You are on page 1of 12

Bölcsek Tanácsa (a magu-

kat nem túl szerényen ek-


képpen megnevező testü-
Huff Endre Béla, PhD* let) Szárny és teher c. aján-
lása. (Csemely–Foror–Joly.
2009) Való igaz, egysze-
rűbb etikai (morális) prob-
lémaként beállítani, egy-
A korrupció szerűbbnek a jog eszközei-
ben bízni, mint a korrup-

háromszereplős logikai ciós késztetés okait felszá-


molni. (Huff. 2006)
G a zda ság t a náva l, és
modellje
Büntetőjogi Szemle 2013/1–2. szám

pénzügyi ellenőrzésének
kérdéseivel nem ebben a
tanulmányban foglalko-
zunk. Az már az Etikai kont-
roll tárgykörébe tartozik.
(Huff. 2011) Továbbiakban a diagnózis felállítását se-
gítő modellről lesz szó. Háromszereplős modellről,
Előzetes megjegyzések melynek értelmében bizonyítást nyer, hogy korrupt
esemény megvalósításához legalább három szereplőre
A tanulmány célja egy használható diagnózis felál- van szükség: korrumpálóra, korrumpáltra, és a kor-
lítása, hogy segítse a korrupció kérdéseivel foglalkozó rupció megvalósulása következtében kirekesztettek
szakembereket e speciális probléma azonosításához. körére, valamint – adott esetben – a korrupt szerep-
Komplex társadalmi jelenségről lévén szó, a probléma lők egymásra találását segítőre. Rávilágítunk néhány
feltárása, és kezelése is komplex társadalomtudomá- ontológiai problémára, elválasztva egymástól a kor-
nyi módszereket igényel, az érintett szakmák – krimi- rupt és nem korrupt jellegű vétséget, bűnelkövetést,
nológia, jogi, kriminalisztika, szociológia, pszicholó- elválasztjuk egymástól a kriminális és nem kriminális
gia, kommunikációelmélet, etika, pedagógia, gazdaság korrupt cselekményeket.
és pénzügytan, ellenőrzéstan és mások – együttmű-
ködésére. I.
• A korrupció társadalmi szinten csapdákat ered- MODELLEK
ményez (Hankiss 1983. 75–139. old.), makrogaz-
dasági viszonylatba az államháztartás hatékony
működészavaraival áll szoros kapcsolatban. Spe- „Korrupció az, amiből kihagytak.” (Hofi Géza)
cialitása, hogy egyéb gazdasági vétségekkel, bűn-
cselekményekkel ellentétben beazonosítása is Hofi Géza meghatározása a lényegre utal. A diagnó-
nehézkes. Leginkább közvetett információk áll- zis felállítását segíti, modellértéke van. Adottak a kor-
nak rendelkezésre, mértékét csak megbecsülni rupt szereplők, és a korrupció révén hátrányos hely-
tudjuk. Az elmaradt nemzetgazdasági bevételek zetbe került személyek, társadalmi csoportok. Meg-
alapján ez a magyar GDP 25–40%-a között lehet. nyilvánulási formái változatosak. Gazdasági, kulturá-
Néhány évvel ezelőtt az ÁSZ Kutatóintézete szá- lis és jogi környezet egymástól igencsak különböző
mára készített elemzés kimutatta, hogy a korrup- megnyilvánulásokat teremt. Jellemezhető mértéke,
ció akár radikálisan is csökkenthető lenne pre- nagysága, elterjedtsége alapján. Nemzetközi összeha-
vencióval. Ehhez képest az illetékes döntéshozók sonlíthatóságát biztosító mérőszáma a Transparency
a korrupció kriminalizálását, a büntetési tételek International (TI) által kezelt CPI, korrupcióérzéke-
fokozását erőltetik, aminek következményeként lési index. Ez megmutatja, hogy az adott országban
a korrupció szintje nem csökken, inkább növek- mekkora valószínűséggel válik valaki az áldozatává.
szik. Ezt nevezzük transzparencia-paradoxonnak. A korrupció érzékelésének szintjét (CPI) úgy is olvas-
(Huff. 2007) hatjuk, hogy nagyságát a korrupt magatartásra kész-
• Az átlagember, és politikai hovatartozástól füg- tető körülmények ereje határozza meg. (Hankiss. 1983.
getlenül a politikusok is, a probléma kriminalizá- 131. old.; Huff. 2011. 260. old.) Modellezni csak azt a
lását, a felderítés színvonalának, valamint a bün- viselkedést tudjuk, amit a társadalom korrupcióként
tetési tételek további emelését tekintik célrave- érzékel. Azt a pillanatot kell megragadjuk, amikor a
zetőnek. Annak idején erre tett javaslatot Sólyom korrupt szereplők egymásra találnak, és részükről a
László köztársasági elnök kezdeményezésére a kirekesztés (kriminológiai értelemben a jogfosztás)
megtörténik.
30  *
Főiskolai docens, Szolnoki Főiskola
Sorban állás-modell beavatkozásra van szüksége. A beavatkozást ilyen
(Korrupció, mint megkerülés) esetben volumenkorlátozástól függetlenül OEP
támogatja, és azonnal elvégzik.)
Sorban állás a szocializmus idején ugyanolyan rend- • Sorállásra kényszerülnek azok is, akik képalkotó
szer-specifikus jelenség volt, mint következménye, a diagnózisra várnak. (CT, PET, MR) Életveszélyben
korrupció is. Már annak idején is igaz volt, hogy nem lévő, balesetet szenvedettnek természetesen ez
a korrupció következtében alakultak ki az üzletek előtt esetben is azonnal biztosítják a hozzáférést. Min-
kanyargó sorok, hanem épp ellenkezőleg!1 Korrupció denki másnak várakoznia kell, akár több hónapon
a hiány természetes következménye. Az 1990-es tár- keresztül. Átlag: 2–6 hónapot. (Lásd: www.daga-
sadalmi struktúraváltással ezek megszűntek, a korrup- natok.hu Letöltve: 2012-08-22) Tumor diagnosz-
ció megmaradt. Az áruhiány által generált korrupció tikában, ahol az időfaktornak döntő szerepe van,
szerepét a töke-hiányos korrupció vette át. e várakozás következtében, mire az illető sorra
Orvoshoz megyünk. Úgy gondolnánk, érkezési sor- kerül, és diagnosztizálják a rosszindulatú elválto-
rendben következünk. De nem! A bejárati ajtóra ki van zást, egyes daganatok esetén már érdemben se-

