You are on page 1of 22

Tartalom

Buddhának volt ideje

Még mindig ugyanazok a problémák......................... 10


A Négy Nemes Igazság ................................................. 15
A mosolygó Buddha – Mindenkinek lehet ideje ...... 19
Maga könnyen beszél! .................................................. 20
Bárcsak 25 órából állna a nap! .................................... 24
A Három drágakő ......................................................... 26

A stressz és időhiány nélküli élet

1. A célkitűzés ................................................................ 32
A problémák átalakítása kívánságokká ..................... 33
Egy negyedóra csakis önmagunkra ........................... 35
A naptár és óra nélküli élet .......................................... 36
Köztes célok ................................................................... 38

2. A motiváció ................................................................ 40
Mi mindent tanulhatunk egy szamártól? .................. 41
Az életszellemek felébresztése ..................................... 42
Ügyfelekről, panaszosokról és látogatókról............... 47
Gondolja végig nyugodtan még egyszer .................... 50

3. A módszerek .............................................................. 52
Hagyományos időgazdálkodás ................................... 53

buddha_konyv8.indd 5 2006.09.19. 1:01:49


Idő = pénz? ..................................................................... 53
Az új tavaszi idő-diéta .................................................. 58
A jojó-effektus ............................................................... 60
A buddhista időgazdálkodás alapjai .......................... 64
Minden időzavar gyökere ............................................ 64
Hová olyan sietősen?..................................................... 67
A Sas jegyében ............................................................... 69
A teljes katasztrófába torkolló élet .............................. 71
Hol végződik mindez? – Miért érne véget? ............... 72
Lazacos szendvicset mindenkinek.............................. 74
Anyagi gazdagság, spirituális szegénység .................. 77
A változások jelentősége ............................................... 80
Szellemi tréning és meditáció ...................................... 84
A gyakorlás két útja ...................................................... 84
Lenni vagy birtokolni ................................................... 88
Meditáció: kapcsolat a létezéssel ................................. 89
A szellemi tréning: a gondolatok
és érzések kezelése ......................................................... 95
A valódi meggyőződés a cselekvésben
mutatkozik meg ........................................................... 108
Teljesen ellazulva, itt és most......................................111
Vágyak nélküli boldogság ...........................................111
Dukkha – semmi és senki sem tökéletes ................. 115
Ismerd meg önmagad ................................................. 117
Számítási feladatok haladóknak................................ 122
Az élvezetekhez időre van szükség ........................... 125
Kiegészítő stratégiák ................................................... 127
Feng shui a mindennapok kacatjai ellen .................. 127

uddha_konyv8.indd
ddha_konyv8.indd 6 2006.09.19. 1:01:49
A többszörös túlterhelés ............................................. 129
Lehet erény a halogatás? ............................................. 132
Kivételek és csodák ..................................................... 135
Mit tanulhatunk a teknősbékáktól? ......................... 137
Az időhöz vezető belső út........................................... 139

4. A lépések .................................................................. 142


Csak nyugodtan! ......................................................... 143
A komfortzóna csodálatos hely ................................. 144
Buddha hasonlata az égő házról................................ 148

5. A megoldások .......................................................... 150


Jog az időre ................................................................... 151
Az igent mondók és a nemet mondók ...................... 154
A megfelelő környezet megtalálása .......................... 157
Segítség, most túl sok időm van!............................... 160
Ne akarjunk tökéletesek lenni ................................... 162

Egyszer minden véget ér, vagy talán nem?

Irodalomjegyzék .......................................................... 168


A szerzőről ................................................................... 170

