You are on page 1of 186

II-ik R é s z

A z O k l e v e l e s

J e g y - E s m é r e t.
(Semiotica Diplomatica) -

95-ik §. Az Okleveles Jegy- esméretnek (Se


miotica Diplomatica) tárgyairól. . .

Második Részét az oklevél-esméret-tudományá


nak teszi a Jegy-esmeret, melly az Oklevelek
nek tulajdon jeles jegyeiket (signa solemnia) meg
esmérteti, 's magyarázza. Azon jegyek közé tar
toznak az ugy nevezett Kereszteny (Chrismon)
's Hereszt-jegyeken (signum Crucis) kivűl, a'
Hanczelláriusoknak, 's más egyéb Oklevél-Irók
nak, vagy Jegyzőknek (Notarii) különös meg es
mértető jegyeik; nem különben a Szórejtő-je:
gyek (Monogramma) és a Pecset , mellyekről
külön külön lészen emlékezet,

# - A 2
–( 4 )– -

I-sö F e j e z e t.
A Keresztényi-jegy-esméretről (Chris
- mologia). -

94-ik §. A Heresztenyi-jegynek eredeteröl, 's


magyarázatjáról.

Szent kötelességeknek tartották a Régiek


minden nehéz, vagy terhes dolgot, 's munkát
az Isten segítségül való hivásával el kezdeni. U
gyan azon szokást követték a Keresztények is:
kik nem anyira a régi babonáskodok példájától,
mint inkáb a Szent könyvek eránt való tisztelet
től; 's azoknak út” mutatások szerént vezéreltet
vén , a Keresztény-hitnek ki jelentésére , 's a'
téendő dolgoknak nagyobb erősségekre nézve is
az Irományokba bizonyos jeles szokásokkal, je
gyekkel, 's szavakkal kezdettek élni. Használtatott
pedig e végre a Jésus Krisztusnak neve, mellyet
régenten némelly fontos dolgokba az Irományok',
Oklevelek”, 's Könyvek homlok lapjaira , vagy
kezdeteire, 's az alá-írások (subscriptio) előtt is,
Kereszt formában, vagy pedig Előbetűzések (sig
la) által, néha kapcsolt, 's öszve fonott formában
is, (talán a végett, hogy azok csupán a Kereszté
nyek által esmértessenek meg) le rajzolni, vagy
le írni a Keresztények sem tartották utolsó kö
telességeknek. Az e'féle jegyeket tehát, minthogy
azok a Hrisztus nevétől, mellyet jelentettek ve
szik eredeteket, közönségesen hívjuk Kereszte
nyi-jegyeknek; Görög nyelver pedig Chrismon,
vagy Chrismus nevezettel ékeskednek , 's néha
csupán a Krisztus nevét, néha ismét más egyéb
–( 5 )–
Istenes, 's kegyes mondás, vagy beszéd formá
kat is foglaltak magokban.
95-ik §. A' Heresztenyi-jegynek helete koráról,

GATTERER a közönséges Keresztényi - je


gyeknek formáit, mellyek a' Német Országi Ok
levelekbe az V. Századtól fogva a XIII, sőt né
mellyek szerént a XIV. Századig a ) észre vétet
tek három Osztályokra osztya, t. i: - *

1-ő Az első Osztályba helyhezteti az I. C. N.


Előbetűzések (sigla) által kitett láeresztényi-jegye
ket, mellyek az V. Századtól fogva, egész a IX.
Századig uralkodtak. Ezen most elő adott Előbe
tűzések jelentése felől különbb 's különbbféle ér
telemben vóltak a Tudosok, miglen némellyek
szerént a'ban álapodtak meg, hogy azok alatt
ezen beszéd, vagy mondás formája „in Christi
nomine" az az: a Krisztus nevében, értetődik,
's ugyan e're a vélekedésre látatnak hajolni GAT
TERERrel együtt az Ujjabb Oklevél - esméret
Szerzőji is, (Auctores Novi operis Diplomatici)
TT. SCHWARTNER M. Ur pedig azt tartja, hogy
azon Előbetűzések eleinten Görög betűkből álo
tak, 's ezen mondást 1C XC az az: Ingas Xgusos
foglalták magokba; vagy néha azokhoz egy Gö
rög N. betű is kapcsoltatott , Imoss Xsisos vixx,
melly későbben Latán betűkkel íratatván ki , La
tánul e képen in Christi nomine olvastattak.
Egyéberánt az eféle Elő-betűzött Keresztényi-je
gyek valaha nagyobb számmal uralkodtak a Gö
rögöknél, mint a Latánoknál, 's némellyek azok
közűl olly rejtett értelműek voltak, hogy magok
a Keresztények által is, csak igen késöre magya
ráztathatott meg valóságos értelmek. Ide tarto
zik. a Krisztus nevének ezen Szó-rejtő-jegye is
* -
–( 6 )–
(Monogramma) ×, mellyhez néha a, és a Gö
rög betük is, ezen beszéd formának jelentésére
“ qui est principium, et finis: vagy is, a' ki kez
det, és végezet kapcsoltattak. Nem különben
ide tartozik a Jésus nevének eme betűkkel I. H.
S való ki tétele, melly későbben a Latánok ál
tal jól lehet roszúl e képen magyaráztatott:
Jesus Homo Salvator. Ugyan csak hasonló elő
betűzött Keresztényi jegyek ezek is: I: D. N. az
az : In Dei /Vomine, P. F. S. az az: Pater Filius
et Spiritus Sauctus. I. n. J. X. az az: In nomi
ne Jesu Christi. 's a' t. Ezek között mindazon
által a fellebb emlétett Imasos Xcgoa vixa Keresz
tényi-jegyet a Keresztények leg inkáb kedvelték,
's aztat leg inkáb a Görögök mint valamelly Is
tentől rendeltetett jegyet, hozzátévén néha egy
Kereszt-jegyet is , a Szentegyházakon , Oltáro
kon, Zászlókon, Fegyvereken, Könyveken, Ok-/
leveleken s egyebeken való felűl írásokra, Nagy
Konstantin üdejétől fogva közöuségesen használ
ták. Ugyan ezen szokást követték a Görögök
szomszédságába lévő némelly Czárok, 's vajdák
is , a' mint ezt a már emlétett István Serviai
Czárnak a Karloviczi Leveles-tárba lévő 1348-iki
2 : Bécsi singnyi hoszaságú, 's + szélességű ezűst
pecsétes Oklevele , mellynek homlok lapján Ket
tős-kereszt ezen felűl írással: TC XC NI KA lát
ható eléggé bizonyítja, 's ugyan ez adott TT.
SCHW. M. Urnak alkalmatosságota J. C. N. fel
lebb is emlétett Keresztényi-jegynek azon fel
lebb előadott különböző magyarázatjára is.
2-orA második Osztályra tartozik a nagy
C betű által kijelentett Keresztényi-jegy, melly
nek tetején, s talpán a IX. Századtól fogva egész
a XI. Századig a hoszas j betűnek némelly ma
radványa szemlélhetö,
*~

/
–( 7 )–
5-orA XI. Századtól fogva pedig egész a'
XIII. Századig, vagy is IV-ik Ottóig Keresztényi
jegy gyanánt csak az egyűgyű C. betű használta
tott, 's némellyek szerént IV. Ottó után; mások
szerént pedig csak a XIV. Század kezdetével a'
Keresztényi-jegyek a Német Országi Oklevelek
ből végképen el enyésztek. * *

a) GRUBER Kurzgefasztes Lehrsystem. Wien 1789'


96. lap. -

96. §-ik A Keresztényi - jegynek Magyar Or


szágon való keletéröl.
Hogy édes Hazánk Okleveleibe sem volt vala
ha idegen dolog a Keresztényi - jegy azt Sz. Ist
vánnak 1001-iki, I-ő Andrásnak 1055-iki, Sz. Lász
ló Királynak a Pannon - halmán lévő Szerzete
seknek adott, és II-ik András Királynak több
Oklevelei, mellyeknek homlok lapjain a Krisztus
nevének Szórejtő - jegye (Monogramma Christi)
látható , eléggé bizonyitják. Jól lehet pedig a'
most emlétett Királyok uralkodások kora alatt a'
Keresztényi - jegyek édes Hazánkba is keletbe vol
tak, nem kell mindazonáltal úgy vélekedni,
mintha a'koriban „a , Keresztényi - jegyeket min
den Magyar Királyok használták volna; mivel
vagynak a XI. és XII-ik Századbeli Királyaink- ,
nak (valamint Vak Bélának III-ik Istvánnak, 's
Imrének) ollyan Okleveleik is, mellyekbe a Ke
resztényi - jegynek semmi nyoma sem találtatik.
Sz. Istvánnak Görög nyelven irott Oklevelébe
pedig, melly által t. i. a Veszpremi Apáczák Szer
zetét felálította, SZEGEDI szerént (in Andrea II.
Bierosoly. 117. lap.) valamint még az emlétett
Királynak azon Oklevelébe is, melly által a Pé
csi Püspökséget szerzette, a Keresztényi -jegy
–( 8 )–
helyett csak bizonyos egyűgyű Kereszt láttatik
Azon Keresztényi-jegy pedig, mellyet TT. SCHVV.
M. Ur is a N. Mélt. Királyi Magyar Kamara Le
1. veles-tárába Zárik Hazánk legrégibb Oklevelének
Tabla (1001) elején szemlélt a második Osztályba lé
*****vő Keresztényi -jegyekhez tartozik, 's a' Krisz
tus nevének Szórejtő jegyét foglalja magában,
valamint e'nek különös szorgalommal való le
másoltatását NOVAKNAK. Vindiciaiban is lát
hatni.

97-ik §. Meg nem elly figyelmet érdemlök a'


Heresztényi-jegyekröl.
- A Keresztényi -jegyekről még nemelly figye
lemre meltó észrevételek ezek ugymint:
1-ször A Keresztényi-jegyeknek le irása vagy
rajzolása többnyire csak az Oklevél - iroknak ké
nyekre, 's akaratjokra bizatatott; 's ugyan azért
ugyan egy űdőben, s ugyan egy Királynak Ok
leveleiben is különbbféle Keresztény-jegyek talál
tathatnak, s az sem kivántatik meg hogy ugyan
a'nak keze irása légyen az, kinek nevét az Ok
levél viseli. " " ,, ,
2-szor Az Előbetűzött Keresztényi - jegyekbe
az azok alatt értett szavak első betűinek jelen
létek el kerűlhetetlen , ki vévén az már mondott
első, 's utolsó Görög betűket.
5-szor A Keresztényi-jegyek néha nem csak
Előbetűzések, vagy jegyek által, hanem egészen
is ki irva szemléltetnek. - -

l-or A Keresztényi jegynek jelenléte a ré


gi Magyar Királyok Okleveleibe, a mint már
emlétetett, nem szükségképen még kivántató
dolog, következésképen hirtelenség is volna va
lamelly ollyas Oklevélnek igaz voltát a Heresz
\, –( 9 )–
tényi-jegynek hiányossága miatt azonnal kétség
be hozni.
• Á Heresztényi jegyeknek többféle példányaira ta
lálhatni e következendő könyvekbe : MABILLON
in Chronici Gottwicensis Tomo prodroma, VVAL.
TERNEK Levico diplomatikájába , BARINGII Cla
vis diplomatica 186 /. W. Lehrgeb. der Dipl., GAT .
TEHER Elementa Art. Dipl. Valamint szinte BES
SEL, és SCHANNAT által kiadott Diplomatikai
munkákba. -

II-ik F ej e z e t.
A Kereszt-jegy- esméretről.
98-ik §, Minemű öszve köttetésben legyen a'
Afereszt jegy-es méret a Keresztényi jegy
esmerettel ?

*
A Keresztényi-jegy-esméret után méltán el
-
-

ső helyet érdemel az Oklevél - esmeret - tudo


mányába a Kereszt-jegy-esméret, ámbár eztet né
melly Írók amannak eleibe szokták tenni. Akár
hogy légyen azonban a dolog, elég az hozzá;
hogy valamint a Keresztényi -jegy, ugy a Ke
reszt-jegy is a Kereszteny-hitnek szüleményei, és
a legrégibb, 's legjelesebb Keresztényi szokások
hoz tartozik, sőt némelly Keresztények által mai
napigis használtatik. -

* A Hereszt-jegyröl való értekezések között, ajánlhat


in JAC. GHETSEB de S. Gruce 1734. Ratisbo -
nae Tom. I. III. DUFRESNE Glossarium ad scri
tores mediae, et infimae latinitatis voc. Cruc.
GATTERER, Elem. Art. Dipl. 185–204. MABIL
LON de re Diplomatica L. II. C. 22. Wouveau
Traité de Dipl. T. 1V, p. 755, 's a' t.
–( 10 )–

- 90-ik §. A Kereszt-jegyeknek használásáról.


Használtattak a Kereszt-jegyek: 1-ör A mes
terséges-műveken, mint p. o. Zászlókon Koroná
kon, Királyi - pálczákon fegyvereken, pénzeken
s. a t. 2-or A könyvekbe, 's leg inkáb a Kéz
iratokba. 5-orAz Oklevelekbe. A Mesterséges
Müveken előforduló Kereszt-jegyekről itten ém
lékezni nem egészen szükséges. A könyvekbe ta
láltató Kereszt-jegyekről pedig némelly részbeu
szükség tudni: hogy azok a régi könyvekbe több
féle t. i. egyűgyű, csillag, 's egyéb formákba jő
nek elő; és pedig az egyűgyű-Keresztek a pon
tozások helyett, nem különben és Paragrafusoknak
vagy is Kiss-Osztályoknak; (pragraphus) az x
forma Keresztek a figyelemre meltó mondások
nak; a Csillag forma * Keresz-jegy némelly hely
be nem hagyott ki tételeknek, vagy beszédeknek;
a vonással keresztűl huzott f betűből csinált,
's az iróttlapnak szélére helyheztetett Kereszjegy
pedig valamelly beszéd titkos értelmének ki je
lelésére is használtattak, 's a' t.

100-ik§. Az Oklevelekbe elő forduló Kereszt


jegynek helyéről, használásáról, 's tehente
teröl. -

A Kereszt-jegyek az Oklevelekbe már az V.


Századtól fogva uralkodtak. Használtattak pedig
azok az ugy nevezett Metszett-okleveleken,(Chy
rographum) és pedig azon a helyen, a hol az
egy íróhártyára kétszer, 's többször is le írt Ok
levelek egymástól el metszettek olly formán: hogy
az egyik része a Kereszt-jegynek az egyik, a más
része pedig a másik Oklevelen, vagy is Páron
maradott. (Lásd a 15. §.) Egyébként pedig hasz
náltattak a Kereszt-jegyek az Okleveleknek hom
–( 11 )–

lok-lapjain, vagy kezdetin; az üdő, 's hely-ki


adás (datum) előtt; valamint az alá-írásoknak
előtte, vagy utána, vagy mind a két felől is,
vagy pedig azoknak közepe táján leg inkáb ezen
szó utánn Signum. Az Oklevelek kezdetén ki
tetsző Kereszt-jegynek a'nyi foganatjok, 's hatal
mok vólt, mint a Keresztényi-jegyeknek, 's alat
tok az Istenhez való mintegy alattomos vagy tit
kos folyamodás értetődött Ezek üdővel a Ke
resztényi-jegyekkel egyetemben az Oklevelekből
ugyan ki maradtak, de a XVII. Századba né
melly Magános, 's kivált az Egyházi személyek”
Okleveleibe ismét megjelennek. Az üdő, 's hely
kiadás előtt való Kereszt-vonások igen ritkák, 's
édes Hazánk Okleveleibe nem is használtattak.
Minekelőtte pedig az alá-írásoknak előtte, utána,
vagy azoknak közepébe helyheztetett Kereszt-je
yekről szólanák , szükség tudni: hogy az Okle
velekbé elő forduló alá-írások kétfélék, t. i. tu
lajdon, vagy idegen kéz-írások. A tulajdon kéz
írásokat maga szokta az ember véghez vinni; az
idegen kéz-írásokat pedig a Titoknokok, Jegy
zők Hanczellariusok s más Iró - deákok vitték
mások helyett végbe. Az idegen kéz-írásokat is
mét az Irászok, Jegyzők 's a' t. vagy egészen,
vagy csak némelly részben, más részben pedig
a tulajdonos, vagy is a ki az Oklevelet ki adta,
vitték véghez. Ezeket meg jegyezvén, szükség
tudni, hogy az aláírásoknak eleibe a) vagy utá
na, vagy mind a két oldalról, vagy pedig azok
közé helyheztetett Kereszt-jegy az Okleveleknek
a'nyi hitelt, erőt, 's foganatot adott régenten; a'
menyit a tulajdon-kéz-vonás, vagy alá-írás által
nyerhettek vólna; külső Országon pedig a pe
csét nem létét is ki pótolták, sőt a mi több, mint
egy esküvés gyanánt szolgáltak az Oklevelekbe.
Mellynél fogva nem csuda, ha a kori üdőben
–( 12 )–

senki a maga keze-kereszt-vonását, következés


képen az alá írást is, Ludasság-vétke(perjurium)
nélkűl vakmerően meg nem tagadhatta. Egyéb
eránt az illy kereszt-vonásos alá-írások valamint
a Görögöknél, ugy a Latánoknál is minden fé
le Oklevelekbe, 's kivált a Magános - emberek”
(privatus) írásaiba igen keletbe voltak, 's veszik
eredeket a Régi-korba élő embereknek rendkí
vűl való kegyességektől; gyarapodtak pedig , 's
mintegy uralkodókká lettek az embereknek tudat
lanságok miatt. Ugyan is régenten ha a Papságot
ki veszük, az írásmesterségét igen kevesen ér
tették; b) sőt a hadakozó Nemzetek, valamint,
a Magyarok is, csak azért sem kivántak az írás
mesterségét tanulni, nehogy az által el puhul
ván , a hadakozásra alkalmatlanok legyenek.
Mellynél fogva az alá-írást is többnyire csak a'
Jegyzők, 's Oklevél-írók vitték véghez ; c) az
pedig, kit a dolog illetett, azon alá-írást csupán
Kereszt-vonásával erősítette meg, valamint ezt
édes Hazánkba kiváltkép a Köznép dolgaiba lát
ni, most sem szokatlan dolog. Néha ismét a'
Kereszt-jegy sem volt az Oklevelekbe elő fordu
ló Tanúknak tulajdon kezek vonása p. o. I-ső
András Király 1055-iki Oklevelébe; sőt vagynak
ollyan Oklevelek is, mellyekbe az aláírásnak ezen
formácskája (Signum N. N) látszató, a Kereszt
jegy pedig máig is a meg nem történt dolgok
közé tartozik. Utóbb ismét az alá írás formája
is elmaradott, 's a' Tanúk nevei, csak az Ok
levelek Végbeszédjeibe (Epilogus) emlétettek, de
azonban az Oklevelet, 's az a'ban foglalt dolog
nak valóságát néha pecsétjeikkel erősítették.
a) , Illyen formán találtatnak a Kereszt-jegyek I-sö
András Király 1o55-iki Oklevelében is.
b) Régenten nem esak èdes Hazánkba, hanem külsö
Országon is a Királyok, Pápák, Püspökök, 's más
–( 15 )–
elő kelő személyek sem értették az irás-mestersé
gét, és pedig a'nyira, hogy tulajdon neveknek alá
irására is elégtelenek lévén, azt Irászaik Titoknok
jaik, 's Hanczelláriussaik által vitették véghez. Va
lamint ez több Oklevelekbe elö fordúló ezen beszéd
formákból : quia literas scribere nescio , vagy
literas pingere ignoro, 's a' t. eléggé világos.
c) Vigyázattal kelletik tehát lenni, ne hogy ha válaki
nevét, valamely lrománynak, , vagy Oklevélnek alá
irva lenni szemléljük, azt azonnal azon ember tu
lajdon - keze - irásának lenni veljük. Igy Báthory Ist
vánnak, ki a XVSzázadba Ország-birája vólt, több
Levelei vagynak ollyanok, mellyekbe az emlétetnek
tulajdon-neve alá irva szemléltetik, holott pedig azt
nem maga, hanem valamelly Irásza vitte véghez.
Egyezt Neue Lehrg. d. Dipl. VII. 143. és köv : §)

101.ik §. Az Oklevelekbe elö fordúló Hereszt


jegyeknek ábrázolatjokról (figura) vagy
is formáikról, 's azoknak szineikröl.

Igen hoszas, 's unalmas dolog vólna, mind


azokat leirni , miképen a Régiek az Oklevelekbe,
könyvekbe, 's más egyéb Irományokba a Ke
resztjegyeket formálták, 's ábrázolták, mivel az
többnyire az emberek izléseitől, akaratjaiktól,
s kényeiktől függött. Az együgyű 's rendes Ke
reszteken kivül tehát az ugy nevezett Andrási
(Andreanae) Keresztek X; a kettös, a'felruhá
zott, (vestitae) a nyult-negy-szeg, (rhombatae) a'
csillag, az egyszeresen, 's kétszeresen keresztűl
huzott f betű, 's más egyéb Keresztek, leg inkáb
azonban a közönséges + Keresztek uralkodtak,
A szin, vagy is festék, mellyel a Régiek a Ke
reszteket festették hasonlóul különbbféle volt. A'
Konstántinápolyi Uralkodók, vagy is Görög Csá
szárok a veres színű Kereszt-jegyeket kedvelték,
's ugyan ezt követték több más, valamint a Si
cziliai, 's Nápolyi Fejedelmek is; az Angoly Kirá
lyok pedig kivált Vilhelm Conquestor uralkodá
sa előtt régi szokás szerént a Kereszteket arany
szinű festékkel, leginkáb neveik előtt tulajdon,
magok ecsetelték, s nem is erősítették meg Ok
leveleiket pecséttel, hanem csupán arany színű
Keresztjéik, 's némelly Tanuknak alá - írásaik,
vagy is Kereszt-vonásaik által, Más egyéb Or
szágokba a Kereszt-jegyek többnyire fekete szint
viseltek. *,
-

102-ik §. A Honyi Levelekbe elö fordúló Ke


* reszt-jegyekről,
Édes Hazánkba, a mint a Hazai Oklevelek
be lévő kevés alá-irásokból tapasztalhatni, csak
a közönséges formajú, 's fekete színre festett
Kereszt-jegyek; és pedig (ha Dalmát Országra
nem tekéntünk, a hol ezen szokás a XII. Század
bais folyvást keletbe volt) leginkáb a XI-ik Szá
zadbeli Oklevelékbe uralkodtak. Láthatni ugyan
némelly alá-irásosokat a XII. Századbeli Hazai
Oklevelekbe is de már a kor sőt még a XI. Szá
zadbais ritkábban, mind a Királyok, mind a'
Káptalanok', 's mások irómű helyeikben (cancel
laria patvária) leginkáb az a mai napigis a Ki
rályok nagyobb tekéntetű Okleveleiben uralkodó
szokás nyert helyet: melly szerént az Irók va
Jegyzők az Okleveleknek Vég - foglalatjaiban,
előbb ugyan csak a jelen lévő; utóbb pedig a
meg nem jelent Tanuknak neveiket is rendről :
rendre féljegyzették, valamint azt több Hazai Ok
levelekbe, a hol nemelly Egyházi, 's Világi fő
Uraknak, 's Ország Nagyainak neveik előszámlál
tatnak a nélkűl, hogy azoknak Keresztjegyeik,
vagy pecsétjeik az Oklevelen jelen lennének,
szemlélhetni. Az Ország-biráinak, Káptalanok
nak, 's egyébb Hiteles-helyeknek Okleveleibe pe

f
–( 15 )–

dig meg elégedtek a Magyarok a csupa hiteles


pecsétnek szemlélésével is, és pedig mind a'dig,
miglen a XV. és XVI. Századokba ismét fel éle
dett a most mondottaktól különböző alá-írás
módja, mellyről utóbb lészen emlékezet.
105-ik §. /Vémelly ragasztekok az elébb mon
dottakhoz.

Némelly nem egészen meg vethető ragasz


tékok az elöbbeniekhez ezek lehetnek;
* 1-ör Valamint kűlső Országokon, ugy édes
Hazánkba is az Oklevelekbe előforduló Tanúk
nak Kereszt-jegyeik, minden pecsét nélkűl is e
légségesek voltak, az Oklevélben foglalt dolgok
nak nagyobb erősségére, 's hitelére nézve.
1-a Némelly Királyok az a féle Kereszt-je
gyeket, sőt az alá-irás formáját is arany, ércz,
fa, vagy csont táblákra metszetették, vagy pedig
mind a Keresztet, mind az aláirás, formáját az a féle
táblákon keresztűl vésették, a végett: hogy az által
az irásmesterségének nem értéséből származott hi
ányosságokat, az alá-irásra nézve ki pótolhassák;
mellyre való nézve azon éppen nem csudálkozha
tunk, ha az azon üdöbeli - Okleveleknek némel
lyikén, valamelly ékes alá-irást találunk.
3-orA régi setét űdőkbe nem volt szo
katlan dolog az iró-tollat, minek előtte a'zal az
Oklevélre Kereszt vonatatott volna, megszentel
ni, olly czélból ; hogy az által az Okleveleknek
erejek, 's hitelek a'nál inkáb nevekedjen.
li-er Jol lehet édes Hazánkba nem tapasztalta
tott, külső Országon azonban szokásba volt az
Oklevelet azon a helyen, a hol tudniillik a pe
csét reá nyomatatott, egész a XIII. Századig ke
reszt formára által metszeni.
–( 10 )–

III-ik F e j ez e t.
A Szórejtőjegy - esméretről (Mono
- grammatica.)
105-ik §. Mik voltak legyen a Szórejtő-jegyek?
Minthogy a Szórejtő-jegyek alá írás gyanánt
használtattak, ugyan azért azokról mindjárt a'
Kereszt-jegy esméret után valami keveset szólani .
(minthogy azoknak ugy is csak kevés keletek volt
Hazánkban) nem lészen rend kívűl való dolog,
A Szórejtő-jegy (Monogramma, Chiffre, Nah
menszug) tehát bizonyos írásbeli ábrázolat, vagy
bélyeg , melly egy vagy több szavaknak öszvefo
nott, 's különbbfélekép egybe kapcsolt , vagy
szerkeztetett betűit foglalja magában. A hány
félekép tehát öszve lehet valamelly szónak be
tűit fonni kapcsolni, szerkeztetni, szinte a'nyi fé
le, 's formájú Szórejtő-jegyek lehetnek. Alanak
pedig a Szórejtő-jegyek forrasztott , vagy is
öszve foglalt (contiguae) egybefonott (innexae)
egyberekesztett (insertae) és oszlopozott (co
lumnatae) betűkből, mellyekhez ollykor ollykor
"toldalek betűk is (adjunctae) tétettek, a mint
t. i. a szónak tökélletes volta, vagy értelme hoz
ta magával. Különben a betűknek a béli öszve
szerkeztetéseik által. a Szórejtő-jegyeket, néha az
Irók, vagy Jegyzők olly szövevényesekké is tették,
k
hogy azokat a leg nagyobb vigyázat, 's szorga
lom mellett is bajos néha meg fejteni.
*) Lásd erröl MABILLON, GATTERER, BADUISI
US , és ECHARD jeles Irókat.
105-ik §
«
–( 17 }–

105-ik §. Mire kelletik a Szórejtő-jegyeknek


Jfejtegeteseben leg inkáb figyelmezni?
A Szórejtő-jegyeknek fejtegetésében, mel
lyeket inkáb csak érteni, mint olvasni lehetséges,
szükség figyelmezni. - -

1-ő A Szórejtő-jegynek törsök vonásaira,


vagy is talpkövere, mellyen t. i. a többi voná
sok mintegy nyúgosznak.
2-or Szükséges a Szórejtő-jegynek ertelmet,
's foglalatját, melly több szavakból is álhat vis
gálóra venni, 's keresgélni.
106-ik §- A Szórejtő-jegyeknek el osztásáról
- azoknak talpköveik szerent.

A Szórejtő-jegyeknek talpköveit vagy betük


vagy vonások teszik, mellyek közönségesen tör
sök, vagy talpkövonásoknak (ductus fundamen
tales) neveztetnek azért, mivel azokon a Szórej
tő-jegyeknek többi részei, betűi, 's vonásai mint
egy talpkövön nyugosznak, 's azokra építve len
ni látszanak. Tekintvén tehát a tör'sök, vagy is
talpkővonásokat, a Szórejtő-jegyek külső formá
jokra nézve vagy Betüsök, vagy Vonásosoklész
nek a mint t. i. a törsök – vonásokat, betűk vagy
vonások teszik. A Vonásos-Szórejtő-jegyek ismét
vagy Hereszt, vagy negyezet (quadratum) vagy
pedig kerek, 's kör formájúak, a millyenek t. i. a'
Spanyol Királyoknak, 's IX. Leo, és ezt követő Ró
mai Pápáknak kerekdékeny Szórejtő-jegyeik.Több
nyire azonban Kereszt-formájúak, és pedigvagy e
gyügyüek (Cruciforme simplex) ha a törsök, vagy
talpkővonás gyanánt tett Keresztnek csak egyűgyű
formája vagyon, 's a betűk a kereszt-vonásnak vé
gein nyugosznak; vagy pedig többszöröseh (com*
JDiplomatika II. Dar. B
– 18 –
positum) ha t. i. az Együgyű-kereszten kívűl még
az ugy nevezett Andrási-Kereszt is (X) teszi a'
Szórejtő-jegynek talpkövét. Továbbá a Keresztes
szórejtő - jegyek közé tartozik még az ugy neve
zett nyult-négyezet (rhombus) formájú Szórejtő
jegy is, mellv nyult-négyezet a Szórejtő - jegynek
közép pontját szokta el foglalni, 's többnyire a'
Szórejtő-jegy alatt lappangó szóban jelen lévő ma
gánhangzó betűknek poltolékjáúl tétetik.
-

107-ik §. A Betüs-szórejtő-jegyekröl. \

A Betűs-szórejtő-jegyek többnyire négyszegle


tüek, vagy is negyezet formájuak (quadratum)
vagynak azonban némellyek szerént a Betűs-szó
rejtő - jegyek között Hereszt formájúak is , mel
lyeknek talpkőbetűjét az X betű teszi, és szeg.
letesek, mellveknek t. i. taIpkőbetűjévé a V. be
tű tétetik. A Négyezet-formájú - szórejtő-jegyek
nek talpkő betűjét némelly négy szegletet, vagy
mégvezetet ábrázoló betűk, p. o. H. M. N. T-T.
(kettős T.) L-L (öszve tett L, és C.) teszik. Fiü
lönben a Négyezet-formájú-szórejtő-jegyek lehet
nek még el választattak vagy osztattak (par
tita) midőn t. i. valamelly Szórejtő-jegyet egye
nes függő vonás kétfelé oszt, vagy választ. Is
mét szegletessen-szelt (decussata) és pedig egy
szeresen, vagy kétszeresen, midőn t. i. a Szó
rejtő jegyet, valamelly szeglet-szelő, vagy háránté
koson - fekvő (diagonalis) egy , vagy két vo
más keresztűl vágja. Továbbá lehetnek még a Né
gyezet-formájú-szórejtőjegyek mesztelenek is, az
az semmi függő, vagy szeglet-szelő vonás által
el nem választattak. 's a' t. Lásd GATTERER.
Elem. art. Dipl. 207–210. lap. • •
*
108-ik §. A' Szórejtőjegyeknek el osztásáról
belsöképen, vagy is foglalatjokra nézve.
(ratione argumenti.)
- 9

Belsőképen, vagy is foglalatjokra nézve el


osztatnak a Szórejtő-jegyek. Vevbeliekre (nomi
nalia) Czimbeliekre (Titularia) Szóbeliekre (Ver
balia) és . Egyelítettekre (Mixta). A Névbeliek
csupán neveket; a Czímbeliek a neveken kivűl
Czímeket is (Titulus); a Szóbeliek pedig vala
melly mondást, vagy beszéd - formát foglalnak
magokban; ha pedig mind ezek egyvelgest vala
melly Szórejtőjegybe találtatnak, az ollyat Egye
lített-szórejtő jegynek szoktuk nevezni,
100-ik §. Az oklevelekbe előforduló szórejtő
jegybeli beszéd - formákról (formulae mo
nogrammaticae.) :

Azon beszéd-formák, mellyek az Oklevelek


be a Szórejtőjegyet illetik, 's tárgyazzák, Szórejtö
jegybeli-beszedeknek (formulae monogramma
ticae) hívatatnak. Ezek pedig két félék t. i. em
lékeztető; (commemorationis) midőn az Okleve
lek Végbeszédjébe (Epilogus) az Oklevélbe jelen
lévő Szórejtőjegyről tétetik emlékezet, és ismét
ki jelentö; (indicationis) a' melly ki jelenti azt,
kinek a neve légyen a Szórejtőjegy alatt el rejt
ve, és ez a Szórejtőjegynek többnyire mind a'
két oldalát szokta őrzeni. Mind a két féle Szó
rejtőjegybeli-beszédekre nézve példáúl szolgálhat
Sz. István Királynak 1001-iki Oklevele mellybe az
emlékeztető beszéd e'képen szól: hanc paginam
manu propria roborantes (ezen Levelet tulaj
don kezünkel meg erősítvén) sigillari fecimus,
itten tehát a manu propria roborantes szavak
az emlékeztető - beszédet teszik; a kijelentő-be
* / R 2
–( 20 )–

széd pedig illyen formán végződik: „Signum Do


mini Stephani Inclyti Regis (István Királynak
" itten ismét a mondott szavak a ki-jelen
tő-beszédet teszik, mivel azok ki jelentik, kinek
a neve lappangjon a Szórejtő-jegy alatt. Továb
bá az emlékeztető-beszédek ismét lehetnek még
vagy ollyanok, a' mellyekből az tetszik ki, hogy
a Szórejtő-jegyet akár egészen, akár a'ba csak
valamelly vonást az Oklevél Kiadója csinálta,
vagy leg alább a Szórejtőjegvet kezével illetvén,
az Oklevélbe foglalt dolgot az által helyben hagy
ta; vagy ismét ollyanok a' mellyből azt lehet ész
re venni, hogy a' Szórejtöjegyet nem a Ki-adó,
hanem valamelly más Irónak keze formálta. Az
előbbeniekre példa lehet a már emlétett emlé
keztető-beszéd, és ismét ezek: „manu propria
subtus confirmavimus , ismét: „Chartam hanc
sigillo aucthoritatis nostrae (Grof Theobáld 1085)
impresso, Cruce autem facta manu nostra robo
ravimus, et fidelium nostrorum, manibus tan
gendo, corroborandam dedimus"; az utóbbinak
pedig nyomát láthatjuk ezen beszéd formába:
„nostri nominis Charactere (I-ső Fülöp Francz
Hirály) – corroborari praecepimus" az az: a'
mi nevünknek bélyegével meg erősítetni paran
csoltuk. Egyéberánt néha hol az emlékeztető, hol
a kijelentő-beszédek, jól lehet a Szórejtő-jegy
jelen vagyon, ki szoktak az Oklevelekből marad
ni. Igy I-ső András 1055-iki Oklevelében az em
lékeztető-beszéd, és a Szórejtőjegy jelen vagyon,
a ki-jelentő-beszédnek pedig semmi nyoma nem
III-ik láttatik; de a' melly ezen Oklevélbe azon okból
" is történhetett, mivel a Szórejtő-jegy alatt el
"rejtett, András név, az enek utána nagy betűk
kel tökéletesen ki írott Hea czím miatt, nem
a leg nehezebben ki található lenne 's a' t
–( 21 )–

110-ik §. A' Szórejtőjegyeknek eredeteröl.


A Szórejtő-jegyek leg-régibb keletének nyo
mára a régi Görög (mellyek a' Római biroda
lom kezdetét is felűl haladják) 's némelly Római
Nemzetségeknek pénzeiken találhatni. Használtat
- tak azonban ezek nem csak a pénzeken hanem
a Zászlókon, pecséteken , Szent-egyházakon,
Jádzó-színek kárpitjain, 's egyéb mesterséges
míveken is; az Oklevelekbe pedig sokkal később
nyertek hazafiuitást. Ugyan is a mint tudva va
gyon, az Osztrogothok Kiralya Theodorik (V.
Század végén) , volt első , a' ki Okleveleibe
az a'féle Szórejtőjegyekbe gyönyörködött. E'nek
példájat ismét más Királyok is követték, de olly
kevesen, 's olly igen ritkán éltek véle, hogy a
Szórejtő-jegyeknek leg bizonyosabb , 's álandó
keletét csak Nagy Károly uralkodása korára (a'
ki ugy szólván a Szórejtő-jegyeket ismét virág
zásba hozta, 's azokat jobban ki pallérozta) te
hetjük. Különben a Szórejtőjegyekkel való élés
re leginkáb alkalmatosságot nyújtott, a régi Ki
rályoknak az írásmesterségében való járatlansá
gok; az írásba való csudállatos ízlés pedig azok
nak számát nevelte, 's gyarapította, 's mind in
káb inkáb keletbe hozta. Maga Nagy Károly is az
írás-mesterségébe olly járatlan volt, hogy csak
későn, 's igen kevés foganattal kezdett tulajdon
kezével betűket írni; hanem az tulajdon kézzel
való alá írás helyett az Okleveleket vagy tulaj
don, vagy pedig idegen kéz által formált Szó
rejtöjegyekkel erősítette. Az Oklevelekbe előfor
dúló Szórejtőjegyek tehát nem mind az Okleve
lek Hi-adói által formáltattak, a' mint ez, az előb
beni §. meg vagyon mondva, mivel azok, vagy
éppen idegen kéz által csináltattak, vagy pedig az
Oklevelek Kiadói azoknak csinálásában csak tu
*
–( 22 )–

lajdon kezek által tett némelly pont, vagy voná


socskákba részesűltek. (in Monumentis Boicis
Tom. VI. pag. 156, et 102.)
111-ik § A Szórejtő - jegyeknek erejekről, 's
hatalmokról.

A Szórejtő-jegyeknek, mint hogy alá - írás


gyanánt használtattak, szinte a'nyi erejek, 's ha
talmok volt, mint a tulajdon kézzel véghez vitt
alá-írásoknak, s ugyan azért signum, signum
nominis, sign um manus, propria manus, manus
propriae nota , character nominis , 's több
e'féle nevezetekkel ruháztattak fel. A Szórej
tőjegyeknek tehát e beli tulajdonságokból kö
nyen által lehet látni, miért a Szórejtőjegyek
többnyire Kereszt-formájúak? valamint szinte azt
is, hogy miért helyheztette a Régiség leg inkáb
a Szórejtőjegyekbe az Okleveleknek hitelét, 's
tekíntetét? és végtére, hogy mi okból írattak azok
az Okleveleknek aljára, vagy is utoljára ? holott
is azok, hol az üdő, 's hely-kiadás között, hol
a'nak alatta, rendesen azonban a ki-jelentő-be
szédek közé helyheztettek. -

112-ik §. Hol, s mennyi üdeig voltak keletbe


- a Szórejtőjegyek ?
A Szórejtő-jegyek Magyar, és Spanyol Or
szágba igen ritkán; Angoly Országba pedig so
ha sem, hanem azok helyett Kereszt-jegyek, 's
a Metszett-oklevelek használtattak; Francz, O
lasz, 's Német Országokba ellenben azok igen
virágzottak. Francz Országból a XIII. Századba
tökélletesen ki bujdostak; Német Országba pe
dig II-ik Ottó uralkodásáig, vagyis az 07l-ik Esz
tendeig leginkáb a Nevbeli; Ottótol fogva pedig
–( 25 )–

(mivel már maga Ottó is ezen czímet Imperator


Augustus Szórejtő - jegyei alá rejtegette) egész I-ő
Fridrik uralkodásáig (1152.) leg inkáb a Czím
beli; etől az üdőtöl fogya ismét , mind a két
féle Szórejtő-jegyek uralkodtak mind a'dig mig
len I-ső Maximilian halála után a Német Orszá
gi Oklevelekből is számkivetettek, Egyéberánt a'
Szórejtőjegyekkel nem csak a Királyok, 's Feje
delmek , hanem más alsóbb rendű személyek
u. m. Grófok, Nemesek, a Tiszti-karok, a Pá
pák, sőt még a Fehér-személyek is éltek..

113-ik §. A Római Pápáknak Szórejtő-jegye


ikről.
A Római Pápák között II-ik Sylvester Pá
pa vólt az első ki 1001-iki Oklevelébe Szórejtő
jegyet (mellynek talpkövét egy M. betű teszi, 's
ezen beszéd formát: „Silvester Servus Servo
rum Dei Apostolicae Sedis Episcopus“ foglal
ja magában) használt. De ezen Oklevelet némel
lyek gyanúsnak tartják, részerént azért, mivel
azon Pápának töb Oklevelei Szórejtőjegy hijjával
találtatnak; részerént pedig azért, mivel IX. Leo
Pápa (1o40–1055.) kit MABILLON 's mások a'
Szórejtőjegygyel való élésben elsőnek tartanak len
ni , nem Név , 's Czimbeli, hanem Szóbeli 's Ve
gyített Szórejtő-jegyekkel élt. Különösségei tehát
azon Szórejtő-jegynek leg-inkáb az: hogy ahoz
még III-ik Ottónak is Szórejtőjegye vagyon
kapcsolva; és ismét, hogy azon Szórejtő-jegy
egyetlen egy a Pápák Szórejtöjegyei között, mely
Név , 's Czímbeli mondásokat foglal magában.
Ugyan is a többi Pápák vagy csupa Szóbeli, vagy
pedig Egyelített-szórejtő - jegyeket használtak; és
pedig IX. Leo Pápánál volt leg előbbször keletbe
a Bene valete régi Pápák közmondását rejte
–( 2l, )–
gető Szórejtőjegy , melly beszéd formáját az e
lébbeni Pápák nem Szórejtő-jegy által , hanem
nagyobb betűkkel egészen ki írva használták. Ezen
III-ik Szórejtő-jegynek talpkőbetűivé némellyek a' B. V.
Tabla és E. betűket teszik; nékem azonban ugy tetszik,
6-számhogy azon Szórejtő-jegynek talpkőbetűit inkáb az
L. és E, vagy pedig az L. V. E. betűk teszik; mi
vel ezen betűkön látszanak a többi betűk is
nyugodni. Nem különben a nevezett Leo Pápa
találta fel a Római Pápáknak kettős körbeli ve
gyített, vagy egyelített Szórejtő-jegyét is (Orbicu
li Pontificales) mellynek talpkövét egy Kereszt,
III-ik 's aztat körűl folyó két körök teszik, 's a Kereszt
Tábla nek négy szegleteibe ezen betűk L. E. O. P. az
7***"az Leo Pápa , a két kör között pedig ezen sza
vak: „Misericordia Domini plena est térra**
foglaltatnak. Mind a két most emlétett Szórejtő
jegyeit pedig a mondott Pápának a következő
Pápák a'nyira követték, hogy az elsőbb ugyan
a XV. Századig a Pápáknak Pancharta neveze
tű Okleveleikből soha ki nem maradott; az utób
bi pedig, melly a' Pápák', 's Kardinálisok alá
írásai között szokott rendszerént nyugodni, a'
Pápáknak gyűlésbeli, 's nagyobb tekéntetű Ok
leveleikbe mostan is uralkodik a'zal a különbb
séggel mindazonáltal: hogy II-ik Urbán Pápától
fogva ( + 1000.) az ezen Szórejtő-jegybe fog
lalt Keresztnek felső két szegleteibe jobbról Pé
ter, balról Pál Apostoloknak nevei; az alsóbb
két szegleteibe pedig az uralkodó Pápának neve,
's czímje szemlélhetők; ezen kívűl pedig a két
kör között minden Pápa tetszése szerént való,
's leg inkáb Szent-írásbeli beszédeket használt,
a) mellyek többnyire a kör között (a mint tar
tatik) a Pápák tulajdon kezeik által formált Ke
resztecskétől veszik kezdeteket.
–( 25 )–

a) Millyen beszédformát használt Leo Pápa már fellebb


meg mondottuk. 11-ik Pius Pápa ismét ezen mon
dás formájával „Protector noster aspiee Deus, et
respice in faciem Christi tui. XIV. Benedek Pápa
e'zel : Da mihi *edium tuarum assistricem sapien
tiam" éltek (Lásd N. L. d. Diplomatik. Tom. VII.
§. 655 , és ilövet.)

114-ik § A Magyar Királyok okleveleiben ta


láltató Szórejtő-jegyekről.

Édes Hazánkba a Királyokon kivűl mások


Szórejtőjegyeket nem használtak. A Királyok kö
zött pedig e'dig az üdeig csupán két ugymint Sz.
István, és I-ső András Királyoknak (kik a mint
tudatik a XI. Századba éltek) találtattak Szórejtő
jegyeik; és pedig Sz. István Királynak egyik Szó
rejtőjegye az, melly a' nevezett Királynak 1001
iki Oklevelében találtatik. Vagynak ugyan ezen
Királynak a most emlétetten kívűl még két Szó
rejtő-jegyei is; az egyik t. i. az emlétett Királynak
a Pécs-váradi Apátság részére, 1015-be a másik
pedig a Bakonbeli Sz. Moricz Monostora részé
re 1057-be ki adott Okleveleibe, de ezeket a'
magok eredeti valóságokban jól lehet ohajtottam
volna, szemlélni szerencsém nem lehetett anyi
val is inkáb; mivel ezen utóbbi TT. TAUCHER
ÁGOSTON érdemes Apát Urnak becses ki nyi
latkoztatása szerént , az emlétett Monostorban
többé fel nem találtatik. Közönségessé tették
ugyan a most emlétett mind a két Szórejtője
gyeket G. BATTYANYI IGNACZ (in Legibus
eccles. H. Hung.) PETERFI KAROLY (in Con
ciliis Regni Hung.) 's mások is; de a most
emlétett Iróknál azon Szórejtő-jegyek valamint
az 1001-iki Oklevélbe valótól, ugy egymástól is
különböznek; sőt mindegyik azok közűl egyik
Irónál más, a másiknál ismét más formában ada
–( 26 )–
tik elő, hihető hogy azok csak valamelly máso
lat után vétettek le, 's ugyan azért itten azokat
a magok valóságokban az érdemes Olvasokkal
nem közölhetem. I-ső Andrásnak Szórejtő - jegye
ezen Királynak a Tihanyi Apátság részére 1055
III-ik be ki adott Oklevelében találtatik. Ezen csupa
"Névbeli Szórejtő-jegynek talpkőbetűjét egy N. be
tű teszi, 's az András nevet rejtegeti magában;
ezt pedig egy kis köz után , mellyet a már le
esett pecsét láttatott el foglalni, ezen czim Hex
* tökélletesen ki irva követi. A mi Sz. István Hi
rálynak 1001-iki Oklevelén levő Szórejtő-jegyet
III-ik illeti: a'ról különbb -féle vélekedésben vagynak
Tábla a Tudósok. DESERICUS INOCENTIUS (de ini
8, Szàm - - - • -

tiis, ac majoribus Hungarorum Tom. V. p.


