You are on page 1of 6

300 | ISTEN TUDJA HALÁL | 301

Az élet legismeretlenebb részeit érintő kérdések ezek. A vála- (Halál, megbánás)


szok talán segítenek felkészülnünk mások eltávozására és a sa-
ját halálunkra is, hogy az életünket a maga tökéletességében és
teljességében élhessük meg. MEGBÁNÁS A HALÁLOS ÁGYON

Amit megbánunk a halálunk előtt


Bonnie Ware ápolónőként egy palliatív ellátást végző
intézetben dolgozott, ahol a gyógyíthatatlan betegek
szenvedéseit próbálták megkönnyíteni. Szinte minden
idejét a betegeivel töltötte: beszélgettek, kérdezte és
nyugtatgatta őket, velük volt az utolsó pillanatig. Ezek-
ből a beszélgetésekből és a levont tanulságokból elő-
ször blogot, később könyvet írt. Gondosan lejegyzett
mindent, amit a betegek rendszerint megbántak halá-
luk előtt. (2014. április 10.)

Törvényszerű, hogy az ember a halálos


ágyán, olyan dolgokon bánkódjon, amiket
máshogy kellett volna csinálnia az életében?
Mit lehet tenni annak érdekében, hogy elé-
gedetten távozhassunk a halál pillanatában?

Farkas Pál
buddhista tanító

Őszentsége, a dalai láma, gyakran idézi a Dhammapada 183.


versét, amely így szól:

CM_Isten tudja_001-240.indd 300-301 10/13/15 7:21 AM


302 | ISTEN TUDJA HALÁL | 303

„Nem tenni semmi rosszat, Kustárné Almási Zsuzsanna


Befogadni minden jót, reformástus lelkész
és megtisztítani az elmét:
ez a buddhák tanítása.” Van egy régi, középkori szerzetesi jelmondat, amely így hangzik:
„Memento mori!”, azaz „Emlékezz a halálra!” Nem arról van itt
Ez a tanítás első ránézésre szinte gyermetegen egyszerűnek szó, hogy rettegjünk, és minden pillanatunkat áthassa a halál-
hangzik, megvalósítani azonban teljes embert, és sokszor egy tól való szorongás, félelem, hanem arról az ősi tudásról, hogy
teljes emberi élethosszat igényel. Ám mindenképpen érdemes az embernek a halálhoz való viszonya meghatározza az élethez
próbálkozás, mert a nyugodt élet és a könnyű halál föltétele. való viszonyát is.
Lehet, hogy a békés és szabad életre alkalmatlan időszakban Ma, amikor a fiatalság, szépség, siker mindent átható kultuszá-
születünk, kedvezőtlen körülmények közé, előnytelen megjele- ban, és annak illúziójában élünk, hogy ez örökké tart, nehéz er-
néssel és kedvezőtlen adottságokkal. Mégis képessé válhatunk ről beszélni. A halál tudatát igyekszünk minél jobban eltávolítani
a józan mérlegelésre, a képességeknek és a lehetőségeknek meg- magunktól, miközben naponta százak, ezrek halnak meg a „sze-
