You are on page 1of 28

Fővárosi Törvényszék

25.P.24.011/2018/8.

A Fővárosi Törvényszék

a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (1300 Budapest, Pf.193., ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd) által
képviselt
hvg.hu Szerkesztősége (1037 Budapest, Montevideo utca 14.) felperesnek,

a Balsai Ügyvédi Iroda (1024 Budapest, Margit krt. 15-17, levelezési cím: 1539 Budapest, Pf. 664.,
ügyintéző: ifj. dr. Balsai István ügyvéd) által képviselt
Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért
felelős tárca nélküli miniszter (1357 Budapest, Pf.: 6.) alperes ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében
beavatkozóként csatlakozott

a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda (1075 Budapest, Madách Imre út 14., ügyintéző: dr. Lakatos Péter
ügyvéd) által képviselt
AO IK ASE (Svobody tér 3., Nizhny Novgorod 603006 Oroszország, cégjegyzékszáma: 1075260029240)
alperesi beavatkozó

meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperes részére az Engineering,
Procurement and Construction (EPC) Contract elnevezésű, az MVM Paks II. Atomerőműfejlesztési
Zrt. és a Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt között
2014. december 9. napján létrejött szerződést oly módon, hogy tegye felismerhetetlenné az alperes a
szerződés 8., 9., 11., 12., 26. és 28.5-28.10. pontjaiban foglalt rendelkezéseket, valamint a 38.15. pontot
követő aláírásokat és a minősítői ellenjegyzéseknél található aláírásokat.

A bíróság a kereset ezt meghaladóan elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához,
melyet az elsőfokú bíróságnál elektronikus úton kell előterjeszteni.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az
új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy
az – elbírálása esetén – rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására,
illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának
indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására
irányul.
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
2

Az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Ha a jogi képviselet kötelező,
a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a
fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból
köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján
történő eljárást kizárja. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő
félnek kell rendelkeznie, és e kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel vagy a megszűnt
jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság
hivatalból elutasítja. A fél a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény rendelkezései szerint
kérheti pártfogó ügyvéd kirendelését a lakóhelye szerint illetékes jogi segítségnyújtó szolgálatnál.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett
illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a
teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen
irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Indokolás

Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya nemzetközi egyezményt kötött a nukleáris


energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről. Az egyezmény a 2014. évi II.
törvénnyel (a továbbiakban: Kormányközi Egyezmény) került kihirdetésre.

A felek és az általuk kijelölt szervezetek, hatóságok között az Egyezmény alapján több szerződés jött létre.

Az Oroszországi Föderáció Kormánya és Magyarország Kormánya a Magyarország Kormányának a


magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról megállapodást
kötött, amelynek kihirdetésére a 2014. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Pénzügyi Kormányközi
Egyezmény) rendelkezett.

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos


egyes törvények módosításáról a magyar törvényhozó a 2015. évi VII. törvényt alkotta meg [Paksi
Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásokról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes
törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: Projekt tv.)].

A kormányközi Egyezmény alapján következő szerződések születtek: 2014. január 14. napján az MVM Paks
II. Atomerőműfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Paks II. Zrt.) és az orosz
Roszatom Állami Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: Roszatom) 100%-os leányvállalata a Joint-
Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt, az alperesi beavatkozó között
összesen három darab (EPC, O&M, Fuel) úgynevezett Term Sheet jött létre, amely a Kormányközi
Egyezmény 3. cikk (5) bekezdésében definiált Megvalósítási Megállapodások későbbi megkötésének és
egyes feltételeinek a szándékát rögzítette.

2014. december 9-én a Paks II. Zrt. mint megrendelő és az alperesi beavatkozó mint fővállalkozó között
angol nyelven az alábbi Megvalósítási Megállapodások születtek:

I. ENGINEERING, PROCUREMENT AND CONTRUCTION (EPC) CONTRACT Construction of Paks II.


Nuclear Powe Plant Units 5 and 6, Hungary (a továbbiakban: EPC Szerződés), amely egy jelenleg is hatályos
fővállalkozási szerződés, amelyben a beavatkozó korlátozás nélküli anyavállalati garancia mellett arra
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
3

vállalkozott, hogy fix határidőre, fix áron maga és saját alvállalkozói által kulcsrakészen („turn-key”)
valósítja meg a projektet. A Roszatom a korlátozás nélküli anyavállalati garanciát a zárás előtt kiadta.

II. NFS CONTRACT Niclear fuel supply and spent fuel storage and treatment for Paks Niclear Power Plant
units 5 and 6, Hungary (a továbbiakban: Fuel Szerződés), amely a fűtőelemek és használt fűtőelemek
szállítását és kezelését rendezi.

III. OM CONTRACT Operation and maintenance support for Paks Nuclear Power Plant units 5 and 6,
Hungary (a továbbiakban: O&M Szerződés), amely szándéknyilatkozati szinten rendezi a későbbi
üzemeltetés és karbantartás egyes kérdéseit. A minősítő az O&M Szerződés minősítését 2017. április 27.
napjától megszüntette.

A felek 2015. április 2-án módosították a Fuel Szerződést az EUROATOM ellátási Ügynökség instrukciói
szerint és azt az EUROATOM Ellátási Ügynökség mint tulajdonos és aláíró szintén aláírta. A Fuel Szerződés
valamennyi rendelkezésére a minősítő fenntartotta a minősítés valamely szintjét.

2015. június 29-én létrejött az Addendum, amelyben a felek a Megvalósítási Megállapodások technikai
hibáit javították, egyebekben az eredeti szerződéses akarat mentén. Az Addendum minősítését a minősítő
2017. április 27. napjától megszüntette.

2015. november 30-án, (majd 2016. június 28-án, 2016. szeptember 22-én, 2016. november 23-án, 2017.
január 25-én, 2017. március 28-án) Standstill Agreementek jöttek létre, amely a Bizottság által indított állami
támogatással kapcsolatos eljárásra tekintettel és a 2015/1589 EU Tanácsi Rendelet kötelezően alkalmazandó
3. cikke szerint ún. nevezett standstill állapot miatti határidő-változásokat rögzítette. Standstill Agreement és
mellékleteinek a minősítését a minősítő teljesen feloldotta.

2016. augusztus 4-én a Commitment Agreement, amelyben a beavatkozó az EPC Szerződésen túli egyes
további feltételeket vállalt a Bizottság elvárásainak megfelelően.

A minősítő az EPC szerződés minősítését 2017. április 27. napjától – a szerződés 36. cikke, 1.2. számú
melléklete, 2.5. számú melléklete és a 4.11. számú melléklete kivételével – megszüntette.

A felperes adatigényléssel élt az alperesnél 2017. április 28. napján, melyben kérte, hogy elektronikus úton
bocsájtsa az alperes a felperes rendelkezésére a 2014. évi II. törvénnyel kihirdetett a Magyarország
Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén
folytatandó együttműködésről szóló egyezmény 1. cikke szerinti tárgyban, az Kormányközi Egyezmény 2. és
3. cikke szerinti Orosz Illetékes Hatóság, Orosz Kijelölt Szervezet, Magyar Illetékes Hatóság, illetve Magyar
Illetékes Szervezet közül bármelyiknek bármelyik másikkal létrejött szerződését.

Az alperes 2017. május 5. napján kelt levelében tájékoztatta a felperest felsorolás jelleggel a Kormányközi
Egyezmény 1. cikke (1) bekezdése tárgyában létrejött szerződésekről.
Az alperes válaszában továbbá kifejtette, hogy a Megvalósítási Megállapodásokat a Miniszterelnökséget
vezető miniszter aláírása napján a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban:
Mavtv.) alapján titkos minősítéssel látta el. A válaszában pontosan meghatározta az egyes szerződése
minősítését, és a minősítés szintjét. Előadta, hogy a Kormányközi Egyezmény 13. cikk (3) és (4) bekezdése
alapján a felek minimálisra korlátozták azon személyek körét, akiknek hozzáférésük van a szerződéses
információkhoz és biztosították, hogy csak azokat csak az egyezményben rögzített célok érdekében
használják azokat fel. Előadta, hogy egyik fél sem tagadhatja meg a kötelező erejű jogszabályban
meghatározott vagy hatáskörrel rendelkező bíróság által elrendelt információ átadását. Az információt átadó
fél illetékes hatóság vagy meghatalmazott szervezet az ilyen eseteben jóhiszeműen együttműködik a másik
féllel, Illetékes Hatósággal vagy Meghatalmazott Szervezettel annak érdekében, hogy az átadás olyan
formában történjék, amelynek révén az átadott információ mennyisége a vonatkozó törvény vagy illetékes
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
4

bírósági határozat által megkövetelt minimális, valamint a másik fél illetékes hatóság vagy meghatározott
szervezet számára elfogadható mértékű legyen.
Kifejtette, hogy az egyes Megvalósítási Megállapodások is tartalmaznak titoktartási klauzulát és a minősítés
túlnyomó részben történő megszüntetését követően a Miniszterelnökség írásban kereste meg az orosz felet,
annak tisztázása érdekében, hogy a szerződések mely része adható ki közérdekű adatként és mely része nem.
A válaszában az alperes hivatkozott a 2015. évi VII. törvény 5. §-ában foglaltakra is. A válaszában kifejtette
az alperes, hogy fent hivatkozott titoktartási klauzulára tekintettel az adatigénylésben megjelölt szerződések
nem minősített részét sem áll módjában kiadni. A Kormányközi Egyezmény 1. cikk (2)-(6) bekezdése alá
tartozó kérdésekben nem adatkezelő a Miniszterelnökség, nincs adata arról, hogy a tárgyban egyáltalán
születtek-e szerződések.

A felperes megváltoztatott keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a fővállalkozási


szerződés (EPC) főszövege nem minősített részeinek a kiadására.
A felperes keresete alapjául az Infotv. 26. és 31. §-ára hivatkozva előadta, hogy a Kormányközi Egyezmény
államok között jött létre, annak végrehajtása magyar részről közfeladatot ellátó szervek részéről a magyar
költségvetés bevételeinek a felhasználásával, illetve a magyar államadósság terhére marad, így az igényelt
adatok közérdekű adatnak minősülnek.
Előadta, hogy álláspontja szerint az üzleti titoktartásra hivatkozás nem írja felül az Infotv.-nek a közérdekű
adatok kiadására vonatkozó rendelkezéseit, ahogy nem alkalmazható a 2015. évi VII. törvény 5. §-a sem. Az
üzleti titok esetében 2003-ban a jogalkotó úgy vezette be a régi Ptk. 81. § (3) bekezdésében az e titok alóli
kivételt, hogy azon szerződések körében nincsen üzleti titokra történő hivatkozás a közérdekű adat kiadása
iránti igények kapcsán, ahol az állammal kötik meg a szerződést. Az erre történő hivatkozás tehát nem
lehetséges. Ez szabályozás hasonló tartalommal került az új Ptk.-ban is rögzítésre.
Végig olvasva az Infotv. 27. § (3) bekezdését és utolsó mondatát is, annak alapján lehet mérlegelni, hogy
üzleti titok-e az adott adat, de a 27. §-a nem zárja ki az üzleti titok nyilvánosságát. Itt a mérleg a közérdekű
adatok javára billen el, ezért nem lehet megtagadni a közérdekű adat kiadását.
A felperes előadta, hogy nincs olyan megítélendő ténykérdés, mely különleges szakértelmet kíván, ezért
semmilyen szakértői bizonyításnak nincsen helye. Álláspontja szerint a nemzetbiztonság sérelme a
beavatkozó hivatkozásával ellentéteben nem ténykérdés, hanem jogkérdés. Az 1995. évi CXXV. törvény 74.
§-a ugyanis pontosan definiálja a nemzetbiztonsági érdek fogalmát. Ezen fogalom meghatározás alapján
megállapítható – a felperes álláspontja szerint – hogy a Paks II. beruházás nem esik egyik kategóriába sem,
ezért nyilvánvaló, hogy maga a szerződés nem tartalmazhat olyan adatot, amely a támadó szándékú
törekvések felderítését, felfedését és elhárítását veszélyeztetné. Sem az alperes, sem az alperesi beavatkozó
nem jelölt meg olyan konkrét adatot, amelyre nézve ez a feltétel teljesülne.
Kifejtette, hogy álláspontja szerint közömbös, hogy más országokban nyilvánosságra kerülnek-e a
Megvalósítási Megállapodások. Magyarországon ugyanis a magyar jogrend az irányadó, tehát kizárólag
annak van jelentősége, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságával szemben áll-e legitim korlátozás. Erre
tekintettel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megkeresését is ellenezte.
A felperes tovább előadta, hogy az alperesi beavatkozó nemzetbiztonsági, nukleáris biztonsági, valamint
külügyi és nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolatra történő hivatkozása esetén az Infotv. 27. § (2)
bekezdésében felsorolt okokból és akkor tagadható meg az adat nyilvánosságra hozatala, ha azt törvény
külön elrendeli, akkor is az adatfajták kifejezett meghatározásával. A beavatkozó által hivatkozott Projekt tv.
5. §-a is csak abban az esetben engedi a nyilvánosság korlátozását, ha pontosan tudjuk mely
nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene ezen adatok nyilvánosságra
kerülése. Az alperes és az alperesi beavatkozó mindaddig álláspontja szerint adós maradt annak konkrét
megjelölésével, hogy mely adat, milyen nemzetbiztonsági érdeket vagy szellemi tulajdont sértene
nyilvánosságra kerülés esetén és nem tartalmaz ilyen rendelkezést az atomenergiáról szóló törvény sem.
Kifejtette továbbá, hogy a 2014. évi II. törvény felülírja az Infotv.-t. Ez pedig magából a 2014. évi II. törvény
13. cikk 4. pontjából is következik, hiszen a korábbi rendelkezések előírják a titoktartással kapcsolatos
adatokat. A titoktartáshoz fűződő érdeknek azonban meg kell hajolnia a bíróság által jogszabály kötelező
rendelkezése folytán előírtaknak. Nincs olyan törvényi rendelkezés, amely konkrét tartalmat adna az Infotv.
27. § (2) bekezdésben felsorolt lehetőségeknek. Ennek alapján megállapítható, hogy az Infotv. Kötelező
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
5