105.) azon Szórejtőjegyet e'képen magyarázta:
„Stephanus primus Hea Hungariae" GATTE
RER (Abriss der Diplomatik 147. lap) ismét
azon Szórejtő-jegy talpkőbetűjének a H betűt
teszi, 's az alatta el rejtett mondás formáját e'ké
pen magyarázza: „Stephanus Hea Hungariae"
De TT. SCHVVARTNER M. Ur a most emlétett
Irók vélekedései közűl egyiket sem hadja helybe.
Nem hadja helybe az előbbeni Iró vélekedését,
mivel ugymond: az emlétett Iró azon könyvébe
a kérdésbe lévőSzórejtő-jegyet nem egészen helye
sen metszetette ki, következésképen a'nak tökéletes
értelméről tökéletes ítéletet ném is hozhatott. Ugy
szintén nem hadja helybe a tiszt. Ur GATTE
RER álítását is, mivel ugymond: Magyar Or
szág a XI. Századba, nem Hungaria hanem Un
garia, és Ungria nevezetekkel ruháztatott fel;
azon kívűl a'ba az üdőbe a Királyok nem a Főld',
vagy Országok', hanem azon Népek Királyainak,
mellyek kormányaik alatt vóltak, nevezték ma
gokat, így p. o. Hea Hungarorum, Francorum,
Aiomanorum. 'sa' t. 's ugyan ezen okból a tisz
–\ 2? )–

telt Ur a „Stephanus Her Ungariae Augustus"


magyarázatba sem egyezhetik meg. Mellyre va
ló nézve TT. SCHVV. M. Ur azon Szórejtő jegy
talpkőbetűjének, elébb ugyan (tulajdon álítása
szerént) az N. betűt, de utóbb meg változtatván
vélekedését a helyett, az X. I. E. betűket, 's ta
lán a G. betűt is tartja lenni, 's azt, mint Czím
beli-szórejtőjégyet eképen magyarázza: „Stepha
nus Rea Augustus". Részemről azonban TT.
SCHVVARTNER M. Ur elébbi vélekedései ellen
csekély be látásom mellett e következendő ész
revételeim , 's ellenvetéseim lennének. 1-ör A'
tisztelt Ur azon Szórejtő-jegy talpkőbetűjének az
X. I. és E. betűket teszi; már pedig több Tudós
Irók bizonyitásai szerént a Szórejtő-jegyben lé
vő betűknek szükségképen, 's el kerűlhetetlenűl
benne kelletik lenniek azokban a szavakban,
mellyek a' Szórejtőjegy alatt lappanganak, kü
lönben az olly Szórejtőjegy , következésképen az
Oklevél is méltán hamisnak lenni tartathatik,
mellybe felesleg betűk találtatnak; ugy de a tisz
telt Urnak azon „Stefanus Hea: Augustus" ma
gyarázatjába semmi I. betű nem találtatik, követ
kezésképen igaz lévén különben az Oklevél (a'
minthogy a'nak igaz volta mai üdőben kétséget
sem szenved) szükségképen a tisztelt Ur azon
elébbeni magyarázatjának hiánosnak, 's nem al
kalmaztathatónak kelletik lenni. 2-or Az GATTE
RER ellen való észrevételei sem álnak meg a'
tisztelt Urnak, és pedig nem ál meg azon észre
vétele: mintha a'ba az üdőbe a Királyok nem az
Országok', hanem folyvást a Népek Királyainak
nevezték magokat , következésképen Sz. István
Király is magát nem Hungariae, hanem Hun
garorum Hear czimmel ruházta fel; mivel a tisz
telt Ur könyvének 255-ik lapján maga is megesmé
ri, hogy Sz. István a Pécsi Püspökség részére ki
*-( 28 –

adott Levelében Hungariae Hearnek neveztetik,


ha tehát ugyan egy Királynak egyik Oklevele il
lyen formát bizonyít, nem lehet azt egészen meg
tagadni. De a GATTERER ellen való azon ész
re vétele sem ál meg a tisztelt Urnak, melly sze
rént álítja: hogy a'ba az üdőbe, t.i. Sz. István
Király' üdejébe Magyar Ország nem Hungaria,
hanem Ungaria, és Ungria nevezetekkel díszes
kedett; mivel ha nem hozzuk is fel Sz. István Hi
rálynak a most emlétett, 's a Pécsi Püspöksé
get fel álító Levelét, elég bizonyságok szólanak
a'ról, hogy a Hungarus vagy Hungari nevezet
már a Bizancziumi Iróknál is változtatva elké
pen: „ovyyeot vagy 5vyyeo" használtatott, ugyan a'-
képen nevezi a Magyarokat JORNANDES is, ki
a VI. Századba élt, 's a' t. Ha tehát a Nemzetet
már régenten is a képen nevezték, miért nem
lehetett volna Sz. István Király uralkodása alatt
keletben a Hungaria nevezet is? 5-orA'ba sem
egyezhetek meg a tisztelt Ur' magyarázatjával,
hogy Sz. István Királynak Augustus czimet tu
lajdonit, holott pedig alkalmasint tudva vagyon,
hogy az Augustus czimet csak leg inkáb a Ró
mai Királyok, Császárok, 's Imperatorok visel
ték; nem is fordul elö azon czím Hazánk régibb
Királyainak czimjeik között egész 'Sigmond Ki
rályig, 's ezen Király is a mondott czímet nem
elébb, mint Római Imperator korában kezdette
használni l-ér A Stefanus névnek f betűvel,
nem pedig ph. betűkkel való magyarázásában jól
lehet némű néműkép a tisztelt Ürral magam is
egyet értek, a'nyival is inkáb mivel III-ik Ist
vánnak 1101-iki pecsétjén is az Stephanus név
J betűvel vagyon ki metszve; mindazáltal e're
nézve nem halgathatom el azt, hogy Sz. István
Királynak a Magyar Nemzeti Museum pénz-gyűj
teményébe levó arany pénzein a Stephanus ne
–( 29 )–
vet ph. betűkkel ki ütve lenni szemléltem. Ré
szemről tehát, ha ugyan az efélekbe való csekély
tapasztalásom mellett a dologhoz szabad szóla
nom, magam is inkáb GATTERERrel tartok, 's
ugy vélekedem; hogy azon Szórejtő-jegy talpkő
betűjét a H. betű teszi, s ezen szavakat: „Ste--
phanus Rea Hungarie rejtegeti magába. Külön
ben ezt is erősen bizonyítani nem merem , ki
nyilatkoztatván minden tartózkodás nélkűl azt,
hogy csekély tapasztalásomat az eféléknek meg
magyarázására elégtelennek lenni tartom.

115-ik §. A' Szórejtő-jegyeknek megfejtésekre,


's meg ítelésekre szolgáló nem elly eszreve
telek 's rendszabások.

A Szórejtő-jegyeknek meg fejtésekben, 's


meg ítélésekben e következendőkre kelletik fi
gyelmezni: - -

1-ör Ugyan egy betű a Szórejtő-jegy alatt


lappangó szavakban többször is találtatik , né
melly Szórejtő-jegybe azonban azon betű csak
egyszer jelenik meg, mint p. o. a Római Sz. Atyák'
Szóbeli-szórejtő-jegyeik alatt el rejtett Bene va
lete szavakba az E, betű négyszer fordúl elő, ho
lott azon betű a Szórejtő-jegybe csak egyszer je
lenik meg. -

2-or A talpkő gyanánt tett betű, nem min


denkor szokott a Szórejtő - jegy alatt lappangó
szónak első betűje lenni, 's az sem meg kíván
tató dolog, hogy a betűk a szóba el rendelt
helyeket, a Szórejtő-jegybe is meg tartsák.
5-orA betűk formája az a'kori írásfajtól,
mellybe a Szórejtőjegy készítetett nem szokott
igen el távozni, következésképen a Szórejtő jegy
beli betűk az a'kor folyamotban lévő írás faj
jal igen meg szoktak egyezni,
\-

–( 30 )–
k-er A Szórejtő-jegy alatt lappangó czímbe
li kifejezéseknek meg kelletik felelni, azon Szá
zad' szokásainak , mellybe a Szórejtő-jegy ké
szítetett. - -

5-ör Ha mindjárt más kéz által, 's különbö


ző irólével iratatott is valamelly Szórejtő-jegy,
mint az Oklevél, azért nem következik, hogy
az, következésképen az Oklevél is hamis légyen.
6-or Az olly Szórejtő-jegyeket sem kelletik
mindjárt hamisnak tartani, melly a' Helyes-írás'
mestersége szerént nincsen el készítve; mivel
tudjuk, hogy a'ba az üdöbe, midőn a Szórejtő
jegyek virágzottak, a Hellyes-írás mestersége
nem a leg álandóbb, 's tökélletesebb karba volt.
7-er Ugyan egy Királynak Szórejtő-jegvét,
ha mindjárt az, azon Királynak több Okleveleim
lévő Szórejtőjegyeitől különbözne is, nem lehet
azonnal hamisnak álítani, mivel azon kívűl hogy
azon Szórejtő-jegyek némelly részben hasonlít
hatnak is egymáshoz, nem tudományon kívűl
való dolog, hogy a Szórejtő-jegyek hol ki - met
szett bélyegező, hol szabad kéz, hol az Oklevél:
Hi-adója, hol pedig más egyéb Oklevél-írók, 's
mások által is formáltathattak, mellyre való néz
ve azok könyen különbözhetnek egyik a mási
kától. - *

8-or Némelly Oklevelek nem csak egy, ha


nem több Szórejtő-jegyekkel is birnak.
0-er A Szórejtő-jegyek alatt el rejtett szavak
nak minden betűjöket minden … Szórejtőjegybe
nem kívánhatni mivel a Szórejtő-jegyekbe lévő
szavak. Előbetűzések , 's Tirói jegyek által is
szoktak ki tétetni; de ellenben valóban hamis Szó
rejtő-jegynek lehet azt tartani, mellybe ollyan be
tűk jelennek meg, melyek a Szórejtő-jegy alatt
lappangó szavakban fel nem találtatnak,
–( 51 )–
110-ik §. A' Szórejtő-jegyek számkivettetések
nek okai.

Minekutánna a XV. Századba közönségesen


és folyvást a Királyok az Okleveleknek magokat
alájok írni kezdették, és a tudományok 's szép
mesterségek napról napra nagyobb virágzásba
jöttek, valamint szinte az embereknek jobb izlé
seik, mind inkáb - 's inkáb nevekedtek volna,
szűkségképen a Szórejtő-jegyeknek az Oklevelek
ből el enyészniek kelletett, a'nyival is inkáb; mi
vel az Oklevél-Íróknak 's Jegyzőknek ki gondolt
mesterkedéseik utoljára a Szórejtőjegyeket majd
csak nem megfejthetetlenekké tették.

VI-ik F e j e z e t.
A P e c s é t - e s m é r e tről

- (Sphragistica)

117-ih §. A' Pecset-esmeretnek Görög eredeti , - -

Latán nevéröl, 's magyarázatjáról. *• • •


A Pecsét-esméret Sphragistica nevezetét,
melly igen szépen meg felel a Görög opeayig, és
a Latán Sigillum nevezeteknek, HEUMANnak;
a) bizonyos rendszabások alá való vételét, 's ki
miveltetését pedig HEINECTIUSnak köszönheti b)
Egyéb eránt a Sigillum nevezet néha több ér
telemben is vétetett mind az Oklevelekben, mind
más Irományokban is; és pedig értetődik azon
nevezet alatt néha maga a pecsét-nyomó (typa
rium) c); néha ismét, ámbár ritkábban azon *,
–( 52 )–

Oklevelet jegyzi, mellyre a pecsét reá nyoma


tatott, vagy függesztetett, valamint a Bullák is
(tulajdon értelemben Ércz-pecsétes-levelek) a raj
tok függő pecsétektől veszik azon Bulla neve
zetjeket, hogy azonban különösen a Sigillum
mevezet édes Hazánkba magát az Oklevelet jelen
tette volna, jól lehet több Külfőldi Túdósok álít
ják, d) az mindazáltal mind e'dig eléggé meg nem
mutattatott; leg inkáb pedig jelentette azon ne
vezet az ugy nevezett pecsétet, vagy is azon es
mértető-jegyet, melly valamelly alkalmatos ma
térián, vagy is műszeren, mint p. o. viaszkon,
ónon, 's egyeben ki nyomtattatik, 's az Okleve
leknek nagyobb hitelességek, 's erősségek végett
azokra reá ragasztatik, vagy függesztetik, 's ezen
utóbbi értelemben szokott vétetődni a sigillum
nevezet az Oklevél-esméret-tudományába is. Kü
lönben ezen utóbbi értelemben a pecsétek édes
Hazánkban több féle nevezetekkel ruháztattak fel:
nevezetesen pedig e következendőkkel: charac
ter signum , titulus, annulus, privilegium, ima
go, Regalis-imago, figura , bulla. 's a' t.
a) Lásd HEUMANnak Commentarii de re Diplomatica
Imperatorum, et Reg. German, inde a Carolo Ma
gno Norimberg. I. K. 1745. II. K. 1753. Nem külön
ben : Commentarii de re diplom. Imperatricum, et
Fegni, Germaniae. Norimberg. 1749. czimü köny
Velt. -

b) Lásd HEINECCII Syntagma historicum de veteri


bus , Germanorum , aliarumque Nationum sigillis.
Francofurt. et Lips. 1719.
. c) Egyezt. a következő §.
d) PRAY de sigillis Reg. et Regin, Hung. Buda
1805. 2 , lap. *

118-ik
–( 55 )–
118-ik §. A regi Törvénybe- idéző - pecsetröl ;
vagy is mit kellessen a Hazai regi törve
nyekbe elö forduló pecsét-adásról, küldésről,
's hajtásról (sigillum dare, mittere, proji
cere) érteni? -

Hogy a' Hazai régibb Törvényekbe a) élő


fordúló ezen szavak alatt: sigillum dare, mitte
re, vel prójicere (pecsét-adás, küldes, 's hajtás)
a régi Törvénybe-idéztetésnek módját kelletik ér
teni, az ugy szólván kétségen kivül vagyon; a'ba
azonban nem egyeznek meg a Tudósok, hogy
mi módon történhetet meg azon Törvénybe idéz
tetés: a pecsét-nyomónak é ? a Bíró pecsétes
levelének é? vagy pedig csak a ki nyomott pe
csét-jegynek elküldése által ? Vagy is máskép ::
mit , az emlétett Törvényekbe elő fordu
ló „sigillum dare, mittere , vel projicere ad
aliquem" szavak alatt érteni? a pecsét nyomót
é? a pecsétes-levelet é? vagy pedig a ki nyo
mott pecsét-jegyet? MABILLON az eránt hatá
rozatlanságba , 's kétségeskedésbe vagyon. DU
CANGE és DU FRESNE azon nevezet alatt a'
Bíráktól, ki adott pecsétes - levelet értik b) G.
BATTYÁNYI (LL: Eccles. H. H. Tom. I. pag.
59. 60.) nem magyarázza ki magát a pecsét-je
gyet é ? vagy pedig a pecsét-nyomót kelletik az
alatt érteni. PRAY GYORGY pedig (de Sigillis
Heg. et Regin. Hung. 4. 5. lap.) az alatt magát
a ki „nyomott pecsétjegyet minden egyéb írás
nélkűl érti. Én részemről csekély ítéletem, 's be
látásom szerént, ket féle értelemben vagyok, 's
ugy vélekedem, hogy az azon Törvény-czikkelyek
be elő forduló Sigillum nevezet alatt inkáb a'
pecsét-nyomót, vagy pedig a ki nyomot pecsét
jegyet, mint magát az Oklevelet kelletik érteni,
«le azonban azon álításomhoz is csekély tapasz
Diplomatika II. Dar. . *
–( 54 )– -

talásom miatt erősen ragaszkodni nem bátorko


dom. Minekelőtte mindazonáltal eről szólanánk,
<
szükség tudni: hogy édes Hazánkba régenten bi
zonyos hivatalbeli személyek voltak, kik Prae
coknak neveztettek. Azok pedig PRAY szerént
két félék voltak, tudniillik: voltak a Királyoknak
tulajdon; és ismét a Megyék Fő-ispányainak (Co
mites Castri) sőt más főbb embereknek is tulaj
don Praecoi. A Királyi Praecoknak feje, Comes
Praeconum nevezetet viselt; a Fő-ispányok Prae
coinak fejek pedig Archi praeco, vagy Major
praeconio nevezettel díszeskedett. A Fő-ispányok
Praecoinak, kötelességek volt , a Fő-ispányok'
eleibe tartozó dolgok eránt való Törvénybe-idé
zésen kívűl, a Fő-ispányoktól ki adott Királyi,
's egyéb "" azon Megyében szóval,
és pedig a piaczokon, 's vásáros helyeken ki hir
detni; c) a Rirály eleibe Tartozó törvénybe-idéz
tetések pedig a Királyi Praecók által vitettek vég
hez. – Ez igy lévén; minthogy a'ba az üdőbe a'
Panokon, 's talán némelly főbb embereken kí
vűl igen kevesen, sőt talán senki sem értette az
írás-mesterségét, igen szépen lehet következtetni,
hogy a Törvénybe-idéztetéseknek, valamint szin
te a Fő-ispányok Praecoi által véghez vitt kihir
dettetéseknek is d) szóval nem pedig írás által
kel etett meg történni ; de minthogy bizonyos
meg esmértető-jegy nélkűl senki sem tartozott
vol a a Törvénybe-idéző Praecok szavainak hi
telt adni: ugyan azért a'ra nézve leg alkalmato
sabb lehetett a Törvénybe- idéző- pecsétnyomó
nak, vagy a ki nyomott pecsétjegynek a Tör
vénybe idézendő előtt a Praecok által való elő,
mutatása. Már minthogy régenten , valamint
~mostan is szokásba volt a pecséteket gyűrűre vé
setni: innén azt lehetne gyanítani, 's következ
tetni, hogy régenten azon Törvénybe- idéző pe
/
–( 55 )– /

csét-nyomók is gyűrű formájüak voltak, követ


kezésképen, hogy a Törvénybe idéztetések is leg
alkalmatosabban , a gyűrűs pecsét-nyomónak,
nem pedig a Törvénybe idéző-levélnek, vagy a'
ki nyomott pecsét-jegynek elő mutatása által tör
ténhettek meg, és pedig ezt a'nyival is inkáb
gyanítani lehet, mivel édes Hazánkba a megbí.
zotság meg esmértető jeléűl adott pecsétes gyű
rű adás ugy régenten, valamint mostan is nem
egészen esméretlen, s idegen dolognak lenni
tartatik. De más részről vagynak más s több pél
dák is, mellyek ellenkezőt látatnak bizonyítani:
és pedig, hogy a pecsétjegynek el küldése való
ban volt szokásba, 's keletbe édes Hazánkba, bi
zonyítja azt, az e mái napig is a Jászságban,
nevezetesen pedig Jászberényben is szokásba lé
vő pecsét-jegy küldés a holott is valamelly kö
zönséges dolognak hirűl adása, vagy is végben
vitele minden embernek a Bíró által kinyomott,
's a Polgár, vagy is a Kiss-biró által kinek ki
nek kezéhez adandó pecsét-jegy mellett szokott
meg történni. Innét tehát nem oknélkűl lehetne
azt is gyanítani: hogy a sigillum dare, mittere,
vagy projicere szavak régenten a peesétjegynek is
elküldését jegyzették. Láttatnak továbbá ezen két
elébbeni vélekedéseimet némű némű képen erő
síteni némelly Hazai Oklevelek, 's a' Franczia Ca
pitulárék is. Nevezetesen pedig Ricolph László
egy 1457. Zálogos-levelét e'képen végzi: „et pro
pter meliorem certitudinem projeci sigillum
meum de super"Már ki kételkedhetikitten azon,
hogy a „projeci sigillum" szavak alatt valóban
maga a pecsét nvomó, nem pedig a pecsét-jegy,
sem pedig az Oklevél értetődik? Ismét a Fran
czia Capitularékban a többi közt ezeket olvas
hatni: „si quis sigillum, aut signum qualecunque
Judea per jussionem Domini sui transmiserit,
- C 2
–( 56 )–
et cum venire jusserit , aut ambulare ad ali
quam utilitatem et ille neglearerit , sea solidis
sit culpabilis“ Itten hasonloul kiki észre vehe
ti, hogy a most elő adott Törvény nem csak a'
sigillum szót hanem a signum qualecunque,
az az: nem csak a pecsétet hanem akár melly
más féle jegyeket is emlét. Nem érthetődhetett
tehát itten az Oklevél, hanem vagy a pecsét,
vagy a pecsétjegy, vagy pedig más meg esmér
tető jegy. Hát ha még a most emlétett Törvény
nek ezen szavait: aut ambulare ad aliquam
utilitatem" öszve hasonlítjuk a Jászokról fel
lebb mondottakkal, valóban ki ki könyen elhi
heti, hogy édes Hazánk Törvényeibe is jelen lé
vő azon említett sigillum szó szinte ezen most
mondott értelembe vétetődött. Egyéberánt fel
lebbi vélekedéseimet láttatnak erősíteni az a'
féle régi Törvénybe-idéző-pecséteknek felűl írásai
is, mellyek igen szépen meg egyeznek azon régi
Törvényeinkben is előforduló „sigillum dare mit
tere projicere" szavakkal. Ide tartozik még végté
re hogy a TT. KOVACHICH M. Ur által kiadott
formulárékben a li08-ik lapon ezeket olvashat
ni: „si citatio fiat cum sigillo, quia talis cita
tio debet fieri cum narratione, ergo eaccipiatur
contra citationem cum sigillo factam, quia
non habet vigorem. Volt hát • valaha keletbe a'
csupa pecséttel való Törvénybe-idéztetés. Az e fé
le pecsétek közül pedig, mellyek üdővel az Ok
leveleken használtattak, kettőnek talált nyomára
T. PRAY GYÖRGY (de sigillis) Az egyik azok
közül egy szárnyas Angyalt, ezen körűl írással:
„S1GILLUM CITATIO/VIS“ foglal magában,
és ez a Papi, vagy is Egyházi Itélő - szék eleibe
HIV-ik
való Törvénvbe idéztetésre használtatott, a másik
Tábla ismét egy Okör vagy is inkáb Bika fejet ezen kö
számrűl írással: 33
-
„Comes Tristanus me misit" áb
–( 57 )–

rázol magába, és ez a világi Bírák, vagy Tör


vényszékek eleibe való Tőrvénybe-idéztetésre szol
gált. Különben az ezen utóbbi pecséten olvasha
tó TRISTANUS nevezet alatt a Királyi Praecók
nak fejét kelletik érteni, 's ugyan azért is nevez
tetett COMESnek az az: Praeconum Comes
nek. , -

a) Sz. László Király I-ső T. K. 42. Féjezetje igy s, ól:


•Siguis autem Regis sigillum super aliquem proji
ciens ipse in Curiam venire meglearerit rationem per
dat – si vero Judicis sigillum projiciens non vene
rit centum numos persolvat ,, Ismét ugyan csak az
emlétett Király III. T. K. 25. Fejezetje e képen
szól: „ Possit Judez sigillum suum mittere super
quoscunque eacceptis Presbyteris, et Clericis nec non
Comitibus. Lásd ezen Hirálynak több Törvény-ezik-,
kelyeit; nem különben Hálmán I-sö T. K. 5. 6. 14,
's más Törvény - fejezetjeit. -

b) In Glosario latinitatis medii evi Artic. Sigillum


c) ADAMI FRANC. KOLLAH Regni Vngariae Amoe
nitates. Vol. II. 163.
d) Lásd KoLLÁR most m. R. 63. 64. lap.
119-ik §. Azon /Vemzetekröl, kiknel a pecsét
les keletbe volt. -

A pallérozódással a gyűrűvel (mivel régen


ten gyűrűt használtak a pecsétlésre nézve), és a'
pecséttel való élés az Egiptomiaktól a Zsidókhoz,
Görögökhöz, és Rómaiakhoz; ezeknek el estek
után pedig a több Európai Nemzetekhez, 's üdővel
édes Hazánkba is a Keresztény hitnek be vételével
által származott. És valóban ha ki veszük azon
arany üdőt, mellybe még az embereknek ártatlan
ságok, az üdővel felfedezett többféle csalárdságok,
's csalfaságok által meg nem fertőztetett, sok
kal nehezebben találunk olly Nemzeteket, vagy
Népeket, kik előtt a pecséttel való élés régenten,
–( 58 )–
vagy mostanában is idegen dolog lett volna, mint
oliyanokat, kik azokat régenten, 's mostan is
használják. -

120-ik §. A pecseteknek erejekröl, 's tekénte


tekröl.

Jóllehet külső Országon a pecsétek minden


űdőben a) az Oklevelek jelességeire nézve szük
ségképen meg nem kívántattak; édes Hazánkba a
zonban azok minden üdőben az Oklevelek meg kí
vántató jelességei közé tartoztak, 's a' menyiben a
zoknak az Oklevelekbe való kelet-korokra visza te
kénthetünk, minden üdőben nagy tekéntetben vol
tak. Ugyanis Hazánk Királyai minden-koron pe
csétjeikkel erősítették Okleveleiket; mellyre való
nézve nem csuda, ha az Okleveleknek erejét, 's hite
lét leg inkáb csak a pecsétekbe kivánták hélyhez
tetni. A Bírák, 's Törvényszékek előtt pedig va
lamint régenten, ugy mostan is csekély tekénte
tűek az olly Oklevelek, mellyeken a pecsét, vagy
a'nak valamelly maradványja, mellyből leg inkáb
a körül írást ki lehetne esmérni, nem látszató
b) Ugyan csak azt lehet tartani az Ország-bírái
nak, Káptalanoknak, 's Konventeknek minden
féle Okleveleikről, ki nem vévén innét a Met- .
szet-okleveleket is. A pecséteknek illy nagy te
kéntetek lett szűlő-oka az 1408. Ország-gyűlésén
hozott azon szoros fenyétékü 14. Törvény-czik
kelynek is: melly szerént az olly Káptalan , 's
Konventbeli személyek ábrázatjaikban tüzes vassal
meg bélyegeztetni parancsoltatnak, kik valamelly
hamis levelet hiteles-pecsétjeikkel megpecsételni
batorkodnának; vagy pedig ha valaki közűlök az
illy hamis levelek koholásában csak jelenléte ál
tal is meg egyezne, vagy részesűlni kívánna.
Y

~
–( 50 )–
•) GATTERER Elementa art. 271. lap.
b) VEI BOCZY II. R. 17. czim 2-ik §. Az ezen czim
alatt való jegyzés azt tartja, hogy elegendő, ha az
Oklevelen a' le esett pecsétnek csak valami jele ,
, vagy helye ki tetszhetö is. -

121-ik §. A pecsetek alá-írás gyanánt is szolgál


tah, 's használtattak. -

Valamint Királyaink a kor midőn még az


Okleveleknek magokat alá írni szokásba nem volt,
alá-írás gyanánt (ha azon egy két Királyokat ki
veszük, kik az alá-írás gyanánt Szórejtő-jegyeket
is használtak) semmit egyebet, mint pecsétet hasz
nálták; ugy szintén a Káptalanok, 's mások, üdő
vel pedig a XIII. Század táján a Nemesek, 's a'
Polgári renden lévők is alá-írás helyett csak leg
inkáb pecsétjeikkel éltek. Illyenképen már Bélá
nak 1200-iki Másolatjában Miklós All-Ország-bí
rája egy Prépostnak, és két Ispánynak ( omes)
pecsétjeiről tesz emlékezetet a) a nélkűl, hogy
azok azon általok kiadott Oklevélnek alája írva let
tek volna. Nem különben TT. SCHWARTNER
MARTON Ur szerént, Sáros Vármegyébe a ré
gi Butka Nemzetség Leveles-tárába tartatik Kún
Lászlónak 1278-iki Oklevele, mellyről a Királyi
selyem sinoron függő pecséten kívűl az Ország'
Fő-rendeiből lévőknek négy pecsétjeik, bőrhártya
madzagon függenek, a mint t. i. régenten szokásba
volt, hogy a Püspökök, 's az Ország Zászlós
urai, sőt mások is, kiknek neveik az Oklevelek”
foglalatjaiba emlétettek, az Okleveleknek nagyobb
erősségekre, 's hitelekre nézve, tulajdon pecsét
jeiket a Királyi-pecsét mellé az Oklevélhez kap
csolták b) Hasonloúl azon Oklevelem , mellybe
az Ország Harjai, 's Rendjei Albert Magyar Hi
rálynak Királyá való választását meg ígérik min
_*
–( l10 )–

den alá-írás nélkűl száz tizenkét pecsétek vagy


nak felfüggesztve. c) Ugy szintén 1-ő Ulászlónak
Magyar Királyá lett választása alkalmatosságával,
Budán 1440-re Sz. Péter, és Pál Apostolok nap
ján készített Oklevelet 88 mint a nyi alá-írás gya
nánt szolgáló pecsétek őrzenek d) De hogy több
eféle Okleveleket el halgassák: nevezetes a Cse
heknek azon Panasz, vagy Vád-levelek, mellye
ket 1415 a Konstancziai Gyűlésnek háromszáz
ötven pecsétekkel fel ruházva bé adtak. HEINEC
CIUS (mond. könyv.) ezen Levelet a maga nemé
ben egynek tartja, és azt mondja hogy párját e
nek a Történetekbe nem igen találhatni, de TT.
SCHW. M. Ur álítja: hogy azon, Könyv-tárba,
mellynek a tisztelt Ur dícséretes Orzője, látott,
's olvasott volna egy Oklevelet, mellyet 412. gyű
rűs-pecsét - jegyek terhelnek , Készítették pedig
ezen Oklevelet azok kik a Görög Sz. Egyháztól
a Római Sz. Egyházhoz álottak, mellybe még
ezeket az alá írást jelentő szavakat is olvashatni:
„subscriptiones Dominorum Boierorum, et /Vo
bilium Unitorum Districtus Fogaras. In anno
1711. die 20 a Jnlit. e) - -

a) Azon Oklevélbe a nevezett All Ország-birája e'


képen szól: „nec hoc praetermittimus, quod etiam
tria sigilla in Literis Inguisitorum veritatis fuis
sent pendentia, duo ex illis videlicet Cazmery Prae
pos. et Pauli Comitis propter vetustatem in nostris
manibus fuerunt lacerata. 's a' t.
b) Ezen Levéllel László Király hüségtelen István Bán
fiát csak ugyan István Bánt ajándékozta meg, még
pedig esküvés mcllett, és hogy az emlétett Bánt
a'nál inkáb magához édesítse, Ország birói hivatalt,
's Musun (Moson) Vármegvét, esztendőnként fize
tendö ezcr márkával egyetembe nékie igérte, melly
ígéretnek a Király által való bé tellyesítése eránt
az Ország Fö-rendei közül némellyek, tulajdon pe
csétjeiket a Hirályi pecséthez ragasztván, jót álot
tak. Azon pecsétek közül még három romladozó féI
–( 41 )–
ben », és már olvashatatlau Körül-irással, az emlé
tett Oklevelen jelen vagyon, a többinek pedig csak
kötölékjei maradtak meg.
c) Ezen Oklevelet olvashatni a Disguisitio Histor- de
modo consequendi summum Imperium in Hunga
ria a primordiis Monrachiae ad haec tempora. Bu
dae 1820. czimü könyvnek 212–214. lap.
d) Lásd DOGIEL MATYASt in Codice Diplomatica
ARegni Poloniae, et Magni Ducatus Lithvaniae. I ö
Köt. Vilnába. 1758. 55. és 56. lap. Ezen munkába
több ollyanokat is lehet találni, mellyek a' Magyar
"-****
CI1624,
nézve nem egészen szükségte
-

e) Ezt lehet látni HEVENESSI GÁBOR Kéz-irat.


HHHH. vagy is XXXIV. Darab. holottis az alá-irá
sok "n ritkák a pecsétek azonban többször lát
szanak változtatva lenni. Az alá-írottak többnyire
Erdélyi Oláhok voltak.

122-ik §- A pecsétnyomóknak öriztetésekről.


Minthogy a pecsétek illy nagy tekéntetbe
voltak mind másutt, (és pedig leginkáb a XII.
Századtól fogva a )) mind pedig édes Hazánkba;
ugyan azért a Királyi pecsétnyomók mindenkor
a legjámborabb, és legjobb maga viseletű s
fő-rangba helyheztetett személyek által őriztettek.
A Középkorba ezen őrizet, vagy gondviselés "eg
inkáb a Papi Rendbe lévő főbb , 's előkelőbb
személyre bízatatott, kiknek kötelességek volt az
a'kori szokás szerént a Királyokat akár az Or
szágban, akár azon kívűl tett utazásokban és pe
dig békesség, vagy háború üdején is követni, és
a szükséges Királyi Leveleket készíteni; sőt a'
pecséteket az Okleveleknek nagyobb tekintetéért
ide s tova hordozni. b) Üdővel azonban a Ki
rályi pecsét-nyomóknak történetből lett el veszte
c) ezen szokást meg változtatta, és a Királyi pe
csétnyomok, már továbbá ki nem tétettek az úti
–( 42 )– *

alkalmatlanságoknak, 's szerencsétlenségeknek,


ne hogy t. i. azoknak el veszte által nagyobb al
kalmatosság szolgáltatódjon a csalárd emberek'
csalfa mesterkedéseiknek űzésére d).
a) Lásd Neue Lehrgebaüde der Diplomatik. VI-ik Dar.
1o9. és 371. §. – A pecséteknek a XII. Század
közepétől való keletét leginkáb a Püspökök Grófok,
Nemesek, 's más egyéb magános emberekre (pri
vatus) nézve kelletik érteni, mivel a XII. Század
elött ritkának volt ezek közül (ha egy n hány Kül
földi Herczegeket 's Grófokat ki veszünk) tulajdon
#" 's ha volt is, nem volt szükséges az Ok
evelek megerősítésére nézve; a' mi több: a Francz
Hirályok magok is a XII. Század előtt csak kereszt
jegyeikkel erősítették meg Okleveleiket; valamint
Spanyol Országba is alég lehet a pecsétnek a XII.
Század elött való keletét álitani.
b) SMAUSZ (Corp. Jur. pub. S. R. I. 33. lap.) IV.
Károly 1356-iki függő_ Arany-p csétes-oklevelének
foglalatja szerént, a Moruncziai Elector a Császá
ri vendégségben tartozott a Királyi nagyobb pecsé
tet egész a vacsora végéig nyakába hordozni azu
tán pedig lóháton a Kanczellariusnak visza küldeni.
Hasonlóul Spanyol Országba a'kor midön még a'
pecsét-nyomók ide s tova hordoztattak , szokásba
volt valamelly nagy pompa alkalmatosságával a Hi
rályi pecsétet olly pompáson fel ékesített lovan hor
doztatni , mintha tulajdon maga a Király jelen lett
volna. HEINECCIUS m. K. 12. lap.
c) ROGERIUS szerént IV. Béla Király Hanczellarius
sánál , ki 1241-be a Tatárokkal való ütközötben el
esett, a Hirályi pecsétnyomó a Tatárok által meg
találtatván, az több csalárdságoknak el követésére
fordítatott. Hasonlóul Isö Lajosnak 600. megerősi
tett Leveléböl világos: hogy midőn az emlétett Hi
rály Miklós Esztergomi Ersekkel és egyszersmind
Kanczelláriussával Bosniába az Eretnekek pusztítása,
végett ment volna, mind a Királyi pecsétnyomó ,
el lopatatott, és THUROCZI szerént üdővel a Tol
vajok által Beszterczén bizonyos Arany-müvesnek el
adatott,
–( li5 )–

d) 'Sigmond Hirálynak 1436, Prágába a Magyar Or


szági 'Sidók részére ki adott Oklevelébe ezek ol
vastatnak : „aliis nostris sigillis tam, scilicet majo
ri duplici , quam et minori secreto, quibus uti Rex
Hung. utimur tempore exitus nostri de regno nostro
Hungariae ad Bohaemiae partes nuper facti, apud
fidelem nostrum Ven. Dom... Matthaeum (talán Miat
thiam Lásd,PRAY de sigillis 's a' t. 15o. lap.) Sum
mum Cancellarium R. H. nostrae Mattis certis et
rationabilibus ex causis dimissis, et derelictis. – .
KAPRINAI. Hist. dipl. temp. Mathiae Regis, I. R.
474. lap. -

125-ik § Miből? vagy mifele müszerböl (ma


teria) készültek a pecsét-nyomók?
A pecsét-nyomók (typarium) több 's kü
lönbbféle műszerekből, vagy is materiákból ké **

szűltek. És pedig: használtatott a végre kő, csont,


ércz, 's egyéb a féle, a mint azt az Ujjabb Ok
levél-esméret Szerzői szorgalmatosan ki tapogat
ták; a) A'ról mindazonáltal, hogy édes Hazánk
ba miből készíttettek volna azok, méllyen halgat
nak. Hihető, azonban, hogy valamint a Királyok |
pecsétes-gyűrűi drága kövekből, 's aranyból, a
zonképen más Királyi pecsét-nyomók is valamelly
ércznemből és pedig leginkáb aranyból az Arany
művesek által készíttettek. b) Egyéberánt eről
igen nebez bizonyos tudományt szerezni; mivel
azon szokás: melly szerént a Hirályoknak pecsét
jeik, midőn meg haláloztak, vagy széjjel töretet
tek, c) vagy pedig velek együtt eltemetettek d)
meg fosztott bennünket azoknak további szem
lélésétől. - - -

a) m. k. V-ik Dar. 288. lap.


b) Hogy a pecsétek aranyból, 's pedig, az Arany
művesek által készíttettek, a'ról több bizonyságok
szólanak; nevezetesen pedig már a fellebbi § a' e)
jegy alatt a Királyi pecsétnyomónak a Tolvajok ál
-
–( lil; )–
tal az Arany-müvesnek lett el adása, nëmünémü bi
zonyságot tesz azon pecsét-nyomónak aranyból lett
készíttetéséről. Hasonlóul Hobert Károly Péter
Mester Arany-müvésznek Adomány-levelet (Dona
tio) ád, mnnkajával tett szolgálatjáért e'képen :
„specialiter in sculptione, fabricatione, et para
tione praesentis sigilli nostri autentici" Csak ugyan
Posony Várossának Számadó-könyvébe az 1439-ik
Esztendőröl ezek is találtatnak: „Item am sunt ag **
sand Anthony tag hab vir geben dem Jost Gold
smid, um das Silber czu paiden Insigeln damit wir
In gantz bezalt , und ausgericht haben 5. fl. auri.
Valamint Ulászló Király Számadó – vagy Jégyzö -
könyve is az 1494-ik Esztendőről ezeketis tartja: »»
Eodem die /Magistro Bernardo, qui fecit Regiae
M. duo sigilla annularia, dati sunt eidem fl. 4.
c) Az szokott történni a Római Pápák pecsétjeivel is
azoknak halálokkor, valaminti bántak XIII ik János
*
Pápa függö-peesétre alkalmatos pecsét nyomojával
is a Honstancziai Gyülésbe; nem különben történt
Magyar Országban is 1490-be 1-ö Mátyás halála után,
a midön is BONFINIUS szerént, ne hogy az alatt
még az Ország Hirály nélkül lenne a Királyi pe
cséttel valamelly csalárdság történjen, a Királyi
pecsét-nyomó, azon Gyülés alkalmatosságával, melly
az Ozvegy Királyné, és Hollós János (Joannes Cor
vinus) elöl-ülések alatt tartatott, mindeneknek sze
mek láttára öszve töretett.
d) Lásd HEINECCIUSnak mond. köny. 14. lap. Is
mét. Neue L. d. dipl. VI. 395. §. **

124-ik §. A pecséteknek meg hamisitásokról,


Jól lehet igen dicséretes Régi Eleinknek azon
gondoskodások, melly szerént a Köz-pecseteket,
vagy is inkáb pecsét-nyomókat (sigilla publica)
a csalárd emberek kezeitől a legnagyobb szor
galommal meg őrzeni kivánták; a) mindazonál
tal mind azon gondoskodások, 's több a végre
ki szabott bűntető Törvények mellett b) sem vi
hették azt véghez, hogy az a ba történhető min
\
–( 45 )–

den csalárdságokat eltávoztathattak volna. Az efé


le pecsét meg hamisítások tehát több féle képen
történtek, 's többek voltak ollyanok kik álnok
mesterkedéseiket a végre fordították; de mint
hogy azon meg hamisítások többnyire, 's egye
mesebben inkáb az Oklevelek”, mint a pecsétek'
meg fertőztetésére tartoznak, azokról pedig már
a'kor, midőn az Oklevelekről közönségesen szó
lottunk, elég bőven emlékeztünk, ugyan azért it
ten többé rólok szólani szükségtelen. Egyedűl azt
kelletik meg jegyezni: hogy nálunk a pecsét
meg-hamisítások történtek a pecsét-nyomóknak
konolása, vagy ki metszése által is; mivel az ezek
ellen hozott büntetéseknek, valamint az azoknak
ki nyomozása végett véghez vitt vi'sgálatoknak
mind Hazánk Törvényeibe; c) mind pedig Ha
zánk Okleveleibe némelly nyomaira akadhatunk:
d) Ugy szintén történtek e'béli pecsét meg ha
misítások az elveszett, vagy orozva elvitt pecsét
nyomóknak használása által, mellyről még odébb
lészen emlékezet, s ugyan az eféle csempessé
geknek meg akadályoztatására nézve jött szokás
ba, a Királyi pecsétnyomóknak a Király el hal
tával való öszve töretetések, vagy a meghalt Ki
rályal való eltemetetések mellyekről az elébbeni
§. már emlékeztünk. **

a) Egyeztesd az elébbeni több S. mondottakat. .


b) Lásd VERBÖCZI I-ő Rész. 14. és 16. Czim. Egyez
tesd 1725. 11, Gzik. -

c) A most a b) jegy alatt mondott Törvényekbe.


d) Miklós Nádor Ispánynak 1351-iki Levelébe ezeket
olvashatni: Nos Nicolaus – significamus, – quod in
Congregatione nostra generali Universitatis Nobili -
um Comitatus Tolnensis, feria secunda provima an
te festum B. Martini Episcopi prope Villam Sza
kács, pro falsoriis, seu fal forum sigillorum f bri
catoribus, et conservatoribus nec non quibuslibet
–( 46 )–
guerulantibus , justitia - impendenda , celebrata,
's a' t. De még világossabban ir elnél 'Sigmond Ki
rály egy 14o9-iki Levelében, mellyben parancsolja
Bereg Vármegyének, hogy a Rozgon 'Simon Or
szág bírája által tartandó Gyülésen megjelenjenek,
ezen szavakkal „ideo fidelitati, Universitatique ve
strae – firmo nostro regio sub edicto districte prae
cipimus , et mandamus, quatenus visis praesentibus
universaliter et generaliter per modum proclama
tae congregationis, in sedem vestram judiciariam
conveniendó, vestri de medio juratos Assessores
instituere debeatis , qui falsarum monetarum cuso
res, ac falsorum sigillorum sculptores , literarum
gue falsarum imitatores, praefato fideli nostro,
Comiti Simeoni de Rozgon ad fidem vestram debi
tam, fidelitatemque nobis, et sacro nostro diade
mati observandam , tacto vivificae Crucis signo –
extradare, nominare, et pronunciare debeant , et
teneantur. –– Datum Budae in festo. Exaltationis
Santae Crucis Anno Domini 14o9. Szinte vagyon nyo
ma a'nak is hogy 15o6-a a Feher - vári Keresztes
Barátok; pecsétjek el vesztésével, 's még egyébbel
is büntetettek meg a hamis pecséttel való élés
miatt, azon pecsétjeket azonban II. Ulászló Királytól
ismét visza nyerték. 's a' t. -

125-ik §. Minő módot találtak fel regenten a'


Hanczellárián a pecsetlésbe, hogy az Ok
level - meg - fertöztetőknek csalárdságaik
*

nemű nemükepen meg akadályoztathas


sanak? - -

Valóban dicséretre méltó azon igyekezet,


mellynél fogva régenten azok, kiknek gondvise
lésekre a Királyi pecsét bízatatott, minden okot,
's módot ki gondoltak: miképen a hamis Okle
vél Koholóknak a'beli álnokságokat meg akadá
lyoztassák. E'nek egy példáját láthatjuk azon,
csupán csak édes Hazánkba keletbe lévő 's a' pe
csétlésbe gyakoroltatott dícséretes szokásba, melly
eből álott t.i: a nyomott pecsétet tartó papíros,
*
*

–( 47 )–

vagy bőr-hártya kötölékre bizonyos illy forma


beszéd (formula) „Commissio propria Domi
ni Hegis" iratott, mellyre a pecsét olly formán
őntetett, vagy ragasztatott, hogy az alatta lap
pangó íras vagy beszéd-forma alólla ki ne tes
sék, 's ugyan azon beszéd-forma ismét az Ok
levélnek alsó vagy felső sőt sokszor mind a két
részére is feljegyeztetett, melly a'ra való volt,
hogy ha netalántán valamelly Oklevélnek igaz
volta felől kétség támadott volna, a'kor a viaszk
pecsét a'ról le vétetett, 's a' pecsét alatt lévő pe
csétet tartó kőtőlék meg vi'sgáltatott, ha vallyon
magába foglalja é azon beszéd – formáját, melly
az Oklevélnek felében, vagy aljára is íratatott,
vagy sem? és ha magában foglalta, ugy igaznak;
ha pedig a'nak meg nem felelt, vagy pedig épen
semmi beszéd-forma a pecsét alatt nem találta
tott, ugy hamisnak kiáltatott az Oklevél. Ugyan
ezen módot lehet észre venni a függő (pendens)
's a gyűrűs (annulare) pecsétekre nézve is; mind
azáltal a'zal a különbbséggel ; hogy a függő-pe
cséteknek, minthogy azok alá írni nem lehetett,
tehát az emlétett beszéd-formája a viaszk-pecsé
teknek közepébe vagy is belső részébe helyhez
tetett egy kis darabka íróhártyára íratatott; a)
a gyűrüs pecsétekre nézve pedig, sokszor a mon
dott beszédnek egy része a pecsét alól ki is tet
szett, a többi része pedig a pecsét alatt lappan-… ,
gott. Ezen módot tapasztalta T. PRAY GYÖRGY,
Er'sébet Róbert Károly Ozvegyének az Férje gyű-,a
rűs-pecsétjével meg erősített 1500-iki Levelén, -

b) ugy szintén 'Sigmondnak is egy 1500-iki Ok


levelén c) Egyéb eránt szükség meg jegyezni,
hogy illy forma beszédek a fellebb emlétetten \-

kivűl többfélék is voltak, 's néha az Elő-adónak


vagy is Referensnek nevét is magokba foglalták,
's ugyan azért azok, némelyektől alá-írás (sub
*
–( 48 )–
scriptio) gyanánt is tartattak, de erről tovább lé
szen emlékezet. Mostan még nem egészen szük
ségtelen a'ról is emlékezni: hogy azon „beszéd
formáknak értelme T. PRAY GYORGYOT a'ra
a vélekedésre is indították hogy t. i. aba az üdő
be azon Királynak neve, ki az Oklevél ki adá
sát parancsolta; valamint azon Előadónak, vagy
Referensnek neve is, ki a dolgot a Királynak
eleibe terjesztette a Királyi-könyvbe feljegyezte
tett, 's kétség támadván valamelly Oklevélnek
igaz volta felől, a pecsét alatt lévő beszéd, va
lamint a Király, 's az Előadónak neveik is, az
Jegyző-könyvel egybe hasonlítattak, 's a képen
a dolognak igaz, vagy hamis volta könyen ki
világosodott. - |

a) Lásd PRAY de Sigilis emlétett könyvének I-ö


Tábláját az 3 ik szám alatt. -

è) Azon pecséten kivül a Relatio szó , belöl pedig


az Elö adónak (Referens) neve lappang , a' mint azt
az IV Táblán a 4-ik Szám alatt láthatni.
c) Lásd PRAY m. k. I-ő Tab. 5-ik szám.
126-ik §. A' pecsétnyomóknak változtatásáról,

Mi okból változtatták légyen Királyaink pe


csét nyomóikat? már az e'dig mondottakból is
a'nak némelly okait akár ki is könyen által lát
hatja. Ugyan is, a mint már emlétettük , ha a'
Királyi pecsét-nyomó vagy nagyon elkopott vagy
el veszett, vagy orozva, sőt néha erővel is elvé
tetett, szükségképen uj pecsét-nyomót, és pedig
más formára kelletett csináltatni, ne hogy a pe
csét-nyomónak el veszte, vagy lopatatása által
út mutatódjon némely ravasz embereknek a ha
mis-levél csinálásra. Ugyan ezen változtatás tör
tént a'kor is, midőn a' mint már mondatott,
valamelly Király meghalálozott, 's a'nak pecsét
• • • - - nyo
–( 40 )–
nyomója vagy öszve töretett, vagy vele együtt el
temetetett: vagyon azonba példa, hogy ezen szo
kás nem mindenkor telyesítetett. Igy Erzsébeth
Királyné Róbert Károly Özvegye több Okleveleit,
a Férje pecsétjével erősítette meg; a) valamint
II-ik Lajos Király is sok üdeig az Atyja pecsét
nyomoját használta; b) ugy szintén némelly Ki
rály fiak is, midőn Atyok halála után Királyok
ká lettek, több üdeig azon pecséttel erősítették
Okleveleiket, mellyekkel mint Királyfiak éltek.
c) Külfőldön pedig néha a Királyok által Utolsó
intézet tételekor a pecsét nyomók az Apácza szü
zeknek, 's azoknak gondviselésekre is hagyatott.
(Lásd HEINECCIUST de sigillis 15–15. lap.)
Változtattak továbbá a pecsét - nyomók a kor is
midőn a Királyi Czímek (Titulus) meg változ
tak, vagy többesedtek. d.) Egyéberánt Európá
ban a Királyi pecsét-nyomók változtatásainak a'
XIII. Század előtt semmi nyomaira nem akadhat
ni; a' honnét méltán lehet következtetni , hogy
azon változtatások csak az emlétett Századba jöt
tek leg előbbször szokásba. Hazánk Királyai a'
Királyi pecsét-nyomoknak e'béli változtatásait a'
XIV. és XV. Századba azonnal Királyi-parancso
1 lat mellett közhírré is tétették. e) .
a) Illyenek az emlétett Hirálynének 1368. és 1569 iki
Oklevelei is, mellyeket az meg halt Férjének azon
gyürüs-pecsétjévél erősitett meg, mellyről az eléb--
beni š. szólottunk (Lásd IV ik Tábla 4-ik szám.)
b) Ki tetszik az , az emlétet Királynak THURZO
GYORGYhöz irt leveléböl, melly igy végzödik:
, praesentibus, quas , donec sigillum nostrum para
bitur, paterno nostro sigillo impendenti fecimus
obsignari..– – Datum /Budae fer. 5 a proxima
post festum B. B. Tiburtii , et Valeriani (Marty
runn anno Domini 1516.
c) Hasonloúl ki jelenti ezen álitást IV. Béla Király
1236 iki Levelébe, mellyet igy végez : »Ut autent
Diplomatika II. Dar, D

