You are on page 1of 47

3.

tétel
• Beszéljen a könyvnyomtatás feltalálásának jelentőségéről és mutassa be
a Gutenberg által alkalmazott technika jellegzetességeit!
• Soroljon fel és röviden jellemezzen ősnyomtatványokat!
• Mondja el a magyar nyomdászat kialakulását!
• Mutassa be a klasszikus magas- és a korszerű dombornyomó gépek és a
technológia felhasználását a kortárs tervezésben!

• A könyvnyomtatás folyamata, feltalálásának jelentősége.


• A gót betű kialakulása, formai jellegzetességei, fajták és betűtípusok.
• A Gutenberg Biblia és az első ősnyomtatványok formai elemzése, bemutatásuk.
• A magyar nyomdászat kialakulása, első magyar nyomdatörténeti emlékek.
• A könyvnyomtatás hagyományos technológiájának alkalmazása
a kortárs alkalmazott grafikai műfajokban.
• Prégelés, dombornyomtatás, eszközei, anyagai, technológiája és felhasználása.
Könyvnyomtatás
előzményei
Táblanyomtatás
A könyvnyomtatás egyike a nagy kínai talál-
mányoknak. A fadúcos nyomtatást a kí-
naiak már több mint félezer évvel Guten-
berg előtt ismerték.

A fadúcos nyomtatás, illetve a táblanyom-


tatás már valószínűleg a Tang-dinasztia
(618-907) uralkodásának első felében is-
mert volt. A módszer lényege, hogy a szö-
vetekre, leginkább selyemre, később pedig
papírra egyedileg faragott fatáblák se-
gítségével nyomtattak. Egy fatáblára
egy egész oldalnyi szöveg inverzét felvés-
tek. A ma ismert legkorábbi kínai nyomta-
tott mű egy Gyémánt szútra, mely 868-ból
származik, és már egy igen fejlett fanyomó-
dúcos könyvnyomtatási technikáról árulko-
dik, s illusztrációkat is tartalmaz. A szútrát a
magyar származású Stein Aurél találta meg Fadúc könyvnyomtatáshoz
1907-ben a dunhuangi barlangtemplom be-
falazott könyvtárában.
Gyémánt szútra
Mozgatható betű
Kína nyomdászai nem csupán táblákkal pró-
bálkoztak. Hamarosan mozgatható írásjele-
ket próbáltak létrehozni. A kínai kovács, Pi
Seng 1041-ben találta fel az agyagból lét-
rehozott mozgatható nyomóelemeket,
melyek ugyan sérülékenyek voltak, de sokat
gyorsítottak a sokszorosítás folyamatán.

Koreában 1234 körül már fémből készí-


tettek írásjeleket uralkodói támogatással,
melyeket rézből homokformákba öntöttek.
Mivel azonban a kínai nyelv (irodalmukban a
koreaiak is ezeket a betűket használják) több
ezer írásjelet tartalmaz, a szedés nehéz-
ségei miatt a látványos hatás elma-
radt; még évszázadokig a fadúcos nyomta-
tás maradt az uralkodó, míg végül az európai
technika át nem vette helyét.

Fából készült mozgatható nyomdabetű


Szegények bibliája
Jól ismert tény, hogy a nyomtatási eljárások
megjelenése előtt az írnokok vagy bérmá-
solók voltak felelősek az írott anyagok má-
solásáért. Mára azonban azt is tudjuk, hogy
az arab közvetítésnek köszönhetően a kí-
nai fametszetek híre a 13-14. századra
Európába is elért. Ezzel az eljárással több
nyomtatvány is készült, ezek közül talán a
leghíresebb a magyar kiadást is megélt Bib-
lia pauperum (Szegények Bibliája). Számta-
lan kártya és cédula készültekor szintén ezt
a módszert alkalmazták akkoriban. A nyo-
mott papírokat egyoldalasan készítették,
majd két papír összeragasztásával érték el,
hogy kétoldalasnak hasson a nyomtatvány.
Biblia pauperum egy oldalpárja
Gutenberg
Gutenberg
Johannes Gensfleisch zur Laden zum
Gutenberg, (Mainz, 1400 körül – 1468. feb-
ruár 3.) német ötvösmester, feltaláló.