buddha_konyv8.indd 7 2006.09.19. 1:01:49


Buddhának
volt ideje

buddha_konyv8.indd 9 2006.09.19. 1:01:49


Még mindig ugyanazok a problémák
Végigrohanunk az életen, egyik megbeszélésről sie-
tünk a másikra. Soha sincs elég időnk, és nem sike-
rül mindig mindent elintéznünk. Ugye, csodálatos
lenne, ha egyszer elegendő időnk maradna mind-
arra, amit tenni szeretnénk?
De hogyan válhatna valóra ez a vágyunk? Gyak-
ran még a szabadságunk alatt is stressztől és idő-
hiánytól szenvedünk. Egyszerűen annyira sok min-
dent akarunk látni és megélni! Végső soron semmit
sem akarunk kihagyni.
Vagy próbálkozzunk meg egyszer a hatékony
időbeosztással? Készítsünk feladatlistát, állítsuk fel
a fontossági sorrendet, és vegyünk egy határidőnap-
lót? Sajnos, sokan már több ilyen listát is vezetnek
(éves, havi, heti, napi és másfajta beosztásokat). Már
felállították a fontossági sorrendet (egyszerre többet
is), van egy vagy két határidőnaplójuk, és emellett
számtalan órájuk és ébresztőórájuk. Semmi más
nem hiányzik nekik, csak az idő.
Mi történne, ha ehelyett a gyökerénél próbálnánk
megragadni az idővel kapcsolatos problémákat? És
lehetséges, hogy ehhez éppen Buddha szolgáltat-
hatna megfelelő szerepmintát? Hiszen nem ő volt-e
az, aki rengeteg idővel rendelkezett, és azt állította,
hogy ismeri az utat, amelyen az emberek legyőzhe-
tik minden szenvedésüket? Ha ez igaz, akkor annak

10

uddha_konyv8.indd
ddha_konyv8.indd 10 2006.09.19. 1:01:50
is lehetségesnek kell lennie, hogy megoldjunk olyan
hétköznapi problémákat, mint a stressz és az idő-
hiány. De mit is tanított voltaképpen Buddha? És
hogyan lehet alkalmazni a tanait ebben az esetben?
Ezekre a kérdésekre meg fogja találni a választ
ebben a könyvben. Meg fogja tanulni,
• hogyan tudja saját maga megfogalmazni és
pontosan meghatározni azt a célt, hogy stressz és
időhiány nélkül éljen,
• hogyan tudja motiválni magát arra, hogy való-
ban meg is valósítsa ezt a célt, és mindenekelőtt,
• milyen módszerekkel sikerül elérnie, hogy
örökre megszabaduljon az idővel kapcsolatos prob-
lémáitól.

Alapvetően nagyon egyszerű megszabadulni az


állandó időhiánytól. Ha ezen az úton jár, lényegesen
többet ér el annál, mint hogy „mindössze” időt nyer.
A Buddhának volt ideje című könyv egyben telje-
sebb, boldogabb élet felé is vezet; hiszen mi haszna
lenne a több szabadidőnek, ha aztán szenvednénk
az unalomtól?
A következő fejezetekben olvasható módszerek
Buddha alapvető tanain, valamint az egyre na-
gyobb hatást gyakorló kognitív viselkedésterápia
elvein alapulnak.
Buddha tanításai több mint 2500 éve emberek
számtalan generációjának segítettek az élet vala-

11

buddha_konyv8.indd 11 2006.09.19. 1:01:50


mennyi helyzetében. De a kognitív viselkedésterá-
pia – még ha csak 50 éve fejlesztették is ki – szin-
tén emberek ezreinek adott lehetőséget arra, hogy
stresszmentes életet élhessenek. Ennek a modern
terápiás módszernek a gyökerei ugyancsak mesz-
sze a múltba nyúlnak vissza. Az alapját a sztoikusok
felismerései jelentik, akik mára a megingathatatlan,
nyugodt emberek szimbólumává váltak. E két mód-
szer segítségével Önnek is sikerülni fog megszaba-
dulni a zaklatottságtól és az időhiánytól.
Nem megdöbbentő, hogy az emberek ma ugyan-
azokkal a problémákkal küzdenek, mint évezredek-
kel ezelőtt? A problémák külső megjelenési formája
változott ugyan, az emberi létezés alapvető tényei
azonban ugyanazok maradtak. Minden embernek
újra és újra szembe kell néznie velük, és a világ még
a XXI. században sem tökéletes.
Így például ma más betegségektől félünk, mint
korábban. Már nem a pestistől és a kolerától rette-
günk, hanem az AIDS-től és az Alzheimer-kórtól.
De az a tény, hogy vannak betegségek, ma is igaz.
Az a tény sem változott, hogy az emberek ko-
molyan aggódnak, gyakran dühösek, csalódottak,
veszekednek egymással, vagy éppen háborúznak
– még ha más fegyverekkel is, mint kétezer évvel
ezelőtt –, illetve újra és újra megszegik a törvénye-
ket, erkölcsi normákat vagy vallási előírásokat: ez
sem változott sokat az elmúlt évezredek során.

