You are on page 1of 8

KÉPES RAGADOZÓ MADÁR KALAUZ

az Aggteleki-karszt és a Zempléni-hegység fajainak megismeréséhez

Kedves Természetbúvár Barátunk!
Kiadványunkkal első lépéseidet kívánjuk egyengetni, ha szeretnél többet is megtudni a természetről, mely
az embertől függetlenül létező, ám az emberiségnek végtelenül kiszolgáltatott, megismételhetetlen, csodálatos érték.
Kfvánunk mindenkinek sok szép, rácsodálkozással és felismeréssel megélt kirándulást hazánk e kicsiny,
de értékes és izgalmas vidékén!

,----------------------------------------------------------------------_.
I
I
I
Méretek: Közepes méretű, a tojók Táplálkozás: Emlősökkel és madarakkal
I
I mérete nagyobb a hímeknél. táplálkozik. Fácán, galamb és nyúl méret
I
I H: hím: 49-56 cm, tojó: 58-64 cm, alatt is sok mindenre vadászik. Kedveli
I
I
I
SZF: hím: 93-105 cm, tojó: 108-120 cm. a hajnali és esti szürkületben történő
vadászato!.
Megjelenés: Az öreg madarak
hasonlítanak akarvalyhoz. Amíg Vonulás: A hazai állomány nem vonul el,
az öreg héják szürkés színűek és világos csupán kóborol.
melltollazatuk sűrűn keresztsávozott,
addig a fiatalok barnásak és mellük Előfordulás: Magyarországon gyakorinak
tollazata cseppfoltos mintázatú. mondható, bár sajnálatosan az utóbbi
évek vizsgálatai szerint a hegyvidéki
Hang: Költési időszakban hajnalonként erdők költőállománya a negyedére esett
szól. Hangja a karvalyéhoz hasonló, vissza az elmúlt húsz évalat!.
de annál mélyebb és lassúbb
"kija-kija-kija-kija"

Fészkelés: Erdők sűrűjében fészkeI. Héja
Rejtőzködve él, ezért ritkán kerül
(Accipiter genti/is)
szem elé. Nagyméretű fészkét több
éven át használja. Védett
,-----------------------------------------------------------------------

Méretek: Kisméretű ragadozófaj, a
hímek láthatóan kisebbek a tojóknál.
H: hím: 29-34 cm, tojó: 35-41 cm,
SZF: hím: 58-65 cm, tojó: 67-80 cm.

Megjelenés: Színezete felül szürke,
alul világos alapon a torkától a farka
végéig sűrűn keresztsávozott.
Farka hosszú, szárnyai lekerekítettek,
szemei sárgák. A hímek teste alul
narancsos árnyalatú.

Hang: Főként költési időben hallható ~-------------------------------, \

gyors, csattogó "kev-kev-kev-kev-kev" Táplálkozás: Táplálékát kistermetű
hangja. madarak és rigók alkotják.
Telente sok verebet zsákmányol.
Fészkelés: Erdőkben, emberi A meglepett madarakat röptében
települések környékén fészkeI. kapja el. A madáretetők közelében
Fenyőerdők telepítésévei az alföldi is számíthatunk megjelenésére.
Karvaly erdőkben, illetve településeken
a parkokban is megtelepszik. Vonuulás: Nem vonul, csupán kóborol. I
(Accipiter nisus) Jellegzetessége, hogy kizárólag I
I
Védett fenyőfélékre építi fészkét. Előfordulás: Elterjedt, gyakori madárfaj. :
I

