You are on page 1of 14

Az ókori Hellász

I. A görög történelem kezdetei

1. FÖLDRAJZ:
 Balkán déli része, Égei-t. szigetvilága, Kis-Ázsia nyugati partvidéke
 enyhe, csapadékos tél; forró, száraz nyár: MEDITERRÁN
 tagolt táj: hegységek, völgyek
 folyók, patakok vízjárása ingadozó
 vas, réz, arany, márvány, de! kevés termőföld
 jó termőföldek: Lakónia, Thesszália (alkalmas gabonatermesztésre)
 köves domboldalak: szőlő, olajfa (Attika)
 gyér legelők: kecske, juh
 fontos szerepe van a tengernek – első kultúrák: szigeteken

2. A KRÉTAI-KULTÚRA:
 első ismert lakói keletről érkeztek
 őshazájukat Kis-Ázsiától Egyiptomig feltételezik
 számos település, pl.: Knósszosz
 kr.e.2000 körül alakultak ki a városállamok
 városok élén: király (Knósszoszban minószok)
 gigantikus paloták (freskók, oszlopok, szökőkutak, szennyvízcsatornák, vízvezetékek
kerültek elő)
 király uralta: közigazgatás, katonaság, de! gazdaság is
 keleti irányítási rendszert tükrözi

 társadalom:
 kereskedők: hajótulajok – krétai flotta – kereskedelmi hatalom megszerzése
 közrendűek: földművelés: gabona, kivitelre olaj és bor; kézműipar- fazekas-és fémáru

 írás:
 az agyagtáblákon 3 féle írás:
 képszerű jelek: hieroglif
 vonalassá váló: ún. lineáris A, lineáris B

 kr.e.1400 körül görög nyelvű akháj törzsek pusztítják el (kivétel Knósszosz)


 nyelvükre alkalmazták a lineáris B-t (szótagok, hangok elegye), csak ezt tudták
megfejteni (1953), mert ismert nyelven íródott
 gazdasági feljegyzések – sok adat maradt fenn
 kr.e.1300 körül újabb akháj támadás – végleg ledöntik a knósszoszi palotát, de a
krétai-kultúra kitörölhetetlen nyomot hagy a görögségen

3. A MÜKÉNÉI-KULTÚRA: (KR.E.16-13.SZ.)
 több görög hullám kr.e.2. évezred eleje
 korábbi itt élő népekkel keveredve (pelaszgok) alakult ki a görög nép
 akháj központok erős állammá fejlődtek
 egységesebb irányítás – termelékenység nő – felhalmozás – vagyon és területek
biztosítása: erődítmények emelése
 legjelentősebb központról kapta a nevét a korszak: Mükéné
 királyok + bronzfegyveres katonai arisztokrácia = állam; védekezés és
zsákmányszerző háborúk irányítása
 hálából részt kapnak a közföldekből (közrendűek művelték)
 kevés rabszolga (elsősorban a palotában) – kezdetleges rabszolgatartás
 templomgazdaságok kicsi mása – uralkodói háztartás
 puha agyagtáblára írt feljegyzések a pusztítások miatt olvashatóak: kiégtek a tűzben
(írásuk: lineáris B)

4. MÜKÉNÉ FÉNYKORA ÉS BUKÁSA:


 kevés művelhető föld – zsákmány-és földszerző háborúk
 harcoltak egymással, idegenek kirablásakor szövetkeztek a városállamok
 kiemelkedő a trójai háború
 a mitológiák szereplői ebben a korban éltek
 értékes forrás a mitológia
 az Iliász alapján tárta fel Tróját Heinrich Schliemann
 majd feltárja Mükéné romjait is a mítoszokat követve

 a harcok kimerítették a Mükéné-kori államokat


 kr.e.13.sz.-ban elpusztultak a központok (Mükéné, Pülosz, stb.)
 dór támadás az oka
 két alternatíva: bevándoroltak a területre, korábban is a peremvidéken éltek
 a kultúra romjain a klasszikus görögség virágzott fel