felelő módszer megtalálására és alkalmazására, alaposan át- münk láttára” a hírekben, a filmekben. Ebben a furcsa ellentmon-
gondolt és teljes szívvel végrehajtott cselekedetekkel, amelyek dásban magára marad az ember a kitörölhetetlenül benne lévő
eredménye értékes. archaikus szorongással, amit az elmúlással kapcsolatban érez.
Ehhez először megfelelő tanítást és tanítót kell keresnünk, Keresztyénként abban hiszünk, hogy földi életünk, születé-
aki útmutatást ad, amit tanulmányozhatunk és gyakorolha- sünktől halálunkig egyszeri lehetőség, és ez idő alatt teljesíti be
tunk. Azután, természetesen meg kell alapoznunk magunkat az ember azt a feladatot, amiért megszületett, találkozik mind-
az erényekben, hogy lelkiismeretesen és felelősségteljesen cse- azokkal, akikkel „dolga van”. Ezt az életet kell a lehetőségek sze-
lekedhessünk, valamint a törekvésben, hogy megtegyük, ami rint a legteljesebben megélni és benne kiteljesedni.
tőlünk telhető. Ekkor leszünk képesek megtisztítani szívünket Jézus többször beszélt egyfajta „készen”-létről. Nem a töké-
a tetszés és nemtetszés, a ragaszkodás és taszítás szélsőségei- letesség állapotát jelenti ez, hanem a készséget a jóra való tö-
től, és egyúttal olyan szemléletre teszünk szert, amely a bölcs rekvésre, a jelen legteljesebb megélésére. Mai nyelvre talán úgy
tisztánlátás által hozzásegít ahhoz, hogy megszabaduljunk fordíthatnánk ezt le, hogy az embernek minden napját úgyneve-
az élet mulandósága okozta félelemtől, a dolgok elégtelensége zett „bakancs-listával” kellene élnie, számba véve a rendezniva-
okozta bizonytalanságtól, az illuzórikus önkép okozta zavaro- lókat, a hiányjeleket, az adósságokat éppen úgy, mint a kitűzött
dottságtól. Elhatározhatjuk, hogy szép szóval, segítőkész tet- vágyakat, célokat.
tekkel, külső és belső javainkat megosztva, kiegyensúlyozottan Egy gyönyörű csángó esti imádság arról tanúskodik, hogy
éljük az életünket. a régiek tudták és élték ezt. Naponta adtak számot önmagukról
Aki így tesz, azt nem éri fölkészületlenül a halál, ahogy a szent önmaguknak és az Istennek:
szövegek mondják: „az úton járóhoz méltó életet leélte, teendő-
it megtette” (Szamjutta Nikája 22.59./III.66. Anattalakkhana „Vessünk számot hát édes Istenem,
szutta) elégedetten és békés szívvel távozik ebből a világból. Hogy ne kelljen lelkemet féltenem
Hogy lehessen bátrabban szólanom,
Midőn meg kell előtted állanom.

