You are on page 1of 195

%8'$3(67,06=$.

,(*<(7(0
ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK

LAJOS TAMÁS

AZ ÁRAMLÁSTAN ALAPJAI

(/$'È6,-(*<=(7

BUDAPEST

1992

BEVEZETÉS

(] D MHJ\]HW HJ\ NpWHV NLPHQHWHO NtVpUOHWQHN LV WHNLQWKHW VLNHUO-e mintegy kétszáz
oldalon úgy összefoglalni az emberi tudás egy nagy szegmensének, az áramlástannak a
OpQ\HJHV UpV]HLW KRJ\ D] ROYDVy HOHJHQG VHJtWVpJHW NDSMRQ DQQDN PHJpUWpVpEHQ
elsajátításában és ami a legfontosabb, megszeretésében és a mérnöki alkotómunkában való
eredményes felhasználásában.

0LQWPLQGHQLVPHUHWN|]OpVDMHJ\]HWtUiVLVD]ÄHOKDOOJDWiVPYpV]HWH´D]WQHKp]XJ\DQLV
meghatározni, hogy mi az, amit nem szükséges leírni, megtanítani és megtanulni. Az
érdekes és fontos ismeretek nagy mennyisége és a terjedelmi korlátok közötti ellentmondást
neKp] IHOROGDQL QHKH]HQ NHUOKHW HO D Yi]ODWRVViJ )LJ\HOHPEH YpYH D]RQEDQ KRJ\ H
jegy]HW D] HODGiVRNNDO D WDQWHUPL pV ODERUDWyULXPL J\DNRUODWRNNDO HJ\WW VHJtWL D
felkészülést, és bízva az olvasó |QiOOy PXQNiMiEDQ D V]HU] YiOODOWD D NHYpVEp UpV]OHWHV
kifejtés kockázatát.

$] iUDPOiVWDQ RO\DQ LVPHUHWHNNHO IRJODONR]LN DPHO\HN QHPFVDN D PV]DNL DONRWiVRN D
PpUQ|NL IHODGDWRN QDJ\ UpV]pEHQ MiWV]DQDN G|QW V]HUHSHW GH KR]]iVHJtWHQHN DKKR] LV
hogy mHJpUWVN D] pO pV pOHWWHOHQ WHUPpV]HW V]iPRV MHOHQVpJpW $ UHSOpVEHQ D
hajózásban, az energetikában, a közúti közlekedésben, a szállításban, a vízépítésben, a
környezetvédelemben, a vegyiparban, az épületgépészetben és az emberi tevékenység
számos más területén fontos szerepe van a közegek áramlásával kapcsolatos ismereteknek.
Ugyanakkor a meteorológia, az orvostudomány, a biológia, a hidrológia, az oceanográfia
PYHOpVH VHP NpS]HlKHW HO D] iUDPOiVWDQ DONDOPD]iVD QpONO ,JHQ VRN WHUPpV]HWL
jelenség, DPHO\ VLGN yWD PHJUDJDGMD D] HPEHU NpS]HOHWpW D OiQJRN ORERJiVD D IRO\yN
YL]pQHN iUDPOiVD D WHQJHU KXOOiP]iVD D IHOKN MiWpND D V]pO VXVRJiVD PLQG-mind a
közegek áramlásával vannak kapcsolatban, mutatva a lehetséges változatok végtelen
számát, az áramlási jelenségek bonyolultságát.

Az áramlástant sokan azért is tartják figyelemreméltó tantárgynak, mert igen szépen és
érdemben kapcsolja össze a fizikai jelenségek leírását a matematikai ismeretek alkalmazá-
sával és a gyakorlati mérnöki feladatok megoldásával. Ilymódon ez a tantárgy
hozzájárulKDW HJ\ RO\DQ PpUQ|NL KDELWXV NLDODNXOiViKR] DPHO\ D J\DNRUODWL PV]DNL
feladatok igéQ\HVHOPpOHWLDSSDUiWXVELUWRNiEDQW|UWpQPHJROGiViWUpV]HVtWLHOQ\EHQDKRO
az elmélet és a gyakorlat szerves kapcsolata valósul meg.

Megköszönve Kristóf Gergely doktorandusz kolléga lelkes munkáját az ábrák
elkészítéséEHQpVD]DQ\DJV]HUNHV]WpVpEHQDV]HU]NLWDUWiVWpVWUHOPHWNpUYHHUHGPpQ\W
és örömet kívánva az olvasó jóindulatába ajánlja a jegyzetet.

Budapest, 1994 tavasz Lajos Tamás

2

1. Az áramlástan tárgya, a folyadékok
sajátosságai

1.1. A folyadékok és a szilárd anyagok összehasonlítása

Az áramlástan nyugvó és mozgó folyadékok egyes sajátosságaival ill. e sajátosságok
J\DNRUODWL PV]DNL DONDOPD]iViYDO IRJODONR]LN 1\XJYy IRO\DGpNWHUHNEHQ iOWDlában a
nyomásmegoszlás meghatározása a feladat, míg áramló közegekben a nyomásmegoszlás
mellett legtöbbször a folyadék sebességének eloszlására vagyunk kíváncsiak.

$ ÄIRO\DGpNRN´ H WDQWiUJ\EDQHJ\DUiQW MHOHQWLNDFVHSSIRO\yVpVDOpJQHPKDOPD]-
állapotú közegeket,tJ\OHJW|EEV]|UDOHYHJYHOpVDYt]]HOPLQWDPV]DNLJ\DNRUODWEDQ
legJ\DNUDEEDQHOIRUGXOyIRO\DGpNRNNDOIRJODONR]XQN

0L NO|QE|]WHWL PHJ D IRO\DGpNRNDW D V]LOiUG WHVWHNWO" 9pJH]]QN HO HJ\ JRQGRODWL
kisérletet. Az 1.1. ábrán bal oldalon két síklap közé helyezett, lapos szilárd testet

1.1. ábra

látunk, amelyet alul és felül a lapokhoz ragasztunk. Jobb oldalon a két párhuzamos lap
között folyadékréteg (pl. olaj) van. A szilárd test és a folyadékréteg lappal párhuzamos
keresztmetszete A. Az DOVy ODS U|J]tWHWW D IHOV |QPDJiYDO SiUKX]DPRVDQ HOPR]GtWKDWy
Hassunk F HUYHO D IHOV ODSUD $]W WDSDV]WDOMXN KRJ\ D V]LOiUG DQ\DJEDQ NHOHWNH]
τ = F A csúsztatófeszültség hatására a szilárd anyag deformálódik. A deformációra
MHOOHP] γ szög egy határig arányos a τ csúsztatófeszültséggel (Hooke-W|UYpQ\

 -HOHQWV deformáció általában csak az anyag szerkezetének tönkremenetelével valósítható meg. a dγ/dt arányos egyenesen a τ csúsztatófeszültséggel. a IRO\DGpNLGEHQIRO\DPDWRVDQGHIRUPiOyGLN+DNO|QE|]QDJ\ViJ~F HUWIHMWQNNLYDJ\NO|QE|]ANHUHV]WPHWV]HWV]LOiUGWHVWHNNHOYDJ\IRO\Ddékrétegekkel kísérletezünk. . A folyadékrétegetN|]UHIRJyODSRNN|]ODIHOVUHFHUYHOKDWYDDIHOVODSXVHEHVVpJ mozgásba jön. a folyadéknál a deformáció sebessége. hogy amíg a szilárd testnél a γ deformáció. azt tapasztaljuk.

5DM]ROMXN IHO  iEUD.A kísérlet során azt tapasztalnánk. hogy D V]LOiUG IDOODO pULQWNH] Iolyadék sebessége közvetlenül a falnál megegyezik a fal sebességével. Ezt az általánosan alkalmazott tapasztalatot a tapadás törvényének szoktuk nevezni.

 D NpW SiUKX]DPRV VtNRW |VV]HN|W D]RNUD PHUOHJHV H HJ\HQHV mentén a sebesVpJPHJRV]OiVW D]D] D]RQ VHEHVVpJYHNWRURN YpJSRQWMDLW |VV]HN|W görbét. ∆[ →  ∆[ G[ dy ha α D U|J]tWHWW SRQWEDQ D] pULQW KDMOiVV]|JH D SR]LWtY [ WHQJHO\WO PpUYH $ itt egy dx szimbolikus jelöléseDKDWiUpUWpNQHNpVQHPDV]iPOiOypVQHYH]KiQ\DGRVD dy (OVVRUEDQ D PV]DNL WXGRPiQ\RN WHUOHWpQ V]RNiVRV D kifejezés egy másik dx értelmezése: ∆\ G\ OLP = \ = WJ α = . ábra (NpUGpVPHJYiODV]ROiViKR]HOV]|UKDWiUR]]XNPHJDγ és a v x közötti kapcsolatot! Megjegyzés: A differenciálhányados szokásos matematikai értelmezése egy differenciálható y=y(x) függvény egy rögzített pontjában. ∆[ →  ∆[ G[ DPLDOiWV]DWWDOHOOHQWpWEHQHOYLOHJNO|QE|]LND]HO]IHOtUiVWyO(V]HULQWDKDWiUpUWpNiOWDO U|J]tWHWWpULQWLUiQ\WDQJHQVNpWNLFVLQ\GHösszetartozó dx és dy érték hányadosával is ki- IHMH]KHW$NLFVLQ\MHO]D]WMHOHQWLKRJ\H]HQpUWpNHNDJ|UEHRO\DQNLFVLV]DNDV]iQDNYe- WOHWHL DPHO\ HOHJHQGHQ MyO közelíti az y=y(x) függvényt a rögzített pont környezetében.2. amelyek talppontjai az e egyenesen vannak! A tapadás törvénye következtében D]iOOyODSKR]OHJN|]HOHEEOpYIRO\DGpNUpV]HNVHEHVVpJHY [ =  PtJDIHOVODSN|]vetlen közelében a sebességHJ\HQODODSXVHEHVVpJpYHO0LO\HQDVHEHVVpJPHJRV]OiVDNpWODS között? 1. 4 . ha ∆y a ∆x növekményhez tartozó függvényérték megváltozás: ∆\ G\ OLP = = \ = WJ α .

2. 1. alsó része Y [  VHEHVVpJJHO PR]RJ $ V]DNDV] IHOV UpV]H GW LGWDUWDP alatt 1 GY [ G\ 6 G\ ⋅ GW -vel távolabbra jut. ábra. ábrán az y helyen látható egy dy vastagságú folyadékréteg.Így értelmeztük a dy és dx differenciálokat. A jelen jegyzetben ez utóbbi értelemben kezeljük a differenciálokat. is értelme- zett. mint az alsó rész (ld. szorzata stb.2. *RQGRODWEDQ IHVVN PHJ D] iUDPOiVEDQ D] 0 MHO G\ KRVV]~ViJ~ V]DNDV]W pV YL]VJiOMXN PHJ KRJ\ GW LG DOatt milyen dγ V]|JJHO IRUGXO HO $] 0 V]DNDV] IHOV UpV]H 1 6 Y [ + GY [ G\ G\ . melyeknek hányadosa. Az 1. illetve differenciálhányadosokat. A csak az y-WyOIJJ Y [ sebességkomponens y irányú változását a GY [ G\ differenciálhányados jellemzi.

2)-ben µ egy. amelyekkel a 9. hogy általános esetben a τxy kifejezésében más sebességkomponens hely szerinti deriváltja is szerepel. a folyadék tulajdonságaitól IJJ pUWpN DUiQ\RVViJL WpQ\H] D dinamikai viszkozitás. fejezetben foglalkozunk. $]HJ\VpJQ\LLGUH jutó szögelfordulás. Megjegyezzük továbbá.1) GW G\ $PLQWD]WD]HO]JRQGRODWNtVpUOHWEHQPHJiOODStWRWWXNDGγ/dt deformációsebesség és a τ csúsztatófeszültség között egyenes arányosság van.$GWLGWDUWDPUD jutó elfordulást. Ezért az (1. hogy a súrlódásos közegek deformációjánál a csúsztatófeszültségek mellett húzófeszültségek is keletkezhetnek. dγ-t a fenti szorzat dy-nal való osztásával kapjuk meg. a második a τ irányát jelenti. azaz a deformációsebesség a dt-vel való osztás után adódik: Gγ GY [ =  (1.1)-et figyelembe véve felírható Newton viszkozitási törvénye: GY [ Gγ τ [\ = µ =µ  (1. τyx WHKiW D] \ QRUPiOLV~ VtNRQ pEUHG [ LUiQ\~ IHV]OWVpJHW MHO|OL $ V~UOyGiVRV közegek tárgyalásánál látni fogjuk.) Az (1. amelynek mértékegységét a µ .2) G\ GW (A τLQGH[HLN|]OD]HOVDτ-t tartalmazó sík normálisának irányát.

3) [ P V PV Definiáljuk a kinematikai viszkozitást. mint a dinamikai viszkozitás és a ρ [kg/m3] VUVpJKiQ\DGRViW: µ ν= P  V (1.HJ\HQOHWEOW|UWpQNLIHMH]pVH után az alábbi módon határozzuk meg: µ = τ  G\ "# = NJ P P = NJ  ! GY $ V P   (1.4) ρ 5 .

azaz a sebességmegoszlás lineáris. (Ezért lehet – persze csak igen lassan – eltolni kézzel a parttól egy több tonnás hajót.2)-EODGyGyDQGYx/dy is állandó. Esetünkben a τ csúsztatófeszültség az e egyenes mentén. akkor a csúsztatófeszültség is elWQLN (]W ~J\ V]RNWXN mondani. ha a τ csúsztatyIHV]OWVpJ ]pUXVWyO NO|QE|]LN D] . további következtetéseket vonhatunk le: ha a defor- mációsebesség zérushoz tart.Az (1.2) ismeretében már megválaszolhatjuk a sebességmegoszlás alakjára vonatkozó kér- dést. így (1. azaz a két lap között állandó. Ha megvizsgáljuk az (1.2) kifejezést.) Másrészt. hogy – a szilárd anyagokkal ellentétben – a folyadékok nyugvásbeli súrlódása zérus.

hogy a folyadékok és a szilárd anyagok közötti éles különbségtétel sok DQ\DJ HVHWpQ QHP N|QQ\ IHODGDW 9DQQDN RO\DQ N|]HJHN XJ\DQLV DPHO\HN HJ\DUiQW UHQGHONH]QHN D IRO\DGpNRN pV D V]LOiUG DQ\DJRN MHOOHP]LYHO 9DQQDN WRYiEEi RO\DQ folyadékok is. $GRWWiOODQGyKPpUVpNOHWPHOOHWWFV|NNHQWYHDJ]WpUIRJDWiWDQ\RPiVNH]GHWEHQQ|YHk- V]LNPDMGiOODQGyYiYiOLN(NNRUDKHQJHUEHQIRO\DGpNFVHSSHNMHOHQQHNPHJD]D]DJ] |VV]HQ\RPiV PpUWpNpWO IJJ UpV]e kondenzálódik. miközben mérjük p [Pa] nyomását. Tovább csökkentve a térfogatot az 6 . ábránOiWKDWyGXJDWW\~YDOOH]iUWKHQJHUEHQJ]YDQDPHO\QHN9 m 3 térfogatát és m [kg] tömegét ismerjük. majd a mérési eredményeket ábrázoljuk az 1. Ez az egyik fontos sajátosság. Ezeket nem-newtoni közegeknek nevezzük. hogy szemben a szilárd anyagokkal a folyadékok WHWV]OHJHVPprWpNEHQGHIRUPiOKDWyNEHOVV]HUNH]HWNPHJYiOWR]iVDQpONO Itt jegyezzük meg. További különbség.3. HEEO SHGLJ D ρ=1/v kg m 3  VUVpJ $ GXJDWW\~ PR]JDWiViYDO D J] WpUIRJDWiW változtatjuk. |VV]HIJJpVEO GY [ G\ ≠  következik.3. így ezek hányadosaként számolható a v m 3 kg fajtérfogat.@ KPpUVpNOHWHW HJ\ KFVHUpO VHJtWVpJpYHOKEHYH]HWpVVHOYDJ\HOYRQiVVDOiOODQGypUWpNHQWDUWMXN .2)-WO HOWpU NDSFVolat áll fenn. és sajátosságaikat NpVEEDIejezetben tárgyaljuk. A T >. mellett mozgassuk a dugattyút balfelé és mérjük a v fajtérfogat függvényében a p nyomást. 1. ábrán látható diagramban. amelyeknél a csúsztatófeszültség és a deformációsebesség között az (1.2 A folyadékok néhány tulajdonsága Az 1.O|QE|] 7=áll. azaz nyugvó folyadékban nem tartható fenn tartósan Q\tUyIHV]OWVpJ D Q\tUyIHV]OWVpJ KDWiViUD D IRO\DGpN LGEHQ IRO\DPDWRVDQ deformálódik. amely a folyadékokat a szilárd anyagoktól megkülönbözteti.

5) SY = = 57 . kritikus pontban találkoznak. és amelynél PDJDVDEEKPpUVpNOHWHQQHPOHKHWD]DGRWWJi]WFVHSSIRO\yVtWDQL 9t]UH7NU = 647 K. mellett kapott görbék két helyen törnek.  ËJ\ D OHYHJ Ji]QDN WHNLQWKHW amelyre jó közelítéssel érvényes az ideális gázra vonatkozó gáztörvény: S (1.@ WHKiW D PV]DNL DONDOPD]iVRNQiO V]RNiVRV KPpUVpNOHWHNQpO 7 >> 7NULW .3. ábra MREE ROGDOiQ HOKHO\H]NHG KDWiUROyJ|UEpQ pV D &6/ MHO WHUOHWHQ D J] telített D]D] D J] D WpUIRJDW YiOWR]isára halmazállapot változással reagál.3. ρ (1. A jobb oldali KDWiUROyJ|UEpWO MREEUD DQQDN N|]HOpEHQ OpY SRQWRNNDO MHOOHP]HWW iOODSRWRNQiO túlhevíWHWWJ]UOPtJDKDWiUROyJ|UEpWOWiYROSO7 >> 7NULW esetén gázról beszélünk. ami az univerzális gázállandó (Ru = 8314.6) ahol 5 = 5X  0 az adott gáz gázállandója. azaz a görbék igen meredekek lesznek.) Az 1. 1.n. S NU =    ⋅   Pa.ösV]HV J] NRQGHQ]iOyGLNpVFVDNFVHSSIRO\yVIi]LVOHV]DKHQJHUEHQDPHO\NLVWpUIRJDt- csökkenésre nagy nyomás növekedéssel reagál. Van egy olyan 7NULW Ji]KPpUVpNOHWDPHO\QpODOpJQHP-FVHSSIRO\yViWDODNXOiVUHMWHWWK felszabadulása nélkül megy végbe a S NULW nyomáson és Y NULW fajtérfogaton. A görbék között a közeg mind cseppfolyós PLQG SHGLJ OpJQHP D]RNWyO EDOUD FVDN FVHSSIRO\yV MREEUD SHGLJ FVDN OpJQHP halmazállapotban van. E töréspontok összekötésével a diagram bal és jobb oldalán egy-HJ\ KDWiUROyJ|UEpW NDSXQN DPHO\HN D GLDJUDP IHOV részén egy u. $ OHYHJW DONRWy 2  és 1  esetén a 7NULW rendre  >.3 J/kg/K) és a PROW|PHJ 0NJNPRO.@ pV  >. ábra $NO|QE|]7=áll.

KiQ\DGRVD/HYHJUH0 >NJNPRO@WHKiW5 -NJ.$] 7 .

ábra! 1. tenziógörbét: 1. ábrán látható. hogy a CS+L-lel jelölt területen (ahol a gáz telített állapotban van) a 7 = iOO  görbék vízszintesek.n.3.4. azaz egyDGRWW7KPpUVpNOHWKH]DGRWWWHOtWHWWJ]Q\RPiVSg tartozik. ábra $ GLDJUDPEyO OiWKDWy KRJ\ NLV KPpUVpNOHWHQ LV OpWUHM|KHW J]Ii]LV D]D] D IRO\DGpN IRUUiVED M|KHW. Rajzoljuk fel a a vízre vonatkozó 7 − S J u.1.4.

A nyomás csökkenését okozhatja pl. KD HOHJHQGHn kicsiny a nyomás. az iUDPOiVL VHEHVVpJ PHJQ|YHNHGpVH (OIRUGXOKDW WHKiW KRJ\ D] iUDPOy IRO\DGpNEDQ D nyomás a telíWHWW J]Q\RPiVLJ FV|NNHQ H]pUW J]EXERUpNRN NHOHWNH]QHN $PLNRU H buborékok nagyobb nyomású helyre kerOQHN D J] NRQGHQ]iOyGLN D EXERUpNRN összeroppannak és a közelükEHQ OpY V]LOiUG DQ\DJ IHOOHWpQ SO V]LYDWW\~ ODSiWMiQ.

ábra) A molekulák távolításakor kHOHWNH]  YRQ]yHU QDJ\REE WiYROViJ HVHWpQ   URKDPRVDQ G − -QHODUiQ\RVDQFV|NNHQ0LXWiQDJi]RNVUVpJHNEQDJ\ViJUHQGGHONLVHEEPLQWD folyadékoké. MHOHQWVURQFVROiVWRNR]QDN$JzEXERUpNRNNpS]GpVpWpV|VV]HURSSDQiViWkavitációnak. $ FVHSSIRO\yV pV OpJQHP KDOPD]iOODSRW~ N|]HJHN N|]|WWL OHJIRQWRVDEE NO|QEVpJHN EHPXWDWiVDpUGHNpEHQUDM]ROMXNI|ODPROHNXOiNN|]|WWKDWyHUWDN|]|WWNOpYGWiYROViJ függvényében: 1.3. DPLNRUD]HU]pUXVHJ\V]HUPROHNXOiNQiOil- talában  −  ⋅  − [m]. ábra. ha csökkentjük a cseppfo- lyós halmazállapotú közegek térfogatát. A távolság csökkené- se eseWpQ  PHUHGHNHQ Q|YHNHG WDV]tWiV  PHg- magyarázza. (vö. A diagramból látható.5. a roncsolást kavitációs eróziónak nevezzük. lag közel vannak: G ≈ G  . a molekulák közötti átlagos távolság gázoknál a cseppfolyós közegeknél ér- 8 . ami kb.5. hogy a molekulák között DGWiYROViJWyOIJJHQYRQ]iVpVWDV]tWiVHJy- aránt felléphet. A G  „semleges” távolság. hogy miért növekszik olyan rohamosan a nyomás.: 1. ábra. a molekulák átmérMpYHO HJ\HQO A cseppfolyós halmazál- lapotú közegek molekulái egymáshoz viszony- 1.

tízszerese. $ OpJQHP pV FVHSSIRO\yV N|]HJHN YLV]NR]LWiViQDN HUHGHWpW YL]VJiOYD MHOHQWV különbséget tapDV]WDOXQN 7XGMXN KRJ\ D N|]HJHN EHOV HQHUJLiMD DPLW D KPpUVpNOHWWHO jellemzünk) a közeget alkotó molekulák rendezetlen mozgásával függ össze. A OpJQHP közeg molekuláiD]WN|]pVHNWOHOWHNLQWYHHJ\PiVWyOIJJHWOHQOPR]RJKDWQDNDG  -hoz képest jelentVWiYROViJRW V]DEDG~WKRVV]DW.vényes ≅ G  távolságnak kb. Ezért – szemben a cseppfolyós halmazállapotú kö- zegekkel – a gázoknál a molekulák közötti vonzó-YDJ\WDV]tWyHUD]WN|]pVHNWOHl- tekintve elhanyagolható.

amelyek a rendezetlen molekula-sebességhez képest általában egy-két nagyságrenddel lassabban mozognak az áramlás irányában.2) összefüggésben).PHJWpYHNpWWN|]pVN|]|WW$]iUDPOyJi]RN tehát viszonylag nagy sebességgel. Tételezzük fel. Amit mi a gáz sebességének tekintünk (pl. az a gyorsan mozgó molekulák sebességének vektoriális átlaga. azaz az egymás mellett haladó gázrétegek sebessége NO|QE|] $ UHQGH]HWOHQ K. rendezetlenül mozgó molekulákból álló halmazok. Y [ a (1. hogy a Y [ változik az y mentén.

mint a gázoknál. Ha adott KPpUVpNOHW PHOOHWW D nyomás növekszik. nem várható a viszkozitás változása. Ezt indokolja az a körülmény.PR]JiV N|YHWNH]WpEHQ D QDJ\REE VHEHVVpJ UpWHJEO D NLVHEE VHEHVVpJEH iWMXWy PROHNXOiN J\RUVtWMiN D] H UpWHJEHQ KDODGy PROHNXOiNDWPtJDNLVHEEVHEHVVpJHNDQDJ\REEVHEHVVpJUpWHJEHMXWYDODVVtWMiND]WA NO|QE|] VHEHsséJ UpWHJHN N|]|WW D Ji]PROHNXOiN UHQGH]HWOHQ PR]JiVD N|YHWNH]WpEHQOpWUHM|YPolekuláris impulzuscsere a gázok viszkozitásának forrása. A molekulák közötti kisebb távolság következtében a mole- NXOiN N|]|WWL HUQHN MHOHQWV V]HUHSH YDQ a viszkozitás kialakulásában. ami a követke]NpSSHQ PDJ\DUi]KDWy $ Q\RPiV D] HJ\VpJQ\L IHOOHWHQ LUiQ\W YiOWR]WDWy PROHNXOiNiOWDODIHOOHWHQNLIHMWHWWHUDPLDGRWWKPpUVpNOHWD]D]DJi]PROHNXOiNDGRWW rendezetlen seEHVVpJH HVHWpQ D WpUIRJDWHJ\VpJEHQ OpY PROHNXOiN V]iPiWyO D]D] D VUVpJWOIJJ1aJ\REEQ\RPiVHVHWpQDJi]QDJ\REEVUVpJHN|YHWNH]WpEHQDUiQ\RVDQ W|EE PROHNXOD OpS iW XJ\DQ D] HOWpU VHEHVVpJ UpWHJEH GH D QDJ\REE PROHNXOD-VUVpJ miatt rövidebb az ütközések között megtett út (a szabad úthossz). ezért Q D YLV]NR]LWiV. ezért kisebb mélységben KDWROQDNEHD]HOWpUVHEHVVpJUpWHJEHD]D]NLVHEEDPROHNXOiNN|]|WWLLPSXO]XVFVHUH A cseppfolyós halmazállapotú közegek PROHNXOiL XJ\DQFVDN YpJH]QHN KPR]JiVW amelynek úthossza a molekulák közötti lényegesen kisebb távolság következtében sokkal csekélyebb. +DQDJi]KPpUVpNOHWHD]D]QDPROHNXOiNUHQGH]HWOHQPR]JiViQDNVHEHVVpJHQD NO|QE|] UpWHJHN N|]|WW iWOpS PRlekulák száma. hogy – ellentétben a gázokkal – DKPpUVpNOHWQ|YHNHGWpYHODFVHSSIo- lyós közegek viszkozitása csökken 1|YHNY KPpUVpNOHW XJ\DQLV LQWHQ]tYHEE KPR]JiVWDPROHNulák közötti távolság növekedését éVDN|]|WWNKDWyYRQ]yHUFV|NNe- 9 .

nését eredményezi. $YDOyViJRV FVHSSIRO\yVpVOpJQHPKDOPD]iOODSRW~. szerkezete között. )RJODOMXN|VV]HDFVHSSIRO\yVpVOpJQHPKDOPD]iOODSRW~N|]HJHNNHONDpcsolatos megálla- pításokat! cseppfolyós OpJQHP Molekulák közötti távolág kicsi≈/ nagy≈10/ 0ROHNXOiNN|]|WWLHUV]HUHSH nagy⇒szabad felszínt kicsi⇒kitölti a képez rendelkezésre álló teret Nyomás növekedés hatása kicsi ⇒1000 bar 5% nagy ⇒ T=áll. Így például az (1.2) össze- függéssel leírt Newton viszkozitásiW|UYpQ\DOHJJ\DNUDEEDQHOIRUGXOyFVHSSIRO\yVpVOpg- QHPKDOPD]iOODSRW~N|]HJHNUHHJ\DUiQWpUYpQ\HV (]pUWYROWOHKHWVpJDIRO\DGpNJ\MWIRJDORPEHYH]HWpVpUHYDODPLQWDNO|QE|]KDOPDz- állapotú folyadékokra egyaránt érvényes áramlástani összefüggések meghatározására. tehát a nyomásnak ezeknél sincs gyakorlati befolyása a viszkozitásra. igen sok egyezést tapasztalunk. Az ideális folyadék $ IHQWL JRQGRODWPHQHWEO OiWKDWy KRJ\ MHOHQWV NO|QEVpJ YDQ D FVHSSIRO\yV pV OpJQHP közegek felépítése.5) A viszkozitás forrása molekulák közötti PROHNXOiNKPR]JiVD YRQ]yHU miatti impulzuscsere A viszkozitás DKPpUVpNOHWQ|YHNHGWpYHO csökken Q a nyomástól nem függ nem függ 1. Cseppfolyós közegek – mint láttuk – igen kevéssé összenyomhatók. csökkenést v az 1/p-vel okoz arányos (1.3. esetén a térfogatra térf. ha az áramlástani feladatok megoldása szem- pontjából tekintjük e közegeket. Mégis.

amelynek legfontosabb sajátosságait a valóságos folyadé- kokkal összehasonlítva adtuk meg. 10 .IRO\DGpNRNPRGHOOH]pVpUHEHYH]Ht- ték az ideális folyadék fogalmát.

közelítések hatását jól meg tudjuk becsülni. KRJ\D]HJ\V]HUVtWIHOWHYpVHNDONDOPD]iViQDNOHKHWVpJpWKHO\HVHQKDWiUR]]XNPHJpVD] elhanyagolások. Felmerül a kérdés. 11 . mert jelenlegi áramlástani ismereteink. a gyDNRUODWLWDSDV]WDODWRNPXWDWMiNPHJ. Ahhoz kell szilárd tudás és intuició. amelyek meghatározott esetekben jól használhatók valóságos folyadékok áramláViQDNOHtUiViUDPV]DNLIHODGDWRNPegoldására. Azért. a ren- delkezésUHiOOyPDWHPDWLNDLHV]N|]WiUpVV]iPtWiVLNDSDFLWiViOWDOiEDQQHPHOHJHQGKRJ\ a természetben YDJ\DPV]DNLJ\DNRUODWEDQHOIRUGXOyiUDPOiVWDQLSUREOpPiNDWV]iPtWiVVDO „pontoVDQ´ PHJROGMXN ËJ\ SO PpJ PLQGLJ WiYRO YDJ\XQN DWWyO D OHKHWVpJWO KRJ\ HJ\ személyauWyUD KDWy iUDPOiVL HUHGHW HUW V]iPtWiVVDO D PV]DNL J\DNRUODW V]HPSRQWMiEyO szükséges – mondjuk ±2%-os relatív hibahatáron belül – kiszámoljuk. hogy PLpUW YDQ V]NVpJ LO\HQ ÄW|EEOpSFVV´ PHJROGiVUD HOKDQ\Dgo- lásokra és ezek hatásának becslésére.) $ N|YHWNH] IHMH]HWHNEHQ W|EE D] LGHiOLV IRO\DGpNRNUD pUYpQ\HV |VV]HIJJpVW IRJXQN meghatározni. Becsléseink.) összenyomhatatlan (ρ = áll. feltevéseink he- lyességét a kísérletek.Valóságos folyadék Ideális folyadék PROHNXOiULVV]HUNH]HW homogén (kontinuum) súrlódásos (µ ≠ 0) súrlódásmentes (µ = 0) összenyomható (ρ ≠ áll. de a valóságos közeg áramlását egyre tökéletesebben leíró megoldásokra jutunk.pVEEDV~UOyGiVPHQWHs- ség és az összenyomhatatlanság feltételeit már nem kötjük ki és ezáltal egyre bonyolultabb.

) Az ideális folyadékot homogénnek tekintjük és ρVUVpJpWDPRGHOOH]HWWYDOyViJRVN|]HJ ρvVUVpJpYHOYHVV]NHJ\HQOQHNDPLiOWDOiEDQD]rKHO\YHNWRUpVDWLGIJJYpQ\HA VUVpJHW iOWDOiQRVDQ D ρ = ρ U  W . de a folyadék- molekulák közötti távolsághoz képest nagy méret. Skalárterekkel leírható mennyiségek 6UVpJ ∆P $ YDOyViJRV N|]HJ VUVpJH ρ Y = OLP  NJ  P  . 2. ε pedig egy. ahol ∆m a ∆9 WpUIRJDWEDQ OpY ∆9⇒ ε ∆9 közeg tömege. Fizikai mennyiségek és leírásuk 2. a vizsgált folyadéktér méreteihez képest kicsi.1. (Ha ε a molekula-távolság nagyságrend- MpEHHVPpUHWOHQQHDNNRUDVUVpJMHOHQWVHQLQJDGR]QDDWWyOIJJHQKRJ\pSSHQKiQ\ molekula tartózkodik a ∆V térfogatban.

skalártér. azaz a ρ = ρ [  \  ]  W .

) $] HJ\VpJQ\L IHOOHWUH KDWy DUUD PHUOHJHV 2. Nyomás Vegyünk fel nyugvó folyadékban egy felületelemet ill. (Súrlódásos közegek áramlása esetén a folyadék deformáció következtében is kelet- kezikIHOOHWUHPHUOHJHVHU. (Ugyanez érvényes ideális közegben is. függetlenül attól. ezért ∆F-QHN PHUOHges- nek kell lennie a felületre. 9. DPLDNNRUSR]LWtYKDD]HUDIHOOHWEHEHIHOp mutat. A ∆A felületelemre ∆FHUKDW Nyugvó valóságos (súrlódásos) folyadékban az (1. fejezet. [Pa]) nevezzük. ld. hogy nyugszik-e vagy áramlik. .) 9DOyViJRV N|]HJHNQpO D Q\RPiV D KPR]JiVW YpJ] PROHNXOiN pV D IHOOHW N|]|WWL N|l- csönhatás következményeként jön létre.1. ábra HUW Q\RPiVQDN >1P2] ill.2) összefüggés értelmében nem tartható fenn csúsztatófeszültség.O\HQNRUDQ\RPiVDIRO\DGpNWpUEHQNHOHWNH]IIHV]OWVpJHN átlagának ellentettje. négyváltozós függvény írja le. az azt jelOHP]∆A felületelem vek- tort DPHO\PHUOHJHVDIHOOHWHOHPUHDEV]RO~WpUWpNHDUiQ\RVDIHOOHWHOHPQDJ\ViJiYDOpV zárt felület esetén kifelé mutat).

Az 2. háromszög alakú kis KDViEIHOOHWpQKDWyHUNHJ\HQV~O\EDQYDQQDNDPLNRUDKDViERWHJ\SRQWUD]VXJRUtWMXN $KDViEUDKDWyWpUHUVVpJ/SODV~O\HU/XJ\DQLVDIHOOHWLHUNK|]NpSHVWHOWQLNPLXWiQ D]DMHOOHP]PpUHWN|EpYHOPtJDIHOOHWLHUDQQDNQpJ\]HWpYHODUiQ\RVDQFV|NNHQ. ábrán látható.1. a nyugvó folyadékban gondolatban elhatárolt.

skaláris mennyiség. A nyomás áltaOiEDQDKHO\pVD]LGIJJYpQ\HWHKiWDS S r.z.y. az izobárok az állandó nyomású pontokat. y és z irányú változásá- nak rohamosságával arányosak: ∂S ∂S ∂S ∂S JUDG S = ∇S = L+ M+ N=  ∂[ ∂\ ∂] ∂U ∂ ∂ ∂ DKRO ∇= L+ M+ N ∂[ ∂\ ∂] A gradiens vektor – a skalártér legrohamosabb változásának irányával párhuzamos. – a skalártér növekedésének irányába mutat.) A skalárterek hely szerinti változásának jellemzésére egy vektormennyiséget haszná- lunk.(]W D]HJ\HQV~O\WHJ\]iUyGyYHNWRUKiURPV]|JIHMH]LNLDPHO\QHNROGDODLPHUOHJHVHNDKDViE odalaira. amelyekben a fizikai változó értéke azonos. amelyek a tér (ill. hogy [∆Fi] rendre arányos ∆Ai -vel. y és z komponensei a leírt fizikai mennyiség x.t) skalártérrel azaz a p =p(x. amelynek x. Hasonlóan skalártérrel írható le a T=T(r. (Pl. sík) azon pontjait kötik össze. – hossza arányos a változás rohamosságával. következésképpKDVRQOyDKDViEKiURPV]|JDODN~NHUHV]WPHWV]HWpKH](EEONö- vetkezik. –PHUOHJHVDV]LQWIHOOHWUH V]LQWYRQDOUD. A skalártereket szintfelületekkel (szintvonalakkal) jellemezzük.t) KPpUVpNOHW megoszlás is. azaz a nyomás értéke egy pontban a felület irányításától független.t) négyváltozós függvénnyel írható le.

amelynek talppontja az A pontban van. 13 . +D D WpU NpW N|]HO OpY $ pV % SRQWMiW D ∆s vektor köti össze.1) ∂[ ∂\ ∂] skalárszorzat adja meg. a p skalártér ∆p változását a B és A pont között lineáris közelítésben a ∂S ∂S ∂S ∆S = S % − S $ ≅ JUDG S ∆ V = ∆[ + ∆\ + ∆] (2.

2.2. azaz három skalártérrel is: Y [ = Y [ [  \  ]  W . Vektorterekkel leírható mennyiségek Sebességtér A sebesség vektor viOWDOiEDQDKHO\pVD]LGIJJYpQ\HH]pUWHJ\YHNWRU-vektor függ- vénnyel (vektortérrel) írható le: Y = Y[ L + Y\ M+ Y] N = Y U W . 1 6 A vektortér meghatározható a vx . vy és vz vektorkomponens leírásával.

 Y \ = Y \ [  \  ]  W .

 Y ] = Y ] [  \  ]  W .

azaz képezhetjük az egyes vektorkomponensek. Tekintsük a 2. A sebességtér hely szerinti változását tehát a D deriválttenzorral jellemezhetjük. Hogyan változik a sebesség. ha ∆r-rel elmozdulunk? Ha- tározzuk meg tehát a sebességvektortér ∆r-hez tartozó ∆v meg- változását! A feladat megoldására felhasználhatjuk a skalártér jellemzésére 2.2) ∂[ ∂\ ∂] Hasonlóképpen felírva a Y \ és Y ] megváltozását.2.2.3) ∂[ ∂Y ] ∂\ ∂Y ] ∂] ∂Y ] ∂[ ∂Y ] ## ∂\ ∂Y ] ∂] # # ∂Y # ! ∆] $ ∂] #$ ] ∆[ + ∆\ + ∆] ! ∂[ ∂\ ∂] ∂[ $ ! ∂\ ∆v ≅ D ∆r. . hogy a ∆v sebesség változás vek- tor az alábbi módon írható fel:  ∂Y [ ∆[ + ∂Y [ ∂Y ∆\ + [ ∆] ∂Y [ "#  ∂Y [ ∂Y [ "# ∂[ ∂\ ∂] ∂[ ## ∂\ ∂] ##  ∆[ " ∆Y ≅ ∂Y \ ∆[ + ∂Y \ ∆\ + ∂Y \ ∆] = ∂Y \ ## ∂Y \ ∂Y \ # # ∆\ # (2. mint skalárterek gradiensét. amely – mivel három sebességkomponens változhat három koordináta irányban – kilenc mennyiséget tartalmaz. 14 . ahol az r vektorhoz tartozó v vektort ábrá- zoltuk. látjuk. (2. ábra tanult módszert. ábrát. és ezek segítségével számolhatjuk a v sebességvektor komponenseinek változását a ∆r elmozdulásvektor mentén: ∂Y [ ∂Y ∂Y ∆Y [ ≅ JUDG Y [ ∆ U = ∆[ + [ ∆\ + [ ∆] .

A dA felületelem vektorral jellemzett felületen másodpercenként GT = Y G $ = Y G $ FRV α P   V térfogatáram áramlik át. ábrán látható térben rögzített. Képezve az egész térfogatra vonatkozó GLY Y G9 integ- 9 rált. Ha az azonos mennyiségeket kifeje- ]LQWHJUiORNDWHJ\PiVVDOHJ\HQOYpWHVV]N I $ I Y G $ = GLY Y G9 9 (2. Mértékegysége: GLY Y = P   V  P  =   V . amelyet az alábbi de- termináns formális kifejtésével képezhetjük: 15 .4) a v sebességtérre alkalmazott Gauss-Osztrogradszkij tételt kapjuk. hogy HJ\VpJQ\L LG DODWW egységnyi térfogatból mennyivel több folyadéktérfogat lép ki. mint be. azaz a két vektor skaláris szorza- ta kiáramlás esetén ad pozitív értéket.) ∂Y [ ∂Y \ ∂Y ] Az egyik ilyen (skalár) invariáns a vektortér divergenciája. amely- nek értéke az áramlási tér adott pontjában megmutatja. Ha kiszámol- juk a I $ Y G $ integrált a teljes zárt felületre. 9L]VJiOMXNPHJKRJ\PiVRGSHUFHQNpQWPHQQ\LYHOW|EEN|]HJiUDPOLNNLDIHOOHWEOPLQW be. Ha v és dA közötti szög α < 90°. zárt felületet. de ezek egyes kombinációinak értéke nem. amelyen közeg áramlik át.A sebességteret két további mennyiséggel is jellemezhetjük. A derivált tenzor másik (vektor) invariánsa a rotv rotáció vektor. A divv fi- zikai interpretációjából adódóan dq = divv dV D]HOHPLWpUIRJDWEyOLGHJ\VpJEHQW|UWéQ I többletkiáramlás értékét adja meg. ∂[ ∂\ ∂] DPHO\QHNDN|YHWNH]IL]LNDLLQWHUSUHWiFLyWOHKHWDGQLDGLYv egy skalár mennyiség. akkor dq > 0.3 ábra pott q [m3/s] mennyiség megmutatja. hiszen koordináta-transzformáció esetén a D valamennyi tagjának értéke változhat. ismét a másodpercenkénti többletkiramlás adódik. GLYY = + + . Tekintsük a 2. (Ezeket a deriválttenzor in- variánsainak is szokták nevezni. akkor a ka- 2.3. hogy másodper- cenként mennyivel több folyadéktérfogat lépett ki az $IHOOHWEOPLQWEH Tekintsünk most egy dV térfogatelemet az A felület által határolt V térfogatban.

 ∂Y "# ] − ∂Y \ L M N ∂\ ∂] # ∂ ∂ ∂ ∂Y ∂Y # ∂[ # [ ] URW Y = ∇ × Y = = − . a folyadékré- szek forgási szögsebességével.5) ∂[ Y[ ∂\ Y\ ∂] Y ∂] ∂Y ∂Y # # \ ! ∂[ ∂\ #$ ] [ − A rotv vektor szoros kapcsolatban van az áramlási tér fontos sajátosságával. Ω-val: rotv = 2Ω . A vektorterek.7) Stokes-tétel teremti meg. (2. (2.6) 9HJ\QNIHOHJ\HJ\V]HUHVHQ|VV]HIJJ$IHOOHWHWDPHO\HWD*]iUWJ|UEHYHV]N|UO * irányítása pozitív az A felület felöl nézve. így a sebességtér leírásához – mint láttuk – általában három négyváltozós IJJYpQ\UH YDQ V]NVpJ /pQ\HJHV HJ\V]HUVtWpVW MHOHQWHQH KD D YHNWRUWpU OHírásához egy QpJ\YiOWR]yVIJJYpQ\ VNDOiUWpU.) A rotv vektortér A felület mentén vett integrálja és a v VHEHVVpJWpU $ IHOOHWHW N|UOYHY * J|UEH PHQWL LQWHJUiOMD D Γ cirkuláció közötti kapcsolatot a I I Γ = Y G V = URW Y G $ * $ (2.

LVHOpJOHQQH$JUDGLHQVPYHOHWVHJtWVpJpYHOEiUPHO\ϕ GLIIHUHQFLiOKDWyVNDOiUWpUEOHOiOOtWKDWyD Y = JUDGϕ vektortér. Létezik-e valamennyi vek- tortér esetén olyan ϕ VNDOiUWpU DPLWSRWHQFLiOQDNQHYH]QN.

Matematikai tanulmányaink során megismertN KRJ\ HJ\V]HUHVHQ |VV]HIJJ WDUWRPiQy- ban megadott vektortérre – esetünkben v sebességtérre – az alábbi három állítás ekvivalens: – létezik potenciálfüggvény I – a cirkuláció bármely zárt G görbére Γ = Y G V =  * – a vektortér örvénymentes azaz rot v = 0 (ld. (2. A 16 . (O]HNEODGyGyDQSRWHQFLiORVVHEHVVpJWpUHVHWpQDIRO\DGpNUpV]HNQHPIRURJQDN (UWHUHN Hasonlóképpen.DPHO\EOD]DGRWWYHNWRr- tér a gradvPYHOHWWHOOHtUKDWy" Sajnos nem. vektorterek írják le a g HUWHUHNHW DPHO\HN YHNWRUDL D WpUHUVVpJ- YHNWRURND]HJ\VpJQ\LW|PHJUHKDWyHUQDJ\ViJiWLUiQ\iWpVLUiQ\tWiViWPXWDWják. Tudjuk. hogy csak a vektorterek egy része. a potenciálos vektorterek rendelkeznek ezzel a sajátossággal.7) Stokes-tétel).

Kérdés hogy a Föld ne- Kp]VpJL HUWHUH DPHO\QHN DEV]RO~W pUWpNH V]pOHVVpJL N|UQN|Q NE  1NJ D]D]  NJ W|PHJUH1V~O\HUKDW.WpUHUVVpJ PpUWpNHJ\VpJH D IHQWLHN DODSMiQ J = 1  NJ = P  V  .

SRWHQFLiORV-e? Határozzuk meg a I * J G V vonalintegrált tetsz leges zárt G görbe mentén. Az integrál egy zárt görbe mentén mozgó egységnyi tömegen a nehézVpJL HUWpU iOWDO NLIHMWHWW PXQND QDJ\ViJiW KDWiUR]]D PHJ DPL Q\LOYiQYDOyDQ ]pUXV 7HKiWD)|OGQHKp]VpJLHUWHUHPLQWW|EEPiVHUWpUSRWHQFLiORV Jelöljük U [m/s]-val az HUWpUSRWHQFLiOMiWpViOODSRGMXQNPHJKRJ\DEEDQD]LUiQy- EDQ Q|YHNHGMpN DPHO\LN LUiQ\EDQ D] HUWpU HOOHQpEHQ PXQNiW NHOO YpJH]QL KD HJ\ tömeget elmozdítunk SOD)|OG|QI|OIHOp.

(PHJiOODSRGiVEyODWpUHUVVpJ-vektor g és

az U potenciál között a

g = − gradU (2.8)

kapcsolat következik.

$ )|OG QHKp]VpJL HUWHUH felfelé mutató z koordináta mellett J = − J J N alakban írható,

ahol J J =9.81 N/kg. $QHKp]VpJLHUWpU U g potenciálja DPLHJ\VpJQ\LW|PHJWHVWKHOy-

]HWLHQHUJLiMiYDOHJ\HQO

HEEHQD]HVHWEHQ

8 J = J J ] + NRQVW  (2.9)

DODNEDQtUKDWy +DD]IJJOHJHVNRRUGLQiWDOHIHOpPXWDWDNLIHMH]pVMREEROGDOiQD]HOjel
megváltozik.)

$ WRYiEEL NpW J\DNUDQ HOIRUGXOy SRWHQFLiORV HUWpUUHO a tehetetlenségi és centrifugális
HUWpUUHOFVDNDNNRUNHOOV]iPROQLKDHJ\HQHVmentén gyorsuló vagy forgó koordiná-
WDUHQGV]HUEO YL]VJiOMXN D MHOHQVpJHW (Nem az számít tehát, hogy a vizsgált folyadék
gyorsul vagy forog-HKDQHPDNRRUGLQiWDUHQGV]HUiOODSRWDDPHO\EODMHOHQVpJHWYL]VJil-
juk.)

Az x koordináta irányban a = ai gyorsulással mozgó koordinátarendszerben hat egy
avval ellentétes irányú és azonos nagyságú J W = − D L WHKHWHWOHQVpJLHUWpU(QQHNDSo-

WHQFLiOMiWDN|YHWNH]|VV]HIJJpVVHOV]iPtWKDWMXN

8 W = D [ + NRQVW  (2.10)

17

Egy ω szögsebességgel forgó koordináta-rendszerben a cenWULIXJiOLVHUWpUWpUHUVVpJ
vektora sugár irányú vektor: J F = U ω  . E vektortér potenciálját az

U ω  (2.11)
8F = − + NRVW 


összefüggés írja le.

18

A folyadék mozgás leírása A kinematika a folyadékok mozgásával foglalkozik figyelmen kívül hagyva a folyadékra KDWyHUNHW A szilárd testek mozgását úgy írjuk le. 3. Az egyes folya- dékrészeket a t=0 pillanathoz tartozó helyzetükkel „jelöljük meg” (amelyet az V  helyYHNWRUKDWiUR]PHJ. hogy a test egy vagy több pontjának helyét adjuk PHJD]LGIJJYpQ\pEHQA folyadékoknál analóg módon járhatunk el. Kinematika és a folytonosság tétele 3.1.

ezért ritkán használják.1) A folyadékrész sebességét és gyorsulását az r LG V]HULQWL HOV pV PiVRGLN GLIIHUHQFLiOKá- nyadosa adja meg rögzített V  mellett: ∂U ∂ U Y=  D= . E módszer nehézkesnek mutatkozott. ∂W ∂W  Ezt a módszert Lagrange leírási módnak nevezzük. amely a fo- lyadékrészek sebességét adja meg a hely (r)pVD]LG W. (3.pVDWLGIJJYpQ\pEHQPHJDGMXNDIRO\DGpNUpV]HNKHO\pW 4 9 U = U V  W . A továbbiakban a legelterjedtebb Euler-féle leírási módot alkalmazzuk.

2) $]iUDPOiVRNMHOHQWVUpV]pQpO– mint látni fogjuk – a sebességvektortér nem függ az idWO VWDFLRQiULXViUDPOiVRN. (3.IJJYpQ\pEHQ 1 6 Y = Y U W .

(J\HEHNPHOOHWWWHKiWD]pUWLVHJ\V]HUEEH]DOHtUiVLPyGPLQWD] HO] PHUW VWDFLRQiULXV iUDPOiVRNQiO ellentétben a Lagrange leírási móddal. a független YiOWR]yNV]iPDDWHOWQpVpYHOHJJ\HOFV|NNHQ 3.2. Néhány meghatározás $N|YHWNH]NEHQQpKiQ\J\DNUDQDONDOPD]RWWiUDPOiVWDQLIRJDOPDWKDWiUR]XQNPHJ $IRO\DGpNUpV]SiO\iMDHJ\NLV]HPHOWSRQWV]HUIRO\DGpNUpV]HJ\PiVWN|YHWSLOODQD- WRNEDQHOIRJODOWKHO\HLW|VV]HN|WJ|UEH .

amelyet egy adott pillanatban a sebességvektor minden pontjában érint: Y × GV = .) A nyomvonal a tér egy pontján egymás után áthaladó folyadékrészeket egy adott pil- ODQDWEDQ|VV]HN|WJ|UEH . vagy egy kéményEO NLOpS IVW]iV]Oy KD SRQWV]HUQHN WHNLQWMN D Né- PpQ\NL|POQ\tOiViW.Az áramvonal olyan görbe.O\HQQ\RPYRQDOSODMiUPYHNV]pOFVDWRUQDNLVpUOHWHLQpOOpt- rehozott füstcsík. ahol dsD]iUDPYRQDOHOHPLKRVV]~ViJ~GDUDEMiWMHOOHP] vektor. (Az áramvonal egy adott pillanatban a sebességvektorok burkológörbéje.

Bármely áramlás- ba helyezett felület. Az áram- FVVSHFLiOLViUDPIHOOHWDPHO\QpOD]iUDPYRQDODNHJ\]iUWJ|UEpUHLOOHV]NHGQHN (ld.7. amelyen nincs átáramlás (pl. Ezért az áramfelületen nincsen átáramlás.3. 3. egy szilárd testé). ábra) 3. Stacionárius és instacionárius áramlások Az áramlások igen fontos sajátosságaLGIJJpVND]D]KRJ\MHOOHP]LN VHEHVVpJQ\o- PiVVUVpJ. $] iUDPIHOOHWHW HJ\ NLMHO|OW YRQDOUD LOOHV]NHG iUDPYRQDODN DONRWMiN DPHO\HNHW D sebességvektorok érintik. áramfelület.

IJJHQHN-HD]LGWO 6WDFLRQiULXV LGiOOy.

iUDPOiVEDQDMHOOHP]N Y  S  ρ  7 .

QVWDFLRQiULXViUDPOiVRNQiODVHEHVVpJWpUD]LGWOLVIJJ 1 6 Y = Y U W (J\HV iUDPOiVRN DWWyO IJJHQ OHKHWQHN VWDFLRQiULXVDN YDJ\ LQVWDFLRQiULXVDN KRJ\ milyen koordináta-UHQGV]HUEO YL]VJiOMXN D]okat. így a sebességteret a Y=Y U 16 alakú vektortér írja le. egy tavon egyenletes sebes- ségJHO KDODGy FVyQDN N|UOL iUDPOiV D] DEV]RO~W UHQGV]HUEO SO D SDUWUyO. azaz a sebességvektorok az áramlási tér egyes pontjaiban adott koordináta-UHQGV]HUEOQp]YHLGEHQQHPYiOWR]QDN . Így pl. QHPIJJHQHND]LGWO.

Ha viszont az áramlást a csónakhoz rögzített koordináta-UHQGV]HUEO YL]VJiOMXN akkor e mozgó koordináta-rendszer egyes pontjaiban a (csónakhoz képesti) relatív sebesség LGEHQQHPYiltozik. hiszen a korábban nyugvó folyadékrészek a csónak közeledtére mozgásba jönnek. Qp]YH instacionárius. azaz az áramlás stacionárius. Az instacionárius áramlás egyes ese- tekben stacionáULXVViWHKHWDNRRUGLQiWa-rendszer helyes megválasztásával. 20 .

a pálya és a nyomvonal egybeesik. Együttmozgó koordináta-rendszer esetén (bal oldali kép) az áramlás sta- FLRQiULXVKLV]HQHJ\NpVEELLGSRQWEDQNpV]OWNpSXJ\DQLO\HQOHQQH$]iOOyNRRUGLQiWD- UHQGV]HUEOQp]YHD]iUDPOiVLQVWDFLRQiULXVDNpVEENpV]OWNpSHQDJ|PEpVDN|UO|WWH OpYiUDPNpSOHMMHEEOiWV]yGQD 9DQQDNRO\DQiUDPOiVRNDPHO\HNQpODWpUNO|QE|]SRQWMDLEDQD]iUDPOiVLVHEHVVpJHJ\ LGEHQ iOODQGy N|]pSpUWpN N|UO LQJDGR]LN (]HNHW kvázistacionárius áramlásoknak ne- vezzük. hogy stacionárius áramlás esetén az áramvonal. ábraHJ\JOLFHULQQHOW|OW|WWFVEHQVOO\HGJ|PEN|UOLiUDPOiVWPXWDWEHDPHO\HW DIRO\DGpNEDQOHEHJHJ\NHVNHQ\IpQ\ViYYDOROGDOUyOPHJYLOiJtWRWWPDJQp]LXPUHV]HOpN tesz láthatóvá.1. hogy a koordináta-rendszer megválasztásától – D]D] DWWyO KRJ\ D IpQ\NpSH]JpS iOO-e vagy mozog – MHOHQWVHQ IJJ D] iUDPNpS pV D] áramlás jellege is.1. Belátható.) Az expozíció alatt elmozduló szemcsék alkotta vonalak iránya és hossza az áramlási sebes- ség irányát és nagyságát mutatja. 3. Látható. A bal oldali kpSHQ D KRVV]DEE H[SR]tFLyV LGYHO PN|G IpQ\NpSH]JpS HJ\WWPR]RJDJ|PEEHODMREEROGDOLNpSHQiOO $]iUDPOiVUDMHOOHP]NpVEEWiUJ\DOW Reynolds-V]iPNLFVLD]D]DN|]HJPR]JiViWINpQWDV~UOyGiVEyOV]iUPD]yHUNEHIRO\á- VROMiN$J|PEWOMREEUDOitható fekete sáv a gömb árnyéka. ábra A 3.(]D]HJ\EHHVpVDGOHKHWVpJHWDUUDKRJ\VWDFLRQiULXVHVHWEHQaz áramlás lát- hatóvá tételével végzett vizsgálatoknál az áramlásba bevezetett füstcsíkkal – ami egy 21 .

3.2. A potenciálos örvény Eddigiekben megszerzett tudásunkat alkalmazzuk egy speciális áramlási formára.4. Lehetnek olyan instacionárius áramlások. ábrán egy vízáramlásba helyezett szárnyprofil körüli áramlást tesznek láthatóvá a V]iUQ\ HOWWL SRQWRNEDQ D] iUDPOiVED YH]HWHWW IHVWpNFVtNRN DPHO\HN D] HO]HN DODSMiQ nyomvonalak. 3. ábra A 3. Tekintettel azonban arra.nyomvonal – YDJ\ D] iUDPOy Yt] IHOV]tQpQ ~V]y SDUDIDGDUDEUyO KRVV]~ H[SR]tFLyV LGYHO készített képpel – ami a pályát mutatja –DEHQQQNHWOHJLQNiEEpUGHNOáramvonalakról kapjunk felvilágosítást. a nyomvonalak egy- beesnek az áramvonalakkal és a pályával is. amelynek MHOOHP]L iOODQGy VUVpJ |VV]HQ\RPKDWDWODQ. hogy az áramlás stacionárius. ahol az áramvonal. a pálya és a nyomvonal egyEHHVLN KDDVHEHVVpJYHNWRURNLUiQ\DLGEHQQHPYiOWR]LNSOHJ\HQHVFVEHQJ\RUVXOy áramlás esetén).2. de e vonalak instacionárius áramlásban általában különE|]HN.

és amely síkkal párhuzamos valamennyi síkban az áramkép azonos. N|]HJ VWDFLRQiULXV VtNiUDPOiV NRQFHQW- rikus kör alakú áramvonalak (3. Legyen ez a sík az (x. ábra). Síkáramlásnak nevezzük azokat az áramláso- kat. Ez esetben akkor beszélhetünk síkáram- lásról. ábra 22 . ha 3.3. y) sík.3. amelyeknél van olyan sík. amelyre mer- leges sebességkomponens értéke zérus.

∂Y [ ∂Y \ (3. koncentrikus hengerek az azok által alkotott iUDPIHOOHWHN.3) Y ] =  pV = =  ∂] ∂] Mivel koncentrikus körök az áramvonalak (ill.

 D]D] D N|]|WWN OpY iUDPOiVL NHUHV]WPHWV]HW D NHUOHW PHQWpQ iOODQGy pV ρ = iOODIRO\WRQRVViJNpVEEWiUJ\DOW ) összefügJpVpEODGyGLNKRJ\DGRWWUVXJDU~ körön az áramlási sebesség abszolút értéke v = v = állandó . Tehát a sebesség abszolút ér- téke csak a sugár (r) függvénye és nem függ a ϑNHUOHWLV]|JWO Y = Y U .

4) *   =   = $EDOROGDOPiVRGLNpVQHJ\HGLNLQWHJUiOMD]pUXVpUWpNKLV]HQv⊥ds$]HOVLQWHJUiOHVe- tén v és ds vektor α=0°-t zár be.3.5) |VV]HIJJpVWNDSMXNDPHO\QHNMREEROGDOLKDUPDGLNWDJMDKDUPDGUHQGHQNLFVLQ\. ábra) középponti szög- gel jellemzett dA elemi felületet. . 9HJ\QNI|OHJ\UVXJiURQOpYHOHPLGUYDstagsággal és dϑ (3. ezért a PiVLNNHWWWDJPHOOHWWHOKDQ\DJROKDWy A Stokes-WpWHO . 16 1 Figyelembe véve. a harmadik integrálnál pedig 180°-ot.7)! A cirkuláció számí- tásáQiODIHOOHWHOHPHWN|UOYHY*J|UEpW~J\MiUMXNN|UOKRJ\DWHUOHWDEDONH]QNIHOp essen (pozitív körüljárási irány): I I I I I     Y GV = Y GV+ Y GV + Y GV+ Y GV . amelyre írjuk fel a Stokes-tételt (2. (3. hogy Y U + GU = Y U + 6 16 GY GU GU  EHKHO\HWWHVtWpV pVDPYHOHWHNHOYpJ]pVH után a I * Y G V = U Gϑ GY GU 16 GU + GU Gϑ Y U + GU Gϑ GY GU GU ≈  (3. Ezért az alábbi írha- tó: I * 1 6 1 6 Y G V = U + GU Gϑ Y U + GU − U Gϑ Y U .

MREEROGDOiQV]HUHSOLQWHJUiOHVHWQNEHQtJ\tUKDWy I G$ 1 6 URW Y G $ = URW Y ] U Gϑ GU . (3.6) 23 .

hogy ha a (2.Itt jegyezzük meg.3) kikötések mellett fejtjük ki. az adódik.5) determinánst a síkáramlásra tett (3. hogy síkáramlásban a rotv vektornak csak az áramlás síkjára me- UOHJHV ]LUiQ\~.

) A (3.6.7) (Ugyanezt az eredményt kapjuk. ha meggondoljuk. hogy egy síkáramlásban milyen tengely körül foroghatnak a folyadékrészek.NRPSRQHQVHNO|QE|]KHW]pUXVWyO 1 URW Y 6 ] = ∂Y \ ∂[ − ∂Y [ ∂\ . (3.5) és (3.

8) A (3.|VV]HIJJpVHNHWHJ\HQOYpWpYHpV r ⋅ dϑ ⋅ dr -rel elosztva minkét oldalt adó- dik: 1 URW Y 6 ] = GY Y + . hogy milyen Y = Y U . A (3.8) összefüggés természetesen csak a levezetés elején felsorolt feltételek fennállása ese- tén érvényes.8) összefüggés alapján már meghatározható. GU U (3.

sebességmegosz- lás esetén örvénymentes URW Y =  .

az áramlás. Ezt az áramlást potenciálos örvénynek nevezzük. Ez esetben ugyanis létezik sebességi po- tenciál. 7HJ\N HJ\HQOYp D .

9) $IHQWLNHUHWH]HWW|VV]HIJJpVQHNPHJIHOHOVHEHVVpJPHJRV]OiVRNHVHWpQD]iUDPOiV|UYp- nyessége a tengely kivételével mindenütt zérus. ami a (2.RQVW  ⇒ Y = .6) összefüggés miatt azt is jelenti. (Ha ki- HQJHGMNDYL]HWDNiGEyODNpVEEWiUJ\DODQGy&RULROLV-HUWpUN|YHWNH]WpEHQDOHIRO\yNö- UOHJ\|UYpQ\DODNXONL+DHJ\NLVGDUDESDStUWD]|UYpQ\ÄWHQJHO\pWO´WiYRODEED]iUDm- ló víz felszínére dobunk. vagy csak kissé fordul el tengelye körül. láthatjuk. Ez az áramlás tehát hasonló az imént meghatáro- zott potenciálos örvényhez. =− ⇒ OQ Y = − OQ U + OQ .) 24 . hogy miközben a lefolyót megkerüli a papírdarab. nem. hogy a folyadékrészek a potenciálos örvény tengelyének kivételével nem forognak. Y U U (3. |VV]HIJJpV MREE ROGDOiW ]pUXVVDO pV ROGMXN PHJ D GLIIHUHQ- ciálegyenletet! GY GU .

Milyen lehet a potenciálos örvény ϕ [m2/s] sebességi potenciálja? Miután Y = JUDGϕ . . U =  π . ábra) áramvonal.Vegyünk fel a középpont körül egy r sugarú kört és számítsuk ki rajta a (2. a ϕ = iOO . (3. ≠ . egyébként Γ =  . azaz a sebesség vonalintegrálját! Mivel a B kör (ld. rajta Y GV : I Γ = Y GV =  U π Y =  U π % .3.3.7) összefüggés- ben definiált Γ cirkulációt. szinWIHOOHWHNQHN DPHO\UH D NRQFHQWULNXV N|U DODN~ iUDPYRQDODNDW pULQW VHEHs- VpJYHNWRURNPHUOHJHVHN. akkor Γ =  π .10) Ha a zárt görbe tartalmazza a középpontot.

a sebességmegoszlást pedig a v = ω ⋅ r összefüggés írja le.4. ábra 2.11) ∂] ] ∂U U U∂ϑ ϑ U tehát visszakaptuk a potenciálos örvény sebességmegoszlását. 1 6 hogyan határozzuk meg Y U + G U értékét.5. Kis folyadékrész mozgása A 3.2. 2. Hogyan mozog a fo- lyadékban gondoODWEDQ HOKDWiUROW HOHPL PpUHW folyadékhasáb? Ehhez nyilvánvalóan tudnunk kell. ábra és (2. A (3. Y = JUDG ϕ = H + H + H = Hϑ  (3.ϑ .12) 25 .3) összefüggés): 1 6 16 Y U +GU ≅ Y U + 'GU. ami (ld.6) összefüggés) várakozásainknak PHJIHOHOHQ szolgáltatja a folyadékrészek forgási szögsebességét: Ω = ω .4. (3.VXJiULUiQ\~D][\VtNUDPHUOHJHVVtNRNQDNNHOOOHQQLN/e- gyen ϕ = . 3. azaz ha ismerjük Y U -et. Erre a 3. ábrán láthatók a példaképpen felvett Y =  \L vektortérrel leírható áramlás áramvona- lai és a sebességmegoszlás. Merev test-V]HUHQIRUJyIRO\DGpNesetén az áramvonalak ugyancsak koncentrikus körök. (2. Számítsuk ki a sebességi potenciál gradiensét! ∂ϕ ∂ϕ ∂ϕ .8) összefüggést alkalmazva 1 URW Y 6 ] = ω adódik. fejezetben látható módon a ' derivált tenzor használható (ld.2. hogy a hasáb csúcsai hogyan mozdulnak el a 16 középponthoz képest.