A mozgatható betűelemekkel való


könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi
öntőkészülék, a nyomdafesték, sze-
dő-sorjázó vagy más néven szedővas
(winkel), a kézisajtó és a festékező
labdacs európai feltalálója.

Első munkája egy Weltgericht című vers


volt, majd egy vékony latin nyelvkönyvet
készített ugyanazzal a kezdetleges betűtí-
pussal. Az 1448-as évre készített, csillagá-
szati jóslásokat is tartalmazó naptár már
új, egyenletesebb, szebb írásképet adó be-
tűkkel készült. Hamarosan egyházi megren-
delést is kapott, 3 évi bűnbocsánatot ígérő
búcsúcédulák nyomtatására. Néhány to-
vábbi naptár és röpiratok nyomtatása után
Gutenberg nekilátott főművének, a 42 so-
ros Bibliának az elkészítéséhez.
Előkészületek
A 641 lapot, oldalanként 42 sort tartalmazó,
két hasábban szedett mű hatalmas tech-
nikai és anyagi kihívás volt a nyomdász
számára. Ráadásul azért, hogy a biblia pont
úgy nézzen ki, mint a kézzel készítettek,
szükség volt az iniciálék és a díszítések
egyedi, kézzel történő megfestésére is.

Még így is jelentősen, csaknem 50%-kal ol-


csóbban lehetett adni, mint egy hagyomá-
nyos módon készült kódexet, ami vonzóvá
tette a leendő vásárlók számára. Egy jómó-
dú ügyvéd, Johann Fust hajlandónak mu-
tatkozott arra, hogy finanszírozza a könyv
elkészítését és cserébe társtulajdont szer-
zett a vállalkozásban.
Problémák
A munka 5 éven keresztül tartott, ezalatt ren-
geteg új betűt kellett önteni, papírt és per-
gament vásárolni. Mivel egyedül ezt nagyon
nehéz lett volna végigcsinálnia, Gutenberg fel-
vett maga mellé egy segédet, Peter Schöffert.

Az idő előrehaladtával Fust felismerte, hogy


a segéd alkalmazásával hosszú távon sem-
mi szüksége nincs a mesterre, ezért be-
perelte Johannest a kölcsönadott pénz
és annak kamatai miatt. A teljes követelés
2026 forintot tett ki, amely akkoriban óriási
összeg volt. Gutenberg nyilvánvalóan nem
tudta előteremteni, így a nyomda, a be-
tűkészlet és a félig kész Bibliák Fust
birtokába kerültek.
36 soros biblia
Gutenberg egy városi tanácsostól kapott
kölcsönből újraindította saját nyomdáját. El-
készült egy 36 soros Biblia, de máig vitatott,
hogy ő, vagy egy bambergi nyomdász készí-
tette, a tőle vásárolt első betűsorozattal.

Ezek után befejezte nyomdászi tevékeny-


ségét és visszavonult. Nyugalmat nem lelt:
1462-ben menekülnie kellett Mainzból, mert
azt a mainzi érsek és a pápa között támadt
viták miatt zsoldosok gyújtották fel. Néhány
év múlva hazatért és ott halt meg 1468 elején.

A 36 soros bibli egy lapja


Patrica
Gutenberg a kevesebb vésés miatt, a fatáb-
lákat fűrészelte fel különálló betűkre. Ezek a
betűk nem simultak szépen egymáshoz, nem
álltak egyenes vonalban. Nem lehetett velük
jó minőségű nyomatot létrehozni. Ekkor gon-
dolt arra, hogy fémből próbál betűket csinálni.

