-----

Az 1920-as evek nyomoz6inak kezikonyve

Felszereles as forrasanyag

~

rJ

IX .. "

..

H. P. LOVECRAFT 1890-1937

lrta

Keith Herber

es John Crowe

valamint

Kenneth Faig Jr., Justin Hynes, Andrew Leman,

Paul McConnel, Ann Merritt, Kevin Ross & Lucya Szachnowski

F6szervez6 as szerkeszt6: KEITH HERBER Grafikai tervezes as tordeles: LES BROOKS Technikai szerkeszt6: RYK STRONG Cimlapterv: CHARLIE KRANK

CHAOSIUM INC.

1993

Szerzok

Interpollal es majdnem az osszes rnuzeummal, konyvrarral kapesolatos anyagot. A k6nyv rabbi reszet Keith Herber ina.

Kulon koszoner illeti John Crowe-r, amiert elviselte a hosszadalrnas telefonhivasokar, J. Todd Kingea-t a fel nem tiinterett otleteiert es gondolataiert, Andrew Lernant a tapintataert, Gregory Detweilert, akinek crofeszitesei meg mindig nem lattak napvilagot, es akinek mindenkinel tobb oka van ana, hogy duhds legyen - es persze mindenki mast, akik valamilyen uton-rnodon kozremtikodtek a munkaban, de nem szerepel itt a neviik. Koszonet mindenkinek,

JOHN CROWE-nak koszonheto az automobilokrol, legijarmjivekrdl es a fegyverekre vonatkozo kibovitett szabalyokrol sz616 anyag nagy resze; Kenneth Fraig, Jr., latott el minket a hivatalos okmtioyokkal kapcsolatos ertekes mforrnaciokkal; Justin Hynes a tiibbi ujsaggal es hlrugynekseggel foglalkozott, Andrew Leman pedig a kOT penzfigyeivel es egyeb olyan dolgokkaJ, amik elso larasra nem nyilvanvaloak; Paul McConnelnek a mindennapi elet felszerele: eit es az lijsagkivagasokal koszonhetjuk; Anne Merrittnek a huszas evek 5ttozkOdeserot szolo reszt; Kevin Ross Andrews, Byrd, Cayce, Edi on, Fort, Goddard, Houdini es Tesla elerrajzaval segitett; Lucya Szachnowski pedig feldclgozta a hivatalos okmanyokkal, a Lloyd's-szal, az

- Keith Herber

1920s INVESTIGATORS' COMPANION is published by Chaosium Inc.

1920s INVESTIGATORS' COMPANION is copyright © 1993 by Chaosium lnc.: all right reserved.

CALL OF CTHULHU is the registered trademark of Chaosium, Inc.

A magyar kiadils rnunkatarsai; FordMk:

Juhasz Viktor (5-36.old) Szigeti Sandor (37 -64)

Lektorok

Gy6/fi Andras, Hauck Ferenc, Kodaj Daniel

T crdeles-szerkesztes:

Prekop Nandor, Darabont Gergely

BorM:

Prekop Laszl6

Felel6s kiad6: Gy6rfi Andras es Hauck Ferenc

Copyright © Chaosium lne. Minden jog fenntartva. A Call of Cthulhu a Chaosium Inc vectjegye. Minden jog fenntartva a Nernzetkozi SzerziijogvMelmi Egyezmeny szsrlnt, Barmely hasonl6sag

a konyvben szerepl6 esemenyekhez, szltuaclokhoz, illetve szemelyekhez szatrikus szandek nelklll vala, es kizar61ag a veletlcn rmlve.

A magyar kiadas joga a l.atornas Bt. kizar61agos tulajdona.

ISBN: 963 03 5249 4

Az 1920-AS EVEK nyomozoit a Cthulhu-mitosz rejtelyei mellett gyakorta a "Viharos Huszas Evek" Amerikajanak mindennapi elete is zavarba hozhatja. Habar iddben csak hetven evnyire van toliink, a kor elerstilusa, technologiaja es felfogasa megis szembetiinoen kulonbozlk a mien kt61. A N yomoz6k Kezi konyvenek celja eppen ennek az lhnek a kiroltese, amit ugy kivan elerni bogy ellatja a rendithcretlen nyomozokat a mindennapi vilagukhoz kapcsol6d6 informaciokkal es tenyekkel. Ezutan mar nem kell a meselodet ostromolnod klil6nboz6 informaciokert, hiszen eleg csak belelapoznod a Nyomoz6k Kezikonyvebe.

Mikozben feltoltodsz a vilagrol s7616 informaciokkal/tenyekkel megtudhatod mifele forrasokat hasznalhatsz a kuratomunkahoz, milyen felszereles szerezhctd be a (fekerejpiacon, kik azok, akiktol tobbet tudhatsz meg valarnelyik rejtelyrcl, Legyen ez a konyv egyfajta a kihlvas a meselddnek, irj levelct Roy Chapman Andrews-oak, a felfedezonek, hogy kikerd a tanacsat azzal a furc a targgyal kapcsolatban, amit talaltal vagy lepj kapcsolatba Edgar Cayce-val, a Kentuckyban cIa rnisztikussal, hatha atolvas-

sa azt a bizonyos szoveget. Yard csak meg. mifele valasszal rukkol cl6 a rneseldd.

Ez a konyv az tij kepzettsegek mellert kimerirden foglaLkozik az ebben IlZ idoszakban elterjedt fegyverekkel is. Abbeli erdfesziteseink soran, hogy kibdvitsuk a felhasznalhato fegyverek listajat, nehany valrozrarast kellert eszkozolnunk az eredeti Cthulhu hivasa konyvben szereple szabalyokban, mint peldaul az alaptavolsagra, a koronkenti tarnadasokra es egyeb hasonlo dolgokra vonatkozo kitetelekre, Habar rnelegen ajanljuk ezeknek 8Z uj szabaIyoknak es egyeb valtozataiknak a felhasznalasat, az csak a meseldn mulik, hogy kivan-e clni czekkel. 6 mondja ki a vcgsd szot,

Terveink szerint a sorozat kovetkezo kotetei kozott szerepel majd cgy, az 1920-5 evek nyornozoinak foglalkozasat targyalo konyv es egy kiegesziro a viktorianus ido.. szak nyomozoi szarnara. A Meselek Kezikonyvei szigoruan csak a Mirosszal es az ahhoz kapcsolodo temakkal fognak foglalkozni.

Tartalomjegyzek

1. REsZ:

A viharos hiiszas evek

A 161el adele • • •• ' .. • 8

A HUSZAS EvEK DALAI ....• ' .... 9

TarsadaJml .nyugtalansag • 9 A KU KLUX KLAN ••.•••.••••• 10

A HUSZAS EVEK KONYVEI 10

Szesztllalom

es gengszterlzmus ......... 10 AL CAPONE. •.••...••........•. 11 KORRUPCIO

A KORMANVZATON BELUL, •. , 11 BROADWAY·DARABOKA HUSZAS EvEKBEN •....••............. 11 SZORAKOzAs ..• , •• , ••••••••• 12

Sport 12

A2: automobil .•••••••••..•• 12

1929. OKTOBER .. '. ' .•....• '.' •.• 12 A HUSZAS EVEK PENZEI .••. , ... 12 A HUSZAS EvEK FILMJEI .•••.. 13 FERFIDIVAT •••.••••.•..••.•• 13

Kabat es kalap •••••...•.•.• 11

NO'I D,IVAT 13

AktuEilis divat ••.. ' • , ••. ' •••. '. 14 Kalapokes kle.geszito'k ••..... 14 EstelYi .ruhik .••..•••....•• 14

A HUSZAS EvEKSPORTJAI ...•. 14

SPORTOSOLTOZKODES 15

A villaros "usus evek 'egfontoaabD esemenye' ••• 14

2. KESZ:

Kutatas es fornisanyag

KOzo,ldratok. • • ,. .. •• .. .. .. .1. ALLAMI ISS vAROS) OKIRATOK . 18 Leszilrmazils·klllat.6 tarsasag.ok. 18 NEMZETI OKIRATOK •.•.•.••. 18

Interpol •. , ...•••....•.... 19

Ulsiigok ••• ' •• •••••• , ., • • 19

UJSAGKWAGASOK GyUJTEMENYE .••.•.•• , .•.•• 19 A gyUjl.emtfmy fenntartasa .. ,. 19

ENGEDEL Y •••. ' ..... ' ...••... 29 KEREKPARTARTOZEKOK ••..• 29 KEREKPAROzAs . KEPZEITSEG • 29

UJsagok a

willig minden t6Ja..ol •••••... 20 AMERIKAI UJSAGOK •.••.•.••. 21 HiRUGYNOKSEGEK •..........•• 21

Egyeb hirugynoksegel( 21

KONYVTARAK ES

MUZEUMOK ....•...•••••.•. , . 22 AMERIKAI,

TERMESZ·E.TRAUZI MUZEUM .... 22 HARVARDEGYETEM ...•••.... 22 MISKAI0NIG EGYETEM .• , ••.• 2.3 NEMZETI FOLDRAJZI rARSASAG 23 EGYEB KCINWTARAK E.s MUZEUMOK 2.3 SMITHSON INTEZETE ....•. , .• 24 FONTOSABB

TENGERENTUU KOI'{YVTARAK .• 24

Konzultansak. 25

EVANGELINE ADAMS .•.•••••. 25 ROY CHAPMAN ANDREWS •..•• 25 RICHARD E. BYRD ••.••....••. 25

EDGAR CAYCE 25

CLARENCE DARROW .••....•• 25 THOMAS ED.IISON .....••...••... 26 CHARLES FORT ..• '" •• , .....• 26 ROBERT GODDARD ..•....•.. 26 WILLIAM RANDOLPH HEARST. 26 J. EDGAR HOOVER •....••.•. 27 HARRY HOUDINI ••••••.•••••.. 27 J.B. 'RHINE PROFESSZOR ••••. 27 ROBERT RIPLEY •••..• , •.••••. 27 WILLIAM S.EABROOK .••••..••• 27 NIKOLA TESLA ..•.......•.••. 27

3.REsZ:

Kozlekedes es utazils

A yalO.ban ' • ' 28

BUSZOKES VILLAMOSOK ••.• 2.8 Dijszabas .•................ 28

TAXJK .•.••. , 28

A taxik dijszabasa ..•....• '" • 29

A KEREKPAR 29

MOTORKEREKPAROK ••••• , •• 29

KI a valOabOl •••.••••••• ' 30 HELYIERDEKU VASUr ..•• , , ..• 30 BUSZVONALAK •.•........... 30

Dijszabas ...............• 30

VonatkOzIeked6s •••.••• 30 UTAsszALLfro VONATOK •..• 30 Oijszabas .••..•........... 31 TEHERSzAtLiTAs ..•.•....... 31

AZ AUTOMOBIL Es TARsAl. 31 AMERIKA trr J.AIN .••.•..•..•. 31

Aut6skirimdulasok .. , 32

Autos taborozas 32

Engedelyek •.••...•••••.. 32

AZ AUTOK TELJESiTMENYE ..... 32

Az auto klvaJasztasa ••• 32 FORD, 1 MODELL .......••.• 33 FORD, A MODELL .....•..•••. 33 CHEVROLET CAPITOL •...•...•• 33 CHEVROLET INTERNATIONAL

TRUCK." ..••••••••..•• , ••••••• 33

STUDEBAKER DICTATOR •..•• 33 PACKARD TWIN SIX •••..•..•.• 33

DUSENBERG J 34

EGYiEB AUT6K 34

IMPORT AUTOK .•.•.•••....•. 34

Lancia Lambda 34

Mercedes-Be.nz S5, •...••. 34 Rons~.Royce Sillver Ghost ... 35

Teheraut6k esbuszok •• 35

Motorkerekparok ••••.•.• 35 A MOTORKERSKPAROK TELJESiTMSNYE •.••••....... 35

UTASOK 36

ENGEDELY .••....•.•.•••.•..... 36 AMERIKABAN GVARTOn:

MOTORKEREKPAROK ••••••...• 36 Cleveland .••....•...•..... 36

Excelsior ' •••• , •• 36

Harley.Davidson •......... 36

Indian ..........•........ 36

IMPORT MOTORKEREKPAROK . 37 FElSZERELES .....•........ 37

HaJ6k 6s cs6nakok ••••• 37 (IJ KEPZEITSEG: VITORLAzAs .. 37

KIS HAJOK 37

Osszecsukhato csOnakok 37

Kenuk ..........•........ 37

Evez6s cs6nakok 38

Farmotorosok ...•.•...... 38

Vltorlasok 38

NAGY HAJOK .............•. 38 Nyitott motoros haj6k .....• 38 Kablnos cirkal6k .•.......• 38 Jachtok ....•...••......• 38

HAJOzASI KEllEKEK •...•... 39

LEOI FORGALOM ••••••• 39 A LEGIPOSTA HOSKORA .....• 39 AZ AMERIKAILEGIFORGALOM RENDSZERE ...............• 40

A legifolyosok hasznalata ... 40 KERESKEDELMI LEGI FORGALOM40 LE~gitaxik ..••...........•. 40 AZ 1926·05 KERE5KEDELMI LEGIKDZLEKEDES TORVfNY ... 40 Jellemzo korai legiutvonalak . 40 MAGANREPUU)GEPEK ...•.•. 41 Hidroplanok ...........•.. 41 Muszerezettseg .•......••. 41 UJ KEPZETTSEG:

TAJEKOZOOAs REPULOROL •.. 41 GYAKORI REPUL6GEPEK .•.•• 41

Avro S04K .•....•.......• 42 Curtiss IN-4 "Flying Jenny" • 42 Farman F .60 Goliath •....•• 42 Felixstowe F.2A ..•..•••... 42 Sopwith 7F.l Snipe .....••• 42 Junkers F13 .•.••••. ~ •.•.• 42 Dornier Do 15 Wa.l ••...•••• 42 Fokker F.VIIA{3m .••..•••.. 43 De Havilland Moth .•......• 43 Ford 4-AT Trimotor ..••.... 43

A REPULOGfPEK JELLEMZOI .. 43

Lockheed Vega 44

REPUu5GEPES KELLEKEK 44

Ejtoernyok 44

Fegyverzet 44

Uj kep.zettseg: Ejtoernyozes 44

ROGTONZOTT FEGYVEREK .•.. 50

KULONlEGES FEGYVEREK 50

SZOKATLAN FEGYVEREK 50

Dardilk es landzsak 50

Egyebek 51

4. REsZ:

Feiszerelesi targyak es fegyverek

Mlndennap. eszk6z6k •• .- 45 Neh6z targyak ..............• 45

Deteidivfelszereles • ._ .... 45

Taboroz6felszereles •••• 45 TEll FELSZERElES .••.....•. 46 MESTERSEGESFENYFORRASOK46

A LEGNEPSZERUSB EDESSEGEK45

Megftpeles ••••••••••• 48 FENYKEPEZES .•••....••.... 46

FlImaz6s • • .. •• • • • • • .. •• 47

Ha~'tel •••••••••• 47

KommunikRicl6 •••••••• 47

Mau6feluereI6 ••••••• 47

Egyebek ••••••••••••• 47

6NViDELEM •••••• oj 48

BUNK6sBOTOK 48

M-12 ailly . ~ •... ~ .•..•..• 48 KESEK ....................• 48

KARDOK ..................• 48

Szur6 kardok .......•..... 48 Vag6 kardok .......•...... 49 IJ~SZAT .........•.......... 49

Szamszerijak 49

TENGERESZFEGYVEREK .....• 49 Tengeresz tuzfegyverek .... 49

1'liZFEOYVEREK ••••••• 51 MEGJEGYZES E SZAsAl YOKKAL KAPCSOLATBAN ....•.•..••. 51 A TUZFEGYVEREK TABLAzATA . 51 TUZFEGYVEREK ts A TORVENY. 52

Plsztolyak • • • • • • • •• • •• 52

KULONlEGES TOL TENYEK .•.. 52 KIEGESziTOK ..............• 52 NEHANY .E:RDEKESEBB PISZTOL Y53 JELENTOSfBB PISZTOLYOK ..• 54 A tuzfegyvereknel hasznalatos

kifejezesek .•..••......... 54

Puskak ••••••••• , ••••• 56

KULONLEGES L6sZEREK ...•• 56

KlEGESZiTOK 56

NEHANY GYAKORI PUSKA .•.. 56

JELENTOSEBB PUSKAK 57

SOretes puakek. ••••••• 58 KULONlEGES LOSZEREK ..... 58 KIEGESZiTOK .•.....••...... 58 NEHANY GYAKORI SORETES

PUSKA .......•...........•. 59

NfHANY AMERIKAI SORtTES

PUSKA .....••..•..•........ 59

G'Pplszlolpk ••••••••• 60 NEHANY GEPPISZTOLY ...•..• 60

GfPPISZTOL YOK ~ 60

Gappa kak ••••••••••• 60

NEHANy BEVALT GEPPUSKA .. 61

GfPPUSKAK 51

USZ8r aa egyebek ••••• 62

Tdzfegyverek tablazata • 83

1. RESZ

A

rnaros Iniszas evek

A j61et idc5szaka; tarsada:1mi nyugtalansag; a szeszti~alom as a gengszterizmus; a viharos husz~s evek krono16giaja

AKAD, AKl A JAZZ 1D6szAKANAKHivTA, van, aki a miianyag idejenek", amikor a "tangolo ~usag"-ot Gertrude Stein "elveszett generaci6"-ra keresztelte at. F. Scott Fitzgerald megirta a ,Nagy Gatsby'l-t, beteljesult Henry Ford alma a dolgoz6 emberek automobiljar61, Josephine Baker az Atlanti-ocean mindket partian sikeresen sokkolta a kozonseget, akiket a Broadway szinhazaiban Mae West es a Marx testverek ~ tettek arnularba, Al Capone, Dutcb Schultz es a tobbi basonszdni szeszcsempesz 1. Edgar Hooverrel es Eliot Ness-szel rugta ossze a patk6t. Warren G. Harding "nonnalitast" celzo politilcija "Coolidge joleti tarsadalmanak" adta at a helyet, a t6zsde egyre magasabbra kapaszkodott, es mindenki arrol almodozott, bogy egy szep napon milliomos lesz,

A nOk 1 920-ban elnyertek a szavazojogct, de a kor szimbolumava a, flapper" valt, azaz az a fiatal no, akit a latazat szerint a politikai tevekenysegnel sokkal jobban erdekelt szemelyes szabadsaga, A flapperek fittyet hanytak a haboni elotti erkolcsokre, a sarokba hajltottak a melltart6t es a tUz6t, helyetti.ik inkabb pillekonnyii ruhakat, rovidre vagott hajat, harisnyakat viseltek, es termeszetesen cigarettaztak . A flapperek, akiketneha ,jazz bebiknek" is hivtak, a kOT szimb61umai lettek - partikon nyiizsgo lanyok, akik ruzst meg pirosit6t hasznaltak es gyakran meghnztak a Japosiiveget... megannyi "Saba kirilynoje", akinek egy "sejk" a baratja,

Amerika fekete es feher fele ratalalt a kozOs erdeklodesi korere, amikor az utobbi felfedezte a New York-i Harlemben milk6d6 Cotton Club-or; Louis Armstrong es Bessie Smith valosagos sztarokka valtak, A tizes evek tang66riiletet felvaltottak az olyan muzsikak, mint peldaul a charleston, a shimmy es a black bottom, amelyeket - a flapperekkel egy kalap alatt - a tarsadalom konzervativ retegei melysegesen ellteltek. Egyes itj vesszoparipak mint peldaul a mabdzsong, hamar eltfintek a sullyesztoben, csak azert, bogy rogton bel yet adjanak a keresztrejtvenyeknek vagy a tancmaratonoknak. Fent, a fOld felett a katonasagtol es a legipostatol leszerelt pilotak apro gepeikben murepiil6 triikk6kkel szorakoztak es penzert engedtek, hogy a nyitott piletafiilkeikben ideges ujoncok is belyet foglaljauak. Hollywood elkezdte szazaval ontani a filmeket es sztarra tette Buster Keatont, Lilian Gisht, DougJas Fairbankset, Charlie Chaplint es Clara Bow-t.

A:z. autok elterjedese peldatlan szabadsagot biztositott a fiatal amerikaiaknak. Amikor az evtized vegere mar tobb mint 23 millie jarmtivet tartottak nyilvan, az USA belefogott a tortenelem legnagyobb utepltd programjaba,

Vni<!J1\ ~ott8ivt4 ~ Beaumont "lexe.s

es betonutakkal MI6zta be a kontinenst. A radio ebbanasszeru elterjedese pedig bevezette a hlrkozles 'lj1ormajat- a tomegkommnnikaciot,

Divatba jottek az automata telefonok, ahol mar nem kellett kapcsolatba lepni az operatorokkal, Uj elektromos keszulekek valnak a mindennapok reszeve, k6ztiik. mosogepek, piritossiitdk, bajsiitovasak, kukoricapattogtatok es hajszaritok, A legtobb keszulek csavarozhat6 dugasszal van ellatva, ami beleillik a villanykortek foglalataba, de efelett is hamar eljar az idd, as az uj elektromos hG.toszekrenyek atveszik a tiszteletre melto jegszekrenyek helyet,

Akad nehany gazdasagi melypont is, az egyik 1921-beo, egy kisebb 1924-ben, de nagy altalanossagban nezve ez Amerika peldadan novekedesenek es joletenek evtizede.

Aj61et idoszaka

Mig Eurcpaban a haborut k6vet5 evek rengeteg aldozator szedtek, Amerika a vilag legegeszsegesebb es leggazdagabb allamai koze emelkedett. Mivel a haboru borzalmai alig erintettek az orszagot, rengeteget profitalt az ipar ha-

8

A viharos huszas evek

born alatti mozgositasabol es a kormany alta] szabalyozott nevekedesebol. New York City a vilag uzleti fovarosava valt, az amerikai befektetesek kozpontja pedig a varos tozsdej e lett. 1920-ban 60 ezer dollart kellett fizetni egy helyert az Ertektozsden. 1929-re ez az ar mintegy felmillib dollarra kuszott fel. Nyuzsognek a milliornosok (Mellon, Rockefeller es DuPont, akiket az egesz vilagon ismernek), es a Henry Fordhoz ha onlo ferfiak az el6 bizonyitekai annak, hogy - nemi erdfeszitessel - a legkozepszertibb ember is szedlt6 magassagokba kapaszkodhat, Az evtized vegere szinte ugy nmik, hogy a haziasszonyoktol kezdve a sofdrokig mindenkinek van valamilyen befektetese.

A foldspekulaci6k L 925-ben a floridai foldarrobbanas idejen ert6k el uj rekordjukat, H6napok alatt megduplazodotr, megtriplitz6dott, majd az otszorosere nott az ujonnan felosztotr birtokok szama mikozben a Dixie Foutorfcsak aradt del fele az e zakiak autokaravanja, akik abban a remenyben zudultak ni erre az almos 31lamra, hogy itt majd oregkorukra megvasarolharjak almaik otthonat, Miami, az 19IO-ben meg 5.471 ember IOOa, almos kis falu az evtized vegere 160 ezres lelekszamu varossa valt, A vasarlasi mania valoszlnfileg akkor erte el tetopontjar, amikor valamelyik befektetd felberelte New England hires szonokat, William Jennings Bryant, hogy egy floridai lagunan ringatozo tutajon gubbasszones a videk eghajlatat dicsdirse. De amikor 1926 elejen a kotelezvenyek nelkuli tranzakeiok rendszere megingott, az alom megkopni latszott, Azok a befektetdk akik csak atkozni rudtak magukat, amiert valaha 12 dollarert adtak rul azokon a foldeken, arniknek az ara kesobb robb mint 100 dollarra emelkeden, teljesen megdobbentek, amikor a kotelezvenyek nelkiil vasarlo spekulansok lancolatan keresztul hirtelen visszaszallt rajuk az eredeti tulajdonuk, Ezen tulajdonosok nemcsak az eredetileg megbeszelt ] 2 dollart nem kaptak kezhez, hanem gyakorta arra is ra kellett ebredniuk, hogy kiilonbozo fizetetlen szarnlak es egyeb behajtasra varo illetekek terhelik az immaron majdnem ertektelen birtokot, Az 1926- os ev rna odik feleben hurrikan pusztitott a florida! .Aranyparton", ami az utolso szoget i. beverte a foldarrobbanas koporsojaba.

Azonban a novekedes, a fejlodCs mindenfele jellernzd, es a felhokarcolok a kor jelkepeve valnak, Az igazi arnerikal eplteszeti format, a szazadeld alacsony epuleteit felvaltottak a New Yorkt6! Detroiton keresztul egeszen Chicagcig mindeniitt latharo tomyok, a kapitalizmus erodlrmenyei, mig epiteszek, feltalalok, sot, meg a varosatyak is azon versenyeztek, hogy kit ilIet a legmagasabb epulet megepitesenek diesosege. A versenyfutas a New York-i Empire State Building alapjainak lerakasakor tetczort. A 102 emelet, azaz 1250 lab rnagasba kapaszkodo epltmeny evtizedekig a legmagasabb epulet, igy egyben a kor szimboluma is maradt szerte az egesz vilagon, Azonban meg miel6tt 1931-ben megnyilnanak kapui az ernberek mar almakat arulnak az utcakon.

Tarsadalm! nyugtalansag

Nem mindenki hitt az alomban, es sokan ereztek magukat kirekesztve - vagy eppen nem ertettek egyet az egesszel, Gyari es ontodei munkasok, szenbanyaszok es soforok, renddrok es telefonkozponrosok mind ugy gondoltak, hogya novekvo inflaciohoz kepest alacsony a fizetesuk. A

gyarosok es a tulajdonosok osszefogtak, hogy aiacsonyan tarthassak a bereket majd a szakszervezetek is megjelentek a sorban, A Munkasok Nemzetkozi Vilagszervezete .Egy Nagy Szak zervezet" osszehfvasar surgette, Azonban sok ember a szakszervezeteket egy kalap ala vette az anarchistakkal, a szocialistakkal es a kulfoldi hatalomra ahitozo szervezetekkel, Oroszorszagban az uj bolsevik vezetck a "munkasok vilagforradalmara" buzditanak, es sok szakszervezet szimpatizal a kommunistakkal e a kormimy eroszakos, forradalmi megdontesevel. Valaszul A. Mitchell Palmer fOillamGgyesz parancsot ad a kGlonbozo szociali ta es kommunista tarsasagok fohadiszallasanak megrohanasara, vezetoik letartoztatasara es tobbeket a Szovjerunioba deportalnak.

Az evtized els6 feleben megszaporodnak a sztrajkok,

A huszas evek slagerei

1920: "I'll Se With You in Apple Blossom Time", "Look for the Silver Lining" Jerome Kemtel, "When My Baby Smiles at Me".

1921: .Sheik of Araby", "I'm Just Wild About Harry", .. Ain't We Got Fun",

1922: "Chicago (That Toddlin' Town)", "Toot, Toot, Tootsie Goodbye", "Way Down Yonder in New Orleans", "I Wish I COUld Shimmy Like Sister Kate", "Carolina in the Morning",

1923: "Yes! We Have No Bananas!", .Who's Sorry Now?", "That Old Gang of Mine". Bessie Smith a Columbia RecordsnaJ rogziti a "Down-Hearted Blues"-1.

1924: "Indian Love Call", a ,Fascinating Rhytm" Gershwintdl, "It Had to Be You", "Tea for Two", "California Here I Come".

1925: .rrn Sittin On Top of the World", .Alabarny Bound", .1 You Knew Susie How I Know Susie", "Sweet Georgia Brown". n Yes Sir, That's My Baby", a "Squeeze Me"Fats WallertdL

1926: "Are You Lonesome Tonight", .,Bye, Bye Blackbird", "When the Red, Red Robin Comes Bob, Bob, Bobbin' Along", .. Tip Toe Through the Tulips",

1927: "LUCky Lindy", "My Blue Heaven",

.swondernrr', "Side by Side", ,,Ain't She Sweet', "Me and My Shadow",

1928: "I Can't Give You Anything But Love", "You're the Cream in My Coffee". "Makin' Whoopee", az "I Wanna Be loved by You" hatasara vagUl megszOletik Betty Boop figuraia.

1929: "Puttin On the Ritz", "Ain't Misbehavin", "Star Dust" "Singln' in the Rain", "With a Song in My Heart" , "Those Wedding Bells are Breaking Up that Old Gang of Mine".

1930: "I Got Rhythm", "Embraoeable You", "Sunny Side of the Street".

9

Az 1920-as evek nyomozoinak kezikonyve

egyre gyakoribb a tomeges erdszak, sol, neha a gyilkossag is. Anarchistak levelbornbakat killdozgetnek az amerikai postan keresztul, es a majus elsejei felvonulokat megtamadjak az utcan a .Jiazafiak" bandai.1920-ban egy pancelkoc i kirablasaert es az orok meggyilkolasanak vadjaval letarroztatjak a kilJf61don sziiletett Saceot es Vanzettit. Hosszura nyltlt targyalasok es fellebbezesek, valarnint jelentos nemzeti es nemzetkozi nyilvanossag es riltakozas utan a part vegiil 1927 augusztu 22-en kivegzik,

A huszas evek kon'yvei

1920: Agatha Christie megjelenteli elsO Hercule Poirot reganyet, a Titoiczalos styles-; eset-et (The Mysterious Affair at Styles), Az erdel ember (The Man of the Forest) Zane Greytol, A Parndlcsom ezen oldaMn (This Side 01 Paradise) F. Scott Fltzgeraldtel.

1921: A vi/agfartanet a/"pvona/al (Outline of History) H.G.

Wellst61, Fa ulea (Main Street) Sinclair Lewis·tol. Zane Grey kiadja a TltJczatos lovas·! (Th e Mysle rio us Rider), Az tlltatl"nsag korn (The Age of lnnocencs) Edit Wharton161, Edith Hull: A sejk (The Sheik)

1922: Sinclair Lewis: Babbitt (Babbltt), a Dleta as egeszseg (Diet and Health) bevezeti a kaloriaszamlalasl es olllvig bestseller marad, Van Loof: Az ember/sag torte.nete (The Story of Mankind), Az usza szinhliz (Showboat) Edna Ferbertol, A tudomany a/apjal (The Outline of Science) J. Arthur Thompsontol, James Joyce megirja az UlYsses!.

1923: Emile Coua Az en takelelesites.e ludatos

auloszuggeszcioval (Self. Mastery Through Conscious Auto-Suggestion) cfmu konyve elinditja a szallerni egeszseg as az egyenisagfejlesztes divatjat. Emily Post:

Elikett: Az eloke/o larsadalml erlntkezes gyakorlala (Etiquette: The Blue Book of SOCial Usage) .

1924; Zane Grey: A kanyon hlvasa (Call of the Canyon).

1925: Sinclair Lewis: Nyilkovacs (Arrowsmith), F. Scott Fitzgerald; A nllgy Gatsby (The Great Gatsby), Virginia WOOlf: Mrs. Dalloway (Mrs. Dalloway), Theodore Dreiser; Amerlkal lraged/a (An American Tragedy), Charlie Chan szinre lap Earl Bigger Kulcsnelk(Jl/ hilz (House Without a Key) dmu regEmyeben.

1926: Agatha Christie nagy sikert ar el Roger Ackroyd halala (The Murdar 01 ROger Ackroyd) crmu krimijevel, A IIIoz6fla lorlenele (The Story of Philosophy) Will Durantt61 kat millie paldanyban jelenik meg, Ernest Hemingway magirja A nap Is felkel (The Sun Atso Rises) cimu kiinyvilt, An~a loos pedig a Szakak el6nyben (Genllemen Prefer Blondes) cimu muvet.

1927: Sinclair Lewis kiadja Elmer Ganly (Elmer Ganty) drnu konyvat, Virginia Woolf: A IIIlagit6torony (To the Ughthouse)

1928: Ponl as ellenpo.nl (Point Gaunter Point) Aldous Huxleyt61, D.H. l.awrence Lady Chatterley szereloje (Lady Chatterley'S Lover) eimu konyvet vilagszerte tamadasok erik, Thornton Wilder Szen! Lajos Kiraly hid/a (The Bridge oj San Louis Rey) cimu konyve versenybe lap a Pulilzer-dijert.

1929: Herman Hesse A pusztai farkas (Steppenwolf, 1927) cfmu regemye megjelenik angolul, Sinclair LeWIS:

Dodsworth (Dodsworth), Hemingway: Sucsu a fegyvereld61 (A Farewell 10 Arms), Thomas Wolfe megirja Nen vlssza, angyal elmu regenyet, Erich Maria Remarque az elsO villighaborUt idezi tal Nyugaton a heJyzet vaJtozaUan (All Ouiet on the Western Front) cimu konyveben, Hanry Faulkner. A hang es a feboly (The Sound and the Fury), Dashiell Hammett: A Dain·alok (The Dain Curse) as Robert Ripley: Ha hlszed, ha neml [Believe it, or Noll)

A Ku Klux Klan

Mindenfele novekvoben az intolerancia. A Ku Klux Klan 1915-ben. D.W. Griffith klasszikus filmjenek, az Egy nemzer szuletese (Birth of a Nation) hatasara lcpett ujra szinre Arncrikaban. Az elejen csekely letszarnu KKK lecsap a tagsag kiarusitasanak otletere, es a dij cgy reszet Mharilja a kereskedokre es a kl asszikus "pirami sstrukruraban" az azok telett allokra, I 924-re a Klan tagsagat 4 es f6J rnilliora bees iiIik, es nyilvanos fclvonulasokat tartanak Washingtonban es mas varosokban, A tagok Feher koponyegckbe oltoznek, arcukat magas, csircsos suvegek rejrik, vadul kikelnek a feketek, a zsidok meg a katoliku ok ellen, es szaruos eroszakos cselekmennyel illctvc gyilkossaggal vadoljak oketo

A szesztilalom es a gengszterizmns

A fentebb emlirert esemenyek mellen ez volt az IlZ iddszak, arnikor egy varatlan fordulattal HZ orszag hirtelen "szarazz(:\ valr", Az alkotrnany tizennyolcadik modosltasa ,mely l':gy a haboru alatt hozott torvenyen alapul, megtiltoua 37. alkohclft» gyasztast - ez leu az elsa olyan modosltas, ami egy szabadsagjogol sertetr, Habar az egye varosokban - mint peldaul Chicagoban - rnegtartott nepszavazas szerint a polgarok harem az egyhez aranyban elleneztek a torvenyja vaslatot, a Kongresszus keyes ellenvetest tanusirort a rendszabaly elcrerjesztesekor. A modositast hamaros an az allamok kctharmada, azaz a sziikseges minimum ratifikalta, A sze zrilalmat az 191·9 nyaran csatolt Volsread-rorveny rene igazan harasossa, ami engedelyezte a torvenysertok letartoztatasat es vad ala helyezeset,

Azonban annak a rengeteg embernek, akik tovabbra is inni akartak, nem sokat arrort a szesztilalom. Az Egyesillt ;\1101- mok t6bb ezer merfold hosszu hatarat lehetetlen orizni, igy HZ alkohol akadalytalanul juthatort be az orszagba Kanadabol, a Karib-tengerrdl vagy eppen Mexikobol, de az apro szeszfozdek es az .illegalis italmeresek is megtettek rnindent, hogy ellassak az orszagot, A Iegtobb nagyvarosban, ktilbnosen eszakon e keleten, alig tenek valamit az illegalis alkohol bearamlasa ellen - a kormanyzat es a renddrseg legiobb tagja szivcsebben nezert felre, vagy eppen aktivan reszesc lett a rorvenyrei en eloallttasnak es terjesztesnek, A "suttog6kat" vagyis azokat a gyanithatoan ritkos helyeket, ahol a vendegek zavartalanul vedelhertek, altalaban mindenki jol ismerte, A New

10

A vibaros buszas evek

York-i suttogok k6zuJ a Iegismertebb ketsegtelenul a "Jack and Charlie '5" volt a W. 52. utca 21-e5 szam alan akkori es mai neven egyszeruen csak a ,,21-es". I 92S-ben a Variety, az egyik szorakoztarc magazin becslese szerint csak Harlemben tizenegy elso osztaly(! ejszakai klub es legalabb otszaz kisebb, aJacsonyabb szinvonalu surtogo mflkodott,

Illegalis szeszes italt csempeszni szomjas polgaroknak hatalrnas iizletnek bizonyulr, igy az 1920-as evekben fellendiilt a gengszterizmus Amerikaban. A szeszes italok felviragzo feketepiaca hatalmas lehetoseget biztositott az elozoleg csupiin egyszeni szelhamossagokkal foglakoz6 biinozoknek. Miutan az ebiil szerzert penz egy reszen vedelmet vasaroltak a renddrsegtal es a birosagoktol, a szeszcsempeszet a becslesek szerint evi ketrnilliard dollar! terme16, koriiLbeliil felmillio rnunkast foglaLkoztat6 iparagga fejl6d6tt. A rivalizalas kemeny volt, es amikor a kiil6nb6za kisebb biinszovetkezetek harcba kezdtek a helyi piac birtoklasaert, a bandagyilkossagok lassan kezdtek varosrol varosra terj.edni. New Yorkban Dutch Schultz es Legs Diamond visel habonit Myer Lansky es Lucky Luciano ellen, Detroitban a Lila Banda az ur Cleveland, Boston, Philadelphia es Baltimore pedigj6J penzelr, novekvd geng zterbandak uralma ala keriil. Azonban Chicago lesz az a hely, ahol a legnyilvanvalobbak a problernak.

AI Capone

Alphonse Capone 1920~ban erkezett Chicagoba. Caponet, aki korabban bergyilkoskent dolgozott a New York-i hirhedt Five Points banda zsoldjaban, oreg baratja, John Torrio hivta meg a varosba, Capone ertekes ernbernek bizonyul, rniutan sikeriil szovetsegre lepnie a sziciliai Genna tesrverekkel es fegyversziinetet kornie azir O'Banion vezette North Side bandaval, Ez a fegyverszunet meglehetosen ingatagnak bizonyul es I92S-ben O'Banionnal sajat viragtizleteben vegez nehany ismeretlen fegyveres, Hamarosan kirobban a haborn, amikor az O'Banion helyere lepa Hymie Weiss sajat haza clOtt probal meg leszarnolni 101m Torrioval, ami egyebkent majdnem sikeriil is neki. A kovetkezd par honapban a bat Genna testverbdl harmat utoler a vegzet, aztan vegul valaki Weiss-t is lepuffantja a nyilt utcan, A hirtelen megremult, visszavonult Torrio helyet Capone veszi at. A bandahaboruk csucspontja az 1929-es Balint-nap, amikor az immaron George 'Bugs' Moran vezette North Side banda emberei kaziil nyolcat egy garazs falanal felsorakoztatnak es kivegeznek, Ahogy a haboru kezd elfajulni es az artatlan polgarok egyre gyakrabban keriilnek keresztuizbe, a kozvelemeny gengszterek irant erzett voazatma kezd rnegcsap-

panni. Az evtized vege fele a szovetsegi kormanyzat rnegteszi az elsd lepeseket a bandak ellen, vagyis megblzza Eliot Nesst es a hozza hasonlokat Chicago meg a tobbi varas rnegtisztita aval. A szesztilalrnat vegul 1933-ban feloldjak, de ekkorra a szervezett bunozes mar olyan biztosan megkapaszkodott, hogy tobb6 nem is lehet kiirtani.

Korrupcio a kormanyzaton beliil Burjanzott a korrupcio, Warren G. Harding elnok 1923-ban bekoverkezett, ida clatti halala ugyeben inditott vizsgalat (a pletykak szerint feltekeny fele ege mcrgezte meg) kulanboz6 sikkasztasok kipattanasahoz es a Teapot Dorne-botranykent isrnert iigy leleplezesehez vezetett, A szorgalmas nyomozok kiilonbaza szabalytalansagokat talalnak a Veteranok Szervezetenel, valamint a Kiilfoldi Tulajdonra Feliigyel6 Hivatalnal is, es tucatnyi, a szesztilalomrnal osszefuggo vesztegeteses iigyre bukkannak. Az egesz evtizedei arszovik a vizsgaiarok, meghallgatasok es targyalasok.

Broadway-darabok a huszas evekben

1920: FanrlY Brice a The Zlegfieid Follies rlevre hallgato scrozat egylk darabjaban. a Washington Square rozsaja-ban (Rose of Washington Square) jatszik.

1921: Manhatran szirlhazi negyedeben megnylJik Sardi etterme: Fanny Brice a .Rozsa masodkezb61 (Second Hand Rose) darabbal meglsmetll a tavalyi siker1.

1922: Sam Harris azEso (Rain) producere,

1923: Josephine Baker fellep az Allj tovabb (Shuffle Along) dmu. Broadway-re adaptalt harlem; darabban. David Belasco szlnpadra ailltja a Kacagl. bohac. kacagj (Laugh, Olawn, Laugh) darabot,

1924: Noel Coward. Az iirveny (The Vortex). a Marx·teslverek feliepnek a Szavamra, 6 az eimu darabban, Paul RobeSon, egy fekete szlnesz Eugene O·Neil darabiaban, iii Jones csaszarban (Emperor Jones) jiltszik, Josephine Baker fellep a Csokolade piperkocok (Chocolate Dandies) clmu darabban, aztan Perizs kedveert elhagyja AmerikaL

1925: Noel Coward: Szenamilha (Hay Fever), Sam Harrls szlnpacra allitjaa Jazzenekes-t (The Jazz Singer), a Marx-testverek a K6kuszdi6k·barl (The Gocoanuts).

1926: Mae West a Szex-szel (Sex) sokkolja a k6z6nseget.

David Belasco a tu tu Selle (Lu Lu Bellel producere.

1927: Az usz6 szinhax (Showboat) megkezdl a rekorddontd, t6bb mint 500 el6adast megert sikersorozataL A Broadway eleri csucspontjat az evl 268 estes nyitvatartassal.

1928: Ben Hecht ujsagir6 hatalmas sikert arat A clmlap-pal (The Front Page) .. a Marx·testverek az Allattoro·ben (Animal Crackers) szerepelnek. Mae West a Gyemant LlI-ben (Diamond UI). Bert l.ahr a Tarts mlndenl·berl (Hold Everything) jatszik.

1929: Noel Coward meglrja a Keseredes (Bittersweet) dmu musicalt, Blilie Burke a Soldog lerjek·ben (Happy Husbands) szerepel.

1930,: Ethel Merman Gershwin OrUlI lany (Girl Crazy) cimu darabjaban jSlSZik. Fanny Brice pedig az Edes as kics;·ben (Sweel and Low).

11

Az 1920-as evek nyomoz6inak kezlkonyve

A huszas evek penzei

.

Az 1920-AS EvEKBEN hasznalt penzek j6 nehany dologban kulonboznek a malakt61. .A paplrpenz nagyobb, k6n}lbeIOI· egy cenlivel szelesebb es hosszabb. A cimletek: egy-, keto, ot, tiz-, husz-, 6tven, szaz-, 6ISZ82-, ezer-, otezer- es tizezerdollaros, A legtobbjOk arany es ezusttecezsttel rendelkezatt, nem csak Sz6vetsegi Tartalekbankjegy volt.

A fempenzek kbzott talaJhatjuk az egycentes rez Lincoln pennyt. a "bOlenyes" otcentest, az ezOsl "Szabadsag" Uzcentest, az ezlist "Sza.badsag" negyeddollarost. a .. Szabadsaq" feldollarosokat es az .ezustdoll;~rt". A forgalomban lev6 aranypenzek: a "sas"(eagle). azaz a nzconaros. a 2 dollar 50 centel er6 negyed-sas. az 6tdollaros fal-sas as a 20 couaros dupla sas.

Szorakozas

Amikor az allarnpolgarok kedvenc szennylapjukban nern a gengszterek es a korrupt rendorokharcarol vagy Clerence Darrow (aki megprobalta rnegvedeni Tenessee-ben az evolucioelrneletet) erofeszireseirol olvasnak, akkor teljes erovel vetik bele rnagukat a Variery-benesa True Screenben megjelentetett, a fllmsztarok botranyairol es kicsapongasairol sz616 tudosirasokba. A rajong6k mindenhol percrcl perere nyomon koverik a hiressegek mindennapi eleret. A hollywoodi lIlomgyar oszronzesere ezrek vandorolnak Kali forni aba, igy Lo Angeles populacioja az 1910-ben szamolt 319 ezerrol a huszas evek vegere 1 milli6 336 ezerre emelkedik,

No az otthoni fonognifok nepszenlsege. A meg rnindig kezi tekercvel hajtort, minosegi, kivaL6 hangminoseggel biiszkelkedhetd modellek ara minimum 510 dollar koriil mozog, A:z evtized kozepere a Iernezeladasok elerik a millios hatart, a dicsoseget es a hirnevct pedig az eloadok helyett meg a szovegirok zsebelik be. Ahogy azonban a radio is egyre nepszertibbe valik, a lemezeladasok drasztikusan csokkennek,

Sport

A sportesernenyek ujfajta nepszenisegre resznek szert, es szinte rutinszertien epitik egymas utan az otven- vagy hetvenezer ember befogadasara alkalmas, esetleg cone! is nagyobb stadionokat. Babe Ruth 1921-ben 59, 1927-ben 60 home runnal sokkoljs a baseball vilagat. Red Grange, a focista otthagyja az egyetemet, hogy hivatasos jarekos lehessen, es ugyanezen ev vege elott az elnok talalkozora hivja a Feher Hazba. Az evtized legisrnertebb nehezsulyuja Jack Dempsey, akinek sikertelen kiserletet, hogy 1927-beo visszaszerezze a bajnoki cimet Tunney-tel, a becsle ek

zerint negyvenmilli6 ember hallgarta radion. A beszarno- 16k szerint a vereseg hallatan ot hallgaro kapott halalos szivrohamot, Milliok golfoznak, vagy kiserik figyelernmel ezt a sportot, es a teniszpalyak- csakugy, mint a teniszezes divatja - gombam6d clszaporodnak az orszagban.

