettôl.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


165
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Nyílások tükrözése és forgatása


A Tükrözd és Forgasd parancsok az ablak vagy ajtó
nyílásirányát az alább látható módon változtatják meg.

Tükrözés

Forgatás

Nyílások sokszorozása
A Szerk/Vidd a másolatát, Tükrözd a másolatát és a Szerk/
Sokszorozd/Eltolás, Emelés parancsokkal sokszorozhatjuk meg
nyílásainkat.
A fent említett parancsok mindegyike hasznos, ha egy már létezô
nyílásnak meg akarjuk változtatni a nyílásirányát, vagy több
egyforma nyílást akarunk elhelyezni egy falban. E parancsok
mûködésének részletes leírását az 5. fejezetben találhatjuk meg.

A Tárgy és Lámpa eszköz


A Tárgy és Lámpa eszközök egyetlen ikonnal szerepelnek az
Eszköztár alapbeállítás szerinti formájában. Az ikon mindig az
éppen aktívat mutatja. A másik eszköz megtekintéséhez,
kattintson rá és tartsa lenyomva az egér gombját addig, amíg egy
paletta meg nem jelenik, amelyikbôl. Vagy válassza az Ablak/

166 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Úszó paletták/Paletta forma… parancsot, és jelölje ki a


Nagyított lehetôséget az Eszköztárban, hogy egyszerre láthassa
mindkét eszközt.
A Tárgy eszköz tárgy könyvtári elemek elhelyezésére és
módosítására szolgál. A tárgyak alaprajzon szimbólumként
láthatók, megjelennek a Metszet/Homlokzat-on, a 3D-s
modellben (ha van 3D-s leírásuk) ill. az Anyaglistán.
A Lámpa eszköz különleges Tárgyként helyezhetô el, melynek
specialitása fénykibocsátó tulajdonságában rejlik.
A tárgyak és lámpák több szabálya és beállítása megegyezik az
nyílásokéval. Ezért ez a rész csak az ArchiCAD tárgyak és lámpák
egyedi jellemzôivel foglalkozik.
A lámpáknak sok igen sajátos további beállítási lehetôsége van.

Tárgyak elhelyezése
A tárgyat az Alaprajzon kattintással helyezhetjük el. A pontos
helymegadáshoz használhatunk begépelt koordinátákat, a
vonzáskört, a vonalzót vagy a szerkesztôhálót. Ez teszi lehetôvé,
hogy bútorokat pontosan a sarokba, berendezési tárgyakat adott
pontokhoz vagy akár egymáshoz képest is nagy pontossággal
helyezzünk el. Tárgyak precíz elhelyezésében (széket egy
asztalhoz például) a rajtuk található pontok is segítenek, ezekre
ugyanis a kurzor érzékeny.

Tárgy kulcspontok
Falakkal vagy más menet közben szerkesztett elemekkel
ellentétben a tárgy jelképeknek elôre meghatározott alakjuk van,
és az érzékeny kurzor csak a jelkép rögzített kulcspontjaira
érzékeny, az oldalaira nem.
A tárgyak e kulcspontoknál fogva helyezhetôek el, választhatók
ki és igazíthatók más elemekhez.
A tárgy kulcspontjait a könyvtári elem 2D-s jelképén
határozhatjuk meg, közülük az egyik az elsôdleges kulcspont,
amely a Tárgy beállítások párbeszédablakon egy kis négyzettel

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


167
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

van megjelölve. Ez a tárgy alapértelmezésként vett elhelyezési


pontja.
A többi kulcspontot X jelöli a párbeszédablakban, rájuk kattintva
elhelyezési pontokká válnak, így mindig a megfelelô pontjánál
fogva gyorsan és pontosan tudjuk tárgyakat elhelyezni.
Ha meg akarja változtatni az elsôdleges kulcspontot,
mindenképpen tegye láthatóvá a 2D-s jelképet úgy, hogy a
Bemutó kiugró menübôl kiválsztja a Felülnétetet.
Lásd még...
Többet is megtudhat a Könyvtári elemek használatáról,
létrehozásáról és módosításáról a 6. fejezetben az ArchiCAD
Könyvtár részben, valamint a GDL Felhasználói kézikönyvben,
melyet szintén tartalmaz az ArchiCAD csomag.

Tárgy geometriai módok


Az Infótáblán négy geometriai módot találunk Tárgy és Lámpa
típusú Könyvtári elemek elhelyezésére.
- A Párhuzamos geometriai mód a Könyvtári elemeket
automatikusan a szerkesztôháló irányával párhuzamosan
helyezi el, hacsak nem adunk meg a Beállítások
párbeszédablakban elforgatási szöget az elhelyezés elôtt. A
Tárgy késôbb még ugyanúgy forgatható a Szerk/Forgasd
paranccsal vagy a Beállítások ablak forgatási szögének
utólagos megváltoztatásával.
- Az Elforgatott geometriai mód használatához elôször
határozzuk meg a Tárgy Elhelyezési Pontját egy kattintással,
majd a megjelenô gumivonallal adjuk meg a Tárgy Forgatási
Vektorát, amelyben segíthet például a Kötött irányok
beállítása.
- Az Átlós geometriai mód úgy mûködik, mint a Téglalap
geometriai mód falak, födémek stb. esetén.
- Az Elforgatott átlós geometriai mód úgy mûködik, mint az
Elforgatott téglalap geometriai mód falak, födémek stb.
esetén.
Ezek a módok teszik lehetôvé tárgyak és lámpák A és B
paramétereinek meghatározását az alaprajzon.
Ezen módok használatának eredménye attól függôen változik,
hogy az elemek létrehozásakor milyen elhelyezési pontokat
határozott meg.

168 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Ha a tárgy befoglaló négyzetének sarkain találhatók a pontok,


akkor mind az A, mind a B paramétert grafikusan adhatja meg.
Ha a pontot a tárgy oldala mentén jelöli ki, akkor csak az egyik
paraméter adható meg grafikusan, a másik paraméter pedig a
beállítások párbeszédablakban megadott értéket veszi fel. Ha a
jelkép befoglaló mezôjén belüli pontot jelöl ki, akkor egyik
paraméter sem adható meg grafikusan, és az elem elhelyezése az
egyszerû merôleges vagy elforgatott módok szerint történik.

Megjegyzés: Az Elforgatott geometriai mód használatakor a


Tárgy beállítás ablak kinyitása és az elforgatás szögének
megadása a forgatási vektor meghatározása elôtt hatástalan.
Ha úgy döntünk, hogy inkább a billentyûzetet használjuk az
adatbevitelre, válasszuk a párhuzamos geometriai módot és a
használjuk a Poláris szögértékeket a koordinátamezôben.

A Tárgy/Lámpa beállítás párbeszédablak

A Tárgy és Lámpa beállítások többi eszközzel megegyezô elemeit


Az eszköz beállítások közös elemei c. részben már megnéztük.
Itt csak a különbségeket és a specifikus beállításokat tárgyaljuk.
ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv
169
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Paraméterek
Méretezés és helyzetparaméterek
A tárgyak és lámpák hosszúságán és szélességén kívül a
vízszintestôl mért forgatási szög is itt állítható be.
A jobb oldalon található lánc ikon bekapcsolásával
összekapcsolhatjuk a tárgy vízszintes és függôleges paramétereit,
így megôrizhetjük eredeti arányait.
Tükrözött tárgyak
A vízszintes szög mezô alatt lévô ikonnal lehet Tükrözött
Könyvtári elemeket elhelyezni, vagy az elhelyezés után tükrözni
ôket. Ez a lehetôség tükrözi a Könyvtári elemek teljes 3D-s
leírását az Y-tengelyre, melyet megadott kulcspont határoz meg a
Tárgy beállítás párbeszédablakban.
Megjegyzés: Ráadásul a Tükrözés paraméter benne van
minden, a Beállítások párbeszédablakon keresztüli paraméter
átvitelben (lásd a Paraméter átvitelt korábban ebben a
fejezetben).
Lámpa paraméterek
Néhány idekapcsolódó paraméter egyedül Lámpa típusú
Könyvtári elemekre jellemzô.

A fény színét a Fény színe mezôre való duplakattintással állíthatja


be. A színt tetszés szerint választhatja ki a szabványos Macintosh
vagy Windows színszerkesztô párbeszédablakban.
A fényerôsség csúszkájától balra található kapcsoló
Fényképezéskor lehetôvé teszi a lámpa fel- és lekapcsolását.
A fény erôssége beállítható a közvetlenül a Fény színe mezô alatti
csúszkával. A maximális fényesség a jobb végénél van.

170 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Tárgy mesterfogások
Tárgyak nyújtása
A tárgyak nyújtásakor ugyanazok a szabályok érvényesek mint az
Átlós geometriai módoknál.
Annak megállapításához, hogy egy tárgy két átellenes ponttal
grafikusan meghatározható-e (vagy a Nyíl eszközzel nyújtható-e),
az ArchiCAD ellenôrzi, hogy léteznek-e olyan pontok a jelképen,
amelyek a megnyújtott négyszög átellenes sarkai lehetnek. Ez a
megnyújtott négyzet elméletileg A*B méretû. A tárgyak
nyújthatósága azon múlik, hogy a könyvtári elem létrehozása
során meghatároztak-e ilyen átellenes pontokat.

Figyelmeztetés: Azok a tárgyak, amelyeknél a pontok nem


pontosan a tárgy jelképének sarkaira vagy éleire
illeszkednek, nem nyújthatók ezen pontoknál fogva.
Kérjük tartsa szem elôtt, hogy mindig a jelkép A és B
paramétereit határozza meg és nem annak befoglaló mezejét.
Paraméteres 2D-s leírások használatával könnyedén hozhat létre
olyan tárgyakat, amelyek jelkép méretei nem egyeznek meg az A
és B paraméterekkel. Ha ilyen jelképet hoz létre, mindig
helyezzen el pontokat az A*B méretû négyszög sarkainál. Így
nyújthatók lesznek a tárgyak.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


171
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Födém eszköz
A Födémek az ArchiCAD alapvetô vízszintes építôelemei,
amelyeket az Alaprajzon sokszögként rajzolhatunk meg, s ezért
bármilyen alakot felvehetnek. Már megrajzolt Födémeket
könnyedén módosíthatunk a Födém beállítás párbeszédablakban.

Födém geometriai módok


Háromféle Födém geometriai mód használatára van lehetôség az
ArchiCAD-ben.
Sokszög Födém geometriai mód – Az egér vagy a billentyûzet
segítségével könnyedén megrajzolhatjuk a födém körvonalát.
Sarokpontjait sorban végigkattinthatjuk a munkafelületen, amihez
minden szerkesztési segítség (a számszerû adatbevitellel együtt)
rendelkezésünkre áll.
A sokszög körvonalának bezárásához duplán kattintsunk a
legutolsónak szánt saroknál, vagy kattintsunk még egyszer az
elsôre, de ugyanezt az eredményt érjük el a Vezérlôpult Jó
gombjának lenyomásával.
A födém kontúrjának harmadik pontját megrajzolva a Jó billentyû
használhatóvá válik, és rákattintva automatikusan a kezdôpontra
jutunk vissza, szükségtelenné téve a nagyítás használatát abban
az esetben, ha a kezdôpont közel esne valamely másik elem
érzékelhetô pontjához.
A födémszerkesztésbôl bármikor kiléphetünk a Vezérlôpulton
lévô Mégsem gomb lenyomásával.
Téglalap mód - egyetlen Födém elem négy egyenes Födém
poligon oldallal. A négyszöget két ellentétes sarokpontjának (a
kezdôcsúcs és végcsúcs) elhelyezése határozza meg. A
kezdôcsúcs a négyszög egyik sarkát a végcsúcs az ellentétes
sarkot adja meg. A Téglalap Födém mindig ortogonálisan
illeszkedik a szerkesztôhálóhoz.
Elforgatott téglalap geometriai mód - Segítségével a
referenciavonalhoz képest megadott elforgatásvektorral
megrajzolt téglalap alakú födémet hozhatunk létre. Az
elforgatásvektor egyben meghatározza a vele párhuzamos két
oldal hosszát is.
Tipp: A hosszra vonatkozó kényszert feloldhatjuk a SHIFT
billentyû nyomva tartásával, ekkor csak a vektor iránya lesz
mérvadó.

172 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Födém beállítások
A Födém beállítás párbeszédablak tartalma sok tekintetben a Fal
beállítás párbeszédablakéhoz hasonlít. Itt csak a Födémre
jellemzô beállításokat tárgyaljuk.

Általános beállítások
Vastagság és magasság
A födém magassága és vastagsága egymástól függetlenül
beállíthatók.
A födém felsô síkjának magassága beállítható az aktív szint 0
szintjéhez vagy a terv abszolút 0 pontjához képest. A magassági
értékek összefüggnek, ezért az egyik módosítása a másik
automatikus átírását vonja maga után. Az aktív szinthez
viszonyított magasságnak elsôbbsége van a másikkal szemben.
Ha a Lehetôség/Szintek beállításai paranccsal módosítjuk az
aktív szint elhelyezkedését, a födém vele tart és a 0 szinttôl mért
érték módosul.

Alaprajz és metszeti tulajdonságok


Tollszínek és kitöltésminták
Meghatározhat sokszínû réteges szerkezetet a födémek
megjelenítésére a Metszet ablakban.

Amikor réteges szerkezetet választ, beállíthat új kitöltés színt,


kitöltés háttér és metszet körvonal színt a szerkezet számára, vagy
alkalmazhatja a réteges szerkezetek elôre meghatározott színét.
Az utóbbi esetben a Réteges szerkezet kitöltés színei és a Réteges
szerkezet háttér színei ikonokat jelölje meg. Mindkét ikon
automatikusan elhalványul, ha egyszerû kitöltést választ.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


173
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Födém mesterfogások
Födémek egybeépítése falakkal
Ha falat úgy építünk födém tetejére, hogy az egyik széle
egybeesik a födém kontúrjával, az egybeesô vonalat
automatikusan törli a program a 3D-s képen. Ezzel biztosítja a
program a pontos takartvonalas megjelenítést, ahogy azt a
következô ábrán láthatjuk.

Lásd még...
Sokszögek szerkesztése a 3. fejezetben.

Tetô eszköz
Az ArchiCAD fejlett Tetô eszközének rendkívül rugalmas
tulajdonságai vannak. A tetô létrehozásban kihasznált normális
alkalmazásán kívül elvont 3D-s alakzatok megalkotására is
használható, széleskörû szükségleteket elégítve ki ezzel.

Geometriai módok
A Tetô eszköznek hat geometriai módja van, melyek segítségével
egyszerû és komplex tetôalakzatok hozhatók létre. A szükséges
lépések részletes leírása a különbözô módokkal együtt a
következô részekben található.
- Sokszög geometriai mód - Sokszöggel meghatározott
tetôsíkot rajzol. Részletes leírását lásd az Egyszerû tetôsík
rajzolásánál.
- Téglalap geometriai mód - Téglalappal meghatározott tetôt
rajzol. Részletes leírását lásd az Egyszerû tetôsík rajzolásánál.

174 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

- Elforgatott téglalap geometriai mód - Hasonló a Téglalap


geometriai módhoz, azonban itt megadható bármilyen szögû
vezérvonal. Részletes leírását lásd az Egyszerû tetôsík
rajzolásánál.
- Tetôlánc geometriai mód - Bármilyen sokszögû vagy ívelt
alapú és egyenletes meredekségû tetô hozható létre.
Részletes leírását lásd a Komplex tetôsík rajzolásánál.
- A Kupola geometriai mód félgömb alakú kupolás tetôket
rajzol. Részletes leírását lásd a Kupolás tetôk rajzolásánál.
- A Dongaboltozatos geometriai mód lehetôséget nyújt
szabad formájú tetôszerkezetek modellezésére. Részletes
leírását lásd a Dongaboltozatos tetô rajzolásánál.

Egyszerû tetôsík rajzolása


A legegyszerûbbek a téglalap alakú tetôk.
1) Válassza a Tetô eszközt az Eszköztárban és válassza az elsô
három geometriai mód egyikét az Infótáblán.
2) Határozza meg két kattintással a vezérvonal helyzetét.
Téglalap módban a tetô mindig derékszögû lesz.
Legtöbb esetben azt szeretnénk, hogy a tetô vezérvonala
egybeessen valamelyik födém vagy fal referenciavonalával, ennek
pontos elhelyezését a kurzor alakjának megváltozása segíti.
3) A vezérvonal meghatározása után egy új kurzorforma jelenik
meg, a szem kurzor, arra várva hogy megadjuk a tetôsík
emelkedésének irányát.
4) Ezután sorban lekattintva megrajzolhatjuk a tetô körvonalát.
Vezérvonal
A tetôsík szerkesztésének kritikus pontja a vezérvonal
meghatározása, amely tulajdonképpen egy nyomtatásra nem
kerülô egyenes a tetô alsó síkján.
A tetôsík a vezérvonal mentén felhajlított síkként értelmezhetô, s
ezért a tetô alsó szélének magassága a vezérvonal
emelkedésének beállításával adható meg.
Megjegyzés: A tetô vezérvonala, elvont szerkesztési
segédeszköz lévén, csak akkor jelenik meg, ha bekapcsolja a
Megjelenítés (Lehetôség menü) Mutasd a vezérvonalakat
parancsát.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


175
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Komplex tetôsíkok rajzolása


A Tetôlánc geometriai mód segítségével bármilyen sokszögû vagy
ívelt alapú és változó meredekségû tetô létrehozható. A tetô
alapjának körvonala kétféle módon adható meg.

- Rajzolhat körvonalat az Eszköztár Tetô eszközének és az


Infótábla Tetôlánc módjának kiválasztása után. Így
automatikusan építhet tetôket sokszögû alapokra.
- Használhatja a Vezérlôpult Varázspálca eszközét is, vagy
egyszerûen szóköz lenyomása mellett kattintson egy
körvonalra a Mercédesz kurzorral (ha a Tetô eszköz aktív), és
így változtassa azt tetôvé. A körvonal tartalmazhat ívelt
részeket is. Csak zárt körvonal alkalmas ilyen mûveletre. Ha
ívelt alapon épít tetôt, a létrehozott tetôsíkok száma
(felosztás) az Eszközök menüben lévô Varázspálca
beállítás párbeszédablak aktuális beállításától függ.
Megjegyzés: Összetett tetôknél a Varázspálca eszköz mindig
az Egyenes szakaszok lehetôséget fogja használni, még akkor
is, ha aktív a Legjobban illeszkedô kapcsoló.
A körvonal meghatározása után a Tetô beállítás párbeszédablak
jelenik meg.

176 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Tetôláncok legfeljebb négy szintbôl állhatnak. Az egyes


szegmensek dôlése és maximális magassága egymástól
függetlenül adható meg.
Az ArchiCAD kristálynövekedési algoritmust használ minden
sokszög alap esetén a legjobb megoldás megtalálására. A
beállítások párbeszédablakban megadott magasság a maximális
határ. Ha a tetô a határ elérése elôtt találkozik egy tetôsíkkal,
akkor nem megy magasabbra. Ha úgy éri el a maximumot, hogy
nem találkozott tetôsíkkal, akkor egy vízszintes sík zárja a tetôt. A
tetôszerkezet befejezése után annak részei egymástól függetlenül
szerkeszthetôk.

Kupolás tetôk rajzolása


Kupolás tetô rajzolásához válassza a Kupola geometriai módot az
Infótáblán.
Az elsô kattintás kijelöli az ív középpontját, a második a körvonal
kezdetét és a harmadik a körvonal végét. A kezdôpontra történô
dupla kattintás megrajzolja a kupola teljes ívét.
A körvonal meghatározása után megjelenik a Kupola beállítás
párbeszédablak.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


177
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Ebben a párbeszédablakban balra fent található számmezô


tartalmazza a kupolatetô saját középpontjától számított
magasságát. Ez az érték az alapérték és a megengedett maximum,
azaz a félgömb szerkezet magassága között változhat. Kisebb
érték bevitelével a kupola lapítható. A következô számmezô a
kupola alapjának magasságára vonatkozó adatot tartalmazza.
A kupolát alkotó sávok és szegmensek számát szintén ebben a
párbeszédablakban lehet megadni. Értékeik 90 illetve 360 fokra
vonatkoztatva adhatók meg.
A tetô magasságára merôlegesen mért vastagsága szintén
beállítható. A tetô éleinek bevágása pedig a jobbra található
kapcsolókkal irányítható. A három lehetséges vágási mód a
merôleges, függôleges és vízszintes mód.
A már elkészült kupola nem kezelhetô egységes egészként,
hanem minden egyes része önálló tetôsíkként szerkeszthetô.

Dongaboltozatos tetô rajzolása


Az Alaprajzon rajzolt görbe a tetô keresztmetszeteként
értelmezett. Kétféleképpen adhatja meg azt a kívánt görbét,
melyet a tetô követni fog:
- Használhatja egy már létezô Ív, Görbe vagy Fal körvonalát a
létrehozandó tetô görbületének megadására, és utána a
Vezérlôpult Varázspálca eszközét a Dongaboltozatos mód
választásával; vagy
- Rajzoljon ívsorozatokat, és nyomja meg a Mégsem gombot,
amikor befejezte.

178 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

A görbe megadása után meg kell határoznia a tetô hosszát a


kezdô és végpontjának kijelölésével. Ugyanakkor megadhatja,
hogy a keresztmetszeti göbe alapján a tetô melyik oldala kerüljön
felülre.
A görbe megadása után a tetô körvonala jelenik meg
gumivonalként, amelynek végei a keresztmetszeti görbe két
végpontjához csatlakoznak. Ezen körvonal egyik oldala a
képzeletbeli alsó pont és egyben a tetô oldalsó síkja. Az elsô
kattintással a kezdôpontot és a boltozatos tetô alakját, a
másodikkal a tetô hosszát határozhatja meg. Az eredményül
kapott tetôsíkok önállóan szerkeszthetôk.
A létrehozott tetôsíkok száma a Varázspálca beállítás
párbeszédablak beállításától függ (Eszközök menü).
A tetôsíkok csak sík szegmensek lehetnek még akkor is, ha a
Legjobban illeszkedôt lehetôséget jelöli ki.
Megjegyzés: Az ArchiCAD visszahajló tetôket nem készít,
tehát csak olyan görbe tetôk létrehozását engedi meg,
amelyekre függôleges esô ráeshet. Ez azt is jelenti, hogy
ugyanaz a görbe a körvonal egy adott beállításával helyes,
míg egy másik szögbeállítással nem megengedett tetôt
határoz meg. Ez azért van, mert a tetô alakját nem csak a
görbe határozza meg, hanem a hozzárendelt körvonal szöge
is.

Alakzat rendben Alakzat aláforduló tetô


A tetô kezdô és végpontját úgy kell megadnia, hogy a gumivonal
vastag oldala ne messe az eredeti keresztmetszeti görbét.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


179
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Tetô beállítások
A Tetôk beállításainak nagy része megegyezik más szerkesztô
eszközökével. Itt csak a speciális beállításokat tárgyaljuk.

Általános beállítások
A vezérvonal magassága
Mint az ábrán is látható, a vezérvonal magassága az abszolút
nulla ponthoz vagy az aktív szinthez képest is beállítható. A két
beállítás összefügg egymással, és a födémeknél említett módon
az aktív szintnek van mindig elsôbbsége, amely azt jelenti,
hogyha az aktív szint magassági elhelyezkedését változtatjuk, a
tetô vele mozog és az abszolút nullától számított érték
automatikusan módosul.
Tetô hajlásszög
A hajlásszög mértékegységét a hajlásszög módosító mezôje
mellett található kiugró menüben állíthatjuk be, amely lehet fok,
százalék, vagy a 12 láb illetve 12 hüvelyk vízszintes szakaszon
való emelkedés mértéke.
A tetô hajlásszöge általában pozitív érték, de adhatunk neki
negatív értéket is, ebben az esetben a létrejött tetôsík fordított
lesz, a szem kurzorral megadott emelkedésirány valójában
lejtésiránnyá módosul.
Vastagság
A tetô vastagsága a balra látható mezôben akár függôleges
vetületként, akár a megszokott módon beállítható.

Alaprajz és metszeti tulajdonságok


Tollszínek és kitöltésminták
Választhat sokszínû réteges szerkezeteket tetôk megjelenítésére a
Metszet ablakokban.

180 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Amikor réteges szerkezetet választ, beállíthat új kitöltés tollat,


kitöltés háttér és metszet körvonal tollat a szerkezet számára,
vagy alkalmazhatja a réteges szerkezet elôre meghatározott tollait.
Az utóbbi esetben jelölje meg a Réteges szerkezet kitöltés tollai
és a Réteges szerkezet háttér tollai ikont. Egyszerû kitöltés
választásakor mindkét ikon automatikusan elhalványul.

Modell tulajdonságok
Tetô él szöge
Ez a beállítás valójában a tetô ereszvégzôdését határozza meg,
lehet a homlokzatra vagy a tetôsíkra merôleges vagy függôleges.
Az Egyedi lehetôség halvány, hacsak az Eresz vagy a Lejtés
nincsen egy egyedi szögre beállítva (lásd késôbb). Ha az Egyedi
kapcsolót választja, lehetôsége van ezt a beállítást vízszintesre
vagy merôlegesre változtatni.

Egyedi szögeket nem határozhat meg ebben a


párbeszédablakban.

Tetôsík mesterfogások
A tetôsíkok roppant összetett tárgyak, számos mesterfogás
alkalmas módosításukra.
Megjegyzés: Tetôk csak az Alaprajzon hozhatók létre, de a
már létezôk szerkeszthetôk a Metszet/Homlokzat vagy a 3D-s
nézetben is.
Tetôsík kijelölése
A tetôsíkok kijelölése történhet referenciavonaluk, kontúrjuk és
kulcspontjaik segítségével.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


181
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Tetô magassági méreteinek megállapítása


A tetô magassága a hajlás irányában folyamatosan változik, a
vezérvonal függôleges irányú elhelyezkedését és a hajlásszöget
bármikor ellenôrizhetjük a Tetô beállítás párbeszédablakban.
A tetô tetszôleges pontjának függôleges elhelyezkedését a tetôsík
kiválasztásával és a pontra kattintással kaphatjuk meg, miközben
nyomva tartjuk az ALMA (Macintosh) illetve a CTRL (Windows)
billentyûket. Ez a mûvelet egy párbeszédablakot nyit ki, amely a
tetô alsó és felsô síkjának adott ponthoz tartozó magassági
értékeit mutatja meg.

Az ablakban bármely érték módosításával a tetô a vezérvonal


körül fel- illetve lehajlik, miközben hajlásszöge ennek
megfelelôen megváltozik.
Tipp: A referenciavonal egyik végpontjára ALMA/CTRL-
kattintással az egész tetôsík magasságát beállíthatjuk a
hajlásszög módosítása nélkül.
Megjegyzés: A tetô szélére tett ilyen ALMA/CTRL-kattintás
nem nyitja kia magassági értékeket megjelenítô
párbeszédablakot, mert ez a mûvelet csak a tetômetszôdések
készítésére használható, mint azt a továbbiakban látni fogjuk.
3D-s tetômetszôdések
A tetôsík kontúrjának alaprajzi változtathatóságán kívül az
ArchiCAD a térbeli összeszerkesztésre is nyújt lehetôséget.
Nézzük például az alábbi két tetôsíkot:

182 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Két tetôsík csatlakoztatásához a következôkre van szükség:


1) Jelölje ki az alacsonyabbat az alaprajzon, és ALMA-kattintson
(Macintosh) ill. CTRL-kattintson (Windows) a másik tetô
gerincre.
2) Jelölje ki a másik tetôsíkot, és ALMA-kattintson (Macintosh)
ill. CTRL-kattintson (Windows) az alacsonyabbik tetô
gerincre.
3) Ekkor a két felület egymáshoz illesztôdik.

Az alaprajzon összeérô tetôgerincek 3D-ben csatlakozást


jelentenek.

Bonyolultabb csatlakozások létrehozásakor, több mint két tetôsík


esetében (pl. amikor dongaboltozatos tetô csatlakozik egyszerû
tetôsíkhoz), további kulcspontok megadása szükséges a
csatlakozás kialakításához, azonban maga a csatlakoztatási eljárás
hasonló.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


183
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Az ArchiCAD megengedi, hogy az oldal és uszálylemezeknek


egyéni szögeik legyenek. Ezért elôfordulhat, hogy két tetô nem
csatlakozik pontosan, még ha az Alaprajzon érintkeztek is.
Ezeknél az összemetszôdéseknél létrehozhat habarcskapcsolatot,
vagy összekapcsolhatja a tetôsíkokat függôleges éllel.

Ehhez válassza ki az összes olyan tetôsíkot, melyet szeretne


összemetszeni, helyezze a kurzort a közös élre, és tartsa
lenyomva az egér gombját. Válassza ki a Tetôél szerkesztés
lehetôséget a megjelenô „pet” palettából. Ez megnyit egy
párbeszédablakot.

Az itteni beállítások lesznek érvényesek az összes olyan kijelölt


tetôsíkra, amelyek illeszkednek a közös gerincre az alaprajzon.
Szerkezeti elemek vágása tetôvel
Csak a tetôkre jellemzô tulajdonság, hogy levágható velük falak
teteje vagy alja, oszlopok, födémek, ajtók, ablakok és tárgyak,
annak érdekében, hogy illeszkedjenek a tetô kívánt felületéhez. A
Szerk menü Vágd le a tetôvel parancsa több rövidítéssel együtt
ezt a célt szolgálja. Az aktív szint elemei vághatók csoportokban
vagy egyedileg.
Egy adott tetô alatt lévô összes elem elvágásához:
1) Válassza ki a tetôt vagy bármelyik vágásra alkalmas elemet.
2) Válassza a Szerk/Vágd le a tetôvel parancsot. Ekkor
megjelenik egy párbeszédablak, melyben fel vannak sorolva
azok az elemtípusok, melyeket az adott tetô elvághat.

184 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

3) A megfelelô négyzetek bejelölésével válassza ki az


elvágandó elemeket, megjelölve, hogy az elemek tetejét vagy
alját akarja-e elvágni, és kattintson a Vágd gombra.
Csak a metszthetô elemek vághatók tetôvel. A tetô csak azokat az
elemeket vágja, melyek sokszögû alakja alatt helyezkednek el.

Használhat távoli, sôt olyan, más szinten lévô tetôt is, melynek
körvonala látható az adott szinten, hogy elvágjon elemeket ennek
a tetônek a síkjával.
Jelölje ki az elvágandó falakat és oszlopokat, majd ALMA-
kattintson (Macintosh) vagy CTRL-kattintson (Windows) azon tetô
egy élén vagy kulcspontján, amellyel el akarja ôket vágni. A
megfordított eljárás is mûködik: jelölje ki a tetôt, amellyel vágni
akar, majd ALMA-kattintson (Macintosh) vagy CTRL-kattintson
(Windows) az egyes falakra, amelyeket el akar vágni.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


185
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Megjegyzés: A tetôvel való vágás a 3D-s ablakban nem


elérhetô.
Lásd még...
Poligonok szerkesztése a 3. fejezetben, és Vágd le a tetôvel
(Szerk menü) az 5. fejezetben.

Felületháló eszköz
A Felületháló egy hathatós eszköz bármilyen forma felületének
létrehozására, a jellemzô pontok magasságának meghatározásával
és az ezek közötti interpolálással. Az eszköz segítségével
létrehozhat felületeket, szegélyezett felületeket és tömör testeket.

Geometriai módok
Felülethálók négy különbözô Geometriai móddal szerkeszthetôk:
- Sokszög geometriai mód;
- Téglalap geometriai mód;
- Elforgatott téglalap geometriai mód;
- Szabályos lejtésû felületháló geometriai mód;
Az elsô három mód ugyanúgy mûködik, mint a Födém és Kitöltés
eszközöknél. Részletek ezeknél az eszközöknél a Geometriai
módok címû részekben talál, és a Szerkesztési segédeszközöknél
a 3. fejezetben.
Az Szabályos lejtésû geometriai mód segít sík felületû egyenletes
felülethálók gyors létrehozásában. A felületháló téglalap
alakúkörvonalának megadása után az a szabályos lejtésû felült
háló párbeszédablak automatikusan kinyílik.

186 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

A párbeszédablak elsô részében beállíthatja az osztások számát


mindkét koordináta-tengelyt irányban. Ezután be kell állítania a
felületháló három sarkának a magasságát, míg a negyedik
automatikusan állítódik be.
A beállítások megerôsítésekor az ArchiCAD megrajzolja a
felülethálót.

Szerkesztési módok
Az Infótáblán és a Felületháló beállítás párbeszédablakban
elérhetô három lehetôséget biztosít: felületként létrehozható
felületháló, függôleges oldalakkal (szegély) létrehozott felületháló
és tömör testként létrehozható felületháló. A választás
korlátozhatja az Anyagok lehetôségeket a Modell
tulajdonságokban, valamint a magassági értékeket.

Felülethálók rajzolása
A felületháló rajzolásának két szakasza van.
Elôször rajzoljon egy poligont valamelyik geometriai móddal,
felhasználva a Beállítások párbeszédablakban már elôzôleg
megadott alapsík magasságot.
A poligon kiválasztása és a Felületháló eszköz (Poligonok
szerkesztése) kiválasztása után szerkesztheti a poligont a 3.
fejezetben leírtak alapján. A poligon határvonalára kattintás
kinyitja a szokásos „pet” palettát. A kulcspontok egyikére
kattintással szerkesztheti a magasságot, ha a „pet” paletta utolsó
ikonját választja, ahogy itt is látható.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


187
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Ezzel kinyitja a Felületháló pont magassága párbeszédablakot,


ahol új beállítását a felületháló összes kulcspontjára is
alkalmazhatja az Alkalmazd mindre kijelölô négyzet
megjelölésével. Egyetlen pont magasságának változtatása nem
befolyásolja a szomszédos pontok magasságát.

A második lépésben még mindig tartsa kiválasztva a felülethálót,


és válassza a Felületháló eszközt.
Ezután rajzolhat egy nyitott vonalat vagy egy zárt poligont,
kétszer az utolsó kulcspontra vagy egyszer a Vezérlôpult Jó
gombjára kattintva. Zárt poligon megerôsítésekor megnyílik az Új
felületháló pontok párbeszédablak, ahol egy lyuk vagy felület
pontjaiként határozhatja meg az új kulcspontokat.

Ha az elsô poligon körvonalán kívül rajzol, csak a körvonalon


belül lévô kulcspontok válnak a felületháló részeivé.
Folytathatja késôbb is a felületháló fejlesztését új kulcspontok,
poligonok hozzáadásával és a magassági értékek szerkesztésével.

188 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Alapsík és élek
A felületháló létrehozása két fontos dologtól függ: az Alapsíktól
és a Felületháló éleitôl.
Az Alapsíkhoz tervezett felületháló fô körvonalainak megrajzolása
után elkezdheti kiemelni ebbôl a síkból a felületháló felszínének
jellemzô pontjait.
Kétféle él van egy felülethálóban: a felhasználó által megadott és
létrehozott.

A felhasználó által megadott élek mindig láthatók, hisz ezek


alkotják a felületháló körvonalának jellemzô pontjait.
Amikor a poligonok vagy a kulcspontok különbözô magasságon
vannak és a Mutass minden élet lehetôség van kiválasztva, az
ArchiCAD megmutatja a felületháló kulcspontjainak
összekötésével létrehozott éleket.
Az ArchiCAD által létrehozott élek két, különbözô magasságon
lévô kulcspontot kapcsolnak össze, melyek még nem
kapcsolódnak össze felhasználó által meghatározott élekkel. Ezért
csak az élek nem mutatkoznak, ha a kulcspontok egy
magasságban vannak.
Megjegyzés: 3D-s ablakban nem lehet hozzáadni éleket a
felülethálóhoz.