Büntetőjogi Szemle 2013/1–2. szám


írva: Az orvos nem érkezési sorrendben fogad. gíteni nem lehet.
• Tekintettel kell lenni orvos-szakmai szempon- • A volumenkorlátozó finanszírozási rendszerre
tokra, súlyosabb eseteket előbb kell ellátnia. jellemző, hogy azt az orvost, egészségügyi részle-
• Szintén előbb megy be, aki telefonon időre beje- get (osztályt), intézményt (korházat, rendelőinté-
lentkezett. zetet), ahol átlépik a rendelkezésre álló keretet
• Amennyiben telefonon sürgősnek ígérkező be- – mondván, önhatalmúan látta el, gyógyította a
teghez kihívják, ő mindannyiuknál előbb kerül beteget – a finanszírozó hatóság (OEP) megbün-
„sorra.” teti, nem fizeti ki a ráeső költségeket.
• Az érkezési sorrend csak ezek után jön számí- Állami finanszírozott ellátásban legálisan a sorban
tásba. előrekerülni nem lehet. Az OEP által finanszírozott
Igen sok országban, arra való hivatkozással, hogy a beavatkozások és diagnosztikus célú vizsgálatok vá-
társadalombiztosításra fordított kiadásokat csökken- rakoztató listái nyilvánosak. Kontroll alatt állnak, ez-
teni kell, kialakítottak ún. volumenkorlátos finanszí- zel is csökkentve a korrupciós kockázatot. Az érintett
rozási rendszert. Az egészségügyi intézmények nem (sorban álló) betegek legálisan nem tehetnek ellene
kapacitásaik, és nem a jelentkező betegek igényei (ke- semmit. Akik megengedhetik maguknak, az interne-
zelésük jellege, és orvos-szakmai szükségletei) alap- ten tájékozódnak, és magánklinikák lehetőségeit ve-
ján, kizárólag a TB (OEP) kassza szigorú pénzügyi szik igénybe.3 Felmérés szerint a kialakult helyzetet
megfontolásai alapján láthatják el feladatukat. A volu- az érintettek elfogadhatatlannak tartják, diagnosztikai
menkorlátos rendszer következtében sorban állás ala- célú vizsgálatra maximum egy hónapos várakoztatást
kul ki. Tervezett műtétek, sőt diagnosztikai célú vizs- viselnének el. Tehetősebbek reálisnak tartanák, hogy
gálatok esetén is hosszú várakozásra kell felkészülni. méltányos fizetség fejében a sorban előrébb kerüljék.
• Sorállásra kényszerülnek azok is, akik nem pusz- (Lásd: www.daganatok.hu Letöltve: 2012-08-22) Ezt
tán ún., szépészeti beavatkozásra várnak, de azok részükről értékelhetjük úgy is, hogy korrupciós haj-
is, akik az életminőségüket alapvetően javító mű- landóságuk (!) tehetősségük, és egészségi problémáik
tétre. Pl. Csípőprotézis, vagy térdprotézis beülte- mértékének függvényében nő.
tésre – intézményenként eltérően – több mint Korrupcióra késztető körülmények mindenhol ki-
három évet is várakoztathatják a beteget. Nyitott alakulhatnak, ahol sorállás van.
szívműtétre is több hónapos a sorállás.2 (Meg kell Magas presztízsértékű termékek, szolgáltatások pi-
azért jegyezni, hogy a várakoztató listát a rend- aca kevéssé árérzékeny piac. Az Operaház közönsé-
szer félreteszi, amennyiben a betegnek életmentő gére a minőségérzékenység. (Az Operaház példája a
továbbiakban inkább a probléma jelzésére szolgál,
természetesen nem konkrét példa.) Bérlethez jutni a
1 
Kornai János kimutatta, hogy a sorban állást generáló hiány a gazdasági
viszonyokból – a szocializmus politikai gazdaságtanából, és politikai korlátozott befogadóképesség miatt szinte csak „kiha-
struktúrájából – vezethető le. „Hiány-társadalom” alakult ki. (A szocialista lásos” alapon lehetséges. Érdekesebb előadásokra szó-
országok között a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok rendszerét lójegyhez jutni szintén nehéz. A korrupciós késztetett-
meghatározó KGST sem volt egyéb, mint ennek a strukturális hiánynak a
nemzetközi szintre emelése.) A hiány által generált sorok méretével arányosan ség tehát magas.
nő a korrupció. Kornai erről a következőképp fogalmaz: A korrupció • Jegyhez, bérlethez normálesetben érkezési sor-
„figyelmeztetés.” Az összes érintettel megtanította, hogy hol a helye, mihez rendben lehet jutni. Aki időben érkezik, kap. A ké-
tartsa magát. Megtanította, hogy az eredményes gazdálkodás érdekében a
költségek tervezésekor a korrupció extra kiadásaival is kalkulálniuk kell. Az sőbb érkezőknek kevesebb az esélyük.
eladó a vevők között szelektál. (Kornai. 1989. 91–93. old.) • Akik végig állják sorukat, morálisan elfogadha-
2 
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint: csípőprotézis tóan viselkednek, viszont azzal a kockázattal,
műtétre országosan átlag: 410 napot kell várni (Észak-kelet Magyarországon
214, Dél-Dunántúlon 616 napot), térdprotézis műtétre országos átlag: 574
napot [Észak-közép Magyarországon 260, Nyugat-Dunántúlon 1139 (!) napot].
Nyitott szívműtétre a várakozás: országos átlagban 234 nap (Észak-Alföldön
134 nap, Délközép-Magyarországon 284 nap). ( https://varolista.oep.hu
Letöltve: 2012-08-22)
3 
Akinek anyagi lehetőségei adottak, tehát van pl. térdprotézis műtétre
(térdenként) 8 millió forintja, számukra rendelkezésre áll a magán orvosi praxis 31
hogy nem jutnak bérlethez, kurrens előadás je- • Jelentős felderítési kockázattal jár (szinte lehetet-
gyeihez. len feltárni), amikor a társadalom – illetve a vizs-
• Azok, akikben a késztetettség elég nagy, és morá- gált társadalmi csoport, etnikai, vallási, kulturális
lis elvárásokkal is hajlandóak szembemenni na- közösség – nem támogatja a felderítőt. Amikor
gyobb eséllyel jutnak jegyhez. értékrendjükbe az adott korrupciós cselekmény
• A korrupcióra is hajlandó jegyigénylőnek csak nem ütközik, nem tekintik azt üldözendőnek. Jel-
abban az esetben van esélye elérni célját, ha a lemzően ilyenek a jövedéki termékek köréhez
pénztáros részéről is van kellő elszántság a morá- kapcsolódó kriminálisan korrupt cselekmények.5
lis elvárásokkal szemben a korrupt viselkedésre. Egyes közösségek szigorúbban, mások megenge-
A sorban állás modellünk rámutat a késztetettség dőbben viszonyulnak hozzá.6
szerepére, mint ami fokozza a korrupciós cselekmé- Felderítést megkönnyíti (könnyebbé teheti), hogy
nyek elkövetésére irányuló hajlamot. Az igények/le- a társadalom alapvetően idegenkedik a korrupciótól.
hetőségek függvényében.4 Az összes érintett szereplő Azok után segítenek igazán, ha felismerik érintettsé-
Büntetőjogi Szemle 2013/1–2. szám

érzékeli a feszültségkeltő helyzetet, függetlenül attól, güket, kiderül a számukra, hogy kárvallottak, hogy
hogy vállal e korrupt szerepet, vagy sem. őket kerülték meg. Az egyre hatékonyabb felderítés
Hofinak igaza van: Korrupció az a sajátos sorállás, jellemző következménye, hogy a korrupt szereplők is
ahol nem az érkezési sorrend számít, ahol a korrupt egyre hatásosabban védekeznek. A korrumpáló és a
szereplők jutnak többletlehetőséghez. korrumpált között szoros szövetségesi viszony ková-
csolódik, ők is tisztában vannak azzal, hogy cselekmé-
Titkos szövetség modell nyük morálisan és/vagy jogilag elfogadhatatlan.7 (Vál-
lalják a kockázatot. Magukat gyakran fel is mentik a
A korrupciós cselekmények megelőzése egysze- morális természetű vádak alól, hiszen valamilyen kény-
rűbb, mint kialakulását követően a felderítése. A fel- szer vezérli őket a korrupt együttműködés felé.) Tit-
adat igen összetett, a feltárásban érintett összes kos szövetségkötésük a megkerülés hatásfokát emeli.
szakma együttműködését igényli. A korrupciós cselekmények művelői titkos szövet-
• Másként kell hozzáállni, amikor a sorállás megke- ségesi kapcsolatokat alakítanak ki és működtetnek.
rülése érdekében a korrupt szereplők között A szociológiai kutatásának, kriminológiai, krimina-
pénzmozgás történik. Vizsgálni lehet a korrum- lisztikai feltárásnak is arra érdemes irányulnia, hogy
pált személy (személyek) vagyongyarapodását, a ezt a titkos kapcsolatot leleplezze, hogy bemutassa
korrumpáló személy (vagy cég) extra előnyökhöz működését, kárvallottjait, és azokat a technikákat, me-
jutásának jogszerűségét. Felderítésének nehézsé- lyeket a titkos szövetségesek alkalmaznak.
gét az adja, hogy a feltételezések szerint korrupt A kriminális korrupció (K korrupció )szereplői formá-
szereplők, a tőlük telhető módon minden jogsza- lisan és funkcionálisan hárman vannak:
bályt, előírást igyekeznek betartani, megkeresve • Korrumpáló fél, aki a korrupciót kezdeményezi,
a nyitva hagyott kiskapukat. veszteget, lekötelez.
• Másként kell hozzáállni, amikor az adott esetet a K korrupció (x)
törvény markánsan szabályozza, másként, amikor • Korrumpált fél, aki enged a korrumpáló csábítá-
a jogszabályalkotó is bizonytalan. sának, elfogadja a felkínált előnyöket, hagyja ma-
Jellemzően ilyen a szívességi munkakapcsolat, ami- gát megvesztegetni, lekötelezetté válik.
kor az érintettek kalákamunkájukkal spórolnak extra K korrupció (y)
munkabért, adót, közterhet. Kapcsolati tőkéjüket hasz-
nálják ki, hogy némi anyagi előnyhöz jussanak. Szintén 5  
Gazdasági nyomozóhatóságoknak ilyen esetekre is megvannak az
hasonlóan bizonytalan lehet az ún. uram-bátyám vi- eszközei, de könnyebb eredményeket elérni társadalmi támogatás mellett.
szony, vagy a kis kedveskedés pl. egy csokor virág, hí-
6 
A korrupciós kultúra gyakorlatilag egyidős a civilizáció történetével. Már
az ókor nagy birodalmai ismerték, üldözték, egyes módozatait elnézték. A
zelgő szép szavak megítélése a korrupció vonatkozásá- Római Birodalom vezető tisztségviselői elvárták, hogy az eléjük járulók őket
ban. Külön is érdekes az anonim prostitúció (melyben korrumpálják. Róma szenátorainak, a kései korban kialakultak előre szabott
pénzmozgás nem történik) társadalmi megítélése. In- tarifái. A korrupciós kultúrának változatos formái alakultak ki napjainkra. A
mediterrán országokban teljesen elfogadott a baksis, a „kis boríték,” a kapcsolati
kább etikai természetű ítéletet mondunk felettük, azt tőke nyújtotta előnyök elterjedt alkalmazása. Skandináv országokban a
is csak akkor, ha lelepleződik. Törvényekkel, jogszabá- korrupciónak enyhébb változatait is elítéli a közvélemény. Jellemző különbségek
lyokkal többségük kezelhetetlen. mutatkoznak az ún. Észak–Dél ellentét mentén. (Huff. 2007.)
A kulturális különbségek figyelmen kívül hagyása egyfajta paradoxonhoz
vezet: minél intenzívebben lépnek fel ellene, annál nagyobb mérték terjed.
4 
Az igények/lehetőségek függvénye a korrupciós késztetettség mértékét (Huff. 2011. 245–252. old.)
(rátáját) mutatja. Mikro- és makrogazdasági viszonylatban egyaránt. A korrupció 7 
Maga a korrupció kifejezés is vétségre, elítélendő dologra utal. Corruptió
mértékét közgazdasági olvasata szerint egyfajta egyensúlytörvények alakítják. (lat.) = romlott, feslett állapot. Hamurabbi, Mózes, majd Pál apostol

Korrupciós késztetettség mértéke = Igények / reális lehetőségek istentelennek, tehát üldözendőnek tekintik. A latinok azért megengedőbbek

Igények = Reális lehetőségek + Hiány mértéke voltak. „Corruptio optimi passima” (megromlik /még/ a legjobb is) – mondják.

Igények = Reális lehetőségek • Korrupciós késztetettség mértéke Tehát az emberi természetből következőnek tekintették.