Először acélból mindegyik betűből egy-egy


példányt vésett ki. Ez volt az ún. patrica
vagy bélyegző, amelyet azután egy valamivel
lágyabb réz vagy bronz darabba ütött. Így ke-
letkezett a negatív – azaz mélyedést és nem
domborulatot felmutató – betűképet tartal-
mazó matrica. A matricát használta az öntő-
készüléknél, a végső betű elkészítéséhez.
Betűfém
Hosszú kísérletezés után találta meg
Gutenberg a megfelelő ötvözetet, melynek
összetétele nagyrészt ólom, és bizonyos
arányú antimon és ón.

Betűöntő (Jost Amman fametszete)


Kézi öntőkészülék
A matricát vaspofák közé állították, amelyet
a kívánt betűszélességnek megfelelően be-
szabályoztak. Ennek következtében üres tér
képződött fölötte, amelynek magassága az
öntendő ólombetű magasságának felelt meg.
Ebbe az üres térbe felülről forró, folyékony
betűfémet öntöttek, majd az öntés után a ké-
szüléket szétszedték, a kieső kész – ismét tü-
körfordított – ólombetűről a túlöntést letörték,
a szálkáktól megtisztították.
Szedővas
Öntöttvasból készült szerszám, melynek ol-
dalai egymással derékszöget zárnak be. Két
oldalról nyitott, zárt oldalai közül az egyik ál-
lítható és ékekkel rögzíthető. Így állítható be
a kívánt sorszélesség. Ebbe a szerszámba
szedték egymás után a betűket a kéziszedők,
és így alakult ki a szedett szöveg.
Festékező labdacs
Újítás volt az is, hogy a festéket már nem
ecsettel hordták fel a nyomóformára, ha-
nem birkabőrből készült és lószőrrel töl-
tött festékező labdaccsal, amely egyenle-
tesen adagolta a festéket.
Ősnyomtatványok
Ősnyomtatvány
Az ősnyomtatvány olyan nyomtatvány,
amely Európában a könyvnyomtatás felta-
lálásától, az 1450-es évektől kezdve 1500.
december 31-éig szedésnyomással, vagyis
összerakható és szétszedhető betűk-
kel készült. Nem számít ősnyomtatvány-
nak az úgynevezett táblanyomat.

Az ősnyomtatványok kezdetben a kéz-


iratos kódexekhez hasonlítottak, ál-
talában nem volt címlapjuk. (ez 1500 körül
vált általánossá). A lapok ívfüzetekből
álltak, az íveket egymásba helyezték.
Nincs lapszámozásuk, ehelyett az ívfüze-
teket látták el folyamatosan az ábécé so-
ron következő betűivel.

Tipográfiája kezdetben a középkori, barátbe-


tűhöz hasonló gótikus kézírást utánozta (ez az
úgynevezett gót textúra), míg később és a
világi műveket antikvával, azaz a humanista
írás gömbölydedebb betűjével nyomtatták.

Pergamenre és papírra készültek, kézi festés-


sel és fametszettel díszítették őket.
Valerius Maximus művének Peter Schöffer nyomdájában
1471. július 18-án nyomtatott munkájának incipitje
Chronica Hungarorum
Magyar nyelvű ősnyomtatvány nincs.
Az első, Magyarországon megjelent könyv
is latinul íródott, ez a Chronica Hungaro-
rum, amelyet a Rómából idecsábított né-
met nyomdász, Andreas Hess nyomtatott
1473-ban. Nyomdája nagyjában ott műkö-
dött, ahol a budai várban teret neveztek el
róla. A Hess-féle Magyarok krónikájából ma
összesen tíz példány ismeretes a világon.
Magyarországon kettő van, az egyik az
Országos Széchényi Könyvtár, a másik az
Egyetemi Könyvtár birtokában.