Felületháló beállítás
A Felületháló beállítás párbeszédablak lehetôvé teszi a
kiválasztott vagy alapértelmezés szerinti felülethálók
paramétereinek meghatározását.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


189
4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

A párbeszédablak összetétele sokban hasonlít a többi eszközére.


Az általános részleteket a fejezet eleji Eszköz beállítások közös
elemei címû részben találja meg.

Általános beállítások
Magasság
A felületháló alapsíkjának magasságán kívül beállítható a
felületháló testének vagy oldalainak mélysége az alapsík alatt.
Élek megmutatása
A két kapcsoló segítségével beállítható, hogy minden él látható
legyen, vagy csak azokt, melyeket a felületháló rajzolása közben
adott meg.

Alaprajzi és metszeti tulajdonságok


Vonaltípusok és tollszínek
Választhat vonaltípust a felületháló éleihez. Az ArchiCAD
ugyanazokat a vonaltípusokat használja a felhasználó által
megadott és létrehozott élekhez, de Ön különbséget tehet a
kétféle él között színük beállításával a tollszín kiugró palettában.

Ha tömör testként hozza létre a felülethálót, megadhat metszet


körvonal, kitöltés és kitöltés háttér tollakat.

190 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD eszközök

Modell tulajdonságok
Anyagok és simított gerincek
Az alkalmazott Szerkesztési módtól függôen rendelhet anyagokat
a felületháló különbözô oldalaihoz.
Az alul lévô kapcsolók irányítják a létrehozott élek megjelenését
a 3D-s modellben. Ha a Simított gerinceket választja, csak a
felhasználó által megadott élek jelennek meg a 3D-s nézetben.

Felületháló mesterfogások
A felülethálók összetett tárgyak, melyek több ArchiCAD
szerkesztési eljárással is megépíthetôk. Lásd a poligonok
szerkesztését a 3. fejezetben.

Kulcspont magasság szerkesztése


Ha egy létezô felületháló kulcspontjait kívánja szerkeszteni,
elôször válassza ki a felülethálót vagy egyet az élei (alpoligonok)
közül, válassza a Felületháló eszközt és kattintson kulcspontjai
vagy élei egyikére. Egy „pet” paletta jelenik meg. Kattintson a
paletta utolsó ikonjára a Felületháló pont magassága
párbeszédablak megnyitásához, ahol szerkeszthetô a kiválasztott
kulcspont vagy a kiválasztott él mindkét kulcspontjának
magassága.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


191
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Méretezés eszköz
Az Eszköztár alapértelmezés szerinti megjelenítésekor az
ArchiCAD különféle méretezési eszközeit az Eszköztár egy kiugró
ikonjában foglalták egybe. Ahhoz, hogy az összes méretezési
eszközt egyszerre láthassa, válassza az Ablak/Úszó paletták/
Paletta forma, és válassza a Bôvített opciót.
Az egyenes Méretezési eszköz hatékony és kifinomult
sajátosságai lehetôséget biztosítanak az ön tervének egyedi
méretvonal kialakítására. Az ArchiCAD a következô méretezési
sajátosságokkal szolgál:
- Félautomata – Az ArchiCAD segítségével elemeink széleihez
vagy kulcspontjaihoz a szokásos szerkesztési mûveletek
alkalmazásával (vonzáskör, kötött irányok stb.) méretvonalak
illeszthetôk.
- Asszociatív – A méretezett elemek módosítását (például egy
fal megnyújtását) a méretvonalak és a méretezési értékek is
követik.
- Különbözô mértékegységrendszerek – Az ArchiCAD
segítségével a méretezés könnyedén átalakítható angolszász
mértékegységre.

A Méretezési lánc elemei


A méretezés során a következô fogalmakkal találkozhatunk:
- A Referencia pontok az ArchiCAD elemek általunk
kiválasztott azon pontjai, amelyeket méretezni szeretnénk.

- A Méretezési pont a méret segédvonal és a


referenciaponttal meghatározott méretvonal találkozásánál
jön létre, s a az alább bemutatott módon választható ki.

- A Méretezési egység a méretezési lánc alapvetô eleme,


amely a két szomszédos méretezési pontot köt össze, és

192 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

tartalmazza a hozzá tartozó írott hosszértéket.


Kiválasztásához kattintsunk a méretvonal felezôpontra a Pipa
kurzorral.

- A Méretezési érték a méretezési egység hosszát tartalmazó


szövegblokk, amit a bal alsó sarkára történô kattintással
választhatunk ki.
- A Méretezési lánc a méretezési egységek egymás utáni
láncolata, melyet a méretezési vonal szabad pontjaira történô
kattintással választhatunk ki a Mercedes kurzorral.
- Az Asszociativitás azt jelenti, hogy minden létrehozott
méretezési pont kapcsolatban van az ôt meghatározó
referenciaponttal és annak változását (mint pl. a fenti ajtó
kiválasztása) követi a lánc értékeinek és méretvonalainak
változása.
Megjegyzés: Fal nyújtásával, áthelyezésével, a benne
elhelyezkedô lyukak módosításával, törlésével, födémek,
tetôk, kitöltések eredeti alakjának megváltoztatásával a
méretezési lánc automatikusan módosul.

Méretezés elhelyezése
Vizsgáljuk meg a Méretezés eszköz által biztosított lehetôségeket
a következô egyszerû példával:
1) Készítsünk egy falat benne lévô nyílással (ablakkal).

2) Válasszuk ki a Méretezés eszközt az ikonra történô


kattintással, majd adjuk meg az elsô referenciapontot. Ezzel a
Vezérlôpult Mégsem gombja kapcsolhatóvá válik.
3) Kattintsunk a fal és az ablak végpontjaira, majd zárjuk le a
méretezési láncot egy dupla kattintással. A Törlés billentyû

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


193
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

leütése vagy a Vezérlôpult OK/Jó gombjának lenyomása is


ugyanazt eredményezi. Megjelenik a Kalapács kurzor.
4) A Kalapács érzékeny kurzor megjelenése után kattintsunk
arra a pontra, ahol a méretvonalat el szeretnénk helyezni.

5) Az értékeket a program azonnal kiszámolja, és a Méretezési


lánc megjelenik.

Méretezhetô elemek
A következô elemek méretezhetôk referenciapontjaik
segítségével:
- Építôelemek: falak, oszlopok, ajtók és ablakok (csak a
nyílásszélek és a középpont), tárgyak, lámpák, födémek,
tetôk (a lejtésmutatót nem lehet méretezni), felületháló
- Rajzi elemek: kitöltések (a kitöltés állásának mutatója nem
méretezhetô), vonalak, ívek, körök, görbék, kulcspontok.

Méretezés geometriai módok


Ha a méretezési eszközt kiválasztotta, az Infótáblán három
Méretezés Geometriai Mód közül választhat, melyekkel
meghatározhatja a méretezési lánc állását:
Függôleges méretezés geometriai mód mindig függôleges
irányú méretezési láncot hoz létre, a méretezendô elemek vagy
kulcspontok elhelyezkedésétôl függetlenül.
Vízszintes méretezési geometriai mód mindig vízszintes
irányú méretezési láncot hoz létre, a méretezendô elemek vagy
kulcspontok elhelyezkedésétôl függetlenül.
Ferde méretezési geometriai mód mindig az elsôként és
másodikként elhelyezett Méretvonal Pont által meghatározott
iránnyal párhuzamos méretezési láncot hoz létre a méretezendô
elemek vagy kulcspontok szögétôl függetlenül.
A Méretezési Geometria beállítása az egész láncolatra vonatkozik
és nem módosítható sem egységenként, sem a megrajzolás után.

194 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Méretezés szerkesztési módok


A Méretezéshez három szerkesztési módszer vagy típus áll a
rendelkezésére. Ezek ikonjait elérheti az Infótáblán ugyanúgy,
mint a Méretezési eszköz beállítás párbeszédablakában.
Az Egyenes módban két szomszédos pont közti távolság
mérhetô és jeleníthetô meg.
A Kumulatív módban az elsô referenciapontot tekintjük zéró
pontnak a méretezési láncban. Valamennyi méretezési érték a
referencia és a zéró pont közötti távolságot fogja megadni.
Az Alapvonal eljárásban a méretezési távolságok mérése
ugyanúgy történik, mint a Kumulatív módban, azonban a
képernyôn csupán méretjelek jelennek meg a teljes vonalak
helyett, és a nullpont nincs feltüntetve.

Kilépés és véglegesítés
Az elsô referenciapont meghatározásával a Vezérlôpult Mégsem
gombja kapcsolhatóvá válik, benyomásával kiléphetünk a
méretezési mûveletbôl.

A második referenciapont elhelyezésével a Vezérlôpult OK/Jó


gombja is kapcsolhatóvá válik, jelezve, hogy ettôl kezdve
érvényes méretezési lánc hozható létre.

Referenciapont visszavonása
Bármely Referenciapont érvényteleníthetô, ha a tele ceruza
kurzorral még egyszer rákattintunk.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


195
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Méretezés beállítás

Ebben a párbeszédablakban attól függôen érhetôk el


lehetôségek, hogy a méretezési lánc mely része van kijelölve.
- Ha a teljes láncot kijelöljük, valamennyi lehetôség
hozzáférhetô lesz.
- Ha egy komplex lánc valamely egysége van kijelölve, akkor
a fólia, a nyílhegy típusa, az elhelyezési lehetôségek éppúgy
mint a méretezési vonalakra és jelekre vonatkozó Toll
beállítások elhalványodnak.
- Ha egyetlen méretezési pont van kijelölve, akkor csak a
méretsegédvonal lehetôségek érhetôk el.
- Ha egy vagy több méretezési egységnek csak az értékét
választotta ki, és Ön a Szerk menü utolsó parancsát
választotta, vagy a megfelelô ikonokra kattintott rá az
Infótáblán, akkor ehelyett a Méretezési Szöveg beállítás
párbeszédablak jelenik meg (akkor nem, ha duplán rákattint
a Méretezési eszköz ikonjára az Eszköztárban).
A Méretezés beállításai közül sok ugyanolyan, mint az egyéb
eszközök esetében. Lásd az Általános eszközbeállítások részt e
fejezet elején. Itt csak azokról az elemekrôl lesz szó, amelyek
csak a Méretezésre jellemzôek.
Tollak
A Méretezés értékeihez, vonalaihoz és jeleihez különbözô tollakat
rendelhet.

196 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Szám típusok
A méretezési szám formátuma a Beállítások/Méretezés
párbeszédablakban adható meg. A formátum megváltoztatása a
terv egészére vonatkozik.
Jelek
A kiugró menü használatának segítségével beállíthatja a kívánt
jelformát. Az utolsó jeltípus különleges, mert az értékeket
keretezô kettôs méretezési vonalat eredményez. Ezzel a jellel az
érték helyzet beállítások nem mûködnek.
Szám stílus
Ezen beállításokkal határozhatja meg a méretezési szövegek
formátumát. A betûméret és Dôlt beállítások méretezési láncokra
és az egyes méretezési egységekre is alkalmazhatók. A Dôlt
lehetôség akkor jelenik meg a párbeszédablakban, ha
bittérképes/TrueType betûcsaládot használ. Vektoros betûk
kiválasztásával dôlt szövegmezô jelenik meg, lehetôvé téve a
dôlésszög beállítását. A bittérképes/TrueType betûcsaládban
használatos Dôlt betûtípus hetvenöt fokos.
A kapcsolókkal megadható a méretezési értékek méretezési
vonalakhoz képesti elhelyezkedése.
Méretsegédvonalak
Ebben a részben állítható be a méretvonal típusa, amely
vonatkozhat az egész méretezési láncra, egyes egységekre vagy
csak a kiválasztott méretezési pontokra.
Ezen kívül a megfelelô gomb benyomásával méretsegédvonal
nélküli, rövid méretsegédvonalas vagy elôre beállított hosszúságú
méretsegédvonalas méretezési mód közül választhatunk.
A rövid méretsegédvonal lehetôséggel a méretsegédvonal hossza
automatikusan a kottavég lezárás típusához (és így magától
értetôdôen a szöveg méretéhez) illeszkedik.
Hosszabb méretsegédvonal rajzolására kétféle mód van:
1) Használjunk egyedi szélességû méretsegédvonalat.
2) Tartsunk azonos távolságot a referenciapont és a
méretsegédvonal végpontja között a Változó méretsegédvonal
segítségével.
A méretsegédvonal szélessége és távolsága egyaránt
meghatározható az Egyebek... gomb segítségével, ahogy azt
késôbb látni fogjuk.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


197
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Állandó méret
Az Állandó méret kijelölô négyzet bekapcsolásával az asszociatív
méretezést ki tudjuk kapcsolni, amit így egyszerû, grafikus
elemként kezel a program, és nem áll összeköttetésben a terv
2D-s, ill. 3D-s elemeinek egyikével sem.
Miután egy méretezést állandóra átállítottunk, vissza már nem
alakítható, a módosítás végleges. Amennyiben a méretezési lánc
kottavég lezárásai nincsenek szerkezeti kulcspontokhoz kötve, a
méretezési lánc állandó méretnek tekinthetô. Ezek, bár a program
egyszerû grafikus jelekként kezeli ôket, két esetben mégis a többi
méretezéssel azonosan viselkednek:
1) Forgatásnál és tükrözésnél az érték megfordul, hogy alulról is
olvasható legyen.
2) A Beállítások menüben megváltoztatott
mértékegységrendszerrel minden érték átíródik.
Méretezési lehetôségek
Az Állandó méretek kijelölô négyzet alatti Egyebek... gombra
kattintással a Méretezésmód párbeszédablakot nyithatjuk ki.

Ez a párbeszédablak lehetôséget biztosít:


- A kottavég lezárás méretének beállítására mindaddig, amíg a
méretezés szövegének méretét nem változtatjuk meg.
- A referencia pont és a méretsegédvonal végpontja közötti
távolság beállítására, mely a terv léptékével függ össze, nem
állandó érték.
- A méretsegédvonalak egységes hosszának beállítására, mely
a terv léptékével függ össze, ez azonban csak az állandó
hosszúságú méretvonalak beállítása esetén kapcsolható.

198 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

- Mutasson a részletes ajtó- és ablakméretezést. Ez a lehetôség


a nyílás magasságát a MéretVonal alá rendeli bármely olyan
Méretezési láncon, amely egy nyílás mindkét sarkának
referenciapontjaival rendelkezik. E kijelölô négyzet
bekapcsoláskor a második, alsó kijelölô négyzet a névleges
magasságu értéken tartja a méretezést. A magasságérték is
felfrissítésre kerül, ha Ön módosítja a nyílás méretét. Ezek az
opciók az összes Mértezési lánc alapbeállításaivá tehetôk,
vagy beállíthatók a már létezôkre.
Megjegyzés: Ez a tulajdonság kiegészítôje a Középvonal és a
SCHEDULE MARKER lehetôségeknek, amelyeket az Ajtó/
Ablak beállítás párbeszédablakok Ajtó/Ablak Méretezés
alpárbeszédablakán keresztül érhet el, és a német típusú
kávák kisebb és nagyobb méreteihez egyaránt felhasználható.
- Réteges falaknak csak a magját méretezze.

Méretszám beállítás
A Méretszám beállításcsak akkor hozzáférhetôek, amikor egy
méretezési egység értékét választja ki. A Szerkesztési menü utolsó
parancsának neve ezután Méretszám beállítás változik. Úgy is
elérheti a párbeszédablakot, ha rákattint az Infótábla megfelelô
ikonjára.
Ha egy vagy több méretezési lánc ki van jelölve, akkor az
Eszköztárban a Szöveg eszköz ikonjára való kattintás is megnyitja
ezt a párbeszédablakot.

Ebben a párbeszédablakban megváltoztathatja a méretezési


szöveg betûtípusát, méretét, stílusát és tollszínét, valamint
meghatározhatja a szögét is. Az értékmezô is szerkeszthetô,
jóllehet ez automatikusan megváltozik, ha a méretezett elemet
megváltoztatja vagy a Beállítások/Méretezésegység valamely
egységét módosítja.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


199
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Megjegyzés: Ugyanez a lehetôség elérhetô minden


méretezési eszköznél, beleértve a Kitöltés eszközzel
elhelyezett területeknél is.

Méretezés mesterfogások
Falvastagság méretezése
A méretezési láncra merôleges falak referenciavonalára
kattintással a fal mindkét oldalát egyszerre tudjuk kijelölni.
A méretezési lánc befejezésekor csak azok a kottavég lezárások
jelennek meg, amelyek a rá merôlegesen álló falakra kerültek.
Ha a Ferde geometriai módban kezd méretezni úgy, hogy dupla
jelet tesz egy fal két oldalára, akkor ezek a jelek a méretezési
lánc szögét a falra merôlegesre fogják beállítani.

Kattintsunk a referenciavonalra Eredmény


Átfedô pontok
A méretezés asszociatív volta kifinomult kijelölési mûveletet
igényel az egymáson elhelyezkedô elemek fedésben lévô pontjai
miatt.
Az átfedô kulcspontok közüli választás menete a
következôképpen zajlik.
1) Egymást átfedô elemekhez érkeztünk ha a méretvonal
elhelyezô pontokkal együtt a szerkezeti elemeink körül
kijelölô pontok is megjelennek.
2) Ha a megfelelô elemet választottuk ki, egyszerûen
kattintsunk a következô pontra. A OK/Jó gomb
lenyomásával véglegesíthetjük a kiválasztást a Kalapács
kurzor megjelenése nélkül.
3) Amennyiben a méretezési pont nem a megfelelô elem
pontjára utal, folytassuk a kattintgatást ugyanazon a helyen
addig, míg a méretezni kívánt elem körül meg nem jelennek
a kijelölôpontok.
Megjegyzés: Mindennapi használat során nem érdemes sok
idôt tölteni a megfelelô elem kiválasztásával, hisz úgysem
tudjuk elôre, hogy az átfedô elemek melyikét fogjuk késôbb
módosítani.

200 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

4) Ha megtaláltuk a méretezni kívánt elemet, kattintsunk a


következôre vagy a fent említett módon fejezzük be a
méretezést. Amennyiben mégis szükségünk van még egy
méretvonalra, kattintsunk az ôt meghatározó pontra újra.
Addig folytassuk a kattintgatást, amíg el nem tudjuk dönteni,
mely elem méretezését akarjuk az adott ponton elvégezni.
Méretlánc módosítása
Az ArchiCAD többi eleméhez hasonlóan a méretlánc is eltolható,
forgatható és tükrözhetô.
- Ha módosítunk minden elemet, melyre egy méretezési lánc
utal, maga a lánc is változik az elemekkel együtt.
- Ha csak az elemek némelyikét módosítjuk, a méretezési
vonal helyben marad, szöge nem változik, csak a kottavég
lezárás, a méretsegédvonalak és az értékek követik a
változást.
- Ha a méretezett elemeket sokszorosítjuk és a méretvonalaikat
is kijelöljünk, a sokszorosított kották az újonnan létrejött
elemekre is utalnak.
Megjegyzés: Méretezési egységek vagy pontok az eredeti
lánctól nem tolhatók vagy forgathatóak el, illetve arra nem
tükrözhetôk.
A fent említett mûveleteket a következô ábrák mutatják be.
Eltolás
A méretláncot eltolhatjuk, de az asszociatív méretezés csak a
méretsegédvonalak irányában tud elmozdulni, még ha a kurzort
nem is ennek megfelelôen vezetjük a Munkafelületen.

Az eredmény:

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


201
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Forgatás
A már elkészült méretlánc irányának megváltoztatására
használhatjuk a Szerk/Forgasd parancsot. A méretpontok
ilyenkor is az elôbbiekben kijelölt referenciapontokra utalnak s
az értékek a méretezési vonal mentén ennek megfelelôen
változnak.
A már elkészült méretlánc irányának megváltoztatására ez a mód
az egyetlen megoldás.

50
25
2.
50 05
1.

05 35
3, 6.

A forgatás után a program minden referenciapontot


automatikusan újraméretez, és az eredeti kótázási sorrendet
megtartva az új irány mentén kivetít.
Tükrözés
A méretlánc a fal másik oldalára tükrözhetô, a mûveletre
ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a forgatásra.
Megjegyzés: Az értékek elhelyezkedésére mindig figyel a
program, így alulról vagy jobbról olvashatóak maradnak.

60 60
3.15 1.20 2.40
6.75

202 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Az eredmény:
6.75
3.15 1.20 2.40
60 60

Lásd még...
Ezeket a módosításokat az 5. fejezetben részletezzük.
Méretezési elemek beillesztése
A már elkészült láncba tetszôleges számú új méretezési pontokat
helyezhet el a méretláncot kijelölve, majd az ALMA (Macintosh)
illetve a CTRL (Windows) billentyûk lenyomásával egyidôben
történô új referenciapontra kattintással. Az új pont bárhol
elhelyezkedhet a láncon belül vagy kívül is.

4.70

Az eredmény:

2.60 2.10

A már létezô méretezési egységek felosztódnak a szükséges


számúra.

2.00 1.20

Az eredmény:

2.00 1.20 1.50

A méretlánc a kívánt mértékben meghosszabbodik. Új pontok


elhelyezésére a méretezési egység közvetlen kijelölésével nincsen
mód, ehhez a láncot kell kiválasztani.
Megjegyzés: Egyszerre csak egy új pont helyezhetô el a
méretezési láncon, és ilyenkor nincs lehetôségünk az
átfedésben lévô elemek közül választani.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


203
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Méretlánc elemeinek törlése


Amennyiben a lánc közepén kijelölünk, majd törlünk egy
méretezési pontot, a mellette elhelyezkedô két méretszakasz
egybeolvad.

Töröld

2.00 1.20 1.50

Az erdmény:

2.00 2.70

Ha a törölt elem a lánc egyik szélsô pontja volt, az egész utolsó


egység eltûnik és a lánc megrövidül.
Töröld
2.00 2.70

Az eredmény:

2.70

Amennyiben egy középen elhelyezkedô egész méretezési


egységet törlünk, a lánc két részre szakad.
Töröld
2.00 1.20 1.50

Az eredmény:

2.00 1.50

Végül pedig egész láncot úgy szüntethetünk meg, hogy kijelöljük


az egész láncot, majd kitöröljük.
Méretezési láncok összefûzése
Különálló méretezési láncokat kiválasztásukkal és az összefûzésre
szánt láncra kattintással fûzhetünk össze az ALMA (Macintosh)
illetve a CTRL (Windows) billentyûk nyomva tartása mellett.

204 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

2.70

3.20

Az eredmény:

2.00 1.20 1.50

A második lánc kitörlôdik, referenciapontjai az elsô (a


kiválasztott) lánchoz kapcsolódnak, és ahhoz rendezôdnek.
Ezt a módot akár olyan méretláncoknál is használhatjuk, amelyek
nem párhuzamosak egymással.

7.72
1. 7.72 1.58
96

ALMA/CTRL - kattintás Az eredmény


Automatikus falvastagság méretezés
A már elkészült méretezési láncot kiválasztva és egy merôleges
fal referenciavonalára kattintva az ALMA (Macintosh) illetve a
CTRL (Windows) billentyûk nyomvatartásával a fal vastagságát
könnyedén elhelyezhetjük a láncban.

6.20

Az eredmény:

4.10 30 1.80

A méretsegédvonal hosszának kézi beállítása


Az egyedi és a változó méretsegédvonalhossz kézzel is
beállítható:
- Egy méretsegédvonalhoz,
- Méretsegédvonalhoz és méretezési egységhez,
- A láncon belüli összes méretsegédvonalhoz.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


205
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A kézzel történô beállításhoz válasszuk ki a méretezési egységet,


pontot vagy láncot, s mikor a Méretezés eszköz aktív, fogjuk
meg a kiválasztott rész referenciavonalát vagy kulcspontját, és a
szürke távolságjelzô vonalat húzzuk el a méretezési vonaltól.
Pont:
Kattintás

2.00 1.20 1.50

Az eredmény:

2.00 1.20 1.50

Egység:
Kattintás

2.00 1.20 1.50

Az eredmény:

2.00 1.20 1.50

Lánc:
Kattintás
2.00 1.20 1.50

Az eredmény:

2.00 1.20 1.50

A kívánt távolságban történô kattintással a kijelölt


méretsegédvonalak megrövidülnek, illetve megnyúlnak.
A változó méretsegédvonalak sohasem nyúlnak a méretezendô
elem referenciapontjain túlra.
A rövid vagy a méretsegédvonal nélküli méretezés hosszának
kézi beállításához elôször állítsuk vissza a méretezés módját a
Méretezés beállítás párbeszédablakban.

206 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Sugárméretezés eszköz
Az Eszköztár alapértelmezés szerint megjelenítésekor minden
méretezési eszközt egy ikon jelenít meg. Ha az ikon éppen egy
másik méretezési eszközt jelenít meg, kattintson rá és húzza
odébb a kis nyílat az iko sarkában, hogy megláthassa a
Sugárméretezés eszközt, vagy válassza az Ablak/Úszó Paletták/
Paletta formákat, és kattintson az Eszköztár kibôvített változatára.
A Sugárméretezési eszközzel íves elemek (Fal, Födém, Tetô,
Felületháló, Kitöltés, Kör, Ív) sugarának értékét is elhelyezheti az
Alaprajzon. A Sugárméretezés félautomatikus és teljességgel
kapcsolódó jellegû.
A Sugárméretezés eszköz sok tulajdonsága megegyezik a
Méretezés eszközével.

Sugárméretezések rajzolása
A sugárméretezéseknek két fô része van: a méretvonal és a
címke.
A méretvonal mindig sugárirányban áll, és a kezdeténél levô jel
mindig az íves elem felé mutat. Az íves elem bármely pontjára
való kattintással elkezdhet rajzolni egy méretvonalat a görbe
középpontja felé vagy az átellenes oldalon. Akárhol nem
helyezhet el sugárméretezést a terven, mivel annak mindig egy
íves elemre kell vonatkoznia.
A címke a méretvonal végéhez tartozik és a méretvonal
sugarának méretét mutatja. Iránya a Sugárméretezés
párbeszédablakban adható meg.
Megjegyzés: a méretezett elem törlésekor a hozá kapcsolódó
sugárméretek is törlôdnek.

Szerkesztési módok
Két Sugárméretezési szerkesztési módszer vagy típus áll
rendelkezésére akár az Infótáblán, akár az eszköz Beállítások
párbeszédablakában.
- Középponttal: Ha ezt a típust választja és a tervre helyez
egy sugárméretezést, az ív középpontja automatikusan
megjelölôdik egy kereszttel.
- Középpont nélkül: Ebben az esetben a középpont nem lesz
megjelölve.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


207
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Sugárméretezés beállítás
A Sugárméretezési eszköz beállításának párbeszédablaka hasonló
az egyenes Méretezési eszközéhez. Itt csak a különbségeket és a
további opciókat mutatjuk be.

Típus
Itt is kiválaszthatja a Sugárméretezés típusát, mint a
Vezérlôpulton.
Címke iránya
Három gomb teszi lehetôvé, hogy kiválassza a címke állását. Ez
lehet a méretezési vonallal párhuzamos, mindig vízszintes vagy
mindig függôleges.
Elôtag
Ez a mezô elôtag definiálását teszi lehetôvé, amely a sugár értéke
elôtt jelenik meg.

Sugárméretezési mesterfogások
Íves elemek középpontjának megjelölése
Sugárméretezés hozzárendelése egy íves elemhez lehetôvé teszi,
hogy megjelölje középpontját, amelyhez késôbb a kurzort
illesztheti.

208 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Sugárméretezések elmozdítása
Sugárméretezést nem lehet attól az elemtôl elmozdítani, amihez
rendelte: csak az elem görbéje mentén mozdíthatja el.

Szintméretezés eszköz
Az Eszköztár alapértelmezés szerinti megjelenésekor az összes
méretezési eszközt egyetlen ikon jeleníti meg. Ha az ikon éppen
egy másik méretezési eszközt jelenít meg, kattintson és húzza az
apró nyilat az ikon aljára, hogy láthassa a Szintméretezés eszközt,
vagy válassza az Ablak/Úszó paletták/Paletta formákat és
kattintson az Eszköztár Bôvített változatára.
A Szintméretezés eszköz lehetôvé teszi, hogy az építészetre és a
környezettervezésre jellemzô pont szint homlokzatjeleket hozzon
létre. Ez az eszköz elsôsorban az ArchiCAD födémek és lapos
tetôk készítésekor kerül alkalmazásra a Födém eszköz használata
során. A Szintméretezés eszköz segítségével ezekre az elemekre
ráhelyezheti a állandó és automatikus homlokzat mintaadatait.

Szintkóták elhelyezése
A szintkóták elhelyezését a Szintméretezés eszköz
Eszköztárból való kiválasztásával kezdjük, ezután kattintsunk a
Munkafelület tetszôleges pontjára. Ekkor az aktív szint magassági
mérete a szabvány szintkótával együtt az alább jelölt módon
jelenik meg.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


209
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

00
3,
+

Szintkóták elhelyezése födémen vagy tetôn


Amennyiben nem az aktív szintre, hanem valamely födémre vagy
tetôre szeretnénk szintkótákat elhelyezni:
1) Válasszunk ki egy födémet, amelynek magassági
elhelyezkedése különbözik az aktív szinttôl.
2) Kattintsunk a Szintméretezés eszközzel a szintkóta kívánt
helyére.
A kiválasztott födém magassági elhelyezkedésének értéke
megjelenik a szabványos szintkóta mellett, melyet még ha el is
húzunk a kijelölt födémtôl, akkor is asszociatív marad.
Asszociativitás
A szintméretezés asszociatív: ha megváltozatja a méretezett
szintek magasságát, ez automatikusan maga után vonja a
méretezési érték igazodását. A födémek esetében a
szintméretezés csak akkor asszociatív, ha a kijelölt födémekre
helyezte azokat.

Szintméretezés beállításai
Az ArchiCAD a szintméretezéshez számos beállítást tesz lehetôvé.

210 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Ezek a beállítások meglehetôsen hasonlatosak az egyéb


méretezési eszközök beállításaihoz. Itt csak a különbségekrôl és a
speciális lehetôségekrôl esik szó.
Szintkóta forgatása
Az elhelyezett vagy elhelyezésre kerülô szintkóta a módosító
mezôbe beütött mértékkel elforgatható, a szöveg ilyenkor együtt
mozog a szimbólummal, megtartva az eredeti kapcsolatot.
Kóta típusa
Számos kóta közül választhatunk a beállítások
párbeszédablakban.
Szintméretezés szövegének keretezése
A Szintméretezés szövegének keretezése lehetôség
bekapcsolásával hangsúlyossá tehetjük a függôleges méretezés
értékeit. A keret automatikusan a szöveg méretéhez igazodik, így
külön nem állítható.
Szöveg Plusz Jel Opció
A Plusz Jel Opció plusz vagy mínuszjelet helyez minden
szintméretezési szöveg elé, hogy jelölje a terv zéró szintjéhez
viszonyított pozícióját.

A szintméretezés mesterfogásai
A szintméretezés szövege a szintkótától függetlenül, ahhoz
hasonló módon önállóan is módosítható, eltolható vagy
elforgatható. A szintkóták is önálló elemek, s így külön
módosíthatók a többi elemhez hasonlóan, azaz másolatukkal
vagy anélkül eltolhatók, elforgathatók vagy tükrözhetôk.
Amennyiben a szintméretezéseket a hozzájuk tartozó födémekkel
együtt sokszorosítjuk, az új magassági értékek a másolatokhoz
kapcsolódnak. Amennyiben csak önmagukban sokszorozzuk
ôket, az újonnan létrejövôk az eredeti födémmel (szinttel)
lesznek összekötve.

Magassági méretezés eszköz


Az Eszköztár alapbeállításának megjelenésekor minden
méretezési típusú eszközt egyetlen ikon jelenít meg. Ha az ikon
éppen egy másik méretezési eszközt jelenít meg, kattintson és
húzza az apró nyilat az ikon aljához, hogy láthassa a Magassági

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


211
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

méretezés eszközt, vagy válassza az Ablak/Úszó Paletták/Paletta


Formákat és kattintson az Eszköztár kibôvített változatára.
A Magassági méretezés eszköz a magasságjeleket a Metszet/
Homlokzat ablakokban helyezi el. Az Alaprajzon is használható,
de van két fontos eltérés azoktól a jelektôl, amelyeket a
Szintméretezés eszköz helyez el:
- A Magassági méretezés eszközzel az Alaprajzon csak a terv
aktuális pontjának a terv/felhasználói origótól a terv Y
tengelye mentén mért távolságát tudjuk jelölni, amely nem
ugyanaz, mint a magassági méret a Z tengely mentén, melyet
a Szintméretezés eszköz helyez el.
- A Magassági méretezés eszköz értékei nem asszociatívok,
pusztán grafikai elemek.

Magassági méretezés geometriai módok


Két Geometria Módszer áll rendelkezésre a Magassági Méretezés
eszköznél, ezek az Infótáblán keresztül érhetôk el.
- Az Egyedi magassági méret geometriai mód segítségével
magasság méretezési jelek helyezhetôk el a tervben az
eszköz kiválasztásával, majd a kívánt helyre történô
kattintással. Ekkor az így meghatározott pontnaka
felhasználói origótól az Y tengely mentén mért aktuális
távolsága jelenik meg az adott helyen egy
magasságméretezési jel kíséretében.
- A Csoportos magassági méret geometriai mód az alább
bemutatott módon egy nem látható függôleges egyenes
mentén helyezi el a magasságméretezési jeleket.
Csoportos magassági méret elhelyezése:
1) Válasszuk a Csoportos mód ikont az Infótábláról.
2) Kattintsunk rá egyesével a méretezni kívánt homlokzati
elemek pontjaira.
3) Duplán kattintsunk a magassági méretezés utolsó pontjának
elhelyezéséhez.
4) A Kalapács érzékeny kurzorral kattintsunk arra a helyre, ahol
el szeretnénk helyezni a kótákat a függôleges egyenes
mentén.

Magasságméretezés beállítások
A Magasságméretezés beállítás párbeszédablak számos beállítási
lehetôséget biztosít a magasságméretezési jelek létrehozására és
beállítására.

212 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A Magassági méretezés eszköz számos beállítása hasonlatos az


egyéb méretezési eszközökéhez. Itt csak a különbségeket és a
speciális beállításokat mutatjuk be.
Kótabeállítások
A kótabeállító mezôk lehetôvé teszik a megjelenô
magasságméretezési jel méretének beállítását. Ezek az értékek
vonatkozhatnak már meglévô magasságméretezési jelekre vagy
lehetnek a jövôben létrehozandók alapértelmezése.
A kóta típusa
A kiválasztó panelrôl számos kótatípus közül választhatjuk ki a
nekünk tetszôt.
Meghatározhatja a jelek formáját, valamint azt, hogy a méretezési
vonal alá vagy fölé kerüljenek.
Egy további gombsor lehetôvé teszi, hogy Ön váltson a tömör
vagy a körvonalas jelek között.
Magassági méretezés plusz jellel
Itt dönthetjük el, hogy a magassági méret jele mellett megjelenô
érték elôtt szerepeljen-e plusz illetve mínusz jel, az Y tengely 0
pontjához képesti irányt jelezve.