 9 (3.z koordináta -rendszerben:  ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ "# ∂[ ∂Y \ ∂\ ∂Y \ ∂] ∂Y \ ## ∂] # '= .14) ahol ' DWUDQV]SRQiOW PiWUL[iEDQIiWOyUDWNU|]|WW.y.13) ∂[ ∂Y ] ∂\ ∂Y ] ∂Y # # ∂] #$ ] ! ∂[ ∂\ Végezzük el az alábbi átalakítást! '=   4  9 4 ' + ' + ' − ' . (3.Írjuk fel ' derivált tenzor mátrixát az x.

ËUMXNIHODMREEROGDOHOV V]LPPHWULNXV.GHULYiOWWHQ]or.

hogy a (3.WDJMiWpVMHO|MN$ 6 -sel:  ∂v x ∂v x ∂v y + ∂v x ∂v z + "# ## 2 ∂x ∂y ∂x ∂z ∂x A S = 1 2 4D + D* 9 = 1 ∂v y ∂v x 2 ∂x + ∂y 2 ∂v y ∂y ∂v y ∂v z ∂z + ∂y . ! − 1 URW Y 6 1 URW Y 6 Ω  ] [ \  [ #$ 26 .16) ∂v z ∂v x − ∂v z ∂v y − ## ! $ 0 ∂x ∂z ∂y ∂z Látható.5) össze- függés):   1 6 1 URW Y 6 − URW Y "# 1 URW Y 6 − 1 URW Y 6 ] \ $ =   ## .15) ∂v z ∂v x + ∂v z ∂v y + ∂v 2 z ## ! ∂x ∂z ∂y ∂z ∂z $ A (3.  ∂v x ∂v y − ∂v x ∂v z − "# ## 0 ∂y ∂x ∂z ∂x A Ω = 1 2 4D − D* = 9 1 ∂v y ∂v x 2 ∂x − ∂y 0 ∂v y ∂v z ∂z − ∂y ## .14) összefüggés jobb oldalának második tagját jelöljük $ Ω -val. (3. ## (3.16) tenzor mátrixának elemei a rotv vektor komponensei (ld. (2.

17) Ω  vektorszorzat adódik. ábrán látható áramlásra (ami síkáramlás.6) összefüggés). így D .4.Ha elvégezzük az $ G U PYHOHWHW Ω  $ GU = URW Y × G U (3. Tekintettel arra.15). (2.17) ösz- szefüggés az alábbi módon írható fel: $ GU = Ω×GU (3. hogy a sebességtér örvényessége és a folyadékrészek forgási szögsebessége Ω között szoros kapcsolat van (ld.18) Ω . (3. Alkalmazzuk a (3. a (3.16) tenzorokat a 3.

5. Eredményül a 2 G Y 7 . ábra Alkalmazzuk az $ és az $ Ω WHQ]RURNDWDQpJ\]HWNHUHV]WPHWV]HWIRO\DGpNKDViEWHQJe- 6 1 6 = G[ L + G\ M  1 G U 6 = − G[ L + G\ M stb. amelyek megmutatják. P2. G\ #$ = ! − G[ #$ 27 . 3. ! $ 6 ! $ Ω ! −  $ 3. 2G Y 7 6   elemi sebesség megvál- Ω   tozás vektorokat kapjuk. IHOWpWHOHN N|YHWNH]WpEHQ D GHULYiOW WHQ]RUQDN FVDN QpJ\ ]pUXVWyO NO|QE|] HOHPH lehet): '=    "#  $ =    "# pV $ =    "# . P3 és P4pOHNNHO|VV]HN|WHOHPL G U   vektorokra (ld.5. hogy a hasáb éleinek sebessége mennyire WpUHODWHQJHO\pQHNVHEHVVpJpWO3OD31MHOpOpVDKDViEN|]pSSRQWMiQDNVHEHVVpJHNö- zött az $ és $ tenzorok alkalmazásával az alábbi különbségek adódnak: 6 Ω 2 G Y 7 = !   "$# ! G[ 6  "   G\ " G\ $# = !  G[ #$ 2 G Y 7 = ! −  "#$ ! G[ Ω  "   G\ " . ábra). lyét a P1.

ugyanakkor a G Y Ω vektorok a hasábot forgat- ják. ábra). 2 7 2 7 tására a hasáb alakja megváltozik. ábraDODSMiQD]N|YHWNH]NpSSLQWHUSUHWiOKDWy az áramlási térben a folyadékrész − középpontjának pillanatnyi sebességvektorával párhuzamosan elmozdul (transz- láció): Y U .5. hogy a G Y V vektorok ha.19) A (3.A sebesség megváltozás vektorokat ábrázolva látjuk (3. eltorzul.19) összefüggés a 3.5. $]HO]HNEHQPHJKDWiUR]RWW|VV]HIJJpVHNHWIHOKDV]QiOYDtUKDWy 1 6 16 Y U + G U = Y U + $ G U + $ G U 6 Ω (3.

− alakját és méretét változtatja (szögdeformáció és tágulás): $ G U 6 − merev test-V]HUHQHOIRUGXO URWiFLy.

Ebben az esetben létezik a v sebességtér ϕ potenciálja (ld. $ -t pedig örvénytenzornak nevezzük.25) összefüggése értelmében GLY Y =  (azaz a derivált WHQ]RUIiWOyMiEDQOpYHOHPHN|VV]HJH]pUXV. 2. akkor $ Ω =   4 9 ' − ' =  . Ω Ha a ' derivált tenzor szimmetrikus. fejezet). azaz URWY =  (a folya- dékrészek nem forognak). amellyel Y = JUDG ϕ+DD]iUDPOyN|]HJVUVpJHρ iOODQGyDNpVEELHNEHQWir- gyalt folytonosság tételének (3.2.$ G U Ω A folyadékrész mozgásában játszott szerepe miatt $ tenzort alakváltozási sebesség 6 tenzornak.

abból pedig a sebességtér.(]HVHWEHQ GLY JUDG ϕ = ∆ϕ = . azaz ∂ϕ ∂ϕ ∂ϕ + + = (3. 28 .20) ∂[  ∂\  ∂]  /DSODFH GLIIHUHQFLiOHJ\HQOHW tUMD OH D VHEHVVpJL SRWHQFLiOW $ V]iPRV MHOHQVpJ KYH]HWpV szivárgás stb.) leírására használt egyenletet a peremfeltételek ismeretében megoldva meg- határozható a ϕ sebességi potenciál.

3. (3.21) integrál pozitív értéke esetén – fogy a tömeg a V térfogatban – a (3.6. Írjuk fel.24) 29 . $ 9 1 6 (3. a (3. Miután a dA felületi normális kifelé mutat. ábra I TP = ρ Y G$ $ NJ  V . amelyen a közeg átáramlik. mint be (ld.6. az áramló közegben lé- YDWpUEHQU|J]tWHWW]iUWA felületet.22) integrál adja meg. A folytonosság (kontinuitás) tétele Lehet-HWHWV]OHJHVDIRO\DGpNUpV]HNPR]JiVD"0HJYDOyVtWKDWy-e a természetben bármilyen 1 6 Y = Y U  W sebességtér? Nyilvánvalóan nem: a folyadékrészek mozgásának eleget kell ten- nie az anyagmegmaradás törvényének.21) Nyilvánvaló. hogy a tömeg többletkiáramlás csak a térIRJDWEDQOpYW|PHJURYiViUDD]D]D VUVpJFV|NNHQpVHPHOOHWWPHKHWYpJEH$]A felület által határolt VWpUIRJDWEDQOpYWö- meg másodpercenkénti változását a I 9 ∂ρ ∂W G9 NJ  V (3.23) A (3. amelyet az áramlástanban a folytonosság vagy kon- tinuitás tételének nevezünk.6.4) alkalmazásá- val alakítsuk át térfogati integrállá és a fentiek figyelembevételével tegyük HJ\HQOYp D (3.A bal oldalra hozva a jobb oldali második integrált és figyelembe véve. írható: I ! 9 ∂ρ ∂W + GLY ρ Y1 6 "#$ G9 =  . tehát a (3.21) integrált a Gauss-Osztrogradszkij-tétel (2. hogy másodpercenként mennyivel több tömeg áramlik ki a felületen. fe- jezet divergenciával foglalkozó része): 3. A (3.22) integrálnak negatívnak kell lenni.21) és (3. 2. hogy ugyanarra a V térfogatra végezzük el az integrálást. hogy tömeg nem keletNH]KHWpVQHPWQKHWHO Tekintsük a 3.22) integrál ellentettjével: − I 9 ∂ρ ∂W I I G9 = ρ Y G $ = GLY ρ Y G9 .2. ábrán látható.23) egyenlet keretezett része a folytonossági tétel integrál alakja. (3.22) integrál összege zérus. E tétel azt a fontos tapasztalatot fejezi ki.

Látható. azaz cosα a belépésnél –1. ezért a (3. hogy e gyakran használt összefüggés használatához milyen sok feltételnek kell teljesülnie. (3. 30 . ahol α a két vektor által bezárt szög. áb- ránOiWKDWyiUDPFVUH/HJ\HQD]iUDPOiVVWa- cionáULXV &pOV]HUHQ D IRO\WRQRVViJ WpWHOH (3.7.26) ahol az A az áUDPFVSDOiVWMiEyO $p) valamint $  és $  be-pVNLOpSNHUHV]WPHWV]HWEO iOO 0LXWiQ D] iUDPFV SDOiVWMD iUDPIHOOHW DPelyen nincs átáramlás (v ⊥ dA).27) összefüggéssel adódik: I $ ρ Y G $ FRV α + $ I ρ Y G $ FRV α =  (3. A (3. ábra I $ ρ Y G$ =  .7. hogy Y G $ = Y G $ FRV α. a kilépésnél 1. hogy az $  keresztmet- V]HWEHQDVUVpJiOODQGy ρ. (3. ahol Y  és Y  az átlagsebesség az $  és $  keresztmetszetben. ugyanígy az A 2 keresztmetszetben ρ  . (3. továbbá azt.23) összefüggés bal oldala zé- rus.26) összefüggés az alábbi módon írható: I $ ρ Y G$ + I $ ρ Y G$ = . ezért: 3.25) Alkalmazzuk a folytonosság tételét a 3. hogy stacionárius áramlás esetén a T P NJ  V tömegáram az áramFVEiUPHO\NHUHV]WPHtszetében azonos.23) összefüggésben megadott integrál alak- ját használjuk. Ilymódon megkaptuk a folytonosság tételét differenciális alakban: ∂ρ ∂W 1 6 + GLY ρ Y =  . (3.29) alakra hozható.27) Tekintettel arra. hogy a be-pVNLOpSNHUHV]WPHWV]HWEHQDVHEHVVpJPHUOHJHVD]$1 és A 2 felületre.28) összefüggés a ρ Y  $  = ρ  Y  $  (3. Ilyen feltételek mel- lett a (3.$ IHQWL LQWHJUiO FVDN DNNRU OHKHW ]pUXV WHWV]OHJHV 9 LQWHJUiOiVL WDUWRPiQ\ HVHWpQ KD D] integrandusz zérus. a (3.28) Tételezzük fel.29) összefüggés azt fejezi ki. Miután feltevésünk szerint ∂ρ / ∂t = 0.

ÈUDPFV|YHWDONRWQDNDPV]DNLJ\DNRUODWEDQDONDOPD]RWWFV|YHNKLV]HQEHOVIHOOHWN|Q QLQFVHQIRO\DGpNiWOpSpV+DHJ\N|UNHUHV]WPHWV]HWFVNHUHV]WPHWV]HWpEHQD]iWODJVe- besség Y  pVDFViWPpUMH '  -UO '  -UHYiOWR]LND .

|VV]HIJJpVEODGyGyDQD v 2
átlagsebesség a

ρ '  
Y  = Y (3.30)
ρ '  

összefüggéssel számolható ki.

Ha a sebesség a keresztmetszetben válto-
zik, akkor a térfogatáramot (és abból a v
átlagsebességet) a sebességmegoszlás
NHUHV]WPHWV]HWHQ W|UWpQ LQWHJUiOiViYDO
3.8. ábra
lehet meghatározni. Tekintsük a 3.8. áb-
rátDKROHJ\'iWPpUM, kör keresztmetV]HWFVOiWKDWyDPHO\EHQDVHEHVVpgmegoszlást
egy n-ed fokú forgási paraboloid írja le (a vmax és a v(r) különbsége az r sugár n-edik hat-
ványával arányos):

16 1 6
Y U = Y PD[  − U  5
Q
. (3.31)

Hogyan lehetne kiszámítani a v átlagsebességet? Írható:

TY
Y= P V , (3.32)
'π

ahol qv m3 /s DWpUIRJDWiUDP DFVNHUHV]WPHWV]HWHQHJ\VpJQ\LLGDODWWiWiUDPOyIRO\a-

déktérfogat). A térfogatáramot a 3.8. ábránOiWKDWyN|UNHUHV]WPHWV]HWFVHVHWpQD]DOiEEL
módon írhatjuk fel:

I 1 6
5
Q
T Y =  Uπ Y PD[  − U  5 GU (3.33)
.


Q Q
Az integrálást elvégezve T Y = 5  π Y PD[ adódik, azaz a Y= Y PD[ (3.34)
Q+ Q+ .

Másodfokú paraboloid (n = 2) esetén az átlagsebesség a maximális sebesség fele.

31

-HOOHP]NORNiOLVpVNRQYHNWtYPHJYiOWR]iVD

A folytonosság kifejezésének második tagja a szorzat deriválási szabályai szerint fel-
bontható:

∂ρ
∂W
1 6
+ Y JUDGρ + ρ GLY ρ Y =  (3.35)

ÉrtelPH]]N D 

 |VV]HIJJpV HOV NpW WDJMiW
Tekintsük a 3.9. ábrát, ahol egy dV térfogatú elemi
folyadékrész látható. A folyadékrész v áramlási sebesség-
gel mozog. Jellemezze a P pontban az áramlási sebességet
a v YHNWRU D VUVpJ KHO\ V]HULQWL YiOWR]iViW pedig a 2.1.
3.9.ábra
IHMH]HWQHNPHJIHOHOHQDJUDGρ vektor.

Legyen instacionárius az áramlás, tehát ∂ρ / ∂t ≠ 0. VizsgálMXNPHJKRJ\GWLGHOWHOWpYHO
PHQQ\LWYiOWR]LND]HO~V]yHOHPLIRO\DGpNUpV]VUVpJH

A dρVUVpJYiOWR]iVNpWRNUDYH]HWKHWYLVV]D

a/ PLYHO D VUVpJ D] LGWO IJJ ∂ρ  ∂W ≠ 

∂W b/ D]HOHPLIRO\DGpNUpV]D]iUDPOyN|]HJJHOHJ\WWGWLGDODWW ds = v dt utat tesz meg és HJ\RO\DQ3¶KHO\UHMXWDKRODVUVpJ Gρ N = JUDGρ GV = JUDGρ Y GW értékkel tér el a P SRQWEDQOpYWO OGIHMH]HW. D VUVpJ D 3 SRQWEDQ GW LG DODWW ∂ρ Gρ O = GW értékkel változik.

Ezért a Gρ O -HW D VUVpJ lokális megváltozásának nevezzük. $EDODWWLVUVpJYiOWR]iVRNDD]HOHPLWpUIRJDWHOPR]GXOiVDHOiUDPOiVDHJ\RO\DQKHO\UH DKRODVUVpJHOWpUH]pUWDGρ N -WDVUVpJkonvektív megváltozásának nevezzük. amelynek csak akkor van szerepe.36) ∂W 32 . KD D VUVpJ LGEHQ YiOWR]LN D]D] KD D] iUDPOiV instacionárius). $]DDODWWLVUVpJYiOWR]iVUDDNNRULVVRUNHUOQHKDDN|]HJQHPiUDPODQDD]D]DG9Wpr- fogat a helyén maradna. A folyadékrészVUVpJpQHNGWLGWDUWDPDODWWLWHOMHVPHJYiOWR]iVDWHKiW ∂ρ Gρ = Gρ O + Gρ N = GW + Y JUDGρ GW  (3.

37) GW ∂W $HJ\HQOHWEDOROGDOiQDNHOVNpWWDJMDWHKiWD Gρ GW -WDIRO\DGpNUpV]VUVpJpQHN LGV]HULQWLWHOMHVPHJYiOWR]iViWIHMH]LNL $IL]LNDLMHOOHP]NORNiOLVpVNRQYHNWtv megváltozása az áramlástan fontos gondolata. ami W|EEV]|UHOIRJNHUOQLDWRYiEELDNEDQ 33 .DPLEO Gρ ∂ρ = + Y JUDGρ (3.

örvénytételek 4. Bernoulli-egyenlet.1. 4. $IRO\DGpNUpV]J\RUVXOiViWNLIHMH]|VV]HIJJpVWIHOtUKDWMXNDIHMH]HWEHQ tanult felbon- WiVIHOKDV]QiOiViYDO OG .. e fejezetben a folyadékrészek gyorsulásának leírásával foglalkozunk. A folyadékrészek gyorsulása $ IRO\DGpNUpV]HN PR]JiViW D] D]RNUD KDWy HUNNHO |VV]HIJJpVEHQ D NLQHWLND tárgyalja.D[LyPiMDV]HULQWDIRO\DGpNUpV]HNUHKDWyHUNNHOJ\RUVXOiVXNYDQNDp- csolatban. Euler-egyenlet. MiXWiQ1HZWRQ.

|VV]HIJJpV.

itt az áramlási sebesség Y [  Y \ vagy Y ]  NRPSRQHQVH.(J\VNDOiUWpUUHOOHtUKDWyMHOOHP] RWWDVU ség.

1) GW ∂W . $ . HJ\VpJQ\L LGUH YRQDWNR]y megváltozását a lokális és a konvektív megváltozás összegeként az alábbi módon írhatjuk fel: GY [ ∂Y [ = + Y JUDG Y [ (4.

2) összefüggésben megadott alakja a dv ∂v = + Dv (4. hogy a gyorsulásvektor (4.2) GW ∂W ∂[ ∂\ ∂] GY ] ∂Y ] ∂Y ] ∂Y ] ∂Y ] = + Y[ + Y\ + Y] GW ∂W ∂[ ∂\ ∂] Felismerjük. Hasonló összefüggés írható fel vy és vz sebességkomponensekre is. |VV]HIJJpV D IRO\DGpNUpV] [ LUiQ\~ VHEHVVpJNRPSRQHQVpQHN HJ\VpJQ\L LGUH jutó megváltozását.3) dt ∂t kifejezéssel ekvivalens. Az összefüggés jobb oldalának HOVWDJMDDlokális gyorsulás. a folyadékrészek gyorsulásának x.y és z komponensét az alábbi módon írhatjuk fel: GY [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ = + Y[ + Y\ + Y] GW ∂W ∂[ ∂\ ∂] GY \ ∂Y \ ∂Y \ ∂Y \ ∂Y \ = + Y[ + Y\ + Y] (4. Elvégezve a (4. a második a konvektív gyorsulás. . azaz x irányú gyorsulását fejezi ki.1) össze- függés jobb oldalán a két vektor skalár szorzását.

A (4.4) kifejezés jobb oldalának második tagja fejezi ki a folyadékrész sebességének NRQYHNWtY HOiUDPOiVPLDWWL. Vonatkoztassuk a folyadékrész sebességének ∂t ∂r PHJYiOWR]iViWHJ\VpJQ\LLGUHD]D]RVV]XNHODNLIHMH]pVWGW-vel: d v ∂v ∂v dr = + (4.4) dt ∂t ∂ r dt .Határozzuk meg a dv/dt folyadékrész gyorsulást egy más meggondolással is. A v sebességvektortér az r KHO\ pV W LG IJJYpQ\H WHOMHV GLIIHUHQFLiOMiW WHKiW D ∂v ∂v dv = dt + d r összefüggés adja meg.

A konvektív gyorsulás nincs kapcsolatban az áramlás id függésével. értéke stacionárius és instacionárius áramlás esetén egyaránt lehet zérustól elté- UKonvektív gyorsulás akkor létezik. A lokális gyorsulás akkor különbö]KHW]pUXVWyOKDDVHEHVVpJWpUDWLGWOLVIJJDz- az az áramlás instacionárius.5) 7HNLQWVND . ha a folyadéktér sebességének nagysága és/vagy iránya a folyadékrész mozgásának irányában (azaz az áramlás irányában) változik. 4 9 tehát a konvektív gyorsulás: D NRQY = ' Y = ' Y + ' − ' Y 4 9 . Miután ∂ v / ∂ r = D . (4.PHJYiOWR]iViW$]HWDJEDQV]HUHSOGrGWWpQ\H]v sebesség- JHOHJ\HQOPHUWD]WD]XWDWNHOOKRJ\PHJDGMDDPHO\HWDIRO\DGpNUpV]HJ\VpJQ\LLGDODWW tesz meg (mivel a dv/dt is az elúszó folyadéNUpV]VHEHVVpJpQHNLGV]HULQWLPHJYiOWR]iViW fejezi ki).3) összefüggésre vezetett. Hogyan lehetne a konvektív gyorsulást másként kifejezni? Bontsuk fel a ' deriválttenzort az alábbi módon: ' = ' + ' − ' . ∂v $ IRO\DGpNUpV] J\RUVXOiVD WHKiW NpW UpV]EO iOO D lokális gyorsulásból és a 'Y ∂t konvektív gyorsulásból. e meggondolás is a (4.

NLIHMH]pVMREEROGDOiQDNHOVWDJMiW  ∂Y [ ∂Y \ ∂Y ] "# Y ∂Y [ + Y\ ∂Y \ + Y] ∂Y ] "# ∂[ ∂Y [ ∂[ ∂Y \ ∂[ ∂Y ] ##  Y [ "# ∂[ ∂Y [ [ ∂[ ∂Y \ ∂[ ∂Y ] ## ' Y= ## YY \ ##$ = Y[ + Y\ + Y] ## = ## ! ∂\ ∂\ ∂\ ∂\ ∂\ ∂\ ∂Y [ ∂Y \ ∂Y ] ] ∂Y [ + Y\ ∂Y \ + Y] ∂Y ] ## ! ∂] ∂] ∂] $ Y[ ! ∂] ∂] ∂] $ (4.6) 35 .

 ∂ Y  + Y \ + Y ]  "#  ∂[  [  #  # ∂ Y  + Y \ + Y ]  ##   # = JUDG Y  [ ∂\  =   ###  . ∂ Y  + Y \ + Y ]  ∂]  [  # !  $ 4 9 A ' − ' G U  NLIHMH]pVUO NRUiEEDQ PHJiOODStWRWWXN OG .

 pV .

 |VV]HIJJpVe- ket). hogy az URW Y × G U -UHOHJ\HQO+DVRQOyDQ 4 ' − ' 9 Y = URW Y × Y = − Y × URW Y (4.7) (A 4.7 összefüggés jobb oldalán a félreértések elkerülése végett cseréltük meg a vektorok VRUUHQGMpWPHJYiOWR]WDWYDDV]RU]DWHOMHOpW.

8) GW ∂W  . 4.2. tekintsük a közeget súrlódásmentesnek! A folyadékrészekre általábDQNpWIDMWDHUKDWDW|PHJUHKDWyWpUHU SODV~O\HU. Végül eredményként azt kapjuk. axiómája alkalmazható. hogy a folyadékrész gyorsulása: GY ∂Y Y = + JUDG − Y × URW Y (4. DPHO\ D IRO\DGpNUpV]HNUH KDWy HU pV PR]JiV- mennyiVpJN LG V]HULQWL PHJYiOWR]iVD N|]|WW WHUHPW NDSFVRODWRW +DQ\DJROMXN HO D közeg súrlódásának hatásait. Az Euler-egyenlet $PLQW D]W D] HO] IHMH]HWEHQ PHJiOODStWRWWXN D IRO\DGpNUpV]HN PR]JiViQDN OHtUiViQiO Newton II.

ábra 36 . csak a felületre meUOHJHVQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUKDW Tekintsük a 4. Vizsgáljuk meg. nyomásból szármD]yHUKDWDKHQJHUUH0LXWiQDKHQJHUIHGODSMiQD nyomás p+dp. a hengerre ható. ábrát! Az ábrán a JUDG S nyomásgradiens YHNWRUWWQWHWWNIHOpVHJ\G$DODSWHUOHW GV magassá- gú hengert.pV D IRO\DGpNUpV] IHOOHWpQ KDWy IHOOHWL HU +D D N|]HJ V~UOyGiVPHQWHV D IHOOHWL HUQHN nincsen felülettel párhuzamos komponense (a csúsztatófeszültség zérus).1. hogy milyen nagyságú. amelynek tengelye párhuzamos a gradp vek- torral. nyomásból 4. az alaplapon p.1.

tehát GS = JUDGS GV . amely a valóságos közegben általában IHOOpSsúrlódás elhanyagolása esetén érvényes.13) összefüggés bal oldalát az Euler- egyenlet gyakran alkalmazott vektoriális alakját kapjuk: 37 . axiómája értelmében adott (esetünkben egységnyi) tömegre ható HUNNHOHJ\e- zik meg a tömeg és a dv/dt gyorsulás szorzata: dv 1 = g − gradp (4. $IRO\DGpNUpV]HJ\VpJQ\LW|PHJpUHKDWyHUWD]HUWpU J WpUHUVVpJYHNWRUiYDOIHMHz- hetjük ki: G )J =J (4. az elemi folyadékrész tömege és esetünkben a JUDGS = JUDGS . amely ellentétes irányítású a ds vektorral.12) GP .8) összefüggés figyelembevételével kifejtve a (4.származó G ) S HUWD GV G ) S = − G$ GS (4. Tekintve.10) összefüggés mindkét oldalának dm-PHOW|UWpQRV]WiVa után az egységnyi tömegre KDWyQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUW kapjuk: G )S  =− JUDGS (4. GV Miután ρ d s dA = dm .10) ρ GV .9) GV vektor fejezi ki.11) GP ρ .13) összefüggést Euler-egyenletnek nevezzük.9) összefüggés a ρ VUVpJJHO YDOy V]RU]iV pV RV]WiV XWiQ D] DOiEEL módon írható:  GV G )S = − JUDGS ρ G V G$ (4. A (4. GV a (4. a (4. Newton II. hogy GS = JUDGS GV valamint JUDGS és GVPHJHJ\H]LUiQ\~pVLUiQ\ítású. amely a súrlódás elhanyagolása esetén |VV]HIJJpVWWHUHPWDIRO\DGpNUpV]J\RUVXOiVDpVDIRO\DGpNUpV]UHKDWyHUNN|]|WW A (4.13) dt ρ . Az Euler-egyenlet tehát egy mozgásegyenlet.

+DDVUVpJDQ\RPiVIJJYpQ\Hρ = ρ S .14) ∂W  ρ . ∂Y Y  + JUDG − Y × URW Y = J − JUDGS (4.

.15) $ OiQFV]DEiO\ V]HULQW HOMiUYD XJ\DQLV D YiOWR]y IHOV KDWiU~ LQWHJUiOW NHOO HOV]|U D IHOV határ szerint differenciálni – ami az 1/ρ primitív függvényt eredményezi.y és z irányú kompo- nens egyenlet formájában: ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [  ∂S + Y[ + Y\ + Y] = J[ − ∂W ∂[ ∂\ ∂] ρ ∂[ ∂Y \ ∂Y \ ∂Y \ ∂Y \  ∂S + Y[ + Y\ + Y] = J\ − (4.Ezt kell szorozni a válWR]yIHOVKDWiUKHO\V]HULQWLGLIIHUHQFLiOKiQ\DGRViYDOJUDGS-vel.) A (4. a (4. (4.2) összefüggés figyelembevételével felírható az Euler egyenlet x.14) egyenlet jobb oldalának utolsó tagja az alábbi módon írható: I16 S  GS − 16 ρ S JUDGS = − JUDG S ρ S .16) ∂W ∂[ ∂\ ∂] ρ ∂\ ∂Y ] ∂Y ] ∂Y ] ∂Y ]  ∂S + Y[ + Y\ + Y] = J] − ∂W ∂[ ∂\ ∂] ρ ∂] $ .

|VV]HIJJpVEOMyOOiWKDWyD]DGRWWNRRUGLQiWDLUiQ\~VHEHVVpJNRPSRQHQVLGV]e- ULQWL PHJYiOWR]iVD D] DGRWW LUiQ\~ J\RUVXOiV.

ahol egy gondolatban elhatárolt (mondjuk kékre festett). A V térfogat alakját és nagyságát is változtathatja (hiszen a közeg 4. hi- szen a folyadékkal együtt mozog. Határozzuk meg az Euler-egyenletet más módon! Tekintsük a 4.2. a folyadékkal együtt úszó V térfogatú folyadékrész látható. folyékony felület. ábra VUVpJHRGpEE~V]iVN|]EHQYiOWR]KDW.2. pV D] DGRWW NRRUGLQiWD LUiQ\~ HUN N|]|WWL kapcsolat.n. A folyadékrész A felülete u. ábrát. rajta nincs átáramlás.

GHDWpUIRJDWEDQOpY 0 W|PHJ QHP YiOWR]LN ËUMXN IHO D WpUIRJDWEDQ OpY tömeg PR]JiVPHQQ\LVpJpQHN HJ\VpJQ\L LGUH MXWy PHJYiOWR]áViW DPL HJ\HQO D IRO\DGpk- rpV]UHKDWyHUN|VV]HJpYHO (]HND]HUN − DW|PHJUHKDWyHUWpUEOV]iUPD]yHU − DIHOOHWHQKDWyHUDPHO\DV~UOyGiVPHQWHVVpJPLDWWDIHOOHWUHPHUOHJHVQ\RPiVEyO V]iUPD]yHUUHNRUlátozódik. 38 .

G GW 9 I 9 I ρ Y G9 = ρ J G9 − S G $ $ .17) $MREEROGDOHOVWDJMDDWpUHUEOV]iUPD]yW|PHJUHKDWyHUWDPiVRGLNWDJDIHOOHWHQ KDWyQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUWIHMH]LNL (]XWyEELHOMHOHD]pUWQHJDWtYPHUWDGA felület- HOHPYHNWRUNLIHOpPXWDWtJ\QHJDWtYHOMHOHVHWpQDGyGLNDIRO\DGpNUpV]UHKDWyHU. I (4.

$ODNtWVXNiWD .

|VV]HIJJpVEDOROGDOiQOpYWDJRW9HJ\NILJ\HOHPEHKRJ\D]Ln- tegUiOiVpVGLIIHUHQFLiOiVVRUUHQGMHIHOFVHUpOKHW(]LWWD]WMHOHQWLKRJ\XJ\DQD]WD]HUHd- ményt kapjuk. ha az egész folyadékrész mR]JiVPHQQ\LVpJpQHNLGEHQLYiOWR]iViWYL]VJil- juk. ha az egyes elemi folyadékrészek mozgásmennyiségének meg- változását összegezzük. mint abban az esetben. hogy amíg a V integrálási WDUWRPiQ\LOODG9HOHPLWpUIRJDWDVUVpJYiOWR]iVDPLDWWLGEHQYiOWR]KDWDGGLJD]0 folyadéktömeg ill. (4. annak GP = ρG9 W|PHJHOHPHLGEHQQHPYiOWR]LN)HQWLHNILJ\HOHPEH YpWHOpYHOD]DOiEELiWDODNtWiVRNYpJH]KHWNHO G GW I 9 Yρ G9 = I 9 G GW Y ρ G9 1 6 = I 9 GY GW 1 ρ G9 + Y 9 G GW 6 ρ G9 I 1 6 = . Figyelembe kell továbbá venni azt is.18) $IHQWLiWDODNtWiVD]WMHOHQWLKRJ\D]LGEHQYiOWR]yWpUIRJDWEDQOpYW|PHJPR]JiVPHny- nyiVpJpQHNYiOWR]iViWLGEHQYiOWR]DWODQHOHPLW|PHJHNpVJ\RUVXOiVXNV]RU]DWDNpQWKDWá- roz]XN PHJ D]D] D MREE ROGDO HOV LQWHJUiOMiEDQ OpY Gv/dt a folyadékrész gyorsulása. DPHO\HWD]HO]IHMH]HWEHQWiUJ\DOWXQN OG .

pV .

hogy bWHWV]OHJHVLUiQ\~YHNWRUDNpWLQWHJUiOHJ\HQOHJ\PiVVDO Fentiek figyelembevételével írható: (4. amelyre al- kalmazható a Gauss-Osztrogradszkij-tétel: I $ I 9 1 6 E S G $ = GLY E S G9 = I1 9 6 S GLY E + E JUDGS G9 . (4.19) Tekintettel arra. hogy E = iOO   GLY E =  pV E D]LQWHJUiOMHOHOpNLYLKHW I $ I E S G $ = E JUDGS G9 9 . (4.|VVzefüggések).17) összefüggéshez. Térjünk vissza a (4. Ezzel az integrandusz vektortérré válik.21) 39 .20) Tekintettel arra. amely jobb oldalának második tagját szeretnénk térIRJDWLLQWHJUiOOiDODNtWDQL9HJ\QNIHOHJ\WHWV]OHJHVb=konstans vektorteret és szoroz- zuk meg e vektortérrel a p nyomást.

hogy az integrálási tartomány megHJ\H]LNH]pUWN|]|VLQWHJUiOMHODOiYLKHWN I  9 ρ GY GW   − ρ J + JUDGS G9 =  . „természetes” koordináta- rendszert (ld.13) összefüggés adódik: dv 1 = g − gradp . a súrlódást hanyagoljuk el és vegyünk fel egy áramvo- nalhoz rögzített. (4. ami csak akkor lehet. ha az integandusz zérus.22) $]LQWHJUiOpUWpNHWHWV]OHJHV9-nél zérus. ábra. I 9 GY GW 9 I 9 I ρ G9 = J ρ G9 − JUDGS G9 . Átrendezés és az egyenlet ρ-val való osztása után a (4. Euler-egyenlet természetes koordinátarendszerben Legyen az áramlás stacionárius.3. 4. Valamennyi tagot bal oldalra hozva és figyelembe véve. dt ρ 4.3.

dn és de élhosszakkal jellemzett elemi folyadékhasábot és írjuk fel az arra ható e LUiQ\~ HUN egyensúlyát! Miután a súrlódást elhanyagoltXNDKDViEUDD]HUWpUpVDQ\RPiVEyOV]iUPa- ]yHUKDW   ∂S  GH "# GE GQ + ρ GE GQ GH J !  ∂H  $ G)H = S GE GQ − S + H (4. és az e pULQW LUiQ\~ NRRUGLQiWD- 4. ( GHUpNV]|J NRRr- dináta-rendszer az áramvonal P pontjára il- leszkedik. Az n normális irányú koordináta-tengely a P pontot az áram- YRQDO*J|UEOHWLN|]pSSRQWMiYDO|VV]HN|WHJ\HQHVEHHVLN$ b binormális koordináta az e és n koordinátákkal jobbsodrású rendszert alkot.3. ahol geDWpUHUVVpJHLUiQ\~YHWOHWH (]D]HUD dm = ρ db dn de W|PHJIRO\DGpNUpV]WJ\RUVtWMD7HNLQWHWWHODUUDKRJ\NLN|Wé- sünk szerint az áramlás stacionárius. Ez esetben: 40 . ábra tengelye érinti az áramvonalat.3. ábrán látható. db.23) . csak konvektív gyorsulás létezik. Vegyük fel a 4. A (4. figyelembe véve.2) összefüggés HOVVRUpVWDJMiQDN|VV]HJHDGMDD][LUiQ\~NRQYHNWtYJ\RUVXOiVW(VHWQNEHQD]e koordináta-tengely irányú gyorsulást keressük. hogy Y Q = Y E = .

a görbületi középpont felé mutató GP 5 QDJ\ViJ~ FHQWULSHWiOLV. ∂Y D NRQY = Y .23) figyelembe vételével írható: ∂Y ∂S ρ GE GQ GH Y =− GH GE GQ + ρ GE GQ GH J H (4. $]HOHPLW|PHJJHOYDOyHJ\V]HUVtWpVXWiQDGyGLNa természetes koordinátarendszerben felírt Euler-HJ\HQOHWpULQWLUiQ\~NRPSRQHQVHJ\HQOHWH ∂Y  ∂S Y =− + JH (4.25) ∂H ρ ∂H Tekintsük most a normális irányú egyensúlyt! Ahhoz. ∂H A fentiek alapján a (4. hogy a dm tömeg v sebességgel Y mozogjon az R görbületi sugarú áramvonalon.24) ∂H ∂H .

26) 5 ∂Q $]HJ\HVWDJRNHOMHOpWD]QNRRUGLQiWDpVD]HUNLUiQ\tWiViQDNILJ\HOHPEHYpWHOpYHOKDWá- UR]WXN PHJ (J\V]HUVtWpV XWiQ DGyGLN D természetes koordinátarendszerben felírt Euler-egyenlet normális irányú komponens egyenlete: Y  ∂S − =− + JQ 5 ρ ∂Q (4.27) A binormális irányú komponens egyenlet – mivel ebben az irányban nincsen gyorsulás – DQ\RPiVEyOpVDWpUHUVVpJEOV]iUPD]yHUNHJ\HQV~O\iWIHMH]LNL  ∂S =− + JE (4.28) ρ ∂E Az Euler-HJ\HQOHWNO|QE|]NLIHMH]pVHLWYL]VJiOYDHJ\QDJ\RQHJ\V]HUIL]LNDLLQWHUSUHWá- ció adódik. HUQHN NHOO D W|PHJUH KDWQLD (] D] HU LVPpW D Q\RPiVEyO V]iU- PD]yDIRO\DGpNUpV]IHOOHWpQKDWyHUpVDW|PHJUHKDWyWpUHUVVpJ|VV]HJpYHOHJ\HQO Y    "# ∂S !   $ − ρ GH GE GQ = S GE GH − S + GQ GE GH + ρ GH GE GQ J Q (4. Súrlódásmentesség feltételezése mellett a folyadékrészekre a nyomásból és a WpUHUVVpJEOV]iUPD]yHUKDW+DHNpWIDMWDHUNLHJ\HQOtWLHJ\PiVWDN|]HJQHPJ\RUVXO YDJ\iOOYDJ\HJ\HQHVYRQDO~HJ\HQOHWHVVHEHVVpJPR]JiVWYpJH].

)RUGtWYDLVLJD]KDD közeg áll. a nyRPiVEyOV]iUPD]yHUHJ\HQV~O\EDQYDQD]HUWpUEOV]iUPD]yHUYHO +DDNpWHUQHPHJ\HQOtWLNLHJ\PiVWDNNRUDN|]HJJ\RUVXO$]HUWpUDWpUHUVVpJYHk- WRUUDOPHJHJ\H]LUiQ\~pVLUiQ\tWiV~J\RUVXOiVWHUHGPpQ\H]$Q\RPiVYiOWR]iVDHVHWpQD 41 .

O\HQHVHWEHQ D]iUDPNpSUODQ\RPiVPHJRV]OiVUDLOODQ\RPiVPHJRV]Oisról az áramképre következtet- KHWQN. $WpUHUVVpJKDWiVDVRNHVHWEHQILJ\HOPHQNtYOKDJ\KDWyLOOHOKDQ\DJROKDWy.J\SODIRO\DGpNUpV]HNFV|NNHQQ\RPiVLUiQ\iEDQJ\RUVXOQDN SOKDNO|QE|] Q\RPiV~WHUHNHW|VV]HQ\LWXQNDQDJ\REEQ\RPiV~WpUEODNLVHEEQ\RPiV~WpUEHiUDPOLND N|]HJ.folyadékréV]HNDFV|NNHQQ\RPiVLUiQ\iEDQ DQ\RPiVJUDGLHQVVHOSiUKX]DPRVDQGHHl- lentétes irányítással) gyorsulnak.

 (J\ iUDPOiV LUiQ\iEDQ V]NO FVEHQ NRQI~zorban). amelyben a folytonosság PLDWWJ\RUVXODN|]HJD]iUDPOiVLUiQ\iEDQFV|NNHQDQ\RPiVÈUDPOiVLUiQ\iEDQEYO FVQpO GLII~]RUQiO.

amikor a nyomás változása nem a sebesség nagyságát.27) egyenlet mindkét oldalát (–1)-el és tekintsünk el a téreUVVpJKDWá- ViWyO(]HVHWEHQD]N|YHWNH]|VV]HIJJpVWNDSMXN Y   ∂S = 5 ρ ∂Q D]DOiEELN|YHWNH]WHWpVHNHWYRQKDWMXNOHD]|VV]HIJJpVEO a/ ha az áramvonalak párhuzamos egye- nesek (R=∞.) Az eddigi példákban a közeg sebességének nagysága változott a nyomásmegoszlás hatásá- ra. hanem irányát változtatja meg. (4.27) összefüggés). Igen jól használható összefüggés a természetes koordináta-rendszerben felírt Euler-egyenlet normális irányú komponens egyenlete (ld. (A mozgó folyadéknak le kell lassulnia és a ODVVtWyHUW–V~UOyGiVpVWpUHUKLiQ\iEDQ– csak a nyomás áramlás irányú növekedése okozhatja. Vannak esetek.ODVVXOD]iUDPOiVpVHQQHNPHJIHOHOHQQ|YHNHGQ\RPiVWDSDV]WDOKa- tó. Szorozzuk meg a (4.

b/ ha az áramvonalak görbültek.4. ábra J|UEOHWLN|]pSSRQWWyONLIHOpKDODGYDQ (A Q\RPiVEyOV]iUPD]yFHQWULSHWiOLVHUNpQyszeríti körpályára a folyadékrészeket.) A 4. A + és − jelek a zavartalan áramláshoz tar- tozó nyomáshoz NpSHVWLW~OQ\RPiVWLOOGHSUHVV]LyW NOVK|]NpSHVWNLVHEEQ\RPiVW. ábrán látható személyautó karosszériáján kialakuló nyomásmegoszlás jellegét a fenti meggondolásokkal meg lehet határozni: az áramvonalak görbületi középpontjából kifelé mutató nyilak a nyomás növekedését mutatják.4. DNNRU D]RNUD PHUOHJHVHQ nem változik a nyomás. akkor D]RNUD PHUOHJHVHQ D Q\RPiV YiOWR]LN D 4.

ezáltal csökken a felhaj- WyHU$PRWRUKi]WHWpVDV]pOYpGWDOiONR]iViQiOD]iUDPYRQDODNJ|UEOHWpEOOiWKDWyDQ túlnyoPiVYDQH]pUWLWWYH]HWLNEHDV]HOO]OHYHJW 42 .MHOö- lik. hogy a homlokfal alatti spoiler csökkenti a nyomást. Látható.

4. vz és p a meghatározandó ismeretlenek. A Bernoulli-egyenlet Az Euler-egyenlet (ld.13).14). (4. (4. E négy ismeretlen meghatározásához szükséges 4 egyenletet az Euler-egyenlet három komponens egyenlete OG .16) összefüggéseket) egy differenciálegyenlet.4. (4. DPHO\NDSFVRODWRWWHUHPWDIRO\DGpNJ\RUVXOiVpVDIRO\DGpNUDKDWyHUNN|]|WW– a folyadék V~UOyGiViQDNHOKDQ\DJROiViYDO$PV]DNLIHODGDWRNPHJROGiViQiOiOODQGyVUVpJIHOWpWe- lezése mellett általában a vx. vy.

|VV]HIJJpV.

pVDIRO\WRQRVViJWpWHOH .

14) alakban felírt egyenlet tagjainak az áramlási tér két (pl. Az Euler-egyenlet megoldásának egy igen hatékony módja a (4. 1-gyel és 2-YHOMHO|OW.V]ROJiOWDWMD0V]DNLIHODGDWRNPHg- oldhatók a fenti differenciálegyenletek megoldásával adott peremfeltételek mellett.

− a rotv=0. azaz ha az áramlás stacionárius.2.30) . (WDJ]pUXVpUWpNKD − a v sebesség zérus.8 összefüggés).9 MHO LQWHJUiORQ LV HOYpJH]KHW KD D J HUWpU SRWHQFLiORV (ld.. hogy a legáltalánosabb alakban felírt Bernoulli-egyenlet milyen feltételek teljesülése eVHWpQKR]KDWyHJ\V]HUEEDODNUD a/ Miután (ld.29) Bernoulli-HJ\HQOHW.1) összefüggés) I  JUDG I G V = I  − I  (4. − a ds a v és rotv vektor által kifeszített síkba esik − a ds v.MHOWDJV]iPtWiVDiOWDOiEDQQHKp]VpJHW okozna.MHOWDJMD]pUXVKD = 0. ∂t d/ $.9MHOWDJMD-(U2...fejezet) integrálunk. (4. − a ds rotv. A J = − JUDG8 helyettesítéssel és az integrálás el- végzésével a (4. azaz örvényvonalon (ld.  b/ (] D YRQ]y iWDODNtWiV D . . ezért törekszünk zérussá tételére. ∂v c/ $]HJ\HQOHW. 43 . . (2.. azaz az áramlás potenciálos.  Y  − Y D. fejezet. 2.5.MHOLQWHJUiOPLQGHQWRYiEELIHOWpWHOQpONOD alakra hozható.29)  ∂W      ρ .SRQWMiW|VV]HN|WYRQDOPHQWL KHO\ szerinti) integrálása: I I I I I      ∂Y Y  G V + JUDG G V − Y × URWY G V = J GV − JUDGS G V . azaz áramvonalon integrálunk...U1) alakú lesz.4. 2.9 9 Vizsgáljuk meg. .

− v rotv. e/ Az V tagban ρ = iOO. Beltrami áramlás. u.n. esetén a S ρ gradiensét kell vonal mentén integrálni. ami a S  − S − eredményre vezet. Ha ρ = ρ S .

csak a nyomástól függ-e? $PV]DNLJ\DNRUODWEDQOHJJ\DNUDEEDQHOIRUGXOyHVHWHNEHQaz áramlás stacionárius. lehet-e áramvonalon integrálni? − Potenciálos-HD]HUWpU" − Állandó-HDVUVpJ" Ha nem. együtt mozgó) koordináta- UHQGV]HUDPHO\EOVWDFLRQiULXVViWHKHW" − Potenciálos-e az áramlás? Ha nem. jól ismert alakban írható fel: Y  S Y S (4.15) összefüggés felhasználásá- ρ I16 S GS val az V integrál a alakra hozható.5. van e olyan (pl. Örvénytételek (EEHQDIHMH]HWEHQWDOiQW~OHOPpOHWLQHNWQ|VV]HIJJpVHNHWIRJXQNPHJKDWározni. (Potenciálos áramlás esetén a Bernoulli-összeg az egész áramlási térben – és nemcsak áramvonal mentén – ál- landó. 44 .31) összefüggés azt fejezi ki.) 4. .31) + + 8 =  +  + 8   ρ  ρ DKRO8D)|OGQHKp]VpJLHUWHUpQHNSRWHQFLiOMDDPLIHOIHOpPXWDWy]NRRUGLQiWDHVHWpQD] 8 = J J ] összefüggéssel írható le. ame- O\HNQHND]RQEDQHOPpOHWLMHOHQWVpJNPHOOHWWIRQWRVJ\DNRUODWLV]HUHSNLVYDQ$]DOiEEi- akban tárgyalt |UYpQ\WpWHOHNDV~UOyGiVPHQWHVVpJIHOWpWHOH]pVpYHOYH]HWKHWNOH. A (4. hogy a fenti feltételek fennállása esetén a 4v 2 9 2 + p ρ + U Bernoulli-összeg egy áramvonal mentén állandó. S ρ S Ha a Bernoulli-HJ\HQOHWHW KDV]QiOMXN D N|YHWNH] NpUGpVHNHW FpOV]HU IHOWHQQL pV D YiOa- V]RNDODSMiQDOHKHWVpJHVHJ\V]HUVtWpVHNHWYpJUHKDMWDQL − Stacionárius-e az áramlás? Ha nem. akkor a (4. le- KHWiUDPYRQDORQLQWHJUiOQLD]HUWpUD)|OGQHKp]VpJLHUWHUHDPLSRWHQFLiORVDV UVpJSHGLJiOODQGy Ilyen esetben a Bernoulli-egyenlet az alábbi.

ábra azaz GΓ G = GW GW I * Y GV = " +DQHPtUMXND]HOOHQNH]MpWDN|UOMiUiVLLUiQ\PLQGLJSR]LWtY.5.5. hogyan változik a I Γ = Y G V FLUNXOiFLy pUWpNH D] LG IJJYpQ\pEHQ * 4. Tekintsük a 4. (A folyékony vonal a közeggel együtt úszik el.) Kérdés. ábrát DKRO HJ\ * MHO ]iUW IRO\é- kony vonalat tüntettünk fel.

32) összefüggés azt fejezi ki.32) A (4. hogy a Y GV  V]RU]DW LG V]HULQWL PHJYiOWR]iVD D sebességWpUpVDIRO\pNRQ\YRQDOHOHPLGV]HULQWLPHJYiOWR]iViUDYH]HWKHWYLVV]D A 4. ábra alapján írható: G GW 1 6 GV =  GW 1 Y + G Y 6 GW − Y GW = G Y = ' G V. 1 6 (4.5. A ds folypNRQ\YRQDOHOHPPHJYiOWR]iViWYpJSRQWMDLQDNNO|QE|]VHEHVVpJHRNR]]D(]W a sebességkülönbséget a (2.9L]VJiOMXNPHJ Y GV LG szerinti megváltozását! A szorzat deriválási szabályait alkalmazva: G GW 1 6 Y GV = GY GW GV+ Y G GW GV .3) összefüggés alapján a derivált tenzor segítségével határozzuk PHJ+RJ\DQOHKHWQHDEHKHO\HWWHVtWpVXWiQD .

MREEROGDOiQPHJMHOHQ Y ' GV szorza- tot PiVNpQWNLIHMH]QL"$]HJ\V]HUVpJNHGYppUWV]RUtWNR]]XQNVtNiUDPOiVUD  ∂Y [ ∂Y [ "# Y ' GV =  Y "# [ 7 ∂[ G[ + ∂\ G\ = ## !Y $\ ∂Y \ G[ + ∂Y \ G\ #$ ! ∂[ ∂\ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y \ ∂Y \ = Y[ G[ + Y [ G\ + Y \ G[ + Y \ G\ = (4.33) ∂[ ∂\ ∂[ ∂\  ∂ Y   "# Y \  ∂[   [ +    # ## ! G[ "# = JUDG Y G V . $  ∂ Y  = G\ #    Y  ∂\   [ +    # \ ! $ 45 .

valamint azt.Mivel a súrlódásmentesség feltételezésével éltünk.30) összefüggést. a v2/2 és a -U gradienseit kell zárt G görbe mentén integrálni. Figyelembe véve a (4.34) Ha a J HUWpUSRWHQFLiORVpVKDDVUVpJiOODQGyDNNRUDSρ.33) ösz- szefüggéseket. *  (4. írható: G GW I * Y GV = I !J − ρ JUDGS + JUDG Y "##$ G V . hogy zárt göUEHHVHWpQD]LQWHJUiOiVLWDUWRPiQ\IHOVpVDOVyKDWiUDHJ\EHHVLND .32) összefüggésbe helyettesítve a (4.13) és (4. A (4. a G Y  GW folyadék gyorsulást az Euler- egyenlet alapján fejezhetjük ki.

35) Tekintettel arra.).15) alapján ugyanez az eredmény adódik.|sz- V]HIJJpV MREE ROGDOiUD ]pUXV pUWpN DGyGLN +D D VUVpJ FVDN D Q\RPiV IJJYpQ\H D (4.7) értelmében szoros kapcsolat van. hogy súrlódás- mentes közegben a fenti feltételek fennállása esetén örvényesség nem keletkezhet. a Thomson-tétel alapján megállapítható. hogy a cirkuláció és a sebességtér örvényessége között a Stokes-tétel (2. Másként megfogalmazva: súrlódásmentes közeJQ\XJYyWpUEO YDJ\SRWHQFLiORViUDPOiVEyO. A Thomson (Lord Kelvin) tétel értelmében – ha a] HUWpU SRWHQFLiORV pV D V~UOyGis- PHQWHVN|]HJVUVpJHiOODQGyYDJ\FVDNDQ\RPiVIJJYpQ\H– a sebességtér zárt fo- O\pNRQ\YRQDOPHQWLYRQDOLQWHJUiOMDDFLUNXOiFLyD]LGIJJYpQ\pEHQQHPYiOWozik: G GW I * Y GV =  (4.

Tekintettel arra. amely örvény- vonalakból áll. ábra) és azon jelöljünk ki egy G folyékony vonalat.6.6.6. a cirkuláció zérus. ábra érintenek: URWY G$ = . szilárd IDOPHOOHWWNHOHWNH]LN|UYpQ\HVVpJgUYpQ\HVVpJHWKR]KDWOpWUHD]LVKDD]HUWpUQHPSo- tenciálos. akkor URWY × GV = . például a Coriolis-HUWpUQHNV]HUHSHYDQWRUQiGyNFLNORQRNNLDODNXOiViEDQ Definiáljuk az örvényvonalat az alábbi mó- don: az örvényvonalat minden pontjában érinti a rotv vektor.7) összefüggéssel megadott Stokes-tétel értelmében a folyékony felületen felvett G zárt folyékony vonalon a sebesség vonalintegrálja.HUHG áramlása potenciálos. ábra. Ve- gyünk fel egy. 4. Valóságos közeg esetén a folyadéksúrlódás következtében pl. az áramló folyadékkal együtt mozgó A folyékony örvényfelületet (4. és amelyet a rotv vektorok 4. Ekkor vi- szont a (2. azaz ha G V az örvényvo- nal eleme. Ha fennállnak a Thomson-WpWHO OHYH]HWpVpQpO WHWW NLN|WpVHN V~UOyGiVPHQWHV iOODQGy VUVpJ N|]HJ 46 . Definiáljuk A továbbá az örvényfelületet. ld. azoknak a G által határolt felületre vett felületi integrálja zérus. hogy az örvényvektorok érintik a felületet.

SRWHQFLiORVHUWpU.

7. Belátható. ahol egy IRO\pNRQ\|UYpQ\FV (csövet DONRWy |UYpQ\IHOOHW.. akkor a Thomson-tétel (4. ábrát. A metszés- YRQDOWHKiWPLQGLJXJ\DQD]RNEyODIRO\DGpNUpV]HNEOiOO A Helmholz I tétele szerint egy örvényvonal. PLQGLJXJ\DQD]RNEyODIRO\DGpNUpV]HNEOiOO Tekintsük a 4.|YHWNH]pVNpSSHQ egy folyékony örvényfelület mindig meg- tartja örvényfelület jellegét. amely két örvényfelület metszésvonala. hogy két folyékony örvényfelület örvényvonal mentén metszi egymást. amely az HO]HN V]HULQW PHJWDUWMD |UYpQ\YRQDO MHOOHJpW $ PHWV]pVYRQDORQ OpY IRO\DGpNUpV]HN mindkét folyékony felület részei.35) értelmében a cirkuláció a G görbe men- tén zérus értéN LV PDUDG . ezért mindig a metszésvonal részei maradnak.

hogy a sebesség vonalintegrálja S'’n és S'”n éppen kiejti egymást: 4.S26 ¶pV6 ´UpV]HNEO áll. Írjuk fel a cirkulációt az S mentén.36) 47 .7. amely S1. ábra I I I 6 Y GV = 6 Y GV+ Y GV =  6 . figyelembe véve. (4. a sebesség vo- nalintegrálja e vonal mentén a Stokes-tétel értelmében zérus. OiWKDWy $] |UYpQ\FV SDOiVWMiQ YHJ\N fel az S zárt folyékony vonalat. Miután a zárt vonal az örvényfelületen van.

A körüljárási irányokat az A1 és A2 keresztmetszetekhez képest adtuk meg (azaz a (4.37) Fentiek alapján megfogalmazható +HOPKRO]. Azonos (pozitív) körüljárási irány esetén az S2J|UEpUHYRQDWNR]yLQWHJUiOWSR]LWtYHOMHOOHODPiVLNROGDOUDYLKHWMNiW I I 6 Y GV = 6 Y GV.. (4. (Különben $ ⇒  URW Y ⇒ ∞ következne a tétel- EO. 4.36) jobb oldalán a második integrál körüljárási iránya negatív).WpWHOH$]|UYpQ\FVKRVV]DPHQWpQEir- mely metszetében I $ URW Y G $ pUWpNHiOODQGypVLGEHQVHPYiOWozik. ábra Következmény: D]|UYpQ\FVQHPIHMH]GKHWEHD]iUDPOyN|]HJEHQ9DJ\]iUWJ\UW alkot. vagy az áramlási tér határáig ér.8. azaz a Stokes-tétel értelmében: I $ URW Y G $ = I $ URW Y G $ .

Az örvénytételeknél alkalmaztuk az Euler-egyenletet. tehát e tételek valóságos közegeknél addig és olyan mértékben érvényesek. Ezért az örvénytételek sok 48 .. ameddig és amilyen mértékben az Euler-egyenlet. törvé- Q\H pUWHOPpEHQ ÄHJU]L´D EHQQH OpY IVW|W D]D] LGEHQ XJ\DQD]RNEyO D IRO\DGpNUé- szekEOiOOOG4. hogy valóságos közeg áramlása esetén számos esetben jó közelítés a súrlódás hatásának elhanyagolása.W|UYpQ\HpUWHOPpEHQ]iUWJ\UDIVWNDULNDDPHO\+HOPKROW].+HOPKROW].8. ábra). Látni fogjuk a súrlódásos áramlások tárgyalásánál..

9. azaz a szárny körül fel- vett zárt görbén a sebesség vonalintegrálja. A szárny (pl. mint felette.esetben jó közelítésként. Ez a nyomáskülönbség akkor jöhet létre. hogy a szárny alatt a nyomás nagyobb. ha a 4. más esetekben a tendenciák meghatározására eredményesen hasz- nálhatók. $ UHSOJpS V]iUQ\DNUD IHOKDMWyHU KDW ami annak a következménye. a ΓFLUNXOiFLy]pUXVWyOHOWpU$IHMezetben mutatMXNEHKRJ\HJ\V]iUQ\UDKDWyIHOKDMWyHUHJ\HQHVHQDUiQ\RVDV]iUQ\Nörüli cirkulá- cióval. ábra szárny fölött az áramlási sebbesség na- gyobb mint alatta. egy repüOJpS V]iUQ\.

Ha mozgásba jön a szárny (elindul a repül gép).10. Hasonlóan belátható.10. indulási örvény keletkezik a szárny mögött (ld. így a Thomson-tétel érvényessé- gét "„lrontó"”súrlódás hatása elhanyagolható. ábra Tekintsük a 4. mintha egy örvény lenne.9. hogy a szárny mindkét végén folyamatosan úszik le egy-egy ellentétesen forgó ör- vény. WHKiW RO\DQ iUDPNpSHW KR] OpWUH PDJD N|Ul. 4. hogy a szárny megállításakor is egy örvény. A Helmholtz II tétel értelmébenYLV]RQWH]HNQHPIHMH]GKHWEHD]iUDPOiVLWpUEHQ0LO\HQ mechanizmus eredményeként adódik a zárt örvény hurok? 4. Vegyük körül a nyugvó szárnyat a 4. ha egy azonos nagyságú. megegyezik a szárny körüli cirkulációval. körülötte Γ cirkuláció alakul ki. a megállási örvény válik le a szárnyról. ahol egy áramlási térbe helyezett szárny látható felülnézetben. Lát- ható. amelyek körüli cirkuláció. ábrán látható módon egy ]iUWJ|UEpYHODPLQDFLUNXOiFLyQ\XJYyOHYHJpViOOyV]iUQ\HVHWpQ]pUXVpVD7KRPVRQ- tétel (4. ábra).n. de ellentétes irányban forgó u. ábrát.35 összefüggés) értelmében zérusnak kell maradnia. ami csak akkor lehetséges. Ezek az örvé- 49 . hiszen a szárnytól távol felvett G görbe környezetében az áramlási sebességek kicsinyek.9.

11. annak megállása után a megállási örvényt) az indulási ör- vénnyel. ill. A szárnyvégi örvé- nyek keletkezését mutatja a 4. a Helmholtz II törvény értelmében zárt örvényhurkot alkotva.1 Mach-V]iPPDO OG NpVEE. ábra is amely Ma=1.nyek kötik össze a szárnyat.

 MHl- OHP]HWWiUDPOiVEDKHO\H]HWWUHSOJpSPRGHOON|UONLDODNXOyiUDPOiVWOiWXQN$V]iUQ\Yé- JHNHQNHOHWNH]|rYpQ\HNHWDPHO\HNEHQDQ\RPiV pVtJ\DVUVpJLV.

50 . (A kép többi részét a gázdinamika fejezet tárgyalásánál értelmezzük.11.) 4. ábra $ V]iUQ\YpJUO OH~V]y |UYpQ\HN NHOHWNH]pVpW HOHPL iUDPOiVWDQL PHJIRQWROiV DODSMiQ LV megérthetjük: a szárnyon úgy keletke]LN IHOKDMWyHU KRJ\ DOXO D Q\RPiV QDJ\REE PLQW IHOO ( Q\RPiVNO|QEVpJ KDWiViUD D V]iUQ\ YpJHLW PHJNHUO iUDPOiV DODNXO NL DPHO\ D szárny körüli áramlással összeadódva két örvényt alkot.NLVHEEDN|UQ\H]e- WLQpODV]iUQ\YpJKH]FVDWODNR]yDUHSOJpSKRVsztengelyével párhuzamos sötétebb vona- lak mutatják.

DPHO\EOQp]YHDIRO\DGpNQHPJ\RUVXOD]D]D . Alkalmazások: hidrosztatika.1. 5. Hidrosztatika E fejezetben azokat az eseteket vizsgáljuk. amelyeknél létezik olyan koordináta-rendszer. úszás 5.

egyenletes mozgást végez. Ez utóbbi esetben viszont egy együttmozgó koordináta-rendszerrel „megállíthatjuk” a közeget. hidrosztatikai feladatoknál az Euler-egyenlet valóságos (súrlódásos) közegben is elhanyagolás nélkül alkalmazható.1) GW ρ . Tekintsük az Euler-egyenlet (4. Nyugalomban léY QHZWRQL.pUWHOPpEHQDWpUHUVVpJEOpVDQ\o- PiVEyO V]iUPD]y HU NLHJ\HQOtWL HJ\PiVW 1HP J\RUVXO D N|]HJ KD D] DGRWW NRRUGLQita- rendszerben áll.13) összefüggésben megadott alakját: GY  = J − JUDGS (5. amelyeknél a folyadék gyorsulása G Y  GW =  hidrosztatikai feladatoknak nevezzük. vagy egyenesvonalú. Miután a folyadékrészek sebessége zérus. Ezért azon feladato- kat.

3) . N|]HJEHQ XJ\DQLV QHP OpSQHN IHO FV~V]WDWyIHV]OWVpJHN OG  IHMH]HW (1.3) differenciálegyenletet kell in- WHJUiOQL(]WPiUD]HO]IHMH]HWEHQPHJWHWWNDPLNRUD](XOHU-egyenlet vonal menti .2) vagy (5.1) egyenlet bal oldalára zérust írva. hogy – a nyomás leggyorsabb változásának (növekedésének) iránya és irányítása megegyezik az HUWpUWpUHUVVpJYHNWRUiQDNLUiQ\iYDOpVLUiQ\tWiViYDO – D Q\RPiV YiOWR]iViQDN PpUWpNH D WpUHUVVpJ DEV]RO~W pUWpNpYHO pV D N|]HJ VUVpJpYHO arányos.2) egyenlet átalakítható: JUDGS = −ρ JUDG8 (5. A hidrosztatikai feladatok megoldásánál az (5. +DD]HUWpUSRWHQFLiORVD]D]J = − JUDG8 .2) összefüggés): Az (5. az (5.2) A hidrosztatika alapegyenlete alapján megállapítható. D]D] D] D]RQRV Q\RPiVVDO MHOOHPH]KHW S = iOO felületek (izobárok) és az 8 = iOO ekvipotenciális felületek egybeesnek. átrendezve és ρ-val átszorozva megkapjuk a hid- rosztatika alapegyenletét: JUDGS = ρ J (5.

integrálásával megkaptuk a Bernoulli-egyenletet. A hidrosztatikai feladatok megoldásánál tehát a Bernoulli-egyenlet tárgyalásániOPHJKDWiUR]RWWHJ\HQOHWHNHWFpOV]HUKDV]nálni az- ]DOD]HJ\V]HUVtWpVVHOKRJ\DVHEHVVpJHW LOOJ\RUVXOiVW.

ËJ\ SO KD D] HUWpU SRWHQFLiORV KLGURV]WDWLNiEDQ FVDN LO\HQHNNHO IRJXQN WDOiONR]QL.WDUWDOPD]yWDJRN]pUXVpUWpNek.

29) összefüggésben megadott legál- talánosabb alakjából a (4.1. akkor a Bernoulli-egyenlet (4. pV D N|]HJVUVpJHiOODndó.4) ρ ρ Tekintsük az 5. természetesen a sebesség tagok nélkül: S S + 8 =  + 8  (5. ábrát DKRO D )|OG QHKp]VpJL HUWHUpEHQ OpY WDUWiO\ OiWKDWy DPHO\EHQ ρ =   NJ  P  VUVpJYt]YDQ+DWiUR]]XNPHJDQ\RPiVYiOWR]iViWDWDUWiO\EDQ (J\LN PHJROGiVL OHKHWVpJNpQW LQGXOMXQN NL D KLGURV]WDWLND .31) alakot kapjuk.