Reális lehetőségek = Igények / Korrupciós késztetettség mértéke „ E l mond h ató, hogy ma már minden civilizált államban, bizonyos, a
A korrupciós egyensúlyok nemzetközi viszonylatokban is működnek. ,korrupció’ fogalomkörébe eső cselekmények büntetőjogi tilalom alá esnek.”
A  lehetőségek mértékét GDP (GNP) – arányosan az adott térség (ország) (Bócz. 1998) Korrupció elítélése során eredetileg a vesztegető szerepét
32 gazdasága függvényében határozzuk meg, mert ez adja meg a korrupciós
késztetettség mértékét. (Huff. 2011. 260–264.old.)
súlyosabban ítélték, és szankcionálták. A magyar jogban a Csemegi Kódex
(1878) érdeme, hogy mindkét korrupt szereplőt azonosként ítélik meg, és el.
• Korrupció révén megkerült fél, aki a korrupt fe- • Aki a pénztárban ül (y), a korrupció háromsze-
lek együttműködése következtében a korrumpáló replős logikai modellje tekintetében kulcssze-
fél számára rendelkezésre álló lehetőségektől replő. Ha elfogadja a korrumpáló ajánlatát, meg-
megfosztottá, kirekesztetté válik. valósul a korrupció háromszereplős logikai mo-
~K korrupció (z) dellje, és titkos szövetséget köt a korrumpáló a
korrumpálttal.
A titkos szövetséges viszony logikájából következik,
hogy e szövetségesek – még, ha ellenkező előjellel is – (K korrupció /x/ & K korrupció /x/) v ~ K korrupció (z)
a kölcsönös előnyök megszerzése érdekében alakítják
kapcsolataikat. Ha elutasítja a korrumpáló ajánlattevőközeledését
• Aki a sor végén áll (x), korrupt viselkedés hiányá- (mert részéről alacsony a korrupciós késztetett-
ban nem jut hozzá az áhított jegyhez, bérlethez. ség – esetleg nincs is benne) innentől sem krimi-
Egyrészt többletáldozatot kell vállaljon, valami- nológiai, sem logikai értelemben nem beszélhe-
képp érdekeltté kell tegye a pénztárost abban, tünk korrupciós eseményről. Sorban állók közül
nincs, aki a sor élén állókat (~K korrupció /z/) meg-

Büntetőjogi Szemle 2013/1–2. szám


hogy őt előnyben részesítse. Másrészt korrumpá-
lóan kell viselkedjen. kerülje.
Korrupcióra készen közelít (x) potenciálisan kor- ~K korrupció (y) ⊃ (~ K korrupció /x/ & ~K korrupció /y/)
rupt partnere (y) felé (x→y), számára felkeltve a
szövetségesi viszony lehetőségét. Egészen addig A korrumpáló felet a továbbiakban csak morális,
nem lehet benne biztos, hogy elérte célját, amíg vagy erkölcsi alapon lehet megítélni, csak ha
a pénztáros ezt megfelelő gesztusokkal nem iga- egyéb feltételek is adottak, akkor lehet büntető-
zolja számára vissza. Titkos szövetség alakítása jogilag elítélni.10
ezután jön létre. • Azok a sorban állók, akik tudják, hogy kurrens
termékért, szolgáltatásért állnak sorba, érdemes
K korrupció (x) ⇒ (K korrupció /y/ v ~K korrupció /y/) arra is felkészüljenek, hogy őket akár meg is ke-
• Aki a pénztárban ül (y), tisztában van vele, hogy rülhetik. Magas korrupciós késztetettség mellett
kurrens szolgáltatás fölött rendelkezik. Adott eset- nehéz. A korrupcióra hajlamos felek titkos szövet-
ben korrupt viszony vállalása révén megszerezhető séget épp ennek érdekében hoznak létre. Amen�-
extra előnyök (pénzben, esetleg közvetlenül nem nyiben ügyesen konspirálnak, a sorban állók, még
pénzben kifejezett dolgok, javak) értéke megha- ha jó eséllyel is jutnának jegyhez, bérlethez, le-
ladja azt a kockázatot, melyet hozzá vállalnia kell.
Maga a pénztáros (y) is vállalhat kezdeményező
szerepet. Jelez a sorban állók felé (részéről is ez 10 
Szereplőink korrupt viselkedése igazolásának egyetlen módja, ha mo-
kommunikációs technika, korrupciós kultúra dellünk segítségével szerepeiket körbe tudjuk határolni. Ennek hiányában kri-
kérdése8) jelzést ad a sorban álló potenciális szö- minalizálhatatlan. Jellemük (erkölcsi alapértékeik) és késztetettségük mérté-
vetségese felé, nem fogja visszautasítani annak kének ismeretében legfeljebb feltételezhetjük, hogy hajlamosak rá. Szereplőnk
(K korrupció /x/) lehet, hogy készen áll rá, és várja, hogy potenciális partnere
korrupt közeledését. Pénztárosunk korrumpáló (K korrupció /y/) korrumpálja őt, de amíg az nem kezdeményez, szerepe szerint
szereplőként nyilvánul meg: – mind morálisan, mind jogilag – feddhetetlennek számít. Korrupciós kész-
tetettségnek ellenálló félnek számít akkor is, ha miközben elfogadná a csábí-
y ⇔ K korrupció (x) tást, de azt valamilyen megfontolásból mégsem teszi. A korrumpáló fél (y)
szerepe a döntő. Korrumpálódásra kész szereplőnk (x) csak annyit tehet, hogy
A korrupcióra kész pénztárosunk (y) mindaddig, óvatosan jelzi hajlandóságát. Ha tehát a korrumpálandó (x), vagy korrumpáló
míg el nem fogadta a jegyigénylő korrumpáló kez- (y) felek bármelyike ellenáll a kísértésnek, pusztán egyikük akaratából korrupt
szövetség nem alakulhat ki.
deményezését, addig korrupcióról nem is lehet
szó. Hiányzik hozzá a titkos szövetség. Megvan rá ~K kor r u p c i ó (y) ⊃ (K korrupció /x/ → ~K korrupció /x/)
~K kor r u p c i ó (x) ⊃ (K korrupció /y/ → ~K korrupció /y/)
az esély, hogy azt ő elutasítsa.9 Ha beleegyezik,
ezen döntésével válik korrupttá: A k kor változik meg a korrumpáló (K korrupció /x/) fél logikai, kriminológiai,
és jogi megítélése, ha pénztárosunk (~K korrupció /y/), aki korrupt együttműködésre
y ⇒ (K korrupció /y/ v ~K korrupció /y/) vele nem hajlandó, feljelentést tesz ellene, és bizonyítani is tudja (!) a
korrumpálási szándékot. E tekintetben hatékony módszer lehet „pénztárosunk”
tisztességes jövedelemhez juttatása, a korrupciós késztetettség mértékének
csökkentése segítségével.
8  
Korrupciós kultúra esetünkben azokat a technikai ismereteket tar­
talmazza, ahogyan a korrupcióra kész szereplők képesek egymásra találni, ~ K kor r u p c i ó (y) → K korrupció (x)
szövetségesi kapcsolatot kialakítani. Kultúra-szociológiai vonatkozásban a
kultúra által determinált eltérő hozzáállást tanulmányozhatjuk. A korrupcióra hajlamos pénztáros is lelepleződhet, ha a jegyigénylő leplezi
Magyarország – történetileg, a Kárpát-medence – korrupciós kultúrájának őt le, és bizonyítani tudja annak korrupt viselkedését. Antikorrupciós
jellegzetessége, hogy nem egységes. Egyszerre van jelen legkülönbözőbb kommandó „álvásárlása” és dokumentálása hatékony lehet. Korrupt közlekedési
korrupciós kultúra. A témát részletesen az ÁSZ FMI számára összeállított rendőrök leleplezésére már alkalmaznak hasonlót.
tanulmány tárgyalja. (Huff. 2006.) ~K kor r u p c i ó (x) → K korrupció (y)
9 
Logikai, és kriminológiai szempontból mindegy, hogy erkölcsi, morális,
jogi, vagy anyagi megfontolásból teszi. Ha a korrumpáló fél értékarányos A korrumpálási szándék egyértelmű bizonyítása ezek ellenére igen nehéz.
ellenértéket ajánl, vállalja a korrupciót. Amennyiben alacsonyabbat, úgy A korrupciós kultúrára szocializálódott szereplőnk, amennyiben technikáját
elzárkózik. Azt a látszatot kelti [mind morális, mind jogi (!) szempontból], elsajátította, és azt ügyesen alkalmazza, gyakorlatilag leleplezhetetlen.
hogy ő erkölcsileg feddhetetlen. Miközben hajlamos a korrupcióra, legfeljebb
nem korrumpálták elégség hatékonyan.
Megtanulta a korrupt közeledés, a titkos szövetség létesítésének, és fenn­
tartásának technikáit. 33
maradnak róla. Észre sem veszik, hogy őket meg- kulációk, közbeszerzési eljárások, hazai, nemzetközi,
kerülték. ~K korrupció (z) vagy EU pályázatok elnyerése vonatkozásában veszik
A korrupció szereplőit kriminális tartalom igénybe. Janics Dávid hívta fel arra a figyelmet, hogy
alapján két csoportba sorolhatjuk, bűnelkövetőkre, és a közvetítők igénybevétele a korrupciós ügyletek gör-
áldozatokra. dülékeny lebonyolítását teszi lehetővé. (Janics. 2012)
• Vétséget elkövető felek. Akik a cselekményt elkö- • Nagyértékre elkövetett korrupciós cselekmények
vetik, korrumpálnak K korrupció (x) és korrumpáltak korrupt szereplők különösen nehéz helyzetben
K korrupció (y). Titkos együttműködés alakul ki kö- vannak akkor, ha egymásra akarnak találni. Kü-
zöttük. Tisztában vannak azzal, hogy közös érde- lönösen, hogy a kölcsönös bizalmatlanságuk mi-
kük a lelepleződés elkerülése. Ha egyikük lebu- att lebukási kockázatuk nagy.
kik, magával rántja a másikat is. • Korrumpálásra hajlandó K korrupció(x) szereplők
• Vétséget elszenvedő fél az, akit (akiket) sorállás leggyakrabban a szükséges kapcsolatokkal (kap-
közben megkerülnek. ~K korrupció (z) A korrupt sze- csolati tőkével) nem rendelkeznek. Számára jelent
Büntetőjogi Szemle 2013/1–2. szám

replők titkos szövetségalkotásának, és techniká- megoldást a brókerek bevonása.