A magassági méretezés mesterfogásai


Számos mesterfogásra van lehetôség a magasságméretezési jelek
tervben történô elhelyezésénél, kialakításánál és módosításánál az
ArchiCAD-ben.
Magassági méretezés módosítása
A Magassági méretezés jelei önálló elemek, melyek egyenként
módosíthatók. A többi ismert elemhez hasonlóan eltolhatók,

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


213
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

tükrözhetôk, forgathatók, másolatukkal vagy anélkül. Miután


ezek a jelek nem asszociatívok, a szövegek értékei a mozgatás
során nem változnak.
A méretsegédvonal végpontjait úgy lehet kiterjeszteni vagy
lerövidíteni, hogy a Magassági méretezés eszközzel elhúz az elem
azon pontjától, ahol a jel találkozik a méretsegédvonallal.
Megjegyzés: Bár a magassági méretezés jelei elforgathatók,
az érték és a jel megtartja vízszintes helyzetét, azaz a forgatás
csak a jel elhelyezkedését változtatja meg. A szöveg
kulcspontjánál fogva elmozdítható a jeltôl.
Magasság méretezési jelek elhelyezése
A legegyszerûbb mód a magasság méretezési jelek elhelyezésére
a következô:
1) Határozza meg a kívánt nézetet az alaprajzon a Metszet/
Homlokzat eszköz segítségével.
2) Nyissa meg az ehhez tartozó Metszet/Homlokzat ablakot az
Ablak menübôl.
3) Helyezze el a kívánt magasság méretezési jeleket ebben az
ablakban.
Lásd még...
A Metszet/Homlokzat eszközt alább ebben a fejezetben.
Létezik két másik mód is a 3D-s nézetbôl létrehozott,
szerkeszthetô 2D-s másolatok létrehozására, melyek nemcsak
magassági méretezéssel, hanem más 2D-s mûszaki elemekkel is
gazdagíthatók. A Mentsd 2D-s elemként paranccsal, valamint a
Szerk/Másold és Toldd be parancsokkal hozhatók létre ezek a
nézetek.
Mentsd új néven
Ha egy Magassági méretezés elemet szeretne helyezni egy 3D-s
Ablakban létrehozott 2D-s elem homlokzati képre a Mentsd mint
használatával, a következô lépéseket tegye meg:
1) Hozzon létre egy 3D-s vetítést a Drótvázas vagy
Takartvonalas módban. A vetítés bármilyen típusú lehet,
beleértve a Perspektívát és az Axonometriát is. A legjobb
eredmény eléréséért merôleges vetítés ajánlott, mint például
az Oldalnézet a négy fô égtáj valamelyike felôl (égtáji irány/
azimut: Észak/90 , Kelet/0 , Dél/270 vagy Nyugat/180 ).
2) Mentsük a 3D-s ablakot ArchiCAD 2D-s dokumentumként.

214 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

3) Zárjuk be a jelenlegi tervet, és nyissuk ki az újat, ekkor a 0


szint automatikusan a terv 0 szintjére áll, tehát a magassági
méretezés elhelyezésekor rögtön a helyes adatokat kapjuk.
4) Kapcsoljuk be a Magassági méretezés eszközt, és valamelyik
geometriai mód használatával kattintással helyezzük el a
kívánt magasságméretezési jeleket.
Ez a mód akkor hasznos, ha külön tervben szeretnénk kezelni a
metszetet vagy a homlokzatot.
Másold és Toldd be
A Szerk/Másold és Toldd be parancsokkal a következô
lépésekben hozhatunk létre méretezhetô homlokzatokat és
metszeteket az alaprajzon:
1) Aktiválja a Területkijelölô eszközt és az Infótábláról válassza
a legutolsó geometriai módszert. Rajzoljon egy 2D-s
területkijelölô háromszöget a 3D-s ablaknak arra a részére,
emelyet másolni szeretne.
2) Válassza a Szerk/Másold parancsot, hogy a 2D-s elemek a
Tûtáblára/Vágólapra kerüljenek.
3) Kattintson az Alaprajzra majd válassza a Szerk/Toldd be
parancsot, így helyezve el a kimásolt elemeket.
Ebben az esetben a homlokzatot vagy a metszetet valahol a
munkalapon kell elhelyeznie. Ahhoz, hogy a magasság méretezés
elhelyezésekor helyes értékeket kapjon, mozgassa a felhasználói
origót a terv 0 pontjára.
Ezt a módszert akkor érdemes használni, ha valamilyen okból az
Alaprajzot és a Metszetetet/Homlokzatot egy terven szeretnénk
elhelyezni.

Szögméretezés eszköz
Az Eszköztár beállításának megjelenésekor minden méretezési
eszközt egyetlen ikon jelenít meg. Ha az ikon éppen egy másik
eszközt jelöl, kattintson és húzza az apró nyilat az ikon aljához,
hogy megláthassa a Szögméretezés eszközt, vagy válassza az
Ablak/Úszó Paltták/Paletta Formákat és kattintson az Eszköztár
kibôvített változatára.
A Szögméretezés eszköz lehetôvé teszi egyenesek és/vagy
egyenes elemek élpárjai között szögméretezések elhelyezését.
Úgy, mint az egyenes és sugárméretezés esetén, a szögméretezés

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


215
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

is félautomatikus és teljesen asszociatív. Számos mértékegység és


szabvány áll rendelkezésre a szögméretezéshez.

Szögméretezés rajzolása
Pontosan négy referenciapontot kell meghatároznia ahhoz, hogy
megjelenjen egy szögméretezés az alaprajzon.
Ezek a pontok a következô módokon adhatók meg:
- Ha rákattint bármely létezô vonalra vagy szegélyre (fal,
födém, tetô, felületháló, kitöltés). Ez rögtön két
referenciapontot helyez arra a vonalra vagy szegélyre,
amelyre rákattintott.
- Már meglévô elemek kulcspontjaira való kattintással.
- A tervrajz bármely pontjára való kattintással (ez esetben a
szögméretezés nem lesz asszociatív).
- Egy már meglévô élre való kattintás rögtön négy pontot
eredményez.
Az Ön által megadott négy pont két végtelen vonalat határoz
majd meg, és az ArchiCAD ezeket fogja felhasználni a szög
kiszámításához. Attól függôen, hogy melyik geometriai módszert
választotta ki az Infótáblán vagy a Beállítások
párbeszédablakban, illetve, hogy hova kattint a Kalapács kurzor
megjelenése után, a szög értékének mérése és elhelyezése eltérô
lesz .
A két végtelen vonal a teret négy negyedre osztja. Az ArchiCAD a
szögméretezést abba a negyedbe fogja elhelyezni, amelyre kattint
a Kalapács kurzor megjelenése után. A szögméretezés íve
keresztül fog haladni a kattintás pontján.
A szögméretezési érték automatikusan a méretezési ív
középpontja mellé kerül. A méretezési érték kulcspontjánál fogva
késôbb egy másik helyre húzható.

Geometriai módok
Két geometriai mód közül választhat, a Szögméretezési beállítás
párbeszédablakból vagy az Infótáblán: a elsôdleges szög vagy
kiegészítô szögek.
- Ha az Elsôdleges szög geometriai módban helyez el egy
szögméretezést, akkor a program csak azt a negyedet
méretezi, amelyet a Kalapács kurzorral kijelölt.
A következô példák, amelyek esetében egy általános
négyszögnek ugyanazt a két élét méreteztük, mutatják a
különbözô variációkat.

216 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

141.57
°

38.43°
38.43°
141 57

- Ha a Kiegészítô szög geometriai móddal helyez el


ívméretezést, akkor az ArchiCAD a kijelölt negyeddel együtt
a szomszédos két negyed szögét is ki fogja számolni.Az
íveken elhelyezkedô kalapácsok azokat a pontokat jelzik,
amelyekre ráklikkelve ugyanazt a megoldást kapnánk
eredményül.

218.43°
321.57°

321.57°
218.43°

Megjegyzés: 180 fokos méretezést nem tud elhelyezni.


Ehhez használja az Ív eszközt a Dupla nyíl móddal és az
értéket szövegként írja rá a félkörre.

Szögméretezés beállítás

Ugyanazok a beállítások állnak rendelkezésre itt, mint a


Méretezés és Sugárméretezés eszközben a számok stílusát,
tollszínét és a méretvonalak típusát tekintve. Ezenkívül
meghatározhatja még, hogy a méretezés elsôdleges vagy
kiegészítô szögre vonatkozzon.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


217
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Számok elhelyezése
Az elsô kapcsoló a számértéket mindig a méretezési íven kívül,
míg az utolsó azon belül helyezi el.
Szám iránya
Ha az elsô kapcsolót állítja be, a szögméretezési érték mindig
vízszintes lesz. A második kapcsolót beállítva a szögméretezési
érték mindig sugárirányú, míg a harmadik kapcsoló beállítása
esetén az ív érintôjével lesz párhuzamos.

218 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Szöveg eszköz
E kifinomult eszközzel többsoros szöveget írhat, különféle
betûcsaládokat és stílusokat, valamint tetszôleges irányú
sorkizárást használhat.
Megjegyzés: Az Eszköztár alapformájában a Szöveg és a
Címke eszközt egyazon ikonba tömörítettük. Ha nem látja a
Szöveg eszközt, menjen a Címke eszközhöz, kattintson rá és
tartsa lenyomva az egér gombjátm amíg a paletta megjelenik,
majd arról válassza ki a Szöveg eszköz ikonját, vagy válassza
az Ablak/Úszó Paletták/Paletta formákat és válassza az
Eszköztár Bôvített változatát.

Szövegblokkok elhelyezése
Az ArchiCAD két típusú feliratot használ: tördelt és nem tördelt
feliratot.
Tördelt felirat létrehozása
click
Szövegek elhelyezéséhez a Szöveg eszközzel elôször egy
gumivonal négyszöget kell rajzolnunk, egyik átlójának
végpontjaira kattintva a munkafelületen. Ekkor az így megadott
click
téglalap a szövegblokkban elfoglalt helyén villogó kurzorral
együtt jelenik meg a képernyôn.
A szöveg beírása során a megadott téglalap szélére érve a kurzor
automatikusan új sorba lép. A RETURN billentyû leütésével is
bármikor új sorba léphetünk. Az írás végeztével nyomjuk le a
OK/Jó gombotvagy az ENTER billentyût, az írás megszakításához
a Mégsem gombot a Vezérlôpulton.
Nem tördelt felirat alkotása
Nem tördelt feliratok különösen akkor hasznosak, ha nem tudja
biztosan elôre, hogy milyen hosszúak lesznek a felirat sorai.
Nem tördelt feliratot dupla-kattintással tud létrehozni, ha a
Szöveg eszköz aktív. A gépelést azonnal elkezdheti. Annyi
karaktert gépelhet egy sorba, ahányat kíván.
A Sorvég billentyû leütése automatikusan új sor kezdését jelenti.
A felirat szélességét a felirat leghosszabb sorának szélessége adja
meg.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


219
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Szöveg beállítás
Ez a párbeszédablak átfogó beállítási lehetôséget nyújt a szöveg
helyzetének és külalakjának meghatározására.

Betûtípus, stílus és méret


Ezek a paraméterek nyújtanak segítséget a betûtípus, a stílus és a
szöveg méretének kiválasztásában vagy megadásában.
A stílus és méret beállításai vonatkozhatnak a kiválasztott
szövegelemekre, de megadhatóak a késôbbiekben írandók
alapértelmezéseként is. A dôlt TrueType betûtípusokat vektoriális
betûvé alakításkor 75°-os dôléssel ferdíti a program.
A szöveg méretét abszolút értékben határoztuk meg, így a
képernyôn megjelenô mérete változni fog, amikor Ön léptéket
vált az Lehetôség/Alaprajzi lépték beállításának kiválasztásával.
Ezt a következô ábrák illusztrálják.

Lásd még...
Ha további információt szeretne a léptékhelyes és a rögzített
méretû elemekrôl, nézze meg az 2. Fejezetet, valamint a
nyomtatással és a rajzolással kapcsolatos parancsok leírását az 5.
Fejezetben (Irat Menü).

220 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A szöveg iránya
A szöveg vezetésének szögét a párbeszédablakban erre
létrehozott módosító mezô határozza meg. Ettôl független a
dôlésszöget állító mezô, amely csak a rajzgép betûtípusainak
használatakor jelenik meg.

Elforgatás vagy tükrözés után a feliratok mindig alulról vagy


jobbról lesznek olvashatók.

Sorköz
A sortávolságot függôvé tehetjük a betûmérettôl vagy
meghatározhatjuk egy érték beírásával.
Sorkizárás és horgonypont
Ezekkel az állítási lehetôségekkel szövegmezôink elrendezését
tudjuk meghatározni. Kattintsunk a jobbra, balra vagy középre
zárás gombok valamelyikére, majd a munkafelület azon pontjára,
ahol a szöveget el szeretnénk helyezni.
A horgonypont a szövegelemek módosításakor nyújt segítséget, a
betûméret vagy más jellemzô megváltoztatásakor, ugyanis
helyben marad, és a szöveg helyzetét a környezô elemekhez
képest rögzíti.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


221
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Szöveg megjelenítési lehetôségek


A szövegblokkok sarkai megjeleníthetôk, így könnyebb
megtalálni és módosítani ôket, miközben továbbra is olvashatóak
maradnak. A másik lehetôség, hogy egységes szürke mezôvel
(Folt) helyettesítjük a szöveget, így felgyorsítva a terv
megjelenítését. A Folt sarkokkal lehetôség ugyanígy mûködik és a
szöveg sarkain megjelennek a sarkok is.
A fenti beállítások a Lehetôség/Megjelenítés menüben érhetôk
el.
Megjegyzés: A szöveg foltként jelenik meg a nagyítás vagy a
lépték olyan értéke mellett is, amikor az egyes betûk mérete
már túl kicsi ahhoz, hogy a szöveg megjelenjen a képernyôn.
A szövegblokkok szerkesztésekor a foltokat ideiglenesen
kinagyítja a program.

Szöveg mesterfogások
Nagyszámú mesterfogás segít a szövegmezôk kiválasztásában,
módosításában és megváltoztatásában.
Szövegblokkok kiválasztása
Az elkészült szövegblokkot a sarok- vagy középpontjára kattintva
választhatjuk ki, mire fogópontok jelennek meg a szöveg körül.

Nappali - parketta
32.50 m2
tapétázott fal

A szövegblokkot kiválasztás után újra beállíthatjuk vagy


áthelyezhetjük ugyanúgy, ahogy a program más elemeit. Ha
magát a szöveget jelöljük ki, módosíthatjuk ill. kiegészíthetjük
azt.
Tipp: Miután a szövegblokkok sarkait a középponttal együtt
elég nehéz megtalálni (hacsak nem tettük azt láthatóvá a
Lehetôség/Megjelenítés menüben), a legegyszerûbb
kiválasztási lehetôség a Nyíl eszközzel húzott az elsô
karakterek köré kijelölô téglalap.
Szövegblokkok átalakítása
A Szerk/Nyújtsd parancs segítségével a kulcspontjánál
megragadva átalakíthatjuk a már megírt és kiválasztott
szövegblokk formáját. A szövegblokk gumivonalként nyúlik,

222 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

miközben a benne megjelenô szöveg az új formának megfelelôen


újraszerkesztôdik, ahogy azt a következô példák is mutatják.

szoba
2 PadlószŒnyeg

szoba
2 PadlószŒnyeg

yeg

A szöveg módosítása a szövegblokkban


A legegyszerûbben úgy tudjuk a szöveg módosítását elkezdeni,
hogy bekapcsoljuk a Szöveg eszközt, majd kiadjuk a Szerk/
Válaszd ki a szövegeket parancsot, és a módosítani kívánt
szövegblokkra kattintunk. Így nem kell a nehezen megtalálható
kulcspontokat keresgélni.
A szöveg tartalmának megváltoztatásához elôször jelöljük ki a
szövegblokkot.
1) Az aktív Szöveg eszközzel kattintsunk a kiválasztott
szövegblokkra, mire a módosítandó szöveg szürke keretben
jelenik meg. Elforgatott szövegek a módosításhoz vízszintesre
állnak.
2) A keretben mozogva másolhatunk, kivághatunk és
betolhatunk szövegrészeket.
3) Ha befejeztük a blokk módosítását, kattintsunk a
következôre.
4) Amikor befejezte a szöveg módosítását, kattintson bárhol a
munkalapra vagy kattintson rá a Vezérlôpult OK/Jó gombjára.
Megjegyzés: A Mégsem gomb lenyomásával megszakítjuk a
módosítás menetét, de a szövegblokk kijelölve marad.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


223
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Feliratokon belül történô szöveg szerkesztésekor valamennyi


képernyô funkció igénybe vehetô.

Címke eszköz
A címkék szerkezeti elemekhez rendelhetô olyan szövegblokkok,
melyek segítenek a terv egyes elemeinek azonosításában.
Bekeretezhetôek, nyílvég és sorvezetô szög választható hozzájuk,
és a rendelkezésünkre álló lehetôségekbôl a kiválasztott
elemekhez az ID-t vagy a belsô ID-t tartalmazó, esetleg egyedi
címkéket, vagy a szerkezeti elemek adott csoportjához
automatikus címkézést is rendelhetünk.
Megjegyzés: az Eszköztár alapformájánál a Szöveg eszközt
és a Címke eszközt egy ikonba tömörítettük. Ha nem látja a
címke eszközt, menjen a Szöveg eszközhöz, kattintson rá,
tartsa az apró nyilat az ikon bal alsó sarkánál és ugrassa ki a
Címke eszköz ikonját, vagy válassza az Ablak/Úszó Paletták/
Paletta Formákat és válassza az Eszköztár kibôvített
változatát.

Címkék elhelyezése
Kétfajta címkézés létezik az ArchiCAD-ben:
- Az egyedi címkéket külön rajzoljuk az Alaprajzra, és így nem
kapcsolódnak a szerkezeti elemekhez.
- Az elemekhez kapcsolt Automata Címkéket az Eszközök/
Címkék almenü segítségével hozhatja létre. Ott vagy minden
újonnan létrehozott elem automatikus címkézését választja az
Automatikus címkézés párbeszédablak kiválasztott
osztályiból, vagy úgy dönthet, hogy csak a kiválasztott
elemekhez rendelôdjék címke. Az Automatikus címkék
megjelenhetnek az Anyaglistán azokkal az elemekkel együtt,
amelyekhez kapcsolódnak. Lásd még az Listák/Lista beállítás
parancsát is az 5.Fejezetben.
Megjegyzés: Az automatikus címkézés elemekhez
kapcsolódik, az elem törlésekor a címke is törlôdik, a címke
törlése az elemre azonban nincs hatással.
Az automatikus címkézés az elemtôl teljesen függetlenül akár
másik fóliára is elhelyezhetô. Ha azonban az elem rejtett fólián
van, a címke sem lesz látható még akkor sem, ha az ô fóliája
látható.

224 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Automatikus címkézés
Ha az Automatikus címkézést választja az Eszközök/Címkék
menübôl, bármely újonnan létrehozott elem a kiválasztott
osztályokból saját ID vagy belsô ID címkéjével együtt jelenik
majd meg aszerint, hogy milyen beállításokat határoz meg az
Automatikus címkézés párbeszédablakban.

A Lehetôség/Címkék/Címkézd a kijelölteket parancs


kiválasztásával a kijelölt elemek láthatók el címkével az
Automatikus címkézés párbeszédblakban megadott
beállításoknak megfelelôen.
Lásd még...
Az Automatikus címkézés párbeszédablak leírását megtalálhatja a
Címkék parancsnál (Eszköz Menü) az 5. fejezetben.

Egyedi címkék
Egyedi címke készítésekor:
1) Kattintsunk a címke nyílvégének megfelelô helyre az
Alaprajzon.
2) Húzzunk egy gumivonalat a kezdôponttól ahhoz a ponthoz,
ahol a címke szárának az elsô részét be akarjuk fejezni.
3) Húzzunk egy újabb vonalat a Címke beállítások
párbeszédablakban megadott irányban, és kattintsunk oda,
ahol a címke szárának második részét be akarjuk fejezni, ez
automatikusan megnyitja a címke szövegmezôjét.
4) Írjuk be a kívánt címke szövegét (max. 25 karakter) a
szövegmezôbe, és nyomjuk le az ENTER billentyût vagy
kattintsunk az OK/Jó gombra a Vezérlôpulton. Az
alapbeállítás szerinti címke megjelenik a munkafelületen.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


225
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Címke beállítás
A Címke beállítás párbeszédablakban adhatók meg a címke
elhelyezkedését, szövegét és a szöveg jellemzôit meghatározó
adatok.

Itt csak a Címkékre jellemzô különleges beállításokat tárgyaljuk.


Keretezés
A betûbeállítások mellett címkéihez kereteket is rendelhet
egyszerûen úgy, hogy átkapcsol az alsó kapcsolóra (keretezett
szövegszimbólummal). A keret mérete automatikusan illeszkedik
a szöveghez, és külön nem szerkeszthetô. Az alaprajzon a
feliratok átlátszóként jelennek meg, függetlenül attól, hogy
keretezettek-e vagy sem.
Tollak
A címke szövegéhez, a nyílhoz és a mutató vonalhoz különbözô
tollakat határozhat meg.
Kótavég lezárás mérete
Ebben a mezôben beállíthatja a jel méretét pontokban
(angolszász mértékegységben) vagy milliméterben (metrikus
mértékegységben).
Szövegirányultság
Ez a mezô lehetôvé teszi, hogy a mutatóvonal második része és a
címke felirata számára egyedi szöget állítson be.

226 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Címke típusa
Ha egy automata címkét kiválasztva megnyitja a
párbeszédablakot, az annak alján elhelyezkedô gombok
segítségével választhat címketípust az automata címkékhez.
- Az Egyedi beállítás a mezôbe beírt maximum 25 karakter
elhelyezését teszi lehetôvé.
- Az ID beállítás az elem azonosító számát helyezi el a címke
szövegében.
- A Belsô ID beállítás az elem különleges, belsô ID számát
helyezi el a címke szövegében, melyet a program a terv
létének végéig megôriz.
Az automatikus címke helyzete
Négy helyzet állítható be az Automatikus címkékhez:
- Párhuzamos módban a címke az elemmel párhuzamosan
jelenik meg.

- Függôleges módban a címke függôlegesen helyezkedik el, a


szöveg alulról felfelé olvasható.

- A Vízszintes mód a címkéket mindig vízszintesen helyezi el.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


227
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

- Az Egyedi módszer az Automatikus címkéket abban a


szögben helyezi el, amelyet Ön a Szövegirányultság mezôben
meghatároz.

A címke szövege
Itt állíthatók be mind az Automatikus címkézés, mind az Egyedi
címkézés szövegei.
- Az Automatikus címkézés során megjelenô szöveg lehet az
elem ID vagy belsô ID száma. Ennek a szövegnek a
módosítása az alább bemutatott címketípus panelt azonnal
átváltja Egyedi címkézésre.
- Az Egyedi címkéknek csak egyedi szövegük lehet, ezeket
tetszés szerint módosíthatjuk.

Címke mesterfogások
A kiválasztott címke szárának hossza és iránya, valamint a szöveg
fogópontjainak távolsága a kulcspontok odébb húzásával
változtatható.
A címke a három kulcspont bármelyikén megfogható (nyíl, szár
törése, szárvég), és a Szerk menü parancsaival tetszés szerint
alakítható.
Megjegyzés: A címke szöveg eltolásához az aktív Címke
eszköz mellett a címkét elôször ki kell választanunk.

Helyiség eszköz
A Helyiség eszköz segítségével helyiségként kezelt téregységek
adhatók meg a tervrajzon. Helyiségek rendelhetôk szobákhoz,
szobák csoportjaihoz vagy akár a terv egy nagyobb részéhez.
A helyiségek az alaprajzon kitöltésként és a helyiségkitöltésekhez
csatolt helyiségpecsétként jelennek meg. A helyiségkitöltés
kijelöli a helyiség alaprajzi területét a terven, míg a

228 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

helyiségpecsét a helyiséggel kapcsolatos szöveges információt


tartalmazza, úgy mint név, kód, terület és más lehetséges
paraméterek, mint például a padlószerkezet anyaga, a fal anyaga,
a fal felülete (nyílásaival vagy azok nélkül) stb.
Az ArchiCAD helyiségpecsétjei könyvtári elemek. Az elôre
meghatározott helyiségpecsétek az ArchiCAD könyvtárban
vannak, azonban számos tekintetben különbözik a viselkedésük
a más típusú könyvtári elemekétôl, mint a tárgy, ajtó, ablak,
mivel a helyiségpecsétek kizárólag 2D-s elemek. A pecsétek
rendelkeznek 2D-s szimbólummal, 2D-s GDL leírással és
Jellemzôk leírással.
A helyiségpecsétek intelligens paraméteres könyvtári elemek,
melyeknek kinézete, tartalma és viselkedése igazodhat a helyi
építészeti gyakorlathoz.

Az ArchiCAD-ben a helyiségek kategóriák szerint vannak


csoportosítva. A helyiség kategóriák a hasonló használatú vagy
rendeltetésû helyiségeket csoportosítják, mint pl. közös terek,
laboratóriumok, irodahelységek stb. A helyiség kategóriák közül
néhány az ArchiCAD-ben elôre meghatározott, de kívánság
szerint lehetôség van saját kategóriák megadására a Lehetôség
menüben, a Helyiség kategóriák... parancsot használva.
A különbözô kategóriájú helyiségek különbözô színekkel
jelölhetôk és hozzájuk különbözô helyiségpecsét könyvtári elem
rendelhetô.
A helyiségekben tárolt információnak köszönhetôen az ArchiCAD
tereinek nyilvántartása könnyen elkészíthetô a Listák menü
Készíts helyiséglistát parancsát használva. A helyiséglista
megjelenít számos egyéb értékes információt, amely a helyiség
jellemzôk számításának eredménye.
Lásd még...
Helyiség kategóriákat (Lehetôség menü) és a Listák menü elemeit
az 5. fejezetben.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


229
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Helyiség megadási módok


Kétféle helyiség megadási mód létezik: vagy a sarokpontjai
segítségével rajzolja meg a helyiség körvonalait, vagy az
ArchiCAD-re hagyja, amely automatikusan felismeri a fallal
körülvett helyiség határait.
Amint a helyiségkitöltést meghatározta, a helyiségpecsét
automatikusan megjelenik az alaprajzon.
A Sokszögvonal mód olyankor a legjobb választás, amikor
helyisége széleit nem határolják egyértelmûen falak, vagy
olyankor, amikor a helyiség több, fallal elválasztott szobából áll
össze. E mód segítségével egyszerûen egy sokszöget rajzolhat
(ahogyan ezt bármely más poligon esetében tenné) úgy, hogy
rákattint a helyiség minden sarkára. Kötött irányok állnak
rendelkezésére a helyiség meghatározásakor. A sokszög rajzolását
vagy úgy fejezheti be, hogy újra rákattint a kezdôpontra, vagy
úgy, hogy duplán rákattint az utolsó pontra, vagy pedig úgy,
hogy rákattint a Vezérlôpult OK/Jó gombjára: ebben az esetben
körvonal magától bezáródik.
Mindkét Automatikus helyiségfelismerési mód azon a tényen
alapul, hogy a legtöbb helyiséget falak határolják, és rajtuk az
egyedüli nyílások ajtók és ablakok. Kattintson a kurzorral egy
falakkal teljesen körbezárt terület belsejére és az ArchiCAD
automatikusan felismeri majd, hogy az egy helyiség, és helyiség
kitöltéssel és helyiség pecséttel látja el.
A két opcionális mód vezérli ezt a felismerést. Ha az Automatikus
Helységfelismerés elsô ikonját választja, az ArchiCAD a helyiség
területét a fal belsô szélei alapján határozza meg.
Ha a másik mód ikonjára kattint rá, az ArchiCAD a falak
referenciavonalait veszi figyelembe a helyiség határainak
meghatározásakor. Még ha belsô referenciavonalas falakat
tervezett is, a helyiség kitöltése nem fedi a falak szimbólumait,
amíg Ön az Eszközök menüben a Hozd elôre parancsot ki nem
adja.
Ha a helyiségben olyan nyílások vannak, amelyek nem ajtók és
ablakok, az ArchiCAD folytatni fogja a határok keresését a
helyiségként definiálni kívánt téregységen kívül. Ez esetben
elôfordulhat, hogy nem a várt eredményt kap (jobboldali ábra
lent). Ekkor a Sokszög mód használata javasolt.

230 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Egyedülálló helyiségek, azaz más helyiségekkel nem határos


helyiségek esetében az automatikus felismerés még akkor is a
kívánt eredményt adhat, ha a helyiség nyitott. Az ArchiCAD
keresni fogja a helyiséget lezáró falakat, s ha ilyet nem talál,
automatikusan lezárja a helyiséget.

Helyiség beállítás
A Helyiségek a Könyvtár részei, és beállításuk párbeszédablaka
nagyon hasonlít a Tárgy vagy Ajtó/Ablak beállításának
párbeszédablakaihoz.

Kategóriák és Pecsét bemutató


A Bemutató területen látható a helyiség pecsét. A
helyiségpecsétek helyiség kategóriákhoz rendelôdnek, ami azt
jelenti, hogy ha a Paramétereknél megváltoztatja a kategóriát, a
megjelenített bemutatót felváltja az új.

A Bemutató terület melleti kiugró menübôl választhatja ki a


helyiség kategóriákat. Az azonos funkciójú helyiségek egy
kategóriába tartoznak, mint pl. mosdó, konyha, lakóterület stb. A

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


231
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

helyiségkategóriák megadása a névvel, kóddal, színnel, a


helyiségpecséttel és a paraméterek egy bizonyos készletével
történik. Az ArchiCAD-ben léteznek elôre megadott helyiség
kategóriák, de létrehozhat újakat a Lehetôség menü
Helyiségkategóriák párbeszédablakán keresztül.

Helyiségn év és Helyiség szám


Ezek a szövegmezôk lehetôvé teszik, hogy megszámozza a
helyiségeket az alaprajzon. Minden egyes helyiségre egyenként
meg kell adni a helyiségnevet, a helyiségszám minden egyes új
helyiség rajzolásával eggyel nô.
A helyiség megadása és a helyiségpecsét alaprajzon való
elhelyezése után a program egyéb geometriai információkat
(helyiségterület, helyiségkörvonal, lyukak körvonala, körvonal
falakkal, fallal határolt terület stb.) automatikusan kiszámol.
Helyiségpecsét szövegméret és szín
A helyiségpecsét szövegméretét abszolút értékben is
meghatározhatja, így annak képernyôn megjelenô mérete
megváltozik, amikor Ön megváltoztatja a léptéket. Ha további
információt szeretne a rögzített és a léptékhelyes elemekrôl, azt
megtalálja a 2. fejezetben.
A helyiség kívánt színét a tollszám számmezôben állíthatja be,
vagy használhatja az elôre meghatározott pecsétszíneket, ha
kiválasztja az alsó Helyiség pecsét színei kijelölô négyzetet.

Helyiségmagasság, elhelyezkedés és padlószerkezet


vastagság
A helyiségeket a tényleges szint feletti tér teljes térfogata
határozza meg. Elôfordulhat azonban, hogy Ön az egész
helyiségb padlószerkezetének térfogatát szeretné ebbôl kihagyni.
Ekkor gépelje be a padlószerkezet vastagságát a megfelelô
mezôbe és ez lecsökkenti a szoba magasságát.

Paraméterek
A helyiségpecsét egyéb paramétereivel együtt beállíthatja a
helyiségpecsét 2D-s megjelenítését és tartalmát éppúgy, mint a
helyiséglista megjelenítését és tartalmát. A 2D-s GDL-ben
korlátlan számú helyiségpecsét írható le és ennek megfelelôen a
Paraméterlista tartalma helyiségpecsétrôl helyiségpecsétre
változhat. Ezek a paraméterek hatással vannak a helyiségpecsét
megjelenésére és tartalmára.

232 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Mért terület
A kiválasztott helyiségek esetében ezen a táblán jelenik meg az
utoljára kiválasztott helyiség területe. Ha egy helyiség
alapbeállítását végzi el, ez a mezô fakó.

Helyiség mesterfogások
A 3. fejezetben a Sokszögek szerkesztése címû részben leírt
eljárások legtöbbjét alkalmazhatja helyiségekre is.
A legfontosabb kivételek a következôk:
- A helyiségen belüli lyukak nyújthatók a Területkijelölô
eszközzel, de a helyiségektôl függetlenül nem jelölhetôk ki
és nem törölhetôk.
- A helyiségek nem méretezhetôek, mivel már tartalmaznak
méretezési adatokat.
Lásd még...
A Frissítsd a helyiségeket parancsot az 5. fejezet Eszköz menü
szekciójában.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


233
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Kitöltés eszköz
A Kitöltés eszköz lehetôvé teszi, hogy egy sor elôre elkészített
vagy egyénileg kialakított kitöltési minta segítségével különbözô
felületeket jelöljön meg, amelyek megjelennek az alaprajzon és a
2D-s megjelenítéseken. A Kitöltés eszköz különösen hasznos
metszeti rajzok és részletrajzok elkészítése során.
A Kitöltés eszköz hasznosításának jó példája a padlóburkolatok
különbözô anyagainak grafikai eszközökkel való gazdagítása
vagy a homlokzatok finomítása.
A Kitöltés eszköz alkalmas az alaprajzi sokszögek területének
számítására is, ekkor egy asszociatív szöveget is a területhez
rendel, amelynek értéke követi a terület változását.
A Kitöltéseket a kapcsolt Jellemzô leírásokkal és az
alkotóelemekkel együtt az Anyaglista is felsorolja, amelyet
köthetünk adott tollszínhez, a kitöltésmintához vagy mind a
kettôhöz.

Kitöltés geometriai módok


A Kitöltések megrajzolása hasonlít a födémek és tetôk
készítéséhez, ennek megfelelôen háromféle geometriai mód áll
rendelkezésünkre, amelyeket az alábbiakban részletezünk.
Vonzákör és az egyéb szerkesztési segédletek állnak
rendelkezésére, hogy mintáját illeszthesse a már létezô
struktúrákhoz.
A Sokszög kitöltés geometriai mód használatakor a kontúrt
rajzoljuk meg az egérrel.
1) Gyôzôdjünk meg arról, hogy a Kitöltés eszköz van-e
kiválasztva.
2) Válassza a Sokszög geometriai módot az Infótábláról.
3) Határozzuk meg a kitöltés határoló sokszögét a sarokpontok
egymás utáni lekattintásával.
A Téglalap kitöltés geometriai mód használatakor a
szerkesztôhálóval párhuzamos téglalap kitöltést helyezhetünk el.
1) Gyôzôdjünk meg arról, hogy a Kitöltés eszköz van-e
kiválasztva.
2) Válassza a Téglalap geometriai módot az Infótábláról
3) Határozzuk meg a kitöltés téglalapját egyik átlójának két
végpontját lekattintva a munkafelületen.

234 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Az Elforgatott téglalap geometriai mód használatakor a


megrajzolt referenciavonallal párhuzamos téglalap kitöltést
helyezhetünk el.
1) Gyôzôdjünk meg arról, hogy a Kitöltés eszköz van-e
kiválasztva.
2) Válassza az Elforgatott Téglalap geometriai módot az
Infótábláról
3) Határozzuk meg a kitöltés elforgatási vektorát az alap
referenciavonal megrajzolásával.
4) Adjuk meg a kitöltés téglalapját az alap referenciavonaltól
való távolodással. Ne feledjük, hogy az elforgatási vektor az
irányon kívül egyúttal a vele párhuzamos oldalak hosszát is
meghatározza, amit azonban feloldhatunk a SHIFT billentyû
folyamatos nyomva tartásával.

A terület jelzése
A Kitöltés beállítás párbeszédablakában lehetôség van a Mutasd
a területét jelölônégyzet kijelölésére, mellyel a megadott terület
méretét lehet megjeleníteni a képernyôn. A kitöltés megrajzolása
után a Kalapács érzékeny kurzor jelenik meg, amellyel a szöveg
elhelyezése végezhetô el. Ez a lépés a geometriai módok
mindegyikénél azonos módon mûködik.
A terület értékek elforgatás és tükrözés után mindig alulról vagy
jobbról olvashatók.
Amikor egy kitöltésnek csak a szövegét jelöli ki, a Szerk menü
utolsó parancsa kinyitja a Méretszám beállítás párbeszédablakot,
és Ön ennek segítségével beállíthatja a kijelölt szövegterület betû
és toll tulajdonságait. Ugyanezt megteheti akkor is, ha rákattint az
Infótábla Szöveg ikonjára.
Ez a párbeszédablak korábban már megjelent a Méretezés
alfejezetben.