Az ősnyomtatványokból hazánkban 3579 mű


7107 példánya található. Magyarországon a
legnagyobb ősnyomtatvány-gyűjtemény az
Országos Széchényi Könyvtárban van.
Thuróczy-krónika
A Thuróczi-krónika (más néven A magya-
rok krónikája) egy latin nyelvű krónika,
eredeti címe Chronica Hungarorum, szer-
zője Thuróczi János.

1488. március 20-án jelent meg nyomtatás-


ban Brünnben, 66 fametszettel illusztrálva.
Körülbelül 20x29 cm méretű, 168 folióból
álló kötet, az egyes lapokra – két nagymé-
retű betűtípussal – 36 sort szedtek. Az inici-
álék helyét üresen hagyták és a fametszete-
ket sem színezték ki, a legtöbb példányban
ezeket utólag sem pótolták. A többit kézzel
kifestették. Ugyanezen év június 3-án Feger
Theobald Budai könyvkereskedő ismét kia-
datta Augsburgban. Ehhez a képeket újra-
metszették, a példányok többségében kéz-
zel ki is színezték azokat.
A magyar nyomdászat
története
Az első nyomdák
Magyarországon a könyvnyomtatás kezdetei
egybe esnek Mátyás király uralkodásá-
nak idejével: az első nyomdát ő alapítja Bu-
dán. Karai László a király követeként érkezik
Rómába, ahol megismerkedik Hess And-
rással, és 1471 tavaszán elhívja Budára.

1472-re két könyve jelenik meg: Cronica


Hungarorum és a Magnus Basilius: De le-
gendis poëtis – Xenophon: Apologia Socra-
tis (A költők olvasásáról – Socrates védőbe-
széde, a két mű egy kötetben). A könyvek
papírja egy budai papírmalomból származik.

A Mohácsi vész és a török hódoltság


miatt a nyomdai tevékenység szünetel
az országban: a szultán 1483-as törvénye
halálbüntetéssel sujtotta azokat, akik
könyvnyomtatással foglalkoztak.

A Chronica Hungarorum kolofon oldala


Az első nyomdák
Honter János feltehetően 1535-ben
Brassóban alapít üzemet, amelynek első is-
mert kiadványa 1539-ben jelenik meg. Körül-
beblül 40 könyvet nyomtattak itt.

Sárvár mellett Nádasdy Tamás alapított


1537-ben. A nyomda vezetésével Syl-
vester Jánost bízta meg. Két nyomtatvá-
nyát tartják nyilván:

• Sylvester János: Grammatica Hungaro-La


tina, 1539
• Újtestamentum, 1541, mely feltehetőleg az
első magyar nyelvű könyv, ami
Magyarországon megjelent.

1550-ben Heltai Gáspárral társulva,


Hoffgreff György nyomdát alapít Kolozs-
várott. Az itt kiadott műveikkel nagy erőfe-
szítéseket tettek a magyar helyesírás egy-
ségesítése érdekében. Heltai ugyan német
anyanyelvű volt, de a magyar nyelv és iroda-
lom kiváló művelőjévé vált.

Új Testamentum. Ford. Sylvester János.


Újsziget: Abádi Benedek. 1541.
Vándornyomdászok
Debrecen első nyomdáját Huszár Gál
protestáns vándorprédikátor és vándor-
nyomdász nyitja meg 1561-ben. Első
könyve Szent Pál apostol levele, írója Meli-
us Juhász Péter.

A nyugati országrészben a sárvári nyomda


megszűnése után vándornyomdászok
működnek, hosszabb-rövidebb ideig állo-
másozva egy helyen. A könyvnyomdászokat
a törökök is fenyegették, de a lutheri kiadvá-
nyok nyomtatóit Zapolya János és a habs-
burgok is büntették. A nyomdászok először
befogadó várost, majd mecénást kerestek.

1585-ben Vizsolyban egy nemesi birtokon


beüzemelnek egy nyomdaműhelyt, mely
1590-re kiadja Károli Gáspár Bibliáját,
mely az első teljes magyar bibliafordítás. A
mű Markovits Bálint nyomdász munkája.

