Építési mûszaki ellenõr szakképzés

Minõségirányítás és szabványismeret

2001
1

2

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Építési Hivatala köszönetét fejezi ki az Építési mûszaki ellenõr szakképzés jegyzeteinek elkészítésében résztvevõknek. ANTAL ÁKOS építészmérnök ÁGOSTHÁZINÉ DR. EÖRDÖGH ÉVA f. tanár BAKÓ TIBOR f. tanársegéd DR. BALÁZS FERENC f. docens DR. BÁLINT JULIANNA okl. építõmérnök DR. BÁRSONY JÁNOS f. tanár DR. CSANÁDI KÁROLY jogtanácsos CSÉKY ISTVÁN okl. gépészmérnök DULOVICS DEZSÕNÉ dr. f. tanár DR. FÁTRAY GYÖRGY f. docens DR. FODOR A. CSABA f. docens, GRESKOVICS SÁNDOR okl. mérnök DR. HORVÁTH ELEK f. tanár DR. KAJTÁR LÁSZLÓ e. docens KAKUK LAJOSNÉ okl. üzemgazdász, vezetõ fõtanácsos KASSAI JÓZSEF f. docens KISS GÁBOR f. docens KITTKA PÉTER f. docens KLUJBERT RÓBERT e. adjunktus DR. KOPPÁNY ATTILA e. tanár KOVÁCS SÁNDOR f. docens DR. KUKAI TIBOR f. docens LEHMANN JÁNOS DR. LEHOCZKY JUDIT e. docens DR. MÁLYUSZ LÍVIA f. docens DR. METZING FERENC f. docens DR. NAGY BÉLA PhD f. tanár DR. NESZMÉLYI LÁSZLÓ okl. építõmérnök DR. NOVOTHNY GYÖRGY PhD f. tanár OSVÁTH MIKLÓS okl. villamosmérnök DR. OSZTROLUCZKY MIKLÓS PhD f. tanár, DR. PAPP PÉTER f. tanár, okl. közgazda DR. POZSGAI LAJOS, f. tanár DR. PREKÁCZKA JUDIT SCHUBERT JÓZSEF f. adjunktus SZABÓ ÉVA f. docens DR. SZABÓ LÁSZLÓNÉ f. adjunktus DR. SZABÓ TAMÁS PhD f. tanár DR. SZAKÁCS GYÖRGY okl. építészmérnök DR. TELEKES GÁBOR f. tanár DR. TEMESVÁRY LÁSZLÓNÉ f. docens TÓTH BARNA tud. fõmunkatárs UTASSY SÁNDOR f. docens DR. VAJDA JÓZSEF f. tanár DR. VÁRDAY GYÖRGY okl. mérnök, szakmérnök, tenderszakértõ DR. VARGA EMILNÉ f. docens WIESNER GYÖRGY okl. építészmérnök ZELENYÁNSZKY GYÖRGY épületgépész és épületvillamosítási mérnök

3

Szakács György. Nyomdai elõkészítés: Inic Bt. Bálint Julianna okl.A kötet szerzõi: Dr.36 (A5) ív Nyomás és kötés: Füti Print Kft. Felelõs vezetõ: Hegyesi László ügyvezetõ igazgató 4 . 2001 A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott kézirat kiadását gondozta a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Dr. 2001 © Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minésztérium. fejezet) Dr. fejezet) © Dr. Bálint Julianna. Szakács György okl. Mûszaki szerkesztõ: Wetzl Gabriella A könyv formátuma: B5 Terjedelme: 10. építészmérnök (9–10. építõmérnök (1–8.

............................................ 38 4....................................................... A TELJES KÖRÛ MINÕSÉGIRÁNYÍTÁS (TQM) ALAPELVEI ÉS TOVÁBBI ELEMEI ..1....................................1.........1.......... minõségbiztosítás........................................... 36 4................. 13 1............ A TQM további elemei ...... 18 2......... A teljes körû minõségirányítás meghatározása ......................3........................Tartalom ELÕSZÓ ........................................... Általános ismertetés . szabvány alkalmazása az építõiparban ................................................... ÁLTALÁNOS MINÕSÉGÜGYI ALAPISMERETEK . A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) alkalmazása az építõiparban.. 25 3............ 54 5 .. 21 Kérdések .... AZ ÉPÍTÕIPAR SAJÁTOSSÁGAI ....................................................................................... Az építõipar minõségirányításával kapcsolatos alapfogalmak ...................................................... 51 Kérdések ........ 9 1................................. A minõség-ellenõrzéstõl a minõségirányításig ..................................................................... 11 1............................ 24 3............. Sajátosságok a minõség szempontjából .............................................................4.............. A TQM négy alapelve ........................... 27 3......................... A minõségirányítási rendszer kiépítése. 17 2.........................4............................ ..... minõségirányítás ......... Minõségirányítási rendszerek...... A MINÕSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ........2....... felülvizsgálata és tanúsítása..... 18 2.... A minõség-ellenõrzés módszerei .. 33 4............. 32 4..........................3....... A minõségirányítási kézikönyv ............. Minõségszabályozás............................ Az ISO 9001:2000 szabvány sajátosságai ............ Alapfogalmak ...................................... 28 3............................................................................ A folyamatszemléletû megközelítés modellje ....................................................................................................2.....2......................................... 13 1..................................2....3...................1......2............................. 25 3............ Követelmények c..........1.................................... 11 1.2........ 19 2................ Az ISO 9001:2000.......... 33 4.............2........................ 29 Kérdések ..... 16 Kérdések ................

...... A felülvizsgálat meghatározása. Tervezés ........ A projektmenedzsment (projektvezetés) ..................................................... 89/106/EEC (EGK).........................2................................... Az építési célú termékek megfelelõségértékelése ........1......... Az alapvetõ követelmények .................. A direktíva sajátosságai ................................... szereplõi................................................................. 80 7...............3............................... 70 6.. 55 5................................ Az alvállalkozók kiválasztása és értékelése .........7....... A felülvizsgálóval szemben támasztott követelmények .. 84 8................................. Felkészülés ........... a javítások.... 61 5............................................................... 56 5.................................................3................. AZ ÉPÍTÉSI PROJEKT MINÕSÉGIRÁNYÍTÁSÁNAK ELEMEI ............2................................................... A felülvizsgálat technikája ..2...4..............2.............................................................................2.......... A MINÕSÉGÜGY JOGI KÉRDÉSEI ..... 79 7.....................3.........................5............................ 75 Kérdések ............. 70 6...................... A vevõ ................ Ellenõrzõ lista .......... a módosítása 93/68/EEC ............................................... Jelentéskészítés....... fogyasztóvédelem ...2............ A felülvizsgálat végrehajtása ...... 77 7................................ A projekt megvalósítása közbeni minõség-ellenõrzés ...................3................ 74 6......... 72 6......................... 68 6............. 78 7..... A mûszaki ellenõr ............................4...............2............. Tények és adatok gyûjtése ..................... A CE jelölés .................. fajtái...1........... 76 7.....3........ 66 Kérdések ........................ 62 5.. 60 5....... ÉTD)............................ Az európai építõipari szabályozás...................................4..........1... Termékfelelõsség......................................... 71 6.......................................................5............. Az építési termékek megfelelõségének igazolása a hazai gyakorlatban ......... 82 Kérdések ........................... 75 7.........................1....... 76 7...4..................................... 59 5.......................................................2.......3..........1.......................... változtatások kezdeményezése ............ Az építési projekt minõségirányítási rendszere .............. A minõségügyi terv ...................... AZ ÉPÍTÉSI CÉLÚ TERMÉKEK FORGALOMBA HOZATALI FELTÉTELEI ................. Partneri kapcsolatok .........3.. 73 6...................... A MÛSZAKI ELLENÕRI TEVÉKENYSÉG RENDSZERSZEMLÉLETÛ MEGKÖZELÍTÉSE ....8........3...................... 83 8...........2.... 55 5..............3..........................................2............................ 66 6.. alapelvei és módszertani elvei .................................... 68 6............ Jogharmonizáció................... Az értelmezõ dokumentumok .................................................... 85 6 .... 65 5... direktívák és az új megközelítés koncepciója . Az építési termék direktíva (CPD..... 84 8....2........1..6...............................5... 71 6..... 82 7.....................................

.......... 107 10...9...........................................1..................... 96 9...................... 109 10...... A nemzeti szabványosítás hazai rendszere és kialakulása .....3............. A magyar nemzeti szabványok közzététele.............. 109 10.................................................... 105 9............... kapcsolat az egyes szintek között...................................3.....1.. a szabványok csoportosítása................. 114 IRODALOM .2............... 112 10.............A tûzvédelemhez kapcsolódó jogszabályok és szabványok ............. 103 9................ 89 Kérdések ............2....... 113 Kérdés .. 88 8.......6.................. 94 9................................................... a szabványosítás céljai és alapelvei ...................8...5......................... A szabványosítás története és kialakulása . 92 9.............. A létesítésre vonatkozó alapvetõ szabályok és fogalmak .......................... A szabványok és a jogszabályok közötti különbségek .......... A szabvány fogalma.......... 92 9................................................4......8................................. 91 9..................................... Akkreditálás ...................7....................... A szabványosítás szintjei. A szabványok kötelezõ alkalmazását elrendelõ jogszabályok ............................................................... 90 9.... Az építési helyszínhez kapcsolódó legfontosabb elõírások . 98 9..............................4................. A LÉTESÍTÉS TÛZVÉDELMI SZABÁLYA............................................... Kapcsolat a jogszabályok és a szabványok között az Európai Unión belül ..............................3....... keresési lehetõségek ............ SZABVÁNYÜGYI ISMERETEK ........................ 115 7 ...... 95 9............................. 107 Kérdések .................... Az építési célú termékek vizsgálatának elvei ...... A szabványok önkéntes és kötelezõ alkalmazása ................

8 .

amelyeket mindenkinek az adott projektre.és szabványismeretek segítségével ¨ kialakuljon a minõségközpontú szemlélete és gondolkodása. feladatra kell alkalmaznia. ¨ az Európai Unió építõipari szabályozása. helyzetre. tananyaga. cégre. hazai alkalmazása megkezdõdött. Sajátos helyzetet teremtenek a következõk: ¨ az építõiparra nincs kidolgozva ágazatspecifikus minõségmegközelítés. tanulóknak. Célja. hogy a mûszaki ellenõr megismerje a minõségirányítás alapelveit és megvalósítását az építõiparban. valamint a folyamatos javítás és fejlesztés megvalósítását az építõiparban. Ezzel a kiadvánnyal segítséget kívánunk adni az építõipar minõségrányításának a mûszaki ellenõrök számára fontos aspektusait oktatóknak. Saját tudásának fejlesztésével segítse elõ a vevõközpontúság. Ezért kész módszerek. oktatási célokra pedig szinte semmi. hogy a minõség. A szerkesztõ 9 . megoldási módokat és példákat lehet adni. ¨ az építmény létrehozásánál nincs két tökéletesen egyforma feladat.Elõszó Ez a kiadvány a mûszaki ellenõrök képzésének Minõség és szabványismeret c.és a szabványismeretek a mûszaki ellenõrök számára fontos kérdéseit. illetve alkalmazni tudja mindezeket a tevékenységében. ¨ tudja értelmezni és alkalmazni a mûszaki specifikációkat. illetve a gyakorló szakembereknek egyaránt. eset vagy megoldandó probléma. Az utolsó fejezetben közölt esetek ezt segítik elõ. Összefoglalja a minõség. kidolgozás alatt van. Az építõipar minõségirányításáról igen kevés szakkönyv van (és azok is fõleg angolul). amit a hazai szabályozásnak követnie kell. fogások helyett minõségügyi alapelveket. az általános megközelítéseket kell értelmezni és adaptálni. ¨ tudjon különbséget tenni a minõségirányítási rendszerrel rendelkezõ vagy nem rendelkezõ partnerei között. valamint az európai építõipari szabályozás elveit és következményeit a hazai szabályozás kialakításában. ¨ eszközöket és módszereket kapjon saját tevékenységének minél magasabb színvonalú végzéséhez. Továbbá. ¨ eligazodjon a cégek dokumentációs rendszerében és felfedezze a hiányosságokat.

10 .

illetve a minõség megvalósításának fejlettebb lehetõségét. a megértést elõsegítõ fogalmat ismertetünk. ami lehet: ¨ hardver. a minõségszabályozást. Ez olyan szervezet irányítási rendszer kiépítését jelenti. szabványos kifejezésének magyarázatával azért. egy épület vagy egy tervdokumentáció. amelynek során nem a végtermék ellenõrzésén keresztül valósítják meg a minõséget. teszik megvalósíthatóvá és vizsgálhatóvá. A minõség szabványos megfogalmazása (ISO 9000:2000): A minõség annak a mértéke. hogy mennyire teljesíti a saját jellemzõk összessége a követelményeket.1. A megfelelõség ezen elõírt követelmények teljesülését. Alapfogalmak Ebben a pontban csak néhány. ¨ nem kézzelfogható. 11 . hogy ne keletkezhessen hiba egyik szakaszban sem. ¨ szoftver. 1. Általános minõségügyi alapismeretek A fejezet megismerteti az olvasót a minõségirányítás néhány alapvetõ. pl. az azoknak való megfelelést jelenti. A termék Egy folyamat eredményét nevezzük terméknek. Például a beton minõsége C16-24/K legyen.1. egy információ vagy egy elõadás. pl. Az igényeket a követelmények fejezik ki. Tárgyalja a minõség-ellenõrzés célját és módszereit. hanem magát az elõállítás folyamatát szabályozzák azért. ¨ feldolgozott anyag. hogy a további fejezetek érthetõk legyenek. és ¨ kézzelfogható. majd a fejezet végén eljut a minõségirányítási rendszerig. ¨ szolgáltatás.

A külsõ vevõk · a végsõ vásárlók. közéjük tartoznak az elõbbieken kívül · a szállítók. ill. illetve érdekelt félnek és partnernek. – a vevõ rendelkezésére bocsátja a terméket vagy szolgáltatást. amelyek finanszírozzák a termék elõállítását. A szállítói lánc 12 . akik megveszik a terméket vagy szolgáltatást. csoportok vagy szervezetek. Az indirekt vevõk körébe tartoznak mindazok az egyének.A vevõ Szervezet vagy személy. a kiskereskedõ. Például egy építkezés környezetében lakók. iskola. részvényesek. Vevõ például az épület megrendelõje. hivatal. szintén vevõknek – belsõ vevõknek – tekintjük. A vevõknek több fajtája különböztethetõ meg: ¨ direkt és indirekt (közvetlen és közvetett) vevõ. · mindazok a személyek vagy csoportok. hasznából (a tulajdonosok. az eladó. akik a termék vagy szolgáltatás elõállítói vagy megvalósítói. részesülnek a termék vagy szolgáltatás eredményébõl. érdekelt felek. kórház. A szervezet – gyár. megrendelõnek. tervezõiroda stb. Az érdekelt felek a vevõknek egy tágabb körét jelentik. használja és/vagy fizet érte. Direkt vevõ aki fogyasztja. · az elosztó. megvalósító cég alkalmazottai. bank. akikre hatnak vagy potenciálisan hathatnak a szervezet tevékenységei. az építtetõ. ¨ külsõ és belsõ vevõk. a mûhelybõl az üzletbe. akik elszállítják a terméket a gyárból. a felelõsségi körök és a hatáskörök meghatározott elrendezésével. Nevezik még vásárlónak. ill. · akiknek nyújtjuk a szolgáltatásunkat. megvalósítását. partnerek és a társadalom). ami vagy aki kapja a terméket. A szervezet Emberek csoportja és feltételrendszere. a kapcsolatok. A szervezet alkalmazottait. akik részesülnek belõle vagy használják. · az alvállalkozók (beszállítók). · az elõállító. ügyfélnek is.

munkáját. ¨ elvárásokat. Méret. A vevõi követelmények igények és elvárások formájában jelentkeznek. ellenõrzési utasítások. amit kap. amelyeknek a vevõ nincs tudatában. csomagolás. Elvárások azok. és ¨ látens (rejtett. valamint ¨ kimondott vagy jelenlegi. ha a vevõ nem tudja megítélni.1. szín. A vevõt partnernek kell tekinteni.2. hogy a vevõ az igényeinek megfelelõ minõségû terméket kapjon. illetve nem tud választani a felajánlott lehetõségek közül? A vevõt nevelni és képezni kell arra. A minõség-ellenõrzéstõl a minõségirányításig 1. Látens igények azok. szolgáltatónak) biztosítania kell. megkönnyítik az életét.A követelmény (ISO 9000:2000) Kinyilvánított. A termékek megfelelõsége az a tulajdonság. amelyeket a terméknek vagy szolgáltatásnak ki kell elégítenie. minõsítésre bocsátott mennyisége. Az ellenõrzés meghatározott anyagmennyiségre – tételre – vonatkozik. Igények azok. A minõség-ellenõrzés módszerei A minõség-ellenõrzés célja a termékek megfelelõségének a vizsgálata. hogy aktívan közremûködjön a minél eredményesebb szolgáltatás elérésében! 1. amelyeket a vevõ elvárhat a cég részérõl. vagy elfogadja azt? Mit tegyen a gyártó vagy a szolgáltató. vállalati szabványok) szerzõdések. teljesítmény. A szervezetnek (gyártónak. alkalmasság valaminek az elvégzésére. A minõség-ellenõrzés történhet hagyományos módon vagy statisztikai módszerekkel. és amelyek gyakran szerzõdésben rögzítettek. és amelyek megléte vagy hiánya a jó vagy rossz benyomást keltik benne. szakmai. hogy számára minõség-e. hogy jellemzõik mennyire felelnek meg a vonatkozó jogszabályok (nemzeti. Fel kell hívni rájuk a figyelmét. az igénybe vehetõ szolgáltatások fajtája és színvonala. hogy fontosak a számára. 13 . Megkülönböztetünk: ¨ igényeket. Tétel: a terméknek valamilyen elõírás – általában szabvány – szerint meghatározott. illetve korrektül kell tájékoztatni választási lehetõségeirõl és választásának következményeirõl. hogy igénye legyen a minõségre. ha a vevõ rossz minõséget akar. ár és fizetési feltételek stb. nem tudatos) igényeket. a szállítás módja és határideje. szokás folytán magától értetõdõ vagy kötelezõ igény vagy elvárás.2. dokumentációk követelményeinek. Mit tegyen a gyártó vagy a szolgáltató.

mert viszonylag kis számú mintából vonnak le következtetéseket matematikai statisztika segítségével a nagy számú sokaságra vonatkozóan. vagy a vevõhöz. A 100%-os vizsgálat a legköltségesebb. 10 százalékát). a gyártó cégnél rendszeresen gyûjtik a számadatokat statisztikai értékelésekhez. amely a tételrõl rendelkezik. illetve méréses alapon. 2. Megkülönböztetünk: 1. amelyben a termékre vonatkozó adatokat rögzíti. Ez soha sem azt jelenti. Idegenáru-ellenõrzést vagy alapanyag-ellenõrzést. nem statisztikai módszereket alkalmazó minõség-ellenõrzés esetén az ellenõrzõ személy állapítja meg a minta nagyságát. 3. hogy a minta megfelel-e. Ekkor fontos annak ismerete. 1. alapanyag-ellenõrzés E tevékenység feladata az. hanem a mért értékeket feljegyzik és elemzik. illetve néhány megfelelõ visszautasítását. A mintavétel alapját képezõ tételnagyságot általában önkényesen határozzák meg. A mintavételes ellenõrzés történhet minõsítéses alapon. A gyártó sok esetben gyártói nyilatkozatot (minõségi bizonyítványt) ad a termékrõl. Kivételes esetekben mégis alkalmazzák. A statisztikai módszereket alkalmazó minõség-ellenõrzés során a vállalatnál. Végellenõrzést. A tétel vizsgálatának négyféle módja ismeretes: 1. hogy a termék összes jellemzõjét teljeskörûen megvizsgálják. akkor gyakran nincs olyan elõírt rendszer. A statisztikai mintavételes ellenõrzés az elõzõekkel szemben hatásosabb és megbízhatóbb. 3. 4. Így az ellenõrzés eredményezheti néhány nem megfelelõ termék átvételét. amelyek megfelelnek az elõírásokban rögzített követelményeknek. A véletlenszerû ellenõrzésnél megvizsgálják a tétel darabjainak bizonyos részét (pl. és a gyakorlatban sokszor el sem végezhetõ. 14 . hanem csak bizonyos jellemzõket vizsgálnak. és neve ellenére sem ad teljes biztonságot. Néha túl sok darabot ellenõriznek. másrészt a statisztikai jellemzõk megállapításával. hogy csak olyan termékek kerüljenek átvételre majd raktárba. Idegenáru-ellenõrzés. Ezáltal jobban felhasználhatóvá teszik a gyártási. milyen vizsgálatok alapján állították ki a gyártói nyilatkozatot.Hagyományos. néha túl keveset. és ítélkezik a mintáról. ha roncsolásos vizsgálatra van szükség. amelynek során nemcsak megállapítják. amikor csak azt határozzák meg. Ha sok nem megfelelõ darabot találnak. hogy a minta elemei megfelelnek-e az elõírt követelményeknek. 2. A 100%-os ellenõrzés a tétel valamennyi darabjának az átvizsgálását jelenti. hogy minél kevesebb adatból minél általánosabb következtetések legyenek levonhatók. valamint módszereket dolgoznak ki a gyártási problémák kivizsgálására és megoldására úgy. Gyártásközi ellenõrzést. ekkor hibás darab kerülhet a következõ munkamûveletbe. hogy ki által és mekkora mintán végzett. elõállítási tapasztalatokat. és értékelik az adatokat egyrészt az áttekinthetõ csoportosításukkal. ami költséges.

ha a gépet újból beállítják. megtervezett követelményeket. új vizsgálati módszer bevezetésekor. 15 . illetve a tételeknek egy viszonylag önkényesen választott mintavételét. új technológiai eljárás. ha a munkadarab. ¨ A mûveletek közötti ellenõrzést vagy minden mûvelet után. A sorozat indításakor az elsõ munkadarabot vagy az elsõ néhány darabot a minõség-ellenõrzés részletesen megvizsgálja. és beépítésre vagy további felhasználásra kész állapotba került. Az ellenõrzés során megállapítják. ¨ Az elsõ darab ellenõrzésének sorozatgyártás. 2. vagy ellenõrzõ személyeket alkalmaznak. A gyártásközi ellenõrzés az elsõ darab ellenõrzésébõl. illetve a termékek bizonyos körére alkalmazható a gyártói nyilatkozaton alapuló átvétel.Az idegenáru-ellenõrzésnek két területe van: ¨ a külsõ forrásokból beszerzett anyagok. Az elsõ darab ellenõrzését akkor is el kell végezni. illetve új gyártóberendezés. mûveletek közötti ellenõrzésbõl és mûveletek utáni ellenõrzésbõl áll. Ennél az ellenõrzésnél a minõséget általában méréssel állapítják meg. ¨ Mûveletek utáni ellenõrzést akkor végeznek. az ún. mûveleten belüli ellenõrzésbõl. vagy új illetve javított szerszámot alkalmaznak. valamint ¨ az ugyanannak a cégnek más üzemeiben vagy más részlegeiben készült termékek és alkatrészek ellenõrzése. véletlenszerû ellenõrzést alkalmazták. Felhasználhatók a termékek átadásakor is a minõségi szint igazolására. ¨ A mûveleten belüli ellenõrzést vagy maguk a mûveleteket végzõ dolgozók végzik (egyedi termék és kissorozatú gyártás esetén). valamint tömeggyártás esetén van jelentõsége. a gyártók és az ellenõrök felhasználhatják az esetleges vitás kérdések rendezésére. elõállítás folyamata közben való ellenõrzése. termékek és alkatrészek ellenõrzése. Az ellenõrzött minták adatait maradandóan rögzítik. vagy csak egyegy kiemelt mûvelet után végzik. Napjainkban már többnyire a statisztikai mintavételes ellenõrzést használják. hogy az elkészült munkadarab. a hibás termékek minél korábbi felismerése. amelyek a megelõzõ mûveletek hibátlan kivitelezésére utalnak és a következõ mûvelet hibátlan elvégzését biztosítják. Itt állapítják meg. elem vagy szerkezet megfelel-e az elõírt minõségi követelményeknek és alkalmas-e a további felhasználásra. elem vagy szerkezet már végighaladt a technológiai mûveleteken. Minõségirányítási rendszerek megléte esetén – ha a beszállítónak is van tanúsított minõségirányítási rendszere –. Az idegenáru-ellenõrzés során régen 100%-os ellenõrzést. Gyártásközi ellenõrzés A gyártásközi ellenõrzés feladata a készülõ terméknek a gyártás. A vizsgált tulajdonságok általában olyanok. és jóváhagyás után indítható a gyártás. hogy az adott mûveletnél milyen mértékben teljesítették az elõírt. Ezeket a tervezõk.

ha a termék valamely gazdasági egység birtokából átkerül egy másik egység – a vevõ – birtokába. ¨ eszközöket. a minõség vonatkozásában (ISO 9000:2000). 16 . Az építési tevékenység tipikusan ilyen. az eltakarásra kerülõ szerkezet vagy fogadó szerkezet átvétele).2. Minõségszabályozás. ¨ tevékenységeket. A minõségbiztosítás alatt általában a minõségirányítási rendszeren belül alkalmazott tervezett és módszeres tevékenységet értik. módszerek és tevékenységek alkalmazása a minõségi követelmények teljesítésére. Beletartozik a szervezet minõségi célkitûzéseinek megvalósításához szükséges folyamatok tervezése és mûködtetése és az ezekhez szükséges erõforrások biztosítása. Végellenõrzés A végellenõrzés során a mintából nagy valószínûséggel helyes következtetést kell levonni a vizsgált termékmennyiség minõségére vonatkozóan. hogy az ellenõrzési pontokat egy-egy kritikus munkaszakasz megkezdése elõtt a megfelelõ feltételek meglétének ellenõrzésére kell kijelölni (pl. Napjainkban a szervezeten belüli minõség-ellenõrzés szerepe és feladata megváltozott. minõségirányítás A minõségszabályozás eszközök. és a nem megfelelõ eredmény vagy állapot jelentkezése esetén a szükséges intézkedéseket a követelményeknek való megfelelés elérése érdekében. A hangsúly a hibás termék vagy nem megfelelõ szolgáltatás kimutatása helyett a hibák keletkezését megakadályozó megelõzõ intézkedések és tevékenységek láncolatán van. A minõségszabályozás magába foglalja a folyamat vagy a folyamat egyes pontjainak rendszeres figyelését. ahol a hiba következtében jelentõs károk keletkeznek.A gyártásközi ellenõrzés kap döntõ szerepet a minõségirányítási rendszerekben. amely magába foglalja azokat a szükséges ¨ folyamatokat. A minõségszabályozás része a minõség-ellenõrzés. Ennek különösen nagy a jelentõsége ott. minõségbiztosítás. amelynek célja a bizalomkeltés mind a vezetõségben. ¨ eljárásokat. Erre az ellenõrzésre akkor kerül sor. Ilyenkor csak a méréses ellenõrzés nyújt elegendõ alapot a gyártási folyamat szabályozottságának megítélésére. A minõség-ellenõrzés a vállalat mûködésére vonatkozó minõségirányítási rendszer egyik elemeként mûködik. 1. A minõségirányítás összehangolt tevékenységek a szervezet irányítására és szabályozására.2. A minõségirányítási rendszer szervezeti rendszer. és ebbõl következik. 3. ¨ felelõsségeket és hatásköröket. mind pedig a vevõkben a minõségkövetelmények teljesítését illetõen.

hogy képesek vagyunk a minõségre vonatkozó igényeiket teljesíteni Kérdések 1. Mit értünk minõség-ellenõrzésen? Milyen fajtái vannak? 3. bizonyítani a vevõknek. A minõségirányítási rendszernek két célja van: 1. Ismertesse a minõségszabályozás. 2. a minõségirányítás és a minõségirányítási rendszer lényegét! Mondjon példát mindegyikre! 17 . a minõségre vonatkozó célkitûzések teljesítésének biztosítása. Mi a különbség a minõség és a megfelelõség között? Mondjon rá példát! 2.amelyek együttesen szükségesek a minõség megvalósításához és bizonyításához.

A teljes körû minõségirányítás meghatározása Az MSZ EN ISO 8402 szabvány szerint a szervezet olyan irányítási koncepciója: ¨ amelynek középpontjában a minõség áll. ¨ a szervezet minden tevékenységére és minden egységére vonatkozik. A teljes körû minõségirányítás (TQM) alapelvei és további elemei A fejezet a teljes körû minõségirányítást ismerteti. a dolgozók képzésével. Ez más szavakkal úgy is megfogalmazható. hogy hosszú távon sikert érjen el a vevõ megelégedettsége révén. ¨ minõségkultúra. Bemutatja a négy alapelvet: a vevõközpontúságot. a PDCA-elv. 2. ¨ vezetési filozófia. ¨ amely összes tagjának részvételén alapszik. amely különbözõ eszközöket használ ennek a kultúrának a kifejlesztésére és folyamatos javítására. a csoportmunkával. Foglalkozik az ugyancsak fontos elemmel. 18 . a vezetéssel. ¨ amely azt célozza. vezetési módszer és minõségkultúra. amely összefogja a szervezeti potenciált a folyamatos fejlesztés irányába. hogy ¨ mindenki részt vesz benne. a folyamatos fejlesztést. ami tulajdonképpen a szervezet képességeinek kialakítása.1. a teljes körû részvételt és a közös tanulást. és hasznára legyen a szervezet összes tagjának és a társadalomnak. amivel a harmadik fejezet foglalkozik.2. A teljes körû minõségirányítás néhány eleme fellelhetõ a minõségirányítási rendszerekre vonatkozó követelmény szabvány 2000-es változatában. hogy ¨ valamely szervezet azon képességeinek kialakítása és mûködtetése. a kommunikációval és a folyamatokkal. Hangsúlyos szerepet kap a folyamatos fejlesztés alapelve. A minõségirányítás (Quality Management) a szervezet minõségi célkitûzéseinek megvalósításához szükséges folyamatok tervezése és mûködtetése. valamint további elemekkel: a motiválással. amelyek lehetõvé teszik a folyamatosan változó külsõ és belsõ igények kielégítését. Attól teljes körû (Total). és az ehhez szükséges erõforrások biztosítása.

valamint a folyamatokban talált hibák – gyengeségek – megszüntetésével javítják a folyamatokat. hogy legyen azért. A cég összes tagjának képességeit és tudását fel akarják használni a folyamatos fejlesztés és a vevõk igényeinek kielégítése érdekében.2. Egy TQM-modellt mutat a 2. és minõségkultúrát teremtsenek az üzleti élet számára. ábra. A vevõi visszajelzések alapján. ábra. 2. amit motiválással tudnak elérni. Ezért alaposan meg kell érteniük ezeket az igényeket. ami a tudás és az eredmények mérését. A folyamatok folyamatos fejlesztése. A TQM-et alkalmazó cégek a vevõre és a vevõk igényeinek a kielégítésére összpontosítanak. 4. hanem a folyamatok gyengeségeinek megtalálása és kiküszöbölése a cél! 3.2. gyorsabban tudják bevezetni a minõség gyakorlatát. és erõforrásaikat a vevõi igények kielégítésének szolgálatába kell állítaniuk. valamint a megszerzett tudás és eredmények elterjesztését jelenti. A TQM-et alkalmazó cégeknek részt kell venniük a társadalmi méretû közös tanulásban. 2. amelynek eredménye a jobb minõségû termék és szolgáltatás. gyorsan kell reagálniuk a változó vevõi igényekre. TQM-modell 19 . hogy elkerüljék a módszerek újra kitalálását. a kísérletezést. ami a többi céggel közös tanulás kell. A TQM négy alapelve 1. a tanulást a saját és a mások tapasztalataiból. Ehhez dolgozóikat is vevõiknek (belsõ vevõiknek) kell tekinteniük. Vevõközpontúság. Ez a PDCA-ciklus alkalmazásával és gyengeségközpontúsággal valósul meg. azaz új dolgok keresését és megvalósítását. a problémamegoldást. Tanuló szervezetté kell válniuk. A TQM-et alkalmazó cégek a dolgozóik teljes körû részvételére alapoznak. Nem az emberi gyengeségek.1.1.

egyre magasabb (belsõ és külsõ) vevõi igényeknek való megfelelést. C (check): Ellenõrizd! – Ellenõrizzük és elemezzük. elemezzük az eredményt. tudnunk kell: ¨ kik a vevõink. hibáik megkeresésével. 2. ¨ mennyire elégedettek a tevékenységünkkel. A PDCA-ciklus a 2. melyek a kulcsproblémái a meglévõ folyamatnak vagy bármilyen tevékenységnek.2. azaz a következõ probléma felé fordulunk. Megértjük a folyamat elvégzésének jelenlegi gyakorlatát. vagy meghatározzuk. mûködik. fejlesztést. fejlesztjük. és hogyan lehet õket kijavítani. ha szisztematikusan megtervezzük a javítást. ábrán látható. hogy rögzítjük és a továbbiakban eszerint csináljuk a folyamatot. amely szerint bármely tevékenység lebontható négy lépésre. megtervezzük a megoldásokat és végrehajtjuk õket. illetve hogyan ítélik meg azt. azaz kiknek. majd a négy következõ lépés nem ugyanazon a színvonalon halad. A folyamatok folyamatos fejlesztése A folyamatos fejlesztés alapelve a PDCA-elv. majd dokumentáljuk és alkalmazzuk a javított folyamatot. ¨ milyen igényeik vannak. ami azt jelenti. bevezetjük és újból elõlrõl kezdünk mindent. szolgáltatásainkat nyújtani. milyen csoportoknak akarjuk termékeinket. hogy a vevõk igényeire és elvárásaira összpontosíthassunk. Egy ciklus végére a javítás eredményeképpen jobb minõséget érhetünk el. hogy amit megterveztünk. A folyamatok figyelésével. fejleszthetõ. illetve jobb tulajdonságai vannak.1.2. hanem egyre magasabb minõség színvonalon. A (act): Avatkozz be! – Beavatkozunk. ábra. ami lehetõvé teszi az egyre változó. PDCA-ciklus . Bármely tevékenység javítható. valamint a vevõk megelégedettségének gyûjtése és a vélemények elemzése alapján tudunk javításokat és fejlesztéseket tervezni. vagy pedig javítjuk. és mit várnak el tõlünk. D (do): Csináld! – Megvalósítjuk a tervet. 20 2. gyengeségeik. P (plan): Tervezd meg! – Megtervezzük a folyamatot. Összpontosítás a külsõ és belsõ vevõkre Ahhoz. Vagyis egy spirál szerint haladunk.

az önmegvalósítás segítése.3. és szinte bizonyos. 4. ez alól senki sem lehet kivétel. illetve folyamatosan javuljon. hogy a vezetõség képes arra. A TQM teljeskörûsége többek között ezt is jelenti: senki sem lehet kivétel. mert a cég eleve magasabb színvonalú teljesítésre kényszerül egy magasabb színvonalú környezetben. amelyek náluk jól mûködnek. hogy elért eredményeiket egymás rendelkezésére bocsássák a kölcsönösség reményében. ami az elkötelezettséget. Teljes körû részvétel A TQM azt jelenti. Tanuló szervezetté válás A globális piac azt jelenti. ¨ az információk. gyenge beszállítókkal rendelkezõ környezetben van (ez lehet helyi vagy országos). A szervezet sikere a vezetõk kompetenciájától függ. A TQM további elemei Vezetés A minõség mint vezetési filozófia alkalmazása azt jelenti. hogy mások is használhassák õket. Motiválás A motiváltság a célok megvalósítására akkor érhetõ el. Egyre inkább tapasztalható a törekvés a vállalatok között. Fontos motiválási lehetõségek ¨ a feladatok és felelõsség. hogy jó minõségû termékeket tud elõállítani. hogy oly módon irányítsa a folyamatokat és az erõforrásokat. Ha a cég rosszul képzett vagy képzetlen munkaerõvel. ha felismerik az alkalmazottak szerepét a célok elérésében. ¨ az elismerés és a dicséret. és bátorítják õket az olyan javaslatok megtételére. akkor azokat terjesztenie kell. a részvételt és a felelõsségvállalást illeti.3. különös tekintettel az emberekre. hogy kevéssé lesz ösztönözve a fejlõdésre. szolgáltatást végeznek. Minél jobb a vezetés minõsége. amelyek hasonló termelést. Ezzel önkéntelenül is a minõségkultúra fejlõdését segítik elõ. annál nagyobb a szervezet esélye a sikerre. rossz minõségû termékeket elfogadó vevõkkel körülvéve. A személyes felelõsségvállalás a TQM másik sarokköve. Közös tanulás. hogy egyszerre van jelen a versenyhelyzet és az együttmûködés a cégek között. valamint gyenge versenytársak között. amelyek a jobb teljesítmény eléréséhez vezetnek. amibe bele értendõ a minõségközpontú irányításra való képesség és hajlandóság is. ¨ a kölcsönös bizalom. hogy mindenkinek részt kell venni benne. és haladja meg ezeket az igényeket. 21 . hogy a termékek és szolgáltatások minõsége feleljen meg a vevõk és az összes érdekelt fél igényeinek. kevésbé valószínû. 2. Ha egy cég olyan módszereket fejleszt ki.

