Építési mûszaki ellenõr szakképzés

Pénzügyi ismeretek jegyzet

2001
1

2

A .öldmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Építési Hivatala köszönetét fejezi ki az Építési mûszaki ellenõr szakképzés jegyzeteinek elkészítésében résztvevõknek. ANTAL ÁKOS építészmérnök ÁGOSTHÁZINÉ DR. EÖRDÖGH ÉVA f. tanár BAKÓ TIBOR f. tanársegéd DR. BALÁZS .ERENC f. docens DR. BÁLINT JULIANNA okl. építõmérnök DR. BÁRSONY JÁNOS f. tanár DR. CSANÁDI KÁROLY jogtanácsos CSÉKY ISTVÁN okl. gépészmérnök DULOVICS DEZSÕNÉ dr. f. tanár DR. .ÁTRAY GYÖRGY f. docens DR. .ODOR A. CSABA f. docens, GRESKOVICS SÁNDOR okl. mérnök DR. HORVÁTH ELEK f. tanár DR. KAJTÁR LÁSZLÓ e. docens KAKUK LAJOSNÉ okl. üzemgazdász, vezetõ fõtanácsos KASSAI JÓZSE. f. docens KISS GÁBOR f. docens KITTKA PÉTER f. docens KLUJBERT RÓBERT e. adjunktus DR. KOPPÁNY ATTILA e. tanár KOVÁCS SÁNDOR f. docens DR. KUKAI TIBOR f. docens LEHMANN JÁNOS DR. LEHOCZKY JUDIT e. docens DR. MÁLYUSZ LÍVIA f. docens DR. METZING .ERENC f. docens DR. NAGY BÉLA PhD f. tanár DR. NESZMÉLYI LÁSZLÓ okl. építõmérnök DR. NOVOTHNY GYÖRGY PhD f. tanár OSVÁTH MIKLÓS okl. villamosmérnök DR. OSZTROLUCZKY MIKLÓS PhD f. tanár, DR. PAPP PÉTER f. tanár, okl. közgazda DR. POZSGAI LAJOS, f. tanár DR. PREKÁCZKA JUDIT SCHUBERT JÓZSE. f. adjunktus SZABÓ ÉVA f. docens DR. SZABÓ LÁSZLÓNÉ f. adjunktus DR. SZABÓ TAMÁS PhD f. tanár DR. SZAKÁCS GYÖRGY okl. építészmérnök DR. TELEKES GÁBOR f. tanár DR. TEMESVÁRY LÁSZLÓNÉ f. docens TÓTH BARNA tud. fõmunkatárs UTASSY SÁNDOR f. docens DR. VAJDA JÓZSE. f. tanár DR. VÁRDAY GYÖRGY okl. mérnök, szakmérnök, tenderszakértõ DR. VARGA EMILNÉ f. docens WIESNER GYÖRGY okl. építészmérnök ZELENYÁNSZKY GYÖRGY épületgépész és épületvillamosítási mérnök

3

4. fejezet) © Kakuk Lajosné. fejezet) Dr. Neszmélyi László okl. 2001 A .7.elelõs vezetõ: Hegyesi László ügyvezetõ igazgató 4 .6. 2001 © . . közgazda (3. fejezet) Molnár Miklós okl.öldmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által jóváhagyott kézirat kiadását gondozta a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.1. Nyomdai elõkészítés: Inic Bt. Papp Péter f.üti Print Kft. okl. fejezet) Dr.A kötet szerzõi: Kakuk Lajosné okl.. 5–6. építõmérnök (7.–4. Mûszaki szerkesztõ: Wetzl Gabriella A könyv formátuma: B5 Nyomás és kötés: .öldmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. tanár.. Neszmélyi László. Dr. építészmérnök (4. Papp Péter. Dr. üzemgazdász.8. vezetõ fõtanácsos (1–2. Molnár Miklós.–4.

.................................................2.......... A vállalkozók magatartása a kockázattal szemben ..........2................... 25 1............2......................................... A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ........... Befektetési kockázatok és biztosítási szabályok ..... 41 5 .....5......1.......... Az állam szerepe a gazdaságban ...................................5..... Az adó tárgya ..........................2..... 37 2........ A vállalkozások jellemzõi .............1...... 17 1... 11 1... A kockázat fogalma ..... A helyi önkormányzatok szerepe a gazdaságban ................1...... 25 1.................2............2............................................2.............4...................................................3....5........1... A MÛSZAKI ELLENÕRI TEVÉKENYSÉG DÍJAZÁSA ... Az adóalany .......................... ADÓZÁSI SZABÁLYOK.4. 28 1..........................1............ 16 1......1..1... A szisztematikus és nemszisztematikus kockázati tényezõk jellemzése ........1.......................... 22 1.... 19 1... funkciói és alapelvei ...........................2.. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásai............... 20 1.....1..... A beruházások állami támogatási formái ... Általános ismeretek ........................ 38 2.......................................2..1.......3.......... 26 1.2....................................................2.......3................Tartalom 1.............. 34 1.............................. Széchenyi Terv .....4.............1............. 28 1.. Az Európai Unió támogatásai ............3.......2.....................3............................3.....................2......................... 38 2........1.... A befektetések kockázatai ......... A piacgazdaság általános jellemzõi ......................................... Az adó fogalma ..........1...............1. 40 2............................1................. 41 2.................... 11 1..........2.........................................1........... A kockázatvállalás mint tudatos tevékenység felvállalása ................2........3............................ 20 1.............................1........1.....4......... Az adóztatás szerepe.2........1................. 16 1....... 13 1...... Építés...3...................2......... 28 1.......... A kockázattal szembeni tudatos magatartás ......2................ 14 1.......... 35 Kérdések .................................................. 38 2.2.............3. egyéb támogatások ...... Biztosítási szabályok ............ A vállalkozások eszközei és forrásai ....és szerelésbiztosítás ....................... Az adó alapja .. 34 1...........

....................... 47 2...... A helyi iparûzési adó .................. Az adóelõleg-fizetés fõ szabályai ........ 42 2.................... A munkaadói és a munkavállalói járulék ...............1...... 46 2................ 52 2................ 74 3. A helyi adók ......3.....................5......................... az adó alapja és mértéke ......... BERUHÁZÁSI ISMERETEK ..2........ A beruházások megvalósíthatósági tanulmányának célja.1..... 42 2........................... tartalmi követelményei ... az adó alapja és mértéke ............... garanciái ................ az adókötelezettség keletkezése...........2.................... A beruházások csoportosítása ........ A díj fizetésének feltételei..............3................ 68 2... 62 2..........................1........ 72 2..............1.................................1.....................................5............................................................................ 93 3.6....5...2.........4.....3................ Az adó mértéke ...............3.......... A beruházási folyamat szereplõi és együttmûködése .............................2...........2..........................7............................. 100 3.........2..............5............................................ A hálótervezés lényege ..4....3............. Különadózó jövedelmek .. 74 3............................. 65 2... 91 3.............................1.... A beruházási folyamatok hálóterv-típusai ......... A személyi jövedelemadó rendszere ...2.............. A társasági adó és az osztalékadó ................................................................... 89 3................ 102 3...........2..3..1.........2..................2.....................................................3.... 87 3....10......... A beruházások fogalma és csoportosítása ...........10.............. 67 2......2............... az adókötelezettség keletkezése.................. A beruházás megvalósításának részletes elõkészítési feladatai ...... 96 3................ A beruházások idõtervezésének célja.... A hálótervi ütemterv hierarchiája ................ A társadalombiztosítás .......... 96 3.................1... 75 3...........3................. A díjazás módjai ............ A beruházások finanszírozása ............................ Hálótervezési módszerek .......... 85 3.................. A mûszaki ellenõri tevékenység díjazása .......... A beruházások vállalatba adása ....... Az egészségügyi hozzájárulás ..... A beruházások gazdasági vizsgálata .................................................2....... 63 2............................. formái ...... 54 2............ Statikus gazdaságossági módszerek ......2..........................1..... 105 3... Az adók csoportosítása ....2..................5..........3.....2..... 41 2....... 43 2.... Kommunális jellegû adók alanyai................ A díjazás mértéke .5..........................................10..............8.... 107 6 ........ 70 2....9.......... az adómentesség.......... Az általános forgalmi adó .......................... 60 2...................................6........ 61 2.... 72 Kérdések .............................3....................2.......... 98 3............................5..... A vagyoni típusú adók alanyai................10.......1......... A kulturális járulék ..... A beruházási alapokmány fogalma.....1..................1.................................. 70 2........ 73 3. 106 3..5....................... 65 2...... az adókötelezettség......4..3.......................................................... Dinamikus gazdaságossági számítások ....... Az összevont adóalap alapján adózó jövedelmek .. 97 3........

. 138 4....... 146 7 ................................................ Ár.....7................7.......................6... 131 4.... A beruházások elszámolása – számlázás ...... 130 4............................... Az építési napló ............................... szerzõdéses ár.....3..................3.....1..... 121 4.........7....2........... tisztességes verseny ..................1..........4..........1................................ 125 4............5....... A költségvetés készítésének menete ................................5...... a költségvetési összesítõk elkészítése ..... 117 4......................... A KÖLTSÉGEK TERVEZÉSÉNEK ÉS ELSZÁMOLÁSÁNAK MÓDJA ....................................9. 128 4.5................................ Különköltségek ..... 108 3. Önköltségszámítás – fedezetvizsgálat . Határköltség-számítás .3.............. Ajánlati ár............................................... A különköltségek meghatározása..................................edezet az építõiparban .......3....... Az árra vonatkozó törvényi szabályozás .......7.. Az ár értelmezése .................... ártörvény..... 110 3. A költségvetés fogalmai..........................7.............................3........................ a költségvetés összeállításának módjai ..... A felmérési napló ..... Mennyiségi számítások.............. A tisztességes árverseny ............................6....... Csoportosítás költségnemek szerint ......................5......és többletmunkák fogalma ......... A pót..........3.............................. Közvetlen költségek ..............4......3.................... 131 4. 117 4..1................. A mûszaki átadás-átvételi eljárás ...... 132 4................ A költségek elemzése..................... 118 4....1.. 132 4..........edezetszámítás .........4.........................6.. A tételek. Építõipari normagyûjtemények ........... Helyszíni........ 116 4........7... 110 3..7..............5.......... a költségfüggvények ......1....................................................... A költségvetések készítéséhez használatos szoftverek .......... 114 Kérdések ...3....... 110 3..... 134 4.................................................................................................................... Költséggazdálkodás ...................................1....3...................5....... 137 4.7......................2....8...........3......................................4......7........... A költségek vizsgálata a termelési volumenhez való viszony szerint .1.....6...........1.............edezet ......................................6.......... 145 4....2................. összegzése munkanemenként ...4.... kifizetett ár ....... ..........................1.. Az ár összetevõ tényezõi ............................................ 119 4........................................................................... 132 4......................................... 119 4...... tételváltozatok anyagköltségének és díjának kiszámítása.............. 146 4.................... árváltozásainak meghatározása131 4..... Költségvetési normatívák. 139 4. 141 4..........5.................................. A tételek......2.................... 145 4.............. ......... Költségvetések készítéséhez használatos szoftverek ......2..................... 117 4...... ...................................... 127 4.........4..2...... 130 4.................................2...............1........ tételváltozatok kiírási szövegének elkészítése ........................................... Az anyagok beszerzési árainak................................................... organizációs bejárás lefolytatása . 120 4.

....... Vázlatos ütemterv ....... Az építésben alkalmazott ütemtervek fajtái .............. A folyamatok elemzése .............. 162 6.. Költségbázisú elszámolási módok ........... 157 Kérdések ...... 177 8 ..2..............................1....3...........................................3.......................................................................... A számviteli bizonylat fogalma és követelményei .........8.......1.................... A menedzsment típusú szerzõdés ...............3............... 172 7.............................................. Részletes ütemterv ................................ 159 6............................................1....... 160 6..................................2............. 165 6................ A folyamatok képzése .............. A vállalkozások beszámolói ...................1...... A számviteli politika elõírásai .........2...2... 164 6................................... Ciklogram ...................1........... Numerikus (táblázatos) ütemterv............2........................... 170 7............1............1...... Árbázisú elszámolási módok .3................ 167 7.........1.................................. 150 5............. 168 7.................... A kulcsrakész típusú szerzõdés..1....... A tradicionális típusú szerzõdés ...1............4............................................ Sávos ütemterv – (Gantt-) diagram ...................1...........1...................................................2........3............................................ 169 7..............1.............. 175 7...... VÁLLALKOZÁSI SZERZÕDÉSEK ÉS PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK ...................... A beruházások utólagos értékelésének összeállítása ...... 161 6...2.....................2................................. Az idõtervek ábrázolási módjai ............................. 170 7...................................... 176 7................8.........................1...................................... 177 7..............1.........................................1. Szerzõdéstípusok ..........3................................................3...................1............. 148 Kérdések ................................................. A folyamatok összekapcsolása ................ 152 5......................2. 154 5......... 150 5.......... 168 7............. Generálütemterv ..... Hálós ütemtervek ....... 151 5....... 164 6....... 147 4........................3.............2.....2..................................1......... 172 7......................2.................................. Az önköltségszámítás (utókalkuláció) szabályai .. Az analitikus nyilvántartások rendszere .......................... 151 5...........3...... A számviteli törvény fõbb alapelvei .................... 160 6.. A számviteli törvény alapelveinek való megfelelés .................................................4...........................1.1.2........................................................................ 169 7..4....................... Az idõtervezés lépései ... 174 7.................... SZÁMVITELI ALAPISMERETEK .....1.... IDÕ.. Célbázisú elszámolási módok .........1.............................................. 166 Kérdések .................................. 176 7.................................... 153 5.............2............................ÉS KÖLTSÉGTERVEZÉS ....... Pénzügyi elszámolási módok ... 160 6.3...........5.......... Könyvvezetés ....1......... 149 5.....................................6...................................................

......... 181 7...............3........................................................ Az építési munkák készültségének követése ..................... 182 IRODALOM ........................................4.1..5............. 178 7..................... 183 KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK . Az értékelés idõpontjában felmérhetõ.................4................ 179 7...............................................1............ A mûszaki ellenõr idõtervezéssel kapcsolatos teendõi a szerzõdéskötés idõszakában ........2......................3.................... A munkafolyamatok elõrehaladását jellemzõ mutatók .......... 179 7.....................................7..... A tervezett teljesítések szempontjából heterogén folyamatok esetében .......... A mûszaki ellenõr teendõi az elõkészítõ fázisban ....... a részszámlázás problémái 181 Kérdések ......6....4................... 178 7..5..2.................... Az építési idõtervvel kapcsolatos mûszaki ellenõri feladatok......................2.......4.. 180 7................ 181 7..1...................2............................... A termelés követéséhez szükséges információk .................4. A mûszaki ellenõri idõtervezéssel kapcsolatos teendõi a kivitelezés idõszakában ....2........4................ 180 7............... 178 7............................. számítható munkahelyi információk ........... Az építés költségei és idõbeni alakulásuk............. A tervezett teljesítések szempontjából homogén folyamatok esetében ....... 178 7.........5.............. 184 9 ........5.......

10 .

eladók). A gazdaság – minden jelzõ nélkül – állapot és folyamat. mérsékelhetõk. a befektetés tekintetében. különösen a fejlesztések. Kapcsolatok vannak a dolgok között. a tevékenységek között. gazdasági tevékenységeket. hogy modern piacgazdaság nem létezhet állami beavatkozás nélkül. a fogyasztás. Rátekintése kell. beruházások támogatása területén. Beszélünk a Széchenyi Terv támogatási elveirõl. és képes megteremteni a gazdaság hatékony mûködési feltételeit. Piacgazdaság: az árutermelésben és a szolgáltatásban a termelés és a szükségletek kapcsolata a piaci kereslet és kínálat viszonyaként jelenik meg (vevõk. A piacgazdaság általános jellemzõi Gazdaság: egyrészt az anyagi és emberi erõforrásokat.1. A piac az eladók és a vevõk közötti kapcsolatok. szereplõit. akkor nemzetgazdaság a neve. A befektetések során számolni kell a kockázatokkal. amelyek megismerésével és tudatos kezelésével azok elkerülhetõk. e szereplõk motivációit a termelés. mivel egyrészt meghatározza. nemzeti határain belüli egységnek értelmezzük. s az ezekre ható tényezõk 11 . illetve mindezek szerteágazó. hogy legyen az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán a hazai beruházásokhoz kapcsolódó Európai Uniós segítségnyújtás rendszerére is. Áttekintjük az 1990-ben alakult helyi önkormányzatok szerepét és feladatait a helyi közösségek életében. A mûszaki ellenõrnek tehát ismernie kell a piacgazdaság jellemzõit. Az állam a társadalom egészét érintõ – másra át nem ruházható – közfeladatokat lát el. a támogatott fejlesztési célokról és célcsoportokról. Tudatosulhat. a támogatások nagyságrendjérõl. A fejezetben megismerjük a piacgazdaság mûködésének mechanizmusát. másrészt a tevékenység ellátásához milyen gazdasági feltételeket biztosít.1. statikus és dinamikus egyszerre. Ha a gazdaságot egy ország földrajzi. bonyolult kölcsönhatásban levõ rendszerét jelenti. a dolgok és a tevékenységek között. azaz a fizikai és szellemi javakat. a dolgok és az emberek között. A vállalkozás és a vállalkozás fejlesztései együttesen befektetések. másrészt a szolgáltatásokat. A gazdálkodás általános szabályai A mûszaki ellenõri tevékenység iránti igény a kormány gazdaságpolitikájához tartozik. hogy a beruházások mely területén és milyen mértékben teremt piacot e tevékenység iránt. ezen belül az állam szerepét. 1.

sem jogi. amely saját nevében képes: ¨ eszközöket birtokolni. A háztartási szféra a gazdasági alanyok legnagyobb létszámú egységébõl álló csoportja. A háztartás olyan természetes személyek kis csoportja. De részben – ha nem is fõ jellemzõjükként – termelést és szolgáltatást végeznek. sem gazdasági. Idesorolhatók a nem profitérdekelt gazdasági szervezetek is. noha nem család). önálló gazdasági egységek. illetve KINEK termeljünk? E kérdések nyernek konkrét meghatározást a piaci mechanizmuson alapuló koordinációban. intézményi egység tekinthetõ. szervezeti formája. Gazdasági egységnek vagy gazdasági alanynak olyan szervezeti. A háztartások saját vállalkozásban végzett termelõi és szolgáltatói tevékenysége általában nem különül el élesen a fogyasztástól sem tulajdonosi. ¨ jövedelmüket vagy annak egy részét együtt használják fel. HOGYAN. ¨ gazdasági tevékenységet végezni. ¨ vagyonukat egészben vagy részben közösen birtokolják és kezelik. A háztartások döntõen fogyasztógazdaságok. amelyek képesek teljes körû könyvviteli elszámolásokat. A piacgazdaságban közgazdasági típus szerint 3 fõcsoport (szereplõ) van: ¨ a háztartások. biztosítótársaságok és egyéb pénzügyi szolgáltatást végzõ szervezetek. ¨ más gazdasági egységekkel. bankok. gazdasági alanyokkal ügyleteket (tranzakciókat) létesíteni. ¨ a vállalatok. az eladások és vételek összessége. az árutermelési viszonyok gazdasági. ¨ fogyasztásuk egy részét (fõleg a lakás és a hozzá tartozó felszerelések használatát. akik ¨ együtt élnek. 12 . ezen belül vagyonmérleget készíteni. Így a piac az árutermelés résztvevõinek – különérdekeinek – ütközõpontja. ¨ az állam. és ¨ több-kevesebb rendszerességgel jövedelmük egy részét megtakarítják és felhalmozzák különbözõ célból.összessége. ezek forrásaihoz kapcsolódóan kötelezettségeket vállalni. A vállalatok (helyesebben: vállalkozók) a maguk sokrétûségével a profitszerzés és tõkevagyon-gyarapítás céljából termelést folytató és szolgáltatást nyújtó. sokszor még elszámolási szempontból sem. valamint az élelmezést) közösen végzik. A háztartási szféra – alapvetõen fogyasztó jellegébõl eredõen – minden szektor számára a munkaerõ „termelõje” és eladója. A három szereplõt a piaci mechanizmusok kapcsolják össze. de végsõ soron vagyongyarapítás érdekében. Idetartoznak a profitérdekeltségû gazdasági társaságok. általában egy fedél alatt és családi közösségben (az egyszemélyes háztartás is háztartás. A gazdaságszervezésnek minden korban három kérdést kell megválaszolnia: a MIT. a tömeges és rendszeres árucsere területe.

kerete az állami gazdaságpolitika. A költségvetési politika a költségvetés mindkét oldalával kapcsolatban érvényesül. Egyrészt mint a magángazdasági szféra befolyásolója. mint a költségvetési politikával. ellenszolgáltatás nélküli jövedelmek a háztartási szféra felé (pl. évi XXXVIII. szociális és kulturális kiadásokkal stb. Az egyik a költségvetési politika. Ez viszont szûkíti a beruházási szféra számára nyújtható hitelek forrását. de az egyik szférában keletkezõ hatása átterjed a másik szférára is. kiterjesztõ ún. expanzív gazdaságpolitika. Ezek megvalósításához kétfajta eszköztár áll rendelkezésére. Az állam kettõs szerepében lép fel. a másik a pénzügypolitika. 1992. Az állam önmaga is a gazdálkodás alanya. amelyek elemei egymással meglehetõsen összefüggenek. a beruházási javak piacán keresletcsökkenést okoz. A kormányzati költségvetési kiadásoknak két fõ csoportja van. A makrokereslet a forgalomban lévõ 13 . A másik a transzfer kiadások. törvény alapján: a központi kormányzat. Ennek megvalósítási formája. a másik a visszafogó. hasonló hatásokat kiváltó szándékkal. hanem a közfeladatok maradéktalan és színvonalas ellátása a célja. a gazdaság egyik alanya. A bevételi oldalon elsõsorban az adópolitikával. Az egyik a kormányzati vásárlások. restriktív gazdaságpolitika. illetve ahelyett megvalósuló tevékenysége révén érinti. pl. vagy a megtakarításokból egészítheti ki azt.Az állam sok tekintetben különbözik a gazdasági alanyok többi csoportjától. csak másfajta mechanizmuson keresztül. a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Az állam másik feladata gazdaság befolyásolása a piacgazdaság hatékony mûködésének elõsegítésére. A pénzügypolitika segítségével ugyancsak a kereslet befolyásolását célozza meg az állam. az eszközök jellegének megfelelõen. amelyek sok mindennel összefüggenek. Az állam központi szervei az államháztartásról szóló.1. gazdálkodásában elsõsorban nem a haszon. infrastrukturális állami fejlesztésekkel. másrészt mint önálló gazdálkodó. 1. Az adó mérséklése vagy növelése a különbözõ szférákban más-más hatású. Az egyik a gazdasági életet serketõ. és az egész gazdasági mûködés feltételeinek biztosítója. a gazdasági élet menetét mérséklõ ún. hadfelszerelési cikkek vásárlásaival. a keresletet vagy a kínálatot igyekszik befolyásolni különbözõ módon. Az állami gazdaságpolitika a makrogazdaság helyzetétõl függõen irányát tekintve két fõ formát ölthet. A helyi önkormányzatok fejlesztéseinek címzett és céltámogatásaival. az elkülönített állami pénzalapok. lakástámogatási rendszer).1. részint amellett. Az állami gazdaságpolitika és szabályozóerõ a makrogazdasági folyamatokat részint a piacon keresztül. A háztartási szféra jövedelmének adóztatása pl. Az állam szerepe a gazdaságban A modern gazdaság nem mûködik állami szabályzómechanizmusok nélkül. a fogyasztási cikkekre költhetõ jövedelmet csökkenti. Mindkettõ segítségével az állam a piacot.

ellenõrzési rendszer keretében a mérlegbeszámolók hites könyvszakértõk általi auditálásának elõírása. a jegybank. 1. amihez a gazdaság egyéb szereplõi juthatnak. Tehát azok a lépések.1. ¨ stabilizálási funkció: amely a pénzügypolitika útján az infláció befolyásolására irányul. mint amennyi szükséges a megtermelt áruk realizálásához. Mérsékelt ütemû infláció önmagában még nem jelent különös veszélyt. évi LXV. Továbbá a gazdaságpolitika csak akkor remélhet sikert. illetõleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekû közügyeit. az intézményrendszerre valamint fenntartására és fejlesztésére irányul. ha a gazdaságpolitika hosszabb távra sikerrel kecsegtet. amelyek lehetõvé teszik a gazdaság különbözõ szintjein az érdekek ütköztetésének és a közös megegyezésnek a formáját. Vagyis a forgalomba kerülõ pénzmennyiség növekedése a pénzpiacon is fokozza a pénzkínálatot. ¨ újraelosztási funkció: amely az adók. Idetartoznak továbbá a közpénzek kezelésének szabályai is. jegybank tesz. Ha azonban az infláció tartóssá és erõsödõ folyamattá válik.2. Nem teljesen veszélytelen módszer! Ha a forgalomba kerülõ pénz mennyisége ugyanis gyorsabban növekszik. ill. a megnövekedett pénzmennyiség a gazdaság szereplõinek mindegyikét érinti. a Magyar Államkincstárról szóló törvényben a vagyonnyilvántartás jelentõsége. ill. esetleg teljesen megakadályozza. többi között a korrupció elkerülésére: pl. ha a vállalkozók hasonlóan ítélik meg a várható kilátásokat a gazdaságban. és keresletet támaszt.pénz mennyiségének változtatásán keresztül szabályozható. akkor a pénzügypolitika lehetõségeinek kihasználását fékezi. ¨ allokációs funkció: a gazdaság hatékonyabb mûködésének elõsegítésére. hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül. a kedvezmények. törvény megalkotásával az Országgyûlés elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát. felhasználva azt a gazdaság élénkítésére a kínálat növelésén keresztül. az Állami Számvevõszék létrehozása. A helyi önkormányzatok szerepe a gazdaságban A helyi önkormányzatokról szóló 1990. óhatatlanul inflációhoz vezet. Ezek fogalmazódnak meg az államnak a pénzügyi folyamatokat szervezõ és irányító funkcióiban: ¨ önfenntartó funkció: amely a közfeladatok meghatározására. fórumait. csak mint lehetõségek állnak fenn. A helyi önkormányzás lehetõvé teszi. Ha a jegybank a forgalomban lévõ pénz mennyiségét növeli. amelyek kihasználása nagymértékben a gazdálkodóegységeken múlik. a központi és helyi közfeladatok megosztására irányul. a közbeszerzési eljárás. Megteremtette egyúttal az önkormány14 . amit az állam. a támogatások útján érvényesül. mint az állam. ¨ érdekegyeztetõ magatartás: mindazon szabályok létrehozását jelenti.

A szabályozás célja annak megakadályozása. A települési és a megyei önkormányzatok között nincs hierarchikus viszony. Az egyéb vagyonnal az önkormányzat szabadon vállalkozhat. A helyi önkormányzatok egyik típusát alkotják a települési önkormányzatok. Az önkormányzati vagyon két fõ csoportja: a törzsvagyon és az egyéb vagyon. döntéseik nem lehetnek jogszabállyal ellentétesek. Az önkormányzat a törvényben meghatározott feladatainak ellátását ¨ saját bevételeibõl (adók. valamint ¨ az Országgyûlés által társadalmilag kiemelt fejlesztési célokra céltámogatásban. a személyi jövedelemadó. alapítványt hozhat létre. A helyi önkormányzatok az államháztartás egyik legnagyobb beruházói. ¨ átengedett központi adókból. ¨ a központi költségvetés normatív hozzájárulásából (a települések lakosságszámával. illetékek. A helyi önkormányzáson tevékenységet értünk. címzett támogatásban és egyéb támogatásokban részesíti. A törvény az általános rendelkezések között három. valamint az államháztartáson belülrõl mûködési célra átvett bevételei nem használhatók fel. az autonómiát adja. Ez egyben a helyi szabadságot. a városok. A törzsvagyonba a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tartoznak. hogy a helyi önkormányzat önállóan szabályozhatja. feladataik azonban több okból különbözõk. a fõváros és kerületei. és a tanácsi kezelésben volt vagyon önkormányzati tulajdonba adásával. Az önkormányzati önállóság kifejezésre jut a szervezet alakításában és mûködésében. az állami támogatás. illetve egyedileg igazgathatja a helyi érdekû közügyeket. hogy az önkormányzatok tulajdonuk törzsvagyoni részét ne éljék fel. nincs alá-fölérendeltségi függõségi viszony. valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát. eltérõk. és kötvényt bocsáthat ki. Ennek a tevékenységnek a fõ tartalma a helyi érdekû közügyek önálló és demokratikus intézése. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát. 15 . bírságok. A helyi önkormányzatok alapjogai egyenlõek.zatok gazdasági alapjait az önkormányzati tulajdon létrehozásával. ¨ más gazdálkodószervezettõl átvett bevételekbõl. A helyi önkormányzatok másik típusa a megyei önkormányzat. Az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletõ jogokat a helyi képviselõtestület gyakorolja. idetartoznak a községek. egyéb bevételek). kiemelkedõen fontos önkormányzati jogot emel ki: az önállósághoz való jogot. és közérdekû kötelezettségvállalást tehet. A törvényeket be kell tartaniuk. Az önkormányzati célok megvalósítását szolgálja az önkormányzatok vagyona. Hitelt vehet fel. A helyi önállósághoz való jog jelenti azt. A helyi önkormányzat a törvény keretei között önállóan alakíthatja szervezetét és mûködési rendjét. ennek fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon és a normatív állami hozzájárulás. a helyi önkormányzatok a jogállam részei. intézményei ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján). Az önállósághoz való jog ugyanakkor nem jelenti az államtól való függetlenséget.

A Széchenyi Terv programjainak állami társfinanszírozására a központi költségvetésben 2001.1. az újabb ágazatok. 2002. és az egyéb fejlesztési célelõirányzatok. Ez a programokra szánt közpénzek korábbinál hatékonyabb felhasználását teszi lehetõvé. A Széchenyi Terv állami társfinanszírozás. ¨ a társadalmi felemelkedésnek. a gazdaság húzóágazatait és a foglalkoztatás alakulását. ¨ a hazai és külföldi gazdasági erõforrások mozgósításának. kiszélesítése. 1. ¨ a terv harmadik forrása az Európai Uniós elõcsatlakozási alapok ilyen célra pályázható forrásai. ¨ a gazdasági kitörési pontoknak. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszere. ezáltal a kitörési pontok megfogalmazásával a támogatások prioritásainak meghatározása. valamint ¨ az új gazdasági korszak kihívásaira adott válaszoknak a nemzeti programja. E programok: a Széchenyi Terv.t. A beruházások állami támogatási formái Az állam a piac minden résztvevõjének beruházását sokoldalúan támogatja. évben 330. a programfinanszírozás nemzetközi követelményeivel számol. a szolgáltatóágazatok térnyerését. korszerû közigazgatási intézményrendszerrel és támogatási eszközökkel. valamint a külföldi tõkeáramlást. ¨ az európai felzárkózásnak.3. A középtávú gazdaságfejlesztési program figyelembe veszi.3. vissza nem térítendõ támogatással.1. ¨ a növekedési bázis kiszélesítésének.t áll 16 . E tények ismerete alapján a gazdaságfejlesztési programok célja a megindult gazdasági növekedés bázisának mélyítése. Széchenyi Terv A Széchenyi Terv középtávú gazdaságfejlesztési terv: ¨ a dinamikus és fenntartható gazdasági növekedés biztosításának. újabb vállalkozói rétegek és újabb térségek bekapcsolása a gazdasági növekedésbe. hogy a Magyarországon az egy fõre jutó bruttó hazai termék (GDP) éves növekedési üteme 1992-tõl napjainkig 2. kedvezményes kölcsönnel.3%-ra növekedett.8 milliárd . Minden más forrás csupán ehhez kapcsolódó társfinanszírozás.1. ¨ a gazdasági esélyteremtésnek. a magyar gazdaság tulajdonosi szerkezetének átalakulását.9 milliárd . ¨ a terv negyedik forrásként a végrehajtásban az üzleti szektor modelljeihez kapcsolódó. mivel a szûken értelmezett fiskális eszközökön túlmutató erõforrásokra támaszkodik: ¨ a terv alapvetõ forrása az üzleti szektor szerepvállalása. évben 295. ¨ a terv másik forrását a költségvetés meghatározott célelõirányzatai adják.5%-ról 5. jóval meghaladva az Európai Unió termelékenységnövekedésének éves ütemét.1.

3.és szolgáltatásfejlesztésére. b) A mûszaki ellenõrök foglakoztatását biztosító beruházási piaci területén a beruházások (fejlesztések) lehetõségei lényegesen szélesebb körûek a támogatás által.1. c) turizmusfejlesztési program. Ez a támogatási for17 . kastélyok és várak turisztikai hasznosítására. vállalkozási lehetõséget nyújt.rendelkezésre. amely már tíz éve mûködik. d) kutatási. g) regionális gazdasági program. A Széchenyi Terv állami társfinanszírozása – támogatása – 2001–2002. a távhõellátás korszerûsítésére. az innovációorientált ipari parkok beruházás. a logisztikai centrumok kialakítására és fejlesztésére.2. pl. mivel: a helyi önkormányzatok és a lakosság energiafelhasználásának és energiaköltségeinek mérséklésére. a paneles lakóépületek (lakások) energiatakarékos felújítására és a tömbrehabilitációkra irányulnak. de maximum 26 millió . 1. vagy a tõkeszegény kis. évekre a következõ programokat tartalmazza: a) vállalkozáserõsítõ program. az önkormányzati bérlakásállomány növelésére. f) autópálya-építési program és kapcsolódó infrastrukturális alprogramok.és gazdaságfejlesztési program. b) lakásprogram. az eszközbeszerzés. amelyhez a fejlesztés 30%-áig. azaz munkalehetõséget. míg másik oldalról – a beruházások kapcsán – munkájuk iránt keresletet teremt. e) információs társadalom. a Balaton és egyéb kiemelt régiók turizmusát segítõ fejlesztésére). A mûszaki ellenõrök szempontjából az elõbbiek alapján a Széchenyi Terv 77 pályázati lehetõségbõl – nem teljeskörûen – a következõket ismertetjük: a) Vállalkozásokat segítõ. termálfürdõk és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére.t-ig járul hozzá a program. az egységes arculatot célzó fejlesztés. A terv állami társfinanszírozása 2003-tól 2006-ig terjedõ idõszakban a bruttó nemzeti termék éves növekményének meghatározott aránya.és középvállalkozások energiatakarékossági fejlesztéseinek támogatása keretében az energetikai korszerûsítéshez a beruházás 30%-áig lehet támogatást kapni. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásai. fejlesztési és innovációs program. vissza nem térítendõ támogatásban. egyéb támogatások A helyi önkormányzatok fejlesztési tevékenységének legfõbb mozgatórugója a címzett és céltámogatási rendszer. a turisztikai fejlesztésekre (pl. amelynek konkrét összegérõl az idõszakra vonatkozó központi költségvetés fog rendelkezni. a kereskedelmi és szolgáltató kis.és középvállalkozások fejlesztését szolgáló program keretében vissza nem térítendõ támogatásban részesülhetnek az informatikai fejlesztés. A mûszaki ellenõröket a programok egyrészt vállalkozóként érintik.

Az életveszélyessé vált általános iskolai tantermek pótlása az 1993. a támogatás maximális mértékét a címzett és céltámogatásra vonatkozó törvény határozza meg. A támogatható célok köre az elmúlt idõszakban annak megfelelõen változott. évben befejezõdött. kulturális ellátás térségi funkciókat ellátó feladataihoz adható. ahogy a rendszer induláskor meghatározott társadalompolitikai célok megvalósultak. és a céltámogatási körben nem támogatható vízgazdálkodási. ¨ az egészségügyi ágazatban a mûködõ kórházak és szakrendelõk gép-mûszer beszerzése kezdettõl támogatott. Elsõ ütemben az önkormányzatok által készített megvalósíthatósági tanulmány alapján a kormány állást foglal a támogatásra javasolt beruházások kö18 . évtõl következik e támogatási rendszer keretében. évtõl folyamatosan tart. 200 millió forintot meghaladó összköltségû. amely után a vízvezeték-hálózat fejlesztése került a támogatási rendszerbe. A céltámogatás az önkormányzatoknak alanyi jogon jár. amennyiben igényeik a rendszer mûködésére vonatkozó törvényi feltételeknek megfelelnek. A címzett és céltámogatásra felosztható keretszámok évente a költségvetési törvényben határozandók meg. A címzett támogatás csak a kiemelt fontosságú. oktatási. vagy prioritásuk változott: ¨ a vízgazdálkodási ágazatban változást az egészséges ivóvíz-ellátási program megvalósulása jelentett. évi támogatása a környezetvédelem fokozódó gondjainak megoldására 1996-tól ismét a támogatott feladatok közé került. a támogatási igények benyújtásának. A támogatásra vonatkozó döntés elõkészítése két ütemben történik. az önkormányzatok közötti különbségek mérséklését. a támogatható célokat és a támogatás mértékét is törvény határozza meg. Az egyes ágazatokon belül támogatható feladatokat az ágazati minisztériumok évente határozzák meg. A céltámogatás rendszerében a támogatható feladatok körét. egészségügyi. Ezáltal elõsegíti a területi egyenlõtlenségek kompenzálását. amennyiben a törvény (és a részletes szabályokat tartalmazó kormányrendelet) feltételeinek megfelelõ igénybejelentést nyújtanak be. A támogatási forma társadalmi szempontból kiemelkedõ fontosságú. A támogatandó feladatok körét. nagy költségigényû infrastrukturális beruházások megvalósítását jelenti. ¨ a szilárdhulladék-lerakó építésének 1991–1992. osztályosok helybeni oktatásához szükséges tanteremépítés az 1995. ¨ az oktatási ágazatban az alsófokú oktatásban következtek be változások. A szennyvízelvezetés és -tisztítás napjainkig támogatott feladat. A támogatási körbe tartozó feladatokat a törvény csak ágazati szinten fogalmazza meg. ¨ a pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárítási munkálataiból adódó feladatok támogatása a 2002. míg az 1–4.ma minden önkormányzat részére elérhetõ. elbírálásának és finanszírozásának általános szabályait.

t volt. A brüsszeli döntéshozók az elõzetes nemzeti terv által javasolt több felhasználási cél közül az infrastruktúra bõvítésére. Szlovákia és Szlovénia) számára jóváhagyták az ún.t a 2001. Románia.rérõl. elõcsatlakozási segélyprogramokat.és középvállalkozások fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket támogatják. években 3 régió (az észak-magyarországi. társadalmi-gazdasági. Az Európai Unió támogatásai Az Európai Unió támogatásai közül a korábbi években a PHARE-támogatás vált ismertté hazánkban. Csehország. A támogatási forma jelenleg is fennmarad. 23–30 millió euro összegû PHAREtámogatásban részesül.9 milliárd .3. Lettország. amelyek a magyar lakosság minél szélesebb körét érintik. infrastrukturális szempontból elmaradott és foglalkoztatási gondokkal küzdõ térségek településeinek infrastrukturális kiépítettségében meglévõ területi különbségek mérséklésére igényelhetõ támogatás (2001-ben 10. A címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz a támogatás összege a 2000. amely a felhalmozási támogatás kizárólag az önkormányzatok tulajdonában lévõ (vagy tulajdonába kerülõ) tárgyi eszközök felhalmozási kiadásaira nyújtható (6. a humán erõforrások fejlesztésére. A folyamatban lévõ beruházásoknak az éves ütem szerinti támogatását biztosítják. a mûszaki tervek. Litvánia. ¨ a cél jellegû decentralizált támogatás. Jellemzõje. hogy éves támogatási rendszerként mûködik. azaz a PHARE-támogatást 1 éven belül kell felhasználni. a címzett támogatásoknál nem kötelezõ az önkormányzatoknak saját forrást biztosítaniuk. valamint a kis. 2001-ben pedig 58.3.t).5 milliárd .1. a délalföldi és az észak-alföldi régió) évente kb. a területfejlesztés kedvezményezett. Lengyelország. E segélyprogramok 2000-ben indultak. hogy elsõsorban a nagyobb volumenû fejlesztések számíthatnak kedvezõ döntésre. Észtország. a 2000–2002. 1.6 milliárd . azon belül is azok az elképzelések. A céltámogatással megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 40–50%. A fejlesztési támogatások másik nagy körét a megyei területfejlesztési tanácsok döntési jogkörébe tartozó támogatások jelentik: ¨ a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás. Ez jelzi. évben 52. A támogatás elõfeltétele. A második ütemben ezek ismeretében az Országgyûlés dönt a címzett támogatással megvalósuló beruházásokról. majd a támogatásra javasolt beruházásokra elkészíthetõk a beruházási okmányok. évben). fejlesztések. hogy a beruházás összköltsége minimálisan elérje az 5 millió euro nagyságrendet. 19 . Magyarország.és kelet-európai országok (Bulgária. év tavaszán Berlinben megtartott csúcsértekezletén a csatlakozásra váró közép.9 milliárd . A címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz a támogatás éves ütemezését is jóváhagyják.t. Az Európai Unió kormányfõinek 1999.

E program keretében valósul meg többek között Gyõr szennyvízprogramja. ha érdekelt a vagyona növelésében. a vidéki értékek védelmét.2. amelyben a mûszaki ellenõr tulajdonosként is tevékenykedhet. beruházóvá válhat. ami a fizetõképes kereslet – a fogyasztói igény – kielégítésén keresztül valósul meg. az élelmiszeripari feldolgozók vehetik igénybe. agrárturizmus).1. Az Európai Unió által a vidék fejlesztésére meghatározott prioritások közül Magyarország a falvak megújítását és fejlesztését. szolgáltatásaikkal fontos szerepet töltenek be a fizetõképes kereslet kielégítésében. A PHARE-támogatással és az ISPA-támogatással ellentétben. összességében az ország vagyoni helyzetének a javításában. egyrészt a mezõgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházási. Az ISPA egyes – 5 millió euro feletti költségigényû – a környezetvédelmi és közlekedési projektek megvalósítását szolgálja. 1. ennek érdekében lehetõsége van önálló döntésekre. önmaga is befektetõvé. Befektetési kockázatok és biztosítási szabályok A beruházásokkal kapcsolatos mûszaki feladatok ellátásának igénye létrehozza saját vállalkozási piacát. amelyekhez Magyarország évente 80–100 millió euro támogatásban részesül. Az egyén csak akkor kezd vállalkozásba.és vagyonszerzés. A befektetés alapvetõ célja a nyereség. tevékenységükkel a munkaalkalom megteremtésében. bizonyos szociális és egyéb tevékenységek fejlesztéséhez kapcsolódó támogatásokat jelenti. a munkának és a pénzeszközöknek a befektetése. A SAPARD-ként közismertté vált program – amelynek keretében Magyarország évente 38 millió euro támogatásban részesül – a mezõgazdaság és a vidék fejlesztését tûzte ki célul. Minden vállalkozás befektetés: a tõkének. ahol a támogatások alanya általában a közszféra. másrészt a mezõgazdasági termelésen túlmutató. A vállalkozó tõkebefektetést csak akkor eszközöl. mint Magyarországon. A vállalkozások jellemzõi A vállalkozások termékeikkel. és a politika e vállalkozási tevékenységre ösztönzõ gazdasági környezetet teremt. Debrecen és térsége szilárdhulladék-lerakó programja. struktúrafejlesztési támogatásokat. és a Magyar Államvasutak egyes vonalainak korszerûsítése. például a mezõgazdasági termelõk. Ezért a mûszaki ellenõrnek ismernie kell a befektetések kockázatait és a kockázatkezelés módjait.Az elõcsatlakozási segélyprogramok közül Magyarországon az ISPA és a SAPARD program a 2000. éven indult be. 1.2. Megemlítendõ. az alternatív jövedelemszerzés érdekében a tevékenységek diverzifikálását (pl. a SAPARD-támogatásokat elsõsorban a termelõszféra. ha a befektetett tõke haszna hosszabb távon 20 . valamint a vidéki infrastruktúra fejlesztését és javítását választotta. hogy az Európai Unióban a vidékfejlesztésen mást értenek.

E körbe tartoznak: ¨ a vevõk. ¨ a piaci megmérettetés. akik a különbözõ engedélyezési eljárások során kapcsolódnak a vállalkozáshoz. hogy a vállalkozás nincs egyoldalú függésben sem az államtól. A hosszú távú nyereséges mûködés lehetõvé teszi a vállalkozás számára a nyereséges tevékenység folytatásán túli egyéb szempontok mérlegelését. tartós és kölcsönös kapcsolatban állnak. akiken keresztül a társadalom több szervezõdéseivel áll fenn kapcsolat. majd összeegyeztetését a további hosszú távú nyereséges mûködés érdekében. sem más szervezetektõl vagy külsõ személyektõl. ¨ a versenytársak. és milyen technológiával kívánja kielégíteni. egyébként nem vállalná a tevékenységgel járó „veszõdséget” és kockázatot. mint a banki kamat. hogy tevékenységével az igényeket elégítse ki. illetve szolgáltatással. A piaci megmérettetés azt jelenti. akik igényeinek kielégítésére törekszik a vállalkozás. A kockázat annak a veszélye. A vállalat küldetése tehát a vállalat alapvetõ céljainak konkrét értelmezését jelenti. mivel a saját tõkébõl mindig elõbb kell ráfordításokat eszközölni. akikkel a függõségi viszony kölcsönös. illetve mûködõképességének legfontosabb feltételei ezért: ¨ az önállóság. hogy azt új és/vagy magasabb szinten láthassa el. ¨ a hosszú távon nyereséges mûködés. hogy a ráfordítás megtérült-e vagy sem. tevékenységüket a vállalkozáson kívül végzik. A vállalkozásnál teljes önállóság valósulhat meg a körülmények mérlegelésében és az erre alapozott döntésekben. ¨ a szállítók. Az önállóság azt feltételezi.magasabb. Ebbõl következõen a cél elérése szükségesség teszi annak meghatározását. A vállalat mûködésének. és csak késõbb derül ki. akikkel osztozni kell a fizetõképes keresleten. 21 . hogy a döntéshozó által meghatározott cselekvés nem vezet az elérni kívánt eredményhez. de akik tevékenysége alapvetõen visszahathat a vállalkozás eredményes mûködésére. akik a vállalkozással lényeges. hogy a vállalkozás milyen fogyasztói csoport igényét milyen termékkel. ¨ a kockázat vállalása. a vállalkozás környezetébe tartozó személyek. ¨ az állami intézmények alkalmazottai. A társadalom érintettjei két csoportba oszthatók: a külsõ és belsõ érintettekre. szolgáltatásának díja a piacon határozódik meg. Külsõ érintettek a vállalkozásban közvetlenül részt nem vevõ. A kockázatot azonban a vállalkozónak vállalnia kell. Konkretizálja a kielégítendõ fogyasztói igényt és az igénykielégítés módját. illetve akik ösztönzik a paci megmérettetést. Ezért a vállalkozónak a fogyasztói igények kielégítése érdekében innovációs tevékenységet kell folytatnia. A vállalkozás mûködésének pozícióját meghatározzák azok az érintett személyek. hogy a vállalkozás termékeinek ára. A piaci megmérettetés a vállalkozóból kikényszeríti.

környezetvédelem.2.2. Ugyanakkor a menedzserek és a tulajdonosok szempontjából profitcsökkentõ költség a kifizetett bér. során kapcsolódnak a vállalkozáshoz. Az érdekek egyeztetését szolgálja a munkavállalók szervezett kollektivizálódása. 1. fogyasztói érdekvédelem stb. Érdeke a vagyon védelme. kevés a rálátásuk. akik pl. Ehhez kapcsolódva vetõdik fel a képviseleti probléma. ¨ a menedzserek (vállalatvezetõk) a tulajdonosokat képviselik. hogy a menedzserek jól képviselik-e a tulajdonosok érdekeit. A kérdésfelvetés alapja az eltérõ információhalmaz (információs aszimmetria). jövõjét. akiket a vállalkozás mûködése érint. ha a munkaerõn kívül megfelelõ anyagi eszközei is vannak. s amelyek a számviteli törvény elõírásai szerint a vállalkozás vagyonmérlegében szerepelnek. A vállalkozások eszközei és forrásai A vállalkozás. A munkavállalói érdek az egyre magasabb színvonalú egzisztenciális feltétel megteremtése. aminek alapja. de sajátos céljaik vannak. A menedzseri célok a vállalat mûködéséhez. ¨ a munkavállalók (alkalmazottak) a szervezeti célokhoz kevésbé kötõdnek. A vállalkozás érintettjeinek nemcsak a saját céljaikról. aki a vállalkozás mûködése során minden más célt a tõkemegtérülés céljának rendel alá. hogy a szervezeti célok megvalósítása saját céljaik megvalósulásához is hozzájárul. amelyekkel a vállalkozás sajátjaként rendelkezik. hogy a belsõ érintettek egyetértsenek a szervezet céljai tekintetében. A vállalkozói vagyon azon eszközök. Belsõ érintettek a vállalkozásban részt vevõ azon személyek csoportjai. mozgósítható tartalékairól. ugyanis a tulajdonosnak általában nincsenek pontos információi a vállalat teljesítõképességérõl. 22 . s szervezeti csatlakozásuk oka. minthogy döntéseikkel alapvetõen befolyásolják a vállalat életét. E csoportok érdekjellemzõi a következõk: ¨ a tulajdonos a vállalkozás tõkebefektetõje. hanem a szervezeti célokról is van (tudatos vagy tudatalatti) elképzelésük. azaz a gazdálkodószervezet gazdasági tevékenységét csak akkor tudja ellátni. Amennyiben érdeküket nem érik el. mûködõképességéhez is kötõdnek a vállalkozás nyereségén és a személyes jövedelem növelésén túl. illetve források összessége. és személyes céljaik eltérõek. Az egyéni és a szervezeti célok tényleges és teljes körû összeegyeztethetõsége jelenti a leghatékonyabb szervezeti mûködést. amelynek lényeges. mûködését.¨ a helyi közigazgatás és társadalmi csoportosulások képviselõi. a vállalattól kiléphetnek. növelése. ugyanakkor a menedzsereknek megvannak ezekrõl az információi.

Immateriális javak. E) Céltartalékok . megkezdésével. a márkanév. használatuk alapján kell befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. III. a befektetett pénzügyi eszközök tartoznak. a bérleti jog. Immateriális javak: a nem anyagi eszközök. a tárgyi eszközök. használati jog.) Kötelezettségek I. Az eszközöket rendeltetésük. Befektetett pénzügyi eszközök. II. IV. VII. 23 . de még be nem fizetett tõke. Tõketartalék. ¨ az alapítás-átszervezés aktivált értéke. Mérleg szerinti eredmény. Követelések. a kísérleti fejlesztés eredményének hasznosításakor az árbevételben megtérülõ. licencek. a koncessziós jog. ¨ a szellemi termékek. III. G) Passzív idõbeli elhatárolások . Rövid lejáratú kötelezettségek. Készletek. az iparjogvédelemben részesülõ javak közül a szabadalom és az ipari minta. átalakításával. VI.orgóeszközök I. vagyis: ¨ a vagyoni értékû jogok (kivéve az ingatlanhoz tartozó vagyoni értékû jogokat).orrások (passzívák) D) Saját tõke I. ilyenek pl. átszervezésével (a különbözõ minõségbiztosítási. Jegyzett. Jegyzett tõke. Befektetett eszközök: azok. a szerzõi jogvédelemben részesülõ szoftvertermékek stb. a vállalkozó mûködését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket.orrások összesen B) . V. használatára bocsátott. idetartoznak a jövõben hasznosítható. ¨ a kísérleti fejlesztés aktivált értéke. jelentõs bõvítésével. Értékpapírok. Eredménytartalék.A mérleg tartalma és szerkezete: Eszközök (aktívák) A) Befektetett eszközök I. Értékelési tartalék. Pénzeszközök. A befektetett eszközök közé az immateriális javak. II. a találmány. III. Hátrasorolt kötelezettségek. II. III. a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült kiadások. Hosszú lejáratú kötelezettségek. amelyek a tevékenységet. Lekötött tartalék. C) Aktív idõbeli elhatárolások Eszközök összesen A mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére. legalább 1 éven túl szolgálják. II. IV. ¨ az üzleti vagy cégérték.. . pl. idetartoznak a vállalkozás indításával. Tárgyi eszközök. a mûködést tartósan. -irányítási rendszerek bevezetésével) kapcsolatos költségek.

felszerelések. gépek. tagok által ilyen címen ténylegesen rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és nem pénzbeli hozzájárulásként ténylegesen át24 . az egyéb berendezések. de még nem folyt be az ellenérték. amelyet a tulajdonos a vállalkozó rendelkezésére bocsátott. ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követõ idõszakra számolhatók el. elszámolt olyan összegeket. a telek. továbbá a bankbetéteket értjük. a mûszaki berendezések. a telkesítés. a tartós hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok. az elektronikus pénzeszközöket és a csekket. A készletek: az áruk. ellenõrzési lehetõséget biztosító befektetések: a részvények. göngyölegek. valamint az olyan járó árbevételt. Tárgyi eszközök az ingatlanok. amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek. vagy egyéb részesedési jogviszonyban álló vállalkozás esetében. az épület. a másik fél által elfogadott. Idetartoznak a váltókövetelések is. az egyéb építmény. Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerûen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt. mûszerek. A saját tõke: jegyzett tõkébõl. értékelési tartalékból és mérleg szerinti eredménybõl áll. amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetve – szolgálják a vállalkozó tevékenységét. kamat. tartósan befolyásolási. amelyeket a vállalkozó már teljesített. eredménytartalékból. de a lezárt idõszakra számolandók el. anyagok. Idetartoznak továbbá a tartósan adott kölcsönkapcsolat vállalkozásban. vállalkozási. a szolgalmi jog.és csatornahasználatra vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás. jármûvek. szolgáltatási és egyéb szerzõdésekbõl jogszerûen eredendõ fizetési igények. a villamos. Az aktív idõbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérlegben az üzleti év fordulónapja elõtt felmerült. követelések. földhasználat. szerszámok. az épületrész. Az ingatlanok körébe sorolandó: a földterület. a céltartalék. illetve amelyet az adózott eredménybõl a vállalkozónál hagyott. vagyoni betétek. illetve ezek tulajdoni hányada. irányítási. A jegyzett tõke: a tulajdonosok. Saját tõkeként csak olyan tõkerész szerepelhet. A vállalkozás forrásai: a saját tõke. üzembe helyezett anyagi eszközök. az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok. védõruha stb. a haszonélvezet és használat. pl. A követelések azok a különféle szállítási. üzletrészek. lekötött tartalékból. amelyek költségként.A tárgyi eszközök közé tartoznak azok a rendeltetésszerûen használatba vett. az üzemkörön kívüli ingatlan. a víz. A befektetett pénzügyi eszközök csoportjába tartoznak: a tartós részesedést jelentõ. tõketartalékból. tenyészállatok. Az ingatlanok körébe sorolandó továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogok. A pénzeszközök alatt a készpénzt. a kötelezettségek. és a passzív idõbeli elhatárolások.és egyéb bevételeket. a beruházások. A forgóeszközök csoportjába a vállalkozó tevékenységét nem tartósan – 1 évet nem meghaladóan – szolgáló készletek. a felújítások. a bérleti jog. a gázelosztó vezetékre. pénzeszközök tartoznak.

adott eszközök együttesen. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezése. A passzív idõbeli elhatárolás a mérleg fordulónapja elõtt befolyt. a jegyzett tõke tõketartalékkal szembeni leszállítását jelenti. elszámolt olyan bevétel. hogy a magasabb jövedelmezõségû befektetésnek nagyobb a kockázata. pl. amelyek a szállító.2. helyét. alacsony kockázatot és likviditást is nyújt. A részvénytársaságnál. A bizonytalanság azt jelenti. amely a mérleg fordulónapja utáni idõszak árbevételét. módját) vagy be nem következését nem ismerjük pontosan. pénz formában teljesítendõ elismert fizetések. a szolgáltató.2. A kockázat fogalma A befektetési folyamat lényegi sajátossága a bizonytalanságok jelenléte a tevékenységi folyamatban. illetve tõkeemeléskor tõketartalékként véglegesen átadott összeget. a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tõketartalékot) tartalmazza.1. 1. A hosszú lejáratú kötelezettség – a hitelezõvel megkötött szerzõdés szerint – az 1 évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsönök és hitel. vállalkozási. A tõketartalékot csökkenti a jegyzett tõke – nem lekötött tõketartalékból történõ – emelése. szerzõdésekbõl származó. korlátolt felelõsségû társaságnál a cégbíróságon – a létesítõ okiratban meghatározott összegben – bejegyezett tõke. amely egy idõben magas jövedelmet. Az eredménytartalék többek között az elõzõ üzleti év eredményét (nyereségét. A bizonytalanság esetenként azonos az információhiánnyal. pénznyújtáshoz kapcsolódnak. hitel. a vállalkozó által elismert szolgáltatáshoz. jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre. 1. A céltartalékot az adózás elõtti eredmény terhére kell képezni. a likviditása viszont alacsonyabb a kívánatosnál. Azok a szállítási. Az a tapasztalat. a vállalkozó. A kötelezettségeket három csoport alkotja: a hátra sorolt. a hosszú lejáratú és a rövid lejáratú kötelezettségek. hogy adott esemény bekövetkezését (idejét. A rövid lejáratú kötelezettség az 1 évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön. bevételét képezi. Ily módon a kockázat nem létezik bizonytalanság nélkül. A tõketartalék többi között: az alapítók által alapításkor. s a különféle eredetû bizonytalanságok sokszor valamilyen kockázat formájában jelennek meg. harmadik személyekkel szembeni fizetési kötelezettségekre. A befektetések kockázatai A vállalkozás részére az olyan befektetés. 25 . környezetvédelmi kötelezettségekre.3. a hitelezõ által már teljesített. a múltbeli és a folyamatban lévõ ügyletekbõl. többnyire csak álom.3. szolgáltatási és egyéb szerzõdésekbõl eredõ.