II. A polisz születése és a gyarmatosítás

1.AZ ÁTMENETI KORSZAK (KR.E.12-8.SZ.):


 régi kp.-ok elpusztultak – megszűnt az embereket összefogó állam
 a termelés visszaesett, a műhelyek nem működtek
 de! mindez magában hordozta egy új berendezkedés lehetőségét
 a gazda nélkül maradt földművesek önállóan gazdálkodtak – naturális gazdaság
 kis közösségek létrehozása, csak földdel rendelkezők voltak teljes jogú tagok
 senki nem vette el a felesleget (lásd: keleti típusú gazd.), a piacon értékesítették

 miért nem éledt újjá a régi rendszer, mint keleten?:


 a tagolt táj nem kényszerítette ki a közmunkán alapuló állam létrejöttét
 adott volt a nyersanyag – nem függtek az uralkodói kereskedelemtől

 asszírok megszállták föníciát: földközi-tengeri kereskedelem megszerzése


 új gazdasági és társadalmi berendezkedés – polisz

Polisz: városból és környezetéből állt, sok volt, de kicsik voltak. Önálló kormányzattal
rendelkeztek, saját törvényekkel és katonasággal. Tagjai földdel (parcella) és polgárjoggal
rendelkeztek. Kezdetben királyok vezették, később a nagybirtokosok, arisztokrácia (arisztio =
legjobbak), ez az arisztokratikus köztársaság. Szabad lakosság: kézművesek, parasztok –
démosz (nép).

2.A GÖRÖG GYARMATOSÍTÁS (KOLONIZÁCIÓ) (KR.E.8-7.SZ.)


 megerősödtek a görög városállamok (Athén Attikában, Korinthosz a
Peloponnészoszon, Milétosz Ióniában)
 lakosság száma nőtt – túlnépesedés
 gazdasági fejlődés elmaradt
 az arisztokrácia politikai befolyását csak földjei növelésével biztosíthatta
 kisbirtokosok földjét szerezték meg
 a kisbirtokosok béresként dolgoztak, adósrabszolgaság veszélye
 a kisemmizett családok új terület után néztek
 Hellász peremvidékeitől egyre messzebb települtek le
 az intenzíven fejlődő poliszokból (pl. Athén) kisebb volt a kivándorlás
 ez a folyamat a görög gyarmatosítás

 3 fő irány:
 északkelet: Márvány-és Fekete-tenger, Dardanellák, Boszporusz
 nyugat: Dél-Itália, Szicília, Masszília (ma: Marseille)
 dél: Afrika

 jelentős városalapítások: Masszília, Szürakuszai, Küréné, Trapezusz stb.


 a kivándorlók először földművelő telepeket hoztak létre
 később kereskedtek is – anyavárossal, barbárokkal
 önálló polisz volt, de szoros gazdasági kapcsolatban állt az anyavárossal
 a folyamat a kr.e.6.sz.-ra lelassult, majd befejeződött

 oka:
 levezetődött a népfelesleg
 megteremtődött a gabonaellátás – népességeltartó erő nőtt
 lehetőségek is szűkültek: perzsák, etruszkok, karhágóiak, majd rómaiak elállták a
lehetőségeket

3.A GYARMATOSÍTÁS HATÁŰSAI:


 az olcsó gabona fejlettebbé tette a gazdaságot
 át lehetett állni a jövedelmezőbb bor, olajbogyó és zöldség termesztésére
 a gabonatermelő arisztokrácia gazdasági súlya csökkent
 kézműipari cikkek piaca nő – kézművesek száma és jelentősége nő
 ipar fejlődött
 hajótulajdonos kereskedők vagyona és befolyása nő
 sok arisztokrata is ezt az utat választotta

 hajózás fejlődött: 50 evezős hajót felváltja a 2, majd 3 evezősoros hajó; szélesebb,


vitorlás teherhajók megjelenése

 a fejlett kereskedelem szükségessé tette a pénzgazdálkodást:


 a poliszok kis és közepes címleteket adtak ki, ezüst-és rézpénz
 az aranypénz később jelenik meg

III. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban

1.ARISZTOKRÁCIA ÉS DÉMOSZ:
 a gyarmatosításba bekapcsolódó poliszokban:
 az arisztokrácia vesztett gazdasági súlyából
 iparosok, kereskedők, parasztok egy része gazdagodott
 a földművesek másik csoportját adósrabszolgaság fenyegette

 a két csoportnak az arisztokrácia volt az ellenfele


 a tehetősebbek a vezető réteg háttérbe szorítását irányították
 a harc fő vonásai hasonlóak voltak az egyes poliszokban
 királyság – arisztokratikus köztársaság
 legfőbb hivatal: arkhón (1-3 – majd 9; életük végéig – 10-1 évre)

2.DRAKÓN (SÁRKÁNY) (KR.E.621):


 belső feszültségek csillapítása
 törvények írásba foglalása – meggátolja a szokásjog önkényes értelmezését
 elsősorban az arisztokráciát védte
 de! fontos lépés a törvényesség kialakulásában
 a démosz még nem kapott szerepet a törvénykezésben

Régen úgy vélték, hogy már Drakón a vagyoni cenzushoz kötötte a politikai jogokat. Ezt csak
300 évvel később élt Arisztotelész említi az Athéni állam c. munkájában. Viszont az
arisztokrácia befolyása a harcban csökkent. Lovas, harci szekeres fegyvernem – arisztokrácia.
Kr.e.6.sz.-tól nehézgyalogos hoplita (jómódú parasztok, kézművesek), flotta (kereskedők,
evezős nincstelenek) váltak általánossá.