rendelkezése folytán az alperes által kezelt adatok közérdekűek, amelyeket még az egyezmény alapján is
nyilvánosságra kell hozni.
Előadta, hogy az üzleti titok körében előadott alperesi álláspont téves, az Infotv. 27. § (3) bekezdése még az
üzleti tevékenység aránytalan zavarása esetén sem teszi lehetővé a közérdekű adatok nyilvánosságának teljes
kizárását. Az üzleti titok védelme sem abszolút a közérdekből nyilvános adat nyilvánossága megelőzi. A
keresetben igényelt adatok nem a közérdekből nyilvános, hanem a közérdekű adatok kategóriájába esnek.
A megvalósítási szerződésekkel kapcsolatosan rámutatott, hogy azok nemzetközi jogi szempontból nem
minősülnek nemzetközi egyezménynek, egy polgárjogi szerződést jelentenek két fél között. A kormányközi
egyezmény ily módon nem írja felül a Magyar Államnak a saját alkotmányos és törvényes rendelkezéseit, sőt
nyilvánvalóan úgy kell neki belebonyolódnia egy szerződéses vagy nemzetközi elemet is tartalmazó
jogviszonyba, hogy ez ne sértse a saját törvényeit, Alkotmányát, Alaptörvényét. A nemzetközi kötelezettség
általában nem befolyásolja a közérdekű adatok nyilvánosságát.
Az Infotv. 27. § (2) bekezdés f) pontja úgy fogalmaz, hogy a törvény felhatalmazást adhat arra, hogy a
közérdekű adatok nyilvánosságát korlátozzák. Ezt meg is teszi a Projekt tv., azonban csak oly módon, hogy
konkrét érdekek sérelmével kapcsolatosan ad lehetőséget a közérdekű adatok korlátozására.
Közömbös azon alperesi beavatkozó által előadott hivatkozás is, hogy véleménye szerint nyilvánosságra
kerültek már bizonyos adatok és amely elegendő módon tájékoztatta a nyilvánosságot. Azonban álláspontja
szerint ezt a nyilvánosságra kell bízni, hogy megfelelő tájékoztatást maga döntse el, milyen mértékben volt
megfelelő vagy sem. Az, hogy az alperesi beavatkozó szerint megfelelő volt a nyilvánosság tájékoztatása, az
nem zárja ki a közérdekű adatok kiadását.
A nukleáris biztonságot a nemzetbiztonsági ok megszorításként nem tartalmazza. Még a nukleáris
biztonságról szóló törvény is csak azt mondja ki, hogy ha konkrétan kimutatható a nukleáris biztonság
sérelmével jár valamely adat nyilvánosságra hozatala, akkor lehet ezt figyelembe venni. A sajtószervnek
azonban, aki közérdekű adat iránt terjeszt elő igényt, nem az a célja, hogy megtudja, hogy hol lehet és hol
kellene felrobbantani az adott atomerőművet, hanem az, hogy a Magyar Köztársaság közvagyonát hogyan
hasznosítják. Álláspontja szerint ennek a lehetőségét teremti meg az Infotv., és ezen lehetőséget csak
kivételes esetben lehet megtagadni, ha a törvény ezt kifejezetten így rendeli. A nukleáris biztonságról szóló
törvény pedig ilyen rendelkezést nem tartalmaz.
A 2014. évi II. törvény 13. cikk 3. bekezdés kimondja, hogy az információkat jogszabálynak megfelelően
védik. Ezen rendelkezés a 3. bekezdésben azt is tartalmazza, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságával
kapcsolatos jogszabályokat is be kell tartani a feleknek. Nem lehet ettől elvonatkoztatni, egységesen kell erre
tekinteni, és itt kell visszakanyarodni a 2015. évi VII. törvényben foglaltakra, ami visszautal a
nemzetbiztonsági érdekre. E törvény külön fogalmat nem határoz meg, ezért a nemzetbiztonsági
szolgálatokról szóló törvény nemzetbiztonsági érdek fogalmát kell így figyelembe venni. Azonban ilyen
érdek konkrét fennállása esetén lehet csak korlátozni a közérdekű adatok nyilvánosságát, ugyanez
vonatkozik a külügyi kapcsolatokra és az egyébként Infotv. által nem tartalmazó nukleáris biztonságra
vonatkozó hivatkozása is.
Önmagukban ezek a jogszabályi hivatkozások nem alkalmasak arra, hogy felmentést adjanak a közérdekű
adatok nyilvánossága alól. Nem lehet úgy szerződést kötni, hogy az egyik fél nem vállalja a jogszabályok
betartását. Lényegében csak konkrét okok esetében lehet dönteni arról, hogy ténylegesen fennállnak-e ezek
az érdekeknek a sérelme és ennek alapján korlátozható-e a közérdekű adatok nyilvánossága.
Álláspontja szerint továbbá a kért adatok bővebbek mint amelyet a projekt finanszírozásával kapcsolatos
egyezményt kihirdető 2014. évi XXIV. törvény tartalmaz. A felperesnek az az igénye és hogy megismerje
azokat a közérdekű adatokat, amely alapján megállapítható, hogy milyen kötelezettséget vállalt a Magyar
Állam. Fő- és mellékkötelezettségekről van itt szó, nem pusztán az összértékről. Nem akar a felperes nyilván
olyan információkat megszerezni, amely nemzetbiztonsági érdeket sértene vagy valamiféle
terrorfenyegetettség elhárítását nehezítené meg vagy lehetetlenítené el, pusztán a közérdekű adatot kéri ezzel
kapcsolatosan, hogy az állam milyen mellék- és főkötelezettségeket vállalt ezen kötelem során.
Végül előadta, hogy önmagában nem képezheti a közérdekű adatok megismerésének akadályát az üzleti titok
tartalom. A kormányközi egyezmény alapján ráadásul egyáltalán nem képezheti, ugyanis az azt írja elő, hogy
alkalmazkodnia kell a belső joghoz, ami alatt elsősorban az Infotv.-t kell érteni. A Projekt tv. 5. §-a pedig
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
6

utalván az Infotv.-re csak a nemzetbiztonsági érdeket és a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdeket hívja
fel az Infotv. által védett körből.
A nemzetközi jognak a belső joggal való viszonyával kapcsolatban arra utalt, hogy itt egy bírói mérlegelést
jelentő kérdésről van szó. Egyúttal hivatkozott az Egyezmény 13. cikkének (4) bekezdésére, mely szerint, ha
a bíróság rendel el adatkiadást, úgy annak eleget kell tenni.
Az összes többi indok pedig arra vonatkozik, hogy milyen információk milyen okból minősülnek üzleti
titoknak, amelyek magánfél viszonyában teljességgel igaznak is minősülnek, de más a helyzet az állammal
kötött szerződések esetében, ugyanis a közpénzek elköltésének nyilvánosság által ellenőrizhető volta
megelőzi a titokvédelmet. Éppen ezért utal vissza a Projekt tv. is az Infotv.-re.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Annak alapjául előadta, hogy az alperes
nem vitatja, hogy a hivatkozott szerződés mindegyike az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adat és azt
sem, hogy adatkezelőnek minősül. Az alperes által csatolt táblázat az egyes szerződéses pontokra nézve
részletesen megjelölte, hogy az egyes szerződések, szerződéses rendelkezek mikor, milyen TÜK iktatószám
alatt, milyen minősítésűek, illetve mikor merült megszüntetésre az okiratok minősítése.
Előadta, hogy a minősített adatot tartalmazó okiratok az Infotv. 27. § (1) bekezdése alapján nem ismerhetőek
meg. A már megszűnt minősítésű adatokra nézve előadta, hogy azok nem az alperes, hanem a Paks II Zrt. és
az alperesi beavatkozó, míg az EPC szerződés ezentúl még a Roszatom üzleti titkait is képezi és a Ptk. 2:47.
§ védelme alá esnek. Ennél fogva mint titokgazdák a Pp. 192. §-a szerinti megismerési engedély kiadására
ők jogosultak, nyilatkozatuktól függetlenül alkalmazandó a Pp. 119. § (2) bekezdése.
Az alperes kifejtette, hogy köteles mások üzleti titkait megőrizni, így a kért szerződéseket nem adhatja ki,
tartalmuk felől érdemben nem nyilatkoztatható. A titoktartás körében hivatkozott még a Kormányközi
Egyezmény 13. cikkére és a 2015. évi VII. törvény 5. §-ára, mely szerint a keresetben kért szerződések
közérdekű adatként nem ismerhetőek meg. Az utóbbi törvényhely vonatkozásában jelezte, hogy az az
Alkotmánybíróság előtt II/00861/2015. számon folyamatban lévő utólagos normakontroll eljárás tárgyát
képezte.
Az alperes továbbá kifejtette, hogy az információszabadság az alapjogok hierarchiájában előkelő helyet
foglal el, azonban mégsem korlátozhatatlan. E korlátok közül jelen ügyben az üzleti titok és a szellemi
tulajdon védelme releváns. Az Alkotmánybíróság értelmezésében ugyanis az üzleti titok is a magántitok
fogalma alá tartozik [26/2014 (VII.7.) AB határozat], amelyet a Ptk. 2:46. § (1) bekezdése deklaráltan is
elismer.
Az Alkotmánybíróság ezen túlmenően is megállapította az alkotmányos védelem szükségességét az üzleti
titok esetében [165/2011. (XII.20.) AB határozat]. Tehát nem vonható le az a felperes által hivatkozott
következtetés, hogy a közérdekű adatok esetében kizárt lenne az üzleti titok érvényesítése. A szabályozás a
közérdekű adatok vonatkozásában ezzel szemben azt írja elő, hogy esetről esetre kell mérlegelni a
magántitok és az információszabadság alapjogának érvényesülését az alapjogok szükségesség-arányosság
tesztje alapján. Az adatkezelő az üzleti titokra hivatkozással mentesülhet, ha igazolja, hogy a kiadni kért
adatok kiadásával az adott piaci, üzleti tevékenységét olyan hátrány érné, ami méltánytalan helyzetet
teremtene, illetve aránytalan sérelmet okozna. Hivatkozott a Kúria Pfv.IV.20.343/2014/5. számú
határozatára.
Hivatkozott továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlására, mely szerint az
információszabadság társadalmi rendeltetésével össze nem férő tág értelmezése nem korlátozhatja
aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdeket.
Előadta, hogy bár valóban kezdeményezte a miniszter a minősítés megszüntetését, ugyanakkor ez álláspontja
szerint nem jelenti azt, hogy az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján ne tartalmaznának ezek a szerződések
olyan adatot, amelynek a nyilvánosságra kerülése a szerződő felek aránytalan sérelmét okoznák.
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
7

Osztotta részben a felperesi képviselő 2015. évi VII. törvény 5. §-ával kapcsolatos nyilatkozatát, hogy
valóban feltételes módon fogalmaz a törvény, azonban ezen jogszabállyal kapcsolatosan alkotmánybírósági
eljárás is van folyamatban, ezzel kapcsolatos mélyebb védekezést nem kívánt az alperes előterjeszteni.
A kialakult gyakorlat és az Alkotmánybíróság határozata alapján kialakult álláspontok szerint az üzleti titok
azt jelenti, hogy a szerződések bizonyos részeit, bizonyos adatokat abból nem lehet nyilvánosságra hozni.
Természetesen nem az egész szerződésre vonatkozik és nem egész szerződés nyilvánosságát lehet korlátozni,
hanem csak annak egy részét. Azonban tételesen végig kell menni azokon az adatokon, amelyekre
szereződés tartalmazott, hogy azok valóban üzleti titkot tartalmaznak-e és azok nyilvánosságra hozatala
aránytalan sérelemmel jár-e a felek részére.
A 2014. évi II. törvénnyel kapcsolatos felperesi álláspont véleménye szerint téves. A felperes az Egyezmény
13. cikk 4. pontjából az információ átadását emeli ki, azonban álláspontja szerint mind nyelvtani, mind
rendszertani értelmezés alapján ez nem megalapozott hivatkozás, különösen akkor, ha a 13. cikk 3. pontjával
kerül összehasonlításra a 4. pontja. Az átadás szó sem nyelvtani értelmezés, sem pedig rendszertani
értelmezés alapján nem tekinthető nyilvánosságra hozatalnak, nem érthető ezalatt a nyilvánosságra hozatal.
Álláspontja szerint ha a felek erre gondoltak volna, úgy a nyilvánosságra hozatal szóval éltek volna és ez a
szövegezés került volna a jogszabályba.
Egyebekben csatlakozott az alperesi beavatkozó által előadottakhoz.

Az alperesi beavatkozó ellenkérelmet terjesztett elő, melyben a kereset elutasítását kérte. Az elutasítás
alapjául elsősorban a Kormányközi Egyezmény 13. § (3) bekezdésére és az Infotv. 27. § (2) bekezdésére
hivatkozott, másodlagosan pedig a Projekt tv. 5. §-ára és az Infotv. 27. § (3) bekezdésére.
Állítása szerint a perbeli szerződés valamennyi rendelkezése, így még a tartalomjegyzéke is üzleti titkot
képez. Állította, hogy maga a releváns piac, egy kevés szereplős, csupán 3 fős piac.
Elsődleges hivatkozása alapjául előadta, hogy a Kormányközi Egyezmény az információk bizalmas
kezelésének önálló rendszerét hozta létre, amely elsőbbséget élvez a közérdekű adatok nyilvánosságra
hozatalának általános kötelezettségével szemben.
Előadta, hogy a Magyar Állam nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt a Megvalósítási Megállapodások
bizalmas kezelésére és arra, hogy a Megvalósítási Megállapodások bizalmas adatait nem hozza
nyilvánosságra. A Megvalósítási Megállapodások bizalmas kezelését előíró nemzetközi jogi kötelezettség,
amelyet a Kormányközi Egyezmény 13. cikk (3) bekezdése tartalmaz, nem azonos az üzleti titok vagy a
minősített adat védelmének rendszerével, hanem a Kormányközi Egyezmény ezen 13. cikk (3) bekezdése
egy külön rendszert hozott létre a Megvalósítási Megállapodások bizalmas információinak védelmére.
Az Kormányközi Egyezmény bizalmas információk tekintetében külön rendszert hoz létre. Egyrészt a
Magyar Állam köteles minimálisra csökkenteni azon személyek számát, akik hozzáférnek a bizalmas
információhoz és a Magyar Állam köteles biztosítani, hogy a bizalmas információkat csakis kizárólag a
Kormányközi Egyezmény által meghatározott célok érdekében használják fel. A Magyar Állam bizalmas
információt harmadik fél számára nem adhat át és nem teheti harmadik fél számára hozzáférhetővé, és ha a
Magyar Államot jogszabály vagy bírósági határozat kötelezi bizalmas információ nyilvánosságra hozatalára
a Magyar Állam köteles együttműködni az Orosz Állammal a nyilvánosságra hozatal olyan formájának a
megállapítása érdekében, hogy a nyilvánosságra hozott információ mennyisége a jogszabály vagy a bírósági
határozat által megkövetelt minimális és az orosz fél számára elfogadható mértékű legyen.
A bizalmas információ védelme külön rendszerének oka a Paks II. Atomerőmű beruházás nagysága,
összetettsége és kiemelt szerepe nukleáris biztonság, energiabiztonság, nemzetbiztonság és
terrorfenyegetettség szempontjából. A Kormányközi Egyezmény a beruházás keretrendszerét adja, ami
nagyságrendjében összetettségében és nukleáris biztonság, nemzetbiztonság és terrorfenyegetettség
szempontjából adódó kiemelt szerepe messze meghaladja a Magyar Állam általános közigazgatási
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
8

működését és indokolja a Kormányközi Egyezmény által létrehozott bizalmas információk védelmét szolgáló
külön rendszert.
Az Infotv. nem szabályozza kifejezetten a nemzetközi jog szerinti titoktartási kötelezettségvállalás és a
közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó általános kötelezettség kollízióját. Ezért nem
alkalmazható a Megvalósítási Megállapodásokra a felperes és az alperes által korábban hivatkozott az Infotv.
szerint a közérdekű adat nyilvánosságra hozatalára vonatkozó általános kötelezettség és az Infotv. 27. § (3)
bekezdésében és a hozzá kapcsolódó ítélkezési gyakorlatban a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalához
fűződő közérdek és az üzleti titok bizalmas kezeléséhez fűződő magánérdek összeütközésére kialakított
általános teszt.
Az alperesi beavatkozó kifejtette, hogy amennyiben mégis alkalmazható lenne az Infotv., úgy az Infotv. 27. §
(2) bekezdés f) pontja alapján a közérdekű adatok nyilvánossága a külügyi kapcsolatokra tekintettel
korlátozható. A beavatkozó határozott álláspontja szerint a Kormányközi Egyezmény 13. cikk (3) bekezdését
is úgy kell értelmezni, hogy az korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát, nevezetesen a Megvalósítási
Megállapodások közzétételét a külügyi kapcsolatokra tekintettel, vagyis a Kormányközi Egyezményben
foglalt kötelezettségre tekintettel. Ezért a Megvalósítási Megállapodásokat nem lehet nyilvánosságra hozni
az Infotv. 27. § (2) bekezdés f) pontja alapján és a felperes keresetét teljes egészében el kell utasítani.
Előadta, hogy a Kormányközi Egyezmény rendelkezései speciális szabályok az Infotv.-hez képest és így a
Kormányközi Egyezmény alkalmazandó az Infotv.-el szemben.
Az ellenkérelme alapjául előadott másodlagos hivatkozásában az alperesi beavatkozó előadta, hogy a
Megvalósítási Megállapodások részbeni nyilvánosságra hozatal sem megengedett, mert a nukleáris
biztonságot is nemzetbiztonsághoz fűződő közérdek és a beavatkozó üzleti titkához fűződő magánérdeke
együtt erősebb, mint a közérdekű adat nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdek. Az álláspontja szerint a
Megvalósítási Megállapodások teljes egészükben a beavatkozó üzleti titkát képezik, mert a beavatkozó
határozott álláspontja szerint, az Infotv. 27. § (3) bekezdés alkalmazásában a Megvalósítási Megállapodások,
mint a beavatkozó üzleti titkának megőrzéséhez fűződő magánérdeke együtt a nukleáris biztonsághoz,
energiabiztonsághoz és nemzetbiztonsághoz fűződő közérdekkel erősebb, mint azok nyilvánosságra
hozatalához fűződő közérdek. A beruházás teljes költségének nyilvánosságra hozatala és a környezetvédelmi
szempontok érvényesülése a legfőbb közérdek, amik alapján a beruházásra vonatkozó információkat
nyilvánosságra kellene hozni. Ezek már nyilvánosan elérhető információk.
A nyilvánosságnak az az érdeke, hogy feltárásra kerüljön mekkora a beruházás költségvetése, mennyi
közpénzt használnak fel a beruházás kivitelezése során. A beruházás lehetséges legnagyobb költsége már
nyilvános információ. A beruházás finanszírozására nyújtott államhitel felső határa 10 milliárd euró, amely
egyértelműen megtudható a Pénzügyi Kormányközi Egyezmény 1. cikke alapján. Ez az államhitel a
beruházás költségvetésének legfeljebb 80%-ára használható fel. Tehát a beruházás költségvetésének felső
határa 12.500 milliárd euró. A Pénzügyi Kormányközi Egyezmény 3. cikke azt is meghatározza, hogy az
államhitelt 21 év alatt fizeti vissza a Magyar Állam és a törlesztését legkésőbb 2026. március 15-én el kell
kezdeni.
A beavatkozó hangsúlyozta, hogy a Pénzügyi Kormányközi Egyezményt törvényben kihirdették,
Magyarországon a szövege nyilvánosan elérhető minden állampolgár számára könnyen hozzáférhető. Tehát a
legfontosabb közérdek már teljesült, mert a magyar nyilvánosság számára elérhető információ, a beruházás
költségének legfelső határa. Az is ismert, hogy mekkora összegű kölcsönt vesz igénybe a Magyar Állam. A
Megvalósítási Megállapodások szerinti szerződő felek nevei, a költségvetés felső határa és a teljesítési
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
9