* l
Jhaec nostra compositio rata, et inconcussa maneat,
praesentem chartam duplici sigillo nostro fecimus
roborari, et statum dum sigillum privilegiale , ha
buerimus , omnia supra dicta in formam privilegii
redigemus. 's a' t.
d) Igy 'Sigmond Király, midőn üdővel, Hirályi Czim
jéhez több ízben több több Czímeket ragasztott,
kölönbb , 's különbb féle pecséteket is használt.
e) Igy 'Sigmond Király 1419-iki Oklevelébe emlékeze
tet tesz a'ról: hogy a Királyi Czimek megtöbbesi
tése miatt a régi pecsét-nyomó, ujj pecsét-nyomó
val felcseréltetett- WVAGNER. Analect Scepus. Tom.
1. pag. 274. -

127-ik §. Azon Magyar Királyokról, kik pe


csetjeiket változtatták. -

Édes Hazánk dicső Királyai között többek


re találunk ollyanokra, kik pecsétjeiket változtat
ták. Ugyan is a mint már az előbbeni S. emlé
keztünk: voltak ollyan Királyok, Királynék, 's
Királyfiak, kik meg halt Atyjoknak, vagy Fér
jeknek pecsétjeket, vagy pedig azon pecsétet, mel
lyel mint Királyfiak éltek, több üdeig használták.
Itten azonban nem azokról van a szó, hanem in
káb azon Királyokrol, kik régibb pecsétjeiknek,
el vesztek, el lopattatások, vagy erővel való el
vételek, sőt, némelly álnokságoknak el távozta
tása végett, azoknak öszve-töretetések miatt is,
pecsétjeiket változtatták. Már az eféle pecsét-vál
toztatások kétfélekép történtek meg édes Ha
zánkba, t. i: voltak ollyan Királyok, kik jól le
het pecsét-nyomoikat akár mi módon el vesztet
ték, 's a' helyett ujjat is csináltattak, mindazon
által nem volt szükséges mind a mellett is az,
hogy az előbbeni pecsétjeik alatt ki adott Leve
leik az ujjabban csináltatott pecsétjeik által meg
erősítessenek. a) Voltak ismét ollyanok, kiknek
&

–( 51 )–

pecsétjeik elenyészte alkalmatosságával, az eléb.


beni pecsétjeik alatt kiadott Okleveleik minden
erő nélkűl valók lettek, ha csak azok az ujjab
ban csináltatott pecséttel meg nem erősítettek.
Azok közé a Királyok közé tehát, kiknek jól
lehet pecsétjeik elenyésztek, mindazáltal azoknak
elenyészte semmi törvényes következést nem hú
zott maga után mindenek előtt tartozik II-ik An
drás Király, ki alattis édes Hazánkba a Királyi
"" változtatásnak legelső nyomára a
adhatni. Ezen most emlétett Király alatt tehát,
a mint ezen Királynak, némelly Oklevelei elég
világosan bizonyítják, b) a Hirályi pecsét-nyomó,
Gertrudis Királynénak erőszakos halállal való ki
végeztetése alkalmatosságával el veszett, melly
helyett az emlétett Hirály azonnal is másat készí
tetett. A másodszori Királyi pecsét nyomó vál
toztatás IV-ik Béla Király pecsétjével, a'kor t. i.
midőn a Tatároktól a Királyi Kanczellarius meg
öletett, 's a nála találtatott Királyi pecsét-nyomó
el is vétetett, c) tőrtént. A harmadik pecsét
nyomó változtatásnak némelly nyomaira ismét
Kun Lászlónak némelly Oklevelébe akadhatni,
d) a honnét bé bizonyosodik, hogy ezen most
emlétett Király pecsét-nyomóját hasonloúl változ
tatta. Ezek tehát azok a Királyok, kik minden
törvényes következés nélkül pecsétnyomóikat vál
toztatták. Azokról a Királyokról pedig, kik pe
csétnyomóiknak el vesztek után, az azok alatt ki
adott Okleveleket ujjabb pecséttel való meg erö
sítés vegett visza kívántak , VERBOCZY II-ik
Részének 14-ik Czímjében Latán nyelven e'képen
emlékezik, és mindenek előtt a Róbert Károlyé
ról: „ismet – ugymond – Hároly Királynak
három pecsetjei voltak, mellyeknek hét első
je általa meg erőtlenítettek, és az azok alatt
hi adott Szabadság levelek (privilegium) min
D 2

|
–( 52 )–
den erö nélkül valók, ha csak azok a harma
dik utobbi pecsettel meg nem erösítettek" Ez
után a Lajos Király pecsét nyomoiról e'képen
emlékezik: „Ismet Lajos Királynak azon Há
rofy Király fiának hét pecsetjei voltak, mel
lyek közül az első az Uzora ( Bosnyák Orszá
got érti) mellyeken (in partibus Uzorae) el
veszett, e) 's ugyan azert minden erö nélkül
valók azok a Levelek , mellyek az elöbbeni
pecsét alatt ki adatván, a másik pecséttel
meg nem erősítetteh /Melly ujjabb pecsettel,
mind Lajosnak az elebbeni pecset alatt ki a
dott Levelei, mind pedig az Atyjának Hároly
Hirálynak a' ket el törlött s meg semmisített
pecsétjei alatt született Levelei, az ő ujjabb,
vagy is második pecsetje által végre meg erö
sítettek Nem különben 'Sigmond Királynak pe
csét-változtatásáról igy szól: „Ismét 'Sigmond
Királynak azon Levelei , mellyek az 1406-iki
Esztendő előtt jöttek a világra , minden erő
nélkül valók, azon okból: mivel 'Sigmond Hi
rály az Ország Egyházi fö-rendeinek, Zászlós
urainak, 's /Vemesseinek egyetértésekböl ren
delte: hogy az 1405-iki Sz. György Martir nap
jától fogva egész 1400 iki csak ugyan Sz.
György Martir napjáig, minden Adomány
(Donatio) 's egyéb Szabadság-levelei (Litte
rae privilegiales) Lajos Királynak, mellyek
csupán csak az ö Titkos-pecsétje alatt (sig l
lum secretum) készítettek; nem különben Er
sébeth, es Mária Hirálynéknak, az elebbeni
Lajos Király Özvegyenek, az utóbbi pedig
ugyan azon Fiirály Leányának Levelei ; ugy
hasonlóul 'Sigmond Kiralynak azon Levelei,
mellyek azon fentebb emletett üdö elött adat
tak ki, meg erősítés végett (t. i. az ujjabb pe
cséttel) elöterjesztetnének, 's be nyujtatnának,
–( 55 )–

mivel különben azok törvenyes erő nélkül ma


radnak. De sokkal világossabban szól ezen pe
csét változtatásról maga 'Sigmond azon 1405-iki
Oklevelében f) mellynek nevezetesebb Czikkellyeit
mind T. PRAY GYORGY, mind TT. SCHVVART
NER M. Ur némelly változtatásokkal, követke
zésképen nem egészen helyesen adnak elő. Én,
ki azon Oklevelet két eredeti Párban TT. HOR
VAT ISTVAN Urnak szívességéből szemléltem;
azon Oklevélnek a pecsét változtatásról szóló
Czikkelyjeit e'képen találtam: „quod nos – omnes,
et singulas literas quondam – Ludovici –
Patrus , et Soceri nostri charissimi sub ipsius Se
creto sigillo tantum modo , ac Illustrissima
rum Principum Dominarum Elisabeth (V2atris,
et Mariae Conthoralis nostrarum – nec non no
stras sub ipsarum , atque similiter tam ma
joribus, quam minoribus sigillis super fac
tis quibusvis , et praesertim possession ariis
coryfectas, et emanatas – – pro tollendo
omni dubio removendoque scandalo, et ad evi
tantla multa, atque varia incommoda, quae
propter sigillorum ipsarum Reginarum , atque
nostrorum deperditionem , ac nostri majoris
videlicet duplicis, ea causis et rationibus le
gitimis confractionem , multorum juribus, et
praesertim possession ariis potuissent derogare,
a festo Beati Georgii Martiris in Anno Do
mini 1405 – usque ad annualem ejusdem
revolutionem , sub paena revocationis – et
cassationis – nostrae claritati eahibendas de
crevissemus, et praesentandas." Vagy is Ma
gyarúl szólván: „Hogy mi – minden Leveleit
– Lajos Király – Atyánknak's Ipunknak, mel
lyek csupán csak az ő Titkos-pecsétje alatt; nem
különben Erzsébeth, és Mária Királynék Anyánk,
's Feleségünknek Leveleit 's a' mi Leveleinket is,
–( 54 )-

ha mindjárt az ő vagy a mi, akár nagyobb, akár


kissebb pecsétjeink alatt – 's kivált ha Jószág
ról adattak ki, minden kétségeknek el távoztatá
sáért, 's a' botránkoztatásoknak el hárításáért,
és a sok, 's különbbféle alkalmatlanságoknak el
kerűléséért, mellyek a' Királyné Aszonyok pe
csétjeiknek, 's a' mi pecsétjeinknek el veszések,
és a mi, t. i. nagyobb kettős pecsétünknek he
lyes, és törvényes okokból lett öszvetöretetése
miatt többeknek Törvényes -igazaikra nézve szár
mazhattak volna, az 1405-iki Sz. Győrgy-napjá
tól fogva egész a következő Esztendei Sz. György
napig a meg semmisítés büntetése, 's terhe alatt
meg erősítés végett nékünk bé nyújtatni rendel
tük volna." 's a' t. - -

a) Jól lehet találtatik 'nyoma a'nak – a mint az a


lább tett jegyzésekből tetszik – hogy szinte ezek a'
Királyok is erősítették ujjabb pecsétjeikkel az el
veszett pecsétjeik alatt ki adott Okleveleiket; mind
azáltal mint hogy Törvényeink nem parancsolják azt,
hogy azoknak mindnyájanak szükségképen meg kel
lett volna erősitetni, sem pedig a'nak valamelly
bizonyos jelére Hazánk Királyainak Oklevelelei közt
nem találhatunk; ugyan azért méltán tarthatjuk,
hogy azon Okleveleket nem is volt szükséges az uj
jabb pecsétekkel meg erösitetni.
b) Ezen Király egy [1216-iki Oklevelében e képen szól:
» Verum guia praesentis privilegii series , prioris
sigilli nostri munimine, quod in occisione Regi
nae Gertrudis , nostrae dilectissimae Cunjugis, fuit
deperditum , consignata fuerat, praesentem pagi
nam , renovandam fore duaimus , et alio sigillo,
quod contra fa/sae cavillation is dolositates ,
quae possent accidere, parari fecimus, iu perpe
tuum roboravimus,, Ismét egy 1235-iki Okleve
lében : ad universorum notitiam volumus per
venire, quod cum de adulteratione duplicis-sigilli
nostri antiqui nobis liquido constiterit , propter
quod ipsum in medium seguestrari fecimus, coram
nobis Patres Capituli Strigoniensis, nobis littera*
sub eodem sigillo contentas eahibuerunt, humiliter
–( 55 )–
suplicantes , ut ipsas auctoritate sigilli nostri re
novati , dignaremur renovare ,, 's a'. t. (Lásd PRAY
de Sigillis 17. lap.)
c) Lásd ROGERIUSnak már ezen könyvnek első
Részébe is fel hozott szavait. (in Scriptioribus rerum
Hungaricarum. ) -

b) A fent emlétett Király egy 1278-iki Oklevelébe pe


csétjének változtatásáról éképen emlékezik; „ con
cessimus litteras duplicis sigilli nostri novi, quod
pro b »no, et perpetuo statu regni nostri , de Baro- .
num nostrorum consilio fecimus innovari, mnni -
nine roboratas „ (PRAY m. k. l.)
e) Lajos Királynak elveszett pecsétjéröl BONFINIUS.
Decad II. Libro 1o. pag. 548: eképen beszél „Dum
essent in Castris e Metropolitae tabernaculo Re
gia sigilla clam subtracta. Furti Auctoras Belialis
filii arguuntur. Haec in /Bistricia , paucis post
annis apud argentarium -fabrum comminuta reper
ta sunt. Sigillorum jactura , a Ludoviko nimimi
facta , guando Regio repente jussu , alia in staura
ta. Quibus omnia Diplomata, privilegiaque supe
riora obsignari , et confirmur i justit ,, Lásd a Tör
vénytárba I-ő Lajosnak Törvény - Könyve alatt tett
jegyzést ) Itt azonban jól lehet a , fent emlétett
Iró a többes számba beszél, mind azonáltal nem
több, hanem a kettös - pasétet érti alatta.
f) Meg vagyon ezen Oklevél mind Verböczy II. ik R.
14. Czimjében, mind pedig 'Sigmond elsö Törvény
könyvének elején.

128-ik §. /Vémelly meg világosítások, 's eszre


vetelek az előbbeni S- mondottakra.
Az elébb mondottakra szükség e követke
zendő észrevételeket megjegyezni:
1-ör VERBOCZY II-ik Részének 14. Czím
jébe azért nem emlékezik II-ik András, IV Bé
la, 's Kun László Királyoknak pecsét-változtatá
saikról, mivel az ezek által kiadott Oklevelek
eránt nem uralkodott azon rendszabás, melly sze
–( 50 )–

rént a régi el veszett pecsét alatt ki adott Ok


leveleket, az újjabb pecséttel kellett volna meg
erősíteni. Ellenben a VERBOCZY által emlétett
Királyoknak Okleveleit azon rendszabás világos
san érdeklette. Következésképen.
- 2-or A fellebb emlétett három Királyoknak
régi elveszett pecsétjeik alatt kiadott Okleveleik
(a mint tapasztaljuk) törvényes erőben maradtak,
ámbár azok az utóbbi ujjabb pecséttel meg nem
erősítettek; ellenben a VERBOCZI által emlé
tett Királyoknak, az elveszett pecsétjeik alatt ki
adott Okleveleik törvényes erő nélkűl szűkölköd
nek, ha csak azok az ujjabban csináltatott pe
cséttel meg nem erősítettek, és pedig olly for
ImáIl :
3-or Hogy Róbert Károlynak azon Okleve
lei, melyek a két elsőbb elveszett pecsétjei alatt
ki adattak, ha csak azok, vagy Róbert Károly
nak utóbbi harmadik pecsétjével, vagy pedig I.
Lajosnak utóbb csináltatott, vagy is második fe
csétjével meg nem erősítettek a Törvény előtt
helyt nem álanak. Következésképen -

l-er Nem elkerűlhetetlenűl meg kívántató


dolog a Törvény előtt, hogy Róbert Károlynak a
zon Öklevelei, mellyek azon Királynak az előbbeni
két elveszett pecsétjei alatt adattak ki, ugyan azon
Királynak harmadik pecsétje által légyenek meg
erősítve, mivel a mint VERBOCZY fentebb em
létett Czímjéből világos, elégséges, ha azok csak
a következendő I-ő Lajos Királynak második pe
csétjével erősítettek is meg- -

5 ör Valamint I-ő Lajos Királynak azon Ok


leveleit, mellyek az ő elveszett pecsétje alatt adat
tak ki, a most mondott Fiirálynak második pe
csétjével szükségképen meg kelletett erősítetni;
ugy szintén, – a mint 'Sigmondnak az elébbe
ni §. emlétett 1405. Okleveléből 's Verbőczi fen
* –( 57 )–

tebb is emlétett Czímjének szavaiból világos, –


I-ső Lajos Királynak azon Okleveleit is, mellyek
csupán az ő Titkos-pecsétje (sigillum-secretum)
alatt jöttek a világra, el kerűlhetetlenűl'Sigmond
Királynak ujjabb pecsétjével kellett meg erősí
tetni. "
6-or Szükség megjegyezni, hogy 'Sigmond
Király, – minthogy Királyi czímjét, több íz
ben változtatta, több ujj meg ujj pecséteket hasz
mált, ugy anyira: hogy T. PRAY GYORGY Ur
szerént a) az emlétett Király egész uralkodása
kora alatt tizenkét különbb, 's különbbféle na
gyobb hiteles, 's kissebb gyűrűs pecsétekkel élt,
Ugyan is más pecsétet használt az emlétett Ki
rály mint Magyar Hazánknak Gyám - atyja;
(Tutor Hungariae) másat ismét midőn Magyar
Ország Hápitányának választatott ; ismét más
pecséttel élt, midőn a Vémet Birodalom Viká
riussának tétetett; szintén mással, mint Cseh
Országnak Hormányozója; Valamint különbö
ző pecsétet használt, midőn Magyar Hazánk
Királyának kikiáltatott, hasonlóul másat midőn
Hómai Híirálynak ki neveztetett, és ismét má
sat, midőn /Vemet Ország Inperatorának té
tetett, | 4

7-szer 'Sigmond Királynak, – a mint az


elébbeni §. fel hozott Oklevelének szavaiból meg
tetszik, – azon kivűl hogy nagy kettős - pecsét
je öszve töretett, némelly pecsétjei elis vesztek,
következésképen 'Sigmond Királynak mind azon
Levelei, mellyek az 1405. Esztendei Sz. Győrgy
napja előtt akármelly pecsétje alatt, adattik is ki;
törvényes erőn kivűl valók lettek, ha csak azok
az emlétett Királynak ujjabb pecsétjével, és pe
dig a most emlétett határ üdőtől fogva egész a'
következő 1406-ik Esztendei Sz. György napjáig
meg nem erősítettek.
–( 58 )–

8-or Mind azon Oklevelek, mellyek Er'sé


beth Lajos Király Ozvegye, és Mária , ugyanazon
Király Leánya által; valamint, a fellebb emlé
tetteken kivűl, 'Sigmond Királynak még azon
Levelei is, mellyek a most emlétett Királynék'
pecsétjei alatt születtek, törvénytelenek lettek, ha
csak azok 'Sigmond Királynak ujabb pecsétjével
a fentebb is emlétett határ üdő alatt meg nem
erősítettek. Ide tartozik még a dolognak tökél
letesebb voltára nézve: -

0-er Hogy III. ik vagy is Velenczei András


Királynak is azon Oklevelei, mellyek az utána
következő Károly Királynak gyűrűs-pecsétjével
meg nem erősítettek, törvényes erő nélkűl szű
kölködnek. •

a) Lásd PRAY m. 9. lap.

120-ik §. Azon vi'sgálatokról, mely szerent az


elebb meg nevezett Hirályoknak törvényes
eröben levő pecsetjeiket, az el - avultaktól
vagy is meg semmisítettektől ; követ
kezeskepen az általok meg erősitett Okle
veleket is, az erötelenektől meg lehessen kü
lönböztetni,
Jól lehet emlékezik vERBŐCZY némelly
Királyokról, kik pecsétjeiket változtatták, azon
vi'sgálatot azonban, melly szerént azoknak ujjabb
ecsétjeiket a megsemmisítettektől meg lehetne
ülönböztetni, – kivévén a' Róbert Károly uj
jabb pecsétjéről való értekezését – egészen par
lagon hagyta; sőt a' mi több – a mint már emlé
tetett – némelly Királyoknak pecsét változtatá
saikat elő sem hozta. Azon hiánosságnak ki pó
tolásáúl tehát szükség megjegyezni, és pedig
mindenek előtt. a) * *
–( 59 )–

" 1-ör II-dik András Királynak,


Elveszett-pecsétje.
Egyes-pecsét (Sigillum-simplex,Monosphra
gisticum) melly a' Királyt koronázót fővel, 's li
liomos Királyi-pálczával; kezét, mellybe egy ke
resztes gömböt (globus) tart, a mejje felé fordít
va, 's párnás Királyi-széken űlve ábrázolja.
Az ujjabb - pecsetje.

Hasonlóul ugyan, azon metszésekkel jelenik


meg mint az előbbeni, a'zal a különbbséggel
mindazonáltal: hogy a pecsétnek bal oldalán,
's mintegy a Királyi-szék azon oldala felett,
Bélának a Fiának pecsétje kis formában; mel
lyen Bélának mejj-képe sisakos fővel, 's ezen kö
rűl-írással SIGILLVM + REGIS. BELE. adatik
elő, ki tetszhető. b) Ezen kis pecsétecske he
lyett azonban, üdővel a Nap, és Hold foglaltak *

helyet c) melly változtatás alkalmasint az Atya,


's Fiu közt támadott egyenetlenség miatt történ
hetett meg. Ismét azon a pecséten: mellyhez a'
Béla kissebb pecsétje ragasztatott, a Király fe
jén meg lehetős ekességű; a másikon ellenben
igen egyűgyű Királyi Koronát lehet észre venni,
Egyéberánt az előbbeni pecséten két körbe ezen
körűl-írás: „ANDREA (itten az Andreas szóból
el maradott S. betű, és a Dei gra szó 's szó
rész a Béla kissebb pecsétje alatt lappangnak)
CIA. VNGARIE. DALMACIE, CROAC1E, RAME.
SERVIE. REX, +) Itten következik a belsőbb kör
be való körűl-írás) SIGILL (az az Sigillum. Ez
után ismét az Andree nevezetből az Andr szó
rész el takarva látszik lenni) EE, REGIS. TER
–( 60 )–
CII. BELE. REGIS. FILII. A másik pecséten ha
sonloul ezen körűl-írás szemlélhető, a'zal a kü
lönbbséggel azonban: hogy azon , – minthogy
semmi kissebb pecsét rajta nem találtatik, – a'
körülírás, (melly ezen nagyobb betűkkel met
szetett ki mint az előbbenin) egészen látható; egy
szersmind pedig a Dei Gratia szavak. Szórövi
dítéssel fordulnak rajta elő e szerént: DI: GRA.*

2-or IV-ik Béla Királynak,


Elveszett-pecsétje. -

Minthogy ezen Királynak el veszett pecsét


jét látni szerencsém nem lehetett ; ugyan azért
a'nak mivoltáról semmit sem mondhatok.

Az ujjabb-pecsétje pedig.
Kettős nagy pecsét, mellynek előlapján (pars
adversa) a Király koronázott fővel jobb kezében
liliomos Királyi-pálczát, a másikban ismét mej
jéhez fordítva Keresztes-gömböt (globum Cruci
gerum) tartván , karatlan Királyi-széken ül, 's
jobb felén a Koronája mellett a körül írásos
körbe a Hold' ujsága tapasztalható. Az ellenlap
ján (pars aversa) pedig a pecsétnek, egy nagy
pai'sba helyheztetett Kettös-kereszt szemlélhető.
Különben az elő lapon két körbe ezen körül - írás:
S. BELE : DEI : GRA : HVNGARIE : DAL
MACIE : CROACIE ; RAME : + (A belső kör
be) SERVIE: GALICIE: LODOM–ERIE :
CVMANIE : REGIS. Az ellen - lapon pedig egy
körbe ezen körűl-írás: „SIGILVM; QVARTI;
iBELE: sEővNöi ANDREE: REdis: FILII
+ foglaltatik, «
–(# 61 )–

5-or Kun Lászlónak,


Regi-pecsetje.

Kettős-pecsét; melynek elő-lapján a Király


Horonás fővel, jobb kezében hármas levelű li
liomos Királyi-pálczát; bal kezében pedig, mel
lyet ki terjeszt kettős-keresztes - gömböt tartván,
karatlan Királyi-széken űl. Azon kívűl a' Kirá
lyi szék jobb oldalából, valamelly görbe ág lát
szik ki nőve lenni, mellynek tetejébe a Hold-uj
ság szomorúan világít; bal felől pedig a Király
keze mellett egy Csillag hinti széjjel halavány sú
gárait. Egyéb eránt a pecsétnek ezen elő-lapján
két körbe ezen körül-írás: „S. LADISLAI. DEI.
GRACIA. UNGARIE. DALMACIE. CROVACIE.
RAME. SE +: (itten következik a belsőkör)
RVIE. GALICIE, LODOMERIE. CVMANIE Q3.
REGIS. szemlélhető. A pecsét ellen-lapján ismét
egy nagy pai's, mellyet egy láncz szemeket áb
rázoló kör, vagyis koszorú vesz körűl, 's a' melly
nek közepében egy hegyes all-végű Kettős-kereszt
vagyon helyheztetve, látható. Különben ezen a'
lapon egyes körbe ezen körül-írást láthatni: „SI
GILLVM. LADISLAI. TERCII QVINTI. STE
PHANI. REGIS. FILII, +"

Az ujjabb - pecsétje.

A'nyiban különbözik a másik régibb pe


cséttől, hogy az ujjabbnak elő-lapján a Királynak
(kinek itten a dereka ővvel vagyon keresztűl köt
ve) bal keze nem ki terjesztve, hanem a mejje
felé vagyon hajtva, és a'ba nem kettős, hanem
egyes-keresztes - gömböt tart; a másik kezébe
lévő liliomos pálczának pedig nem három, ha
- –( 62 )–

nem öt ágai látszanak. Ugy szintén ezen ujjabb pe


csétnek elő-lapján sem Hold, sem Csillag, sem
pedig fa-ág nem tapasztalható. Ismét ezen a la
pon a körűl-írás éppen az, a mi a régi pecséten,
a'zal a különbbséggel, hogy az ujjabbon a kö
rűl-írás két körbe szemlélhető, és midőn a kül
ső körbe lévő írás meg szakasztatik, 's a belső
körbe által vitetik , e'képen szakasztatik meg:
S–ERVIE., a Gallicia Ország nevezet pedig
két L. betűkkel vagyon írva. 's a' t. Az ellen-lap
ja ezen ujjabb pecsétnek ismét a'nyiba különbö
zik a régi pecsétnek ellen-lapjától, hogy az uj
jabban, a pecséten találtató pai's nem láncz sze
mekből áll, hanem csak lapos körrel van bé
kerítve; egyszersmind a pai'sban látszó Kettős
kereszt alsó kereszt fájának háta megett egy kis
láncz szemekből álló koszorú forma kör látszik,
's a Keresztnek all vége nem hegyes, hanem
tompa. 's a' t.

4-or Robert Károlynak.


Egyik el enyészett pecsetje.

Ez Kettős-pecsét, mellynek elő - lapján a'


Király Koronás fővel jobb kezében liliomos Ki
rályi-pálczát: bal ki terjesztett kezébe pedig Ke
resztes-gömböt tartván, egy hoszü magos karú
Királyi - széken űl. A Királyi - szék mellett két ol
dalról, két kis két részre fel osztott pái'sok lát
szanak. A körűl - irás ezen a lapon egyes körbe
e képen szól: „ KAROLUS : DEI: GRÁ. (gratia)
HUNGARIE:* DALMACIE: CROACIE: RAME :
SUIE: (Servie) GALICIE: LODOMERIE: + Az
ellenlapon ismét egy nagy pais mellybe Kettős -
kereszt vagyon helyheztetve, latszató. A pa'is tete
jén hasonloúl Kettős - kereszt de csak kicsin for
mába jelenik meg, mellynek ismét mellette mind
a két felől kissebb pai'sok szemléltetnek. A kö
rűl -irás pedig ezen a lapon e következendő: „
COMANIE: BULGARIE: Q5: (que) REX: PNC:
(Princeps) SALERNITANUS: ET: HONORIS:
AC: MONTIS: SCI: (Sancti) ANGELI: DNS:
(Dominus)

A másik meg semmisített pecsétjét.


Minthogy sehol sem szemlélhettem, itten
a'nak le irását nem adhatom.

Az ujjabb törvényes erejü pecsétje.


Kettős - pecsét, , mellyet VERBÖCZY, fen
tebbis emlétett Czimjébe a többitöl e'képen
különböztet meg : „ melly harmadik pecset,
ugymond: a kepen esmértetik meg, hogy a'
pecset körébe (t. i. a pecsét ellen-lapját érti)
helyheztetett paisnak, mind a két oldalai
mellett Sárkányok látszanak, d) Ezen le irás
hoz T. PRAY GYÖRGY még e következendőket
ragaszt: " a Sárkányoknak fejei; ugymond a'
pai'sfele fordulva, farkai pedig öszve kunkorod
va látszanak. Hozzá járúl még ehez az is: hogy
ezen a lapon lévő nagy pai'snak tetején nem Ket
tős - kereszt, mint a másik el veszett pecséten,
hanem kissebb pai's szemléltetik; a' mint is ezt… .
a képen valamint T. PRAY GYÖRGY elő adta,
e) a IV Táblán az 1-ő szám alatt láthatni. 1. szám

5-ör I-ső Lajos-Királynak.


Régi el veszett pecsétje.
Kettös - pecsét, mellynek elő lapja a Királyt
koronázott fővel, jobb kezébe Királyi - pálczát,
–( 64 )–

bal kiterjesztett kezébe pedig Keresztes gömböt


tartva ábrázolja. A körül - irás ezen a lapon e'ké
pen szól: LODOVICVS. DEI. GRACIA HVN
GAIRlE. DALMACIE. CRQACIE, RAME. SER
VIE. GALICIE, LODOMERIE.+ Ismét a pecsét
nek ellen - lapján egy pa'sba Kettős-kereszt hár
mas dombon helyheztetve szemléltetik , 's a'
domboknak terűletét liliom virág látszatik el fog
lalni. A körűl - irás pedig egyes körben e követ
kezendő: COMANIE. BVLGARIE. Q. REX, PRIN
CEPS. SALERNITANVS. HONOR 1S. MONTIS
SCI (Sancti) ANGELI, DNS. (Dominus)

Az ujjabb pecsetjén ellenben.


- A Király Királyi - széken ülve, bal kezét,
mellybe keresztes gömböt tart mejje felé forditva
jő elő. A Királyi-széknek két oldalát ismét két
kissebb pai'sok ékesitik, s a körül -irás ezen a
lapon két körben foglaltatik. A tulsó vagy is el
len - lapon pedig a Kettős-kereszt hármas-he
gyen ugyan megjelenik, de a hármas - hegynek
terűletét liliom virág nem diszesíti, a mint ezt
1v-ik a IV. Táblán a 2-ik Szám alatt világosabban ész
"Tábla re vehetni ***
2,5Z3 MIM

6-or 'Sigmond Királynak.


Azon regi el veszett pecsétje, mellyröl T.
PRAY GYÖRGY is emlékezik f)
Kettős - pecsét, mellynek elő - lapjan a Ki
rályt Királyi - széken űlve szemlélhetni. A Kirá
lyi- széket két felől két pai'sok, mellyeken Ma
gyar Országnak Czimere látható ékesitik; mind
egyik pai'snak pedig tetejét egy fejű Sasok őrzik.
" ' ' - Hü
*
–( 65 )–

Különben a Körűlirás ezen a lapon, melly két


körbe foglaltatik, meg szakasztott , és a külső
körből eképen vitetik által a belsőbe: BR ––
ANDEBVRGENSIS, 's a' t. Az ellen - lapján is
mét ezen pecsétnek középszerű pai'sba Kettős
kereszt tündöklik, A pai'snak tetején egyfejü
Sas, egyéb kerűletén pedig öt szárnyas Sárká
nyok szemlélhetők. - \ -

Az ujjabb pecsétje pedig mellyről VVERBÖ


CZY is emlekezik g)
Hasonlóul Kettős-pecsét; a'nyiba mind azon
által különbözik az előbbenitől, hogy e'nek elő
lapján a Királyi-széket nem két, hanem négy
paisok, mellyek Magyar, Dalmát és Morva Ország
nak Czimereit foglalják magokban „veszik körűl.
Ismét a Királyi - szék tetejét Kettős - Kereszt az
alját pedig Oroszlány diszesiti: A körűl - írásba
levő szavak ottan, a hol a külső körből a bel
sőbe vitetik által a körűl irás - meg nem szakasz
tatnak. Az ellen - lapon ismét egy szív forma pa
i'sba Kettős-kereszt fordúl elő, és a pai'st már
nem öt Sárkányok, mint az elébbeni pecséten,
hanem hat kissebb Czimerekkel tellyes pai'sők
veszik körűl. Egyéberánt az előlapi körűl-irás e
következendőket foglal magában : SIGISMVN
DVS. DEI, GRACIA. HVNGARIE. DALMACIE.
CROACIE, RAME SERVIE. GALLICIE LO
DOMERIE.COMANIE. BVLGARIE QVE. REX
MARCHIO, BRANDEMBVRGENSIS, AC. SA
CRI. ROMANI, IMPERII, ARCHICAMERARI
VS. NEC NON. BOHEMIE. ET LVCEMBVR
GENSIS. HERES. A hátlapon való körűlirás pe
dig e'képen szól: „ S. (sigillum ) SECVN.DVM.
SfGISMVNDI. DEI. GRACIA. REGIS. HVNGA
- RIE. ET ALIOR VM. REGNORVM. REGIS. PA
Diplomatika II. Dar. E -
–( 66 )–
RII, SIGILLI EXPRESSORvM., valamint mind
ezeket az V-ik Táblán az I-ső szám alatt bőveb
ben mag láthatni."

7-er Károly Királynak,


Azon gyűrűs - pecsétje, melly által III-ik An
drás Királynak Oklevelei megerősíttettek VVER
BOCZY fentebbis emlétett Czimjébe eképen irja
le: „ Azon gyürűs pecsét ugymond: veres viaszk
ba vagyon nyomva, 's a pecseten levö Király”
kepenek jobb oldalán H. betü jelenik meg h)
a) Azon Hirályoknak pecsétjeit, kiknek Okleveleiket
nem kelletett törvény szerént az ujjabb pecséttel
meg erösitetni, nem tartottam el mulhatatlanúl
szükségesnek rézbe vésetni 's ugyan azért azoknak
csak le irását közlöm az érdemes Olvasókkel a'nyi
val inkáb; mivel azoknak ki metszések több Réz -
Táblákat kivánván , ezen könyvnek szük határa, azt
meg nem engedte volna.
b) Lásd PRAY GYÖRGY de Sigillis RR. et Reginarum
- Hungariae 's a' t. ki adott könyvének II-ik Réz -Táb.
a 2-ik szám alatt. |

c) Lásd PRAY. most emlétett könyvének III-ik Réz -


Táb. a 2-ik szám alatt. /

d) Lásd WERBOCZY II-ik Rész. 14. Czimjét.


e) PRAY most mond. könyv. I-ső Réz Táb. 6-ik szám.
f) PRAY m. k. III-ik Réz-Táb. 1-ső szám.
g) WERBŐCZY 11-ik Rész 14. Czim.
h) WERBŐCZY II-ik Rész 14. Czim. 17. §. „ Item
litterae tertii Andreae Regis, qui Venetus cogno
minatus est, non servantur : Exceptis illis quae
per Dominum Carolum Regem immediatum suum
successorem annulari sigillo suo in cera rubea,
(in qua haberur littera K. circa imaginem a parte
deatra ) pro *isno confirmationis apposito, fuis
sent confirmatae , nam tales observantur. „
–( 67 )–
*) Volt még András Királynak a most le irtan kivül
egy más leg ujjabb egyes - pecsétje is , melly legin
kab a'ba különbözik a fentebb le irt pecsétektől,
hogy ez nagyságára nézve a többit felül haladja, és
a rajta lévö körül - irás szokáson kivül három kör
be foglaltatik, e'képen : ANDREAS : DEI: GRA
TIA : VNGARIE : DALMÁCIE : CROACIE: RAME :
SERVIE : GALICIE: REX: a középső - körbe:
SIGILLUM : SECUNDI. ANDREE: REGIS: TER
CII: BELE: REGIS: FILII: a legbelsőbb - körbe
pedig ALIA: SIGILLA : SUNT : FAL A: ISTUD :
SIGILLUM: EST : VERUM. Egyéberánt ezen a'
peeséten sem Nap, sem Hold nem látszatók. Lásd
ezen pecsétet rézre metszve PliAY m. k. V. Táb.
1-ö szám.
**) 1-ö Lajos Király azon Okleveleibe, mellyeket ujjabb
pecsétje által megerősített, bizonyos meg erösitö-be
széd formával élt, és azon beszéd forma vagy az Okle
vél'elö-lapjára iratatott, vagy pedig ha ottan ki nem fért
volna, az Oklevélnek hátlapjára is által vitetett. Azon
megerösitö-beszéd az emlétett Király pecsétje el vesz
-tének esetét is foglalja magában, mellyet mind VVER
BÖCZY II. R. 14. Czimjébe; mind pedig a Magyar
Törvény-tárba (Corpus Juris) ugyan azon I ő "
jos Királynak Törvény - Hönyve , előtt olvashatni
's e'képen kezdődik: „ Nos Ludovicus praefatus
Universis declaramus, quod, 's a' t. Néha azonban
ezen beszèd forma, némelly meg erösitett Oklevél |
böl-ki is maradott, 's a' hellyett ottan , a' hol az Ok
levél a pecsét felfügyesztése végett bé metszetett »
csak a meg erösités határ,üdejet. i., napja, eszten
deje, valamint az Uralkodási esztendő - szám is a'
Hanezellarius, vagy a'nak Tisztviselöje által irattak
ki, e'képen p. o. Anno M. CCC. savagesimo quarto ,
17. Calendas January, Regni autem vigesime ter
tio.
***) 8igmond Királynak ezen most emlétett ujjabb
pecsétjén kívül volt még más utóbb csináltatott
ujjabb pecsétje is, t. i. azon Hettős Fejedelmi nagy
pecsét mellyet mint Romai Császár vagy is Impera;
tor készitetett. Ezen pecsétnek elö-lapján "
Király Királyiszékébe ülve; lábánál pedig egy Orosz
lány fekve ezen körül-írással: SIGISMVNDY§*
DEI, GRACIA, ROMANORVM. IMPERATOR.
E 2
- / •

SEMPER. AVGVSTVS. AC, HVNGARIE. BOHE


MIE. DALMACIE, CROACIE. (a belsőbb körbe)
HAME, SERVIE GALICIE, LODOMEH1E, COMA
NIE. BVLGARIE Q. (que) REX. ET. LVC+ M
BVRGENSIS. HERES. szemléltetik, Valamint szin
te ezen lapon a Király mellctt két felől hat kissebb
paisokis látatnak. A pecsét hát- lapjának közepén
pedig egy Hettős - keresztet magában foglaló nagy
pa'is a körülötte lévö hat kissebb pai'sokkal 's ezen
körül-irással : S. (sigillum ) SECVNDVM, SIG1S
MVNDI. DEI GRACIA. ROMANORVM. IMFA
TOIS (Imperatoris) SEMP. (Semper) AVGVSTi.
AC. HVNGARIE. ET. ALIORVM, HEGNOHVM.
REG1S. PARII S1GILLI EXPRESSATORVM ( e
zen utolsó szóba a rum végezet szó - röviditéssel
vagyon ki irva ) tapasztalható: Egyéberánt ezen pe
cset valamivel nagyobb az elöbb le irt pecséteknél,
's üdövel az ezen a pecséten lévő Oroszlány olda
lára ezen szavak is „ Haeresis Bohemica metszetet
tek. Különben ezen a pecséten még az is figyelem
re méltó, hogy e'nek mind a két lapján kissebb pa
i'sokba két - fejü Sas szemléltetik (Lásd PRAY desi
gillis m. k. XIV. Tábl. 1-ö szám.
* 4 -

150-ik §. Mire szükség leginkáb, 's mindenek


elött figyelmezni a Pecset esmeret tudomá
nyába? ; z

A Pecsét - esméret tudományába szükség


mindenek előtt figyelmezni : I-ör A pecsétbeli
műszerre, vagy is azon materiára, a' mellybe,
vagy a mire a pecsét ki nyomatatott. II-or. A
ecséteknek külső formájokra, vagy is ábrázolat
jokra (figura sigillorum) III-orA pecséteken lé
vő Körűl, vagy Felül-írásokra (Inscriptiones si
gillorum). IV. er A pecséteknek az Oklevelekre
való reá ragasztások, akasztások, vágy függesz
tések módjára. V-ör Azon Személyekre, kik pe
cséteket használtak, vagy is azokkal éltek. Ezen
vi'sgálásoknak segedelme által minden pecsét ne
meknek meg esmerésére könyen el juthatunk,

131-ik §-_Azon müszerröl, vagy materiáról,
mellyböl a pecsétek formáltattak.
- Azon műszer, vagy materia , mellyből a'
pecsétek közönségesen formáltattak két féle volt,
t. i: közönséges viaszk. és ércz máskép bá
nyászna (metallum) A Viaszk, valamint legré
gibb, ugy leginkáb használható műszer volt a
pecsétek formáltatására nézve. Ugyan is a Gö
rögök 's a Romaiak után a Középkorba aztat
használták a pecsétlésre nézve mind azok, kik
nél a pecsétlés keletbe, vagy szokásba volt. –
Az eféle viaszk pecséteknek visgálatjába pedig
leg inkáb szükség vigyázni, a viaszknak színere,
és lágyságára, , , -

152-ik §. A 'fehér , es veres viaszkról.


A Petsétlésre nézve több, s különbbféle
szinű viaszk használtatott. Edes Hazánk el hunyt
Királyai ére való nézve leginkáb a fehér viasz
kot tartották sajátjoknak; a sárga viaszk hasz
nálása ellenben minden üdőben idegen dolog
volt előttök. Ugyanis Sz: István, Kálmán, III-ik
Béla, Imre IV-ik Béla. V-ik István 's több kö
vetkező Királyaink is egész I-ő Ferdinánd Király
uralkodása koráig a pecsétlésre nézve, csak leg
inkáb a fehér szinű viaszkal éltek. Azt álítják
ugyan az Ujjabb-Oklevél-esméret Szerzői a)
hogy 'Sigmond Királyunk a pecsétlésbe sárga
viaszkot is használt volna ; de PRAY GYOR
GYünk b) azon álitást csak az Imperiumi, vagy
is a Császársági dolgokba tartja lehetségesnek
lenni. Egyéberánt az üdő viszontagságainak in
káb ellent ál a sár színű, mint a fehér viaszk,
mellyeket, ha mindjárt kevessé meg metszi is az
ember, igen bajos szinekre nézve egymástól meg
/

– 70 )–

esmérni, mivel az üdőnek emésztő, 's érlelő ere


je üdővel mind egyiket gyász szinbe őltözteti,
e) ha mindazonáltal felolvasztatnak, könyebben
meg lehet őket egymástól színekre nézve külön
böztetni. – A veres viaszknak használását régen
ten a Görögök csupán a magok tulajdonoknak
tartották, és pedig mind a'dig, miglen üdővel
" más Europai Királyok, 's némelly Egyházi főbb
emberek is az a'zal való élést magok sajátjáváis tet
- ték. Német Országban 1-ső Fridrik Császár volt
az első, ki a veres viaszkot a XII. Század köze
pe táján kezdette használni. Edes Hazánkba né
mellyek szerént Robert Károly, és I-ő Lajos Ki
rályok nyomatták ki legelőször Királyi gyűrűs-pe
csétjeiket veres viaszkra; én azonba akadtam né
melly nyomára a'nak, hogy a veres viaszkot a Kirá
lyi gyűrűs - pecsétre nézve már IV-ik Béla Királyis
használta. d) A nagy Fejdelmi-pecsétekre nézve
pedig 'Sigmod, Király élt mindenek előtt veres
viaszkal, e) a'zal a különbbséggel mindazonál
tal; hogy a veres viaszkot 'Sigmond Király is csak
azokra a Nagy pecsétekre használta, mellyekkel
mint Romai Király, s üdővel mint Csaszár élt,
mellyeket is a Sas - Czimerről is könyen meges
mérhetni; következésképen azokra, a pecsétek
re nézve, mellyekkel még mint csak Magyar Or
szági Rirály élt, a veres viaszkot soha sem hasz
nálta, Egyéberánt a veres viaszkkal való pecsét
lés édes Hazánkba régenten olly nagy becsbe tar
tatott, hogy azokkal élni, bizonyos a végett ki
adott Királyi Szabadság - levél nélkűl senkinek
sem lehetett. g) Vagynak azonba, példák, hogy
Nemes Hazánk Zászlós-urai, 's Püspökjei már
I-ső Lajos Király üdejébe is Leveleiket veres
viaszk pecséttel erősítették (DOGIEL I-ső Dar. 58
lap). A Magyar Országi némelly Városok ezen
szabadságot, Szabadság-levél mellett csak a XV.
–( 71 )–

Századba, némelly Vármegyék pedig még utóbb


valamivel nyerhették meg. h) Különben, a régi
Okleveles - beszédnek követésére nézve még mai
napigis fent maradott az a szokás, melly sze
rént azon Oklevélbe, melly által valaki a Ma
gyar Nemesek, Zászlósok, 's Grófok közé beik
tattatik, a'nak egyszersmind a veres viaszkal való
pecsétlésre is hatalom adatik. -

a) Neues Lehrgeb. de Diplomatik. Tom. V. §. 469.


"AY GYÖItGY de sigillis 's a' t. m. könyv. 26.
aP.
c) Lásd BECKMANN Beytráge zur Geschichte der
Erfindungen. I. ö Köt. 482–83. lap.
d) A FEHÉRVÁRY Okleveles gyűjteményébe Miklós
Nádor Ispány elött végbe ment Octavalis Perből va
ló Oklevélnek e következendő szavai: IV. Béla Le
veléről 's pecsétjéröl e'képen emlékeznek: „Geor
gius filius Petri pro Laurentio A. produxit duas
Literas quondam Domini Belae Regis, quarum pri
mae – secunda namque ipsarum Literarum secreto sub
sigillo annularicum cera rubra consignata , hanc ver
balem servabat continentiam“ 's a' t Ismét alább:
„Paulus vero I. praesentaverat primum praefati Do
mini Belae Regis – secunda namque ipsarum ejus
dem Domini Belae Regis dicto suó sigillo secreto
annulari cum cera rubra consignata“ 's a' t. Ezen
most emlétett Oklevelek szóról szóra ottan le vagy
nak irva , 's mind a kettö 1266-ik Esztendei üdő -
kiadást visel. Hülönben minthogy azokat a magok
eredeti valóságokban nem láthattam, ugyan azért
a mondottaknak valóságokról, egyéb bizonyságot
elö nem adhatok, - -

e) Bizonyságot tesz e'ről HANIZSAY János Esztergo


mi Érsek , egy 1415-ik Oklevelében, mellyben e'-
képen szól: „Noveritis Litreras, Serenissimi Prin
cipis, et Domini nostri , Domini Sigismundi Roma
norum, et Hnngariae Regis Inclyti in pergameno,
sigillo suo in cera rubra, qua ut REX ROMA
IVOR V M utitur impresso" – – –
jf) Lásd PRAY GYÖRGY de Sigillis m. k. 27. lap, és
az fellebbi e) jegy alatt való jegyzést.
*
–( 72 )–
g) Igy I ö Maximilián a Bozyn Grófoknak szabadsá
got adott veres viaszkkal a pecsétlésbe élni e ké
pen: ,, Vobis et haeredibus vestris – in evidens ar
gumentum hujusmodi vestrorum – praeeminentiae,
gratiae gratiam, et honori honorem adjicere volen
tes, ut er nunc in antea futuris , et praeteritis tem
poribus, in quarumlibet vestrarum litterarum , et
Chyrographorum sigillatione cer a rubra uti, et frui
possitis et valeatis – vobis plenissimam , concedi
mus irrevocabilem facultatem per praesentes".
A) Illyen Szabadság-levelet nyertek Szeben, Kassa,
Bártfa 1453. Posony (more Civitatis nostrae Bu
densis) 1459. Késmárk 1403. Sopron 1465. Eperjes
15o8. Szakolcza 1524. Kis-szeben 1533. Magyar vá
rasok (KATONA Hist. Crit. RR. Hung. Stirp. mix.
Tom. XII. Ord. XIX. pag. 454.) Ugyan azon szabad
ságot nyertek Toth-Ország. 1496. Szepes Vármegye
1624. Abaúj Vármegye. 1659. 's a' t.
155-ik §. A Sárga, zöld és Jekete szinű vi
aszkról,

A kiknek a pecsétlésre nézve veres viasz


kal élni nem engedtetett, azok a sárga , vagy
zőld viaszkot használták. Az első a XIV. és XV.
Századba a Francz Királyok tulajdona volt. a )
mind a két félével pedig édes Hazánkba azok
éltek, kiknek a veres viaszkot használni szabad
nem volt, és pedig mind a'dig az üdeig, miglen
a XV. XVI. és XVII. Századba Királyaink a ve
res viaszkal való élést fel szabadították. A zőld
viaszkot azonba édes Hazánkba valamivel későb
ben, hásználták, mint a sárgát, és T. PRAY
GYORGY. b) zőld viaszkra nyomot pecsétet a'
Bubek István Gömöri Grófnak vagy is Fő Ispány
nak 1547-iki Levelén lévőnél régibbet nem vett
észre. DOBNER szerént a Cseh, Vezéreknek
maradtak fent a XI. és XII. Századból fekete
viaszk pecsétes Leveleik is; e) mellynek keletét
- –( tő )–
valamint édes Hazánkra nézve tellyességgel ki
, zárni nem hehet; ugy szinte a'nak gyakori hasz
nálását nem is erősíthetjük. d) Ugyan illyen feke
te - viaszk-pecsétet kedveltek a Melitensisek Rend
jének Nagy - Mesterei is, és pedig nem csak a kö
zönséges Levelekbe, hanem más nagyobb tekin
tetű dolgokra nézve is. Egyéberánt a Német Or
szági Irók emlékeznek vagy két Német Fejedelmek
nek, sőt némellyek szerént más Nemes személ
lyeknek is f) kék viaszk pecséttel való élésekről,
de illyen szinű viaszk pecsét, még alig ha valaki
által szemléltetett, g) - - - -

a) N. L. G. der Dipl. V-ik Dar. 470. §.


b) Lásd PRAY m. k. 28–29. lap. -

c) Abhandlung einer Privat-Gesellschaft in Böhmen.