Mivel a TQM sikere az embereken múlik, az emberek motiválása a sikerének kulcsa. Csoportmunka (teammunka) A csoportmunka a TQM egyik legfõbb eleme és eszköze a problémák megoldására, a fejlesztések megvalósítására, vagy például a minõségirányítási rendszer bevezetésére és fejlesztésére, valamint a dolgozók motiválására és képzésére. Míg a többi eszköz esetében választhatunk, hogy melyiket alkalmazzuk, addig a csoportmunka a problémák megoldásának, a szervezet és az egyének fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Ha a szervezet- és személyiségfejlesztési lehetõség általánosan alkalmazott eszközzé válik egy szervezetben, akkor kialakul az együttdolgozás képessége és élménye, a konszenzusra való törekvés légköre. Segítségével hatékonyabbá válik a munka, az egyének tudását összetéve közösen jobb megoldások születnek. A szervezet eszközt kap a problémák és feladatok megoldására. Ha a vezetõ a csoportokra bízza a problémák, feladatok megoldását és az eredmények értékelését, a csoportot egyéni és csoportsikerekhez juttatja. A csoporttagok nagyobb felelõsséggel viseltetnek az olyan megoldások megvalósításában, amelyek kidolgozásában részt vettek. Ezért a csoportmunka fontos motiválási lehetõséget ad a vezetõ kezébe. A csoportmunka megtanítja a résztvevõket arra, hogy az igazi együttmûködés az, ha minden helyzetben keressük és megtaláljuk a konszenzus lehetõségét. A munkaértekezletek, a közös feladatmegoldások az idõkeret betartására szoktatnak: most ennyi idõnk van rá, és ezalatt kell megoldani az adott feladatot. A csoportmunka erõsíti a bizalmat és javítja a kommunikációt a csoporttagok között, a csoporttagok és a vezetés között, valamint az egyes csoportok között. Mivel a problémák megoldásához tényeket és adatokat kell gyûjteni, a csoport elõrehaladásáról be kell számolni, az eredményeket terjeszteni kell, javul az információk áramlása a szervezeten belül, az informális információs csatornákból hivatalos csatornák lesznek. A csoport hatékonyabban képes megoldani a feladatokat, mint az egyes emberek. Ezt fejezi ki a 2+2>4 elv, vagyis azt, hogy két-két ember külön-külön kevesebbet ér, mintha együttmûködnek. A csoportban végzett munkánál megadatik és természetessé válik az egymástól tanulás. Kevesebb az „ezt csak én tudom, ehhez csak én értek”, fontosabbá válik a „mi értünk ehhez a legjobban, és fõleg mi valósítjuk meg legjobban”. Olyan légkört teremt, amelyben az emberek fejlõdhetnek, hatékonyan használhatják az erõforrásokat a folyamatos fejlesztés érdekében. Ha az egyén fejlõdik és gyarapodik a csoportmunkának köszönhetõen, akkor a szervezet is fejlõdik és gyarapodik. Akik megérzik a csoportban dolgozás örömét, munkájukban csapatjátékossá válnak.
22

Oktatás, képzés Napjainkban az oktatás és a képzés fontossága egye nagyobb jelentõségûvé válik, mert ¨ a gyors változások és a fejlõdés megkövetelik a szakmai ismeretek állandó karbantartását és fejlesztését, ¨ a szervezetek igénylik a rugalmas, a jól képezhetõ és a csapatban dolgozni képes munkaerõt, ¨ a humánerõforrás-menedzsment szemléletváltozáson ment keresztül: az emberi munkaerõ nem költségtényezõ, hanem befektetés, ¨ minél jobb a vezetés minõsége, annál nagyobb a szervezet esélye a sikerre. A szervezetnek tudatosan felépített képzési programot kell létrehoznia, ami kettõs célt szolgál: megszünteti a dolgozók képzettségbeli hiányosságait, és felkészíti õket a jövõ feladataira. A képzési igények meghatározásának alapja a vállalati stratégia és az ahhoz kapcsolódó humánerõforrás-stratégia, valamint a munkakörök elemzése és a teljesítményértékelés által felszínre hozott hiányosságok áttekintése. A szervezetnek meg kell határoznia az egyes munkakörökre azt a képzettséget és kompetenciát, amely szükséges a szervezeti célok eléréséhez. Ezt a személyzet kiválasztása, alkalmazása, képzése, a képességek fejlesztése és a folyamatos képzés során figyelembe kell venni. A politika megvalósításához és a célok eléréséhez szükséges megfelelõ képzést a szervezet minden dolgozója számára biztosítani kell. Kommunikáció Az információk egyik embertõl a másikig terjedõ közvetítõ folyamata a kommunikáció, ami a vezetõi munka egyik legfontosabb eleme. Az információ ¨ legyen tényeken alapuló, korrekt, ¨ legyen gyors, naprakész, ¨ jusson el oda ahol, amikor, amennyi szükséges. Folyamatok Tevékenységek rendszere, amely erõforrások alkalmazásával, a kiindulóadatokat, bemeneteket (inputokat) eredményekké, kimenetekké (outputokká) alakítja át. A vevõk igényeit csak a cég belsõ folyamatainak megfelelõ mûködése esetén lehet kielégíteni. Egy szervezetben (cég, vállalat, intézmény) minden tevékenység bonyolult láncon keresztül valósul meg, amelynek során minden egyes ember vevõje az elõzõ folyamatnak és rendelkezésre bocsátója a következõnek. A folyamatot egy vagy több eljárás alkotja. Az eljárás egy tevékenység elvégzésének elõírt módja. Annak a leírása, hogy ki, mit, mikor, hol, hogyan, mibõl és mivel csinál? Folyamatmodell a 2.3. ábrán látható.
23

2.3. ábra. Folyamatmodell

Eszközök és módszerek A TQM különbözõ eszközöket és módszereket alkalmaz a minõség megvalósításához. Ezek egy része ismert más területekrõl, más részét el kell sajátítani. Megismerésükre több szakirodalom áll rendelkezésre. Elsajátításukhoz begyakorlásukat biztosító, tréning jellegû képzések szükségesek.

Kérdések
1. Mi a PDCA-elv? Mondjon példát az alkalmazására! 2. Ismertesse a TQM alapelveit! 3. Ismertesse a TQM további elemeit! 4. Hogyan értelmezi a TQM egyik alapelvét, a vevõközpontúságot? Adjon példát saját munkahelyérõl, saját tevékenységi körébõl! 5. Ismertesse a folyamatos fejlesztés lényegét! Mondjon rá példát! 6. Mit értünk folyamatszabályozás alatt? Mondjon rá példát!

24

3. akkor keressük meg a hiba keletkezésének helyét és okát. Ellenõrizzük. hogy mit szándékozunk csinálni! Írjuk le. a folyamatszemléletû megközelítés modelljét. a minõségirányítási kézikönyvvel. amit csináltunk! Feljegyzéseket készítünk az elvégzett munkáról. 1. A minõségirányítási rendszer négy fõ eleme a következõ. 4. 3. Általános ismertetés A minõség megvalósításának egyik eszköze a minõségirányítási rendszer kifejlesztése. és tegyünk intézkedéseket a kijavítására. a munkát a leírtak szerint! Ügyeljünk arra. bevezetése és mûködtetése. Ezek alapján tudjuk ellenõrizni és bizonyítani. akkor csináljuk ugyanúgy. hogy mit csináltunk. mert ez az építõiparra való alkalmazás szempontjait figyelembe véve a negyedik fejezetben található. a minõségirányítási rendszerrel foglalkozik. azaz. Tervezzük meg. Ugyancsak ismerteti e szabvány sajátosságait és a rendszer kiépítésének lépéseit.1. Csináljuk a feladatot. ha jó az. Ezzel a négy ponttal már találkoztunk az elõzõ fejezetben a teljes körû minõségirányítás alapelveinek ismertetésénél: a folyamatos fejlesztés alapelve a PDCA-ciklus.3. és hasznos információkat tartalmaz a mûszaki ellenõr számára a szervezet mûködésérõl. Egy dokumentált minõségirányítási rendszer biztosítja a két legfontosabb igény teljesülését: ¨ A vevõk igényeinek teljesülését és a bizalmat arra vonatkozóan. és megõrizzük õket. 2. hogy mindenki a leírtak szerint végezze munkáját. ha viszont hibát követtünk el. hogyan akarjuk megvalósítani az adott terméket. Avatkozzunk be. 25 . Foglalkozik a minõségirányítási rendszer alapdokumentumával. Ismerteti az ISO 9001 szabvány alapelvét. Ehhez szükség van a dolgozók folyamatos képzésére. A fejezet nem részletezi az ISO 9001 követelményszabványt. hogy a szervezet képes a kívánt terméket vagy szolgáltatást folyamatosan elõállítani. amit csinálunk. A minõségirányítási rendszer A fejezet a minõségmegvalósítás legelterjedtebb eszközével. amely a szervezet minõségirányításának alapelveit foglalja össze.

A végellenõrzés és a vizsgálat minõségbiztosítási modellje. ¨ Az ISO 9003 (MSZ EN ISO 9003:1996) Minõségügyi rendszerek. A három szabvány helyett 2001-tõl egy. Az ISO 9001 szabvány a következõ célokra alkalmazható: ¨ a gyártók és szolgáltatók eligazítására a minõségirányítási rendszerük kialakítására vonatkozóan. amelyek teljesítése a vevõ megelégedettségének eléréséhez szükségesek. Az ilyen dokumentált minõségirányítási rendszer kifejlesztéséhez. Az ISO 9001 célja. valamint a folyamatos fejlesztés megvalósításának követelménye. A tervezés. a gyártás. csökken a váratlan. amelyet a jelenlegi 9002 és 9003 alkalmazásának eseteire a megengedett kizárások tesznek alkalmassá. hogy biztosítják és bizonyítják. A dokumentumok jentõsége az. amennyiben a szervezet ilyen tevékenységet nem végez. és a rendelkezésre álló erõforrások hatékony felhasználásával. a telepítés és a vevõszolgálat minõségbiztosítási modellje. hogy bizonyítsa képességét a vevõi követelmények teljesítésére.¨ A szervezet igényeinek teljesülését: mind a külsõ. Követelmények –. hogy meghatározza a minõségirányítási rendszer azon minimális követelményeit. a telepítés és a vevõszolgálat minõségbiztosítási modellje. bevezetéséhez és mûködtetéséhez ad mintát az ISO 9000 szabványsorozat. 26 . hogy a munka minden fázisa szabályozott feltételek között folyik. az ISO 9001 átdolgozott változata alkalmazható – MSZ EN ISO 9001:2001 Minõségirányítási rendszerek. (nálunk 2001. Ezek közül a legfontosabb a teljes folyamatirányítási rendszer kiépítése. megfelelõségének és mûködésének bizonyítéka. Az ISO 9000-es szabványcsalád szabványai két csoportra oszthatók: ¨ tanúsítás céljára szolgáló és ¨ irányelvként. a vevõi igények felmérésétõl kezdve a vevõi megelégedettség figyelemmel kiséréséig. tehát a rendszer tanúsítása csak ezen dokumentumok alapján lehetséges. A gyártás. mind pedig a belsõ igényekét. útmutatásként alkalmazható szabványokra. Az ISO 9001-nek való megfelelést egy szervezet tehát arra is használhatja.) Az ISO 9000 család 2000. Ezen túlmenõen azonban alkalmazásával további célok is megvalósíthatók. A tanúsítás céljára szolgáló szabványok jelenleg: ¨ Az ISO 9001 (MSZ EN ISO 9001:1996) Minõségügyi rendszerek.) évi átdolgozott kiadása koncepcionális változtatásokat tartalmaz az elõzõ változathoz képest. azaz a követelmények közül kizárhatók például a tervezésre és fejlesztésre vonatkozó követelmények. ¨ Az ISO 9002 (MSZ EN ISO 9002:1996) Minõségügyi rendszerek. a fejlesztés. gyors improvizációt igénylõ helyszíni események száma. így a minõség. A dokumentáció egyben a rendszer létezésének. optimális költségek mellett. költség és határidõ jobban kézben tartható. (Az elõzõ változat szabványai 2003-ig érvényben vannak.

hogy a szervezeten belül egymással összefüggõ folyamatok rendszerét irányítják.1. Információáramlás 27 . ¨ a szervezet képességének bizonyítására. A folyamatszemléletû megközelítés modellje A 3. Az útmutatásként használható szabványok közül meg kell említeni az ISO 9004 szabványt. 3. harmadik fél általi tanúsítás céljára. és eredményességének további fejlesztése felé akar haladni. Mindkét szabvány használható azonban külön-külön is. aminek megvalósítása a vezetõség felelõssége. a folyamatszemléletû megközelítésnek a modelljét mutatja be. ábra. E két szabvány a minõségirányítási rendszerekre vonatkozó együttesen alkalmazandó szabványpár. ábra a szabványok alapkoncepciójának. Ez a vevõi igények felmérésével kezdõdik. ¨ szerzõdéses dokumentumként az elõállító. A folyamatszemléletû megközelítés modellje (ISO 9000:2000) æ æ Értéknövelõ tevékenységek.1. Az ISO 9004 útmutatásként ajánlott olyan szervezetek számára.¨ a beszállítók értékelésére és egymással való összehasonlítására. amelynek az a célja. 3. hogy útmutatást adjon a vezetõségnek a minõségirányítási rendszer kialakítására és mûködtetésére. a szolgáltató és a vevõ között. A folyamatszemléletû megközelítés azt jelenti.2. illetve fõleg a folyamatos fejlesztésére. amelyek vezetõsége túl kíván lépni az ISO 9001 minimális követelményein.

az ábra alsó részén pedig a termék-elõállítás folyamata látható. hivatkozások. Ezt szimbolizálja a folyamatos fejlesztéshez vezetõ vastag nyíl. 5. Felépítése nagyjából a PDCA-ciklus szerinti. fejlesztés (C és A) a minõségirányítási rendszer fõ elemeit mutatja. amelyek kielégítik a vevõ és a tárgyra vonatkozó jogszabályok követelményeit.3. kölcsönhatásai. a folyamatok bonyolultsága. elemzés és fejlesztés D C. 2. típusa. Ennek bemenete a vevõk követelményei. 4. elemzés.2. illetve a szolgáltatás. 8. 4. Nem célja. amelyek nem befolyásolják a szervezetnek azt a képességét. 3. A P PDCA 3. kimenete pedig az elõállított termék. Ezek az elemek a PDCA-ciklus szerint következnek. 7. 6. ábra.. 28 . 5. valamint a személyzet kompetenciája. Fejezetszám 1. Folyamatközpontú szemlélet és megközelítés. Külön fejezetben foglalkozik az erõforrásokkal és ezen belül az emberi erõforrásokkal. 7. hogy milyen a szervezet nagysága. Követelményként említi a rendszer folyamatos fejlesztését. valamint a mérés. hogy olyan termékeket gyártson.2. A 3. Kizárások: lehetõvé teszi olyan követelmények kizárását. Az ábrán a körben elhelyezkedõ négy alrendszer – a vezetõség felelõssége. Nagyobb hangsúlyt kap a felsõ vezetõség szerepe. 2. A felülvizsgálat és a hibákból való tanulás vezet a minõségirányítási rendszer folyamatos fejlesztéséhez. Az ISO 9001:2000 szabvány sajátosságai 1. 6. ábra az elvi megközelítésnek megfelelõ szabvány-fejezeteket és a PDCAciklus szerinti helyüket mutatja. az erõforrások irányítása – tervezés (P) – a termék elõállítása (D)..Az ábra jobb oldalán helyezkedik el a vevõi megelégedettség mérése. hogy a minõségirányítási rendszer szerkezetét vagy dokumentációs rendszerét egységesítse. 3. 8. A fejezetek és a PDCA-ciklus szerinti helyük 3. Fejezet címe Alkalmazási terület. A rendszer dokumentációjának mértékét attól függõen kell meghatározni. szakkifejezések Minõségirányítási rendszer A vezetõség felelõsségi köre Gazdálkodás az erõforrásokkal A termék megvalósítása Mérés.

6. ami információt adhat a rendszer bevezetéséhez szükséges emberi tényezõkrõl is. értékelés. 3. ¨ belsõ audit a rendszer megfelelõségének és hatásosságának ellenõrzésére. ¨ az erõforrásokat. ¨ a minõségirányítási rendszer bevezetésében felelõsök és szerepet játszók további képzése. a rendszerben kulcsfeladatra szánt dolgozó képzése. 5. önértékelés. minõségtanács. ismertetése. A minõségügyi vezetõ és esetleg néhány. A minõségpolitika és a minõségcélok megfogalmazása. döntési. 4. de különösen a kapott adatok értékeléséhez szükség van külsõ szemre – szakértõ tanácsadóra – is. ¨ a folyamatok közötti kapcsolatok meghatározása. ¨ az információáramlás folyamatait. mûködési és fejlesztési folyamatait. illetve tanúsításakor 1. hatáskörök meghatározása. A minõségirányítási kézikönyv A rendszer kiépítésének lépései: 1. ¨ a dokumentumok és adatok kezelését. akkor nem tudják kihasználni az új szabvány nyújtotta elõnyöket és lehetõségeket. és nem az újfajta szemléletmódnak megfelelõen alakítják ki az új rendszert.3. Ha gépiesen alkalmazzák a régi és az új követelményszabvány pontjainak összehasonlító mátrixát. ¨ az elõállítási folyamatokat. ¨ a rendszer mûködtetése. A helyzetfelméréshez. A rendszer megtervezése: ¨ a kulcsfolyamatok meghatározása. amelynek során megvizsgálják: ¨ az intézmény irányítási. ¨ a dokumentáció elkészítése. felhasználva az alkalmazható elemeket. 2. A rendszer kiépítése és bevezetése: ¨ felelõsségek. Új gondolkodásmód szükséges. Helyzetfelmérés. Tanúsítás.4. Célszerû megvizsgálni a szervezeti kultúrát is. A projekt céljainak meghatározása. felülvizsgálata és tanúsítása. ¨ a minõségirányítás alapjainak oktatása minden dolgozó számára. a projekt indítása. 7. ¨ az ellenõrzési és visszacsatolási folyamatokat. 29 . ¨ a folyamatleírások kidolgozása. A minõségirányítási rendszer kiépítése. Minõségügyi szervezet felállítása: minõségügyi vezetõ vagy megbízott. Független fél írásos nyilatkozata a minõségirányítási rendszer ISO 9001 követelményszabványnak való megfelelõségérõl. Kulcskérdések az ISO 9000:2000 szabvány bevezetésekor. valamint a szükséges módosítások elvégzésére.

Fontos. 9. a felkészültség biztosításának eredményessége – részletezése. A tanácsadók és tanúsítók részérõl az adott szakterületen való jártasság szükségessége. Ezért fontos. illetve ezek meglétének vizsgálata nagyobb jelentõséget kap. illetve a szükségesek elkészítése. A kézikönyv célja kettõs: egyrészt tartalmazza a minõségirányítás vezetõi szinten rögzített szabályait. hogy a szervezet a szabvány követelményeinek teljes mértékben megfelel. A jogszabályi követelmények betartása. Ehhez fontos az adott szakterület ismerete. 5. c) bevezetõ oldalak a szervezetrõl és magáról a kézikönyvrõl. 3. hogy az auditorok ismerjék az adott szakterületet. és a szervezet minõségirányítási tevékenységének fontos dokumentuma. szervezeti felépítése. hogy a dokumentumok elegendõek-e. 7. ¨ meglévõ eljárási utasítások felhasználása. illetve a szervezet képessége a folyamatos fejlõdésre. a cég szakembereivel együttmûködve. A kézikönyvnek általában a következõket kell tartalmaznia: a) cím. d) minõségpolitika és minõségcélok. az elégedettséget és növelését. illetve ennek vizsgálata nagyobb szerepet kap. 6. 30 . A szervezet által bemutatott kizárások indokoltságát alaposan meg kell vizsgálni. 4. cél. A kézikönyv kidolgozásának folyamata: ¨ alapdokumentumok összegyûjtése. Csak olyan terület zárható ki. el kell tudnia dönteni a dokumentálás szükséges mértékét. A szervezet minõségpolitikája. A tanácsadónak meg kell értenie a folyamatokat és a folyamatok kölcsönhatásait. b) tartalomjegyzék. A szervezetnek nagyobb a felelõssége a dokumentációk kialakítása terén. és biztosítják-e a vevõi követelmények teljesülését.2. ¨ kézikönyvtervezet elkészítése. minõségirányítási rendszere és minõségirányítási folyamatainak alapelvei kerülnek bele. illetve a tanúsítóknak meg kell gyõzõdniük arról. felkészültség. Minõségirányítási kézikönyv A minõségirányítási kézikönyv a rendszer alapelveit foglalja össze. A munkatársakra vonatkozó követelmények – a tudatosság. 8. hogy megvalósuljon és bemutatásra kerüljön a fejlesztés. alkalmazási terület. másrészt bemutatja és deklarálja. A vezetõség szerepének növekedése és a valódi elkötelezettség bizonyítása fontos feladatokat ró a vezetõségre. amely nem befolyásolja a vevõi követelmények kielégítését.

hogy meghatározzák a lényeges mûködési funkciókat és felelõsségi köröket. a kapcsolatokat azok között. hogy a kézikönyv alapján meg lehessen ítélni. mint egy ellenõrzõlista vagy egy folyamatábra.e) a szervezet leírása. akik a minõségre ható feladatokat végzik. Olyan részletesnek kell lenniük.3. valamint a vevõk követelményeinek teljesítéséhez szükséges tevékenységeket és módszereket rendezett formában írják elõ. g) tárgymutató. hogy a szabvány. amik szükségesek ahhoz. A minõségirányítás elõírásrendszerének felépítését a 3. f) a minõségirányítási rendszer elemeinek leírása vagy utalás a minõségirányítási eljárásokra. tartalmazza az összes lényeges információt. (Ki irányít. valóban biztosítja-e a minõségirányítási rendszer a minõségpolitika megvalósítását. felügyel vagy vizsgál?) 31 . Folyamatok és eljárások A minõségirányítás körébe tartozó folyamatok a minõségirányítási eljárások dokumentációjában kerülnek rögzítésre. hogy a valóságban minden így mûködik-e. ábra. kivitelez. amilyet az adott tevékenység megfelelõ szabályozása megkíván. Részletezni kell a felelõsségeket. megfelelõ részletességgel átfogja az összes eljárást. és arra szolgálnak. illetve ahhoz. h) függelék (ha szükséges). A minõségirányítási kézikönyv hasznos információkat tartalmaz a mûszaki ellenõr számára a szervezet mûködésérõl. Meg kell azonban gyõzõdnie arról.3. ábra mutatja. használati tájékoztató (ha szükséges). 3. Az eljárások leírása olyan is lehet. Az eljárásoknak le kell fedniük az ISO 9001 minden alkalmazható elemét. felelõsségek és hatáskörök. A minõségirányítás elõírásrendszerének felépítése A minõségirányítási kézikönyv tehát a szervezet ismertetõ és tájékoztató anyaga is egyben. a jogköröket.

mely dokumentumokat kell felhasználni. és milyen részekbõl áll? Mire használhatja a mûszaki ellenõr? 4. a folyamatközpontú megközelítés modelljét! 3. Kérdések 1. Mi a tanúsítás? Hogyan választhat tanúsítót a minõségirányítási rendszer tanúsításához? Mi a tanácsadó feladata a minõségirányítási rendszer kialakításánál? Mit várjon el a szervezet a tanácsadótól? 32 . Mi a vezetõség szerepe a minõségirányítási rendszerben? 5. és hogyan kell szabályozni. Melyek az ISO 9001:2000 fõ elvei és legfontosabb változásai az elõzõ változathoz képest? 2.Le kell írni. hogyan kell az adott feladatot végrehajtani. Ismertesse a minõségirányítási rendszer alapját. Melyek a minõségirányítási rendszer bevezetésének legfontosabb lépései? 6. Mi a minõségirányítási kézikönyv.

településkörnyezet. Sajátos gyártási terület a helyszíni elõregyártás és a szerelõipar.és gumiipar).1. és amelyek együttesen csak az építõipart jellemzik. Az építési tevékenység mindig más helyszínen és mindig egyedi létesítményt hoz létre. infrastruktúra. különös tekintettel a termékre és a vevõre. ha az építmény típusterv szerint készül. Ez akkor is így van. amelyek fontosak a mûszaki ellenõr tevékenysége szempontjából. hiszen a helyszíni adottságok. Ismerteti az építõipar minõségirányítása szempontjából fontos fogalmakat. 1. szilikátipar. így a talaj. 3. Az ISO 9001:2000 minõségirányítási rendszer követelményszabvány-pontjait az építõipari alkalmazás szempontjából magyarázza. Az építõipar sajátosságai A fejezet ismerteti az építõipar azon sajátosságait. a kivitelezés körülményei különbözõek. 4. például vegyipar (mûanyag. Az építõanyag-ipar lényegében azonos módon kezelhetõ más iparágakkal. alumíniumipar.és terepviszonyok. de a gyártóiparral is vannak rokon vonásaik. acélipar. annál is inkább. mert egyes építõipari anyagok gyártása más-más iparágakhoz tartozik. 2. Ugyancsak ismerteti a környezetközpontú irányítás elveinek építõipari alkalmazását. Az építõipari tevékenység termékére. Sajátosságok minõség szempontjából Ahhoz. amelyek meghatározzák minõségirányításának elveit és gyakorlatát. ugyanis a technológia rendszeresen ismétlõdõ. hogy az építési tevékenység minõségügyi kérdéseit tárgyalhassuk. ugyanis ezek több vonatkozásban hasonlítanak a kivitelezõ építõiparhoz. 33 .4. az építmények környezetre gyakorolt hatásait. Az építõipar és az építõanyag-ipar között különbséget kell tenni a minõségirányítás tekintetében. az építményre elõírt ún. illetve alapanyaggyártás vagy feldolgozóipar. amelyek eltérnek más iparágak sajátosságaitól. a csatlakozó közmûvek. alapvetõ vagy lényeges követelmények teljesülését csak a beépítésre kerülõ építési célú termékeken lehet megállapítani. 4. ezért jobban szabályozható. meg kell vizsgálni azokat a sajátosságokat. Különös hangsúlyt helyez azokra.

vagy akár a divattól is. amit a vevõ akart. tetõszigetelések vagy a falazatok lényegesen eltérõ élettartamúak. Ez a változás függhet a társadalmi. mint a legdrágább tartós fogyasztási vagy akár luxuscikké. A fõbb szerkezetek akár évtizedekig vagy évszázadokig megmaradnak. továbbá megépítése után értéke nem csökken. Az építmény elvárt élettartama jelentõsen meghaladja a hagyományos termékek élettartamát. mint más iparágaknál. 8. Az építmények funkciójuktól függõen általában igen összetett követelményrendszert elégítenek ki. országonként és az építmény használójától. akár ellentétes funkció optimális összehangolását igényli. Az építményre vonatkozó követelmények megfogalmazása lényegesen bonyolultabb. Az építési folyamatban soha nem tervezhetõ meg elõre minden mozzanat. Az építéskivitelezés nagymértékben idényjellegû.5. 13. 9. igen széles. és a közvetlen használótól a különbözõ hatóságokon át az utcai járókelõig terjed. makettek alapján történik. Az építmény használhatóságának. az együttmûködõ felek megbízhatósága komoly kockázati tényezõk. 12. mint az egyéb termékek túlnyomó többségéé. hogy az építmény létrehozza és alakítja az ember környezetét. utólagos változtatások általában nehezen és nagy költségek mellett valósíthatók meg. Azoknak a köre. hanem általában emelkedik. nem lehet visszavinni és kicserélni. így az idõjárás hatása alapvetõen befolyásolja a munkák ütemezését és a technológiai feltételeket. A javítások. 6. sokszor nagyságrenddel magasabb. tulajdonosától függõen változik. A kivitelezési munka szabadban folyik. esztétikai igényeket elégít ki. Az egyes szerkezetek és elemek élettartama igen különbözõ: pl. 34 . Ezért a végtermék minõségének értékelése is bonyolultabb. gazdasági változásoktól. Ennek az az oka. Így például az idõjárás. karbantartják és változtatják. Hosszú élettartama alatt az emberek és a közösség igényei is változnak. 7. szerkezeteket többször cserélik. A termék (építmény) létrehozásának költsége lényegesen. ezáltal több emberre vagy közösségre van közvetlen vagy közvetett hatása. javítják. Az elõre nem várható események kockázata sokkal nagyobb. 10. Az elkészült építmények megítélése lényegesen szerteágazóbb és bonyolultabb. a még elfogadható használhatósági szintnek a megítélése sokszor szubjektív. a festések. Ezért a követelmények megfogalmazása és az elkészült építmények minõségének megítélése lényegesen bonyolultabb. Ha a termék nem az. 11. akik véleményt alkotnak. mialatt az egyes épületrészeket. mint egyéb termékeknél. mázolások. egy-egy szerkezeti megoldás egyszerre több. Pedig a kiválasztás és megrendelés sokszor csak tervrajzok. amelyek a költségeket és a határidõket befolyásolják. mint egyéb termékek esetén.

az alkalomszerû. 16. irányítása és megvalósítása létesítményenként különbözõ. A felelõs mûszaki vezetõ az építés egyszemélyi felelõse. és általában az állandó szervezetük szerinti feletteseik elvárásait tekintik fontosabbnak. az erõforrások biztosítása – beleértve az anyag. 21.14. Az építmények több szakma egymásra épülõ munkájával létrehozott összetett alkotások.és alvállalkozók építményrõl építményre változnak. 20. megállapodásokra – sok esetben még azokra sem – korlátozódik. rendelkezéseirõl bejegyzést tenni az építési naplóba. 19. akinek olyan széleskörûen meghatározott feladatai. A munkavállalók gyakran nem a szervezet állandó alkalmazottai. A kivitelezési munkában különbözõ szakmákat képviselõ. valamint az ellenõrzés. teljesen független szervezet együttmûködésébõl jön létre. A különbözõ cégek alkalmazottai eltérõ vállalati kultúrát képviselnek. Így a projektcélok mellett a saját szervezetük céljait is szem elõtt tartják. és a koordinálás a különbözõ együttmûködõ partnerek között. 17. létszámú és összetételû csoport dolgozik. így a kivitelezés szervezése. idényjellegû munkavégzés és nem utolsósorban a munkakörülmények miatt. Az építõiparban sajátos – és a többi iparágtól eltérõ – a megrendelõ és a kivitelezõ közötti kapcsolat A megrendelõ vagy annak képviselõje rendelkezik azzal a joggal. pénz és emberi erõforrás elõteremtését –. Az építmény megvalósításában együttmûködõ fõ. hogy a kivitelezés folyamatát lépésrõl lépésre kövesse és ellenõrizze. Ezért az emberek közötti kapcsolatok építményrõl építményre változnak. ami a szokásos elõállító szervezetekre nem jellemzõ. a más iparágakénál alacsonyabb kulturális színvonal. 18. felelõssége és hatásköre van. amibõl több további – elsõsorban szervezeti és irányítási – sajátosság adódik. eszköz. A létesítmény megvalósítására létrehozott projektszervezet több. a munkacsoportok feloszlanak. esetleg még sohasem dolgoztak együtt. az utasítások és a megtörtént események dokumentálása csak a legfontosabb észrevételekre. illetve többé nem fognak együttdolgozni. A projektmenedzsernek széles szakmai irányítói feladatai és hatásköre van egy személyben. különbözõ felkészültségû. a résztvevõk elválnak. Feladatai többek között a közvetlen irányítás. 15. Az építmények megvalósításánál. hogy a megrendelõ a kivitelezés 35 . különösen kisebb építmények esetén a szóbeliség a jellemzõ. Számolni kell az emberi tényezõk kiszámíthatatlanságával. ami más iparágakban nem szokásos. és ugyanakkor a projekt részvevõi is. Gyakori. Joga van kifogások esetén beavatkozni az építés menetébe. Ez alól kivételt képeznek a kifejezetten projektek megvalósítására létrejött szervezetek. gép. 22. A projektet irányító csoport tagjai egyszerre tartoznak a szervezetükhöz. optimális esetben az adott feladatnak legmegfelelõbb szakértelmû. Amikor a projekt befejezõdik.

folyamán módosítja az igényeit, és kisebb-nagyobb módosításokat rendel meg az eredeti megállapodáshoz, illetve a tervekhez képest. 23. A megrendelõ számára fontos tényezõk, az ár, a határidõk és a minõség másmás hangsúlyt kapnak a folyamat különbözõ szakaszában. Amíg a tervezéskor erõteljesen figyelembe kell venni az árat, a kivitelezéskor a határidõk mindennél fontosabbak, az elkészült létesítmény átadásakor a minõség kerül elõtérbe. 24. A tervezéskor és annak elõkészítésekor a különbözõ hatóságoknak, állami és társadalmi szervezeteknek engedélyezõ szerepe vagy vétójoga van, amelyek a jogi szabályozáson keresztül érvényesülnek.