Az automobil

Azonban ketsegteleniil az autos kirandulasok divatja valik a legnepszenlbb szorakozassa. Henry Ford sokak szamara beszerezhet6 aut6i es az allandoan novekvo uthal6zat ujfajta szabadsagot biztosit az orszag fiaral Iakoinak. Az atlagos amerikai polgar most mar megteheti, 110gy felpakolja az autojat, es hosszu klrandulasra indul, Kedve szerint csavaroghat az orszagban, raadasul sokkal olcsobban, mintha vonaton utazna es szallcdaban lakna. Egesz iparag fejlddik ki az ut menti garazsok, benzinkutak, etterrnek c autos kempingek halozatabol, arniket a motorosok uj geueracioja hivott eletre, hogy ezzel orokre rnegvaltozras sak Arnerika arculatar. A konnyen beszerezhetd satrak es kempingfelszerelesek leherdve teszik, hogy az autosok a hotelek es az ettermek koltseget megsp6rolva barmikor letaborozhassanak az ut rnellett. Az evtized vcgerc eventc tobb mint 15 millie jarmtilatogat el a kiilonbozo nemzeti parkokba es erddkbe, A Detroit kozpontu, l1ovekv6 iizletag teszi lehetdve a milliomosok uj retegenek, Fordnak es Chryslernek a gyarapodasat.

19290ktobere

A veg 1929 oktobereben, a tozsdc 0 szcornlasaval kovetkezett be. Kezdetben okan az egyensuly visszaallasat jeleztek, de harnarosan kideriilt, hogy tevedtek. Milliomosok jutottak koldusbotra, tobben inkabb az ongyilkossagot valasztorrak, mintbogy a bizonytaJan jovovel szernbesuljenek Millioszamra bocsatottak el a rnunkasokat es nyugtalansag soport vegig azok kozotl, akiknek meg volt allasuk, A vilagon eluralkodik a gazdasagi depresszio, es elraboljak, majd rnegolik Charles Lindbergh, a "Maganyos Solyom" fiat. Ezek az esernenyek fernjelzik egy korszak veget,

Az 1920-as evek oltozkodese

H ABAR SOKFELE divathobortrol beszelherunk, a mosomedve-prcmmel szegelyezett kabatokrol kezdve a b6 nadragokon keresztul egeszen a 11<1- perrek ruhajaig, az arnerikaiak tobbsege konzervativan 01- fozkOdik. Az uzleti talalkozokon es mas hivatalos rendezvenyeken nincsen helye a hatalmas, felmeteres felhajtassal ellatott 'elefantt-nadragoknak. Mindez a fiataloknak vale, nern a szakmabelieknek,

Bar a divat sokkal alkalmibba valik, mint az el6zo evekben, az emberck meg mindig iigyelnek a formasagokra. Bevasarlaskor vagy templomlatogataskor mindket nem tagjai kala pot es kesztytit viselnek. Nem hasznalnak papirzsebkenddt es kernenyitett, vas alt ingeket hordanak. Farmert csak a rnunka okes a teheneszlegenyek hordanak. Minden jol nevelt ember isrneri az 61tozkodes illemszabalyait, es arnikor mar a kezeposztaly vasitrloereje is

12

A viharos huszas evek

megn6, igazan nehez ruhazat alapjan meghatarozni a tarsadalmi hovatartozast,

Ferfidivat

A ferfiak oltozkodeseben a szazadforduIon kovetkezett be a leggy6keresebb valtozas, amikor az olrony a hivatalokban dolgozok standard 61tozekeve valt. Az elegans ferfi fekete oltonyt, Feher inget, nyakkendot, fekete zoknit es cipot bordo A nadragot nadragtartoval biztositjak, a gallert tuvel rogzitik. Meg nem ment ki a divatbol a setapalca, es egy igazi 'gentleman' nem rnuratkozik kalap es kesztyii nelkiil. Az estelyi ruha nem annyira fumepelyes: szmoking kernenyitetlen inggel, Indiai ovvel vagy gyapjumellennyel, nagyon Imnepelye alkalmakkor frakk kemenyitett ing es rnelleny.

A huszas evekben a sporttal kapcsolatos novekvd erdeklcdes hatasara megvaltozott ferfiruhazat sokkal lazabb es konnyedebb rnozgast biztosit. A trikok es a rovidnadragok gyorsan atveszik a regimodi egyreszes alsorubak helyet, a karorak is gyakoribbak az oralanonal. Egyeduralkod6 a (ovid haj es a simara borotvait arc - meg a leheletnyi bajusz is felrunest kelt.

A ferfiingeker meg rnindig kiil6n gallerral es mandzsettaval liltjak el, bar II ko.rabbiid6k mercy elddjeihez kepest a huszas evek gallerjai sokkal lagyabbak, A rmiselyem elterjedese csak a kovetkezo evtizedben teszi lehetove az olyan tartos anyagok gyartasar, amelyek bevezetese utan mar kezelovel e gallerral ellatott ingeket is lehet ke ziteni.

Erre az evtizedre jellernzd a Iagyabb szinek es szovetek ternyerese a ferfiruhazatban, e kezd nepszenive valni a meleg id6ben is hordharo kenyelrnes viselet; a feher v8.szonszmoking, feher flanelnadrag, a panamakalap vagy szalmakalap mar sok esetben telje en elfogadott.

Kabat eskalap

A kabat hosszu, es kigombolva hordjak, A mosomedve bundajabol keszillt kabarokat, amelyeket vezeteskor es teli rogbimeccseken hordtak, kesobb felvaltjak a kevesbe alaktalan, bolyhos teveszor kabatok.

Napkozben az oltiinyh6z nernezkalapot vagy sapkat viseltek; sportesemenyekre el lehetett menni puha sapkakban i . A cilinderek altalaban a forma lis estelyi TUhak kiegeszitoi.

A huszas evek filmjei

1919: Theda Bara, a .. vamp", a Salome-ben (Salome) jatszik. D.W. Griffith megrendezi a Letort blmb61r·at (Broken Blossoms).

1920: L.on Chaney a r6rvenyen Iriviil-ben [The Penalty), Ulan Gish az Arvlik II vlharban (Orphans 01 the Storm) c!mu filmben jatszik, John Barrymore a Dr. Jekyll as Mr. Hyde-ban (Dr. Jekyll and Mr. Hyde). Mary Pickford a Pollyannaban (Pollyanna). az id6sebb Douglas Fairbanks pedig a Zarro jele-ben (The Mark of Zorro), Charlie Chaplin, Mary Pickford. Doug Fairbanks es OW. Griffith. a legendas producer-rendezd megalakitja a. Un~ed Artists filmtarsasagot

1921: Rudolph Valentino egy csapasra hiresse valik A se/k (The Sheik) es Az apokalfpszls negy lovasa (The Four Horsemen of the Apocalypse) cimu filmjeivel. Mack Sen net elkeszlti a Kisvarosl balvany-t (A Small Town Idol). Charlie Chaplin A kdfyok-ben [The Kid), Douglas Fairbanks A hilrom test6rben [The Three Musketeers)_

1922: Henry Hull as Carol Dempster az Egy Izgalmas ejszalra (One Exciting Night) mellekszerepldi. Douglas Fairbanks a Robin Hood·ban jlltlszik (Robin Hood). Nemetorszagban pedig F.Murnau rneqrendezl a Nosferafu·t (Nesferatu). Az. amerlkai felfedez6, Robert Flaherty keszitette Nimulr, az eszkimo (Nanook of the North) a dokumentumfilmek meghataroz6 darabja lesz.

1923: Lon Chaney a Noire Dame-I torony6r-ben (The Hunchback 01 the Noire Dame). Cecil B. DeMille a Tlzparancsolat [The Ten Commandments) producere, William S_ Hart a A vad 8111 Hlckolr sztiuja (Wild Bill Hickok). Harold Lloyd. a komikus, a Vegre bl210nsagban (Safely Ell Last) !oszereplojekent k.aprAztatja el a koronseget, Mack Sennett, a komadiak rendez6je a nagy humbug, az Arabia slko/ya (The Shriek 01 Araby) elmu film producere.

1924: Harold Lloyd a Szegyenl6s "ny (Girl Shy) clmu filrnben, Buster Keaton A navigator-ban (The Navigator). Douglas Fairbanks A bagdad/lo/va] (The Thiel of Baghdad) sztarja. John Ford megrendezi Az acellovas-t (The Iron Horse).

1925: Lon Chaney Az operahaz /an!omJa-ban (The Phantom of Ihe Oper) jatszik.

William S_ Hart a Tumbleweeds-ben [Tumbleweeds). Harold Lloyd Az uJoncban (The Freshman). Adolphe Menjou A satan lIeseNel·ben [The Sorrows 01 Satan), Buster Keaton a He! esely·ben (Seven Chances). Charlte Chaplin Az aranylaz-ban (The Gold Rush), Willis O'brien pedig 6sgyikoka! kelt !lletre Az elveszetf vllag cimu filmjeben .

1926: Joan Crawfordszinre lep a saios hdlgyek (Pretty Ladies) cimu fllrnben, Greta Garbo a Zuhatag·ban (The Torrent). Fritz Lang elkeszf\1 a klasszlkus Metropolls-t (Metropolis). John Barrymore az elso nem zenss hangosfilmben, a Don Juan·ban (Don Juan) jatszik, Buster Keaton A generolis-ban (The General), Francis X. Bushman a Ben·Hur (Ben-Hur) sztarja lssz. Valentino temete5en. Manhattanben. t6meghiszterla tor kl, es a szullenfrvadaszok kllosztjak a kegyhelyet.

1927: Lon Chaney a London ejfel titan cimu filmben (London After Midnight), Cecil B. DeMille a Klralyolr klrillya (King of Kings) cimu film producere Greta Garbo Az a,ssonyes az dfddg cimu filmben [The Flesh and the Devil) as a Szerelemben John Gilberttel, AI .lolson az elsa teljes estes hangosfilmben, a Jazzanekes-ben (The Jazz Singer) jatszik. William Fox utjara IndUja. az elso filmhfrad6t. Clara Bow-b61 pedig az Az c1mu filmben alakitott szerepe utan az esszenciatis flapper valik.

1928: Joan Crawford a ranco/6 lanya/nll (Our Dancing Daughters) cimu filmben, Charlie Chaplin A cirlrusz-ban (The Circus). Victor McGlaglen a MInden kJlr6r6ben egy lany (A Girl in Ev'Ory Port) cimu alkotasban jatszik. Mickey egar telbukkan a G6zhajos Willie-ben (Steamboat Willie), Clara Bow A voros halu (Red Hair), a Harom helvege (Three Weekends) as a Hd/gyek a fdmegben (Fleet's In) clmil filmekben jatszik, Howard Hughes a Kef arab lovag [Two Arabian Knights) producere.

1929: Gary Cooper A vlrginlal (The Virginian) cimu mmben jiitszlk, Greta Garbo a Vadorchldilk-ban (WIld Orchids), a. Marx testvarek A. 1r6kuszdl611·ban (The Cocoanuts). Ronald Coleman a Bulldog Drummond-ban (Bulldog Drummond). Douglas Fairbanks a Vasa/arcos·ban [The Man in the Iron Mask). Uonel Barrymore a ReJtelmes sziger-ben (Mysterious Island), Alfred Hitchcock pedig rneqrendezi a Zsarolas-I (Blackmail).

19,30: Greta Gerbo az Eugene O'Nelll frill. Anna Chrls/lne clmu filmben (Anna Christine). a Mar.< testverak az .Atalfor6-ben (Animal Crackers). a Josel Sternberg rendezte Kek angyal-ban (Blue Angel) Marlene Dietrich jellszlk. Howard Hughes A pokol angyalal producere, Walter Huston az Abraham .Llncoln cfrnszerepeban, John Barrymore pedis Ahab kapitanyt aJakilja a Moby D/ck-ben.

13

Az 1920-as evek nyomozoinak kezlkonyve

Ah' , k rt'· .... i uszaseve_. spo.agal

.

Baseball: Az Orszagos Bajnoksaggal kapcsolatba hozott hirhedt fogadasi botranyok kipattanasanak eI6estejen,1920-ban kinevezik az elsd Baseball F6biztost. Az evtized sztarla ketsegtelenOI Babe Ruth, akinek a fi'zelese egy alkatommat meg az EgyesOlt Allamok ElnokMI istelOlmulla (Ruth .jobb eve! zart"), A tcbbl kedvenc koze tartozlk Ty Cobb, Rogers Hornsby, Branch Rickey, George Sisler es Grover Clevelandi Alexander. A baseball berkeiben olyan szines egyenisegek is fell(lnnek, mini a ket menedzser, John McGraw a N.Y.Gianls-nel es Connie Mack a Philadelphia Athletics-nel.

Kosarlabda: Mar leteznek az olyan, mai fOlnek is ismerds csapatok, mini a Boslon Celtics €IS a New Vork Knickerbockers, de ma mar kevesen ernlekeznek a CI eve iand Rosenblums"ra. A legnagyobb sztar egy Joseph tapchlck nevu center. (Egye'bkent a KOSar alja ekkoriban meg nam nyilott.)

80.)(.: No a hivatasos 6kolvivas nepszenJsega es legilimitasa. Az evtized elso feh€:!ben Jack Dempsey a NehezsulYu Bajnok, de 1926-ban, a Gene Tunney elleni meccsen elveszti a cirnet. 1927"ben egy Paul Gallico nsvtl sportriporter megszervezi az elso arnatdr Arany Kesztyu bajnoksagol.

Amerlkal futbal!: A f6isk.olal fOci ismertsege egyenlore nagyobb a prof csapatoknal, de ez megvattozik, arnikor Red Grange, a foiskolak sztarja otthagyjaaz egyelemet, hogy eloszor a Chicago Bears, majd a New York Giants mezeben jatszhasson. Az. Ismert egyelemi edzdk koze lartoz.ik Pennsylvani8.ban levekenykeddJohn Heisman as a Notre Dame Knute Rockne nevu csapatsban dOlgozo Pop Warner, aki i 924-ben otthagyja a pennsylvanlal egyetemet. hogy a kaHforniai Stanford Egyetemen folylassa karrterjet.

Golf:.Az evtized ,Iegismertebb profiqoltozei Waller Hagen, Gene Sarazen es Chick Evans, de a felfele t6r6 ifju Bobby Jones eleg nagy veszelyt [elent,

Polo; A polopalyak "ura" az ex-szupemilota, Tommy Hitchcock Jr., akil szeles korben minden idok legnagyobb jatekosanak tartanak.

Tenisz:: A leghiresebb teniszcsi.llag: Bill Tilden, azonban a Davis kupat egy Jacques Brugnon nevu francia szsrzl meg 1927-3.2·ben.

Noi divat

A legdrasztikusabb valtozason a nok ruhazata esett at. A filz6t felvliItotta a melltart6, es divat lett a 'termeszetes'alak, A rovid szoknyakkal- es az annal is rovidebb frizuraval- kombinalt hosszu dereku ruhak dramai etleatetet alkomak az ·eloz5 evtizedekkel szernben, amikor a nok hil~ vas, merev testtartitsban <illtak, bosszu hajukat magesra tomyoztak, merev gallert, vastag dereku szoknyakat hord~ tak, amelyek szegelye csak centikkel 16gott a fOld felett, bok,likat pedig csizrna vedte. A modem ]16 t61 gyorsan

szaguld ahhoz, hogy lelasslthassak a ruhai,

Az else vilaghaboru evei sok nonek megadtak a lehetoseget, hogy eleteben el6szor az orthona falain kivul dolgozhasson, es eleg hamar rajottek, mennyire akadalyozza oke! a magas galler es a fiiezd, a hosszu haj pedig, ami konnyen beleakadhatott a gepekbe, allandc veszelyforrast jelenrert. A haboru utan sok no hazatert, de kevesen bujtak ismet fiizobe.

Aktuillis diva,t

A legforradalrnibb valtozasok a n6i fehernemiidivatot erintettek. A nok fUzo heiyett melltartotes bugyit hordanak, vagy eppen crepe de chine-bol vagy se\yemb6! varrt inget es kisnadragot. Az elejen meg egyszeni, dlszrelen ruhadarabokat hamarosan himzessel es csipkevel dekoraljak, A kombinek is ugyanezekbdl az anyagokb61 keszulnek, Egy Ctjsagcikk szerint egy atlagos dolgoz6 lany fizeresenek majdnem 40 szazalekar alsonermire kolti.

Az eppen aktualis divst szerint kivanatos a kan.:sU. nyulank dereku no. A huszas evekben a ruha szegetye elo~ szor felcsuszon a tcrdig, aztan le a bokaig, majd vissza a terdig, 1 930-ra rnegallapodott a labikra ki:izepso reszenel, es egeszen a masodik vilaghaboruig ez maradt a nappali ruhak kedvelt hcsszusaga. A rovid szoknyak kulonosena flapperek koreiben nepszeniek, bar a tarsadalomrtagy resze ezt mar majdnern borranyosnak talalja. Azonban barmiJyen ruhat is hordtak, a oak (ti kivaltsagokat szereztek: nyilvanosan dohanyoztak 6s ittak, sminkeltek 1'17 arcukat, soteredes uran is nyiltan mutogattak mezrelen karjukat, valaminr rovidre vagattak a hajukat,

A bubifrizura es a rovid haj divarja diih6ng rnindenfeIe. Megjelennek a hajtuk, amelyek nem engedik, hogy a bubifrizura be\e!6gj.on a szembe, vagy segitsegukke! elerheto a vagyott hullarn a homlokon, Azoknak, akik megmaradtak a hosszu hajnal, a nepszerti frizura a tarkon osszetiizott konty. Az eddig a prostirualtak es szineszndk kivaltsaganak szamit« smink most mar az osszes tarsadalmi osztaly h61gytagjai k6z6tt nepszeril.

Kalapok es kiegeszitok

A kor jellegzetes viselete a szeles korben elterjedt kalapok kozul a szorosan fejre sirnulo, egesz fejet takaro, dlsztelen nemezboi keSZLilt cloche. Miutan Reboux, a francia divattervezo piacra dobja, sikere hamarosan elhornalyosltja a bere, a nagy chapeau es a trikorn nepszeruseget,

Szukseges meg egy nagyobb kezitaska - a kUlonb6zQ kozmetikumoknak es a cigarettanak - ami kesobb a kalap; kabat, kosztum es kesztyil alkotta ruha <H1and6 tartozeka lesz, A csizmat felvaltorta a rnagas sarku cipo. amiket a pantok, a sarkok es a csatok valaszteka kiilonboztct meg egymastol.

Est.elyi ruhak

A nappali rubazatra altalAban a tompa, sotet szillek je!1emzQek, ezzel ellenretbeo 1'12 estelyi 6!toz6kek stiluS!! sziporkazO. Nem ch~g, hogy a mha szegeI ye. ege.'>zen a terdig 6r. a

14

A viharos buszas evek

nyakkivagas eldl-hatul egyarant szeles es a karokat fedetleDiU bagyjak. A cSlpoboz illesztett uszaly vagy a masfajta diszek egyarant divatosak. A mba elm gyakran terdig er, hatul pedig a foldet sopri, Az estelyi 61tozet szinei kozott felvonul a rozsaszin, a voros, a narancssarga es a lila, valamint felbukkannak az elso teljesen feher kosznimok is. Az evtized elejen gyakori a barsony a kreppanyag es a csipke, amik az uj mfuostok - killonosen a barsony - elterjedesevel kes6bb lesznek igazan nep zeniek. Diszlteskeppen a rojtokat, bojtokat es a gyongyos himzeseket hasznaJjflk szlvesen. Estelyeken' nepszerti vise Let a hosszu gyongysor, amit arany vagy ezusrszin turbannal kombinalnak.

sportos vise let

.Konnyed mozgas" "a modem elet rohan6 ternpojahoz iJ- 16 alkalmi ruhazat' "sportos kosztiimok"- divatlapok 01- dalairol visszakoszdndkijelentesek, A sport novekv6 nepszenisege sok ujitas megjeleneseert felelos. Amellett, hogy az egybeszabott alsoruhat ujjatlan trik:6val es rovidnadraggal csereltek fel a nadragtartot is felvaltja a moz-

gast kevesbe korlatozo bOrov es golfozashoz, biciklizeshez is szivesebben hordanak konny(i sapkakat. Hazen beliil a ferfiak felfedezik maguknak a kenyelmes Mzik:ontosoket es az otthoni kabatkakat, es vegre kifejezesre juttathatjak a szines anyagok iranr erzett maszkulin erdeklodest is. A fenyes, csikos kopenyek illetve sportos kabatok a strandon es az uszodaban is megalljak a belyiiket. Feltiinik a Danton es La Coste altal gyartott V -nyakU, nyitott gallen'i szvetter es a kotott gyapjup616. A terdnadrag olyan nepszerfive valik a fiatalok koreben, bogy meg a harmincas ferfiak is eldszeretettel hordjak,

A h61gyek szamara teniszhez es golfhoz az ujjatlan szvetterek ajanlottak, lovaglashoz termeszetesen lovagJ6- nadrag, ha pedig a b6ban gazolnak, sinadragot huznak, A legtobb nappali ruhahoz rovid gyongysort hordanak. A fels6bb osztalyok koreben nepszerti a hazipizsama, Jellemzo a lila csikos, vilagoszold piz ama. Ezeket a rnhakat az 1930-as evek bollywoodi filmjei teszik igazan hiresse, Az estelyi viselethez kepest egy no csak a strandon mutat meg tobbet magabol, Az egyreszes furddruha gyorsan atveszi a mult nehezkes uszoruhainak szerepet, •

15

A viharos Iniszas evek fontosabb

..

, .

esemenyer

1918: November 11-en alairjak a fegyverszOnetet as ezzel befejez6dik az elso viliighabonJ.

1919: A.prills 28-an falrobbannak a levelbomba-sorozat elso kOldememyei. A kormanyzati tisztvlseldknek es gyarosoknak postazott levalek fellobbanljak a hBborUt kovato alsd "voros veszely"-hiszteria langjal. Junius 26-an megjelenik Amerika els6 szennylapja, a New York-i Daily News. Elindul a szex- as botranylapok hosszu sorat megalapozQ True Stories (Ig~ Tcrtsnetek) nsvra keresztelt magazin is. Julius 1: Eletbe lep a szeszt.ilalom. A nyar soran faji zavarqasok Chicagoban, az ok egy fekele fill halaJa (vlzbe fulladt), aki lui kozel mereszkedetr a "leher"t6parthoz. Szeptember 9: zavarcasokba full a bostoni rend6rsztrajk, amit kesdbb orszaqos aceliparl es szanbanyasz sztralkok k6- vetnek. November 19-en a Kongresszus elutasitja Wilson eln6knek a Nepsz6vetseg lelrehoza.sat celz6 javaslatat. Elfogadjak a Volstead-t6rvenyt, ami lehetOva teszi a szesztilalom betartatasat a 16rveny eroinek segilsegevel. A ZR-3 kormanyozharoleghaj6 (kesobb R-34 Los Angeles nsvre keresztelik) Hugo Eekener, a hires nernet pil6ta iranyltasaval elosz6r szeli at az Atlanti-6ce{mt Angliat61 Long Islandig. Arnold Rothstein, egy New York-l szerencsejatekos nehez helyzetbe hozz az Orszagos Baseball Bajnoksagot, amikor fet.bereli a Chicago White Sox. jatekosait. nogy ne vegyenek reszt a bajnoksaqcrt. Az_ ev vegare a becstesek szerint 1-2 milli6 amerikai rnunkas sztraikot, A 24 eves Edgar J. Hoover altai szervezett rajtaOtesek soran tobb szaz, kommunislanak tarton szernelyt gyujtenek be; t6bb embert Oroszorszaqoa dsportalnak.

1920: Augusztus 8-an a nok megkapjak a szavaz6jogot.

Szeptember 16: bornba robban a New York-! Wall Streeten, 40 ember azonnal meghal. November 3: a pittsburhi KDKA radio eloben k6zvetiti Harding as Cox elnokjelMek valasztasi eradmenyeit; Harding lesz a gy6zles, esk6vetkezQ tavasszal el is foglalja hivatalat, Babe Ruth megszerzi Ty Cobbt61 a "Iegjobb Gt6jate.. kos"eimat. Az 1915-ben ujra osszsallt Ku Klux Klan megkazdi tagsaganak kiarusftasat az orszag egesz terOleten, amivel sikeresen fel Is duzzasztja letszamat. Man oWar lesz az ev, de talim az evtized versenylova is. Megjelennek a piacon az Eskimo Pie jegknimpalcikak. Az Orszaqos Bajnoksaggal kapesolalba hozott hlrheot fogadasi botranyok kipattanasanakeldestejen,1920-ban kinevezik az elsa Baseball Fobiztost. Saee6t as Vanzettit egy paneelaut6 kirablasaval es az orok meggyilkolasava] vadoljak. Johnny Torno, a hires gengszter meghivasara AI Capone New Yorkb61 Chicag6ba arkezik.

19.21: Julius 2: Nemetorszag alafrja a bakeszerzddest. Atlantic Cityben (New Jersey) megtartjak az elso Miss America .fOrdozo szepsegversenyt". Lionel eladja egymilliomodik villanyvasUtkesztetet. A feh8rek felfedezik Harlemet es a hires Colton Clubol. New York szinhazi negyedeben megnyilik Sardi etterrne. Jack Dempsey a nehezsulyu boxbajnoki cfm megtartasaert vfvott versenyben legyozi a francia Carpentiert. Babe Ruth otvenkilencedik hazafutasa. A San Francisc6i SI. Francis Hotelben talalt fiatal szineszn6 halala korOIt megindult vizsgalat as botrany derekba tori Fatty Arbuckle, a filrnsztar karrlerjet,

1922. Februar 22: Harding elnak irodajaban beOzemelik az elsd radi6l. Szeptember 16: a Halls-Mill gyilkossagi Ogyel, amelybe korusvezetojevel egyutt egy lelkesz is belekeveredett, a bulvarlapok elnevezik "az evtized gyilkossaganak". Szeptemberra mar ezerszarnra importaljak a mandzscnq-keszleteket; nemelyik darab 500 dollarba kerOt. A radi6keszOlekek ertekesilesenek haszna eleri a 60 milli6 couaros csucsot. Rabukkannak Tut kiraly sirbol~anak kincseire, ami felebreszti az evtized vegeig tartoerdaklddesl az. egyiptomi mOve~ szet as stilus irant.

1923. Augusztus 2: Warren G. Harding elhunvt sajat ireda.. jaban. Helyet alelnoke, Calvin Coolidge veszi at. A nemzeten vegisop6r a sakak Mal erkolcstelermak tartotta charleston-fane OrOlels. Nem sokka] azev vege elott megjelenik H.L. Mecken American Mercury nevre hallgal6 magazinja. Nepszeruve valnak a tancmaratonok, amit a hlntaszek-maratonok es a beszelo maratonak k6vetnek (mely ut6bbit Ige-es-Fonev Derbinek is hivjilk).

19.24: Simon & Schuster .kiadja elso keresztrejtvenyekel tarlalmaz6 k6nyvel, ami egyfajta orszaqos orCrletet indlt Utjara. Noel Coward, a drarnalrc nepszerLive teszi a rnaqasnyaku pulovert. Gershwin Kek rapsz6diajanak premierje a New YorK-i Aeolian Theatre szlnpadan vegyes kritikat kap. A Ku Klux Klan a becslesek szertntl negy es fel milli6 taggal eleri a maximalls letszamal. Clarence Darrow vsdelmezl a lizennegy eves Bobby Franks brutalis meggyilkolasaval vacclt fiatal Leopoldot as Loebet. A Time magazin kitOnteti Leo Bakelan-

A huszas evekben gyorsan terjednek a hlrek:

16

del, a bake lit feltalalojal, majd a celotan, a muanyag es a tobbi hasonlo termek megjelenesevel psldalczva "a muanyag koranak" tituh~,lja ezt az idoszakot. Clarence Birdseye megalapftja a General Seafoods, Inc.-et €IS tovabb tokeletesiti gyorsfagyasztasi eljim3sat. Megalakul az International Business Machines (IBM).

1925: A daytoni (Tennessee) "majom-perben" Clarence Darrow as az evolucio kQzd William Jennings Bryannel es a teremtes-elmelettet. Darrow elveszti ugyan a pert, de vedobaszedet mindenhoi a tudornany as az evoluclo gy6zelrnenek tekintik. A felindull Bryan par nappa! kes6bb meg hal. A barlangban rekedt, Kentuckybol szarmazc Floyd Collins ssetst az egesz orszaqban eh~nk figyelemmel kiseri a millionyi ujsagolvaso as radiohallgato. A szerencsetlen Coillns - a media felkeltette erdeklodes egyik koral peldaja - meg hal a tlzennyolcadlK napon. Az. amerikai haditengereszet Shenandoah nevu iranyithat6 leghaj6ja lezuhan, a fedelzeten tartozkodo osszes ember elelet veszti. Telozik a floridai foldvasarlasi Iaz.. A goll evll6lmllliard donart termel6 naqyiparra novi ki rnaqar, Red Grange vegz6s koraban otthagyja az egyetemet, hogy hlvatasos rogbijatekos lehessen, elosz6r a Chicago Bears, majd a New York Giants szlneiben. Gene Tunney legyozi Jack Dempseyt Philadelphiaban.

1926: A Western Air Service (Nyugati U!giszolgalat), kesobb TWA beindltja rendszeres utasszall!t6 [aratalt. Az. evente 750filmet gyilrt6 Hollywood ezzel a telJesitmennyel eri el a maximumot. Rudolph Valentino perloralt vegbele gyogyithatatlan - ternetesen t6meghiszteria tor ki New Yorkban, €IS a szuveofrvadaszok kifos~jak a kegyhelyet. RIChard Byrd sikeresen atrepOli az Eszaki-sarkot. Szenzacios esemenv - egy kaliforniai lelkipasztor, Aimee Semple McPherson "eltUnik" egy strandroi, hogy nehany nap mu!va rejtelyes modon ujra elokerOlj5n. 400 halalos aidozatot koveteld oriasi hurrikan pusztil Florida part jain, egyuttal vegel is verve a f6ldOZleleknek, Hymie Weiss liz kocslbol al- 10 konvojjal hajt AI Capone fohadiszallasahoz, a Hawthorne Hotelhez, a tovabbhajto aut6kban 010 emberei fenyes nappal tobb, mint szer geppisztolyl6vedakkel s:z:orjak meg az epOletet; Capone sertellenOI ussza meg az ssetet.

1927: Charles lindbergh egyedOI alrepOIi az Atlantl-coeant Franciaorszagig, hazalerese utan pedig egy csapasra hazai as nemzetktiz:i hosse valik. Joison hangosfilmje, a Jazztmekes (The Jazz Singer) 3 as fel millio doltart kaszal, es ezzel alaposan atform8Jja a hollywoodi filmipar arculatat. A hanglemezek immaron millios peldimyszamban kelnek el. A New York-i szlnhazak eddlgi legnagyobbforgalma: 268 uj letesftmeny, amirol24 napilap k6z61 rsszletes beszamolot, Augusztusban Sacco as Vanzetti vegOI vlltamosszekbe 01, Piacra dobjak a Ford regebbi T medelljst felva1to A mode lit.

Babe Ruth hatvanadik hazafutasa. Jack Oempseynek nem sikerOI visszaszereznie a bajnoki crnet Gene Tunney-tdl Chicaqoban - a radiokozvelitest a becslssek szerinl negyvenmillioan hallgatjak, Aimee Semple McPherson Los Angeles k6zeleben megalapitja a BeesOlet Zsoltaritnak Templomat. David Sarnoff megalakitja az NBC-t (National Broadcasting Corporation - Nemzetk6zi Hirszoiqaltato Tarsasag).

1928. Mtncius 3: a tozsd{m emelkednek az arak, es megkezd6dik a "szenzaciosnak" tartott idoszak. Junius 18: Roald Amundsen, a sarkkutato, eletet veszti egy legibaleselben az Eszaki-sark 'felett, amikor megprobalja felkutatni az eltLint {tal/a leghaj6t. Herbert Hoovert novemberben eln6kke valasztjak, Mickey eger elsd szsreplese. Sir Alexander Fleming felledezi a penicillint, Az NBC az elso tevsadasokkal kfserletezik. Johannes Geiger kifejleszli a Gelger-szamlaJ6t. A nagy felhajlassal Kiser! Transzkontmentalls Gyalogloverseny, amit nehanyan csak HBOty6kderbinek" hivnak, mar eJ6zetesen is hatalmas sikernek tdnik. de vegOI Ozletileg €IS a presztfzst tekintve egyarant vesztesegesnek bizonyul. lynn Willis egy vad, egesz ajszakas charleston-bulival unnepli 21. szUletesnapjat.

1929. A Transzkontlnentalis Legivallalat, azaz "Lindbergh vonala" eldszor kinal paJtt61-partig [aramkat, Hugo Eckener egy leghaj6va.1 korberepOIi a Foldet. Februar 14: A Balint-napi meszarlas soran egy chlcaqoi raktsrban AJ Capone osszes rivaJisaval vegeznek. Popeye a Gyusz.t1nyi szlnMz kepregenyben debOlal. Az. eladott ril.diok erteke meghaladja a 850 milli6 dollert. Okt6ber 29: A nagy tozsdekrach.

1930: Az. elso stewardess a Chicagobol San Franciscoig k6zleked6 legl [araton. Egy Clyde Tombaugh nevu csillag.asz felfedezi a Pluto!.

17

Kut

tas e

forrasanyag

Kozokiratok; Ujsagok; Sajtougynoksegek; Konyvtarak es ter.meszettudomanyi mUzeumok

AKUTATAS MlNDEN oyomoz6munka letfontosS3giJ resze, Ez lebet nyilvanos okiratok k6z6tti bongeszes, vagy eppen ujsagcikkek alapos flttanuJmanyozasa, de akar valamelyik nagy konyvtarban vegzert minden reszletre kiterjedd kutatomunka is sz6ba johet nem beszelve a neves .Jiivatasosoktol" kapott szakerto tauacsokrol. A kozvelemeny nem minden inforrnaciohoz ferhet hozza. A Meggyozes, a Magyarazkodas szakertelmek, a megvesztegetes azonban gyakran segithet.

Koz0 kiratok

A,,KOZOKIRA TOK' kategoriaba tartozik az osszes polgari es iizleti feljegyzes, a nepszamlalasok eredrnenyei, a fO!dtulajdon adasveteli papirjai, sztiletesi anyak6nyvi kivonatok, orokbefogadasok reszletei, orvosi adatok es a tobbi hasonlo infonnacio, am elerheto az litJagember szarnara, akar nem. 1934 elott az Egyesi.ilt Allamokban meg nincsen hivatalos Nemzeti Irattar; a fontosabb dokumentumokat a Kongresszusi Kenyvtarban tartjak, Az allamok, megyek es tarsasagok a sajat feljegyzeseikert feleldsek,

AlIand es varosl okiratok

Az els6 vilaghaborut kdvetden kezdett megjelenni a fontosabb adatok regisztralasanak uniformizalt, allami szinni rendszere, A szuletesi anyaki:inyvi kivonatok gyakran nebezebben hozzaferhetoek a hazassagi es halalozasi papiroknal; az orokbefogadasra vonatkozo dokumentumokat kulonbezd szokasok szerint vagy zaroljak, vagy megvaltoztatjak, esetleg megsemmisltik, A valasi paplrokat inkabb rnegyei, mint allami szinten iktatjak, A 18. szazad vege elottrol szarmazo polgari iratok a legjobb esetben is csak vazlatosak lehetnek, Ha valaki a Fuggetlensegi Raborn elotti feljegvzesekre kivancsi, legjobban teszi, ha templomok parokiain, torteuelmi tarsasagoknal vagy csaladfakutato egyesiileteknel kutakodik.

A valasztasi jegyzekeket altalaban a konyvtarak orzik, es naprakesz informaciokkal is tudnak szolgalni, akarcsak a varosi nevjegyzekek amelyekben 8. polgarokat nev, cim

es foglalkozas alapjan tartjak szamon, A telefonkonyvek is hasznosak lehetnek, de nem mindenki rendelkezik teleformal.

A tulajdon-atruhazasi szerzodesek, epltesi engedelyek es egyeb, ingatlannal kapcsolatos tranzakci6k doknmentumai mindig nyilvano okiratnak minostilnek, es keresre engedelyezik a berekintest, Egy bizonyos fOJddarab tulajdonosanak kideritese tuJaj donkeppen nem mas mint a tulajdonvaltaskor megirt szerzodesek felkutatasa (felteve, bogy a feljegyzesek nem hianyosak), A tulajdonosvaltaskor letezd epitmenyek leirasa bizonyitekokat szolgaltathat ujonnan epitett vagy eppen lebontott epiiletek beazonositasara, megtudbat6, mire hasznaltak a birtokot stb, A kozvelemeny szarnara szinten nozziferbetoek a tulajdon felbecslesekor me girt okira ok, adobizonylatok, epltesi engedelyek, a cegalapitasra beadott kerelmek es a kozosseg eppen aktualis uzleti feljegyzesei is.

Leszarmazas·kutat6 tarsasagok

Az Egyesiilt Allamok polgarai mar hosszu id6 6ta erdek- 16dtek a csaladfak irant, A legtobb allam rendeikezik sajat, maganszemelyek szervezte tarsasaggal es mellette nehany kisebb ceggel, amelyek csak nehany vezeteknevre specializalodtak. A legtokeletesebbek koze tartozik a New England Historical. Genealogical Society (Uj-Angliai T6rtenelmi-geaealogiai Tarsasag) Massachusettsben, es az Augustan Society ofCalifornia, A vilag talan Jegnagyobb genealogiai gytijtemenye Utahban, Salt Lake Cityben talalhato, ahol a mormonok mar evek ota a.z effele adatok osszegynjresen munkalkodnak, A legtobb ilyen tarsasag a kozvelemeny szarnara is nyitott.

Nemzeti okiratok

Az Egyesiilt Allamok 1790 ota tizevenkent nepszamlalast tart. A szamlalas iratai a gyiijtes utan 72 evvel kezelhetdk nyilvanosan, Az elsa nepszamlalasok idejen meg alig jegyeztek fel tobbet a csaladfd vezeteknevenel, mellekeltek, hany tagja van a haztartasnak, az illetoket pedig nemiik es eletkoruk a Japj an csoportositottak, 1850-re a nepszamlalas mar figyeiembe vette a kerdezettek nevet, sziiletesi heIyet, foglalkozasat es a tulajdonaban levIS foldbirtok erteket. 1900-ban ezekhez csatoltak a sziilok szulchelyere, hazassagi allapotra, gyermekekre (akar halott, akar eio), iskolazottsagra es az otthon tulajdonjogara vonatkoz6 kerdeseket, Itt sziikseges rnegjegyezni, hogy az 1890-es ev

18

Kutatas es fornisanyag

nepszamlalasi adatai a langok martalekava valtak a Kamara epuleteben fellobbant tflzveszben.

A katonakrol keszitett egyeni feljegyzesek a leszereles utan meg 75 evig titkosnak mindsulnek. A katonasag Washington. D.C-ben szekelo kulon alosztalyainak feliigyelete ala tartoznak,

A bevandorlok neveit, adatait es a szarmazasuk helyer tartalmazo dokumentumokat a Kongresszusi Konyvtarban taroljak, Ehhez nem lehet nyilvanosan hozzaferni, infermaciot csak ktilonleges keresre adnak,

Nemzetkozi forrasok

A Lloyd's Hajcnyilvantartasa (Loyd's Register of Shipping - London, Fenchurch Street 71) 1764 eta evkonyvekben adja kozre a vi lag osszes kereskedcbajojanak adarait. A dokumentumok tartalrnazzak a tulajdonosok nevet, az e.pite.s idejet es bel yet, a raksulyt es az egyeb mereteket, a hajo hivaralos zamat, hlvojelet, sot, az 1764 es 1873 kozotti iddszakban a haj6 bejegyzett uti celjat is. Keresre adnak informaciot,

Interpol

Az Interpolt (International Criminal Police Commission - Nemzetkozi Bilnugyi Renddrbizottsag) 1 923-ban, az elso vilaghaboru utan elszaporodott nernzetkozi biinesetek megvitatasara osszehivott Masodik Nernzetkozi Renderkonferenciat kovetcen alapitottak. A Sees kozpontu Interpol a csempeszek, penzhamisitok es egyeb, nero orszagokhoz kotott bunoz6k letartoztatasara keszuld renddri er6k kozti egyuttmtikodest segiti eld. Minden tagallarrmak van egy hivatala, ahonnan a fiiggetlen rendorsegi csoportok kapcsolatba Iephetnek a kezponti titkarssggal.

Az Interpol nyilvantartast vczet az ismert nemzetkozi biinoz6kr61. ami tartalmazza az ismert alneveket, munkatarsakat, a modus operandi-t, es a gyorsan gyarapod6 ujjlenyomat-gytijtemenyt. A tagorszagok rendoreihez bizalmas korleveleken keresztill jutnak e) az informaciok. Az Interpol iratai zaroltak; minden keres! el6szor valamelyik tagallam renddrsegen, kell bejelenteni.

,

Ujsagok

Az (JJSAOOK mar evszazadok ota leteznek, a Fold minden tajan, majdnem minden ismert nyelven adnak ki napilapokat, hetilapokat. Hasabjaikon nyomon kovethetoek a szenzacios sztorik, de segitsegiikkel akar evtizedekkel ezclott tortent esemenyekre is fenyt lehet deriteni, A szerkesztosegek az un. .Jiullahazaikban" taroljak a korabbi kiadasok teljes anyagat, Tobb egyetemen es konyvtarban talalhato hasonlo, beJyi es regionalis sajt6b6! osszeallitott gyiijtemeny,

Ujsagkivflgasok gyiijtemenye

Akadhatnak olyan esetek, amikor szukseg lehet valarnelyik ujsagkivagasokat gytijto szervezet segitsegere. Ezek a

cegek tobbszorosen is elofizetnek j6 neMny olyan magazinra es folyoitatra. amikbol bizonyos dijazas fejebcn kiollezzak az dgyfeluket erdekrd cikkeket, A belepti dij aJacsony, heti rna fel es negyven dollar kozott mozog, ami az figyfel erdekld temakat tartalmazo lista bdvulesevel egyiitt no. Egyes belyeken, mint peldaul New Yorkban idegen nyelvf folyoiratokat is felhasznalnak, az iigyfel rutal ohajtott inforrnaciokat kulon erre a celra alkalmazott fordit6k keresik ki az ujsagokbol. A vilag mas bijan el6 levelezopartnerektol szinten hasznos ujsagkivagasokat lehet szerezru.

A gyiijtemeny fenntartasa

A ujsagkivagasok rendszerezese nem kpnnyu feladat, Rengeteg hivatkozik majd a nyornozok konyvtaraban talalhat6 konyvekre vagy mas forrasokra, Allando munkara van sztikseg ahhoz, hogy egy ilyen szettagolt informaci- 6kb61 all6 hatalmas es allandoan novekvd gyujtemenyb6J min dig a legjobbat lehessen kihozni. Ha valaki egy honapig teljes erdfeszltessel vagy eppen reszidds munkaban ezzel foglalkozik, akkor sikeresen osszeallithat egy l;l1ukado rendszert, ami egy, a nyomozo maximalis 1NT vagy MiN ertekevel megegyez6 szazalekos eselyr biztosit arra, bogy hasznos inforrnaciot lehesseu eloasni a kivagasok kozfll. Ez az ertek havonta egy ponttal novelheto - ha a meselo dontese szerint a nyomoz6 elegendo idot tfiltotl vagdosassal, osszerendezessel es iktatassal -, azonban soha nem lepheti tul a nyomozo Konyvtarhasznalet kepzettseget. Azt termeszetesen a rneselo donti el, hogy egy szernelyes katal6gusban talalhatoak-e kUlonosen ertekes informaciok.

Szekremybe epitett radio

19

,

Ujsagok a vilag minden lajarol

AKOR l£GFOBB ujsagjail kontmens es orszag szerinti bontAsban koz51- JOI<. Nehany nev mellett szerepeJ azalapitis datuma, a nyelv vagy mas, fontosnak gondol\adal. A nyomoz6k barmelyik lapra elofizethelnek, bar azok, amelyeket hajoval szallftanak a tengeren at, hetekig vagy h6napokig is Uton lehstnek.

Eszak-Amerika

Egyesult Alla,mok

Alabama: Birmingham Posi.

Arizona: Phoenix Republic (1850). Colorado: Denver Evening News;' Denver Rocky Mountain News (1859).

Florida: Malami Herald (1910); Orlando Sentfnel(1876): Tampa Tribune (1893).

Georgia: Allanta Constitution (1868); Atlanla Georg/an-American.

IUlnols: Chicago Herald & Examiner; Chicago American; Chicago Tribune (1847): Evansville Press.

Indiana: Indianapolis Times; Terre Haute Post.

Kalifomia:Los Angeles Examiner; Los Angeles Herald; Los Angeles Times (1881); Oakland Post-Enqulrier; Orange County Register (1905): Sac,ramenta Bee (1857),: San Diego Sun; San Francisco Call; San Diego Union (1868): San Francisco Chronicle (1865): San Fran" cisco baminer; San Francisco News.

Kentuck,y: Covington Kentucky Post. louisiana: New Orleans Times-Picayune (1837).

Ma,ssachussets: Boston Advertiser; Boston American; Boston Globe (1872); Boston Herald (189.2); Christian Science Monitor (1908).

Maryland.: Baltimore American;' BaRi· more News; Baltimore Post; Balttmore Sun (1837).

Michigan.; Detroit Times; Detroit News (1873): Detroit Free Press (1831).

Minnesota: Minneapolis Star Tribune (1867).

Missouri: Kansas City Star (1880); St, Louis Post-Dispatc.h (1878).

New Jersey: Newark Star-Ledger (1832)_

New York: Albany Times-Union; Buffalo News (1880): New York.American; New York Daily Times (1919): New York Journal; New YorK Post (1801); New York Telegram; New York Times (1851): Rochester Journal; Syracuse Journal; The

Wall Street Journal (1869).

Ohio: Akron Times-Press; Cinc/natti Post; Cleveland Plain Dealer (1842); Cleveland Press: Columbus Citizen; Columbus Dispatch (1871): Toledo NewsBee,: Youngstown Telegram.

Oklahoma: Oklahoma City News. Oregon: Portland Oregonian (1850). Pennsylvania: Philadelphia Inquirer (1829): Pittsburgh Press; Pittsburgh Sun- Telegraph.

Tennessee: Knoxville New-Sentinel; Memphis Press-ScimHar.