határidő a teljesítést szolgáló államhitel legfőbb pénzügyi rendelkezései mind nyilvánosan elérhető
információk, ezért a felperes által hivatkozott közérdek, a közpénzek átláthatósága, már teljesült.
Beruházás tekintetében a másik fontos közérdek a környezetvédelmi szempontok érvényesülése. A Pest
Megyei Kormányhivatal 2017. április 18-án közzétette határozatát, mely részletes indokolás mellett
jóváhagyta a beruházás elsőfokú környezetvédelmi engedélyét. A nyilvánosság megfelelően tájékoztatásra
kerül a beruházás és így a Megvalósítási Megállapodások környezetvédelmi szempontból releváns
részleteiről. A Megvalósítási Megállapodások titokban tartásához fűződő magánérdek erősebb az alperesnek,
mint a Megvalósítási Megállapodások feltárásához fűződő közérdek, azaz a Megvalósítási Megállapodások
nyilvánosságra hozatala aránytalanul zavarná a beavatkozó üzleti tevékenységét az Infotv. 27. § (3)
bekezdése értelmében. A Megvalósítási Megállapodások egészének a titokban tartása a nukleáris
biztonsághoz, energiabiztonsághoz és nemzetbiztonsághoz fűződő közérdeket is szolgálja.
Kifejtette az alperesi beavatkozó, hogy az atomerőmű építési projekt nem csak költségvetési, de nukleáris
biztonság, energiabiztonság és nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt beruházás. Ez köztudomású tény,
ezért a Pp. 163. § (3) bekezdése alapján nem szükséges bizonyítani.
A beavatkozó előadta, hogy nem csak a beavatkozó magánérdekét, de a nukleáris biztonsághoz, az
energiabiztonsághoz és nemzetbiztonsághoz fűződő közérdeket is mérlegelni kell a közérdekű adatok
nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdekkel szemben. A minősítés hiánya nem jelenti azt, hogy az adott
információ nukleáris biztonság és nemzetbiztonsági szempontból figyelmen kívül hagyható lenne. Az Infotv.
27. § (2) bekezdése is ezt támasztja alá, amely alapján törvény nemzetbiztonsági okból korlátozhatja a
közérdekű adathoz való hozzáférést, vagyis ha egy információ nem minősített adat, az Infotv. 27. § (2)
bekezdés szerint törvény nemzetbiztonsági érdekből korlátozhatja az ahhoz való hozzáférést. Ezen
felhatalmazás kapcsán a projekt törvény 5. §-a kifejezetten rendelkezik arról, hogy a Megvalósítási
Megállapodásokban foglalt információkhoz való nyilvános hozzáférést nemzetbiztonság okból korlátozni
lehet. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 74. § a)
pontja határozza meg törvényi szinten a nemzetbiztonsági érdek fogalmát, amely szerint Magyarország
függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme és ezen belül az ab) alpont az ország politikai,
gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések elfedése és elhárítása, ae) pont
a terrorcselekmények felderítése és megakadályozása. A nemzetbiztonsági érdek meghatározásával a
jogalkotó komplex fogalomrendszert hozott létre, figyelemmel a nemzetbiztonsági fenyegetések
sokrétűségére. A nemzetbiztonsági érdek Nbtv. szerinti fogalma független a Mavtv. szerinti minősítéstől.
Tehát olyan információ titokban tartása is szolgálhat nemzetbiztonsági érdeket, amely a Mavtv. alapján nem
minősített.
Álláspontja szerint köztudomású tény, hogy a beruházás mint nukleáris létesítmény és kritikus infrastruktúra
fokozott veszélynek van kitéve, terrorcselekményeknek és az ország honvédelmét sértő vagy veszélyeztető
támadásoknak és fenyegetéseknek. A Megvalósítási Megállapodások nyilvánosságra hozatala esetén
veszélybe kerül vagy sérül a terrorcselekmények felderítése és megakadályozása, valamint az ország
gazdasági, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések felderítése és elhárítása,
amelyek az Mavtv. 74. § ab) és ae) pontjai értelmében nemzetbiztonsági érdekek. A Megvalósítási
Megállapítások nyilvánosságra hozatala lehetővé tenné a nyilvánosságra hozott információkkal való
visszaélést.
Az alperesi beavatkozó kifejtette, hogy egyértelmű és köztudomású tény, hogy a nukleáris energia ipar egy
rendkívül összetett iparág. Egy atomerőmű építése egyrészről több ezer szakember munkáját és másrészről
jelentős összegű befektetést igényel. Mindenhol a világban atomerőművek építésének kivitelezési
megállapodásait üzleti titokként kezelik és nem tárják fel a nyilvánosságnak. A beavatkozó belső vállalati
szabályzata és a Megvalósítási Megállapodások titokvédelmi rendelkezései is azt támasztják alá, hogy a
Megvalósítási Megállapodások egészét titokként kell kezelni.
A beavatkozóra mint a Roszatom Csoport leányvállalatára a Roszatom Csoport üzleti titkainak a kezelését
szabályozó egységes belső vállalati szabályzata irányadó. Ennek alapján pedig kiemelt fontosságú az
üzletileg értékelhető információ védelme. Jelenleg valamennyi Megvalósítási Megállapodás teljes egészében
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
10

tartalmazza az egységes szabályzat szerinti üzleti titok megjelölést és a Kormányközi Egyezmény


„Bizalmas” megjelölést. A Megvalósítási Megállapodások nyilvánosságra hozatala jelentős veszteséget
okozna a beavatkozónak azzal, hogy jelenlegi tárgyaló partnerei, meglévő ügyfelei alvállalkozói és
versenytársai hozzáférnének a beavatkozó üzleti titkához.
Annak érdekében, hogy az atomerőművek építésében piacvezető pozíciójukat megtartsák, a Roszatom
Csoport és a beavatkozó egyedi projektre szabott szerződéses csomagokat ajánl ügyfeleinek. Tekintettel arra,
hogy az MVM Paks II. Zrt. egyedi, rendkívül kedvező szerződéses pozícióban volt, rendkívül gyengítené a
beavatkozó tárgyalási pozícióját a potenciális új atomerőművek építésére szóló beruházások tekintetében
folytatott tárgyalások során ha a Megvalósítási Megállapodások nyilvánosságra kerülnének. Meglévő
ügyfeleivel is feszültséget keltene, valamint gyengébb tárgyalási pozíciója lenne az alvállalkozóival szemben
is. Ezen túlmenően a beavatkozónak versenytársaival szemben is versenyhátrányt jelentene, amennyiben
ezeket az üzleti titkokat a bíróság kiadná a felperes részére.
Az alperesi beavatkozó kifejtette, hogy az általuk csatolt szakvélemények alátámasztják, hogy a
Megvalósítási Megállapodások egészét továbbra is bizalmasként kell kezelni, és azokat nem lehet
nyilvánosságra hozni, mert a nemzetbiztonsághoz fűződő közérdek úgy érvényesíthető, ha Megvalósítási
Megállapodásokat az azokkal való potenciális visszaélés megelőzés érdekében nem hozzák nyilvánosságra.
Az, hogy hogyan kerül meghatározásra, hogyan alakulnak a folyamatok, átadás-átvétel, a műszaki
vizsgálatok, álláspontja szerint nem közérdekű adatok, ezért is az egész szerződés közérdekű adatként
történő kiadásának a megtagadása lehetséges. Ráadásul ezek a folyamatok, vizsgálatok, műszaki feltételek
nem közérdekű adatnak minősülnek. Például a talajmechanika megállapítására vonatkozó műszaki eljárás
egy biztonsági kérdés, de azt, hogy hogyan csinálják, milyen módszerrel. Ehhez nincsen köze a közérdekű
adatnak, ez nem közérdekű adat, és ráadásul az alperesi beavatkozó érdekét is lényegesen sérti, ha ez
kiadásra kerülne. Ez egy élő folyamat, hogy hogyan szabályozzák a felek ezt a folyamatot, milyen szintű,
milyen berendezésű és szervezésű az irányító szerv, hogyan kell ennek létrejönni. Ez az egész projekt
működését jelenti, és azon túl, hogy az alperesi beavatkozó érdekeit sérti, biztonsági kérdéseket is jelent. A
Projekt tv. előkészítése során ez egyértelmű volt, ezért is született ez a Projekt tv. 5. §-ában foglalt
rendelkezés.
Előadta, hogy a Magyar Állam feltétele volt a nemzetbiztonsági érdekek érvényesítése körében az
alvállalkozók kiválasztására vonatkozó feltétel is. Nyilván ez nem az alperesi beavatkozó érdeke, hanem az
alperesé. Azért került a törvénybe az a konkrét rendelkezés, mert ez nemzetbiztonsági kérdés. Ezt
gyakorlatilag előírták az ezzel foglalkozó szervek, amely jogalkotói akarattá vált és ily módon a törvénybe is
belekerült ezek a nemzetbiztonsági érdekek. Ezért is hivatkoztott az Nbtv. 74. §-ában foglalt
nemzetbiztonsági érdekfogalomra, az egy sui generis kötelezettség a törvény erejénél fogva fennáll.
Mindenütt az állam egyik elsődleges kötelezettsége a szuverenitásának a fenntartása, ennek az érdekében van
a nemzetbiztonsági érdekek figyelembe vétele a jelen esetben is.
Önmagában ezen érdek is meghatározza és egyértelművé teszi, hogy közérdekű adat kiadása ezen
szerződések, megállapodások körében nem lehetséges. Ha nyilvánosságra hoznak, akkor sem kap
gyakorlatilag több információt annál, mint amit a finanszírozással kapcsolatos törvény határozna meg. A
törvény rendeli ezt védeni, önálló sui generis kötelezettség a nemzetbiztonság védelme és a nemzetbiztonsági
érdekek védelme, ami egyébként összhangban van és visszautal az Infotv. 27. § (2) bekezdés b) pontjában
foglaltakra. Ez alapján törvény korlátozhatja nemzetbiztonsági érdekből a közérdekű adatok kiadását, ezen
törvények rendelkezésre állnak, mind a Projekt tv., mind a Kormányközi Egyezmény is egyértelműen
meghatározza ezen korlátozást.
Az alperesi beavatkozó továbbá kifejtette, hogy tekintettel arra, hogy Ausztria az Európai Unió Bírósága
előtt jogvitát kezdeményezett a beruházással szemben, amely tovább erősíti a Megvalósítási Megállapodások
bizalmasként kezeléshez fűződő külügyi érdeket.
Az Ausztria által benyújtott kereset külpolitikai és külügyi jelentőségét és súlyát támasztja alá, hogy
Luxemburg bejelentette Ausztria támogatása érdekében csatlakozik a peres eljáráshoz. A jogvitában tehát a
Magyar Államnak és az Európai Bizottságnak alperesként immár nem csak Ausztriával, hanem
Luxemburggal szemben is meg kell védenie a beruházás Európai Bizottság általi jóváhagyásának
jogszerűségét az Európai Unió Bírósága előtt. Megvalósítási Megállapodások nyilvánosságra hozatala esetén
Ausztria és Luxemburg részére még több dokumentum, információ lenne elérhető, amellyel potenciálisan
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
11

gyengülhetne mind a Magyar Állam, mind az Európai Bizottság peres pozíciója. Az egyértelműen, mind a
Magyar Államnak, mind a beruházáshoz fűződő érdekeit, mind pedig külügyi kapcsolatait súlyosan sértené.
Az Európai Unió Bíróságának az Európai Bizottsággal és a Magyar Állammal szembeni esetleges
elmarasztaló ítélete pedig súlyosan sértené a beavatkozónak a beruházáshoz fűződő érdekeit.
Az alperesi beavatkozó továbbá hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.969/2007/8. számon hozott ítéletére,
melyben megerősítette, hogy jogszerűen tagadható meg a közérdekű adat igénylése külügyi kapcsolatokra
tekintettel.
Hivatkozott még az Egyesült Királyság Információs Ombudsman Hivatalának döntésére (Information
Comissioner's Office – ICO), mely kapcsán előadta, hogy az Egyesült Királyság Hinkley Point C atomerőmű
építési projekt tekintetében is közérdekű adat igényléssel fordultak az Egyesült Királyság illetékes
minisztériumához, és a minisztérium kért dokumentumok feltárását megtagadta, mely megtagadást az ICO
jogszerűnek ítélt.
Az alperes előadta, hogy álláspontja szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
NAIH/2018/220/8/T. szám alatt lefolytatott eljárása is igazolja, hogy ilyen ügyben is relevanciával bír az
egyes európai információszabadság társhatóságok és az európai államok gyakorlatának a vizsgálata. Az
atomerőmű beruházások adatainak a nyilvánosságával kapcsolatosan a magyar jogszabályi környezet
értelmezése során a NAIH indokoltnak tartotta a külföldi jogalkalmazás gyakorlat vizsgálatát. Ily módon
jelen esetben is szükséges a bíróságnak e körben megvizsgálnia a joggyakorlatot.

A perbeli EPC szerződés egyes pontjaira vonatkozó részletes előadását a Pp. 119. § (2) bekezdésében
foglaltak szerint csatolt nyilatkozatában adta elő, mely nyilatkozata álláspontja szerint szintén üzleti titok
körébe esett. Ezen előkészítő iratában foglalt nyilatkozatában pontonként haladva vette végig az EPC
szerződés egyes részeit (29.P.22.196/2017/22. szám alatt csatolva).

A kereset részben alapos.

A bíróság a tényállást a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. §
(1) bekezdése alapján állapította meg a Pp. 164. § (1) bekezdésében írt bizonyítási szabály alapulvételével.

A peres felek között nem volt vitás, hogy a felperes az állítása szerinti tartalommal küldött adatigénylést az
alperesnek, melynek teljesítését az alperes a csatolt válasszal megtagadta, ennek alapján pedig a felperes
határidőben fordult a bírósághoz. Miként az sem volt vitatott, hogy az adatigényléssel érintett szerződés a
Megvalósítási Megállapodások részét képezte, és az sem, hogy a kiadni kért szerződés 36. pontjának
kivételével a minősítő a szerződés minősítését megszüntette. Mindezek alapján a bíróság e tényeket a Pp.
163. § (2) bekezdése alapján valónak fogadta el.

