You are on page 1of 6

4.

Ismertesse a nosocomiális fertőzések fogalmát, és a fogászati ellátás során leggyakrabban


előforduló fertőzéseket!
Magyarázza el a fertőtlenítés és sterilizálás közti különbséget és sorolja fel a fertőtlenítési és
strelizálási eljárásokat!
Gyűjtse össze a fogászati rendelőben alkalmazott legfontosabb védőeszközöket és alkalmazásuk
szabályait!

Nosocomiális fertőzés:Azon fertőzések összessége, amelyek az egészségügyi ellátás során,annak


következtében a betegen vagy egészségügyi dolgozón létrejönnek.A fertőzés a beteg intézménybe
kerülésekor még nem volt jelen, nem is lappangott,és az eü.ellátás következtében jött létre.

Iatrogén ártalom: (szó szerint az orvos okozta) diagnosztikus vagy terepiás ellátás során.

A nosocomiális fertőzés lehet :

 Exogén:ha a szervezeten kívüli,a normális mikroflórában nem található mikroorganizmus


okozza a fertőzést.pl.:Salmonella
 Endogén:amikor az egyén normális flórája megváltozik,és valamilyen mikroorganizmus a
többi rovására szaporodni kezd.

Leggyakrabban előforduló fertőzések: Hepatitis B,Hepatitis C,Herpes,Influenza,HIV-fertőzés,TBC

Hepatitis B

A hepatitis B fertőzés főként vér útján terjed, de egyéb szövetnedvek és testváladékok is


közvetíthetik. A hepatitis vírusok jóval ellenállóbbak a kémiai és a fizikai behatá-sokkal szemben, mint
általában a vírusok vagy baktériumok. Nagy a veszélye annak, hogy a hepatitis B vírust hordozó
tünetmentes anya az újszülöttet megfertőzi, aminek következtében a fertőzött gyermek krónikus
vírushordozóvá válik. A beteg nem csak a lappangás idején (kb. 35–150 nap), hanem a betegség lezaj-
lása után is fertőzőképes. Emiatt mindegyik páciensünket lehetséges hepatitis-vírushordozónak kell
tekintenünk. A fertőzés következménye krónikus májgyulladás, cirrhosis, hepatocellularis carcinoma
lehet.

Hepatitis A

A széklettel történő vírusürítés már a panaszok jelentkezése előtt több héttel elkezdődik, és
folyamatosan tart a panaszok kezdetét követően is kb. egy héten keresztül. Miután a fertőzés a
széklettel terjed, a higiénés szabályok betartásával, pl. gondos kézmosással megakadályozhatjuk a
terjedését. A betegség gyógyítható.

Hepatitis C

Becslések szerint a világon kb. négyszer annyian szenvednek krónikus HCV-infekcióban, mint HIV-
fertőzésben. A transzmisszió főként hepatitis C-vírussal fertőzött vérrel történik, de kis kockázati
tényezőként a nyál is szerepet játszhat benne. Utóbbi időben felmerült a fogászati eszközök szerepe
is a HCV átvitelében,ugyanis HCV pozitív beteg kezelésekor a hepatitis C vírus bekerülhet a kézi darab
lég- és vízvezetékeibe. Az átvitel további iatrogén módjai: vér-transzfúzió,szerv-, szövet- és csont-
transzplantáció. A fertőzés szempontjából magas rizikójú páciensek az 1987. előtt transfusión átesett
betegek, alkoholisták, kábítószer-élvezők, dializáltak és az egészségügyi dolgozók . A HCV szexuális
úton történő átvitelének kockázata kisebbnek tűnik, mint a HBV-é vagy HIV-1-é . A legtöbb akut
fertőzés klinikai tünetek nélkül zajlik le, ezért előfordulhat, hogy maga a páciens sem tud a
betegségéről, csak amikor már súlyos fokú májkárosodás alakul ki. Bár a hepatitis C-fertőződés
kockázata alacsonyabb az egészségügyi személyzet körében (1–7%), mint HBV esetén [23, 26], a
terápiás kezelés korlátozott hatékonysága és a vakcina hiánya miatt, hepatitis C-vírussal fertőzött
beteg komoly veszélyt jelenthet a fogászati team számára. A HCV-fertőzések többnyire krónikussá
válnak, és ez a cirrhosis és a hepatocellularis carcinoma fokozott veszélyével jár.