iknak éppen az a célja, hogy a korrupció révén • Korrupció elfogadására kész magas beosztású
megkerült fél lehetőleg észre se vegye, hogy őt döntéshozó K korrupció(y) számára a biztonság, és
valamitől megfosztottak diszkréció a legfontosabb. Számára is a bróker je-
Azzal, hogy két csoportba soroljuk a szereplőket: lenti a biztonságot.
elkövetőkre (K/x/ & K/y/), és áldozatokra (K/z/), arra • Korrupciós bróker K korrupciós-bróker(w) elsősorban
szolgál, hogy világosan láthatóvá váljon a korrupció kapcsolati tőkéjét és a korrupciós kapcsolat „szak-
szerkezeti önállósága, egyéb gazdasági bűnelkövetési mailag korrekt”, és „jogi szempontból támadha-
formákhoz képest. Logikai műveleteket is könnyebb tatlan,” biztonságos működtetését viszi az ügy-
úgy végezni, ha világossá tesszük a normakövető, és letbe. Gyakran ügyvédek ők, akiket hivatkozhat-
normaszegő magatartás ellentétét, a bűnelkövető és nak titoktartási kötelezettségükre.
az áldozat szerepét. Háromszereplős modellünket a bróker úgy alakítja
Kétszereplős a lopás, a rablás, a sikkasztás, biztosí- négyszereplősség, hogy a korrupció animátora. Ismeri
tási csalás, csőd bűntett, adócsalás és egyebek.11 a szereplőket, össze tudja őket hozni. A többi már raj-
A zsarolás lehet kettő, és háromszereplős.12 tuk múlik.
Sajátos módon háromszereplős az orgazdaság.13
A háromszereplős modellünket fel nem bontja, de {(K korrupció/x/ → K korrupciós-bróker/w/) &
kibővítheti egy viszonylag új szereplőnek a „bróker- (K korrupciós-bróker/w/ ← K korrupció/y/)} ⇒
nek” megjelenése. Szerepe szerint közvetít a korrup- ⇒ (K korrupció /x/ & K korrupció /y/) v ~K korrupció (z)
cióra hajlandó, egymást nehezen megtaláló felek kö-
Brókerünk a korrupciónak, magának az aktusnak
zött. (Korrumpáló – Bróker – Korrumpált) Természe-
közvetlenül nem részese, de nélkülözhetetlen szerep-
tesen a nagy értékű korrupciós ügyletekben telekspe-
lője. Szerepe potenciálisan akár annak a lehetőségét
is hordozza, hogy a kriminális korrupció leleplezőjévé
11 
A lopás (furtum), rablás (raptus), vagy sikkasztás (peculatus), és elkövetői váljon.14
viszonylag könnyen azonosíthatók (legalábbis logikailag) az áldozat (~K/z/), Összefoglalásképp megállapítható: háromszereplős
és a rovására elkövetett káresemény, és mértéke ismeretében.
K lopás (x) v ~K(z); K rablás (x) v ~K(z); K sikkasztás (x) v ~K(z). K adócsalás (x) v ~K(z). modellünk a korrupció jellegzetes logikai képletét
mutatja. A kétszereplős modellhez hozzá kapcsolja a
1 2 
A zsarolás (repetundarum) abban az esetben írható le kétszereplős
bűnelkövetésként, ha a zsaroló (K zsarolás /x/) bűnelkövető szerepével sorállás, és a titkos szövetség képleteit.
szembeállítjuk a megzsarolt, tehát áldozatszerepét (~K zsarolás /z/). Nem
hagyhatjuk figyelmen kívül hagy a zsaroló őt valamilyen normaszegő A kriminológiai vétséget (K), korrupciós cselek-
cselekményre bírja rá. Megzsarolt „áldozatunk” egyúttal kriminális szereplővé
(K zsarolás /z/) válik. Modellünk a megzsarolt áldozattal, aki időközben kriminális ményt (K korrupció) elkövető(k):
szereplővé vált (~K zsarolás /zs/), háromszereplősnek tekintendő. Korrupcióra
emlékeztet, miközben nem az. Hozzá hiányzik a zsaroló és a megzsarolt felek • Korrumpáló szereplő(k). K korrupció (x)
közötti érdekközösség.
• Korrumpált szereplő(k). K korrupció (y)
K zsarolás (x) v ~K zsarolás (z). • Korrupt felek között adott esetben közvetítő „bró-
K zsarolás (x) v (~K zsarolás /z/ & ~K zsarolás /zs/).
( K zsarolás /x/ & K zsarolás /z/) v ~K zsarolás (zs). ker.” K korrupciós-bróker (w)
A megzsarolt fél státusa ellentmondásos. Bűnös, és/vagy áldozat?
Büntetőjogi megítélése is ellentmondásos. (Btk. 323. §) A kriminológiai vétség áldozata(i) (~K):
1 3  
Az orgazdaság (occultator) beazonosítási nehézségeire már a latin
jelentéskörnyezete is utal: egyaránt jelent közvetítést, elrejtést, pénzmosást, • A korrupt szereplők együttműködésének követ-
ahogy titkolást. Tevékenysége logikailag megtévesztő. Tolvajok, rablók
partnereként bűnelkövető arcot mutat: K lopás (x) & K orgazda (y). A lopásból, keztében kirekesztetté váltak köre. K korrupció(z)
rablásból, vagy egyéb módon származó javakat közvetítőként ügyfelei számára
becsületes partner arcot: ~K orgazda (y) & ~K(z). Tevékenysége logikailag akkor
azonosítható be pontosan, ha a korrupció háromszereplős modelljéhez
hasonlatosan írjuk le. Ügyfelei előtt ugyanolyan ügyesen elrejti bűnöző arcát, 14 
Ha ugyanis a korrupció titkos szövetséges viszonyban valósul meg, úgy
34 miként a korrupció szereplői a kirekesztettek elől.
( K lopás /x/ & K orgazda /y/) v ~K(z).
feltárásához, és leleplezéséhez is érdemes igénybe venni titkos módszereket,
bevonva érintett „brókereket”
II. „k(K; E)” emeltünk ki, miközben számos más pszicho-
KORRUPCIÓS KÉSZTETETTSÉGRŐL lógiai természetű megfontolás is motiválja a döntést.
A korrupciós döntés meghozatala Lehet, hogy tudatosan átgondolt elvi természetű, mi-
ként az is elképzelhető, hogy valami tudat alatti kész-
A korrupció elkövetése, vagy kerülése az érintett tetés alapján, mintegy érzelmi alapon cselekedett.
személy/személyek döntésén múlik. A megfontolások (Garai. 2003. 100–103. old.) Jelenlegi vizsgálatunkhoz
erkölcsi tartalmát a gazdaságpszichológiából ismert elégséges csak a kriminális és normakövető alternatí-
Ehrenberg-képlet felhasználásával vizsgáljuk meg. vát nézni. Kriminológiailag a következő kérdést érde-
A döntés (D)15 előtt álló szereplőink a lehetséges (k) mes vizsgálni: az adott egyén milyen döntést hoz
döntési alternatívák közül választhatják a társadalmi- (K v ~K), és ezt a társadalmi normák viszonylatában
lag kívánatosnak, normakövetőnek (~K), tehát etikus- (E v ~E) miként teszi. Egyéb pszichológiai tényezők-
nak (E)16 tekintett alternatívát, vagy a kriminális (K), kel, és motivációkkal most nem foglalkozunk.
tehát etikai szempontból elutasítandó (~E) alternatí- Képletünk segítségével kiderült, hogy a kriminális
vát: k(K; E) korrupció alternatívája – függetlenül a korrupciós

Büntetőjogi Szemle 2013/1–2. szám


A korrupció tekintetében érintett összes szereplő késztetettség nagyságától – reális alternatíva. Legyen
(x, y, z) amikor döntési kényszer elé kerül sorban ál- akármekkora a késztetettség mértéke, a kriminális
lóként (kényszerhelyzetétől, korrupciós késztetettsé- cselekmények kerülése mindig megmarad a döntési
gének nagyságától függetlenül), választhatja a korrum- alternatívák között. Ezt az is mutatja, hogy szinte so-
pálástól mentes sorállást. (DE) (Akár annak kockáza- sem esik teljesen egybe a korrupciókerülés a megva-
tával is, hogy a tumor diagnózisa ideje későn születik lósult korrupcióval.18
meg, vagy vágyott jegyhez, bérlethez nem jut hozzá.)
A hivatali döntéshozó is, jelleme erejénél fogva, eluta- A kriminális és nem kriminális késztetettségről
síthatja a korrupciós kezdeményezéseket, ill. maga
sem kezdeményez korrupt cselekmény. (DE) (Vállalja, Kriminálisnak tekintjük azokat a normaszegő cse-
hogy lemond azokról az – anyagi, vagy egyéb – extra lekményeket, melyeket a társadalom oly mértékben
javakról, melyeknek megszerzésére különben semmi tart elítélendőnek, hogy őket a törvény erejénél fogva
esélye nincs.) Ellenkező esetben a korrupt viselkedés üldözendőnek rendeli. Vannak azonban olyan norma-
mellett dönt (DK), vállalva a kriminalitás összes koc- szegő viselkedések, melyeknek társadalmi veszélyes-
kázatát. sége vita tárgyát képezi, kriminológiai megítélésük
A társadalmilag konform, normakövetés Ehrenberg sem egyértelmű, őket nevezzük nem kriminális (ano-
képlete alapján a következőképp alakul17: nim, vagy áldozat nélkülinek19 is nevezett) normasze-