¨ jogi. ¨ a kontrolling. A gazdasági – forrásokat érintõ – döntés kritériumaiban megkülönböztethetünk projekten kívüli és belüli kockázatokat: az elsõ esetben ez pl. a második esetben pl. ¨ árfolyamváltozás. az 1999. Mindegyik tartalmazhat piaci. ¨ a kormányváltás (amely politika gazdasági koncepcióját átértékelheti. az olajárrobbanás begyûrûzõ hatása). A beruházási kockázati források csoportosításakor két szempontot érdemes vizsgálni: ¨ mire fejtik ki hatásukat. vásárlóerõ-. ¨ adózási rendszer változása. módosíthatja). ¨ a szerzõdésstratégia és a pénzügyi elszámolási módok helyes megválasztása. árak. A szisztematikus és nemszisztematikus kockázati tényezõk jellemzése Minden vállalkozást érinthet a kockázati tényezõk két nagy csoportja. a környezõ országban folyó háború.3.2. lehet a jogi szabályozás stabilizálása.A kockázat többnyire a bizonytalanság számszerûsíthetõ negatív vagy pozitív következményeit jelenti.és belvíz). politikai és természeti környezetbõl eredhetnek. évi ár. a megvalósuló létesítmény valamely paraméterét érintõ kockázat ¨ a gazdasági döntéseket – forrásokat – milyen kockázatok terhelik. amelyek gazdasági. kereskedelmi szabályok változása. 1.és monitoringrendszer hatékony mûködtetése. ab) politikai és természeti külsõ kockázatok: ¨ a háború (pl. de azok valószínûsége leírható. ¨ természeti katasztrófák (ilyen volt pl. aa) gazdasági külsõ kockázatok: ¨ az infláció alakulása (pl. e tekintetben az elsõdleges projektcélokat érintõ kockázatok lehetnek a tervezett határidõk. a) A szisztematikus kockázati tényezõk a vállalattól független külsõ tényezõk. 26 . miközben maga a bekövetkezés is bizonytalan. ezek a szisztematikus és nemszisztematikus kockázati tényezõk. ¨ környezetvédelmi elõírások változása. a tevékenységek idõtartama és költsége. a költségek betarthatósága. mint a délszláv háború volt). évi és 2000. ebbõl következõen jellemzõen makroszintûek. b) Nemszisztematikus – a vállalkozástól függõ belsõ – kockázati tényezõk: ba) menedzsmentkockázat: ¨ a beruházási célok pontos megfogalmazása.2. ¨ a beruházónál rendelkezésre álló munkaerõ minõsége stb. kamatkockázatot.

amelyek a termék minõségével. vállalatok és termékek egyaránt átmennek egy olyan fejlõdési folyamaton. hogy iparágak. Kevés vállalat és csak néhány újdonságra kíváncsi vevõ vásárolja. pl. ¨ Biztosítási kockázat (kötöttek e biztosítást vagy sem). rész-számlázás lehetõsége. A makrokörnyezettel is lehet gond. és minél kisebb a kínálat. korszerûbb termékek jelennek meg a piacon. Termék esetén a fejlõdést két tényezõ viszi elõre: a kereslet növekedése és a tudás felhalmozása. ha a piacon árverseny van. ¨ . Minden kockázattípus közös jellemzõje. egyre tipikusabbá válnak a nem piackonform magatartási formák pl. Az érettségi szakaszban a piac telítõdik. ¨ Áruval és a szolgáltatásokkal kapcsolatos kockázatok. A növekedési szakaszban elterjed a termék. amely a piacra bevezetéstõl a hanyatlásig tart. fizetési készsége. alkatrész különlegességétõl.ontos szerep jut e tekintetben a termékminõsítésnek. 27 . a kezességek megléte. egyediségétõl (erõs pozícióban tárgyalnak). tehát több termék-elõállító van. annál kisebb a vevõ alkuereje a gyártóval szemben. Az általuk kínált nyersanyag. megvesztegetéssel. Minél különlegesebb az áru. jobb. ¨ Szállítási kockázat: a szállítók részérõl a határidõk betartása. félkész termék. vagy ha vannak termékhelyettesítõ termékek. a szállítók lehetõségeitõl az elõre történõ integrációval (lehetõségeik vannak nyomást gyakorolni a gyártóra). a termék elveszíti piacát. korrupcióval. Az árak „megfizetése” vagy „meg nem fizetése” között azonban csak akkor van választási lehetõségük.izetési és finanszírozási kockázat: a vevõ/beruházó fizetõképessége. az értékesítési csatornákhoz való hozzáféréssel. A vállalkozásokat érintõ kockázatok továbbá csoportosíthatók a piaci kapcsolatok alapján: ¨ A vevõkkel és szállítókkal kapcsolatos kockázatokra. a versenytársak kizárása elvtelen megállapodásokkal. szavatosságával kapcsolhatók össze.bb) az ágazat életgörbéjébõl eredõ kockázati tényezõk. érettség. a vásárlások inkább pótló jellegûek. 4 szakasza van: bevezetés. Majd új. „csináld magad” megoldással. . Végül a vevõ is képes bizonyos mértékig „visszafelé integrációra”. ismertté és keresetté válik. a szállítók számától. azaz az életpálya hanyatló szakaszába kerül. a szerzõdésben elõleg. növekedés. Az életgörbemodell abból indul ki. hogy a kockázat hatása miatt elmarad vagy részleges az ellenérték kifizetése. A vevõk: leginkább az árakra érzékenyek. A bevezetési szakaszban a termék még kevéssé ismert. hanyatlás. A szállítók: a kockázat függ a szállítóknak a gyártóhoz képesti nagyságától.

A stratégiai tervezési rendszerben a különbözõ veze28 . A közremûködõk részérõl ez úgy jelentkezik. minden közremûködõtõl a kezesig. minden közremûködõtõl a biztosítóhoz. technológiai pozíció (képes-e. A stratégiai tervezés A stratégai tervezés a vállalatirányítási rendszer része.4.1. vállalkozhat-e élenjáró pozícióra. a bankgarancia. éves szintre az üzleti terv elkészítése. ha igen. az ajánlati garancia. a megvalósítási helyszínre és a körülményekre vonatkozó részletesebb információk beszerzésével törekednek a kockázatok csökkentésére.4.1. vagy a termékdifferenciáltság változó. illetve mindazok. A kezeshez történõ kockázatáthárítás a pénzügyi biztosítékok körébe tartoznak. Vannak: a) Kockázatot kedvelõk. profit érdekében. b) Kockázatot elutasítók: ¨ A kockázat elkerülése mint a kockázatkezelés sajátos eszköze.2.2. viszonylag gyakori megoldás. új vevõkör meghódítása. és mely területen nem) az elérendõ gazdasági pozíció. A beruházó eláll az adott változat megvalósításának szándékától. kockázatmentesen tudja beszerezni az anyagokat. c) Kockázattal szemben semlegesek: elsõsorban a monopóliumok. az elõleg-visszafizetési garancia. a teljesítési garancia. Minél koncentráltabb a piac. amelyek kevés számban uralják a piacot.és költségtartalékok bevezetésével. a koncentráció nagy).2. Az új. alternatív megoldások révén. ¨ Kockázatok csökkentése: idõ.2. annál több esélye van a kevés számú szereplõnek arra. Motiváció lehet az elérendõ piaci pozíció: új piacok megszerzése. mely területeken.4. Bizonyos kockázatok elkerülhetõk a projektstratégia megfelelõ alakításával is: pl. 1. A kockázattal szembeni tudatos magatartás A kockázattal szembeni magatartás tudatos és megalapozottabb módja hosszabb távra a stratégiai tervezés. hogy az árakat tetszés szerint alakítsa és a kisebb versenytársakat kizárja a piacról (a piacra lépésnek nagyok a korlátai. ilyen pl. hogy például a közremûködõ nem ad ajánlatot a számára túl nagy kockázatot magában foglaló ajánlati felhívásra. A kockázatvállalás mint tudatos tevékenység felvállalása 1. induló vállalkozások jellemzõen ebbe a csoportba tartoznak. ill. célja a cél-eszköz-módszer összehangolt meghatározása. ¨ A kockázatok áthárításával: a beruházótól a külsõ közremûködõkig. A vállalkozók magatartása a kockázattal szemben A kockázatokkal szembeni vállalkozói magatartások nagyon eltérõk lehetnek.

29 . Ez egyben segít a stratégiai irányok meghatározásában is. az üzletági vezetés és az üzletágon belüli funkcionális szervek szintjén. Az üzletágon belüli funkcionális vezetés szintjén feladata. ill. ¨ a célok kitûzése. ¨ a stratégiai terv megvalósításának figyelemmel kísérése. ¨ a lehetséges cselekvési alternatívák körének szûkítése. munkaerõ-gazdálkodás. A stratégiai tervezés folyamatrendszere A stratégiai tervezés folyamán sokrétû feladatot kell megoldani a környezet vizsgálata a lehetõségek és a fenyegetések felismerése céljából. ¨ milyen üzleti területekre célszerû a jövõbeli fejlesztéseket koncentrálni. hogy a hatáskörükbe tartozó stratégiai változók értékének helyes beállításával segítsék elõ a vállalkozások sikerét. kutatás-és fejlesztés. termelésirányítás. marketing. ¨ több lábon állást irányozzon elõ.tési szinteken születnek döntések: a vállalati vezetés. A mátrixban elfoglalt pozíció alapján végzett elemzések segítik a vállalkozás stratégiájának kidolgozását. hogyan keresse meg egy vállalkozás a pozícióját a gazdasági versenyhelyzetben. Üzletágak szinten olyan kérdéseket válaszoljon meg. A piaci vonzerõ-versenyképesség mátrix árnyaltabb megközelítést tesz lehetõvé: a stratégiai pozícióértékeléshez számba vett tényezõk száma tetszés szerint növelhetõ. amelyek legjobban illeszkednek a meglévõkhöz és megfelelõ profitot eredményeznek. relatív piaci részesedésük alakulása függvényében elemezzük. hogy a termékeinket piaci keresletük. Közülük a gyakorlatban leginkább elterjedt és jól hasznosítható két eljárást ismertetünk: A BCG-mátrix (Boston Consulting Group) az elért piaci részesedés és az értékesítés növekedési üteme szerint elemzi a vállalkozások pozícióját. ¨ az üzletágak közötti erõforrás-elosztást szabályozza. ¨ hogyan javítható az üzletág versenypozíciója. súlyozással finomítható. Segítségével csoportosítható és becsülhetõ a profittermelõ képességünk. Alkalmas az erõforrás áramlás követésére. ¨ a vállalkozás kockázatát elfogadható mértékûvé mérsékelje. személyzeti munka stb. A szokásos vállalati funkciók lehetnek: pénzügyek. ¨ a legjobb variáns megtalálása. Vállalati szinten a stratégia kidolgozásának célja: ¨ összhangot teremtsen a profitszerzés lehetõségei között. A BCG-mátrix lényege. anyaggazdálkodás. ¨ hogyan fejleszthetõk ki olyan tevékenységek. ezek: ¨ a vállalat erõs és gyenge pontjainak felderítése. mint pl. A vállalat erõs és gyenge pontjainak felderítése A stratégiai gondolkodás kiindulópontja választ keresni arra a kérdésre. Ezt segítik elõ a portfoliómegközelítés módszerei. a termék életútjának bemutatására.

Nagy hibája viszont. Itt az adott termék értékesítési volumenét viszonyítjuk az adott piacon jelenlévõ legnagyobb versenytárs értékesítéséhez. a vállalat piaci helyzete. amennyit csak lehet. A vízszintes tengely a relatív piaci részesedés mértékét ábrázolja. A döglött kutya termékek azok. 30 . A környezeti lehetõségek jellemezhetõk a piac nagysága. A kérdõjeltermékek azok. A BCG-mátrix kiváló eszköz általános helyzetkép nyerésére. és a vállalat erõs piaci helyzetben van. hogy a piaci sikert csak két tényezõ vizsgálatára szûkíti le. A javasolt stratégia: kiválasztani azokat a kérdõjeltermékeket. amelyiken a vizsgált üzleti egység. A sztártermékek azok. a kereslet ciklikussága. A javasolt stratégia: a beruházás. hogy szemlélete statikus. amelyek iránt a kereslet nõ. amelyekkel a vállalat uralja a piacot. amelyekkel a vállalatnak van esélye erõs piaci pozíció kiharcolására. azokba beruházni. amit a magas piaci részesedés mutat. kivenni belõle annyi pénzt. A változások irányáról nem ad képet. akkor értéke 1-nél nagyobb. Dinamikusan fejlõdõ piacok esetében az elõzõ évek trendje ad támpontot. A két fõ vizsgálati szempont a környezeti lehetõségek és a versenyhelyzet. és a vállalat pozíciója is gyenge. A javasolt stratégia: a piacról való kivonulás. akkor ez a mutató 1-nél kisebb. A fejõstehenek azok a termékek. A javasolt stratégia: kihasználni az elõnyös helyzetet. A mátrix továbbfejlesztett változatában a BCG két vizsgálati tényezõjét továbbiakkal egészíti ki. a többi termék gyártását elhagyni. továbbá az. Ha a versenytárs jobb pozícióban van. ha a vállalat a vezetõ tényezõ a piacon. Más esetben a makrogazdasági környezet mozgása a meghatározó a piac növekedésére nézve. részesedése viszont gyenge. alapján. az elérhetõ nyereségszint. a munkaerõhelyzet stb. de a keresletük növekedési üteme alacsony. amelyek iránt a kereslet folyamatosan nõ. amelyek iránt a kereslet kicsi. Esetleg kisebb beruházásokkal meghosszabbítani a piaci dominancia állapotot. termék jelen van. Ezek a termékek az életgörbe lehajló ágán vannak. a technológiaigényesség.A függõleges tengelyen annak a piacnak a növekedési üteme jelenik meg. a piaci növekedés üteme.

A stratégia a hosszabb távú jövõkép és célok. ¨ a különbözõ hatékonysági mutatók elérendõ szintjére. azaz hová akarunk eljutni (az általános jövõképhez kapcsolódó mérföldkövek. mint a már piacon lévõ vállalatok. A célok kitûzése A vállalkozó felméri a lehetõségeket: stratégiai célok kitûzése. befektetõket meggyõzze. A stratégai ennél több. azok szegmenseiben játszani a versenytársakhoz képest). mely területeken. Az üzleti terv szükségességét nehéz lenne tagadni.A versenyhelyzet értékelhetõ a relatív piaci részesedés. ¨ új piacok megszerzésére. a különbözõ hatékonysági mutatók elérendõ szintjével kapcsolatos célokat. a relatív jövedelmezõség. ¨ kapacitáskihasználás javítására. mint ami a piacon van. ¨ jobb minõségû. esetleg a költségek nagysága. ¨ az elérendõ gazdasági/profit pozícióval. ami még nincs a piacon). hogy miben tudnak többet kínálni a vevõknek. ¨ az adózás utáni nyereség maximálására. Manapság hazánkban az üzleti terv fontosságát hangsúlyozzák. a munkaerõ színvonala stb. átalakítását jelentik. Néhány lehetõség: ¨ mást kínálnak (olyan terméket. szolgáltatást kínálnak. Képes-e. valamint az azokhoz vezetõ utak és módszerek megkeresése. szûkebb vevõkör igényeit kielégítõ terméket. a siker feltétele a jó stratégia. vállalhat-e élenjáró pozícióra. ¨ speciális. ¨ a bevezetendõ új termékek/szolgáltatások számára. a versenytényezõk kiépítése és megújítása a feladata. ¨ a technológiai pozícióval milyen szerepet kíván a vállalat betölteni a technológiai pozíció szempontjából. Például: az induló vállalkozások stratégiájában arra kell választ adni. ha igen. amelyeknek a keretében meg kell fogalmazni a pénzügyi helyzettel. amelyet a célok elérését adott idõtartam alatt tervezi a vállalat) ¨ az elérendõ piaci pozíciókat (milyen szerepet kíván a vállalat az adott piacokon. szolgáltatást. ill. 31 . hogy a vállalkozás ötletének valószínû sikerérõl a hitelezõket. így a technológia korszerûsége. ¨ olcsóbban kínálják a terméket másokéhoz képest. vagy a különféle piaci pozíciók. többet tudó. a növekedés. szebb változatú terméket kínálnak. alapján. A lehetséges cselekvési alternatívák körének szûkítése Azokat a feladatokat foglalja össze. amelyek a vállalkozások tevékenységének módosítását. a termék/szolgáltatás minõsége. és mely területeken nem. ¨ új vevõkör meghódítására. Az üzleti terv legfontosabb feladata az. A megmaradás. Vállalati szinten a célok vonatkozhatnak: ¨ a piaci részesedés nagyságára.

amelyikben a vállalkozás érdekelt. mit kíván elérni a vállalat. Ha egy üzleti terv készítésénél például az a cél. ¨ megcsontosodott. Egyes hitelintézetek elõre elkészített kérdésekkel és az üzleti terv vázlatának meghatározásával segítik a vállalkozók tervezési munkáját. hogy milyen mértékû befektetésre lenne szüksége. ¨ márkanevekre való törekvés. hogy tartalmazza: ¨ A terv megvalósításáról szóló összefoglalás röviden mutassa be a vállalkozást. Az üzleti tervnek fontos azt is leírnia. Az üzleti terv tartalmára és szerkezetére vonatkozóan nincs kötelezõ séma.A versenyelõnyöket innovációval. kivonulás egyes piacokról. hogy a vállalkozás megvalósítható és életképes. A befektetõk. diverzifikáció: gyártott termék új piacokra bevezetése. meglévõ lehetõségeik maximális kihasználása (ameddig lehet). Bizonyítsa be. termékdifferenciálással. centralizált. agresszív reklámtevékenység. mi a vállalkozás stratégiája. ¨ szerteágazó értékesítési lánc. nehezen mozduló vállalati struktúrák. hatékonyabb mûködéssel vagy speciális piaci szegmensekre koncentrálva építhetik fel. ¨ A célkitûzések leírása a lényegre koncentrálva ismertesse. ezt egyértelmûen és félreérthetetlenül közölni kell. hogy a cég törzstõkéje bõvítéséhez befektetõt nyerjen meg magának. a hiteleket hogyan használják fel. ami esetleg kivételes helyzetbe juttatja õket. hagyományos szemléletû vezetés. illetve kölcsön jellegét. a szakmai felkészülést az elképzeléseikrõl készülõ dokumentációban. alacsony költség. ¨ jó kapcsolat a politikusokkal. és az igényelt befektetés. A megállapodott vállalatok stratégiájának közös vonásai általában: ¨ gazdaságos gyártási méretekre törekvés. 32 . tömör formában kell elemezni azt az iparágat. Külön figyelmet kell fordítani azokra a szempontokra. tömegméretû. ¨ Az üzlet. Az üzleti terv Az üzleti terv a vállalkozó írásba foglalt üzleti elképzeléseit tartalmazza. amelyek az adott vállalkozást egyedülállóvá teszik a piacon. a hitelezõk. ¨ nagy volumen. legfeljebb ajánlások léteznek. és milyen mértékû megtérülésre számíthat a potenciális befektetõ. ¨ költségek csökkentése alacsony munkabér által. Minden üzleti terv szöveges leírása az alábbiakat kell. a tevékenységet. vagy új termék meglévõ és új piacokra bevezetése). A tevékenységi köreikkel kapcsolatos stratégiák esetén is többféle választási lehetõségük van: vezetõ pozícióra törekvés a szûkülõ piacon vagy annak megtartása. az állami támogatásra pályázatot kiírók számon kérik a vállalkozótól a szakértelmet.és iparági elemzés során alapos. és amelyek tudatos kihasználásával sikeresebben veheti fel a versenyt a konkurens cégekkel.

a berendezéseket. a szükséges finanszírozást. Szerkezeti terv. a vállalkozás természetét. Választ kell adni a trendekre és a kilátásokra. szolgáltatását forgalmazni és értékesíteni. és felkészült a kivédésükre is. a vállalkozás méretét és tevékenységi körét. telefonszáma. Az üzleti terv sikerében ez a rész meghatározóan fontos. Termelési terv. tulajdonformáját írja le. A vállalkozásnak szembe kell néznie az üzleti élet veszélyeivel. Ezen összefoglaló alapján a befektetõ eldönti. valamint a második és harmadik év végére tervezett mérleget. a versenyhelyzet és a versenytársak elemzésére. hogy a vállalkozó érzékeny a kockázatra. és a menedzser dolgozzon ki változatokat a kockázat kezelésére. nyilatkozat a beszámoló titkosságáról. Tájékoztatja a befektetõt a termékforgalmazás elõrejelzésérõl és az ellenõrzés módjáról. az irodát és az alkalmazottakat. hogy a vállalkozást megfelelõ összefüggésrendszerben szemléljük. a szállítók és alvállalkozók neveit. 4. mivel egyértelmûen tükrözi. 6. Marketingterv. Röviden. hogy miért számíthat sikerre ez az üzlet. érinti a hatásköröket és a felelõsségvállalás területeit is. hogy az üzletember képes arra. címe. a piac behatárolására. Tartalmazza a nyitómérleget. 33 . Pénzügyi terv. Példa egy hagyományos üzleti terv vázlatára: 1. hogy mit tartalmaz az üzleti terv: a vállalat neve. a pénzforgalomra vonatkozó becsléseket. Összefoglaló fejezet. a gépeket. Ez a rész a vállalkozás szervezeti felépítését. . Az iparág helyzetelemzése. Ezek a tervek és a stratégiák mutatják a lehetséges befektetõk számára. Kockázatbecslés. A marketingterv az üzleti elképzelés leírásának egyik legfontosabb része. a terv bizalmas kezelésére vonatkozó igény jelzése.¨ A mennyiségi elemzés számszerûsítve mutassa be a vállalkozás múltját. az elsõ év végére tervezett zárómérleget. hogyan fogja a termékét. ismerteti a telephelyet.ontos. A vállalkozó ebben a részben hasznosíthatja korábbi termelési tapasztalatait. hogyan alakítja az árat és milyen reklámeszközöket kíván használni. Az üzleti tervnek ez a része magát az új vállalkozást jellemzi és mutatja be. és 3 évre elõre határozza meg a tervezett mérleget és a pénzforgalom alakulását. és a menedzser igazolja felkészültségét és szakmai ismereteit. Ez a rész a teljes termelési folyamatot mutatja be. Röviden összefoglalja. hogy felismerjék a kockázatot. tömören és meggyõzõen összefoglalja az üzleti terv fõbb pontjait. és annak indoklását. a nyereség-veszteség számítást. Bevezetõoldal. 8. 3. A vállalkozás leírása. az iparági elõrejelzésekre. A befektetõnek ez teszi lehetõvé. hogy megismerje a terméket vagy szolgáltatást. a szükséges finanszírozás összege. 9. hogy valós számokban is kifejezze vállalkozásának elképzelését. 5. a vállalat bemutatása és üzleti jellege. 7. . A menedzser itt vázolja fel. 2. a piac teljesítõképességét.ontos. hogy érdemes-e végigolvasni a teljes üzleti tervet.

2. a kockázat áthárítása. 34 .5.5. Jelenti mindazon szerteágazó cselekedeteknek. amelyek arra irányulnak. maga is érdekeltté válik a kockázat bekövetkezésének megelõzésében. kalkulációknak és tudományos elméletek alkalmazásának összességét. és tervezhetõ költségeket igényel. ¨ kockázatgazdálkodás.és szerelésbiztosítással foglalkozunk. illetve ha az már elháríthatatlan. Átháríthatók azok a kockázatok. hogy az adott kockázat biztosítható-e. ugyanis a kockázatáthárítás „piacán” a kereslet és kínálat (kereslet a kockázatviselõ részérõl. sok esetben nem kigazdálkodható. a terv döntéseit alátámasztó adatok. vagy ha ez nem lehetséges kompenzációjukra. Biztosítási szabályok 1. jelentõsnek minõsített kockázataira – amelyeket a kockázatgazdálkodással nem tud elkerülni. amelyek a biztosítók termékeiben (feltételeiben) megvannak.üggelék. . A biztosító. amelyeket nem szükséges a szöveg közben leírni. akkor a károk csökkentésében. A finanszírozásra alapvetõen két lehetõség adódik: a kockázat megtartása. ¨ kockázatfinanszírozás.10. hogy a kockázatviselõk minél pontosabban mérjék fel a jövõ veszélyeit. szállítók ajánlatai. bérletek vagy szerzõdések. megfelelõ megoldásokat találjanak annak megelõzésére. Olyan háttéranyagokat tartalmaz. kínálat a biztosító részérõl) viszonya határozza meg. kutatási információk. A mûszaki ellenõr képzése kapcsán az építés. Ennek megfelelõen a biztosítók igen szigorú szabályok szerint alakítják ki biztosítási feltételeiket és kockázatvállalási rendszerüket. vagy más megoldást kell találni. elég csak hivatkozni ezekre a dokumentumokra: levelek. A mindennapi élet kockázatai – egy elõre nem látható esemény bekövetkezése – azonban elõre nem tervezhetõk. A kockázatkezelés többet jelent. csak többletköltségekkel helyreállítható károkat okozhatnak. mint különbözõ biztosítások megvásárlását. amint elvállalta a kockázatot. kezelésében lévõ ingó és ingatlan vagyon megóvása jelentõs. Általános ismeretek A vállalkozás tulajdonában. A kockázat áthárításának egyik lehetséges megoldása a biztosítás. piackutatási anyagok. hogy a kockázatviselõ a mûködés kockázatainak elemzésével meghatározott. magatartásformáknak.1.2. A kockázatkezelés folyamata három részre osztható: ¨ kockázatelemzés. vagy amelyeket egyedi kockázatelbírálás alapján biztosítható kockázatnak minõsítenek. illetve nem tud a számára elviselhetõ mérték alá csökkenteni – kidolgozza a finanszírozás rendszerét. 1. A folyamat lényege.

valamint a megvalósításhoz szükséges munkagépekre. villámcsapás. meghatározott károkra. gáz-. illetve a kivitelezõ által megkötésre kerülõ biztosításokkal biztosítható vagyontárgyakat. építményekben. 35 . ¨ a kivitelezõ: a fõvállalkozó (generálvállalkozó). lakókocsi.1. készülékekben. elõre nem látható ok miatt kialakult károkra. viharkár.5. robbanás. a vállalkozó. ¨ a betöréses lopás. A biztosítási kötvényfeltételek külön-külön tartalmazzák az építtetõ. berendezésekben. A beruházási folyamatban biztosítási szerzõdést köthetnek: ¨ az építtetõk: a beruházó. illetve berendezéseket vezérlõ. A kötvényfeltételek alapján a kockázatviselés helye: Magyarország területén lévõ építési. energia jellegû rendszerekben. ¨ az építéshez. felhõszakadás. összeroskadására. illetve más emberi hiányosság okozta károkra. véletlen. árvíz. a beruházás lebonyolítója. idõtartama. hõ-. víz-. elektromos. mint pl. Építés. Ennek keretében a biztosítás általában kiterjed: a) Az anyagi károk megtérítésére.és szerelésbiztosítás a beruházási folyamatban megvalósuló vagyontárgyak és tevékenységek kockázatainak fedezetére szolgál. az üzemeltetõ.2. valamint a mûködtetett gépekben. a kötvényfeltételekben tételesen felsorolt kizárások kivételével. felvonulási létesítmények (pl.: ¨ tûz. valamint a közvetlen munkavégzéshez szükséges anyagellátó helyek és depóniák. az alvállalkozó. A kockázatviselés köre. eszközökre és anyagokra terjed ki. így pl.2. ¨ technikai károk. csõvezetéki rendszerekben. E fogalomkörbe tartozik az épülõ objektum területe. váratlan események által okozott anyagi és felelõsség körében keletkezett. az épületekben. Nyomvonalas létesítményeknél a kockázatviselés helye a tényleges munkaterület és annak közvetlen környezete. a beruházási megbízó. a biztosítás díja Az építés-. szerelési helyszín.és szerelésbiztosítás Az építés.vagy leszerelése. ¨ az építési vagy szerelési tevékenységhez használt gépek és berendezések fel. ügyetlenségre vagy hanyagságra.vagy irányítóeszközökben váratlan. ¨ az építési-szerelési hibákra.és szerelésbiztosítás fedezete: a beruházás során létrehozott vagyontárgyakra. rablás vagy más jogtalan eltulajdonítás miatti károkra. Az építés. anyagszállító vagy egyéb. szerelésbiztosítás az általános feltételek szerint fedezetet nyújt: a véletlen. továbbá a kivitelezõk felvonulási területe a hozzá tartozó ideiglenes melléképítményekkel és deponálóhelyekkel. szereléshez használt állványok törésére. szerszámkamra). illetve mûködtetése során elõálló véletlen események káraira.

amelyek az építés. az anyagi és öntvény. pl.elelõsség körében okozott károk megtérítésére.és ékszertárgyak. amelyekért a biztosított építtetõi vagy kivitelezõi minõségben a jogszabályok szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik (pl. nukleáris akció. ¨ a technológiai vagy egyéb szerelési munkáknál az elõzetes mûszaki felülvizsgálatokat és az üzemi próbákat követõ próbaüzemi eljárás megkezdését követõen legfeljebb 30 napon belül a biztosított építési-szerelési teljesítésekben és a vagyontárgyakban a szabályozott anyagi kárként vagy a felelõsség körében okozott kárként keletkeznek. 36 . A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a káreseményekre. próbaüzem) összefüggésben a személyi sérüléssel. általában az építési-szerelési helyen a munkák megkezdésétõl. elveszés vagy egyéb ismeretlen hiány okozta. ¨ a saját munkavállalónak okozott dologi károk esetében. ha azt a biztosított szándékosan vagy gondatlan cselekedete. A biztosító a szerzõdésben jellemzõen megköveteli a biztosítottól a meghatározott értékû önrész vállalását. amelyek a biztosítási szerzõdéssel fedezett káresemények folytán következetek be (a gépjármû. szerelés vagy próbaüzem során a szennyezés elhárítására szolgáló vagy a technológiai rendeltetésû berendezések véletlen vagy váratlan meghibásodásából erednek. legfeljebb 30 napos próbaüzemi tevékenységet is.és szerelés. mint pl. amelyek összege nem éri el a szerzõdésben meghatározott mértéket (önrészt). készpénz kivételével). hibás tervezés. az építési telek mellett lévõ meglévõ épületekben az építési munkával összefüggésben keletkezett károk). A biztosító kockázatviselése határozott idõtartamú. arany.b) . ¨ a környezetszennyezéssel okozott károkra. a szerzõdésen kívül okozott tárgyrongálással okozott károkra. a vállalkozási szerzõdés megszegése és ebbõl eredõ veszteség.vagy mûhelyhibák. kivéve a felelõsség körében bekövetkezett károkat. de annak megkezdését követõen legfeljebb 30 napon belül. vagy radioaktív sugárzás.: ¨ a biztosított tevékenységi körével (építés. és tart az építési szerelési munka befejezéséig. értékpapír. beleértve az átadás-átvételhez szükséges. bármely okból bekövetkezõ véletlen vagy váratlan események miatt elõálló rongálódások. üzemi balesetnek minõsülõ személyi sérülés. A próbaüzemi károk az olyan. a munkahelyen elhelyezett ruházatban és egyéb használati tárgyakban. illetve a biztosított vagyontárgyak helyszínen történõ lerakodásával kezdõdik – amely 90 napnál nagyobb idõtartammal nem elõzheti meg a munkakezdést –. amelyek a létesítési munkák befejezését követõen ¨ az építési munkáknál az átadás-átvételi eljárás során. c) Próbaüzem során bekövetkezõ károkra. az állványról lehulló anyag miatt a gépjármûben bekövetkezett kár. A biztosító általában nem köteles a kár megtérítésére.

A biztosítási díj megállapításánál a díjszámítás alapja: ¨ beruházó esetében: a létesítési munkák tervezett.és egyéb rovaton beruházási teljesítésként elõirányzott. illetve nyilvántartási érték. Milyen kockázatkezelési módszereket ismer? 11.és szerelésbiztosításról? 37 . ¨ az építési-szerelési tevékenységhez szükséges munkagépek és egyéb vagyontárgyak esetén a könyv szerinti bruttó érték. Hogyan határozhatók meg a vállalat eszközei? 9. Mik a piacgazdaság jellemzõi? 2. Mit kell tudni a helyi önkormányzatokról? 4. beruházásokhoz milyen állami támogatási rendszerek vannak? 5. ¨ kivitelezõk esetében: az idegen teljesítéseket is tartalmazó árbevétel. Mi az állam szerepe a piacgazdaságban? 3. Hogyan jellemezné a vállalkozásokat? 8. a beruházási engedély okiratban az építési. gép. Mi a célja a Széchenyi Tervnek? 6. A fejlesztésekhez. Kérdések 1. A befektetésnek milyen kockázatai lehetnek? 10. a beruházás megvalósításával aktiválásra kerülõ ráfordítás. Az Európai Unió milyen támogatási programokat nyújt hazánknak? 7. Mit kell tudni az építés.

2. hogy a munkája után megállapított személyi jövedelmét (juttatását) milyen jellegû és mértékû adók terhelik. . a magánszemélyek munkabérére és a vállalkozás díjazására ható szabályokra tekintettel a mûszaki ellenõrnek áttekintéssel kell rendelkeznie.1. Az adóztatás szerepe. hogy a kifizetett személyi jövedelmek (juttatások) után milyen adók terhelik. A vállalkozónak azt is tudnia kell. Ezért az adórendszerbõl következõ befektetési motivációkra. A vállalkozó mûszaki ellenõrnek továbbá számba kell vennie.1. A különbözõ fajtájú és mértékû adók és adókedvezmények az 38 . Az adók fajtájával. Az adó ezáltal a gazdaságban létrejött jövedelmek újraelosztására szolgál. megbízási jogviszony) megválasztásánál. az alkalmazás módjának (pl. megbízási díjába. és mulasztás esetén viselnie kell annak jogi és anyagi következményeit. Az adó fogalma Az adó alapvetõen a közfeladatatok finanszírozásának eszköze. munkaviszony. Ismernie kell a fentieken kívül magát a vállalkozási tevékenységet terhelõ adókat és a mértékét.2. hogy az adott beruházás kapcsán a kivitelezõt terheli-e kulturális járulék. Hasonló módon kell gondolkodnia – vállalkozási érdekei szem elõtt tartásával – mások alkalmazásánál.1.ontos tudnia a kivitelezõi számlák kollaudálásánál. mértékével és az adókedvezményekkel befolyásolják az egyén életkörülményeit és befektetési lehetõségeit és a piac szereplõit egyaránt. amelyekkel kapcsolatos adóterheit szintén be kell kalkulálnia szolgáltatási díjába. hogy az adóhatósággal szembeni kötelezettségeit milyen határidõvel és módon kell teljesítenie. funkciói és alapelvei 2. a befektetések áraira. Adózási szabályok. és e bevételeket használják fel az államháztartás kiadásaira. Adófizetési kötelezettségének fedezetét be kell építenie vállalkozási. a mûszaki ellenõri tevékenység díjazása Az adózási rendszer a gazdaság minden területét és szereplõjét érinti. A vállalkozó mûszaki ellenõrnek tisztában kell lennie azzal. vagyis adózott jövedelemként milyen összeget fordíthat saját vagy családja megélhetésére. Az államok az adók útján biztosítják a költségvetési bevételeket.

hogy hányféle és milyen mértékû adót szednek be. A fejlett országok adórendszerében megkülönböztetik az ún. A helyes adórendszert közgazdasági megfontolások alakítják ki. népességpolitika. akire a törvényben a szolgáltatási kötelezettség tekintetében a megállapított tényállás vonatkozik. az adóteher az adófizetésre kötelezettek egyes csoportjainál milyen mértékben érvényesül stb. vissza nem térülõ. amelyeknek eleget kell tenni. amiért az adózó nem feltétlenül és közvetlenül várhat. egyoldalúan állapít meg. a tõkemozgással összefüggõ és más gazdaságpolitikai. Az Európai Unió államaiban cél.adómentességek útján a gazdaságban termelésszabályozást és fogyasztást befolyásoló. Az állam az adó tárgyát és mértékét. ¨ az arányosság elve: a magasabb jövedelmûek többet fizessenek (az adó mértékének az adózók teherviselõ képességéhez való alkalmazása. forgalmi adók. Ma már sehol sem tekintik adópolitikai célkitûzésnek. kontinentális adórendszernél inkább a hozadéki adók. szociális szempontok. A különféle elnevezésû és mértékû adók együttesen alkotják az állam adórendszerét. visszafizetési kötelezettség nélküli általános szolgáltatás. hogy minél nagyobb legyen az államháztartás bevétele. ideértve az adózók szociális körülményeinek a figyelembevételét. ¨ a fogyasztás elve: a fogyasztás igénybevételétõl függõen fizessenek adót. szociálpolitikai célokat is szolgálnak (pl. a vállalkozási gazdálkodás helyes irányítása a vállalkozás jövedelemszabályozása útján). hogy az egyes államok adórendszerüket összhangba hozzák. mert ez megkönnyíti a különbözõ országokban mûködõ gazdálkodószervek egymás közötti együttmûködését. kik vannak adófizetésre kötelezve. Angliában). amennyiben az adóalanyiság feltételei fennállnak. a létminimum biztosítása. amelyet az állam vagy más közjogi testület a közfeladatok ellátásához szükséges bevétel szerzése céljából. Az adóztatás alapelvei: ¨ az általánosság elve: az adózás minden természetes személyre és szervezetre kiterjed. 39 . Az adórendszerek a gazdaság fejlesztésével. ¨ az egyenlõség elve: mindenki egyenlõ adózást vállaljon. és általában külön eseti ellenszolgáltatás nélkül követelhet mindenkitõl. valamint más közvetett adók vannak elõtérben. Az adó pontosabb definíciója: az adó olyan egyszeri vagy folyamatos pénzügyi szolgáltatás. amelyben a jövedelemadónak van vezetõ szerepe (pl. ez jelentheti egyrészt az alacsony jövedelmek mentesítését az adóztatás alól. milyen adótárgyak. valamint szociális funkciót is betöltenek. másrészt a progresszivitás érvényesítését a magasabb jövedelmûeknél). követelhet ellenszolgáltatást. és az adó fizetésére kötelezetteket törvényben írja elõ. amelyet az állam jogszabály alapján hajt be. Az adó: az adózók részérõl kényszer jellegû. ezzel szemben az ún. A különbözõ államok adórendszere más és más képet mutat aszerint. angolszász típusú szabályozást. jövedelmek és keresetek esnek adózás alá.

a költségelszámolási szabályok és az ezek mögött meghúzódó preferenciák miatt. amikor a fedezet rendelkezésre áll. alfejezetben is). ezért gyakori módosítást igénylenek. A forgalmi.¨ a viszontszolgáltatás elve: az adó az állam által biztosított szolgáltatások ellenértéke. hanem nyírni kell. A nemzetközi gyakorlat ebbõl a szempontból vegyes. A legméltánytalanabb az az adó. Adam Smith fogalmazásában nagy hangsúly kapott. „tudatában voltak. ¨ legyen betartható. az adózás ne vezessen csökkenésre a foglalkoztatás kárára”. betartatható és olcsó. Csak olyan adószabály tekinthetõ elfogadhatónak. ha az adóbevételek jelentõs részét kevés számú adó biztosítja. ami befolyik. 2. vagyis az adóalany (l. személyi jövedelem és a vagyonadók átláthatóbbak. ¨ legyen egyértelmû és átlátható az adóalanyok számára. és azokat akkor szedjék be. a 2. mentességek esetén a pozitív hatás érvényesül.1. a helyi adózás költségeirõl mindez nem mondható el. ¨ reagáljon stabilizáló jelleggel a konjunktúrára. A központi adók „olcsó adók”. Bár a merkantilisták a bevételek növekedését tekintették célnak. illetve annak részeként az adópolitika dönt: ¨ lehetõleg ne torzítsa a termelési tényezõk hatékony felhasználását.3. Az adóbevétel az. hogy a birkát nem levágni. Mindig az érvényes gazdaságpolitika. A stabilizáció szempontjából a progresszív jövedelemadó és a társasági adó kedvezõ forma. hogy az adók a termelést ne fékezzék. amelyet sokan és jelentõsen kijátszanak. Az adórendszer a tevékenységnek a termelési tényezõk felhasználására gyakorolt negatív eltérítõhatása. és ezzel az adóterheket másokra hárítják. amely korrekt módon kivethetõ és eredményesen behajtható. a fix összegû adók a gazdasági hullámzást erõsítik. A piacgazdaságra épülõ társadalomban a közgazdászok és a kormányzat igyekeztek tisztázni azokat a lehetõségeket és elveket. ha a mindenképpen szükséges kedvezmények csak egy adónemben jelentkeznek. ¨ a kiszámíthatóság elve: garantálja az adóterhek hosszú távú változatlanságát. amelyekkel az állam egyre növekvõ bevételei a társadalomnak a legkisebb károkat okozva. a tulajdonosokhoz vagy gazdálkodási formához kötött kedvezmények. Az adózás költségeinek egyre nagyobb jelentõséget kell kapnia az adórendszer kialakításakor.2. Az adórendszer átláthatóbb. Javítja az átláthatóságot. 40 . Az adóalany Az adójogi viszonynak az adókivetésre jogosult állami szerv mellett másik szereplõje az adófizetésre kötelezett természetes vagy jogi személy. az uralkodó világnézettel összhangban megteremthetõk. A társasági és az iparûzési adó kevésbé átlátható.

Az adóalany (más szóval: adókötelezett) fogalma nem azonos az adófizetõ fogalmával. Az adófizetõ az, aki ténylegesen az adót fizeti, de nem feltétlenül az adókötelezett is egyben. A kettõ az esetek többségében – de nem minden esetben – egy és ugyanaz a személy. Az „adófizetõ” szó inkább a ténylegességre utal. Például jelenlegi adórendszerünkben a levonásos jövedelemadó vagy a társadalombiztosítási járuléknak a dolgozó illetményét terhelõ része. Az adóalany a dolgozó, az adófizetésre kötelezett a munkáltató vagy más kifizetõ. Adóalany lehet az adóközösség is. Az adóközösségben való adózás nálunk is ismert példája a társasház adóközössége. Az adóalanyok itt nem vitathatóan a tulajdonostársak. Egyetemleges adókötelezettségrõl beszélünk akkor, ha minden adóalany különkülön az egész szolgáltatásért felel, és egyik sem igényelheti, hogy az adóhatóság a követelést a másik kötelezettel szemben érvényesítse. Az egyetemleges adótársak egyikének teljesítése a többit is mentesíti. Egyetemlegesen kötelezett pl. a haszonbérbe adó, a bérlõ terhére kivetett adó tekintetében. 2.1.3. Az adó tárgya Az adó tárgya: az a tárgy vagy cselekmény, amely után az adózó adót tartozik fizetni, vagyis az adó tárgya az adóügyi kötelem egyik konstrukciós tényezõje. Az „adótárgy” és az „adó tárgya” fogalmat nem szabad egymással összetéveszteni. Az adó tárgya egyes esetekben lehet maga az adótárgy, de az adó tárgya ennél tágabb fogalom: az a gazdasági vagy jogi tényállás, jogállapot vagy cselekmény, amelyhez a jogszabály adóügyi következményt, adófizetési kötelezettséget kapcsolt. Az adó tárgya tehát nem fizikai értelemben vett tárgy. Úgy is fogalmazható, hogy az adó tárgya az az ok, amely miatt valaki adót fizet. Másként a követelés jogcíme, jogalapja, amely meghatározza azt a kapcsolatot, amely az adóztató hatalmat az adóalannyal összeköti. 2.1.4. Az adó alapja Az adóalap: az a pénzben kifejezett mennyiség (pénzösszeg), amelybõl az adótechnika mérõeszközeivel – adókulcs, adótétel – kiszámítják az adó tárgyára fizetendõ adót. Röviden: ami után fizetik az adót. 2.1.5. Az adó mértéke Az adó mértéke: az adóalapra vagy annak egységére jutó adó. Az adó mértéke, vagyis az adószint az a hányad, amely az adótárgyak alaprendeltetésének sérelme nélkül adó formájában elvonható. Az adó mértéke az adóerõ mérésének a kérdése. Az adóalany adóerõ-képességét – sem a lakosságnál, sem a vállalkozások adóztatásánál – nem lehet figyelem kívül hagyni, de az adó mennyiségének megállapí41

tásakor elsõdlegesen költségvetési szempontok, anyagi érdekeltségi, árpolitikai, termelékenységi megfontolások játszanak szerepet. A lakosság adóinál különös figyelemmel kell mérlegelni pl., hogy a lakás tulajdonosa milyen mértékû megterhelést viselhet el az adóerõ sérelme nélkül. Az adó mértéke, vagyis az adóösszeg meghatározása lehet az adóalaptól független, vagy azzal kapcsolatos. .üggetlen akkor, ha nincs pénzbeli alap, hanem más, nem pénzben kifejezett egység után állapítják meg az adót. Ilyen lehet pl. az építményadónál (helyi adók közé tartozik) az 1 m2-re vetített fix összeg. Pénzértékû adóalapnál az adó megállapítása történhet adótétellel (tételes adó) vagy pedig adókulccsal (százalékos adó). Régebben az adófajta elnevezése már utalt is a mértékére, pl. tized, kilenced. Az adókulcsok az adóalap pénzmértékének nagyságához képest emelkedhetnek vagy csökkenhetnek, ezeket az adókulcsokat adótáblázat, adótarifa vagy adóskála foglalja össze. 2.1.6. Az adók csoportosítása Az adók osztályozásának két fõ csoportját különböztethetjük meg: ¨ az állami (központi) adókat, és ¨ a helyi önkormányzati adókat. Az állami adókat törvény alapján vetik ki, és a központi költségvetés bevételét képezik. A helyi önkormányzati adókat törvényes keretek között a helyi önkormányzat képviselõtestülete rendeletben állapítja meg. Az adók két nagy csoportját különböztethetjük meg: ¨ amely szolgáltatás anonim célokért történik, ilyenek a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó, a társasági adó és osztalékadó, a fogyasztási adó, a jövedéki adó, ¨ amely szolgáltatásért viszontszolgáltatás jár, ilyenek az illetékek, a társadalombiztosítási járulékok. A két csoport azonban nem minden esetben felel meg a tartalmi különbségnek, mivel egyes járulékok esetében a fizetési kötelezettség nem jár együtt konkrét viszontszolgáltatással, mint pl. az egészségügyi hozzájárulás. A munkáltatói vagy a munkavállalói járulék esetében adójellegû fizetési kötelezettségrõl beszélhetünk.

2.2. A személyi jövedelemadó rendszere
A magánszemélyek alkotmányos kötelezettsége, hogy a jövedelmükbõl a közterhekhez hozzájáruljanak. A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a belföldi illetõségû magánszemélyt az összes jövedelme után, a külföldi illetõségû magánszemélyt a belföldrõl származó jövedelme után adókötelezettség terheli.
42

.õ szabály, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettõl eltérõ szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében csak törvény állapíthat meg. A személyi jövedelemadóval a mûszaki ellenõr két minõségben kerül kapcsolatba: ¨ munkavállalóként, valamint ¨ vállalkozóként a magánszemélyek foglalkoztatása kapcsán. A magánszemélyek jövedelmének két nagy csoportját különböztetjük meg: 1. az összevont adóalap alapján adózó jövedelmeket (nem önálló tevékenységbõl, és önálló tevékenységbõl származó jövedelmek); 2. a különadózó jövedelmeket. 2.2.1. Az összevont adóalap alapján adózó jövedelmek Jelenleg a mûszaki ellenõrök nagy része valamely beruházó, lebonyolító gazdálkodószervezettel áll munkaviszonyban, a jövõben azonban elképzelhetõ, hogy a mûszaki ellenõrök egy része a tevékenységét saját alapítású gazdasági társaságban végzi, ezért kifizetõvé válik. Elõfordulhat továbbá, hogy a mûszaki ellenõr – fõállása mellett – megbízási szerzõdéssel végez mûszaki ellenõrzést, pl. társasházaknak, lakásszövetkezeteknek. Amennyiben a mûszaki ellenõr a tevékenységét munkaviszonyban végzi, akkor rá a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A munkaviszonyból származó jövedelemre a törvény alapján nem önálló tevékenységbõl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések vonatkoznak. Nem önálló tevékenység bevételének számít minden olyan vagyoni érték, amelyet a magánszemély a tevékenységgel összefüggésben pénzbeli formában vagy természetbeni munkabérként rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag, magánszemély esetében a munkáltatói tag által az adóévben befizetett munkáltatói hozzájárulást, valamint ideértve a nem önálló tevékenységgel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeget. A nem önálló tevékenység bevételének nem része a természetbeni juttatás értéke, valamint a kamatkedvezmény címén szerzett jövedelem. Ha a munkaviszonyból származó, elõzõ naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett társadalombiztosítási ellátást a következõ év január 15-éig fizetik ki, azt az elõzõ naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. A munkaviszony megszûnésével összefüggõ végkielégítést azon a napon kell megszerzettnek tekintetni, amely napon azt kifizették. A nem önálló tevékenységbõl származó bevételbõl a jövedelem megállapítása során levonható: ¨ az érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben befizetett, levont tagdíj összege, ideértve a kamarai tagdíjat is, ha azt önálló tevékenység hiányában költségként nem tudja elszámolni,
43

a befizetés a magánszemélynél nem önálló tevékenységbõl származó bevételnek minõsül.t-tól – 267 000 . valamint egyéb jövedelmének összegét összevont adóalapnak tekinti a törvény. ¨ 480 000–1 050 000 . és amely a törvény szerint nem tartozik a „nem önálló tevékenység” körébe.t-on felüli rész 30%-a. és teljes egészében adóalapot képez. Az összevont adóalap adóját a számított adóból a következõ tényezõk figyelembevételével kell meghatározni: ¨ a számított adót adójóváírás csökkenti. Az összevont adóalap adójának mértéke a 2001–2001. A munkáltató által kötött biztosítási díj után az adókötelezettség akkor keletkezik. Költségnek csak a bevételszerzõ tevékenységgel közvetlenül összefüggõ. Idetartoznak a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében. ha a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást he44 . de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 . hogy a magánszemély megszerzi a biztosítás felett a rendelkezési jogot vagy sem.¨ a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig elismert költség összege. az adóelõleg mértéke 20%. a munkadíj. Önálló tevékenység minden olyan tevékenység. A magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységbõl származó. amikor a díjat a munkáltató kifizeti. a munkaviszony ideje alatt kapott táppénz. pl. Ez maga után vonja az adóelõleg-fizetési kötelezettséget is.t-tal. amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut.t – 96 000 . A munkáltató a magánszemély javára életbiztosítást köthet. feltéve. aki bármely önálló tevékenységébõl származó bevételébõl 10%-os költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét. Az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához költségek számolhatók el vagy tételes költségelszámolással. kizárólag a bevétel megszerzése. Idetartozik a munkabér. ¨ 1 050 001 .t-on felüli rész 40%-a. évben – jövedelemsávok szerint – a következõ: ¨ 0–480 000 . Nem rendszeres jövedelemnek minõsül a jutalom. vagy %-os mértékû (10%) költséghányaddal. a prémium és a szabadságmegváltás. a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen – számlával vagy számlát helyettesítõ okmánnyal igazolt – tényleges kiadás minõsül. akkor e döntésével valamennyi önálló tevékenységére tekintettel döntött a jövedelem megállapításának módjában. megbízási szerzõdés alapján személyesen munkát végzõ személyek.t – 20%-a.t és a 480 000 . amely egyenlõ az adóévben megszerzett bér 10%-ával. függetlenül attól. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jövedelmek jelentõs részét a rendszeres jövedelmek képezik. ha a díjat havi rendszerességgel fizetik. Az a magánszemély.t és az 1 050 000 .

esetleg más hozzátartozója. lakáscélú megtakarítás esetén a 90/1987. ilyen elsõsorban a nyugdíj (az öregségi. éves szinten 60 ezer . ¨ A magánszemély saját maga vagy más magánszemély javára magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján teljesített befizetést. az egészségügyi és szociális intézmény keretében szociális gondozásért kapott díj. legfel45 . akkor a pénztár által igazolt tagdíjkiegészítés 30%-át adókedvezményként érvényesítheti. ¨ A lakáscélú adókedvezmények két formája lehetséges. ösztöndíj. ¨ a számított adót csökkenti a nyugdíj és azzal azonosan adózó jövedelmek. ¨ A tandíj kedvezménye. A számított adót – legfeljebb annak mértékéig – csökkenti a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított adójának 50%-a. (XII. a befizetett összeg után 25% adókedvezményt érvényesíthet. Az összevont adóalap adóját csökkentõ kedvezmények: ¨ A magánszemély saját maga vagy más személy javára megállapodás alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodást. elkülönítetten kezelt betét. a felsõoktatásról szóló törvény mellékletében felsorolt hitelesített iskolai rendszerû felsõoktatási intézményben elsõ alapképzésben részt vevõ hallgató tandíja után a befizetett összeg 30%-a az adóból levonható.t kedvezmény vehetõ igénybe. amelynek alapján nyugellátásra jogosító szolgálati idõ. de együttesen legfeljebb 100 ezer .t. korengedményes stb.t lehet. korkedvezményes. ¨ a számított adót csökkenti a társadalombiztosítás ellátására és a magánnyugdíjra jogosultaktól – a szolgáltatások fedezetérõl szóló törvény alapján – a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék. nyugdíj). a levonható összeg hallgatónként legfeljebb havi 6 ezer. de legfeljebb évi 48 ezer . a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott gyermeknevelési segély. gyermekgondozási támogatás. ha magánnyugdíjpénztár tagja és saját tagdíjának kiegészítésére is teljesít befizetést a pénztárhoz.29. illetõleg nyugellátásra jogosító szolgálati idõ és nyugdíjalapot képezõ jövedelem szerzése céljából pénz fizet be. az igazolt összeg 25%-a számolható el kedvezményként.lyettesítõ elszámolásban elszámolt éves jövedelme az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdõ összegét nem haladja meg. ápolási díj. és a magánnyugdíjrendszer keretében fizetett tagdíj együttes összegének 25%-a. illetõleg a magánszemély tag javára a munkáltató által befizetett összeg után 30%.) PM rendelet szerint megkötött betétszerzõdés alapján a megtakarító nevére elhelyezett. ¨ A magánszemély. a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján fizetett nevelõszülõi díj összegének az adótábla szerint kiszámított adója. ¨ Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a magánszemély tag által. aki lehet a hallgató vagy szülõje. a levonási lehetõség az igazoláson befizetõként feltüntetettet illeti meg.

t. 2. ¨ A személyi és családi adókedvezmény. a lakásépítéshez.t-ot – a pénzintézet igazolása alapján – levonhat az adóból. Legegyszerûbb az adóelõleg kiszámítása.t. Az államnak folyamatosan biztosítani kell a kiadásait fedezõ bevételeket. legfeljebb azonban 35 ezer . Jogosultsági hónaponként azokat a hónapokat lehet figyelembe venni.t-tal emelkedik. ebbõl következõen csak az év végével állapítható meg pontosan az adóköteles jövedelem. ¨ Befektetési adóhitel. Ez azt jelenti. ¨ Közcélú adományok kedvezménye. ha a magánszemély egész évben jogosult a kedvezményre. két eltartott esetében 4000 . Az adót csökkentõ tételek együttesen csak az összevont adóalap adójának összegéig terjedhetnek. december 31.t A háromnál több gyermeket nevelõ családok adó alól mentesített jövedelme gyermekenként további 300-300 ezer . évben már a magzatok után is jár kedvezmény. évi 400 000 685 714 1 421 053 adótábla. amelyekre a nevelési ellátás jár. A 2001. vagy lakótelek vásárlásához felvett hitel esetében – ha a pénzintézettel 1993.t összegû adóévi megtakarítás 20%-a írható le kedvezményként. Az adóelõleg-fizetés fõ szabályai Az adózás éves jövedelemre vonatkozik. három eltartott esetében pedig 10 000 .t összegû adó alól mentesül a kedvezményre jogosult. a kedvezmény az összevont adóalap adóját csökkenti.2. után kötötték meg a szerzõdést – a tõke és kamat törlesztésére fordított összeg 20%-át. gyermekszámtól függõen növekvõ összegben: Gyermekek száma 1 gyermek esetén 2 gyermek esetén 3 gyermek esetén 2000. gyermekek létszámától függõen lehet igénybe venni.jebb évi 60 ezer . 46 . mert ilyenkor a havonta fizetett bér 12-szerese után megállapított várható adóösszeg 1/12 részét vonják le adóelõlegként. naptól kezdõdõen. ¨ A biztosítások kedvezménye.2. évi 330 000 460 000 657 143 2001. Egyébként jogosultsági hónaponként a meghatározott jövedelemre esõ adó 1/12 része vonható le. a fogantatásukat követõ 91. ezért kell adóelõleget fizetni. . évi 400 000 642 857 1 350 000 2002. az eltartottak. A fentiekben meghatározott jövedelemösszeg mentessége akkor érvényesül. hogy jogosultsági hónaponként egy eltartott esetében 3000 . ha a munkavállaló kizárólag bérjövedelmet kap a munkáltatótól. -vásárláshoz. -bõvítéshez. és gyermekkedvezmény mellett.

Az önálló tevékenységbõl származó jövedelembõl a kifizetõ köteles adóelõleget levonni. Ebben az esetben az adóelõleg mértéke nem a jövedelem nagyságától progresszíven növekvõ, hanem egységesen 40%. Abban az esetben, ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel történik, jövedelemként a kifizetés összegébõl a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával számított összeget, de legalább a kifizetés teljes összegének 50%-át kell figyelembe venni. A költségekre vonatkozó nyilatkozat hiányában a kifizetõ a kifizetés teljes összegének 90%-át tekinti jövedelemnek. A jövedelmek és kedvezmények körébõl azokat ismertetjük, amelyek a mûszaki ellenõrként foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében jellemzõen felmerülhetnek. 2.2.3. Különadózó jövedelmek Az egyes különadózó jövedelmek a következõk: a) az egyéni vállalkozó adózása: vállalkozói jövedelem szerinti adózás, átalányadózás; b) vagyonátruházás: ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem és ingatlan, vagyoni értékû jog átruházásából származó jövedelem után; c) tartási, életjáradéki vagy öröklési szerzõdésbõl származó jövedelem; d) tõkejövedelmek: kamatból származó jövedelem; osztalékból származó jövedelem; árfolyamnyereségbõl származó jövedelem; származott, összetett pénzés tõkepiaci ügyletek jövedelme; e) a természetbeni juttatások; f) kamatkedvezménybõl származó jövedelem; g) a termõföld bérbeadásából származó jövedelem; h) társasházi közös tulajdon hasznosításából származó jövedelem; i) nyereménybõl származó jövedelem; j) a privatizációs lízingbõl származó jövedelem. a) Az egyéni vállalkozók adózásának általános szabálya az ún. vállalkozói jövedelem szerinti adózás, amelyet bármely egyéni vállalkozó és egyéni cég alkalmazhat. Ekkor a vállalkozó a személyes munkavégzése címén elszámolt ún. vállalkozási kivét után a progresszív adótábla szerint megállapított adót, a vállalkozói adóalapja után lineáris adót (vállalkozói szja-t), és a vállalkozói osztalékalapja után az osztalékból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint megállapított adót fizeti. Az egyéni vállalkozó átalányadózásának feltétele, hogy az egyéni vállalkozó bevétele ne haladja meg 4 millió .t-ot (kiskereskedelmi tevékenység esetén a 18 millió .t-ot), az egyéni vállalkozó nem állhat munkaviszonyban, és az áfatörvény rendelkezései szerint alanyi és/vagy tárgyi adómentes tevékenységet folytat. Az átalányadó alapját (jövedelmét) az egyéni vállalkozó a bevételébõl levont (vélelmezett költséghányad) törvényben meghatározott százalékos mértékének le47

vonásával határozza meg. A levonható százalék általában 80%, a kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál 93%. Az átalányadó összegét a következõk szerint kell kiszámítani: az adó mértéke a jövedelem teljes összegére, ha az 53. § szerint számított évi jövedelem ¨ legfeljebb 200 ezer .t, akkor 12,5%, ¨ 200 ezer .t-nál több, de legfeljebb 600 ezer .t, akkor 25%, ¨ 600 ezer .t-nál több, de legfeljebb 800 ezer .t, akkor 30%, ¨ 800 ezer .t-nál több, akkor 35%. b) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek az eladásról szóló szerzõdésben rögzített összeget kell tekinteni. A jövedelem megállapításához a bevételbõl le kell vonni az átruházó személy költségeit: a megszerzésre fordított összeget, és az azzal összefüggõ kiadásokat, az értéknövelõ beruházásokat, az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Amennyiben a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, akkor a bevétel 25%-a számít jövedelemnek. A jövedelem után az adó mértéke 20%. Az ingatlan (ingatlanrész) átruházásából származó jövedelem megállapításának szabályait a törvény 59–64. §-ai tartalmazzák, amelyek a következõk. Az ingatlan átruházásából (pl. tetõtér eladásából) származó bevételnek az adásvételi szerzõdésben szereplõ összeget kell tekinteni. E bevételbõl le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelõ igazolt költségeket: a megszerzésre fordított összeget, az értéknövelõ beruházásokat, az átruházással kapcsolatos kiadásokat. Nem vonhatók le költségként azok a tételek, amelyeket valamely tevékenységbõl származó bevételével szemben költségként elszámoltak. A megszerzésre fordított összeg alatt az ingatlan(rész) megvásárlására vonatkozó szerzõdés szerinti vételárat kell érteni, amelyet az illeték kiszabásakor figyelembe vettek. Ha az ingatlan szerzéskori forgalmi értéke nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75%-ával kell csökkenteni. Az ingatlan(rész) átruházásából származó jövedelem – ha az átruházás a megszerzés évében, vagy az azt követõ 5 éven belül történik – az elõbbiekben számított összeg, vagyis az átruházáskori forgalmi érték 25%-a tekintendõ jövedelemnek. Ezt követõen a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás (a megszerzés évét követõ évet elsõ évnek tekintve): ¨ a hatodik évben történik, a számított összeg 10%-ával, ¨ a hetedik évben történik, 20%-ával, ¨ a nyolcadik évben történik, 30%-ával, ¨ a kilencedik évben történik, 40%-ával, ¨ a tizedik évben történik, 50%-ával, ¨ a tizenegyedik évben történik, 60%-ával, ¨ a tizenkettedik évben történik, 70%-ával, ¨ a tizenharmadik évben történik, 80%-ával, ¨ a tizennegyedik évben történik, 90%-ával, ¨ a tizenötödik évben vagy késõbb történik, 100%-ával.
48

A táblázat alapján tehát az 1984. évben szerzett ingatlan eladása után az adószempontú jövedelem összege nulla. A tulajdonos a megszerzett jövedelem után 20% jövedelemadót fizet. Az ingatlan-átruházásból származó jövedelem különadózik, a tulajdonosnak nem kell összevonnia más jövedelmével. Az adót a magánszemélynek az adóbevallásában kell megállapítania, és a benyújtására elõírt határidõig kell befizetni. Az adóbevallást akkor is ki kell tölteni, ha az ingatlan-átruházásból származó jövedelem nulla összegû. A magánszemélynek a befizetett adóból visszajár (vagy nem kell megfizetnie) az ingatlan-átruházásból származó jövedelem azon része utáni adó, amely összeget saját maga vagy lakást szerzõ hozzátartozója részére a jövedelem megszerzésének idõpontját megelõzõ 6 hónapon, és az azt követõ 48 hónapon belül lakáscélú felhasználására fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja) azzal, hogy a törvény e rendelkezése alapján lakáscélú felhasználásnak minõsül belföldön a lakás használati-, haszonélvezeti jogának, valamint a lakásbérleti jogviszonynak a megvásárlása is. A lakótelek vásárlása csak akkor minõsül a törvény alapján lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély az elõzõekben említett idõszakban lakást épít. A magánszemély kérelmére az adóhatóság a 6 hónapot legfeljebb 12 hónapra, a 48 hónapot legfeljebb 60 hónapra módosíthatja. A magánszemély a lakásszerzési kedvezményt az igazolt lakáscélú felhasználás adóhatóságnak történõ bejelentésével egyidejûleg adó-visszaigényléssel, vagy ha a lakáscélú felhasználás az adó megfizetése elõtt történt, akkor annak elõzetes igazolása alapján az adóbevallásban érvényesítheti. A lakás vásárlását, haszonélvezeti jogának megszerzését a földhivatalhoz benyújtott iktatott szerzõdés másolatának, a lakáshasználati jog és a lakásbérleti jog megszerzését az errõl szóló szerzõdéssel, míg a lakásépítést, lakásbõvítést a használatbavételi vagy fennmaradási engedéllyel kell igazolni, az összeg felhasználásának bizonyításával egyidejûleg. Ha a jövedelmet hozzátartozó részére használták fel, a rokonsági fokot is igazolni kell. Ha a magánszemély a lakásszerzési kedvezmény érvényesítését követõ 5 éven (60 hónapon) belül az ily módon szerzett lakás tulajdonjogát, haszonélvezeti jogát vagy bérleti jogát átruházza, akkor a korábban érvényesített lakásszerzési kedvezményt elveszíti, azaz vissza kell fizetnie. c) Az ingó vagyontárgynak, ingatlannak, vagyoni értékû jognak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerzõdés keretében történõ átruházásából származó jövedelem – ha az nem adómentes – után az adó mértéke 20%. Az adót a szerzõdésben foglalt felek közül a tartást, a járadékfolyósítást vállaló fél fizeti meg, az adózás rendjérõl szóló törvénynek a kifizetõ által levont jövedelemadó befizetésére vonatkozó rendelkezései szerint, a jövedelem keletkezési idõpontját követõen. Ellenszolgáltatatás (ellenérték) nélkül vállalt tartási szerzõdés esetében a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a természetbeni juttatást havonta kell nyújtottnak tekinteni.
49

a természetben adott munkabér (a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkabér részeként természetben adott juttatás. ideértve az adózott eredménybõl a kamatozó részvény utáni kamatot is. e) A természetbeni juttatások. vagy az árfolyamnyereség utáni bevétel egy része. A kamatból származó jövedelem: a pénzintézetekben elhelyezett pénz vagy értékpapírok kamata. A személygépkocsi forgalmi engedélyében bejegyzett tulajdonos kifizetõ. Természetbeni juttatás a kifizetõ által a magánszemélynek – megjelenési formájától függetlenül – adott vagyoni érték (termék. tulajdonosa által a jegyzett tõke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén megszerzett vagyoni értéknek az a része. hogy mi nem minõsül természetbeni juttatásnak. amelynek értéke a munkaszerzõdésben meghatározott összeg. A jogszabály azt is tételesen felsorolja. az adóköteles tárgynyeremény. az ingatlan. amely a társas vállalkozás jegyzett tõkéjén felül saját vagyonából származik. ilyenek pl. az adó fizetésére az utóbbi kifizetõ kötelezett. ingó vagyontárgy és vagyoni értékû jog átruházása során az ellenértékbe természetben beszámított vagyoni érték. g) A termõföld bérbeadásából származó jövedelem. illetve a társas vállalkozás magánszemély tagja. ezért gazdasági jogalanyként nem illeszkedik automatikusan az általános szabályozás kereteibe. alapítója). Az osztalékból származó jövedelem: a társas vállalkozás adózott eredményébõl a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényes. A havonta fizetendõ adó mértéke függ a személygépkocsi beszerzési árától és a beszerzés évétõl.). A társasház nem jogi személy. .õ funkciója a közös tulajdonnal kapcsolatos felelõsség és mûködtetés biztosítása. saját tulajdonú termõföldjeiket bérbe adják. tulajdonosa részesedése. Az árfolyamnyereségbõl származó jövedelem: az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget meghaladó része. Az állam az adózás ilyen módjával kívánja ösztönözni a lakossági megtakarításokat. A cégautó magáncélú használata után a cégautóadó havonta fizetendõ mértékét jogszabály írja elõ. Az így megállapított jövedelem után az adó mértéke 20%. A magánszemélyek. és egyben azokat beruházások céljaira akarja felhasználni. Legjellemzõbb természetbeni juttatás a cégautó magáncélra történõ használatára tekintettel keletkezett jövedelem. h) A társasház közös tulajdonának hasznosításából származó jövedelem. de a kamat értéke 0%. Emellett a társasházak többsége – bár 50 . amelyre tekintettel a magánszemély hozzájutott. fõleg az idõsek és a városlakók jelentõs számban.d) Tõkejövedelmek. amennyiben pedig a forgalmi engedélyben a tulajdonos mellett az üzemben tartót is tartalmazza. szolgáltatás stb. amelyhez döntõen a tulajdonostársak befizetéseibõl biztosítják a forrásokat. Az említett esetekben a megszerzett bevétel olyan jogcímen adóköteles. mely után az adó mértéke 20%. A bérbeadásból származó bevétel egésze jövedelem. ennek hiányában a szokásos érték).

a közös tulajdonban lévõ gondnoki lakás bõvítésére használja fel. Ami azt jelenti. A különadózó jövedelmekre vonatkozó szabályok körébe tartozó. függetlenül attól. Ha ilyen közgyûlési határozat nincs. évtõl érvényesülõ szabályok értelmében a társasházak továbbra is kizárólag a személyi jövedelemadó alanyaiként adókötelesek a kizárólag közös név alatt megszerzett jövedelem után akkor is. Választási lehetõséget biztosít a társasház magánszemély tulajdonosainak.(rész) átruházásból származó bevételekrõl speciálisan rendelkezik a törvény. ha magánszemély tulajdonos nincs is közöttük (ez nem érinti az áfa-adóalanyiságot). ha ezt a jövedelmet lakáscélú felhasználásra fordítja (pl. Amennyiben a társasháznak ezek a bevételei kifizetõtõl származnak. a társasháznál is elõforduló bevétel származhat: ¨ az ingó és ingatlan vagyon átruházásából. de akkor is. Az átruházásból keletkezett jövedelem után a társasháznak 20% adót kell fizetnie. Az ilyen jogcímeken keletkezett jövedelmek után az szja-törvény rendelkezései szerint forrásadót kell fizetni (amely egyes esetekben 0%. akkor az adó megállapítása és levonása (kifizetése) a kifizetõ feladata. lakásszerzési kedvezmény egyéni érvényesítésére is. Az elõzõekben említett bevételeken kívül megszerzett miden más bevétel (ide nem értve a tulajdonostársak közös költségre történõ befizetéseit és a bevételnek nem számító összegeket) teljes egészében jövedelemnek számít. Az említett bevételek közül az ingatlan. hogy a tulajdonosok az ebbõl származó bevételt a közös tulajdoni hányaduk arányában megkapják. hogy lehetõségük van az ún. ¨ ingó és ingatlan vagyon bérbeadásából. ¨ a kamatból.(rész) átruházásból származó bevétel 25%-át kell a társasháznak jövedelemként figyelembe vennie. Ha a közgyûlés úgy határoz.vállalkozási tevékenységet nem folytathat – jellemzõen a közös tulajdon hasznosítása révén és egyéb formában jövedelemszerzést valósíthat meg. tõkepiaci mûveletekbõl. amely után a társasháznak 20% adót kell fizetnie. hogy mennyi idõ telt el a szerzést követõen. árfolyamnyereségbõl. tetõtér-beépítéssel közös tulajdonban lévõ gondnoki lakást épít) [75. de természetbeni juttatás után 44% is lehet). vagy telekbõvítéssel. ¨ nyereménybõl. 2001. § (3) és (4) bekezdés]. akkor az ingatlan. Ugyanakkor a társasházat illeti meg a lakásszerzési kedvezmény. illetve az adó levonása után fennmaradó jövedelem felosztása esetében a tulajdonostársaknak további adókötelezettségük nincs. kamatkedvezménybõl. akkor a magánszemély tulajdonosoknak emiatt továb51 . Ha a 20%-kal leadózott jövedelembõl fennmaradó összeget a társasház felosztja a tulajdonostársak között. osztalékból. egyénileg kell eleget tenniük adózási kötelezettségüknek. ha a tulajdonostársak nem kizárólag magánszemélyek. Ez esetben a társasháznak. ¨ a természetbeni juttatásból.

3. i) Nyereménybõl származó jövedelem. A vállalkozások az áfát az általuk gyártott termékek vagy szolgáltatásuk értékesítése után számolják fel. a negyedévet követõ hó 12-éig. A társasháznak a nem kifizetõtõl (magánszemély. amely után az adó mértéke 20%. A legismertebb formája a Totó-Lottó. és az egyéb szerencsejátékokból származó nyeremények. de a magánszemélynek ezt a bevételt nem kell bevallania. és saját nevében gazdasági tevékeny52 . akkor a kifizetett összeg után a magánszemélyeknek 35% adót kell fizetniük [75. akkor az áfa nélküli szokásos piaci értéket alapul véve. valamint jogi személyiség nélküli szervezet. jogi személy. ezért hozzáadott érték típusú adó. Ha ez nem állapítható meg. Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján általános forgalmi adót kell fizetni az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás.2. Ha a felosztás nem a tulajdoni hányad arányában történik. A pénzbeli nyeremény esetén az adó összege 20%. kötelezettségeket vállalhat. ha az adózott jövedelem felosztása a tulajdoni hányadok arányában történik. A magánszemély tulajdonostársnak kifizetett rész után a 35% adót a társasháznak kell levonnia és befizetnie. valamint a termékimport után. § (8) bekezdés]. j) Privatizációs lízingbõl származó jövedelem. viszont abból levonhatják a termék elõállításához felhasznált anyagok. amelyet a magánszemélynek kifizetendõ nyereményösszegbõl egy összegben kell a kifizetõnek levonnia és az adóhatóság számlájára befizetni. pontot is) az a természetes személy. Amennyiben a nyeremény más vagyoni érték. annak 25%-át kell adó címén a kifizetõnek megfizetnie. 2. Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló törvényben meghatározott privatizációs lízingszerzõdés alapján szerzett tulajdonrészbõl származó bevétel egésze jövedelem. Az általános forgalmi adó többfázisú adó. amilyen jogcímen a kifizetés történt. perelhet. számukra az áfa csak átmenõ tétel. külföldi) származó adóköteles bevételbõl a 20% adót negyedévente kell befizetnie az adóhatóság számlájára. akkor a magánszemélynek olyan jogcímen kell adóznia. mivel az adó terhét a végsõ fogyasztó fizeti. Az általános forgalmi adó Az állami költségvetés feladatainak ellátásához szükséges állandó és értékálló bevétel biztosítása és az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó követelmények miatt 1988-tól a magánszemélyek jövedelemadójával együtt bevezetésre került a forgalmi adóztatás rendszere. aki (amely) saját neve alatt jogokat szerezhet. akkor a kapott összeget egyéb jövedelemként kell figyelembe venni [28.bi adókötelezettségük keletkezik. a 2. Abban az esetben. § (1) bekezdés]. Adóalany (l.1. szolgáltatások általa fizetett áfát. mert a fogyasztás széles területét érinti. Általános. mivel a vállalkozások a termelés és forgalmazás minden fázisában fizetik.

vagy ¨ alanyi adómentességet választ. Köre szûk. idetartoznak pl. ¨ a felszámítható adó mértéke az adó alapjának 12%-a. a humán célra alkalmazott gyógyszerek. A törvény az adóköteles termékek és szolgáltatások áfájának mértékét a következõképpen állapítja meg: ¨ a felszámítható adó mértéke az adó alapjának 25%-a. Az adó fizetésére kötelezett adóalanyt megilleti az a jog. egyéb módon történõ hasznosítása. amelyet részére teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás során másik adóalany rá hárított. illetve ¨ kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végez. ezáltal adólevonási joga sincs. Az új Szolgáltatási Jegyzéket (SZJ) a KSH elnökének 9007/ 1998. Az adóalanynak a tevékenység megkezdésétõl számított 15 napon belül be kell jelentkeznie az adóhatósághoz. idetartoznak a közüzemi szolgáltatások. hogy az általa fizetendõ adó összegébõl levonja azt az összeget. a lakóingatlan értékesítése. tekintet nélkül annak céljára és eredményére. az e célra rendszeresített nyomtatványon Az adóalanynak az adóhatósághoz történõ bejelentkezéssel egyidejûleg döntenie – nyilatkoznia – kell az általános forgalmi adó kötelezettsége teljesítésének módjáról: ¨ az adómegállapítás általános módját választja. (SK. Ilyen pl. diagnosztikai reagensek. sz. a fõ szabály alapján idetartozik a legtöbb termék és szolgáltatás. Az áfa megállapítása szempontjából a törvény termékazonosító. a törvény 1. mellékletének I. Lakóingatlan – rendeltetéstõl független – bérbeadása. ha az adóalany a terméket vagy szolgáltatást nem az adóalanyiságot eredményezõ gazdasági tevékenységéhez használja fel. Az adólevonási jogot az az adó fizetésére kötelezett adóalany gyakorolhatja. Az általonos forgalmi adó rendszerében adóköteles és adómentes tevékenységek léteznek. mellékletében felsorolt termékek és szolgáltatások. sz. A termékazonosítás a Kereskedelmi Vámtarifa kódrendszerén alapul.) közleménye tartalmazza. hogy az adóalany az e körbe tartozó szolgáltatása után mentesül az adó alól. illetve alanyi adómentességet jelent. sz. a mûemlékvédelem. ¨ a felszámítható adó mértéke az adó alapjának 0%-a. Az adóalanyisághoz fûzõdõ kötelezettségeket és jogokat a társasház-tulajdonosok közössége az általa kijelölt képviselõ útján gyakorolja. Az adómentes tevékenység: tárgyi. Nem vonható le az elõzetesen felszámított adó abban az esetben. amelyek az emberi szervezetbe kerülnek. 12. valamint az építés befejezését követõ elsõ értékesítés. A törvény 4. 53 . mellékletének II. szolgáltatásokra. aki (amely) nyilvántartását az egyszeres vagy a kettõs könyvvitel szabályai szerint vezeti. § (2) bekezdése szerint adóalanynak minõsül a közös tulajdon és közös használatban lévõ ingó és ingatlan dolog tekintetében a tulajdonostársak közössége. részében felsorolt termékekre. a törvény 1.séget végez. illetve szolgáltatásazonosító rendszert alkalmaz. részében sorolja fel az e csoportba tartozó termékeket és szolgáltatásokat. A tárgyi adómentesség azt jelenti. Mentesek az általános forgalmi adó alól (tárgyi adómentesség) a törvény 2. kivéve az építés befejezése elõtti értékesítést.

t összeghatárt. része tartalmazza. adóösszeget hárított át. aki a szolgáltatás teljesítésérõl kibocsátott számlában. számlát helyettesítõ okmányban adómértéket számított fel. Az adólevonási jog a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljesítésérõl kibocsátott számlában. évtõl közvetlen adómentességet élveznek. mellékletének I. bevallási és elszámolási kötelezettség. az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása. Gyakorlati megfontolások alapján a nemzetközi segélyek és támogatások esetében az adó alóli mentesítés eddig utólagos visszatérítéssel történt. valamint az adómentesség esetén is fennáll a számla-. Megegyezik az adófizetési kötelezettség idõpontjával. az egyszerûsített számlában az arra meghatározott százalékértéket feltüntette.Az adóalany jogosult az adóév elején alanyi adómentességet választani. vagyis a PHARE-. valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerûen várható bevétele idõarányosan nem haladja meg a 2 millió . Adóköteles tevékenység. Az adóalany a bejelentkezéskor is választhatja az alanyi adómentességet. egyúttal a jogosultságot is igazolják. Az alanyi adómentességet választó adóalanyt nem terheli adó-nyilvántartási. A társasági adó és az osztalékadó A társasági adó a gazdálkodószervezetek eredményének adóztatását szolgálja. Az adó megfizetésére elsõsorban az az adóalany kötelezett. egyszerûsített számlában és számlát helyettesítõ okmányban a teljesítés idõpontjaként feltüntetett nap. Adólevonási jog kizárólag az elõzetesen felszámított adó összegét hitelesen igazoló dokumentum alapján gyakorolható.t-ot. Amennyiben a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó elõzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthetõ el. Az adóalany köteles a levonható és a le nem vonható elõzetesen felszámított adó összegét nyilvántartásában egymástól elkülönítetten kimutatni (tételes elkülönítés). hogy az adóalany adólevonásjogosító és az adólevonásra nem jogosító tevékenységet egyaránt végez. A beszállítók 0%-os adótartalmú számláit a projektek ellenõrzéséért felelõs szervek ellenõrzik. -megállapítási. A számlában feltüntetett adó minden esetben adókötelezettséget von maga után. ha a bejelentést megelõzõ adóévben a gazdasági tevékenységbõl származó tényleges bevétele. illetve ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint átalányadózást vállaló egyéni vállalkozó esetén nem haladja meg a 4 millió . az ISPA. sz. A nemzetközi támogatások adómentességérõl külön kell szólni. 2.és a SAPARD-források hatékonyabb hasznosítása érdekében ezen elõcsatlakozási támogatással megvalósuló beszerzések a 2001. Az arányosítás szabályait a törvény 3.4. Gyakori. 54 . az el nem különített adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. A gyakorlat most változott. illetve nyugtaadási kötelezettség. a gazdasági feltételek egységes rendszerének megteremtése és a gazdasági fellendüléshez szükséges befektetések elõsegítése érdekében.

hogy az adót csökkentõ kedvezményekkel (pl. ráfordítást. az üzemi (üzleti) tevékenység. a társasági szervezet. A társasági adó alapelvei: ¨ a tartalmi megközelítés elve az. ¨ külföldi illetõségû személyek közül: az. a kockázati tõkealap. ¨ a kedvezmények egyszeres figyelembevételének elve azt jelenti. a szövetkezet (a lakásszövetkezet kivételével). ha a törvény kifejezetten nem utal a halmozott igénybevétel lehetõségére. az egyéb állami gazdálkodó szerv. a közalapítvány.A társasági adó tárgya: a jövedelem. illetõleg adózási szabály célját. a tröszt. az erdõbirtokossági társaság. a közhasznú társaság. kedvezményeket csak akkor lehet elszámolni az adózásnál. azaz vállalkozási tevékenységbõl elért jövedelem. a pénzügyi mûveletek és a rendkívüli eredmény összesítésével állapítható meg. a vízitársulat. amikor a nemzetközi szerzõdés a társasági adó tárgyát képezõ vagy annak megfelelõ adóval eltérõ rendelkezést tartalmaz. az alapítvány. A társasági adóalap megállapítása A társasági adóalapot a számviteli elszámolások alapján kimutatott adózás elõtti eredmény és az adótörvényben elõírt módosító tételek összesítésével kell meghatározni. költségelszámolás. vagy a jövedelemszerzés helye alapján belföldrõl származó. akinek az érdekében áll (bizonyítási teher). a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete. ¨ a nemzetközi szabályok társasági adót felülíró szabálya az. az állami vállalat. adóalap-kedvezmény) ugyanazon tényállás alapján csak egyszer lehet élni. az ügyvédi iroda. hogy a költséget. ekkor arra a nemzetközi szerzõdés elõírásai az irányadók. az egyes jogi személyek vállalata. a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár. a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkezõ munkaközössége. ha az alapjául szolgáló jogügylet megvalósítja az adóelõny. aki belföldi telephelyén végez vállalkozási tevékenységet. a köztestület. mentességet. kivéve. Az adózás elõtti eredmény a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozónál az éves beszámoló részét képezõ eredménykimutatásban szereplõ adat.és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményezõ gazdasági tevékenységbõl. a leányvállalat. A társasági adó alanya ¨ belföldi illetõségû személyek közül: a gazdasági társaság és az egyesülés. Az adóelõnyt annak kell bizonyítania. 55 . Az egyszeres könyvvitelt vezetõknél is az eredménylevezetésben kimutatott adózás elõtti eredményt kell figyelembe venni. Az adózás elõtti eredményt korrigáló jogcímeket négy csoportba oszthatjuk: a) általános szabályok. az egyház. de nem belföldi telephelye utján megszerzett jövedelmet kap.

illetve c) az adóalap védelmét szolgáló. d) átmeneti rendelkezések. amelyek a törvény bevezetésének. vagy a térségi és egyéb adókedvezményt. szerzõdésekbõl származó fizetési kötelezettségekre kötelezõ. ¨ tárgyi eszköz – kivéve a közúti gépjármûvet. építményt – bekerülési értékét az üzembe helyezés évében teljes egészében. hanem értékvesztést kell elszámolni. épületet. A számvitelrõl szóló törvény szerint 2001-tõl a mérleg fordulónapján fennálló követelésekre – a vevõ és az adós minõsítése alapján – nem céltartalékot. A cégbíróságon vagy helyi önkormányzatnál bejelentett telephelyû adózó által a vállalkozási övezetté nyilvánítást követõen. melléklete szerinti értékcsökkenési leírás és az eszközök kivezetésekor a számított nyilvántartási érték csökkenti az adózás elõtti eredményt. az összeggel az adózó döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás elõtti eredményét: jogelõd nélkül létrejött adózó a következõ három adóév (tehát összesen az elsõ négy adóév) veszteségét korlátlan ideig határolhatja el. Az általános adóalap-korrekciós tényezõk is lehetnek a) a rendszer mûködéséhez (az elszámolás technikájához) kapcsolódó szabályok. de legkésõbb 2002. kapcsolt vállalkozások közötti árak). b) A céltartalék rendszere. Az adózás elõtti eredményt csökkentõ tényezõk a) A korábbi adóévek elhatárolt veszteségei. 56 .b) meghatározott szervezeti vagy gazdasági eseményhez kötõdõ különös rendelkezések (pl. c) speciális adóalanyok különös szabályai (pl. építmény bekerülési értékének adóévenkénti 10%-át. ha nem veszi igénybe a beruházási adókedvezményt. Nem határolható el korlátlan ideig (de 5 évre igen) az alapítási. január 1-jétõl. kivéve. veheti igénybe a kedvezményt. míg az egyes jelentõs és idõszakonként ismétlõdõ jövõbeni költségekre. c) Az értékcsökkenési leírás. illetve módosításának az idõbeli hatályához kapcsolódnak. közhasznú társaság. Ugyanakkor a múltbeli és a folyamatban lévõ ügyletekbõl. sz. december 31-éig a vállalkozás székhelyén. b) adóalap-kedvezmények. amennyiben az adóalap bármely évben negatív. a költségek és ráfordítások elszámolását korlátozó elõírások. törvény alapján fõszabály 2001. telephelyén üzembe helyezett és korábban használatba nem vett ¨ épület. mivel ezeknek a veszteségkénti kimutatása a számviteli törvényben biztosított aktiválással elkerülhetõ. d) A vállalkozási övezeti beruházás leírási kedvezménye. A Tao. A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény III. jogutódlással történõ megszûnés. lehetõvé válik a céltartalék képzése. alapítvány). átszervezési költségekbõl eredõ veszteség. amelyek a mérlegkészítés idõpontjáig rendelkezésre álló információk szerint feltételezhetõen vagy bizonyosan felmerülnek.

valamint korábban munkanélküli személy után a foglalkoztatásának ideje alatt. Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet. és mindezek alapján a munkaügyi központ igazolja. nyilvántartják. Az adózás elõtti eredmény csökkenthetõ: a követelésnek adóévben elszámolt valamennyi értékvesztés együttes összegébõl az adótörvényben elismert résszel. l) Behajthatatlan követelés. g) Az iskolai rendszerû szakképzésben közremûködõ adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havi 6000 . akit a foglalkoztatást megelõzõen ¨ legalább 6 hónapig munkanélküliként regisztrált a munkaügyi központ. A követelésekhez kapcsolódóan az adós minõsítése alapján (ha a követelés befolyása bizonytalan) értékvesztést kell elszámolni az eredmény terhére. a véglegesen átvett pénzeszköz. 2001-tõl hatályos rendelkezések szerint az adóalap-csökkentési lehetõség felsõ korlátja az adóévi beruházási érték 1%-a (a korábbi 0. vagy ¨ munkanélküli ellátásban. vagy ¨ a munkanélküli ellátását már kimerítette. Zalai Regionális – Lenti központú – Vállalkozási Övezet (összesen 11 vállalkozási övezet van). Mohácsi Vállalkozási Övezet.2% helyett). f) Az érték nélkül vagy megváltási áron nyilvántartott termõföld és erdõ értékesítésébõl származó bevétel. a kapott támogatással csökkentett összegének 20%-a.Vállalkozási övezetek pl. az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés adóévben felmerült közvetlen költségeként elszámolt. e) A kapott osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel. m)A társasház tulajdonostársainak közössége által a közös név alatt megszerzett jövedelembõl való részesedés alapján az adózó által az adóévben bevételként elszámolt összeg. n) Az alapkutatás. k) Szövetkezet által visszavásárolt saját üzletrész bevonásához kapcsolódó meghatározott nyereségrész. Békés megyei Vállalkozási Övezet. hogy az illetõ munkanélküli). j) A képzõmûvészeti alkotások beszerzésére fordított összeg.t. ha a szakképzõiskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerzõdés alapján végzi. h) Sikeres szakmai vizsgát tett szakképzõiskolai tanuló után folyamatos továbbfoglalkoztatás esetén. de továbbra is együttmûködött a munkanélküli központtal (idõszakonként megjelenik. A rendelkezés alapján munkanélkülinek számít. amely jövedelemre vonatkozóan a társasház a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az adót megfizette. Zempléni Vállalkozási Övezet. juttatás. 57 . Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet. munkanélküliek jövedelempótló ellátásában részesült. i) Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott – pénzügyileg rendezett – támogatás. de legfeljebb 12 hónapon át fizetett társadalombiztosítási járulék. korábban el nem ismert hitelezési veszteségére befolyt összeg.

amely az általános forgalmi adóról szóló törvény elõírása szerint kis értékû ajándéknak minõsül. jövõbeni költségekre képzett céltartalék. A leírható kedvezmény nem haladhatja meg a vállalkozás adóévi adózás elõtti eredményét. tekintettel arra. ráfordítás. terv szerinti értékcsökkentésébõl a 6 millió . biztosítási díjából – a kötelezõ gépjármû-biztosítás kivételével –. kivéve a Mûsorszolgáltatási Alapnak közérdekû kötelezettségvállalásként adott összeg. és nem lehet több 10 millió .t-ot meghaladó rész arányában számított összeg. c) A behajthatatlan követelések értékvesztése. január 1-jétõl 6 millió . 58 . 2001-tõl az adózás elõtti eredményben figyelembe kell venni azt az átadott eszközt. Technikailag növelni kell az adóalapot azzal az összeggel. fejlõdésük támogatásáról szóló törvény elõírása szerinti mikro. d) Mikro. b) Az értékcsökkenési leírás.és kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye. amelyet az adózó a számviteli törvény rendelkezése szerint – az adózás elõtti eredmény terhére – költségként elszámolt. jármûvek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke.t-nál. f) A nem vállalkozás érdekében felmerült költség. Az adózás elõtti eredménybõl bármely adóévben az elõzõekben levont összeg adótartalma nem feltétlenül tekinthetõ véglegesen „megnyertnek”. gépek.o) 2001. g) Értékpapírügyletekbõl származó árfolyamnyereség. a következõ évtõl pedig az adomány további 20%-a. valamint mûszaki berendezések. a szokásos üzleti kapcsolatban mintakollekciónak számít. amelyek bekövetkezése esetén a korábban igénybe vett adóalap-csökkentést az elszámolt összeg kétszeresével meg kell növelni. hogy a törvény több olyan esetet is felsorol.és kisvállalkozásoknál – ha az adózó igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan. Pl. térítés nélküli eszköz. Pl. p) Az adomány. az adózónál 1997. kivéve.t-ot meghaladó beszerzési áron használatba vett gépkocsi javítási. az adomány teljes összege az elsõ évben a közhasznú szervezetnek történõ adományozás esetén. e) Az adóévben véglegesen átadott pénzeszköz. céltartalékot növelõ összeg következtében az évben elszámolt ráfordítás. tenyészállat. amennyiben az adózó az adóalap csökkentésénél figyelembe vett beruházást az adózás elõtti eredmény mérséklésének adóévét követõ 4.és középvállalkozásokról. ha az említett eszköz reprezentációnak minõsül. évtõl az adóév utolsó napján a kis. évében nem helyezi üzembe. karbantartási. Az adóalap megállapításakor növelõ jogcímek a) Céltartalék: a kettõs könyvvitelt vezetõ adózónál a várható kötelezettségekre.

Adókedvezmények: ¨ Beruházási adókedvezmények. ha a kiemelt térségben vagy vállalkozási övezetben székhelye vagy telephelye van: · bármilyen nagyságrendû termék-elõállítást szolgáló beruházást hajt végre. Az MRP. A megváltási áron nyilvántartott föld értékesítése esetén a nyilvántartott érték adóalapot növel. j) A reprezentáció költsége. a tízéveseket a 2011. részleges átalakulással szervezeti formáját megváltoztatja. és · termék-elõállítású beruházás esetén az árbevételét a törvényben meghatározott minimumösszeggel (vállalkozási övezetben 1%-kal. akkor az elõírt mérték feletti összeggel növelni kell az adóalapot. szervezet adóalapját külön szabályozza az adótörvény. Társasági adó alóli mentességek: ¨ Nem kell adót fizetnie a közhasznú szervezetnek. adózási. A kedvezmény kiemelt térségben újként üzembe helyezett meghatározott gép értéke alapján a beruházási érték 6%-a. akkor 5 éven át jogosult adókedvezményre. kölcsönös biztosítópénztárnak. a közhasznú társaság és a vízitársulat. ¨ Térségi és egyéb adókedvezmények. i) Termõföld és erdõ értékesítése. lakásszövetkezetnek. társadalmi szervezetnek. Ha ennél magasabb az elszámolt összeg. kiemelkedõen közhasznú szervezetnek nem minõsülõ alapítványnak. összhangban az adóalap-csökkentési lehetõségével. évtõl a kedvezményre jogosult adózó kedvezményét elveszíti. A vállalkozónak. Az 1998. társadalombiztosítási jogkövetkezmények (pl. az ötéves kedvezményeket utoljára a 2002. év. önellenõrzési pótlék). év adójából lehet igénybe venni. A társasági adó mértéke: 18%. valamint a külföldi vállalkozó. vagy kereskedelmi szálláshelyet létesít a kedvezményezett térségben. kiemelt térségben a beruházási érték 5%-ával) emeli évente. de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10%-át. közalapítványnak. A kedvezmény határozott idõre szól. vállalkozási övezetben a gépek és épület után 6% kedvezményben részesülhetnek az adózók. bírság. ha a vállalkozási tevékenységébõl elért bevétele legfeljebb 10 millió .t. ¨ Az önkéntes. 59 . bírság. ha egyesüléssel. amennyiben a pénztár kiegészítõ vállalkozási tevékenységbõl származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20%-át. A reprezentáció költségét az árbevétel fél százalékáig ismeri el a társasági adó. beolvadással.h) Adóhiány.

Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség A helyi adókról szóló.¨ Kis. évtõl alkalmazandó rendelkezés úgy szól. akkor a kamatkedvezményt késedelmi kamattal együtt vissza kell fizetnie. . hogy amennyiben az adóalap-korrekciós tételekkel módosított adózás elõtti eredmény kisebb. személyi egyesülés. egyéb szervezet. 2.õvá60 . mint az adóévben elszámolt költségek. Amennyiben a tárgyi eszközt 3 éven belül elidegeníti az adózó. egyéb szervezet. 2001-tõl megkötött hitelszerzõdés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez. 1990. ¨ az osztalékban részesülõ külföldi személy. Az osztalékadó mértéke: 20%. hogy a magánszemélyre – akár belföldi.t. A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. személyi egyesülés.és középvállalkozások adókedvezménye. Ez a települési önkormányzat számára lehetõséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására. valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetõségûnek minõsülõ magánszemély. akár külföldi illetõségû – nem terjed ki az adóalanyiság.5. Általános szabály tehát. Az osztalékadó Alanya ¨ az osztalékban részesülõ belföldi személy a magánszemély kivételével. Az osztalékadó általános alanyai mellett a törvény az adókötelezettséget a kifizetõre is kiterjeszti abban az esetben. a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy. törvény alapján a települési önkormányzat képviselõtestülete rendelettel az illetékességi területén helyi adókat vezethet be. ha az osztalékot a kifizetõ nem pénzben. hanem természetben nyújtja. elõállításához pénzügyi intézménytõl felvett hitel kamata után adócsökkentés érvényesíthetõ. évi C. s ezzel együtt a helyi adópolitika alakítására. jogi személyiséggel nem rendelkezõ társas cég. A helyi adók A települési önkormányzatok feladatainak a helyi sajátosságokhoz és igényekhez igazítható ellátása elengedhetetlenné teszi az önkormányzatok önálló gazdálkodási feltételeinek megteremtését. Az adókedvezmény az említett hitelre az adóévben fizetett kamat 40%-a. jogi személyiséggel nem rendelkezõ társas cég. de nem lehet több. hogy az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a számított társasági adó 70%-át. a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy. mint 5 millió . A 2001. További korlátot jelent. az utóbbit kell a társasági adó alapjának tekinteni. ráfordítások együttes összegének 12%-a.

a gyógy. a szociális. 61 . az adókötelezettség keletkezése. Az adó alanya: az építmény tulajdonosa. a közös használatú helyiségek után az adó alanya a közösség. ¨ a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen határozhatja meg. illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett vagyoni értékû jog jogosultja. a) Építményadó. Mentes az adó alól: a szükséglakás. az adó alapja és mértéke Vagyoni típusú adók: az építményadó és a telekadó. Az önkormányzat a rendeletével jogosult: ¨ vagyoni típusú adók. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén kiterjed: a) az ingatlantulajdonra. annak rendeltetésétõl. Építményadó-köteles az önkormányzat illetékességi területén lévõ építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület. a kerületi képviselõtestületek véleménye kikérésével határozza meg. Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerû használatához szükséges földrészlet. ¨ kommunális jellegû adók. hasznosításától függetlenül. az adómentesség.ros esetében a helyi adók bevezetését.5. egészségügyi és gyermekvédelmi. A törvény alkalmazásában adóalany: a) a magánszemély. a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A vagyoni típusú adók alanyai. c) nem állandó lakosként való tartózkodásra és d) az e törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (adótárgy). illetve nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség. hogy ¨ az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle – az önkormányzat döntése szerinti – adó fizetésére kötelezheti. b) a jogi személy.1.vagy üdülõhelynek nem minõsülõ kistelepülésen fekvõ komfort nélküli lakásból 100 m2. ¨ helyi iparûzési adó bevezetésére. b) munkaerõ foglalkoztatására. 2. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed. c) magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezõ személyi egyesülése. ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékû jogra. ¨ az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál. épületrész. Társasház esetében a tulajdonosok önálló adóalanyok. Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza. valamint az egyes adók bevezetésére jogosultak körét a fõvárosi közgyûlés rendeletben. Az önkormányzat adómegállapítási joga a törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjedhet ki.

2. 3. magánszemély kommunális adója.a költségvetési szerv. b) Telekadó. továbbá azt a magánszemélyt. nyomvonal jellegû létesítményekhez tartozó – jogszabályban vagy más hatósági elõírásban megállapított – védõ (biztonsági) terület. az adókötelezettség keletkezése. illetõleg fennmaradási engedély kiadását követõ év elsõ napja. A telekadó-fizetési kötelezettség az önkormányzat illetékességi területén lévõ beépítetlen földrészlet után keletkezik. – a 2. 2. vállalkozók kommunális adója. idegenforgalmi adó. a közszolgáltató szervezet. Mentes az adó alól: ¨ az építési tilalom alatt álló telek. vagy 2. aki nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. ¨ a teleknek a helyben szokásos földrészletet meg nem haladó része. pont szerinti adóalap-számításnál a korrigált forgalmi érték 3%-a. valamint növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépületek.t/m2.t/m2. A kommunális jellegû adók alanyai. Adókötelezettség keletkezése: a használatbavételi. Az adó mértékének felsõ határa: 900 . Az adó alanya: a telek tulajdonosa. az adó alapja és mértéke Kommunális adók: 1. Az adó alapja: az önkormányzat döntésétõl függõen: 1. vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a. Az adó évi mértékének felsõ határa adótárgyanként. a lakás. az épületnek nem minõsülõ építményhez.5. a telek m2-ben számított területe. A vállalkozók kommunális adója terheli a vállalkozót – függetlenül a magánszemélyként jelentkezõ kommunális adókötelezettségétõl – az adóalany székhelye vagy csupán telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén az általa fog62 . 2. A magánszemély kommunális adója terheli az építmény. pont szerinti adóalap-számításnál 200 . beépítetlen telek magánszemély tulajdonosát. illetve lakásbérleti jogonként legfeljebb 12 ezer . vagy az építmény korrigált forgalmi értéke (az illetékekrõl szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50%-a). ¨ az épülethez. az adókötelezettség. Az adó alapja az önkormányzat döntésétõl függõen: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. ¨ az erdõ mûvelési ágban nyilvántartott telek. az állattartást szolgáló épület.és üdülõépülethez tartozó kiegészítõ helyiségek. a telek korrigált forgalmi értéke. ¨ a közhasználatú közlekedési tevékenységet végzõ adóalany az e célra használt telek után. Az adó mértékének felsõ határa: – az 1.t. az egyház tulajdonában álló építmény.

illetõleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adó alapja: ¨ a nem állandó lakosként vendégéjszakát eltöltõ magánszemély esetén a megkezdett vendégéjszakák száma. ¨ aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre.5.t/fõ. akkor mindenképpen keletkezik ún. 2. ¨ az üdülésre. amely nem minõsül lakásnak. szervezési. a szerelési. Idegenforgalmi adófizetési kötelezettség terheli azt a magánszemélyt: ¨ aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Mentes az adó alól: ¨ a 18.t. állandó jellegû iparûzési tevékenység utáni adókötelezettsége. ¨ aki az önkormányzat illetékességi területén lévõ üdülõ tulajdonosa vagy bérlõje. életévét be nem töltött. ¨ az egészségügyi. Az adó mértékének felsõ határa: ¨ személyenként és vendégéjszakánként 300 . Az építõipari. pihenésre alkalmas épületek esetén az építmény hasznos alapterülete. szociális intézményben ellátott magánszemély. hatósági vagy bírósági intézkedés folytán. vállalkozási tevékenység végzése céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély. valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és felújítási munkák. szakmunkásképzés. továbbá a 70. a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján. szaktanácsadó tevékenység 63 .t/m2. továbbá a használati jogosultság idõtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülõ használati jogával rendelkezõ lakásszövetkezeti tag.3. Adóköteles iparûzési tevékenység: a vállalkozó e minõségben végzett nyereség-. szolgálati kötelezettség teljesítése. illetve a tulajdonos.lalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma után. ¨ épület után évente 900 . A helyi iparûzési adó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (iparûzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó. életévét betöltött magánszemély. pihenésre alkalmas épületnek a tulajdonosa. Az adó évi mértékének felsõ határa 2000 . ¨ az oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony. vagy a megkezdett vendégéjszakára esõ szállásdíj. a munkaviszony. ¨ a szállásdíj 4%-a. lebonyolító. a) Állandó jellegû iparûzési tevékenység utáni adókötelezettség: Ha egy vállalkozónak adott önkormányzat illetékességi területén székhelye vagy telephelye található.

hogy a székhelye. illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.t-ot nem haladja meg. b) Az ideiglenes jellegû iparûzési tevékenység utáni adókötelezettség: A vállalkozónak amellett. b) Ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. felügyeleti tevékenységek. hogy az iparûzési adóalap egyszerûsített formáját válasszák. ha azt gazdasági tevékenység céljára használják. Az adóhatóság a fizetendõ adóelõleg mértékét az éves bevallás. természeti erõforrások feltárása. hogy lehetõséget ad az ideiglenes jellegû iparûzési tevékenység után megfizetett adóalanynak a székhely. ha ezen tevékenységek idõtartama az adóéven belül folyamatosan vagy megszakításokkal az egy hónapot meghaladja. szervezési. ideiglenes jellegû iparûzési tevékenység utáni adókötelezettsége. telephely szerinti önkormányzathoz fizetendõ adóba történõ beszámítására. lebonyolító. csökkentve az eladott termék beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével. Ide értendõ még – idõkorlát nélkül – a piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység is. valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és felújítási munkák. A személyi jövedelemadó törvény alapján átalányadózó egyéni vállalkozóknak. és annak megszûnésekor szûnik meg. Döntése alapján. valamint az anyagköltséggel. 64 . Az adótöbbszörözést a törvény úgy zárja ki. Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni adókötelezettség nem érinti a székhely és a telephely(ek) szerinti önkormányzatnál fennálló adókötelezettséget. Az adó mértéke: a) állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felsõ határra az adóalap 2%-a. Ezen tevékenységi körbe tartoznak az építõipari. és a 6 hónapot nem éri el. de csak abban az esetben. b) ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként legfeljebb 5 ezer . A törvény rendelkezéseibõl következõen telephely minden ingatlan jellegû üzleti létesítmény. illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele. kutatása. vagyis valamely telephelynek minõsülõ üzleti létesítmény használatának kezdetekor keletkezik. ha annak idõtartama a 6 hónapot meghaladja. Az adókötelezettség az állandó jellegû iparûzési tevékenység kezdetekor. egyszerûsített módon a nettó árbevétel 80%-ában is megállapíthatja az adóalapját. feltéve. telephelye szerinti önkormányzat területén terheli adókötelezettség.t. lehetõségük nyílik 2001-tõl. Az adó alapja: a) Állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén az értékesített termék. akiknek a tényleges bevétele a 4 millió . az ezekkel kapcsolatban végzett szerelési. bizonyos gazdasági események esetében ezen településeken kívül is fennállhat ún. tanácsadó.végzésének helye is telephelynek minõsül. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

bevallásának.és kiskereskedelmi épületek. üdülési hozzájárulás után 3% munkaadói járulékot köteles fizetni. étkezési hozzájárulás. és fizeti be közvetlenül az APEH számlájára. aki öregségi. 2. A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg. illetve arra jogosulttá vált. amelynek átfogó módosítása kapcsán. vallja be. A munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg.6. illetmény (kereset) 1. ¨ ipari épületek. A törvény az értelmezõ rendelkezések között meghatározza azt is.7. jubileumi jutalom. terminálok és kapcsolódó épületek. továbbá személyijövedelemadóköteles természetbeni juttatás. illetmény (kereset). állomások. ¨ garázsépületek. illetve az építmény megvalósításának anyagköltségei és munkadíja. A kulturális járulék A kulturális járulékról a Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló törvény intézkedik. Jelenleg a törvény alapján a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér.t értékhatárt. ¨ távolsági távközlõhálózatok és mûtárgyaik. ¨ helyi (települési) távközlõ.2. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra. hogy mit kell ezek alatt érteni: 65 . valamint végkielégítés. február 6-ai hatálybalépését követõen megkötött építési szerzõdések alapján megvalósuló építmények esetében kell alkalmazni. ¨ nagy. A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér. és fizeti meg. valamint saját bevallása keretében vallja be.és elektromos hálózatok. rokkantsági vagy baleseti nyugdíjban részesül. befizetésének ellenõrzése az állami adóhatóság feladata. ¨ hivatali épületek. vonja le a munkavállaló keresetébõl. silók és raktárak. A két járulékot az elszámolt hónapot követõ hó 20-áig kell befizetni. A munkaadói és munkavállalói járulék adó jellegû fizetési kötelezettség. ¨ tárolók. ¨ közlekedési és hírközlési épületek. A munkaadói és a munkavállalói járulék A munkanélküli-ellátások és -foglalkoztatást elõsegítõ támogatások fedezetét munkaadói és munkavállalói járulék szolgálja.5%-át köteles fizetni. A kulturális járulékfizetés az alábbi építmények kivitelezése esetén kötelezõ: ¨ szállodaépületek. A járulék alapja: az építmények létrehozásának bekerülési költsége. a törvény 2001. a betegszabadság idejére adott díjazás (maximum 15 nap). amennyiben a bekerülési értékük eléri a 120 millió .

a negyedévet követõ hó 20-áig. A kivitelezõ maga állapítja meg.¨ az építmény létrehozásának bekerülési költsége átalánydíjas szerzõdés alapján végzett munkánál a kivitelezõ által számlázott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg.2 százalék. átalakításával. Meglévõ építmény esetében értelemszerûen csak a bõvítéssel. illetve a funkció megvalósításához szükséges költséget számításba kell venni. A kulturális járulékot az egyéb ráfordítások között számolhatja el. Az építtetõ tájékoztatási kötelezettsége kiterjed arra az esetre is. ¨ az építmény megvalósításának anyagköltsége magában foglalja az építmény megépítése során felhasznált vásárolt anyagok és saját elõállítású termékek bekerülési (beszerzési. A járulék mértéke: 0. a kivitelezésbe általa bevont alvállalkozók és más vállalkozók szolgáltatásaitól függetlenül. ¨ az építmény megvalósításának munkadíja magában foglalja az építmény megépítéséhez igénybe vett munkaerõ bérköltségét és annak járulékait. Az építtetõ az építési-szerelési-kivitelezési szerzõdésben nyilatkozni köteles a kivitelezõ részére. vallja be és fizeti meg a kulturális járulékot. az áfa nélküli árbevétele után negyedévenként. hogy az építési szerzõdés alapján leszámlázza az építmény megvalósításának költségeit. a járulékfizetésre kötelezett a már megfizetett járulékot az esedékes adóbevallásban visszaigényelheti. továbbá az egyéb rakodási költségeket. szerzõdés alapján tételesen elszámolt munkánál az építmény megvalósulása (megépítése) számlázott anyagköltségének és munkadíjának együttes összege. ha a bekerülési költség a késõbbiekben beálló változás hatására mégsem éri el. 66 . vagyis nem adódnak össze az egyes építmények bekerülési költségei. épületek építtetõjére. termékeknek a felhasználás helyéig felmerült szállítási. ha a tervezett építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerzõdéskötéskor eléri a törvényben rögzített értékhatárt. elõállítási) értékét. A törvény végrehajtási rendeletének hatálya kiterjed a járulékkörbe vont építmények. élettartamának növelésével összefüggõ költségeket kell figyelembe venni. rakodási költségeit. ezen anyagoknak. a járulékköteles értékhatár erejéig. Ugyanakkor a bekerülési értékek meghatározásakor valamennyi. beruházójára és kivitelezõjére. illetve eléri vagy meghaladja a járulékköteles értékhatárt. funkcióváltozással. a számla – általános forgalmi adó nélküli – végösszege. az építtetõ haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a kivitelezõt a járulékfizetési kötelezettség fennállásáról vagy megszûntérõl. Amennyiben a bekerülési költség mégsem éri el a járulékköteles értékhatárt. az építmény rendeltetésszerû használatához. A kivitelezõ feladata. Ha ezek a tények az építmény megvalósítását követõen válnak ismertté. az igénybe vett gépek és szolgáltatások költségeit. Ha a beruházás keretében több építményt építenek. A járulékfizetésre kötelezett: a kivitelezõ. a bekerülési értéket építményenként kell megállapítani. az ezekre jutó általános költségek hasznos fedezetét.

valamint a magánszemélyt megilletõ. Az egészségügyi hozzájárulás Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alapján 1999. végelszámolás keretében a magánszemélyt megilletõ tartásdíj. felszámolás. adóbevallásban elszámolt. A százalékos (jövedelemarányos) egészségügyi hozzájárulás fizetését – az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti – kifizetõnek kötelessége fizetni. · az egyösszegû járadékmegváltások (pl.2. A tételes egészségügyi hozzájárulás a kifizetõt terheli a következõ jogcímek esetén: 67 . január 1-jétõl havi 4200 . továbbá a természetbeni hozzájárulások után. vállalkozói osztalékalap.t és 2002. igazolt költségnél. a hozzájárulást a naptári napokra kell megfizetni. január 1-jétõl 4500 . Ha a tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége nem egész hónapra érvényes. · a kamatkedvezménybõl származó jövedelmek. ha az. Százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni: ¨ az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közül azok után. a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított. ¨ a különadózó jövedelmek közül: · a 35%-os adóterhet viselõ osztalék. évtõl az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség adó jellegû közteherré vált. a jövedelmet helyettesítõ felelõsségbiztosítási kártérítés egy összegben való megváltása esetében kifizetett jövedelmet kell figyelembe venni). · a társadalombiztosítási járulék alapjába nem beszámítható természetbeni juttatások (ide nem értve az üzemanyag-többletfelhasználás címén keletkezõ természetbeni juttatást). · a kis összegû kifizetések.t. és más hasonló jellegû követelés. A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás: az alapját képezõ jövedelem 11%-a. Ha a jövedelmet a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel vagy költségtérítés címén kapja és az adóelõleg megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség magasabb a tényleges. A törvény egészségügyi hozzájárulás fizetésének: a százalékos és a tételes (fix összegû) formáját határozta meg. vagy nem minõsül alkalmi munkavállalónak.8. A tételes egészségügyi hozzájárulás havi összege 2001. Ez alóli kivétel többi között a cégautó magáncélú használata miatt keletkezõ jövedelem után a cégautó adóját fizetõnek az adó 25%-át kell egészségügyi hozzájárulásként megfizetnie. akkor a magánszemély köteles a 11%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. amelyeket a társadalombiztosítási szabályok szerint nem terhel járulék. csõd. életjáradék. kártérítési járadék. ha a kifizetésben részesülõ természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított. akinek e juttatást nyújtották. Ezt az összeget elsõ alkalommal február 15-éig kellett megfizetni.

A tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésre kötelezett havonta állapítja meg. vállalkozási jellegû szerzõdésen alapuló jogviszony alapján. Az egészségügyi hozzájárulás 1999-tõl adónak minõsül. rokkantsági nyugdíj. A legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyon túli jogviszonyok után nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni. ¨ bedolgozói. baleseti járadék). napjáig fizeti meg. napjáig fizeti meg. egyösszegû szolgáltatás. A törvény alapján biztosítottak azok a személyek. baleseti hozzátartozói nyugellátás). megállapítási idõszakonkénti részletezésben tesz bevallást. pl. amelyre a jövedelmet fizették. hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj. 2. ha a jövedelem eléri a minimálbér 30%-át. A társadalombiztosítás A társadalombiztosítási rendszerrel kapcsolatos elõírásokat 1998. akkor a tételes egészségügyi hozzájárulást arra az idõszakra kell megfizetni. baleseti rokkantsági nyugdíj. a megfizetésére vonatkozó szabályok is változtak. megbízási díjat. árvaellátás. és a tárgynegyedévet követõ hónap 12. pénzbeli ellátások (terhességi-gyermekágyi segély.9. baleseti táppénz. A százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a hozzájárulást negyedévente állapítja meg. A biztosítási kötelezettség egyes esetekben automatikusan létrejön az alapul szolgáló jogviszony keletkezésével. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a hozzájárulásról a személyi jövedelemadó bevallása részeként. illetve a magánnyugdíj szolgáltatásaira jogot szerezhetnek. tiszteletdíjat. b) Társadalombiztosítási nyugellátás: öregségi nyugdíj. illetve naptári napokra számítva annak harmincad részét. c) Magánnyugdíj keretében járó szolgáltatások: nyugdíjjárulék. ilyen jogviszony a munkaviszony.¨ munkaviszony. szülõi nyugdíj. és a jövedelemjuttatást követõ hónap 12. A százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást a kifizetõ havonta állapítja meg. akik járulékfizetés mellett a társadalombiztosítás valamennyi ellátására. baleseti ellátások (baleseti egészségügyi szolgáltatás. Az egyes ellátások a következõk: a) Egészségbiztosítási ellátások: egészségügyi szolgáltatás. táppénz). hanem ettõl eltérõ idõszakonként fizetik. Õket nevezhetjük teljes körû biztosítottaknak is. január 1-jétõl négy új törvény és a végrehajtására vonatkozó korányrendeletek tartalmazzák. Ha a jövedelmet nem havonta. megbízási. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetében akkor keletkezik biztosítási kötelezettség. ha a kapott juttatás a minimálbér 30%-ban meghatározott jövedelemszintet 68 . és a tárgyhót követõ hónap 12. napjáig fizeti meg.

A saját jogú nyugdíjasként biztosítottak csak baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosultak. évben 20%. . havonta köteles befizetni. A 8%-os nyugdíjjárulékot minden jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig. 2002. vállalkozási jellegû szerzõdéssel – személyesen végez munkát. rendelet alapján a minimálbér 2001.eléri. valamint a kórházi (klinikai) ápolási idõtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címen fizeti meg.t-ot. január 1-jétõl 8%. 2002-ben a 2 368 850 . évben 29%-os társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. 2002. A minimálbér harminc százalékát el nem érõ díjazásmentes a járulékok megfizetése alól. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot nem fizet.õvárosi Egészségbiztosítási Pénztár) határozza meg.t. és díjazása eléri a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér havi összegének 30%-át. amibõl a nyugdíjjárulék 2001.) Korm. illetve naptári napokra számítva annak harmincadrésze. ¨ a magánnyugdíjpénztár tagja esetében 2%. években az egészségbiztosítási járulék pedig 11%. az egészségbiztosítási járulékot. aki a foglalkoztatónak díjazás ellenében egyéb jogviszony keretében – megbízási. (XII. a társadalombiztosítási járulékot. A biztosított által fizetendõ nyugdíjjárulék mértéke: ¨ a kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó személy esetében 2001. a baleseti járulékot és a táppénz-hozzájárulást együtt. (pénztári tagdíj 6%). A foglalkoztató a nyugdíjjárulékot. A fizetési meghagyással megállapított táppénz-hozzájárulást a jogerõre emelkedést követõen a foglalkoztató az illetékes járulékigazgatóságnál vezetett járulék-folyószámlára fizeti be. a 2001–2002. A nyugdíjbiztosítási járulék felsõ határa 2001. és a járulékokról bevallást készíteni. A foglalkoztató (munkáltató) a biztosítottak részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyuk alapján kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezõ jövedelem után 2001. Amennyiben a foglalkoztató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetõhellyel. évben 31%-os. a foglalkoztatót terhelõ táppénz-hozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes MEP (Megyei. A járulékról havi összesítõ bevallást kell készíteni. Biztosított az a személy is. amelynek be69 .t-ot). évtõl 40 000 .t. a magánnyugdíjpénztárhoz a tagdíjat. amíg a járulékköteles jövedelmek együttesen el nem érik az éves szintre számított felsõ határt (2001-ben a 2 197 300 . 2002. A fizetési meghagyás egy példányát – a jogerõre emelkedést követõen – a MEP az illetékes járulékigazgatóság részére megküldi. 30. Az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjának felsõ határa a 2001. A 228/1998. évben 18%.t. évtõl megszûnt. január 1-jétõl az egy naptári napra jutó összeg 6020 . A foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresõképtelensége. évben pedig 6490 . ¨ az egészségbiztosítási járulék mértéke 3%.

m2. ahol a két fél megállapodása dönti el a díjazás összegét. Az összesítõ bevallás. e piac területén is kialakultak díjszabási formák és mértékek. A díjazás módjai Bár a mûszaki ellenõri tevékenység díjazása szabad megállapodás tárgya. a díjazását szabadon. a fizetés feltételeiben és a megállapodott díj érvényesítésének garanciáiban. mérnöknap). Ebbe a formába tartozik a mûszaki ellenõri tevékenység díjazása is. 2. hogy amikor megbízási szerzõdést köt. A Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége ezek ismeretében adta közzé 2001-ben a Mérnöki és Építészeti Díjszabás (MÉDI 2001) jelenlegi díjszabási ajánlásait. c) A szolgáltatás elvégzésére fordított idõ és a mérnöki idõdíj alapján (mérnökóra. valamint a magánnyugdíjpénztárnak megküldendõ bevallás formanyomtatványon. Magyarországon a szolgáltatások díjszabásának két formája van: a hatósági ár és a szabad ár. napja. A mûszaki ellenõri tevékenység díjazása A mûszaki ellenõrnek ismernie kell.) alapján.t-ra kerekített összegét a biztosítottól levonni. Amely szolgáltatások nem tartoznak az árak megállapításáról szóló törvény hatálya alá. A MÉDI 2001.1. A mûszaki ellenõrnek a megbízása jellegét. 70 . azok a szabad áras szolgáltatások. A foglalkoztató köteles a járulékot – külön felszólítás nélkül – a székhelye szerint illetékes megyei (fõvárosi) járulékigazgatósághoz megfizetni. valamint a tagdíj . nagyságát és idõtartamát figyelembe véve és a megbízó személyének fizetõképessége és készsége ismerete alapján kreatívan és önállóan kell döntenie díjazása összegében. valamint a tõle levont járulékról. illetve tagdíjról. 2. és az egészségbiztosítás. baleseti járulékról és egészségügyi hozzájárulásról. A járulék összegét a foglalkoztató köteles kiszámítani. m3 stb.10. b) A szolgáltatás tárgyát jellemzõ természetes mértékegységek (m. A tárgyhavi jövedelemkifizetéssel együtt a foglalkoztató a biztosítottat írásban tájékoztatja az utána fizetett társadalombiztosítási járulékról.nyújtási határideje a tárgyhót követõ hónap 12. figyelembevételével a díjszabás a szolgáltatások ajánlott díját szakágazatonként állapítja meg. a féllel kötött megállapodás alapján határozhatja meg. vagy a járulékigazgatóság által a kötelezett rendelkezésére bocsátott számítógépes program felhasználásával elektronikus adathordózón is benyújtható.10. és eddig az idõpontig kell gondoskodni a járulék befizetésérõl az APEH megfelelõ számlájára. az alábbi változatokban: a) Az építési költség – a díjalap – százalékában. a nyugdíjjárulék.

osztályba sorolja. díjosztályba tartoznak a átlagos bonyolultságú építési feladatok.2. hasonló szolgáltatás ajánlott díjához való viszonyítással. tartályok. A beruházás bonyolultságát a MÉDI ajánlás I–V.és erdõgazdasági épületek. 71 . sport célú. ¨ IV. víz. ad c) Az idõ-ráfordításos ajánlott díj azt jelenti. A díjszabás mértéke függhet a beruházás bonyolultságától. a mûszaki ellenõrzés díjának megállapítása történhet az építési költség (áfa nélküli) százalékában kifejezett szolgáltatás nagyságával arányosan (lineárisan) növekvõen. de lehet a szolgáltatás nagyságával csökkenõ (degresszív) arányban növekvõ díjszabás. bunkerek. vendéglátó. honvédelmi és polgári védelmi célokra. szolgáltató. medencék. egészségügyi. színek. repülõterek stb. alagutak. hûtõházak. ¨ III. többszintes vagy gépesített raktárak. meglévõ építményrészen végzendõ ráépítés. légsátor-csarnokok. földalatti vasút. magasparkolók. a vízellátási szállítóvezetékek. termelõüzemek.és szennyvíztározók. ¨ II. jelentõs merítési arány alapján állapítható meg a díjtétel.6.4. szivattyúk. barakkok. közlekedési épületek. hogy a beruházás egy éven belül valósul-e meg.és gázvezetékek. közlekedési területek. olaj. díjosztályba tartoznak a kiemelten bonyolult feladatok. a jármûhasználat költségeit. idesorolandók: a kereskedelmi. drótkötélpályák stb. parkolók. erõmûvek.0. föld alatti építmények raktározási. és egyéb rezsiköltségeit. hogy a mûszaki ellenõr mérnökórában vagy mérnöknapban számolja el tevékenységét. szerkezeti rendszer bevezetése. kalorikus erõmûvek stb. új technológai. ideiglenes jármû. ad b) A természetes mértékegységek alapján számított ajánlott díj elve az a) pontban foglaltak szerint mûködik. A különbség az. a nevelési-oktatási épületek. gyalogosátjárók.és szállás jellegû épületek. közösségi és kulturális. silók.d) . ipari. aknák. hogy a nagy tapasztalat. idesorolandók az egyszerû építmények. gyûjtõmedencék. vagy több évre húzódik el. díjosztályi szorzója 0. mélykutak. kis vízmûvek. mélygarázsok. tárolók. hidak. vízkiemelõk. folyadéktartályok. különleges viszonyok. díjosztályba tartoznak a magas igényszintû építmények: díjszabályi szorzó 1. ¨ V.és gyalogos-aluljárók.ix összegben. a közepes igényû építmények: díjosztályi szorzó 1. illetve feltételek. idesorolandók: a lakó. Több évre elhúzódó beruházás esetében az inflációt arányosan követi a díjszabás. hanem az egyéb dologi kiadásait: pl.8. ad a) Attól függõen. többnyílású és ívelt hidak. Az idõráfordítás igazolása részletes és folyamatos adminisztrációt igényel a mûszaki ellenõrtõl. üzemi épületek. különleges igényû építmények: díjszabályi szorzó 1. díjosztályba tartoznak a kevésbé igényes építmények: díjosztályi szorzója 0. mint pl. idesorolandók: a mezõ. Ehhez csatlakozóan határozza meg nemcsak a személyi kiadásait. díjosztályba tartoznak az egyszerû építési feladatok. szabadon álló lefedések. Eszerint például: ¨ I. hozzáépítés. idesorolandók a különleges építési módok.

A díj fizetésének feltételei. postázási költségek. helyi közlekedés. szakfordítással kapcsolatos költségeket. 2. nem helyi közlekedés költségeit. A részszámlázás valamilyen munkarész befejezéséhez kapcsolódhat. ¨ a megbízási díj letétbe helyezése. . illetékeket. Ezeken belül is a fix mûszaki ellenõri díj iránt legjellemzõbben a lakossági piacon a lakossági körben – pl.3. lakásszövetkezetek lakóépület felújítása területén – jelentkezik.2. ¨ az általános rezsiköltségeket: irodaköltség. ¨ a külföldi közremûködéssel. ¨ a szolgáltatással kapcsolatos tárgyalások költségeit.izetési garanciák lehetnek: ¨ a megbízó fizetõképességének igazolása. garanciái A mûszaki ellenõrzésre vonatkozó megbízási szerzõdésben a díj összegében történt megállapodás mellett célszerû a fizetési feltételekben és a garanciákban is megállapodni. A díjazás mértéke A vállalkozónak a díjszabás kialakításakor kalkulációt kell készítenie. társasházak. Ez a megoldás javasolható a mérnökidõ alapján való számlázás esetében. sokszorosítási költségek. ¨ pályázati költségeket. 72 . adminisztráció. ¨ a vállalkozás nyereségét. felelõsségbiztosítási költségek. áfa nélkül: ¨ a szolgáltatást végzõk bruttó munkadíját és a munkavállalót terhelõ járulékokat. esetleg évekig elhúzódik. ¨ a helyi adókat. ¨ a késedelmi kamat kikötése. amikor a beruházás hosszabb ideig. különösen olyan esetekben. ¨ a havi számlázásban történõ megállapodás.10. A fizetési feltételként szerepelhet többi között: ¨ a részszámlázás kikötése.ad d) A fixáras szerzõdés jellemzõen az egy éven belüli építés-szerelési munkák mûszaki ellenõrzésére vonatkoznak.10. ¨ a dokumentálással és megõrzésével járó költségeket. 2. A kalkuláció során a következõket kell figyelembe vennie. kommunikációs. ¨ a munka elvégzésével kapcsolatos.

Mit kell tudni az általános forgalmi adóról? 7. mértéke? 9. Az adók milyen csoportosítását ismeri? 3. funkcióiról és alapelveirõl? 2.Kérdések 1. Mit kell tudni a helyi adókról? 11. Mi a társasági adó és osztalékadó alapja. és mi a járulékfizetés alapja és mértéke? 10. A mûszaki ellenõri díj megállapítása során milyen módokat kell alkalmazni? 13. A mûszaki ellenõr megbízási díja milyen árformába tartozik? 12. Ismertesse a személyi jövedelemadó szerint különadózó jövedelmeket! 6. A mûszaki ellenõri díj kifizetéséhez a megbízási szerzõdésében milyen feltételeket. hogy milyen adókat kell fizetni a munkaadónak a munkajövedelmek után! 5. Kik a kulturális járulék fizetésére kötelezettek. Kik választhatnak alanyi adómentességet az általános forgalmi adó alól? 8. garanciákat lehet kikötni? 73 . Sorolja fel. Sorolja fel. hogy milyen adókat kell fizetni a munkavállalónak! 4. Mit kell tudni az adóztatás szerepérõl.

A piacgazdaságban a beruházás az vállalkozás. 3. értéknövelõ fejlesztése. technikákat. pótlása. fogalmakat. az építési naplót. Ismernie kell a beruházási tevékenység megvalósításának részletes feltételeit. A beruházás mint vállalkozás új haszon – profit – reményében történõ ráfordítás. rendeltetésének megváltoztatása. és a beruházásokban együttmûködõk szerepeinek ismerete. Egy beruházási folyamatban sokféle szakmai tevékenység ötvözõdik. valamint az üzembe helyezésig. a munkahely átadásának. a számlázást. a raktárba történõ beszállításig felmerült mindazon tevékenység. amelynek sikere függ a beruházás szakmai megalapozottságától.1. A beruházás alapvetõen nem választható el az építész. pl. illetve új piac teremtése. ismereteket tartalmazza. tervezõmérnöki. A jól mûködõ piacgazdaságban a beruházás kezdeményezésének és megítélésének alapvetõ indítéka a jövedelmezõség. esetleg újfajta szolgáltatás. aminek lényege valamely építmény létesítése. vagy meglévõ építmény átalakítása. kivitelezõi. Tudnia kell kezelni az építéshelyi dokumentumokat. Eszerint a beruházás immateriális javak megszerzése. vagy meglévõk bõvítése. mint pénzeszköz-befektetés. átalakítása. szereplõi. amely az adott eszközhöz hozzákapcsolható. A beruházások fogalma és csoportosítása A beruházás közgazdasági értelemben állóalapok bõvítését. pl. finanszírozási és gazdasági vizsgálata módszereit. Ebbõl a szempontból a beruházás úgy is felfogható. valamint a beruházási alapokmányok ismerete nélkülözhetetlen a sikeres munkájához. s amelynek eredménye lehet új termék. a meglévõ eszközök bõvítése. a mûszaki átadás-átvételi eljárásokat. de természetesen nagy számban léteznek nem profitorien74 . kivitelezésének szervezési. a felmérési naplót. Beruházási ismeretek A fejezet a mûszaki ellenõr tevékenységeihez kapcsolódó alapvetõ kategóriákat. amelynek célja új építmény létrehozása. amely kockázattal jár. elõállítása.3. pótlását jelenti. tárgyi eszközök beszerzése. közgazdasági stb. Szabatosan megfogalmazva – összhangban a törvényi meghatározással – a beruházás új tárgyi eszközök elõállítása.és építõmérnöki szakmai tevékenységtõl. A beruházások csoportosítása. átalakítása vagy felújítása.

ami selejtezett tárgyi eszköz pótlására szolgál. fõjavítás. Ezek szakmai elõkészítése. Nyilvánvaló. a finanszírozás és a számvitel szabályai. amely egészében vagy részben költségvetési forrásból megvalósuló fejlesztés. funkciója. amely a tárgyi eszköz eredeti mûszaki állapotát megközelítõen vagy teljes egészében visszaállítja. a szakszerû ellenõrzést is magában foglaló. ¨ felújítás. amelynek megvalósítását az országgyûlés engedélyezi a miniszter által kidolgozott beruházási javaslat alapján. hogy a beruházás tágabb értelmezésében igen összetett folyamat. ¨ rekonstrukció a meglévõ tárgyi eszközökön egyidejûleg végzett beruházási és felújítási tevékenység. a beruházással a tárgyi eszköz kapacitása. ¨ eszközpótló beruházás. tartozékait. ezen belül · kormányzati beruházás. az építõipari folyamatok (beleértve a gépészeti és elektromos szerelési munkákat is) mellett a teljes beruházás számos egyéb feladat elvégzését jelenti. a rendszeres használat következtében szükségessé váló. megalapozása ugyanúgy fontos. a beruházások közvetlen megtérülését hagyományos módszerekkel nem lehet számszerûsíteni. a tárgyi eszköz egészére. sem azok nagyságát nem növeli. funkcióját. A beruházások csoportosítása A beruházások sokféle szempont szerint csoportosíthatók. Sõt. az elvégzett fejlesztések pedig kategóriákba sorolhatók. mint a profitorientált fejlesztéseké. a közpénzbõl fedezett beruházásoknál szigorúbbak a mûszaki és pénzügyi elõkészítés. teljes szét-. illetve egy vagy több fõdarabjára kiterjedõ. 75 . teljesítõképességét) növeli. ha a nyilvántartott eszköz nagyságát (hosszát. a tárgyi eszköz értékéhez képest jelentõs költséggel járó. egyfolytában végrehajtott.tált beruházások is. tehát sem az eszközállomány leltározási egységének számát. A beruházás lehet: ¨ állománynövelõ. illetve összeszereléssel járó általános javítás (generáljavítás. de új leltározási egységet nem hoz létre. terjedelmét. · kiemelt jelentõségû kormányzati beruházás. amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotát megközelítõ és teljes helyreállításán túl. ha a nyilvántartott eszközök leltári nyilvántartási egységének számát növeli. alapokmány-tervezetét a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõje jóváhagyásra elõterjeszti vagy engedélyezi a rendelkezésre álló elõirányzatból.1. a vasutak korszerûsítésének hatása közvetett módon nemzetgazdaságilag értelmezhetõ. 3. nagyjavítás). Ez utóbbi beruházások esetében – infrastrukturális fejlesztések – pl. ¨ állománybõvítõ. A beruházásokat osztályozhatjuk a beruházó személye alapján: ¨ Állami beruházások.1. az eszközzel elvégezhetõ feladatok köre bõvül.

· intézményi beruházás. amely a nemzetgazdaság tárgyi eszközállományát nem növeli. ¨ kulturális. illetve a nemzetgazdaság tárgyi eszközállományát pótolja. egy külföldi vagy hazai vállalati tõkébõl megvalósuló beruházás egyaránt. amelynek megvalósítandó célját a költségvetési felügyeletet ellátó intézmény vezetõje határozza meg. · Nem állami forrásból megvalósult beruházás. a teljes építmény rendeltetésének megváltozása. ¨ vendéglátási. az építmény korszerûsítése és átalakítása. amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén vagy a 76 . amelyek megvalósítandó célját (nevesítve) az országgyûlés az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. szórakozási. szociális. átalakításról. amelynél a beruházó (üzemeltetõ) tárgyi eszközállományának olyan bõvülése. A beruházások célja szerint a beruházásokat vizsgálhatjuk aszerint. hogy a beruházás melyik népgazdasági ágat szolgálja. ¨ kereskedelmi stb. amelynek során az építmény feladatának ellátására alkalmasabbá válik. ¨ közlekedési. Az építmény – valamely beruházás érdekében való – lebontása teljesen vagy az alapokig. lehet: ¨ ipari. ¨ mezõgazdasági. építmények részleges vagy teljes újraépítése. ez a jogi személyek. oktatási. funkciója bõvül. A beruházások csoportosítása a rendeltetés és cél szerint Nemzetgazdasági beruházás: az a beruházás. Építési beruházás: minden olyan tevékenység.· beruházási célprogramban összefoglalt kormányzati beruházások. építmények kiegészítése korábban meg nem levõ épületgépészeti berendezésekkel. pl. illetve pótlása következik be. hogy a létrehozandó beruházás milyen funkciót szolgál. hogy új létesítményrõl.unkcionális szempontból még osztályozhatók a beruházások abból a szempontból is. A beruházások funkcionális besorolása szerint azt vizsgáljuk. fejlesztésrõl vagy más célú beruházásokról van szó. a konkrét anyagi-mûszaki tartalmat az illetékes miniszter határozza meg. Üzemgazdasági beruházás: az a beruházás. . amelynek célja új építmények létrehozása. amely a nemzetgazdaság tárgyi eszközállományát bõvíti. építmények terjedelmének (hasznos alapterületének vagy légterének) növelése. az építmény felújítása eredeti állagának helyreállítása. Építmény: mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított létesítmény. Ebbõl a szempontból a beruházás termelõ vagy nemtermelõ jellegû lehet. idesorolható egy család lakásépítése. a gépek alapozása. ¨ egészségügyi. vállalkozások és a természetes személyek forrásaiból megvalósuló beruházásokat jelenti.

fûtési. idõszakos vagy idényjellegû tartózkodásra. A gépberuházás körébe tartoznak: a gépek és technológiai berendezések.és csatornázási vezetékek.talaj természetes állapotának. felszerelések stb. 77 . mûszerek beszerzése (beleértve a rendeltetésszerû használat feltételeként elõírt tartalék alkatrészek és tartozékok beszerzését is). amelyek az építmény szerkezetébe beépítve a használhatóságát és ellátását biztosítják. elhelyezésével és bekövetkezésével kapcsolatos szerelési munka. és minden felújítás. természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre. vasút. felszerelések szerelése is. ha az gép beszerzési költségében megjelenik. jármûvek. villany-. bizományosi jutalék). gáz. Gépberuházásnak tekintendõ a gépek.és leszerelhetõ elmozdítható olyan gépek. vám-. az építmények állagától függetlenül fel. illetve nem építési vagy gépberuházásnak minõsülõ) értéknövelõ tevékenység. jármûvek. Technológiai szerelési munka: az építmények fogalmába nem tartozó. épületnek nem minõsülõ építmény (például út. továbbá minden olyan átalakítás. Idetartozik az épületen kívüli gépek. légüdítõ berendezések és felvonók. Egyéb építmény: minden.) Egyéb beruházások: ¨ gazdasági-mûszaki tervezés. import forgalmi adó. illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. berendezések. Az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az építményhez tartoznak. ha azok az építmény használhatóságának biztosítása. fásítási beruházások. ¨ ültetvényberuházások. hanem elsõsorban üzemeltetési (termelési) célokból helyeznek el. a technológiai szerelési munkák költségei. (A gépeket és gépi berendezéseket gyártó/szállító vállalat által végzett helyszíni összeszerelési munka nem tekinthetõ technológia szerelésnek. vámkezelési költség. valamint a gépberuházásokkal kapcsolatos egyéb hasznos beruházási tevékenység költségei (szállítási költség. szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el úgy. a talajtól csak anyagaira. Épület: az olyan szerkezetileg önálló építmény. ¨ szellemi termékek megszerzése. ¨ erdõsítési. ¨ berendezési és felszerelési tárgyak beruházásai. ¨ egyéb (eddig még fel nem sorolt. ¨ az anyag gyártása és tárolása. Az építményhez tartoznak azok a víz-. amely a környezõ külsõ tértõl épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot. hogy ezáltal az eredeti rendeltetésnek megfelelõ használatra alkalmatlanná válik. amelyeket az építményekbe nem használhatóságuk. kerítés). Alkalmas: ¨ állandó. mûszerek kiegészítése vagy bõvítése tartozékokkal. amely rendelteltetésük megváltoztatását vagy kapacitásuk növelését eredményezi. technológiai berendezések. szellõzõ-. ¨ üzemi termelésre. vagy már a meglévõ építménybe késõbb kerülnek beépítésre. berendezések.

t közöttiek. E nagyságrendek nemcsak az elõírásokban jelentenek eltéréseket. A beruházások csoportosítása a folyamatkészültség alapján Befejezetlen beruházásnak kell tekinteni a kivitelezõk. továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása.t és 300 millió . Ez a csoportosítás azért is fontos. mert eszerint történik a beruházások megtérítésének számítása. Leállított beruházás megvalósításának munkáit olyan okok miatt kell beszüntetni. elõírásainak nagyságrendi megítélése attól függ. A beruházási folyamatok „végtermékei” szempontjából történõ vizsgálat Elõbbiekben már meghatároztuk. ¨ nagyberuházások: az 50 millió . ¨ közepes beruházások: a 10 millió . hanem másmás beruházási folyamatszervezési feladatokat és szervezeti megoldásokat igényelnek. A beruházásokkal létrehozott állóalapokat az elszámolási technikák szerint befektetett tárgyi eszközöknek nevezzük. hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak-e vagy sem.t alattiak. amelyek a beruházás folytatását szükségtelenné teszik.t közöttiek. szállítók által végzett és beruházó vagy az általa megbízott beruházási lebonyolító által átvett. de késõbb – az akadályozó tényezõk megszûntével – folytatják. számlázott vagy még nem számlázott idegen teljesítmények. elõállítása. de még használatba nem vett anyagi eszközök értékét – beleértve a rendeltetésszerûen használatba nem vett 50 ezer . illetve még nem történt meg a kivitelezésük.t és 10 millió . E felfogás szerint a beruházás: tárgyi eszközök beszerzése. amelyeket még nem helyeztek üzembe. illetve a saját vállalkozásban megvalósított teljesítmények értékét. A beruházások megvalósítása módszereinek. meglévõ tárgyi eszköz bõvítése. átalakítása. Szüntelen beruházásnak minõsül. rendeltetésének megváltoztatása.A beruházások osztályozása nagyságrend szerint A beruházások fontos osztályozása a nagyságrend szerinti felosztás. a beszerzett. Vannak ¨ mikroberuházások: az 1 millió . 78 .t felettiek.t értékhatár alatti tárgyi eszközöket is –. ¨ kiemelt beruházások: a 300 millió . hogy a beruházások alapvetõ célja termelõ és nemtermelõ állóalapok létrehozása. A számviteli elõírásokkal összhangban a beruházási tevékenység eredményeként létrejött „végterméket” a gazdálkodási folyamatban a tevékenységhez való viszony szempontjából is értelmezhetjük. ¨ kisberuházások: az 1 millió .t és 50 millió . valamint az egyéb hasznos tevékenységek ráfordításait. pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka. A befejezetlen beruházások állománya a befejezetlen beruházások egy adott idõpontban rendelkezésre álló összege. ha a beruházás megvalósításának munkáit az üzembe helyezését megelõzõen valamilyen okból (például pénzhiány miatt) félbeszakítják. a beruházási eszközök termelési folyamatban történõ költségelszámolása.t közöttiek.

közvetítés. az elkészítést. rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek). az elõállított termékek minõsége vagy az adott eszköz használata jelentõsen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövõben gazdasági elõnyök származnak. de rendszeresen visszatérõ nagyjavítást. amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható. átalakítását. felújítás. amely elhasználódottság már a rendeltetésszerû használatot veszélyezteti. és mindazon javítási. Az eszköz bekerülési (beszerzési. pontossága) helyreállítását szolgáló. ¨ Karbantartás: a használatban lévõ tárgyi eszköz folyamatos. függetlenül a költségek nagyságától. üzembe helyezés. raktárba történt 79 . hogy a tárgyi eszközök bekerülési (beszerzési és elõállítási) értékeként milyen költségek. alapozás. a rendeltetésszerû használatbavételig végzett tevékenység (szállítás. e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. ideértve a tervezést. a hiteligénybevételt. zavartalan. karbantartás fogalmát a számvitelrõl szóló 2000. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett. vámkezelés. amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. karbantartási tevékenység. élettartamának. a raktárba történõ beszállításig felmerült. amikor a folyamatosan.elújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása. elõállítási) értéke az eszköz megszerzése. évi C. létesítése. amely mindenképpen azzal jár. nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy idõben való elvégzése. üzembe helyezésével. ha az a korszerû technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitõl eltérõ megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát. idõsszakonként visszatérõ olyan tevékenység. a biztosítást is). felújítás a korszerûsítés is. teljesítõképességét. eredeti mûszaki állapota. amelyet a rendeltetésszerû használat érdekében el kell végezni. a hosszabb idõszakonként. rendeltetésének megváltoztatását. ¨ . az elõbbiekben felsorolt. üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig. továbbá mindaz a tevékenység. létesítése. a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése. rendeltetésszerû használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig. karbantartási tevékenységet. teljesítõképességének közvetlen növelését eredményezõ tevékenység is. a lebonyolítást. a tárgyi eszközt akkor kell felújítani. kiadások vehetõk számba. hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik. teljesítõképessége megközelítõen vagy teljesen visszaáll. A számviteli törvény határozza meg azt is. használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. felárakkal növelt vételárat. az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. továbbá az eszköz beszerzésével.A beruházások csoportosítása a tevékenység alapján A tárgyi eszközökkel kapcsolatban a beruházás. saját vállalkozásban történõ elõállítása. Eszerint: ¨ Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése. beruházás a meglévõ tárgyi eszköz bõvítését. ideértve a tervszerû megelõzõ karbantartást. törvény határozza meg. biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási.

ráfordításait a telek (a föld80 . közvetlen költségei. a vagyoni értékû joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek – az eszköz üzembe helyezéséig terjedõ idõszakra elszámolt (idõszakot terhelõ) – árfolyamkülönbözete. véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. jövedéki adót). a vámterheket foglalja magában. elõállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel. az új technológia elsajátításának (a betanítás) díjai. továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott elõzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét). üzembe helyezési. építmény beszerzési. amennyiben az épületet. d) az egyéb hatósági igazgatási. adásvétel. A bekerülési (beszerzési) érték része továbbá: a) az eszköz beszerzéséhez. Építési telek (földterület) és rajta lévõ épület. ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig. szakértõi díj). raktárba történõ beszállításáig terjedõ idõszakra elszámolt (idõszakot terhelõ) kamat. ac) szerzõdés közjegyzõi hitelesítésének díja. valamint d) a beruházástervezés. c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási szolgáltatási díj. folyósítási jutalék. b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedõ idõszakra elszámolt (idõszakot terhelõ) – biztosítási díj. a kölcsön feltételeként elõírt – bankgarancia díja.beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási. az építményt rendeltetésszerûen nem veszik használatba (az épület. a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj. szerelési. a hitel igénybevételénél felszámított rendelkezésre tartási jutalék. alapozási. A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható elõzetesen felszámított általános forgalmi adó. továbbá c) a beruházáshoz. akkor az épület. b) az elõzetesen felszámított. amennyiben a 60. a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót. a beruházás-lebonyolítás. e) a vásárolt vételi opció díja. ab) szerzõdésben meghatározott. § (3) bekezdése szerint a különbözet árfolyamveszteség. öröklés. A beruházáshoz kapcsolódó. de le nem vonható általános forgalmi adó. legfeljebb annak összegéig. csere után járó) illetéke]. kölcsön aa) felvétele elõtt fizetett – a hitel. A bekerülési (beszerzési) érték része – az elõbbiekben felsoroltakon túl – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó: a) illeték [vagyonszerzés (ajándék. a beruházás-elõkészítés. építmény rendeltetésszerûen nem hasznosítható). a bizományi díjat. közvetítõi tevékenység ellenértékét. bontási költségeit. építmény egyidejû beszerzése esetén. szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj. továbbá a vásárolt telek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit.

karbantartási munka. értékesített termék. a megfelelõ bizonylat nem érkezett meg. ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentõsen módosítja. rendeltetésének megváltoztatásával. A tárgyi eszköz folyamatos. továbbá az erdõnevelési. a raktárba történõ beszállításig a számla. valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott elõleg után. annak elszámolásáig. teljesített szolgáltatás elõállítási költsége. illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni. hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg – a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendõ. élettartamának növelésével összefüggõ munka. a kivetett összegben. 81 . rendeltetésszerû használatához szükséges – és a tárgyi eszköz beszerzésével egy idõben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett – tartozékok. akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerzõdés. A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez. az ezt meghaladó költségeket. biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási. az erdõfelújítási munka ellenértékét. átalakításával. tartalék alkatrészek beszerzési értéke – függetlenül attól. ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület. Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület. várható eladási ára. piaci információ. A tárgyi eszköznél értéket növelõ bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevõ tárgyi eszköz bõvítésével. az erdõfenntartási. raktárra vett. az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni. A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során elõállított. illetve a még várhatóan felmerülõ költségekkel csökkentett eladási ára. a fizetendõ összeget az illetékes hatóság nem állapította meg. Amennyiben az üzembe helyezésig. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy késõbb módosított fizetendõ (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele idõpontjában akkor kell módosítani.terület) értékét növelõ beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelõ összegig. ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke. jogszabályi elõírás) alapján kell meghatározni. továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása. zavartalan. építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. a beruházásra elkülönített pénzeszköz után. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minõsül. a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésõbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezõ – elõbbiekben felsorolt – tételeket a felmerüléskor. pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét is). annak felhasználásáig kapott kamat összege.

Az eszköz értékét növelõ bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelõ munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentõ bérmunkadíjat. Az eszköz értékét növelõ bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe – szerzõdés alapján – beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget. Importbeszerzésként kell elszámolni az eszköznek a külkereskedelmi áruforgalomban külföldrõl történõ beszerzését (termékimport), továbbá azt a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást, amelynél a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye külföldön van (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy külkereskedelmi szerzõdésben meghatározott forintszámláról forintban egyenlítik ki. Az importbeszerzés elszámolása szempontjából külföld a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli terület. A köz- és magánvámraktárból történõ beszerzés a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvényben rögzített feltételek szerint minõsül importbeszerzésnek. Nem minõsül importbeszerzésnek az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó – egyébként szolgáltatásimportnak tekintendõ –, devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási díj. Nem minõsül importbeszerzésnek a vámszabad és a tranzitterületen levõ vállalkozótól történõ közvetlen beszerzés sem. Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerzõdés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. A terítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz esetében az eszköznek az állománybavétel idõpontjában ismert piaci értéke. Befektetett tárgyi eszközök Tárgyi eszközök azok a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten szolgáló rendeltésszerûen használatba vett tárgyiasult (dologi) eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet rendszeres használat mellett tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A tárgyi eszközök között azokat az anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdõ, jármû, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés) kell kimutatni, amelyek tartósan közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet, függetlenül attól, hogy üzembe helyezésre kerültek-e vagy sem.
82

Azokat az anyagi eszközöket (szerszám, mûszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védõruha), amelyek a vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, használatbavételükig nem a tárgyi eszközök, hanem készletenként a forgóeszközök között kell kimutatni. Tehát befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a vállalkozási tevékenységet tartósan – legalább egy éven túl – szolgálja. A törvény megengedi, hogy az 50 000 .t egyedi beszerzési, elõállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy elõállítása költsége – a vállalkozó döntésétõl függõen – a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. A tárgyi eszközök csoportosítása Ingatlanok Ingatlan a föld és minden anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. A föld a rendeltetését tekintve lehet: a) termõföld, b) építmény elhelyezésére szolgáló föld, c) különleges rendeltetésû föld, d) hasznosításra alkalmatlan föld. Az ingatlanok további csoportja: építmények, ültetvények, telkek, erdõ. Építmény: mindazon véglegesen vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított, ingatlan jellegû mûszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén jöhet létre (válhat ingatlanná), a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el. Az építmény fogalmába tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, központi fûtési, szellõzési berendezések és felvonók, amelyek az építmény szerkezeteibe beépítve annak használhatóságát és ellátását biztosítják. Mûszaki berendezések, gépek, jármûvek Ezek a vállalkozási tevékenységet tartósan és közvetlenül szolgáló: ¨ gépek, erõgépek, erõmûvi berendezések, ¨ mûszerek, ¨ szerszámok, ¨ szállítóeszközök, hírközlõ berendezések, ¨ számítástechnikai eszközök, ¨ jármûvek. Egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek Ezek a vállalkozási tevékenységet tartósan, de közvetett módon szolgáló: ¨ irodai berendezések, ¨ számítástechnikai eszközök,
83

¨ jármûvek, ¨ konyhai, berendezések, felszerelések stb. A számviteli törvény értelmében beruházásként kell kimutatni azt a beszerzett, elõállított (az elõállítás folyamatában lévõ) tárgyi eszközt, amely még nem került aktiválásra, üzembe helyezésre. (Aktiváláson a beruházás beszerzését, elõállítását követõen, az üzembe helyezés után történt nyilvántartásba vételt értjük.) Beruházásokra adott elõlegek A beruházásokra adott elõlegeket a tárgyi eszközök között kell kimutatni mindaddig, amíg azzal kedvezményezett (szállító, importõr stb.) el nem számolt. Beruházásokra adott elõlegként tehát a beruházási szállítónak, importbeszerzésekre az importálást végzõ vállalkozónak ilyen címen átutalt összegeket kell kimutatni. Immateriális javak Az immateriális javak közé a vagyoni értéket megtestesítõ, forgalomképes jogok, értékek tartoznak. Az ebbe a csoportba tartozó eszközök nem tárgyiasultak, legfeljebb dokumentációkból határozható meg az aktiválandó érték. Immateriális javak: ¨ a vagyoni értékû jogok, ¨ az üzleti vagy cégérték, ¨ a szellemi termékek, ¨ a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, ¨ az alapítás-átszervezés értéke. A vagyoni értékû jogok A vagyoni értékû jogok általában az ingatlanhoz kapcsolódó, de nem a tulajdonból származó jogokat testesítik meg, ilyenek pl.: ¨ a bérleti jog, ¨ a szolgalmi jog, ¨ a koncessziós jog, ¨ a védjegy, ¨ a földhasználat, ¨ a haszonélvezeti jog. Az üzleti vagy cégérték Üzleti vagy cégérték beszerzési árán megvásárolt társaságért fizetett ellenérték, és a megvásárolt társaság, vállalat eszközeinek értékéért fizetett ellenérték. Az üzleti vagy cégérték olyan értékkategória, amelyet valamely vállalkozás bevezetettségének állapota, üzleti pozíciója, hírneve jövedelmezõségének és forgalmazott termékeinek színvonala, pénzügyi stabilitása és egyéb tényezõk határoznak meg. A szellemi termékek Ebbe az eszközcsoportba tartoznak a vásárolt vagy saját elõállítású szellemi alkotások, mint pl.:
84

85 . hogy minden beruházásra és annak kivitelezésére az egyediség jellemzõ. ¨ a szerzõi jogvédelemben részesülõ javak. a prototípus elõállítása. akkor ¨ az építési terület igénybevételéhez hatósági. õ az. ¨ a külsõ és belföldi szabadalom. megkezdésével. ¨ a gyártmány-termék kutatás. átszervezésével kapcsolatos költségek mutathatók ki.1. A beruházási folyamat szereplõi és együttmûködése A beruházás kezdeményezésében. kísérleti fejlesztés fogalmi körébe tartozónak tekinthetõ: ¨ az alapkutatás. aki saját kezdeményezésére vagy társadalmi igények kielégítésére (esetleg piacszerzés céljából) a fejlesztésrõl dönt. ¨ a kísérleti fejlesztés.2. a megvalósításra versenyt hirdetet(tet) és a beruházás eredményével rendelkezik. engedélyek beszerzése.¨ a találmány. Az is elõfordul. Elmondható. a beruházás. ¨ az alkalmazott kutatás. ¨ a védjegy. 3. licenc. hogy milyen szerepet töltenek be a folyamatban. ¨ az iparjogvédelemben részesülõ javak közül a szabadalom és az ipari minta. ilyenkor érdeke is árnyaltabb. Tevékenységüket az határozza meg. kipróbálása. a pénzeszközzel rendelkezik. építészek bevonásának indokoltságát): ¨ az építési terület kiválasztása. vagy ha ez adott. mûszaki és pénzügyi feltételek feltárása. átalakításával. így a megvalósítási folyamatban részt vevõk feladata és érdeke is esetenként változó. szolgálati találmány megvásárlása. ¨ a know-how és a gyártási eljárások. a tervezést megrendeli. A kutatás. Mindezek után meglehetõsen nehéz mindenre kiterjedõen meghatározni azokat a tevékenységeket. fejlesztés céljának megfogalmazásában. amelyek egy nagyobb beruházás elõkészítése és a beruházás megvalósítása során az építtetõre hárulnak. a kivitelezést vállalásba adja. A kísérleti fejlesztés aktivált értéke Ez az eszközkategória a jövõben hasznosítható. hogy egy-egy közremûködõ több területen is tevékenykedik. know-how. A beruházás fõszereplõje az építtetõ. jelentõs bõvítésével. és ez határozza meg kapcsolataikat is. A teljesség igénye nélkül ismertetünk néhány alapvetõ feladatot (ami érzékelteti a közremûködõk. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával. elõkészítésében és megvalósításában mindig többen vesznek részt. ¨ a szoftvertermékek. szolgáltatásfejlesztés. de az elszámolás idõszakában még befejezetlen jövõbeni szellemi értéket fejez ki.

Az állami és nagyobb önkormányzati építtetõnek általában megvan a megfelelõ szakapparátusa. technológiákat. ¨ tervezõ. mert a beruházás folyamán számos rendkívüli esemény vagy konfliktushelyzet adódik. ¨ a szükséges tõke megszerzése.¨ versenyfelhívási dokumentáció elkészítése. a szerzõdés teljesítésének elbírálása. A tanácsadó-konzulens esetében – de a többi közremûködõ esetében is – követelmény. ¨ a közremûködõ partnerek – mûszaki ellenõr – kiválasztása. ¨ a beüzemelés és a garancián belül és azon túl jelentkezõ mûszaki problémák megoldása. ¨ mûszaki ellenõr. 86 . A lebonyolító feladata a beruházó képviseletében a helyszínen folyó tevékenység koordinálása. ellenõrzése. vagy másik vállalkozóval köt szerzõdést az általa nyújtandó telepítésre vonatkozóan. az ajánlatok elbírálása és a döntés. A beruházót a lebonyolító általában mûszaki ellenõrei által képviseli.elelõssége az általa vállalt teljesítés szerzõdésszerû teljesítésére. ¨ hatóság. gyors döntéshozatali képesség vagy éppen a feszültség oldására való képesség szükséges. a fõvállalkozóval. A beruházásban részt vevõ lehetséges fõbb közremûködõk: ¨ építtetõ. ¨ lebonyolító. amikor a közremûködõk részérõl határozottság. a beérkezõ és beszerelésre kerülõ berendezéseket. azaz meghatározott mûszaki tartalommal és minõségben. . ¨ a kivitelezõi versenyegyeztetés lebonyolítása. vagy ha komplex vállalkozásba adja a kivitelezést. A vállalkozó a beruházóval (építtetõvel). ¨ kivitelezõ-vállalkozó. ¨ pénzintézet stb. . hogy hasonló beruházás folyamatában korábbi részvételt. elfogadott költségkereten belül és a rögzített határidõre történõ befejezésre terjed ki. vagy térítés ellenében igénybe veszi szakcégek munkáját a fejlesztés elõkészítése és sikeres lebonyolítása érdekében.ontos a gyakorlatban szerzett tapasztalat. ¨ szakhatóság. beruházó. az eredmény átvétele. kiadása (ajánlati dokumentáció). ha a lebonyolítással erre szakosodott céget bíz meg. ¨ tanácsadó-konzulens. akik a vonatkozó jogszabályok szerint ellenõrzik a helyszínen folyó tevékenységeket. ¨ a beruházásban részt vevõk tevékenységének ellenõrzése. ¨ üzemeltetõ. Az építtetõ feladatai az elõkészítés és a megvalósítás folyamán változhatnak. gyakorlati tapasztalatot tudjon igazolni. annak képviseletében eljáró szervezettel.

több változatban. illetve kívánatos ütemezést. azzal a feltétellel. A tanulmány elkészülhet abban a stádiumban is. ennek ellenére általánosságban jól körülírhatók a beruházás mérlegre tétele érdekében szükséges és célszerû fejezetek. tehát a finanszírozáshoz forrásokkal nem vagy nem teljes körben rendelkezõ ötletgazda elkészíti a várható költségek elemzését. általános szabályozás nem létezik. a beruházás megtérülésének. ha például valaki egy sok tízmilliárd . Amikor már maga a beruházó készít vagy készíttet ilyen tanulmányt. hogy ha a finanszírozást sikerül megszervezniük. amikor még nincs meghatározott beruházó. végiggondolja a szükséges intézkedéseket. Ez esetben a beruházás lehetõségének „eladása” elsõsorban a megvalósíthatósági tanulmány célja. finanszírozót keresõ megvalósíthatósági tanulmányokat készíttetnek a nagyobb építõipari vállalkozások is az alkalmas projektekre.2. biztosabb. és a lehetséges. hogy a kitûzött célt elérje. aki a teljes összeget a rendelkezésére bocsátja.3. cégnek kialakul egy üzleti elképzelése valamely haszonszerzõ tevékenységgel kapcsolatban. Ha a teljes nagyságrendet egyszerre kívánja finanszíroztatni. finanszírozót keresõ tanulmányok esetében célszerû több alternatívát felvázolni. például az elsõ ütem megvalósítása után a keletkezõ bevételbõl a további ütemek finanszírozhatók. hogy a ténylegesen megalapozott és elfogadható kockázattal járó beruházás esetén kisebb-nagyobb erõfeszítéssel a pénzt adó partnerek megtalálhatók. Ennek jelentõsége akkor érthetõ. természetesen a projekt kivitelezési munkáit verseny nélkül az adott cég végezheti. Ilyen jellegû. 87 . Természetesen a tanulmány jellegébõl és sajátosságaiból következõen a szokásos tartalomra kötelezõ érvényû elõírások. A beruházások megvalósíthatósági tanulmányának célja A megvalósíthatósági tanulmány – vagy itthon is használatos angol eredetû nevén „pheasibility study” – célja a beruházás indítása elõtt a várható költségek és az elkészülõ beruházás által hajtható haszon arányának. csoportnak.t értékû. vagy esetenként a realitásokból kiindulva a beruházás célszerûségének megcáfolása. annak célja nem a finanszírozó megkeresése. Ha azonban továbbfejleszthetõ ütemekben gondolkodik. hanem valamely személynek. elvégzi a megtérülési számítást. hogy milyen munkarészeket kell tartalmazzon ahhoz. akár minõségi vagy mennyiségi tekintetben különbözõ szintekben dolgozzák fel. Természetesen az ilyen típusú. hanem a rendelkezésre álló forrásból a megcélzott haszontermelõ beruházás megtérülésének és egyáltalán – mint a tanulmány neve is mutatja – megvalósíthatóságának bizonyítása. valamint a tervezett forrásoknak és a tervezett ütemezésnek az ismertetése. elemzése a döntéshozatal elõkészítése érdekében. amelyek az elérendõ célt és folyamatot akár ütemezetten. amelyhez valamiképpen beruházási folyamat kapcsolódik. A megvalósíthatósági tanulmány céljából következik. komplex és bonyolult projekthez keres finanszírozót. feltehetõleg nem fog találni épeszû partnert.

feladataira. kövesse a beruházási környezet közvetlen és közvetett körülményeinek ismertetése. ami nem csupán a megvalósításra. szabad kapacitással rendelkezõ szociális ellátó intézmények. A várható becsülhetõ költségek ezáltal bekerülnek a mérleg egyik serpenyõjébe. lehetõség szerint illeszkedve a megvalósítás szakaszaihoz. ezt követõen a másik serpenyõt is fel kell tölteni legalább azonos értékekkel. hírközlési lehetõségek. tanulmány szintû rajzokkal. Be kell mutatni természetesen a beruházás megvalósítsa során vagy azt követõen alkalmazni szándékozott technológiát. és az „eladás” érdekében célszerûen megfelelõ tálalásban. az autópálya vagy éppen a repülõtér közelsége. Mondjuk egy hulladékégetõ mû esetében például az érintett lakossággal való egyeztetési mechanizmus illetve a környezeti hatástanulmány kérdése meghatározó jelentõségû. a közlekedési kapcsolatok (bizonyos beruházások esetén meghatározó lehet a vasúti iparvágány-kapcsolat. A mûszaki megoldás és ehhez kapcsolódó feladatok ismeretében meg kell határozni a megvalósítás költségeit. A beruházás végállapotának bemutatása után ki kell térni a megvalósítás körülményeire. A következõ lényeges fejezet a beruházás mûszaki megoldásának ismertetése. A közvetett körülmények közé a telek. . célszerûen csoportosítva. nem marad más. mint a nagyság.). más esetekben a folyóvíz melletti fekvés lehet meghatározó szempont. Ha a mûszaki és idõbeli kérdések feltárása kellõ részletességgel megtörtént. és mintegy elõzetesen összefoglalva be kell mutatni a beruházás lényegét. A közvetlen környezeten az adott telekingatlan jellemzõi értendõk. vagy akár a közelben található. fõ mutatóit. Természetesen itt kell ábrázolni a tervezett állapotot elõzetes. illetve az egyes szakaszokon belül a végzendõ feladatcsoportokhoz. a versenyeztetés szisztémájára.õként a bonyolultabb esetekben fontos lehet az alaprajzok. a megvalósítás technológiai kérdéseire vázlatosan. mint a környezõ utak állapota. javasolt rendszerére kitérni. a meglévõ közmûellátottság stb. . amelyek a beruházási elképzelés megszüntetéséhez vezettek. akár még a mûszaki megvalósítás kérdéseinél is nagyobb jelentõségû lehet. azaz a pénzügyi kérdések. vagy ismertetni kell azt a tevékenységet. 88 . Természetesen a megvalósítás elbírálásának egyik kulcsfontosságú része a tervezett.ontos a tervezés menetére.Mindenekelõtt fel kell sorolni az elõzményeket. fõként a speciális nehézségeket jelentõ feladatrészek esetében (a döntéshozók megnyugtatása érdekében). de az elõkészítés idõigényére is kiterjed. az éppen megfelelõ mélységben. a beruházói oldalról szükséges szervezeti rendszerre. amelyek alkalmasak a leendõ beruházás munkatársainak ellátására. illetve a beruházás értékét növelõ vagy csökkentõ adottságok. a fõ mûszaki paraméterek bemutatása. Ezt kell. illetve a lehetséges ütemezés kérdéseinek elemzése. lényegretörõen azokat. amihez hasznos segítséget nyújthatnak a ma már egyre szélesebb körben terjedõ CAD-programok. mint maga a lényeg. amelynek eredményeként a beruházás befejezése után a befektetett költségek megtérülése és a megcélzott haszon elérhetõ. metszetek és homlokzatok mellett a térbeli látvány érzékeltetése. beleértve az adott terület és a beruházás sajátos kérdéseit is. a beépítettség.

a célratörõ és jól átgondolt összeállítás. Több évet érintõ beruházás esetén aktualizálni kell minden. amely a beruházási feladatok lényeges mûszaki. A beruházási alapokmány fogalma. ezért kiemelten fontos a tárgyszerûség. a színes ábrák. A költségek és a források ismertetése nyomán el kell végezni a megtérülés elemzését. természetesen külön szerepeltetve azon eszközöket. hogy meghatározza a beruházás tartalmát és kereteit. Hitelfedezet esetén – értelemszerûen a törlesztési idõ függvényében is változó – kamatterhei a mérleg másik serpenyõjébe kerüljenek. Az aktualizált beruházási alapokmány a tényszámokat és az aktuális tervszámokat tartalmazza. A beruházási alapokmányt a teljes beruházási feladatra kell elkészíteni. kezdve a saját eszközöktõl a bevonni szándékozott társfinanszírozók pénzéig. áttekinti tartalmi.Ide kerülnek a beruházó forrásai.2. idõütemezési adatainak összefoglalása. Mindezek a beruházás nagyságrendjétõl függõen rendkívül nagy feladatot jelenhetnek. A beruházási alapokmányt a beruházó készíti. illetve a vállalat menedzsmentje a beruházás megvalósítására. A döntés-elõkészítési fázis során megfogalmazott adatok és összefüggések feldolgozásával a beruházó bemutatja az elõtte álló beruházási feladatot. a finanszírozást biztosító pénzeszközök. A beruházási alapokmány alapja az elfogadott megvalósíthatósági tanulmány. A beruházási terv elkészítésének az a célja.1. tartalmi követelményei A beruházás megvalósításának legfontosabb dokumentuma a beruházási alapokmány. E dokumentum alapos megismerése után hozhatja meg végsõ döntését a tulajdonos. hanem a forrásokat csökkentik. A beruházási alapokmány – fogalmi meghatározása szerint – a beruházás megvalósítását engedélyezõ alapdokumentum. . vállalkozók és az adott vállalaton/vállalkozá89 . grafikonok. hiszen azok nem finanszíroznak. amely a beruházás végrehajtási szakaszának az alapja. ami kiterjed a pozitív döntés esetén követendõ eljárásra vonatkozó intézkedési programra is. Végezetül szükséges az összefoglaló javaslat. A beruházó számára a beruházási alapokmány segítséget nyújt a beruházások során közremûködõ külsõ szállítók. szervezési és pénzügyi vonatkozásait. és a ma már nélkülözhetetlen számítógépes háttér. és megerõsítse a döntéshozókat a tervezett beruházás jövedelmezõségérõl vagy fontosságáról. beruházásszervezési.õként nagybefektetõk megcélzása esetén kifejezetten fontos a tanulmány megfelelõ külleme. amelyeknek különféle terhei vannak. 3. tervlapok. Ha a beruházó a beruházás lebonyolításával más szervezetet (szervet) bíz meg. amelyhez a tervezett haszontermelõ tevékenység adott idõszakra tervezett költségvetés/bevétel számait külön kibontva kell csatolni. kijelöli a beruházás végrehajtásáért felelõsöket. pénzügyi. a megvalósítást érintõ évre. a beruházási alapokmányt elkészíttetheti a beruházási lebonyolítóval is.

a fõbb berendezések megrendeléséhez. hogy kellõ alapot nyújtsanak késõbb a kiviteli tervek elkészítéséhez. ami a felsõ szintû vezetés irányítási hálóterve lesz. a szakemberek képzettsége szerint. a szervezetek várható létszámát. hogy a termelés nyereséget hoz. A mûszaki terveket olyan mélységig célszerû kidolgozni. hogy a megvalósítás egy naptári évben befejezõdik-e vagy több évet vesz igénybe. fõ mûszaki paraméterek. ¨ A megvalósítás fõ logikai összefüggései. pénzszükségletek. határidõit kell bemutatnia. valamint a szállítói és kivitelezõi ajánlatok birtokában célszerû elkészíteni. ¨ Költségtervek.son belüli közremûködõk munkájának megszervezéséhez. fõ tervezési. azok mûszaki jellemzõi. és mikorra térül meg a beruházás. A beruházási alapokmány általános tartalmi követelményei a következõk: ¨ Mûszaki terjedelem. amelynek alapján a lehetõ legkedve90 . és a beruházás megtérülését is ki kell mutatni. kivitelezési ütemtervek. A beruházási alapokmánynak a beruházás teljes tartalmát. elõirányzatát. ezért a folyamatban lévõ. Ki kell dolgozni azt a szerzõdésstratégiát. A beruházási alapokmány elkészítésére vonatkozó döntés meghozatala után el kell kezdeni a mûszaki tervezést. áthúzódó beruházás beruházási alapokmánya nem új jóváhagyást jelent.õbb berendezések ismertetése. Ez esetben a beruházási alapokmány pontosabb megvalósítási költséget tartalmazhat. a kiviteli tervek. mikortól várható. lebonyolítást végzõ szervezet felépítése. hogy a beruházó bemutassa a megelõzõ év végéig történt mûszaki-pénzügyi elõrehaladást és a tárgyévben esedékes beruházási munkákat. ¨ Szerzõdésstratégiai terv. ¨ Az üzemeltetés költsége. ¨ . A beruházás jóváhagyása a beruházás teljes tartamára vonatkozik. hogy megfelelõ bemenõ adatok álljanak rendelkezésre a költségbecsléshez és a határidõtervezéshez. A beruházási alapokmányban magas szintû (mérföldkõ) hálótervet kell kidolgozni áttekinthetõ számú tevékenységgel. amennyiben a megvalósítási idõtartam lehetõvé teszi. hanem arra szolgál. koordinálásához és figyelemmel kíséréséhez. és a befektetés megtérülésének kimunkálásai. A beruházási alapokmányt. ¨ A szervezést. a ráfordítások idõbeni üteme. A költségvetés lehetõleg korábbi. Az üzemeltetési költségek becslésére számításokat kell végezni. felelõsségük megoszlása. technológia. függetlenül attól. a szervezetek közötti felelõsségek megoszlását. hasonló beruházás tapasztalatain alapuljon. le kell írni a feladatok elosztását. Erre alapozottan kell elkészíteni a mûködési szabályzatot és a tevékenységek eljárásgyûjteményét. Be kell mutatni a beruházási alapokmányban a beruházás szervezését és lebonyolítását végzõ szervezet vázlatát. a kivitelezésre vonatkozó fõbb szerzõdések tartalma. naturáliák kimunkálását. Célszerû kiszámítani.

91 . ami tartalmazza az egyes szervezetek jóváhagyó nyilatkozatait is. ¨ a versenybõl származó elõnyök kihasználását. Ennek során figyelembe kell venni többek között: ¨ a rendelkezésre álló erõforrások összetételét és nagyságát. ¨ a kockázatok viselésének megosztását. ¨ az idõben történõ beavatkozás lehetõségének megteremtését. A beruházás megvalósításának részletes elõkészítési feladatai A részletes elõkészítés a beruházási alapokmány elfogadásától a kivitelezés tényleges megkezdéséig elvégzendõ feladatokat foglalja magában.2. ¨ a beszerzési szervezettel.zõbb módon lehet kézben tartani a beruházás lebonyolítását. A sikeres beruházás lebonyolításának kritériumai a következõkben leírt valamennyi lépést átalakítják: ¨ a tulajdonosok. 3. egyéni elkötelezettség. ¨ a beruházásban létrehozandó tárgyi eszköz(ök) leendõ üzemeltetõivel. Végül a beruházószerv vezetõjének az alapokmányt alá kell írnia. ¨ a kivitelezésre fordítandó szervezési költség gazdaságos felhasználását. ¨ a megvalósításhoz szükséges források rendelkezésre állása. ¨ reális és szilárd ütemtervek. Ha a beruházás megvalósítása összefügg más beruházás megvalósításával (kapcsolandó beruházás). a beruházási alapokmány készítése során – a beruházások összhangjának biztosítása érdekében – a beruházási alapokmány készítõjének egyeztetnie kell a kapcsolódó beruházás beruházási lebonyolítójával. Az egyeztetéseket jegyzõkönyvben kell dokumentálni. ¨ rugalmas beruházásirányítási eszközök. ¨ egyértelmû döntési hatáskörök. ¨ a kivitelezés elõtt járó tervezés. A beruházás jóváhagyása érdekében a beruházási alapokmányt egyeztetõ tárgyalást kell összehívni. majd az ott rögzítettek alapján. A beruházási alapokmányt a jóváhagyásra való elõterjesztése elõtt tartalmilag egyeztetni kell: ¨ a beruházásban közremûködõ adott vállalaton/vállalkozáson belüli szervezetekkel (szervezeti egységekkel). illetve a menedzsment elkötelezettsége. azok figyelembevételével vagy át kell dolgozni az anyagot. vagy kiadható az alapokmány. ¨ megbízott beruházó (beruházási lebonyolító) esetén a megbízó beruházóval. valamint a beruházásban érintett valamennyi szervezeti egységgel is.2. A beruházási alapokmány jóváhagyása – több év alatt megvalósuló beruházás esetében is – a beruházás teljes tartamára vonatkozik. ¨ a végrehajtás során igényelt változások lehetõségét és gyakoriságát. ¨ csoportmunka.

¨ a mérnöki munkák (mûszaki tervezés). szolgáltatás stb. 92 . ¨ helyszíni ellenõrzések.¨ korai üzemi próbák. az információáramlást. kevesebb élõmunka-ráfordítást igényel. ¨ anyaggazdálkodás. amely felöleli a beruházásirányítás teljes folyamatát. szabályainak kidolgozása. ¨ beszerzésirányítás. Az egyes feladatok legfontosabb jellemzõi: A mûködési eljárásoknak kell szabályoznia és ezzel a beruházás megvalósításában részt vevõ összes közremûködõ számára egyértelmûvé tennie a feladatok végrehajtását. és a munka igen nagy valószínûsséggel jó minõségû. azaz hibamentes lesz. üzemi próbák. Az eljárások szerinti munkavégzés szervezettebb. ¨ szervezeti rugalmasság. ¨ a szerzõdések elkészítése és a beszerzések. Az eljárásrendek szerint kell mûködnie a beruházásban részt vevõ valamennyi szervezetnek. ¨ a költségvetés. ¨ az ellenõrzés. A minõségbiztosítási program átfogó terv. akiknek közvetlen felelõssége van az eljárásrendben leírt követelmények tekintetében. E terv elkészítése garantálja. A részletes elõkészítés feladatai: ¨ a mûködés folyamatainak. ¨ a szerzõdések elkészítésére vonatkozó eljárások kidolgozása. A minõségbiztosítási politika oktatásáról is gondoskodni kell! A minõségbiztosítási program az alábbi területeket fedje le: ¨ szervezés. ¨ a beruházás folyamatos elemzése és értékelése. ¨ dokumentumirányítás. A minõséget a részletes. amely stratégiai jelentõségû elkötelezettséget tartalmaz. ¨ a kivitelezés. A minõségbiztosítási politikát az adott vállalat/vállalkozás menedzsmentjének kell meghatároznia. A minõségbiztosítás megköveteli az ilyen eljárások kidolgozását. Nagyon fontos beosztás szerint rögzíteni mindazok egyéni felelõsségét. hogy a beruházás irányítása nagy valószínûséggel sikeres és hibamentes lesz. Egy nagyobb beruházás lebonyolításához a következõ területeken célszerû mûködési eljárásokat kidolgozni: ¨ a minõségbiztosítás. ¨ a minõségbiztosítási program elkészítése. tevékenységét. összehangoltan kidolgozott eljárások. ¨ folyamatok szabályozása (eljárások). a kapcsolatokat. szabályok és pontos végrehajtásuk garantálja.) területén. eljárásainak. ¨ az adminisztráció (utazás.és határidõ-tervezés.

amelyeket követve a beszerzések tipizáltak. hogy a versenyeztetés elindítása. és ahhoz kapcsolható az elõminõsítési eljárás. ¨ kiküszöböli a felesleges átfedéseket.és határidõtervek betartását. illetve azok tartalmi követelményeit. a közbeszerzési eljárások alkalmazása általában kötelezõ. A szerzõdéskötések elsõ feladata. E dokumentumokból már a beruházás kezdeti szakaszában igen pontosan meghatározható. valamint a szerzõdésterv elfogadása kiindulási alap a szerzõdéskötések számára. ¨ a vezetõk mentesülnek a rutinfeladatoktól. A jól felépített és kidolgozott minõségbiztosítási rendszernek a következõ elõnyei vannak: ¨ felszínre kerülnek és megszüntethetõk a mûködési hiányosságok. a szerzõdések egységes arculatúak. Megkülönböztetett pontossággal kell eljárni a közpénzekbõl megvalósított fejlesztések esetében. A szerzõdésterv tartalmilag három kérdésre irányul: ¨ a feladat vállalása.¨ eltérések és változások irányítása. A beruházások vállalatba adása A beruházási folyamat sikere érdekében rendkívül fontos feladat a beruházási folyamatban részt vevõk.2. A beruházási alapokmány. a meghirdetés feltételeként: 93 . párhuzamosságokat. ¨ elõsegíti a költség. hogy kidolgozzák azokat a módszereket. eljárásokat. jelentések. ¨ a határidõ. ¨ ellenõrzések. a közremûködõ cégek megfelelõ kiválasztása. ¨ tiszták és világosak a felelõsségek és hatáskörök. és a dokumentációk elkészítése a szükségesnél több ráfordítást nem igényel. ezáltal jól becsülhetõ az elõkészítés élõmunka-szükséglete. ¨ piaci elõnyök érhetõk el a minõség emelkedése révén. Meghatározó követelmények. felülvizsgálatok. ¨ segít elkerülni a váratlan és indokolatlan kiadásokat. Ezeket a 45/1997. Mindezek nem azonosak és nem is helyettesítik az építészeti-mûszaki tervdokumentációkat. mennyi és milyen terjedelmû szerzõdést kell majd megkötni. 29. ¨ korrekciós tevékenységek. Nagyobb építési beruházások esetében a vállalkozók kiválasztása versenyeztetési eljárás keretében történik. ¨ segít elkerülni a vitát a végrehajtás. (XII. ¨ idõt és ezzel pénzt takarít meg a szerzõdéskötések terén. ¨ biztos alapok állnak rendelkezésre a továbbfejlõdés terén.3. ¨ a vállalási díj mértéke.) KTM rendelet részletesen tartalmazza. 3. illetve a végelszámolás során. A szerzõdések megfelelõ kidolgozása ¨ csökkenti a bekerülési költséget. ¨ szabványosított munkamódszerként hatékonyabb kommunikációt teremt.

elõrelátó piaci magatartását helyezi elõtérbe. amikor valamennyi építési munka kivitelezését vállalja – azok teljes körû felelõsségével. ez esetben is mindkét fél érdeke az egyértelmû feladatmeghatározás és a feltételek világos körülhatárolása. az építési-szerelési folyamatot megtervezni. amikor az építési vagy technológiai szerelési munkák körül csak egy-egy (általában szakmailag elkülöníthetõ) munkanemre vállalkozik. az ár. illetve az elbírálásnak és a szerzõdéses megállapodásnak megvannak a kialakult. törvényben meghatározott szabályai.¨ az ajánlatkérõnek meglegyenek a szerzõdés megkötéséhez szükséges engedélyei. A versenyfelhívásra adott ajánlataikban a vállalkozók a kivitelezés részletes feltételeirõl. az ajánlat kidolgozásának és benyújtásának. ¨ alvállalkozóként. ¨ generálkivitelezõként. részfelelõsséggel. hogy a közremûködõ alkalmassági kritériumai megfeleljenek a beruházás. a szerzõdések megkötésével. a kivitelezõ mûszaki megbízhatósága. a beruházás sikerének garantálásával vállalja a kivitelezõ. Ez a vállalkozó érdekeit is védi. a határidõkrõl és nem utolsó sorban a vállalkozási árról nyilatkoznak. Az építtetõ az értékelés alapján a kivitelezõ kiválasztásában saját kockázatára dönt. amikor a beruházás megvalósítási szakaszát teljeskörûen (tehát az építési és a technológiai munkák összességét). stabilitása. építtetõ a benyújtott ajánlatokat véleményezi. illetve felelõsségi körrel tevékenykedhetnek: ¨ fõvállalkozóként. A kivitelezõcégek alapvetõen háromféle vállalkozási. Ez a tevékenység magában foglalja 94 . illetve a megrendelések feladásával lezárul a beruházás megvalósításának elõkészítése és ezt követõen megkezdõdhet a megvalósítás. az elsõ ütem. Ezek alapján kell a kivitelezést. hogy a beruházó ki tudja választani a beruházási folyamat megvalósítására a feltételrendszer alapján alkalmas közremûködõk körét. Az elõminõsítésnek arra kell irányulnia. hogy az elõminõsítés a prekvalifikáció. Az ajánlatkérésnek. A beruházó. egyébként ezt a versenytárgyalás szabályai meg is követelik. és utána következik a meghívott vállalkozók versenyeztetése. piaci helyzete alapján. A kivitelezõ kiválasztásával. hogy megvalósítsa a megépítésre elvállalt létesítményt az építtetõvel kötött szerzõdésben rögzített feltételekkel és eredménnyel. Elõfordul. A kivitelezésre vállalkozó feladata. a határidõ. megerõsíti a jó hírnevét és mindkét fél korrekt. értékeli. és ¨ a szerzõdés teljesítését biztosító anyagi fedezete. amelynek végsõ célja az. Ajánlatot lehet versenytárgyalások kívül is kérni és adni. illetve az építtetõ követelményeinek. Természetesen lehet nyilvános vagy zárt körû versenyeztetést hirdetni. A kivitelezés vállalási feltételeit dokumentációk rögzítik. Az elõminõsítés a potenciális közremûködõk ajánlatadását megelõzõ minõsítése elõre rögzített feltételrendszer szerint.

Az ilyen feladatok a 95 . eltérõ megállapodás hiányában köteles azokat díjazás ellenében a szerelést végzõ kivitelezõ rendelkezésére bocsátani. a munkahelyen a kötelezõ figyelmeztetõjelzések elhelyezésérõl és a munkahely õrzésérõl a kivitelezõnek kell gondoskodnia. címét. helyiség stb. berendezések. a megrendelõ. ha a megrendelõnek a beruházás helyszínén saját telephelye vagy üzemrésze van. pénzügyi kérdések elemzését. Amennyiben a munkaterületen egy idõben több kivitelezõ is dolgozik. ha állapota a szerzõdés teljesítését nem gátolja. ¨ a munkahelynek a munkavégzésre való alkalmasságára utaló nyilatkozatot. A munkahely az építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas. ¨ a kivitelezõ részére rendelkezésre bocsátott kitûzések és vizsgálatok adatait. Szerelési munkák esetében. idejét. telefonszámát. illetve bizonylatait. beosztását. elõírásoknak megfelelõ megóvása. Ismeretes. Az átadás-átvétellel kapcsolatban a következõket kell rögzíteni: ¨ az átadás-átvétel helyét. A kivitelezõ feladata. hogy a kivitelezõ részére átadott munkahelyre harmadik személy ne érvényesíthessen olyan igényt. ¨ a gazdálkodási.¨ az idõbeli és térbeli szervezést (organizáció). A munkahely elõírt elkerítésérõl. amelyet az építési napló mellékleteként kell megõrizni. A munkahely átadásáról jegyzõkönyvet kell felvenni. víz. ¨ a közremûködõk együttmûködésének feltételeit. A munkahely átadása a kivitelezõ részére A beruházó–beruházást lebonyolító. hogy a munkahelyen lévõ tûzvédelmi berendezések állapota. A beruházó felelõs azért. ideiglenes létesítményés hálózatépítési feladatok a beruházás megkezdése elõtt és annak folyamán. hogy a beruházásokhoz szükséges felvonulási. anyagok megnevezését és állapotát. elzárásáról. ¨ a kivitelezõ rendelkezésére bocsátott helyiségek. Útjáró felbontása elõtt a kivitelezõ köteles az út kezelõjének engedélyét megszerezni. továbbá a kitûzött alappontokat és azok jegyzékét átadták. karbantartása rendszeresen megtörténjen. A munkahelyre vonatkozó közlekedési és tûzrendészeti határozatok végrehajtása a kivitelezõ feladata. és rendelkezik a teljesítéshez szükséges eszközökkel (energia. Egyszerûbb esetekben az átadás-átvételt az építési naplóban is rögzíteni lehet. eltérõ megállapodás hiányában a teljes munkahelyet – építési területet – köteles munkavégzésre alkalmas állapotban a kivitelezõ részére átadni. jegyzõkönyv felvétele nélkül. akkor külön kell szabályozni a munkavégzés rendjét. ellenõrzése. majd – villamosított vonalakon – a felsõ vezeték üzembe helyezésekor az út kezelõjét errõl értesíteni. valamint a kivitelezõ képviselõinek nevét. majd a levonulás idõszakában egyaránt megtalálhatók a helyszínen. amely az építési-szerelési munka végzését akadályozza.).

Hálótervezési módszerek A hálótechnika a beruházások kivitelezése idõbeli szervezésének. ugyanakkor alapvetõ jelentõségû – a legtöbb hatékonysági lehetõséget jelentõ – feladata a beruházások szakszerû. A beruházások idõtervezésének célja.költséggazdálkodás szempontjából kevésbé jelentõsnek tûnnek. anyag.1. ezáltal a kivitelezési folyamat optimalizálását. elsõsorban a helyszíni kivitelezés mûveleteihez szükséges (létszám. bonyolult feladatok idõrendi programozását.) igények meghatározása és ütemezése. pénzügy stb. megfelelõ felvonulási-közlekedési út hiányában az épület elõre gyártott vasbeton gerendáit szállító tréler az építési hely bejáratánál elakad). ami a beruházás egészének ráfordításait növelheti (pl. amelynek célja: a beruházás egészét vagy annak meghatározott részét képezõ folyamatok idõrendjének (idõtartamának.3. Eszerint meg kell különböztetni a) a tevékenységek ellátásához szükséges idõtartamot: ¨ 5 fõs átlaglétszámmal szükséges 20 munkanap vagy ¨ 20 fõ átlaglétszámmal szükséges 5 munkanap. programozásának hatékony módszere. amelyek közel azonos módon ismétlõdnek. a szükséges erõforrások számszerûsítését. mivel felhasználása nélkül nem volna lehetséges rendszeresen áttekinteni a beruházási folyamatot. hogy azokra a feladatokra. A hálótervezésrõl elmondható. formái A beruházási folyamat leginkább problematikus.3. sorrendjének. kapcsolatuk megjelenítését. az összefüggésük. A fentiek szerint tehát idõbeli szervezésen elsõsorban ¨ a tevékenységek elvégzésének idõtartamát és meghatározott sorrendjét. gép. energia. a beruházási folyamat adatainak számítógépes feldolgozását. b) a feladat ellátásához szükséges összes munkamennyiséget (100 fõ × nap). A tervezési munka hatékonyságát növelõ megoldások közül az egyik legismertebb és legeredményesebb a hálótervi tipizálás. típushálókat kell kidol96 . hogy jelentõs vezetéstechnikai eszköz a menedzsment kezében. valamint ¨ a tevékenységek között fennálló összefüggéseket kell érteni. idõbeli szervezése (ütemezése). elemzését. 3. továbbá a megvalósítás. pedig hiányuk komoly problémát okozhat. Lehetõvé teszi összetett. 3. s lehetõvé teszi a kivételek elvének gyakorlatát a beruházási folyamat irányításában. A hálótervezés nélkülözhetetlen segítség a beruházás megvalósítói számára. Ennek alapgondolata. valamint a közöttük fennálló összefüggéseknek) meghatározása.

majd kirajzolja a kívánt származékos ütemterveket.és folyamatkapcsolatok nagyságának változtatásával a hálótervi változatokat ki tudjuk nyomtatni. továbbá a keletkezett tartalékidõket. ahol egy tevékenységként szerepeltetjük a folyamatot. ¨ A rendelkezésre álló kapacitások egyenletes kihasználásával. A hálótervezési módszerek lényege: ¨ A beruházási projekt megvalósításával kapcsolatos összes. kinyomtatja az idõfüggõ adatokat. Számítógép segítségével a folyamatkapcsolatok és idõadatok bevitelével megszerkesztett hálótervet és Gantt-diagramot kapunk.és eszközértékeit bevisszük a módosított hálótervre. a hálótervi Gantt-diagramot. és megközelíthetjük az optimális idõ. erõforrás-allokációt végez.3. erõforrás-. A számítógépek és hálótervi programcsomagok felhasználásával. a folyamatokhoz tartozó idõ. vastag vonallal kiemeli a kritikus útvonalra esõ folyamatokat. 97 . illetve befejezési idõpontjait.2. ¨ A folyamatok közötti logikai. a kivitelezési idõ nagyságát befolyásoló.és kapacitásadatok betáplálásával a számítógép végzi el a feladatsort. majd elvégezzük a szokásos számításokat. ¨ Megrajzoljuk a hálótervbõl származtatható legkülönbözõbb ütemterveket (Gannt-diagram. a folyamatkapcsolatok. Mindezen mûveletsort néhány óra alatt. ¨ A hálódiagram alapján számítással meghatározzuk a beruházási projekt megvalósításához szükséges átfutási idõ nagyságát. technológiai és idõbeni összefüggések alapján megszerkesztjük a hálótervi ábrát. A kapacitások idõbeni elosztását a tartalékidõk határain belül változtathatjuk. pénzügyi. valamint a beruházás megvalósításában részt vevõ szervezetek közötti koordinációs kapcsolatok figyelembevételével meghatározzuk a folyamatok idõértékadatait. Néhány óra alatt az idõ. Az elvek helyett a beruházásiprojekt-vezetés gyakorlatára. a kritikus útvonal határoz meg. amelyet a számított útvonalak közül a leghosszabb idõtartamú útvonal. A számítógépes hálóterv és a Gantt-diagram gépi megrajzolása a manuális rajzolási munkától kíméli meg a tervezõket. és elemzésükkel a legelõnyösebbet kiválasztani. 3. Kivételt képeznek a precedencia-hálótervek. A típushálótervek által a tervezõk mentesülnek az ismétlõdõ munkák sorozatos elvégzése alól. anyagszállítási stb. A típushálóterv adaptálása után a konkrét feladat idõ. a mindennapi tervezõmunka elõsegítésére adunk hasznosítható ismereteket. ütemterv). termelõ. ¨ A hálódiagram segítségével kiszámítjuk az egyes folyamatok lehetséges legkorábbi és megengedhetõ legkésõbbi kezdési.gozni.és erõforrás-változatot. ¨ Alternatív hálótervek készítésével kiválaszthatjuk a jobbakat.és nemtermelõ folyamatokat részfolyamatokra bontjuk. A hálótervezés lényege A hálótervezés módszertani ismertetését széleskörûen tárgyalja a hazai szakirodalom. A számítógép megrajzolja a hálótervet.

de a hálódiagramok elõnye ezekkel szemben.Alternatív hálótervek kidolgozása esetén a projektirányító kiválaszthatja a megvalósítási idõben még jó és az erõforrások szempontjából legkedvezõbb változatot. a függõleges tengelyen a beruházási projekt létesítményei szerepelnek. A hálóterv szerkesztése a végrehajtandó valamennyi tevékenység azonosítása után kezdõdik a logikai és technológiai összefüggések meghatározásával. A koordinátatengelyen ábrázoljuk a tevékenységeket. technológiai és idõtervezését a kapacitások teljes ismeretében kell elvégeznie. A tevékenységeket összekötõ kapcsolati vonalaknak idõértéket adunk. A logikai ábra elfogadása után végezzük el külön lépésként a folyamatok idõtartamainak tervezését és beírását. kombináljuk a precedencia típusú hálótervekkel. mely tevékenység végzése van folyamatban. A hálótechnikai alapfogalmak ismertetését most mellõzzük. Hagyományos (konvencionális) hálóterv szerkesztése. A folyamatok között fennálló összefüggéseket más típusú grafikonokkal. Kombinatív hálótervi eljárások. hogy szemléletesen fejezik ki a szervezési elképzeléseket. és a szerkesztés minden szabálya nélkül feltüntetjük a technológiai összefüggések kapcsolatait. idõkapcsolati távolságok feltüntetésével. A hálótervezési módszerbõl eredõen a tevékenységi halmaz elemi folyamatai között fennálló logikai. A hálóterv vizuális. ugyanis rajta egy adott idõpontban látható. hiszen a folyamatok logikai. mert a szakirodalomban terjedelmes helyet foglalnak el. E hálótervekben is elválik egymástól a tevékenységi kapcsolat ábrázolása és a tevékenység elvégzéséhez szükséges idõérték számítása. vagy a teljesítése idõarányosan halad-e elõre. helyette a hálószerkesztés gyakorlatát mutatjuk be. A hálótervi ütemterv hierarchiája A hierarchia a különbözõ irányítói és funkcionális szintek számára különbözõ részletezettségû. feltünteti a kapcsolatokat és a függõségi viszonyokat. 3. táblázatokkal. felrajzolása és a tevékenységekhez rendelt idõértékek meghatározása nem különülnek el egymástól. könnyen és gyorsan áttekinthetõ képet ad a beruházási projekt egészérõl. idõbeni összefüggéseket grafikusan is ábrázolhatjuk. mindez egy lépésben történik. Az idõtengelyes hálóterv a legvizuálisabb.3. A rendszer tükrözi 98 . Az így megszerkesztett hálótervet logikai ábrának nevezzük. A tevékenységek ábrázolása. A hagyományosan szerkesztett hálóterveket. információtartalmú és rendeltetésû határidõterveket nyújt. hogy legyen. Precedencia típusú hálótervek szerkesztése. A tipizált folyamatok Merklin-elemeit rakjuk egymáshoz. majd a tevékenységekhez szükséges idõértéket is jelöljük a tevékenységi kockákban. Az idõtengelyes hálótervet készítõ szervezõnek nagy szakmai és hálószerkesztési gyakorlata kell. technológiai.3. Idõtengelyes hálótervek szerkesztése. A vízszintes tengelyen az idõ. matematikai formulákkal is kifejezhetjük. A hálódiagram a beruházás folyamatainak grafikus ábrázolási eszköze.

a beszerzett adatszolgáltatások. Az ütemezés elkészítésének alapjául elsõsorban a mérföldkõ-hálóterv és a rendelke99 . a különbözõ jellegû és különbözõ kivitelezõk (beszállítók) teljesítései számonkérésének segítésére. mûszaki és határidõs kapcsolatot teremtve a hálótervi egységek között a felsõbb szintû ütemezés követelményeinek betartása érdekében. külön orientálódva a tervezési és engedélyezési. Elsõsorban a beruházás irányítási eszköze a megvalósítási részfolyamatok mûszaki és logikai kapcsolatainak. illetve a döntések megalapozásában. a vállalat vezetése által támasztott határidõs elvárások és – szükség esetén – mûszaki becslés alapján. valamint a kivitelezési és üzembe helyezési tevékenységek körére. illetve az organizációs terv.¨ a felsõ szintû mérföldkõ. mindenkori állapotának felülvizsgálatában. durva) hálótervet. amelynek bemenõadatait a megvalósíthatósági tanulmány foglalja össze. ¨ a helyszíni vezetõi szintû (operatív) hálótervet. A mérföldkõ-hálótervet a beruházás kezdeti szakaszában a beruházó állítja össze a meglévõ referenciaadatok. részhatáridejének tervezésére és ellenõrzésére. ¨ a középvezetõi szintû (irányítási. a mérföldkõtervezés lebontásával készül. Az irányítási hálótervet a beruházó (beruházási lebonyolító) dolgozza ki. a határidõs elvárásokat. A hálótervet három szekcióban dolgozzák ki. amelyek alapvetõen meghatározzák a beruházás teljes menetét. Az irányítási hálóterv alapja a vállalkozói szerzõdésekbe építendõ kötelezettségvállalási ütemterveknek. A felsõ szintû mérföldkõ-hálóterv A mérföldkõ-hálóterv összefoglalóan. A hálóterv a vezetés.(generálorganizációs. esetleges technikai vagy pénzügyi korlátozások. koordinációs hálóterv Az irányítási hálóterv a teljes megvalósítás idõtartamát áttekintve. koordinációs) hálótervet. A mérföldkõ-hálóterv a további határidõtervek kidolgozásának alapja. logikai. ezért alaphálótervnek is nevezzük. A középvezetõi szintû irányítási. a mérföldkõ-idõpontokat. módosítása nagyobb határidõs vagy mûszaki változások esetén mindenkor a beruházást vezetõ irányításával és a véghatáridõt érintõ esetben a vállalati menedzsment felügyeletével és jóváhagyásával történhet. illetve változásuk hatással lehet a beruházás megvalósítására. illetve segítséget nyújt a beruházónak az általa irányított szakterület munkái határidõs követelményrendszerének kialakításához. továbbá a mérföldkõ-hálótervben megfogalmazott követelmények hatékony biztosíthatóságára. a teljes beruházásra tartalmazza a megvalósítás fõ tevékenységeit. (Ezt tartalmazza a beruházási alapokmány. a beszerzési és gyártási. a menedzsment számára nyújt hatékony eszközt a beruházás elõrehaladásának. azok kapcsolatrendszerét. azaz a megváltozott helyzethez igazítása.) A mérföldkõ-hálótervet a beruházó menedzsmentje hagyja jóvá. A hálóterv aktualizálása. a mûszaki vagy más rendelkezésre álló tervdokumentációk.

mert a statikus állapottervek helyett dinamikus. A hálóterv állapotmeghatározása a koordinációs értekezleteken történik a kivitelezõi beszámolók. illetve szerelésvezetõi készítik kéthetes idõszakokra. ún. elõrejelzések. Az operatív hálóterv határozza meg a napi feladatokat. anyagok és dolgozói létszám pontos tervezésének alapja.4. esetleges pénzügyi szükségszerûségek. Az operációs hálóterv aktualizálására külön nincs szükség. az organizációs és koordinációs szempontok és követelmények összehangolásával. 3. organizációs eszközöket és más feltételek rendelkezésre állását. A hálótervek egyeztetésekor vizsgálják az ütemezett feladatok elvégezhetõségéhez szükséges kiviteli terveket. Biztosítja a beruházási mûszaki vezetõk (mûszaki ellenõrök) számára a részfolyamatok és a kivitelezõk közötti kapcsolódások áttekintését. naprakész tervét és a nyomon követés alapját. havi rendszerességgel újratervezve. a munka kijelölésének forrása. a heti újratervezés az átfedési idõszakra ezt is elvégzi. és a beruházó és a kivitelezõ(k) közötti munkatervezési és szervezési kommunikáció eszköze. A hálóterv állapotmeghatározása havi rendszerességû.zésre álló mûszaki dokumentációk vagy becslések szolgálnak. közös helyzetértékeléssel. Az irányítási hálóterv aktualizálása a mérföldkõ-hálóterv módosításának alapja lehet. illetve a mûszaki ellenõrzés eredménye alapján. Változások esetén a hálóterv aktualizálása is havi rendszerességû. A helyszíni vezetõi szintû (operatív) hálóterv Az operatív hálóterv a kivitelezõ(k) irányítói számára biztosítja a feladatok rövid távú. A hálótervet a kivitelezõvállalatok helyszíni építés-. A beruházási folyamatok hálóterv-típusai A hálótervezési módszerek a tervezési és irányítási rendszerek fejlõdésében nagy elõrelépést jelentettek. Az operatív szintû elemzés lehetõvé teszi az irányítási szintû hálóterv megvalósulására vonatkozó vizsgálatok. Az irányítási hálótervet a beruházás vezetõje hagyja jóvá. anyagokat. a beruházási projekt által hetente tartandó koordinációs értekezleteken a kivitelezõk és a beruházó képviselõi elvégzik a hálótervek felülvizsgálatát és esetleges véglegesítését.3. elõsegíti a különbözõ kivitelezõk közötti hatékonyabb koordinációt. Az önálló kidolgozást követõen. továbbá figyelembe veendõk a rendelkezésre álló kivitelezõi (beszállítói) adatszolgáltatások. az élethez 100 . a mûszaki szakembereknek az elõrehaladásra vonatkozó adatszolgáltatása alapján. eszközök. mûszaki és organizációs szempontok. illetve a szükséges ütemezési korrekciók és a mûszaki vagy munkaszervezési intézkedések idõben történõ megtételét. a kivitelezõk számára a napi feladatok. görgetéses módszerrel.

hogy azok egy része becsült. determinisztikus modellek. a csoportok nevét adó standard modellekhez általában több tucat eljárás tartozik.és idõkapcsolati variációk figyelembevételével 24 variációs lehetõséget biztosít. de olyan formában is megadhatjuk a tevékenységek idõtartamát. még viszonylag kisebb számítógépes feladatokhoz is csupán számítógéppel lehet elvégezni a tervszámításokat. ¨ A terhelés és kapacitás összehangolására (kapacitástervezésre) közvetlenül felhasználhatók. tehát a gráf csúcsai jelentik a konkrét munkavégzést. ¨ . egyetlen idõadat. ¨ Manuális számítással az idõfüggõ adatok meghatározása már kisebb hálótervek esetében is nehézkes (a számításokhoz bõven áll rendelkezésre számítógépes program).(Program Evaluation and Rewiev Technique) módszerek jellemzõi: ¨ Lehet esemény vagy tevékenység beállítottságú.eladatorientált hálók (egy hálódiagram egy feladatot ábrázol). de költségoptimálásra közvetlenül nem használható. ¨ Alkalmas költségtervezésre (PERT-COST). ¨ A logikai. ¨ A folyamat. Esemény beállítottságú esetben a gráf csúcsai jelentik a konkrét munkavégzést. Tekintsük át a fontosabb hálótervi modellcsoportokat és azok módszertani jellemzõit. Az allokációs (RAMPS) típusú módszerek jellemzõi: ¨ Határozott idõtartamú. ¨ A potenciál (MPM/Metra Potential Method) típusú módszerek jellemzõi: ¨ A tevékenységek egymás után következésének funkciója helyett azok átlapolt vagy késleltetett kapcsolatait is képes figyelembe venni a tervszámítások során. ¨ Esemény beállítottságú hálóterv. negatív idõkapcsolati visszajelzést is szolgáltat. tehát determinisztikus modellek. azaz a gráf éle jelenti a konkrét munkavégzést. 101 . A PERT. ¨ Határozott idõtartamú. ¨ Manuálisan is könnyen kezelhetõ. a több száz tevékenységes hálódiagramok idõfüggõ adatait is könnyen ki lehet számítani. ¨ A többféle folyamatkapcsolódáson túl négyfajta idõkapcsolati változatot.jobban igazodó ütemterveket lehetett készíteni. A neveket csupán gyûjtõnévként használjuk. ¨ Számítógépes modellek. ¨ Határozatlan idõtartamú. párhuzamos terv munkáinak együttes ütemezésére is alkalmasak. sztochasztikus modell. technológiai és idõtervezésen túl a költségoptimálásra is alkalmas. A CPM (Critical Path Method = kritikus út módszere) típusú módszerek jellemzõi: ¨ Mindig tevékenység beállítottságú. ¨ Jellegüknél fogva nem feladatorientált. hanem több.

Természetesen már mûködõ vállalkozások esetén az elsõ lépés meghatározni a beruházás megvalósításának egyes szakaszait. amennyiben lehet.4. amelynél a projekt átfutási idejét. és biztosítja a rugalmasabb felhasználást. ¨ Tipizált hálótervi modell. ¨ Egyetlen hálótervi modell. a devizák árfolyamváltozásait stb. az átlapolások növelésével. így a vizualitás megmarad. ha a beruházás ráfordítása a beruházás hozamából 3–5 éven belül megtérül.¨ Az eseménybe sûrített konkrét munkafeladatokat. ¨ Az idõ. ¨ A számítás teljes menete az MPM programcsomag algoritmusa szerinti. csupán szervezõi eszközökkel is le tudjuk csökkenteni. a folyamatok közötti kapcsolati idõtávolságok csökkentésével. A beruházás megvalósítási költséginek – ráfordításainak – számításakor figyelembe kell venni a feltárható és elérhetõ külsõ – idegen – forráslehetõségeket. amelynek alapja az adózott nyereség és amortizáció. ¨ Több hálóterv figyelembevételével a kapacitástervezésre is alkalmas.és folyamatkapcsolatok az MPM-modell felhasználásával adják a többletet a CPM-hálótervekhez képest. ¨ A kritikus út számításánál a tevékenységek idõtartamai és a tevékenységkapcsolatok idõértékei is meghatározó jellegûek. A kombinatív hálótervi modellek (CPM-MPM kombináció) jellemzõi: ¨ A hálószerkesztés a CPM grafikus ábrázolás szabályait követi. 3. ¨ A hálóterv-tevékenységi idõértéken túl a kapcsolati vonalakat is idõegységgel jelöljük. A beruházások finanszírozása A beruházás forrásszükségletét a megvalósíthatósági tanulmány anyagi-. ¨ Határozott idõtartamú tervezési módszer. 102 . hosszabb átfutású beruházás esetén az infláció alakulását. A fentieket figyelembe vevõ beruházás tõkeigénye – termelõ beruházás esetén – akkor tekinthetõ optimálisnak. ¨ Kifejezetten számítógépes modell. ami a tervfelülvizsgálatok és tervmódosítások esetében is érvényesül. ¨ Jellemzõ tulajdonsága a nagyfokú rugalmasság. mûszaki összetevõinek . ¨ Vizualitását a számítógépen kinyomtatott hálótervi Gantt-diagram biztosítja. A beruházások finanszírozása három. meglévõ saját forrásból. a Merklin-elemek felhasználásával épül fel a hálóterv. amelyet a számítógép nyomtat ki. a kritikus út hosszát a tevékenységek elvégzéséhez számított idõértékek megváltoztatása nélkül.t-ban mért összegzése határozza meg. a logikai és technológiai hálószerkesztés következményeként kapcsolati idõtávolsággal látjuk el. jól elkülöníthetõ módon képzelhetõ el: ¨ teljes egészében saját forrásból.

amely a nagy értékû berendezések valamint szolgáltatások közép. sokkal inkább a részvények után fizetendõ magasabb osztalék. A kötvény hitelviszonyt jelentõ. ugyanakkor a részvények útján finanszírozott beruházás kevésbé fontos a részvénytulajdonosoknak. Speciális forrás a tulajdonosi hitel. amikor a vállalkozás tulajdonosai finanszírozzák a fejlesztést. és a gazdasági tevékenység jövedelmét az alaptõkéhez történõ hozzájárulás arányában szétosztják.õbb jellemzõi: ¨ általában kötött címletekben kerül kibocsátásra. lízingelés).orfetírozás A forfetírozás a nemzetközi kereskedelemben elterjed finanszírozási. A gyakorlatban nagyobb beruházás esetén elõfordul mindezek kombinációja is. futamideje általában 2–5 év. hogy milyen lehetõségek állnak rendelkezésre. Ez egy késõbbi idõpontban esedékes. ¨ állami pénzalapok.és hosszúlejáratú követeléssorozatok visszkereset nélküli megvásárlását jelenti. ¨ egyéb módon (pl. illetve értékesít. Az idegen forrás teremtésének egy sajátos módja a vegyesvállalat alapítása. A gazdaság dinamizálása szempontjából legjellemzõbb hitelezõ pénzintézetek: ¨ Világbankcsoport. Amennyiben a fejlesztésekhez idegen források bevonására is szükség van. A forfetõr magára 103 . A kötvények megvásárlása viszonylag kockázatos befektetés. . A tõkeemelés szintén a fejlesztés finanszírozásának forrása.és hosszúlejáratú finanszírozási eszköze. hogy a tervezett beruházást közös forrásból valósítják meg. hogy a tervezett beruházás a megvalósítást követõen a vállalkozás keretén belül marad. A figyelembe vehetõ lehetõségek körül a kereskedelmi bankok által nyújtott hitelfelvétel. Ebben az esetben nem az idegen forrás visszafizetésérõl van szó. Majd az új létesítményt közösen üzemeltetik. ¨ PHARE Program. Az idegen források bevonásának sajátos formája a kötvények kibocsátása. és határozott idõtartamra szól. ¨ az értékpapír-kibocsátás névre szóló. ¨ fix kamatozású. elemezni kell. . kockázatkezelési forma. vagy bemutatóra szóló változatban is elõfordulhat. hanem a felek az alapításhoz szükséges szerzõdés megkötésekor arra vállalnak kötelezettséget. haszonbérlet. a kft.¨ saját és idegen forrásból. pedig törzsbetétet emel. Széchenyi Terv. középlejáratú értékpapír. A tõkeemelés a vegyesvállalat alapításától abban különbözik. többnyire gépek és beruházási eszközök szállításából adódó közép. illetve a lízingelés a leggyakoribb. mivel visszafizetésükre a piacgazdasági körülmények között nincs állami garancia.ejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD). Ilyenkor a részvénytársaság részvényeket bocsát ki. ¨ Európai .

amely hosszúlejáratú hitelt ad ügyfelének. hogy a pénzintézet a lejárat elõtt megvásárolja ügyfelének követeléseit. E konstrukcióban a lízingbe vett tárgyi eszköz a szerzõdés lejáratakor általában átmegy a lízingbevevõ tulajdonába. mivel a beruházó (lízingbevevõ) a lízingszerzõdés futamideje alatt csak a tárgyi eszköz használati jogát szerzi meg.vállalja a bármely okból történõ esetleges nemfizetés teljes kockázatát. csak használati jogot. és hazánkban is ez a legelterjedtebb. a maradványérték kifizetésével száll át (pénzügyi lízing esetén). egymást követõ lízingügylet során térülnek meg. Ma már több lízingfajtát ismerünk. és magára vállalja a behajtás sikertelenségének kockázatát. A lízingbevevõ rendszeres. Az áru eladója rövidlejáratú hitel eladásainak ellenértékét átruházza a faktorra. Szervizlízing. aki garantálja annak behajtását az adóstól. 104 . a szerzõdésben elõírt lízingdíj fizetésére köteles. hogy a vállalatok saját befektetési eszközeiket eladják a lízingtársaságnak. Ebben az esetben a lízingbevevõ nem akar tulajdonjogot szerezni. Lízing A lízingügylet alapvetõen eltér a hiteltõl megvalósított beruházástól.) A tárgyi eszközt nem a teljes amortizációs idõszakra adják lízingbe. amelyek szorosan kapcsolódnak az adott tárgyi eszközt gyártó vállalathoz. hogy a tárgyi eszköz nem mozdul el eredeti helyérõl.aktoring Jellemzõje. Pénzügyi lízing. amelyhez szervizszolgáltatás is kapcsolódik. Lényege. Ilyen esetben a lízingtársaság költségei több. E helyzet jellemzõje. a tulajdonjogát nem. aki jövõbeni fizetést fogadott el áruszállítás ellenében. a lízingdíj nagyságától függõ maradványértéken. a tulajdonjog azonban átszáll a lízingtársaságra. A lízingtársaság pénzügyi lízing esetén ugyanúgy felméri a lízingbevevõ üzleti tevékenységét – hitelképességét –. Arról van szó. A visszlízing. illetve bérbeadási tevékenység. A követelés eladója általában az exportõr. mint egy bank. majd azonnal visszalízingelik azokat. amelynek során a bérlõ valamely tárgyi eszközt a lízingtársaságtól használat céljából. Operatív lízing. A pénzügyi lízing áll legközelebb a klasszikus finanszírozási ügyletekhez. (Szoros kapcsolatban van a haszonbérleti ügylettel. Szervizlízinget azok a lízingtársaságok szolgáltatnak. A lízing tehát olyan bérbevételi. elõre meghatározott idõtartamra bérbe vesz. aki lízingszerzõdéssel a vállalat használatába adja az adott tárgyi eszközt. illetve egy bizonyos lízingtárgy bérbeadására szakosodtak. és szeretné ezt a követelést visszkereset kizárásával azonnal készpénzzé tenni. hogy az adott vállalkozás a kedvezõbb adózási feltételek miatt választhatja a pénzügyi lízinget a beruházási hitel felvétele helyett. A szervizlízing pénzügyi vagy operatív lízing. . A beruházó tulajdonába a tárgyi eszköz csak a lízingszerzõdés futamidejének lejárta után.

az idõ és a ráfordítások egymással szoros összefüggésben vannak. bizonyos védelmet jelent az inflációval szemben. január 1-jétõl lízingelt tárgyi eszköz után értékcsökkenés számolható el. 3. hogy megvalósításuk és mûködtetésük hosszabb idõtartamot jelent. ahol n a teljes idõtartam.5. A gazdaságossági számítások aszerint változnak. hogy az idõfaktort mint gazdasági tényezõt figyelembe vesszük-e vagy sem. 2. de gépi kapacitás.A lízinges finanszírozás elõnye elsõsorban az. Diszkontfaktor: 1 Dt = (1 + i )t . A gazdaságossági számítások módszertana is ezekre épül. Minden beruházás eltérõ mértékben. a pénz idõértékének konkrét értelmezési módjától függõen. illetve élettartam. Az idõtényezõ – idõfaktor – alatt azokat a szorzótényezõket értjük. Leggyakrabban az idõtényezõk következõ három konstrukciójával találkozhatunk. illetve aszerint végezhetõk. hogy a lízingdíj költségként elszámolható (csökkenti az adóalapot). ahol t a figyelembe vett évek száma. Kamatfaktor: Kt =(1+i)t. 1. nem köti le a tõkéjét. Törlesztõfaktor: q= 1 ∑ (1 + i ) t =1 n 1 t vagy q = (1 + i )n − 1 i (+ i ) n . amelyek a pénz idõértékének hatását összevontan kifejezik. Tervezhetõvé. beruházás idõben – idõfaktor – kerül kivitelezésre. A lízingbevevõnél 1997. A formailag azonos idõtényezõknek is széles skálája lehet. anyagok és élõmunka felhasználásával valósul meg. 3. Jellemzõ továbbá. 105 . illetve új lízing lebonyolításához (csak pénzügyi lízing esetén). ezáltal forrás képzõdhet új fejlesztésekre. ütemezhetõvé teszi a pénzáramlást a lízingbevevõnél. A beruházások gazdasági vizsgálata A különbözõ beruházások fõ jellemzõje. hogy minden fejlesztés.

E számítási módszer tehát csak a beruházás anyagipénzügyi-elõmunka pénzben kifejezett ráfordításai és a beruházással létrehozott eredmény viszonyát vizsgálja. Statikus gazdaságossági módszerek A statikus gazdaságossági számítási módszerek körébe azok a számítási eljárások tartoznak. év.Legalapvetõbbek: ¨ az idõpreferencia.1. Egységnyi beruházási ráfordításra esõ évi nyereségnövekmény vagy jövedelmezõségi mutató: f = ∑ Ny . Megtérülési mutató: M= Bk . Bk a beruházási ráfordítások összege. hogy a gazdaságossági számítások keretében használatos idõtényezõk esetében nem a kamatláb szerepel. . Alkalmazásuk nem igényel komolyabb matematikai felkészültséget. ¨ valamely tetszõleges hitelkamatláb. a mutatók eredménye jól áttekinthetõ és könnyen értelmezhetõ. Tartalmilag eltérést az jelenthet. ha ¨ a beruházás kivitelezési ideje nem hosszú. ¨ az amortizációt a költségek között elszámoljuk. 2. 106 . . és abból a beruházás az elhasználódás után újra pótolható.5. diszkontfaktor és törlesztõfaktor) nem szerepel. idõbeliségtõl függetlenül. 3. A statikus számítási módszerek elterjedtek. hanem a kalkulatív kamatláb. A gazdaságossági számításokhoz használatos idõtényezõk formailag teljesen azonosak a bankok és más pénzintézetek által a hitel. ¨ az üzemeltetési költség viszonylag állandó. ¨ a banki kamatláb.és kölcsönügyleteknél alkalmazott számítási technikákkal. ¨ a kalkulatív kamatláb. amelyekben az idõtényezõ (vagyis kamatfaktor. A statikus módszerek abban az esetben alkalmazhatók.L /év.L. Mutatói: 1. és egyszerûségük miatt közkedveltek. mint az elõzõ összefüggésben. Ny ahol a Bk és Ny ugyanaz. ∑ Bk ahol Ny az éves nyereség összege.

A dinamikus gazdaságossági számítások módszereit három nagy csoportba soroljuk. amelyek az idõtényezõt is figyelembe veszik. Azt mutatja meg. ahol NJE a nettó jelenérték. 2. Et a t-edik évi. hogy a vizsgált beruházásba történt befektetés a teljes élettartamot figyelembe véve átlagosan hány százalékos jövedelmezõséggel mûködik. a dinamikus módszerek csoportjába tartoznak.3. Nettó jelenérték-számítás (régebbi elnevezéssel diszkontált hozadékszámítás). 1. A dinamikus beruházás-gazdaságossági vizsgálatok feltételrendszerei: 1. 3. nem befektetés jellegû kiadás. ha a nettó jelenérték nem kisebb nullánál. Dinamikus gazdaságossági számítások A beruházás-gazdaságossági számítások mindazon eljárásai.) A bevétel és a kiadás különbségeként értelmezhetõ hozadék képletszerûen: H t = Pt − (K t + Et ). illetve végén keletkeznek. Belsõ megtérülési rátának is nevezik. Nettó jelenérték-számítás Lényege. E módszer szerint a beruházás akkor tekinthetõ gazdaságosnak. (A hozadék a bevételek és a kiadások különbsége. ahol: Ht a t-edik évi hozadék. Kt a t-edik évi. 2. Vagyis NJE ≥ 0 . vagy NJE = ∑ (P − ( K t + Et )D t . 107 . 3. A mindenkori befektetési értéktõl a kamatos kamatszámítás (mértani haladvány) szerinti növekedésnek megfelelõ megtérülést várunk el. hogy a beruházás eredményeként kapott hozadékokat diszkontáljuk és összegezzük. A belsõ kamatlábkeresés módszere A belsõ kamatláb a tipikus beruházások esetében a beruházás valódi jövedelmezõségét fejezi ki.2. Pt a t-edik évi bevétel. Annuitásszámítás. Az egységnyi befektetéstõl idõegység alatt megkövetelt nyereség.5. A dinamikus számítás általában a kezdeti (nulladik) idõpontra – amit nullamínusz idõpontnak is nevezünk – történik: NJE = ∑ t =0 n−1 t =0 n−1 Pt − (K t + Et ) (1 + i )t t . vagyis a kalkulatív kamatláb a beruházás teljes élettartama alatt állandó. befektetés jellegû kiadás. Belsõ kamatlábkeresés. A bevételek és kiadások az egyes idõszakok elején.

hogy a belsõ kamatlábbal számszerûsített nettó jelenérték-formula értéke éppen nulla. Az építési napló A kivitelezés helyszíne mint munkahely sok szempontból veszélyes üzemnek is tekinthetõ. Közülük a legfontosabb az ún. ha a valódi jövedelmezõség nem kisebb a kalkulatív kamatláb szerintinél. 3. a fõvállalkozó és pl. 108 . szerszámokkal. Eszerint a belsõ kamatláb oly módon is számszerûsíthetõ. (1 + i )n − 1 Az eljárás során kiszámítható. hogy milyen kamatterhek. Annuitásszámítás Az annuitásszámítással meghatározható az a minimális éves nyereség. rendszerint kis helyen és nagy számban dolgoznak emberek. Erre szolgálnak az építés helyszínén folyamatosan vezetendõ naplók. az építési generálvállalkozó és alvállalkozói. amelynek fontosságát külön jogszabályok is hangsúlyozzák. ugyanis gépekkel. Ez egyben azt is jelenti. ahol r a belsõ kamatláb.A belsõ kamatláb mellett a bevételi és a kiadási sor egymással egyenlõvé válik: ∑ t =0 n−1  1 Pt   (1 + r )t   =   ∑ (K t =0 n−1 t + Et ) (1 + r )t 1 .6. A belsõ kamatlábkeresés módszere szerint a beruházás akkor gazdaságos. építési napló. Az építési napló minden esetben alapvetõen két szerzõdõ fél közötti hivatalos kapcsolattartási dokumentum. tehát külön építési naplót kell egy összetett konstrukcióban megvalósuló beruházás esetében felállítani a lebonyolító és fõvállalkozó. illetve lízingdíjak vállalhatók a beruházás folyamatos likviditásának megõrzéséhez. sõt az alvállalkozó és szubalvállalkozója között. amely fedezi az évente folyamatos tõketerheket: n Nymin ≤ (K t + Et ) i(1 + i ) . hogy megkeressük azt a kamatlábat. Mindezekre tekintettel jogi és mûszaki szempontból rendkívül fontos a tevékenység pontos és általánosan elfogadott rendszerben történõ dokumentálása. amely a nettó jelenérték-formulát nullára megoldja: ∑ t =0 n−1 Pt − (K t + Et ) (1 + r )t =0. bérleti. anyagokkal.

valamit az idõarányos gépköltség-elszámolás érdekében az adott gép használati idõtartamát. vagy új szerzõdés megkötését csak meghatározott jogszabályok szerint lehet végezni. az ezekkel kapcsolatos intézkedéseket és döntéseket. A napló egyébként legalább háromlapos. amennyiben a munka az építmény állékonyságát befolyásoló szerkezetet vagy szerkezeti részt érint. Utóbbira például a szerkezetek esetleges károsodásának esetében lehet szükség. Egy –10 °C hõmérséklet alatt végzett betonozás. Az eltakarásra kerülõ munkarészeket az eltakarás elõtt legalább 15 nappal korábban tartozik eltérõ megállapodás hiányban az építésvezetõ a mûszaki ellenõr részére bejelenteni. Az építési naplóban rögzítendõ az elvégzett munka. Az építési naplót – jellegébõl adódóan – folyamatosan az építési helyszínen kell tartani. A felek közötti érintkezések során a naplóban általában a mûszaki ellenõrök joga a bejegyzés. Ugyancsak a naplóban kell rögzíteni a mûszaki feladat teljesítéséhez szükséges. sõt ezen összeghatár alatt is. hogy az építési naplóban a szerzõdést érintõ kérdések csak utalás szintjén rögzíthetõk. mint például a munkabiztonsági napló vagy a minõségbiztosítási napló. Normál esetben a beruházónak legkésõbb 15 naponként ellenõrzési kötelezettsége van a naplóra vonatkozóan. vagy a rendkívüli eseményeket. megrendelõnek minõsülõ fél naplóbejegyzésének elmaradása vagy késedelme esetén meghatározott idõ után a vállalkozó által tett bejegyzés tudomásul vettnek tekinthetõ.Az építési napló vezetése kötelezõ minden 50 000 . pót.vagy többletmunkákat. A másik. A napló elsõ oldalán kell rögzíteni az építési munkák felelõs irányítóit. vagy tartósan erõs napsugárzásnak kitett szerkezeti beton az idõjárás szélsõségei miatt akár tönkremenetelig károsodhat. . amikor esetleg egy szakértõi vizsgálatnak kell kiderítenie egy szerkezeti rész tönkremenetelének okát. de például a költségvetésben nem szereplõ ún. Ilyenek lehetnek például hatósági engedélyek. mivel a szerzõdés módosítását. a harmadik pedig az ellenõrzésre jogosultak számára megmaradó példány. amelyek esetleg a kivitelezési munkákat befolyásolják. létszámot. amire az építési napló nem alkalmas. amelyekre az építési munkák folytatásához a helyszínen szükség lehet. aminek feltételei a napló esetében általában nem állnak fenn.t feletti építési-szerelési munka esetén. továbbá a megrendelõ különbözõ szolgáltatásokra vonatkozó adatait is. Minden munkanapon rögzíteni kell a dátumot. a három lap közül kettõ a szerzõdõ felek példánya. Ugyancsak rögzíteni kell a naplóban a különleges idõjárási körülményeket is. Az építési naplóhoz mellékletként kell csatolni minden olyan dokumentumot. bejegyzési jogkörüket. Az építési napló mellékleteként kezelhetõk. a munka menetére vagy az elszámolásra vonatkozó jelentõs tényeket. illetve kezelendõk bizonyos egyéb naplók is. Az építési naplóban fel kell tüntetni az építési munka lényeges adatait.ontos. vagy tervezõi részlettervek. A naplóba bejegyezhet a tervezõ. és a jellemzõ idõjárási körülményeket. ráadásul a szerzõdésmódosítás csak cégszerûen történhet. és köteles bejegyezni a szerzõdés szempontjából vállalkozónak minõsülõ fél. 109 . az ellenõrzés érdekében.

7. amelyek a létesítmény rendeltetésszerû használatához szükségesek. Nem kell felmérési naplót vezetni. hogy a többletés pótmunkákra vállalkozótól a megrendelõ már az ajánlattételi idõszakban megkéri az esetleg elvégzendõ.3.és pótmunkák elrendelése tekintetében. A tételes elszámolású szerzõdések esetén szokásos megoldás. vagy az építési napló bejegyzéseibõl megfelelõen nem állapíthatók meg. Az ilyen jellegû munkák alapvetõen két csoportba sorolhatók.1. amelyek a szerzõdéskötéskor nem. A felmérési napló Az építési napló egyik fontos melléklete lehet a tételes elszámolások esetében elsõsorban a felmérési napló. vagy nem kellõ mértékben elõirányzott építésiszerelési munkák. 3. mérlegelve a rendelkezésre álló fedezetet eldöntheti.8. 3. vagy nem teljes mértékben voltak ismertek. de a költségvetésben egyáltalán nem. Így megfelelõ döntési pozícióba kerül a többlet. hiszen az anyagárak aktuális értékét ismerve a vállalkozó által elszámolható árat pontosan ismeri. vagy különbözõ okok miatt nem kerültek bele a szerzõdésbe. így a többletmunkák érvényesítése nem indokolható. ilyen jellegû munkákra vonatkozó díjakat. 110 . A vállalkozó a pótmunkák közül csak azokat köteles elvégezni. A tételes elszámolású szerzõdések esetében a többletmunkák elszámolásának feltétele a megrendelõ írásbeli elismerése.és többletmunkák fogalma A vállalkozási szerzõdés teljesítése során gyakorta fordul elõ. A többletmunkák a kivitelezési tervdokumentációban szereplõ. hogy a szerzõdéskötéskor a vállalkozó ismerte a körülményeket.és pótmunkákat elrendeli-e. Ennek célja az elvégzett munkák folyamatos rögzítése abban az esetben.6. azaz a vállalkozó által elszámolható munkadíjakat már szerzõdéskötéskor ismeri. hogy a többlet. A beruházások elszámolása – számlázás A beruházások ára és elszámolása a szerzõdésben alapvetõen a következõ formákban állapítható meg.és méretjegyzékével helyettesíthetõ. a megrendelõnek legtöbbször az az álláspontja – tulajdonképpen jogosan –. ha az adott munkák egyszeri felméréssel. amelyek a kivitelezési tervdokumentációban nem szereplõ építési-szerelési munkák. A pót. A nem tételes elszámolású szerzõdések esetében a többletmunkák elszámolása nem egyszerû feladat. Más a helyzet a pótmunkák esetében. hogy olyan munkákat kell elvégezni. ha az a kivitelezési dokumentáció idom. A nem ebbe a körbe tartozó pótmunkák elvégzését szerzõdésmódosításhoz vagy új szerzõdés létrehozásához kötheti.

hogy csak kölcsönös együttmûködéssel kerülhetõk el a komolyabb viták. hogy a vállalkozónak tudnia kellett-e. hogy egyrészt az ajánlat kialakításához igen komoly mérnöki munkamennyiség szükséges. c) A mûszaki teljesítményt meghatározva. ha vita merül fel. a teljesítmény és az ár viszonya tekintetében a) A tételes kimutatás – például beárazott költségvetés – alapján. a kockázat a rossz ajánlatból adódóan nagy lehet. E forma hátránya az. A költségvetés alapján ez – bár néha csak roncsolásos vagy mûszeres vizsgálatokkal – mindig eldönthetõ. és megfelelõen csak „nyer-nyer” típusú szerzõdés esetében mûködnek. Külföldi nagyberuházásokon szinte kizárólag ez a forma általános. alkalmazása fõleg nem túl bonyolult feladatok ajánlataihoz megfelelõ. ha valamelyik fél számára a szerzõdés veszteséget okoz. egymástól elkülöníthetõ mûszaki egységeinek jellemzõit és az ezekhez rendelhetõ – például fajlagos – árakat kölcsönösen egymásnak megfeleltetve. hogy a vállalkozó minden vállalt tételt elvégzett-e. a teljesítés egyértelmûen nyomon követhetõ. továbbá az elszámolással kapcsolatos adminisztráció – például a tételes felmérési napló – rendkívül sok feladatot jelent a vállalkozó és a beruházó képviselõje részére egyaránt. hogy lényegében kizárja az elszámolással kapcsolatos vitákat. hogy elvégezzen. minõségét. hogy a vállalkozó pontosan milyen munkát. hogy a csarnokba telepítendõ technológia ismeretében a tetõre adott árajánlatában benne kell. amely inkább a vállalkozó érdekeit szolgálhatja. E forma elõnye. aminek árát „természetesen” a beruházónak kell viselnie. A gyakorlatban a viták arra koncentrálódnak. tehát a kifizetés feltételei. a költségvetés-készítés a tervezõre és a vállalkozóra egyaránt terheket ró. átalányáron. Ezen forma a legtöbb veszélyt rejtõ. megindul a vita például arról. Ez esetben a felek kölcsönösen és egyértelmûen rögzítették. Ez esetben a mûszaki tartalom valamely jellemzõjéhez kerül hozzárendelésre egy meghatározott ellenérték. de hazánkban is terjedõben van. a mûszaki teljesítés és ár megfeleltetésében az egyetértés hiányosnak bizonyul. legalábbis elvben. viszont éppen a felelõsségvállalás miatt a haszon is 111 . E forma ismét kevesebb vitát kiváltó megoldás. a helyszínen menet közben ellenõrizhetõ. mivel ez esetben a vállalkozó lényegében a beruházás teljes elvégeztetéséért és mûködõképes. tehát a mûszaki tartalmat és azzal összefüggõ egyéb ártényezõket kölcsönösen és egyértelmûen egymáshoz rendelve.A mûszaki tartalom. vagy sem. b) A mûszaki teljesítmény fõ paramétereit és/vagy annak meghatározott. ugyanakkor a leggyorsabb szerzõdés-aláírásra elõkészíthetõ. Az ilyen megállapodások hátránya. milyen mennyiségben és minõségben kell. és ahhoz egy meghatározott árat egy összegben hozzárendelve. az elvégzendõ munkák mennyiségét. kulcsrakész átadásáért felelõs. hogy legyen mondjuk 36 m2-enként az automata mûködtetésû füstelvezetõ nyílások beépítése. és ezért tételenként milyen ellenszolgáltatásra jogosult. hiszen a vállalt és elvégzett munkák és az áruk pontosan beazonosítható.

Nagyobb a vállalkozó szabadságfoka. euro. számos kisebb-nagyobb eltérés következhet be a beruházó vagy a vállalkozó igényei alapján. illetve a teljesítés részekre bontása. illetve fogalmak szokásosak és általánosan alkalmazottak: ¨ Számla. b) A szerzõdékötéskori árszinten megkötött ár. hogy milyen teljesítéshez milyen összeg kifizetésére vonatkozik. A beruházások elszámolása tekintetében az alábbi számlatípusok. Mint az ármegállapodási formák ismeretébõl is következik. Mindezen formák között egyrészt átfedések lehetnek. már a szerzõdés megkötésekor fontos tényezõ lehet az elszámolás tekintetében a fizetés megállapodott idõpontja. de valamely elfogadott nemzetközi fizetõeszközhöz kötve adja meg (pl. hiszen tényleges teljesítmény nem áll a feltüntetett. és speciális részszámlának tekinthetõ.õként nagy és összetett feladatok esetén. Elsõsorban importanyagokat. az árat a teljesítés ütemezésének megfelelõ idõpontra „prognosztizálva” tehát figyelembe véve az infláció. hogy a teljesítésre a szerzõdésben egyösszegû vagy részekre bontott számlázási lehetõséget rögzítenek a szerzõdõ felek. változó ár. a kamatváltozások. vagy részszámlával. amely a vállalkozó részérõl például a munka megkezdéséhez szükséges importanyagok beszerzéséhez igényelt pénzeszközöket biztosítja. A számlával szemben alapvetõ követelmény. arra hivatkozva rögzítik. teljesítések megkezdéséhez szo112 . lényegében egy csúszó. DM stb. amely a vállalkozó elszámolása.nagyobbra becsülhetõ jó munka esetén. másrészt pedig mindig az adott beruházás és a szerzõdõ felek határozzák meg egyeztetés keretében a kívánatos/célszerû formát. a várható áremelkedések. A számlából pénzügyi és jogi szempontból – elvben szerzõdésenként egy nyújtható be a szerzõdés hiánytalan teljesítésekor. ¨ Elõlegszámla. hogy egyértelmûen tartalmazza azon információkat. c) A szerzõdés munkára vonatkozóan fix ár. dollár. amelynél a beruházó viseli a beruházás idõszakában bekövetkezõ tényleges infláció és egyéb árnövelõ tényezõk kockázatát.és felértékelésének hatásait. Az elszámolás ugyanis aszerint történik. mint a más formáknál. E fix forma persze kockázatos. fõvállalkozási szerzõdésekhez megfelelõ forma. . de többnyire a beruházók kockázatainak csökkentése érdekében legáltalánosabb forma. részegységeket tartalmazó berendezések. hogy az árat forintban.). kizárólag az inflációs hatások csökkenése lehetséges a vállalkozó részére azzal. A szerzõdés és a tényleges teljesítménye alapján a vállalkozó – mint teljesítésre kötelezett – a szolgáltatás ellenértékét is magába foglaló elszámolást köteles készíteni. melyek a szerzõdéssel összhangban. Az elszámolás számlával történik. Az ár és a beruházás átfutási ideje összefüggései tekintetében a) A beruházás tervezett átfutási idejének idõtartamával kalkulálva. de a felelõssége is. a forint le. amely a teljesítés mindenkori idõpontjában érvényes inflációs értékekhez van kötve. illetve leszámlázott érték mögött.

milyen teljesítményt kell produkálni. ez pedig a részteljesítés. hogy a részszámlák esetében követelmény. Általában ilyen átadásra csak az ún. hogy a beruházók – fõként a külföldi nagy cégek esetében – nem szívesen adnak elõleget. szükség szerint mellékletekkel. Általában az elõleg értéke normál esetben 10–40% között mozog. hogy mikor. „osztható” részt szokás átadni. illetve részelszámolás. amikor a vállalkozó a szerzõdésben kötelezettséget vállal arra. amely önállóan használatba vehetõ. hogy a szerzõdés értékét és a korábban benyújtott részszámlák értékét a szerzõdésszerû számlázás megítéléséhez szükséges mélységben – „göngyölten” – tartalmazza. A rész-elszámolások egyik elterjedt formája végül a készültségi fok alapján történõ elszámolás. A megvalósítási szakasz részelszámolása átadás-átvétellel nem járó teljesítésnek tekinthetõ. Ez fõként a komplex. hogy azokon a technológia részére szükséges tetõáttöréseket elkészítse. Részteljesítésnek nevezzük azt az esetet. sok feladatot és létesítményt tartalmazó beruházások esetében. noha ez sokszor nem egyszerû feladat.kásos igényelni. ¨ Végszámla. 113 . hogy a vállalt teljesítés meghatározott részét a megrendelõ számára az összes jogkövetkezményekkel együtt átadja. vagy olyan megrendelõ esetén. ¨ Részszámla. A részelszámolás csak lehetõség. amennyiben errõl megállapodás van a szerzõdésben. A részszámla benyújtása lehetséges egy-egy megvalósítási szakasz elkészülte után. az elvégzett munkák megállapíthatók és ellenõrizhetõk legyenek. A részteljesítés és -elszámolás feltételeit. amely a szerzõdésben történt megállapodás szerint nyújtható be. Ilyen lehet. Megjegyzendõ. mûszaki tartalmát és értékét vagy a készültségi fokot úgy kell meghatározni. hogy a készültségi foknak megfelelõ mûszaki teljesítmény ellenõrizhetõ legyen. amikor egy üzemrész elkészült tetõszerkezetét veszi át például a megrendelõ abból a célból. és ehhez milyen számlázható ellenérték tartozhat. elõzetes átadás-átvétel esetére is. különösképpen pedig a készültségi fokos elszámolási rendszerben igen nehéz feladat. Ugyancsak részszámlázási jogot adhat a szerzõdés a vállalkozó részére az ún. hogy a részteljesítés. Leginkább az egyösszegû elszámolás esetén biztosítani kell. Az elszámolás zökkenõmentes végrehajtása érdekében a szerzõdésben egyértelmûen kell rögzíteni. Ilyen megvalósítási szakasz lehet például egy szálloda építésénél akár egy-egy szint vasbeton szerkezetének elkészülte is. tehát a készültségi fokhoz minden esetben hozzá kell rendelni a munkák mûszaki tartalmát. általában meghatározott teljesítmény elvégzéséhez kötve. Itt kell utalni arra. ahol a fizetés idõbeni teljesítésével kapcsolatos kételyek vannak. azonban kötelezettséggé is válhat. majd visszaadja a vállalkozó részére a szükséges további teljesítések céljára. amely részszámlának benyújtását lehetõvé tevõ szerzõdés esetén a legutolsó benyújtott részszámlának tekinthetõ. az e határon kívüli meglehetõsen ritka. amikor a szerzõdés teljesítése elõtt a megrendelõ egyes munkarészeket ideiglenesen átvesz. Mindezek alapján az elszámolás tekintetében érdemes egy lényeges kérdést kissé részletesebben tárgyalni. Erre példa.

de azzal szorosan összefüggenek a késedelmes teljesítéssel kapcsolatos kérdések. másrészt pedig a szerzõdésszerû. amikor az elvégzett teljesítés vagy részteljesítés ellenértékét késedelmesen utalják át. bár általában nem olyan súlyos helyzet a vállalkozó késedelme a teljesítéssel. ha a késedelem mértéke az átadási véghatáridõt veszélyezteti. illetve késedelmes fizetés esetén – eltérõ megállapodás hiányában – a magyar jogszabályok szerint a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres értékét kitevõ késedelmi kamat kifizetésének követelését jelentheti. Az eljárásra a hatósá114 . hogy az esetleg egyébként pénzügyileg jól megtervezett beruházás esetén az összes nyereséget semmissé teheti. A mûszaki átadás-átvételi eljárás Az elkészült építési-szerelési munkát a kivitelezõ átadás-átvételi eljárás keretében adja át a megrendelõnek. amely túlzott késedelem esetén akár a szerzõdés felbontásához vezethet. illetve megrendelõi magatartás. azonban veszélyük igazából az. hogy a vállalkozó a teljesítést. Mindenesetre. Nem elsõsorban az elszámolás témakörébe tartoznak. Az elszámolási viták a ráfordított mérnökóradíjak ára miatt sem kedvezõek. Hasonló. Szokásos beruházói. ami ténylegesen olyan súlyos terheket jelent pénzügyileg a fõvállalkozó számára. minden érintett részérõl célszerû egyrészt a beruházás elszámolására felkészülni. annak érvényesítésétõl eltekint. feltéve. Kiemelt beruházások esetén a késedelmi kötbér akár napi millió forintértéket is elérhet. A részteljesítésekre kikötött határidõk késedelme esetén általában kisebb értékû kötbéreket állapítanak meg. A véghatáridõre vonatkozó kötbér azonban – figyelemmel a beruházónak. és amennyiben a végteljesítés szerzõdésszerûen megtörténik. Az átadás idõpontját a kivitelezõ határozza meg. hogy a részhatáridõkhöz tartozó kötbér érvényesítési jogát fenntartja. Ilyen esetekre általában a szerzõdés rögzíti a követelményeket. amikor a szerzõdés felbontásra kerül. Az értesítésnek 15 nappal a kitûzött idõpont elõtt meg kell érkeznie. megrendelõnek a késedelemmel okozott károkra – már rendkívül komoly terheket róhat a vállalkozóra. melyek egyik fél számára sem elõnyösek. A részteljesítésre vonatkozó kötbér leginkább a vállalkozó ösztönzésére alkalmas a véghatáridõ betartásához szükséges gyorsítóintézkedések megtétele érdekében. hanem a megrendelõ részérõl is. a beruházó viszont a pénzeszközök nyújtását felfüggesztheti. mivel ilyen helyzetben a beruházót még lényeges érdeksérelem nem éri. és nem a késedelmes teljesítésre törekedni! 3.A jól elõkészített elszámolással kiküszöbölhetõk a számlaviták. Ilyen esetben a meghiúsulás pillanatában a szerzõdésben rögzítettek szerint az ezen idõpontig elvégzett teljesítmények elszámolása mellett meg kell állapodni az esetleges meghiúsulási kötbérek elszámolásában is.9. A felek hibájából bekövetkezõ legsúlyosabb eset a meghiúsulás. Természetesen a késedelem nemcsak a vállalkozó részérõl következhet be.

A mûszaki átadás-átvétel alkalmával az építési naplót lezárják. A kivitelezõ igényelheti. hogy közremûködõi az általuk végzett munkákról hasonló nyilatkozatot adjanak. kezelési utasításait.) ¨ A kéményseprõ vállalat igazolását a kémények mûködõképességérõl. ¨ Az épület rendeltetése szerinti légtechnikai és hûtõberendezések. Az átadás-átvételi eljárás során a résztvevõk az elkészült létesítmény(eke)t bejárják. Az átadás annyi ideig tart. A kivitelezõ kötelessége. ¨ A beépített anyagok.gokat – és az építmény rendeltetésétõl függõen más szerveket – a megrendelõ. beszabályozási jegyzõkönyveit. megvizsgálják. a felvonó gépkönyvét. (Például egy színház vagy hangversenyterem átadásának része lehet egy elõadás megtartása. a gépészeti vezetékek pontos helyét feltüntetõ terveket. fûtési hõleadók mérési. amely az üzemeltetés biztonságához. Az átadás-átvételi eljárás a megrendelõ és a kivitelezõ nélkül nem tartható meg. ¨ Az egészségügyi hatóság laboratóriumának igazolását az ivóvíz fertõzésmentességérõl. Az átadás-átvételi eljáráson megállapított hibákat és hiányokat a jegyzõkönyvben két csoportba sorolva rögzítik: 115 . az akusztikai méréseket elvégezni csak telt nézõtér mellett lehet. a külsõ közmûvek helyét rögzítõ helyszínrajzot és minden olyan tervet átadjon. ¨ Az elektromos berendezések biztonságtechnikai mérési eredményeinek jegyzékét. a kivitelezésben közremûködõket a kivitelezõ hívja meg. ¨ A felvonó-szakértõi igazolást. abba a továbbiakban érvényes bejegyzés nem tehetõ. ¨ Az elektromos. mert a légtechnikai berendezéseket beszabályozni. hogy a létesítményt a kiadott terveknek és az építés közben elrendelt módosításoknak megfelelõen építette meg. hogy az építés (pl. szerkezetek minõségi bizonyítványait. (Amennyiben az üzempróbák megtartásához a mérõket korábban kell felszerelni. Az átadás-átvételi eljárás során a kivitelezõ a megrendelõnek a következõ dokumentumokat adja át: ¨ Az építmény tényleges állapotát rögzítõ átadás-átvételi dokumentációt. akkor az igazolásokat is elõbb kell átadni. a vasszerelés) közben bekövetkezett változásokat. ¨ Az épület rendeltetésétõl vagy a beépített berendezésektõl függõen a zajvédelmi mérési jegyzõkönyvet. illetve a késõbbi esetleges módosításokhoz alapot szolgáltat. valamint berendezéseinek szerelésérõl a szerelési igazolásokat.és gázhálózat.) Erre – megállapodás szerint – általában a hivatalos átadás-átvételi eljárás elõtt kerül sor. és az a biztonságos üzemeltetés feltételeinek megfelel. víz. garanciajegyeit. ¨ A beépítési berendezések gépkönyveit. a többi meghívott jelenléte nem kötelezõ. Ezekre az üzemeltetõnek a mérõk felszereléséhez van szüksége. amennyi a gondos átvizsgáláshoz szükséges. ¨ A kivitelezõ cégszerû nyilatkozatát arról.

és csoportosítsa õket! 2. amelyeket a terv. formái? 7. Az értékcsökkenéssel átvett munkarészek egyértelmû meghatározását és az értékcsökkenés mértékét jegyzõkönyvben kell rögzíteni.¨ mennyiségi hiányok azok a munkarészek. ahol a munkát nem a szabványok. hogy a hiányok megszüntetésének és a hibák kijavításának idõtartama alatt a létesítmény állapotáért ki a felelõs. Ismertesse a beruházások elszámolásait. hibák megszüntetését a megrendelõ nevében igazolhatja. . Melyek a beruházások idõtervezésének céljai. hogy a kivitelezõ az alvállalkozók munkáját korábban átveszi.el kell tüntetni a javítás. mûszaki elõírások szerinti minõségben készítették el. Ismertesse a beruházás megvalósításának részletes elõkészítési feladatait! 6. Az átadás-átvételi jegyzõkönyvben a megrendelõ nyilatkozik az átvételrõl. a számlázási formákat! 116 . Határozza meg a beruházási folyamat szereplõit és feladataikat! 4. Amennyiben a hiányosságokat úgy ítéli meg. ¨ javítandó minõségi hibák azok. A kivitelezõ és közremûködõi között az átadás-átvétel a gyakorlat szerint a megrendelõnek történõ átadással együtt történik. Ismertesse a megvalósíthatósági tanulmány célját és tartalmát! 5. Ismertesse a beruházások gazdaságossági vizsgálatának fõbb módszereit! 9. akkor a megrendelõ értékcsökkenéssel átveheti. A mennyiségi hiányokat és a javítandó minõségi hibákat a jegyzõkönyvben értékmegjelöléssel kell szerepeltetni. illetve pótlás határidejét. de (részben vagy egészben) nem készültek el. A jegyzõkönyvben rendelkezni kell arról. akkor a megrendelõnek való végleges átadásig azt változatlan mennyiségben és minõségben megõrizni a kivitelezõ feladata. Ismertesse a beruházások fogalmait. Az átvétel meghiúsításának okait a jegyzõkönyvben részletesen fel kell sorolni. hogy azok az üzemeltethetõséget lehetetlenné teszik. A nem szerzõdésszerû minõségben készült munkákat. ha azok a rendeltetésszerû használatot nem akadályozzák és az érvényes mûszaki elõírásokkal nem ellentétesek. Az eljárásra meghívottak és megjelentek észrevételeiket a jegyzõkönyvben rögzíthetik. illetve a szerzõdés tartalmaz. aki a hiányok. Ez a személy nem csak a mûszaki ellenõr lehet. Amennyiben abban állapodtak meg. és javításuk feltétlenül szükséges. Jellemezze a beruházásokkal létrehozott „befektetett tárgyi” eszközöket! 3. és annak a személynek a nevét. Jellemezze a beruházások finanszírozásának lehetõségeit! 8. Kérdések 1. Az átadás-átvételi eljárásról szóló jegyzõkönyv aláírásáról szóló jegyzõkönyv aláírásával a létesítmény a megrendelõ birtokába kerül. az átvételt megtagadhatja.

Ez a szerep ma még sok esetben vitatott. ezért az ára (közvetlenül nehezen) csak egyes részeinek elemeibõl – szerkezeteibõl – állapítható meg úgy. az ajánlati ár értékelése a beruházó mellett mûködõ építõipari árszakértõk feladata. az abban vállalt kötelezettségek egyértelmûen determinálni fogják a tevékenységeket. Ár. hogy megadják a gazdasági szervezetek döntéseihez a helyes orientáció feltételeit. Az ár további funkciója. illetve a vállalt kötelezettségek felsorolását. a munkafolyamatok egységnyi elemére kalkulált ár összesítésével lehet meghatározni. az ahhoz kapcsolódó szerzõdések pontossága. 4. Az ár értelmezése Az árak elsõdleges feladata. az építési mûszaki ellenõri tevékenységre vonatkozó szerzõdések. tisztességes verseny 4. Egy kivitelezési munka mûszakilag bonyolult. ha valóságos értéket fejeznek ki. A költségek tervezésének és elszámolásának módja Az építmények mûszaki tervdokumentációja általában három részbõl áll: a kiviteli tervekbõl. de a szerzõdéses és a kifizetett (érvényesített) ár meghatározásában a mûszaki ellenõrnek a megrendelõi érdekek érvényesítése érdekében elengedhetetlen szerepe van. építés közbeni és kifizetéskori árainak meghatározásában.1. szolgálja. ellenõrzésében a megrendelõ illetékes megbízottjának.1. az azt alátámasztó áralku eredményessége rendkívüli mértékben befolyásolhatja a projekt gazdaságosságát. az áralku folyamatának megfelelõ rugalmassága folyamatosan biztosított. megvalósulási folyamatát. Az árak vitatása. úgy érezzük. hogy a kereslet-kínálat közötti egyensúlyt megteremtse.4. ártörvény. ha a termelési ráfordításokon túl a bõvített újratermelés feltételeit biztosító jövedelmet is magukban foglalják. Az árrendszer akkor képes a gazdaságot jól kiszolgálni. a mûszaki leírásból és e kettõre épülõ költségvetésbõl. Egy jól elõkészített építési munka. Helyes irányba akkor orientáltak az árak. E munkában fontos. hogy értékét az egyes szerkezetek. hogy a mûszaki ellenõri szakma elismerése.1. Ez esetben az árszint a 117 . ha az ár kialakításának. sokszor alapvetõ szerepe van a költségek elõzetes.

miért kell akkor kalkulációt. sem pedig a mûszaki leírásból nem derülnek ki. Ennek megfelelõen nincs olyan jogszabály sem. hogy a saját erõforrásaik. valamint ebben a törvényben foglaltak megtartásával. Ma már egyre gyakrabban – különösen nagy értékû munka esetében – a megrendelõ határozza meg. amely az ár kialakításában a piaci résztvevõk számára eligazítást. A valós piaci viszonyok között ma az árra vonatkozó megegyezés a vevõk és az eladók közötti alku tárgya. ráfordításaik figyelembevételével körültekintõen. Módosított alkotmányunk kinyilvánította a verseny.2. illetve tételekre ki lehet. költségvetés) szervesen épül egymásra. Az áraknak a ráfordításoktól való eltérése bekövetkezhet egyrészt a piac értékítélete alapján. Ma az építõipari árak kialakítására a szokások.1. illetve ki kell térni. egymás méltányos érdekeit tiszteletben tartva és kölcsönösen együttmûködve – állapodnak meg. jelenleg az árképzés szabályaira vonatkozólag semmiféle megkötés nem vonatkozik. Az árra vonatkozó törvényi szabályozás 1987-ig. díjban. másrészt állami beavatkozások (vám. pontosan határozzák meg az elvégzendõ munka árát. Az építõiparra vonatkozó árakat az Országos Anyag. Az árak megállapítását az 1990. Nem véletlen. ha a gazdasági résztvevõk érdekei azt indokolják. illetve költségvetés készítését elõírná. amelyben mindazon munkanemekre. valamint a vállalkozások szabadságát. A gazdasági reformot követõen a karbantartási.elmerülhet a kérdés. törvény szabályozza. illetve kiegészíti egymást.ráfordítások körül helyezkedik el. §. nincs egységes rendszer. ezen belül az ár kialakításának feltételeit. nincs lehetõség hivatkozni bármely korábban jogszabály által kötelezõen elõírt séma alkalmazására. Az árban. vállalkozásoknak alapvetõen érdekükben áll. hiszen egyetlen egy vállalkozás sem törekszik veszteséges munkák elvégzé118 .” Mivel az errõl szóló törvény az árban és az ár alkalmazásának feltételeiben való megállapodást a szerzõdõ felek közös megegyezésére bízta. a piacgazdaság bevezetéséig az árakat központilag határozták meg. valamint az ár alapjául szolgáló értékesítési feltételekben a szerzõdõ felek – a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben. vagy befolyásolja jelentõsen a szerzõdés. illetve költségvetést készíteni? Az építési tervdokumentáció szerves része a költségvetés. évi LXXXVII. segítséget jelentene. ideértve a versenytárgyaláson vagy árverésen történõ megegyezést is.és Árhivatal által kidolgozott és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által elfogadott hatósági árgyûjteményekben hirdették ki. konvenciók hatnak. Ugyanakkor ma már a vállalkozóknak. . felújítási munkák után utolsóként az újlakás-építésre vonatkozó árak is a szabad árformába kerültek. forgalmi adó stb. 4.) miatt. „2. amely mûszaki meghatározások sem a tervekbõl. de eltér attól. hogy a három elem (terv. amely a részletes számítások. elfogadása pedig a két partner közös megegyezésén alapul. mûszaki leírás.

ez mindkét fél (megrendelõ. leggyakrabban azonban vagy megegyezõ (egyösszegû megállapodás). illetve ennek mértékében megalkusznak. kormányzati vagy egyéb hatósági beavatkozást nem visel el. elõírásait. elrettentésül emlegetett „tisztességtelen ár” ma már túlhaladott. garanciális kötelezettségekre visszatartott összeg. kivitelezõ) által elfogadott. többletmunka. A hosszú éveken keresztül hangoztatott. Elítélendõ a gazdasági verseny bármilyen korlátozása. Kétségtelen tény. hogy egy építési tevékenység megvalósulásánál az egyik legfontosabb elem az ár. szerzõdésben szereplõ vállalási ár. Egy építési-szerelési munka vagy egy építõipari szolgáltatás elvégzésére vonatkozó korrekt ajánlat szinte elképzelhetetlen a részletes (tételes) költségvetési kiírás nélkül. 4. amelyet a munka befejezése után a vállalkozó részére kifizetnek. a tisztességes üzleti körülmények között.1. A költségvetési ismeretek mellett itt hívjuk fel a figyelmet arra. mint a szerzõdéses ár. a fogyasztók megtévesztése. amelyet a mûszaki tervdokumentáció. hogy a korábban idézett törvény elõírásai nemcsak az árban. Amennyiben a megrendelõ. a vevõ elfogadja a vállalkozó.). ¨ szerzõdéses ár. 119 . hanem az értékesítés.3. valamint a vállalkozó saját árképzési szabályzatának megfelelõen számítanak ki. Ajánlati ár.). hogy az üzleti kapcsolat kialakítása során nem sértették-e meg a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szellemét. árváltozások stb. akkor nem lehet beszélni aránytalanul magas árról. kifizetett ár Az építési-szerelési munkákkal kapcsolatban jelenleg háromféle árról beszélhetünk: ¨ ajánlati ár. szerzõdéses ár. az áru árának elfogadása mindkét fél részérõl megtörtént. megrendelõ részére stb. vagy alacsonyabb (minõségi levonás. szolgáltatás egyéb feltételeiben való megegyezést is kötelezõ jelleggel elõírja. a kivitelezõ által megjelölt összeget. A „tisztességtelen” viselkedés már nem az árhoz kapcsolódik. jelenleg nem értelmezhetõ fogalom. mint a szerzõdéses ár (pót-. a helyszín ismeretének birtokában a megrendelõ által rögzített feltételek. anyag-. a gazdasági elõnnyel való jogosulatlan visszaélés.2. hanem az eljárás lefolytatásához. mivel a piac értékítélete szerint a szolgáltatás. Az árban való megegyezést a két üzleti fél a magánügyének tekinti. egyéb visszatérítések a vállalatbaadó. ¨ kifizetett (érvényesített) ár. s ez a gondolkodás ma már semmiféle állami. 4. Ez az ár magasabb is lehet. megegyeznek.sére. A tisztességes árverseny A törvény szellemében ma az árnak egyetlen valós eleme az áru értékesíthetõsége a vevõ részére az adott áron.

a megrendelõnek rendelkeznie kell annak értékesítésérõl. amennyiben igen. pót. miért tartott tovább a munkavégzés.). Közvetlen költségek: a) közvetlen anyagköltség. hogy a munka elvégzése során a vállalkozó összehasonlíthatja a tervezett és a tényleges erõforrások felhasználását.de nem lenne szabad elfeledkezni az egyéb feltételekrõl. ¨ hogyan történik az árváltozások kezelése (pót. A részletes költségelõirányzatok kiszámítása nélkül felelõtlen. c) közvetlen bérköltség. szinte „életveszélyes” építési munkát vállalatba adni. 4. A szerzõdés árral szorosan összefüggõ legfontosabb elemeik – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak: ¨ átalányáras (egyösszegû) vagy tételes elszámolásban állapodnak-e meg.). a felosztás módját stb. amelyek nagymértékben befolyásolhatják. Ezek során (utókalkuláció) nemcsak az eltéréseket célszerû megállapítani. b) szállítási és rakodási költség. így késõbb e negatív körülmények kiküszöbölhetõk legyenek. vállalatba adás nélkülözhetetlen eleme. ¨ célszerû meghatározni.). ¨ a visszanyert anyagok kérdéseinek letisztázása (képez-e értéket. definiálni az építési munkával kapcsolatos fogalmakat (pl. újbóli beépítésérõl stb. ilyen minta csak a kialakult szokásjog alapján állítható össze.). miért volt többletkiadásunk stb. illetve a hozzá kapcsolódó dokumentumokban kellene szerepeltetni. illetve annak elvégzésére vállalkozni. amennyiben csúszik. egyben tájékoztat az elvégzendõ munkák mennyiségeirõl is. célszerû módosulásból bekövetkezõ költségcsökkenés díjának megosztása (külön célszerû meghatározni annak mértékét megrendelõi.). az elszállításáról.vagy többletmunkák esetén. hanem azok okát is fel kell deríteni (miért került sor magasabb anyagfelhasználásra. az esetleges anyag-visszatérítésrõl. illetve megváltoztatják az építési feladatok elvégzését. ¨ a szerzõdés mellékletét képezõ költségvetés tagolása milyen legyen. elõírja a teljesítés minõségét. Ezen pontokat az építési szerzõdésben. hogy valamilyen meghatározott árszinten rögzíti a munka ellenértékét.3. A szerzõdés mellékletét képezõ költségvetésnek nemcsak az a szerepe. A szöveges kiírás mûszaki meghatározásokat is tartalmaz. ¨ az építési tevékenység során esetleges megtakarítás. jogszabály által elõírt kalkulációs kötelezettség nem áll fenn. Az ár összetevõ tényezõi A korábbiakban már többször említettük. A költségvetések a megalapozott vállalkozás. 120 . hogy központilag elrendelt. kitolódik az építési munka elvégzése stb. illetve vállalkozói indítvány esetén. A kalkuláció további szerepe az is.és többletmunka stb.

enntartási Építõipari Mûszaki Iránynormák – . A mellékanyagok – amelyek értéke nem jelentõs –. vagy bármely külsõ vállalkozás által létrehozott. amelyek mûszakilag szükséges bruttó mennyiségeit a normagyûjtemények táblázatainak anyagnormaadatai határozzák meg. e) összes fedezet (a+b+c+d). Építõipari Mûszaki Iránynormák – ÉMIR. értékét. vagy akár az évtizedekkel ezelõtt megjelentetett Építõipari Költség Normák – ÉKN stb.ÉMIR. ezek mennyiségeit ugyancsak tartalmazzák a normagyûjtemények. amelyek a kivitelezési munka során beépítésre kerülnek. termék. tételváltozat) állami szabványban vagy mûszaki elõírásokban meghatározott kivitelezéséhez mûszakilag szükséges. tárolási. A különféle normagyûjtemények – ugyan eltérõ mértékben – az erõforrások meghatározásakor már számításba vették a szállítási. . c) rezsianyagok.edezet: a) a közvetlen irányítás költségei. a szakma által elfogadott normagyûjtemények (Egységes Építõipari Normarendszer – ÉN. egyéb közvetlen költségek. Anyagköltségként kell mindazon anyagok költségét elõirányozni. rakodási. A kalkuláció megalapozottabb és pontosabb. Egységes Építõipari Normarendszer Kisüzemi körülmények között – ÉNK.) felhasználásával célszerû végrehajtani. illetve a megvalósulás során elhasználódnak. Közvetlen költségek a) Közvetlen anyagköltség Közvetlen anyagköltségként lehet elõirányozni minden olyan anyag. . belsõ (munkahelyen belüli) anyagmozgatási. a felhasznált anyag jellemzõinek és a szakma sajátosságainak figyelembevételével. .1. b) kockázati elemek.õanyagnak tekintjük az adott munka megvalósításához közvetlenül felhasznált alapvetõ anyagokat. valamint bedolgozási veszteségeket is. Különköltségek. ha ezen anyagok köre minél szélesebb. amely a kalkulációs egység (tétel. d) tervezett eredmény.3. 4.d) e) f) g) közvetlen bérek járulékai. 121 . A közvetlen anyagköltségbe tartozó anyagok körét a vállalkozás határozza meg. közvetlen gépköltség. berendezés stb. ugyanakkor mûszaki információtartalmuk a közlésüket indokolja. közvetlen önköltség (a+b+c+d+e+f). tételes számítást nem igényelnek. Az anyagok mennyiségi meghatározását a vállalat által alkalmazott saját (Vállalati Költség Normák – VKN).

illetve felhasznált mennyiségük (értékük) a szerkezet anyagának értékéhez képest elenyészõ. illetve a vásárlás helyétõl az építési munka helyszínéig történõ szállítási és rakodási költségeit téríti meg. számítással pontosan nem határozhatók meg. illetve a vállalkozó belsõ szabályzata ezt elõírja. vagy a tárgyévi tervezett költségviszonyok elõzetes kalkulációja alapján. Az anyagok értékének visszatérítésére vonatkozóan az építési – vállalkozási – szerzõdésben foglaltak az irányadóak. termékek értékét önállóan. amelyek a szerkezetek elõállításához szükségesek. illetve az abban szereplõ anyagbeszerzési helyektõl számított tételenkénti fuvarköltség kerül számításra. homok. valamint rakodási költségek értékei ezen költségtényezõben számolandók el. de mennyiségük a szerkezet elszámolási egységére vonatkoztatva méréssel. az esetleges különkalkuláció szerinti egységáron kell szerepeltetni. úgy a szállítási és rakodási költségek a közvetlen anyagköltségre vetített százaléknak megfelelõen szerepelnek. vagy az elõzõ évi tényadatok alapján számított. Ugyancsak nem vehetõk figyelembe a rezsianyagok költségei. de a legjellemzõbbeket a fejezetenkénti útmutatók felsorolják. A százalék megállapítására két lehetõség adódik. Mindkét elszámolási módszer nemcsak önállóan használható. Az anyagokat célszerû beszerzési áron figyelembe venni a számítás során.) 122 . Ha a vállalkozó ennek ellenére ilyen anyagokat közvetlen anyagköltségként figyelembe vesz. homokos kavics. Közvetlen anyagköltségként kell elõirányozni. A rezsianyagokat a normatáblázatok nem tartalmazzák. úgy az organizációs bejárás során rögzített feltételekkel. A fuvarozási és rakodási költség a közvetlen anyagoknak a termelõhelytõl. Eltérõ árakon való anyagbeszerzés esetén legjobb a súlyozott. amely lehet tételenkénti. cement stb.Nem szabad közvetlen anyagköltségként elszámolni azokat a költségelemeket. vagy a megrendelõ ezt alapfeltételként megköveteli. Az építési termékek árváltozásait célszerû a fedezet költségtényezõ kockázati elemeinél szerepeltetni. ömlesztett anyagok: beton. átlagosított ár alkalmazása. b) Szállítási és rakodási költség A jelenlegi gyakorlat szerint a vállalkozások kétféle elszámolási eljárást folytatnak: Amennyiben helyszíni organizációs bejárásra az elõkészítés során valamiért nem kerül sor. akkor az a rezsianyagok között már nem szerepelhet. de az általános gyakorlat szerint százalékos elszámolású. amelyeket egyéb költségtényezõként a számítás során önálló tételként jelölnek meg. az építési tevékenységhez szükséges használt és új anyagok értékét. hanem a mai gyakorlatnak megfelelõen a fuvarigényes anyagok (pl. Amennyiben az építési munka nagysága indokolja. szerkezetépítés anyagai: égetett kerámia. illetve a kalkulációban szerepeltetni a megrendelõtõl átvett. A saját elõállítású anyagok. Központi telephelyen vagy közbensõ depónián keresztül történõ további szállítási. vagy az építési munka alacsony volumene azt nem indokolja.

¨ építési segédszerkezetek visszatérülõ anyagainak fuvarozási és rakodási költségei stb. ¨ rezsianyagok szállítási költsége (amely a bruttó fedezetben térül meg). – idõszükséglete összevontan. utónormák tartalmazzák a kivitelezés-szervezésbõl adódó elkerülhetetlen veszteségeket is. ¨ az építõgépek munkahelyre történõ. A munkaidõnormák tartalmazzák a normagyûjtemények általános és munkanemenkénti útmutatóiban feltüntetett távolságú munkahelyi anyagmozgatást (az ÉN és az ÉNK rendszereiben általában 120 m). vagy a helyszíni adottságok figyelembevételével. a korábban elkészült szerkezetek szükség szerinti védelmét. míg az ezen körön kívüli anyagok százalékos formában kerülnek költségtényezõként beállításra. E mûveleteket a normagyûjtemények tételeinél sorolják fel. A munkaidõnormákat a munka szakszerû elvégzéséhez szükséges valamennyi mûvelet figyelembevételével határozták meg. egyéb kifizetést. más esetekben részletezés nélkül. jutalmat. Amennyiben olyan munkatétel meghatározására kerül sor. az ún. A munkaidõnormák. mûszaki irányelvekben vagy szabályzatokban elõírt követelményeket kielégítõ. anyagmozgatás. A felhasznált normagyûjteményt a vállalkozás árképzési szabályzata határozza meg.tételes fuvarköltség-elszámolás alapján. a mûszakilag indokolt normaidõ alapján. ¨ a földmunkák és a talajcserék költségei (amelyek önálló tételként állítandók be a költségvetésbe). 123 . A közvetlen bér felöleli: ¨ a mûszakilag indokolt munkaidõre elszámolt közvetlen munkabért (idõarányos. teljesítménybéres vagy ennek kombinációja). szükség esetén módosított (M-) tételek alkalmazásával határozható meg. Nem tartoznak a szállítási és rakodási költségek körébe ¨ az építkezés területén végzett átlagos belsõ. ¨ a bérköltség terhére elszámolt prémiumot. egyes normagyûjteményekben szakmánkénti bontásban. saját norma alkalmazásával kell meghatározni a bérköltséget. utókezelés stb. A normagyûjteményekben szereplõ érték az országos és ágazati szabványokban. kiszolgálás. valamint a munkahelyi depóniától a bedolgozás helyéig végzett anyagmozgatások. bedolgozás. amelyet a normagyûjtemény nem tartalmaz (K-tétel). c) Közvetlen bérköltség Közvetlen bérköltségként lehet elõirányozni a kalkulációs egységnyi munka mûszaki elõírásoknak megfelelõ kivitelezéséhez szükséges – az elkerülhetetlen veszteségidõket is magában foglaló – közvetlen élõmunka költségét. A közvetlen munkaidõ szükséges mennyisége a normagyûjtemények adatai alapján. valamint visszaszállításukkal kapcsolatos költségek. és a kivitelezés során keletkezõ hulladék összetakarítását és depóniába szállítását. a kivitelezéshez szükséges mûveletek – elõkészítés.

az üzemben tartás költségeire. A közvetlen gépköltség az alábbiakra nyújt fedezetet: ¨ az energia. A gépek munkavégzésük alapján három csoportba sorolhatók: ¨ Teljesítményarányos gépek. a kenõ. A vállalkozás saját szabályzata rögzíti az általuk használt megoldást. valamint a bér jellegû kifizetések együttes összegét terhelõ járulékokat (társadalombiztosítási. Az idõarányos gépköltséget az egyéb közvetlen költségek között számolják el.) megépítésére. ¨ Kéziszerszám jellegû gépek. ¨ a gépkezelõk bérköltségeire. vagy a korábbi idõszak tényszámai. az építési munkahely eseti. Általános szabály.). valamint ¨ minden olyan költségre.és szerelõipar gépei stb. szállításával. ¨ a gép fel. illetve az idõarányosan elszámolandó gépköltségek körét a vállalkozás saját belsõ szabályzata határozza meg. az esetleges közmûcsatlakozások kiépítésére. amelyek által az elvégzett munka mennyisége (idõegység alatt leadott teljesítménye) a tétel elszámolási egységéhez egyértelmûen hozzárendelhetõ. e) Közvetlen gépköltség Az építõipar egyik jellegzetes költsége a gépköltség. azok közterheire. ¨ a gép fenntartási és karbantartási költségeire. munkaadói stb. idõszaki karbantartásával. veszélyességi stb.és leszerelési költségeire. amelyekre a normagyûjtemények nem tartalmaznak normaértéket. felülvizsgálatával. 124 . E gépek által elvégzendõ munka értéke a normagyûjteményekben általában kW·h-ban szerepel. különleges adottságai miatt külön elszámolható bérpótlékokat (magassági. bármely hatósági eljárással stb. valamint az érintettek körét. kézi használatú eszközök (kézi fúrógép. illetve elbontására. állványok stb. ¨ a munkahelyen belüli esetleges helyzetváltoztatással kapcsolatos költségekre. ¨ a gép értéke után számított amortizációra. kapcsolatos.és segédanyagok.).d) A közvetlen bérek járulékai A közvetlen bérek járulékai tartalmazzák a kiegészítõ fizetéseket. hogy a teljesítményarányosan. egészségügyi. általában a fedezetben kerülnek megtérülésre. amely a gép mûködésével. vagy a tárgyévi tervezett adatok alapján számítható ki. E jegyzékbe nem tartozó (kéziszerszám jellegû) gépek költségeit a fedezet biztosítja. A közvetlen bérek járulékainak mértéke (amely a bér jellegû kifizetésekre vetített százalék) a fuvarköltség százalékos meghatározásához hasonlóan. ¨ a gép szállítási költségére. Ezen gépek költségei a vállalkozás számviteli rendjében meghatározott módon. motoros kézifûrész.). illetve lebontására. ¨ Idõarányos gépek teljesítményét nem lehet egy jellemzõ mûszaki paraméterrel meghatározni. mélységi. a szak. Technológia szempontjából kisegítõ. ¨ a gép üzemeltetéséhez szükséges szerkezetek (alapok.

napidíj. zsaluzatok. ill. A géphasználati idõtartam egysége a mûszakóra. kiküldetéseikkel összefüggõ költségek. A különköltségek összetételét és felmerülésének szükségességét az építési munka (építési terület) adottságai. vagy a végleges szerkezet helyének. körülményei.el. elbontandó cölöpözés. ¨ . Különköltségek Az építési munka különköltségei ¨ az építési feladat (építõipari szolgáltatás) megvalósításához szükséges. formájának. híd-. technikai feltételeit biztosító közvetlen erõforrás-szükségletek költségeinek elõirányzatát tartalmazzák. az építési technológiához. mértani paramétereinek biztosítása. A saját és idegen. a közmûellátás és a forgalom kivitelezés közbeni biztosításához (út-. amennyiben azok az árban külön nem kerülnek felszámításra. helyszíni sajátosságai és feltételei határozzák meg. Erõforrás-szükségletük a normagyûjteményekben nem szerepel. a munka. a kivitelezés energiával való ellátásához. ¨ Idõarányos gépköltség: a munkahelyen eltöltött.) költségeit.3. a technológiai folyamattól függõ és mûszakilag megalapozott idõ szerint határozandó meg. telepített.) szükséges berendezések.f) Egyéb közvetlen költségek Egyéb költségtényezõként célszerû elõirányozni a produktív dolgozók azon kiküldetési (utazási. Ilyenek többi között a dúcolatok. szállásdíj stb. vezetékprovizóriumok. az energiatermelés és -átalakítás gépei. Ezek a kalkulációs egységekre közvetlenül nem számolhatók fel.2. A gépek általában az anyagmozgatás. választásuknak megfelelõen a következõk lehetnek: ¨ Ideiglenes építési segédszerkezetek: az építmény végleges állagának részét nem képezõ ideiglenes szerkezetek.és levonulás költségei: a munkahelyre település és az építkezés befejezése után a központi telephelyre vagy esetleg más munkahelyre történõ köl125 . ideiglenes víztelenítõ szerkezetek. amelyek a kalkulációs egységre közvetlenül elszámolhatók. amelyek feladata az építési munkavégzés feltételeinek megteremtése. a munkába járással. A különköltségek a vállalat belsõ szabályzatában foglaltaknak.és balesetbiztonsághoz stb. amelyek az építmény megvalósításával kapcsolatosak. szádfalak. ¨ Munkásellátás költségei: a munkavállalók elszállásolásával. folytonosságát. ¨ a munka elõkészítését. de a megvalósításhoz elengedhetetlenül szükségesek. állványszerkezetek stb. g) Közvetlen önköltség (a+b+c+d+e+f) 4. ¨ Ideiglenes melléképítmények: az építési munka megvalósításához. ha a kalkulációs egység maga az építmény. kisegítõ üzem költségei csak abban az esetben számolhatók el ezen költségtényezõ alatt. illetve.

vagy munkaszüneti napon kell végezni. úgy annak mértékében a felek együttesen állapodnak meg. 126 . · ha a többletköltség elõre látható. ha · rendeltetésszerû használatban álló létesítményben történik a munkavégzés. · a munkahelyen idõszakosan kivitelezési tilalom van. illetve a munkavégzés lehetetlen. üzemben lévõ távhõ-.tözés közvetlen költségei. ezért a kivitelezési munkát idõszakonként szüneteltetni kell. azok az építmény egészére vagy részére. · bármely egyéb körülmény. Ilyenek lehetnek például az építési munkahely felvonulási területének elõkészítési. ¨ Különleges körülmények miatti többletköltség: amennyiben az építésiszerelési munkát el nem hárítható – többletköltséget elõidézõ – körülmények között kell végezni. · az építési munkahelyen vagy annak közvetlen körzetében az építési munkát befolyásoló vezeték húzódik (pl. azt célszerû vagy egy összegben meghatározni. bontási. · amennyiben a szerzõdéskötéskor elõre nem látható. heti pihenõ. illetve költségelniük. úgy célszerû e tételek esetében módosítani az erõforrásokat (M-tételek alkalmazása). helyreállítási. nagyfeszültségû vezeték stb. Az elõrelátható akadályozó körülményeket a feleknek az építési munka megkezdése elõtt célszerû rögzíteniük. A többletköltségek összegét célszerû építményenként meghatározni. illetve melyik erõforrásra vannak hatással. a munkahelyi berendezések építési. · a munkát a megrendelõ érdekeinek megfelelõen éjjel. · az építkezés teljes vagy egyes idõszaka alatt a mûködõ létesítmény funkciójához kell alkalmazkodni. különleges körülményrõl van szó. Többek között többletköltség merülhet fel. úgy annak felmerülése esetén az építési naplóba történt bejegyzés és a megrendelõi elfogadás alapján számolandó el. A költség-elõirányzat alkalmazásakor figyelembe kell venni a visszanyerhetõ. a felvonulási építmények építésének és bontásának költségei. a mobil felvonulási létesítmények mozgatási költségei. amely idõszakosan megnehezíti vagy lehetetlenné teszi az építési munka végzését. a kivitelezési munka teljes idõtartamára vagy annak egy részére.). A különleges körülmények miatti többletköltség elszámolására az alábbi módok a leggyakoribbak: · ha a többletköltség csak néhány költségvetési tételt érint. hogy milyen jogcímek állnak fent. eszközök értékének visszatérítésére vonatkozó megállapodásokat. illetve szállítási költségei stb. vagy a költségvetés nettó összegére vetített százalékos mértékben. · az építési munkaterületen közúti forgalom halad át. Ennek során vizsgálni kell. ismételten felhasználható anyagok.

és a segédszerkezetekkel kapcsolatos költségeket. Mértéke az árkockázati fedezethez hasonlóan százalékos kulcscsal határozható meg. . a kialakult szakmai gyakorlat szerint új munkák esetében maximálisan 5%. A közvetlen irányítás költségeit célszerû a vállalkozás belsõ szabályzataiban írásban meghatározni és rögzíteni. Az árkockázati fedezet mértékét a kialakult szakmai gyakorlat szerint százalékban határozzák meg a teljesítés és a pénzügyi kifizetés idõpontjaira vetített súlyozott idõtartam figyelembevételével. A kockázati keret részeként számolandók el: ¨ Az árváltozások fedezete: ez az anyagok utánpótlási árának változásából származó költségeltérések fedezete. amelyek mértéke függ az adott munka jellegétõl. fogyóeszközök. az építésvezetõségen felmerült anyagigazgatási költségeket. b) Kockázati elemek A vállalkozói kockázati keretet munkánként külön-külön kell kiszámítani. A felszámított tartalékkeret mértékét célszerû az ajánlatban szerepeltetni. rakodási költség együttes összege. c) Rezsianyagok A rezsianyagok a szerkezetek elõállításához elengedhetetlenül szükségesek. úgy itt kell elszámolni a felvonulási. felújítási munkák esetén általában 10%. a konkrét munka jellegének és sajátosságainak. a szabványokban meghatározott mintavételek és vizsgálatok díjait. Ilyen esetben az összeg tételes elszámolás nélkül megilleti a vállalkozót. becsléssel. bérleti és szerszámhasználati díjak valamennyi költségét. azok járulékait. valamint a nem fuvarigényes közvetlen anyagok szállítási és rakodási költségeit. A szerzõdõ felek megállapodhatnak ugyanis abban. de mennyiségük a szerkezet elszámolási egységére vonatkoztatva méréssel. ¨ A tartalékkeret: a többletmunkákat fedezi. színvonalától.4. a gyártó. A munkavédelmi költségeket.edezet a) A közvetlen irányítás költségei Tartalmazza az építésvezetõség létesítményeinek fenntartási és üzemeltetési költségeit. Amennyiben máshol nem kerülnek számításra. amely az építési munka nettó árára mint vetítési alapra számítandó.3. A tartalékkeret csak átalányszerû megállapodás keretében válik árrá. a többletmunkák viszont nem számolhatók el. ha az anyagok számításnál alkalmazott utánpótlási ára a kivitelezés idõtartamára vonatkozóan feltételezett anyagárváltozást nem tartalmazza. a költségvetésben egyáltalán nem vagy nem kellõ mértékben elõirányzott építésiszerelési munka. Abban az esetben célszerû elõirányozni. valamint a vállalás módjának figyelembevételével.3. Vetítési alapja a közvetlen anyagköltség és a szállítási. hogy az átalányárban a tartalékkeretet vagy annak egy részét is figyelembe veszik. az állóeszközöknek és a nem állóeszköznek minõsülõ berendezések. Többletmunkának minõsül a kivitelezési tervdokumentációban szereplõ. gépek. valamint az alkalmazott elszámolás módjától. számí127 . az építésvezetõség bérét.

e) Összes fedezet (a+b+c+d) Az építmény teljes költségét a közvetlen. A költségvetés a hozzá csatlakozó tervekkel együtt az építésszervezési tervdokumentációk és a korszerû számítástechnikai programok (ütemtervkészítõ. a különköltségek (ezek összegét a gyakorlatban közvetlen önköltségnek nevezzük) és a fedezet tételeinek összessége adja.) alapja. mennyiségét. illetve felhasznált mennyiségük a szerkezet anyagának értékéhez képest elenyészõ. de a fejezeti útmutatók a legjellemzõbbeket felsorolják közülük. Amennyiben az ilyen jellegû anyagokat a számítás során közvetlen anyagként figyelembe vették. Pénzügyi (gazdasági) szempontból alapja az áralku folyamatának. Egyösszegû megállapodás esetén az áralku során a vállalkozás a tervezett eredménye rovására engedményeket biztosíthat. úgy a rezsianyagok között nem szerepelhetnek. illetve a vállalkozás a gyakorlatban az elõzõ évi tényszámok figyelembevételével a tárgyévre vonatkoztatva határozza meg tervezett eredményét. hiszen az ajánlati ár összeállítása leggyakrabban tételes költségvetések alapján történik. amely a létesítmény megvalósításához szükséges munkák felsorolását. d) Tervezett eredmény (nyereség) A vállalkozó. 128 . hogy a létesítmény egyes szerkezeteinek munkamûveletei milyen anyagok felhasználásával. illetve jelentõs mértékben befolyásolhatja az áralku folyamatát. Ugyancsak meghatározó szerepe van a létesítmény mûszaki átadás-átvételi eljárásában. ellenkezõ esetben a tervszerû kivitelezésben és az építés szervezésében fennakadást okoz. ezek hiányában – leginkább felújítási munkák esetében – helyszíni felméréssel lehet megállapítani. anyagköltségét. általában építményenként – technológiai szerelési munkáknál létesítményenként – készített olyan tervirat. A rezsianyagokat a normatáblázatok nem tartalmazzák.tással pontosan nem határozható meg. A rezsianyagok költségében szállítási és rakodási költségeiket is célszerû szerepeltetni. .ontos a mennyiségek helyes megállapítása. azokkal együttesen határozza meg. a költségvetés összeállításának módjai Az építõipari költségvetés a mûszaki tervek alapján. 4. A költségvetés fogalmai. Az építõipari költségvetés kettõs szerepet tölt be: Mûszaki szempontból az építési tervdokumentációk többi elemével szoros összefüggésben. mûszaki. díját és mindezek alapján számított értékét határozza meg. milyen mennyiségben készüljenek el. mennyiségi és minõségi meghatározását tartalmazza – ez a szöveges kiírás –. Project Director stb. A költségvetés szöveges kiírásához a mûszakilag szükséges mennyiségi adatokat a tervekbõl és a mûszaki leírásból.4.

illetve egyoszlopos költségvetést alkalmazza a legszélesebb körben. a tételes ajánlat kidolgozását a versenytárgyalás során az ajánlattevõk készítik el. mivel a létesítendõ építmény árában egy összegben állapodnak meg. A megegyezéses. ¨ mennyiségek. formájára nincsenek szabályok. ¨ anyagköltségek összege. A költségvetés alakjára. ¨ általányáras (egyösszegû). A költségvetéseket célszerû építményenként összeállítani.). ¨ anyagköltségek. tételváltozat kódja (az alkalmazott normarendszertõl függõ szerkezettel). Egyoszlopos költségvetéseknél az anyagköltséget és a díjakat összevonják. ¨ a díj összege. Ugyancsak gyakran fordul elõ. szabad árforma teljes körû bevezetése után egyre gyakrabban fordul elõ. a költségvetésnek a kifizetett (érvényesített) ár meghatározásában is fontos szerepe van. hogy a tervezõ a tervdokumentációhoz csupán nagyvonalú költségbecslést csatol.Amennyiben a szerzõdõ felek tételes elszámolásban állapodnak meg. a szakmai gyakorlat a két-. Számítógépes háttérrel készülõ költségvetések esetén a kétoszlopos költségvetés tartalmazza a díjkiszámítás alapját adó munkaidõ normaértékét is. A kétoszlopos költségvetés rovatai: ¨ sorszám (általában munkanemenként újrakezdõdõ számozással). és a teljesítendõ feladat a mûszaki tervdokumentációkból és a mellékletként csatolt helyiségkimutatásokból határozható meg. illetve tételes elszámolás együttes alkalmazása esetén (pl. Természetesen az elõzõekben ismertetett formáktól eltérõen a felek bármilyen költségvetési kiírásban megállapodhatnak. 129 . ¨ díjak. ¨ mértékegységek (a norma pontosságának érdekében esetenként az SI mértékegységek többszöröse). minõségi követelmények meghatározása stb. ¨ a tétel. tételes költségvetés. hogy nem készül részletes. felújítási munka során új. önállóan használatba vehetõ létesítmény megvalósítása során. tételváltozatok ára a költségvetés (a szerzõdésben foglalt módosítások figyelembevételével) egységárain kerül elszámolásra. tételváltozat kiírási szövege (az elvégzendõ munka megnevezése. A következõ esetekben azonban érdemes elkülönített költségvetéseket készíteni: ¨ építés-elõkészítõ munkákra vonatkozóan. mivel a tételek. ¨ több. ¨ a tétel. önálló létesítménnyel történõ bõvítése során) stb.

esetleg módosítani tudják. organizációs eljárás lefolytatása. de csak olyan mértékben. a költségvetési összesítõk elkészítése. összegzéseket. Az összefüggõ tételek mennyiségeit egymással összhangban kell kiszámítani. egy költségvetési tétel mennyiségi számítását tartalmazza a meghatározott mértékegységben. 4. A méretkimutatás tételes elszámolás esetén egyértelmûen meghatározhatja a mennyiségek kiszámítását. A költségvetés készítésének menete A költségvetések elkészítésének munkaszakaszai: ¨ mennyiségi számítások elvégzése.4. hogy azt az építésben részt vevõ szakemberek a tervdokumentációval összhangban bármikor azonosítani. Ez esetben – különösen számítástechnikai feldolgozás során – is lehetõség van a tétel valamennyi erõforrásának megadására.1. ¨ munkanemenként a tételek. illetve az azokra alapozott méretkimutatásokat. ahogy azt a mûszaki tartalom egyértelmû meghatározása indokolja. és azokra vonatkozó matematikai mûveleteket. A méretkimutatásban célszerû feltüntetni a költségvetési tétel sorszámát. ¨ helyszíni. valamint a részméreteket. Ez esetben a tétel kódját változtatás nélkül alkalmazzuk. összegzése. tételváltozatok kiírási szövegének elkészítése A mennyiségi számítások elvégzését segíti. A költségvetési tételek kiírási szövegét célszerû az alkalmazott normagyûjteményekben fellelhetõ tételekkel megegyezõen szerepeltetni. illetve nagymértékben megkönnyíti. A méretkimutatás az idomok jegyzéke. A normagyûjteményekben adott szövegek szükség esetén bõvíthetõk. A méretkimutatást úgy kell összeállítani. rövidített kiírási szövegét. Mennyiségi számítások.5. idomterv esetén a részméretek megállapításának alapjául szolgáló tervre való hivatkozást. Ha a tétel mûszaki jellemzõi a normákban foglaltaktól eltérnek (más anyagokat kell alkalmazni vagy eltérõ a munkaidõ. és az adatok birtokában a költségkalkuláció elvégzésére. amely az idomok összegzését. illetve önálló létesítményenként összegezni. ha a tervezõ által készített kivitelezési tervdokumentáció tartalmazza az idomterveket. tételváltozatok anyagköltségének és díjának kiszámítása.5. a gépidõ). ellenõrizni. 130 . amennyiben az elvégzendõ munka teljes egészében azonos a kiírással. tételváltozatok kiírási szövegének elkészítése. A tételek. akkor módosított (M-) tételt célszerû alkalmazni. ¨ anyagok beszerzési árainak. árváltozásainak meghatározása. A normagyûjteményekben nem szereplõ munka esetén különleges (K-) tétel képzendõ. s azt szintenként. ¨ különköltségek meghatározása. illetve a tételek. A méretkimutatás készítése során a tervdokumentáció helyiségjelöléseit kell alkalmazni.

árelemzõ munkát. illetve ezek összegezhetõk. A megjelentek álláspontjukkal kapcsolatban nyilatkozatot tesznek a jegyzõkönyvben. normagyûjtemények alkalmazása esetén a tételek növekvõ kódszámrendszerben. ha a versenytárgyalásra meghívott kivitelezõk képviselõi is jelen vannak. árváltozásainak meghatározása Célszerû rögzíteni a költségvetés készítésének idõpontjában aktuális. illetve a kötelezettségvállalásra feljogosított képviselõiket kell elküldeniük.5. amelyeket a késõbbiek során egyeztetnek. A tételek. Különösen fontosnak és indokoltnak tartjuk. legfontosabb anyagainak ármeghatározására. organizációs bejárás lefolytatása A költségvetés készítéséhez szükséges adatok megállapítása. hogy a szerzõdõ felek valamilyen formában állapodjanak meg az anyagok árváltozásainak utólagos elszámolásáról. A helyszíni bejárásról jegyzõkönyvet kell felvenni. hogy a szerzõdéskötés után késõbb kerül csak sor a munka megvalósítására. a munka költségfeltételeit meghatározó körülmények tisztázása érdekében – különösen nagy terjedelmû építési-szerelési munka esetében – javasolt a helyszíni bejárás.3. az építtetõn (megrendelõn). és elõfordul. a tervezõn. rögzítik esetleges véleményeltéréseiket is. amelyen az érintett szakhatóságok képviselõin. 131 . amelyben rögzíteni kell minden olyan adatot.4. majd összesítve. hogy a megállapodás terjedjen ki az adott építési munka meghatározó. és minden esetben csatolni kell az organizációs bejárással kapcsolatos dokumentumokat. illetve amelyekrõl megállapodnak. A meghívottaknak az érdemi állásfoglalásra. Helyszíni. A meghívókat a helyszíni bejárás kitûzött idõpontja elõtt legalább 15 nappal meg kell küldeni az érdekelteknek. árazási feladatokat ellátó munkatársakon kívül jó.5.4. illetve azon költségelemeket. valamint az építési anyagárak elõre nem kalkulálható árváltozásai indokolják. Az anyagok beszerzési árainak. Munkanemenként. 4. díjai kiszámíthatók.2. az adott építési-szerelési munka által érintett építési anyagok. termékek beszerzési árait. a gyakorlatban elfogadott szokásjog alapján kialakult kalkulációs séma segítségével a tételek anyagköltségei. Mivel az építés folyamata hosszabb idõintervallumot igényelhet. a költségvetés-készítési. 4. tételváltozatok anyagköltségének és díjának kiszámítása. mivel az a teljes megállapodás végösszegének nagyságára jelentõs hatással van. Kétoszlopos költségvetés esetén a tételek díja és anyagköltsége külön-külön. amely befolyásolhatja a költségvetés-készítési. összegzése munkanemenként Egy. egyoszlopos költségvetés esetén összevontan kerül meghatározásra.5. amelyeket a kalkulációs munkában felhasználnak. egyéb esetekben technológia szerint sorolandók fel.

megállapodása esetén alkalmazhatók az építési-szerelési munkák árképzési munkáját elõsegítõ normagyûjtemények. vagy a késõbbi kiadású ÉMIR vagy a .4.ÜTI ezirányú szakmai jogutódja – az elavult. Erre vonatkozóan megkötöttség nem létezik.5. ¨ tartalékkeret.ÉMIR és KISÜZEMI normagyûjteményeket váltotta fel az elõbb említett normarendszerekkel. Költségvetési normatívák. illetve tételváltozataira meghatározzák az erõforrásszükségleteket. 132 . hogy az 1980-ban megjelent ÉKN. – mint a . A költségvetések készítéséhez használatos szoftverek 4. Mivel nincs központilag jóváhagyott normagyûjtemény. a költségvetési összesítõk elkészítése A költségvetés fõösszesítõjében szerepelnek mindazon költségelemek. ¨ árváltozások. amelyek az építmények kivitelezése során általánosan elõforduló szerkezetek tételeire.6. az adott tételben elvégzendõ munka részletezését. Ma a szakma leggyakrabban a TERC Kft. a leggyakrabban a következõkrõl kell rendelkezni: ¨ különleges körülmények miatti többletköltség.5. illetve annak kisüzemi változata (ÉNK) normagyûjteményeit használja. illetve a megrendelõ ilyen jellegû igénye. korszerûtlen . A különköltségek meghatározása.ÉMIR felhasználásával készítik el a költségvetéseket. ezért ma is elõfordul. valamint az általános és a munkanemenkénti specifikus útmutatókat. 4. ¨ bruttó fedezet. A vállalkozó. A TERC Kft. munkák) ¨ egységes és szakszerû kiírásáról és ¨ a megvalósításukhoz szükséges közvetlen erõforrás-mennyiségek meghatározásáról tájékoztat.6. ¨ általános forgalmi adó (áfa). Az Egységes Építõipari Normarendszer (ÉN) rendeltetése és alkalmazása Az Egységes Építõipari Normarendszer az új és meglévõ épületeken. Építõipari normagyûjtemények Építõipari normagyûjtemények. ugyanakkor a megvalósulás során esetleg felmerülnek. a mennyiségmeghatározás és felmérés szabályait. árkockázati fedezet. költségszámítási normák alkalmazását jogszabály nem írja elõ. által 1994-ben megjelentetett Egységes Építõipari Normarendszer (ÉN). továbbá közlekedési és vízügyi építményeken végzett építési-szerelési munkák helyszínén nagy gyakorisággal elõforduló tételek (szerkezetek.1. ¨ fuvarozási és rakodási költség. amelyek a tételes költségvetésben nem.

munkanemek) ÉN III. 25.és vízépítés (53–54. Villanyszerelõmunkák (71. elszámolására. (47. továbbá a munka pontos tartalmának meghatározására. munkanemek) ÉN IV.. munkanemek) ÉN II. ¨ fogalmak. Szakipar I. 48. (81–82. Közmû. Szakipar II/1. (45. munkanemek) ÉN V/1. módszerével.. Az általános útmutató tagozódása: ¨ az ÉN rendeltetése és alkalmazása.. Lehetõséget nyújt a vállalati normák képzésére. munkanem) Az ÉN tételei 7+7 pozíciós csoportosító-azonosító kódszámmal vannak jelölve. A ÉN és köteteinek szerkezete A ÉN 12 kötetben 36 fejezetet (munkanemet) foglal magába. munkanemek) ÉN XI. 46. Az Egységes Építõipari Normagyûjtemény (ÉN) köteteinek tartalma ÉN I. Építõmesteri munkák (31–38. Épületgépészet II. adataival pedig elõsegíti az összevont normák létrehozását. munkanem) ÉN IX. ¨ az ÉN és kötetei szerkezete. munkanem) ÉN V/2. az erõforrások ütemezésére és a teljesítés számbavételére. Építési munkák (11–15. (41–44. ¨ függelék (segédszerkezeti anyagok elhasználódása). ¨ a mennyiségmeghatározás és -felmérés általános szabályai. munkanem) ÉN VIII. Útépítési munkák (61–68. Épületgépészet I. munkanemek) ÉN VII.A normák – a karbantartási munkák kivételével – az új és meglévõ építményen végzett építési-szerelési munkára vonatkoznak. Valamennyi kötet tartalmazza az általános útmutatót. A kód szerkezete: 133 . Szakipar II/2. ¨ erõforrás-szükségletek (normák). Kiegészítõ tevékenységek (16. Alépítményi munkák (21–23. A normák alkalmazása az ajánlattétel során lehetõséget biztosít a szükséges ráfordítások elemzésére. (83. munkanemek) ÉN VI. munkanemek) ÉN X.

bizonyos (szakszerûség diktálta) kivételekkel. Ötödik-hetedik számjegy: a konkrét tételt azonosító sorszám. illetve önálló tételek (53. ¨ gépimunka-szükséglet. ¨ a vonatkozó szabványok. A fejezeti útmutatók tagozódása: ¨ a fejezet tartalma. Az anyagok mértékegysége általában a forgalmazáshoz alkalmazkodik. osztályú) szerkezetek megvalósítását teszik lehetõvé. Harmadik-negyedik számjegy: a munkanemen belül a szakmai gyakorlat szerint kialakított tételcsoport azonosítója. pontos és nem utolsó sorban gazdaságos ajánlatkérõi. A tételek elszámolási egysége a norma pontosságának érdekében esetenként az SI-ben szereplõ mértékegységek többszöröse (pl.6. ¨ fogalmak. Az erõforrás-szükségleti táblázatok normaértékei az elõírt biztonságos munkavégzési feltételek között a vonatkozó szabványnak megfelelõ (általában a végleges szerkezetnél I. a további 7 pozíció az egyes tételek anyagváltozatainak megjelölésére vonatkozik.). mûszaki elõírások. A táblázatok a végleges szerkezet megvalósításához általában azonos mértékben szükséges ideiglenes segédszerkezet (zsaluzás. ajánlattevõi munka szinte elképzelhetetlen korszerû számítástechnikai eszközök alkalmazása 134 . 4. A tételcsoportokon belül számtartományok biztosítják az esetleges további tételek késõbbi besorolásának lehetõségét. 100 m2 stb. önálló fejezetek (az I. kötetben). A táblázatok a kiírási szövegben körülírt építési-szerelési munkák elvégzéséhez mûszakilag szükséges erõforrásokat a következõ részletezésben tartalmazzák: ¨ anyagszükséglet. ¨ függelék.Az elsõ két számjegy: a munkanemet (fejezet) azonosítja. Ezeket azonban nem kódjel. Az egyes tételcsoportokon (harmadik-negyedik számjegyen) belül további kisebb egységek is kialakulnak. ¨ az erõforrás-szükségleti normatáblázatok tartalma. tételrendjét és a normatáblázatokat az alábbiak szerint tartalmazzák. Az ÉN egyes kötetei a fejezetek útmutatóit. Költségvetések készítéséhez használatos szoftverek Napjainkban a gyors. ¨ munkaidõ-szükséglet. csupán kiemelt szöveg határolja el. állványozás) erõforrás-szükségletét is tartalmazzák. 100 m. ¨ a mennyiségmeghatározás és felmérés szabályai.2. Azokat az ideiglenes segédszerkezeteket. Lehetõség esetén ilyenkor utalás található a forgalmazás szerinti mennyiségre. osztályú) anyagok felhasználásával a szabványokban elõírt minõségû (osztályba sorolás lehetõsége esetén I. amelyek mennyisége a végleges szerkezet mennyiségéhez képest változó. esetenként pedig az alkalmazási módja. fejezetben) fejezik ki. az anyagának a megválasztása vállalkozói elhatározástól függhet.

és anyagárfrissítése (félévenként kötelezõen). A VIKING ÉN-ÉNK Költségvetés-készítõ CD-ROM A TERC Kft. technológiákat. feltöltött tételadattára az ÉN-ÉNK rendszerében (több. A program felhasználói az építõipar teljes vertikumát reprezentálják. A félévenkénti frissítés magába foglalja az esetleges programfejlesztéseket. új tételeket. 9 hónapi idõtartamra érvényes. súlyozott. A program az adattárakat csak az érvényességi idõtartamon belül használja. rezsióradíj megadásának korlátlan lehetõsége stb. munkanemenkénti specifikus elõírásait. egységárakból dolgozó programrendszer. amelyek megkönnyítik a költségvetések készítését. költségvetések készítésére (kiírásra). Az általa folyamatosan továbbfejlesztett és kizárólagosan forgalmazott Építõipari Vállalkozói Programrendszerek különbözõ változatai a legelterjedtebbek hazánkban. az egységárszintû adatfeltöltése miatt. gyors árváltoztatási lehetõség.). 1997 januárjában adta ki elõször a VIKING ÉN-ÉNK Költségvetéskészítõ programot. költségvetés-. meglévõ költségvetéseket továbbra is feldolgozza. ajánlatkészítõ szoftverek két fõ típusa található meg.õleg költségbecslésre alkalmasak az anyagegységárakat. hónap vége (minden év szeptember. tételadattár-bõvítést. mint 130 000 ÉN-ÉNK tétel. folyamatos tétel. 1985. A teljes normaszintû adatállományt tartalmazó szoftverek az elõkalkulációs munkától kezdve az utókalkulációig bezáróan valamennyi munkafolyamatra jelentenek hatékony számítástechnikai támogatást. folyamatos felhasználója számára nyújt segítséget. illetve március 30.-nél regisztrált felhasználók esetén a félévenkénti frissítés (upgrade) ára a mindenkori ár 50%-a. amely az elektronikus úton beérkezõ ajánlatok objektív összehasonlításában. mint 130 000 tétel). általános.nélkül. A TERC Kft. komplex nyomtatások. egyszerû használata miatt ma már több. A VIKING bármely WINDOWS™-os operációs rendszer alatt kizárólag CD-ROM-ról futtatható. több. felmérési és elõírási szabályait. óta az építõiparban is vannak olyan szoftverek. a legkedvezõbb ajánlat kiválasztásában nyújt nagy segítséget. A VIKING kedvezõ indulóára. ajánlatkészítésre használható. Ez a megjelenésétõl számított 9. új költségvetésekben azonban már csak a felhasználó által egyedileg megadott tételei helyezhetõk el. aktualizált. sõt van olyan szoftver is. anyagkivonatok készítésére nem alkalmasak. kiskereskedelmi árakat tartalmazó anyagadattárat. 135 . A VIKING program három fõmodult tartalmaz: ¨ Költségvetés-készítés: egyszerû tételkiválasztás. . de tényleges segítséget fõleg a tervezõknek és a kisebb vállalkozásoknak nyújt. mivel csak e programrendszerek adatállománya tartalmazza az ÉN-ÉNK normarendszerek valamennyi adatát. saját tételek tárolhatósága. Magyarországon a kalkulációs-. valamint normaidõket tartalmazó szoftverek. Napjainkban Magyarország egyetlen új normagyûjtemény-családjának forgalmazója a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. mint 3000 jogtiszta. az árkalkulációs munkát. árkalkulációk. Ezen idõtartamon túl a program az elkészített. hiszen ilyen irányú adattári hátterük nincs. amely az eltelt 4 év alatt meghatározó szerepet vívott ki magának a felhasználók körében. átlagosított. A CD-ROM korlátozott. amelyek mélyebb ármunkák.

A PRO. januárig visszamenõleg 8 félévnyi) 22 féle építõipari szakkönyv (ÉN-ÉNK Egységárgyûjtemények. bõvített adattáraival CD-ROM adathordozón. idõkorlát nélküli program. Ez érinti a programcsomag használhatóságát (egyedi és hálózati körülmények között). amelyek a KING programrendszernek elemét képezték. a mindenkori félévi árszinteknek megfelelõen. munka és ügyfélszolgálati modulokat. Csak ezen változathoz rendelhetõ meg az év közbeni internetes tétel-. tételárfrissítés. E a szolgáltatás fõleg szakértõi tevékenység során használható. amelyek segítségével a mai gyorsan változó piaci versenyhelyzetben a kalkulációs munkát leveszi a felhasználó válláról.ESSIONAL változathoz tartozik még (a három alapmodulon túl) a számlázó. A programrendszer és adattárai az egyszemélyes vállalkozástól kezdve a legnagyobb vállalatok igényeit is maximálisan képesek kielégíteni. a több. mindig az elsõ negyedév végén. többek között olyanokat. A programrendszer a TERC Kft. által nyomdai formában is kiadott (1997. Két változatban került forgalomba: a STANDARD tartalmazza a költségvetés. A KING 4. beruházók részére a legkorszerûbb számítástechnikai elvek és eljárások alapján készült. a program kezelõfelületét és tudását azonban a KING program elemeibõl vette (korlátozottan) át.és a CAD illesztõmodul. Anyagárjegyzékek) teljes adatállománya. A KING Építõipari Vállalkozói Programrendszer a hazai piac legkomplexebb. mint 3000 folyamatos felhasználójától. építõipari szakmai könyveivel. A KING az egyetlen költségvetés-készítõ program. ma már legelterjedtebb költségvetés-készítõ programja.és árgyûjtemények teljes adatállományát tartalmazza a több. ¨ Korábbi évek árjegyzékei: a CD-ROM-on megtalálható a TERC Kft. amely a VIKING program egységárgyûjtemény-szintû adataival van feltöltve. mivel megbízható adatokat tartalmaz az elmúlt 4 év építõipari árváltozásaira vonatkozóan. A programrendszer az építõipari tervezõk.x Építõipari Vállalkozói Programrendszer A norma.). valamint a rendszereszköz függetlenségét. A KIVI program hardverkulccsal ellátott. VIKING stb. A KIVI Építõipari Költségvetés-készítõ Program A VIKING program megjelenése óta sok fejlesztési javaslatot kapott a TERC Kft. A KIVI program évenként egy alkalommal jelenik meg aktualizált. kivitelezõk. mint 15 éve folyamatosan továbbfejlesztett KING Építõipari Vállalkozói Programrendszer. merevlemezrõl és CD-ROM-ról futtatható. informatikai CD-ROM-jával és egyéb felhasználói programokkal 136 .¨ Munkanyilvántartás (megegyezik a KING programrendszerben található modullal). programjaival (KIVI. amely az ÉN-ÉNK adataira alapozva tartalmazza a tételek erõforrásait és normaértékeit. A KIVI egy olyan közbensõ program.

A gépek kW·h. díjra vagy mindkettõre is. amely egy vagy tetszõleges számú költségvetés (halmozottan) anyag-. A program anyagadattárának valamennyi tétele tájékoztató jellegû. Saját vagy a gyártó. akár cikkszámtól-cikkszámig való tartományonként eltérõ módon. amely sokrétû szolgáltatása ellenére sem vesztette el lényegét: a költségvetések gyors. A CAD illesztõmodul biztosítja a KING közvetlen kapcsolatát a különféle tervezõrendszerekhez.és utókalkuláció. A program futtatása során bármikor behívhatók az érintett anyag gyártójának alapadatai. amelyek igény esetén a költségvetés mellékleteként csatolhatók. kereskedõ vállalkozások árai fordítólista segítségével közvetlenül importálhatók az anyagadattárba. hogy amennyiben a menedzsment jól ismeri 137 . annál megalapozottabbak lesznek a vállalkozás számviteli. pénzügyi információi. Természetesen lehetõség van százalékos fuvarköltség-számításra. díjra. szûrõállományként vagy fájlba (pl. valamint a közvetlen kapcsolat biztosítva van a TERC Építõanyag Informatikai CD-ROM-mal. Az árazás történhet külön-külön anyagra.7. A költséggazdálkodás lényegéhez tartozik. A programrendszer egyik kiemelkedõ szolgáltatása az erõforrások kigyûjtése. A modul fuvarkalkulációs szolgáltatása megteremti az anyagok egyenkénti számítását. Költséggazdálkodás A gazdálkodási tevékenység költségelemzés szempontú vizsgálata azt jelenti. A program biztosítja egy vagy akár az összes költségvetési tétel árelemzését. munkaerõés gépadataira vonatkozik. pontos. hogy ezeket az okokat minél pontosabban megismerjék.és utókalkulációs munkák elvégzésére kiválóan alkalmazható. átlagosított. A program fõmodulja a költségvetés-készítõ rész. hatékony elkészítését. Az erõforrások kigyûjthetõk nyomtatva. külön anyagra. Az erõforrás-kigyûjtés elõ. illetve a költségeket mindig valami okozza. a felmérési napló. A felhasználó igényének megfelelõen az anyagkigyûjtés akár keverékszintig felbontva is elkészíthetõ. kiskereskedelmi anyagárat tartalmaz. vagy mindkettõre. súlyozott. és a gazdasági szakemberek feladata. az erõforrás-kigyûjtés.vagy mûszakóraköltséggel is használhatók. és ezáltal vezetõik gazdasági döntései. százalékos formában történõ áreltérítésére. az ÉGSZI fuvarkalkulációs táblák segítségével. A KING lehetõséget nyújt több árszint egyidejû kezelésére.való kapcsolataival komplex rendszert képez. A program lehetõséget biztosít munkanemenként a tételek gyors. hogy a tevékenységek során költségek merülnek fel. 4. amelynek során a program az egyedi fuvarkalkulációval érintett tételeket figyelmen kívül hagyja. Minél jobban összefüggésbe tudjuk hozni a költségeket a felmerülésüket elõidézõ okaikkal. Bármikor lehetõség van tételenkénti vagy százalékos árkarbantartásra. Igazi segítséget jelent az elõ. az árelemzés és még sok más munkában. készletnyilvántartó program felé történõ átadásra).

pénzben kifizetve. azokat is. Pl. megjelenési formájú költségerõrõl van szó. 4. pl. ha a cementet felhasználjuk. Tehát a költség ebben a felfogásban mindig konkrétan. hogy mit értünk költségen. Valamely termék vagy szolgáltatás érdekében felmerült élõmunka. csak az összetétele változott. amelyek nem hozhatók közvetlen összefüggésbe valamely termékkel (pl. Egyértelmûen látszik. felmerülése okainak elemzése szempontjából a leggyakrabb költségcsoportok: ¨ költségnemek. amikor a pénzfelhasználás egyben költség is. Különbséget a költség és kiadás között a pénzfelhasználás jelent. A költségszervek szerinti vizsgálat azt mutatja meg. február elején kifizetik a január havi villamos energia számláját. A költségek vizsgálata. cementet vásárolunk és kifizetjük a cement árát (a cementet munkahelyi depón tároljuk). Természetesen a vállalkozásnak minden ráfordítást el kell számolnia a bevételeivel szemben.). ¨ költségelszámolási szempontok. A termelési költség a vállalkozás adott idõszakában felmerült összes élõ. hogy ez esetben a vállalat eszközállománya nem csökkent.7. Az alábbi táblázat a vállalkozás költségnemenkénti felosztását tartalmazza vázlatosan. Anyag jellegû ráfordítások – – – – anyagköltség igénybe vett anyag jellegû szolgáltatások értéke eladott áruk beszerzési értéke alvállalkozói teljesítmények értéke Személyi jellegû ráfordítások – bérköltség – személyi jellegû egyéb kifizetések – társadalombiztosítási járulék Értékcsökkenési leírás Egyéb költségek Egyéb ráfordítások 138 . ¨ költséghelyek és költségviselõk. ¨ termelés nagyságával való összefüggés. hogy milyen tartalmú.a költségek elõidézésének fõbb tényezõit. hogy mely problémák megoldása a legfontosabb. Költség akkor keletkezik.és holtmunka-ráfordítása egy adott szervezet összes ráfordításait tartalmazza.1. akkor – a sikeres gazdálkodás érdekében – képesek eldönteni.és holtmunka-ráfordítást. Csoportosítás költségnemek szerint Elsõsorban célszerû meghatároznunk. ügyvédi díj stb. valamely termék vagy szolgáltatás érdekében merül fel. A fentiek nem zárják ki azt az esetet.

hogy egy ráfordítási elem felmerülésekor mely termék (termékcsoport) érdekében merült fel. vagy egy szolgáltatási tevékenység. megnevezése. hogy nem mindig valamilyen szervezeti terület. (Ezt a törvényszerûséget költségremanenciának – költség-visszamaradásnak – nevezik). a minõségbiztosítási folyamat korszerûsítése).) költségviselõkénti kijelölése. mert összegük és az összes költségen belüli arányuk is változhat egyik idõszakról a másikra. Az építõiparban használatos az egyes építmények betûvel („A” épült. Ezt a változást azonban nem a termelési volumen változása idézi elõ. betonüzem. nem reagál a termelési volumennövekedésre (fix költség). Ez akkor is lehetséges. Költségviselõ tehát lehet egy termék száma. ebben az esetben is a szervezeti séma adja a költséghely képzésének logikáját. A gép- 139 . Ebbõl a szempontból a költségek két nagy csoportba sorolhatók: ¨ viszonylag állandó (fix). pl. a költségek kevésbé rugalmasak.A költségek fogalma A költségek nyilvántartása és elszámolása érdekében képzett területi és szervezeti egységeket költséghelynek nevezzük. hogy a volumentöbblethez tartozó költségtöbblet más törvényszerûségeket követ. pl. Jellemzõ azonban. „B” épület stb. szállítási üzem stb.7. épület stb. építésvezetõség.) vagy számmal történõ (I. mint a volumencsökkenés hatására bekövetkezõ költségcsökkenés. ¨ viszonylag változó (variábilis) költségek. hogy a költségek hogyan viselkednek a termelési volumen alakulásával összefüggésben. Általában a költséghelyekre csak közvetett ráfordításokat terhelünk. hogy a költségek ezen része egy bizonyos hatáson belül állandó marad. Állandó költségek. A költségek vizsgálata a termelési volumenhez való viszony szerint A költségek a termelés mennyiségi változásának hatására eltérõ mértékben változnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti. ha a volumenek visszafelé mozdulnak. épület. II. hogy ha a költségfelhasználás nem a vállalat telephelyén történik. Alapvetõen azonban a költséggazdálkodás szempontjából rendkívüli fontos annak megállapítása. A költségviselõkre általában a közvetlen költséget terheljük. Egyrészt. (Természetesen a költséghely logikájából következik. 4. A költségviselõ fogalma E fogalom pontosításakor azt vizsgáljuk. A költséghelyeket a megbízható nyilvántartás szempontjából valamilyen szervezeti rendezõelv alapján képzett vállalati területként jelölik ki. hanem gazdálkodási szempontból kiemelt tevékenység is kezelhetõ költségként. Például ebbe a költségcsoportba sorolhatjuk egy gépkönyvelõ munkabérét. Ez az állandóság azonban két okból viszonylagos.2.

Ilyen lehet például az üzemek fûtési költsége emelkedõ 140 . hogy valamilyen módon követik a termelés mennyiségi változásait. mint ahogyan a termelés volumene változik. hogy a reagálás milyen jellegû. javítási igények miatt ezek a költségek nagyobb mértékben növekednek. Amíg ugyanis a variábilis költségek változása bizonyos karakterisztikával jellemezhetõ. Például állandó költség az értékcsökkenési leírás. fenntartásának költségei. mert állandóság (a volumenváltozástól való függetlenség) csak egy adott termelési struktúrára igaz. a termelés szerkezetében lényeges változás következik be. de jelentõségük annál nagyobb. E költségek tipikus példája a túlórák bérköltsége.) határozzák meg. akkor ezzel összefüggésben (emiatt) e költségek összege is megváltozhat. hogy melyik költségviselõre terhelendõ. Az utalványozás alkalmával eldönthetõ – közvetlen költség –. c) Progresszív (arány felett változó) költségek: nagyobb mértékben emelkednek. mint a termelés volumene. a belsõ szállítás költségei a tapasztalat szerint kisebb mértékben emelkednek (vagy csökkennek). hogy növekvõ termelési volumen mellett összegükben csökkennek. d) Regresszív (fordított arányú) költségek: viszonylag ritkábban elõforduló költségek. hiszen a vállalati összköltség döntõ hányadát alkotják ezek a költségfajták. a gépek. Az állandó költségek ilyen okból való változásának jellege eltér a jellegzetesen változó költségek változásától. Az ilyen jellegû költségváltozás jellemzi az üzemi és a vállalati általános költségek jelentõs részét. de mértéke kisebb. Másrészt. Például a termelõberendezések mûködtetésének. mint a termelés volumene. Idetartoznak: közvetlen anyagköltség. a) Proporcionális (arányosan változó) költségek: a termelés volumenváltozását azonos irányban és mértékben követik. Bérének változását egyéb tényezõk (a szakmában eltöltött idõ. mint a termelési volumené.könyvelõ munkabérének emelkedése (esetleg csökkenése) nincs közvetlen összefüggésben a termelési volumen változásával. a változó költségek további csoportokba sorolhatók. amelyekre az jellemzõ. de idesorolható a karbantartási költség is. csak egy meghatározott gazdálkodási körülmény mellett érvényesül. közvetlen bérköltség és közvetlen bérek járulékai. b) Degresszív (arány alatt változó) költségek: változásuk iránya azonos. de a változás iránya azonos. Az állandóság tehát nem jelent azonosságot. emiatt átmenetileg az amortizáció változó költség lesz. ahhoz képest állandó. szakképzettség stb. Ha a vállalat egymûszakos termelésrõl többmûszakos termelésre tér át. majd a költség a termelési feltételek. Ha ugyanis a termelés mennyiségi növekményét. és csak bizonyos határok között érvényesül. a munkavédelmi költségek. Attól függõen. A változó költségek jellemzõje. Ha a termelés feltételeiben. berendezések optimális mértékét meghaladó igénybevételt érik el. Számuk tehát viszonylag kevés. a struktúra átmeneti változásának tartóssá válása után ismét állandó jellegû lesz. akkor a fokozott karbantartási. addig a fix költségek változása mintegy ugrásszerûen következik be.

Általában elfogadható az a megállapítás.1. A proporcionális költségek esetén a termelés egy egységgel való növelése mindig ugyanakkora költségnövekedést eredményez. vagy a részben hulladékanyagot hasznosító üzemek anyagköltsége. hogy ugyanez a költség egy technikailag elavult és erõsen lerongált üzem esetében – mivel a fokozódó igénybevétel egyre növekvõ javítási és karbantartási költséget okoz – progresszív költséggé válik. ha feltételezzük. Az arányosan változó költségeket felírhatjuk az Y = bc függvénnyel. fenntartásának költségeit a degresszív költségek tipikus példájaként említettük. függvényszerûen leírható és grafikusan ábrázolható kapcsolatban vannak. Tehát egy általában degresszív költség megváltozott körülmények mellett progresszív jellegû is lehet. A fajlagos anyagfelhasználás megváltozása eltéríti a közvetlen anyagköltség alakulását az arányostól. x a termékmennyiséget jelenti. Elõfordulhat azonban. a közvetlen anyagköltség és a közvetlen munkabér. vagy degresszív költségek körébe. volumenének változásával arányosan változnak. hogy a termelés mennyiségi változása közben a fajlagos anyagfelhasználás nem változott. a költségfüggvények A termelés költségei a termelés volumenének változásával szoros. Ilyen költség pl. A gépek mûködtetésének. illetve progresszív (ha egységnyi termék elõállításához több anyagot használnak fel) költség.7. A költségek elemzése. ha a hulladékanyag keletkezésével járó termelés volumene nõ. Az egyes termékek egységére jutó.3. így az lehet degresszív (ha a fajlagos anyagfelhasználás javul). amelyeket az Y y= x függvény ábrázol. ahol y az egységköltséget – átlagköltséget jelenti (4. Az összegükben proporcionálisan (egyenesen arányosan) változó költségek a termékenységre vetítve – általában – fix egységköltséget jelentenek.munkáslétszám esetén. hogy a költségek nem mindig sorolhatók egyértelmûen a proporcionális. hogy a közvetlen anyagfelhasználás (kevés kivételtõl eltekintve) a legjobban követi a termelési volumen változását. Ez a megállapítás azonban csak akkor helytálló. ábra). arányosan változó költségek ezzel szemben fix költség jellegûek. A vázolt költségcsoportosítással kapcsolatban meg kell jegyezni. 4. Hasonló a helyzet a közvetlen bérek vonatkozásában: a fajlagos bérmutató megváltozása hasonló eltérést idéz elõ. ahol: y az arányosan változó költséget. Például 10%-os termelési volumennövekedés a közvetlen anyagköltség 10%-os növekedését idézi elõ. Tehát az összegükben proporcionálisan (egyenesen arányosan) változó költségek a termelés terjedelmének. 141 .

ábra. az összes termék arányosan változó költségének alakulása a termelés volumenének függvényében. Az összegükben progresszíven (növekvõen arányosan) változó költségek azok.2. Az összegükben progresszív költségek – termelési volumen növekedése esetén – az önköltséget általában degresszíven növelik.1. volumenét meghaladó mértékben növekednek. arányosan változó költség alakulása 4. amely a derékszögû koordináta-rendszer origóján megy át. akkor az utóbbi költségek nem arányosan. annak nagysága állandó. és iránytangense b. Azonban az anyagköltségek és a bérköltségek is megváltozhatnak akár a racionálisabb gazdálkodás. egy termékre jutó. hogy arányos változás csak az összes költségekre vonatkozik. 142 . ábra). egységköltségekre azonban nem. ábrából kitûnik. ha a termelés növelése érdekében túlórázásra és premizálásra is sor kerül. hanem a volumenemelkedés mértékét meghaladó arányban növekednek.1. akkor kapjuk: y= bx és y = b x és y =b. Ezzel szemben a termelékenységre jutó arányosan változó költséget (csakis egy termékegységre vonatkoztatva) nem változtatja meg. a mûszaki fejlesztés. korszerû termelésszervezés vagy az anyagárak és bérek emelkedése hatására. amelyek a termelés terjedelmét.Ha az Y helyébe a bx értéket helyettesítjük. Arányosan változó költségek Az arányosan változó költségek alakulása tehát egy olyan egyenessel ábrázolható. A 4. Pl. (4. Ezért az arányosan változó költségeket egy termékegységre vonatkoztatva is csak viszonylag állandó költségeknek tekinthetjük.

A termékegységre jutó. 143 . Progresszív költség az összes termék progresszíven változó költségének alakulása a termelés volumenének függvényében. mint a termelés volumene.2. az építésvezetõségi és üzemi rezsiköltségeknek.3. a kisegítõ üzemek költségeinek.4. egy termékre jutó. x . vagyis az átlagos költség alakja: dx β = dx β −1 . Az összegükben degresszíven változó költségek – a termelés növekedése esetén – a termékegység költségének csökkentését eredményezik. ha ennek aránya nagy a vállalat költségszerkesztésében. ábra. progresszíven változó költség alakulása A progresszív költséget az Y = dx> függvény fejezi ki. A progresszív költségek függvényét is kifejezhetjük egyszerûbb formában: Y = dx2. (4. a vállalati általános költségeknek egy része. Ilyen költségek pl. de kisebb mértékben. Célszerû a progresszív költségek csökkentésére törekedni különösen akkor. Az összegükben degresszíven (csökkenõen arányosan) változó költségek a termelés terjedelmének növekedése esetén növekednek ugyan. ábra). ahol > > 1. x illetve egyszerûsített alakban: Y= Y= dx 2 .

A degresszív költségekre írható függvény: Y = cxα, ahol 0 < = < 1 .

az összes termék degresszíven változó költségének alakulása a termelés volumenének függvényében; egy termékre jutó, degresszíven változó költség alakulása

4.3. ábra. Degresszív költség

A termékegységre jutó (átlagos) függvényt gyakran egyszerûbb formában jelöljük. Ez az egyszerûbb függvény nem tökéletesen pontos – csupán közelítésnek tekinthetõ – elõnye, azonban az, hogy könnyen kezelhetõ:
Y =c x .

A degresszív költség függvénye:
Y= cxα = cxα −1 , x

illetve egyszerûbben
Y= c x. x

A függvény alakulásából megállapítható, hogy változatlan értékesítési árak mellett a termelésnövekedés hatására a degresszív költségalakulás csökkenti az átlagos termék egy egységére jutó költséget. Az összes termékmennyiségre jutó összes költséget az Y = a + bx + cxα + dxβ függvény fejezi ki. A volumen növekedése hatására a termékegységre jutó fix költség egyre kisebb lesz.
144

4.4. ábra. Állandó költség az összes költség függvényében

4.7.4. Önköltségszámítás – fedezetvizsgálat Az önköltségszámítás vagy kalkuláció a termelés költségeinek meghatározását jelenti. Önköltségszámítás – vagy kalkuláció – mindig a termék vagy szolgáltatás egy egységre esõ ráfordításainak meghatározása. Eszerint az önköltség egy meghatározott építmény, termék vagy szolgáltatás elõállításával kapcsolatos ráfordítások összegét adja. Az önköltségszámítás vagy kalkuláció elkészíthetõ utólag a tényleges ráfordítások alapján – esetleg a kivitelezés körében –, elõre a költségvetés vagy költségbecslés szerint. Az önköltségszámítást indokolja, hogy a kapott információk alapján objektív vezetõi döntések – vállalkozás – születhetnek, segít az árképzésben, a jövedelmezõség meghatározásában. Az önköltségszámítás a közvetlen költségeket közvetlenül terheli a kalkulációs egységre, a közvetett költségeket pedig pótlékolóeljárás segítségével osztja szét a termékek között. 4.7.4.1. .edezetszámítás A fedezetszámítás egy olyan egyszerû módszer, amellyel a menedzsment gyorsan jut vállalkozási döntéseihez szükséges információkhoz. A fedezetszámítás módszerének a lényege, hogy az ismert vagy tervezett egységár vagy árbevétel és a változó költségek különbségét képezi. A fedezeti elv tehát abból indul ki, hogy a fix (állandó) költségek pontosan nem oszthatók fel a termékek között. A pótlékolóeljárások bizonyos torzítást visznek be a kalkulációba. Ennek kiküszöbölésére a fedezeti elv a fix (állandó) költségeket a nyereséggel együtt kezeli. A fedezeti összeg tehát a nyereség és a fix költség együtt, a másik lába pedig az egységár mínusz a termékegységre jutó változó költség. A fedezeti pont az árbevételi függvény és az összköltségfüggvény metszéspontja.
145

A befejezetlen beruházások leltára Év végi zárási feladatok végzésekor a befejezetlen beruházásokat is számba kell venni, a befejezetlen beruházás a vállalat – vagyon – leltárának a része. Célszerû a leltárt beruházásonkénti bontásban, rovatonkénti megosztásban meghatározni. Saját kivitelezés esetén a készültségi fok is feltüntetendõ.

4.5. ábra. Klasszikus fedezetszámítási diagram

4.7.4.2. .edezet az építõiparban Az építõiparban a fedezeti összeg tartalmazza az építésvezetõség létesítményeinek fenntartási és üzemeltetési költségeit, az építésvezetõség bérét és járulékait, a gépek, forgóeszközök, bérleti és szerszámhasználati díjak valamennyi költségét. A munkavédelmi költségeket, a szabványokban meghatározott mintavételek és vizsgálatok díjait, az építésvezetõségen felmerült anyagingadozási költségeket. Általában a közvetlen és közvetett (központi) irányítás költségeit. 4.7.4.3. Határköltség-számítás Minden gazdasági döntésnél vizsgálni kell a várható gazdasági hatását. Egy gazdasági feladatot akkor célszerû elvállalni, ha eredményként a korábbiakhoz képest jobb helyzetbe kerülhetünk. Az azonban, hogy jobb helyzetbe kerülünk-e, illetve a több változat közül melyikkel kerülünk jobb helyzetbe, több módon bírálható el. Az elemzést elvégezhetjük ¨ a tevékenységek átlagos hozama és ¨ a tevékenységek határhozama (azaz a változás hozama) alapján.
146

árengedmény kidolgozásánál. hogy a beruházási alapokmányban elõirányzott mutatókhoz viszonyítjuk a megvalósult beruházás mûködésének eredményeit. ¨ az értékesített mennyiség és az árbevétel alakulása. ¨ a költségek utalványozásának. Az értékelés lényege. határköltség – számításnak nevezzük. Az önköltségszámítás (utókalkuláció) szabályai A vállalkozásoknak a kalkuláció (utókalkuláció) készítési rendjét az önköltségszámítási szabályzatban kell meghatároznunk. hanem a „változáson” keresztül vizsgálja a gazdasági eseményeket (és annak alapján hozza a döntéseket). tehát a határköltség: ¨ fogalmát tekintve a rétegtermelés egységköltsége. beruházás. vagy vegyesen. amelyek lehetõvé teszik a megvalósított beruházások valós gazdasági értékelését. termék. 4.Azt a gondolkodásmódot. módszerét határelemnek. ¨ tartalma alapján a termék változó költségét jelenti. marginális gondolkodásmódnak (szemléletnek). 147 . ¨ az összköltségszámítás készítésének idõpontját. elszámolásának és felosztásának bizonylati rendjét. ¨ a kalkulációs idõszakot. szolgáltatás). ¨ a kalkulációs számlát. a költségek felosztásának módját. ¨ a beruházás gazdasági mutatóinak alakulása. Tehát az önköltség-számítási szabályzatban kell rögzíteni azokat a módszereket. ¨ költségkihatású döntéseknél a legmegfelelõbb változat kiválasztásához. ¨ az önköltségszámítás módszereit.8. kizárólag könyvelési adatok alapján. technológiai folyamat. Az értékelés folyhat kizárólag üzemgazdasági adatok alapján. amely nem az átlagszámításon alapuló (hagyományos) szemléletet veszi figyelembe. Az önköltség-számítási szabályzatnak a következõket kell tartalmaznia: ¨ az önköltségszámítás tárgyát (kalkulációs egység. A határköltség-elemzés sikeresen használható: ¨ árpolitika. ¨ az önköltségszámítás és könyvviteli adatok egyeztetésének módját. A határértéken alapuló költségszámítás elsõsorban a határköltség megállapítására irányul. ¨ a beruházás révén megvalósított technológiai folyamat. ¨ az adatok szolgáltatásáért és ellenõrzéséért felelõs személyek munkakörét. területeket. a kalkulációs költségtényezõk tartalmát. Az összehasonlító értékelést a következõ tényezõk alapján célszerû elvégezni: ¨ a beruházás révén elõállított termék mennyisége és minõsége. ¨ átlagköltség számításon alapuló döntések helyességének ellenõrzõ számításaként.

A fejlesztésiköltség-elõirányzat anyagi bontásban: ¨ a finanszírozás forrásai. belsõ kamatláb. A beruházás kezdési és befejezési idõpontja. az eltérések indoklása. ¨ a felsoroltakra a tervezett és tényleges adatok összehasonlítása. Az utókalkulációs sémát úgy kell összeállítani. megtérülési idõ. Többletmunkák.Könyvelési adatokkal alátámasztott értékelés akkor lehetséges. valamint a versenytársak helyzetének összefoglaló ismertetése. árbevétel. közremûködõi kapcsolatok értékelése az esetlegesen érvényesített szankciók figyelembevételével. pótmunkák és lényeges hiányosságok felsorolása. a tervezett és tényleges idõpontok összehasonlítása. 6. hogy a valóságos árbevétellel szemben a hozam meghatározó legyen. A próbaüzem és a termelés felfuttatásának mûszaki tapasztalatai. ¨ a beruházási projekt devizaigénye. be: fix összeg. A kivitelezõi. tervezett-tényleges értékek összehasonlítása. Utókalkulációs módszerrel értékeljük a beruházás által elõállított termékek gazdaságosságát. 5. értékesítési ára. a források igénybevételének módja és feltételei. A beruházási projekt megnevezése. 8. a kereslet-kínálat és árviszonyok. ha a beruházás mûködtetése elkülönített költséghelyen és költségviselõkön történik.vagy újabban AK. Az AKN. A beruházás jövedelmezõsége. ¨ a fejlesztésiköltség-elõirányzat éves ütemezése. adózás elõtti jövedelem. be: változó költség. az eltérések indoklása. fedezeti összeg. munkaerõ-szükségletének alakulása. A beruházás célrendszerének rövid összefoglalása. 4. 10. A piaci helyzet. az eltérések módosítása. 5. Az utólagos gazdasági értékelés módszere az utókalkuláció. Ez esetben a beruházási eredmény kimutatása a számviteli törvényben elõírt tartalmi követelmények figyelembevételével készíthetõ. A beruházásban részt vett külföldi fél megnevezése (ha van). jelenérték-számítás. Az üzemeltetés anyag-. 4. árbevétel.8. 3.N-struktúra: 1. 7. A beruházás eredményeként elõállított termék. árképzési szempontok szerinti kalkulációs tételekkel. 4. A beruházások utólagos értékelésének összeállítása 1. energia-. 2. 9. esetleges likviditási nehézségek okainak és következményeinek ismertetése. 148 . szolgáltatás mennyisége. 2. 3.1.

Ismertesse az áralakulást befolyásoló fõbb költségfajtákat! 4. A beruházási projekt összesített elemzése. Ismertesse a fedezetszámítás módját és jelentõségét! 149 . a tervezettõl való eltérés vizsgálata. Jellemezze a költségfüggvények összefüggéseit! 8. Ismertesse a költségeket a termelési volumenhez való viszony szerint! 7.)! 2. Kérdések 1. Termékek.11. Határozza meg az ár összetevõ tényezõit! 3. Határozza meg a költségvetés összeállításának fõbb módszereit! 5. Ismertesse az építõipari normagyûjteményeket! 6. Eltérések indoklása. tevékenységek elõirányzott és tényleges költségeinek kalkulációs séma szerint egybevetése. Ismertesse a kivitelezés árára vonatkozó törvényi szabályozás lényegét (ajánlati ár. szerzõdéses ár stb.

1. kifizetés stb.5. A számvitel magában foglalja a vállalkozás valamennyi számszerûsíthetõ folyamatának rendszeres rögzítését és értékelésre alkalmas módszerét. ha ismerjük a számvitel. 2001. A vállalkozás gazdasági események sorozatából áll (beszerzés. amely megváltoztatja a vállalkozás vagyoni. ¨ a Magyar Nemzeti Bank és 150 . A számviteli törvény fõbb alapelvei A számviteli tevékenység folyamán nyert információk nélkülözhetetlenek a gazdasági és beruházási tevékenységek valós megítéléseihez. A mûszaki ellenõröknek is meg kell ismerniük a vállalati mérleg és beszámoló jelentõségét. pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható képet kapjanak a számviteli beszámolók egységes elvek alapján történõ elkészítése és közzététele révén. Gazdálkodónak minõsülnek: ¨ a vállalkozás. A számviteli törvény célja változatlanul az. A számviteli rendszeren belül a könyvvitel feladata ezen események számszerû nyilvántartása.). szabályokat. a különbözõ számviteli elõírásokat. Számviteli alapismeretek A piacgazdaság feltételei között a gazdálkodás folyamatáról. hogy az érdekeltek – a törvény hatálya alá tartozó piaci szereplõk – vagyoni. az Európai Unió számviteli irányelveivel harmonizálva. ¨ egyéb szervezet. Az újrakodifikált számviteli törvény meghatározása szerint hatálya alá tartozik a gazdálkodó. s így a beruházási tevékenység eredményérõl is csak akkor jutunk reális információkhoz. pénzügyi helyzetét. ¨ az államháztartás szervezetei. értékesítés. 5. Az 1992. kiegészített és továbbfejlesztett változata. január 1-jén bevezetett számviteli törvényt azóta többször módosították. A számviteli nyilvántartások kiindulópontja a gazdasági esemény. év január 1-jétõl pedig új törvényként hatályba lépett az újrakodifikált. termelés. a bizonylatokkal szembeni követelményeket. a könyvvitel gyakran használatos fogalmait.

még akkor sem. A beszámolóval lezárt üzleti év – a mérleg fordulónapja – december 31. pénzügyi és a jövedelemmérõségi helyzetüket alakítják. illetve a természetes személyek által alapított egészségügyi. A vállalkozások beszámolói A vállalkozások a vagyoni. ¨ az építõközösségre. ha a mérleg fordulónapja a külföldi anyavállalatnál is eltér december 31-étõl. amelyek vagyoni. folyamatos nyilvántartást vezetnek. meghatározott formában. január 1-jétõl az üzleti jelentés nem a beszámoló része. Nem terjed ki a számviteli törvény: ¨ a magánszemélyekre. Ezt nevezzük könyvvezetésnek.1. ha egyéni vállalkozók (illetve ha egyéni cégként a cégbíróságon bejegyezték).1. nyereségét. veszteségét. eredménykimutatás. Az egyszeres könyvvitelt vezetõ vállalkozó saját elhatározása alapján áttérhet a kettõs könyvvitelre bármelyik év január 1-jével.2. kiegészítõ melléklet (2001.1. ¨ a polgárjogi társaságra. év január elsejétõl ettõl eltérhet: ¨ külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe. A könyvvezetés lehet: ¨ a bevételek nyilvántartásának vezetése. ¨ kettõs könyvvitel. de azt továbbra is el kell készíteni).¨ az ellenõrök. Az egyszeres könyvvitelt vezetõ vállalkozó köteles áttérni a kettõs könyvvitel vezetésére azt az 151 . 5. Az éves beszámoló részei: mérleg. sõt az üzleti év fordulónapjára a számviteli törvényben elõírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót kötelesek készíteni. ¨ külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont magyarországi leányvállalata. szociális és oktatási intézmények. a naptári évvel megegyezõ. amelyrõl a számviteli beszámolót kell készíteni. ez biztosítja. ¨ egyszeres könyvvitel. és azt az üzleti év végével lezárják. hogy mindenki egyformán határozza meg a vagyoni helyzetét. mégpedig egységes elvek szerint. A folyamatosan mûködõ gazdálkodók esetében az üzleti év idõtartama 12 hónap. illetve ennek további leányvállalata. 2001. Az üzleti év az az idõtartam. és ¨ a külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére. pénzügyi és jövedelmezõségi helyzetük. A könyvvezetés az egyszeres és a kettõs könyvvitel rendszerében csak magyar nyelven történhet. változtatják. Az eltérés csak akkor lehetséges. 5. Könyvvezetés A vállalkozások tevékenységük során azokról a gazdasági eseményekrõl.

de a mérlegkészítés idõpontjáig ismertté váltak. . A számviteli információs rendszer részei: Könyvvitel Bizonylatok kiállítása Adatok gyûjtése Adatok nyilvántartása Adatok feldolgozása Éves beszámoló Éves zárás Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítõ melléklet Elemzés Üzleti jelentés Cash-flow Értékelés 5. és a számviteli törvény elõírásainak megfelelõen rendezett. függetlenül attól. amelyek a mérleg fordulónapját követõen. amelyek a valóságban megtörténtek. hogy pénzmozgással együtt jár vagy sem. amelyek a beruházások kapcsán az eszközökre és forrásokra. Értékelésük megfelel a számviteli törvényben rögzített értékelési elveknek.igyelembe kell venni azokat a gazdasági eseményeket is. A következetesség elve: a nyilvántartások vezetése az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítja. amikor az éves nettó árbevétele két. meghatározottak és megállapítottak. 31éig maradhat életben. és az adott naptári évre vonatkoznak. A teljesség elve: a beruházásokkal kapcsolatban minden gazdasági eseményt le kell könyvelni.1.t-ot. Az egyszeres könyvvezetésben általában a pénzmûveletek bizonylatainak adatait rögzítik.3. az eszközök számbavétele. amely áttekinthetõ. 2003. amely az alkalmazott vállalkozások esetében. A folytonosság elve: több évre áthúzódó beruházások esetében az elszámolások módszere. A kettõs könyvvitel a teljesítmény elvén az egyszeres könyvvitel pedig a pénzfogalma elvén alapul. 152 . A világosság elve: olyan adat-nyilvántartási és elszámolási rendszert kell alkalmazni. illetve a tárgyévi eredményre hatnak. Az új számviteli törvény értelmében 2001. a beruházások gazdasági eseményeinek nyilvántartásakor. év január 1-jétõl új vállalkozás már nem választhatja az egyszeres könyvvezetési formát. egymást követõ évben meghaladja az 50 millió . értékelése az egymást követõ években azonos legyen. az adatszolgáltatások és az információáramlás megszervezésekor a számviteli törvényben meghatározott alapelveket kell kötelezõen alkalmazni. tételeket lehet könyvvitelileg rögzíteni. A számviteli törvény alapelveinek való megfelelés A vállalkozások.évet követõ második év január 1-jével. 12. A kettõs könyvvitel a gazdasági eseményt annak bekövetkezésekor rögzíti. A valódiság elve: Csak olyan beruházási gazdasági eseményeket.

1. A beruházások pénzügyi lebonyolítását. meg kell határozni a leltárfelvételi körzeteket. és a költséghelyek. illetve felelõseit. Ebben a saját kivitelezésû beruházások értékelését a vállalati sajátosságok figyelembevételével kell meghatározni. A tartalom elsõdlegessége a formával szemben elv: a könyvelés során a gazdasági eseményeket. ügyeleteket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelõen. függetlenül attól. annak határidejét. mint amilyen összegben az alapul szolgáló idõszak között megoszlanak. olyan arányban kell elszámolni. így például a selejtezési szabályzatban meg kell határozni az eljárási módszereit. be kell mutatni az ésszerûség határain belül. a pénzügyi teljesítéstõl függetlenül. 5.4. Meg kell határozni a leltárfelvétel és a nyilvántartások egyeztetésének munkamódszerét. szabályozni kell. A bruttóelszámolás elve: a beruházásokkal is kapcsolatos követelések és kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. 153 . A szabályzatban elõ kell írni a leltárfelvételek idõpontjait. a számviteli törvény elõírásaihoz igazodóan kell bemutatni. A lényegesség elve: minden olyan információt fel kell dolgozni. költségviselõk (munkaszám-) rendszerét is ki kell alakítani. különös tekintettel a pénztárból történõ készpénzes teljesítésekre. ki kell jelölni a leltározást végzõk személyét. illetve a leltárfelvételt ellenõrzõ személyeket. amelyek a felhasználók döntéseit befolyásolhatják. illetve elszámolni.Az összemérés elve: a beruházás adott idõszaki teljesítményét kell figyelembe venni. Meg kell határozni a leltáreltérések rendezési módját. A számviteli politika keretében szabályzatba kell foglalni a beruházásokkal kapcsolatos feladatokat is: ¨ A beruházások leltárkészítési és leltározási szabályzata. ¨ A belsõ. ¨ Az eszközök és források értékelési szabályzata. vállalati pénzkezelés szabályzata. Az egyedi értékelés elve: a beruházás során létrejött eszközöket és kötelezettségeket egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A számviteli politika elõírásai A számviteli törvény elõírásainak megfelelõen minden vállalkozásnak el kell készítenie az ún. Az idõbeli elhatárolás elve: amelyek két vagy több évet érintenek. Elõ kell írni a költségek elszámolásának módját. számviteli politikáját. Az óvatosság elve: a beruházásokkal kapcsolatos esetleges értékcsökkenéseket el kell számolni. A költség-haszon összevetésének elve: a nyilvánosságra hozott beruházási információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk elõállításának költségeivel. ¨ Az önköltségszámítás rendjének szabályzata. hogy a tárgyév eredménye hogyan alakul. Ebben a számviteli törvény elõírásainak megfelelõen a vállalati sajátosságok figyelembevételével szabályozni kell a beruházások értékelési módszereit.

hanem az 1 éven túli elhasználódási idõ határozza meg. és másodlagos. Mivel a tárgyi eszköz fogalomkörét azonban nem 50 ezer . ha formailag megfelel a törvényi követelményeknek. amely a beruházásoknál alkalmazandó fõkönyvi számlákat. mert azok biztosan eleget tesznek a bizonylatokkal szemben 154 . illetve azok alszámláit is tartalmazza. rögzíteni kell a bizonylati utakat. bankértesítés.1. amikor azokat a raktárból kivételezték. Alapbizonylatok alkalmazásánál célszerû szabványosított nyomtatványokat alkalmazni. ezért ezen eszközök elkülönített nyilvántartását meg kell oldani. A számviteli bizonylat fogalma és követelményei Számviteli bizonylat minden olyan okmány – akár külsõ vagy belsõ –. illetve végrehajtásakor kell kiállítani. feldolgozásra kerül. amely a továbbiakban összesítésre.¨ A bizonylati rend szabályzata. célszerû ún. megbízhatónak és helytállónak kell lenniük (valódiság számviteli alapelve). utalásokkal az analitikus nyilvántartásokra és azokkal való kapcsolataira. A bizonylat adatainak alakilag hitelesnek. vagyis alapbizonylat. Másfelõl a beszerzésre vagy elõállításra kerülõ tárgyi eszközök késõbbi idõpontban kerülhetnek telepítési helyükre beállításra. A bizonylat megszerzésekor a világosság elvét is szem elõtt kell tartani. amelyet gazdasági esemény számviteli nyilvántartásra készítettek. A számviteli bizonylatokat a gazdasági esemény megtörténtekor. Beruházások megvalósításánál. bankbizonylat. Meg kell határozni a beruházásokra vonatkozó bizonylatok körét és fajtáját. de tartalmilag hiányosságok vannak. A számviteli politikában meg kell határozni a beruházási adatok feldolgozási módját. A számviteli politikában meg kell határozni a vállalati számviteli elszámolások során alkalmazott számlarendet és számlatükröt. kapujegy. Ez azért is különösen fontos. A beruházásnak minõsített eszközök beszállítását és azok mennyiségi és minõségi átvételét itt célszerû elvégezni. A SZT elõírásai szerint ugyanis ezen értékhatár alatt üzembe helyezéskor a beszerzési ár (vagy elõállítási érték) amortizáció alkalmazásával egyszerre számolható el költségként. Az ún. Alapbizonylat például: a kivételezési jegy. mûködtetéséért. külön beruházási raktárt mûködtetni.iktív. ezért a beruházási raktárban célszerû õket tulajdonvédelmi és számbavételi szempontból is tárolni. jegyzõkönyv stb. amennyiben a beruházó külön alaptevékenységet is végez. 5. alapbizonylat általában a gazdasági esemény elsõdleges megjelenítési formája.5. rendszergazdát. és nem utólag. mert a számviteli törvény értelmében az 50 ezer . terhelési értesítõ.t érték. azaz nem valódi bizonylat. aki felelõs a programok karbantartásáért. . A fogalom tartalma független annak elõállítási módjától (nyomdai vagy egyéb). Számítógépes programok esetén ki kell jelölni az ún.t egyedi beszerzésû tárgyi eszközök üzembe helyezése akkor esedékes. számla. a munkaköri leírásokkal egyezõ feldolgozási helyeket stb. A beruházási bizonylat lehet elsõdleges.

27. ¨ Bizonylat kiállításának idõpontja. határidõs inkasszó. Általában az alapbizonylatok az analitikus nyilvántartásban. a 24/1195. jegyzõkönyvek. Az azonosításhoz szükséges kódjegyzék összeállítása is fontos. másodlagos bizonylatok. a címzett nevét és címét. módját (átutalás. készpénz). hogy a számítógépes feldolgozás esetén biztosított legyen bármikor az adatok vizuális megjelenítése (képernyõ). (XI. 1996. Ezen bizonylatok körét a bizonylati szabályzatban kell meghatározni. míg a szintetikus fõkönyvi könyvelés a másodlagos bizonylatokból áll össze. hogy a bizonylatok feldolgozhatók legyenek. valamint az adatállományt azonosító jelzést.). Az utalványozásra.támasztott alaki és tartalmi követelményeknek. az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy. pénztárbizonylatok stb. A szigorú számadás fogalma azt jelenti. Követelmény. illetve szervezettõl függõen az ellenõr aláírása. Ahhoz. amelyre az összesítés történt. 155 . értékbeni adatainak feltüntetése. bankszámlaszámát. adóazonosító számát. nyugta csak sorszámozottan használható. Gondoskodni kell a személyi változások átvezetésérõl. általános alaki és tartalmi kellékeket kell tartalmazniuk: ¨ Bizonylat megnevezése és sorszáma. A másodlagos bizonylatokra is vonatkozik a számviteli törvényben foglalt elvek érvényesítése. a kapcsolódó adó alapját és összegét. ¨ Bizonylatot kiállító gazdálkodó. ¨ Gazdasági mûveletet elrendelõ személy vagy szervezet megjelölése. a kezelésükre vonatkozó felelõs személyek meghatározásával. illetve átvételre jogosult személyek körének meghatározását külön belsõ utasításba kell foglalni. megjelölése. a pénzügyi teljesítés határidejét. illetve szervezeti egység megnevezése. ¨ Számítógépes programok útján elõállított adathordozók esetében tartalmaznia kell még a feldolgozási program azonosítójelzéseit. január 1-jétõl megszûnt az ügyviteli bizonylatok szabványosítása. vagy késedelem nélküli kiíratása. ¨ Másodlagos bizonylatok esetében és az alapbizonylatok összesítése során az összesített bizonylatok körét. ¨ Gazdasági mûvelet tartalmának leírása. és azt az idõszakot.) PM rendelet szerint. Beruházások is alkalmazzák a szigorú számadás alá vont bizonylatokat (kivételezési jegyek. ha helyettük a vállalat/vállalkozó egyéni érdekei alapján nyomdától megrendelt vagy számítógéppel elõállított bizonylatokat alkalmaz. A nyomtatványellátó által korábban forgalmazott bizonylatok alkalmazása nem kötelezõ. Számla. hogy ezekkel a bizonylatokkal a felhasználást követõen el kell számolni. valamint annak az idõszaknak megjelölése. A bizonylatok követelményeit azonban itt is érvényesíteni kell. jellegétõl függõen annak mennyiségi. A feldolgozás során számított újabb adatokból kiállított további bizonylatok az ún. ¨ Külsõ bizonylat esetén (például számla) az elõbbieken kívül tartalmaznia kell még a külsõ szállító nevét és címét. amelyre a bizonylat adatai vonatkoznak (gazdasági esemény teljesítésének idõpontja). minõségi.

hogy a tényteljesítményt egybe kell vetni a kivitelezõi (szállítói) szerzõdésben foglaltakkal. hogy az eltérés . illetve az adózással kapcsolatos elévülési idõ végéig kell tárolni. Általános szabály. Ez különösen az éves zárlati munkálatok során fontos. A mérleg fordulónapja és készítésének idõpontja között érkezett számlákat az évzáró könyvelési munkálatok során figyelembe kell venni. illetve mûszaki tartalom szerinti átvételt. A bizonylatok megõrzési idejét külön jogszabályok írják elõ. bizonylati utak meghatározásával és a munkaköri leírásokkal. akkor rögzíteni kell úgy. hogy mûszaki ellenõrökkel együttmûködve megvizsgálják. A számlát arra az idõszakra kell könyvelési nyilvántartásokban rögzíteni. A beszerzésre kerülõ tárgyi eszközökrõl üzem156 . A munkaszám lezárása azt jelenti. A saját erõbõl történõ kivitelezési munka befejezésekor a beruházási munkát (beruházási munkaszámot) készre kell jelenteni. vagy az ahhoz csatolt kiegészítõ dokumentációkban rögzítik (felmérési napló. amelyre a teljesítés megtörtént. Ezt a körülményt dokumentálni kell. A saját kivitelezésû beruházások esetében is meg kell határozni.). átvétele és ennek igazolása. visszakereshetõ módon. Hangsúlyozni kell a minõségi átvétel fontosságát. Az igazolást vagy a számlán. betartása és betartatása alapvetõ feladat. és az ezzel kapcsolatos észrevételek dokumentálását. A beruházás pénzügyi kereteinek betartása érdekében a pénzügyi teljesítmények utalványozási rendjének kialakítása. Az így elfogadott részösszeg rendezhetõ pénzügyileg. hogy a munkaszámra a valós költségek kerültek-e kiterhelésre. ennek alapján a munkaszámot le kell zárni. hogy a kivitelezési munkálatok irányítása mellett ki jogosult a kivitelezéshez szükséges anyagok és munkaerõ-felhasználás utalványozására. Amennyiben eltérés mutatkozik. A leírás tartalmának összefüggésben kell lennie a bizonylatszabályzattal. átadás-átvételi jegyzõkönyv stb. Ebben a mûszaki átvételre jogosult személy a szerzõdésben foglaltak figyelembevételével igazolja a mennyiségi és minõségi.A bizonylatok feldolgozását gazdasági szervezetenkénti bontásban célszerû ún. Ez a beruházások számviteli elszámolási szervezésének fontos eleme. A teljesítmény igazolásának másik eleme. A saját beruházási teljesítmények átvétele hasonló az idegen kivitelezésû teljesítmények átvételéhez. Beszerzés jellegû beruházásoknál a teljesítményt az átvételi jegyzõkönyv igazolja. ügymeneti leírásokban szabályozni. Ezt a feladatot általában a mûszaki ellenõrök látják el. A beruházási számlák feldolgozásának alapvetõ eleme a számlában foglalt kivitelezõi teljesítmény beruházó (megrendelõ) részérõl történõ ellenõrzése. Eltérés esetén a valódiság elvének betartásával a munkaszám lezárásának idõpontjában az elszámolásokat helyesbíteni kell.t összege meghatározható legyen. A folyamatba épített ellenõrzési pontok meghatározásával és feladatainak kijelölésével biztosítható a zavarmentes feldolgozás. hogy a bizonylatokat legalább 10 évig. Ezen idõpont után a munkaszámra közvetlen költség már nem számolható el.

„befejezetlen” beruházások nyilvántartásba vételét biztosítja. gép. ¨ a szerzõdés teljesítésének határideje. a következõ adatok feltüntetésével: ¨ a mûszaki teljesítés alapján meghatározott és számlázott (terhelt) teljesítendõ forintösszeg. külön beruházási összeg és áfa. ¨ a szerzõdésmódosítások kelte. Az analitikus nyilvántartások rendszere A szerzõdések nyilvántartása A beruházások kivitelezésére. vagy létesítmény megvalósításához több beruházási szerzõdés teljesítése is szükséges. ¨ a szerzõdés összege és általános forgalmi adója. Beruházási hitelek – kölcsönök kimutatása Hitelekrõl. – terhelés idõpontja. A nyilvántartási adatok: ¨ a számítógépes kód. ¨ a szerzõdés kelte. összege. valamint szállítónkénti bontásban és összesítve is lekérdezhetõ legyen. szerelés. A szerzõdések mûszaki-pénzügyi teljesítésérõl az elõbbihez csatlakozó nyilvántartást kell vezetni. ezen belül rovati bontás. szerzõdés mindösszesen. kölcsönökrõl olyan nyilvántartást kell vezetni. 157 .be helyezés elõtti ún. ¨ a tényleges pénzügyi teljesítés összegszerûsége.1. az import devizában is. hogy a beruházási cél megvalósítására elõirányzott összegbõl mennyi a szerzõdéssel lekötött összeg. amely az ún. ¨ a szerzõdés sorszáma. amely tájékoztat arról.6. A számítógépes nyilvántartást úgy kell szervezni. megvalósítására szerzõdéseket kell létrehozni. elõbbiek belföldi és importbontásban.). amelyekbõl beruházásonkénti bontásban a következõ adatok részleteiben is és összesítve is lekérdezhetõk. raktárbavételi bizonylatot kell kiállítani. hogy egy adott beruházás. 5. ¨ a teljesítés elõírt idõpontja. Ezen eszközök üzembe helyezési (aktiválási) bizonylata a beruházási raktárból történõ kivételezési jegy. ¨ a szerzõdõ fél megnevezése. Beruházásonként olyan egyedi szerzõdés-nyilvántartási rendszert kell vezetni. .igyelembe kell venni. ¨ a beruházás megnevezése. A szerzõdések pénzügyi teljesítését is ennek megfelelõen kell bontani. egyéb. ¨ a számlakiállítás. ¨ a beruházás összegének rovati megbontása (építés. hogy a pénzügyi teljesítés beruházásonként és szerzõdésenként. ¨ a szerzõdés tárgya. ¨ a pénzügyi teljesítés tényleges idõpontja. új határidõk. banki jelzõszáma.

¨ a szállítói követelés kelte. határidõn belüli elkülönítés. ¨ a szállítói követelésekbõl a beruházó által kifogásolt. kezelési költség összegszerûsége. a hitel igénybevételi lehetõségének ütemezése (negyedév. bankforgalmi jelzõszáma (azonosítóadatok). ¨ a követelés pénzügyi teljesítésének határideje.a beruházási hitel. ütemenkénti bontásban. illetve átadásának határideje attól függ. címe. ¨ a szállítói követelés fennmaradó egyenlege. Ez a kimutatás tehát a tárgyieszköz-nyilvántartás alapbizonylata. kölcsön összege. hogy az egyes adatok külön-külön is lekérdezhetõk és összesíthetõk legyenek. és egyben a beruházás pénzügyi folyamatainak teljesítését is kimutatja. telephelye. illetve kölcsön-visszafizetés összegszerûsége visszafizetési. Az analitikus nyilvántartás a következõ adatokat tartalmazza: ¨ a beruházási szállító megnevezése. ¨ a szállítói követelés fennmaradó egyenlegének számlánkénti. a projektvizsgálati díj. ¨ a pénzügyi teljesítés összege. év). ¨ a szállítói követelésbõl határidõn túli. A nyilvántartásokat úgy kell vezetni. ¨ a követelés összegszerûsége (áfa külön). kölcsönnyújtó megnevezése. kölcsön-visszafizetés után fennmaradó kötelezettségállomány. illetve rendezés alatt álló tétel. Beruházási szállítók analitikája Az analitikus kimutatás a fõkönyvi könyvelés részletezését biztosítja. illetve peresített kötelezettség számlánkénti bontásban. ¨ a pénzügyi teljesítés idõpontja. ¨ a hitelkamatok összegszerûsége és esedékessége. 158 ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨ . hogy a vállalati számviteli politikában az üzembe helyezést követõen mikorra írták elõ az amortizáció elszámolásának kezdési idõpontját (üzembe helyezését követõ hónap. terhelésenkénti részletezése. ¨ a törlesztés. a hitel-. esedékessége. Devizahitel vagy -kölcsön esetében a forintösszegeknek megfelelõ devizanemenkénti bontást is fel kell tüntetni. folyósítási jutalék. a hiteltörlesztés. Elkészítése. összegszerûen. a hitelkeret. bankforgalmi jelzõszáma. kölcsön céljának megnevezése. negyedév). illetve a nyilvántartásba vétel érdekében. a hitel igénybevételének üteme és összege. ¨ rendelkezésre tartási jutalék. Az üzembe helyezési leltár A leltárt az analitikus tárgyieszköz-nyilvántartás kapja a beruházási szervezettõl az aktiválások.

¨ a létesítmény megnevezése. belföldi gép. Ismertesse a számviteli bizonylat fogalmát és követelményeit! 3. Mit értünk számvitelen? Melyek a számviteli törvény alapelvei? 2. egyéb. ¨ a leltárfelvételi egység IT-száma (x). ¨ az üzembe helyezés dátuma.). annak fõkönyvi számlaszáma (x). ¨ a fõkönyvi aktiválási számlaszám (x). munkaszám stb. Milyen analitikus nyilvántartási rendszereket ismer a beruházásokkal kapcsolatban? 159 . ¨ a sorszám. ebbõl kibontva: építés. szolgáltatás. ¨ a bevételi bizonylat sorszáma. ¨ az egyedi nyilvántartó lap sorszáma (x). ¨ a bruttó üzembe helyezési érték. technológiai szerelés. valamint a leltárfelelõs és a tárgyieszköz-nyilvántartó írják alá. mûszaki jellemzõi. importteljesítmény az elõbbiek bontásában. Az x-szel jelölt adatokat az üzembe helyezési leltáron a tárgyieszköz-nyilvántartás határozza meg. ¨ az értékcsökkenési leírási kulcs % (x).Az üzembe helyezési leltár. tervezés. ¨ a költséghely megnevezése. ¨ a leltárfelvételi egység teljesítményadatai. A bizonylatot a beruházási szervezet vezetõje és illetékes pénzügyi és számviteli nyilvántartója (ügyviteli alkalmazottja). ¨ a leltári szám. leltárfelvételi egységek. illetve létesítményjegyzék a következõ adatokat tartalmazza: ¨ a beruházás megnevezése (témaszám. Kérdések 1. ¨ az aktív bruttó érték (x).

1. Ebbõl kiindulva megkülönböztethetõ: ¨ tradicionális típusú szerzõdés. Az egyes közremûködõk tevékenységének idõbeli elkülönültsége folytán a velük létrehozandó szerzõdések megkötése is idõben elkülönül egymástól. funkcióképesség) és a megvalósítás egészének az idõtartamáért az alapvetõ felelõsséget és kockázatokat a projekttulajdonos (beruházó) viseli. Minden egyes közremûködõ csak az általa végzett résztevékenység terjedelméig tartozik felelõséggel.1. ¨ kulcsrakész típusú szerzõdés. Az egyes típusok között ennek megfelelõen aszerint tehetünk különbséget. Ez a szerzõdéstípus a következõ elõnyös lehetõségeket kínálja a projekttulajdonos számára: ¨ Viszonylag nagy fokú rugalmasság a teljesítés közben jelentkezõ módosítási igények keresztülvitelében. ¨ Szinte teljes körû ellenõrzési és befolyásolási lehetõség az eredményt létrehozó tevékenységek összessége felett. Következésképpen az eredmény egészéért (teljesség. hogy a megvalósítási szakasz tevékenység folyamatának részekre osztásával egy-egy résztevékenység más-más – egymástól elkülönült – közremûködõhöz kerül. ezért a nagyobb felelõsség. Nincs egyetlen olyan ellenérdekû közremûködõ sem.6. A tradicionális típusú szerzõdés A tradicionális típusú szerzõdés lényege. Ugyanakkor.és kockázatviselésért „cserébe” a projekttulajdonosnak több lehetõsége van a megvalósítás közbeni változások keresztülvitelére és a versenyeztetés szélesítésére. 160 . hogy a megvalósításban közremûködõk melyik csoportjához helyezik a nagyobb felelõsséget és kockázatot. Vállalkozási szerzõdések és pénzügyi elszámolások 6. aki átlátná a megvalósítási folyamat egészét.1. illetve visel kockázatot. miközben a projekt egészének megvalósítási folyamata felett is közvetlen ellenõrzést és befolyást gyakorolhat. ¨ menedzsment típusú szerzõdés. 6. Szerzõdéstípusok A szerzõdés típusa a megvalósítás során elért eredmény és a megvalósítás idõtartamának egészével összefüggõen felmerülõ felelõsségek és kockázatok allokációját valósítja meg.

Ez esetben ugyanis a döntés-elõkészítési szakasz végére kettejük között (ti. a megvalósítandó eredmény szempontjából nem közvetlenül meghatározó tevékenységet saját felelõsségi és kockázati körében tart (pl. A modellek abban különböznek egymástól. félig kulcsrakész modelltõl. Ugyanakkor egyirányú az egyes közremûködõk tevékenységének idõbeli elkülönültsége révén. Az utóbbi megoldások a beruházási projektek gyakorlatában terjedtek el. és így általában csökkenthetõ a megvalósítás költsége. Ez akkor is így van. ¨ A teljesítésben részt vevõ közremûködõk közötti információáramlás egyirányú és közvetett. hiszen az egyes közremûködõk egyenként vannak szerzõdéses kapcsolatban a beruházóval. Az utóbbiak ugyanis nincsenek közvetlen kapcsolatban a projekttulajdonossal. mûködõképesség.1. Eltekintve az ún. A hazai szóhasználat szerint – amit a jogalkotói gyakorlat is átvett – ezt a szerzõdéstípust hívják fõvállalkozói szerzõdésnek. mivel alapvetõen a projekttulajdonos közvetítésével valósul meg. minõség stb. A projekttulajdonos számára csökken a közvetlen ellenõrzés és befolyás gyakorlásának lehetõsége. 6. a projekttulajdonos és az egyetlen közremûködõ között) elkötelezettség jön létre a megvalósítás egészére nézve. A kulcsrakész szerzõdéstípusnak több modellje is kialakult. A kulcsrakész típusú szerzõdés A kulcsrakész típusú szerzõdés az elõbbivel ellentétes karakterisztikákat mutat. amely azt a megvalósításban részt vevõ közremûködõt nevezi fõvállalkozónak. hogy a beruházás megvalósítása után a kulcsrakész vállalkozó adott esetben milyen szerepkörben (pl. ha a beruházó ennek nincs tudatában. A tradicionális formának a projekttulajdonos számára hátrányos következményei is vannak: ¨ A megvalósítandó eredmény egészéért (komplettség. Közvetett. Ez a szóhasználat teljes mértékben ellentétes a nemzetközi gyakorlattal.és kockázatviselésnek az sem mond ellent.). A kulcsrakész forma a következõ elõnyös lehetõségeket kínálja a projekttulajdonos számára: 161 .2. aki – függetlenül az általa viselt felelõsség és kockázat terjedelmétõl – közvetlen szerzõdéses kapcsolatban áll a projekttulajdonos beruházóval. ha a kulcsrakész közremûködõ további közremûködõket (alvállalkozókat) alkalmaz. az elérendõ eredmény egészéért és a megvalósítás egészének idõtartamáért egyetlen közremûködõ viseli az alapvetõ felelõsséget és kockázatokat. Ennek a projekttulajdonossal szembeni egyszemélyi felelõsség. egy termelõüzem esetében az irodaépület megvalósítása). ahol a projekttulajdonos bizonyos. üzemeltetés és az üzemeltetési ismeretek átadása a beruházó szakemberei számára) vesz részt a mûködés egy meghatározott kezdeti szakaszában.¨ A tevékenységfolyamat részekre osztásával szélesíthetõ a verseny. továbbá a megvalósítás egészének idõtartamáért a felelõsségek és kockázatok döntõ részét a projekttulajdonos kénytelen viselni.

az egyszerûbbek a tradicionális típushoz állnak közel. míg a többi inkább a kulcsrakész típushoz közelít.1.3.¨ A projekttulajdonos egyetlen közremûködõvel áll kapcsolatban a teljes megvalósítási szakaszt illetõen. hogy a kialakulásukat motiváló célt – a másik két szerzõdéstípus elõnyeinek egyesítését – csak viszonylagosan sikerült megvalósítani. ¨ Az egyetlen felelõsségi és kockázati körbõl adódóan növelhetõ a megvalósítási folyamat tevékenységei között az átfedések száma és mértéke. amelyet a menedzsment típusú szerzõdés bevezetésével együtt kialakult speciális közremûködõ – a menedzsmentvállalkozó (beruházási lebonyolító) – betölt a beruházó és a megvalósítást végzõ közremûködõk között. ¨ Lehetõvé válik a megvalósítás meghatározó résztvevõi – a beruházó és a kulcsrakész vállalkozó – között a gyorsabb. ¨ A tradicionális megoldáshoz viszonyítva korlátozottabbak a beruházó ellenõrzési és befolyásolási lehetõségei. valamint a kulcsrakész típusú szerzõdés kínálta egyértelmû egyszemélyi felelõsségvállalás elõnyeit. 6. Ez az új közremûködõ a beruházótól át162 . mert az ebbõl adódó felelõsségek és kockázatok viselésére alkalmas közremûködõk száma is korlátozott. minthogy a megvalósítási folyamat egésze a kulcsrakész vállalkozónál összpontosul. így lényegesen korlátozottabb a megvalósítás módosítási igényeinek keresztülvitelében. Ily módon több modell is van a típuson belül. ¨ Lényegesen csökkenthetõ a projektirányítást ellátó szervezeti egység (beruházó) mérete. A menedzsment típusú szerzõdés A menedzsment típusú szerzõdés kialakulását olyan szándék motiválta. elõzõ típus között. illetve a projekt irányításában részt vevõk száma. aki egyszemélyi és oszthatatlan felelõsséget és kockázatot visel a célrendszerben megfogalmazottak megvalósításáért és annak idõtartamáért. Ez szükségszerû velejárója a szerzõdéstípus alkalmazásának. így csökkenthetõ a megvalósítás idõtartama. minthogy e tevékenység egy jelentõs részét a projekttulajdonos szolgáltatásként kapja a kulcsrakész vállalkozótól. amely meg akarta õrizni egyetlen szerzõdéstípusban a tradicionális típusú szerzõdés adta közvetlen ellenõrzés lehetõségét. ¨ A kulcsrakész szerzõdéstípus alkalmazásakor korlátozottabb a verseny. Így a menedzsment típusú szerzõdésmodellek egyfajta folytonossági sort alkotnak a két. E viszonylagosság mértékét az a szerepkör határozza meg. A kulcsrakész elrendezés hátrányos következményei a projekttulajdonos számára: ¨ A projekttulajdonos a beruházásmegvalósítási folyamat megkezdése elõtt kötöttséget vállal a megvalósítási folyamat egészére. de fõleg a közvetlen információáramlás. Általában elmondható.

így a szervezet méretében jelentkezõ megtakarítások lehetségesek. A menedzsment típusú szerzõdéseknek a gyakorlatban is meghonosodott következõ modelljei alakultak ki: ¨ egyszerû menedzsmentmodell. ahol a menedzsmentvállalkozó feladata csak az építési-szerelési tevékenységekre terjed ki.és kockázatviselése nem olyan mértékû. A szerzõdéstípusok között úgy tettünk különbséget. A beruházási döntéshez egy további különbségtétel is szükséges. amely az egyes típusok között a beruházásmegvalósítási fázis tevékenységeire vonatkozott integratív képesség (kapacitás) alapján is különbséget tesz. A menedzsmentvállalkozó a beruházó helyett. akár kivitelezõi kapacitással is részt vesz a projektmegvalósításban. hogy azok az általuk érintett felelõsségek és kockázatok allokációjának eredményeként hová helyezik a terheket. ¨ tervezés plusz építés-szerelés modellje. mind az építés-szerelésre vonatkozóan érvényesül. kulcsra163 .és kockázatviselése. ¨ A megvalósításban közremûködõk közötti információáramlás részben közvetett marad.és kockázatviselést eredményezõ. miközben a projektek irányítására közös szervezeti egységet hoznak létre a beruházóval A menedzsment típusú szerzõdések leglényegesebb elõnyei: ¨ Mivel a megvalósítási szakasz tevékenységei ez esetben is több közremûködõ révén valósulnak meg.és kockázatviselési alkalmatlanságot – hoz létre jogi kapcsolatot a megvalósításban közremûködõkkel. Eszerint a beruházóval szembeni egyszemélyi jellegû felelõsség. ahol a menedzsmentvállalkozó akár tervezõi. és annak nevében – pótolva az õ projektirányítási járatlanságból adódó felelõsség. így csökkenthetõ a megvalósítás egészének idõtartama. ¨ A menedzsmentvállalkozó koordinációs tevékenysége révén növelhetõ a tevékenységek közötti átfedések száma és mértéke. így itt is adódik a verseny szélesítésének. továbbá a tevékenység egészére vonatkozó nagyobb ellenõrzés és befolyásolás lehetõsége a beruházó számára. valamit a megvalósítás közbeni módosítások rugalmasabb lehetõsége. a menedzsmentvállalkozó feladata mind a kiviteli tervezésre. A menedzsment típusú szerzõdések hátrányos vonásai legfõképp a kulcsrakész elrendezéssel való összehasonlítás során jelentkeznek: ¨ A menedzsmentvállalkozó felelõsség. miközben a tevékenység részekre osztásából származó elõnyök is érvényesíthetõk. ¨ A projektnyitást mint szolgáltatást a menedzsmentvállalkozó biztosítja a projekttulajdonos számára.vállalja a megvalósítás egészére nézve a felelõsségek és kockázatok egy (adott modell esetén jelentõs) részét. ¨ projektmenedzsment-modell. mint a kulcsrakész vállalkozó gyakorlatilag egyszemélyi és oszthatatlan felelõsség.

Árbázisú elszámolási módok Az árbázisú elszámolási módban a megvalósítást végzõ közremûködõk tevékenységének a beruházó által fizetett ellenértékét elõzetesen rögzítik. Ennek alapján beszélhetünk: ¨ árbázisú.2. 6. az egységárak lényegesen rugalmasabbak. A beruházó szempontjából az árbázisú elszámolási módoknak a következõ elõnyös sajátosságai vannak: ¨ Eltekintve a megvalósítás során bekövetkezõ változásoktól. 6. Lehetséges azonban egységnyi mennyiségekre (a megvalósítás egységnyi mennyisége vagy a megvalósításhoz szükséges különféle szolgáltatások egységnyi mennyisége) is értelmezni a pénzügyi ellenértéket. Ez esetben egységárak alapján történik az elszámolás.kész típusú szerzõdés rendelkezik teljes mértékû integratív kapacitással. csúszóárklauzula bevezetésével csökkenõ. Amennyiben nem következik be változás a beruházási projekt tartalmában és terjedelmében a megvalósítás során.2. mind a megvalósítás közbeni változásokkal szemben. Az átalányár meglehetõsen merev és rugalmatlan mind az esetleges inflációval. a megvalósítás költségei a beruházó számára változatlanok maradnak. 164 . minthogy az erre jellemzõ allokáció csak úgy jöhet létre. a megvalósítás költségei elõre ismertek.1. a változásokkal szembeni rugalmatlansága pedig az egységárakkal történõ vegyes alkalmazással enyhítõ. következésképpen a megvalósítás tevékenységinek költségkockázatát gyakorlatilag teljes mértékben a közremûködõk viselik. vagyis további kockázatok e tekintetben számára nincsenek. hogy azok a megvalósításban közremûködõk melyik csoportjához helyezik a megvalósítással összefüggõ pénzügyi kockázatok döntõ többségét. Ezért ez a pénzben kifejezett ellenérték árként funkcionál. ha a megvalósítási fázis egészét egyetlen közremûködõi szervezethez rendelik hozzá. ¨ célbázisú elszámolási módokról. ¨ költségbázisú. Ez esetben az esetleges változások átalányárra gyakorolt hatása az egységárak alapján kalkulálhatóvá válik. Pénzügyi elszámolási módok A pénzügyi elszámolási mód segítségével jön létre a beruházás megvalósítása költségkockázatainak allokációja. Ebbõl következõen az elszámolási mód egyes típusait aszerint különböztethetjük meg. A megvalósítás ellenértékét rögzíthetik egyetlen összegben kifejezve. ez az átalányár. Az átalány rugalmatlansága az inflációval szemben az ún. így pusztán csak ebbõl az aspektusból nézve lehetõség van a megvalósításra vonatkozó pontos pénzáramlási terv elkészítésére.

A másik szélsõséges magatartás pedig (néha tudatosan. Ez számos. és ily módon lassíthatja magát a teljesítést is. hogy szimpla átalányár alkalmazása esetén gyakorlatilag bizonytalanná válik a megvalósítás során bekövetkezõ módosítások költséghatásainak elszámolása. Költségbázisú elszámolási módok Költségbázisú elszámolási módban a beruházó a megvalósítás során az aktuálisan felmerülõ közvetlen költségeket téríti a közremûködõk számára. az irreálisan magas költségtartalékok képzése az ajánlati árban.2. Így az idõben korábban sorra kerülõ tevékenységek relatíve felértékelõdnek. ugyanakkor hajlamos a megvalósítás szempontjából indokolatlan költségnövekedés kialakulására is. Ily módon ez az elszámolási mód – ellentétben az árbázisú elszámolással – a megvalósítás költségkockázatait a projekttulajdonosra helyezi. különösen hosszú átfutási idejû beruházási projektek esetében. 6. Ezzel együtt az árbázisú elszámolási módok említésre méltó hátrányos következményeket is magukban hordoznak: ¨ A teljesítményarányos kifizetések kapcsán létrejövõ ún. Az elõbbi akarva-akaratlanul növeli az átlagos ajánlati árszintet. ¨ A bizonytalanságok költséghatásaival szembeni rugalmatlanságuk következtében kétféle szélsõséges ajánlattevõi magatartást is kiválthatnak. A költségbázisú elszámolási módnak a projekttulajdonos számára adódó elõnyei: ¨ teljes mértékben rugalmasan viselkedik mindenfajra bizonytalanság költséghatásával szemben. A költségbázisú elszámolás teljes mértékben rugalmas a megvalósítás közben változtatásokra. ¨ nem ad lehetõséget rejtett költségtartalékok képzésére. a versenypozíció javítása érdekében) a reális költségtartalékok figyelmen kívül hagyása. Ezek egyike. 165 . Ezen túl pedig egy elõre meghatározott (vagy összegszerûen. vagy a közvetlen költségek százalékában kifejezett) díjat fizet a számukra általános költségeik. így önmagában is a tevékenységek közötti átfedés számának és mértékének csökkenése irányába hat. ¨ Minthogy az árbázisú elszámolás alkalmazása feltételezi a teljesítendõ tevékenységek viszonylag pontos ismeretét. míg a befejezõ tevékenységek relatíve alulértékeltté válnak. illetve nyereségük fedezetére. Ily módon a beruházó gyakorlatilag elõfinanszírozást nyújt a közremûködõknek.2. ezért ¨ nagyobb mértékû megvalósítás közbeni módosításokat is lehetõvé tesz. az utóbbi pedig a megvalósítás során okozhat finanszírozási problémát.¨ A megvalósítás költségkockázatai – ugyancsak eltekintve a megvalósítás során bekövetkezõ változásoktól – nem terhelik a beruházót. különösen tradicionális szerzõdéstípussal együtt alkalmazva. elõterhelt elszámolási mechanizmus kialakulása. ¨ A rugalmassággal függ össze az a sajátosság. a megvalósítást hátráltató konfliktushoz vezet a projekttulajdonos és a közremûködõk között.

illetve a költségnövekedési hajlamra irányult. Célbázisú elszámolási módok Az elõbbi elszámolási módokat sok kritika érte a szakirodalomban és a gyakorlatban egyaránt. minthogy ez esetben nem szükséges. csak az elszámolási módok elõzõ két csoportjának valamelyikére épülve alkalmazhatók. E nyilvánvalónak tûnõ elõnyök mellett a költségbázisú elszámolási mód jelentõs hátrányos következményeket is hordoz: ¨ Költségnövelési hajlam lép fel a közremûködõk oldalán. mind a közremûködõk oldalán. Bár kialakításuk alapvetõ motiválója a jobb teljesítés valamely formában történõ megvalósulása volt. Ezeket nevezzük összefoglalóan célbázisú elszámolási módoknak. ¨ Miután az elszámolás technikai bázisa. a beruházás egyedileg kialakított. ezzel együtt a célbázisú elszámolási módok sok vonatkozásban kiegyenlítettebb kockázati allokációt hoznak létre.2. mert a költségkockázatot ebben az esetben a beruházó viseli és nem a közremûködõk. hogy az ajánlattevõk számára a teljesítendõ tevékenységcsomag elõzetesen viszonylag pontosan ismert legyen. költség plusz százalék típusú elszámolás kifejezetten ösztökéli is erre a közremûködõket. vagyis a létesítmény valamely paraméterében mért jobb teljesítésre. Ez a jelenség nyilvánvalóan összefügg azzal a körülménnyel. áttekinthetõ és korrekt költség-nyilvántartási és költségbizonylatolási rendszer. ez újabb költségnövelõ körülmény mind a projekttulajdonos. másrészt. hogy a célbázisú elszámolási módok önmagukban nem. ¨ A megvalósítás költségei nem pontosan ismertek elõzetesen a beruházó számára. amelyek jobb teljesítésre vagy másfelõl költségtakarításra ösztönzik a közremûködõket. A célbázisú elszámolási módok legegyszerûbben az elsõdleges projektcélok (beruházási célrendszer) oldaláról közelíthetõk meg. részben a rugalmatlanságra. így az optimális finanszírozást lehetõvé tevõ.3. megbízható pénzáramlási terv sem készíthetõ sok esetben. mert az ún. Egyrészt.¨ A rugalmasságával magyarázható az is. ellenõrizhetõ. mint az elszámolási módok elõzõ két csoportja. ¨ az idõtartamra. 166 . vagyis egy kitûzött határidõhöz viszonyított korábbi teljesítésre. Ez pedig a megvalósítás idõtartamának egészét rövidíti. Ezek alapján a célbázisú elszámolás irányulhat: ¨ az eredményre. A kritika részben a túlzottan egyoldalú kockázatmegosztásra. Ezért is alakultak ki olyan elszámolási módok. Ezért azokat joggal tekinthetjük a pénzügyi elszámolási módok alaptípusainak. 6. hogy pusztán a költségbázisú elszámolás alkalmazása önmagában is lehetõséget teremt a tevékenységek közötti átfedések számának és mértékének növelésére.

Így például árbázisú elszámolásban nem értelmezhetõ a költségcél. Ugyanakkor a célbázisú elszámolások – bár elsõdleges funkciójuk az ösztönzés. mégis – a megvalósítás költségkockázatainak egyfajta kiegyenlítettebb allokációját is eredményezik.és célbázisú eljárásnál! 167 . ¨ a célhoz viszonyított jobb (vagy rosszabb) teljesítés pénzbeni elismerésének (vagy szankcionálásának) meghatározása. A pénzügyi elszámolási módok összefoglalásaként leszögezhetõ. Ezzel összefüggésben fogalmazhatók meg a célbázisú elszámolási módok alkalmazhatóságának feltételei is: ¨ a célérték meghatározása. sem a megvalósítás. A célbázisú elszámolások tapasztalatai ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet.¨ a költségekre. sem egy próbaüzemi eljárás során. pénzben kifejezett ellenérték rögzítése. korlátokat állít. hogy a két alaptípus – az árbázisú és a költségbázisú elszámolás – teljesen ellentétes módon hozza létre a beruházás megvalósításával összefüggõ költségkockázatok allokációját. illetve a túllépés szankcionálására. vagy gyakorlatilag megoldhatatlan költségbázisú elszámolásban a célhatáridõhöz tartozó költségek elkülönítése. vagyis egy rögzített költségkerethez viszonyított megtakarítás elérésére. ¨ a cél teljesítéséhez kapcsolódó. költség. Ismertesse a kivitelezés felelõsségmegosztását szerzõdéstípusonként! 2. ugyanakkor az a körülmény. ott a „jobb teljesítés” nagyrészt a minõség rovására valósul meg. amikor a minõség megbízhatóan nem ellenõrizhetõ. hogy ezek az elszámolási módok csak az elõbbi kettõ valamelyikére épülve értelmezhetõek. Mutassa be a pénzügyi elszámolás módját ár-. Elveikben nincs korlátja annak. Kérdések 1. A célbázisú elszámolási módok alkalmazásának alapfeltétele a célok kvantitatív meghatározása. hogy akár mind a három lehetséges cél egyidejûleg megjelenjen az elszámolási módban. Ez különösen a költségcél típusú elszámolási mód esetében nyilvánvaló. hogy minden olyan esetben.

7. ¨ ezek összetételének (pl. jellemzõen az építési vállalkozó munkájával kapcsolatban jelentkezhet igényként a feladatok elvégzéséhez szükséges ¨ kapacitások szükséges mértékének. Így megalapozott tevékenységével segítheti elõ megbízója számára a megalapozott résszámlák kifizetését. Csak így van lehetõsége a megfelelõ részletességû. Az építésben alkalmazott idõtervek meghatározzák ¨ az építés során elvégzendõ folyamatok idõigényét és idõhelyzetét.1. ¨ a feladatok végrehajtási sorrendjét. ¨ az idõbeni és térbeni összefüggéseket. és a határidõre történõ munkavégzést. a számlákat igazolja – az idõtervezéssel és a pénzügyi ütemezéssel kapcsolatos ismeretekben jártasnak kell lennie.és költségtervezés Az építésben is igaz az a mondás. hogy „az idõ pénz”. a napi gyakorlatban az ellenõrzés során ezek alkalmazására. jól követhetõ idõtervek és a kapcsolódó pénzügyi ütemtervek elkészíttetésére. Ezért a mûszaki ellenõrnek – aki az építés idõbeni haladását figyeli. valamint ¨ a kapacitásigények alakulásának az építési idõ intervallumában történõ meghatározása. ¨ a folyamatokhoz tartozó mûszaki tartalmat. a létesítmény jellege. építõmunkás/szakmunkás). Az idõtervek ábrázolási módjai Az idõtervek a különbözõ alkalmazási igények. Az építõiparban az következõ alkalmazási formák terjedtek el. ¨ az igényelt korlátozásokat. szervezési és kapacitásfeltételeket.7. 168 . a tervezés idõtávlata szerint különféle formában ábrázolhatók. Idõ. illetve a kezdés és befejezés naptári idõpontjait. a technológiai. ¨ a teljes építés idõtartamát. illetve bizonyos esetekben kijelölik a folyamat rendelkezésére álló idõintervallumot. Ezeken túl.

VIII. 14. mennyiségét. a függõleges tengelyen a folyamatokat tüntetjük fel. ábra. így különféle csoportosításokban is jól rendezhetõk a benne szereplõ adatok (7. a kapacitás mértékével.1. Befejezés VIII. Általában a vízszintes tengelyen a naptárosított idõt.7. Numerikus (táblázatos) ütemterv A legegyszerûbb ábrázolásmód. 12. Numerikus ütemterv 7.1. Sávos ütemterv – (Gantt-) diagram A legelterjedtebben alkalmazott ábrázolásforma. könnyen elõállítható bármely táblázatot kezelõ programmal. 13. ábra. idõtartamát és a naptári kezdési és befejezési idõpontot tartalmazza.2. a folyamat jellemzõ mennyiségével. 13. Az ütemvonalakhoz rendelt egyéb kiegészítõ információkkal: pl.1. a vállalkozó. Sávos ütemterv 169 . VIII.1. VIII. idõlépték szerint a kezdési és befejezési határidejükkel a végrehajtás folyamatos vagy szakaszos jellegének szemléltetésével mutatják be (7. a végrehajtó szervezet megnevezésével áttekinthetõen mutatja be a feladat elvégzésének fel- 7.2. Általában a folyamat megnevezését.2. VIII. ábra). ábra). Megjegyzésként szokásos a felelõs. illetve egyéb fontos körülmény megadása.1.elelõs 7. . 17. 14. Megnevezés Humuszleszedés Alapárok kiemelése Szerelõbeton Mennyiség 400 32 m3 m3 120 m3 Idõtartam 2 nap 2 nap 4 nap Kezdés VIII. amikor az építés folyamatait elkülönítve.

az ún. Az építõipari gyakorlatban más hálótervezési eljárások (CPM. A sávos ütemtervvel szemben ez az ábrázolási forma alig ad lehetõséget a folyamatok tervezett állapotának és tényleges elõrehaladásának egyidejû. út szelvényezése. valamint a tevékenységidõk ismeretében számíthatók a legfontosabb határidõadatok. tevékenységorientált. a vízszintes tengelyen az idõ. Hátránya.tételeit. hogy a folyamatok térbeni helyzetét csak áttételesen mutatja. Hálós ütemtervek A hálós modellezést segítõ számítógépes programok elterjedésével ez a technika is viszonylag széles körben alkalmazott. A folyamatok e tér-idõ koordináta-rendszerben vannak ábrázolva a hozzájuk tartozó azonosítóval. PERT). Ciklogram 7.1. egyszerû rajzolhatósága (akár ceruza és egy vonalzó. ábra. ábra). vagy akár az excel táblázatkezelõ is szóba jöhet). az átlapolt tevékenység helyzetleírására.3. A derékszögû koordináta-rendszerben általában – a felfelé mutató – függõleges tengelyen az építményre jellemzõ valamilyen térbeli paraméter van feltüntetve (csatorna. Ez a gráfelméleti alapokat alkalmazó technika lehetõséget ad többféle kapcsolattípus kezelésére. Ennek az ábrázolásnak elõnye a közismertsége. ¨ legkésõbbi kezdés. ¨ legkorábbi befejezés. áttekinthetõ ábrázolására. 7. illetve események között technológiai.4.3. szervezési kapcsolatok írhatók elõ.3. épületek szekciói stb.1. esetleg egyéb kapcsolódó információval (pl. A munka ténylegesen elvégzett részének – idõszakonkénti – feltüntetésével a folyamat elõrehaladását szemléletesen mutatja. tevékenység-csomópontú tervezési eljárás (MPM) terjedt el. így az egyes tevékenységekhez tartozó ¨ legkorábbi kezdés. 7. A logikai kapcsolatok feltételei. Ciklogram A ciklogramos ábrázolás módot ad a folyamatok térbeni és idõbeni helyzetének bemutatására (7. A hálós modellben az egyes folyamatok – tevékenységek –. 170 .). alkalmazott kapacitás mértéke).

hogy az A folyamat kezdése után p idõ elteltével következhet be leghamarabb a B tevékenység kezdete. 171 . ¨ Kezdés-Kezdés (KKp): Jelentése az. hogy az A folyamat befejezése után p idõ elteltével következhet be leghamarabb B tevékenység kezdete. csak a legalapvetõbb gyakorlati ismereteket közöljük. Ezek a legfontosabb. „minimális” (megközelítési) feltételek. valamint ¨ a teljes és a ¨ szabad tartalékidõ. hogy az A folyamat befejezése után p idõ elteltével következhet be leghamarabb a B tevékenység befejezése. Ezek az alábbiak lehetnek: ¨ Befejezés-Kezdés (BKp): Jelentése az. ún. E jegyzet terjedelmi korlátainál fogva nem ismerteti a hálós tervezési eljárásokat. A modellezés során folyamatképzéssel és folyamatelemzéssel kell meghatározni a feladatot alkotó folyamatokat majd ezek között elõ kell írni a függõségi kapcsolatokat.¨ legkésõbbi befejezés idõpontjai. ¨ Befejezés-Befejezés (BBp): Jelentése az.

E tartalékidõk fajtájuktól függõen a mûszaki ellenõr számára eltérõ jelentõségûek. mivel csak egy-egy tevékenységet érint és más folyamatokat a csúszás nem zavar. ¨ A szabad tartalékidõ egy.2. a tevékenységre vonatkozó idõtartalék. ábra egy tevékenység-csomópontú mintahálót mutat. 172 . a többszörös függõségek és a „maximális” (eltávolodási) feltételek alkalmazásával kapcsolatos ismeretek a szakirodalomban találhatók. E kétféle tartalékidõ az építésvezetési hierarchiában különbözõ szinteken használható fel. de a tevékenységláncban a tartalékidõt felhasználó tevékenységet követõ tevékenységek legkorábbi bekövetkezési ideje is tolódni fog. A teljes tartalékidõ felhasználása az építés egészét átlátó projektfelelõs építésvezetõ. Az idõtervezés lépései 7. ¨ A teljes tartalékidõ tevékenységláncra vonatkozik.2. hogy az A folyamat kezdete után p idõ elteltével következhet be leghamarabb a B tevékenység befejezése. amelynek felhasználása (csúszás vagy az idõtartam-növekedés) esetén az õt követõ tevékenységek legkorábbi határideje és a teljes átfutási idõ sem változik. A tevékenységek pajzsaiban az idõelemzés határidõ-eredményei vannak feltüntetve. 7. A modell idõelemzése során – amelyet ma már csaknem kizárólag számítógéppel végeznek – a tevékenység határidõadatain túl többféle tartalékidõ is meghatározható. A 7.1 A folyamatok képzése Az építmény részelemekre bontása A folyamatképzés során az összetett építési feladatot adott kritériumok alapján részfeladatokra bontjuk fel. A további. illetve a mûszaki ellenõr hatáskörébe tartozhat.¨ Kezdés-Befejezés (KBp): Jelentése az. A szabad tartalékidõ felhasználása.4. E kapcsolatokkal az építõiparban felmerülõ problémák jelentõs része megfelelõen modellezhetõ. így felhasználása esetén a teljes átfutási idõ nem. akár mûvezetõi szinten is eldönthetõ.

4. ábra. Tevékenység-csomópontú hálóterv 173 .7.

és ehhez az idõtartamhoz mekkora kapacitás (K) szükséges. A munkaigényesség számításának a gyakorlatban legelterjedtebb módja: ¨ az idõnorma (n) (h/termékegység) segítségével a V mennyiség ismeretében az R =Vn összefüggés szerint. útépítés esetén jelentõsen megnõ a burkolat szélessége. munkakörülmények. Ezeket az értékeket a folyamat R munkamennyiségének meghatározásával lehet számítani. illetve gép és gépláncok szerint a lehetõségekhez mérten biztosított legyen. ¨ az épületen belül részben önállóan építhetõ egység (pl. pl. A mûszaki ellenõr munkájának szempontjából ez különösen fontos. szakmacsoportok. illetve területi kiterjedésû. ¨ egy-egy folyamat lehetõleg térben és idõben egyidejûleg végezhetõ építési részfeladatot tartalmazzon.2. ¨ az önállóan kezelhetõ területi egységen belül a jellemzõ munkamennyiségek. mint pontszerû.2. A felsorolt térbeni szakaszolási szempontokat ezek figyelembevételével célszerû alkalmazni. vagy a mértékadó technológia jellemzõen változik (pl. ha ¨ az adott munkaterület önálló építési egység (pl. A folyamatok elemzése Az ütemtervek készítése során az elõzõ pontban leírtak szerint eljárva rendelkezésünkre állnak az építményt létrehozó folyamatok. ¨ az önálló egységen belül mûszaki-technikai okok szerint elkülöníthetõ egység (pl.A folyamatképzés során az alábbi szempontokat célszerû figyelembe venni: ¨ a folyamat részletessége illeszkedjen az idõtervezés részletességi szintjéhez · a szolgáltatott információk szintje és · a rendelkezésre álló alapadatok részletességével legyen összhangban. azaz a folyamatok térbeni helyzete lehetõleg egyezzen. hogy a folyamatoknak mennyi az építési ideje (t). ¨ a folyamatidõtartamok lehetõleg ne térjenek el egymástól jelentõsen. Célszerû térbeni szakaszként kezelni. 7. ¨ a folyamat elvégzéséhez szükséges erõforrások elkülönítése szakma. öntött aszfaltról elemes kõburkolatra). vonalas. dilatációs egység). vagy 174 . vagy megváltozik a burkolat fajtája. mivel a késõbbiekben az elõrehaladás vizsgálatánál a mindenkori állapot. szint. ¨ biztosítani kell a folyamatok között az ütemtervi összekapcsolási lehetõséget. készültség így egyértelmûbben határozható meg. Az építmény térbeni építési szakaszokra való felbontásának szempontjai Az építményeket – nagyságtól és bonyolultságtól függõen – építési szakaszokra kell bontani. strang). Az ütemezés során meg kell határozni. különálló épület). Az építményeket jellegük szerint megkülönböztethetjük térbeni kiterjedésük szerint.

A mûszaki ellenõri gyakorlatban ennél kevésbé részletesen megfogalmazott folyamatokkal dolgoznak az idõtervezés. anyag-. ¨ az ÉNK (Egységes Építõipari Normarendszer Kisüzemi körülmények között).(munkaerõ-. E kérdéskörrel részletesen nem foglalkozunk.5–0. szerkezeti elem részletességû – normarendszerek terjedtek el. Megvizsgálva a kérdést látható. ezek közül – a t folyamatidõ. hogy az összefüggésben két ismeretlen van. az R =V/N összefüggéssel. az ütemezés. Ezért az egyes alkotókhoz rendelt számított munkamennyiségeket erõforrásonként összegezni kell. A folyamat munkaigényességébõl származtatható a folyamat építési idõtartama. illetve a folyamatkapcsolás során problémát okozó esetet mutatunk be: 175 . igen nagy részletezettséggel határozzák meg az egyes tételekhez tartozó erõforrás. technológiai feltételeik. csak néhány jellemzõ. A legelterjedtebb ¨ az ÉN (Egységes Építõipari Normarendszer). adatbázisok Idõ.5–6 h/m3 0. a munkára jellemzõ feltételek határozzák meg. Általában az ilyen részletesség nem alkalmas közvetlenül az ütemezési munkákhoz. A folyamatok összekapcsolása A folyamatok kapcsolatainak megválasztását a tervezés törekvései. A folyamatelemzéshez felhasználható adatok. Ezek több kötetben. Javasolható „saját” tapasztalati adatbázis kialakítása a munkáját közvetlenül érintõ szerkezetekre.¨ az N teljesítõképességi norma (termékegység/h) alkalmazásával.2. majd ezután számítható a másik érték. az alábbi formában: Munkafolyamat megnevezése Aljzatbeton készítése Belsõ vakolás oldalfalon. a t =R/K összefüggés alapján.illetve teljesítõképességi normák A magyarországi építõipari gyakorlatban csak nagy részletességû – szerkezet.3. és a folyamatelemzést eszerint elvégezni. valamint egyéb. illetve az alkalmazott K kapacitás – valamelyiket az ütemezési feltételek. a folyamat technológiai jellemzõi figyelembevételével adottságként fel kell venni. térbeni helyzetük. illetve a termelés-követés során. esetleg gép-) normákat. mivel egy-egy ütemtervi folyamatot több normakönyvi tétel alkot. mennyezeten ………… ………… Egység m3 m2 Idõnorma 4. pl. Ehhez azonban egységes tételrenddel kialakított normaadatbázis Magyarországon nincs. kapacitásgazdálkodási szempontok és lehetõségek.9 h/m3 Jellemzõ brigádméret 3–5 fõ 3 fõ Átlagos napi teljesítmény 5–8 m3/fõ 20–40 m2/fõ 7.

igyelembe véve. hogy gyors folyamat követ lassút (ta < tb). Vázlatos ütemterv (7. az elszámolás módjának.3. 176 . ¨ nagy értékû gépláncok.1. különleges szakképzettségû csoportok átállításának problémái. ¨ az állagmegóvási szempontok figyelembevétele. Az építésben alkalmazott ütemtervek fajtái Az építés során az ütemterv a végrehajtás alapvetõ dokumentuma. hogy a megvalósítás idõszakának. ¨ munkahézagok képzésével kapcsolatos feltételek.3. ábra) Célja: a nagy értékû. a szerzõdéses határidõt alátámasztó. vagy lassút követ gyors (ta>tb). a pénzbeni és kapacitási feltételeket.A már közepes méretû építõipari létesítmények kivitelezésénél is az átlapoló folyamat kapcsolása a jellemzõ.5. 7. . Az építés különbözõ szakaszaiban a következõ ütemtervek elkészítésére lehet szükség. bonyolult beruházások döntés-elõkészítésének idõszakában meghatározni a beruházás szempontjából fontos feladatrészek határidõpontjait. Ebben az esetben különös figyelmet kell szentelni mind a tervezés. mind az ütemterv felülvizsgálata során a folyamatok között technológiailag szükséges területelõny meglétére. A mûszaki ellenõrnek ezért alapvetõ érdeke. n az építési szakaszok száma. illetve készítését követelje meg a kivitelezést végzõ vállalkozótól. A folyamatkapcsolások során érdemes további figyelmet fordítani a következõ mûszaki-gazdasági problémák elõírására: ¨ az építési idõ minimalizálása. 7. a megvalósítás részleteirõl kellõ mennyiségû és részletességû információ még nem áll rendelkezésre. esetleg kötbérterhes határidõket tartalmazó terv. E terv készítésének idõszakában általában még csak a kivitelezés kezdési és befejezési idõpontja határozható meg. a célnak megfelelõ részletességû ütemtervet készítsen.

7. illetve társvállalkozók munkájának a kapcsolódás szempontjából fontosabb mérföldköveit. ¨ a beruházás üzembe helyezését.2. Az ütemterv idõléptéke általában hónap. Idõlépték: az idõtartamok meghatározásának adatbázisa. engedélyek beszerzését. mivel ez lehet a különféle alvállalkozókkal történõ szerzõdéskötés feltételeinek mûszaki alapja. hónap/1000 m2 stb. ábra) Célja: a megvalósítási technológia – esetleg munkafolyamatainak – részletességi szintjén a kivitelezés lefolytatásának a mûszaki ellenõr által az ajánlati ütemtervvel összevethetõen ellenõrizhetõ formában való bemutatása.3. Általában tartalmaznia kell: az egyes tervezési fázisokat.7. a kivitelezés térbeni és idõbeni összehangolásával összefüggõ egyéb feltételeket.Általában tartalmaznia kell: ¨ a tervek szállítását. ill. fontos építési szakaszok megvalósítási idõpontjairól. A tevékenységek idõtartama meghatározható a létesítmény és a tevékenységek becsült naturális és költségadatainak ismeretében igen nagy léptékû. Idõlépték: az idõtartamok meghatározásának adatbázisa. Az ütemterv általában a kivitelezõ igényeit szolgálja. befejezését. a különbözõ jelentõsebb feladatot végzõ al-. munkafolyamat részletezettségi szintjén: 177 . A terv idõléptéke általában egy hét. szállítását. jellemzõen a ritkább esetekben a mûszaki ellenõr érdekkörébe tartozó feladatrészletességnél nagyobb részletességgel készül. üzembe helyezési idõpontjait (részhatáridõk). illetve összehasonlítási adatokon alapuló idõbecslés alkalmazása. illetve statisztikai és összehasonlító normaadatok segítségével. ¨ a hatósági engedélyezési eljárásokat. A mûszaki ellenõr szempontjából kiemelkedõ jelentõsége van az ilyen részletességû idõtervnek. Részletes ütemterv (7. Generálütemterv (7. hosszabb idõszakot igénylõ építési munkák esetében esetleg a hónap. ¨ a vizsgálatok.). illetve annak tört része. 7. Általában tartalmaznia kell: a technológia.3. ¨ a munkaterület átadását. ¨ a fontosabb gépek és berendezések megrendelését.6. A folyamatok idõbecsléséhez a vázlatos ütemtervhez hasonlóan jellemzõ a tapasztalati normatívák. ¨ az egyes létesítmények építésének és technológiai szerelésének kezdését. tapasztalati normatívák segítségével (pl.3. ábra) Célja: hogy áttekintést nyújtson az egész építési folyamatról az egyes építményrészek. ¨ idõben szakaszolt beruházások esetében az egyes szakaszok átadási.

Vázlatos ütemterv 178 .5. ábra.7.

179 .

ábra.6.7. Generálütemterv 180 .

181 .

7.7. Részletes ütemterv 182 . ábra.

183 .

A tervezett teljesítések szempontjából homogén folyamatok esetében Az egyenletes teljesítésre tervezett folyamatok elõrehaladásának megítélése az alapesetnek minõsíthetõ egyetlen mutató. a készültégi fok meghatározásával jellemezhetõ. 7. ¨ az alvállalkozói munkák kapcsolódási pontjához szükséges mérföldköveket. ¨ az egyes kiemelt fontosságú szerkezetek. 184 . a vizsgálat idõpontjában elért. ¨ az üzembe helyezéssel kapcsolatos információkat.1. hasonló módon. Az értékelés idõpontjában felmérhetõ. esetleg ezekbõl számíthatóak. Az idõlépték az idõtartamok meghatározásának adatbázisa. A munkafolyamatok elõrehaladását jellemzõ mutatók 7. ¨ a munkaigénnyel jellemzett folyamatokon az erõforrás-ráfordítás alapján becsülhetõ a vizsgálat idõpontjáig ráfordított összes munkaigény.2. de elõfordulhat hosszabb átfutási feladat esetén a heti idõlépték is. A folyamatok idõtartamának meghatározása az építõmesteri és szakipari munkák körében általában a klasszikus folyamatelemzés módszereinek megfelelõen. 7.1. Ennek számítása bármely folyamategység alkalmazása esetében az elõzõ pontban leírtak szerint elõállított. folyamatonkénti összegzett teljesítések és az összes feladatmennyiség hányadosa. gépek. számítható munkahelyi információk Az elõzõek szerint a folyamatot jellemzõ mennyiségi egységhez tartozóan a készültség vizsgálatának idõpontjában meghatározandó ¨ a naturális egységgel jellemzett folyamatok esetében a folyamaton elvégzett feladat mennyisége.4. A részletes ütemterv idõléptéke általában a nap. ¨ pénzügyi teljesítések a vizsgálati idõpontig.2. Az építési munkák készültségének követése 7. hatósági és egyéb bejelentési kötelezettséggel járó feladatokat.¨ az egyes elvégzendõ feladatokat. Ez az ütemtervfajta is könnyen elkészíthetõ. illetve egyes alvállalkozói munkák esetében a szerzõdéses idõpontokhoz tartozó határidõk beépítésével történik. ha az ütemterv készítõje rendelkezik komplex technológiaifolyamat-szintû normákkal. normák alapján számított munkaigények összegzésével. ¨ a %-os tervezett készültséggel jellemzett folyamatokon meg kell állapítani a vizsgálati idõponti készültségi %-ot. berendezések rendelésével kapcsolatos adatokat.4.4.4.

kooperáció hiánya stb.2. Ezen mutatók a munka készültségének komplex vizsgálatát segítik. Ennek alapja az.értékét. a termelés elõrehaladásának megítélését segítõ mutató alkalmazására lehet szükség.2. tervhiány. vagy könnyen – pl. ¨ folyamatonként a vizsgált idõpontig ténylegesen a felmérés alapján teljesített. illetve egymásból származzanak.4. A termelés követéséhez szükséges információk Minden termeléskövetési rendszer életképességének alapja. és a tervadatok összegezett – görgetett – értékének összevetésével a relatív készültségi mutató. amelybõl számítható a teljes tervezett érték ismeretében a tervezett görgetett %-os készültségi mutató. adott esetben pedig félrevezetõ lehet. idõjárás. 7. hogy a munkák lefutását leíró ütemterv tevékenységei. A tervezett teljesítések szempontjából heterogén folyamatok esetében Azon folyamatok esetében. ¨ a teljes munkamennyiség és a vizsgált idõpontig ténylegesen a felmérés alapján teljesített. amúgy is készülõ forrásbizonylatok felhasználásával a termelés követésére is mód nyíljon. a folyamat egységében értelmezett mennyiség összevetésével határozható meg a tényleges görgetett %-os készültségimutató. a készültség megítélése egyetlen. amelyekhez javasoljuk a következõket: ¨ meg kell határozni folyamatonként a vizsgált idõpontig a tervadatok összegezett – görgetett. és az azonos idõszakra vonatkozó értékek összevetésével a havi teljesítés %-os készültségi mutató. mintegy a „tervfegyelmet” jellemzi. ¨ a havi – idõegységre – meghatározott tényleges teljesítés. ismeretében célszerû áttekinteni az adott idõszak – hónap – teljesítményalakulását. Ezért az elõzõ esettõl eltérõen több. így: ¨ a görgetett terv és görgetett tényadatok összevetésével a munka egészének készültségére következethetünk.3. hogy a meglévõ. ahol a tervezett teljesítések eloszlása nem egyenletes. hogy az ütemtervi adatok és a munka pénzügyi-számlázási. kevés számú elem aggregálásával – származtathatóak legyenek a rendelkezésre álló adatokból. anyaghiány. Alapvetõ cél tehát.). ¨ a relatív készültségi mutató folyamatonként a tervszerûség alakulását. származtathatók 185 . a folyamat egységében értelmezett görgetett mennyiség. Vizsgálatával kiszûrhetõ a jelentõs lemaradások észrevétlen maradása. hogy a mûködtetéséhez szükséges adatokat a felhasználó mennyi pluszmunkával állítja elõ. ¨ a havi teljesítések százalékos értékeinek összevetése a rövidebb idõszak munkájának értékelését segíti elõ. Kézenfekvõ. ezek jellemzõ mértékegységei azonosak.4. az elõzõ pontban leírt mutatóval nem kellõképpen megalapozott. ez lehetõséget biztosít a megvalósítás szempontjából a stratégiailag legfontosabb „középtávon” értelmezett készültség megítéléséhez. az ezt befolyásoló konkrét tényezõket (pl.7. elszámolási adatai összefüggjenek.

A mûszaki ellenõr teendõi az elõkészítõ fázisban Az elõkészítésen dolgozó mûszaki ellenõrnek ebben a fázisban kell elkészítenie. munkavégzésre hatóságilag kizárt idõszakok.legyenek. egyéb esetekben elégséges lehet a megfelelõ részletességben kidolgozott sávos vagy ciklogramos ütemterv is. hogy az építendõ létesítmény elõkészítõ fázisában vagy csak a leszerzõdött munka mûszaki ellenõrzésével bízzák meg. úgy a rendszerben redundánsan elõállított információkra nincs szükség. már a munka tenderkiírásakor figyelembe veendõ tényezõ. illetve elkészíttetnie egy olyan ütemtervet. Ha a tender kiírója olyan idõszakonkénti – havi – felmérési és elszámolási rendszert ír elõ a vállalkozók számára.). ahol bonyolultabb munka esetében ajánlott a hálós.1. A szerzõdés elõkészítéséhez kapcsolódva meg kell határozni a vállalkozók által beadandó ajánlati ütemterv ¨ folyamatrészletességét.5. hanem egy tudatos. amely hatással van a munkavégzésre (pl. 186 . amely alkalmas az ütemtervvel való kapcsolatra. a pénzügyi következmények reálisan megítélhetõk.5. valamint · a számlázással összefüggésben végzett felmérésekbõl származó adatokat. közterület-foglalással kapcsolatos feltételek stb. Az építési idõtervvel kapcsolatos mûszaki ellenõri feladatok A mûszaki ellenõr idõtervezéssel kapcsolatos feladatait alapvetõen az határozza meg. ¨ a pénzügyi ütemezést. a számlázási stratégiát. figyelembe véve · a térbeni és · pénzügyi szakaszolást. amelyek az építés elõrehaladásának meghatározására is szolgálhatnak. 7. ¨ az idõegységét. 7. továbbá ¨ minden olyan sajátos körülményt. Természetesen ez nem a véletlen mûve. amivel a szerzõdéses határidõk. · a térbeni és · a pénzügyi szakaszolást. Ennek az ütemtervnek tartalmaznia kell: ¨ az idõbeni lefolyás koncepcióját. ¨ az ütemterv formáját. ¨ az idõtervhez kapcsolódó pénzügyi ütemterv költséghelyeit.

amelyet teljes egészében be lehet tartani. és az építési naplóban rögzítenie kell a kivitelezõt terhelõ problémákat (késõbbiekben esetleges kötbérrel kapcsolatos perben ez igen fontos lehet!). és ezt nagyobb munkák esetében célszerû dokumentálni is. a szerzõdéskötést közvetlen megelõzõ vagy azt követõ idõszakban az ajánlati ütemterv felülvizsgálatával kapcsolatos feladatai: ¨ A folyamatok teljességének felülvizsgálata. a részszámlák tervezett összegének felülvizsgálata során a szer187 . A folyamatok idõtartamának ellenõrzése. a folyamatok egymáshoz viszonyított térbeli helyzeteinek vizsgálata. a szerzõdés eszerint való módosításával együtt. hogy felmérhetõk legyenek az eltérés következményei.7. a pénzügyi ismeretekrõl már volt szó. A mûszaki ellenõr feladatai tehát ebben az idõszakban a következõk: ¨ általában hetente becsléssel össze kell vetnie (célszerûen a vállalkozói kooperációk elõtt) a tervezett és a tényleges állapotot.6. ¨ az ütemtervben tervezett helyzethez képest jelentõsebb lemaradás esetén a vállalkozóval egyeztetve aktualizálni. A mûszaki ellenõrnek a költségek idõbeni alakulásának. ¨ meg kell határoznia az esetleges eltérések okait. A mûszaki ellenõr idõtervezéssel kapcsolatos teendõi a kivitelezés idõszakában Kijelenthetõ. realitásának megítélése. most az idõtervezéssel összefüggõ problémákat vizsgáljuk. objektívnak tekinthetõ problémák esetén nagy körültekintéssel kezdeményeznie kell a határidõk indokolt mértékû módosítását.3. hogy nincs olyan ütemterv. A mûszaki ellenõr idõtervezéssel kapcsolatos teendõi a szerzõdéskötés idõszakában A mûszaki ellenõr kivitelezéssel összefüggõ. ¨ a tételes felmérések. Ezért az ütemterv egyik funkciója. ¨ A pénzügyi ütemezés. Az építés költségei és idõbeni alakulásuk. ha mód van rá. illetve aktualizáltatni kell a tervet az új feltételeknek megfelelõen.2. ¨ jelentõsebb. a részszámlázás problémái A költségszámításokról. azaz a teljes munkát tartalmazza-e az ütemterv. ¨ A folyamatok között lévõ technológiai és szervezési összefüggések. a részszámlák elszámolásának idõszakában.5. és kidolgozhatók legyenek a szükséges intézkedések a sarokidõpontok betartásához. egyhavinál nem ritkább felméréssel pontosan meg kell határoznia az elõrehaladást. 7. a részszámlák tervezett mértékének ellenõrzése.5. hogy megállapítható legyen a tervezett elõrehaladástól való eltérés. 7.

hátrányaikat. a mûszaki tartalom és a pénzügyi teljesítés között (korrekt felmérés esetén) eltérés gyakorlatilag nincs. hogy a költség egy folyamaton hogyan oszlik el. Ismertesse a mûszaki ellenõr idõ. hogy a szerzõdés mellékletében szereplõ idõ. hogy utó-. Kérdések 1. és ezzel a tételáras szerzõdésnek megfelelõ helyzet áll elõ. az ott elvégzendõ feladatokat. (Ez esetben alapvetõ. hogy a szerzõdés mellékleteként az átalányáras munkákhoz is tételes költségvetést rendelnek.zõdés jellegétõl függõen kell eljárnia. E költségvetést kell a mûszaki tartalomnak megfelelõen az idõterv ütemvonalainak megfelelõ idõintervallumokra szétosztani. Az átalányáras. a figyelembe veendõ szempontokat. alvállalkozói számla kifizetése). mert az átalányár az esetek nagy részében nincs alátámasztva tételes költségvetéssel.és pénzügyi ütemtervhez tartozzon egy. ezeket a kisebb mértékû átlagosításokat el kell fogadni. a készültség mérésére szolgáló mutatókat! 4. Ezt a problémát egyre többször úgy oldják meg. hogy megbízója – az építtetõ – általában abban érdekelt. az egyes részszámlák mûszaki tartalmát igen részletesen leíró anyag. mivel a teljes árat általában mûszaki becsléssel osztják fel a részszámlázási idõszakokra.és költségütemtervekkel kapcsolatos feladatait az építés különbözõ fázisaiban! 188 . illetve késõbb (pl. ¨ a folyamat kezdetére vagy ¨ a folyamat befejezésére terhelhetõ költség. A tételáras szerzõdések esetén a részszámla tervezett. Ismertesse az idõtervek ábrázolási módjait. az építésben alkalmazott ütemtervfajtákat! 2. az építési vállalkozó pedig elõfinanszíroztassa az építést. illetve tényleges értéke közötti különbség az elõrehaladás mértékére utal. Bizonyos folyamatok esetében költségek merülhetnek fel a folyamat kezdete elõtt is (anyag. a hálós tervezés során alkalmazható megközelítési feltételeket! 3. egyéb berendezés beszerzése). Ennek kapcsán figyelembe kell venni. az ajánlati ütemtervben meghatározott elõrehaladásnak megfelelõen. Tételáras szerzõdés esetén általában rendelkezésre áll a munka tételes költségvetése.) A mûszaki ellenõr helyzetét tovább nehezíti. Ismertesse az építési munkák elõrehaladásával kapcsolatos információigényeket. Átalányáras szerzõdés esetében a mûszaki ellenõr helyzete lényegesen nehezebb. illetve a tételáras szerzõdés esetében a rendelkezésre álló költséginformáció részletessége és mennyisége általában jelentõsen eltérhet. gép. elõnyeiket. Ismertesse az idõtervezés fõbb lépéseit. Természetesen ez az eloszlás nem teljesen fogja tükrözni a valóságos helyzetet. Lehet ¨ a folyamaton egyenletesen szétosztható. Az idõszaki részszámlák megítélése szubjektív lehet.

Katits Etelka: Üzleti ismeretek mérnököknek. Bedõ Gyula–Ivanyos András–Tomcsányi Erzsébet–Dr. Juhász Dezsõ–Dr. 1999. Dr. 9). Egységes Építõipari Normarendszer Kisüzemi körülmények között.VM-GM-KÖVIM: 51/2000. 2001. UNIO. Csuk . diplomásoknak. „Leadership” Vezetés. Építési Mûszaki Ellenõrök Kézikönyve. ÉVM. 1988. Bp. Computer Books Kiadó Kft. Perfekt. Dr. Bp... 2001.erenc: Építõipari árismeretek. PMTI. Bp.. TERC Kft. Mûszaki Könyvkikadó. TERC Kft. Bp. (Szerzõi közösség) Számviteli kézikönyv. KIOSZ. Módszertani útmutató árszabályzat és árterv készítéséhez építési vállalkozók részére. 1978. 189 . Zsuzsanna: Vállalkozás. 1997.Irodalom . Bp. Várday György: Hasznos tanácsok a nyerésre is esélyes ajánlati ár meghatározásához.. Novák Tamás–Dr. Budapest. (Szerzõi kollektíva) Építési mûszaki ellenõrök kézikönyve.. Egységes Építõipari Normarendszer I–XI.. Bp. Tátrai Tibor: MS PROJECT 98. Bedõ Gyula–Ivanyos András–Tomcsányi Erzsébet–Dr. Novorg. Várday György: Gazdálkodási alapismeretek. együttes rendelet. Monori–dr. 1988. Dr. 1994. Adórendszer. Papp Péter: Építõipari vállalatok gazdálkodására. Bp.elhasznált irodalom Bacher–dr. Kisné Nagy M. 1996.. BM Kiadó Nagy Péterné: Építés. Várday György: Vállalkozások gazdaságtana. Kossuth Kiadó.. 2001... Dr. 9. Dr.. kötet. . Bp. Consulting Rt. 1990.. 1990. 1996. Ajánlott irodalom A helyi önkormányzatok és pénzügyeik. Cséki István: Épületgépészeti tervezési és költségvetési gyakorlatok II. Köln. Dr. Novák Tamás: Építõipari árismeretek II. 1984.. Palotás László: Mérnöki Kézikönyv.és szerelésbiztosítással kapcsolatos kérdések.. 1988.. 1999. Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés. Bp. TERC Kft. Verlagsgeseltschaft Rudolf Müller. 1989.. Bp. TERC Kft.. Bp. Adóigazgatás. Illés Mária: Vezetõi gazdaságtan. Dr. Mûszaki Könyvkiadó. Bp. TERC Kft.és Szervezésfejlesztési és Tanulást Segítõ Kft. Neszmélyi: Építésszervezés I/1. 1997.. Bérci Béla: Kisipari árak. I/2. Helbig/Schwarzkopf: Bauleiterhandbuch für den Bauleiter des Bauherrn. Bp. Husti István: Beruházási kézikönyv. Budapesti Mûszaki Egyetem. kötet. Novorg. ÉTK. (VIII. 1994. Mûszaki Könyvkiadó. Tankönyvkiadó. Perfekt. Közigazgatási Szakvizsga.

(XII. 217/1997. tv. a számvitelrõl.r. évi CXL. végrehajtásáról. évi LXXIV. (IV.r. tv. évi XXXVIII. 24. évi LXVI. tv. (XI. valamint a Magyar Államkincstár finanszírozási. 1. 1991. (I. A kivitelezõt terhelõ járulékalap megállapításának és megfizetésének módjáról. tv. tv. a helyi adókról. évi XCI. 1997. a céljellegû decentralizált támogatásának igénybejelentési. évi LXXXIII. tv. tv. tv. az egészségügyi hozzájárulásról. tv. 5.) Korm. 1992. tv. 2000.r.) Korm.) Korm. elszámolási és ellenõrzési feladatairól. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról.) Korm. a Nemzeti Kulturális Alapprogramról. évi LXXXIII. 190 . tv. 1992. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásának. 1997. évi C. évi LXXXIX. 1997. 1993. a helyi önkormányzatokról. a társadalombiztosítási nyugellátásról. 195/1997. évi IV. 1990. tv. végrehajtásáról. tv. 5. 1995. 168/1997. 9/1998.Kapcsolódó jogszabályok 1990. 1997. a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról. a személyi jövedelemadóról. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint a szolgáltatások fedezetérõl. az adózás rendjérõl. 10/2001. évi C. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról. 1992. 1997. a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló. az általános forgalmi adóról. továbbá a TÁKISZ feladatairól. döntés-elõkészítési és elszámolási rendjérõl. 23. végrehajtásáról. évi LXXX. tv. évi LXV. évi CXVII. a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól. r. tv.r. valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXXI. 1990.) Korm. 1998. évi LXXXI. évi LXXXII. évi LXXX. a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl. az államháztartásról. tv. (XI. tv. 1997. tv.