Kiemelendő, hogy az alperesi beavatkozó érdemi ellenkérelmének a szerződés és a keresettel nem érintett
mellékleteire is vonatkozó, egyes szerződési pontonként meghatározó részletes védekezését is akként
terjesztette elő, hogy annak zártan történő kezelését kérte.
Ha a per eldöntése szempontjából lényeges irat titoktartalommal bír, a bíróság e tartalom ellenére köteles
lehetővé tenni a felek számára, hogy az eljárás során beadványokat, okiratokat megismerhessék és azokra
nyilatkozatot tehessenek [Pp. 3. § (6) bekezdés], melyről a bíróság tájékoztatta is az alperesi beavatkozót.
Ilyen esetben a felek és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az eljárás során az
üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott, a minősített adaton túli más titkot tartalmazó
iratok esetén – a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett
–, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési és
másolatkészítési jogot. Ha azonban a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult a Pp. 192. § (3)
bekezdése alapján határidőben úgy nyilatkozott, hogy az üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben
meghatározott más titkot tartalmazó irat megismeréséhez nem járul hozzá, a bíróságon, a
jegyzőkönyvvezetőn, illetve a leírón kívül az irat e titkot tartalmazó részét más nem tekintheti meg, azt
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
12

lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet [Pp. 119. § (2) bekezdés első és második mondata].
Lényeges ugyanakkor, hogy ezen irat fogalom alatt csakis bizonyítási eszköznek minősülő okiratot
érthetünk, hiszen a titokgazda felhívására vonatkozó szabály is a Pp. X. Fejezetében lévő, a bizonyításra
vonatkozó szabályok között volt fellelhető.
Az alperesi beavatkozó részletes ellenkérelmére viszont fennáll a Pp. – a fegyverek egyenlősége
biztosításának követelményeként – szabályozott, fent ismertetett kötelezettség a bíróság számára az eljárás
során előterjesztett kérelmek, jognyilatkozatok megismerhetőségének lehetővé tételére vonatkozóan. Ezért a
per érdemére vonatkozó nyilatkozatot tartalmazó írásbeli beadvány esetében a nyilatkozatának a
titoktartalomtól megfosztott módon való előterjesztése a védekezés járhetó útja. Ugyanakkor az alperesi
beavatkozó még ezen beadvány esetében is teljes körben üzleti titoknak minősülő tartalmat állított kezdetben
ellehetetlenítve ezzel saját védekezését. Azonban később titoktartási nyilatkozat vállalása mellett hozzájárult
a felek számára való megismerhetővé tételhez, ezért a bíróság előterjesztettként fogadta el a részletes
ellenkérelmet. Itt jegyzi meg a bíróság, hogy az irat becsatolását követően hatályba lépett az üzleti titok
védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 12. § (2) bekezdése is az iratbetekintési jog biztosítását írja elő a
felek számára bizonyos korlátok mellett.

Mindenekelőtt rögzítendő volt a bíróság vizsgálatának köre, melynél kiemelendő, hogy az alperesi
beavatkozó szellemi tulajdonra való hivatkozása a 22. számú pontokba szedett védekezése szerint kizárólag
az EPC szerződés mellékletének 1.8. pontja tekintetében volt, melyre a megváltoztatott kereset nem is terjedt
ki, így e hivatkozással a bíróságnak érdemben nem kellett foglalkoznia.

A felperes megváltoztatott keresete kizárólag a fővállalkozási szerződés, azaz az EPC szerződés mellékletek
nélküli főszövegének a minősített adatot nem tartalmazó részének kiadására irányult. Állítása szerint a kiadni
kért adatok közérdekű adatnak minősültek, melyet az alperes nem is tett vitássá. Az alperes a minősítési
szintek változásának szemléltetésére táblázatot csatolt (29.P.22.196/2017/10. sorszám alatt csatolva). A
táblázat adataiból kiderült, hogy a 2200/T/ME/2014 TÜK iktatószám alatt történt minősítés szintjének
változásait követően végül kizárólag a szerződés 36. cikkére lett fenntartva ”Korlátozott terjesztésű”
minősítés. A szerződés e cikkét pedig nem is érintette a kereset.

A szerződés keresettel érintett részeire vonatkozóan az alperes ellenkérelme összefoglalva a megtagadás


tekintetében a szerződés üzleti titok tartalmára hivatkozott azzal, hogy a szerződés egyes részei a Ptk. 2:47.
§-ának védelme alá estek, és ennél fogva a titokgazdák voltak jogosultak a Pp. 192. § szerinti megismerési
engedély kiadására. Hivatkozott még a Kormányközi Egyezmény 13. cikkére és a 2015. évi VII. törvény 5.
§-ára, melyek általa történt értelmezése szerint a keresetben kért szerződések közérdekű adatként nem
ismerhetőek meg, ugyanis az átadás szó sem nyelvtani értelmezés, sem pedig rendszertani értelmezés alapján
nem tekinthető nyilvánosságra hozatalnak, nem érthető ezalatt a nyilvánosságra hozatal. Hivatkozott továbbá
arra, hogy az információszabadság társadalmi rendeltetésével össze nem férő tág értelmezése nem
korlátozhatja aránytalanul a jogszerű nemzetgazdasági érdeket.

Az Alkotmánybíróság korábbi határozata szerint csak az adatigénylés tárgyát képező dokumentum


tartalmának vizsgálatával állapítható meg ténylegesen az, hogy olyan közérdekű adatokat foglal magában,
amelyekre valamely nyilvánosságkorlátozási indok konkrétan kiterjed, s amelyeknek így feltétlenül
szükséges a nyilvánosságtól való elzárása. A nyilvánosságkorlátozás indokoltságát tehát csak a kért
dokumentumba foglalt adatok kapcsán, azok vizsgálatával, nem pedig a dokumentum egészét illetően lehet
megállapítani [6/2016. (III.16.) AB határozat [38] pont].

Az alperes e körben nem kívánt részletesebb nyilatkozatot tenni azon álláspontjánál fogva, hogy nem az
alperesnek, hanem rajta kívül álló 3 jogi személynek, így a Paks II. Zrt.-nek, az alperesi beavatkozónak és a
Roszatomnak az üzleti titkairól volt szó.
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
13

Az alperesi beavatkozó az elutasítás alapjául elsősorban a Kormányközi Egyezmény 13. cikk (3)
bekezdésére és az Infotv. 27. § (2) bekezdésére hivatkozott, másodlagosan pedig a Projekt tv. 5. §-ára és az
Infotv. 27. § (3) bekezdésére.
Elsődleges hivatkozása alapjául előadta, hogy a Kormányközi Egyezmény az információk bizalmas
kezelésének önálló rendszerét hozta létre, amely elsőbbséget élvez a közérdekű adatok nyilvánosságra
hozatalának általános kötelezettségével szemben.
A Megvalósítási Megállapodások bizalmas kezelését előíró nemzetközi jogi kötelezettség, amelyet a
Kormányközi Egyezmény 13. cikk (3) bekezdése tartalmaz, nem azonos az üzleti titok vagy a minősített adat
védelmének rendszerével, hanem egy külön rendszert hozott létre a Megvalósítási Megállapodások bizalmas
információinak védelmére.
Az Infotv. nem szabályozza kifejezetten a nemzetközi jog szerinti titoktartási kötelezettségvállalás és a
közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó általános kötelezettség kollízióját, ezért nem
alkalmazható a Megvalósítási Megállapodásokra a felperes és az alperes által korábban hivatkozott az Infotv.
szerint a közérdekű adat nyilvánosságra hozatalára vonatkozó általános kötelezettség és az Infotv. 27. § (3)
bekezdésében és a hozzá kapcsolódó ítélkezési gyakorlatban a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalához
fűződő közérdek és az üzleti titok bizalmas kezeléséhez fűződő magánérdek összeütközésére kialakított
általános teszt.
A beavatkozó határozott álláspontja szerint a Kormányközi Egyezmény 13. cikk (3) bekezdését is úgy kell
értelmezni, hogy az korlátozza a közérdekű adatok nyilvánosságát, nevezetesen a Megvalósítási
Megállapodások közzétételét a külügyi kapcsolatokra tekintettel, vagyis a Kormányközi Egyezményben
foglalt kötelezettségre tekintettel. Ezért a Megvalósítási Megállapodásokat nem lehet nyilvánosságra hozni
az Infotv. 27. § (2) bekezdés f) pontja alapján és a felperes keresetét teljes egészében el kell utasítani.
Előadta, hogy a Kormányközi Egyezmény rendelkezései speciális szabályok az Infotv.-hez képest és így a
Kormányközi Egyezmény alkalmazandó az Infotv.-el szemben.
Az ellenkérelme alapjául előadott másodlagos hivatkozásában az alperesi beavatkozó előadta, hogy
álláspontja szerint a Megvalósítási Megállapodások teljes egészükben a beavatkozó üzleti titkát képezik,
mert az Infotv. 27. § (3) bekezdés alkalmazásában a Megvalósítási Megállapodások mint a beavatkozó üzleti
titkának megőrzéséhez fűződő magánérdeke együtt a nukleáris biztonsághoz, energiabiztonsághoz és
nemzetbiztonsághoz fűződő közérdekkel erősebb mint azok nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdek.
Egyúttal az Infotv. 27. § (2) bekezdése alapján törvény nemzetbiztonsági okból korlátozhatja a közérdekű
adathoz való hozzáférést. Ezen felhatalmazás kapcsán a Projekt tv. 5. §-a kifejezetten rendelkezik arról, hogy
a Megvalósítási Megállapodásokban foglalt információkhoz való nyilvános hozzáférést nemzetbiztonság
okból korlátozni lehet.

Az alperesi beavatkozó ellenkérelme bontotta ki az üzleti titok és a nemzetbiztonsági érdek mint az


információszabadság korlátjainak a fővállalkozási szerződés egyes pontjai nyilvánosságra hozatalát
akadályozó körülményeket. A perbeli EPC szerződés egyes pontjaira vonatkozó részletes előadását a Pp. 119.
§ (2) bekezdésében foglaltak szerint csatolt nyilatkozatában adta elő, mely nyilatkozata – a már kifejtettek
szerint – álláspontja szerint szintén üzleti titok körébe esett. Ezen előkészítő iratában foglalt nyilatkozatában
pontonként haladva vette végig az EPC szerződés egyes részeit (29.P.22.196/2017/22. szám alatt csatolva).

Az alperes az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.


törvény (a továbbiakban: Infotv.) 29. § (1) bekezdésében rögzített határidőn belül nem tett eleget a felperes
közérdekű adat megismerése iránti igényének. A felperes a megtagadást követően határidőben fordult jogi
képviselője útján a bírósághoz az Infotv. 31. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
14

Az Infotv. 26. § (1) bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint
jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt:
közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből
nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki
megismerhesse.

Miután a felperes által kiadni kért, nem vitásan az alperes kezelésében levő adatok a felperesi állítás szerinti
közérdekű adatnak minősültek, ezért kiadásuk csak a jogszabályban meghatározott esetekben volt
megtagadható. Az Infotv. 27. §-a az ily eseteket tartalmazza felsorolva azokat a kivételeket, amelyek
esetében szükséges, vagy az adatfajta, illetve az egyedi eset körülményeinek mérlegelése alapján szükséges
lehet a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozása.

Mindenekelőtt az alperesi beavatkozó elődleges védekezésében előadottak tekintetében kellett állást


foglalnia a bíróságnak, ugyanis az abban előadottak alapos volta esetén nem is az Infotv. kivétel szabályai
lennének alkalmazandóak, hanem önmagában a Kormányközi Egyezmény rendelkezései alapján
megtagadható lett volna az adatigénylés teljesítése. Mindennek elbírálása ugyanakkor nem bizonyítási
kérdést jelentett, hanem mindösszesen jogkérdésben való állásfoglalást.

Ennél fogva a jogvita elbírálása szempontjából releváns rendelkezést tartalmazott az Egyezmény tv.-el
kihirdetett Kormányközi Egyezmény 13. cikke és a Projekt tv. 5. §-a. Előbbi a titoktartásról, utóbbi az
adatokhoz való hozzáférésről rendelkezett.
A Kormányközi Egyezmény 13. cikke szerint:
1. Jelen Egyezmény keretei között nem valósul meg az Oroszországi Föderáció államtitkát, vagy
Magyarország minősített adatát képező információ átadása.
2. Jelen Egyezmény keretei között nem valósul meg olyan információk átadása, amelyek továbbítását
valamelyik Fél államának jogrendje tiltja, vagy amelyek átadása ellentmond a Felek által aláírt nemzetközi
egyezményeknek. Nem hozható nyilvánosságra és nem adható át harmadik félnek a két Fél előzetes írásbeli
beleegyezése nélkül egyetlen olyan információ sem, amelyet jelen Egyezmény keretein belül átadnak
egymásnak, vagy amely annak végrehajtása eredményeként keletkezik.
3. Pontosan meg kell határozni és meg kell jelölni az olyan információkat, amelyeket jelen Egyezmény
keretein belül adnak át egymásnak, vagy amely annak végrehajtása eredményeként keletkezik, és amelyet
mindkét Fél bizalmasnak tekint. Az ilyen információt az átadó Fél magyar nyelven „Bizalmas”, vagy orosz
nyelven „Для служебного пользования”, vagy vagy angol nyelven „Confidential” megjelöléssel látja el. A
felek minimálisra korlátozzák azon személyek körét, akiknek hozzáférésük van az ilyen jellegű
információkhoz és biztosítják, hogy csak a jelen Egyezményben rögzített célok érdekében használják azokat.
Az ilyen információkat nem hozzák nyilvánosságra és nem adják át harmadik félnek. Az ilyen információkat
mindkét Fél jogszabályainak megfelelően védik.
4. A jelen Egyezményben foglaltak alapján egyik Fél, Illetékes Hatóság vagy Meghatalmazott Szervezet sem
tagadhatja meg az adott Félre, Illetékes Hatóságra vagy Meghatalmazott Szervezetre nézve kötelező erejű
jogszabályban megszabott vagy hatáskörrel rendelkező bíróság által elrendelt információ átadását. Az
információt átadó Fél, Illetékes Hatóság vagy Meghatalmazott Szervezet az ilyen esetekben jóhiszeműen
együttműködik a másik Féllel, Illetékes Hatósággal vagy Meghatalmazott Szervezettel annak érdekében,
hogy az átadás olyan formában történjék, amelynek révén az átadott információ mennyisége a vonatkozó
törvény vagy az illetékes bírósági határozat által megkövetelt minimális, valamint a másik Fél, Illetékes
Hatóság vagy Meghatalmazott Szervezet számára elfogadható mértékű legyen.

A Projekt tv. 5. §-a értelmében a Megvalósítási Megállapodásokban és a Beruházással összefüggésben az


Egyezmény 3. cikk 1. pontja szerinti Orosz Kijelölt Szervezet és annak alvállalkozói, valamint az
Egyezmény 3. cikk 2. pontja szerinti Magyar Kijelölt Szervezet és alvállalkozói által kötött szerződésekben
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
15

foglalt azon üzleti és műszaki adatok, valamint az ezen Megvalósítási Megállapodások, szerződések és az
Egyezmény előkészítésével, megkötésével kapcsolatos azon üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel
összefüggő döntések megalapozását szolgáló azon adatok, amelyeknek az Infotv. III. Fejezete szerinti
közérdekű adatigénylés során történő megismerése az Infotv. 27. § (2) bekezdés b) és h) pontja szerinti
nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene, – azok keletkezésétől számított
30 évig – közérdekű adatként nem ismerhetőek meg.