] = + -t kell az (5. azaz a nyomás lefeléOLQHiULVDQQ A Konst. ahol ismert a nyomás. Az (5. ábra ∂[ ∂\ ∂] adódik. Ezért írható: GS  G] = ρ J .7) . integrálási állandót úgy határozzuk meg. Behelyettesítve .6) összefüggést.4) alakját. DODSHJ\HQOHWpEO Legyen z lefelé mutató koordináta. hogy a folyadéktér egy olyan pontjára írjuk fel az (5.5) 5. Ha a tartály alján keressük a nyomást.RQVW  (5. ahol írható: ha ] =  .7) egyenletbe helyettesíteni.2) egyenletet kifejtve: ∂S ∂S ∂S L+ M+ N = ρJ N (5. 81 N kg . tehát S = S + ρJ ] (5.6) összefüggést kapjuk. ahol g = 9 . akkor S = S  . Ebben a koordináta- rendszerben J = J N . (esetünkben az er WpUSRWHQFLiORVDN|]HJVUVpJHiOODQGy. Másik megoldásként alkalmazzuk a Bernoulli-egyenlet (5. A differenciálegyenlet megoldása után a S = ρ J ] + . Ilyen pont a felszín.1. $] |VV]HIJJpVEO OiWMXN KRJ\ D Q\RPiV D YiUDNR]iVQDN PHJIHOHOHQ FVDN D IJJOHJHV koordináta mentén változik.RQVW  = S  adódik.

$%HUQRXOOL-egyenlet alkalmazásánál igen fontos 52 .

ahol mindent ismerünk. DKRONHUHVQNYDODPLWpVDOHJW|EEMHOOHP]WLVPHUMN Legyen tehát az egyik pont (ahol mindent ismerünk) a felszínen felvett 1 pont. Általában jól használható az a módszer. a másik a tartály alján z=+KHO\HQOpYSRQW DKRODQ\RPiVWNHUHVVN. a másikat pedig ott. amely szerint az egyik pontot ott vegyük fel.és HVHWHQNpQWWDOiOpNRQ\ViJRWLJpQ\OIHODGDWDNpWSRQWIHOYpWHOHDPHO\N|]|WWLYRQDORQD] egyenlet az Euler-egyenletet „integrálja”.

/HIHOpPXWDWy]NRordináta HVHWpQD)|OGQHKp]VpJLHUWpUSRWHQFLiOMD OGIHMH]HW.

Behelyettesítés és átrendezés után: S  − S  = ρ J + adódik. ha a tartály felfelé gyorsul a gyorsulással? Abszolút (a Földhöz U|J]tWHWW. az (5. hanem valamely z változó mélységben vesszük föl. 8 = − J] alakú.4) egyen- OHWHJ\HVWpQ\H]LWV]iPEDYpYH S = S   ] =  S  = " ]  = + .7) összefüggésre jutunk. Ha a 2 pontot nem a tartály alján. Az (5. Hogyan kell eljárnunk.

UHQGV]HUEOYL]VJiOYDDMHOHQVpJHWD]VHPPLNpSSHQQHPWDUWR]LNDKLGURV]WDWLND
N|UpEHDIRO\DGpNPR]RJVWJ\RUVXOYDPRzog, tehát az áramlás instacionárius. Szerencsé-
re találunk egy olyan koordináta-UHQGV]HUWDPHO\EOQp]YHDN|]HJiOOH]DWDUWiOO\DOIHOIe-
lé együtt gyorsuló koordináta-rendszer. Ha a koordináta-rendszer gyorsul, akkor abban
WRYiEELHUWpUMHOHQLNPHJ (ldIHMH]HW

(VHWQNEHQH]D]HUWpUDWHKHWHWOHQVpJLHU
tér, amelynek potenciálja a (2.10) összefüggés alapján 8 W = − D ] , hiszen felfelé gyorsuló
koordináta-rendszerben felfelé kell munkát végezni, ha elmozdítunk egy tömeget, azaz fel-
IHOp FV|NNHQ]-k irányában) kell növekednie az 8 W -nak.

$ WDUWiO\ DOMiQ OpY Q\RPiVW XJ\DQ~J\ NHOO V]iPROQL PLQW D] HOEE GH
 $
8 = 8 J + 8 W = − J + D ] |VV]HIJJpVWNHOOKDV]QiOQLD]HUWpUSRWHQFLiOMiUD(UHGPpQ\O

 $
a S  − S  = ρ J + D + kifejezést kapjuk, tehát a tartály felfelé gyorsulása a folyadékra ható

V~O\HUWPLQtegy megnövelte.

$IHOIHOpJ\RUVXOyWDUWiO\IHOV]tQpUOD]WWpWHOH]WNIHOKRJ\QHPYiOWR]LNDJ\RUVXOiVKDWá-
ViUDÒJ\pUH]]ND]RQEDQKRJ\SOJ\RUVXOyWHKHUDXWyQOpYWDUWiO\EDQOpYFVHSSIRO\yV
közeg felszíne nem marad „vízszintes”. Milyen kapcsolat vDQ D WpUHUVVpJ pV D IHOV]tQ
között?

53

Vegyük a hidrosztatika (5.2) alapegyenletének rotációját. Miután URW JUDG  $ =  , a bal ol-
dal zérus lesz. Ezért írható – figyelembe véve a szorzat deriválási szabályait:

" '
URW ρ J = ρ URWJ + JUDGρ × J = .

0LXWiQDKLGURV]WDWLNDLSpOGiLQNEDQHOIRUGXOyHUWHUHNSRWenciálosak, URWJ = (EEONö-

vetkezik, hogy JUDGρ × J =  D]D] D VUVpJ OHJURKDPRVDEE YiOWR]iViQDN LUiQ\D SiUhu-

]DPRV D WpUHUVVpJ YHNWRUUDO $ N|]HJ VUVpJH D IHOV]tQUH PHUOHJHVHQ YiOWR]LN D OHJUR-
hamosabban, WHKiWNpWNO|QE|]VUVpJN|]HJHWHOYiODV]WyKDWiUROyIHOület (felszín)
minGHQSRQWMiEDQPHUOHJHVD]HUWpU HUHG

) 0HJiOODStWRWWXN KRJ\ YiOWR]y VUVpJ HVHWpQ D VUVpJ OHJJ\RUVDEE YiOWR]iViQDN LUiQ\D SiUKX]DPRV D WpUHUVVpJ YHNWRUUDO .2. Milyen alakú a felszín és hol he- lyezkedik el? Ha ugyanis e kérdésekre választ tudunk adni. ábra között. fel tudjuk írni a Bernoulli- egyenletet a felszín egy pontja és a folyadéktér HJ\PiVLNDNHUHVHWWMHOOHP]WWDUWDOPD]ySRQWMD 5.pUGpV KRJ\ H YHNWRU LUiQ\iEDQ HOPR]GXOYD FV|NNHQ YDJ\QDVUVpJ%L]RQ\tWKDWyKRJ\PLQGNpWHVHWOHKHWVpJHVGHcsaNDWpUHUVVpJLUá- Q\iEDQQ|YHNYVUVpJHVHWpQVWDELODUpWHJ]GpV.WpUHUVVpJYHNWRUiUD Ez azt is jelenti. (Ez utóbbi megállapítás közvetlenül belátható. áb- rán egy jobbra gyorsuló kocsit és egy hengeres HGpQQ\HO HJ\WW PHUHY WHVW V]HUHQ IRUJy IRO\a- dékot látunk. ezért a tehetetOHQVpJLHUWpUUHO J W = − D L ) is kell számol- QLD)|OGQHKp]VpJLHUWHUH J J = − J N . Térjünk vissza a felszín helyzetéhez. hogy az 8 = iOOIHOOHWHNLVPHUOHgesek J -re. Az 5.2. hogy a felszín egybeesik valamely ekvipotenciális felülettel. ha meggondoljuk. Gyorsuló kocsi esetén együtt gyorsuló koordináta-rendszert veszünk fel.

PHOOHWW $]DONDOPD]RWWHOMHOHND]5.2. ábrán fel-

vett koordináta-rendszerhez igazodnak.)

$] HUHG HUWpU SRWHQFLiOMD D NpW HUWpU SRWHQFLiOMiQDN |VVzege. A folyadék felszíne vala-
mely ekvipotenciális felülettel esik egybe. E felületek egyenletét az 8 = J] + D[ + iOO
összefügJpVEONDSKDWMXN

D
]=− [ + . (5.8)
J

$ J\RUVXOy NRFVLEDQ OpY IRO\DGpN IHOV]tQH WHKiW VtN DPHO\ D −D  J  LUiQ\WpQ\H]EO Nö-
YHWNH]HQ PHUOHJHV D J  HUHG HUWpUvektorra. Azt, hogy az ekvipotenciális felületsereg

melyik elemével esik egybe a felszín, a folyadékmennyiség állandósága dönti el. Köny-

54

nyen beOiWKDWyKRJ\iOODQGyV]pOHVVpJNRFVLHVHWpQDKRVV]IHOpEHQOpY"tengely" körül
"billen el" a felszín, ha nem vág be a kocsi aljába. (Ezért érdemes a koordináta-rendszer
origóját itt felvenni.)
A forgó edényben OpY PHUHY WHVW V]HUHQ IRUJy IRO\DGpNRW D] HJ\WWIRUJy UHQGV]HUEO
célV]HU YL]VJiOQL DPLNRU D )|OG QHKp]VpJL HUWHUpKH] D FHQWULIXJiOLV HUWpU MiUXO $
2.2.fejezetben foglaltak alapján felírható az ekvipotenciális felületek egyenlete:
U ω  U ω  (5.9)
8 = J] − = iOO  D]D] ] = − +.
 J .

/iWKDWyKRJ\D]HNYLSRWHQFLiOLVIHOOHWHN pVD]HJ\LNNHOHJ\EHHVIHOV]tQLV

PiVRGIRN~
forgási paraboloidok.

Ebben az esetben is a folyadék térfogatának állandósága szabja meg, hogy az
ekvipotenciális felületsereg melyik eleme a felszín, azaz, hogy egy adott koordináta-
rendszerben mennyi a K értéke. A 3.6. fejezetben meghatároztuk egy n-ed fokú forgási
SDUDERORLGDODWWOpYWpUIRJatot. Ha n=2, ez a térfogat a befoglaló henger térfogatának a fele
(ld. 5.2. ábra

a nyomásokat HJ\HJ\V]HUPHJIRQWROiVVDOLVV]iPROKDWMXN7XGMXNKRJ\D]HUWpUHNYLSRWHQFLiOLVIHOOe- WHLHJ\EHHVQHND]iOODQGyQ\RPiV~IHOOHWHNNHO OG .(EEON|YHWNH]LNKRJ\DIRUJyHGpQ\EHQDIHOV]tQHUHGHWLIRUJiVHOWWLIHl- színhez képesti legnagyobb lesüllyedése és felemelkedése egymással megegyezik:  $ ∆P = 5  ω    J . +D HOHJHQG WDSDV]WDODWRW V]HU]QN KLGURV]WDWLkai feladatok megoldásában.

.

ábránOpYHVHWHNEHQKDWiUR]]XNPHJD%pV$SRQWEDQ lé- YQ\RPiVNO|QEVpJpW 55 . a nyomás ∆S F = ρ U − U ω    érWpNNHOQDFHQWULIXJiOLVHUWpUKDWiViUD Felhasználva a fentieket az 5. Ha ω szögsebességgel forgó koordinátarendszerben.2. ρVUVpJN|]HJEHQU1 sugárról egy nagyobb r2 sugárra me- " ' gyünk át.+DD]HUHGHUWpUW|EEHUWpU |VV]HJHNpQW DGyGLN D] HJ\HV HUWHrek "s„ját" ”kvipotenciális felületükön nem okoznak Q\RPiVQ|YHNHGpVW+DWHKiWD]HJ\LNHUWpU-|VV]HWHYHNYLSRWHQFLiOLVIHOOHWpQPR]GXOXQN el. a máVLNHUWpU|VV]HWHYRNR]KDWQ\RPiVQ|YHNHGpVW Az ekvipotenciális felületek megtalálása általában nem okoz nehézséget: a Föld nehészségi HUWHUH HVHWpQ YtV]LQWHV D WHKHWHWOHQVpJL HUWpU HVHWpQ D WpUHUVVpJ YHNWRUUD PHUOHJHV Ví- NRNFHQWULIXJiOLVHUWpUHVHWpQDIRUJiVWHQJHOO\HOPHJHJ\H]WHQJHO\KHQJHUHN+DD)|OG QHKp]VpJLHUWHUpYHOYDJ\DWehetetlenségi HUWpUWpUHUVVpJYHNWRUiYDOPHJHJ\H]LUiQ\EDQ és irányítással ∆V J LOO  ∆V D távolságot mozdulunk el állandó ρVUVpJN|]HJEHQ ∆S J = ρ J ∆V J LOO  ∆S D = ρ D ∆V D nyomásnövekedés adódik (ellentétes irányban nyomáscsökkenés).

Az eddigiekben vizsgált esetekben a ρ = iOO feltételezéssel éltünk.− a gyorsuló kocsinál: S % − S $ = ρ J ∆V J + ρ D ∆V D − a forgó edénynél: S % − S $ = ρ J ∆V J + ρ 5  ω    . ami cseppfolyós hal- mazállapotú közegeknél a valóságnak iJHQMyOPHJIHOHO$Ji]RNVUVpJHD]RQEDQDQ\o- PiVQDJ\REEYiOWR]iVDHVHWpQMHOHQWVHQYiOWR]KDW $] .

Ji]W|UYpQ\pUWHOPpEHQDρs UVpJ7 iOOHVHWEHQDQ\RPiVVDODUiQ\RV.

meghaladja a 10%-ot? +DDVUVpJDQ\RPiVIJJYpQ\HDNNRUKDV]QiOKDWyD%HUQRXOOL-egyenlet általános alakja (4.29) a bal oldal zérus értéke mellett figyelembe véve a (4. a hidrosztatika (5.15) átalakítást.10) S Általánosságban (pl. Potenciálos er tér feltételezésével: 1$ S 8  $ − 8 + GS ρ S = . ha a ρ nem a p-WO IJJ Ka- QHP SO PpJ D KPpUVpNOHWWO pV D QHGves- ségtartalomtól is). (5.0LDWHHQGDNNRUKDDVUVpJQ\RPiVYiOWo- zása miatti változása nem hanyagolható el pl.2) alapegyenle- téhez (azaz az Euler-HJ\HQOHWKH].

/HJ\HQ D IHODGDW D] DWPRV]IpUiEDQ OpY Q\RPiVPHJRV]OiV PHJKDWiUR]iVD iOODQGy OHYHJ- 5.2) alapegyenletét: ∂S ∂[ L+ ∂S ∂\ M+ ∂S ∂] N = ρ −J N . 56 .3.  $ Ismét látjuk. 5. Vegyünk fel egy fel- felé mutató z koordinátát (ld. hogy a nyomás csak a z koordináta függvénye. ezért írható: GS G] $ = −ρ S J .3. Alkalmazzuk a hidrosztatika (5. E koordináta-UHQGV]HUEHQD)|OGQHKp]VpJLHUWHUH J = − J N vektortérrel írható le.5) gáztörvény értelmében ρ S = $ S 57 . ábra). ahol az (1. ábra KPpUVpNOHW 7 = iOO  ) mellett. FpOV]HU YLVV]D- nyúlni.

Behelyettesítés és a differenciálegyenlet szétválasztása után az alábbi integrálás elvégzé- sével határozhatjuk meg a keresett S = S ] .

11) Az 5. hogy ha egy ∆V térfogatú testet egy JUDG S nyomásgradienssel jellemzett térbe helyezünk.11) nyomásváltozást. Testek úszása Az Euler-egyenlet levezetésénél láttuk (ld. 4. fejezet). akkor arra ∆ ) ≅ − JUDGS∆9 HUKDW$KLGURV]WDWLND . amelynek a kezdeti ( ] =  -hoz tartozó) pULQWMH PHJHJ\H]LN D] iOODQGy VUVpJ IHOWpWHOH]pVpYHO DGyGy Q\RPiVYiOWR]iV HJ\HQHVé- vel.3. 0HJMHJ\H]]NKRJ\DYDOyViJEDQDKPpUVpNOHWIHOIHOpKDODGYDiOWDOiEDQFV|NNHQ 5.2. ábrába felvittük az (5.2.függvénykapcsolatot: 1 1 S ] J − ] GS J G] S J] 57 =− ⇒ OQ =− ⇒ S = S H S S  57 S 57 (5.

azaz a ρ sUVpJN|]HJEHPHUtWHWt ∆9WpUIRJDW~WHVWUHKDWyHULUiQ\tWiVDHOOHQWpWHVD]HUWpUYHNWRU irányításával.DODSW|UYpQ\pWEHKHO\HWWHVtWYH ∆ ) = −ρ J ∆9 adódik. nagysága pedig megegyezik a ∆9 WpUIRJDW~ IRO\DGpNUDKDWyHUWpUEOV]iU- mazó erYHO $)|OGQHKp]VpJLHUWHUpEHQÄIHOKDMWyHUUO´EHV]pOKHWQNDPHO\QDJ\ViJD megegye]LNDÄNLV]RUtWRWWIRO\DGpNV~O\iYDO´8J\DQLO\HQÄIHOKDMWyHU´PR]JDWMDJ\RUVXOy autóbuV]RQDKLGURJpQQHOW|OW|WWOpJJ|PE|WHOUHDYH]HWIONHIHOp.

 +D HJ\ 9 WpUIRJDW~ WHVWHW D )|OG QHKp]VpJL HUWHUpEHQ ρ VUVpJ FVHSSIRO\yV YDJ\ Opg- QHP.

IRO\DGpNEDPHUtWQNDUUD )I = ρ J 9 IHOKDMWyHUKDW DPLWWiPDV]WyHUQHNLVQHYHz- QHN.

ábra az úszó test az elfordulással szemben mu- tat. Utóbbi esetben csak addig merül a vízbe a test. amíg a EHPHUOUpV]iOWDONLV]RUtWRWWIRO\DGpNVú- lya megegyezik a test súlyával. vagy kisebb annál. (J\ WHVW DNNRU ~V]LN KD iWODJRV VUVpJH megegyezik a cseppfolyós közeg ρVUsé- gével. 57 .4. $ WiPDV]WyHU iWPHJ\ D N|EWDUWDORP N|]pSSRQWRQ DPL D KRPRJpQ W|PHJHORV]OiV esetén megegyezik a súlyponttal. A súlyHU pVDIHOKDMWyHUHJ\HQV~O\DPHOOHWWD]~V]y test stabilitásának YDQ MHOHQWVpJH DPLW 5.

az elfordulást csökNHQWM nyomaték keletkezik. amelynél az S súlypont a kiszorított térfogat K középpontja felett van.5. Ekkor elfordulás esetén egy. ábra). hiszen NLWpUpVHVHWpQHJ\D]]DOHOOHQWpWHV YLVV]DWpUtW. $WHVWDODNMiWyOIJJHOIRUGXOiVLV]|JLJVWDELOLVOHKHWDQQDNDWHVWQHNSOKDMyQDND]HJ\Hn- súlya is. ábra la eltolódott. ha SV~O\SRQWMDDN|]HJEHPHUOUpV]K térfogatközéppontja alatt van (ld. (Ezt kezdeti VWDELOLWiVQDN QHYH]]N PHUW D YLV]RQ\RNWyO IJJ pUWpNQpO QDJ\REE NLWpUpV HVHWpQ D KDMy felborul. Ha az S súlypont az M metacentrum alatt van.) Tekintsük az 5. $]HUHGHWLNLWpUpVHOWWLKHO\]HWKH]NpSHVWWHKiWHJ\HUSiUNHOHWNH]HWW(]HOWROWDDIHOKDj- WyHUWamelynek támadásvonala az M metacentrumban metszi a szimmetriasíkot.Nyilvánvaló a test stabilitása. Az ábrán láthatók az S súlyponton és a KWpUIRJDWLN|]pSSRQWRQiWPHQGV~O\HUpV )I felhajtó- HUDKDMyNLWpUpVHHOWWLKHO\]HWUHYRQDWNR]WDWYD$NLWpUpV KDWiViUD D V~O\SRQW pV D V~O\HU YDODPLQW D IHOKDMWyHU nagysága nem változott megGHDIHOKDMWyHUWiPDGiVYRQa- 5. akkor a hajó egyensúlyi helyzete stabil. 5.5. ábrát! Az ábrán látható hajótest szimmetria-VtNMDDIJJOHJHVKH] képest szöggel tért ki.4. A kitérés hatására ugyanis a hajótest AMHOpN DODN~ UpV]H NLNHUOW D Yt]EO D B MHO YLV]RQW EHOemerült.

58 .Q\RPDWpNNHOHWNezik.

Az áramló közeg súrlódásmentes és összenyomhatatlan. ezért nem be- folyásolja a nyomás változását. amelyben víz áramlik.13). DPHO\EONLIHMH]YHDQ\RPiVJUDGLHQVW GY JUDGS = −ρ (6. ábra Miért változik a nyomás a konfúzorban? Az iUDPOy IRO\DGpNUpV]HN J\RUVXOQDN DPL FVDN HU KDWiViUD PHKHW YpJEH 7HNLQWHWWHO DUUD KRJ\ D V~UOyGiV QHP MiWV]LN V]HUHSHW pV D V~O\HU D] iUDPOiVUD PHUOHJHV WHKiW FVDN D nyomás hely szerinti változása gyorsíthatja a közegrészeket. Alkalmazások: súrlódásmentes áramlások elemzése.1.1. 6. felhasználva az eddig tanulta- kat. GW ∂W A fenti összefüggés kifejtése komponensegyenletekben a (4.2) kifejezésben látható. számítása Ebben a fejezetben példaként néhány feladatot oldunk meg. A gyorsulás és a nyomásgradiens között az Euler-egyenlet teremt kapcsolatot (4. 6. Áramlás konfúzorban Tekintsük a 6. Mekkora a nyomásgradiens a tengely A pontjában.1) GW |VV]HIJJpVDGyGLN $WpUHUVVpJQHNQLQFVen vízszintes irányú komponense. W = W  SLOODQDWEDQ KD D EHOpS VHEHVVpJ 4 Y = Y   + W  9 függvény szerint változik? 6.3) összefüggés sze- ULQWORNiOLVpVNRQYHNWtYUpV]EOiOO GY ∂Y = + ' Y. ábrát. ahol egy konfúzor lát- ható.1.) A G Y  GW folyadékrész gyorsulása a (4. Miután a konfúzor tengelyében Y \ = Y ] =  és ∂Y \  ∂[ = ∂Y ]  ∂[ =  D .

hogy GY  ∂Y ∂Y [ L GW $ =  ∂W [ $ + Y [$ ∂[ $  .2) .NLIHMH]pVEOPHJil- lapítható. (6.

$WHQJHO\EHQOpYYxVHEHVVpJHWHJ\HQOQHNYHVV]ND Y átlagsebességgel.3) összefüggésbe megy át.29) alakját.4) ' [ .A vx VHEHVVpJNRPSRQHQV KHO\ pV LG V]HULQWL YiOWR]iViQDN V]iPtWiViQiO IHOKDV]QiOMXN D folytonosság tételének (3.'  (6. ami a ρ VUVpJ illandósága miatt (ami víz esetén igen jó közelítés) a 16 16 Y  '  = Y [ '  [ (6. Ezért valamely x koordinátához tartozó vx sebesség a ' .

= ' . [ / |VV]HIJJpVVHONLIHMH]KHWNRQI~]RUiWPpULVPHUHWpEHQD .

pV .

DODSMiQIHOtUKDWy Y   + W  .

'    . '  Y[ = (6.  - / [  $ .5)  ' ' .

NLIHMH]pVWHOV]|UWPiVRGV]RU[V]HULQWGLIIHUHQFLiOYD[KHO\pEHPLQGNpWNLIHMH]ps- nél xA-t. t helyébe t1-t helyettesítve majd az így kapott értékeket a (6.2) összefüggésbe beír- va meJNDSMXNDNHUHVHWWJ\RUVXOiVW(EEODQ\RPiVJUDGLHQVD .

c/ az álló koordináta-rendszerben áramló közegre alkalmazzuk a természetes koordiná- ta-rendszerben felírt Euler-egyenletet. majd alkalmazzuk a hidrosztatika módszereit. ábrát.2.2. 60 . 6.|VV]HIJJpVEHYDOyKe- lyettesítéssel adódik. b/ az álló koordináta-rendszerben áramló közegre felírjuk a Bernoulli-egyenletet. w  V szögsebességgel forgó edény látható. vízzel töltött. ahol egy henger alakú. 6. Határozzuk meg az ASRQWEDQOpY Q\RPiVpVDNOVS0 nyomás különbségét.2. ábra +iURPNO|QE|]PyGV]HUWDONDOPD]XQNDIHODGDWPHJROGiViUD a/ együttforgó koordináta-rendszerrel „megállítjuk” a folyadékot. Nyomás változás forgó edényben Tekintsük a 6.$]HGpQ\IHOVODp- MiQDIRUJiVWHQJHO\EHQOpYQ\tOiVN|WL|VV]HDPHUHYWHVWNpQWIRr- gó folyadékot a környezettel.

4) összefüggést és figye- OHPEHYpYHDFHQWULIXJiOLVHUWpUSRWHQFLiOMiQDN .a/ A folyadék együttforgó koordináta-UHQGV]HUEOYL]VJiOYDiOOXJ\DQDNNRU– mivel a ko- ordináta-rendszer forog –ILJ\HOHPEHNHOOYHQQLDFHQWULIXJiOLVHUWHUHW$O pontból az A SRQWED D )|OG QHKp]VpJL HUWHUpQHN HNYLSRWHQFLiOLV IHOOHWpQ KDODGKDWXQN H]pUt az nem okoz nyomásnövekedést. Alkalmazva a O és A pont között az (5.

ahol ρDYt]VUVpJH b/ Írjuk fel az abszolút rendszerben a Bernoulli-egyenlet (4.4 fejezet.NLIHMH]pVpWDQ\RPiVNO|QEVpJUHD 1 6  5 ω   5 ω  S$ − S = −ρ 8$ − 8 = −ρ −   − =ρ   összefüggés adódik.. (ld.LQWHg- 4 9 rál Y $ − Y    alakra hozható.29) összefüggéssel megadott legáltalánosabb alakját! I I I I I A A A A A ∂v v2 1 d s + grad d s − v × rot v d s = g d s − gradp d s .LQWHJUiO]pUXVpUWpN$. 4.7) 0 ∂t 0 2 0 0 0 ρ I II III IV V (VHWQNEHQD]DEV]RO~WVHEHVVpJWpUVWDFLRQiULXVH]pUWD]. (6.

Tekintettel arra. fejezet). hogy e három vek- tor jobbsodrású rendszert alkot és GV = GU D .$. Abszolút rendszerben az áramlás koncentrikus kör alakú áramvonalakkal jellemzett sík- áramlás.8)   . URW Y és GV vektorok vegyes szorzatát... amelyet a (3. A IV tagnál figyelembe kell venni. Ezek figyelembevételével: I Y $ − Y  $ S $ − S  = ρ Y × URW Y G V − ρ (6. és – mivel az áramvonalak koncentrikus körök – nem lehet O-ból áramvonalon A-ba jutni.8) összefüggéssel lehet meghatároz- 1 ni: URW Y 6 ] 1 = GY  GU + Y  U (EEOHVHWQNEHQ URW Y 6 ] =  w adódik. Keressük az egymás- UDPHUOHJHV Y . Ebben az esetben a URW Y-nek csak forgástengellyel komponense van. ahol a sebesség csak a sugár függvénye: Y = ω U .LQWHJUiOWQHPWHKHWMNHJ\HQOYp]é- russal (4. ezért a IV integrál esetünkben zérus értéN 7HNLQWHWWHO DUUD KRJ\ D N|]HJ |VV]HQ\RPKDWDWODQ D] 9 LQWHJUiO − S $ − S   ρ 1 6 alakra hozható.4. hiszen az áramlásban a URW Y nem zérus. hogy –PLYHOD]iOOyUHQGV]HUEO vizsgáljuk a jelenséget – csak a Föld nehézségi HUWHUHMiWV]KDWV]HUHSHW J D]RQEDQPHUOHJHV GV-re.

Figyelembe véve továbbá. hogy Y $ = 5 w pV Y  = .8) összefüggés a (6.NLIHMH]pVEHQV]HUHSOLQWHJUiOHJ\V]HU en átalakítható. a (6.6)-WDOPHJHJ\H]DODNUDKR]KDWy 61 .

azaz hanyagoljuk el a süllyedését. Az 5 J iUDPYRQDOJ|UEOHWLVXJDUDHVHWQNEHQHJ\HQODN|UDODN~iUDPYRQDOUVXJDUiYDO a dn normális irányú elemi elmozdulás esetünkben dr-UHO HJ\HQO PHUW D] iUDPYRQDODN koncentrikus körök). Kiömlés tartályból Tekintsük a 6. ábrát. (A vízfelszínt tekinsük végtelen nagynak.27) összefüggés) Y  ∂S (6.11) U S$ − S = ρ S    . fejezet. 4. I1 6 5 5 ω  5 ω  5 ω  S$ − S = ρ U ω  ω GU − ρ = ρ 5 ω  − ρ =ρ . (6. (4.10) = − JQ 5 J ρ ∂Q .3. amelyben víz van.3. ahol egy tartály látható. amelyet „hirtelen” (rövid – elvileg zérus –LGWDUWDPDODWW.3.) A tartály hengeres falának alsó ré- V]pEOHJ\/KRVV]~ViJ~iOODQGyNHUHV]WPHWV]HWFVQ\~OLNNLDPHO\QHNYpJpQHJ\FVDS van. A J Q esetünkben zérus értéN )HQWL PHJJRQGROiVRNNDO iWtUYD szétváODV]WYDPDMGLQWHJUiOYDDGLIIHUHQFLiOHJ\HQOHWHWDN|YHWNH]DGyGLN I I I S 5 5 Y GS = ρ GU = ρ U ω  GU ⇒ 5 ω  (6.9)     F /pQ\HJHVHQ HJ\V]HUEE PHJROGiV LV YDQ D] DEV]RO~W UHQGV]HUEHQ ËUMXN IHO D] (XOHU- egyenlet normális irányú komponens egyenletét természetes koordináta-rendszerben (ld. 6.

NLOHKHWQ\LWQL1\LOYiQYaló.12) I II III IV V 62 . 1 ∂t 1 2 1 1 1 ρ (6. ha- QHPFVDNEL]RQ\RVLGP~OYD+RJ\DQOHKHWQHDMHOHQVpJHWOHtUQL" Írjuk fel a Bernoulli-egyenlet (4.29) összefüggésben megadott legáltalánosabb alakját: I I I I I 2 2 2 2 2 ∂v v2 1 d s + grad d s − v × rot v d s = g d s − gradp d s . hogy a folyadék nem a nyitás pillanatában éri el a stacionárius kiáramlási sebességet.

hisz éppen a folyadék gyorsulását kívánjuk megha- tározni. 6. A III integrálYL]VJiODWDHOWWG|QWVNHOKRJ\KRJ\DQYHVV]NIHOD]pVSRQWRNDWDPe- lyek között az integrálást véJUHKDMWMXN $] HJ\LN SRQW OHKHWVpJ V]HULQW RWW OHJ\HQ DKRO PLQGHQWWXGXQNOHJFpOV]HUEEDIHOV]tQHQ$PiVLNSRQWRWRWWYHVV]NIHODKROD]LVPHUHt- len fi]LNDLPHQQ\LVpJHWNHUHVVNpVOHKHWOHJPLQpOW|EEYiOWR]ypUWpNpWLVPHUMNH]DSRQW célV]HUHQDFVYpJHDNL|POpVKHO\HDKRODKHO\pVDQ\RPiVLVPHUWpVDVHEHVVpJHWpV gyorVXOiVWNHUHVVN$]pVSRQWIHOYHKHW~J\KRJ\HJ\iUDPYRQDORQOHJ\HQH]pUWD III integrál]pUXVpUWpN 9DOyViJEDQD]¶pVSRQWRNN|]|WWiUDPYRQDORQLQWHJUiOXQN’ és 1 között pedig –DPLQWD]WNpVEEOiWMXN. hogy az abszolút (Földhöz rögzített) koordináta-UHQGV]HUEOYL]VJiOMXND MHOHQVpJHWtJ\FVDND)|OGQHKp]VpJLHUWHUpYHONHOOV]iPROQXQNDPLSRWHQFLiORV(]pUWD 1 6 IV integrál a − 8  − 8 alakra hozható.fejezetben leírtak alapján.12) összefüggést HJ\V]HUVtWHQL Az I integrál nyilvánvalóan nem zérus. 7HNLQWHWWHO DUUD KRJ\ D] iUDPOy N|]HJ Yt] DPHO\QHN VUVpJH iOODQGy D] V integrál a 1 6 − S  − S   ρ összefüggésbe alakítható át. hogy hogyan lehetne a (6. és nincs is olyan koordináta-rendszer. 63 .3 ábra Vizsgáljuk meg a 4.4. amHO\EOQp]YHD]iUDPOiVVWDFLRQiULXVViWe- heW A II integrálon hajtsuk végre a szokásos átalakítást.Y ≅  Figyelembe véve. amelynek eredményeként 4Y   9 − Y    adódik.

A fentiek figyelembe vételével (6. mert így világosan OiWV]LN KRJ\ D] ÄLQVWDFLRQiULXV WDJRW´ D] LQWHJUiO IHOV KDWiUiKR] WDUWR]y %HUQRXOOL- összeghez kell hozzáadni. hogy a potenciálnak abban az irányban kell növekednie.13) 1 ∂t 2 ρ! U 1 . ha egy testet elmozdítunk.13) összefüggést szándékosan írtuk fel ebben a szokatlan alakban. Esetünkben 8 = J] .12) az alábbi alakra hozható:  "# I 2 2 ∂v 2 v +p+ ds + =0 #$ (6. +DWiUR]]XNPHJD]HJ\HVWDJRNpUWpNpWDFVYpJpQOpYFVDSNLQ\LWiVDXWiQAz 1-es pont- EDQpVDWDUWiO\EDQDVHEHVVpJ]pUXVQDNWHNLQWKHWDNL|POpVN|UQ\H]HWpWOHOWHNLQWYH meUWDWDUWiO\IHOV]tQH NHUHV]WPHWV]HWH. amerre munkát végzünk. A (6. mert a z koordináta felfelé mutat és tudjuk.

6. ] = + .RO\DQQDJ\DFVNHUHV]WPHWV]HWpKH]NpSHVWKRJ\ a folyadékfelszín süllyedési sebessége elhanyagolható. Ugyanitt S  = S  . A 2-es pontban ] =  és 16 a keresett sebesség Y  = Y W  0HNNRUD D Q\RPiV D NL|PO . ha a ] =  szintet a 2-es pont magasságában vesszük fel (ld. ábra).3.

27) egyenlet bal oldalának nevezMpEHQ V]HUHSO 5 áramvonal görbületi sugara ∞H]pUWDQ\RPiVYt]V]LQWHVHQD]iUDPYRQDODNUDPHUOHJHVHQ nem változik. Így a NL|PO NHUHV]WPHWV]HWEHQ D Q\RPiV D NOV Q\RPiVVDO HJ\HQO: S  = S  . (OlGDOUyOQp]YHDVXJiUDV~O\HUpVQHPDQ\RPiVNO|QEVpJKDWiViUDKDMOLNOH. NHUHV]WPHWV]HW WHQJHO\é- ben? Erre a kérdésre a természetes koordináta-rendszerben felírt Euler-egyenlet ismereté- EHQDGKDWXQNYiODV]W0LXWiQHJ\FVEONL|POIRO\DGpNVXJiUEDQIHOOUOQp]YHD]iUDm- vonalak párhuzamos egyenesek. a (4.

párhuzamos a GVYHNWRUUDODFVWHQJHO\pEHQOpYLQWHJUiOiVL~WYRQDORQ +DDJ\RUVXOiVQDNOHQQHFV WHQJHO\UHPHUOHJHVNRPSRQHQVHDNNRUFVWHQJHO\UHPHUOHJHVVHEHVVpJNRPSRQHQVÄNe- OHWNH]QH´DPLV]LPPHWULDRNRNEyOQHPOHKHWVpJHV.2 szakaszra: I I I    ∂Y ∂Y ∂Y GV = GV+ GV (6. A gyorsulás vonalintegrálját az alábbi megfontolások alapján fejezzük ki. A jobb oldal második tagjának meghatározásához tegyünk néhány meg- állapítást. Ezért az integrálási útvonalat két részre osztjuk: 1-1’ és 1’. $MREEROGDOHOVWDJMDPHUWDYpJWHOHQQDJ\QDNWHNLQWHWWWDUWiO\EDQDN|]HJJ\RUVXOiViW elhanyagolhatjuk. A ∂ Y  ∂W gyorsulásvektor.14)  ∂W  ∂W  ∂W . amelynek abszolút értékét a-val jelöljük. Ha a tartály ele- JHQGHQQDJ\DNNRUEHQQHDVHEHVVpJHOKDQ\DJROKDWyGHDNNRUDJ\RUVulás is jó közelítés- sel zérus.

Vegyük fel SR]LWtYQDN D FV  NL|PO NHUHV]WPHWV]HWH LUiQ\iED PXWDWy J\RUVXOiVW 7HNLQWYH KRJ\ D 64 .7pWHOH]]NIHOKRJ\HOUHQHPLVPHr- jük a folyadékgyorsulás irányítását. Ilyen esetben felveszünk egy pozitívnak feltételezett LUiQ\tWiVWpVD]HUHGPpQ\HOMHOHPXWDWMa meg a gyorsulás tényleges irányítását.

az integrandusz az (a ds) alakban ír- ható. Hogyan változik aFVKRVV]DPHQWpQDJ\RUVXOiV"+Dρ=iOODNRQWLQXLWiVEyON|YHWNH]HQ DFVEiUPHO\NHUHV]WPHWV]HWpEHQHJ\DGRWWSLOODQDWEDQD]RQRVQDNNHOOOHQQLHDWpUIRJDt- áramnak: Y $  = Y  $  (EEON|YHWNH]LNKRJ\ D $  = D  $  (6.∂ Y  ∂W és a GV vektor iránya és irányítása megegyezik. ahol GV = GV . ugyanis belátható.15) . hogy a keresztmetszet-viszonnyal fordítottan arányos sebességviszony csak hasonlóan fordítottan arányos lokális gyorsulás-YLV]RQ\HVHWpQM|KHWOpWUH(EEONö- YHWNH]LN KRJ\ iOODQGy VUVpJ N|]HJ ORNiOLV J\RUVXOiVD iOODQGy NHUHV]WPHWV]HW FVEHQ QHPYiOWR]LNDFVKRVV]PHQWpQ(]pUWD .

16) összefüggést (6.13)-ba. hogy v csak t függvénye: GY Y S S /+ + = +J+ (6.16)  ∂W  . Helyettesítsük (6.|VV]HIJJpVD]DOiEELDNV]HULQWDODNtWKDWy át: I I   ∂Y G V = D GV = D / (6.17) GW  ρ ρ . GY Stacionárius esetben = . figyelembe véve.

Y VW −Y  / 65 .18) összefüggést (6.17)-be helyettesítve és a differenciál-egyenletet szétválasztva kap- juk: GY GW = .18) = J+  . ahol vstDVWDFLRQiULXViUDPOiVKR]WDUWR]yVHEHVVpJDFVEHQ A (6. felírva a Bernoulli-egyeQOHWHWpVSRQWN|]|WWHJ\V]HUVí- GW tés után adódik: Y VW (6.

A statikus-.4.5. hogy a kiáramlás sebessége a stacionárius sebessé- get aszimptotikusan közelíti.Átalakítás után integrálhatunk: v I I v d v st t v st v st =  v  dt (6.5. ahol τ Y VW / Y VW D]D]LGWDUWDPDPLDODWWDFVKRVV]NpWV]HUHVHYstVHEHVVpJJHOPHJWHKHW Fenti jelöléssel: Y W = WK .20) Y VW τ A (6. A csap nyitásának 1 6 pillanatában W =  a teljes ρJ+Q\RPiVNO|QEVpJDFVEHQOpYIRO\DGpNRVzlop gyorsítá- 1 6 ViUDÄIRUGtWyGLN´$KRJ\WHOLND]LG W >  . azaz a 6. A 6. Lát- ható. Bevezetve a τ = jelölést. ábra).20) függvénykapcsolatot a 6. a ρgH nyomáskülönbség egyre nagyobb része V]NVpJHVDWDUWiO\EDQOpYIRO\DGpNYVHEHVVpJUHW|UWpQIHOJ\RUVtWásához és egyre keve- sebb jut a folyadékoszlop gyorsításáUD(OYLOHJYpJWHOHQLGHOWHltével a kiömlési sebesség eléri a Y VW =  J+ értéket. (6. v  0 1− st Y WY / Integrálás után az DUWK = VW összefüggés adódik. ábra torlópontba tartó áramvonalon a folyadékrészek teljesen OHIpNH]GQek. (Az 1 pontban a zavartalan v∞VHEHVVpJXUDONRGMpNDPLDWHVW]DYDUyKDWiVDN|YHWNH]WpEHQDWHVWHOWWHOYi- 66 . Írjuk fel a Bernoulli-egyenletet az 1 és a t (torló)pont közé.4. a dinamikus. és az össznyomás ρ Ha ρ iOODQGy VUVpJ S∞ nyomású közeg v∞ sebesség- gel áramlik és az áramló közegbe egy szilárd testet helye- zünk el (6. ábra DQ\RPiVPHJRV]OiViWDFVDSNLQ\LWiVDHOWWLpVXWiQLSLl- 1 6 lanatokban. 7HUPpV]HWHVHQDYDOyViJEDQDFVEHQIHOOpSV~UOódás következtében a nyomás stacionárius iOODSRWEDQVHPOHV]iOODQGyDFVKRVV]DPHQWpQ 6. ábránIHOWQWHWWNDFVWHQJHO\pEHQpVDWDUWiO\EDQ 6. a testen találunk egy olyan pontot – a t torlópontot – ahol az áramlási sebesség zérus.19) 2 2L 0 .3. A csap nyitiVDHOWW W <  a nyomás mindenütt S  + ρJ+ . ábra mutatja be.4.

hogy a test HOUHKatása elhanyagolható legyen. ρ=áll. hogy − potenciálos áramlásban az össznyomás állandó.22)  ∞. hogy az össznyomás a potenciált tartalmazó taggal (ρU) különbözik a (4.OHJFVDNYpJWHOHQWiYROViJEDQLJD]*\DNRUODWLODJHOHJHQGDWHVWHOWWDWHVWiUDPOiVUDPe- UOHJHV PpUetének kb. Miután azonban a sebesség minden áram- vonalon más.21) összefüggéssel definiált össznyomás változik az áramvonalakra PHUOHJHVLUiQ\EDQ A közeg megálOtWiVDNRU PHJILJ\HOKHW Q\RPiVQ|YHNHGpV UHiOLV PROHNXOiULV V]HUNH]HW. Látható.31) alakú Bernoulli-egyenletet alkalmazzuk ρ-val való átszorzás után. ábrán látható áramlást. (Az össznyomás örvényes áramlásban áramvonalról áramvonalra változik. Az össznyomás és a statikus nyomás különbsége: ρ  SG = Y (6.31) összefüggés kapcsán definiált Bernoulli-összeg ρ-szorosától. vagy − örvényes áramlásban az össznyomás egy áramvonal mentén állandó.27) összefüggés). a (6.21)  ∞ . hogy a torlópontEDQOpYSQ\RPiVQDJ\REEPLQWD]DYDUWDODQiUDPOiVEDQXUDl- kodó p∞ statikus nyomás. (4.2. A torlóponti nyomást össznyomásnak nevezzük és pö -vel jelöljük. ezért a (4. azaz nyomás mértékegységben: ρ  S∞ + Y = SW = S| (6. az áramlás stacionáriXV D] HUWpU KDWiViWyO HOWHNLQWQN pV D VUVpJ iOODQGy DNNRU D %HUQRXOOL- egyenlet azt fejezi ki. Ha tehát a közeg súrlódásmentes. Össznyomásnak (pö) megállított közeg nyomását nevezzük. Látható. Példaként te- kintsük az 1. ahol a párhuzamos egyenes áramvonalakra me- UOegesen a természetes koordináta-rendszerben felírt Euler-egyenlet értelmében nem változik a nyomás (ld. öt-tízszerese távolságba elhelyezni az 1 pontot ahhoz. amit dinamikus nyomásnak nevezünk..) $] iUDPOiV VWDFLRQiULXV iUDPYRQDORQ LQWHJUiOXQN D )|OG QHKp]VpJL HUWHUpEHQ YDJ\XQN de J  PHUOeges az integrálási útvonalra.

hogy a közeg és a környezeWH N|]|WW QLQFVHQ KFVHUH DNNRU D ODVVXOy iUDPOiVEDQ OpY PROHNXOiN UHQGH]HWW VHEHVVpJN FV|NNHQpVH UpYpQ Q|YHOLN UHQGH]HWOHQ VHEHVVpJNHW D]D] Q D N|]HJ KPpU- 67 . amit a közeg sebességének nevezünk. Ha feltesszük. N|]HJHNEHQD]DOiEELPyGRQPDJ\DUi]KDWy$PROHNXOiNPLQWD]HOVIHMH]HWEHQHPOttet- WN UHQGH]HWOHQ KPR]JiVW pV HUUH V]XSHUSRQiOyGy iOWDOiEDQ VRNNDO ODVVDEE UHQGH]HWW mozgást végeznek.

6. 6.6. 6. ahol egy radiális ventilátor vázlata látható.séklete pVD]HJ\VpJQ\LIHOOHWUHKDWyDPROHNXOiNWN|]pVpEOV]iUPD]yHUD]D]DQ\o- más. Radiális ventilátor. Euler-turbinaegyenlet Tekintsük a 6. ábra A súrlódásmentesnek tekintett közeg az (sz. ábrát.5.

 MHO V]tYyFVRQNRQ MXW EH D JpSEH HJ\ iOOy konfúzor (k) vezeti a forgó járókerékhez (j). A közeg radiális irányba fordul és áthalad a járókerék (l) lapátjai között. E nyomaték hatására a járókeréken áthaladó közeg forgás irányában eltérül. amely az (m) motor (t) tengelyére van rögzít- ve. A motor M [Nm] nyomatékot fejt ki az ω [1/s] szögsebességgel forgó járókerékre. Bejut a (cs.

A ventilátorok feladata a szállított közeg össznyomásának növelése$]HO]HNV]HULQWD] össznyomásnövekedés a  ρ   −  S + ρ Y        ∆S | = S Q\| − S V]| = S + Y (6.23)  Q\ V] |VV]HIJJpVEOV]iPROKDWy A ventilátor hasznos teljesítményét (ami súrlódásmentes esetben a bevezetett teljesítmény- Q\HOHJ\HQO.MHOFVLJDKi]EDPDMGD (ny) nyomócsonkon keresztül hagyja el a gépet.

hogy hogyan lehetne az össznyomásnö- vekedést a Bernoulli-egyenlet alkalmazásával kiszámolni! Írjuk fel az egyenletet a lapátrács 68 . A fogalmak meghatározása után vizsgáljuk meg.24) összefüggés fejezi ki. ahol qv[m3/s] a ventilátor által szállított térfogatáram.D 3 = T Y ∆S | (6.

7. Abszolút rendszerben a lapátok mozgása következtében az áramlás instacionárius.7.HOWWL1 és az utáni 2 pont között. ábra Tekintsük a 6. ahol a lapátok eOWWL . ezért a relatív (együttforgó) rendszerben – ahol az áramlás stacioná- rius – alkalmazzuk a Bernoulli-egyenletet. ábrát. 6.

pVP|J|WWL .

SRQWEDQIHOUDM]ROWXNDv ab- szolút. A III integrál is zérus. w relatív és u szállító (kerületi) sebesség vektorokat. miután a w relatív sebességtér stacionárius.. következtében − S  − S  . Hamarosan látni fogjuk. Írjuk fel a relatív rendszerben a (4.29) összefüggésben megadott Bernoulli-egyenletet: I I I I 2 2 2 2 ∂w w 2 − w 12 1 ds+ 2 − w × rot w d s = g d s − gradp d s . mert 1 és 2 pontok lehetnek azonos relatív áramvonalon..WDJNLHVLN$]9LQWHg- rált ρ=áll.25) I II III IV V Az I integrál zérus. 1 ∂t 2 1 1 1 ρ (6. hogy ha nem iUDPYRQDORQLQWHJUiOXQNGHDYHQWLOiWRUQ\XJYyN|]HJEOV]tYD.

Tudjuk továbbá. Miután a koordináta-rendszerünk forog.       J G V = (6. A IV integrál kifejtése némi megfontolást igényel.26) &RU |VV]HIJJpVVHO tUKDWy IHO )LJ\HOHPEH YpYH KRJ\ D FHQWULIXJiOLV HUWpU SRWHQFLiORV U ω  J = − JUDG8 F továbbá 8 F = − .27)   ahol ω a koordináta-rendszer forgási szögsebessége. ami megegyezik a járókerék szögse- EHVVpJpYHO$ . DFHQWULIXJiOLVHUWpUUHONHOOV]iPROQXQN(]OpQ\HJHVHQPHJKDODGMDD)|OGQHKp]VpJLHUWe- rét.  ρ alakra hozhatjuk. a IV integrál az alábbi alakra hozható: F   U ω − U ω  +  Z × ω GV I     I . arra a Coriolis-HUWpUKDWDPHO\D J = Z×ω (6. hogy ha forgó rendszerben egy tömeg elmozdul. ezért ez utóbbit elhanyagoljuk.

|VV]HIJJpVEOOiWKDWyKRJ\D&RULROLV-HUWpUYRQDOPHQWLLQWHJUiOMD zérus. ha áramvonalon integrálunk: Z GV. 69 .

26) összefüggés . hogy nem áramvonalon integrálunk.Tételezzük föl. Ebben az esetben a (6... LQWHJUiOMD QHP ]pUXV pUWpN 7pWHOH]]N I|O WRYiEEi KRJ\ D] DEV]RO~W VHEHVVpJWpU örYpQ\PHQWHViUDPOiVEyO SOQ\XJYyWpUEO.

29)       ρ 70 .35) értelmében az abszolút sebességtér örvénymentes is marad. Miután az abszolút. Az X szállítósebesVpJ D VXJiUUD PHUOHJHV pV DEV]RO~W pUWpNH X = U ω alakban írható fel. Most térjünk vissza az eredeti feladathoz.28) összefüggés felírható mint: Y  X  U ω  Y  X  U ω  S  − S + − Y X − − − + Y X + + =  (6. azaz a Coriolis-HUWpUYRQDOPHQWLLQWHJUiOMiYDOPHJHJ\H]DODNUDMXWXQNDPLNLHMWL azt. akkor a centrifugális ertér mellett a Coriolis-HUWpULVILJ\HOHPEHYHHQG − ha áramvonalon integrálunk akkor a Coriolis-HUWpUYRQDOLQWHJUiOMD]pUXV − ha nem tudunk áramvonalon integrálni.8) összefüggés alapján  ω -YDOHJ\HQO Mindezt beírva a III integrálba I I 1 6 I    − Z × URW Z G V = − Z × − ω G V =  Z × ω G V    adódik. de az abszolút áramlás örvénymentes áramlási WpUEO HUHG DNNRU D &RULROLV-HUWHUHW WDUWDOPD]y WDJ D %HUQRXOOL-egyenlet III integráljával együtt kiesik.28)  ρ   ρ  Miután Z = Y − X ⇒ Z  = Y  + X  −  X Y Fenti átalakítást figyelembe véve (6. és írjuk fel a Bernoulli-egyenletet az 1 és 2 pont között! Z    S  U ω Z S U ω  + − =  +  −  (6. A fentieket összefoglalva: − ha a relatív sebesség forgó koordináta-rendszerben nem zérus.HUHGWHKiWD7KRPVRQ-tétel (4. ezért rotu a (3. URWY =  esetén írható: URWZ = − URWX . relatív és szállító sebességekre fennáll: Y = Z + X.

ahol Y  X D Y  vektor kerületi sebesség irányú vetü- lete. szivattyúkra is érvényes alakja: ∆S | LG = ρ Y  X X  − Y X X  . Ezzel az Euler-turbinaegyenlet ventilátorokra.Mivel X  = U ω DIHQWLHJ\HQOHWHJ\V]HUVtWKHWPDMGD]|VV]Q\RPiVQ|YHNHGpVD]DOiEEL PyGRQIHMH]KHWNL  ρ    ρ  ∆S | = S | − S | = S  +     Y − S  + Y  =    2 = ρ Y  X  − Y X 7  Tekintettel arra. hogy Y  X  = Y  X X  .

a létesített össznyomás-növe- kedést –KRJ\PHJNO|QE|]WHVVNDV~UOyGiVRVHVHWWO– ideális össznyomás-növekedésnek szoktuk nevezni és ∆S | LG -sal jelöljük. Tekintettel arra. tehát írható: ∆S | LG = ρ Y  X X  .30) Az Euler-WXUELQDHJ\HQOHWQHPFVDNUDGLiOLVGHD[LiOLViW|POpViUDPOiVWHFKQLNDLJpSHNUHLV érvényes. Látható. (6. hogy az áramlástani gépek a közeg perdületének (a kerület irá- Q\~VHEHVVpJ|VV]HWHYpVDVXJiUV]RU]DWD. hogy a súrlódásmentességet feltételeztük. +D D YHQWLOiWRU Q\XJYy WpUEO V]tY D 7KRPVRQ-tétel értelmében Y X =  .

PHJYiOWR]WDWiViYDO YHQWLOiWRUV]LYDWW\~HVHWpQ növelésével. 71 . turbina esetén csökkentésével) adnak át energiát az áramló közegnek. vagy nyernek energiát abból.

A felületi feszültség $]  IHMH]HWEHQ PHJLVPHUWN D IRO\DGpNPROHNXOiN N|]|WW D N|]WN OpY WiYROViJ IJJ- YpQ\pEHQIHOOpSWDV]tWy-YDJ\YRQ]yHUW&VHSSIRO\yVKDOPD]iOODSRW~N|]HJHNQpODPROH- kuláNN|]HOYDQQDNHJ\PiVKR]H]pUWDYRQ]yHULWW DJi]RNNDOHOOHQWpWEHQ. 7.

egymásra PHUOHJHV metszetben megadott R1 és R2 görbületi sugarakkal hatá- rozhatjuk meg. azaz írható: ) =  / & . ábra) van az elemi mé- UHW IHOV]tQUH PHUOHJHV NRPSRQHQVH 0LXWiQ D IHOV]tn HJ\HQV~O\EDQYDQH]WD]HUWDKiUW\DNpWROGDOiQOpYQ\R- 7.2.1. ahol C [N/m] az egységnyi hosszra jutó. A felszínelem GV = 5  Gα  és GV  = 5  Gα  hosszúságú oldalain felületi feszültség ébred. felüle- WLIHV]OWVpJEOV]iUPD]yHUDPLWDIHOOHWLIHV]OWVpJiOODQGyMiQDNQevezünk. ábrát ahol egy huzalból készült keretet látunk. Ez az iOODQGyDIRO\DGpNpVDKDWiUIHOOHWHQD]]DOpULQWNH]V]LOiUGWHVWYDJ\N|]HJWXODMGRQViJDi- WyOIJJ/HYHJYHOpULQWNH]Yt]HVHWpQ& =   > 1  P@.V]HUHSHWMiW- V]LN$PtJDIRO\DGpNEHOVHMpEHQOpYPROHNXOiNUDPLQGHQROGDOUyOKDWQDNDV]RPV]pGRV moleNXOiN DGGLJ D KDWiUROyIHOOHWHQ OpY PROHNXOiNQiO D V]RPV]pG PROHNXOiN KDWiVD Ni- egyensúlyozatlan. amelynek egyik oldala elmozdítható. ábra PiVNO|QEVpJpEOV]iUPD]yHUHJ\HQV~O\R]]DNL S  − S  .1. Tekintsük egy folyadékfelszín 7. Mártsuk pl.2.2. ábra ban. Ezért a cseppfolyós halmazállapotú közegek felülete rugalmas hártya- ként viVHONHGLNDNLHJ\HQV~O\R]DWODQPROHNXOiULVHUNDOHKHWOHJNLVHEEUHÄDNDUják” ösz- V]HK~]QL D IHOOHWHW (]pUW WDUWMD PHJ D Yt] IHOV]tQH SO D EH]VtUR]RWW WW H]pUt szalad- gálhatnak rovarok a víz felszínén. DPHO\EOV]iUPD]yHUNQHN OG7. szappanos vízbe a keretet! A kialaku- OyKiUW\DNpWROGDOiQNHOHWNH]IHOOHWLIHV]OWVpJ csökkenteni akarja a hártya QDJ\ViJiW$]HOPR]GXOy/KRVV]~ViJ~KiUW\iWROGDOW)HUWDUWMDHJ\HQV~Oy- 7. Tekintsük a 7. ábrán látható elemét. A felszín P pontjában a görbületet két.

GV GV  = & GV Gα  + & GV  Gα  . (7.2)  5 .1) $]HOHPLV]|JHNHWDPHJIHOHOGVpV5pUWpNHNNHONLIHMH]YHEHKHO\HWWHVtWpVpVHJ\V]HUVítés után adódik:     ∆S = S  − S  = & 5 +  (7.

2) összefüggés jobb oldalán egy kettes szorzó jelenik meg. zstUFVHSS pV OHYHJ. Ha a felület gömb alakú 5  = 5  = 5 .Ha a felület hártya. Háromféle folyadék (pl. leves. akkor a (7. Ezért gömb alakú folyadékcsepp belsejében a nyomás ∆S =  &  5 ill. hiszen két felületen lép fel a felületi feszültség. buborékban ∆S =  &  5 összefüggéssel számolható.

Ekkor víz- szintes irányban az egyensúly feltétele: 7. Ha a szilárd fal és két folyadék esetét vizsgáljuk. Ha pl. az ásvány- olaj a víz felszínén).3. ábra HOHPHWDPHO\Q\XJDORPEDQYDQWHKiWDUHiKDWyHUNHJ\HQV~O\EDQ vannak (a vektorháromszög záródik).3) A C13 IJJOHJHV NRPSRQHQVpW D V]LOiUG IDO pV D IRO\DGpN N|]|WW IHOOpS IJJOHJHV HU egyensúlyozza ki. pULQWNH]pVpW Pu- tatja a 7. ábrán látható viszonyokat tapasztaljuk. az 1 folyadék a 2 és 3 folyadék határolófelületén szétterjed (mint pl. ábra$NO|QE|]IRO\DGpNRNDWHOYiODV]WyIHOOHWHNHQIe- OOHWL IHV]OWVpJHN pEUHGQHN DPHO\QHN iOODQGyL D] pULQWNH] IRO\D- dékok sajátosságaitól függenek. akkor nem állhat fenn egyensúly.3. Vegyünk fel a három folyadék talál- kozási vonalában egy D] iEUiUD PHUOHJHV GV KRVV]~ViJ~ YRQDO- 7.4. &  > &  + &  . (7.4. +DDIRO\DGpNOHYHJ D]D]HJ\V]LOiUGIHOOHWHQOpYFVHSSHVHWpWYL]VJiOMXN. ábra &  GV = &  GV + &  FRVα GV . akkor a 7.

D &  he- O\pEHDIRO\DGpNpVDV]LOiUGDQ\DJN|]|WWIHOOpSDIHOOHWLIHV]OWVpJKH]KDVRQOyDQKDWy adhézió lép. Fejezzük ki cosα –WD .

HJ\HQOHWEOFRVα = &  − &  .

azaz a csepp alakja hasonló lesz a 7. Ha &  > &  ⇒ α <  ° .4.  &  . ábrán láthatóhoz (pl víz- FVHSS HJ\ ID ODSRQ.

 (OOHQNH] HVHWEHQ α >  ° (pl. a folyadék szétterjed a felületen: pl. a petróleum „kimászik” az üveg- EOKDQHP]iUMXNEHJRQGRVDQ. a higanycsepp a padlón). Ha &  > &  + &  .

 73 .

5. A p0 NOV Q\RPiV pV D] A SRQWEDQ OpY Q\RPiV D . Vékony csövekben (kapillárisokban) a felületi feszült- ség a folyadékoszlop felemelkedését vagy lesüllye- dését okozhatja. ábrát$]MHOIo- lyadékba mártott 2 jelUVXJDU~FVEHQOpYIRO\Ddék felszínét tekintsük egy R sugarú gömbsüvegnek. Tekintsük a 7.

5. 7.4) P= FRVα ρJ U |VV]HIJJpVEO V]iPROKDWy hYHJ Yt] OHYHJ NRPELQiFLy HVHWpQ α <  ° ezért fel- emelkedést ( P >  . Az A SRQWEDQ DNNRU OHKHW D NOV Q\RPiVQiO NLVHEE Q\RPiV KD D IRO\DGpNRV]ORS S  − S $ = ρ J P  |VV]HIJJpVEl számolható m magasságra felemelkedik. A kapilláris felemelkedés a  &  (7. ábra összefüggés értelmében: S  − S $ =  &   5 =  &  FRVα  U .

Ez a felemelkedés ill. a folya- dékoszlop kitérésen alapuló nyomásmérésnél okozhat hibát. ezért a higanyszál a felületi feszültség hatására lesüllyed ( P >  ).WDSDV]WDOXQNYHJKLJDQ\OHYHJHVHWpQ α >  ° . hogy a C23DIHOOHWLIHV]OWVpJKH]KDVRQOyVDMiWRVViJRNNDOEtUyDGKp]LyVHU 74 . Itt is megjegyezzük. lesüllyedés pl.

Ellentétben a 4. fejezettel. itt a mozgásegyenlet integrál alakját határozzuk meg. 8. kikötve a súrlódásmentességet. Az impulzustétel és alkalmazása 8. amely szerint a tömeg mozgásmennyiségének LGV]HULQWLYiOWR]iVDHJ\HQODW|PHJUHKDWyHUNNHO(J\IRO\DGpNUpV]UHNpWIDMWDHU hatKDWDW|PHJUHKDWyWpUHUVVpJpVDIHOOHWHQKDWyHU Ez utóbbinak súrlódásmentes HVHWEHQFVDNIHOOHWUHPHUOHJHVNRPSRQHQVHYDQDQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUËUMXNIHOLs- PpWDPR]JiVPHQQ\LVpJLGEHQLYiOWR]iVpVDIRO\DGpNUpV]UHKDWyHUNNDSFVRODWiWNLIHMH] egyenletet: G GW I ρ Y G9 = 9 W . ahol differenciálegyenlet adódott. Az impulzustétel (EEHQDIHMH]HWEHQDIHMH]HWKH]KDVRQOyDQDIRO\DGpNPR]JiVpVDIRO\DGpNUDKDWyHUN közötti kapcsolatot vizsgáljuk. Is- mét Newton II axiómájából indulunk ki.1.

I 9 W .

ρ J G9 − I $ W.

S G$ .1. 8. mert a folya- dékrész odébbúV]YD RO\DQ KHO\UH NHUO DKRO D VHEHVVpJ HOWpU )HMH]]N NL D . és az A(t+∆t) felü- lettel jellemzett helyre kerül. 8J\DQHEEO D] HJ\HQOHWEO LQGXOWXQN NL D] (XOHU- egyenlet levezetésénél.1) ahol V(t) a folyadék gondolatban elkülönített. fejezet). (4.1. ábra). az A(t) felülettel határolt részének térfogata (ld. másrészt azért. ld. ld.) A fo- lyadékrész ∆WLGDODWWRGpbbúszik. miközben mozgás- 8. ábra menQ\LVpJH HJ\UpV]W D VHEHVVpJWpU LGIJJpVH PLDWW változhat meg (instacionárius áramlás esetén.1.17) összefüggés. (8. 4.

ábra figyelembevételével!  " G GW I ρ Y G9 = OLP 9 W . |VV]e- függés bal oldalát a 8.1.

 ∆W →  ∆W ! I 1ρ Y6 9 W + ∆W .

W + ∆W G9 − I1 9 W .

ρY 6 G9 ## W $ (8. Vonjuk le és adjuk hozzá a zárójelben lé- YWDJRNKR]D]WDPR]JiVPHQQ\LVpJHWDPHOO\HOD]$ W∆t) felülettel határolt térrészben lé- YIRO\DGpNW|PHJWSLOODQDWEDQUHQGHONH]LN .2) $MREEROGDOL]iUyMHOD]HOPR]GXOWIRO\DGpNUpV]pVDNLLQGXOyKHO\]HWEHQOpYIRO\DGpNUpV] mozgásmennyiségének különbségét tartalmazza.

 d dt I V( t ) ρ v dV = lim 1 ∆t → 0 ∆t ! I 1 ρ v 6 dV − I 1 ρ v 6 V ( t + ∆t ) t + ∆t V ( t + ∆t ) t dV + (8.3) + I 1ρ v6 dV − I 1ρ v6 dV"##$ V ( t + ∆t ) t V( t ) t $MREEROGDOLNLIHMH]pVHOVNpWLQtegráljának integrálási tartománya megegyezik. ezért írha- tó:  " OLP  ∆W →  ∆W ! I 1ρ Y 6 9 W + ∆W .

W + ∆W G9 − 1I ρ Y 6 G9 ## = OLP ∆W 9 W + ∆W .

$ W ∆W →  ∂ ∂W I 9 W + ∆W .

ρ Y .

∆t-YHOYDOyHJ\V]HUVtWpVXWiQNpSH]YHD∆W →  határátmenetet a  " OLP  ∆W →  ∆W ! I 1ρ Y6 9 W + ∆W . W G9 ∆W .

W + ∆W G9 − 1I ρ Y 6 G9 ## = ∂∂W I ρ Y .

G9 9 W + ∆W .