3.SZOLÓN (KR.E.594):
 belső ellentétek levezetése
 kr.e.594-ben volt arkhón
 kr.e.570: törvényhozói tevékenység
 adósrabszolgaság eltörlése, adósság elengedése
 katonai szempontból is kedvezett – a parasztok megtarthatták földjeiket
 csak szabad és vagyonnal bíró polgár lehetett katona
 politikai jogok kiterjesztése
 népgyűlés (ekklészia)
 esküdtbíróság (héliaia) – démosz is tagja lehetett
 lakosság vagyoni alapon való csoportosítása (timokratikus alkotmány) (timé = vagyon,
tisztség)
 500 mérősök – pentakosziomedimnosz
 300-500 mérősök (lovagok) – hippeisz
 200-300 mérősök (ökörfogatosok) – zeugitész
 200> mérősök (napszámosok) – thész
 [1 mérő = 52,2l gabona; 99,4l olaj; 1db juh]
 ügyelt a besorolással, a démosznak kedvezett
 jómódú rétegnek kedvezett – szerepük nőtt: katonáskodás, hivatali élet
 demokrácia (népuralom) alapjai

Demokrácia: az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) a nép kezében van. Ez


kivételező demokrácia, nem tagjai a nők, idegenek és rabszolgák.

4.A TÜRANNISZ (KR.E.560-510):


 az arisztokrácia elveszettnek érezte kiváltságait Szolón után
 a démosz vezetői kevesellték jogaikat
 az arisztokrácia gazdasági súlya tovább csökkent, politikai hatalma nőtt
 a démosznál pont fordítva
 egyes politikusok felrúgva a törvényeket egyeduralmat vezettek be
 a rendszer: türannisz, a vezető zsarnok: türannosz

5.PEISZISZTRATOSZ (KR.E.560-527):
 szegényebbekre támaszkodott
 az ellenálló arisztokraták földjét kiosztotta – népszerűség-növelés
 évi adó – fedezte a katonaságot és az építkezéseket
 türannoszok nagy építtetők – dicsőségük emelése + munka a démosznak
 szerződések más poliszokkal (ipari és kereskedelmi)
 támogatta a Fekete-tenger felé a terjeszkedést

6.PEISZISZTRATOSZ ÖRÖKÉN:
 a türannoszok folytatták a démosz megerősítését
 a gazdaság fejlődése tovább erősítette őket
 már akadályozó tényezővé lettek a türannoszok
 Peiszisztratosz fiai, Hippiasz és Hipparkhosz már belső elégedetlenséggel számolt
 Hipparkhoszt meggyilkolták, Hippiaszt kr.e.510-ben elűzték (Perzsia)

A zsarnokgyilkos Harmodiosz és Arisztogeiton szobrot is kaptak tettükért, igaz, életükkel


fizettek a türannosz meggyilkolásáért.

7.KLEISZTHENÉSZ REFORMJAI (KR.E.508):


 kitűnt a türannoszok elűzésében és a pártharcokban
 megkapta a változtatás lehetőségét
 területi elv szerint osztotta fel Attikát
 demokrácia térnyerése a vagyoni, származási besorolással szemben
 új beosztás miatt sok idegen (metoikosz) is polgárjogot kapott
 10 városi, 10 tengerparti, 10 belső kerület
 1 városi + 1 tengerparti + 1 belső kerület = 1 PHÜLÉ

Ekklészia: (népgyűlés) legfőbb hatalom, minden fontos kérdésben dönt. Tagjai: athéni
polgárok.
Bulé: (500-ak tanácsa) phülénként 50-50 tag, sorsolással választják, javaslatok előkészítése a
feladatuk, kisebb kérdésekben dönthettek is.
Areioszpagosz: tisztviselők ellenőrzése.
Sztratégosz: tényleges vezetők, 10 sztratégosz volt, 1 évre választották őket, de
újraválaszthatók voltak.
Osztrakiszmosz: zsarnokság újjáéledését akadályozta, 6000 szavazattal bárkit száműzhettek,
de a száműzött birtokai megmaradtak.
Héliaia: (esküdtbíróság) 6000 fő, sorsolással, feljebbviteli bíróság.
Arkhónok: város ügyeinek intézői, városi építkezések felügyelői, adók kihirdetői, 9 fő,
választással.

