SWAMI VIVEKANANDA

PATANJALI JÓGA-SZUTRÁINAK KOMMENTÁRJA

* * *

T au — Benső ú T - ik alauz k önytár ából

!

http://www. T au.hu

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja

2

Tartalom
BEVEZETÉS I. RÉSZ KONCENTRÁCIÓ II. RÉSZ GYAKOROLJÁTOK A KONCENTRÁCIÓT III. RÉSZ PSYCHIKAI ERŐK IV. RÉSZ FÜGGETLENSÉG 3 10 55 98 120

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja

3

BEVEZETÉS
Mielőtt rátérnénk a jóga-szutrákra, egy fontos kérdéssel kell foglalkoznunk, mégpedig megkeresni a jógin számára azt a lényeget, amire az egész vallástan támaszkodik. Úgy látszik, hogy a világ szellemi nagyjainak természettudományosan bizonyított tézisei egybehangzanak, nevezetesen, hogy mi egy pillanatnyi feltételes állapot eredményei és megnyilvánulásai vagyunk, s ahhoz, hogy előrelépjünk, ehhez a határozatlanhoz kell visszatérnünk. Ezt elismerve csak az a kérdés, melyik a jobb, a "feltétlen állapot", vagy a mostani? Vannak elegen, akik úgy vélik, hogy a megnyilvánulásnak ez az állapota az ember számára a legmagasabb, így gondolkodóknak az a véleményük, hogy egy diferenciálatlan lét megnyilvánulásai vagyunk, s a differenciált állapot magasabb, mint a feltétlen. Úgy vélik, lehetetlen, hogy a feltétlenség bármilyen tulajdonságot birtokolhasson, annak érzéketlennek és élettelennek kell lennie, s csak a differenciált életet élvezettel teljesíteni, úgyhogy ahhoz kell igazodnunk. Nekünk mindenekelőtt egy másik felfogást kell megvizsgálnunk. Egyike volt a régi értelmezéseknek, hogy ez ember halála után is ugyanez marad és összes jó tulajdonságai, – leszámítva a rosszakat – örökké elkísérik. Logikusan átgondolva, ez azt jelentené, hogy az emberek világának az a célja, ezt a világot egy magasabb síkra helyezni, bajaitól megszabadítva, elfogadtatni az éggel. Ez a teória az első pillanat-

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 4 ban abszurdnak és gyerekesnek látszik. Eszerint az emberiség akarata. Nincs jóság gonoszság és gonoszság jóság nélkül. sehol semmi disszonancia. Ezért soha ne haragudjunk. mégpedig azt. Ezért abszurd az az állítás. Olyan világban akarni élni ahol minden jó. hogy ez a magyarázat egy tanulságot kínál az erkölcsi követelményekre. mégis szeretnék rámutatni. Minden mozgás köralakban folyik le. anélkül azonban. teljes erejével . Vegyünk egy követ például és dobjuk ki a térbe. mindenképpen lehetetlen. mindig csak előre lépve. hogy minden harag. hogy közben semmiféle akadállyal nem találkozik. hogy az ember akarata az örök haladás. Az újabb időkben különböző iskolákban egy másik teória keletkezett. de olyasvalami mint "elmozdulás egy egyenes vonal mentén". hogy ezt a célt valaha is elérhetné. s ez az elmozdulás a végtelenbe vetítve. mert visszatér az és belénk torkollik. Tehát ahogy az elektromos áram a generátort elhagyva köreit befutja és ehhez visszatér. Ha nem is tartozik szorosan ide. folytonos haladásban törekedni a cél felé. Ez az ábrázolás ugyancsak abszurd. – visszatérne kezeinkhez. bár ügyesen hangzik. Mindennél bizonyosabb. hogy szeretni és nem gyűlölni kell. ugyanígy a szeretet hullámai is újra bennünk fejezik be körforgásukat. Ha elég ideig élhetnénk kivárni és feltételezve persze. ami egy ember szívéből kiszáll. körbe végződik. szanszkrit szóval élve: "légüres tér". mivel ez így nem lehetséges. Ha egy egyenest a végtelenbe vetítünk. úgy fordulnak a szeretet és harag kimenő hullámai az eredetükhöz vissza.

mindig ugyanaz marad. A Tanítás a folytonos haladásról. feldolgozzák. A növények építőanyagaikat a földből veszik. millió másikban ismétlődik. Ami ide tartozik. Éppen így térnek vissza a szeretet indulatok is. Mindnyájan Istenből jövünk és számunkra elhatározott Istenhez visszatérni. Ezen nem szabad megütközni. Ami a természet határain belül érvényes. a szellem területén is érvényes kell hogy legyen. az is elmúlik és visszatér eredetéhez. majd újra csillagködökké válnak. Hol marad itt meg az egyenes vonalú mozgás. Isten. más területeken is éppen úgy tarthatatlannak bizonyul.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 5 visszatér hozzá. félelmeink és örömeink? Minden a halál birtokába fog jutni. vissza kell majd térnünk eredetünkhöz. Honnan jönnek harcaink és személyiségeink. Látjuk amint csillagködökből napok holdak és más égitestek alakulnak. Abszolútum. A természet mindenütt ugyanazon terv szerint dolgozik és ami egyik szférájában ki van dolgozva. az a földre. a bomlásuk után újra feltöltik atomi állapotukat. vagy Természet. vagy sem. majd visszaadják. s semmit sem tehet a feltartóztatására. Az óriás . ez a végtelen haladás? A Központból eltávozott újra csak visszatér ahhoz ahonnan elindult. Ami érvényes a planétákra. Mindenütt ugyanaz történik. Ugyanaz a törvény nem működhet különböző helyeken különféleképpen. hívják azt Istennek vagy Abszolútumnak. emberekre és minden másra is érvényes. Minden alak ezen a világon keringő atomokból áll. mert minden földi a bukásig elhatározott. bármely nevén szeretjük is nevezni. Akarjuk bár.

Nem egy vallás vallja. egy idő . olyan barátságtalannak lenni? Csak annyira létezik. halála ezen millió kis lények halálából áll. aki Isten. – a visszatérés Istenhez. Kiemelve a kérdést. Rajta keresztül kell újraszületnünk. – fentről foganatosítva – az eredethez visszatérni. miért van körülvéve annyi borzalommal. amikor pályája újra felfelé ível. bekövetkezik. Az emberiség jelenlegi állapotát elfajulásnak tartják. A monisztikus felfogás szerint az ember Isten és végrehajthatja visszatérését önmaga az ő saját Istenségébe. mint eszközt számunkra. hogy az Ember fejlődést jelent. miért veti végét? Amit tönkretett és megcsáklyázott. talán milliónyi hullámocskából áll. vagy sem? A jóga iskolák filozófusai határozottan igennel felelnek. de alapjaiig elfajultak és hogy el kell jönnie az időpontnak. Az ember szeret mélyre süllyedni. hogy befejezze ezt a körfolyamatot. nyomorúsággal? Ha a magasabb állapotban van. A kört be kell futni. hogy az emberek kezdetben tökéletesek és tiszták voltak. Miért kellett ennek olyan ördöginek. amennyire igazolni lehet. míg végre visszatér Istenhez. Ez a dualisztikus folyamat formulája. lehetetlen. végül a fordulat. hogy a magasabb létállapot legyen. s általában az a nézet uralkodik. s középben mint ember. A mag el van vetve a földbe.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 6 hullám számtalan. Ha a jelenlegi állapotunk a magasabb. a világ összléte millió kis egzisztenciából. egy magasabb létállapotot jelent e. Kezdetben az ember Istentől jön. amivel a magasabbhoz való fordulást végre lehet hajtani.

A sötétség vége ugyanannak a valaminek a kezdete lenne? Biztosan nem. Történhet ez öngyilkossággal? Semmi esetre sem. ha valamivel erősebb lesz. hogy az emberiségnek ez az állapota nem a legmagasabb. Ez a köveké és a gondolatoké. Csak a sötétséget érzékeljük. nem – amint némelykor tartani lehet tőle – a zoophitéé. annál jobb. feloldódik és ebből a bomlásból fejlődik a pompás fa. Különbözőek ők. s csak a sötétség lesz igaz. mint két pólus. nem látjuk. számára semmi sem fontosabb . mint az Isten gondolatnélkülisége? Isten nem gondolkozik. Át kell törnünk a "kétségbeesés mocsarán" /bunyan/ és ha valaha már átgázoltunk rajta. Sok ember számára csak két létforma van. megint csak nem fogjuk látni. hogy az a másik állapot. ugyancsak nem jelent kiutat. ami a gondolatokon túl fekszik? Ha a fény rezgése nagyon erőtlen. vagy az érzéketlen kőé. ha a létet erre a kettőre korlátozza? Nincs e valami. amit "Ember"nek nevezünk. az Abszolút. A kő gondolatnélkülisége ugyanaz lenne. amit a legmagasabbnak fogunk nevezni. a kő nem teheti azt. Önkínzás. Sohasem szabad elfelejtenünk. Ezért minél előbb legyűrjük ezt az állapotot. s ha még erősebb lesz. megjelenik mint fény. hogy a gondolkodást kelljen alkalmaznia? Isten nem alkalmazza a gondolkodást. Ez a filozófia nem zárja ki a gondolatot. Miért is kellene azt tennie? Rejtegetnivalója van talán. annál jobb. Nehéz belátni.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 7 után felbomlik. De kinek van igaza. az élet elátkozása. Ez nem fogja a probléma feloldását jelenteni. Minden léleknek Istenhez kell menni.

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja

8

mint a gondolat. De van sokkal magasabb létfok, túl minden gondolatlehetőségen. Valóban a vallásos élet kezdete, az intellektuson túl fekszik. Ha a gondolatokat, az intellektust magunk mögött hagyjuk, megtettük Isten felé az első lépéseket és ez a kezdete az igazi életnek. Az amit általában életnek nevezünk, valójában csak egy embrionális állapot. A következő kérdés az, milyen bizonyítékok vannak arra nézve, hogy ez e gondolatnélküliségen és gondolkodáson túli állapot a legmagasabb? Először is minden Nagy-ja a világnak sokkal nagyobbak, mint azok, akik csak beszélnek, férfiak, akik megmozgatták a világot, férfiak, akiket önző célok egyáltalán nem vezetnek, ezt az életet úgy magyarázzák, mint az út egy kis darabját, a gondolkodáson-túlihoz vezető úton. Másodszor, ezt ők nemcsak állítják, de megmutatják és megmagyarázzák az utat és e metódusokat mindenkinek, úgy, hogy Őket követni mindenki képes. Létezik-e egy olyan gondolat, amivel meg lehet magyarázni ezt a világot? A gondolatokon keresztül hozzáférhető világ határai, a mi megismerésünk határai is lesznek ha nem juthatunk túl rajta, nem szabad más kérdést feszegetnünk. Miért kellett az embernek bizonyságtétellel az észt megbízni, mikor a gondolkodáshoz való jogon kívül semmit sem ad, nincs talaj a lábunk alatt és nem marad más a számunkra, csak a nihilizmus.

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja

9

Azt ind filozófia alapfekvése a meggyőzés, a gondolkodás túllépésének szükségességéről. Az ind filozófusoknak volt bátorságuk kutatni s sikerült nekik találni valamit, ami magasabb mint a gondolat és egyedül ezzel lehet a jelenlegi állapotot magyarázni. Ezekben van e stúdiumok értéke, ezek a tárgyak kivezethetnek minket e világ fölé. Te vagy a mi Atyánk és a tudatlanság tengerén át, új partokra vezetsz minket. Egyedül ennyi a vallástudomány.

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja

10

I. Rész

KONCENTRÁCIÓ
1. 2. Következik a koncentráció magyarázata. A jóga az elmeszubsztanciák /citta/ funkcióinak /vrtti/ elnyomása.

Ehhez bővebb magyarázat szükséges. Tudnunk kell, mi a citta és mik a vrttik. – Vannak szemein. A szemek önmagukban nem látnak. Távolítsuk el a cerebrális központot, ami a fejben található habár a szemek érintetlen recehártyáin a tárgyak képei rajta lesznek, mégsem fogunk látni. Tehát a szemek csak alárendelt eszközök és nem a tulajdonképpeni látószervek, ami az egyik idegközpontjában található. A szemek egyedül elégtelenek. Némelykor az ember nyitott szemmel alszik. Van fény, van kép, de egy harmadik még hiányzik. A gondolkodó-szervnek a látó-szervvel összekötve kell lenni. A szemek a külső szervek, de rászorulnak a cerebrális központra és a gondolkodó-szerv működésére. Gépkocsik végigdübörögnek az utcán és nem halljuk. Miért nem? Mert a gondolkodás szerve nincs a halló-szervvel összekötve. Itt van tehát először is az eszköz, aztán az érzékelő szerv és végül a gondolkodás szervének

Ő az egyedüli érző és értő lényeg. ahogy egy vízbe vetett kő alakja hullámokat kelt az ütközés pillanatában. Látjuk tehát. örvényt. amivel ő a külvilágot megragadja. Mi a gondolat? Egy erő. rajtunk kívül nem létezik. Az erő a különféle táplálékokba jut és a test ebből a táplálékból vonja ki újra ezt az erőt a mozgáshoz és így tovább. amire ez egy könyv alakjával reagál. Ismeretlen és felismerhetetlen. Ezek semmi esetre sem a belső elmeszubsztancia különböző folyamatai. A természet végtelen erőraktárából a cittá-nak nevezett szerszámot megragadva. egy részét ezen erőknek magába vonja és mint gondolatot küldi ki újra. vagy a taszító erő. A gondolkodás szerve csak szerszám. A valóságos világegyetem a gondolkodó-szerv reakcióinak ingerlé- . Más. ami szó szerint fordítva.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 11 a kapcsolata ezzel a kettővel. mint amilyen a nehézségi erő. a meghatározó képesség /buddhi/ és az "én"-elv /ahamkara/ képezik a csoportját a belső készségnek /antahkarana/. A gondolkodás szerve vezeti az érzékelést tovább és átadja a meghatározó képességnek /buddhi/. az igazi lélek /purusa/ számára átnyújtja a tárgy képét. A félreismerhetetlenből jön az ösztönzés. forgatagot jelent. mivel a mi érzékeléseinken kívül létezik. Nézzük ezt a könyvet mint könyv. hogy a gondolkodás szerve nem bír az értelem tehetségével. Ezután az akció és reakció létrejötte. És miért nem? Mivel az "értelem tehetségével bíró" lélek még mögötte áll. A gondolathullámokat a cittában vrttinek hívjuk. szubtilisebb erők a gondolatok. Ezzel a reakcióval egyidejűleg felvillan az Én-érzet. amire az reagál. Az érzékszerv /indriya/ a gondolkodószervvel /manas/. átadva az anyagot a gondolkodószervnek.

Csak ha a gondolkodó szerv mögött áll az ember. csak azt látja. mi a csitta lényege. a lélek a citta és a hullámok a vrttik. – A vrttik a hullámok és hullámocskák. "Az anyag az érzékelés tartós lehetősége" mondta John Stuart Mill. ha a felszín mozog. Csak az ösztönzés jön kívülről." Ha ezt feladja. a valóságos világ az idegen test. Az ő értelme az. Most megérthetjük. Vegyünk egy osztrigát például. Ez az elmeszubsztancia. Mi csak a gondolkodó-szervünk reakcióit ismerjük a külső ingerekről. Az igazi ember a gondolkodó szerv mögött áll. Az átlagember sohasem fogja felfogni. amikor a hullámok elsimulnak és a víztükör nyugodt lesz De a szennyes. vagy egy ember alakja nem rajtunk kívüli. s amint megkísérli. A tapasztalás világa ugyancsak általunk képezett máz. Tudjuk hogyan készíti a gyöngyöt: egy idegen test szorul a héj alá. a máz tűnik elébe. ha a külső okok megadják nekik a lökést. Nem nézhetünk egy lélek mélységeibe. összetöri és megsemmisíti. amiből a gyöngy keletkezik. vagy folyvást mozgó víztükör mélyére nem láthatunk. Ezek a vrttik alkotják a mi világegyetemünket. egy elefánt. A tenger alapja a mi valódi Énünk. aki a lényeget képezi. ami a gondolkodó szervet áthatja.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 12 se. lesz ez "az értelem tehetségével bíró. Most már megérthetjük. mit jelent a vrtti. s azok csak eszközök a kezében. ami ingert okoz és arra kényszeríti az osztrigát. amik belőle kiemelkednek. Először akkor pillanthatunk meg valamit a lélek alapjaiból. Egy könyv. hogy körülvegye azt egy mázfajtával. Az elmeszubsztanciának három . csak akkor ha a víz tiszta és a hullámok hiányoznak.

Melyikhez kell a nagyobb erő? A gyeplőt elengedni. Még távolabb fekszik a "szattva" a nyugalom és boldogság. A szattvát nem szabad a tompasággal és sötétséggel összetéveszteni. amelyben a hullámok elnyugszanak és a lélektenger vize tiszta. a lovak elragadnak. Ha a gyeplőt odadobják. a legalacsonyabbtól a legmagasabbrendűig megtalálható. A nyugalmat megőrizni a legnagyobb erőtevékenység.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 13 állapota van. A csittát visszatartani. ez képezi a jógában az első lépést. hogy megkezdje utazását az értelem alaplényegéhez vissza. míg tevékenynek lenni könnyű. Az aktivitás nyilvánvalóan csak csekély. mivel a csitta csak ezen a módon képes az ő sajátos működését kifejteni. aki a lélekhullámokat uralni képes. Uralkodni akar másokon és hatalmat birtokolni. mint intel- . de kívülről az érzékszervek húzzák. ha valaki képes az elragadt lovakat megállítani. Erre mindenki képes. Ebben az állapotban más gondolatnak nem marad hely. míg a nyugalom megfontolt erő. mégis csak az ember birtokolja azt. a kifelé irányított tendenciákat megsemmisíteni és rávenni. Ez nem tétlenség. A "tamasz" ahol a sötétségben minden durva lelkű ember és idióta találkozik és csak kárt tud okozni. de erő csak az. vagy visszatartani? A nyugalom nem tompaság. oly leginkább a hatalom és gyönyör hajtóereje. Jól lehet a citta minden állapotban. Nyugodt ember az. A "Rajas" az aktivitás állapota követi ezt. de egy sokkal magasabb tevékenység. A csitta állandóan keresi a visszatérést eredeti tiszta állapotához.

Egyre-irányítottság ellenben. Közvetlen megváltás tehát a kutya. A kommentátor szerint az első forma isteni sajátság. képtelen ezt a hosszú utat vissza megtenni és a lelket megszabadítani. Amint a hullámok elcsitulnak s a tenger felszíne sima lett. koncentrálva. Így van ez valahogy a lélekkel is. Ez mint fájdalom. mint a másiké a démoni. megismerhetjük igazi természetünket. Míg az elmeszubsztancia az intellektus alakját fel nem vette. amikor koncentráltságra törekszik és ez az a koncentráció. Akkor ez az idő /a koncentráció ideje/ a saját /változhatatlan/ lényegében nyugszik. Az elhomályosítottság fásultság. – ámbár gondolkodó-szervet birtokolnak. Összegyűjtve van a citta akkor. elhomályosítva és összegyűjtve. . mivel az ő cittájuk. A szétszórtság az aktivitás. – nem képes felvenni ezt az alakot. Ha nyugalomban van. amely minket a Samadhihoz elvezet. egyre irányítja. az alapokig láthatunk. vagy tehén számára nem lehetséges. ill. vagy gyönyör nyilvánulhat meg. amit mi intellektusnak nevezünk. amely rosszra hajlik. Szétszórva. A citta következőképpen nyilvánítja ki magát.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 14 lektust. semmivel sem téveszthetjük többé össze igazi magunkat és megőrizzük saját Énünket. amikor igyekszik a középpontot megtalálni. 3.

Ez elégséges bizonyíték arra nézve. A bizonyításnak háromféle módozata van: Először a közvetlen észlelés /pratyaksa/. azonosítom magam vele és a következmény. nem hiszem el. hogy létezik. 6. Például valaki hibáztat engem. 7. /Ezek/ A helyes ítélet. a következtetésnek és a lelkiismeretesebb kijelentésnek van. Más időkben a történések azonos következményeket szülnek. Hallok valamiről. /szószegés/ álom és emlékezés. Ha két érzékelés nem mond ellent egymásnak. szótévesztés. Ez kapcsolja a gondolkodó szubsztancia egyik funkcióját. bizonyítéknak számít. a megkülönböztetés hiánya.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 15 4. Látom a világot. Látunk egy jelet és következtetés útján meghatározzuk belőle a tárgyat. ezek lehetnek gátoltak vagy gátlástalanok. minden amit látunk és érzünk. Harmadszor a jógik közvetlen észlelése /aptevanaca/ vagy azoké. – megbánás. Másodszor a következtetés /anumana/. Mindnyájan a megismerésért küzdünk. hacsak nem történt érzékcsalódás. 5. ez számunkra bizonyíték. A funkcióknak öt változata van. Bizonyító ereje a közvetlen észlelésnek. de ha ez egy érzékelésemnek már egyszer ellentmondott. akik "látták" az igazságot. De nekünk nehezen kell .

ennek a tévedésnek nem lenne bizonyító ereje. mérvadónak kell lennie. hacsak nincs ellentmondás valamely korábbi ítélettel. bizonyítóerővel bír. Van tehát egy megismerés az értelmin túl és ha nem áll ellentmondásban az értelemmel. mit a jógik. mindezeket már maguk mögött hagyták. hogy megszerezzék a megismerést. korábbi tapasztalatoknak nem mondhat ellent és végül az emberi karakternek.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 16 megküzdenünk és a megismerést csak a következtetések hosszadalmas procedúráján keresztül érhetjük el. Van tehát egy megismerés az értelmin túl és ha nem áll ellentmondásban valamely korábbi ítélettel. mi a bizonyíték arra. a "tiszták". mivel magukban hordják az igazságot. jelen és jövő egy nyitott könyv. hogy az emberi karakter nem olyan fontos. Valaki lehet rossz ember. Bizonyíték a közvetlen észlelésük. nem szorulnak többé a mi fáradságos eljárásunkra. meg kell hallgatnunk újra. hiszen minden amit én látok bizonyító erővel bír és minden amit önök látnak szintén. aki ezt a bizonyítékot szolgáltatja. Ma is élnek ilyen emberek s így az ő szavaik is bizonyítóerővel fognak bírni. hogy a szobába belépve látta magát angyalokkal körülvéve. amiben olvashatnak. Tudatunkban múlt. mint az amit esetben mondott. Más filozófusok hosszasan belemerülnek az aptavacana fejtegetésébe és kérdezik. Hallottam olyan véleményt kinyilvánítani. . Ez más területeken érvényes lehet. hogy ezek az emberek igazat mondanak. Ez vonatkozik a szerző /Patanjali/ írásaira is és ezért lakik ezekben az írásokban belső bizonyító erő. Ha valaki azt állítja. Tehát mindenekelőtt ennek igazi megismerésnek kell lennie. vagy korábbi emberi megismeréssel. Szavaiknak bizonyító ereje van.

ami minden ember számára elérhető. hogy tiszták legyünk.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 17 ennek ellenére lehet nagy felfedező. hogy az amit állított korábbi emberi tapasztalatokkal nincs e ellentmondással. s vigyázni kell arra. aki azt állítja magáról. Nem azonos az inspirált szó jelentésével. nem hihetem. mivel az inspi- . Ha egy ember állítja. továbbá. hogy más igazságokkal nem lehet ellentmondásban. mivel ez az ember legsajátosabb titka. Mindezeket a feltételeket éreznünk kell. de bele kell hogy illeszkedjen azokba. hogy az igazságnak utána vizsgálódhassunk. sem haszonlesés. utasítsuk rögtön vissza. hogy birtokoljuk a tudatfelettit. Egy új igazság nem állhat ellentmondásban egy korábbival. Negyedszer: sohasem kell egy különleges esetet állítani csak azt kell bizonyítani. Negyedszer: kell egy lehetőségnek lennie. A vallás területein azonban más a helyzet. amit az értelem számunkra nem közvetíthet és a világnak imául szolgál. Ha más tudományos ítéletekkel ellentmondásban áll. Ezért mindenekelőtt arra kell vigyáznunk. aki megismeréseivel házalni megy. A három bizonyítéksor tehát ez? A közvetlen értelmi észlelés. Ez a szó "apta" lefordíthatatlan. egy teljesen önzetlen és szent személyiség. hogy ő egy apta. a következtetés és egy apta szavai. hogy eljutott az értelem fölé és harmadszor. Harmadszor nyújtani kell valamit. hogy egy ember. mivel egy "szennyesebb" ember nem képes a vallás igazságaihoz eljutni. hogy önös indítékok ne vezessenek. Legelsősorban arra kell ügyelnünk. vagy dicsőség vágy. – és elmondja nekem. Nem apta az. másodszor tudnunk kell bizonyítani. – volt egy látomásom.

