You are on page 1of 2

A LEÉGETT GYÖNGYÖS

ÚJJÁÉPÍTÉSÉNEK KÉRDÉSÉHEZ
ÍRTA SOMOGYI MIKLÓS
Mátra kékellő hegyei alatt ami szépet, nagyot é s magasztosai a termé-
— idestova egy eszten- szet itt megalkotott, azt az emberi spekuláció
deje már — a magyar é s hozzánemértés hideg bürokráciával egy-
felvidéki é s alföldi váro- szerűen tönkretette. A Magyar Iparművészet
sok építkezésének sze- hasábjain nem egy kisebb német városka
rencsétlen összekevere- városépítési é s rendezési törekvéseiről olvas-
dése következtében le- hattunk é s éppen akkor amikor Budapest
égett a virágzó Gyön- városrendezési problémája továbbra is nyilt
gyös, az a város, amely kérdés marad, a fiatal Szófia nemzetközi pá-
egykoron főurai életével é s sok érdekes kis lyázatot hirdet ugyanerre. Ez általános kité-
palotájával jelentős szerepet játszott a Pestre rés után újra arra akarunk rámutatni, hogy
vivő országút mentén. egy ilyen nyilvánvaló művészeti kérdést nem
Egy város tökéletes újjáépítése az első- lehet egyoldalúlag megoldani. Azt teljesen
rendűen iparművészeti feladatok egész tár- helyesnek találjuk, hogy a pályázati rend-
házát rejti magában. A napisajtó annak idején szert — amely úgysem volna céltudatos é s
teljes részvéttel foglalkozott a kérdéssel é s azt csakis az idő húzására alkalmas — mellőz-
hiszem, annyit minden érdeklődő tud, hogy Gyön- ték, de még egy teljhatalommal felruházott
g y ö s felépítését egy kormánybiztosságra bízták. kormánybiztosság sem tartható egyedül ille-
G y ö n g y ö s újjáépítésének tervei már készen tékesnek ilyen fontos közügy, ilyen nagy
vannak. A kormánybiztos által kiválogatott horderejű művészeti probléma megoldására.
műszaki é s művészi személyzet a városren- Kellene egy fórumnak lenni, amely századok
d e z é s é s városépítés tervezetét általánosság- után is viselje a felelősséget a város újjá-
ban megoldotta. De a városrendezés, illetve építéséért ! Mert nem a mának építünk, de a
a városépítés m ű v é s z e t i p r o b l é m a , amely jövőnek, az eljövendő új Magyarország gyön-
egyoldalú elhatározásokkal nem oldható meg. gyösi polgárainak. Tehát elsősorban olyan
Fel kell tételeznünk, hogy a kormánybiztos- szempontok szerint kell terveznünk, hogy a
ságnak a város felépítésére teljhatalma van város fejlődésének lehetőségére tekintettel
é s ezt a teljhatalmat csak a város érdekében legyünk. A második kérdés a város külső
veszi kizárólag igénybe, egyszóval jóhisze- képének arlisztikus megjelenése, az utcák,
műen, legjobb tudásuk szerint készítették el tágas kertes terek é s az épületek stílusba
a terveket, amelyek örök időkre irányt fog- való összehangolása. Hogy mindezen felada-
nak szabni a város fejlődésének é s külső toknak az új városrendezési tervek mennyi-
képét adni, mintegy ábrázatát a mátraalji ben felelnek meg, hogy az új Gyöngyös tény-
Gyöngyösnek. Az építkezési é s szabályozási leg azzá a m i n t a v á r o s s á fog-e átalakulni,
terveket, hogy a város közigazgatási auto- mint aminek a kormánybiztosság szeretné,
nóm szervének jóváhagyását, illetve hozzá- azt el kell már most bírálnunk. Általános
járulását is biztosítsák, a képviselőtestületnek megnyugvást keltene, ha ezekhez a tervekhez
bemutatták. Aki ismeri egy vidéki város kép- minden döntő véleménnyel bíró faktor hozzá-
viselőtestületének összetételét, az nem kétel- járulna é s ezt olyanformán lehetne elérni, ha
kedhet, hogy egy ilyen jóváhagyásnak csak az ö s s z e s terveket é s leírásukat a kormány-
illuzórius értéke van, mert alig lehet feltenni, biztosság nyomtatásban (esetleg valamelyik
hogy anyagi kifogásokon kívül valaki művé- folyóirat hasábjain) publikálná. Úgy értesül-
szeti szempontból bírálat alá vehette volna. tünk, hogy minden új ház építési tervezetét
jóváhagyás végett be kell mutatni a kor-
Távol áll tőlünk, hogy a kormánybiztosság
mánybiztosságnak. Ezt csak örömmel üdvö-
elismerésreméltó fáradságos munkáját ezzel
zölhetjük, mert így biztosítva látjuk a város-
lekicsinyelni vagy bírálni akarnánk, ellenben
beliek magánépífkezésének művészi megnyil-
arra akarunk rámutatni, hogy Gyöngyös felépí-
vánulását é s egyöntetűségét.