4.2. Az építõipar minõségirányításával kapcsolatos alapfogalmak
A termék folyamatok eredménye, és lehet anyagi, szellemi vagy ezek kombinációja. Ha az ISO 9000 szabványt építõipari tevékenységre alkalmazzuk, akkor a termék az építési tevékenység vagy folyamat eredménye, vagyis az épület, az építmény. Ugyanígy a tervezési folyamat terméke – eredménye – a mûszaki tervdokumentáció. A terméknek az építõiparban más értelmezése is van. Az Építési Termék Direktíva – 89/106. EGK – (l. késõbb), a magas- és mélyépítési létesítményeket „építménynek” az építõipari terméket pedig „terméknek” nevezi. A direktíva (irányelv) meghatározásai: Építmény minden magas- és mélyépítési létesítmény, ami építési mûveletekbõl származik, és talajhoz van rögzítve. Az építmények közé sorolhatók például a lakások, irodaházak, ipari, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, mûvelõdési és mezõgazdasági célú épületek, sportcsarnokok, uszodák, hidak, utak, vasutak, alagutak, csõhálózatok, csatornák, rakodóhidak, kikötõi dokkok, gátak, tornyok, tartályok stb. Építési célú termék vagy építõipari termék minden olyan termék, amelyet azért állítanak elõ, hogy az építményekbe tartósan beépítésre kerüljenek. Az építési célú termékek fogalmába beletartoznak mindazon anyagok, elõre gyártott szerkezetek, elemek és alkotóik, egyedi darabok vagy készletek, amelyek lehetõvé teszik, hogy az építmények eleget tegyenek a direktíva által megfogalmazott ún. lényeges vagy alapvetõ követelményeknek. Az építõipari termék tehát a beépítés folyamán az építmény alkotórészévé válik, és tulajdonságai meghatározzák és befolyásolják az egész építmény tulajdonságait. Építési célú terméknek minõsülnek például az építmény megvalósítását szolgáló eszközök, gépek (állványzatok, emelõgépek), a használati biztonságot szolgáló épületgépészeti és biztonsági berendezések, szerelvények (klímaberendezések, tûzés betörésjelzõk, energiamérési és vízfogyasztásmérõ rendszerek, antennák és információs rendszerek, napkollektorok stb.), továbbá épület- és építményrészek, elõre gyártott szerkezetek.
36

Projektnek nevezzük egy építmény vagy létesítmény létrehozására irányuló teljes építési folyamatot a tervezéstõl az üzembe helyezésig, illetve beleérthetjük az építmény üzemeltetését is. Tágabb értelemben a projektbe beleértik a folyamatok eredményét is, a megvalósított építményt, ami tulajdonképpen a tevékenység eredménye, terméke. A projekt fõ jellemzõje, hogy egyedi, egyszeri eredmény létrehozására irányuló, általában több résztvevõs folyamat. Fõ jellemzõje továbbá, hogy minden projektnek két eredménye van: az építmény, amit megvalósítunk, valamint az a tapasztalat és tudás, amire a megvalósítás során szert teszünk. Ez az egymástól és saját tevékenységünkbõl, hibáinkból való tanulási folyamat teszi lehetõvé, hogy a következõ építmény a jelenleginél jobb minõségben készüljön el. Projektszervezet az építmény elõállítására létrehozott szervezet. Nagyobb építmények esetében többnyire több, önálló jogi személyiségû gazdasági társaság szervezeti egységeibõl létrehozott „alkalmi társulás”, amely önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. Tagjai azonos vagy eltérõ idõpontokban kapcsolódnak be a projektbe, illetve különbözõ idõpontokban távoznak, és az egymáshoz való kapcsolatukat, kötelezettségeiket és jogaikat szerzõdések határozzák meg. A vevõk és a vevõi igények A közvetlen vevõ az építtetõ, a megrendelõ. Az építetõ lehet az állam, önkormányzat, üzleti befektetõ, társadalmi szervezet vagy közösség képviselõje, gazdasági társaság és természetes személy. Vevõnek tekinthetõ az építmény késõbbi használója, üzemeltetõje, a lakás vagy iroda bérlõje, az áruház vásárlója, az autópályát használó autós, vagy a gyárban dolgozó munkás. Sokszor az építtetõ egy beruházó, bonyolító szervezet, így õ a vevõ, a megrendelõ. Közvetett vevõk, akiket a létesítmény megvalósítása valamilyen formában érint. Ilyenek például az építmény környezetében élõk. A közvetett vevõk véleménye döntõ hatású lehet az építmény sorsát illetõen. Megnyilvánulhat a kivitelezés során vagy a késõbbiekben okozott kellemetlenségekben, esetleg az építmény megvalósításával szembeni tiltakozásokban. Ennek az ellenkezõje is igaz lehet. A közvetett vevõkkel kialakított jó partnerkapcsolatnak a megvalósítás során, az esztétikus, környezetbe illeszkedõ, kultúrát formáló építményeknek példaértéke van. Ha az építmény megvalósításának folyamatát vizsgáljuk, akkor az egymásra épülõ részfolyamatokat végzõ különbözõ szakemberek, vállalkozások, cégek között is kialakul az elõállító-vevõ kapcsolat. A projekt szempontjából nézve ez belsõ vevõi kapcsolat. Különösen a magasépítésben jellemzõ a kivitelezés folyamatára, hogy idõben egymást követõ munkafolyamatok a technológiát tekintve is elkülönülnek, így ezek átadása és átvétele egy ún. belsõ elõállító-vevõ kapcsolatnak tekinthetõ akkor is, ha az átadás-átvétel ugyanahhoz a céghez tartozó alkalmazottak között zajlik. A vevõ (építtetõ) megfogalmazza az építményre vonatkozó igényeit. Az építmény készülhet saját célra, de gyakran nem az építtetõ használja, a késõbbi használókat nem is ismerik, így igényeiket csak hasonló csoportok igényibõl lehet levezetni.
37

A vevõ általában nem hozzáértõ, akinek igényeit, elvárásait és elképzeléseit a korábban látott minták befolyásolják és sokszor korlátozzák is. Igényeit legtöbbször nem tudja pontosan megfogalmazni, nem ismeri és nem érti az építõipar nyelvét. A tervek alapján csak részben tudja elképzelni, milyen lesz a tényleges épület, amit megtekinteni, kipróbálni nem lehet, mint például egy autót, bár általában van lehetõség tervezési programokkal akár berendezve, térben megmutatni az épületet, lakást, irodát a számítógép képernyõjén vagy a rajzasztalon. Ezért az építtetõnek szüksége van egy képzett szakemberre, aki segít igényeit a szakma nyelvére lefordítani, és aki érdekeit képviseli. A tervezés idõszakában ezt a szerepet a tervezõ tölti be. A megvalósítás idõszakában szükség van az építtetõ és az építõk közötti közvetítõre. Ez a közvetítõ szakember a mûszaki ellenõr, aki az építtetõ bizalmi embere, és lehet az építtetõ alkalmazottja, vagy megbízott külsõ szakértõ. A kivitelezõ vagy más, a magasabb ár elérésében érdekelt fél ezt a szerepet nem töltheti be. A beruházó mûszaki ellenõrének, aki legtöbbször a beruházó cég alkalmazottja is egyben, a beruházói és az általa tolmácsolt használói igények teljesülését kell ellenõriznie. A jogszabályokban, hatósági elõírásokban, szabványokban meghatározott elõírások is igényeket fejeznek ki. A jogszabályok a társadalom érdekeit közvetítik, a hatósági elõírások szintén nagyobb társadalmi csoportok együttélését, biztonságát, érdekvédelmét stb. szolgálják. A mûszaki szabványok követelményei a helyes, biztonságos és megbízható mûszaki megoldásokra adnak mintát, és a vevõk, használók közös érdekeit képviselik. Egy építmény megszületését tehát a közvetlen vevõ igényei mellett számtalan más közvetett igény is meghatározza, befolyásolja. Az igények rangsorolása, összehangolása és különbözõ követelményszintekre való lebontása a megvalósításban közremûködõk – együttmûködõk – feladata. Az épülettel szemben megfogalmazott igényeknek különbözõ szintjeit különböztetjük meg: kiindulva az Európai Unió követelményrendszerébõl, az építménnyel szemben meghatározott különbözõ szintû igényeken keresztül, az Építési törvény, a rendeletek, az országos és helyi építési szabályzatok elõírásainak figyelembevételével és betartásával, a vonatkozó mûszaki szabályozás követelményein keresztül jutunk el az igények konkrét mûszaki paraméterekre való lefordításáig.

4.3. Az ISO 9001:2000 Minõségirányítási rendszerek. Követelmények c. szabvány alkalmazása az építõiparban
A következõkben a szabvány követelményeit, illetve építõipari értelmezésüket ismertetjük (zárójelben a szabvány szakaszszámával).
38

¨ azokat a dokumentumokat. amelyekre a szervezetnek – folyamatai eredményes tervezésének. be kell vezetnie. A szervezetnek létre kell hoznia. Ennek érdekében ¨ meg kell határozni. ¨ a megkövetelt feljegyzéseket.) fejezet a hivatkozásokat és a szakkifejezéseket tartalmazza. (4. ¨ az alvállalkozásba kiadott folyamatok szabályozását be kell mutatni.1. dokumentálnia kell. útmutatások általánosak.) Alkalmazási terület (1. fenn kell tartania egy minõségirányítási rendszert. és arra az esetre határozza meg a minõségirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket. amikor egy szervezetnek ¨ bizonyítani kell.) Általános követelmények Ez a szakasz foglalja össze a rendszer lényegét és alapkövetelményeit. A tárgyalt szabvány által megkövetelt dokumentált eljárások száma hat: doku39 . valamint mérni.) Minõségirányítási rendszer (4. hogy milyen folyamatokra van szükség a minõségirányítási rendszerhez. valamint a bizalmat a vevõi és a jogszabályi követelmények teljesülése iránt.1.) Általános rész Az alkalmazásáról szól általában. hogy fokozza a vevõ megelégedettségét. ¨ gondoskodni kell arról. mûködtetésének és szabályozásának biztosítása céljából – szüksége van. elemezni és folyamatosan fejleszteni kell.) és (3.(1. ¨ a folyamatokat figyelemmel kell kísérni. ¨ a megkövetelt dokumentált eljárásokat.2.2. (4. hogy rendelkezésre álljanak az erõforrások és információk a folyamatok mûködésének figyelemmel kiséréséhez. valamint folyamatosan fejlesztenie kell annak eredményességét. A (2.) Alkalmazás A követelmények. és ¨ az a célja. hogy képes folyamatosan a vevõ és az alkalmazandó jogszabályok követelményeinek megfelelõ terméket szolgáltatni. ¨ a minõségirányítási kézikönyvet. ill.) A dokumentálás követelményei A minõségirányítási rendszer dokumentációjának tartalmaznia kell: ¨ a dokumentált nyilatkozatot a minõségpolitikáról és a minõségcélokról. valamint ezek sorrendjét és kapcsolatait. ¨ meg kell határozni az eredményes mûködéshez és szabályozáshoz szükséges kritériumokat és módszereket. Egyes konkrét helyzetekben bizonyos követelmények kizárhatók. (1. és minden szervezetre alkalmazhatók.

az ott érvényes felelõsségekre és hatáskörökre vonatkozik. szabványok. helyesbítõ tevékenységek. tervdokumentációk. A minõségirányítási rendszer létrehozásánál ügyelni kell arra. akinek alkalmaznia kell ezeket. A dokumentumok módosítását szabályozni kell. Dokumentált eljárást kell bevezetni a dokumentumok jóváhagyására a kiadás elõtt. A feljegyzések a dokumentumok egy fajtáját jelentik. valamint a minõségirányítási rendszer folyamatai közti kölcsönhatások leírását tartalmazza. például rendeletek. naprakésszé tételére. vagy akár egy másik eljárás is tartalmazhatja: egy homlokzati vakolati rendszer készítését technológiai utasítás tartalmazza. érvényes kiadási állapotának azonosítására. a minõségpolitikát a projektre is el kell készíteni. hogy az eljárások lehetõleg mindkét terület – a stabil szervezet és a projektszervezet – szabályozására alkalmasak legyenek. szabványok érvényes változatai álljanak rendelkezésre. Technológiai utasítás hiányában a szerzõdés térjen ki az esetleges hibák – nem megfelelõ termékek – kezelésének módjára. Amennyiben az adott projektre minõségirányítási rendszer készül. amiben kitérnek a lehetséges hibákra és javításuk módjára. felelõsségével együtt. A dokumentumok elõíró jellegûek. és a továbbiakban mindenki csak azt használhassa. A minõségirányítási kézikönyv a kialakult stabil vállalati szervezetre. projektvezetõ. könnyen azonosíthatók és kikereshetõk legyenek. azt jelenti. vagy meg lehessen állapítani. 40 . Például a nem megfelelõ termék kezelésére az építõiparban nem feltétlenül kell külön eljárást készíteni. a lehetõségekhez mérten foglalkozni kell az egyes projektekben megkövetelt tevékenységek keretszabályozásával is. Azt jelenti. mert az képezheti egy technológiai utasítás részét. Biztosítani kell. hogy elavult dokumentumokat véletlenül alkalmazzanak. feljegyzések kezelése. ami a minõségirányítási rendszer alkalmazási területét. az alkalmazandó dokumentumok megfelelõ változatai álljanak rendelkezésre az alkalmazási helyeken. hogy feltétlenül külön eljárást kell létrehozni. hatáskörével. a külsõ dokumentumok is azonosítva legyenek. – beleértve a szervezet által meghatározottakat is –. Az eljárásokban. hogy eljussanak ahhoz. a dokumentált eljárásokat vagy az azokra való hivatkozást. belsõ felülvizsgálat (audit). munkautasítások. minõségügyi vezetõ – legfontosabb munkaköri feladataival. hogy egy tervdokumentációnak melyik a legutolsó módosított változata. Azonban ez nem jelenti azt.mentumok kezelése. Ez azt jelenti például. hogy a szervezetnek lehetõsége van az önálló döntésre. de a projektek szervezetét szintén célszerû rögzíteni. A megkövetelt dokumentált eljárások nem jelentik azt. és biztosítva legyen. és elosztásuk ellenõrzött legyen. nem megfelelõ termék kezelése. hogy a szükséges rendeletek. valamint annak megakadályozását. átvizsgálására. megelõzõ tevékenységek. hogy az fellelhetõ legyen egy szabályozott eljárásban. az egyes szereplõk – pl. hogy nincs szükség további dokumentált eljárásokra. hogy a módosítások és érvényes változatok azonosítva legyenek. a dokumentumok olvashatók. A szervezetnek minõségirányítási kézikönyvet kell készítenie. beleértve az esetleges kizárások részleteit és indokolását. a szabályozandó területre.

Az eljárások és munkautasítások elkészítésekor figyelembe kell venni az építõiparban dolgozók különbözõ szakmai képzettségét és iskolázottságát. Esetleg nincs íróasztal és kényelmes szék. hogy egyaránt magába foglalja a stabil szervezet mûködésének és a különbözõ projektek jellemzõinek a vizsgálatát is. A szükséges feljegyzéseket el kell készíteni és meg kell õrizni.1. ¨ gondoskodnia kell az erõforrásokról. és csak a valóban szükséges kérdéseket tartalmazzák. különösen a kisebb építkezések és projektek esetén. ilyen például az építési napló vagy a vizsgálati jegyzõkönyvek. Dokumentált eljárást kell bevezetni a minõségirányítási feljegyzések azonosításának. könnyen érthetõek. A feljegyzések károsodását.) A vezetõség elkötelezettsége Négy követelmény van a vezetõség elkötelezettségének bizonyítására a minõségirányítási rendszer létrehozása és fejlesztése.) A vezetõség felelõsségi köre (5. sem pedig idõ a bonyolult kérdések megfejtésére! (5. a kivitelezésre vonatkozó szabályozások zöme egyértelmûen a projekthez kapcsolódik. Hosszú. mint egy stabil szervezet körülményei között. rendeletek. másik része pedig közvetlenül a projekthez kötõdik. a képzésre. tárolásának. valamint törvényekben és szabályzatokban szereplõ követelmények teljesítésének fontosságát.A feljegyzések regisztráló jellegûek. 41 . és a munkahelyi körülmények között kitölthetõek legyenek. A módosításra vonatkozó szabályozás hiányzik. hogy a különbözõ feljegyzések formanyomtatványai egyszerûek. megõrzési idejének és selejtezésének szabályozására. Ügyelni kell arra is. ¨ vezetõségi átvizsgálásokat kell végeznie. Például a törvények. minõségromlását és elvesztését megakadályozó tárolás és megõrzés az építéshelyek adottságai miatt általában körülményesebb. A vezetõségi átvizsgálást úgy kell meghatározni. oktatásra vonatkozó szabályozás a stabil szervezet mûködésére vonatkozik. A teljes tervdokumentáció. Célszerû kitérni a kifejezetten az adott projekthez kapcsolódó dokumentumok és feljegyzések kezelésére is. ¨ meg kell határoznia a minõségpolitikát és a minõségcélokat. valamint eredményességének folyamatos növelése iránt: ¨ tudatosítania kell a szervezettel a vevõi. hogy bizonyítékul szolgáljanak a minõségirányítási rendszer követelményeknek való megfelelõségére és eredményes mûködésére. hiszen a feljegyzéseket utólag tilos módosítani! A dokumentumok egy része jól meghatározhatóan a stabil vállalati szervezethez. bonyolult eljárásokat senki sem fog elolvasni és betartani. kikeresésének védelmére.

(5. ami felsõvezetõi feladat. a vevõ megelégedettségének fokozása céljából. (5. vizsgálják meg a folyamatos alkalmasságát. kiváló. megismerjék. tartalmazzon a követelmények teljesítése és a minõségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fokozása iránti elkötelezettséget.5) Felelõsségi kör. Bele lehet érteni. amivel eddig csak a TQM elemeként találkoztunk. amire a szervezet törekszik.) Vevõközpontúság A szabvány új követelménye. betartásában és folyamatos fejlesztésében. vagy amit el akar érni. megértsék és alkalmazzák a szervezeten belül. amiben a szervezet különleges. (5.6. meggyõzõ. rövid és könnyen érthetõ. mérhetõ minõségcélok megfogalmazását jelenti. 42 . akik hatással vannak a minõségre.2.) Vezetõségi átvizsgálás A felsõ vezetõségnek tervszerû idõközönként el kell végeznie a minõségirányítási rendszer átvizsgálását. A minõségpolitikai nyilatkozat a stabil szervezetre készül. hogy részt vegyenek a megvalósításában. a dolgozók számára készül azért. A minõségpolitika a szervezetnek a felsõ vezetõség által kinyilvánított általános szándéka és irányvonala. A minõségpolitikai nyilatkozat általános módon megfogalmazza. a minõségre vonatkozóan. hogy mindazokra vonatkozik. a szervezet imázsát.) Minõségpolitika A felsõ vezetõségnek gondoskodnia kell arról. egyedi. hogy a minõségpolitika megfeleljen a szervezet céljainak. Mindez a felsõ vezetõség feladata csakúgy. és elõnyösen különbözik másoktól. bizalomkeltõ. A vevõi követelmények – igények és elvárások – meghatározásáról és teljesítésérõl szól. A minõségpolitikát minden egyes projektre célszerû elkészíteni. mint a tudatosság elõmozdítása a vevõközpontú gondolkodás iránt. Tételesen és mérhetõen megfogalmazza a minõségpolitika megvalósítását célzó tevékenységeket.4. de ideális esetben az adott projekt összes résztvevõje számára elfogadható és megvalósítható minõségpolitikát is megfogalmaznak. hatáskör és kommunikáció Az alpontok a minõségirányítási rendszer szervezeti intézkedéseit írják le a felelõsségi körök és hatáskörök meghatározására. a vezetõség képviselõjének (minõségbiztosítási vezetõ/felelõs/megbízott) kijelölésére és a belsõ kommunikáció mûködtetésére vonatkozóan. a vevõk számára készül mint marketingeszköz. A minõségcél a minõséggel kapcsolatos célkitûzés. (5.3. piaci megítélését növelõ. keretet adjon a minõségcélok kitûzéséhez és átvizsgálásához.) Tervezés A minõségirányítási rendszer tervezése a minõségpolitika megvalósítását célzó. (5.

akiknek a munkája befolyásolja a termék minõségét. összeszokott brigádok. A képzési igények felmérése.4. készség és gyakorlat alapján. a nyelvet alig értõ szakképzetlen vagy a magasan kvalifikált.1. hogy egyaránt magába foglalja a stabil szervezet mûködésének és a különbözõ projektek jellemzõinek a vizsgálatát is. amelyek szükségesek a minõségirányítási rendszer folyamatainak bevezetéséhez. (6. a képzés megvalósítása és nyilvántartása meglehetõsen nagy feladatot ró az ezzel foglalkozóra. Eredménye döntések és intézkedések meghozatala a szükséges változásokról és fejlesztésekrõl.) Emberi erõforrások Azok a személyek.) Gazdálkodás az erõforrásokkal (6. legyenek erre felkészülve megfelelõ oktatás.2. A megfelelõ környezet megteremtésével a munkaerõ minõség iránti igénye is javulna.) Gondoskodás az erõforrásokról A szervezetnek meg kell határoznia és rendelkezésre kell bocsátania azokat az erõforrásokat. 43 . különösen új anyagok. hogy rendszeresen képezzék dolgozóikat. megelégedettségét és teljesítményét. (6. Idetartozhatnak a tisztaság.) A termék elõállítása A termék-elõállítási folyamatok eredménye a szervezet terméke.) Munkakörnyezet Azoknak az emberi és fizikai tényezõknek a biztosítását tartalmazza. fenntartásához és eredményességük folyamatos fejlesztéséhez. a dolgozók tisztálkodási. amelyek befolyásolják a munkatársak motiváltságát. valamint hatással lehetnek a termék megfelelõségének elérésére és ezen keresztül a szervezet eredményességére. (6. munkakultúrája. a változó és egyszerre több helyszínen folyó munka nem kedvez a képzések megvalósításának. képzés. Ebbõl a szempontból könnyebb helyzetben vannak a stabil munkaerõgárdával rendelkezõ cégek. (6. amelyeknek megvan a lehetõségük arra. Az egy-egy munkára alkalomszerûen toborzott emberek. megvalósításáról és fenntartásáról szóló követelmény. A munkahelyeken sok a tennivaló ebben a tekintetben. amely hozzáadott értéket jelent a szervezet számára. Sajátosságnak tekinthetõ a munkaerõ igen eltérõ képzettsége. valamint az ezekhez szükséges erõforrások biztosításáról.3. nyelveket beszélõ munkaerõ. (7. valamint a vevõk megelégedettségének biztosításához.) Infrastruktúra A termék követelményeknek való megfelelõségét biztosító infrastruktúra meghatározásáról. étkezési körülményei stb.A vezetõségi átvizsgálást úgy kell meghatározni. technológiák és követelmények megjelenésekor.

¨ a termékkel kapcsolatos törvényekben és rendeletekben szereplõ követelmények. Az ajánlat kiküldése már kötelezettségvállalás. Ezért annak biztosítása. Ha a vevõ szóban közli a követelményeit. ¨ amelyeket a vevõ nem jelölt meg.) A vevõvel kapcsolatos folyamatok A vevõi követelményeket meg kell határozni. fõvállalkozói. fontos követelmény. Az építõiparban a vevõnek joga van elképzeléseit a megvalósítás folyamán módosítani. de amelyek szükségesek az elõírt vagy a szándék szerinti használathoz. oldják meg azokat az eseteket. Az építési projektre vonatkozó projekt minõségügyi terv részletezése késõbbi pontban található. át kell vizsgálni teljesíthetõségük szempontjából. hogy a követelmények meg legyenek határozva. alvállalkozói stb. ellenõrzési és vizsgálati tevékenységeket. és a vevõvel kapcsolatot kell tartani. Gondoskodni kell arról. a szervezetnek gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumok módosításáról és arról. valamint a termék elfogadási kritériumait.) A termék-elõállítás megtervezése Az elõállítási folyamatokat a szervezetnek meg kell terveznie A tervezés dokumentuma lehet a minõségügyi terv. 44 . generálkivitelezõi. ¨ a termékkel kapcsolatos szükséges igazolási. hogy az érintettek tudomást szerezzenek a megváltozott követelményekrõl.(7. ¨ folyamatok és dokumentumok kialakításának szükségességét és a termékkel kapcsolatos konkrét erõforrások megteremtését. ¨ a szervezet által meghatározott bármilyen további követelmény.) egyedileg is szabályozhatók. és az egyes szerzõdéstípusok (tervezõi. ¨ a követelményeknek való megfelelõség igazolásához szükséges feljegyzéseket. Egy jelentõsebb projektnél a szerzõdések egész hálózata jön létre. a szervezetnek a megbízás elfogadása elõtt meg kell erõsítenie ezeket a követelményeket. A követelmények négy csoportja a következõ: ¨ a vevõ által elõírt követelmények. hogy prioritást biztosítsanak a projektmenedzsment szempontjainak. figyelemmel kísérési.2. A szerzõdés kidolgozói és a szükséges döntések felelõsei legyenek tisztában a projekt megvalósításának legfontosabb jellemzõivel. Ha a termékre vonatkozó követelmények változnak. A szerzõdések mindig közvetlenül a projektre vonatkoznak. Fontos. amelyekben a szerzõdéses vagy egyéb követelmények eltérnek az elõzetesen kinyilvánítottaktól. A szervezetnek át kell vizsgálnia a termékre vonatkozó követelményeket. és a szervezet legyen képes a meghatározott követelmények teljesítésére. érvényesítési. amely a következõket tartalmazza ¨ a termékre – építményre – vonatkozó minõségcélokat és követelményeket.1. hogy a változtatásokról mindenki tudomást szerezzen. (7.

valamint felfedjék a problémákat. mint az eredeti tervezési folyamatnál. hogy kiértékeljék a követelmények teljesítésének képességét. A vevõvel való kapcsolattartás a projekt minõségbiztosítására vonatkozó követelmény. illetve fejlesztést végeznek. Meg kell határozni a termékkel kapcsolatos követelményekre vonatkozó bemenõ adatokat. hogy a tervezési és fejlesztési folyamat végén kapott eredmény – kimenet – teljesíti a tervezési folyamat elején meghatározott – bemeneti – követelményeket: jól csináltuk -e? A tervezés és fejlesztés érvényesítésével kell biztosítani. ¨ az átvizsgálási. A tervezés és fejlesztés megtervezésének célja. A mûszaki tervek mindig a projektre vonatkoznak. A tervezésben és fejlesztésben eszközölt változtatásoknál értelemszerûen ugyanazokat a lépéseket kell végrehajtani. határozzák meg a terméknek azokat a jellemzõit. hogy a kialakított termék megfeleljen a vevõ elvárásainak. A tervezés és fejlesztés kimenõ adatai elégítsék ki a mûszaki tervezés és fejlesztés bemenõ követelményeit.3. amelyik saját alapozási technológiát fejleszt ki. Például egy kivitelezõ cég. és világosak legyenek a felelõsségi körök. ennek a fejlesztési tevékenységnek a szabályozására alkalmazhatja ezt a pontot. ahol tervezést. hogy eredményes kommunikáció valósuljon meg. szerzõdésekre vagy megrendelések kezelésére. szolgáltassanak megfelelõ információt a beszerzéshez. Meg kell határozni a következõket: ¨ a tervezés és fejlesztés szakaszait. A tervezés és fejlesztés igazolását azért kell elvégezni. az igazolási és az érvényesítési tevékenységeket. érdeklõdésekre. és hogy a tervezési és fejlesztési határidõket betartsák. (7.) Tervezés és fejlesztés Ez a pont minden olyan szervezetre vonatkozik. tartalmazzák a termék elfogadási kritériumait vagy hivatkozzanak ezekre. és javaslatot tegyenek a szükséges intézkedésekre. 45 . A tervezés és fejlesztés módszeres átvizsgálását a munka megfelelõ szakaszaiban el kell végezni azért. például az építés engedélyezésére vonatkozóan. amelyek a termék biztonságos és megfelelõ használata szempontjából lényegesek. az elõállításhoz és a szolgáltatás nyújtásához.A szervezetnek meg kell határoznia és meg kell valósítania a vevõvel való kapcsolattartást a termékre vonatkozó információra. A tervezésben és fejlesztésben érintett különbözõ csoportok közötti kapcsolatokat úgy kell irányítani. beleértve a vevõk panaszait. hogy meggyõzõdjenek róla. valamint a vevõktõl érkezõ visszajelzésekre vonatkozóan. ¨ a felelõsségi köröket és hatásköröket. a módosításokra. hogy az elõállított termék képes legyen kielégíteni a használat vagy alkalmazás követelményeit: jól mûködik-e? Ide tartoznak a hatósági jóváhagyások is.

(PDCA elv. napi jelentések stb. a mûszaki megbeszélések. majd ezek gyûjtését és a közremûködõk minõségre gyakorolt hatásának elemzését a stabil szervezet munkatársai végzik. pl. A beszerzés folyamata a legtöbb építõipari kivitelezõnél egyértelmûen projektorientált. felelõsségekkel. álljanak rendelkezésre megfigyelõ.5. akik egyszerre több jelentõs kivitelezésen is dolgoznak. saját rendszerükben nem a projektmenedzsment folyamatát szabályozzák.) Elõállítás és szolgáltatás nyújtása Az elõállítás és a szolgáltatás végrehajtásához álljon rendelkezésre a termék jellemzõit leíró információ. módjuk van a különbözõ projektekrõl származó és ugyanazon közremûködõkre vonatkozó értékelések feldolgozására is.4. hanem a saját tevékenységük folyamatait. hogy a projekt valamennyi szereplõje számára kidolgozzuk a folyamatszabályozás legfontosabb elemeit. álljanak rendelkezésre munkautasítások szükség szerint. hogy a nagyobb cégeknek. hatáskörökkel együtt. hogy a beszerzett termékek megfeleljenek az elõírt beszerzési követelményeknek.és mérõeszközök. A beszállítók kiértékelésének és kiválasztásának alapja az. hogy a projekt szereplõi.(7. hogy a közremûködõknek az egyes projektekben nyújtott teljesítményét a projektcsapat tagjaként dolgozó munkatársak a megadott szempontok szerint projektenként értékelik.) A kooperációs értekezletek.) Beszerzés A szervezetnek gondoskodnia kell arról. A folyamatszabályozáshoz abból a ténybõl kell kiindulni. és ezeket alkalmazzák. a tervezést. szabályozása. hogy a fõ hangsúly az állandó visszacsatolást biztosító szabályozóelemekre essen. akik ISO 9001 szerinti minõségirányítási rendszerrel rendelkeznek. A beszerzett termék igazolásának célja. A projekt folyamatainak szabályozását úgy célszerû megoldani. (7. Az ISO 9001 e területen nagyon általános. Az alvállalkozók és a beszállítók értékelése a stabil és a projektszervezet együttmûködésén alapszik. A szabályozásnak a beszállítóra és a beszerzett termékre egyaránt kell vonatkoznia. hogy mennyire képesek a szervezet követelményeinek megfelelõ terméket szállítani. a hozzájuk tartozó feladatokkal. E módszer elõnye. illetve egymásra épülõ rendszere adhatja a legnagyobb segítséget a projektmenedzsmentnek. Az értékelés kritériumait a szervezetnek kell meghatároznia. vezessenek be figyelemmel kísérést és mérést. legyenek megfelelõ berendezések. valamint a kiszállítási és kiszállítás utáni tevékenységeket. valamint vezessék be a továbbengedést. aminek lépéseit fel kell tüntetni a beszerzési információban. csupán keretszabályozást biztosíthat. 46 . és végezhetõ a szállító telephelyén. hogy a különbözõ alapanyagok és beszerzett termékek elégítsék ki az elõírt beszerzési követelményeket. Ez úgy valósul meg. generálkivitelezést. szakipari munkákat stb. A szabályozást azzal javíthatjuk. Ez lehet például ellenõrzés.

ellenõrzési és adminisztrációs feladatokra. Ha valamely vevõi tulajdon elveszett. A szervezetnek gondosan kell kezelnie a vevõ tulajdonát. hogy a szervezet és a vevõ a szerzõdés aláírása elõtt megegyezzenek ebben a kérdésben. A teljes építési folyamat olyan részfolyamatok összességének tekinthetõ. amikor az eljárás hiánya károsan hatna a minõségre. Az érvényesítésnek bizonyítania kell. készítésére. Az építési napló egyszerre alkalmas a projekt menetének és az építménynek a nyomon követésére. A nyomon követhetõség az elõállított termék elõéletének és történetének visszakereshetõségét szolgálja. Ne gyártsunk fölöslegesen papírokat! A szervezetnek érvényesítenie kell minden olyan elõállítási és szolgáltatási folyamatot. ellenõriznie és védenie kell a vevõ átadott. amelynek a hiányosságai esetleg csak akkor válnak nyilvánvalóvá. Ez azért is ajánlható. megsérült. Különösen fontos ezt megvalósítani például a hegesztés. Meg kell határozni.). a vízszigetelések. hogy az adott anyagokkal. használatra vagy beépítésre szánt tulajdonát. rendelkezése álló erõforrásokkal és a megfelelõ ellenõrzéssel az adott szerkezet vagy részmunka a megkövetelt minõségben elkészíthetõ legyen. vagy rosszul építették-e be? 47 . Ez történhet egy munkaszámmal stb. továbbá állagát meg kell õriznie. a minõségi jelet stb. de csak azokban az esetekben. hogy milyen mértékû azonosításra és nyomon követhetõségre van szükség. ezt jelenteni kell a vevõnek. Ahol megfelelõen képzett személyzet áll rendelkezésre. Az azonosítás annak ismeretét jelenti. hogy a folyamatok képesek a tervezett eredmények elérésére. amikor a terméket használatba vették. A vevõ tulajdona a megrendelõ által biztosított anyag. A szabvány követelményének betartása sok késõbbi vitát elõzhet meg: az anyag volt-e rossz.Eljárások és munkautasítások készítendõk minden egyes olyan részfolyamatra. például az építési vállalkozó rendelkezésére bocsátott burkolólap. ott ezeknek csak az irányítási. a kiindulóadatoktól – például az alapanyagok tulajdonságaitól – kezdve egészen a megrendelõig és a használóig. amelyek hiányosságai csak a használatbavétel után derülnek ki. amely kritikus a minõség szempontjából. technológiával. a beton. Ajánlatos. Sokszor a termékre vonatkozó szabvány elõírja a termék jelölésének módját (például cement esetében minden egyes zsákon fel kell tüntetni a csomagolás dátumát. valamint az új technológiákra kell korlátozódniuk. mert a felesleges mértékû nyomon követés többletköltségeket okozhat. Azonosítania.és vasbetonszerkezetek stb. vagy a szolgáltatást teljesítették. és a feljegyzéseket meg kell õrizni. A folyamatok érvényesítése itt annak tudatos végiggondolását és szabályozását jelentheti. A nyomon követhetõséget szolgálják a felhasznált anyagok és termékek gyártói megfelelõségi nyilatkozatai is. illetve a kockázati tényezõk legyenek kiküszöbölhetõk. hogy milyen termékkel állunk szemben. vagy más módon használhatatlanná vált.

aktualizált ellenõrzési és vizsgálati terv készül. elemzési és fejlesztési folyamatokat. Az építõiparban ez a követelmény az elõzõ munkamûvelet minõségének megõrzését is jelenti.) Mérés. akkor szabályozandó terület. Az egymás után következõ szakemberek lehetõség szerint óvják meg az elõzõk munkáját. mérési. A vonatkozó elõírásokat sok esetben a termékszabványok tartalmazzák. Az erre vonatkozó eljárásoknak hivatkozniuk kell a vonatkozó specifikációkra vagy vizsgálati minták eredményeire. elemzés és fejlesztés (8.1. amelyeket a projekt megvalósításához bocsát a kivitelezõ rendelkezésére. Ez az azonosításra. ha nem. amelyben meg kell határozni és rögzíteni kell azokat a követelményeket. a csomagolásra.6. amit bizalmasan kell kezelni. amelyeket a megfigyelõ. õrizzék meg a már elkészült munka minõségét. Ennek érdekében a megfigyelõ. A stabil szervezet munkatársainak vagy a stabil szervezetben is feladatokat ellátó projekttagoknak a feladata.) A megfigyelõ. munkanemekre. az anyagmozgatásra.A vevõ tulajdona tartalmazhat szellemi tulajdont is. vagy hitelesítve és beállítva.és mérõeszközökkel kapcsolatban a szabvány meghatároz.és mérõeszközök legyenek idõszakonként vagy használat elõtt kalibrálva. a minõségirányítási rendszer megfelelõségének biztosításához. amelyek a követelmények teljesülésére vonatkozó bizonyítékokat szolgáltatják. amelyek alapján minden egyes projektre külön. legyenek megvédve a károsodástól és állaguk romlásától. amelyeknek teljesülniük kell a következõ munkafolyamat megkezdése elõtt. hogy biztosítsák a projektben dolgozók részére mindazokat a feltételeket. A vevõ tulajdonát képezõ termékek kezelése az adott projektre vonatkozik. 48 . A termék állagának megõrzése azt jelenti. amelyek szükségesek a termék megfelelõségének bizonyításához. Meg kell határozni az alkalmazandó módszereket is.) Általános rész A szervezetnek meg kell terveznie és be kell vezetnie azokat a figyelemmel kísérési. mivel a megrendelõ kizárólag azon termékeire vonatkozik. a tárolásra és a védelemre vonatkozik. olyan információt. Ez vonatkozik a munkahelyi mérõeszközökre is. pl. valamint eredményességének folyamatosan fejlesztéséhez. (8.és mérõeszközök kezelése Fontos. beleértve a statisztikai módszereket és ezek alkalmazásának mértékét. hogy bizalmunk legyen a mérési eredmények pontosságát illetõen. (7. A projektre ellenõrzési és vizsgálati terv készül. hogy a szervezetnek a belsõ munkafolyamatok és a rendeltetési helyre való szállítás alatt meg kell õriznie a termék megfelelõségét. Célszerû általános ellenõrzési és vizsgálati terveket készíteni az egyes résztevékenységekre.