IV. Spárta – a katonaállam

1.A TÁRSADALOM:
 dórok hozták létre az Eurótász völgyében
 polgárok egyenlő nagyságú földet kaptak, hozzá helótákat – nem adhatták el
 ez megakadályozta a vagyoni különbség kialakulását, vaspénz használata
 a dórok 10-szer több akhájt tartottak szolgaságban (helóta = fogoly)
 egy belső viszály romba döntötte volna a hatalmukat
 polgár fő feladata a katonáskodás volt

Peroikosz, körüllakó: lehettek földjeik, de főleg iparral foglalkoztak, ők is dórok, Spártát


ellátták kézműipari termékekkel, politikában nem vehettek részt, csak nagy veszélykor
alkották a haderő könnyűgyalogos segédhadát.
Helóta: jogfosztott őslakó, az állam tulajdona, bárki megölhette, megszégyeníthette, de a
termésnek csak a felét kellett beszolgáltatnia, ingóságaik öröklődtek, hasonló réteg jött létre
Krétán és Thesszáliában.

2.AZ ÁLLAM:
 látszólagos egyenlőség a polgárjoggal rendelkezőknél
 arisztokratikus jellegű állam

Apella: népgyűlés, 30. évüket betöltött polgárok a tagjai, korlátozottabb szerepkör mint
Athénban, szavazás: igen vagy nem.
Gerusia: Vének Tanácsa, 28 vén + 2 király, vének: 60. évüket betöltött polgárok közül
választják, javaslatokat tettek a népgyűlésnek, fel is oszlathatták.
Ephorosz: állam tényleges irányítói, bíráskodás, rendőri felügyelet, tisztviselők ellenőrzése,
külpolitika.
Királyok: létezésük a kezdeti idők maradványa, hadvezérek, vallási szertartások irányítói.

3.A SPÁRTAI NEVELÉS:


 fiúk – jó katona legyen
 lányok – jó katonát szülő anya
 a kevésbé életképes csecsemőket kitették a Taügetoszra
 7 éves koruktól katonai nevelés
 igénytelen életmódhoz, könyörtelenséghez szoktatták őket
 krüpteia: helóták legyilkolása
 kettős cél: harchoz szoktatás, lázadások megakadályozása
 30 éves korukig harcosok közösségében éltek
 60 éves korukig katonakötelesek

V. A görögséget összekötő kapocs: a hitvilág

1.A HITVILÁG:
 a görög elsősorban városa polgára, csak utána hellén
 összekötő kapocs: közös nyelv, hitvilág
 az istenek nem egyszerre és nem egy helyen jöttek létre
 akháj pásztorok istene: Zeusz
 pelaszgok termékenységistene: Gaia
 Kronosz, Apollón: Kis-Ázsiából
 totemista maradványok: Zeusz – bika, P. Athéné – bagoly
 ember alakúak, emberi természetűek (antropomorf)
 lakhely: Olümposz
 hierarchia volt
 megvolt a saját illetékességi területük
 sok olümposzi
 számuk nem ismert, mert több mítoszváltozat él
 a mítosz nem vált hittétellé
 nincs egységes papság
 ünnepeket rendeztek az isteneknek
 a szertartást állami tisztviselő látta el
 jósdáknak volt állandó papságuk
 pl.: Delphoi – kétértelmű jóslatok
 Dodona – hangjóslás (tölgy suhogása, forrás csobogása)

2.A HITVILÁG TERMÉKE: A SPORT:


 istenek iránti hódolat – versengés
 görög egységtudat erősítése
 minden szabad polgár részt vehetett
 Apollón – Delphoi
 Poszeidón – Korinthosz
 Pallasz Athéné – Athén
 ZEUSZ – OLÜMPIA 4 évenként ünnepelték

Olümpiai játékok: a terület nem volt városállam, minden hellén értesült a torna időpontjáról,
az első versenyeket kr.e.1000 körül rendezték, az első feljegyzett eredmény kr.e.776-ból való.
Kezdetben csak futás volt, majd bővült pentatlonnal (stadionfutás, távolugrás, diszkosz,
gerely, birkó), ökölvívással, pankrációval, gyermekszámok, fegyveres futás, kocsi-és
lóversennyel. Időtartama 1 napról 5-re bővült.