$ .4) összefüggést kapjuk. hogy a ρ Y vektortérnek szakadása legyen a V tér- fogaton belül. W $ 9 (8. amely megengedi.

1. Az el- mozduló elemi felület a 8. akkor a mozgásmennyiség a skalárszorzat sajátosságai követ- keztéEHQQHJDWtYOHV](]WD]LJHQNHGYH]N|UOPpQ\WNLKDV]QiOYDtUKDWy  " OLP  ∆W →  ∆W ! I 1ρ Y 6 9 W + ∆W .1. |VV]HIJJpV MREE ROGDOiQ OpY KDUPDGLN pV QHJ\HGLN LQWHJUiO NO|QEVpJpQHN V]i- PtWiVD PHJJRQGROiVW LJpQ\HO KLV]HQ D] LQWHJUiOiVL WDUWRPiQ\ NO|QE|] 6]HUHQFVpV Nö- UOPpQ\KRJ\XJ\DQDKKR]DWLGSRQWKR]WDUWR]yPHQQ\LVpJHNHWWDUWDOPD]QDND]LQWHJUá- lok. ábrán vonalkázott Y ∆W G$ térfogatelemet határoz meg. amely- EHQOpYHOHPLW|PHJ mozgásmennyisége: Y ρ Y ∆W G $ . Vegyünk fel a G$ felületelem vektorral jellemzett felületelemet. hogy a 8. Ha Y és G$ tompaszöget zárnak be ( – jellel jelölt térrészben). ábránMHOOHOMHO|OWWpUUpV]EHQOpY mozgásPHQQ\LVpJEOOHNHOOYRQQLD–MHOOHOMHO|OWEHQOpYWKLV]HQDN|]|VUpV]NLHMWLHJy- mást. A két integrál különbsége úgy adódik. amely ∆WLGDODWWD Y se- besség irányában Y ∆W távolságot mozdul el (és az A(t+∆t) felület részévé válik).

W G9 − 1I ρ Y 6 G9 ## = OLP ∆W I Y ρ Y ∆W G $ = I Y ρ 1 Y G $ 6 9 W .

5) A jobb oldal utolsó integráljáEDQ HJ\ ]iUyMHO MHOHQW PHJ DPHOO\HO HJ\pUWHOPYp WHWWN hogy a mozgásmennyiség-megváltozás vektor a sebesség vektorral párhuzamos. 76 . $W ∆W →  $ $ (8.

5) összefüggéseket figyelembe véve felírható az impulzustétel: ∂ ∂W I1 9 6 I 1 ρ Y G9 + Y ρ Y G $ = ρ J G9 − S G $ $ 6 I 9 I $ . Amíg az Euler-egyenlet differenciálegyenlet az imSXO]XVWpWHOLQWHJUiORNDWWDUWDOPD]DPHO\HNNLV]iPtWiVDXWiQHUYHNWRURNDGyGQDN$] impulzustétel alkalmazásánál egy. D]HOOHQU]IHOOHWHW kell felvenni (amely a V térfogatot körülveszi).6) Az impulzustétel egy PR]JiVHJ\HQOHW DPHO\ D IRO\DGpNUD KDWy HUN pV D IRO\DGpN mozgásállapota között teremt kapcsolatot.3). (8.4) és (8.1). (8.A (8. és ki kell szá- PROQLD]LQWHJUiORNDW$]LPSXO]XVWpWHOLJHQQDJ\HOQ\HKRJ\MREEiUDIHOOHWLLQWHJUiORNDW tartalmaz. a koordinátarendszerünkhöz képest rögzített. zárt A felü- letet. A két térfogati integrál közül a bal oldali – amelynek számítása általában megle- KHWVHQERQ\ROXOW–]pUXVpUWpNKDD]iUDPOiVVWDFLRQiULXV(]pUWD]LPSXO]XVWpWHOWiOWDOá- EDQVWDFLRQiULXVYDJ\NYi]LVWDFLRQiULXV LGEHQiOODQGyLGEHOLiWODJN|Ul ingadozó) áram- OiVUDIRJMXNDONDOPD]QL$MREEROGDOLWpUIRJDWLLQWHJUiOD]HOOHQU]IHOOHWEHQOpYIRO\a- GpNUDKDWyWpUHUW SOV~O\HUW. (8.

Legyen az áramlás stacioná- rius. 8. ábra ∂ ∂W I1 ρ Y G9 +6 I 1 Yρ Y G$ + 6 I 1 Yρ Y G$ = 6 I I I 9 $N $E (8.IHMH]LNLDPHO\QHNV]iPtWiVDiOWDOiEDQYLV]RQ\ODJHJ\V]e- U Helyezzünk egy szilárd testet áramló közegbe (ld. A harmadik LQWHJUiOXJ\DQFVDN]pUXVKLV]HQDV]LOiUGWHVWIHOOHWpQpVtJ\D]HOOHQU]IHOOHWHQNHUHVz- tül nincsen átáramlás (Y⊥G$ . Írjuk fel az impulzustételt! 8. ami így az Ak és Ab közötti térfogat.7) = ρ J G9 − S G$ − S G$ 9 $N $E $]HOVLQWegrál zérus. mert az áramlás megállapodásunk szerint stacionárius.2. ábra)! 9HJ\N IHO D] HOOHQU] IHOOHWHW ~J\ KRJ\ D] $b ÄEHOV´ felülettel rekesszük ki a szilárd testet a V térfogatból.2.

$MREEROGDOLXWROVyLQWHJUiODEHOVIHOOHWHQDIRO\DGpkra KDWyQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUW|VV]HJ]L%HOiWKDWyKRJ\D]LQWHJUiOiVHUHGPpQ\HNpQWDGó- GyHUPHJHJ\H]QDJ\ViJ~pVLUiQ\~GHHOOHQWpWHVLUiQ\tWiV~PLQWDIRO\DGpNUyODV]LOiUG WHVWUHKDWyHUDPLW 5 vektorral jelölünk. Ha tehát stacionárius áramlás esetén a felvett el- OHQU]IHOOHWEHQV]LOiUGWHVWYDQDNNRUD .

mert a mérnöki gyakorlatban legtöbb- V]|UDV]LOiUGWHVWHNUHKDWyHUNUHYDJ\XQNkíváncsiak.|VV]HIJJpVD]DOiEELDODNEDQtUKDWyIHO I $ 1 6 I Y ρ Y G $ = ρ J G9 − S G $ − 5 .8) Azért szerepel az 5 az impulzustétel fenti alakjában. Az 5 YHNWRUHOWWLQHJDWtYHOMHOUH 77 . 9 $ I (8.

(Az 5 alkalmazására természetesen csak akkor kerül sor.D]pUWYDQV]NVpJPHUWD]LPSXO]XVWpWHOEHQDV]LOiUGWHVWUODIRO\DGpNUDKDWyHUWNHOOV]e- repeltetni. ha a szilárd test az el- OHQU]IHOOHWHQEHOOYDQpVQHPUHNHV]WMNNLD]HOOHQU]IHOOHWHJ\HOHPpYHO.

keresztmetszete pedig A0LO\HQHU hat az álló és a mozgó lapra? 8. Végül felírható az impulzustétel legáltalánosabb alakja. ábra 78 . ábrát.8) összefüggéssel megadott kifejezésének jobb ol- dalához kell adnunk.6) vagy (8.+DYa- OyViJRVV~UOyGiVRVN|]HJHNUHDONDOPD]]XND]LPSXO]XVWpWHOWpVD]HOOHQU]IHOOHWHQDIo- O\DGpNUDKDWyV~UOyGiVEyOV]iUPD]yHUNHWPHJWXGMXNKDWiUR]QLDNNRUH]HNHUHGMpW– 6 vektort – az impulzustétel (8.9) 8. 0 DIRO\DGpNUyOD]HOOHQU]IHOOHWEHQOpYV]LOiUGWHVWUHiWDGyGyQ\RPDWpN 0 V SHGLJD]HOOHQU]IHOOHWHQKDWyV~UOyGyHUNQ\RPDWpND 8. G$ vektor talppontjához húzott vektor. amelynek jobb oldalán az el- OHQU] IHOOHWEHQ OpY IRO\DGpNUD KDWy HUNHW |VV]HJH]]N pV HJ\HQOYp tesszük ugyanezen folyadék mozgásmennyiségének az egyenlet bal oldalán kifejezett egység- Q\LLGUHHVPHJYiOWR]iViYDO ∂ ∂W I1 9 6 I 1 6 I I ρ Y G9 + Y ρ Y G $ = ρ J G9 − S G $ − 5 + 6 $ 9 $ (8. A sík lap egy víz- VXJDUDW WpUtW HO DPHO\QHN WHQJHO\H PHUOHJHV DODSUD]a- vartalan sebessége v. Az impulzusnyomatéki tétel $IHMH]HWEHQHJ\]iUW$IHOOHWEHQOpYIRO\DGpNUDtUWXNIHOD]HUNpVDPR]JiVPHQQ\i- ség-megYiOWR]iVHJ\HQV~O\iW+DVRQOyPyGRQIHOtUKDWyH]HQHUNDWpUDGRWW3SRQWMiUDYo- natkozó nyomatéka valamint a mozgásmennyiség-megváltozás-vektorok nyomatékának HJ\HQOVpJpWNLIHMH]impulzusnyomatéki tétel: ∂ ∂W I 9 1 6 I 1 6 I I U × ρ Y G9 + U × Y ρ Y G $ = U × ρ J G9 − U × S G $ − 0 + 0 V $ 9 $ (8. amely u áll. vagy u sebességgel jobbra mozog.3.3.10) ahol U a tér kijelölt P pontjából a dV térfogatelemhez ill.2. Az impulzustétel néhány alkalmazása Mozgó sík lap Tekintsük a 8. amelyen egy sík lap látható.3.

$IHODGDWPHJROGiVDD]LPSXO]XVWpWHOQpONOQHPOHQQHN|QQ\NLNHOOHQHV]iPROQLD]Hl- WpUO Yt]VXJiU iUDPNpSpW PDMG DQQDN LVPHUHWpEHQ D VtN ODS IHOOHWpQ NHOHWNH] pV D] iUDPYRQDODN J|UEOHWH DODSMiQ U|JW|Q IHOLVPHUKHW.

 W~OQ\RPiVW D]D] D N|rnyezetinél na- J\REEQ\RPiVW(QQHNLQWHJUiOMDDGQiDNHUHVHWWHUW$]LPSXO]XVWpWHOOHOD]iUDPOiVUpVz- OHWHLQHNLVPHUHWHQpONOSXV]WiQDIL]LNDLPHQQ\LVpJHNHOOHQU]IHOOHWHQW|UWpQYL]VJiOa- tával megválaszolható a kérdés. hogy mely tagjait kell az adott feladat megoldásánál figyelembe venni! ∂ I1 ∂t V 6 I 1 6 I I ρ v dV + v ρ v dA = ρ g dV − p dA − R + S A V A (8. ez a feltétel fennáll.11) I II III IV V VI Az I integrál zérus. Ha a lap áll. ábránOiWKDWyHOOHQU]IHOOHWDGyGLN Másodszor írjuk fel az impulzustételt (8. (OV]|U is vegyük fel az ellHQU]IHOOHWHW(QQpONpWWDQiFVRWFpOV]HUPHJIRJDGQL − KDV]LOiUGWHVWUHKDWyHUWNHUHVQNDWHVWHWYHJ\NEHOHD]HOOHQU]IHOOHWEHpV − DKROiUDPOiVYDQRWWD]HOOHQU]IHOOHWOHJ\HQPHUOHJHVD]iUDPOiVLVHEHVVpJUHYDJ\ legyen azzal párhuzamos.9. hiszen a Yt]VXJiULUiQ\DVHEHVVpJHLGEHQQHPYiOWR]LN+DYLV]RQWPR]RJDODSD]iUDPOiVD]iOOy rendszerben instDFLRQiULXVViYiOLNDWpUHJ\DGRWWSRQWMiEDQDPR]JyODSKHO\]HWpWOIJJD sebesség.3. Ha viszont a koordináta-UHQGV]HUQNHW pVD]HOOHQU]IHOOHWHW. Esetünkben a fentiek szerint eljárva a 8. ha az áramlás stacionárius.összefüggés) és állapítsuk meg.

egyenes áUDPYRQDODNUDPHUOHJHVHQQHPYiOWR]LN D]D]HJ\IRO\DGpNVXJiUEDQiOODQGypVPHJHJ\H]LNDNOVQ\RPiVVDO(PLDWWD8. akkor az áramlás stacionáriussá válik. a nyomás a párhuzamos..  -t. ábrán OiWKDWy HOOHQU] IHOOHWHQ D Q\RPiV PLQGHQWW D]RQRV WHKiW D IHOOHWHQ KDWy Q\omásból V]iUPD]yHUNHUHGMH]pUXV Az V tag neP]pUXVKLV]HQYDQV]LOiUGWHVWD]HOOHQU]IHOOHWHQEHOO 79 . $. azaz az I integrál értéke ebben az esetben LV]pUXVViWHKHW $.LQWHJUiOpUWpNHHVHWQNEHQ]pUXVPHUWDYt]VXJiUUyODIJJOHJHVODSUDKDWyHUWDYtz- VXJiUV~O\DQHPEHIRO\iVROMD$Yt]UHKDWyV~O\HUPLDWt változik a körben sugárirányban leOpSYt]VHEHVVpJHH]WD]RQEDQHOKDQ\DJROMXN(]pUWtUWXQNDOXOUDpVI|OOUHG.LQWHJUiOQHPOHKHWHOHYH]pUXVKLV]HQIRO\DGpNOpSiWD]HOOHQU]IHOOHWHQ $.3..9LQWHJUiOD]HOOHQU]IHOOHWHQKDWyQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUWIHMH]LNL$PLQWH]WNo- rábban láttuk.DPR]JyODSKR] rögzítjük..

(Ez esetben ez az elhanyagolás nem okoz hibát. hiszen a súrlódást elhanyagoltuk.A VI tag zérus.) $]HO]PHJJRQGROiVRNNDOD .

határozzuk meg az integrálok (esetünkben egy integrál) értékeit álló lap ese- WpQ$]HJ\V]HUVpJNHGYppUWDWHOMHV]iUW$HOOHQU]IHOOHWUHYRQDWNR]yLQWHJUiOWW|EEIe- lületrészen számolt integrál összegeként határozzuk meg. E keresztmetszetek- ben a sebesség állandó: Y  ill. Miután a sebesség és a felületelem-vektor irányítása ellentétes ρ Y  G $ <  .12) Harmadszor.12) összefüggés bal oldalán OpYLQWHJUiOLQWHJUDQGXV]D]pUXVDKROQLQFVIRO\DGpNiWOpSpVDIHOOHWHQ YDJ\D]pUWPHUW Y = . Határozzuk meg az . 6 (8. vagy mert Y⊥G$ ). A (8. H]pUWD .  a mozgásmennyiség-megváltozás (impulzusáram) vektor. Zé- rusnál kisebb számmal szorozva a vYHNWRUWHJ\D]]DOPHJHJ\H]LUiQ\~GHHOOHQWpWHVLUá- Q\tWiV~YHNWRUWNDSXQN0LXWiQD]LQWHJUDQGXV]EDQV]HUHSOVUVpJpVVHEHVVpJD]$1 felü- let mentén állandó. ezért esetünkben csak azokon a felületrészeken kell integrálni.  pUWpNpW D KHQJHUSDOiVW DODN~ NLOpSNHUHV]WPHWV]HW Gϑ középponti szöghöz tartozó dA2 IHOOHWHOHPpQ $] HOOHQU] IHOOHWEO YDOy NLOpSpVQpO Y  G $ >  . = I $ 1 6 4 9 Y ρ Y G $ = ρ Y  $  − Y   Y  . DKRON|]HJOpSiWD]HOOHQU]IHOOHWHQD]$1 és A2 keresztmetszeten.HJ\HQOHWMHOHQWVHQHJ\V]HUV|G|WW I $ 1 Yρ Y G$ = −5 . Y  pVPLYHOD]HOOHQU]IHOOHWHWD]iUDPOiVLVHEHVVpJUHPe- UOHJHVHQYHWWNIHO Y G$ (OV]|UWHNLQWVND]$1 keresztmetszetet. ahol a közeg belép a felületbe. ahol . írható: .

11) összefüggés II integráljának egyes felület szakaszokra vonatkozó értékeit jelöltük) − PLQGLJSiUKX]DPRVDNDVHEHVVpJYHNWRUUDO WHKiWKDD]HOOHQU]IHOOHWHWDVHEHVVpJUH PHUOHJHVHQYHWWNIHODNNRUD]HOOHQU]IHOOHWUHPHUOHJHVHN. hogy az . mozgásmennyiség-vektorok (amelyekkel a (8.  = ρ Y  G$  Y  Arra az érdekes eredményre jutottunk.EDOROGDOiQOpYLQWHJUiOLQWHgrandusza a Y  YHNWRUUDOPHJHJ\H]LUiQ\~pV irányítású vektor: Y G .

 − NLIHOHPXWDWQDNDIHOOHWEOpV 80 .

− DEV]RO~W pUWpNN D NHUHV]WPHWV]HW PHQWpQ iOODQGy VHEHVVpJ pV VUVpJ HVHWpQ.

ábrában.3.  vektorokat ábrázoltuk a 8. . Az .  pV G . Negyedszer vegyünk fel egy koordináta-rendszert és koordináta irányonként írjuk fel az HUN HJ\HQV~O\iW 6]LPPHWULD RNRNEyO PHJ D]pUW LV PHUW D ODSRQ FVDN DUUD PHUOHJHV Q\RPiVEyO V]iUPD]y HU KDW. = ρ Y $ .

 FVDN [ WHQJHO\ LUiQ\~ HUYHO V]iPROKDWXQN H]pUW HEEHQ D] HVHWEHQFVDND][LUiQ\~HJ\HQV~O\WtUMXNIHO)LJ\HOHPEHYpYHKRJ\DYHNWRUPHJHJ\H] vagy ellentétes irányítású az x tengely pozitív irányításával.  YHNWRURN. az egyes vektorok (esetünkben az .

 DEV]RO~W pUWpNHLW YDJ\ SR]LWtY YDJ\ QHJDWtY HOMHOOHO NHOO EHtUQL D .

 HJ\HQOHWPHJIHOHOROGDOiUD x irányú egyensúly: − . mint álló lapnál. A folytonosság tételét figyelembe véve pedig $  = $  . Ugyanez vonatkozik mozgó lapra is de itt a relatív sebességekre.31) alakját az 1 és 2 keresztmetszet között. (Fenti összefüggésekben a vektorjel nélküli mennyiségek az abszolút értéket jelentik. csak a Y  sebesség helyett a Z  = Y  − X relatív sebességgel kell számolni: 1 5 = ρ Y − X 6  $. 81 . elhanyagolva a fRO\DGpNUDKDWyV~O\HUW Y   S Y  S  + = +  ρ  ρ 0LXWiQDYt]VXJiUEDQDQ\RPiVDNOVQ\RPiVVDOHJ\HQOIHQQiOO S  = S  . (Ha a lap a sugárral szemben mozogna. a relatív sebesség Y  + X lenne.) +RJ\DQKDWiUR]]XNPHJDODSUDKDWyHUWDNNRUKDDODS X sebességgel x irányban mozog? A mozgó laphoz rögzített koordináta-UHQGV]HUpVHOOHQU]IHOOHWHVetén ugyanígy kell el- járni.) 9DQQDN KDVRQOy IHODGDWRN DKRO D NLOpS IRO\DGpNVXJiUUDO LV V]iPROQL NHOO Hogyan hatá- rozható meg v1 és A1 ismeretében v2 és A2 ? Írjuk fel a Bernoulli-HJ\HQOHWiOODQGyVUVpJ kö]HJ VWDFLRQiULXV iUDPOiViUD YRQDWNR]y iUDPYRQDORQ W|UWpQ LQWHJUiOiV HVHWpQ pUYpQ\HV (4. tehát Y  = Y  .  = − 5 [ D]D] − ρ Y  $  = − 5 [ = − 5 D]D]D]iOOyODSUDKDWyHUD] 5 = ρ Y  $  NpSOHWEO számolható.

b. ábrán egy tartály látható. 8.n. Borda- IpOH NLIRO\yQ\tOiVW NpSH]QN NL DPHO\ D NL|PONHUHV]WPHWV]HW SHUHPpKH] U|J]tWHWW D WDr- WiO\EDEHQ\~OyFVGDUDE+DQLQFVLO\HQFVDNNRUDNL|POQ\tOiVN|]HOpEHQIRNR]DWRVDQ felgyorVXODN|]HJpVDWDUWiO\IDOiQDNL|POQ\tOiVN|]HOpEHQFV|NNHQD S − S  túlnyomás (ld. ábra MMHOQ\RPiVPHJRV]OiV.a.4. A tartályon egy speciális u.4. amelyben víz van.A Borda-féle kifolyónyílás A 8.

$%RUGD-IpOHNL|POQ\tOiVDONDOPD]iVDHVHWpQD NL|POQ\tOiVN|]HOpEHQDWDUWiO\IDOiQDQ\RPiVPHJHJ\H]LND]DGRWWPDJDVViJEDQDtar- tály faláQDNPiVSRQWMDLQOpYQ\RPiVVDO OGNMHOQ\RPiVPHJRV]OiV.

14) ú.) Alkalmazzuk az impulzustétel (8.13) VHEHVVpJJHOiUDPOLNNLDWDUWiO\EyO$NL|POYt]VXJiUDWDSasztalatok szerint nem tölti ki teljesen az A [m2@ NL|PONHUHV]WPHWV]HWHW +DWiUR]]XN PHJ D Yt]VXJiU |VV]HK~]yGiViUD MHOOHP] α = $6  $ (8. hogy a víz a H magasságkülönb- ség hatására Y = J+ (8.31) alakját az adódik.4. ábránNO|QNLUDM]ROWXQN .4.4.WWMHJ\H]]NPHJKRJ\D]HOOHQU]IHOOHWFpOV]HUIHOYé- tele – hasonlóan a Bernoulli-egyenlet integrálási határainak célirányos kijelöléséhez – a fel- DGDWRNVLNHUHVPHJROGiViWMHOHQWVHQEHIRO\iVROyLQWXLFLyWpVQpPLJ\DNRUODWRWLJpQ\OWe- vékenység. ábra Alkalmazva a Bernoulli-egyenlet (4. Alkalmazzuk az impulzustételt! Vegyük föl a 8.n. A I II III IV V VI 82 .c. p-p0 8. ábránOiWKDWyHOOHQU]IHOOHWHWDPLWD 8.a. NRQWUDNFLyVWpQ\H] értékét a Borda-kifolyónyílás esetén.9) összefüggéssel megadott alakját: ∂ I1 ∂t V 6 A I 1 V 6 I I ρ v dV + v ρ v dA = ρ g dV − p dA − R + S . ahol AS a vízsugár kereszt- metszete a kiömlés helyén.

Az I integrál értéke esetünkben zérus. mert elhanyagolva a víz felszínének süllyedését az iUDPOiVVWDFLRQiULXV$. mert a nyomásból származó HUHGHUYiUKDWyDQQHP]pUXV$]HOOHQU]IHOOHWHQEHOOQLQFVV]LOiUGWHVWLOODV~UOyGiVW elKDQ\DJROWXN DYDOyViJEDQVHPMiWV]LNMHOHQWVV]HUHSHW.WDJJDOQHPNHOOIRJODONR]QLPHUWHOUHOiWKDWyKRJ\Yt]V]LQWHV LUiQ\EDQ tUMXN IHO D] HJ\HQV~O\L HJ\HQOHWHW H]pUW D IJJOHJHV V~O\HU DEEDQ QHP MiWV]LN szerepet. (OWpUHQ D] HO] DONDOPD]iVWyO a IV tag nem hagyható el...

WDJ]pUXV A nyomásból származyHUNHWNLIHMH].H]pUWD]9pV9.9LQWHJUiOWKDVRQOyPyGRQV]iPROMXNPLQWD] . vektorokat: a teljes AHOOHQU]IHOOHWUHKDWyQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUWD]A felület egyes részein kiszámolt 3 Q\RPiVEyOV]iUPD]yHUYHNWRURN|VV]HJHNpQWtUMXNIHO$ 3 vektorok – miután −S G$ integrálása révén adódtak. és a G$ NLIHOHPXWDWDIHOOHWEO– befelé mu- WDWQDNDIHOOHWEHpVDIHOOHWUHPLQGLJPHUOHJHVHN$8.c. ábránDNL|POpVKHO\pQOpY HOOHQU]IHOOHWUpV]UHpVD]D]]DOÄV]HPEHQ´OpYXJ\DQFVDNA nagyságú felületrészre vo- natkozó nyomás integrálokat (3 pV 3 YHNWRURNDW.4.

P helyébe S  $ − W  3¶ KHO\pEH SHGLJ D IHOV]tQ DODWW + PpO\VpJEHQ OpY Q\RPiVW ILJ\HOHPEH YpYH 1S  6 1 6 + ρ J + $ helyettesítve ρ Y  $ V = S  + ρ J + $ − S  $ HJ\HQOHWDGyGLN(J\V]HUVí- tés és a (8. azaz a vízsugár keresztmetszete fele a Borda-féle NLIRO\yNHUHV]WPHWV]HWQHN. = 3 − 3 .WQWHWWNFVDNIHOPHUWD]HOOHQU]IHOü- OHWW|EELUpV]pQOpYQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUNNLHJ\HQOtWLNHJ\PiVW(J\KHO\HQDNL|m- OpVQpOOpSiWDYt]D]HOOHQU]IHOOHWHQH]pUWHJ\PR]JiVPHQQ\LVpJ-megváltozás-vektort ( . ) vetWQNIHODPLD]HO]HNV]HULQWNLIHOpPXWDWD]HOOHQU]IHOOHWEOpVSiUKX]DPRV az áramlási sebességgel.WWMHJ\H]]NPHJKRJ\DNRQWUDNFLyVWpQ\H]SOHJ\pOHVV]pO nyílás esetén a α ≅   0LQpOMREEDQOHNHUHNtWMNDNL|POQ\tOiVWDQQiOMREEDQPHJN|]e- lítjük az α =  értéket. majd az egyes vektorok x-hez képesti irányítását fi- gyelembe véve írjuk fel az impulzustételt: . 83 .13) összefüggés behelyettesítése után  ρ J + $ V = ρ J + $  DGyGLN DPLEO D NRQWUDNFLyV WpQ\H] α = $ V  $ =  . Vegyük fel a jobbra mutató x tengelyt. Az I helyébe ρ Y  $ V -t.

ahol a lapátváltás periodikussága következtében az áramlás kvázistacionárius. „még instacionáriusabb”) az áramlás. Ezért térjünk vissza az abszolút (álló) koordináta- rendszerbe. ahol egy Pelton-turbina váz- lata látható.5. ábra a laSiWRN KHO\]HWpWO IJJHQ YiOWR]LN D] iUDPOiVL WpU$]HJ\WWIRUJyUHQGV]HUEOQp]YHXJ\DQFVDNLQVWDFLRQiULXV KDlehet ezt fokozni. hogy melyik koordináta-rendszerben stacionárius az áramlás. ábra). Az álló koordináta-rendszerben nem.5. Az A1NHUHV]WPHWV]HWY1VHEHVVpJYt]- sugár az u kerületi sebességgel forgó kanalakon vál- tozWDW LUiQ\W $ NDQDODN NLOpS pULQWMH D UDGLiOLV irányhoz képest zárjon be ϑ szöget. +DWiUR]]XNPHJDWXUELQiUDKDWyNHUOHWLHUWpVDPD[LPiOis teljesítményhez tartozó u ke- rületi sebességet! 9HJ\QNI|OHJ\HOOHQU]IHOOHWHW6]LOiUGWHVWUHKDWyHUWNHUHVQNH]pUWD]HJpV]NHUe- ket körülvesszük a felülettel. ábrát.5.A Pelton-turbina Tekintsük a 8. hiszen 8. D]D]D]iUDPOiVLVHEHVVpJHNpVD]HUNN|]pSpUWpNHNN|UOLQJDGR]QDN$NHUOHWLHUNö- ]pSpUWpNHN|]HOtWHQDKKR]DKHO\]HWKH]WDUWR]LNDPLNRUDYt]VXJDUDWHOWpUtWODSiWRWDIRr- JiVWHQJHOO\HO|VV]HN|WHJ\HQHVpSSHQPHUOHJHVDYt]VXJiUUD OG8. Vizsgáljuk meg. ahol pedig víz lép át a felületen. ott a sebesség irányára mer legesen vesszük fel a]HOOHQU]IHOOHWHW7HNLQWVND .

LQWHJUiO]é- rus.9LQWHJUiOLV]pUXVKLV]HQD]HOOHQU]IHOOHWHQ DYt]Vu- JDUDNEDQLV. mert a víz súlya nem ját- V]LNV]HUHSHWDNHUOHWLHUEHQD. a III ugyancsak.|VV]HIJJpVW$]. mert az áramlást stacionáriusnak tekintjük.

 = ρ Y  $   .DQ\RPiViOODQGyPHJHJ\H]LNDNOVQ\RPiVVDOD. $ . Írjuk föl az x (kerületi) irányban az impulzustételt: − . X = − 5 X . ábra) és keressük a turbinára ha- tó 5 HUNHUOHWLLUiQ\ú komponensét.5. (8.  X = ρ Y  $  FRVβ .15) ahol Y  X = Y  FRVβDNLOpSVHEHVVpJNHUOHWLUiQyú komponense. ahol β D Y  és a kerületi irány által bezárt szög. Ezek szerint csak az . ahol u indexszel jelöltük a kerületi irányt. + . vektorokat kell felrajzolni (ld.9WDJ]pUXVPHUWD]Hl- OHQU]IHOületen a súrlódás nem játszik szerepet. . Miu- tán a folytonosság tételéEOρ Y  $  = ρ Y  $  írható: 1 6 5 X = ρ Y $  Y − Y X . 8.

 |VV]HIJJpV D] DOiEEL N|YHWNH]WHWpVUH YH]HW KD D Q\RPiVEyO V]iUPD]y HU pV D V~O\HU]pUXVDNNRUDV]LOiUGWHVWUHKDWyHUHJ\HQODN|]HJW|PHJiUDPiQDN ρ Y  $ ) és a 1 6 NHUHVHWWHUYHOSiUKX]DPRVVHEHVVpJNRPSRQHQVPHJYiOWR]iViQDN Y  − Y  X szorzatával. 84 .

Határozzuk meg a szárnyrács egy 85 .5. Belátható.15) összefüggésbe rendezés után adódik: 1 61 5 X = ρ Y  $  Y  − X  + VLQϑ 6 (8. Ennek kerületi irányú komponense Y  X = X − Z  VLQϑ . . A Z  UHODWtYVHEHVVpJKH]DPHO\QHNLUiQ\DSiUKX]DPRVDODSiWNLOpS pULQWMpYHOKR]]iDGYDD] X kerületi (szállító) sebességet megkapjuk a Y  NLOpSDEV]RO~W sebességet. miután a nyomás mindenütt állandó.6. Felírva gondolatban az együttforgó rendV]HUEHQDODSiWHOWWpVP|J|WWOpYSRQWRNN|]pD%HUQRXOOL-egyenletet az LQVWDFLRQiULXVWDJDV~O\HUpVDFHQWULIXJiOLVHUWpUHOKDQ\DJROiVDPHOOHWt Z  = Z  adó- dik.6.16) $NHUOHWLHUPD[LPXPiWβ =  ° -nál éri el. Ezt az eredményt visszahelyettesítve (8. ábrán OiWKDWy D NLOpS Yt]VXJiUUD YRQDWNR]y VHEHVVpJL KiURPV]|JEO határozhatjuk meg.17) .HUHVVNDWHOMHVtWPpQ\V]pOVpUWpNpWXIJJYpQ\pEHQD]D]NpSH]]N ∂3  ∂X -t és tegyük HJ\HQOYp]pUXVVDO ∂3 ∂X 1 6 =  ρ Y  $  Y  − X − X =  . amelyet az alábbi összefüggéssel fejezhe- tünk ki (ϑ =  ° esetén): 1 3 =  ρ Y $  Y − X X 6 . Mindezeket behelyettesítve a (8.18) kifejezést kapjuk. amLEO X = Y    adódik a maximális teljesítményhez tartozó kerületi sebességre. hogy a beOpS UHODWtY VHEHVVpJ Z  = Y − X . A s]iUQ\UiFVUDKDWyHU A 8. Vizsgáljuk meg. ábrán HJ\ IJJOHJHV LUiQ\EDQ IHOIHOp pV OHIHOp egymástól t osztás távolságra végtelen sokszor ismét- OGV]iUQ\DNEyOiOOyV]iUQ\UiFVOiWKDWyDPHO\DUiFVUD PHUOHJHV[WHQJHOO\HOα  szöget bezáró Y hozzááram- lási sebességet eltéríti: a Y  sebesség α  szöget zár be D] [ WHQJHOO\HO $ IRO\WRQRVViJ WpWHOpEO N|YHWNH]LN 8. azaz ebben az optimális esetben a Pelton-turbina a víz teljes mozgási energiáját hasznosítja.A v2u értékét a 8.17) összefüggésbe 3PD[ = ρ Y  $  Y    (8. hogy milyen kerületi sebes- ségnél maximális a Pelton turbina teljesítménye. ábra hogy Y [ = Y  [ = Y [ . (8.

VPpWHOWHQ D] impulzustételt hívjuk segítséJOHPHJOHKHWVHQERQ\ROXOWNpUGpVPHJYiODV]ROiViKR] 9HJ\QNIHOHJ\HOOHQU]IHOOHWHWDPHO\DNpUGpVHVV]iUQ\DWN|UOYHV]L(OOHQWpWHVHQD] HGGLJLHNNHODIHOOHWHWQHD]iUDPOiVLVHEHVVpJUHPHUOHJHVHQYHJ\NIHOKDQHPD]\NRRr- dinátával párhuzamosaQLOONpWHJ\PiVWyOWRV]WiVQ\LUDOpYiUDPYRQDOPHQWpQ $WRVz- WiVDV]iUQ\DNWiYROViJiYDOHJ\HQO.HOHPpQHN ODSUD PHUOHJHVHQ P hosszúságú szakaszáUD KDWy iUDPOiVL HUW .

Írjuk fel x és y irányban az impulzustételt! − .. =  .11) összefüggésben megadott impulzustételt alkalmazzuk stacionárius. = ρ Y[ W Y valamint 3 = S  W pV 3 = S  W . 5 [ − UH pV 5 \ − UD az alábbi összefüggések adódnak: 1 6 1 5 [ = S  − S  W + ρ Y [ W Y  FRVα  − Y  FRVα  6 (8.pV9..19) 3 5 \ = ρ Y [ W Y \ − Y  \ 8.20) $ . E felületeken nincsen folyadék átlépés.$]HOOHQU]IHOOHWODSUDPHUOHJHVPpUHWHP . (8. \ + . Ismét a (8.WDJMDNLHVLN5DM]ROMXNIHODVHEHVVpJJHOSiUKX]DPRVpVD]HOOHQU]Ie- OOHWEO NLIelé mutató .. ezért ezeken .  pV D IHOOHWUH PHUOHJHV DEED EHIHOp PXWDWy 3 vektorokat. Az áramvonaOODOHJ\EHHVIHOOHWHNHWHJ\RV]WiVWiYROViJEDQYHWWNIHOH]pUWDUDMWXNNLDODNXOy nyomásmegRV]OiVWHOMHVHQPHJHJ\H]LNËJ\D]H]HNHQNHOHWNH]Q\RPiVEyOV]iUPD]yHUN kiejtik egymást.  \ = − 5 \ Miután . súrló- dásmentes áramláVUD pV ILJ\HOHPEH YpYH KRJ\ D V~O\HUQHN QLQFVHQ V]HUHSH H]pUW D] HJ\HQOHW. [ + . = ρ Y [ W Y (tömegáram × sebesség) és .  [ = 3 − 3 − 5 [ pV − .

|VV]HIJJpVPiVRGLNWDJMiEDQOpY]iUyMHODIRO\WRQRVViJWpWHOHN|YHWNH]WpEHQ]é- UXVD]HOVWDJMiWD%HUQRXlli-egyenlet felhasználásával határozzuk meg a Y [ = Y  [ figye- lembe vételével: S − S  = ρ  4 Y − Y  =   ρ  9 4 Y − Y \ . $] iUDPYRQDODNUD LOOHV]NHG NpW YRQDOV]DNDV]RQ D VHEHVVpJ YRQDOLQWHJUiOMD pSSHQ NLHMWL 86 .  \ 9 Fentiek alapján a (8. ami az áramlási se- EHVVpJHOOHQU]IHOOHWUHLOOHV]NHG*]iUWJ|Ube mentén vett vonalintegrálja.20 és 8.21 kifejezésekben szerepel a Γ = Y \ − Y  \ W kifejezés.21) 3 8 A 8.19) összefüggés átalakítható: 5[ = ρ  3 83 Y  \ − Y \ W Y  \ + Y \ 8 (8. a cirkuláció.

HJ\PiVW.

hogy a gyökjel alatti mennyiség a 8. Az 8.6 ábra és a (8. hogy a szárnyra ható 5 HUPHU leges a Y ∞ zavartalan áramlási sebesség vektorra (Y ∞ lenne a sebesség. azaz a szárnyrácsból egy egyedülálló szárny lesz. Egyedülálló szárny esetpQWHKiWDV]iUQ\UDKDWyHUPHUOHJHVD]DYDUWDODQ DV]iUQ\WyOWiYROpr- YpQ\HV. 3 8 hogy Γ = W Y \ − Y  \ = iOO . írható: 5 = ρ Y∞ Γ 1 P (8. ami termé- szetesen nem képes eltéríteni az egész áramló közeget. „Hígítsuk” minden határon túl a szárnyrácsot. ábrán Y ∞ -nel jelölt „átlagos” sebesség abszolút értéke. azaz DV]iUQ\UiFVHJ\V]iUQ\iQDNODSUDPHUOHJHVPKRVV]~ViJ~V]DNDV]iUDKDWyHU DVUVpJD]ÄiWODJVHEHVVpJ´pVDV]iUQ\N|UOLFirkuláció szorzataként adódik.22) 5 = 5 [ + 5 \ = ρ Γ Y [ +  \   . azaz W → ∞ .23) . azaz Y  → Y  → Y ∞ . Írjuk fel az 5 vektor két komponensét! Y \ + Y  \ 5 [ = −ρ Γ  5 \ = ρ Γ Y [.  Y + Y \   (8.6.. Felismerve.WWDKDJ\RPiQ\RNQDNPHJIHOHOHQDV]RNiVRVVDOHOOHQWpWHVHQYHWWNI|ODSR]i- tívnak tekintett körüljárási irányt. miközben Y \ − Y  \ →  úgy.22) összefüggések alapján belátható. ha a szárnyrács nem lenne az áramlásban).

6. hogy a szárny körül csak akkor alakul ki cirkuláció. egyébként pedig súrlódásmentes közeg feltétele- zésével vizsgálja az áramlást. ha az áramló közeg súrlódásos. A szárnyrácsok vizsgálatának az áramlástechnikai gépek tervezésénél van gyakorlati jelent sége. Itt jegyezzük meg. 6.24) |VV]HIJJpVEOV]iPROKDWMXN . egy radiális ventilátor járókerekében (ld. ábra) bármely irányban is já- UXQNN|UODODSiWRNYpJWHOHQVRNV]RULVPpWOGQHN(J\LO\HQ~QN|UUiFVQDNDOHNpSHzé- sével juthatunk a 8. Mindazonáltal az általunk is használt tárgyalásmód. a gyakorlatban is jól hasznosítható eredményekre vezetett. amely a súrlódást csak a cirkuláció kialakulásáig veszi figyelembe. 87 .iUDPOiVLVHEHVVpJUH$V]iUQ\PKRVV]~V]DNDV]iUDKDWyHUWD] 5 = ρ Y∞ Γ (8.6. ábrán látható egyenes rácshoz. hiszen pl.XWWD-Zsukovszkij-tétel).

Az ideális közeg a valóságossal el- lentétben homogén. és megállapítottuk.1. fejezetben már foglalkoztunkDIRO\DGpNEDQNHOHWNH]FV~V]WDWyIHV]OWVpJpVDIRO\a- dék deformáció kapcsolatával. fejezetben bevezettük az ideális közeg fogalmát. Ebben és néhány további feje- zetben feladjuk a súrlódásmentesség kritériumát: olyan áramlásokkal foglalkozunk. Tekintsük a 9. a 2 MHO Se- dig egy plasztikus folyadékra. newtoni folyadékokra vonatkozik. A nemnewtoni közegek Az 1. amelynél egy meghatá- rozott τ K határ-csúsztató feszültség elérése után kezd a 9. A nemnewtoni közegekkel a reológia foglalkozik. . Az 1 je- O J|UEH HJ\ QHZWRQL N|zegre vonatkozik. 9. 9.1. amelyek a folyadékban NHOHWNH]τ csúsztatófeszültség és a dγ/dt-vel jellemzett deformációsebesség kapcsolatát mutatják meg.n. ábra közeg folyamatosan deformálódni: Gγ τ = τK + µ∞  GW ahol µ ∞ DN|]HJVDMiWRVViJDLWyOIJJiOODQGy$SODV]WLNXVIRO\DGpNRNUDiOWDOiEDQYDODPi- O\HQ WpUKiOyV V]HUNH]HW D MHOOHP] DPHO\QHN τ K  KDWiViUD EHN|YHWNH] |VV]HRPOiVD XWiQ kezd áramlani a közeg. ame- lyekben a súrlódásos közeg deformációjának hatására csúsztatófeszültségek és húzó- feszültségek is ébrednek. Ezeket a folyadékokat nemnewtoni folyadékoknak nevezzük. az u. Plasztikus közeg pl. ábrát$GLDJUDPRQDNO|QE|]N|]e- gek reológiai görbéi láthatóak. amelyeknél a csúsztatófeszültség nem egyenesen arányos a deformációsebességgel.1. súrlódásmentes és összenyomhatatlan. az olajfesték és a fogpép. hogy a csúsztatófeszültség a deformációsebességgel arányos: GY [ Gγ τ \[ = µ =µ  G\ GW Megállapítottuk továbbá. hogy az aláhúzott Newton-féle viszkozitási törvény a folyadékok nagy részére. Newtoni folyadékok a mérnöki J\DNRUODWEDQOHJW|EEV]|UHOIRUGXOyN|]HJHNDYt]DOHYHJDJi]RNSzámos olyan fo- lyadék van azonban. A súrlódásos közegek és mozgásegyenletük Az 1.

amelyeknél a csúsz- tatófeszültség és a deformációsebesség közötti kapcsolatot egy hatványfüggvény írja le: 1 τ = N Gγ  GW 6. az ásványi porokat tartalmazó zagy.O\HQ N|]HJ SO D nyersolaj.O\HQ N|zeg pl. Ezek a közegek általában hosszú láncú mole- NXOiNDWWDUWDOPD]QDN(PROHNXOiNÄHOUHQGH]GpVpLJ´DGHIRUPiFLyVHEHVVpJDGRWWQ|YHNH- déséhez nagy csúsztatófeszültség-viOWR]iVWDUWR]LNNpVEENLVHEE Az n > 1KDWYiQ\NLWHYYHOUHQGHONH]4MHO~QdilatálóN|]HJHNNLVVHEHVVpJGHIRUmá- FLyMiKR]YLV]RQ\ODJNLVFV~V]WDWyIHV]OWVpJWDUWR]LNQ|YHNYGHIRUPiFLyVHEHVVpJURKDPo- VDQ Q|YHNY FV~V]WDWyIHV]OWVpJHW LJpQ\HO . hogy UHRORJLDL J|UEpLN DODNXOiVD IJJ D N|]HJ PHJHO] GHIRUPiFLyMiWyO .A 3 és 4MHOJ|UEpND]~Qhatványfüggvény közegekre vonatkoznak. ezért ez egy ún. 9. A mozgásegyenlet Az áUDPOyN|]HJJRQGRODWEDQHOKDWiUROWUpV]pUHNpWIpOHHUDW|PHJUHKDWyWpUHUsség pVDIHOOHWHQKDWyDV]RPV]pGRVIRO\DGpNUpV]HNUOiWDGyGyHUKDW(]HNQHND]HUN- QHND]HUHGMHYiOWR]WDWMDPHJD]iUDPOyN|]HJPR]JiVPHQQ\LVpJpWD]D]J\RUVtWMDD gondolatban elhatárolt folyadékrésztËUMXNIHOH]WDJRQGRODWRWHJ\VpJQ\LW|PHJIRO\a- dékrészre: dv = g+F (9.2. Q n < 1 esetén a 3 MHO UHROyJLDL J|Ube a plasztikus közegekéhez hasonlít. A tixotrop közegek fontos tulajdonsága. pszeudoplasztikus közegre vonatkozik. Az 5MHOJ|UEHtixotrop közegre vonatkozik.1) dt A g  D] HUWpU WpUHUVVpJ YHNWRUD D]D] D] HJ\VpJQ\L W|PHJUHKDWyHU.

D]F SHGLJD]HJ\VpJQ\LW|PHJIo- O\DGpNUpV]IHOOHWpQKDWyHUNHUHGMH(A 4. A τ 3D 89 . csúszWDWyIHV]OWVpJEOV]iUPD]yHUNLVpEUHGQHN A 9. ábra UOHJHV Q\RPiVEyO V]iUPD]y HUQ NtYO D IHOOHWUH PHUOHJHV D IRO\DGpN GHIRUPiFLyMiYDO |VV]HIJJ K~]yIHV]OWVpJEO pV D IHOOHWWHO párhuzamos.2. hogy a súrlódás elhanyagolása esetén  )=− JUDGS .) A súrlódásos közegekben a gondo- ρ latban elhatárolt folyadékrész felületén az arra me- 9. fejezet- ben láttuk.2.2. ábrán egy elemi pOKRVV]~ViJ~ NRFNiQ PXWDWMXN EH D] [ LUiQ\~ HUNHW HOLGp] IHV]OWVpJeket.

) 1 6 Tekintettel arra. amelynek mátrixa: σ [ τ \[ τ ][ "# Φ = τ [\ σ\ τ ]\ ## . (9.  (9.2) + τ 1 ] + G] 6 − τ 1 ] 6 G[ G\ C ][ ][ $]LQGH[HNN|]|WWD]HOVDQQDNDVtNQDNDQRUPiOLViWMHO]LDPHO\HQD]DGRWWIHV]OWVpJ ébUHGDPiVRGLNSHGLJDIHV]OWVpJLUiQ\iW+DHNHWWHJ\EHHVLNDNNRUFVDNHJ\LQGH[HW használtunk.3) Jelöljük Φ -vel a feszültségtenzort. hogy az egységnyi tömegre ható F HU[NRPSRQHQVpWNDSMXN )[ =  ρ G[ G\ G] J σ 1 [ + G[ 6 − σ 1 [ 6 G\ G] + τ 1 \ + G\ 6 − τ 1 \ 6 G[ G] [ [ \[ \[ (9. σ x x + dx = σ x x + 16 ∂σ x ∂x dx .2) összefüggés átalakítás után az alábbi alakra hozható:   ∂σ [ ∂τ \[ ∂τ ][  )[ = ρ ∂[+ ∂\ + ∂] . a (9.csúsztatófeszültségek és a σ 3D (az eddig tárgyalt nyomást is tartalmazó) húzó- feszültVpJHNDWpUEHQYiOWR]QDN(]DYiOWR]iVRNR]]DDIHOOHWHQKDWyHUNEOV]irma- ]yD]HOHPLIRO\DGpNUpV]WJ\RUVtWyHUHGHUW ËUMXNIHODNLVNRFNiUDKDWy[LUiQ\~HUHGHUWPDMGRVV]XNHODNLVNRFND ρ G[ G\ G] tö- megével. hogy pl.4) τ [] ! τ \] σ] $ .

 pV .

5) )= Φ∇ ρ ∂ ∂ ∂ |VV]HIJJpVVHOIHMH]KHWNLDKRO ∇ = L+ M+ N a szokásos nabla (vektor) differen- ∂[ ∂\ ∂] ciáloperátor.6) GW ρ 90 . $IRO\DGpNUDKDWyHUNpVDPR]JiViOODSRWN|]|WW|VV]HIJJpVWWHUHPW (9.1) mozgás- egyenlet tehát így írható: GY  = J+ Φ∇ (9. |VV]HYHWpVpEO OiWKDWy KRJ\ D] HJ\VpJQ\L W|PHJ IRO\DGpNUD KDWy F  HU D feszültségtenzorból az  (9.

tágulásra és alakváltozásra lehet felbontani. Ezek közül az utolsó. A kis folyadékrész mozgásának elemzé- sénél (3.6) ill.3. hogy a csúsztatófeszültség és a deformációsebesség között kapcsolat van.7) összefüggés jobb oldalára a σ és τ helyett a sebességkomponenseket tartalmazó kifejezéseket lehet írni.7) A (9. Ezál- WDOD]HJ\HQOHWHNEHQOpYLVPHUHWOHQHNV]iPDUDGLNiOLVDQFV|NNHQWKHW Szorítkozzunk newtoni közegekre. az áramló közegben gon- GRODWEDQHOKDWiUROWHOHPLPpUHWKDViEOiWKDWy9L]Vgáljuk meg. Az dα elfordulási szöget úgy kapjuk. hogy a folyadékrész mozgását párhuzamos eltolódásra.  (9. A dx hosV]~ViJ~ ROGDO GW LG DODWW Gα szöget fordul el. ábrát. Tekintsük a 9.8) ∂[ ∂\ . Így tehát le lehet vezetni a feszültségállapotot a mozgásállapotból és a (9. amelyeknél a csúsztatófeszültség a tapasztalatok szerint arányos a Gγ  GW deformációsebességgel. az alakváltozás van kapcsolatban a feszültségállapottal. mert a 9. amíg a feszültség- iOODSRWUyOQLQFVLQIRUPiFLyQN$]HO]HNEHQPiUPHJLVPHUWNDIRO\DGpNRND]RQVDMiWRV- ságát. fejezet) megismertük.3. ábra YpJSRQWMDLQDN\LUiQ\~VHEHVVpJHNO|QE|]GWLGDODWWD ∂Y \ végpontok által megtett út különbsége: G[ GW .5. ahol egy. Tekintettel arra.6) és (9. hogy Gγ = Gα + Gβ írható: ∂Y \ ∂Y [ Gγ = Gα + Gβ = GW + GW (9. hogy a γ V]|J LG V]HULQWL YiOWR]iVD KRJ\DQ IJJ  D KDViEGHIRUPiFLyMiQDNVHEHVVpJpWOD]D]DODSVtNMiEDHV sebességkomponensek hely szerinti változásától.9) +DVRQOyDQNLIHMH]KHWDW|EELFV~V]WDWyIHV]OWVpJNRPSRQHQVLV 91 . (9. ∂[ hogy ezt elosztjuk dx-szel.7) mozgásegyenleteket nem tudjuk használni mindaddig. a mozgásegyenlet x irányú komponens egyenlete az alábbi módon írható fel: ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [   ∂σ [ ∂τ \[ ∂τ ][  ∂W + Y[ ∂[ + Y\ ∂\ + Y] ∂] = J[ + ρ ∂[ + ∂\ +  ∂] . $]HJ\VpJQ\LLGUHMXWyV]|JHOIRUGXOiVWD]D]DGHIRUPiFLyVHEHVVpJHWDGLQDPLNDLYLV]ko- ]LWiVVDO PHJV]RUR]YD D GHIRUPiFLyW HOLGp] τ [\  pV D] H]]HO PHJHJ\H] τ \[ csúsztató- feszültségeket kapjuk:  ∂Y ∂Y [  =τ τ [\ = µ  ∂[ \ + ∂\  \[ . forgásra.2). (9.Figyelembe véve a folyadékrész gyorsulás tárgyalásánál tanultakat (4.

 GW A 9.4. amely az x irányú sebességkomponens x irá- Q\~YiOWR]iViUDYH]HWKHWYLVV]D$]iWOyPHJQ\~OiVDGWLGDODWW 33 . Fentiek figyelembevéte- ∂[  ∂[ lével írható: dγ ∂v ∂v y ∂v σ 1' x = µ = 2 µ x . ∂Y [ Gγ ∂Y [ A 33 szakasz hossza tehát: ∆D GW DPLEOD = GW . ábra 9. ábra egységnyi hosszúságú.$ IHOOHWUH PHUOHJHV σ IHV]OWVpJNRPSRQHQVHN NpW UpV]EO WHYGQHN |VV]H D PiU PHJLVPHUWQ\RPiVEyOpVD]DODNYiOWR]iVEyODGyGyK~]yIHV]OWVpJEO A nyomást a tér P pontjában úgy tekintMNPLQWHJ\3N|]pSSRQW~UVXJDU~J|PEIHOOHWpQDIHOOHWUHPHU- leges feszültségek átlagát r → 0 esetén:− S =   3 8 σ [ + σ \ + σ ] .b.a.a. (9.4. Ennek fele a Gγ   szögelfordulást meghatározó.4.10) dt ∂x ∂y ∂z $ . azaz pl. az x tengellyel 45° -ot bezáró 33 szakasz x irányú vetülete. a IRO\DGpNEDQ NHOHWNH] σ húzófeszültség x irányú komponensére írható: σ x = − p + σ 'x A deforPiFLy N|YHWNH]WpEHQ NHOHWNH] IHV]OWVpJHN meghatározása érdekében tekintsük a 9. A lapra meUOHJHVHQ HJ\VpJQ\L KRVV]~ViJ~ KDViEUD KDWy HUN HJ\HQV~O\iW IHOtUYD  Gγ  ∆D τ =  ∆D σ  DPLEOσ  = τ = µ adódik. A σ húzófeszültségek a Q\RPiVWQHJDWtYHOMHOOHOIRJMiNWDUWDOPD]QLKLV]HQD]DNNRUSR]LWtYKDDIHOOHWEHEHIHOp PXWDWy HUW HUHGPpQ\H] Az alakviOWR]iV HUHGPpQ\HNpQW OpWUHM|Y FV~V]WDWyIHV]OW- VpJHNN|YHWNH]WpEHQIHOOHWUHPHUOHJHV σ húzófeszültségek is keletkeznek. ábrán látható a hasáb deformálódása. Hasonlóan σ 1' y = 2 µ és σ 1' z = 2 µ z . ábrátDKROHJ\KDViERWOiWKDWXQN$ODSUDPHUOHJHVHQ 9.4. négyzet alapú hasáb ∆D ⋅ IHOOHW ROGDOain ható τ csúsztató- feszültségeket az átlóval kijelölt sík mentén ható σ  húzófeszültség tartja egyensúlyban.b.

Ha viszont ρ ≠ iOO esetén mindhárom koordináta irányban egyformán „tágul” a közeg. ∂Y [ ∂Y \ ∂Y ] Gγ = = .NLIHMH]pVHN|VV]HIJJpVWWHUHPWHQHNHJ\DGRWWNRRUGLQiWiUDPHUOHJHVVtNRQpEUe- GD]DODNYiOWR]iVPLDWWNHOHWNH]K~]yIHV]OWVpJHNpVDVtNUDPHUOHJHVVHEHsségkompo- nensek adott koordináta irányú megváltozása között. akkor a folyadékrész növekszik. de nincsen alakváltozás ( = ). ∂[ ∂\ ∂] GW 92 .

11) ∂[ ∂\ ∂] ∂Y [  valamennyi irányban azonos WHP ÄWiJXOiV´ HVHWpQ SO = GLY Y .14)  6 . A húzófeszült- ∂[  ∂Y [ ∂Y [  VpJHNNHOHWNH]pVpWHUHGPpQ\H]GHIRUPiFLyWWHKiWQHPD . A (9. $ = 6   4 9 ' + ' az alakváltozási sebesség tenzor (ld.9) és (9. hanem a − GLY Y ki- ∂[ ∂[  fejezés értéke jellemzi. Ezért a deformáció miatti húzófeszültségre írható. (3.Miután ∂Y [ ∂Y \ ∂Y ] + + = GLY Y (9.28) és transz- ponáltja segítségével az alábbi módon írható fel:     Φ = −S −  µ GLY Y ( +  µ $ (9. ahol E az egységtenzor.13) Φ=  µ ∂[ + ∂\  −S + µ ∂\ − µ GLYY µ  ∂] \ + ∂\  ]  ∂Y ∂Y   ∂Y \ ∂Y ]   ## µ  ∂Y ]  !  ∂] [ + ∂[  ] µ  ∂] + ∂\  −S + µ ∂] − µ GLYY  #$ Látható. amely a newtoni folyadékok sajátossága.  ∂Y    ∂[  [ σ[ = µ − GLY Y .12) összefüggések figyelembevételével az alábbi módon írható fel a sebesség- komponensek deriváltjaival a feszültségtenzor mátrixa:  − S +  µ ∂Y   ∂Y + ∂Y   ∂Y  ∂Y ] "# ∂[ [ −  µ GLYY µ  ∂[ ∂\  \ [ µ  ∂] [ + ∂[  ##  ∂Y \ ∂Y [  ∂Y \   ∂Y ∂Y  ## (9.15) ösz- szefüggés). hogy a feszültségtenzor szimmetrikus mátrixa a D deriválttenzor (3.14) összefüggéshez hasonló V]HUNH]HWGHERQ\ROXOWDEENLIHMH]pVHNHWOHKHWIHOtUQLDNO|QE|]QHPQHZWRQLIRO\DGpNRN esetén a deformációsebesség és a feszültségállapot között. A (9. azaz a σ [ D]DOiEELPyGRQIHMH]KHWNL  (9.6) kifejezését az egyes koordináták irányában.14) kifejezés szépen mutatja a feszültségek és a deformációsebesség lineá- ris kapcsolatát. A (9.12) ∂Y [  σ[ = −S + µ − µ GLYY ∂[  . Az x irányú komponens egyenlet: 93 . Most már képezhetjük a Φ ∇ -t és fel tudjuk írni a mozgásegyenlet (9.

amelyekben hat ismeretlen: Y [  Y \  Y ]  S  ρ  µ szerepel.25) összefüggés alakjában. Negye- dik egyenletként felírható a folytonosság tétele a (3.15) ∂Y ∂Y ∂\ !  ∂[  #$ ∂] !  ∂] \ + [  $ K* [ + µ + ] ∂\ ∂[ Hasonlóképpen felírva a mozgásegyenlet legáltalánosabb alakját y és z koordináta irány- ban. 3 egyenletet kapunk. A ρ és µ meghaWiUR]iViKR] V]NVpJHV HJ\ KHWHGLN LVPHUHWOHQ D 7 KPpUVpNOHW EHYH]HWpVH gW|GLN egyenletünk a sUVpJ D Q\RPiV pV D KPpUVpNOHW NDSFVRODWiW IHMH]L NL SO Ji] HVHWpQ D] .∂Y [ + Y[ ∂Y [ + Y\ ∂Y [ + Y] ∂Y [ = J[ −  ∂S  ∂ + ∂Y %&   µ [ − µ GLYY + "# ∂W ∂[ ∂\ ∂] ρ ∂[ ρ ∂[ ∂[  ' ! $ ∂   ∂Y  "# + ∂  µ  ∂Y  "# (K) (9.

9. e feltételezéssel a (9. Elvileg tehát rendelkezésre áll az ismeretlenek számával megeJ\H] V]iP~ egyenletet tartalmazó legáltalánosabb egyenletrendszer. hogy µ = iOO és ρ = iOO azaz az áramló közeg dinamikai viszkozitása és VUVpJH iOODQGy Figyelembe véve.Ji]W|UYpQ\DKDWRGLNHJ\HQOHWSHGLJNDSFVRODWRWWHUHPWDYLV]NR]LWiVpVDKPprséklet N|]|WW $ KLiQ\]y KHWHGLN HJ\HQOHW D] HQHUJLDHJ\HQOHW DPHO\ D EHOV HQHUJLD KPpUVpk- let). amely divv = 0 következtében zérus. amelyet Navier 1827-ben. a mozgási energia valamint a közeg által és a közegen végzett munka között teremt kapcsolatot. amelynek analitikus megoldása azonban csak korláto]RWW V]iP~ HJ\V]HU HVHWHNEHQ LVPHUW QXPHULNXV PHJROGiVD SHGLJ LJHQVRNHVHWEHQPpJQHPOHKHWVpJHV(]pUWHJ\V]HUVtWIHOWHYpVHNHWWHV]ünk. A Navier-Stokes-féle egyenlet Tételezzük fel. majd Stokes 1845-ben vezetett le: 94 .16)  ∂ ∂Y [ ∂Y \ ∂Y  +ν  ∂[ ∂[ + ∂\ + ∂]  ]  Miután az egyenlet jobb oldalán álló második tag a divv x szerinti deriváltja.25) tétele ér- telmében divv = 0. hogy ρ = iOO esetén a folytonosság (3.3. IHOtUKDWy D] iOODQGy VUVpJ pV YLV]NR]LWiV HVHWpQ pUYé- nyes mozgásegyenlet a Navier-Stokes-féle egyenlet.15) összefüggés jobb oldaOiQOpYNDSFVRV]iUó- MHOEHQOpYNLIHMH]pVD]DOiEELDODNUDKR]KDWy   ∂ Y[ ∂ Y[ ∂ Y \ ∂ Y [ ∂ Y]   ∂ Y[ ∂ Y [ ∂ Y [  µ ρ   ∂[  + ∂\  + + ∂[ ∂\ ∂]  + ∂] ∂[ = ν ∂[  +  ∂\  + ∂]  +  (9.

∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [  ∂S  ∂ Y [ ∂ Y [ ∂ Y[  ∂W + Y[ ∂[ + Y\ ∂\ + Y] ∂] = J[ − ρ ∂[ +ν ∂[  +  ∂\  + ∂]   ∂Y \ ∂Y \ ∂Y \ ∂Y  ∂S + ν ∂ Y  ∂ Y\ ∂ Y   ∂W + Y[ ∂[ + Y\ ∂\ + Y] ∂] \ =J − \ ρ ∂\  ∂[  \ + ∂\  + ∂]  \ (9. hogy a Navier-Stokes-egyenlet a jobb oldal utolsó tagjával a ν ∆ Y taggal külön- bözik a súrlódásmentes esetre levezetett Euler-HJ\HQOHWWO OG . amely ρ = iOO esetén a ∂Y [ ∂Y \ ∂Y ] + + = (9.18) ∂[ ∂\ ∂] alakban írható fel. Vektoriális írásmódban a Navier-Stokes-féle egyenlet: GY ∂Y Y  = + JUDG − Y × URW Y = J − JUDGS + ν ∆ Y (9.19) GW ∂W  ρ Látható.17) ∂Y ] ∂Y ] ∂Y ] ∂Y  ∂S ∂ Y + ν  ∂ Y ] ∂ Y   ∂W + Y[ ∂[ + Y\ ∂\ + Y] ] ∂] =J − ] ρ ∂]  ∂[  ] + ∂\  + ∂]   ] A négy ismeretlen (Y [  Y \  Y ] és p) meghatározásához szükséges negyedik egyenlet a foly- tonosság egyenlete.

|VV]HIJJpV.

Po- 1 6 tenciálos áramlás rotv = 0 VWiOODQGy|UYpQ\HVVpJiUDPOiVHVHWpQDV~UOyGiVQDNQLQFV szerepe.$V~r- OyGiVKDWiViWNLIHMH]WDJEDQV]HUHSO ∆ v felbontható: ∆v = graddivv − rotrotv .20) A (9.20) egyenlet jól mutatja az áramlás örvényessége és a súrlódás közötti kapcsolatot. (9. 95 . a Navier-Stokes-egyenlet az Euler-egyenletbe megy át. Miután divv = 0 írható: GY  = J − JUDG S − ν URW URW Y GW ρ .

21) ∂τ [\ #  ! ∂[ + # \ ∂ Y ∂\ $ ! ∂[ ∂\ ∂\ #$ µ − [ 7HNLQWVQNHOD)|OGQHKp]VpJLHUWHUpWOpVtUMXNIHOD . Határozzuk meg a Φ ∇ -t!  ∂σ [ + "#  − ∂S + µ ∂ Y "# ∂τ \[  [ ∂[ ∂\ # ∂[ ∂\ #  ∂σ # ∂S # . a (9. Couette-áramlást. 3. Alkalmazások Couette-áramlás Tekintsük a 9.13) feszültségtenzor az alábbi alakban írható fel:  ∂Y [ "# Φ= σ [ τ \[ = "# −S µ ∂\ ## .9. amely hasonlít a szi- lárd fal mellett a valóságban kialakuló áramlásra.4. és µ = iOO. Φ∇ = = (9.fejezet). !τ \[ σ\ $ µ ∂Y [ −S #$ ! ∂\ azaz a tananyag legelején tárgyalt.5. Legyen ρ = iOO. Mivel divv = 0. ábra 16 Y [ = Y [ \  Y \ = .4. Newton-féle viszkozitási törvény adódott a τ [\ -re. Ennél az áramlásnál 9. ábrán OiWKDWy $ MHO VHEHVVpJPHJRV]Ois- sal jellemzett ún. az áramlás pedig legyen stacionárius síkáramlás (ld. Következéskép ∂Y [ ∂Y \ ∂[ = ∂[ = .5.

azaz a párhuzamos egyenes ∂\ iUDPYRQDODNUD PHUOHJHVHQ QHP YiOWR]LN D Q\RPiV OG PpJ (XOHU-egyenlet természetes ∂S ∂ Y[ koordináta-UHQGV]HUEHQ.PR]JiVHJ\HQOHW[pV\LUiQ\~ komponens egyenletét! GY [  ∂S ∂ Y[ =− +ν GW ρ ∂[ ∂\  GY \  ∂S ∂ Y [ =− +ν GW ρ ∂\ ∂[ ∂\ Miután a folyadékrészek gyorsulása és a sebesség x irány mentén képzett deriváltjainak ér- ∂S WpNH]pUXVDPiVRGLNHJ\HQOHWEO =  eredményre jutunk.