Meg fogjuk tehát érteni. vagy a boldogtalanság érzése. ez az ítélet az emberben magában keletkezett.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 18 rációt. Ez a citta gyengeségére utal. amit "vikapa"-nak nevezünk. hanem rögtön és elhamarkodva kész vagyunk ítéletünkkel. mit jelent a fékezés. Szó szerint fordítva: "elért". A vrttiknek van még egy másik része. amikor egy hír hallatára a lélek a vrtti állapotába kerül. Gyengébb jellemű ember kevésbé fogja fékezhetni magát. mint kívülről jövőt fogadjuk el. 8. Ha szokásaink között ott van a mérgelődés. hogyan is történik az a folyamat. a dolgok kettős összetévesztéséből keletkezik. az igazi lényeg állapota nélkül. Ha két szó azonos hangzású és nem vesszük magunknak a fáradtságot értelmüket kibogozni. A vrttik következő része. mintha egy gyöngyházdarabot ezüstdarabnak tartanánk. 9. a gyeplők megragadása. gondoljunk arra. A félreértés valóságtartalom nélküli szavakból ered. A különbségek hiánya téves ítéletre vezet. ellenőrizzük magunkat. . Csináljunk próbát.

Minden reakció egy hullámot kelt a "tengerben". hogy aludtunk. amiket éber állapotban emlékezésnek hívunk.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 19 10. Ha az alvás folyamán a gondolkodó szervben nem képződnek hullámok. Emlékezésről beszélünk. sem pozitív. Tehát az álom és az alvás a következő vrtti rész. hallunk egy szót. A különösen kis hullámokat alvásnak nevezve. sem negatív észlelések nem lesznek megragadhatók és nem fogunk azokra emlékezni. de csak az észlelésre emlékezhetünk. Pl. arra pedig amit nem észleltünk. 11. . hogy ez alvás alatt a hullámok egy meghatározott része gondolkodó szervünket betölti. szótévesztésből és álomból. sohasem emlékezhetünk. amely az üresség érzéseit zárja körül. Az alvás a vrtti egyik állapota. Az emlékezés egy másik vrtti részét smrtti-nek nevezzük./ Emlékezés képződhet határozatlan észlelésből. Az álom csak egy másik alakja a kis hullámoknak. Ez annak a kőnek a működése. amiket aztán álomnak nevezünk. a cittában kicsiny emlékezés-hullámok keletkezhetnek. ha a tárgyak képe nem veszett el /és a róluk való benyomás újra a tudat felszínére jut. téves megismerésből. A tulajdonképpeni alapja emlékezésünknek az álomra az. amely kis hullámok egész sorát idézi elő és ez az emlékezés. Így van az alvásban is. amit a citta tengerébe vetettünk Ez egy hullámot kelt. Ha felébredünk tudjuk.

Mondják némely szokásokról. Vigasztaló lehet számunkra ha ez csak szokás. ami kijutott a tenger felületére. mintegy saját természete az embernek. Karakterünk ezeknek a jeleknek e quintesszenciája. akkor rossz lesz. egy vele szembeállított jó.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 20 12. Gyakorlás és vágytalanság útján fogunk uralkodni rajtuk. Minden rossz szokást. melyek mélyebb nyomokat hagytak. egyesülve szokássá válnak. A karakter az ismételt szokásokon alakul ki és új karakter is csak ezen az úton alakulhat ki. Tegyünk a továbbiakban csak jót. de a benyomások a samakaras-ban maradnak. az ember jó lesz. és értelem. A rezgések elhalnak. hogy egy ember reménytelen eset. Ha sok ilyen benyomás gyűlik össze a gondolkodó-szervben. Ha a jó uralkodik. Minden amik vagyunk. csak így fogunk az általános benyomásoktól feltisztulni. A samakaras ezekből az ismételten elhagyott rezgésekből ill. ha a rosszaság. töltekezzünk fel szent gondolatokkal. . bármikor elhagyhatjuk. hogy második természetévé vált. hátrahagyott jeleikből maradnak vissza gondolkodó-szervünkben. De lehet elsődleges is. egy köteg szokás amin az új és jobb uralkodhat majd. egészség. Sohase jelentsük ki. Az egyetlen eszköz egy rossz szokás ellen. akkor boldog lesz. És miért kell gyakorolnunk? Mivel minden vibrálást. elsimít a gyakorlás. A vágytalansághoz szükséges a lélek világossága. s ha a barátságosság. vagy megtarthatjuk. mert a karakter megőrzi a különös hullámok színezetét és uralmát. jóval kell felcserélni. szokásokból keletkezett következmény. mivel ő csak egy karakter hordozója.

Ez a lemondás. A gyakorlat a folytonos történések köreit van hivatva kordában tartani. nem engedni az elmeszervnek. vagy hallható világ utáni szomjúságnak és uralkodni akar a dolgok felett. A világias felfogású tapasztalat ellenben azt tanítja. Ha amúgy sem használ semmit. A vágytalanságot nem lehet egyetlen napon elérni. hosszú időn át megszakítatlanul. hogy harag keltsen hullámokat a cittában. Ezek igen erős kísértések. A lemondás az a hatalom ami legyőzi ezeket az erőket és sakkban tartja az elmeszervet Amire szükségünk van: az a lemondás. Szeretettel.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 21 13. Saját nézeteink és mások tapasztalatai. A kettős hajtóerőn uralkodni. Cselekedeteink hajtóerői a következők. megakadályozva a hullámok keletkezését. Ellenállni. Szabadulás annak lesz része. melyek a saját . Miből állnak ezek a gyakorlatok? A kísérletben. Ne engedjük. hogy miattuk hullámok keletkezzenek. Ez a két erő kelti a hullámokat az elmeszervben. csak hosszantartó gyakorlatokon keresztül. aki ellentmondott a látható. a legmagasabb lehet. hogy az érzési élvezet. 14. uralkodjunk magunkon s ekkor a vairagyam-ot fogjuk gyakorolni. 15. hogy a gondolkodószervet a citta formájára korlátozzuk. fáradtságot nem kímélve gyakorolni /az elérendő célért/.

vagy erő képezi és ezek a tamas. és sattva. uralni őket. a valódi. Ezt a lelkierőt nevezzük lemondásnak. A samkhyas a természetet különböző kategóriákba osztotta be. Ez a teljes fény. a tökéletes. – ez a vairogya. amikor maguk a qualitások szűnnek meg és purusa megismerésében keresi létesítő okát. A természetben minden megnyilvánulás. 16. Gondoljuk csak meg. A természet önmagában érzékelés nélküli. mint sötétség. Minden ami nekünk a természetben léleknek tűnik. Nekem kell rajtuk uralkodni és nem nekik rajtam. mindig újra meg újra. A legvégső vágytalanság az. megszabadulunk a qualitások vonzerejétől. Az emberi Én. mindennél magasabban áll. vagy tehetetlenség. megóvni ezáltal tőlük a cittát. Ez a három qualitás nyilvánul meg a fizikai világban. Amikor a vairagya hatalmas ereje megnyilvánul. mint vonzás vagy taszítás és mint ennek a kettőnek egyensúlyhelyzete. A gondolkodószerv és gondolat a természethez tartozik. A gondolattól lefelé. ennek az Én-nek a visszfénye csak a természetben.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 22 és mások tapasztalataiból erednek. hisz a természet fogalma a gondolkodószervet is magában foglalja. Mindenekelőtt keresnünk s megértenünk kell. egészen a legdurvább matériáig minden a . mi a purusa. magasabban mint a természet. rajas. mi az Én és melyek a qualitások? A jóga filozófia szerint a természetet három qualitás. ezzel a három erővel van összekötve. Egyedül a vairagya vezet a szabaduláshoz.

A samprajnata samadhi-ban elnyerjük a természeten való uralkodás összes erőit. – a purusa. elkülönítve minden mástól. mint meditációs objektum két csoportban. amely a jógin célja. s ez az elmeszubsztancia. 17.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 23 természet és az ő megnyilvánulása. szutrában meg lett írva. a tökéletes koncentrációt. melyhez az ítéleterő. feltűnik az Én teljes pompájában. A samadhi két részből áll. A sankhya filozófiai rendszerben 25 kategória van ezekre felállítva. A jógának ezek a részei teljesen a samkhya filozófiára támaszkodnak. A következő szutra a samadhit magyarázza. ahogy az a 15. Ez az elmeállag vonja magába a természeti erőket és sugározza ki újra. megkülönböztetés képessége. A vágytalanság. akaratnak és elmeszervnek egy közös bázisa van. amelyben egyetlen egy tárgy lényege fölött meditálunk állandóan. vagy citta. Egyik a samprajnata. boldogság és az Én-rögeszme megszüntetése társul. Egyikben az érzéketlen természet 24 kategóriája. Továbbá kell lenni valaminek. mint gondolatot. az Én tudatnak. de ha elhúzzuk a tetőt. Amint emlékezni fognak. Az elsőt savitarka-nak hívjuk. melyben erő és . Ez a természet elfedi az emberi ént. a másodikban egy érzékelő. a legtökéletesebb segítség az Én megismeréséhez. amelyből keletkeznek. Az igazi megismerés az a meghatározott koncentráció. a másik az asamprajnata. melyről azonban korábban már beszéltünk. melyeket négy különböző részre bontunk.

Mintegy kikérdezése az elemeknek. Minden hajsza az élvezetek után hiábavaló és ezt az ősrégi megleckéztetést megtanulni az embernek oly nehezére esik. amelyek fölött meditált. s ezt az életet nem lehet ajánlani. melyben a meditáció tárgyai a külső dolgok. de ilyen alkalmakkor nem mulasztott el óvni minket az okkult erőktől /siddhi/. de racionálisabb gondolkodással. tulajdonképpen savitarka. mint hajsza a földi élvezetek után. Ezt fogjuk avyakta-nak nevezni. ezekben a tudományokban rejlő lehetőségekre. Így gyarapszik a gondolkodószerv hatalma is az elemek felett. Az úgynevezett okkult erők birtoklása csak a világot erősíti s csak a szenvedést fokozza. úgy ahogy azok önmagukban vannak. mint racionális meggondolás. A tárgyhoz kötve. De ha megtanulta. ráció nélküli /nirvitarka/ gondolkodásnak fogjuk nevezni. ebből megújulva előjöjjön. az elemeket időtől és tértől függetlenül szemlélve. amely a teremtés előtti természet megnyilvánulatlan állapota a természet egésze. További fáradozást hasonló meditációban. Patanjali mint tudós kényszerült rámutatni. Ezt a módot. ha róluk meditálni kezd. savitarkának nevezzük. ekkor a megkülönböztetéssel /való meditá- . E fölött áll a purusa az ítélőképesség összfoglalata. De ilyen erők birtoklása nem hoz szabadulást. hogy szolgáltatná ki erőit és igazságait az embernek. a világ fölé jut és szabad lesz. Vitarka pedig annyit jelent.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 24 anyag egyek. uralmat nyertünk fölötte. s mihelyt valamit valóban megismertünk. hogy egy meghatározott periódus után. mely egy körfutásban újra véget ért. A tudás hatalom. Nem más ez.

mint durva testétől megszabadítottat szemlélheti. a gondolkodás szervét választjuk. . Az az ember. akkor ezt asmita-samadhi-nak nevezzük. amit a Védák a "test kifosztásának" neveznek. akik ebben az állapotban a természetbe belépnek prakrtilaya-knak nevezzük. míg ha ugyanabban a meditációban az időt és teret kikapcsoljuk s az elemeket úgy szemléljük.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 25 ciónak/ amit savicara-nak nevezünk. akik itt nem állnak meg. Azokat. ekkor ezt megkülönböztetés nélkülinek /nirvicara/ nevezzük. a szabadságot. "amint azok vannak". hogy egy szubtilisebb testbe még be van öltözve. de tudni kell. Magát. az ananda-ról a teljes örömű samadhi-ról beszélünk. úgy a durvákat. A következő lépésben az elemeket. elérik a célt. amikor az Én már csak sattva-ból áll a minden hátralévő dologtól megkülönböztetett. Amikor a meditáció tárgya maga az elmeszerv s ez nagyobb érettséghez és koncentráltsághoz jut. aki idáig eljutott. de azok. Amikor a gondolkodószervet restség és aktivitás minőségeitől megszabadítva szemléljük. elérte azt. mint a szubtiliseket elhagyjuk és a meditáció tárgyául a belső szervet. amikor a durva és szubtilis építőanyagok minden képzetéről lemondott.

ugyanabban a pillanatban szabadok leszünk. mint magukat a nemtudás /tamas/ anyagával eltöltve s az elmeszervet fülledté téve a gondolkodást elősegíteni. amiben a tudat még előfordul. Lényege az. s azáltal. azokat ismét elveszíthetjük.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 26 18. hogy az elmeszerv fölött meditálva az összes keletkező gondolatot azonnal leküzdjük. Ha ez valóban sikerült. nem szabadul meg a lélek. De az emberek előkészület és gyakorlat nélkül akarják ez elmeszerv ürességét megteremteni s így valószínűleg semmi mást ezzel elérni nem fognak. csak a meg nem nyilvánult benyomásokat tartja vissza. Ezt megérthetni a nagyobb erő és a magasabb uralom. ha a metódus könnyűnek is látszik. míg a lélek a természet fölé nem emelkedik. de ezek a hullámok tendencia . Semmi meg nem védi. a samadhi "magtalan" lesz. amiben az elmeszervnek a hullámokat ugyan sikerült a cittában leszorítani s visszatartani. A tudatfölöttinek ezt az állapotát /asamprajnata/ elérve. Mit akar ezzel mondani? A koncentrációban. Ez egy másik samadhi. A megszűnés tartós gyakorlásán át megszerezni az összes lelki erőt és benne a citta. birtokolhattuk akár az összes okkult erőt. Ide eljutni nagyon nehéz. hogy minden felszálló gondolatot már a küszöbön elfojtottunk. Ez teljesen tudatfölötti asamprajnata-samadhi állapot mely a szabadságba vezet minket. még mielőtt az saját tartalmától ki lett volna tisztítva. az elmeszervet egy tökéletes ürességhez juttatjuk. Az előzőekben megnevezett állapotokban még nem leszünk szabadok.

De ha mindezeket a tendenciákat. hogy az ellentmondások gyakran nagyon is hasonló értelműek. mint sötétséget. azokhoz a kemikáliákhoz hasonlóan. Figyelembe kell vennünk. s egy közepest mint fényt érzékelünk. a megismerésé a középső és a legmagasabb fok a megismerésen túli állapot. A megismerés maga összetett. s az nem ad többé megismerést? Amit mi megismerésnek nevezünk. Ha az aranyat megolvasztjuk. milyen állapot lenne az. amiket akkor használunk. amikor az aranyat a piszoktól és egyéb szennyeződésektől akarjuk megtisztítani. akkor egy sokkal magasabb rezgésfok. az adott pillanatban ismét hullámok lesznek. Ezek ez ellentmondások azonosságból fakadnak. benne realitás nincs. újra sötétség lesz. egy vegyülés. Ezek a tendenciák. a salak együtt ég el az alkotók- . mint a jó tendenciák. a születésnek és halálnak ez az örök körfutása mindig újra képződhetne. amelyben nincs elmeszerv. Milyen eredménye van a tartós gyakorlatnak ebben a magasabb koncentrációban? A nyugtalanság és sötétség összes korábbi tendenciái éppen úgy. – magát az elmeszervet összetörtük. nos igen. a samadhi "magtalan" lesz s a gondolkodó szervben nem találunk többé "magtesteket" amiből ez az életnövény. sokkal kisebb értékű állapot. mint az amelyik a megismerésen túl fekszik. vagy magszemek.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 27 formájában még ott maradtak. a legalacsonyabb fok. Ha az éter egy sokkal alacsonyabb rezgésfokát. Ugyanabban a tudásban van a nem tudás. szét lesznek rombolva. Talán meg fogják kérdezni. Megsemmisül.

hanem parancsolni. Azt állítja. Ezek a jó és rossz tendenciák. hogy sem születésre. Amikor a megszabadított lélek parancsolni fog. Továbbá a sankhya filozófiában fölösleges az isten fogalom. a világegyetemnek nem lehet Istent "adni" mivel exisztenciája ez esetben egy lélek lenne s mint ilyennek szabadnak. úgy hogy a lélek egyedül a saját tiszta boldogságában. hogy sok létező lélek van. el lesznek nyomva. Másrészt. vagy kötöttnek kellene lennie. De el fog tűnni ez az egész tévedés. Minek ide Isten? Kapila ellenben azt tanítja. mindig új alakot felöltő. akik hibáztak a tökéletesség közelé- . s megtehet mindent. nem koldulni. hogy nem jött és nem ment. A mozgás csak a tükörtől a falra vetített fényalak és balgaság lenne hinni. miért kellene a léleknek mindezeket megteremteni és kormányozni. tudni fogja. A citta ez a magát folyton mozgató. hogy magától mozog. mint örökéletű. mint egymás ellentétei. A sankhya filozófia szerint Isten nincs. rossztól felszabadultan marad vissza.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 28 kal. amit szeretne. mindeneken uralkodó és mindent tudó. ha szabad? ! Vágytalan Ő és ezért nem hordhatja magában a teremtés óhaját. De hogyan lehet a természettől kötött. nem lesz szüksége. akkor minden óhaja beteljesedik. az amivel azonosítjuk magunkat. vagy általa uralt léleknek ugyanakkor teremtőnek is lenni? Rabszolgaságba zárná így magát. hogy a természet volt a magamozgató és ez a mozgás tükröződött vissza a lélekben. Akkor az ember tudni fogja. sem égre. sem földre. a korábbi rossz tendenciák végét okozni és idővel a jóét is. mivel itt a természet mindent megmagyaráz. Így vagyunk mindennel. nem kérni. sem halálra. Így fogják az uralkodás ezen tartós erői. jótól.

akik a "természetbe bemennek". A sankhya és a Védák szerint ilyen szabad lélek van a valóságban. Az ind filozófiai rendszerben vannak istenek. míg el nem érik a tökéletességet. – van egy Isten. mivel nem voltak képesek minden okkult erőről lemondani teljesen. Ő az örök ura minden teremtettnek. a magasabb régiók intézői. akik a tökéletesség célját ugyan elhibázták. Ezek egy időre a természetben felemelkednek az uralkodáshoz. amit a sankhyaban a "természetbe bement"-nek neveznek. Másrészről a jógik azt mondják. hogy ez is az. az örök szabad. a világegyetem egy részének urai maradnak. a minden tanítók tanítója. akik egymás után különböző lelkeket öltenek fel. aki minden más lélektől különbözik.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 29 ben. ha nem követi azt a külső megszabadulás. 19. egy lélek. de amikor egy idő után Ők is ki lesznek ebből zárva. az isteni újratestetöltés oka lesz és ezek azok. . Vannak ilyen istenek és mi mindnyájan ilyen istenek leszünk. Rajtunk kívül nincs örökké szabad és szent Isten világteremtő. Vannak jógik. Ez a samadhi. A jógik hozzáteszik. nem így.

Ők elérték a szabadságot. 23. egyetlen akarat megnyilvánulásának kell lennie. hamar sikert érnek el. bánattól érintetlen. Akikben sok a külső erő. vagy az uralkodás titulusait hordani. akiknek nincs kívánságuk az isteni állapotot. hittel. Isten iránti odaadással /fogja elérni a samadhit/ 24. míg a jógiknál igen. A jógiknak szükséges volt egy Istent alkotni. mint a teremtés attribútumainak tulajdonságairól sem. azok következményeitől és a vágyaktól mentesek. ezt a samadhit. az az ő különleges bölcsességük. 21. A jógik Isvaraja. Isten /a legmagasabb Úr/ egy különleges purusa. Így mondják.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 30 20. nem a teremtő Isten. A jógik sikerei különbözőek. 22. A Védákat követve. mivel a harmónia benne uralkodik. s hogy ez sikerült nekik. hogy Patanjali jógája a sankhya filozófiára van alapozva és csak ebben nincs hely Isten számára. s tettektől. . koncentrációval és a valóságnak a valótlanságtól való megkülönböztetésén át érik el. De nincs sok gondolatuk Istenről. Mások. Isvara a világteremtő. Ezek azok. aki. a ráfordított erőfeszítéstől függően: gyengék. tetterővel. emlékezéssel. Emlékeznünk kell arra. közepesek vagy erősek.

Ami másban csak csíra. Így van ez valahogy ez idővel is. A legtöbb emberben. ez a helyzet a megismeréssel is. 26. Tudós emberek a mi oldalunkon kell hogy álljanak. Ezért ezek a tanítók mindig szükségesek voltak. benne végtelen mindentudás. igen Ő az idővel körül nem fogható. Ő volt a Tanító. hogy minden megismerés saját magunkba van bezárva s csak egy másik. de nekünk a végtelen megismerésére kell gondolnunk. csak csírája van meg a gondolatoknak. sőt az Elsősök tanítója. de éppen ezzel a gondolattal van a végtelen tér összekötve. arra ami körülveszi azt. Térrel határoltnak is elgondolhatjuk. Igaz az. előcsalogatni azt ami bennünk van. érzéketlen matéria sohasem ébreszthet megismerést. amelyikben a kicsiny kört észleljük. Nos. Csukjuk be szemeinket és gondoljunk egy kis felületre. Ezt mindig ők adták a . úgy ahogy ezt nekünk már a gondolkodó szervünk is bizonyítja. Ez a megismerési aktus juttatja magát a megismerést fejlődéshez. Próbáljunk meg egy másodpercet elképzelni s az észlelés végrehajtásával egyidejűleg az idő végtelenségét is elgondolni. A gondolkodó szervnek mindig két véglet között kell ide-oda mozognia. látunk egy körtől határolatlan kiterjedéssel körülvettet. hogy van határtalan megismerés és ezt a határtalan megismerést nevezik a Jógik Istennek. Ugyanabban a pillanatban.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 31 25. Élettelen. megismerésen keresztül fog felébredni.

mivel mindkét rész. hogy van ember aki a megismerésen fáradozik. egyik. Istenekhez angyalokhoz a múlandóság hozzátartozik. Mindenhatósága a megismerhetetlenbe vonzza.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 32 világnak. a másiknak is annak kell lenni. Ha hinnem kell az egyiket. de vannak emberek. hinnem kell azt is. bizonyítja nekünk. akik bírják összes határainkat. vagy elvetni kényszerít. hogy Isten határolatlan megismerést birtokol. Tanító nélkül nem lehet megismerést elérni. egyenértékű. Két sajátos része van a jógik következtetéseinek. a határtalant is vele kell gondolnia és ha az észlelés egy része helyes volt. ami belőle fejlődik ki. istenek. Isten a tanítómestere minden tanítónak. Igaz az. angyalok. Ki volt előttük mindenek tanítója? Utolsó következtetésképpen egy tanítót kell feltételeznünk. Az ember magában hord minden megismerést és csak a megfelelő környezet szükséges azt előcsalogatni. Ha hiszem. . Az a tény. A másik következtetés az. Ezt nevezzük mi Istennek. hogy van valami az emberben. nélkülük nem lett volna lehetséges a megismerés. aki a végtelen megismerést. hogy tanító nélkül megismerés nem lehetséges. miért ne hinném a másikat is? Az értelem mindkettőt vagy elfogadni. hogy az ember a megismerésen fáradozik. kezdet és vég nélkül birtokolja. mint a gondolkodó szerv észlelése. hogy valaki határtalan megismeréssel mögötte áll. Az Abszolútum halhatatlan. hogy ha a gondolkodó szerv a "határolt"-ra gondol. amit modern filozófusok állítanak.

Kommentátorunk azt mondja: ha a kapcsolat gondolat és szó között mindenképpen természetes is. . de ennek nem szükséges ugyanannak a szónak lennie. természetes. tévedésnek bizonyultak. különbözőek. Az Én megnyilvánult szava az "OM". Ha létezik az a tárgy és ha mi tapasztalatból tudjuk. hogy egy szónak mindig egy gondolathoz kell tartoznia.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 33 27. Egy gondolat kifejezésére mindig egy szót használunk. mint külső és belső oldala ugyanannak a tárgynak. mintha lehettek volna emberek. melyekkel kifejezzük. ez még nem jelenti merev összeköttetését egy meghatározott hangnak. Ez minden országban más és más lesz. ha valóságos vonatkozás áll a meghatározott tárgy és szimbólum között. Ez a hang változhat. A szimbólum a meghatározott tárgy megnyilvánulása. A gondolat kapcsolata a hanggal csak akkor szerencsés. Milyen vonatkozás van tehát szó és gondolkodás között? Világos. egy meghatározott ideával. Egy gondolat húsz különféle országban ugyanaz lehet és mégis a szavak. úgy viszonylik egymáshoz. de ennek a szónak a csengése nem mindig egyforma. Gondolat és szó. van szó és beszéd. Azok az elképzelések. Gondolat és szó elválaszthatatlan. különben sohasem fog a szimbólum egyetemessége érvényesülni. Minden gondolatunk a szóban hordozza analógiáját. Senki sem képes analizálással a szót a gondolattól elválasztani. akik hogy beszédet alkossanak összeültek s a szavakról döntést találhattak volna. s mi a belsőt nevezzük gondolatnak. Mióta emberek vannak. mégis a vonatkozás gondolat és szó között.

a különféle ind vallási képzetek középpontjában látjuk állni. A Védák sokrétű vallási képzete. Az első betű "A" a gyökér az alaptónus kiejtésekor sem a nyelvet. mégis a szimbólumok ezernyi alapjára fogunk ebből ráismerni. felébred a meghatározott tárgy emléke. Így lesz az OM az összegyűjtött hangképzési phenomének ábrázolása. mégis mind egynek. valamilyen szubsztrátumot. mely az összes többit helyettesítheti. minden más hang alapfekvése. zárt ajakkal ejtjük és az "U". Egyetlen gondolat ezernyi szóval. Mintegy anyja. hogy valódi vonatkozás áll fenn. mint utolsó hangot. A kommentátor szerint Isten megnyilvánult szava az OM. Csak egyetlen hang van. Amikor aztán a szimbólumot megnevezzük. és mint rezonánst. biztosak lehetünk benne. az istenképzet százszavú fűzése. a szájpadlást. De kell adni az embereknek valamit. természetes szimbóluma lesz így minden más hangnak. ehhez a szóhoz . Miért fektet ilyen nagy súlyt erre a hangra? Az Isten szóra van száz másik. A hangképzéshez a gégefőt használjuk. abból a gyökérből a száj rezonánsának végén ejtődik. Túl ezeken a spekulációkon. mely az összes többinek megnyilvánul és a legtermészetesebb. – Istennek a szimbólumai. az OM szót. csak egy természetes vonatkozásnak kell a szimbólum és a meghatározott tárgy között állni. Ez minden szóra érvényes amit képezhetünk és az összes lehetőségeikre. Az "M"-et. Az OM egy ilyen hang. egy szót mely valamennyit egyesíti. Ha a tárgyak nincsenek is jelen. sem a szájpadlást nem érintjük.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 34 hogy ez a szimbólum gyakran volt ennek a tárgynak kifejezése. valamilyen egyetemes bázisát az összes többi szimbólumnak és a legegyszerűbb lesz a legjobb.