DE = k E (DE ⇔ D~K ) 18 


A gazdasági realitások mellett az alternatívák közötti választást jelentősen
befolyásolja, hogy az adott egyén milyen gazdasági környezetben él, milyen
gazdasági és korrupciós kultúrát (erre korábban már utaltunk) sajátított el. A
Az a normaszegő (a-nomiás) döntés a következőképp korrupciós késztetettség ténye, és mértéke ugyanúgy realitás, miként az a
néz ki: gazdasági és politikai környezet, amely katalizálja.
A gazdasági és nem gazdasági körülményeknek a korrupció érzékelhető
nagyságára gyakorolt hatását a szakirodalom elismeri. A TI által évről-évre
DK = k K (DK ⇔ D~E ) készített nemzetközi összehasonlítás index mégis csak a korrupció érzé­
kelésének mértékével, az adott térségre jellemző reálgazdasági környezettel,
Az alternatívák (k) sokaságából csak kettőt, a társadalmi (szociológiai és szociális) körülményekkel nem. Pedig az indexet
kidolgozó Johann Graf Lambsdorff annak idején odafigyelt a „nem gazdasági
hátterű” (Cng) korrupcióra. (Sebestyén. 2005. 4. sz.)
15 
Döntés = /lat:/decizitas (D). A kifejezés latin eredetije eldöntést és A döntési alternatívák (k /K; E/) közötti választás vonatkozásában velük
elhatározást egyaránt jelent. számolni kell.
16 
Definíció szerint etikusnak tekintjük az etikai tartalommal rendelkező 19 
Az „áldozatnélküliség” kifejezést a kriminológia használja, de sze­
viselkedést. rencsétlen módon. Szokták ide sorolni a tiltott szerencsejátékot, koldulást,
Et i k a i tartalom = etikum (E). Nem árt tudni, hogy az etikai tartalom kábítószer használatot, mondván, az áldozat is közreműködik saját áldozattá
kettős természetű. Az etika (ta hJika) tárgya az etikum (etikai tartalom) amely válásában. (Adler – Mueller – Laufer. 2005. 61. old.)
– Szókratész nyomán Arisztotelész szerint – megnyilvánulhat morális (to eJoz) A kriminális cselekmények logikai modellezése ezzel szemben azzal a
és erkölcsös (to hJoz) viselkedésként (Arisztotelész. 1987): tanulsággal jár, hogy áldozatok nélküli vétség sincs. Etikai és ontológiai

to eJoz = Morál, mely egyaránt jelenti egy kisebb nagyobb közösség, szempontokat mérlegelve korrekten erre utal Ancsel Éva, amikor az anonim
társadalmi csoport által kialakított szokást, normát, és ezen szokások és nem anonim vétségeket különített el. Anonimnek tekintve a társadalom
szerint megnyilvánult, öröklött állapotot. részéről szankcionálhatatlan bűnöket, melyeket az adott konkrét esetek

to hJoz = Erkölcs, mely jellemzően emberi tulajdonság, az illető egyén vonatkozásában csak az elkövető lelkiismerete (erkölcsi érzéke) tekint
érzelme, jellemes/jellemtelen megnyilvánulása, viselkedésének ka­ vétkesnek. Paradox módon, mintegy ő teremti a bűn fogalmát. (Ancsel. 1981.
raktere. 43. old.) Émile Durkheim szociológiailag (logikai megfontolásokat még nem
E zen kettősségre vezethető vissza, hogy „az erkölcsnek van többes száma. mérlegelve) szintén arra jutott, hogy vétkes normaszegés nincsen áldozat nélkül.
Sőt tulajdonképpen csak többes száma létezik. Az éthosznak (morálnak) Még az öngyilkosságnak is – melyet egyszemélyes cselekményként tekint – van
lényegét tekintve nincs.” (Ancsel. 1981. 34. old.) áldozata (x), aki elköveti önmaga ellen az erőszakot, ami által, egyszerre
17 
Ehrenberg eredetileg a fogyasztók vásárlói aktivitását, és mögöttük a kriminális és nem kriminális szereplő. (Köngyilkos/x/⇔~Köngyilkos/x/) Csele­
pszichológiai tényezőket vizsgálta. Adott maga a vásárlási szándék (I), a kínálat, kedetével alapvető emberi normát szeg meg (a-nomikus cselekmény), még
mint döntési alternatíva (k), és maga a vásárlási szándék (V), ami vagy akkor is, ha vele valamifajta kiváltó okra, ellehetetlenült anyagi körülményeire,
realizálódik, vagy nem. Tehát: V = k√ I Belátható, hogy a vásárlási döntést feloldhatatlannak vélt válsághelyzetre stb. reagál. (Durkheim. 1967.) Nincs ez
racionális mérlegelés mellett egyéb (pszichológiai) tényező befolyásolja (Garai. másként a kettő, vagy háromszereplős vétségek megítélése esetén sem. Attól
2003. 100–103. old.), közöttük az az (E) etikai tartalom, ami az eredeti
képletben nincs benne, de a pszichológiai tényezők között megtalálható.
még, hogy a vétkest egyben áldozatnak is tekintjük, nem szerencsés
„áldozatnélküliségről” beszélni. 35
géseknek. A korrupciós cselekmények vonatkozásá- ládtagja sorát próbálja korrupt módon lerövidíteni.
ban hasonlóképpen beszélhetünk nem kriminális vi- Motivációinak ismeretében kriminális tettének társa-
selkedésről: nem kriminális korrupcióról. dalmi megítélése bizonyosan módosul. Az erkölcsi-
• A teljesség igénye nélkül ezek a következők: ka- etikai tartalmú döntés kriminológiai megítélése ezek
lákamunka, protekció, kapcsolati tőke érvényesí- után vált igazán ellentmondásossá: a társadalmi és jogi
tése, lobbizás, prostitúció, előnyösen házasodni. megítélése egyértelműen elítélése (D K-Protekció⇒k/
A nem kriminális korrupciót kriminológiailag az is KProtekció;E/⇒K Protekció) (K Protekció⇔~E) ellenére az érin-
felismerhetővé teszi, hogy az érintett szereplők kor- tettek etikai elvekre is hivatkozva, tettüket nem tart-
rupt, vagy korrupcióval szembehelyezkedő döntésé- ják elvetendőnek.
nek eredményeként alakul ki. Tanulmányozásukat A nem kriminalizált korrupcióval kapcsolatos tár-
megkönnyíti a háromszereplős korrupciós modellünk, sadalmi vélekedésre sokkal inkább jellemző a bizony-
és a módosított Ehrenberg-képlet használata. talanság, mint az iménti példa esetén.
Döntési alternatívák az érintettek számára mindig
Büntetőjogi Szemle 2013/1–2. szám

rendelkezésre állnak, függetlenül a korrupciós kész- Kalákamunka


tetettség mértékének nagyságától. Cselekményük Szívességi munka, melynek lényege (tartalmilag)
megítélését nem a hatályos törvények, jogszabályok, egyrészt baráti, családi szálak mozgósítása valamilyen
hanem az adott társadalom kisebb-nagyobb csoport- konkrét feladat elvégzésére, későbbi viszonzás remé-
jainak, értékformáló közösségeinek értékszemlélete nyében, másrészt (közpénzügyi megközelítésben) az
(morálja) határozza meg. A korrupció problémájával anyagi források racionalizálása, a kalákamunka köz-
szembenéző egyének morális döntése (D) kerül a kö- terheinek megspórolásával. A kalákamunkát kezde-
zéppontba. Ismerik a kriminális (K) és nem kriminá- ményezők, illetve benne résztvevők fejében a köz-
lis (~K) alternatívákat, közülük azt választják, mellyel pénzügyi megfontolások nem merülnek fel, baráti, és
képesek azonosulni.20 Morális-etikai értékeik (E) sze- családi kapcsolataikra számítanak, amennyiben más
rint a korrupcióval kapcsolatos döntési alternatívák a tagjaik szorulnak segítségre. A kalákamunka alapve-
következők: tően nem kriminális tevékenység, amennyiben az
D~K ⇒ k (K; ~K) = ~K (~K ⇔ E) adott törvények azzá nem minősítik, illetve, amennyi-
DE ⇒ k (~E; E) = E (E ⇔ ~K) ben valóban szívességi-munkakapcsolatról, és nem,
Az alternatívák közötti választást (D) tovább bonyo- mondjuk rabszolgamunka az adott tevékenység.
lítja, ha nemcsak a morális-etikai elveket, de erkölcsi- A kalákamunka korrupcióra épül. A meghatározó
etikai (!) elvek szerinti döntésekre (D) is odafigyelünk. három szereplői a következők:
Gondoljunk bele annak az illetőnek a helyzetébe, aki • Szívességi munkát igénybe vevő (x) szereplő
a tumor diagnosztikai laboratórium előtt áll sorba, és • Szívességi munkát végző (y) szereplők
több hónap múlva kerül sorba. A korrupciós készte- • Hivatalosan, munkajogi szempontból is korrekt
tettségének mértéke óriási, és még inkább az, ha csa- munkavégzés esetén, a konkurens (z) vállalkozó
munkadíjat számol fel, és megfizeti a felmerülő
közköltségeket, adót, járulékot. Hasonlóképpen
H a áldozatnélküli cselekménynek neveznénk a kábítószer használatot, megkerült (z) szereplőnek számít az adó- és járu-
akkor a kábítószert használó személyt kriminalizálni sem volna szabad.
(~K kábítószer fogyasztás/x/) Gyógykezelést fel lehet számára ajánlani, de oda a törvény lékbevételeitől ekképp megfosztott állam és ön-
szigorával nem volna szabad beutalni, hiszen cselekedetének egyéb áldozata kormányzat.
nincs, mint önmaga. Úgy kellene kezelni, mint az önmaga ellen erőszakot Korrupt tevékenységük kriminalizálása még úgy is
elkövető öngyilkost. Viszont vele ellentétben, mind a társadalom igazságérzete
(moralitás), mind pedig törvényesített akarata, (több európai országhoz nehéz, hogy pontosan be tudjuk határolni a megke-
hasonlatosan) vétkes cselekedetként ítéli meg, és el a kábítószer terjesztését és rült szereplőket, és elmaradt hasznukat. Az együttmű-
a fogyasztását egyaránt, hiszen van áldozata (K kábítószer fogyasztás/x/⇔~Kkábítószer ködő – korrupt – szereplők kapcsolata (normális kö-
fogyasztás/x/). A kábítószer fogyasztó, mint speciális kriminológiai helyzetben
lévő áldozatot együttműködésre lehet kényszeríteni. Ezáltal, egyrészt meg­ rülmények között) nem titkos szövetség, hanem ősi
mentve életét, kimenekítve őt a kábítószer rabságából, másrészt megszüntetve morális értékek mentén kiforrott szívességi kapcsolat.
további kriminalizálását.
Hasonlóan érdemes eljárni a koldulás vétségét elkövetőkkel szemben. (~K kalákamunka/x/ & ~K kalákamunka/y/) ⇔ (Ekalákamunka/x/ &
Feltéve, hogy az adott jogrendszer ezt a törvény erejénél fogva üldözendőnek Ekalákamunka/y/)
tekintik. Magyarországon a kérdés kezelése politikai viták tárgya. (Ld.
Budapest, józsefvárosi népszavazás, köztestületének döntése (2011), és az ebből A kalákamunka kriminalizálása nagyon szerencsét-
kavarodó politikai viták.) (K koldulás/x/⇔~K koldulás/x/)
Tiltott szerencsejátékban résztvevők a játékokat szervezők áldozatai, mert len lépés az állam, és önkormányzatok részéről. Sze-
reális nyerési esélyük nincs, egyértelműen áldozatok. (Lottójátékban sincs sok rencsétlen akkor is, ha arra próbálnak hivatkozni,
esélye a játékosnak, de az legalább legális, és korrekten szervezetten zajlik) A hogy csak a közpénzek mozgását kívánják legális ke-
játék (Itt a piros, hol a piros? Pilótajátékok stb.) szervezője egyértelmű, hogy
kriminális (K tiltott szerencsejáték/x/), miként játékosa azzal együtt is áldozata, hogy retek közé szorítani. Akkor is az, ha céljuk az állami,
önként vállalta a játékban résztvevő szerepet. A tiltott játék szervezője minden önkormányzati bevételek növelése általa. A kalákázás
esetben megtévesztésekkel buzdítja játékra áldozatait. (~K tiltott szerencsejáték/z/) annyira mélyen gyökeredzik a munkakultúrában, ha-
2 0 
Ne tévesszük össze ezt a döntési helyzetet azzal, amikor a döntési
alternatívként a törvényekkel összhangban meghozott konform, vagy azzal gyományaiban, morális-etikai értékeiben, hogy min-
szembehelyezkedő diszkonform (korrupt) döntési alternatívák között kellett den olyan lépés, amit felszámolása érdekében tesz,
választani, félretéve egyéb morális elveket: ellenkező hatást, bumeránghatást vált ki. Az addig le-
36 (Dkorrumpáló⇒k/E;K/⇒/DK⇔D~E/) & (Dkorrumpált⇒ k/E;K/⇒/DK⇔D~E/) &
& (Dkorrumpciókerülő⇒k/E;K/⇒/D~K⇔DE/)
gálisan együttműködő felek kapcsolata titkos szövet- jogfilozófia megjelenésével alakultak ki követ­ke­ze­
séggé, korrupt együttműködéssé alakul. tes(ebb) viszonyok e kérdés megítélésében. Nem le-
gálisan azonban fennmaradt, még a korrupciós tekin-
Protekció tetben tisztaként elkönyvelt skandináv országokban,
Anyagi, vagy nem anyagi természetű előnyök meg- a protestáns északon is.
szerzésére a rokoni, ismeretségi kör segítsége által.
Társadalmi veszélyességét bizonytalan megítélése Kapcsolati töke érvényesítése
adja. Abban az esetben kriminalizálódik, ha kiderül, A kapcsolati tőke által generált korrupció a szemé-
hogy vannak, akik e protekció következtében érdem- lyes ismeretség alapján generálódik, a protekció elem-
telenül hátrányos helyzetbe kerültek. A protektor és zésekor megismert módon. A gazdasági, üzleti, illetve
protezsált között lehet rokoni, családi kötelék. Baráti a hivatalos viszonyok között használják ki a kapcsolat-
viszonyon alapuló protekcióban egyfajta szívességi ban rejlő lehetőségeket. Erre hivatkozva kérhetnek
kapcsolat működteti a protekciót: „ma én segítek, hol- kisebb-nagyobb szívességeket, és jutnak előnyökhöz.22
nap te.” A magyar korrupciós kultúra ezt nevezi: Meghatározó szereplői a következők:

Büntetőjogi Szemle 2013/1–2. szám


„urambátyám viszonynak.” Kialakulhat közvetlenül • Szívességet kérő (x), aki kihasználja, hogy sze-
anyagi természetű érdekeltség is protezsált és protek- mélyes kapcsolatban áll befolyással rendelkező (y)
tor között, de ez már jobban emlékeztet a „klasszikus” emberekkel.
kriminális korrupcióra. A protekció meghatározó sze- • Befolyással rendelkező notabilitás (y), akihez
replői a következők: a szívességet kérőnek (x) módjában van közel kerülni.
• Protezsált (x), aki a protekciót (a protektor köz- • Befolyásos kapcsolatokkal nem rendelkező
benjárását) kéri. (z), aki ez által magát kirekesztettnek érezheti.
• Protektor (y), aki a közvetlen előnyt biztosítja, A HR szakma teljesen legálisnak tekinti a kapcsolati
vagy személyes kapcsolatai révén közbenjár a pro- tőke érvényesítését. Normakövető formái nem krimi-
tezsált érdekében. nálisak, miként a kapcsolódó társadalmi vélekedés is
• Protekció áldozata (áldozatai) (z), akit a protezsált elfogadó. (~K, E) Természetesen súlyosabb formái le-
és a protektor kapcsolata miatt anyagi, vagy nem hetnek kriminálisak is.23
anyagi természetű hátrány (hátrányok) ér. A személyes kapcsolatban rejlő előnyt az adja, hogy
Az elmondottak alapján a protekció egyértelműen megkönnyíti a notabilitás (y) megszólítását, nem kell
kriminális természetű. A háromszereplős modellünk az azonnali elutasítás kockázatával számolni. Nem
korrupt szereplői között azért alakul ki titkos szövet- szükséges hozzá kommunikációs trükkökhöz folya-
ség, hogy a protezsált számára hatékonyan biztosít-
hassa az előnyöket, feltűnésmentesen tudja kirekesz- fognak zúgolódni.” (Konfuciusz. 1980. II/12.) Az ősi hagyományok
teni a sorban (legálisan) következő (~Kprotekció/z/) érin- követéseként a Szolgálat – Tisztelet – Szeretet erényét (hsziao-t) emelte ki
tettet/érintettek. különösen fontosnak. A Szülőtisztelet könyve tanulságaként. Ahogy a
gyereknek szolgálnia kell szüleit, a szülőknek a nagyszülőket, azokkal közösen
(K protekció /x/ & K protekció /y/) v ~K protekció (z) az ősöket, és mindenkit, akivel egy nemzetségbe tartozik! „Így hát az anya
(szolgálata) az iránta való szeretetből fakad, az úr szolgálata a tiszteletből, az
A jelenség kriminalitásának megítélése közben leg- apa szolgálata pedig mindkettőből egyszerre.” (Konfuciusz. 2003) A családi,
illetve etnikai összetartozást szolgáló protekcionizmus, mint meghatározó
feljebb akkor bizonytalanodunk el, ha az érintett kor- premodern erény kerül szembe modern értékeinkkel.
rupt szereplők döntései mögötti motivációikat is meg- Arisztotelész a gazdasági és üzleti kapcsolatokban az igazságosság erényeit
ismerjük. (Ezért is tárgyaljuk itt, a nem kriminális kor- emelte ki. Igazságos az, ha egyenlő mércével mérünk. A Nikomakhoszi etikában
mondja ki a kamatszedési tilalomról szóló tételét: „görög a görögtől kamatot
rupció között.) Még, ha tisztában vannak is vele, hogy ne szedjen,” hisz ezzel megsérti az igazságosság erényét. (Arisztotelész. 1987.
törvénytelen dolgot művelnek, igazságérzékük egyfajta V. könyv.) Nem más ez sem, mint a kínai hagyomány szerint ismert nemzeti
ősi morál alapján a családi, és/vagy baráti köteléket erő- protekcionizmus.
Hasonló megállapításra jutott a bibliai Mózes is. Számára is egyfajta
sebbnek tekintik a jogkövető magatartásnál. igazságosságelv, az isteni kinyilatkoztatásra alapozott tálió-elv volt a
kiindulópont. Ezt sérti meg a kamatszedés, amely a zsidók között teljesen
DE⇒k(Protekció; E)⇒Protekció (E/erkölcsi meg­g y elfogadhatatlan. „Ha a népemből való szegénynek, aki közötted él pénzt
őződés/⇔Protekció) (?) kölcsönzöl, ne viselkedj vele szemben uzsorás módjára. Ne követelj tőle
(~K protekció /x/ & ~K protekció /y/) v ~K protekció (z) (?) kamatot!” (Mózes. Kivonulás könyv. 22.24)
Mohamed próféta által hirdetett gazdasági etikája Mózeshez hasonlóképp
Konfucius, Arisztotelész, Mohamed, néhányan azon elítélte a kamatszedést, miként a korrupt összefonódásokat is. Elsősorban a
követői között kialakult viszályok alakították az iszlámot korrupttá. Protekciót
szerzők közül, akik a protekciót kisebb/nagyobb mér- a tanításra (a Korán tekintélyére hivatkozva) meglehetős szigorral ítélték el a
tékben elfogadhatónak tartották.21 A modern polgári későbbiekben is. Egyedül azzal nem tudtak (nem tudnak ma sem) mit kezdeni,
ami a bazáron belül történik. Ami ott történik, az gyakorlatilag szabályozhatatlan.
A közélet kevéssé, de a felügyelő Kádi (bíró) könnyedén megvesztegethető.
21 
Az ősi morális értékeit, az ősök, a család tiszteletét az ember a pre­ 2 2 
Szólások, közmondások is ismertetik a kapcsolati, ismertségi viszonyok
hisztorikus ősi időből örökölte. Elvi (filozófiai szintű) megfogalmazása, és előnyeit, miként hátrányait is: „Légy a tűz közelében!” „Csurran, cseppen.”
követése nem okozott problémát. Megfogalmazásának ideológiai tartalma, és „Madarat tolláról, embert barátjáról!” „Mit akar? Nem voltunk osztálytársak!”
a történelem során alakult változatos formái jelentenek csupán némi eltérést. „Nem cseresznyézek vele közös tálból.”
Konfucius (latin átírással szemben kínaiul: Kugn-fu-ce) (Kr.e. 551–479) 2 3 
A kapcsolati tőke kriminalizálódott formája a bűnszövetségek alakítása.
egyrészt az állami (Kuo) érdekeket szolgáló nemes emberi erények (értsd: (Leginkább kétszereplős modellként alakulnak.) Ad hoc formában jönnek
polgári erények) megfogalmazását, másrészt a vidék (Kai) emberének ősi (!) össze régi ismerősök, pl. „börtöniskolába” járt haverok. Bűnszövetkezet tipikus
erényeit fogalmazta meg. Nemes erényként ajánlotta: „Sose tedd másokkal,
amit magadnak nem kívánsz. Ez az állami alkalmazott erénye legyen! Nem
mediterrán alakzata a maffia, melyben a Családi szövetségekbe tömörült kettő,
vagy három szereplő alakít ki kriminális korrupt viszonyt. 37
modni. Ugyanakkor kriminalizálására sem kell szá- Unió is a jogi szabályozás helyett etikai kódexüket
molni. Azt ui. nem lehet büntetni, hogy x és y valahon- (FELPA. 1998) ismeri el irányadóként. A Lobbyszerve-
nan (iskolapadból, régebbi munkahelyről, üzleti part- zetek Európai Szövetsége önszabályozó kódexet dol-
nerként, esetleg kutyasétáltató, vagy teniszpartner- gozott ki. Ennek értelmében, elfogadják az érvényes
ként) ismerik egymást. Uniós jogot, szabályait, irányelveit. (Kégler. 2004.) Kó-
dexükben ezen felül 12 pontba szedve és szigorúbban
(~K kapcsolati tőke /x/ & ~K kapcsolati tőke /y/) v ~K kapcsolati tőke (z)
fogalmazzák meg a lobbistákkal szembeni elvárásai-
kat. Közöttük szerepel a korrumpálás tilalma, és a
Lobbizás
szakmai feddhetetlenség elvárása.25
Társadalmi, gazdasági, szakmai – adott esetben
Az érdekkijárás kriminális-korrupciós tartalma az-
egyéb, pl. kulturális – érdekcsoportok (lobbi csopor-
zal valósul meg, ha a befolyással rendelkező notabili-
tok) képviselete döntéshozó testületek előtt. Csoport-
tás irányába anyagi, vagy anyagiakban is kifejezhető
érdekeik általában periférikusak, ezért kénytelenek
értékmozgás is megfigyelhető. Ez egyaránt korrupttá
e lobbi-csoportok kijáró embereket, lobbistákat
Büntetőjogi Szemle 2013/1–2. szám