,----------------------------------------------------------------------------------- ~I

. széttárt farka és előre nyomott. Síkvidékeken. Fején a tollai Megjelenés: Általában barnás. időszakban igen érzékeny a zavarásra. erdőkben a fák lombja alatt mozog. I . _ " Méretek: Közepes termetű. Tavasszal I I a leghangosabb. az egerészölyvhöz képest kevésbé zömök madár. Előfordulás: Szórványosan előforduló ragadozó madarunk. H: 46-58 cm. apró vizes foltokkal. Költési időszakban igen óvatos Darázsölyv I és keveset repül. I I I fekete sáv húzódik. ezzel világos színezetű.-------------~------------------------------------------------------------------------------------~ . Világos alsó testén finom barna szitál egy helyben. hüllőket. néha gilisztát faroktollait gyakran összezárja. . de ha tartósan I I hűvösre fordul az időjárás. hiszen főként darazsakkal és H: 52-59 cm. Nyílt élőhelyeken csak elvétve (Pernis apivorusJ : látható. kevés alkalmas területet talál. hogy feje testéhez képest viszonylag nagy. Röptében Kétéltúeket. Fészkelés: Leginkább a tisztásokkal. I I hamar leugrik a fészkéről. azok lárváival táplálkozik. fészkét erdőkben. Vadászat során képes I I egy helyben szitálni. Sokszor faágakról. hegyoldalakon vagy ártéri területeken ejti I I H: 52-59 cm. tollazata ritkán sávozott. Vonulás: Vonuló. repülése és keringése közben._---------------------------------------------~ H: testhossz SZF: szárnyfesztávolság . pikkelyszerűek. ölyvek elnyújtott és panaszos hangon vijjognak. I I madár. Főként hüllőkkel táplálkozik. Az elfogott siklót mindig csőrében meg. ritkán egészen kemények. I I Ilyenkor főként apró erdei vagy mezei I I I rágcsálókra les. I .- ------------------------------------------------------------------------------'.. költési időn kívül alig lehet hallani őket. I I környezelükből kiálló objektumokrói I I Egerészölyv (oszlop. mivel táplálkozási módja. Fokozottan védett . és erdőfoltokban is megtelepszik. Fészkelés: Hegyvidékeken költ. Táplálkozás: Zsákmányát a bokros I I széles szarnyú ragadozó.míakoló". legelőkön. fák csúcsára építi.------------------------------------------------------------------------------ I I I Méretek: Az egerészölyvlől nagyobb. I Méretek: Közepes méretű. SZF: 113-135 cm. a telet Afrikában tölti. Hang: Hangja elnyújtott vijjogás. Mellkasán az öreg madaraknál finom í keresztsávozás. de sokat ücsörög öreg fák keresztsávozás látható. toroktollazata sötét színű. főként . zömök megjelenésú Hang: Gyakran hallatja vijjogó hangját I I faj. ereszkedő I I I Megjelenés: Barnán mintázott tollazatú "kijő" hangját hallatja. hörcsögöt is Megjelenés: Főként ülő helyzetben figyelhető zsákmányol. Vonulás: Áprilisban érkezik. Keringéskor megfigyelhető területek közelében található fasorokban I I legyező alakú. SZF: 113-135 cm. kora Hang: Júniustói az erdők fölött keringő darázs. és szárnya hosszúkásnak tűnik. Fokozottan védett . Csupán Előfordulás: Hazánkban ritka. A lárvákat a főldből kaparja ki. mezőkkel tarkított hegyvidéki lombos erdőket kedveli. szállítja a fiókájának. I I I I (Buteo buteoJ Vonulás: Télen és nyáron egyaránt I I I Védett találkozhatunk vele. Az öreg madarak szeme védekezik a fullánkok szúrása ellen. élőhely-igénye miatt / (Circaetus gallicusJ egyetlen fiókát nevel. Költési I I enyhe V alakban tartott szárnya. I I I I I Táplálkozás: Réteken. __ o . Farka alsó végén egy széles erdőkben fészkeI. így farka is fogyaszt. Táplálkozás: Érdekes táplálkozási szokása alakult ki. sárga. a fiataloknál hosszanti Fészkelés: Főként a középhegységi zárt I I csíkok láthatók. kútgém) keresi áldozatait. '. száraz csúcsán is. I I mezőgazdasági területeken táplálkozik. I I I I Előfordulás: Egyik leggyakoribb I I I ragadozó madarunk. a táplálkozo. ősszel vonul el tőlünk. Vadászat közben gyakran Szemei sárgák. SZF: 110-132 cm.