Ismétlés és meditáció – ez az út. A molekulák mozgása nem szűnik meg soha. Minek ez a sok Ismétlés? A samakara teóriára kell emlékeznünk. és a csillagok feloldódhatnak. Az OM. de megmarad az atomok rezgése. a hold. Éppígy. s ha az . vagy abszolút Istent csinálni. Monisták. felkapták ezt a szót. a nagyobb tömegek rezgése megszűnik A nap. mint a nagyvilág. Dualisták. De ez az OM szó magába minden jelentését egyesíti. hogy a különböző istenképzetek jelentését magába gyűjtve szolgálja. Angliára. tulajdonságot jelölő szavakat kell hozzáfűzni és ebből egyszemélyes. Separisták és maguk az Atheisták is.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 35 kapcsolódik mind. Az Isten szó felhasználása határolt. Mi következik ebből Amerikára. Így van ez minden országban az Isten szóval. Mono-dualisták. jelentésük nem terjed nagyon messzire. vagy bármely más országra nézve? Egyszerűen az. ahonnan a benyomások összessége az elmeközegben élénken megmaradt. Ha ez a világ elmúlik. ha a citta rezgése meg is szűnt. Egyre több és több lesz rejtve. a föld. a molekulamozgás tovább folytatódik. az emberiség legnagyobb részére vallásos vágyainak lesz a szimbóluma. Ezért kellett az összes többitől eltekintve. látensen benne ott időznek s újra előjönnek. Minden atom ugyanazt a funkciót gyakorolja. ha a helyes ösztönzést megtaláljuk. hogy Indiában a vallási fejlődés minden fokán ez a szó használatos. személytelen. ezt elfogadni. 28. s ha többet akarunk kifejezni.

Egy pillanat szent társaságban. amint az köztudott. s ezek éppen a rossz társaság miatt újra felnyílhatnak. Semmi sem finomít jobban. miután kutattunk. a jelentése fölötti meditációval együtt. Így megérthetjük mit gondoltunk ismétlés alatt. a jó társaság a lappangó jó tulajdonságokat kell hogy felébressze bennünk. Az OM szó ismétlése. Talán rossz társaságba keveredünk. Ekkor bekövetkezik a megvilágosodás és az Én megnyilvánul bennünk. mellyel átkelhetünk ez élet tengerén.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 36 ösztönzést megkaptuk. Ezáltal nyerjük el a belső látást és az összetört akadályokból a /megismerést/. Éppígy. mert rajtuk keresztül a jó tulajdonságok felszínre kerülnek. 29. s mivel sebhelyeket és régi sebeket hordunk magunkban. Kutatni és meditálni és újra csak meditálni. Ez a legerősebb ösztönzés. valósággal egy hajót épít. mint a jó társaság ápolása. De mi akadály a jóginak? . Az OM jelentése fölött gondolkodnunk kell. éppen ilyen jó hatással lesz gyakorlásunkra. A szellemi és testi akadályok kezdenek eltűnni. újból előjön. Az OM ismétlésének és átgondolásának első eredménye a belső látás erejének mindig erősebb hatékonysága lesz. amit az elmeszubsztancia samakarainak adhatunk.

Betegség: testünk csónak. úgy hogy gyorsan haladhatunk. vagy hetes gyakorlás után az elmeszerv elnyugszik s a koncentráció könnyen lehetséges lesz. . melynek az élet tengerén a túlsó partra kell minket szállítania. érzéki élvezetekhez való tapadás. Kétség: keletkezik a tudomány igazságtartalma iránt. sem akarat. kétségbeesés. Lecsúszás az elért koncentrációból: néhány napos. távolbahallás sajátjává nem válik. lelki szomorúság. Betegség.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 37 30. Ezek a fényvillanások új erőt adnak a léleknek s kitartást hoznak a tanítványnak. lelki rátermettség hiánya. Egy napon egészen hirtelen a haladás megszűnik s hirtelen megfeneklik. fals fogalomkép. bármilyen erős is legyen a megértett meggyőződés. Ezért vigyázni kell rá. mint távolbalátás. koncentrálni nem tudás. Szellemi restség: ez eleven tárgyak iránti érdeklődés felébredése miatt. mert minden haladásban van le-fel mozgás. Beteg ember nem lehet jógi. Uralkodjunk magunkon. tompultság. míg bizonyos sajátságos psychikai tapasztalatok. lecsúszás az elért koncentrációból az eltérítő akadályozók. sem erő nem jelentkezik a gyakorlatok elvégzésére.

Bánat. lelkiszükség. Az OM ismétlése és az Atya iránti odaadás erősíti a lelket és új erőket vezet hozzá. 32. így az akadályok el fognak hárulni. A gyakorlatok meggyógyítanak és egy szilárd ülőtartáshoz segítenek hozzá. hogy hosszú időn át egyetlen tárgyra irányuljon figyelme. ha falsul vezettük a gyakorlatokat. Az ideges reszketést csaknem mindenki tapasztalhatja majd magán. egyenetlen lélegzés a tehetetlenség kísérőjelenségei a koncentráció zavarainak. Ez egy általános érvényű tanács. – gyakorolni az egyetlen tárgyra való koncentrációt. Fenti zavarok akkor lépnek fel. Irányítás. Az ember ösztönözheti az elmeszervet. Valahányszor a koncentrációt gyakoroljuk. tagreszketés. A következő szutrában lesz ez egyenként és bővebben megmagyarázva. Vigyázzunk ilyenkor. vagy nem uralkodtunk azokon elégségesen. Egyetlen gyakorlat nem felelhet meg mindenkinek.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 38 31. Különböző metódusok lesznek feltárva és mindenki saját praktikus tapasztalatai alapján maga választhatja ki a neki leginkább megfelelőt. a test és lélek nyugalomba kerül. ne tovább! Térjünk vissza a gyakorlatokhoz. .

Erőinket ezáltal elfecséreljük. le fog a csillapítani az elmeszervet. öröm és harmónia csillapítják le a cittát. ha jó. vagy bosz- . hogy nem vagyunk képesek a cittát. vagy más hasonló ilyen reaktív gondolatunkat. vagy harag alakjában megjelenik. legyünk közömbösek. a boldogtalansággal szemben legyünk irgalmasak. legyen barátunk s ha rossz. egy ember haragot ébreszt bennünk. ha gondolataink tárgya boldogtalan. Ha pl. ellenkezőleg sokkal többet nyerünk általa. szeretnénk arra rögtön haraggal reagálni és minden ilyen reakció bizonyíték arra. ami nekünk vizsgálatra felkínálkozik. minden dühös tervünket. kedvező irányba fogunk haladni. ellenben ha megfékezzük minden haragos gondolatunkat. Barátságosság. Ezt a négyszeres lelki magatartást kell elsajátítanunk.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 39 33. amikor a boldogság és boldogtalanság jó és rossz vonatkozásaiban szemléljük a tárgyakat. ami düh. boldog emberekkel legyünk szívélyesek. irgalmasság. Ez a viszonyulni tudás a tárgyakhoz. Mindenre barátságosan kell reagálnunk. Az önuralom nem veszteség számunkra. sem mint gondoljuk. be kell bizonyítanunk irgalmasságunkat. Ha valami jó. Így nézzünk minden tárgyra. Legtöbb nehézséget a mindennapi életben tapasztaljuk s képtelenek vagyunk az elmeszervet ebben az irányban tartani. energiaveszteséget jelent az elmeszerv számára. – féken tartani. azt barátsággal kell fogadnunk. Minden reakció. Valahányszor a harag. ami hullámokat vet s azokat a tárgy felé küldi. a rosszakkal szemben közömbösek.

még nem sokat ad a pranayamára. látni képesítenek minket s a pránán át a többi sokféle erőt.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 40 szúság érzéseit elnyomjuk. A világegyetem analógiájára az emberi test is prána erők és akasa összeköttetéséből áll. s már ezáltal is nyugalomba kerül az az elme. ezt később más jógik fedezik fel és építenek fel belőle egy tudományt. a világegyetemben előforduló erők számára. idegtevékenység. Ez egy megjelölés. magasabb erőkké fog átalakulni. A világegyetemben kibontakozott erők összességét nevezzük práná-nak. Patanjali a jóga filozófia atyja. melyek érezni. Közismert szavunk erre a prána. A pránának ezt a ki és be áramlását nevezzük "pranayamanak". Ebből fejlődött ki később – amint ezt . Amit a világegyetemben észreveszek ami uralkodik. Az akasán keresztül ragadhatjuk meg a különböző építő köveket. Úgy véli. Ez az a prána. ami mint mozgás. amit nem emel ki különösképpen. Mielőtt egy világciklus kezdetét venné. s egy ideig visszatartani. működik és élettel bír. 34. A prána tulajdonképpen nem lélegzés. ennek a "práná"-nak a manifesztációja. – több semmi. éppen annyi jó erőt gyűjtünk össze javunkra s ez az erőkészlet. a prána teljes nyugalomban létezik és a ciklus kezdetével fog megnyilvánulni. a levegőt egyenesen ki és be kell szívni. Patanjali számára ez csak egy út a sok közül. /Ez pedig/ a légzőgyakorlatokkal történik. emberben állatban megnyilvánul és ez ami mint gondolat manifesztálódik stb.

és a harmadikat susumna-nak nevezzük. így prána az elmeszerv is. az elmeszubsztancia a gép. hogy a prána egyúttal erő is. Először is nem szabad elfelejteni. amelyek minden emberben hatékonyak és a középső irányítja az életfunkciókat. – úgymint a gondolkodó képességet. egy másikat pingala-nak. az ida a baloldalon. de nem fog ártani egy kis ismétlés. Tanításuk szerint az ida és pingala áramok azok.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 41 látni fogják. a gerinc közepén található. Ő a lélegzetben a működés. E későbbi jógik úgy magyarázzák. mivel az erő csak megnyilvánulás. de mint tevékenység. Meg kell szok- . A susumna. Meg kell ismernünk. A citta. amit pranayama-nak nevezünk. – az a különös tudomány. melyek testünket átszövik – uralni. A pingala a gerinc jobb oldalán fut fel. Lassanként fogjuk ezeket észlelni. az akarat és minden más erők. a susumna pedig mint egy vezeték. Egy s mást már elmondtam róla. Az imént elmondott légzésvezetésen át képesek leszünk testünk különböző belső mozgásait – így az idegerőket. S mégsem nevezhetjük így. Ezek egyikét ida-nak. csak a jógiban. és amiből a különböző életerők s azok amelyek a testet éltetik. mint lehetőség mindenkiben előfordul. hogy a prána három árama húzódik át az emberi testen. hogy nem lélegzet a prána. míg végül megtanulunk uralkodni rajtuk. s így világos lesz előttünk. a lélegzet életereje. ami magát mint erő és mindenféle létezés a mozgáson keresztül nyilvánítja ki. Ez az. ami a pránát mindenfelől magához vonzza. ebből a későbbi jógiktól elmondottakból valamit. keletkeznek. Továbbá a prána szót használjuk más értelemben is.

de újra elsimulna. hogy mikor valaki egy előadásban gondolatokat mond el és új kapcsolatokat teremt. ha nem lenne itt az ősi massza.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 42 nunk. melyek mind ismertek. annál komplikáltabb ez az út- . A prána megkísérel új árkot ásni s az agy ennek ellenszegül. a gondolatoknak mintegy utánajárva. mivel az emlékezés ennek az öreg "utcának" a bejárását jelenti. Ezért vonakodik az agy /és nem a publikum/ tudattalanul is. De amint új téma merül fel. További gyakorlatok során megváltozik a test alakulása és nem lesz többé az. annál konzervatívabb az agy. könnyű azokat követni. Ellenáll annak. Az ember szeret a kitaposott úton haladni. ami a gyakorlatok előtt volt. Ebben rejlik a konzervativizmus titka. Ez ősi massza nélkül nem emlékezhetnénk. Nos. hogy megőrizze ezt. Így minden további felvilágosítás nélkül megtaláljuk a magyarázatot. az új gondolatokat elfogadni. Minél gondolatgazdagabb az ember. akkor gondolataink mintegy utat vágnak az agyvelőben. s annál hevesebben fog új ideák ellen tiltakozni. Ha például a gondolkodó szervet mint tűt képzeljük el és az agyszubsztanciát mint lágy tömeget azalatt a tű alatt. talán észrevehették. Minél kevesebb "árok" fordul elő és minél kevesebb ilyen barázda van az agyban. aminek következtében a mondottak nem lesznek egyformán megértve. míg az ember hallatlan konzervatív gondolkodásmódjában helyet biztosít magának. mivel ezek a csatornák minden ember agyában már meg vannak ásva és az embernek csak követni kell azokat. hogy a jóga átalakítja a testet. hogy ásson magának az agyban. hogy minden új gondolat egy új barázdát kell. álruhát öltve. mit a prána tűje húzott. új csatornát kell ásni.

A végtelen egy kis része tudatunkban tükröződik és ezt nevezzük mi világnak. Ezen túl van a végtelen. Ez minden új gondolatra érvényes. Emlékeztetni kell magunkat a mi világunkról szóló magyarázatra. A vallások végtelennel foglalkozó területei beléptek a tudat síkjába. Az átlag ember a jóga gyakorlatok alatt. míg a másik része. elégtelen lesz. melyek a "világhoz kapcsolt" részekkel foglalkoznak. számunkra teljesen idegen. hogy a jógagyakorlatoknál kezdetben annyi ellenállással találkozunk. Új benyomás éri az agyat. melyeket az általunk ismert világ kínál. mivel mi abban valahol középen állunk. s ha erről ismeretet szerzünk. De az a része a vallásnak. s a vallásnak mindkettőt meg kell ragadnia. Ez megmagyarázza számunkra azt is. új "kanálist" húzunk az agyszubsztancián át és ez az oka. tehát az általunk ismert világgal foglalkozik. ott megrögződtek s az idő fogságában tér és okság kifejlődhettek s ez számunkra megbízhatóan közismert. méghozzá azokkal a lehetőségekkel. a filozófiai-psychológia. mely a világon túli végtelenséggel foglalkozik. szervezetének és ka- . s úgymond végtelen idő óta elgondoltuk ezt a világról. hogy az csak a végtelen lény tükröződése a tudat síkján. Az a vallás. miért lesz olyan gyakran elhanyagolva. a törekvés. tehát a végtelent is. miért olyan messzemenően ismeretesek a vallások azon részei. hogy az ember belső lényegét megtalálja. amelyik csak az első résszel.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 43 hálózat az agyban és annál készségesebben fog új ideák felé fordulni és megragadni azokat. új "kanális" keletkezik és ez az organizmus bizonyos zavaraihoz vezethet.

Az elmeszerv koncentrációja révén. akiről tudjuk. Az elme álhatatossága teszi hatékonnyá a koncentráció azon formáit. 36. egy szentet. akit tisztelünk. a jógi orrhegyén csodálatos jó érzést fog észrevenni. Vagy a szív fölött /meditáljunk/ mely az érzékek minden tárgyától megfosztotta magát. Saját gondolatainkra koncentrált gyakorlat a szájpadlás sajátságos jó érzését váltja ki.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 44 rakterének gyengeségeit látja előtérbe kerülni. Ez a szív . hogy lehetőséget adjon számunkra a legmegfelelőbbet választani. hogy teljesen szabad és gondoljunk az Ő szívére. egy jelentős személyiséget. 35. Ezek egészen természetes módon a koncentrációból következnek /dharana/. Ezeket a zavarokat minimumra csökkenteni gondolta ki Patanjali ezeket a gyakorlatokat. melyek a rendkívüli érzék észleléseket előhívják. ha a kapcsolat létrejött. Jelenítsünk meg egy szent embert. nyelvének gyökerével érzékelni tudja a hangokat. ha a tartós gyakorlatok ideje után ezeket a gyakorlatokat saját magukért műveli és kitartása is megmarad. kétségei eltűnnek. Ha valakit az elmeszerv nyugtalanságban tart. ezek a gyakorlatok kivezetik. nyelvhegyével csodálatos ízeket észlel mások gondolataira koncentrálva a nyelvének közepén megérzi azt.

. 39. egy elképzelés. De ez ne legyen rossz. Bensőnkben ekkor megjelenik egy sugárzó fény. Ez egy másik része a koncentrációnak. Vagy meditáljunk valami fölött. amint a susumna árama átfolyik rajta. Jelenítsük meg a szirmait kitárt lótuszt szívünkben. ami a koncentrációhoz vezet. Meditáljunk ezek fölött. Belégzés – visszatartás – kilégzés után. Vagy a sugárzó fényről meditálunk. egy hely egy táj. valami. 38. szirmaival fölfelé. Tekintsük az ilyen álmot realitásnak és meditáljunk fölötte. amit szeretünk. hanem jó. fordítsuk a lótusz virágot előre. 37. Ha ez sem lehetséges. ami megjelenésnek látszik. – angyalok jöhetnek és beszélhetnek velünk. amit mindennél jobban szeretnénk megvalósítani. Gyakran álmodunk. Meditáljunk az álomban elnyerendő megismerés fölött. túl minden bánaton. az extázis állapotában meghallhatjuk a szférák muzsikáját.. . Boldogságot ad az ilyen álom s ébredés után a benyomás mély lesz. meditáljunk valami szent fölött. Meditáljunk fölötte és megnyugszik az elme. Ha ez nem sikerül. van még egy másik lehetőség.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 45 elérte a teljes oldódást. ami kedves.

Ha a jógi vrtti-jén uralkodik. a felfogásra és a felfogottra irányítva elméje olyan /tiszta/ lesz. minden idegen gondolatot kikapcsolunk. hanem az ÉN-tudat. ami az atomból a végtelenig terjed. mint a kristály. Mi a következménye ezeknek a tartós meditációknak? Emlékezzünk arra. Így elnyugszanak az elmében a hullámok. Ezeken a gyakorlatokon át éri el a jógi a biztonságot a meditáció ezen formáiban. amelyek megfelelője a lélekben. Meditáljunk abban a lényegben. 41. amilyen az elmeszerv és a citta és harmadszor a módosult purusa. az érzékszervekben és az elmeszervben található. Ezen a gyakorlaton keresztül lehet az elmeszervet könnyedén akár a legnagyobbra. elmélyedt szemléletét a felfogóra. a második már szubtilisebb és ez folytatódik a még szubtilisebb felé. másodszor szubtilisebb tárgyak. azonosulunk meditációnk tárgyával. a vétel és a vétel eszközének hármasságát szemléli. úgy mondjuk nem a purusa maga. Ezen meditációban éppen olyan jól meditálhatunk a szubtilis. A meditáció három tárgya adva van számunkra. így létrejön a gondolat. mint a durva tárgyak fölött. vagy más anyagi tárgyak. Amikor meditálunk. először a durva tárgyak amilyen a test. Ebben a szutrában a jógi a vevőkészülék. tisztán .Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 46 40. hogy a meditáció első lépcsőjére a durva tárgyak tartoznak. amit Patanjali egy korábbi szutrában a meditáció különböző formáira mondott. akár a legkisebbre irányítani. – akadály nélkül.

42. amit "gondolkodással valónak" fogunk nevezni. A hangok keveréséből. amit végül megismerésnek nevezünk. .Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 47 mint egy kristály. tehát létrejön ennek a háromnak az összeköttetése. Az eddig megismert különböző meditációs lényegeket nevezi Patanjali "racionálisabb meggondolással" való meditációnak. a szó és aztán amikor az érzékek áramán át belülről megtapadt a jelentés. Erre bekövetkezik egy reaktív hullámképződés a cittában. A kristály átveszi a virág színét ha melléje helyezzük. A hang itt rezgést jelent: amivel az idegáramokat is elgondoljuk amik azt vezetik és a megismerést úgy mint reakciót. Ebben. még megtartjuk az alany és tárgy kettősségét. jelentésükből és az ebből következő megismerésből áll elő a samadhi – a "racionálisabb elgondolással" való. A következő samadhi a "magasabb részből" való. Később megmutatja nekünk a mindig magasabbakat. ami a megismerés. Dhyanas. vagy legalábbis közel azonos színű lesz vele. Először a külső rezgés jön létre. Minden eddigi meditációban a meditáció tárgya ezekből az összeköttetésekből állt. ahogy a szó összekötöttségén át a jelentés és megismerés is keletkezik.

A hanggal eltűnnek a hullámok is. Ennek a háromnak. Mi marad vissza? A reakció következmény és ez megismerés. a mintát. jelentés. hogy nem vagyunk képesek . amit racionális gondolkodás nélkül valónak fogunk nevezni. /hang. hogy nem lesznek többé összekötve. Ez a három a mi elmeszervünkben olyan szorosan van összekötve egymással. megismerés/ meditációban való gyakorlásán át elérjük. pl. mivel szó nélkül nem létezhetnek. mi fog történni. Először is meg kell értenünk mi ennek a háromnak a lényege. A tudat halkan mondja a tehén szót és ezáltal keletkezik egy hullám. Ami számunkra ismert és látható mint tehén. vagy mentes a qualitásoktól és már csak a /meditáció tárgyának/ jelentését fejezi ki. a szó. Ilyen hangok a lökése nélkül. Emlékezzünk csak. Ez a hullám képezi tehát a tehén megragadhatóságát. Ezt a hangot magunk képezzük. egyidejűleg a fülön keresztül nyert benyomás által a cittában egy hullám felemelkedik. tehén. Magunkban hordjuk ezt a csöndes lelket s ha kimondunk egy szót. hogy az elmeszubsztancia a lélekkel azonos és a rezgés. – /előáll/ ha az emlékezőképesség kifinomult. Önök meg fogják kérdezni. Megszabadulhatunk tőlük. nem lehet hullámot kelteni s ha ez nem kívülről jön. a valóságban a gondolkodószerv belső hulláma s a külső és belső hullámok reakciójaként képződik. ahogy azt nevezzük.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 48 43. a hang. halk rezgésben oszlik el. jön belülről és ha a hang elhalt a hullám is megszűnik. vagy a jelentést. ha a tehén szót hang nélkül elgondoljuk. A samadhi. Itt van mindenekelőtt a citta.

– az elemek és képződményeik. az elmeszerv. megtisztul az emlékezőképesség. A szubtilis tárgyak a tanmatra-nál. csak míg a korábbi meditációknál durva tárgyakat választottunk.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 49 elválasztani. Ezt a meditációt fogjuk racionális elgondolás nélkül valónak nevezni /nirvitarka/. Durva elemek. vagy finom részecskéknél kezdődnek. az elmeszubsztancia. /minden megnyilvánulás eredete/ az építőanyagok egyensúly állapota. rajas és tamas. Az érzékszervek. amelynek tárgya szubtilisebb. hogy nem vagyunk képesek egymástól megkülönböztetni. 44. Ez a folyamat magyarázatot kínál a megkülönböztetéssel és a megkülönböztetés nélkül való /koncentrációs mód/ számára. minden benyomás edénye és képesek leszünk a hármat egymástól világosan megkülönböztetni. az Én-princípium. sattva. az érzékek rezgésbe jönnek és a hullám mint reakció keletkezik. Ez szintén egy eljárás az előzőkhöz hasonlóan megfordítva. Ezek olyan gyorsan következnek egymásra. A szubtilis tárgyak pradhana-val végződnek. . ebben a meditációban a szubtilisebb részek vannak. Észleljük a hangot. 45. Ha ezt a meditációt elég hosszú ideig gyakoroltuk.

47. s amelyben bizonyítás és következtetés nem számít. egyedül a purusa a kivétel. A bizonyításon és következtetésen át elnyert megismerés. hogy rá vagyunk utalva ismereteinket a közönséges tárgyak direkt észlelésén azokból való következtetéseken. Amikor a koncentráció "megkülönböztetés nélküli" lesz. vagy avyakta /unmanifestiert/. 46. Az imént említett samadhiban sokkal magasabb fokot nyerünk el. Ezek a koncentrációs módok még /"magtartalmúak"/.. 48. melyben előrehaladni képesek leszünk. a közönséges tárgyakra vonatkozik. valamint szavahihető személyiségek állí- . "igazsággal eltöltött"-nek nevezzük. praktri /Natur/. a citta elnyer egy szilárd állapotot. die zusammenfassung der Sinnesorgane/. Az így elnyert megismerést... 49. ezek mind a szubtilis tárgyak kategóriájába tartoznak. /Das Denkorgan /elmeszerv/ oder der Bereich der Sinneswahrnehmungen." Magyarázatot ehhez a következő szutra adja. A gondolat az.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 50 mint a pradhana /Hauptsache/ kifejezései.