$IHOVHJ\HQOHWEOSHGLJD =µ eredmény adódik. ∂[ ∂\  96 .

Ha a sebességmegoszlás lineáris (ld.5. ábra%MHOJ|UEH. 9.

DNNRUDz áramlásban elképzelt KDViEDODN~NLVIRO\DGpNUpV]IHOVpVDOVyODSMiQD1HZWRQYLV]NR]LWiVLW|UYpQ\ .

D]D][LUiQ\EDQFV|NNHQQ\RPiVHVHWpQWDUWKDWyIHQQD]iUDPOiV(EEHQD]HVHWEHQXJ\Dn- LVDNLVKDViEIHOVODSMiQNLVHEEτ keletkezik. +D D VHEHVVpJPHJRV]OiV D] $ MHO J|UEpQHN IHOHO PHJ Dkkor a második derivált negatív.pUWHl- mében ugyanakkora. amely kiegyen- súlyozza egymást. mint az alsón. Ezért az áramlás fenntartásához nincs szükség nyomáskülönbségre. ezért a csúsztatófeszültségek HUHGMH -x irányítiV~ HU OHV] DPLW D Q\RPiVNO|QEVpJEO V]iUPD]y HUQHN NHOO HOOHQVú- lyoznia. de ellentétes irányítású csúsztatófeszültség alakul ki. UgyanH]DGyGLND]HUHGPpQ\ONDSRWWPR]JiVHJ\HQOHWEOLVPLYHO Y [ y szerinti második deriváltja lineáris sebességmegoszlás esetén zérus és a folyadékrészek nem gyorsulnak. /DPLQiULV UpWHJHV.

(9. (Azt az áramlást nevezzük kialakult áramlásnak.23)  G] GU 97 .iUDPOiVFVEHQ Tekintsük a 9.22) Behelyettesítés és egyszerüsítés után  τ G] = U GS DGyGLNDPLEOD1HZWRQ-féle viszkozitá- si törvényt felhasználva:  GS GY τ= U =µ ] (9. ∂ 1 6 =  .) ∂] 9.6.6. a rá haWy HUNQHN NL NHOO HJ\HQV~O\R]QLRN HJ\PiVW $ KHQJHUUH D] DODS- pV IHGODSMiQ OpY nyomáVRN NO|QEVpJpEO V]iUPD]y HU pV D SDOiVWRQ NHOHWNH] FV~V]WDWyIHV]OWVpJEO V]iUPD]y HU KDW 9HJ\N IHO D ] NRRUGLQiWD WHQJelyt és pozitív irányításának figyelembevéWHOpYHOtUMXNIHOD]HUNHJ\HQV~O\iW 1 6 U  π S − U  π S + GS +  U π G] τ =  . ábrátDPHO\HJ\N|UNHUHV]WPHWV]HWHJ\HQHVFVEHQOpYNLDODNXOWKHn- gerszimmetrikus áramlást mutat be. amelyEHQDVHEHVVpJPHJRV]OiVDFVKRVV]DPHQWpQQHPYiOWR]LN Y U = . ábra 9HJ\QNIHOHJ\DFVWHQJHO\pYHONRQFHQWULNXVUVXJDU~G]KRVV]~ViJ~KHQJHUWpVtUMXN IHOD]HUUHKDWyHUNHJ\HQV~O\iW7HNLQWHWWHODUUDKogy e folyadékhenger nem gyorsul.

6. figyelembe YpYHKRJ\NLDODNXOWFViUDPOiVEDQGSG] iOO I GY ] =  GS  µ G] I U GU ⇒ Y ] =  GS   µ G] U + iOO  (9. Ezt a peremfeltételt a (9. A (9. azaz – a várakozásnak megfeleOHQ–DQ\RPiVQ|YHNY] dz NRRUGLQiWiN LUiQ\iEDQ FV|NNHQ ÈUDPOiV LUiQ\iEDQ FV|NNHQ Q\RPiVEyO V]iUPa]y HU PR]JDWMDDN|]HJHWDV~UOyGyHUNNHOV]HPEHQ.24) összefüggésbe be- helyettesítve megkapjuk az integrálási állandót. (azaz v z > 0).24) Ha r=5D]D]DFVIDORQDVHEHVVpJ v z = 0. ábra). hogy akkor egyezik meg az áramlás iránya a z tengely pozitív irányítá- dp sával. 9. A sebességmegoszlás tehát másodfokú forgási paraboloid alakú (ld. majd Y ] -t kifejezve a  GS  Y] = − 5 − U (9.adódik. Látható.25)  µ G] összefüggést kapjuk.23) differenciálegyenletet a változók szétválasztásával oldjuk meg. ha < 0.

Másodfokú paraboloid (n=2) esetén Y = .23)-mal megadott csúsztatófeszültség és a (9. Ezzel a (9.6.26) O ∆S Y] = 5 − U (9. Látható. Így írható:   ∆S  Y= 5  µO 98 . (KéVEE H]W D fogalmat kiterjesztjük a Bernoulli összeg csökkenésére.25) se- bességmegoszlás így írható: ∆S τ=− U  pV (9.) A fentiek alapján írható: dp ∆p' =− . ahol l m  D] D FVKRVV] DPHO\HQ D V~UOyGiV N|YHWkeztében a ∆p' nyomás- dz l csökkenés bekövetkezett. A 9.34) összefüggés kapcso- µ O latot teremtett a forgási paraboloid alakú sebességmegoszlás esetén a maximális sebesség és Y ] PD[ a v átlagsebesség között.27) µ O .9H]HVVNEHD ∆p' Pa súrlódási veszteség IRJDOPiW DPL LWW D V~UOyGiV N|YHWNH]WpEHQ EHN|YHWNH] Q\RPiVFV|Nkenés. hogy a τ nega- WtYpVDEV]RO~WpUWpNHDVXJiUIJJYpQ\pEHQQ ∆S 5  A maximális sebesség r = 0 -nál adódik: Y ] PD[ = . A (3. ábrában felrajzoltuk a τ és a sebesség sugár menti változását.

ill.28) 5 . a nyomásveszteséget kifejezve: µ Y O ∆S = (9. ∆S 5 $ FV~V]WDWyIHV]OWVpJ D .

O 8J\DQH] DGyGLN KD HJ\HQOYp WHVV]N D] iUDPOiVW DNDGiO\R]y FV~V]WDWyIHV]OWVpJEO származó  5 π O τ IDO HUpVD]iUDPOiVWIHQQWDUWyQ\RPiVEyOV]iUPD]y 5  π ∆S HU|sz- szegét zérussal (mivel nem gyorsul a közeg) és kifejezzük a τ IDO értékét. 99 . |VV]HIJJpVEO D IDOQiO τ IDO = − értéket vesz fel.

A Reynolds-féle kísérlet. ábrán OiWKDWyWDUWiO\EyOV]DEiO\R]KDWyPHQQ\LVpJYt]iUDPOLNNL$]YHJEONpV]OW 10. 10. ábra NLIRO\yFVWHQJHO\pEHHJ\PiVLNYpNRQ\DEEFV|Y|QNHUHV]WOPHJIHVWHWWIRO\Ddék (pl. közelebb kerülve ezáltal megoldásukhoz. lamináris és turbulens áramlások $P~OWV]i]DGKDUPDGLNKDUPDGiEDQYpJH]WHDODSYHWNtVpUOHWHLW5H\QROGV$10. határrétegek Ebben a fejezetben a valóságos (súrlódásos) közegek sajátosságaival foglalkozunk. többnyire kvalitatív ismeretek segítségünkre lesznek abban. Lamináris és turbulens áramlások.1. 10. Az itt tanult.1. kék WLQWD. hogy gyakorlati áram- lástani jelenségeket értelmezni tudjunk.1.

YH]HWKHWEH+DDIRO\DGpNVHEHVVpJHNLFVLDIHVWHWWIRO\DGpNV]iOYpJLJK~]yGLNDFV WHQJHO\pEHQMyOPHJNO|QE|]WHWKHWHQD]iWOiWV]yYt]WO OGIHOVNpS.

(EEHQD]HVHtben lamináris (= réteges) áramlásról beszélhetünk. A sebesség- YHNWRUDFVEiUPHO\SRQWMiQLGEHQQHPYiOWR]LND]iUDPOiVVWDFLRQiULXVKDDNi- ömOIRO\DGpNPHQQ\LVpJLGEHQQHPYiOWR]LN Növelve a folyadék VHEHVVpJpWDIHVWHWWIRO\DGpNV]iOLGQNpQWLPHJ]DYDUiViWWDSDV]WDOKDt- MXN OG N|]pSV NpS. amelyben az egymás mellett áramló fo- lyadékrétegek anyaga csak a molekuláris diffúzióval keveredik egymással.

Még nagyREEVHEHVVpJQpODFVEHQiUDPOyN|]HJHJ\HQOHWHVYLOiJRVNpNV]tQWHKiWDIHs- WpNWHOMHVHQHONHYHUHGLNDFVEHQiUDPOyN|]HJJHO(]DWDSDV]WDODWD]WEL]RQ\tWMDKRJ\D] áramlásEDQ LGOHJHVHQ MHOHQWV FVWHQJHO\UH PHUOHJHV VHEHVVpJNRPSRQHQV LV YDQ. alsó kép). hogy abban kisebb nagyobb örvények keletkeznek. az áramlási tér pontjaiban a sebesség iránya és nagysága LGEHQ HJ\ N|]pSpUWpN N|UO LQJDGR]LN az áramlás kvázistacionárius. ameO\ D IHVWpNV]HPFVpNHW D WHOMHV FVNHUHV]WPHWV]HWEHQ HONHYHUL +D D NL|PO IRO\DGpN- mennyiség idben nem is változik. DPL D VHEHVVpJ Q|YHNHGpVpYHO HJ\UH J\DNRULEE OHV] PtJQHP D] áramlás teljes egészére kiterjed és állandósul ez a megzavart áramlási állapot (ld. Megvizsgálva az áramlás struktúráját megállapíthatjuk. HJ\PiVVDOKHO\HWFVHUpOQHN|VV]HROYDGQDNHONHYHUHGQHNHOWQQHN. Az áramlási tér egy adott pontMiEDQDVHEHVVpJYHNWRULQJDGR]iVDD]HJ\PiVXWiQiWKDODGyNO|QE|]PpUHWpV .

A turbulencia mértékének jellemzésére a turbulenciafokot használjuk.3) . $7>V@iWODJROiVLLGWDUWDPKDODGMDPHJOpQ\HJHVHQD]WD]LGWDUWDPRWDPLDODWWHJ\ örvény a tér egy pontján áthalad. igen bonyolult áramlást turbulens áramlásnak nevezzük. mint az LGEHOLiWODJVHEHVVpJ I 7  Y= Y GW (10.intenzitású örvényekkel magyarázható.2) 7 és a sebességingadozás Y összege: Y = Y + Y (10. +DDFVLOOH]iOWDOD]iUDPOiVUH]JpVHNQHN]DYDUiVQDNYDQNLWpYHDNNRUDlamináris-tur- bulens átalakulás 5H ≅  körül megy vpJEH +D NHOOHQ ]DYDUPHQWHVVp WHVV]N D] áramlást.1) 5H = µ . Ezt az örvényekre szétbomló. 5H\QROGVNLGHUtWHWWHKRJ\DFViUDPOiVODPLQiULVEyOWXUEXOHQVEHYDOyiWDODNXOiVDQHPFVX- YGρ SiQ D Y iWODJVHEHVVpJWO KDQHP a  GLPHQ]LyWODQ FVRSRUW pUWpNpWO LV IJJ DPHO\HW µ Reynolds-V]iPQDNQHYH]QNpVDPHOO\HONpVEEEHKDWyDQIRJODONR]XQN YGρ (10.) $V]WRFKDV]WLNXVDQYiOWR]yLQJDGR]yVHEHVVpJLGEHOLiWODJiUDtUKDWy I 7  Y = Y GW =  7 A turbulens áramlásban a nyomás is ingadozik: S = S + S . amely a sebesség- ingadozások iWODJRVPpUWpNpWYLV]RQ\tWMDD]LGEHQLiWODJVHEHVVpJKH] 101 . $] LGEHOL iWODJpUWpNekre vonatkozóan stacionárius turbulens áramlásban a Y sebesség- vektor úgy írható fel. ennél lényegesen nagyobb Reynolds-szám értékek mellett is lamináris maradhat D]iUDPOiVGHLO\HQHVHWEHQPiUHJ\NLV]DYDUiVUDLVUREEDQiVV]HUHQYpJEHPHJ\D]iWDOa- kulás (átcsapás).

4) Y Y $]LGEHQLiWODJRNUDYRQDWNR]yPR]JiVHJ\HQOHW $]HO]IHMH]HWEHQOHYH]HWHWW . 7X = 1 Y 6  =   Y [ + Y \ + Y ]  (10.

17) összefüggés) úgy.3) alapján felírható Y [ = Y [ + Y [ stb. hogy a bal oldalhoz adjunk hozzá Y [ GLYY = -t: ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y \ ∂Y ]  = ∂W + Y[ ∂[ + Y\ ∂\ + Y] ∂] + Y[ ∂[ + ∂\ + ∂]   (10. (9. (]pUW5H\QROGVOHYH]HWWHD]LGEHQLiWODJRNUDYRQDWNR]yPR]JiVHJ\HQOHWHW 9pJH]]NHOPLLVXJ\DQH]WDIHODGDWRW/HJ\HQDVUVpJρ=áll.6) egyen- OHWEH pV H]W N|YHWHQ NpSH]]N D HJ\HQOHW PLQGNpW ROGDOiQDN LGEHOL iWODJiW DPL PHg- egye]LND]HJ\HVWDJRNLGEHOLiWODJiQDN|VV]HJpYHOLOONO|QEVpJpYHO $]LGEHOLiWODJRW D . hogy az áramlás lamináris vagy turbulens.5)  ∂S   ∂ Y[ ∂ Y[ ∂ Y[    = J[ − ρ ∂[ +ν ∂ [ +  ∂ \ + ∂ ]   $EDOROGDORQHOYpJH]YHDPYHOHWHWD]DOiEELNLIHMH]pVWNDSMXN 4 9 3  ∂Y [ ∂ Y [ ∂ Y[Y\ 8 1 ∂ Y[Y] 6  ∂S ∂ Y[ ∂ Y[ ∂ Y [   ∂W + ∂[ + ∂\ + ∂] = J[ − ρ ∂[ +ν ∂ [ + ∂ \ + ∂ ]    (10. amelyekkel ezek az áramlások teljes bonyolultságukban számíthatók lennének.PR]JiVHJ\HQOHWLOOD]iOODQGyVUVpJpVYLV]NR]LWiV esetén érvényes (9. kifejezéseket a (10.6) Helyettesítsük be a (10. A turbulens áram- OiVRN LJHQ ERQ\ROXOW VWUXNW~UiMD LGIJJpVH NpUGpVHVVp WHV]L KRJ\ WDOiOXQN-e olyan mód- szereket.17) ill.19) Navier-Stokes-egyenlet helyesen írja le a newtoni közegek áramlását – függetlenül attól. (9. Írjuk fel a Navier-Stokes- egyenlet x irányú komponens egyenletét (ld.

|VV]HIJJpVQHNPHJIHOHOHQGHILQLiOMXNpVD]HGGLJLHNQHNPHJIHOHOHQIHOOYRQis- VDOMHO|OMN.

∂W ∂W ∂W ∂W 102 .$]HJ\V]HUVpJNHGYppUWFVDND]HJ\HVWLSLNXVWDJRNUDPXWDWMXNEHD]HOMárást:  ∂ Y[ ∂ Y[ ∂ Y[ ∂ Y[ = + = .

∂[ ∂[ ∂[ ahol a jobb oldal második tagja zérus. ∂ v x2 x x x 2 ∂x ∂x ∂x ∂x DKRODIHQWLHNDODSMiQDMREEROGDOPiVRGLNWDJMDXJ\DQFVDN]pUXVpUWpN+DVRQOyDQtUKDWy 3 ∂ Y[Y\ 8 = ∂3 Y Y 8 + ∂3 Y Y 8 + ∂3 Y [ \ [ \ [ Y\ 8 + ∂3 Y [ Y \ 8. (10. ∂[  ∂[  ∂[  ahol a jobb oldal második tagja ismét zérus. ∂W ∂W ∂ vx A  pUWpNH ]pUXV KD D] LGEHOL iWODJVHEHVVpJ KRVV]DEE LGWDUWDPRW ILJ\HOHPEHYpYH ∂t LGEHQiOODQGy$]LGEHOLiWODJVHEHVVpJYiOWR]KDWSOKDWXUEXOHQViUDPOiVHVHWpQDFVYé- JpQOpYFVDSRWIRNR]DWRVDQNLQ\LWMXN(]HVHWEHQDIHQWLGLIIHUHQFLiOKiQ\DGRVpUWpNH]pUXs- tól elWpU Írható továbbá: 1 6 ∂ vx 2 = 4 9 + 2 ∂1 v v ' 6 + ∂4 v ' 9 . ∂ Y[ ∂ Y[ ∂ Y [ = + . az integrálás és a differenciálás sorrendje pedig fel- FVHUpOKHW(]pUW ∂ Y [ ∂ Y [ = = .2) összefüggés).PLYHODN|]pSVNLIHMH]pVPiVRGLNWDJMD]pUXV$]LGEHOLiWODJROiVXJ\DQLVLGV]HULQWLLn- tegrálást jelent (ld. 103 . ∂\ ∂\ ∂\ ∂\ ∂\ ahol a jobb oldal második és hDUPDGLNWDJMD]pUXVKLV]HQLWWHJ\LGEHQiOODQGyiWODJVHbes- ségkomponenssel – konstanssal – szorozva szerepelnek az ingadozó sebességkomponensek LGEHOLiWODJDL ∂S ∂S ∂S = + .

írható: I I − v ' ρ v ' dA = − v ' n ρ v ' n dA − v ' t ρ v ' n dA . ábrátDKROHJ\WHWV]OHJHV$HOOHn- U]IHOOHW dA vektorral jellemzett felületeleme látható. amit elhagyunk. harmadik és negyedik tagjában elvégezve a deriválást. megkapjuk a Y [ GLYY =  tagot. A vektor talppontjában ebben a pillanatban a sebességingadozás v'. Vizsgáljuk meg az impulzustétel segítségével ezeknek a tagoknak a jelentését! Tekintsük a 10. ábra normáOLVpVpULQWLUiQ\~NRPSRQHQVHNUH Y Q pV Y W ) bontható fel. Y Q G $ = Y Q G$ = Y Q G$ . Felírva az impul]XVWpWHOWD]HO]PHJIRQ- tolások alapján beláthatóan az alábbi kifejezés adódik: I $ I $ I Y ρ Y G $ = − S G $ + ρ J G9 − Y ρ Y G $ 9 $ I . Ha tehát egy turbulens. (10.7) − ∂ v ' 2x − x v'y x v'z 6. csak az egyenlet jobb oldalán a sebességingadozások KDWiViWNLIHMH]D]LQJDGR]yVHEHVVpJHNQpJ\]HWHLQHNLOOV]RU]DWiQDNLGEHOLiWODJDLW tartalmazó tagok jelennek meg.6) összefüggés az alábbi alakban írható: ∂v x ∂ v x 2 4 9 3 ∂ vx vy ∂ vx vz 8 1 1 ∂p 6 ∂2 vx ∂2 vx ∂2 vx   ∂t + ∂x + ∂y + ∂z = gx − ρ ∂x +ν ∂ x2 + ∂ y2 + ∂ z2 −   4 9 ∂3 v' 8 − ∂1 v ' (10. amely 10.és nyomásátlagokra egy tel- jesen hasonló egyenletet kapunk. ∂x ∂y ∂z A bal oldal második. A A I A $MREEROGDOLHOVLQWHJUiODIHOOHWUHPHUOHJHVHUYHNWRUWHUHGPpQ\H]H]pUWD . hogy Y = Y Q + Y W és a Y W G $ =  ill.2.2. LeJ\HQD]LGEHOLiWODJVHEHVVpJ Y stacionárius. Figyelembe véve.8) A jobb oldal utolsó tagja fejezi ki a sebességingadozás hatását. kvázistacionárius áramlásra írjuk fel a Navier-Stokes-egyenlHWHWD]LGEHOLVHEHVVpJ.A fentiek alapján a (10.

9) A kvázistacionárLXViUDPOiVUDIHOtUWLPSXO]XVWpWHOWHKiWiWPHQWHJ\LGEHOLiWODJRNUD YRQDWNR]yNLIHMH]pVEHDPHO\EHQPHJMHOHQWDVHEHVVpJLQJDGR]iVRNKDWiViWNLIHMH]NpW tag. A 104 .|sz- szefüggés az alábbiak szerint írható fel: I A v ρ v dA = − I ! A   "# dA + p + ρ v ' 2n $ I V I4 9 ρ g dV − ρ v ' t v ' n dA A (10. (]HNHWDWDJRNDWDPHO\HNHWD]HOOHQU]IHOOHWHQNHOOLQWHJUiOQXQNlátszólagos nyo- másnövekedés és látszólagos csúsztatófeszültség tagoknak nevezzük.

10) DOiWV]yODJRV DVHEHVVpJLQJDGR]iVRNN|YHWNH]WpEHQOpWUHM|Y. 3 8 S l = ρ Y Q (10.

Q\RPiVQ|YHNHGpVD 4 τl = −ρ Y W Y Q 9 (10.11) pedig a látszólagos csúsztatófeszültség. (A kifejezésekben az "„"”index jelzi. hogy látszó- lagos IHV]OWVpJHNUOYDQV]y.

$]HGGLJLHNDODSMiQIHOLVPHUMND .

akkor rájövünk. =   [ [ [l − − − + + ∂[ ∂\ ∂] ρ ∂[ ∂\ ∂] Ha hasonlóképpen átalakítjuk a másik két komponensegyenletet. Ez úgy történik. − ρ Y  # $ l (10. amelyek a látszólagos (az instacionárius turbulens áramlásban valóságban QHPOpWH]. Az instacionárius Navier-Stokes-egyenlet ugyanis he- lyesen írja le a legbonyolultabb turbulens áramlásokat is. hogy a jobboldal egyenletenként három utolsó tagja egy Φ látszólagos feszültségtenzor és a ∇ l V]RU]DWDD]D]DNYi]LVWDFLRQiULXViUDPOiVUDD]LGEHOLiWODJRNNDOIHOtUWPR]JiVHJ\HQOHW OG (9.12) = J+ Φ∇+ Φ ∇ GW ρ ρ l ahol  − ρ Y   4 4 9 9 "#  σ [ −ρ Y [ Y \ −ρ Y [ Y ] # τ \[l "# τ ][l = − ρ4 Y Y 9 − ρ Y  − ρ4 Y Y 9 # = τ [l Φ [ \    \ # !τ \ ] [\l σ \l ## τ ]\l .10) és (10.11) összefüggéssel megadott feszültségeket és a Φ látszólagos feszült- l ségtenzor elemeit Reynolds-feszültségeknek nevezzük.HJ\HQOHWMREEROGa- lán a látszólagos húzófeszültség és a látszólagos csúsztatófeszültségek x komponensének hely szerinti deriváltjait:   ∂ 4 Y ∂ Y [ Y \ 9 ∂4 Y Y ] 9   ∂σ ∂ τ \[l ∂ τ ][l . hogy felírjuk D]LGEHOLiWODJRNUDYRQDt- kozó Navier-Stokes-egyenletet és kiegészítjük azt a sebességingadozások hatását kife- MH] WDJRNNDO.6]iPtWiVXNHJ\HOUHD]RQEDQ reménytelen teljes komplexitásukban.6) összefüggés) így írható: GY   (10.13) τ \]l σ ]l ! − ρ4 Y Y 9 − ρ4 Y Y 9   #$  []l [ ] \ ] ] A (10. ezért megelégszünk a sebesség és a nyomás LGEHOL átlagainak meghatározásával. A Reynolds-feszültségek beveze- tése igen hasznos volt a turbulencia hatásának megértése és a turbulens áramlások közeOtW számítása szempontjából egyaránt.

Q\RPiVQ|YHNHGpV LOOK~]yIHV]OWVpJ-növekedés) és a látszólagos csúsztatófe- szültség komponensek (a Reynolds-feszültségek) hely szerinti deriváltjai. A turbulens in- 105 .

amelyekkel a turbulens ingadozások meghatározhatók. keveredési úthossz. amely általánosságban leírná az egyes Reynolds-feszültségeket. 10. ezért fontos lenne viszonylag pontos számításuk. Határrétegek. univerzális faltörvény $PpUQ|NLIHODGDWRNERQ\ROXOWDEEiYiOiVD SODUHSOpVIHMOGpVH.3. mert még ma sem ismeretes olyan univerzális összefüggés. A Reynolds-feszültségek bevezetése a turbulens áramlások számításával kapcsolatos problémákat nem oldotta meg teljesen. azaz megoldhatóvá tenné a turbulens áramlásokat leíró egyenletUHQGV]HUW6]iPRVPRGHOOOpWH]LNDPHO\HNNHON|]HOtWV]iPtWiVRNYpJH]KHWN-e- lenleg az áramlástani kutatások egyik legfontosabb területe ezeknek a feszültségeknek a PHJKDWiUR]iVDOHtUiVD(]pUWLVYiOWDNLJHQIRQWRVViD]RNDPpUpVLPyGV]HUHN SODKGUót méréstechnika).gadozásokból adódó látszólagos feszültségek a folyadékrész átlagsebességgel számolt deformációjából adódó feszültségeknél általában egy-két nagyságrenddel nagyobbak.

határrétegre. az ún. Hasonlóképpen osztanánk fel a teret két részre az áramló közegbe helyezett felmelegített VtNODSN|UOLKPpUVpNOHWHORV]OiVV]HPSRQWMiEyOLV$PHOHJVtNODSWiYRODEELVIHOPHOHgíti D]iUDPOyN|]HJHWH]D]RQEDQHOKDQ\DJROKDWyDODSN|]HOpEHQEHN|YHWNH]IHOPHOHJHGps- KH]NpSHVW(]pUWD]iUDPOiVLWHUHWDODSN|]HOpEHQOpYQDJ\REEKPpUVpNOHWWHOpVKPpr- VpNOHWJUDGLHQVVHOMHOOHPH]KHW~QKPpUVpNOHWLKDWiUUpWHJUHpVD]D]RQNtYli térre oszthat- MXNDKRODKPpUVpNOHWHWiOODQGyQDNWHNLQWMN. ábra): − egy fal melletti viszonylag vékony rétegre.3. Ebben a rétegben a súrlódásnak nagy szerepe van $ V]LOiUG WHVWWO WiYRO SHGLJ D V~UOyGiV HOKDQ\DJROKDWy Tehát ha a súrlódás hatása szempontjából vizsgáljuk a teret. falán a sebesség (a tapadás törvénye értelmében) zérus. az két részre osztható (ld. egy szárny körül megoldhatatODQ QHKp]VpJHW MHOHQWHWW D V]iPtWyJpSHN PHJMHOHQpVH HOWW 3UDQGWO QpPHW áramlástan professzor évszázadunkHOVpYHLEHQD]DOiEELPHJIRQWROiVWWHWWHKDHJ\V]LOiUG testet teszünk az áramlásba.10. ahol a súrló- dás hatása elhanyagolható (azaz jó közelítéssel érvé- nyes az Euler-egyenlet).V]NVpJHVVpWHWWHRO\DQ számítási eljárások kidolgozásiW DPHO\HNNHO ERQ\ROXOW WXUEXOHQV iUDPOiVRN MHOOHP]L My közelítéssel meghatározhatók. 10. A teljes áramlási tér leírása pl. a sebesség a fal közelében. ábra − a faltól távolabbi áramlási térre.3.WWMHJ\H]]NPHJKRJ\DKPpUVpNOHWLKa- WiUUpWHJEHQOHMiWV]yGyKiWDGiVLIRO\DPDWRNpVD]iUDPOiVLKDWiUUpWHJEHQOpYLPSXl- 106 . attól távolodva rohamosan növekszik. ahol a sebesség a fal közvetlen köze- OpEHQpUYpQ\HV]pUXVpUWpNUODIDOWyOWiYRODEEpUYp- Q\HV VHEHVVpJUH Q pV DKRO D V~UOyGiVQDN G|QW V]e- repe van.

A határréteg és azon kívüli áramlás felosztását indokolhatjuk a Navier-Stokes-egyenlet (9. keveredése okozza a fenti jelenségeket. hogy a fal közelében az áramlás örvé- nyessége ( URWY QHP |VV]HWpYHV]WHQG D WXUEXOHQFLiYDO. Belátható.20) alakban felírt változata alapján.zuscsere DIDOKR]N|]HOHEEOpYDIDOKDWiViUDOHODVVXOWIRO\DGpNUészek fékezik a távolabbi gyorsabb folyadékrészeket) gyakorlatilag ugyanannak a mechanizmusnak az eredmé- nye: a molekuláris méretekben a molekulák ütközése. turbulens áramlások esetén ezen kívül az örvények egymásrahatása.

Ha IHOWHVV]N KRJ\ D WHVW N|UOL iUDPOiV Q\XJYy WpUEO YDJ\ |UYpQ\PHQWHV iUDPOiVEyO V]ir- mazik (pl. repüOJpp-V]iUQ\HVHWpQ. QDJ\ pV D KHO\ IJJYpQ\pEHQ J\RUVDQ YiOWR]LN WHKiW D V~UOyGiV KDWiViW NLIHMH] ν URW URW Y értéke viszonylag nagy.

17) alak- jából származtatott síkáramlásra vonatkozó alábbi egyenletrendszer (pl. − DWpUHUKDWiViWILJ\HOPHQNtYOKDJ\MXk. ∂x ∂y − az áramlás stacionárius. ábra): − a határrétegáramlás síkáramlás (Y ] =   ∂ 1 6 =  ). Lamináris áramlás esetén a határréteg sajátosságai a Navier-Stokes-egyenlet (9.14) ∂Y \ ∂Y \  ∂ Y \ ∂ Y\   Y[ ∂[ + Y\ ∂\ =−  ∂S ρ ∂\ +ν  ∂[  + ∂\   ⇒ ∂S ∂\ ≅ ≅ ≅ ≅ ≅ A (10.DNNRUD]iUDPOiVEiUPHO\KDWiUUpWHJHQNtYOHVSRQt- jában a ν URW URW Y értéke zérus. ∂] − Y \ << Y [ . numerikus) megol- dásával határozható meg: ∂Y [ ∂Y [  ∂S  ∂ Y [ ∂ Y[  Y[ ∂[ + Y\ ∂\ =− ρ ∂[ +ν ∂[  +  ∂\   ≅ (10. − ∂ 1 6 << ∂1 6 . hogy azokat a feltevéseinknek megfe- OHOHQDW|EELWDJKR]NpSHVWHOKDQ\DJROWXN$PiVRGLNHJ\HQOHWEOD]DGyGRWWKRJ\a ha- tárrétegen belül a nyomás az adott x metszetben a határrétegen kívüli nyomással egye- 107 . $KDWiUUpWHJMHOOHP]LWD1DYLHU-Stokes-egyenlet segítségével számolhatjuk. ahol az alábbi feltételezésekkel szoktunk élni (ld.3.10.14) összefüggés több tagjánál ≅  -val jelöltük.

ahol V [m/s] a határrétegen kívüli áramlási sebesség.15) ρ ∂[ G[ . %HKHO\HWWHVtWYH D . ezért az Euler-HJ\HQOHWEODGyGyDQtUKDWy  ∂S G9 − =9 (10.zik meg jó közelítéssel. A határrétegen kívül viszont a súrlódás elhanyagolható.

 |VV]HIJJpVW D .

16) egyenlet jobb oldalát a  ∂τ \[l + ρ ∂\ WDJJDOEYtWMN (EEHQD]HJ\HQOHWEHQpVDWXUEXOHQViUDPOiVRNWRYiEELWiUJ\DOiVDVRUiQD IHOOYRQiVQpONOLVHEHVVpJHNLGEHOLiWODJVHEHVVpJHNHWMHOHQWHQHN. 10. Ezt azonban – mint említettük – még nem tudjuk megol- daQLDERQ\ROXOWLQVWDFLRQiULXViUDPNpSUH(]pUWD]LGEHOLiWODJRNUDIHOtUW1DYLHU-Stokes- HJ\HQOHWHWDONDOPD]]XND]HJ\HQOHWMREEROGDOiQPHJMHOHQDVHEHsségingadozások hatását NLIHMH] OiWV]yODJRV FV~V]WDWyIHV]OWVpJHN ILJ\HOHPEHYpWHOpYHO $ WXUEXOHQV KDWiUUpWHJHN számítására szolgáló egyenletet a már megismert elhanyagolások (ld.14) alkalmazásával kapjuk oly módon. hogy a lamináris határrétegekre kapott (10.16) ∂Y [ ∂Y \ + =  ∂[ ∂\ Turbulens határrétegek számítására elvileg rendelkezésre áll az instacionárius tagot tar- talmazó Navier-Stokes egyenlet. amely a pe- remfeltételek ismeretében (pl. IHOV HJ\HQOHWpEH PHJNDSMXN D] ~Q ha- tárréteg-egyenletet DPHO\ D] iOODQGy VUVpJ HVHWpQ pUYpQ\HV NRQtinuitás egyenlettel HJ\WWDONRWMDD]WDNpWHJ\HQOHWEOiOOySDUFLiOLVGLIIHUHQFLiOHJ\HQOHW-rendszert. numerikusan) megoldható: ∂Y [ ∂Y [ G9 ∂ Y[ Y[ + Y\ =9 +ν ∂[ ∂\ G[ ∂\  (10.

Ezek közül az igen szemléletes.$WXUEXOHQVLQJDGR]á- VRNKDWiViWILJ\HOHPEHYHY τ \[l látszólagos csúsztatófeszültség számítására többféle mo- dell létezik. ábra 108 . 1.4. klasszikus Prandtl-féle keveredési úthossz mo- dellt fogjuk megismerni. Tekint- 10. hanem kisebb-nagyobb mé- UHWIRO\DGpNUpV]HN|UYpQ\HNPR]RJQDNDNO|QE|]VHEHs- VpJIRO\DGpNUpWHJHNN|]|WW(]HQIRO\DGpNUpV]HNiOWDORNo- zott impulzuscsere a látszólagos viszkozitás okozója. ahol nem molekulák.fejezet) alkalmazta a turbulens határ- rétegekre. Prandtl a gázok µ viszkozitását okozó molekuláris impulzus- csere analógiáját (ld.

amelynél a Y [ megegyezik a határrétegen kívüli V sebes- VpJJHO LOOHOtUWPpUWpNEHQSO-ra megközelíti azt). ahol egy turbulens határréteg Y [ \ sebességmegoszlása látható. 16 sük a 10.4. Berajzoltunk egy kis „folyadék- FVRPDJRW´ SOHJ\|UYpQ\W. Bejelöl- tük a határréteg δ vastagságát is. ábrát.

13) össze- függések): τ \[l = − ρ Y [ Y \ Amikor a „folyadékcsomag” l WiYROViJEDQHOPR]GXOHJ\DVDMiWMiWyOHOWpUVHEHVVpJUé- tegbe kerül.18) . Hasonlóan ha Y \ < . A látszólagos csúsztatófeszültség (10. (10. akkor Y [ > .3)). akkor Y [ < .19) ∂\ ∂\ ∂\ . Ennek alap- ján írható: ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ τ = τ \[l = ρ l = µW (10. A (10. miu- tán sebessége kisebb a helyi sebességnél. ábrát. A µ W D]HO]HNEHQPHJLVPHUWÄDQ\DJMHOOHP]YLV]NR]LWiV´DQDOyJLá- jára bevezetett „turbulens viszkozitás”. $ONDOPD]]XN3UDQGWOQpKiQ\N|]HOtWI|OWHYpVpW 109 .19) kifejezése alkalmazható a turbulens határrétegek számításánál.RQWLQXLWiVLPHJIRQWROiVRNDODSMiQN|]HOtWHQtUKDWy Y \ ≅ Y [ (10. azaz a „folyadékcsomag” felfelé mozdul el. Az ingadozás abszolút értéke függ a sebes- VpJSURILOPHUHGHNVpJpWOpVDNHYHUHGpVL~WKRVV]WyO ∂Y [ Y [ ≅ l (10. (10. DPHO\HOVVRUEDQQHPDN|]HJIL]LNDLVDMiWRVVi- gaLWyOKDQHPD]iUDPOiVMHOOHP]LWOIJJ ∂Y [ µ W = ρ l (10. Tekintsük a 10.20) ∂\ .19) összefüggés akkor is helyesen fejezi ki a τHOMHOpWKDQHPPRQRWRQQ|YHNYD sebességmegoszlás. mert ha Y \ > . A látszólagos csúsztatófeszültségre vonatkozóan írható (ld.17) ∂\ .11) és (10.4. . MegálODStWKDWMXNKRJ\\LUiQ\EDQQ|YHNY Y [ sebességek esetén Y [ Y \ < . keveredési úthosszat képes megtenni v’y ingadozási sebességgel (ld. ahol Y [ sebességingadozást okoz.DPHO\DIiUDPOiVLLUiQ\UDPHUOHJHVHQ l [m] ún.

ezért l Q − /HJ\HQDNHYHUHGpVL~WKRVV]HOVN|]HOtWpVEHQOLQHiULVIJJYpQ\HD]\QDNl≅ κ \ . ∂\ A fenti feltevésekkel (10. Turbulens határrétegeknél a fal jelenléte megakadályozza a közvetOHQ N|]HOpEHQ OpY Ué- WHJEHQD]|UYpQ\HNNHOHWNH]pVpWIDOUDPHUOHJHVLUiQ\~PR]JiViW0LYHOHUpWHJEHQDYLVz- koziWiVGRPLQiODIDON|]YHWOHQN|]HOpEHQOpYUpWHJHWviszkózus (vagy gyakran lamináris) 110 .− A fal közvetlen közelében a fal jelenléte miatt a keveredési úthossz zérus. súrlódási sebesség fogalmát és szétválasztva a fenti dif- ρ !V$ ferenciálegyenletet írható: GY [  G\ Y  = DPLEOLQWHJUiOiVXWiQDGyGLN [ = OQ \ + . A (10. távolabb a fal hatása egyre kevésbé érvényesül. ezért a fenti egyenlet két utólsó tagja egy K konstansba fogható össze: Y[  \ X = OQ +. =  adódott aNtVpUOHWHNEO(]D]HJ\V]HUpVQ\LOYiQYDOyDQGXUYDNö- ]HOtWpVHNNHOOHYH]HWHWW|VV]HIJJpVPHJOHSHQSRQWRVDQtUMDOHDWXUEXOHQVKDWiUUpWHJHNIDl- hoz közeli rétegében a sebességmegoszlást.RQVW  X κ ν κ ν A határréteg egy adott metszetében X állandó. ∂Y [ − A határréteg falhoz közeli részén > .RQVW  X κ \ X κ Alakítsuk át az egyenlet jobb oldalát: Y[  \ X  X = OQ − OQ + . amely állan- dóira κ =   és .21) összefüggést univerzális (logaritmikus) faltörvénynek nevezzük.  ∂\  ⇒ ρ ∂\ Bevezetve az X = τ  P "# ún. − $IDON|]HOpEHQOpYUpWHJEHQDFV~V]WDWyIHV]OWVpJMHOHQWVHQQHPYiOWR]KDW7pWHOHz- 16 ]N IHO N|]HOtWHQ KRJ\ τ \ ≅ τ   D]D] D FV~V]WDWyIHV]OWVpJ N|]HOtWHQ iOODQGy pV HJ\HQOτ  3D − ODO DIDORQpEUHG~Qfali csúsztatófeszültséggel.19) átalakítható: τ = ρ κ  \  ∂Y  [  τ ∂Y =κ\ [ . (10.21) X κ ν .

ahol a dimen- \ X Y ziótlan faltávolság függvényében vittük fel a [ ν X dimenziótlan sebességet. ábrát. A határUpWHJNOV ν UpV]HLQ|UYpQ\HVVHEHVVpJPHJRV]OiVOHtUiViUDNO|QE|]HPSLULNXVYDJ\IpOHPSLULNXV|sz- szefüggések szolgálnak. A differenciál- ∂\ ∂\ GY [ X egyenletet szétválasztva: = G\ összefüggést kapjuk.21) logaritmikus fal- ν \ X törvényt leíró egyenesbe. X ν Y[ X Integrálás után adódik: =\ + & .alaprétegnek nevezzük. 111 . hogy a viszkózus alapréteg vastagsága ≅  alapján számolható. amely ≅  és 30 között átmegy a (10. az ν \ X univerzális faltörvény érvényességi tartománya pedig  ≤ ≤  . >  értékeknél a sebességmegoszlás eltér az egyeQHVWO ν \ X Látható tehát.22) összefüggéssel leírt lineáris sebesség- \ X megoszlás egy görbét ad. X ν Mindezekkel a fal melletti viszkózus alaprétegben a sebességmegoszlást a Y[ \ X = (10. E rétegben Newton viszkozitási törvénye (1.2) értelmében ∂Y [  ∂Y τ = τ = µ . Ha \ =  Y [ = . a (10. ezért & =  . Tekintsük a 10. 10.5.5. azaz µ = ρ ν figyelembe vételével: X = ν [ adódik. ábra A fél-logaritmikus diagramban a kis faltávolságoknál ér- vényes.22) X ν összefüggés írja le.

6.6. ábraNO|QE|] \ + = pUWpNHNQpOPXWDWMDD]iUDPOiVMHOOHP]LW$EDO oldali ν képen (y + =. ábra \ X A 10. 10.

 D YLV]Ny]XV DODSUpWHJUH MHOOHP] iUDPNpS D N|]pSVQ y + =101) kiala- kult turbulens áramlás látható. Annak érdekében. (A szá- PtWiV VRUiQ IHO NHOO KDV]QiOQL QpKiQ\ IRJDOPDW pV |VV]HIJJpVW DPHO\HW FVDN NpVEE Wir- J\DO D MHJ\]HW (]HNHW PHJNO|QE|]WHWpVO ]iUyMHOEH WHVV]N. számítsuk ki egy ' =  PP iWPpUMKHQJHUHVFVEHQDIDOPHOOHWWNLDODNXOyYLVz- kózus alapréteg vastagságát és az univerzális faltörvény érvényességi tartományát. A jobb oldali kép (y + =407) a logaritmikus faltörvény érvé- nyességi határán kívüli rendezett áramlást mutatja. a sebességnövekedés rohamos- ságát. amelyet csak helyenként zavar meg a turbulens zónából származó nagy örvény. hogy érzékeljük a határréteg méreteit.

ν =  ⋅  − . $ FVEHQ OHYHJ iUDPOLN NJ P P ρ =   . a λ FVV~UOyGiVLWpQ\H]pλ =   . átlagsebessége legyen Y =  . (A Reynolds-szám értéke P V V Y' 5H = =   .

(J\HQOYpWpYHHJ\/KRVV]~Vágú ν HJ\HQHVFVEHQNHOHWNH] D .

|VV]HIJJpVVHOV]iPROKDWy.

 ∆S nyomásveszteség és a FVNHUHV]WPHWV]HWV]RU]DWiWD τ  IDOLFV~V]WDWyIHV]OWVpJpVD]/KRVV]~ViJ~FVIDOIHOOHWé- ρ Yλ nek szorzatával kiszámítható a fali csúsztatófeszültség értéke: τ  = =   3D . A viszkózus alapréteg vas- \ X tagságára =  értékhez   PP -t kapunk. A viszkózus alapréteg határán a sebesség a ν .  Ezekkel a súrlódási sebesség értékére X =   P  V adódik.

3 mm távol- ságban a sebesség 13. |VV]HIJJpVEO V]iPROYD  PV Az univerzális faltörvény (10. 112 . Ezen intervallum szélén.7 m/s. a faltól 6.21) összefüggése \ =   −   PP intervallumban érvényes.

A fenti számításból néhány érdekes következtetés vonható le: − A fali csúsztatófeszültség viszonylag kicsiny 3D.

A faltól beljebb haODGYD D VHEHVVpJPHJRV]OiVRN MHOOHJH WHOMHVHQ HOWpU OHV] /DPLQiULV HVHWEHQ WRYiEEUD LV viszonylag rohamosDQ Q D VHEHVVpJ D IDOWyO WiYRORGYD ÄFV~FVRV´ D VHEHVVpJPHJRV]OiV.23) összefüggés adja meg: ∂Y [ ∂Y [ τ=µ . Lamináris esetre.7. HRJ\DQ PDJ\DUi]KDWyDVHEHVVpJPHJRV]OiVRNDODNMiQDNNO|QE|]VpJH"$WHQJHO\LUiQ\~ sebesség sugár menti változásának rohamossága és a csúsztatófeszültség közötti kapcsolatot lamináris esetben (és a viszkózus alapréteg esetén) a (9.20) összefüggés).6. ahol µ W ∂U ∂U a turbulens viszkozitás (ld. ábra csúsztatófeszültség sugármenti változásának jellege füg- getlen attól. A 10. hogy a τ 0 fali csúsz- tatófeV]OWVpJ pUWpNH D] iEUi]ROW ODPLQiULV pV WXUEXOHQV FViUDPOiV HVHWpQ XJ\Dnakkora. − $] XQLYHU]iOLV IDOW|UYpQ\ pUYpQ\HVVpJH D FVNHUHV]WPHWV]HW YLV]RQ\ODJ NLV UpV]pUH D sugár 12%-ára) terjed ki. ahol a sugár függvényében jelleg- re helyesen vittük fel lamináris és turbulens áramlás ese- WpQDKHQJHUHVFVEHQNLDODNXOyVHEHVVpJPHJRV]OiVRNDWpV a csúsztatófeszültség megoszlását. A fal mellett a lamináris áramlásban ill. a turbulens áramlás viszkózus alaprétegében nagy rohamosViJJDOQDVHEHVVpJDIDOWyOWivolodva. turbulens áramlásra pedig a (10.DFVEHQOpYiWODJVHEHVVpJJHO Y számolt ρ dinamikus nyomás 0. Tételezzük fel. de az érvényességi tartomány határán a sebesség csaknem PHJHJ\H]LND]iWODJVHEHVVpJJHOD]D]DIDOpVDFVWHQJHO\N|]|WWLVHEHVVpJQ|YHNHGpV MHOHQWVUpV]HDYLV]Ny]XVDODSUpWHJEHQpVLWWMiWV]yGLNOH Tekintsük a 10.19) értelmében a τ = µ W kifejezés.(10. ábrát.0044 szerese  − A viszkózus alapréteg igen vékonyYDVWDJViJDDFVVXJDUiQDN-a.7.2) össze- függés alapján viszonylag kis viszkozitás mellett nagy csúsztatófeszültség. hogy az áramlás lamináris vagy turbulens. a vékony réteg határán eléri az átlag- sebesség csaknem felét. de e rétegben az áramlási sebesség igen meredeken növekszik. hiszen csak így jöhet létre az (1. ábrában már bemutattuk ezeket a megoszlásokat. ami- kor a sebességmegoszlás másodfokú forgás-paraboloid a 9.

mint az anyagUD MHOOHP] µ  GLQDPLNDL YLV]NR]LWiV $ WXUEXOHQV iUDPOiV IDOWyO WiYRODEE OpY 113 . azaz azonos τ csúsztató- feszültséghez a sebességprofil sokkal kisebb meredeksége tartozik. Turbulens esetben viszont a sebességmegoszlás „ellaposodik”. hogy a µ W turbulens viszkozitás sokkal (ténylegesen egy-két nagyságrenddel) nagyobb. Ez azt mutatja.

− A határrétegben áramló közeg mennyisége az áramlás irányában folyamatosan QKLV]HQHJ\UHW|EEN|]HJUHKDWDYLV]NR]LWiVUpYpQDV]LOiUGIDOIpNH]KDWiVDA ha- WiUUpWHJ YDVWDJViJD LV Q – HUVHQ J\RUVXOy iUamlások kivételével – az áramlás irányában.részein az áramlás olyan sajátosságokat mutat. hogy a test körüli áramlás lamináris vagy turbulens. akkor annak áramlással szembefordított felületén torlópont alakul ki. mintha egy lényegesen nagyobb (és a hely függvényében változó) viszkozitású közeg áramolna. − /HNHUHNtWHWWEH|POQ\tOiVRQNHUHV]WOHJ\FVEHEHiUDPOyN|]HJpVDFVIDON|Ocsön- KDWiVDN|YHWNH]WpEHQDFVEHOVHMpEHQDIDORQKDWiUUpWHJDODNXONL$KDWiUUpWHJD]HO ]HNEHQ bemutatott módon vastagszik és meghatározott feltételek fennállása esetén WXUEXOHQVVpYiOLN0LN|]EHQDKDWiUUpWHJV]pOHDFVKRVV]DQ|YHNHGWpYHODIDODNLUá- Q\iEyO N|UEHQ N|]HOtW D FV WHQJHO\H IHOp D SRWHQFLiORVQDN WHNLQWKHW EHOV iUDPOiV (amelyet a s~UOyGiV KDWiVD D]D] D KDWiUUpWHJPpJQHPpUWHO. A torlóponttól kiindulóan lamináris határréteg kelet- kezik – függetlenül attól. A turbulens határréteg kialakulásának távolsága az áramlási seEHVVpJWODN|]HJYLV]No- ]LWiViWyODNOViUDPOiVWXUEXOHQFLDIRNiWyODIHOOHWpUGHVVpJpWOVWEIJJ$ODPLQá- ris-WXUEXOHQV iWDODNXOiVW HOLGp]KHWMN D] iUDPOiV PHJ]DYDUiViYDO SO D IHOOHWHQ D] áramOiVUDPHUOHJHVHQHOKHO\H]HWWKX]DOODO WXUEXOHQFLDJenerátorral). Amint láttuk. $KDWiUUpWHJHNiUDPOiVLUiQ\~YiOWR]iViUDLOODFViUDPOiVNLDODNXOiViUDYRQDWNR]yDQQé- hány megjegyzést teszünk: − Ha az áramlásba egy szilárd testet helyezünk. A torló- ponttól távolodva a lamináris határréteg egy átmeneti zóna mögött általában turbu- lenssé válik. a turbulens határréteg „alján” viszkózus alapréteg van.

ugyanakkor a folytonoVViJ WpWHOH PLDWW D] iWODJVHEHVVpJ QHP YiOWR]KDW D FV KRVV]D mentén. amely az egye- nes és állandó keresztmetV]HW FV KRVV]D PHQWpQ WRYiEE PiU QHP YiOWR]LN (]W D] áramképet kialakult lamináULV YDJ\ WXUEXOHQV FViUDPOiVQDN nevezzük és azt a FVKRVV]DW DPHO\UH V]NVpJ YDQ D NLDODNXOW FViUDPOiV OpWUHM|WWpKH] kezdeti cs hossznak (O N P . ahol az áramlási sebesség a súrlódás következtében lecsökkent.VHEHVVpJHDFVKRVV]D mentén állanGyDQ Q $ EH|POpVWO WiYRORGYD XJ\DQLV HJ\UH QDJ\REE D FVNHUHV]W- metszet azon része. Tovább távoORGYDDEH|POpVWODKDWiUUpWHJHOpULDFVWHQJHO\pWpVDFVEHQ adott távolságon belül kialakul az a lamináris vagy turbulens áramkép.

QHYH]]NDPHO\QHNGFViWPpUK|]YLV]RQ\tWRWWKRVV]D 114 .

G A Re (Reynolds szám) definícióját a (10. G ON − turbulens áramlás esetén: =    5H   . 115 . ON − lamináris áramlás esetén: =   5H.1) összefüggésben adtuk meg.

hatásuk $]HO]IHMH]HWEHQGHILQLiOWXNDKDWiUUpWHJHWa szilárd fal melletti áramlásban a súrló- GiVKDWiViUDOpWUHM|YUpWHJDPHO\EHQDVHEHVVpJDIDOPHOOHWWpUYpQ\HV]pUXVUyODIDl- WyO WiYRO pUYpQ\HV ~Q KDWiUUpWHJHQ NtYOL. 11. A határrétegek sajátosságai.

  DPLEODNLV]RUtWiVLYDVWDJViJ I   δ Y[ δ =  − 9  G\ . azon kívül a súrlódás hatása általában elhanyagolható. Jelöljük δ  -gyel az ún. $KDWiUUpWHJEHQKpVDQ\DJiWDGiVMiWV]yGLNOH $PV]DNLIHODGDWRNMHOHQWVUpV]pQpOD]iUDPOyN|]HJJHOpULQWNH]V]LOiUGWHVWpVDN|]HJ N|]|WWQHPFVDNV~UOyGyHUOpSIHOGHDV]LOiUGIHOOHWpVDN|]HJN|]|WWKLOODQ\DJis . amelynek értéke megmutatja a zavartalan áramlás határréteg miatti „el- mozdításának” mértékét. néhány mm. a kiszorítási vastagság pedig ennek kereken tizede. (11. VHEHVVpJUH Q $ KDWiUUpWHJEHQ D V~rló- dásnak nagy szerepe van. mintha a test „kövérebb” lenne. olyan hatást gyakorol rá. A δ  értékét abból a megfontolásból kiindulva határozzuk meg.1. ábrán egy határréteg sebességmegoszlása látható. amely a határrétegen kívüli V sebességgel a (δ − δ  ) vas- tagságú rétegen áramlana át. Tehát δ  -gyel vékonyabb rétegben áramlana át ugyanannyi súrlódásmentes közeg. 1δ − δ 6 9 = I Y I1 δ δ  [ G\ ⇒ δ  9 = 6 9 − Y [ G\ . ábra A 11. kiszorí- tási vastagságot. hogy a fal és a határréteg széle között a határrétegEHQiWiUDPOyWpUIRJDWiUDPRWHJ\HQOYp tesszük azzal a térfogatárammal. A határréteg „kiszorít” $IDOPHOOHWWNLDODNXOyUpWHJEHQOHIpNH]GLNDN|]HJH]il- tal a fal közelében adott térfogatáram kisebb átlagsebes- séggel vastagabb sávban áramlik át. A határréteg vastagsága δ. A határréteg létrejötte tehát a határrétegen kívüli áramlást mintegy „kiszorítja”. 11.1) Csak a nagyságrend érzékeltetésére: egy személygépkocsi hátsó részén a határréteg vastag- sága néhányszor tíz mm. Eb- ben a fejezetben a határrétegek legfontosabb hatásait tárgyaljuk. 11.1.1.

és az anyagátadás mechanizmusa igen hasonló.átadódhatJRQGROMXQNDKFVHUpONUHpVDV]iUtWiVIRO\DPDWiUD$]LPSXO]XV-DK. különösen turbulens határrétegekben a viszkózus DODSUpWHJHQ NtYO DKRO D] LGEHOL iWODJVHEHVVpJUH PHUOHJHVHQ HOPR]GXOy „folyadékcso- PDJRN´|UYpQ\HNIHOHOVHNPLQGKiURPPHQQ\LVpJHJ\WWOH]DMOyWUDQV]SRUWMipUW Egy „folyaGpNFVRPDJ´HJ\LNUpWHJEOHJ\HOWpUVHEHVVpJKPpUVpNOHWpVNRQFHQWUiFLyM~Ué- tegbe elmozdulva e rétegben impulzus-K.és koncentráció-változást okoz. hogy a turbulens impulzustranszportra („veze- WpVUH´. Láttuk azonban. Ezért a határré- WHJ D KPpUVpNOHWL pV D NRQFHQWUiFLy-határréteg vastagsága turbulens esetben nem sokkal különbözik egymástól.

A csúsztatófeszültségek nagyságrendjéreMHOOHP]D τ  fali csúsztatófeszültség. HJ\DXWyUDKDWyHUV]HPSRQWMiEyOKLV]HQD]iWODJRV τ  -lal megszorozva az autó teljes fe- lüOHWpWWpQ\OHJFVDNQpKiQ\1HUWNDSXQN0pJMREEDQPHJHUV|GLNEHQQQNH]DJRQGR- 117 .2. ábra szembeIRUGtWRWW~QEHOpSpOHN|]|WWLWiYROViJ$ORJ- log diagramon látható a lamináris és a turbulens határrétegre vonatkozó két egyenes.2. ame- lyet a F I helyi V~UOyGiVLWpQ\H]YHO szoktunk jellemezni: τ F I = . itt a leg- nagyobb a deformációsebesség. amelyek a lamináris határré- tegben dominálnak. azaz a F I -Re kapcsolatot hatványfüggvények írják le. ugyan- tJ\DWXUEXOHQVKYH]HWpVLOOGLII~]LyLVHJ\-két nagyságrenddel intenzívebb a moleku- OiULVIRO\DPDWRNiOWDOHOLGp]HWWKYH]HWpVQpOpVGLII~]LyQiO. ezért itt kell a legnagyobb csúsztatófeszültségekkel számol- nunk. hogy a fali csúsztatófeszültségek igen kicsik. amelyhez F I ≅   tartozik.) A csúsztatófeszültségek kis pUWpNHLEO DUUD D WpYHV N|YHWNH]Wetésre juthatunk. A 11.3. azaz a τ  D GLQDPLNXV Q\RPiV QpKiQ\ H]UHOpNH $ KHQJHUHV FVUH YRQDWNR]y számításunknál τ  =   3D értéket kaptunk.2) ρ  9  azaz a helyi fali csúsztatófeszültséget a határrétegen kívüli sebességgel számított dinamikus nyomáshoz viszonyítjuk. (11. 11. ábrán egy síklap esetén látható F I a Reynolds-szám függvényében. ami a diagramból levonható az. A legfontosabb tanulság.MHOOHP]µ W örvényviszkozitás egy-két nagyságrenddel nagyobb a µ-nél. hogy a súrlódás kis szerepet játszik pl. amelynél az L jellem] PpUHW D YL]VJiOW KHO\ pV D VtNODS iUDPOiVVDO 11. F I a néhány ezred. hogy a határrétegben változik a legrohamosabban a sebesség. A határrétegben csúsztatófeszültségek keletkeznek Tekintettel arra.

legkisebb értéke szokásos körülmények között F S PLQ = − körüli. az áramlásba helyezett test felüle- WpQNHOHWNH]Q\RPiVUDMHOOHP]F S Q\RPiVWpQ\H]jellem]pUWpNHLYHO S − S FS = ρ  9 (11.3)  $Q\RPiVWpQ\H]PD[LPiOLVpUWpNpW F S PD[ = ) a torlópontban veszi fel. azaz ugyanilyen arányban nagyobbak a nyo- másból sziUPD]yHUNDFV~V]WDWyIHV]OWVpJHNEOV]iUPD]yHUNQpO0pJLVDFV~V]WD- tóIHV]OWVpJHNQHNG|QWMHOHQWVpJNYDQPHUWD]H]HNEOV]iUPD]yNLVHUNDKDWiU- réteg leválását okozzák OGN|YHWNH]DOIHMH]HW. ha a szokásos F I értékeket összehasonlítjuk pl. egy.lat. A F S értékek tehát szokásosan 2-3 nagy- ságrenddel haladják meg a F I értékeket.

118 . A súrló- GiVDODSYHWKDWiVDWHKiWiOWDOiEDQHJ\ERQ\ROXOWPHFKDQL]PXVRQD]iUDPNpSpVH]iOWDOD nyomásmegoszlás megváltozásán keresztül. és nem közvetlenül érvényesül.3.pVH]iOWDODODSYHWHQPHJYiOWR]WDtják az áramkéSHWDWHVWHQNHOHWNH]Q\RPiVPHJRV]OiVWpVtJ\DWHVWUHKDWyHUW. egy áram- lásbaKHO\H]HWWWHVWUHKDWyHUWHNLQWHWpEHQ 11. pl. amit egyDOHYiOiVLEXERUpNRWNLW|OWDKHQJHUKH]FVDWODNR]yWHVWIHO- színén mérnénk.3. ábraSOHJ\iUDPOiVVDOSiUKX]DPRVWHQJHO\KHQJHUP|J|WWLOHYiOiVLEXERUpNRWpV Q\RPRWPXWDWEH$OHYiOiVLEXERUpNEDQDQ\RPiVN|]HOtWOHJiOODQGypVN|]HOPHJHJ\ezik azzal a nyomással. ábra A 11.

jobb oldali ábra. A bal oldalon egy síkáram- OiVEDQD]iUDPOiVLVHEHVVpJUHPHUOHJHVHQHOKHO\H]HWWODSKDWására kialakuló ún.a. A határréteg leválik A 11. ábrán egy klasszikus kísérlet eredményét vázoljuk. ábra A fal fölötti áramkép részletei a 11. Ha a torlópontbaYH]HWHJ\HQHViUDPYRQDODNiOWDONLMHO|OWVtNEDHJ\Yé- kony szilárd lapot helyezünk a falhoz. A falhoz közel lpY IRO\DGpNUpV]HNHW QHPFVDN D 119 . ábra $WRUOySRQWiUDPOiVIMHOOHJ]HWHVVpJHKRJ\DN|]HJnyomásnövekedéssel szemben áram- lik és a nyomástér hatására lassul.5. Mi okozhatta a szilárd falon a visszaáramlás kialakulását? 11. az áramkép váratlan drámai változását figyelhetjük meg: ld.4. torlópont- áramlást látunk.11. ábrán láthatók: 11.4.4.5.

7. Az ábra jobb oldaOiQ OiWKDWy D KHQJHU IHOOHWpQOpYQ\RPiVYiOWR]iVDDN|]pSSRQWLVzög 120 . ° -NDODIJJOHJHVitPpUÄHOWW´iOODQGyVXO (]D]iUDPNpS– DPLQWD]WNpVEEOiWQLIRJMXN–DUUDD]HVHWUHYRQDWNR]LNDPLNRUDKHQJHUKRPORNIDOiQOpY határréteg lamináris. Ebben az esetben a határréteg vékony marad (esetleg vékonyodik. hanem a falsúrlódás is lassítja. − iUDPOiVLUiQ\iEDQQ|YHNYQ\RPiV A 11. (ld.27) normális irányú komponens egyenlete) is látható. ahol a leválás helye kb. hogy a közeg a henger áramlással szem- EHQp] KRPORNIDOiQ FV|NNHQ Q\RPiV LUányában gyorsulva áramlik./ esetben áramlás irányában QDQ\RPiV. majd leválása tartozik.) A henger körüli áramképet mutatja be a 11. a sebesség. ábrát. A képen jól látható.a.6.) A c./ábra a határrétegben láthatóvá tett áramlást mutatja be két esetben. és a turbulens határréteg lami- nárissá válhat. A b.5. akkor azok megállnak és a nyomáskülönbség hatására a fal mellett vissza- áramló folyadékrészek a határrétegben áramló közeget elválasztják a faltól és az áramlási tér belsejébe terelik: a határréteg leválik.5. ábra bal oldali része. E jelenséggel a 14.5. fejezetben foglalkozunk részletesen. A képen a henger két oldalán felváltva.nyomásnövekedés.a. Ezért áramlás irányban rohamosan lasVXOQDNDJ\RUVDQYDVWDJRGyKDWiUUpWHJEHQOpYIRO\DGpNUpV]HN+DD]ÄHJpV]VpJHV´Nl- ViUDPOiVQHPNpSHVLPSXO]XVFVHUHUpYpQPR]JiVEDQWDUWani a határrétegben áramló folya- dékrészeket. ábra) A határréteg leválásnak tehát két szükséges feltétele van: − fal közelsége. felül pe- dig a határréteg leválás folyamatát. ahol egy síkáramlásba helyezett henger körüli áramképet vázoltuk: az ábra alsó felén a súr- lódásmentes áramlás esetén érvényes áramképet. amelyhez a határréteg vasta- godása. ábra nyomásmegRV]OiVDIJJOHJHVWHQJHO\UHV]LPPHWULNXV$] áramvonaODN J|UEOHWpEO OG felírt vonaODNJ|UEOHWpEO OGDWHUPpV]HWHVNRRUGLQiWD-rendszerben D WHUPpV]HWHV NRRUGLQiWD- Euler-egyenlet (4./ áramkép áramlás irányában FV|NNHQQ\RPiVKR] tartozik. 11. Itt tehát akkor sincs leválási veszély. ha az áramló közeg súrlódásos. Súrlódásmentes közeg eseWpQ QHP KDW HU D KHQJHUUH.b./ábrán is látható módon határréteg leválás következik be. A henger hátsó részén azonban a fal mel- OHWWL N|]HJUpV]HN Q|YHNY Q\RPiV LUiQ\iEDQ iUDPRlnak és súrlódásos közeg esetén a 11. Egyensúlyi állapot alakul ki. hogy a határréteg láthatóvá tett közeg- részei „leválnak” a falról. azaz az áramlás gyorsul. és az áramlási tér belseje felé áramlanak.és 11. Tekintsük a 11. A leválás miatt módosul az áramkép és könnyen beláthatóan a lassuló áramlás kezdete és így a leválás helye is az óra- mutató járásával ellentétesen mozdul el a henger felületén. periodikusan leúszó örvények (Kármán-féle örvény- sor) egyikének keletkezése látható.6./ és c.

a B görbe pedig az általunk tárgyalt iUDPNpSKH]WDUWR]LN $&J|UEHWiUJ\DOiViUDNpVEEYLVV]DWpUQN.függvényében: az A görbe a súrlódásmentes esetre.

7. 11. ábra $Q\RPiVNHUOHWPHQWLYiOWR]iViWYL]VJiOYDQpKiQ\PHJiOODStWiVWHKHW − V~UOyGiVPHQWHVN|]HJiUDPOiVDHVHWpQDKHQJHUPHJI~YiVLLUiQ\UDPHUOHJHViWPpU- jének végpontjában a sebesség  Y ∞  H]pUW D Q\RPiVWpQ\H] pUWpNH D %HUQRXOOL- HJ\HQOHWEOOiWKDWyDQ.