Kitöltés beállítás
A Kitöltés beállítás párbeszédablakban a kiválasztott elemek
jellemzôit vagy a késôbbiekben megrajzolandó elemek
alapbeállítását tudjuk megadni.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


235
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A Kitöltés eszköz beállításainak többségérôl esett már szó a


Általános eszközbeállítás címû résznél. Itt csak a különbségekrôl
és a speciális beállításokról esik szó.
Kitöltések mintái
Kitöltésminta választásához jelöljük ki az alább ábrázolt
kitöltésminta kiugró menü ábécérendben elhelyezett elemeinek
egyikét.
A kitöltési minták kiugró menü gombje az éppen érvényes
tollszín beállítás szerint jelenik meg a kitöltési szín és a kitöltési
háttér tekintetében egyaránt.

236 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Kétfajta kitöltés választható az ArchiCAD-ben:


- A Vektoros kitöltések egyszerû vonalakból vagy
vonaldarabokból állnak, s így könnyen kirajzolhatók tollas
rajzgépekkel. Az egyes kitöltésminták vektoriális alakját a
Lehetôség/Megjelenítés párbeszédablak megfelelô
mezôinek beállításával jeleníthetjük meg a képernyôn.
- A Bitképes kitöltések sokkal részletesebbek a vektorosnál,
mert rengeteg apró képpontból épül fel, ennek megfelelôen
csak nyomtathatón, a tollas rajzgép nem tudja megjeleníteni.
A kétféle kitöltésminta megfeleltethetô egymásnak, ugyanis
minden mintának van egy vektoros és egy bitképes alakja.
E két kitöltési típus mellett választhatja még a Folytonos Kitöltést a
Poligon Kitöltések alatt a Megjelenítés párbeszédablak
menüjébôl.
A hiányzó menüben látható kitöltésminták bitképesek,
mindegyiknek saját hivatkozási neve van, mely a Lehetôségek/
Kitöltéstípusok párbeszédablakban módosítható.
Szintén választhatja még a Minden kitöltés átlátszó beállítást a
Lehetôség/Beállítások/Egyebek párbeszédablakból.
Lásd még...
A bitképes és vektoriális minták használatának különbségérôl
többet a Kitöltésminták, a Megjelenítés menü parancsoknál az 5.
fejezetben találhatunk.
Keretezett és keret nélküli kitöltések
A kitöltéskeretre vonatkozó kapcsolók határozzák meg, hogy a
megrajzolt kitöltés szélei láthatók legyenek-e, vagy sem.
A kitöltéskeret vonaltípusú kiugró menü lehetôvé teszi, hogy a
keret számára különbözô vonaltípusokból válasszon. A
vonaltípusokat a Lehetôség menü Vonaltípusok
párbeszédablakában módosíthatja.
A tollszám mezô mutatja a kitöltéskeret érvényes tollszínét.
A kitöltés iránya
Két kitöltési irány áll rendelkezésre a Kitöltés beállítás
párbeszédablakban, amelyeket megtalálhat az Infótábla
Szerkesztési módjainál is. Ezeket a lehetôségeket csak vektoriális
megjelenyítés esetén lehet a kitöltési mintákra alkalmazni.
- A Kösd a tervhez mód a kitöltést a terv origónál kezdi, és a
kontúrvonalak közé esô részt jeleníti csak meg.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


237
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

- A Kösd a fôvonalhoz mód a mintát a kitöltés


kiindulópontjától kezdi megrajzolni. Ennél a módszernél a
kitöltés kiindulópontját az elsô kattintás, az irányvektor
végpontját a második kattintás szabja meg.
A kitöltés vezérvonalának láthatóságát beállítja a Lehetôség/
Megjelenítés párbeszédablak megfelelô menüjében.

Kitöltés mesterfogások
A 3. fejezetben a Sokszögek szerkesztése részben leírt
valamennyi szerkesztési mesterfogást alkalmazhatja a Kitöltés
eszköznél is.
Üres kitöltés elhelyezése
Gyakran van szükség az Alaprajzon területek meghatározására,
melyre a kitöltések alkalmazhatók a következô módon:
1) Ellenôrizze, hogy a Mutasd a területet kijelölô négyzet
bekapcsolt állapotban van-e a Kitöltés beállítás
párbeszédablakban.
2) Válassza ki az üres kitöltés mintáját a Kitöltés beállításnál.
3) Rajzolja a már létezô tervre a kitöltô elemet.
4) Helyezze el a területet a Kalapács kurzor segítségével.

Vonal eszköz
A vonal az ArchiCAD legegyszerûbb és egyben leghasznosabb
szerkezeti eleme, amely segítségével kötöttségek nélkül szinte
bármilyen 2D-s alakzat létrehozható.
Az Eszköztár alapformájánál a Vonal, az Ív/Kör és a Görbe
eszközöket ugyanaz az ikon jeleníti meg. Ha nem látja a Vonal
eszköz ikonját az Eszköztárban, kattintson rá az Ív/Kör vagy a
Görbe eszköz ikonjára, és a tartsa lenyomva az egér
gomjátmindaddig,míg egy kis paletta meg nem jelenik. Ebbôl
most már kiválaszthatja a Vonal eszközt. egy másik megoldás az,
hogy az Ablak/Úszó paletta forma párbeszédablakban a bôvített
Eszköztárat vá
lasztja.

Vonal geometriai módok


Négyféle vonal geometriai módot biztosít a program.

238 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Egyedi vonal geometriai mód segítségével kezdôpontjával és


végpontjával meghatározott vonalat rajzolhatunk a
munkafelületen.
Vonallánc geometriai mód segítségével végpontjaiknál fogva
egymáshoz kapcsolódó vonalláncot tudunk rajzolni úgy, hogy
mindegyik elem utolsó pontja egyben a következô elsô pontja is.
A vonalláncot a Mégsem gomb Vezérlôpulton történô
lenyomásával vagy az utolsó pontra történô dupla kattintással
tudjuk befejezni. A vonalcsoport minden egyes tagja különálló
elem és ezért önállóan módosítható.
A Téglalap vonal geometriai mód segítségével egy téglalap
alakú vonalcsoportot hozhatunk létre, a sarkoknál egymáshoz
csatlakozó vonalakkal. A négyszöget egyik átlójának
végpontjaival adhatjuk meg, az elsô kattintás az alap
referenciavonal Y koordinátáját, a második a szemben lévô csúcs
X és Y koordinátáját határozza meg. A téglalap geometriai
móddal rajzolt téglalap oldalai mindig párhuzamosak a
szerkesztôhálóval.
Elforgatott téglalap vonal geometriai mód segítségével az
elôbb említett négyes vonalcsoportot hozzuk létre azzal a
különbséggel, hogy elôször az alap referenciavonal elforgatási
vektorát kell meghatároznunk. A vektor egyúttal a vele
párhuzamos oldalak hosszát is megadja, de a SHIFT billentyû
lenyomásával ez a kötöttség megszüntethetô, és így a vektor
forgatási szög komponense marad csak érvényben.

Vonal beállítás
A Vonal beállítás párbeszédablak kezelése hasonló az e fejezet
Általános eszközbeállítás részénél tárgyalt egyéb eszközök
párbeszédablakaihoz. Itt csak az eltéréseket és a sajátságukat
tárgyaljuk.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


239
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Nyílvég beállítás
A vonalvég nyíltípusának beállításánál ugyanaz a választék áll
rendelkezésünkre, mint a Méretezés eszköznél. A nyílvég a vonal
kiválasztásával és a Beállítások párbeszédablak kinyitásával már
megrajzolt vonalaknál is használható. Itt adható meg a
továbbiakban megrajzolandó vonalakra vonatkozó alapértelmezés
is, amennyiben semmi sincs kiválasztva. Ne feledjük, hogy a
nyílvég mérete, színe és tollvastagsága külön-külön is állítható.

Az utolsó nyílvég típus különleges abból a szempontból, hogy


olyan mindkét végén nyilakkal rendelkezô dupla vonalat hoz
létre, melynek használata esetén a kurzor a két vonal között
húzódó láthatatlan tengelyre illeszkedik.

240 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Vonal szerkesztési módok


Négy vonalszerkesztési mód van az ArchiCAD-ben:
A Nyílvég nélküli vonalszerkesztési mód egyszerû,
nyílvégzôdés nélküli vonalakat hoz létre.
A Kezdôponti nyíl szerkesztési mód az aktuális
nyílvégbeállításban szereplô véget a vonal kezdôpontjára illeszti.
A Végponti nyíl szerkesztési mód az aktuális
nyílvégbeállításban szereplô véget a vonal végpontjára illeszti.
A Dupla nyíl szerkesztési mód az aktuális nyílvégbeállításban
szereplô véget a vonal mindkét szélsô pontján elhelyezni.

Vonal mesterfogásai
Vonalak módosítására és szerkesztésére számos mesterfogás áll
rendelkezésünkre.
A vonal felezôpontja
Egy vonal elem felezôpontjának megtalálásához vigye közelébe a
kurzort, és várjon, míg a pipa meg nem jelenik. Ez a mesterfogás
segít az egyéb elemek közti felezôpontok megtalálásában.
Keresztezôdés, lekerekítés, lemetszés
Ezek a parancsok a vonalak keresztezôdésénél használatosak és
részletes leírásuk a megfelelô parancsokhoz tartozó résznél
történik az 5. fejezetben.

Ív/Kör eszköz
Az Kör/Ív eszközt bármely kör- vagy ellipszis alakú elem
megrajzoláshoz felhasználhatja, amelyre az alaprajza elkészítése
során szüksége lehet. Különösen hasznos olyan ívek
meghatározására, amelyek késôbb a Varázspálca segítségével
alkotóelemekké változnak majd (lásd az Elemátalakítást a 3.
fejezetben.)
Az Eszköztár alapformájánál a Vonal, a Körök/Ívek, és a Görbék
eszközöket egy ikon jeleníti meg. Ha nem látja a Körök/ívek
eszközt az Eszköztárban, kattintson a Vonal vagy a Görbék
eszközre, nyomja a kis nyilat az ikon jobb alsó sarkára és ugrassa
ki a Körök/Ívek eszközt. Egy másik megoldás az, hogy az Ablak/
Úszó Paletták/Paletta Formákat választja, és kinyitja az Eszköztár
kibôvített változatát.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


241
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Ív/Kör geometriai módok


Az Infótábla hét geometriai módnak ad otthont, amelyek segítik
Önt, amikor Íveket, Köröket vagy Ellipsziseket rajzol.
A Középpont megadású ív/kör geometriai mód segítségével
a kört vagy ívet három kattintással határozhatjuk meg:
1) A középpont megadása, ez a mûvelet helyezi el az ív/kör
középpontját az alaprajzon.
2) Az kezdôpont megadása, amely a sugár hosszát határozza
meg.
3) A végpont megadása, mely az ívnél a kerület tetszôleges
pontja lehet, körnél vagy körbeforgatjuk a pontot a
középpont körül, vagy egyszerûen duplán kattintunk az
indulási pontban.
Ívet befejezhetünk úgy is, hogy a befejezési pontot a kívánt
helyre húzzuk, és duplán kattintunk. A harmadik pont által
meghatározottól eltérô szögû ív létrehozásához kapcsoljunk át a
Nyíl eszközre, válasszuk ki az ívet, kattintsunk a harmadik
pontjára és mozgassuk körbe a kívánt mértékben, majd egy újabb
kattintással fejezzük be a rajzolást. Teljes kör rajzolásához egyszer
kattintsunk a harmadik pontra, majd mozgassuk körbe a kurzort
a középpont körül, és kattintsunk újra az elsô pontra.
A Hárompontos Ív/Kör geometriai mód segítségével a
kerület három pontjának megadásával határozhatjuk meg az
elemet, majd a rajzolást a kurzort a kívánt szögben elforgatva egy
kattintással fejezhetjük be.
1) Kattintsunk az elsô pontra a pipa vagy kereszt kurzorral.
2) Kattintsunk a második pontra az üres ceruza kurzorral.
3) Kattintsunk a kerületet kijelölô harmadik pontra.
4) Mozgassuk az ívet a kívánt mértékben, majd kattintsunk.

Az Érintô-pont kör geometriai mód segítségével csak körök


rajzolhatók, bár ezek késôbb ívekké is átalakíthatók.
Ez a legösszetettebb és legkifinomultabb a négy kör szerkesztési
mód közül. A módszer attól függôen, hogy a lehetséges érintôk

242 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

közül hányat adunk meg, igényelheti a mûvelet végén az egér


mozgatását a mûvelet befejezésekor.
A mûvelet a Hárompontos kör/ív módszerhez hasonlóan három
kezdeti pont kijelölését kéri, de ezek mindegyike lehet érintô,
amit a Mercedes, kulcspont, melyet a pipa, vagy szabadon álló
pont, melyet a kereszt érzékeny kurzor jelez.
Ennél a módszernél a program elemvégpontot nem értelmez
érintési pontként, tehát maximum két végpont lehet a három
megadott meghatározás között. Ha kettônél többet jelölünk ki, a
mûvelet visszaáll a fent említett Hárompontos kör/ív geometriai
módra.
Ez a mód csak egyenes érintôkkel tud dolgozni, tehát az érintési
pontok csak Födémek, Falszélek, Vonalak stb. egyenes élein
lehetnek, ha a Mercedes érzékeny kurzorral íves elem szélére
kattintunk, a létrejövô kör nem érinti az íves elemet, hanem csak
átmegy a ponton.
A meghatározáshoz egy, kettô vagy három érintôt használhatunk:
- Egy érintô/két pont
- Két érintô/egy pont
- Három érintô
Az elsô két esetben az érintôk és pontok tetszôleges sorrendben
adhatók meg.
A geometriai adottságoktól függôen több (maximum 4) megoldást
is kiszámíthat a program, ilyenkor az utolsó pont kattintása után
a szem kurzorral a megoldások között billegô szürke kör jelzi a
megoldási lehetôségeket, melyek közül kattintással választhatjuk
ki a nekünk megfelelôt.
Ha nincs megoldás (például három párhuzamos egyenest adunk
meg érintôként), nem jön létre a kör.
Három érintô megadásakor a szem kurzorral négy megoldás
közül kell választanunk a következôk szerint:
1) Kattintsunk az egyik érintôre a Mercedes kurzorral.
2) Kattintsunk a második érintôre a vonalas ceruza kurzorral.
3) Kattintsunk a szabad pontra az üres ceruza kurzorral.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


243
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

4) Jelezzük a szem kurzorral a kívánt megoldást.


5) Kattintsunk.

Az Ívlánc geometriai mód segítségével egymás utáni ívek


láncolatát tudjuk meghatározni.
Ez a módszer valójában az egy érintô/két pont meghatározásra
támaszkodik a láncolat minden tagjánál. Az elsô érintô és az elsô
ív kezdô- és végpontja szabadon megadható, az ezután
következô ívek mindegyike az elôtte lévô ív végpontjának
érintôjét és végpontját használja kezdôpontnak és érintônek, de
az ív végpontja természetesen szabadon megadható.

Az ívek kiválasztásánál és módosításánál az egyes ívdarabok


önállóan kezelhetôk.
Az Átlós ellipszis mód téglalapba szorított ellipszist hoz létre.
Ez a módszer egy láthatatlan téglalap által határolt elipszist készít,
a befoglaló forma átlójának nyújtása során.
1) Kattintson a képzeletbeli téglalap kezdôpontjára.
2) Ha nyújtja a képzeletbeli átlót, a láthatatlan téglalapba rajzolt
különbözô méretû ellipsziseket kap.
3) A második kattintással válassza ki a megfelelô méretû
ellipszist.

244 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A Félátlós ellipszis mód ugyanúgy mûködik, mint az Átlós


mód, de itt a képzeletbeli téglalapot középpontja és félátlója
végpontjának segítségével határozza meg.

Az Ellipszis sugarak mód ellipszis alakú ívet határoz meg egy


ellipszis fôsugara és egy másik sugara, valamint az ív szögének
segítségével.
1) Kattintson az ellipszis középpontjára.
2) Válassza ki a fôsugár irányultságát úgy, hogy még egyet
kattint.

3) Megkapja a második sugár gumivonalát, amelyet különbözô


irányokba és szögekben nyújthat. Miközben ezt teszi, láthatja
az ehhez tartozó, a két sugárhoz illô ellipszist. Ha a rövidebb
sugarat túlságosan messze, vagy a fôsugárral egy vonalba
húzza, nem tud ellipszist rajzolni.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


245
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

4) Az utolsó szakaszban az ArchiCAD megtartja az ellipszist,


mialatt Ön meghatározza az ív szögének oldalait. Elôször
gumivonal segítségével meghatározza azt az oldalt, ahonnan
a szög kezdôdik. Aztán jön a szöget bezáró másik oldal,
mialatt az ArchiCAD követi a szöget az elliptikus ívvel. A
végleges ív rajzán a szög egyik oldala sem marad látható.

Kör/ív beállítás

246 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A Kör/ív beállítás párbeszédablak vezérlése hasonló az e fejezet


Általános eszközbeállítás részében tárgyalt egyéb eszközök
párbeszédablakaihoz. Itt csak az eltéréseket és a sajátosságokat
mutatjuk be.
Nyílvég beállítások
Az Ív/Kör eszköz ugyanazt a nyílvég választékot használja, mint a
Méretezés és Vonal eszköz, a kettôs vonalú típus kivételével. Ne
feledjük, hogy a méret, a tollszín és a tollvastagság a nyílvéghez
külön beállítható.
Nyílvégeket csak az ívekhez rendelhetünk, a körök zárt elemek
kezdô- és végpont nélkül, így nincs lehetôség vonalvégzôdést
választani számukra.
- Ha egy nyílvéggel rendelkezô ívet végül körré zárunk, a
vonalvégek egyszerûen eltûnnek.
- Ha egy kört nyitunk fel, az alább részletezett módon
rendelhetünk hozzá nyílvégeket az Kör/ív beállítás
párbeszédablak kinyitásával.

Ív/kör szerkesztési módok


A vonalaknál ismertetetthez hasonló négyféle nyílvég szerkesztési
mód áll rendelkezésünkre.
Az ív elkészítése után a nyílvég stílusa szabadon átalakítható a
megadott választék bármelyikére az Kör/ív beállítás
párbeszédablakban.
A Nyílvég nélküli szerkesztési mód egyszerû, nyílvégzôdés
nélküli ívet hoz létre.
A Kezdôponti nyíl szerkesztési mód az aktuális
nyílvégbeállításban szereplô véget az ív kezdôpontjára illeszti.
A Végponti nyíl szerkesztési mód az aktuális
nyílvégbeállításban szereplô véget az ív végpontjára illeszti.
A Dupla nyíl szerkesztési mód az aktuális nyílvégbeállításban
szereplô véget az ív mindkét szélsô pontján elhelyezi.

Kör/ív mesterfogások
A következô mesterfogások alkalmazhatók körök és ívek
meghatározásánál és módosításánál.
Ívek és körök módosítása húzással
A Nyíl eszköz segítségével a megfelelô végpontok elhúzásával a
következôk érhetôk el:

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


247
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

- Az ív hosszának megváltoztatása, az ív egyik végpontját


megragadva a pipa kurzorral.
- Az ív bezárása (körré alakítása), az ív végpontját a
kezdôponthoz húzva a pipa kurzorral.
- Kör felnyitása (ívvé alakítása), negyedelôpontjainak egyikét
megragadva a pipa kurzorral.
- A kör vagy ív sugarának növelése az elem kontúrjának
megragadásával a Mercedes érzékeny kurzorral.
- A kör elhúzása, középpontját megragadva a pipa érzékeny
kurzorral.

Görbe eszköz
A Görbe eszköz szabad görbék pontos és könnyû megrajzolására
szolgál. Ezen görbék a természetes vagy logikai görbék
osztályába esnek. Az eszköz nagy szabadságot nyújt tetszôleges
formájú szerkezetek és tárgyak rajzolásához, az Ív eszköz
megkötései nélkül.
Az Eszköztár alapformájában a Vonal, a Körök/Ívek, és a Görbe
eszközöket egyetlen ikon jeleníti meg. Ha nem látja a Görbe
eszköz ikonját az Eszköztárban, kattintson a Vonal vagy a Körök/
Ívek eszköz ikonjára, nyomja a kis nyilat az ikon jobb alsó
sarkára és ugrassa ki a Görbe eszközt. Egy másik megoldás az
lehet, hogy az Ablak/Úszó Paletták/Paletta Formákat választja, és
megnyitja az Eszköztár kibôvített változatát.

Geometriai módok
A görbéket az ArchiCAD programban kétféle módon határozhatja
meg. Ezek különféle görbéket eredményeznek: természetes
görbét vagy a logikai görbét. Azt a kapcsolót, amelynek
segítségével a görbetípust kiválaszthatja a Görbék beállítás
párbeszédablakban és az Infótáblán találhatja meg.
Természetes görbék kulcspontok elhelyezésével határozhatók
meg, amelyeket a program automatikusan összeköt, folytonos
görbét hozva létre. Az érintô szögét és az így létrehozott görbe
alakját az egymás után elhelyezett kulcspontok határozzák meg.
Ezt az eljárást az utolsó kulcspontra való dupla-kattintással vagy a
Vezérlôpulton a Jó gombra való kattintással fejezheti be. A Jó-ra
való kattintás mindig zárt görbét eredményez.

248 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A Bezier-görbe valamivel bonyolultabbak, de jobban megfelelnek


speciális formák meghatározására. A Bezier görbéket is a
kulcspontok határozzák meg, de ezeken kívül a kulcspontok
mindkét oldalán beállítható érintô fogantyúi vannak. A Bezier
görbe alakját az érintô iránya és az érintô fogantyúk hossza
befolyásolja.
Bezier görbék definiálásakor kattintson egyet, ezzel a kattintással
egy kulcspontot helyez el. Tartsa az egér gombját lenyomva, a
kulcsponttól való elmozdulással a kezdeti érintôt és a fogantyúk
hosszát határozza meg. Ha elengedi az egér gombját, az
ArchiCAD feltételezi, hogy a következô kattintással a következô
kulcspontot akarja elhelyezni.
Tartsa a gombot lenyomva, és határozza meg a következô érintôt
és kulcspontot úgy, mint elôbb. Az eljárást az utolsó kulcspontra
való dupla-kattintással, a ENTER billentyû kétszeri leütésével
vagy a Vezérlôpulton lévô Jó gomb lenyomásával fejezheti be.
A Bezier-görbéket az egyes fogantyúk hosszának és helyzetének
megváltoztatásával szerkesztheti. Vegye figyelembe, hogy az egy
kulcsponthoz tartozó két fogantyúnak ugyanaz a szöge, és csak
hosszuk lehet különbözô. Minél hosszabb a fogantyú, annál
simább lesz a görbe az adott kulcspontnál.
Megjegyzés: Egy Bezier-görbéhez tartozó fogantyúk akkor
láthatók az alaprajzon, ha a görbe ki van jelölve. Ha
egyszerre több görbe van kijelölve, akkor csak az utoljára
kijelölthöz tartozó fogantyúk látszanak.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


249
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A kijelölt görbék típusát a Vezérlôpulton a megfelelô ikonra való


kattintással vagy a Görbe beállítások párbeszédablakban válthatja
át.

Szerkesztési módok
Négy Görbeszerkesztési mód található mind az Infótáblán, mind
pedig a Görbebeállítások párbeszédablakban. Ezek
ugyanolyanok, mint a Vonalakra vonatkozóak: Nyílhegy nélkül,
Kezdôponti nyíl, Végponti nyíl vagy Dupla Nyíl.
A nyílhegy stílusát a Görbe beállítás párbeszédablakban elérhetô
14 stílus bármelyikére beállíthatja.

Görbe beállítás

A Görbe beállítás párbeszédablak kezelése hasonló azoknak az


eszközöknek a kezeléséhez, amelyeket ennek a fejezetnek a
Általános eszközbeállításról szóló részében tárgyaltunk. Itt csak
az eltérésekrôl és a különleges vezérlésekrôl esik szó.

250 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Nyílt és zárt görbék


A görbék nyílt végûek vagy zártak lehetnek. A típust a Görbe
beállítás párbeszédablak Alaprajzi tulajdonságainál választhatja ki.
Megjegyzés: Ha egy görbe rajzolását a Vezérlôpult Jó
gombjára való kattintással fejezi be, akkor mindig zárt görbét
kap.
Nyílhegy beállítások
A Görbe eszköz nyílhegy beállításai megegyeznek a Méretezés,
Vonal és Ív/Kör eszközöknél lévôkkel. A nyílhegyek mérete,
vastagsága és tollszíne függetlenül határozhatók meg.
Csak a nyílt görbéknek vannak nyílhegyei: a zárt görbéknek,
mivel nincs kezdô- és végpontjuk, nincsenek nyílhegyeik. Ha egy
görbe megrajzolását nyílheggyel kezdi, késôbb úgy dönt, hogy
zárttá teszi azt, akkor a nyílhegyek automatikusan eltûnnek.

Görbe mesterfogások
Görbék eltolása
A Nyíl eszköz segítségével egy görbét eltolhat annak
végpontjánál, kulcspontjainál vagy kerületénél fogva.
Ha a Görbe eszköz aktív és kijelölt egy görbét, akkor a Vidd
parancsot kell használnia az egész görbe eltolásához.
Görbék szerkesztése
Ha az Eszköztárban a Görbe eszköz aktív, és kijelölt egy görbét,
szabadon szerkesztheti görbét a következô módon:
- A kulcspontokat a rájuk vagy fogantyúikra való kattintással és
elmozgatással helyezheti át (beleértve a végpontokat is).
- A görbe kerületére való kattintással létrehozhat egy új
kulcspontot, amelyet azután áthelyezhet.
Megjegyzés: Egyszerre több kulcspont elmozgatásához
használja a Területkijelölô eszközt.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


251
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Pont eszköz
Pontok rajzolása
Pontok alaprajzi elhelyezéséhez kövessük az alábbi lépéseket:
1) Válasszuk ki az Eszköztárból a Pont eszközt az ikonra
kattintással.
2) Kattintsunk a kurzorral arra a helyre, ahol a pontot el akarjuk
helyezni. A pontos elhelyezéshez minden megszokott
szerkesztési segítség használható.
Megjegyzés: A pontok sem nyomtatáskor, sem rajzoláskor
nem jelennek meg.

Pont beállítás

Fóliák és tollak
Ezek a beállítások a többi eszköznél megszokott módon
mûködnek, a részletes leírást lásd az Általános beállítások
részben.

252 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Metszet/homlokzat eszköz
Ez az eszköz metszetek és homlokzatok létrehozására szolgál,
amelyet az alaprajzon elhelyezett metszet jelek segítségével tehet
meg.
A Metszet/Homlokzat eszköz szabványos metszet/homlokzat
jeleket és egy metszetvonalat helyez el az alaprajzon. Minden
metszet jel automatikusan egy újabb ablakot hoz létre, amelyben
a metszet/homlokzat modellt ill. rajzot jeleníti meg a program.
A metszet/homlokzat jelek a tervrajz valamennyi szintjén
megjelennek.

Metszetvonalak elhelyezése
A metszetvonalak alaprajzi elhelyezéséhez kövessük az alábbi
lépéseket:
1) A kattintás után megjelenô gumivonallal kezdhetjük meg a
metszet irányának megrajzolását.
2) A második kattintással meghatározhatja a metszési síkot
kijelölô irányt és az elsô szakasz hosszát. A metszetvonal
valamennyi szakasza párhuzamos lesz az elsô szakasszal,
jóllehet alkalmazhat merôleges eltolásokat a vonal további
szakaszain.
3) A rajzolást az utolsó pontra való dupla kattintással vagy a
Vezérlôpult Jó gombjára való kattintással fejezheti be.
4) A megjelenô Szem kurzorral adhatjuk meg a metszet
vetítésének irányát és mélységét.
5) A metszetvonal befejezésével a nyílvégek és a metszet neve
automatikusan a rajzra kerülnek.

Metszet/homlokzat beállítások
A Metszet/homlokzat beállítások párbeszédablak számos
paramétert kínál fel a metszetvonal alaprajzi megjelenésének
módosításához.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


253
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Tollak
Különbözô tollak közül lehet választani a metszetvonalnál és a
metszet ID-nél.

Vonaltípusok
A metszetet az alaprajzon a kiugró palettán szereplô bármely
vonaltípussal megjelenítheti. Ezenkívül maga is tervezhet egyedi
vonaltípusokat a Lehetôség/Vonaltípusok parancs segítségével.
Megjegyzés: Ha egy olyan metszetvonallal szeretne dolgozni,
amely csak a metszet töréspontjainál jelenik meg, akkor
hozzon létre egy szaggatott vonaltípust 5 mm-es jellel és a
lehetô leghosszabb szünettel, és rendelje az új vonaltípust a
kiválasztott metszethez.
Lásd még...
Vonaltípusok parancsot (Lehetôség menü) az 5. fejezetben.

Nyílvégek
A párbeszédablak közepérôl választhatunk nyílvéget a metszet
irányának kijelölésére. Itt adható meg az is, hogy a program a
metszetvonalnak csak az egyik vagy mindkét végére illesszen
nyilat.

254 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Betûtípus és méret
Ezekkel a mezôkkel állítható be a metszet jelének megjelenési
formája az alaprajzon.

Vízszintes tartomány
A párbeszédablak középsô részén állíthatjuk be a metszet
mélységét végtelenre vagy lehatároltra. Az utóbbi beállításával a
határvonalon túli elemek nem jelennek meg a metszeten.

Függôleges tartomány
A metszetet megadhatja úgy, hogy az eredményül kapott nézet
két vízszintes síkkal legyen lehatárolva.A lehatárolás hasznos
lehet akkor, ha nem kívánja a teljes modell metszetét létrehozni.

Név és jel
A párbeszédablak alsó részében található szövegablak
segítségével megadható az aktuális metszet neve legfeljebb 31
karakter hosszúságban. Ez a név meg fog jelenni az Ablak/
Metszet/homlokzatok almenüben és a Metszet/Homlokzat
ablak sorában is.
Ezenkívül még egy, maximum 7 karakter hosszúságú jel is
megadható, ez az alaprajzi metszetjel mellett jelenik meg.

Elmetszett elemek
Ezek a beállítások adják meg a Metszet/Homlokzat ablakban lévô
elmetszett elemek tollszínét. El nem metszett, de látható elemek
öröklik az Alaprajzon definiált színüket.
A Falak, Födémek, Tetôk és Könyvtári elemek kitöltései
függetlenül beállíthatók minden elemre azok Beállítások

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


255
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

párbeszédablakában. A színek megjeleníthetôk a Metszet


ablakban az Elemek metszet színe kijelölô négyzet
aktiválásával.

Metszet/homlokzat mesterfogásai
A következô paragrafusok bemutatják a metszetvonalak
szerkesztését az Alaprajzon. A Metszet/Homlokzat ablakokban
használható technikákról részletes leírást ad a 3. fejezet.

Metszetjelek kiválasztása
Egy metszetvonal bármelyik szerkesztési pontjánál kijelölhetô.
Szerkesztési pontok találhatók a metszetvonal mindkét végén,
minden szegmensének középpontjánál, a határvonal
középpontjánál (ha van ilyen) vagy a metszet-, eltolás- vagy
határvonalaknál, ahol a kurzor Mercedes kurzorra vált át.

Metszetjelek módosítása
A kiválasztott metszetjelet a Nyíl eszközzel és a Szerk menü
parancsaival kezelhetjük egy egységként (a nyújtás kivételével). A
metszetvonal vagy a lépcsôzés vonalának hossza a Metszet/
homlokzat eszköz bekapcsolásával, és a vonal megragadásával
változtatható meg. Lépcsôzetes metszet esetén egy elem
túlhúzása a következôn egy részmetszet kimaradását
eredményezi. Ezzel a lehetôséggel leegyszerûsíthetjük a
túlbonyolított lépcsôs metszeteket, újabb lépcsôk azonban már
nem szúrhatók be. A Szerk menü parancsairól további
információkat talál az 5. fejezetben.

A metszet mélységének módosítása


A kiválasztott metszet mélységét a határvonal áthelyezésével
módosíthatjuk. Kattintsunk a vonalra, majd húzzuk a kívánt
helyre.
Megjegyzés: Gyôzôdjön meg róla, hogy a Metszet/
Homlokzat eszköz aktív-e, mielôtt elkezdi a mûvelet
végrehajtását.

A metszetek módosítása és megjelenítése


A kívánt metszeteket az Ablak/Metszet/homlokzatok
almenüben megjelenô névre kattintással nézhetjük meg.

256 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Az itt megjelenô elemek ugyanazok, mint ami a 3D-s ablakban


jelenne meg, azaz a fóliák láthatósága, a kiválasztás és a
Vetítendô elemek párbeszédablak beállításai mind érvényesek.
Minden ezzel az eszközzel létrehozott nézet a terv részévé válik,
mentéskor a tervvel együtt kerül tárolásra mindaddig, amíg a
ráutaló metszetjel az Alaprajzon marad.
A Metszet/homlokzat ablak tartalmát külön file-ként is
menthetjük számos formátumban. (Lásd az Irat/Mentsd parancsot
az 5. fejezetben.)
Lásd még...
A Metszet/homlokzat ablakban való munkát a 3. fejezetben
tárgyaljuk. A Területkiválasztó eszköz leírását az oldalnézet
elemeinek tervbe helyezésérôl, korábban ebben a fejezetben. A
Szerk menü parancsainak a Metszet/homlokzat ablakban való
hatásáról az 5. fejezetben.

Kamera eszköz
A Kamera eszköz segítségével lehet perspektivikus nézetek,
Körséta útvonalak, Virtuális valóság panoráma helyszínek
beálltításait valamint VR helyszínek és navigálható VR Tárgy
filmek útjait definiálni.

Kamera típusok
Az ArchiCAD Eszköztár Kamera eszköz ikonjára való
duplakattintás megnyitja a Kamera beállítás párbeszédablakot.
A Kamera/VR beállítás párbeszédablak tartalma a három kamera
típus esetén különbözô.
Ez a párbeszédablak és az alaprajz egyszerre aktívak, így meg
tudja változtatni a beállításokat, a kamerák pozícióját és
irányítását az ablak többszöri megnyitása és bezárása nélkül. A
párbeszédablak eltûnik azonban, ha a 3D-s ablak van felül.
A Kamera típust a párbeszédablak megfelelô gombjára való
kattintással vagy az Infótábla Szerkesztési módjaként lehet
megadni.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


257
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Perspektívák és körséták
A Kamera elhelyezése
Válassza ki a Kamera eszközt az Eszköztárból, és gyôzôdjön meg
arról, hogy az egyszerû Kamera lehetôség van-e kiválasztva a
Kamera/VR beállítás párbeszédablakban.
Az elsô kattintás elhelyez az alaprajzon egy kamerát az
alapértelmezés szerinti paraméterekkel. A nézési irány
meghatározásához húzzon egy gumivonalat. A második
kattintással határozza meg a tárgypont helyzetét az alaprajzon. A
tárgy magassága lesz az alapértelmezés szerinti magasság. A
mûvelet befejezése után megjelenik a nap ikon az alapbeállítások
szerint.
Lásd még a 3D-s vetítést az 5. fejezet Látvány menürôl szóló
részében.