CM_Isten tudja_001-240.indd 302-303 10/13/15 7:21 AM


304 | ISTEN TUDJA HALÁL | 305

1. lépés: a megbánás. Felismerni az okozott kár mértékét és


Színed előtt minden nap elesem, őszinte megbánást tanúsítani.
De van nékem tenálad kezesem. 2. lépés: a felismerés. Felismerni, hogy mi okozta, és azonnal
Ha megtartasz holnapi napodra, befejezni a káros tevékenységet.
Nem fordítom azt megbántásodra. 3. lépés: a vallomás. Kimondani, beismerni önmagunknak is,
hogy hibáztunk, és bocsánatot kérni.
Ne szólíts ki Uram készületlen, 4. lépés: a fogadalom. Határozottan kijelenteni, hogy nem fo-
Vezess elébb az enyhítő kútra, gunk a jövőben hasonlót elkövetni.
Úgy bocsáss el minket e nagy útra.”
Nem versenyzünk senkivel, csakis önmagunkkal. Ami az Örök-
kévalót érdekli, hogy vajon őszinték-e az erőfeszítéseink, ame-
Radnóti Zoltán lyekkel a helyes irányt keressük.
rabbi

Rabbi Eliézer így tanította: „Térj meg egy nappal halálod előtt!” Dr. Tóth Csilla
Mivel nem tudjuk halálunk napját, ezért minden nap foglalkoz- muszlim hitoktató
zunk a megtérés gondolatával! A   rabbik (és papok) a bűnről,
a megtérésről és mindenféle ehhez hasonló dolgokról prédi- Mivel az ember hibákat, bűnöket követ el élete során, így elke-
kálnak. A hallgató pedig egyre kényelmetlenebbül érzi magát. rülhetetlen, hogy előbb-utóbb megbánást érezzen. A kérdés az,
Ám sokan félreértik a bűn fogalmát és azt hiszik, hogy aki bűnt hogy mennyire súlyos lesz a megbánás, és hogy mikor követke-
követ el, az „rossz ember”. Nem, a zsidó filozófiában a „bűn” zik be. Ha az ember csak a halálos ágyán néz szembe a hibáival,
helyrehozható történés. Egy hiba, amit figyelmetlenségből vagy bűneivel, illetve csak akkor döbben rá azokra, akkor ő a valódi
készséghiány miatt elkövettünk. Ám ettől még nincs semmi baj vesztes. Nem ismerte fel az evilági életben elkövetett cseleke-
velünk. Minden embernek van lelke, és a zsidóságban a lélek deteinek, meghozott döntéseinek jelentőségét. Helytelen érték-
nem bűnös, hanem egy tiszta, isteni alkotórész, amely megkü- rendet követett, és nem találta meg – sőt talán nem is kereste –
lönböztet minket az állatoktól. Ha valami rosszat teszünk, az a helyes utat. Isten azt mondja erről a Koránban: „És kövessétek
azért van, mert a lélek „hangját” átmenetileg elnémítja a fizikai a legjobbat abból, ami leküldetett hozzátok a ti Uratoktól, mi-
test „kiáltása”, a rossz ösztön. Ám a lényeg: a lelkünk továbbra előtt még a büntetés váratlanul meglep benneteket, úgy, hogy
is tiszta marad, csak el kell végeznünk néhány „kiigazítást”, és nem is veszitek észre, hogy (ne) mondja egy lélek sem: ’jaj ne-
akkor újra tisztán látjuk a célt! kem, mert hanyag voltam Allahhal szemben. És bizony, gúnyo-
Ez a megtérés lényege! Amikor „megtérünk”, akkor önvizs- lódó voltam a gúnyolódók között.’ Vagy hogy (ne) mondja: ’Ha
gálatot tartunk, megkeressük a területeket, ahol homokszem Allah az igaz útra vezérelt volna, bizony, istenfélő lennék az is-
került a gépezetbe, és onnan „visszatérünk”. E folyamat során tenfélők között.’ Vagy, hogy (ne) mondja, amikor megpillantja
ismét megtaláljuk a kapcsolatot a Mindenhatóval, amit esetleg a büntetést: ’Vajha még egyszer visszatérésem lehetne (a földre),
elveszettnek gondoltunk. A megtérés folyamatának sorrendjét hogy jóravaló lehetnék a jóravalók között!’” (Korán 39:55-58)
a bölcsek pontosan leírják: A megbánás súlya az elkövetett bűnök mennyiségével és mérté-