1. Bd. Prag. 1775., . . . .

d) A Szepesi Káptalan egy 1367-iki Oklevelébe emlé


kezetet tesz a fekete viaszk pecsétröl e képen:
„Literas prudentis Johannis Schurke dicti , Comi
tis Provinciae Scepus, et 24. Juratorum de eadem
Scepus Anno 136o. confectas, sigilloguepraedictae ter
rae Scepus in kapsula pargameni dependente, in nigra
cera communitas, in cuius medio magna turris ap
parebat". 's a' t. * -

e) TT. SCHWARTNER MÁRTON Ur birtokába va


gyon egy a Melitensisek Rendjétöl ki adott Oklevél,
mellybe ezek olvastatnak: ,, in hujus rei testimoni
um Bulla nostra magistralis in cera nigra praesen
tibus est impressa. Datum Melitae in Conventu no
stro die 2o-a mensis Maii 1637. Azon pecsét, a'
mint a tisztelt Ur le irja , középszerü-nagyságú , 's
a papirossal bé fedezett fekete viaszkra vagyon
nyomva, mellyen a Nagy Mester mejj-képe , a'nak
nevét, 's czímjét magában foglaló körül-irással szem
lélhető. HEVÉNESSI MSS, I, p. 415. 419. -

_f) Lásd. GRUBER m. k. 124. lap.


g) JO, FRIDR, JOACHIM. Einleitung zur deutschen
Diplomatik. Halle 1754. 54. lap. Egygyezt. BECK
MANN m. k. 484. lap. ~
-
–( * )–
154-ik § A tiszta, 's vegyített viaszk pecsé
- tekről: -

Az ollyan viaszk pecsétek, mellyek csak csu


pán egy színű viaszkból álanak, tisztáknak
(purae); ellenben a mellyek több szint játszanak,
vegyitett (mixtae) viaszk pecséteknek neveztet
nek. Édes Hazánkba a vegyitett - viaszk - pecsétek
nek elő-lapjai, vagy is azon tisztességesebb olda
lai, mellyeken a Felűl irás (Inscriptio) vagy Czi
-mer látható, hól fehér, hól veres, hol ismét
zőld szint viselnek, a másik félgömbőlyeg vagy
is csiga formájú oldalai pedig többnyire sárga
szint mutatnak. Az eféle viaszk pecséteknek pél
dányjaira édes Hazánkba, a XIV. a) 's XV. sőt
ritkábban a XIII. b) Századbeli viasz, pecsétek
's némelly a'kori Püspökök viaszk pecsétjei között
találhatni. -

a) Azon 1355 iki Oklevél, mellybe Magyar Ország


nak Nagyjai, Károly Magyar, és Kazimir Lengyel
Királyok között a Lengyel Országi Hirályi-székbe
való örökösödés eránt tett egyességeket hit-letétel
lel is meg erősitették , 1557-ben Hrakaoba hitele
sen le másoltatott, mellynek foglalatja a Magyar Or
szági Rendeknek némelly vegyített-viasz-petsétjéröl
e'képen szól : Noverint Universi praesens Transum
ptum – inspecturi;. – quod nos Joannes Decanus,
et Cancellarius vidimus et diligenter inspeximus,
quamdam patentem litteram sanam , et integram, o
mnique prorsus vitio carentem, tenoris, et continen
tiae infrascriptae , cui quidem decen sigilla duo ob
longao figurae, octo vero sphaericae figurae, de ce
ra communi ad torgum, sed ad faciem de cera ru
bra, solum ultimum sigillum do cera communi ezt
utrague parte in pergameni pressulis appendebant
„tenor ejusdem per omnia sequitur in haec verba"
– – DOGIEL m. k. 38. l.

b) TT. SCHWARTNER MÁRTON Urlátott II-ik And


rás Királynak egy Oklevelét, mellyen az egyes-vi
–( 75 )–
aszk-pecsétnek elő-lapja fehér; egyéb része pedig
sárga színt viselt.

155-ik §. A regi ki-száradt - Piaszkról. "


Nem egészen meg vetésre méltó a viasz pe
csétek visgálatjában azon meg jegyzés is: hogy
t. i. mentől lágyabb, kövérebb, 's'sirossabb va
lamelly viaszk a'nál inkáb a'nak újságáról , 's
mentől keményebb, 's ki száradtabb, anál inkáb
a'nak óságáról lehetünk meg győzetetve. Mellyre
való nézve méltán kétséget gerjeszthet bennünk
az ollyan Oklevél, melly régibb üdő - kiadást
(datum temporis) visel, mint a millyet a' raj
ta lévő szárazabb, vagy lágyabb viaszk pecsétnek
mi volta, 's mineműsége mutat. - -

156-ik §. A Spanyol-viaszk, s ostya-pecse


tekröl. -

A Spanyal-viaszk pecsétnek feltalálását a Sz.


Benedek Szerzetbéliek bizonyos Rousseau nevü,
a XVII. Századba élt Franczia Kereskedőnek tu
lajdonítják a ) és némellyek a'nak használását az
1640-ik Esztendőnél fellebb vinni nem is kíván
ják, b) de ezen álítás nines tévedés nélkűl ; mi
vel az eféle pecsét-nem Német Országon már
1554-ben közönségesen uralkodott. c) A veres
ostya-pecsétnek születése korát pedig némellyek
az 162l-ik Esztendőre visza teszik, holott pedig
TT. SCHVVARTNER MARTON Ur előtt az 1602
iki 27-iki Juliusról való ostya - pecsét, nem ide
gen dolog; d) sőt KINDLINGER MIKLOS 1571.
1570. 's több a kori ostya-pecsétekről is emlé
kezik, mellyek a VVesztfáliai Leveles -tárházba
tartatnak. e) Egyéberánt szükség megjegyezni:
1-ör hogy a veres-ostya-pecsétet sokszor igen ne
–( 70 )–
r
héz meg különböztetni a veres-viaszk-pecséttől.
2-or hogy a veres - ostva - pecséteknek eredetét
haszontalanság csupán a Belgáknál, vagy pedig
ezeknek, más Nemzetekkel való irás-beli közö
sűlésök között keresni; mivel azon pecsét-ne
mét közönségesen a Papok, a kik talán azok
nak valamelly Szentséget is tulajdonítottak, talál
ták ki. - -

a) N. L. der Dipl. V. 464. -

b) Lásd PRAY m. k. 29. lap. az a) jegy alatt,


c) JOS. PH. RÓOS, Fortgesetzte Aufklärung von den
âltesten Gebrauch des Spanischen Siegeluvachses.
Francf. 1792 – W. Allgem. d. Bibliothek. III.
köt. 524. lap. - -

d) Öriztetik azon pecsétes-levél a Pesti Tudományos


" (Universitas) Hönyv-tárában lévö Kéz-íra
tok között, a hol is még PRAY szerént, vagynak
az 16o3. 1615. és 162o-ik Esztendőről való veres
ostya-pecséttel meg erösitett. Levelek is.
e) Lásd K1NDLINGER MIKLOST, Nähere Nachrich
ten von áltesten Gebrauche der Siegel-oblaten , und
des Sigellacks in dem XVI. und XVII. Jahrhun
dert. Dortm. und Essen. 1799.

157-ik §. Az Ércz-pecsetes-levelekről, ( Bullae)


es a Bulla nevezetne
• *
k különbbfele ertel
meről.

Szokásba vólt régenten a Görög Császárok


nál Okleveleiket arany-pecsétekkel fel-ékesíteni,
a kiktől ezen szokás a' Franczokhoz, 's üdővel
a Magyarokhoz is el terjedett. Ertetődnek pedig
a Bulla Latán nevezet alatt nem csak az Okle
velekre fel- függesztetett ércz-pecsétek, hanem vi
sza-élésből azon Oklevelek is, mellyekre az ércz
pecsétek fel-függesztettek; sőt a' mi több néha,
de ritkábban a függő viaszk pecséttel meg erő
sített Oklevelek is Bulláknak neveztetnek , igaz
–( 77 )–

értelemben azonban a Bulla nevezet alatt csu


pán az ércz pecséteket kelletik érteni. Használ
ták pedig az arany pecséteket a' Fejedelmeken,
's Köz - társaságokon kívűl, régenten , de igen
ritkán a Római Pápák is. - -

158-ik §. Minő ércznemek használtattak a


pecsetre, és hányfélek az arany-pecsetek ?
Az ércznemek közűl a pecsétre nézve leg
inkáb az arany, és ólom, ritkábban azonban az
ezüst, réz, és fehér-olom (czin) ércz-nemek is
használtattak. Az aranyból készített pecsétek két
félék szoktak lenni t.i, üregesek (cavae) és üreg
telenek (solidae) üreges-arany-pecséteknek azok
neveztetnek, mellyek kivűlről ugyan arany-lapok
ból vagynak öszve csinálva, belőlről azonba hé
zagosak és azon hézagjok régenten gyapottal,
vagy szurokkal töltettek bé; üregtelen-arany-pe
cséteknek pedig azok hivatatnak mellyek tiszta
vert aranyból olly formán készűltek, hogy azok
nak belső részekbe semmi leg kissebb hézag sem
tapasztaltatik. - -

150-ik §. Melyik adott ki Hirályaink közül


leg elöbbször Arany-pecsetes - leveleket?
nem különben II. ik Geiza. III ik Bela, II-ik
András, 's IP-ik Bela Királyok Arany-pe
csetes-leveleikröl (Bulla aurea.)

Jól lehet Magyar Hazánkba mind e'dig az


Arany-pecsétes-oklevélnek leg első jelét nem elébb,
mint II-ik Geiza Király uralkodása alatt tapasz
talhatni; mindazáltal nem éppen lehetetlen az,
hogy már több előbbeni Királyaink is osztogat
tak Arany-pecsétes-leveleket. Mert valóban a ré
–( 78 )–

gi Oklevelekbe gyakran előforduló Sz. István


Királytól adatott arany szabadság, vagy pedig
az aurea libertate gaudentes nobiles (Lásd
HORVATH IST. Gyökeres /Vemzets. . 90. 91.
lap.) nevezetek alég ha Sz. Istvánnak valami ol
lyas Arany-pecsétes-levelére nem czéloznak, melly
által a nevezet Király a Magyar szabadságnak el
romolhatatlan, 's elenyészhetetlen talpkövét le
tette, 's meg erősítette. Ez mindazonáltal csak
puszta vélemény, és észre-vétel, mellynek mint
hogy eleven példájára nem találhatunk, ugyan
azért hinnünk kelletik, hogy csak II-ik Geiza volt
Királyaink között első, ki Arany-pecsétes-Okle
velet közre bocsájtott, és ez azon 1156-iki Ok
levél, mellyben az emlétett Király az Esztergomi
Kanonokoknak vacsorájokról, mellyel az előtt
azok szűkölködtek, tészen bizonyos rendelést. a)
A tól az üdőtől fogva pedig meglehetős számmal
jelentek édes Hazánkba az Arany-pecsétes-okleve
lek, és jól lehet az Ujj-oklevél-esméretnek Szer
zői b) a'zal vádolják Királyainkat, hogy kevés
Arany-pecsétes-leveleket adogattak ki, ezen vád
nak azonban igazságtalan voltát el árúlják csak
azon Arany-pecsétes-oklevelek is, mellyeknek lé
telekről némelly Oklevelek csalhatatlan tanubi
zonyságot tesznek. Ugyan is csupán azokból is
világosan ki tetszik : hogy III-ik Béla öt: Imre
hét; II-ik András tizennyolcz; IV-ik Béla húszon
felűl; V-ik István hat ; Kun László négy; III-ik
András ismét négy; Róbert Király nyolcz : I-ső
Lajos húsz; 'Sigmond közel harmincz ; Albert,
és árván-szülött (posthumus) László öt; Hollós
Mátyás a husz számon felűl való Arany-pecsétes
okleveleket osztogattak ki; holott pedig ezeken
kívűl még több Arany-pecsétes-oklevek is szü
lethettek, mellyeknek csak fent maradandó em
lékezeteket is meg írígyelheté a komor enyészet
/
* –( 79 )–
mi tőlünk. Egyéberánt lII-ik Béla Király meg
maradott üregetlen arany - pecsétjének elő-lapja
(pars adversa) a Királyt Királyi székébe ülve,
's bal ki terjesztett kezébe Keresztes-arany-almát,
jobb kezébe liliomos Királyi-pálczát tartva abrá
zolja; a' hát, vagy is ellen-lapon (pars aversa)
pedig ezen szavaknál „SIGILLVM BELE" egyéb
nem szemléltetik E'nél ékességére nézve sokba
különbözik Imre Királynak azon 1202-iki Okle
velén lévő, 's TT. SCHWARTNER M. Ur által
is a Bécsi Titkos-Leveles tárba szemlélt üreges
arany-pecsét: mellynek elő-lapján a Király szo
kás szerént meg koronázott fővel pompás Kirá
lyi-székébe ülve ezen körűl írással: „Hemericus
Tercii. Bele. Hegis. Filius.; a hátlapján pedig
azon üdőbeli szokás ellenére szív forma pai's
nyolczszoros keresztűl való kötéssel, vagy vá
gással 's ezen körűl-írással: „Dei. Gracia. Hun
arie. Dalmacie. Chroacie. Hameque. Hea..."
szemlélhetők. – A IIik András 1221-iki Okle
velén lévő üreges arany pecsét elő-lapján a Ki
rály egy karatlan széken koronázott fővel űlve,
kinek bal felén egy Csillagnak a Hold' szarvai
közé helyheztetett; jobb felől pedig a Napnak
képei látszanak, jelenik meg; a hát-vagy is el
len-lapon pedig egy szív forma nyolcz-szorosan
keresztűl vágatott, vagy kötetett pai's tűnik szem
eleibe, mellybe minden második keresztűl való
vágásnak közepén egy egy szív forma 's e'nek
két felől egymás ellenébe fekvő Oroszlányok (ki
vévén az utolsó, vagyis a pais alján lévő kereszt
kötést, mellybe csupán egy Oroszlán vagyon) lát
hatók. c) Ezen arany-pecséttől alkalmasint nem
sokat különbözött II-ik Andrásnak azon 1222-iki
Oklevelén lévő arany - pecsétjeis, melly által a'
–nevezett Király dicső Eleinknek Arany - sza
badságokat megerősítette. IV-ik Béla Királynak
–( 80 )–

az üreges arany-pecsétjén pedig, melly a' N. Méltó


ságú Magyar Királyi Kamara Leveles - tárhazába
öriztetik , szinte a szerént, valamint a most
mondott Király viaszk pecsétjén is a kötölékek
helyett Kettős - kereszt foglal helyet.
a) Lásd PRAY GYÖRGY” de vetere Reginas Hung.
coronandi more czimü könyvének 41. lap. Láthatni
ezen Oklevelet a KAPRINAI Kéz Irat. XXXVII.
köt. B. 27. szám.
b) V-ik Dar... 157. lap. -

c) Lásd PRAY de Sigillis 's a' t. VII. Tábla I ő szám.


GRUBER Kurzgefasstes Lehrsystem 173. lap. IV.
Tábla 2-ik szám. - -

140-ik §. A többi Magyar Királyoknak Érez


vagy is inkáb Arany- peesetes - leveleikröl.
IV-ik Béla Király után igen kevesen voltak
Királyaink között, kik Arany-pecsétes-leveleket
nem osztogattak volna, a' mellyet, anyival is in
káb lehetet cselekedniek; mivel a'ba az üdőbe
a Magyar aranynak bővsége, 's jelessége nem
kevés figyelmet érdemlett a Külföldieknél is. Igy
Hollós Mátyás Király 1464-ik Sopron Várossá
nak régi Szabadság - leveleit lemásoltatván, azon
Másolatját, vagy is meg - erősítő - levelét, TT.
SCHW.MUr szerént is (a ki azon pecsétet tulajdon
kezeibe is forgatta) tiz Körmöczi aranyat nyomó ü
regtelem-arany-pecsétjével ékesítette fel. a) Azon
pecséten Mátyás Királynak talp-képe Magyarosan
csimbókba kötőtt, 's font, vállaira csüggő hajjal,
's koronás-fővel egy közönséges széken ülve, bal
mejjéhez hajtott kezébe arany almát, jobb kezében
pedig Királyi pálczát tartva , 's - lábai eleibe egy
kis dombra helyheztetett Kettős-keresztel fel éke
sitve, ezen körűl-irással „ Adjutor meus Domi
nus Deus, szemléltetik. Az ellen, vagy is hát
- - 4 lapon
*

–( 81 )–

lapon pedig egy país Olasz formára el rendelt


keresztűl való kötőlékekkel, vagy vágásokkal,
egy felébe helyheztetett Koronával 's ezen Felűl
irással: „Mathie. D.: G. Regis Hungariae etc.
láttatik. Hasonló módon erősítette meg I-ső Fer
dinánd Király is 1528-ba Buda Várossának Sza
badságait Arany-pecsétes-oklevéllel b) Egyéberánt
I-ső Ferdinánd Király uralkodása alatt látszanak
már valamenyire ritkulni édes Hazánkba az A
rany-pecsétes-oklevelek, de azonban még sem le
het álítani, hogy azok tökélletesen számkivettet
tek volna, mivel még Il-ik Ferdinánd Király is
azon Oklevelét melly által a Nagy - Szombathi
Tudományos-Egyetemet (Universitas) szerzette,
arany-pecsétjével ékesítette fel; I-ő Leopold is
1650-be azon Oklevelét, melly által a'Kassai Anya
oskolát (Academia) fel álította, gazdag arany
pecsétjével díszesítette. Ezen két utóbb emlétett
Arány-pecsétes-levelek pedig a N. M. Magyar Ki
rályi Kamara Leveles-tárjába tartatnak, és az
úgy nevezett üreges (cavae) arany-pecsétek közé
tartoznak. Hasonló módon Maria Terezia Király
mé azon Oklevelén kívűl, melly altal a' Sz. Ist
ván Keresztes Rendjét szerzette, még azon Ok
levelét is mellynek ereje mellett 1765-be Sz. An
drás Havának 2-ik napján Erdély | Magyar Ha
zánknak Nagy Fejedelemségi, vagy is inkáb Nagy
Herczegségi (Magnus Principatus) czímet ajándé
kozott, arany-pecsétjével erősítette meg.
a) Ugyan a'ba az üdöbe adott Po'sony Várossának is
Mátyás Rirály Arany-pecsétes-oklevelet. -

b) Azon Oklevélnek szavai az emlétett, Király arany


pecsétjéröl eképen emlékeznek : „liberatates illo
rum aprobamus, et confirmamus, quas bulla nostra
aurea (cuius altera , in parte effigies nostrae per
sonae in throno sedentis cum insignibus Regiis co
rona , sceptto, ac pomo ; altera in parte quatuor
Diplomatika II. Dar. F
• –( 82 ) –
„fluminum, et Crucis duplicatae imago vetera Hun
gariae stemmata conspiciuntur, exstat utrinque Ti
tulus, ac praecipuorum Regnorum nostrorum in
scriptio) et cordula itern aus ea munitas, et orna
tas, eidem Givitati Budensi dari jussimus" -

*) A Serviai Czároknak vagy Vajdáknak is, vagynak


a XIV. Szazadból Arany pecsétes okleveleik. Illyen
nevezetesen István , és Lázár Czárok által ki adott
Arany-pecsétes-oklevelek; és pedig ezen utolsó által
ki adott Arany – pecsétes - oklevel, az , melly által
azon Czár 1381-be a Ravenichi Klastromot fel álí
totta. Ezen üreges pecsétnek elölapján a Kristus ne
vének Szórejtö -jegye (Monogramma) a hátlapján
#" a Czárnak neve: ,, Princeps Lazarus“ kitetz
etö. A Hörül-írás Hácz nyelven az elő-lapon e
képen szól: Ascendisti cum gloria Christe Deus
noster, gaudium faciens Apostolis; a hát-lapon is
mét e'képen: Ghristo Deo fidelis Princeps Lazarus,
IDominus totius Serviae, et terrae Cismaritimae**
Ezen utóbbi Körül - irás T. PRAY GYÖRYÖT
a'ra a vélekedás re indította, hogy a régenten Ma
gyar Országhoz tartozott Servia Tartományának 2"
tárai egesz a Joniai tengerig terjedtek. (Lásd {» 1
PRAY de sigillis 's a' t. 34. lap. és Beschreibung
einer goldenen
Servischen buile Lázár..
Fürsten 2 und eines
's a' t,Siegel stempels des
• • *

141-ik §. Az ezüst , rez, 's egyeb ércznemű


pecsetekröl. . :

- Valamint az ezüst pecséteknek. mellyeket


régenten meg aranyozva a Konstantinápolyi Csá
szárok, 's némelly Püspökök használtak; ugy
szintén a fehér, és fekete-on pecséteknek is sem
mi nyomára nem akadtak még e'dig Magyar Ha
zánkban. A réz pecséteket pedig ha vallyon hasz
nálták é Királyaink a szerént, valamint a Dá
niai Kiràlyok is? meg hasonlanak rajta némelly
Tudósok. a) On pecséttel az Oklevelekre nézve,
leg inkáb a Római Pápák Nagy Gergely Pápa
üdejétől, vagy legalább a VII. Századtól fogva,
i
–( 85 )–” -
's némelly Polgári, s Egyházi személyek éltek.
Mostan azonba már az on pecsét csupán a Ró
mai Pápák tulajdona, és a veres viaszkra nyo
mott ugy nevezett Halász-gyürü (annulus pis
catoris) pecsétet a Római Pápák nem is másra,
mint csupán az ugy nevézett Rövid-okleveleikre
(Brevia) nézve, 's csak a XV. Századtól fogva
használják; a' most emlétett XV. Század előtt
pedig mind az ugy nevezett Rövid (Brevia) mind
pedig más nagyobb tekéntetű Okleveleikre is (ki
vévén a XIII. Századtól fogva azon különös (pri
vatae) Leveleket, mellyeket a Pápák csak tulaj
don Atyafiaiknak írtak) csak ón pecsétet füg
gesztettek. b) A Pápák pecsétjeinek ezen több
féleségetől azoknak Okleveleik is üdővel kétféle
kép t. i. /Vagyobbaknak 's Kissebbeknek (Bul
lae majores, minores) neveztettek.
| Okot adott a meg hasonlásra azon pecsétnyomó,
„ vagy ércz-pecsét, mellyröl BÉL MATYAS (Pro
dromus Hungariae antiquae, et novae 66-ik lap)
emlékezik. Azon a pecséten András Hirály Királyi
székébe ül minden Királyi czimekkel fel ékesitve,
's a pecséten ezen Körül-irás: „Andreas Dei Gra
cia Vngariorum Rez", szemlélhető. Igen szépen
értekezik e'röl SCHONVVISNER ISTVÁN. – Ün
grisches Magazin. HI-ik Dar. 257. et köv. lap.
b) MABILLON m. K. 129. lap. -

142-ik § A pecsételnek külső formájokról,


vagy is ábrázolatjokról (figura sigillorum.)
A pecséteknek, valamint műszerek, vagy is
materiájok, 's színek , ugy azoknak külső for
máltatások, vagy is inkáb ábrázolatjok (figura)
több, 's különbbféle volt. A kerekded, vagy is
kör-forma pecsét (orbicularis) valamint leg egyű
gyűbb, ugy legrégibb pecsét formának is tarta 1

- - F 2
–( 84 )–
tik. Ilyen kerekded kör formájúak voltak több
nyire a Magyar Királyoknak, 's a' Királyi-házhoz
tartozandóknak nagyobb, pecsétjeik, kivévén a'
gyűrűs-pecséteket , (sigillum annulare) mellyek
néha más formában, vagy ábrázolatban is tűn
V -a nek elő. Ugyan is 'Sigmond, és Mátyás Királyok
Tábla nak gyűrűs-pecsétjeik nyolcz szegletet ábrázolnak
*****Ismét Róbert Károlynak K. betűt magában fog
laló, és I-ső Lajosnak azon gyűrűs-pecsétje, mel
lyen Strucz-madár, 's a' másik mellyen liliomok
szemléltetnek, hoszas kör, vagy is tojás formá
ba jelennek meg. A Magyar Országi Püspökök
nek, 's Apáturoknak azon pecsétjeik pedig; mel
lyen a most nevezett Egyházi-személyek Püspök
süveggel bé fedve jőnek elő , 's a' mellyek a'
XIII. XIV. 's XV. Századokból meg lehetős szám
mal maradtak, hoszas tojás formát ábrázolnak;
ezek azonba azon szokással együtt, melly sze
rént a Püspökök a magok képeiket pecsétjeikre
reá metszetették; el enyészni láttatnak; gyűrűs
pecsétjeik pedig szinte ezeknek is több, s kü
lönbbféle formákat viseltek. Igy Abstemius, vagy
is inkáb Bornemisza Erdélyi Püspöknek kisded
gyűrűs pecsétje nyolcz szegletet formál, mellyet
több más Püspökök is követtek. A Káptalanok,
's Konventek között hasonlóul voltak ollyanok
kik inkáb a kerekded kör formájút, és ismét ol
Iyanok, kik a tojás formájú pecséteket kedvel
ték. Különösen pedig több Káptalanoknak leg
inkáb az ugy nevezett Kissebb pecsétjeik (sigil
lum minus) hoszas tojás formába tűnnek szem
- eleibe; valamint azt a Kalocsai, Budai, Veszpré
mi, 's több más Káptalanoknak is Kissebb pe
csétjeikről észre vehetni, sőt a Nagy Váradi
Káptalan máig is a tojás formájú pecsétet ked
velli, jól lehet több régi pecsétjei a'nak csak ke
rekded kör formákat ábrázolnak,
–( 85 )–

*) Némelly Püspökök', Káptalanok', 's Honventek pe


csétjeinek példányait PETEFINEL in Conciliis 's a' t.
BATTYANYINAL LL. Ecol. R. H. és a Cerogra
phia Hungariae czímü könyvekbe láthatni.

145-ik §. A pecseteknek nagyságokról, es »


azoknak nehézségekről (quantitas sigil
lorum.) -

Valamint az ércz pecsétek, (bullae) a) ugy


a viaszk pecsétek is, nagyságokra, terűletekre,
's nehézségekre nézve különböztek egy mástol.
Ezt azonba nem ugy kelletik érteni, mintha u
gyan egy személynek , vagy Helynek ugyan
egy forma kivált hiteles-pecsétjeik nagyságokra,
's nehézségekre nézve meg nem egyeztek volna
egymással; mivel Régi Eleink a'ra igen nagyon
vígyáztak, hogy ugyan egyforma pecsétjeik sem
mibe, vagy legalább igen észre vehetetlen cse
kélységbe különbözzenek nagyságokra, terűlet
jekre 's nehézségekre nézve egymástól. Mellyre
való nézve régenten a legfontosabb pecsét-vis
álatok közé is tartozott a pecséteknek terűlet
jeket, 's nehézségeket meg mérni, b) 's mai na
pig is azok közé tartozna , de fájdalom! a'zal
mind e'dig édes Hazánkba majd semmit sem gon
doltak, holott pedig a pecséteknek igaz, vagy ha
mis voltokra azon vi'sgálat által lehetne leg in
káb csalhatatlan következést huzni. Egyéberánt
rendszerént a XII. és XIII. Századbeli Hazánk
Királyainak pecsétjeik nagyságokra, 's nehézsé
gekre nézve felül haladják az elébbeni egyes , sőt
a később Századbeli Királyoknak kettös pecsét- v1-ik
jeiket is. Illyenek II-ik Geiza c) III. Béla, Im- Tábla
re, és II-ik András Királyoknak egyes pecsétjeik,""
mellyek közűl némellyek olly igen nagyok, hogy
nehézségekre a két font; nagyságokra, vagyis
A
*-*

*
1

–( 86 )–
terűletjekre nézve pedig a hat hűvelknyi mérté
ket is meg ütik d) ellenben Sz. István, Kálmán,
's más XI. Századbeli Királyoknak pecsétjeik,
alég három, vagy legfellebb négy hüvelknyi magv
ságra terjednek. A Kettős-pecsétek között pedig
IV. Béla , V-ik István, Hun László, és III-ik An
drás Királyoknak pecsétjeiket, a Róbert Károly,
1-ső Lajos', és 'Sigmond Királyoknak pecsétjeik
mind nagyságokra, mind nehézségekre nézve fe
lűl haladják. A Káptalanok', 's Konventek ugy
nevezett fíissebb pecsétjei is igen különböztek,
és sokba engedtek nagyságokra, 's nehézségekre
nézve az ugy nevezett IVagyobb-hiteles pecsé
teknek. - - ,

a) HEINECCIUS m. k. 37. lap. emlékezik bizonyos


Arany pecsétes-levélröl mellyet Ill Henrik Császár
a' Görög Császártól kapván , azt a' Goslári Sz. Egy
háznak el ajándékozta. Azon Oklevél, valamint a'nak
» * pecsétje olly nagynak mondatik, lcnni, hogy a pe
csétböl poharat önteni, az Oklevéllel pedig egész
oltárt bélehetett teriteni. Hasonlóúl a Dániai Leve
• **
les-tárba V-ik Hristiánnak öriztetik egy arany-pe- -
*

csétje melly 2o latot nyom.


b) A Nagy Váradi Háptalan (a mint már másszor is
- emlétetett) egy Oklevelében Nagy Lajos Királynak
*
| válaszolván , a pecsét- visgálatról e'képen emléke
. : zik: „Nos itaque – in pleno Capitulo simul con
gregati easdem literas nostras tam in sigillo, quam
in pergameno, et literis, atque forma scribendi No
tariorum nostrorum illius temporis diligenter exa
minavimus, mensurando sigillum, perspieiendo li
teras nostras" 's a' t. Innét is ki tetszik tehát, hogy
a pecsét mérés régenten is a pecsét-vi'sgálathoz
meg kivántató volt (1819. Tud. Gyüjt, VIII. Köt.
78. lap.) - . * *

c) II. Geiza Királynak azon pecsétje, ugyan azon Ki


rálynak valoságos pecsétnyomojáról, melly a' Nem
zeti Museumba őriztetik, vagyon levéve. Ezen pe
csét-nyomó vegyest fehér és fekete olomból készült,
,, 's ez elött nem igen régen bizonyos helyen a föld -
–( 87 )–
gyomrából vétetett ki, melly a'nyival is inkáb drá
ga kincs az Oklevél-esméretre nézve, mivel nem
emlékezem , hogy valaki még II. ik Geizának pecsét
jét Réz-táblába ki metszve közre bocsájtotta volna.
d) Lásd PRAY de Sigillis 37. 58. lap. a' hol is a ne
vezet Tudos fel hozza az Erdélyi Káptalannak egy
1223 iki Oklevelét, mellybe a mondott Káptalan
\ II ik András Hirálynak iszonyú nagyságu pecsétjé
- röl igy szól: „Ad universorum notitiam harum se
: rie volumus pervenire, quod discretus Gaspar Ra
bolth de Brassovia, Presbyter in Cibinio Capella
mus – exhibuit nobis quoddam privilegium regis
~ Andreae, cum littera, vetusta descriptum, et sigil
lo orbiculari admodum medii panis , munitum. In
| quo quidem sigillo – erat y-mago resis, in ma
jestate sedentis coronam habens in capite, sceptrum
• " in dertra, et pomum cum Cruce desuper in sini
. . stra , manum eandem ád pectus comprimendo. Ex
-..., utrague autern parte ymaginis erant duae figurae,
--> et ut consideri potest, in parte dextra ynago so
, , li* , in sinistra lunae, inter cuius cornua eratyma
- go stéllaé. In circuitu autem ymaginis orant duo
linianenta orbicularia : in proviina autem linea
circa ym ginem cum minori littera vetusta erat ex
scultum : „Sigillum. Secundi. Andree. Regis. Tercii.
Bele. Regis. Filii.“ In extrema autem linea cum
majoris scriptura litterae : „ Andreas. Dei. Gracia.
Vngar. Dalmacie. Croacie. Rame. Servie. Galicie.
Fea.* suplicavit nobis“ 's a' t. Hasonlóul SPIESS
is többször emlétett könyve I sö Rész. 1-ső lapján, …
levétetett II-ik András Királynak egy nagy pecsét
jét, melly csak három unciaval könyebb két fontnál,
az áltmérője (diameter) pedig 53 hüvelknyire terjed,
-

> -

144-ik §. A pecsétbeli Felül- vagy Hörül-írá


sokról (Inscriptiones sigillorum.)
A pecséteken szembe tűnő Felűl-vagy. Kö
rűl-írások (Inscriptiones) két félék, t. i. némel
lyek kep, vagy ábrázolatbeliek (reales); mások
ismét betübeliek (litterales); ezek betűket, vagy
is szavakat, amazok képeket, vagy más egyéb
ábrázolatokat foglalnak magokban. A pecséteken
–( 88 )–

elő forduló képek, vagy azoknak képeiket ábrá


zolják, a kiknek a pecsét sajátjok, és pedig azo
, akár egész testállásokban, akár csak némű né
mű részben, vagy pedig csupán a pecsét Tulajdo
nosoknak méltóságokat, tisztségeket, hívatalo
kat, 's Törvényes -igazokat (Jus) adják elő. Az
első rendbelieket ezek közűl szemelyeseknek,
vagy is beszéltőknek (propriae seu loquentes);
az utóbbiakat pedig jegyeseknek (symbolicae)
szoktuk nevezni. A személyesekhez, vagy is be
széllőkhöz tartoznak a' Fejedelmeknek , Kirá
lyoknak Herczegeknek, Grófoknak, Püspökök
nek, Apátoknak, 's másoknak képeik; a jegye
sekhez pedig tartoznak, a Szenteknek kepeik,
a Keresztek , Horonák, Királyi - szekek, a'
Föld-gömb (globus terrestris) a zászlók, kar
dok, Szent-egyházak, tornyok, öltözetek, ála
tok, virágok, kastélyok . /Vemzeti, vagy egyébb
Czimerek ábrázolatjai. 's a' t. * *** *

145-ik §. Az Egyes, 's Kettös-pecsetekröl(Si


gilla simplicia.) * **

~ Egyes-pecseteknek (a begyus, sigilla simpli


cia, monosphragistica, uniformia) hivjuk azokat
a pecséteket, mellyeknek csak egyik oldalait vagy
lapjait diszesíti valamelly Felülírás (inscriptio) vagy
egyéb pecsét jegy, a tulsó oldalai pedig azok
nak pusztán, minden jegy nélkűl szemléltetnek;
Kettős-pecséteknek (sigilla duplicia, amphisphra
gistica) pedig azok neveztetnek, mellyeknek mind
a két oldalait, vagy lapjait Felűl írás, vagy egyéb
pecsét-jegy borítja. A Kettős-pecséteknek azon
lapja, vagy oldala , melly valamelly pártfogó
Szentnek, Királynak, vagy egyébnek is képét mu
tatja, tisztességesebb, vagy is elő-lapnak (pars
honoratior, adversa); a tulsó lapja, vagy is olda
* *
–( 80 )–
la pedig ellen lapnak (pars aversa) neveztetnek.
Továbbá a Kettős - pecsétek közűl némelyike
mind a két oldalára, vagy lapjára nézve egy for
ma; némellyike ismét különböző, t. i. egyik fe
lől nagyobb, más felől kissebb pecsét-nyomások
kal ékeskedik. Ezek közűl az első rendbéliek
Pénzformájú, az utóbbiak pedig Ellen-pecse
teknek (contrasigilla contrašigneta) hívatatnak.
Sokan azonba már Ellen-pecséteknek (Contrasi
gilla); tartják lenni a mind a két oldalokra néz
ve egyforma metszésű pecséteket is, ha azokon,
az egyik lapon való Felűl-írás öszve köttetésben
ál a másik lapon valóval; a) és így jóllehet Ha
zánk Királyainak Kettős-pecsétjeik, mind Pénz
formájúak légyenek is, mindazonáltal azokat,
a két lapokon lévő Felűlírásoknak öszve kötte
tések miatt, többnyire az Ellen - pecsétek közé
(Contrasigilla) méltán számlálhatjuk, és pedig
anyival is inkáb, mivel HEINECCIUS az Ellen
pecséteket némelly részben o'y pecséteknek is
mondja lenni: mellyek által a Királyok azt akar
ták kijelenteni, hogy ők több Tartományoknak
is Urai légyenek. b) Egyéberánt ugy lehetne, 's
nem is oknélkűl vélekedni, hogy édes Hazánk
ba a Kettős-viaszk-pecsétek , ugyan azon üdő
ben kezdettek uralkodni, a' midőn t. i. az Arany
pecsétek születtek; mindazáltal a II-ik András
Hirály - Kettős-viaszk-pecsétjénél régibbet még
e'dig nem esmérünk ; c) következésképen: azt
kelletik tartanunk, hogy II-ik András Király előtt
(ha némelly előtte való Királyoknak ércz pecsétjeit
kiveszszük, mellyek igazság szerént a Kettős-pe
csétek közé sem számláltathatnak d) min
den Királyi viaszk pecsétek csak Egyes, vagy is
egy lapú pecsétek voltak. A Királyi gyűrűs-pe
csétek mindnyájan az Egyes-pecsétek közé szám
láltatnak. -
–( 90 )–
. a) Lásd PRAYT de sigillis 's a' t. 35. 36. lap.
3 b) Lásd PRAY m. k. 56. l. ,
e) II ik András Hirály egy 1208-iki oklevelébe a Ket
- "tös pecsétről eképen emlékezik: „Ut autem haee a
. :o nobis facta donatio, nostris, nostrorumque Succes
2… sorum temporibus, salva semper , et inconcussa
" permaneat praejentem concessimus pagina'n dupli
" " 2is sigilli nostri munimine roboratam“ 's a' t.
à) Minden érczpecsétek valóban nem is mind kettösek.
" "Ugyan is HEINECCIUS könyvének 149-ik lapján azt
-*: állítja, hogy méglen a választott Római Pápák a'-
o nak rendi szerént | Tisztyekbe bé nem iktatatnak,
„ „ csak Egyes ércz pecsétet; ellenben pedig bé iktatá
. . sok után Hettős érez pécsétet, vagyis ollyat, melly
*** nek ellenlapjára
setett, azon Úralkodó
használtak. ***** Papa neve is| kivé
A | " -

. . . . . .. . . . . . . . . . : : : : :
146-ik §. A Fejedelmi vagy Felségi-pecsétek
: : : ”, ről (sigilla Majestatioa.) * * *
* * * . . : : : : :: : : : : 2 44;;;:;:;:;: - : : :
– szokásba volt ezen Országnak kezdetétől
fogva Királyaink,.'s Királynéinknál; kiknek Kö
zép-kori pecsétjeik az üdő viszontagságaitól meg
mentettek a magok képeiket (nem azonban tu
lajdon vonásaik szerént) egész méltóságba, a'
nagyobb, 's díszesebb pecsétjeikre vésetni. Elő
fordulnak pedig azoknak némellyikén a Királyok
koronázott fővel, Királyi-széken ülve, jobb ke
zekben Királyi-pálczát, bal kezekben ismét arany
alma formában a' főld-gömböt tartván, 's Kirá
lyi köntösseikbe olly felségesen fel öltöztetve,
hogy majd csak nem lehetetlen őket tisztelet-ér
zés gerjedelme nélkűl szemlélni. Az eféle pecsé
tek Francz Országba a XI. Századba I-ő Henrik; .
Angliába Eduard Confessor; Német Országba pe
dig II-ik vagy is Szent Henrik (1002) . Királyok
által használtattak leg először; a) üdővel pedig
az ezeket követő Királyok is, és különösen Né
meth Országba egész III-ik Fridrik- üdejéig (+

/
–( 91 )–
1405) azokat folyvást használták. Hasonló nemű
pecsét az is, melly Sz. István Királynak a Pan
non halmán lévő Sz. Mártoni Monostor részére
ki adott 1001-iki Oklevelén látható volt, és ha
sonlók ehez, ha talán a gyűrűs - pecséteket ki
veszszük, majd minden Magyar Országi XI. XII. és
XIII. Századba élt Királyok pecsétjei is. Meg sza
porodván azonba leg inkáb Róbert Károly alatt
a Kírályi pecsétek száma, a'tól az üdőtől fogva
a fellebb leírttól némelly részben különböző pe
csétek is foglaltak helyet, és pedig leg inkáb a'
XV. Századba az ugy nevezett Titkos-pecsét (si
gíllum secretum) a fellebb le irt Fejedelmi-pe
cséttel változtatva használtatott, melly miatt a'
XIV. 's XV. Századokba a' Fejedelmi pecsétek
már ritkábban szemléltetnek némelly Oklevele
ken, mint az előtt. Számkivetni mindazonáltal
tökélletesen nem lehetett, ellent álván a'nak mind
e'koráig is több Törvény-czikkelyek. b) A hon
nét még némelly XVII. Századbéli Okleveleken,
maga SCHVVARTNER MARTON Ur is szemlélt
Fejedelmi-pecséteket, c) a Cerographia Hun
gariae Iroja szerént pedig (90. lap.) még III. Ká
roly Király is (+ 1740.) sőt a' mitöbb a mos
tan is dicsősségesen uralkodó Ferencz Királyunk
is használt olly Fejedelmi-pecséteket, mellyen
azon Királynak tulajdon képe tűnik elő. Egyéb
eránt ugylátszik, hogy a' Fejedelmi - pecséteknek
Fejedelmi, vagy Felségi nevezetje (Majestaticum)
, nem anyira a Királyoknak Felséges voltoktól,
mint inkáb azon pecséteknek nagyságától, felsé
ges czifraságaiktól, 's az azon elő forduló Fel
ségi nevezettől, vagy is czimtől veszi eredetét,
's származását; és pedig a'nyival is inkáb: mivel
több alsóbb sorsú személyeknek, vagy Jobbá
gyoknak is láttatnak ollyan pecsétjeik, mellyek
Felséges nevezettel birnak. Igy a többi közt Gróf
/ -

/
/

–( 92 )–,
Cilley Ulriknak őriztetik a Bécsi Titkos-leveles
2 tárba egy 1454-iki Oklevele, mellynek pecsétjén
az emlétett Grófnak képe, a körűl-írásba látsza
tó. Felseges (Majestaticum) nevezettel díszeske
dik. d) / -

a) Lásd N. Lehrg, der Dipl. Tom. v. §. 556. GAT


TERER pedig már III-ik Ottónak is (+ 1oo2.) Fe
jedelmi pecsétet tulajdonit. Lásd Abriss der Diplom.
* 175. lap. – Lásd PRAY de sigillis 59. lap.
b) Nevezetessen az 1741-iki 1o-ik T. Czikkely is:
c) Késmárk Várossának Rudolf Királytól adatott 16o7
iki Meg-erösitö-levelén a nevezett Királynak külö
nös nagyságú Kettös-pecsetje szemlélhetö.
d) Lásd N. Lehrg, der Dipl. m. k. – Ismét SPIESS
von der Reuter Siegeln, Halle 1784. 11–15. lap. –
GRUBER Kursgefasstes Lehrsystem. 's a' t. 348. §,
132. lap. *** - - - * * - - -

147 ik §. A Királyoknak pecsétjeiken szembe


tünö öltözeteikről, 's ehessegeikröl.
A Királyi öltözetek, 's ékességek (Clenodia
Regni) mellyekkel Hazánk Királyai pecsétjeiken
tündöklenek, többnyire hasonlók azokhoz az
ékes czifrázatokhoz, mellyekkel a Németh Kirá
lyok, 's Fejedelmek a magok pecsétjeiken előjő
vi-n nek, A Királyok fejére tett Korona többnyire ha
tábla sonló ahoz, melly az Esztergomi - Káptalan Na
„" gyobb pecsétjén, az Esztergomi Érsek kezében
szemléltetik. De azon Korona a Magyar Sz. Ho
ronától minden részben különbözik; mellynek
alkalmasint a többi közt az az oka is lehet, hogy
az a'féle pecsét metszéseket többnyire Külső Or
szági, vagv azokból be vándorlott Mester-embe
rek, 's kivált ollyanok, kik a Magyar Koronát so
ha sem is látták, vitték véghez. Azt sem lehet
azonba álítani, hogy Hazánk Királyainak pecsét
jeiken minduntalan egyforma Koronák szemlél -
–( 93 )–
tetnének; mivel II-ik Geiza, III-ik Béla, és II-ik "
András, sőt más Királyok Fejedelmi-pecsétjei-1.szám
ken látszó Koronák is, valamint azok egymás
tól; ugy a többi Királyok Fejedelmi-pecsétjei
ken látszó Koronától is egyűgyűségekre nézve
a'nyira különböznek, mint az Éga Főldtől. Ugyan
is ha a II-ik Geiza pecsétjén lévő Koronát meg
tekéntjük, azon, valamint a II-ik Ulászló Király”
pecsétjén lévőnek tetejébe is, három Kereszte-k
ket veszünk észre. III-ik Béla Király pecsétjén ki
tetzhető Korona tetejébe ismét három nyilformá
kat szemlélhetünk. II-ik Andrásnak nagy Fejedel
mi, valamint arany-pecsétjén is szembe tűnő Ko
rona pedig olly egyűgyű, 's formajára nézve olly
különös, hogy Koronának se vélnéd lenni. De
valamint ezeknek egymástól, ugy a Magyar Ko
ronától való különbbségeken sem kelletik csu
dálkozni; mivel a Német Országi viaszk pecsé
teken előforduló Koronák sem mind ollyan for
májúak, mint a' melly a' Német Birodalom sa
játja. A mi továbbá Hazánk Királyainak pecsét
jeiken szemlélhető Királyi-pálczákat illeti: azok
hasonlókép különböznek a'tól, melly Budán az
Ország Királyi ékességei közt őriztetik; mivel e'-
nek buzogány, amazoknak pedig többnyire vi
rág forma végei vagynak. Ki vévén azok közűl
egynehányat: mint a' Sz. István Király 1001-iki
Levelén lévő pecséten látható Királyi - pálczát,
mellyet PRAY (de sigillis 58. lap.) a Budán lé
vőhöz leg inkáb hasonlónak mond lenni; én
azonba ugy nézem, hogy valamint az, ugy III-ik
Béla Király pecsétjén szemlélhető is inkáb vala
melly csákány formáboz, mint buzogányhoz ha
sonlítanak. Kivévén továbbá Hollós Mátyás a
rany-pecsétjén szembe tűnő Királyi-pálczát, melly
Kettőskeresztel végződik. Valamint azonba édes
Hazánkba, ugy a Külső Nemzetek Királyainak pe
*
<
–( 94 )–
csétjeiken is találtatnak különbbféle formájú Kirá
lyi-pálczák. Továbbá a Keresztes-gömb, vagyis
Keresztes-arany-alma (globus cruciger) a's Görög,
's más Napkeleti Fejedelmektől a Napnyugoti
Fejedelmekhez által származván, az a Római
Német Császárok által pecsétjeiken nem más czél
ból használtatott, mint hogy az által azt kiván
ták ki jelenteni, hogy nékik az egész Világ bir
tokokban vagyon. De utóbb azon képzelt világ
birtokába más Királyok is, mint a Magyar, Len
gyel, Dán, 'sa' t. részt akarván venni, a Keresz
tes-gömb Czímert magok sajátjává is kezdették
tenni, a'nak ki jelentéséül: hogy ők a Római
Császárral egyetemben a Világot egymás közt fel
osztva birják. a) A Kettős-keresztes-gömbbel
való élés édes Hazánkba mindenek előtt Imre
Királynak tulajdonítatik , mellyet GRUBER, a
kettős Patriarchai Kereszt a Magyar Országi
Czímerben való első, s legrégibb nyomdokának
lenni álítja; b) TT. SCHVVARTNER M. Ur ellen
ben azt csak a Régiek a Czímerek, 's más egyéb
a'félék ábrázolásában való változó szokásoknak
tulajdonítja. – A Királyi-székek, szintén mint
egyéb Királyi ékességek eleinte, igen egyűgyűen
formáltattak. Igy Sz. István, Kálmán, II-ik Gei
za, 's több Királyoknak is pecsétjeiken látszó Ki
rályi-székeik a legegyűgyűbb formában látszanak
kivésve lenni; ellenben pedig Imre Róbert Ká
roly”, és 'Sigmond Királyoknak, valamint Mária
Királynénak is némelly pecsétjeiken előforduló
Királyi-székek, nem megvető mesterséget mu
tatnak. Ismét Kun László Király olly Királyi-szé
ken láttatik ülni, mellynek két felsőbb ágazatjai
kutya fő formával végződnek. Hollos Mátyás Ki
rály pedig olly széken szemléltetik nyúgodni melly
inkáb valamelly Zsámolyhoz, mint Királyi-szék
hez hnsonlít. A mi a' Királyi pecséteken szem
–( 95 )–
lélhető Királyi ruházatokat nézi: a régibb Kirá
lyoknak, mint Sz. István', Kálmán', sőt még II-ik
Geiza Királyoknak pecsétjein elő forduló öltö
zetek is olly egyűgyűek, 's különösek, hogy azon
Királyokat gyermekeknek, vagy valamelly Papi
személyeknek; nem pedig Királyoknak vélnéd
lenni; ellenben pedig III-ik András, 'Sigmond
's némelly más Királyokat pompáson ki préme
zett palástjaikban, valóságos Fejedelmeknek len
mi csak egy nézésre is el esmérhed.
a) Lásd PÜTTER Specimen juris publici medii aevi
könyvének 172. lap. és DUFRESNE Dissert. de in
„fer. aevi numismatibus 14. lap. -

b) GRUBER Kurzgefasztes Lehrsystem. 174. lap.