Körséta útvonalak meghatározása


Több kamera elhelyezésével körséta útvonalat határoz meg,
melynek paramétereit az Útvonal párbeszédablakban állíthatja be.
Ezt a Kamera/VR beállítás párbeszédablak bal alján található
Útvonal... gombra kattintva nyithatja ki.

tárgypont

nap

további kamerák
fogantyú

útvonal

aktív kamera
Egyszerre egy kamera lehet aktív, amit a mellette megjelenô nap
és látószög jelek mutatnak. Az aktív kamera mindig az, amelyet
utoljára helyezett el, hacsak nem jelöl ki egy másikat. Minden

258 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

kamera, amelyet elhelyez az alaprajzon, az aktív kamera után


hozzácsatolódik a körséta útvonalhoz.
Megjegyzés: 3D-s párhuzamos vetítések egy csoportjából is
képezhet körsétát, de ezeket a program nem úgy kezeli, mint
a perspektívákat. Csak egy párhuzamos vetítés csoport
létezhet, amelyet nem a Kamera/VR beállítás, hanem a
Nézôpont beállítás.../Párhuzamos vetítések párbeszédablakon
keresztül szerkeszthet. Mivel a nézôpont távolsága
párhuzamos vetítések esetén végtelen, nem jelenítheti meg
azokat az alaprajzon.
Lásd még...
Körsétákról szóló további információkat talál a Készíts körsétát
parancsnál (Látvány menü) az 5. fejezetben.

Kamera beállítások
A Kamera/VR beállítás párbeszédablak lehetôvé teszi
alapbeállításként adott és kijelölt kamerák paramétereinek
beállítását, körséta útvonalak definiálását és módosítását, és egy
sor más paraméter meghatározását.

A Kamera típus gombok alatt egy sor vezérlô teszi lehetôvé


Körséta útvonalak definiálását és módosítását.
Minden új tervhez tartozik egy alapértelmezés szerinti.”00: Új
útvonal” nevû útvonal, amelybe az elôször elhelyezett kamerák
fognak kerülni. Ezt az utat késôbb ismertetett módon átnevezheti.
Ha egynél több körséta útvonal van a tervben, akkor közülük az
Út név kiugró menü segítségével választhat.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


259
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

3D-s vetítések egy új útvonalát kezdheti meg az Új... gombra


való kattintással. Az Új útvonal párbeszédablakban megadhatja az
új út nevét. A kijelölô négyzet lehetôvé teszi, hogy az aktuális
vetítésrôl másolatot készítsen egy új út definiálásakor. Így
megtarthatja az eredetit, és a másolatot más néven módosíthatja.

Létezô körséta útvonalak nevét az útvonalnak az Út lista kiugró


menübôl való kiválasztásával és a Más név gombra való
kattintással változtathatja meg. Gépelje be az új nevet a
párbeszédablakba és kattintson a Jó-ra.
Az aktuális útvonal törléséhez kattintson a Töröld gombra, ami
után a program a mûvelet megerôsítését kéri. Ezek után az út
neve eltûnik a listából, és az összes hozzá tartozó kamera
törlôdik.
Ha csak egyetlen út maradt, akkor azt már nem lehet törölni.
Az út neve alatt lévô két számmezô tartalmazza az adott kamera
aktuális úton belüli sorszámát és a képkockák számát, amennyit
az animáció az adott képnél vár.

Az aktív Körséta útvonal kamerái közötti navigálást a Kamera


száma melletti nyilak teszik lehetôvé.
Ezen két mezô alatt a Simítsd az utat a kameráknál gomb
lehetôvé teszi a Bezier kamera út simítását a kijelölt kameráknál
az alaprajzon. A parancs visszaállítja az út eredeti vonalát, ha azt
elôzôleg módosította.
Kamera paraméterek
A Kamera/VR beállítás párbeszédablak közepén levô hat
mezôben állíthatja be a kijelölt kamerához tartozó nézôpont
magasságot, távolságot, látószöget, azimutot, elforgatási szöget és
tárgy magasságot. Alattuk további két mezôben adhatók meg a
naphoz tartozó paraméterek.

260 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Lásd még...
A Kamerák beállítását a 2. fejezet 3D Szerkesztés alfejezetében.
Kamera út lehetôségek
A Kamera beállítások párbeszédablak alján található Útvonal...
gomb lehetôvé teszi az Útvonalak párbeszédablak megnyitását, és
egy sor paraméter és lehetôség beállítását. Meghatározhatja és
módosíthatja az aktuális út nevét, beállíthat hozzá tartozó
mozgásvonalat, és kiválaszthatja, hogy milyen tollal jelenjen meg
az útvonal az alaprajzon.

Mozgásvonalak
A Kamera mozgásvonal a kamera útját határozza meg a körséta
animáció alatt a következô módokon:
- Válassza a Bezier vagy a Poligon módot a kamera útjának
meghatározásához. A Bezier lehetôség nagyon sima
kameramozgást eredményez, míg a sokszög mód valamivel
szaggatottabbat.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


261
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

- A Nyitott vagy zárt kamera mozgásvonal beállítás határozza


meg, hogy az animáció újrakezdôdjön-e, vagy nem az utolsó
kamera után.
A Tárgy mozgásvonal határozza meg, hogy milyen lesz a
tárgypont körséta animáció alatti útjának alakja.
- Ha a Poligont választja, a két képkocka közötti tárgypontok a
két egymást követô tárgypontot összekötô egyenesen
lesznek. A Simított választásával a tárgypontokhoz tartozó út
görbe lesz, de mindig tartalmazza az eredetileg a fôképeknél
beállított tárgypontokat. (A Simított lehetôség csak akkor
aktiválható, ha a kamera mozgásnál a Bezier lehetôséget
választotta.)
Tanács: Használja a Poligon tárgymozgást, ha a kamerája
sokat mozog, de a tárgypont áll vagy csak egy kicsit mozog.
Ez az eset fordul elô, amikor egy épületet körberepül, de a
tekintetét egy ponton tartja. Más esetekben próbálja ki
mindkét módszert, hogy el tudja dönteni, melyik az Önnek
megfelelôbb.
A következô két kép különbözô mozgásvonal beállításokra mutat
példát:

Nézôpont sûrítés
Minden az alaprajzra lehelyezett kamera által létrehozott kép
kulcsképnek számít.
Az ArchiCAD a kulcsképek között interpolálva Közbensô
nézeteket hoz létre, amelyek simább animációt eredményeznek.

262 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

A Közbensô képek számának növelése növeli az animáció


simaságát, de ezen további képek létrehozása idôt , tárolásuk
pedig lemezkapacitást igényel.

Megjelenítés
A Megjelenítés kiugró menüben lehet kijelölni négy lehetôség
közül az aktuális Körséta kívánt küllemét az Alaprajzon.
A Csak a kamerák és a Minden kapcsolók segítségével tudja a
kulcsképek számának egy intervallumát megadni vagy jelezni,
hogy az útvonal összes képét látni akarja. Ez a beállítás jelenik
majd meg a Körséta párbeszédablakban. A Körsétának csak a
látható része kerül további feldolgozásra.
Meghatározhatja továbbá a tollszínt, amivel az út az alaprajzon
megjelenik.
Nap lehetôségek
A Nap párbeszédablak a Kamera/VR párbeszédablak alján
található gombra való kattintással nyitható meg. Ezen
lehetôségrôl további információt a Benapozás-vizsgálat parancs
leírásánál találhat (Látvány menü) az 5. fejezetben.
Tollak
A Kamera/VR beállítás párbeszédablak jobb alsó sarkában
választhatja ki a Kamera tollszínét.
Az út színének megváltoztatásához nyomja meg az Útvonal...
gombot, ami megnyitja az Útvonalak párbeszédablakot.
Kamera beállítások alkalmazása
A kamerára és az útvonalra vonatkozó beállításoknak az aktuális
kamerára illetve útvonalra való alkalmazásához nyomja meg az
Alkalmazd gombot a párbeszédablak jobb alsó részén. Nem kell
becsuknia a párbeszédablakot ahhoz, hogy megjelenjenek a
változások az alaprajzon.

A Kamera beállításának ellenôrzése 3D-ben


A beállított kamera 3D-s nézetének bekapcsolásához válasszuk ki
a kamerát, és kapcsoljunk a 3D-s ablakra.
Megjegyzés: Több kamera kijelölése esetén az aktív kamera
képét láthatjuk.
A 3D-s ablakhoz rendeléssel a kamera által meghatározott
perspektíva paramétereit bemásolja a program a Nézôpont
beállítás párbeszédablakba, bár az itt megadott nézet módosítása

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


263
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

csak a 3D-s ablakra lesz hatással, és nem változtatja meg a


kamerát az Alaprajzon. Ennek módosításához a változtatást
magán az Alaprajzon kell elvégezni, és csak ezután átkapcsolni a
3D-s ablakra.
A Nézôpont beállításánál megadott perspektíva használható:
- az ablakok változtatása nélküli gyors perspektíva váltásra
- a könyvtári elemek perspektivikus megjelenítéséhez
(könyvtári elemekkel való munka során ugyanis nem
adhatók meg kamerák).
Lásd még...
A Látvány/Nézôpont beállítás parancsot az 5. fejezetben.

Kamera mesterfogások
A kijelölt Kamerát a legtöbb szerkesztési paranccsal lehet
manipulálni. A szerkesztés után a Kamera (Kamerák) a Körséta
útvonal részévé válnak.
Ha az Eszköztár a Kamera eszközön áll, a kulcspontok
elmozdításával megváltoztatható a kamera alaprajzi
elhelyezkedése. Az útvonal ívét és érintôjét a végpontok
elmozdításával módosíthatjuk.
Megjegyzés: A fent említettek csak a Bézier-típusú
útvonalakra vonatkoznak. Amennyiben az útvonal épp nem
látható, nyissuk ki az Útvonalak párbeszédablakot a Kamera/
VR beállítás párbeszédablakából, és tegyük láthatóvá azt.

VR tárgyak
Az ArchiCAD segítségével szabadon mozgatható tárgyakat hozhat
létre az Apple QTVR technológiájának felhasználásával.
Egy gömbfelületet definiálhat a kamerák számára, amely mentén
a nézôpontok elhelyezhetôk és mozgathatók. Az ezzel az
eljárással készült animációkat a QTVR lejátszóval tekintheti meg.
Megjegyzés: Real VR technológiával csak VR helyszíneket
lehet létrehozni, de VR tárgyakat nem.

VR tárgyak definiálása
Elsô lépésként jelölje ki a VR tárgyat a kamera típus gomboknál
az Infótáblán. Egy egyszerû kattintással az Alaprajzon elhelyezhet
egy alapbeállítású VR Tárgy Kamerát. További kattintások az

264 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Alaprajzon nem hoznak létre új Kamerát, mert egyszerre csak egy


Kamera lehet aktív.
Ha a megfelelô kiegészítôk jól vannak elhelyezve az ArchiCAD
Kiegészítôk mappájában, lehetôsége van a VR tárgy film
elkészítésére a Látvány menü Készíts VR tárgyat parancsa
segítségével.
Lásd még...
A Készíts VR tárgyat parancsot (Látvány menü) az 5.
fejezetben.

VR tárgy beállítás

A párbeszédablak legtöbb beállítása hasonló, mint egyszerû


Kamerák esetén. Itt csak különbségekre és speciális beállításokra
hívjuk fel a figyelmét.
Az Új, Más név és Töröld gombok alatt található egy, az
elérhetô VR tárgyak neveit tartalmazó kiugró menü. Minden új
tervnek van egy alapbeállítású VR Tárgya, 01 Új tárgy néven,
ami az elsô elhelyezett Kamera neve lesz.
Paraméterek
A Kamera/VR beállítás párbeszédablak középsô részén lévô
számmezôket használva megadhatja a Tárgy távolságát,
középpont magasságát, irányát, elhelyezkedését és számát,

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


265
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

továbbá az alapbeállítás szerinti vagy kijelölt VR Tárgyak kezdô


és befejezô szögének értékeit.

Minél több szélességi kört és hosszúsági kört ad meg, annál


nagyobb lesz a felbontás.
Az Alsó nézet és Felsô nézet értékek megadásával definiálhat egy
teljes gömböt, egy félgömböt vagy a gömb egy tetszôleges
szeletét a navigáció számára.
Az A Nap a nézôvel mozog kijelölô négyzet megjelölésével a
Nap pozícióját a program mindig az aktuális nézôpont
függvényében határozza meg.
Lásd még...
A Nap párbeszédablakról szóló további információkat a
Benapozás-vizsgálat... parancsnál (Látvány menü) az 5.
fejezetben.
Nézési irány
A párbeszédablak alján található két kapcsolóval állíthatja be,
hogy a nézési irány a tárgy középpontja felé vagy az ellenkezô
irányba mutasson.

VR tárgy technikák
A kijelölt tárgyra alkalmazhatók a Szerk menü Vidd, Tükrözd és
Forgasd parancsai. Ha a Kamera eszköz aktív, akkor a tárgy
bármelyik kulcspontjának áthelyezésével megváltoztathatja a
tárgy 2D-s pozícióját. A nap és a kamera is áthelyezhetôk
kulcspontjaiknál fogva.
A tárgy valamelyik kulcspontjánál egy látókúp látszik. Ha
aktiválja a 3D-s ablakot, az ArchiCAD létre fog hozni egy 3D-s
vetítést a kijelölt tárgy látókúpjának felhasználásával. A látókúp
helyzetének megváltoztatásához jelölje ki azt, mozgassa el a
kulcspontját és helyezze a tárgy egy másik kulcspontjára.

266 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

VR helyszínek
Az ArchiCAD-ben létrehozhat navigálható panoráma jeleneteket a
QTVR vagy a RealVR technológia segítségével. Lehetôsége van
egy vagy több körpanoráma létrehozására, amelyet a megfelelô
alkalmazásokban megtekinthet.
Ha a VR helyszín van kijelölve akár a Kamera beállítások
párbeszédablak Kamera/VR típus gombjával, akár az Infótábla
segítségével, az ablak tartalma az alábbiak szerint változik.

Panoráma kamera elhelyezése


Az elsô kattintás az Alaprajzon elhelyez egy panoráma kamerát,
alapbeállítás szerinti paraméterekkel. Egy gumivonal kihúzása
után a második kattintás definiálja a nézési irányt. (A VR
helyszínen ez a kamera fogja meghatározni a kezdô pozíciót és
nézési irányt.) A mûveletek elvégzése után a panoráma neve és a
nap ikon jelenik meg az alapbeállításokkal.
Ha nem ad több kamerát a jelenethez, egy csomópontú VR
helyszínt hozhat létre.
A nézési irány és a nap pozíciója megváltoztatható kulcspontjaik
elmozgatásával a pipa kurzor segítségével, ha a Kamera eszköz
aktív.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


267
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

QTVR helyszínek definiálása


Több kamera elhelyezésével több csomópontú VR helyszín
adható meg. Egyszerre egy kamera lesz aktív. Ezt a kamerát jelzi
a nap jel. Az aktív kamera mindig az utoljára elhelyezett, hacsak
nem jelöl ki egy másikat. Minden panoráma Kamerához hozzá
van rendelve a Panoráma-x név (x a kamera sorozatbeli száma)
alapértelmezésben. A nevet meg lehet változtatni a Helyszín neve
szövegmezôben a Kamera/VR beállítás párbeszédablak középsô
részén.

Minden pozíciót össze kell kötni legalább egy másikkal,


különben egy erre utaló figyelmeztetés jelenik meg, amikor létre
akarja hozni a VR helyszínt a Látvány menü Készíts VR
helyszínt parancsa segítségével. A kapcsolatok fogják
meghatározni, hogy hogyan tudja változtatni a pozícióját a
végleges VR helyszínen.
Az összekötôket megrajzolhatja a kamerák rajzolásakor, de
elhelyezheti ôket utólag is, a kamerák létrehozása után. Ha egy új
kamerát akar elhelyezni, melyet egy másikhoz kíván kötni, akkor
a rajzolását kezdje azon kamera középsô kulcspontjára való
kattintással, amelyikhez kötni akarja. A második kattintás
határozza meg az új kamera pozícióját. Egyszerûen az alaprajzra
való kattintásokkal szabadon álló kamerákat helyezhet el. Két
össze nem kötött kamera összekötéséhez kattintson a kamerák
középsô kulcspontjára a pipa kurzorral. Bármely kamera
összeköthetô a QTVR helyszín bármely kamerájával.
Ha a Kamera eszköz aktív, megtörheti az összekötô vonalakat a
vonal középsô kulcspontjának elhúzásával (amelyet egy kör
jelöl). A megtörésnek hasznát veheti ha a két kamera egy fal két
oldalán helyezkedik el. A falon való áthaladás helyett a
következô kameráig egy ajtón keresztül juthat el, anélkül hogy
egy extra kamerát kellene elhelyeznie a nyílásnál.

268 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

Bármely összeköttetés megszüntethetô középsô kulcspontjának


kijelölésével és törlésével.

VR helyszínek létrehozása
Ha a megfelelô VR kiegészítôk tökéletesen vannak telepítve, létre
tudja hozni a VR helyszínt a Látvány menü Készíts VR
helyszínt parancsa segítségével. Lásd még a parancs leírását az
5. fejezetben.

VR helyszín beállítások
A legtöbb beállítás ugyanaz, mint Kamera típusok esetén. Itt csak
különbségekre és speciális beállításokra térünk ki.
Csak az aktuális VR helyszín jelenik meg az Alaprajzon. A neve a
helyszín lista kiugró menüben jelenik meg a három vezérlô gomb
alatt.
Paraméterek
A szerkesztô ablak segítségével meghatározhatja a kijelölt Kamera
nézôpont magasságához tartozó numerikus paraméterértéket.

VR helyszín mesterfogások
A kijelölt panoráma Kamera kezelhetô a kurzor vagy a Szerk
menü legtöbb parancsa segítségével. Ha a Nyíl eszköz aktív, új
pozícióba helyezhet bármelyik szerkesztési pontot, így
megváltoztatva a kamera 2D helyzetét. Ha a Kamera eszköz aktív,
megváltoztathatja a nap helyzetét a pipa kurzorral.
Ha egy másik csomópontot akar kezdôpontnak kijelölni,
egyszerûen jelölje ki (miközben a Kamera eszköz aktív) és húzza
a kezdôpontot reprezentáló Kört egy másik csomópont
középpontja fölé.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


269
4. Fejezet: Az ArchiCAD Eszközök

270 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

5. Fejezet
A menüparancsok
Ez a fejezet az ArchiCAD menüsorából elôhívható összes parancsot mutatja
be. Mindegyik legördülô menüponthoz külön alfejezet tartozik. Ezeken a
fejezeteken belül a menüparancsokat a legördülô menüben való megjelenésük
sorrendjében, felülrôl lefelé haladva részletezzük. A menüparancsok hatását,
funkcióit a szöveges leíráson felül ábrákkal illusztráljuk.

Az Irat menü
Az Irat menü parancsaival az ArchiCAD felhasználói környezet
általános jellemzôit lehet beállítani. Ezekkel a parancsokkal lehet:
- a terv összes file-ját és kellékét kinyitni, tárolni vagy lezárni,
- könyvtári elemeket kezelni,
- a nyomtató, a plotter és a digitalizáló beállításait megadni,
- a tervet kinyomtatni/kirajzolni.
A következôkben részletezzük az Irat menü parancsait.

Új
Az Új paranccsal új tervet nyitunk ki. Az új terv, melynek neve
egyelôre Új terv, átveszi az elôzô terv beállításait, az aktív
könyvtárat, a paraméterek alapértékeit, a szerkesztôhálót stb.
Mivel az ArchiCAD egyszerre egyetlen tervet tart nyitva, az Új
parancs kiadásakor az elôzô tervet lezárja. Amennyiben ebben
még el nem mentett módosítások is vannak, figyelmeztetô
üzenetet kapunk.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


271
5. Fejezet: A menüparancsok

Teljesen új
Ha a MÓDOSÍTÓ (Macintosh) vagy az ALT (Windows) billentyû
lenyomva tartásával hívjuk elô Új parancsot, az a Teljesen Új
parancsra változik. Ez a parancs egy új tervet nyit ki és az összes
beállítást és párbeszédablakot az alapbeállításra állítja vissza
(Ezek az ArchiCAD “gyári beállításai”.) Ez azoknak hasznos, akik
biztosak akarnak lenni abban, hogy az alapbeállításokat
használják. Például:
- a tervezônek egy –számára ismeretlen– számítógépen kell a
tervét bemutatnia, vagy
- munka közben egy demonstrációs tervet szeretnénk készíteni
az eredeti alapbeállításokkal a program újraindítása nélkül.

Nyisd...
A Nyisd paranccsal már létezô ArchiCAD által felismerhetô
dokumentumokat lehet kinyitni. A File kezelô párbeszédablakban
lehet a file-rendszerben keresgélni és kiválasztani azt a file-t, amit
meg szeretne nyitni. Az alábbiakban találhatja az ArchiCAD által
ismert file-típusokat.
Megjegyzés: a parancs nem használható, ha könyvtári elem-
ablak az aktív ablak.
Ha a Mutasd a bemutatót kijelölô négyzet aktív, további
információk jelennek meg a File kezelô ablakban, beleértve a
Bemutató kép és Bejelentkezési ID-ket is (Csapatmunka
esetén).

ArchiCAD file-típusok
A következô filetípusok nyithatók meg a Nyisd parancs
segítségével: Terv, Archív terv, Kapcsolt terv, Archív kapcsolt
terv. Egy sor további nem ArchiCAD file-t is meg lehet nyitni, ha
a kiegészítôk megfelelôen vannak telepítve a Kiegészítôk
mappába: AutoCAD DXF és DWG, valamint Zoom és Wavefront
file-okat.
Továbbá különbözô típusú képfile-okat is meg lehet nyitni az
ArchiCAD-ben Modell képként.
A különbözô filetípusokat az alábbiakban ismertetjük.
Fontos: Olyan Központi terv file-okat, amelyek megosztva
kezelnek egy Tervet, nem lehet a Nyisd paranccsal
megnyitni. Ilyen esetekben a Csapatmunka/Bejelentkezés
lehetôséget kell választani.

272 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Terv
A Irat/Nyisd lehetôséggel megnyitott vagy a Irat/Új lehetôséggel
létrehozott file-ok Tervek (*.PLN) amelyek ugyanúgy mûködnek,
mint az egyszerû Alaprajz típusú dokumentumok elôzô ArchiCAD
verziókban. A létrehozott Tervek késôbb Csapatmunka tervekké
alakíthatók az ArchiCAD 6.0 Csapatmunka terveket kezelni tudó
példányaival.
A Terv dokumentum az ArchiCAD dokumentumai közül a
legfontosabb. Tartalmazza az épület tervét alaprajzi rajzok
formájában, minden Szintrôl és minden hozzájuk tartozó 3D-s
információval együtt. Leírja a Homlokzatokat, Metszeteket, 3D-s
megjelenítéseket és környezeti adatokat (alapbeállításokat,
attribútumokat és könyvtári utalásokat).
Egy Terv megnyitása után az aktív tervhez tartozó minden ablak
bezárul, és a program kérést intéz a felhasználóhoz, hogy mentse
el a változtatásokat. Ha már létezô Tervet nyit meg, meg kell
gyôzôdnie arról, hogy létezik a könyvtár, amelyet eredetileg
használta. Ha az eredeti könyvtár nem elérhetô, a használt
Tárgyak nem jeleníthetôk meg az Alaprajzon: figyelmeztetés
jelenik meg, hogy az aktuális könyvtárból elemek hiányoznak.
Nyissa ki a Hiányzó könyvtári elemek ablakot az Ablak
menübôl, hogy lássa, mely elemek hiányoznak. Ezt az ablakot
kinyomtathatja vagy elmentheti, és ennek segítségével a hiányzó
elemeket elhelyezheti az aktív könyvtárakban.
Annak biztosítására, hogy ne legyenek hiányzó elemek, és a file-
ok az összes könyvtári elemmel együtt más számítógép
platformon is megnyithatók legyenek, mentse el ôket Archív
formátumban.
Archív terv
Archív (*.pla) dokumentumokat akkor lehet megnyitni, ha az
Archív terv formátum van kijelölve a File kezelô
párbeszédablakban.
Az Archív terv nagyon hasonlít a Tervhez, de nem csak a
könyvtári elemekre való hivatkozást tartalmazza, hanem a
tervben használt összes könyvtári elemet és jellemzôt.
Egy Archív file megnyitása után új könyvtár jön létre a beágyazott
könyvtári elemekbôl. Ez a könyvtár fogja tartalmazni az összes,
az Archív file-lal elmentett elemet, és ez lesz az aktív könyvtár.
A könyvtár létrehozása után az ArchiCAD automatikusan
konvertálja a könyvtári elemeket az adott platformnak megfelelô
formátumra (Macintosh vagy Windows).

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


273
5. Fejezet: A menüparancsok

Lásd még...
Az Egyéb mentések/Archív parancsot lejjebb.
Kapcsolt terv
Csapatmunka terveket kezelni képes példányok esetén, ha egy
Csapattag jelentkezik be a Központi tervbe, a számítógépe betölti
a terv egy másolatát. Ezt el is mentheti a Irat/Mentsd
segítségével. Ekkor a Központi tervhez tartozó Kapcsolt terv jön
létre, amelynek mûködése azonos a Tervével, csak tartalmazza a
bejelentkezési és foglaltsági információkat is.
Kapcsolt terv file-okat Csapatmunka tervek kezelésére nem képes
ArchiCAD példányokkal is meg lehet nyitni a Irat/Nyisd
segítségével, de mentéskor a file sima Terv formátumra
konvertálódik.
Archív kapcsolt terv
Ha a Csapattagok saját számítógépeiken dolgoznak, fontos, hogy
a Központi tervhez tartozó összes Könyvtári elem és tulajdonság
rendelkezésükre álljon, amikor elmentik a saját Kapcsolt tervüket.
Ebben az esetben kell az Archív kapcsolt terv formátumot
választani.

AutoCAD DXF és AutoCAD rajzfile-ok


Az AutoCAD DXF (Drawing eXchange Format) és DWG file-okat
2D-s rajzként nyithatjuk ki.
Megjegyzés: Ezek a formátumok csak abban az esetben
elérhetôk, ha a megfelelô kiegészítôk megfelelôen vannak
telepítve a Kiegészítôk mappába.

Zoom (csak Macintosh) és Wavefront file-ok


Az ArchiCAD támogatja néhány elterjedt, az építészetben használt
Macintosh program belsô file-formátumát. Az itt látható ikonokkal
Zoom és Wavefront file-okat lehet kinyitni. Az ezekben a file-
okban található 3D-s modellek vonalcsoportokként (vagyis csak
2D-s rajzként) lesznek értelmezve.
Megjegyzés: Ezek a file-típusok csak akkor érhetôk el, ha a
megfelelô bôvítmények helyesen vannak a kiegészítôk
mappába telepítve.

274 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Bittérképes file-ok
Egy sor más formátumú filet is meg lehet nyitni a File kezelô
párbeszédablak használatával. A Terv, Archív, DXF, DWG és
Zoom fileoktól eltérôen a képek nem tervekként, hanem Modell
képekként nyílnak ki, és nem írják felül az aktuális file-t. Az
ablakukon belül kijelölhet területeket és a Vágólapon keresztül
az Alaprajzra vagy a Metszet/Homlokzat ablakba másolhatja
azokat.
Rendelkezésre álló képformátumok: GIF, TIFF, PICT (csak
Macintosh), Bitmap, JPEG és Metafile (csak Windows).
Lásd még...
A Fûzd össze parancsot alább.

File-ok megnyitása Hálózaton keresztül


Ha a file-on, amit meg szeretne nyitni, már dolgozik valaki a
helyi hálózaton, az ArchiCAD figyelmeztetni fogja, megadva a
felhasználó nevét, Ebben az esetben a következôket teheti:
- mégsem nyitja meg a file-t
- csak olvasható formában nyitja meg a file-t
- teljes hozzáférhetôséggel nyitja meg a file-t

Ha csak olvasható formában nyitja meg a file-t, lehetôsége van


megnézni és változtatni rajta, de elmenteni csak más néven vagy
más helyre tudja. Amennyiben megpróbálná az eredeti file-t
felülírni, az ArchiCAD ismét a figyelmezteti, hogy a file-t valaki
már használja, és nem cserélhetô ki a módosított tervvel.
A tervet teljes hozzáféréssel is megnyithatja. Azonban ilyen
esetben nagyon körültekintôen járjon el!
Több oka lehet annak, ha az ArchiCAD úgy érzi, hogy egy tervet
már megnyitottak, bár valójában nincs használatban:
- az utolsó felhasználó nem megfelelôen nyitotta meg vagy
csukta be file-t az ArchiCAD-ben, pl. rendszerlefagyás történt.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


275
5. Fejezet: A menüparancsok

- egy, már valaki által megnyitott file-ról másolat készült, és a


másolat szintén tartalmazza annak a személynek a nevét, aki
a másolás alatt a file-on dolgozott.
Megjegyzés: Ha teljes hozzáféréssel nyit meg egy másvalaki
által használt file-t, mindketten felülírhatják egymás munkáját
az ArchiCAD minden további figyelmeztetése nélkül. Ezért
legyen különösen körültekintô, ha nem a fent említett téves
figyelmeztetés miatt nyit meg teljes hozzáféréssel egy, valaki
által már megnyitott file-t.

Fûzd össze
A Fûzd össze parancs lehetôséget ad arra, hogy más tervek
elemeit, modult vagy képet helyezzünk el az alaprajzon vagy a
nyitva lévô Metszet/homlokzat ablakban. a jelen tervben az
aktuélis Metszet/Nézet ablakban.

Másik terv hozzáfûzése


Egy teljes terv hozzáfûzése összetett feladat, hiszen az ArchiCAD-
nak szintenként kell a terveket összefûznie. Ha többszintes
épületet fûzünk az aktuális tervhez, az ArchiCAD megkérdezi,
hogy az importált file melyik szintje illeszkedjék az aktuális
munkaszinthez és fel is ajánl egy lehetséges hozzárendelést. Ha
az aktuális terv nem tartalmaz elegendô számú szintet a
hozzáfûzendô terv befogadásához, akkor az ArchiCAD magától
létrehozza a hiányzó szinteket.
A jellemzôket az ArchiCAD nevük szerint azonosítja, ezért:
- ha a két tervben a jellemzôk neve megegyezik, akkor a
betoldott elemek jellemzôi felveszik az aktuális terv
jellemzôinek értékeit,
- ha viszont a betoldott terv egy jellemzôjének neve nem
szerepel az aktuális tervben, akkor az aktuális jellemzôkészlet
ezzel a jellemzôvel kiegészül.
A hozzáfûzendô terv a végleges helyre való betoldás elôtt
eltolható, forgatható és tükrözhetô.

Modulok
A Modul file (*.mod) az aktuális terv egy szintjén található
ArchiCAD elemek egy csoportját tartalmazza.
A Modul dokumentum a Vágólap/Tûtábla elvén mûködik.

276 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

A Modulok nem tartalmaznak a származási szintükkel kapcsolatos


adatokat, így az aktuális terv bármelyik szintjére beilleszthetôk.
A Modulokban megtalálhatók saját jellemzôik (fóliák, tollszínek,
kitöltések, anyagok stb.), de összefûzéskor az elemek a jellemzôk
értékét az aktuális tervbôl veszik egy belsô azonosító szám
alapján. Ha a forrásterv és a célterv azonos jellemzôkészlettel
dolgozik, akkor a Modul képe ugyanolyan lesz a céltervben is,
mint amilyen a forrástervben kimásoláskor volt.
A Modul elemei a betoldás után újra függetlenek lesznek.
A Modul tartalma a mûvelet során a Vágólapra/Tûtáblára kerül,
majd betoldásra kerül az alaprajzba.
Az elemek szaggatott téglalappal lesznek körülvéve. A téglalapba
klikkelve az elemeket a kívánt pozícióba mozgathatjuk. Az
elemeket a téglalapon kívülre vagy a Vezérlôpulton levô OK/Jó
gombra kattintva helyezhetjük le a munkafelületre.
A Toldd be paranccsal ugyanazt az elemet ismételten is
lehelyezhetjük.
A Modul létrehozását a Mentsd mint parancs írja le alább
ugyanebben a fejezetben.
Megjegyzés: Egy Modul Metszet/Homlokzat ablakba történô
fûzésekor csak 2D-s elemek kerülnek bemásolásra.

Kép fájlok összefûzése


A GIF, BMP, PICT, TIFF, WMF, EMF, JPEG formátumok használata
egy sor, más programok által létrehozott filehoz való hozzáférést
biztosít. Ezek a programok lehtnek:
- Rajzoló vagy festô programok;
- ArchiCAD saját nézeteinek és homlokzatainak a mentéseibôl
készült képek;
- csak kép formátumban mentett fotók.
Ha ilyen file-okat nyitunk meg, az aktuális terv egészül ki egy új
elemekkel anélkül, hogy a már meglévô elemeket felülírnánk.
A rajzolóprogramokkal (Pl. MacDraw) létrehozott PICT/WMF
dokumentumokat az alábbi két formátum valamelyikében lehet
beolvasni az ArchiCAD-be. Beolvasáskor a következô ablak
jelenik meg:

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


277
5. Fejezet: A menüparancsok

Ha egy PICT/WMF/EMF file-t rajzelemekként told be, az külön


szerkeszthetô ArchiCAD rajzelemekként (Vonalak, Ívek, Szövegek
és Kitöltési minták) jelenik meg, amelyek az Alaprajzi lépték
beállítása párbeszédablakban (Lehetôség menü) megadott
értékek szerint skálázódnak. Például egy 10 cm hosszú vonal a
PICT/WMF/EMF fileban 10 méteresként jelenik meg, ha a
skálaérték 1:100.
Ha a PICT/WMF file-t egyetlen ábraként olvassuk be, akkor az
összefüggô bitképként fog a továbbiakban szerepelni. Teljes
méretben jelenik meg a képernyôn, függetlenül az ArchiCAD
lépték- vagy nagyítási beállításaitól. A sarkainál lehet kijelölni és
az összes ArchiCAD transzformáció egyetlen grafikus egységként
kezeli.
A Fûzd össze parancs kiválasztása elôtt meg lehet határozni
elôre az ábra méretét és helyét a munkalapon. Ha a
Területkiválasztó eszközzel kívánt méretû téglalapot húzunk a
betoldás tervezett helyén, az ábra ebbe a téglalapba fog
illeszkedni.
Megjegyzés: figyeljünk arra, hogy a téglalap oldalarányai
megegyezzenek az eredeti PICT/WMF kép oldalarányaival,
ellenkezô esetben torzított képet kapunk!
A PICT/WMF file-okat ábra formátumban kinyitva azok az
Ábrafóliára kerülnek. A PICT/WMF file-ok elemeit rajzelemként
kinyitva ezek a megfelelô eszköz alapbeállítás szerinti fóliájára
kerülnek (tehát a vonalak a Vonalfóliára, az ívek az Ívfóliára stb.).
A rajzelem-formátum akkor ajánlott, ha PICT/WMF-kompatíbilis
programból importálunk építészeti tervet vagy elemeket. A rajz-
formátumok általában illusztrációk készítéséhez ajánlottak.

Csukd be
Ennek a parancsnak a hatása ugyanaz, mintha az aktív ablak
csukókockájára kattintanánk. A terv ablakának lezárása után
figyelmeztetô üzenet jelenik meg, hogy bezárás elôtt mentsük a
változásokat.

278 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

A terv ablakot bezárva bezárjuk az egész dokumentumot (a


könyvtári elemek nyitva maradnak). Bármely más ablak bezárása
esetén csak azt az egy ablakot zárjuk be.
Az egyetlen kivétel a könyvtári elem ablaka, ennek a bezárása
becsukja a könyvtári elem összes többi ablakát.
Megjegyzés csapatmunkában dolgozóknak: Ha
bejelentkezett egy Központi tervbe, tett néhány változtatást a
Terv behívott másolatán, és a Csukd be parancsot
választotta, a program két lehetôséget ajánl fel: vagy
kijelentkezik és elküldi a változtatásokat a Központi tervbe,
vagy elmenti a saját gépére, egy Kapcsolt terv file-ba.