Texas: Dallas Morning News (1882); EI Paso Post; Fort Worth Press; Fort Worth Star- Telegram (1906); Houston Chronicle (1901): Houston Post (1885); Houston

Press; San Antonio Light.

Uj-Mexlk6: Albuquerque New Mexico Slate Ttitxme.

Washington: Seattle Post-Intelligencer. Washington D.C.:Washingron Herald; Washington News; Washington Post (1877): Washington Times.

Wisconsin: Milwaukee News; Milwaukee Sentinel (1837)_

Kanada

The Ha/ftw: Chronicle;' La Press (Mantreat-francis): The Manitoba Free Press; The Montreal Star; The Montreal Gazel· te; The Toronto Globe; The Vancouver Daily Province.

Mexik6

Diana de Yucatan (Merida, 1918).: EI Correa de /a Tarde (Mazatlan, 1885): EI beelslor (Mexico City, 1919); £1 Informador (Guadalajara. 1917): £1 Universal (Mexico City, 191 6): El Universal Grafico (Mexico City, 1.922); La Tribuna (Guaymas, 1926).

Del- es Kozep-Amerilm

Argentina: £1 Diario (Buenos Aires, 1881 - esti lap): La Nacion (Buenos Aires, 1870): La Prensa (Buenos Aires, 1869): La Razon (Buenos Aires, 1905- esti lap); The Herald (Buenos Aires, 1861 - angol); The Standard (Buenos Aires, 1861 - an901).

Brazilla: A Noite (Rio de Janeiro, 191 0 - esti lap): A Patria (Rio de Janeiro, 1920):

Correia de Manha (Rio de .Janeiro, 1902); Fanfulla (Sao Paulo, 1892 - olasz); Journal do Commercio (Rio de Janeiro, 1827): 0 Dlario de Pernambuco (1825): 0 Eslado (Sao Paulo, 1976): o Paiz (Rio de Janeiro. 1884).

Chile: EI Dian'o /lustrado (Santiago): £1 Mercurio (Valparaiso/Santiago/Antofagasta. 1.827):. La Union (VaJpara.iso/Sanliago, 1885): La Nacion (Santiago. 1916).

Perll: £3 Comercio (Uma,1839): La Gronica (Uma, 1912): La Prensa (Uma, 1903).

E "

. uropa

Anglla (London): The Dally Chronicle (1887); The Daily Express (1900); The Daily Mail (1896): The Daily Miffor (1 903): The Daily Telegraph (1855); The Financial Times (1880); The Evening Standard; The GU8Idian (1821): The Morning Post (1772): News of the World (1843): The Observer (1791): The People (1881); The Sunday Express; "(he Sunday News (1842); The Sunday Times (1822); The Times (1785). -

AngUa (egyeb): Birmingham Evening Dispatch; Birmingham Gazette; Bradford Telegraph and Argus; Hull Daily Ma" iI; Grfmsby Telegraph; Lancsashire Daily Post; Lincolnshire Chronicle; Liverpool Courier and bpress,: Liverpool Echo; Notting.ham Evening News; Nottingham Journal; Northern Echo (Darlington); Sheffield Independent; Sheffield Mad;' Yorkshire Evening News; Yorkshire Gazette: Yorkshire Observer_

Ausztda: Neue Freie Prasse; Neues WienerJoumal.

BelgIum: Het Laatste Nieuws (Brusszel, 1a88): La Derniere Heure (Brus_szel, 1.906); La Peuple (szocialista); La Libra Belgique (Brusszel, 1884); Le Soir (Brusszel. 1887).

Cse:l1sz1ovakla: Prager Press (mimel - ail ami iranyftas alatt).

20

Dania: B.T. (Koppenhaga, 1916); Berlingske Tidends (Koppenhaga, 1749); Ekstra Bladel (Koppenhaga, 1904); Politiken (Koppemhaga, 1884).

Franelaorszag: Echo de Paris; Journal; International Hera/d Tribune (Parizs, 1887); Le Figaro (Parlzs, 1828); L 'Humanila (Parizs, 1904); La Malin; La Petit Journal; Petit Parisien.

Hollandla; Afgemeen Handelsblad (Amszlerdam); De Telegraaf (Amszterdam, 1893); De Volksrant (Amszterdam, 1919); Nieuwe Rotterdamsche Courant.

irorstilg: The Dublin Evening Mail; The Irish Indepent (Dublin, 1905 - reggeli lap): The Evening Herald (Dublin, 1894):

The Irish Times (Dublin, 1859 - reggeli lap); The Sunday Independent (Dublin, 1905).

Luxemburg: Luxemburger Wort-La Voix du Luxembourg (1848).

Magyarorszag: Az Est (magyar); Pester Lloyd (Budapest, 1858 - namet); Pesti

Hfr/ap (magyar). '

Nemetorszag: Berliner Zeitung (1877); Borsen Ze/tung (Berlin): Dusse/dorler Nachrichten (1792); Frankfurter Gene" ra/-Anzeiger; Frankfurter leitung; Hamburger Anzeiger; Jeneische Zeitung (1674); K(jlnische Zeitung (1848): Lokal Anzeiger (Berlin).

Olaszorszag: Carriere della Sera (Milan6,. 1876); II Messaggiero (Roma, 1878);

Mattino (Napoly); La Stampa (Torino, 1867).

Portugalla: Diario de Noticias (Lisszabon, 1864); D/arls Noticia (Lisszabon, 1820); Joma/do Commercia (Lisszabon).

Skeela: Edinburgh Evening News; The Glasgow Herald (1783); The Scotsman (Edlnbl!rgh, 1817); The Sunday Post (Dundee, 1920).

Spanyolorszag: ABC (Madrid, 1905); Hera/do (Madrid): Liberal (Madrid); E/ Sol (1917); La Vanguardia (Barcelona. 1881).

Svaje: Journal de Geneve (fran cia) ; Nelie liiricher Zeitung (nernet]: ZOrlcher Post (nernst).

,.

Azsia

Kina.: The Central China Post (Hankouangol); The China Mail (Hong Kong-angol, esti lap); The China Press (Sanghajamerikai, napilap); The Hong Kong Daily Express (angol); The Hong Kong Telegraph (angol, esti lap); Le Journal de Pe" king (francia, reggeli lap); L 'Echo de Chine (Sanghaj-francia, reggeli lap); L'Echo de Tientsin (francia, reggeU lap); The North China Daily Mail (Tientsin-

angol, esti lap); North China Daily News (Sanghaj. 1864-angol); The North China

Star (Tientsin-amerikal, reggeli lap); The Peking Leader (amerikai, reggeli lap); The Peking and Tientsin Times (angol); The Shanghai Mercury (angol, esti lap); The Shanghai Times (angel); The South China MornIng Post (Hong Kong-angol).

India: The Civil and Military Gazette (Lahore-angol); The Englishman (Kalkutta, 1821-~ngol), The Madras Mail (angoQ; The PIoneer (Alhabad-angol); The Stateman (Kalkutta-angol); The Times of India (Bombay-angol).

Japan: The Japan Advertiser (amerikai); The Japan Chronicle (angol); The Japan Times uapan tulajdonban, angol nyelvu kladas): Osaka Asahi; Osaka Mainichi; Tokyo Asahi; Tokyo Nichinichi.

SzovjettJnio; Izvestia (MosZkva); Kranaya Gazeta (Leningrad); Pravda.

Mrika es Ausztnilia

Dei-Afrika: Ole Burger (Cape Town-holland); The Cape Argus,' The Cape Times; The Johannesburg Star; Ons Land (Cape Town-holland); Volkstem (Pretoria-holland).

Ausztralia: The Age (Melbourne-reggeli lap); The Argus (Melbourne-reggeli lap); The Daily Guardian (Sidney); The Sydney Morning Herald.

Amerikai magazinok

Atlantic Monthly, Centur;, Collier's, Cosmopolitan, Fortune, The Forum, Good Housekeeping, Harper's, Hearst's International Magazine, Ladies' Home Journal, Life, Modem Electronics, New Yorker (1925), North American Review, Reader's Digest (1922), The Ring, Saturday Evening Post, Scribner's, Time, Vanity Fair, Variety, Vouge.

Hiriigynoksegek

E LKEPZELHETO, hogy a nyomoz6k egy hlrOgynokseg segitsegevelaz egesz vilagot meg akarjak rettenteni. HfrOgyl"!0ksegb61 kett6 talalhato az EgyesOlt Allamokban: az Associated Press (AP) as a United Press International (UPI). Mindegyik a tenyleges, legaktuallsabb hireket gyujti, amil tovabbit az ujsagoknak as mas, elofizelo madiumnak. Magantarsasagoknak nem szoktak felajanlani szolgalataikat, as a dokumentumgyujtemenyOk is elzarva marad a nyilvanossag 13161. A nyomoz6k esetleg megkereshetik a sajat kapcsolataikat

Az AP eg1' New Yorkban meglelepedett nonprofit szoveikezet. t 848-ban

alapitotta 6 New York-l lapkia.d6, akik meg akartak osztani maguk k6z61t a hlrek 6sszegyujtesemek koltsegeit. A taviro as a radi6 ideje elott az AP tengerentulik lapokbol szemezgetett. A UPI egy magancag. 1907 -ben alapitottak, szekhelye szmten New York.

Eur6pa kat nagyobb hfrugyn6ksege; az 1849-ben meg Eur6paban alapiton Reuters, kozpontja most London, as a parizsi Agence Havas (1832 alapttvaj,

Egyeb hirugynoksegek

ALD: Agencia Los Dlarios: Buenos Aires, .Argentfna (1910).

ANA: Athenagenee: At hen. , Gorogorszag (1869).

AUP; Australian United Press; Melbourne, Auszlralia (1928).

BELGA; Agence 8elga; Brusszel, Belgium (1920).

aT A: Bulgarska T elegrafitschenka; Sz6- fia, Bulgiuia (1898).

CNA: Central News Agency; Taipei (1924).

CP: Canadian Press; Toronto, Kanada (1917).

CTK:. Geskoslovenka Tlskova Kancelar; Praga, Csehszlovakia (1918).

EXTEL: Exchange and Telegraph Company; London, Anglia (1&72).

FIDES: Agenzia Internationale Fides; Vatlkan, Olaszorszaq (1926),

JTA: Jewish Telegraph Agency; Jeruzsalem, Palesztina (1919).

NTB: Norsk Telegrambya; Oslo, Norvagia (1867),

NZPA: New Zealand Press Agency; Wellington, OJ-Zeland (1879).

PA: Press Association; London, Anglia (1868).

PS: Presse Service; Partzs, Franciaorszaq (1929).

RB: Ritzaus Bureau; Koppenhaqa, Dania (1866).

SDA: Schweizerishe Depeschenagentur; Bem, Svejc (1894).

TASS: Telegraph Agency of the Sovereign State; Moszkva, Szovjetuni6 (1925).

21

Az 1920-as evek nyomoz6inak kezikonyve

Konyvtarak es muzeumok

ALEGKlSEBB KCZ6SSEGEKET leszamitva minden. amerikai telepiiles rendelkezik valamilyenfajta kozkonyvtarral. A nagyvarosok nyilvanos konyvtaraik rnereteivel buszkelkednek; a fdiskolak 65 az egyetemek gyakran hallgatoikon klvul masnak isengedelyezik a beletekintest a gytijtemenybe. Azonban a specifikus problemak megoldasahoz specifikus kutatasra van sziikseg, es a helyi konyvrarakban nem minden esetben talalhatc meg az, amit a nyomoz6k keresnek. A tovabbiakban az orszag nehany legismertebb es legtokeletesebb konyvtaranak es muzeumanak felsorolasa kovetkezik,

Amerikai Termeszetrajz! Mnzeum

New York City, New York

A 79. Utcaban, a Central Park Westen talalhato muzeurnnak egy 1877-ben epult voros teglas, g6tikus epulet ad otthont, Naponta 10 6n\t6J 17.45-ig, szerdan, penteken es szombaton pedig 21 oraig tart nyitva.

Az I 869-ben alapitort American ... ebb en az idoben a vilag legnagyobb termeszettudomanyi muzeumanak szamit, ami a botanika kivetelevel {alai kaze fogadta a termeszetrajz es az antropologia osszes teruletet, A muzeum kitom6tt rnadarakbol, ernlosokbdl, halakb61 es hii1l6kb61 al- 16 kiallitasanak anyaga Carl Akeley szazad elejen vegzett ultol'6 munkajanak koszonhetd. A rnuzeurn egyezseget kotott a New York-i Central Park Allatkerttel, ami azota mindenfele allat tetemevel el tudja latni oketo Ezenkivul magantarsasagokrol is elfogadjak a ritka allatok holttestet, A pinceben elhelyezett allatkitornd laboratorium a csarnokokat gyakorta beleng6 kiilonos zagok forrasa. A rnuzeum t6bb kipusztult allatfaj - leginkabb dinoszauruszok - teljes csontvazaval biiszkelkedhet; mint barmely mas egyesii let a vi lagon _ Ttt aU ltottak ki az els6 izenkent osszeallitott dinoszaurusz csontvazat, es kesobb itt tokeletesitettek uveg, viasz es egyeb anyagok bevonasaval az allatok valosaghu kiromeser.

A rnuzeum tobb expedici6t tamogat, koztuk Robert Peary 1890-ben es a korai \900-as evekben inditott eszaki-sarki felfedezoutjait. Az elocsarnokban mcgtckinthetd az .Ahnighito", a vilag legnagyobb ismert meteoritja, amire Peary bukkant Gronlanden. Egy masik teremben egy kitomott eszkimo lathatc, egyike annak a hat embernek, akiket Peary magaval hczott, es akik koziil negyen hamarosan tuberkulozisban pusztultak el.

. 1902-ben amikor a Mt. Pelee vulkan kitorese 30 ezer ember halalat okozta a Nyugat-Indiakhoz tartoz6 Martinique szigeten, a muzenrn expediciot inditott a meg mindig fortyog6 tGzbanyo megmaszasara. Carl Akeley, a muzeum preparatora meg harem afrikai expedlcioba fogott bele.

Az1920-ban inditort tizeves azsiai expedicie fohadiszallasa Pekingben volt. Felfedezok oslenykutatok, regeszek zoologusok, geol6gusok es orvosok egesz serege utazott rendszeresen Mongoliaba. Felderitettek a Gobi-sivatagot, sikeresen tu[eJtek a haramiak: tamadasait es a te-

rep veszelyeit, Roy Chapman Andrews, a hires os!enykutatn ekkor bukkant r.a az elsd ismert, fosszilis dinoszaurusztojasokra. Azokat a beszamolokat, amelyek egy azsiai fennsikon talalharo tortenelem eldtti civilizacio letere utal6 bizonyitekokrol szamolrak be, kesobb egyontetfien cafoltak, bar kielegito rnagyarazatot meg senki sern adott a kerdesre. .

A muzeum expedicioiba rengetegen jeientkeznek rrumkatarsnak. Ez effele erdeklodesekre altalflban ugyanaz a valasz: "Tudna tamogatni az expedlciot egy bizonyos csszeggel. ami segtthet fedezni az On koltsegeit?" Tulajdonkeppen barki tarsulhat expedlciokhoz, ha eleg penze van.

Harvard Egyetem Cambridge, Massachusetts

A Harvard Amerika legregebbi es legtekinrelyesebb egyeteme, Az 1636-ban eredetileg puritan lelkeszek oktatasara szant fOiskolat arrol a John Harvardrel neveztek el, aki 1638-ban egesz konyvtanit es birrekanak a felet az iskotara hagyta. Harvard konyve.iboJ csupan egyerlen darab rnaradt fenn: az l634-ben kiadott A Pokol Birodalma es Husa Ellen Viselt Keresztyen Haboru John Downham tollab61. Az eredeti gylijtemeny teternes resze elpusztulr, amikor 1764 januarjaban porig egett a villamcsapas sl~totta Harvard Hall.

A katalogusban szercpld tobb mint 2 millie 785 ezer konyvet es ropiratot tekintve a Harvard konyvtara Amerika legnagyobb kollekciojanak . zarnit. Habar eredetileg csak a hallgat6k es a tanarok ferhettek hozza ezekhez a kotetekhez, egy konyvtaros engedel yezheti kiviila 116nak is a hozzaferest a kiilonbozo gytijternenyekhez. Az egyetemhez tartozik meg egy csillagvlzsgalo egy botanikus kerr, europai, keleti es arnerikai muveszetekkel foglalkozc rnuzeum is. nem beszelve a semita es a nernet gyiijtemenyrdl,

Az 1866~bal1 alapitott Peabody Museum of American Archeology (Az Amerikai Regeszet Peabody Muzeurna) volt az Egyesult Allarnok eLe archeologia targyiJ muzeuma. Habar eldszor meg csak az Ujvilagra koncentraltak, azota az egesz folgolycra kiterjesztettek erdeklodesuket, A Peabody 1891-ben kezdte meg a kozcp-amerikai maja romok feltarasat celzQ szeleskorG kutatassorozatat, Feljegyzese ik kozott szerepel az osszes eddig publ ikalt anrropol6giai temaju eikk - tobb, mint 20 ezer kiadvany,

19 L5~ben csatoltak az epuletegytitteshez a Widener Konyvtarat, bogy legyen hoi tarolni az egyetem a llandoan gyarapodo gyiijtemenyet. A Titanic fedelzeten elpusztult Henry Widenerrol, a Harvard egykori haUgatojar61 (es kesobbi milliomosrol) elnevezett epiilet Luthertdl, Erasmustol es Machiavellitol szarmazo ritka peldanyokat oriz.

A Harvard mindezek mellett a perui Arequipaban is fenntart egy osillagvizsgalor, amit J 927-ben Del-Afrikaba koltoztetnek.

22

Kutatas es forrasanyag

Miskatonic Egyetem Arkham, Massachusetts

Az Massachusetts allamban talalhato Arkham varosa ad otthont a konyvtararol rneltan hires Miskatonic Egyetemnek, A kortllbeliil 400 ezer kiadvanyt tartalmaz6 gyiijtemeny viszonylag kicsi, viszont korultekintcen van osszegyujtve es kivalogatva. A Miskatonic Konyvtar kiilonosen j6 forrasa a kozepkori tortenelernmel es a metafizikaval foglalkozo konyveknek, es remek kollekcioja van tizenhetedik es tizennyolcadik szazadi kotetekbol.

Az egyetem allando kiiillitasat a nagykozdnseg is szabadon latogathatja. Biiszkesege a regio arnerikai indianok targyaibol, korai amerikai kezmiiipari targyakbol es az ujangliai boszorkanysag anyagabol osszealliron legjobb gytijtemenye,

Nemzeti Foldrajzi Tarsasag Washington, D.C.

A Tarsasagot 1888-ban alapitotta egy felfedezokbol es tudosokbol allo kjval6 csoport, celjuk pedig "a fcldrajzi ismeretek terjesztese es gyarapitasa" lett Ugyanebben az evben rnegkezdte a National Geographic foly6irat kiadasat, amit a tarsasag minden tagja megkapott. 1905 januar-

jaban a magazin eloszor k6zott kepes riportot, ebben a szamban Lhaszarol, Tibet titokzatos szent varosarol, A szlnes kepeket at evvel kesdbb kezdtek bevezetni, 1926-r3 a peldanyszam tullepte az egymilliet.

A Tarsasag szamos expedicict tamogatott, gyakran a Smithsonian Intezettel egyiitt. Az elsa National Geographic felfedezoutra 1890-9l-benkeriilt sor, celja az akkor meg ismeretlen kanadai-alaszkai hataron talalhato S!. Elias-hegy felderite e es felterkepezese volt. A Yale Egyeternmel tar nit Geographic tamogatasaval inditott egyik expedicio fedezte fel 191 I-ben a Macchu Picchut kesobb pedig a Pueblo Bonitot Uj-Mexikoban. A tarsasag egycbkent nehany sarkvideki expediciot is rarnogatott,

A Tarsasag rakta Ie a fak evgyurui:l alapulo naptar alapjait, aminek segltsegevel megalkothattak a tortc~nelem elotti Amerika esemenyeinek idorendjet, ezzel peldaul nehany szazaddal elobbre hozva Amerika felfedezeset,

A Tarsasag egy tobb mint 16 ezer valogatott kotetbol a116, negy ember felilgyelete ala tartozo konyvtarat rnukodtet, Habar normal esetben nem engedelyezik az atlagembereknek a berekintest, egy-egy konyvtaros eserleg felajanlhatja a segitseget valamelyik elkotelezett kutatooak. A konyvek rnellett a kenyvtarban t6bb publikalatlan kezirat es expedici6napt6 lapul, nem beszelve a National Geographic teljes sorozatarel. A regeobi szamok megvasarolhatoak.

Egyeb fontos konyvtarak es muzeumok

Baltimore Museum of Art, Baltimore, Maryland: KOlbnosen j6 kelet-lndial fem- as ciprusl ragisaggyujtemeny.

Buffalo Society 01 Natural Sciences, Buffalo, New York: eros a devon-kori gerinctelen-maradvanyok teren,

California Academy of Sciences, San Francisco, Kalifornia: a Csendes-6cean partjanak as a nyugati allamok noveny- 5S allatvil.agara speclallzalndott. Nagyon gazdag hQllogy(jjtemeny, kulonesen a galapagoszlleknosok teren.

University of California, Berkeley, Kalifornia: 665 ezer 680 kotat.

Carnegie Institute, Pittsburgh, Pennsylvania: tartozik hozza egy kbnyvtar, szepmuvaszeti rnozeurn, zene as konyvtariskola, valamint egy technol6gia kialllias. A rnuzaumnak nagy gyujtemanye van gerincesekb61, dal-amerikai madarakbOl 55 - loleg aidkai -lepkekb61. Van egy nagy erme- es ~edalgyujlemenye is,

Chicago Field Museum, Chicago, Illinois: eszak-as del-amerikai madarakra illetve Amerika as Afrika eml6seire specializaJ6dott. A Field Museum rendelkezik a vilag)egnagyobb meteorit- es az Egyesull AUamok legjobb botanikai gyujlemElIlyevel.

University of Chicago, Chicago, uunois: 768 ezer 559 kolet

Cincinnati Museum Association, Cincinnati, Ohio: harmincezres peldany'szarnu archeologiai as etnol6giai gyuj-

terneny Amerika indianjair61.

Colorado Museum of Natural History, Denver, Colorado: gerincesmaradvanyokra specializaledott.

Columbia UniverSity, New York, Naw York: 1 millie 92 ezer 343 kotet,

Cornell University, Ithaca, New York: 787 ezer 127 kotet.

Crear Library, Chicago, Illinois: 820 ezer kotel.

Enoch Pratt Free Library, Baltimore, Maryland.

University of illinois, Champaign, Illinois: 708 ezer 850 kotet,

University of Michigan, Ann Arbol, Michigan: 649 ezer 912 kotet,

University of Minnesota, MinneapolisSt. Paul, Minnesota: 501 ezer 507 kotet.

Museum of the Academy 01 Natural Sciences of Philadelphia, Philadelphia, Pennsylvania: oslenytan es zoologia, A;z. EgyesQII Allamok legnagyobb puhalestu-gy(jjtemenye.

Museum of the American Indian, New York. New York: Korulbelul ketmlltic kiatlimsi llirgy. melynek negyede mindig ki van aJlltva. Terepmunkalrol, a publlkaciolrol es a monografiair61 hires.

New York Publ1c Library, New York, New York: a vilag legnagyobb kezk6nyvtara, tobb mint 2 millie 971 ezer konywel es ertekezessel, Az Astor

(1849), Lenox (1870) as Tilden (1892) konyvtarakb61 jolt letre.

New Vork State Museum, Albany. New York: az ailam n6veny-es aliatvllagara speciallzalcdott, valamint kiterjedt tOrtenelmi gyujtemenyekkel rendelkeztk.

Newberry Library, Chicago, Illinois: 443 ezer 757 konyv es ertekezes.

Peabody Maritime Museum, Salem, Massachusetts: speclalitasa a kalet-indiai kereskedelem es a bfdnavadasza1.

Peabody Museum of Vale, New Haven, Connecticut nagyon j6 gerincesrnaradvanyok - kOionosen dinos.zauruszok - teren. Kiemelkedo gyuilemenye van koral, loggal rendelkezo madarakbel es osi lovakb61.

University of Pennsylvania, Philadelphia, Pennsylvania: 635 ezer 70 kotet.

Princeton UniverSity, Princeton, New Jersey: 594 ezer195 kote!.

Toledo Museum 01 Art, Toledo, Ohio: a vilag legnagyobb reg! uveggyujtemenye, valamint figyelemremelt6 gyujtemeny nyomtatott kOnyvekb6t.

U. $. Natura.1 History Museum, Washington, D.C.: els60sztalyu puhatestdss asvanygyujlemeny. Egy technol6giai muzeorn is tartozik hozza,

Vale University Ubrary, New Haven, Connecticut: 1 milli6 838 ezer 99 kotet.

23

Az 19'20-asevek nyomoz6inak kezikonyve

Smithson Intezete Washington., D.C .•

A Smitsonian buszken vallhat]a magaenak a vilag legnagyobb muzeumat es mugyiljtemenyet. A .ki:ilonbozo konyvtarak es csarnokok naponta dele15tt tiztOl delutan oog tartanak nyitva, de a kutatasi lebetosegek csak az Intezet altai felhatalrnazott szemelyeknek engedelyezett. A Smithsonian parkjaban kilenc haztomb es ot kUlonaH6 epulet tah'ilbat6.

Az Intezetet 1829-ben alapitottak, amikor elhunyt James Smithsonangol tudes, aki vegrendeleteben kikCitotte. hogy ha orokose, azaz unokaoccse utod nelkul hal meg, a '\vagyon az Egyesult Allamok kormanyara szall, ahol "a tudornany terjesztesere es gyarapitasara szant alapitvanyt" ken letrehozni. Az Egyesult AUamok , 83 8-ban kapta meg

a penzt, es hamarosan rendeletet hozott egy olyan konyvtar es muzeum faleplresere, ahol "mU[argyak, valamint a kiilfOldi es a kii.lon[eges kutatasok leletei" talalhatoak.

A voros homokkobdl epGlt g6tikus stflusu epuletet 1855~ben fejeztek be, es hamarosan el is neveztek "Kastelynak", Eredetileg egy nyilvenos kialLftas, irodak, laboratoriumok es az idelatogaro tud6soknak fennrartott veridegszobak tartoztak ide. Az Intezet eJs5 litkarnl, Joseph Henryt, elsdsorban a kutatomunka es a tudomanyos fejl5~ des erdekelte, es 1846·1870 kozott az Intezct buzg6n belevetette magat a meteorologia tanulmanyozasaba. Kesdbb Eszak-Arnerika regeszeti feltar~sat es a neprajzot eroltettek, Sikeriilt tero alii hozni egy nemzetkozi, tudomanyos k5nyvcse:rcl, es az Inrezet idoszakos kiadvanyok es spedalizalodott teruletekrcl Irt rnonografiak kiadasaval kezdte tamogarni magat,

1858-ban a Kulonlegessegek Nemzeti Irattarat (Nationa I Cabinet of Curiosities) a Patent House-bel a Kastelyba szallitottak. I 881-ben felhuztak egy masodik epuletet, arniben a korabbi Egyestilt Allamok Nemzerkozi Kialllrasanak (United States International Exposition) anyagat szallasoltak el, Az eredetilegaz Egyesult Allamok Nemzeti Muzeumanak hivort (United States National Museum) komplexumot kes6bb Muveszetek es Talalmanyok Epuletere (Arts and Industries Building) kereszteltek at. Mindehhez 1890~beo egy kis csillagvizsgalot csatoltak, majd a Termeszetrajz epi.iletet 191 l-ben, majd 1923-bell a Freer Gal6riat.

Az Intezet kiallitasai koz5tt tallilhat6 termeszetrajzi, ipari, rnuveszeti, technol6giai es tudomanyos temaju kiallitas, de van, ami ritka ekkovekkel, torteneternmel vagy neprajzzal foglakozik. A nagy konyvtar kulonosen gazdag a Tavel- es Kozel-Kelet mtiVeszetevel es irodalmaval kapcsolatos mfivekben.

. 1904---ben exbumaltak es az Egyesiilt Allamokba szallitottak James Smithson holttestet. Most a Kastely Kripta.nak nevezetr apro karnrajaban van eltemetve,

Amerikai

Kongresszusi Konyvtar

Washington D.C.

Az eredetileg JBOO-ban alapltott konyvtitrat, melyet a kongresszus munkajanak megsegitesere hoztak Jetre, a tamado brit csapatok j BI4---ben rnegs.emmisitettek. Thomas Jeffer~ son p6tlaskeppen felajanJotta 6487 konyvb81 aU6 k5nyvta.~

rat, amely meg rna is sertetleniil megtalalhetoak a Ritka konyvek es ki.i lonleges darabok reszlegen, Habar az 1851-es masodik ruzesetben a konyvearanyaganak majdnem kerharmarla elpusztult, I 927-'re a gyujtemeny 3 millie 556 ezer 767 konyvbOl es ropiratbol all, amit csak a londoni British Museum es a parizsi Bibliotheque Nationale mlll felul,

A konyvtar a legnagyobb mertekben L864-ben gyarapodott, amikor Ainsworth Smith kibovitertcesa nyilvanossag szamara is megnyitotta a gyiljtemenyr, es elintezte, bogy a konyvta.r minden jogdijas konyvbol. terkepb51, zenermibdl, rezkarcbol es fot6b61 ket ingyen peldanyt kapjon. Ezen kiviil sikerillt ossze hozni a a tudomanyos anyagok cserejet a szomszedos Smithsonian Intezettel,

1897-ben fejeztek be a 38 meter atmeroju kupolas 01- vasotermet is magaban foglalo uj epuletet, amellyel a konyvter a vjli'lg Iegnagyobb, Iegkoltsegesebbes Iegdiszesebb konyvt:irava valt; az alaptertliet t6bb mint 5t es felhekrarnyi helyet foglal, Ezutan nem sokkal aza Henry Putnam lett a konyvraros, aki kifejleszsene a mostanra mar minden konyvtar altai hasznalr katalogizeliilsi rendszerr, 1921-ben a Kongresszusi Konyvtarba szallitottak a fontos ldHiigymin iszteriumi dokumenru nrokat. Putnarnnak ekkoriban sikertilt majdnem kirneritheretlen penzforrssokra szen tennie, arnelycker titka konyvek es targyak beszerzesere forditott. A legertekesebb darabok k6zott van Gutenberg egyik 1455-ben nyorntatott Bibliaja, a korai elnoki keziratok gyujtemenyees a vilag Iegnagyobb miniaturekollekci6ja. A konyvtar legerosebb oldala a bibliografiaval, tortenelemmcl. politikai es tirrsadalomtudomanyokkal, torvenyJlOzassal, szepmuveszeuel, Amerika helytortenetevel, eletrajzokkales genea16giavai foglakoz6 reszleg. Az InO-as evekben a Kongresszusi K5nyvtitr a nernzet archivumakent mukodott,

A nyilvanossag szamara hetf6t61 pentekig reggel fel kilenctdl este kilencig, szornbaton fel kilenctol delutan atig, vasarnap delutan egyt61 Mig van nyitva,

Font osab b

tengeren tUli konyvUirak

British Museum, Lond.on,. AngUa

1929-ben a konyvtar tobb mint 3 millie 200 ezer nyomtatott kotettel es tobb mint 56 ezer keziranal rendelkezen. 1906 ora egy ki.i[5n epirletben tala lhato a foly6iratok egyedi, kiilonfegcsen gazdag gytijternenye,

Bibliotheque National, pa.rizs, Fra:nci· aorszag

Franciaorszag nemzeti k5nyvtiltitt a regi Kiralyi Konyvtarb61 alakitottak at. Minden Franciaorszagban megjelent kiadvanybol kape6'Y peldanyt,es 1926-ban koriilbeliIl 4 mill.i6 400 ezer nyomtatott k5nyvb61, tobb mint 500ezer terkepbOl, koze] 122 ezer k6ziratboJ es sok mas hason16 regisegb61 at\! a 6'Yujlemenye.

Vatikani ApostoU .Kon.yvtar

Vatikan" Olaszor.szag

Ke:ves 13. szazadmil regebbi irott mil talalhata itt, de ugy tarljak, hogy a b'Yujtemeny legertekesebb darabjai a leg~ korabbi romai papak idejebOl va16k. ••

24

KODZultansok

w:. L6FORDULHAT olyan eset, ami.LJ kor egy tanacstalan nyomoz6nak hivatalos torrasokhoz kell fordulnia. A k6vetkezo oldalakon a kor nehany hires as kev8sbe hires, aktiv egyenisege tUnik fel. Paran tul lontosak vagy lui elfoglallak ahhoz, hogy idegenek leveleire valaszollanak: rnasok eselleg halovany erdeklodest tanusftanak maid. A zaklat6 !elefonhivasokkal es a hivatlan latogatasokkal nem biztos, hogy elerheto a kivant hatas.

EVANGELINE ADAMS (t865-1932), asztrologus

A DAMS, az Egyeson Allamok vezeto csillagj6sa a Camegie Hall telett lakik New Yorkban. 1899-ben kapta szarnyara a himav, amikor elore megj6solta a New York-i Windsor Holelben fellobbant nlzssetet, Amikor 1914-ben bepereltek j5vendomondasert, annyira nagy befolyast gyakoroll a bir6ra j6slatainak szabatcssaqa, hogy az elejtette a vadat. A bestseller k5nyv, az Asztrol6gia: A csillagok kozt bet51t5tt helyed (Astrology: Your Place Among the Stars) szerzojekent 193(}'ban nspszenl radiorrulsort indit.

Adarns-szel szabalyos idoko-

z5nkent ossze lehet hozni egy-egy asztrol6giaval kapcsolatos beszelgetast.

ROY CHAPMAN ANDREWS (1884·1960), felfede.i:o, termeszeHudos,oslenykuta. to

ANDREWS Wisconsinban szOlelell as a Beloit College-ben veg:zett 1906- ban. Az.onnal dolgoznikezdell a New York-i Termeszetraizl Muzeumban, ahol a balmik kOl6nbozo fajtrunak vedelmevel foglakozott. Hamarosan a balnakutatas egyik vezela tudosa lett a vilagon.

Andrews expedici6kban is resZl vett: 190B-ban Eszak-Amerika eszaknyugati partvidekere, 1909-' o-ben Indonezlaba, 1911-ban lndlaba utazott. 1911-12-ben kerssztulvandorott EszakKorean, 19l2-ben Alaszki3.ban jar!, 1916-ban Delnyugat-Kinaban as Burmaban tstt felderitautakat, 1919-ben Kina eszaki reszat as KOlso-Mong6Iiatlalogatta meg, as az 1920-30 kezti ida nagy raszet K6zep-Azsi8.ban t61t6tte. tsts-ban, kinal tartozkodasa alatt az EgyesOti Allamok hirszerzo Ogynoksegenek is dolQozott, meghaiarozatian min6sagben. 0 volt az, aki t6bbek k6- zott az elso fosszilis dinoszaurusztojasokat is felfedezte.

Andrews sok k6nyvet publikalt, pel-

daul a Balanavadaszal puskaval es fenykepezogeppel (Whale Hunting with Gun and Camera-1916), Kinai tcmorok, kinai osvenyek (Camps and Trails in China - 1918), A mongol pusztakon at (Across Mongolian Plains - 1921), .Az osernber nyornaban (On the Trail of Ancient Man - 1926) €IS A vilag vegen (Ends of Earth - 1929).

Andrews!, aki hoi az orszagban tart6zkodlk, hoi utazik, a New York-l Terrneszetrajzl Muzeumon keresztOI lehe! elerni. A kOlvllaggal rendszeres radi6adasokkal as levelcsomagokkal tartja a kapcsolatot.

RICHARD E. BYRD (1888.1957), katonatiszt, pilota, sarkkutato

BYRD, a neves katonatiszt as sark. kutato prominens virginiai csaladb61 szarrnazlk (batyja korrnanyzo volt az 192008S evek vegen). A Virginiai Katonai Intezetben (VIrginian Military Institute) lanul!, utana a Virginiai Egyetemre (University of Virginia) jelentkezett, majd elvagezte a EgyesOlt Allamok Tangereszeti Akademiajat (U.S. Naval Academy). Idovel piJ6tava kepeztek, es kO- 15nb6zo egysegeket iranyitotl Kanadaban, 1919-ben a Haditengereszel elso oceanon lull bevetesenek naviqatora volt, 1925-ben pedig a gronlandi McMillan sarkkutat6-expedici6 parancsnokakent tevekenykedstt, 1926 majus 9-en tarsaval, Floyd Bennett segMpil6tavai atrepulnek az Eszaki-sark felell, 1360 msrfoldet hagyva mag uk m5gott a tizenot oras ~I alatt.

1928-ban hosszu expedici61 vezet az Antarktiszra, ahol megalapftja a Kis Amerika (Uttle America) nevu tabort. 1929 novsrnberenek vege[l narorn tar, sava: alrepOli a Deli-saIkol. Nemzeti hdskent ter vissza Arnerlkaba, as Kis Amerika cimmel kiadja beszamol6jat expedici6r61. Kesobb meg tObb felderitoutal vezet a Dell-sark terOleteire.

Byrd ket konyvet is irt: Az eg fele (Skyward - 1928) as Kis Amer;ka (Little America - 1930).

EDGAR CAYCE

{1878? - 1945" mis.i:tikus, gyogyit6, profeta

AKENTUCKYBAN szulstett, szellemi energiakkaJ gy6gyit6 misztikus videki k5rnyezetb61 szarrnazjk, neveltetese hianyos, termeszete meglehetosen szereny vall. Allitasa szerinl el6sz6r 1890-ben figyel! lei kOlonleges erejere, amikor egy kisertel-asszony jelen! meg elotte, as telajanlotta, hagy egy kiv8nsa-

gat teljesileni fogja .. Cayce valasza utan - miszerinl semmi vagya nincsen, csak masokon seglteni - nem sokkal termeszetfeletti kepessegek jelet kezdte rnutatnl. A "szunnyad6 pr6fetakent" is ismert, buzg6n vallasos Cayce soha nem birta megszokni sreje!.

A 20, szazao elsa eveiben Cayce tobb ezer psztches .eloadast" tart OgyfeJeinek. Sajat maga eloidezte transzallapolba lepve profecl.ikal as orvosi olagnozisokat kozal az esetenkent igen messze tart6zkod6 raszorulokkal. Habar neha igen bizarr gy6gym6dokat javasol, t5bb paclense is csocatatos gy6- gyulasokr61 szamoi be. Az emberi leikek teren vegzett kutatasai bizonyitekol szolgaltattak az el6zo eletek letezesere,

Nem szlvesen fogad el penzt szolgalataiert, de sok paclense igen nagylelku. 1923-ban abbahagyja fenykepesz hivatasat, hogy terrneszettelettl erdinak szen!elhesse idejel. Cayce allftasa szerint tudasat az " akashik teljegyzesekbdl", a Karl Jung feltetelezte kollektiv tudattalanhoz hasonlo psziches gyojt6bol szerezts. Cayce ezt a helyet ,,1sten emlekelnek" vagy .82 altalanos ludatalattinak hivja". Gyakran hivatkozik Atlantiszra, as slmelete szerint az atlantiszi rudas 6sszegyujt6tt feljegyzesei az egyiptomi piramisok alatti titkos k6nyvtarakban rejteznek.

Cayce szernelyes vagy lsvelben torlena egyeztetes ulan !ogad latogat6kat.

CLARENCE DARROW (1857-1938" jogasz

Az OHIOBAN szOlelett Darrow-! 1878-ban avattak Ogyvedde, as 1807-ban k61toz6tt Chicag6ba. Azonnal belecs6ppent a Haymarket-lszonqasokat k6vetd targyal<lsokba, aha I egy gyilkossaggal vadett anarchista vedelmet latta et, 1890-ben a Chicago City Corporation jogtanacsOSaV8 neveztek ki, kesobb pedig sz Eszaknyugati VasUt Ogyvedekemt dolgozott. Ezt az altasat otthagyta, hogy a kommunista Eugene Debs-et as a vasutl szakszervezet tabbi tagjat vedje az 1894-es Pullman-sztrajk kapcsan felmerQlt vadakka! szemben. A pert ugyan elveszitetle, megis ez alapozta meg Darrow orszaqos hirnevat, mint a rnunkasok as a bun6zok Ogyvedje. 1903-ban Teddy Roosevelt a pennsylvaniai szEmbanyasz-szlajkok valasztott bfr6java nevezte ki, 1907-ben pedig sikerOlt eh~mie az Idaho kormanyz6janak, Frank Steunenbergnek meggyilkolasa.val vadolt William "Nagy Billn Haywood felmentesat. Darrow 1911 utan hagyta 011 a munkaspereket,

25

arnikor a Los Angeles Times dinamit!al val6 felrobbantasaval vadolt ket vedence a targyaJas kozepen hirtelen bunosnek vallotta rnaqat,

Az els6 viiagheborU utan Darrow Bill Thompson korrupt chicag6i vezetesenek nehany tagjat vedte, maid 1924- ben a Bobby Franks meggyilkolasaval vadon Leopoldo! es Loebet. 1925-ben vall igazan hiresse, arnlkor elvallaJta a Darwin-fele evolucloehnelet tanltasa miat! perbe fogot! John T. Scopes tanar vedelm60t Ellenlele a hires szonok, William Jennings Bryan volt, es bar elvesztstte a pert, a Biblia tanitasaira vonatkoz6 eles kerdesei igazab61 a raclcnaus, tedcrnanyos gondolkodas gyozelmet jelentettek. 192.5-26-ban a detroiti Sweel-Ogy6n dolgozik, ahol sikerOI felmentetnie azt a fekete csaladot, akik az oke! el(lzni kivan6 t6meg eilen vedekaztek.

Darrow kiadott k6nyvei: Bun: Oka; as lekuzdese (Crime: Its Cause and Treatmenl - 1922), A szesztilalom tebo/ya (The Prohibition Mania -1927), Viktor S. Yarrow segitsegevel.

Darrow Chicag6bal1 I'll as itt mukodteti irodajat is. Kulonosen kedveli a magasszintu, cimlapokra kivankoz:6 eseteket.

THOMAS EDISON (1847·1931), feltahila, tudas

ALEGINi<ABB talan az izz61ampa es a rnozqokep feltalalasa miatt hiressa valt Edison a 19. szazad vegenek elso amerikai feltali!1I6ja voll. Edisont t6bb szaz talalmanya ulan szamos nernzetk6zi dfJjal tOntettek ki. 1928-ban megkapja az Amerikai Kongresszus Arany Medaljat

Fiatal koreban kOlonb6z6 vasun munkakat vegzett, majd Utjara inditotta sajat kicsi ujsagjat, utana pedig taviraszkent dolgoz.ott. Az iskolazatlan Edison tobbszor is tokeletesiti a tavir6rendszert es a tavir6gepel. VegOI kOlonbozQ muhelyeket alapit New Jersey aJlam varosaJban, Newarkban, Menlo Parkban, West Orange-ban, ahol olyan keszOl(ikeket slkerlil kifejleszteni as finomitani, amit a 10nogr81 as az akkumulalor.

Edison kreativi!asaval csak munkabinilsa ert fel. Altalaban napi tizenket-tizennegy 6rat dolgozott, es addig nem bfzott mag taljegen az: eredmenyeiben, mig azokal ujra meg ujra ki nem proballa. K5zeli baratja az. emberbarat aul6ki· raJynak, Henry Ford nak , aki egyszer dolgozott a fettalalenal.

Edison jelenleg New Jersey allamban lakik, West Orange k6zell~ben.

CHARLES FORT

11874.1932), .ro, kii.one

FORT a bizarr es kOlonleges esetek kr6nikasa. Ojsagkivagas-gyojl6 maniajanak as a vilag minden tajafel erke-

zd furcsa esernenyek lejegyzese iran! erzen szenvedely60nek eredmenye 1919-ben kiadott els6 kotete lett, Az elatkozdttak konyve (Book of the Damnec!). Oldalain csak ugy sorjaanak az egbol hull6 bekak, kovek es vercseppek eseter61 beszarnolo tortsnetek, akarcsek a fsnyes nappal eszlelt ejszakai s6tetsegr61, titokzatos repOld eszkez5kr61, vagy a megmagyarazhatallan arnyakr61 sz616 isrnertetesek, Fort, az arnator termeszetbuvar as hivatasos riporter rernenyel szerinl k6nyve felkelti majd a tucomanvos vilag erdekl6deset a Foldon eszlelheto rengeteg kOlon6s eset irant. Masodik konyve, az OJ vilagok (New Lands) 1923-ban jelenik meg.

Fort maganak val6 ember, tetesegevel, Annaval el New York-l, bronxi takasukoan. A nagydarab, gyengen IAt6 Fortnak keyes baratja van, bar Theodora Dreiser, a regenyir6 gyakran meglatogatja. A $lUk lakast megt611ik Fort rejtEilyes feljegyzesei 60s ujsagkivagasai, valamint a vilag minden ta;jar61 6sszegyOjtott kul6nb6z6 rovarfajtAkb61 es furcsa targyakb61 aJl6 gyujtemenye. Nenezen viseli a tudomany elutasit6 aJlaspOn1jat a kOlonos es megmagyarazhatattan esetekkel szsmben, de van hurnorerzeke, otthon illegalisan 16zj a sort, es arra is szakitott idm, hogy megalkossa a Super-Checkers nevu. orUiten bonyolull jat6okot.

ROBERT GODDARD {1882·1945). tudos. feltabftla

G OODARD, a rakelakulatas koraiuttor6inek egyike, elso kiserleteit 1909-ben, worcesteri (Massachusetts) otthonAban ve.gezte. A Worcester! Muszaki lntezetben as a Clark Egyelemen vegez:te tanulrnanyelt, az ut6bbi lskolaban kesobb lizikat taniton. Rak9takiserleteil eldszor sajat penzbol finanszirozza, vegul sikerul tarnoqatast szereznie a Smithsonian lntezett61 es Guggenheimekt61. 1919-ben kiadja Az extrem magassagok eleresenek m6dja (A Method of Reaching Extreme Altitudes) cimu k6nyvel, ami ben vszolja a Holdra eljultatand6 raksta tervet, A rndvet renqetegen krlti.z8ljak, 6 azonban zavartalanul foly!atja munkajat. 1926 marcius 16-an a massachusetts allambali Auburnben sikeresen kllovl als6 folyekony uzemanyaggaJ hajlott rakalajat

Goddard lizikaprofesszorkEml dolgozik a woroesleri Clark Egyetemen.