VI. A görög-perzsa háborúk (kr.e.492-448)

1.A PERZSA TERJESZKEDÉS:


 kis-ázsiai görög államok perzsa fennhatóság alá kerültek
 kr.e.514 – I. Dareiosz a szkítákra támad
 elfoglalja: Boszporusz, Dardanellák, Thrákia
 elvágta Athén fekete-tengeri kereskedelmét
 az óvakodó Athén csak kis erőkkel (20 hajó) segítette a ión városokat (kr.e.500-494)
 Dareiosz elhatározta Athén megbüntetését

2.A HÁBORÓ 1. SZAKASZA (KR.E.492-480):


 a perzsák vereséget szenvednek a thrák törzsektől (kr.e.492)
 hajóhadukat szétszórja a vihar az Athosz-hegyfoknál
 490-ben újabb támadás a szigetvilág felől
 kb.20-25 ezer katona
 a sereget Hippiasz vezette
 athéni oldalon 10.000 athéni és 1.000 szövetséges hoplita
 az athéniak falanxa győzött

3.BELSŐ VÁLTOZÁSOK ATHÉNBAN:


 meghal Dareiosz (kr.e.486)
 belső viszályok kötik le Xerxészt
 Athén tudta, a csend csak átmeneti
 2 fegyverkezési nézet:
 Ariszteidész: szárazföldi sereg (parasztság és arisztokrácia közös érdeke a földjeik
megvédése)
 Themisztoklész: flotta (kereskedők és kézművesek érdeke a megrendelések,
kereskedelem fellendítése)

 Themisztoklész győzött, Ariszteidészt osztrakiszmosszal száműzték


 a kiadásokat a laurióni ezüstbánya fedezte
 200 hajóra duzzadt Athén hajóállománya
 flottája 4-5 szöröse a 2.-énak (Korinthosz)

4.A HÁBORÚ 2. SZAKASZA (KR.E.480-479):


 480 – újabb perzsa támadás
 szárazföldi és tengeri haderő is
 200.000 katona, 650 hajó
 néhány polisz behódolt, Athén, Spárta és szövetségeseik ellenállnak
 Thermopülai-szoros – spártai hopliták eleste
 Biótia, Attika feladása, a sereg az Iszthmosz földszorosig vonul vissza
 Szalamisz – görög tengeri győzelem
 Xerxész hadereje egy részével visszatér Kis-Ázsiába

 479 – Plataia – spártai hadvezér, Pauszaniasz legyőzi a perzsa hadakat


 újabb tengeri győzelem Milétosz előtt fekvő Mükalé-hegyfoknál
 elhárították a közvetlen perzsa támadás veszélyét

5.A BEFEJEZŐ SZAKASZ (KR.E.479-448):


 Athén érdeke volt a háború folytatása
 Spárta irigy volt a győzelemikre
 kr.e.478-ban megalakult Ariszteidész javaslatára a háborút folytatni akaró politikusok
szövetsége (déloszi szövetség)
 Miltiádész fia, Kimón Kis-Ázsiánál tönkreverte a föníciai flottát
 egy egyiptomi felkelés támogatásában vereséget szenvedtek
 perzsa ellentámadás – kr.e.449-ben a ciprusi szalamisznál újabb győzelem Athén
javára
 kr.e.448 – béke: a perzsák lemondtak az Égei-tengerről, a tengerszorosokról és
ióniáról
 Athén lemondott a további terjeszkedésekről

VII. Athén fénykora és bukása

1.A DEMOKRÁCIA KITERJEDÉSE:


 a perzsa háborúk alatt folytatódott
 kr.e.462 – areioszpagosz hatalmának csökkentése
 Szolón rendszere – csak magas jövedelműek viselhetnek magas tisztséget – el lett
törölve

 kr.e.5.sz. közepe: demokrácia virágkora


 vezető politikus: Periklész (5 évig 1. sztratégosz)
 bevezette a napidíjat
Napidíj: a szegények megélhetését veszélyeztette volna a sok időt igénylő politika, nem lett
volna idejük a termelőmunkára, ez gyakorlatilag fizetés volt.

 kiterjesztette az 500-ak tanácsára és az esküdtbíróságra, valamint a színházi


megjelenésre is
 pontosan meghatározta, ki tekinthető polgárnak

2.ATHÉN PERIKLÉSZ KORÁBAN:


 a városállamot nem terhelték meg a napidíjak
 polgárok nem fizettek adót
 a metoikoszok és felszabadított rabszolgák igen
 jelentős jövedelem: kikötői forgalom, bíróságok, ezüstbányák, déloszi szövetség
 virágzott a gazdaság: kultúrnövények, kézműipar, építkezések
 ipar: szakosodás, rabszolgamunka
 kereskedelem: kereskedelmi befolyás, közvetítő ~
 jogi egyenlőség, vagyoni különbségek
 vagyonosok – többletteher; szegények – napidíj
 a jövedelmekből újjáépíttette Athént