Mentsd
A Mentsd paranccsal az aktuális aktív ablak tartalmát menti el.
Ha a dokumentumot korábban már elmetntettük vagy ha azt egy
létezô file-ból nyitottuk meg, a Mentsd parancs a módosításokat
fogja tárolni.
Ha a dokumentum új (tehát ha az Új paranccsal hoztuk létre
vagy a programot közvetlenül az ArchiCAD programikonról
indítottuk), akkor a Mentsd parancs ugyanazt a
párbeszédablakot nyitja, mint a Mentsd mint... parancs.
Megjegyzés csapatmunkában dolgozóknak: Ha
bejelentkezett egy Központi tervbe, a Mentsd parancs
választásakor a program felajánlja egy Kapcsolt terv file
létrehozását a bejelentkezési és beillesztési paramétereivel.
Ha Archív kapcsolt tervet akar létrehozni, használja az Egyéb
mentések/Archív lehetôséget.
Központi terv mentése
Csapatmunkát kezelni tudó példányokban az Adminisztrátor
elôször elmenti a Központi tervet, azután a Központi terv már
minden esetben elmentôdik, amikor egy csapattag ki- vagy

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


279
5. Fejezet: A menüparancsok

bejelentkezik, módosításokat tesz, megváltoztatja a kulcsszavát


stb.

Mentsd mint...
A Mentsd mint... parancs hatása hasonló a Mentsd
parancséhoz, kiegészítve azzal a lehetôséggel, hogy:
- a tervet másik, új néven menti el, és az új tervet nyitva tartja,
vagy
- a terv különbözô ablakainak a tartalmát a megfelelô
formátumú file-okba exportálja.
A parancs kiválasztása után válassza ki a file-formátumot,
amelyben a dokumentumot el kívánja menteni.
A formátumok széles skálája áll a terv és a 3D-s modell
mentéséhez rendelkezésre, melyek a Macintosh, ill. Windows
platform választástól függôen kismértékben eltérnek egymástól.

Tervek és Kapcsolt tervek mentése


Ha az Alaprajzon dolgozik és a Mentsd mint parancsot választja,
egy sor lehetôsége van:
- Terv file ArchiCAD 6.0, 5.0 vagy 5.1-es formátumban vagy a
speciális Modul formátumban;
- PlotMaker vagy topCAD (Macintosh) rajz;
- 3D GDL file;
- PICT (Macintosh) vagy BMP formátumú kép.
További lehetôségek elérhetôk a Kiegészítôk mappa tartalmának
függvényében (mint pl. DXF, DWG, Aperture stb.).

A 3D-s ablak tartalmának mentéséhez használható


file-formátumok
Aktív 3D-s ablak esetén a következô formátumok állnak
rendelkezésére a 3D-s kép elmentéséhez:
- kép filek-ok: PICT (MacOS), GIF, TIFF, JPEG, BMP, Windows
Metafile (WMF) és Enhanced Metafile (EMF) (csak Windows )
formátumok;
- rajz filek 2D-s elemek, PlotMaker, topCAD (csak MacOS )
formátumok;
- ArchiCAD Könyvtári elem (MacOS)/Ajtó, Ablak vagy
Tárgy(Windows) formátumok.

280 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Ezeken felül további formátumok közül választhat annak


függvényében, hogy az kiegészítôk mappában milyen más
modellezô programokhoz való exportálási szûrôk állnak
rendelkezésre. Ennek a mappának a tartalma attól is függ, hogy
az ArchiCAD-et melyik országban vásárolta.

A Metszet/homlokzat ablak mentéséhez használható


file-formátumok
Ha a Metszet/Homlokzat ablakban dolgozik és a Mentsd mint
parancsot választja, egy sor lehetôsége van:
- A Terv file ArchiCAD 6.0, 5.0 vagy 5.1-es formátumban és a
3D GDL lehetôség ugyanolyan, mint az Alaprajz esetén.
Bármelyik formátum választásakor az egész Terv elmentôdik.
Az összes többi formátumba csak az aktív Metszet/Homlokzat
ablak tartalma kerül:
- Tûtábla/Vágólap modulként;
- kép file PICT (Macintosh) vagy BMP formátumban;
- rajz file PlotMaker vagy topCAD (Macintosh) formátumban.
További formátumok elérhetôk a Kiegészítôk mappa tartalmának
függvényében (mint pl. DXF, DWG, Aperture stb.).

Modell képek mentése


Az ArchiCAD fényképezési technikájával készült képek PICT
(Macintosh), TIFF, GIF, JPEG és BMP formátumokban menthetôk
el.

Anyaglista mentéséhez használható file-formátumok


Összetevô, Elem és Helyiség listák sima szövegként, tabulált
szövegként vagy táblázatként, míg formátumozott listák (esetleg
grafikus adatokkal) RTF (Rich Text Format), ArchiCAD Terv vagy
PlotMaker rajz formátumban menthetôk el.

Mit tartalmaznak a különbözô file típusok?


Az ArchiCAD-ben elmentett file-ok tartalma a mentéskor aktív
ablak típusától és a választott formátumtól függ. A fôbb file
típusokról itt ismertetett alapvetô információk mellett további
részletes adatokat talál az ArchiCAD minden export szûrôjével
kapcsolatban a Kiegészítôk mappában az OlvassEl file-okban.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


281
5. Fejezet: A menüparancsok

Terv (*.pln)
Tervének teljes tartalma elmentôdik, beleértve minden 3D és
listázási információt is. Ez a lehetôség csak az Alaprajzról és a
Metszet/Homlokzat ablakokban érhetô el. A mentéskor
keletkezett dokumentumot megnyithatja Terv formátumban a
Nyisd... paranccsal, és dolgozhat rajta, mintha munkája nem
szakadt volna meg.
A Könyvtári elemek, beleértve a Jellemzô Tárgyakat is, nem
mentôdnek el a tervvel, hanem a Könyvtárban maradnak. Ha
ezeket is el akarja menteni a Tervvel együtt, válassza az Egyéb
mentések/Archív lehetôséget.
A fényképezett képek sem menthetôk a tervvel együtt. Ezeket
manuálisan különálló dokumentumként kell elmenteni.
5.0 és 5.1-es formátumú Terv
Ezen formátumok használatakor az ArchiCAD 5.0/ArchiCAD for
TeamWork (5.1 néhány országban) által nem támogatott elemek
és információk elvesznek. Az új elemtípusokról és azok
tulajdonságairól részletes leírást ad az 1. fejezetben az Új
tulajdonságok az ArchiCAD 6.0-ban alfejezet.
PlotMaker file (*.pmk)
Az aktuális szint látható fóliáit ill. a 3D-s ablakban lévô képet 2D-
s vonalak, ívek, szövegek, kitöltések és ábrák formájában menti
el a program. A PlotMaker különbözô CAD programok által
készített rajzok összeállítására és nyomtatására szolgáló program.
Modul
Az ArchiCAD Modul formátum választással a Tûtábla/Vágólap
tartalmát egy satátos ArchiCAD-formátumban menthetjük el; a
formátum neve: Modul. Ehhez elôször ki kell másolni a
kiválasztott elemeket a Tûtáblára a Másold paranccsal. A terv
bonyolult részleteit lehet ezzel a módszerrel más tervekben való
felhasználáshoz elmenteni. Tipikus felhasználása: konyha- vagy
fürdôszoba modulok tárolása.
A modul szabadon befûzhetô akár ugyanazon terv, akár egy
másik terv tetszôleges szintjére.
Megjegyzés: Ha különbözô tervek között másolunk ezzel a
módszerrel és a két terv jellemzôinek neve nem egyezik,
akkor elôfordulhat, hogy a beillesztett elem különbözni fog
az eredetitôl.

282 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

További információk találhatók a Nyisd... parancs leírásánál a


Modul alfejezetben.

A Modulokat ajánlott külön könyvtárban tartani, ahonnan


bármikor behívhatók a Fûzd össze/Modul paranccsal.
Kép file formátumok
A különféle kép file formátumok (PICT/BMP/TIFF/GIF/JPEG)
kiválasztásával mind a terv, mind a 3D-s nézet képernyôképét
elmentheti. Ez az egyetlen formátum. mellyel a színezett vagy
fényképezett 3D-s ábrázolások teljes tartalma mentésrek kerül.
Az alaprajzot az aktuális léptékben rajzként mentheti el, beleértve
a vonalakat, íveket és más elemeket.
Ezeket a formátumokat a Nyisd... paranccsal, a megfelelô
formátum kiválasztása után olvashatja vissza az ArchiCAD-be, de
a kapott dokumentum nem kezelhetô a továbbiakban ArchiCAD
tervként.
topCAD file (csak Macintosh)
Ezzel a lehetôséggel a tervet vagy egy 3D-s ábrázolást a topCAD-
be importálhatjuk. A topCAD hatékony 2D-s mûszaki
rajzprogram, mely szintén a Graphisoft terméke.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


283
5. Fejezet: A menüparancsok

GDL File (*.gdl)


Ezt a formátumot választva lehetôség nyílik a tervet GDL
leírásként menteni. A Geometriai Leíró Nyelv (Geometric
Description Language = GDL), melyet az ArchiCAD-del együtt
szállítunk, az ArchiCAD könyvtári elemeinek létrehozására vagy
módosítására szolgál. Csak aktív alaprajzi ablak mellett
használható.
A GDL lehetôséggel 3D-s ArchiCAD modelleket lehet könyvtári
elemmé alakítani, hogy ezeket aztán más ArchiCAD tervekben
elemként fel lehessen használni.
Azokat az elemeket fogja a program 3D-s GDL-ként eltárolni,
melyek szerepelnek a 3D-s ablakban. Az eltárolandó elemeket a
Kijelölés, a Területkiválasztó eszköz vagy a Vetítendô elemek
paranccsal lehet kiválasztani.
Megjegyzés: Ablakokra és ajtókra vonatkozó GDL
koordináták interpretációjával kapcsolatban további
információk találhatók a 6. fejezetben az ArchiCAD könyvtár
és a 4. fejezetben az Ajtó és Ablak eszköz leírásánál.
2D-s elemek (*.2dl)
Bár a 3D-s modell a program egyik végeredményének tekinthetô,
kiválasztott 3D-s nézetek (általában homlokzatok és metszetek)
akkor lesznek módosíthatók, ha a tervet 2D-s elemekként
tároljuk. Ennek során igazi tervekkel lesz dolgunk, melyeket
méretekkel és más 2D-s elemekkel egészíthetünk ki.
Ez a lehetôség önálló, vonalakat és kitöltéseket tartalmazó
dokumentumot eredményez, melyet mint ArchiCAD alaprajzot
lehet szerkeszteni.
A 2D-s elemek formátum csak az aktív 3D-s ablakból érhetô el.
2D-s elemek file-ok a Nyisd... paranccsal, terv formátum
választással olvashatók be az ArchiCAD-be. A kinyitott 2D-s nézet
méretezhetô, kiegészíthetô 2D-s könyvtári elemekkel,
kitöltésekkel stb.
Könyvtári elem (Macintosh)/ablak file, ajtó file, tárgy file
(Windows )
A könyvtári elem formátumok lehetôvé teszik alaprajzi elemek
három különbözô formátumban való mentését. Csak aktív 3D-s
ablakból lehet könyvtári elemként menteni 3D-s elemeket.
Két lehetôség közül kell választani a könyvtári elem
elmentésénél: a leírást szerkeszthetô GDL szöveg formájában
vagy kódolt bináris leírás formájában akarjuk-e tárolni.

284 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Még egy kiegészítô lehetôséget is kapunk: a felesleges vonalak


eltávolítását az eredményfile-ból. Ezt a lehetôséget kiválasztva
kiszûri a program az egymást fedô vonalakat a file tárolása elôtt.
Figyelem: Néhány estben ez a funkció nagyon hosszú ideig
tart és sok memoriát igényel.

Egyéb mentések
Ez a hierarchikus menü egy sor lehetôséget kínál a
munkakörnyezet elmentésére.

Archív ...
Az ArchiCAD terv többféle könyvtári elemre hivatkozhat, melyek
külsô file-okban találhatók. Az ArchiCAD elindításakor egy vagy
több aktív Könyvtárat kell kijelölni. A terv ezekben a
könyvtárakban fogja a könyvtári elemeket keresni. A terv új
környezetben (például egy másik számítógépen) való megnyitása
esetén ezek a külsô file-ok hiányozhatnak.
Ahhoz, hogy a tervhez tartozó összes file rendelkezésre álljon, az
Egyéb mentések/Archív parancsot kell használni. Az archívként
mentett dokumentumban az összes, a terv által használt könyvtári
elem, és jellemzô mentésre kerül.
A beállításoktól függôen lehetôség van arra is, hogy az archív
dokumentum tartalmazza a fényképekhez szükséges hátteret,
textúra file-okat és olyan kép-file mentéseket, melyek mind a
Macintosh, mind a Windows-alapú PC-ken olvasható
formátumban (TIFF) vannak.
Egy további kijelölô négyzet lehetôséget ad arra, hogy az archív
dokumentum az aktív könyvtárak összes elemét tartalmazza
akkor is, ha azok nincsenek az alaprajzon.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


285
5. Fejezet: A menüparancsok

Megjegyzés: A Windows-ban az elmentett archiv file-ok


nevét szabályosan képezi az ArchiCAD a Mentsd archívként
párbeszédablakban megadott file-névbôl az automatikusan
hozzáfûzött .pla kiterjesztéssel.
Ha archív típusú tervdokumentumot nyitunk ki a Nyisd...
párbeszédablakból, akkor automatikusan létrejön egy új
elemkönyvtár, melynek nevet kell adni. Ez az elemkönyvtár az
összes könyvtári elemet és jellemzôt tartalmazza, melyet a terv
használ, de annál eggyel sem többet. Miután ez lesz az aktív
elemkönyvtár, ezért ha új elemekre is szükség van a munka
során, azokat külsô könyvtárakból kell átmásolni az aktív
könyvtárba.
A nagyobb tárolt adatmennyiség miatt az archív file-ok
valamelyest nagyobbak, mint a hozzátartozó terv-file. Az archív
formátumot általában a befejezett tervek hosszútávú tárolásához
használják. Ez a formátum használható még teljes tervek másik
ArchiCAD-es munkahelyre való hiánytalan átviteléhez.
Figyelmeztetés: Ha az archív mentéskor bármelyik könyvtári
elem hiányzik az elemkönyvtárból, akkor az archív
dokumentumban sem fog szerepelni.
Fontos: Egy terv archív mentése lehetôvé teszi annak egy
másik környezetben való hiánytalan visszaállítását. Az archív
dokumentumok nem tartalmazzák a tervben használt
betûtípusokat. Ezért ha az eredetivel megegyezô szöveges
megjelenítést kíván elérni, a megfelelô betûtípusokat az új
számítógépre is telepítenie kell.

Kapcsolat...
Ha az ArchiCAD-ben egy file-t PlotMaker formátumban ment el,
és egy PlotMaker tervlapra helyezi az Helyezz el rajzot...
paranccsal, közvetlen összeköttetés jön létre az elmentett file és a
tervlap között.

286 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

A Kapcsolat... parancs segítségével ezt a kapcsolatot a


késôbbiekben karbantarthatja, és lehetôsége van egyszerre több
file felfrissítésére is.
Az Egyéb mentések/Kapcsolatok... kiválasztásával az
ArchiCAD elôkészíti és megjeleníti az aktuális terv alaprajz vagy
metszet/homlokzat ablakáról készült PlotMaker formátumú file-
ok listáját, tartalmazva a file-ok nevét, helyét, valamint a mentés
idején aktív fólia kombinációt is.
A Mentsd gombra kattintva az összes felsorolt ablak tartalma
elmentésre kerül az elôzôvel megegyezô file névvel, fólia
kombinációval és léptékkel.
A listáról kijelölt tételeket a Mentsd gombbal tudjuk külön-külön
törölni vagy frissíteni.
Megjegyzés: Mielôtt a Kapcsolatok... paranccsal mentene, ne
feledje el felfrissíteni a Metszet/homlokzat ablakokat.
ArchiCAD Tárgy
Ez a parancs elmenti az Alaprajzot - vagy annak kijelölt részét -
egy új ArchiCAD Könyvtári elem 2D és 3D leírásába.
Megjegyzés: Az így létrehozott Könyvtári elem kisebb és
gyorsabban kezelhetô bináris elemmé alakítható, amely csak
bináris információt tartalmaz.
1) Nyissa meg a Könyvtári elemet.
2) Válassza a 2D nézet ablakot.
3) Válassza a Válaszd ki mind, majd a Másold lehetôséget.
4) Menjen a 2D jelkép ablakra, és válassza a Toldd be
lehetôséget.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


287
5. Fejezet: A menüparancsok

5) Menjen a 2D leírás ablakba, válassza a Válaszd ki mind


lehetôséget és törölje a leírást.
6) Menjen a 3D nézethez, hogy létrehozza a Könyvtári elem
modelljét.
7) Menjen a Könyvtári elem Vezérlôablakba és válassza a
Mentsd mint... parancsot.
8) A megjelenô párbeszédablakban aktiválja a Mentsd bináris
formátumban kijelölô négyzetet, és kattintson a Mentsd
gombra.
Tervsûrítmény
Ez a parancs az aktuális Alaprajz ASCII leírását hozza létre, amely
az ArchiCAD terv további speciális feldolgozását teszi lehetôvé.

A két kijelölô négyzet a kimenet testreszabását segíti; mindegyik


a terv különbözô tulajdonságainak mentéséért felelôs.

Terv információk...
Ezt a parancsot aktiválva a képernyôn az aktuális Tervrôl szóló
szerkeszthetô információ jelenik meg.

288 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Új Könyvtári elem
Ennek a hierarchikus menünek a menüpontjai új Könyvtári
elemek létrehozására szolgálnak.
Lásd még...
Az ArchiCAD könyvtár alfejezetet a 6. fejezetben.

Nyiss könyvtári elemet...


Ez a parancs szolgál létezô Könyvtári elemek megnyitására. Egy
File választó párbeszédablak is megjelenik, legördülô menükkel,
ahol a file formátumot lehet megadni, és különbözô megnyitási
lehetôségek közül lehet választani.
Megjegyzés: Ha a Nyiss könyvtári elemet... parancsot
választja, amikor egy Könyvtári elem ki van jelölve a
terveben, akkor a parancs automatikusan az elemhez tartozó
Vezérlôablakot fogja megnyitni.
Lásd még...
A Nyiss könyvtárat parancs leírását a 6. fejezet ArchiCAD
könyvtár alfejezetében.

Használj új könyvtárat
Az Aktív könyvtárak... parancs párbeszédablakot nyit meg,
melyben a könyvtár mappáját/elérési útvonalát adhatja meg. Az
aktív könyvtár az itt megadott útvonalon elért könyvtár lesz.

Megjegyzés: Az Aktív könyvtárak... párbeszédablak bal oldala


hasonlít a File kezelô párbeszédablakhoz. A lényeges különbség

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


289
5. Fejezet: A menüparancsok

az, hogy itt Könyvtárat és nem egyetlen file-t választhat ki. A


kiemelt mappa kiválasztásához kattintson kettôt annak nevére
vagy kattintson egyet a Nyisd gombra (Macintosh). Ha a
párbeszédablak jobb oldalán látható Aktív könyvtárak listához
további könyvtárakat akar adni, emelje ki a hozzáadandó
könyvtár nevét és kattintson az Add gombra, vagy fogja meg és
helyezze át (Drag/Drop) azt az Aktív könyvtárak területére
(Windows 95). Az új mappa/könyvtár neve azonnal megjelenik
az Aktív könyvtárak listáján.
Ha kiemelünk egy mappát az Aktív könyvtárak listáján a lista
alatt megjelenik annak elérési útvonala.
Ha az Aktív könyvtárak listájáról el akarunk távolítani egy
mappát, emeljük ki, majd kattintsunk a Töröld gombra, vagy
rákattintva egyszerûen húzzuk ki azt a lista területérôl kívülre
(Windows 95).
Változtatás nélkül is kiléphetünk a párbeszédablakból a Mégsem
gombra kattintva. Ha a változtatásokat meg akarjuk tartani,
kattintsunk a Kész! gombra. A Kész! gombra kattintva az
ArchiCAD beolvassa az aktív könyvtárak tartalmát. Ekkor a
képernyô jobb felsô sarkában megjelenik egy állapotjelzô ablak
mely a beolvasási folyamatot mutatja. Az Állj gombra kattintva a
mûvelet megszakítható.
Ha a terv már látható a képernyôn, az ArchiCAD az eredeti
ajtókat, ablakokat és tárgyakat kicseréli a velük azonos néven, az
új könyvtárakban szereplô elemekre. Azok az elemek,
amelyeknek nincs azonos nevû megfelelôjük az új
könyvtárakban, a terven nem lesznek láthatók.
Az új könyvtárak betöltése után egy ablakban megjelenik azon
elemek listája (ha vannak ilyenek), melyek hiányoznak az új
könyvtárakból.
Megjegyzés: Csapatmunka kezelésére alkalmas példányok
esetén csak a Vezetô építész rendelkezik a rendszerhez való
speciális hozzáféréssel, és csak ô jelölheti ki a Központi
tervhez tartozó könyvtárakat. A Csapattagok használhatnak
más könyvtárakat, de csak saját célokra.
Lásd még...
Az ArchiCAD könyvtár alfejezetet a 6. fejezetben.

290 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Digitalizáló beállítás...
Az ArchiCAD szabályos telepítés után (mely telepíti a Digitware
mappát is) használhatja a legelterjedtebb digitalizálókat. A
digitalizálóval gyorsan és hatékonyan vihet át koordinátákat egy
meglévô rajzról az ArchiCAD-be.
A Digitalizáló beállítás... parancs hatására megjelenik a
Digitalizáló beállítás párbeszédablak. Az ablakban található
beállítási lehetôségeket a következô pontokban ismertetjük.

Lépték beállítása
Ha a digitalizálandó rajz egészen pontos (tehát a papír nem
húzódott el pl. a környezeti nedvességváltozás következtében) és
szabványos lépték szerint készült, akkor igazítsa a digitalizáló
léptékét a rajzéhoz a Lépték mezô megadásával.

Távolság beállítása
Ha a rajz nem szabványos léptékû vagy a papír elhúzódott
valamilyen oknál fogva, akkor használja a Lépték gombot a
lépték beállítására.
Megjelenik egy párbeszédablak, amelyben megadhatja a
digitalizálóval kijelölt két rajzpont közötti helyes távolságot.

Megjegyzés: a Lépték gomb használata elôtt állítsa a


léptéket 1:1-re. Ha ezt a lépést elmulasztja, akkor a
digitalizáló léptéke nem lesz helyes.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


291
5. Fejezet: A menüparancsok

Origó beállítása
Ezzel a beállítással megadhatjuk a digitalizálás kezdôpontját. Az
Origó gombra való kattintás után a digitalizáló kijelölôjével
kattintson arra a pontra, ahol a digitalizálandó rajzon ki akarja
jelölni az ArchiCAD alaprajz origójának megfelelô kezdôpontot.

Irány beállítása
Az Irány beállítása gombbal az x tengely irányát lehet a rajzon
kijelölni. A parancs kiválasztása után a program egy digitalizáló
kattintásra vár. Az a vonal, mely az elôzôleg megadott origót
ezzel a most meghatározott ponttal összeköti, megfelel az
ArchiCAD munkalap vízszintes irányának.
Megjegyzés: A fenti három beállítási lehetôség csak
bekapcsolt digitalizáló mellett használható. Lásd alább a
Kapcsold be/ki a digitalizálót parancsot.

Gyártók meghajtói
Macintosh-on lehetôség van a gyártó által készített digitalizáló
meghajtó választására a Graphisoft által felajánlottak helyett.
Ezeket vagy a soros, vagy ADB portra kötött üzemtáblán lehet
beállítani.

Beállítás
A párbeszédablak tetején látszik az éppen használt digitalizáló
neve. A Beállítás funkció csak akkor választható, ha a
digitalizáló ki van kapcsolva. Lásd alább: Kapcsold be/ki a
digitalizálót parancsot.

292 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

A párbeszédablak tetején lévô két kiugró menü segítségével


kiválaszthatja a digitalizálójának megfelelô meghajtót a gyártó és
a típus megadásával.

Csatlakozási kapu
Ezzel a vezérlôvel lehet a kaput kiválasztani, amelyiken a
digitalizáló csatlakozik.
Ha a digitalizálót már kiválasztottuk, beállíthatjuk hozzá az adat-
kommunikációs jellemzôket: átviteli sebesség, adatbitek és
stopbitek száma, paritás és adatformátum. Sok elterjedt
digitalizálóhoz még a belsô beállító kapcsolósor helyes állását is
megmutatja az ablak, hogy a digitalizálót is helyesen tudjuk
beállítani. A digitalizáló beállításának további részleteit annak
kezelési utasításából lehet megtudni.
A meghajtó lista tartalma attól függ, hogy milyen digitalizáló-
meghajtókat telepített a számítógépére.
- Macintosh gépek esetében a digitalizáló-meghajtóknak a
Graphisoft mappában lévô DigitWare mappában kell lenniük,
melyet vagy a RendszerMappában, vagy az ArchiCAD-et
tartalmazó mappában találhat.
- Windows-os gépek esetében a digitalizáló meghajtókat a
Digitware alkönyvtárban találhatja meg. A Digitware
alkönyvtár vagy az ArchiCAD-del megegyezô alkönyvtárban
van, vagy abban az alkönyvtárban, melyre a Windows
Registry “Graphisoft Shared Folder” nevû változója mutat.

Kapcsold be/ki a digitalizálót


A Kapcsold be/ki a digitalizálót paranccsal biztosítható, hogy a
digitalizáló csak a digitalizálási folyamat idejére legyen aktív, és
ezzel elkerülhetô a véletlen adatkeveredés az egér és a
digitalizáló között. Kapcsolja be a digitalizálót közvetlenül a
digitalizálás elôtt, és annak befejezése után ismét kapcsolja ki.
Az egér és a digitalizáló egyszerre lehet aktív. Amelyik eszköz
elmozdul, az veszi át a kurzor irányítását.

Rajzgép beállítás...
A Rajzgép beállítás paranccsal kiválaszthatja a rajzgép
meghajtót, és beállíthatja a papírméretet és egyéb rajzgép-
jellemzôket. A továbbiakban a rajzgép beállítási parancsokat
részletezzük.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


293
5. Fejezet: A menüparancsok

Rajzgép kiválasztása
A jelenleg kiválasztott rajzgép típusa és a gyártó neve megjelenik
a párbeszédablak tetején lévô két kiugró menüben. A márkanév
és a típus megváltoztatásához ezt a két menüt használja.
A rajzgép lista tartalma attól függ, hogy milyen meghajtókat
telepített a számítógépére.
- Macintosh gépek esetében a rajzgép meghajtóknak a
Graphisoft mappában lévô PlotWare mappában kell lenniük,
melyet vagy a RendszerMappában, vagy az ArchiCAD-et
tartalmazó mappában lehet megtalálni.
- Windows-alapú gépek esetében a rajzgép meghajtókat a
PlotWare alkönyvtárban lehet megtalálni. A PlotWare
alkönyvtár vagy az ArchiCAD-del megegyezô alkönyvtárban
van, vagy abban az alkönyvtárban, melyre a Windows
Registry “Graphisoft Shared Folder” nevû változója mutat.
PCI beállítások
CalComp vagy Versatec meghajtó választása esetén egy újabb
nyomógomb jelenik meg a Rajzgép beállítás párbeszédablakban,
amivel kinyithatja a PCI beállítások párbeszédablakot. Ezek a
beállítások a CalComp nyomtatási nyelv szabványos
tulajdonságai, melyeket szintén be kell állítani, hogy megfelelô
minôséget érjen el a nyomtatás során.

294 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Ha a CalComp TechJet sorozatból választ rajzgépet, a PCI


beállítások gomb nem válik láthatóvá, mivel ezek a
meghajtóknak a rajzgéppel való kommunikációja HPGL nyelven
folyik.
Megjegyzés: Azok a felhasználók aki ezeket a rajzgépeket
AutoCAD-bôl való rajzolásra is használják, valószínûleg
tapasztalni fogják, hogy a gépükön lévô PCI beállítás
különbözik ennek a párbeszédablaknak az alapértékeitôl. A
legjobb eredmény érdekében a párbeszédablak beállításait
állítsák át a rajzgéppel megegyezô értékekre.
A rajzgép típusa nem szerepel a listán
Ha a rajzgép gyártóját megtalálta, de a típus nem szerepel a
listán, válasszon egy hasonló méretû rajzgépet a gyártótól (pl. E-
méret). Ha ilyenbôl több is lenne, akkor próbálja ki mindet.
Válassza mindig a Kezelés: Hardveres beállítást.
Megjegyzés: Néhány OCÉ és az összes Schlumberger modell
a kiugró menüben mint Benson szerepelnek.
A rajzgép gyártója nem szerepel a listán
Ha a gyártó egyetlen típussal sem szerepel, akkor tanulmányozza
a rajzgép leírását, és keresse meg abban a kompatibilitásra vagy
az emulációra vonatkozó kitételeket. Ha a rajzgép ismeri a HPGL,
HPGL-2, DMPL, BGL vagy PCI adatformátumok valamelyikét,
akkor van esély arra, hogy tudja használni az ArchiCAD-et.
Állítsuk be a rajzgépet az alábbi listán szereplô valamelyik
grafikus nyelvre (az alábbi lista sorrendje fontos. Ajánlatos a
rajzgép által leghamarabb elfogadható nyelvet használni.):

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


295
5. Fejezet: A menüparancsok

Nyelv Meghajtó
HPGL-2 and RTL (raszteres rajzgép) HP DesignJet 750C
(Hewlett-Packard szabvány)
HPGL-2 (tollas rajzgép) HP DraftPro Plus
(Hewlett-Packard szabvány)
HPGL Generic HPGL
(Hewlett-Packard szabvány) (rajzgép origó: bal alsó sarok)
HP 7885A DraftMaster I
(rajzgép origó: rajzközép)
DMPL DMP 62
(Houston szabvány)
BGL (Benson/Schlumberger/OCÉ) Benson 18xx series
Benson 1645-R
PCI (tollas rajzgép) 1023
PCI (elektrosztatikus plotter) 5855
(CalComp szabvány)

Mindegyik esetben válassza a Kezelés: Hardveres beállítást.

Rajzgép jellemzôk
A párbeszédablak alsó részében a kiválasztott rajzgép jellemzôit
lehet beállítani.
A Papír mezôben megválasztható a papír mérete. A nem
értelmezhetô méretek halványan jelennek meg, és nem
választhatók. Az ez alatt található beállítóelemekkel a rajz állását
lehet meghatározni.

296 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Kapcsolat
Ebben a mezôben lehet az adatkapcsolat módját beállítani,
mellyel a rajzgépet csatlakoztatjuk. Az adatkapcsolati lehetôségek
különböznek a Macintosh és a Windows alatt futó gépeken, ezért
ezeket külön szakaszban tárgyaljuk.
Kapcsolati lehetôségek (Macintosh)
Ez a kiugró menü jelenik meg a Macintosh gépeken. A kiugró
menü tartalma függ a számítógépre telepített CTB adatkapcsolat
típusától.
Szokványos kapcsolati módok:
- Modem kapu
- Nyomtató kapu
Néhány rajzgép csak soros kapcsolatot támogat. Ebben az
esetben a két soros kimenet közül választhat.
- AppleTalk
A szokványos AppleTalk kapcsolat használatához a rendszerre az
Open Transport programot (a MacOS része 7.5.2 verziótól) kell
telepíteni, és a rajzgépnek támogatni kell AppleTalk hálózati
protokol-t.
- Választható adatkapcsolati módok
Az ArchiCAD és a PlotMaker számára választható külsô fejlesztôk
által gyártott adatkapcsolati eszköz:
AppleTalk Printer Tool: Ennek a külsô fejlesztô által gyártott
eszköznek a használatához telepítenie kell a rendszerre a
Microspot AppleTalk Printer Tool nevû programját, és a
rajzgépnek támogatni kell az AppleTalk hálózati protokollt.
TCP/IP CTB eszközök: Ennek az eszköznek a használatához
telepíteni kell a MacTCP-t és egy külsô fejlesztôk által gyártott
TCP/IP CTB eszközt (pl. Outland TCP, TCPack), és a rajzgépnek
támogatni kell a TCP/IP hálózati protokollt.
Megjegyzés: Ha a rajzgépe bármelyik, az itt felsorolt hálózati
adatkapcsolati módot támogatja, inkább ezeket használja,
mint bármely más, sokkal lassabb soros kapcsolatot.
Javasoljuk, hogy amikor csak lehet az AppleTalk-ot használja.
Ha csak soros adatkapcsolatot tud a rajzgéppel használni, a
lehetô legnagyobb sebességre állítsa azt.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


297
5. Fejezet: A menüparancsok

Kapcsolati lehetôségek (Windows)


Ez a kiugró menü jelenik meg Windows-os számítógépeken. A
kiugró menü tartalma attól függ, hogy a számítógépben milyen
kimenetek állnak rendelkezésre.
- COM1, COM2...
Ezek a lehetôségek teszik lehetôvé, hogy a rajzgépet soros
kimenetre csatlakoztassa.
- LPT1, LPT2...
Ezek a lehetôségek teszik lehetôvé, hogy a rajzgépet párhuzamos
kimenetre csatlakoztassa.
- Network
Ez a lehetôség teszi lehetôvé, hogy hálózatba kötött rajzgépet
használjon, a Windows Print Manager-t használva.
Megjegyzés: Ha a rajzgép támogatja a párhuzamos
kapcsolatot, inkább ezt, mint a sokkal lassabb soros
kimenetet használja.
Kapcsolatok beállítása
A kiugró menü alatti Beállítás gombra kattintva mind a
Macintosh, mind a Windows alatt futó programokban az
adatkapcsolatok beállítása válik lehetôvé.
Ha soros kapcsolatot használ, ezek a paraméterek fogják
meghatározni a számítógép és a rajzgép közötti kommunikáció
sebességét és más jellemzôit. Állítsuk ezeket az értékeket a
rajzgépnek megfelelô értékekre. További információt a rajzgép
kezelési útmutatójában találhat.

Ha AppleTalk kapcsolatot használ (Macintosh), válassza azt a


zónát, amelyben a rajzgép található, és a megfelelô rajzgépet.

298 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Ha CTB eszközt (Macintosh) használ, annak saját


párbeszédablakában állíthatja be a kívánt értékeket.
Amennyiben párhuzamos kimenetet választott (Windows),
semmit nem kell beállítania.
Ha a Windows Print Manager-en keresztül rajzol, telepítenie kell
a megfelelô nyomtató meghajtót, és kijelölni azt az adatkapcsolati
kimenetet, amelyre a rajzgép csatlakoztatva van. Kiválaszthatja a
rajzgép meghajtóját vagy bármelyik más meghajtót is, mivel a
meghajtó csak arra való, hogy a Windows adatot tudjon küldeni a
rajzgépnek. Meghajtót a Kapcsolatok beállítása
párbeszédablakban lehet választani. Ily módon rajzolhat a
számítógépre közvetlenül csatlakoztatott, vagy másik
számítógépre csatlakoztatott, vagy egy, a hálózatba kötött
rajzgéppel is.

DIP kapcsolók
Egyes rajzgépekhez az azon található beállító kapcsolósor képe is
megjelenik az aktuálisan érvényes beállításokkal.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


299
5. Fejezet: A menüparancsok

Rajzgyûjtô
A Rajzgép beállítás párbeszédablaknak ebben a részében adhat
meg egy mappát, amelyben a kirajzolásra váró file-okat gyûjtheti
össze akár a saját, akár bármely más hálózatra kötött
számítógéprôl.