CM_Isten tudja_001-240.indd 304-305 10/13/15 7:21 AM


306 | ISTEN TUDJA HALÁL | 307

kével arányos, így természetes, hogy a helytelen tettek elkerü- más embertársunk útját követni akkor sem érdemes, ha azt si-
lésével csökkenthető. Itt újabb kérdés merül fel: mik a helyes és keresen tesszük, hiszen a vége belső kiüresedés lesz.
mik a helytelen tettek? Hogyan távozhatunk elégedetten és békésen ebből a világból?
Az iszlám rendkívüli segítséget nyújt az ember számára, hi- Ehhez a kulcs a „dharma” követése. Kétféle dharmát vagyis ránk
szen Istentől származó útmutatást kínál. Követőit bölcs gondol- jellemző kötelességet írnak le a Védák: egyik a upadharma (má-
kodásra és viselkedésre ösztönzi. Az evilági élet minden fontos sodlagos), amely az ember saját pszicho-fizikai adottságait veszi
területére kiterjednek iránymutatásai, melyek megkönnyítik alapul és eszerint javasol különféle munkákat, házassághoz part-
helyes döntéshozatalunkat. nert stb., amelyek által az ember igazán a „maga életét” élheti
Emellett nagyon fontos, hogy a hívő muszlim naponta öt- hivatásszerűen. A másik dharma az paradharma (elsődleges) az
ször imádkozik, Isten előtt áll, Hozzá szól, megemlékezik Róla. ember magasabb rendű küldetése, ami lelki, lényegi igényének,
A napi öt ima éberré teszi az embert, szinte folyamatossá válik az Istennel fennálló kapcsolat ápolásának és helyretételének gya-
Istennel való kapcsolata. Ilyenkor a hívő számot vet az előző ima korlását jelenti. Az ideális emberi életút akkor valósítható meg,
óta megtett cselekedeteivel és kimondott szavaival, s ha szüksé- ha mindkét dharmát, vagyis testi-szellemi és lelki igényeinket
ges, megbánással fordul Ura felé. Isten végtelen irgalmával meg- együttesen a lehető legteljesebb mértékben megéljük és kielégít-
bocsát, ha megbánásunk őszinte és megvan az igyekezetünk jük. A Srímad-Bhágavatam című puránában azt olvashatjuk, hogy
a változásra. A muszlim hívő így napjában többször is számot a kizárólagosan testi igényeinket alapul vevő élet mitsem ér, ha
vet önmagával és tudatosan készül a halálra, ami elől egyetlen mellette elsikkad az elsődleges, lelkiségben megélt emberi élet.
ember sem menekülhet. Mindennapi tettei során Istent tartja Összegezve tehát, a hindu tanítások szerint az elégedett el-
szem előtt, az Ő elégedettségének elnyerése a legfőbb célja. távozás záloga a személyiségünkkel és testi adottságainkkal
Így érhető el, hogy az evilági életünk kiegyensúlyozott legyen, harmóniában álló hivatás Istennek felajánlásként végezve, az Ő
és ne a halálos ágyunkon döbbenjünk rá, hogy elrontottuk az kegyelmét keresve, embertársaink és a közösség javára végezve
életünket és elbuktunk az evilági élet próbatételein. – mindez teljes beteljesedést nyújt.

Tornóczky Gusztáv
hindu/vaisnava oktató (Halál, halálközeli élmény)

A halálos ágyon természetes, hogy az ember számot vet életével,


introspektíven átgondolja életútját, és kifejezi az ezzel kapcsola-
tos érzéseit, gondolatait. Ez így van rendjén.
A HALÁL KÖZELÉBEN
A védikus írások szerint éljünk úgy, mintha bármelyik pilla-
natban meghalhatnánk. Utalva ezzel arra a komolyságra, ami Túlvilági élmények
ahhoz kell, hogy megfelelően döntsünk életünk során, és így a
lehető legautentikusabb életet élhessük. A Bhagavad-gítában Találkozott meg nem született nővérével, és időzött
Krisna arra bíztat, hogy mindenki kövesse saját útját és végezze a mennyországban is – állítja a 14 éves fiú, Colton
az ezzel járó kötelességeit, ugyanakkor azt is tanácsolja, hogy Burpo, aki 10 évvel ezelőtt egy vakbélgyulladás miatt

CM_Isten tudja_001-240.indd 306-307 10/13/15 7:21 AM


308 | ISTEN TUDJA HALÁL | 309

került kritikus állapotba és kórházba. Akkor ugyanis ebben az életben. A halálközeli élmények jellegzetessége, hogy az
valami olyasmit élt át, amit rajta kívül csak kevesen: illető visszatér, tehát valójában nem halt meg, ezért elemzésük-
a túlvilágon járt, és vissza is tért onnan, hogy elmondja, kor a halál folyamatának leírását az álmodással érdemes össze-
milyen volt. A kisfiú azt is részletesen elmesélte, hogy vetni. Egyes elemek, például az alagút, a fénylény a köznapi, azaz
a mennyországba érve angyalkórus köszöntötte őt, és a nem megvilágosodott halál tapasztalatai, más élmények pedig
hogy ült Jézus ölében. Amikor a szülők ismerőseiknek az álomvilágunk tapasztalásai.
elmesélték a fiúk élményeit, sokan úgy vélekedtek,
hogy a fiú csak hallucinált, képzelődött és hogy a sze-
rinte valóságos mennyországot csak a fantáziája hozta Darvas István
létre. (2014. április 28.) rabbi