tése nem kizárólag helyi jelentőségű, hanem
o r s z á g o s , éppen a városépítés elsőrendű mű- É s itt fog nyílni alkalom a magyar ipar-
vészeti kérdésénél fogva. Ha a magyarországi művészet termékeinek felhasználására é s e
városrendezések ügyét a külföldi hasonló pontnál kell vigyázni, hogy a külföldi tucat-
törekvésekkel akarjuk összevetni, akkor igen árú az iparművészetileg kevésbbé fejlett vidéki
szomorú képet rajzolhatunk meg magunkról, publikum (még az egyházművészet terén is)
már egymagát a székesfővárost illetőleg is, mert vásárló szükségességét ki ne használja é s
áruval cl ne árassza. A magyar iparművé- magas fokát é s anyagi gazdagságát tekintve
szetnek Gyöngyös újjáépítésével kapcsolatban itt nem egyedül köz- é s templomépítkezések-
igen nagy termelési é s elhelyezési lehetőségei ről, kertművészetről é s ezzel kapcsolatos
vannak, de készülni vagy helyesebben készen iparművészeti megoldásokról lehet sző, ha-
kell lenni erre a mozgalomra, mert a szük- nem nagyszabású magánépííkezésekről é s
ségletek gyors kielégítést fognak keresni. É s belső építészeti megoldásokról, szóval e l s ő -
Gyöngyös speciális helyzetét, kultúrájának sorban iparművészeti feladatokról.

IPARMŰVÉSZETI ÉRTEKEZLETEK*
ÁTMENETGAZDASÁG AZ IPARMŰVE- járul még az átmenetgazdaság tipikus baja,
SZETBEN E L Ő A D T A NÁDAI P Á L mely máris megvan a legfontosabb iparművé-
szeti ágakban: a fa é s tartozékai hiánya a
nagy háború kitörését kö- lakásberendező-iparban, a gyapjú- é s szövet-
vető időszakban az ipar- hiány a textilművességben, a bronzé a kis-
művészet szemhatára is plasztikában é s a fémeké a fémművességben,
szivárványokkal volt tele. a munkáskéznek hiánya pedig valamennyiben.
Nagy eszmények, égre-
Ha rövid összefoglaló áttekintésben akarjuk
törő vágyak, büszke meg-
csoportosítani az átmeneti idők gondterhes fel-
újhodások sejtelmével volt
adatait a mi érdeklődésünk területén, ezeket
tele a világ s az első egy-
legegyszerűbben három kategóriába sorolhat-
két esztendőben a pátosz
juk. Elsősorban az állam, másodsorban a tár-
zengésével szóltunk arról a termékeny időről,
sadalom é s harmadszor az iparművészeknek
mely a háború elmúlásával várakozik ránk.