H]pUWDKHQJHUUHiUDPOiVLHUHGHWHUKDW 121 . − a nyomásmegoszlás a leválás következtében nagy mértékben aszimmetrikussá vált. ami a henger hátsó részére vonatkozó nyomásmegoszlások kü- O|QE|]VpJpEOOiWV]LN − a leválás hatására kialakuló térben. amelyet leválási buboréknak is nevezünk. a Q\RPiVLGEHOLiWODJDN|]HOtWleg állandó. − D KDWiUUpWHJ OHYiOiVD D V~UOyGiVPHQWHV iUDPOiVKR] NpSHVW DODSYHWHQ megvál- toztatta az áramképet. ott a valóságos.–3 − ahol az áramlás gyorsul. súrlódásos közeg áramképe általában csak kissé tér el az ideálisétól DPL D Q\RPiVPHJRV]OiVRN QDJ\PpUWpN KDVRQOy- ságából látható.

azaz a S  − S  6 YDOy valóságos nyomásnövekedés nem éri el a súr- OyGiVPHQWHViUDPOiVHVHWpQV]iPtWRWWDW$GLII~]RUPNödését az η GLII diffúzor hatásfokkal szoktuk jellemezni: 1S − S 6   YDOy 1S − S 6 η GLII = (11. az áramlás irányában nö- vekY NHUHV]WPHWV]HW FVGDUDE (ld. a fal közelében vagy visszaáramlás (ld. vagy jobb esetben is kiterjedt. a határréteg gyorsan vastagodik. Emiatt a NL|PONHUHV]Wmet- szetben nem egyenletes a sebességmegoszlás (amit a (11.8.9. ábra). ábra 122 . esetleg leválás következik be.5)   LG . 11.9. 11. ábra Valóságban a diffúzor fala közelében a nyomásnövekedéssel szemben áramló folya- dékrészek a súrlódás következtében még rohamosabban lassulnak mint a faltól távoliak.4) összefüggés felírásánál feltet- tünk). A Bernoulli-egyenlet alkalmazásával: 1S  − S 6 LGHiOLV = 4 ρ  Y − Y    9 (11. ábra) Le- J\HQDN|]HJVUVpJHiOODQGy6~UOyGiVPHQWHVHVHWben DGLDJUDPRQOiWKDWyIRO\WRQRVYRQDOQDNPHJIHOHOOHn- QHDN|]HJODVVXOiViYDO|VV]HIJJQ\RPiVnövekedés. -HOOHP] SpOGDNpQW YL]VJiOMXN PHJ D] iUDPOiVW HJ\ diffúzorban.8.4) 11. ki- VHEE VHEHVVpJJHO MHOOHPH]KHW ]yQD YDQ $ GLII~]RU N|]pSV UpV]pQ SHGLJ D GLII~]RU Ne- resztmetszet viszonyából számolható Y  átlagsebességnél nagyobb a nyomás szempontjá- 1 ból mértékadó sebesség. 11. amely egy.

ábránOiWKDWyiUDPNpSKH]LOO&MHOJ|UEpKH]+DDKHQJHUKRPORk- felületén lamináris határréteg alakul ki.) − 7RYiEELOHKHWVpJa falhoz közel áramló közegrészek sebességének növelése: • a lelassult közegrészek eltávolításával: határréteg-elszívás. • a határrétegen belüli impulzuscsere növelésével: a lamináris határréteg turbu- lenssé tételével ill. vagy az áramlás megzavarásával turEXOHQVVpWHVV]NDKDWiUUpWHJHWD]DEEDQYpJEHPHQnagyságrendekkel nagyobb tur- buOHQVLPSXO]XVFVHUHHOHJHQGHQHUJLiWV]iOOtWDKDWiUUpWHJDOVyUpV]pEHDKKR]KRJ\D haWiUUpWHJEHQ OpY IRO\DGpNUpV]HN WRYiEE OHV]QHN NpSHVHN nyomásnövekedés ellené- ben áramolni(]WNU|]GLND11. − Gyakorlati szempontból fontos módszer a nyomásnövekedés rohamosságának (ezál- tal a határrétegben áramló közeg lassításának) csökkentése (pl. A határréteg lHYiOiVDVRNHVHWEHQNHGYH]WOHQ+RJ\DQOHKHWQHDOHYiOiVWPHJDNDGiO\R]QL" − $]HJ\LNOHKHWVpJ– inkább csak kuriózumként – a fal mozgatása együtt az áramlás- sal. Ha a Reynolds-szám növelésével.6. mint lamináris határréteg ese- tén. és a henger hátsó UpV]pQDOHYiOiVLEXERUpNEDQOpYQ\RPiVVRNNDOQDJ\Rbb. a hátsó rész fokozatos „összehúzása” stb.$ KDWiUUpWHJ KDVRQOy OHYiOiVD RNR] MHOHQWV iUDPNpS YiOWR]iVW SO HJ\ QDJ\ iOOiVV]|J V]iUQ\IHOVUpV]pQHJ\V]HPpO\DXWyKiWVyUpV]pQHJ\tYHOWFV-könyökben stb. Itt térünk vissza a 11. a turbulencia növelésével. 123 . A haWiUUpWHJEHQ EHN|YHWNH] ODPLQiULV-WXUEXOHQV iWDODNXOiV D KHQJHUUH KDWy HU KDr- madára csökkenését eredményezi. • a közegrészek gyorsításávalQDJ\VHEHVVpJVtNOHYHJVXJiUbefúvása a fal mel- lett. a diffúzor kúpszö- JpQHNYDJ\DV]iUQ\iOOiVV]|JpQHNFV|NNHQWpVHDFVtYJ|UEOHWLVXJDUiQDNQ|YHOpVH a karosszéria éleinek lekerekítése. viszonylag kis nyomásnövekedés már a határréteg leválását eredményezi.6. emiatt a leválási buborék sokkal kisebb. ábránpVD&MHOJ|UEpEOOiWKDWyKRJ\DOHYiOiVOé- nyegesen hátrább következik be.

Amíg a lamLQiULVKDWiUUpWHJ IHOVNpS.10. ábra egy ívelt felületen kialakuló.A 11. láthatóvá tett lamináris és turbulens határréteget mutat be.

ábra 11. ha az általunk létrehozott áramlásban körpályán mo- zognak a folyadékrészek? Vizsgáljuk meg a nyomás változását a sugár 11.10. és csak azután válik le.DOHJPDJDVDEESRQWXWiQU|JW|QOHYiOLN addig a turbulens határréteg jó darabig képes nyomásgradienssel szemben áramolni. 11.5. Alkalmazzuk a természetes koordináta-rendszerben felírt Euler- egyenOHW . A határréteg szekunder áramlást okoz Ha fel akarjuk keverni a cukrot a teában. akkor a kanál mozgatásával egy N|UN|U|ViUDPOiVWKR]XQNOpWUHDSRKiUEDQ0LKR]]DIHODWHDIHOVUpWH- geihez a cukrot.11. ábra mentén.

amely hozzáadódik a körköU|V ÄIáramláshoz” (ld. Ezt a domináns áramlásra szuperponáló áramlást szekunder áramlásnak nevezzük. A lassabban forgó folyadékrészek kisebb nyomáskülönbséget hoznak létre. QRUPiOLV LUiQ\~ NRPSRQHQV HJ\HQOHWpW DPHO\ D WpUHU .   ∂5 elhanyagolása esetén a =  DODNEDQ tUKDWy IHO $ SRKiUEDQ OpY iUDPOiVEDQ D] # ρ ∂3 áramYRQDODN N|]HOtWHQ N|U DODN~DN UiMXN PHUOHJHVHQ VXJiULUiQ\EDQ D Q\RPiV D IHQWL összeIJJpVEOOiWKDWyDQQ (]pUWPagasabb a folyadékfelszín a pohár szélén. mint közé- pen.11. ábra). 124 . a cukrot pedig a tea felV UpWHJHLEH YLV]L OG 11. mint ami a pohár- ban kialakul. Ez utóbbi esetben a homorú partról a domború felé irányuló szekunder áramlás hordja át a földet a homorú partról a szemköztire aminek következménye a folyókanyarok öblösödése. ábra). befelé irányuló áramlás indul meg (ami a tealaveleket tapasztalataink szerint középre. és a pohár alja által le nem fékezett folyadék sebességmegoszlása határozza meg. A pohár alja közelében a tengely irányában befelé áramló közeg pótlására a fal mellett lefelé áramlás. A határréteg léte az ismertetett példához hasonló okokból szekunder áramOiVWRNR]SOFVtYEHQYDJ\IRO\yka- nyarban.) A nyomásmegoszlást a pohárban forgó. 11. A pohár alsó részéhez közel azonban egy határréteg DODNXO NL DPHO\EHQ D VHEHVVpJHN NLVHEEHN PLQW D PDJDVDEEDQ OpY IRO\Ddékrészeké. középen pedig felfelé áramlás indul meg. azaz a pohár alján a határrétegben egy spirálishoz hasonló.11.

általában lehetetlen megoldani. z . 12. l0 l0 l0 t 0  ρv 2 0 =F l l l t . fejezetben foglalkoztunk a Navier-Stokes-egyenlettel és megállapítottuk. ábra l0 l t0 = ill.1) A kisminta körüli áramlás akNRU KDVRQOy D QDJ\ NLYLWHOpKH] KD PHJHJ\H] IJJYé- nyek írják le a sebesség és nyomásmegoszlást WHUPpV]HWHVHQ D NLVPLQWiUD MHOOHP] v 0 m . (J\ NLVPLQWDNtVpUOHWQHN FVDN DNNRU YDQ pUWHOPH KD HUHGPpQ\H PHJIHOHO EL]WRQViJJDO átYLKHWIHOKDV]QiOKDWyDQDJ\NLYLWHOQpO(]DIHOWpWHODNNRUYDOyVXOPHJKDD kisminta és a nagy kivitel körüli áramlás hasonló. . Írják le a sebesség-meg- v0 v 0m oszlást és a nyomásmegoszlást a nagy kivitelben az alábbi függvények. Az áramlások hasonlósága A 9. t 0m = 0 m . a hajó és a modell hossza l 0 és l 0m $ MHOOHP] PpUet és sebesség KiQ\DGRVD HJ\ MHOOHP] LGW HUHGPpQ\H] 12.1. ha ugyanaz a dimenziótlan differenciálegyenlet-rendszer írja le és ugyanazok a kezdeti. és t 0m − mel dimenziótlanított formában. UgyanDNNRU D PV]DNi feladatok megkövetelik. amelyekben mind a IJJHWOHQPLQGDIJJYiOWR]yNGLPHQ]Lytlanok: v  x y z t  és p  x . hogy meghatározott kérdésekre választ adMXQN $ GLIIHUHQFLiOHJ\HQOHWHN PHJROGiVD PHOOHWW D PV]DNL IHODGDWRN PHJROGiViQDN fontos eszköze a kísérlet. hogy az – különösen turbulens áramlás esetén – igen nehéz. A 12. ha meg kell határozni egy hajó PRWRUMiQDNHOtUWVHEHVVpJHOpUpVpKH]V]NVpJHVWHOMHVtWPpQ\pWYDJ\DNRUUHNWV]LOiUGViJL méreWH]pVKH] LVPHUQL NHOO HJ\ V]HUNH]HWUH YDJ\ pSOHWUH KDWy V]pOHUW FVDN kismintakísérletek jöhetnek szóba. Így pl. ábrán egy hajó és kismintája látható.17) összefüggés alapján! . Vizsáljuk meg az áramlások hasonlóságának feltételeit összenyomhatatlan közegek esetén. 0 0 0 0 (12.1. Mi ennek a feltétele? Mikor azo- nos a dimenziótlan sebességet és nyomást leíró függvény a nagy kivitelnél és a kismin- tánál? Nyilván akkor. . Az iUDPOiVUDMHOOHP]VHEHVVpJpVPpUHWOHKHWSOD]a- vartalan sebesség v0 és v0m ill. t  v0 =f  . y . és 10. amelyet technikai és költségkimélési okokból is gyakran az eredeti berendezés kismintáján hajtunk végre. l0 m .és peremfeltételek a dimenziótlan hely-pVLGNRRUGLQiWiNEDQ Írjuk fel a Navier-Stokes-egyenlet x irányú komponens egyenletét a (9.

2) l0 6]RUR]]XNEHD .∂Y [ ∂Y [ ∂Y [ ∂Y [  ∂S ∂ Y [ ∂ Y [ ∂ Y[   ∂W + Y[ ∂[ + Y\ ∂\ + Y] ∂] = J[ − ρ ∂[ +ν ∂[  + ∂\  + ∂]    (12.

azaz dimenziótlanít- v 20 suk a Navier-Stokes-egyenlet x komponens egyenletét:  v   v   p−p   v   ∂ v  x ∂  v  +.és peremfeltételekhez egy megoldást ad a négy ismeretlenre (a három sebességkomponens és a nyomás dimenzi- ótlan alakjára). 0 0 0 (12.. Hasonlóképpen fel lehet írni a dimenziótlanított Navier-Stokes-egyenlet y és z komponens egyenletét.3) ∂ ∂  2 2 v0  ∂ l   t v l  l  l  0 0 0 0 v0 / 0 0 0 $KDVRQOyV]HUNH]HWWDJRNEyOFVDNHJ\QHN-egynek mutattuk be a dimenziótlanítását. figyelembe véve. Ez esetben a folytonosság egyenlete GLYY =  alakot ölti..) A nyomást egy S  állandó vonatkoztatási nyomáshoz viszonyítottuk. ha a/ azonos dimenziótlan differenciálegyenlet írja le mindkét áramlást. v   + x  x − ∂ x  + v l 0 0 x 0 0 0 (12. amellyel a hely szerinti differenciálhányados nem változott.. ami dimenziótlanítva:  v  ∂ v  ∂ v  v  + v  + v  =0 y ∂ x z  x  y  z . = g l x ∂  ρ v  ν 2 0  ∂  v   2 x   x  +.. valamint a kontinuitás dimenziótlaní- tott formáját. KRJ\ D . ami azt jelenti. Két áramlás hasonló. hogy ρ = iOO feltételezéssel élünk..4) ∂  ∂  ∂  l  l  l  0 0 0 A három Navier-Stokes komponens egyenlet és a folytonosság egyenlete egy parciális differenciálegyenlet-rendszert alkot.HJ\HQOHWPLQGNpWROGDOiQOpYWDJRNDW − tel . hogy a Navier-Stokes-egyenlet alkalmazásakor már eldön- töttük. . amelyet adott kezdeti..

 |VV]HIJJpVEHQ pV D WRYiEEL NpW NRPSRQHQV HJ\HQOHWEHQ.

A nagy kivitel és a modell esetén ez azt jelenti. V]HUHSO álODQGyQDN pV HJ\WWKDWyQDN D]RQRV pUWpNQHN NHOO OHQQLH D NpW iUDPOiVUD vonatkozóan.5) v 20 v 20m . és 126 . hogy g x l0 g xm l0 m = (12.

az áramlási tér peremén hasonló viszo- nyok biztosításával pV D] LQVWDFLRQiULXV KDWiVRN PHJIHOHO PRGHOOH]pVpYHO OG Né- Vbb) valósíthatjuk meg. $ . b/ és ha azonosak a kezdeti és peremfeltételek. ν νm = (12. Ezt a feltételt általában a modell és a nagy kivitel geometriai hasonlóságával.6) v 0 l0 v 0m l0 m .

pV .

v0 l0 Látható. Vizsgáljuk meg.|VV]HIJJpVEHQV]HUHSONLIHMH]pVHNKHO\HWWDKDJ\RPiQ\RNQDNPHJIHOe- OHQD]RNUHFLSURNiWLOODQQDNJ\|NpWKDV]QiOMXNDPHO\HNQHNQHYHL v0 Froude-szám: Fr = (12. a Fr azonosságát pe- dig felére csökkentésével lehet megvalósítani. A Froude. hogy ebben az esetben szükség van-HPLQGNpWIHOWpWHOHJ\LGHMEHWDUWiViUD" +DD]iUDPOiVLWHUHWNLW|OWLD]iUDPOyN|]HJ PLQWD]HOEELSpOGiQNQiO. A Froude-szám és a Reynolds-sziP D]RQRVViJiQDN HJ\LGHM EL]WRVtWiVD iOWDOiEDQ QHKp] YDJ\OHKHWHWOHQIHODGDW/HJ\HQDPRGHOONtVpUOHWWiUJ\DHJ\DXWyOpSWpNPRGHOOMH0Lu- WiQDV]pOFVDWRUQiEDQiUDPOyOHYHJν viszkozitása megegyezik az autót körüláramló leve- JYLV]NR]LWiViYDOD5H\QROGV-V]iPD]RQRVViJDIHOWpWHOEO v 0m l ν l Re m = Re ⇒ = 0 m = 0 adódik. miután g m = g .7) g l0 v 0 l0 Reynolds-szám: Re = (12. hogy a Re azonosságát a sebesség négyszeresére növelésével.8) ν A két áramlást leíró dimenziótlan differenciálegyenlet rendszer tehát a Reynolds-szám és a Froude-szám azonossága esetén egyezik meg. A Frm = Fr IHOWpWHOEOSHGLJ v0 l0m ν l0 m v 0m l0 m = . hasonlóan dimenziótlan mennyiségekkel együtt hasonlósági számoknak is szoktuk nevez- ni.és Reynolds-számot más.

D]DOiEELPHJIRn- toOiVRN WHKHWN ÈOOy N|]HJ HVHWpQ D 1DYLHU-Stokes-HJ\HQOHWEO OG .

 |VV]HIJJpV.

 1 0= g− gradp á aODN~NLIHMH]pVPDUDG+DH]WOHYRQMXND]HUHGHWLHJ\HQOHWEOD1DYLHU- ρ Stokes-HJ\HQOHWRO\DQYiOWR]DWiWNDSMXNDPHO\QHPWDUWDOPD]]DDWpUHUVVpJHWXJ\DQDNNRU DWpUHUVVpJRNR]WD p á nyomásmegoszláshoz képesti különbségek szerepelnek benne: 127 .

Legyen pl. 12. tehát ha az áramló közeg kitölti a teret. akkor gondoskodni NHOO DUUyO KRJ\ H]HN VDMiW LGOpSWpNNEHQ D]RQRVDQ Yil- tozzanak. a feladat egy. ahol a hullámkeltés mértéke (a hullámellenállás) LJHQMHOHQWVPpUWpNEHQEHIRO\iVROMDDKDMyWHVWUHKDWyHUWD)URXGH-szám azonos ér- téken tartása igen fontos követelmény. a Froude-szám azonos értéken tartása nem feltétele a hasonlóságnak. hogy a hullámok keletkezésé- QpODDV~O\HUQHNG|QWV]HUHSHYDQ Ha a peremfeltételek instacionáriusak.9) alakú Navier-Stokes-HJ\HQOHWWHO YpJUHKDMWYD D] HO]HNEHQ EHPXWDWRWW dimenziótlanítást a Froude-szám (ill. Belátható ugyanis. ábra. négyzetének reciproka) nem jelenik meg az egyenlet- rendszerben. dv dt 1 1 = − grad p − p á + ν ∆ v ρ .9) A (12.2. az áramlásba helyezett. vízszintes tengely körül periodikusan oda-vissza mozga- tott lapra (ld. 6 (12. Hajómodellek vizsgálatánál viszont.

és peremfeltételek biztosításához. Milyen legyen a modell lap mozgatásának periódusideje. hogy t p = 1 1  "# f . (12. Legyen a modell léptéke 1:3. mint a nagy kivitel megfúvási sebessége. ha az eredetinél ez W S volt? Nyilvánvalóan akkor járunk el helyesen. ábra kísérletekkel. ahol f s !$ DIUHNYHQFLDEHYH]HWKHWD fl0 Strouhal-szám: Str = .2. t 0m t0 l0m l0 Figyelembe véve.10) v0 amelynek azonos értéke szükséges az azonos kezdeti.KDWyHUPHJKDWiUR]iVDPRGHOl- 12. 128 . Miután a teret kitölti az áramló közeg. ha t pm tp t pm v 0m t p v0 = azaz = . az áramlások hasonlóságának egyik feltétele a Reynolds-szám azo- nosViJD (EEO D] HO]HN DODSMiQ D] DGyGLN KRJ\ D PRGHOOPHJI~YiVLVebességének há- romszor akkorának kell lennie.

mint perem- feltételt biztosítani. Ez esetben az p − p0 Euler-szám: Eu = (12.12) ρl0 v 20 A Weber-szám azonos értéke különösen fontos azon modellkísérleteknél.11) kifejezés számlálójába a nyomáskülönbség helyébe a (7. KRJ\ D YL]VJiOW MHOHQVpJWO IJJHQ D] (XOHU-szám és a Strouhal-szám kiIHMH]pVH IJJ LOO IJJHWOHQ YiOWR]yNpQW LV V]HUHSHOKHW D . amely nyilvánvalóan arányos az l MHOOHP]KRVV]DO.) Ilyen esetben a (12.2) összefüggés alapján a ∆p ~ C C  1 "# a felületi feszültség állandója.11) ρ v 20 D]RQRVViJDNDSV]HUHSHWËJ\SONLVKXOOiPRNHVHWpQDIHOOHWLIHV]OWVpJMHOHQWVV]HUHSHW MiWV]LNDKXOOiPRNDODNXOiViEDQ 8J\DQH]DKHO\]HWSODFVHSSHNNpS]GpVpQpO a porlasz- tásnál. ahol & !P$ felszín görbületi sugara.9DQQDN HVHWHN DPLNRU D] iUDPOiV SHUHPpQ NHOO PHJIHOHO nyomásértéket. R a ~ R l0 kerül. amelyekben a felüOHWLIHV]OWVpJQHNIRQWRVV]HUHSHYDQSOFVHSSNpS]GpVYL]VJiODWiQiO Itt jegyezzük meg.O\Pódon az Euler-számból egy új hasonlósági számot kapunk: C Weber-szám: We = (12.

 GLPHQ]LyWODQ 1DYLHU-Stokes- egyenletünkben. $] iUDPOiVED KHO\H]HWW KHQJHUUO DPHO\ N|UOL iUDPOiVVDO D] HO] IHMH]HWEHQ PiU foglalkozWXQN. a két áramlás hasonlóságának következménye. Így pl. hanem következmény. az Euler-szám azonossága egy autó és modellje felületének adott helyén nem követelmény.

$ KDVRQOyViJL V]iPRN PHJKDWiUR]KDWyN HJ\VpJQ\L W|PHJ IRO\DGpNUpV]UH KDWy HUN hányadosaiként is: 1 kg tömegre ható v 20 WHKHWHWOHQVpJLHU: FT ~ l0 (hiszen az áramkép egyes pontjaiban a sebesség a v0-lal arányos. majd díszdoktora.) 129 . ábra B görbe). az áramvonal görbületi sugara pedig az l0 -lal. egyetemünk volt hallgatója és rövid ideig oktatója. aki századunk egyik legismertebb áramlástan kutatója.7. (Ennek az ún. Kármán-féle örvénysornak a le- írásával nagy érdemeket szerzett Kármán Tódor. SHULRGLNXVDQ YiOQDN OH LQWHQ]tY |UYpQ\HN KD D KRPORNIDORQ NHOHWNH] KD- tárréteg lamináris (11.) A kis- mintánál és a nagy kivitelnél a hasonlósági feltételek betartása esetén az örvényleválás frekvenciájával számolt Strouhal-V]iPD]RQRVDPLD]HO]HNV]HULQWDNpWiUDPOiVKDVRQ- lóságából következik.

V~O\HU: )* a J Q\RPiVEyOV]iUPD]yHU: FP ~ 1p − p 6l = 1p − p 6 0 2 0 0 ρ l30 ρ l0 (felírtuk a jelOHP]IHOOHWV]RU]DWiWDQ\RPiVNO|QEVpJJHOpVRV]WRWWXNDMHOOHP]PpUHt- hez tartozó tömeggel. hogy a folyadék 1 kg-MiUDYRQDWNR]yHUWNDSMXN.

. hogyDV~UOyGyHUNKDWiVDYLV]RQ\ODJNLFVLDWHKe- WHWOHQVpJL HUNK|] NpSHVW (Ez természetes. akkor ez a (12.2) használtuk fel a csúsztatófeszültséggel arányos PHQQ\LVpJ NLIHMH]pVpUH DPLW D MHOOHP] IHOOHWWHO V]RUR]WXQN PDMG D MHOOHP] PpUHWKH] tartozó tömeggel osztottunk) C l20 C IHOOHWLIHV]OWVpJEOV]iUPD]yHU: FF ~ = l0 ρ l30 ρ l20 LWWKDVRQOyDQMiUWXQNHOPLQWDQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUHVHWpQGHDQ\RPiVNO|QEVpJKe- lypEHDIHOOHWLIHV]OWVpJRNR]WDQ\RPiVNO|QEVpJNLIHMH]pVpYHO|VV]KDQJEDQOpYNLIHMe- zést tettünk). Így pl. − bõl származó erõ FF C / l20 / ρ C We ~ = ~ 2 = (12.pSH]]ND]HJ\VpJQ\LW|PHJUHKDWyHUNKiQ\DGRVDLW tehetetlenségi erõ F v2 / l v l Re ~ = T ~ 0 02 = 0 0 (12.16) tehetetlenségi erõ FT v 0 / l0 ρ v 02 l0 $KDVRQOyViJLV]iPRNHUNKiQ\DGRVDNpQWW|UWpQHOiOOtWiVDLJen szemléletesen mutatja az áramlást befolyásoló egyes hatások viszonyát. ha a Reynolds-szám értéke nagy. v 0 l20 v V~UOyGiVEyOV]iUPD]yHU: FS ~ ρ ν = ν 20 l0 ρ l03 l0 (a Newton-féle viszkozitási törvényt (1. hiszen a dimenziótlan Navier-Stokes- HJ\HQOHWEHQ D V~UOyGiVW NLIHMH] XWROVy WDJ HJ\WWKDWyMD D 5H UHFLSURND OG .14) súlyerõ FG g g l0 Eu ~ nyomásból származó erõ FP = ~ 1 = 6 p − p 0 / ρ / l0 p − p 0 (12.13) súrlódásból származó erõ FS ν v 0 / l0 ν tehetetlenségi erõ FT v 20 / l0 v0 Fr ~ = = = (12.13) alapján azt jelenti.15) tehetetlenségi erõ FT v 20 / l0 ρ v 20 felületi fesz.

) Ezzel mindjárt 130 . annál kisebb számmal szorozzuk ezt a tagot. (]pUW minél nagyobb a Re értéke.

értheWYpYiOLND]DWDSDV]WDODWKRJ\D5HQ|YHNHGésével turbulenssé válik az áramlás. egy kis porszem süllyed a OHYHJEHQYDJ\QDJ\YLV]NR]LWiV~N|]HJiUDPOLNHJ\FVEHQ. Ha viszont kicsi a Reynolds-szám értéke (pl. A V~UOyGyHUN XJ\DQLV FVLOODStWMiN D UHQGH]HWOHQ PR]JiVRNDW FV|NNHQWLN D URKDPRV WpUEHOL sebességváltozásokat. így a súrlódás viszonylagos hatásának csökkenése a turbulencia ke- letkezéséhez vezet.

131 .DNNRUDV~UOyGiVGRPLQDQFi- ájával. lamináris áramlással számolhatunk.

csatornákban áramló közeJHNiUDPOiViQDNMHOOHP]LWWiU- gyaljuk. ábrát. Hidraulika Ebben a fejezetben a csövekben. ábra $ FVEHQ iOODQGy VUVpJ N|]HJ iUDPOLN $] iUDPOiV OHJ\HQ VWDFLRQiULXV D] LG függvényében nem változik a térfogatáram). A súrlódási veszteség Tekintsük a 13. a folyók szabályozásánál. egyenes. ahol egy vízszintes.31) alakját a ρ VUVpJJHO YpJLJV]RUR]YD D]D] Q\RPiV GLPHQ]LyEDQ. 13. akik ennek folytán nagyon sok gyakorlati ismeretet halmoztak IHO8J\DQDNNRUD]iUDPOiVWDQDODSW|UYpQ\HLQHNOHYH]HWpVHD]iUDPOiVWDQDODSYHWL|VV]H- függéseinek kutatása évszázadokon keresztül a hidraulika gyakorlatától elszigetelve folyt. állandó kerHV]WPHWV]HWFVOiWKDWy l 13. Ha felírjuk a Bernoulli-egyenlet erre az esetre alkalmazható (4. évszázadban találkozott össze az elméleti áramlástan és a gyakorlatra orientált hidraulika. A mérnöki gyakorlat szempontjából talán ez a fejezet a legfontosabb része a jegy- zetnek. a vízvezetékek építésénél sok nehézséget kel- lett megoldani eleinknek.1. Csak a XIX.1. A hidraulika az emberi tudás egyik igen régóta alkalmazott és fejlesztett területe. 13. hi- szen az öntözésnél.1.

D] egy áramvonalon egymástól l WiYROViJUDOpYpVSRQWN|]|WWD]DGyGLNKRJ\ S  = S . (A Y  és Y   D FV DGRWW NHUHV]WPHWV]HWpEHQ pUYpQ\HV iWODJVHEHVVpJ DPL D J\DNRUODW szempontjából elfogadható közelítés.) A Bernoulli-összeg tehát a súrlódás következtében az áramlás irányában csökken. D]D] D Q\RPiV D FV KRVV]D PHQWpQ D %HUQRXOOL-egyenlet alkalmazásával a súrlódásmentességet feltételezve) nem változik. Valóságos közeg áramlása esetén azonban S  < S . $QQDN pUGHNpEHQ KRJ\ D . azaz az 1 és 2 pontban nem azonos a Bernoulli-összeg: v12 v2 ρ + p 1 + ρ U1 > ρ 2 + p 2 + ρ U 2 (13.1) 2 2 .

 HJ\HQOWOHQVpJEO egyenlet legyen. amit ∆S - vel jelölünk és súrlódási veszteségnek nevezünk: v12 v2 ρ + p1 + ρ U1 = ρ 2 + p 2 + ρ U 2 + ∆p ' 2 2 (13. D] iUDPOiV LUiQ\iEDQ WiYRODEE OpY SRQWUD YRQDWNR]y %HUQRXOOL- összeget meg kell növelni a két pont közötti Bernoulli-összeg csökkenéssel.2) .

A (13. Ebben igen fontos szerepe voOWpVYDQDNtVpUOHWH]pVQHN(]pUWDN|YHWNH]DOIHMH]HWD QHPFVDNiUDP- lásWDQL. $ N|YHWNH]NEHQ D ∆p' veszteség meghatározásának módjával foglalkozunk.2) összefüggést veszteséges Bernoulli-egyenletnek nevezzük.

 NtVpUOHWL PXQNiW QDJ\PpUWpNEHQ PHJN|QQ\tW GLPHQ]LyDQDOt]LVW YDJ\ Buckingham-féle Π elméletet) ismerteti.1. viszkozitás. KéVEE.2. A dimenzióanalízis Legyen a feladatunk a 13. átlagos áramlási sebesség. ábrán láthatóFVEHQEHN|YHWNH] ∆S súrlódási veszteség álta- lános kísérletiYL]VJiODWD(OV]|UPHJNHOOKDWiUR]QLD]RNDWDIL]iNDLMHOOHP]NHWDPHO\HN befolyásolhatják a ∆p ' Pa pUWpNpWFVKRVV] l m . 13. Felté- WHOH]]NKRJ\DFVEHOVIDODVLPDH]pUWD]pUGHVVpJJHOQHPIRglalkozunk (ld. µ kg / m / s . v m / s . az áramló N|]HJVUVpJH ρ kg / m 3 FViWPpU d m .

. . A feladat tehát a 1 ∆p ' = f l..... 133 .) Keressük mé- 1 6 réssel a F Q1 .(]SO~J\YpJH]KHWHOKRJ\D]|WIg- getlen változó közül négynek rögzített értékénél az ötödiket változtatjuk és mérjük a változ- WDWiVKDWiViWDYHV]WHVpJUH(]WN|YHWHQDQpJ\YiOWR]yN|]OYDODPHO\LNpUWpNpWPHJYil- toztatjuk és ismét végigmérjük az ötödik változásának hatását a ∆S -re. µ .. hogy va- lamennyi változó koPELQiFLyNLPpUpVHLJHQKRV]~LGHLJWDUWDQD(]pUWNHGYH]KRJ\YDQ HJ\ RO\DQ PyGV]HU D GLPHQ]LyDQDOt]LV DPLYHO D YiOWR]yN V]iPiWMHOHQWVHQFV|NNHQWKHt- jük... KRJ\YDODPHQQ\L4PHFKDQLNDLPHQQ\LVpJGLPHQ]LyV]HPSRQWMiEyOHOiOOtWKDWyD]DODSIi- zikai mennyiségek hatványainak szorzataként: Q = kg α mβ s γ . ρ. Belátható.. Az általunk vizsgált feladatoknál a mértékrendszerünk három alap fizikai mennyiségét alkalmazzuk: D W|PHJHW >NJ@ D KRVV]DW >P@ pV D] LGW >V@ Kiindulásként feltesszük. Q n = 0 ismeretlen függvényt. Q n . a mi fenti n = 6 fizikai mennyiségünk. Adott n > 3 fizikai meny- nyiség: Q1 . d . Q 2 . Q 2 .. (Mint pl... v 6 (13..3) függvénykapcsolat meghatározása mérésekkel.

Q kn n (13...4) .....$4IL]LNDLPHQQ\LVpJHNPpUWpNHJ\VpJHLDIHQWLHNV]HULQWHOiOOtWKDWyND]DOiEELPyGRQ Q1 = kg a11 m a 21 sa 31 Q 2 = kg a12 m a 22 sa 32 (13.. (13. hány egymástól független van? Írjuk fel a (13. j NLWHYNHWLVPHUMNKLV]HQLVPHUWHNDMHOHQVpJEHQV]HUHSHWMiWV]yIL]LNDLPHQQ\LVé- gek.6) $ ... 4 kg k2 a1n m a 2n sa 3n 9 kn . Létezik-e Π = Q1k1 Q 2k 2 ....5) összefüggés dimenzió egyenle- tét figyelembe véve (13.4) kifejezéseket: 4 Π = kg 0 m 0 s0 = kg a11 m a 21 sa 31 9 4 kg k1 a12 m a 22 sa 32 9 ..5) DODN~DIL]LNDLPHQQ\LVpJHNKDWYiQ\DLQDNV]RU]DWDNpQWHOiOOtWKDWyGLPHQ]LyWODQNLIHMH]pV és ha igen. Q1 = kg a1n m a 2n sa 3n Az a i .

.........7) a 31 k 1 + a 32 k 2 + . .. Képezzük az ismert D L  M NLWHYNEODGLPHQ]LyPiWUL[RW a 11 a 12 .... a 1n "# a 21 a 22 . + a 3n k n = 0 A k 1 . a 3n $ A dimenziómátrix rangja r.8) !a 31 a 32 .HJ\HQOHWDODSMiQKiURPHJ\QOHWEOiOOyHJ\HQOHWUHQGV]HUKDWiUR]KDWyPHJ a 11 k 1 + a 12 k 2 + ...... a 2 n ## (13. + a 2 n k n = 0 (13... ha létezik r-HG UHQG ]pUXVWyO NO|QE|] DOGHWHUPLQiQVD GH nem létezik r+1-HG UHQG QHP QXOOD pUWpN DOGHWHUPLQiQVD ÈOWDOiEDQ U D] DODS IL]LNDL PHQQ\LVpJHNV]iPiYDOHJ\HQOHVHWQNEHQU . + a 1n k n = 0 a 21 k 1 + a 22 k 2 + ...... k 2 . k n  Q GDUDE LVPHUHWOHQUH HJ\  HJ\HQOHWEO iOOy OLQHiULV HJ\HQOHWUHQGV]HUW kaptunk.

azaz n-r dimenziótlan ΠFVRSRUWNpSH]KHW(]D]WMHOHQWLKRJ\a kísér- letileg vizsgálandó változók száma általában az alap fizikai mennyiségek számával. k 2 ..+DDGLPHQ]LyPiWUL[UDQJMDUD]HJ\Hn- letrendszernek n-r független megoldása van (ennyi összetartozó k 1 .... HVHWQNEHQKiURPPDOFV|NNHQWKHW 134 . k n pUWpNHNEOil- ló csoport létezik).

Π 3 . j értékekkel a (13. hogy r=3.. − A Π1 . A Π dimenziótlan csopor- tokat az alábbi alakban kívánjuk képezni: Π = ∆p ' k1 lk 2 µ k 3 ρ k 4 d k 5 v k 6 . Q 2 . Írjuk fel a fenti a i . pl. − A jelenséget befolyásoló Q1 . Π n − r . 3 ismeretlen.. Π n − r . mennyiségek meghatározása − Dimenziómátrix felállítása.... alkalmazzuk a dimenzióanalízist.. k 2 és k 3 pUWpNHLWWHWV]Oe- JHVHQYHKHWMNIHOpVD]HJ\HQOHWUHQGV]HUEONLV]iPtWKDWMXNDWRYiEELKiURPLVPHUHWOHQW k1 k2 k3 k4 k5 k6 1 0 0 −1 0 4 9 −2 ⇒ Π1' = ∆p ' / ρv 2 135 . A dimenziómátrixot megvizsgálva látható.. a k 1 . Π 3 .. hiszen az utolsó 3 oszlop által kijelölt DOGHWHUPLQiQVQHP]pUXV(EEON|YHWNH]LNKRJ\D]HJ\HQOHWUHQGV]HUQHNKiURPHJ\PiVWyO független megoldása van.7) egyenletrendszert! k1 + k 3 + k 4 = 0 − k 1 + k 2 − k 3 − 3k 4 + k 5 + k 6 = 0 −2 k 1 − k 3 − k 6 = 0 Mivel a 6 ismeretlenre 3 egyenletünk van. Π 2 .. − Egyenletrendszer megoldása. Térjünk vissza a példánkhoz.. Π 2 . harmadik oszlopa a dinamikai viszkozitás dimenzióját tartalmazza: kg m −1 s−1 .. (n-r megoldás meghatározása). − 1 6 Az F Π1 . = 0 függvénykapcsolat kísérleti meghatározása.Vizsgáljuk meg a dimenzióanalízis alkalmazásának lépéseit: − Az alap fizikai mennyiségek meghatározása.. rangjának meghatározása.. Állítsuk fel a dimenziómátrixot: ∆p ' l µ ρ d v kg 1 0 1 1 0 0 m −1 1 −1 −3 1 1 s −2 0 −1 0 0 −1 A dimenziómátrix pl. dimenziótlan csoportok képezése.

k3 értékeket: 0 1 0 0 −1 0 ⇒ Π' 2 = l / d A harmadik felvételre adódik: 0 0 1 1 6 −1 −1 −1 ⇒ Π' 3 = µ / ρd v = 1 / Re A dimenziótlan csoportokat kombinálhatjuk. Π 2 .Most vegyünk fel ismét k1. szorozhatjuk konstanssal. Π 3 = 0 függvényt (azaz nem kell olyan változatokat vizsgálni.3) függvénykapcsolatot kell meghatározni. ábrán látható csövön an- QDNpUGHNpEHQKRJ\DFVEHQNHOHWNH]YHV]WHVpJNO|Q- E|] WpQ\H]NWO OG . Π 2 = l/ d és Π 3 = Re = .1. ρ 2 ν v 2 A kísérletek során tehát nem a (13. amelyek ugyan- azon Π értékeket adnak). vehetjük a recip- URNXNDWVWE(]pUWFpOV]HUD Π -k helyett az azokból képezett alábbi csoportok bevezetése: ∆p ' vd Π1 = . hanem a 1 6 F Π1 . $FVV~UOyGiVLYHV]WHVpJ Végezzünk el kísérleteket a 13. k2.

 |VV]HIJJpV.

ahol a Π 2 = d 13. Π 3 függvényt megismerhessük. 1 6 azaz a Π1 = f Π 2 .2. ábra függYpQ\pEHQYLWWNIHONO|QE|]iOODQGy Π 3 = Re érté- ∆S keknél a Π  = PpUWpUWpNHLW$KRJ\DQYiUKDWyYROWDYHV]WHVpJDFVKRVV]l d függ- ρ  Y  YpQ\pEHQOLQHiULVDQQ Ezért írható: ∆p ' ρ 2 1 6 = λ Re l d .2. 136 . v 2 ahol a λ a 13. A kí- l l sérletek eredménye a 13.2. ábrán látható. való függését. λ − t FVV~UOyGiVLWpQ\H]QHN nevezzük. ábránOiWKDWyHJ\HQHVHNLUiQ\WpQ\H]MHDPLD5H\QROGV-szám függvénye.

28) összefüg- gést kaptuk: 8µ l d ∆p ' = 2 v . 9. 137 . d értékek mellett. hogy lamináris (réteges) áramlás esetén a λFVV~UOyGiVL WpQ\H]DFViWPpUYHONpSH]HWW5H\QROGV-számmal fordítottan arányosan változik. ahol k m DKRPRNV]HPFVpNiWPpUMH k Határozzuk meg méréssel a λFVV~UOyGiVLWpQ\H]WD5HIJJYpQ\pEHQNO|QE|] = áll.11) λ lam = Re Eredményül tehát azt kaptuk.fejezet).9) kifejezés az egyenes cVYHV]WHVpJpUH A Navier-Stokes-HJ\HQOHWOHYH]HWpVHXWiQN|UNHUHV]WPHWV]HWFVEHQDVHEHVVpJPHJRV]OiV és a nyomáscsökkenés meghatározására alkalmaztuk a tanultakat (ld. hogy µ = ρ ν .10) 2 d ahol a lamináris áramlásra vonatkozó λFVV~UOyGiVLWpQ\H] 64 (13. és a mérések eredményét ábrázoljuk kétszer logaritmikus diagramban.A fenti tapasztalati összefüggést átalakítva adódik a ∆p ' = ρ 2l 2 v d 1 6 λ Re (13. azaz mivel = Re írható: 2 d vd ν ρ 2l ∆p ' = v λ lam (13. Hogyan függ a λFVV~UOyGiVLWpQ\H]D5H\QROGV-V]iPWyON|UNHUHV]WPHWV]HWFV|YHNpV WXUEXOHQViUDPOiVHVHWpQ"$NpUGpVPHJYiODV]ROiVDHOWWYH]HVVNEHDhomokérdesség fo- JDOPiW$FVIDOHOtUWpUGHVVpJpW~J\OHKHWHJ\V]HUHQHOiOOtWDQLKRJ\V]LWiOiVVDOiOODQGy PpUHW KRPRNV]HPFVpNHW NO|QtWQN HO HJ\ V]HPFVHKDOPD]EyO pV IHOUDJDV]WXQN D FVIDO k belV IHOOHWpUH $ FVIDO ~Q KRPRNpUGHVVpJpQHN MHOOHP]pVpUH D Π 4 = dimenziótlan d csoport szolgál. Figyelembe véve.fejezetben a Reynolds-féle kísérlet kapcsán megállapítottuk.1. Ezért a (13. hogy a lamináris- turbulens átmenet Re ≅ 2300 érték körül megy végbe.11) összefüggés a Re ≤ 2300 tartományra érvényes. átalakítások után adódik: R 2 ρ 2 l 64 ν vd ∆p ' = v . A 10.4. ahol R = . A nyo- PiVFVKRVV]PHQWLFV|NNHQpVpUH DPLQHPPiVPLQWD ∆p' veszteség) a (9.

Eredményül a 13. Látható. ábrán látható görbéket kapjuk.3. hogy lamináris áramlás ese- WpQD]pUGHVVpJQHNQLQFVHQKDWiVDDFVV~UOyGiVLWpQ\H]UH7XUEXOHQViUDPOiV 5H! k .

Re > Re h esetén elvál- QDN H J|UEpWO pV Yt]V]LQWHVEH PHQQHN iW (EEHQ D 5H\QROGV-szám tartományban λ tehát k csak a IJJYpQ\H$]WDJ|UEpWDPHO\EODNO|QE|]pUGHVVpJFV|YHNKH]WDUWR]yJ|r- d bék kiágaznak. J|UEpN Q|YHNY 5H HVHWpQ d egy adott Re h határ Reynolds-szám értékig azonos görbén futnak. az 1 λ turb 4 9 = 2 lg Re λ turb − 0.12) összefüggés írja le. 8 (13. Re < Re h Reynolds-szám esetén (amikor a λ értékét a . HVHWpQ YLV]RQW D] pUGHVVpJ KDWiVD MHOHQWV: a = áll. Egy adott.

|VV]HIJJpVVHOOHtUWJ|UEpQWDOiOMXNPHJ.

y v u* hiszen = 10 érvényes a réteg vastagságára.12) ösz- szeIJJpVEOYDJ\D]H]WD4000 ≤ Re ≤ 105 tartománybDQMyON|]HOtW Blasius-képlettel: 0. (13.13) λ turb = 4 Re határozzuk meg.14) u* 138 . 316 (13. (J\ FV DGRWW 5H\QROGV-számon hidraulikailag VLPDKDFV|NNHQWYHD]pUGHVVpJHWDFVVXUOyGiVLWpQ\H]pUWpNHQHPYiOWR]LNA hidra- uOLNDLODJVLPDFV|YHNFVV~UOyGiVLWpQ\H]MpWD5H\QROGV-szám ismeretében a (13.WHKiWKLiEDFV|NNHQWMNDFVIDOiQDNpr- dességét. a λ értéke változatlan marad. azaz ν ν y v = 10 . 13. 10.fejezet).3 ábra $ FVIDO pUGHVVpJ HO]HNEHQ OHtUW KDWiViW D] DOiEEL PyGRQ PDJ\DUi]KDWMXN PHJ /iWWXN hogy a lamináris áramlásban az érdességnek nem volt befolyása a λ értékére. Korábban megállapítottuk. amelynek y v vastagsága fordítottan arányos az u* fali csúsztatófeszültséggel. hogy a turbulens határrétegek alján egy viszkózus alapréteg van (ld.3.

14) összefüggést és hogy u * = .17) d λ Re .Másrészt egy l KRVV]~ViJ~FVEHQiUDPOyIRO\DGpNUDIHOtUKDWyDQ\RPiVNO|QEVpJEOV]ir- PD]yHUpVDτ 0 IDOLFV~V]WDWyIHV]OWVpJEOV]iUPD]yHUHJ\HQV~O\D d2π ρ 2 l d2π (13. = (13.18) d Re 7 / 8 . λ helyébe a Blasius-NpSOHWHW tUYD D FViWPpUK|] YLV]RQ\tWRWW YLV]Ny]XV DODSUpWHJ YDVWDg- ságra kapjuk: y v Konst .16) 2 4.15) ∆p ' = v λ = τ 0 d πl 4 2 d 4 DPLEO ρ 2λ τ0 = v (13. tehát egy adott határ Reynolds-szám ( Re h . a viszkózus alapréteg vastagsá- ρ gára átalakítások után adódik: yv 20 2 = (13. τ0 Figyelembe véve (13. A viszkózus alapréteg vastagsága a Reynolds-szám növekedésével csökken.

 I|O|WW D FVIDO pUGHVVpJpQHN PpUHWH PHJKDODGMD D] y v -W D]D]D]pUGHVVpJFV~FVRNÄNLOyJQDN´DYLV]Ny]XVDODSUpWHJEO.

Ha Re < Re h D]D]DFVKLGUDXOLNDLODJVLPDDNNRU az érdesség cV|NNHQWpVpQHND]HO]HNEOEHOiWKDWyRNRNPLDWWQLQFVEHIRO\iVDD λ értéké- re.4. adott érdességnél annál kisebb a relatív érdesség. ábra mutatja.pVHNNRUDFVIDO érdessége befolyásolja a λ értékét. pl. acélcsövek esetén az érdesség mérete válto- zó. 139 . Egy adott technológiával készült acélcsövekre vonatkozó λ − Re görbéket kétszer logaritmikus diagramban a 13. Nem homokszemcsékkel érdesített csövek. tehát a Reynolds-szám növekedésével fokozatosan egyre több érdességcsúcs kerül ki a viV]Ny]XVDODSUpWHJEO(]pUWD]pUGHVVpJD5H\QROGV-szám növekedésével fokozatosan nö- YHNYPpUWpNEHQEHIRO\iVROMDDFVV~UOyGiVLWpQ\H]pUWpNpW0LXWiQD]pUGHVVpJPpUWpNH V]pOHVKDWiURNN|]|WWQHPIJJDFViWPpUWOFVDNDFVJ\iUWiVWHFKQROyJLiMiWyOD relatív pUGHVVpJ MHOOHP]pVpUH D FViWPpUW KDV]QiOKDWMXN: minél nagyobb d.

akkor K a teljes kerület.+DD]iUDPOiVNLW|OWLDFVNHUHV]WPHWV]etet. nedvesített kerület.4.19) K ahol A A m 2  D FVNHUHV]WPHWV]HW QDJ\ViJD 13. 1HP N|U NHUHV]WPHWV]HW FV|YHN YHV]WHségé- QHN V]iPtWiViUD D] HJ\HQpUWpN iWPpUW Ye- zetjük be: 4A de = (13. ábra K m az ún. ahol az áramló közeg az álló fallal érintkezik. azaz a ke- resztmetszet kerülete azon szakaszának hossza. az árokban IRO\yYt]HVHWpQSHGLJDWpQ\OHJHVHQÄQHGYHVtWHWW´NHUOHW$FVV~UOyGiVLYHV]WHVpJHWQHP kör keresztmetV]HW FV|YHN HVHWpQ LV D .

ahol Re = v de ν (13.20) (Fenti összefüggésekben v m / s DYDOyViJRVFVNHUHV]WPHWV]HWWHOV]iPROWiWODJVHEHVVpJ. hogy a d csiWPpUKHO\pEHDG H HJ\HQpUWpNiWPpUNerül: ∆p ' = ρ 2 l 2 v de 1 6 λ Re . |VVzefüggéssel számoljuk azzal a különb- séggel.

 A Reynolds-szám ismeretében a λ FVV~UOyGiVLWpQ\H]WD5HpUWpNpWOIJJHQD .

ahol Φ ≅ + 3 24 b 2− b .21) ∆p ' be = v ζ be 2 összefüggéssel határozhatjuk meg. Ezt a többlet veszteséget ∆p ' be beömlési veszteségnek nevezzük és a ρ 2 (13.$ODPLQiULVFViUDPOiVHVHWpQ ζ be ≅ 1. ezért azt általában elhanyagolják. 5 . a +DDFVWpJODODSNHUHV]WPHWV]HWpVD]ROGDOYLV]RQ\UDIHQQiOO < 0.   $ IHMH]HW YpJpQ GHILQLiOWXN D NLDODNXOW FViUDPOiVW pV D]W D] l  NH]GHWL FVKRVV]DW DPHO\PHQWpQDFVEHW|UWpQEH|POpVWN|YHWHQDNLDODNXOWiUDPOiVOpWUHM|Q$NLDODNXOW FViUDPOiV OpWUHM|WWpKez a tapasztalat szerint nagyobb nyomásesésre van szükség. akkor a λ számí- b v de tásához a Reynolds-szám értékét a Re = Φ összefüggéssel számolt Reynolds számmal ν 2 11 a a   határozzuk meg a szokott módon.13) összefüggéssel vagy λ − Re diagram használatával határozhatjuk meg. vagy (13. 2 . mint amennyi az adott Reynolds-számnál az adott lk egyenes csövön kialakult áramlás esetén keletkezik. ahol ζ be a EH|POpVL YHV]WHVpJWpQ\H] DPHO\QHN számértéke megmutatja. 05 ). hogy az átlagsebességgel számolt dinamikus nyomás hány- szorosa a beömlési veszteség. 140 . turbulens esetben a beömlési veszteség lényegesen kisebb (ζ be ≅ 0.

valamint a P és I YHNWRURNDW$]HOOHQU]Ielületen ható. ρ. Alkal- 13. hogy a Borda-Carnot átmenet veszteségét.22) ρ 2 ν . fejezetben bemuta- tott dimenzióanalízist erre az esetre alkalmazzuk. Raj- ]ROMXNIHOD]HOOHQU]IHlületet. µ függvénykapcsolatot kívánjuk felderíteni.5. Ha a 13. azaz − ρ v12 A 1 + ρ v 22 A 2 = − p 2 A 2 + p1 A 2 . A berajzolt áramvonalak a valóságos áramlás- hoz közelálló áramképet mutatják be. Borda-Carnot veszteséget: ∆p ' BC meg- határozzuk. behelyettesítés és az egyenlet mindkét oldala A 2 -vel való osztása után adódik: 141 . de a szokott Re WDUWRPiQ\EDQUHQGV]HULQWiOODQGyQDNWHNLQWKHW &VLGRPRNiUDPOiVLYHV]WHVpJH $]HO]IHMH]HWEHQD]HJ\HQHVFVV~UOyGiVLYHV]WHVpJpWWHNLQWHWWNiWHEEHQpedig a kü- O|QE|]FVLGRPRNpW Borda-Carnot átmenet Tekintsük a 13.5. (A jobb oldal utolsó tagja felírásánál azt a kísérleti tapasztalatot használtuk fel. ábrát. hogy a teQJHO\UHPHUOHJHVN|UJ\UDODN~IHOOHWHQDQ\RPiVMyN|]HOtWpVVHOiOODQGypVPHJHJ\e- zik az A 1 keresztmetszetben uralkodó nyomással. Borda-Carnot átmenetet mutatunk be.A ζYHV]WHVpJWpQ\H]WLJHQJ\DNUDQDONDOPD]]XN+DHJ\DGRWWJHRPHWULiM~pUGHVVpJFV LGRP YHV]WHVpJpQHN IJJpVpW YL]VJiOMXN D] D]W EHIRO\iVROy WpQ\H]NWO DNNRU D 1 6 ∆p ' = F v .) Tekintettel arra. ahol 5 dimenziós változó van. ábra mazzuk az impulzustételt annak érdekében. ahol egy hirtelen ke- resztmetszet növekedéssel jellemzett ún. v 2 1 6 $]DGRWWFVLGRPYHV]WHVpJpWWHKiWDζ = ζ Re összefüggés megadásával lehet jellemezni. hogy a kontinuitás következtében ρ v1 A 1 = ρ v 2 A 2 .2. V~UOyGiVEyO V]iUPD]y HUNHW HOKDQ\DJROMXN $  IHMH]HWEHQ WDQXOWDN DODSMiQ tUKDWy − I1 + I 2 = P1 − P2 . Legyen az áramlás stacionáULXVD]iUDPOyN|]HJVUVpJHSHGLJiOODndó. az ún. D]D]DGRWWFVLGRPYHV]WHVpJWpQ\H]MHFVDND5H\QROGV-szám függvénye. 5 − 3 = 2 GLPHQ]LyWODQFVRSRUWRWiOOtWKDWXQNHO ∆p ' vd Π1 = = ζ és Π 2 = = Re (13. d .

6. (13. DPLEOHJ\V]HUVtWpVHNpViWDODNtWiVRNXWiQDGyGLN ∆p ' BC = ρ 2 1 v1 − v 2 6 2 (13.6.23) összefüggéssel megadott nyomás- különbség különbsége a súrlódás következtében létrejöv~Q Borda-Carnot veszteség: 1 ∆p ' BC = p 2 − p1 6 − 1p id 2 − p1 6 BC = ρ 2 2 4 9 1 6 v1 − v 22 − ρ v 2 v1 − v 2 . KDDN|]HJHJ\FVEOQDJ\WpUEHSOHJ\WDUWiO\EDiUDm- lik (ld. azaz a tar- 13. ábra). hogy v 2 = 0 .24) A Borda-Carnot veszteség az egyik legfontosabb veszteségforrás. figyelembe véve. amelynek hatását V]iPRVPiVFVLGRPEDQLVIHOIRJMXNIHGH]QL Kilépési veszteség A Borda-&DUQRWYHV]WHVpJHJ\LNJ\DNUDQHOIRUGXOyVSH- ciális esete a kilépési veszteség. Alkalmazzuk a Borda-Carnot veszteség (13. 9 Az „ideális” és a valóságoshoz közelálló.24) kifejezését. 1p 2 − p1 6 BC 1 = ρ v 2 v1 − v 2 6. 13. ábra WiO\EDQ OpY VHEHVVpJ D N|]HJ V~UOyGiV PLDWWL OHIpNH]GpVH következtében zérus: ∆p ' ki = ρ 2 1 2 ρ v1 − 0 = v12 2 . akkor a Bernoulli-egyenlet alkalmazásával számol- hatnánk az „ideális” nyomáskülönbséget: 1p 2 − p1 6 id = 2 4 ρ 2 v1 − v 22 . 6 (13. amely akkor keletkezik.23) Ha az áramlás súrlódásmentes volna.25) 142 . (13.

tolózárak. ábra zük. A 13. áb- ra) vesztesége is nagyrészt a Borda-Carnot veszte- VpJUH YH]HWKHW YLVV]D H]HN HOPR]GXOy HOHPHL Oe- V]NtWLND]iUDPOiVLNHUHV]WPHWV]HWHWH]iOWDOKLUWe- OHQ NHUHV]WPHWV]HW Q|YHNHGpV M|Q OpWUH D OHV]NOW keresztmetszet után. tolózárak. csappantyúk (ld. amely a ∆p ' sz YHV]WHVpJpVYDODPHO\MHOOHP] sebességgel számolt dinamikus nyomás hányadosa.7. 13.Szelepek. ábraMHO|OpVHLWDONDOPD]YDHPHOMNNLD . A szelepek.7.7. csappantyúk A szelepek. tolózárak áramlási veszteségét is ζ sz veszteségténye]YHO jellemez- 13.

ρ v  2 A2   2 2 v2  ∆p ' sz ≅ v 22 1 − 1 . A vázolt áramvonalaknak görbü- lete alapján meghatározható a fal mellett a nyomás válto- zása (az ábrán a nyilak a nyomás fal menti növekedése irányába mutatnak). 143 .4. ezáltal változik a ζ sz  YHV]WHVpJWpQ\H] pUWpNH LV 3O D csap zárása esetén A 1HJpV]HQD]pUXVLJFV|NNHQPLN|]EHQDYHV]WHVpJWpQ\H]PLQGHQKa- WiURQW~OQ$]HJ\UHQDJ\REEYHV]WHVpJWpQ\H]PLDWWDYt]YH]HWpNUHQGV]HUEHQOpYQ\o- más hatására egyre kisebb v 2 sebességgel áramlik ki a víz. hogy az áramlást határoló szilárd felület hirtelen irányváltozásainál („sarkok” közelében) fal melletti.8. Hirtelen keresztmetszet-csökkenés Tekintsük a 13. Ha a sarok „homorú” (ld. Általánosságban megállapítható. ahol egy hirtelen keresztmet- szet-csökkenés látható. ábrát.fejezetben láttuk. azaz (teljes zárásig zérusra) csökken a térfogatáram. hogy az áramlás iráQ\iEDQ Q|YHNHG Q\RPiV HVHWpQ OHYiOKDW D] áramlás. a vízcsap) forgatása esetén a szelep és a szeleptányér közötti rést (azaz az A 1 keresztmetszetet) változtatjuk. a nyomás lecsök- NHQ $ VDURN XWiQ iUDPOiV LUiQ\iEDQ KDODGYD D VHEHVVpJ FV|NNHQ WHKiW D Q\RPiV Q $ 11. aholWRUOySRQWDODNXONLDPHO\EHQDQ\RPiVQDJ\REEPLQWDWRUOySRQWHOWWLWpUEHQ$ KLUWHOHQNHUHV]WPHWV]HWFV|NNHQpVKHO\pQDWHQJHO\UHPHUOHJHVN|UJ\UDODN~IDOpVDNi- sebb átméUMFVWDOiONR]iViQiODÄVDURN´Nörül az áramlás felgyorsul. A bal oldali nyíl által jellemzett 13. azaz ζ sz ≅ A1  −1 . hogy a közeg a „sarok” felé áram- lik. áramlás irányú nyomásnöve- kedéssel és így határréteg leválás esélyével számolhatunk.8.  (13. ábra nyomásnövekedés oka.|VV]HIJJpVEODY2 -t.26) Egy szelep (pl.

8.13. ábra$.

DNNRUD]LUiQ\YiOWR]iVHOWWKDÄGRPERU~´ OG13. ábra B) az irányváltozás után jöhetnek létre a határréteg leválás feltételei. ami – mint láttuk – MHOHQWV YHV]WHVpJJHO MiU $ NHUHV]W- A '1 PHWV]HWOHV]NOpVH LOOD]H]WMHOOHP]α = NRQWUDNFLyVWpQ\H]pUWpNH.8. Az adott esetben két helyen következik be határréteg leválás: az A-val és a B-vel jelölt he- O\HQ$]XWyEELOHYiOiVN|YHWNH]WpEHQDNLVHEEiWPpUMFVHOHMpQD]ÄHJpV]VpJHV´áram- lási kerHV]WPHWV]HW OHV]NO PDMG XWiQD %RUGD-Carnot átmenethez hasonló sebes- ségkiHJ\HQOtWGpV PHJ\ YpJEH.

(13.24) összefüggés): ρ 1 6 ρ 2 1   2   2 ∆p ' hk = v '1 − v1 = v1 −1 (13. 6 + 0. A lassuló áramlásoknál lehet nagyobb veszteségekkel számolni. A hir- WHOHQ NHUHV]WPHWV]HW FV|NNHQpV YHV]WHVpJpQHN W~OQ\RPy UpV]pW D NLVHEE iWPpUM FVEHQ beN|YHWNH]%RUGD-Carnot veszteség teszi ki. Lassuló áram- lások az áramlási keresztmetszet növekedése. 4 1 A0   . ami a tapasztalatok szerint α ≅ 0. vagy az áramlási irány változása követ- keztében jöhetnek létre. hogy gyorsuló áramlások vesztesége általában ki- csiny. azaz minél nagyobb a keresztmetszetek hányadosa. annál jobban összehúzódik az áramlás. tehát írható (ld.) $ .DNHUHV]Wmet- A1 A1 A   2 szetviszony ( A0 ) függvénye.27) 2 2 α . (Általánosságban megállapítható.

O\HQYHV]WHVpJNHOHWNH]LNSOHJ\WDUWiO\EyOHJ\FVEHW|UWpQEHiUDPOiVQiOKDDWDUWiO\Ia- ODpVFVN|]|WWLiWPHQHWQLQFVHQOHNHUHNtWYH$IHMH]HWEHQWiUJ\DOW%RUGD-féle kifolyó- nyílás esetén pl. |VV]HIJJpVEO OiWKDWy KRJ\ D KLUWHOHQ NHUHV]WPHWV]HW FV|NNHQpV YHV]WHség- WpQ\H]MH DNLVHEENHUHV]WPHWV]HWFVEHQOpYiWODJVHEHVVpJJHOV]iPROWGLQDPLNXVQ\R- másra vonatkoztatva):  1 − 1 2 ζ hk = α  . Diffúzor $] iUDPOiV LUiQ\iEDQ EYO FVWROGDWRNDW QHYH]]N GLII~]RURNQDN V]HPEHQ D NRQI~- zorokkal. . α = 0. 5 . 44 . tehát e veszteséget jellemz ζ hk = 1 +D D FV QHP Q\~OLN EH D A1 tarWiO\EDD]DIHQWLNLIHMH]pVpEO ≅ 0 -hoz α ≅ 0. amelyek keresztmetszete az áramlás irányában csökken). A diffúzorokban áram- OiVLUiQ\iEDQFV|NNHQDVHEHVVpJQDQ\RPiV$IHMH]HWEHQOiWWXNKRJ\LO\HQHVHt- 144 . 6 NRQWUDNFLyVWpQ\H]WDUWR]LNDPLYHO A0 ζ hk = 0.

ill. mint az a geometriai viszonyokból adódna.5. ábrát. azaz ηd kicsi és a (13.8.4) összefüggés figyelembevételével a diffúzor súrlódási vesztesége ∆p ' diff meghatározható. leválhat.ben a fal mellett kialakuló határréteg rohamosan vastagszik. $GLII~]RUEyONLOpSN|]HJVHEHVVpJPHJRV]OiVDDIHQWLHNEON|YHWNH]HQiOWDOiEDQHJ\Hn- OWOHQ +D D GLII~]RU NLOpSNHUHV]WPHWV]HWH HJ\ FVEHQ IROytaWyGLN HEEHQ D] HJ\HQOWOHQ iUDPOiVLVHEHVVpJNLHJ\HQOtWGLN(]DVHEHVVpJNLHJ\HQOtWGpVKDVRQOyD%RUGD-Carnot át- menetben (13. A (11. Ezért a valóságos nyomásnövekedés sokkal kisebb.WWMHJ\H]]NPHJKRJ\DGLII~]RUYHV]WHVpJHMHOHQWVPpUWpNEHQIJJDGLII~]RUEDEHOpS VHEHVVpJPHJRV]OiV MHOOHP]LWO +D D IDO N|]HOpEHQ OpY iUDPOiVL VHEHVVpJHN PiU D EHOp- pésnél viszonylag kicsik („csúcsos” a sebességprofil).5) összefüggéssel definiált ηG diffúzorhatásfok ismeretében valamint (11.28) . ahol egy diffúzor és alatta a diffúzor tengelye menti nyomásmegoszlás látható súrló- dásmentes („ideális”) és valóságos esetben. Tekintsük a 11. ábra. A veszteség ugyanis az „ideális” és valósá- gos nyomásnövekedés különbsége: 1 ∆p ' diff = p 2 − p1 6 − 1p id 2 − p1 6 = 11 − η 6 ρ2 4 v val d 2 1 − v 22 9 (13. mint a keresztmetszetviszony alapján számolt érték.28) összefüggéssel számolt diffúzor súrlódási veszteség nagy. a határréteg hamar leválLNpVDNLOpS NHUHV]WPHWV]HWMHOHQWVUpV]pQOHV]YLVV]DiUDPOiV(]D]WMHOHQWLKRJ\DGLII~]RUVRNNDONe- vésbé lassítja le az áramlást.