Teljesen új követelménye a szabványnak. Mérni és figyelemmel kell kísérni a termék jellemzõit azért. valamint bevezetése és fenntartása eredményes-e.) A nem megfelelõ termék kezelése Ha egy termék nem felel meg a követelményeknek – nemmegfelelõség –. hogy a szervezet mely tagjai vesznek benne részt.3. Építési tevékenység esetén ez az egyes szerkezetekre. mûszaki értekezletek jegyzõkönyvei tartalmazzák. A feljegyzésekben meg kell jelölni. A belsõ minõségügyi audit szervezése és lefolytatása általában azonos módon történik a stabil és a projektszervezetben. az ezekhez tartozó felelõsségi köröket és a nem megfelelõ termék intézésével kapcsolatos hatásköröket dokumentált eljárásban kell meghatározni. vagy a felhasználását. munkamûveletekre vonatkozhat. Ezt a termék elõállítási folyamata során.Az ellenõrzés és vizsgálat egyértelmûen a projekthez rendelt tevékenység. vagy a hibás tárolásból eredõ károsodás. hogy a termékkel szemben támasztott követelmények teljesülnek. A szerzõdések kitérhetnek az eltérések megszüntetésének határidejére. hogy elkerüljék egy nem megfelelõ termék átvételét. A nem megfelelõ termék kezelésének szabályozása egyértelmûen projektorientált. Meg kell határozni az ilyen információk gyûjtésének és felhasználásának módszereit. pótmunkák jegyzéke tartalmazza. hogy igazolni lehessen. annak megfelelõ szakaszaiban kell végezni. A kezelést. E követelmény teljesítése egyértelmûen a projekthez kötõdik.) Figyelemmel kísérés és mérés A vevõ megelégedettségére vonatkozó információk figyelése a vevõközpontúság egyik lényeges eleme. A projekt állapotát az állandó visszacsatolást biztosító kooperációs értekezletek. (8. hogy ha a felhasználás után fedezik fel a nem megfelelõ terméket. akik a termék továbbítását – a kész munka átvételét és a következõ munkamûvelet elvégzését – engedélyezik.2. függetlenül attól. A végtermékre vonatkozó eltéréseket az átadás-átvétel során felvett hibajegyzék. mérésére. és ahol lehet. akkor intézkedéseket kell tenni a lehetséges hatásokat illetõen. (8. A szervezetnek tervezett idõszakonként belsõ auditokat (belsõ felülvizsgálatokat) kell végeznie annak megállapítására. Itt ismét fontos szerepe van az egy49 . Nemmegfelelõség például az átvett hibás építési termék. de ez sem pótolja a megállapodásokat a javítások mikéntjére vonatkozóan. az eltérések kezelését pedig ezek kijavítására és elvégzésére vonatkozó megállapodások tartalmazzák. hogy a minõségirányítási rendszer megfelel-e a tervezett intézkedéseknek. akkor gondoskodni kell a kezelésérõl. a hibás alvállalkozói teljesítés. Megfelelõ módszereket kell alkalmazni a minõségirányítási rendszer folyamatainak figyelemmel kísérésére. a jelen nemzetközi szabvány követelményeinek. Az ellenõrzés és vizsgálat megtörténte az ellenõrzési és vizsgálati tervben vagy az építési naplóban rögzíthetõ. és az építõiparban újdonságnak számít a vevõ megkérdezése. Új elem. hogy kik azok a személyek.

az eltérés megismétlõdésének megakadályozására.5. és az eredményesség folyamatos fejlesztési lehetõségeinek értékelésére.4. a termékre vonatkozó követelményeknek való megfelelõségrõl. a folyamatok és a termékek jellemzõirõl és ezek trendjérõl. az ismétlõdõ hi50 . A helyesbítõ tevékenységeknek az eltérések átvizsgálására (beleértve a vevõk panaszait).mást partnernek tekintõ magatartásnak: igyekezzünk közösen megtalálni a lehetõ legjobb megoldást. lehet a projektszervezet vagy a stabil szervezet mûködési zavara. Ez lehet a projekt során elkövetett hiba. amelyek alkalmasak a minõségirányítási rendszer megfelelõségének és eredményességének bizonyítására. hogy ne találkozzanak mindig ugyanazokkal a problémákkal. Az átadás-átvétel során felvett hiba. Itt lényegében a szervezet olyan képességének megteremtésérõl van szó. A megelõzõ tevékenységek a lehetséges eltérések és ezek okainak megállapítására. az adatok elemzése. A szabvány értelmezése szerint a helyesbítõ és megelõzõ intézkedések kezdeményezését bármilyen hiba vagy eltérés kiválthatja. amely biztosítja a meglévõ és potenciális hibaforrások felszámolását a teljes tevékenységére. és az elvégzett megelõzõ tevékenység átvizsgálására vonatkoznak. valamint a minõségirányítási rendszer eredményességének fejlesztése.és hiányosságjegyzék a kivitelezési hibák gyûjtésének egyik legjobb forrása. az eltérések okainak megállapítására. a megtett intézkedés eredményeinek feljegyzésére. így a statisztikai módszerek az ismétlõdõ munkanemekre és ismétlõdõ hibák feldolgozására alkalmazhatók. hogy az építõipari projektek eredménye – a létesítmény – szinte minden esetben egyedi termék. az elvégzett helyesbítõ tevékenység átvizsgálására kell vonatkozniuk. (8.) Fejlesztés A szervezetnek folyamatosan fejlesztenie kell a minõségirányítási rendszer eredményességét. szervezési probléma stb. a helyesbítõ és a megelõzõ tevékenységek. a trendvizsgálatokat segíthetik a statisztikai módszerek. a minõségcélok. az elvégzett tevékenység eredményeinek feljegyzésére. valamint a szükséges tevékenység meghatározására és bevezetésére. Az elemzések során információt kell nyerni a vevõk megelégedettségérõl. Ezen adatok elemzése. az eltérés bekövetkezésének megelõzésére irányuló tevékenység szükségességének megállapítására. (8. az auditok eredményei. Az adatok feldolgozását. valamint a vezetõségi átvizsgálás. a szükséges tevékenység meghatározására és bevezetésére. valamint a beszállítókról. Tekintettel arra.) Az adatok elemzése Gyûjteni és elemezni kell az olyan adatokat. beleértve a megelõzõ tevékenységek lehetõségeit. A helyesbítõ és megelõzõ tevékenységek célja. Ennek eszközei a minõségpolitika.

hogy a hiba ne ismétlõdhessen meg Ne történjen meg a hiba soha. alacsonyabb osztályba sorolás. valamint a helyesbítõ és megelõzõ tevékenységet világítja meg a 4.bák okainak feltárása (a már elkövetett hibák ne ismétlõdjenek!) csak részben valósul meg.4. 4. pl. nyilvános ismertetése és elemzése a minõségfejlesztés hatékony módszere lehetne. reklamációk és igények gyûjtése elõsegítheti a vevõközpontúságot.1. Az átadás-átvétel. illetve a használat során jelentkezõ hibák. Ezért a projekt minõségirányítási rendszerének kiépítése – amelyhez eszközként alkalmazhatók az ISO 9001-es szabvány követelményei. regionális vagy országos gyûjtése.1. a helyesbítõ és a megelõzõ tevékenység Végül nem szabad megfeledkezni arról. selejtezés Kijavítom a folyamat hibáját.ábra. de középpontjában nem a minõség áll. A nem megfelelõ termék kezelése. Az építmény használójának észrevételei és fõleg a használat során tett észrevételek. hogy megszüntessem A hiba már megtörtént Helyesbítõ Folyamat A hiba még nem történt Megelõzõ meg Folyamat 4. észrevételek és reklamációk vállalati szintû. és tevékenységével hozzájáruljon a közös cél eléréséhez: a vevõi igények kielégítéséhez és felülmúlásához. hogy az építési projekt szereplõinek stabil szervezetére kidolgozott minõségirányítási rendszere nem képes szabályozni a projektmenedzsment teljes menetét. A nem megfelelõ termék kezelését. hanem a környezet védelme. szemléletében azonban inkább a teljes körû minõségirányításhoz álljon közelebb – teremti meg a lehetõséget ahhoz. 51 . ábra. a tervezett felhasználás kizárása. hogy a projektcsapat valamennyi tagja megfeleljen a projektmenedzsment által vele szemben támasztott követelményeknek. A környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) alkalmazása az építõiparban Az ISO 14001 szabvány ugyancsak egy vállalati irányítási rendszer követelményeit tartalmazza. Mi a helyzet? A hiba már megtörtént Mi a tevékenység? A nem megfelelõ termék kezelése Mire irányul? Termék Hogyan végzem? Megakadályozom a hibás termék továbbjutását: javítás. eltérési engedély. ezért keresem a hiba keletkezésének lehetõségét.

beleértve a társadalom véleményét is. és nem adja meg ezek ellenõrzésének módszereit sem. mint a büntetések. egészen a termék megsemmisítéséig. a területet és a kiterjedést. hanem arra. ¨ vízelfolyás. vízre és földre kiterjedõ megfontolásokon kívül fontos pl. Ez tartalmazza a legfontosabb szakkifejezések meghatározását. Az ISO 14000 szabványsorozat nem írja elõ a szennyezések megengedett szintjét. és ezáltal eleve beépíti a rendszerbe a folyamatos fejlesztés igényét. tavak stb. amelyek környezeti hatásvizsgálat kötelesek. amelyek nem károsítják a környezetet. veszik figyelembe. amely eddig jellemezte a környezetvédelmi intézkedéseket. Az ISO 14001 elõírja. A fejlõdés iránya az ösztönzés növelése. A szabvány azt igényli a szervezettõl. évi LIV. ¨ olyan elõállítási folyamatok alkalmazása.). ami elõmozdíthatja az önkéntes vállalásokat. a gyakoriságot.) kormányrendelet mellékletében felsorolja azokat a tevékenységtípusokat. Semmi sem kényszeríti a gyárat környezetközpontú vállalatirányítási rendszer bevezetésére. a vezetõség hozza nyilvánosságra azt. Több környezetközpontú irányítási kérdést is figyelembe kell venni a szervezet elemzésénél. 52 . amely nem káros a környezetre sem újkorában. A rendszer önkéntes. (II. hogy határozza meg saját jelentõs környezeti hatásait. A környezeti hatások értékelésekor a hatás fajtáját és mértékét. Követelmények és alkalmazási irányelvek.14. és kötelezze el magát a nyilvánosságra hozott környezetpolitika megvalósítása mellett. gyárbezárások és végeláthatatlan viták sorozata. Ez az irányzat sokkal hatékonyabb. az érdekelt felekre gyakorolt jelentõségét. A szabványsorozat alapszabványa az ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszer. törvény végrehajtásául szolgáló 20/2001. Meg kell jegyezni. A környezetközpontú irányítási szempontoknak több aspektusa van: ¨ levegõminõség: az atmoszféra összetétele. A levegõre. beleértve a termék csomagolóanyagainak megsemmisítését is. hogy kivédje a büntetéseket. hogy a cégnek legyen környezeti politikája. ¨ talaj: erózió és földcsuszamlás veszélye. sem a felhasználás során. hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1996. és külön foglalkozik a környezetbarát termékek címkézésével. hogy megfelelõ irányítási rendszert dolgozzon ki. mert ez a jogi szabályozás területére tartozik. ¨ táj: vidéki és városi tájkép minõsége. ugyanis a cég nem arra összpontosítja erejét. Az ISO 14001 a PDCA-elvet követi. ¨ víz: felszíni vizek (folyók. a kulturális örökségre gyakorolt hatás. és az ilyen rendszerekkel kapcsolatos követelményeket.A rendszer célja: ¨ olyan termék elõállítása. mert ezeket más szabványok tartalmazzák. A rendszer súlyt helyez a természeti erõforrások gazdaságos kihasználására is.

Az építési célú termékek gyártása során: ¨ a por. Az építmények környezetre gyakorolt hatása az életciklusuk során A tervezés során: ¨ a természetes környezet. javítási munkák során: ¨ a tisztító-. azbesztszál. tájkép. a hulladékanyagok újrahasznosítása. tárolása . ¨ balesetek és katasztrófák hatása. ¨ a balesetek. ¨ az anyagok elhelyezése. ¨ közlekedés. ¨ klímaváltozás. ¨ a környezetbe való illeszkedés megõrzése. ¨ a környezetbe való illeszkedés biztosítása. ózonpajzs-károsító anyagok levegõbe jutása. pl. ¨ ember: fizikai és mentális egészség és jólét. katasztrófák hatása. pl. A kivitelezés során: ¨ az építési terület károsításai és a helyreállítása. ¨ ökológia. idegenforgalom. ami nemcsak a 53 . ¨ az építési hulladékanyagok eltávolítása. a növényzet. katasztrófák hatása. ¨ az építési hulladékanyagok eltávolítása. ¨ a zaj és rezgések keletkezése. Mindezek egymással is kapcsolódhatnak. homlokzati lemosások „eredményének” talajba. javító anyagok. állatvilág. ¨ energia: források felhasználása. ¨ vibráció és zajszint. ¨ a szennyezõ anyagok talajba jutása. anyagok és munkafolyamatok következtében). ¨ az építmények „eltüntetése”. ¨ a balesetek.¨ szórakozási lehetõség. ¨ az egészségre káros anyagok felhasználása. levegõbe jutása. ¨ széljellemzõk.és természetvédelem. javítása. ¨ a mûanyagtermékek gyártása során felszabaduló káros melléktermékek. ¨ kulturális örökség megõrzése. a füstgázok levegõbe jutása. A jelentõs hatások környezetvédelmi értékelésére különbözõ módszerek vannak. domborzati viszonyok megváltoztatása. amelyeket számos szakirodalom ismertet. A fenntartási. ¨ a légszennyezõdés (gépek.

Kérdések 1. A KIR bevezetése A KIR bevezetése hasonló folyamat mint az ISO 9001 minõségirányítási rendszer bevezetése. Milyen sajátosságai vannak az ISO 9001 szerinti minõségirányítási rendszer bevezetésének az építési projektnél? 3. Azonban. Soroljon fel néhány építõipari sajátosságot minõségügyi szempontból! 2. Számos szervezet esetében nagyon komoly költséget jelenthet az a technológiai váltás. Ismertesse a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) lényegét! 54 . Ebbõl adódóan a projekt mindaddig tart. amelyeknek nincs minõségirányítási rendszerük. ha a vállalatnak már van minõségirányítási rendszere. Ebbõl adódik a projektek hosszú (2-4 év) idõtartama. Ismertesse a dokumentumok és feljegyzések kezelésére vonatkozó legfontosabb követelményeket! 4. A KIR-t olyan vállalatok is bevezethetik. ¨ a hulladékanyagok eltávolítása.vele dolgozók. amely a hazai jogi szabályozásnak nem felel meg. mert a két rendszer egymástól független. hogy minden területen megfeleljenek a jogszabályok támasztotta követelményeknek. azaz környezetvédelmi bírságot fizet. Értelmezze a helyesbítõ és megelõzõ tevékenységeket. A bevezetési folyamatban két fontos különbség van: ¨ a jogi szabályozás nagyobb szerepe. Értelmezze a nem megfelelõ termék kezelését az építõiparban! 6. akkor célszerû a két rendszert kombinálni. mint a minõségirányítási rendszerek esetében. A KIR kialakítása során lényegesen nagyobb szerepet játszanak a jogi szabályozók. A jelenlegi európai gyakorlat szerint nem tanúsítható az a szervezet. és adjon példát a megvalósításuk módjára az építõiparban! 5. hanem az ilyen épületekben lakók egészségét is veszélyezteti. ¨ a projekt hosszabb idõtartama. amíg az összes jogi szabályzónak – beleértve a kibocsátási határértékek betartását is – meg nem felel a szervezet. ¨ az építõiparban és más iparágakban keletkezõ hulladékanyagok felhasználása. amely szükséges ahhoz.

a partnerkapcsolatok és a közös tanulás tekintetében. ¨ a projekt olyan együttmûködést igényel. az alvállalkozók kiválasztásának és értékelésének folyamata. Az építési projektek minõségirányítására a Projekt Minõségirányítási Rendszer vonatkozik. aki a minõség megvalósításában a legfontosabb szerepet játssza. és a felelõs mûszaki vezetõ az. a minõségügyi vezetõ. amelyben nemcsak a szerzõdéses kapcsolat.5. pedig megvalósítása jelentõsen javíthatja az épít55 . aki az építtetõ képviselõje ugyancsak fontos feladatok hárulnak. 5. aki a mûszaki ellenõr legfontosabb partnere lehet. ¨ a vevõ fogalma. A fejezet kihangsúlyozza a vevõ szerepét és partneri együttmûködésének fontosságát a minõség megvalósításában. A projekt megvalósítása közbeni minõség-ellenõrzés illetve az ellenõrzési terv ugyancsak fontos eleme a projekt minõség megvalósításának. hanem a közös cél és érdekeltség is összeköti a partnereket. a csapatmunka. igényeinek. mivel ¨ a projekt szervezete nem állandó. Az építési projekt minõségirányításának elemei A fejezet a Projekt Minõségirányítási Rendszer sajátosságait és a kulcsemberek minõségbiztosítással kapcsolatos feladatait ismerteti. valamint a partneri kapcsolatok. amelyek kialakítása és mûködtetése a projektmenedzsment feladata.1. amelynek elkészítéséhez eszközként alkalmazhatók az ISO 9001 szabvány követelményei. Ismertetésre kerül a projekt minõségügyi tervének ajánlott tartalma. egy adott létesítmény megvalósítására hozták létre. Ma még nem szokásos. hogy az egymástól lényegesen eltérõ projekteknek minõségirányítási rendszere legyen. elvárásainak és megelégedettségének megismerése sokkal összetettebb kérdés. szemléletében azonban inkább a TQM-hez álljon közelebb elsõsorban a motiválás. A mûszaki ellenõrre. A projektvezetés és a projektmenedzser. Az építési projekt minõségirányítási rendszere Egy építési projekt minõségirányítása alapvetõen eltér más ipari termelés irányításától. a munka befejeztével felbomlik. majd más feladatra más összetételben szervezõdik újjá. További fontos elemek: az építési napló.

bírósági eljárások) száma is csökkenhet. és el kell érnie. üzemeltetésig.2.) – egyszerre tagjai lehetnek a stabil vállalati szervezetnek és a projektszervezetnek is. minõségi kifogások és az ezeket rendezõ esetleges peres eljárások elkerülését. jogi kapcsolaton túl a résztvevõket a közös cél is ösztönözze. a terveknek és a tényeknek megfelelõen dokumentálva. költségtúllépés. A projektmenedzsment (projektvezetés) A projektvezetés feladata a projekt sikeres megvalósítása. ¨ Az építõipari (kivitelezõ és tervezõ) vállalatok ISO 9001 szerinti minõségirányítási rendszere a stabil szervezetre vonatkozik. és minden szereplõ részére elõkészített program szerint történjen. ¨ A projektcsoport tagjai – függetlenül a projektben elfoglalt szerepüktõl (beruházó. de az audit során sor kerül a projektek ellenõrzésére is. hogy a szerzõdéses. irányításával és az építmény utógondozásával foglalkozó szervezetekre is. elõre megtervezett. hogy elemei alkalmazhatók legyenek a projektek minõségirányítási rendszerének kialakításához. 5. ha az abban részt vevõ vállalkozók – és különösen a fõvállalkozó vagy a generálkivitelezõ – kialakították az állandó szervezetükre vonatkozó minõségirányítási rendszerüket. Ugyancsak ez teszi lehetõvé az idõveszteség. A mûszaki ellenõrnek tevékenységével elõ kell segítenie a partnerkénti együttmûködést a közös célok elérésére. Az építési projekt minõségirányításának megvalósításakor a következõket kell szem elõtt tartani: ¨ Egy idõben és párhuzamosan mûködik a kialakult stabil vállalati szervezet és a projektenként változó projektszervezet. és a projekt minõségirányítási rendszere mindezeket felöleli. A projekt minõségirányítását segíti. fõvállalkozó. továbbá a projekt szereplõi közötti konfliktusok (perek. amelyekre a szerzõdéskötés idõszakában a legnagyobb körültekintés mellett sem lehet felkészülni. Ebbõl a projekt megvalósításához szükséges elemeket beemelik a projekt minõségirányítási rendszerébe. Annak biztosítása. az ISO 9001 szabvány szerint. Ez segíti elõ az olyan folyamatközi problémák megoldását. a tervezéstõl a megvalósításig. hogy a projektben együttmûködõk tevékenysége összehangolt. 56 . A projektvezetésnek ismernie kell a projektben közremûködõk minõségre való hatásának mértékét. ¨ A minõségirányítási rendszer alkalmazható az építõipari projektek vezetésével. ¨ Az építõipari projekt egyes szereplõinek saját szervezeteikre vonatkozó minõségirányítási rendszere olyan legyen. A vevõi igények és elvárások akkor elégíthetõk ki legjobban. ha az építési projekt a létrehozott létesítmény teljes életciklusát magába foglalja. és az életciklus végén szükséges tevékenységekig. és partnerként mûködjenek együtt.mény minõségét és az építtetõ elégedettségét. generálkivitelezõ. alvállalkozó stb.

vagy felügyeli az kiválasztásukat. ¨ megköti a vállalkozói szerzõdéseket. ¨ a várható hibamegjelenési formák és azok várható súlyának feltárása tudatos. szerepelteti a követelmények pontos leírását. biztosítania kell az információk megfelelõ áramlását és elosztását. minõségügyi tervét. ¨ elkészítteti és/vagy felülvizsgálja a szerzõdés mellékletét képezõ dokumentumokat (pénzügyi terv. irányelvekre.. Ennek érdekében katalizátorként kell mûködnie a projekt megvalósításánál és a projektcsapat mûködtetésénél. a minõségi követelmények meghatározásakor a projektvezetõ feladatai: ¨ hivatkozik mindazokra a rendeletekre. a tervezés átvizsgálása. gondolkodással. ¨ a projektben részt vevõ partnerek – beszállítók. nemzetközi. amelynek során ügyel a minõségi követelmények egyértelmû feltüntetésére. Feladatai: ¨ felállítja az építési projekt szervezetét. munkájuk koordinálása és ellenõrzése.. ¨ részt vesz a szerzõdés elõkészítésében. A vállalkozói szerzõdésben. tárgyalnia és egyeztetnie kell a résztvevõkkel. fejlesztése és a teljesítmények folyamatos értékelése.). ¨ a tervezés – létesítmény és folyamattervezés – bemenõ és kimenõ adatainak biztosítása. ¨ a megvalósítás vállalkozási feltételeinek meghatározása. hatáskörük és felelõsségük pontosan meg legyenek határozva. véglegesítésében (az esetek többségében). a partnerek (alvállalkozók) bevonásával. ¨ ha nincs hivatkozható szabvány. feladatuk. nemzeti szabványokra. ill. mûszaki feltételekre. vállalati szabványokra. ¨ megfogalmazza a projekt minõségpolitikáját. 57 . ¨ kiválasztja az alvállalkozókat. a projekt nagyságához és bonyolultságához mért személyek.A projektmenedzsment feladatai az építési projekt megvalósítása folyamán: ¨ a vevõi igények feltárása. ¨ a folyamatok szabályozása. hatósági elõírásokra stb. tevékenységének megtervezése. amelyeket a projekt során figyelembe kell venni és be kell tartani. európai. összehangolása. költségterv stb. esetleg kockázatelemzési módszerek alkalmazásával. a közös cél tudatosítása. alvállalkozók – kiválasztása. idõterv. hogy a projektvezetéshez megfelelõ. Fontos. elõírás stb. ¨ hivatkozik a tervezési dokumentumra. A projektmenedzser (projektvezetõ) Fõ feladata a projekt sikerességének biztosítása. elkészítteti a projekt minõségirányítási rendszerét. a terveknek és a tényeknek megfelelõ dokumentálása.

¨ tárgyalási. A minõségügyi vezetõ Feladatai: ¨ a projektvezetõvel együttmûködve a projekt minõségpolitikájának megfogalmazása. jogi és pénzügyi ismeretekkel.Amennyiben a projektvezetõnek nincs stabil háttérszervezete. ¨ a projekt minõségirányítási rendszere.9. munkájának segítõje és megkönnyítõje. ¨ ügyel a minõségpolitika alkalmazására a projektmenedzsment minden folyamatában. fizikai és szellemi teherbíró képességgel. ¨ teljes rendelkezésre állással. A cég – stabil szervezet – minõségirányítási kézikönyvét alkalmazza a projektre. és akit a Felelõs Mûszaki Vezetõi Névjegyzékbe felvettek (51/2000. ¨ felhívja a figyelmet és képezi a résztvevõket a minõségelvû projektvezetésre és megvalósításra. alvállalkozók minõségirányítási rendszerének eredményes alkalmazását. Kis létszámú fõvállalkozói szervezet esetén gyakran a projektvezetõ a felelõs mûszaki vezetõ is egyben.) FVM-GM-KöVIM rendelet). A felelõs mûszaki vezetõ Az építési-szerelési munka felelõs irányítója. ellenõrzi a javító tevékenységek elvégzését. akire szakmai – szakképesítési és szakmai gyakorlatra vonatkozó – feltételek vonatkoznak. ¨ ellenõrzi a beszállítók. ¨ döntési és jó meggyõzési képességgel. szervezi a belsõ auditokat. A minõségügyi vezetõ a mûszaki ellenõr legfontosabb partnere. amelynek megvannak mindazon képességei. ¨ keresi a hibák okait és a megelõzés lehetõségeit (helyesbítõ és megelõzõ tevékenységek). 58 . külsõ auditokat folytat. vitavezetési képességekkel. fel kell állítania azt a szervezetet. hogy fel tudja mérni döntéseinek következményeit. A projektmenedzsernek rendelkeznie kell: ¨ olyan mértékû mûszaki. ¨ optimizmussal a nehézségek leküzdése és a projekt sikeres befejezése iránt. (VIII. ¨ megállapítja a projekt megvalósítása közbeni nemmegfelelõsségeket. ¨ ellenõrzi a minõségirányítási rendszer mûködésének eredményességét. minõségügyi terve elkészítése. ¨ karizmatikus egyéniséggel a projektcsapat vezetéséhez és a feladatok delegálásához. amelyek szükségesek egy építési projekt menedzseléséhez. illetve készítse el a projekthez szükséges minõségügyi eljárásokat.

építésügyi hatósági engedélyek betartása. a munkaerõ szükséges képzettségét. ¨ az elvonulás végrehajtása és a munkahely átadása az építtetõnek. A közbeszerzésekrõl szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházások esetében mûszaki ellenõr foglalkoztatása kötelezõ. ¨ a szükséges minõségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése. ¨ az építõipari munkafolyamat szakszerû megszervezése. a minõségi követelmények biztosítása. ha különösen kisebb kivitelezõcégek esetén. az alvállalkozók felelõs mûszaki vezetõivel való együttmûködés. 5. õrzésének biztosítása. illetve betartásuk ellenõrzése. vezetése. de alkalmazását jogszabály más esetben is kötelezõen elrendelheti. szabványok. valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenõrzése. ellenõrizze a beszerzett termékek. ¨ az építési-szerelési munkák. mûvezetõk hiányában a mûvezetõi feladatokat. kötelezõ hatósági elõírások. az építési munkahely átvétele. ¨ közremûködés az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban. Ehhez szükséges. hogy rendszeresen látogassa az építkezés helyszínét. ¨ az építési-szerelési munkákra vonatkozó jogszabályok. illetve a vevõ – építtetõ – megbízást adhat mûszaki ellenõrzésre. Általában tanácsolható az alkalmazása. Függetlennek kell lennie a tervezés és a kivitelezés résztvevõitõl. ¨ a kitûzés helyességének. ¨ az építési napló megnyitása. ¨ az azonnali intézkedést igénylõ feladatok meghatározása és irányítása. a technológiai. a tervezõvel. a jogszabályok. anyagok és az elvégzett munkák minõségére vonatkozó elõírások betartását. a munkavédelmi és az egészségügyi elõírások betartatása. ellenõrzése és lezárása. a mûszaki ellenõrrel –. elõírások és technológiai 59 . amire megbízása. ¨ a mûszaki tervektõl eltérõ. Munkáját nehezíti. azaz a munkamûveleteket végzõ csoportok közvetlen szakmai irányítását és felügyeletét is el kell látnia. továbbá az alvállalkozók munkájának összehangolása. hiszen a megbízójának érdekeit képviseli anyagi és minõségi szempontból.Legfontosabb feladatai: ¨ az építési-szerelési munkák irányítása. A mûszaki ellenõr A mûszaki ellenõr az építtetõ helyszíni képviselõje. nem engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történõ feltüntetése. ¨ az építtetõvel – illetve helyszíni képviselõjével. Feladata az építtetõ érdekeinek képviselete.3. azaz az építtetõvel kötött szerzõdése kiterjed. és ezen belül mindaz.

és a vevõvel kapcsolatot kell tartani. Tevékenységérõl késõbb részletesen szó lesz. A vevõ Az építési tevékenység vevõjének (a megrendelõnek.2. hanem meg kell határozni és teljesíteni kell azokat is. 5. tervezés szakaszában is. tárgyalásokon. hogy a rendelkezésre álló erõforrásokkal nem lehet a tervet megfelelõ minõségben megvalósítani. A szerzõdésnek ki kell térnie a mûszaki ellenõr mûszaki és anyagi hatáskörére és döntési jogkörére. ár és határidõ betartásának éber õre lenni. amelyeket a vevõ nem jelölt meg. át kell vizsgálni teljesíthetõségük szempontjából. amikor a bonyolító. az azonosíthatóságot.utasítások betartását. tanácsadói feladatnak tekinthetõ a mi értelmezésünk szerint. az építtetõnek) fel kell ismernie. ¨ a követelmények meghatározásáért a szervezet – ebben az esetben a mûszaki ellenõr – a felelõs és nem elegendõ elfogadni a vevõ (építtetõ) követelményeit. hibákra. Részt vesz az egyeztetõ. beruházócég saját mûszaki ellenõrének ez is a feladatai közé tartozik. a csomagolást. ami más képességeket és képzettséget igényel. a dokumentálás meglétét és megfelelõségét. az anyagokat és helyettesíthetõségüket. hogy az építésnél még jobban. Ugyanakkor a megbízás elfogadása elõtt célszerû. amely szerint a mûszaki ellenõr részt vesz a koncepciókialakítás. megoldási javaslatokat rögzítõ megbeszéléseken. helyszíni jelentések formájában rögzíti.) A vevõvel kapcsolatos folyamatok – mely szerint: ¨ a vevõi követelményeket meg kell határozni. valamint a termékkel (építménnyel) kapcsolatos törvényekben és rendeletekben szereplõ követelményeket. a kapott szolgáltatás minõsége az õ közremûködésének. vagy arra. Csak így tud ugyanis a minõség. Jól kell ismernie a különbözõ technológiákat és munkamûveleteket. Feladata igen sokoldalú tudást és tapasztalatot igényel. mint bármilyen szolgáltatásnál.4. és a mûszaki ellenõr által szükségesnek tartott bármilyen további követelményt. az átvételi bizonylatokat. Észrevételeit a nemmegfelelõségekre vonatkozóan naplóbejegyzések. együttmûködésének mértékétõl és a szolgáltatóval való kapcsolatától függ. de amelyek szükségesek az elõírt vagy a szándék szerinti használathoz. Bár van olyan eset. ha alaposan megismeri a tervdokumentációt és felhívja megbízója figyelmét a hiányosságokra. ha a megbízójával kötendõ szerzõdéshez – ebben az értelemben a mûszaki ellenõr tekintendõ a szolgáltatást nyújtó szervezetnek – figyelembe veszi és betartja a minõségirányítási követelményszabvány megfelelõ pontját (7. lehetõleg pontosan megadva az értékhatárokat. Azonban ez inkább szakértõi. Van olyan értelmezés is. Munkáját segíti. Sok feladatot kell delegálnia. különösen a 60 .

mûszaki kérdéseket. ¨ be kell tartatni. és általában a megvalósítási terv része. A vevõé a felelõsség azért. ¨ meg kell értetni. hol és mikor építik. ¨ el kell fogadtatni. A projektmenedzser feladata a megfelelõ partneri kapcsolatok kialakulását segítõ környezet létrehozása és a csapatépítés elõsegítése. és végül a legfontosabb: kit választ ki a projekt megvalósítására. és arra bátorítják vevõiket.5. A projektvezetés lényeges tényezõ ennek elõsegítésében. 61 . a követelmények megfogalmazásától kezdve az erõforrások megfelelõségének tanulmányozásán át a projekt megvalósításának folyamatában. kultúrája. Ez a minõségpolitika megvalósításának eszköze. hogy mit építenek. azaz a létesítmény tervére és a megvalósítási folyamat tervére. és a megvalósítást végzõ csapat tagjaként. 5. A projektvezetésnek a megvalósítás minden fázisában teljes körû áttekintéssel kell rendelkeznie a projekt állásáról. Az építtetõ képességei. milyen minõségi színvonalat valósítanak meg. mûveltsége és együttmûködési készsége alapvetõen meghatározzák és befolyásolják. és a vevõnek érdeke a projektmenedzser kijelölése. Az adott építményre. valamint ennek megvalósítási folyamatára és üzemeltetésére vonatkozik. A minõségügyi terv A projektmenedzsmentnek célszerû meghatároznia a projekt megvalósításához szükséges minõségpolitikát és a minõségcélokat. A legtöbb problémát az okozza. a TQM szellemében. A projekt irányítói akkor járnak el helyesen. hogy mennyiben kell részt vennie a tervezés elõ lépésétõl. ha nem ismerik fel a vevõ szerepét és annak mértékét. A projektmenedzsmentnek célszerû elkészítenie a projekt minõségügyi tervét. amelyeknek az õ kezében kell maradniuk. A minõségügyi terv hivatkozik többi között: ¨ a kivitelezési tervdokumentációkra. azonban nem delegálhatja a végsõ felelõsséget a projektre vonatkozó összes kulcsfontosságú döntésért. ha a vevõ szerepét meghatározzák. érdekeit képviselõ mûszaki ellenõr. miként tud az építtetõ és az építõ kommunikálni egymással. partnerként viselkedjenek. A projektre vonatkozó minõségpolitikát a projektben részt vevõ minden személy és szervezet számára: ¨ ismertté kell tenni. hogy felismerjék szerepük fontosságát. a vevõ érdekeit szem elõtt tartva. milyen költségkereteket és határidõket tartsanak szem elõtt. Ebben maximális segítséget nyújthat a partnereként mûködõ.