E körben a bíróság mindenben osztotta a Fővárosi Ítélőtábla – az eljárás valamennyi résztvevője számára
ismert – 32.Pf.20.807/2018/8-I. számú részítéletében kifejtetteket. Az ítéleti okfejtés szerint az Alaptörvény
Q) cikke biztosítja a nemzetközi jog és a belső jog összhangját. A Q) cikk (3) bekezdésének megfelelően a
perbeli nemzetközi szerződés a kihirdetéssel a magyar jogrend részévé vált. Az Egyezmény tv. nem írja felül
az Infotv. rendelkezéseit, a rendelkezéseiből ilyen következtetés nem vonható le. Abban az esetben,
amennyiben olyan a nyilvánosság korlátozására vonatkozó rendelkezést tartalmazna, amely az adatkezelőkre
és az adatkérőkre kiterjed, az Infotv. 27. § (2) bekezdése alapján törvényi korlátozását képezhetné a
közérdekű adatok megismerésének. Ennek hiányában az államra mint nemzetközi jogalanyra ró olyan
kötelezettséget, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalásokat a belső jogrendben meglévő jogszabályokkal,
ha szükséges jogalkotással, illetve egyéb állami cselekvésekkel, aktusokkal (pl. a titoktartás terén az adatok
minősítésével) biztosítsa. Ez esetben közvetlenül a törvényből nem vezethető le – az Infotv. 27. § (2)
bekezdése szerinti – nyilvánosság korlátozási jogszabályi rendelkezés.

Az Egyezmény tv. az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismeréséhez
való alapjog, annak Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerinti garanciális korlátozása, és a közérdekű adatok
megismeréséhez való jog Alkotmánybíróság által értelmezett keretrendszerébe illeszkedik. Ebből
következően nem állt fenn kollízió a nemzetközi jogi kötelezettség és az Infotv. között. A jogszabályok
közötti hierarchiának nincs ügydöntő jelentősége, és az Egyezmény tv. nyilvánosság korlátozó jellegét is
ebben az Alaptörvény által biztosított alapjogi kontextusban kellett értelmezni. A Kormányközi Egyezmény
11. cikk 1. pontja kifejezetten megerősítette, hogy az egyezmény Magyarország jogszabályaival összhangban
kerül végrehajtásra, és Magyarország szabályai alatt Magyarországra és Magyarországon alkalmazandó
összes jogszabály értendő. Ilyen jogszabályok az Alaptörvény és az Infotv. is. A szerződő feleknek
számolniuk kellett ezáltal az egyezmény hatálya alá tartozó dokumentumok Infotv. és az ahhoz kapcsolódó
jogszabályok szerinti nyilvánosságára vonatkozó szabályokkal, és a Kormányközi Egyezmény titoktartásra
vonatkozó kötelezettségvállalásait is ebben az értelmezési keretben kellett megvalósítaniuk
(32.Pf.20.807/2018/8-I. számú részítélet 16-17. oldal).

A Kormányközi Egyezményben foglalt titoktartásnak a 11. cikk 1. pontja és a 13. cikk 3. pontja szerint is
korlátot szabnak a részes felek jogszabályai. A bíróság ugyanakkor osztotta az alperesi beavatkozónak az
Egyezmény 13. cikk 4. pontjának értelmezése kapcsán kifejtett álláspontját, ezért egy általános szerződéses
klauzulaként fogadta el azt. E pont nyilvánvaló jogszabályi kötelezettségeket rögzített első mondatában.
Annak egyezménybeli rögzítése nélkül is fennállt volna a részes felek ez irányú kötelezettsége, érdemi
jelentőséget e rendelkezésnek nem kellett tulajdonítani.

Az Egyezmény 13. cikk 3. pontja szerinti jogszabályok hazánk jogában – mint azt a Fővárosi Ítélőtábla is
felhívta döntésében – a titkok védelme a közérdekű adatok megismerésével összefüggően elsősorban az
Infotv. eszközrendszerén keresztül az adatok minősítésével, a Ptk. 2:47. §-a, majd az adatigénylést követően
a 2018. évi LIV. törvény rendelkezései, és az Infotv. 27. § (3) bekezdése szerinti üzleti titok védelmével,
vagy az Infotv. 27. § (2) bekezdésében utalással meghatározott valamely külön törvényben lehetséges.
Utóbbi körbe tartozónak volt tekinthető a Projekt tv. is.

Magyarország az Egyezmény 13. cikk 3. pontjának harmadik és negyedik mondatában vállalt


kötelezettségét – a titkok jogszabályai védelmén túl – többféle módon is teljesíthette. A magyar jogszabályok
– különösen az adatok minősítésének lehetősége – teljes körben lehetőséget adtak a titoktartási rendelkezések
érvényre juttatásának. A már említettek szerint alperes által becsatolt táblázat tartalmazta is a minősítés
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
16

szintjének alakulását, mely az EPC szerződés aláírásának napján történt ”Titkos” minősítést követően
”Korlátozott terjesztésű” minősítést jelentett, majd 2017. április 27. napján megszüntetésre került a
minősítés. A felperesi adatigénylés is ehhez idomult, hiszen a minősítés megszüntetésének másnapján került
előterjesztésre.

A becsatolt szerződésen megállapíthatóan feltüntetésre került a ”Bizalmas” megjelölés, viszont a szerződés


két gazdasági társaság között jött létre. Az Egyezmény 13. cikkének 3. pontja ugyanakkor az információt
átadó felek (értve ez alatt az Egyezményben részes feleket) láthatták el az adott információt ilyen
megjelöléssel. A becsatolt angol nyelvű okirat az eredeti szerződés beszkennelt változata volt, azon a
szerződő felek cégjegyzés útján történt aláírásán túl kizárólag a minősítésre vonatkozó feljegyzések voltak
láthatóak. Ekként a szerződésen lévő ”Bizalmas” megjelölés eleve nem volt az Egyezmény 13. cikkének 3.
pontjában meghatározott megjelölésnek megfeleltethető.

Éppen ezért a Projekt tv. volt vizsgálandó a nyilvánosság korlátozása körében, melynek 5. §-a a közérdekű
adatok nyilvánosságát a Megvalósítási Megállapodások, szerződések és az Egyezmény előkészítésével,
megkötésével kapcsolatos azon üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések
megalapozását szolgáló azon adatok vonatkozásában korlátozta, melyek megismerése nemzetbiztonsági
érdeket vagy szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene.

A Projekt tv. e szakaszának értelmezése során az Alaptörvény 28. cikke szerint eljárva figyelemmel kellett
lenni a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolására. A javaslat indokolása
szerint a törvény kiemelt figyelmet fordít az adatok nyilvánosságának kérdésére. E tekintetben nagy
nehézséget okozott az Egyezmény titoktartási klauzulájának (13. cikk) a magyar nemzetbiztonsági és külügyi
kapcsolatokkal összefüggő, a szellemi tulajdont érintő, valamint az adathozzáféréssel, közérdekű adatok
nyilvánosságával összefüggő alkotmányossági követelményekhez igazítása.

Az indokolás még a T/2250. számú törvényjavaslat eredeti szövegéhez készült, amely a szakaszon belül két
bekezdésben tartalmazta a szabályozást. Az (1) bekezdés a nemzetbiztonsági érdeket, illetve a szellemi
tulajdonhoz való jogot állította akadályaként az Infotv. felhívása nélkül akként, hogy a hozzáférés
megtagadhatóságáról rendelkezett. Míg a (2) bekezdése az Infotv. 27. § (5) bekezdésében szabályozott
időtartamhoz képest tartalmazott speciális szabályt a döntés megalapozó adatok nem nyilvános voltára.
Az (1) bekezdés ekként leszögezte, hogy az Egyezmény 8. cikke szerinti Megvalósítási Megállapodásokhoz,
a Beruházással összefüggésben a Fővállalkozó, illetve az alvállalkozó által kötött szerződésekhez, valamint
az ezek előkészítésével, megkötésével kapcsolatos valamennyi adathoz való hozzáférés megtagadható abban
az esetben, ha annak nyilvánosságra hozatala Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy
veszélyeztetné, valamint ha az szellemi tulajdonhoz való jogot sértene. E korlátozás értelemszerűen a
bíróságok, hatóságok, illetve az arra feljogosított szervek általi jogszerű adatkérésre nem terjedhet ki, mivel
ebben az esetben az állami szervek működése nem válna e körben lehetővé.
A (2) bekezdés kisegítő szabályként az (1) bekezdés szerinti megállapodásokat, illetve szerződéseket
előkészítő, döntésmegalapozó adatok tekintetében pedig az információs önrendelkezési jogról és az Infotv.
27. § (5) bekezdésében foglaltaktól biztosított eltérést: az e körbe tartozó adatok nyilvánossága
keletkezésüktől számított 30 évig korlátozottként volt szabályozva. Hangsúlyozandó azonban, hogy a
törvény ezen rendelkezései nem a hatósági eljárásra vonatkoztak, azokra az Atv. (az atomenergiáról szóló
1996. évi CXVI. törvény) szabályai voltak irányadók. Jelen § esetében kifejezetten a szerződéses és az ahhoz
kapcsolódó döntés-előkészítő adatokról volt szó.

A Projekt tv. e szakasza a 2016. évi XIX. törvénnyel, 2016. április 12-ei hatállyal módosításra került.
Annyiban pontosította megismerés korlátját, hogy az Infotv. 27. § (2) bekezdés b) és h) pontjának felhívásán
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
17

túl kifejezetten a jogszabály szövegévé tette a nemzetbiztonsági érdeket, illetve a szellemi tulajdonhoz
fűződő jogot, melynek megsértése esetén a megjelölt adatkör nem ismerhető meg közérdekű adatként.
E törvény javaslatának indokolása szerint a jogszabálymódosítás nem jelentett a hatályos szabályozáshoz
képest tartalmi változást, csupán egyértelművé tette, hogy a törvény 5. §-át együtt kell értelmezni mind az
Infotv. közérdekű adatigénylésre vonatkozó III. Fejezetével, mind pedig más ágazati törvénnyel. Ennek
megfelelően tehát kizárólag a törvény 5. §-ában felsorolt adatkör tekintetében, és csak akkor lehetséges a
közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása, ha az igényelt adat megismerése az Infotv. 27. § (2)
bekezdés b) és h) pontjában hivatkozott érdeksérelmet valósítana meg, azaz ha az adat nyilvánosságra
hozatala nemzetbiztonsági érdeket, illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene.

Az indokolás szerint tehát a közérdekű adatigénylés teljesítésének megtagadása kifejezetten szűkkörű lehet,
az mind az adatkör, mind a megtagadási ok tekintetében korlátozott. Ha szigorúan ragaszkodnánk a javaslat
szövegéhez, akkor az üzleti titokra való hivatkozást nem is kellett volna vizsgálnia a bíróságnak.
Ugyanakkor a tényleges jogszabályszövegből egyértelműen megállapítható, hogy az Infotv.-ben és más
törvényben rögzített egyéb kivételek is vizsgálhatóak, az nem a kiadás korlátainak beszűkítését jelentette.

Az EPC szerződés nem vitásan a Megvalósítási Megállapodások részét képezte, ezért egyrészről a Projekt tv.
5 §-a alapján, másrészről az Infotv. és más, titokvédelmi szabályt tartalmazó törvények rendelkezéseire
figyelemmel kellett a nyilvánosság korlátozását megítélni.
Előbbiben lévő korlátozás csak az érintett szerződések üzleti, illetve műszaki adatait érintette, melyből
következett, hogy nem a szerződések egészére lehet ilyen okként hivatkozni, hanem csak egyes
rendelkezések tekintetében. Tehát a nyilvánosság korlátozás vizsgálatára e speciális rendelkezés esetében is
úgymond az általános szabályoknak megfelelően az egyes adatok vizsgálatával kellett sort keríteni. Az
Infotv. 31. § (2) bekezdése alapján pedig a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait az
alperesnek, illetve az alperesi beavatkozónak kellett bizonyítania.

Az alperesi beavatkozó mind elsődleges, mind másodlagos védekezésében felhívta a nemzetbiztonsági


érdek sérelmét az adatkiadás megtagadásának indokaként.

A már említettek szerint az Infotv. 27. §-a tartalmazta a felhatalmazást a közérdekű adatok
megismerhetőségének korlátozására. A (2) bekezdés b) pontja teremtett lehetőséget arra, hogy törvény – az
adatfajták meghatározásával – egyértelmű rendelkezések alapján nemzetbiztonsági okból korlátozza a
közérdekű adathoz való hozzáférést. Figyelemmel arra, hogy a kiadni kért szerződés – nem vitásan – a
Megvalósítási Megállapodások részét képezte, a törvényi korlátozást a Projekt tv. 5. §-a tartalmazta e
körben. A Projekt tv.-ben rögzített, az információszabadsággal szembeni korlátok ugyanakkor már tárgyában
is korlátozottak voltak, csak a szerződés üzleti és műszaki adataira terjedhetett ki. Két korlátozási okot jelölt
meg, így nemzetbiztonsági érdeket és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogot. Utóbbira vonatkozó
felhatalmazást az Infotv. 27. § (2) bekezdés h) pontja adta meg. A már kifejtettek szerint erre vonatkozó
hivatkozás nem hangzott el az alperesi beavatkozó részéről a perben igényelt adatok vonatkozásában, az
alperes pedig kifejezett bírói felhívásra nem tartotta fenn ez irányú hivatkozását. Tehát vizsgálandó
megtagadási okként a nemzetbiztonsági érdek szerepelt a Projekt tv. 5. §-ában rögzített két ok közül. E
korlátozás pedig független volt attól, hogy a kérdéses adat minősített adatnak minősült-e. Ugyanakkor nem
lehetett figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a perben kiadni kért adatok ”Titkos” minősítését az idő
előrehaladtával előbb ”Korlátozott terjesztésű” szintre enyhítették, majd megszüntették. Ennek abból a
szempontból volt jelentősége, mert a Projekt tv. a nemzetbiztonsági érdeket sértő nyilvánosságra hozatal
tekintetében eligazítást nem adott.

A nemzetbiztonsági érdek jogszabályi védelmét – a Fővárosi Ítélőtábla helyes okfejtését követve –


elsődlegesen az Nbtv. rendelkezései, illetve a nyilvánosság korlátozás tekintetében a Mavtv. rendelkezései
biztosították. Az Nbtv. a nemzetbiztonsági szolgálatok alkotmányos működését szabályozza, a
nemzetbiztonsági érdeket az értelmező rendelkezések között kifejezetten e törvény alkalmazása
szempontjából definiálta [74. § a) pont], azt a szolgálatok tevékenysége szempontjából megragadva. Míg a
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
18

Mavtv. a minősítéssel védhető közérdek [5. § (1) bekezdés c) pont] és a minősítési szint meghatározásához
szükséges kármérték [1. számú melléklet] szempontjából hívta fel e fogalmat. A minősítés megszüntetése
önmagában valóban nem zárta ki a nemzetbiztonsági érdek sérelmének lehetőségét, de már önmagában is
kétségessé tette azt.

Tisztázandó volt, hogy az adatigénylés megtagadásaként felhozottak akkor indukálnak bizonyítási


kötelezettséget alperes oldalán, amikor az annak alapjául előadott releváns tények tekintetében a felek között
vita van. Adott esetben szakértői bizonyítás szükségessége is felmerülhet, ehhez azonban olyan
ténykérdésben kell, hogy vita álljon fenn a felek között, amelynek megítélése különleges szakértelmet
igényel. Fontos kiemelni, hogy az adott megtagadási ok alapjául általánosságban megfogalmazott
tényelőadás önmagában nem alkalmas arra, hogy indokolt vitató nyilatkozat érkezhessen rá az ellenérdekű
fél részéről. Ennél fogva a bizonyítás kötelezettsége sem merülhet fel, hiszen a per eldöntése szempontjából
jelentős tényállítások ilyen esetben nem kerülnek megtételre.

Az alperesi beavatkozó csatolta a dr. Katona Tamás János 2018. február 28. napján kelt nukleáris biztonsági
szakvéleményét, amely álláspontja szerint alátámasztja, hogy a Megvalósítási Megállapodások egészét
továbbra is bizalmasként kell kezelni, azokat nem lehet nyilvánosságra hozni, mert nukleáris biztonsághoz
fűződő közérdek úgy érvényesíthető, ha a Megvalósítási Megállapodásokat az azokkal való potenciális
visszaélés megelőzése érdekében nem hozzák nyilvánosságra (29.P.22.196/2017/30. sorszám alatt).