HIV-fertőzés

A fertőzés a fertőzött személy testnedveiben, illetveváladékaiban (vér, ondó, hüvelyváladék, anyatej)


lévő vírustartalmú sejteknek és szabad virionoknak a közvetítésével vihető át. A HIV elsősorban
szexuális (hetero-, bi- és homoszexuális) érintkezés útján terjed. A fertőzés második leggyakoribb útja
a fertőzött vérrel történő érintkezés. A fertőzés létrejöhet vérrel, váladékokkal szennyezett orvosi
eszközök, műszerek használata, sérült bőr, nyálkahártya kontaminációja, intravénás kábítószer-
élvezők közös tű, fecskendő használata, szerv-, szövetátültetés révén, valamint vertikális
transzmisszió (HIV-fertőzött anyáról újszülöttre) útján is. Annak ellenére, hogy a vírus a nyálban is
jelen van, nem igazolt a nyállal való terjedése. Bár a HIV-infekció antitesttermelést indít el, a vírus
antitest jelenlétében is fertőző marad. Az ellenanyag jelenléte a HIV-fertőzés markere, de az
ellenanyag hiánya sem garantálja azt, hogy az illető nem fertőzött HIV-vírussal. A fogászati
beavatkozások során a fertő-zések kockázata HBV esetén jelentős, HCV esetében egy
nagyságrenddel, HIV-fertőzés esetében pedig két nagyságrenddel alacsonyabb . Az egészségügyi
dolgozók fertőzött vérrel kontaminált eszközzel történő percután sérülése után a szerokonverziós
gyakoriság kisebb, mint 0,5% . A HIV-fertőzött személlyel történő mindennapi érintkezés nem jelent
kockázatot a fertőzés akvirálása szempontjából. A HIV-fertőzés többféle gyógyszerrel kezelhető,mely
javít a beteg állapotán, és meghosszabbítja életét, ugyanakkor a HIV-fertőzéshez kapcsolódó
betegségek oki terápiájára még nincs lehetőség. Minden betegségre, de a HIV-betegségre különösen
igaz az a tény, hogy a megelőzés a leghatékonyabb módja a betegség „kezelésének”.

Herpes

A szájnyálkahártya leggyakoribb vírusfertőzéseit a herpes és a coxsackie-csoportba tartozó vírusok


okozzák. A Herpes simplex fertőzés a beteg testnedveivel terjed, de a fertőzés a kötőhártyán
keresztül is létrejöhet. Nem csak a léziók, de a nyál is fertőzött, emiatt a fertőzés könnyen átvihető.
Veszélyeztetett a kezelőszemélyzet, ha a kézen apró bőrsérülések vannak. Ezek fertőződhetnek, és a
kézen vesiculák, majd fekélyek alakulhatnak ki. A gumikesztyű rutinszerű használata mellett szól,
hogy a páciens akkor is ürítheti a vírust a nyálba, ha nincsenek herpeses léziói.

Influenza

Légúti fertőzések közül különböző bakteriális (Haemophilus influenzae) és vírus eredetű (influenza és
influenzaszerű) felső és alsó légúti hurutok, gyulladások fordulhatnak elő. E fertőzések egyaránt
veszélyeztetik a betegeket és a személyzetet. A leggyakoribb influenzafertőzések a vírust hordozó
légúti váladékkal terjednek, időnként pedig az ember megbetegedése a sertések vagy madarak
közvetítésével következik be. A három influenza subtípusból (A, B és C) csak az A és B okoz nagyobb
járványokat. Az egyszerű megfázás tünetei többnyire hamar elmúlnak, de a vírusinfekcióhoz
csatlakozó másodlagos bakteriális fertőzések komoly problémát jelenthetnek. Bakteriális
szövődmény lehet az acut otitis media, a sinusitis és a bakteriális pnemonia. A Staphylococcus aureus
szinte minden emberi szervben okozhat gennyes folyamatokat, nosocomialis fertőzésként
mandulagyulladás, melléküreg-gyulladás, tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás alakulhat ki.