¨ a minõségügyi terv változtatásának. minõség-ellenõrzése. mûveleti utasításokat. módszereket. A termék-elõállítás megtervezése) ad útmutatást.1. a továbbengedés és elfogadás feltételeit. ¨ a felelõsségi körök konkrét felosztását a projekt különbözõ fázisaiban. ¨ a projekt (mint szervezet) minõségirányítási rendszerének dokumentációjára.¨ a vonatkozó mûszaki szabályozásokra. ¨ a folyamatok és dokumentumok kialakításának szükségességét.6. · a tervezés folyamata szabályozott legyen. ellenõrzési programokat: az ezekhez rendelt eljárásokat és felelõsöket. az alkalmazandó dokumentumokat. 5. tárolását. · a tervezõi felelõsségek egyértelmûen legyenek meghatározva. ¨ A beépített építési célú termékek minõsége. A minõségügyi tervben meg kell fogalmazni: ¨ az építési projekt megvalósítása során elérendõ minõségi célokat. a szükséges eszközöket. és az átvétel kritériumait. beleértve a tervmódosításokat.Ennek biztosításához szükséges. elõírásokra. hogy · az építtetõ vagy a beruházó igényei és elvárásai megfelelõen legyenek meghatározva és legyenek dokumentálva. beleértve a gépek és eszközök karbantartását. ¨ a követelményeknek való megfelelõség igazolásához szükséges feljegyzéseket. 62 . ¨ az adott technológiai folyamathoz szükséges konkrét erõforrások megteremtését. a nyomon követhetõséget és a nemmegfelelõ termék kezelését. ¨ a vizsgálati. változtatásokat is. a szabályozók által elõírt és a szervezet által elõírt (pl. a minden egyes mérési helyen mérendõ jellemzõket. valamint a szállított termékek meghatározott elõírások szerinti átvétele. beleértve az anyagok és szerkezetek átvételi ellenõrzését. módosításának módját. illetve a közremûködõ alvállalkozókat. ¨ a minõségi követelmények körét: a szerzõdésekben és a tervdokumentációban elõírt. ¨ az egyedi eljárásokat. beleértve az új vagy speciális anyagokra vonatkozó gyártói vagy forgalmazói elõírásokat. a minõségirányítási rendszere által megkövetelt) követelményeket. ha van ilyen. a hatósági vagy egyéb külsõ ellenõrzéseket.Az ezzel kapcsolatos feladatok: a megfelelõ termék és a megfelelõ beszállító kiválasztása. kölcsönzését is. és a minõség megõrzése a beépítésig. A projekt megvalósítása közbeni minõség-ellenõrzés A létesítmény minõségét meghatározza: ¨ A tervezés minõsége. útmutatókat. az építés közbeni vizsgálatokat. A minõségügyi terv tartalmára a minõségirányítási rendszer kialakítására vonatkozó szabvány követelménye (7. ¨ a helyesbítõ és a megelõzõ tevékenységeket.

nem elegendõen részletes gyártmányismertetõkkel és nem megfelelõen képzett eladni akarókkal. ha a termékre nem vonatkozik vizsgálati és követelmény szabvány. A kiválasztáshoz pontosan meg kell határozni. Meg kell határozni és biztosítani kell az egyes részfolyamatok végzésének feltételeit. korlátai. beépítését segíti a termékeket gyártó és elosztó cégek azon felismerése. · a feltüntetett paraméterek a teljes termékválasztékra. illetve megfelelnek-e a hatósági és egyéb kötelezõ elõírásoknak. és ezen belül a minõséggel kapcsolatos feltételeket. a beszállítók. Ugyancsak szükséges az erõforrások meghatározása. Meg kell ismerni a termék alkalmazási feltételeit. alvállalkozók és közremûködõk kiválasztása. hogy a tervekben szereplõ mûszaki megoldások valóban alkalmasak-e a követelmények maradéktalan kielégítésére. a dokumentálás módját. illetve mely termékre vonatkoznak. · azokat a munkafázisokat. ¨ A helyszíni építési munka minõsége. hogy a termék rendelkezik ilyen engedéllyel. Például milyen erõforrásokkal kell rendelkeznie a megvalósításhoz. hogy nem elég arról meggyõzõdni. A látványos fejlõdés ellenére azonban még sokszor lehet találkozni pontatlan. Fontos eleme a kivitelezés elõkészítése.Újfajta építési termékek esetében. a technológiai folyamaton belüli helyét. hogy a termék és az engedély tárgya teljes mértékben azonosak. a használandó módszereket és eszközöket. illetve nem végezhetõk el. 63 . az Építõipari Mûszaki Engedély (ÉME) (részletesen lásd késõbb). azaz a tervdokumentáció átvizsgálása megvalósíthatóság szempontjából. A gyártmányismertetõk. hogy csak teljes körû vevõszolgálattal tudnak üzleti sikereket elérni. amelyek az adott minõség-ellenõrzés elvégzéséig és dokumentálásáig nem kezdhetõk meg. vagy akkor. · milyen mûszaki paramétereket és tulajdonságokat közölnek. szükséges a termék alkalmasságának bizonyítása. és annak értékelése. · melyek az alkalmazás feltételei. az ellenõrzés felelõsét. Meg kell határozni az egész építési folyamatra: · a folyamatközi és a végellenõrzések idõpontját. A termékek megfelelõ felhasználását. továbbá ellenõrizni kell a beszerzés elõtt. technológiáját. Ki kell hangsúlyozni. technológiai utasítások kiadásán kívül az eladás mellett igen komoly és szakszerû elõzetes kiválasztási és helyszíni tanácsadást végeznek. Az adott felhasználási célra való alkalmasság megítélésekor a következõ – a felhasználót érintõ – fontos kérdésekre kell megadni a választ: · milyen alkalmazási területre vonatkozik az ÉME. vagy ha a terméket a szokásostól eltérõ módon kívánják alkalmazni. és az ÉME érvényes. hogy tervezõrészlegükkel vagy szakemberükkel meg is tervezik a beépítés módját. számát. Nem ritka. alkalmazástechnikai útmutatók. hogy mit várunk el az alvállalkozóktól. nehezen érthetõ.

elõírásra stb. illetve feladatait határozza meg. gyakoriságára.A projekt minõségirányítási rendszerébe illesztett folyamatközi minõség-ellenõrzés nagyrészt az egyes részfeladatok kezdetéhez és befejezéséhez köthetõ. elmaradásuk esetén pótlásukról – amennyiben ez még lehetséges – gondoskodnia kell. 64 .és teljesítményadatok stb. Az építési napló tartalmazza az építési-szerelési munka legfõbb adatait. hozzáférhetõ módon kell õrizni. valamint a munka menetére vonatkozó valamennyi jelentõs tényt. akkor. A technológiai utasítások A technológiai utasítás (TU) egy adott technológia alkalmazási. a napi jelentés és az eseti bejegyzések (létszám. az utasításokat ki kell adni. helyszíni vagy laboratóriumi mûszeres vizsgálat). a vizsgálat fajtájára (szemrevételezés. A hatósági engedélyek.) az építési napló mellékleteit képezik. a minõségi követelmény megnevezésére (hivatkozással a szabványra. a mûszaki ellenõr) és a vállalkozó (illetve annak képviselõjeként a felelõs mûszaki vezetõ) – az építési naplón keresztül tájékoztatják egymást a munka menetérõl és mindazon körülményekrõl. minõségi követelményeket. vasbeton szerkezetek készítésénél a vasalás ellenõrzése). személyi.). Meghatározza a közbensõ minõség-ellenõrzési pontokat. Az ellenõrzési tervnek ki kell térnie a vizsgálandó terület. ellenõrzési stb. ezért értelemszerûen az alvállalkozók átadás-átvételi eljárásának része lesz. tárgyi. az eredmények figyelembevételének és a döntés meghozatalának módjára. a hiba elhárítására a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Az építési naplót az építés helyén. szerkezet megnevezésére. a vizsgálati eljárás megnevezésére. amelyek a szerzõdés feltételei szerinti teljesítést veszélyeztetik. Amennyiben az ellenõrzések során a megkövetelt paraméterektõl a megengedettnél nagyobb mértékû eltérést állapítottak meg. valamint tartalmazza a jellemzõ mûszaki paramétereket. a mintavétel módjára. A projektmenedzsmentnek a minõség-ellenõrzések megvalósítását és eredményét folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. Az építési napló Az építõipari kivitelezési tevékenység fontos mûszaki és jogi dokumentuma az építési napló. A késztermék (az építmény) átadás-átvételi eljárása során a megfelelõség vagy a nemmegfelelés megállapítása legtöbbször egy-egy részegységre történik. feltételeit. Az egyes részfolyamatok közben gyakran szükséges a megvalósítási tervbe beépített minõség-ellenõrzés. és a végrehajtást ellenõrizni kell. Az építési naplóba más személy csak külön meghatalmazás alapján és annak keretei között tehet bejegyzést. A felek – a megbízó (illetve helyszíni képviselõje. a vizsgálati eredmények és a tevékenység adatai. Ez egyúttal biztosítja az ellenõrzést végzõ függetlenségét az ellenõrzött munka végzõjétõl. pl. valamint az átadási feltételeket. A projektmenedzsmentnek legyen eljárása az ilyenkor szükséges tevékenységre. ha a következõ munkafázis a már elkészült munkarészt takarja (pl.

) Beszerzés c. A szabályozásnak a beszállítóra és a beszerzett termékre és szolgáltatásra egyaránt kell vonatkoznia. termékeket elõállítók. a teljesítés után pedig minden esetben értékelni kell az alvállalkozók tevékenységét és az együttmûködést. a vizsgálatok részletes leírása és a nem megfelelõ termék kezelése ugyanabban a dokumentumban található. gépkölcsönzés. ¨ az építési szolgáltatások beszállítói.4. minõsítésére és osztályozására. ¨ a szervezet vagy az adott projekt szempontjából fontos és kevésbé fontos partnerek meghatározása. megbízhatóság. vizsgálat – beszállítói. Legtöbbször az ilyen anyagokat. termékeket vagy mûveleteket használ. és nem szokásos anyagokat. hogy a megvalósításban részt vevõ minden alvállalkozót. Az alvállalkozók csoportjai lehetnek: ¨ az építési célú termékek beszállítói. osztályoznia kell a beszállítóit. Az értékelés kritériumait a szervezetnek kell meghatároznia. szállítás. Az alvállalkozók kiválasztása és értékelése A projektmenedzsmentnek lehetõsége van arra. A projektmenedzsment számára a megvalósítás során alkalmazott TU-k a konkrét projekt minõségirányítási rendszerének részét kell.: ¨ a minõség. Ezek elkészítéséhez és alkalmazásához segítséget nyújt a minõségirányítási rendszer követelményszabvány (7. és az így kialakított csapattal partnerkapcsolat kialakító találkozó(ka)t szervezzen. beszállítót a kivitelezés megkezdése elõtt kiválassza. Ennek értelmében: ¨ a szervezetnek gondoskodnia kell arról. 65 . Új alvállalkozó bevonása esetén a teljesítés elõtt egyedileg kell értékelni és minõsíteni az alvállalkozót. hogy a beszerzett termékek és szolgáltatások megfeleljenek az elõírt beszerzési követelményeknek. ami újszerû. A szabályozás típusának és mértékének attól kell függenie. ¨ egyéb szolgáltatások – pl.Célszerû technológiai utasítást készíteni minden olyan technológiára. Ilyen osztályozás lehet pl. hogy képezzék. pontja. 5. értékelése alapján képzett sorrend. A projektmenedzsmentnek legyenek eljárásai a beszállítók és alvállalkozók értékelésére. és ennek alapján projektenként rangsorolnia.7. mivel nehéz különválasztani õket. forgalmazók készíttetik el és bocsátják a felhasználók rendelkezésére. a határidõk betartása. ¨ a beszállítók kiértékelésének és kiválasztásának alapja az. ár stb. Sokszor az adott technológiára vonatkozó megvalósítási és ellenõrzési utasítás. hogy a beszerzett termék vagy szolgáltatás milyen hatással van a további elõállítási folyamatokra vagy az építményre. hogy mennyire képesek a szervezet követelményeinek megfelelõ terméket vagy szolgáltatást szállítani.

Ismertesse az építési projekt minõségirányításának elemeit! 2. ¨ biztosítsa a teljes folyamat és a végcél megismerhetõségét. hogy a partnerség kialakítása és mûködtetése. ¨ a projekt minden résztvevõje számára meghatározott célkitûzések megvalósítását partneri szerzõdésben rögzítik. az építési projekt céljával a lehetõ legteljesebb mértékben azonosulni tudjanak. Partneri kapcsolatok A partnerség a felek közötti együttmûködés speciális formája. a projekt minden. hogy a projekt célját elfogadják és saját szervezetük érdekeltségébe építsék be. az adott munkafázisban érintett szereplõjének részvételével tartják. A projektmenedzsmentnek a projektben részt vevõk kiválasztásakor törekednie kell arra. amelyekkel a szerzõdéses kapcsolat nem kívánatos. Kérdések 1. hogy ¨ közösen oldják meg a problémákat. tiltott listával is. azaz nagyfokú alkalmazkodóképesség. valamint képesek legyenek egymással és a projektmenedzsmenttel együttmûködni.8. kooperációra és konszenzusra való törekvés jellemezze õket. hogy a részt vevõ személyek és szervezetek alkalmasak és felkészültek legyenek a kijelölt feladatok ellátására. beszállítók és egyéb résztvevõk között. Célja a közös álláspontok kialakítása és a megállapodások rögzítése. Ismertesse a építési projektre vonatkozó minõségügyi terv tartalmát és szerepét! 3. hanem a projekt egészének sikeres befejezését is. ¨ biztosítsa.A szervezetek rendelkezhetnek egy ún. hogy a résztvevõk ne csak az általuk vállalt részfeladat teljesítését tekintsék saját sikerüknek. valamint a kivitelezés menetének aktualizálása az alapütemtervhez képest. amely azokat az alvállalkozókat tartalmazza. a projekt sikeres befejezését és az építmény lehetõ legjobb minõségben való megvalósítását tartják legfontosabbnak. azaz a projekt sikere érdekében a projekt minden résztvevõje számára: ¨ fontossá tegye a projektben való részvételt. Ez azt jelenti. A kooperációs értekezlet a folyamatos és rendszeres partneri kapcsolattartás formája a projektmenedzsment valamint a belsõ és külsõ alvállalkozók. 5. Általában elõre meghatározott rendszerességgel és idõpontokban. ¨ a közös célt. ¨ pillanatnyi érdekeiket háttérbe szorítva segítik egymást és kezelik a résztvevõk között keletkezõ konfliktusokat. Ismertesse a projekt megvalósítása közbeni minõség-ellenõrzés lényegét! 66 . ¨ elérje. A projektmenedzsment alapvetõ feladata. ¨ a résztvevõk között pozitív kapcsolatrendszert hozzon létre.

Melyek a felelõs mûszaki vezetõ minõséggel kapcsolatos feladatai? 8. Ismertesse az építési napló szerepét a projekt minõségirányításának megvalósításában! 5.4. mi a szerepe. Ismertesse a folyamatközi minõség-ellenõrzés szerepét az építési projekteknél! 67 . Melyek a stabil szervezet és a projektszervezet közötti feladatmegosztás lehetséges módjai (példa)? 10. Ismertesse a projektmenedzsment és a projektmenedzser minõséggel kapcsolatos feladatait! 7. Ismertesse a mûszaki ellenõr és az építtetõ szerepét a minõség megvalósításában! 9. Melyek az alvállalkozók értékelésének és kiválasztásának szempontjai és módszerei egy építési projektnél? Mi a partnerség. és hogyan valósítható meg az építési projektben? 6.

tervdokumentációban. 6. annak meghatározására. a termékre vagy technológiára meghatározott minõségi vagy minõségbiztosítási követelmények milyen mértékben teljesülnek.* Módszeres. és jó tanácsokat is ad a felülvizsgálat technikai lebonyolításához. a termék vagy a technológia felülvizsgálata. helyett vagy megbízására végzett. A felülvizsgálat nagyító a kezünkben. ennek ellenére ebben a megközelítésben szisztematikusan tárgyalva hasznos segítséget jelentenek. Annak vizsgálata. fajtái. beleértve az ellenõrzõ lista készítésének és használatának különbözõ aspektusait. ¨ Külsõ felülvizsgálat – második vagy harmadik fél által végzett felülvizsgálatnak is nevezik. auditja. második félként végzi a beszállítójánál.6. a mûszaki ellenõr – által végzett termék vagy technológia felülvizsgálata. hogy a felülvizsgálati kritériumok. Az elmondottakat a mûszaki ellenõrök részleteiben tudják és alkalmazzák. alapelvei és módszertani elvei A felülvizsgálat: Minõségügyi megközelítésben a mûszaki ellenõr tevékenysége a vevõ által. Azonban ebben a fejezetben a mûszaki ellenõri tevékenységet minõségügyi szempontból tárgyaljuk. bizonyíték megszerzésére és objektív értékelésére. ezért ezt a kifejezést használjuk.1. A felülvizsgálat meghatározása. sem pedig magyar megfelelõje. * Meg kell jegyezni. A mûszaki ellenõri tevékenység rendszerszemléletû megközelítése A fejezet a mûszaki ellenõri tevékenységet új és szokatlan megközelítésben tárgyalja: a vevõ – illetve megbízottja. hogy a felülvizsgált terület megfelel-e a jogszabályokban. szereplõi. Tárgyalja a felülvizsgálat végrehajtásának javasolt lépéseit. · a szervezet vevõként. a felülvizsgálat kifejezés használata nem szokásos a múszaki ellenõri tevékenységre. amit a cég belsõ embere végez a cégnél. szabványokban. A felülvizsgálat fajtái: ¨ Belsõ felülvizsgálat – elsõ fél által végzett felülvizsgálatnak is nevezik. szerzõdésben elõírt követelményeknek. hogy sem az audit. független és dokumentált folyamat. auditja. 68 .

A külsõ és belsõ felülvizsgálat közötti leglényegesebb különbség az. valamint a megoldás megtalálásában. ¨ eljárás-felülvizsgálat. ¨ irányítói és végrehajtói kompetensek. független a felülvizsgált területtõl. illetve azon felül hajtandó végre. A felülvizsgálat szereplõi: ¨ megrendelõ – aki lehet az építtetõ. a megfelelõ szakmai képzettséggel. ¨ felülvizsgáló – a mûszaki ellenõr. A mûszaki ellenõr pl. ¨ az etikai elõírások betartásával zajlik. amely az éves felülvizsgálati tervben szerepel. amely a minõségirányítási rendszer egészének. a megrendelõ képviselõjeként. valamint lehet ¨ tervszerû felülvizsgálat. ¨ tényleges vagy lehetséges problémák. ezen belül a szervezeti felépítés. A mûszaki ellenõr a vevõ megbízottjaként végzi. felülvizsgálói ismeretekkel. addig az utóbbi tevékenyen közremûködik az okok feltárásában. célokkal és kritériumokkal rendelkezik. hogy míg az elõbbi kizárólag az eltérések megállapítására szorítkozik. ¨ világosan meghatározott területtel. ¨ felülvizsgált – a felelõs mûszaki vezetõ. nem vizsgálja az okokat és nem ad megoldási javaslatokat. A felülvizsgálat a célja alapján lehet: ¨ rendszer-felülvizsgálat. feladatok és felelõsségek. Ez a mûszaki ellenõr leggyakoribb feladata. ¨ technológia. ¨ szerzõdéses követelmény. folyamatok. ¨ meghatározott módszerek és eszközök alkalmazásával zajlik. ¨ a résztvevõk kapcsolata bizalmon és diszkréción alapszik. · a vevõtõl is és az elõállító szervezettõl független külsõ – tanúsító – szervezet végzi a szervezetnél. a technológiai folyamatnak vagy a folyamat elemeknek a felülvizsgálata. 69 . amely a termék elõállítási folyamatának. amely bármely ok folytán belsõ vagy külsõ felülvizsgálatként a tervszerû auditon kívül.vagy termék-felülvizsgálat. felülvizsgálata. ¨ eseti vagy rendkívüli felülvizsgálat. ¨ objektív. terméktõl vagy technológiától és annak elõállítójától. ¨ elõre megtervezetten és irányítottan folyik. Felülvizsgálatot kiváltó események lehetnek: ¨ jogszabályi elõírás.· a vevõ – második fél – végzi a szervezetnél. valamint módszeres. valamint gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. a projektre vonatkozó ellenõrzési terv szerint végzi. eljárások és erõforrások. amely a minõségirányítási rendszer egyes eljárásainak a felülvizsgálata. ¨ változtatások. A felülvizsgálat alapelvei: ¨ hatékony vezetési eszköz. a bonyolító. a beruházó.

és befolyásoltságmentesen a következõ tevékenységekbõl áll: ¨ a helyzet felmérése. munkahelyen – betolakodónak tekintik. elemzése. az új technológiákra és anyagokra. fontosságát. 70 . amelyek eredményének minõsége csak a használatbavétel után derül ki. ¨ eseményektõl függõen. ¨ a folyamatok bonyolultságát. pl. építési naplóba való bejegyzés. 6. tények és adatok gyûjtése a helyszínen. A tervezésnél figyelembe kell venni: ¨ a felülvizsgálandó terület fajtáját. 6. A felülvizsgálat végrehajtása A felülvizsgálandó tevékenységre vonatkozó információk felkutatása. emlékeztetõ elkészítése. jelentés. majd szintézise az eltérések nyilvánvalóvá tétele szempontjából a minõségi követelmények teljesítésére vonatkozó jelentés segítségével.2. ¨ a két módszert kombinálva. A felülvizsgálat a következõ lépésekbõl áll: a felülvizsgálat megtervezése. felkészülés a rendelkezésre álló adatokból. akit kénytelenek elfogadni. jogszabályokból. a kényes munkafolyamatokra. ¨ ennek a szintézisnek a gondos bemutatása oly módon. hogy annak ismerném meg. 1637. hogy a felülvizsgálót a felülvizsgált szervezetnél – építkezésen. azaz kerüljem el gondosan a sietséget és az elfogultságot. Nem szabad megfeledkezni arról.A felülvizsgálat módszertani elvei: Ne fogadjak el semmit igazként anélkül. Különös figyelmet kell szentelni azokra a folyamatokra. különös tekintettel a talált hiányosságokra. és ne magyarázzak bele semmivel se többet ítéleteimbe. Tervezés A felülvizsgálat tervezhetõ: ¨ dátum szerint. mennyiben járulnak hozzá a termék – az építmény egészének – minõségéhez. Descartes. hogy semmi alkalmam se legyen a kétkedésre. mint ami világosan megnyilvánul az elmém elõtt úgy. tervekbõl. állapotát.2. szerzõdésbõl. hogy felhasználható legyen a további teendõk meghatározására.1. azaz a valóság feltárása elõítélet. ¨ a felülvizsgálat eredményeinek hasznosítása az érdekeltek részérõl a döntéshozatalban. valamint a javítások és változtatások kezdeményezése. szabványokból. az intézkedések meghozatalánál. ¨ a korábbi felülvizsgálások eredményeit.

azaz átgondolja. tevékenységekre vonatkozó érvényes dokumentumokat – tervdokumentációt. ¨ a felülvizsgáló egyéb kötelezettségeit és idõbeosztását (pl. megtervezze a felülvizsgálatot. ez jó segítséget jelenthet a következõ ellenõrzésünkhöz. 6. a felülvizsgálat folyamán ellenõrizendõ pontokról. Ellenõrzõ lista A helyszíni felülvizsgálat hasznos eszköze. ¨ a felülvizsgálathoz szükséges erõforrásokat (pl. Az ellenõrzõ lista jó emlékeztetõ ahhoz. valamint a szakirodalomban található kész ellenõrzõlista-ajánlásokat. ne a helyszínen kelljen az emlékezetünkben kutatnunk. hiszen így idõt lehet megtakarítani. Az ellenõrzõ lista elõsegíti az idõvel való jó gazdálkodást. de ha rosszul alkalmazzák.3. berendezéseket. 6. kérdõívként összeállított és használt kérdéslistáknak. Újabban már sok cégnek van tanúsított minõségirányítási rendszere. Ugyancsak át kell nézni az elõzõ felülvizsgálatok során készített feljegyzéseket. távolságokat és megközelíthetõséget . teendõkrõl. valamint az eljárási és munkautasítások sok hasznos információt tartalmazhatnak a mûszaki ellenõr számára. jogszabályokat – be kell szerezni és meg kell ismerni. valósítják meg a gyakorlatban. Célszerû a dokumentumok átvizsgálása közben.2. szerzõdéseket. nincs sok hasznuk. Célszerû a felülvizsgálat közben is további kérdéseket a listához írni. A felülvizsgálandó területre. hasonló terület vizsgálatakor készített ellenõrzõ listáinkat. nyáron sokszor betonoznak az esti.2. hogy hagyjunk helyet a feljegyzések számára. hogy a felülvizsgáló megismerje a folyamatokat. Azonban ezeket minden esetben át kell formálni a saját feladathoz. ellenõrzõ listáknak. hogy a felülvizsgáló semmi lényegeset ne felejtsen el megnézni és megkérdezni. megnézendõkrõl ellenõrzõ listát készíteni. nyelvismeret). Az ellenõrzõ listában ajánlatos feltüntetni az alkalmazandó követelményeket. Mekkora rend van a cégnél. A rendszer alapdokumentuma a minõségirányítási kézikönyv. általában ugyanabban az idõszakban több helyen végez felülvizsgálatot). folyamatokra. gépjármûvek. mit hogyan csinálnak a valóságban. Jegyezzük fel az ellenõrzött termékeket. hogy a leírtakat mennyire alkalmazzák. Ehhez felhasználhatjuk az elõzõ. Tanácsolható. éjszakai órákban). hogy mit szeretne megnézni és megkérdezni. Ez lehetõvé teszi. valamint jegyzeteket készíthessen a felülvizsgálat folyamán. A gépiesen.2.¨ a földrajzi elhelyezkedést. ¨ a mûszakok beosztását (pl. inkább káros. Azonban meg kell gyõzõdnie arról. dokumentumokat. szabványokat. 71 . Felkészülés A felülvizsgálatot felkészülten kell végrehajtani.

helyszíni bizonylatok. jogszabályok. A tényfeltárás során objektív bizonyítékokat – tényeket és adatokat – gyûjtsön.és ismétlõdõ szerkezetek. Megnevezés ……………………… Vizsgált elemek igen 1. Tények és adatok gyûjtése A valóság mindig összetett. hogy a felülvizsgálat mintavételes eljárás! Ugyanis nem lehet minden egyes dokumentumot részletesen megnézni. hogy megállapítsa.. tényeket és adatokat a következõk alapján szerzi be: ¨ olvasás – tervek. Sohasem szabad megfeledkezni arról. az alkalmazott emberek. és a lényeges elemekbõl kell rekonstruálni. a probléma rövid leírása. hogy túl gyorsan ne általánosítson. hivatkozás. megoldások esetén jól jöhet egy emlékeztetõ ahhoz. ¨ amint az esetet befejezte. Másrészt típus. Bár ezeket a gyakorlott felülvizsgálók általában emlékezetbõl tudják. A következõ táblázat egy lehetséges ellenõrzõlista mintát mutat. hogy a rutinfeladatokból semmit se hagyjunk ki. A felülvizsgáló az információkat. a munkavégzés módja. 2. Nem lehet a munka minden percében jelen lenni! A felülvizsgáló a mintavételnél a szakértelmére. ¨ probléma esetén hatoljon mélyebbre azért.4. 72 . anyagok és berendezések. szabványok. Ehhez a nem egyszerû feladathoz a felülvizsgáló: ¨ keresse a lényegest. 3. de az. hogy az elvégzett munka összhangban van-e a (vevõi és jogszabályi) követelményekkel. térjen át egy másik tárgyra. mint a hasznuk. esetleg korrekciós javaslat 6. az lényeges legyen.Valójában ritkán találunk azonos helyzeteteket a különbözõ helyeken ugyanannak a követelménynek a kielégítésére. amit kiválaszt a vizsgálatra. ¨ megfigyelés – a helyszín. vizsgálati jegyzõkönyvek. és minden egyes tevékenység elvégzését figyelemmel kísérni. építési napló stb. ne keressen szükségtelen részleteket.2. szerzõdések. zavaros képet nyújt. a tapasztalatára és az intuicióira hagyatkozik. Ezért a kész ellenõrzõ listáknak nagyobb a veszélyük. az elkészült szerkezetek. Nem láthat mindent. Helyszín ………………… Megfelel részben nem Dátum ………………… Megjegyzés. ¨ gazdálkodjon az idejével.

A felülvizsgálatról szóló jelentést a felülvizsgált terület felelõs vezetõje és a megbízó kapja meg. mivel azokat a vizsgált helyzetrõl alkotott megállapításokat tartalmazza. ha a felülvizsgáló tanácsokat ad a felelõs vezetõnek arra vonatkozóan. jegyzõkönyvnek) különleges fontossága van.¨ kérdezés és meghallgatás – az ott lévõ emberek kikérdezése. Készülhet az építési naplóba való bejegyzések formájában. amelyek a döntések megtételéhez vezetnek. hogy mivel a mûszaki ellenõrnek mindenkor a megbízó érdekeit kell képviselnie. pontos és tényszerû legyen. hacsak erre külön nem kérik. hanem minden látható dologra. A felülvizsgálati jelentés legyen rövid. ezért lehetõvé kell tennie a megállapított eltérések fontosságának és jelentõségének megítélhetõségét. méréssel vagy szemrevételezéssel. célszerûen az ellenõrzõ listán. az anyagok elhelyezésének.2. annak a következményeit magára vállalta. Ezzel azonban abban az esetben. vizsgálati jegyzõkönyvek azonosítóit stb. véleményének tudakolása. hogy mit is kellene tenni. Minden elhangzó állításra bizonyítékot kell keresnie. A jelentés fontos információként szolgál a döntésekhez. ha a javaslata nem vezet kellõ eredményre. amennyire csak lehetséges. a javítások. tárolásának módjára. és az eltérésekre vonatkozó ténymegállapításokat tartalmazza: ¨ a pontos megfigyelést tényekkel alátámasztva. Jelentéskészítés. A feljegyzéseknek tartalmazniuk kell minden megszerzett bizonyítékot: a bizonylatok. A felülvizsgáló a hitelességének biztosítására. Mindenrõl feljegyzéseket kell készítenie. Szükség esetén érdemes a felelõs személy aláírását is megszerezni egy hiányosság elismertetéséhez. amit megnéz és amit hall. a hulladékanyagok mennyiségére is. hogyan csinálja? ¨ Szoktak-e ennél hibák keletkezni? ¨ Mit lehetne ön szerint jobban csinálni? 6. amelyhez képest az eltérést megállapította.5. A munkahelyen a kikérdezéshez használhatók a következõ mintakérdések: ¨ Ezt hogyan végzik? ¨ Milyen eljárás vagy utasítás szerint járnak el? ¨ Magyarázza el kérem. ¨ személyes ellenõrzés – vizsgálattal. Nemcsak arra kell figyelnie. jelzésre. szigorú. hogy miért állapított meg eltérést. hogy bizonyos szituációkban mennyire célszerû javaslatokat adnia és részt vennie a dön73 . A jelentés nem tartalmazhat ítéletet a személyek felelõsségét illetõen. ezért ennek szem elõtt tartásával kell meghatároznia. ¨ hivatkozást arra a követelményre. Általában nem célszerû. Például a munkaterületen található rendre. ¨ szükség esetén magyarázatot arra vonatkozóan. változtatások kezdeményezése A jelentésnek (naplóbejegyzésnek. Megjegyezzük.

a beszélgetésekre. ¨ az emberek elítélését. javítások. Az elutasítások formái pedig igen változatosak lehetnek. ¨ A biztos információk nyerése céljából: · kérdezzünk számokat. A felülvizsgálat technikája A felülvizsgálat technikája függ a felülvizsgálat céljától.3. ¨ készüljön egyszerû nyelven és kézírás esetén is olvashatóan. érvekkel alátámasztott. ha a megbízó érdeke megkívánja. hogy elõidézze. ha egy másik részlegnél van a feljegyzés) azért. hogy késõbb megtekinthessük. 6. ¨ legyen pontos. ¨ a lényeges és lényegtelen problémákat válassza külön. hacsak nem megvitatásra és elfogadásra kerültek a felülvizsgálat során. ugyanis az elfogadhatatlan helyzetek javítását kell. ¨ Kerüljük el a konfliktushelyzetek kialakulásának kockázatát: · amennyire lehetséges. ezért az ellenállás gyakori. hivatkozzon a követelményre.tések meghozatalában. A felülvizsgálatnak ez az utolsó fázisa talán a legkényesebb. El kell kerülni: ¨ az egyedi helyzetek általánosítását. kimutatásokat stb. Azonban a felelõs vezetõvel együtt kell mûködnie a megoldások megtalálásában. tényszerû és tömör. ¨ egy nem megfelelõ helyzet okainak megadását. kerüljük a nyílt vagy leplezett konfliktust. 74 . és mivel a vitathatatlan hiányosságokat egy kívülálló személy állapítja meg. vagy ragaszkodik a használatbavételt lényegesen késleltetõ megoldáshoz. amin belül a mûszaki ellenõr elfogadhatja a javasolt megoldást. · vizsgáljuk meg a formális bizonyítékokat. · pontosítsuk a forrást. és a dokumentációk vizsgálatára. hogy mikor nagyobb a megbízó vesztesége. A jelentés (naplóbejegyzés. indirekt információk esetében (pl. · minden esetben jegyezzük fel az idézett dokumentumokra való hivatkozást. hacsak nem nyilvánvalóak (és nem kompromittálóak). jegyzõkönyv): ¨ korlátozódjon a hibák listájára.. Ez idõnként a minõségcélok módosítása is lehet. fontos. ha elfogadja a kisebb értékcsökkenést jelentõ gyors javítást. változtatások sokszor nem elhanyagolható befektetéseket jelentenek. Például meg kell fontolnia. Mivel a szükséges intézkedések. ¨ a felülvizsgált helyébe lépve megoldások javasolását. amihez képest az eltérést megállapította. valamint a munkakörülmények megfigyelésére támaszkodik. hogy a mûszaki ellenõr és megbízója közötti megállapodás tartalmazza azt az értékhatárt.