Betûhelyettesítés
A kijelölt rajzgép neve alatt található a Betûhelyettesítés...
gomb, melynek kiválasztására megjelenik a Betûhelyettesítés
párbeszédablak, ahol a szövegtömbök küllemét lehet beállítani.

A párbeszédablak az összes betûtípust mutatja, melyek a


Betûcsaládok mappában (Macintosh), ill. a rendszer TrueType
betûi között (Windows) megtalálhatók.
Megjegyzés: Az ArchiCAD Windows verziója csak TrueType
betûket tud kezelni. Bittérképes és PostScript betûk nem
használhatók.
Az alaprajzon használt betûtípusok a listában körvonalasan
(Macintosh) vagy dôlt betûvel (Windows) jelennek meg.
Választhatja az adott rajzgépnek megfelelô optimális beállítást,
vagy beállíthatja manuálisan az egyes betûtípusok rajzolásának ill.
nyomtatásának módját.
Egy betûtípust három módon lehet kirajzoltatni:
- A leggyorsabb betûrajzolási módszer: helyettesítsük a
betûtípust a rajzgép egy belsô betûtípusával.

300 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

- Használja azokat a vektoros betûtípusokat, melyek a


Vektorors beûk mappában találhatók. A Vektorors beûk
mappa vagy abban a mappában található, ahol az ArchiCAD
van, vagy a RendszerMappában lévô Graphisoft Mappában
(Macintosh), vagy pedig abban az alkönyvtárban, melyre a
Windows Registry “Graphisoft Shared Folder” nevü változója
mutat. A vektoros betûtípusokkal gyorsan rajzolhat, de a
betûk megjelenése egyszerûbb, mint a TrueType betûké.
- Használjuk a bitképes (csak Macintosh), TrueType, ill.
PostScript betûtípusokat, melyek a legszebb betûképet adják.
A beállított betûhelyettesítés megváltoztatásához válasszon ki egy
vagy több betûtípust a listából, kattintson a Kézi beállítás gombra
és válasszon hozzá rajzolási módot a lista alatti elsô kiugró
menübôl.
- Ha a Rajzgépet választjuk további lehetôségek nem állnak
rendelkezésre.
- Ha Vektoros-at választ, akkor egy második menüben
kiválaszthatja a vektoros betûtípust.
- Ha Bittérképest választ, akkor be- és kikapcsolhatja a bitkép
simítást.
- Ha TrueType-ot vagy PostScript-et választ, akkor
megadhatja azt a betû határméretet, amely felett kitöltést is
kell végezni. Az ennél kisebb betûket csak körvonallal
rajzolja idô- és tintatakarékossági okokból.
Megjegyzés: a TrueType, a PostScript és a bitkép alternatív
lehetôségek, egy adott betûtípushoz csak az egyik
választható.
PostScript betûket csak akkor lehet rajzolni, ha az Adobe Type
Manager telepítve van és fut a számítógépen.
A párbeszédablak aljában három gomb található, melyekkel a
három fenti változat egyike kiválasztható.
Lásd még...
PlotMaker Kézikönyv.

Rajzold...
Amikor a Rajzold... parancsot kiadja, megjelenik a Rajzgépek
párbeszédablak, melyben a rajz méretét és léptékét állíthatja be.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


301
5. Fejezet: A menüparancsok

A párbeszédablak felsô részén lehet kiválasztani, hogy a


kirajzolandó adatok közvetlenül a rajzgépre, egy adatfile-ba
kerüljön, vagy írja be a Rajzbeállítás párbeszédablakban elôzôleg
meghatározott Rajzgyûjtô mappába.
Kijelölheti, ha a file-okat egy késôbbi idôpontban kívánja a
háttérben kirajzoltatni. A file-okat továbbá elküldheti lemezen
vagy modemen keresztül olyan irodákba, ahol vállalnak bér-
rajzolást.
A párbeszédablak középsô részében lévô kezelôgombokkal a
rajzolási folyamat jellemzôi állíthatók be.
- Rajzolás: Több tollal választás esetén az összes toll-helyet
használjuk, hogy a különbözô logikai vonalvastagságokhoz
fizikailag is különbözô tollakat rendeljünk hozzá, míg a Csak
egy tollal választás esetén egyetlen tollal rajzolunk mindent
(ill. feketével raszterplotter esetén).
- Szöveg és jelek: Állandó méret választásánál a
szövegtömböket és a jeleket igazi méretükben rajzoljuk meg,
függetlenül a beállított rajzléptéktôl. Az Igazítsd a léptékhez
választás esetén a szöveg és a jelek mérete a többi elemhez
illeszkedik. Az ilyen választásnál a rajzléptéktôl eltérô
léptékben való rajzolás esetén a szöveg és a jelek mérete is
csökken vagy növekszik, mint a fényképnagyításnál.
- Szerkesztôháló: Ez a választás lehetôvé teszi a
Szerkesztôháló kirajzoltatását és külön tollszín
hozzárendelését.
A párbeszédablak legalsó része a rajz méretét ill. léptékét
szabályozza a papíron.

302 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

A rajz méretét megváltoztathatja a rajzolási lépték beállításával a


Rajzolás léptéke szerkesztômezôben.
A Rajz mérete a lapon mezô tájékoztat arról, hogyan fog a rajz a
papíron elhelyezkedni.
Lásd még...
2. fejezet: Lépték a kész rajzon, továbbá a Szöveg és jelek pontot
a Nyomtasd parancsnál itt alább.

Rajzolás a Rajzgyûjtôn keresztül


Hálózati rajzolás esetén nagyon hasznos módszer Rajzgyûjtôn
keresztül rajzolni. Indítsa el elôször a PlotFlow alkalmazást (az
ArchiCAD csomag tartalmazza), majd állítsa be azt a rajzgépet,
amin a file-okat rajzoltatni kívánja. Továbbá meg kell adni a
Rajzgyûjtô mappát is, amibôl a PlotFlow a file-okat kiolvassa.
Ennek a Rajzgyûjtônek ugyanannak kell lennie, mint amit az
ArchiCAD Rajzbeállítás párbeszédablakában kijelölt. Bármikor
küldhet egy file-t az ArchiCAD-bôl a Rajzgyûjtôbe, a PlotFlow
automatikusan kirajzoltatja a Rajzgyûjtôbôl.
A Rajzgyûjtônek nem kell feltétlenül azon a számítógépen lennie,
amelyen a PlotFlow fut: futtathatjuk az ArchiCAD-et,
elhelyezhetjük a Rajzgyûjtôt és futtathatjuk a PlotFlow-t tetszés
szerint akár a hálózat egy másik számítógépén is.
A Rajzgyûjtô segítségével hatékonyan lehet megoldani a PC-ket
és Mac-eket egyaránt tartalmazó vegyes hálózatból adódó
rajzolási problémákat. A Rajzgyûjtôt tegyük egy Windows NT
szerverre, ami mind a Macintosh, mind a Windows-alapú
gépekrôl tud adatot olvasni.
Lásd még...
A PlotFlow Olvass el! file-ját a Rajzgyûjtôn keresztüli rajzolás
legújabb információiért.

A PlotMaker
Bár az ArchiCAD-bôl közvetlenül is lehet nagy pontosságú
rajzgépes rajzokat készíteni, a Graphisoft ajánlja a PlotMaker
program használatát a végleges dokumentumok elôállításához.
A PlotMaker az ArchiCAD-del együtt szállított segédprogram,
mellyel összetett feladatokat is meg lehet oldani. Ennek
segítségével több rajzot is elhelyezhet egy lapon (alaprajz,
homlokzatok, metszetek, perspektívák stb.), egymáshoz pontosan

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


303
5. Fejezet: A menüparancsok

illesztve. Kiemelhet és kinagyíthat részleteket, ezáltal különbözô


léptékû rajzokat helyezhet el ugyanazon a lapon.
A PlotMaker látványos kiegészítô funkciókat kínál, mint pl.
fejlécezés és keretezés, cégemblémás szövegmezô és még sok, a
küllemet javító rajztechnikai fogás.
Lásd még...
További információkért lásd a PlotMaker Felhasználói
kézikönyvet.

Lapbeállítás...
A lapbeállítás paranccsal lehet a nyomtatott lapok méretét, állását
és más jellemzôit a nyomtató számára megadni. A parancs hatása
attól függ, hogy milyen nyomtatóm meghajtót választott ki az
Eszközök-ben (Macintosh) ill. a Nyomtató Vezérlô panelen
(Windows).
Lásd még...
További részleteket a Macintosh, a Windows vagy a nyomtató
kézikönyvében talál.

Nyomtasd...
A Nyomtasd... paranccsal lehet a tervet kinyomtatni. A
nyomtatót célszerûen már korábban kiválasztottuk és beállítottuk
az Eszközökben (Macintosh), ill. a Nyomtató Vezérlôpanelen
(Windows).
A Nyomtasd... parancs választásának hatására megjelenik a
Nyomtasd párbeszédablak, melyben beállíthatja a nyomtatási
jellemzôket. Az ablak felsô részében találhatók a megszokott
nyomtatási beállítások, pédányszám, lapszám-tartomány stb. Az
alsó részben ArchiCAD-specifikus beállításokat találunk.

304 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

A nyomtatott nézet és a segédháló


A megfelelô gombra való kattintással választhat, hogy az egész
rajzot nyomtatja-e ki vagy csak az aktuális nézetet. Azt is
megadhatja, hogy a Szerkesztôhálót is nyomtassa-e a nyomtató.
Lásd még...
A 3. fejezet: Léptékarányos és rögzített méretû elemei, továbbá a
Szövegméret gombok ismertetését ugyanebben a
párbeszédablakban.

A nyomtatás léptéke
Az alapbeállítás szerinti nyomtatási léptéket a program a
Lapbeállítás párbeszédablakban megadott lapméret és lapállás-
jellemzôkbôl számítja. Az így számított léptéknél a rajz a lehetô
legjobban kitölti a rajzlapot.
Ezt a nyomtatási lépték értéket meg lehet változtatni a
Nyomtatás léptéke adatmezô segítségével. A Nyomtatandó
lapok száma a szükséges lapok számát jelzi elôre, és a rajzok
lapra osztását is megmutatja, ha több lapra nyomtat.

Szövegek és jelek mérete


Az Állandó méret ill. az Igazítsd a léptékhez választás fontos
döntés, ha optimális szövegméretet szeretne a nyomtatott vagy
kirajzolt rajzokon látni.
Ez a választás a szövegen felül más elemeket is érint, pl.
méretnyilakat, léptékfüggetlen szaggatott vonalakat és kitöltési
mintákat. A választási lehetôségek:
- Az Állandó méret a szöveget annak pontos, aktuális papír-
rajzegységben (hüvelyk vagy mm) mért értékével nyomtatja
ki. Ezt a beállítást akkor célszerû választani, ha minden
körülmények között azonos nagyságú szöveget szeretnénk
nyomtatni, bár a terv léptéke esetleg megváltozott. Ez jó
megoldás lehet kinagyított részleteknél, de kicsinyítésnél
esetleg nem kívánt helyzetekhez vezethet. A változatlan
méretû szöveg a zsugorodó rajzelemeket lefedheti.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


305
5. Fejezet: A menüparancsok

- Az Igazítsd a léptékhez választásnál a szöveg mérete a


többi elem méretével együtt nô vagy csökken. Ez hasznos
lehet, ha bemutatási célból nagyítunk egy tervet, mert a
szöveg így távolról is olvasható lesz. Úgy mûködik, mint a
Lapbeállítás/Kicsinyítés vagy nagyítás értékbeállítása.

Eredeti = 1:100 Kicsinyítés = 1:200 Kicsinyítés = 1:200

Nagyítás = 1:50 Nagyítás = 1:50

Eredeti = 1:100

LegutóbbiDokumentumok
Ez a menüelem sorolja fel az utóbbi idôben megnyitott
dokumentumokat és teszi lehetôvé az azokhoz való gyors
hozzáférést.

Lépj ki
A Lépj ki parancs bezárja az összes ArchiCAD ablakot és kilép a
programból. A parancsot minden ábrázolás módban ki lehet adni,
a kiadás után figyelmeztetô üzenetet kap, hogy kilépés elôtt
mentsen el minden változtatást.
Megjegyzés: Az ArchiCAD minden kilépésnél tárolja az
aktuális beállításokat és értékeket az ArchiCAD Beállítások
file-ban.

306 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

A Szerkesztés (Szerk) menü


A hagyományos szerkesztési parancsok (Nem kell/Mégis kell,
Vágd ki, Másold, Toldd be és Töröld) mellett az ArchiCAD
Szerk menüje egyszerû és bonyolultabb transzformációk
parancsait is tartalmazza egy sor, szövegablakok szerkesztésére
vonatkozó lehetôséggel együtt.
A Szerk menü elérhetô minden ablaktípusból (Alaprajz, 3D ablak,
Metszet/Homlokzat, Leírás), de tartalma az aktuális ablak
típusától függôen változik.
Ebben a fejezetben elôször a Szerk menü alapvetô menüpontjait
mutatjuk be, majd a vázlatok készítésével kapcsolatos ablakok és
a szöveg-ablakok speciális szerkesztési parancsait tárgyaljuk.
Megjegyzés: Ha az Alaprajzon valamelyik elemre kattint a
jobb egér gombbal (Windows) vagy lenyomva tartja a [CTRL]
billentyût (Macintosh), egy lokális menü jelenik meg, amely
felkínálja a legtöbb szerkesztési parancsot. Ezt a rövidítést
kijelölt elemek szerkesztésének meggyorsítására használhatja.

Nem kell
Mégis kell
A Nem kell és a Mégis kell parancsok segítségével az utoljára
végrehajtott lépéseket több lépésre visszamenôleg visszavonhatja.
Minden parancskiadással eggyel korábbi lépést von vissza a Nem
kell paranccsal), ill. egy így visszavont lépést mégis végrehajthat
(Mégis kell parancs). Az aktuális visszavont parancs neve
megjelenik a menüben a Nem kell ill. a Mégis kell paranccsal

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


307
5. Fejezet: A menüparancsok

együtt. Ezt a módszert arra is használhatja, hogy akár többször is


kipróbálhat, majd visszavonhat új megoldásokat, amíg meg nem
találja a helyes utat.
A visszavonható lépések száma (1-99) (Lásd: a Lehetôség menü
Beállítás/Adatbiztonság újbóli végrehajtása.). Az alapbeállítás
szerinti érték 20. Egy sor lépés visszavonása után a Nem kell
parancs csak akkor használható, ha befejez egy új visszavonható
mûveletet.
A szöveg típusú ablakokban csak az utolsó lépésre kérhet Nem
kell, Mégis kell parancsot.
Megjegyzés: A terv mentésekor törlôdik a gyûjtött
visszavonható lépések listája. Nem kell folyamatosan
mentenie, hogy rendszer összeomláskor ne vesszenek el az
adatai. Az ArchiCAD automatikus mentési funkciója a
beállításoknak megfelelôen rendszeresen elmenti a tervét.
Az automatikus mentés nem törli a visszavonható lépéseket.
Lásd még...
A Biztonsági mentést a Lehetôség/Beállításoknál késôbb ebben a
fejezetben.

Ismételd (a legutóbbi parancsot)


Megismétli az utolsó szerkesztési parancsot, kivéve: Nem kell,
Mégis kell, Töröld, Válaszd ki mind és Feltételes kiválasztás.

Vágd ki
A Vágd ki parancs kitörli a kijelölt elemeket a tervbôl és a
Vágólapra/Tûtáblára helyezi azokat egy késôbbi, Toldd be
paranccsal való felhasználáshoz. A módszer alkalmazható
párbeszédablak vagy a Koordinátamezô egy-egy számmezôjének
tartalmára is. A Vágd ki konstrukciós vagy szövegszerkesztési
üzemmódokban használható.
A rajz kivágandó részét a kijelölt terület határozza meg.
Megjegyzés: A Vágd ki parancs nem elérhetô a 3D ablakból.

Elemek kivágása Metszet/Homlokzat ablakokból


A Metszet/Homlokzat Modell ablakokból bármilyen elemet
kivághat. A kivágott elem a tûtáblára kerül, és a változások az
alaprajzon azonnal megjelennek. A kivágott elemeket csak

308 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

kitöltések és vonalak formájában lehet az alaprajzba vagy


Metszet/Homlokzat ablakokba betoldani.
A Vágd ki/Toldd be parancsokkal nem lehet a Metszet/
Homlokzat ablakokban új elemeket létrehozni.

Másold
A Másold parancs annyiban hasonlít a Vágd ki parancshoz, hogy
a kijelölt rajz- vagy szövegelemeket a Vágólapra/Tûtáblára
helyezi, viszont a kijelölt elemeket az eredeti helyükrôl nem törli.

Másolás a Metszet/Homlokzat ablakokból


A Metszet/Homlokzat Modell ablakokból bármilyen elemet
kimásolhat, de a kimásolt elemeket csak kitöltések és vonalak
formájában lehet az alaprajzra vagy egy Metszet/Homlokzat
ablakba betoldani.
A Másold/Toldd be parancsokkal nem lehet a Metszet/
Homlokzat ablakokban új szerkezeti elemeket létrehozni.

Másolás a 3D-s ablakból


A Vágd ki paranccsal ellentétben a Másold 3D ablakokban is
használható. Ha a 3D ablak aktív és egy 2D terület ki van jelölve,
a Másold parancs kiadása után egy Másold párbeszédablak
jelenik meg, amelyben megadhatja, hogy a kijelölt terület mely
elemei kerüljenek a Vágólapra.

Másolási formátum lehetôségek


A Képernyô kép választás a 3D-s ablak tartalmát mint egyetlen
összefüggô képet (ábrát) fogja kimásolni.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


309
5. Fejezet: A menüparancsok

A Rajz aktiválása eredményeképpen kapott kép a


párbeszédablakban leírt elemekbôl fog állni. A kép mérete
egyenlô lesz a 3D ablakban lévô kép méretével. Ez fontos lehet,
ha a kimásolt részeket más alkalmazásokba akarja másolni (mint
pl. a SuperPaint vagy a Photoshop).
A Léptékhelyes rajz olyan képet eredményez, mely az alaprajz
méretének felel meg. Ilyen esetben, ha egy oldalnézeti képet told
be az alaprajzra, akkor a méretek meg fognak egyezni az
alaprajzi képével.
Másolandó elemek
A következô kiugró menükkel lehet megadni, hogy a 3D-s
képnek mely elemeit kívánja a Vágólapra/Tûtáblára másolni.

A Felülnézet árnyékait akkor célszerû másolni, ha pontos,


lemérhetô árnyékot szeretne az alaprajzon. Merôleges vetítésû
nézetrajzokon az árnyékok és 3D-s kitöltés valószerûséget
kölcsönöz a homlokzati rajzoknak.
Poligonok
A párbeszédablak alsó felében meg lehet adni, hogy a nem
látható poligonokat is másoljuk-e (pl. egy ablak körvonalát, mely
egy fal mögött van), vagy csak a láthatóakat. Azt is ki lehet
választani, hogy a poligonokat kerettel vagy anélkül másoljuk.

Töröld az átfedô vonalakat


Ez a kijelölô négyzet jelenik meg, ha a Rajz vagy a
Léptékhelyes rajz segítségével másolja a kijelölt területet
drótvázas vagy takartvonalas képrôl. Ha kijelöli ezt a négyzetet, a
pontosan egymáson fekvô vonalak nem másolódnak át az új file-
ba.
Figyelmeztetés: Amikor 3D-s ablakból az elemeket pl. egy
homlokzati nézetbe akarunk másolni, ajánlatos a Számítsd a
kimetszéseket és a Keret nélküli funkciókat használni. A
poligonok metszése nagyon idô- és memóriaigényes.

310 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Lásd még...
Az Irat/Mentsd mint.../2D-s elemek részt.
Megjegyzés: A Másold parancs 3D ablakokban csak a 2D
területkijelölô eszközzel való másolásra használható.

Toldd be
A Vágólap/Tûtábla nemcsak arra használható, hogy ArchiCAD
elemeket tároljon a betoldáshoz, hanem bitképes rajzok és más
típusú adatok importálására is. A Toldd be paranccsal betoldhatja
a Vágólap/Tûtábla tartalmát az aktuális tervre vagy egy
szövegablakba, pl. GDL leírásba.

Alaprajzi elemek betoldása


Alaprajzi elemek betoldásakor azok megtartják eredeti x-y
elhelyezkedésüket. A végleges elhelyezés elôtt eltolhatja,
forgathatja és tükrözheti azokat.
- Ha a betoldott elemek nem jelennek meg az ablakban az
adott nagyítási szinten, egy kijelölô négyzet jelenik meg,
amelyben meghatározhatja, hogy az elemek az eredeti
helyükre vagy az aktuális helyre másolódjanak, és hogy az
ablak a betoldott elemeket nagyítsa-e ki vagy sem.
- Ha több szintre vonatkozó kijelölô téglalappal told be, meg
kell adnia, hogy melyik másolt szintet kívánja az aktuális
szintre betoldani.
- A jellemzôket a nevük alapján azonosítja a program. Ha a
Vágólapon/Tûtáblán lévô elemek olyan nevû jellemzôkre
hivatkoznak, melyek az aktuális tervben nem szerepelnek,
akkor ezeket a jellemzôket is bemásolja, azokkal a terv
jellemzôit kiegészíti.
Megjegyzés: Ha kivág vagy kimásol egy kijelölt részt, majd
betoldja azt változatlan nagyítás mellett egy másik szintre
anélkül, hogy közben elmozdítaná azt, akkor a másolt rész az
új szint azonos helyére tolódik be. A Másold és a Toldd be
parancsok között válthat szintet, így ez hatékony módszer az
elemek szintek közötti azonos helyzetben való
átmásolásához.
Lásd még...
Az Irat/Fûzd össze... parancsot.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


311
5. Fejezet: A menüparancsok

Metszet/homlokzat ablakok elemeinek betoldása


Bármelyik típusú (Modell vagy Rajz) Metszet/Homlokzat
ablakban vagy 3D ablakban elmentett elemek az alaprajzon vagy
más Metszet/Homlokzat ablakokban vonalakként és
kitöltésekként jelennek meg, amikor betoldja ôket.
Új elemek Metszet/Homlokzat és 3D ablakokban nem hozhatók
létre a Vágd ki/Toldd be vagy a Másold/Toldd be
parancsokkal.

Betoldás más programokból


Ha más programokból betoldott képek rajzelemeket
tartalmaznak, a következô párbeszédablak jelenik meg:

Betoldhatja a képet rajzelemek csoportjaként, melyek aztán mint


ArchiCAD vonalak, szövegtömbök és kitöltések jelennek meg
vagy egyetlen összefüggô ábraként.
Betoldhat az ArchiCAD-be többsoros, szövegszerkesztôbôl
származó szöveget is.

Töröld
A kijelölt elemek kitörlôdnek a terv- vagy szövegablakból, ha a
Töröld parancsot kiadja. A Vágd ki és a Másold parancsokkal
ellentétben a Töröld parancs hatására az eltávolított elemek nem
kerülnek a Vágólapra/Tûtáblára. Téves törlés esetén vissza lehet
azonban hozni ezeket a Szerk/Nem kell paranccsal.
A Töröld parancs billentyû megfelelôje a VISSZATÖRLÉS vagy a
DEL billentyû.
Szerkezeti elemek törlése bármelyik szerkesztési
ablaktípusból (Alaprajz, 3D ablak, Modell típusú Metszet/
Homlokzat) törli ezeket az elemeket a többi ablakból is.
Megjegyzés: Más manuálisan megadott elem törlése Metszet/
Homlokzat Modell és Metszet/Homlokzat Rajz ablakokból a
többi ablak tartalmát érintetlenül hagyja.

312 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Válaszd ki mind...
A Válaszd ki mind... parancs kijelöli az összes olyan elemet az
aktív ablakban, amelyeket az aktív eszközzel hozott létre, és
valamely pillanatnyilag látható szinten helyezkednek el. Az aktív
eszköz neve hozzáadódik a Válaszd ki mind... parancs
menücíméhez.
- Ha a Nyíl eszköz aktív a Válaszd ki mind... parancs
választásakor, akkor az összes elem kijelölôdik az aktív ablak
látható szintjein.
- Ha a Területkijelölô eszköz az aktív, akkor az ábrákat jelöli
ki az aktuális szinten.
Megjegyzés: Ha a Válaszd ki mind... parancsot aktiválja,
amikor egy kijelölt terület már definiálva van, akkor csak
ezen területen belüli elemek lesznek kijelölve. Ebben az
esetben poligonok, tárgyak, oszlopok és görbék akkor
jelölôdnek ki, ha van egy pontjuk a kijelölt területen belül,
vonalszerû elemek pedig akkor, ha legalább egy kis részük a
területen belülre esik.
Lásd még...
2. fejezet: Kijelölés.

Feltételes kiválasztás
A Feltételes kiválasztás parancs lehetôvé teszi elemek
különbözô jellemzôkön alapuló összetett kijelölését az aktív
ablak látható fóliáin. A kijelölés a Típus, Kitöltés típusa, Tollszín,
Vonaltípus, Felületi anyag, Szint, Magasság, Név, ID vagy Betû
tulajdonságok alapján történhet, ezek bármilyen
kombinációjában.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


313
5. Fejezet: A menüparancsok

Miután az összes szükséges feltételt megadta, kattintson az Add a


kijelöltekhez gombra. A meghatározott tulajdonságoknak
megfelelô elemek kiválasztása megtörténik, a párbeszédablak
bezárása nélkül.
A párbeszédablakot elemek kiválasztásának megszüntetéséhez is
lehet alkalmazni. Ellenôrizze választását, majd kattintson a
Válaszd vissza gombra. Ezután a feltételnek megfelelô elemek
kiválasztása megszûnik.

Példa:
Tételezzük fel, hogy a piros színûek kivételével az összes külsô
falat ki akarja választani.
Elôször válassza ki a Külsô falak fólián szereplô valamennyi falat,
melyek magassága több, mint 2,7 méter.

Ezután a piros tollszínû falak kiválasztását szüntesse meg.

314 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Nyújtsd
A Nyújtsd parancs bármely ArchiCAD elem nyújtására vagy
zsugorítására szolgál. A parancs használatához ki kell jelölni
elemeket az Alaprajzon vagy a 3D ablakban, majd kiadni a
parancsot. Ha a parancs aktív, a kijelölt elemek bármely
végpontja megragadható és új pozícióba vihetô.

Az elem így az új végpont helyétôl függôen megnyúlik vagy


összezsugorodik, míg a másik végpont az eredeti helyén marad.
A nyújtási vektort két kattintással kell meghatározni. Az
elhelyezéshez használhatja a Kötött irányokat vagy relatív
numerikus koordinátamegadást.
Megjegyzés: Egymással érintkezô végpontú falakat,
vonalakat vagy köríveket együtt lehet nyújtani.
Ha a Nyíl eszköz aktív, a 3D ablakban függôleges és vízszintes
nyújtás is lehetséges a „pet” paletta megfelelô ikonjának
aktiválásával, a kijelölt elem egy pontjára kattintva.
Lásd még...
Elemek szerkesztését a 3D ablakban a 3. fejezetben.

Ajtók és ablakok nyújtása


Ajtók és ablakok nyújtásánál különösen elônyös tulajdonsága a
parancsnak, hogy a referenciapontot a fal síkján kívül is
megadhatja.
A nyújtási vektor végpontjából a fal síkjára való merôleges vetítés
fogja meghatározni az új végpont helyét. Ezzel egy ajtó vagy
ablak szélét a szobában vagy akár egy másik szobában lévô
tárggyal hozhatja egyvonalba, mint ahogy azt az ábra mutatja.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


315
5. Fejezet: A menüparancsok

Ablak nyújtása

Az eredmény

Nyújtás a Területkijelölô eszközzel


Lehetséges poligonális elemek (födémek, tetôk, felülethálók,
kitöltések és lyukak) és Kijelölt vonalak nyújtása/zsugorítása a
Terület kijelölô eszközzel.
1) A Területkijelölô eszközzel rajzolja körbe a nyújtani kívánt
poligonokat.
2a) Definiálja a nyújtási vektort egy, a kijelölt területen belüli
pontra, majd egy külsô pontra kattintva (ebben az esetben
nem kell a Nyújtsd parancsot aktiválnia), vagy
2b) Aktiválja a Nyújtsd parancsot, és adja meg a nyújtási
vektort két tetszôleges pontra kattintva.
3) Az összes elem, amelynek van pontja a kijelölt területen
belül, megfelelôen módosul. Vonalak, falak stb., amelyeknek
valamely végpontja a kijelölt területen belül van, szintén
módosulnak.

316 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Megjegyzés: A Területkijelölô eszközzel történô nyújtást nem


lehet alkalmazni a 3D ablakban.

A Nyújtsd parancs megkötései


Ha egy falat olyan mértékben zsugorítunk, hogy egy benne lévô
nyílás mindkét széle kilóg a falból, akkor a nyílás kitörlôdik.
Amíg csak az egyik széle lóg ki, addig a nyílás megmarad.

Nyújtás elôtt Nyújtás után

Méretezd át
A Méretezd át... parancs használata lehetôvé teszi kijelölt elemek
numerikusan vagy grafikusan megadandó nagyítását vagy
kicsinyítését.
A megnyitott párbeszédablakban további lehetôségek jelennek
meg falak/oszlopok, könyvtári elemek, szövegek, nyílhegyek és
kótajelek vastagságának megváltoztatására.
1) Jelölje ki (bármely kijelölô módszer segítségével) a
transzformálni kívánt elemeket, és válassza a Méretezd át...
parancsot.

2) Jelölje ki a kívánt lehetôségeket, és kattintson a Jó gombra.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


317
5. Fejezet: A menüparancsok

3) Kattintson bárhová a munkaablakra és a transzformáció


végrehajtódik.

Megjegyzés: A Méretezd át... parancs csak az Alaprajzon


elérhetô, valamint Metszet/Homlokzat ablakokban csak a
szerkezeti elemek megváltoztatására.

Vágd szét
Ez a menüparancs lehetôvé teszi falak, vonalak, födémek,
tetôsíkok és kitöltés poligonok szétvágását egy vonalszakasz, egy
ív vagy egy poligon éle mentén.
1) Válassza ki a szétvágni kívánt elemeket.
2) Válassza ki a Vágd szét parancsot.
3) Rajzolja meg a vágó szakaszt, vagy kattintson egy már
meglévô vonalra, ívre, falra vagy sokszög élre a Mercedes
kurzorral.
4) Kattintson a szem kurzorral a vágó vonal/ív/él valamelyik
oldalán.
5) Azon az oldalon, ahova kattintott, az elemek továbbra is ki
lesznek választva, a másik oldalon pedig az elemek
kiválasztása megszûnik. A kiválasztott elemeket a szokásos
módon lehet szerkeszteni.

318 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Megjegyzés: A Vágd szét parancs csak az Alaprajzon


elérhetô, valamint Metszet/Homlokzat ablakokban csak a
szerkezeti elemek megváltoztatására. Nem használható
azonban a 3D ablakban.

Rendezd hozzá
Ez a parancs falak és vonalak végpontjait rendezi hozzá
vonalakhoz, ívekhez vagy poligon élekhez, meghosszabbítással
vagy lemetszéssel.
1) Jelölje ki a hozzárendezni kívánt falakat és/vagy vonalakat.
2) Válassza a Rendezd hozzá parancsot.
3) Rajzolja meg a szakaszt, vagy kattintson egy már meglévô
vonalra, falra, sokszög élre vagy egy ívre/körre a Mercedes
kurzorral. A kijelölt falak és vonalak végpontjai
hozzárendezôdnek (meg lesznek hosszabbítva vagy le
lesznek metszve) a rajzolt vagy kattintással kiválasztott vonal/
ív/él helyzetének megfelelôen. Az eljárás csak azokat az
elemeket érinti, melyek metszik (vagy metszenék) a
kiválasztott vonalakat/íveket/éleket.

Megjegyzés: Ez a parancs csak az Alaprajzi ablakban és a


szerkezeti elemeknél a Metszet/Homlokzat ablakban
használható. A 3D ablakban ez a parancs nem elérhetô.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


319
5. Fejezet: A menüparancsok

Vágd ketté a falat


Ezzel a paranccsal egy falat két falszegmensre vághat szét, ha a
Mercedes érzékeny kurzorral rákattint a fal referenciavonalára. (A
fal elvágását más elemek által meghatározott helyeken a 4.
fejezetben a Fal eszköz pontban ismertettük részletesen.)
Megjegyzés: Ez a parancs csak az alaprajzi ablakban
elérhetô.

Vágd ki a szakaszt
Válassza a Vágd ki a szakaszt parancsot, és kattintson egy
elemre. Az elem két legközelebbi metszéspontja közé esô
szakasza törlôdik. Csak látható metszéspontok jönnek számításba,
a látható tartományon kívül esô pontok nincsenek hatással a
mûveletre.

Az [ALMA]/[CTRL] rövidítést is használhatja nem kijelölt elemek


kivágására. Ha bármelyik elem ki van jelölve, a technika
használatakor vagy az elemek lemetszôdnek, vagy a metszetük
marad meg.
Metszhetô elemek a következôk: falak, vonalak, körök és ívek.
Megjegyzés: A Vágd ki a szakaszt parancs csak az
Alaprajzon elérhetô, valamint Metszet/Homlokzat ablakokban
csak a szerkezeti elemek megváltoztatására. Nem használható
azonban a 3D ablakban.

Vágd le a tetôvel...
A Vágd le a tetôvel... parancs használatával szabálytalan
alakokat is lemetszhet falakból, oszlopokból, födémekbôl és
könyvtári elemekbôl (beleértve az ajtókat és ablakokat is), hogy
illeszkedjenek a tetôhöz. Hogy a parancs használható legyen,
legalább egy tetônek vagy egy elemnek a fent felsorolt
típusokból kijelöltnek kell lennie.
Ha falak, oszlopok és könyvtári elemek vannak kijelölve, akkor
ezek alakja az ôket metszô tetôkhöz igazodik. Ha egy vagy több
tetô is ki van jelölve az elôzôek mellett, akkor az elemek

320 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

metszése csak a kijelölt tetôk figyelembevételével történik. A


tárgyak metszése csak akkor történik meg, ha egészben vagy
részben a kijelölt tetôk alatt vannak. Mindig meg kell adnia a
megjelenô párbeszédablakban, hogy mely elemeket kell
módosítani.
Ha csak tetôk vannak kijelölve, a párbeszédablakban be kell
jelölnie a lemetszendô elemtípusokat. A bejelölés után az összes
megfelelô típusú elem, amely a kijelölt Tetôk alatt van, módosul.

Vágd a tetejét/alját
A kijelölt elemek a Tetô felsô vagy alsó Ívével metszôdnek, a
párbeszédablakban található kapcsoló állásának megfelelôen.
Ha a Vágd a tetejét kapcsoló aktív, az elemek a Tetô alsó
síkjának megfelelôen módosulnak.

Ha a Vágd az alját kapcsoló aktív, az elemek a Tetô felsô


síkjának megfelelôen módosulnak.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


321
5. Fejezet: A menüparancsok

Falak, oszlopok és könyvtári elemek lemetszése


Igen bonyolult alakokat is kimetszhet falakból és oszlopokból a
parancs segítségével. A fal mindig követni fogja a felette lévô
tetô(k) alakját, függetlenül attól, hogy hány tetô szegmens van.
Fontos azonban, hogy egy tetô csak párhuzamos vágásokat ejthet
egy falon (lásd a 2. példát alább).

Ha egy falat egy tetôvel metsz el, amely teljesen keresztezi a


falat, akkor a fal két részre esik szét. Egyik része, amelynek egy
vágás van az egyik végén, és a másik része, amelyen nincs vágás.
Ez a fal ott indul, ahol a tetônek vége van.
Van egy kivétel ez alól, amikor nyílás van a falban, amelynek
részei a metszés végrehajtása után mindkét falrészre átnyúlnak.
Ekkor a fal egy darabban marad.

