You are on page 1of 4

Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya

XLVII. Irinyi János


Középiskolai Kémiaverseny
2015. február 11*
Iskolai forduló – I.a, I.b, I.c és III. kategória

Munkaidő: 120 perc A periódusos rendszer az utolsó lapon található.


Összesen 100 pont Egyéb segédeszközként csak toll és számológép használható!

Feladatsor
E1. Általános és szerkezeti kémia (27 pont)

(1) Írd fel az alább jellemzett atomok vegyjelét! Több lehetséges jó válasz esetén
mindegyik vegyjelet sorold fel!
Főcsoportbeli atom, amelyre igaz:
(a) a periódus sorszáma azonos az alapállapotú atom párosítatlan elektronjainak számával,
(b) elem, amelynek 1 és egy másik elem, amelynek 2 egység töltésű kationja argonszerkezetű,
(c) 1 egység töltésű anionja kriptonszerkezetű,
(d) elemmolekulájában 16 proton van,
(e) AB típusú vegyületmolekulájában 14 elektron van,
(f) halmazának sűrűsége standard nyomáson és 25°C-on 0,163 g/dm3,
(g) 1 mólja 7,8.1024 protont tartalmaz.
Összesen: 11 pont

(2) Az alábbiak közül melyik molekulát vagy iont jellemezzük így? Mindegyik molekula,
vagy ion csak egy helyre írható, és minden helyre kell írni egyet.
H2S, H2SO4, S2−, SO42−, H2S2O3, SO2, SO3, SF6
(a) V alakú:
(b) benne a kötésszög 109,50:
(c) oktaéderes:
(d) argonszerkezetű:
(e) hidrogénkötés kialakítására képes:
(f) kettős kötések vannak benne:
(g) nátriumsóját régen a fényképészetben használták:
(h) alakja trigonális planáris:
Összesen: 16 pont

*
Feladatkészítők: Dóbéné Cserjés Edit, Forgács József, Lente Gábor, Nagy Mária, Ősz Katalin,
Pálinkó István
Szerkesztő: Pálinkó István

1
E2. Szervetlen kémia (19 pont)
(1) Add meg az alábbi sók képletét, és ha tudod, a kristályvíz-tartalmát is!
(a) kősó:
(b) kálisó:
(c) sziksó:
(d) keserűsó:
(e) fixirsó:
(f) szalmiáksó:
(g) repülősó:
(h) pétisó:
(i) timsó:
(j) Glauber-só:
(k) Mohr-só:
(l) Than-só:
Összesen: 19 pont

Sz1. feladat (12 pont)


Összekeverünk 65,0 mg nátrium-kloridot és 164,4 mg bórsavat (H3BO3). A keveréket
megmelegítve, majd a reakciótermékeket visszahűtve azt mérjük, hogy 27,2 cm3 gáz
keletkezik 298 K hőmérsékleten és 101325 Pa nyomáson (standard állapot) mérve. A
gázfejlődés után a szilárd anyag tömege 188,8 mg lesz. Milyen gáz keletkezett a reakció
során?

Sz2. feladat (12 pont)


Rézből és rézötvözetből készült szobrokon, kupolákon a levegő szén-dioxid-, oxigén- és
páratartalma miatt zöld bevonat képződik. Ez a zöld színű anyag a bázisos réz-karbonát, amit
malachitzöldnek is nevezünk. A gyártott malachitzöldet mikroszkópiai színezékként és az
akvarisztikában fertőtlenítőszerként is használják.

60,0 g tömegű, 96,2 tömegszázalékos tisztaságú rézgálicból laboratóriumban malachitzöldet


állítunk elő.
(a) Egészítsd ki a reakcióegyenletet!
CuSO4.5H2O + NaHCO3 = CuCO3∙Cu(OH)2 + ………..… + H2O + CO2
(b) Mekkora tömegű NaHCO3-ra van szükségünk, ha 12,0%-os feleslegben alkalmazzuk?
(c) Mennyi vízben oldjuk ezt fel, hogy 20,0 tömegszázalékos oldatot kapjunk?
(d) Elméletileg hány gramm malachitzöld keletkezik?
(e) Mekkora a termelési százalék, ha a kinyert száraz malachitzöld tömege 20,2 g?