WILUAM RANDOLH HEARST (1863-1951 ),

lapkiad6 magnas

HEARST San Francisc6ban szOlelett es nevelkedetl az: aranybanya-Iulajdonos es az: 1886-91 k6ztl id6szakban kalilorniai szenatorkent is dolgoz6 Georhe Hearst egyetlen gyerekekent. A

Harvardon tanult, es vegOI az ujsagir6i palya mellett dontOtt. Josaph Pulitzer es a tulajdonaban lev6 New York World peldajat k6vatve 1897-ben Hearst atvette a nehezsegekkel kOzd6 San Francis- 00 Examiner vezetaset, es kat even be- 101 mar nyereseget is lei tudott mutatni.

Ekkor tort be a New York-i piacra.

Megvasarolta a kOszkbdo Morning Journalt, olyan ir6kat szerzdotetstt, mint Stephen Crane as Julian Hawthorne, valamin1 megprobalta elcsabftani Pulitzer legjobb embereit, k6:!tOk Richard F. Outcaultol, a szines kepregany kitalalojet. A Journal-American-re atnevezett lap arat Hearst egy centre csokkentstte, illusztraci6kat rakott a szoveqbe, lis slkaresen alkalmaztaa szenzacios focimeket. 189S-ben lapjaban szigoru szavakkal ostorozta a Venezuela-Brit Guinea kbzti hatarvilat, es azzal is megvedoltak, hogy a spanyol-amerikai Mboru idejen a peldanyszam novelese srdekeben uszitassal probalkozott,

Az 1896-os es 1900-as vatasztasokon Hearsl William Jennings Bryan elnoki jel61esel tamogatta. A McKinley elnok elien vegrehajtott sikeres rnerenylet utan jelent05 rneqdobbenest keltett az 1901 elso leleben, 01 h6nappal az eset etott megjelent Hearst vezerclkk. ami .ki.alit az orgyilkossag, mint polilikai eszkoz mellett. Hearst 1903-07 k5z6tt a Kongresszus tagja volt, de nem sikerOItek az eln5ki jelolest celz6 er6feszitesei. 1905·ben ksvessel rnaradt Ie a New York polga.rmesteri cimeert indult versanyben, 1906-ban nem tudta megszarezni a korrnanyzo! szeket sem, es 1909-ben megint nem nyert a polgarmester-vatasztason, ami pontot is tett politikai karrierjenek vegere.

A merev elzark6zas taktikajat tamogal6 Hearst ellenezte az USA belapes60t az els6 vilaghaboruba, kesobb pedig a Nepszovetseg tagsagat is. Anglia es Franciaorsz.ag elleni klrohanasal oda vezet!ek, hogy ebben a ket orszaqoan nem engedtek ujsagjainak terjeszteset.

1925-re Hearstnek mar az egesz orszagban rnlndenfele vannak ujsagjal as magazinjai. Kesobb a filmvilag lele fordul, lobb film producere lesz, amelyek kozOi nehanyban szeret6je, Marion Davis jatszik. San Simeon ban megkezdte a Hearst-kastely epiteset, ami! jelenleg appen pazarlo m6don vasarolt extravagens regisegekkel as mOtargyakkal rendez be.

Hearst hires a szenzaci6s sztorik irant tanusitott ardektc5deser61, as lelklismerat furCilaias nelkOI publikalja az egyszeru, keresztes )ovagkenl kuzdo uisagfr6k munkM. Emellett filantr6p hireben all, aki nagy osszegeket adomanyoz kOlonbozQ j61ekonysagi szervezateknek as tarnogatja a tudomanyos erofesziteseket. Vevo a mUtargyakra as

26

mas egzotiku8 holmikra, amikkel a Hearst Kastelytakarja berendezni.

.I. EDGAR HOOVER (1895·1972),

az FBI igazgatoja

HOOVER Washington D.C-ben 8Z0- letett, A Washington Central High k6zepiskol8.ban erettsegizett, as esti iskolaban kezdett jogot tanulni, ahol 1916-ban baccalaureusi fokozatot, 1917 -ben pedig jogi vegzettseget szerzett.

1917-ben kezdett az IgazsagOgy Minisztariumnal dolgozni, mint iratnyilvantarto. Kat ewer kes6bb Mitchell Palmer, az igazsagugy miniszter kOlonleges titkaranak posztiara ajanljak. A hUszas eveke eleien a szocialista- es kernmunis!agyanus. szemalyek eli en szervezett rajtaOtesekkel as tomeges ietart6ztatasokkal szsrez neve! rnaqanak.

1924 majusaban a Nyomoz6iroda (kesdbb, 1927-161 Sz6vetsegi Nyomoz6iroda, azaz FBI) igazgat6ja iesz, es het h6nappal kesobb ezt az <illest elismereSkeppen or6kos posztkent ajlmljak fer neki. A Harding-adminisztracio botranyai mlatt meglehetosen meglepilzoll allapotban atvett hivatalt Hoover teljesen atszarvezte. Szigoru korlatozasokat vezetett be, csak makulatlan eloeJetu Ogynok6kre tartott igenyt es intenziv kikepz6programot inditott. Lelrehozta az orszaqos ulilenyomat-tarolot es buntelderftd tudornanyos laborat6riumot.

Hoover, aki koran felismerte a publicitas elanyeit, egyeb nepszerusitd kampimyai mellett elindltotta az "FBI altai hajszolt liz legveszelyesebb bunoza listajat"_ .Ha nyilvanossagr61 van sz6", [elentette ki Hoover, nazi inkabb a rend as a lorveny oldalan aka.rjuk latni." Hoover iranyitasa alatt az FBI sMetienseger61 as politikai fOggetiensager61 lett hires. .Az FBI ez 193(),as evekben, a John Dillinger letartoztatasa, a Ma Barker-banda felszamolasa, as Babaarc Nelson elfogasa ulan kezd orszaqosan tsrnertts .valnl, nem beszelvs az olyan nagy kaliberu ugyekben val6 reszvelelrol, mint peldaul a Undbergh-bebi elrablasa.

Hoover igazi hazafi, aki tart a kommunistak, szocialistSk, anarchistak, fasisztak es radikalisok beszivar-gasat61. Aktivan gyujti a szakszervezelek'kel, a KKK-vaj, az NAACP-vel es mas hasonl6 szervezetekkel kapcsolatos informaciokal

Hoover irodai Washington D.C-ben talalhat6ak. Erdeklodve haUgat minden

kultikus osszeeskOvasrd! as f61dalatti mozgalomr61 szol6 beszarnotct,

HARRY HOUDINI (1874.1926), eloado, szabadulomiivesz

HARRY Houdini a vilag legismertebb szinpadi artistal koze tartozik. Az Erich Weiss neven, Budapeslen 5z01etell fern meg csecsemckoraoan emigralt az EgyesOIt Allamokba. Miutan lelvette a Houdini muvesznevet (JeanEugene Robert-Houdini. a 19. szazad elejen elt hires francia varazsloutan), el- 56 mutatvanyal tradiciomilis kartyatrOkkok, targyak ellOntetese as .mentallsta bernutstok" voltak. Ezeket azonban hamar Ielcserelte a szabadulormlvssz-karrier kedveert. Houdini, aki bilincsekbdl, kenyszerzubbonyokbol, lezart tejesnord6kb61,. vlzzsl toltott dobozokb61, kopors6kb61, s61, meg a maximalis biztonsagi odzettel ellaloll bort6nceUakboi is ki tudott szabadulni, hamarosan olyan isrnsretseqre lett szert, hogy az amerikai vartetek as az europai tanctermek allando beszedlemajfwa vall.

1913-ban meghalt az edesanyja, es a ragaszkod6 flU halalaig tart6 kotelekeket alakitott kl a spiritizmussal. Mivel igen gyakran akad ossze esal6 rnedlumokkal, iUuzionista tehetsegel az imposztorok leleplezesere fordftja, bar ek6Zben nem rendOI meg hile a spirttizmusban.

1926-ban Detroitban egy tulzottan lelkes rajong6 gyomron vagja, ami!ol hashartyagyulladast kap, €IS harnarosan, HaUoweenkor ertavozik az el6k soraib6t FelesegE'mek €IS evak 61a kitart6 asszisztensenek, Bessnek azt iged, hogy ha lehetseges, egy j6venddbeli Halloweenkor vlsszater a "masik oldalr61"_

.I.B. RHINE PROFESSZOR (1895-1980), parapszichologu5

RHINE 1927-ben hagyja ott a NyugatVirginai Egyetemen vagzett munkajat, hogy rsszt vehessen a North-Carolina allamban, a durhami Duke Egyelemen William McDougall iranyitasa alatt loly6 pszi-kutatasokban. Rhine lelepa!iaval, telekinezissel as taverzekelessel loglalkoz6, nagy korOltekintessel vagrehajlol! kfserleleket vezet, de vizsgalja a mindennapi aletben as a vallasban jelenlevd pszlches [elenseqsket. Tole szarrnazlk a .parapszichoI6gia" kifejezas, as 0 vezeti be az ESP (extrasensory perception, azaz erzekeken tul! erzekeies) kimutatasara hasznall, otlele szimb61ummal jelQlt kartyAka1. 1930-ban kineveztek a Duke Parapszichol6gia Laborat6riumanak igazgat6java. Rhine Durhamban ai, az egyetem kozelaben.

ROBERT RIPLEY (1893-1949), kepregenyraj~o. 10, tarcajro

RIPlEY karrierja 191o-ben kezd6dbtl, amikor sporlkepregenyeket rajzo!! kOlonb6z6 ujsagokban. '918-ban kezdte el a .Ha hiszed. na nernl" kepreganysorozatot, arrut hamarosan az orszil.g osszes ujsagja k6zblni kazd, Az elsa gyujlememy a Ripley-fele .Ha hiszed, ha nernl" (Ripley's "Believe II or NoW) kotetben jelenik meg 193O-ban

Ripley mar rengeteg, a fbld minden tajar-Ol starmaz6kul6n6s tar-gyal Gyujlott ossze, sokat az olvas6i kOldenek al naki. Rendelkezhet 6sszehasonlithato peldanyokkal, vagf tudhat valamit egy-egy kOJonleges tar-gyr61.

Ripley a kalifomiai Santa Rosaban takik.

WILLIAM SEABROOK (1886.1945), utaz6, jrO

SEABROOK, a boszorkanypraktikakrol es hasonl6 temSkr61 irt nepszenl tortenetek €IS oikkek szerz6ia tobb amerikai magazinnak dolgozik, mint peldaul a New York Times-nak. 1924-tol kezdve 801- Jandean uton van, alapes utazasokat tesz Arabiooan, KUrdisztanban, Tripollban, Haitin es Nyugat-Afrikciban. Mindenhol a szokatlan rituruekat es hiedelmeket tanulrnanyozza, T apasztala.tait az 1930-as evekcben kiadott konyveiben osszegzi_

Amikor az Egyesult Allamok terOleten tartozkodik, Seabrook New Yorkban aL

NIKOLA TESLA

(1856·1935), ludos, feltalal6 u- EVESEN ismerik Tesla, az Eur6pa- 1 '\.ban szU.lelett €IS nevelkedett amenkai feitalal6 ludoma.ny erdekeben tett erafesziteseit Miutan 1884-ben Arnerikaba emigralt, 18B8-ban mar egy alektrornotort szabadalrnaztat, amit nem sokkal kesobb eladott a George Westinghouse tarsasagnak. 1891-ben kifejlesztette a TesJaorsot, 1893-ban pedig egy dr6tneikOli kommunlkaci6ra alkalmas rendszert. Rovid ideig Thomas Edisonnal is dolgozott, de hamarosan isrnet a sajat utjat Jarta -Iaborat6riumot letesitett New Yorkban.

Tesla feitalaI6i geniusza inkcibb elrneleli, mint gyakorl'ati, es gyakran falbahagyja a talrumanyait, amikert masok aratjak Ie a baberl. Ilyesm; eredmenyezte az alap radi6szabadalmak jogaiert iolytatott nosszu birosagi targfalast ts, Kesobbi eve/ben az elektromoss.ig drot nelkOI va- 16 vezetesevel kiserletezell, mik6zben egyre inkabb visszavonult a vi lagtol , €IS egyre zilrkozottabba v8it. A fellal8.l6 allal kozreadott fenykepek tobbszor is hamisitvanynak bizonyultak, de az 193O-as avekben lett vad kijelentasei, kozhJk a " halaJsugarra I val6 fenyegat6zes" sem teltek jO! hfmevenek.

27

Koz ekedes es utazas

A varosbani A kerekpari Ki a varosb61i Vonatkozlekedes;

Az automobil as tarsaii Az aut6k kivalasztasai teheraut6k es buszoki Motorbiciklik; Haj6k as cs6nakok; Legi forgalom

H A vEGET ERT az alapos .kutatomnnka, nem lebet kihagyni a helyszin kivizsgalasat sern. Szallitoeszkozok szeles valaszteka all az utaz6k szuksegleteinek kielegitesere, Kovetkezzen a legfontosabbak ismertetese,

A varosban

AMiG A NYOMOZAS csupan egy telepulesre koncentrale dik, a kozlekedessel alig vagy egyaltalan nem akad problema. A legt6bb amerikai varosban, meg az otezres Ielekszamu faJvakban is akad valamifele tomegkozlekedes. Az ennel kisebb telepuleseken pedig a nyomoz6 ket laba boven megfelel a celnak.

Buszok es villamosok

A felso vezetekekkel vagy a sineken keresztul erkezo arammal ellatott villamosok mar a szazadfordulo elott el-

terjedtek, es 1902-re mar szinte minden varosban lecsereltek az omnibuszt, A "k6unyU vasntnak" nevezett, felszinen k6zleked6 vilJamosok eppen most keriiltek veszelybe - a j oval konnyedebben k6z1eked6 es hatekonyabb benzinmeghajtasu buszokkal kivanjak felvaltani mindel. Ennek ellenere Bostonban, Cbicag6ban, New Yorkban es Philadelphia ban mindenhol megorzik a magasvasuti es foldalatti reszeket is tartalmaz6 kiterjedt halozatot. A trolibusz atmenetet kepez a villamosok es buszok kozott, A legtobb amerikai busz nem emeletes, bar New Yorkban es a hasonlo nagyvarosokban igen basznosnak bizonyulnak az emeletes tipusok is.

Dijszabas

1920 e!6tt a troli- es a buszjegy 5 centbe keriHt. Az evtized vegen altalaban mar 10 cent a jegy. Ezzel vegigutazhato az egesz vonal; ha a celig csak tobb jarat igenybevetelevel lehet eljutni, atszallojegy valthato, ami 1 vagy 2 centbe keriiL Az atszall6jegy hasznalatanal figyelembe kell venni a datumot az eltelt idotartamot es azt, bogy hanyszor hasznaltak eddig.

A buszkozlekedes gyakorisagat a telepiiles igenyei hatarozzak meg. A kisebb varosokban az esti orakban, a hivatalok zarasa utan nem jarnak buszok, Nagyobb telepulesek este tizig vagy ejf6li g indtthatnak ritkitott jaratokat, A legnagyobb varosokban sohasem szunetel a kozlekedes az egyes jaratok az igenyeknek megfeleloen siIrUs6dnek vagy ritkulnak,

Taxik

A taxik minden amerikai varosban, kicsiben es nagyban is egyaraat megtalalhatoak, Meg a ketezres lakosu falvakban is akad egy vagy kett6 fiiggetlen autos, A New Yorkhoz hasonJ6 nagyvarosokban tobb tarsasag vivja konkurenciallardt. A varakozo taxikrol konnyen felismerhet6 standok botelek elott, vasutallomasokon es egyeb hasonlo heIyeken talalhatoak. Ha valaki a vallalatnak telefonal altaLaban 10-30 percen beliil mar az ajtaja elfitt all az auto. A taxikba szerelt radiok meg nem terjedtek el ezert a 50f6- roknek teLefonon vagy szemelyesen kell kapcsolatba lepniiik a kozpontosokkal. Ilyen specialis, egyenesen a ceggel osszekapcsolt telefonok megtalalhatoak minden taxiallomason, buszpalyaudvaron es 'hasonlo helyeken, Ezeket a soforok es az i.igyfelek egyarant hasznalhatjak,

28

Kozlekedes es utazas

A taxik dijszabasa

A taxik a helyi telepules megszabta arakkal dolgoznak, amit a megtett tavolsag es a kocsiban toltott ido alapjan szamolnak ki. Az idornerovel es rug6s orakkal ellatott taxiorak autornatikusan kiszamitjak a fizetendo osszeger. A mer6muszereket meg lehet butykolni, eppen ezert a helyi taxis erdekvedelmi szervezetek id6szakosan mindet leellenorzik, tis ha mindent rendben talalnak, igazolo okiratot adnak, A Ford tis a Chevrolet a ket legnagyobb taxivallalama! (Yellow tis Checker) hasznalt autokba specialis orakat eplt,

Az arak valtozoak, de a nagyvarosokban altalaban rnagasabbak, 15 cent a tipikus indul6 ar (a zaszlo lecsapasa), utana pedig merfbldenkent 5 center kell fizetni. A beepitett 6ra allandoan mozgatja a taxametert, meg akkor is, ha az auto lassan halad, vagy eppen dugoba kerult. Egy varakoz6 taxi orankent 2 dollar! szamit fel.

A taxiscforok a tarsadalom minden reteget kiszolgaljak, es gyakran kiti1no hirforrasok lehetnck, legyen sz6 akar altalanos, akar specifikus informaciorol. A szokasos borravalo a menetdij 5-10 szazaleka.

Akerekpar

Fiatalabb, egeszseges nyomozok akar kerekparon is utazhatnak. A 18 kilos, vagy annal is konnyebb, strapabiro jarmilvek nyugodtan elbirjak akar sulyuk tlzszereset is. A jelenlegi kerekparokat a 19. szazad vegen forgalomba hozott "biztonsagos" rnodellek alapjan tervezrek, nem pedig a "proto tip us ' felhasznalasaval, aminek gigantikus elsd, es apr6cska hatso kereke volt. A gumitornldket mar evrizedek 6ta hasznaljak, a haromfokozatu sebessegvaltot a ki.ilonbozo meretti lanckerekekkel ellatott visszafordithatc kerekagyak es forgattyuk bevezetesevel tokeletesitettek. Az europa i kerekparokat a Ita laban kezzel mukodtethero, az elsd kerekre szerelt fekekkel is ellatjak. Az amerikai gyartok a pedalok ellentetes iranyba hajrasaval mt1k6do, hatso kereket fekezo, "kontnis" rnegoldast szeretik,

Az europai versenykerekparok ara 50 dollartol tobb mint ] 00 dollarig terjedhet. Nemelyik 7 kilonal is konnyebb de nem minden esetben lehet hasznukat venni.

I GAZ, hogy mar igen reg6ta a kozlekedes egyik kedvelt tormaia, megis j6 par kozepkoru rwomozora lehet jellemz6, hogy meg eleteben sohasem tudott meglanulni kerekparoznL Ha a nyomoz6 szemelyes hattsre nem mond ellent, egy sikeres, felezett Szerencse-probaval kiderulnet, volt-s az i1let6nek 9yerekkoraban kerekparja.

A kezdok egeszen addig alland6a,n esnek,kelnek vagy mashogy veszftik et uralmukal a vasparipa felett. amig nem lesznek egy sikeres AKRx3 dobast, Ha ez megvan, a nyomoz6 felirhatja a lapjara a 25%-os Kerakparozas kepzeltseget, as ezutan blztonsaqosan lndulhal, fekezhet as hala.dhat

Kerekparozas . kepzeHseg

Az. europai rnodellt a varosokban es a hegyek kozo!t talalhat6 sziik, kanyargos, kovezett utakra tervcztek. Ha a nyornozo egyalralan veszi a batorsagot hogy utnak induljori a poros, kavicsos amerikai utakon, a Schwinn es Elgin, vagy a tobbi hasonlo amerikai ceg altai kifejlesztett es gyartott uti kerekpart ajanlatos hasznalnia. A szeles gumik, a tam or es kerneny vaz, a szeles 6korszarvkonnany olyan korulmenyek kozott is gyozedelmeskedik ahol szebb modeUek mar regen csorornpolve darabokra hullottak.

Egy arnerikai gyarrmanyu, acelkerekekkel pumpaval, szerszamkeszlettel, csornagtartoval, elernes lampaval es ki.irttel ellarott Iuxusbicikli 40-50 dollarba keri.i1. Olcsobb modellek mar 20 dollar alatt is kaphatoak. A ketszernelyes tandern-kerekparok meg mindig nepszenlek. Nernelyiken alacsonyabb a vaz a masodik illes alatt, hogy a szoknyas l10k is felulhes enek ra.

Motorkerekparok

A motorbiciklik igen ncpszeruek. A vazra vagy az elso sarhanyo fOle erositett apr6 benzintartaly hajtja meg az elso kereker egy tengelykapcsolo segttsegevel. A 1110tor bemditasahoz eloszor pedalozrri kell, a lejtokdn pedig fel kell tolni a jarmiivet. Vizszintcs rerepen a rnotorkerekpar 15-20 merf6ld/6ras sebessegre tud felgyorsulni,

Engedely

A kerekparokat (a motorkerekparokat 68 a hagyomanyos modelleket is) a legtobb varosban regisztraltatni kell es csak engedellyel hasznalhatoak, bar ezt a gyakorlatot a szazad masodik feleben mar mellozik, Jogositvanyra viszonr nincsen szukseg,

Kerekpar~ozekok

A nadragvedok parja 5 ccntbe keriil: bdr korrnanymarkolat paronkent 27 cent; kombinacios zar: 27 cent· kezipurnpa: 75 cent; luxu nyereg: I dollar 58 cent; kilometerora: 85 cent, vagy 2 dollar 48 cent a kertarcsas rnodellert, ami a naponta mcgtett merfoldeket is meri (0-99.9 es 0-9999.9); villany- vagy acetilenlarnpak: az aruk I dollar 98 centtdl 2 dolar 79 centig terjed.

29

Az 1920-as evek nyomoz6inak kezikonyve

Ki a varosbol

E L6BB VAGY UTOBB eljon az az ida, amikor min.den nyo. rnozonak el kell hagynia a varost, Akar nyornoznak vagy kutatnak valarni utan, akar a helyi hatosagok ela] menekiilnek, esetleg csak: vakaciozni akarnak, nos, a lehetdsegek skalaja minden esetben szeies. Hatalmas vasutvonalak halozzak be az orszagot, de feltiinik a rivalis, a tavolsagi buszkozlekedes gyarapodo i.izletaga is. A sajat auto nepszenisege az orszagot szelteben es bosszaban atszeld, szovetsegileg tamogatotr utrendszer kiepitesehez vezetett. A meg tapasztalatlan, a haboru vegeig tulajdonkeppen nem is letezd legitarsasagok repuldi az evtized vegere a jovendo legigeretesebb szallitoeszkozeve valnak. A kovetkezf oldalakon a foldi, legi es tengeri utasszallitas leggyakrabban igenybe vehetc formairol lesz szo,

Helyierdekii vasut

Habar ez csak a hagyomanyos urasszallitas egyik alfaja, megis megerdemel par szot, Ezek a keleti parton gyakori, arammal hajtott k6nny(.i vasuti koesik a varosi halozat mellekvonalain hasznalatosak, Tobb varost kotnek ossze, koaponti palyaudvaraikon arszallva az urasok minden iranyban vegigutazhatjaka Keleti Parter, egeszen Clevelandig vagy Detroitig. A helyierdekf vasut alta laban a heten minden nap. sziinet nelku! jar. A rnegnagyobblrott buszvonalak azonban majdhogynem feleslegesse tettek az utasszallitas erne fsjtajat, es az evtized vegere tobb vonalat meg is szilntettek.

Az effajta vasut tiszta, csendes, es tengerparr meg a Nagy Tavak melJett gyonyoru tajakon halad at. Jot szervezett arszallasokkal az utas akar napi 250 merfoldet is rnegtehet, Az arak valtozoak, de az atlagos jegyar rnerfoldenkent kfiriilbelill 6 cent.

Buszvonalak

A haboru alatt vegzetr, teherbir6bb zerkezeni jarmfivek kifejleszteset celzo prcbalkozasok eredmenyekeppen sikeriilt megtervezni a nagyobb szamu utazokozonseg biztonsagat es sz:illitasat lehenive tevo jarmliver, A gyorsan fejlodo uthalozat miatt a kereskedelmi erdekeltsegii buszkozlekedes a vasut egyik eletkepesnek tuno alternativajava valt, J 926-ra a buszjaratok minden nagyobb varost osszekotnek, es 1928-ra New Yorktol San Franciscoig is kozlekedik busz, aminek 6-8 orankent cserelik a sof6rjeit. A Greyhound mar kezd jelentos erove valni az iparban.

Az evtized elejen a buszozas meg meglehetosen d6cogo, a jaratok gyakran zsufoltak, es hatarozottan kenyelmetlenebbek a vasutnal, Az evtized vegere a busztarsasagok nagyobb, kenyelmesebb, fiigg6nyos ablakokkal, hatradonthetd szekekkel es vecevel ellatott buszokkal rukkolnak eld, A Kaliforniaban kifejleszrett panoramabuszban a megemelt utasterben semmi sem gatolja a kilatast, a padlo alatt pedig extra tarolobelyet nyertek.

A vasutnal es a helyierdekf vasutnal lassabb buszok

szembemnoen oLcs6bbak, es tobb, vonattal el nem erheto helyre biztosiranak jaratokar, Buszpalyaudvar altalaban a legkisebb varosokban is van, vagy legalabb egy hivatalos megallohely vaLamelyik belvarosi hotel vagy etterern elott, A fejlesztesek ellenere a gyakori gephibaktol, balesetekto! es a rossz idojanisi koriilmenyektol szenvedo buszutazas meg mindig megbizhatatlaaabb a vasutnal.

Dijszabas

A lakokozponrok kozotti rovid uton k6zleked6 buszok <\1- talaban 20-25 merfold/6ra sebesseggel hajtanak, es merfoldenkent 4 centbe keriil a jegy. A tavolsagi jaratok altalaban 250-300 merfoldet tesznek meg naponta es merfoldenkent 4 cent a jegy. A tavolsagi expresszjaratok 750- 800 merfoldet tesznek meg egy nap es rnerfoldenkent 6 centbe keriil a jegy.

Vonatkozlekedes

Az EGYESULT ALLAMOK vasuti halozata - bar allando kormanyzari kontrolltol es a busztarsasagok rnakacs es erosod6 konkurenciajatol szenved - meg mindig a maximumon (vagy ahhoz kozel) teljesit, Az arnerikai vasuttarsasagok feliigyelete ala tartozo negyedmilli6 rnerfoldoyi vasuti palya a vilag osszes palyajanak rnintegy a felet teszi 10. A gozmozdooy a kiraly, es ugy tunik, ez valoszlnfileg igy is rnarad. Nehany villanyvonator is szolgalatba allitottak es a palyaudvarokon par olajfiiteses mozdony is k6nnyu szolgalatot teljesit, de az eddigi dtzelolajjal-suritett levegcvel es dizellel-elektromos ararnmal vegzett kiserletek nern ttintek ill] igeretesnek.

Habar a teherszallitas lassan fejlodesnek indul, az evtized soran tobb mint 30 szazalekkal csokken az utas zallitas merteke, A vasut, ami meg mindig a leggyorsabb, legbiztonsagosabb rnodja az utazasnak, a felszereles es 5z01- galtatas minosegenek fejlesztesevel valaszolt az uzlet csckkenesere, remelve, hogy ezzel sikerill tobb iigyfelet magukhoz vonzani.

UtasszatJit6 vonatok

Amerikaban a Pullman-kocsik a legnepszenlbb vasuti kocsik, ezek teszik ki az osszes vagOI1 egynegyedet, A felhajthat6 halohelyekkel felszereLt Pullman-kocsikat szeles valasztekban gyartjak, a kulonbsegek a fekhelyek es a ftilke elkeritett reszeinek elrendezeseben vannak, A legut6bhi Pullman-rnodell, az "Ejszakai kocsi" 14 killen fulkevel van ellatva, e.s mindegyikben lehajthato agy es privatilLembely talalhato. A Pullman-tarsasag tulajdonaban van meg ezen kiviil 21 kiilonleges "iizleti kocsi", amelyeket

30

KozJekedes es utazas

cegek vagy magan zemelyek is kiberelhetnek, Ezekben agyak, kulon etkezdek, asztalok es klvansag szerint mas kornfortos dolgok talalhatoak.

A Pullman-kocsik mellett a tavolsagi utasszaUJt6 vonaton akar egy "kiliit6kocsi" is lehet, ahol levegds fiilkek, haM pedig szekekkel ellatort nyitott terasz talalhato, de lehet, hogy egy ,,klub-vagon" is helyet kapott a sorban, ahol kartyaasztalok, olvasnivalo es kiserdk szolgaljak az utas kenyelmet, de vannak ebed-, biife- es kavezokocsik is.

Dijszabas

A vasut arai valtozoak, altalaban az uras kivansagaitol fiiggenek, Az esetleg kevesebb, mint ket 6rat kozlekedo ingajaratokon nines semmi mas, csak egeszen kenyelmes szekek e egy bufe. Ezeken a fontosabb varoskozpontok es a peremvarosok kozott kozlekedd vonatokon a jegy 4 cent merfoldenkent, Az atlagos sebesseg, beleszamirva a gyakori megallasokat, 25 rnerfold crankent,

A hosszabb utakra indul6 vonatokon (kori.iJbeliil tizenot oras rnenetidd) altalaban ebedldkocsi es klub-vagon is tal8that6. A turistaosztalyra merfoldenkent 5 cent, a kenyelmesebb, elsd osztaiyu kocsikban 7 cent a jegy. A gyakori posta- es aruberakodas atlagosan 25-30 merfold/orara korlatozta a sebesseget,

Az ejszakai vagy a hosszabb utazasoknal Pullrrran-kocsikra van szukseg, azokhoz pedig a sziikseges szcmelyzetre, kalauzokra es felszolgalokra, ami mind csak noveli a koltsegeket. A vonat csak ritkan aU meg, es a gyors "Special" vonatok napi 850-1100 merfoldet is kepesek megtenni, harem nap alatt megteve a New York-San Franciso kozti tavot, A tarifa a klvant szolgaltatastol fiigg: a

jegy egy egyszerG Pullman-flilkebe merfoldeukent 6 cent; 8 cent merfoldenkent a kicsi, ketszemelycs privat mike; LO cent, vagy ennel is tobb a mellekhelyiseggel, fetszolgslo-szemelyzettel es rna luxussal felszerelt elsd osztalyu fiilkebe sz616 jegy. A Pullman-tarsasag merfoldenkent I dollar 50 centert adja berbe vagonjait minimum napi 75 dollarert, A szemelyzet plusz penzbe keriiL

A nagyon gazdag emberek sajat maganvagonjaikban utaznak, A standard 35 meteres Pullman-kocsi 27 ezer-33 ezer dollarert vasarolhate meg. Az izles szerinti kulcsin es a berendezes termeszetesen killon fizetendd, A vasuti szallitas merfoldenkent I dollarba keriil.

Teherszallrtas

A felszereles is szallithato vonaton, A szabvany teheraruerr 50 kilonkent es 100 merfoldenkent 10 center kell fizetni. gy motorkerekpar szallitasa 100 merfoldenkenr oJyan 60 centbe keriil, egy auto 2 es fel - 5 dollart kostalna, egy teli koporsoert pedig 70 center kellene leszurkolni, A tehervonat atlagosan napi 200-250 merfoldet tesz meg. Igenybe vehetd az expre sz szolgalratas - gyors, de draga. Az ara a sima teherszallltonal kozoltek ketszerese, vagy egy kicsir meg annal is tobb, de a kezbesitesi id6 jelentdsen rovidebb, mivel az expresszvonat napi 1000 rnerfoldes sebesseggel szaguld (nern szamolva a kezele i idct). Az orszagot atszelo utasszalllto vonaton utazo nyomozokat a normal sulyhatart rneghalado hnlmijaikert expressz arakon kiszarnltott biinretessel sujthatjak.

Az automobiles tarsal

A SZEMEL YGEPKOC [K megvaltoztattak Arnerika arculatat. I 929-re 23 millie 121 ezer auto guru 1 az orszag utjain, csak New Yorkban 612 ezer, Az Egyesillt Allamok ekkoriban a vilag osszes gepkocsijanak a 85%-at al1itja eld, es a vilag osszes autojanak a 75% lIZ Allamokban talalhato. J918-ban, New Yorkban lizembe helyeztek az elsd forgalmi lampat, az 1 920-as evek vegere pedig az egyiranyu utcak es a "Tilos a Parkolasl" zonak az elet elfogadott reszeve valnak, A varosi utcakat makadarnmal burkoljak, a sima aszfaltot inkabb csak a tehetosebb kornyekeken hasznaljak, ahol fontos a csendes kozlekedes. A beton naszna lata, kulonosen a fo kozlekedesi utakon j6 eredmenyeket mutat.

Amikor Henry Ford rnegtervezte az eredeti T -rnodellt, olyan praktikus talalmannyal akart elorukkolni, ami milldig 8 tarsadalmat szolgalja, Az 1920-35 evekre azonban a "Tin Lizzie" remenyteleniil osdivs valt a stilusos, strapabiro es rengeteg lehetoseget kinale Ilj jarmuvek mellett. A yalaha ritkasagnak s.zamit6 zart kocsik mostanra mar az eladasok 80%-at teszik ki, es az evrized kozepere mar olyan egzotikus szlnekben is lehet aut6t venni, mint az ,,Arab homok" vagy a "Versailles lila". Bar az automata

sebessegvalto meg a jov6 zeneje, a modem aurokban mar hidraulikus fek, elektromos onindtto, szivargyujto es fordulatszammerd is talalhato,

Henry Ford ugyan ragaszkodik a kifejlesztett stilushoz - eloszcr aT-modell, aztan az A -, de a legtobb autotarsasag megkezdi az,evente egy uj modell" gyakorlatat, amiket aztan natalmas csinnadrattaval irnnepelnek meg.

Meg gyartanak ugyan nehany elektromos es g6zmeghajHsu jarmtlvet, de a benzinmotorok ketsegtelenill egyeduralkodova valtak,

Amerika utjaJn

Az evtized elejen a sebessegkorlatozas altalaban meg csekely, Illinois allarnban a lakott teriileteken 15 merfold/ora, a beepitert reszeken 10 merf61dl6ra, a kanyarokban pedig 6 merfold/ora a korlatozas es altalaban a tobbi allamara is ez jellemzd. Az or zagutakon altalaban 20 merfold/ora sebesseggel lebetett haj rani, bar New York es Kalifornia rulam a 30 merfotd/oras szaguldast is engedelyezte. 193.J-re a legnagyobb ertek 35 es 40 merfold/ora.

31

Az 1920-as evek nyomozoinak kezikonyve

Autos kirandulasok

Az automobil gyorsan novekvd nepszerfisege az allamok kozotti utrendszer megtererntesere osztonozte a szovetsegi kormanyzatot. Mostanra 17, 96 ezer merfoldnyi modem kozlekedesi ut szel i at az orszagor, I 924-re ebbi51 31 merfold le van burkolva, a maradekot pedig legalabb elegyengettek es kiszaritottak, ha nines is makadammal borirva. Az evtized vegere az utrendszer 80%-at sikerul befejezni. Az utakat szamozott tflblak jel61ik: nehany allam mar alkalmazza a figyelmeztetd vagy informaciot nyujtc tablakat is. Az uth310zat befejezese azt jelenti, hogy az USA lakossaganak 90%-a egy szovetsegi aut6ut kozelebenlakik.

Ezt leszarnltva meg mindig 3 millie merfoldrryi ut rnaTad az allami es a megyei ugynoksegek kezeben, Ezen utak minosege es allapota a helyi anyagi korulmenyektcl es az ut hasznalatanak merteketol fiiggoen valtozo, A legtobbet mar burkoltak makadamrnal vagy mas zuzalekkal. A legtobb videki dUlout egesz jol el van egyengetve, es ki van szarirva. Sok utat azonban fajdalmas mertekben elhanyagolnak.

Az atlagos kirandulosebe seg (a rnegallasokat is beleszamitva) 15 merfold, bar, ha az utat burkoltak, es jol karbantartjak, ez akar 20 merfoldre is feltornazhato. Nyolc eranal tobbet vezetni igen faraszto. A pihenes nelkul autozo nyomozo Autovezetes kepzettsege csokkenni kezd.

Az autos kiranduias amerikai eletstilussa valik, 1926- ban tobb mint 15 millie jarmfi larogatott el a nemzeti parkokba: osszehasonlitaskeppen megjegyeznenk, hogy mas kozlekedesi eszkozokkel csak ketmillio turista erkezert. A nepszeruseg hatasara beindult a kempingezes es az .autos taborozas' divatja,

Autos taborozas

A hosszu autoutakon gyakran ejszakazni is keIl valahol. A szallodak tul dragak, es gyakorta tul kozel vannak a vasutvagy buszvonalakhoz. Auaiskempingek a fout meHett talalhatoak, gyakran a varos hatara mellen (de azon kivu], mert lgy sokkal kevesbe szigoruak az iizleti vallalkozasokra vonatkoz6 rnegkotesek). Innen konnyen el lehet jutni a f6utakra, benzint es mas sziikseges holmit is arulnak,

Az eldszor 1910 koriil megjelent autoskemping kez-

Az autok teljesitmenye

ANAGYOBB 16er6 nagyobb csucssebesssqet as jobb gyorsulast jelent. A nehezebb aut6k lassabban fognak fel.gyorsulni, mint az ugyanolyan motorraf eli'atott k6nnyebb rnodallek, de a

. csucssebesseqer a suly sem nagyon befolyasolja.

Meg a legkevesb8 meghajtott aut6k is el tudlak erni a 40 merfold/6ra sebesseqet, A 20-30 16er6s jarmuvek 50-SO merf6ld/6ras sebesseqre kepesek. A 100·as 16er6vel szaguld6 kocsik csucssebesseqe 70-80 merr6Id/6ra. A 150 16eros Rolls-Royce 95 m/6, a 170 16er6s Mercedes 116 m/6, a 265 16eros Dusenbrg 118 m/6 sebessegre tud felgyorsulni. Az 1927 -ben feljegyzett vilagrekord 231.362 merf6Id/6ra.

detben csak egy satornak es egy auronak elegendd bel yet biztosit6, megjel5lt terulet volt. Ke 6bb a nyilt terepen megjelentek az apro hazikok, Az egy ejszakara fejenkent 50 centet fizetd taborozoknak kellett biztositaniuk a vilagitast, a tfizhelyer, butort stb, 1925 utan a legtobb aut6skempingben ralalhato kunyh6ban egy ejszakara fejenkent J dollart kellett kicsengerni, de ez magaban foglalt egy vasagyat matraccal, a padokat, folyovizet es egy gazplarnit, A huszas evek kozepere az ehhez hasonlo letesitmenyekb61 tobb mint 5000 volt szerte az orszagban,

Az autoskempingek hamarosan eleg gyaszos himevre tettek szert. Az altalaban a varosok kiilrerflleten talalharo taborok a szeszcsernpeszek, ciganyok es szajhak menedekeive valtak, Ehhez tegyiik meg hozza, hogy egyes helyeken "csak egy oracskara" is ki lehetett venni a kunyhokat, es ezzel meg tovabb csokkent a nepszeruseguk. 1930- ban J. Edgar Hoover, az FBI igazgat6ja nyilvanos beszedeben az autos kempingek bezarasat surgeti, de igyekezete sikertelen marad.

Engedelyek

Az autot regisztraltatni kell a nyomoz6 allando Iakohelyenek szamito allarnban. Ekkor adjak ki a fern rendszamtab"it. A sof6roknek emellett meg egy, szinten az allami hatosagok altal kibocsatott jogositvannyal is rendelkezniuk kelJ.

Az auto kivciiasztasa

BAR A BENZlNMEGHAJTAsu autok a gyakoriak, meg akad nehany elektromos vagy gozmeghajtasu jarmil is. Staniey, a hires ,.Stanley-gozos" penzeloje csak j 927-ben megy csodbe, es a Milburn elektrornos auto, legyen barmennyire csendes es tiszta, csupan 30 merfoldes tavolsagokat tud megtenni, csucssebessege pedig 40 merfold/ora.

Az I 920-as evek vegen az uj autok arai 280 dollartol (az egyik ut6bbi Ford T-modelJ) 10 ezer dollarig terjedhetnek (jo teljesitmenyti luxusautok), A gyartok mar megalakirottak a francbise-kereskedesek halozatat, es a piac most mar teljesen versenykepes. Az arat Ie lehet alkudni, A nagyobb varosok legt5bb autckereskedoje csak egy markaval foglalkozik, de a kisebb telepuleseken, ahol nem megy nagyban az lizlet, gyakran egybeolvasztjak a kiilonbozo cegeket, bar ritkan ertekesirenek szernbetfinden rivalis rnarkakat. Egy Arkham rneretf kisvarosban a Ford es a Cadillac kozos markakereskedese talalhato. Az irnportalt aut6k megrendelhetoek neha egyes amerikai importcegeken keresztiil, de ezek a lehetdsegekritkak, es lehet, hogy a legkozelebbi nagyvarosba kell utazni az elintezesehez. Az aut6kereskedesek ezen kivi.il meg garanciitt es gyakori muszaki vizsgalatot is biztositana.k. Nagy valasz-

32

Koziekedes es utazas

Roadster T-modell

tekban kaphatok hasznalt autok is, de a szabalyozas hianyossagai miatt ez a gyanus autokkal sefte'IC.I kereskeddk viragkora is egyben. Caveat emptor.

A kevetkezd oldalakon nehany valogatott autorlpus reszletes leinisa kovetkezik, amit meg neMIIY amerikai es importjarmii kovet,

Ford, T-modell

Henry Ford olyan aut6nak tervezte a "Tin Lizzie'I-t ami soha nem avul el. Ezt az egyszerfi es hatekony jarmiivet folyamatosan fejlesztettek, a tuJajdonosok pedig a rnaguk valasztotta ujdonsagokat epithettek be az autojukba. Az 1908-1927 kozotti idoszakban tobb mint 15 milliot gyartottak ebbdl a szeriabol,

A 6 utas szallitasara alkalmas T-modell "mindenki autoja" volt. A (a maga idejeben) kinlnoen kezelhet6 jarmG konnyen fenntarthato: a legtobb szukseges javltast az amatdr antoszereldk is konnyen elvegezhertek. Az eloszor 900 dollaros auto ara kesobb 300 dollarra csokkent, Az eredeti modell mellett a T-modelJt szallitojA.rmu, menteauto es teherjarmf formajaban is gyartottak, de kirukkoltak a Speedster es a Road ter modellekkel is.

A "T" a negyhengeres motorral es a 2 eldre es egy halra kapcsolhat6 kezi sebessegvaltoval ttint fel. Harorn ktiIon pedallal lehetett iranyitani az atteteles feket, a 101at6- sebesseget, a feket es a sebessegvaltast, A gazkar a kormanykerek mellett talalharo.

Autos harc

Az autak kazott vfvott csata allali9ban ttizharcot jelent. Ha valaki egy mozga aut6b61 akar pisztollyal vagy mas targgyal ldni, kepzettsege a ,felere csokken. Ha egy masik mozga largyra akar celozni, peldaul egy oket k6veto, kanyarg6 aut6ra, ezl. a felerteket is cs6kkenlsd a felere.

A kocsik j6 vedelrnet nyujtanak. A nehez femszerelvt'myekbol osszsrakott aul6k j6 SDk, a bennOldknek szant goly61 felfognak. Az 1930-as evekben a rend drel, latva, hogy 45-os Thompsonjaik lovedekei milyen artalmatlanul pattannak Ie a menekQI6k Fordjairol, inkabb attertek a joval hatekonyaob BAR-ra. A biztonsagi Oveget meg nem lahiMk Jel, ezert a sotort as az utasokat konnven megserthellk a szanaszet repOld szllankok,

A neha veszelycs kurblizas es a gyenge, sebessegtdl fLiggo vilagitorendszere miatt a T-modeHt 1927-ben kivontak a forgalomb6L

Az 1908-ban bevezetett rnodell ara e16szor 900 dollar volt, ami kesobb egeszen 280 dollarra csokkent,

Ford, A-modell

Amikor 1 927-ben vegre lerantottak rola a leplet, emberek millioi rohamoztak meg a Ford Motor Company New York-i f5hadiszatlasat, hogy egy pillantasr vethessenek a j6 oreg T-modellt felvalto uj Fordra. A negyajros, nyitott teres, haromsebes eges A-modell nyilvanvalo fejlddest rnutatott az elddjehez kepest. Ettol fiiggetlentil soha sem lett olyan hires. es soh a nem uralta annyira a piacot, mint a T-model!.

I 927-ben 450 dollarba kerill.

Chevrolet Capitol

A Chevrolet a General Motors tagja, es a Ford direkt rivalisa. A termelesi mutat6k 1927-ben 239 ezerre n6ttek. A Capitol ketajtos es negyajtos valtozatban egyarant kaphato, es bar 50 merf6ldJOra. sebes egre is fel tud gyorsulni, az elsd modelleket csak hatso fekekkel szereltek fel. A negy kerekfeket csak I 928-ban vezettek be.

Az 1927-ben piacra dobott auto ara 695 dollar.

Chevrolet Internatonal Model AC teherauto

Ez a szeles korben hasznalt, konnyil teherauto negy valtozatban kaphato: Sedan Delivery, Pickup, Canopy vagy Screen, es a Panel. Az alapfelszereleshez tartozik a negy kerekfek es a harornsebesseges kezi sebessegvalto. Ki.ilOn klvansagra megrendelhetoek hozza az elsd es hatSD lokbaritok, a fi1tes, a. szivargyujto es a drotkerekek. A nyitott valtozat egy becsusztatharo dobozzal vagy csomagtarto al van ellatva,

Studebaker Dictator

Studebaker korabban koc ikesziro volt, aki atallt az autogyartasra, A Dictator szeriat tizezcrszamra gyartottak, es tiz kiilonbOzo valtozatban is kaphato, a ketszemelyes kupetol kezdve az otiileses Royal Tourer modellig. A Dictator standard kerekzarral, ebessegrnerdvel, szelvedcmosoval es utk6zesglitl6kkal van felszerelve, es nyitort vagy zart valtozatban is kaphato.