Csatolta továbbá dr. Solymosi József 2018. február 28. napján kelt nemzetbiztonsági szakvéleményét, amely
kapcsán kiemelte, hogy a szakvélemény kifejezetten megerősíti, hogy nemzetbiztonsági szempontból a Paks
II. Atomerőmű építési beruházásnak és Megvalósítási Megállapodásoknak kiemelt szerepük van a Paks II.
Atomerőmű építési beruházás fokozott veszélynek van kitéve, terrorcselekményeknek és az ország
honvédelmét sértő vagy veszélyeztető támadásoknak és fenyegetéseknek és Megvalósítási Megállapodások
nyilvánosságra hozatala esetén csökkenne a terrorcselekmények felderítése és megakadályozása, valamint a
honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető leplezett törekvések elfedése és elhárítása iránt tett
intézkedések hatékonysága (29.P.22.196/2017/29., 31. és 32. sorszám alatt).

Csatolta továbbá dr. Király Miklós megállapításait a nemzetközi jog és a belső jog viszonyáról (6. sorszám
alatt), mely az alperes elleni korábbi perben való benyújtásra készült. Összegző megállapításában abban
foglalt állást az azt készítő személy, hogy a nemzetközi szerződést kihirdető törvény elsőbbséggel bír a többi
törvénnyel szemben, amely rangviszony érvényre juttatása valamennyi állami szerv feladata.

Végül csatolta az „EPC szerződések kockázatmegosztási elemzése – szakértői anya” elnevezésű


dokumentumot (7. sorszám alatt), amely a kockázatmegosztás szempontjait veszi sorra. E dokumentum nem
került aláírásra az azt készítő által.

Amennyiben a perben tényállítást kíván valamely fél tenni, úgy azt eleve nem egy irat becsatolásával kell
eszközölnie, legyen szó okirati bizonyítékról vagy akár egy magánszakértői véleményről. Még ha el is
fogadjuk, hogy adott esetben a fél szakmai álláspontjának összefoglalását tartalmazza egy magánszakértői
vélemény, a szakértő által megállapított tényeket a félnek állítania is kell a perbeli nyilatkozatában.
Mindehhez képest értékelendő a magánszakértői vélemény, alkalmas-e az azzal szembeni állítás vagy
indokolt vitatás kétségessé tételére vagy sem.

Ezen túlmenően az alperesi beavatkozó szakértő kirendelése iránti bizonyítási indítványt is előterjesztett arra
vonatkozóan, hogy a Megvalósítási Megállapodások nyilvánosságra kerülése nemzetbiztonsági érdeket
sértene, illetve veszélyeztetné-e a nukleáris biztonságot. Továbbá kérte, hogy a bíróság keresse meg a
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jogi osztályát azzal kapcsolatosan, hogy a valóságot tartalmazzák-e az
alperesi beavatkozó által tett állítások, mely szerint ezen Megvalósítási Megállapodások semelyik országban
nem kerültek nyilvánosságra.
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
19

A szakértői bizonyítás és a megkeresés ugyanakkor szükségtelen volt a bíróság álláspontja szerint, mivel a
perbeli szerződés esetében pusztán a felek által megtett tényállítások és a csatolt szerződés alapján állást
lehetett foglalni a megtagadási okok alaposságáról. Nem észlelt ennek során a bíróság olyan kérdést,
melynek megítéléséhez különleges szakértelem lett volna szükséges. Ezért nem is adott helyt ezen
indítványoknak, és mint szükségtelent mellőzte azokat. A csatolt magánszakértői vélemények tartalmát
természetesen megismerte, és az azokban foglaltakra is figyelemmel hozta meg döntését.

Az alperesi beavatkozó a szerződés egyes pontjain végigmenve a nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozást
a 2., 3., 4., 7., 8., 9., 20., 22., 24., 25., 26., 27., 28., 29., 30., 32., 33., 38. pontok tekintetében hozta fel az
adatkiadás megtagadásának indokaként. A 2., 3., 4., 7., 30. és 38. pontok esetében az alperesi beavatkozó
hivatkozása alapjául tett előadás kimerült abban, hogy egy általános tartalmú előadást tett felhívva az
ellenkérelme 2.8. pontját (29.P.22.196/2017/19. szám alatt csatolva), mely a következőek szerint szólt: „E
szakasz rendelkezései az EPC Szerződés olyan rendelkezéseire vonatkoznak és hivatkoznak, amelyek
nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosságra hozható adatok vagy minősített adatok, ezért az ilyen
rendelkezések értelmezésére vonatkozó szabályok is nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosságra hozható
adatnak minősülnek (hivatkozott a beavatkozó érdemi ellenkérelmének 2.8 pontjában előadottakra).”.
A további szerződéses pontok esetében a melléklet egyes, minősített adatként állított pontjait hívta fel,
melyek szorosan kapcsolódnak az adott szerződéses ponthoz. Ezen túlmenően valamennyi pont esetében
behivatkozásra került az ellenkérelem 2.8. pontja. Az érintett mellékletbeli pontok a következőek voltak: 1.2,
2.5, 3.2, 4.10, e szerződés mellékleti pontok valóban ”Korlátozott terjesztésű” minősítés alá estek.
Önmagában azonban az, hogy egyes szerződéses feltételek kapcsolatban állnak a szerződés mellékletének
vonatkozó részeivel, amelyek adott esetben minősített adatot tartalmaztak, még nem eredményezte a
nemzetbiztonsági érdek sérelmét.

Az alperesi beavatkozó előbbi előadása mindenképpen az általánosság szintjén maradt, utóbbi hivatkozása
pedig attól, hogy utalt a melléklet bizonyos pontjaival való összefüggésre ugyancsak nem jelentett többet
mint egy állítólagos összefüggés felemlegetése. Ugyanakkor a melléklet hivatkozott pontjai a bíróság
számára sem ismertek, mivel a kizárólag angol nyelven csatolt mellékletekből is kihagyásra kerültek a
minősített adatot tartalmazó részek. Az alperesi beavatkozó által előadottak sem tartalmaztak arra vonatkozó
adatot, hogy konkrét műszaki tartalmat hordoztak volna magukban az érintett szerződési pontok.

A szerződés egyes pontjait átvizsgálva a 2. pont az értelmező rendelkezéseket, a 3. pont a közlések és nyelv,
a 4. pont a tárgy, a 7. pont a megrendelő által átadott információkat, a 8. pont a munkavégzési időszakokat és
befejezési határidőket, a 9. pont a szerződéses ár, fizetési feltételek és eljárás szabályait, a 20. pont a projekt
ütemtervére vonatkozó szabályokat, a 22. pont a hatósági jóváhagyások és műszaki dokumentáció szabályait,
a 24. pontban foglalt rendelkezések a projektirányítást és minőségbiztosítást, a 25. pont az építést, szerelést
és üzembe helyezést, a 26. pont a létesítmény elfogadását, a 27. pont az alkalmazandó jogot, a 28. pont a
követelések rendezését, a vitarendezést és a választottbíróságra vonatkozó szabályokat, a 29. pont a szellemi
tulajdont, a 30. pont a bizalmas információkat, a 32. pont a pótmunkákat, a 33. pont a befejezési határidők
hosszabbítását, valamint a 38. pont a vegyes rendelkezéseket tartalmazta. E pontok esetében megállapítható,
hogy azok nem műszaki adatokat tartalmazó részletszabályokat, hanem általános jellegű rendelkezéseket
rögzítettek a szerződő felek szerződéses jogviszonyának jogi kereteit meghatározva. Azokból műszaki,
technikai adatokat nem lehetett megismerni.

Mindezek alapján nem foghatott helyt az alperesnek és az alperesi beavatkozónak a Projekt tv. 5. §-ára, azon
belül is a nemzetbiztonsági érdek sérelmére történt hivatkozása.

Ezt követően vizsgálta a bíróság az alperesnek és az alperesi beavatkozónak az üzleti titok sérelmére
vonatkozó hivatkozását, melyet részletesebben alperesi hivatkozás szerint is az alperesi beavatkozó
nyilatkozata bontott ki.
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
20

Az Infotv. 27. § (3) bekezdésének utaló szabálya a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény) hatályon kívül
helyezésével egy időben módosult átemelve a régi Ptk. 81. § (3) és (4) bekezdésének szabályait. Az Infotv.
korábban csak utalt az üzleti titok megismerése kapcsán a Ptk. szabályaira, e szabályok pedig átemelésre
kerültek az Infotv.-be azok hatályon kívül helyezésével. Az üzleti titkot, az ahhoz fűződő személyiségi jogot
védő szabályok viszont továbbra is a Ptk.-ban kaptak helyet, amely egyúttal az üzleti titok definícióját [Ptk.
2:47. § (1) bekezdés] is tartalmazta. E szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden
nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen
hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek
által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos
pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével
kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

Az Infotv. 27. § (3) bekezdés szerint közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak a központi
és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás felhasználásával, költségvetést
érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával,
használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő
bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy
nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem
eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek
megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem
akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
A törvény a közpénzekkel való rendelkezéssel, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos adatokat a régi Ptk.
üvegzseb-szabályainak megfelelően kivette az üzleti titok fogalma alól, és ezen törvényi szintű
rendelkezéssel erősítette meg az Alaptörvény 39. cikkének (2) bekezdését.

A már az adatigénylés benyújtását követően hatályba lépett, az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV.
törvény a Ptk. szakaszát hatályon kívül helyezte, és e törvény 1. § (1) bekezdése definiálta az üzleti titkot
rendelkezve az üzleti titokhoz való jogról, a megsértéséről és annak esetére meghatározott szankciókról. E
definíció szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek
összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem
könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból
készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában
elvárható magatartást tanúsítja.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontja alapján az új szabályozás volt
alkalmazandó, melynek a közérdekű adat kiadása iránti perben elsősorban az üzleti titok definíciója
szempontjából volt jelentősége. Az üzleti titok védelmére mint megtagadási okra való hivatkozás ugyanis a
bíróság döntésének időpontjában ítélendő meg, így amennyiben az adatigényléskor, netán a keresetindításkor
még üzleti titoknak minősül a kiadni kért adat és adott esetben valóban aránytalan sérelemmel járna a
kiadása, majd az ítélethozatalkor e jellegét már elveszítette valamely körülménynél fogva, úgy az adatot ki
kell adni a megtagadási ok fennállltának hiányában. Az üzleti titoki minőség elbírálása szempontjából
releváns tények köre, melyek a per során megállapítást nyernek, a döntés pillanatában hatályos norma
alapján ítélendőek meg, így az akkor hatályos jogszabályszöveg szerint minősülnek jogi tényeknek. A
közérdekű adat kiadása iránti perekben bár a per tárgya az adatigénylés megtagadásának jogszerűsége,
viszont a bíróság ítéleti rendelkezésében nem az adatkezelői döntést helyezi hatályon kívül vagy változtatja
meg, hanem amennyiben a közérdekű adat igénylésére irányuló kérelemnek helyt ad, úgy határozatában az
adatkezelőt a kért közérdekű adat közlésére kötelezi [Infotv. 31. § (7) bekezdés]. Így amennyiben az eljárás
ideje alatt változó jogi norma tartalma alapján figyelembe veendő jogi tények a titok minőséget
megalapozzák és az arányossági teszt is a titokgazda aránytalan sérelmére mutat, úgy a keresetet el kell
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
21

utasítani. Míg ellenkező irányú jogszabályváltozás esetén a keresetnek helyt adó döntést kell hozni adott
esetben pusztán a titok fogalmának változására figyelemmel minden mérlegelési tevékenység elvégzése
nélkül.

Lényeges továbbá, hogy az Infotv. módosításáról rendelkező 2013. évi XCI. törvény, amely – az üzleti
titokkal kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó – 27. § (3) bekezdését, valamint a (3a) és (3b) bekezdéseket
érintette, javaslatának indokolásában a következőeket rögzítette: „A nyilvánosság, a közpénzek
felhasználásának átláthatósága érdekében az Alaptörvény 38. cikke, a közpénzekkel való gazdálkodás
átláthatóságának követelményét, valamint a 39. cikk (2) bekezdése a közpénzekre és a nemzeti vagyonra
vonatkozó adatok közérdekű adattá minősítését alkotmányos rangra emelte. Az Alaptörvény, amely minden,
a közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatot közérdekű adattá minősített, a nyilvánosságot, az
átláthatóságot tette főszabállyá.”.
A közpénzekkel összefüggő adatok nyilvánosságát főszabály szerint az üzleti titokra való hivatkozás nem
korlátozhatja, de az üzleti titokhoz és az információszabadsághoz fűződő alapjogok összeütközése esetén a
nyilvánosságra hozatal aránytalan sérelmet okozó jellegének vizsgálata során továbbra is annak
mérlegelésére van szükség, hogy melyik alapjog védelme az indokoltabb, függetlenül attól, hogy közérdekű
vagy közérdekből nyilvános adat megismerése a vitás (Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.193/2016/9.).

A már írtak szerint az üzleti titokra vonatkozó hivatkozás kapcsán a szerződés tartalmának vizsgálatát
szerződési pontonként kellett elvégezni, mely vizsgálatnak ki kellett terjednie az üzleti titok tartalom
ellenőrzésére, majd pedig arra, hogy az alperesi beavatkozó tevékenységére nézve aránytalan sérelemmel
járhat-e az adott tartalom nyilvánosságra hozatala (Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.086/2015/3.,
32.Pf.20.773/2018/6.). Utóbbi vizsgálatnak arra kellett kiterjednie, hogy az igényelt adat megismerése az
üzleti tevékenység végzése során aránytalan sérelmet okozna-e, melynél fogva a megtagadás alapjául
szolgáló érdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő
közérdeknél [Infotv. 30. § (5) bekezdés]. Az Infotv. a megtagadás alapját illetően szűkítő értelmezést írt elő.

Egyetértett a bíróság a Fővárosi Ítélőtábla azon álláspontjával, hogy a tartalmi vizsgálat követelménye azt
jelentette, hogy az adatkezelő ne csupán általánosságban hivatkozzon az üzleti titokra, üzleti tevékenysége
aránytalan sérelmére, hanem tényekkel összhangban álló és meggyőző, logikus összefüggéseket adjon elő
ezek alátámasztására. Ezek a bíróság által felállított következtetésekkel, minősítésekkel nem pótolhatóak.
Viszont eltért jelen bíróság álláspontja a másodfokú bíróságétól annyiban, hogy tényállás-előadása
megtételéhez nem kellett részletes tájékoztatást nyújtania a beavatkozó részére, hanem az akarati
autonómiájának keretein belül ő maga volt jogosult dönteni arról, hogy milyen mélységben tesz előadást az
üzleti titkainak állítólagos sérelme körében. Maga döntötte tehát el, hogy az egyes megtagadási okok általa
állított fennállta körében milyen részletes nyilatkozatot tesz.

A bíróság egyenként vizsgálta ennél fogva a szerződés egyes pontjait, ugyanakkor már elöljáróban leszögezi,
hogy az alperesi beavatkozó azon állítása, hogy a szerződés teljes egésze – beleértve az egyes pontok címét
is – üzleti titoknak minősül, minden alapot nélkülözött. Ezen címek már az alperes által a minősítési szintek
igazolását szolgáló táblázatból is rendelkezésre álltak amúgy a felperes részére. Jelentősége annak volt
azonban, hogy bár a szerződés tartalomjegyzékéből le lehetett vonni következtetéseket a szerződés egyes
pontjainak tartalmára nézve, az üzleti titok védelme nem sérülhet mindebből olyan jelentős módon mint a
közérdekű adatok nyilvánosságához való jog annak közlésének elmaradása esetén.
Ezen előadásával szembe menve a beavatkozó a pendrive-on, elektronikus formában csatolt nyilatkozatában
kizárólag a 2-17. pontokra vonatkozóan, valamint a 23., 29., 30., 31., 34., 35 és 38. pontok esetében tett
részletesebb előadást a titoktartalom és az aránytalan sérelem vonatkozásában. Így több szerződési pont
esetében is elmaradt a beavatkozó álláspontja megfelelő részletességű okfejtésének megadása is.

Ezt követően egyenként vizsgálta a bíróság az egyes, keresettel érintett szerződési pontokat. Előrebocsátja a
bíróság, hogy abban egyetértett a bíróság az Ítélőtábla korábban kifejtett álláspontjával, hogy az aránytalan
sérelem vizsgálatához mindenképpen szükséges a releváns piac meghatározása, ugyanakkor e körben sem a
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
22

bíróság részletekbe menő felhívása szükséges a beavatkozó ez irányú nyilatkozatának kikényszerítésére.