Tbc

Az utóbbi időben ismét fertőzést okoznak olyan korábbanmár kiirtottnak hitt kórokozók, mint pl. a
Mycobacterium tuberculosis. Ennek magyarázata, hogy olyan multirezisztens mycobaktérium törzsek
alakultak ki, amelyek ellenállóak a tbc kezelése során alkalmazott egykor hatásos antibiotikumokkal,
ún. antituberkulotikumokkal szemben. A gümőkór kórokozói fertőző váladékokkal, többek között
köpettel, gennyel kerülnek a környezetbe, ahol a külső behatásokkal szemben igen ellenállók. Hűvös,
nedves helyen akár hónapokig is fertőzőképesek maradnak, a hőt is jól bírják. A betegség terjedését
bizonyos tényezők, így pl. az alkoholizmus,a kábítószer-fogyasztás, a HIV-fertőzés elősegítik. A
leromlott fizikai állapot, a helytelen táplálkozás, valamint a stressz is csökkenti a szervezet általános
ellenálló képességét, vagyis szintén fogékonnyá tesz a betegségre. A fogászati ellátás során a fertőzés
terjedhet az elégtelen műszer- és lenyomat-fertőtlenítés vagy sterilizálás következtében, de az
aeroszol-képződés is szerepet játszhat benne. Az egészségügyi személyzet cseppfertőzés elleni
védelmét szolgálja az arcvédő maszk és a védőruházat használata.

MRSA:

methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktérium okoz. Nevében is szerepel, hogy már
nem reagál, azaz rezisztens az egyik, staphylococcus fertőzés esetén alkalmazott antibiotikumra.
kisméretű bőrjelenséggel kezdődik, vöröses, pattanásra, égésre vagy pókcsípésre emlékeztető
képződménnyel. Ez gyorsan terjedhet a bőr mélyebb rétegeibe, fájdalmas tályogok alakulnak ki.

Fertőtlenítés(dezinfectio,dezinficiálás):Mindazon eljárások összessége,amellyel a környezetben


került kórokozókat elpusztítjuk,vagy fertőzőképességüket megszüntetjük(inaktiváljuk).

Fertőtlenítési eljárások: fizikai,kémiai,kombinált,speciális

1.Fizikai fertőtlenítési eljárások:


 Mechanikus hatás:kórokozók számának csökkentése.
-tisztítás:szennyezés eltávollítása.
-Szűrés:megfelelő szűrökkel folyadékból levegőből kiválasztja a legapróbb
részecskéket,kórokozókat,spórákat
 Hőhatás:
1.Nedves hőhatás:
-Pasztőzözés:hőérzékeny folyadékok csíraszámának csökkentése
-Kifőzés(forralás):csak a baktériumok vegetatív alakját pusztítja el.
-Gőzölés:mindig áramló gőzt kell alkalmazni.Használható nem mosható textilliák,ágybetétek
-Nagy nyomású áramló vízgőzzel
2.Száraz hőhatás:
-Elégetés:legegyszerűbb módszer
-Leégetés:égő alkohollal végzik
-Izzítás:fém eszközök csírátlanítása,tönkreteszi a műszert.
 Sugárfüggöny:nem ionizáló sugárzás (UV)
2.Kémiai fertőtlenítő eljárások: Van egyfázisú és kétfázisú fertőtlenítés
 Lemosás :fertőtlenítő oldatot szivaccsal a felületre viszik és hagyják megszáradni.
 Permetezés:fertőtlenítő oldat mechanikus porlasztása
 Beáztatás:Műszert,eszközt fertőtlenítő oldatba helyezik.
 Letörlés:felszíneket ,tárgyakat dezinficens oldattal átitatott törlőeszközzel kezelik.
 Átkefélés:fertőtlenítő oldatba mártott kefe
 Elegyítés
 Dezinficens habok,oldatok
 Fertőtlenítés mésztej oldattal(meszelés)
 Fertőtlenítés gázokkal
3.Kombinált fertőtlenítés:Azon módszerek amelyek során fizikai ,kémiai és mevhanikus hatásokat
kombinálva pusztítják el,inaktiválják a környezetben lévő patogén kórókozokat.
 fertőtlenítő mosás
 mosogatás
 takarítás
4.Speciális fertőtlenítés:Csak egy egy adott eszköz,műszer,anyag fertőtlenítése,amely egyedi
módszerrel történik. személyi kézfertőtlenítés.

Sterilizálás fogalma: A sterilizálás az az antimikrobiális eljárás,melynek során a különböző


fizikai,kémiai hatásokkal vagy ezek kombinált alkalmazásával az anyagon vagy az anyagban
elpusztítják vagy inaktiválják a mikroorganizmusokat,valamint ezek összes nyugvó formáit.