Van egy olyan, a zsidóság által bizonyos értelemben halálközeli


élménynek tekintett tevékenység, amely első hallásra nem tű-
Mivel magyarázhatók a halálközeli élmények, nik annak, és ez nem más, mint az alvás. Alvásból felkelve köte-
lező kezet mosni, mert a háláchá (törvény) szerint az alvás egy
tapasztalatok? kurtovnyi halál: „az alvás a halál egy hatvanad része”. Az élet-
telen testre tapadó tisztátlanságtól meg kell tisztulnunk, ezért
a kézöblítés. Az alvás közben eltávolodott lélek megújulva tér
Cser Zoltán vissza, ezért a következőkkel kezdjük a napot: „Hálálkodom szí-
buddhista tanító ned előtt, élő és létező Király, amiért könyörületből visszahoz-
tad hozzám lelkem, nagy a Te bizalmad.”
A buddhizmus szerint egyáltalán nem meglepő, hogy léteznek ha- A halálközeli élmények kapcsán írja Rabbi Dovid Gottlieb:
lálközeli élmények, hiszen az egyén tapasztalása nem szűnik meg „Sokan tapasztalnak halálközeli élményt, vagy kerülnek a kli-
a halállal, léteznek úgynevezett köztes létek a halál és a követke- nikai halál állapotába. Alagutat vagy fényt látnak, és hangokat
ző születés között. Abban minden vallás egyetért, hogy a halállal hallanak. Ezen túlmenően, miután felépülnek, megváltozik az
nem szűnik meg a létezés, a keleti hagyományok szerint azonban élet iránti tiszteletük. Arról beszélnek milyen értékes az élet,
a tudat folytonossága további testetöltések soraként zajlik. A zsi- milyen nagyszerű ajándék… Nos, a halálközeli élmény, vagy
dóság egyes vonalai, valamint a misztikus kereszténység is a fel- a klinikai halál állapota tele van fájdalommal. Mindazonáltal
támadást újabb és újabb fizikai testetöltésként értelmezi. Hasonló ami ebből az élményből származik, az nagyszerű dolog”.
ez ahhoz, ahogy elalszunk: először geometrikus formák jelennek Tulajdonképpen a Talmudban olvasható elbeszélés is hasonlót
meg, majd egy sötét mélyalvásos periódus kezdődik, utána pedig állít: „Rabbi Joszef, Rabbi Jehosuá fia megbetegedett és a lelke
megjelennek az álmaink. Ezek a fázisok mind köztes létek, hiszen elhagyta őt. Amikor felépült, apja feltette neki a kérdést: mit lát-
a két ébrenléti állapot között húzódnak. Az alvást „kishalálnak” tál? Így válaszolt: – Fordított világot láttam. Akik itt (státuszu-
nevezik, mert teljes mértékben analóg a halállal és egy későbbi új kat tekintve) a csúcson voltak, azok ott lekerültek, és akik itt
testetöltéssel. A halálközeli élmények nem csak a klinikai halállal lent voltak, azok ott a csúcson. Az apja így válaszolt: Fiam, egy
tapasztalhatók meg, hanem a magas szintű meditációkkal is még tiszta világot láttál.”