minősíti a lobbistát, sőt képviseltjeit is. Nehezen el-


igénybe venni. Lobbizás lényegét úgy is összefoglal-
képzelhető ui., hogy a lobbista a saját költségére kor-
hatjuk: a hatékony kapcsolatokat (kapcsolati tőkét)
rumpálja a döntéshozót.
pótolni képes tevékenység.24 Lobbizás, mint korrupt
tevékenység, leginkább a kapcsolati tőke érvényesíté- (K lobbizás /y/ ⊃ K lobbizás
/x/) & Korrumpált politikus
sével hasonlatos. Meghatározó szereplői a következők: v~K lobbizás (z)
• Lobbycsoport (x), aki érdekeinek képviseletével
A nem kriminális korrupció is felvet súlyos etikai,
bízza meg a lobbistát (y).
és a demokrácia működését érintő kérdéseket. A dön-
• Lobbista (y), aki rendelkezik megfelelő politikai
téshozók – akik a képviselőház folyosóin, vagy azon
kapcsolatokkal, valamint e kényes feladat ellátá-
kívül fogadják a lobbistákat – miután tájékozódtak a
sához szükséges tapasztalattal.
lobbycsoport érdekei és értékeiről, tudnak-e elfogu-
• A sem befolyásos kapcsolatokkal, sem hatékony
latlanul, tisztességesen dönteni. Nyilván nem. Miköz-
érdekérvényesítő képességgel nem rendelkező
ben pozíciójukat a választópolgáraik szavazatának, és
(z) csoportok, akiket ezért az erős lobbycsoport(ok)
nem a lobbycsoportoknak köszönhették. Kriminoló-
kirekeszt(enek).
giai szempontból akkor is fontos e problémával szá-
Lobbizás alapesetben nem kriminális tevékenység
molni, ha a lobbizás során a törvényi és etikai feltéte-
(~K lobbizás), de tagadhatatlan, hogy a kriminális korrup-
leket betartják (tehát az adott lobbizás nem kriminá-
ció határain jár. Kriminálisnak akkor minősül, ha az
lisan korrupt), mert demokratikus deficitet okoz, és
érdekérvényesítést szabályozó rendelkezéseket meg-
ezáltal egyéb (már kriminális) korrupciókhoz vezet!
szegik. Egyéb esetekben legális. Tehát, nem jogi, in-
Magas lobbyértékű csoportok korrupciós nyomása
kább etikai természetű problémákat vet fel.
nagyobb, mint az alacsonyabb értékűeké, akiket meg-
Lobbycsoport és lobbista egymásra találásában, az
kerülnek.
érdekérvényesítés eredményes megszervezésébe tör-
vényességi szempontból nehéz belekötni. A lobbista (~K lobbizás /x/ & ~K lobbizás /y/) ⇔ (E lobbizás /x/ &
nem tesz egyebet, mint működteti azt a kapcsolatrend- E lobbizás /y/) v ~K lobbizás (z)
szert, ami rendelkezésére áll, és ugyanúgy nem vétkes, (?)
mint a már bemutatott kapcsolati tőkéjét kihasználó
Prostitúció
egyén, vagy csoport.
Prostitúció lényegét a háromszereplős modellünk
(~K lobbizás /x/ & ~K lobbizás /y/) ⇔ (~K kapcsolati tőke /x/ & ~ a következőképpen definiálja: Prostituáló és prostitu-
K kapcsolati tőke /y/) ált között kialakított üzletszerű, pénzben – vagy egyéb
anyagiakban – kifejezhető kirekesztő, tehát korrupt
Még akkor is ez a legális helyzet, ha belátható, hogy
kapcsolat,26 melyben eredendően nem anyagi termé-
ennek következtében rivális alacsonyabb lobbyerejű
csoportok hátrányos helyzetbe kerülnek,
2 5 
Kódex 11. pont: „Tartózkodnia kell minden olyan cselekedettől, amely
(~K lobbizás /x/ & ~K lobbizás /y/) v ~K lobbizás (z) megengedhetetlen eszközökkel helyezi nyomás alá az eurokratákat!”
Kódex 12. pont: „Csak olyan személyt alkalmazhatnak, aki betartja a
Mi biztosítja számukra a legalitást? Magyarországon közösségi intézmények szabályait, és titokvédelmi előírásait!”
a törvényi szabályozás egészen új, és előzménynélkü-
26 
„Üzletszerű” kapcsolatnak tekintik, mert az üzleti élet fogalmaival is
leírható, bizonyos mértékig, üzleti mechanizmusok jellemzik. Kereslet–kínálat
linek mondható. Jól mutatja a lobbizás szakmai-etikai- törvénye meghatározza a felek közötti ár/érték arányokat. A prostituált mint
jogi természetének képlékenységét, hogy az Európai árucikknek minőségét a McCarthy féle marketing-mix (4 P.) szerint is
jellemezhetjük. A prostituáló mint kuncsaft szerepe olyan, mint bármi egyéb
szolgáltatás vásárlása esetén. Kapcsolatuk természete szerint szimmetrikus,
2 4 
Lobby (amerikai angol eredetű kifejezés) kifejezés klasszikus jelentése a kölcsönösen ki kell egymást elégíteniük. A prostituáló szexuális kielégítést, a
kijáró tevékenységre utal – amint erre a Nyelvművelő kéziszótár (szerk.: Grétsy prostituált anyagi természetű kielégítést kap, egyenlő mértékben.
és Kemény) felhívja a figyelmet. Az Amerikai Képviselőház folyosójára A hatályos büntetőjogi kódex a prostitúciót felnőtt ügyfélkapcsolatban
beengedett lobbisták megszólíthatták a politikai döntéshozókat. Más nyelvekbe nem kriminalizálja, de korábban még „üzletszerű kéjelgést” kriminálisnak
szélesebb jelentéssel került be. A magyar köznyelvbe a lobbizás egyenesen a tartotta.
38 korrupció szinonimájaként van jelen, bizonyára azért, mert a lobbisták szakmai
önérdek érvényesítő képessége még gyenge.
(A z üzletszerű szexuális kapcsolat jogi megítélése mára – bizonyos keretek
között – normálisnak minősíttetik. A Btk. a prostitúcióra kényszerítést,
szetű kapcsolat alakul át üzletszerű viszonnyá. Jellem- A madame megítélése – amennyiben pusztán a
zően ilyen a szexuális, a politikai, vagy diplomáciai találkahely biztosítására szorítkozik – azonos kell
kapcsolatok, képességek, lehetőségek értékesítése. legyen a prostituálttal, egyébként mind etikailag,
Szélesebb értelemben prostituáltnak tekintünk min- mind a jogilag kriminális (Btk. 207. §) szerepet
den olyan érdekkapcsolatot, amikor pénzért (egyéb játszik. /Kprostitúció(y)⇔ ~Eprostitúció(y)/)
anyagi előnyökért) valaki képes megalázó módon ki- Szexuális természetű prostitúció megítélése egy-
szolgáltatni magát. Hajlandó prostituálttá válni. A aránt lehet legális (~K) és kriminális (K). A rendszer-
„pénzért bármit!”-elvét követve olyat tesz, amit morá- váltást követően változott meg a megítélése, a koráb-
lis elvei, jellembéli értékei szerint különben nem ban üldözött tevékenységet – nemzetközi mintákra
tenne meg. hivatkozva27 – bizonyos korlátozások mellett, de le­
A prostitúció meghatározó szereplői a következők: galizálták. A prostitúcióra régen is, ma is hierarchi-
• Prostituáló (x), aki pénzt, vagy más anyagiakban kus viszonyok28 jellemezték, és jellemzik ma is. Le-
is kifejezhető előnyt ajánl. gális és illegális viszonyok, és bűnözői körökkel ki-
• Prostituált (y), aki értékesíti szexuális adottságait, alakuló összefonódásaik miatt marad fenn kriminá-