*) Láss a most mondottakról többet SMEIZEL MAR
TONNÁL in schediasmate historico de Insignibus
vulgo Clenodiis Regni Hungariae Jenae 1713. és
SCHWANDNERNAL. Scriptor. Rerum Hung. 1 om.
II. p. 486. et sequ.

148-ik §. A' Gyalog, 's Lovag-pecsetekröl (si- -

gilla Pedestria, Equestria.)

Gyalog-pecséteknek azok mondatnak, mel


lyeken a pecsét tulajdonossa álva kimetszve je
lenik meg; Lovag-pecséteknek pedig azok híva
tatnak, mellyek a' pecsét tulajdonossát lóháton /

ülve ábrázolják. Gyalog-pecsétekre édes Hazánk


Királyainak pecsetjei közt nem akadhatni; holott
ellenben némelly Német Királyok 's Császárok;
valamint a Magyar Országi Püspökök, 's más
főbb rendű Papi sőt Polgári személyek is azokat viik
igen kedvelték. Illyen volt, p. o. Roland Vespré- Tábla
mi Püspöknek. 1226-iki pecsétje. Illyenek voltak..."
Nagy Otto, III-ik Otto, III-ik Henrik, 's más"
Német Fejedelmeknek is némelly pecsétjeik, 's a' t.
A Lovag-pecsétek többnyire csak az első szülött
–( 96 )–
Király-fiaknak, 's más a Királyi Házhoz atyafi
sággal lévő személyeknek; nem különben Her
czegeknek, Grófoknak, 's több ezekhez hason
ló főbb rendű embereknek voltak tulajdonai, és
V
edig anyira: hogy minden Lovag-pecsét, birto
ossának fő rendből való lételét a kétségen kí
vűl helyheztetheti, mellyre való nézve néha Her
czegi vagy Ducalis pecséteknek is neveztetnek,
a) Hogy az eféle pecsétet Hazánk Királyai közűl
valamellyik használta volna ? nem bizonyos. Em
lékezik ugyan LUCIUS b) Hálmán Királynak egy
11o8-iki függő Lovag-pecsétjéről, melly által t i.
a nevezett Király Spalatum Várossának szabad
ságait meg erősítette volna, de valamint azon pe
csét, 's következőleg azon Oklevél is, kivált ké
sőbbi írás-neme miatt, gyanusnak tetszett LU
CIUSNAK ; ugy az, mások előtt is méltán kétel
kedést érdemel anyival is inkáb: mivel Kálmán
Király az ő "" pecsétjén Királyi-széken űlni
szemléltetik.'s hihetőbb is, hogy azon pecsét
valamint az Oklevél is inkáb IV. Béla Királynak
Kálmán nevű Testvéréé, mint az emlétett Kál
mán Királyé lehetett. Egy éberánt ugyan ezen pe
csét neme tetszett a Franczia, 's a' Magyar Ki
rályok Első-szülötjeinek is, és pedig a Franczia
Első-szülöttek, némelly pecséteken minden sar
kantyú nélkűl, nyeregtelen lovan ülve, jobb ke
zekbe zászlót lobogtatva, bal pai'sos kezekkel
pedig magokat fedezve szemléltetnek. Édes Ha
zánkba pedig nevezetes mindenek előtt IV. Béla,
és V. István Királyoknak mint Királyfiak által
használt Kettős-lovag-pecsétjeik, mivel ezek pe
csétjeiknek elő-lapján Királyi széken; az ellen la
pon pedig lovan ülve látatnak, 's azon kivűl,
mivel Atyjokkal az Országot fel osztva birták,
mágokat azokon Ifiabb-Királyoknak is (Reges
Juniores) neveztették. c ) Azon lovag pe
Csét
*~
–( 97 )–
csét pedig, mellyet IV. Bélának fia, csak ugyan
Béla használt, 's a' mellyen az emlétett , sisakos
fővel, pánczélosan felöltözve ezen Körűl-írással v-ik
„Bela. Dei. Gracia. Dur. Tocius. Sclavorite."""
Dalmacie. Croacie“ valamint az is: mellyen2, 52 alR
- - - -

1-ső Lajos Királynak Testvére István, szinte pán


czélba felöltözve ezen Körűl-írással: „Sigillum *
Dominii Stephani Dei Gratia Ducis Transil
vani" szemléltetnek, csak az Egyes-lovag-pecsé
tek közé tartoznak. Végtére meg jegyzésre mél
tó még az is, hogy az eféle Herczegi pecséteknek
édes Hazánkba leg első nyoma I-ső András azon
Oklevelének egyik párján látszik lenni, melly ál
tal a nevezett Király a Tihanyi Apátságot felálí
totta és a melly a' nevezett Király által Béla Ve
zér pecsétjével erősítetett meg, d) a XIV. és XV.
Századba el enyészni látszanak, 's többé nem
is uralkodtak. -

a) GUDENUS in Praefat. ad Syllogen variorum! Di


plom. p. 23. MARQU. HERGOTTI /Monumenta Aug.
Dom. Austr. OLIV. URÉDII. de Sigillis Comitum
, Flandriae, Egyezt. SPIESS. m. k. von den Reuter
Siegeln. t
b) Memorie istoriche di Tragurio ora detto Trau in
l/enet. 1673. - -
«
c) T. PRAY de sigillis 6o. lap. IV-ik Bélának Egyes*
lovag-pecsétjéröl is emlékezik.
d) Tud. Gyüjt. IX. Köt. 74. 75. lap.
140-ik §, A pecseteken szemlélhető Czíme*
rekröl.
+ »
|-

A pecséteken előforduló jegybeli Felűl-írá


sok közé tartoznak az Országok Czímerei is, de
minthogy a Czímereknek magyarázatja különös
Tudomány-ágazathoz, t. i. az ugynevezett Herál
dikához tartozik; ugyan azért itten csak némelly
Diplomatika II, Dar. G,
–( 98 )–
részben, és pedig csupán csak a Magyar Haza
díszes Czímeréről lészen emlékezet.

150-ik § Magyar Országnak Czimereröl.


Édes Hazánknak mostani Czímere két öszve
tett pai'sból áll, mellynek egyikébe, vagy is jobb
jába, négy fehér világos, 's ugyan a'nyi veres
kötőlékek, vagy is keresztül-való-vágások (fas
ciae); a másikába pedig veres mezőben hármas
hegy tetejére arany Koronába helyheztetett ezüst
Kereszt szemlélhetők. De ezen most leírt Czímer
nem volt Magyar Országnak mindég tulajdon
Czímere, 's a' régibb Magyar Királyok üdejébe
a kettős-pai's nem is uralkodott. - -

* *) A mit HOEPINGK. TODOR. in Tractatu juridi


co - historico - philologico de - insignium síve ar
morum prisco, et novojure, Norimbergae 1642. pag.
317. Atillának, 's más régi Rirályoknak Czímereiről
beszèl, inkáb csak mesének, mint valóságnak lát
szik lenni. -

151-ik §. A kötölékes, vagy is kereszt-vágásos


pai's (scutum fasciatum) Czímernek regi- ,
4 segeröl. - |

Ha igaz az, hogy mentől egyűgyűbb vala


melly Czímer, a'nál nagyobb régiségre mutat,
ugy a Magyar Országi kötőlékes pai's Czímer
nek valóban igen réginek kelletik lenni. Vagynak
ollyanok, kik azt a régi Hunnoktól kivánják
származtatni, és ismét, kik azt, a régi Panno
nia Czímerének lenni tulajdonítják; de azt igen
bajos a'nyival is inkáb el hinni: mennél inkáb
tudjuk azt, hogy még az a'kori nevezetesebb
dolgokat is máig is setét homály borítja. Hülön
ben TT. SCHWARTNER MARTON Ur, vala
–( 90 )– ,
mint T. PRAY GYÖGY is (de sigillis, p. 70.)
a most emlétett Czímert Imre Király uralkodá
sa koránál régibbnek lenni nem tartják; és pe
dig azon okból, mivel ugymond: Imre Király
nák 1202-iki arany pecsétjénél még e'dig régibb
ollyas pecsét nem találtatott, melly a fellebb
mondott kötőlékes pai's Czímernek jelenlétét hí
rűl adta volna. Különösen pedig TT. SCHVVART
NER M. Ur, a pai'son lévő e beli kötőlékről
ugy ítél; hogy azok régenten az a'kori Királyok”
birtokában lévő Tartományoknak, vagy Orszá
goknak számát jegyezték. Mások ellenben azokról
közönségesen ugy is vélekednek: hogy a négy
fehér kötőlékek, vagy vágások Magyar Hazánk
nak négy nagyobb folyó vizeit jelentik. E're azon
ban azt az ellenvetést lehetne tenni, hogy a Ma
gyar Országi pecséteken, 's pénzeken látszó Czí
meren nem mindenkor egyforma számmal jelen
tek meg a kötőlékek; jól lehet ismét más rész
ről az is igaz, hogy ezen különbbséget a Művé
szek tudatlanságának is lehet tulajdonítani. a)
a) SCHMEIZEL Erläuterung gold und silberner Mün
zen 9 lap.

152-ik §. A Magyar Országi pai's Czímerben ,


látszó Hettös-keresztről.

Némellyek, mint VVERBŐCZY is, CHAR


TUICIUS, Sz. István Király üdeje körűl élt Iró
után ugy vélekednek, hogy a Magyar Országi
Czímerben ki tetsző Kettős-kereszt a'tól az üdő
től fogva veszi eredetét, a midőn t. i. a Római
Pápa Sz. István Királynak Apostoli-jegy gyanánt
Kettős-keresztet ajándékozott. Némellyek pedig,
minthogy a pecséteken a Kettős-keresztnek ré
gibb jelét nem elébb, mint András Király pecsét
- G 2
–( 100 )–
jén tapasztalták, a'nak keletét csak a'tól az üdő
től származtatják. Mások ismét azt tartják: hogy
II-ik András a Kettős-kereszt Czímert a Hospi
-talaris Rendtől, mellynek ezüst Kettős-keresztve
res mezőben volt meg esmértetö jegye, költsö
nözte volna, és ez a nyival is inkáb hihető; mi
vel II-ik András az emlétett Rendhez mindenkor
különös jó indulattat viseltetett. a ) Mások vég
tére azt is álitják: hogy a Magyar Országi Czí
merbe lévő Kettős-kereszt a régi keresztes há
borúktól költsönözte volna lételét. De akár hogy
légyen a dolog, a'nyi mindazonáltal bizonyos
nak látszik lenni: hogy a Kettős kereszt II-ik
András alatt a kötőlékes pai'sal változtatva Ieg
előbbször láttatik használtatni; b) e'nek fia, vagy
is IV. Béla Király uralkodása korától fogva pe
dig több mint egy Századig, az, a pecsétek hát,
vagy is ellen-lapján magánoson szemléltetik. Va
lamint továbbá az sem igen szenved kétséget,
hogy a Magyar Országi Czímerbe lévő Kettős
kereszt a kötőlékes pai'snál kevéssé utóbbi szü
lemény; következésképen az, II-ik András, 's IV.
" Királyok uralkodását alég ha meg előz
ette. | | |

a) Minő jó indulattal viseltetett légyen II-ik András


Rirály, bizonyítja a most emlétett Királynak, az
emlétett Rend, részére ki adott Arany pecsétes-okle
velènék e következendő szavai: „Nos equidem hu
ius sacrati Collegii non tantum charitatis affectu »
verum etiam numero participare volentes, ut eorum
communicaremur consortio – Confraternitati eo
rum ita nos adstrinacimus devote, ut tam nos, quam
successores nostri „pro redemtione animarum prae
decessorum, et nostrarum , singulis annis quingen
tas marcas argenti in perpetuum de provenzibus sa
lium nostrorum in Zabolch in Pascha conferemus
– – – Datum per manus Hvgolini aulae Regiae
Cancellarii Anno ab incarnatione Domini /M, CC
–( 101 )–
decimo septimo". – KATONA IIist. Crit. RR, H.
Stirp. Arpad. Tom. V. p. 278. et sequ.
b) Lásd PRAY de vetere Reginas hungariae C07*0*
nandi more 55. lap. 1smét de sigillís RR. H. 61.
62. lap. *

Yi55-ik §. A Magyar Országi Czímerben lát


szó hármas hegyröl, 's az a'nak felebe
helyheztetett Horonáról.
Hogy a Czímerekben előforduló Kettős-ke
resztnek ki csinosításában , 's ki czifrázásában
napról napra mind jobban gyakorlották a Pecsét
metszők magokat ki ki gondolhatja: a) de mind
a mellett is a Kettős-keresztet régi formájából ki
nem vetkeztették egyébként; mint csak hogy azt
a XIII. Századba néha kevéssé fellebbemelt helyre,
*s néha hármas dombokra is helyheztették. Illyen
képen helyheztetve szemléltetett az SCHWARCZ
GODOFRED által V-ik István IV-ik Béla Király”
fiának pecsétjén; nem különben a Szepesi Szá
szoknak 1519-iki pecsétjeken; b) ugyan csak a'
képen láttatik az Ország Rendeinek 1585-iki, és
azon pecsétjeken, mellyel Hunyady János Kor
mányozása alatt éltek. EgyéberántTT. SCVVART
NER MARTON Ur ugy véli: hogy a hármas
hegy az Ország három Rendeit, t. i. az Egyházi,
Világi fő Rendeket, 's a' Nemeseket jegyzi. A'
mi a hármas hegy tetejére, a Kettős ke
reszt tövébe helyheztetett Horonát illeti: azt T.
PRAY GYORGY Ur (de sigillis) II-ik András
Királynak Palestinában az Eretnekeken, 's egyéb
irigyein, kik őtet méreggel meg étetni akarták, vett
győzedelme jelének magyarázza; TT. SCVVART
NER M. Ur ellenben a'nak keletét az F. Austriai
Ház uralkodása koránál fellebb vinni nem kí
vánja. Különben ugy is lehet gondolkodni, hogy
–( 102 )–
az, inkáb a három hegyek alatt értett dolgok
nak; valamint a Kettős-keresztnek is a Magyar
Koronához való tartozandoságokat is jelentheti.
a) Lásd Fenenna Rirálynénak pecsétjén szemlélhető
ékes Kettős keresztet in Disguisitione de jure co
ronandcrum Reginarum Hungariae. Posonii 1732.
Nemkülönben PRAYNAL de sigillis 's a' t. IX. Réz
Táb. 2-ik szám.
b) In recensione critica 'Schmeizaliani de nummis
Transylvanicis Commentarii, Hintelii 1764. pag. 13.
154-ik §. Magyar Országnak kettös-pai's Czí
mereiről öszveseggel.

Azon fellebb leírt kettős-pai'sba lévő Czí


mereket egyesűlve, (mellyekről némellyek, ámbár
nem elég helyesen azt álítják : hogy a kötő é
kes pai's Czímer az Országé; az utóbb le írtak
pedig a Királyok Czímerei lettek volna; holott
pedig közönségesen tudva vagyon; hogy az Or
szág Rendei azon idő alatt is, minek előtte t. i.
árván-szülött. László Király (Ladislaus posthu
mus) az uralkodásra alkalmatos lett volna, Piet
tős - keresztel is éltek az Országnak egyéb Czí
merei között) leg elsőben I-ső Lajos Király kez
dette használni. Kinek is Titkos-pecsétjén, mel
lyel az 1566-iki Oklevelét meg erősítette, jobb
oldalról a kötőlékes pai's: bal oldalon pedig a
Kettős-kereszt szemlélhetők. Hasonloúl vagynak
azok helyheztetve az Ország Rendeinek 1585-iki
pecsétjein is; a) ritkábban láttatnak azonba azon
Czímerjegyek egyesűlve a pecséteknek hát, vagy
is ellen-lapjain. Különben megjegyzésre méltó még
az is: hogy a vegyített - üdő-szakaszból (periodus
mixta) való Magyar Országi Királyoknál szokás
ba volt, más Országoknak, mellyekhez t. i. va
lamelly Törvényes-igazat (Jus) tartottak; valamint
*
* 105 | – |

a magok tulajdon Czímereiket is a Magyar Or


szági Czímerhez kapcsolni, és pedig azokat, vagy
éppen a'ba a paisba, a' mellybe Országunk Czí
mere is látható volt, vagy pedig a fő 's nagyobb
pai'snak körűlötte helyheztették. Igy kapcsolták
édes Hazánk Czímeréhez pecsétjeiken Róbert
Károly a Liliomot; I-ső Lajos; 's e'nek Leánya
Mária Királyné a Strucz Madarat; Erzsébet I-ső
Lajos Ozvegye Lithvániának Lovag Czímerét;
'Sigmond Cseh Országnak Oroszlányát; Albert,
és árván szülött László Osztriának (Austria) Czí
merét; Hollós Mátyás Király pedig a hollót's a' t.
A mi továbbá a Magyar Országhoz tartozó Tar
tományoknak, 's Országoknak Czímereit illeti:
jól lehet azok már Hazánk régibb Királyai alatt
kapcsoltattak Magyar Hazánkhoz; mindazonáltal
a régibb Királyok pecsétjein azoknak Czímerei
elő nem jőnek. Igy Dalmát Ország Czímerét
csak 'Sigmond; Toth Ország Czímerét pedig
Hollós Mátyás Királyok vésették ki mindenek
előtt pecsétjeiken; Horvát Bosnyák , és Servia
Ország Czímereit pedig nem elébb, mint az F.
Osztriai Házból való Királyok pecsétjein láthat
ni. b)
a) Lásd Feffleriones, ad disguisit. de Jure coronand.
Reginar. Hung. Pestini. 1792. Czímü Könyvet.
B) Lásd PRAY de sigillis 's a' t. 71. lap. Láss az Or
szágok Czimereiröl többet : Cerographia Hunga
riae czimü könyvbe; nem különben PALMA KA
ROLY m. k. Ismét Anzeigen aus den KK. Erblan
den. Ismét Ungrisches Magazin.'s a' t.
155-ik §. A Magyar Országi pecseteken levő
betübeli Felül-irásokról (Inscriptiones, litte
- rales.) *

A pecséteken elő forduló Felűl-írások há


rom félék, és pedig: azon Felűl-írások, mel
| –( 10l; )–

lyek a pecsétek lapjának szélein egy, vagy több


körökbe is foglaltatnak, hivatatnak Körbeli-fe
lül - írásoknak vagy is inkáb Hörül-írásoknak;
azok ismét, mellyek a' pecsétek lapjainak köze
pén, vagyis közepe táján, a nélkűl, hogy kör
be végződnének látszanak, neveztetnek Lapbe
li-felül-/vásoknak vagy is igaz értelembe vett
Felül-írásoknak; azok végtére, mellyek a' pe
csétek külső szélein vagyis inkáb talpain láttat
nak, Talpbeli felül-írásoknak neveztetnek. Ezen
Talpbeli-felűl-írások leg inkáb a pénzeken 's
német Országi Királyok pecsétjein a ) szemléltet
nek; de a Magyar Országi Királyok pecsetjein
sehol elő nem fordulnak. Ugy szintén a Lapbe
li-, vagy is az igazi értelembe vett Felűl-írások
Hazánk Királyainak nagyobb pecsétjein ugyan
vf-ik nem; b) a kissebb gyűrűs pecsétjeiken c) ellen
Tàbla
ben, valamint a Pápák”, Püspökök', Káptalanok'
szám, d) 's mások pecsétjein gyakrabban láttatnak. A'
mi pedig a Körűl-írásokat illeti: azok a pecsét
szélein egy, két sőt hármas körbe is e) foglal
nak helyet, és midőn azon Körbeli-felűl-írások sok
szavakból álottak, a Kettős-pecsétnek egyik ol
daláról a másikra is által vitettek. Az igen rövid
betűbeli Körűl-, vagy Felűl-írások, valamint a'
Kép-, vagy Abrázolatbeli-Felűl-írások is (Inscri
ptiones reales) ha egyűgyűek régi korra mutatnak;
mivel régenten a Királyok a sok méltóságoknak,
a birodalmokba, vagy azon kivűl lévő Orszá
goknak 's Tartományoknak előszámlálásába leg
kevesebbé sem gyönyörködtek. Ugyan ezen ok
ból tehát sokan kétségbe hozzák Sz. Ist
ván Király azon pecsétjének, következésképen
azon általa kiadott Görög nyelven írt Oklevelé
nek is hitelét, mellyről SZEGEDI (in Asserto
re libertatis Hungaricae) 's a' t. 117. lap.) emlé
kezik, f) 's a' mellyen ezen Körűl-írás: Stepha
–( 105 )–
nus D. G. Rear totius Ungariae foglaltatik. Ezen
bőv kifejezésre azonban okot adhattak Sz. István
Királynak a sok külső s belső zenebonák, 's há
borúk, mellyek miatt ne hogy Magyar Ország
nak némelly részétől el maradjon, talán szük
sége is volt a'ra, hogy czímjét környűl áláso
son ki fejezze.
a) Lásd IV. Rudólfnak nagy pecsétjén lévő Talpbe
li felülírást GRUBER m. k. III-ik Réz Tábl.
b) A Magyar Országi Királyok nagy Fejedelmi pe
csétjein Lapbeli felül-írást észre nem vettem, ki
vévén 'Sigmond Királynak leg ujjabb nagy pecsét
jét, mellyen a fekvő Oroszlány oldalán ezen sza
vak olvastatnak: Haeresis Bohemica. Valamint III-ik
Bela Királynak is 1 19o-iki üregetlen Arany pecsét- IV-ik
jén Lapbeli-felül-írások, 's nem Körül-irások szem-,Tábla
léltetnek. 3. szám

c) Illyen Robert Károlynak is azon gyürüs-pecsétje


mellyen H. betü láttatik,
d) Ugyan illyen Lapbeli-felül-irás láttatik az Eszter- "
gomi Káptalan” Nagyobb, 's Kissebb pecsétjén. A' : *
Vasvári Káptalan 1 291-iki pecsétjén szintén ezen szám.
Felül-írás Michael Archangelus, a Zalai Sz. Ador
ján 1339-ik peesétjén pedig ezek: Sanctus, Adria- v.ik
nus mint Lapbeli-felül-irások olvastatnak 's a' t. A Tábla
Pápák pecsétjét pedig lásd hátúl a Réz Táblák 8. szám
között.
e) II-ik András Királynak leg ujjabb pecsétjén a Kö
rül-irás hármas körbe foglaltatik.
f) GATTERER Abriss der Diplomatik czimü köny
vének 268. lap. azon pccsétröl igy szól: Diese un
gewöhnlichen und allzuweitlauftigen ausdrücke ma
chen das siegcl zelbst verdächtig.

156-ik §. A betûbeli Felül-vagy Körülírások,


foglalatjairól.
A betűbeli Körűlírások némelly Külföldi
pecséteknek hátlapján, sőt néha az elő-lapokon
–( 106 )–

is versekben foglaltatva szemléltetnek. Illyenek


p. o. azon pecsétek, mellyeknek hátlapjain Ró
ma Várossa ezen Körűl-írással: Homa caput
mundi régit orbis frena rotundi, látható; efé
léket azonba Hazánk Királyainak pecsétjeiken
nem találhatni. Különben a pecséteken látszó
Hörűl-írások kezdetét többnyire , 's rendesen
Kereszt, Csillag, ró'sa, vagy más eféle jegyek
szokták meg előzni; ezeket pedig ezen szó Si
gillum vagy egészen ki irva, vagy pedig csak
Szórövidítéssel, 's Előbetűzéssel szokott követ
ni; vagynak azonba ollyan pecsétek is mellyek
ről az emlétett szó számkivettetve lenni szemlél
tetik. Ezután ismét rendszerént a Király neve
ezen beszéd formával: „Dei gratia" következik;
mellynek utána a Királyi czím (titulus) 's az
AOrszágok nevezetjei foglalnak rendesen he
lyet. a)
a) Hülönös Béla Ifiabb Hirálynak 1229-iki pecsétje,
nelly a' Dei gratia, beszéd után még ezen szava
kat: et voluntate sui patris Rea Hungariae. fog
lalja magában.

157-ik §. A Magyar Országi Királyok pecset


jein elö forduló Országoknak, 's Tartomá-*
- nyoknak elö-számlálásáról.

Hazánk régibb Királyai (a mint már mon


datott) pecsétjeiken, nem hogy az általok birt,
vagy csak azokhoz Törvényes-igazokat tartott Or
szágoknak, 's Tartományoknak elő-számlálásá
ba gyönyörködtek volna; hanem még azon Or
szágokat sem nevezték meg azokon, mellyeknek
ők valóságos birtokába voltak, mellyre való néz
ve a régibb pecséteken az együgyű kitételeket,
's czímeket nem ok nélkűl kívánhatni. Igy Sz.
István Király egyik pecsétjén, a menyire a raj
–( 107 )–
ta lévő Körül-írás olvasható, magát Vngario
rum Hear; egy másikon pedig, mellyel a Vesz
" Görög Apáczák Szerzetének ki adott Ok
evelét meg erősítette: Stephanus D. G. Hear to
tius Ungariae czimmel (lásd a 155-ik §. mon
dottakat) ruházta fel. Hasonlóúl I-ső András Ki
rály egyik pecsétjén Rea Vngariorum ; a másik
1055-iki pecsétjén pedig Pannoniorum Rex czí
mekkel díszeskedik. Az ezután egész Hálmán Ki
rályig következő Királyok pedig minémű czíme
reket használtak légyen pecsétjeiken ? minthogy
részszerént némelly Királyok semmi féle Okleve
leket sem adtak ki, vagy ha adtak is azok mind
e koráig közre nem bocsájtattak; részszerént pe
dig némelly Királyoknak pecsetjei mint Sz. Lász
ló Királyé is töredékenységek miatt az üdő emész
tő erejének engedni kéntelenítettek, itten le ír
ni telyes lehetetlen. Különben Xálmán Király ma
gát 1100-iki pecsétjén Vngarie Rea czímmel il
lette; de már II-ik Geisa Király a Magyar Or
szági nevezethez Dalmát, 's Horváth Országok vI-ik
nevezetjeit is kapcsolta eképen: Geisa Dei Gra-,"
cia Hungarie Dalmacie. adque Crovacie Reac.
Ezekhez ismét III-ik Béla, valamint Imre Király
is arany pecsétjén a Hám a nevezetet; II-ik An
drás Servia , és Gallicia czímeket ; IV. Béla
a Lodomeria , es Comania; és V-ik István
a Bulgaria czímeket is hozzá kapcsolták. Ugyan
ezen czímekkel éltek a következendő Királyok
is egész Robert Károlyig, a ki is valamint 1-ső
Lajos 's e'nek Leánya, Mária Királyné, az emlé
tett Ország nevezeteken kivűl pecsétjeken még
ezen czímet is: „Princeps Salernitanus , et ho
noris montis sancti angeli Dominus" használ
ták. 'Sigmond Király pedig a fellebb emlétett
Országok nevezetjeit e következendőkkel: Mar
chio Brandenburgensis, et Sacri Romani In**
–( 108 )– *

perii Archicamerarius, nec non Bohemiae, et


Sacri Romani Imperii Haeres. többesítette. Is
mét Albert, és árván szülött László a sokszor
emlétett Ország nevezeteken kivül Austria; Hol
lós Mátyás Sclavonia ; Ulászló, és II-ik Lajos ,
Silesia czímeket is használtak. Egyéb eránt a Ki
rályi czímeknek e'beli meg hoszabodása miatt
sokszor a pecsétbeli Körűl-írások nem csak két,
's három sort is el foglaltak; hanem a Kettös
pecséteken, midőn azoknak előlapjokon el nem
férhettek, a hát lapokra is által vitettek, sőt ha
ottan sem fértek ki, a'kor a Körűl-írást ezen
szócskák meg rövidítve. Etcet, vagy pedig a pe
csétnek az előlapon előforduló Körűl-írással va
ló öszveköttetés miatt ezen heszéd forma ,,in
alio parii sigilli expressorum, vagy pedig pa
rii sigilli ea pressatorum fejezték be. *

158-ik §. A Királyi pecséteken találtató egyeb


Fiörül-írásokról.

A Királyi pecséteken elő forduló Hörűl


vagy is Felűl-irásokra nézve a már mondotta
kon kívűl szükség tudni: hogy szokásba volt,
a dicső Arpád Nemzetségéből való Királyoknál,
sőt azon Királyainknál is, kik azon Nemzetséghez
közelebbi vérbeli öszveköttetésbe voltak, az Aty
joknak neveit, következésképen Atyafiságbeli szár
mozásokat is pecsétjeiken ki tenni. Azon Kirá
lyok között leg elsőnek tartotta TT. SCHWART
NER M. Ur III-ik Béla Királyt ki t. i. azon szo
kást tulajdon pecsétjén (mivel az Oklevelek fog
lalatjaiba a'zal már I-ső Geisa Király is élt) min
denek előtt követte, valamint T. PRÁY GYÖRGY
a) sem vette észre azon szokásnak előbbeni ke
letét; de TT. HORVÁT ISTVÁN Ur ki Sopron
Várossának Leveles-tárába öriztető III-ik István'
-( ( 100 )–
Oklevelét, 's az azon függő pecsétet tulajdon sze
meivel látta, azt álítja, hogy azon pecséten ezen
Körűl-írás: + STEfANUS: DT GRA. GEIfE.
REGIS FILIVS. UNGAR – – CRoVACI. REX.
találtatik, b) a honnét eléggé világos, hogy az
Atyafiságbeli származásnak a pecséteken való ke
letét már III-ik István Király is használta. Szin
te illyeténképen használták azt a több követke
ző majd minden Királyok is, ugy mint III-ik Bé- v-ik
la, Imre 's a' t. egész Bajor Ottó Királyig, kinek 5.szám
****
is pecsétjén még ezen Körűl - írás: „Sigillum.
Primi. Ottonis. Regis. Vngarie. /Vepotis. Quar
ti. Bele. Regis.“ szemlélhetni; e'től a Király
tól fogva pedig a következendő Királyok azon
szokást pecsétjeikről tökélletesen számkivetették.
Továbbá szükség tudni: hogy több Királyok'
Kettős-pecsétjeiknek ellen-vagyis hát-lapjain elő
fordúl ezen beszéd formája: „Sigillum securt"
dum" melly beszéd formát nem ugy kelletik ma
gyarázni, mintha az alatt valamelly második pe
csétnyomó által jegyzett pecsét értetődne, hanem
az alatt inkáb a Kettős-pecsétnek ellen- vagy
hát-lapját kelletik érteni. Ugyan is 'Sigmond Ki
rály nem csak azon pecsétjét, melly el veszett,
hanem az utána következő második, sőt harma
dik pecsétjét is sigillum secundum (második pe
csét) nevezettel illette, holott pedig ha azon ne
vezet a pecsét nyomóknak számát jegyzené, ugy
az emlétett Király sem az első, sem pedig a'
harmadik pecsétjét másodiknak nem nevezhette
volna. Különben azon Sigillum secundum neve „-*

zetet I-ső Lajos Király első pecsétjének el veszte


után kezdette leg előbbször Királyaink között
használni. A mi pedig a Majestaticum (Feje
delmi, vagy Felségi) nevezetet illeti: azt csupán
Hollós Mátyás Királynak. tetszett Fejedelmi - pe
*- 110 )–
csétjére ki vésetni, a többi Királyok pecsétjein
pedig azon nevezet sehol elő nem fordul.
a) PRAY de sigillis RR. et Regin Hung. 55. lap.
b) Lásd Tudományos Gyüjtemeny. 1819, X. , Köt.
91. lap.

150-ik §. A Magyar Országi Királynék', 's


Királyfiaknak pecsétjeiken látható betűbeli
- Felül-vagy is Hörülírásokról,

A Magyar Orszagi Királynék szinte valamint


a Királyok is pecsétjeikre nézve ugyan egy szo
kást követtek, csupán csak hogy a Királynék
kevesebb czímmel elégedtek meg pecsétjeiken
mint a Királyok. A Királynék pecsétjei között
Fenenna Királyné III-ik András Király” Hitesse
pecsétjénél régibbet nem láthattam. E'nek, va
V-ik lamint Agnes Királynénak, ugyan csak a most
"„mondott Király második Feleségének pecsétjei
ken csak a Hungariae czím szemlélhető. Ellen
ben pedig I-ső Lajos Király” Felesége Er'sébeth
és ugyan azon Királynak Leánya Mária Királynék
Fejedelmi-pecsétjeiken szinte azon Országok ne
vezetjeit használták, mellyekkel magok a Kirá
lyok is éltek. Borbála 'Sigmond Király Felesé
ge a Hungariae czímet elégségesnek tartotta.
Anna pedig II-ik Ulászló Királynak Hitesse a'hoz
a Behemiae nevezetet is hozzá kapcsolta. A mi
a Király fiakat illeti: azok közül némellyek kik
Atyok életébe meg nem koronáztattak csupán
azon Országok nevezetjeivel éltek pecsétjeiken,
a' mellyek Kormányok alá tartoztak. Igy Béla
ugyan csak IV. Béla Királynak fia ezen czímet:
Bela Dei Gracia Dua Tocius Sclavonie Dal
macie, Croacie. tartotta sajátjának; valamint
István is I-ső Lajos Királynak Testvére ezen
–( 111 )–
czímmel: S. Domini Stephani Dei Gracia Du
cis Transilvani. bé elégedni kéntelenítetett. El
lenben pedig azon Király fiak, kik. Atyjok életé
be Magyar Királyoknak meg koronáztattak, vagy
pedig Hazánkon Atyjokkal együtt meg osztozva
uralkodtak, pecsétjeiken a Hungariae czímet
viselték. Példa e're IV-ik Béla a ki pecsétjén
Atyja életébe ezen czímmel élt: S. Bele Dei
Gracia Hegis Primogeniti Regis Hungarie.
Ugyan csak V. Istvánnak is Atyja életébe hasz
nált pecsétjének elő lapján ezen Körül-írást: si
gillum. Stephani. Dei. Gracia. Regis.Junioris.
Hungarie. hát lapján pedig ezt: Primogeniti.
Bele. Quarti. Illustris. Hegis. Hungarie, ol
vashatni. - -

160-ik §. IVe melly eszre vetelek meg a Kirá


lyi pecseteken látszó betübeli Körül-írá
sokra nezve. \

, A Királyi pecséteken elő forduló betűbeli


"*
tók :
nézve még megjegyzésre mél
-

1-ör Hogy MANCINI, álítása szerént, a)


III-ik Béla Királyt tartja Hazánkban elsőnek, ki
magát a több előbbeni ugyan azon nevű, Kirá
lyoktól szám szerént meg különböztette, de ezen
álítása az emlétett Irónak anyival is inkáb kér
dést szenved, mennél inkáb mindenek előtt tud
va vagyon, hogy III-ik Béla nem Almos, hanem
II-ik Geisa fiának tartatik lenni; a'nyi mind
azonáltal bizonyos, hogy II-ik András azon szo
kást valóban használta, és magát ezen szavakkal
Secundi Andreae Regis különböztette meg. Kö
vették ezen szokást a több utána következő Ki
(

–( 112 )–

rályok is. A Római Pápák között mindenek előtt


IX. Leo Pápának tulajdonítatik ezen szokásnak
használása. . *

2-or A Királyok 's Országok nevezetjei a'


régi Királyok pecsétjein nem mindég a mosta
mi Helyes-írás rendszabásai szerént jőnek elő. Igy
Geisa régenten Geissanak; Emericus, Heme
ricusnak vagy Henricusnak is; Hungaria , /n-
garianak ; Croatia | Crovacianak; Gallicia
Hallicianak is íratattak. 's a' t.
5-or Ugyan azon Ország nevezeteket, mel
lyek az Oklevelek kezdetén találtatnak, azok
nak pecsétjein mindenkor fel nem találhatni; mi
vel gyakorta a pecsétek kerűletjein azok el nem
férhettek, mellyek az Oklevelek elein foglal
tattak. -

l-er Hasonlóul azt sem kivánhatni, hogy a'


pecséteken ugyan azon nemű írás légyen, a mil
lyen t. i. a'ba a Századba, vagy üdőszakaszba
uralkodott, a' mellybe az Oklevél, 's az azon
lévő pecsét született; mivel egy az, hogy ugyan
azon pecsétnyomók több Századokig is használ
tattak, következésképen azok sokkal is elébb ké
szűlethettek, mint azon pecsétjegy, melly általok
ki nyomatott; más pedig az, hogy -a pecsétnyo
mók metszése leg inkáb a Pecsét-metszők tet
szésétől, tudómányától, 's mesterségétől függöt
tek, mellyre való nézve könyen meg eshetett,
hogy a Metszők azokat már régen tanúlt mes
terségek szerént való betűkkel metszették ki.
5-ör Gyakran a pecséteken öszvekapcsolt,
vagy egymásba tett, sőt visza fordult betűk is
szemléltetnek, mellyet alkalmasint a Pecsét-met
sző sietségének, 's tudatlanságának lehet ismét
tulajdonítani. Illyen visza fordúlt betűk találtat
nak különösen 'Sigmond Királynak is 1597-iki
középszerű– pecsétjén 's a' t. •6-or
–( 113 )–
6-or A kissebb 's középszerű pecsétek több
nyire a mostani Német iráshoz hasonló Monos
tori írást foglalnak magokban; de azonban va
lamint kissebb pecsétek is vagynak más írás ne
mével jegyezve; ugy szintén nagyobb Fejedelmi
Pecsét is találtatik Monostori írásnemmel készít
ve. Illyen p. o. Hollós Mátyásnak 1475-iki Feje
"delmi pecsétje, melly valóságos, Monostori írást
foglal magában. -

a)_In_compendiaria politioris Litteraturae notitia,


P. 11. p. 193. -

161-ik §. A ragasztott pecsetekről, 's azoknak


az Oklevelekre való reá ragasztások'
módjáról. -

A viaszk pecséteknek némellyike ragasztott,


(appressa sigilla), némelyike pedig függö (sigil
la pendula pensilia), szokot lenni. A ragasztott
pecsétek vagy az Oklevelek elő-lapján, vagy azok
nak hát-lapján találtatnak; de az első fel ragasz
tás módja, valamint régibb, ugy gyakrabban is
volt szokásba. Németh Országnak nem kevés
számmal lévő Okleveleire olly móddal ragaszta
tott a pecsét: hogy az Okleveleknek alsó jobb
oldala Kereszt, vagy Csillag formára által met
szetett, a metszésnek három-szeg formájú hasí
tèk darabjai pedig vagy el vágattak, vagy pedig
azok egy, vagy más oldalra hajtogattattak, és az
üreg vagy is a metszés hézakja viaszk'al bé ön
tetvén, s nyomatatván, a pecsét belsőképen reá
nyomatatott.) (Cron Gottw. L. II. p. 164. GRU
BER, Hurz. Lehrsyst. 158. 159. lap.) Edes Ha
zánkba ha vallyon uralkodhatott é valaha ezen
ecsétlés módja? a régi két első Századbeli Ok
eveleknek szűke miatt igen bajos meg határozni,
Diplomotika II. Dar. H
–( 114 )–
ellenben pedig azon pecsét ragasztás módjának
keletét: mellyszerént a pecsétet tartó bőr, vagy
papiros madzag az Oklevélen keresztűl húzatat
ván, a'ra az Oklevélnek akár elő, akár hátlap
ján a pecsét reá üttetett, Magyar Országon szám
talan példák bizonyítják. Az elő-lapra nyomott
vagy is ragasztott pecsétek az Oklevélnek alján
közép helyet foglalnak; a hátlapra ragasztott
mind nagyobb, mind kissebb pecsétek pedig az
ugy nevezett Nyilt-okleveleken hasonlokép az Ok
levelek közepén legelnek, olly formán azonban:
hogy a kissebb pecsétek többnyire a közép
pontnál valamivel fellebb emelkednek; a na
gyobbak pedig leginkáb, a'nak alatta helyhez
tetve szemléltetnek. Illyen formán vettem észre
'Sigmond Királynak is egy 1415-iki Oklevelének
hátlapján lévő nagy Fejedelmi-pecsétjét, melly is
az Oklevélnek kellő közepére volt ragasztva, de
már onnét nagyobb részént letöredezett. A nagy
Fejedelmi-pecsétek (de nem a kissebb pecsétek
nek, mivel ezek a XIV. Századtól fogva a ) leg
inkáb Német Országon is használtattak az Okle
velek hátlapjain), az Oklevelek hátlapjára való
ragasztása a Külföldön idegen dolognak tartatik;
a honnét nem is csuda ha némelly Iróktól az
a féle nagyobb hát-pecséttel fel készített Okleve
lak hamisaknak lenni itéltettek, h) A mi a' Zárt
leveleket illeti: azoknak hát-lapjok egyik szár
nyára, vagy néha a mostani Levél le pecsétlés
módja szerént fele a pecsétnek az egyik; fele pe
dig a másik szárnyára üttetett az Oklevélnek,
és pedig olly formán: hogy az Okevélnek két
szárnyai, vagy végei egymásra hajtogatattak, 's
mind azon két szárnyai mind pedig a hátulja az
Oklevélnek keresztűl , lyukasztatván , a' csinált
lyukakon, a pecsétet tartó bőröcske, vagy pa
pirocska által húzatott, 's a szerént azon bő
–( 115 )–

röcskére, vagy papirosocskára a pecsét reá üte


tett. Miképen bontattak fel, 's miképen pecsétel
tettek ismét le az illy Zárt-levelek a'kor, midőn
azok az illető helyekre ismét visza kűldettek?
már ezen könyvnek elején, midőn az Okjevelek
ről átaljában szólottunk, a 16. §. vólt emléke
zet. Egyéb eránt a ragasztott pecsétek a töre
dékenységnek, 's romladozásnak jobban ki vagy
nak tétetve, mint a fűggő pecsétek; melyre va
ló nézve, kivált a kissebb , 's közép szerű, leg
inkáb veres viaszk pecséteknek külső szine (su
"" a XIV-ik Századtól ólta (TT. SCHVV.
. Úr az illyen pecsétlésnek első példáját Sig
mond Király 1500-ki gyűrűs pecsétes Oklevelén
vette észre T. PRAY " (de sigillis)
'Sigmond Királynak már egy 1589-ki Oklevelén
is tapasztalta azon pecsétlés módját) minekelőt
te a'ra a pecsét reá nyomatatott volna, egy kis
darab papírossal szokott be vonatatni, szinte
mint mai nap az ostyával való pecsétlésbe szok
tak cselekedni, mely által azok a romladozás
tól valamenyire meg is őriztettek. Különben a
le esett pecséteknek hellyeik, a' le esés után is
valamenyire ki tetszhetők az Okleveleken, a hon
nét is azon látszható helyeknek terűletjéről, 's
színéről, az Okleveleknek üdejét ollykor ollykor
valamennyire meg is lehet határozni, vagy leg
alább azoknak koros vóltokhoz „hozzá is lehet
vetni. Melyre való nézve VERBÖCZY XI-ik R.
17. Czímje szerént is az olly le töredezett pecsé
tű Levelek, kivált ha azon pecséteknek kerűlet
jei, 's Felűl-írásai valamenyire látszhatók, édes
ÍHazánk Itélő-székei előtt hitelt érdemelnek. A'
mi továbbá némely pecsétek alatt lappangó be
széd formákat nézi: a'ról már a Pecsét-esmé
retnek kezdetén szólottunk, melyre való nézve,
azt itten ismét előhozni szükségtelen. " "
H 2
\
–( 116 )–
a) Aus Deutsche Bibliothek T. LII. append. 1. p.
561. -

b) Lásd HEINECCIUS m. k. 177. lap. – Notitiae in


vindicias diplomatis Stephanei. Viennae 178o.