terjedt ritka ragadozó madarunk.I . de fiatal rókát is fagyaszt. Jellegzetessége. a mezei pockok. a hím nászrepülés is a vonulás. Békászó sas I I hazánkban a középhegységi erdőkben találta meg a Előfordulás: Korlátozott (Aquila pomarina) I I I fészkelőhelyét. nyílt élőhelyeken.--------------------------------------------------------------------------- I I I Méretek: Kisebb termetú sas.oyk-ovk-ovk" ugató hangok I I I sorozatait hallatja. de a hazánkban költő néhány pár az öreg fák lombkoronája Megjelenés: Erőteljes alá építi hatalmas. I I de ahol sok a mezei nyúl és fácán. zömök megjelenésú madár. esőre viszonylag kis méretú. A fiatalok homokszínű I I alapon világosen csíkozott tollazatúak . Fő tápláléka I I H: 55-65 cm.---------------------------------------------------------------------------- . Fészkelés: Élőhelyei a sziklás Előfordulás: Több földrészen el- és erdős hegyvidék nyílt területei. fák röptében vékony füttyentés. érdes . gallyakból megjelenésú ragadozó madár. amely folt látható. már kezdődik I I hangját a költési területén hallatja. Általában sziklafalakon fészkei. Sokat látható vizes. áttelelő madár. Fokozottan védett \ . a fiatalok szárnyán és farktollain Táplálkozás: Rajtaütésszerűen az alsó és felső oldalon is fehér lepi meg zsákmányát. Április elején térnek I I közben elnyújtott füttyszerú . várakozó egyetlen fiókájának. Az öreg szirti sasok sötétbarnák. Vonulás: Állandó.-------------------------------------------------------------------------- Méretek: H: 80-93 cm. I I I I Megjelenés: Az öreg sasok feketésbarnák. síkvidéki élőhelyeken. szerű . SZF: 143-168 cm. Fészkelőhelyét egyre I I gyakrabban választja nyílt. csupán testének felső részén lógatva hordja a fészekben I I világosabb a tollazata. fácán. I I I I Hang: Hangja mély. csak a fiatalok vonulnak el. (Aquila chrysaetos) Fokozottan védett r . nyuszt és bagoly. Középhegységeink erdei ben a nagyobb kiterjedésú tisztások biztosítják számukra a Szirti sas vadászterületet. I I Vonulás: Amint a fióka kirepül és I I I Hang: Magas. a fejtetö . de ma már csak I I néhány pár él itt. I I és a tarkó sárgásbarna. Ahol ezek a zsákmányállatok élnek. I I Hatalmas fészkét fák csúcsán építi.kior:" kiáltásai messze elhangoznak. rájuk is I I I vadászik. Hazánkban eredetileg I I I a hegyvidéki erdőkben költött. Faroktollai viszonylag lehet nyúl. európai elterjedése van. csak elvétve fog békát. köröz. I I Farka rövid. kiskutyaugatáshoz hasonlító "kjif" elhagyja a fészkét. Előfordulás: Nagy elterjedési területű. összehordott fészkét. hosszúak. viiik" hangot ad. Keringés közben szárnyait ívelten lefelé tartja. de elfoglalják. csúcsán is megláthatjuk. \ . háborítatlan I I I helyen sok éven keresztül használja. vissza és költőterületüket azonnal I I I I Fészkelés: Általában fás síkságok erdeiben költ.---------------------------------------- l Méretek: H: 70-83 cm. a puszták és I I sztyeppek tipikus sasfaja. Gyakran magasan Hang: Ritkán hallatja hangját. ! vállukon egy-egy fehér folt látható. ám az egerészölyvnél Táplálkozás: Nevével ellentétben I I nagyobb. nászrepüléskor gyakran I I gyors. I I I I Fészkelés: Keleti elterjedésű. SZF: 178-205 cm. Vonulás: Az öreg madarak fészkelő- I I területük környékén kóborolnak télen. rnókus. I I nagy eséllyel számíthatunk a megpillantására. de meglehetősen ritka faj. SZF: 190-225 cm. I I hogy zsákmányát csőrében I I I Megjelenés: Sötétbarna. ám sziklákon. I I Táplálkozás: Fő tápláléka az ürge és a hörcsög.