A jógik központi ideája az. Szavahihető személyek alatt a jógik a risiket értik.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 51 tásain keresztül elnyerni. Istent sem nem láthatom szemeimmel. A vallási igazságok. amiben képesek leszünk előrehaladni. Mindenek ellenére a jógik azt is állítják. hogy egyedül a szent írásokon keresztül számunkra a megvalósulás nem lehetséges. De ha a tanítást tettekre váltjuk. Ész okok csütörtököt mondanak egy meghatározott ponton. s ahol a tanúsításon kívül minden más lényegtelen. mégsem valósul meg semmi. elérhetjük azt az állapotot. hogy magunkat kívülállónak látjuk s a vallás tényeihez sem hozzátenni sem azokból elvenni nem tudunk. mit sem téve. ámbár életünk hosszán értelmesen gondolkodtunk s mivé lett a világ ezer év alatt? Eredmény az. Ez valósul meg a valódi vallásban. Olvasás. Ésszerű összhang. amit a szent írások tanítanak. amiben megvalósíthatjuk azt. . könyvek. külső érzékekkel nem ragadhatók meg. Ez a gondolat van a szutrában. hogy éppen úgy. Olvassuk bár el az összes Védákat. az előadás meghallgatása alatt. mint Isten és lélek. vagy elutasítás nem vallás. hogy éppoly nehezen találhatjuk meg a kulcsot az érzékeinktől való megszabaduláshoz. sem következtetés el nem érhet. hogy szavahihető emberektől erednek. ahová sem értelem. a vallás is egy távolabbi magasabb dimenzióban közvetlenül kitapasztalható. párbeszédek és minden más csak a talaj előkészítését szolgálja a valláshoz. /látók/ akiknek gondolataik a szent írásokban vannak lefektetve. sem meg nem foghatom kezeimmel és tudjuk azt is. A jógik szerint az egyetlen bizonyítéka az igazságnak a szent írásokban. ahogy az érzékelések tárgyaival közvetlen érintkezésbe jöhetünk. sem észlelés.

Észre fogják venni. minden más benyomást háttérbe szorítanak. s hogy továbbjussunk a koncentrációban. Itt ebben a pillanatban. mikor megkíséreljük Istenre gondolni. hogy az ember az Én megszokott határait túllépi a közvetlenül észleli a dolgokat. de ha vágytalanok vagyunk is felbukkan s megkeresi a lehetőséget. annak korábbi samskara benyomások állhatnak útjában. ami ennek a tudatfölöttinek elnyeréséhez vezet. Láttuk az előző szutrában. Sohasem léphetek túl rajta és ezért fekszik a tár megvalósulása túl az érzéki észlelésen. mely minden kreatúrában benne rejlik. képes túljutni érzéki és értelmi észleléseinek határain. hogy saját intellektusát önmaga transzcedálja. A jóga gyakorlatai során felébred az a képesség úgy. Hogyan van ez? Miért erősebb a koncentráció idejében? Minden erőnkkel . Az ember magában hordja a képességet és tehetséget. merülnek fel a samskarák. Ezért kell ennek az észlelési határnak. A jógik állítják. hogy ez az egyetlen út. Máskor nincs így. mindenek lényegét. 50. hogy gondolkodó szervünket megtöltse. egy képességet. gondolataik kezdenek elkalandozni. melyek magasabbak mint minden értelem.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 52 Amit közvetlenül észlelünk alap lehet a kulcshoz. hogy az ember képes túllépni rajta. Ebben a samadhiban előhívott benyomások. hogy mikor megkísérlik a koncentrálást. a természetes belső következtetésben mozogni.

akkor mondjuk. Miért a lélek s sokféle kötöttsége? A cittában emelkedő hullámok beborítják a lelket s mi csak kis részüket látjuk tükröződni. de mindketten egyformán tévednek. Máskor ez a reakció nem következik be. Egyáltalán nem szabad engedni. Ezért alkalmas az imént leírt samadhi. a képzett értelemnek. mérges vagyok. A lelket nem nézhetjük. A tudatlan. S ha ez a hullám . Emlékezni fogunk. a testtel. s amikor a szeretet hullámai emelkednek fel. s ugrásra készen leskelődnek mint a tigris. ilyenkor mondjuk. melyek mind valahol a cittában lettek megőrizve. nekünk tetsző gondolatot kell felszínre hozni és minden mást elnyomni és kizárni. – szeretünk. Ezek a samskarak különböző szintű erői. testét lelkének tartja. Milyen rettenetesen nagy számnak kell lennie a korábbi benyomásoknak. hogy a csapongó gondolatok felszínre jussanak. melyek a koncentráció útjában állnak. haragos a lélek mikor a hullámok ilyen természetűek. az elmeszervvel. Olyan hatalmas. s látjuk magunkat ebben tükröződni. Mikor minden hátralévő benyomás alól mentesek vagyunk. sőt minden más működést leköt és sakkban tartja azokat. ugyanis képes a samskarakat elnyomni. 51. hogy célunk magát a lelket nézni. mivel az egybe van kötve a természettel. a samadhi "magtalan" lesz. így pl. El kell nyomnunk őket. hogy leköti az ebben a koncentrációban felmerülő samskarakat.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 53 elnyomni igyekszünk s így ő is hasonlóan reagál.

Ezeknek az előadásoknak az eredete ezekben a benyomásokban van. A lélek igazi természete rejtve marad. Ő az egyetlen örök "egyszeres" a világban. s a lélek igazi szépségében egész nagyszerűségében megnyilatkozik. Semmi sem marad vissza. s mint ilyen sem nem születhetett. ezekben a lelket beborító samskarákban. hogy hogyan tarthatjuk azokat elnyomva a legjobban. s harmadszor. halhatatlan és oszthatatlan. ahogy a nagyobb tűz a kisebbet elsorvasztja. . sem meg nem halhat. hogy hogyan lesz olyan erős egy hullám. Ő az örökké élő megismerés kelyhe. hogy a lélek nem sokszoros. – ezt a koncentrációt. ahogyan a valóságban van. Ekkor először. míg a hullámok el nem nyugszanak. – magtalannak fogjuk nevezni. Ezért beszél nekünk Patanjali először ezeknek a hullámoknak a jelentőségéről. megismerjük.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 54 erőtlenség s a lélek ebben tükröződik. akkor ezt a samadhit. míg egyetlen hullám is a citta tengerén felemelkedik. s másodszor. s ha ez is letűnt. számunkra ez a gyengeséget jelenti. hogy az összes többit elnyomja. Csak egyetlen hullám maradt vissza. s ezt már könnyű lesz elnyomni. ezt az igazi természetet sohasem fogjuk észlelni.

munkálkodás a jógában. De ha az érzékszervek. akkor a kocsi futása egyenetlen lesz. – a paripák fölötti uralom tökéletes és a gondolkodó szerv – a kocsihajtó – a gyeplőket szorosan kézben tartja. ezért lassanként kell vele foglalkoznunk. inkább mindkettőn helyesen uralkodjunk. Az érzékszervek a paripák. Az első előkészítő lépés a kriya jóga. a kocsi el fog jutni céljához. Szó szerint azt jelenti. az értelem a kocsihajtó. Stúdium és a munka gyümölcsének felajánlása Istennek.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 55 II. . az emberi Én ül a kocsiban. a király. – ezt nevezzük Kriya jógának. a gondolkodó szerv a gyeplő. A ház ura. amikor a testet és az érzékszerveket vezetjük. Ha a lovak nagyon erősek és nem engedelmeskednek a gyeplőnek vagy ha a vezető értelem nem ért a lovak vezetéséhez. Önsanyargatás. Mi a helyzet az önsanyargatással? A gyeplőket szorosan kell kézben tartani. Azt a samadhit. a lélek az utas és a test a kocsi. nagyon nehéz megvalósítani. RÉSZ GYAKOROLJÁTOK A KONCENTRÁCIÓT 1. akaratuknak semmiképpen ne engedjünk. – munka. amivel az utolsó részt lezártuk.

Kiragadni azokat és szerintük élni. Sokkal intenzívebben kell alakítani. mondja. mert az érvek csak összezavarják az észt. Ha ezzel kész van. hanem olyan könyvek tanulmányozását. ami érték az ismeretekben és a salakot visszahagyni. a hattyú csak a tejet issza meg. válassza először az elsőt. Így kell nekünk is kiválasztani azt. Vada a logikai. Az egyetlen ami után törekednie kell. Tételezzük fel hogy a jógi túljutott a vitatkozós stúdiumain. ha tejet és vizet összekeverünk. A vada és a siddhanta. Eleget tanult ebből. Minden ismeretszerzés titka ezért a tudományos munkák kiragadása és kiválogatása. a vizet visszahagyja az edényben. Mit értünk ebben ez esetben stúdium alatt? Nem regények. A szent írásoknak két megismerési módja van. mint a kőszikla.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 56 Stúdium. Ha egy ember teljesen tudatlan. se kontra. Milyen cél nyugtalaníthatja? Semmi . míg el nem hallgatnak. Számtalan sok könyv van és az idő szorít. Tovább ezzel a stúdiummal se pro. de az embernek tudni kell azokat kényszeríteni. a bizonyítási eljárások vitáit és vitatkozást pro és kontra. ennek a következtetésnek még nagyobb intenzitása. vegye fel a siddhantát és jusson el ezáltal a végső következtetéshez. formálni. ami rendíthetetlen. Egy régi indiai legenda szerint. sőt semmit sem szabad tervezetlenül tenni. Lelki gyakorlatok kezdetben szükségesek lesznek. Egyedül az értelem iskolázása szükséges. mesék olvasását. A jógi az érveket és a stúdiumokat elhagyja és eljut egy következtetéshez. amelyekből a lélek megszabadítását megtanulhatjuk. Nem kell érvelni. míg eljutott meggyőződésének megszilárdításához. nem foglalkozunk. De ez még nem elégséges. siddhanta a rejtett megismerés.

Érvek és csupasz logikai kulcsok. Közülünk legtöbben az elmeszervet úgy kezelik. Csak ezek megszüntetése után lehet elérni. vagy dicséretet részelhetünk. egy áramlást hoz létre a cittában és minden ilyen mozgás visszaesést jelent. Az élet nem iskolásfiúk és vitaklubok csete-patéja. bánat lesz a része. Ezért szükséges a kriya jóga állandó gyakorlása. hogy ne az elmeszerv akaratát teljesítsük. hanem mindezeket hátrahagyva. ezért hallgat és nem érvel. Akiknek az uralkodás elégtelensége miatt akadályok merülnek fel a jóga útjában. Minden érv kimozdítja egyensúlyából. hanem a kriya jóga eszközével sakkban tartsuk. mint egy elkényeztetett gyermeket. Tudja ezt. s ehhez az értelem semmit sem használhat. ami által eljutunk az elmeszerv feletti uralomhoz és meghódíthatjuk ezt. csupán alárendelt jelentőségűek. Az értelem csak egy törékeny szerszám s csak a lélek által képes korlátozott megismerést közvetíteni. 2.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 57 és újra semmi. Ez a samadhi a bánat működő akadályainak csökkentésére szolgál. aki azt tehet amit akar. "A munka gyümölcsének odaadása Istennek" alatt nem azt értjük. hogy szemrehányást. Van sokkal magasabbrendű. A jógi az érzékek fölé akar emelkedni. békességben kell élnünk. .

tévhiten kívül? A lélek szenvedése csak tévhit. hogy a benyomások egy része némelykor rövidebb időre háttérbe szorul. Gyakran halljuk azt a kifejezést: "ártatlan mint egy csecsemő". úgyhogy nyilvánvalóan képes lesz uralkodni rajtuk. Oka a nem tudás és a többi négy. A bánat működő akadályai: a tudatlanság. Ezeknek e benyomásoknak különböző megjelenési formái vannak.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 58 3. a ragaszkodásnak. Némelykor szunyókálunk. de újra előjönnek. a vonzódás. Az utolsó megjelenési forma a "teljesen műkö- . Mindezek szülőanyja a nem tudás. Nem tudás a forrása az önzésnek. éppúgy mint egy Isten. 4. a korábbi tettekből visszamaradt samskarak működése meglehetősen csökkent. Mi más okozhat még boldogtalanságot? A lélek lényege az Örök boldogság. a tévelygésnek és az Én élethez való kötődésének. Minden szenvedésnek egyedül ezek a forrásai. Öt szenvedés. mégis lakhat a csecsemőben egy démon. Háttérbe szorított ezt jelenti. érzékcsalódáson. legyen az lappangó. A jógiban. aki fokonként kerül napvilágra. mint egy ötszörös béklyó tart fogva minket. az ellenszenv és az élethez való énkötődés. háttérbe szorított. kifinomultabb állapotban vannak. vagy teljesen működő. az önzés. Mi szomoríthat el a tudatlanságon. ha ezeknek az elfojtásoknak okai elhárulnak.

Az észlelő a valóságban az Én. vagy mint harag. Az Én-vágy az észlelő azonosítása az észlelés eszközeivel. végtelen oszthatatlan Én. fogjuk az én-rögeszme – nem tudásának nevezni. A benyomások különfélesége mind egyetlen forrásból ered. Hogyan lehetünk mérgesek. Ez a nagy tévedés. mi a nem tudás. Ez változatlan. mint jóság. a tisztátalant. egy nekik kedvező környezetben. gondolkodom. vagy boldog vagyok. S ha változatlan hogyan . – mérges vagyok. 5. Meg kell először tanulnunk. Ezek az Én eszközei. a határozóképesség a buddhi az elmeszerv a manas és az érzékszervek az indriya-k. De melyek az eszközök? Az elmeszubsztancia a citta. a sugárzó. és ez az ember Énje. Ez a nem tudás. ami a nem örökkévalót. működésüket maradéktalanul kifejthetik. a tiszta örök. vagy haragosak? Azonosítjuk magunkat az Én-nel. öröknek. Mind úgy véljük: én vagyok a test és nem a tiszta. – van értelmem. melyekkel a külső világot észleli és az ő azonosulását ezekkel az eszközökkel. Elképzeljük az embert és mint testi megjelenést látjuk. a szenvedéssel járót és a nem Én-t. Azt mondjuk. Tudatlanság az. az örökké boldog Önvaló.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 59 dő". Ez hát a tévedés. amelyben a samskarak. 6. tisztának boldognak és az Önvalónak /atman/ tartja.

Az ellenszenv a szenvedéssel kapcsolódik. Mi befolyásolhatja? A világban semmi sem gyakorolhat rá befolyást. Gyakran nagyon sajátságosnak találjuk a szórakoztató dolgokat. ami jó érzést kelt bennünk. 8. A vonzódás az. Ezt nevezzük vonzódásnak. Az élethez való ragaszkodás. Egyes dolgokban szórakozást találunk és értelmünk. hol kedvünket nem leljük. 9. a tudós emberben is megvan. Ez az "élethez való kötődés" különösen az állatoknál mutatkozik. de elvben ez úgy van. Sohasem vonzódunk oda. ami a gyönyörrel kapcsolódik. Gyakran megkísérelték az eljövendő élet teóriájára alapozni. mint egy áradat arrafelé folyik s támaszul szolgál ugyanannak a kedv-gócnak. 7. ami nekünk bánatot okoz. Mit változhat? Törvény nem férhet hozzá. Mindentől. amit az ember olyan nagyon szeret az . lehetőleg gyorsan igyekszünk szabadulni. végtelen és mindenütt jelenlévő. a maga természetében gyökerezik. hogy mindenhez ragaszkodunk. bár mi nem tudásból azonosítjuk magunkat az elmeállaggal és kedvet vagy bánatot vélünk észlelni.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 60 lehet egyszer haragos – máskor meg vidám? Alaktalan ez.

úgy megint nem mondtunk semmit. vízbe fognak fulladni. Ha a tapasztalás lenne a megismerés egyetlen forrása. Minden munka. Tegyük ehhez még hozzá. Tehát az Én megelőző tapasztalatok nélkül ezt nem hozhatná létre.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 61 életben. Mi az ösztön? Sokféle ösztönünk van. egy bizonyos gyakorlat után ösztönössé válik. semmi más mint "visszaképzett értelem" s ez mindenképpen logikus. Indiában ez az Én-odakapcsolódás az életre az előző életek tapasztalatára és az exisztenciára támaszkodik. hogy minden megismerésnek tapasztalat az eredete. hogy vizet természetes elemüknek tekintsék. hogy minden amit mi ezen a világon ösztönnek nevezünk. hogy ezek az érvek nem sokat használnak. hogy semmit sem állíthatunk. a kacsák a vizet szeretik s ez mindkettőjük korábbi tapasztalataira vezethető vissza. Ha például igaz az. A csibék a héját rettegik. . Ez újra csak egy szó és nem magyarázat. amiről semmilyen tapasztalatot nem szereztünk. Ha ezt ösztönnek nevezzük. Gyakran megfigyelhetjük. vagy ragadhatunk meg. Ahogy a kikelt csibék a magot elkezdik felcsipegetni. Magától értetődik. hogy a tyúkoktól kikeltetett kiskacsák a napvilágra születés után rögtön vízre szállnak. ti. hogy ők is egy jövendő élet utáni követelést hordanak magukban. korábbi tapasztalat következménye. hogy a nyugat országaiban ez az "én-odakapcsolódás" az életre. de a legfigyelemreméltóbb mégis az. hol tanulhatták volna meg a csibék a takarmányt felcsipegetni. de csak az emberekre vonatkoztatva. mivel minden ösztön. automatikus lesz. míg az állatokat kizárja. világos. míg gondozó anyjuk azt hiszi. vagy a kis kacsák. mintegy az eljövendő élet lehetőségének a kulcsa.

amely átadja azt a testnek. mint az élethez való ragaszkodás maradéka jelenik meg. hogy ez a tapasztalat egy meghatározott léleké. minden amit most ösztönnek nevezünk. A vrttik a citta hullámai. hogy minden megismerésünk csak észlelés. Így van ez mindenütt a világegyetemben és ezen alapszik Indiában a reinkarnáció alap érve. Láttuk. már durvább természetűek s ezeket már érezhetjük és észlelhetjük. Látjuk. Ezért tapasztal a gyermek félelmet. tehát könnyebben is uralkod- . Ez a reinkarnáció tana. – nevezzük észnek. tehát kapaszkodást az élethez az idő futásában. Ezek a samskarak a cittában lappanganak rejtve és szubtilis állapotban. Az én a legtudósabb emberben. csupán a felszín alatt hatnak. A jógik psychológiai nyelvében ezek a samskarak. vagy egyszerűen csak biológiai? Tehát a kis kacsa tapasztalata az ősök tapasztalata is. a jógik az elmeállag tapasztalatának tartják.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 62 A kérdés csak az. azok számára akik értelmes nézetekkel bírnak. mivel korábbi bánatok emléke benne lakik. vagy csak a sajátja? Tudósok biológiainak. hogy ez az ösztön. Minden korábbi haláltapasztalat elmerül a tudattalanban és az is amit ösztönnek nevezünk. csupán ösztönné alakult és ismét az értelemhez tér vissza. korábbi tapasztalat gyümölcse. aki ismeri a test múlandóságát – és felteszi a kérdést: mit jelentsen mindez? Volt már testünk. Az én. tudattalanná válik. vagy ösztönnek a tapasztalatok csatornáján érkezik. Tovább élnek a cittában nem tétlenek. A rendszeresen visszatérő tapasztalat különféle félelempillanatokat okoz. de a lélek halhatatlan.

nem sok remény van. hogy forrni kezd bennem a harag s míg tovább beszél haraggal eltelve. azt a stádiumot. Valaki mond nekem valamit nagyon goromba tónusban és észreveszem. Szenvedélyeink uralkodhatnak és csak ha már gyökerükről megragadtuk őket. Mikor egy buborék a lélek mélyéről felszáll. hogy bármilyen szenvedélyt kényszeríthessünk. amikor sikerült nekünk a szubtilisebb okokat megragadni. sohasem kelhetnek ki. úgy ezek a szenvedélyek sem ébredhetnek fel soha ismét. ha földbe vetni megkíséreljük. Ezen a megjelenésen már csírájában. A legtöbb ember nem ismeri fel egyszerre a szenvedélyek e szubtilisebb formáját. ha sikerül okainak alapjáig lehatolnom. nem vesszük észre. Míg fogva tartott. amikor áttörte azt és a víz fodrozódni kezdett. Akkor leszünk a citta hullámainak urai először. De milyen kapcsolatban van ez a szubtilis ösztönnel? Hogyan engedi uralkodni? Ha mérges vagyok az elmeszubsztanciában egyetlen nagy haraghullám lesz. S ha elvetni nem sikerült.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 63 hatunk rajtuk. – a harag és én egyek voltunk. a gyökerénél kell – még szubtilis megjelenési formájában – uralkodnunk. csak ha már a felszínre ért. Mikor szidalmazni kezd engem. elfelejtem magam a haraggal azonosítani. mielőtt tudatossá válna bennünk működése. hallom. mielőtt azok nagyra nőhettek volna. de a harc akkor lesz eredményes. irányítom. én voltam a harag. úgy vélem engem is eltölt a harag. . amiben a tudattalanból elkezd felemelkedni. könnyedén kézben tarthatom és harcolhatok. Látom. leszünk képesek a "magokot megpörkölni". Mert amint a megpirított magokat.

A "működések gyűjtőedénye" alatt. hogy az önkéntelen a haragon és gyűlöleten uralkodni fog és sakkban tartja azokat. amit el kell végeznünk. melyek később durvább formában kerülnek felszínre. a samskarak összességét értjük. vagy a láthatatlanban tapasztalhatók. 11. hónapokon. az önzést. Bármilyen munka. /zavarok/ működő akadályaiban van.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 64 10. tűnnek el egyidejűleg a szubtilis benyomások. pl. eredeti állapotukban fogjuk legyűrni. Csak amikor a citta. . Meditációval kell /durva/ módozatait visszaszorítani. – ami egy következmény – okaira visszavezette. az elmeállagban egy hullám alakját veszi fel. – elnyomásukkal. A samskarak szubtilis benyomások. éveken át foglalkozunk. Ezeket a szubtilis samskarakat. 12. Hogy tudunk majd uralkodni ezeken a szubtilis samskarakon? Ha működésüket eredeti okaikra vezetjük vissza. Meditációval az elmeszubsztancia elnyomja a hullámokat és ha a meditációval napokon. Úgy véljük. A működések gyüjtőedényé-nek eredete. míg második természetünkké nem válik. úgy. A meditáció igen jelentős eszköz. ezen hullámok keletkezését megakadályozni. melyek ebben a látható életben. ezen bánatok. A meditáció egyedül nem képes összetörni őket.

tetteink szubtilis gyökerei. ahol követelését nem lehet többé teljesíteni. már ebben az életben meghozza gyümölcsét. Tehát még itt kellett hogy legyen. mivel a jógik szerint e végén mind-mind bánatot okoznak. a samskarák nagyon erősek. itt vannak még mindig. ezek az okok azok. Azért tartják a jógik ezeknek a benyomásoknak összességét – legyenek azok jók. A jógik számításba veszik. hanem már ebben az életben. aki a jobb samskarák igen nagy mennyiségét volt képes felhalmozni. csak szubtilis formában. végül bánatot eredményez. hogy olyan ember. Minden kedv. Minden élvezet még több élvezet vágyát ébreszti fel s bánat lesz a következménye. mindig többet követel és ha elért egy pontig. Az ember vágyakozása nem ismer határokat. vagy rossz és lesz szubtilisebb formában megőrizve. Vidám és szomorú gondolatokat egyformán a "bánat működtető" akadályoknak nevezzük. vagy roszszak. Éppen így viszonylanak a samskarakhoz. ami az érzékekből ered. Így merül el minden tett és gondolat. ha- . nem szükséges meghalnia. bánat lesz a következmény.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 65 az elvégzett munka után a hullámok eltűnnek. rendkívüli harag. Ritka esetekben. melyek ebben vagy a következő életben új működéseket fognak előidézni. különben nem emlékezhettünk volna. – a bánat olyan "működő akadályainak" melyek elzárják a lélek szabadulásához vezető útját. de nem. gyorsan meghozzák gyümölcseiket. ha pl. legyen az jó. Ha megpróbálunk emlékezni a munkára. vagy jótett. a hullám ismét felemelkedik.

a földön nagy távolságokra küldhetjük. Amit mi szellemnek nevezünk. Ez az erő tölti el a növényeket. de erre vezetékekre. Különböző ilyen eseteket említenek a jógik könyveikben.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 66 landó teste egy istenivé változhat át. Ez azt jelenti. Miért ne tehetnénk ezt meg mi is? Képesek vagyunk lelki energiát kisugározni. A jógik állítják. Miért ne lenne ez lehetséges? A táplálékfelvétel physiológiai kényszere a naperőkből történő asszimiláció. a hogy azokat tetszés szerint magunkban hatékonnyá tehetik. míg a természet erre drót nélkül is képes. Ezek az emberek testük anyagát átváltoztatni képesek. nyilván nem ez az egyetlen lehetséges erő-asszimiláció. Nos. hogy az idegfluidum egy bizonyos tömegét tartalmazza az elektromosságnak . A jógik azt állítják – nem szükséges ezeknek alávetni magunkat. ha ez a helyzet. hogy többé nem betegszenek meg és elmegy mellettük az. így mi is a saját szubsztanciánkból kialakíthatjuk az idegek hálóját s nem másként. hogy a szokásos eszközöket igénybe kellene venniük. drótokra van szükségünk. mint az elektromosság. új módon rendezik el sejtjeiket. amit mi halálnak nevezünk. mint ezeknek ez idegeknek vezetékein keresztül tevékenyek lehetünk. egészen olyan. anélkül. hogy a nap-erők megfelelő mennyiségét kell magunkba felvenni és sajátunkká tenni. Az elektromosságot. Más a növényeknél és más a számunkra. Világos. Ez a processzus más a föld számára és más a miénkre. bár erőt asszimilálunk minden esetben. ez torzul el az állatokban és az állattól ez ember felé. hogy képesek a lélek hatalmával erőket aszszimilálni. Ahogy a pók hálóját saját lényegéből szövi s kötve marad hozzá és fonalai mentén mozoghat.