3.ELLENTÉTEK KIALAKULÁSA HELLÁSZBAN:


 lenyűgöző város lett Athén
 a déloszi szövetség védelmi szervezetből Athén adófizetője lett
 az ellenállókat megbüntette (Naxosz: város lerombolása, lakói rabszolgák)
 a piac telített volt
 Athén és a 2. helyre szorult Korinthosz ellentéte
 Athén kereskedelmi vetélytársai és Spárta érdekei egybeestek
 együtt indítottak háborút Athén ellen

4.A PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ (KR.E.431-404):


 Korinthosz gyarmatvárosai Athént támogatták
 Spárta követelte a déloszi szövetség megszüntetését (elutasították)
 az athéni flotta Peloponnészosz partjait pusztította
 a spártai hopliták Attikát
 kiegyenlítetten pusztították egymást
 pestis tört ki a túlzsúfolt Athénban, Periklész meghalt
 a kimerült felek kr.e.421-ben békét kötöttek a háború előtti viszonyok alapján

 egy új athéni politikus, Alkibiádész Szicília megszerzésére flottát küldött (kr.e.415-


413)
 a Szürakuszait ostromló sereget spártai segítséggel szétverték
 Spárta jelentős összeget kapott Perzsiától a ión városok függetlenségéről való
lemondásért
 Spárta tengeri haderőt szervezett, Hellészponthosznál legyőzték Athént
 Athént ostromolták, mikor az békét kért
 Kr.e.404. – felbomlott a déloszi szövetség, leszerelték a flottát, lerombolták a
városfalakat
 Athén többé nem tudott beleszólni a görög történelembe

5.A POLISZRENDSZER VÁLSÁGA:


 a háború nem oldotta meg a problémákat
 egy ideig Spárta volt a vezető, majd Thébai
 állandósultak a háborúk
 a poliszok nem biztosították a gazdaság fejlődésének kereteit
 a középréteg elszegényedett
 gyakran szavazati joguk eladásából éltek
 a polgárok nem tudták felfegyverezni magukat, zsoldosság alakul ki
 a zsoldos nem városáért, munkaadójáért harcolt

VIII. Görög hétköznapok, művészetek és tudományok

1.HÉTKÖZNAPOK:
 egy görög élete otthonában és a köztereken zajlott
 polgár háza befelé fordult, kevés nyílás, középső udvar köré épült
 udvaron házi szentély volt, innen nyíltak a férfiak és nők szobái
 használati tárgyak: asztal, szék, kerevet, láda
 belső díszítés: fali textíliák, mozaikok, kerámiák
 viselet: nőknél – khitón, férfiaknál – szintén mindkét vállon átvett szövet
 a közterületeken, épületekben zajlott a vallási, politikai, üzleti élet
 piac – agóra (sok jelentős épület is itt volt, pl.: Athén – Buleteizón)
 1-1 városban több istennek is volt temploma pl.: Pallasz Athéné – Parthenon

2.VÁZAFESTÉSZET:
 kezdetben: geometrikus ábrák
 majd: állatok, emberek, mitológiai alakok
 végül: hétköznapi élet ábrázolása
 fő színek: vörös /agyag/, fekete /égetett máz/
 kr.e.7-6.sz: feketealakos kerámia – a kerámia színére festettek feketével, kiegészítő
színekkel (fehér, lila), a részleteket úgy karcolták be
 kr.e.6.sz. vége: Athénban elterjedt a vörösalakos kerámia – itt a hátteret adja a festék,
az alakok a természetes színt mutatják, a részleteket ecsettel húzott vonalak adják

3.SZÍNHÁZ, ÉPÍTÉSZET, SZOBRÁSZAT:


 a színház Dionüszosz tiszteletére előadott szertartásokból alakult ki
 később: művészeti ág, politikai élet része
 kezdetben az agórán, majd szabadtéri színházban

 az építészetre nagy hangsúlyt fektettek


 templomok, stadionok, oszlopsorok /sztoák/
 oszlopok alkalmazása /nincs boltozat/

 díszítés: szobrok, frízek


 a szobrászat nem csak építmények dekorálása, önálló művészeti ág is
 Mürón: Diszkoszvető, Pheidiász: Amazon