mezőgazdasági területek tipikus ragadozója. SZF: 130-155 cm. sőt télen északi l csaholásszerű "kíí-kíí-kíí-kíí" sorozatok ból de a dögre is rájár. főként pockokra vadászik. Vonulás: Nem vonul el. halakat.. nyávogó hangját is hallhatjuk. mentén találja meg életfeltételeit. útján alacsony. Farka ék alakú. fekete.. : áll. Barna rétihéja . de ma már erre nincs példa. esőre világossárga.. ból. riasztása mély. elhullott állat körül ősszegyűlő ragadozó : melyet lassan ismételget. . Vonulás: Hazai állománya vonuló. . Télen egy elejtett vagy tájakról is érkeznek hozzánk "vendégek". ismétli két másodperces szünettel. Fészkelés: A vizes élőhelyek. Hang Gyors. a vízfelszínen mozgó farktollai és evezőtollai szürkék. feltűnően erőteljes. nagyobb folyók mentén. jellegzetessége az enyhén villás farok. fagyok idején fő tápláléka a vadliba. . belül egyre fogyatkozó számban fészkei. madarak. síkvidéken. szerepelnek.. Táplálkozás: Zsákmányszerző H: 43-55 cm. Réti sas (Haliaeetus albicillaJ Fokozottan védett . (Milvus migransJ Fokozottan védett Megjelenés: Sötétbarna színezetű. A középhegységek erdeiből eltűnt.-------------------------------------------------------------------- ------------------------------------------------------------------------- .. Mindkét nem esetében a fej.kvek-ek-ek-ek-ek". SZF: 115-140 cm. Elöfordulás: Ritka. : az öreg sasok esetében . Nádasok és tavak fölött A hím testtollai kissé vörhenyes barnák. és holtágak közelében találja meg élőhelyét. Táplálkozás: Táplálékában emlősök. Fészkét ártéri fákra építi gallyak. Táplálkozás: Költőhelye közelében l hófehér. ezekhez közeli (Circus aeruginosusJ . imbolygó repüléssel pásztáz. I : Megjelenés: Tollazata barna. halak. orrhangszerű "véj-e" kiáltást kétszer a telet Afrikában tölti. I Méretek: Fészkelés: Hazánkban elsősorban . I A legnagyobb termetű sas Európában. Régebben megjelent a falu- szélére kiengedett házi szárnyasok fölött. melyeket repülés közben : Hang: Hangja főként a fészek közelében. Elöfordulás: A leggyakoribb ..---------------------------------------------------------~ Méretek: Közepes méretű faj. gyakran rongydarabokat is beépít.. hazai rétihéja faj. Riasztása gyors . éles. SZF: 190-240 cm. .. vízimadarakat. Védett \ . tavak I I H: 62-76 cm. I ~------------------------------------------------------------------------------------------------------------------. lármás. kétéltűek és hüllők egyaránt Kissé lógó szárnytartással repül. Barna kánya H: 48-58 cm.öt éves koruktól . Fészkelés: Hazánkban már csak folyóink a telet Afrikában tölti. erős kopogó "kiek". . I fészkét a nádasok rejtekébe építi. Hosszan tartó : költési időben hallható. madarak között könnyen megfigyelhető. mocsári teknősöket : zsákmányol. Kiülőhelyét nagy fák elszáradt ágainak tetején választja. Mezőgazdasági területeken váll világosabb színű. keringve. torok. Vonulás: Vonuló. nyerítő "píi-H-i-i" hangja ahol a baromfiállomány dézsmálásával kárt mellett néha az egerészölyvhöz hasonló okozhatott. szárnyvége rágcsálókra és madárfiókákra les. Megjelenés: A tojó sötétbarna tollruhájú. mint Elöfordulás: Hatalmas elterjedési területén költőfaj. a víz felszínéről kap fel./ Méretek: Közepes méretú ragadozó madár. I I Nagy fészkét az itt található termetes fákra építi.. Hang: Nászrepüléskor panaszos. I .