· hagyjunk megfelelõ idõt arra. · mutassuk ki érdeklõdésünket a tárggyal és az emberrel szemben egyaránt. kérdezzünk egyszerûen és nagyon udvariasan a bizonyítékokra. ¨ A felülvizsgált tisztelete: · igyekezzünk megérteni a helyzetét. hogy „az ön helyében én azt tenném. ne siettessük. · hallgassuk meg a beszélgetõpartnert. · kerüljük el a személyeskedést és a bûnösök keresését. · anélkül.· sohasem cáfoljunk meg egy állítást. hogy naivak és hiszékenyek lennénk. · fejezzük be egy kellemes megjegyzéssel. hogy az emberek sokszor önvédelembõl nem mondanak igazat. Ismertesse a mûszaki ellenõr szerepét a minõség megvalósításának szempontjából! 2. és õszintén kifejthesse a problémákat. Viszont gondoljunk arra. Ismertesse a felülvizsgálat végrehajtásának fõ lépéseit! 75 . hogy”. · ne felejtsük el. hogy az ÉN a legfontosabb személyiség mindegyikünk számára. érzelmeit. hogy a felülvizsgált gondolkodhasson. Ismertesse a belsõ és külsõ audit lényegét és a különbségeket! Milyen hasonlóságokat lát a mûszaki ellenõr tevékenysége és az audit között? 3. akinek sok mondanivalója van. Felülvizsgálói – mûszaki ellenõri – képzettség és tapasztalat. Kérdések 1. megmagyarázva például. emberi tulajdonságok. köszönjük meg õszintén. gondoljunk arra. hogy a hibák a haladás elõsegítõi. Szakmai gyakorlat. és ne a bûnösöket. A felülvizsgálóval szemben támasztott követelmények ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ Megfelelõ iskolai végzettség. hogy zavarba hoznánk. hogy ez a jobb megértést szolgálja. Személyes.4. A tényeket keressük. hogy a kompetenciájára hivatkozunk: melyek a jó megoldások az ön véleménye szerint. gesztusait – anélkül. · ne használjuk azt a kifejezést. 6. ne gyanakodjunk nyomós ok nélkül. · bátorítsuk a konstruktív lépésekre azzal. de ne engedjük a hiányosságokról való elterelést célzó túlbeszélést. · jól figyeljük meg a beszélgetõtársat – a hangvételét. érzelmek és alázatosság nélkül. Tanulásra való hajlandóság és képesség. képzeljük magunkat a helyébe.

amely az építõipar számára legalapvetõbb elõírásokat tartalmazza.7. amelyek ezt akadályozhatják. Megismerteti a direktívák és a harmonizált szabványok fogalmát. Ha valamelyik tagállam az új jogszabállyal szemben kifogást emel. és ma Norvégia. így Magyarország is társulási szerzõdést kötöttek az EU-val. Az akkori 6 európai ország (Franciaország. a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását. ami abban áll. Az EU-hoz való csatlakozásunk alapfeltétele az EU jogrendszerének átvétele. és mit jelent az Európai Mûszaki Engedély. hogy az ezzel összhangban kialakított hazai szabályozás érthetõvé váljon. A volt szocialista országok. Olaszország és a Benelux-államok) szerzõdése azóta 15 országra bõvült. alapvetõ követelmények. amely biztosítja az áruk. 7. A meglévõ jogszabályok összehangolására az Európai Közösség – 1995-tól Európai Unió – ún. Izland. a tõke.1. hogy olyan gazdasági integrációt hoznak létre. amely esetleg befolyásolhatja a szabad kereskedelmet. Jogharmonizáció. Ennek érdekében notifikációs rendszert – elõzetes bejelentési kötelezettséget – vezettek be. Ismertetésre kerül az építési termék direktíva. direktívák és az új megközelítés koncepciója Az Európai Unió az áruk szabad mozgásának biztosítása érdekében egységesíti mindazokat a jogszabályokat. és egyeztetõ tárgyalásokat kell folytatni. Az Európai Gazdasági Közösség országai a Római Szerzõdés megkötésekor azt a célt tûzték ki maguk elé. a jogszabály nem léptethetõ életbe. és vállalták. hogy mely termékeken lehet feltüntetni a CE jelölést. Németország. valamint az ún. hogy jogrendszerüket fokozatosan közelítik az EU országainak rendszeréhez. érinti a termékfelelõsség és a fogyasztóvédelem kérdéseit. A minõségügy jogi kérdései A fejezet bemutatja az Európai Unió jogi szabályozásának elveit azért. Svájc és a volt szocialista országok kivételével az Európai Unió tagja minden európai ország. amelyek tartalmát a tagországoknak át kell 76 . direktívákat ad ki. hogy minden tagállam köteles elõzetes tájékoztatást adni minden olyan tervezett jogszabályról. Az olvasó megtudja.

forgalmazó írásban igazolja. és ezt tekintik bejelentett. Ezért az új megközelítés azt is kimondta. amellyel egy független fél írásban igazolja. Ne rögzítsen olyan megoldásokat. a nem alapvetõ követelményekre ugyancsak szabványok kidolgozását határozták el. A harmonizált szabványokat kielégítõ termékekrõl fel kell tételezni. a gyártó által végzett öntanúsítás nem használható. 7.vezetniük saját jogszabályrendszerükbe. hogy az adott termék tanúsítását hogyan kell végezni. Termékfelelõsség. Minden más kérdést. amelynek értelmezése a nemzetközi meghatározás szerint: olyan eljárás. A sokszor helytelenül használt fogalom. A kidolgozott harmonizált szabványokat a tagországok szabványügyi szervezetei kötelesek szó szerint átvenni nemzeti szabványként. Az ilyen bejelentett szerv által kiadott tanúsítvánnyal rendelkezõ termék az EU minden tagországában forgalmazható. de idõközben elavultak. amellyel a gyártó a termék 77 . amelyek a kidolgozás idõpontjában megfeleltek ugyan a technika akkori állásának. a tanúsítás kizárólag független fél által végezhetõ. az egészségvédelem. mert csak ezekben a kérdésekben van szükség jogszabály útján végrehajtott rendezésre. önkéntes. amely szerint a direktívák csak a biztonság. hogy a direktívát is kielégítik. de az így kibocsátott nemzeti szabványok alkalmazása – akárcsak a többi nemzeti szabványé – nem kötelezõ. az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) – dolgozzák ki. hogy egy termék. amellyel egy gyártó. hogy lehetõséget biztosítson a mûszaki fejlõdés számára. és a velük ellentétes jogszabályokat hatálytalanítaniuk kell. notifikált szervnek. Ezeket az – egy-egy direktíva tartalmával – harmonizált szabványokat az európai szabványügyi szervezetek – az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN).2. Az önkéntes szabványrendszer célja. például a minõségi mutatók kiválasztásának vagy a mérési módszereknek az egységesítését meg lehet oldani szabványosítás útján. egy folyamat vagy egy szolgáltatás megfelel az elõírt követelményeknek. hogy egy termék. A gyártó (a régebbi szóhasználat szerint szállító) nyilatkozata: olyan eljárás. A tagországok minden egyes direktívára nézve közlik a tanúsítványok kiadására felhatalmazott szervüket. egy folyamat vagy egy szolgáltatás megfelel az elõírt követelményeknek. a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem kérdéseivel foglalkoznak. A direktívák alapján azt is közlik bizottsági határozatokban. fogyasztóvédelem Az EU-ban bevezetett új jogszabályok körébe tartozik a termékfelelõsségi direktíva is. hogy a direktívák a jövõben csak az alapvetõ követelményeket rögzítsék. Tisztázni kell a tanúsítás fogalmát. A termékfelelõsség nem azt a felelõsséget jelenti. 1985-ben létrehozták az új megközelítés koncepcióját.

hogy érvényesüljön. ¨ az ellenõrzés ritkasága. A gyakorlat azt mutatja. Magyarországon 1993 óta van termékfelelõsségi törvény. de ha van. hogy késõbb fejlettebb mûszaki gyakorlat alakult ki. amelynek alkalmazása esetén a hiba elkerülhetõ lett volna. 7. csakis fogyasztásra szánt és forgalmazott termékre vonatkozik. Jelentései arról tanúskodnak. mert esetleg tanúsított minõségirányítási rendszere van. ¨ A direktíva a termékfelelõsségi igényekre a forgalomba hozataltól számított tízéves elévülési idõt irányoz elõ. a benne foglaltak érvényesítése a tagországok számára kötelezõ. piacfelügyeletre is szükség van. ¨ A direktíva ezek körébõl is kizárta a feldolgozatlan mezõgazdasági (és vadászati) termékeket. ÉTD) 89/106/EEC (EGK). A fogyasztóvédelemnek a jogi háttér – amely a fogyasztó félrevezetését bünteti – csak az egyik pillére. hanem azt a felelõsséget. hogy terméke hibátlan volt. ¨ a morális színvonal általános esése. Magyarországon ezt a feladatot – elsõsorban a fogyasztási cikkek területén – a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség látja el. ami kizárja a gyártó elmarasztalását azon az alapon. akkor lehet némi reménye annak bizonyítására. Ahhoz.3. hogy a gazdasági rendszer átállításával megsokszorozódott a fogyasztói érdekek sérelme. környezetét. ennek a következõ sajátosságai vannak: ¨ A termékfelelõsség nem terjed ki a szolgáltatásokra. egészségét.minõségéért tartozik. 78 . Ennek több oka van: ¨ gyors és nem mindig tisztességes haszonra törekvõ új kereskedõk megjelenése. a módosítása 93/68/EEC Az Európai Unióban az építõipar számára a legalapvetõbb elõírásokat ez a direktíva tartalmazza. és a valóságnak megfelelõ tájékoztatását. A direktívák védik a fogyasztó biztonságát. amikor elhagyta a gyárat. A gyártó a termékfelelõsség alól nem mentesül azért. ¨ A termékhiba fogalmának meghatározása: kifejezetten utal a technikának a termék elõállítása idején megállapítható állására. ¨ a bírságok komolytalanul csekély összege. Az építési termék direktíva (CPD. vagy legalábbis kellõ körültekintéssel járt el. Az Európai Közösség 1985-ben adott ki egy termékfelelõsségi direktívát. amelyet a gyártó az általa gyártott termék által okozott esetleges károkért vagy balesetekért visel. Az európai építõipari szabályozás. hogy egyes esetekben döntõ szerepe volt a felhasználó számára a termékkel együtt átadott tájékoztatónak. illetve egyes esetekben ennek hiányos tartalma miatt válik a gyártó felelõssé. ami hasonló az európaihoz.

ETA) azon termékek kapják meg: · amelyekre sem harmonizált szabvány. amely egy termék használatra való alkalmasságának mûszaki értékelését takarja. amelyet azért állítottak elõ. a direktíva mellékletében szereplõ módszerekkel összhangban. Ezért a direktíva gyakorlati alkalmazhatósága érdekében a hat alapvetõ követelmény mindegyikére ki kellett dolgozni egy-egy Értelmezõ Dokumentumot. amelyek használatra alkalmasak. Az építési terméket terméknek. hogy: ¨ megszüntesse az építési célú termékek szabad forgalmát gátló akadályokat. amelyeket szakértõi csoportok készítettek el. ¨ csak olyan termékek kerülhessenek piacra. 7.1. vagyis olyan tulajdonságokkal rendelkeznek. A direktíva célja. ¨ az alapvetõ követelmények a kivitelezett építményre és nem közvetlenül a termékre vonatkoznak.és mélyépítési létesítményeket pedig építménynek nevezi. vagy · amelyek lényegesen eltérnek ezektõl a szabványoktól. Ezt az Európai Mûszaki Engedélyt (European Technical Approval. a magas. ¨ az EU Bizottság megbízásokat ad a CEN számára harmonizált európai szabványok kiadására csakúgy. A direktíva sajátosságai Ez a direktíva valószínûleg a legsajátosabb az EK direktívái közül.A direktíva megfogalmazása szerint építési termék (építõipari termék) minden olyan termék. sem elismert nemzeti szabvány nem létezik. amelyek biztonság nélküli. hogy fölállít egy európai mûszaki engedélyezési mechanizmust. Más szóval megakadályozza az olyan termékek forgalombahozatalát. hogy ezekbõl nem lehet közvetlenül levezetni az egyes építési termékek termékszabványainak követelményeit. 79 . hogy a felhasználásukkal megvalósított építmény – megfelelõ tervezést és kivitelezést feltételezve – megfeleljen az alapvetõ követelményeknek. A tagországok által az ETA kiadására felhatalmazott és bejelentett szervek jegyzékét közzéteszik. hogy hídként szolgáljanak az alapvetõ követelmények és a termékekre vonatkozó európai szabványok között. Sajátosság ugyanakkor. a következõk miatt: ¨ középpontjában hat alapvetõ követelmény áll. mint a többi direktíva esetében. egészségre káros. ¨ a bizottság meghatározza a termékekre vagy termékcsaládokra vonatkozó megfelelõség-értékelési eljárást. nem környezetbarát építményeket eredményeznek.3. hogy az építményekbe tartósan beépítésre kerüljenek. ¨ a hat alapvetõ követelmény annyira általános megfogalmazásban szerepel.

meg kell felelnie a rá vonatkozó összes direktívának. b) veszélyes anyagok vagy gázok jelenléte a levegõben. a gázkészülékek. d) a bentlévõk az építményeket tûz esetén sértetlenül elhagyhassák. a kisfeszültségû berendezések. hogy minden terméknek. az egyéb építményrészeket. Az Európai Mûszaki Engedélyeknek megfelelõ termékek. A termékgyártó vagy -forgalmazó érdeke és feladata. 3. hogy az építés és a használat közben szükségszerûen keletkezõ terhelések ne vonják maguk után a felsorolt következmények egyikét sem: a) az építmény egészének vagy valamely részének összeomlását. 7. d) véletlenszerû eseménybõl eredõ.3. a felvonók.2. b) a megengedettnél nagyobb mértékû alakváltozást. Az alapvetõ követelmények 1. 2. amelyek más direktívák hatálya alá tartoznak. hasonlóan a harmonizált európai szabványoknak megfelelõ termékekhez. valamint környezetét ne veszélyeztesse: a) mérges gázok felszabadulása. és szavatolja ezen jellemzõk betartását. e) a mentõegységek tevékenysége ellátható és biztonsága megoldott legyen. hogy sok olyan termék van. hogy az építmény használói és szomszédaik higiéniáját és egészségét. egészség. berendezéseket és felszereléseket érintõ károsodást.Megjegyezzük. c) szennyezett. de egyúttal építési célú termékek is. vagy kimentésük biztosított legyen. Tûzbiztonság Az építményt úgy kell megtervezni és kivitelezni. a kiváltóokhoz képest aránytalanul nagy károsodást.és környezetvédelem Az építményt úgy kell megtervezni és kivitelezni. b) a tûz és füst keletkezése és terjedése az építményen belül korlátozva legyen. amelyik bármelyik más direktíva hatálya alá is esik. az épületgépészeti termékek. Higiénia. c) a tartószerkezet alakváltozása következtében fellépõ. fertõzött víz vagy talaj. c) a tûz a szomszédos építményekre csak korlátozott mértékben terjedhessen át. hogy tûz esetén: a) meghatározott ideig elvárható legyen az építmény teherbíró képességének fennmaradása. hogy nyilatkozzon az általa forgalmazott termékeknek az alapvetõ követelményekkel összefüggõ mûszaki jellemzõirõl. A direktívák elõírják. az európai piacon szabadon forgalmazhatók. Mechanikai szilárdság és stabilitás Az építményeket úgy kell megtervezni és kivitelezni. Ilyen termékek pl. 80 .

Energiatakarékosság és hõszigetelés Az építményt és a fûtõ-. a vizsgálati módszereket a vizsgálati eredmények értékelési módszereit. 6. szilárd és folyékony hulladékok. ne zavarja õket az alvásban. hanem tervezési és kivitelezési szempontokat. áramütés vagy robbanás okozta sérülés. 4. ¨ ha megfelel más. elesés. Az alapvetõ követelményekre alkalmassági szinteket vagy fokozatokat határoznak meg. 5. hogy a használók vagy a közelben tartózkodó személyek által érzékelhetõ zaj ne érje el az egészségre ártalmas szintet.és szellõzõberendezéseit úgy kell tervezni és kivitelezni. hogy a helyi éghajlati viszonyokra és a lakókra való tekintettel a használathoz szükséges energiafogyasztás alacsony szinten maradjon. füst. nem egyeztetett. ütközés.d) szakszerûtlenül elvezetett szennyvíz. Üzembiztonság Az építményt úgy kell megtervezni és kivitelezni. 81 . irányelveket. határoznak meg. e) az épületrészekben. mint pl. ¨ ha megfelel valamely Európai Mûszaki Engedélynek (ETA). Valamely építési termék vagy termékcsalád Európai Mûszaki Engedélyére vonatkozó útmutatások tartalmazzák a követelményeket. az európai piacon szabadon forgalmazhatók. ¨ ha megfelel valamely harmonizált szabványnak. hogy használata és üzemeltetése során ne keletkezzenek olyan megengedhetetlen baleseti veszélyek. A terméket akkor lehet felhasználásra alkalmasnak tekinteni. az ellenõrzési és megfelelõségértékelési eljárásokat és az ETA érvényességi idejét. égés. pihenésben és a megfelelõ körülmények között végzett munkában. de a közösség tagjai által elismert mûszaki specifikációknak. Zaj elleni védelem Az építményt úgy kell megtervezni és kivitelezni. hûtõ. amelyek betartását a tervezés során számításokkal kell igazolni. Az alapvetõ követelmények nem konkrét értékeket. Ehhez ismerni kell a beépítésre kerülõ termékek alapvetõ követelményekkel összefüggõ mûszaki jellemzõit. Az Európai Mûszaki Engedélyeknek megfelelõ termékek. Az alapvetõ követelmények a harmonizált építõipari szabványok elkészítésének alapjai. illetve és belsõ felületeken megjelent nedvesség. megcsúszás. hasonlóan a harmonizált európai szabványoknak megfelelõ termékekhez.

7. A termékek számára szabad mozgást biztosító CE megjelölést tehát azokon a termékeken kell feltüntetni. Az építési célú termékekkel szemben támasztott követelményekre – az építményekre vonatkozó funkcionális követelményekhez hasonlóan – különbözõ alkalmassági szintek (fokozatok) írhatók elõ. amelyek megfelelnek az alapvetõ követelményeknek. A termék és az alkalmazás jellegétõl függõen. de tanúsítás82 . amelyek megfelelõ tervezés és kivitelezés esetén lehetõvé teszik. gyártásellenõrzés vagy folyamatos gyártásfelügyelet. hogy ismerve az építmény rendeltetését (funkcióját). hogy: ¨ a termék megfelel a harmonizált szabványoknak. A CE jelölés A tagállamok azokat a termékeket tekintik céljuknak megfelelõ felhasználásra alkalmasnak. A CE megjelölés a gyártó nyilatkozatát képviseli arról. és amennyiben szükséges és lehetséges.3. a CE megjelölés feltüntetésére –. helyesen válassza ki a beépítésre kerülõ terméket. ezt egy független szerv által végzett vizsgálatnak is ki kell egészítenie. hogy a belõlük készült építmények megfeleljenek az ún. 7. amelyeket figyelembe kell venni a termékre vonatkozó elõírásokban.3. Az értelmezõ dokumentumok Az értelmezõ dokumentumok minden egyes alapvetõ követelménnyel kapcsolatban: ¨ konkrét formába öntik és részletezik az alapvetõ követelményeket. mintavételes ellenõrzés. illetve a kivitelezõ feladata.3. ¨ a termék megfelel valamely Európai Mûszaki Engedélynek.4. Az EU-ban az építési termékek esetében mindig szükség van gyártói nyilatkozatra – vagy ami ezzel egyenértékû. amelyek megfelelnek a rájuk vonatkozó harmonizált európai szabványnak vagy ennek hiányában a rájuk vonatkozó Európai Mûszaki Engedélynek. amely biztosítani tudja a követelmények teljesítését. A tervezõ. illetve az ezekkel azonos nemzeti szabványoknak. Ha ilyen sem létezik. akkor az illetõ tagország felhatalmazott szerve hagyhatja jóvá a termékek adott célra való felhasználását. Ezeket CE jelöléssel látják el. az egyes követelményekre kategóriákat vagy szinteket állapítanak meg. Ez lehet típusvizsgálat. A CE jelölés tanúsítja. hogy a termék megfelel e dokumentumok valamelyikének. alapvetõ követelményeknek. ¨ harmonizált mûszaki specifikációk hiányában a termék megfelel olyan nemzeti mûszaki specifikációknak. és hogy a gyártó olyan gyártás-ellenõrzési rendszerrel rendelkezik. ¨ lefektetik azokat a termékjellemzõket és osztályaikat. ¨ jelzik az építményekre vonatkozó követelmények és a termékjellemzõk közötti kapcsolatot.

sem a látens hibákat. A CE megjelölést magán a terméken. Az olyan egyéb intézkedések. hogy terméke szabadon mozogjon az EU területén. könnyen felismerhetõk a CE jelölésrõl. Kérdések 1. Az ilyen termékek a közösség területén belül szabadon forgalmazhatók. Azok a termékek. Mit jelent a CE jelölés. (ha külsõ szerv is részt vett a megfelelõség igazolásában). A CE jelölést a termék ellenõrzésével megbízott szerv azonosító száma és az odaítélés éve követi. Az Építési Termék Direktíva (89/106/EEC) jelentõsége Rövid távon nem fogja csökkenteni sem az építési károkat. hanem „útlevél”.ra csak akkor van szükség. A CE megjelölést bármely gyártó szabadon használhatja. a vizsgálatok és tanúsítások megfelelõ hátterének kialakulásával együtt egy általánosan elfogadható szintet fog megteremteni a gyártók által felkínált építõipari termékek tulajdonságait illetõen az EU területén. feltehetõen a 2000-es évek elején a harmonizált szabványok és más európai termékszabványok. és milyen esetekben alkalmazható? 4. amelyek felhasználásra alkalmasnak tekinthetõk. valamint az Európai Mûszaki Engedély általános használata. és tervezett céljuknak megfelelõen szabadon felhasználhatók. a csomagoláson vagy a kísérõ dokumentumokon kell feltüntetni. A CE megjelölés nem minõségjel. mint az ISO 9001 szabvány alkalmazása a teljes tervezési és kivitelezési folyamatra. ha ez külön elõ van írva. Ismertesse az Európai Mûszaki Engedéllyel kapcsolatos tudnivalókat! 83 . Azonban hosszú távon. ilyenkor intézkedés történik a tanúsítás módjáról is. A CE megjelölés csak olyan terméken tüntethetõ fel. Ismertesse az Építési Termék Direktíva lényegét és szerepét! 3. a termékre ragasztott címkén. ha azt akarja. amelynek gyártója vagy annak képviselõje az EU területén telephellyel rendelkezik. ha terméke megfelel a harmonizált szabványnak. a személyzet jobb képzése. várhatóan jobb minõségû építményekhez fognak vezetni. valamint szerepelnie kell a gyártó nevének vagy azonosítójának. Mit értünk termékfelelõsség alatt? 2. a mûszaki információk jobb elérhetõsége. sõt kénytelen használni. ugyanis célja az építési termékek kereskedelmi korlátainak elhárítása volt.

). A megfelelõséget notifikált (bejelentett) tanúsítási szervek igazolhatják. rendeletek. amely valamely építési célú termékre. Az építési célú termékekkel szemben támasztott követelmények mûszaki normatív dokumentumokban vannak lefektetve. mûszaki feltételek.8. Az egységes európai piacon azon építési célú termékek. (XII. Az építési célú termékek forgalomba hozatali feltételei A fejezet ismerteti az EU megfelelõségértékelési rendszereinek elemeit. Az építési célú termékek megfelelõségértékelése A megfelelõség jelentése: követelményeknek való megfelelés. 8. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet szerinti módozatait. mindenféle jogi korlátozás nélkül forgalmazhatók. 84 . amelyek lehetnek: a) jogszabályok: törvények. Az újfajta termékek forgalmazásához szükséges Építõipari Mûszaki Engedély fogalmát és tartalmát. Ismertetésre kerülnek az építési termékek vizsgálatának lépései. ¨ egyes területeken egy jóváhagyott tanúsító és ellenõrzõ testület. valamint egy vizsgálólaboratórium részvétele. építési mûszaki megoldásra vagy eljárásra vonatkozó mûszaki követelményeket rögzíti (szabványok.. államigazgatási határozatok stb. Tárgyalja a megfelelõségigazolás 39/1997. amelyek az elõzõekben már említett harmonizált európai mûszaki specifikációknak – európai szabványoknak vagy mûszaki alkalmasságot igazoló feltételeknek – megfelelnek. A megfelelõségértékeléshez a következõ feltételekre van szükség: ¨ gyári gyártásellenõrzés. b) jogi státusszal közvetlenül nem rendelkezõ mûszaki specifikációk: mûszaki dokumentáció. alkalmassági bizonyítványok stb. és a mintavételi és a vizsgálati jegyzõkönyv tartalma. ¨ a megfelelõségértékelési rendszer megválasztása. és a megfelelõségi nyilatkozat tartalmát. és a megfelelõségigazolás hazai szabályait.1. Végül az olvasó megismerkedik az akkreditálás fogalmával.

törvény. ¨ a hazai megfelelõségigazolás annak írásos megerõsítése. ¨ Építõipari Mûszaki Engedély (ÉME). (XII. 19. Az építési termékek megfelelõségének igazolása a hazai gyakorlatban Az Építési Termék Direktíva hazai jogrenddel való harmonizációját az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. Építõipari Mûszaki Engedélyekben (ÉME) elõírt. szerkezetek és berendezések kielégítik a nemzeti szabványokban. és lehet: ¨ nemzeti szabvány.) KTM– IKIM együttes rendelet. f) A gyártóüzem és belsõ ellenõrzési rendszerének kezdeti vizsgálata egy megbízott szerv által. c) A gyártóüzemben. ágazati mûszaki szabályzatokban és elõírásokban. e) Üzemi gyártásellenõrzés. mind pedig az építkezéseken vizsgálhatják a megfelelõségigazolás meglétét. ami az alapvetõ követelmények kielégítését célzó mûszaki követelményeket rögzíti. tartalmazzák. az Országos Területrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) és a 39/1997. építménybe betervezni vagy beépíteni. megrendelni. d) A leszállításra váró vagy már leszállított tételbõl vett minták vizsgálata a gyártó vagy egy megbízott szerv által. az építési célú termékek mûszaki követelményeinek és megfelelõségigazolásának. valamint az alapvetõ követelményeket. Eszerint: ¨ építési célra anyagot. Az építésfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságok mind a forgalmazóknál. g) Az üzemen belüli gyártásellenõrzés folyamatos felügyelete és értékelése egy megbízott szerv által. évi LXXVIII. valamint rendelkezik az építési célú termékek megfelelõség igazolásának kötelezettségérõl. mûszaki szabályzatok és elõírások.A megfelelõségértékelési rendszerek elemei az EU-ban a) A termék elsõ típusvizsgálata a gyártó vagy egy megbízott szerv által. 85 . A törvény meghatározása szerint a mûszaki specifikáció: mûszaki dokumentáció. Az idézett törvény felsorolja az építményekkel szemben támasztott alapvetõ követelményeket a direktívának megfelelõen.2. b) A gyártóüzemben vett minták vizsgálata a gyártó vagy egy megbízott szerv által elõírt vizsgálati terv alapján. szerkezetet és berendezést csak hazai megfelelõségigazolással lehet forgalomba hozni. ¨ ágazati. hogy az anyagok. forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól. a kereskedelmi forgalomban vagy az építési helyszínen vett minták szúrópróbaszerû vizsgálata a gyártó vagy egy megbízott szerv által. 8.

19. Az Építõipari Mûszaki Engedély Abban az esetben. hogy nem vagyunk EU-tagok. ha az építési célú termék megfelel a rá vonatkozó mûszaki specifikációnak. ezért Európai Mûszaki Engedély kiadására és erre jogosult szervezet kijelölésére sem vagyunk jogosultak. az abban rögzített célra és mûszaki feltételekkel engedélyezett. nem kereskedelmi célból alkalmazzák. Megjegyezzük.Tekintettel arra. mûszaki megoldás. Építési célú termékek esetén erre szolgál Magyarországon az Építõipari Mûszaki Engedély (ÉME). A megfelelõségigazolás módozatai a következõk lehetnek: ¨ a termék megfelelõségének igazolása megfelelõségi tanúsítvánnyal. az üzemben vett mintáknak a gyártó által végzett. érvényességi idejük lejárta után. hogy jelenleg igen sok ÉME kidolgozását rendelik meg a gyártók abból a célból. új termékek esetén) nincs szabvány. (XII. Célja a termék valamennyi. amelyet a hazai gyakorlatban még nem alkalmaztak és nincs rá vonatkozó hazai mûszaki specifikáció. Egyrészt mivel a közeljövõben megkezdõdik és feltehetõen felgyorsul az építési célú termékekre is a harmonizált szabványok kidolgozása és ezt követõen nemzeti szabványként való kiadása. A 39/1977. ÉME kidolgozása nem szükséges akkor. a termék rendeltetésszerû használatra való alkalmasságát igazolni kell. hogy az EU-tagságunk következtében. Az ÉME váltja föl a korábban kiadott Építõipari Alkalmassági Bizonyítványokat. Újfajta építési termékek és mûszaki megoldások engedélyezése. az alapvetõ követelmények teljesítése szempontjából alapvetõ paraméterének meghatározása. 86 . ¨ a gyártónak a termékre vonatkozó megfelelõségi nyilatkozata. gyártásközi ellenõrzés. ha az újfajta építési célú terméket egyszer. felhasználása csak érvényes Építõipari Mûszaki Engedély (ÉME) alapján. Várható. valamint az európai építõipari szabályozás elõrehaladásával csökken az ÉME-kidolgozások száma.19. eljárás az. amelyek megléte esetén szintén nem lesz szükség a hazai ÉME kidolgozására. elõírt vizsgálati terv szerinti vizsgálata. építési-szerelési mód. másrészt pedig elterjednek az Európai Mûszaki Engedélyek. 2. A rendelet szerint megfelelõségigazolás akkor állítható ki. A megfelelõségigazolás módozatai a 39/1997. Ezt helyettesíti az ÉME kidolgozására az Építésügyi Minõség-ellenõrzõ Innovációs Kht. hogy a termékük iránti vevõi bizalmat növeljék. ha az alkalmazandó megoldásra (pl. Az újfajta termékek forgalmazása.) KTM–IKIM rendelet szerint újfajta építési célú termék.) KTM–IKIM együttes rendelet szerint A megfelelõség igazolása megfelelõségi tanúsítvánnyal A gyártó által végzendõ feladatok 1. (XII.

2. ¨ a termék minõsítését (megfelelõségének igazolását). A) A gyártó által végzendõ feladatok: 1. ¨ a vizsgálati eredmények értékelését. A tanúsító szervezet által végzendõ feladatok: 1. amire a vizsgálat vonatkozik. 3. Kijelölt vizsgálóhely végzi a termék elsõ típusvizsgálatát. a gyártásközi ellenõrzés folyamatos felügyelete. pecsétet. 2. a gyártásközi ellenõrzési rendszer elsõ felülvizsgálata. 2. A gyártó végzi a gyártásközi ellenõrzést. a termék elsõ típusvizsgálata. ¨ azon mûszaki specifikációk felsorolását. az üzemben. ¨ a tételnagyságot. hogy melyik módozatot kell kiválasztani. A megfelelõségi nyilatkozat tartalmáról ugyancsak a már idézett 39/1997. értékelése és jóváhagyása. ¨ a vizsgálatokat végzõ laboratórium megnevezését. A gyártó végzi a termék elsõ típusvizsgálatát. B) 1. valamint milyen mértékû a gyártása során keletkezõ hibák valószínûsége. ¨ a hivatkozást az alapját képezõ vizsgálati jegyzõkönyvekre. a gyártásközi ellenõrzési rendszer elsõ felülvizsgálata. 3. ¨ a megfelelõségi nyilatkozat aláírására felhatalmazott személy nevét és beosztását. A jelenlegi hazai gyakorlatban az A) és B) típus – gyártói megfelelõségi nyilatkozat kijelölt vizsgáló szervezet bevonásával – használatos. ¨ a termék rendeltetését. ¨ a megfelelõségi nyilatkozat dátumát. A gyártói megfelelõségi nyilatkozatnak három lehetséges módozata ismert. 4. a gyártásközi ellenõrzés. Az építési célú termékeknél azt. a kereskedelmi forgalomban vagy az építkezés helyszínén vett minták lehetõség szerinti ellenõrzõ vizsgálata. 2. 19.A tanúsító szervezet által végzendõ feladatok 1. milyen a jellege.) KTM-IKIM együttes rendelet rendelkezik. a gyártásközi ellenõrzés folyamatos felügyelete. forgalmazó nevét és címét. C) 1. a termék elsõ típusvizsgálata. hogy a termék az alapvetõ követelmények szempontjából mennyire fontos szerepet játszik. (XII. A gyártó végzi a gyártásközi ellenõrzést. és az érvényesség idejét. amelyeknek a termék megfelel. akkreditálási számát. értékelése és jóváhagyása. Eszerint minden esetben tartalmaznia kell ¨ a gyártó. az üzemben vett minták elõírt vizsgálati terv szerinti vizsgálata. jellemzõinek változékonysága milyen hatást gyakorol a használhatóságára. az dönti el. 2. cégszerû aláírást. 87 .

¨ a megrendelõlevélben (ha van) közölt adatokat. jellemzõ adatait. az eredmények értékelését a termékre vonatkozó mûszaki specifikációk tartalmazzák. ha ¨ a minta és a mintavétel szabályos volt. ¨ a gyártó. A mintavételrõl jegyzõkönyvet kell készíteni. ¨ az elvégzendõ vizsgálat(ok) megnevezését. A termék megfelelõségének igazolása csak a teljes körû vizsgálattal nyert. adatait. A vizsgálatok módját. aláírását. minõségi vita eldöntésére szolgál. ¨ a mintavétel helyét. a beküldött minta ellenõrzése. Az építési célú termékek vizsgálatának elvei Az Építési Termék Direktíva elõírja. ¨ a tétel megnevezését. Az értékelés a vizsgált paraméter jellemzõ értékének meghatározása a mért adatokból.3. ¨ vizsgálatok. A minõsítés a mintával reprezentált tétel megfelelõségének megállapítása. ill. hogy a jogszabályokban és mûszaki specifikációkban elõírt követelmények teljesülését rendszeres vizsgálatokkal kell ellenõrizni. idõpontját. ¨ a mintavételt végzõ(k). nagyságát. A részleges vizsgálat pl. A szabályosan elkészített mintavételi jegyzõkönyv a tétel megfelelõségigazolásának elengedhetetlen feltétele. szerzõdés) szerint kell elvégezni. A teljes körû vizsgálat a vonatkozó szabályozás szerinti valamennyi vizsgálat elvégzését és az eredmények értékelését jelenti. ¨ a gyártás idõpontját. elõállító nevét. a minta elõkészítése. ¨ valamennyi elõírt vizsgálat értékelhetõ eredménnyel megtörtént. ¨ a tétel kijelölése. ¨ a vizsgálatok eredményeinek kiszámítása.8. ¨ próbatestkészítés. körülményeit. az elõírások szerint értékelhetõ eredmények alapján megengedett. A vizsgálati jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell: ¨ a vizsgáló egység nevét és címét. ¨ mintavétel. ¨ a minta és a tétel darabszámát. ill. A vizsgálat lépései: ¨ a vizsgálati módszer kiválasztása. illetve a jelenlévõk nevét. ill. A vizsgálatokat a vonatkozó elõírások (szabványok. A vizsgálatot a vizsgálati jegyzõkönyv dokumentálja. beosztását. azonosító jelét. címét. amely tartalmazza: ¨ a termék megnevezését. akkreditálási számát. 88 . A minõsítés (a megfelelõségigazolása) csak akkor végezhetõ el. A mintavételi jegyzõkönyveket célszerû sorszámozni.

Ez azt jelenti. valamint a vizsgálati felkészültségük elismertetése érdekében egységes feltételrendszert hoztak létre a vizsgálólaboratóriumok mûködésének és minõsítésének általános feltételeire vonatkozóan. ¨ a vizsgálatot végzõk nevét. Az akkreditálásnak elõ kell segítenie: ¨ a termékek és szolgáltatások többszöri vizsgálatának kiküszöbölését a piacgazdasággá való átalakulás. személyzete stb. szabványok és egyéb specifikációk) felsorolását és az alkalmazott vizsgálóeszközöket. megfelelõ az irányítása. hogy egy szerv vagy személy alkalmas meghatározott feladatok elvégzésére. ¨ további szükséges információkat. hogy a vizsgálati eredmények csak a megvizsgált mintákra vonatkoznak. ¨ figyelmeztetést arról. Az MSZ EN 45001:1991 Vizsgálólaboratóriumok mûködésének általános feltételei. Ez rövidesen megváltozik. ¨ a termék megnevezését és mûszaki jellemzõit. valamint MSZ EN 45002:1991 Vizsgálólaboratóriumok minõsítésének általános feltételei – tartalmazzák a laboratóriumok mûködésére és értékelésére vonatkozó feltételeket. azaz minõségirányítási rendszert mûködtet. hogy a laboratóriumnak olyan minõségirányítási rendszert kell mûködtetnie. és a mûködés feltételeit 2002 januártól az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint kell kialakítani. és a kiadás dátumát. amellyel az erre felhatalmazott szerv elismeri. hogy az adott laboratórium alkalmas a megnevezett vizsgálatok elvégzésére. amely kielégíti az ISO 9001 szabványt is. 8. A laboratóriumok esetében ez azt jelenti. Ez a nemzeti akkreditálási szervezetek létrehozását és az ilyen szervezetek általi akkreditálást jelenti. és megvannak a szükséges erõforrásai (eszközei. a nemzetgazdaság szereplõi piacképességének növelése. 89 . Az akkreditálás olyan eljárás. Nálunk a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) végzi a vizsgálólaboratóriumok akkreditálását.). A jelenlegi hazai akkreditálási gyakorlat szerint a vizsgálati jegyzõkönyv nem tartalmazhat minõsítést a tételnek a vizsgált minták alapján megállapítható megfelelõségérõl. hogy a vizsgálati jegyzõkönyvbõl részletek csak a vizsgálólaboratórium engedélyével másolhatók.¨ a mintavétel adatait. ¨ a vizsgálatok megnevezését.4. a vizsgálati elõírások (pl. a vizsgálati jegyzõkönyv kiadásáért felelõs nevét és aláírását. ¨ nyilatkozatot arról. pecsétet. Akkreditálás A vizsgálatok megbízhatóságának erõsítése és a vizsgálati eredmények kölcsönös elismerése. illetve mellékelni kell a mintavételi jegyzõkönyvet. ¨ a vizsgálat eredményeit és a mérés bizonytalanságát. a kereskedelem mûszaki akadályainak elhárítása érdekében.