A veszteségek okai között a fali csúsztatófeszültség általában alárendelt szerepet játV]LN 1DJ\REE MHOHQWVpJH van a 13.WDSDV]WDOKDWyMHOHQVpJKH]DQ\RPiViUDPOiVLUiQ\iEDQQGHNHYps- EpPLQWD]DVHEHVVpJFV|NNHQpVpEOYHV]WHVpJPHQWHVHVHWEHQDGyGQDD]D]MHOHQWVYHV]We- ség keletkezik.5. ábrán vázolt és a 11. hiszen a több- let mozgási energia létrehozásához többlet nyomáskülönbségre van szük- VpJ pV D] tJ\ NHOHWNH] PR]JiVL HQHr- gia nem hasznosul: legnagyobb része a súrlódás követNH]WpEHQ KYp DODNXO 13.9. amelyeket ugyancsak ζ veszteVpJWpQ\H]YHO MHOOHm- zünk. Mégis ez a nyomásnövekedés növeli a diffúzor hatásfokát. &VtYHNN|Q\|N|N A csövekben áramló közegek irányYiOWR]iVDLQiODFVtYHNEHQN|Q\|kökEHQMHOHQWVV~r- lódási veszteségek keletkezhetnek.9 ábra Nagy veszteséget okozhat a határréteg 145 .fejezetben tárgyalt szekunder áramlás keletkezésének.

az R/d relatív görbület (ld. ábra) Q|YHOpVpYHO YDJ\ WHUHOODSiWRN Dlkalmazásával. $ IHQWLHNEHQ iWWHNLQWHWW IRQWRVDEE FVLGRPRNRQ NtYO W|EE PiV LWW QHP WiUJ\DOW YHV]- teségforrás vaQ SO ]VDOXN FVHOiJD]iVRN. hogy az irányváltás XWiQLOHYiOiVRNR]KDWMHOHQWVYHVzWHVpJHW$FVtYHNN|Q\|N|NYHV]WHVpJpWNpWIpOHNpSSHQ szokták csökkenteni: az átmenetek lekerekítésével ill. 13.9. ábrán felrajzoltuk a fal mellé a nyomásnövekedést mutató nyilakat. és berajzoltuk a határréteg leYiOiVDIRO\WiQOpWUHM|Y~Qleválási buboré- kokat és az azok által okozott keUHV]WPHWV]HW V]NOpVHNHW /iWKató. Az HO] PHggondolások alapján a 13.9.leválás következtében létrejöYNeUHV]WPHWV]HWV]NOpVPLDWWL%RUGD-Carnot veszteség. rész-könyököket hozunk létre. amelyekkel naJ\REE UHODWtY J|UEOHW rész-íveket ill.

11) vagy (13. hogy a a két ív U vagy S alakot ír le. DPHO\HN YHV]WHVpJWpQ\H]LW V]DNN|Q\YHNEO katalóJXVRNEyOJ\iUWPiQ\LVPHUWHWNEOOHKHWNLYHQQL Itt jegyezzük meg. hogy a ζ YHV]WHVpJWpQ\H]N pV D λ FVV~UOyGiVL WpQ\H] V]iPolt vagy kaWDOyJXVEyO V]DNLURGDORPEyO NLYHWW pUWpNHL D YDOyViJRV DONDOPD]iVRNQiO FVDN N|]HOtWHQ helyesek. hiszen a λ – legalábbis a kezdeti szakaszon – függ a FVEHYDOyEHiUDPOiVMHOOHP]LWO8J\DQFVDNQHPN|]|PE|VHJ\FVtYζ veszte- ségtényezjének értéNHV]HPSRQWMiEyOKRJ\HOWWHHJ\HQHVFVYDJ\HJ\PiVLNFVtYYDQ (]XWyEELHVHWEHQSOD]LVMHOHQWVHQEHIRO\iVROKDWMDDPiVRGLNFVtYζ veszteségtényez jének értékét. hiszen a képletek ill. mért értékek nem veszik figyelembe a súrlódási veszteség- források egymásrahatását.13) összefüggéssel számolt értékWOHOWpUDQQDNDFVQHNDλFVV~UOyGiVLWpQ\H]MHDPHO\HOWWHJ\KLUWHOHQNHUHV]t- metszet növekedés (Borda-Carnot átmenet) van. $FVLGRPRNHJ\PiVUDKDWiVDiOWDOiEDQHOUHQHPV]iPROKDWyH]pUWSOFVYH]HWpNHNPpUH- tezésénél a számítással ill. hogy a (13. táblázatok alkalmazásával kapott eredményeket csak közelítés- QHNWHNLQWKHWMN (]HQW~OPHQHQFVDNV]DEYiQ\RVFViWPpUWYiODV]WKDWXQND]D]iOWDOá- EDQ HO NHOO WpUQQN D V]iPtWRWW pUWpNWO $GRWW iWiUDPOy WpUIRJDW HVHWpQ SHGLJ D iUDPOiVL YHV]WHVpJDFViWPpUN|]HOKDWYiQ\iYDODUiQ\RVWHKiWDWWyOLJHQHUVHQIJJ. Belátható.

(]pUWD WHUYH]pVQpOHJ\UpV]WpVV]HUWDUWDOpNRW SODV]iPtWRWWQiOYDODPLYHOQDJ\REEWHOMHVtWPpQ\ YHQWLOiWRUW.

Vigyázni kell ugyanakkor arra. Hibás megoldás például. hogy ez az utólagos beállítás. 146 . Ilymódon ugyanis a csappan- W\~Q NHOHWNH] D UHQGV]HU IXQNFLyMD WHNLQWHWpEHQ I|O|VOHJHV YHV]WHVpJ Q|YHOL D YHQWLOiWRU hajtásához szükséges energia költségét. ha egy óvatosságból na- gyon túlméretezett ventilátor légszállítását egy csappantyú. szabályozás ne okozzon fölösleges energiaveszteséget. pV EHiOOtWiVL V]DEiO\R]iVL OHKHWVpJHW NHOO EHpStWHQQN D UHQGV]HUEH KRJ\ D számítás pontatlansága miatt szükségessé váló korrekciót a rendszer felépítése után végre tudjuk hajtani. (azaz egy többlet súrlódási veszteség forrás) beiktatásával csökkentjük a kívánt értékre.

gVV]HQ\RPKDWyN|]HJiUDPOiVDFVEHQ $] HGGLJLHNEHQ IHOWpWHOH]WN KRJ\ D FVYH]HWpNEHQ iUDPOy N|]HJ VUVpJH iOODQGy (z FVHSSIRO\yVN|]HJHNHVHWpQDV]yEDM|KHWQ\RPiVRNHVHWpQpVDNDYLWiFLyWNL]iUYDJi]RN esetén pedig az abszolút nyomás 10%-át meg nem haladó nyomásváltozások esetén igen jó N|]HOtWpV *i]RN KRVV]~ FV|YHNEHQ W|UWpQ iUDPOiVD HVHWpQ D]RQEDQ HOIRUGXOKDW hogy a YHV]WHVpJN|YHWNH]WpEHQDQ\RPiVD]DEV]RO~WQ\RPiVKR]NpSHVWMHOHQWVHQFV|NNHQH]]HO HJ\WWFV|NNHQDVUVpJQDVHEHVVpJ 7LSLNXVSpOGiLHQQHND]HVHWQHNDVUtWHWWOHYHJ YH]HWpN UHQGV]HUHN.

D m  iWPpUM FVYH]HWpN HJ\ 13. $ EDO ROGDORQ D QHJDWtY HOMHOUH D]pUW YDQ V]NVpJ PHUW D Q\RPiV D] [ WHQJHO\ PHQWpQ csökken. +RJ\DQ NHOO HEEHQ D] HVHWEHQ V]iPROQL D FVV~UOydási veszteséget? Tekintsük a 13. ábrát.10.30) kifejezést (13.31) 147 .) Fejezzük ki az átlagsebességet: qm v= (13. ábra szakasza látható.29)-be helyettesítve és a gáztörvény ρ = alakját a ρ kifejezésére RT IHOKDV]QiOYDHJ\V]HUVtWpVXWiQDGyGLN q 2m R T λ − dp = dx . Hanyagoljuk el a súrlódási veszteséghez képest a gáz felgyorsításához V]NVpJHV Q\RPiVNO|QEVpJHW $ FV G[ KRVV]~ViJ~ V]DNDV]iQ D FVV~UOyGiVL YHV]WHVpJ miatti nyomásváltozás (nyomáscsökkenés): ρ 2 dx − dp = v λ (13. 2 p A2 D ami szétválasztás és integrálás után a (13. ahol egy L m hosszúságú.30) ρA .  kg "#  D FVEHQ iUDPOy Ji] W|PHJiUDPD A = D π  D FV NHUHV]WPHWV]HWH $ 2 ahol q m !s$ 4 p (13.10.29) 2 D .

I I p2 L q 2m R T λ − p dp = dx p1 0 2 A2 D alakra hozható. A jobb ROGDOLLQWHJUDQGXV]WpQ\H]LUOD7KPpUVpNOHWpVDλFVV~UOyGiVL WpQ\H] NLYpWHOpYHO EHOiWKDWy KRJ\ D FV KRVV]D D] [.

 PHQWpQ QHP YiOWR]LN $ FVIDORQ NHUHV]WOW|UWpQKiWDGiVPLDWWD]iUDPOyJi]7KPpUVpNOHWHDWDSDV]WDODWV]HULQWDFV hossz mentéQMyN|]HOtWpVVHOiOODQGy$FVV~UOyGiVLWpQ\H] λ DFVIDOUHODWtYpUGHVVpJpV a Reynolds-V]iPIJJYpQ\H(OEELDFVKRVV]PHQWpQiOODQGy$5H\QROGV-szám kifeje- zése a (13.11. A (13. 2 2 A 2 D ρ12 p12 − p 22 ρ L = p1 1 v12 λ 2 2 D .2. DKRODMREEROGDORQIHOLVPHUMND]|VV]HQ\RPKDWDWODQN|]HJHVHWpUHDFVHOHMpQOpYiOOa- potra vonatkozó ∆p ' ink kifejezést. azaz a FVDWRUQD HVpVH PLDWW D Yt]UH KDWy V~O\HU FVDWRUQD LUá- nyú komponensével éppen egyensúlyt tart a folyadék 13. D FVKRVV] PHQWpQ Re ≅ áll.33) összefüggéssel kiszámítható. amellyel írható: p12 − p 22 = p1 ∆p ' ink (13.33) = .32) p12 − p 22 q 2m R T λ L ρ12 (13. ν ρA ν Aµ Tekintettel arra.fejezet) és T ≅ áll. ábrán egy csatorna látható. a ∆p'iUDPOiVLYHV]WHVpJQHNPHJIHOHOYt]V]LQWPagasságkülönbség ∆h' . ÈUDPOiVQ\tOWIHOV]tQFVDWRUQiNEDQ A 13. eredményre jutunk. ami 148 .11. ábra iUDPOiViW IpNH] V~UOyGiV /HJ\HQ D] l csatorna- hosszra jutó.31) összefüggés az integrálás után és ρ12 -tel szorozva és osztva: A gáztörvényt valamint (13. hogy a dinamLNDL YLV]NR]LWiV FVDN D KPpUVpNOHW IJJYpQ\H OG 1.34) 2 +DLVPHUMNDFVHOHMpQD]SRQWEDQDYLV]RQ\RNDWDFVYpJpQDSRQWEDQDQ\RPiVD (13.30) felhasználásával átalakítható: v D qm D qm D Re = = = . amelyben víz fo- lyik egyenletes sebeséggel (kialakult áramlás). és λ ≅ áll.30) összefüggést figyelembe véve írható: (13.

4A ahol d e = HJ\HQpUWpNiWPpU OG .20) összefüggés mindkét oldalát ρg -vel osztva írható: v2 l ∆h ' = λ (13.35) 2 g de . A nem kör keresztmetV]HWFV|vek áramlási veszteségére felírt (13.D]HO]HNV]erint éppen a súrlódási veszteséget fedezi.

|VV]HIJJpV.

35) összefüggésbe. Alkalmazási példák A veszteségek számításának bemutatására két feladat megoldását vázoljuk. λ = 0. 03 közötti értékkel C ≅ 25. A tartályban víz van.12. ahol C = (13.36) λ λ .12.(VHWQNEHQ$D]iUDPOiVLNe- K UHV]WPHWV]HW. 02 ~ 0. ábrán HJ\N~WOiWKDWyDPHO\EHHJ\V]LYDWW\~KR]FVDWODNR]yFVQ\~OLNEH 13. ábra $V]LYDWW\~XWiQHJ\N|Q\|N|NEOV]HOHSEOpVHJ\HQHVFVV]DNDV]RNEyOiOOyYH]HWpNNö- vetkezik. amely megakadályozza.SHGLJD]iUDPOyYt]PHGHUUHOpULQWNH]NHUOHWH OG13. Vezessük ∆h ' be az i = esést és helyettesítsük be a (13. A (13. ábra). amely egy diffúzoron keresztül csatlakozik a tartályhoz. hogy a szivattyú leállása után a YH]HWpNEODN~WEDYLVV]DIRO\MpNDYt] 149 .11. fe- lette pedig a p 0  NOV Q\RPiVQiO QDJ\REE LVPHUW túlnyomás: S W  $ V]LYDWW\~ HOWWL FV szakasz elején egy lábszelep van. majd fejezzük ki az átlag- l sebességet: 2 g de 2g v= i = C d e i .7. 13. Házi vízellátó rendszer szivattyújának kiválasztása A 13.36) összefüggést Chézy-képletnek szoktuk nevezni.

Katalógusokból. Az alkalmazás (pl. hogy a kérdésekre a választ megadhassuk. a GLII~]RUNLOpSNHUHV]WPHWV]HW'iWPpUMH.fejezetben ismertetett meggondolásokkal meghatározott (13.3. az 1 és 2 pont kiválasztásának) elvei megegyeznek a 4. fejezetekben leírtakkal. esetünk- ben a kútban és a tartályban OpY Q\XJYy Yt] IHOV]tQpQ FpOV]HU D] LQWHJUiOiVL ~WYRQDODN NH]G. és a 6. l2 stb. ahol mindent ismerünk. h 2 magasságkülönbségek.12. 3 !s$ kát.37) ahol ny és sz indexek a szivattyú nyomó és szívócsonkjára utalnak. A szivattyú hasznos teljesítménye a Ph = q v ρ g H (13.vagy végpontjait felvenni. Így pl. a szelepek és a könyökök ζ l . ábra jelöléseivel: 150 .39) 2 2 . Egy Bernoulli-egyenlet nem ír- ható fel e két vízIHOV]tQI|O|WWKLV]HQDN|]EHQOpYV]LYDWW\~IHODGDWDpSSHQD%HUQRXOOL- összeg növelése.Ismert a d FViWPpU. Ezért két veszteséges Bernoulli-HJ\HQOHWHWtUXQNIHO(J\LNHWDN~WEDQOpY Yt]IHOV]tQpQOpYSRQWpVD]V]tYyFVRQNV]SRQWMDN|]|WWDPiVLNDWSHGLJDQ\RPyFVRQN ny pontja és a tartály felszínének 2 pontja között: v12 v2 ρ + p1 + ρ U1 = ρ sz + p sz + ρ U sz + Σ∆p ' sz (13. szakirodalomból kivesszük a lábszelep.4. A feladat megoldására a 13. ahol Σ∆p ' sz a szívóoldali összesiUDPOiVLYHV]WHVpJHWNLIHMH]WDJDPHOO\HOD]iUDPOiV LUiQ\iEDQWiYRODEEOpYSRQWEDQIHOtUW%HUQRXOOL|VV]HJHWQ|YHOWNPHJ A 13. ζ k YHV]WHVpJWpQ\H]LWDGLII~]RU ηd hatásfo-  m "# térfogatáramot és keressük a szivattyú H ún. a ∆p ö össznyomás- növekedést.2) veszteséges Bernoulli-egyenletet használjuk fel. (13. a h1 . FVKRVVzak. ζ sz . meg kell határozni az össznyomást a szi- vattyú nyomó és szívócsonkján.1. az l1 . majd venni kell a különbségüket. Keressük továbbá a szivattyú hajtásához szükséges hálózati teljesítmény igényt. Megadjuk a szállítandó q v szállítómagasságátDPHO\DIHMH]HWEHQEHYH]HWHWW|VV]Q\RPiVQ|YHNHGpVEOKDWiUR]Ka- tó meg figyelembevéve a szivattyú nyomó és szívócsonkja közti magasságkülönbséget: H= ∆p ö ρg 3 + z ny − z sz8.38) |VV]HIJJpVEOV]iPtWKDWy Ahhoz.

13) összefüggéssel ν KDWiUR]KDWMXNPHJKDDFVKLGUDXOLNDLODJVLPD+DQHPDNNRUWiEOi]DWRWYDJ\GLDJUDPRW használunk a λ meghatározására.39) összefüggés jobb oldalát! Átrendezés után kapjuk: 1 6 3 ∆p ö = p nyö − p szö = p t − p 0 + ρ g h 2 − h 1 − ρ g z ny − z sz + 8 ρ  Σ li  λ  + 11 − η 6 4 v − v 9 + v ρ ρ (13.. a λ 1 = λ 2 = .40) ∑ ∆p sz = v ζ1 + 1 λ 1 ' 2 d . = .43)  + v 2 ζ l + ζ sz + 3 ζ k +  2 2 2 d D D . 3 8 1 6 U ny − U sz = g z ny − z sz . = λ .41) 2 2 ahol ρ 2 l2  l l l  ∑ ∆p ny =  λ 2 + ζ k + ζ sz + 3 λ 3 + ζ k + 4 λ 4 + ζ k + 5 λ 5 +  ' v 2 d d d d (13. hogy .11) vagy a (13. p1 = p 0 .41) összefüggés bal oldalán a szívó és a nyo- móoldali össznyomást ismerjük fel. v 2ny v 22 ρ + p ny + ρ U ny = ρ + p 2 + ρ U 2 + Σ∆p ' ny (13. p 2 = p t és miután a Reynolds- V]iP YDODPHQQ\L FVszakaszban megegyezik. A (13.. $ . A λ FVV~UOyGiVL WpQ\H]W a Reynolds-szám vd Re = NLV]iPtWiVDXWiQDQQDNpUWpNpWOIJJHn a (13..  = .41) összefüggés bal oldalából vonjuk ki a (13.39) összefüggés jobb oldalán és a (13. ρ 2  l    (13. A (13. 2 d 2 2 A NRQWLQXLWiV W|UYpQ\pEO v d 2 = v D D 2 . 2 9 A (13. Figyelembe kell venni. U 2 − U1 = g h 2 − h1 .42) 1 + 1 − ηd 6 4 ρ 2 2 ρ v − v 2D + v 2D .42) összefüggés jobb oldalának utolsó tagja a tartályEDYDOyEHiUDPOiVQiONHOHWNH] kilépési veszteség.

 pV .

ÈUDPOiVWDUWiO\RNDW|VV]HN|WFVEHQ $]HO]IHODGDWQiODFViWPpUMHpVDFVEHQiUDPOyWpUIRJDWiUDPDGRWWYROWtJ\D]iUDP- OiVL VHEHVVpJ D FVEHQ LVPHUW YROW (]]HO D VHEHVVpJJHO V]iPROKDWWXN D 5H\QROGV-számot. |VV]HIJJpVEO OiWKDWy KRJ\ a szivattyú szállítómagassága a tar- tályban OpYQ\RPiVpVDNOVQ\RPiVNO|QEVpJpQHNYDODPLQWDPDJDVViJNO|Qb- VpJQHNDOHJ\]pVpUHIRUGtWyGLNpVIHGH]LD]|VV]HViUDPOiVLYHV]WHVpJHWA hálózati tel- Ph jesítményigény a Phál = |VV]HIJJpVEOV]iPROKDWyDKROD]ηsz és ηm a szivattyú ηsz η m és az azt hajtó motor hatásfoka. aminek ismerete szükséges vROWDFVV~UOyGiVLWpQ\H]PHJKDWiUR]iViKR]0LDWHHQGKD 151 .

l 13.13.44) 2 2 . Mindezeket figyelembe d véve kapjuk: ρ 2  l  pt − p0 + ρ g H = 2   v ζ be + ζ t + λ + 1 DPLEONLIHMH]KHWDYVHEHVVpJ d 2 p t − p0 + ρ g H v= 1 6 (13. Mekkora az egyik tartályból a másikba  m "# térfogatáram KD HOKDQ\DJROMXN D WDUWiO\RNEDQ OpY Yt]IHOV]tQ VOO\H- 3 !s$ áramló q v dését ill.46) v= B + Cλ . emelkedését. ahhoz pedig a sebességet. 02 értéket. ábrán két tartály látható.az áramlási sebesség az ismeretlen? A 13.2) veszteséges Bernoulli-egyenletet a tartályok IHOV]tQpQOpYpVSRQWN|]|WW! v12 v2 ρ + p1 + ρ U1 = ρ 2 + p 2 + ρ U 2 + Σ∆p ' (13.45) összefüggésben a λ  NLYpWHOpYHO PLQGHQ LVPHUW $ FVV~UOyGiVL WpQ\H] számításához viszont ismernünk kell a Reynolds-számot.45) összefüggést az alábbi alakban felírni: A (13.45) ρ ζ +ζ +1 + lλ . kiszámolni és a (13. ( A ’-k száma az iterációs lépések VRUV]iPiWMHO]L. Írjuk fel a (13. ahol ζ -0 a belépési veszteség. Miután p1 = p t és p 2 = p 0 . be t d A (13. U = gz és z 2 = 0.13. z1 = H . Látjuk. $PHJROGiVHOVOpSpVHNpQWYHJ\NIHO λ' = 0. v1 = v 2 = 0 és a ρ 2  l  Σ∆p ' sz = 2   v ζ be + ζ t + λ + 1 . hogy a feladat iterációval oldható meg (QQHN PHJN|QQ\tWpVH pUGHNpEHQ FpOV]HU D] ismert mennyiségeket behelyettesíteni. ábra amelyeket egy ismert d iWPpUM és l hosszúságú FV N|W |VV]H $ FVEHQ WROy]iU YDQ amelynek ismerjük a ζ t vHV]WHVpJWpQ\H]MpW.

ezzel kiszámolható 152 .46) összefüggésbe megkapjuk v ' − t . a számítás igen gyorsan konvergál. λ' − t behelyettesítve (13.7HWV]OHJHVHQIHOYHKHWQNPiVλ' − t is.

Ha Re' < 2300 . akkor a (13. v' d Re' = értéke. Ha ν Re'≥ 2300 DNNRUDFVIDOpUGHVVpJpQHNIJJYpQ\pEHQWiEOi]DWEyOYDJ\GLDJUDPEyOYHsz- szük ki a λ' '  pUWpNpW YDJ\ KLGUDXOLNDLODJ VLPD FV HVHWpQ D .11) összefüggéssel kiszámolhatjuk λ' ' −t .

 |VV]HIJJpVEO V]i- mítjuk ki. A λ' ' LVPHUHWpEHQHOOUONH]GMNDIHQWLV]iPtWiVWPLQGDGGLJDPtJNpWHJ\PiV utáni iterációs lépésben kapott λ érték közötti különbség nem halad meg egy általunk fel- d2 π vett értéket. Az iteráció eredményeként kapott v sebesség ismeretében a q v = v 4 összefüggéssel számoljuk ki az egyik tartályból a másikba áramló térfogatáramot. 153 .

14. épületek méretezésében. Az áramlásba helyezett testekre ható erõ $]iUDPOiVLHUHGHWHUNNHOHWNH]pVH (EEHQDIHMH]HWEHQPHJYL]VJiOMXNKRJ\D]iUDPOyN|]HJEHKHO\H]HWWWHVWHNUHPLO\HQHUN és nyomatékok hatnak. A testek körüláramlása vagy úgy következik be. Ezek ismerete XJ\DQLVLJHQIRQWRVDUHSOJpSHNWHUYH]pVpEHQNü- O|QE|]MiUPYHN]HPDQ\DJIRJ\DV]WiViQDNFV|NNHQWpVHPHQHWWXODMGRQViJiQDNMDYtWiVD szempontjából. az áramlástechnikai gépek tervezésében. jár- PYHN. a szélnek kitett szerkezetek. hogy álló közegben mozog a test (pl.

YDJ\álló testhez képest áramlik a közeg (pl. szélnek kitett antenna vagy folyó- EDQOpYPWiUJ\.

ábrát. Vizsgáljuk meg az impulzustétel VHJtWVpJpYHODWHVWUHKDWyHUNHW$WHVW 14.és csúsz- tatófeszültség-megoszlás révén adódik át. ahol egy áramló közegbe helyezett henger látható. $]iUDPOyN|]HJUODV]LOiUGWHVWUHD]HUDWHVWIHOOHWpQNHOHWNH]Q\RPiV. hogy a test körüláramlása stacionárius legyen.1./HKHWVpJHVH]HNNRPELQiFLyMDLVSOV]pOEHQPR]JyDXWyAnnak érde- kében. ábra N|UOQDJ\ HOYLOHJYpJWHOHQWiYROViJEDQ. Legyen a közeg súrlódásmentes. Tekintsük a 14. EnneN D PDJiWyO pUWHWG PHJiOODStWiVQDN D kon]HNYHQVDONDOPD]iVDQDJ\RQPHJN|QQ\tWLD]HEEHQDWpPDN|UEHQMHOHQWNH]IHODGDWRN megoldását. az áramképet általában a test- hez rögzített koordináta-rendszerben vizsgáljuk.1.

31) alakját alkalmazva arra az eredményre jutunk. ahol a test zavDUiVD PHJV]QLN (EEO DGyGyDQ p = p . a nyomás S ∞ . Miután súrlódásmentes közeg esetén a 2 1 Bernoulli-egyenlet érvényes. hogy mivel S  = S = S ∞ . a test mögött a sebesség . hogy I 2 = I1 . Az x koordináta irányban felírva az egyensúlyt .YHJ\QNIHOHOOHQU]IHOOHWHW$WHVWHOWWDVe- besség Y ∞ . ∞ D]D]PHJHJ\H]LNDWHVWHOWWLVHEHs- VpJJHO (EEO N|YHWNezik. annak (4. Ugyanennyi a nyomás a test mögött nagy távolságban.

(8. Eredményként azt kaptuk. amelyben a sebesség (és elvileg a nyomás is) eltér a zavartalantól (ld. hogyV~UOyGiVPHQWHVN|]HJEHQHOKHO\H]HWWWHVWUHQHPKDWHU 9DOyViJRViUDPOiVHVHWpQDWHVWN|]HOpEHQOpYiUDPvonalak mentén a Bernoulli-összeg a súrlódás következtében csökken. ezért a test mögött egy áramlási nyom keletkezik.1. A WHVWUHKDWyHUUH tehát nemcsak a testIHOOHWpQNHOHWNH]Q\RPiV. ak- NRUYiUKDWyDQQDJ\OHV]DWHVWUHKDWyKR]]iiUDPOiVVDOSiUKX]DPRVHU .8) összefüggés): − I1 + I 2 = P1 − P2 − R x  D] HO]HN DODSMiQ R x = 0 adódik.O\HQ|UYpQ\HNYi- ]HV ~WRQ KDODGy DXWyN P|J|WW ILJ\HOKHWN PHJ.(ld. amelyekben a statikus nyomás lecsökken. 14.és csúsztatófe- szültség megoszlásból. hanem D WHVW P|J|WWL Q\RP MHOOHP]LEO LV OHKHW N|YHWNH]WHWQL +DDQ\RPEDQMHOHQWVDÄVHEHVVpJKLiQ\´YDJ\KDDWHVWP|J|WWD]DYDUWDODQVHEHVVpJJHO SiUKX]DPRVWHQJHO\|UYpQ\HNNHOHWNH]QHk. ábra$MHOJ|r- be).

155 . ábra). Ebben az esetben a Π1 = f Π 2 azaz a c e = f Re függvény meghatározása a feladatunk. 13. d . 14.3) d 6]RUtWNR]]XQNHOV]|UDN|UKHQJHUN|UOLsíkáramlásraDKRODKHQJHUWHQJHO\pUHPHUOHJHV l valamennyi síkban azonos az áramkép. µ .1) ρ 2 v ∞ ld 2 v∞ d (14. l = 0 függvénykapcsolat határozza meg. Alkalmazva a dimenzióanalízist (ld.2.fejezet) 6-3=3 független dimenziótlan csoport ha- tározható meg: Fe Π = c e = HOOHQiOOiVWpQ\H] (14. +D D WHVW P|J|WW D Q\RPEDQ D sebességvekWRURN LUiQ\D HOWpU D WHVW HOWWL iUamlási iránytól. megkülönböztetve azokat a 1 6 1 6 térbeli (3D) áramlásoktól. Ábrázoljuk e kísérlet útján meghatározott függvénykapcsolatot kétszer logaritmikus diagramban (ld. d m iWPpUMN|UKHQJHUUHKDWyD]DYDUWDODQKR]]iiUDPOiVLVHEHs- séggel. ρ. Y ∞ -nel párhuzamos Fe N ellenálliVHUpVD]D]WEHIRO\iVROyPHQQ\LVpJHNNDSFVo- 1 6 latát az f Fe . v ∞ . ν l Π3 = relatív hossz. (Ilyen áramkép Π 3 = = ∞ -hez tartozik) Ezeket a d szakirodalomban „kétdimenziós” (2D) áramlásnak nevezik. akkor a hozzááramlási sebességre merOHJHVWHVWUHKDWyHUNRPSRQHQVVHONHOOV]iPROQXQN $KHQJHUUHKDWyiUDPOiVLHU Egy l m hosszúságú.2.2) Π  = Re = Reynolds-szám. (14.

(12. ábra Ha a Reynolds-V]iPpUWpNHNLFVLD]D]DYLV]Ny]XVHUNGRPLQiOQDN(ld.2. 14.13) össze- IJJpV.

tehát a 14. Ezt figye- lembe véve a (14.D]HUDVHEHVVpJJHOpVDYLV]NR]LWiVVDOHJ\HQHVHQDUiQ\RV Fe ~ µ v ∞ .1)-EO OiWKDWyDQ D] HOOHQiOOiVWpQ\H] IRUGtWRWWDQ DUiQ\RV D 5H\QROGV- számmal.2.13). tehát Fe ~ v 2∞  DPLEO D . ábrán látható diagramon látható görbe kis Re értékeknél egy –1 irányWpQ\H]M HJ\HQHVVHO N|]HOtWKHW Nagyobb Reynolds-számoknál a tehetetlenségi HUN GRPLQiOQDN (12.

adódik. ábra%pV&MHOJ|UEH. 11. Nagyobb Reynolds-számoknál tehát egy vízszintes egyenessel közelíthetjük a c e − Re összefüggést. ILJ\HOHPEH YpWHOpYHO c e = áll.7. a nyomásmegoszlás nagymértékben megváltozik (ld. a határréteg-leválás sokkal hátrább következik be. Nagy Reynolds-V]iPRNQiODKHQJHUIHOOHWpQNHOHWNH]KDWiUUpWHJPpJOHYiOiVHOWWWXr- bulenssé válik.

A kis Reynolds-V]iP WDUWRPiQ\RNEDQ SO V]UDQ\DJRN ~ 20 µm  iWPpUM HOHPL V]iODL N|UO.pVDKHQJHUUHKDWyHULOOD] HOOHQiOOiVWpQ\H] MHOHQWVHQ OHFV|NNHQ.4. A 14.fejezet végén tár- gyaltuk.2. ábra jobb oldalán az egyes Reynolds-V]iPWDUWRPiQ\RNUDMHOOHP]iUDPNpSHNOit- hatóak. Ennek mechanizmusát a 11.

156 .D]DMHOiUDPNpSILJ\HOKHWPHJD]iUDPOiVWDODSYHWHQDV~UOyGyHUNEHIRO\iVRl- ják.

Növelve a Reynolds-V]iPRW D WHKHWHWOHQVpJL HUN V]HUHSH Q|YHNV]LN HJ\ V]Lmmetrikus |UYpQ\SiUMHOHQLNPHJDKHQJHUKiWVyUpV]pQ OGEMHOiUDPNpS.

 7RYiEEQ|YHOYHD5HpUWpNpWDEEDDWDUWRPiQ\EDMXWXQNDKRODWHKHWHWOHQVpJLHUNGRPi- nálnak: D KHQJHUUO SHULRGLNXVDQ YiOQDN OH QDJ\ pV LQWHQ]tY |UYpQ\HN .iUPiQ-féle örvénysor. F MHO iUDPNpS.

a henger HOOHQiOOiVWpQ\H]MHNEQHJ\HGpUHFV|NNHQ 157 . ha frekvenciájuk a szerkezetek sajátfrekvenciája közelében van. a henger átmé- UMpYHO pV D PHJI~YiVL VHEHVVpJJHO V]iPROW 6WURXKDO-szám értéke (ld. Ha a periodikus örvények keletkezését egy.10) össze- függés) széles Reynolds-szám tartományban állandó: Str ≅ 0. Emiatt „zenélnek” a villanydrótok. 21. A tapasztalat szerint a leváló örvények frekvenciájával. − $KHQJHUKiWVyUpV]HN|]HOpEHQNHOHWNH]|UYpQyekben a sebesség viszonylag nagy. ami a test mögött KYpDODNXO 9LV]RQ\ODJQDJ\PXQNiW kell kifejtenünk a henger álló közegben való mozgatásakor. A leváló örvények a szer- kezetek tönkremenetelét okozhatják. a Q\RPiVWHKiWYLV]RQ\ODJNLFVLQ\$KHQJHUUHKDWyHUMHOHQWVUpV]HWHKiWDKHQJHUKit- só részén az |UYpQ\HNNHOHWNH]pVHPLDWWOpWUHM|YGHSUHVV]LyN|YHWNH]PpQ\H. (12. a környezetinél kisebb nyomást okoznak az örvények. (]HQ |UYpQ\HN pV D KHQJHUUH KDWy HU N|]|WWL NDSFVRODWUyO több megállapítást tehetünk: − Az örvények felváltva keletkeznek és úsznak le a henger két oldaláról. a henger mögött a szimmetriasíkban elhelyezett ODSSDOPHJV]QWHWMND]HOOHQiOOiVWpQ\H]MHOHQWVHQFV|NNHQ − $KHQJHUUHKDWyQDJ\HOOHQiOOiVHUPDJ\DUi]KDWyPpJDOHYiOy|UYpQ\HNnagy moz- gási energia tartalmával is. hogy az ennek következté- EHQ NHOHWNH] pV D V~UOyGiV IRO\WiQ KYp DODNXOy QDJ\ PR]JiVL HQHUJLiW IHGH]QL WXd- juk. ezért az áram- NpS V]LPPHWULiMD PHJV]QW D KHQJHUUH D PHJI~YiVL LUiQ\UD PHUOHJHV SHULRGi- NXVDQYiOWR]yHUKDW. +D WXUEXOHQVVp YiOLN D KHQJHU KRPORNIDOiQ NHOHWNH] KDWiUUpWHJ D OHYiOiV D KHQJHU KiWVy réV]pUH WROyGLN D] LQWHQ]tY SHULRGLNXV |UYpQ\OHYiOiV PHJV]QLN.) − A henger mögötti nyomban periodikusan nagy „sebesség hiányt” ill.

a/ és b/ ábra szemlélteti. ábra) körüli 2D áramlásban.4. 14.3.b/ ábra) a nyom mérete (és így az áramlási ellenállás) MHOHQWVHQFV|NNHQ8J\DQLO\HQKDWiVpUKHWHOD5H\QROGV-szám növelésével. ábra nagy: c e = 2 .3. A lapra ható Fe HOOHQiOOiVHUIHOtUKDWyDKRPORNIDORQ pVDKiWIDORQNHOHWNH]iWODJRVQ\RPiV UHQGUH p f és p b ) különbségének és a lap felületé- 1 6 nek szorzataként: Fe = p f − p b lt $GMXQNDMREEROGDORQD]iUyMHOEHQOpYNülönbséghez 158 . amely l = ∞ esetén alakul ki. (EEHQ D] HVHWEHQ D] HOOHQiOOiVWpQ\H] LJHQ t 14. 14.3. Az a/ képen víz festékkel lát- KDWyYiWHWWiUDPOiVDOiWKDWyDKRODJ|PEIHOV]tQpQNHOHWNH]ODPLQiULVKDWiUUpWHJD]DYDUWa- lan áUDPOiVUDPHUOHJHVÄHJ\HQOtW´HOWWYiOLNOH(QQHNPHJIHOHOHQDJ|PEP|J|WWQDJ\ Q\RPNHOHWNH]LND]HOOHQiOOiVLHUQDJ\+DDJ|PEUHIHOK~]RWWGUyWNDULNDVHJtWVpJpYHOD] áramlást turbulenssé tesszük. l +DVRQOy |UYpQ\OHYiOiV WDSDV]WDOKDWy SO HJ\ iUDPOiVUD PHUOHJHVHQ elhelyezett lemezcsík (ld.4. 14. (ld. ábra Ezt a jelenséget gömb esetén a 14.

p ∞ pVYRQMXNOHPDMGKHO\HWWHVtWVND]HOOHQiOOiVHUtJ\NDSRWW|VV]HIJJpVpWD .

Npp- OHWEHDMHOOHP]IHOOHWWHO LWW l⋅ t -YHO.

A c p  Q\RPiVWpQ\H]W NRUiEEDQ WiUJ\DOWXN OG IHMH]Ht. A homlokfalon legfeljebb c p = 1NHOHWNH]KHWDWRUOySRWEDQD]iWODJRVQ\RPiVWpQ\H] c pf HQQpONLVHEEN|UOL(EEOpVc e = 2 -EO .3) összefüggés).4) ρ 2 ρ 2 v∞ v∞ 2 2 összefüggést kapjuk. (11.YDOyHJ\V]HUVtWpVXWiQD pf − p∞ pb − p∞ ce = − = c pf − c pb (14.

azaz a levá- Oy |UYpQ\HN QDJ\ GHSUHVV]LyW RNR]QDN pV H] D GHSUHVV]Ly D I RND D QDJ\ HOlenállás- ténye]QHN Mi történik akkor. hogy pl. ha a henger vagy a lemez l hossza véges? Nyilvánvaló. a lemezcsík végeit PHJNHUONLHJ\HQOtWiUDPlás jön létre. a le- PH]FVtNHVHWpQDKRPORNIDOHOWWOpYQDJ\REEQ\RPiV~pVDKiWIDOP|J|WWLNLVQ\RPiV~ tér között egy. 3 adódik. amely kétfé- leképSHQLVFV|NNHQWLD]HOOHQiOOiVHUW − FV|NNHQWLDOHPH]FVtNYpJHLN|]HOpEHQDKRPORNIDORQOpYW~OQ\RPiVW HQQHNNLVHEED MHOHQWVpJH.DODSMiQ c pb ≅ −1.

0. amelyeket az különböztet meg az ún. − a hátfal mögé áramló k|]HJN|OFV|QKDWiVEDOpSDSHULRGLNXVDQNHOHWNH]|UYpQ\HNNHO pV MHOHQWVHQ OHFV|NNHQWL D]RN LQWHQ]LWiViW LOO l G kisebb értékeinél teljesen meg is szünteti az intenzív periodikus örvényeket).|UKHQJHUHVHWpQDPHJIHOHOpUWpNHNc e =1. „iUDPYRQDODVWHVWHNWO”. az csak a test felületének 159 .63. majd 1-UH FV|NNHQWMN DOHPH]FVtNHOOHQiOOiVWpQ\H]MH d 2-UOPDMG-UHFV|NNHQ. Ha az − t ∞ -UO -re. 6]iUQ\DNUDKDWyHU Az eddigiek során ún. „tompa testHNUO” beszéltünk. a le- YiOiVN|YHWNH]WpEHQOpWUHM|YOHYiOiVLEXERUpN Leválási buboréknak a határréteg levá- lása következtében létrHM|YpVDOHYiOiVKHO\HP|J|WWHOKHO\H]NHGiUDPOiVLWpUUpV]W nevezzük. hogy felületük nagy részére kiterjed a határréteg-leválás ill. általában viszonylag kicsik a sebességek és nagy a turbulenciafok. amelyben jellegzetesen a zavartalan áramlással ellentétes visszaáramlás van.82 és 0. Mindezek hatására a hossz csökkenésével (az áramlás 2D jellegének csökkenésével) a F H is l csökken. ha az áramvonalas testek körüli áramlásban van határréteg leválás.2.) Ugyanakkor.

Való- sáJRV V~UOyGiVRV.fejezet. ábra mentes közeg esetén a szárny egységnyi hosszúságú sza-  N "# összefüggéssel számolható. Γ  m "# pedig a szárny körüli cirkuláció.24) összefüggés).5. amely szerint súrlódás- 14. Az impulzustétel tárgyalá- sánál már levezettük a Kutta-Zsukovszkij tételt (ld. ahol v  m "# a szárnytól NDV]iUDKDWyHUD] R = ρ v ∞ Γ ! m$ !s$ ∞ távoli zavartalan áramlási sebesség.korláWR]RWW UpV]pQ ILJ\HOKHW PHJ pV D WHVW P|J|WW NLDODNXOy iUDPOiVL Q\RP LV YLV]RQ\ODJ kis keUHV]WPHWV]HW7RPSDWHVWHNDKi]DNDWRUQ\RND]DXWyNPtJiUDPYRQDODVWHVWHNSO a reSOJpSHNpVDKDMyNYt]EHPHUOUpV]HL Jellegzetes áramvonalas test a 14. A leveze- 2 !s$ WpVEOD]LVDGyGRWWKRJ\DV]iUQ\UDKDWy R HUPHUOHJHVD v ∞ sebesség vektorra. ábrán látható szárny LV DPHO\QHN QDJ\ MHOHQWVpJH YDQ D UHSOpVEHQ pV D] áramlástechnikai gépekben is.5. 8. (8.3.

N|]HJEHQDV]iUQ\UDKDWyHUNpWNRmponensre bontható: a zavartalan (megfúvási) sebességUH PHUOHJHV Fe N  IHOKDMWyHUUH (ami megfelel a súrlódásmentes  N "# és az l m esetre levezetett R !m$ szárny-hossz szorzatának) és a v ∞ -nel párhuzamos Fe N elOHQiOOiVHUUH$ .

|VV]HIJJpVVHODQDOyJPyGRQEHYH]HWKHWDV]iUQ\UDYo- natkozó IHOKDMWyHUWpQ\H]pVHOOHQiOOiVWpQ\H]: Ff cf = (14.7) ρ 2 v∞ A h 2 160 . valamint a .5) ρ 2 v∞ A 2 Fe ce = (14.6) ρ 2 v∞ A 2 Amíg az eddig tiUJ\DOWWRPSDWHVWHNQpOD]HUWpQ\H]NLIHMH]pVpQHNQHYH]MpEHQOpYMHl- OHP]IHOOHWDWHVW]DYDUWDODQiUDPOiVUDPHUOHJHVOHJQDJ\REENHUHV]WPHWV]HWHYROWDGGLJ DV]iUQ\DNQiOH]DMHOOHP]IHOOHWD]DODSWHUOHWDV]iUQ\ h m húrhosszának és a szárny l m hosszának a szorzata: A = hl 'HILQLiOKDWyWRYiEEiD]iUDPOiVLHUNQHNDV]iUQ\HJ\DGRWW SOD3-vel jelölt) pontjára vett nyomatéka: M N m .  Q\RPDWpNLWpQ\H]. (P az ábrán az orrpont): M cM = (14.

A mérés eredményeit vigyük fel diagramban (ld. h. l. viszonylag kis érték (c e ≅ 0. 14. 13.2.$GRWW JHRPHWULiM~ V]iUQ\UD KDWy iUDPOiVL HUHGHW HU pV Q\RPaték vizsgálatánál a követke]  WpQ\H] KDWiViW NHOO YL]VJiOQL D] HOOHQiOOiV HUUH D IHOKDMWyHUUH pV D nyomatékra: v ∞ . ábra $] iEUiEyO OiWKDWy KRJ\ D IHOKDMWyHUWpQ\H] N|]HOtWHQ OLQHiULVDQ Q D] iOOiVV]|J függvényében. 03. l 14. azaz legyen l K = ∞  0pUMN PHJ NO|QE|] 5H\QROGV V]iPRN mellett az Ff és Fe ill.6.fejezetben tanult dimenzióanalízist alkalmazva 4 dimenziyWODQ FVRSRUW NpSH]KHW F I (vagy c e vagy c M ). 01 − 0.5 ábra). l/h és α. ábra). 14. majd c f ≅ 1. α . ahol α állásszög a szárny húrja és a v ∞ zavartalan sebesség által bezárt szög (ld. Az HOOHQiOOiVWpQ\H] D] iOOiVV]|J Q|YHOpVpUH NHYpVEp ÄpU]pNHQ\´ pUWpNH V]pOHV iOOiVV]|J határok között közel állandó.6. 6 maximális értéket elérve hirtelen csökken. ρ. c f és c e értékeit az α függvényében. 2 ~ 1. Vizsgáljuk a 2D esetet. µ . Re.

minél nagyobb a IHOV pV DOVy VHEHsséJ N|]|WWL NO|QEVpJ D]D] PLQpO QDJ\REE D IHOKDMWyHU $] iOOiVV]|J növelésével tehát elérünk egy olyan lassuláshoz ami a határréteg leválásához. az a következtetés adódik.$]HOOHQiOOiVWpQ\H] FVDN DNNRU Q PHJ URKDPRVDQ DPLNRU D c f hirtelen lecsökken. ábra alsó része). $ V]iUQ\UD D]pUW KDW IHOKDMWyHU PHUW D Q\RPiVDIHOVUpV]pQNLVHEEPLQWD]DOVyQ. 14. Ennek következtében lecsökken a IHOKDMWyHU pV PHJQ D] HOOHQiOOiV. mint alatta. A jelenség a már tanult határréteg leválással van összefüggésben. leválási buborék keletkezéséhez vezet (ld. Annál nagyobb a lassulás. hogy az áramlási sebesség a szárny felett nagyobb.|]YHWOHQO D V]iUQ\ NLOpSpOH P|J|WW D VHEHVVpJQHN DOXO pV IHOO D]RQRVQDN NHOO OHQQLH hiszen a nyomás közYHWOHQO D NLOpSpO XWiQ DGRWW pUWpN DPL D %HUQRXOOL-egyenlet pUWHOPpEHQ DGRWW VHEHVVpJHW KDWiUR] PHJ (EEO N|YHWNH]LN KRJ\ D V]iUQ\ IHOHWWL áramlásnak a szárny hátsó részén lassulnia kell. (Ez]HOPDJ\DUi]KDWyPHJDV]iUQ\UDKDWyHUpVDFLUNXOiFLy Kutta-Zsukovszkij tételben (8.6. A méréseket nagyobb Re számnál elvégezve kissé nagyobb felhajtóHUPD[LPXPUDpVYDODPLYHONLVHEEHOOHQiOOiVWpQ\H]UHV]iPtWKDWXQN 161 .23) bemutatott kapcsolata. A határrétegen kívüli áramlásra alkalmazva a Bernoulli-egyenletet.) .

ábrát.7. A hDViEUD KDWy HOOHQiOOiVHU D KRPORNIDORQ pVDKiWIDORQNHOHWNH]Q\RPiVPHJRV]OiVEyOpVD]ROGDOIDODNRQNe- 14.7. ahol egy t m élhosszúságú négyzet alapú.) A siklószám általában 10 és 50 N|]pHVLN$V]iUQ\DNDWH]DWXODMGRQViJXNWHV]LLJHQpUWpNHVVpDGRWWHOOHQiOOiVHUÄiUiQ” DQQDNVRNV]RURViWNLWHYIHOKDMWyHUNHOHWNH]LNUDMWXN +DViEUDKDWyiUDPOiVLHU Tekintsük a 14. miközben 1 métert süllyed. amelyet hossztengelyével párhuzamos l áramlásba helyezünk. ábra letNH]FV~V]WDWyIHV]OWVpJEOWHYGLN|VV]H l c e = c pf − c pb + 4 c ' f (14.8) t . $]|VV]HIJJpVMREEROGDOiQV]HUHSOHOVNpWWDJKDVRQOyPHJIRQWROiVRNDODSMiQDGyGRWW mint a .$V]iUQ\DNMHOOHP]DGDWDDsiklószámDPHO\DIHOKDMWyHUWpQ\H]pVD]HOOHQiOOiVWpQ\H] cf hányadosa:  (J\YLWRUOi]yUHSOJpSVLNOyV]iPDPHJDGMDKRJ\KiQ\PpWHUWWHV]PHJ ce a gép vízszintesen siklásban. l m hosszúságú hasáb látható.

 |VV]HIJJpV D] XWROVy WDJ SHGLJ D] ROGDOIDODNRQ NHOHWNH] csúsztatófeszültséJHNEO V]iUPD]y WHQJHO\ LUiQ\~ HUW IHMH]L NL OG .

 |VV]HIJJpV.

$ KDViE N|UO WpUEHOL ' iUDPOiV DODNXO NL DPHO\QHN HJ\LN MHOOHP]MH D KRPORNIDO pOHV kerületén (a EHOpSpOHQ.

ezért DQ\RPiVDOHYiOiVLEXERUpNEDQQHPYiOWR]LNMHOHQWVHQ. A hasáb hátfala leválási buborékban van.8) összeIJJpV V]HULQW Q|YHNY KRVV] HVHWpQ D] ROGDOIDOL FV~V]WDWyIHV]OWVpJEO V]iUPD]yHUHJ\UHQDJ\REE8J\DQDNNRUEHOiWható.8. hogy a hasáb hosszának növelése nem befolyásolhatja lényegesen a c pf átlagos homlokfali túlnyomás értéket.1 és 0. amelynek két tulajdonságát emeljük ki: − a leválási buborékban a sebességek viszonylag kicsinyek. 162 . Látjuk. 9L]VJiOMXN PHJ KRJ\ KRJ\DQ IJJ D KDViE HOOHQiOOiVWpQ\H]MH D] l hosszúságtól! A mérések szerint l t = 0 (négyzet alakú síklap) és l t = 5 esetén a c e értéke rendre 1. a v ∞ 20%-át általában nem haladják meg. A c e csökkenését tehát a hátfali nyomás növekedése okozhatja.NHOHWNH]KDWiUUpWHJOHYiOiVpVD]HQQHNN|YHWNH]WpEHQDEHOpSpO mögötti oldalfalszakasz mellett kialakuló leválási buborék. hogy a hasáb hosszának növekedése esetén a c e  MHOHQWVHQ FV|NNHQ SHGLJ D (14.

(β = ϕ 2 ld. Emiatt a (14. akkor hátfaODDEEDQDOHYiOiVLEXERUpNEDQYDQDPLDEHOpSpOHNP|J|WWNHOHWNH]LN0LXWiQLWWD leválás helyéhez közeli. ábra) annál kisebb a nyo- más a leválási buborékban.8.8. tehát annál nagyobb az 14.− D OHYiOiVL EXERUpNEDQ OpY N|]HO iOODQGy Q\RPiVW D KDWiUUpWHJ-OHYiOiV KHO\pQ OpY nyomás határozza meg.8) kifejezésben léY c pb viszonylag nagy negatív érték. a c e  SHGLJ QDJ\ +D D KDViE KRVV]iW HOHJHQGHQ megnövelMNDEHOpSpOQpONHOHWNH]OHYiOiVLEXERUpND]ROGDOIDORQEHIHMH]GLN a levált határréteg visszafekszik. Ha a hasáb rövid. a leválási buborékban viszonylag nagy depresszió van. ábra HOOHQiOOiVWpQ\H] Ezekkel az ismeretekkel megmagyarázható a c e csökkenése. Jól használható tapasztalat: minél nagyobb a v ∞ ésDOHYiOiVKHO\HN|]HOpEHQOpY határrétegen kivüli áramlási sebesség-vektor között be- β zárt szög. határrétegen kívüli sebesség jó közelítéssel 90°-os szöget zár be a v ∞ -nel. 14.

a lekerekítés helyén keOHWNH]GHSUHVV]Ly $]iUDPOiVKLGURJpQEXERUpNRNNDOW|UWpQOiWKDWyYiWpWHOpYHO NDSRWW iUDPNpSHQ D] ROGDOIDO PHOOHWW NHOHWNH] OHYiOiVL EXERUpN PXWDWMD KRJ\ HEEHQ D] esetben DKRPORNIDOUDKDWyHUQHP]pUXV. Itt azonban a határrétegen kívüli sebesség és a v ∞ kö]|WW EH]iUW V]|J D] HO]QpO MyYDO NLVHEE β ≈ 0° . ábrán látható lekere- kítésével pUKHW HO $ KRPORNIDO N|]pSV UpV]pQ NHOHWNH] W~OQ\RPiVEyO V]iUPD]y ellenálOiVHUWWHOMHV egészében is képes ellensúlyozni a homlokfal kerületén. $KDViEUDKDWyHOOHQiOOiVHUMHOHQWVUpV]pWWHV]LNLDKRPORNIDORQNHOHWNH]W~OQ\R- másból származó HU. pV D KiWIDODW N|UOYHY ~Q NLOpSpOHQ NHOHWNH]LN D KiWIDO mögötti leválási buborékot létrehozó határréteg-leválás. A nyomás a Bernoulli egyenlet értelmében az áramlási sebesség Q|YHOpVpYHO FV|NNHQWKHW (] D KRPORNIDODW N|UOYHY pOHN 14. tehát a nyomás nagyobb.9. mintD]HO]HVHWEHQ7RYiEEQ|YHOKHWDKiWIDOLQ\RPiV D]D]FV|NNHQWKHWc e ) a β szög további csökkentésével. azaz a hasáb hátsó részének „összehúzásával”.

2  pUWpNUH OHKHW FV|NNHQWHQL D KRPORNIDO EHOpSpOHLQHN PHJIHOHO PpUWpN OHNHUH- kítésével. 163 .9. 14. ábra $] HO]HNEHQ WiUJ\DOW l t = 5 KRVV]~ViJ~ KDViE HOOHQiOOiVWpQ\H]MpW NE QHJ\HGpUH c e = 0.

hogy áramvonalas testek (pl. a szárnyak) esetén a viszonylag kis csúsztató- feszültség (ld.2. 11. ábra) D] iUDPOiVL HUHGHW HUQHN V]iUQ\ HVHWpQ SO D] ellenállásHUQHN.Ha megvizsgáljuk a fali csúsztatófeV]OWVpJ UpV]DUiQ\iW D WHVWHNUH KDWy HUNEHQ PHJ- állapíthatjuk.

 MeOHQWV UpV]pW WHKHWik ki. 14. leválasztásuk szempontjából. Itt a szokásos. tehát az iUDPOiVEDQDV~UOyGyHUNKDWiVD D] HOVGOHJHV.9) . fejezetben látWXN KRJ\ KDWiUUpWHJ OHYiOiVW HOLGp]YH DODSYHWHQ megváltoztathatja a test körüláramlásáQDNMHOOHP]it és ezen keresztül a nyomásmegoszlást. ha azt a szemcséhez rögzített koordináta-UHQGV]HUEOYL]VJiOMXN$V]HPFVHNLVPpUHWHpVDZs kis értéke miatt a gömbnek tekintett szemcse körüli relatív áramlásra felírt Reynolds-szám: Re p = w s d p / ν általában igen kicsiny (Re<1).5. Ilyen Reynolds-V]iPRNQiO D J|PEUH KDWy HOOHQiOOiV HUW MyO N|]HOtWL D Stokes-formula: Fe = 3π µ d p w (14. A (14. Kis Reynolds-V]iPRNHVHWpQD .50 µm  iWPpUM V]HPFVpN Q\XJYy N|]HJEHQ YDOy VOO\HGpVpQHN VHEHVVpJpW hatáUR]]XNPHJ$V]HPFVpNDQ\XJYyOHYHJEHQYDJ\Yt]EHQDUiMXNKDWyV~O\HUKDWiViUD w s sebességgel süllyednek. A szemcse körül kialakuló áramkép akkor stacionárius. amint azt a 11. A csúsztatófeszültség szerepe abban van. Ugyanakkor tompa testeknél a nyomás- PHJRV]OiVEyO V]iUPD]y HUN GRPLQiOQDN.9) összefüggést Stokes a linearizált Navier-Stokes-egyenlet megoldásával kapta meg.3. Porszemcse süllyedési sebessége $OHYHJEHYDJ\Yt]EHNHUONLVPpUHWV]LOiUGV]HPFVpNLOODOHYHJEHQOHEHJFVHSSHN mozgásának ismerete igen fontos a mérésük. ahol w m / s az közeg zavartalan relatív sebessége a porszemcséhez képest. d p = 0.01.

Ezek integrálásával adódott a gömbre ható iUDPOiVL HOOHQiOOiV HU IHQWL NLIHMH]pVH +D D . és adott peremfeltételek PHOOHWW D] HJ\HQOHW PHJROGKDWy $] tJ\ PHJKDWiUR]RWW iUDPNpSEO D IHOOHWi nyomás.és csúsztatófeszültség megoszlás kiszámítható.HJ\HQOHWEDOROGDOiQOpYDWHKHWHWOHQVpJLHUNHWNLIHMH] nem lineáris tagok elhanyagolhatók (az egyenlet linearizálható).

 NLIHMH]pVW EHKHO\HWWHVtWMN D .

 összefüggésbe.2. Megjegyezzük. hogy a gömbre vonatkozó c e − Re görbe.10) Re p összefüggés aGyGLN (] D NLIHMH]pV KDVRQOy D KHQJHU HOOHQiOOiVWpQ\H] NLIHMH]pVpKH] NLV Reynolds-számok esetén.) 164 . a ceHOOHQiOOiVWpQ\H]UHD 24 ce = (14. a hengerre vonatkozó 14. ábrán látható görbéhez jellegre igen hasonló.

Egy d p = 5µm  iWPpUM Fe- PHQWV]HPFVHVOO\HGpVLVHEHVVpJHOHYHJEHQPPVD Re p értéke pedig 7. Pl. 165 .11) 18 µ . DPLEOD süllyedési sebesség: ws = ! & d 2p ρ p − ρ f g (14. +D D N|]HJ OHYHJ DNNRU ρ f elhanyagolható ρ p mellett.Írjuk fel a ρI  VUVpJ N|]HJEHQ VOO\HG ρ S  VUVpJ SRUV]HPFVpUH KDWy HUN HJ\HQVú- lyát: d 3p π 6 ! & g ρ p − ρ f = 3π µ d p w s .10 −4 .

Írjuk fel a kapcsolatot a 15.1)  J "# iOODQGyWpUIRJDWRQYHWWIDMK. (15. ábrán látható V térfogatú Ji]HQHUJLiMiQDNLGHJ\VpJUHHV változása és a gázon végzett munka között:ce−R d I  v2 dt V 2   I + c v T ρ dV = − v p dA A . 15. ábrán az áramló gáz egy gondolatban elhatá- rolt. Szorítkozzunk stacionárius áramlásra. ábra A vizsgált gázrész energiáját − a IHOOHWLHUNPXQNiMD.1. A gázrésznek − EHOVHQHUJLiMD − mozgási energiája és − helyzeti energiája van. gázdinamika Ebben a fejezetben olyan áramlásokkal foglalkozunk. ezen belül • a nyomásból és • az alakváltozás miatt a súrlódásból szárPD]yHUNPXQNiMD − DW|PHJUHKDWyWpUHUNPXQNiMD és − a Kiramlás változtathatja meg.1. Összenyomható közegek áramlása. amelyeknél az iUDPOyN|]HJVU VpJH MHOHQWVHQ YiOWR]LN. Ezért nevezzük az áramlástan össze- nyomható közegek áramlásával foglalkozó részét gázdinamikának. Az 1. Az energiaegyenlet A 15.1.fejezetben leírtak értelmében a gázok VUVpJH NpSHV D nyomásváltozás hatására nagy mértékben változni. ! kg K $ ahol c v . V térfogatú. $WRYiEELDNEDQDKHO\]HWLHQHUJLDYiOWR]iVVDOpVDWpUHUNPXQNiMiYDOQHPIRJODONR]XQN +V]LJHWHOW pV V~UOyGiVPHQWHV N|]HJ iUDPOiViW IHOWpWHOH]YH pV HOKDQ\DJROYD D WpU- HUVVpJPXQNiMiWFVDNDQ\RPiVEyOV]iUPD]yHUNPXQNiMiWkell figyelembe venni. elúszó része látható.1. 15. 15.

V térfogatú gázrész mozgási és bel- VHQHUJLiMiQDNLGV]HULQWLGLIIHUHQFLiOKiQ\DGRVD D]D]HJ\PiVRGSHUFUHMXWyPHJYiOWR]á- VD.A (15.1) kifejezés bal oldalán a gondolatban elhatárolt.

YDQDPHO\HJ\HQODQ\RPiViOWDOD]$IHOOHWHQPiVRGSHUFHQNpQWYpJ]HWWPXQNiYDO (−p dA D]HOHPLIHOOHWUHKDWyHUHQQHN v sebességgel való szorzata a teljesítményt ad- ja.1) összefüggés bal oldalára vonatkozóan írható:  v  ρ dV −  v + c T ρ dV"# d I  v2 dt V 2   + c v T ρ dV = lim ∆t → 0 1 ∆t I   I1 6  2  #$ ! 1 6 2 V t + ∆t + c T 2 v V t 2 v (15.2) $ .) A (15.

167 .3) A (15.3) kifejezés felírásakor figyelembe vettük. hogy p cv T + = h = cp T (15.4) ρ .fejezet) alkalmazott módszer felhasználásával az alábbi módon írhatunk fel: d I  v2 dt V 2 + c v T ρ dV = A v2 2   I  + c v T ρ v dA . (15.   A (15.1. (hiszen – miután stacionárius áramlást té- telezünk fel – a közös rész energiája kiesik).1. 8.MREEROGDOiQOpYV]|JOHWHV]iUyMHOEHQD15.1) összefüggés jobb oldalán ρ-val szorozva és osztva: A I  v2 + c T ρ v dA = − I ρp ρ v dA . hogy az integrálási tartomány meg- egyezik: I  v2 + c A 2 v T+ p ρ   ρ v dA = A v2 2 I    + c p T ρ v dA = 0 . ahol h [J/kg] az entalpia és cp [J/kg/K] az iOODQGyQ\RPiVRQYHWWIDMK. ábrán + és – jellel jelölt térfogatok- EDQOpYJáztömeg energiájának különbsége van. 2 v A Bal oldalra rendezve az integrálokat és kihasználva. amit az impulzustétel levezetésénél (ld.

(15.6) összefüggése értelmében div ρ v = − 1 6 ∂ρ ∂t és miután az áramlás stacio- ∂ρ nárius = 0. (15.3) kifejezés felületi integráljára: I  Y + F 7 ρ Y G $ = I GLY ! Y + F 7 ρ Y "##$ G9 = $  S 9  S (15.7) 2 Osszuk végig a (15. Td = [ K ] a GLQDPLNXVKPpUVpNOHWD 2c p NHWW|VV]HJHSHGLJDTö [ K ]|VV]KPpUVpNOHW Az energiaegyenlet (15.5) összefüggés: ∂t  v + c T ρ v dV = 0 I V grad  2 2  p (15.6) alakra hozható.Alkalmazzuk a Gauss-Osztrogradszkij-tételt a (15. ha p az egész térben állandó.7) egyenletet cp -vel: v2 T+ = Tö = áll. 168 . Ennek figyelembe vételével a (15.8) alakja tehát úgy is megfogalmazható. azaz a p egy áramvonal mentén állandó. hogy a gáz kinetikai energiájának és az entalpiájának összege az áramvonal mentén állandó: v2 + c p T = áll. a  v + c T  PHUOHJHV D Y  v + c T  2   2  2 2 grad p sebességvektorra. h szigetelt közeg stacionárius áramlása esetén áramvonDORQD]|VV]KPpUVpNOHWiOODQGy.8) 2 cp v2 ahol T (vagy Tst ) [K] a VWDWLNXVKPpUVpNOHW. hogy súrlódásmentes.5)   Y + F 7 ρ Y +  Y + F 7 GLY 1 ρ Y 6 "# G9 =  = I JUDG    9 !     S  S #$ A folytonosság (3. $] LQWHJUiO WHWV]OHJHV 9 WpUIRJDW HVHWpQ DNNRU ]pUXV KD D] LQWHJUDQGXV] ]pUXV $]  v + c T  2  2 integrandusz akkor zérus. vagy ha változik. $]HQHUJLDHJ\HQOHWV~UOyGiVPHQWHVKV]LJHWHOWN|]HJVWDFLRQiULXViUDPOiVDHVHWpQD]W fejezi ki.

2. DPHOO\HODPHJiOOtWRWWOHYHJKPpUVpNOHWHD 7W > . ábra). @ torlópont- KPpUVpNOHWPpUKHWËUMXNIHOD]HQHUJLDHJ\HQOHW . $WDUWiO\EDQDKPpUVpNOHWT0 DOHYHJVHEHVVpJH]pUXV +HO\H]]QN HO D OHYHJVXJiUEDQ HJ\ ~Q torlySRQWKPpUW.Alkalmazzuk az energiaegyenletet egy tartálybólNLiUDPOyOHYHJVXJiUUD OG15.

9) FS FS Miután Y  = Y W =  .2. adódik. hogy 7W = 7 . (15.+DSODWRUOySRQWKPpUWOHYHJPVVHEHVVpJiUDPOiViEDKHO\H]]ND]D] iUDPOyOHYHJ VWDWLNXV. azaz a WRUOySRQWKPpUDWDUWiO\KPpUVpNOe- tet méri.DODNMiW DWDUWiO\EDQOpYpVDWRUOySRQWKPpUEHQOpYWSRQWN|]|WW D 0 és a t pont egy áramvonalon van): 15. ábra Y  Y W 7 + = 7W + .