12

uddha_konyv8.indd
ddha_konyv8.indd 12 2006.09.19. 1:01:50
Vajon igaz ez az időhiányra is? Már Buddha ide-
jén is szenvedtek az emberek a stressztől és a zak-
latottságtól? Nem csak a modern idők panaszai
ezek? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy régmúlt
időkben és messzi országokban az embereknek pa-
radicsomi életük volt, vagy még ma is az. Minél ke-
vesebbet tudunk róluk, annál idealisztikusabbnak
képzeljük az életkörülményeiket. Elhamarkodottan
úgy gondoljuk, hogy az élet korábban természetes
és idilli volt: reggel felkelt a nap, és a madarak vi-
dáman csicseregtek. Az emberek gyűjtöttek némi
gyümölcsöt, békésen és nyugodtan megették, aztán
lustálkodtak, amíg a lemenő nap lágy, aranyszínű
fénnyel burkolta be a világot. Az embereknek nem
volt más dolguk, mint békében szemlélni az évsza-
kok váltakozását, és örülni a természetnek...
Nyilvánvalóan adódtak ilyen pillanatok is, de
közben nem szabad elfelejtenünk a nyers valóságot.
A természet nemcsak életadó, de rombolni is képes.
Egyértelműen meghatározza, hogy meddig élhet-
nek az emberek, még ha ma azt hisszük is, hogy ez
fordítva van. Például a japán parasztok már évszá-
zadokkal ezelőtt évente többször is arathattak rizst,
ám ennek az volt a feltétele, hogy lényegében napra
pontosan kellett elvégezniük az éppen esedékes me-
zőgazdasági munkákat. Ha ezt nem tették, akkor a
következmények sokkal erőteljesebben befolyásol-
ták az életkörülményeiket, mint a jelenlegi felada-

13

buddha_konyv8.indd 13 2006.09.19. 1:01:50


taink a mi életünket. Ebből látható, hogy a „határ-
időket” már akkoriban is be kellett tartani.
Évszázadokkal ezelőtt is szükség volt arra, hogy
valaki gondoskodjon a sürgős üzenetek célba jutta-
tásáról. Azonban nem volt sem telefon, sem inter-
net, tehát az üzeneteket csak hírnökök vagy füstje-
lek útján tudták célba juttatni. A hírek sürgőssége
azonban független volt a közvetítésükhöz használt
eszközöktől.
Akkoriban, akárcsak ma, gondoskodni kellett a
gyermekekről, és sokféle munkát kellett elvégezni.
Az emberek azonban nem rendelkeztek annyi, időt
megtakarító géppel, szállítóeszközzel és techniká-
val, mint mi most. Annak idején hosszabb ideig és
keményebben kellett dolgozni. Az emberek élete ne-
héz volt, és ők maguk is nehéznek érezték; a törté-
nelmi forrásokból ezt pontosan tudjuk.
Még a kiváltságos emberek sem érezték min-
dig kellemesnek az életüket, pedig ők mentesültek a
munkától és a sokféle kötelezettségtől. Buddha pél-
dául egy fejedelem fiaként született, és mégis nagyon
boldogtalan volt, amíg el nem érte a megvilágosodást.
Nagyon elszomorította az emberek mulandósága és a
boldogság tűnékenysége. Megfigyelte, hogy az embe-
rek megbetegednek, megöregednek és meghalnak, és
megértette, hogy ezt ő sem kerülheti el. Bármerre né-
zett, mindenütt az emberek szenvedését látta. Közben
aggodalommal vette észre, hogy saját életének az ide-

14

uddha_konyv8.indd
ddha_konyv8.indd 14 2006.09.19. 1:01:50
je is óráról órára fogy. Sikerült ugyan más dolgokra
terelnie a figyelmét, de azok az időtöltések, amelyek
kivételezett személyként a rendelkezésére álltak, nem
elégítették ki. Ezért megpróbálta megkeresni a min-
dennapok szenvedéseiből kivezető utat.