különbözősége. hogy ez lehetséges. – amit most automatikusan cselekszünk – új alapokra fektetni. képesek leszünk magunkat.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 67 és mivel polarizált. sem halált nem fogunk többé ismerni. sem betegséget. De annak az embernek a számára. mint nélkülük – dolgozni képes. nem sokáig élhetnénk. Mi vagyunk a test urai és benne lakunk. elveszti minden jelentőségét. Később. minden elektromos erőirány számára érzékeny. Képesek leszünk az idegrendszerek segítsége nélkül minden lénnyel együttműködni. Automatikusakká lettünk és életünk elfajult. Ki változtatja át a táplálékot a vérben? Biztosan mi tesszük ezt. amint lehet. De miért ne küldhetnénk ki szellemi energiát anélkül a segédeszköz nélkül? A jógik állítják. hogy sem születést. Ki építi fel a testet ha nem mi? Ki veszi fel a táplálékot? Ha ezt más tenné. nevezünk egy embert élőnek és amikor működésük megszűnik – halottnak. elrendeltsége feltételes. Elfelejtettük milyen módon kell sejtjeinket rendben tartani. Csak elvesztettük a tudást. s ha ez sikerült nekünk. Ki tisztítja a vért és küldi szét az erekben? Megint csak mi. Ha ez a rend. . hogyan maradjunk fiatalok. Ezért kell azt. Amikor a lélek ezeken az idegpályákon át működik. Minden test a világban tanmatra-kból áll. a világegyetem mint "hatómező" megnyílik számunkra. aki – úgy ezekkel az idegpályákkal. tetszés szerint megfiatalítani úgy. ahogy ez mindig is volt. Elektromosságunkat csak az idegek vezetékein át küldhetjük. mi is képesek vagyunk a testnek egy véleményezett rendet tulajdonítani. születés és halál. Mi vagyunk az urak és helyreállíthatjuk a rendet.

korábbi samskarák következménye és a samskarák újra meg újra. aki egy haragos tettet elkövet biztos lehet benne. ez egyik ember lesz. Mindenki. A könnyebben keletkező okokból fejlődik ki a "működés". a samskarák itt vannak. Tehát azt mondja ez a szutra. gyümölcsei is lesznek az életben. Amíg egy szubtilis működés a következő történés oka lesz. lesznek akik követni fogják. s egy másik ahol csak áll.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 68 13. hogy míg az okok előfordulnak. vagy megy a boldogtalanság követi és minden bánattá válik körülötte. vagy mint bánat-tapasztalás. Az életben is különféle működő lényegei vannak a Karmának. hogy gyümölcseként bánatot fog szüretelni. Egyik ember ötven évet él a másik százat egy harmadik meghal két évesen és sohasem jut el az érettségig. . gyümölcseik – lényegük különféle részeinek alakjában – elmaradhatatlanok. egy harmadik démon. mint kedv. későbbi tettek okai lesznek. a másik angyal. Ezeket a különbségeket az életben korábbi Karmák okozzák. Minden jelenlegi tettünk. ismét egy másik állat. Míg gyökerek – okok – vannak. Ezek mind saját múltjának következményei. Az egyik mintha örömre születne s mikor elvonul egy erdőben. A jóga filozófia szerint minden jó tett örömet okoz és minden haragos bánatot. A növény magot terem amiből új növény keletkezik és így tovább. megnyilvánulnak és előidézik a "működést". Amíg gyökerek vannak.

vagy mint a minőségek ellenhatása áll elő. magát a szeretetet ismeri fel az ember villámlásszerűen. közismert. A bánat. a szeretet az egyetlen állandóság. hogy okozójuk bűn. belátható tehát. . hogy az ember megkülönböztető képességet és józan értelmet birtokol. A nagy király.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 69 14. A megkülönböztetőnek minden egyformán szenvedés. Yudhishthira mondta egyszer: "Az életben az a legcsodálatosabb. mégis mindenki azt hiszi. lassan. hogy maga a hitvesi szeretet a gyermeki szeretet és a barátság is elmúlik." Bolondoktól körülvéve őrizzük meg magunkat az egyedüli kivételes bölcsességnek. Látjuk. A jógik azt mondják. vagy mint a boldogságérzés elvesztésének a lehetősége. vagy mint új vágy a tudat alatt elnyomva áll. hogy önmagukat újrateremthetik és egymásba átfolynak. vagy erény volt. mert ez vagy mint következmény. vagy kedv gyümölcseit hordozzák. De a szeretet is önzés és a jógik azt mondják. hogy neki sohasem kell meghalnia. Körülöttünk minden lehetséges példája a tévelygésnek szemünk előtt kell hogy tartsa. 15. Minden múlandó ebben az életben és amikor minden félresikerül. fel fogjuk végül fedezni. hogy az emberek élethossziglan egy lidércfényt követnek és nem képesek vágyaikat lecsendesíteni. aszerint. amit élv-nek és bánatnak nevezünk. mi az. hogy minden percben látunk embereket meghalni.

s csak amire várunk." 17. hogy gyümölcsét a jövőben meghozza. 16. Ekkor lesz része a lemondás. "a samskara-kon az eredetükhöz való visszavezetésen át kell uralkodni. Soha eddig még nagy ember az ő nagyságához másképp nem jutott el.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 70 s hogy milyen hiábavaló. Mit észlelünk? Az egész természetet az értelemtől a durva anyagig. hogy gyümölcsöt a jövőben meghozza. A kényszerűség oka. az észlelő azonosítása az észlelttel. fogja elnyerni a másikat. Minden öröm és minden bánat a purusának az elmeszubsz- . milyen álomszerű ez a világ. mint az érzéki vágyakról és élvezetekről való lemondással. Ki az észlelő? Az emberi Én. amikor azt mondja. majd oda ráncigál. de soha sem az életre való megtapadáson keresztül. Az elkerülendő ok. s ezáltal a tartós boldogság lehetetlenné válik. A még be nem következett kényszerűséget kerüljük ki. a purusa. a másikat még fel kell dolgozni. s látható lesz felületesen a túlsó oldal. Csak amikor az ember már feladta ezt a világot. hogy a természeti erő minket majd ide. néhányat éppen feldolgozunk és néhány még készenlétben van. Néhány karmát már feldolgoztunk. Az első mindenkorra el van intézve. vagyunk képesek uralni és kényszeríteni és erre kell minden erőnket irányítani. Ezt érti Patanjali.

18. – tehát a természet – elemekből és organizmusokból áll. Nem szabad elfelejtenünk. elmeszervet. odamentek hozzá és így beszéltek: – Te vagy a legmagasabb Isten. feladata a tapasztalás és megszabadulás. elemekből és szervezetekből áll.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 71 tanciával való összeköttetéséből áll elő. lényege szerint megvilágosult. A tapasztalás. az összes többi istenek parancsaidra várnak miért vagy te itt? – Indra így válaszolt. vagy aktív-nak. Amikor néhány isten őt így látta. vagy bánatot észlelni. A purusa. /a tapasztaló számára/ A tapasztalat. – lényegük szerint vagy megvilágosodottnak /sattva/. aki egyszer egy sárban hempergő disznóvá változott s a disznók és malacok roppant sokasága között. A durva és szubtilis elemek. remekül érezte magát. mintha nem emlékezne többé az ő hatalmas isteni lényegrészére. aktív és tehetetlen. Mi a természet célja? Hogy a purusa tapasztalatokat gyűjtsön. amelyek a természetet alkotják. /rajas/. hogy a purusa e filozófia szerint tiszta és csak amikor a természettel "összekötött" látszik a tükröződés következtében örömet. – így az érzékszerveket. stb. . vagy tehetetlennek /tamas/ nevezzük. Van egy történet Indráról a legmagasabb istenről.

ő a megismerés maga. a nagy Atman-nak. a végtelen Lényeg-nek. a purusa az élet maga. Ha tükröződik valamiben. Az istenek felhasították disznótestét s mikor kiszállt belőle és észrevette milyen mocskos álom kerítette hatalmába. hogy a lélek szeret. ahol nyomor jajgatás és könnyek aranyozott csapdájában görgetni. Egy idő után arra az elhatározásra jutottak. aki szabad születéstől és haláltól a saját nagyszerűségében nyugszik. Úgy tűnik csak. nagyon jól érzem itt magam. De ez még csak hagyján. elfelejti. él. A purusa nem él. birkózunk a világgal. Sohasem voltunk . De ezek nem qualitásai. A szegény istenek tanácstalanok voltak. A purusa nem szeret. ezen a disznóéleten kívül nincs is más. Szeretet. Így merülünk bele mindnyájan ebbe az álomvilágba /maya/. lét.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 72 – Hagyjatok csak engem. vagy megismer. hogy a disznókat sorra megölik. nevetni kezdett. disznóvá változott és azt hitte. a purusa a szeretet maga. az ég számomra teljesen közömbös. hogy elfajult. Ráadásul a világot is ehhez a disznóélethez akarta lehúzni. amíg ezek a sertések és kis malacok az enyéimek. hanem lényege. Amikor a purusa a természettel azonosítja magát. Amikor valaki odamegy hozzá és mondja: te nem vagy disznó – harapni és visítani kezd. A lélek nem ismer meg semmit. megismerés. Tévedés azt feltételezni. hogy ő végtelen és tiszta. nem a purusa qualitása. mint ennek a valaminek qualitásaiként fejezheti ki magát. Indra sírni jajgatni kezdett. Mikor mind elpusztult. hanem lényegei a purusának. Ő. a legmagasabb Isten.

de sohasem szabad elfelejtenünk. feleség. A jógik azt is megmutatták. hogy mindez csak múlandóság és át kell esnünk rajta. Mindnyájan belebonyolódtunk ebbe a hálóba és meg kell szabadítani magunkat belőle. vagy barát. A jógik azt is megmutatták. kik vagyunk tulajdonképpen. ha sohasem felejtjük el. A tapasztalat az egyik nagy tanítómester. Mindnyájunknak tapasztalatot kell gyűjtenünk. Szerezzük meg tehát azokat a tapasztalatokat. hogy legyen türelmünk ezt megtanulni. de ezzel gyorsan végezzünk. . hogyan tart a boldogtalanság felé. mely a valótlanságból keletkezett. hogy ez csak a tapasztalásra vonatkozik. az az. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk és mindent meg kell tennünk. hogy a tapasztalás az egyetlen kiút. Át kell esnünk különböző tapasztalatokon – emlékezetünket mindig az ideálokra függesztve. hogy a purusa a természettel összekötve azonosulva az elmeállaggal és a világgal. ahol a világ egy cseppnek látszik csak abban az óceánban. Tapasztalás örömről és bánatról. Épen fogunk kikerülni ebből. a természet sohasem volt bilincs a számunkra s amit a jógik tanítanak nekünk. Sohasem felejtjük el. Lépésenként vezet minket oda. mint férj. hogy utat nyissunk magunknak a szabadulásba.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 73 egy törvényhez kötve.

A sankhya szerint a természet anyagából és a világegyetemet működtető okból áll. ez az egyetemes értelem. A természetet teremtése előtt nem határoltnak /avyakta/ nevezzük. amiből minden egyes emberi értelem. ami azt jelenti. itt újra szeretném figyelmüket felhívni. vagy név.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 74 19. Amikor ez az egyensúly megbomlik és a három építőanyag különféle módon elkezdi magát lekötni. a buddhi pedig felkínálja az individuális mahatnak. a rajas az aktivitást. amelyben a három építőanyag tökéletes egyensúlyban van. egy-egy részt birtokol. hogy a benyomásokat összegyűjtse és továbbadja. A legmagasabb megnyilvánulás ami ebből a három építőanyagból a természetben keletkezik a sankhya szerint "Mahat" vagy értelem. tudatlan és nehéz. Tamasz-ból áll minden ami sötét. a rajas a tevékenységé és a tamasz túlsúlya a sötétség a bágyadtság. működésükből a világegyetem keletkezik Ez a három építőanyag található meg minden emberben. a szomorúság és tudatlanság következménye. mind egy állapot. hogy nincs különbség benne. a nem határolt. A sattva túlsúlya megismerés következménye. a sattva a világosságot és nyugalmat jelenti. A mahatból keletke- . tökéletesen a sankhya filozófián alapszik s erre a kozmológiára. mint arról már szó volt. a csak jelzett és a nem jellemző. Három építőanyagot tartalmaz: ezek a tamasz. alak. hogy döntsön felőle. A sankhya filozófia élesen különbséget tesz a "manas" az elmeszerv funkciója egyszerűen abban áll. rajas és szattva. A qualitások megjelenési formái: a határolt. A jóga szisztéma.

minden egyetlen szubsztancia produktuma s csak durvább. Semmi másra nem hasonlít sem buddhi. a durvák pedig a jelenségek. melyeket észlelhetünk. vagy szubtilisebb megjelenési formáikban különböznek egymástól. jelzettek. A sankhya szerint a természet fölött áll a purusa. a nem körülhatárolttal a szubtilis építőanyagokat a tanmatrákat értjük. sem nem a durva építőanyagok. hogy az értelemtől a sziklatömbig. hogy minden embert egy meghatározott fényburok vesz körül. hogy a jógik képesek lesznek ezt észlelni. amiből másfelől a szubtilis építőanyagok keletkeznek. De ha a jógát gyakoroljuk – így mondja Patanjali – észlelőképességünk egy idő után annyira kifinomul. sem elmeszerv. Így meg fogjuk érteni a szutrát. Ami nem kötöttségekből keletkezett. vagy határolatlanok. hogy a tanmatrákat valóban észlelni fogjuk. amiből következik. mivel semmiféle eredmény nem sajátítja. A szubtilisek az okok. Ezek kerülnek összeköttetésbe a látható világ durva építőköveivel. hallhatatlan kell hogy legyen. A körülhatárolt jelző a durva elemekre vonatkozik. vagy nem jellemzők. A sankhya állítja tehát. sem a tanmatrák. Nem mindenki látja . saját lényege szerint teljesen különböző.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 75 zik az Én-tudat. vagy határoltak. Minden életlényeg egy határozott fényt sugároz ki és erről mondja Patanjali. Így azt is. aki nincs benne az anyag módozataiban. melyeket az átlagember már nem érzékelhet. Nincs velük kapcsolatban. hogy a qualitások. egészen önmagában. Számtalan ilyen lélek van /purusa/. az halhatatlan és elmúlhatatlan. hogy a purusa.

vajon az emberek. Miért épít az ember templomokat az Isten szolgálatára? Miért nem imádhatja bárhol? Ha lényegét nem is értették az emberek. Nem az épület. a hely annál tisztább lesz. ahová csak megyünk. Az emberek voltak azok. és ezt felejtjük el mindig. aki egy kevés szattvát magáénak mondhat. hogy templomokat. úgy ahogy a virágok folytonosan finom részecskéket küldenek ki. Ha csak rossz emberek járnának ide. amit az ember újra megszentel. mint a többiek. amiket mi mint illatot érzékelünk.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 76 ezt. hogy az emberek eredeti jelentőségére már nem emlékeznek. Naponta jártak oda emberek. A nehézség csak az. minél többen szentelik meg. szentélyeket építsenek. ha érintkezésbe kerülnek vele. mindenütt betölti a levegőt. s a lovakat a kocsi mögé fogják. Nap mint nap a jónak vagy haragnak áramait küldjük ki és az. Ezért támadt az emberekben az a gondolat. de mindenki sugározza ezt a tanmatrát. Bölcsek és szentek. . s nem szabad elfelejtenünk. hogy tisztaságunk attól függ. odamenne. akik ezeket a helyeket megszentelték. a templom. ezek a helyek is éppen olyan rosszak lennének. akik ott összegyűlnek. de az ember az ok. megszenteltek-e. hogy az Isten szolgálatának helyei idővel jó tanmatrákkal töltődnek fel. állandóan roppant befolyást gyakorolnak környezetünkre Az ember képes magát ily módon megtisztítani s a tiszta test képes másokat is megtisztítani. Ha mindenki. akik sok szattvát birtokolnak és ezért képesek azt ki is küldeni. míg végül a működés okaihoz visszatért. ezt mégis észrevették. s minél gyakrabban történik meg. a hely felébresztené benne a szattva működését. Ebben van minden templom és szent hely jelentősége.

A. hogy a szellem utolsónak fejlődik ki. B-t fogjuk elsőnek mondani. Legyen az A B A B. Az utolsó a "nem jellemző". egy végtelen sort.. A kérdés csak az.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 77 A következő. A csak jelzett. Ez csak a szemléleti módtól függ. vagy B. ahogyan a durva tárgyak is egymásra hasonlítani látszanak. . a vallási és a tudományos. amit mi durva matériának nevezünk. majd azok emberré. sőt a végén áll. egyaránt megfelel az igazságnak. ami csak visszfényét alkotja. A sankhya és minden vallásos ember a szellemet a sor elejére helyezi s így a sorrend ez lesz: Szellem – Anyag. ez azt jelenti. A modern filozófusok azt állítják. Ha a sort mint A B nézzük azt fogjuk mondani. hogy a teremtésben legfelül a szellem áll és belőle jön elő az. vagyis. Mindketten azonos lánc szemeit gondolják el. egy személy beavatkozásától függetlenül szemléli. a természet első megnyilvánulása. a "csak jelzett" az intellektust /buddhi/ jelenti. A szellem átél egy korlátozást és anyag lesz és ez ismét az értelembe torkollik és így veszi ez a processzus kezdetét. Vegyük pl. hogy a szellemtelen dolgok fejlődnek lassan állatokká. A tudósok a fősúlyt az anyagra fektették és így az ő szemléletükben a sorrend: anyag – szellem. Mindkét állítás. Itt a vallás és a modern tudomány egymástól nagyon eltérőnek látszik. Minden vallásban megtalálható a világ-lélek által való teremtésnek gondolata. az első. Nem a szellemből jön minden elő. Az ind filozófia a szellem és anyag fölé egy Én-t a purusát helyezi és ez magasabb mint az értelem. az A. Minden további manifesztáció ebből fejlődik. míg ha B. melyik állt először. A-ként szemléljük.. Ha az ember az Isten-tant psychológiai jelentésében.

Éppen így marad a szellem Aeonokon át fenn. Ha Önök azt állítják. A lélek maga színtelen. A test a szellemmel ugyanolyan vonatkozásban áll. amely felveszi a test alakját s megváltoztatja magát úgy. mint a köröm a testtel. de száz darabját levághatjuk. A köröm egy része a testnek. eldobhatjuk. . Mégis miért látszik a lélek boldognak. hogy kell egy magasabbnak lenni. mivel változik a fejlődésben és bomlásban. a lélek föléjük rendelt és nincsenek tulajdonságai. Ez ismét a sankhya filozófiája. egymástól örökre elválasztva. Ha egy piros virág mellé egy tiszta kristályt helyezünk. a természetben bennefoglaltatik és szükségképpen hozzá van kötve örökre. az is pirosnak fog látszani. a test mégis az marad. Éppen így boldogság. Az értelem nem elévülhetetlen.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 78 20. ami volt. Természet és lélek két teljesen különböző dolog. Látjuk. s jóllehet tiszta. Ő nem lehet a szabad. vagy boldogtalannak? Oka a tükröződés. csak egy tükröződés következménye. látása az értelem színeitől meghatározott. hogy az értelem összeköttetést jelent. hogy ebben a filozófiában a legalacsonyabb formától a legmagasabbrendű értelemig. mivel minden ami az anyagi világ résztvevője. hogy a test is változik és lényege szerint a testtel közel azonos. Mi lehet elmúlhatatlan? Az értelem biztosan rá fog jönni. míg a testet levethetjük. Ki szabad? A szabadság kell hogy a történések okain túl legyen. A sankhya ellenben azt állítja. Az észlelő a tiszta szellem. minden a természet tartozéka. vagy boldogtalanság csak látszata a léleknek.

mint gondolkodóképesség stb. hogy akaratunk mindent áttörni képes. Mégis hogyan állnak az összes észlelések egymással összhangban? Hol lesznek egységesen összefogva? Ha ez az agyban lenne. Ez a purusa az ember igazi lényege. mint értelem. A jógik mindkettőt helyesen magyarázzák. Ez az a fény. Ha fejjel akarunk a falon áttörni a fejünket a falnak vetjük. Két dolog ismerete a számunkra és ezek együtt állnak. hogy a kötöttségek ideálja tévhit. Ha az egyik elképzelés tévhit. amennyiben ez a szabadság a lélekre vonatkozik. hogy kötöttek vagyunk bármilyen messzire terjedjen is az értelem s hogy szabadok. Ugyanakkor egy akaraterőt ismerünk fel magunkban s úgy véljük. Minden érzékszerv saját központtal bír az agyban. ugyanis az értelmet támogatja. a lélek az okság elve fölött áll. de ez nem azt jelenti. hogy minden érzékszervnek saját önálló központja lenne s minden érzékszerv önmagában elválasztva dolgozhatna. vagy buknak s ezek a kötöttségek és a szabadság. hogy ez nem megy. s ha az egyik helyes. ugyanakkor minden pillanatban tapasztaljuk. mely mindent áthat.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 79 hogy a szabadság ideája csak rögeszme. Szabadok akarunk lenni. mivel mindkét képzet azonos. a másiknak is annak kell lennie. Minden lépésünknél ez a két képzet vitatkozik bennünk egymással. amit az értelem már nem világíthat meg. Szabadsága az anyag rétegeinek különböző formáit hatja át. tapasztaljuk hogy a fal nekünk határkő. akkor ezzel szemben én ezt állítom. a másik is az. úgy minden .

A lélek maga a középpontban áll. fülnek. A jógik szerint a természet . egy azonos központot kellene bírnia. de emögött az értelem mögött még ott áll a purusa. úgy hogy értelme azt egységbe fogja. ahol a különböző észlelések összefutnak. Ebből egy kevert érzés. Ezzel szemben határozottan tudjuk. a szabadságot és kötöttséget s eltűnik a nem tudás. Megkíséreljük ezt a szabadságot az értelemhez odaírni. de a természet azonnal figyelmeztet. hogy mi magunk is szabadok legyünk. félszabadság s a félkötöttség keletkezik. ahogy a hold fénye is csak tükröződés. világítani látszik. A lélek szabad és szabadsága arra figyelmeztet minket. Míg a purusa benne lakik. de fénye csak kölcsönvett. hogy ismét tévedtünk. Összetévesztjük és összekeverjük ezt a szabadságot állandóan az értelemmel és a gondolkodó képességgel. az egység. minden pillanatban. Felismerték. 21. szemnek. A jógik mindkettőt kianalizálták. De egy ember képes egyidejűleg látni és hallani. A természet maga nem fénylik. orrnak.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 80 érzékszervnek. Az értelem az aggyal összekötött. Lényege szerint a megismerés az észlelő számára elrendelt. stb. hogy a purusa szabad és a megismerő erők összessége a buddhi közvetítésével az értelemhez – mint olyan – kötve van. amiben a különböző tapasztalások és az észlelések összegyűlnek és egyesülnek. hogy minden érzékszervnek saját központja van.

ha egyesültek. 23. testünkkel állandó kapcsolatban vannak. hogy örömeink és fájdalmaink okai. Az ok ez egyesítettség – a kettős hatalom megismerése. ő egy másikat a nap újra egy harmadikat. Ez a test kötést hordoz. a természet nem gyakorol többé vonzerőt rá. Ennek az egyesítettségnek oka a nem tudás. hogy bírhatunk egy testtel. A világegyetem a matéria egyetlen hatalmas óceánja s mi csak parányok vagyunk benne. de a természet nem követ ezzel más célt. többé sem hideget. mint a purusa megszabadítását. de csak a megszabadult számára. sőt semmi mást nem érzékelnénk. akiknek a természet továbbra is "működik". Mindig lesznek számosan mások. akik még résztvevők. de nem szűnik meg másoknak. Téves elképzelés azt vélni.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 81 minden megnyilvánulása saját magán keresztül történik. Amikor a lélek ezt megismerte. Ha távol lehetnénk ettől a testtől. Naponta tapasztalhatjuk. A szutra azt mondja. . Minden megnyilvánulás ezáltal áll elő. akkor a lélekerők és természeterők megnyilvánulnak. A célt elértnek ez megszűnik. sem meleget. a tapasztalónak és az urának. A természet minden működése a lélek másik oldalának megismeréséhez szolgál. 22. Az egész természet eltűnik.