Ismertesse az építési termékek átvételével kapcsolatos tennivalókat! 2. ¨ minõségirányítási rendszereket tanúsító szervezetek. ¨ ellenõrzõ szervezetek.¨ a tanúsítási szervek felkészültségének igazolását és elismerését a tanúsítványok kölcsönös elfogadása érdekében. Mit tartalmaz a megfelelõségi nyilatkozat? 5. Mit tartalmaz a vizsgálati jegyzõkönyv és a mintavételi jegyzõkönyv? 90 . Kérdések 1. ¨ terméktanusító szervezetek. Ismertesse a megfelelõségigazolás elveit! 3. és milyen esetben kell kérni építési célú termékre? 4. Akkreditálható szervezetek a vizsgálólaboratóriumokon kívül lehetnek: ¨ kalibrálólaboratóriumok. Mire szolgál az Építõipari Mûszaki Engedély.

és robbanásveszély elkerülését célzó szabványokat is be kell tartani. az európai és a nemzetközi szabványosítást. továbbá a balesetek elkerülésére vonatkozó. valamint a harmonizált szabványok jelentõségét. tervezését. A fejezet végén megtalálhatók a szabványok kötelezõ alkalmazását elrendelõ hazai jogszabályok. szabványok. a tûz. hatósági elõírások. a jogszabályok és a szabványok közötti különbségekkel. Ha lehet a tervezésnél szabványban rögzített megoldást alkalmazni. 91 . Az építési mûszaki ellenõri tevékenységrõl szóló kormányrendelet szerint az építési mûszaki ellenõr az építmény megvalósítására irányuló építési-szerelési munka teljes folyamatában elõsegíti és ellenõrzi a vonatkozó jogszabályok. Megismertet a szabványosítás céljaival és alapelveivel. részben szabványokban rögzített mûszaki elõírások. ezáltal az esetleges késõbbi viták is elkerülhetõk. Ebben segítséget nyújtanak a kivitelezés minõségére és biztonságára vonatkozó. Tisztázza a szabványok önkéntes és kötelezõ alkalmazásának célját és eseteit.9. a védõtávolságok megállapítása esetén is indokolt figyelembe venni a szabványban rögzített elõírásokat. Szabványügyi ismeretek A fejezet rávilágít a szabványok ismeretének fontosságára a mûszaki ellenõri tevékenységben. a közmûvek elhelyezése. a közlekedési területek kijelölése. amikor már a kiírásban utalni lehet az adott építési munkára. Az építési segédszerkezetek követelményeit. a nemzeti. A mûszaki ellenõr az építtetõ érdekeinek képviseletét az elvégzett munkák szakszerûségének és a beépített építõanyagok és berendezések megfelelõ mûszaki színvonalának ellenõrzésével látja el. a beépítendõ anyagok minõségére vagy a megfelelõséget igazoló vizsgálatokra vonatkozó szabványokra a felsorolásukkal. A kivitelezés során ezek mellett a munkavédelmi szabványokat. szervezése. méretezését szintén kötelezõ szabványok rögzítik. az engedélyezési eljárás is megrövidülhet. Az építési helyszín berendezése. Tárgyalja a szabványosítás szintjeit. amelyek a kidolgozás és az alkalmazás módjában rejlenek. Végül az olvasó megismeri a szabványok keresési lehetõségeit. szerzõdések. Már a szerzõdések megkötésénél célszerû az adott építési munka megvalósítására elõírásokat tartalmazó szabványokra hivatkozni. Különösen fontos a szabványokra való hivatkozás a közbeszerzési eljárásokban. többségében kötelezõ alkalmazású szabványokat. valamint az építmény létesítését engedélyezõ hatóság által jóváhagyott mûszaki terv betartását.

Igen lényeges kérdés a megfelelõség tanúsítása. és közös egyetértés alapján ágazati szabványokat adtak ki. század elején jelentek meg Angliában. A szabvány fogalma. hanem elengedhetetlen a szabványok elõírásainak folyamatos alkalmazása is.2. Közülük számunkra a legfontosabbak az Európai Unió szabványügyi szervezetei. Az országos hatáskörû szabványügyi szervezetek a 20. regionális szabványosítási szövetségek. évi. A nemzetközi kereskedelem és a tömegtermelés rohamos fejlõdése ezzel közel egy idõben már szükségessé tette a nemzetközi szabványosítás megszervezését is. amely ezt szükségessé tette. Az emberi test méretei azonban mind az egyedektõl. 9. valamint a használatbavételi eljárás keretében vizsgálnia kell az engedélyezõ hatóságnak és más szakhatóságoknak. közmegegyezéssel elfogadott olyan mûszaki (technikai) dokumentum. amikor a francia nemzetgyûlés elfogadta a métert és a kilogrammot a hosszúság és a tömeg mérésének alapegységeként. A mai értelemben vett formális vagy szervezett szabványosítás a 19. A szabványoknak e területen is kiemelt jelentõségük van. amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik. Így 1906-ban a nemzetközi szervezetek közül elsõként létrehozták a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottságot (IEC). 9. törvényben. Európában kezdetben az emberi testrészek voltak a hosszmértékek alapegységei.1. Ennek egyik legfontosabb megjelenési formáját a mértékegységek szabályozása jelentette. A szabványosítás története és kialakulása Az egységesítésre való törekvés már az ókorban is megvolt. 1901-ben. Ezért nemcsak a vonatkozó szabványok ismerete szükséges. legelõször Angliában. és olyan általános és ismé92 . XXVIII.A kötelezõen alkalmazandó szabványok elõírásainak betartását az engedélyezési eljárás keretében. mert az ipar akkor érte el azt a fejlettségi szintet. Jelentõs lépés volt a 18. amirõl az elõzõ fejezetben volt szó. Ebben az idõszakban az azonos termékeket elõállító gyártók már szövetségbe tömörültek. század végén alakult ki. A 60-as évektõl kezdve pedig a nemzetközi szabványosítás mellett kezdtek megszervezõdni az egyes földrajzi régiókhoz kötõdõ. Eszerint a szabvány: „elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott. a szabványosítás céljai és alapelvei A szabvány definícióját megtalálhatjuk a nemzeti szabványosításról szóló 1995. illetve a kivitelezés alatt – a helyszíni ellenõrzések alkalmával –. mind az egyes népcsoportoktól függõen különbözõek. szervezetek. Az elsõ vállalati szabványok a 19. században. Ekkoriban azonban még nem beszélhetünk általános és szervezett tevékenységrõl. század elsõ évtizedeiben alakultak meg.

¨ közzétették. A szabványosítással elérendõ legfontosabb célok a következõk szerint foglalhatók össze: ¨ Rendeltetésre való alkalmasság: a termékek. hogy valamely termék. Fontos kihangsúlyozni. A szabvány kidolgozási eljárásának jellemzõi: ¨ közmegegyezéssel készült. Mindezek gazdaságos anyag-. alkatrész más helyen. a csereszabatosság lehetõvé teszi. A szabvány tartalmi jellemzõi: ¨ ismételt alkalmazásra szolgál. illetve regionális) szabványügyi szervezetek – Nyugat-Európában és ma már hazánkban is – nem állami költségvetésbõl finanszírozott hatóságok. A szabvány egy olyan mûszaki dokumentum. ¨ Nemzetközi kereskedelem: a kereskedelem mûszaki akadályainak elhárítása érdekében megszüntethetõk az egyes országok eltérõ értelmezésébõl és gyakorlatából adódó korlátok. továbbá ipari méretû tömegtermelést és kereskedelmet tesznek lehetõvé. ¨ Biztonság (élet-.és munkavédelem): a termelési eszköz vagy fogyasztási cikk. hanem önállóan gazdálkodó. szolgáltatások a felhasználási szándéknak megfelelõek legyenek. ¨ optimális megoldást jelent. útmutatást vagy jellemzõket tartalmaz. a szolgáltatás ne veszélyeztesse a felhasználó egészségét vagy személyi biztonságát. az érdekeltség alapján szervezõdõ nonprofit magánjogi szervezetek. szervezetei is részt vehetnek. az eljárás. az eljárás. ¨ szabályokat. útmutatókat vagy jellemzõket tartalmaz.telten alkalmazható szabályokat. a kompatibilitás (illeszthetõség) révén különbözõ termékek egymáshoz vagy valamilyen hálózathoz csatlakoztathatók. ¨ Gazdaságosság és hatékonyság: a választékrendezés révén az alkatrészek és termékek változatainak száma a leglényegesebb igényeknek megfelelõen. önkéntesen. egészség. akár más országban is alkalmazható legyen.” Ez a tömör megfogalmazás a következõk szerint tagolható és fordítható könnyebben érthetõ formába. eljárási szabályokra (technológiákra) vagy szolgáltatásokra. azonos mérték93 . a szolgáltatás ne okozzon elfogadhatatlan károkat a természeti környezetben. kölcsönös megértés a gazdaság szereplõi között: a fogalmak és jelek következetes és egyértelmû alkalmazása. amely vonatkozhat termékekre. eljárások. energia. ¨ Megfelelõ kommunikáció. amelyek alkalmazásával a rendezõ hatás az adott feltételek között a legkedvezõbb. ¨ Fogyasztói érdekvédelem érvényesítése: a szabványok kidolgozásában a fogyasztók képviselõi. optimálisan csökkenthetõ.és emberierõforrás-felhasználást. ¨ Környezetvédelem: a termék. ¨ arra illetékes szerv jóváhagyta. hogy az „arra illetékes” nemzeti (és nemzetközi.

¨ Tárgyszerûség: a szabvány jól körülhatárolt területen legyen lényegre törõ és egyértelmû. ez nemzeti szinten a különbözõ érdekcsoportokat jelenti. ne legyenek sem átfedések. ugyanakkor a szabványok alkalmazása is önkéntes. minden érdekelt félnek joga van részt venni a kidolgozásban. ¨ Alkalmazkodás a tudomány és a mûszaki gyakorlat elismert eredményeihez: a tudomány és a technika élenjáró eredményei általában csak szûk körben ismertek és használatosak. egy meghatározott témát csak egyszer kell szabványosítani. olyan megegyezés jön létre. 9. a mûszaki követelmények azonos értelmezése a vizsgálati körülmények rögzítése révén. ¨ Nyilvánosság és nyitottság: a szabványkidolgozás már a kezdeti fázisban is nyilvános.egységek használata. figyelemmel a gazdasági adottságokra is. sem hiányok. kereskedõk. az általuk képviselt kör érdekeit viszik be a szabványosításba. megfelelõen illeszkedjenek egymáshoz. hanem magánjogi szervezet – szabványügyi szervezet – dolgozza ki. nemzetközi és regionális szinten pedig a tagországokat. ezért a szabványok a tudomány és technika olyan elismert eredményeit tükrözik. a szabvány és más szabványok között. A kidolgozásban az összes érdekelt fél részt vehet a szabványügyi szervezet keretein belül. a szabványok alkossanak összefüggõ rendszert. ahol az érdekeltek egyik csoportjának sincs a lényeges kérdésekben fenntartott ellenvéleménye. az adott szabványon belül. A szabványosítás legfontosabb alapelvei a következõk szerint foglalhatók össze: ¨ Önkéntesség: a szabványok kidolgozásában a részvétel nem kötelezõ. ¨ Közmegegyezés: a gyártók. mert az eljárás során igyekeztek feloldást találni az ütközõ álláspontokra (de a közmegegyezés nem jelent feltétlenül egyhangú véleményt). Kidolgozás A szabványokat nem hatóság.3. 94 . ¨ Ellentmondás-mentesség és összefüggõség: az ellentmondás-mentességet három szinten is biztosítani kell. Mindezek eredményeképpen a kereskedelmi partnerek közötti kapcsolat megfelelõen átlátható. a szabvány és a jogszabályok között. A szabványok és a jogszabályok közötti különbségek A szabványok és a jogszabályok között a fõ különbségek a kidolgozás és az alkalmazás módjában vannak. hogy tartalmukról az érdekeltek megegyeztek. az önkéntes szabványok érvényesülését éppen az garantálja. kerülni kell az ismétléseket. hatóságok stb. amelyek már átmentek a gyakorlatba és általánosan megkövetelhetõk. más szabványokban már csak hivatkozni kell rá.

amely választ ad a vitatott kérdésre. A szabványok önkéntes és kötelezõ alkalmazása A szabványok nem kötelezõ jellege abból a szándékból fakad. A megfelelõségtanúsítás pl. akkor ebben nem akadályozza a merev jogi szabályozás. A kidolgozók köre és a kidolgozási eljárás miatt azonban az érdekelteknek érdekében áll a szabvány alkalmazása. hanem költségesebb és hosszadalmasabb eljárásra van szükség. Ezt a színvonalat viszont – a bírósági gyakorlat által is elfogadott módon – a szabványok képviselik. A jogszabályok alkalmazása mindig kötelezõ. Azonban lehetséges. eljárásokat is tud alkalmazni. akkor a joggyakorlat abból indul ki.A jogszabályokat az állam jogalkotó szervei dolgozzák ki: a törvényhozó szerv (országgyûlés) törvény. Ekkor az önkéntesen alkalmazható szabványtól el lehet térni. ennek azonban következményei vannak. E kérdés értelmezése kapcsán abból kell kiindulni. nem intézhetõ el viszonylag egyszerûen a szabvány szerinti vizsgálatokkal és a szabványra való hivatkozással. hogy egy élenjáró technológia éppen újszerûsége miatt nem értelmezhetõ a meglévõ szabványok szerint. hogy a szabványokban rögzített követelményektõl negatív értelemben el lehet térni. a tudomány és technika elismert eredményei szerint. A szabványok önkéntes alkalmazása egyáltalán nem jelenti tehát azt. hogy van-e olyan szabvány. amelyrõl a szerzõdõ felek külön nem állapodtak meg. miniszter) pedig rendelet formájában. A mûszaki fejlesztés pedig értelemszerûen nem eredményezhet visszalépést. Ha egy gyártó mûszaki fejlesztése révén más. hogy a tudomány és technika fejlõdését ne akadályozzák a szabványok elõírásai. Akkor. Ha ilyen létezik. azaz csak ajánlott. ¨ Bírósági perek esetén. nem csökkenhet a termék rendeltetésre való alkalmassága vagy biztonsága. hogy a szervezetnek kellõ gondossággal kell eljárnia. amikor a szabványok kötelezõvé válnak: ¨ Egyes szerzõdések keretében. akkor a szabvány elõírásait tekintik mérvadónak. annak ellenére. Alkalmazás A szabványok alkalmazása alapvetõen önkéntes. azaz pl. A bíróság tehát megvizsgálja. mint amilyeneket a szabványok elismernek. hogy alkalmazása önkéntes. amelyek a gazdasági élet átlagos szereplõitõl is megkövetelhetõk. jobb megoldásokat. Ha a bíróságnak olyan mûszaki kérdésben kell állást foglalnia. a végrehajtó hatóság (kormány. 9. Van azonban néhány olyan eset is. 95 . ha a szerzõdõ felek meghatározott szabványokra hivatkoznak. hogy a szabványok a tudomány és technika olyan elismert eredményeit testesítik meg. A termékfelelõsségrõl szóló törvény alapján pedig a termék gyártója felel a termék hibája által okozott károkért. Bizonyos esetekben a szabványok alkalmazása kötelezõ is lehet.4.

és szabványokat is kiadtak. és a jogszabályokhoz hasonlóan a magyar szabványok betartása is kötelezõ volt.és vagyonbiztonságot érintõ területeken. A nemzeti szabványosítás hazai rendszere és kialakulása A szervezett szabványosítás hazánkban is a 19–20. illetve berendezés engedélyezését. ha a tényleges teljesítmények jobbak. Az elõzõekbõl következik. Ha a jogszabályban dátummal (azaz a szabvány teljes hivatkozási számával) hivatkoznak egy szabványra. így 1994-ig az országos hatáskörû. szolgáltatásnak legalább azt az eredményt kell nyújtania. század fordulóján kezdett kialakulni. létesítését megelõzõen lehet kérni. Ezt szokás merev hivatkozásnak is nevezni. hogy a nem kötelezõ szabványtól minden különösebb engedély nélkül el lehet ugyan térni. Ezt szokás rugalmas hivatkozásnak is nevezni. meghatározott kiadására vonatkozik. A Magyar Szab96 . de a szabványostól eltérõ terméknek. 1875-ben Ybl Miklós létrehozta a Magyar Mérnök. hanem a szabványokban is megtalálható. A jogalkotó szervek jogszabályokkal (törvény. A dátum nélküli hivatkozásban nem szerepel a kiadás éve. amelyek minimális követelményeket rögzítenek. mint amit a szabvány betartása biztosított volna. A dátumos és a dátum nélküli hivatkozási forma nemcsak a jogszabályokban. azaz a szabványnak csak az azonosító jelzetét adják meg. csak általánosságban utalnak pl. 1900ban pedig megalakult a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. amikor a kapcsolódó szabványok egymásra hivatkoznak. 9. A felmentést csak az építmény.és Építészegyletet. Mindkét szakmai szervezet feladatának tekintette az egységesítést. az adott tárgykörben létezõ nemzeti szabványokra. hogy az olyan szabványok. Megállapítható továbbá az is. rendelet) elrendelhetik egyes szabványok kötelezõ alkalmazását. akkor a jogszabály a szabványnak csak az évszámmal jelzett. eljárásnak. nem pedig a szabványügyi szervezethez. mint a szabványban rögzített minimális követelmények. elsõsorban az élet.5. jogszabályi elrendelés nélkül is kötelezõen mûködnek a gyakorlatban.¨ Jogszabállyal kötelezõvé tett szabványok esetén. Ezektõl ugyanis eltérni értelemszerûen csak úgy lehet. állami szabványosítás rendszere többszintû volt. majd több átszervezés és felügyeletiszerv-váltás után a Magyar Szabványügyi Hivatal nevet vette fel (MSZH). Ekkor az esetleges eltérési kérelemmel a jogszabály kibocsátójához kell fordulni. Általános hivatkozás esetén a szabványnak még a jelzetét sem adják meg. 1921-ben létrejött a Magyar Ipari Szabványosító Bizottság. Ekkor a jogszabály mindig a szabvány legutolsó érvényes kiadására vonatkozik. 1963-64-ben 48 ágazati szabványközpontot hoztak létre.

és ezeket az illetékes miniszter adta ki (pl.jelzettel a környezetvédelmi ágazati szabványokat stb. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. MSZ-13. A jogszabállyal kötelezõvé tett szabvány nyelve azonban csak magyar lehet. amelyek ágazati szabványosítási központokban készültek.ványügyi Hivatal által kiadott magyar szabványok mellett léteztek ágazati érdekeket képviselõ.jelzettel a közlekedési. A 42/1994. Az ágazati szabványok is országos hatályúak voltak. Ennek megfelelõen a szabványosításról szóló törvény hazánkban az MSZT-t ismeri el kizárólagos joggal rendelkezõ nemzeti szabványügyi szervezetnek. évi XXVIII. egyébként magának kell gondoskodnia mûködési költségeinek fedezetérõl. A törvény a korábbi kormányrendelethez hasonlóan kimondja. és különbözõ szolgáltatásaiért is fizetni kell. továbbá jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdálkodószervezet. A Magyar Szabványügyi Hivatal megszûnését követõen a törvény alapján létrehozott Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) már nem államigazgatási szerv. vagy hatályon kívül helyezték õket. és ezeket is kötelezõen kellett alkalmazni. Az MSZT tagjai bármely mûszaki bizottságba delegálhatnak képviselõt egy szavazati joggal. 25. Így az MSZT joga a magyar nemzeti szabványok megalkotása vagy elfogadása. A szabványosítással az Európai Unió tagországaiban is önkéntes szervezetek foglalkoznak.jelzettel az építésügyi. ágazati szabványok is. 97 . önkéntes tagsággal rendelkezõ köztestület. díjazás ellenében végzi. (III. Ebbõl következõen az MSZT a szabványok kidolgozását megbízási szerzõdés keretében. Az MSZT tagja lehet bármely jogi személy. Igen lényeges változás volt az is. A korábban kiadott ágazati szabványokat vagy felvették a nemzeti szabványok rendszerébe. MSZ-04. amely önállóan gazdálkodó nonprofit szervezet. amely az alapszabályt magára nézve kötelezõnek elfogadja. és eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. A szakmai munka a nemzeti szabványügyi szervezetekben (így az MSZT-ben is) nemzeti szabványosító mûszaki bizottságokban folyik (MSZT/MB). A továbbiakban nemzeti szabvány kiadására csak a Magyar Szabványügyi Hivatal volt jogosult. Fontos továbbá. hogy a nemzeti szabvány nem lehet jogszabállyal ellentétes. hogy a nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes.) kormányrendelet – a többszintûséget megszüntetve – bevezette az egyszintû nemzeti szabványosítás rendszerét. továbbá közzététele és forgalmazása. kivéve. MSZ-07. ún. hogy a rendelet megszüntette a nemzeti szabványok alkalmazásának kötelezõségét. Ezért az MSZT költségvetési támogatást csak a különbözõ nemzetközi kötelezettségeinek a teljesítéséhez kap (tagdíjak nemzetközi és regionális szervezetekben). törvény hatálybalépése után – a nyugat-európai országok gyakorlatához igazodva – hazánkban is alapvetõen megváltozott a szabványosítás rendszere. Az MSZT önkormányzattal és nyilvántartott.). ha jogszabály kötelezõen alkalmazandónak nyilvánítja. továbbá a közgyûlésen is egy szavazattal rendelkeznek. amelyeket azonban az egyes országok kormányai a nemzeti szabványok kizárólagos kibocsátójaként ismernek el.

a nyilvánosság számára teljesen vagy korlátozottan hozzáférhetõ. tudományos kutatók stb. állami szervek. a nyilvánosság számára általában nem hozzáférhetõ. a kidolgozás államilag kizárólagosan elismert nemzeti szabványügyi szervezet keretein belül történik. Ugyanakkor a folyamat szabályozottsága is itt a legmagasabb. A szabványosítás szintjein belül megkülönböztethetjük a nemzeti kereteken belüli és azokon kívüli szinteket. magánszemélyek szakmai szövetségei. · alkalmazási kör: szakmai csoportok. 98 . A szabványosítás szintjei.). A magasabb szinteken bõvül az alkalmazók köre és a dokumentumok hozzáférhetõsége a nyilvánosság számára. a dokumentum típusa: mûszaki elõírás. · alkalmazási kör: adott vállalaton belül. mûszaki irányelv stb. a nyilvánosság számára teljes mértékben hozzáférhetõ. míg a nemzeti szabvány kidolgozására mindig van. kapcsolat az egyes szintek között A nemzeti szabványosítás mellett a szabványosításnak vannak más – alacsonyabb és magasabb – szintjei is. · kidolgozók köre: az összes érdekcsoport (gyártók.6.. részletesen szabályozott eljárási módon. mûszaki feltétel stb. A néhány tagból álló kisebb érdekcsoportoktól a nemzeti szabványosítás szintjén eljutunk az összes érdekeltig. A szabványosítás szintjei nemzeti kereteken belül A szabvány fogalom említett meghatározása. · kidolgozók köre: egy szakterülethez tartozó vállalatok. ¨ Vállalati szabványosítás: a szabványosítás alsó szintje.9.. a dokumentum típusa: vállalati szabvány. · alkalmazási kör: országos szinten. ipari felhasználók. ennél bõvebb körben csak a felek kölcsönös megállapodása esetén. · kidolgozók köre: egy vállalaton belül. mert a vállalati és szakmai szabványok kidolgozására általában nincs részletes eljárás. ¨ Szakmai szabványosítás: a szabványosítás következõ szintje. Megfigyelhetõ. hogy a magasabb szinteken növekszik a folyamat nyitottsága és a nyilvánosság mértéke. a dokumentum típusa: nemzeti szabvány. Tágabb értelmezés szerint azonban a szabványosítás és a szabványkiadványok közé sorolhatunk más dokumentumokat is. a szabványosítás céljai és alapelvei a nemzeti szabványra vonatkoztathatók maradéktalanul. ¨ Nemzeti szabványosítás: a legmagasabb szint. Kapcsolat a szabványosítás szintjei között nemzeti kereteken belül A szabványosítás szintjei hierarchikusan egymásra épülnek. egyesületei. fogyasztók.

számunkra az európai szabványügyi szervezetek a fontosak. Egy másik eset. század elején. IEC). a szakmai szabványkiadványok adják meg a részletesebb elõírásokat. amelyeket az Európai Közösség (EK) és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) hozott létre. a nemzeti szabvány csak általános elõírásokat tartalmaz. ISO/TC). Tetõfedõk és Bádogosok Magyarországi Szövetsége által kiadott ÉMSZ Irányelvek. közel 50 tagja van. arab országok. a kidolgozók széles köre és a szabályozott eljárási mód következtében. · A szabványok kidolgozása: mûszaki bizottságokban (pl.Bár az alkalmazás minden szint esetén önkéntes. ha egy adott területet a nemzeti szabványok nem szabályoznak. keretjellegû elõírásokat tartalmaz. Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC). a nemzeti szabványoknál lép fel a legerõteljesebb nyomás az alkalmazásra. A szakmai és a vállalati szabványok esetén pedig nem az elnevezésen múlik. már a 20. a dokumentumok típusa: európai szabvány (EN). a dokumentumok típusa: nemzetközi szabvány (ISO. A nemzeti szabványnál alacsonyabb szintû dokumentumok kidolgozására általában akkor van szükség. · Szervezetei: Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO). A szabványosítás szintjei nemzeti kereteken kívül ¨ Nemzetközi szabványosítás: a szabványok nemzetközi szintû összehangolását a nemzetközi kereskedelem fejlõdése tette szükségessé. és nem is várható nemzeti szabvány készítése. pl. és a szakmai irányelvek sem mondhatnak ellent a nemzeti szabványoknak. európai elõszabvány (ENV). hogy a nemzeti szabvány csak általános. tevékenységi területe a villamosságon kívül mindenre kiterjed. a vállalati szabvány pedig biztosítja ezek vállalati szintû teljesítésének feltételeit. bármelyik tagország részt vehet a munkában a tagország nemzeti szabványügyi szervezetén keresztül. Szakmai szabványkiadványokra példaként hozhatók az Épületszigetelõk. Így pl. 99 . század második felében.. alapítva: 1906. de 1947-óta vált igazán aktívvá. Általános szabály. Így a vállalati szabványok nem ütközhetnek a vállalaton kívüli szabványkiadványokkal. ¨ Regionális szabványosítás: egyes földrajzi régiók gazdasági integrációs törekvéseinek megvalósítása érdekében jött létre a 20. hogy az egyes dokumentumok különbözõ részletezettséggel foglalkoznak egy adott témával. A nemzeti szabvány státusa egyértelmû.. vagy a Magyar Építõanyagipari Szövetség által kiadott MÉASZ Mûszaki Irányelvek. alapítva: 1946. A nemzeti kereteken kívüli szabványosítási szintekkel csak a nemzeti szabványosítás kerül közvetlen kapcsolatba. európai távközlési szabvány (ETS) stb. hogy a dokumentum hová sorolható be. Fekete-Afrika stb.. hogy az alacsonyabb szintû dokumentum nem lehet ellentmondásban a magasabb szintûvel. Ez az elv oly módon érvényesül. Ez a kidolgozók és az alkalmazók köre alapján határozható meg. közel 100 ország a tagja.

Az „idt” az „azonos” megegyezõségi fokozat jele: a magyar szabvány és az általa bevezetett nemzetközi szabvány mûszaki tartalma és szerkezete teljesen megegyezik. 1988-ban jött létre. természetesen a hazai érdekeltségtõl is függ. Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI). bevezetés esetén pedig lehetnek eltérések a nemzeti és nemzetközi szabvány között. 18 tagja van. az akadályok nélküli kereskedelem érdekében a nemzeti szabványok alapja az európai szabvány (EN). A kapcsolat – a nemzetközi szabványosításhoz hasonlóan – tükörbizottságokon keresztül valósul meg. munkájában az EU és az EFTA tagországok mellett más országok. az elektrotechnika és a távközlés kivételével mindennel foglalkozik. Így egy ISO/TC által kidolgozott szabvány bevezetése a megfelelõ hazai nemzeti szabványosító mûszaki bizottság (MSZT/MB) hatáskörébe tartozik. tükörbizottságok alakultak. A nemzeti tükörbizottságok viszont nyitottak minden hazai érdekelt fél elõtt. Kapcsolat a nemzeti és az európai szabványosítás között Az európai szabványügyi szervezeteknek a nemzeti szabványügyi szervezetek a tagjai. Az Európai Unió tagországaiban az egységes belsõ piac. elõdszervezete 1961-ben alakult. ezt azonban külön jelezni kell. Az. elõdszervezete 1961ben alakult. bármelyik tagország részt vehet a munkában a tagország nemzeti szabványügyi szervezetén keresztül. 100 . A nemzetközi szervezet tagja a nemzeti szervezet. továbbá szakmai szervezetek közvetlenül is részt vehetnek. hogy léteznek-e ilyen tükörbizottságok. · A szabványok kidolgozása: mûszaki bizottságokban (pl. szerkezete azonban nem. Így a nemzetközi szabványügyi szervezetekkel a kapcsolat a hazai szabványügyi szervezeten (annak tükörbizottságain) keresztül jön létre. a kölcsönös megfelelõség elve nem érvényesül. 18 tagja van. A kölcsönös megfelelõség elve érvényesül. amelyek teljes egészében lefedik pl. Kapcsolat a nemzeti és a nemzetközi szabványosítás között A nemzeti szabványügyi szervezetekben (így az MSZT-ben is) a nemzetközi szabványok bevezetése érdekében ún. Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC). CEN/TC).· Szervezetei: Európai Szabványügyi Bizottság (CEN). A nemzetközi szabványügyi szervezeteknek hazánk már évtizedek óta teljes jogú tagja. egy ISO/TC mûködési területét. Az „eqv” a „megegyezõ” megegyezõségi fokozat jele: a magyar szabvány és az általa bevezetett nemzetközi szabvány mûszaki tartalma megegyezik. A „neq” a „nem megegyezõ” megegyezõségi fokozat jele: a magyar szabvány az általa bevezetett nemzetközi szabványhoz képest mûszaki eltéréseket tartalmaz. A nemzetközi szabványügyi szervezetek tagországainak nem kötelezõ a nemzetközi szabványok bevezetése.

angolul. majd ezt követi az angol nyelvû változat. Az elõszabványokat a kiadástól számított három év múlva felül kell vizsgálni. akkor a fordítás alapja bármelyik hivatalos változat lehet.] Az elõszabványt változatlan formában vagy átdolgozással átminõsíthetik európai szabvánnyá. franciául. Az új európai szabvány bevezetésére megadott határidõ általában hat hónap. Az érvényességet egy alkalommal további két évre meg lehet hosszabbítani. hogy megismerésével és alkalmazásával meg lehessen szerezni a végleges szabvány kiadásához szükséges tapasztalatokat. és ezzel egyidejûleg az ezekkel ellentétes korábbi nemzeti szabványokat vissza kell vonni. Ez esetben az európai szabványt lefordítás nélkül vezetik be nemzeti szabványként.Ez azt jelenti. jóváhagyó közleményes bevezetés módszerét. specialitások miatt szükséges – új nemzeti szabványokat lehet bevezetni. akkor a munkát fel kell függeszteni. nemzeti szabványként kötelezõ bevezetni. A bevezetett szabvány csak teljesen azonos. A többi tagország megvizsgálhatja. Ez egy olyan ideiglenesen elfogadott és közzétett szabványkiadvány. Az európai szabványok három hivatalos nyelven jelennek meg. Ekkor mindig az angol nyelvû változatot kell nemzeti szabványnak tekinteni. németül. (Ez éppen ellentétes az EN-ek bevezetése során folytatott gyakorlattal. Jegyzékes jóváhagyó közlemény esetén a szabványhoz nem készül magyar nyelvû címoldal sem. Ha ez nem 101 . Megbízás és megfelelõ pénzügyi finanszírozás esetén a késõbbiekben a jóváhagyó közleménnyel bevezetett szabványok fordítása is elkészíthetõ. A jóváhagyó közleményes szabványoknak két fajtájával is találkozhatunk. hogy a CEN/CENELEC tagországokban az európai szabványokat változatlan formában. Ha a szabványt nemzeti nyelvre lefordított szövegként adják ki. Ezek közül érdemes megemlíteni az európai elõszabványt (ENV). Idõ vagy pénz hiányában. amellyel párhuzamosan a vele ütközõ nemzeti szabványok továbbra is érvényben tarthatók. „idt” megegyezõségi fokozatú lehet. Ha valamely tagország felszólalással él. Az európai szabványosítás körében az európai szabvány (EN) mellett más szabványkiadványok is vannak. Egyébként a tervezett nemzeti szabványokról a tagországoknak elõzetes bejelentési kötelezettségük van. amelyek nem gördítenek akadályt az egységes európai kereskedelem elé. hogy az új dokumentum nem sérti-e az érdekeiket. figyelembe véve az eltelt idõ alatt szerzett tapasztalatokat. csak a bevezetett szabvány magyarra fordított címét teszik közzé a Szabványügyi Közlönyben. Új nemzeti szabványokat nem lehet kiadni olyan témában. Az európai szabványok (EN) esetében – a nemzetközi és a nemzeti szabványokhoz hasonlóan – nincs a szabványok érvényességének elõre meghatározott idõbeli korlátja. Az európai szabványokon túlmenõen tehát csak olyan – a helyi szokások. amelyrõl európai szabvány kidolgozása van folyamatban vagy tervbe véve. és egyeztetést kell lefolytatni. illetve az érintettek szûk köre esetén gyakran alkalmazzák az ún. Ezekben a kérdésekben tehát lényeges eltérések vannak az európai és a nemzetközi szabványügyi szervezetek gyakorlata között. Címoldalas bevezetés esetén készül egy magyar nyelvû címoldal.) Az elõszabvány célja általában az. [Itt szintén fel kell hívni egy – az EN és az ENV közti – különbségre a figyelmet.