A Vizsolyban nyomtatott biblia első lapja


XVII század
A 17. század elejétől sorra alakulnak a
nyomdák a felvidéken, a leghíreseb-
bek Bártfán, Kassán, és 1614-ben Lő-
csén. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
1619-ben nyomdát létesít, melyet utódja
I. Rákóczi György fejleszt tovább. Majd a
törökök ezt is szétdúlják. De fejedelmi tá-
mogatással jön létre 1650-ben a sárospa-
taki nyomda is, amely 1671-ig működött.

A magyar kultúra ápolását elősegítő mun-


kák mellett bibliamagyarázatok, zsoltáros-
könyvek és irodalmi munkák is készültek
ezekben a nyomdákban.

Pázmány Péter esztergomi érsek Nagy-


szombaton jezsuita rendházat, majd
egyetemet építtet, és elrendeli a nyomda
újbóli felállítását. 1640-től folyamatosan
működött, közel 100 betűtípussal és 1000
rézlemezzel rendelkezett. A nagyszombati
nyomdának egyik legszorgalmasabb írója,
Pécsi Lukács, németből fordítja az Az Ke-
resztyén Szüzeknek Tiszteséges Koszo-
rúja c. könyvet. Az Keresztyén Szüzeknek... Nagyszombati nyomda
Misztótfalusi
A magyar nyomdászat egyik legnagyobb
alakja Misztótfalusi Kis Miklós. 1650-ben Er-
délyben születik, tanulmányai elvégzése után
Fogarason tanít, majd 1680-ban Hollandiá-
ba utazik az erdélyi püspök megbízásából,
hogy a nyomdászat titkait kitanulja, és
ellenőrizhesse a biblia nyomtatási munkáit.

A célon messze túlment: kitanulta a ti-


pográfus és betűmetsző mesterséget.
1686-ra az 1645. évi amszterdami kiadású
magyar nyelvű Bibliát adta ki saját költ-
ségén 3500 példányban, úgy a maga egé-
szében (1684), mint belőle külön a Zsoltáro-
kat és külön az Újszövetséget is közel 4500
példányban. A Blaeu-nyomdában betűmet-
széssel és betűöntéssel foglalkozva még
három évet töltött Amszterdamban. 1689
őszén visszaindult hazájába. 1690-ben
megtelepedett Kolozsvárott, hol 1693-ban
nyomdát alapít. Csaknem kezdettől fogva
haláláig könyvek kiadásával, valamint azok
javításával és bővítésével foglalkozott.
Misztótfalusi portréja emlékbélyegen
Misztótfalusi
Megrendeléseket kapott egész Európából,
Svédo.-tól, Angliától a pápai államig, vésett
héber, görög és örmény betűket is, ő készí-
tette az első grúz nyomtatott ábécét, s Me-
dici Cosimo nála rendelte meg firenzei új
nyomdája teljes betűkészletét. Sokáig Anton
Jansonnak tulajdonított antikva betűit ma is
használják a nyomdászatban. Misztótfalusi
egyenletes optikai hatás kialakítására töre-
kedett, és ebben jóval megelőzte korát.

Misztótfalusi Kis Miklós munkásságának


zsenialitása abban rejlett, hogy hollandi an-
tikvájának 32 fokozatát, olyan mértékben
össze tudta hangolni, amilyet a mai optikai,
mechanikai, vagy akár számítógépes esz-
közökkel kiválóan felszerelt betűöntödék és
nyomdák munkájában is ritkán találunk.

Visszaköltözése után a kicsinyes és bigott


környezet sikerrel tette tönkre egészségét
és lelkiállapotát, saját védelmében kiadott
könyveinek elégetését is elerendelték.
Magasnyomás a kortárs
alkalmazott grafikában
Újrafelfedezés
„A digitális és ofszet nyomtatás kereskedel-
mi, kommerciális felhasználásával szem-
ben a Letterpress az újjáélesztett cizellált
és kifinomult nyomdatechnika csúcsminő-
ségét képviseli.”