A mi dolgunk kiemelni magunkat ebből a téves eszméből. Tudatlanság köt testünkhöz és minden nyomorúságunk ebből származik. A jóga filozófia szerint tehát a lélek egyesítettsége a természettel. Ez minden vallásnak a célja. A nehézség csak az. örömet észlelni engedi. A cél tehát a természet uralmától való megszabadulás. De a jóga által részesei lehetünk. Ez a tudatlanságból keletkezett tévhit az ami nekünk a hideget. Minden lélek lényege és tehetsége szerint isteni. s így az Én tréningje számunkra minden időben biztosítva lesz. 25. holnap talán testünk építőanyagát képezheti. bánatot. meleget. A cél ennek a belső va- . ami boldoggá.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 82 Tudjuk. hogy az ilyen viharos lendületű lélekörvénylés csak egyetlen másodpercig tart. babona. hogy az ember. A testről való képzet hibás elgondolás. hogy fájdalmat érezne. s a jógik megmutatják ehhez az utat. A nem tudás megszűnése az összekapcsolás megszűnte – ez jelenti a függetlenséget az észlelő számára. Ennek /összekapcsolás/ oka a nem tudás. hogy ez az anyag állandó mozgásban van. 24. meghatározott lelki előkészület után elégetheti magát anélkül. s hogy az ami egyik alkalommal a nap alakját alkotja. Bebizonyították. és már a következő pillanatban újra eltűnik. vagy boldogtalanná tesz minket. a nem tudásból keletkezik.

mely elvezet ehhez ez uralomhoz. és légy szabad. a külsőn nagyon könnyű lesz uralkodni. vagy másikkal. vagy könyvek. templomok. rítusok. Nem két különböző dolog ez. Tanulmányok. A jógik azt a célt keresik. a másik lelki természetű lenne. hogy akik a lelket uralják. csupán két aspektusa ugyanannak a dolognak. vagy szentélyek. A belső természet sokkal magasabbrendű mint a külső és sokkal nehezebb megragadni és uralkodni rajta. – amit elmeszubsztanciának nevezünk – testüket a külső durva anyagból. hanem mint az osztriga és héja. – külső anyagból képezi. Testünk csak az elmeállag külső burka. melyeket ismerünk. Éppen így veszik a szubtilis-erők. a lélek fejlődésének ellenőrzésével. Ha már a belsőn uralkodunk. A jógik állítják. dogmák. alánk rendeltek lesznek. Ez minden a vallásban. . vagy mindegyikkel. A Raja jóga szolgáltatja nekünk a metódust. gondolkodással. az az egész világot uralhatja s az köteles lesz szolgálni neki. vagy filozófiával. hogy elérjék a lelken az uralkodást. Érd el ezt munkával.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 83 lóságnak uralomra jutása a külső és belső természeten. a parancsait követnünk kell. A természet magasabb erői. A fizikai erők csak durva manifesztációi a szubtilis erőknek s így a fizikai világ csak a szubtilis világ durva megnyilvánulása. Aki belső természetét így uralni képes. rabszolgái vagyunk. Míg a természettől szabaddá tenni magukat nem tudják. egyikkel. mind csak mellékes eszközök. A belső szubsztancia – mint osztriga a köpenyét. testét. Ezek az erők egymástól nem különböznek úgy mintha az egyik fizikai. az anyagon is uralkodnak ugyanakkor.

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja

84

26. A tudatlanság megszüntetésének eszköze, a megkülönböztetés szüntelen gyakorlása. Ez az igazi célja a gyakorlatoknak. Megkülönböztetni a valótlant a valóságtól, – a megismerés, hogy a purusa nem résztvevő a természetben, hogy ő nem a természet és nem az elmeszubsztancia s mivel nem részes a természetben, változhatatlan. Csak a természet változik, amennyiben újra meg újra összekapcsolódik és feloldódik. Ha a megkülönböztetés tartós gyakorlását elkezdjük, tudatlanságunk eltűnik, s a purusa felragyog előttünk igazi lényegében, mint mindentudás, örök hatalom és örökkévalóság. 27. A hétszeres lépcsőn a legmagasabb megismeréshez jut. A megismerés hét lépcsőfokon megy keresztül és aki az első fokozatot elérte, tudni fogja, hogy a megismerés elkezdődött. Az első fokon megtanulunk minden figyelemre méltót megismerni, s lelkünk sohasem lesz sokáig nyugtalan. Amíg tudjuk, hogy a megismerés után vágyódunk s majd itt, majd ott keressük reménykedve, hogy nyomára akadunk valaminek s ha ez hasztalan volt, megszabadulhatatlanul keresünk tovább máshol. Minden keresés hasztalan míg rá nem jövünk, hogy ez az óhajtott tudás bensőnkben lakik és senki sem segíthet nekünk, sokkal inkább magunknak kell önmagunkon segíteni. Amikor a megkülönböztető képesség fejlődni kezd bennünk,

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja

85

első jele lesz ez annak, hogy az igazság közelében járunk s elégedetlenségünk eltűnik. Állandóan meg leszünk győződve róla, hogy az igazságot, – és semmi mást – csak az igazságot megtaláltuk. Biztosak lehetünk ekkor abban, hogy a nap felkelőben van, hogy időnk elérkezett s megújult erővel kell kitartanunk, míg a célt el nem értük. A második fokot a bánat teljes hiánya jellemzi. Többé a világon semmi sem okozhat bánatot nekünk, sem kívül, sem belül. A harmadik fokon a tökéletesebb megismeréshez jutottunk el. Részesei leszünk a tökéletes tudásnak. A negyediken a megkülönböztetésen át minden kötelességtől mentesek leszünk. Ezután jön az, amit a citta szabadságának nevezünk. Átéljük, hogy minden nehézség és harc a lélek minden imbolygása leoldódik rólunk, ahogy a kő a hegycsúcsról a völgybe legurul és soha oda újra fel nem juthat. A következőben a citta maga lesz átélve, amint ő maga az ősállag részében feloldódik, ahányszor csak akarjuk. Végül fel fogjuk ismerni, hogy Énünkben nyugszik szilárdan és mióta a világ létezik számunkra, sem a test, sem az elmeszubsztancia nem járt közbe értünk, s sohasem egyesült velünk. Ő csak saját lényegére nézve dolgozott s mi csak nem tudásból kötöttük össze vele magunkat. De egyedül álltunk hatalmasan boldogan, időtlenül és a saját Énünk volt olyan tiszta és tökéletes, hogy mi semmi más után nem törekedtünk. Már semmi sem hiányzik boldogságunkhoz, mivel mi magunk vagyunk a boldogság. Úgy fogjuk találni, hogy ez a megismerés nem

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja

86

függ semmitől és sehol a világon nem történhet semmi, ami a mi megismerésünkben fel ne ragyogna. Ez az utolsó fok, és a jógi, miután a békét és nyugalmat megtalálja, fájdalmat soha többé érezni nem fog, csalódás többé nem éri és szükséget többé nem fog szenvedni. Tudni fogja, hogy ő örökké boldog, örökké tökéletes és Ő a leghatalmasabb. 28. Amikor a jóga különféle részeinek gyakorlatain keresztül a salakot eltávolítottuk, a megismerés fényereje a megkülönböztetéshez emelkedik. Most következik a tanultak gyakorlati felhasználása. Gondolkodóképességünk megsokszorozódik s az Ideál előttünk lebeg. El kell érnünk a test fölötti uralomhoz, hogy a szellemihez jussunk. Az ideálok megvalósulnak, ha az egyszeri megismerés folyamatossá válik. Már csak a megvalósuláshoz vezető metódust kell felhasználni. 29. Yama, niyama, asana, pranayama, pratyahara, dharana, dyana és a samadhi a jóga nyolc fokozata. 30. Nem ölés, igazság, nem lopás, mértékletesség és nem elfogadás, – ez a yama. A lélek nem nélküli. Miért kellene a nemtől lealacsonyítva léteznie? Aki tökéletes jógi akar lenni, annak fel kell adni a nemekről alkotott elképzelését. Később jobban

I. de mindkettő szükséges. Piszkos külsejű ember sohasem lehet jógin. Lásd a Kap. a test tisztántartását jelenti. – Az ember. lelkileg az adományozó befolyása alá kerül és nagyon valószínű. 32.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 87 meg fogjuk érteni. vagy állásponttól. tanulmányok és istenszolgálat. hogy miért. külső tisztaság nélkül a belső mit sem ér. A yama gyakorlatait. Magától értetődően a belső tisztaság a becsesebb. gyermek. Az ajándék elfogadása a lélek függetlenségének elvesztéséhez vezet és rabszolgaságba dönt minket. . Ne fogadjunk el ezért ajándékot soha. elégedettség. nő. A külső tisztaság. minden férfi. hazától. Belső és külső tisztaság. aszkézis. hogy ez elfogadó ezáltal el lesz rontva. nagy fogadalommal gyakoroljuk. aki ajándékot elfogad. társadalmi osztályoktól függetlenül. A gyakorlatokat időtől. helytől. 31. – egyformán lélekből gyakorolja. – ezek a niyamak.33-as szutrát. körülményektől. Ez vonatkozik a belső tisztaságra is. – függetlenül nemzetségtől.

– egyaránt bűnnek számít. – ez a helyes metódus. összegyűlnek és egy nap rettenetes erővel. vagy nem tudásból – legyenek azok könnyűek. 34. Ha csak egy kicsit is hazudok. – fösvénységből. nyomorúság a következményük. Ha hazudok. A jóga akadályai: ölés. Ha pl. ha gyerekeihez menve megcsókolja őket. felidézve azok ellenpólusait. Ugyanígy kell a lopás. hogy egy ellentétes hullámot keltünk vele szemben. stb.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 88 33. A harag ellenpólusa a szeretet. vagy nehezek és történjen bár végtelen tudatlanságból. vagy csak helyeselni. felidézésüknek ellen kell állni. Minden csúnya és gyűlöletes gondolat amiket táplálunk. középnehezek. vagy helyeslem ha más hazudik. mint valamilyen földi kényszerű- . – ezeket elkövetni okozni. Ha például a haragnak durva hulláma keletkezik bennünk. legyünk bár egy barlangban. vagy mást erre csábítok. egy asszony haragszik férjére. Gondoljunk a szeretetre. hogyan leszünk úrrá rajta? Úgy. haragja eltűnik. A jógának ártalmas gondolatokat vissza kell szorítani. A harag hulláma elül. visszapattan. Ellentétüket gondolni. az ettől még hazugság marad. A következő módon gyakoroljuk magunkat a vezérlő tulajdonságokban. vagy az ajándékok elfogadásának gondolatával is elbánni. s helyébe a szereteté ébred fel. igazságtalanság. haragból. Ezek az új hullámok visszaszorítják az elsőt.

/a jógiban/ jelenlétében minden ellenségeskedés megszűnik. Nincs a világban olyan hatalom amely megakadályozhatná. eléri a képességet. kamatos kamataival térülnek azok meg. Amikor először elérte ezt. jelenlétében maguk a vadállatok is szelídek lesznek. tudni fogja. ez megóv minket a haragos tettektől. – a következményeket viselnünk kell. a munka gyümölcsét fáradozás nélkül learassa. szóban és tettben. hogy a maga és mások számára. 36. egyaránt igazak leszünk. ha egyszer a mozgást elindítottuk. A jógi. S ha egy beteg embernek azt mondjuk légy egészséges. Amikor a "nem ölés" megvalósul. Mindent amit mondunk igazság lesz. 35. az igazságban élve. légy áldott és áldott lesz. Mondhatjuk egy embernek. Amikor egy emberben a senkinek sem ártás ideája megvalósul. Gondolatban. visszatér hozzánk. Ha az igazságnak ebben az erejében vagyunk. azonnal meg fog gyógyulni. az álmok soha sem fognak velünk valótlant közölni. Egy ilyen jógin jelenlétében a tigris és bárány egymással játszani fog.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 89 ség. . Ha gyűlöletet és irigységet sugárzunk ki. hogy megvalósult benne a nem-ártás – szilárdan. Ha erre gondolunk.

A mértékletesség elvezet az emberek fölötti uralkodás csodálatosabb módjaihoz. nem köteleztük el magunkat másnak. Minél inkább megszabadulunk a természet uralma alól. korábbi életeinek emlékezete ébred fel. Az agy. a korábbi életekre való visszaemlékezés képességét nyeri el. A mértékletesség szilárd megtartásán át. elnyerjük az erőket.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 90 37. 38. Ekkor már rendíthetetlenül áll a jógi az ő ideálja mellett. Az emberiség szellemi vezetői állandóan mértékletesek voltak. de ha többé már nem zavarhat. felfogása megtisztul s mint első lelkierő. Ezért kell a jóginak mértékletesnek lennie. s ez adott nekik hatalmat. a bőség hozzááramlik. hogy minden ajándékkal az adakozó rosszaságai is vele járnak. Szüzesség nélkül nincs lélekerő. 39. Felfogásunk megtisztul. Ha nem fogadunk el ajándékot. Ha a jógi a "nem-lopás" állapotában van. rabszolgánk lesz. Felismeri. hogy az al- . Ha semmit el nem fogad. a nemi mértékletesség következtében hatalmas energiával és akaraterővel rendelkezik. tudjuk. annál jobban követ az minket. Ha szilárd lesz a "nem elfogadás" állapotában. hanem függetlenek és szabadok maradtunk.

amit mások szépnek találnak. ha az átszellemült. a jóginak tisztán állatinak fog látszani. a koncentráció. az érzékszervek leigázottsága fejlődik ki és alkalmasság az Én-t megvalósítani. Egy arc. A sattva tisztaságából a derűs elmeállapot.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 91 kalmak jönnek és elmúlnak s ezért folyvást el van tökélve. teste utálatos lesz és kerülni fogja a más testekkel való érintkezést. 41. 40. Amikor először tiszták leszünk – testi megjelenésünkből megszabadíthatjuk magunkat. Amikor a test külső és belső tisztasága igazán megvalósult. Haragosabb természetű egyénnek talán lehetnek emésztési zavarai. Ezért az első megjelölése a tisztaság szilárd állapotának. Az emberi élet legnagyobb pestise a test-keresés. És éginek fogja látni a csúnyácska arcot. de nem a vallásosnak. hogy ez alkalommal szabad lesz. ami kifejeződhetne rajta. A szattva lényegének egy barátságos érzés felel meg. hogy a testtel nem szeretné azonosítani magát. Az első jele ennek a vallásosság és békesség. abbahagyja ezt a jövést-menést s nem lesz tovább a természet rabszolgája. Szattvából alakít az ember minden barátságosságot és . ha nincs intelligencia. Ha a jógi a belső és külső tisztaságot megvalósította. A tisztaság gyakorlatán át a szattva felülkerekedik a szellem "összegyűjtött" és derűs lesz. a következmény a testet díszítő gondolatok elhanyagolása és elmúlása lesz.

Az elégedettségből ered a legnagyobb boldogság. hogy ennek a masinának rabszolgái lennénk. 42.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 92 amikor ezt észrevesszük biztosak lehetünk haladásunkban – a jógában. gyakran mint szellemi vizionárius erő. Az önsanyargatás következménye rögtön észrevehető. Minden bánat a tamaszból keletkezik. A tisztátalanság megszüntetése után az önmegtartóztatás következménye. képesek leszünk az egész testet uralni. Csak az erős. Mit takarhat egy sötét ábrázat? Valami borzasztót. Mi adta nekik a jogot. Ha a lelket uraljuk. mint távolbahalló képesség. stb. legyen inkább az ő hűséges segítőtársa. hogy lelkünket lehúzza ez a masina. Ahelyett. A jógi szívében minden arc megpillantása derűt kelt. A bűn szükségből ered és nincsen más oka. Ahelyett. A tamasz működésének a lényege a mogorvaság. Vegyék ezt tekintetbe az ilyenek és maradjanak otthon egész napon át szobájukba zárva. egészséges. 43. tegyük inkább őt rabszolgánkká. hogy ezt a betegséget a világban széthordják. az érzékszervek és a test erőinek kibontakoztatása lesz. ezért kell magunkat ebből magszabadítani. tisztaságát erről lehet felismerni. jóakaratú ember alkalmas a jógához. .

elveszítjük egyúttal testi érzeteinket is. 45. amire a test egyáltalán szert tehet. . Mígnem találtunk egy szilárd ülésmódot. teljesen kipihentnek fogjuk azt érezni. Az ülés szilárdsága azt jelenti.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 93 44. Testünk áramlásai azonban megzavarhatják az idegeket és így a koncentrációt is sikertelenné tehetik. S amikor testünket újra birtokba vesszük. annál intenzívebben kell gyakorolni. Minél magasabb lényiséggel szeretnénk kapcsolatba kerülni. Ez az a valódi nyugalom. légzőgyakorlatainkat sem végezhetjük el. Isvara iránti teljes odaadás eredményeként létrejön a samadhi. egyéb gyakorlatokról nem is beszélve. Beszéljünk most a helyes ülőtartásról. Az ülésmód legyen szilárd és kellemes. gyakorlataink is folyamatosak lesznek. 46. hogy testünket egyáltalán ne érezzük. sem fájdalmat nem fogunk észlelni. A mantrák ismétlésével a választott istenség megnyilvánul. Általában már néhány másodperc után érezni fogjuk az ülésben az összes lehetséges testi áramlást s amikor a testről való képzet először eltűnik. Sem kedvet. Isten iránti hűség eredménye a tökéletes samadhi. Amikor sikerült a testen erőszakot venni s az ülést folyamatossá tenni.

/ Szilárd ülőtartás segítségével a végtelent elgondolni képesek leszünk. A ki és belégzés mozgásainak uralma következik. ámbár rendszerint így fordítjuk. 48. rossz. Dualitás – jó. A helyes ülőtartást megvalósítva. A prána nem levegő. ha az abszolút végtelent fel nem is foghatjuk. . meleg. a prána mozgását kell uralnunk és szabályoznunk. /A nyughatatlansághoz való/ természetes hajlandóság csökkenésén és a határtalan meditáción át /az ülőtartás szilárd és kényszerítetlen lesz. mert ez a legegyszerűbb módja a pranán való uralom megvalósítására.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 94 47. hideg és az összes többi ellentétpár nem fog többé zavarni. Summája minden kozmikus erőnek. Kezdjük a lélegzet szabályozásával. Ezáltal a pranayamahoz a test vitális erőinek uralmához jutunk. a kettősségek nem akadályoznak többé. gondolhatunk például az ég végtelenségére. ami minden testben benne rejlik a látható megnyilvánulása a ritmikus lélegzet. A folyamat a belégzéssel indul meg s a pranayama-val uralkodunk rajta. 49. Miután a helyes ülőtartást megvalósítottuk.

Külső és belső tárgyak elgondolása a negyedik módja a pránán való uralkodásnak. hogy milyen hosszan lesz azon a helyen a prána fogvatartva. az idő pedig. A cittában természeténél fogva minden megismerés benne rejlik. A pranayama-nak ez a működése az udghatha. Hely idő és számszerűség szabályozza és vagy hosszantartó vagy rövid. 52. 51. de van rajas-al és tamas-sal "beburkolt" is. majd harmadszor a kilégzés. . A hely itt a prána rögzítését jelenti a test egy meghatározott részében. Ez a légzőritmus ismét hely és idő szerint különbözik. Így elő van írva. Ez a burok pranayama-val távolítható el. vagy mozdulatlanok. hogy hány percig kell tartania egy-egy ilyen mozgásnak és meddig egy másiknak. a kundalini felgerjesztése.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 95 50. Ez a kumbhaka – hosszantartó gyakorlást igényel. Először a belégzés. vagy belsők. A prána mozgásának három része van. Módosulásai vagy külsők. Szattva részecskékből áll. Ezáltal a citta fényét eltakaró fátyol szétfoszlik. aztán a levegő visszatartása a tüdőben.

Az érzékszervek tárgyakhoz való kapcsolatának visszazuhanása megtörténik és az elmeszubsztancia alakjához hasonulnak /az érzékszervek/. az elme mozdulatlan marad. minden ideg és izom is uralt lesz. hanem az elmeszubsztanciában keletkezett. Ezt fogjuk pratyahara-nak nevezni. de a valódi forma a citta-ban található. 55. Az érzékszervek az elmeszubsztancia különös formái. Az elmeszerv alkalmas lesz a dharana-ra /összpontosítás/. övé lesz. képes minden észlelést és tettet uralni és az egész test. 54.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 96 53. Látok például egy könyvet. amit csak felkínálnak nekik. Amikor a jóginak sikerül az érzékszerveket megakadályozni. Ebből fejlődik ki az érzékszervek fölötti legmagasabb uralom. Mikor a jógi "uralkodik". abban. Ekkor kezd . hogy a külső tárgyak formáját felvegye és az elmeszubsztanciában egységben fenntartva eljutott az érzékszervek fölötti tökéletes uralomhoz. mivel az érzékszervek a központjai minden észlelésnek és tettnek. valami kívülről hívta elő ezt a formát. A forma nem magának a könyvnek sajátja. Amikor az elmeszubsztanciát megakadályozhatjuk. saját alakjában. hogy ezeket a formákat magáévá tegye. Az érzékszervek mindennel azonosítják magukat. Az érzékszervek résztvesznek az észlelésben és a munkában egyaránt. A burok eltávolítása után az elme alkalmas lesz a koncentrációra.

tapasztalni fogjuk. milyen csodálatos valójában a testünk.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 97 az ember először saját létének örvendeni és ekkor mondhatja joggal: "Áldott a nap melyen születtem". . Ha elértük ezt az uralmat az érzékszervek fölött.

Ha ez egy megszakítatlan megismerési áramlat. ez lesz a dharana és ha sikerült ebben az állapotban megtartani – dhyana. úgy ez a dhyana. 2. amikor sikerült az észlelendőt. Pl. . a fejre. csak ezen a testrészen és nem máson keresztül megragadni. hogy megragadja és egy meghatározott ponton tartsa. Dharana – az elmeszubsztancia irányítottságban való tartása egy meghatározott tárgyra. A dharana /koncentráció/ az elmeszubsztancia összpontosítása egyetlen egy tárgyra a testben. Az elmeszubsztancia egyetlen egy tárgyat keres. melyben a jóga-erők vannak elmagyarázva. vagy azon kívül és azon kitartva. RÉSZ PSYCHIKAI ERŐK Eljutottunk ahhoz a részhez. 1.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 98 III. vagy a szívre irányítva.

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 99 3. finomabb és legfinomabb formákra oszlanak. megkap minden fizikai erőt a saját alakjában. már csak az elme tükrözi – ez a samadhi. 4. Ezek a jógi hatalmas eszközei lesznek. Aki a samyama-t megvalósította. melyek követik egymást s együtt egy egységet képeznek. legdurvább. A tárgyak formái eltűnnek s csak jelentésük marad az elmeszubsztanciában viszsza. A . úgy. melyek durva. Amikor az ember az elmeszubsztanciát egy meghatározott tárgyra irányítja. Amikor minden formától elvonatkoztatva. majd hosszú ideig képes ebben az állapotban megtartani úgy. belső lényegétől elválasztja. finom. Ez a három egyetlen tárgyra irányítva – a samyama. amikor a meditációban /dhyana/ az alakok vagy külsőségek elmosódnak. Tegyük fel egy könyv fölött meditálok és tökéletesen sikerült a koncentráció. hogy már csak a belső észlelést. akkor ez a samyama. a lényegi tartalmat – ami magát forma nélkül fejezi ki – észlelem. fixírozza azt. felébred a megismerés világossága. A samadhi akkor valósul meg. hogy a választott tárgynak külsőjét. Ha elértük ezt. durvább. Végtelen sok megismerési tárgy van. 5. vagy dharana – dhyana – és samadhi is egyben. ekkor ezt a stádiumot dhyana-samadhinak hívjuk.

Először. de ez nem fogja számára a megváltást jelenteni. pranayama. akkor következhetnek a szubtilisebb tárgyak.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 100 samyamát mindenekelőtt a durva objektusokra kell felhasználni és amikor először sikerült ebből a durvaságból valamit megismerni. Ez a három nem fogja a lelket a változatlan nirvikalpa-ban hagyni. hogy a későbbiekben növénnyé fejlődjön. dhyana. – ahogy a jógik mondják – veszíti el a képességét. 7. újabb testetöltések magját teremti meg. A felhasználás fokozatos legyen. sokkal inkább. Ez a három inkább belső természetű. csak külső oldalai a dharana. Amikor egy ember elérte ezt. megtanulni. asana. mint az ezt megelőzőek. Ez figyelmeztetés. yama és niyama. 6. . Az előzőek: prathyahara. hogy nem szabad gyorsan előrehaladni. talán képes lesz a mindentudást és mindenek hatalmát elérni. samadhi hármasnak. amikor a magok "pirítottak" lesznek. Az előzőkben megnevezett erők nem képesek a "magot megpirítani".