Az J 928-as elsa rnodellek ara 900-1195 dollar kozott mozgott.

Packard Twin Six

A TwinSix kitund gyorsulasarol es 70 merf61d/6ras csucssebessegerdl lilies. Az arak 2600 doUamillkezdodnck, ennyi a ketszernelye valtozat, ennel j6val tobb az otiileses modell, a legmagasabb arat, 4440 dollart pedig a hetiileses limnzinert kerik el. Nyitott tetejil es fedett valtozatban is kaphato, a felszereleshez tartozik egy Warner sebessegmero, egy Waltham ora, egy teIjes szerszamkeszlet es egy purnpa,

1916-ban dobtak piacra, ara 2950 dollar volt.

33

Az 1920 "k· .. ". ak k·" ·:"k··

.. -as eve. oyomoZOID eZI .onyve

Dusenberg J

A Dusenbergekbez hasonloan igazan kiH6nleges emberek aut6ja, mivel mindet kezzel allitottak ossze a Iegminosegibb anyagokb6L A vizhuteses, nyolchengeres motor 118 merfold/oras sebessegre is fel tudja gyorsltani az autot, a gyorsulasa nagy sulya ellenere is 21 masodperc alan 0-99 merfold. A szokasos felszerelesen kivul a Dusenberg magassagmerovel, barometerrel felszerelve is megrendelheto, nem beszelve a kii16nb6zo kijelz6kr61, amik a kerek nyomasat, az olajszint valtozasat, a hUtO vizszintjet es a fekezofolyadek itllapotat mutatjak, A huzat rendelesre kesziilt, es gyakran nern is a Dusenbergnel dolgoz6 mesteremberek keszitettek.

Az I 929-beo piacra dobott Dusenberg 20 ezer dollarba (vagy ennel is tobbe) keriil.

Import aut6k

Lancia Lambda 214

Ez az Olaszorszagban gyartott, tobbfele ujdonsaggaJ ellatott aut6 1923-ban jelent meg a piacon .. A megszokott preselt femvaz belyett a tervezok ureges acelpreseletbol allitottak ossze a torzset, A negyajtos, fedett 214-es 125 merfold/oras sebesseget is el tudorterni,

Ara 4050 dollar.

Mercedes-Benz SS

Az S8 a stuttgarti Daimler-Benz draga sport- es versenyautoja, Az altalaban negyajtos, nyitott:, kiilonleges koriiltekintessel gyartott ketUleses szarnos versenyt nyert DelAmerikaban 68 Europaban, A nagy figyelemmel, kezzel osszeallitott darabokbol ] 934-re 3000-uel is kevesebbet gyartottak,

Egyeb autok

AKOVETKEZ6KBEN a habonJ ut.i.n gyartott aut6k korulbelOIl listaja kovelkezik. Az arak hozzavetolegesek, mivel azen a szall11lisi koltseg, az extrak sib.

Gyarimilny/Modell Ar

Buick Model C-45 950$

Buick Model D-45 1020$

Buick ModelE-45 1265$

Buick Master Six Model 40 1495$ Buick Series 116 Model 27 1320$

Cadillac Type 55 2240$

Cadillac Type 61 4690$

Cadillac V-63 3950$

cadutee Series 314 3195$

Cadillac Series 314-8 3695$

Cadillac Series 452 6950$

Chevrolet Model M 695$

Chevrolet Model F 495$

Chevrolet Model K 525$

Chevrolet Ca itol Model AA 695$

Chrysler Model F-SB 1045$

Chrysler Model 65 1075$

Dodge Model 30 835$

Dodge Model SII 985$

Dod. e Model DO 865$

Dusenberg J 20000$

Ford Model T 360$

Ford Model A 450$

Hudson Super Sic Series J 1750$

Hudson Model S 1175$

Hudson ModelR 1350$

Hudson Model L 1850$

Ideal Stutz Bearcat 2000$

Oldsmobile 43-T 1095$

Oldsmobil.e 43-.AT 1345$

Oldsmobile 30-0045 1115$

meg valtoztathamak. Az Olesek szama sern mervad6, t6bb marks a ketGleses .kisaut6- 161kezdve egeszen a. MtOleses limuzinokig mindenfele valtozaman kaphat6. Hasonlo-

Ev Ulesk sz. LE

1915 5 22,5

1916 5 45

1918 5 65

1925 5 70

1929 5 94

1917 4 31,25

1922 5 60

1924 5 80

1925 5 80

1928 5 90

1930 5 185

1923 5 26

1924 5 26

1925 5 26

1927 5 26

1926 5 38

1929 5 70

1917 5 35

1922 5 35

1930 5 60

1929 5 265

1908 5 22,5

1927 4 40

1916 4 76

IS27 5 92

1929 5 92

1929 5 92

1912 2 60

19155 30

1923 5 40

1926 5 41

keppan tebb kocsi nyitott as csukolt modellkanl Is .kaphat6. Az .,Ev"alatl sZ.9- replo datum a modeU piacrAdobasanak ideje. Az .Le." a 16er6t je161i.

6 48

6 100

Ar

Ev Ulesk sz. LE

GyarimanylModell

...."...-=--

Packard Twin Six Touring

Packard Single Six Packard Standarl! Eight Pierce-Arrow

Pontiac 6-27

Pontiac 6-.28 Sedan

2950$ 1495$ 22.85$ 6000$ 825$ 745$ 1500$ 1485$

1916 1922 1929 1921 1926 1928 1907 1920

7 88 5 54

5 90

6 110

5 40

5 25,3

5 20

5 40

5 50

5 50

5 50

Stanley Steamer Model F Studebaker Lgt 6 ModelEd Studebaker Stnd. 5 Sedan Studebaker Stnd,/Dlctator Studebaker Diet. Ryl. Tourer

KISTEHERAUT6K Chevro!etlnt. AC Pickup 545$ Dodge 1/2 termss Model 1919' 1085$ Dodge 3/4 tonna.s Model DC 895$

Ford Model n Truck 490$

Ford Model 82 B Pickup 435$

IMeOBTlioU 6

Austin Seven (AngIlS)

Bentley 3 Ilteres(Anglla) BMW Dixl (Nemetorszilg) Citroen B2' (Franclaorszilg) Citroen C3Franclaorszag",)_...;.;;.=;.. Hlspano-SuiZa. Alfonso (Sp..o.) Lancia Labda 214 (Olaszo.) Mercedes-Benz 58 (Nemeto.) Renault AX (Franclaorszilg)

ROttS-ROYCE (AngUa) Silver Ghost

Phantom I'

1595$ 1925 1165$ 1927 1195$ 1928

1929 1919 1927 1923 1930

3 46

3 35

3 35

3 22,S

3 40

825$ 1923 9000$ 1920 1225$ 1928 1921 1921 1912 1923 1928 1909

4 10,5

5 65

2 15 2 20

2 11

2 65 6 49 4 170 2 14

6750$ 1907 10800$ 1925

54

Kozlekedes es utazas

Rolls.Royce Model 40/50 Silver Ghost A Rol1ys-Royce inkabb az egyenileg mintsem a tomegtermelesben gyartort aut6kat kedveli. A kor megszokott aut6ihoz kepest igen gyors Silver Gho t szinten kulonlegesen halk cs kenyelmes. A Rolls-Royce-nat csak az alvazat es a gepeket gyiirtjak; a kocsitesteteuropai es amerikai autogyartok epitik az eldlrasokat kovetve,

1907 es 1925 kozott 6. J 73 Silver ghostot gyartottak, atlagosan 6750 dollarba kerultek,

Egyeb fetszereles

Az auto nepszenlsege a tartalek alkatreszeket es a megrendelesre keszitett elemeket gyarto ipar felviragzasahoz vczetett. Csak nehany pelda: gyapjurakaro, 1.98-11.50 dollar; takar6 autokra, 6.45 dollar; huzat, 9.95 dollar; cslkos vaszonteto, 1.69 egy par; kerekek, 5.65-13.45 dollar darabja; acelkerek, 4 dollar akkumularor, 8.35-14.95 dolIar; nikkelezett, szarnyas csavarral ellston hiltosapka, 65 cent; biztonsagi ov, 24 cent; iranyjelzo rendszer, 2.98 dollar (szereles nelkul); kormanyzar, 8.95 dollar; gyitjtogyertya, 25 cent; padloszdnyeg, 1.49-3.10 dollar; ablakreddny, 1.55; metszett iivegb61 keszillt felakaszthato v ira gtart6 , 1.1 5 dollar; felcsukhato agy Ford vagy Chevroler Roadsterhez, 7.75-8.95 dollar; negyliteres tartalek benzineskanna 78 cent; kereklancok, 3.95 dollar egy par elsosegelydoboz, 2.57 dollar; nem fiist0l6, faszenael fi1tott vizmelegit6, 2.45 dollar; eJektromo rnotormelegltd, 2.25 dollar; olajszintmero, 1.25 dollar; Simoniz autofenyezd viasz, 44 cent egy doboz; fenyezokesztyii, 35 cent; osszehajthato borondtartc, 1.25 dollar.

Teheraut6k es buszok

ANYOMOZOKNAK NEHA nagyobb jarmfivekre is szukseguk lehet, amikkel a nyornozas helyszinere szallithatjak a nehez felszerelest vagy az alkalmazottakat, A haboru alatt vegzett modositasok eredrnenyekeppen megjelentek az nagyobb es strapabir6bb teheraut6k. A legtobb erofekekkel van fel.szereJve, es az erokormanyos rendszerekkel vegzett kiserletek lattan szinte

bizonyos, hogy harnarosan meg nagyobb modellek kelnek majd utra. A tipikus nyitott vagy zart teherszallitok mellott benzinszallitok es lapos platoju valtozatok is kaphat6k. Az arak 500 dollartol (a kisebb teherautok meg ennel is 01- cs6bbak) 6000 dollarig terjedhernek (egy traktor vagy egy trailer).

K6rUIbelii140 ember szallltasara alkalrnas buszok kaphatoak. Legfekkel es kU1onleges, elcktrornos sebessegvaltoval vannak felszerelve, Aruk 2500-3500 dollar.

Motorkerekparok

AMOTORKEREKPAROK izgalrnas kalandot klnalnak a nyugha atlan fiataloknak. BaT sokkal kevesbe megbizhatoak, mint az aut6k, sokkal tobb torodes igenyelnek es rossz ida eseten nem tulzottan kenyelrnesek. Aruk elfogadhat6, gyorsak es konnyen iranyithat6ak - es nyugodtan Ie lehet veliik terni a kikovezett urakrol. Nagyobb modellek csucssebessege feler (vagy nagyobb) az autokeval, az all6 rajtbol vale gyorsulasukat pedig ossze sem lehet hasonlitani az autokeval. J6 korulrnenyek kozott egyszerfibb veliik fordulni, mint az autokkal bar ezt az eldnyiiket esoben, hoban, jeges vagy saros uton termeszetesen nem lehet kihasznalni, A motor kisebb sulya miatt sokkal konnyebben csokkenti a sebesseget bar meg kell jegyezni, hogy a legti:ibb motor fekrendszere hirhedten megbizharatlan nagyobb sebessegnel, mivel az altalaban hasznalr hats6 fek hamar tulhevul es szetclvad. Az elul: 0 felfuggesztesre kiilonbOzo hatekonysaggal miik6d6 variaciok vannak, hats6 felfuggesztes pedig nincsen az arnerikai motorokon - ennek koszonhet6 a csontrazo z6tyk616des. A motorok kozti vilagrekord 1927-ben a '] 21 merfold/ora, oldalkocsival J 10 rnerfold/ora,

A rnotorgyartas es -tervezes ege zen a haboru vegeig nem kapta meg az 61 megiIlet6 figyelmet. A I:'incmeghajtasu rendszerek es a. megbizhate tengelykapcsolok segit-

A motorkerekparok teljesitmenye

Az AMER1KAI motorksrekparokra a kovetkezo szabvanyck ervenyesek: A konnyu motorok egyhengeres, kb. 350 kobcentimeteres modellek. Nagyjab61 10-12 16er6sek, csucssebessegOk 55 merf6Id/6ra, 4 liter benzinnel 80-100 merf61det tesznek meg. A kozepes motorok 600-750 kobcentisek, 16 16er6sek, csucssebessequk 70 merfeld/ora, 4 liter benzin 60"80 rnertoldre elegendo nekik. A nehez motcrkerekparnk tobb mini 100 mert6ld/6rasebesseggel is szaquldhatnak, 40-60 merf61det tudnak megtenni 4 liter uzernanyaggal.

35

Az 1920-:asevek nyomoz6inak kezikonyve

segevel vegre ebbdl is eletkepes kozlekedesi eszkoz valt, A tradicionalisan a katonasagnal es a futarszolgalatoknal hasznalt nyerges rnotorral kozlekedd render rna mar megszokott latvaay Amerika nagyvarosaiban es foutjain. A hataimas Indian es Harley-Davidson markak mindenhol a renddrsegek kedvencei kuze tartoznak.

A motorkerekparokat iddnkent at kell vizsgalni, tobbszor, mint az autokat, neha meg utazas kozben is allltani kell az ilzemanyag-szabalyozason .. A gyakran elszivargo olaj es a gyiJ.jtils kesleletetese miatt a motorral utaz6 nyomoz6knak ajanlott egy legalabb 35 szazalekos Meehan]kai szereles kepzerrseg, vagy fennall a veszelye annak, hogy egy elszakadt lane, egy nedves magnes vagy mas rutin problema rniatt keptelenek tovabbjutni. Meg kell jegyezni, hogy bar a legtobb kozepes es nagy motorkerekpar negyhengeres motorral mukodik, nehany kisebb modell meg a kethengeres megoldast hasznalja, Ez egyszerilbb ugyan, kevesebb benne a mozgo resz, rnegis kulonleges kezelest igenyel, peldaul a keneulajat benzinnel ken keverni. A hozza nern ertes konnyen totalkaros motorboz vezetett.

Utasok

A Iegtobb rnotorkerekparon a vczeto mogott akad egy heJy egy utas szamara, Az egy vagy kit utas, esetleg par szaz kilo ko[uli silly stiillitasara alkalmas illeszthetd vagy or6kos oldalkocsik 24.95 es 66.95 dollar kozotti arban kaphatok, A katonasagnal kiserleteztek az utas kezelte konnyf gepfegyver felszerelesevel is. A plusz suly drasztikusan csokkenti a gyorsulas es a lassulas merreker, nem beszelve az iranyithatdsagrol. Mivel nem kepes egyszerre befordulni valahova, a jarmtivel le kell lassitani, es utana fordulni, akarcsak egy autoval,

Engedely

A motorkerekpaet jarml':ikent keU regisztraltatni, es rendszamtabb)vaI kell el!atnL Az utcan vagy az uton csak jogositvannyal vezetheto.

Amerikai gyartmanyti lDotorkerekparok

Szamos amerikai motorkerekpar-gyarto ceg jott es meat, Vegiil negy dominans ceg rnaradt fenn: Cleveland. Excel-

sior, Harley-Davidson es az Indian. Mivel sokkal kisebbek az autogyaraknal, egy vasarl6 - persze kiilondij elteneben - szemelyre sz616 gyartm{myt, valroztatasokat vagy akar versenyrnotort is kerhet, Amerikaban a nagyobb modeHeket szammal jelolik, mint peldaul 87. ,,55-os" vagy ,,74-es", ami a motor vizkiszoritasat jeloli kobhuvelykben. 74 kobhuvelyk kb. 1200 kobcentimeternek felel meg, 45 kobhuvelyk 450 kobcentimeremek stb. (Meg kell jegyezni, h.ogy a kOT brir mororjait inkabb a ,,16er6" alapjan jeloltek, amely erteker terszoleges szamitasokkal a motor vizkiszoritasanak ertekebdl nyerrek, es sernrni koze nem volt a motor akrualis teljesitmenyehea. 100 kobcenti 1 16er6velegyen 10, tehat egy [0 loeros motor tuIajdonkeppen lOGO kobcentimeteres, ami maximum 10 lceros teljesirmenyre kepes.) Az amerikai motorkerekparok altaJaban a hsromsebessegesek. Az arak: 1.25 dollara konnyli rnotorokert, 500 dollar vagy tobb a nagyobb gepekert. A killonleges gyartmanyok, mint a versenymotorok, azirnportelt gepek es a killf6idi luxusjarrmivek meg ennel is tobbe kertilnek, Az amerikai divat a Jlagy teljesitmenyti motort kedveli, ami erdfeszltes nelklil szaguldozhat HZ utakon, Ezenkiviil eU:gge nehezek, ami a szamtalan elhanyagolt utra tervezert sulyos alvaz es feJftiggesztorendszer kovetkezrnenye.

Cleveland· Cleveland, Ohio

Ez az autokar is gyart6 ceg mar regota a kicsi, egyhengeres,egyutemii motorok specialisteja, J 929-ban legyartjak a negyGtemil, nagy nrrakerekpart, de errol fuggetlenul az 1930-a5 evekben eltiinnek a piacrol,

Excelsior • Chicago, Ill.ino.is

Az Excelsior a nagy vizkiszoritasu, negyutemfl motorokra speclalizalodott, Ezek koze tartozik a ker hatalmas V -Twin, a. 45 'hilvelykes "Super-X" es a 61 hiivelykes "Series 20". Az ut6bbi, amit elos7.or 1919-ben rnutartak be, kulon acetilenforrasrol mrikodtetett rez reflekrorral vanellarva .. Charles Li ndhberg is egy 19 J 9-es Series 20 Excelsior boldog tulajdonosa.

Harley-Davidson .• Milwaukee, W.isconsin A Harley-Davidson tobb modellt is gyart, koztiIk a 37 kobhtrvelykes, ketbengeres valrozatot, es a 45, 55, 61 es 71 kobhnvelykes V-Twint. Tobb ezernyi motorr adtek el eddig a renddrsegnek es a karonasagnak, valarnint rengeteget exportalnak Kfnaba es Del-Arnerikaba.

Indian· Sp.ri.ngfield, Massachusetts

Az Indian a Harley-Davidson legfobbelleafele, amin karonai es rendorsegi szallitasok teren gyakran tultesz. A Iegnepszenibb Indian, a Scout, egy 36 kobhuvelykes V-Twin. A Chief45 hiivelykes, a The Big Chief'nevre kereszrelt rnodell pedig 74 havelykes, 24 loerds es csucssebessege nagyobb ! 10 merf6IdI6n:iml1. Az evtized vege feIe az Indian kirukkol negyhengeres turakerekparjava].

36

K6zJekedes es utazas

Importatt motorkerekparok

Sok kiilfoldi motorgyarto letezik, de az Allarnokban nincsenek importdreik es disztributoraik, A nyomoz6knak sajat maguknak kell megvasarolniuk t61i.ik a jarmflvet, kifizetni a szallitasr, a vamot stb, A cserealkatreszek beszerezhetetlensege gyakran csokkenti a tulajdonos Ielkesedeset,

A kerekpargyartas teren bekovetkezett valroza ok visszhangjakent az amerikai motorkerekpar-gyartok is szivesebben gyartanak utra es urtaian terepre egyarant alkalmas, nagy vlzkiszoritasu jarmfiveket. Az europai igenyeknek a kisebb, kozepes vizkiszoritasu, keskeny, kanyarg6s, a legtobb esetben lebetonozott utakra tervezett jarmf felel meg. A versenypalyak elterjedese pedig hozziljarult a fejlesztett felfuggesztorendszer, a javitott vezerlornu es a tobbsebessegu vaLto megjelenesebez, Nemetorszagban gyartjlik a hires BMW-t, Ausztriaban a Puchot, de Franciaorszagban, Olaszorszagban, Belgium-

ban, Svajcban es Svedorszagban is mindenhol megtalalhatoak a sajat termekek, A vilag legnagyobb motorkerekpar-gyartoja Nagy-Britannia, ahol 1927-ben L20 ezer peldanyt gyartortak, mig Nemetorszagban feleannyit, Arnerikaban pedig 45 ezret, Az angol markak: Royal Enfield, B.S.A., Norton, Vellocette, Villiers es a majdhogynern 1egendas Brough Suprior, amit a Sivatagi Lazadas ota hirneves T.E. Lawrence ezredes is valasztott,

Felszereles

Szemiiveg (2.49 dollar), bdr sisak (4.89 dollar) es ov (1.89 dollar) - ezek a rnotorosnak es az utasanak is igencsak ajanlottak. A hatso Iokharitora bOT nyeregtaska erositheto de ezen kivi.i! meg extra lampak, kijelzok es mutat6k is beszerelherdek, A magas b6rcsizmak es a nehez, belelt ruhak csokkentik a serules eselyet zuhanaskor,

Hajok es csonakok

BAR A ViZ} KOZLEKEDES nem tartozik a leggyakoribb utazasi forrnak koze, megis megerdemli, hogy kiterjunk ra. Az Amerikal Egyesiilt Allamokat keleren, delen es nyugaton tobbezer merfoldnyi hajozhato partszakasz hatarolja. A bojakkal es vilagitotornyokkal jelzett vizeken, ahol a parti 6rseg 6rjaratai cirkalnak, az utazas kellernes, ha nem is kifejezetten gyors. A Kozepnyugat Nagy Tavai eleg nagyok es veszelyesek ahh02, hogy akarmelyik tengeresznek kihivast jelentsenek, es az orszag egyeb reszet is sfirfin halozzak be hajozhato foly6k es tarkitjak jelentdsebb tavak,

IUs bajok

Azok a vizi jarrmivek szamitanak kis hajonak, amelyek eleg aprok ahhoz, hogy egy auto tetejen vagy kisebb utanfut6n szallithatok legyenek. Tobbseguk csak a belfoldi tavakon es oblokben, esetleg a nyugodtabb partmenti vizeken hasznalhato,

Uj kepzeHseg: Vitorlilzas

Az ALAr Vitorlazas kepzettsegben szerzett gyakor. lat csopan a kls, egyvitorlas haj6kra vonatkozik. A nagyobb, tobb vitonaval vagy arboccal mar Vitorlaz.9s nagy haj6val kepzettseget igenyel, melyet csakis a VI· torlazas kis haj6val kepzettseq gyakorlasaval lehetsegas alsajatitani. Minden olyan karakter, aki a Vrtorlilzas kis hajaval kepzettsegben 50"lo-os vagy ennel magasabb szinlet er el, megkapja a Vitorlazas nagy hajovat kepzettseget 20%·on, ami minim8Jisan elegendd arra, hogy az Ilyen jarmuveket biztonsaggal korrnsnyozhassa. A Vitorlazas nagy haj6val kepzettseqben elert 50% egy meg nagyobb vitorlis haj6tipus iranyitasat teszi lehelove 20%-05 kezddertekkel - felleve persze, hogy a karakter valaha is rabukkanna ilyen hajora.

Osszecsukhat6 cs6nakok

Az osszecsukhato csonakokat favazra ercsitett vaszonbol keszitik, aruk altaliiban 29,95$ vagy tobb, Nem khncndottan teherbirok, es nem alkalrnasak nyilt tengeri utazasra, de mivel ritkan nehezebbek 15 kilograrnmnal (es ez suly raadasul eloszlik a cipeldk kozt), tovabba osszecsukott al· lapotban kis meretiiek, nagyon j6 szolgalatot tehetnek, arnikor a hely es a uly elsodleges szernpont, peldaul foldalatti felfedeze eknel, Legtobbszor evezdkkel bajtjak de egyes tipusokra kis motor is felszerelhero.

Kenuk

A fabol keszitett kenuk konnytiek e aranylag olcs6k, aruk kb. 35$-t61 indul, amihez evezonkent tovabbi 2$-t kell szamitani, Atlagosan 4,5-5 meter hosszuak, evez6vel haj~ak oketo Szarazfoldi szallita ukhoz egyetlcn ember elegendo. A kenu hasznalatahoz klilon Kenuzas kepzettseg sziikseges, ami 20%~on indul, A kezddk leginkabb ugy sajatithatjak el a kenuzas rejtelmeit, ha beiilnek egy ketuleses kenu els6 ulesere, es hagyjak, hogy a mogortuk i.i16 tapasztalt evezos kormanyozzon es man6verezzen.

A kenuk rneglehet6sen labilisak, nagyon k5nnyen felborulnak. A kenuban tarolt targyakat celszeni lekotozni es vlzhatlan csornagolasba rakni.

37

Az 1920-as evek nyomozoinak kezikonyve

Evezos csonakok

Az evezds cs6nakok, amik gyakorta palankos epitesuek, eleg nagyok es sulyosak, Nero knrmanyozbatok olyan jol, mint a kenuk, de sokkal stabilabbak, fokent rnegrakottan. A kisebb evezos csonakokban konnyen elfer negy-ot felnett, szukseg' eseten tobb is. Parevezovel hajtjak, igy semmifele kulonleges kepzettseg nelll szukseges hasznalatukhoz, Gyakran szerelnek rajuk motort.

Egy uj evez6s csonakhoz neha mar 35$-ert is hozza lehet jutni, de ehhez evezrinkent tovabbi 2,50$ jarul,

Farmotorosok

A f6kent Amerikaban kedvelr farmotort eredetileg 19J O-ben tervezre a milwaukee-i (Wisconsin allam) Ole Evinrude. A rovid ida alatt fel- iIIetve leszerelheto csonakmotorok rugalrnassaga es javithatosaga osszebasonlithatatlanul jobb a beepitett motorokenal.

A kis, kethengeres farmotorok Iegtobbszor 2, 4 vagy 8 16er6sek. A legkisebb kb. 25 kilogramm sulyu, es egy kis cs6nakot 9-12 kilometeres orankenti sebesseggel kepes hajtani, Az ara kb. 97,50$. A ket nagyobb (189,50 es 279,50$) motort csak a kiilon erre a celra kialakitott cs6- nakra celszerfi felszerelni.

A 3-5 meter hosszusagu siklocsonakok, melyeket eredetiJeg is arra terveztek, hogy motorral szereljek fel oket, 8 16eros motorral elerhetik a 45 km/h-s sebesseget is. A "V" alaku torzsuek stabilabbak a haborgo vizen, ennelfogva rnaximalis sebesseguk jelenti:isen csokken, de meg igy is elerhetik a 30 km/h-t, Az evtized vege feli': mar 35 16- eros farmotorok is megjelennek, es t 929-ben egy farrnororos csonak csaknern 63 kmlh-s rekordot fur, A farmotoros csonakok egyszeniek es aranylag olcsok, 30 centimeterenkent kb. 25$-ba keriilnek; magat a motort termeszetesen kiilon kell megvenni.

Az aJacsonyabb ar, nagyobb sebesseg es konnyebb karbantarthatosag ellenere a farmotorok inkabb a tavakon es a nyugodtabb vizeken valnak be. A hullamzo vizen ktinnyen elazhat a karburator vagy rovidzarlat keletkezhet az elektrornos rendszerben,

Vitorhisok

A vitoriasok meg rnanapsag is hasznalatosak, bar a motoros hajok megjelenese ota erthetoen egyre kevesbe elrerjedtek, Kis, egyvitorlas baj6 kormanyzasa kiil6n Vitorlazas kis hajcval kepzettseget igenyel, Egy-ket oranyi vitorlazolecke utan a nyomoz6k zome 20%-os jartassagot szerezhet, ami elegendo ahhoz, hogy egy nyugodt tavon vagy obolben elboldoguljanak, de ahhoz mar alralaban keyes, bogy visszalavirozzanak a partra, ha tulsagosan kisodrodnanak,

Egy vitorlas neha csupan egy egyszerti evezos csenak, rnelyre arbocot, virorlat es kormanylaparot szereltek, de a lapos fenekfl csonakok, vagy mas igazi vitorlas hajok 30 em-kent kb. 40$-t emek, amibe beletartozik a k6telzet es a vitorla is. Az effele cs6nakok t6bbsege felszerelhetO farmotorral is.

Nagybajok

Nagy baj6nak minosillnek a t6bbnyire kikot6kben, dokkokban tarolt vizi alkaJmatossagok. Ki.vihetok ugyan a

szarazfoldre, de ehhez kiiltinleges, nagy tcherbirasu vontatok es teherkocsik szuksegesek. A rnotoros haj6k mukodese az autokehoz ha801116, alralaban hagyornanyos korrnanykerekkel, oninditoval es mas ilyen szerkczetekkel vannak felszerelve, A nyomoz6knak autornatikusan jar a Hajo kormanyzas kepzetrseg 20%-os ertekkel. A jachrok nagymeretu vitorlasok, igy kiilon Virorlazas kepzettseg keil hozzajuk. Noha a nagyobb haj6k acelbol kesziilnek, es jelenleg Nernetorszagban kiserleteznek egy ujfajta otvozettel, melynek duraluminium a neve, valarnennyi csonak, nagy es kicsi.jelenleg meg fabol keszul,

Nyitott motoros hajok

Az egy vagy ket beepitert rnotorral hajtotr nyitott haj6k altalaban igen gyorsak. A siklocsonak-formanak koszonhetoen jarorozesi es mentesi celokra, valarnint csempeszetrc hasznaljak 6ket. Atlagosau 5-10 meter hosszuak, motorj aik teljesitmenye 6-30 10er6, es Iegtobbjuk el tudja erni a 25-35 csomos (45-60 kmlh) sehesseget is - egyes tipusok akar 55 csomoval (95 krn/h) is szaguldhatnak.

Ezek 3 haj6k nern alkalrnasak huzamosabb nyiltvizi kozlekedesre, A nagytelje sltmenyf motorok elkepesztden sokat fogyasztanak, es a ikloc onak-forma inkabb hatrany a nyilt vizen. A nyitott, motoros haj6kra viaszosvaszon tetol lehet felhuzni, hogy vedje az utasokat a naptol es az esot61. A haj6 ara 30 centimeterenkent kb. 75$.

Kabinos cirkalok

Ezeket a hajoka: hosszabb utazasra terveztek. A "V" alaku huJlamton5 hajotest stabilabb a haborgo vizcn, a szerenyebb teljesitrnenyfl motorok pedig kedvezobb fogyasztasuak, arninek kcszonhetden egy tankolassal hosszabb utat lehet rnegtenni. A minimum 6 meter hosszu cirkalokat altalaban 10-20 loerds motorok bajtjak, csucssebesseguk kb. 8~ 10 csomo ( 14-17 kmlh). Az amerikai stilusu "Express" cirkalok 7,5-15 meter hosszuak, es a nagyobb iizemanyag-tartalynak koszonhetden erdsebb motort lehet rajuk szerelni, ezert sebesseguk elerheti a 20-25 csomot (33-45 kmlb) is.

A kabinos cirkalok fedelkozeben haj6konyha, kabinok es raktarak is helyet kapnak, Egy 7,5 meter hOSSZlL hajon kenyelmesen alhat nat ember, esetleg tobb is, ha a fedelzeten is lehet aludni, A kabinos cirkalok dragabbak az egyszerf nyitott tipusoknal, 30 centimeterenkent kb. 150$-ba kerulnek,

Jachtok

Ajacht a meghatarozas szerint barmely olyan nagymeretfi haj6, arnit f6ken! vitorlaval hajtanak, Egy, ket vagy tobb arbocosak lehernek. A vitorlasok kecses, gondosan tervczett haj6k, melyck a belsoegesu motorok nyers loerejevel szernben alakjukra hagyatkoznak, Epitesuk kolrsegesebb a rnotorosokenal, es iranyitasukhoz erto kez kelL

MinirnaJisan 20%-os Vitorlazas kepzettseg szuks6ges a jacbtok kielegit6 kormanyzasahoz. Ezt a szintet csak akkOT lebet elemi, ha a nyomoz6 Vitorlazas kis hajoval kepzettsege minimum 50%-os. A t6bb vitorla, bonyolultabb kotelzet kormanylapat keze]ese es a Jegenyseg munkajanak osszehangolasa sokkal nagyobb kihivas a partmenti C onakazasnal. Egyre gyakoribba valik, hogy a jachtokat kismereru kisegit6 motorokkal szerelik fel, melyeket vesz-

38

Kozlekedes es utazas

helyzetben vagy kik6t6i manoverezesnel hasznalnak. Ezekkel ritkan lehet 4-6 csomonal (8-11 kmlh) nagyobb sebesseget elerni, de motoruzemnel a jachtot a Hajozas kepzettseggel is lehet kormanyozni,

A legjobb amerikai jachtok a New England-i haj6epito mflhelyekbol kenilnek ki, f61eg Essex kornyekerdl, olyan mesterek keze a]61, akiknek csaladja tobb generacio ora foglalkozik mar ezzel a szakmaval, Egy egyedi rnegrendelesre epitett jacht vitorlakkal, ketelzettel egyiitt 30 centirneterenkent 200~250$-ba - vagy meg tobbel - keriil, a felhasznalt anyagokt61 fLigg6en.

Hajozasi kelh~kek

A parafa meot66vek ara 2,50$' szernelyi ment66vek 2,39$; a nehezkesebb, am biztonsagosabb rnentornellenyek ara 3,29$ .. A csonakhorgony ara 4,98$. A helyi vizek terkepehez mar nagyon olcson hozza lehet jutni. Javasolt

felszereles a tavcsd es a tartalek fenyforras, ha feJ6. hogy a haj6sok esetleg kim ragadnak a vizen oteteden utan. A jelzdpisztoly (a biztonsag kedveert) 24,95$. A karabelyhoz hasonlatos kotelverd puska, ami 0,5 em vastagsagu kotelet kepes eljuttatni 18 meteres tavolsagba, 55$-ba kenil, Ennek nagyobb valtozata, a sargarezbol kesziilt, 45 cm-es Lyle-agyu, ami 9 kilogrammos rudat es 1,27 em vastag korelet 10 ki akar 210 meterre, 300$-ert kaphat6. A Sven Foyn szigonyveto robban6 szigonyt 1030-40 meterreo Ara 895$.

Az evtized vegere a tengeren hasznalatos radiovevok mar kereskedelernben kaphatok. 250$-t61 kczd5d6 beruhazassal a hajozok erresulhetnek az idojaras val tozasaro 1 es a parti orsegjelenteseir61. A radio-adovevd, arnivel rnaguk a hajozok is tarsalogharnak, meg a jovo zeneje,

Es, biztos ami biztos alapon: acel horgaszbot 3,98$;j6 rninosegi1 bambuszbot 12,95$; horgaszorso 2,69-22,50$; csalik 19 centtol 1,1 O$-ig; horgaszdoboz 5,98$; konzerv csalihal 24 cent tegelyenkent,

Legi forgalom

AflABORU VEGET kovetden az amerikai repuldgep-ipar jelentekte-

len volt. A repiil5gepeket sporteszk6znek tekintettek, es sernmifele allami szabalyozas vagy piloraengedely nem lerezett az 1926-ban elfogadott Legiforgalmi Torveny bevezeteseig. Addig a pilotaknak csak a helyi torvenyeket kellett figyelembe vennie, melyek leginkabb csak a varosok es farmok fOl6tti rneggondolatlan mutarvanyokat tiltottak.

A legiposta boskora

pulogepeket jelenleg legi terepszemlere e. fenykepezesre, erdonizek felderitescre, Icgi permetezesre, ftisrirasra, eserenkent betegszallitasra es egyeb egeszsegugyi tevekenysegre hasznaljak.

Curtiss IN-4 .. Flying Jenny"

1920-ban avatta fel az U.S. Postal Service az orszagot atszelf New York- San Fran-

cisco legiposta-jaratot. A haboru bcfejeze-

se 6ta is miik6d6tt mar legiposta New

York es Washington kozott, de az llj vili-

lalkozashoz hasonlo leptekli jarat nero letezett korabban. Curtissel es mas, leselejtezett hard gepekkel volt katonai pilotak egymast valtva szeltek at ElZ orszagot r6pke 32 ora alatt, ami a \eggyorsabb vonatok haromnapos rnenetidejehez kepes! komoJy fejiodest jelenrert. Bar az clso evekben meg nem volt kifizetddo a vat I a LkOZ8S, hamarosan az lett. 1924-ben, am:ikor Chicago es a wyomingi Rock Springs kozti utvonalat teljesen kivilagitottak rendszeresse valtak az ejszakai repiilesek. 1926-ra, arnikor a Postal Service befejezte tevekenyseget es rnaganbefektetdknek adta el a vonalakat, fenyekkel kijelolr legifolyosok nyujtoztak New York~6J a Sziklas Hegysegig, Az evtized vegere az Egyestilt Allamokban mar tobb mint 22500 kilometernyi kijeloll Iegifolyoso volt.

A postai kuldernenyek es utasok szallitasan kiviil a re-

Az amerikai legi forgaJom rendszere

Az amerikai Iegi forgalom rend zere hatvanhat jelent5s repuldterbdl all. Ezek egyrnastol kb. 375 kilometeres tavolsagra helyezkednek el, es mindegyiknel ket darab, felmilliard gyertyafenyerejf reflekror van - az egyik magat a repteret vilagltja meg, a masik llUSZ masodpercenkent vegigfut a horizonton es fenyer akar 150 lan-es ravolsagbcl

39

Az 1920-a5 evek nyomozoinak kezikonyve

is latni lehet, Kisebb, veszleszallasra alkalmas mezoket alakitottak ki 22--45 kilorneterenkent, amiket szerenyebb kiviteltl elektromos fenyek jeJeznek. Kis acetilen lampasok jelzik 5 km-kent az utvenalat, ezzel Is segitve a piletak tajekoz6dasat. New y orkb61 nezve ket jelentos, kivilagitott utat latharunk: az egyik delre vezet az ocean part jim Washington fele, majd elkanyarodik Atlanta, Georgia iranyaba, aztan megint delre Daytor:a Beach-re Floridaba. A masik legifolyoso nyugatnak tart, Cleveland, Detroit fele, aztan Chicago kovetkezik ahol a kozepnyugati varosok fele vezero rovidebb utak talalkoznak, Chicag6t61 nyugatra a fenyek Omaha fele kalauzolnak, majd elkanyarodnak del fele Dallas, Texas irauyaba (Houston fete meg nines kivilagirva az ut) aztan rnegint nyugatra, Cheyenne, Wyoming erintesevel a Sziklas Hegyseg folott Salt Lake City-be, Utah allarnba. Salt Lake City-bel elagazik eszaknyugatra Portlandbe, nyugatra San Franciscoba es delnyugatra Los Angelesbe, A Nyugati Parton is vcgigfut egy kivilagitott venal.

Kereskedelmi legi forgalom

A rendszer kiepiteser kovetden az U.S. Postal Service eladta a legifolyosoit 32 maganbefektctdnck, akik mar nemcsak postai kfildernenyeket szallitanak, de expresszfuvarozassal es utasszallitassal is foglalkoznak, A hagyornanyos utvonalakon kiviil a kereskedelmi vallalatok szamos mas legifolyosot is kialakirottak, fokent delen es delnyugaton. E folyos6k egyike sines kivilagitva,

A Iegiutazas nagyon draga: atlagosan 10 cent merfeldenkent (kb. I 5 km), a sebessege J 50 km/h kortil jar, ami magaban foglalja a tankolashoz zukseges idot is. 1929-ben a "Lindbergh Legitarsasag" klnaija elsokent az orszagot atszeld utasszalllto repnlejarator. Ekkortajr ejszaka meg nines utasszallltas, es estere az utasokat busszal sz,Hlitjak a legkozelebbi vasutcsatlakozasig, A vonatoneltaltott ejszaka utan a legkozelebbi repreren ismet felszallhatnak. Az egyiranyu jegy ara 335$.

A h!gifolyosok hasznalata

A legifolyosokat egyarant hasznaljak kereskedelmi jaratok es maganszemelyek. A legirendszer 66 repteren hangarok, javltomfihelyek, uzernanyagtartalyok, radic es meteorologiai felszerelesek, a tehergepek szarnara konyveloirodak sot, meg utazasi ugynoksegek is talalhatok. A feles leszallasi dij 2$. A benzin 19 cent gallononkent (I galIon = kb, 4,5 liter).

A normalis utezomagassag 5000 lab (1500 meter), de akar 10 000 Iabnyira (3 km) is fel lehet ernelkedni oxigenmaszk nelkiil, 12000-15000 lab (3 6-4,5 km) rnagassagban mar erezhetoen rnegritkul az oxigen, es a pilotak es az utasok veszelybe kenilhetnek. Tokeletes nilnyomasos pilotafiilkek csak a kovetkezo evti zed ben jelennek majd meg.

Legitaxik

Legitaxi-szolgaltatas is igenybe veheto. Maganpilotak sajat repiildgepeikkel gyakran vallalnak kiegeszito csatlakozast a jelenlegi utvonalakon meg el nem erheto telepulesek fele. Ennek ara altalaban 25 cent merfoldenkent. Az utat kozepes rneretfi repuldvel te szik meg, meJybe a pilota.n kiviil harem nyornozonak jut bely.

A Postal Service legifolyosoinak eladasa olyan uj cegek letrejottehez vezetett, mint a National Air Transport es a Boeing Air Transport. Kisebb vallalatok egyesulesevel jott letre a TWA, az Eastern Airlines es az American Airlines. Bar az olyan, a replilest kenyelmesebbe tevd dolgok, mint a fedelzeti illernhelyek, biztonsagi ovek, utaskiserok es a reptiles kozben felszolgal elelem, csak a harmincas evekben bukkantak rei eloszor, az az utazo, akit

Az 1926-os Kereskedelmi legikozlekedesi torveny

Jellemzo .korai legiutvonalak

A VilaghaborUt kovet6 evek sorsn a ksreskedelmi legl szallftas nagyon lassen fejl6d6tt. A korai repulogepekre jellernzo zsUfolt, zajos, kenyelmetlen allapotok feledtettek a nemikepp gyorsabb utazas el6nye! a szernelyvonatok Pullman-kocsijainak viszonylagos komfortjaval szemben. Az amerikai lagiUlrsasagok kozul az Aeromarine Airways volt az elsd sikeres. Az 1919-tol 1 923-ig ma.. kOdo vallala! New Yorkb61 Atlantic City-be, New Jersey-be vallalt szemelyszauftast, kesobb delre lerjeszkedtek, €IS a Miami as Nassau kozti utvonaJ megalapftasa csillapitotta a szasztila- 10m korlatozasal el61 menekOlo lszakosok szomjat. A TengereszettOl $6ooO-$90oo-es darabilron beszerzett Curtiss hidroplanokkal az Aeromarine hamarosan Havannaba is rendszeresen repull. Az egyesOlest megelozoen

AFENTI EVIG nem vonatkozo!! egysegesftelt szabalyozas a legikozlakedesre vagy a repulogepekre. Amikor a legifolyos6kon megjelentek a magankemen levo szallit6cegek gepei, szamos t6IVenyt es szabalyozast 10ganalositottak. Pil6taengedelyhez k6tiit1ek a repulogep-vezetest, es repOlogep-oktat6- kat kepeztek ki. A repOlogepek vizsgaztatasa as biZlosilasa kotelez6ve valt, es a reptereknek eldirt minimum kovetelrnenyeknek kellett megfelelniuk. Jol tatnatoan,el ksllett laml jelz.esekkel a leszaIl6pa[yakal, tisztan ss szarazon kelle!! tartan I oket, valamint a szeliranyt jelzoszerkezete ket ke II elt felszerel ni a repOloli!nen. p.z ,A" besorclasnoz a repOl6ternek klvilagfthalonak kellett lennie, a leszall6paIya nem lehetatt rovidebb 2500 labnal (750 meter), a lel- as leszallasokat pedig tegaJabb nyole iranybOl kellett leheleve tenniOk. A besorolasok szinvonala .F" 11- lelve "X" (minesiletlen) szintig cs6kkenhetett. 192.8 vegere mar !obb mint 4000 mukOd6 repOl6terroi tudunk.

1923-ban a menetrend szerintl es az ezen kivDIl gepek szarnos teJepOles1 k6- t6t1ek ossze: Detroltot, Clevelandet, s6t Kubat is.

Csak az 1920-as evek kozepe tajan valtak megval6sithat6va a kereskedelmi legitarsasagok. 1925-ben megalapitoltak a Ryan Airlines-t, az elso val6ban sikeres legitarsasagot. A Ryan kezdetben maroknyi .. obsilos" ketfedelOvel kezdte meg az €IV minden napjan igenybeveheto szallflasi szolgaJlatasat. Az elso, San DiegD--Los Angeles jaratara $17,50 volt a meneljegy, $26,50 a relurjegy; az arban benne volt a repul6terre szrulltas koltsege is. A I.egitarsasag 1926-ban kori.ilbelul 5600 etast szilliitott, de a k6ve1- kezo evben megszuntek, amikor a tulajdonos, T. Claude Ryan ugy doniotl, inkilbb a repulOgep-gyartasra lIlf at. Undbergh .Spirit of SI. Louis" repOlogepe egyfedeles Ryan gap volt.

40

Kozlekedes es utazas

nem zavart a zaj, a hideg es a veszely az utaza leggyorsabb formajat fedezbette fel a repulesben.

Maganrepiilogepek

AMAGANREPDL6GE}>EK koltsegesek es luxusnak szamitanak, de nem elerhetetlenek az {Ulagos nyomoz6 szamara, A haboru utan leselejtezett gyakorlogepekhez mar 300$ koruli aron hozza leher jutni, A tarolasi-, ilzemanyag- tis karbantartasi koltsegek valarnint a fel- es leszallasi dijak mar csak kevesse duzzasztjak a szamlat,

Ebben az evtizedben szarnos uj, nagyszerii talalrnanyt vezettek be a repulcgep-tervezesben. A haboru vegen a legtobb repiildgep egyszeru, nyitottfiilkes ketfedelil volt, amir fab6l, aceldrotbol es selyemb6J keszitettek, I 930-ra a teljesen zart, tobbmotoros egyfedehiek jelentettek a tobbseget; ezek 10 vagy tobb utast szalllthartak leszallas nelkul tobb szaz merfoldon kereszrul viszonylagos kenyelemben, es mar teljesen femMI keszultek. Ennek ellenere az amerikai reptil6gyartas sok europai orszage mogorr kullog, J928-ban Arnerikaban csupan 5000 gep epiilt, ezeknek t6bb mint fele olcso, nyitott ketfedeles volt. A maradekbol osszesen nyolcvanot volt fejlett, zartfulkes egyfedeles, e csak hatvan erte el a teherszallitasra alkalmas meretet.