A Négy Nemes Igazság


Buddha megtalálta az emberi szenvedésből kiveze-
tő utat, amelyet négy alapvető mondatban fogalma-
zott meg.
Az első, a szenvedés igazsága, arra utal, hogy az
életben minden mulandó, és semmi sem vezethet
elégedettséghez. Már a születés is fájdalommal jár
együtt. Kivétel nélkül minden ember megtapasztal-
ja az élete során, mi a szenvedés, mert ez az embe-
ri élet minden szakaszában jelen van. A szülők és a
gyermekek együttélése nem zavartalan. Vagy ki ne
ismerné a szerelmi bánatot? A munka világa ugyan-
csak számtalan csalódással, problémával és ideges-
kedéssel jár. Az öregkor és a betegségek korlátokat
szabnak, és megzavarják a jó közérzetet.
És folytathatnánk tovább a felsorolást. Minden
ember stresszhelyzetbe kerül, ha nem teljesülnek a
vágyai, ha csalódnia kell a várakozásaiban, vagy ha
hirtelen valami kellemetlen dolog történik vele.
A második igazság a szenvedések kialakulásá-
ra vonatkozik. Buddha tisztában volt azzal, hogy

15

buddha_konyv8.indd 15 2006.09.19. 1:01:51


a szenvedésnek sokféle oka lehet. A legfontosabb
oknak azonban az emberi vágyakat nevezte. Azt,
hogy az emberek feltétlenül akarnak valamit, vagy
ugyancsak feltétlenül nem akarnak valamit. A föl-
di élet minden tökéletlensége ellenére alapvetően
problémák nélkül élhetnénk le az életünket, ha nem
ragaszkodnánk állandóan ahhoz, hogy a dolgok-
nak olyannak kell lenniük, amilyennek mi akarjuk.
Az a körülmény, hogy szenvedünk, elsősorban nem
a szigorú tényekkel magyarázható, hanem azzal,
hogy a világ dolgait összehasonlítjuk a mi idealisz-
tikus elképzeléseinkkel, és aztán kesergünk amiatt,
hogy a valóság mindig reménytelenül távol áll az
elvárásainktól. Egyszerűen nem akarjuk olyannak
elfogadni a dolgokat, amilyenek, és úgy gondoljuk,
hogy állandóan rá kell erőszakolnunk a világra az
akaratunkat. Mindig újabb és újabb vágyakat gon-
dolunk ki. És ez még nem elég: amint megfogal-
mazódik bennünk egy vágy, azt képzeljük, hogy ha
nem válik valóra, soha többé nem lehetünk boldo-
gok. Gyakran úgy viselkedünk, mint a kisgyerekek,
akik állandóan sírva fakadnak, ha valami nem az
elképzeléseik szerint alakul. Az ártatlan vágyak ha-
marosan heves vágyakozássá és csillapíthatatlan só-
várgássá válnak.
Ez a sóvárgás mindig kellemes dolgokra irá-
nyul: arra, ami élvezetet okoz a szemnek, a fülnek, a
nyelvnek, az orrnak, a testnek és a léleknek. Amint