Minden esetre az rögzíthető volt, hogy egy három szereplős, nagy tőkeigényű, jelentős kockázatokkal járó
piac az atomenergiai beruházások világpiaca. Ehhez képest vizsgálta a bíróság a kiadni kért szerződés
esetleges üzleti titok tartlamát.

Maga az ”Előzmények” (A-F. pontok) fejezetben foglaltak nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely titok
tartalmat hordozott volna magában. A bevezető rendelkezésekben foglalt információk lényegében az Orosz
Fél és a Magyar Fél között létrejött nemzetközi egyezmények és az azokat kihirdető törvények tartalmazzák
felsorolás jelleggel, mely nyilvánvalóan nem volt megfeleltethető az üzleti titok fogalomnak.

A szerződés 1. tartalmazta a Meghatározások, értelmező rendelkezések és mellékletek részt, a 2. pont pedig


az értelmező rendelkezéseket. A beavatkozó hivatkozása szerint a meghatározások és értelmező
rendelkezések a szerződés olyan más rendelkezéseire hivatkoztak és vonatkoztak, amelyek az alperesi
beavatkozó szerint az üzleti titkát képezték, továbbá az ellenkérelme 2.8. pontjára hivatkozott.
E meghatározások és értelmező rendelkezések kiadásának megtagadása esetén az esetlegesen kiadott
szerződéses szabályok lényegében értelmezhetetlenek vagy nehezen értelmezhetőek lettek volna. A
közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jog lényege pedig az, hogy a
közpénzekkel való gazdálkodás a közvélemény által megítélhető legyen. A meghatározások az 1. pontban
eleve általános fogalmakat definiáltak, míg a 2. pontban az értelmező rendelkezések csupán nyelvtani
értelmezéseket és a szerződő felek jogviszonyára vonatkozó technikai szabályokat tartalmaztak, ezért a
kiadás megtagadásának nem állott fenn jogszerű indoka ezen az alapon sem.

A szerződés 3. pontja a közlésekre és nyelvre vonatkozó szabályozást tartalmazta, mely lényegében a


szerződő felek kommunikációjáról rendelkezett.
A beavatkozó ez esetben is arra hivatkozott, hogy a meghatározások és értelmező rendelkezések a szerződés
olyan más rendelkezéseire hivatkoznak és vonatkoznak, amelyek az alperesi beavatkozó szerint az üzleti
titkát képezik, továbbá az ellenkérelme 2.8. pontjára hivatkozott.
Ezen kommunikációs folyamatszabályozás a nyelven és a kapcsolattartás formáján, módjain túl egyéb
szabályokat nem tartalmazott, nyilvánosságra kerülése semmilyen érdeksérelmet nem okoz sem a
beavatkozó, sem más számára.

A szerződés tárgyáról rendelkező 4. pont közlésének elmaradása esetén az 1. és 2. ponthoz hasonlóan az


információszabadság sérelmét veti fel ezen adatok nyilvánosságának korlátozása a szerződés más részeinek
nyilvánosságát feltételezve.
A beavatkozó hivatkozása szerint a meghatározások és értelmező rendelkezések a szerződés olyan más
rendelkezéseire hivatkoznak és vonatkoznak, amelyek az alperesi beavatkozó szerint az üzleti titkát képezik,
továbbá az ellenkérelme 2.9-2.11. pontjaira hivatkozott.
E szerződési pont semmilyen részletszabályt nem ismertetett, tartalma kikövetkeztethető a szerződés
elnevezéséből (Tervezési, Beszerzési és Kivitelezési Szerződés), így nem is bírt titoktartalommal. Mindezek
alapján mérlegelés nélkül is megállapítható volt a kiadás kötelezettsége.

A szerződés 5. pontja a fővállalkozói kötelezettségeit, a 6. pontja pedig a megrendelő kötelezettségeit és


ügyintézését szabályozta.
Az alperesi beavatkozó álláspontja szerint az e pontokban foglaltak az üzleti titkát képezik, mivel a
kötelezettségek és felelősségi körök megosztása a beavatkozó, mint vállalkozó és a megrendelő között
jelentős hatással van a beruházás árazására és a beavatkozó szerződéses pozíciójára, továbbá az ellenkérelme
2.9-2.11. pontjaira hivatkozott.
A bíróság ugyanakkor arra jutott, hogy a közpénzek felhasználásának megfelelőségét nem lehetne
megállapítani a főkötelezettségek ismerte nélkül. A kötelezettségeket szabályozó rendelkezések olyan
alapvető támpontot jelentenek a közpénzek felhasználásának érdemi megvizsgálhatóságának, amely nélkül a
transzparencia lényegében csak látszólagos lenne. Ezen túlmenően az egyes szerződéses kötelezettségek
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
23

leírása nem tartalmazott semmiféle technológiai előírást, így az üzleti titok minőség is kérdéses volt. Az
információszabadság hivatkozott korlátja nem állott fenn.

A szerződés 7. pontja tartalmazta a megrendelő által átadott információk kérdését, mely nem jelentett többet
az információk átadásának ténye rögzítésénél, valamint az ennek során való értesítések módjának és az
információk helyt állóságáért való felelősségnek a szabályozásánál
Az alperesi beavatkozó ez esetben is arra hivatkozott, hogy az e pontokban foglaltak az üzleti titkát képezték,
mivel a kötelezettségek és felelősségi körök megosztása a beavatkozó mint vállalkozó és a megrendelő
között jelentős hatással volt a beruházás árazására és a beavatkozó szerződéses pozíciójára, továbbá az
ellenkérelme 2.9-2.11. pontjaira hivatkozott.
E pontba foglalt adatok titkos jellege is nehezen volt értelmezhető, hiszen a beavatkozói érvelés az
általánosság szintjén mozgott, miként maguk a szerződéses adatok sem jelentettek többet általános jellegű
megjelöléseknél. A projekt összetettsége, illetve alvállalkozók, tárgyalópartnerek és versenytársakkal
szembeni veszteség az aránytalan sérelem elszenvedése lehetőségének alátámasztására nem voltak elegendő
hivatkozások.

A szerződés 8. pontja a munkavégzési időszakokat és befejezési határidőket tartalmazta, ez esetben konkrét


időpontokat is rögzített. A 9. pont a szerződéses ár és fizetési feltételek és eljárás címet kapta, azonban a
szerződéses ár összegét nem tartalmazta, csupán a mellékletre utalt az ár tekintetében. Utóbbi pont a fizetési
feltételeket, a teljesítés elfogadását, a fizetés megtagadhatóságának eseteit, annak kiigazíthatósága alapjául
szolgáló körülményeket rögzítette.
Az alperesi beavatkozó álláspontja szerint ezen adatok is az üzleti titkát képezik, mivel a kötelezettségek és
felelősségi körök megosztása a beavatkozó mint vállalkozó és a megrendelő között jelentős hatással volt a
beruházás árazására és a beavatkozó szerződéses pozíciójára, továbbá az ellenkérelme 2.9-2.11. pontjaira
hivatkozott. Olyan információt és adatot tartalmaztak e pontok, amelyek a projekt speciális jellege és
különös veszélyt magában hordozó technikai megvalósítása volta miatt a technikai és műszaki kivitelezésé
esetleges gyengítésére szolgálhatott.
Ezen két szerződési pont jelentette az első olyan adattartalmat, ahol az üzleti titok jelleg egyáltalában
felmerülhetett az üzleti titok fogalmának alapul vételével. Tehát a valós arányossági teszt elvégzésére itt
nyílott első alkalommal lehetőség. Ezen adatok megismerhetősége valóban kiszolgáltatottá tehette volna a
beavatkozót a tárgyalópartnereivel és alvállalkozóival szemben, mivel mind a tárgyalások során a
szerződések megkötését megelőzően, mind a már megkötött szerződések teljesítése során olyan
többletinformációkkal rendelkeznének a vele szemben állók, amelyek a tárgyalási pozícióját rontanák.
Önmagában ugyanakkor a szerződéses partnereinek a hibás teljesítését nem lehet alapul venni az aránytalan
sérelem szempontjából, hiszen meg nem történt események, fel nem merült körülmények nem képezhették a
kiadás gátját. A bíróság megszorító értelmezés alkalmazásával is arra jutott ugyanakkor, hogy a projekt
volumene miatt az alvállalkozóknak a határidők tartására való rászorítása már olyan közérdekként
jelentkezett, amely az érdeksérelemnek már nem csupán az elvi szinten való lehetőségét vetette fel. A bíróság
ezen szerződési pontok tekintetében tehát elutasította a keresetet.

A szerződés 10. pontja az adók elnevezést kapta, a címnek megfelelően az adók viselésével kapcsolatos
általános szabályokat tartalmazott.
Az alperesi beavatkozó szokásos hivatkozása az volt, hogy ezen adatok is az üzleti titkát képezték, mivel a
kötelezettségek és felelősségi körök megosztása a beavatkozó mint vállalkozó és a megrendelő között
jelentős hatással volt a beruházás árazására és a beavatkozó szerződéses pozíciójára, továbbá az ellenkérelme
2.9-2.11. pontjaira hivatkozott.
E szerződési pont esetében sem volt az üzleti titok fogalmának megfeleltethető tartalom a szerződésben,
hiszen az adófizetési kötelezettség általános szabályain, elvein túl mutató szabályokat nem rögzített. Éppen
ezért nem is lehetett a beavatkozó vagy más személy gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó titkos adatnak
minősíteni.
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
24

A szerződés 11. pontja a kötbér mértékéről és feltételeiről rendelkezett, a 12. pont pedig felelősség
korlátozási szabályokat tartalmazott.
A beavatkozó előadása szerint e szakasz rendelkezései a beavatkozó üzleti titkát képezték. Az előbbi esetben
ennek oka az volt, hogy a kötbérért és kártérítésért való felelősség szabályai és ezek összegének
meghatározása jelentősen befolyásolta a beruházás árazását és a beavatkozó szerződéses pozícióját és
felelősségét. Hivatkozott a beavatkozó érdemi ellenkérelmének 2.9-2.11 pontjaiban előadottakra. Utóbbi
esetben indokként a felek szerződésszegésért fennálló felelősségének korlátozása szerepelt.
Mindkét esetben elfogadta a bíróság a beavatkozói érvelést. Előbbi esetben logikus, hogy az alvállalkozókkal
szemben aránytalanul elnehezülne a fővállalkozó azon lehetősége, hogy az alvállalkozókat szigorúbb
kötbérfeltételekkel szorítsa rá az időszerű és szerződésszerű teljesítésre, ami mind a projekt időszerű
befejezése, mind nyereségessége szempontjából is alapvető érdek. Utóbbi esetben pedig olyan
rendelkezésekről volt szó, amelyek – nyilvánosságra hozataluk esetében – alapvetően feltárnák az alperesi
beavatkozó, illetve anyavállalata aktuális, illetve adott projekthez fűződő kockázattűrő képességét. Bár ez
esetben sem merültek fel konkrét körülmények, amelyek arra utaltak volna, hogy akár kötbérfizetési
kötelezettség, akár felelősségi kérdés felmerült volna, de az üzleti tevékenység végzése, jelen esetben a
szerződés teljesítése akadályokba ütközhetne a nyilvánosságra kerüléssel, mely aránytalan sérelmet jelentett.
Ennél fogva a bíróság e két pont esetében is elutasította a keresetet.

A szerződés 13. pontja a bankgaranciák és az anyavállalati garanciák szabályait tartalmazta.


A beavatkozó érvelése szerint e szakasz rendelkezései a beavatkozó üzleti titkát képezték, mert az általa az
EPC Szerződés szerinti kötelezettségeinek biztosítására nyújtott fizetési biztosítékok jelentősen befolyásolják
a beruházás árazását és a beavatkozó szerződéses pozícióját és felelősségét. A feltételek egyediek, rendkívül
kedvezőek a Paks II Zrt. részére, ezért a nyilvánosságra hozataluk hátrányosan érintené a folyamatban lévő
tárgyalásokat és a megvalósítás alatt álló egyéb beruházásokat. Hivatkozott továbbá az érdemi
ellenkérelmének 2.9-2.11 pontjaiban előadottakrb.
Az itt szabályozott kérdések adatai ténylegesen megfeleltethetőek voltak az üzleti titok fogalmának, ezért
vizsgálandó volt az aránytalan sérelem felmerülésének lehetősége. Bár e garanciák is kapcsolódtak a
beavatkozó szerződésszerű teljesítésének kérdésköréhez, azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni a
beavatkozó anyavállalatának piaci pozícióját, tőkeerejét, az itt rögzített feltételeknek való megfelelés
beavatkozó számára valós nehézséget nem képezhetett, akadályként nem merülhetett fel. Ebből pedig nem
juthatott másra a bírói mérlegelés mint arra az eredményre, hogy az üzleti tevékenység végzése
szempontjából aránytalan sérelem bekövetkezése, illetve annak lehetősége nem merült fel.

A 14. pont a szavatosságra vonatkozó szabályokat rögzítette.


A beavatkozó álláspontja az volt, hogy a felek által nyújtott szavatosságok köre jelentősen befolyásolták a
Beruházás árazását és a beavatkozó szerződéses pozícióját és felelősségét. A feltételek egyediek, rendkívül
kedvezőek a Paks II Zrt. részére, ezért a nyilvánosságra hozataluk hátrányosan érintené a folyamatban lévő
tárgyalásokat és a megvalósítás alatt álló egyéb beruházásokat. Hivatkozott a beavatkozó érdemi
ellenkérelmének 2.9-2.11. pontjaiban előadottakra.
Üzleti titok tartalma e szerződési pontnak is kétségtelen volt. A szavatossági szabályok ismeretének hiánya
ugyanakkor nagyban befolyásolná a szerződés teljesítésével létrehozott eredmény, illetve annak értékének
megítélését, mely az arányossági teszt elvégzésében lényeges szempontot jelentett. Ezen túlmenően a
közpénz köz érdekében történő felhasználásának biztosítékát is jelentette. Ezzel nem állhatott arányban a
beavatkozó vagy más személy gazdasági tevékenysége során felmerülő azon érdek, hogy miként tudja saját
maga érvényesíteni a hibás teljesítésből eredő igényeit a szerződések láncolatában alatta állóval szemben.
Ezért a bíróság nem fogadta el az alperesi beavatkozó érvelését.

A 15. pontban a szerződő felek az atomkárokért való felelősséget, a 16. pontban pedig a tulajdonjog és a
kárveszély átszállását szabályozták.
A beavatkozó szerint e felelősség megosztása jelentősen befolyásolta a beruházás árazását és a beavatkozó
szerződéses pozícióját és felelősségét. Hivatkozott a beavatkozó érdemi ellenkérelmének 2.9-2.11.
pontjaiban előadottakra.
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
25

Az alperesi beavatkozó üzleti titka sérelmének mértékére vonatkozó érvelése nem foghatott helyt. E pontok
részben titoktartalommal bírtak a jogszabályi tartalom felhívásán túl. A szerződés e rendelkezései alapvetően
nemzetközi egyezményekre, felelősségi szabályokra hivatkoztak, amely adatok nyilvánosságra kerülése nem
okozhatott a bíróság meglátása szerint olyan jelentős érdeksérelmet, amely miatt indokolt lenne korlátozni az
információszabadságot.

A 17. pont a biztosítási szabályokat tartalmazta a szerződő felek jogviszonya kapcsán.


Az alperesi beavatkozó hivatkozása szerint a biztosítási összeget, a biztosítás feltételeit és a fedezetet
meghatározó rendelkezések jelentősen befolyásolták a beruházás árazását és a beavatkozó szerződéses
pozícióját és felelősségét. A feltételek egyediek, rendkívül kedvezőek a Paks II Zrt. részére, ezért a
nyilvánosságra hozataluk hátrányosan érintené a folyamatban lévő tárgyalásokat és a megvalósítás alatt álló
egyéb beruházásokat. Hivatkoztak a beavatkozó érdemi ellenkérelmének 2.9-2.11 pontjaiban előadottakra.
Az e pontban rögzítettek az általánosság szintjén mozogtak, ezért még a titokminőség megállapítása is
véleményes. Az alperesi beavatkozó állításával ellentétben a biztosítási összeget nem tartalmazta a
szerződés, csupán a mellékletre tett utalást. Nem hogy aránytalan érdeksérelmet, de még érdeksérelmet sem
okozhatott az e pontban foglaltak nyilvánosságra hozatala.