A tipikus repillogep utazasi sebessege J 00-1 SO kmlh, egyetlen tankolassal 350-600 km-t repiilhetnek. De a repill5ket modositani lehet a pilota igenyei szerint, Nagyobb, erosebb motorok szerelhetck be, hogy gyorsabba tegyek, es tovabbi uzernanyagtartalyok segitsegevel megno a barotavolsag is. A repulogep-rnotorok koltsegesek, az ujabb modellek ara tobbnyire ezer dollarokban merherc. Azextra iizemanyag sulya kevesebb utast es/vagy kisebb rakod6teret jelent, es drasztikusan megvaltozrathatja a gep repiilesi jellemzoit. Mindezeket figyelembe kell venni amikor modositasokon 15rjiik a fejunket,

Hidroplanok

A hidroplanok es reptile hajok a rervezok kulonleges figyelmet elvezik. Mivel kepesek a vizen fel- es leszallni, nem korlatozza a kifut6 illetve a leszallopalya hossza. A hidroplanok altalaban a legnagyobb es legerosebb Letez6 repulcgepek.

A hidroplanok tulajdonkeppen hagyomanyos kis vagy kozepes mereti1 repiil6gepek (maximum 5 lonna), rnelyekre kerekek helyett pontonokat szereltek. Ezek miatt a rakodoter es a sebesseg lO%-kal csokken, A sebessegi vilagrekordot 1927 okrobereben egy brit epitesu hidroplannal allitjak fel: 422,5 kmlh.

A repiil6 haj6k olyan nagymeretG repi.il6gepek, meIyek torzse kozvetleniil eriutkezik a vizzel. Ezek koziil az egyik legnagyobb tobb mint 16,5 tonnas volt, otfos szemelyzettel. A meghajtast negy motor szolgaltatta egyiittesen tobb mini 2600 16eroveL Megfelel6en tengerbir6ak.

igy rossz id6ben leszallbarnak, kivarhatjak a vihar veget, majd ujra a levegobe emelkedhetnek,

Muszerezettseg

Bar folyamarosan terveznek uj es ujabb muszereket, a tipikus pilotafulkeben a kovetkezdket talalhatjuk meg: sebessegmero; motorolaj- es homerseklelmerok; legsebessegmero' magassagmerd; helyzet- es d61esjelz6; esetleg emelkedes/sullyedes jelzdk; es talan egy radio-adovevd.

GyakorirepUJogepek

A kovetkezckben csak nehany jellemz6 repuldgeprnodellt ismertetunk, Egyeseket kizar61agosan kereskedelrni forgalomba szantak, masokat pedig a katonai eredetik utan terveztek ujra polgari repulogepnek, Van k6zottilk - fokent az oktatogepek - melyek tulajdonkeppen leselejtezett katonai gepek,

Nehez meghatarozni a repulogepek arat. Kicsi a piae, igya legtobb korai repulogepet egyedi igenyek alapjan tervezik es csak rendelesre epitik meg. Ha esetenkent egyikrnasik megrendelt gepet valarni rniatt nem szalJitjak le, a rendes arnal olcs6bban meg lehet szerezni a gyartotol. A hadsereg f615sleges gepei, alkatreszei gyakorta jelentenek remek vetelr. A hasznalt repuldgepek <ira rendkivill valtozo az allapottol es a keresletrol fliggoen. A tenyleges arat a rneseld hatarozza meg. A nyitort pilotafulkesek a legolcsobbak, az egyfedelesek es a zart fillkesek tobbe kenilnek. Az ikermotorosok minimum megduplazzak az arar.

Uj kepzettseg:

Tajekozodas repi.ilorol

Az ISMERr TEROLET falott repules. ahol konnyan lahet tajakoz6dni az lsrnerds tareptargyak segftsegavel, vagy jelzett legifolyos6 kovetese nem sok tajekoz6dasi gyakorlatot igenyel. Ismeretlen terule! fblott, vagy ha a repulo letevedna a jelzett h~gifolyos6r6l, a T8- jekoz6das repularol kepzettsegre van szuksag a helyes irany megtalaJasahoz as a gap helyzelEmek rnaqhatarozasahoz,

A lajekoz6das soran a .dead reckoning (DR)" neven ismart modszert hasznaljak, A m6dszer nshany spaelalls rrnlszar as elji'm'!s has.znalata! teszl lehet6ve, arnit tapasztalt tanarrol lehet elsajatltani vagy szorgalmas tanulas uljan lehet megszerezn1. I ranytu , szellrany as -sabessegmero valamint lerkep hasznalatava; a pilola a szel sebesssqet as a reputo sodr6dasanak lranyat figyelembe veve pontosan kl tudja szamitani, hogy elerle az eldre eltervezett celt A csll1agok szerin!i IAjekoz6dast csak biztonsagi ellen6rzesnek hasznaJjak, hogy ezzel is ellendrizzek a dead reckoning m6dszer eredmenyet.

/tz. evti.zed rnasodlk feleben mar megJelennek a radio ad6vevok .. veszhelyzelben a radi6adits alapjan be lehat msrnl az ado helyzetat. Kat foldi vavoallomas nasznalatavet meg lehe! hatarozni a Veszjelzesl lead6 repulogep helyel A k6zeledo repOlok radio helyzetjelzoivel vegzett klsertetek tovsbbt remenyekkel kecsegtelnek a jov6ben. Az ejszakaJ tajekOZOdas nem lulsagosan nshsz. f61eg ha kivilagitott h~giutat kell kavetni. A kod jelenti az igazi veszelyt. es a pil61i1k vakon repOlve a mus.zereikre kenyszerUinek hagyatkozni, hogy egyalIalan a levegoben larthassak a gapet. Meg a kMla,gflott repOIOterel is nagyon nehez eszrevenni a suru kodben.

41

Az 19'1O-as evek nyomoz6inak kezikonyve

Avro 504K

1916 es 1918 kozott tobbezer ilyen ketilleses ketfedeltit epitettek, melyek a haboru vegen mutatvanyosok es mas el6ad6k kedvelt gepeive valtak, Avro gepeket hasznaltak szerte a vilagban, Japan ban , Ausztraliaban, Buropaban es Del-Amerikaben, es termeszetesen az Egyesi.ilt Allamokban is. Az 504-es sokoldaluan hasznalhato, egyarant kapcsolhat6 sitalp es ponton is a hagyomanyos kerekek melle. A katonai valtozatok egy, a propeller forgasaval szinkronizalt gepagyuval volrak felszerelve.

Az angliai gyari ara kb. (868 font) 3900$ motor nelkill, 4300$ (907 font) 130 loerds Clerget motorral, es ennel valarnivel olcs6bb a 110 loeros LeRhone-nal. Polgari szerneIyek mar 2900$ (650 font) k6rilLi aron hozzajuthatnak - rnororral,

Clerget motorral az Avro csucssebessege 143 krn/h, batotavolsaga 375 km,

Curtiss IN-4'JFlying Jenny"

Nyitott ketfedeles, ketszemelyes tandemulessel, A pilota elol vagy hatul is iilhet. A Pancho Villa elleni habonrban hasznalt korabbi Curtiss modellek tapasztalatain alapulva a IN-4-es ketfedeles a leggyakoribb az Egyesiilt AHamok hadseregeben az evtized elejen, A Haboniban es az azt k6- veto evekben pilotak ezreit kepeztek ki a Jennykben, Megbizhato repiildgep leven ezt a tipust bocsatottak sorozatgyartasra elsokent az Egyesiilt Allamokban. 1916-ban korulbelul 7280-at epitettek, ezek k6ziil 4800-at az Arnerikai Hadsereg vasarolt meg. A Haboru utan a Jennyket mar ~0-600$-ert meg lehetett szerezni, as gyakorta hasznaltak oket az utaz6 mutatvanyosok is.

. 90 loerds Curtiss motorjavai csucssebessege 113 km/h, batotavolsaga 225 ktn.

Farman F.60 Goliath

Az eredetileg [919-ben tervezett francia Goliath volt az elsd valodi kereskedelmi repuI6gep. Ket pilotaval es tizenket bellyel az utasok szamara ez az ikermotoros ketfe<!.elG I 920-ban rendszeresen ingazott Parizs es London koz6tt es tokeletesen biztonsagosnak mutatkozott.

A Goliath-ot Salmson ikermotorral hajtottak, arninek egyesiilt tcljesitmenye 520 loerd. Utazosebessege 113 krn/h, hateravolsaga 372 k.m.

Feli.xstowe F.2A

A kozponti torzsti hidroplant tengeri orjaratozasra as tengeralattjarc-vadaszarra terveztek 1917-ben. A ketfedelu F.2A felelos szarnos nernet tengeralattjaro as nehany zeppelin pusztulasaert, A rendes karonai felszereles negy- her Lewis gepagy-ub61 es ket bombatart6b61 allt, rnellyel 115 kg-nyi bombat lehetett szallitani. Ezek a repiilogepek fegyverek nelki.il kedvez6 aron

megszerezhetok kiselejtezve, Hatekony teher- vagy utasszallito gep lehet beldle,

Az F.2A repuldgepben hat iileg van, iker Rolls-Royce motor egyuttes teljesltmenye 690 loerd, Csucssebessege 143 km/h, batotavolsaga 750 km.

Sopwith 7F.1 Snipe

A bires Sopwith Camel utodjat, a Snipe ketfedeles vadaszgepet 1917-ben hasznaltak eldszor. A haboru utan scm selejtezte ki a Kiralyi Legierd, es 1926-ig kikepzdgepkenr szolgalt. Eserenkent elofordulhat egy-egy leselejtezett peldanya, de hasznal hatosagar csokkenri az egyetlen i.i1es es a rninimalis rakodoter, A katonai valtozatara t6bbnyire egy par szinkronizalt Vickers gepagyu. kerulr a motor fole szerelve.

230 16er6s Bentley motorjaval a Snipe csucssebessege 182 krn/h, hatotavolsaga 450 km.

Junkers F13

Ez a teljesen fernbol keszlilt egymotoros egyfedelil gep jocskan megelozte korar, Bar nyitott a pilorafiilke, az uraster zart es karpitozott, Direkt polgari celokra terveztek, 1919 es 1932 k6z6tt 322 epulr beldJe. Egy reszuket ku- 16nboz6 orszagok legierejeben hasznaltak reherszallltokent, Az F 13-as az els6 repulogep, mel yet biztonsagi 0\'vel lattak eI, es egyarant megtalalhato kerekes, pontonos vagy sitalpas kivitelben is.

A ket pilotan kivtil negy utasnak jut bely. A Junkerst 185 loerds BMW motor hajtja. Urazoseoessege 130 km/h, hatotavolsaga 653 km,

Dornier Do 15 Wal

A Dornier Do 15 repiildgep gyartasa 1923-ban kezd6d6tt, es egeszen 1932-jg tartott. Az alapmodellt folyamarosan fejlesztettek, peldaul noveltek a motor teljesltrnenyet, modosltottak a szarnyszelesseget es a gep hosszusagar. Magasra epltett egyfedeles repiiJ6 hajokent a Wal ikermororja a szarny folott kapott helyet. Bar Nernetorszagban terveztek, az elsd Walokat Olaszorszagban gyartottak, mivel Nemetorszagot korottek a haboru utani egyezmenyek. Fajtajaban az egyik Iegkivalobb, a katonai valtozata egy par MG15-6s 7.92 mm-e gepagyuval volt felfegyverezve es

42

Kozlekedes es utazas

negy darab egyenkent 55 kg-os bornbat szallitharott killso allvanyon,

E repi.ilogep leghiresebb utja Roald Admundsen kisertete volt, amikor parban megprobalta atrepfilni az Eszaki Sarkot. A2 egyik gep lezuhant egy jegtornbre, igy a rnasik pilotaja kenytelen volt triikkfis rnanoverekkel leszallni ugyanoda, hogy a roncs k6ziil kirnenekithesse a szemelyzetet. Miutan kelld hosszusagu felszallohelyet vagtak a jeges vlzben, a tulterhelt Wal sikeresen felemelkedett, es biztonsagban haza is szallltotta az expedicio resztvevoit.

A negyiileses Walt ket BMW motor hajtja, melynek egyesitett teljesitmenye 1500 loerO. Csucssebessege 205,5 kmlh utazosebessege 177 km/h, hatotavclsaga pedig 2050 km.

A hires holland Fokker ceg terrnekekent az F.vU-es egyfedelti egymotoros teherszallitokent szuletett meg 1923-ban. 1925-ben bemutartak a harommororos valtozatat, ami a legnagyobb sikert hozta ennek a tipusnak. Egyarant letezett sltalppal es pontonnal, az F.VLW3m-et mindenhol hasznaltak a vilagon. Tizenegyet vasarolt beloli.ik az Egyesi.il Allamok Hadserege, ahol C-2-es teherszallitokent tartottak ezeket szarnon.

A repulogep legemlekezetesebb pillanata 1926. rnajus 9-60 kovetkezik be. amikor egy Fokker FVrr feddzeten Richard Byrd es a masodpilota Floyd Bennett biztonsagban atreptil az Eszaki Sark f616tt. Ugyanezen gep mas rekordokat is felallitott, peldaul a kalifomiai Oaklandbol Hawaii-ig tarto 3600 krn-es utazast, es az 1929-es evek leghosszabb ideig tart6 levegoben

maradasat, 150,67 arat, am i soran a

leveg6ben tankoltak tele egy Douglas C-I-es gep kozremtikodesevel.

Tlz iiles van benne, nem szamitva a ketszemelyes szemelyzetet. Harem Armstrong Siddeley hajtja, meJyek osszteljesltrnenye 645 16er6. Csucssebessege 1 72 km/h, utaz6sebessege 140 kmIh, haeotavol aga 713 km.

Fokker F.VIIA/3m

De Havilland Moth

Ez egy rendkivul sikeres ketfedehi, olcso sportrepulogep, rnely zamos fejlesztesen esett at gyartasa saran. A nagyobb motoros, kesdbbi val tozatai a Gypsy Moth es a Tiger Moth never kaptak, Amy Johnson volt az a noi pil6ta, aki egy Gypsy Moth-on elsokent repillt at egyedul Angliabol Ausztraliaba, A masodik vilaghaboru elejen meg parezer ilyen gepet hasznaltak kikepzesi celokra.

Kenileses, alta laban 60 16eros Cirrus motor hajtja. Csucssebessege 135 krn/h, hatotavolsaga 225 km.

Ford 4-AT Trimotor

Bar hasonlit a haromrnororos Fokker F. VII-re, a Ford egyfedeles gepet hullamos femfelulet boritja, melyet a korrozionak ellenallo alurninium-bevonat ved, Ennek a talalmanynak koszonheti a gep a becenevet: ,,Badogliba", Jelentosebb ujitas meg a kerekfek, es a farokkerek az egyszeni feksaru belyett. Noha az utaster zajos - mint a legtobb harommotoros gepnel->, akkoriban ez a gep kepviselte a legmodemebb legi utasszallitast, Egy m6dositott szarnyszelessegu es megnovelt uzernanyag-tartalyu Ford Trimotorral, a .Floyd Bennetr'l-tel repiilte at Richard Byrd es Bernt Balchin a Deli Sarkot 1929 novembereben.

A gepben a ket pilotan kiviil tovabbi tizennegy utas fer el. A 4-AT-t Wright motorok bajtjak 900 loerds osszteljesitmennyel, A repulogep csucssebessege 195 kmlh, hatetavolsaga 1710 km. Bar gyartasaval leallnak 1932-ben, amikor a tipust kiszcritjak a nagyobb ikerrnotorosok, az elnytihetetlen , Badogliba" meg a kovetkezo evtizedekben is gyakran rnegpillanthato az egbolton.

A repulogepek jellemzoi

AREPOLOGEPEK jellemzoi nagyban fUggnek a hasznatt rnotorok tfpusat6J. a lerheltsegetol sib. A k6vetkezo adatokat az Angol Kinilyi Legiero evtized vagi dokumenlumaib61 vfllogattuk. A szamok segflsegevel hozzavelolegesen meg rehet hatarozn! a hasonlo meretu €IS motoru repulogepek [ellernzoit.

A Szemefyzet a repulogep megfelelo muk6dletesehez szOksages szakemberek szarnat jelzi; a LE a motor(ok) 6sszegzett teljesltmenye 16er6ben; a Sufy a repuldgap 6ss.zsulya kg-ban, beleertve a szernelyzstet es az uzemanyagot is; a Fe/ii/at a szarnyak 6ssz-emel6felulete negyzetmelerben; a Rakomany az a sury, amennyit a repOlogep blztonsaqosan szallftani kepes;. a CSS a csucsssbasseq, az a maximalis sebesseg. ami! a repOldgep elerhel, BS ami aJtaJaban 20-25%-kal haladja meg a javasall utazosebssseqet; az Emelkedes a leggyorsabb elerhet6 amelkedes meter per percben 215 meteres magassagig (val6jaban az emelkedes merleke egyre csi:lkken a legk6r hfgulasaval ahagy a rnaqassaq novekszik): a Plaron a repOiogep altai eierhelo legnagyobb .nevleges rnaqassaq", ami f616tt a gep ernelkedssa 30 meter per perc ala sOllyed.

Repiil6gep Szeme/yz. LE

1 iileses vadaszgep 1: 394

1 U!eses bomb:az6 2 670

2 motoros bomb;iz6 3 964

EjSzakal bomb;iz6 4 940

Altalanos eel':' gap 2 482

Felderito hidroplan 3 470

Repiil6 hajo 5 940

FeJu/etRakomany CSS

26 175 231

63 517 183

87 528 195

195 1552 140

44 270198

40 287 195

130 1029 151

Suly 1473 3886 4426 9230 2120 2650 7150

Emefk. Platon
545 9030
263 6000
323 7830
45 2530
318 7560
266 6300
107 4760 43

Az 1920~as evek nyomozoinak kezlkonyve

Lockheed Vega

Ez az egymororos egyfedelf kimondottan polgari ertekeslresre keszult I 927-beo. Olyan hires pilorak dicsertek es repiilrek rajta, mint Amelia Earhart es Wiley Post. A Vega volt az else repiilogep, ami kelet fele sikeresen atrepulte az Eszaki-sarkvideket Point Berrowbol Alaszkabol Spitsbergenbe, Eszak-Norvegiaba. 1933-ban Wiley Post nagy

Uj kepzeHseg:

Ejtoerny6zes

B ARKIT MEG Iehet lanitani az ejt6erny6zes legfontosabb tudnivaJ6ira nehAny perc alatt. Meg kell bizonyosodni r6la, hogy eleg szorosan meg vannak-e huzva a szijak (f6kEml a lilliak kozotlj, es tudni kell, hogy hegyan kell megrantanl az old6zsin6rt: ez minden, amire egy kezdonek szOksege van veszhelyZetben. Kat el6irt m6dja van a bztonsaqos e~6erny6zesnek: az Relemelkedes' as a pszabadeses·. Mindkettoh5z az kell el6szor is, hogy az ejloemy6s vegigmassz.on a szarnyon addig, amig biztos nem lesz benne, hogy el tudja kerOlni a gap larka!. Az elemelkedases m6dszerrel az ugr6 megr.antja az old6zsin6rt, as hagyja, hogya kiboml6 emyd elemelje a geptol. A szahadeseses ejt6emydzesnel el kell rugaszkodni a repOldtdl, as bizonyos tavolsagot zuhanni ken, mielott meg meg lehelne huzni az old6zsin6rt. Bar telmerOltek gondok a huzamosabb ideig tart6 szabadeses hatasavaJ kapcsolalban, tiibb 1300 msteres zuhanast hajtottak mar vegre barmifele liIt'hal6 karosooas nelkOI.

Az ejl6emy6knek legalabb 50 meter szuksages, hogy barmirele hatasek eszlelhet6 legyen; alta laban 80 meter a biztonsaqos minimum magassag. Tobb mint 8 kitorneteres magassagb61 is ugrottak mar sikeresen.

A megfelel6 as biztonsaqos ejtoernyezeshez kOlon kepz.ettseg szOkseges. Barkit meg lehe! tani!ani az alapokra percek alatt, ami 20%-os gyakorlatol jelen!. Ezt a kspzetrseqet csakis tapasztalattallehet gyarapftani.

A zuhan6 ejtoerny6 neha lengeni kezd, Ha erre nem ugyelnek. lulsagosan nagy lehet a kilenqes, as az ernyd 6sszecsukllk. A lengest a merevit6zsin6rok pontos meghuzasavallehet megszuntetni.

Az ejt6erny6t bizonyos lokig kormanyozni is lehet, A merevft6zsin6rok egy oldalon t6rteno meghuzasaval az erny6 oldalazni kezd abba az lranyba, Ez a m6dszer azonban noveli a sOJlyedes sebesseqet, as talajk6zelben mar nem celszeru pr6balkozni vele. Ennek segftsegevel az ej!6erny6s kikerOlhet fakat, magas epOleteket as elektrornos vezetekeket.

A sima leszauas biztositja az ugr6 sertetlenseget.

Az ejtoernyo masodpercenkent 5-8 rneteres sebesseggel sOllyed, es az ugr6 sulyat61 1Ogg6en a talajt eres egyenertekG lehet a 1,5-3 mete res magassagbOl leugrassal. Gyakori hiba, hogy az ugr6k alabecsulik a 1019 tavolsagat, igy lui hamar huzzak fel a f;iliukat, es rossz helyzelben ernek talaj!. varanan fegfuvallatok billenthetik meg az ernyol, amit61 kibicsakolhat a nyornoz6 bokaja, ha a talajteres nem aleg finom. Az ejtderny6s vizreszallasnal az a legbevartabb m6dszer, ha az ugr6 lecsatolja rnaqat az erny6r61 ha mar eleg alacsonyan van, es leugrik 2-4 meter magasb61. Ehhez szinten szOkseges az Ejt6erny6zes kepzettseg.

VegOI, mar foldet eres ulan eros sze·1 tamadhat, ami belekaphat az erny6be, as hosszan vonszolhatja az ugr6! a talajon. Ilyenkor slkeres Ejtoerny6zes pr6bat kell tenni, amitel az ugr6 gyorsan as hatekonyan osszecsukja a:z: emy6t.

hirveres kozepette egy Vega val repiilte koriil eldszor egyediil a Foldet,

Repiilogepes kellekek

A leendd pilotaknak szaksege lesz belelr repiilo-sapkara (4,98$), szemiivegre (2,49$) es esetleg belelt bdrkabatra (8,95$) - ezek rnindegyike kaphato a karonai boltokban. A Feher selyemsalat a nyomoz6 tetszesc szerint illesztheti az oltozekhez; <ira 1,49-2.49$.

Ejtoernyok

Az ejtoemy6k altalanos hasznalatara csak 1921 tajaTl keriil sor, bar a nernet pilotak mar a VilaghliborU utol 6 napjaiban is alkalmaztak 6ket. Az USA hadseregenel 1919-ben kifejlesztett ulespama-jellegG ejt6emyo bizonyult a legnepszertibbnek. A 9 kg sulyu csomag a pilota fenekere volt csatolva, igy reptiles kozben kenyelrni celokat is szolgalt. Hatizsak- illerve olben tarthato kiszereles is letezett, Ezeket azok a pilotak kedveltek, akiknck bcosztasuknal fogva neha gyalogolniuk is kellett. A szinto kizarolag selyembol kesziilt ejt6emyok ara 35,95--45.95$. A szerkezet egy 7-9 m atmerojii foerny6b6J es egy kisebb, masfcl rnereres nyitoernyobdl all. ami elsokern emelkedik ki, majd maga ulan huzza a f6emyot. Az ejtdernydket a vasarlasnal osszecsomagoljak. Az ejtoerny6 gondos ujracsomagolasa nagyon fontos, kiilonben eserleg nem fer vissza a vaszonzsakba e.s nern lesz hasznalhato a kovetkezo alkalomrnal.

A haborus tulterrneles rniatt hozza lehetjutni meg ejt6- ernyos faklyakhoz is. A gyorsan ego faklyat ledobtak a repiilokrdl, es az igy rnegvilagitott teruleten fenykepfelveteleket lehetett kesziteni. Az cjtoemyos faklyak darabja $1 95.

Fegyverzet

A repiilogepeket konnycn fel lehet keszireni legiharcra. Sokuk eredetileg is katonai rnodcll, rnasokat pedig kivansag szerint at Iehet alakltani. A legkedveltebbek a gepagyuk, ezek kozatt is a Browning, a Vickers es a Lewis markajuak a legkeresettebbek. A vadaszgepeket mechanikus szinkronizalo ke zillek hangolja ossze a geppuska mfikodeser a propeller forgasaval igy a lovedekek nem taIlllhatjak el a lapatokat. Ennek koszonhetden a pilora kozvetleniil a fegyver mog5tt ulhet, Nern illl valoszinii, hogy barmifele sziukronizalot fel lehet szerelni polgari gepekre. Ebben az esetben a gepagyUt a szarnyra, a kabin fOle, vagy nyitott gepeknel forgathat6 allvanyra szerelhetik, es a hatsc ulesen helyet foglalo katona kezelheti azt, A k6nnyu Lewis gepagyUkat gyakorta hasznaltak az elobb ismertetett medon.

A replilo[ol ledobhat6 bornbakat mostanaban kezdik gyartani, a legkisebbekrol egeszen a 4000 font sulyuakig. Ezek a kettonnas, ot meter magassagu bornbak tiIlsagosan hatalmasak ahhoz hogy egy nyomoz6k altai megszerezheto gep felemelhesse 6kel. Kisebb bomb<ikat, melyek 7-12 kg swyuak lehetnek kezze! is konnyen ki lellet dobni a nyitott pil6taflilkebol vagy az ablakon. Bar nem titlzottan gyakoriak, a feketepiacon bizto an hozza lehet jutni ilyesmikhez. •

44

Felszerelest targyak es fegyverek

Mindennapi eszk6z6k, Nehez targyak, Detektivfelszereles. Tciboroz6felszereles, I..egnepszerUbb amerikai edessegek,

Teli felszerelesl l'Iesterseges fenyforrasok,Megfigyeles, Fenykepezes, Fi~, Hangfelvetel as kommunikaci6, M<isz6felszereles, Fegyverek

VALAMIFELE FELSZERELESRE minden nyomozas saran szukseg lehet, es az 6nvedelem gyakorta a legfontosabb dolog. A kovetkezd fejezet a gyakrabban elofordulo felszerele i targyakat targyalja, emellett reszletesen kiter a ki.iJi:infele fegyverekre, ezeken beliil is a tiizfegyverekre.

Seers-tete autosator

Mindennapieszk6z6k

Jopar olyao hetkoznapi targy van, amit a legtobb nyomoz6 rnaganal tart, vagy legalabbis maganal kellene tartania, Ezek azonban a nyilvanvalo funkciojukon klviil mas celokra is hasznalhatok.

Habar a karorak egyre gyakoribba valnak, egy nagymeretii zseborat naptajol6kent is hasznoslthat az eltevedt nyornozo. Az orakat az egyeb ekszerekhez hasonloan fel lehet ajanlani megvesztegetesi cellal. Ha mar az ertekeknel tartunk: nem buta otlet penzt aldozni egy biztonsagos erszenyovre, J 61 jobet egy paranyi zsebtukor is, amilyent a bolgyek retikilljeben lelhetiink 11a peldaul egy holttesten keresiink cletjeleket (lelegzik-e) de veszjeleket is lehet vele villogni az ajt6n keresztiil, vagy be lehet lesni velilk az utcasarkon.

Mindig legyen keznel jegyzettomb es ceruza! A tobbpengeju bicska is javallott; ezeknek tobbfele tipusa letezik, melyeken tucatoyi kiilonfele penge es szerszam talalhat6. Egy meroszalag i£ j6 szolgalatot tehet egy darab szenael vagy kretaval egyiitt, amivel megjelolhetunk dolgokat, A nagyitouveg mindig hasznos, es a kismereni,

osszecsukhato l3.tcso is, ami belefer a mellenyzsebbe, praktikus a szabadban, Celszerf vizharlan dobozban gylifatis magunknal tartani.

Nehez targyak

Sok nyomoz6 visz magaval nehez felszerelesi targyakat a koesi csornagtartojaban, bogy mindenre keszen alljon, Leggyakrabban as6t, csakanyt, hidegvagot, feszltovasat, szersaamosiadat (csip6fog6val es femffiresszel), elscsegely-keszletet es kotelet talalhatunk itt. Javasolt meg utikonyvek, terkepek es esetleg egy helyi utikalauz beszerzese is. Veszely eseten hasznos lehet valamifele sokaig ego faklya,

Detektfvfelszeretes

Jol johet egy bilincs, egy tobbreszes Iakatosszerszam-keszlet. Az ut6bbi ara 15$-t61 (alapkeszlet) 45$-ig terjedhet (bdrtokba csomagolr finom szerszarnok), Amatdr ujjlenyornat-analizalo keszletet ecsettel, ketfele porral e.s hasznalati utasitassal mar potom 5$-ert meg Iehet vasarolni,

Taborozofetszereles

A rnagantulajdonu autok elterjedesen felbuzdulva a kempingezes nagyon nepszeni kikapcsolcdasi forma. Szeles valasztekban kaphatok az ilyenkor basznalatos targyak, Vaszonsatrat 5.95$-t61 egeszen 50$-ig terjed6 aron aruloak, melyek merete 2x2 metertol 5x8 meter lehet. Az egyik modell, melynek L4,95$ az ara, a parkolo automobil oldalahoz csatlakoztathat6. Gaztiizhelyek 4-10$-ert, negyreszes aluminium konybaeszkozok 5$-l1al alacsonyabb aron kaphat6k. A legmentesen lezarhato hot::irol6s termosz ara \,09$. A halozsakok meg nem till nepszerfiek, de sokfele osszecsukhato kempingagyat kinalnak 5-10$-ert, amihez amatrac tovabbi 4-8$. Nyugagyak kevesebb mint 3$-os, osszecsukbat6. fabol es vaszonbol kesziilt kempingszekek es -ill6k6k 1$ alatti Man vasarolhat6k. Az egyszerfi vizhatlan matrac ara tabori lepedovel 4-10$. Hordozhat6 furdokldat 7,98$-ert kaphatunk, A kesek ara I, 79-tol 2,48$-ig terjed. Az egyszerfibb iranytG koriilbeliil 55 cent, a kayes, erzekenyebb valtozat am 2,45$. A legyalogolt tavolsag meresere szolgalo lepesszamlalo ara 1,98$.

Az 1920-as evek nyomoz6inak kezlkonyve

Teli fe.szereles

Egy par h6cipo ara 5,98$. Egy par silec 2,39-5,48$, a hozd tartozo kotes 1,98$. Botok darabonkent 79 centert kaphatok, Egy par korcsolya 3,89-8,95$-ba kerill,

Mesterseges fenyforrasok

Taborozasnal es barlangaszarnal is egyarant fontos a mester eges vilagitas. Ezeknek szamos fajtaja all mar jelenleg is a nyomoz6k rendelkezesere,

Faklya: Eldobhate karroncsoben keriil kereskedelernbe, a 6iklyat a kupak lecsavarasaval lehet begyujtani. Magasra tartva viszonylagosan eros fennyel vilagit, es kiilonosen alkalmas nagy termek bevilagitasara. Nemelyiken covek is van, hogy a talajba lehessen rogziteni, A feheren kiviil meg sokfele szinben kaphat6k a veszhelyzetben jelzesre is hasznalhate faklyak, Ara: 27 cent darabonkenr,

Petr61eumltimpa: Ez a fajta lampa mar regota is:nert. Lagy, sarga fennyel vilagit minden iranyba, es egyetlen feltoltessel 4--8 oran keresztul ego Veszelyes targy, mert felrobbanhat, ha leejtik vagy ha fejjeJ lefele forditjak. Ha viz kerul bele, darabokra kell szedni, rnegtisztitani, es amikor megszaradt, ki kell cserelni a lampabelet es a petr61eumot is. Am: potom 1,39$.

Benzinlempes: Az oJyan cegek gyartmanya, mint a Coleman, Inc., kezipurnpaval sur[tett benzint eget, Ragyog6, feher fennyel vilaglt, A nagyobb larnpasokba I liter benzin fer, amit61 8-12 6ran keresznil vilagitanak - idonkent azonban pumpalni kell rajtuk, hogy rnegmaradjon a kellc5 nyornas. BIiT biztonsagosabb a petroleumlampanal, a benzinlarnpas is eleg erzekeny. Ha leejtik, szinte bizros, bogy eltorik a kanoc es/vagy a langot ved6 gomb, Ha vizbe esik, hasznalnatatlanna valik, Ilyenkor szet kell szedni, megszarirani es kitisztitani - ez legalabb nehany oraba teIik, Ara: 5,48$ kiilso purnpaval, 6 59$ beepitett pumpaval. Fel tueat kan6c 35 cent, a potuveggomb darabja 63 cent.

Elemlampa: Szarazelem rnukodteti a valtozatos alaku es fonnaju elemlampakat, Fenye gyengebb a benzinlampasenal, es tobbnyire iranyitott a keveje. Uj elemekkel 2-4 6ntn keresztiil vilagithat, de a feny az elemek kimenllesevel egyre halvanyul. Ha elejtik, 75% esely van ra, hogy az lampaban elszakad az izzoszal, Ha van tartalek, a csere par perc alatt megoldhato. Vlzbe ejtve szer kell szedni az elernlampat, kitisztitani, megszaritani es ujra osszerakni, ami 5-10 perces elfoglaltsagot jelent, Ara: Az egyeJemes Iampa ara 1,35$ a ketelemese 2,25$. Sulyuk negyed- harornnegyed kilogramrn koriili. A tartalek elem ara 30 cent darabonkent, tartalek izzot 21 centes aron lehet kapni.

Karhidliimpa: A banyaszok es mas szakemberek ezt a fajta larnpat hasznaljak. Sokfele formaban keszitik: van kezi larnpas, keresolampa es sisakra va16 fenyszoro. Ragyog6 feher fennyel vilagit, acetilengaz egetese reven, amit cserelheto vegyi patron taplal, A karbidfeny a legragyog6bb, es egyetlen kis patroona! 2-4 6ran keresztiil vilagithat, Nagyobb, ovon hordhato patronnal sokkal tovabb. Ha le-

A legnepszerubb edessegek

HERSHEY SZELET (rnandulaval vagy anelkUl), Baby Ruth, az uj Oh Henry! szelet, Hershey-tele Csokipuszi, Bunte-fele Tango sze/et, as Cracker Jack (nyeremeny nelkOI).

ejtik, altalaban kihuny, de konnyuszerrel meg lehet gyiljrani rnegint, meg akkor is, ha viz ala meriilt. A nyilt lang nem elhanyagolando veszelyt jelent, Ara: A kis kezi keresolampa 89 cent, a jobb tipusok, melyeket ongyujt6val is ell attak, 1,5 5$-be kerulnek, A nagy reflektor, ami 100 meterre veti kevejet 2 59$. A hosszutavu "Hunters" rnodell sisak es ovre kapcsolhato patronnal 5,95$. Az egykilos karbidkannak darabonkent 27 centert az otkiJ6s tartalyok ),25$-ert kaphatok.

Megfigyeles

A szabadban j6 szolgalatot tehet a rave o. Eleg jok a kismeretii 6 szecsukhato teleszkopok, de a nagyobb latszelessegu ketcsovtl hitcso sokkal megfeleldbb,

A xlO-es nagyitasu es 1000 rneteres tavon 30 meter latszele segu teleszkop ara 3,45$. A x20-as nagyltasu, melynek 22 meter a latszelessege, 5,95$-t kell fizetni, L2-20 crn-es (osszecsukotr) hosszusagaval minden nehezseg nelkiil a kabatzsebbe Iehet sullyeszteni. A x2-es nagyitasu szlnhazilatcsovek mar 3-4$ alan megvasarolhat6k. A x3-x6 nagyitasu messzelatok, arniknek 40 es 75 meter kozti a latszelesseguk LOOO meternel, jellernzoen 6-13$-ba keriilnek. Az importalt, kivalo minosegf prizmas ketcsovf tavcso nagyirasa x8, es 1000 meteren paratlanul szeles, L]5 meteres a latszelessege. Ezek am 28,50$.

x 8-05 nagyitasu prizmes IMeso

Fenykepezes

Olcso fenykepezogepeket rengeteg eeg gyart, de a piacot egy vallalat uralja, az Eastman Kodak Company. A Kodak Brownie-k negyfele tipusban kaphat6k 2,29-tol 4,49$-ig, 6x8 cm-estol 7x 12 cm-es kepnagysagig. A harmonikasze-

46

Hawkeye tfpusu Osszecsukhato

fenykepez6gepek

nien osszecsukharo, jobb rnindsegf fenykepezegepek haromfele rneretben kesztilnek, aruk a 4,25$-os, mellenyzsebben elfero tipustol a 28,00$-os csucsmodellig rerjedhet,

Valamennyi film fekere-feher. Vakuk meg nem leteznek, a szabadban fenykepezeshez megfelelo vilagitas vagy villanopor es sikeres Fenykepezes kepzettsegproba sziikseges .. Fenymerok, allvanyok, objektivek es kulonfele sztirdk is kaphatok. Mflbdr tokot 1,80-t61 2,25$-ig terjedo awn lehet venni, A hatkepes film ara 21-50 cent. Az eloWvi!!; 9 cent, a papirkep 5 cent. Azok a nyomoz6k, akik sajat maguk vallalkeznak filrnjeik elohivasara, bdseggel talainak rnegfeleld felszerelest a boltokban,

Filmeze·s

Mar egy ideje kaphato az arnator celokra hasznalhate filmfelvev6, de ez 35 mm-es, nehezkesen kezelheto es draga, A Kodak nemregiben rnutatta be az uj J 6 mm-es felvev6t. A kezi kamerak 90$ k6ri.ili aron, a filrnvetitdk 70$-ert kaphatok, 33 meter film 5,40$-be kcrul, melyben benne vanaz eldhlvas is.amit a Kodak vegez postan keresztiil. A francia Pathe mestanaban mutatta be a 9,5 mrn-es hazimozi rendszeret,

Hangfelvetel

Meg nem talaltak fel a magnoszalagot, A felveteleket kozvetlenulegy mesterlemezre rogzitik. Jelenleg a diktafonok az egyetlen hordozhato hangfelvevd eszkozek, amilyeneket a Dictaphone, Inc. is gyart,

Kezzel fe lnuz ott, rug6s mechanikaval forgatott viaszhengerre rogzitik a hangot. A szerkezet hasonlo a lejatszohoz, Amikor belebeszelnek a tolcserbe, 8 bang a hengerre kerill. A visszajatszas technikaja hasonlo ehhez, A hengerek tobbszor is felhasznalbatok, Egy specialis szerkezetelsirnitja, letorli a regi felverelt, igy a sima felulet keszen aU az uj felvetelre .. Egy tipikus diktafon ::ira 39,95$.

A magneseselvfl hangfelvetel meg gyerekcipoben jar. Mivel dr6ttekercsre regzitik a hangot, az eljaras igen

Felszerelesi mrgyak es fegyverek

koltseges, Az J 91 O-ben felralalt Telegraphone nagyon erdekes: telefonhoz kapcsolva automatikusan rogziti a beszelgetest, A felvevot nagymeretti akkumulatorok tapI a.ljak, melyet a haztartasi aramb61 lehet feltolteni, A drotos felvevri 129,95$-ba, a Telegraphone J49,95$-ba kerul,

Kommunikaci6

A radio ad6vev6k meg tulsagosan erzekenyek es sutyosak ahhoz, hogy szsbadban hasznalni lehessen oket, meg ha az arametlatas probiemajat meg is lehetne oldani, Jeleo leg a legjobb valasztas a kabellel osszekot6tt, akkumulatorral va.gy kezl generatorral taplalt szabadteri telefon. A kabelt dobon raroljak, igy gyorsan lehet telepireni.

A radiovevdket mar szabadon lehet szallltani. A radiok zomet nagymereni akkumulator latja el ararnmal, es negy- hat oraig muk6dokepesek.

l'Iaszofelszereles

A k6telet kenderb61 vagy gyapotb6l fonjak, A kender jobb minosegu - nehezebben rojtosodik, csaknern vizal- 16,. de sutyos es szallitasa nehezkes. Egy ember korulbelill 30 meteres tekercset szallithat kenyelrnesen, A gyapot sokkal konnyebb es hajlekonyabb, de sokkal tobb baj lehet vele.

A hegymaszas a mull szazad kozepe eta igen nepszerti, de a felszereles a kovetkezokre korlatozodik: jegszeg (bakancstalpra erdsithetd), jegcsakany, balta es maszokamp6. Meg nern Ieteznek kirnondottan maszasra tervezett cipdk. A hegymaszok maguk keszitik el ezeket: b6rbakancsaik tal para szogeket erositenek.

Tobbfele maszofelszereles is kaphato: a maszeszij ara 1,59$; a cipore szerelheto jegszeg ara 1,98$.

Egyebek

Medvecsapda 11,43$; belch bor football-sisak 3,65$; krepptalpas vaszon sportcipo 1,98$; toloszek 27,30-33,30$; 1,5 meter magas pancelszekreny (475 kg) 62,50$; elektromos kalyha 1,98-2,98$; asztali telefon $14,95; radi6 vevokesztilek 54,95-115,00$; akkumulator-tolto radiohoz 56,95$; zsebmikroszkop 1.,98$; ><250 nagyitasu asztali mikroszkop 11,98$; nedves szivacsos gazmaszk 1,95$; gyorsJr6tomb tucatja 45 cent; tartalyos folyadekporlaszt64,85$.

47

Az 1920-as evek nyomoz6inak. kezikonyve

.. "

Onvedelem

MINDEN EL6VIGY AzA rossxo ellenere clabb vagy ut6bb a nyomozoknak foglalkoznia kell az onvedelemmel. Roviden attekintjuk a kozelbarci fegyvereket, majd bovebbeu kiteriink a tilzfegyverekre.

Bunkosbotok

A bunk6sbotokat ket kategoriara 0 zthatjuk, leis es nagy bunk6sbotokra aszerint, hogy egy vagy ket kez szukseges a haszruilatukhoz. Ennek ellenere csak egy Bunkosbot kepzettsegre van szukseg, Bunkosbotnak sok minden rninosiilbet a rend6rok gumibotjat61 a kezwi1l6 fadarabon, egy darab csovon, baseball-utdn keresznil a meglenditett vadaszpuskaig. Bunk6sbottal kihasznalhato a karakter erdbonusza, es a ketkezes bunk6sbottal haritani is lehet (ld. Kepzettsegek).

Kiilonosen alkalmasak az ellenfel leiitesere. Ha sikerul batulrol, meglepetesszertien eltalalni, az ellenfel J D6 korig elkabul, ha sikeriil a tarkojat eltalalni, Elszurasnal elkepzelhetd bogy az ellenfel sulyosan megsebesul, akar meg is halhat.

Black Jack: 40%, ID4+sb.

Kis, egykezes bUllkosbot: 25%, I D6+sb. Nagy, kitkezes bunkosbot: 25%, ID8+sb_

Az M-12 Billy

Az M-L2 Billy kett6s celti fegyver. Arnellett, hogy gumibotkent hasznalhato, az M-12-esb61 ki 16het6 jelzoraketa (Pisztoly kepzettseggel, ID 1 0+ 103 eges sebzessel, alap hatotav LO meter) vagy lO-es aba (firmerenl) soretes puska tolteny (ld. Tuzfegyverek), illetve M-12-es konnygazpatron.

M-12" Billy": 25%, ID6+sh.

Bajonett

Kesek

A Kes kepzettseggel tobbfele fegyver hasznalhato. Rengeteg fajta kes letezik, egyeseket direkt harcra terveztek; a legelterjedtebbeket a kovetkezokben ismertetjiik. Mindegyikkellehet nyarsalni, es a kesviadal vago, csavar6 mozduJatai miatt a karakter erobonusza is szarnit, A kesek tillsagosan kicsik a hatekony haritaahoz.

Csak direkt hajitasra tervezett keseker lehet effektiven cetbadobni, melyhez kulan Kesdobas kepzetrseg hasznalatos -ennek kezdeti erteke 10%.

Zsebkes: 25%, I D3+sb plusz nyarsalas, RIlgos kes: 25%, ID4+sb plusz nyarsalas, Vadaszkis: 25%. ID6+sb plusz nyarsalas, Tulilokes: 25%, 104+2+sb plusz nyar alas. Bowie kis: 25%, ID6+2+sb pJusz nyarsalas,

DoMkis: 15%, I D4+l+sb plusz nyarsalas; az alap hatotavolsag ER6xJ meter, a maximum tavoLsagEROx3 meter. A dobekest hagyomanyo m6don is lehet hasznalni.

Rohamkis: 25%, IDo+l+sb plusz nyarsalas. A vilagha. born a1att megjeJent kesnek markolata es rez okolv6d6je van, ami tovabbi 2 pontot sebez sikeres Oklazes!Otes kepzettseghasznalar eseten,

1 L

Lovassagi szab/ya

Kardok

Bar a modem 16fegyverek miarr a kardforgatas hatterbe szorult, sok nyomoz6nak lehe gyakorlata ezekkel a fegyverekkel, akar sportoloi, akar katonai eloelet miatt. Maga a kardvlvas ket kii!on kepzettsegbol tevodik ossze: a Tamadasbol es a Haritasbol .. Mindkettd azonos szazalekon kezd, de egymasrol fLiggetleni.i1 fejlcdnek.

A kardok ket kategoriaba sorolhatok: kormyii. szurasra hasznalhato fegyverekre, mint amilyenek a viv6torok es a rapirok; es sulyos, vag6, metszd fegyverekre, amilyenek a szablyak, tengereszkardok, egyenes kardok es a handzsarok. A szurofegyverek nyarsathatnak, de a karakter er6b6- nusza miatt hasznalatukra nem jar elony, Mivel nem egyszerfi a hasznalatuk, a ramadasi es harltasi alape elyiik 15%. Az inkabb vagasra alkalmas kardok nem nyarsalnak, de kiaknazzak a karakter erdbonuszat, A konnyebben elsajatitbat6 technika mian az ilyen kardok alapeselye 25% a tamadasban es haritasban is.