16

uddha_konyv8.indd
ddha_konyv8.indd 16 2006.09.19. 1:01:51
szépnek tartunk valamit, azonnal meg akarjuk sze-
rezni, és örökre birtokolni akarjuk. Amit nem tu-
dunk magunkkal vinni, azt lefényképezzük, vagy
felvesszük a kellemes hangot és zenét, hogy bármi-
kor meghallgathassuk.
Az emberek a vágyaiktól hajtva követnek el bű-
nöket, és ezért kezdenek háborúzni is. A legmohóbb
emberek megszegnek minden erkölcsi, vallási vagy
törvényi előírást, hogy minél több olajat, aranyat
vagy műkincset szerezhessenek. Meg akarják hódí-
tani az országokat, a piacokat és a népeket. Valójá-
ban ezzel mindössze végtelen szenvedést okoznak
önmaguknak, és másoknak is.
A harmadik igazság nélkül – amely a szenvedés
legyőzéséről szól – elviselhetetlen lenne az első két
igazság. Ám a szenvedés szerencsére nemcsak ki-
alakul, hanem véget is érhet. A kérdés csak az, ho-
gyan. Miután azonban Buddha felismerte, hogy a
szenvedés oka a vágy, így a válasz is kézenfekvő: a
szenvedés véget ér, ha legyőzzük vágyainkat.
Ha lemondunk arról, hogy mindig azonnal meg
akarjunk szerezni mindent, ami kellemes, akkor meg-
szabadulunk a vágyaktól. Ha emellett azt is elfogadjuk,
hogy a kellemetlen tapasztalatok is az élet részei, és
nem ragaszkodunk ahhoz, hogy mindig kellemes él-
ményeink legyenek, akkor megszabadulunk a szenve-
dést kiváltó gyűlölettől. A gyűlölet alapvetően ugyan-
az, mint a vágyakozás, azzal az egyetlen különbséggel,

17

buddha_konyv8.indd 17 2006.09.19. 1:01:51


hogy a vágy a rokonszenvnek, míg a gyűlölet az ellen-
szenvnek a végletes formája. Mindkét érzés a feltétlen
szükségességen alapul: „Meg kell szereznem” (vágy),
vagy „Nem, ez sohasem kell” (gyűlölet).
A vágyakról való lemondás elfogadáshoz és nyu-
galomhoz vezet – és időhöz. Saját magunk, a többi
ember és a világ is végre olyan lehet, amilyen va-
lójában. Nem szükséges szakadatlanul a kellemes
dolgok után nyúlkálni, és megpróbálni elkerülni
mindent, ami kellemetlen. A végletes énközpontú-
ság is megszűnik, már nem kell szüntelenül a saját
ízlésünk szerint alakítani a világot.
A negyedik igazság arról a útról szól, amelyen
legyőzhetjük a szenvedést. Buddha tisztában volt
azzal, hogy pusztán a szenvedés okának a felisme-
rése nem elég ahhoz, hogy örökre megszabaduljunk
a szenvedéstől. Feltétlenül szükségesnek tartotta,
hogy az emberek rendszeres, mindennapi gyakor-
lással pozitív gondolkodás- és viselkedésmódokat
fejlesszenek ki. Az első helyen az éber figyelem áll,
hogy azonnal felfedezhessük, mitől szenvedünk, és
hogyan szabadulhatunk meg ettől. Eközben általá-
ban arra jutunk, hogy a stressz okozói elsősorban
a sóvárgás, a gyűlölet és a bizonytalanság, és nem
maga a helyzet. Minél inkább megtanuljuk, hogy ne
keseregjünk a bekövetkezett eseményeken, hanem
megpróbáljuk ügyesen kezelni a helyzetet, annál
könnyebbé válik az élet.

18

uddha_konyv8.indd
ddha_konyv8.indd 18 2006.09.19. 1:01:51
A felismerés, hogy a szenvedés legfontosabb ki-
váltó oka a vágyakozás, a gyűlölet és a bizonytalan-
ság, nagyon felszabadító lehet; hiszen egyben azt
is jelenti, hogy saját magunk tartjuk kezünkben a
boldogságunk kulcsát, és meg is tanulhatjuk meg-
felelően használni.

A mosolygó Buddha –
Mindenkinek lehet ideje
A fentiekben összefoglalt négy igazság segítségével
lehetővé válik, hogy csökkentsük, vagy akár telje-
sen meg is szüntethessük a stresszt. A következő
fejezetekben látni fogjuk, hogyan lehet alkalmazni
a négy alapmondatot az időhiány és a zaklatottság
esetében. Ehhez példaként szolgálhat a mosolygó
Buddha, aki határtalan nyugalmat és együttérzést
is sugároz. Mint mindig, most is lehetséges, hogy le-
gyen időnk. És nem is kell apácává vagy szerzetessé
válnunk, hogy elérhessük ezt a célt. Buddha mindig
hangsúlyozta, hogy az ő útját a mindennapi életben
is meg lehet valósítani.
Buddha úgy élt, ahogy neki tetszett. Azokkal
ellentétben, akiket megfigyelt, ő vágyakozás, gyű-
lölet és bizonytalanság nélkül akart élni, és egy-
ben el akarta kerülni a sok gondot, bosszúságot és
csalódást. Ugyanezt ajánlotta mindenki másnak
is. És azt, hogy szerzetesként vagy apácaként élt-e