A megszokás által békés lesz az odaáramlás. Ez azt jelenti. tehát a rajtuk való uralom is modifikált lesz. de nem tökéletesen. Az elmeszubsztancia összekuszált benyomásainak és a felszállni kész uralkodó benyomások elnyomásával kell az elmeszubsztanciát az uralkodás állapotában megtartani és az uralkodás módozataihoz eljutni. 10. Az elmeszubsztancia uralmának ez a folytonos árama csendes lesz. így a világra nézve még létező mindez amit észlelünk s ahol ezek az erők még működnek. amikor az érzékek kifelé törnek s megkísérlik a jógit uralni. mert ha ez az eset állna fenn. hanem csak egy alacsonyabb fokát. Ők maguk is kívül állnak a "magtalanon". Összehasonlítottuk a "magtalan" samadhi-val: mivel ez még a külső természet. melyben a hullámok már elsimultak. . tehát ez még nem az a samadhi. ha naponta gyakoroljuk és az elmeszubsztancia képes lesz a tartós koncentrációra. ami az elmeszubsztanciához tapad. 9. itt az uralkodás még maga is egy hullám. De van még más modifikáltság is. hogy első stádiumában a samadhi ugyan uralmon van. Még nem valósítottuk meg a valódi samadhi-t a legmagasabbat. és ez az. nem lenne többé modifikált.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 101 8. Az egyik hullámot egy másik tartja sakkban.

tehát összetört és kinyilvánított. Amikor minden lehetséges objektum kiterjedéseinek kettős ereje és a koncentráció egyetlen egy lesz. így a citta eléri a modifikációt. de az újabb benyomások még nem fogják azokat teljesen .Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 102 11.. ha az egymást követő benyomások egyformák lesznek. hogy ha a koncentráció megvalósult. Miről ismerhetjük fel.. és 12. a múlt és jelen összefolyik. szutrában fel lett állítva a következőek: az első koncentrációban az összekuszált benyomások csupán féken lesznek tartva. Egy magasabban az elmeszubsztancia egyetlen tárgyat ragad meg minden mást kizárva és az eredmény a samadhi. egy minket érdeklő könyv olvasásakor elfelejtkezünk az időről s csak csodálkozunk milyen sok idő telt el mikor letesszük a könyvet. Ez az alacsonyabb állapot. mélyebb a koncentráció. amit samadhinak nevezünk. hogy pl. A mindennapi életben gyakran tapasztalhatjuk. /A különbségek a három koncentráció között. Minél észrevétlenebbül telik el az idő annál. 11. Mintha megállt volna az idő. Az elmeszubsztancia megragadja a különböző objektumokat és minden lehetséges módon elárasztja lényegével. Ezért van az a meghatározás. amint az a 9. hogy a koncentrációt elérjük? Az időérzékelés elhalványulásával. 12. A citta akkor lesz "egyre-irányított".

. Az azonos folyamatokat az időben szemlélve. Az elmeszubsztancia háromszoros belső változása. az alak. egy darab aranyat. jelent. Ezek lesznek az alak változásai. a belső durva és szubtilis matéria. Aztán a karperec. hogy kidolgozzuk. 10.. az erősek előlépnek. Hogy a benyomások belső intenzitása egy határozott időtartam változással rendelkezik. mondhatjuk. vagy fülbevaló ismét lehet matt./ 13. amit az állapot változásainak foghatunk fel. a jövőt. míg a harmadikban amely a legtökéletesebb. hogy a jelenben az állapot változásaira vonatkozik. Hogy bejárja a múltat. Ez megmagyarázza a formák háromszoros változását – idő és belső állapot – szubtilis. idő és az állapot vonatkozásaiban. vagy durva matéria – érzékszervek. többé nem lesznek a benyomások rögzítve csak a hasonló benyomások követik egymást szakadatlanul. Az előző szutrában megtanult koncentrációs gyakorlattal kall a jóginak az elmeszubsztancia változásainak tökéletesebb . 11. szutra/ ami megfelel az alak változásainak. majd egy fülbevalóhoz. az az idő vonatkozásaiban való változás. valamint az érzékszervek változásait fogja megmagyarázni.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 103 kioltani. Csak az elmeszubsztancia változik a vrttiben /19. Vegyünk pl. az idő változásait mutatják meg nekünk. először egy karkötőhöz. A másodikban a korábbi benyomásokat az újabbak teljesen kioltják. vagy ragyogó vastag. vagy vékony és így tovább.

Nem szabad az első magyarázatot a samyama-ról szem elől tévesztenünk. Vannak közöttük néhányan éppen működésben lévők. fordítson egy samyamát a samskarák változásaira. Az elme elérte azt az állapotot. hogy ez az uralom elvezesse a III.4. 15. amiben ő magát a tárgyaktól hátrahagyott belső benyomással azonosította – a külsőt elhagyta – s hosszú gyakorlatok következtében ezt az elmében visszatartja. – úgy ez a samyama. Mi változás van elvetve? – legyen az múlt. 14. Azt a modifikációt nevezzük szubsztanciának. Ha az elmeszubsztancia bármely pillanatban képes ezt az állapotot felidézni.-ben tárgyalt samyama-hoz. Asamyama felhasználásával – a változások három részére rögzítve azt – előáll a múlt és jövő ismerete. megnyilvánul.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 104 uralmát elősegíteni s csak akkor lesz számára lehetséges. 16. Mindenki aki szeretné ebben az állapotban a múltat és a jövőt megismerni. jelen vagy jövő – modifikáció az. mely az idő folyásának és a samskaráknak van alávetve és állandóan változik. olyanok melyek működésüket már kifejtették . A változások egymásra következése oka a gazdag kifejlődésnek.

míg a megismerés. melyek arra várnak. az értelme a belső rezgés. Ennek a háromnak egyesülése képezi az "érzéki benyomást".Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 105 és olyanok. A benyomások észlelésén át. Ez a szó. jelentésre. Ott tartózkodik továbbra is parányi alakban és amikor sikerül ezt a hullámot újra mozgásba hoznunk. Először előáll a külső rezgés. hogy működhessenek. legyen az állati. ami az indriya vezetékén át eljut az agyba. előáll a korábbi létek tudása. ha a samyamat egy tetszés szerinti hangra fordítja és a hang értelmét megismerni akarja. amit megértettem. Minden tapasztalat amit szereztünk. megismerésre – melyek rendesen össze vannak keverve. de sohasem tűnik el egészen. vagy emberi. a cittában egy hullám lesz. de a gyakorlás képessé teszi a jógit. ami újra elsimul és mindig halványabb lesz. A szó a külső indíték. az elmeszerv reakciója. ennek a háromnak a keveréke. Rendesen a három elválaszthatatlan. azután a belső észlelése az elmeszervnek a füleken keresztül. hogy azokat szétválassza. – múlt és jövő – kinyilvánítja magát. erre reagál ez elmeszerv és én megértem a szót. átadva a külső benyomást. bekövetkezik az összes állati hang megértése. Egy samyamát irányítva ezekre. hallok egy szót. A samyama felhasználása – szóra. létrejön az . Rezgés – észlelés – és reakció. Egy ember elérheti ezt. 17. melyen át a képzet előáll. Tegyük fel. 18.

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 106 emlékezés. De annak tartalma nem a samyama tárgya. amit ez az elmeszubsztancia tartalmaz. Ehhez kétszeres samyama lenne szükséges. annak elmeszubsztanciáját ismerheti meg. Feltételezve. de senki sem láthatja. ami a többitől megkülönbözteti. Alak és test mintha elvált volna. a szemek látóképességét elkülönítve. Egy samyamát a testi megjelenésre fordítva. megismeri annak az embernek lelki lényegiségét. a jógi teste láthatatlan lesz. Úgy véljük csak ez történhetett – . 19. hogy mindenkinek van egy testi sajátsága. A jógi képes a samyamát erre a korábbi benyomásokra fordítani s ekkor elkezd korábbi létezésekre visszaemlékezni. 21. A samyamát a testformára irányítva. 20. Ha a jógi samyamát erre a jellemzőre fordítja. egy másik magára az elmeszubsztanciára. a formaság észlelését kihangsúlyozva. Az elmeszubsztancia tartalmából semmit sem tapasztalhat ha csak egy samyamát irányít a testre. A jógi képes a szobában állók közül a szemek elől eltűnni. – egyik a testi jellemzőre. Még a térben található. Ekkor a jógi mindent tudna.

A Gitában tanultuk. Ebből fejlődik az eltűnt. a halál pontos órájának és a baljós előjeleknek ismerete áll elő. hogy megbénítsa a formaészlelő képességet és ura lesz az alak és alakított tárgy egyesítettségének. Tudni fogja. a halálközeli tudatállapotra. tapasztalni fogja a várakozásokban teste feloldódását. 22. mikor mely órában. az azoknak megfelelő érzés áll elő. 24. mely percben fog meghalni. vagy későbbi gyümölcsöket hordó s a samyamát erre fordítva. szívélyességre stb. A samyamát arra összpontosítja azután. azokra a benyomásokra az elmeszubsztanciában. 23. A hinduk súlyt fektetnek a megismerésre ill. hogy a halálóra gondolatainak igen nagy szerepe van a következő élet meghatározóinak kialakításában. irányítva. Amikor a jógi a samyamát saját karmájára fordítja. A karma kétféle lehet. melyek erre várnak.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 107 a jógi elérve ezt a koncentrációs képességet. elválasztotta az alakot és az alakított tárgyat. . melyek éppen hatnak és azokra. A samyamát a barátságosságra. vagy rejtett szavak és más dolgok ismerete. – korábbi.

A samyamát a napra fordítva. . elmehet azokra a helyekre.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 108 25. 28. 26. A sarkcsillagra – a csillagmozgások. 27. távoli dolgok szemlélője lesz. akár egy elefánt erejét is elnyerheti. megismeri a jógi az egész világegyetemet. a szubtilis. elnyerheti őket. A samyamát az elefánt. – messzi. a rejtett. hegyeken át is és egyéb dolgok szubtilis részeinek ismerete is bekövetkezik. A jógik ismerik ennek is a tudományát. A samyamát a sugárzó fényre irányítva. 30. Amikor egy jógi megvalósította ezt a samyamát. A köldöktáji központra – a szervezet ismerete. Határtalan erők állnak rendelkezésére s ha akarja. vagy más lényegiség erejére irányítva. a távoli dolgok tudása áll elő. az azoknak megfelelő erő áll elő. A holdra – akkor a csillagok. Amikor a jógi a samyamát a szívben sugárzó fényre fordítja. 29.

/pratibha/ Mindenre képese lesz az az ember. minden áramlás. samyama nélkül is szabadon áramlik feléje. . látni fogja a siddhákat. 32. Aki ezt a magas fokot.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 109 31. minden nagy "fény" birtokában van. Mikor a jógi gyakorol. 33. – a siddha-k meglátása. akik a szabadságukat elérték. Az erőn át – a mindentudás. – a testi szilárdság áll elő. bár gyakran őket értik alatta. A siddhák lényegük szerint a léleknél mélyebben állnak. Amikor a jógi koncentrációját feje tetejére irányítja. A kurma-nak /szívtáji erőközpont fölött egy teknősbéka alakú idegszerv/ nevezett idegre. A fejből sugárzó fényre. A nyak tövére – az éhség csillapodása. – a pratibha-t elérte. aki pratibha-t birtokolja /villanásszerű ihlet a tisztaságból/ bármilyen samyama nélkül is. A siddha nem azokat az embereket jelenti. Minden dolog kinyilvánítja magát neki. 34. teste nem lesz nyugtalan.

A samyamát erre az ön-állandóra fordítva. 36. Utóbbi. A jóginak rendelkezésére áll a tudás a földi élvezetek kihasználására az elmeszubsztancia purusával való egyesülésen át. látás. 38. 37. Ebből keletkezik a különbség. Ezek akadályai a samadhi-nak. érzés. Ha a samyamát a tudásra óhajtjuk fordítani. a purusa megismerése következik be. nevezetesen hogy két különböző dolog van: a lélek és a természet. /természetfölötti/ hallás. A sattva minden működése /a prakriti modifikációja. mivel ebben az állapotban minden köteléktől szabad. önmagára nézve keletkezett. de erők a világ határain belül. Ebből származnak a pratibha-hoz tartozó erők. amelyet mint világosságot és boldogságot ismertünk meg/ a lélek számára történik. Ha a sattva az önzéstől megszabadult s a purusa lélek-fényét megvilágította "önmagára rögzített"-nek nevezzük. melynek működése másra vonatkozik s amattól elkülönített. Az élvezetek a lélek és a szattva megkülönböztetni nem tudásából keletkezik. a purusa tudása eljut hozzá. Amikor birtokába jut a megkülönböztető úgymint a . A szívre – az elmeszubsztancia ismerete. ízlelés és szaglás.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 110 35. ámbár azok teljesen különbözőek.

De az embernek találkozni kell velük útközben. az akció vezetékeken /idegek/ át. a jógi birtokba vehet egy idegen testet. képes azt működtetni úgy. eléri a legmagasabbat. ennek az embernek testét-lelkét sakkban tartani és ennek az emberi testnek a segítségével az idő alatt cselekedni. a tiszta Én megismerésének és a szabadságnak. A kísértés eszköze. képes máson keresztül is hatékony lenni. Amikor egy idegen testbe óhajt beköltözni. . A jógi ezt a purusa természettől való megkülönböztetésen át képes elérni. Mégis ezek az erők akadályai a legmagasabb cél elérésének. Valóban képes most az idegvezetékeken át ezt a testet működtetni. mindenütt jelen lévő. A jógi beköltözhet egy hullába. nem csak a szellem. megragadja a pratibhát.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 111 képességnek. része az egyetemes léleknek. Vagy képes egy élő testbe is bemenni. s ha a jógi visszautasította azokat. Amikor a citta kötésének okai meglazulnak. hogy az felkel és mozog. 39. mivel. ugyanakkor a jógi egy másik testet birtokol. hogy megszerezzük és használjuk. sőt ha a jógi ebből feloldja magát. meggátolva így minden további haladást. de a lélek is. egy samyama-t irányít erre a testre és bele tud költözni. mint azt a jógik tanítják. a legmagasabb léleklényt. tudásának alapján.

43. A samyama felhasználása a test és akasa közötti viszonyra – és a könnyűségen mint például a vatta meditálva – a jógi a levegőben utazhat. mely a tüdő és a test felső részeinek ura. a jógi nem süllyed a vízbe. tűzben állni és meghalni. Az udhana-nak nevezett áramot kényszerítve. Ez az akasa a test építőanyaga. amikor akar. nem süllyed a vízbe. A samyamát a fül és az akasha közötti viszonyra irányítva. Az életáramok /samana/ uralmán át. 41. Udhana a neve annak az idegáramnak. 42.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 112 40. . Mindent hallhat. Amikor csak akarja. fényt fog árasztani. fény veszi őt körül. A samyamát erre fordítva a jógi eléri a természetfölötti hallást. Ha a jógi úr lesz efölött. Az Akasha az éter és eszköz hozzá a fül. az isteni hallás birtokába jutunk. Ha a jógi egy samyamát fordít testének erre az akasa építőanyagára. képes tövisek fölött és kardpengén járni. amikor csak akar. az akasa egy része. amit mérföldnyi távolságban beszélnek. ill. elnyeri ez az akasa könynyűségét. sem az iszapba. képes tüskéken járni és meghalni. súlya könnyű lesz. mindenlátó lesz és képes a levegőn át utazni. melyből a test lett.

előáll az. minden sötétség és minden nemtudás. A samyamát a külső test elmeállagának valódi modifikációjára fordítva. eltűnik minden "fény-takaró". amiből áll és amikor a benne foglalt összes építőanyagok ismertek lesznek előt- . míg lassanként észreveszik a szubtilis építőanyagot. Ezt a samyamát leginkább egy buddhista szekta gyakorolja. a samyamát erre irányítják. Követőik vesznek egy földcsomót. amit nagy testetlenségnek nevezünk s eltűnik a "fényt beburkoló". A jógi szeretné az Ént mindenek fölött valónak tudni és érezni. A jógi a samyamát az elemek durva. Miért kell nekem egyetlen egy idegrendszerhez kötve lennem és az Én miért csak egyetlen testben lakhat. A samyamát az elemek durva és szubtilis megjelenési formáira – legfontosabb jellemzőire. csak ebben a testben dolgozik. 45. Az elmeszubsztancia hullámait.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 113 44. melyek figyelmetlenségünkben az önzést fölkeltik a testben. amikor a lélek halhatatlan? Ennek semmi alapja. a létezés és bennük a gunák és a szellem tapasztalatainak járulékára – irányítva. A megismerés teljesnek látszik számára. majd szubtilis minőségeire irányítja. fogjuk valóságos modifikációnak vagy nagy testetlenségnek nevezni. A lélek a maga balgaságában azt véli. elnyerjük az elemek fölötti uralmat. Ha a jóginak sikerült a samyamát erre a modifikációra fordítani.

Képes egy atom parányiságát és egy hegy nagyságát felvenni. Képes nehéz lenni mint s föld s könnyű lenni. semmi sem tehet kárt benne. 47. hogy az ilyen ember nem ismeri a betegséget. fájdalmat és halált. elérheti. hogy a jógi a nyolc csodaerőt megszerezte. .Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 114 tük. erőt és gyémánt-tiszta jellem-szilárdságot. Az idő hatalma szétfoszlott s boldogan él ebben a világban. Így van ez minden elemmel. mint a levegő. Ez azt jelenti. míg a jógi ezt nem akarja. A test átszellemítése a szépséget teremti meg. sem össze nem törheti. akaratának minden engedelmeskedik és így tovább. amit akar. – a legkisebb alakot felvenni a más csodaerők. tiszta ábrázatot. 46. elnyerik ezen anyagok fölött a hatalmat. Ebből következik a képesség. Az oroszlán bárányként fog lábánál heverni s minden tetszés szerinti óhaja teljesülni fog. A Védákban áll. a test átszellemesítése és a testi tulajdonságok szétrombolhatatlansága. A jógiknak mindegyikre kiterjed befolyásuk. A test szétrombolhatatlan lesz.

megismerés lesz e következmény. – és a természet legyőzése. . a létezés s bennük a gunák és a szellem tapasztalatainak járulékán át – előáll az érzékszervek fölötti uralom. hogy mint gondolat. A samyamát a tárgyi megismerésre és az érzékszerveket megvilágító erőre fordítva – az én-tudat.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 115 48. amit érzünk. valamit. A látható tárgy érzékeléskor az érzékszervet a centrumtól a tárgy felé fordítva. Koncentráljunk először erre. Ebből fejlődik a test ereje. Ilyen gyakorlatokon keresztül szerezhetjük meg az érzékszervek fölötti hatalmat. egy testtől független érzékszervi erő. Ahogy fejlődik. 49. mely a könyvet látja és így tovább. Ebben a folyamatban az én-tudat is résztvesz. vagy látunk. Amikor a jógi a samyamát erre és a másik kettőre irányítja fokonként. úgy keletkeznek az érzékszervek feletti uralomból a fentebb említett erők. oly gyorsan mozogjon. az érzékszerveket tartja sakkban tulajdonképpen. mondjuk egy könyvet. majd egy könyv alakjában létező tudásra s végül az Én-re. Vegyünk pl.

s ez a kaivalya-hoz vezet. hogy valaki szabad legyen. eljut az égi lényegiséghez. s gyakran még rosszakaratúbbak is. Ezen erők feladása összetöri a gonoszság magjait. irigyek mint mi. Sőt. Nem akarják. Ha a természet már "kényszerített" s a különbség a sattva és purusa között megszűnt. A jógi elnyeri ez egyedülvalóságot. "értő" lesz ugyan. Ezek azok a . A samyamát a sattva és purusa közötti különbségre irányítva. – eljut e célhoz. Míg ezek léteznek. Rettegnek nagyon. visszautasítja az élvezeteket és a kísértéseket. a függetlenséget a szabadságot. ismert. hogy helyzetüket elveszíthetik. Van még más veszély is. vagy zsongító érzékvilágukat. 52. a következmény mindenek fölötti hatalom és tudás lesz. Istenek és más lényegiségek megjelennek és megkísértik a jógit. Maga a mindenekfölötti hatalom is csak álom és a képzelőtehetségtől függő. Amikor a jógi mindezeket a csodálatos erőket feladja majd visszautasítja. hogy a purusa szétrombolhatatlan tiszta és tökéletes. amikor a hatalom gondolatait feladja. de a cél minden elképzelésen túl fekszik. ill. mindenek fölötti hatalom és minden tudás keletkezik. Mik is ezek a csodaerők? Csak megnyilvánulások és álmok.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 116 50. A jógi ne keresse megnyilvánult égi lények társaságát. 51.

A bánat. lényegükre irányított samyamával fogunk megkülönböztetni. követőre irányítva. égieknek és csodaerőknek ellenállni? A megkülönböztetésen át. A samyamát az idő parányi részére s az ezt megelőző ill. 53. alapját a valóság és valótlanság megkülönböztetni nem tudásában leli. azáltal. akik a tökéletességhez nem jutottak el. Hogyan leszünk képesek mindezen Dévák-nak. Azokat a dolgokat. A haragot jónak. Ez a megkülönböztetni nem tudás az alapja minden . ezen csodaerők által határolt mellékösvényen járnak s újra kell születniük. Elhagyták az egyenes utat. miáltal a megkülönböztető képesség megerősödhet. De aki elég erős lesz ezeknek a kísértéseknek ellenállni és az egyenes úton a cél felé menni. a következőre. mód és hely szerintit különböztetünk meg. ill. az álmot valóságnak tartjuk és elfelejtjük. ami minket újra meg újra felkeres. mikor samyamát fordítunk a parányi időre s az azt megelőzőre. Ez történik. az szabad lesz. megkülönböztetés lesz az eredmény.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 117 jógik. melyeket nem mint forma. Ezért erre is van egy samyama. hogy a jót a rossztól megkülönböztetjük. A test a zilált álom s mi mindig azonosítjuk magunkat ezzel a testtel. 54. meghalnak és istenek lesznek. hogy a szellem az egyetlen valóság.

A jógik legmagasabb filozófiája azon a tényen alapszik. ami tudatlanságunkból keletkezik.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 118 bánatnak. hogy ezek a különbségek nekünk semmit sem mondanak. fogunk a fent említett gyakorlatokon keresztül a megkülönböztetés képességére szert tenni s azokat képesek leszünk megkülönböztetni. mód. Ennek alapja az alakiság. A tehén formájában különbözik a kutyától. Amikor megkülönböztetni tanulunk. Vegyünk például egy tehenet. Ha két dolog abszolút azonos. ha különböző helyen vannak. Ez a nem tudás az alapja. hogy a purusa tiszta tökéletes és egyetlen egyszeres ebben a világban. s az ég – az istenek – s a testünk képzetétől megszabadulni. Amikor újra szert teszünk erre a képességre. . A legnagyobb hiba. Amikor a dolgok úgy összekuszálódnak. feltör bennünk ez az erő és csak ezután leszünk képesek különbséget tenni. de hogyan különböztetjük meg az egyik tehenet a másiktól. hogy különbséget teszünk. hogy a megkülönböztetés képessége elveszett. hogy ebben a világban minden a szellemi és fizikai összeköttetésből áll és ezért nem lehet a purusa. forma és hely között. felismerjük. Test és lélek összeköttetésben állnak és mi azonosítjuk magunkat vele. egymástól csak akkor különböztethetjük meg.

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 119 55. Ez a megismerés nem az észlelés következménye. Ezután a sattva. ha a tisztaságnak és tisztátalanságnak ez a keveréke. – a durvában és szubtilisben – a megismerés körletében fekszik. amit a megkülönböztetés által nyerünk s amely a dolgokat. Amikor a sattva és purusa ugyanabban a tisztaságban vannak. . a kaivalya keletkezik. már csak mint tisztaság feltétlen foglalata tükrözi vissza a purusát. A mentő megismerés az. Ezt az állapotot elértük. az értelemnek /a sattva/ nevezett a purusa tisztaságához maga is feltisztul. – ezt az elkülönülést és befejezettséget nevezzük kaivalya-nak. az öszszes dolgokat az első pillanatban ragadja meg. 56. Amikor a lélek megismeri. mint tükröződéseket láttatja. Az egész a prakriti össz-megjelenési formáiban. Mentő – mivel ez a megismerés a jógit a születés és halál tengere fölé vezeti. hogy a világban az istenektől a legkisebb atomokig semmitől sem függ.

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja

120

IV. RÉSZ

FÜGGETLENSÉG
1. A csodaerők: születés, kémiai eszközök, önsanyargatás, vagy koncentráció útján keletkeznek.

Néha megesik, hogy egy ember csodaerők birtokában születik, természetesen csak az olyan, aki egy korábbi inkarnációban már szert tett rájuk. Mintha az alkalommal, annak gyümölcseit learatni jönne a világra. Erre mondja Kapila a jóga filozófia nagy tanítója, hogy az ilyen ember egy született siddha, szó szerint olyan ember, aki – eljutott a sikerhez. A jógik állítják, hogy ezek az erők, kémiai eszközök által is megszerezhetők. Tudjuk, hogy a kémia eredete az alchemia volt. Emberek kutatták az anyag titkait, életelixírt és más hasonló dolgokat keresve. Indiában van egy szekta, a rasoyana-k. Ezek teljesen rendben lévőnek tartják, hogy az ideát a spiritualitás és a vallás szolgáltatja és a test az egyetlen eszköz, melyen keresztül meg lehet azokat ragadni. De a test időről időre feloldódik s a cél így csak későbben érhető el. Valaki szeretne pl. jógát gyakorolni, vagy szellemi életet élni. Mielőtt nagyon messze jutna, meghal.