4.A GÖRÖG TUDOMÁNY:


 felhalmozott tudás feldolgozása
 nincs papság, így szabadabb a tudósok eszmehirdetése
 a gondolkodás elszakadt a mitológiától
 ez a Kelettel érintkező területen, Ióniában, Milétoszban bontakozott ki
 a tudományágak még nem váltak szét
 a szaktudományok később válnak le a filozófiáról
 a philo-szophia = bölcselet szeretete
 fő kérdés a világ keletkezése volt
 valóságos válaszok keresése, pl.: Thalész – őselemek
 távol állnak a valóságtól, de megalapozzák a tudományos gondolkodást

5.A SZOFISTÁK:
 kr.e.6.sz.-tól tudományos élet központja Athén
 a demokrácia biztosította az államügyekbe való beleszólást
 műveltség szükségessége – viták politikai harcok
 ez hívta életre a hivatásos értelmiséget, a szofistákat (bölcsek)
 fizetésért tanítottak
 mindent viszonylagosnak véltek
 a fejlődő kereskedelem révén sok népet ismertek meg, rájöttek, ami valahol bűn, az
másutt erény – a szokásokat, törvényeket ember alkotta –
 Protagórasz: „Mindennek mértéke az ember.”
 Gordiász: „Az igazság nem létező, az igazság megismerhetetlen.”
 viszonylagos gondolkodást sokan kiforgatták – mindenki maga dönti el, mit tart jónak
az örök emberi értékekből

6.SZÓKRATÉSZ (kr.e.469-399):
 ezek ellen lépett fel
 „Vannak örök érvényű értékek, például a szeretet.”
 a tapasztalt dolgok megváltozhatnak, de a fogalmak mindig azonosak önmagukkal
 „A jóság ismerete vezet az erényes élethez, mert ez teszi az embert boldoggá.”
 „Ismerd meg önmagad.”
 pontos fogalmak = pontos megismerés
 bábáskodás módszere – emberekben lakó tudás világra segítése
 kérdésekkel vezeti rá a megkérdezettet a válaszra, megoldásra

7.PLATÓN (KR.E.428-348):
 Szókratész tanítványa
 a tapasztalati világ változó, csak a fogalmak állandóak (szép, jó)
 a földi élet csak az ideák világának tökéletlen lenyomata
 államelmélete: merev kasztok: bölcsek (vizsgákkal lehetnek azok), katonák, dolgozók
 nevelés: szülőktől elszakítva, közösségekben

8.ARISZTOTELÉSZ (384-322):
 Platón tanítványa, részben épít elődei tanaira, sokban el is tér
 tudományos műhely Athénban
 könyvtár
 az anyagi és szellemi világ is valósan létezik
 a szellemi a felsőbbrendű
 a forma (terv) alakítja a passzív anyagot /kézműves munka modell/
 államelmélete: elveti a zsarnokságot, de a túlzott demokráciát is, az igazságos
egyeduralom az ideális

9.TÖRTÉNETÍRÁS:
Hérodotosz:
 a történelem alapvető törvényszerűsége a körforgás
 beutazta a világot, hűen hagyatkozik a történelemre a mitológia helyett
 görög-perzsa háborúk leírása
 kr.e.5.sz.-ban élt Halikarnasszoszban
 a „történetírás atyja”

Thuküdidész:
 a peloponnészoszi háború feldolgozója
 nagy vagyonú attikai család gyermeke
 athéni sztratégosz
 thrákiai kudarc miatt 20 évre száműzték
 műveit hivatalos dokumentumokra alapozta
 az eseményeket összefüggéseiben vizsgálta
 a történelem mozgatórugója az emberek hatalmi törekvése

IX. A Kelet meghódítása – Nagy Sándor

1.MAKEDÓNIA FELEMELKEDÉSE:
 Olümposz és Thrákia közti vidék
 görögök távoli rokonai
 fölművelés, állattenyésztés, görög műveltség átvétele
 királyságuk megerősítője a Thébában nevelkedett II.Philipposz (kr.e.357-336)

 reformok: pénzügyek megszilárdítása


 első európai aranypénz (thrákiai aranybányák)
 ütőképes hadsereg: makedón falanx (thébai mintára)
 lovasság – arisztokrácia
 gyalogság – szabad parasztok

 poliszok háborúiba beavatkozik


 északi kikötők, majd Közép-Görögország ellenőrzése
 a görögség két részre oszlott

 makedónpártiak Iszokratész vezetésével


 a görög egység megoldaná a problémákat
 a hódítások új területet és piacot jelentenének

 a makedónellenesek Démoszthenész vezetésével


 féltette a poliszokat és a demokráciát
 olyan világot óvott, ami már nem is létezett

 kr.e.338: khairóneiai csata – a makedónellens poliszok hadait Philipposz serege


tönkreverte
 kr.e.337: korinthoszi kongresszus: görög államok és makedónia szövetsége,
perzsaellenes hadjárat kitűzése
 a hadjáratnak Philipposz meggyilkolása vet véget