Sz3. feladat (8 pont)


475 g 16,0 tömegszázalékos kálium-szulfát-oldatot 20°C-on grafitelektródok között
elektrolizálunk, így a víz egy része elbomlik, de a só nem reagál. Az elektrolízis addig tart,
amíg az oldott anyag fele kikristályosodik. A kálium-szulfát oldhatósága 20°C-on 11,1 g/100
g víz.
(a) Hány tömegszázalékos a telített oldat 20 °C-on?
(b) Mekkora az elektrolízis után visszamaradó oldat tömege?
(c) Mekkora anyagmennyiségű víz bomlott el?
2
Sz4. feladat (12 pont)
A laboratóriumban megmaradt sav- és lúgoldatokat a környezet kímélése érdekében kiöntés
előtt elegyítjük. Van 320 cm3 1,11 g/cm3 sűrűségű 16,1 tömegszázalékos kénsavoldatunk, 540
cm3 0,112 mol/dm3 koncentrációjú sósavunk, 1,09 dm3 1,05 g/cm3 sűrűségű 4,20
tömegszázalékos nátrium-hidroxid-oldatunk és 96,0 g/dm3 tömegkoncentrációjú kálium-
hidroxid-oldatunk.
(a) Először a kénsavoldatot és a nátrium-hidroxid-oldatot öntjük össze. Milyen kémhatású lett
az oldat?
(b) Ha azt szeretnénk, hogy semleges kémhatású legyen a kiöntött oldat, akkor a maradék
oldatok melyikéből és hány cm3-t öntsünk hozzá?

Sz5. feladat (10 pont)


Az ammónia termikus disszociációjának egyensúlyát vizsgáljuk.
(a) Hány %-os az ammónia bomlása, ha tiszta ammóniagáz hevítése során az egyensúlyi gáz-
elegyben egyenlő az ammónia és a hidrogén koncentrációja?
(b) Mennyi az egyensúlyi gázelegy átlagos moláris tömege?
(c) Mekkora az egyensúlyi gázelegy nitrogénre vonatkoztatott relatív sűrűsége?

3
AZ ELEMEK PERIÓDUSOS RENDSZERE

1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18,


I.A II.A III.A IV.A V.A VI.A VII.A VIII.A
1 2
H He
1. 1,008 4,0
hidrogén hélium
3 4 5 6 7 8 9 10
Li Be B C N O F Ne
2. 6,94 9,01 10,8 12,01 14,01 16,00 19,0 20,2
lítiumberillium bór szénnitrogén oxigén fluor neon
11 12 13 14 15 16 17 18
Na Mg Al Si P S Cl Ar
3. 23,0 24,3 27,0 28,1 31,0 32,0 35,5 39,9
nátrium magnézium III.B IV.B V.B VI.B VII.B VIII.B I.B II.B alumínium szilícium foszfor kén klór argon
19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36
K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
4. 39,1 40,0 45,0 47,9 50,9 52,0 54,9 55,9 58,9 58,7 63,5 65,4 69,7 72,6 74,9 79,0 79,9 83,8
kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton
37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54
Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe
5. 85,5 87,6 88,9 91,2 92,9 95,9 (99) 101,1 102,9 106,4 107,9 112,4 114,8 118,7 121,8 127,6 126,9 131,3
rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium molibdén technécium ruténium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon
55 56 57 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86
Cs Ba La* Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn
6. 132,9 137,3 138,9 178,5 181,0 183,9 186,2 190,2 192,2 195,1 197,0 200,6 204,4 207,2 209,0 (210) (210) (222)
cézium bárium lantán hafnium tantál wolfram rénium ozmium iridium platina arany higany tallium ólom bizmut polonium asztácium radon
87 88 89 104 105 106 107 108 109
Fr Ra Ac** Rf Db Sg Bh Hs Mt
7. (223) (226) (227) rutherfor- seabor- meitne-
francium rádium aktínium dium dubnium gium bohrium hassium rium

58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71
Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
lantanoidák* 140,1 140,9 144,2 (147) 150,4 152,0 157,3 158,9 162,5 164,9 167,3 168,9 173,0 175,0
cérium prazeodimium neodimium prométium szamárium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium tulium itterbium lutécium
90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103
Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr
aktinoidák** 232,0 (231,0) 238,1 (237,0) (242,0) (243,0) (247,0) (249,0) (251,0) (254,0) (253,0) (256,0) (254,0) (257,0)
tórium proaktí- urán neptú- plútónium amerícium kűrium berkélium kalifor- einstei- fermium mendelé- nobélium lauren-
nium nium nium nium vium cium