önmaguk iránt való kötelességei összefoglaló
Ámde a vérzivatarok tornyosulásával remé-
körébe utalhatunk minden problémát. Bár az
nyeink lassan megfakultak, pátoszunk á rideg
államnak mindenhatóságát legkevésbbé mű-
józanság hangjává halkult: ma nem vérmes
vészi kérdésekben látom szívesen, amelyekben
hittel várjuk a háború végét, hanem gazda-
az állami támogatás csak egy fogyatékos kul-
sági töprengésekkel. Mindenrendű gazdasági
túrájú é s lelkiismeretű társadalom mulasztásai-
termelés kényleien erőit latba vetni amaz első
nak leplezgetésére való é s rendesen meg-
békeévekre készülve, melyek a legtöbb meg-
bosszulja magát a konzervatív irányok felül-
próbáltatást fogják jelenteni a status quo helyre-
kerekedése formájában, mégis a mi viszonyaink
állításában s amelyeket összefoglalva a demo-
közt elengedhetetlen, hogy az állam az eddigi-
bilizálás idejével átmenetgazdasági éveknek
nél hatásosabb módon ne segítse elő iparmű-
s z o k á s nevezni. Míg azonban a legtöbb ter-
vészeink érvényesülését. Ennek fával, fémek-
melőágban az átmeneti évek főproblémájául
kel, szövetekkel é s egyéb nyers é s félig fel-
nem a régebbi békeévek versengésének célja:
dolgozott anyagokkal való ellátásban kell
az árúk elhelyezésének feladata jelentkezik,
mindenekelőtt megnyilatkoznia. A munkaerő-
hanem az előállítás nehézsége: a nyersanyag-
vel való ellátás dolgában az állam csak
beszerzés é s a munkáshiány, addig az iparművé-
egyet tehet, ha a mi iparművészeti termelé-
szeire s kiváltképpen a magyar iparművészetre
sünk létalapját, a kisipart kellően fel akarja
a következő években a probléma mindkét éle
karolni s ez az, hogy jó iparosképzésről
egyformán fenyegető módon szegződik, nekünk
gondoskodik. Ez a legfőbb átmenetgazdasági
a fogyasztó megkeresése éppen annyi gondot
probléma: közvetve e g é s z kisiparunk jövője
fog okozni, mint amennyi nehézséget kell majd
ettől függ. A jól ellátott tanoncotthonokra
az anyagbeszerzéssel leküzdenünk. A magyar
s az alsófokozatú iparoktatás kiépítésére
közönségnek a művészetre még kellően meg
vár ez a feladat, csakis ettől remélhetjük
nem érett fogyasztókészsége, a szervezés é s
a változott szociális viszonyok közt a régi
nevelés ez irányú hiányosságai a békeévek
mesterségek é s céhhagyományok erkölcseinek
pangó iparművészetét átviszik a háború utáni
új életre sarjadását, az ipari munkának azt a
évek gondoskodása tárgyául, amihez hozzá-
kvalitását, mely minden művészies ipari tevé-
* Négy értekezletet tartott az elmúlt hónapokban az kenységnek az alapkelléke. Emellett persze az
Iparművészeti Társulat. Az első értekezletről ezidei első iparművészek speciális iskolájának időszerű
füzetünkben már beszámoltunk. Mind a négy a mának
legégetőbb sebeire és a holnapnak legsürgősebb teen- reformálása, a felserdülő nemzedéknek az élet-
dőire mutatott rá, hogy nehéz viszonyok közé Jutott ipar- hez való közelebbhozatala is szükséges, a mű-
művészeti termelésünk nyugodtabb fejlődésének útját
egyengesse. Az előadók conferenceai vezették be az érte-
helyszerű oktatásnak éppen úgy meg kell hono-
kezleteket, de számos hozzászólásból alakult ki az az sodnia az iskola tanfolyamain, mint ahogy
egységes közhangulat, melynek visszatükröztetői lehetnek fontos, hogy az iskolából kikerülő fiatal ipar-
az itt következő kivonatos ismertetések.