A nyílászárók betörésállóságával foglalkozó dokumentumokra pl. egy külföldi megrendelõ ahhoz. A másik ok azonban az elõszabvány tartalmával kapcsolatos. hogy az új szabvány alkalmazásbavételéhez (pl. Az európai szabványokban szereplõ hivatkozásokkal kapcsolatban is fel kell hívni a figyelmet egy sajátos tényre. Sok esetben elõfordul. Ilyenek pl. Felmerül az ENV-kel kapcsolatban az a kérdés is. Az ENV állapot valamennyi tagországnak lehetõséget biztosít arra. akkor az ENV tekintendõ a legmagasabb (nemzeti) szintû szabályozásnak. tehát prEN vagy prENV. ha nem ad kedvezõtlenebb eredményt. és ezeket a terjedelmes dokumentumokat azonnal alkalmazni kellene. ha a bevezetett ENV szakterületén korábban nemzeti szabvány nem létezett. Itt három esetet különböztethetünk meg. azért javasolták a CEN-ben az elõszabvány státust. Ha ezeket úgy kellene bevezetni. Hiába ragaszkodik pl. és így egyértelmûen alkalmazható. a hazai tartószerkezeti szabványok alkalmazása a kötelezõ! Ha az ENV tárgykörében van korábbi nemzeti szabvány. az igen nagy terjedelem miatt) hosszabb tanulási-felkészülési idõszakra van szükség.történik meg. akkor választható az ENV alkalmazása is. akkor vissza kell vonni. a tartószerkezetek méretezésére vonatkozó ún. az acélszerkezetek megvalósításával foglalkozó elõszabványok. Végül. Elõszabványokat fõként két okból adnak ki. hogy a statikai tervezést az EUROCODE-ok alapján végezzék el. hogy mikor kell vagy lehet azokat alkalmazni. hogy tapasztalatokat gyûjtsön az elõszabvány alkalmazásával kapcsolatban. Ennek ellenére esetenként az ilyen szabványt is alkalmazni 102 . amikor a dokumentum még a közzététel elõtt. Az esetek döntõ többségénél ez a helyzet. Az elõszabványt nem szabad összekeverni a szabványtervezettel. Ha az ENV tárgykörében van korábbi nemzeti szabvány. hogy egyidejûleg a korábbi nemzeti szabványokat visszavonják. akkor a szabványok felhasználói megoldhatatlan feladat elé kerülnének. amelyet még nem vezettek be magyar nemzeti szabványként. és ezek többsége több 100 oldalas. Ez igaz pl. hogy az egyeztetés során valamely nem alapvetõ kérdésben még maradnak bizonytalanságok. Ennek jele a szabvány kibocsátói jele elé rakott „pr” elõtag. Gyakran elõfordul. kidolgozás fázisában van. Szabványtervezetrõl akkor beszélünk. de azt jogszabály nem tette kötelezõvé. Erre példák a nyílászárók betörésállóságára vonatkozó elõszabványok. amelynek keretében közel 60 elõszabványt jelentetett meg a CEN. mert a tartószerkezetek méretezésére vonatkozó hazai szabványokat jogszabály kötelezõen alkalmazandónak nyilvánította. Az egyik ok. és az eljárásokat egyeztessék egymással. mert néhány tagország még nem rendelkezett a kézi betörési vizsgálat elvégzésében gyakorlati tapasztalatokkal. EUROCODE elõszabványok sorozatára. hogy az európai szabvány olyan nemzetközi szabványra hivatkozik. mint a korábbi nemzeti szabvány. és azt jogszabállyal kötelezõvé tették. továbbá hogy tapasztalataikat kicseréljék. az egyeztetés. akkor egyértelmûen azt kell alkalmazni! Ez az eset áll fenn az EUROCODE elõszabványokkal kapcsolatban is.

hogy az európai szabványok ne kerüljenek ellentmondásba a nemzetközi szabványokkal. Ennek érdekében nem kerülhetõ el az angol nyelvû. azok munkamódszereit és eljárási rendjét alkalmazza. A jogszabályok és a szabványok között oly módon jön létre kapcsolat. jóváhagyó közleményes módszer alkalmazása. mert egyébként lehet. akkor erre nem készül európai szabvány. hogy az információkhoz hozzájuthatunk. Ha lényegesnek tartják. Kapcsolat a jogszabályok és a szabványok között az Európai Unión belül Az egységes belsõ piac a tagországokban megkívánja mind a jogszabályok. hogy a jogszabályokban csak a legfontosabb követelményeket rögzítik. A jogszabályok összehangolása az ún. Kapcsolat az európai és a nemzetközi szabványosítás között Az európai és a nemzetközi szabványosítás. értelmezési problémák nélkül alkalmazzák. A tanács adja ki az új megközelítésû irányelveket (direktívákat). Remélhetõleg azok a gazdálkodószervezetek. amelyek egyre nagyobb figyelmet fordítanak az együttmûködésre. hogy egy meghatározott nemzetközi szabványt az EU tagországok bevezessenek. 103 . Ez azzal jár. Az európai szabványok 80%-os bevezetettségét az MSZT a 2000. „új megközelítésû irányelveken”. 9. hogy magát az európai szabványt sem tudnánk használni a kapcsolódó nemzetközi szabvány nélkül. A tagság egyik feltétele a legalább 80%-os bevezetettség. a szabványok összehangolása pedig az európai szabványokon keresztül valósul meg. amely képviseleti és jóváhagyó testület. Ezek önálló szervezetek. Az Európai Unió vezetõ szerve a tanács. A tagsággal kapcsolatban azonban még két teljesítendõ feltételt szabtak: csökkenteni kell a kötelezõ szabványok számát. Hazánk európai integrációja keretében vállalta. de szavazati jogunk még nincs. szorgalmazni és finanszírozni fogják a következõ években a magyar nyelvre való lefordítást.kell. év végére teljesítette. Ha egy témakört nemzetközi szabvány szabályoz. illetve szabványügyi szervezetek között nincs hierarchikus kapcsolat. és rendezni kell a szabványok szerzõi jogvédelmét. Ezek azonban már nem az MSZT hatáskörébe tartoznak. hogy ezeket a szabványokat széles körben. a részletek pedig a szabványokban jelennek meg. Magyarország az európai szabványügyi szervezeteknek 1991-óta társult tagja. továbbá az európai szabványokat magyar nemzeti szabványként bevezeti.7. mind a szabványok összehangolását. A világkereskedelem és az Európai Unión kívüli iparilag fejlett országokkal való kapcsolat érdekében az európai szabványügyi szervezetek gondot fordítanak arra. akkor azt változatlan formában európai szabványként kiadják (EN ISO szabvány). hogy teljes jogú tagja lesz az európai szabványügyi szervezeteknek. amelyeknek érdeke.

mert ha ezek közül bármelyik nem teljesül. hogy a szabvány mely szakaszait kell teljesíteni ahhoz. ha olyan új találmányról van szó. amelyek a direktívával való kapcsolatra utalnak. A harmonizált szabványok alkalmazása ugyanúgy önkéntes. és tájékoztatják az alkalmazót arról. amelyek biztosítják. hogy az irányelvben rögzített alapvetõ követelmények teljesüljenek. míg a direktíva általánosan megfogalmazott alapvetõ követelményeinek való megfelelõséget általában nehezebb igazolni. akkor a szabvány még nem tekinthetõ harmonizált szabványnak. Külön ki kell hangsúlyozni a harmonizált szabványok ismérveit. ¨ direktívához kapcsolódóan dolgoztak ki az alapvetõ követelmények teljesítése érdekében. A nemzeti hatóságoknak pedig vélelmezniük kell. amelyet korábban már kifejtettünk. de még nem harmonizált szabványok. Az európai szabványokat (és így a harmonizált szabványokat is) a tagországoknak be kell vezetniük nemzeti szabványként. amelyek megfelelnek a harmonizált szabványoknak. Ilyesmivel találkozhatunk pl. jóllehet a szabvány még nem harmonizált. amely végrehajtó testület.Az Európai Unió operatív irányítását a bizottság végzi. hogy azok a termékek. ¨ és azokat a bizottság hivatalos lapjában (OJ) harmonizált szabványként közzétették. amelyre a szabvány nem alkalmazható. miközben a harmonizációt tovább folytatták. Ez ismételten alátámasztja a szabványok önkéntes alkalmazásának azt az értelmezését. mert a szabványnak való megfelelõséget a szabványban leírt vizsgálati módszerekkel lehet igazolni. Csak azok az európai szabványok tekinthetõk harmonizált szabványnak: ¨ amelyeket kifejezetten az EU Bizottság megbízásából (mandátum). Ekkor már rendszerint a szabvány elõszavában és mellékletében találhatunk olyan részeket. 104 . egyúttal kielégítik az irányelvben rögzített alapvetõ követelményeket is. Több esetben a teljes harmonizációs folyamat idõigényessége miatt – mintegy közbensõ lépésként – a termékszabványt közönséges EN szabványként kiadták. hogy a termék megfeleljen a direktíva alapvetõ követelményeinek. Az európai szabványügyi szervezetek az EU Bizottságtól kapott megbízás (mandátum) alapján dolgozzák ki a harmonizált szabványokat. A ténylegesen harmonizált szabványváltozat esetleg 1–2 évvel késõbb jelenik meg. és csak akkor keresnek ettõl eltérõ megoldást. Ez nagyon lényeges szempont. Így már rendelkezésre állnak kereskedelmi célokra alkalmas. A harmonizált európai szabványok tartalmazzák azokat a részletes elõírásokat. mint a többi szabványé. A különbözõ direktívákhoz – és így az építési termék direktívához – harmonizált szabványok jegyzéke a CEN internetes honlapján tekinthetõ meg. de szerencsés esetben ez már nem jelent lényeges változást a szabvány elõzõ kiadásához képest. Ezért a gyakorlatban a gyártók ragaszkodnak a harmonizált szabvány szerinti gyártáshoz. ¨ a szabványokat a bizottság szakértõi is elfogadták. A megbízás a vonatkozó irányelvben lefektetett alapvetõ követelményekre épül. a falazóelemek vagy a vészkijárati és a pánikajtózárak szakterületén. azonban mûszaki megoldásokat kínálnak az alapvetõ követelmények teljesítéséhez.

amelyeket a harmadik számcsoport kétjegyû száma jelöl. akkor „MSZ EN”. Az MSZT szabványboltjában kapható ugyanúgy. és ezek együtt jelentik a szabvány hivatkozási számát. és eltérõ kibocsátói jel mellett egészen más tartalmú szabványokat találunk (például az MSZ EN ISO 140-3:1998 akusztikai szabvány. hogy melyik szabvány helyett lépett hatályba. A szabvány lehet európai vagy nemzetközi szabvány megfelelõje is. hogy egy szabványt korszerûsítenek.10 jelhez tartoznak. amely két kötetben.060 ICS jel alatt találhatók. Például az elõbb említett építõanyagok és építés szakterületen belül az épületelemek a 91. Figyelni kell arra. rövidítéseken és jeleken túl a szabványok témaköreinek besorolását lehet megtalálni a szabványok nemzetközi osztályozási rendszere szerint. A következõ számcsoport háromjegyû. szakterület ICS szakjelzete 91. angol nyelvû címüket. A nemzetközi osztályozási rendszer (ICS) egy háromszintû. Bizonyos esetekben további alcsoportokat is meghatároztak. ezért a szabványok egyértelmûen a teljes hivatkozási számmal azonosíthatóak. a szabványok csoportosítása. A szabvány kibocsátási éve az azonosító jelzethez mindig kettõsponttal kapcsolódik. vagy melyik európai/nemzetközi szabvány magyar megfelelõje. és általában koratavasszal jelenik meg. mint a különbözõ szabványkiadványok. és azt az elõzõvel azonos azonosítószámmal adnak ki. Minden magyar nemzeti szabvány kibocsátói jele „MSZ”-szel kezdõdõ betûszó. hogy megegyezik a szabványok azonosítószáma.060. a Szabványügyi Közlönyben közzétett szabvány: magyar nemzeti szabvány. Például az „Építõanyagok és építés” c. azaz hivatkozási számukat. hierarchikus osztályozási rendszer. keresési lehetõségek A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) által elfogadott. ezen belül például a falak. Évszám nélküli hivatkozás esetén a szabvány legutolsó kiadását kell figyelembe venni. címüket. Egy szakterületre jellemzõ ICS-számon belül elõször az európai szabványokat bevezetõ magyar szab105 . Az elsõ számcsoport két számjegybõl áll. része részletesen felsorolja a hatályos szabványokat ICS osztályozási rendszer szerint. Az elsõ kötetben található hasznos tudnivalókon. különbözõ csoportosítások szerint közli a hatályban levõ szabványokat.9. A szabványjegyzék IV. továbbá. Minden évben megjelenteti a Magyar Szabványügyi Testület „A magyar nemzeti szabványok jegyzékét”. hogy milyen kibocsátói jelû szabványt keresünk. a szakterületeken belüli témaköröknek megfelelõen. homlokzatok a 91. „MSZ ISO” vagy „MSZ EN ISO” kibocsátói jele van. Ezek együtt adják a szabvány azonosító jelzetét.8. és a szakterület szakjelzete. mert az építéssel kapcsolatos szabványok között is elõfordul. A jel három számcsoportból áll. A szabványjegyzéket minden év decemberében zárják le. Egy szabvány több csoportban is szerepelhet. A magyar nemzeti szabványok közzététele. amely után a kiadvány azonosítószáma következik. Ilyenkor a szabvány közzétételének évszáma megváltozik. Elõfordul. amelyeket pont választ el egymástól. válaszfalak. terjedelmüket. míg az MSZ-04-140-3:1987 fûtési hõszükséglet számítására vonatkozó szabvány).

Munkánk során talán legjobban a szakterületenkénti részletes jegyzéket tudjuk használni. illetve elavultság esetén a visszavonásukról a nemzeti szabványosító mûszaki bizottság dönt. Külön listában találhatók az európai szabványt/elõszabványt bevezetett magyar szabványok/elõszabványok (MSZ EN/MSZ ENV). Nemzetközi szabvány esetén – ha a bizottság egyetért vele – az MSZT a nemzetközi szabványügyi szervezethez fordulhat. kötet V. Minden csoporton belül növekvõ számozás szerint. amelyeket magyar szabványként bevezettek. a nemzetközi szabványt bevezetett magyar szabványok (MSZ ISO). akkor a szabvány kibocsátójához kell az értelmezésért fordulni. továbbá betûrendes tárgymutatót tartalmaz. majd az európai elõszabványokat bevezetõ magyar elõszabványokat (MSZ ENV). ezért elengedhetetlen a Szabványügyi Közlöny figyelemmel kísérése.ványokat találjuk (MSZ EN). kötet még felsorolja azokat az európai és nemzetközi szabványkiadványokat is. célszerû a nemzeti szabványosító mûszaki bizottság titkárát és/vagy elnökét megkeresni a szakkérdéssel. 106 . kötet IV. Gyakran elõfordul. hogy a szabványok más szabványokra utalnak. ha harmonizált szabványról van szó. Európai szabványok esetén azonban érdemi beleszólásunk csak akkor lesz a szabványosítás folyamatába. utána a magyar szabványok. A tisztán magyar szabványok korszerûsítésérõl. Sajnos 2000-tõl már ez a hasznos információ nem található meg. azaz kibocsátói jel szerint csoportosítva. illetve az MSZT információs szolgáltatásainak igénybevétele a naprakész tájékozottság érdekében. A II. ha elnyerjük a teljes jogú tagságot. része. hivatkozási számát és ICS-besorolását (esetleg több ICS-számot is). Külön szimbólum jelöli azt is. A szabványok bevezetettsége azonban havonta változik. 1992ben kiadott módosító vagy kiegészítõ dokumentum. és legutoljára találhatók az ágazati jelû magyar szabványok. ágazati jel szerint csoportosítva (pl. 1986-ban kiadott szabványt elsõ ízben módosító. a magyar szabványok (MSZ) és külön listában a korábban ágazati kibocsátói jelû magyar szabványok. Amennyiben további kérdések merülnek fel. részében található a magyar nemzeti szabványok számrendi mutatója. minden csoporton belül emelkedõ számsorrendben tartalmazza a szabványkiadványok típusát. ha a szabvány értelmezésével kapcsolatban viták merülnek fel? Ilyenkor a szabvány rendelkezõ hivatkozási részét célszerû áttekinteni. A következõ csoport a nemzetközi szabványt bevezetõ magyar szabványok. és lehet. amelyik az I. Kis feketített négyzettel jelölik az angol nyelven bevezetett magyar szabványokat a kiadványban. A II. MSZ-07-). hogy a vitatott részt egy másik szabványban részletesen tárgyalnak. Mi a teendõ. A szabvány módosítása is megállapítható: például az MSZ 15022-1:1986/1M:1992 hivatkozási számú szabványkiadvány az MSZ 15022-1 azonosító jelzetû. ha jogszabály a szabvány alkalmazását kötelezõen elrendelte a jogszabály megnevezésével. Korábbi években jelölték azt is.

milyen szabványosítási szinteket különböztetünk meg nemzeti kereteken belül és kívül! 3. ¨ Az egyes építésügyi nemzeti szabványok kötelezõvé nyilvánításáról szóló 96/1999. (XI. 8. amelyek tárgya kizárólag a kötelezõ szabványok felsorolása. Ezek fõleg olyan jogszabályok.9. 10. (II. amelyek jelenleg a szabványok kötelezõ alkalmazásáról rendelkeznek. ¨ Az egyes környezetvédelmi nemzeti szabványok kötelezõvé nyilvánításáról szóló 12/1999. amikor napirenden van a kötelezõ szabványok számának csökkentése. (XI. Ezeken kívül azonban még vannak olyan jogszabályok. továbbá az Építõipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 32/1994.) FM rendeletek. Sorolja fel. ¨ Továbbá a 9/1996. (XII.) KHVM rendelet.(XII. különösen most. (VIII. (X. 29. (XI. amely a szabványok tételes felsorolása nélkül elõírja. általános hivatkozás). 25. 29. minden érvényben lévõ. ¨ A nemzeti szabványok kötelezõ alkalmazásáról szóló 58/1999. Erre egy példa az Országos Tûzvédelmi Szabályzat. hogy az OTSZ idõbeli korlátozás nélkül.) FVM rendelet.) KöM rendelet. Ezt úgy kell értelmezni. hírközlési és vízügyi nemzeti szabványok kötelezõvé nyilvánításáról szóló 27/1994. (XI. ¨ Az egyes nemzeti szabványok kötelezõvé nyilvánításáról szóló – többször módosított – 30/1994.) IKM rendelet.) BM rendelet. 26. és az 54/1994. 19. illetve a jogharmonizáció során változhatnak. 2. régiek visszavonásával. Kérdések 1. hogy a kéményeket nemzeti szabvány szerint kell kialakítani.) EüM rendelet.9. (IX.) IKM rendelet. amelyek csak egy-egy rövid utalással vagy lábjegyzettel hivatkoznak valamely szabványra vagy szabványok csoportjára (l. A szabványok kötelezõ alkalmazását elrendelõ jogszabályok A következõkben felsoroljuk azokat a jogszabályokat. Ismertesse a harmonizált szabványok lényegét és szerepét! 107 . A jogszabályok azonban új szabványok bevezetésével. 5. Mikor kell a szabványokat kötelezõnek tekinteni Magyarországon? Az európai szabványok nemzeti szabványként való bevezetése során megengedhetõk-e eltérések az európai szabványtól? 2. továbbá az Országos Tûzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. ¨ A tûzvédelem és a polgári védelem kötelezõ szabványainak megállapításáról szóló 1/1995. 10) BM rendelet. kéményekre vonatkozó nemzeti szabvány alkalmazását kötelezõvé teszi.) HM. ¨ Az egyes közlekedési.

Mik a különbségek egy európai szabvány és egy európai elõszabvány között? Ismertesse az elõszabványok alkalmazásának különbözõ eseteit! 5. Mit jelent az.4. ha egy jogszabály dátummal (évszámmal). Ismertesse a fõ különbségeket a szabványok és a jogszabályok között! 6. illetve dátum nélkül (évszám nélkül) hivatkozik egy szabványra? Hogyan lehet egy adott témakörre vonatkozó szabványt megkeresni a szabványjegyzékben? 108 .

a tervezési hiányosságok megszüntetését a felelõs tervezõnél. (XII. amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban. A létesítésre vonatkozó alapvetõ szabályok és fogalmak A tûzbiztonság az építményekkel szemben támasztott alapvetõ követelmények közé tartozik (l. törvényt). 10. majd kitér az építési helyszín általános elõírásaira is. A fejezet végén találjuk a tûzvédelemhez kapcsolódó jogszabályok és szabványok felsorolását. illetve a beruházónál kezdeményezni. fejezetében az építmények létesítési elõírásai között részletesebben is ismerteti a tûzbiztonságra vonatkozó követelményeket. évi XXXI. de az építési-szerelési munka szakszerûségének ellenõrzése során figyelmének a szükséges mértékben ki kell terjednie a tûzvédelmi kérdésekre is. 109 . hogy a jóváhagyott tervdokumentáció tûzvédelmi vonatkozású részeit (többek között a tûzvédelmi fejezetben foglalt elõírásokat) megfelelõen betartják-e. 20. A létesítés tûzvédelmi szabályai A fejezet ismerteti a létesítésre vonatkozó alapvetõ tûzvédelmi szabályokat és fogalmakat. A mûszaki ellenõr feladatköre mindkettõhöz kapcsolódik. megvalósítani. törvény elõírja. Ellenõriznie kell. hogy a felelõs tervezõ köteles a tervekhez tûzvédelmi fejezetet készíteni. A tûz elleni védekezésrõl. kötelezõen alkalmazandó szabványokban és hatósági elõírásokban foglalt követelmények kielégítését. mind magukra az építési munkafolyamatokra. A felelõs tervezõnek és a kivitelezõnek a követelmények kielégítésérõl írásban kell nyilatkoznia.1.) kormányrendelet (OTÉK) IV. az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. A III. évi LXXVIII.10. A kivitelezõ köteles a tervben szereplõ tûzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani. Az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997. fejezetben az építmények közti legkisebb távolságra találhatók elõírások. A létesítés tûzvédelmi szabályai vonatkoztathatók mind az építést megelõzõ tervezésre. a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996.

jelenti a legszigorúbb. egyes esetekben – pl. mértékegysége óra vagy perc. A tûzállósági fokozatot a tervezõnek kell meghatároznia az épület tûzveszélyessége. a tûzszakaszokat. átégés. hogy az egyes épületszerkezetekkel szemben milyen éghetõségi és tûzállósági határértékkövetelményeket kell támasztani. A tûzállósági fokozatot I–V. a helyiségeket. ¨ „nem tûzveszélyes” (jelzése: E). tûzállósági fokozatúra kell készíteni. az V. Ez az épületre vonatkozó olyan kategória. ¨ „tûzveszélyes” (jelzése: C). rendeltetése. építmények. terjedõ számozással jelölik. valamint az alkalmazott technológiai folyamat tûzveszélyessége. amely a tûz keletkezésétõl a szerkezet tönkremeneteléig (valamely tûzállósági határállapot eléréséig: összeroskadás. de ha a IV. ¨ az oltóvízellátást. ¨ a tûzveszélyességi osztályba sorolást. ¨ az épületgépészeti kialakításra. a szabadtereket. A tûzveszélyességi osztály a veszélyességi övezetek. a tevékenységet. valamint a tûzjelzésre és oltásra vonatkozó megoldásokat. Például a lakóépületeket I–IV. ide tartoznak pl. amely megszabja. a tûzállósági fokozatot. ¨ „mérsékelten tûzveszélyes” (jelzése: D. 110 . A tûzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat. lakó. az épületeket. ¨ „tûz. a legenyhébb követelményeket. A tûzveszélyességi osztályok a következõk: ¨ „fokozottan tûz. a kiürítés számítását. továbbá a veszélyességi övezeteket. A szerkezetek tûzállósági határértékének azt az idõtartamot nevezzük. az építményeket és a létesítményeket tûzveszélyességi osztályba kell sorolni. helyiségcsoportok (tûzszakaszok). fokozatot választjuk. A tûzveszélyességi osztályba sorolás szempontjait az OTSZ tartalmazza. helyiségek. a mûtárgyakat. feldolgozott. a villámvédelmi rendszerre. ¨ az alkalmazott épületszerkezetek éghetõségi és tûzállósági paramétereit. használt vagy tárolt anyagok jellemzõi.) eltelik. szintszáma és egyéb szempontok alapján. A tûzállósági határérték jele TH. A tûzvédelmi dokumentációk megértéséhez és értelmezéséhez szükséges. a lakóépületek). Ha már ismerjük a tûzveszélyességi osztályt. felmelegedés stb. akkor meghatározható a tûzállósági fokozat. épületek.és robbanásveszélyes” (jelzése: A).és robbanásveszélyes” (jelzése: B). akkor csak legfeljebb kétszintes épület létesíthetõ.A tûzvédelmi dokumentációnak tartalmaznia kell az épületre vonatkozóan: ¨ a megközelíthetõséget. a technológiát. vállalatok besorolására vonatkozó kategória a bennük folytatott tevékenység során elõállított. általános tûzvédelmi fogalmak és követelmények elsõsorban az Országos Tûzvédelmi Szabályzatban (OTSZ) és az MSZ 595 szabványsorozatban találhatók meg. ¨ a tûzszakaszok elhelyezkedését. Az I. Számértéke szabványos laboratóriumi vizsgálattal határozható meg.és közösségi épületek – a rendeltetés alapján.

megkülönböztetünk nem éghetõ (jele: A) és éghetõ (jele: B) anyagokat. beton). mint 150 °C. az ún. ¨ szilikátbázisú. hogy az adott követelményeknek megfelelõ tûzállósági határértéken belül a védett anyag nem vesz részt az égési folyamatban. építõanyagként nem használhatók. de tûz vagy hõhatás ellen legalább nehezen éghetõ anyaggal burkolt oly módon. házgyári vasbetonpanel). a szervetlen szilikátipari termékek. amelyeknek az MSZ 14800-16 szerinti szabványos vizsgálattal meghatározott gyulladási hõmérséklete alacsonyabb. és a kéregszerkezetek tûzállósági határértéke az adott követelményeknek önmagában is megfelel (beleértve a felmelegedési határállapotot is) függetlenül a kéreg alatti anyagok (hõszigetelések. Mindkét csoporton belül további kategorizálásra van szükség. Ilyenek pl. ¨ nem éghetõ anyagú fegyverzetekkel (kéreggel) rendelkezik. Attól függõen. illetve az egyéb szervetlen anyagok. de a vázszerkezet fûtõértéke nem több. és csupán a nem éghetõ fegyverzettel védett keretváz az éghetõ. amely: ¨ nem éghetõ anyagból készül (pl. Ezek. További elõírás. kitöltõ anyagok) éghetõségétõl (pl. Laboratóriumi vizsgálattal kell azonban igazolni. valamint a kátrány és a bitumen kivételével. m2-enként 0. amelynek: ¨ anyaga vagy összetevõi legalább nehezen éghetõk (pl. égéskésleltetõ szerrel hatékonyan kezelt faszerkezet). Nehezen éghetõ az olyan épületszerkezet. Az épületszerkezeteket alkotóanyagaiknak az éghetõsége alapján kell éghetõségi csoportba sorolni (MSZ 595-3). hogy a szerkezet anyagának fûtõértéke legfeljebb 3 MJ/kg. ¨ réteges felépítésû (szendvics-) szerkezet. Az éghetõ csoporton belül attól függõen. Nem éghetõ az olyan épületszerkezet.és ragasztóanyagok. kis gyulladáspontú anyagok. mint 10 MJ/m2 (pl. a fémek. és az anyag legfeljebb mérsékelt füstfejlesztésû osztályba sorolható be.01 m3 fa). illetve magas hõmérséklettel szembeni viselkedését jellemzi. hogy az anyag meghatározott gyújtóforrás hatására képes-e meggyulladni.Az éghetõség az anyagok tûzzel. közepesen éghetõ (B2) és könnyen éghetõ (B3) anyagokról. de éghetõ töltõanyaggal készített homogén könnyûbeton. a szabványos vizsgálatok alapján beszélhetünk nehezen éghetõ (B1). A nem éghetõ csoporton belül A1-gyel jelöljük az éghetõ alkotókat nem tartalmazó anyagokat. melynek alkotóelemei nem éghetõ anyagúak. tégla. ¨ belsõ rétege (vagy rétegei) közepesen vagy könnyen éghetõ anyagból készült. illetve a 111 . Az éghetõ alkotókat is tartalmazó anyagok az A2 alcsoportba tartoznak. a kiszáradt festék. hogy a szerkezet kielégíti az adott építményre meghatározott tûzállósági határérték-követelményt. hogy a meggyulladt anyag az égés fenntartásához igényel-e külsõ energiát vagy ezt önmaga biztosítja. Azok az anyagok.

amely könnyen éghetõ anyagból (anyagokból) készült és tûz-. (V. elõírásokra kioktatott személy végezhet. vakolt faszerkezet. szigetelési munkák forró bitumennel. jóváhagyott megoldással. ezért itt csak a legfontosabb általános elõírásokat ismertetjük. erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. Az építési-szerelési munkák között számos alkalomszerû tûzveszélyes tevékenység van. csiszolások stb. valamint arról. Tûzveszélyes az a tevékenység. ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. szikrázással jár. Könnyen éghetõ az olyan épületszerkezet. Állandó jellegû tûzveszélyes tevékenységet csak a tûzvédelmi követelményeknek megfelelõ. valamint a vizsgáztatás módját a 32/1997. 9. hogy az alkalmazott új anyagok és szerkezetek tûzvédelmi szempontból (éghetõség. illetve hõhatás ellen nincs védve. vágások.2. 10.szerkezetbõl éghetõ olvadék nem tör elõ (pl. tûzállósági határérték) egyenértékûek-e az eredeti. izzással.: hegesztés. Tervmódosítás esetén meg kell vizsgálni.) BM rendelet ismerteti. hogy azok a munkakörükkel. Jogszabályban meghatározott tûzveszélyes tevékenységet csak érvényes tûzvédelmi szakvizsgával rendelkezõ. acéllemezek közötti szigetelõ hab stb. Tûzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni. A tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakat és munkaköröket. Ide tartoznak pl. A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói. Az éghetõségi csoportba egyértelmûen nem besorolható szerkezeteket alkotó anyagaik éghetõsége és azoknak a tûzállósági vizsgálatok során meghatározott viselkedése figyelembevételével kell elbírálni. illetve lángszóróval. Az építési helyszínhez kapcsolódó legfontosabb elõírások Az építési munkahely üzemeltetésére vonatkozó konkrét elõírások szorosan kötõdnek az egyes építési munkákhoz tartozó szakmai ismeretekhez. védelem nélküli faszerkezet). amely közepesen éghetõ anyagból készült (pl. és/vagy nyílt lánggal.). a tûz esetén végzendõ feladataikat megismerjék. Közepesen éghetõ az olyan épületszerkezet. tevékenységükkel kapcsolatos tûzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése elõtt elsajátítsák. egyéb tûzveszélyes tevékenységet a tûzvédelmi szabályokra. pl. lobbanáspontját meghaladó hõmérséklettel. Az alkalomszerû tûzveszélyes tevékenységet elõzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad csak végezni. a hegesztõk és a nyílt lánggal munkát végzõk. A feltételek megállapítása a munkát elrendelõ feladata. amely a környezetében lévõ éghetõ anyag gyulladási hõmérsékletét. Az alkalomszerû tûzveszélyes 112 . illetve a munkavégzésben részt vevõ családtagjai tûzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzésérõl. parázslással.

(XII. 10. egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. ¨ 45/1997. A felsorolás nem terjed ki az egyes szakmák.3. leírását. 9. (XI.) BM rendelet a tûzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökrõl. Fogalommeghatározások. ¨ 1993. 10. ¨ MSZ 595-1:1986 Építmények tûzvédelme. 10. a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról. évi XCIII. 29. ¨ 1996. valamint a vonatkozó tûzvédelmi szabályokat és elõírásokat. ¨ 253/1997. a munkavégzõ nevét és – tûzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát. évi LXXVIII. 113 . (XII.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekrõl (OTÉK). Építõanyagok osztályozása éghetõség. törvény az épített környezet alakításáról és védelmérõl. munkamûveletek részletes elõírásaira. (V. (XII. ¨ MSZ 595-2:1994 Építmények tûzvédelme.) IKM rendelet egyes nemzeti szabványok kötelezõ alkalmazásáról. amelyek teljes mértékben vagy esetleg csak részlegesen kapcsolódnak a létesítés általános tûzvédelmi szabályaihoz. füstfejlesztõ képesség és égve csepegési tulajdonságuk szerint.) IKM rendelet Építõipari Biztonsági Szabályzat kiadásáról. A továbbiakban csak az építésüggyel elsõsorban összefüggõ. ¨ 32/1997.) KTM rendelet az építészeti-mûszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeirõl.) MüM rendelettel.tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység idõpontját. ¨ 1/1995. törvény a munkavédelemrõl. (XII. A tûzvédelemhez kapcsolódó jogszabályok és szabványok A következõkben tájékoztatásul felsoroljuk azokat a legfontosabb jogszabályokat és szabványokat. ¨ 30/1996. ¨ 35/1996. ¨ 30/1994. 26. 29.) BM rendelet a tûzvédelem és a polgári védelem kötelezõ nemzeti szabványainak megállapításáról. (XII. (XI.) BM rendelet a tûzvédelmi szabályzat készítésérõl. 20. törvény a tûz elleni védekezésrõl. helyét. évi XXXI.) BM rendelet az Országos Tûzvédelmi Szabályzat kiadásáról (OTSZ). 8. ¨ 32/1994. ¨ 1997. (II. 6. A jogszabályok és szabványok folyamatos változása szükségessé teszi a felsorolástól függetlenül is az adott építési tevékenységre vonatkozó összes jogszabály és szabvány naprakész figyelemmel kísérését és ismeretét. kötelezõ szabványsorozat jelenleg érvényes részeit tüntetjük fel. mert ezek az adott szakmák ismeretanyagához tartoznak.

Épületszerkezetek tûzállósági követelményei. Épületszerkezetek tûzállósági követelményei. A számított tûzterhelés meghatározása és a mértékadó tûzállósági követelmények számítása. Tûzszakaszok. Hasadó és hasadó-nyíló felületek. Kiürítés.és füstelvezetése. ¨ MSZ 595-4:1986 Építmények tûzvédelme. tûzveszélyességi osztály. Felhívjuk még a figyelmet arra. ¨ MSZ 595-3:1986/1M:1987 Építmények tûzvédelme. ¨ MSZ 595-9:1994 Építmények tûzvédelme. Ismertesse az építmények kialakítására vonatkozó legfontosabb tûzvédelmi követelményeket (tûzállósági fokozat. ¨ MSZ 595-3:1986/2M:1989 Építmények tûzvédelme. ¨ MSZ 595-8:1994 Építmények tûzvédelme. Épületszerkezetek tûzállósági követelményei.¨ MSZ 595-3:1986 Építmények tûzvédelme. ¨ MSZ 595-7:1994 Építmények tûzvédelme. amelyek nem jelennek meg önálló szabványkiadványként. ¨ MSZ 595-5:1987 Építmények tûzvédelme. Egylégterû csarnokjellegû épületek hõ. Kérdés 1. szerkezetek tûzállósági határértéke)! 114 . hogy egyes szabványokhoz a Szabványügyi Közlönyben közzétett hirdetményes módosítások is tartoznak. ¨ MSZ 595-6:1980 Építmények tûzvédelme. Középmagas és magas épületek tûzvédelmi elõírásai.

Útmutató a mûködés fejlesztéséhez. A magyar nemzeti szabványok jegyzéke.: Minõség – Tanuljuk. old. 2.Irodalom Felhasznált irodalom PRAQ III. 115 . Bálint J. Útmutató a mûködés fejlesztéséhez. Szakmai szemináriumsorozat képzési anyaga.: Minõség – Tanuljuk. Budapest. TERC Kft. minõség. ÉMSZ. 1995.. (XII. BME Mérköktovábbképzõ Intézet... Budapest. Alapok és szótár. évi XXVIII. 2001. minõség. 65–70. 1995. 1997. tanítsuk és valósítsuk meg. B: Project Partnering. tanítsuk és valósítsuk meg.: Általános szabványügyi ismeretek. Építési célú termék direktíva. Budapest. 2001. Budapest. kézirat Ajánlott irodalom Bálint J. A magyar nemzeti szabványok jegyzéke.. 2001. 2001. Budapest. Mûegyetemi Kiadó. MSZ EN ISO 9001:2001 Minõségirányítási rendszerek. London. TERC Kft.: Szabványosítás. 2001. 39/1997. Budapest.: Bálint J. törvény a nemzeti szabványosításról. Földesi T. tanúsítás.és hídépítési mûszaki ellenõrök oktatási segédanyaga. Budapest. évi LXXVIII törvény Az épített környezet alakításáról és védelmérõl. Mûegyetemi Kiadó. Szerk. Paris. Út. AFNOR 1996.: Minõségirányítás az építõiparban.. MSZ EN ISO 9001:2001 Minõségirányítási rendszerek. 2001.. tanúsítás. 1997. MSZ 250:1996 Magyar nemzeti szabványok alaki és szerkesztési elõírásai. MSZ EN ISO 9000:2001 Minõségirányítási rendszerek..) KTM-IKIM rendelet. 2.: Szabványosítás. Bissonais.: Az ÉMSZ-irányelvek a szabványosítás rendszerében.. Általános szakszótár (ISO/IEC Guide 2:1996).: Szabványok az építõiparban.: Pour conduire un projet. Bálint J. Soltész I. Kézirat. Szakács Gy. 2. Követelmények. Szakács Gy. Készült az EU PHARE támogatásával. Hellard R. 1997. MSZ EN 45020:1999 A szabványosítás és az azzal kapcsolatos tevékenységek.: Szabványok az építõpiarban. Mûszakiellenõr-képzés anyaga. Készült az EU PHARE támogatásával. MSZ EN ISO 9004:2001 Minõségirányítási rendszerek. bõvített kiadás. Thomas Telford. Budapest. kiadás. Követelmények. TERC Kft. MSZ EN ISO 9004:2001 Minõségirányítási rendszerek. Soltész I. TERC Kft. Minõségbiztosítás az építõiparban. TERC Kft. J. 1997. 1999. 19. ÉMSZ Évkönyv ’99. Készült az EU PHARE támogatásával.. Földesi T. bõvített kiadás.