2016-ban a magasnyomás kezdi rene-


szánszát élni: egyre több olyan céget lehet
találni, ahol újra munkába állítják a régi He-
idelberg magasnyomó gépeket. A magas-
nyomású betű különösen jól érvényesül
vastag kreatív papírokon, mivel a kidombo-
rodó nyomóforma belemélyed a papírba. A
festékréteg egyenletlen terítésével is jól le-
het játszani, az offsettel ellentétben a nyo-
mat kevésbé „steril” hatású, jobban érződik
a kézműves jelleg.

Kedvelt technológia prémium minőségű


névjegyek, meghívók, alátétkartonok, bros-
súrák nyomtatására.
Magasnyomást alkalmazó
felületnemesítő eljárások
Dombornyomtatás
Betűk, képi elemek reliefszerű kidomborítása a
nyomathordozó felületéből klisé segítségével.
Dombornyomáshoz egy negatív (nem olvas-
ható) befelé mélyedő dombor klisét készíte-
nek, melyről egy speciális műanyag ellen�-
nyomó formát hoznak létre. A negatív-pozitív
formák segítségével történik a nyomathordo-
zó domborítása. Minél magasabb grammsú-
lyú alapanyagon alkalmazzuk a domborítást,
az eredmény annál látványosabb lesz.

Alkalmazható önmagában, vagy más


nyomdai eljárásokkal együtt (pl egy
nyomtatott szöveg kiemelésére). Szüksé-
ges hozzá egy magasnyomó vagy bemé-
lyedő forma, amely fémből vagy kemény
műanyagból készül: ezt préselik rá a pa-
pírra. Jellemzően nagyobb feliratok, flek-
kek emelhetőek ki jól domborozással.

Felhasználási területe: igényes kiadványok,


névjegyek, magazin címoldalak, illetve va-
kok részére készülő kiadványok.
Prégelés
Prégelés során egy fémklisé alkalmazásával,
hőre és nyomásra leváló színes fóliával nyom-
ják meg a nyomathordozót a kívánt felületen.

Szövegeket, grafikai elemeket, sőt nagyobb


felületeket is bevonhatunk arany, ezüst vagy
színes fémhatású réteggel, amely lehet sima
vagy strukturált. A prégelés mintázata sok-
féle lehet, így lehetőségünk van a grafikai
tervhez legjobban illeszkedő felület kiválasz-
tására ezzel is egyedibbé téve termékünket.

Prégelhetünk nyomtatott felületre, fóli-


ás nyomatra, bizonyos műanyagokra is.
A megprégelt felület is felülnyomható UV
ofszet vagy szita technológiával egyaránt.
Az alapanyag lehet vékony címkepapír
vagy vastagabb kartont is.
prégelő nyomóformák
http://wiki.konfuciuszintezet.hu/index.php/K%C3%B6nyvnyomtat%C3%A1s

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6nyvnyomtat%C3%A1s

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90snyomtatv%C3%A1ny

http://www.eletestudomany.hu/osnyomtatvanyok_az_akademia_konyvtaraban

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_nyomtat%C3%A1s_t%C3%B6rt%C3%A9ne-
te#A_magyarorsz.C3.A1gi_k.C3.B6nyvnyomtat.C3.A1s_t.C3.B6rt.C3.A9nete

https://www.youtube.com/watch?v=8svE2AjQWYE

http://www.mek.oszk.hu/01600/01650/html/fejez25.htm

https://hu.wikipedia.org/wiki/Miszt%C3%B3tfalusi_Kis_Mikl%C3%B3s

http://grafit.netpositive.hu/kismiklos-otf/

http://artificium-artis.blogspot.hu/2012/05/betutortenet-17-misztotfalusi-aki-
nek.html

http://fabricaletterpress.tumblr.com/page/5