162-ik § A Függő-pecsétekről,
GUDEN után a) még nem olly igen régen,
sokan a'ban a vélekedésben vóltak, hogy az
1196-ik esztendeig függő viaszk pecsétet az Ok
leveleken nem találhatni; de ezen vélekedés el
len több példák szólanak. Ugyanis, ha nem em
lítjük is Cresimir, Dalmát , és Horváth Orszá- -

gok Királyának 1071-iki Függő pecsétjét, mely


ről LUCIUS emlékezik; b) és ha szinte csak
ugyan LUCIUS által említett, 's Kálmán Király”
pecsétjének tartott 1108-iki Lovag-függő-pecsé
tet c) a fellebb emlétett okokból (148-ik §.)'sinór
mértékűl nem veszszük is, mégis elég függő pe
cséteket találunk mind a külső, mind pedig Ha
zánk régi Királlyainak pecsétjei között, mellyek
nek lételek, az 1100-iki Esztendőt jóval megelőz
ték. Igy GATTERER szerént (Elementa pag.
545.) már XI-ik Richárd Normanniai Herczegnek
(Dux) 1015-iki; Robert Franczia Királynak 1025-ki;
III-ik Eduard Angoly Királynak 1042. és 1065
ki; valamint I-ső Fridrik Német Császár 1152. és
1190-ki Függő-viaszk-pecsétekről tesz emlékeze
tet; e'nél pedig, a Normanniai, a Francz, 's
Angoly Rirályok ezen pecsét nemét, már sokkal
elébb is kedvelték. Illyen édes Hazánkba Il-ik
Béla Királynak 1155-iki Függő-pecsétes Okleve
le, melynek pecsétjéről'Sigmond Király egy 1425
ki Másoltatjában ezen szavakkal: majori sigillo
pendenti emlékezik. Illyenek II-ik István', és III
ik Béla Királyoknak Függő-pecsétjeik. d) Sőt a'
mi nagyobb illyen Sz. István Királynak 1001-ki
>
–( 117 )– – –
Oklevelén lévő Függő-pecsétje. Kész akartva el
halgatom itten II-ik Boleszláv Cseh Királynak a'
Bresznóviai Sz. Benedek Szerzetesei” részekre,
995-ikba ki adott Oklevelének Függő - pecsétjét”
minthogy a'nak hitelét már PUBICSKAM kétség
be hozta; e) valamint III-ik Ottónak is azon Ok
leveleit, mellyekről Murator in Antiquit. Ital.
Tom. I. pag. 255, 255.) emlékezik; mivel ottan
a pecsétek kötőlékjeikről le esvén, kétséges a'
dolog, ha vallyon azokat az ércz, vagy pedig a'
viaszk pecsétek közé kellessen é számlálni ? Jól
lehet tehát a XI-ik Század előtt Királyi Függő
viaszk-pecsétek még e'dig nem találtattak; mind
azáltal a Püspökök MABILLON szerént (m. k.
150. lap) már a X. Századba is Fűggő pecsétek
kel erőssítettek ollykor ollykor Okteveleiket. E
gyéberánt az különös, hogy a Francz, 's Né
met Irók munkáikba nem emlékeznek, azon Sz.
István Királynak 1001-iki Oklevelén is látható
pecsét felfüggesztésnek módjáról, mely szerént
a nagyobb pecsétek, mint a' Fejedelmi-pecsétek
is az Oklevelek hát lapjokra szíj , vagy is bőr
kötőlék által olly formán függesztettek fel, hogy
azok az Oklevélnek hát lapján, első nézésre, in
káb ragasztott pecséteknek lenni látszanak. To
vábbá uralkodtak a Függő-pecsétek, nem csak
a bőr, hanem a rongy-író-hártyákra írott Ok
leveleken is; f) ezen utóbbiakon azonba az író
hártyának #" romolható vólta
ban használtattak.
miatt ritkáb
-

a) In praefatione ad Syllogen I. Diplomatariorum


18. lap.
b) Lásd LUCIUST de Regno Dalmatiae et Croatiae
Lib. VI. Amsterdam 1668. Ki is Könyvének 96 ik lap
ján így szól: Privilegia (ti a régi Horvát , 's Dalmát
Országok Királyainak 's Herczegeinek) diversimo
de firinabantur, signis tantum, ut Tirpimiri; signis
:-( 118 )–
et sigillo annuli ducis, ut Mucimiri; subscriptio
ne , et approbatione aulicorum et Episcoporum , ue
Regum Cresimiri Petri, et Zuonimiri. Et quamvis
plura originalia Regum privilegia super sint, uni
cum tantum pendenti sigillo cereo rotundo Cresimi
ri reperitur, Anni 107 1. in Sanctuario Albeusis Éc
clesiae existens, in quo imago Regis in throno se
dentis apparet , circa quam sequentes characteres :
«SI GILLUM, REG/S CHEóIAMIRI DAL (MA1
TIAE",
c) Memorie istoriche di Tragurio. 19. lap.
d) TT, SGHWARTNER M. Ur azt jegyzi meg, hogy *

Il-ik Béla Királynak egy Függö-pecsétes Levele a'


N Mélt. Magyar Kamara Levelss-tárába; III-ik Ist
ván Királynak csak ugyan egy függő-pecsétes Le
, vele pedig Sopron Várossa Leveles tárába tartatnak,
4 Ezen utóbbi azon 1162-ki Függö pecsétes Oklevél,
melynek pecsétjéről elébb emlékeztünk (Lásd a'
* 153-ik §.) III-ik Béla függö pecsétjéröl ismét azt em
–liti a Tiszt. Ur, hogy az minekelötte Budára több
Levelekkel együtt hozattatott vólna közönségessé
tétetett SPIESS által m. k. I-ö lt. 24o. lap. egyezt.
II-ik R, 1-ső lap,
e) Lásd azon leg régibbnek tartott Cseh Oklevélnek
pecsétjét rézre metszve. HAGER in Annalibus Bo-,
Ziemorum cura G. DOBNER P. IV. ad 374. Ugyan
csak az kívánta védelmezni azon, Oklevelet ellen
ségeitől ezen czimü munkájába: Abhandlungen ei
******* in Böhmen 1 Band Prag,
1773. * -

„f) Lásd Leibziger allgem. Literat. Anzeiger. Decem


* * ber 1798 pag. 2o94. Egyezt. Intelligenzblatt der All
gem. Literatur Zeitung 1799. Nro 43.
9.,
-

165-ik §. A pecséteknek kötölekjeiröl.


A Függő-pecséteknek kötőlékjei, valamint
többféle színűek voltak, ugy különbbféle mate
riából, vagy is műszerből is készűltek mind édes
Hazánkba mind a' Külfőldön. Készíttettek, pedig
azon kötőlékek bőrből, vagy is szíjból, lantor
nából, selyemből, gyapotból, sőt közönséges
–( 119 )–
keuder, vagy len fonálból is. Régenten leg in
káb, a bőr vagy is szíj, és a lantornából való
ecsét kötőlékek használtattak, 's a' lantornából
évő kötőlékek a pecséteknek nehézségek, vagy
is nagyságok miatt ollykor ollykor meg is ket
tőztettek. Igen hirtelenkedve hoztak tehát azok
íteletet, kik Hazánk Királyainak XI. Századbeli
némelly Okleveleiket a) csupán azon okból meg
- támadni nem általlották, mivel ugymond; a bőr
ből, vagy is szíjból készűlt pecsétkötőlékek a'
XIII. Század előtt semmi Nemzeteknél sem ural
kodtak légyen; holott pedig a dolgot jobban,
megvi'sgálván, elég Külföldi Oklevelekre akad
tak volna, mellyeknek pecsétjeik bőrkötölékkel
voltak, 's vagynak is felruházva. Igy DU CANGE
a Fontevráldi Leveles-tárba lévő 1122-iki ol
lyan Oklevélről emlékezik, mellybe azon Okle
vél' pecsétjének bőr kötőlékje a Corrigia szóval
emlétetik; b) ugy szintén MABILLON c) álít
ja, hogy III-ik Ottónak (ki 985-ba kezdett ural
kodni) egv Okleveléről az ólom pecsét bőr, vagy
is szíj kötőléken függött; valamint az Ujj-okle- -
vél- esméret Szerzői is azt erősítik, hogy VVil
helm Conquestor Aogoly Király (1066) több Ok
leveleinek pecsétjeí bőr, vagy is szíj kötőléke
ken függöttek d) Nem volt tehát igaza GEBHAR
DINAK is, ki Sz. István Királynak 1010. Okle
velét leg inkáb azért hamisnak lenni kiáltotta,
- mivel a'ba a bőr, vagy is szíj-pecsét-kötőlékről
(corrigia) tétetik emlékezett e). A mi a lantor
na kötőlékeket illeti: azok édes Hazánkba legin
káb az Apáturok, 's más Szerzetesek; néha is
mét, de ritkábban a Nemesek, 's más főbb sze
mélyek által is használtattak, 's ha vi'sgálat alá
veszünk valamelly Oklevelet, mellyről több Ne
meseknek, 's az Ország némélly Nagyjainak pe
csétjeik függenek, ugy lehet észre venni, hogy
–( 120 )– -

azon lantorna kötőlékek, kinek kinek méltósá


gához képest, különbözők is voltak, 's néha a
zokra kinek kinek neve az Oklevél-író által fel is
jegyeztetett f) A mi a selyemből, vágy selyem
szálból készűlt kölékeket nézi: régenten azok kö
zöft kötél vastagságúak is voltak. Illyen vastag
selyem kötőlékeken függöttek Imre, II. András ,
's III. Béla Királyoknak több Okleveleiken lévő
pecsétjeik. g) Használták pedig azon selyem kö
tőlékeket nem csak a Magyar Királyok, hanem
a Püspökök Káptalanok, 's más elő kelő sze
mélyek is. A közönséges fonálból készűlt pecsét
kötőlékekkel az ujjabb üdőkbe többnyire az al
sóbb rendű emberek éltek ; néha azonban azt
némelly Káptalanok, 's Városok is mint p. o. a'
Szepesi Káptalan is, használták. Egyéberánt a'
mi a Kötőlékeknek színét illeti: a selyem kötő
lékek szinekre nézve olly anyira változtatva hasz
náltattak, hogy azokból valamelly bizonyos rend
szabást meríteni igen bajos, sőt talán lehetetlen
is volna; mivel ha meg vi'sgáljuk Hazánk' Király
jainak Okleveleit, ugy találjuk, hogy majd mind
egyik Királyaink közűl többféle színű kötőléke
ket használt légyen. Készíttettek, pedig azon pe
csét - kötőlékek veres, fehér sárga, zőld, kék,
violaszin, pá'sit-zöld, 's egyéb, sokszor vegyített
színű selyem-szálból, vagy fonalból is. Mai üdő
ben a Római Német Császárok IV. Károlytól
fogva (de a kit nem minden utána következő
Királyok követtek h) az Ország czímeréhez ké
pest sárgával vegyített fekete színű kötőlékekkel
élnek; édes Hazánkba pedig az Ország Czíme
réhez alkalmaztatott ezüst veres , 's néha zöld
színnel is kevert pecsét kötőlékek nem a leg ré
gibb üdőknek szüleményjei. A Káptalanok, 's más
Monostorok hasonloul változtatták ollykor pe
csétkötőlékjeiket; különösen pedig az Egri Háp
–( 121 ) –
talan, a mint több Oklevelekből észre vehetni,
minduntalan más, 's más színekethasználta vég
re. A Nagyváradi Káptalan régenten leginkáb a'
tiszta veres szinű, és viola, vagy tüdő színnel
vegyített zöld selyem pecsét-kötőlékeket kedvel
ie. 's a' t. . : -

a) Mint p. o. Sz. István Hirálynak 1oo1, és 1o19. Ók


leveleit is.

. b) Glossarium Latinit. mcdii aevi, Art. Corrigia.


c) De re Diplomatica pag. 142. - *

d) Tomo VI. pag. 179.


e). Lásd Geschichte des Reichs Hungarn. 's a' t. 45o.
lap. Azon Oklevélben a bőr vagy szíj pecsét - kötö
lékröl e'képen tétetik emlékezet: „et ut verius cre
datur , hanc paginam sigillo nostro authentico cor
rigiae appensione jussimus sigiliari.“
JF) Ilyen módon vagynak a pecsét kötőlékekre fel je
#" kinek kinek neve azon az Oklevelen , melly
e az Ország Karjai, 's Rendei 14o2-be bizonyos
sá teszik 'Sigmond Királyt a'ról, hogy azon esetre,
ha férjfi magzat nélkül ki mulna e világból, Al
bert Austria Herczeget fogják Magyar Királynak
választáni ; csüggenek pedig azon Oklevelen 112.
P" Ugyan csak hasonló példát láthatni HA
RINA1NÁL (Hungaria Diplomat. temp. Math. II.
R. 252. lap.) a hol is találtatik egy Oklevél mel
lyen 22. ugyan a'nyi nevekkel fel, ruházott pecsét
kötölékek találtatnak.
g) III. Béla 1195-iki Oklevelén lévő pecsét-kötöléket
a Neostadi Sz. Háromság Konventje 15o5-be e ké
pen irja le: „weligs Kunigklichs briefs Insigel ro
tund in gemeinen weissen wags anhangt an &roben
seiden zoppfweis geflochten. 's a' t.
h),VVILL. Beyträge der Diplomatik. 81. lap.

164-ik §. Az ércz-pecseteknek kötölekjeiröl.

Az ércz-pecséteknek felfüggesztése mutatot


útat a viaszk pecsétek fel függesztésére is. Kü
–( 122 )–

lönben az ércz pecséteknek kötőlékjei szinte mint


a viaszk pecséteknek, több féle, 's színekre néz
ve is különbbféle színű materiából, vagy is mű
szerből készűltek. A Pápák ércz - pecsétjeiknek
selyem, 's kender fonálból csinált kötőiékjei egy
mást fel váltva használtattak, 's nem is kelletik
azt tartani, mintha a Pápák pecsétjeinek kötő
lékjeiről, az azok által ki adott Okleveleknek
nemét meg lehetne esmérni; mivel a Pápáknak
mind az -ugy nevezett /egrehajtó (Executoriae,
seu justitiae) mind pedig az ugynevezett Kegyel
mes (Gratiosae) Okleveleiken lévő pecsétjeik egész
a XII. Század végéig hol selyem 'sinóron, (mel
lyek a XIII. Század közepétől fogva egész a XVI.
Századig vegyest veres, és sárga színűek voltak)
hol pedig vastag kender fonalból készűlt mad
zagon függöttek: a mondott üdő után pedig az
ugy nevezett Kegyelmes-levelek (Gratiosae) pe
csétjeinek selyem sinóron; a többi keményebb
foglalatú Oklevelek (in forma rigorosa exaratae)
pecsétjeinek pedig kender madzagon kelletett a )
figgeniek. Az ujjabb űdőbe élt Magyar Királyok”
Oklevelein lévő arany - pecsétek többnyire arany
'sinóron csüggenek; a régibbeknek Oklevelein
lévő arany pecsétek pedig többnyire selyem si
noron tartózkodnak. ~*

a) Neue L. C. der Dipl. IX. 1 174. 75. §.


-
-

-
# -
-

165-ik §. Miképen, 's minő rand'elfüggeszttet


tek fel az Okleveleken a pecsetek ?

Midőn még a Szabadságos-levél formában


ki adott Oklevelek (Litterae privilegiales) egészen
nyilva voltak, következésképen azoknak alsó szé
leit kevéssé fel hajtani valódi szokásban nem vólt,
a pecsétek többnyire az Okleveleknek közepén
*-

–( 123 )–
az irás sorok között ált'-metszett lyukacskákon
keresztűl huzott kötőlékeken függöttek, és néha
a pecséteknek nehézségek miatt az Oklevelek
egész aljokig is le hasítattak; valamint azt III-ik
Bélának is egy 1105-iki Oklevelén láthatni. Üdő
vel azonban ezen pecsét fel függesztés módja,
mint valóban alkalmatlan számkivettetett, s az
Gklevélnek alja kevéssé be-hajtatván a függő pe
csét, már nem az Oklevelek közepén, hanem
valamivel alább a behajtott kettős bőr hártyán
által húzott 'sinegen függesztetett fel. Különben
a Királyi Függő-pecsétek, többnyire az Oklevél
aljának közepe tájára helyheztettek még a'kor is,
midőn a Királyi pecséten kívűl több pecsétek
díszesítettek, 's erősítettek valamelly Oklevelet:
mivel e be az esetbe is a többi pecsétek a Kirá
lyi pecsétet nem követni; hanem közre szokták
venni, s néha olly formán: hogy a Nádor-Is
pány pecsétje a jobb; az Ország Bírájának pe
csétje pedig a Királyi pecsétnek bal oldalát lát
tatnak őrzeni. A ban az esetben pedig, ha szá
mos személyeknek pecsétjeit kellett valamelly Ok
levélre reá aggatni, a'kor a pecsétek az Okle
vélnek hát lapját is el foglalták, valamint azt a'
fellebbi §. az f) jegy alatt emlétett 1402-iki Ok
levelen is szemlélhetni. a) Sőt midőn az Okle
vél ki adattatása üdején a jelenlévő Tanúknak
száma a'nyira ment, hogy azoknak pecsétjeik az
Oklevélnek sem elő sem hát-lapjain el nem fér
hettek, a'kor azok, kiknek pecsétjeik el maradott,
olly ki nyilatkoztatást tettek, hogy ők a mások
felfüggesztett pecsétjeit ollybá tartják, mintha a'
magok tulajdon pecsétjeik függesztettek volna fel
a ki adandó Oklevélre. b) Egyéberánt itten még
szükséges megemlíteni: hogy a Függő - pecsé
teknek érczből vagy fából készűlt tokjáik, melly
be némelly pecsétek az üdő viszontagságai ellen
- 4

–( 124 )– *

tartatnak a XVI. Századot alég ha korokra néz


ve meg előzik, 's nem is meg kívántató dolog,
hogy az ollyas pecsét-lok ugyan azon egy üdejű
légyen az Oklevelen lévő pecséttel.
a) Azon Oklevelet, melly az Bécsi Titkos-leveles
tárba tartatik közre bocsájtotta PRAY de sigillis
4 . s köv. lap.
b) Hogy valóban némellyek ugy cselekedtek ki tetszik
azon 1535 iki száz nyolczvan pecséttel meg erősí
tett Oklevélnek némelly soraiból , mellyet az Or
szág Rendei 11. ik Ulászló alatt a Pakos mezején
ki adtak, 's a' mellynek Vég foglalatja e képen szól :
Harum nostrarum , – quas nos Praelati et Barones
impressione sigillorum nostrorum , sub veris annu
lis nostris, nos vero /Vobiles et Proceres praefati
sigillis praelibatorum Domino um Emerici de Pe
rén Comitis, et Palatini , et Comitis Petri Judicis
Curiae Regiae et Vajvodae. Transsilvani autenti
cis communiri fecimus“ 's a' t.

166-ik §. A' peeseteknek el osztásáról.


Azon személyek, kik Magyar Hazánkban pe
csétéket használtak, kétfélék, ugymint: Polgári,
's Egyházi rendből valók. -

A Polgári rendből valóknak pecsétjeik közé #


tartoznak: a Királyoknak, Királynéknak, Király
fiaknak, 's más a Királyi-házzal vérségi öszve
köttetésben lévő személyeknek; valamint az Or
szág Nagyjainak Zászlós-Urainak, 's Nemessei
nek is, ugy szintén a Vármegyéknek, a Kirá
lyi, 's Mező-városoknak; nem különben a Vá
rosi Polgárok , 's a' Köznépből való személyek
nek pecsétjeik.
- A Papi, vagy is Egyházi személyek pecsét
jei közé tartoznak: a Római Pápáknak pecsét--
jeik, mint hogy a Pápáktól ki adatott Oklevelek
édes Hazánkban igen nagy számmal találtatnak;
–( 125 )–

ugy szintén a Püspököknek, Prépostoknak, 's


más Apáturoknak; nem különben a Hiteles-he
lyeknek, mint a Káptalanoknak 's némelly Iton
venteknek pecsétjeik.
167-ik §. Az Hirályi pecseteknek több, 's kü
lönbbfelesegeröl.

Hazánk' Királyjai, valamint különbbféle ne


mű Okleveleket adogattak ki, ugy szinte azokra
nézve több, 's külőnbbféle tulajdonságú pecsé
tekkel is éltek. Elég világosan szól e'ről Hollós
Mátyás Király III-ik Törvény-könyvének 8-ik Czik
kelyje (lásd az 1471. Eszt T. K.) a hol ez mon
datik: hogy a Magyar Országi Királyok öt féle
pecséteket használnak az Oklevelekre nézve ugy
mint: Arany-pecsetet (Bulla aurea); nem kü
lönben Kettős (Duplex) - Titkos (Secretum) Ri
rói (Judiciale) és Gyűrűs (Annulare) pecséteket,
Minthogy pedig az ezen pecsétekkel való élés
módját el mulhatatlanúl szükség tudni , ugyan
azért mindenikről külön lészen emlékezet.

168-ik §. Az Arany pecseteknek erejéről, 's


tulajdonságáról,
Az Arany-pecsétek által minekutána t. i. azok
keletbe jöttek volna, azok a Szabadságos-levél
formában ki adott Oklevelek erősítettek meg,
mellyek nagyobb tekéntetűek voltak. Illyenek vol
tak, p. o azon Oklevelek; mellyek által, a Fő,
's Orökös Ispányságok,Vezérségek, Vajdaságok,
vagy más egyéb nagyobb Hívatalok, 's Tisztsé
gek ajándékoztattak. a) Valamint szinte azok is,
mellyek által némelly Püspökségek, Prépostsá
gok, vagy Apátságok fel álítattak. b.) 's a' t. Kü

- -
\
–( 126 )–
lönben ezen Arany-pecséteknek szinte csak az az
erejek volt, a melly a keletbe jött Kettős-viaszk
pecsétnek, s néha meg is történt, hogy ugyan
azon Oklevél két párban egyik Arany , másik
Függő viaszk pecsét alatt adatott ki c)
a) Illyen Arany-pecsétes-levél által tette I-ső Lajos
István nevü Testvérét Erdélyi Vajdának, 's a' t.
b) Hasonló Arany- ecsétes-levél által álította fel 1II-ik
Béla 1193 ba a' Fehérvári Heresztes Barátok Kon
ventjét. - -

c) II ik Geisa 1156 iki Oklevelében mondja : perprae


sentes Privilegii paginam sanciri constitui, er re
gii impressione sigilli tam aurei , quam cerei totius
regni assensu stabiliri feci“ 's a' t. Tud. Gyüjt,
1619, IX. Köt. 75. lap.
160-ik §. A Királyi Hettös-pecsetnek erejéről,
's tulajdonságáról Magyar Hazánkba.
Millyen légyen, 's mikor jött légyen keletbe
a Királyi Kettős-pecsét, azt már elébb eléggé
meg magyaráztuk; itten tehát csak a'nak erejé
ről, 's tulajdonságáról lészen emlékezet. A Hi
rályi Kettős-pecsétről, melly régenten sigillum
autenticum , privilegiale , 's majns nevezettel
is díszeskedett, sokan a ) olly vélekedésbe vol
tak, hogy azok csupán csak az Adomány, (Do
natio) 's nem más Leveleknek, a'kor t. i. midőn
már a'; jószágba való Be-iktatás (Statutio) meg
történt, vagy is az, az Ellentmondásoktól meg
tisztítatott Szabadságos-levél formában (in for
ma privilegii) való ki adására, 's meg erősítésé
re szolgáltak; és hogy a'dig azon pecsét alatt az
Adomány-levelek Szabadságos-levél formában ki
sem adattak, minek előtte a jószágba való Be
iktatás meg nem esett, vagy leg alább minek
előtte valamelly Káptalantól tudósítás nem véte
-

*
(-
-
–( 127 )–

tett az ajándékozandó jószágnak miben léte fe


lől. b) Azt azonban nem kelletik tartani; mivel
mindenek előtt a Hirályi Kettős-pecsét alatt nem
csak az Adomány-levelek, hanem más egyéb
mint: a Jószágos-cseréről való; a Fő-vesztő
hatalmat tárgyazó; a Királyi-zálogos ; a Szol
gazágból, 's Jobbágyságból fel-szabadító; né
mely Meg-újjító, vagyis Erősítő-levelek; az Or
szág Gyűlésének Végezései, 's több a félék is
adattak ki Szabadságos-levél formában. Valamint
azt sem kelletik hinni: mintha az Adomány-le
velek csak Be-iktatás után ; hanem azonnal is
mindjárt adattak ki Szabadságos-levél formában.
e) A Királyi Kettős-pecsétek tehát olyan pe
csétek, mellyek a' Királyi Szabadságos-levél for
mában ki adandó Leveleknek meg erősítésére
szolgáltak; következésképen mind azon Királyi
Levelek, mellyek Királyi Kettős-pecsétet visel
nek, valóságos Szabadságos-leveleknek (Litterae
privilegiales) méltán neveztethetnek.
a) Valamint ISTVANFFI után PRAY GYÖRGYis (de
sigiliis ) 's másók is.
5) Igy Erzsébet Királyné Hun László Hirály Felesé
ge bizonyos Adomány - Levelébe eképen szól: „ Ve
rum quiá de qualitate et circumstantiis ejus , nobis
veritas non constabat ad plenum, nec vellemus
nostrae Donationis titulo vacillare, - pleniorem no
titiam ejusdem villae – religiosis viris – nostris li
teris dedimus in mandatis, qui nobis totius terrae
qualitatem , et circumstantias in suis literis rescri
pserunt in haec verba,, 's a' t.
c) Arván szülőtt László Hirálynak 1453-iki Hunyadi
János részére kiadott Oklevele leg elöbbször is mind
járt Szabadságos formában adatott ki. SPIESS.
Aufklär. a 267. lap. -
–( 128 )–

170-ik §. Egyeb megjegyzések meg a Hettős


pecsetekről.

Szükséges a Kettős-pecsétekről még e kö


vetkezendőket meg jegyezni:
1-ör Nem csak a Királyi Kettős-pecsét alatt
adattak ki Szabadságos-levél formában Okleve
lek; mivel minekelőtte a Királyi Kettős-pecsétek
keletbe nem voltak (II-ik András üdejéig, lásd
az 194-ik §.) több Királyok is adtak ki egyes füg
gő pecsét alatt is, Szabadságos-levelet ; üdővel
pedig, midőn a Kettős-pecséttel való élés szűn
ni kezdett, hasonloúl elő fordúlnak több Sza
badságos-levelek, mellyeken csak egyespecsétek
szemléltetnek; sőt a mi több: a Káptalanok, 's
Ország Birái hasonloúl több Szabadságos-leve
leket osztogattak a nélkűl, hogy azokat Hettős'
pecsétjeikkel erősítették volna, mivel azok Ket
tős-pecsétet soha sem használtak.
2-or Nem is minden Kettős, hanem csupán
a Királyi Kettős-pecséteknek a) volt az a tulaj
donok, mellyek szerént azok az általok meg erő
sített Leveleket azonnal Szabadságos-levelekké
tették; mivel voltak több Királyfiaknak is Kettős
pecsétjeik, még is azok alatt mint már valódi
Királyok semmi Oklevelet Szabadságos formá
ban ki nem adhattak. b)
5-orA XIV. Századtól fogva a Kettős-pe
csétek ritkábban kezdettek használtatni mint az
előtt; mellyre való nézve már a'tól az üdőtől
fogva az ugy nevezett Titkos-pecsétek alatt is
születtek Szabadságos-levél formában Oklevelek,
's már Mátyás Király alatt több Szabadságos
levelek csak Titkos - pecsétet viseltek. Egészen
azonban a Kettős-pecsétet számkivetni nem le
hetett, ellent álván, a'nak Hazánk több Törvény
czikkellyei c.) ugy anyira: hogy még a F. Au
StT131
–( 129 )–
striai Házból való Királyok, mint I-ső Ferdinánd,
's több utána következő Királyok alatt is adat
tak ki Kettős-pecsét alatt némelly Oklevelek. Igy
még II-ik Rudolf is 1605-ba azon Oklevelet,
mellybe a Tárnok-széki Törvények foglaltattak
Kettős-pecséttel ékesítette fel. Hasonlóúl I-ső
Leopold is emlékezik némelly Leveleiben a Hiet
tős-pecsétről; sőt a' mi több némellyek még VI.
Károlynak kettős pecsétjéről is tesznek emlékeze
tet. Egyéb eránt pedig jól lehet nem éppen le
hetetlen kivált Hazánk Törvényei szerént, hogy
mai napig is ne adassanak ki Kettős-pecsét alatt
Oklevelek, mindazáltal azok most igen kevesen
^ találkoznak; sőt meg halálozván Gróf Battyányi
Jó'sef Esztergomi Ersek az általa mint Kanczel
larius által őriztetett Királyi pecsét is Hanczellá
riájáról el vitetett, s azt az utána következő
Érsekek sem nyerhették mind e koráig is viszsza.
Vagynak azonban még a mostan dicsősségesen
Országló I-ső Ferencz Királyunknak is Rettős
pecsét alatt kiadott kivált Czímeres-levelei (Ar
males.) - - • -

1-er Itten, midőn a Kanczelláriusoknál lé


vő pecsétről szólunk, megjegyzésre méltó az is:
hogy midőn a Kanczellariusoknál lévő pecsét
- alatt valamelly Oklevél ki adatott, a kétséges
kedéseknek, s ne talántán történhető csalárdsá
goknak el távoztatására nézve is szokásba volt a'
Nádor-Ispánynak az Ország Bírájának, vagy más
Püspököknek is pecsétjeit a Királyi pecsét mel
- lé függeszteni ; d) ezen szokás azonban mihe-.
lyest a Királyok magokat az Okleveleknek alája
kezdették írni, mint szükségtelen elenyészett.
a) Ide értetődnek az Uralkodó Királynéknak is, va
lamint azon Hirály fiaknak is, kik valamelly Országnak
valóságos Királyai voltak, Kettös-pecsétjeik.
Diplomatika. II. Dar. I
–( 130 )–
5) TT. HORVÁTH ISTVÁN Ur (Tud. Gyüjt. 1819.
VIII. Höt. 99. lapján) midön azt álitja : hogy a'
Kettös-pecsét nem teszi a Patens vagy is Nyilt-le
velet privilegiálissá, a menyiben azt érti az alatt:
hogy a Nyilt oklevelek, minthogy mind a stilusra,
mind egyébre nézve különböznek a Szabadságos,
vagy is Privilegiális-levéltől, ha mindjárt azokra
Kettős-pecsét függesztetne is, még is azon Kettös
ecsét azon Nyilt - leveleket, Szabadságos - levelek
# nem változtathatná , kérdést szenved a dolog;
mivel más részről tudjuk hogy az Oklevelek leg in
káb a rajtok lévö pecséttöl veszik törvényes ereje
ket, de különben , e're alkalmasint példát sem le
hetne találni. Ha pedig az Kettös pecsét alatt nem
érti a Rirályi pecsétet, hanem más egyéb Hiettős
ecséteket, ugy hódulok részemröl is a tisztelt Ur'
" álításának, a'nyival is inkáb: mivel IV. Bélá
nak azon példa gyanánt fel hozott Oklevelei, a Hi
rályi Kettös-pecséteket nem érdekelhetik, meg lé
vén már ez elött mondva : hogy Béla Király, mint
valóságos Király , egy darab üdeig azon, Kettős
pecsétjével élt, mellyet mint még Királyfi használt.
Azon fel hozott Okleveleken tehát nem vólt Királyi,
hanem mint Királyfi által használt Kettös - pecsét,
mellyel valóban Királyi Szabadságos-okleveleket nem
is adhatott, (Egyeztesd a pecsét nyomók változta
tásáról szóló S. c) jegy alatt.
c) Nevezetesen az 16o9: 73-iki 1751: 3. 's több Tör
vényczikkelyek. Valamint szinte az Esztergomi Ér
sekek is sürgették több izbe a Kettös-peeséteknek
használtatását) (HEVENESSI H. 1. Tom. LI NNN.
– PÉTERF1 in Conciliiis R. H." P. II. pag. 287.
d) 'Sigmond Király egy 14o1-iki Oklevelet e'képen
végzi : ,, Verum quia idom Dominus Joannes Ar
chiepiscopus Strigoniensis, nostri Cancellariatus
fungitur officio, et honore, apud guem utrumque
par majoris sigilli nostri authentici habetur, pos
set forsitan eacunde nonnullus hae* itationis scrupu -
lus, et nodus ambiguitatis oriri , et generari, ad |
removendum igitur, et tollendum cuiuslibet haesi
tation is , et aubietatis nodum, et scrupulunn , prae
*entes sigilli nostri majoris, et authentici duplicis
munimine roboratas , sigillis authenticis fidelium
nostrorum, Magnificorum virorum, Dominorum »
#
– 151 )–

Detrici Bubek de Pelsewcz, Regni nostri Hunga


riae Palatini , nec non Comitis Frank , filii con
dam Konyao Bani de Zeurin Judicis Curiae nostrae,
penes idem sigillum nostrum authenticum, hinc in
de appensis, fecimus communiri, in fidem , et robur
firmitatis omnium“ 's a' t.

171-ik §. A Királyi Titkos-pecset nevezetnek


* több fele értelméröl, 's azon pecsetnek
törvényes tulajdonságáról.

Ugy látszik, mintha a Titkos-pecsét neve


zet (sigillum secretum) régibb Királyaink alatt
nem tett volna valamelly különös pecsét nemet;
mivel némellyek szerént, régenten nem volt ta
lán olly Királyi pecsét, mellynek Secretum, vagy
is Titkos nevezét, nem adatott volna: és pedig
értetődtek a Secretum, vagy is Titkos-pecsét ne
vezet alatt nem csak az ugy nevezett Bírói, (Ju
diciale) a) hanem a Gyűrűs Királyi pecsétek
is; b) sőt némellyek szerént néha a Kettős-pe
csét is Secretum nevezettel diszeskedett; c) az
Arany-pecséteknek pedig ollykor ollykor Secre
zius, és Solemnius sigillum nevezetek is tulaj
donítattak. d) Régenten azonban a Titkos-pe
csét vagy is sigillum Secretum ugyan egy lehetett
az ugy nevezett Gyűrűs-pecséttel (sigillum annu
1are) következésképen a' Secretum nevezet alatt
1eg inkáb a Gyürűs Királyi pecséteknek kellett
értetődni; mivel tudva vagyon, hogy Gyűrűs
pecsétjeiket Királyaink leg inkáb a magok tulaj
don titkos dolgaikba használták, 's a szerént
azok méltán Titkos-pecséteknek is neveztethet
tek, ugyan csak Secretum nevezetet viseltek kül
ső Országon is a Gyűrűs-pecsétek. (GATTERER
IElementa pag. 268.) Meg szaporodván azonban Iv-ik
a” XIV. Század táján a Királyi pecséteknek szá- *"*
3-ik
ma, a Titkos-pecsét bizonyos pecsét neme lett; szan.
- - 1 -
–( 152 )-
/ •

's az alatt adattak ki több féle, valamint leg ín


káb a Per ujjító (Novi Judicii) Paramcsolatok,
a Vásár-tartás', a Vám-szedés szabadságát tár
gyazó; valamint azok az Adomány-levelek is, mel
lyek nem Szabadságos-levél formában adattak ki,
's több a félék. Üdővel pedig midőn a Titkos
pecséteknek tekéntetek nagyobbodott volna, a'
Kettős-pecsétnek is törvényes tulajdona a Tit
kos-pecsétekre ruháztatott által, 's a'tól az üdő
től fogva több Szabadságos-leveleket már az ugy
nevezett Titkos-pecsétek láttatnak erősíteni. Mél
tán kérdésbe jöhet azonban, ha valyon azon Ok
levelek, mellyek a'ba az üdőbe, midőn még a'
Kettős-pecsét keletbe volt, az ugy nevezet Tit
kos-pecsét alatt, és pedig Szabadságos-levél for
mában adattak ki, valóban a Szabadságos-leve
lek közé tartozzanak é vagy sem? következéské
pen ha tulajdoníthatnak é azon Oklevelek örö
kös Törvényes-igazat, vagy sem? és ez a nyival
is inkáb kérdésbe jöhet, mivel tudva vagyon,
hogy az Oklevelek leg inkáb a rajtok lévő pe
csétektől veszik a magok Törvényes erejeket,
's tulajdonokat; már pedig az 1409-iki 75-ik Tör
vény-czikkely szerént is a Titkos-pecsétek alatt
a'ba az üdőbe leg inkáb csak a Perujjító (No
vi Judicii) Parancsolatok születtek, mellyeknek
Szabadságos-levél formában nem kelletett ki a
datni; valamint szinte azon Törvény-czikkely
szerént az is bizonyos: hogy még a'ba az üdő
be a Kettős Királyi pecsét tökéletesen nem
számkivettetett, sőt még az 1751-iki; 5-iki T.
Cz. is sürgette a'nak keletét. -

a) IIlyenképen Hollós Mátyás, 1471-iki Oklevelén lé


vő Birósági pecsétjét Titkos nevezettel illette e'ké
pen: „qua propter hanc nostram judicialem decla
rationem, sententiam , et pronunciationem - testa,
mur eandem plane fuisse – In cuius rei memoriam
–( 155 )–
firmitatemque perpetuam duo exemplaria sigilli no
stri secreti pendentis munimine roborata fieri jus
S1mus, - - -

b) Valamint szinte a nevezett Mátyás Király 1487-iki


Oklevelében Gyürüs pecsétjét Titkos nevezettel ru
házta fel illy formán: „harum nostrarum , quibur
propter absentiam majoris secreti sigilli nostri an
nulare secretum sigillu • • nostrum jussimus oppri
mi.“ Illyenképen IV. Béla Királynak 1266-ik Okle
velén
tetett,
lévő Gyürüs-pecsétje is secretumnak nevez -

c) T. PRAY GYÖRY (de sigillis) a'nak meg bizonyi


tására hogy a Kettös-pecsét is néha Titkos-pecsét
nek neveztetett, fel hozza Hollós Mátyás 1459-iki
Oklevelének. ezen szavait: „praesentes concessimus
litteras nostras pendentis, et authentici secreti si
gilli nostri guo ut Rex Hungariae utimur , muni
mine roboratas“ Azon példából azonban eléggé nem
világos: ha vallyon Hollós Mátyás azon pecsét ne
vezet alatt a Hettős, vagy pedig a valóságos Tit
kos-pecsétet èrtette ? mivel már a mondott Király
több Okleveleit csak Titkos-pecsétjével erösitette;
mellyre való nézve nem merem álitani , hogy a'
Kettős pecsétnek is valamikor Titkos nevezet tulaj
donitatott volna. -

d) II-ik András. 1217-iki Oklevelében Arany pecsét


jéröl e'képen emlékezik: „omnia privilegia – se
cretioris , et solennioris sigilli, videlicet aureae
bullae munimine confirmaremus",

172-ik §. A Bírói Hirályi pecsétröl Csigillum


- Judiciale.)
A Bírói Királyi különös pecsé-nem a XIV.
Századnál alég viheti fellebb születése korát, s
régenten az Árpád Nemzetségéből való Királyok
alatt a Fejedelmi Királyi Egyes vagy Kettős- a) ,
pecsétek vitték véghez ezen pecsétnemnek köte
lességét. T. PRAY GYORGY (de sigillis) a Ki
rályi-Fejedelmi-pecséttől különböző Bírói-Kirá
lyi-pecsétet csak 11 ik Ulászló Király 1500-iki Ok
–( 154 )–
viu levelén lévő Bírósági-pecsétjén vett észre; melly
Tábla pecséten ezen körűl írás: „Sigillum. Judiciale.
"" serenissimi. Domini. VVladislai. Regis.
8zam » - - • 2. .
Hun
garie. Bohemie. Dalmacie. Croacie" olvasta
tik; a' honnét is a nevezet Tudós azt tartja, hogy
csak a most emlétett Király üdejébe különböz
tetett meg a Bírói-pecsét, a más Királyi pecsé
tektől. Különben a Bírói-Királyi pecsét mai üdő
ben a Bírósági Királyi Személyes Helytartónál
(Personalis praesentiae in Judiciis Locumtenens)
tartatik, 's az alatt adatnak ki a Király nevébe
némelly Királyi parancsolatok, 's holmi kissebb
tekéntetű dolgok. -

a) T. PRAY GYÖRGY (de sigillis) álitya, hogy lá


! tott volna bizonyos bajvivással végződő dolgot II. ik
András 1229. és IV, Béla 1259-iki Kettős-pecsétjeik
kel meg erösitve; a Bírói-pecsét helyett lévő E
gyes-Fejedelmi pecsétnek nyomára pedig Kun Lász
ló 1276-iki Oklevelébe akadott, a' hol ez monda
tik: „in cuius rei memoriam , et firmitatem, prae
sentes literas nostrns , authentici sigilli nostri, quo
ut Rex Hungariae in Judiciis utimur , munimine
roboratas duarimus concedendas**

175-ik § A Királyi-Gyáras-pecsétról.
Hogy a' Királyi - Gyűrűs-pecsét régenten
ugyan egy lehetett az ugy nevezett Titkos-pecsét
teÍ, a'ról már, midőn a Titkos-pecsétről szólot
tunk némelly részben emlékeztünk. Itten tehát
szükség még tudni, hogy a Királyi-Gyűrűs-pe
csét már IV-ik Béla Királynak is némelly Okle
veleibe elő fordul; a' honnét méltán következ
tethetni, hogy azokat már régi Királyaink is hasz
Iv-ik nálták, részemről azonban régibb Gyűrűs-pecsé
"" tet Robert Károly pecsétjeinél, mellyeket PRAY is
"" (de sigillis) le metszetett, nem láttam. Külön
-
–( 155 )–
. : 1 -

ben a mint már máskor is mondottuk a Kirá


lyi-Gyűrűs-pecsétek régenten Secretum, vagy is
Titkos nevezettel is ruháztattak fel, és minek
utána a pecsétek neme meg szaporodván a*
Gyűrűs-pecséttől különböző Titkos-pecsét neme
is lett volna az ugy nevezett Titkos pecséttől va
ló különböztetésre nézve a Titkos-pecsétek Se
cretum majus a Gyürűs-pecsétek pedig Secre
zum annulare nevezettel is ruháztattak fel a )
Egyéb eránt a Gyürűs pecsét alatt több Közön
séges Oklevelek is születtek, de többnyire ollya
nok, mellyek azután ismét a Királyi-nagy-pecsét
alatt ki adattak, 's a'zal a Királyok csak leg inkáb
is különös dolgaikba éltek, 's máig is a'ra hasz
nálják azokat.
a) Lásd a' .Titkos pecsétről, a b) jegy alatt mondot
takat. "

17h-dik §. Hány fele pecsétekkel éltek a Ma


gyar Országi Királynek?

Hazánk Királynéi, ha az Arany-, 's az ugy


nevezett Bírói-pecséteket ki veszszük, ugy szol
ván mindnyájan szinte a'nyi, 's ollyanféle pe
cséteket használtak, a menyivel , 's a' milye
nekkel Hazánk Királyai éltek. Ugyan is a me
nyire az pecsétek közűl némellyek az üdő vi
szontagságainak ellene álhattak, világosan kitet
szik, hogy Királynéink az ugy nevezett Fejedel
mi-, 's Kettős-pecséteken kivűl, az ugy nevezett
Tittkos-, 's Gyűrűs-pecsétekbe is gyöngyörköd
tek. Millyen tulajdonságuak lehettek azon pecsé
tek? a következendőkből némű némű részben
ki fog teszeni. - -

**
–( 36 )–
175-ik §. A Magyar Országi Királynek pe
csetjeinek tulajdonságokról, 's törvenyes e
rejekről leginkáb az Adomány-levelek
re nézve.

Minthogy | Hazánk Királynéi meg lehetős


számmal lévő Oklveleket osztogattak ki, ugyan
azért szükség tudni: ha vallyon azoknak pecsét
jeik alatt ki adott Adomány-levelek tulajdonita
nak é olly erős 's örökös Törvényes-igazat, mint
Hazánk Királyáié, vagy sem? Mellyre való néz
ve mindenek előtt azt kelletik meg jegyezni, hogy
Hazánk két féle Királynékat tartott régenten hű
séges kebelébe. Voltak tudniillik szűletett Magyar
Királynék, vagy is ollyanok, kik mint Magyar
Királyi vérből számozott Koronás Fejedelmek
uralkodtak :. kővetkezésképen a kiket a Ma
gyar Korona egyenesen illetett; voltak ismét ol
lyanok, kiket mint idegen Királyi vérből szár
mozottakat a Magyar Korona egyenesen nem
illetett, hanem a Magyar Királyné nevezetet
csak Férjek után viselték. Az első rendbélíekből
édes Hazánkban csak hármat esmérünk, t. i.
Máriát I-ő Lajos Leányát, Sigmond Királynak
pedig Feleségét ismét Érsébetet Sigmond Ki
rály Leányát, Albert Királynak pedig Hitessét;
és a nem régiben dicsősségesen országlott Maria
Theresia Királynét ; a többi Királynék pedig a'
most emlétetteken kivűl mlnd a második osz
tályba tartoznak. A mi tehát a szűletett, 's ural
kodó Királynékat illeti: azok szinte a'zal a Tör
vényes-igazzal vagy is. Jussak birtak, 's pecsét
jeik is szinte olly tulajdonságúak voltak, mint a'
valóságos Királynéknak pecsétjeik, 's ugyan azon 3

módon adhattak ki Okleveleket, mint tulajdon


Férjeik; sőt a mi nagyobb nem példa nélkűl va
*

* -
–( 137 )–

ló dolog, hogy minekelőtte az uralkodó Király


néknak Férjeik meg nem koronáztattak, 's a'
szerént még Magyar Királyoknak lenni el nenr
esmértettek, semmi Királyi Adományokat nem
tehettek Feleségeiknek meg egyezések, s helybeha
gyások nélkűl: a) méltán tehettek, azonban azok
nak Feleségeik Éérjeknek akaratjokon kivűl is; b)
minekutána pedig az illy Királynéknak FérjeikMa
gyar Királyokká koronáztattak, szinte egyenlő
szabadsággal birtak Feleségeikkel az Adomány Le
\
velek osztogatásában. A mi a mengyegző által
lett Magyar Királynéknak az Adomány-levelek'
osztogatásában való szabadságokat nézi: vala
mint ezeknek pecsétjeik olly törvényes) tulajdon
ságokkal nem birtak, mint a Királyoké, ngy A
domány-leveleket sem osztogathattak mindenfé
le Jószágokról. Szűkség tehát ezekre nézve min-,
denekelőtt tudni: hogy a Királynéknak két fé
le Jószágaik voltak, az egyik féle t. i. az volt,
melly a Koronához, vagy is a Királynésághoz
tartozott; másikféle pedig az, mellyett a Király
nék. Férjeiktől ajándékba kaptak, vagy pedig tu
lajdon pénzeken, sőt akármiképen is magok
nak szerzettek, s ezen Jószág már a Királynék'
tulajdon személyéhez ; nem pedig a Királyné
sághoz tartozott. Ez igy lévén : ezek a Király
nék szabad tetszések 's akaratjok szerént egyéb
Jószágokról Adomány - levelet nem osztogat
hattak , mint azokról , mellyek tulajdon sze
mélyekhez tartoztak , következésképen a tulaj
don sajátjok is volt; c) a Királynésághoz tarto
zó Jószágokat pedig valamint néha azokat is,
mellyeket Férjektől ajándékba nyertek, Férjek
nek meg egyezések , 's helyben hagyások nél- -
kűl d) senkinek el nem idegeníthették. Egyébe
ránt a Jószágok ajándékozásában, a Királynék is
szinte azon szokást követték a mit a Királyok,
– 158 )–
*s néha a késsőbbi Királynék az előbbeni Hi
rálynéknak, e), sőt némelly Királyoknak is „f) A
domány-leveleiket megújították, 's meg is erő
sítették ; valamint szinte ' némelly Okleveleket
nagyobb bizonyságnak okáért tulajdon pecsétjei
ken kivűl, mások pecsétjével is megerősiteni ki
vánták; g) de vagyon ollyan példa is, hogy né
melly Okleveleket csak a Hanczellarius pecsétjé
vel ruházták fel. h) \ *

a) Ki tetszik ez 'Sigmond Király 1386-iki Oklevelé


nek szavaiból: „Volumus, et praesentibus nihilo
minus promittimus praemissam nostram donatio
nem, per dictam Dominam Mariam Reginam , Con
sortem nostram charissimam , quando cum eadem
fuerimus constituti , litteris suis mediantibus fa
cere confirmari , et roboraris quoad plenum“ 's a' t.
b) PRAY de sigillis 's a' t. 89. l. »
e) Agnes Királyné egy 1321-iki Oklevelébe már Apá
cza korába ezen szavakkal jelenti ki azt, hogy az
általa el ajándékozott Joszág nékie tulajdon pénzen
vett sajátja volt légyen: „attestamur per praesentes,
quod praefatam possessionem Neueydel alio nomi
ne Zumbathely vocatam, sine omni contradictione
eminus propria cum pecunia ab eo , cui dictus quon
~ dam dominus Ladislaus Rex Hungariae donaverat
2 in perpetuum" 's a' t.
d) Mária IV-ik Béla Királynak Felesége a Férje ál
tal tulajdon személyének ajándékozott Jószág eránt
való szorúlt hatalmát egy 1265-iki Levelébe e ké
pen fejezi ki: „quamdum terram nostrhm – de gra
cia Domini Regis NOBIS , et non REGINA TUI
donatam – ad Domini Regis consensun de pleni
tudine nastrae gratiae contulinus , dedimus et do
navimus“ 's a' t A Hirálynésághoz tartozó Jószá
gok el ajándékozásában, közönségesen minden Hi
rálynék határok közé voltak szorítva, 's azokat a'
Férjek , 's néha az Ország Nagyainak meg egyezé
sek nélkül el sem idegeníthették,
e) Igy erösitette meg Fenenna Királyné is egy 1291-iki
Oklevelében MáriaKirályné IV. Béla Feleségének: Ok
levelét,, Nos autem praenotatas hrivilegial** /itteras
–( 130 )–
ejusdem Dominiae Mariae consideranter , esse non
abrasas non abolitas – praedicta duo privilegia –
in tenorem praesentium de verbo ad verbum inseri,
redigi, et transcribi facientes, in signum approba
tionis, et ratificotionis nostrae, praesentis scripti
patrocinio, et dupplicis sigilli nostri appensione,
nihilominus fecimus in perpetuum commi!niri“ 's a' t.
f) Igy erősítette meg Ersébet Hirályné is 1751-be tu
lajdon fiának I-ső Lajos Hirálynak Oklevelét: „Nos
igitur voluntatem et consensum nostrum – vigore ,
praesentium attribuimus – in quantum nostra ju
risdictio Reginalis ad ea se eatendit“ 's a' t.
g) Er'sébet Királyné egy 1442-iki Okleveléba így szól:
»»In cujus testimonium praesentes nostras Litteras ,
nostro , ejusdemque Domini Legati, item Reveren
dissimi in Christo Patris, Domini Dionysii Car
dinalis , Archiepiscopi Strigoniensis, ac memorati
Micolai Bani, et Stephani de Bathor sigillis con
signatas duaimus concedendas“ 's a' t.
h) Igy Mária Királyné egy 1385-iki Oklevelébe e ké
pen szól: „praesentes – propter absentiam sigillo
rum nostrorum – sigillo Domini Valentini Episco
pi Quinque ecclesiensis Cancellary nostri – praevie
jussimus consignari. datum in Visegrad." 's a' t.