szemei sötétek. (Felco tinnuncu/us) : nagyobb termetú rovarokat is zsákmányol. gyakori sólyomfaj.-------------------------------------------------------------------------------- . Fokozottan védett \ . melle vastag csíkozású. így hazánkban (Fa/co subbuteo) Fészkelés: Fészket nem épít.a mezők fölött.--------------------------------------------------- Méretek: Ha gerle méretű madarat látunk egy helyben lebegni . de településeken is gyakran I I megjelenik. pacsirtákra is vadászik. Különösen hangosak.. világosabb hasoidalát cseppfoltos mintázat díszíti. Hang: Hangja sűrűn ismételt éles.és kormánytollai pedig sávozottak. Előfordulás: Európában. esetleg nagyobb I I épületek réseiben neveli fiókáit.--------------------------------------------_. teste Amikor fiókái már nagyobbak vagy az idő alul vörös. Főként is sokfelé előfordul. a telet Afrikában tölti. biztosak lehetünk benne. a telet Afrikában tölti. Védett síkvidéken. I I I I Fészkelés: Tágas mezők. I I I I Fészkelés: A füves puszták jellegzetes és ritka I I sólyomfaja. I I a kisebb rágcsálókat pedig más ragadozó madaraktói I I rabolja el. I I I : Vonulás: Vonuló. panaszos. hogy vércsét látunk. ám napjainkra sík I I vidékekre helyeződött át a költőterülete. Hang: l. karcsú. Védett \ . vörös alapszínű. de repülés közben a hím Vonulás: A fecskékkel egy időben és a tojó is ismételt. varjúfélék elhagyott fészkeit foglalja el. SZF: 70-84 cm. I I I I Táplálkozás: Fő táplálékát korábban az ürge és I I a hörcsög jelentette. H: 29-35 cm. Megjelenés: Karcsú megjelenésű. más madarak fészkében. sötétszürke. Hang: Leginkább perlekedő "kev-kev-kev-kev" hangja hallható. hűvösebbre fordul.kn-ctüc: ö is elvonul. gyors röptű. Teste felső része Gyakran és kitartóan vadászik szitakötőkre. Táplálkozás: A fő táplálékát jelentő kecses röptű sólyomfaj. Sárgásbarna tollruhájú. SZF: 105-129 cm. Megjelenés: Sötét szernü. Kabasólyom hangot is adhat. mely ritkán ártéri erdőkben is megtelepszik. Vörös vércse I I : Táplálkozás: Főként pockokkal táplálkozik. Röptében egy rovarokat a vizes élőhelyek fölött fogja el. rövid "ki-ki-ki" kiáltás. I Kerecsensólyom I : Előfordulás: Hazánkban költóállománya erósödést (Fa/co cherrug) : mutat a védelmi intézkedéseknek köszönhetően. sziklafalakon tészkelt. ám napjainkra mindkét rágcsáló I I I állománya megfogyatkozott. izgatott. fiatal fecskékre és Feje fehéren és sötéten mintázott. óriási fecskére hasonlít. riasztó és hívóhangként egyaránt használja. műfészekben I I I telepszik meg. de nyáron Előfordulás: Európában elterjedt. A hímek farktollai kékes-szürkék. Feje világos. Megjelenés: Hegyes szárnyú.vagyis szitálni . utóbbit csak közelről láthatjuk. Gyakran vadászik apró I I madarakra. H: 31-37 cm. árterek közelében élő I . H: 47-55 cm.'--------------------------------------------- Méretek: Közepes méretű sólyom. Testtollaira sűrű pettyezés jellemző. melyeket a levegőben fog el. Fészket I I nem épít. I I I Hazánkban a közelmúltban még középhegységi I I erdőkben. az evező. Vonulás: Állandó madár. köztük mezei pacsirtákra és galambfajokra. A költőpárok magányosan fészkelnek. SZF: 68-78 cm. ha több pár fészkei egy költőhelyen. éles . kecses ragadozó. Méretek: Gerle mérelú. Varjak és szarkák fészkei ben. hosszú farkú. lucernások I I és tarlók biztosítják élőhelyét.assú. A védelmük érdekében I I I kihelyezett költőládát is előszeretettel elfoglalja. mezögazoasagi területek. kotkodácsolásszerű I "ki-ki-ki-ki".

Legfontosabb feladat a fészkelőhelyek zavartalanságának biztosítása."~. gyűlölt ellenségként... hálózatok miatt egyre gyakoribb eset a madarak különítéshez nagy gyakorlat szükséges. hang. valamint a madár életmódjáról is meg. és többféle módszerrel irtották őket. ennek eredményekép- pen sok megválaszolatlan kérdésre kaptak választ HOGYAN HATÁROZZUNK a kutatók.--..hogyan segíthetjük a ragadoz6 madarak védelmét? A ragadozó madarak között vonulókat és a fészke- -.------------------------------... sasok és vércsék vonulását műholdas nyomkövetőkkel vizsgálták. és táplálkozó-területek külön védelmet élveznek. A vonuló fajok esetében fontos a vonulás közbeni megállóhelyeken és a telelő terü- leteken is biztosítani a védelmet..... (www."'''' . latkerthez._~.. A védelmi intézkedéseknek köszönhetően több költőfaj állománya folyamatosan erősödik. E kiadvány.• ' __ ..hu). néhány faj eltűnését vagyegyedszámuk kritikus nulnak. Mivel a sérült madarak jelentős része meg- ahogy bevezetőjében is olvashatjuk az első lépések gyógyítható és a természetbe vissza helyezhető... Az utóbbi években Egerészölyv a sólymok.. Még ma is nagyszámú ragadozó madár lesz mérgezés vagy vadászat áldozata. A vizes élőhelyekhez kötődő vagy tek rájuk.•. hiszen általában csak messziről követhetjük keringésüket. a képek és a szöveg segítenek a beazo. nem vonulnak el. Ez jellemzően sok rovart fogyasztó fajok szintén elvo. a táp- lálkozóhelyek és a prédaállatok védelme.--_-.. sérülése._. Az emberek kapcsolata a ragadozó madarakkal lékot._.. lési területükön áttelelőket egyaránt találunk. vagy a legközelebbi ál- tudhat juk a legfontosabb információkat. ugyanakkor például a hüllők fokozatosan változik... Alig néhány évtizede még zsákmányolására specializálódott kígyászölyv elvo.. csökkenését eredményezte. amelyek egész évben találnak táplá. . Tollazatuk rendkívül változatos... . Az utolsó pillanatban kedvezően változott a megítélésük. mely főleg a műfészkek ki helyezését és a fiókák vissza- telepítését jelenti..------~ -~----._------------_ TERMÉSZETVÉDELEM . de egyre nagyobb hangsúlyt kap az aktív védelem is.nernzetipark.. területileg illetékes nemzeti park igazgatósághoz nosításban. dett gépjárműforgalom és az elektromos vezeték- juk ritkán hallható és a röpkép alapján történő el. -'"' . _ . .."-. kártékony állatokként tekintet- nulni kényszerül.••. sőt korábban eltűnt fajok visszatele- A ragadozó madarak meghatározása nem könnyű pülése is megfigyelhető.. feladat.gov..•. egy helyben lebegő szitálásukat vagy A ragadozó madarak fészkeit és azok környékét gyors röptük miatt egy pillanat alatt kikerülnek soha ne háborgassuk! Napjainkban a megnöveke- látóterünkből... ennek ered- ményeként minden ragadozó madár törvényes védelmet kapott. Hazánk ragadozó madár állománya sok- RAGADOZÓ MADARAT? színű és gazdag. ezért megtételéhez szükséges tudnivalóval látja el az ha ilyen esettel találkozunk. Azok a madarak. . Szitáló vörös vércse Hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása óta a legértékesebb fészkelő. A jogszabályi védelem önmagában azonban nem elég.... .. azonnal forduljunk a érdeklődőt..