állandó nyRPiVRQ YHWW IDMKMpYHO V]iPROYD 7G =        .-QHOQDJ\REEKPpUVpNOHWHWPpUKLV]HQDOe- YHJ F S =   . (LeveJHVHWpQDGLQDPLNXVKPpUVpNOHW7G = Y    $  kifejezéssel számítható.fejezet) a Bernoulli-egyenlet: 1$ p v 22 − v12 2 dp =− (15. .10) ρ ρκ FS ahol κ = azaz aVUVpJFVDNDQ\RPiVIJJYpQ\HNpQWLVNLIHMH]KHW(]WLVILJ\HOHPEH FY véve (ld.2.]HQWURSLNXViOODSRWYiOWR]iVHVHWpQDVUVpJpVQ\RPiVNDSFVRODWiUDIHQnáll: S S κ = iOO  = (15.) 15. NJ  .11) 2 p ρ p 1 alakban írható fel.4. 4.29) alakját áramvonal mentén. A Bernoulli-egyenlet összenyomható gázokra Írjuk fel a Bernoulli-egyenletet (4.KPpUVpNOHWpQpO. súrlódásmentes és h szigetelt közeg staFLRQiULXViUDPOiViUDDWpUHUVVpJKDWiViQDNHOKDQ\DJROiViYDO0Lu- WiQ V~UOyGiVPHQWHV pV KV]LJHWHOW D N|]HJ D EHQQH OHMiWV]yGy IRO\DPDWRN L]HQW- ropikusak. 169 .

Kifejezve ρ − W  D .

 |VV]HIJJpVEO pV EHKHO\HWWHVtWYH D .

10) összefüggés. azaz a Q\RPiV pV D VUVpJ NDSFVolatára a (15. Tételezzük fel. hogy az áramló gázban az 1 és 2 pont között lejátszódó állapotváltozás izentrop. hogy az áramlás stacioná- ULXV V~UOyGiVPHQWHV pV QLQFV KYH]HWpV /HJ\HQ LVPHUW D]  SRQWEDQ D sebesség. Ezért ez utóbbi kifejezésben he- ρ1 lyett a gáztörvény alapján 57 -HWtUYDDSRQWEDQOpYVHEHVVpJUHtUKDWy 2κ    κ −1 "#   κ ## p v 2 = v1 2 + RT1 1 − 2 (15.13) κ −  ρ S ! #$ Legyen adva egy áramvonalon az 1 és a 2 pont. a sebességekre a Bernoulli- p1 egyenlet alapján kapott (15.14) κ −1 ! $ p1 $]SRQWEDQpUYpQ\HVVUVpJHWDJi]W|UYpQ\EOV]iPtWKDWMXN p1 ρ1 = . |VV]HIJJpV MREE oldalába I S Y  − Y  S  κ GS κ S  κ S =− = − S − κ =  S ρ S  κ κ −  ρ S   S  "#  κ − (15. a p1 nyomás és a T1 KPpUVpNOHW+RJ\DQKDWiUR]]XNPHJD]iUDPOyN|]HJMHOOHP]LWDSRQt- ban. ahol ismerjük a p 2 Q\RPiVW"$V~UOyGiVPHQWHVVpJpVDKV]LJHWHOWVpJIHOWpWHOpEODGó- dik. R T1 A gáztörvény és az izentropikus állapotváltozást leíró (15.13) összefüggés érvényes.15) 170 .12) összefüggés rendezése után eljutottunk a végeredményhez:  κ S S    "# κ −   #  κ Y  = Y  + −  (15.12) κ − κ S S κ κ −   S  ##  κ  = κ − ρ !  $ A (15.10) kifejezés felhasználásával meghatározható a KPpUVpNOHWYLV]RQ\:   κ −1 p 2 ρκ2 p κ Tκ R κ T p κ = κ = 2κ 1 κ κ ⇒ 2 = 2 p1 ρ1 R T2 p1 T1 p1   (15.

A nyomásviszonyból a VUVpJYLV]RQ\D .

16) $ .NLIHMH]pVDODSMiQNLIHMH]KHW   1 ρ2 p κ ρ1 = 2 p1   . (15.

pV .

NLIHMH]pVHNEODVUVpJYLV]RQ\pVDKPpUVpNOHWYLV]RQ\NDSFVROa- ta határozható meg:   1 ρ2 T κ −1 ρ1 = 2 T1   .17) Helyettesítsük be a (15. T1 -gyel való beszorzás után a κ −1 cv 1 v 22 = v12 + 2 c p T1 − T2 6 (15.15) összefüg- gést! Eredményül kapjuk: v 22 = v12 + 2κ T R T1 1 − 2 . "# κ −1 ! T1 $ 2κ R cp Miután = 2 cp a κ = felhasználásával.13) összefüggésbe ismét az R T1 kifejezést és a (15. (15.18) NLIHMH]pVDGyGLNDPLEOiWDODNtWiVXWiQD]HQHUJLDHJ\HQOHWOHYH]HWpVpQpONDSRWW .

19) 2 2 Ha a gáz tartályból áramlik ki izentrópikusan.|sz- szeIJJpVVHOPHJHJ\H]NLIHMH]pVQ\HUKHW v12 v2 c p T1 + = c p T2 + 2 (15.14. akkor a (15.

ahol a ’t’ index a tartályra utal. az pe pedig az u.HOOHQQ\RPiVDWDUWiO\EyONLiUDPOyJi]VXJiUEDQOpYQ\RPiV.|VV]HIJJpVEOY1=0 fi- gyelembe vételével a kiáramlási sebességre a 2κ    "# κ −1   # p κ v= R Tt 1 − e (15.20) κ −1 ! pt #$ ún. izentrópikus kiömlési képletet kapjuk. 171 .n.

15. ábra A 15.3. amelynek a bal oldali végére egy gumihártyát (membránt) HUVtWQN$FVEHQYDOyViJRV |VV]HQ\RPKDWy. ábrán egy csövet látunk.3. A hang terjedési sebessége A Ae Ae 15.3.

Határozzuk meg az impulzustétel segítségével.3. AKDQJHOHPLQHNWHNLQWKHWQ\RPiVKXOOiPRNVRUR]DWD ezért a tárgyalt hul- lám terjedési sebessége a hang terjedési sebességével egyezik meg.3. 15.Ji]SOOHYHJYDQ+DHKiUW\iUDUiWQN DNNRUDKiUW\DHOPR]GXOiViQDNHOVGWLGWDUWDPDDODWWD]DKKR]OHJN|]HOHEEOpYOHYHJUé- V]HNGYVHEHVVpJPR]JiVEDM|QQHNDOHYHJQ\RPiVDVUVpJHHOHPLPpUWpNEHQPHJQ Belátható. hogy milyen sebességgel halad a nyomás- hullám. hogy a gázállapot és -VHEHVVpJQHPHJ\V]HUUHYiOWR]LNPHJD]HJpV]FVEHQKa- QHPHJ\DGRWW[NRRUGLQiWiQiOOpYNHUHV]WPHWV]HWEHQDNNRUYiOWR]QDNPHJHMHOOHP]NKD a jobbra a m / s terjedési sebességgel mozgó hullám az adott keresztmetszetet eléri (ld.21) 172 . ha az elleQU]IHOOHWMREEUDPR]RJDKXOOiP a m / s sebességé- YHOPHJHJ\H]VHEHVVpJJHO(]HVHWEHQD]HOOHQU]IHOOHWEHMREEROGDORQ a m / s sebes- séggel lép be a ρVUVpJN|]HJpVEDOROGDORQD ρ + dρ VUVpJJi]D-dv sebességgel lép ki. hiszen a hulláPGYVHEHVVpJiUDPOiVWKR]OpWUH$15. ábra). Vegyük fel az A e HOOHQU]IHOOHWHWD]iEUiQOiWKDWyPyGRQ$NNRUWHNLQWKHWD] áramlás stacionáriusnak. azaz 1 61 6 2 1 6 ρ a 2 A − ρ + dρ a − dv A = p + dp A − pA . DPLEODNLMHO|OWPYHOHWHNHOYpJ]pVHpVHJ\V]HUVtWpVHNYDODPLQWDPiVRG. ábrán felvitt I és P vekto- rok egyensúlyát felírva adódik: I1 − I 2 = P2 − P1 .és harmadren- den kicsiny tagok elhagyása után a 2 a ρ dv − a 2 dρ = dp (15. amit a-val 2a = m/s 7 jelölünk.

összefüggést kapjuk. Írjuk fel a folytonosság tételét: 1a − dv61ρ + dρ6 = a ρ  DPLEO ρ dv = a dρ  (]W EHKHO\HWWHVtWYH D .

 NLIHMH]pV EDO ROGDOL HOV WDJMiED D] a 2 dρ = dp ösV]HIJJpVUHMXWXQNDPLEOa hullám terjedési sebessége. Miután ez esetben a (15. amire vonatkozóan eddig semmilyen kikötést nem tettünk.10) összefüggést ρ κ Gρ ρ κ  és a gáztörvényt.10) alapján S GS S  S= ρκ  = κ ρ κ − . )LJ\HOHPUHPpOWyKRJ\DKXOOiPWHUMHGpVLVHEHVVpJHHJ\DGRWWJi]EDQFVDNDKPpUVpNOHt- WOIJJ7HNLQWHWWHODUUDKRJ\YDOyViJRVJi]RNUHQGH]HWOHQ K. dp = a = κRT (15. *i]EDQ D] HOHPL KXOOiPRN WHUMHGpVHNRU EHN|YHWNH] iOODSRWYiOWR]iV My N|]HOtWpVVHO izentropikus.23) dρ kifejezés adódik a hang terjedési sebességére. amibe behelyettesítve a (15.22) dρ A (15. a hangsebesség: dp a= (15. összenyomható közegben.22) összefüggés teljesen általánosan írja le az elemi hullám terjedési sebességét egy álló.

PR]JiVWYpJ]PROHNXOiL ÄWRYiEEtWMiNDMHOHW´ LO\HQMHOOHKHWD]KRJ\DFVYpJpQOpYKiUW\DPR]JiVDHUHGPpQ\e- NpQWDJi]PROHNXOiNRQYpJ]HWWPXQNDUpYpQPHJNHOOQQLHD]RNÄUHQGH]HWW´ Y.

pVUHQGe- zetlen sebességének (D]D]KPpUVpNOHWpQHNpVQ\RPiViQDN.

fejezetben foglalkoztunk az áramlások hasonlóságával és megállapítottuk. Áramlások hasonlósága összenyomható közegek esetén A 12.4.(PHJIRQWROiVpUWKHWYpWHV]L KRJ\PLpUWDFVDNDJi]KPpUVpNOHWpWOD]D]DJi]PROHNXOiNUHQGH]HWOHQPR]JiViQDNVe- bességéWOIJJDKDQJWHUMHGpVLVHEHVVpJH 15. és a SHUHPIHOWpWHOHNLVPHJHJ\H]QHN DGLPHQ]LyWODQKHO\pVLGNRRUGLQiWiNEDQ. hogy két áramlás hasonló. ha az azokat leíró dimenziótlan differenciálegyenletek azonosak.

2) összefüggés jobb oldalának második tagját a differenciálegyenletet a 12. hiszen a Navier-Stokes-egyenlet ρ = áll. A 12. fejezet- EHQOHtUWDNWyOHOWpUHQGLPHQ]LyWODQtWMXN–ILJ\HOHPEHYpYHKRJ\DVUVpJLVYiOWR]LN 173 . esetén érvényes. Ebben a fejezetben összenyomha- tó gázok áramlására vonatkozóan határozzuk meg a hasonlóság további feltételeit. A (12. fe- jezetben az összenyomhatatlan közegek áramlására határoztuk meg a hasonlóság feltételeit.

A (15. l  0 0 ρ0 0 A differenciálegyenlet azonosságának feltétele tehát az p0 Eu = (15. = 0 * v0 2 T0 (15.28) l  0 0 0 0 0 A dimenziótlan energiaegyenlet akkor azonos a kismintánál és a nagy kivitelnél.26) összefüggést.6) összefüggés alapján a  v + c T = 0  2  2 v grad p (15.29) v 20 174 .27) l0 adódik az energiaegyenletre.27) összefüggést -nel végig- v 30 szorozva az egyenletet: %K 1   v   v   v  " c T (K # 2 2 2 ∂  x  &K' 2 !  v  +  v  +  v  #$ + v )K vx ∂ y p 0 T x z + . Ha kifejtjük a (15. a  ∂ v2  ∂ v2  ∂ v2    vx ∂x 2  + c pT + v y ∂y 2  + cpT + v z ∂z 2 + cpT = 0    (15.. (15.25) ρ0 v 20 Euler-szám azonossága a kismintánál és a nagy kivitelnél...24) ρ ∂x v 0 ρ ∂  2 2 . Dimenziótlanítsuk a (15.  p  1 ∂p l 0 1 ∂ p  p − =  x ρ v 0 0 (15. ha a c p T0 = azonos.26) alakban is felírható az energiaegyenlet.

30) és (15. ábra 175 .4. p v= R Tt 1 − κ −1 ! $ pt Ábrázoljuk adott pt tartálynyomás esetén a v kiáramlási sebesség függvényében a p ellen- nyomást! 15. A (15.31) ρ0 v 0 p 0 2 c T c T p 0 c p κ κ . a Laval-FV A (15. (15.29) kifejezések értékei azonosak a nagy kivitelnél és a kismintánál. fejezetben felsoroltak mellett a κ és a Mach-szám azonosságát is biztosítani kell. Gázok kiömlése tartályból.30) Ha a (15.5. ak- kor hányadosuk értéke is: p0 v 20 RT0 c p − c v 1 κ −1 = = = 1− = = azonos (15. izentrópikus áramlás esetén kapcsolatot teremt a tartályból W|UWpQNLiUDPOiVYVHEHVVpJHDWDUWiO\EDQOpYJi]7tKPpUVpNOHWHpVSt nyomása. vala- mint a kiáramlás helyén a gázVXJiUEDQOpYSQ\RPiVN|]|WW 2κ    κ −1 "#   κ ## .32) a0 Az áramlások hasonlóságának feltételeként a 12. 15.25) kifejezés átalakítható: p0 R T0 κ R T0   1 a0 2 ρ0 v 20 = v 20 = κ v 20 =   κ v0 = azonos . ha v0 κ = azonos és a Mach szám Ma = = azonos.25) és (15.20) kifejezés stacionárius.31) feltétel akkor teljesül. (15.A (15.

33) κ −1 Vizsgáljuk meg a p-v görbe pULQWLW! A természetes koordináta-rendszerben az áramvonal pULQWMHLUiQ\iEDQIHOtUW(XOHU-HJ\HQOHWEO .A p-v görbe a 15. ábrán látható.4. A maximális kiáramlási sebesség (vmax ) p = 0-hoz tar- tozik: 2κ v max = R Tt (15.

és WHJ\NHJ\HQOYp]pUXVVDO 1 6 = v dρ + ρ = 0. ábrán látható görbének v = 0 -nál és v = v max -nál van Yt]V]LQWHV pULQWMH (utóbbi GS dp helyen p = 0. Közben a -nek minimumának kell lennie. A láncszabály alkalmazásával: d ρv dv dv dρ dp v + ρ = 0DPLEOD .NLIHMH]KHW dp = −ρ v (15.4.34) dv .34) kifejezés jobb oldalát v szerint. Keressük a - GY dv maximumát a v függvényében! Differenciáljuk a (15. A 15. ezért ρ = 0).

EHKHO\HWWHVtWpVpYHOpVρ kiemelése után a dp dv  ρ 1− v2 "# v2 = ρ 1− 2 = 0 "# ! dp / dρ $ !a $ kifejezés adódik. Az adott áramlási sebesség.4. a ke- dp resztmetszet A → ∞. ábra). ezért a kontinuitás összefüggése a (15. (15. ahol a v sebesség a helyi hang- sebesVpJJHO HJ\HQO Egy adott q m kg / s tömegáramhoz felrajzolható az A csatornake- resztmetszet változása a p függvényében (ld.34) figyelem- bevételével az alábbi módon írható fel: dp qm = ρvA = − A = áll. ahol a − -nek ma- dv ximuma van. azaz dv Ma = 1 HVHWpQYDQV]pOVpUWpNHD]D]DKROD]iUDPOiVLVHEHVVpJHJ\HQOD]DGRWWKHO\HQ OpYJi]KPpUVpNOHWKH]WDUWR]yKHO\LKDQJVHEHVVpJJHO Vizsgáljuk meg. azaz a p-v görbe inflexiós pontjánál. nyo- 176 . hogy milyen A csatornakeresztmetszet felel meg az adott áramlási vi- szonyoknak? Az áramlás stacionárius. Az A keresztmetszetnek ott van minimuma. hogy a zárójel második dp WDJMiQDNQHYH]MpEHQD]DKDQJVHEHVVpJQpJ\]HWHV]HUHSHO$ -nek tehát v = a. 15.22) kifejezés alapján felismertük.35) dv $KRO WHKiW Yt]V]LQWHV D] pULQW D J|UEH v = 0 és p = 0 értékekhez tartozó helyein). miután a (15.

dρ dρ $ .VPpWDWHUPé- szetes koordináta-UHQGV]HUEHQ D] iUDPYRQDO pULQWMH LUiQ\iEDQ IHOtUW (XOHU-HJ\HQOHWEO (4..25) indulunk ki: ∂v 1 ∂p 1 ∂p ∂ρ 1 ∂ρ v =− =− = − a2 (15.PiVpVVUVpJYiOWR]iVEyOHJ\DFV|NNHQQ\RPiVRNLUiQ\iEDQHOV]|UV]NOPDMG EYONHUHV]WPHWV]HWFVWROGDWDGyGLN 9L]VJiOMXNPHJD]iUDPOiVMHOOHP]LWDV]NO-EYOFVV]DNDV]PHQWpQ. 1 6 Miután a kontinuitásból ρ v A = áll.37) ρ v A adódik.36) ∂e ρ ∂e ρ ∂ρ ∂e ρ ∂e . d ρ v A = 0 . azaz dρ v A + ρ dv A + ρ v dA = 0DPLEO dρ dv dA + + =0 (15.

A -W NLIHMH]YH . |VV]HIJJpVEO v dv = − a 2 .

 NLIHMH]pVEO pV EHKe- ρ ρ lyettesítve kapjuk dρ  dv dA  v dv = − a 2 ρ = a2  v + A .38) ÈWDODNtWiVXWiQD .  (15.

|VV]HIJJpVEONDSMXN v 2 dv dv dA = + .39) A . a2 v v A DPLEO 4 Ma − 19 dvv = dAA . 2 (15.

azaz iUDPOiV LUiQ\iEDQ FV|NNHQ NHUHV]WPHWV]HW NRQI~]RU. akkor dv / v > 0 -hoz azaz gyorsuló áramláshoz dA / A < 0 .|VV]HIJJpVEOD]DOiEELN|YHWNH]WHWpVHNYRQKDWyNOH α/ Ha Ma < 1.

 ODVVXOy iUDPOiVKR] ( dv / v < 0 .

Ebben az esetben a nyomás és a sebesség kapcsolatát a 15. ábrán látható p-v görbe inflexiós SRQWWyOEDOUDHVUpV]HtUMDOH β/ Ha Ma > 1 DNNRUQ|YHNYVHEHVVpJKH]Q|YHNYNHUHV]WPHWV]HW GLII~]RU.4.SHGLJQ|YHNYNHUHV]WPHWV]HW GLII~]RU. dA / A > 0 ) tartozik.

WDUWR]LN Ez az állapotMHOOHP]LDJ|UEHLQIOH[LyVSRQWWyOMREEUDHVV]DNDV]iW 177 .

γ/ dA / A DNNRU]pUXVD]D]DNHUHV]WPHWV]HWQHNRWWYDQV]pOVpUWpNH PLQLPXPD.

azaz Y = D . δ/ Ha Ma ≠ 1 . ábra).4.DKRO dv / v = 0 vagy Ma = 1 +DDNHUHV]WPHWV]HWV]pOVpUWpNpQpOD]iUDPOiVLVHEHVVpJQö- vekszik (ld. 15. (A *MHODN|YHWNH]NEHQDOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWUHXWDO. a KDQJVHEHVVpJQpO NLVHEE VHEHVVpJ J\RUVXOy iUDPOiV D keresztmetszet minimumánál éri el a hangsebességet. és dA / A = 0 DVHEHVVpJQHNV]pOVpUWpNHYDQ 0LHOWWPHJYL]VJiOQiQND]iUDPOiVMHOOHJ]HWHVVpJHLWDNL|POpVQpOKDWiURzzuk meg a közeg MHOOHP]LW D OHJV]NHEE NHUHV]WPHWV]HWEHQ DEEDQ D] HVHWEHQ DPLNRU D Ma = 1 .

ËUMXNIHOD]energia- egyenletetDWDUWiO\EHOVHMpQHNHJ\SRQWMD W.

24) kifejezését: 7W = 7 + D  = 7 + κ 5 7 = 7  + FS  FY FS − FY .pVDOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HW (*) között fi- gyelembe véve. hogy Y = D és felhasználva a hangsebesség (15.

41)   κ    κ S SW = 7   7W κ − =  κ +  κ − 1 =  6 (15.40)-EO– figyelembe véve a (15.40) FS  FS !  FS  (15.42)        ρ ρW = 7   7W κ − =  κ +  κ − 1 =  6 .15) és (15.41) – .43) A (15. = κ + 7 "# #$ (15. (15.17) kifejezéseket – meghatározhatók a leg- V]NHEENHUHV]WPHWV]HWEHQpVDWDUWiO\EDQpUYpQ\HVJi]iOODSRWMHO]NKányadosai: 7 7W =  κ + 1 =  6 (15.

hogy milyen gyakorlati következményei vannak az eddigi megállapításainknak. (Ez utóbbit a gáztörvénnyel számolhatjuk ki az HO]NHWWLVPHUHWpEHQ. p t . 4 (azaz kétatomos gázok) esetén érvényesek. amelyben adott a gáz állapota: Tt . Foglaljuk most össze.|VV]HIJJpVHNEHQ]iUyMHOEHQV]HUHSOV]iPRN κ = 1. ρ t . Legyen adva van egy tartály.

/HJ\HQDNOV HOOHQ. ábrán látható 15.5./HJ\HQDWDUWiO\IDOiQHJ\D15. ábra ÄHJ\V]HU´NL|POQ\tOiVDPHO\QHNOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWHDNiöm- lés helyén van.5.

> 0. Ha p e / p t közel van az 1 értékhez.95. amit változtatni tu- dunk. akkor jó közelítéssel használhatjuk a Bernoulli-HJ\HQOHWEOOHYH]HWHWWiOODQGyVUVpJNözeg áramlására vonatkozó ösz- szefüggést a v kiömlési sebesség számítására: 178 . pl.Q\RPiV p e < p t .

Ekkor a (15.20) összefüggéssel szá- molható a kiömlési sebesség. feltevés már nagy hibát okoz. v= 2 ρ 1 p t − pe 6 (15. hogy a pe ellennyomás csökken- tésével növelhetjük a kiáramlási sebességet. hogy a ρ = áll.53 értéket ( κ = 1.$]|VV]HIJJpVEOOiWKDWó. Amikor a p e / p t csökkenve eléri a 0.4 HVHWpQ.44) Tovább csökkentve a peHOOHQQ\RPiVWDJi]VUVpJHRO\DQPpUWpNEHQYiOWR]LNDNL|POpV során.

DKRO D OHJV]NHEE NHUHV]WPHWV]HWEHQ OpY KPpUVpNOHW D .D]HO]PHJJRQGROiVDLQNpUWHOPpEHQDkiáramlási sebesség eléri a helyi hangsebességet: Y = D = κ 5 7 (15.45) .

hogy a kiömlési sebesség nem növekszik tovább. a kilépési keresztmetszetben a gázsebesség és a gáz ál- ODSRWMHOOHP]LYiOWR]DWODQRN$OHJPHJOHSEEMHOHQVpJD]KRJ\D S DOHJV]NHEE Ni- OpS. Tovább csökkentve a p e ellennyomást azt tapasztaljuk. |VV]HIJJpV pUWHOPpEHQ 7 =   7W .

Mi lehet ennek a jelenségnek az oka? A tartályból kiáramló közeg a pt és a pe nyomások különbsége hatására gyorsul. Az ellennyomás változása tehát nem tudja módosítani a nyomásPHJRV]OiVW D WDUWiO\ pV D NL|POpV OHJV]NHEE NHUHV]WPHWV]HWH N|]|WW A gáz HEEHQD]HVHWEHQQHPWXGDOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWLJÄOHH[SDQGiOQL´DWDUWiO\EDQOpY Q\RPiVUyO D NOV HOOHQ. a (15. amely egy nyomáshullám alakjában éppen hangsebességgel terjed.NHUHV]WPHWV]HWEHQOpYQ\RPiVQHPHJ\H]LNPHJD p e ellennyomással. Ha FV|NNHQWMN D] HOOHQQ\RPiVW D WDUWiO\RQ NtYOUO HJ\ KXOOiP LQGXO D NL|POQ\tOiVRQ Ne- resztül a tartályba.42) összefüggés értelmében S S W  . nagyobb annál. megváltoztatva a nyomásmegoszlást a kiömlés környezetében. A meg- változott nyomásmegoszlás hatására a közeg nagyobb méUWpNEHQJ\RUVXOD]D]DNLOpSVe- EHVVpJ Q +D HOpUMN D KHO\L KDQJVHEHVVpJJHO PHJHJ\H] VHEHVVpJHW D OHJV]NHEE Ne- resztmetszetben. az ellennyomás további csökkenésével kapcsolatos „információ”. nem képes átjutni a legszkebb keresztmetszeten.

Q\RPiVUD $]W D Se/pt nyomásviszonyt. a kiömlési sebességet a (15. akkor a gáz sebessége a legszkebb keresztmetszetben eléri a helyi hangsebességet. mint a 179 .53.20) összefüggéssel számolhatjuk. Öss]HIRJODOyDQ PHJiOODStWKDWMXN KRJ\ HJ\V]HU NL|POQ\tOiV HVHWpQ KD p e / p t ≥ (p e / p t ) krit  D Ji] Q\RPiVD D NLOpS NHUHV]WPHWV]HWEHQ PHJHJ\H]LN D] HOOHn- nyomással: S = S H .45) összefüggés is használható a Y meghatározására (ami természetesen ugyanazt az eredményt adja. Ennek értéke κ = 1.4 esetén a (15. Ha a nyomásviszony éppen megegyezik a kritikus nyomásviszonnyal. amelynél a kiömlési se- EHVVpJ D OHJV]NHEE NHUHV]WPHWV]HWEHQ HOpUL D KHO\L KDQJVHEHVVpJHW kritikus nyomásvi- szonynak nevezzük.42) értelmében (p e / p t ) kr = 0. ezért a (15.

(15. S H  S W ≥ S H  S W .20) összefüggés).

NULW  HVHWpQDNLOpSNHUHV]WPHWV]HWEHQOpYVU VpJpVKPpUVpNOHWD .

pV .

Ha S H  S W ≤ S H  S W .|VV]HIJJpVHNILJ\HOHPEHYpWHOpYHOV]iPROKDWy     κ −  7 SH κ ρ SH κ =    =   (15.46) 7W SW ρW SW .

DNL|POpVL OHJV]NHEE. NULW .

NHUHV]WPHWV]HWEHQD]iUDPOiVLVHEHs- ség megegyezik a helyi hangsebességgel. de a pe KHO\pEH D NL|PO Ne- UHV]WPHWV]HWEHQ YDOyViJEDQ OpY Q\RPiVW κ = 1.53 p t -t kell helyettesíteni.20) kiömlési képlet. (Ter- mészetesen továbbra is érvényes a (15.4 esetén 0.) A Ji]iOODSRWMHOOHP]LD . ami a (15.45) összefüggéssel számolható.

pV .

|VV]HIJJpVVHOV]iPROKDWyN $ PV]DNL DONDOPD]iVRN V]HPSRQWMiEyO NHGYH- ]WOHQKRJ\DJi]WQHPWXGMXND]HOOHQnyomásnak PHJIHOHOpVD .

Ezért a 15. ábrán látható Laval- csövet kapjuk. A Laval-FV DODWWL GLDJUDPEDQ IHl- WQWHWWNDQ\RPiVYiOWR]iViWDFVWHQJHO\pEHQ Írjuk fel az adott $ és A ki  OHJV]NHEE pV NLOpS NHUHV]WPHWV]HWUH D kontinuitás törvé- nyét! T P = ρ Y $ = ρ NL Y NL $ NL (15.6. amivel a 15.5.|VV]HIJJpVVHOV]iPROKDWy sebességre felgyorsítani. ábrával kapcsolatos meggondolások alapján a 15. ábrán látható V]NOFVWROGDWRWHJ\EYOFVYHOHJé- szítjük ki.6. ábra változtatható. Az ábrán a Laval-FVDWDUWiO\WHJ\ másik tartállyal köti össze.4.47) $OHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWUHYRQDWNR]yPHQQ\LVpJHNHWD . amelyben az ellennyo- más a kiáramló gáz mennyiségének változtatásával 15.

 .

hogy a közeg a pe ellennyomásra leexpandál a tar- tály és az A ki keresztmetszet között. Ebben az esetben a (15.15) és a (15.pV 15.47) ösz- V]HIJJpV IHOKDV]QiOiViYDO IHMH]KHWMN NL $ NLOpS NHUHV]WPHWV]HWUH YRQDWNR]y PHQQ\L- ségeket pedig annak a feltételezésével.20) összefüggések használhatók:  S   κ    "# S κ − ρ    # H κ κ (15.48)   ρ W κ 5   7W $ = $ NL 5 7W  − H W S  κ − SW #$ W ! 180 .

amelyeknél D WDUWiO\ pV D NL|PONHUHV]WPHWV]HW N|]|WW L]HQWURSikus állapotváltozáson keresztül ~J\J\RUVXOIHODN|]HJKRJ\VHEHVVpJHDOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWEHQHOpULDKDQg- sebességet. 181.48) összefüggés adott keresztmetszetviszonyhoz két megoldást ad a S H  S W nyo- másviszonyra. azaz a β eset értelmében gyorsuló áramlásKR]EYOFVWDUWR]LN 7HNLQWVND'SRQWEDIXWyJ|UEpW$OHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWLJDN|]HJD]HO]HVHWWHO PHJHJ\H]PyGRQJ\RUVXOVHEHVVpJHHOpULDKDQJVHEHVVpJHWmajdDJi]DQ|YHNYQ\o- más miatt lassulni kezd ( Ma < 1 DOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWXWiQ.6. A 15. oldal ). ld. γ eset).A (15. $OHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWXWiQ a közeg nyomása csökken. Ma > 1 . ld. majd a OHJV]NHEE NHUHV]WPHWV]HWEHQ sebessége eléri a hangsebességet ( Ma = 1 . A gáz a Laval-FV V]NO UpV]pQ J\RUVXO (α eset. azaz adott pt tartálynyomáshoz két pe ellennyomás tartozik. VHEHVVpJH Q. ábrán e két ellen nyomást a B és D pontok jelzik. Vizsgáljuk meg a B pontba futó görbe esetén az áramlás lefolyását.

akkor a közeg izentropikus állapotváltozáson ke- resztül expandál le az adott nyomásra (ld.20) kiömlési képlet használható. mint p D . ábra D és E pontok közé kifutó görbék).A 181.oldal δHVHWpQHNPHJIHOHOHQDVHEHVVpJKHlyi KDQJVHEHVVpJQpONLVHEEV]pOVpUWpNpW PD[LPXPiW.(EEHQD]HVHWEHQD] α pont értelmében EYO FVWROGDWEDQ FV|NNHQ D VHEHVVpJ D GLII~]RU D PHJV]RNRWW PyGRQPN|GLN Ha az ellennyomás nagyobb. Itt a (15.6. 15.

ábra ML) keresz- tül lassul leDY!DVHEHVVpJUODYDVHEHVVpJUHPLN|]EHQQ\RPiVDD15. majd (S H = S &  HVHWpQ.6.6. ábrán látható PyGRQXJUiVV]HUHQPHJQ $&pV'SRQWRNN|]|WWDO|NpVKXOOiPPHUOHJHVD]iUDPOiVLVHEHVVpJUHpVD/DYDO-fúvóka EYOUpV]pEHQYDQ$PHUOHJHV lökéshullám mögött Ma < 1 . ezért az α eset értelmében Q|YHNYNHUHV]WPHWV]HWKH]FV|NNHQVHEHVVpJWDUWR]LN&V|NNHQHOOHQQ\RPiVHVHWpQDOö- késhullám megközelíti. a gáz egy ún. lökéshullámon (hirtelen nyomásugráson 15.DOHJV]NHEENHUHV]WPHWV]HWEHQpULHO A B és D pontokkal jelzett nyomások közötti ellennyomások esetén nincsen izentropikus megoldás.

ábra FL) keresztül lassul le a gáz. Ha S H < S %  D]$pV%SRQWRNN|]|WW.6. HOpUL D NLOpS NHUHV]WPHWV]HWHW $ % pV & pontok közötti ellennyomáVRNHVHWpQSHGLJDNLOpSNHUHV]WPHWV]HWNHUOHWpKH]FVDWODNR]y DNpVEELHNEHQEHPXWDWRWW ferde lökéshullámon (ld. 15.

15. hogy a S H < S ' esetén a Laval-FVV]NOUpV]pQDviszonyok nem YiOWR]QDN D] HOOHQQ\RPiV YiOWR]iViQDN KDWiViUD ËJ\ SO D WDUWiO\EyO NL|PO 181 .DN|]HJDNLOpSNHUHV]WPHWV]HWHOKDJ\iVDXWiQDNé- VEEWiUJ\DOWIerde szíváshullámokon (ld. ábra FSZ) keresztül gyorsul tovább.6. Fontos megjegyezni.

Ji]W|PHJiUDPNO|QE|]Se értékek HVHWpQYiOWR]DWODQD]WDOHJV]NHEENHUHV]WPHt- V]HWEHQNLDODNXOyDKHO\LKDQJVHEHVVpJJHOPHJHJ\H]VHEHVVpJiUDPOiVMHOOHP]LKa- WiUR]]iNPHJDPHO\HNFVDNDWDUWiO\EDQOpYKPpUVpNOHWpVQ\RPiV LOOVUVpJ.

Ez utóbbi esetben. 15.7.7. a at a 1 sinα = = = (15.a. ábra PLQGHQLUiQ\EDQHJ\HQOVHEHVVpJJHOWHUMHGDQ\RPiVKXOOiPYDD]D] Ma < 1 esetén a hullámfront helyzetét a 15. ábra mu- tatja be. ábra). hiszen az áramló közegben továbbra is 15. KDQJVHEHVVpJHW PHJKDODGy VHEHVVpJ iUDPOiVEDQ D] $ hangforrásból kibocsájtott jelek a tér egy αIpON~SV]|JJHOMHOOHPH]KHWUpV]pEHQpVz- OHOKHWN$]α.a. ábra.pr- WpNpWOIJJHQHN 15. a gömb középpontja az A ponthoz képest az áramlás irányába Y ⋅ W távolságra mozdul el (ld.7. Hasonló a helyzet álló közegben mozgó hangforrás (pl.7. Ha v ≠ 0. Ma > 1 esetén pedig a c. UHSOJpS..49) v t v Ma összefüggéssel határozható meg. amelyet Mach-szögnek nevezünk. A nyomáshullám terjedése +HO\H]]QNHJ\KDQJV]yUyWHJ\YVHEHVVpJiUDPOiVEDD]$SRQWED v = 0 esetén egy vizs- JiOWKDQJKXOOiPDGRWWWLGDODWWPLQGHQLUiQ\EDQHJ\HQOVHEHVVpJJHOWHUMHGYH r = a t su- garú gömböt alkot. Ma = 1 esetén a b.

akkor ennek jelenlétét a hangsebességnél nagyobb se- bességgel áramló közeg egy nyomáshullám formájában „észleli”. 15.8. ábrán bemutatotthoz hasonlóan a hullámfrontok (ld.HVHWpQD]RQEDQLWWDPR]Jy$SRQWKR]U|J]tWHWWNRRUGLQiWD-rendszerben alakul- nak a 15.7.49) összefüggést).11. 4. (]DV]|JD]iUDPOiVLUiQ\iEDQFV|NNHQPLXWiQD0DQ 15. ábra). (15. ábra). Ha a Laval-FVEYOUpV]pQHNIDOiQHJ\NLVNLHPHONHGpV van.. Hangsebességnél kisebb se- EHVVpJiUDPOiVEDQD]iUDPOyN|]HJEHQD]DYDUiVKa- WiVDÄHOUHKDW´H]pUWDN|]HJPLQWHJ\ÄIHONpV]O´HJ\IDORQOpYNLHPHONHGpVPHJNe- rülésére vagy egy test körüláramlására stb. ábra (ld. Ma > 1 esetén a közeg áramlását befolyá- 182 . amely α1 szöget zár be a fallal (ld.8.

soló „nyomásjelek” Mach-szög alatt terjednek és változásokat eredményeznek a se- besség nagyságában és irányában. ábrát. ábra 15. valaPLQWDJi]iOODSRWMHOOHP]LEHQ Tekintsük a 15.9. ábra NL|PONHUHV]WPHWV]HW N|UOL UpV]H. ahol a egy szilárd fal hirtelen irányváltozása (pl. a 15.6.9.a.

a nyomás itt legyen p1 .15. Az a/ esetben a sarok mögött a nyomás legyen kisebb: S   S   (]D]HVHWDNNRUiOOHO Laval-FV HVHWpQ KD D S $ ≤ S H < S % . ábra.6. OiWKDWy /HJ\HQ D IDO PHOOHWWL iUDPOiV VHEHVVpJH Qa- gyobb. mint a hangsebesség. ld. Ma > 1 .

amelyek hatásá- ra az áramló közeg iránya tovább változik. és hatásukra folyamatosan változik a sebesség iránya és nagysága. (A valóságban elemi szíváshullámok indulnak a sarokról. Az ábrán látha- tó véJHVLUiQ\YiOWR]iVWRNR]yKXOOiPRNHOHPLKXOOiPRN|VV]HJ]pVHNpQWNpS]HOKHWNHO. A szíváshullá- mon áthaladva D KXOOiPUD PHUOHJHV Q\RPiVFV|NNHQpV D KDWiViUD D N|]HJ UpV]HN D hulOiPVtNMiUDPHUOHJHVLUiQ\EDQJ\RUVXOQDN0LYHOQD0DFV|NNHQD0DFK-szög. $ VDURNKR] N|]HOtW IRO\DGpNUpV]HN FVDNDNNRUÄYHV]QHNWXGRPiVW´DVDURNMHOHQOpWpUOKDD]iEUiQEHUDM]ROWDIDOODOSiUKX]a- mos áramvonalakkal α1 Mach-szöget bezáró ferde szíváshullámot elérik. és így az α értéke (α  < α  ). További szíváshullámok indulnak a sarokról.

15. A b/ esetben legyen p 2 > p1 . PLQWDKXOOiPHOWWL0DFK-szög. ábra&MHOKXOOiP. ami a 15. mint az áramló közeg nyomása. azaz α  > α  ? Az ábrán láthatóan ilyen hullámot csak az $MHOKXOOiPWyOEDOUDWXGXQNUDM]ROQL%MHOKXOOiPDPi természetesen a valóságban nem jöhet létUH $ Q\RPiVQ|YHNHGpVL KXOOiPRN PLQWHJ\ Ä|VV]HVUV|GQHN´ HJ\ igen vékony lökéshullámot alkotnak (ld.9. azaz a sarok mögött nagyobb a nyomás. a Ma értéke a hullám után kisebb.b.6. az αQ/HKHW-e a sa- rokról induló további olyan hullámot rajzolni. ábrán a S % < S < S & HVHWQHNIHOHOPHJ$VDURNIHOpN|]HOtWN|]Hg- részek egy α1 Mach-V]|JDODWWWHUMHGD15.9. ábrán A-val jelölt nyomásnövekedési hul- OiPRQ iUDPODQDN NHUHV]WO DPHO\ VDMiW PDJiUD PHUOHJHVHQ ODVVtWMD D N|]HJHW D] áramlás iránya felfelé térül el. amely áramvonallal bezárt szöge nagyobb.

DPHO\HQNHUHV]WODMHOOHP]N VHEHVVpJLUiQ\QDJ\ViJQ\RPiVVWE.

ábrán látható. $KDQJVHEHVVpJV]tYiVKXOOiPHVHWpQDQ|YHNYVHEHVVpJiUDPOiVLUiQ\iEDQFV|NNHQPi- YHODQ\RPiVpVDKPpUVpNOHWLVFV|NNHQ(]pUWDV]tYiVKXOOiPRNOHJ\H]V]HUHQV]pWWe- 183 .XJUiVV]HUYiltozása következik be. abszolút rendszerben ál- ló hullámok az áramló közeghez képest hangsebességgel mozognak az áramlással szemben. Ez az „ösz- V]HVUV|GpV´D]DOiEELPyGRQLVEHOiWKDWy$15.9.

rülnek.10. és csökNHQD]iUDPOiVLVHEHVVpJ(EEODGyGyDQD] iUDPOiVLUiQ\iEDQQDKXOOiPWHUMHGpVLVHEHVVpJHEDOIHOpD]D]DKXOOiPRNPLQWHJ\ÄIHl- torlódnak”: lökéshullám keletkezik. 5 esetén láthatók egy csatornában a csatorna falának egyenetlensé- JHLQNHOHWNH]Q\RPiVKXOOiPRNDPHO\HNIDOODOEH]iUWV]|JHD . ábrán Ma = 1. 15. NyomásQ|YHNHGpVLKXOOiPHVHWpQD]RQEDQD]iUDPOiVLUiQ\iEDQQDQ\RPiVH]]HO DKPpUVpklet és így a hangsebesség is.10. ábra Az 15.

ábra). ábra). DPLSODODFVRQ\DQV]iOOyUHSOJpSHVHWpQiWKDODGYDDPHJILJ\HOI|O|WWKLUWHOHQQ\RPis- növekedést okoz. 184 . J|PEHOWW OG15. Hasonló lökéshullám keletkezik egy hangsebességnél nagyobb sebességgel haladó test. Az áramlási sebesség a lö- késhullám mögött és a g|PEIHOV]tQpQHNiUDPOiVVDOV]HPEHQp]UpV]pQDPHJI~YiVLLUiny- nyal bezárt kb. 15.|VV]HIJJpVEOV]á- PROKDWyN /iWKDWy WRYiEEi HJ\ PHUOHJHV O|NpVKXOOiP DPHO\ XWiQ D] iUDPOiV VHEHVVpJH kisebb a hangsebességnél (ld.10. A gömb felszíne közelében hangsebességet meghaladó sebességre gyorsuló közeg 90° -nál lassulni kezd. 45° szögig kisebb mint a helyi hangsebesség. pl. a távolabb nyomásnövekedési hullámba megy át. hiszen a gömbhöz rögzített koordinátarendszerben a test felé iUDPOyN|]HJQHNOHNHOOIpNH]GQLHDPLDQ\RPiVQ|YHNHGpVpYHOMiUHJ\WW(]DO|NpVKXl- lám amelyet fejhullámnak nevezünk. amit robbanáshoz hasonló zajként érzékelünk. aminek hatá- sára egy újabb ferde lökéshullám keletkezik a határréteg leválás helyén.6.

16. 16. ami mutatja az áramlástan és az akusztika közötti szoros kapcsolatot.1. a nyomás p Pa pVDVUVpJρ kg / m 3 változik azLGIJJYpQ\pEHQ$KDOOiVNV]|EQHNPHJIHOHO HIIHNWtY Q\RPiV GHILQtFLyMiW OG NpVEE. A hang esetén a tér pontjaiban a részecske sebesség v m / s . A hullámegyenlet Ebben a fejezetbeQ D Q\XJYy N|]HJEHQ WHUMHG KDQJ QpKiQ\ VDMiWRVViJiYDO IRJODONR]XQN +DQJQDN D YLYN|]HJ VDMiWRVViJDLQDN HOHPL LQJDGR]iViW QHYH]]N DPHO\ KXOOiP alakjában terjed. Akusztikai alapismeretek $]DNXV]WLNDHJ\LNQDJ\IHMH]HWHDFVHSSIRO\yVpVOpJQHPKDOPD]iOODSRW~N|zegekben ke- OHWNH] KDODGy pV HOKDOy KDQJKXOOiPRN OHtUiViYDO IRJODONR]LN (] UpV]EHQ D] iUDPOiVWDQ alapegyenleteinek felhasználásával lehetséges.

1) dρ . 10 −5 Pa . DPLEODKDQJWHUMHGpVLVHEHVVpJHDV]LOiUGWHVWEHQ dp E a= = (16. 2 .3) l ρ . amely gázok esetén izentropikus állapotváltozást feltételezve az (16.2) a = κRT kifejezéssel határozható meg. . tehát a nyomásingadozások a 10 5 Pa atmoszférikus nyomáshoz képest jó közelítéssel elemiQHNWHNLQWKHWN $]HO]IHMH]HWEHQOiWWXNKRJ\D hang terjedési sebességére írható: dp a= (16. 20 Pa pedig már fájdalmat okoz. Szilárd testekben a nyomás (negatív húzófeszültség) válto- zása és a dl l relatív megnyúlás között az E [Pa] rugalmassági modulusz teremt kapcsola- WRW)LJ\HOHPEHYpYHDPHJQ\~OiVpVDVUVpJYiOWR]iVDN|]|WWLNDSFVRODWRWHJ\GLPHQ]LyV eset feltételezésével írható: dl dρ dp = − E =E (16.4) dρ ρ .

amelyet behelyettesítve kapjuk: (16. ahol egy a hangsebességgel jobbfelé haladó elemi hullámot ábrá- zoltunk. a ρ = ρ 0 + ρ ' ill.5) összefüggés a ∆p nyomásnövekedés (amit könnyen tudunk mérni) és a ∆v ré- szecskesebesség között teremt kapcsolatot. (Ebben az esetben stacionárius az áramlás. t . a részecskesebesség: v = v 1 x .1.Tekintsük a 16.) Az x tengely pozitív irányítását figyelembe véve írható: 16. Így pl. amit a továbbiakban v -vel jelölünk. amely a hullám sebességével halad jobbfelé. A (16. ∆p és ∆r értékkel változtatja PHJËUMXNIHOD]LPSXO]XVWpWHOWD]iEUiQOiWKDWyHOOHQr- ]IHOületre.7) 186 . azaz ∂ρ ∂t +v ∂ρ ∂x + ρ0 + ρ' ∂v ∂x 1 =0 . ábra − I 1 + I 2 = + P1 − P2 azaz 1 ρ a 2 A − ρ + ∆ρ a − ∆v 61 6 2 1 6 A = p + ∆p A − p A . x Az egyes mennyiségeket felbonthatjuk.1. Írjuk fel a kontinuitás törvényét és az Euler-egyenletet ILJ\HOHPEHYpYHKRJ\DWpUHUVVpJQHNQLQFVHQV]Hrepe az akusztikai je- lenségeknél): ∂ρ ∂t 1 6 + div ρ v = 0. azaz dt ρ 1ρ 0 + ρ' 6 ∂∂vt + 1 ρ 0 + ρ' v 6 ∂v ∂x =− ∂p ∂x . 1 6 DN|]HJVUVpJHρ = ρ x . valamint 6 (16. $N|YHWNH]NEHQYL]VJiOMXNQ\XJYyOHYHJEHQHJ\síkhullám terjedését. 1 61 6 A kontinuitásból a ρ a A = ρ + ∆ρ a − ∆v A adódik. t . ábrát. a „0” indexszel jel]HWWLGEHOLiWODJpVD]LQJDGR]iV (’-vel jelölve) összegeként. t 6 i . mivel v 0 = 0 .5) ∆p = ρ a ∆v . amely a seEHVVpJHW D Q\RPiVW pV D VUVpJHW ∆v. v x = v 'x a részecske- sebesség. amelynél a jel- OHP]NFVDND][NRRUGLQiWiWyOpVD]LGWOIJJHQHN 1 6 nyomás: p = p x . (16.6) dv 1 = − grad p .

6) és (16.7) összefüggések bal oldalának második tagjai a többi taghoz képest elha- nyagolhatóan kicsik a v részecskesebesség kis értéke miatt.A (16. A ρ’-vel szorzott tagok ugyan- csak elhanyagolhatóak a ρ0-YDOV]RU]RWWDNPHOOHWW$ .

|VV]HIJJpVEOtJ\NDSRWWNLIe- ∂ρ ∂ρ ∂p 1 ∂p jezésben a = = iWDODNtWiVWHOYpJH]YHPDMGDNLIHMH]pVPLQGNpWROGDOiWLG ∂t ∂p ∂t a 2 ∂t szerint differenciálva kapjuk: 1 ∂2 p ∂2 v + ρ0 = 0. a 2 ∂t 2 ∂t ∂x (Az a KDQJVHEHVVpJ LG V]HULQWL GLIIHUHQFLiOKiQ\DGRViW HOKDQ\DJROWXN.

 'LIIHUHQFLiOMXk a IHQWLPHJJRQGROiVRNDODSMiQHJ\V]HUVtWHWW .

ω = 2 π f 1  "# λ m! $ s !$ körfrekvencia jelöléseket írható: p = p̂cos(ωt ± k x ) + p 0 (16. k=  "# 2π 1 hullámszám. ∂x ∂t ∂x 2 0LQGNpW |VV]HIJJpVEO NLIHMH]YH D] D]RQRV DODN~ WDJRW pV HJ\HQOYp WpYH PHJNDSMXN D] egydimenziós akusztikai hullámegyenletet: 1 ∂2 p ∂2 p (16.|VV]HIJJpVPLQGNpWROGDOiW[V]HULQW ∂2 v ∂2 p ρ0 + = 0. λ m hullámhossz. Bevezetve az f =  "# 1 1 ahol T s !$ T s frekvencia.10) .9)  T λ  . perióGXVLG. 187 .8) = a 2 ∂t 2 ∂x 2 A hullámegyenlet általános megoldása a 1 6 1 6 1 p x. t = f x − a t + g x + a t + p0 6 függvény. ahol p0 D] LGEHQ pV WpUEHQ iOODQGy HJ\HQV~O\L VWDWLNXV Q\RPiV $ NtQiONR]y V]iPRVOHKHWVpJN|]OYiODVV]XNPRVWDWHUPpV]HWEHQJ\DNUDQHOIRUGXOyKDUPRQLNXVKXl- lámot leíró függvényt:  2π 2π  p = p̂cos t± x  + p0 (16.

A ma- ximális nyomás az x = 0 helyen van. a függvény argumentumának ugyanakkorának kell lennie: ω t 1 − k x 1 = 0 . Vizsgáljuk meg. miután t = 0 -hoz és 16. ábra.2. hogy t = t 1 pillanatban ugyanazt a nyomást kapjuk. hogy milyen tulajdonságai vannak ennek a függvénynek: Tekintsük az ω t − k x esetet. Annak érdekében. ábra x = 0 -hoz a cosinus függvény zérus argumentuma tartozik. Ábrázolja t = 0 pillanatban a nyomáshullámot a 16.2.11) t1 k 2π 2π . DPLEO x1 ω ω λ 2 π f λ = = = =a (16. mivel f λ = a m / s hangsebesség $ .

2. amely terjedése során energiát szállít.12)-be helyettesítve kapjuk: 16 P t =A p2 ρa DPLEOD]átlagos teljesítmény: P=A p2 ρa . Ugyanezzel a sebességgel balra haladó hullámot kapunk. Hangteljesítmény. intenzitás 3HULRGLNXVJHUMHV]WpVHVHWpQDYLYN|]HJSHULRGLNXVPR]JiViEDQpVHJ\PiVWN|YHWNRPp- ressziók és expanziók formájában jelentkezik a hang.12) A (16.13) kifejezést (16. 16.14) 188 .5) összefüggést figyelembe véve írható: p = ρ v a DPLEO p v= (16. 16.23) összefüggés) PHJHJ\H] VHEHVVpJJHO KDODG jobbra (ld.13) ρa (16.2. ha az ω t + k x argumentum esetét vizsgáljuk. (15. (16. Ha p Pa nyomás ellenében V m 3 térfogatnyit „kiszorítunk” p V J munkát végzünk. P t =Av t p t (16. (]pUWV]DEDGWpUEHQWHUMHGVtNKXOOiPHVHWpQDhangteljesítményre írható: 16 1 6 1 6. ábra). |VV]HIJJpVEO OiWKDWy KRJ\ a hullám a hang a terjedési sebességével (ld.

hogy ezt az igen széles tartományt átfoghassuk? Használjuk ki az emberi érzékelés azon sajátosságát. Ezzel az effektív hangteljesítmény: 2 p 2eff P= A (16.A (16.16) ρa 16. (16. Szintek A hangteljesítmény igen széles skálán mozog: a csendes beszédé 10 −9 W. Az átfogott skála szélessége és az érzékelésünk sajátosságai indokolják. (16.18) I0  p  2 L = 10 lg p  Hangnyomásszint: dB . Az 1 m 2 keresztmetszetre jutó hangteljesítményt intenzitásnak nevezzük: p 2eff I= (16. hogy a fentieken kívül PiVWHOMHVtWPpQ\WNLIHMH]PHQQ\LVpJHNQpOLVKDV]Qáljuk a dB mértékegységet.10) kifejezéssel leírt harmonikus hullám négyzetét 0-tól T-ig integrálva és T-vel el- p̂ 2 RV]WYD NpSH]KHWMN D Q\RPiV QpJ\]HWpQHN LGEHOL iWODJiW p 2 = .19) 0 ahol a dB (decibel) a szintek mértékegysége.17) P0 I Intenzitásszint: L I = 10 lg dB . hogy az érzékelt változás mértéke (∆é) az inger változás (∆i) és az inger (i) hányadosával ará- 1 6 nyos: ∆é ~ ∆i / i 0  DPLEO D] pU]pNHOpV pV D] LQJHU NDSFVRODWiUD DGyGLN é ~ ln i / i 0 .) 189 . Milyen skálát használjunk.15) ρa A mérések során a p 2eff -et határozzuk meg. (Itt jegyezzük meg.3. hogy az akusztikában alkalmazott fizikai mennyiségek jellemzésére az alábbi szinteket alkalmazunk: P Hangteljesítményszint: L W = 10 lg dB . Az effektív hang- 2 p̂ nyomás tehát p eff = . (16. egy nagy telje- sítPpQ\UDNpWipSHGLJ10 7 W is lehet.

A p0 vonatkozási nyomásnak a hallásküszöböt választották: p 0 = 2 ⋅ 10 −5 Pa .3. ábrán látható nomogram meg- könnyíti a ∆L W számítását: megmu- tatja.20) 10 A 16. 1 L We = L W1 + ∆L W .15) és (16. függés alapján I0 = 1 6 ρa 0 m 2 ill. hogy L W1 − L W2 ≥ 10 dB különbség esetén már el lehet hanyagolni a kisebb telje- VtWPpQ\KDQJIRUUiV SODKiWWpU]DM. +RJ\DQV]iPtWMXNNLNpWHJ\HQOL W KDQJWHOMHVtWPpQ\KDQJIRUUiVL Weredõ eUHGKDQJWHl- jesítményét? 2P P L Weredõ = 10 lg = 10 lg + 10 lg 2 = L W + 3 dB . 1ρ a 6 0 = 400 kg s m2 és A 0 = 1 m 2 vonatkozási értéket választva a (16. akkor az alábbi módon járunk el:  L w1 Lw2 "# = 10 lg 10  1 + 10 L w1 L w 2 − L w1  "# P + P2 = 10 lg 1 = 10 lg 10 + 10 10 #$   # !  L We 10 10 10 P0 ! $ $NLMHO|OWPYHOHWHWHOYpJH]YHHUHGPpQ\ONDSMXN   = 10 lg  1 +  . hogy a hangteljesítmény-szintek közötti különbség ( L W1 − L W2 ) függ- vényében mennyivel kell a nagyobbik ( L W1) hangteljesítmény-szintet megnö- YHOQL KRJ\ D] HUHGW PHJNDSMXN Látható. P0 P0 +D NpW NO|QE|] L W1 = 10 lg P1 / P0 és L W2 = 10 lg P2 / P0  KDQJWHOMHVtWPpQ\ KDQJ- IRUUiVHVHWpQNHUHVVND]HUHG L We hangteljesítményt.16) össze- p 20 W = 10 −12 P0 = 10 −12 W . ahol ∆L W  L w1 − L w 2 10  (16.

16. amely megmutatja. A zaj spektrális jellemzése $ KDQJWpU DGRWW SRQWMiEDQ D KDQJQ\RPiV LGEHOL OHIXWiViQDN LVPHUHWpEHQ HOiOOtWKDWy D] igen informatív hangszínkép (hangspektrum). hogy milyen frekven- FLiM~ pV DPSOLW~GyM~ KDUPRQLNXV |VV]HWHYNEO iOOtWKDWy HO D] HUHGHWL Q\RPiV-LG IJg- YpQ\ ËJ\ SO D WLV]WD ]HQHL KDQJ VSHNWUXPD  GE KDUPRQLNXV |VV]HWHYW WDUWDOPD] OG 190 .4.KR]]iMiUXOiViWD]HUHGKDQgteljesítményszinthez.

a. oktávsávos spektrumot használunk. A gyakorlatban a hang jellemzésére pl. ábra A 16.4.4. 16. ahol az egyes oktávsávokban mért hangtelje- VtWPpQ\V]LQWHNHWD]DGRWWN|]pSIUHNYHQFLiNKR]YLWWNIHO$]HPEHULpU]pNHOpVHOWpUHQUe- aJiODNO|QE|]IUHNYHQFLiM~KDQJRNUDDPpO\KDQJRNUD SO+]. ábra egy mérés eredményét mutatja.b.16.4. ábra).) A középfrekvencia: f k = f a f f = 2 f a . (Egy oktáv az f a Hz alsó és f f Hz = 2 f a  IHOV IUHNYHQFLD N|]|WWL IUHNYHQFLiNDW IRJMD át.

Az emberi érzékelés „torzítását” speci- iOLVV]UYHOOHKHWILJ\HOHPEHYHQQLD]tJ\DGyGypUWpNHNHWG% $.YLV]RQ\ODJpU]pNHt- OHQPtJN|]HOtWOHJ+]-nél a legérzékenyebb.

16. 3 KDQJWHOMHVtWPpQ\ SRQWV]HU KDQJIRUUiVW IHOWpWHOH]YH.21) 4 π r2 ρa .-val jelöljük. Irányítottság Egy nagy térben elhelyezett. +DSRQWV]HUKDQJIRUUiVXQNDW YiOWR]DWODQKDQJWHOMHVtWPpQ\PHOOHWW. amely minden irányban egyformán bocsájt ki hanghullámokat. az r sugarú gömb felületén érvényes intenzitásra írható: P p g2 Ig = = (16.5.

Ha a hangforrást egy síkra tesszük.22) Ig pg ρa P . ekkor D = 8. ρa Ha egy minden irányban egyforma intenzitású hanghullámokat kibocsájtó hangforrást nagy térben helyezünk el. ha pedig be- tesszük a sarokba. azaz mekkora lesz adott helyen a hangnyomásszint. Legyen a tér kiválasztott 191 . ami a hangot visszaveri. akkor csak a tér egy-nyolcadába bocsájtja ki a hangteljesítményt. 9L]VJiOMXNPHJKRJ\DGRWWWHOMHVtWPpQ\V]LQWKDQJIRUUiVPLO\HQKDQJQ\RPiVV]LQWKDQg- teret hoz létre.DKDWiURODWODQV]DEDG WpUEOYDODPLO\HQKDWiUROWWpUEHKHO\H]]NDWpUHJ\DGRWWSRQWMiEDQD]LQtenzitás megvál- tozását a 'LUiQ\tWiVLWpQ\H]YHOfejezhetjük ki: p2 I ρap2 4 π r 2 D= = 2 = (16. D = 1 érték adódik. akkor D = 4 . Ha két sík metszésvonalába tesszük. D = 2 -t kapunk.

SRQWMiEDQ D] LUiQ\tWiVL WpQ\H] LVPHUW ' pUWpN $ .

 pV .

26) összefüggés mindkét oldalának tízszeres logaritmusát: P   p 2 1ρ a 6  r  2 L W = 10 lg = 10 lg   + 10 lg + 10 lg 4 π + 10 lg r  − 10 lg D 0 P0 p0 ρa 0 DPLEOILJ\HOHPEHYpYHKRJ\( ρ a ) 0 ≅ ρ a DNLMHO|OWPYHOHWHNXWiQNDSMXN (16.27) L W = L + 20 lg r − 10 lg D + 11 .25) I0 4 π r 2 P0 ρ a p 20 (16. ahol r0 = 1 m . (16.24) Fejezzük ki az I / I 0 hányadost a (16. Ha tehát a hangforrástól r m távolságban L dB hangnyomásszintet mérünk és ismerjük a ' LUiQ\tWiVL WpQ\H] pUWpNpW D . |VV]HIJJpVHN IHl- használásával írható: P p2 I = D Ig = D = (16.23) 4 π r2 ρa .26) P0 p 0 ρ a r02 D Vegyük a (16. A vonatkozási intenzitás az alábbi módon írhDWyIHOD]HO]HNDODSMiQ p 20 P0 I0 = 1 6 ρa 0 = r02 .25)-EOIHMH]]NNLDKDQJWHOMHVtWPpQ\HNYLV]RQ\iW P = 2 1 6 p2 ρ a 0 4 π r 2 1 (16.24) segítségével: I =D P r02 p 2 ρ a = 1 6 0 (16.23) és (16.

192 . |VV]HIJJpVVHO V]iPROKDWy D KDQJIRUUiV KDQJWHOMe- sítményszintje.

9. Budapest..és áramlástan I-1. Bencze Ferenc: Áramlástan II. 2. Szentmártony Tibor. Dr. Klaus Oswatitch: Gasdynamik. II. 1952. Willi Bohl: 0V]DNLiUDPOiVWDQ0V]DNLN|Q\YNLDGy%XGDSHVW 6. 8. 3.M. E. Ajánlott irodalom 9iORJDWiVDPDJ\DUQ\HOYHQKR]]iIpUKHWV]DNLURGDORPEyO 1. Budapest.D. Dr. az Aero.és Termotechnika Tanszék Munkaközössége. 1981. Dr.|Q\YNLDGy%XGDSHVW 10.. Tankönyvkiadó. 7. J7 -725. Litvai Elemér. Dr. Tankönyvkiadó. Tankönyvkiadó. Blahó Miklós: Folyadékok mechanikája. Budapest. Dr. J4 -906 kézirat. $MiQORWWLGHJHQQ\HOYV]DNLURGDORP 11. Bobok Elemér: ÈUDPOiVWDQEiQ\DPpUQ|N|NQHN0V]DNL. J7 -724-a. 5. Budapest. Tankönyvkiadó Budapest. Dr. 1984. I-2. J4 -730 kézirat. Tankönyvkiadó. J7 -724. 1988. 1986. Dr. 1980. J4 -920 kézirat. .N|WHW+LGURPHFKDQLND IV]HUNHV]W'U$QWDOO-iQRVIHMH]HWV]HU]N'U&]LEHUH7LERU'U6]DEy-iQRV Mszaki könyvkiadó. Hidrodinamika. kötetek. 1973. Kurutz Imre: $PV]DNLDNXV]WLNDDODSMDL--970 kézirat. 4. kézirat. Tankönyvkiadó..Landau. )L]LNDLNp]LN|Q\YPV]DNLDNQDN. 1980. Dr. Litvai Elemér: Alkalmazott áramlástan (A vegyipari gépészek részére). 1987. Budapest.Lifsic: Elméleti fizika VI.. 0V]DNLK. Tankönyvkiadó. Budapest. Szentmártony Tibor: Folyadékok mechanikája I. Dr. Budapest. L. Springer -Verlag. Gruber József.

Benjamin Wylei: Fluid Mechanics. 1983. Akademie -Verlag Berlin.Werner Albring: Element arvorgänge fluider Wirbelbewegungen. Addison -Wesley Publishing Company. 17. Friedr. A.J. Prentice -Hall Internacional. Dr. Springer -Verlag. M. 24. 1989. Inc.B. 25.Acosta. 22. 1985.Sabersky. 1989. 14.Ffowcs Williams: Sound and Sources of Sound. 195 . 18. G. 1990.Vieweg & Sohn Braunschweig 1965.Abot. A.D. Akademie -Verlag Berlin.Fox. Allan J. Philip M. Edward Arnold. Longman Scientific & Technical.Young: Mechanics of Fluid. 1972. Rolf H.Thom.. Edward G. Macmillan Publishing Company.P. Ellis Horwood Limited. David C. 16.S.Duncan. 15. Truckenbrodt: Strömungsmechanik. Jürgen Zierep: Ähnlichkeitsgesetze und Modellregel der Strömungslehre.Hauptmann: Fluid Flow. Victor L. 1981. Alan T. 20.Gerhart. A. 21.Basco: Computational Fluid Dynamics An Introduction for Engineers. 23. 1991. Werner Albring: Angewandte Strömungslehre. Streeter. Dr. 1990. 1985. D.Dowling. 13. W. 1968. Jürgen Zierep: Grundzüge der Strömungslehre.Wigger: Mechanics of Fluid. McGraw -Hill Book Company. John Wiley & Sons. E.R. Robert W. 19. Richard J.Braun Kalsruhe.McDonald: Introduction to Fluid Mechanics. Ludwig Prandtl: Führer durch die Strömungslehre.Gross: Fundamentals of Fluid Mechanics. E.E. Merle C. 1978. G. J.Poter.12. Dr.Braun Kalsruhe.

Braun Kalsruhe.: Fundamentals of Aerodynamics. 2.J.Anderson. 1991. Charles Hirsch: Numerical Computation of Internal and External Flows. Volume 1. Dr. Volume 1. G. Inc. Jr. John Wiley & Sons. Jürgen Zierep: Theoretische Gasdynamik. John D.1991. 1991.26. Springer -Verlag. 196 . 1991.A.Fletcher: Computational Techniques for Fluid Dynamics. 27. McGraw -Hill. 2. 29. C. 28.