176-ik §. A Király fiaknak pecsétjekről, 's a


zoknak törvényes tulajdonságokról leg
inkább az Adomány-levelekre nezve,
/

- Hogy az Királyfiak, kivált az ugy nevezett


Ifiabb Hirályok Egyes-, 's Kettős-viaszk-pecsé
teket használtak, azt már ez előtt emlétettük. Hány
féle pecséteket használhattak azonban mind ösz
veséggel azon Királyfiak, a tőlök fent maradott
pecséteknek kevés száma miatt világossan nem
tudhatni? Nagyobb kérdés az: ha vallyon volt
é a Királyfiaknak az Adomány-levelek osztogá
tásába olly hatalmok mint a valoságos Magyar
Királyoknak? Mellynek megfejtésére nézve mél
tó tudni: hogy a mint már más izben is némelly
*
-
- /
–( 140 )–

részben emlétett, a Királyfiak két félék volták, t.


i. voltak ollyanok, kiket a Magyar Rorona egye
nesen illetvén, még Atyjok éltébe megkoronáz
tattak, 's az Országot is Atyjokkal meg osztoz
va birták, és ezek Ifiabb Királyoknak (Reges
Juniores) hívatattak; mások ismét ollyanok, kik
Királyfiak voltak ugyan, de se meg nem koro
náztattak, sem pedig Atyjokkal az Országot fel
osztva nem birták, hanem meg elégedtek né
melly Tartományoknak Herczegségi vagy Vezér
ségi (Duces) czím alatt való kormányozásával. Az
első rendbeli Királyfiakból csak kettőt ápolgatot
Hazánk hűséges kebele, t. i. IV. Bela, és V. István
Ifiabb Királyokat; a többi Királyfiak pedig a'
második osztályra tartoznak. A mi tehát az ugy
nevezett Ifiabb Királyokat nézi: azok szinte ural
kodó Atyjokkal egyenlő hatalommal birtak, kö
vetkezésképen pecsétjeik is hasonló erőben lé
vén Atyjokéhoz, azok alatt Adomány, 's egyéb Le
veleket is ugyan azon szabadsággal osztogathattak,
Minthogy azonban VERBOCZY.II-ik R. 14. Czím
jébe azt jegyzi meg. V. István Királyról: hogy a'
most emletett Királynak azon Levelei , mellyet
Ifiabb Király korába kiadott törvényes erőn ki
vűl valók, ha csak azok ugyan csak általa való
ságos Király korában meg nem erősítettek; IV-ik
Béla Királyról ellenbeu semmi ollyas meg jegy
zést nem tesz, sőt azt álítja; hogy ezen Király
nak minden Levelei törvényes erővel birnak, vi
*x-
lágosan következik, hogy V. Istvánnak, csak az
általal valóságos Király korában meg erősített: IV
ik Bélának pedig mindenféle, akár mint Ifiabb,
akár pedig mint valóságos Király által kiadott
Okleveleik a Törvény előtt tekéntetet érdemel
nek. A mi a többi Királyfiakat nézi: ugy látszik,
hogy azoknak szinte volt valami olly tulajdon
saját; de nem a Királyfisághoz tartozó, hanem
–( 141 )–

pénzen, vagy akár mi módon szerzett Jószágaik


mint a Királynéknak , következésképen , hogy ,
azok szinte valamint a Királynék az a' féle saját
Joszágaikat telyes szabadsággal el is ajándékoz
hattak; a) de egyéb Jószágoknak el ajándéko
zására semmi szabadsággal sem birtak. Egyéberánt
nem volt idegen dolog a Királyfiaknál is néha az
Atyjoknak, vagy más Királyoknak, 's más Király
fiaknak is Adomány - leveleiket meg újjítani, 's
f/ A- -

erősíteni. b) * *

a) Ki tetszik ez IV-ik Béla Király 1229 iki Okleve


lének ezen szavaiból: „Inspeximus tenorem privi
legii reverendi patris nostri, Illustrissimi Andreae
Regis Hungariae, in quo continebatur, quod cha
rissimus Frater noster, rea Colomannus , posseg
sionem guzamdam – justo venditionis titulo , scili
cet mille marcis comparatam , Demetrio Magistro,
filio Sykisd et per eum haeredibus – perpetuo ju
re contulit possidendam.“ 's a' t. •

b) Példa e're a többi számtalanok között István I-ső


Lajos Királynak Testvére a' ki 1551-ben a nevezett
Királynak 's Er'sébeth Királynénak Okleveleit meg
erösitette ezen szavakkal: „Nos itaque – memo
ratam Donationem Ducali auctoritate habentes gra
tam, utique et acceptam, sigilli nostri pendentis
appositione autentici, seu majoris, fecimus commu- -
niri.“ 's a' t. / -

177-ik §. A Magyar /Vemesek pecsetjeiröl,


es a /Vádor Ispányoknak , pecsétjeikről
rövideden. - -

TT. SCHVVARTNER MÁRTON Ur szerént


a XV. Század előtt ritka Magyar Nemes élt tu
lajdon pecsétjével: jól lehet pedig a kételkedésen
kívül vagyon, hogy még az emlétett üdő szakasz
előtt is voltak nemelly nagyobb rendű Nemesek
nek, mint az Ország Zászlóssainak, a Fő-Ispá- VI-ik
nyoknak")'s egyebeknek tulajdon pecsétjeik; azo-a, «SZ a II4
–( 142 )–

kon mindaználtal valamelly Nemzetségi Czime


reket, mellyek firól fira a később maradék ál
tal is használtattak volna, 'Sigmond Király űde
je előtt nem igen szemlélhetni. Ha azonban az
Ország Rendei közűl némellyek használtak is
pecséteket, azok, vagy csupán valamelly alha
tátlan, 's változandó czifraságokat ábrázolnak
magokban, vagy ha azok közönséges, 's hiteles
pecsétek voltak, a Rirályi pecsétek közé szinte
ugy, mint mai nap a Királyi Biroi-pecsét tartoz
tak. Ugy lehet tehát vélekedni, hogy a régi
Magyar Nemzetségeknek a Magyar Királyok között
leg előbbször'Sigmond Király adott Nemzeti Czi
mereket, a ) mellyet a'nyival is inkáb hinni lehet,
mivel a nevezett Király a Czimerek osztogatásá
hoz való Törvényes -igazat, mint régenten a'
Méltoságoknak, 's tiszteltetéseknek gazdag kút
fejét, egyedűl magának tulajdonitotta. b) De nem
is kevéssé szaporodott az általa Rirályi jövedelem
kivált a'ba az üdöbe , midőn a fényes Kon
stancziai Gyületkezetbe több Országoknak a ko
riban jelen lévő Fő Méltóságai, 's Rendei; vala
mint sok Magyar Nemesek is Nemzeti Czimereik
kel mintegy tündökleni 's az által magokat meg
különböztetni kívánták. A tól az űdőtöl fogva
pedig a Nemesi pecsétek mind jobban 's jobban
szaporodtak anyival is inkáb, mivel az azokkal
való élés naprol napra szükségessebb lett. Egyéb
eránt meg lehet jegyezni, aztis: hogy régenten
a Nádor-Ispányok a közönséges dolgokba két
féle t. i. Nagyobb, 's Kissebb pecséttel éltek c)
a) TT. SCHW. M. Ur legrégibbnek esméri azon Czi
meres-levelet, mellyel 'Sigmond Király 14o1 ikbe
Sz. György Mártir napján Jánost Semsey Demeter
fiát László nevezetü Testverének a Törökökkel va
ló csatában történt el estéből eredett szomorú kör
nyülálásaiba meg vigasztalni kivánta (Lásd HATO
–( 145 )–
NA Histor. Crit. RR. Hung. Tom. XI. pag. 519
–21.

b) PUTTER 1STVAN &oecimen juris publici, et gen


tium medii ae vi. Göttingae. 1784. 184. lap. Itten
még azt jegyzi meg. TT. SCHW: M. Ur, hogy ő
látott volna már lüheni Nádor - Ispánytól 1366. ki
adott Czimeres-levelet is a' mellyet a' nevezett Ná
dor Ispány I-sö Lajos Király engedelméből oszto
gatott.
e) Miklós Nádor-Ispány bizonyos oklevelében eképen
szól : „duo paria litterarum nostrarum unam vide
licet – anno Domini 1354. majori sigillo emanata
rum – reliquum vero, – minore sigillo nostro hie
Budae confectarum commissionalium“ 's a' t.
*) Azon pecsét Miklós Báné, és ezen. Körüs-írást fog
lalja magába: Sigillum Magistri Nicolai.
178-ik §. A Vármegyek petsetjeiröl.
A Vármegyék között mindenek előtt első
volt Sűmegh Vármegye, melly II-ik, Ulaszló Ki
rálytól 14o9-ben különös Szabadság-levél mellett
a) tulajdon Czímert, 's pecsétet nyert. Illyen pe
csétbéli szabadságot kelletet kérni a Királytól az
1550-iki 62-ik Törvény-czikkely rendelésénél fog
va a többi Magyar Országi Vármegyéknek is. b)
Mellynek következésében Hont Vármegye még
azon Ország-Gyülés folyamatja alatt 155o-be 12
ik Febr. tulajdon Czimerének, 's pecsétjének Ura
lett (BEL MATYAS /Votitia Hungariae novae.
IV. K. 555. l.) A fellebb mondott üdő előtt te
hát a Vármegyék tulajdon Czimeres pecsétek
nélkűl lévén, a' ki adott Levelekbe (mellyek kö
zött részemről is a XIV. Századnál regibbet nem
szemlélhettem c)) az All-Ispányok', 's a' Szolgabi
rák pecséteikkel éltek d) olly formán, hogy az All
Ispányoknak pecsétjeik többnyire közép helyet fog
laltak, a Szolgabiráképedig vagy négy szeg formá
ba. vagy néha csak sorba egymás mellé is hely
heztettek. De ezen pecsétlés modja igen terhes

/
–( 14 )–
volt, mivel változást szenvedvén a Tiszti-kar, a'
pecséteknek is hasonlóúl változni kelletett. Melly
nek eltávoztatására Szepes Vármegye minek
/

elötte még 1505-ba II-ik Rudolftól tnlajdon Czi


mert, 's pecsétet nyert volna, a Vármegye ne
<*. 3 * > Ar> :-*
vét négy szótagokra e szerént: SEMPU, s) USM)
- - - - +

fel osztva, mind anyi kisded pecsét nyomokra vé


sette, 's a szerént azon pecsétnyomók a Szolga
birák gondviselésére bizatatván, a'nak űdejébe
a Vármegye által kiadandó Irományokra hasz
náltattak e) olly formán ; hogy a négy kisded
pecséték néha egy nagyobb körbe nyomtatva
lenni látszatnának. Ugyan ezen szokást követték
Marmaros, és Ugocsa Varmegyék is (Comitatus
Maramarus, Comitatus Ugocia) 's azon kis
ded pecsétjeiket TT, SCHW. M. Ur szerént má
ig is használjak a'zal a különbbséggel mindazon
, hogy azok mostanában nem a Szolgabírák,
hanem a bévett szokás szerént vagy az All-Is
pány”, pedig a Fő-jegyző gondviselésére vagynak
bizatatva. Marmaros Vármegyét azonban a Tiszt.
Urnak azon álitása nem érdekelheti, mivel az em
létett Vármegye még 1748-ban csináltatott ma
gának tulajdon pecsétnyomót, mellyet a'tól az
űdőtöl fogva alkalmasint használja is, a mint azt,
a pecsétnek esem Körűl-irásából: SIGILLUM
COMITATUS MAHAMA HOSSIE/VSIS 1748 :
elég világosan láthatni. Egyéberánt II-ik Josef
1787-ba: 1-ő Sept. a Vármegyék pecsétjeit meg
változtatta, 's azon tulajdon Czímeres pecséte
ket az Ország Czímerét, 's a' Vármegye nevét
magában foglaló pecsétekkel felcseréltetni paran
csolta; de a mellyeket csak mintegy két Eszten
deig használtak a Vármegyék, mivel a Magyar
-
Országi Karok 's Rendek sürgetvén azon régi tu
lajdon Czímeres pecsétnyomóknak visza adatatá
- sát,
– 145 –
sát, azok 1790-be Bőjt-elő-havában a Várme *
gyéknek ismét visza adattak.
a) SZEGEDI in Decretis et vitis Regum Hungariae,
gui Transilvaniam postederunt. -

b) Azon Törvény-czikkely eképen szól : Praeterea ,


statutum est; ut pro evitandis diversis inconvenien
tiis, quae hactenus saepe numero in Comitatibus
contigerunt, propter incerta , ignotaque sigilla :
inposterum in singulis Comitatibus, sub uno sigil
lo, litterae nomine Comitatus expediendae, ez be
nigna concessione Regiae Majestatis expediantur :
guemadmodum fit in Comitatu Simigiensi. 's a' t.
Egyéb eránt az élről szóló Oklevelet láthatni PRAY
nál de vigillis 85. 84. lap. -

e) Régibb ollyan formán ki adott levelet nem lát


hattam, mint Hont Vármegyének (Comitatus Hunten
sis) 1317-be ki adott Levelét, mellynek elején a'
két All-Ispányok név szerént; a Szolgabírák pedig,
mint szokásba volt, csak általjában emlétettek.
d) Régenten a Vármegyéktől ki adott Levelek e'ke
pen kezdödtek: „Nos V. vicecomes, vagy Wiceco
mites, et quatuor, vagy csak et Judices Wobilium
Comitatus N. vagy de Comitatu N. damus pro me
moria 's a' t. Minekutána pedig azon pecsétek tulaj
don Czimeres pecsétekkel fel cseréltettek volna, a'
ki adandó Levelek, már nem az All-Ispányok', 's
Szolgabirák nevei, hanem a Vármegye neve alatt
készittettek e'képen p. o. Nos Universitas Nobilium
de Sárcs damus pro memoria , quod – ea hibait
nobis litteras quasdam adjudicatorias antecessorum
Vice-Comitis et Judium Anno I545. modo antiguo
sub quinque sigillis emanatas et confecta*“ 's a' t.
Ollyan öt pecsétek le vagynak ábrázolva WAGNER
nál in Diplomaiario Sarosiensi. 281. lap. -

*) Lásd BEL in Prodromo Hungariae antiquae, et


novae. 83. 84. lap
*) Lásd a Vármegyék”. pecsétjeinek ábrázolatját a
Cerographia Hungariae czímü könyvbe. -
Diplomatika II. Dar K
* *

–( 146 )–
179-dik §. A' Hirdlyi, ès Mező-Párosoknak pes
esetjeikről, 's némelly pecsét-változtatásokról,
Legrégibb példájàt a pecséttel való élésre
adatott engedelemnek, vagy is szabadságnak mu
tatja II-ik András Királynak az Erdélyi Szászok”
részére 1224-be ki adott Oklevele; a) mellynél
üdejére nézve nem sokkal ujjabb a Szepesi Szá
szok Egyetemjének adatott pecsétbeli Szabadság
levél. b) A Magyar Országi Királyi Városok kö
zöt pedig elsőnek tartatik Hassa Várossa , ki
1500-be I. Lajos Királytól pecsétbeli szabadságot
nyert; c) jól lehet kétséget sem szenved, hogy
az emlétet Város az előtt is, valamint más Vá
rosok is őnkényes czifraságú pecséttel éltek lé
gyen. Szinte azt lehet tartani, hogy Buda Fe
hervár , Pest, Sopron , Poson 's mások is mint
régi Királyi Városok elég korán juthattak a tu
lajdon Czimeres pecsétekhez, azoknak pecsétje
ik azonban Hassa Várossáét korokra nézve alég
ha felűlhaladhatják. A mi a Városok pecsét
jein való Felűl - irásokat illeti azoknak: némellyi
kén, valamint némelly Német Országi Városo
kén is, d) a pártfogói Szentnek képei, Tornyok,
vagy Kastélyok, Bástyák: némellyikén ismét a'
Magyar Országi Királyok Czimerei vagynak ki
vésve. Bártfa Várossának pecsétjén (a mint HA
PRINAI K. I. találtatik) Egyed; Fassa Város
sáén Ersébet; a régi Eperjes Várossának pe
csétjén Miklós: Szeben Várossáén Mihály Szen
teknek képei vagynak ábrázolva. Ő Buda Város
sa pecsétjén e) a Város tornyos bástyája rostélyos
VI-ik kapuval, 's ezen Körrülírással : SIGILLUM +
*** CivITATIS+ PETERI + BUDE/vSIS+ szem
*"lélhető. Ugyan illyen formát lehet szemlélni Pest,
Poson, homárom 's más Királyi Városok pe
csétjein is. Az Andegávi Királyi - Ház liliom Czi
: 1
–( 147 )–.
mere, Ó Buda, Kassa, Körmöcz és Libet
Bánya Városoknak pecsétjeit ékesíti, melly Czí
mert némelly Királyi Városok azon okból vise
Iik, mivel azt hiszik, hogy pecsétbeli szabad
ságokat az emlétett Királyi-Házból való Kirá
lyoktól nyerték légyen. Lőcse, és Szakolcza
Városok pecsétjein Kettös kereszt szemléltetik.
Buda, Besztercze és Hörmöcz Bánya Városok
nyolcz. kötölékes, vagy is keresztvagásos pai's
Czimerrel is diszeskednek. Pécs, Bela - Bánya
*s több Városok pecsétjei, nevezetjeikhez ha
sonló Czimert, vagy képmetszéseket ábrázolnak. E
gyéberánt szükség meg jégyezni, hogy a Magyar
Országi, Városok között némellyike Kettős-pe
csétel is élt. lllyenek Esztergom Várossának is két
rendbéli Kettős-pecsétjei, mellynek egyikét PRAY
(de sigillis) | közönségessé tett; a másikának
pedig valoságos, pecsétnyomója a Magyar Nem
zeti Museum ritkaságai között őriztetik, Neve
zetes továbbá a Városokról az is: bogy némelly
Városok szinte változtatták, ha a szükség ugy hoz
ta magávhl, pecsét-nyomóikat. Példa lehet e're
Sópron Várossa, melly is 1540-be Károly Király
tól nyert engedelem mellet, újj pecsétet csinál
tatván, az alatt az ócska pecséttel fel ruházott
minden Leveleket azon Esztendő' Karácson Un
nepéig meg erősíteni kívánt f) **

a) EDER Comment, de initiis juribusgue Saxonum


Transilv. 14o. 100. lap. -

b) A Szepesi Szászoknak már az 1286-ik Esztendő


röl való tulajdon Czimeres pecsétjekkel fel ruhá
zott Oklevelek is találtatott. Hihetö tehát hogy a'
pecsétlés szabadságát az emlètett Szászok, még a'
mondott üdö elött nyerhették, (Egyezt, a hármas
hegy Czimerről szóló S. és WAGNÉR Analecta P.
H. p. 205. A Szepesi Káptalan pedig ugyan azon
Szászoknak 1367-iki Levelen lévő pecséteket e'ké
Pen irja le: „Sigillo praedictae Terra- Scepus *
K 2
–( 148 )–
- : capsula pergameni dependens in cera nigra , in cu
ius medio magna Turris apparebat , sigillatas.“
e) Ezen Czimert-tulajdonító-levelet, leg első Czime
res-levélnek tartja lenni T. SCHW. M. Ur édes Ha
zánkban.
a) HEINECCIUS m. k. 138. 41. lap.
e) Azon pecsét a Magyar Nemzeti Muzeum Könyv
tárába lévö 1378-iki Oklevelen függ.
Az a'ról szóló Oklevél Sopron Várossának Leveles
, tárába őriztetik. -

180. §. IV.emely Polgári, 's Köz-renden levő


emberek pecsétjeiről - -

VERBÖCZY I-ő Részének 6-ik Czimje sze


rént édes Hazánkban a csupa pecsétnek, vagy
Czimernek a Király által való ajándékoztatása;
valaminte más Országokba is a pecsétlés enge
delme senkit meg nem nemesit. Azon törvény
- hozásra okot szolgáltatott kétség kivűl a XV.
:: * Századba, 's leg inkáb II-ik Ulászló Királv ural
kódása'kora alatt a Polgári, 's némelly Köz-ren
dű embereknél is keletbe jőtt pecséttel való elés;
melly a' XIV XV. Századokba Kűlfőldönis elha
talmozott. a) Az a féle pecséteken való abrázo
lások 's Fellűlirások különben, csak szabad tet
szésűek , 's többnyire a tudományoknak, mes
terségeknek, vagy egyéb kézi-miveknek a mel
lyet t. i. ki ki folytatott, meg esmértető jegyei
voltak. b)
a) Neue Lehrg, der Dipl. VI. H. 145–48. §.
5) B0NA PÉTFRNFH VII. Henrik Császár Udvari
fő Orvossának pecsétjén az emlétett Orvos mejike
pe, jobb kezében tartott éjjeli edénye?, 's feje felé
be helyheztetett ki terjesztett szárnyú Sas madár
ral szemlélhetö. Neue L. G. d. Dipi VI. K. 148. §.
–( 149 )–

181-ik §. Az Egyházi személyeknek. 's külö


nösen a Pápáknak pecsétjeikröl.

A Pápáknak Okleveleikről, 's az azokon lé


vő pecséteknek materiájáról, vagy is műszeré
ről; valamint azoknak kötölekjeiről is már elébb
lévén emlékezet; ítten tehát csupán a pecsét vál
toztatásokról rővideden fogunk szólani.
A Pápák pecsétjeinek tehát, mellyeken vagy
Latán, vagy Görög Felűl-, 's Kőrűl-irások láttat
nak két féle nemei vagynak, mellyeket esmérni
minden Oklevél - Vi'sgálónak el mulhatatlanúl
szükséges, és pedig:
I-ő A /Vagyobb vagy is az ugy nevezett
Gyülési-pecsétek. (Bullae magis solemnes, seu
Consistoriales) és a Hissebb vagy is a Breve
nevezetű pecsétek (Bullae minores, Brevia) mel
lyeket a XV. Századba az ugy nevezett Halász
gyürü viaszk pecsétek (annulus piscatoris) vál
tották fel. Mind a két rendbeli pecséteknek Fe
lűl irásaik pedig négy űdő szakaszokra oszlanak.
1-ör A Pápák legrégibb pecsétjeinek elő
lapján egész IX LEO,XI. Századbeli Pápa űdejéig,
a ki az Okleveleknek ki adásában tett változta
tásokról igen nevezetes, azon Pápának neve, min
den számbeli meg különböztetés nélkűl, kinek .
Oklevelén a pecsét fűggött; a hátlapján, pedig
ezen szó: Papa szemlélhetők. Kivétetődnek ezen
rendszabás alól I-ső DEUSDEDIT Pápának pe
csétjei, mellyeknek elő-lapján a jó Pásztornak
áló, 's két juh közé helyheztetett talpképe, a'
feje mellett elő fordúló A.Q. Görög betükkel; a'
hát lapon pedig ezen Felűl-irás Deusdedit Pape
szemléthetők. Ismét I. PAL+Pápa, (+ 767. ) ki
is első volt ugyan a Pápák között, a ki Péter,
és Pál Apostoloknak fej-képeit pecsétjén hasz-,
málta, őtet azonba egész IX. Leo Pápa üdejéig
- -( 150 )–
az utána következő Pápák közűl e be a részbe
egyik sem követte. -

2-orIX. Leo Pápától fogva egész II-ik URBAN


Pápa uralkodása koráig az az: 1040, fogva 1087
ik Esztendeig a Papák pecsétjein mind a két
féle Felűl-irások változtak. Ugyan is IX. Leo Pá
pának 1049-iki Levelén lévő ón pecsétnek egyik
lapján Péter, és Pál Apostoloknak kőrrel bé ke
ritett, 's egy hoszas kereszttel egymástól el vá
lasztott fejképei, azoknak tetejébe helyheztetett
S. PA. S. PE. betükkel látszatók; a másik ol
dalán pedig ezen Felűl irás: Leo PP. szemlélhető.
Ugyan azon Pápa 1o52-iki pecsétjének elő-lapján
ismét a Leo név ezen számbeli meg különböz
tetéssel VlIII: a hát-lápján pedig ezen czim Pa
pa ki tetszhetők; mind a két oldalon pedig a be
tűk liliom virág forma metszésekkel vagynak egy
- mástól különözve. Ezen most le irt pecsétbeli
Felűlirások nemei mindazáltal nem mindég
tetszettek a következendő Pápáknak is. Bizo
nyitjak azt a mindjárt Leo Pápa után követke
ző II-ik VICTOR. Papának on pecsétjei; mel
lyeknek egyik oldala, MABILLON szerént Sz.
Péter Apostolnak mejj-képét mutatja olly for
mán, mintha bal ki terjesztett kezével a felhő
böl nyújtott kulcsot akarná meg fogni, ezen Fe
]űlirással: „Tu pro m e navem liquisri suscipe
Clavern"; a másik oldala pedig Róma Várossának
kapuját, 's keritését, mellynek tetején A UH EA az
alján pedig ROMA szavak szemlélhetők ezen Kö
rül-irással: VICTORIS P. P. II. abrázolja. Ismét
X ISTVAN (1057–1058) Pápának pecsétjén a'
nevezett Pápanak, vagy talán inkáb Péter Apos
tolnak Pápai ruhával diszesített képe a fellegbe
előtte meg jelenő Megváltó előtt térdepelve,
kezébe egy Keresztet tartva, 's bárányjait legel
–( 151 )–

tetve ezen Körűl-irással: „ Si diligis me Petre,


pasce agnos meos" láthatók. Továbbá II-ik
Miklós, és II-ik Sándor Pápáknak pecsétjeik. II-ik
Victor Pápa pecsétjeitől, leg inkáb az előfordu
ló Felűl-irásokra nézve különböznek; és pedig
az elsőnek pecsétjein ezen Szent-irásbeli mondás:
„ Tibi Petre dabo claves regni coelorum"; a'
másikának pecsétjén pedig ezen mondás: „ Quod
nectis nectam, quod solvls Petre resolvam „
olvashatók. Ezen kivűl ezen utóbbi Pápa pecsét
jének hátlápjain nem Roma Várossa, hanem az
emlétett Pápának neve, 's czimje ezen számbe
Ii meg különböztetéssel II. szemlélhetők.
5-szor II-ik Urbán Pápától fogva VI. CLE
MENS Pápa üdejéig vagy is 1087 fogva 1542
ikig a Pápák pecsétjeinek elő – lapja Péter, és vm.
Pál Apostoloknak hoszú Hereszttel el választott, 1,
's azoknak tetejébe helyheztetett S. PA. S. PE.3. szám
betűkkel való fejképeit mutatja; a hátlapja pedig
az uralkodó Pápa” nevét ezen czímmel Pápa e'-
képen: PP. 's számbeli megkülönböztetéssel tűn
teti a nézők szemeibe. Ezen mostan le írttól
azonban különböznek a nevezett Urban Pápa'
némelly pecsétjei előlapjokra nézve, mellyeken
csak hoszas Kereszt, a nevezet Apostoloknak ké
pei helyett, ezen szavakkal: „ S. Petrus. S. Pau
lus“ ki tetszhetők." -

1-er VI. Clemens Pápától vagy is az 1542-ik


Esztendőtől fogva a Pápák pecsétjein lévő Fe
lűl-írások hasonlók a fellebbi pontban le írtak- \

hoz, a'zal a kűlönbbséggel mindazonáltal : hogy


már a kor némelly pecséteken a Pápák Nemzet
ségi Czímereiket is szemlélhetni. Egyéberánt it
ten megjegyzésre méltó még az is; hogy a Pá
páknak pecsétjein az Apostolok Elő-betűzött (si
gla) nevei, fmellyek előbbször ugyan egyenes fek
vő sorban helyheztettek, VI. SIXTUS Pápa üdejé
*
–( 152 )–

től fogva függőlegze szerént (# ) jelennek


AE

meg; XI. Clemens Pápa üdejébe pedig az alól


lévő A, és E. betűk tökélletesen számkivettettek.
II. A Halász - gyürü - pecset- (annulus pi
V-jk scatoris) az ugy nevezett Rövid, vagy is inkáb
Tábla Breve*) Oklevelekre és pedig veres viaszkra nyom
7. szám
va, egy, felébe helyheztetett meg lehetős vas
tagságú 'sinor borítékkal szokott használtatni.
Ezen pecséten Sz. Péternek képe halász köntös
be öltöztetve, az uralkodó Pápának nevével, 's
zímjével szemlélhetö. Különben ezen pecsét-nem
régenten (XVI. János Pápa által) a nagyobb te
kéntetű Oklevelekre is használtatott. IV. Clemens
Pápa ismét, ki is 1265-be 25. Febr. iktattatott bé
hívatalába, azon Halász-gyűrűs-pecséttel csupán
az Atyafiaihoz, bocsájtott Leveleibe, 's írásaiba,
mellyekre nézve a következendő Pápák tulajdon
Czímeres pecsétjeiket használták, élt; a XV. Szá
zadba pedig, vagy talán valamivel elébb is az
ugy nevezett Rövid, vagy is Breve, Oklevelekre
kezdett használtatni (IV. L. der Dipl. VI. K. 180.
§.) Meg jegyzésre méltó továbbá ezen pecsét
nemrői az is, hogy aztat a Római Tanács szok
ta minden ujjonan bé-iktatott Pápának által ad
ni, 's mihelyest a Pápa meg halálozik, az azon
nal öszve szokott töretetni. Ugyan csak illyen
formán cselekesznek a Pápák Nagyobb-ércz pe
csétjeknek azon oldalával, vagy lapjával is, melly
re a meg halálozott Pápának neve volt be vés
ve. A Pápáknak mostan le írt pecsétjeiktől kü
lönböznek a Kardinálisok”, Koncziliumok , vagy
is Papi Gyülekezeteknek pecsétjeik, mellyekről
itten értekezni nem egészen szükséges. -

Egyéberánt meg kívántató dolog még azt is


tudni: hogy a Pápáknak pecsét nélkül való Ok
*
–( 155 )–
leveleik is fordulnak elő. Illyenek a Bullae mo
tus proprii nevezet alatt elő forduló, vagy is az
Onkenyes-Oklevelek, mellyeket semmi pecsét,
hanem leg inkáb csak a Pápáknak, néha az Ok
leveleknek homlok lapján, néha ismét azoknak
alján előforduló alá-írások erősítenek Az e féle
Oklevelek a XVI. Századtól fogva meg lehetős
számmal jelennek meg, 's többnyiréezen beszéd
formákat: „placet, motu proprio, et ita man
damus ; fiat motu proprio; placet , et ita
mandamus" 's a' t. foglalják magokban.
*) Az ugy nevezett Breve vagy is. Rövid Oklevelek
nek Breve nevezetje nem az Oklevélnek rövid vol
tától veszi eredetét, mivel azok közül némellyike
hoszu foglalatjára nézve némelly nagyobb tekénte
tü Okleveleket is meg haladja, vagy legalább a'ba
a részbe aeoknak nem igen enged. A pecséten ki
vül tehá" az üdö - itiadás, 's más egyéb mondások
vagy beszéd-formák azok, mellyek az on Okleveleket
egymástól meg különböztetik.

182-ik § A Magyar Országi Érsekeknek, 's


Püspököknek pecsétjeikről.

Hogy a Magyar Országi Érsekek, 's Püspö


kök már a XI. és XII. Századokba tulajdon pe
csétekkel éltek légyen, kétséget sem szenved. Szük
ség pedig tudni: hogy azok két féle t.i. Kissebb,
vagyis Gyűrűs, és Nagyobb pecséteket használ
tak; az elsővel különös dolgaikba; az utóbbival
pedig nagyobb tekéntetű dolgokba éltek. A mi
a Nagyobb pecséteket, mellyek régenten köz
hitelességűek voltak, illeti: azokon a Püspökök
a Királyok példájaként egész méltóságba hely
heztetve, Püspöki süveggel, 's pálczával, néha
Evangeliomos - könyvel is fel ékesítve kivánták
magokat ábrázoltatni , 's ugyan azért ezen pecsé
tek némelly Oklevelekbe Pápai pecséteknek is
– 154 )-

(sigilla Pontificalia) neveztettek. a) Különben


azon pecsétek többnyire hoszas gömbölyeg for
májúak voltak, melly, minthogy azokon a Püs
" ritkábban ülve, hanem inkáb álva , jobb
ezeket az áldásra kiterjesztve jőnek elő, alkal.
Ima tosabb lehetett a kerekded gömbölyű formá
nál. Illyen formájú volt Rolandus Veszprémi
Püspöknek is 1226-iki pecsétje; mellyen az em
létett Püspök álva, Püspöki-süveggel fel ékesít
vI-ik ve, jobb kezét az áldásra kiterjesztve; bal kezé
Tábla be pedig Püspöki-pálczát tartva, ezen Körűl-írás
10-ik l:
szám. S3 „Rolandus. Dei. Gratia. Vesprimiensis.
Episcopus" jelenik meg. Egyéb eránt a Püspö
kök képei a XIV. Század vége felé, de inkáb a'
XV. Századba pecsétjeikről el enyészni kezdet
tek , 's azok helyet vagy valamelly pártfogói
Szentnek képe , a Püspökök Nemzeti czíme
reikkel egyesitve; vagy pedig a Nemesi tulajdon
Czímer , kinek kinek méltóságához képest a'
Papi Czímerrel együtt használtattak. A nak, pe
dig hogy a Püspökök valaha Kettős-pecséteket
használtak volna, semmi nyomát nem tapasz
taltam. | -

* a) Példa e're János Esztergomi Érseknek 1418-ik Ok


levele, mellyben ezek olvastatnak : „praesentes
concessimus annulari sigilii nostri, quo de prae
*ente propter pontificalis carentiam utimur“. Nem
különben Rozgon Péter 1430-iki Oklevelébe igy
szól : in cuius rei memoriam – litteras nostras
privilegialiter confectas, propter carentiam sigil
/i nostri pontificalis , nostro annulari, et fratrum
nostrorum de Capitulo sigillis fecimus impendenti
communiri. Az illy pontificalis, vagy is Pápai pe
csétek tehát a Püspökök által kiadott Szabadságos
levelekre használtattak, a mint azt ezen utóbbi Ok
levél szavaiból elég világossan láthatni.
*) A Magyar Országi Püspökök több pecsétjeiknek
példányaira akadhatni a' Magyar Nemzeti Museum
– 155 )–
Pénz gyüjteményei között, valamint szinte a 142-ik
S. emlétett könyvekbe.

185-ik §. A' Magyar Országi Prepostoknak,


's Apátoknak pecsetjeikröl rövideden.
Valamint a Püspökök, ugy az Apáturok,
's Prépostok, sőt Külföldön a' Fejedelem-Aszo
nyok is az Apátságok, vagy Konventek', 's a' Káp
talanok pecsétjeitől különböző pecsétekkel éltek
kedvelt Hazánkban. Az Apátok pecsétjein szinte
valamint a Püspökökén leg inkáb azoknak ké
péi többnyire áldás-adásra alkalmaztatott kezek
kel, vagy ismét valamelly pártfogói Szentnek ké
pe fordulnak elő; a mi pedig a Prépostokat il
- leti: azok szinte elég korán használtak tulajdon
pecséteket. Elég légyen itten Akus nevű Budai
Prépostnak 1257 iki pecsétjét elő adnom; mel
lyen egymás mellé helyheztetett kulcsok, 's azok
mellet két felől a Holdnak szarvai közé helyhez
tetett Csillagok ezen Körűl-irással: S. Magistri.
Akus. Prepositi. Budensis,, szemlelélhetők.
194-ik §. A Káptalanok, 's Honventek hite
les-pecsetjeinek regisegeröl. -

Hogy a Magyar Országi némelly Káptalanok


már a XII. Század eléjén tulajdon pecséttel bírtak
légyen, bizonyságot tesz a'ról az Esztergomi
Káptalannak azon 1121-iki pecsétje, melly PÉ
TERFINEL (in Conciliis Heg. Hung) le vagyon
rajzolva. De ha vallyon birhattak e' a'ba az üdő
be a Káptalanok, 's Konventek pecsétjei olly hi
telességgel mint mai üdőben? Vagy pedig bir
hattak e' a Kaptalanok 's Honventek még a fel
Hebb emlétett üdő előtt is hiteles-pecséttel ? 's
1
–( 156 )–
tehettek é már a'ba az üdőbe is,azonnal minden
féle Levél-kiadásokat, 's ki-küldettetéseket? nem
eléggé bizonyos. Némellyek azt álítják, hogy jól
lehet a Káptalanok 's Konventek már Sz. Lász
ló, 's leg inkáb Kálmán Király üdejébe kezdet
tek használni pecséteket, és jól lehet a Haza
fiak Leveleinek őrzése már a XII. Századba is
reájok bízatatott, az Orök-be-vallásoknak előttök
való véghez vitelére mindazonáltal csak II-ik An
drás' üdejébe hatalmaztattak meg. Hazánk Tör
vényei között, kivált a Törvénybe- idéztetésre
meg kívántató Káptalan, 's Konventbeli bizony
ságoknak régi keletét már II-ik András 1231-iki
21-ik Törvény-czikkelyje is bizonyítja. Részemről
pedig csak anyit mondhatok: hogy a Káptalan
beli Levél-ki-adásoknak, következésképen a Káp
talanok hiteles-pecsétjeinek is leg régibb nyo
mait a XII. Század vége felé tapasztaltam. De
e'nél valamivel előbbi üdőre mutat az Esztergo
mi Káptalannak egy más nagyobb 1141-iki hite
les-pecsétje, mellyet csak ugyan PÉTERFI m. k.
le metszetett. • • * : -

185-ik §. A' Káptalanok , 's Konventek: pe


- csetjeiken látható Felül irásokról.
A Káptalanoknak 's Konventeknek hiteles
pecsétjeik (mellyek mindenkor viaszkon nyoma
tattak ki) mindenféle t. i. kép, vagy ábrázat, 's
betű beli Felűl, 's Körűl-írásokat foglalnak ma
gokban. Az azokon lévő Képbeli-felűl-írások több
nyire a Boldogságos Szűz Máriának, vagy vala
melly pártfogói Szentnek, Királyoknak Püspö
köknek, 's fő Apátoknak képeiket ábrázolják.
Igy az Esztergomi Káptalan fellebb is emlétett
Nagyobb-pecsétje az Esztergomi Érseket, 's Ha
zánk' Királyjátálva képzelteti olly formán: mint
* ~ * » *
–( 157 )–
ha az Esztergomi Érsek a Király fejére Koronát v1-ik
akarna tenni. Csak ugyan az, Esztergomi Kápta-,"
lan Kissebb - pecsétjén Sz. Albertnek mejjképe v".
Püspöki süveggel fel ékesítve jelenik meg. A ,8.Tabda
szám
|
Nagy Váradi Káptalan 1545-iki Nagyobb - pecsét
je Sz. László Királyt, koronázott fővel, Királyi v-i,
pálczával, 's arany almával fel czifrázva egészT***
öve aljáig ábrázolja. Ismét a Nagy Váradi Káp-""
talannak egy más tojás formájú ; valamint a'
Győri, 's Váczi Káptalanok, 's a' Thuroczi Kon
ventnek kerekded pecsétjeik a Szűz Máriát a' -

kisded Jésust kezébe tartva mutatják. A Pan- *

non-halmi Sz.. Márton Konventjének egyik pe- - -


csétje Saigho Benedek Fő-Apáturnak képét Püs
öki köntösbe burkolva ábrázolja. A Vesprémi
áptalan egyik pecsétje Sz. Mihály Archangyalt
a pokolbeli sárkányon álva; a Bácsi Káptalan -
régi Nagyobb pecsétje pedig Sz Pál Apostolt kép
zeltetik. 's a' t. , -

*) Lásd e're a 142. §. mondott könyveket.

186-ik §. A Káptalanok', Konventek pecset.


jeinek formáikról, s azoknak függö, 's
ragasztott pecsétjeikról.

A Káptalanok, 's Konventek, a mint már


máskor is emlétetett mind kerekded, mind pe
dig tojás, vagy is hoszas gömbölyeg forma pe
cséteket használtak. Tojás formájúak voltak leg
inkáb némelly Káptalanoknak, valamint a Budai,
Bácsi, Kalocsai, 's más Káptalanoknak is Kissebb
pecsétjeik. Illyen tojás formájú a N. Váradi Háp
talannak mostani pecsétje is. Illyenek a Szentmai
Konventnek, a Sibenici Káptalannak pecsétjeik
's a' t. Egyéberánt a Káptalanok, 's némelly Kon
yentek valamint függő, ugy ragasztott pecsétek
-
–( 158 )– –
kel is éltek. A Függő-pecsétek a Szabadság-le
vél formában ki adott; a ragasztott pecsétek pe
dig a Nyilt, 's Zárt-levelekre nézve használtattak,
187-ik §. Hányféle pecséteket használtak a'
Híáptalanok, 's Honventek regenter; ? s mi
tulajdonsággal birtak azok ?
Jól lehet az Oklevél-esméret-tudományának
ezen része még e'dig tökélletesen ki nem merít
tetett, kívántam mindazáltal e'be a részbe is né
melly meg kívántató észrevételeket élő adni. A'
mi tehát a Káptalanokat illeti: azok mindnyá
jan ugy szolván két féle t..i., /Vagyobb, 's his
sebb hiteles-pecsétekkel éltek. A Nagyobb pe
csét, melly sigillum, privilegia le, 's majus ne
vezetekkel is díszeskedett, rend szerént a Sza
badságos-levelekre használtatott; a Rissebb pe
cséttel pedig, melly sigillum minus, vagy m2
, moriale nevezetekkel különböztetett meg, rend
szerént csak a Nyilt, 's Zárt-levelek ruhaztattak fel.
Nem éppen lehetetlenség azonban hogy találkoz
hatnak ollyan Nyilt-oklevelek is, mellyekre a Kis
sebb pecsétnek hiányossága, vagy nem léte mi
att ollykor ollykor a Nagyobb-pecsét is tétetett,
a) valamint viszont is; ezt mindazáltal a Káp
talanok s Konventek Okleveleikben szorgalma
tosan ki jelentették. Már minthogy, a mint ezen
könyvnek első 's ezen részeiben is mondatott,
édes Hazánkban csupán a Szabadság-levél for
mában ki adott Oklevelek tulajdoníthattak vala.
kinek álandó, örökös , 's meg másolhatatlan
Törvényes-igazat, a Nyilt, 's Zárt-oklevelek pe
dig soha sem, és mint hogy az Oklevelek kivált
régenten leginkáb a rajtok levő pecsétektől vet
ték a magok törvényes erejeket, 's tulajdonsá
–( 159 )–
gokat, szükségképen következik: hogy a Kápta
lanok pecsétjei között csak a Nagyobb-pecsét
nek volt az a törvényes tulajdonsága, melly sze
rént az alatta Szabadságos-levél formában kiadott
Oklevelekbe foglalt Törvényes-igazat meg örö
kősitse 's álandóvá tegye; a' Kissebb pecsét pe
dig csak a kissebb tekéntetű dolgokra, 's leg in
káb csak a'ra szolgált, ne hogy a bennek fog
lalt dolog felejdékenységbe menjen a'dig is; mig
len a környűlálás ugy hozván magával az azok
ba foglalt dolog Szabadság-levél formában által
tétetődne; 's ugyan azért az méltán csak sigil
lum memoriale, nem pedig privilegiale, vagy
más nevezetekkel ruháztatott fel. A Káptalan
beli pecséteknek ezen kétféle nemei az Okleve
leknek Végfoglalatjaikból néműnéműképen ki
tetszenek ; részemről pedig akadtam nyomára
ezen különbségnek a Nagy pecséteken: az Esz
tergomi, 's N. Váradi Káptalanoknak régi pe
csétjein, mellyeknek elsőjén ezen Körűlirás S. "
/Majus. Capituli. Strigoniensis. Ecclesiae …,
az utobbin pedig ezen még világosabb Körűl irás.
3, S. Maius. Capituli /Varadiensis. Ecclesiae. v-ik
Ad Privilegia, szemlélhetők. A Kissebbégek”
pe-"
csétekre nézve ki tetszenek ezen különbbs
az Esztergomi, Bácsi, Kalocsai, 's Nitrai Kápta- -
lanoknak régi Kissebb-pecsétjeiken ; mellyeken,
és pedig az elsőn ezen Hörűl irás „'S Minus. Ca- ";ik
pituli Strigoniensis. „ a másodikon ; S. Me"
moriale Capituli Bachiensis " a harmadikon:
S, Memoriale Capituli Colocensis, a negye
diken: „ S. Minus Capituli Ecclesie IVitrien
sis, láthatók. Az Egri Káptalannak 1585-iki Kis
sebb-pecsétjének romlotsága miatt csak ezen sza
vakat: S. Minus Capitu – vehettem ki. ..
A' mi a Konveneteket illeti: valamint azoknak
hiteles-helybeli-hatalmok leg inkáb a Királyi Ok
–( 100 )–

levelekbe határoztattak meg; ugy szinte azoknak


a pecséttel való élésre adott szabadságokat, s az
azokkal való élés modját leginkáb azon Oklevelek
ből lehetne ki tapogatni. A'digis tehát miglen ezen
dolog nagyobb világosságra jöhetne, méltó lesz
azokról megjegyezni: bogy a Konventek között
nem mindeniknek volt kétféle t. i. /Vagyobb
's Hissebb pecsétjek , hanem csak némelly
nagyobb Konventeknek, mint, p. o. a Fe
hérvári Keresztes Barátok; a Pannonhalmai Sz.
Márton” Konventjéinek b) s'másoknak is. Némelly
Kissebb Konventek pedig csak kissebb levél-ki
adásokat tehetek, 's ollyanok is voltak azok kö
zött, mellyeknek a Szabadságos-levél kiadásra
hatalmok sem volt, következésképen a Nagyobb
pecsétnek is hijjával voltak. Akadhatni ismét nyo
mára ollyan Konventeknek is, mellyek Szabad
ságos-leveleket, osztogathattak ugyan, de csak
bizonyos meghatározott mód szerént c) Ha te
hát a Konventeknek hiteles-helybeli hatalmo
kat csak valamenyire is ki tapogatni akarnánk,
szükség volna mindenek előtt tudni, hogy mel
lyek voltak a Nagyobb, 's mellyek a' Kissebb
Kenventek ? melly két féle Konventek, hogy
régenten valóban voltak, kétséget sem szenved,
a) Illyen forma példára mutat a N Váradi Háptalan
nak is 1347-iki Oklevele; mellyben ez mondatik:
„praesentes concessimus Literas nostras PATEM
TES , appositione sigilli nostri AUTHFAT/CI
communitas". Ertetődhetett azonban ez alatt a Kis
sebb pecsét is. . :
b) A Pannonhalmi Sz. - Márton Honventjének 1521
Oklevele a többi közt e'képen szól: „In cuius rei
memoriam firmitatemque perpetuam , has litteras
sigilli nostri MAJORIS quo utimur in privilegiis,
munimine roboratas – durimus extra dandas, Ézen
szavakból tehát világos, hogy ezen Konventnek két
féle t. i. Nagyobb , 's Hissebb pecsétje volt.
c) A'
*
-

–( 161 )– '
c) A pecséttel való élésnek bizonyos határok közé va
ló szoritatása jelét adja IV. Béla 1255 ik a Jászói
Honvent részére ki adott Oklevelében (Lásd ezen
könyvnek I-ő R. 9. §. Ismét HATONA VI. 229.)

188-ik § Nemely Káptala v • Konventek


többféle pecsétjeinek leírásáról, 's azokból
ki tetszö nemely pecset változtatásokról.