19

buddha_konyv8.indd 19 2006.09.19. 1:01:51


valaki, mindehhez képest másodrangú kérdésnek
tekintette.

Maga könnyen beszél!


Talán Ön is egyetért velem, amikor azt mondom,
hogy nem kell apácaként vagy szerzetesként él-
nünk ahhoz, hogy ne szenvedjünk a időhiánytól és
a stressztől. De talán kétségek is támadnak Önben,
hogy esetleg – akárcsak én – írónak vagy ilyesmi-
nek kell lenni ahhoz, hogy sok időnk legyen, és él-
vezhessük az életet.
De miért gondolja, hogy egy írónak bőségesen
van ideje, és gondtalanul él? Nem olvasta a szám-
talan életrajzot olyan szerzőkről, akik végtelenül
szenvedtek könyveik megírása közben? A kéziratok
leadási határideje, a felolvasó körutak vidéken, az
anyagi gondok, más kollégák irigylése, vagy éppen a
kollégák irigysége – úgy hangzik ez, mint egy szen-
vedés és időhiány nélküli élet?
Ennek ellenére beismerem: van időm. Ám ez nem
a foglalkozásomon múlik, hanem azon, hogy alkal-
mazom is, amiről írok. Már azelőtt is volt időm,
hogy írni kezdtem. Jogi tanulmányaim negyedik
szemeszterében végre megértettem, hogy mit kell
tennem ahhoz, hogy egyrészt sikeres legyek, más-
részt időm is maradjon. Addig meglehetősen sokat
kínoztam magam: unalmas előadásokat hallgat-

20

uddha_konyv8.indd
ddha_konyv8.indd 20 2006.09.19. 1:01:52
tam, állandóan olyan szemináriumokra jártam,
amelyeknek a vezetői különösen igényes és szigorú
tanár hírében álltak, és nagyon sok időt töltöttem a
könyvtárban. De az eredmények szerények voltak, a
jegyeim éppen csak „görbültek”, és a tanulmányaim
nem okoztak örömet.
Legfőbb ideje volt tehát, hogy megpróbálkozzam
valami mással. Ettől kezdve csak olyan szemináriu-
mokra jelentkeztem, amelyek feltétlenül szüksége-
sek voltak ahhoz, hogy teljesítsem a vizsgák előfelté-
teleit, csak barátságos professzorokat választottam,
és lényegesen kevesebbet jártam az egyetemre. És
– micsoda meglepetés! – a jegyeim egyre jobbak
lettek. Az egyetem is elkezdett örömet szerezni, és
még egy további jutalmat is kaptam: sokkal több
szabadidőm lett!
Az államvizsga azonban még előttem állt. A jogi
kar államvizsgáját joggal tartják különösen nehéz-
nek. Más szakokkal összehasonlítva a jogon messze
a legmagasabb azoknak a száma, akik abbahagyják
tanulmányaikat, vagy megbuknak az államvizs-
gán. Maga a vizsgarend is állandóan változik. Ma
írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek a hallgatók, az én
időmben még egy négyhetes házidolgozatot is meg
kellett írni.
Ez a négy hét valódi kínszenvedést jelentett. A leg-
többen végkimerülésig dolgoztak. Ilyenkor a diák-
társak látták el a vizsgázót élelemmel, és segítettek