CM_Isten tudja_001-240.indd 308-309 10/13/15 7:21 AM


310 | ISTEN TUDJA HALÁL | 311

Rabbi Joszef alapvetően pozitív élményekkel tér vissza az mint egyfajta ruhát – életről-életre, korábbi karmájának megfe-
élők közé, és talán tapasztalatai alapján könnyebben tudja elvi- lelően – fogadja el és cseréli a testét.
selni az evilági megpróbáltatásokat, így az is elképzelhető, hogy
halálközeli élmények emiatt érnek embereket.
Nagypál Szabolcs
római katolikus teológus
Madhupati Dász (Mérő Mátyás)
vaisnava (Krisna-hívő) lelkész A halál élettani, embertani tény: a közösség számára a végesség
és az elmúlás tapasztalata – hiszen a kortársakon kívül minden-
A lelki tudás alapja, hogy megértsük: nem vagyunk azonosak ki meghalt már –, egyéni szempontból pedig a bizonyosan elkö-
a testünkkel, hanem örök lélek vagyunk, amelynek a test olyan, vetkezővel szembenéző várakozás. Ha már mindenképp meg kell
mint a ruha vagy egy jármű. A lélek alaptermészetét tekintve ép- halnunk, akkor érdemes életünket ennek szempontjából súlyoz-
pen ellentétes tulajdonságokkal rendelkezik, mint a test: a lélek, nunk, és odaadottságával akár a halálunknak is értelmet adnunk.
hasonlóan Istenhez örök, tudással és boldogsággal teljes, míg A halálközeli tapasztalatokban keveredik mindaz, amit
a test halandó; a tudatlanság sötétségében botorkál és boldogta- a személy az élete során a vallási képzelete és hitrendszere se-
lan, hiszen szenvednie kell (át kell élnie a betegséget és az öreg- gítségével kialakított és belátott, illetve ami a halálunk után
séget), meg kell halnia és újra meg kell születnie kínok közepette. ténylegesen ránk vár. Az élettani, idegtani vagy lélektani ma-
Krisna mondja a Bhagavad-gítában: „Amint a megteste- gyarázatkísérleteket érdemes a versengő föltevések és elméletek
sült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól nyomán állandóan továbbfejlődő szaktudományokra bízni.
a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy má- A keresztény tanításban létezik mennyország és pokol: ezek
sik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg nem valami alapvetően eltérő dolgok a földi élethez képest, ha-
az efféle változás.” (BG 2,13) A hétköznapi életben erről nem nem csírájukban már most köztünk vannak, már itt elkezdünk
veszünk tudomást, pedig az álmok is arról tanúskodnak, hogy bennük élni, és előérzetet, előízt szerezhetünk és szerzünk is
a lélek elhagyhatja a testet, és a megszokott környezettől eltérő róluk. A pokol és földi élet között nincsen átjárás, mert annak
közegben élményeket szerezhet. lényege pont a szeretetkapcsolatok elszáradása.
A súlyosan beteg ember a külső szemlélő számára úgy tűn- A mennyország lényege viszont a teremtett világ megdicsőü-
het, hogy tudatát vesztette, de a lélek eközben éppolyan tudatos, lése a szeretetkapcsolatok földúsulása által, márpedig a szeretet
mint máskor: tapasztal, amiről kivételes esetekben be is tud szá- néha túlcsordul önmagán és a határain: az egyháztörténetben
molni azután, hogy a test ismét „üzemképessé” válik. tudunk kapcsolatba lépésről a két létmód, a földi és mennybé-
A halálközeli élményekhez hasonlóak azok az esetek, amikor li élet közt. Ez megvalósulhat akár úgy, hogy valami fölvillan
egészen kicsi gyermekek előző életük történéseiről számolnak a mennyből, például egy látomás, egy színeváltozás segítségé-
be. Például egy távoli város utcaképét képesek meghökkentő vel; akár pedig úgy, hogy a már az üdvösség, az isteni boldogság
pontossággal lefesteni, vagy olyan nyelvet beszélnek folyéko- és az egészség állapotában élő szent emberek valamilyen okból
nyan, amelyet ebben az életükben, korábban még csak soha nem kapcsolatba lépnek velünk.
is hallottak. Ugyanarról a csodálatos jelenségről van szó, amely A halálközeli élményeknél is az a döntő, hogy az egyén és
kiváló bizonyítéka annak, hogy valódi önvalónk a lélek, amely a tágabb közösség milyen lelkiségi gyümölcseit szüreteli le a ta-

CM_Isten tudja_001-240.indd 310-311 10/13/15 7:21 AM