You are on page 1of 34

Erőgépek 1. I.

ZH tételsor

1. A mágneses tér keletkezése (Pattantyús 563.o.)


2. Elektromágneses erőhatás (P. 564.o.)
3. Hogyan jön létre a nyugalmi indukció? (P. 575.o.)
4. Váltakozófeszültség létrehozása (P. 583. o.)
5. Váltakozó mennyiségek ábrázolása időfüggvényekkel (P. 585. o.)

6. Váltakozó mennyiségek ábrázolása forgó síkvektorokkal (P 585.o.)


7. Csúszógyűrűs forgórészű háromfázisú aszinkron motor elvi felépítése és működési
elve (P 658. o.)
8. Rövidre zárt forgórészű háromfázisú aszinkron motor elvi felépítése és működési elve
(P 658. o., Korányi 3. 35. o.)
Működési elv, nyomaték keletkezése: Lásd 7. tétel
9. A három fázisú aszinkron motor működése, nyomaték keletkezése (P. 659. o.)
Az álló-rész tekercselését a hálózatra kapcsolva abban forgó mágneses mező alakul ki,
aminek szinkron fordulatszáma, ill. szinkron szögsebessége:

ahol: f1 – a hálózat frekvenciája


p – a gép pólusainak száma

A forgómező erővonalai metszik mind az állórész, mind a forgórész tekercseit és bennük


feszültséget indukálnak. Az állórész tekercseiben indukált feszültség és a tekercsben létrejövő
feszültségek összege a hálózat feszültségével tart egyensúlyt.
A forgórész tekercseiben indukált feszültség a forgórész-tekercselés zárt áramköreiben áramot
indít. A forgómező és a forgórész-áram egymásra hatásából erő, ill. nyomaték keletkezik,
amely a Lenz-törvény értelmében a forgómező és a forgórész fordulatszám-különbségét
csökkenteni igyekszik.

Rövidített verzió:
Álló-rész tekercselése hálózatra → forgó mágneses mező → forgó mező erővonalai metszik
az állórész és a forgórész tekercseit → feszültség indukálódik → forgórész-tekercsben áram
lesz → hat a forgómezőre → erő + nyomaték keletkezik → fordulatszám

Ha n < n0 Ha n > n0
- nyomaték iránya megegyezik a - nyomaték iránya ellentétes a
forgásiránnyal forgásiránnyal
- nyomaték = hajtónyomaték - nyomaték = fékezőnyomaték
- villamos energia → mechanikus energia - mechanikus energia → villamos energia
- Motorüzem - Generátorüzem
10. Mi a slip? Slip változása a fordulatszám függvényében (P. 660. o.)
11. Teljesítmény és nyomaték viszony, hatásfok (P. 666. o.)
Teljesítményviszony

Meghatározza a motor névleges teljesítménye és a hasznos tengelyteljesítmény közötti


kapcsolatot.
A hálózatból felvett teljesítmény:
Az állórész veszteségeket levonva a felvett teljesítményből megkapjuk a légrés-teljesítmény:

Ahol az állórész tekercsvesztesége


A forgórész tekercsvesztesége:
A légrés-teljesítményből a forgórész tekercsveszteségét levonva megkapjuk a Mechanikai
teljesítményt:
Ebből a hasznos, Tengelyteljesítmény (a súrlódási és ventillációs veszteségek levonása után):

A P1 és Pm közötti összefüggés:

Ezek alapján:

Nyomatékviszony

Az aszinkron motor esetében a forgatónyomatékot a forgó mágneses fluxus és a forgórész-


tekercsben folyó áram kölcsönhatása hozza létre. A forgórész öninduktivitása miatt a
forgórész árama szöggel késik az indukált feszültséghez képest, ezért a forgatónyomaték
az hatásos áramösszetevőtől függ.
Ez alapján a forgatónyomaték:
Ahol: k – a motor jellemzőitől függő álladó
– a hasznos forgó mágneses fluxus
– a forgórész árama
– a teljesítménytényező

A forgatónyomaték számítása a légrés-teljesítményből:

Forgatónyomaték a mechanikai teljesítményből:

Hatásfok

A motor névleges tengelyteljesítményéből veszteségként lejön a P0 vasveszteség és a Prz


rézveszteség. Ezek alapján a hatásfok:
Ez a gyakorlatban elfogadható eredményt ad. Közelítő számítás esetén a hatásfokot közvetlen
a szlipből meg tudjuk határozni:
12. Háromfázisú aszinkron motor indítása (P. 680. o., Korányi 3. 30. o.) (ellenállással,
csillag-delta)
A csúszógyűrűs motorok indítására: Indító-ellenállást.
A rövidre zárt forgórészű, kalickás motorok indítására Csillag-delta

Indító-ellenállás

Ha a motort közvetlenül a hálózatról indítjuk, akkor rövidzárási áramot vesz fel, ami
veszélyeztetheti a többi alkatrészt, illetve a túl nagy lökés miatt dinamikai veszélyt is hordoz
magában. Ezért az indító-áram lökést csökkenteni kell.
Ha a motor forgórész-körébe ohmos ellenállást kapcsolunk, akkor a gép rövidzárási áram
csökken, de a billenő-nyomaték értéke változatlan marad.

 zárlati impedancia hatásos része megnő


 indítóáram fázisszöge csökken
 teljesítménytényező megnő.

Az indító-ellenállásnak több fokozata van. A motor indításakor minden fokozat be van


kapcsolva és a felgyorsulás közben egymás után iktatjuk ki az egyes fokozatokat.
Az indító-ellenállásnak olyan rezisztenciájúnak kell lennie, hogy a fokozatváltás közben a
motor nyomatéka Mmax és Mmin, árama pedig Imax és Imin határok között változzon.

Csúszógyűrűs aszinkron motor indítási jelleggörbéi


Csillag-delta indítás

A közvetlen hálózatról indítás esetén áramkorlátozásról kell gondoskodni, az esetben, ha a


hálózat teherbírása nem éri el a motor indítóáramát.
A Csillag-delta (vagy Csillag-háromszög) indítást az indítóáram-lökés csökkentésére
alkalmazzák olyan kis és közepes teljesítményű motorokban, amelyeknek állórész-tekercsei
üzemszerűen háromszög kapcsolásúak.
Indításnál az állórész tekercseket Csillagba, az indítás után Háromszögbe kell kapcsolni.

A csillag-háromszög indításnál az indítóáram-lökés a harmadára csökken.


13. Háromfázisú aszinkron motor forgásirány váltása (P. 685. o.)
14. Háromfázisú aszinkron motor fordulatszám szabályozása (P. 689. o.)

15. Egyfázisú aszinkron motor jelleggörbéje (P. 695. o.)


16. Szinkron motorok üzeme (Korányi 3. 15. o.)
17. Aszinkron motorok üzeme (Korányi 3. 21.o.)
18. Csillag-delta kapcsolás (Korányi 3. 42. o.)
19. Egyfázisú aszinkron motorok üzeme (Korányi 3. 47.o.)
20. Háromfázisú aszinkron motor egyfázisú üzemben (Korányi 3. 51.o.)
21. Egyenáramú motorok üzeme (Korányi 3. 65. o.)
22. Motorok kiválasztása, védelme, karbantartása (Korányi 3. 92. o.)