21

buddha_konyv8.indd 21 2006.09.19. 1:01:52


is a munkában, bár ez valójában tilos volt. A többség
az utolsó napon, az utolsó pillanatban, röviddel éjfél
előtt dobta be a vizsgadolgozatot a vizsgabizottság
levelesládájába.
Én semmiképpen sem akartam így csinálni. Fel-
tűnt, hogy legtöbben már a gyakorlásul írt dolgo-
zatokat is ugyanilyen fáradságosan és időigényesen
készítették el. Sokan a nyári szünet mindhárom
hónapját azzal töltötték, hogy elkészítették ezeket a
dolgozatokat, bár a záródolgozatra tekintettel már
ezeknél is azt ajánlották, hogy négy hetet töltsünk a
kidolgozásukkal.
Elhatároztam, hogy épp az ellenkezőjét teszem a
szokásosnak. Nem három hónapot, hanem három
hetet adtam magamnak, hogy egy hét tartalékom
maradjon arra az esetre, ha felmerülne valamilyen
váratlan probléma. Ezeknél a gyakorló dolgozatok-
nál megállapítottam, hogy ennyi idő bizonyos fel-
tételek betartásával elegendő. A megoldandó eset
leglényegesebb problémáira kell összpontosítani,
lehetetlen és nem is szükséges minden kis elemét
részletesen taglalni. Minden vizsgafeladatnak egy
vagy két fontos pontja van, ezeket kell megtalálni,
ezután pedig a jogi szakirodalomból vett idézetek-
kel kell megindokolni a kiválasztott megoldást.
Ezenkívül kezdettől egyedül írtam a dolgoza-
taimat, mert semmi kedvem sem volt még arról
is társalogni, hogy milyen nehéz a feladat, a jogi

22

uddha_konyv8.indd
ddha_konyv8.indd 22 2006.09.19. 1:01:52
egyetem, a vizsga, és egyáltalán az egész élet. Hi-
szen már önmagában is elég nehéz volt a feladat. Ha
többen dolgoztak rajta, akkor számos olyan prob-
léma merült fel, amely a többiek „segítsége” nélkül
sohasem bukkant volna fel. Mindenki másképpen
akarja megoldani a problémát, ilyenkor még erről
is beszélni kell, és ezzel még több időt veszítünk.
Tehát lemondtam minderről. Jól felkészültem, ala-
posan ismertem a vizsgaanyagot, és ennek elégnek
kellett lennie.
Három hét és négy nap alatt valóban elkészül-
tem a házidolgozatommal, anélkül, hogy éjjelente
is ezzel foglalkoztam volna. Nem írtam 100 oldalt
– sokan ezt tartották minimumnak –, hanem csak
negyvenet, de véleményem szerint ennek elégnek
kellett lennie.
Az eredmény? Jelest kaptam, és még meg is di-
csérték a bátorságomat, hogy a feladat lényegi ré-
szére összpontosítottam. (Előre sejtettem, hogy a
vizsgáztatóknak sem lenne kedvük 100 oldalt elol-
vasni!)
Amikor aztán jogászként dolgoztam, minden
okom meglett volna rá, hogy állandóan időhiány-
ban szenvedjek. De nem így alakult. Íróként is úrrá
lehetne rajtam a stressz és a zaklatottság, ha hagy-
nám. De nem akarom. Azóta, hogy az egyetemen
átéltem ezt a kulcsfontosságú élményt, már tudom,
hogy a munka, a teljesítmény, a szabadidő és a nyu-

23

buddha_konyv8.indd 23 2006.09.19. 1:01:52


galom összeegyeztethető. Csak az a kérdés, hogy mi
ennek a módja, és ez a könyv erről szól.

Bárcsak 25 órából állna a nap!


… vagy inkább 48 órából? Ez bizonyára nem lenne
megoldás. Rövid idő múlva a 25 vagy a 48 órát ép-
pen annyira telezsúfolnánk, mint az eddigi 24-et,
amely valamennyiünknek a rendelkezésére áll.
Olyan ez, mint a hitelfelvétel. Kezdetben nem elég
a pénzünk, és hitelt veszünk fel. Hamarosan azon-
ban a hitelkeret is kimerül, és valójában semmi sem
változott. Ellenkezőleg: a helyzet sokkal rosszabb,
mert ettől kezdve még a kamatokat is fizetni kell.
Emellett nem ismerünk olyan módszert, amellyel
meg lehetne hosszabbítani a napot. Néhány évvel ez-
előtt megjelent ugyan a piacon néhány könyv ameri-
kai szerzők tollából, akik azt az elméletet hirdették,
hogy kevesebbet kell aludni, mert így időt nyerhe-
tünk. Egyszerűen csak 5-6 órát kell aludni napon-
ta 8-9 óra helyett. Így az ember mindennap 2-4 órát
nyer. Ez egy évben mintegy 1460 óra, tehát 60 nap-
pal hosszabb az év. Csodálatos számítási mód!
Az alvást úgy állították be, mintha az a természet
puszta kedvtelése lenne, és a fejlődés során volta-
képpen értelmét vesztette volna. Az elmélet sokak
számára nagyon vonzóan hangzott, de aztán gyor-
san eltűnt a színről. Sok ember egyébként is króni-

24

uddha_konyv8.indd
ddha_konyv8.indd 24 2006.09.19. 1:01:52
kus kimerültségtől szenved. Számtalan súlyos bal-
eset olyan autóvezetők számlájára írható, akik egy
másodpercre elalszanak a kormány mögött, és el-
veszítik az uralmukat az autó felett. És még ha nem
mindig jár is ilyen drámai következményekkel az
alváshiány: az életminőség egyszerűen olyan mér-
tékben romlik általa, hogy az alvásmegvonás nem
jelenthetett megoldást az időhiányra.
Talán az lehet a megoldás, hogy egyszerre több
dolgot csinálunk? Fogat mosunk, miközben a szo-
babiciklin ülünk, és nézzük a híradót? Telefonálunk,
kávézunk, és közben végigmegyünk a városon?
Hosszú távon ez is az idegeinkre mehet. A zakla-
tottság nem csökken, hanem éppen fokozódik.
Emlékszünk még a szuggesztopéd nyelvtanu-
lás módszerére? Az időtakarékos csodaelmélet azt
ígérte, hogy alvás közben fogunk megtanulni egy
nyelvet. Nyilvánvalóan azonban mégsem működött
igazán.
Lehetséges, hogy majd a géntechnika megoldja
ezeket a problémákat? Egyszerűen klónozzuk ma-
gunkat, és egyszerre két helyre utazhatunk el. Vagy
moziba megyünk, amíg a velünk azonos másolat
megírja a házi feladatot. Ezen a módon valóban 48
órát csinálhatunk a 24-ből!
Kívánjunk sok szerencsét mindazoknak, akik
ilyen megoldásokat keresnek; szükségük is lesz rá.
Mi inkább ismerkedjünk meg azokkal a módsze-

25

buddha_konyv8.indd 25 2006.09.19. 1:01:53


rekkel, amelyeknek a hatékonysága évszázadok alatt
valóban bebizonyosodott.

A Három drágakő
Buddha három segítséget ajánl ahhoz, hogy köny-
nyebbé váljon a stressz leküzdésének az útja. Ezeket
nevezi a buddhizmus a Három Ékességnek. Már a
meglehetősen régiesen hangzó megfogalmazás is
azt mutatja, hogy valóban nagyon régi módszerről
van szó. Ma inkább ékszert vagy drágakövet mon-
danánk.
Ez a három ékesség vagy drágakő: Buddha, a ta-
nai és a közössége. Ha elfogadjuk ezt a segítséget,
akkor sokkal könnyebb megszabadulni a szenve-
déstől, és eljutni ugyanahhoz a boldogsághoz, ame-
lyet Buddha is elért.
Buddha hatalmas példaképet jelent a követői szá-
mára, akiknek a tábora időközben messze nagyob-
bá vált, mint a voltaképpeni buddhisták közössége.
Hiszen neki már réges-régen sikerült az, amit az
emberek csak most szeretnének elérni. Ebből pedig
ösztönzést és reményt lehet meríteni.
Emellett nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy
tanulmányozzuk a példáját, és ugyanazt tegyük,
mint ő. Egyszerűen csak meg kell ismerkedni a ta-
naival, tehát azzal, hogy mit mondott, és hogyan
élt.

26

uddha_konyv8.indd
ddha_konyv8.indd 26 2006.09.19. 1:01:53