A 18-22. pontokban foglaltak tekintetében az alperesi beavatkozó részletes hivatkozásai nem utaltak az üzleti
titok sérelmére, így a bíróság érdemben nem is foglalhatott állást az üzleti titoknak mint megtagadási oknak
az esetlegesen alapos volta tekintetében.
A 18. pont a képviselőkről, a 19. pont a felek címéről, a 20. pont a projekt ütemtervére vonatkozó
szabályokról, a 21. pont a személyzetről és alvállalkozókról, a 22. pont a hatósági jóváhagyások és műszaki
dokumentáció szabályairól rendelkezett. Nem lehetett véletlen, hogy a beavatkozó a részletes
ellenkérelmében nem említette az üzleti titokra hivatkozást e pontok esetében, ugyanis a bíróság a fentiek
ellenére átvizsgálta e szerződési pontokat, és minden esetben az általánosság szintjén maradó
rendelkezéseket talált, melyek titoktartalma is kérdéses volt. Így az információszabadság korlátját
semmiképpen sem képezhette az üzleti titok védelme, annak aránytalan sérelme fel sem merülhetett a
nyilvánosságra hozatallal.

A 23. pont a szállításra vonatkozó rendelkezéseket taglalta.


A beavatkozó előadása szerint az általa mint vállalkozó által a Paks II. Zrt mint megrendelő részére áruk
átadását szabályozó rendelkezések jelentősen befolyásolták a beruházás árazását és a beavatkozó szerződéses
pozícióját és felelősségét. Hivatkozott a beavatkozó érdemi ellenkérelmének 2.9-2.11 pontjaiban
előadottakra.
E rendelkezések a szállítás módját, a szállításról való értesítést, a kirakodás, a vámkezelés, a csomagolás és
jelölés szabályait tartalmazták. E pont tartalmilag üzleti titkot jelenthetett, azonban e kérdések befolyásolták
az árazást, ezért az információszabadsággal szemben álló üzleti tevékenység végzése szempontjából
megítélendő aránytalan sérelem mérlegelésénél a kötelezettségek általánosság szintjén való szabályozásából
eredően is az információszabadságnak adott teret a bíróság.

A 24-28. pontok esetében sem tartalmazott a pontonkénti ellenkérelem üzleti titokra vonatkozó hivatkozást.
A 24. pontban foglalt rendelkezések a projektirányítást és minőségbiztosítást, a 25. pont az építést, szerelést
és üzembe helyezést, a 26. pont a létesítmény elfogadását, a 27. pont az alkalmazandó jogot, a 28. pont a
követelések rendezését, a vitarendezést és a választottbíróságra vonatkozó szabályokat tartalmazta.
A 24. pont a munkálatok irányításának és a minőség ellenőrzésének, tesztelésnek, visszautasításnak a
szabályait rögzítette. Ennek során egyedi adatot nem tartalmazott, az ott szabályozottak az általánosság
szintjén mozogtak.
A 25. pont az építési, szerelési munkák során felmerülő általánosságokat, és e munkák befejezését, valamint
az üzembe helyezést és a képzést írta le. A bíróság e pont esetében is visszautal az előző pontnál kifejtettekre.
A 26. pont a próbaüzemet, a garanciális teszteket, az ideiglenes átvétel és a végleges átvétel szabályait írta le.
E fejezet eltérően az előző két ponttól részletesen írta le a létesítmény átadásának-átvételének szabályait,
mely bár nem jelentett különleges eljárási módot, azonban mindenképpen az üzleti titok körébe esett.
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
26

Ez esetben pedig az arányossági teszt az üzleti tevékenység aránytalan sérelmének lehetősége irányába dőlt
el, ugyanis az átadás-átvétel részletes szabályainak nyilvánossága egy atomerőmű üzembe helyezése kapcsán
a szerződéses partnerekkel való viszonyban a visszaélések lehetőségét teremtené meg, mely a konkrét
körülmények megvalósulása nélkül is tényleges veszélyhelyzetet eredményezhetne. Ezen pont esetében tehát
elutasította a bíróság a keresetet.
A 27. pont az alkalmazandó jog tekintetében jogszabályi tartalomra utalás, mely a szerződő felek üzleti titkát
képezte. Ugyanakkor annak ismertté válása nem nehezítené el a szerződéses láncolatban állókkal fennálló
viszonyát a beavatkozónak, mivel a kontinentális jogrendszerekben felelhető szabályozási hasonlóságokra
figyelemmel önmagában a szerződő felek viszonyára vonatkozó szabályok ismerete nem jelent bármiféle
előnyt az azt ismerő számára. Eleve azt feltételezve kell eljárni a szerződés teljesítése során, hogy a
szerződéses partner is eleget tesz kötelezettségeinek.
A 28. pont a vitarendezési szabályokat, az annak során küldendő értesítések részletszabályait, majd az azt
követő eljárásrendeket tartalmazta.
E szabályokat két részre kellett bontani, mert a szerződés 28.5-28.10. pontjaiban foglaltak speciális
döntőbizottsági eljárást szabályoztak, melynél fogva olyan információt tartalmaztak, amelyek szorosan
kapcsolódtak a szerződés mellékleteiben foglaltakhoz. A mellékletekben rögzített további szabályok az ezt
megelőző és ezt követő vitarendezési szabályokat rögzítették. A bíróság elkülönítve a 28. pont rendelkezéseit
e két csoportba mérlegelése során eltérő eredményre jutott. Így utóbbi szabályok esetében általánosságon
túlmutató szabályozást csupán a választottbíróság megnevezése jelentett, melynek nyilvánosságra kerülése
ugyanakkor aránytalan sérelemmel nem járhatott. Az előbbi, így a döntőbizottsági eljárásra vonatkozó
szabályok már egyedi eljárási szabályokat tartalmaztak, melyek a teljesítési határidőkre is kihatással voltak.
Ezen adatok esetében a bíróság megítélése szerint fennáll az üzleti tevékenység aránytalan sérelme, ezért a
keresetet a 28.5-28.10. pontok kiadása tekintetében elutasította.

A szerződés 29. pontja a szellemi tulajdonra vonatkozó kérdéseket szabályozta, melyek közé tartozott a
felhasználási jog, azok megadása a korlátaival együtt, szavatossági szabály és egyes eljárási szabályokat
rögzített.
A beavatkozó előadása szerint a Paks II Zrt. mint megrendelő részére átadandó szellemi tulajdonjog körét
meghatározó rendelkezések jelentősen befolyásolták a beruházás árazását és a beavatkozó szerződéses
pozícióját és felelősségét. Felhívta egyebekben az érdemi ellenkérelmének 2.9-2.11. pontjaiban előadottat.
E pontban foglaltak is az általánosság szintjén maradtak meg. A felhasználási jog és annak átruházására
vonatkozó szabályok is tartozhattak az üzleti titok körébe, ugyanakkor az információszabadság gátját nem
jelenthették. Az árazást ezen, semmiféle egyediesítést nem tartalmazó szabályok nem befolyásolhatták.

A 30. pont a bizalmas információkra vonatkozó rendelkezéseket szabályozta titoktartási szabályokat


rögzítve.
A beavatkozó álláspontja szerint a szerződés rendelkezései hivatkoznak az EPC szerződés olyan
rendelkezéseire, amelyek a beavatkozó üzleti titkát képezte, így e szakasz is a beavatkozó üzleti titkát
képezte. E körben is hivatkozott a beavatkozó érdemi ellenkérelmének 2.9-2.11. pontjaiban előadottakra.
Ez esetben is az általánosság szintjén maradó titoktartási szabályok voltak találhatóak a szerződésben,
melyből olyan a szerződés szakaszára vonatkozó következtetés, amely ne kerülhetne nyilvánosságra nem
volt levonható. A bíróság mérlegelése ekként nem juthatott másra, minthogy a közérdekű adatok
nyilvánosságának korlátozására nem kerülhetett sor.

A 31. pont vis major esetére vonatkozó szabályokat tartalmazta.


A beavatkozó okfejtése szerint a felek vis maior esetén fennálló felelősségének korlátozása, szabályozása
jelentősen befolyásolta a beruházás árazását és a beavatkozó szerződéses pozícióját és felelősségét.
Hivatkozott továbbá az érdemi ellenkérelmének 2.9-2.11. pontjaiban előadottakra.
Bár e szerződéses szabályok a felek számára a szerződés megszüntetésére vezető jognyilatkozatok
megtételére is lehetőséget biztosítanak, ugyanakkor e szabályok úgyszintén az általánosság, a kötelmi
szabályozások általános szintjén nem mutattak túl. A bíróság ekként ezen pont esetében is arra jutott, hogy a
közérdekű adatok kiadása nem tagadható meg.
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
27

A 32. pont a pótmunkákat, míg a 33. pont a befejezési határidők hosszabbítását tartalmazta. A beavatkozó
pontonként levezetett ellenkérelmében nem hivatkozott az üzleti titokkal kapcsolatos megtagadási okra e
szerződési pontok esetében sem.
Mind a pótmunkákra, mind a befejezési határidők hosszabbítására vonatkozó szabályok egyedi adatot nem
tartalmaztak, csupán általános szabályokat tartalmaztak e két tárgykörben. Ez esetben is – külön beavatkozói
hivatkozás nélkül – a bíróság mérlegelési tevékenységét elvégezte, és arra jutott, hogy még azon oknál fogva
sem képezhette a kiadás gátját az üzleti titok sérelmére való hivatkozás, hogy a szerződés a 32.12. pontjában
a 28.10. pontjára utalt, ugyanis az tartalom beidézése nélkül történt.

A szerződés 34. pontja kijelentések és szavatosságvállalások, kártalanítás szabályait tartalmazta.


A beavatkozó előadása szerint a felek által nyújtott szavatosságok köre és kártalanítási kötelezettség és
felelősség jelentősen befolyásolták a beruházás árazását és a beavatkozó szerződéses pozícióját és
felelősségét. Állítása szerint a feltételek egyediek voltak, rendkívül kedvezőek a Paks II Zrt. részére, ezért a
nyilvánosságra hozataluk hátrányosan érintené a folyamatban lévő tárgyalásokat és a megvalósítás alatt álló
egyéb beruházásokat. Hivatkozott még az érdemi ellenkérelmének 2.9-2.11. pontjaiban előadottakra.
A bíróság mérlegelése során arra jutott, hogy e pontban olyan részben rendelkezéseket szabályoztak a felek,
amelyek nagyobb nyilvánosság előtt ismertek voltak, másrészt pedig nem tartalmaztak olyan új információt,
amelynek nyilvánosságra kerülésével az alperesi beavatkozó érdekei sérülhetnének. Még ha kedvezményeket
is tartalmaznak a megrendelő számára egyes további pontok a kártalanítás tekintetében, az sem jelentené azt,
hogy a beruházásokkal kapcsolatos tárgyalásokat kedvezőtlenül érintené nyilvánosságra kerülésük, ugyanis
nem a kedvezményben részesült féllel szerződnek közvetlenül az alvállalkozók. Az pedig, hogy esetlegesen
többletterhet vállalt a beavatkozó, önmagában ronthatja a tárgyalási pozíciót a jövőbeni beszállítóival,
alvállalkozóival.

A 35. pontja felfüggesztéssel kapcsolatos rendelkezéseket szabályozott.


A beavatkozói érvelés értelmében a Paks II Zrt. ezen egyoldalú joga és a gyakorlásának feltételei egyedi,
rendkívül kedvező, ezért a nyilvánosságra hozatala hátrányosan érintené a folyamatban lévő tárgyalásokat és
a megvalósítás alatt álló egyéb beruházásokat. Hivatkozott az érdemi ellenkérelmének 2.9-2.11. pontjaiban
előadottakra.
Sem a megrendelő, sem a fővállalkozó által kezdeményezett felfüggesztés szabályainak ismerete nem
hátrányos a beavatkozóra nézve, ugyanis meglehetősen általános tartalmú szabályokat tartalmaz a szerződés
e körben. Még a szerződés megszüntetéssel kapcsolatos nyilatkozattétel lehetőségének kikötése sem
minősült az általános szerződéskötési gyakorlattól idegennek, sokkal inkább annak megfelelt. Ráadásul a
megrendelő által kezdeményezett felfüggesztés lehetőségére figyelemmel e szabályokat a beavatkozó
számára is célszerűnek mutatkozik a saját maga által kötött alvállalkozói szerződésekbe implementáltatni.

A szerződés 36. pontja ”Korlátozott terjesztésű” minősítéssel volt ellátva, minősített adatként a kereset nem
terjedt ki rá.

A szerződés 37. pont az engedményezés és szerződésátruházást tartalmazta. E szerződéses pont tekintetében


sem tett részletes nyilatkozatot a beavatkozó a pontonként előadott ellenkérelmében.
A szerződés e pontja a követelés engedményezés és a szerződésátruházás jogát korlátozta. E jogok
feltételekhez kötése és más jellegű korlátozása, úgy szintén nem jelentett olyan körülményt, amelynek
megismerése akár a versenytársak, akár a tárgyaló partnerek, akár az alvállalkozók részéről olyan
információt jelentene, amely a beruházó pozícióját rontaná. A bíróság álláspontja szerint ezen információk
ismeretéből előnyük nem származhat. Mindez az arányossági teszt során nagy súllyal esett latba, ami az
aránytalan sérelem megállapíthatóságának elvetéséhez vezetett.

Végül a 38. pont a vegyes rendelkezéseket tartalmazta, így a hatályba lépésre, a bontó feltételekre, a felek
egyéb kötelezettségvállalásaira, a szerződés módosítására, a jogok gyakorlására, a teljességre és az
elválaszthatóságra vonatkozott, valamint tartalmazta a képviselők aláírását.
Fővárosi Törvényszék
25.P.24.011/2018/8.
28

A beavatkozó álláspontja alapján e szakasz rendelkezései az EPC szerződés olyan rendelkezéseire


vonatkoztak és hivatkoztak, amelyek a beavatkozó üzleti titkát képezték, így e szakasz is a beavatkozó üzleti
titkát képezte. Hivatkozott továbbá az érdemi ellenkérelmének 2.9-2.11 pontjaiban előadottakra.
A 38. pontban foglaltak az általánosságok sorába tartoztak, azok között olyan különös, adott esetben az egyik
felet különleges előnyben részesítő feltétel vagy speciális ismeret nem volt, miként nyilvánosságra hozatala
az alperesi beavatkozó piaci helyzetét sem befolyásolhatta, amely miatt indokolt lett volna ezen pontok
kiadásának a megtagadása.
Egyedül az aláíró személyek aláírása nem minősült közlendő közérdekű adatnak, ugyanis az Infotv. 3. § 5.
pontjában meghatározott közérdekű adat fogalom a személyes adat fogalmának körébe tartozó adatokra nem
terjedt ki, ezért e körben elutasítandó volt a kereset. Ezzel egy megítélés alá estek a minősítői kézjegyek,
melyek ugyancsak személyes adatnak minősültek az Infotv. 3. § (2) bekezdése értelmében mint az érintettre
vonatkozó információ.

Rámutat továbbá a bíróság, hogy az adatigényléssel érintett adatok esetleges korábbi nyilvánosságra hozatala
legfeljebb az adatigénylésnek az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerinti, nyilvános forrás megjelölésével való
teljesítését teszi lehetővé.

Mindezek alapján a bíróság a megváltoztatott kereset alapján a rendelkező részben írtaknak megfelelően
kötelezte részben az alperest a kiadni kért közérdekű adatok közlésére.

A bíróság a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján rendelkezett a részleges felperesi pernyertességre figyelemmel
akként határozva, hogy a felek a képviseletükkel felmerült költségeiket maguk viselik.

Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes
volt.

A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Pp. 233. § (1) bekezdésén alapul.

Budapest, 2019. március 7.

dr. Palotás Gergely Péter sk.


bíró
A kiadmány hiteléül: