LOVÁRI KÖZÉPFOK

1. Nyelvhelyesség (10 pont)

Olvassa el a szöveget! Néhány szót be kell helyettesíteni a szövegbe. Válassza ki azt a szót,
amelyik a leginkább oda illő a felsorolt lehetőségek közül (A-M)!
A táblázatba is, és a szövegbe is írja be azt a betűt, amelyik a helyes szót jelöli!
Két szó nem illik sehová. Egy mondatot (0) már megoldottunk.

„ Ram sikavel o drom”

Akanak aba chi trubul phare (0).....C.......... ginadyi te ingren kodolenge, kon phiren le
them, dostaj, te ande pengi posotyi (1).................... e vorbaslyi halying, vaj
(2)........................... ram, so vorbil lenge pa le legmajbare foroske anavasle than. Kaj
e halying phirel jekh terkepo, haj le manushenge numa kattyi trubul te keren, hoj opre
sikaven (3)....................... terkeposko jekh ponto, haj e halying vaj o ram vi phenel, so
(4).................... dikhel kothe o manush. E halying vaj o ram pe
(5)......................lumaki shib vorbil, soski alosare o manush. (6)........................
vorbaslya halyingako anav si: „Pengo”. E halying avri shaj berlinen le manusha, vash
(7).......................... kavevaki ahor. E (8)................................... halying vi ande korr
shaj shuven le manusha. E halying pa (9)........................... thana del informacija. Po
terkepo si restoranura, vi lenge (10)................ shaj shunena le manusha vi
ungrikanes!

A: vorbindo
B: la
C: dromeski
D: godyaver
E: shaj
F: kasavi
G: deshthajduj
H: po
I: pheno
J: trandathajshtar
K: reklamura
L: shuven
M: jekha

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
C
 LOVÁRI KÖZÉPFOK

A 2. és 3. feladat megoldására rendelkezésre álló idő: 90 perc. Szótár használata megengedett

2. Olvasott szöveg értése - közvetítése

A) Olvassa el a történetet, azután válaszoljon a kérdésekre magyar nyelven!(10 pont)

„Kathar o Nyírség zhikaj India”

Kasave romane niponge gruppongo trajo sikavel andre Normantas Paulius „Roma” anavesko
avriashadyipe, kon ando Indiako shudrimasko than haj ando Nyírség beshen. Le fotovengo
avriashadyipe kathar lujine zhi parashtujine dikhindoj pe Budapeshta. Le artistoske kipura, kon
anda Litvania avelas, vorta shuven amen le romenca, amare feladatonca- phendas po puterdyipe la
Kulturake Kethanipesko Sheruno.
Kadal fotovura vi kodo sikaven, haj phenen amenge, hoj numa kade zhanas andre te vazden le
romen mashkar le ungrikane, te pinzharas len, haj lengi historija. Le Themeske Romengo
Konsilosko sheruno, Farkas Flórián kodo phendas, hoj nichi jekhe niposko gruppo chi zhanel opre
te ashel, te chi grizhil peski kultúra, pesko siklyipe.
Normantas Paulius majbut, sar bish bersh phirel e luma peska fotovenga mashinasa, haj aba majbut,
sar shtarvardesh avriashadyipe haj deshujekh fotovengo albumo sas les, ande soste kodole
manushengo trajo sikadas la Europake, kon ando Tibet, ando Mianmar, ande Kambodzsa, haj ando
Nepal trajon.
Le „Rom” anavesko avriashadyipe ando septemberi shon, pe Nyíregyhaza, ando Jósa András-esko
Muzeumo sas dikhindo.
Normantas Paulius ande Shudrimaske thaneski- India, ando Pandzsab haj ando Radzsasztan rodas
opre le romenge gruppura. Mashkar le trajipeske kipura, so ande shivatagoske forura getosarde, but
fotovura getosardas ande Gaganake haj Csopasnake gav.
Le fotovesko artisto, anda kodi, hoj andre te sikavel e differencija mashkar la Indiake haj le
Ungrikane rom, pe deshushtar than rodas opre le romen ando Szabolcs- Szatmár- Bereg timpo.
Kade phirdas andre Opalyi, ando Hodas, ande Nyírkata, ande Kantorjanosi, ande Nyírvasvari, haj
ando Tiszabercel.
O artisto pasha le sako dyesa vi le romenge bare dyes andre sikavel. Getosardas kipura po jekh
chacho romano abav, haj pe Kisvarda po romano festivalo.
Normantas ande Litvania, ando Kalniskiu rakhadyilas, haj kathar
jekhmijjahajijjashelahajoxtovardeshhajtrito bersh trajol pe Nyíregyhaza, kon akanak
shovvardeshhajtrin bershengoj, haj aba ijja zhanglimaske drom kerdas ande Azsia.

Kérdések:

1. Hol él Normantas Paulius?(1p.)

2. Mit mutat be képein keresztül?(3p.)
3. Hány kiállítása volt, és mióta dolgozik?(1p.)
4. Miért készített több országban is fényképeket?(3p.)
5. Hol született és mióta él Nyíregyházán?(2p.)
 LOVÁRI KÖZÉPFOK
B) „Igaz- hamis”(5 pont)

Olvassa el a szöveget, majd írja az állítások után, hogy igaz vagy hamis az a mondat, a
történetben olvasottak alapján!

„ Paramicha pala e pogani glinda”

Angla kado butshela bershenca inke chi pinzharde e glinda andej Korea. Andar e durutni Kína,
andar o mashkarutno them ingerdine kothe le anglune glindi. Bisiklo dyelo sas kodo atunchi, kana
varikon zhanglas te kinel kodo, sakon kodoleste phirelas, hoj rama te shaj dikhelas. Ba legmajbut
manusha chikana chi ashunenas pala e glinda, pala kodolako anav, vaj hiro. Trajilas ando Kangvon
jekh barvalo plugari. Voj kindas peske jekh glinda. Khere andej bari tajni lelas e avucija, dikhas la,
haj so dikhel? Jekh phuro plugari dikhlas les andar e glinda. Assalas o plugari, thaj atunchi vi kodo
kaver palpale assalas pe leste andar e glinda. Amare plugares bari voja kerdyilas ande kado khelipe,
haj kodo dyesestar sako dyes angla las e shukar glinda, assada musurasa dikhlas la, haj andej bari
lossh bisterdas leske sa problemo. Pala kodo garadas-tar e glinda ande jekh bari kutija, ke
sakonestar daravelas leski bisiklyi avucija.
Ba leski zhulyi sama las, haj o mursh sakokana losshajlo-j, dilore musurenca khelel pes angla e
glinda. E zhulyi bares kamlasas te shaj zhanel, ande soste lel kasavi bari voja o plugari, haj
gindisardas: pala kodo phirel. Kana o plugari avri gelas pej phuv te butyarel, e zhulyi avri puterdas
e kutija, thaj arakhlas e grizhindyi avucija. Ba e glinda tele boldindes pashlyolas andej kutija, haj e
zhulyi numa kodolaki shukar gradyija shaj dikhlas, so loli phanruni chipta shukarelas. Pe la
glindako paluno rig, so somnali xarkomuni butyi sas, jekh tasvir sas, bashade ternenca, opre o zvoro
cine podosa. Butaig dikhlas vi e zhulyi kadal shukarimata, haj e obli glazha grizhindes palpale
shutas andej kutija kade, hoj kodolako kaver rig chi dikhlas. Jekhvar, kana o mursh dikhlas e glinda,
sama las leski gazhi, hoj lako mursh la obla glazhako kaver rig dikhel. Chi la zhulyake chi trubulas
majbut! Daba zhukarelas, hoj korkores te ashol! Atunchi apol avri chordas e glinda, boldas la- thaj
etalo: jekha zhulyako tasvir dikhlas pe late kathar, intregones kasavi, sar voj!
– „Aketa! Vash e zhulyi sas ando foro angla kado cerra vramasa! Inke jekh zhulyi andas ando
kher! Me aba but primavari trajuvav, lokhes phurajvav, kade kaver zhulyi las!” E chorri zhulyi
kerkes gelas kaj e sokra, hoj te phenel lake peski bari briga. E sokra manglas peska bora: te mukhel
te dikhel vi voj la kavera zhulya!
Kana andre dikhlas andej glinda, jekha inkemajphura zhulya las sama ande kodi. Chi zhanelas te
hatyarel kodo: sar shaj lel jekh godyaver manush kasava zhungala zhulya peske?
- „Dikh! Kadi zhulyi kasavi phuri-j, sar me!”
Apol intya phirelas vi o sokro, thaj vi voj andre gelas kaj e bori. Dikhlas kodolaki brigaslyi musura.
Von phendine leske sa. Vi voj andre dikhlas ande glinda, ba chi dikhlas ande kodi na terni, na phuri,
na zhungali, na shukar zhulya- numa jekhe bares phure manushes, kon intregones kasavo sas, sar
voj.
- „Chi dikhen tume mishto! Aketa! Kado o phuro vechino-j!”
Le duj zhulya atunchi palesh andre dikhle andej glinda, haj kade gindinde, hoj hoj shaj pogano
biuzho khelel pes lenca, thaj chi unzhona majbutivar la glindate. Po jekh dyes kothe kheldas lende
le khereske rajesko shavo, kon deshe bershengo sas. Arakhlas e glinda, haj kamlasas te zhanel, so si
kodo. Ande vast las, dikhlas la. Jekhe kavere shaves dikhlas ande kodi, kon labda lelas pe peske
vast, sar voj. Kodo patyalas: o streino shavo las-tar lestar e labda, haj bare glasesa te rovel
kezdindas. Lesko amal kana avri zhanglas, hoj las varikon e labda, andre dikhlas andej glinda,
kezdindas le kavere shavesa te cipisarel, kon andej glinda sas, palunes kade das palma les, hoj e
glinda ande le kotora pharradyilas. Kade kerdyilas agor la pogana glindake.

1. E anglunyi glinda andar e Korea avelas.

2. O plugari sako dyes angla las e glinda, ke lashi voja kerdyilas latar.
3. Le plugareski romnyi anglunovar chi las sama, hoj la glazha duj riga si.
 LOVÁRI KÖZÉPFOK
4. Le plugareski dej kana andre dikhlas ande glinda, jekha zurales shukara terna zhulya
dikhlas.
5. E glinda jekh shavo phagerdas andre, anda kodo, ke kodo patyajlas, hoj jekh kaver shavo
las leske amaleski labda.
 LOVÁRI KÖZÉPFOK
3. Íráskészség (25 pont)

Írjon levelet ismerősödnek a továbbtanulás, pályaválasztás helyzetéről!

Leveledben említse meg:
 főiskolai/egyetemi tandíjakat
 a szülőkre háruló anyagi terheket
 utazást, kollégiumi életet
 nyelvvizsga helyzetét
 diplomások elhelyezkedési lehetőségeit hazánkban és külföldön.