2.NAGY SÁNDOR HADJÁRATA:


 Alexandrosz (kr.e.336-323)
 görög elvű nevelést kapott
 tanítója: Arisztotelész
 atyja bevonta az uralkodásba, így tapasztalt volt
 kr.e.334-ben indul el 30-40 ezer fős görög-makedón seregével
 tudósok csoportja követi, cél: görög kultúra terjesztése
 a Perzsa Bir. hanyatlófélben volt, a tartományok függetlenedőben voltak
 görög zsoldosokat alkalmaztak
 334: Granikosz – kis-ázsiai perzsa erők legyőzése
 kr.e.333: Isszosz – perzsa főerők leverése
 kr.e.332-331: délnek fordul, Fönícia, Palesztina, Egyiptom
 kr.e.331: Gaugaméla – újjászervezett és számbeli fölényt élvező perzsák legyőzése –
nyitva áll a birodalom
 III.Dareiosz elmenekül, de egy szatrapa meggyilkolja
 Perszepoliszt kirabolták
 Alexandrosz elvette Dareiosz lányát
 perzsa uralkodóként hódította a keleti tartományokat
 itt az éghajlat és a harcias törzsek megtizedelték a sereget, de győztek
 kr.e.326: átkel az Induson, itt is győz
 serege kimerült, visszafordul
 kr.e.323: Babilonban meghal

3.ALEXANDROSZ BIRODALMA:
 Dunától az Indusig terjedő birodalom
 csak a sereg tartotta össze (különböző népek, vallások, fejlettségi szint)
 perzsa közigazgatási rendszer átmentése, csak új vezető réteg
 keveredés támogatása /pl.: Szúza – 10 ezer görögöt ad perzsa nőkhöz/
 a terület egyben tartása nehéz
 a birodalom kiépítésében korai halála megakadályozza

X. A hellenizmus kora (kr.e.3 – kr.e.1.század)

1.A HELLENISZTIKUS ÁLLAMOK KIALAKULÁSA:


 az uralkodó hadvezérei (diadokhoszok) szerezték meg a hatalmat

 Ptolemaidák: Egyiptom, Líbia, Palesztina /Ptolemaiosz/


 utódait a fáraók leszármazottaiként tisztelték

 Szeleukidák: Kis-Ázsiától Indiáig /Szeleukosz/


 legnagyobb utódállam
 először a keleti részek szakadnak le
 később darabjaira hullik (kr.e.1.sz.)

 Antigonidák: Görögország, európai területek /Antigonosz/


 veszítenek gazdasági súlyukból, mert a kelet fejlődik
 elveszti politikai jelentőségét

2.A HELLENISZTIKUS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM:


 a görög gazdaság vívmányai fellendülést okoznak
 a perzsa aranykincsek pénzzé válnak
 a görög telepesek városaiból indul a fellendülés
 több 100 ezer lakosú városok
 ipar, kereskedelem, kultúra központjai pl.: Alexandria, Pergamon, Palmüra, Petra
 despotizmus alakul ki
 papi, katonai, hivatalnoki arisztokrácia
 rabszolgák, függő helyzetű szabadok művelik a földet
 főleg a görög városok kiváltságos helyzetűek, itt virágzik fel a hellenizmus

3.TUDOMÁNY, MŰVÉSZET, HITVILÁG:


 a népek tudásanyaga összegződött
 már egy-egy tudós nem foglalkozott mindennel, elkülönültek a tudományágak
 a poliszdemokráciából a királyi udvar felé tolódtak a művészet- és tudománypártolók
 tudományos gyűjtemény: Alexandria – Muszeión /múzsák szentélye/
 félmilliós könyvtár és laboratóriumok
 kétféle filozófiai irányzat:

 Epikurosz:(kr.e.341-270) zavart keltő dolgok kerülése, az élet kellemes oldalának


élvezése

 Zénón:(kr.e.336-264) követői a sztoikusok (sztoa = oszlopcsarnok, itt fejtette ki


nézeteit), szenvedélyekről való lemondás, sors elfogadása, így ellenállva a külvilágnak
az egyén szabad marad

 értelmiségi elit kialakulása


 a tömeg vigaszt keres – misztériumvallások létrejötte
 a hellenisztikus ember szerény jólétet élvezett, kis közösségek felé fordult, a
szeretetteljes világhoz – kereszténység talaját készíti elő