- Hogy a Káptalanok , 's Konventek majd


szolván mindnyájan, és pedig több izben
is változtatták légyen pecsétjeiket vagy is inkáb
pecsétyomoikat, az kétséget sem szenved. Ezen
részét mindazáltal az Oklevél-esméretnek mind
e'dig olly sűrű kőd boritja , hogy a'ba inkáb
csak tapogatnunk mint valamelly bizonyos, 's
bátorságos úton mennünk lehetséges.. Részem
ről Hazánk törvényeinek útmutatások után is
kivántam némelly Káptalanok', 's Konventek'
pecsétjeinek leirásáról, 's az e'ből ki tetsző pe
csét változtatásokról csekély töredékeket elő
adni.
A mi tehát némelly Káptalanokat nezi:
Az Esztergomi Káptalan a mint felebb
is emlétetett már 1121-be tulajdon, 's ezen Kö
rűl-irásos: „Sigilum Stgoniensis (Strigoniensis)
Capituli, pecséttel élt. Ezen pecsétjét. azonban
a nevezett Káptalan csak kevéssel azután mással
fel cserélte, 's már 1141-be más nagyobb formá
jú pecsétet használt; és, pedig ezen utóbbi pe-v1-ik
cséten az Esztergomi Érsek ollyan formában: ****
mintha a Király fejére Koronát akarna tenni,"
ezen Körűl-irással : „ S. Majus. Capituli Stri
goniensis Ecclesiae , jőn elő; kivűl pedig a Ki
rály képe mellet ezen Felűl irás: Hear Ungariae;
az Érsek képe mellett ismét ez: „Archiepiscopus
Strigoniensis" olvashatók. Használt ezen Nagyobb
Diplomatika II. Dar. L
–( 162 )–
pecsétjén kivűl az Esztergomi Káptalan Kissebb,
vI-ik vagy is Memoriale pecsétet is, mellyről az eléb
Tábla beni §. értekeztünk, 's a mellyem Sz. Albert ezen
****"Felűlirással: „ S. Adalbertus fordul elő.
Az Egri Káptalan ugy látszik hogy több
izben változtatta légyen pecsétnyomoját. És pe
dig mindenek előtt változtatta nem sokára a'
Tatárok által való el pusztittatása után; a mint
is ezen változtatást a nevezett Káptalannak azután
VI-ik
Tábla
csináltatott pecsétjéről eléggé által láthatni. Ugyan
4. számis azon a pecséten egy Sas madár ki terjesz
tett szárnyakkal, 's körmei közé fogott illyen
Felűl-irásos levelecskével, ,, S. Joannes „ 's ezen
Hörűl-irással: „ S. Capituli Agriensis Ecclesiae.
Post. Plagam, ki tetszhető. Ismét ezen Kápta
lannak, egy még 1256-ba keletbe lévő pecsétjén
csak ugyan a Sas madár semmi Felűl, hanem
ezen Körűl-irással: „ Sigillum Capituli Agrien
sis Ecclesiae S. Johannis „jelenik meg. Változ
tatta ugy látszik a nevezett Káptalan tulajdon
pecsétnyomóját az 1597-ik Esztendő táján is, az
azon Esztendőbe hozott 58-ik T. Czikkelynek ér
telménél fogva, a hol is az mondatik; hogy az
emlétett Káptalan ujjabb pecsét-nyomókat t. i.
nagyobbat, 's kissebbet csináltathat ugyan ma
gának, de a mellyek kissebb formájuak légyenek,
mint az előbbeniek. Továbbá akadhatunk ezen
Káptalan ujjabbi pecsét változtatására az 1600 ik
Esztendőbe is, melly pecsét, a Cerographia
Hungariae Irója szerént anyiban különbözik az
elébb le irttól: hogy ezen a Sas körmei közt lé
vő levelecskén Fenesi akkori Egri Püspöknek
neve, 's a pecséten ezen Körűl-irás: „ Sigil
lum Authenticum Capituli Agriensis, szemlél
hetők. De mint egy ellenkezésbe láttatik ezen á
lítással lenni azon tapasztalás, melly szerént az
Egri Káptalannak mostan is keletbe lévő pecsét
*/
–( 16 )–
jén ismét a Sas körmei között lévő levelen lát
szó S. Joannes Felűl iráson kivűl ezen Körűl
irás: „Sigillum Autenticum Capituli Agriensis
1699" olvasható. Ugy lehetne tehát itten véleked
ni, hogy jóllehet ezen utóbbi 's mostan is hasz
nált pecséten az 1690-ik Esztendő számláltatik,
ezen pecsét mindazonáltal valamivel későbben 's
a mondott Esztendő után készíttetett.
A IV. Váradi Háptalan szinte különbő
ző „üdőszakaszokban többféle pecsétekkel élt ,
melly csak a'ból is megtetszik, hogy ezen Káptalan
régi Nagyobb pecsétjének kerekded, a még mostan
is általa használt pecsétjének pedig tojás formá
ja vagyon. Használt ugyan régenten, és pedig az
1545. táján is ezen Káptalan tojás formájú pecsé
tet, de az azon Káptalannak Kissebb pecsétje
volt. A régi Nagyobb, és pedig 1558-iki pecsét
jén tehát a sokszor emlétett Káptalannak , Sz. „ ,
László Királynak övig való képe, ezen Körűl- "
írással: „S. Maius. Capituli /Varadiensis. Ec-4.szám
clesiae Ad Privilegia" esmérhető,
A Győri Káptalan pecsét változtatását el
árúlja azon Káptalannak 1270-iki Oklevele, (KA- .
PRINAI MSS. B. I. Nro XIX.) mellybe az em
létett Káptalan mondja: hogy csak ugyan ő álta
la, 's régi pecsétje alatt 1271-be ki adott valósá
gos igaz Oklevelét le másolta légyen. Millyen le
hetett ezen Káptalannak előbbeni pecsétje előttem
nincsen tudva. Különben pedig a nevezett Káp
talannak azon pecsétjén melly a Cerographia
Hungariae Czimű Könybe is elő adatik, a Szűz
Mária képe űlve, Jésust bal kezébe tartva ezen
Körűlirással: „ Sigill * Capituli Geuriensis t"
szemlélhető. - -

- A /Vitrai Káptalan Hissebbik pecsétje'


változtatásának nyomára találhatni a Gerogra
phia Hungariae czímű ***, a' hol is mon
- 2
–( 16l, )–
datik: hogy azon pecsétet, mellyen Szent Eme
ram Püspök ezen Felűlirrással: „ S. Emeramus,
's illyen Körűlirással: S. Minus Capituli Eccle
siae /Vitriensis, találtatik, az emlétett Káptalan
az elveszett csak ugyan Hissebb pecsétje helyett
készittette. - -

A Feszprémi Káptalan pecsétnyomója ugy


látszik, hogy többizben változást szenvedett.; és
pedig ezen Káptalannak régi 1524-iki Oklevelén
lévő pecsétje Mihály Arkangyalt koronázott fő
vel a pokol sárkányán álva ezen Körűl-írással:
„ Sigillum Capituli /eszprimiensis" ábrázolja.
Ismét az ezután következő, 's még 1410-be ke
letbe lévő pecsétje a kérdésbe lévő Káptalannak,
csak ugyan Mihály Arkangyalt, de már nem ko
ronázott, hanem csak körrel bé keritett fővel
sárkányon álva, ezen Körűl irással: „ Sig. – –
– Besprerniensis, mutatja. Ismét e'nél ujjabb
pecsétjén az emlétett Káptalannak, melly, ha nem
hibázom, alkalmasint az 1655: 85-ik T. Czikkely
rendelésénél fogva készíttetett, Mihály Arkangyal
egy hoszabb, lábaival fel felé fordított sárká
nyom álva ezen Körűl-írással: ,,Sigillum Capi
tuli VVeszprimiensis,, szemléltetik. Ezen most
le irtaknál egy leg ujjabb, 's már 1760-ba hasz
nált pecsétje a sokszor mondott Káptalannak
anyiban különbözik a többitől, hogy ezen ujjab
bon a Mihály Arkangyal lába alatt lévő sárkány”
fejének gömbölű formája, nyaka fél kör módra
bé görbűlve, a farkának vége pedig egészen fel
kunkorodva, 's bé hajtva láttatik. 's a' t.
A Pécsi Káptalannak négyrendbéli pecsétjét
volt szerencsém látni. Az egyik, és pedig 1244
iki kis formájú pecséten Sz: Péter Apostol álva
jobb kezében kettős kúlcsot tartva ezen Körűl
irással: „ S. Capituli Quinqueecclesiensis"
szemlélhető. A másik Nagyobb, s nagy formá
–( 105 )–
VI-ik
jú 1278-iki pecséten csak ugyan Sz. Péter Apos Tábla
tol űlve a két oldala mellet lévő S. P. (S. Petrus),
betűkkel, 's ezen Körűl-irással: „ S. Capituli
9uinque ecclesiensis , látható. A harmadik uj
jabb csak ugyan Nagyobb pecséten ismét Sz. Pé
ter űlve, bal kezébe könyvet; jobb kezébe kul
csot tartva, feje felett a Sz. Lélek galamb ké
pébelibegve, két oldalrólról S. P. P. A. (Sanctus Pe
trus Princeps Apostolorum) 's ezen Körűl-írássak
„ Sigil. Capituli. Ecclesiae Quinque – e c. Heg.
Hung. ki tetszhető. A negyedik 1529-diki 's al
kalmasint, ha nem hibázom, Hissebb-pecsét
jén az emlétett Káptalannak egy kettős kulcsot
tartó kéz ezen Körűl-írással: „S. Capituli Eccle
siae Quinque ecclesiensis, esmérhetö.
A Zágrábi Káptalan több különbbféle pe
csétjeinek jelét tapasztaltam. Az első ezek között
1189-iki régi fűggő pecsét melly Sz. István Ki VI-ik
Tábla
rályi Királyi székbe űlve, egyik kezébe arany 12-ik
almát, a másikba Királyi-pálczát tártva ezen Kö szá m.
rűl - írással: „ S. Capituli Sagrabiensis „ abrá
zolja. A másik 1297-iki csak ugyan Nagy függő
pecsétje az emlétett Káptalannak, a Szűz Má
ria képét, Jesust kezébe tartva egy előtte térdepelő
képpel egyetembe mutatja. A harmadik pecséten
ismét István Király négy oszlopok között űlve
szemléltetik. -

VI-ik
A Pasvári vagy is Szombathelyi Káptalan Tábla
1 1 -ik
nak egyik 1291-iki pecsétje Mihály Arkangyalt szám
egy sárkányon álva két oldalról helyheztetett
ezen Felűl - írással: „ Michael Archangelus, 's
ezen Körűl - írással: „ S. Capitult Ecclesiae
Castriferrei" adja elő. Egy másik pecsét is
mét, mellyet az emlétett Káptalan az 1587-iki
1,6-ik Törvény Czikkely rendelésénél fogva mind
járt más Esztendőbe csináltatott, csak ugyan Mi
hály Arkangyalt jobb kezébe kardot; bal ke
– 166 )–
zébe pedig mérő serpenyőt tartva, 's a pokol
beli sárkányon álva ezen Körűl-írással: „Sigillum
Capituli Gastriferrei Renovatum "An. 1588.„
ábrázolja.
A Páczi Káptalan régibb 1457-ik pecsétjen
a Szűz Mária koronázott fővel , bal felűl Jesust
tartva ezen Körűl-írással: „ Sig. Capituli Ec
clesiae Paeie.“ szemlélhető. Ujjabb pecsétje
pedig az emlétett Káptalannak, mellyet mai na
pig is használ anyiban különbözik az elébb le
írttól: hogy ezen a Szűz Mária csak körrel bé
kerített fővel, Jezust jobb kezébe tartva a lábai
alá helyheztetett hold' negyeddel, 's ezen Körűl
írással: Sigillum Capituli VVacziensis, láttatik.
A Szepesi Káptalan pecsét változtatásának
jelét adja több Okleveleiben, a hol is ki nyilat
kozatatja: hogy mivel László Király a Kunokkal
a nevezett Káptalant ki raboltatván, a'nak pe
csétjét erővel el vétette, 's a' főldbe ásatta; ugyan
azért mind azon Leveleket, mellyek azon pecsét
alatt ki jöttek erőtleneknek jelenti, ha csak azok
azon Káptalan ujjab pecsétjével megnem erősít
tettek. A nevezet Káptalan ezen pecsét változta
tásának nyomára pedig, már azon Káptalannak
1295-iki Oklevelében akadhatni. a) Millyen lehe
tett ezen Káptalannak régi pecsétje? minthogy
nem láthattam, itten le nem írhatom. Azon uj
jab pecsétje pedig, melly a Cerographia Hun
gariae Könyvbe is le vagyon rajzolva, azon
Szentet, ki a szegényeknek utoljára a ruháját el
osztogatta, és pedig ló-háton űlve, jobb kezé
ben kardot; bal kezében pedig a ruhájáról le
vágott darabot tartva ezen Gothusi betükkel lé
vő Körűl írással: „ S. Capituli Ecclesiae Bea
ti Martini de Scepus" ábrázolja. -

~~~
–( 107 )–
A mi némelly Konventeket illeti: hasonló
úl üdőváltatva több különbféle pecsétekkel él
tek, és pedig:
A' Garam vizet öl neveztetett Sz. Benedek
Honventjének három különböző pecsétjét tapasz- „..
taltam. Áz egyik 1244-ik Esztendőről való, melly"
egy Szentegyházat ezen Körűl-írással: „ S. Capi-9. szám
tuli Sancti Benedicti de Gran “ tüntet a nézők
szemeibe. A második, és pedig 1586-iki pecsét
je, egy Szerzetesnek ővig való kepét ezen Kö
rűl - írással: „ S. Conventus Sancti Benedicti
de Garon" mutatja. A harmadik 1480-iki pe
dig a Szűz Mária képét álva Jesust kezébe tart
va egy előtte térdepelő Püspök képével, 's ezen
Körűl-írással. „ S. Conventus Ecclesiae Sancti
Benedicti de juarta Gran" ábrázolja. -

A Hapornaki Meg - váltó Ronventjének


két rendbeli pecsétjét vettem észre. Ezek közűl
a legrégibb az 1292-ik Esztendőről való', mel
lyen alkalmasint a Megváltó képe ezen Körűl
Irással: S. Conventus Sancti Salvatoris De
Copurnuch , jelenik meg. A másik pedig az
1455-ik Esztendőről való, mellyen ezen Körűl
frás: „ Conventus Sancti Salvatoris De Copor
noc" fordul elő. Ugyan csak az 1500: 58-ik T.
Czikkely szerént ismét kérték az Ország Gyűlé
sén a Magyar Karok 's Rendek Rudolf Királyt,
hogy engedné meg ezen Konventnek magának
ujj pecsétet készitetni. -

A Szalvári, Sz. Adorján Konventje pecsét


- változtatásának jelét adja csak ugyan a fellebb
emlétett 1599. 58-ik T. Cz. mellyben a Karok,
's Rendek ezen Konventnek is a pecsét csinálta
tásra való szabadságáért a Király előtt közben
vetették magokat. Az ez előtt való, és pedig 1550
iki pecsétje ezen Konventnek Sz. Adorjánt álva,
jobb kezébe Zászlót tartva, két oldala mellett lé
–( 168 )–
vő ezen Felűl-írással: „ sanctus Adrianus 's e
zen Körűl-írással: „S. Conventus Sancti Adri
ani de Zala „ képzelteti.
A Pannon halmi Szent Márton Konvent
jéről csak azt mondhatom: bogy ezen Honvent
nek egy 1290-iki pecsétjén három Papi szemé
lyek Szerzetes köntösbe ezen Körűl-írással: „Si
*
gillum Conventus Sancti Martini De Monte
Pannoniae" szemléltetnek. Azon a pecséten
pedig, mellyet a nevezett Konvent az 1725-iki
44. T. Cz. értelmének kóvetkezésében azon
űdő tajban készítetett, Sajghó Benedek Apátnak
képe Püspöki köntösbe burkolva, 's Püspöki
széken űlve, kétfelől pedig mellette egy Szerze
tes, 's egy Genius álva ezen Körűl-írással: „ S.
Capituli S. Martini De. Sacro, Monte. Pan
noniae. O. S. B. „ láthatók.
A Leleszi Sz.. Kereszt Konventjének pecsét
változtatását, 's ujjitását nyilván valóvá teszi az *

1655-iki 105-ik T. Cz. Ezen Honventnek eléb


beni pecsétjétől az ujjabb csak a Körűl-írásba
különbözik , mivel a régi, és pedig 1448-ik
pecsétjén ezen Körűl-írás S. Conventus De Le.
les }" az ujjabban pedig Sigillum Conventus S.
Crucis De Leles. „ olvashatók.
Ezeken kivűl vagynak kezemnél tőbb Kápta
lanok 's Konventeknek is pecsétjeik, de mí
vel azok több segelmek nélkűl ígen csekély ész
re vételeket tehetnek, ugyan azért azokat ide ik
tatni szükségesnek, nem tartottam, anyival is
inkáb, mivel az elébb le irtakra nézve is ezen
tárgyban több tapasztalás, s meg világosítás,
kivántatik. Találkozhatik üdővel valaki, kinek
nagyobb módja lévén az e féle esméretek”, ösz
ve szerzésében, hasznos tápasztalása által mind
a leirtakra, mind a többiekre is nagyobb vi
lágosságot hinthet.
*
-
–( 169 ) – -

a) A Szepesi Káptalannak egy 1295 Oklevele a többi


közt e képen szól: „ Proinde ad universorum notitiam
volumus pervenire, tenore praesentium. Quod in ex
*poliatione Ecclesiae nostraeper Regem Ladislaum,
et suos AVeugaros inter damna complurima una cum
rebus aliis antiquum sigillum nostrum perditum,
et ablatum est, nos igitur iniquorum fallacias ae
guitatis tramite rescindere cupientes, omnigenarum
conditionum Literas sub antiguo sigillo nostro ema
natas seu confectas , quae novi sigilli nostri testi -
monio renovatae non fuerint , publica protestatio
ne praemissa irritandas, cassandas et refutandas de
• crevimus adcautelam ,, , 's a' t.

V-ik F e j e z e t.
A Régi-kori Kanczelláriusoknak je
gyeikről, nem különben az Ujjabb,
vagy is a Közönséges-Jegyzőknek,
vagy is Notariusoknak (Notarii pu
blici) szerződéseikről, jegyeikről,
's tekéntetekről.
180-ik § A Regi Jegyzöknek vagy is inkáb
Hanczellariusoknak jegyeikröl. -

A régi kori Jegyzőknek, vagy is Hanczel


lariusoknak, 's Al-Kanczelláriusnak írótollal csi
mált, 's az Oklevelek alján aláírás (subscriptio)
gyanánt használt jegyeikről, minthogy azok a'
• Magyar Kanczellariusoknak soha sem tetszettek,
következésképen azok által nem is használtattak
csak igen rövideden fogunk szólani. A régi Kan
czellariusoknak jegyeik tehát olly önkényes kéz
vonások, mellyek néha különbb, 's különbbfé
le ábrázolatokat mint p. o. harangokat, méhko
sarakat, tornyokat, kastélyokat, kápolnákat, 's
*
–( 170 )–

más e féléket képzeltetnek; de azonban különb


féle Előbetűzéseket, 's az ugy nevezett Tiroi-je
gyeket, (Notae Tironicae) következésképen min
denkor valamelly szavakat , vagy szómondáso
kat is foglalnak magokban. Hogy ezen jegyeket
ha mi nehezen is meg lehessen fejteni, szükség
vigyázni 1-ör Azon jegyeknek külső vonásaikra.
2-or Azoknak belső üregeikre, vagy udvaraikra.
5-or Azoknak mellékes vonásaikra. A külső-vo
nások két félék t. i. betü, 's vonásbeliek. A be
tűbeliek többnyire ezen szónak: subscripsit, Elő
betűzését (sigla) e'képen / vagy ft, foglalják ma
gokban. A vonásbeliek többnyire tornyokat,
kastélyokat, harangokat, méhkasokat; vagy vala
melly öszve fonattatásokat ábrázolnak. Az udva
raik azon jegyeknek ismét vagy osztályosok,
vagy nem osztályosok. Az osztályosok vagy te
lyesek, vagy üresek. Bé szoktak " azok töl
tetni, vagy kényszerént való vonásokkal; vagy
Tirói, 's kényszerént való jegyekkel; ugy , szín
tén némelly betűkkel, leg inkáb ezen szóból
subscripsit ; vagy ismét egész szavakkal, és pe
dig illyen formákkal: subscripsit , a rnbascia
- vit 's a' t. A mi a mellék vonásokat illeti: ála
nak azok a betűbeli ábrázolatokba mindenféle
betűkből, 's jegyekből, 's leg inkáb bizonyos vo
násokon nyúgosznak; a vonásos jegyekbe pe
dig, és különösen a harang formákba a jegyek
nek tetején görbe S. betű forma vonásokba; a'
kastélyos jegyeken öszve kapcsolt , 's mintegy
a kastély oldalából kötelen függő Tirói-jegyek
be; a torony formákba a torony tetejére hely
heztetett Hereszt, vagy gömb formákba 'sa' t. je
lennek meg. A mi ezen jegyeknek helyeket te
kénti: azok az Okleveleknek alján többnyire
ezen el esmérő beszéd forma ,;recognovi, et“
és a pecsét közé helyheztettek; I-ő Otto üdejé
–( 171 )–

től fogva pedig, midőn már az et ragaszték né


ha el is maradozott, hol a pecsét előtt, hol
utána foglaltak helyet ; rendesen azonban a to
rony, 's kastély formájúak a pecsétet többnyire
meg előzték. Uralkodtak egyéberánt ezen jegyek
a Külföldön a VII. Századtól fogva egész a XII.
Századig, a midőn is azok már ritkulni kezd
vén, végre a XIII. Századba egészen el enyész
ni láttatnak; édes Hazánkban pedig azok semmi
üdőben sem voltak azok keletbe. Itten mindaz
által példának kedvéért kívántam a Magyar Ol
vasókkal Hugo Capet Franczia Király Oklevelébe
találtatott 's GATTERER által is közönségessé
tett, e féle jegyet, közleni.
190-ik §. Az ujjabbkori, vagy is az ugy neve
zett Közönseges-Jegyzőkről (/Votarii publici.)
Az Ujjabbkori Jegyzőknek szerződéseik még
a XII. és XIII. Századokból veszik eredeteket, a' '
midőn t. i. a Római Pápák, 's a Római Császá
rok a Világnak birodalmát, egymás közt fel oszt
va lenni tartották, 's nem is más különbbség
volt a'koriban a Római Császár, 's más Fejedel
mek közt, mint a minő volt a Pápa, 's a' töb
bi Egyházi Fő-személyek között. Illyen hatalom
mal lévén tehát a Római Pápa, 's a' Római
Császár fel ruházva, ők magok hatalmával szer
zették az ugy nevezett Közönseges Jegyzöket is:
(Notarii publici) kiknek a Keresztény Fejedel
mek, 's azoknak alattvalóik között olly nagy te
kéntetek volt, hogy azoknak minden végbe vitt
hívatalbeli cselekedetek, 's előttök megtörtént dol
gok köz-hitelességet nyertek, és pedig mind a'dig:
miglen öregbedvén más Keresztény Fejedelmek
nek is hatalmok, 's tekéntetek az illy Jegyzőknek
használása azoktól vagy tökéletesen el törölte
~ - –( 172 )–
tett, vagy pedig azoknak hatalmok bizonyos ha
tárok közé szoríttatott. Angliába II-ik Eduard Ki
rály 1520-ba az illy Közönséges Jegyzői hívatalt
végképen számkivettette. a) Hasonlóul cseleke
dett VIII. Károly Király is, Francz Országba:
Édes Hazánkba pedig az e féle Jegyzők a XIII.
Századba, leginkáb az Olasz származású Kirá
lyoknak uralkodások alatt költöztek bé, de mi
kor töröltettek tökélletesen el, nem bizonyos,
TT. SCHVVARTNER M. Ur azt tartja: hogy
azok már 'Sigmond Király alatt csak Császári
hatalommal tétettek; de ellenben több Okleve
lekből világos, hogy azok még a XVI. Század
ba is mind Császári, mind Apostoli hatalommal
szerződtettek; b) 'Sigmond Király által mind
azonáltal azok bizonyos határok közé szoríttat
tak. Különben az e féle Jegyzői hívatal számki
vettetésére leg inkáb okot szolgáltatott azon vi
sza-élés, melly szerént azon hívatalra, a Pápák
által többnyire tudatlan, 's minden tekéntet nél
kűl való emberek alkalmaztattak. c)
a) PÜTTER. Specimen Juris publici- medii aevi.
Göttingae 1764. 88. lap.
b) Bizonyos, Zegedi János Közönséges Jegyző egy
1528-iki Oklevelében e'képen nevezi magát : Et ego
Joannes de Zegedino Clericus Dioecesis Bachien
sis publicus sacra Apostolica auctoritate Notarius,
et in praemissis venditioni , ac inscriptioni aliis
" omnibus et singulis dum sic nt praemittitur
icerentur, agerentur, et fierent, una cum praene
tatis testibus praesens fui, 's a' t.
c) LAZIUS FARKAS ( f 1565.) in Comment , Rei
publ., Roman. XII. Könyv. I-ő Szakasz. 5-ik Feje
zetjébe panaszolkodik, hogy az ö üdejébe Közön
séges. Jegyzőknek csak holmi kö-ásó , 's faragó,
Posztó-szövö, 's más tudatlan emberek tétettek.
–( 175 )-

101-ik §. A Közönséges Jegyzöknek jegye


- ikről. * -

A Közönséges Jegyzők meg vetvén minden


pecséteket, a közönséges Okleveleket csupán
Jegyzői jegyeikkel (signetum Notariatus) erősí
tették meg. Használtak #" ezen jegyeknek for
málására, vagy valamelly fekete irólével bé ecse
telt pecsétnyomó formát, vagy pedig csak író
tollakat. Különben azon jegyek tetszés szerént va
ló ábrázolatokból álottak, 's azoknak belső kö
rei, vagy is udvarai többnyire üresen hagyattak
a végett: hogy azokba néha a Jegyzők” neve
in kívűl egyéb szómondások, vagy beszéd for
mák p. o. super omnia virtus ; pace quid est
melius; semper fertile ; 's a' t. íratathassanak.
Néha azonban azon eszközre, mellyel azon je
gyek ki nyomatattak, a Jegyző neve is reá met
szetett, 's a' szerént a jegygyel együtt egyszer
'smind az is ki nyomatatott. Egyéberánt nem kel
letik azt tartani: mintha azon jegyekbe a Jegy
zők neveinek szükségképen benne kellene len
niek; mivel GATTERER, szerént (Elementa
art. Dipl. 165.) a leg régibb illyes jegyekbe a'
Jegyzőknek neveik sehol , fel nem találtatnak;
sőt TT. HORVAT ISTVAN Urnak háláadatos
sagomat le kötelező szíves jó indulatjából ma
gamnak is volt szerencsém nála egy a XVI. Szá
zadból való Közönséges Jegyző által meg erősí
tett olly Oklevelet látni, mellynek Jegyzői jegyé
be a Jegyzőnek neve nem foglaltatott, 's nem is
találtatott a'ba egyéb mint alól egy kis üregbe
lévő ezen szó: Maria. Néha ismét ezen jegyek
be éppen semmi sem szemléltetik , hanem a'
Jegyzőnek neve elő-betűzéssel azon jegynek két
oldalát őrzi, valamint azt Brinius Péter Közön
séges Jegyzőnek 1557-iki Oklevelén lévő jegyé
– 17" )–
ből láthatni. Különben legrégibb Jegyzői jegynek
lenni mondatik azon 1250-iki jegy, melly MÜRA
TORIUSnál (in Antiqu.. Ital. VI. D. 9. és 12.
l.) le vagyon rajzolva ; de TT. SCHW. M. Ur
e'nél régibbet is szemlélt LUCIUSnál; (memorie
histo Piche 's a' t. III. K. 66. l) holott is az emlé
tett Iró mind az 1206-iki Oklevélnek kezdetét,
mind pedig az azon lévő Jegyzői jegyet elő adja
III-ik
az alá-írás formája pedig azon Oklevélben e kö
Tábla vetkezendő: „Et ego Magister Treguanus adhuc
11-ik Tragurii /Votarius praedictae venditioni testi
szám,
moninm perhibui , et rogante memorata D.
Cath. praesens Instrumentum scripsi, et con
sveti signi munimine roboravi" Közöl ezen kí
vűl TT. SCHVVARTNER M. Ur egy 1671-iki vi
aszk pecséttel is meg erősített Oklevelen lévő
Jegyzői jegynek egy más példányát is, melly ezen
értelmes mondást: „per spinas ad rosas“ és a'
Jegyzőnek (Joannis Caroli de Giorgio utrius
que juris Doctoris AVotarii publici Caesarei) ne
vét Elő-betűzésekkel foglalja magában.
4

VI-ik Fejezet
Az okleveles Bé-avató, vagy is Fel
ruházó-jegyekről (Symbolica Diplo
matica.)
192-ik §. A' Be-avató, vagy is . Fel- ruházó
jegynek eredetéről, 's esmeretéröl.
A régi kor némelly jeles szokásokba, 's je
gyekbe igen gyönyörködött. Illyenekkel voltak
tele a Római régiségek is , mellyek közűl né
melly jelesebb szokásokat említeni elégséges u. m.
–( 175 )-

a jegygyürü váltás; a' meg vett város kul


csának a gyözedelmes félnek való által adá
sa ; a Doktori süveg, vagy is kalap ; 's a' t.
Tetszettek az éféle szokások a Középkornak is,
és nem is engedtek senkit valamelly jószágnak
birtokába menni, ha csak azon bé menetel ol
lyas diszes szokással meg nem történt, melly
magát a dolgot képzeltette. Az e féle jegy-adást
tehát nevezték be avatásnak ( investire, investi
tio) a jegyet pedig magát, Be-avató, vagy Fel-ruhá
zó-jegynek (investiturae symbola) Véghez vi
tetett pedig az e féle bé-avatás különbbféle jegyek
által, a mint t. i." a dolognak mivolta hozta
magával p. o. pofonvágással, gyürüvel, és pál
czávál egy darabb hanttal, vagy földel, vala
mint szinte korona, csók, könyv, pohár tál, |
gabona szár, ször, haj, kesztyű, pálcza, 's több
e félék által. Ezen jegyek közűl némellyike az
Oklevelekre reá is függeztetett, mint p. o. a ga
bona szár kesztyű, szakál szőr, mellyek néha
viaszk közé is kevertettek. 's a' t.; némellyek is
mét a Sz. Egyházakba, vagy Leveles-tárakba le
rakattak, de a mellyek többnyire az üdő viszon
tagságainak áldozatjaivá lettek. -

195-ik § Az édes Hazánkba keletbe lévő Bé


avató vagy is Fel-ruházó jegyekröl.
Édes Hazánkba a Magyar Korona minden
kor a Királyságba való Bé-avató, 's Fel-ruházó
jegynek lenni tartatott, mellyre való nézve is édes
Hazánknak valóságos Királyi méltóságával, 's ne
vezetjével senki a'dig nem díszeskedhetik, míg
len pompáson az Ország Koronájával meg nem
koronáztatik. A Korona tehát, következéské
en a Koronázás is olly jeles Bé-avató-jegye Ha
zánk dicső Királyainak, hogy a nélkűl Kirá
–( 176 )–
lyaink a Nemzettől nékiek adatott hatalmot tör
vényesen nem gyakorolhatják, 's a' nélkűl min
den cselekedetek törvényes erő nélkűl szűköl
ködnek; sőt az Ország Rendei minden a nél
kűl való tetteket meg is semmisíthetnék. A Zász
lók, mellyeket a koronázás pompája alatt a meg
koronázandó Királynak által adnak a Magyar
Országhoz tartozó Tartományokat jelentik, kö
vetkezésképen azok is szinte a Bé-avató-jegyek
közé tartoznak. Azok által avatatnak bé tehát Kirá
lyaink azon Tartományokbaolly formán: hogy azo
kat édes Hazánk mellett meg tartani igyekezzenek,
's senki által azokat édesHazánktól elválasztani vagy
elszakasztani ne engedjék; sőt inkáb azon Tartomá
nyokat is, mellyek valaha ide tartoztak, de üdő
vel el idegeníttettek visza szerezni, 's ismét Édes
Hazánkhoz kapcsolni igyekezzenek. Továbbá nem
volt idegen dolog valamint a Német Fejedelmek
nél, ugy édes Hazánkba is a Püspököket Egy
házi hivataljokba , gyűrűvel, 's pásztori vagy is
Püspöki pálczával bé avatni. Egyéb eránt a Bé
avató-jegy-esméret jól lehet az Oklevél-esméret
tudományába tartozik ,,, mindazáltal a'nak igen
csekély részét teszi; mellyre való nézve e'ről so
kat elő hozni, valamint szinte az Erdélyi Szászok'
Grófjainak is bé avattatásokat itten hoszasan elő
beszélleni a) a nyival is inkáb szükségtelen, mi
vel az e féle jegyekkel fel ékesített Oklevelet édes
Hazánk Oklevelei között alég ha találhatni.
a) SCHLOECZER Krit. Samlungen der Geschichte der
Deutschen in Siebenbürgen III. D. 574 75 l. Mátyás
Király is midön Zápolya Imrét Szepesi Grófnak
egy 1465. Oklevelébe ki nevezte igy szólott: ,, Ob
servatis omnibus cerimoniis quae talibus observan
dae sunt, • *

194-ik
–( 177 )–

194-ik §. Az Okleveles Jegy-esmeretből ki vo


- nott, 's öszveszedett némelly észrevételek,
mellyek az Oklevelek vi'sgálatjába nemü
nemükepen használhatók.

Az Okleveles Jegy - esméretből (Semiotica)


némelly Oklevél - vi'sgálatbeli észrevételek ezek
lehetnek: 1-ör Jól lehet édes Hazánkba a Ke
resztényi-jegynek keletét még II. András Király
nak is némelly Okleveleiben tapasztalhatni; nem
lehet mindazáltal meg vető a most mondott Ki
rály uralkodásáig született olly Oklevél is, melly
ben semmi Keresztényi-jegy nem találtatik. 2-or
Nem szükségképen meg kívántató dolog, hogy
ugyan egy Királynak több, Okleveleiben ugyan
egyforma Keresztényi-jegyek légyenek. 5-or Meg
vető volna az ollyan elő-betűzött Keresztényi
jegy, mellybe az az alatt értett szavaknak első
betűi jelen nem lennének. 4-er Valamelly Hazai
Oklevélbe találtató nem fekete, hanem más színt
mutató, 's valamelly különös, nem pedig kö
zönséges formájú Kereszt-jegy , azon Oklevél:
igaz volta eránt méltó gyanút gerjeszthet. Vala
mint szinte 5-ör A XIII. Századbeli Királyi Ok
levelekbe találtató akármelly féle Hereszt-jegy is
némű némű figyelmet érdemel; egyéb Okleve
les Műhelyekből származott, vagy ki adott Ke
reszt-jegyet magában foglaló Oklevél pedig akár
melly üdőben is meg vetésre méltó lenne. 6-or
A Kereszt-jegynek ékes le-írása az Oklevelet gya
mússá nem teszi. 7-er A Királyi Oklevelek kö
zött mind e'dig csak Sz. István , 's I-ső András
Királyok Okleveleibe tapasztaltattak Szó-rejtő-je
gyek. 8-or A Szó-rejtő-jegybe találtató írásfajnak
az a'kori szokásban lévő írásfajjal meg kelletik
egyezni, mivel ellenkező esetben az Oklevelet
IDiplomotiha II. par. M
-
– 178 – "
yanussá, sőt meg vetővé is teheti. 9-er Az Ok
levélben találtató Szó-rejtő-jegynek más kéz, 's
különböző írólév” által való le írása az Oklevelet
meg vetővé nem teszi, 's az sem kívántatik meg,
hogy a Szó-rejtő-jegy a Helyes-írási rendszabás
szerént légyen el készítve. 10-er Az sem kívánta
tik meg, hogy ugyan egy Királynak több Okleve
leiben a' Szó-rejtő-jegyek egymáshoz hasonlók
legyenek, 11-er A Szó-rejtő-jegybe találtató be
tűknek haszonvehetetleneknek nem kelletik lenni,
vagy is az, az alatt értett szavakba benne kelle
tik lenni, mivel különben az Oklevél meg- ve
tést érdemel. 12-ik A Pápák Oklevelei közt fi
gyelmet érdemel az olly Oklevél, melly a csupa
Szóbeli, 's az Egyelített Szórejtő-jegyeken kívűl
más különbbféle Szórejtő-jegyet foglalna magá
ba. 15-or A Bene valete Pápai Szórejtő-jegy,
ugyan csak Szórejtő-jegy formában IX-ik Leo Pá
a' üdeje előtt meg vetővé teszi az Oklevelet; va
am. nt szinte a kettős körbeli Pápai Szórejtő
jegy is. Ellenben pedig 14-er A Pápáknak ugy
nevezett Pancharta Okleveleikből IX. Leo Pá
pa üdejétől fogva a XV-ik Századig a Beneva
lete, Szőrejtő-jégy az Oklevélnek meg vetése nél
kűl ki nem maradhat; a mondott üdőtől fogva
a kettős-körbeli Szórejtő-jegy pedig a Pápák”
nagyobb tekéntetű Okleveleibe máig is uralko
dik. 15-ik A' Veres viaszkba nyomott Fejedel
mi-pecsét 'Sigmond Király előtt Hazánk Okle
veleit meg vetővé teheti; gyűrűs, 's más egyéb
pecsét alatt azonban a veres viaszkot már régi
Királyaink, 's nevezetesen már IV-ik Béla Király
is használta (132. §) 16-or A sárga viaszkot Ha
zánk' Királyjai soha sem használták; (Lásd az
e're mondottakat a 152-ik §-ba 'Sigmond Király
ra nézve) yalamint szinte a csupa zőld, és feke
te színű viaszkokra nyomott Királyi pecsétek is
–( 179 )–
Hazánk Okleveleinek igaz voltát a leg nagyobb
kétségbe hoznák, sőt megvetővé is tehetik. 17.
A vegyitett viaszk pecsétek (15l, §.) Hazánkba
a XIII. Századot felűl nem haladhatják. 18. Va
lamelly régiséget mutató Oklevélnek különös
lágyságú, 's kövérségű viaszk pecsétje az Okle
velet gyanussá teheti; ellenben pedig a kiszáradt,
is kemény viaszk pecsét a'nak hitelét neveli; 10-er
Spanyol-viaszk, 's osztya pecsétek a XVI-ik Szá
zad közepét nem igen haladják felűl. 20-or Az
Arany-pecsétes-oklevél II-ik Geisa Király uralko
dása előtt némű némű figyelmet érdemel; az
ezüst, és fekete-ón pecsétek pedig Hazánk Ok
leveleit meg vetővé tennék. 21-er Királyjainknak
(kivévén a gyűrűs-pecséteket) minden pecset
jeik kerekded formákat viseltek. 22-er A Kirá
lyi különös nagyságú, 's nehézségű Egyes-pecsé
tek, a XII., és XIII. Századot jelentik. 25. A Ket- '
tős-viaszk pecsétek II-ik András uralkodása előtt
megjegyzést érdemelnek. 24-er A Gyalog-pecsé
teket a Magyar Királyok soha sem: a Lovag-pecsé
teket pedig alég ha valaha használták (148. §.) 25-ör
A pecséteken megjelenő kötőlékes, vagy is kereszt
vágásos pai's (scutum fasciatum) Imre Király
uralkodása korát meg nem előzi. 26-or A Magyar
Crszági Kettős-kereszt Czimer: a II-ik András
előtt való Királyi pecsétek eránt figyelmet gerjeszt
het. 27-er A kettős paisba látszó Hazánk Czime
reit egyesűlve I-ő Lajos Király kezdette a Királyi
pecséteken használni. 28-orA Hazánkhoz tartozó
Tartományoknak Czimereit mutató pecsét 'Sig
mond Király előtt meg vetővé teszi az Oklevelet.
29-er Talpbeli Felűlírást mutató pecsétet Hazánk'
Királyjai soha sem használtak. 50-or Mentől egyű
gyűbb Felűl-írást foglal magában valamelly pe
csét a'nál regibb korra mutat. 51-orA Nemzetsé
gi czimet (titulus) Robert Károly előtt Királyja ~ ~
M 2
#
–( 180 )-

ink pecsétjeiken nem használták; mikor pedig?


's minemű czimeket használtak pecsétjeiken Ki
rályjaink ? a 157-ik §-ba láthatni. 52-or A'
Nemzetségi szármozatoknak , vagy az Atyai
névnek kitételét mindenek előtt III-ik István
Király pecsétjén tapasztalhatni ; Bajor Ottó
#" pedig a'nak legutolsó keletére akad
atni. 55-or A sigillum secundum pecsétbeki
Körűl – írás I-ső Lajos üdeje előtt meg vetést
érdemelne. 5l-er Leg inkáb veres viaszkos nyo
mott pecsétek a XIV. Század vége felé papiros
sal kezdettek bé teritetni. 55-ör Az ugy nevezett
Titkos-pecsét (sigillum secretum) a XIV. Szá
zad szüleményjének lenni tartatik. 56-orA Vár
megyék tulajdon Czimeres pecsétjeik az 1400-ik
Esztendőnél régibbek nem igen lehetnek, (178
§.) sőt nagyobb része a Vármegyéknek csak a'
XVI-ik Század kőzepe taján nyertek tulajdon
Czímeres pecséteket. 37-er A Pápák pecsétjein
az ugyan egy nevezetű Pápáknak számbeli meg
külömböztetése csak IX. Leo Pápa alatt nyert
helyet ; ugy szintén Péter , 's Pál Apostolok
nak képeik is azon pecséteken (ki vévén I-ső
Pál Pápát a ki szinte azon képeket pecsétjén
már használta) csak IX. Leo Pápa alatt jőtt ke
letbe. 58-or A Pápáknak Nemzetségi Czimerei
ket pecsétjeken VI. Clemes Pápától fogva ta
pasztalhatni. 50-er. A Halász gyűrű - pecsétnek
az ugy nevezett Breve Okleveleken való haszná
lása a XV-ik Századnál régibb nem lehet 40-er.
A Püspököknek pecséjeikről, azoknak képeik a'
XV. Századba elenyészni látszanak. 41-or. A'
- Régi-Jegyzőknek a Kűlfőldi Okleveleken látszó
jegyeik a VIII-ik Századnál regibbek, a XIII-ik
Századnál pedig ujjabbak nem lehetnek. 's a' t.
A mik pedig ezen Részben az Oklevelek tör
vényességét illetik:- némellyek azok közűl e kö
–( 181 )-

vetkezendők lehetnek ugymint 1-ör Törvény


telen volna III-ik Andrásnak azon Oklevele, melly
Robert Károlynak K. betűt magában foglaló gyű
rűs pecsétjével meg nem erősíttetett volna. 2-or
Ha Robert Károlynak ki adott Oklevele, vagy
ezen Királynak azon pecsétjével, mellynek el for
dult oldalán Kettős - keresztet két Sárkány veszem
körűl; (IV. Tábla 1-ő szám) vagy pedig I-ső La
josnak második ujjabb pecsétjével (IV. Tábla
2-ik szám) nem volna meg erősitve (128-ik §.
L-ik pont) a Törvény előtt tekéntetet nem ér
demel. , 5-or Ugy szintén I-ső Lajosnak is azon
Oklevelei, mellyek későbben az általa ujjabban
csináltatott pecsétje által (IV. Tábla 2-ik szám)
meg nem erősittettek törvényes erőnkivűl valók.
Valamint szinte l-er Ha I-ső Lajosnak a most
mondott, Király Titkos-pecsétje alatt ki adott
Oklevelei Sigmond Királynak ujjabb pecsétjével
(V-ik Tábla 1-ső szám) és pedig az 1h06-ik Esz
tendei Sz. György napaig meg nem erősíttettek
a Törvény előtt törvényteleneknek tartatnak. 5-ör
*
Sigmond Királynak mind azon Oklevelei, mellyek
* az 1405-iki Sz. György napja előtt adattak ki, ha
csak azok a most mondott űdőtöl fogva Esz
tendő alatt a most mondott Királynak ujjabb
pecsétjével (V. Tábla 1-ső szám) meg erősittet
tek törvényes erő nélkűl szükőlködnek. 6-orUgy
szinte Er'sébet Sigmond Király Anyja , és Má
ria ugyan azon Király Felesége által kiadott Ok
levelek is ha csak Sigmond Királynak fentebb
emlétett ujjabb pecsétjével ugyan azon űdősza
kasz alatt meg nem erősíttettek a Törvény előtt
tekéntetet nem érdemelnek.7-er Törvénytelen vol
na az ollyan Szabadságos-levél formában ki adott
Királyi Oklevél, melly kivált midőn még a Sza
badságos-pecsét folyvást keletbe lett volna, más
kissebb pecsét alatt adatatott volna ki. Ugy szin
– 182 )–
tén 8-or Csekély Törvényes erővel birna a Hi
teles helyekről kőlt ollyan Oklevél is melly, mi
dön még a Nagyobb, 's Kissebb pecsétek kelet
be lettek volna, Szabadságos-levél formában,
ugyan, de azonban nem a Nagyobb, hanem
a Kissebb pecsét alatt adatott volna ki. 's a' t.
Ezeket tehát, 's több más e féle hasznos
észrevételeket is lehet a Pecsét-esméretből meri
teni

Vege a II-ik Resznek,


_/"


|-
|-
|-|-
|-
|- |-
----
·
|-· |-* .

|-|-|-
|-|-#
|-*----
… ·
- :-
|-|-;*|-
•~|-•
*
|-|-|-·
-|-
|--- ----
* ···
|-
|-

· |-
|-|-·
~
-----
|-·
|-
·*
|-*|-
|-
|-··
|-|-
+ * - * .|-
|-|-|-· |-|-|-
|-·
- - .*|-
|-----|-
! ·
----
|-•
|-
·
|-
·|-
|-
*
|-|-
|- ----
|-
- -
-
|- |-
! |-r.
|-|- |--
|-·
·
|-
|- *· -|-
|-* …
·
|-|-
|-
··
|-|-
|-
|-|-|-|-
|-
|-
|-|-
|- |-
|-
|-·
|-
|-----
|-|-|-
|-*
|-•*
|-
|--
·|-

|-**
|-
|-
→|-|-|-
|-|- |-|-
·•
· |-
|-
|-·
~
·
· |-· -|-→
· ·
|-
----- * * * *|-
• • • • • • • • • • • • • •------------ - - - ••••• • •••••••••••--- -----
-- - -
|--
-(~~~~ ~~~~
- - - - -|-|---
~~~~ ~ ~ ~- --- ---- - - - - - --
-|-|-
|-:
…~~~~ ~~ ~~~~ ----
- - - - - - -|- *==**********------
|-
|-
|-
|-|-
|-
|-
|-|-|-
|-|-|-
|-
|-|-|-
-
-|-·
|-
|-|-
|-|-
|---------
|--|-
·
|-
----•
|-|-
!|-
··… ►
··
|-|-
|-
|-|-|-·|-
|-|-
*·~----
*· |-
|-|-
|-{
|-|-|-
·
|-|-|--
-|-
|--
|-|-|-|-
|-·
|-
|-
- |-|-|- |-|--
|-|-
|-|-|-*|-·
|-|-|-
~ ·
|-
·
|-·|-
|-|--- *
|-*·|-|-|-
|--|-
|-|-|-!•
|-|-
-|-
|-|-
|-|-
|-|-
|-|-#
•·
•|-
|-----
|-
~|-,
-|-
-|-
!|-|-|-
~|-
|-|-|-
|-·
|-·|-•|-
*|-·*
|-
|-|-·
|-|-|-
|-|-|-
|-·
|-|-*•
|-·- -·
-|-|-|-|-
-
|-·
|-|-
|-|-
|-|-|-|-
|-·|-
~
|- |-
··
(…--, !*|-~·
·~~ ~ ~~ !----
|-|-----|-|--- --------- --|-|-
- …
-|-|-- - - -|-----* ----
--------· ·
|-· -|-, ,- -|-~~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ !, -----|-
|-|- |-|-- - ----|---------·******----
- - -| –|-|-|- |-•••• • • •
----|-|-|-|-|-|-… --|-
----|-|-|-|-·|-|-|-|-|-
----
·
!-

*~

**