Szura kardok

Vivoto/": 15%, 1D6+ 1 plusz nyarsalas. Utobbi feltetele, hogy a fegyver kellden hegyes legyen. Viv6t6rrel nem lebet olyan ellenfelet megsebez:ni, akinek (aminek) legalabb 2 pontnyi pancelzata van, mert a vekony penge egyszen1en csak elhajlik, Az ilyen t6roket sportcellal terveztek, igy nem bizonyu lnak kimondottan j6 fegyvemek.

48

Felszerelesi targyak es fegyverek

Tiirbot: 15%, 106 plusz uyarsalas. Ez egy teljesen artalmatlannak tuna setapalcaba rejtett dofopenge. Mivel kizarclagosan onvedelmi celra terveztek, kiegyensulyozatlan, ezert kisebb az okozhat6 sebzes.

RapirlNeMz parhajtor: 15%, W6+1 plusz nyarsalas. E kard pengejenek keresztmetszete haromszoglettl. Mivel elsosorban karonai felhasznalasra tervezrek, gyakorlott kezben nagyon veszelyes lehet.

Vago kardok

Machete: 25%, 108+sb. A del-amerikai dzsungelekbe utvagasra basznaljak ezt a sulyos fegyvert. Voltakeppen kes, de hasznalatanak technikaja ugyanolyan mint egy karde.

Lovassagi szablya: 25%, ID8+ 1 +sb.lgen sulyos egykezes kard kisse meghajlo pengevel, Annak ellenere, bogy mar nemigen hasznaljak a hadseregeknel, meg mindig a diszegyenruha resze,

(jaszat

Az osi angel hosszu ij egylvil fonmijat6l a mai ijak sem tulzottan kulonooznek (az osszetett es visszahajlo ijak csak az 1930-as evek vege fele jelennek meg). Bar nehezkesek es lehetetlen 6ket elrejteni eldnyiik a csendesseg, A megadott sebzes szeleshegyu vadasznyilat feltetelez; a tornpabb sportnyilak csupan 103 pontot sebezek. A nyil mindket fajtaja nyarsalhat.

A megadott alap hatotavok a tipikus 25 kg-os huzast igenyld ijra ertendok, olyasfelekre, arnilyenre egy nyomozo rabukkanhat egy elhagyott kunyh6ban. Az ij "slllya" egyarant m6dositja a hatotavot es a sebzest, Az alap hatotav kiszamirasa egyszeril: kilograrnmcnkent egy meter. Csakugy mint a tiizfegyverekneL, itt is ervenyes a kozvetlen kozeli celpontra vonatkoz6 szabaly,

Az ij felajzasahoz erd kell, Szorozd meg a karakter ER6 tulajdonsagat 5-tel, es megkapod azt a maximum erteket, amilyen sulyu ijat hasznalhat a karakter. Az ij sulya a sebzest is modositja, feltetelezve hogy a karakter eleg eros a fegyver hasznarataboz. A 33 kg-os vagy komolyabb [jak +lD4 pontot sebeznek; 43 kg fOl6rt a b6nusz mar +106. A kulonosen konnyti, 17 kg-cal konnyebb ijak a dobott sebzes felet okozzak, Barmilyen eros is a karakter, a maximalis sebzes az ijt61 fugg,

25 kg-os hossr;u ij: 20%, I D6 plusz nyarsalas; alap hatotav 25 meter. A tegezzel felszerelt ijasz koronkent eb'Yszer IObet A maximalis hatotav az lj sulyanak negyszerese meterben ertve; az ezen a tavolsagon tuli eel pont a dobott sebzes felet szenvedi csak el,

Szamszerijak

Az 1920-as evekben mcglehcrosen ritka nehanyukat fegyvenntivesek keszitettek megrendelesre III Egyesi11t Allamokban es Europaban. A tobbi egyszenien csak regiseg, ami a kanda1l6 Jolon fiigg a szokases helyen, Csaknem teljesen csendes, de eleg lassan lehet vele loni. A konnyfl szamszerij ujratoltesehez es felajzasahoz az ijasz a kengyelbe Iep, az ideget pedig ker kezzel maga fele huzza; a normal nizgyorsasag 1/2. A nehez szamszerijat altalaban kezi csorldvel lehet felajzani; tflzgyorsasag lI4.

Konnyu suunszerlj: Puska kepzettseg, ID6+2; alap hatetav 60 meter.

Nehiz szillnszerij: Puska kepzertseg, 108+2' alap hatotav 90 meter.

NeMz szamszerf;

Tengereszfegyverek

A tengeren basznalatos szerszamok es felszerelesek gyakran alkalrnasak fegyverkent is. A kovetkezokben felsorolunk nehanyat a haj6kon talalhato .fegyverek" kozul,

Lee: Bunkosbot kepzertseg, ID6+sb. Rovid fadarab, ajt6k es a kotelzet rogzitesere,

Csaklya: Bunkosbor vagy Darda kepzertseg, 108+5b. 2-4 meter hosszu pozna vcgen kihegyezerr karnpo.

Halilszkamp6: 25% (Kamp6 kepzettseg), 104 plusz nyarsala . Rovid fanyeles vaskampe.

Kotelbont6 vas: Kes kepzettseg, lD3+sb plusz nyarsalas, Rovid nyeles vaskampo, amit kotelcsomozasnal basznalnak.

LapdtlEvezo: Bunkosbot kepzertseg, 1 o6+sb.

Tengeresz tuzfegyverek

Rakilapisztoly: Pisztoly kepzetrseg, I 0 I 0+2, ezen kiviil langra lobbanthatja az egheto anyagokat; alap hatotav 10 meter. Egytolrcrf fegyver, a leggyakoribb az 1915-65 Remington. A normal raketarolteny mellett (mely 96-00-t dobva kihagy) lO-es obG soretes puska loszerreL is toltheto (ld. Tlizjeg)lverek).

Kiittlvelo puska: Puska kepzettseg, 108 plusz nyarsalas; alap hatotav 30 meter, ami duplazodik, ha nines kotel rakapcsolva.

Lyle-agyll: 20% (Konnyf Ioveg kepzettseg), 3D6 plusz nyarsalas; alap hatotav LOO meter, ami duplazodik, ha nines k6tel rakapcsolva.

Svell Foyn szigOl~yvelfj: 20% (Konnyilloveg kepzettseg), 308 pJusz nyarsalas; alap hatotav 40 meter, ami duplazodik, ha nines k6tel rakapcsolva. Ez egy sulyos, a fedelzet-

49

Az 1920-as evek nyomoz6inak kezikonyve

RogtonzoH fegyverek

H A SEMMI MAs fegyver nines elerhet6 kozelsegben, j6par targyat lehet fegyverkent hasznalni,

FEJSZEK

Ezek a fegyverek kihasznaljak az er6b6nuszt. Meg hajithat6k is: a Fejsze- vagy Bardhajitas k016~ kepzettseq, ami 15%-on indul. Az alap hat6tav az ERO ertekevel megegyez6 meter, a maximalis hatotav ennek haromszorosa.

Favag6IejSz.e: Bunkosbotkepzettseg, 108+2+sb. Balta: Bunk6sbot kepzettseq, 106+ 1 + sb,

EGYENESEN A SUFNIB6L

Vas6: Kes kepzettseg, lD2+sb plusz nyarsalas. Feszitdvas: Bunkosbot kepzettseq, 104+ 1. Forraszt6lampa: Kes kepzettseg, 40%, 106 eges. Reszeld: Kes kepzettseg, 1 03 +sb plusz nyarSai,h Kalapacs: Bunk6sbot kapzettseq. 104+1 +sb Kapa: Bunk6sbot kepzettseg, 102+sb.

Csakany: Bunk6sbot kepzetlseg. 106+ 1 +sb plusz nyarsalas.

Cs610g6: Bunk6sbot kepzenseg, 106+sb.

Vasvilla; 20%/Szurony/Darda ~epzettseg, 108+sb plusz nyarsal'as.

Gereblye: Bunk6sbot kapzettseq, 102+sb. CsavarhUz6: Kes kepzettseg, 1 02+sb plusz nyarsalas. Kasza: Bunk6sbot kepzettseg, 108+ 1 +sb.

Lapat: Bunk6sbot kepzettseg, 103+sb.

Sarl6: Bunkosbot kepzettseg, 106+ 1 +sb.

Ketkezes porolykalapacs: Bunk6sbol kepzettseg, 1D8+2+sb.

Vakol6- vagy ultetokanal: Kes kepzettseg, 103+sb plusz nyarsalas.

A HAz KOROL TALALHATOK Billenos konyvszekreny: valtozo, 106.

Ontottvas tabos: Bunk6sbot kepzettseg, 103+sb. Szek/Barszek: Bunkosbot kepzettseg, 106+sb. Sut6villa: Kes kepzettseg, 1 03+sb plusz rryarsalas. Plszkavas: Bunk6sbot kepzsttseq, 106+sb. Laposvas: Bunk6sbot kepzettseq, 103+ 1 +sb. Sertetlen (boros)uveg: Bunk6sbot kepzettseq, 103. Torott (boros)Gveg: Kes kepzettseg, 104 plusz nyarsalas. Jegcsakany: Kes kepzettseg, 1 02+sb plusz nyarsaias, Csontoz6kes: Kes kepzettseg, 1 D6+ sb plusz nyarsalas. Hilmoz6kes: Kes kepzettseg, 1 03+sb plusz nyarsalas. Levelnyit6: Kes kepzettseg, 1 03+sb plusz nvarsatas. NagyfeszUltsegu vezetek (110 Volt): erintes, 108 plusz kabulas.

Nagyfesziiltsegu vezetek (220 Volt): erintes, 208 plusz kabuliis.

Husvag6 bard: Bunk6sbot kepzettseg, 104+ 1 + sb. Huskamp6: 25% (Kampa kepzettseg), '03 plusz nyarsalas.

HusklopfoJ6: Bunk6sbot kepzetlseg, 103+sb.

Tukor: Bunk6sbot kepzettseg, 103+ 1 D6 a vagasok miatt. 0116: Kes kepzettseq, 1 D3+sb plusz nyarsalas.

Legurulas a lepcslin: valtoz6, 106+ 1 04

lspcsdscronkent.

Borotvakes: Kes kepzettseg, 103 plusz nyarsalas.

EGYEBEK

Tegla: Bunk6sbot vagy Okl6zes/Utes kepzettseg, 1D4+1+sb.

limgol6 faklya/raketafiiklya: Bunk6sbot kepzettseq, 1 04+sb+ 1 03 ages.

Lane: 20%, 1D4+1+sb.

Elhajitott kCi: Haiitas kepzettseq, 104, az alap hatotav ERa meter, a rnaximaus tav ennek otsz6r6se.

hez rdgzitert apro agyu melyet balnavadaszatra hasznalnak. 220 szemeres (14.256 grarmn) toltettel lovi ki az 50 kg felerti szigonyt, amihez meg egy vaskos katel is csatlakozik.

A szigony sebzese mellett a robbanotoltet a becsapcdast k6vet6 harmadik masodpercnel aktivalodik. A robbanas 3D] 0 sebzest okoz, a kozvctleruil ez utan kicsapodo negy szakallas vegG, 30 centirneteres horog tovabbi 406 pontot sebez.

Kiilonleges fegyverek

Ostor: 5%, ID3 vagy 3 meteres tavolsagon beliil belegabalyodas, Az osroros tamadashoz elore meg kell rnondani, hogy a nyomoz6 mit vesz celba: az ellcnfel labat, karjat, fegyveret, fejet vagy a torkat stb. Ha sikeres a tamadas, az Ellena! las: tab lazaton szembealli tott ERG tu la jd onsagok eredmenye illerve a Lefogasra vonarkozo szabalyok rnutatnak utat, Sikertelen tarnadaskor nines sebzcs,

FoJtOdrot (garott): 15%, fojtas. Halalos orgyilkosfegyver, Gyanutlan eel pont hara mogul kell hasznalni, Ha a tarnadas sikeres, a Fuldoklasra vonatkozo szabalyok az iranyadok,

Szokatlan fegyverek

BaT a kovetkezo fegyverek a Iegkevesbc scm mindennaposak, a nyomozok megorokolhetnek ilyeneket, esetlcg kalandjaik soran juthatnak a birtokukba.

Dardak es landzsak

A dardak (vagy gerelyek) altalaban k6nnyG fegyverek. melyekct kozelharcban hajltanak vagy vivnak veluk. A landzsak nehezebbek, ezeket loharrol hasznaltak, Bar landzsat gyalogos katona is hasznalhat, <.iea.!!alaban tul nehezek ahhoz, hogy hajltani lehessen, Minden darda es landzsa nyarsalhat. Kozelharcban szarnit az erobonusz, 61; Haritani is lehct veliik ki.il6n kepzettsegkent, melynek alapertekc 20%).

A feltiinreten sebzesek az .,atlagos" fcgyverre vonatkoznak, ezert akar I D 1 0+ l-re is megndhet a szeles pengejti, afrikai ashanti esetebcn, illetve ID4-re csokkenhei a kielezert es nizben cdzert botnal, A sebzesbonusz csak akkor alkalmazhato, ba a dardak kozelharcban hasznaljak, tehat elhajitott dardanalnem ervenyes, Vagtato 16 nyerge-

50

Felszerelesi targyak es fegyverek

bol vagy amikor biztosan tama zkodik a foldbe a szemben rohamozo ellenfel iranyaba fordltva, a dardak i!letve a hilldzsak tovabbi 106 pontot sebeznek (bar ekkor a sebzesbonusz nem szarnit). A landzsa lohatrol val6 ikeres hasznalatahoz egyarant meg kell dobni a Lovaglas es a Landzsa kepzettseget is.

Dlirda vagy /Qlldzsa: 20% (Szurony/Darda kepzettseg), lD8+I +sb.

HajitOdlirda: 20% (Hajitodarda/Gerely kepzertseg), 1 D8+ I+sb; alap hatotav az ER6 duplaja mererben, a rnaximalis hatotav ennek ketszerese, Az elmaradott bennsziilortek gyakran hasznalnak fabol, csontbcl vagy agancsb61 eszkabalt dardavetdt, Ezzel megduplazhato a batotav, de kulon kepzettseg szukseges hozza a Dardahajitas mellett, ami 10%-r61 indul.

Egyebek

Jladasz- vagy harci bumerdng: 10% (Bumerang kepzettseg), L08' alap hatotav ER6x5 meterben, maximum hatotav EROxlO meter. Ezek az ertekek hatvan centimeteres bumerangra ervenyesek. Az ausztral bennszulottek ezeknel hosszabbakat (majd' 2 metereseket) is hasznalnak, melyek ebzese IDIO+2 pont. Bar a ropp:ilyajuk [Yes, ezek nem temek vissza a dobohoz,

F'll'QCSO: 25% 1 pont plusz nyarsalas; alap hatotav 15 meter. Ez a roppant egyszeni fegyver nem mas, mint egy

csdbdl fujassal kiroplten aprc darda, A dardat altalaban mereggel vagy nyugtat6val preparaljak, A leggyakoribb fuv6csovek kb. 3 meter bosszuak, de enne! rovidebbek is elofordulhatnak; ezeknek aranyosan rovidebb a batotavelsaguk.

Bola: 10%, 104 plusz gabalyodas; az alar hatotav az ERO duplaja meterben, a maxirnalis hatotav EROx6 meter. Harem nehez gomb borszijjal osszcerdsitve. A fej folott megforgatjak majd elhajitjak. Sikeres talalatnal a fegyver a celpont Iaba kore tekeredik es elgancsolja. Tobbek kozt az argentin pampak gaucsoi hasznaltak bolakar, Az elszurt hajitas fajdalmas serulest okoz.

DobOka,.ika: 25%, ID6+1; az alap hatetav EROx3, a maximum ER6x5 meter. Indiaban a lapos femgyilrtiket fegyverkent hasznaljak. A szelet elesre koszorillik, hogy meg nagyobb sebzest lehessen vele okozni,

DobocsiJIag: 20%, 1D2 plusz nyarsalas; az alap hatotav EROX2, a maxirnali ER6x4 meter. A rnindenfele hegyekkel, elekkel es karnpokkal ellaton, lapos fembdl keszitett dobocsillagok azsiai eredetiiek. Lehetseges mereggel vagy kabitoszerrel preparalni.

Nuncsaku: 5%, 104 (x2). Az ugyancsak azsiai eredcrf nuncsaku tulajdonkeppen ket - rovid lanccal cgybekapcsolt- rud. Hasznalata nagy gyakorlarot igenyel, az elszuras minden esetben valamifele enyhebb serulesr okoz,

Tiizfegyverek

ANNAK ELLENERE, hogy a szernelyi 16- fegyverek altalaban nem a legjobb megoldast jelentik a kulonfele problemakra, megis kedvelt onvedelmi eszkozoknek szamitanak, Rengetegfele fegyver kaphato; ezek koziil a leggyakoribbakat reszleteseu bemutatjuk.

Megjegyzes e

szabcilyokkal kapcsolatban

Ebben a fejezetben jocskan kib6vitjGk a Cthulhu Hivasaban k6zo1t, a lMegyverekre vonatkoz6 szabalyo-

kat es meghatarozasokat, A Jetezo zabalyokat csak kisrriertekben modositottuk, igy a jatekosoknak csak apr6bb beavatkozasokat kell tenniiik, hogy rnegdrizzeka jatekegyensulyt. A kovctkezo zabalyok meglehetdsen foritosak a mai tuzfegyverek jellemzoinek rninel hiibb reprezentalasa rniatt, de alta laban a jatek soran nines rajuk kozvetlen szukseg, A meseld vagy a jatekosok donthetnek ugy is, hogy megtartjak az eredeti, egyszenibb szabalyokat, es csak a hangulat es a realizmu fokozasara alkalmas ismertetoket veszik figyelembe, Az. uj szabalyok zome csak kiegeszites, amivel aprobb kulonbsegek domborithat6k ki jobban. Ezeket a kiegesziteseket tetszes szerint lehet alkalrnazni,

. 44-es revolver

A tuzfegyverek tablazata

A leggyakoribb fegyverek kozi.il parat reszletesen is lcIrunk; a rablazatban cgyeb fegyvereket is kozlUnk. A felsorolasban e. az isrnerterdben szarnos fonto adatot kozJunk, pl.: Sebzes, Fordulonkenti tarnadas es Alap hatotav, Bizonyos okok miatt ezek meghatarozasa csak a fejezet vegen, a Tfizfegyverek tablazataban olvashato. Igy ki sse tobbet kell lapozni, de sokkal reszlercsebben magyarazhattunk el mindent. Persze a jatekosok a Cthulhu Hivasa konyvben kozreadott fegyveradatok ismereteben is kikovetkeztethetik a definiciokat,

51

Az 1920-as evek nyomoz6inak kezikonyve

1917-es Savage

.32-es kaliberu automata

Ezzel a rnodszerrel a jatekosck egyeb, itt riem kozclr fegyverek adatait is meghatarozhatjak, amikrdl peldaul regi ujsaghirdetesekben vagy konyvekben olvashamak, Nehany olyan jellemzo adat, mint arnilyen pl. a kaliber es a csohossz - ezekre a Tfizfegyverek tablazaraban kiteriink > megadja a fegyver legfontosabb jellernzdit,

A mese16 joga meghatarozni, hOfiY a bovitett szabalyokat, az eredeti, egyszeriibbet vagy ezek kevereket 6hajtja hasznalni.

Tuzfegyverek as a torveny

Az AMERJKAJ EGYESOLT AUAMOK Jegt6bb reszen mindenfele engedsly vagy regisztraci6 nelkul aruljak a pisztolyokat es a puskskat. Csak keves megk6tes van, es meg az automata fegyverek as a lefureszelt cs6vu vadaszpuskak birtoklasa is gyakorta teljesen szabAlyos.

Az 1920-00 evek folyaman a sz6vetsegi kormany alig lett valamil a fegyverek szabalyzasa erdekeben att61 eltekintve, hogy 1927-ben megtiltotta, hogy pisztolyokat postai esornagkern fel lehessen adni. A helyi k6z6ssegek persze sajat t6rvenyeikflek engedelmeskedlek. Lakott te(ulelen belul (varas ban vagy faluban) 8Jtala.ban tilos ok nslkO] elsOtnibarmilyen lofegyvert. Minden egyeb korlatozas helysegrol-helysegre valtozik. A kortatozasok a regota latezo keleti AIJamoKban, fokemt a partvldeken a legszigorubbak. Rejlelt fegyver hordasa attal3ban buncselekmanynek minOsQ!' A t6rvenyek sokkallazB.bbak peldaul a K6zepnyugaton es Dalen, ahol a 16fegyverek sokkal hetkoznapibb eszkoznsk min6sUlnek. Nyugaton egyes

polgarok valosagok arzenalt gyujt6ttek 6ssze maguknak, melyhez nem ritkan gappuska as mas nehezfewver is tartozik. Texasban, Oklahornaban, Arizonaban, UJ Mexik6ban as mas allamokban egyallalfm nem rilka, hogy az utcan pisztolytaskaval setaljanak.

, A rejtett 16fegyverek birtoklasa altalaban eleggo3 szo, rosan szabalyozott lerOrat. A l'egl6bb k6z6ssegben meqhatarozotr emberek engede~ kaphatnak rejtett fegyverviselesre: foglalkozasuk miatt (delektiv, testdr sto.) vagy mert az adolt szemely rendszeresen szalli! ertakeke! (bankar, ekszeresz, boltcs). Ha a jelentkezo maglelel a vizSgan (ehhez t6bbnyire buntetlen eleelet szukseqss), szereny llletek kifizeteseve.1 megfelelo engedely kaphal6. Az engedelyt minden esetben magan8J keillartania, arnlkor rejtett fegyvert visel. Rejtell fegyverhez jutni az adoll k6z6sseg jellemz6it61, szokaseltol fUggoen lehstseqes.

Pisztolyok

APISZTOL YOKigen kedvelt fegyverck. Konnyen elrejthetok, kozelrol halalosak szukseg eseten jatszva meg lehet szabadulni toli.ik, olcsok es konnyen beszcrczhetdk.

Bar a derringerek es meg nehany mas tipus csak egylovenl, a pisztolyok zorne revolver vagy felauromata - ez utobbit egyebkent egyszeriien csak "auromatakent" szokas emlegetni. Bar sokkal Iinomabb szerkezetiiek, cs igy konnyebben beszorulnak, a felauromatakat a markolaton keresztiil tarral leher megtolteni, igy sokkal gyorsabban ujratelthetck a revolverekael. A legtobb revolver+ fel kell nyirni es kezzel ke!l kivenni a hasznalt tolrenyeket rnielott az ujakat egyenkent be lehetne hetyezni. A felautornarak altalaban egy vagy tobb biztosltoval keszulnek, mig a revolverekcn szinte sosincs ilyen szerkezet.

A legtobb ro idcsovf felautomata valltaskaban hordhate, ami befer a dzseki vagy a kabar ala, de a hosszucsovu vagy nagymeretf piszrolyok, mint amilyen pcldaul a .45-os, jol eszrcvehetden dudorodnak a ruha alau, Gyakran dugjak a pisztolyokat a nadragszij moge eldre vagy hatra. Kis pisztolyok eseteben bokara csarolhato pisztolytaska is elkepzelhctd, deez nem mindig praktikus.

KulonJeges toltenyek

Az ureges toltenyeket vadaszathoz terveztck, CS kiilon6- sen jol hasznalhatok pisztolyok eseteben, A celpontba csapodva a goly6 eltorik, igy +2 sebzest okoz. A pancelozott celpontok viszont csak a dobott serules felct szenvcdik el, mert az i.ireges toltemy szetporlad rajtuk, Ezt a toltenyfajtat a genf egyezmeny szerint berilrotrak, de a vadaszok es a torveny emberei meg mindig szivesen hasznaljak,

A laposhegyii tolteny elsa ranezesre normal toltenynek tiinik. arninek levagtak a hegyet. A tompa hegy miatt +2 sebzest okoz, Dc epp emiett ballisztikailag kevesbe kiszarnithato, es az alap hatotavot altalaban felezi.

Kiegeszitok

Nehany katonai pisztolyra lecsatolha 6 valltamasz szerelhero, arnivel a pisztoly egyfajta .Jelkarabellya" alakithato at. Az alap hatotav megduplazodik, de ilyenkor mar a Puska kepzertseg hasznalato .

Bar hazi es kereskedelrni hangtornpitok is leteznek mar, meg eleg prirnitivek. Nem uuikodnes eros tuzfegyverekkel (rnelyeknel a csdtorkolati sebesseg mcghaladja a 366 meter per masodpercer), es reljesseggel hasznavehetetlenek barmifele revolverrel, mivel itt a korbeforgc tar kornyeken kelerkezik a legnagyobb robaj. Hangtornplroval leginkabb a .4S-os kaliber alatti felautomata pisztolyoknal talalkozhanmk. Nem annyira halkak, amennyirc egyesek gondoljak: a szomszed szobaban elsutott hangtompir6s .4S-os olyan hangot ad, mintha valaki lecsapott volna egy vastag k6nyvet az asztalra, Hangtompi to Fe I sze-

52

Felszerelesi birgyak es fegyverek

relesevel a fegyver a lap-hatotavolsaga a felere csekken, CS a csd gyorsan megtelik szennyes egett puskapor-maradekkal, Mindezek tetejebe a hangtompitok gyorsan ki is egnek, es minden lovesre egyre hangosabbak lesznek - legfeljebb 25+ I D 1 0 Iovest birnak ki.

Nelulny erdekesebb pisztoly

Duplacs6vu Derringer

Duplacsovu Remington Derringer M9S Klasszikus duplacsovu derringertipus, melybol tobb mint 150000-el gyartottak 1866 es 1935 kozott. Az M95-osbe ket .4 l-es rovid tolteny dughato egymas felett elhelyezkedo csovckbe. Bar a ket esa nem suthetd el egyszerre, de eb'Y fordu16 alart mindkerro konnyuszerrel kildheto. Igencsak pontatlan, az alap batotavolsaga 3 meter.

Az elso derringert 1850 koriil tervezte Henry Deringer Jr., egy philadelphiai fcgyverkovacs. Az alapmodellt szamos mas gyarto Iernasolta, lis gondosan beszurtak meg egy "r" betfit a nevbe, hogy elkeruljek a vedjegy-problemakat,

Colt egyloveses katonai revol.ver M1873

A hires-hlrhedt , Beketeremtd" vagy ,.HatI6vetii" Colt vadnyugati klasszikus, A leghagyomanyosabb kalibermeret a .45-os, de szamos egyeb mas csoatmerovel is gyartottak a .22-est61 kezdve, A leggyakoribb cs6ho szusagu modellek a 12 cm-es civil es a 19 cm-es lovassagi valtozat de a hires .Buntline Special" egyedi gyartasu 30 cm-es csohosszal keszult, Egeszen J 940-ig gyartottak, es egyarant elterjcdt volt katonai, rendfenntartasi es polgari szektorokban.

Colt onfelhuzo revolver M1877

Az 1877 es 1909 kozou ] 65000 peldanyban gyartott fegyvemek ketfele tipusa kesziilt: a .38-85 Lightning 65 a .41-es Thunderer. Leggyakrabban r6zsafa rnarkolartal es kekitett fenyezessel keszutt, bar voltak, amiket krornoztak. A csobosszusag 4 crn-tdl 26 em-ig terjedt, Nepszenlsege ellenere az onfelhezo rendszer rulzottan bonyolult C konnyen rneghibasodott, neha olyan szintig leromlott, bogy mar csak egyloveses revolverkent mflkodott.

.45-0& automata Colt M 1911

Ez a kedvel r, a hadseregnel 1911-ben rendszorcsiteu pi 7.toly ket valtozatban letezik: az M1911-e es a7 M 1911A I, melyek csaknern teljesen egyformak, Az Al-es valrezat markolati biztosltoja biztonsagosabba tesz] a visele el. Vjlagszerte t6bbmilli6 ilyen fegyvert gyartottak, szarnos haboniban es rendfenntartoi feladatban hasznrulflk. Az. eros .45-os ACP toltennyel rime mindent atiit. A markolatba 16khet6 tarba 7 t6]teny fer. Meg a legmostohabb k6riilmenyek k6zott is igen megbizhato fegyver.

45-65 automata Colt

Mauser "BroomhandleJJ piutoly M1912

A valaha gyartott maroklofcgyverek kozi.il ez a legjellcgzetesebb klilseju, mely nevet keskeny rnarkolatarol kapra. A Mauser elosz6r 1896-ban lcpett a torteuclem szinpadafa, es azota folyamatosan fejlesztik. Sok orszagban 6'Yar1- jak sokfele kaliberrel a 9 mrn-es Parabellumtol a klnai valtozatig, ami AS-os ACP-ket fogad. A spanyol verzio, az Astra M900 I 928-banjelenik meg. A legtobb modellre valltamaszt is Iehct szerelni,

A vekony markolat tulsagosan kicsi, hogy tarat lehessen beledugni, ezert az a ravasz vedokeretc eldtt kapott helyer, MiveJ a kezelese nehezkes, a gyarrasa pedig keltseges, a Vilaghaboruban mar csak a harvedcsapatok kaptak ilyen fegyvert. Az I 920-as evekben fOkent a rendfenntarto es biztonsagi ernberek hasznaljak,

Mauser "Broomhandle - Seprumarko/atu"

P08 Luger piszt.oly

Ezr a hires 9 mm-es felautomatat II uernetek nasznaltak a Vilaghaboruban. A Mauser felvaltasara rendszeresltert fegyvert hasznaljak a jelenlegi CS II k6vetkezo evtized 50- ran is. Kenyelmesen kezben lehet tartani hasznalata is egyszenl; a Luger egyetlen hatranya az erzekenysege - nern birja a harcteri port es sarat,

53

.Ielentosebb pisztoJyok

Mflrka/modell Orszilg Ev K.aliber Mukodes Tilrrendszer Ttirkap. EP Ar
Astra M1921 Spanyolorszflg 1921 9mm Largo f.a. kaz 8 8 $30
B&ratta M1915 OlaszorszAg 1915 ,32 ACP/9 mm Glisentl I.a. kaz 7 8 $25/$30
Baretta M1919 (M418) Olaszorszaq 1919 .25ACP f.a kaz 8 6 $20
Browning (FN) M1910 13elglum 1910 .32 ACP/.380 ACP f.a kaz 7 8 $251$30
C1Jmpo-Giro M1913--'16 Spanyolorszag 1913 9mm Largo f.a. kaz 8 8 $30
Coil egyloveses katonai revolver USA 1872 sok1ele revt old 6 10 $30
Colt M1B77 nUghtnlng" USA 1B77 ,38 Colt rev old 6 10 $25
Colt M1877 nThunderer" USA 1877 .41 Colt rev old 6 10 $28
Coh New katonai es tengereszeli revolver USA 1892 .38 COlt/.41 Colt rev fend 6 10 $25/$28
Colt New Service D.A. revolver USA 1896 .36 Colt rev lend 6 10 $25
Colt Posltlve rend6rs 91 revolver USA 1905 .32 hosszu ColV.38 $&W rev lend 6 to $15/$25
Colt Mt90B Hammerless USA 1908 .25 ACP/.380 ACP f.a. kaz 6/7 6 $20/$30
Colt M1911 plsztoly USA 1911 • 4SACP f.8o . kaz 7 8 $40
Colt M1917 U.S. Army revolver USA 1917 .45 Colt/.4S ACP rev lend kllppel 6 10 .$30
CZ Model 24 Csehors.tag 1924 . 380ACP f.a • kaz 8 8 $30
CZ Model 27 Csehorszaq 1927 .32ACP f.a, kaz 8 6 $25
Enfleld .38 No.2 Mark I Egyesult KiraJysag 1927 ,38 Webley rev ket 6 10 $30
Japan Type 26 revolver Japan 1893 9mmType26 rev ket 6 10 $25
M1904 Nambu • Japan 1904 8 mm M1904 f.a. kaz 8 8 $25
Luger POB plsztoly Nemetorszag 1906 9 mm Parabellum f.a. kaz 8 8 $30
Mannliclier Ml90S Argentina 1905 7,65 mm Mann. La, kUp 8 8 $25
Mauser .. BroomhandleH M1912 Nemetorszag 1896 7,63 mm Mauser/9 mm t.a, kHp 10 8 $25/$30
Mauser M1910 Nemetorszag 1910 . 25 ACP/.32 ACP f.a . kaz 9/8 8 $20/$25
NagantM 1895 revolver Oroszorszag T8SS 7,62mm M95 rev old 7 10 $25
Remington du Ia.csov(i DerrI~r M9S) USA 1866 .41 rimflre 210vetU ket 2 S $15
Savage Ml907 zsebautomata pisztoly USA 1907 .32ACP r.a. kaz 8 6 $25
Savage M1917 pisztoiy USA 1920 ,32 ACP/.380 ACP f.a. kaz 10/9 6 $15/$25
Smith & Wesson .38 D.A. 2nd Model USA 1880 .38 S&W rev ket 5 10 $25
Smith & Wesson M1917 katonai revolver USA 1917 .45 Colt/.45 ACP rev lend klippel 6 10 $30
Smith & Wesson M1926 katonai revolver USA 1926 .44 Special rev lend 6 10 $30
Star M1919 zsebpisztoly Spanyo orszag 1919 .25ACP I.a. kaz 8 6 $20
Star Model A Spanyolorszag 1924 9mm Largo f.a. kaz 6 8 $30
Nemelo~g 1908 .25ACP f.a, kaz 6 6 $20
Nemetorszag 1929 .32ACP f.a, kaz 8 8 ~25
Egyesll Kiralysg 1007 .455 Webley rev ket 6 10 $30
Webley Mark" renddrsegi model! Egyesll Kiralysg 1897 .38 S&W rev ket 6 10 $25
Webley-Fosbery automata revolver Egyeslt Kiralysg 1901 ,38 Call Auto/.4S5 Webley f.a, kat 8/6 10 $50
Webley automata M1913 Egyesll KJralysg 1912 .455 Webley Auto t.a, kaz 7 10 $40 A tuzfegyvereknel hasznalatos kifejezasek as roviditesek

APISZTOLYOKNAL el6sz6r az abeee szerinti sorrendbe szedett Markajukat, aztan a gyart6 Orszag nevet, majd az also gy8.rtas Evel adjuk meg. Ezt k6vatl a Kaliber, a MOk6des, a Tarrendszer. a Tarkapaeltas es HZ Eletpont, melyel alant magyarazunk el. Az. AI az uj fegyver arat jelzi.

ALAP HAT6TAv

A lofegyverek kiilanb6zo tavoisagon [eilernzd pontossaqara utal6 ertek. Ez az Brlek nem azt a tavolsaqot [elenti, ameddig meg egyaltalan kepes eljuttatni a 16vedeket a fegyver, esak azt a lavolsagol, arnelyet atlepve a karakter

celzasi eselye es6kken. A nagyereju Katona! puskak akar 600 rneteres af· fektiv hatotavval is rendelkezhetnek, es meg akar mastEll kilometeres tavolsagb61 is .kepesek halalos sebet utni.

KALiBER

A fegyverhez haszna.lhat6 t61temy meretere (es tipusara) utal (vadaszpuskak esetebsn nezd meg az Ormeret definici6jat!). A szarn a t61teny atmEiraje hiivelykben vagy milllmeterben, A rnasodlk szarn, melyet altalaban koto[el valaszt el, az adott altlpust azonoslt[a, neha a t61tel hatekonysagat vagy akar a tolteny elso megjelenesenek

datumat jelzi. Fontos, hogy a tunegyverek zome csak egy1ele t61tennyel kepes mOk6dni. Peldanak okaert sokfele 9 rnrn-es t61teny van, de mindegyik klsse kiil6nb6zik egymast61.. as egy adott pisztolyba csak a hozza tervezstt tollenytipust lehe! betaraznl. Nehany fegyvernel t6bbfele kalibert is megad· tunk. Ez esak annyit jelent. hogy a kerdeses tegyvert tobbtele kivitelben is gyartjak. s nem pedig azt, hogy valamennyi t61teny alkalmas hozza, Nem megfelelo t61teny hasznalatanak megklserlese beszorulast, meghib8sodast vagy akar robbanast eredrnenyezhet,

A fentiek al61 egyellen esathen le-

54

megfelel6 lollemy hasznaiatane« megkfserlese beszorulast, meghibasodast vagy akar roooanast eredmenyezhet,

A fentiek alol egyetlen esetben letezik kivetel: a .22-es kaliber esateben. Szarnos .22-9S puskabol es pisztolybol kildhel6 mindharom fajla tolleny: a rovidek, a hosszuk es a hosszu puska lollenyek.

URMERET (Obnagysag)

A soreles puska loltenyek mertt~kegysega. Ezzel eredetileg azt a csoatmeronyi 61omgoly6 mennyiseget jelollek, ami tel kilogrammot nyomott igy rnlnel kisebb az urmerel, annal hatekonyabb a fegyver.

MUKOOES

Az elsQtoszerkezetet mukodteto rnechanizmus lehet: karos, revolver-rendszenl, felautomata stb. Bizonyos megoldasok gyorsabbak rnasoknal, de a lassabb, egyszerubb rnechanizrnusok gyakran sokkal megblzha!6bbnak bizonyultak.

Automata (auto): Teljesen automata mukOdesu. Egyszeruen csak meg kell huzni a ravaszt, es amlg lenyomva tartjak, a 16fegyver tolyamatosan tuzel amig csak el nem engedik a ravaszt vagy ki nem (irCiI a tar. Sok puskat es vadaszpuskat nevezne'k hibasan automatanak, pedig mukOdesOk szerint valojsban telautornatak (Id. lejjebb). Nehany klveteltol sltekintve e kor automatafegyverei vagy geppuskak vagy geppisztolyok_ Dupfacsdvu (d.cs.): Allalatan soretss puska. Hasonl6an mukodnek, mini az egyl6vatU fegyverek.

Egylovett1 (e.I.): A lelezQ legegyszenibb felepitesu fegyveL Egy loszert betaraznak, aztan kilOvik. A hasznalt toltanYhuvelyt el kefl tavolitani es triss 10- szert kell behelyeznl rnielott ujra el lehstns sOtni. A legtobb duplacsovd soreles puska tulajdonkeppen ket, kozos puskalusra szerell egylbvetU. Felautomata (t.a.): Olyan fegyverekre ulal, amik vagy meehanikus mozgassal vagy a gaznyomas kihasznalasaval OrlIlk a ha.sznalt i6ltanyhOvelyt, bekeszitik az uj loszer! as onmuk0d6en kibiztositjak magukat. A ravasz minden egyes meghuzasaval a fegyver kilo egy t61- tenyl - kisebb eravel is mUk1:idtetheI6. mint az 6nfelhuz6 revolverek. Csaknem minden "automata" pisztoly val6jaban felautomata.

Kapcsalos (kapcs): Ekkor a fegyveren van egy kapesolo, mellyel kivalas2lhato, hogy teiautomatakent vagy automatakent muk1:idjbn.

Karas (kar): T6bbnyire puskakon, ritkabban vadaszpuskakon fordul elo. Regebbi meehanika, a felhUz_ashoz aranylag sok mozgas szOkseges.

Pumpas (pump): Neha csoszoas mGk6desunek nevezik. Az el6bbi, karos meehanizmusl vallotta fel, es token! puskakon e::; vadaszpuskakon rendszeresftelt. A li:iltenyeket a csd alian !ut6, azzal parhuzamos markola! megrantasaval Iehet a t6ltenyurbe juttatni, Releszes (reI): Altalaban puskakon es egyes vadaszpuskakon nasznatatos rnsqoldas. Egyszeru as megbizhat6, as esak apr6 mozqast igenyel a celz6161. Revolver (rev): Elterjedl maroklolegyver meehanika, melynel egy k6rbeforg6 hengerben hat vagy tobb lolteny kap helyet. Ketfele revolver letez1k: a modern bnfelhuz6 (rev2), es a regi egyl6- veses (revi). Az egylbveses meehanizmus lassubb, de egyszerubb_ A fegyver elsOtese elforditja a tarat, s igy bekesziti a friss I 6szert , de kezzet kell klblztositani, vagyis altalaban a hOvelykujjal kell visszaMzni az utoszeget. Az bnfelhuz6 esetsben a revolver egyuttal ujra kibiztosilja 6nmagat, ezert olyan gyorsan lehel vele 16ni, amilyen sebesen meg lehel nyomni a ravaszt. Ez ut6bbi rendszernel a ravasz rmikodtetese erthet6en klsse nagyobb erdt igenyel.

A LOSZER BETOL TESE

Sokfele tarazast rendszer letezik. Egyesek gyorsabbak, rnasok egyszerubbek as megbizhat6bbak.

Dobtar (dab): ValOjaban ez egy nagyrneretd kazenatar (Id. ott), csak tobb 161- teny fer bele.

Kazettatar (karJ: A kazetta ebben az esetben olyan femdobozkat jelent, melybe eiore lehel t61tenyt adagolni. A klip-rendszeru fegyverektol eller6en a kazettataras fegyverekben beepitett bizrosfto van. ami meqakadalvozza, hogy a fegyver elsulion, na nines benne a tar. Ennek eredmenyekepp meg akkor sem hasanalhato tar m~lkOI, ha a t61tenyt k6zvetlenOI a t6Jtenyurbe toljak, Akaresak a klipek eseteben, tobb toltott kazettatarat is lehetalokeszileni, igy gyorsan lehet ujratarazni. A pisztolyoknal haszmilalos kazeltatarat allalaban a markolatba kell csusztatni.

Szamos puskanak, vadaszpuSkimak as masfegyvereknek is "kazettataruk" van, de ezek nem csatolhat6k Ie. Az llyeneket "oldalt61Ioskent" luntetjiikfel a listan. Csak a kazettalaras (kaz) rendszeru fegyvereket lehet ilyen cserelhetO Iflfral belarazni.

Kettehajt6s (kef): lIyen a legtobb revolver es soretes puska. Az Uj tOltenyek behelyezesehez a iegyvert kette kell hajtani egy csukl6pant menten; a eso el6rebukik, es lalhat6va valik a tollenyur. A kiOrOlt hQvelyeket kezzel kelf kivenni, es szinten kazzel kell behelyezni

az uj 16szer! is. Nahany fegyver eseteben kinyitasniil automatlkusan urlli az elhasznatt to!tenyi1uvelyeket.

Kilendit6s (lend): Csak revolvereken fordul e16. lIyenkor a csuklopantra er6sitett henger alak.u larkilendltheto. A lelhasznah t61tenyeket kannyen ki lehel anteni, majd a tbltenyurakbe egyenkent kell bedugdosnl a !riss 16szert_

KUp (kl/p): Ebbe a klsmerettl, lembol keszOl1 taroa mar elore be lehet lalleni a loszert, es a fegyvertol fUg.g.ellenul is szallithato, Gyakran tevedesbol kazettatarkeml is emlegetik. A kllpekel altalaban felaulomata pisztolyok €IS egyes puskak eseteben hasznaljak, igy ezsk gyorsan ujratarazhatok. Bar szerves ra. sze a fegyvernek, megsem szuksages a fegyver elsOteseheL Egyenkent is betarazhatok tollemyek az urbe es a fegyver egyl6vetukanl is muk6dik.

Oldaftott6s (old): Ez egy tassu megoldas, mert a toltenyekel egy nyilason at egyenkenl kell betarazni. Bar a legt6bb ilyen mGk6desu puska 6S s6retes puska onmuked6en urili a hasznalt 16ltenyhOvelyeket, az 0ldalt6ltos revolvereknel ezekel kezzel kell eltavolitani.

Sza/agos (szlg): Geppuskakhoz. Eseten kent 1611eny6vek helye" alkalmazzak" Kisebb, Igy kevesebb t511eny fer bele, de k6nnyebb betarazni es kevesbe hajlamos muszaki moat okozni. T6/tenyov (6v): Kizarolag automata fegyvereknel fordul e16. A tolteny6vel elIenallo szovet vagy femszemekbol keszitik, melyekbe tollenyek kerOlnek. A t61tanybves geppuskaval hosszu ideig lehet folyamatosan IUzeln!. A fegi IElItenybvek egyre vesztenek rninosegQkbol, as gyakran beszorulnak.

KAPACITAs

Az egyszerre betarazhat6 t611enyek szamansk maximuma. A revolvereket - a blztonsaq kedveert - ugy celszenl hordani, hogy az ul6szeg ala"i t61tenyur ures, igy csokken a baleset val6szinGsage, am aggyel cs6kken a tbllenVkapaeitils. Bar egyallal.an nembfztonsagos, a mas muk6desu fegyvereknal (kiveve az egyiavetUek.et) meg egy t61- lenyt lehet betciraznl k6zvetienOI a t6ltenyurbe (csoret6Ites), amitel a kapacitas eggyel n6.

ELETT ARTAM-PONT

A fegyver ellenall6kepessegenek merteke. Alta laban a fegyverek csak akkor vesztenek EP-t, ha bunk6sbotkent hasznaljak vagy ha egy kulonosen eros csapasl haritanak velOk. Ha elfogy az EP-je, a helyzettol logg6en a fegyver vagy megsemmisOI vagy egyszeruen esak hasznalhatatlanna vallk, as meg kell javilani.

55

Az 1920~as evek oyomozoinak kezikonyve

Sokfele valtozata kesziilr JO~t61 30 cm-es csohosszal.

A hosszabb csovu valtozatoknal 32 to!tenyes "csiga" rendszerfi dobtar valtotta fel a standard 8 tOltenyes tarat. A legtobb Lugerrc valltamaszt is lehet szerelni,

Webley-Fosbery auto.mata revolver

A Webley nagyon kUlonleges fegyver, mely a visszarugas erejet hasznalja a tar elforditasaraa ravaszmozgas helyett, igy ez azegyerlen kereskedelrni forgalomban kaphat6 felautomata revolver. Annak ellenere, hogy a Brit Hadsereg visszautasitotta, egeszen 1939~ig gyartottak.38-ases .45~os kaliberrel. A Webley-Fosbery igen konnyen beszorul, ha nern tartjak tisztan, de - mas revel verektdl elteroen - biztoslto is van rajta,

Astra M1921

A Camp-Giro Ml9I3-16 pisztolyon alapulva az M 1921 -es egyedtila no abban a tekintetben, hogy tobbfele tOltennyel hasznalhato, peldaul 9 rnm-es hossze Browninggal, 9 mm-es Glisenrivel, 9 rnrn-es Largoval, 9 mrn-es Parabellumrnal es .38-as Super Auto toJte-nnyel (a Glisentik es a Parabellumok gyakran beszorulnak a kikopott fegyverekbe) .. Az Astra a Spanyol Hadsereg rendszeresitett oldal fe gyv ere 1921-tol.