Födémek metszése
Ezen parancs segítségével födémek tetôk alsó vagy felsô ívéhez
történô igazítása lehetséges. Nagy különbség van azonban a
födémek metszésében a falakhoz, oszlopokhoz és könyvtári
elemekhez képest. Míg a többi elemet részlegesen is el lehet
metszeni, addig a födémek lemetszése mindig a födém és a tetô
teljes metszésvonala mentén történik, és a födém kivágott része
eltûnik.

322 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Az elemek helyreállítása levágás után


Ha egy elem tetôhöz igazítása megtörtént, egy további gomb
jelenik meg az elem Beállítások párbeszédablakában (Modell
tulajdonságok rész), amely lehetôvé teszi az eredeti állapot
helyreállítását.
Az egyetlen kivételt a Födémek képezik: ebben az esetben a
helyreállítás csak a Szerk/Nem kell menüpont aktiválásával
történhet.
Lemetszés távoli tetôvel
Ahhoz, hogy egy fal /oszlop tetejét egy távolabb fekvô tetô
síkjával metsszen el:
1) Jelölje ki a falat/oszlopot vagy a tetôt.
2) ALMA-kattintson (Macintosh) ill. CTRL-kattintson (Windows)
a másikra.

Megjegyzés: A falat/oszlopot ezzel lemetszi, akár a tetô alatt


van, akár nem. Állítson be elegendô magasságot az eredeti
falon/oszlopon, hogy a lemetszés szabályos legyen.
Ez a parancs csak az alaprajzi ablakban elérhetô.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


323
5. Fejezet: A menüparancsok

Vidd
A Vidd parancs lehetôséget ad önnek, hogy bármely
szerkeszthetô elemet mozgathassa a terven belül.
1) Jelölje ki a mozgatni kívánt elem(ek)et.
2) Válassza a Szerk/Vidd parancsot.
3) Határozza meg a mozgatás irányát és hosszát a megfelelô
vonal (elhúzás-vektor) megrajzolásával.

Az elhúzás vektort akárhol rajzolhatja a képernyôn. Általában a


kijelölt elem(ek) jellegzetes pontjáról indítjuk a vektort, de nincs
akadálya annak, hogy két teljesen kívülálló pont között rajzoljuk
meg.
- Minden kijelölt elem az új helyre kerül. Egyedi elemek
mozgatásakor azok halvány képe látszik mozgatás közben, az
elemcsoportokat szürke négyszög jelképezi.
- Ha egy falban egy nyílást kíván mozgatni a fal mozgatása
nélkül, akkor csak a nyílást kell kijelölni.

A 3D ablakban is lehetséges az elemek mozgatása a mozgatni


kívánt elem egy pontjának kijelölésével és a megjelenô „pet”
paletta legelsô ikonjának választásával. További információt
találhat errôl az eljárásról a 2. fejezetben, a 3D-s ablakban való
munka alfejezetben.

A Vidd parancs megkötései


- Egy falból egy nyílást nem lehet egészen kivinni, még úgy
sem, hogy a elhúzás vektor végpontját a falon kívül adjuk
meg.
- Nyílás esetén nem használhat külsô elhúzás vektort.

324 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Megjegyzés: Ha kijelöl az Alaprajzon egy 3D-ben


megjelenítendô területet és az Alaprajzon egy elemet kivisz
errôl a területrôl, akkor az elem eltûnik a 3D ablakból. Ha
egy elemet a Vidd paranccsal emel, ugyanaz a
párbeszédablak jelenik meg, mint az Emeld parancs esetén,
amikor egy elemet egy másik emeletre akar mozgatni.

Forgasd
A Forgasd parancs teszi lehetôvé az Alaprajzon vagy a 3D
ablakban kijelölt elemek vagy a Metszet/Homlokzat ablakban
manuálisan hozzáadott elemek forgatását.
A forgatás a 3D ablakban is csak egy vízszintes sík mentén
történik.
Megjegyzés: Az elforgatott szövegmezôk, címkék,
méretezések és a kitöltés méretek forgatás után is jobbról,
vagy alulról olvashatók.
Ahhoz, hogy a Forgasd parancsot használja:
1) Jelölje ki a forgatandó elem(ek)et.
2) Válassza a Forgasd parancsot.
3) Határozza meg a forgatási középpontot:
– kattintson a forgatási középpontra.

4) Határozza meg a forgatási szöget:


– kattintson a forgatási szög kiindulópontjára
– mozgassa a kurzort
– kattintson a megfelelô sugáron a megfelelô végpontra.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


325
5. Fejezet: A menüparancsok

Megjegyzés: A helyiségpecséteket nem lehet forgatni.

Nyílások forgatása
Az ablakok és ajtók forgatása másképpen történik, mint az egyéb
forgatási mûveletek.
Ahhoz, hogy egy nyílást forgasson:
1) Jelölje ki a forgatandó nyílást.
2) Válassza a Forgasd parancsot. A nyílás a középpontja körül
180 fokkal elfordul.

Megjegyzés: Egyszerre tetszés szerinti számú nyílást lehet


forgatni. Az ablakméretezések mindig helyesen fognak állni.
Ha lefelé forgatja azokat, a számok a másik oldalra kerülnek
át.

Tükrözd
A Tükrözd parancs az Alaprajzon vagy a 3D ablakban bármely
kijelölt elemnek a tükörképét hozza létre.
Egyszerre tetszôleges számú elemet lehet tükrözni. A szövegnek,
mutató nyilaknak és méretezéseknek csak a befoglaló négyszögét
tükrözzük. Az írott szöveg tükrözés után is olvasható marad.
Tükrözött szöveg mezôk, címkék, méretezések és kitöltések
címkéi a rajz jobb alsó sarkából mindig olvashatóak.
Ahhoz, hogy a Tükrözd parancsot használja:
1) Jelölje ki a tükrözendô elem(ek)et.
2) Határozza meg két kattintással a tükrözés tengelyét, mintha
vonalat rajzolna.

326 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Minden kijelölt elem tükrözôdik.


Megjegyzés: A helyiségpecséteket nem lehet tükrözni.

Nyílások tükrözése
Ha a kijelölt nyílást tartalmazó falon kívülre kattint, a nyílást a
saját tengelyére tükrözi.
1) Jelölje ki a tükrözendô nyílást.
2) Válassza a Tükrözd parancsot.
A nyílást a saját tengelyére tükrözi. A felnyílási (bal/jobb) oldal
megváltozik, de a nyílászáró a falnak ugyanazon az oldalán
marad, mint ahogy az alábbi ábra mutatja.

Ha a kijelölt nyílást tartalmazó fal referenciavonalára kattint,


akkor a nyílást azon vonalra, mint tengelyre tükrözi, amelyik
merôleges a falra és az adott pontban metszi azt. A tükrözés nem
jön létre, ha a tükrözött nyílás teljes egészében kívül esne a
falon. Ha csak részben esik kívül, akkor eldöntheti, hogy meg
kívánja-e tartani a nyílást.
Megjegyzés: Tetszôleges számú nyílást tükrözhet egyszerre.

Vidd a másolatát
A Vidd a másolatát parancs úgy mûködik, mint a Vidd parancs,
azzal a különbséggel, hogy az eredeti elem érintetlen marad és
csak a másolatát mozgatjuk más helyre.
Megjegyzés: Egy nyílásról legegyszerûbben úgy készíthet
másolatot, hogy az arra való MÓDOSITÓ-kattintással
(Macintosh), ill. ALT-kattintással (Windows) átveszi annak
jellemzôit és a következô kattintással elhelyezi a pontos

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


327
5. Fejezet: A menüparancsok

másolatát. További részleteket ld. a 4. fejezet Paraméretek


átvitele pontjánál.

Forgasd a másolatát
A Forgasd a másolatát parancs úgy mûködik, mint a Forgasd
parancs, azzal a különbséggel, hogy az eredeti elem érintetlen
marad, és csak annak másolatát forgatjuk.
Megjegyzés: Ezt a parancsot Ajtó és Ablak elemekhez nem
használhatjuk.

Tükrözd a másolatát
A Tükrözd a másolatát parancs ugyanúgy mûködik, mint a
Tükrözd parancs, azzal a különbséggel, hogy az eredeti elem
érintetlen marad, és csak annak másolatát tükrözzük.
Ezt a parancsot használhatjuk Ajtó és Ablak elemekre is, ha
annak a falnak a referenciavonalára kattintunk, amelyik a nyílást
tartalmazza, és a tükrözött nyílás nem esik a falon kívülre.

Emeld...
Az Emeld... parancs teszi lehetôvé kijelölt elemek mozgatását a Z
tengely mentén.
A 3D ablakban vagy válassza az Emeld parancsot (bármelyik
eszköz aktív lehet), vagy kattintson az elem egy pontjára (a Nyíl
eszköz legyen aktív) és válassza a megjelenô „pet” palettán a
második ikont. Ekkor a kijelölt elemeket grafikusan vagy
numerikusan mozgathatja mindkét irányban. További
információkat talál a 3. fejezet 3D-s szerkesztés alfejezetében.
Az Alaprajzon és Metszet/Homlokzat ablakban az Emeld parancs
választásakor egy párbeszédablak jelenik meg, melyben a
kiválasztott elemek Z tengely irányú (vertikális) eltolás értékét
adhatja meg pozitív illetve negatív irányba.

Ezzel a paranccsal nagyszámú hasonló elem magassági értékét


állíthatjuk be egyszerre (pl. falak, kertterveyéshez használt

328 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

könyvtári elemek, padlóburkolatok, lámparögzítô elemek stb.).


Ennek segítségével lehet az elemek relatív magassági
elhelyezkedését mozgatás közben a legjobban megôrizni.
1) Jelölje ki az emelésre vagy süllyesztésre kiszemelt elem(ek)et.
2) Válassza az Emeld parancsot.
Megjelenik az Emelés párbeszédablak.
3) Írja be az értéket a szerkesztômezôbe, és kattintson a Jó
gombra.
Az elemek függôlegesen elmozdulnak.
Ahhoz, hogy az elem másolatát mozgassuk függôlegesen, és ne
magát az elemet, használjuk az alább leírt Sokszorozd...
parancsot.
Ha a kijelölt konstrukciós elemet úgy emeli, hogy az már egy
másik emeletre kerül, egy párbeszédablak jelenik meg, mely
megkérdezi, hogy az elemet az eredeti szinten kívánja-e hagyni,
vagy másik emeletre kívánja helyezni. Utóbbi csak akkor történik
meg, ha ez az emelet létezik.
Példa: tegyük fel, hogy van egy kétszintes épülete, ahol mindkét
szint magassága 3.00 méter. Ha a felsô szinten egy széket két
méterrel lefelé mozgat, megjelenik a párbeszédablak, de ha 4
méterrel felemeli már nem, hiszen nincs több emelet a felsô szint
felett.
Ha több elemet emel egyszerre, és több mint egy elem tesz
eleget a fenti kritériumnak, szintén megjelenik a párbeszédablak,
amelyben eldöntheti, hogy az összes elemet új szintre mozgatja-e
vagy egyiket sem.

Ha az Alaprajzon emeli a tárgyakat és azt választja, hogy a


megemelt tárgyak új szintre kerüljenek, a megemelt tárgyak 2D
jele eltûnik az aktív szintrôl, ha nem láthatóak a saját szintjükön
kívülrôl.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


329
5. Fejezet: A menüparancsok

Sokszorozd...
A Sokszorozd... parancs a kijelölt elem(ek)bôl tetszôleges számú
azonos másolatot készít a következô változatokban:
- A másolatok egyenes vonalban helyezkednek el a
sokszorozási referenciavonal mentén.
- A másolatok elforgatva helyezkednek el a sokszorozási
referenciaív által meghatározott módon.
- A másolatok függôlegesen emelve (egymás fölött)
helyezkednek el egy megadott emelési érték szerinti
távolságban (hasonlóan az Emeld... parancshoz, csak itt
másolatokat készítünk).
- A másolatok egy mátrixban helyezkednek el két sokszorozási
referenciavonal mentén.
- A másolatok emelve és emellett eltolva vagy elforgatva
helyezkednek el egy megadott emelési érték és egy
sokszorozási referenciavonal vagy egy sokszorozási
referenciaív mentén. Ezt a parancsot jól lehet használni
egyeneskarú ill. csigalépcsôk rajzolásakor.
Megjegyzés: A sokszorozott szövegmezôk, címkék,
méretezések és a kitöltés méretek forgatás után is jobbról
vagy alulról olvashatók.
A Sokszorozd... parancs használatához állítsa be a Sokszorozd
párbeszédablak megfelelô mezôit és jelölje ki a referenciavonalat
vagy referenciaívet. A lépések a következôk:
1) Jelölje ki a sokszorozandó elem(ek)et.
2) Válassza a Szerk/Sokszorozd... parancsot.
Megjelenik a Sokszorozd párbeszédablak.

330 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

3) Válassza ki a kívánt paramétereket a Sokszorozd


párbeszédablakban. További részleteket ld. a következô
Sokszorozási beállítások pontban.
4) Kattintson a Jó gombra, hogy visszatérjen a tervhez.
5) Határozzon meg egy referenciavonalat vagy ívet (ha forgatni
kíván) egy sor másolat létrehozására. (Mátrixhoz két
referenciavonalat kell megadni).
Ha úgy dönt, hogy mégsem készíti el a másolatokat, kattintson a
Vezérlôpult Mégsem gombjára. Ha Emelést adott meg a
párbeszédablakban, akkor a másolatok már akkor létrejönnek,
amikor a párbeszédablak Jó gombjára kattint, ezért nincs mód a
mûvelet törlésére a Vezérlôpulton. Ilyenkor a Nem kell parancsot
lehet használni.
Megjegyzés: Ahhoz, hogy egy elem függôleges
elhelyezkedését megváltoztassa másolatkészítés nélkül,
használja az Emeld... parancsot.

Sokszorozási beállítások
Kapcsolósor szolgál a végrehajtandó sokszorozási mûvelet
típusának beállítására.
- Az Eltolás a másolatokat a referenciavonal mentén helyezi
el.
- A Forgatás a másolatokat ív mentén helyezi el olyan szög
szerinti ismétlôdéssel, melyet a referenciaívvel adunk meg.
- Az Emelés a másolatokat egy megadott függôleges eltolási
érték szerinti ismétlôdéssel függôlegesen helyezi el.
- A Mátrix két merôleges referenciavonal által meghatározott
mátrixban helyezi el a kijelölt elem(ek) másolatait. Ha a
Mátrix lehetôséget választja, meg kell határoznia a másolatok
számát a mátrix vízszintes és függôleges dimenziója mentén.
Továbbá meg kell adnia két függôleges eltolási paramétert is.

A párbeszédablak alsó felében az elosztási lehetôségek azt


határozzák meg, hogy a sokszorozási referenciavonal kezdô- és
végpontját hogyan kell értelmezni.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


331
5. Fejezet: A menüparancsok

- a Növekmény a referenciavonal vagy referenciaív hossza


által meghatározott növekmény szerint helyezi el a
másolatokat.
- az Elosztva választás a referenciavonal vagy referenciaív
hossza mentén egyenletesen osztja el a másolatokat.
- Az Elosztva-1 lehetôség is egyenletesen osztja el a
másolatokat a referenciavonal vagy a referenciaív mentén, de
a távolság a másolatok száma+1 számmal osztódik, így a
végpontra nem kerül másolat.
- A Köv. táv... a másolatokat egyenletesen osztja el a
referenciavonal vagy referenciaív mentén, amíg a
referenciaelem tart. Ebben az esetben nem a másolatok
számát, hanem a másolatok közötti távolságot kell megadnia
hosszúságban vagy fokokban.

Függôleges eltolás
A Függôleges eltolás adja meg az egymás után következô
másolatok közötti függôleges távolságot, ami megmarad a
másolatok mozgatásakor, forgatásakor és sokszorozása esetén is.

Ha az elemek sokszorozása a 3D ablakban történik, a függôleges


eltolást nem a párbeszédablakban megadott numerikus értékkel,
hanem egy referenciavektorral kell definiálni. Ebben az esetben
csak egy kapcsolót kell beállítania a párbeszédablakban, ha
kívánja, hogy legyen függôleges eltolás.

Megjegyzés: Ajtók vagy ablakok sokszorozása esetén vegyük


figyelembe, hogy az ArchiCAD a nyílások másolatait az
aktuális szinten az eredeti falba helyezi el, és nem egy
szinttel feljebb vagy lejjebb, még akkor sem, ha olyan
emelési értéket adott meg, mely az aktuális szint fölé vagy
alá mutat.

Kijelöltek módosítása...
A Kijelöltek módosítása parancs párbeszédablakot nyit ki,
melynek segítségével lehetôség nyílik akár különbözô típusú
kijelölt elemek bizonyos jellemzôinek együttes módosítására.

332 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Minden ArchiCAD elem két meghatározó jellemzôje közös: a


fóliához rendelés és a tollszín ill. tollvastagság.
- A Kijelöltek módosítása párbeszédablakban ezt a két
jellemzôt tudja beállítani tetszôleges számú egyidejûleg
kijelölt elemre anélkül, hogy ezek a kijelölésüket
elveszítenék.
- Az elemek további jellemzôi változatlanok maradnak, és ha a
kettô közül csak az egyik jellemzô értékét változtattuk, akkor
a másik jellemzô értéke is az eredeti marad.

Ablakok és ajtók
Az ablakok és ajtók számára van egy további beállítási lehetôség.
Ha az ajtók és az ablakok nincsenek kijelölve, de a fal, amelyben
ezek benne vannak, ki van jelölve, akkor módosíthatja a tollszín
beállítását. Ahhoz, hogy az ablakok és ajtók tollszínét módosítsa,
kattintson a Módosítsd a kapcsolt ajtókat/ablakokat
jelölônégyzetre.
Megjegyzés: Az ablakok és ajtók mindig a befoglaló fallal
azonos fólián vannak.

Automatikus címkék
A Módosítsd az automatikus címkéket is jelölônégyzettel lehet
beállítani azon automatikus címkék tollszín és fólia módosítását,
melyek nincsenek kijelölve, de az elem, melyhez tartoznak, ki
van jelölve.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


333
5. Fejezet: A menüparancsok

Speciális eset
A fólia hozzárendelések mindig szabályosan történnek, de van
egy speciális eset, amikor a tollszín és tollvastagság beállítás a
leírt szabálytól eltérôen viselkedik:
- A könyvtári elemek tollszín és tollvastagság értékei
módosíthatók, kivéve, ha a könyvtári elem 2D-s jelképe a
jelképben megadott tollal jelenik meg. De még ilyen esetben
is, ha az elemet szerkesztjük, a tollszín ill. tollvastagság elôre
beáll a szerkesztett elem tollszín és tollvastagság értékére.

Összetett elemek
Az összetett elemek (mint pl. méretláncok, vonalszakaszokból
felépített szintkóta tárcsák, nyilak és szövegek) összetevôi együtt
változnak.

A kijelölt elemek táblája


A Kijelöltek módosítása párbeszédablakban a kijelölt
elemtípusokat, valamint azok darabszámát egy táblázat mutatja.
Ez a tájékoztató kijelzés hasznos az elemek szerkesztésekor.
A Kijelöltek módosítása parancs a 3D ablakban nem használható.

Eszköz beállítások
Ez egy dinamikus menüelem, mert a menüpont neve változik az
aktuálisan kijelölt elem ill. a választott Eszköz szerint.
- Ha nincs kijelölt elem, a parancs kinyitja az aktív eszköz
beállítások párbeszédablakát az adott eszköz alapértékeivel.
- Ha egy kijelölt elem van, akkor a program annak az elemnek
megfelelô párbeszédablakot nyitja ki az elem beállítási
jellemzô-értékeivel.
- Ha több elem van kijelölve, akkor a program az utoljára
kijelölt elem párbeszédablakát nyitja ki.
Lásd még...
Az egyes eszköz beállítások párbeszédablakainak leírását a 4.
fejezetben, valamint a Függelékben található magyarázatot a
külsô szerkesztôkkel létrehozható elemek természetérôl.

334 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Szöveg ablakokra vonatkozó Szerk menü


parancsok
Ha szövegablakban dolgozik, a legtöbb Szerk menü elem
megváltozik, és a szövegszerkesztôknél megszokott menü áll
rendelkezésére.

Formátum
A Formátum parancs megnyit egy párbeszédablakot, amelyben
meghatározhatja szövegének megjelenését a képernyôn és a
nyomtatón.

Tabulátor
Az itt megadható szám azon szóközöknek a száma, mely a TAB
billentyû leütésének felel meg.

Betûtípus és méret
A Betûtípus és a betûméret beállításokkal a rendszerben lévô
típusok és méretek közül választhat. A típus és/vagy a méret
megváltoztatása az egész szövegablakra vonatkozik.
Megjegyzés: A különbözô szövegablak típusok számára
eltérô betûtípust és betûméretet adhat meg. Egy új tervben az
ablakok azt a beállítást hozzák magukkal, amely az ArchiCAD
utolsó használatakor volt érvényben. Visszatérhet az eredeti
alapbeállításokhoz úgy, hogy a MÓDOSÍTÓ billentyût
(Macintosh) illetve az ALT billentyût (Windows) lenyomva
tartja és az Irat menüben lévô Teljesen új parancsot
választja.

Keresd és cseréld...
A Keresd és cseréld parancs kiválasztásával kinyílik a Szöveg
keresés párbeszédablak, melyben a szövegszerkesztôknél
megszokott szövegkeresési és cserélési funkciókat adhatja meg:

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


335
5. Fejezet: A menüparancsok

- Egy szó, mondat, vagy egy karaktersor összes elôfordulási


helyének megtalálása az ablakban vagy a kijelölt szövegben.
- Szavak megtalálása és cseréje az írásmód pontos
figyelembevételével.
- Keresés és csere visszafelé haladva a szövegben.

Keresd a kijelöltet
Ez a parancs a kijelölt karaktersort keresi a szövegben olyan
irányban, amilyen a Szöveg keresés párbeszédablakban be van
állítva.

Keresd újra
Ez a parancs megismétli az utolsó keresési mûveletet olyan
irányban, amilyen a Szöveg keresés párbeszédablakban be van
állítva.

Cseréld újra
Ez a parancs megismétli az utolsó cserét (mûveletet) olyan
irányban, amilyen a Szöveg keresés párbeszédablakban be van
állítva.

Menj...
Ezzel a paranccsal valamelyik sorra ugorhat a sor számának
megadásával. Ez a funkció különösen hasznos GDL leírások
szerkesztésénél vagy ellenôrzésénél.

336 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Megjegyzés / Nem megjegyzés


Ezek a parancsok a könyvtári elemek 2D-s, 3D-s, illetve
Jellemzôk leírása ablakaiban használhatók. Ezekkel lehetôség van
a kijelölt parancssort megjegyzéssé változtatni és fordítva. A
Megjegyzés parancs felkiáltójelet (!) helyez a kijelölt sorok
elejére, míg a Nem megjegyzés parancs a felkiáltójeleket
eltávolítja. Ez a funkció kényelmes megoldást nyújt arra az esetre,
ha a leírásnak csak egy részét szeretné végrehajtatni.
Tipp: Az ablak egész tartalmára is kiadhatja bármelyik
parancsot úgy, hogy elôzôleg kiválasztja a Szerk/Válaszd ki
mind parancsot.
Megjegyzés: Ezek a parancsok a szövegablak alján
elhelyezett rövidítésekkel is elérhetôk.

Növeld a bekezdést/Csökkentsd a
bekezdést
Ez a parancs elhelyezi/eltünteti a paragrafusok elején az üres
karaktereket, amelyek számát a Szöveg ablak Formátum
párbeszédablakában lehet megadni.
Megjegyzés: Ezek a parancsok a szövegablak alján
elhelyezett rövidítésekkel is elérhetôk.

Ellenôrizd a leírást
Ezzel a paranccsal ellenôrizheti az aktív ablakban lévô GDL leírás
szintaktikai helyességét.
Ha ellenôrizni akarja az aktuális Könyvtári elem teljes leírását,
aktiválja a hozzá tartozó Vezérlôablakot, mielôtt kiadja a
parancsot.
Megjegyzés: Ez a parancs a szövegablak alján elhelyezett
rövidítéssel is elérhetô.

Indítsd a hibakeresôt
Ez a parancs csak akkor elérhetô, ha GDL leírás ablak van a
képernyôn. További információk a GDL hibakeresô ablak
leírásnál a 6. fejezet ArchiCAD könyvtár alfejezetében állnak
rendelkezésre.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


337
5. Fejezet: A menüparancsok

Az Eszközök menü
Az Eszközök menü a következô szolgáltatásokat nyújtja:
- csoportosít elemeket, ill. a csoportosítást megszünteti;
- módosítja az egymásra rajzolt elemek megjelenési sorrendjét;
- zárol fontos elemeket, hogy megvédje ôket a véletlen
módosítástól vagy törléstôl;
- új elem transzformációs módokat kínál;
- elemeket automatikusan vagy egyénileg címkéz;
- helyiség információt frissít;
- ArchiCAD kiegészítôként definiált funkciókat hív meg.

Használd csoportként
A parancs kijelölt elemek csoportját hozza létre. Különbözô
típusú elemek is kerülhetnek egy csoportba, és lehetôség van
létezô csoportok csoportosítására is.
A csoportok viselkedésével kapcsolatos további információkat az
ArchiCAD alapvetô fogalmainak leírásánál talál a 2. fejezetben.
Fontos: Ha Tervet ArchiCAD 5.0 formátumban menti el,
minden csoportinformáció elvész.
A csoportosítás/csoport szétbontás nem elérhetô a 3D ablakból.

Bontsd szét a csoportot


Ez a parancs megszünteti a kijelölt elemekhez tartozó
csoportinformációt, így azok a továbbiakban külön-külön
kezelheôk.
A csoportinformáció hierarchikus, azaz ha két csoport egy
magasabb szintû csoportba kerül, a Bontsd szét a csoportot
parancs elôször a két csoportot választja szét, majd a parancs
újbóli kiadásával lehet a csoportokat önálló elemekre bontani.

Szüneteltesd a csoportokat
A parancs átmenetileg minden csoportinformációt megszüntet.
Minden csoportosított elem nemcsoportosítottként viselkedik. Ez
lehetôvé teszi a csoport egyes tagjainak egyszerû és gyors
módosítását a többi csoportelem módosítása nélkül. A parancs
újbóli kiadása után a csoportok ismét helyreállnak.
A parancs neve elôtti pipa jelzi, hogy a parancs aktív-e vagy sem.

338 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Megjegyzés: A Vezérlôpulton két ikon valósítja meg a


parancs funkcióit.
A Szüneteltesd a csoportokat parancs a 3D ablakból is elérhetô.

Folyamatos csoportképzés
Ez a kapcsoló parancs lehetôvé teszi elemcsoportok automatikus
létrehozását. Ha a Folyamatos csoportképzés be van
kapcsolva, az egy idôben létrehozott elemek (téglalap
keresztmetszetû falak, tetôláncok stb.) egy csoportba kerülnek.

Hozd elôre
A parancs kiadásával a kijelölt elemek az összes többi elem fölé
kerülnek.

Hozd elôrébb
A parancs kiadásával a kijelölt elemek a saját és az alacsonyabb
osztályba tartozó elemek fölé kerülnek, de a magasabb osztályba
tartozó elemek alatt maradnak.

Vidd hátrébb
A parancs kiadásával a kijelölt elemek a saját és a magasabb
osztályba tartozó elemek alá kerülnek, de az alacsonyabb
osztályba tartozó elemek fölött maradnak.

Vidd hátra
A parancs kiadásával a kijelölt elemek az összes többi elem alá
kerülnek.

Állítsd vissza az eredeti sorrendet


A parancs visszaállítja az elemek eredeti átfedési sorrendjét.
Az átfedô elemek kirajzolási sorrendjérôl szóló további
információk találhatók az ArchiCAD alapvetô fogalmainak
ismertetésénél a 2. fejezetben.

Zárold
A parancs segítségével a kijelölt elemeket lehet zárolni a véletlen
módosítás elkerülése érdekében. A zárolt elemeket továbbra is ki

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


339
5. Fejezet: A menüparancsok

lehet jelölni és szerkesztésre használni, valamint beállításaikat


kiolvasni paraméterátvitellel.
Megjegyzés Csapatmunkában dolgozóknak: Csak lefoglalt
elemeket lehet zárolni. Zárolt elemeket más nem foglalhat le.
A zárolási információ a Központi tervbôl való kijelentkezés
után is megmarad.

Oldd fel
A parancs segítségével lehet elemek zárolását megszüntetni.
Megjegyzés Csapatmunkában dolgozóknak: Csak olyan
elemeket oldhat fel, amelyeket saját maga zárolt.

Oldj fel minden elemet


Ez a hierarchikus menü teszi lehetôvé minden zárolt elem
feloldását.
Saját elemeimet
Felold minden elemet, amelyet saját maga zárolt.
Mások elemeit
Ez a Csapatmunka-specifikus menüelem csak a Csapatmunkába
bejelentkezett Vezetô építész számára elérhetô. Ô bármelyik
Csapattag által zárolt elemeket feloldhatja a Csapattag nevének a
megjelenô párbeszédablakban történô megadásával.
Az egész csapat elemeit
Ez a Csapatmunka-specifikus menüelem csak a Csapatmunkába
bejelentkezett Vezetô építész számára elérhetô. A parancs
segítségével az összes Csapattag által zárolt elemet feloldhatja.

Készíts részletet
A parancs segítségével a 2D Területkijelölô eszközzel
meghatározott területet lehet elmenteni paraméterezett 2D-s
könyvtári elemekként. Az így létrejövô elemeket „felragaszthatja”
a rajzokra, így biztosítva az alaprajz vagy a metszeti rajz kellô
részletezettséget, miközben modellezési idôt takarít meg.
Egy részlet létrehozásához zárjon körül egy területet az
alaprajzon vagy a Metszet/Homlokzat ablakban a Területkijelölô
eszközzel, és válassza a Készíts részletet parancsot az Eszközök
menübôl. A megjelenô párbeszédablakban adhatja meg a
létrehozott elem nevét és tárolási helyét.

340 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

A párbeszédablak kiugró menüjének segítségével könnyedén


navigálhat a felkínált könyvtárak között.
Ha bekapcsolja a Helyezd el a Részletet most jelölônégyzetet, a
létrehozott elem rögtön a mentés után beillesztôdik a rajzba.

Megjegyzés: Az így létrehozott Tárgyak viselkedése


paraméterek segítségével szabályozható, amit egy speciális
sablon biztosít az ArchiCAD könyvtárban. Ha ez a sablon
hiányzik a betöltött könyvtárakból, még mindig lehetséges
Részletek elmentése, de csak mint leképezés, minden
speciális intelligencia nélkül. Az ArchiCAD jelzi, ha nem
találja meg a Részlet sablont, és fölkínálja a mûvelet
folytatásának ill. megszakításának lehetôségét.

Varázspálca beállítás
Ez a parancs befolyásolja ívek, körök és göbék görbe falakká és
poligon típusú elemekké történô átalakítását.
Az átalakításról a 3. fejezetben a Szerkesztési eljárások alatt talál
részletesebb leírást. Az átalakítás során a görbét az ebben a

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


341
5. Fejezet: A menüparancsok

párbeszédablakban beállított lehetôségek alapján rajzoja vagy


közelíti a prorgram.

A közelítés módja
A jobboldali két kapcsoló segítségével két átalakítási módszer
között választhat.
- A Legjobban illeszkedôt kapcsoló választásánál íves
szakaszok követik a körívek, ívek és görbék alakját a lehetô
legpontosabban.
- Az Egyenes szakaszokat kapcsoló választásánál a közelítés
csak egyenes szakaszokkal történik.
Megjegyzés: Görbe elem felülethálóvá és vonallá történô
átalakításakor az ArchiCAD csak egyenes szakaszokat
használ.
Egyenes szakaszok lehetôségei
A baloldali négy kapcsoló segítségével több lehetôség közül
választhat íves elemek egyenes szakaszokkal történô
közelítésekor.
- Az elsô lehetôség segít meghatározni a poligon és az eredeti
íves elem közötti maximális eltérést.
- A középsô két gombbal egy ívet vagy egy egész kört közelítô
szakaszok számát lehet meghatározni. A második esetben
minden ív annyi szegmensbôl fog állni, amennyi a hozzá
tartozó képzeletbeli körbôl rá esik.
- A negyedik gomb választásával az átalakítás azonos
hosszúságú szakaszokkal történik.
Megjegyzés: Ha a Legjobban illeszkedôt módszert
választja, és valós görbék létrehozására nincs mód, a program
a görbéket a párbeszédablakban jelölt hierarchikus
sorrendben megpróbálja közelíteni.

342 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

Bontsd szét
A parancs segítségével az aktuális szinten vagy Metszet ablakban
kijelölt elemeket lehet alapelemeikre bontani (vonalak
nyílhegyek nélkül, körök, ívek, elliptikus ívek, görbék, keret
nélküli kitöltések, egysoros szövegek). Az eredeti elemek
megszûnnek.

Kivételek:
- Metszet/Homlokzat ablakokban elmetszett szerkezeti
elemeket nem lehet szétbontani, hiszen ezeket nem lehet
törölni Metszet nézetben;
- Helyiség poligonok és pecsétek;
- Metszetvonalak és kamerák;
- 2D-s alapelemek.
Néhány példa:
- födémek, tetôk, felülethálók szétbonthatók vonalakká;
- falak és oszlopok szétbonthatók vonalakká és kitöltésekké (a
falakba illesztett ajtók és ablakok is szétbontódnak);
- ajtók és ablakok (ha nem az ôket tartalmazó fallal együtt
jelölte ôket ki) könyvtári elemként bontódnak szét, és üres
lyukkal helyettesítôdnek.
- Méretezési egységek vonalakká és nyílvégek alapelemeivé
(vonalak, körök, ívek, kitöltések) bontódnak szét.
- Könyvtári elemek könyvtári elemek alapelemeivé bontódnak
szét.
Megjegyzés: Ha a Folyamatos csoportképzés be van
kapcsolva, a szétbontott elemek csoportosított formában
jönnek létre.

ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


343
5. Fejezet: A menüparancsok

Vonal extrák
A Vonal extrák menüpont három parancsot kínál, melyek két
kijelölt vonal kapcsolatát változtathatják. Segítségükkel
nyújthatjuk vagy rövidíthetjük a vonalakat annak érdekében,
hogy a választott parancsnak megfelelô vonalcsatlakozás jöhessen
létre.

Kerekítsd le
A vonalak végét egy körívvel köti össze.
Ha ezt a parancsot választja, megjelenik egy párbeszédablak,
amelyben meghatározhatja a lekerekítés sugarát.

Mesd
A vonalak végét egy vonalszakasszal köti össze.
Ha ezt a parancsot választja, megjelenik egy párbeszédablak,
amelyben meghatározhatja a lemetszés sugarát.

Kapcsold össze
Meghosszabítja/lerövidíti a vonalakat, hogy azok találkozzanak a
metszéspontban.

A vonalak csatlakoztatásának három módja

Tetô szintvonal készítés


Ez a parancs teszi lehetôvé szintvonalak kijelölt tetôkre
helyezését, a megjelenô párbeszédablakban megadott
magasságokban.

344 ArchiCAD 6.0 Felhasználói kézikönyv


5. Fejezet: A menüparancsok

A párbeszédablak felsô részén található két kapcsoló segítségével


adhatja meg, hogy a szintvonal(ak) a kijelölt tetô(k) alsó vagy
felsô síkján jelenjen(ek) meg.
A középen levô mezôkben megadhatja a szintvonalak értékeit. A
magasságot meg lehet adni a szint saját magasságához vagy a
Terv 0,00-hoz viszonyítva.
Ha bekapcsolja a A tetôn kívül ne legyen vo