Natura.0-2008-0052 azonosító számú projekt keretében készült.) (1984): Magyarország fészkelő madarai. (2000): Madárhatározó. . Szeged Kiadó: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Minden jog fenntartva. . Szolgáltató Kft.Zetterström.raptorimages.• _ ' Ha többet szeretnétek megtudni a nappali ragadozó madarakról. P.Svenson.mme. .. A kiadványa KEOP 3. I I HOGYAN TOVÁBB? .hu MAGYARORSZÁG MEGUJUL 0640638638 A projekt az Európai Unl6 támogatásával. az alábbi honlapokon és kiadványokban szerezhettek további információkat. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. L. Grant. Ragadozómadár-védelmi Szakosztály www. Papp Gábor I I I ~---------------------------'-""""""'.ajánlott könyvek és honlapok --_. az Eur6pal Regionális Fejlesztési Alap társfinanszíroúsával valósul meg.hu Haraszthy L.3.gov. K. Újhelyi P. SZÉCHENYI TERV A terepi kishatározók elkészítésekor az angol Field Studies Council alapötletét dolgoztuk át és adaptáltuk az Aggteleki- karszt és a Zempléni-hegység viszonyaira.uj5uthenyiterv._ .~----------------------------. l _ Fotók: Kovács András.) (2005): A Kárpát-medence állatai. Park Könyvkiadó.Mullarney. Élővilág enciklopédia. I I ~------------------------------------------------------- . 2011 Nemzeti Fejlesztési Ügynökség I - www.hu Kovács András és Papp Gábor honlapja www. Kossuth Kiadó. Kiadványszerkesztés: Kiss Maja Sorozatszerkesztő: Szmoradné Tóth Erika Nyomda: Planet Corp. Szerző: Petrovics Zoltán és Farkas Roland Illusztráció: Kókay Szabolcs. . D. (szerk. (szerk. J.

A nyílt területeken élő sóly- mok és vércsék rövidebb farkuk és hegyes szárnyuk segítségével nagyon gyors repülésre képesek. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- A ragadozó madarak szervezete nagyszerűen alkal. és évente felújítják. Erre nem csak az szol- gái magyarázatul. A nagytermetű ragadozó madarak jellemzője a kevés számú fióka. r ALTALANOS TUDNIVALÓK ÉS ÉRDEKESSÉGEK ~---------. agresszív ragadozó támadása esetén a kolónia tagjai együtt védelmezik a területet és a fészkeket. tépik ki a falatokat az elejtett zsákmányállatokból.l·. "--_ •••••. és csak felnőtt korukra állnak párba. általában alacsonyan. magasan és hosszasan körözö sasok szárnya széles és hosszú. szárnyuk és farkuk hosszú.••. A na- gyobb termetű rétihéják teste karcsú. Egyes fajok hatalmas fészket építenek. ezzel és épületek párkányain költenek. A fiókák sokáig fészeklakók. A békászó sas egy-kettő. hogy telepesen.nem építenek fészket. vagy sziklafalak elejtését ezzel végzik. mint például a vércse fajok. a zsákmányszerzéshez és is eléri. revírnek vagy territóriumnak hívjuk. farktollaik rövidek. A meleg légáramlatok felhajtó erejét kihasználó. Azt a területet.•••••• •. Lábuk általában mok . A nagyobb testű fajok évek alatt válnak ivaréretté. im- bolygó repüléssel járnak zsákmányuk után. Az erdők fái közt rendszeresen cikázó héja és kar- valy felépítésére a hosszú farok és lekerekített szárnyforma a jellemző. Ugyanekkor több faj . a kígyászölyv évente csupán egy tojást rak. Csőrük vége horgas. amely képes egy-egy pár eltartására. könnyű. hanem az is. fészkeinek magassága egyes esetekben a két métert mazkodott a repüléshez. Egy revírben csak egy pár fészkeI. az önálló- sas sodás folyamata lassú és hosszadalmas. hogy nehezen hozzáférhető zsákmányállatokra vadásznak. kolóniában fészkelnek.mint a vércsék és sóly- az élőhelyek széles skálájához. A háborítatlan helyeken fészkelő parlagi sasok . hogyatáplálékpiramis csúcsán állnak. hanem egyéb madár- erőteljes és erős karmokban végződik. Kisebb termetű ragadozó madaraknál azonban előfordul. a zsákmány fajok üresen álló fészkeit foglalják el. Egy nagyobb testű. amit sok éven át használnak. A táplálékbőség és az élőhely természeti állapota szintén befolyásolja a fiókaszámot. A fiatal példá- héja és karvaly nyok éveken át egyedül kóborolnak.