Az 1930~as evekben megjelend Model M valrozatba mar .4S-os ACP valo, emelletc atkspcsolhato teljes automata miikodesu.re is. llyenkor a aagymervu visszarugas miatt szinte lehetetlen vele celozni,

Puskak

APUSKAK TOBBNYIRE erosebb fegyverek nagyobb atuto-erovel es nagyobb lotavvaI. .22-161 . .45-os kaliberig, sot, meg ennel nagyobbak is leteznek, A biztosabb celzast vaUtamaszgarantalja. Sok puskat gyartanak "karabely" kivirelben is (ezeket eredetileg lovassagi hasznalatra fejlesztettek ki), melyeknek r6- vidcbb a csevak e.s kisebb meretfi a valltamaszuk. Az alap hatotav aitalaban haromnegyede a puska valtozatenak, es a mrkapacitas is gyakran kisebb.

Az egyszerii egylovetfl modellektol kezdve a puskak rengeteg fele felhnzo- cs tolt6rendszerrel kapbatok, A karos rendszeriir a XIX. szazad kozepe tiljao rnutatrak be. A pumpas vagy csuszdas

rendszerfi mar kesobbi,

ami felhuzas kozben is

biztosabb celzast tesz lehetdve. A reteszes rendszer mar az e szazad karonai vlvmanya. Hasznalatahoz apro mozdulatok is elegendok, A felautomata puskak e szazad elejen bukkantak fel Tl3- gyobb tfrzgyorsasagot

biztositva, de ezek meehanikaja joval erzekenyebb a porta es igy gyakrabban meghibasodnak ..

A puskak zomet katonai hasznalatra terveztek, es csak kesobb keriiitek vadaszok es mas sportemberek kezebe, Kivetelnek szamiranak a .22-es kalibeni puskak, melyeket ket kaeegoriaba szokas sorolni: az olcso, gazdasagos "ifjusagi puskakhoz"; es a rendkiviil draga sportpuskakhoz, amik altalaban egylovetfiek, es sokkal tobbe keriilnek mas, nagyobb erejf puskaknal,

Kulonleges loszerek

A pisztolyoknal hasznalatos ureges es a laposhegyd IOsze.-. rekhez hasonlok a kisebb, maximum .30-as kaliberf puskaknal is alkalmazhatok. Nagyobb kalibernel a nagyobb sebesseg mi att nem hasznalhatok, Az t1reges tolteny +2 sebzest okoz, de pancelozott ellenfel eseteben csak a dobon sebzes fetet, A laposhegyii loszer +2 sebzest okoz, de a fegyver alap hatctavolsagat megfelezi.

Kiegeszitok

A katonai celokra tervezert puskakra altalaban szuronyt is lebet csatolni, A szurony hasznalatahoz kUlon tamado es kUlan harito kepzettseg szukseges, melyek 20%-05 alappal indulnak (Szurony/Darda kepzettseg), A bajonettek 1 D8+ L +sb sebzest okoznak es nyarsa I hamak. Vannak olyan szuronyok, melyek eleg kicsik hozza, hogy Iecsatolva keskent is hasznalhatok legyenek.

A celzotavcsovel konnyebba pontes celzas, igy az alap hatotavolsag duplazodik. Ha ezt az elonyt a nyornoz6k ki akarjak hasznalai, fordulonkent legf6ljebbegy 10- vest adhatnak le, Ha a puskat biztosan nekitamasztjak valaminek, mondjuk egy fatorzsnek, az ugyanigy megduplazza az alap hatotavot. Mindket modszert alkalmazva a hatotav negyszerezcdik! A celzotavcsovek igen erzekenyek, es konnyenelkalibralodnak,

Nehiiny gyakori puska

Remington Rolling Block puska

Az 1876-ban rnegjelent Rolling Block egyszenl, megbizhate egyldvetu, Egeszen I 934-ig szarnos kaiiberrel, tobbmilli6 peldanyban gyartottak, es Dania, Svedorszag, Norvegia, Egyiptorn, Spanyolorszag es Argentina hadscregenel rendszeresltertek. Egyarant letezik puska es karabeiyvaltozata; a karonai valtozatra szurony is kapcsolhato .. Modem, flistmenres kaliberek, peldaul .. 22 es .303 British

Remington ROiling Block

56

Felszereh~si mrgyak esfegyverek

Markaimodell Orszag ltv Kaliber MukodesTarrendszsr Tarkap. EP Ar
Franela M1916 puskalkaraooly Franciaorszag 1916 8mm Lebel ret kill' 5 12/11 $50
Japan Type 38 Atlsaka puska/kaamery Japan 1905 6,5 mm Type 38 ret kllp 5 12/11 $50
Lee-Enfiald Mal'k III puska EgyesCiIt Kiratys8g 1007 .303 British ret kaz 10 12 $50
Lee-Met1ord Mark J pu:ska/kBraooly EgyesOlt KJr8lysag i888/1a94 .303 Meiford ret Kill 8/8 12111 S50
MannDcher Carcano Ml891 puska,lkarab8ly Oleszorszag 1891 6,5 mm M91-95 ret clip 6 12/11 $50
Marlin M1893karos puska/karabely USA 1893 ,30-30 kar old 10(7 918 $50
Mauser M1893 puska/karabely Spanyolorszag 1893 7mmMauser ret kill' 5 12 $50
Mauser M1898 puska/kBrabely Nemetorszag 1898 7,92 mm Mauser ret kllp 5 12111 $50
Mauser M1903 T6r6korszag 1903 7,65 mm Maussr ret kllp 5 12 $50
Mauser Ml909 puska Argentina 1909 7,65 mm Mauser ret kllp 5
Mauser M1912 Mexik6 1912 7mm Mauser rat kllp 5
Mauser Standard Model 99 Nametorszag 1920 7 mm Mau./7,9Zmm Mau. ret old 5
Mau. T -Gewehr M1918 Anti-lank puska NemetOfszag 1918 l3mn'l ret old 1 13
Mondragon Ml908 puska Mexlk6 1908 7 mm Mau.I7,5 mm Ml1 kapcs klipJkaz/dob 8120/30 11
M08ln-Naganl Ml89'l puskalOragoon (kar.) OlOszorszag 1691 7,62 mm SpitzI!!' ret Idlp 5 12
Remington Roiling Block puska USA 1867 vaJtoz6 e.1. old 1 12 $15-$20
Remington Model 14A. csuszdas puska USA 1912 .25 Rem.I.30 Rem./.32 Rem. pump old 5 10 $35
Repetler M95 puska/karabely A.usztna 1895 8mmM95 rei klip 5 12/11
Savage Model99A karos puska USA 1899 ,30-30Ies egyebek kar old 5 8
Springfield M1903 puska USA 1903 .30-06 ret kllp 5 12
Schmidt Rubin M1911 puskalkarabBIy Svale 1911 7,5mmM11 ret kaz 6 12/11
U.S. M19i7 Mag "Enfield" puska USA 1917 ,30-06 rei kUp 5 12
Winchester Ml894 puakalkarabely USA 1894 .30-30 kar oid 614 9/8
Winchester M1895 puaka USA 1895 .30-06/.303 British kaT ~d 415 9
Winchester Model 54 puska USA 1925 .30-06 ret old 5 Jelentosebb puskak

A csohossz a szokasos 60 es 71 em-tel a 76 cm-ig terjedt, de letezett a nehezkesen kezelheto, bosszutavra kialakitott 91 cm-es illetve az 55 cm-es karabely modell, Az

utobbit csak .30-30, .30-06 es .303 British kaliberrel gyartottak, A hadsereg szamara szallitott puskakra 20 cm-es szuronyt

lehetett felerositeni.

Winchester 1895 ka.rabely

Mauser M1898 puska

Az M 1888 ut6dja, mely egyarant kaphat6 puska es karabely valtozatban, tal An a legutols6 reteszes fegyver. A nagy erejU

7,92 mm-es Mauser roltennyel tarazott szalagos k1ippel (ovid idot kell elpocsekolni az ujratoltessel. Az M1898-asra sokfele bajonettet fel leaet csatolni, peldaul a hlrbedt ftireszes pengejfi "m&mirospen get" is, Ezt a fegyvert nagy meonyisegben gyartottak, mert egyarant volt alkalmas nagyvadas vadaszatra es .Mboruzasra is. Az alap Mauser tervet szamos orszag lemasolta.

Winchester 1895 puska

hasznalharok hozza. A Remington soretes puska kivitelben is keszul 16-os es 20-as firmerettel,

Winchester M1895 puska

Ezt a nepszeni fegyvert 1895 es 1931 ki)z6tt gyartottak, es Theodore Roosevelt is ilyen pus kat vitt magaval=- t6bbek k6zt - afrikai vadaszkirandulasara, Bar karos rendszeni, tervezci megsem a szokasos megoldast valasztottak, amikor a cso alan fut vegig a henger alakii tar, hanem a I'a~ vaszvedd keret ele szerkesztettek a Ie nem csatolhato dobozos tarat. Emiatt a puskaba csak negy toltenyt lehet rakni; a .303 British valtozatba otot, A 7,62 mm-es Spitzer kalibert az orosz konnany szamara gyartottak a Vilaghaboru alatt - ez volt az egyetlen valtozata, melyben szalagos klip volt.

"Springfield" M 1903 puska

A Vilaghaboniban az Egyesiilt Allamok hadseregeben rendszere itett reteszes puska szinte teljesen a Mauser M1898 masolata volt. 1906 utan a standard kaliber .30-06

57

Az 1920-as evek nyomoz6inak kezikonyve

volt otos klipben, A csohossz eppen c ak elerte a 60 cm-t, Ezeket a puskakat meg rna is nagyra tartjak a kornoly 10- veszek.

Lee·Enfield Mark III puska

Az idejetrmilta Lee-Metford szeria levaltasara keszult brit puska a .303 British toltenyt hasznalja. A Mauserhez hasoni6an ez is reteszes rnukodesil, de a tiz loszert befogadc tara hosszabb lovoldozest tesz lehetove. A Mark ill volt a legelterjedtebb Lee-Enfield a Vilaghaboru idejen.

abban rejlik az elonyuk, hogy egesz csorn6 olomsoretet lonek ki egyetlen tolteny helyett, A kdzeli celpont ellen kulonosen hatasos ketcsovu ripusok rnindket csove elsuthero egyszerre is, ilyenkor az okozott sebzes megduplazodik. Minel rovidebb 3 cso, annal inkabb tertii a sorer, lgy no a harekonysag kozeli celpont ellen, es csokken a tavoliak ellen,

Az alap soretes puska egy- vagy ketcsovu fegyver, mely ujratoltesnel kertehajthato. A karos es purnpas valtozatokba tobb loszer fer, de sokkal konnyebben beszorulnak, Felautomara soretes pu ka is letezik, ezeknel csak a ravaszt kell meghuzni, es a fegyver tiizel, kidobja a hasznalt t6ltenyhuvelyt es bekesziti az uj toltenyt, A vadaszpuskakar kaliber

, helyett urmerct szerint osztalyozzak - minel kisebb az £irmerer, annal nagyobb es eresebb a puska.

•

Lee-Enfield Mark III

Mondragon M1908 es M1915 puskak

A Mondragon az egyik elsa felauromara puska .. Mexikeban tervezte Manuel Mondragon, Am eldszor a svajci SIG gyartotta. 7 mrn-es Mauser kaliberrel keszult Mexik6 hadserege szamara, es 7,5 mm MII-es kaliberrel a Nemer Hadsereg reszere,

Az MJ 915 atkapcsolhato t(izm6du fegyver, mel yet felautomatakent es automata kent i hasznalni lehet. A repu- 1okon hasznalatos valtozata 30 toltenyes dobtarral kesziilr. A konnyebb, 30 toltenyes kazettas valtozar tulsagosan erzekenynek bizonyult haborus hasznalatra,

Mauser T·Gewehr Anti·tan.k puska

Az M1918-kent is ismert 13 rnm-es egyloveni, reteszes puska valojaban csak a rendszeresitett Mauser harci puska felnagyitott valtozata. Fajtajanak elohirnokekent tobb mint elegendo atiit6er6t biztositott az akkori tankok panceljanak (25 mm-tdl) kilyukasztasara.

Soretes puskak

ASZARN'YASVADASZATOKON hasznalt soretes vadaszpuskak leszarmazottait okaig nem hasznaltak harci korulrnenyek kozott, mig az USA a szazadfordulo tajan be nem vetette 6ket a Fiil6p-szigeteki dzsungelhareban, Soretes puskakat gyartanak sport-, hedaszati es rendorsegi felhasznalasra.

SaT sokkal rovidebb lotavuk van mint a puskaknak,

Kiilonleges 16szerek Sokfele soretes tolteny lerezik a OO-as oregszemiitol a porszeni madarlovoig. Tomor loszer is

letezik, mely kiterjeszti a soretes puska alap hatotavolssgar. A felsorolr sebzesek mindig a Iebetd legsulyosabb 50- retet feltetelezik - altalaban 00-a5t. A konnyebb madarlov6kkel a feltiintetett sebzes felet lehet elerni: a kozepes 50- retek a dobott sebzest haromnegyedelik.

A soval taltott puskaval fajdalmas, de ncm halalos sebzest lehet okozni, A soval tolt6tt loszer a dobott sebzes felet eredmenyezi, emellett a erultnek sikeres FIZx5 dobast kell rennie, kulonben a fajdalmas egcto erzes miatt teljesen cselekvcskeptelenne valik.

A hagyomanyos soretes puskak toltenyenek papir boritasa hullarnos lesz, ha nedves kornyezetbe keriil, igy beszorulhat az isrnetlo soretes puskakba. A femboritasu toltenyek, bar nehezebbek es dragabbak, a Spanyol-Amerikai haboru 6ta kaphat6k a kereskedelemben.

Kiegeszit6k

Szamos nepszerti soreres puskakat aZ ugynevezett , zavargasi" es .Jovesz" valtozarban is gyiutjak. A zavargasi valtozatok altalaban 12 obos, rovid, 45-50 em csohosszusaguak. Altalaban ezek pumpas rendszeniek, de a karos Winchester M1901-es es a felautornata Remington JlA egyarant Ietezik zavargasi valtozatban is.

A loveszpuskaket a ViJagbaboru elotr fejlesztetrek ki az Egyesiilt Allamokban, Az e1s6k kozott volt a Winchester M1897 es M1912, rnindkertd 12 abu, csuszdas rendszenl. 1918-tollehet legalisan hozzafcmi az 50 cm-es csohosszusagu es szuronycsattal felszerelt modellhez, Az otthon fabrikalt leftireszelt csovf puskaknak meg rovidebb a csove, igy meg szelesebben teriti a soreret. Neha meg a tust is leroviditik, igy akar kabat alii is rejthetd a fegyver. Amikor rovidcsovf soretes puskat hasznalnak, a celbatalIilasi esely is modosul. Az 50 cm-es zavargasi es 16vesz-

58

Felszerelesi targyak es fegyverek
Mahany amerlkal soreles puska
Milrka/modell Ev Ormeret MukOdes Tarrendszer Tarkap. EP AT
Greener Far-Killer Model 1893 810/12 dupla ket 2 12 $40-$45
Ithaca automata es betordpuska 1921 20 dupla kat 2 10 $35
Remington Ml894 duplacsovll 1894 10{12/16 duple ket 2 12 $40-$45
Remington M1889 duplacsovu 1889 10/12/16 dupla ket 2 12 $40-$45
Remington Model 11A 1905 12/16/20 f.a. old 5 10 $60
Remington Model 10A 1907 12 pump old 5 10 $45
Savag.e Model 620 csuszdas 1927 12/16/20/.410 pump old 5 10 $45
Savage Mdl. 720 autotollos 1930 12/16 f.a. old 4 10 $60
Winchester M1887 karos 1887 10/12 kar old 5 8 $50
Winchester M1897 C5U5zchis 1897 12/16 pump old 5 10 $45
Winchester M191l1 karos 1901 12 kar old 5 8 $50
Winchester M1911 onlol16s 1911 12 t.a. old 5 10 $60
Winchester M1912 csuszdas 1912 12/16/20/28 pump old 5 10 $70 puskaknal az alap hatotavot harmadolni kelt a celbatalalasi esely pedig 5-tel javul. Az ennel rovidebb csoviiek 16tavolsagat akar felezni is Iehet, es lO-et adni a celzasi eselyhez.

Karos rendszenJ Winchester soretes puska

Nehany gyakori soretes puska

RemingtonM 1889

Az M1883-mal kezdddd szeria utols6 tagjakent ez a duplacsovti puska kiils6 i.it6szegekkel kaphat6 10, 12 es 16 6bu valtozatban, a csohossz 71 es 81 COl k6z6tt valtozik, Amikor J 909-ben lealltak a gyartasaval, 37500 ilyen fegy~ vervolt szerte a vilagon.

Winchester M1887 es M1901

A jellegzetes, karos mlikodesu puska nepszenl volt kulonos, inkabb csuf kiilseje ellenere is. Ket fajta valtozatat gyartottak: az MI887 10 es 12 6bil hagyornanyos puskaporral, az M1901-es pedig 10 6bO fiistmentes loporral. Mindket valtozat ottoltenyes, hengeres tarkazettaval kesziilt. 1898-ban mar rnindket valtozat kaphato volt rovid-

Csuszdas renaszeni Winchester soretes puska

csovii zavargasi kiszerelesben is. A nem zavargasi val tozat csohossza 76-81 em. A fegyver gyartasanak ] 920-as leallitasrug tobb mint 75000 peldany keszult el. Csak ebbdl a tipusb61 keszulr 10 6bi! fegyver.

Winchester M 1897

Ez a balszerencses M1893-as felvaltssara tervezett fegyver kitoro sikert aratott, 1897 es 1957 kozott t6bb mint egymilii6 kesztilr ebb51 a ldils6 tit5szeges, pump as rendszeri.i puskabol. Nepszeni vadaszpuskakent igen kedveit a polgari szferaban, a hadseregnel ezernyi lovesz valtozata, a rendorsegi egysegeknel pedig a zavargasi verzio terjedt el. A sportcelra keszitettek 66 es 76 em csdhosszusaguak, a zavargasi es a lovesz csohossza 50 em. A ievesz valtozatot szellozo eSQved6 burokkal es szuronykapoccsal gymjak, A 12 es 16 6bi:i Ml897-esek 5 toltenyes. csf alatti hengeres tarkazettaval keszillnek,

Winchester M1912

Ez a gyakori, pumpas, iitoszeg ne lkiil i tii.zfegyver J 2 16 es 20 6b{l (1934-bel1 mar 28 obi!) vattozatban kapbat6. ] 918-tol kezdve gyartanak beldle zavargasi es Iovesz valtozatot is. A zavargasi valtozat eleg gyakori, de a Vilaghaboru vege 6ta 16- vesz verziot csak kiilon rendelesre keszltenek, Az M1912-est egeszen 1980-ig gyartjak.

59

Az 1920-as evek nyomoz6inak kezlkonyve

Geppisztolyok

A GEPPISZTOL YOK - kezben tarthatc reljescn automata fegyverek - a Vilaghaboru rniatt sokat fejlddtek. Altalaban pisztolyhoz hasznalatos 16- szerrel mukodnek, sokukon kapcsoloval allithato a felautomata vagy teljesen automata iizemmod. Az olasz 9 mm-es Villar Perose 1915-hen jelent meg; az elso ncrnet Bergsmannok csak a haboru vege tajan tuntek fel. A hires Thompson .45-05 geppisztoly eloszor 1921-ben kerult piacra.

A nagy nizsebesseg nagyobb toltenykapacitast igenye!. Valtozc nagysagu kazettas- es dobtarar hasznalnak, egyes valtozatokba akar 50-100 loszer is fer. A nagyrnerem dobtarak kulonosen sulyosak es nehezkesek.

A teljesen automata fegyverek birtoklasat csak

Thompson .4S-os geppisztofy

1934-t61 szabalyozta a torveny. Sok magantesror es rend(hi szervezet feltuncen gyakran hasznalta a Thompsonokat. Rendkivi.il nepszenlek volt az egymas kozr viszalykodo gengszterek es csernpeszek koreben, A fegyvcr ujsagban megjelent hirdetesen egy vagany cowboy lathat6 10- haton, oleben a Fekete Thompsennal, keszen a marhatolvajok megfekezesere,

Nebany geppisztoly

Bergmann MP181

Ezt a fegyvert a Haboru vege tajall fejleszrcttek ki, luI keson ahhoz, 110gy barrnifele hatassal leheterr volna a harcokra. 9 mm-es Paraoellumhoz alakitottak, csak automatikus iizemmodban petcenkenti 350-400 tolrcnye sebesseggel tuzelt 20 rolterryes dobtarbol. Az MP28ll mar kesdbbi valtozat, melyet titokban fejleszrettek, megsertve Nemetorszag kapitulacios cgyezsegeit. Bclul kisebb Malakitasokat hajtotrak vegre rajta, jobb iranyzekkal es valaszthatoan 20 vagy 30 tolrenyes doboztarral vagy 32 tfiltenyes "csigas" tarral szereltek fel. Kapcsoloval lehetett valasztani a felautomata vagy teljesen automata miikodesi mod kozott,

Thompson M1921

Az M1921 az crcdetileg 1919-ben bemutatotr modell valtozata, A .45-6s ACP-hez kialakitott "Tommy gun" vagy

20 es 30 tOIL6nyes dohoztarral vagy a sokkal nchezkesebb 50 CS 100 toltenyes dobtarra! keszult. Percenkcnt 800 loves!

volt kepes leadni, Az 1928-as valtozaton feltiinik a vizszintes mellsd markolat (az credeti pisztolyrnarkclat helyett). cs a tuzgyorsasag 650 lovcdek/percre csokken.

GeppusIW.k

Az ELSa VAL6BAN AUTOMATA geppuskat 1884-ben talalra fel Hiram Maxim. Bar a Gatling- es mas rendszeni agyuk mar korabban megjelentek, a Maxim volt az els6, ami sikeresen hasznJlta a fegyver energiajat a kiszolgalt toltenyek uril"e>;ere es az tij loszer bctarazasara a kezi forgatukaros rnechanizmus helyett, J895-re John A. Browning arnerikai feltalalo eladta az Arnerikai Hadseregnek uj, sajilt ralalmanyat, melynel a gaz nyomasat hasznalta az aurornati-

Geppisztolyok
Marka/model! Orszag Ev Kaliber M{ik6des Taffendszer Tarkap. EP
Bergmann MP181 Nemetorszag 1918 9 mm Parabellum auto dob 32 8
Bergmann MP2811 Nemetorszag 19.28 9 mm Parabellum kap kaz 32 8
Beretta M1918 Olaszorszaq 1918 9mm Glisenti kap kaz 25 8
Steyr Solothum (MP34) Ausztria 1930 9 mm Mauser/9 mm Steyr auto kaz 32 8
Thompson M1921 USA 1921 .45ACP kap kaz/dob 20, 30/50, 1 00 8 60

felszerelesi birgyak es fegyverek

Geppuskak EP
Marka/modell Orszag Ev Kaliber Muk6des Tarrendszer Tarkap.
Browning M1911A1 (VH-LH) USA 1917 .3(}()6 auto Ov 250 12
Browning M1918 automata puska (LH) USA 1918 .30-06 kap kaz 20 11
Browning M19210 .50 kaJ. H·LH USA 1921 .50 auto OV 250 14
HotchkiSS M1914 (LH) 1914 Bmm Lebel auto szlg/ov 24/30/250 12
Japlln Type 3 (LH) 1914 6,5 rnrn-os auto szlg 30 12
Lewis Gun Mark I (LH) 1912 .303 British auto dob 47/97 12
OV 50/100/250 12
Maxim MG08/15 (VH) 1915 7.92 mm Mauser auto
Revalll M1914 (VH) 1914 6,5 mm M91 ·95 kap kaz 50 '2
.303 British auto QV 250 12
Vickers H 1912 kus urftesre es ujratarazasra, Ez a ker talalmany a Ienyege valamennyi automata es felautomata fegyvernek,

A geppuskakai harem csoportba lebet osztani. A nehez geppuskakat haromlabu aUv{myra vagy allando felepitmenyekre, esetleg jarmfivekre szerelik, es altalaban .50-es vagy .nagyobb kalibeniek. A kozepes geppuskakat harem- vagy ketlabu allvanyra szerelik, de 13-30 kilogramm sulyuak leven hordozhatok, Ezek szallitasahoz es felallitasahoz altalaban ket ember sziikseges, es annak ellenere, hogy miikodtetesehez egy ember eleg, egy masodik, a toltenyt adagoL6 segito csokkenri a mtiszaki hiba elofordulasanak eselyet, Bar mozgathatok, legjobban vedekezesi celra hasznalhatok, A konnyu geppuskak 7-15 kg sulyuak, es eleg kicsik ahhoz, hogy egy ember szallithassa es kezelhesse, EITe a kategoriara pelda a Browning automata puska (Browning Automatic

~ehany bevalt geppuska

Mark I Lewis Gun

A Lewis Gunt 1913-ban mutattak be Belgiumban, nem sokkal az utan, hogy az Egyesiil Kiralysag, az Egyesiilt Allamok es Japan hadseregenel rendszeresitettek, A .303 British vagy .30-06 kaliberu, teljesen automata fegyvert korkoros, 47 toltenyt befogad6 dobtar taplalta, melyet a szerkezet tetejere kapesoltak. Bar van valltamasza, a Lewis 14 kg-os toltdtt sulya miatt a rovid ketlabiJ tamasz nasznalata es foldre hasal6s tiizelesi pozici6 csaknem elkerulhetetlen. A Lewis Gunt altalaban repuLore szerelik forgo felepitmenyre, es killon lovesz kezeli. Emiatt altalaban sziiksegtelenne valik a valltamasz es Jehetcseg nyilik a nagyobb, 97 toltenyes dobtar hasznalatara, A 450-500 tolteny/perces tfizsebeasegevel a Le-

wi Gunok igen konnyen beszorulnak,

Browning M1918 automata puska

A hires BAR-t I 918-ban lepett szinre. A .30-06-os kaliber miatt eleg nehez, 8 kilogramm sulyU. de vallszlj segirsegevel a1l6 helyzetbol is lehet vele tii-

zelni. Kapcsoloval al!lthat6 a felautomata vagy automata uzemmod, 20 toltenyt befoga-

d6 kazettas tara van, ] 928-ban Lengyelorszagban elkesziilt a 7,92 mm-es Mauser kalibern valtozat.

Browning .30.as kaJiberil geppuska

Rifle - BAR)es az angel Lewis Gun.

Egyes geppuskak vizhtitesesek (VH), rna ok leghtitesesek (LH). A vizhiitesesre megfelelo csovekkel kfilonleges sOOt6t es viztartalyt keU kapcso1ni. Ha nem hiitik rendesen, a fegyverek elobb-utobb rneghibasodnak. E kiegeszito ~~.~ gyak sulya es tomege tovabb rontja az igy sem valami JO szallithatosagot, es ha meg mindehhez hozzavesszuk a nehanyszaz t6lteny sulyat, k6nnyen megertheto miert hasznalatosak ezek a fegyverek inkabb vedelmi celokra,

Vickers .303·as kaliberu geppuska

A nehez, haromlabu allvanyra szerelt toltenyoves, angel gyartmanyu Vickerst 1912-ben mutattak be .. 303-as loszerrel percenkent 450--500 tdltenyt [(5hetett ki. A korai vizhuteses valtozatnal felmeriilt az a problema. bogy a cso k6riil terjeng6 goz akadalyozta a loveszt, Kesobbi modelleknel ezt mar kjktisz6b6ltek A fegyver oldal-

61

Az 1920-as evek nyomoz6inak kezikonyve

markolattaI van felszerelve, a ravaszt a hiivelykujjal kell miik6dtetni. Repiildgepre val6, teghtiteses valtozata is 16- tezik.

A tartalek loszert sokfel ekepp en lehet szallitani, A bor toltenyovet a felsdtesten atvetve bordjak, A megfelelo toltenyekre meretezett burkokba 50-60 darab loszert lehet bedugni. Letezik derekszij valtozatuk is, melyre pisztolytaskat is lehet csatolni, Ezek ara 79 centtol $t,79-ig rerjed, Kllaki szinti tdltenyhurkos melleny ara $1,08. Kismereni tartarto erszenyt, melybe legfeljebb harom tar fer, az ovre, de akar valltaskara is lehet akasztani. Az egyszerii, mindennapos

anyagb61 varrott loszertarto kotenyben tartalek toltenyeket es elore megtoltott tarakat stb. is

Iehet hordozni,

A tilzfegyverek tisztantartasa nagyon fontos. A direkt fegy-

vertisztitasra kialakltott keszletek mar $1 alatti aron kaphat6k. Puskakhoz es vadaszpuskakhoz vizhatlan tokot $1-$2 korilli aron, mig az elegansabb, ercsitett, rezkapcsos bortaskat $6,59-es aron lehet vasarolni. Kivalo minosegil valltamaszhoz rogzithetd, a visszanigast enyhitd rugalmas szivacs ara $2,75.

A komoly lovesz, aki sokat gyakorol, rnegprobalkozhat azzal, hogy sajat maga tolti ujra a patronjait, A felhasznalt losze[huveiyek osszeszedese es ujratoltese eleg gazdasagos, es megteritheti a felszereles arat, A sajat t6!tesil 16- szer masik baszna hogy kiserletezni lehet kiilonfele 10- porral, toltenyalakkal stb. •

.30-as kaliber(i Browning valltamasszal as klM/abU altvannya/

Browning M1917 .30 .. as kaliberu geppuska

A regi, 1895-08 Colt-Browning modell felvaltasara kifejlesztett fegyver .30-06-0 toltenyeket 10 250-es ovtarb6l 450-600 loszerlpere sebesseggel. Vizlniteses, pisztolymarkolani es hagyomanyos ravasszal rendeLkezik. A kes6bbi ML919-es legbiiteses valtozatat gyakran szereltek repi.iJ6gepekre.

Browning M1921 .50·es kaliberu geppuska

A 42 kg sulyu, L 65 em hosszu Browning 250-es ovtarbol percenkent 450-575 toltenyr 16 ki 966 meter masodpercenkenti torkolati sebesseggel, Letezik hozza panceltord tolteny i . Egy kesobb: valtozata, az M2HB mar leghfiteses.

Loszer es egyebek

A LEGGY AKORIEB AMERIKAl kaliberekhez vegyes- es barkacsboltokban lehet loszert vasarolni; alralaban a nagyobb aruhazakban is van vadaszreszleg,

A pisztoly es puskaldszereket altalaban 50 es 100 darabos dobozban ltruljat<. A legjellemzdbb arak szazdarabos esomag eseteben: .22-es 50 cent; .32-es 2,59$; .30-30-as 5,28$; .45 Auto 8,60$. Papirboritasu soretpatronok ara szazdaraoos csomagnal; 20 obil 3,08$; 16 obli 3,16$; 12 6bii 3,48$; 10 obii 3 72$; a femboritasu patronok ara korulbehil az elobbiek haromszorosa.

Vadaszatlloz idefllis tiiltenyekl

62

Tiizfegyverek tciblcizata

A KOVETKEZO TABLAzATOK seqftseg90vel barmely tUzfegyver adatalt atalakithatjuk a jat9kban haszrtalhat6 adatokra. Ezen kivu I a llstan nem szerepld fegyverek egyes jelIemzojet IS meg lehet becsulnl ezallal, es meglehetdsen pontos adatokat kaphatunk,

Sebzes· tablazatok

A LOVEDEKEK okozta serOh'lS a kallbertdl €IS a hasznalt fegyvertol fOgg. A rovidesovu pisztolyok €IS geppisztolyoknal kisebb a csdtorkolaf sebesseg as kisebb a sebzss, mint a megfelelo puska vagy geppuska kaliberne I. KOlon sebzestablazat letezik a pisztolyokhoz es geppisztolyokhoz, es a puskakhoz es geppuskakhoz, A soretes puskakat egy ujabb tablazatban largyaljuk.

Pisztoly as gappisztoly sebzastab· lazat

KaJiber

Sebzes

Puska as geppuska sebzestablazat

Kafiber

Sebzes

S6retes puskak: tasd az alabbi Soretes puska sebzes- es 16tav tab/azetot!

Geppisztolyok: A geppisztolyok piszlolytoJtenyt hasznalnak. Hosszabb csovOk miatt valamennyi lIyen fegyvernek 20 meter az alap hal6tavolsaga.

Geppusl<fJk: A legtobb konnyO 90s 101.6- zepes geppuska puskatoltenyt 10 kl, [gy az alap hal6ta.volsaguk 110 meter. A ,50 kallberu geppuskak alap lotavolsaga 200 meier. Az ert.akek megadasakor felletelezti.ik, hogy szOkseg szerint ket- vagy haromh~bO allvanyra szerelt fegyverekrol van szc.

Kis ka.liber

rovid .22-es 1 04

hosszil .22-es , , 106

hosszf puska .22-es 106+ 1

.25 ACP , , , , 106

Kozepes kallber

.32 ACP; Colt Long; rlmfire;

S&W Long; S&W Short , , .. , 108

S&W; Spedal; Webley , ' , . , 1010

.380 ACP , , , , , .. , , . , , .. , , .. 1010

rovid A1-es rimi1ra., ., ".,1010

7,62 mm M95; Type P, 108

7,63 mm Mauser, ., ' .",.,108

7 ,65 mm Long, Mannlicher;

Mauser, . , , . , . , . , , , . , , , , , 108

8 mm M1904 .,.", 108

9 mm Browning Long; Glisenti;

Largo; Mauser; Parabellum;

Steyr; Type 26 .. , , , , , , .. , , . , f010

Nagy lealiber

.41 C01t; rimflre , .. , 1010+1

.357 Magnum. , .. , 108 + 1 04

.44 Special .. , , .. , , .. , 1010+2

,45 ACP; Colt, .... ,., .. " 1010+2 .455 Webley; Webley Auto, . 1010+ 2

Kis #Caliber

rovid .22-es, , , , , , .. , •. ' . , , 104

hosszu .22-es , , .. , , .. , , .. , 1 06

hosszu puska .22-es , , 106+ 1

,25 Remington , 106+ 1

,25-20 .. , ...........•... , , , . 206

Nagy #Caliber

,30 Remington .. ". "" .... 206+3 ,30-30, , , .. ,. .""",., . 206+3

,30-06, , , , , .. , . ' , , , , , . , 206+4

.303 British; Metford . , , , . 206+4

.32 Remington; Spacial. . , , .. 206+3 ,35 Remington .. , .. ".", .. 206+3 .50 M2 (geppuskal . , , , , .. ,2010+4 6,5 mm M91-95; Type 38 . , .. 206+3

7 mm Mauser; M93. , ' 206+4

7,5 mm M11; Rimless. . . . 206+4

7,62 mm Spitzer. , , , . , , . 206+4

7,65 mm Mauser.", "' 2D6+2

7,7 mm Type 99 .",." .. , , 206+4

7,92 mm Mauser .. , ,206+4

8 mm Lebel; M35; M95 206+4

11 mm M71 , , , , , 2D6+4

13 mm Mauser

(anti-tank puska) , 2010+4

Alap hatotavok

Plsztolyok: A kiskaliberu pisztolyoknal a legjellemzobb alap natotav 10 meter, a kozepee es nagy kaliberueknel 15 meter. Abbol indullunk ki, hogy a pisztolynak standard es6hossza van, kb, 11-13 em. A hosszabb csovil plsztoIyok - mondjuk 19 em - esetsben 5 meterrel novelheto az alap lotav (az effele pisztolyokat meglehetosen neMz elrejtenl}, Ugyanigy, a rovidebb eso es6kkentett hat61avolsagot jelent 10 meter 7 em-es csonel, 5 meter 4 cm-es csdneL Ezek a "mos orru" modellek kimondottan konnyen elrejthat6k, A Oerringerek es egyeb "mellenyzseb pisztolyok" alap hat6tavolsaga 3 meier.

Puskak: A kiskaliberu puskaknal a legjeliemzobb alap hatotav 40 meier, a nagykaliberueknel 120 meter Ha igeny van ra, a kiskallbenieknel lovabb iehet 1lnomitani; rovld .22·esnel 30 meter; hcsszc ,22-esnel 40 meter; hosszu puska .zz-esnel vagy .25-osnal 50 meter; .25-20-asnal 80 meter. Az 6sszes hat6tavnal teljas hosszusagu puskat felteteleztOnk. A rovidebb es6vu karabe!lyoknal (45-55 em allagos csdhosszal szamofva) a megadott hatotav haromnegyedel6dik,

$oretes puska sebzes· es .otav tabl.azat

II. SORl~TES PUSKAKAT haqyorna~yos patronnal vagy puskaldszerrei lehet taraznl. Csak ez ut6bbiak nyarsalhatnak. A hat6tavnal a normal sportcelu cs6hosszt feltetaleztOk. A zavar~asj es 16veszpuskak esataben a hatotavot eg}:harmaddal keli cs.6kkenteni, mig lefUreszelt es6vu puskaknal akar az alap lolav megfelezese is sz6- ba kerulhet, Iiyenkor persze a celzasl esely 5 IlIetve 10%-kal no, A re-9l, puskaporos fegyverek hat6tavolsaga az alabb tetsoroltak haromnegyede.

A soreles fegyvereknal tobb sebzest is megadtunk, mivel a laval sag novekedesevel arany'osan csokken a sebzes. Az olyan klfejezesek, mini peldaul 206/10 meter, 106/20 meter, 1 D3/50 meter azt jelanti, hogyez a fegyver 206 pontot sebez egy maximum 10 rneterra leva celponton, 106 pontot a legfeljebb 20 meter IfiVOlsagban levon, es 103 pontol sebez az 50 meternal nem tavolabbi cslponton. Az 50 rneteren tuli celponton mar minimalis sebet okozhat; legfeljebb 100 meteres tavolsaqban 1 illetve 102 sebzest lehet elerni nagy illetve kis urmerettel (minel kisebb az tirmeret, annal erosebb a fegyverl),

UrmiJret Sebzes Nap hat6tav
K1s Grmeret
1010+2 40 meter
1010 10 meier
104 20 meter
104 so meter
1010+3 3S meter
106+103 10 meter
104 20 meier
102 SOmMer
1010+4 30 meter
206 10 meter
106 2Om8ter
103 SOm8ter 63

Soretespuska sebzes .. es lotav tablazat folytatas

Urmeref Se.bzes AJap hat6rav
Nagy Urme.re'
163bLi patron 1010+5 30 meter
16 6b(h3regszemu 206+2 10 meier
106+1 20 meter
104 SO meier
12 6bu patron 1010+6 30 meier
12 6bu 6regszemu 406 10 meier
206 20 meier
106 SO meter
1 0 abu patron 1010+7 25 meter
10 ObLi OregszemU' 406+2 10 meter
206+1 2.0 meter
108 50 meter
8 bb(l patron 1010+8 25 meter
8 6bu. 6~egszemu 406+6 io meter
206+4 20 meter
1010 50 meter TUZGYORSASAG

ATOZGYORSASAG - mely a sorou- 16nkenti mmadasok szama nt3Ven is ismeretes - megadja, hog.y egy lordul6 alatt hany celzott loves adhat6 Ie. A visszarugases az ujracelzashoz szukseqes ido a kalibertol Ii'Igg, az u1- ratolteshez es a kibiztositashoz szuk· seges ide a fegyver mecnanlzrnusan muuk, Mindkett6 betolyasolja a tllzgyorsasagot. A pisztolyok es a geppuskak altalaban gyorsabbak a puskakmil

Az egylovelu fegyverek fordul6nken! esupan egyetlen lovasieadasara alkalmasak, ss akkor ujra kell !olleni oke!. A duplaesovd fegyverek mindkel csove elsCithelo egyszerre, vagy kis szOnettel meg u gyanab ban a forduleban. A leljesen automata fegyverek egy harcltorduln alatt akar .20 toltenyf iskikophelnek. A tort alakban felirt erlek.ek jeJentese a kovetkez6; a 3/2 kat fordul6 alatt 3 lovest engedelye.z: az 1/2 csak minden rnasoolk fordul6ban tssz lehet6val1ovest stb.

Ket szamot adunk meg minden fegyverhez. Azelso a leglobb haszna- 16nal.ervanyes ll'izgyorsasag. Ha a me-

sel6vel slkerul megegyezni, a 75%-01 elenS fegyveresKepzettsegu karaktsr a masodik, zar6jelbe lett) kissa nagyobb Mek szertntt !Lizgyorsasaggal 16hetnek.

Pi.sztoly es ge.pplsztoly. tuzgyo.rsasagok

Mt1k6des/kaJiber

ruzgyorsasag

egyl6veses revolverek

kis kaliber 3/2 (2)

k6zepes kallber .•.......•..... 1 (1)

nagy kaliber 1 (1)

on.felhuz6 revolverek

kis kallber . . . . . . . . .. . 2 (3)

k6zepeskaliber 3/2 (2)

nagy kaliber 1 (3/2)

telautomatak

kiskaJiber , , 3 {4}

kozepes kaliber ., 2 (3)

nagy kallbsr .... , , , 1 (2)

Puska es soretes puskatuz. gyorsasagok

Ml1k&ies/kaliber vagy obmeret TOlgyorsasag

reteszes

kls k.aliber .. . 1· (3/2)

kozepes kaliber H2 (i)

kislirmerel ..........•..... 1/2 (1)

nagy armarel , 1/2 (l)

karos

kis kaliber 2(2)

kozapes kaliber 1 (3/2)

kis urmeret .......•........ 1 (3/2)

nagy urmere! , 1 (3/2)

pumpas

kis kallber ,2 (3)

kozepes kallber 1 (2)

kls urmersl 2 (3)

nagy Cirmarat 1 (3/2)

fetautomata

kls kallber 2 (3)

kozepes kaliber 1 (2)

kis urmare! 2 (3)

nagy Cirmaret 1 (3/2)

Ujratolteshez szukseges ido'

Bizonyosujratoltesi modszerek gyorsabbak rnasoknal, A kfilonfele tarakhoz megadottujralarazasi id6kneJelore WItott tarakat feltetelezlCink. Az Cires larakba fordul6nkent ket t61tenyf lehet behelyezni. A legyverek zornet nem szi.lkseges teljesen megt61teni abhoz, hogy hasznalhatok legyenek. Altalaban eleg mar egy.ket 161teny is.

ovtaras kat fcrdul6

kettehajt6s . Jordulonkent kal t611imy

klip egy fordul6

dob egy fordulo

kaz.ettas egyfordulo

oldaltoltos .. lordul6nkiml ket t6lteny

s.zalagos egy ford'ul6

kilendft6s fordul6nkant kat tollany

Mukodesi zavar tabblzata

A k6velkez6 M.bMa.at irAnyelvekel nyujl a kiil6nfele fegyverek meghibasodasi esalyevel kapcsolatbanazok allapotan es muk6desielven alapulva. Az el56 feltuntetett szam a megfeleloen kiliszlftott fegyvemedervenyes, a rnasodlk az elhanyagolt fegyvernel, a harmadik pedig nagyon piszkos fegyvemel - peldaul he beleejtettek egyis.zaptocsaba .. Ez ut6bbi erteket ak6rulmen.yektol ffiggo· en rnodosltant Jehel. A kapcsoloval valtozlathat6 mukod'esli fegyvereknel azt is figyelembe kell venni,hogy telau1omata vagy automata ilz.emm6dban hasznatlak-e azokat.

Az esetek zornsben 00 dobasara a fegyVer csUt.ortok6t mand (nem sui el). Barmely mas, mukodasi zavart eredmemyazo dobasnal beszorul a 16szer .. A d6glot! loltenyek nem [elentenekkomoly problernat revolvereknel vagy egye'b egyszerCi szer-kezeteknal, de a felauromata vagy automata fegyvare.ket ele9ge hazava.,gjak .. A beszorult 161· tany elt<ivolftasahoz a. fegyverhez tartoz6 sikeres kepzettseg-dobas szQkseges .. A. d6g16t! t6lt€myt egy tordl116 alatt, barmifele kapzettsegdoba.s nalkU! kl lehet szedni.

M([k6dt!s automata 6gylovet(i tel aul:o111a!:a. karos pUl11pas retaszes revolver

Tlszta 98 00 99 99 99 00 00

Elhanyagolr Piszkos

95 70

00 95

97 75

96 615

98 85

00 90

00 96

64

-II. Idu6t.gunlc "afDj. •• Ico%poatuftlcb.n " ••• rolod .... a Beneficium Ie,.tI. ferllllkel,.

me"e" me •• serf nell"ny .prisa.or Is nyU/tunli nelerele:

Ez egy val6di klubhal6zat, hogy olcs6bban vasarclhass. Nalunk minden 10% kedvezmennyel rendelheto meg postai Uton!

Emellett a Latomas Bt. alia a posta as a feladasi koltseget is!

Havonta megkapoCi ingyenes termekkatalogusunkat, melyben ujabb as ujabb szenzacies meglepetasekkel szolgalunk. Szinvonalas rendezvEmyeket szervezunk, hogy ne unatkozz a szobad maganyaban, melyeket avente egy fantasztikus taborral koronilzunk meg. Jelentkezes m6djar61 erdekh5dj levelben, telelonon, vagy szemelyesen a kozpontunkhan (a PIT-ben)

Cimiink:

Kozpontunl" cime:

Latomas Bt. 1425 Budapest Pf.:30

PIT

Budapest VI". kerulet Szentkinilyi u. 38. Tel: 06-30-909-526

A

FICI M

es a

NIT R kea .. (CODEX)

BE

(Cthulhu htvasa)

hivatalos bolt es klubhelysege.

Itt minden konyv 20%-kal olcs6bbatt!

Hangulatos klubhelysegunk minden erdeklodot var!

Itt uzemel nagykereskedelmi egysegunk is. Fantasy. science fiction konyvek es szerepjatekok szeles valasztekaval, eldnyos feltetelekkel varjuk a viszonlelad6kat!

Cimiink:

Budapest VITI. kerulet, Szentkiralyi ut 38 Tel: 06-30-909-526

Megk5zelithet6 a Kalvin tertol (1 perere) a Muzeum utcan kereszttil!