Sterilizálás módjai:
1.Hővel: legmegbízhatóbb, nem hagy toxikus maradékokat az eszközön.
 Túlnyomásos telített vízgőzzel(autokláv)
 Száraz hővel(hőlégsterilizálás):gravitációs,circuláris
2.Gázzal:
 Etilén-oxiddal
 Formaldehid gázzal
3.Hidrogén-peroxid plazmával(plazmasterilizálás):plazmábanlévő kémiai anyagok pusztítják el a
mikroorganizmusokat.
4.Kémiai oldatokkal(hideg sterilizálás):antimikrobális oldatokban való csírátlanítás.
5.Sterilizálás sugárzó energiával:ionizáló sugárzások
6.sterilizálás mechanikai módszerrel(szűrés)

Fogászati rendelőben alkalmazott legfontosabb védőeszközök és alkalmazásuk szabályai:

 Egyszer használatos gumikesztyű:használata kötelező,betegenként kell cserélni,fertőző beteg


esetén vagy éles eszközökkel vakon dolgozáskor dupla gumikesztyű viselése
 Védőruházat:köpenyt kell viselni és hosszú újjunak kell lennie,egyszer használatos vízhatlan
köpeny(beteg vérével váladékával való kontamináció)
 Orr-szájmaszk:egyszer használatos.Viselése minden olyan helyen indokolt ahol aeroszol
képződésre lehet számítani.
 Védőszemüveg,arcvédő:azoknál a beavatkozásoknál ahol fröccsenésre lehet számítani
 Műtős sapka,hajvédő:aeroszol képződés hajunkra kerülnek a mikroorganizmusok
 Védőlábbeli

4. B.

Ismertesse a fogazati rendellenességek,eltérések fajtáit!

1.Fogak szerkezeti rendellenességei:érintheti a zománcot,dentint,cementet.

 Zománcfejlődés rendellenességei:
-hypoplasia:a mátrixképződés zavara,gödrös vagy rovátkált zománcfelszín jellemzi.
-hipokalcifikáció:elmeszesedés nem tökéletes
-amelogenesis imprefecta:zománc generalizált malformációja:
*hypoplasticus típusa:vékony durván barázdált,kemény,krétafehér és barna zománcfelszín
*hypomineralizált típusa:sárgás barna színű puha zomán jellemzi.A fogak felszíne
fakó,barázdált,zománc nagy része letörik.
 Dentint érintő fejlődési rendellenesség:
-Dentinogenesis imperfecta:mind a tej mind a maradó fogak érintettek,afogak sárgás
barnás,áttetsző színűek.A zománc dentin találkozás rendellenes,ami a zománc gyors
letöréséhez és a dentin kopásához vezet.

 Cementképzési zavarok:A cement hypoplasiája és aplasiája ritkán fordul elő.A fog gyors
elvesztéséhez vezet.

2.Alaki eltérés:Akkor van szó amikor a fogak formája szabálytalan.

-számfeletti csücsök,számfeletti gyökér,ikerfog,fúzió(összeolvadás)Formai eltérés


-Méretbeli eltérések:microdontia,macrodontiakorona és gyökér is lehet.
-Dilaceratio – a foggyökér jelentős szöglettörése
-Gyökérösszeolvadás (Fusio radicorum dentis)
-Concretio dentinum – a már kifejlett szomszédos fogak a cementtel kapcsolódnak össze
-Dilaceratio – a foggyökér jelentős szöglettörése
-Taurodens vagy talpasfog – rendellenesen nagy pulpakamra, a gyökérelágazódás csak a csúcsi
harmadban történik meg

Helyzeti rendellenességek:
-dőlt fogak
-rágósíkot el nem érő, vagy azt túl érő fogak (infra- és suprapositio)
-transpositio dentis – két fog helyet cserél egymással
-ectopia dentis – a fogsoron kívül elhelyezkedő fog, leggyakrabban szemfognál fordul elő
-heterotopia dentis – a fogsortól távol, vagy a szájüregen kívül megjelenő fog

3.Számbeli rendellenesség:lehet számfeletti fog,de lehet kevesebb fogcsíra.

-Teljes foghiány(anodontia totalis)


-Részleges foghiány(anodontia partialis)

-Mesiodens(számfeletti fog)