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja

121

Aztán új testet ölt magára, újra meghal, és így tovább. A halál és születés változásaiban sok időt elveszítünk. De akinek sikerül a testet megacélozni és tökéletesíteni úgy, hogy az megszabadulhat születéstől és haláltól, tehát egyetlen életben elégséges ideje lesz a szellemi életre vezetni magát. Ezért a rasayanak azt követelik először, hogy a test acélos legyen. Azt állítják, képesek a testnek halhatatlanságot kölcsönözni. Elgondolásuk az, hogy a test, mikor a szellem azt létrehozza, határtalan lehetőséggel bír, hogy kívülről tetszés szerinti sok erőt felfogjon, mert minden ember szellem valójában, csak egy része a végtelen erőhullámoknak. S ha így van, miért ne tarthatnánk testünket mindig ilyen állapotban? Minden testet ki kell képeznünk, ami valaha csak birtokoltunk. Amint az egyik tönkremegy, újat kell építenünk. Ha ez lehetséges, miért ne tehetnénk meg jelen életünk folyamán anélkül, hogy e testet el kellene hagynunk. Ez a teória így helyes. Ha nekünk lehetséges a halál után élni és új testet képezni, miért ne birtokolhatnánk az erőt, már ebben az életben, a test teljes feladása nélkül egyszerűen azáltal, hogy azt tartósan átalakítjuk. A rasayanak is úgy vélik, hogy a higany és a kén, a legcsodálatosabb erőket rejti és az ember egy meghatározott módon elkészített elemmel a testet tetszés szerinti hosszan megőrizheti. Ismét mások, bizonyos drogériákkal, azt a csodaerőt vélik megszerezni, amelyekkel a levegőn át lehet repülni és másokat. Igen sok csodálatos orvosságot köszönhetünk máig a rasayanaknak, mindenekelőtt a fémek használata a gyógyászatban. Bizonyos szekták Indiában állítják, hogy sokan a legnagyobb tanítók közül, még ma is élnek öreg

Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja

122

alakjukban. Maga Patanjali, a jóga területének nagy autoritása sem vonta ezeket kétségbe. SZÓERŐ: vannak bizonyos szent szavak /mantrák/, melyek ha helyes jelentésüket ismételjük, rendkívüli erőket hívnak elő. Állandóan ilyen csodák érzetével körülvéve élünk, anélkül, hogy egyáltalán gondolnánk rá. Az emberi hatalomnak, a szavak erejének, a szellemnek, nincsenek határai. ASZKÉZIS: úgy tűnik, minden vallásban gyakorolták az ön-sanyargatást és aszkézist, de Indiában ebben is a legvégső határig jutottak el. Embereket találhatunk itt, akik feltartott kezekkel állnak, míg azok elfonnyadnak és elhalnak. Emberek maradnak napokon és éjszakákon át egyenesen állva, míg lábaik megduzzadnak s ezen tartás következtében olyan merevek lesznek, hogy ezt meghajlítani többé nem képesek és egész életükben állniok kell. Láttam egyszer egy embert, aki karjait ilyen módon feltartotta és megkérdeztem őt, mit érzett az első alkalommal. Azt válaszolta nekem, hogy rettenetes kínjai voltak. Hogy gyötrelmeit enyhítse, egy folyóba kényszerült menni és a vízben állni, míg a fájdalmai egy időre megenyhültek. Egy hónap után már csak kevéssé szenvedett. Ilyen gyakorlatokon át, csodaerőket lehet elérni. KONCENTRÁCIÓ: a koncentráció samadhi – ez tulajdonképpen a jóga. Ennek a tudománynak legfőbb témája képezi és annak legmagasabb eszköze. Az előzőek csak másodsorban jönnek, mivel velük a legfőbb célt nem érhetjük el. A samadhi az

Az ember igazi lényege a tökéletesség. amivel mindent elérhetünk. melyek az ő fejlődésének útjában állnak. Azt mondja. de meg van akadályozva. ez a természet beáramlásán át történik. Jó és haragos tettek. Épp így bírja minden ember a hatalmat s a haladás lehetőségét önmagában. morális. 2. vagy spirituális vonatkozású. kémiai eszközök útján. 3. hogy a test. vagy aszkézissel elérhetők. a természet beáramlásán át történik. ami mint az akadályok összetörője működik.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 123 az eszköz. hogy ezek az erők. tetszés szerinti hosszú ideig életben maradjon. Patanjali-nak az a véleménye. Azonkívül megmutatja. melyek a víz futásának útjában állnak. a nehézségi erő törvényeinek megfelelően magától a mezőre áramlik. – ahogy a földműves elhárítja az akadályokat. legyen az lelki. A földműves kinyitja ezeket a kapukat és a víz. amit a következő szutrában magyaráz el. születés által. hogyan történik a test átlényegülése egy új élet számára. a belső természet az. amely aztán természetének megfelelően szétfolyik. hogy saját futá- . nem közvetlen okai a belső természet változásainak. Sikeres átmenet egy új részbe. A mezőt öntöző vizet a kanálisban csak a kapuk tartják vissza. Úgyszintén az is.

hogy az emberi megismerés oly gyorsléptű lenne. minden elnyomónak egy szívesen látott érvet kínál. hogy elhárítsa a sorompót és engedje beáramlani a tökéletességet. mint a modern tudományé. amely a lényegünk. Ebben az értelmezésben ez a teória. melyek már hozzá tartoztak. A nagyon öreg és tiszteletreméltó evolucionista Patanjali ellenben megmagyarázza.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 124 sát fölvegye. sőt ehhez egy jobb magyarázatot kínálnak. Ma a modern kutatás fényében a fejlődéstant az öreg jógik inkább meg fogják érteni. akik magukat filozófusnak tartják. hogy a létért való harc területén és a faji kiválasztódásban minden versengést kizárva megszűnne a haladás és a faj kihalna. Amikor valaki ezt a korlátot el tudja távolítani. képesek lesznek magukat megváltoztatni egy szent életre. mely minket a tökéletesség felé hajt és végül mindenkit elvezet oda. Tegyük fel. akiket rosszaknak tartottunk. /kivéve természetesen önmagukat. A faji kiválasztódás és a létért való küzdelem a modern fejlődéstörténet alapjait megmagyarázni ugyanis nem elegendő. – be van zárva. Emberek. De ez a tökéletesség el van zárva egy sorompóval s az . Ez az a természet. ha a korlátokat feltörik és igazi természetük beáramlik. a természet beáramlik és az ember birtokába jut azoknak az erőknek. hogy az evolúció igazi titka a minden lényben előforduló tökéletesség megnyilvánulása. melyre születésünknél fogva jogunk van. Minden vallásos gyakorlat és minden erőfeszítés csak azt szolgálja. akik az alkalmasság fölött ítélkeznek/ s ezáltal vélik az emberi nemet megmenteni. lelkiismeretfurdalását elcsitítani. Vannak emberek. ennek ellenére minden rossz és alkalmatlan embert kiirtani szeretnének.

Éppen így hurcolja az ember az eljövendő istent magában bezárva és a tudatlanság reteszével fogvatartva.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 125 emögött található végtelen áradat küzd a kitörésért. szükségtelen és lényegtelen következményei tudatlanságunknak. A szent írások az ember és a lélek nagyszerűségét éneklik és ugyanazzal a lélegzettel a karmát is kihirdetik. rejtett és tökéletes természet továbbhajtja. Isten megnyilvánul bennünk. vagy szexuális kielégülés csak múlandó. A karma tan szerint szenvedéseink. de ha a lélek a jó vagy rossz tettektől befolyásolni hagyja magát. nem tudjuk a kapukat megnyitni. míg a tökéletességet el nem éri. Amikor felébred a megismerés. át kell hogy törjön egyszer. Az Én-t a küzdelem feladása után a mögöttes. mely oka minden megnyilvánulásnak. Az állatban el volt nyomva az emberi. 4. a jók eltávolítják az . A jótettnek következménye ez. de a kapuk felnyitása után előjött onnan. Ezért nincs alapja annak a föltevésnek. A haragos tettek korlátot állítanak a purusa természetének megnyilvánulása útjába. Létért való harc. hogy a küzdelem a haladáshoz szükséges. jó és rossz tetteink következményei és minden filozófiának egyetlen célja az emberi boldogság megvalósítása. Egyedül az Én-vágytól jön elő a "teremtett szellem". a rossznak amaz. az sem vezet messzebbre. hogy – képletesen szólva – a víz elindulhasson útjára. Ezek a harcok csak tudatlanságaink következményei. A kapuk mögött található végtelen áradat.

ugyanaz. Ezen a különböző szellemek. az egyetlen eredeti szellem uralkodik mindenben. a szubtilis létállapot. 5. csak különböző aspektusai ugyanannak a tárgynak. Mint a jógik.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 126 akadályokat és a purusa nagy-szerűsége nyilvánvaló lesz. de elfelejtettük. Ámbár a különböző tevékenységű "teremtett szellemek" sokfélék. vagy másképpen: "készített" testek és szellemek. ami tökéletességét beburkolja. Ezután tetszés szerint tehetünk vele bármit. ellentétben az eredeti szellemmel. Az anyag. melyek a különböző testekben működnek az úgynevezett teremtett testek. mivel a lelken keresztül befolyásolhatatlan. Tegyünk bármit. ami a "teremtett szellem"-ből lett képezve. mint amiből a makrokozmosz keletkezett. Erre képes a jógi. Csak egy fátyol terül föléje. Az én-rögeszme az anyag. Ezt hívják teremtett szellemnek. újra eszünkbe fog jutni. meg fogjuk tanulni a fölöttük való uralom titkát. Ha jógik leszünk. A purusa maga sohasem változik. amikor ezeknek a . boldogsága lényege összetörhetetlen. Volt elég időnk bírni azt. az én-vágytól származó szellem tartozik. Ezekhez a teremtett testekhez. Szellem és anyag nem két különböző dolog. amiből a teremtett szellemeket és teremtett testeket a jógik elkészítik. A karmát gyorsan feldolgozni alkották meg a jógik a testek csoportját. Anyag és szellem egyformán két kimeríthetetlen raktár.

míg az. fekete /haragos tettek/ fehér /jótettek/ és kevert színűek. anélkül. működésük háromféle. – jót. – teljesen vágytalan. Azt az embert. samadhin át. vagy testet készíthet. . Egyszerűen csak folytatja munkáját. aki bizonyos erőket.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 127 természeti erőknek titkát felfedi s ebből ez én-rögeszmének nevezett szubsztanciából tetszés szerint sok szellemet. A cittából. tettei és az általuk működő karma. másoknak. medikáliák. Sokféle cittától. 7. amelyik a tökéletes koncentrációt megvalósította. Közönséges halandónak ez a legmagasabb fok elérhetetlen. még mindig vágyak kötik. vagy fehérek. Mikor a jógi a tökéletességet elérte. önsanyargatás vagy mantrák útján elért. aki a samadhihoz a koncentráción keresztül jutott el. vagy kevert színűek. többé nincs hozzákötve. vágytalanságot nyerünk. amit mi a különböző emberekben észlelünk az a legmagasabb. A jóginak a működések sem nem feketék. mert vágytalan lett. sem nem fehérek. vagy azokban résztvevő lenne. vagy feketék. 6. hogy a siker gondot okozna neki. jól tenni.

sőt a karmának magának is. Csak az a karma fejtheti ki működését. Isteni lényem vágyai nem ugyanazok lesznek. hogy a környezet hatása fontos eszköze az uralkodásnak. pl. mint az emberiek voltak. Ha egy isteni testet veszek fel a jó vágyak ébrednek fel bennem. háromféle karma működik: jó. mint vágy jelentkezne az evés-ivás után? És egyáltalán hol maradt ez a karma. valamint sok emberi és sok állati. Azt bizonyítja. ha a korábbi feldolgozatlan karmám. melyek hozzáillenek a környezethez. egy istennek sem enni sem inni nem szükséges. . mikor isten lettem? A felelet az. Csak azok a vágyak ébredhetnek fel. Mit bizonyít ez? Hogy a környezet segítségével ezeket a vágyakat sakkban tarthatjuk. Ebben az életben sok isteni vágy köt minket. rossz és kevert. a többiek felfüggesztve maradnak.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 128 8. /melyek/ az egyedül őt illető állapotnak felelnek meg. csak a nekik megfelelő környezetben nyilvánulhatnak meg./ Tételezzük fel. Miután meghaltam. Mi lenne. mivel a környezet számunkra előnyös és amikor egy állati testet veszek fel. /A többiek ezalatt függőben lesznek tartva. az állati ösztönök jutnak szóhoz és a többiek rejtve maradnak. amelyik illik a környezethez. majd egy Isten lettem az égben. Ebből a háromféle működésből /karma/ minden állapotban csak azok az óhajok nyilvánulnak meg. hogy a vágyak.

itt az emlékezés és benyomások azonosak. hiányzik az ok és okozat. így csak a soronlévő rész tartozik. Ezért kezdet nélküliek a vágyak. melyek a benyomásokban átváltoznak a múlt tudatos cselekvéseivé. Minden testben. Továbbá az elmeállag a nagy tároló. A szó. csak az azonos testek csoportjában szerzett benyomások és éppen a test cselekvéseinek okai hatnak. ami egy korábbi tapasztalatból lett teremtve. az indíték és tárgy is. A tapasztalatok a benyomásokhoz. nem múlik el anélkül. A boldogság utáni vágy örökkévaló. Ilyen módon. így a vágyak is kezdet nélküliek. Ha hiányzik a vágy. A vágyakat az ok és okozat tartja össze. A tapasztalatoknak nem volt kezdetük. s azok nem sorvadnak el . Amikor egy vágy felébred. itt is korábbi tapasztalatok öntudatlan koordinátáiból ered. az újra felkeltett benyomások az emlékezéshez tartoznak. minden korábbi vágyat samykara-k alakjában fenntartott magában. – emlékezés jelentősége. Minden testhez. Minden tapasztalat a boldogság utáni vágyból fakad.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 129 9. az egymást követő vágyak. A tapasztalatok egy másféle testben függőben maradnak. itt minden új tapasztalat a tendenciából keletkezik. 11. meg lesznek szakítva. a hely és az idő okaiból el is vannak választva. noha a születés. hogy okozatot ne hagyna hátra. 10. A vágyak megszakítatlanok.

a qualitások más részből erednek. Ezek fogják az új vágyakat felkelteni. A nemlétből sohasem keletkezhet lét. 13. indítékoktól. 12. 14.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 130 míg működésüket ki nem fejtik. Ha a múlt és jövő látható alakban nem is létezik. Ámbár három állaga van a változások koordinátáiban. minden dolog egységből ered. Múlt és jövő. Múlt és jövő saját törvényeiket követik. melyek durva állapotukban a látható világot alakítják. Az "egység a dolgokban" – az "egység a változásokban"-ból ered. Csak ha sikerült októl. rajas és tamasz. ezen gunák megnyilvánulásainak különböző részeiből keletkeznek. szubtilis formában jelenlévők. csak akkor szűnnek meg a vágyak. okozattól. A gunának három állaga van. tárgyaktól megszabadulni. . ezek sattva. vagy láthatatlan alakban fordulnak elő. Ezek látható. a gunák minősége szerint. míg az érzékek a külső tárgyat veszik fel.

/Ez a szutra csak egyes kiadásokban szerepel/. nem ugyanaz a sajátsága. Ez nem kívánatos következtetés.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 131 15. Az azonos tárgyak az észlelést és vágyakat tekintve nem változatlanok. Ez azt jelenti. 15. ugyanilyen jól. Az ember nem mondhatja. különféleképpen látják. Eszerint itt ugyanazt a tárgyat különböző emberek. az elmeállagnak és a tárgynak. úgy a szellem – akármilyen követelésben – így a samadhiban tartózkodva is. Ez a buddhista idealizmusnak a cáfolata. hogy a tárgy egyetlen egy elmeállagtól meghatározott. hogy van egy. Ha egy tárgy észlelése létezésének egyetlen kritériuma lenne. nem meglévő lesz. mint nem létező is bizonyítható lenne. . a mi elmeállagunktól független objektív világ. Bizonyíték nélkül a meglévő lét. tévhitük miatt nem képesek egyetlen individuummá lenni. senkitől sem észlelve.

egy vonat mozgásban van és egy autó megy el mellette. mindkét sebességet egy bizonyos fokig megállapíthatjuk. először azt vesszük észre. amelyik gyorsabban mozog és csak azután azt. ami nem mozog. Amikor pl. ki és beáramlás egyetlen részben. változatlan. harmonikus rendben jutnak a benyomások az elmeszubsztanciába. ha van egy pont. amelyik lassabban. De hogyan észlelhet az elme? Csak ha van valami. ami még lassabban mozog és így to- . De mi működteti ezt az egységet és tartja meg könyv formájában? A változások ritmusban történnek. egyúttal anyag is. Ha két vagy három tárgy mozog. Az elmeszubsztancia állapotai állandóan ismertek. De még valami más is szükséges. amely az állandó változások ellenére. vagy ismeretlenek az elmeszubsztanciának. összefogott és azonos képet ad. aszerint hogy milyen benyomást tettek rá. mi képesek vagyunk ennek megfelelően kétszeres mozgást megkülönböztetni. Ennek a teóriának lényege. mivel uruk a purusa. hogy a világ.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 132 16. Az elmeszubsztancia maga állandóan változik. Míg az egyik lassabban mozog mint a másik. melyek folyvást egymásba fonódva találhatók Mi ez a könyv? Tartós összessége a molekuláknak. Mozgást csak akkor észlelhetünk. A dolgok ismertek. 17. ámbár szellem. Az elme és a test két helye ugyanannak az állagnak amelyek különféle gyorsasággal mozognak. őrült kavargásban.

A sorokon túl tudnia kell egy örök változatlant. még sincs világítóerejük. de nem ez a helyzet. Ezek a sokszoros benyomások tükröződnek csak újra.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 133 vább végtelenségig. Ha az elmeszubsztancia saját világítóerőt birtokolna. Amikor a tárgyat megismeri. az elmeállag pedig nem. egy befejezést adni. Ezért kényszeríti a logika valahol feltartóztatni ezt. nem fordíthatja egyúttal saját magára vissza ezt a megismerést. csak a purusa világít és kölcsönöz ki magából csillogást. Az elmeszubsztancia maga is tárgy lévén. lényegük szerint értelemfosztottak. úgy képes lenne egyidejűleg maga-magát és önnön tárgyát is megismerni. a tiszta. Hatalmas erők nyilvánulnak meg mindenütt a természetben. Ezért birtokol a purusa saját világítóerőt. a változatlan. 18. úgy hogy a vásznon a rávetített képet visszaadja. Képtelenség a kettőt egyidejűleg megismerni. a színtelen. 19. hogy bemocskolódna. anélkül. . A purusának hatalma van az anyagot és erőt áthatni. nem bír világítóerővel. A mozgások e végtelen sora mögött áll a purusa.

maga látszik a purusának lenni. úgy hogy nem lehetne a végét látni. az általánost megismerni. Az észlelőn és észlelendőn át. . Amikor az elmeállag a purusához közelít. ekkor mindig egy újabbat kellene adni. Patanjali ezzel még nyomatékosabban fel akarja hívni a figyelmet arra. így lesz az elmeszubsztancia. az elmeszubsztancia megismerszik. hogy a megismerés nem a purusa qualitása. Tegyük fel lenne egy másik elmeállag. ha az ő alakját felveszi. Emlékezet-zavar és a tárolt emlékezés hiánya lenne a következmény. hogy az előzőt megismerjük.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 134 20. Az elmeszubsztancia egyik oldala a külvilágot. a folyamatok vég nélkül folytatódnának és emlékezet-zavar lenne a következménye. 21. minden megismeréshez nagyon erős. 22. az észlelendőt tükrözi. A megismerés foglalata /a purusa/ változhatatlan. a purusa tükröződni kezd benne és ez idő alatt. az elmeállag képes mindent megérteni. Ha az ember egy másik szubsztanciát is felvenne. a másik az észlelőt.

a különbségekre irányítva. ez egyedülvalóság állapotához ér. hogy a természet kötöttséget jelent s a purusa kedvéért tárja ki panorámáját tanúként. Az elmeszubsztanciában együtt van lerakva a különböző elemek összessége és ezért nem képes egyedül hatékony lenni. Megismerjük. A különbségek miatt az elmeszubsztanciát mint atma-t. törekszik valamilyen harmadik tárgyhoz s igyekszik ezt az összeköttetést létrehozni. 25. hogy a purusa az elmeállaggal nem azonos. Ezt elérve.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 135 23. és hogy minden kötött- . – a természete szerint a változásokkal össze van kötve. amint vannak. Megismerjük. Ámbár az elmeszubsztancia a számtalan vágy miatt sokszerű. Minden. – más /purusa/ miatt működik. 24. hogy a természet nem Isten /isvara/. Van egy másik meghatározás – kaivalya-pragbharam – miszerint az elmeszubsztancia elmélyed a koncentrációban és teljes erővel a kaivalya-hoz törekszik. /kaivalya/ A jóga ezen részének gyakorlása a tisztánlátáshoz és megkülönböztető képességhez vezet. Tehát az elmeszubsztancia összeköttetése a purusával meghatározott. A különbségekből tudja a jógi. nem sokáig észlelhetjük. az elmeszubsztancia. ami ebben a világban függőségben van. A lepel lehull szemeinkről és úgy fogjuk a dolgokat látni.

27.10. Az Én. Amikor hosszú gyakorlatok után a megkülönböztetés lehetséges lesz. lassan el kell. hogy boldogságunkhoz szükségünk van valamire kívülről. működésének gyümölcse. a tökéletes megismerés. – de ezek útjában állanak a tökéletességnek. Szétrombolásuk ugyanolyan módon történik. Amikor a jógi ezt a megkülönböztető képességet megszerezte. /II. A purusa lényege szerint barát és maga a boldogság. mindazok az erők hozzááramlanak.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 136 ség arra szolgál. hogy a bensejében trónoló királynak a purusának csodáját szolgálja. melyek az előző részben lettek tárgyalva. de az igazi jógi visszauta- . Sok gondolat támad bennünk s el akarja velünk hitetni. – a samadhi lesz – amit az "erény felhőjének" neveznek./ 28. önzésé stb. A gondolatok. amikor az igazi megkülönböztetendő megismerés alaplényegéhez eljutott. Ezek a korábbi benyomásokból eredő megismerések. megszűnik minden félelem s az elmeszubsztancia eljut az egyedülvalósághoz. melyek mint akadályok felszállnak. mint a nem tudásé. 26. hogy használódjanak. a benyomásokból erednek.

Miután ellenálltak a hatalmi vágynak. sem szenvedés nem fog számára többé létezni. 30. végtelen mint az ég". Az átlag ember ezt alig veszi észre. Az "erény felhőjé"-nek megjelenése után a jógi nem fog többé visszaesni. a megismerés fundamentumát önmagukban megtalálták. ezt mondja: "Végtelen megismerés. öszszes megismerés-objektumaival. Az ő megvilágosodása egy különös megismerés. egy rendkívüli fény. A világegyetem. miután a fátyol eltűnik előle. 29. Jézus elérte ezt az állapotot és Krisztus lett. Ezt birtokolja minden nagy próféta. akiről s történelem tudósít. semmi sem képes őt többé visszahúzni. . A megismerés tiszta. Ekkor a végtelen megismerés elől eltűnik a fátyol. Egy buddhista írás.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 137 sítja ezeket. mint definíciót Buddha lényegére nézve. a purusa előtt. Sem harag. a nyugalom és a tökéletes tisztaság második természetükké vált. Mindnyájan elérhetjük ezt és amikor a megismerés végtelen lett. övék volt a béke. minden tisztátalanság eltávozik és minden megismerhető semmivé foszlik. Következménye a tulajdonságok és szenvedések megszűnte. változatlanul a – semmi. Ők. Az igazság élő valóság volt nekik. a – dharma megha – az erény felhője. nem marad sok megismerhető vissza. mivel számára a megismerhető végtelennek tűnik.

a megismerés mindenről csak villanásnyi lesz. Az idő megáll. csak ez van. mindig változtatják magukat. Legyőzött. nincs többé egymásra következés. csöndes. melyben az örökkévalóság benne foglaltatik. Patanjali itt megmagyarázza. mivel céljukat betöltötték. Ide tartoznak a /gunák/ különböző változásai a qualitásoknak. múlt és jövő nincs többé. Ezt nevezzük egymásra-következésnek. Ekkor a qualitások változásai véget érnek. 32.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 138 31. hogy az egymást követés szava – a változások az idő vonatkozásában állva – jelenti. s minden megismerés egyetlen pillanatba van sűrítve. A változások a pillanattal vonatkozásban állnak. Mialatt gondolkodom. sok ilyen időmomentum elmúlik és ezzel együtt a gondolat is megváltozik. egymásra következést képeznek s csak a sor végén fogjuk észrevenni őket. . melyek jellegről jellegre. de az elme számára. de a változást csak a sor végén vesszük észre. Számára minden jelen lesz.

rosszon át. a tökéletesség tengerébe és az Én megvalósulásába. miket barátságos dajkánk a természet nekünk kiszabott. Aztán a barátságos Anya visszamegy ugyanazon az úton másokat támogatni. Így folyik a lelkek soha véget nem érő áradata. – OM SHANTI – + + + + + + + + + + + + + + + . – ez a kaivalya – vagy a megismerés állandósága. jón. A feloldás: a minőségek sorrendjébe való visszatérés. Így történik működése kezdet és vég nélkül. elvégeztük. míg a lélek elveszett boldogságát újra megtalálja és saját lényegére emlékezik.Swami Vivekananda: Patanjali jóga-szutráinak kommentárja 139 33. kik az élet ösvénytelen sivatagában tévelyegnek. örömön. mintha az önfeledt lélek jóságos keze vezetne s mutatná meg a világ összes tapasztalatát. bánaton. akik az igazi természetet magukban bírják. Ekkor a kirótt önzetlen feladatokat. saját lényegében. Legyenek dicsőítve azok. és mindnyájunknak béke. ami mindezeket a cselekvésre buzdító ingereket a purusának átadja. minden manifesztációját s vezetne mindig magasabbra fel. különböző testeken át. dicsőség nekik.