Büntetőjogi Szemle 2013/1–2. szám


politikai, diplomáciai, vagy egyéb extra lehetősé- lis megítélésük. A prostitúció de-kriminalizálásában
geit. a bűnüldöző szervek ugyanúgy csak részsikereket
• Kirekesztett szereplő (z), aki a prostituáló és pros- érhetnek el,29 miként tevékenységük társadalmi (mo-
tituálta szereplők egymásra találása következté- rális) megítélése továbbra is negatív. Tehát attól még,
ben rekesztenek ki, miattuk hátrány ér. hogy maga a tevékenység időközben szabaddá vált,
• (Közvetítő/közvetítők szerepének, logikai termé- korrupt jellege nem szűnt meg. A hierarchia legalján
szetének meghatározása összetett feladat. A sze- tevékenykedő utcai prostituáltak megítélése válto-
xuális természetű prostitúció vonatkozásában zott kevésbé. Jogszabályokkal az ő tevékenységüket
közvetítői szerepet lát el a prostituált ún. védel- korlátozzák legerőteljesebben. A társadalom ui. az
mezője: a strici. Kriminális összefüggésben egy- utcai prostitúciót látja, ezért ellenük tiltakozik a leg-
részt kitartott, másrészt kvázi orgazda. Szintén határozottabban. Etikailag-morálisan ezt utasítja el
közvetítőszerepet lát el a prostituált és kun­ leghatározottabban.30 2003-ban még társadalmi moz-
csaft(ok) között a találkozás(ok)nak helyet bizto- galom is létrejött a prostitúció nélküli Magyarorszá-
sító madame. Kriminális összefüggésben mind-
annyian kvázi orgazdaként viselkedik. (Közvetí- 2 7 
Elsősorban is ki kell emelni a New York-i Egyezményt, amely miközben
tőként még sokan mások is szerepet játszanak a nem tiltja, szigorú keretek közé szorítja. „Egyezmény az emberkereskedés és
prostituált munkájában, az állandó taxisok, koz- mások prostitúciója kihasználásának elnyomásáról.” (New Yorki Egyezmény.
1955. évi 34. tv.)
metikusok, fodrászok, a „bárcáját” kiállító orvos, 28 
A legmagasabb körök prostitúciójáról nem igazán lehet képünk, mert
még a prostituáltak érdekvédelmi szervezete is.) tökéletesen rejtett. Esetleg maga az érintett „üzletfél” sem tudja, hogy prostituálttal
A hatályos törvények szerint a stricik tevékeny- van dolga. A hierarchia csúcsán az előkelő körök meghívásainak eleget tévő
szervízhálózattal (legálisan hostess-szolgálatként működő ügynökséggel)
sége egyértelműen kriminális, hiszen kitarttatja kapcsolatban álló „luxusprostituált” tevékenykedik. Értéküket növeli magas
magát a prostituálttal. (Btk. 206. §) Jellegzetes- kvalitásuk, műveltségük, vagy médiaismertségük, és az elvárt diszkréciójuk.
sége, hogy (szexuálistermészetű) rabszolgamun- Többségükről a közvélemény nem is feltételezi, hogy prostituáltak. Lehetnek ismert
színészek, műsorvezetők, újságírók is. Hozzájuk képest alacsonyabb szinten állnak
kára kényszeríti a prostituáltat, és mint ilyen sze- a „call girl-ök.” Közöttük is a többség iskolázott, akit magasabb körök vendégeiként
mély is megítélendő. (Btk. 174. §) lehet kiközvetíteni. Ebbe a körbe tartoznak az erotikus televízió csatornákon, és
Háromszereplős modellünkben a közvetítő sze- interneten bemutatkozó hölgyek, akikhez közvetítőkön keresztül lehet hozzáférni.
A masszázsszalonok, és bárok prostituáltjai az alsóbb szinten tevékenykednek.
repe közvetlenül kapcsolódik a prostituált tevé- Vendégkörük vegyes, és szinte sosem exkluzív. Legális bordélyházak hiányában
kenységéhez. Alapesetben. tevékenysége logika- azok szerepét is pótolják. Országutak, utcák mentén, és kamionparkolóknál
ilag tőle nem választható el, ezért azonos szerep- tevékenykedők a hierarchia legkevésbé megbecsült, legkiszolgáltatottabb rétege.
A  társadalom perifériájáról verbuválódott, alacsonyan iskolázott csoportja.
lőként kezeljük. Amennyiben nem tekintünk kri- Amennyiben tiltott helyen „dolgoznak” úgy a rendőrség őket kriminalizálja.
minálisan a prostituáltra, úgy védelmezőjére sem. A  legkönnyebben ők válnak bűncselekmények áldozataivá, illetve elkövetőivé.
Feltéve, hogy valódi védelmet biztosít számára,
2 9 
A prostitúció korrupt természetének teljes körű feltérképezése a hierar­
chikus felépítése miatt nehéz. Benne minden társadalmi osztály megjelenik.
és nem szex-rabszolgaként használja. /~Kprostitúció (Adler – Mueller – Laufer. 2005. 479. old.) A legmagasabb és legalacsonyabb
(y)⇔Eprostitúció(y)/ Amennyiben a törvény krimina- társadalmi körökből egyaránt kikerülnek prostituáltak, akik a maguk szintjén
lizálja tevékenységét (Btk. 206. §), de érdemi vé- szolgálják ki kuncsaftjaikat. A hierarchia nem átjárható. A Rákóczi térről már
’70-es években sem lehetett átkerülni a Gellért szálló exkluzív világába. Noha
delmet ad és nem használja ki a prostituáltat, úgy akkoriban üldözendő tevékenység volt mindkét terepen, a korrupciós kultúráik
a kriminális – tehát jogszerű – meg- és elítélésé- mégis eltérők voltak. Előbbinél a recepciós, utóbbinál a strici közvetítő
vel egyidejűen az erkölcsi-etikai megítélése ellen- szerepére volt szükség a titkos szövetség kialakításához. Ráadásul a Rendőrség
Erkölcsrendészete is képben volt.
kezővé válik, válhat. /Kprostitúció(y)⇔Eprostitúció(y)/ 3 0 
A közvélemény a prostitúció tényét még elfogadná – nem is tudná
(?) Minden egyéb esetben elfogadhatatlan, tehát tagadni – de hogy lakóhelye közelében alakítsanak ki türelmi zónát (mint 1999-
etikátlan is, kriminális is a strici tevékenysége. ben ez történt), az ellen tiltakozik. Budapesten a Józsefváros, a Rákóczi tér és
a „kocsisor” (József utca és környéke) úgy híresült el, mint a prostitúció által
/Kprostitúció(y)⇔ ~Eprostitúció(y)/ leginkább fertőzött terület. Türelmi zónákat végül úgy alakították, hogy az a
Józsefvároson kívül kerüljön. A többi kerület is hasonlóképp járt el. Csak olyan
külső területeken kaptak szabad területet, melyet a prostituáltaknak, és
erőszakot, kitartottságot, és kerítést kriminalizálja. (Btk. 197. §, 198. §, 201. §,
202. §, 202/A. §, 205. §, 206. §, 207. §)
ügyfeleik tekintettek elfogadhatatlannak, viszont ők hatásosan, és legálisan
nem tudtak ellene tenni. 39
gért.31 (E prostitúció/x/&E prostitúció/y/) A nem kriminális Előnyös házasodás
prostitúció kárvallotti köre is természetes partnere Az előnyös házasodást, a „házasodj jól!” jelszava is-
a morális elítélésnek meretében, a szociológia nem véletlenül tekinti a
társadalmi mobilitás eszközeként. Előnyös házasodás
((~Kprostitúció/x/)⇔(~Eprostitúció/x/) &
eredményeként az illető egyén magasabb társadalmi
(~Kprostitúció/y/)⇔(~Eprostitúció/y/)) v ~Kprostitúció(z)
helyzetbe kerül. Nem új jelenségről van szó. Régen
A nem szexuális természetű prostitúció mutat rá még határozottabban odafigyeltek a házasság mobi-
minden másnál jobban az „üzleti,” és anyagiak által lizáló szerepére. Legdirektebben a kasztrendszer,
motivált érdekviszonyaira. mert csak a horizontális mobilitást engedélyezte, a
• Az állami, önkormányzati döntéshozót pénzzel kasztok közötti (vertikális) házasodást tiltotta. Feu-
(esetleg egyéb módon) befolyásoló gazdasági, üz- dalizmus a társadalom struktúraalkotó nagycsopor-
leti felet prostituáló szereplőként tekintjük. A kri- tok (szabad–szolga, nemes–jobbágy, arisztokrácia–
minálisan korrupt prostituáló viselkedését, a jog- plebsz) közötti átjárást tiltotta, akár törvényekkel.
Büntetőjogi Szemle 2013/1–2. szám

rendszer és a közvélemény morális érzéke egy- Modernkorunk polgári (akár paraszt–polgári) viszo-
aránt elítéli. (Kprostitúció/x/)⇔(~Eprostitúció/x/) nyai között a házasságkötésekből leépítették az
• A döntéshozatali pozícióban lévő állami, önkor- anyagi(as) érdekviszonyokat, előtérbe helyezve az
mányzati hivatalnokok, akik személyes érdekeik érzelmi viszonyt. Miközben felerősödtek az anyagi(as)
mentén döntenek, hoznak hivatalos határozatot, jellegű érdekek látszólag megszűntek. A házasfelek,
prostituálttá válnak. A kriminálisan korrupt pros- és szüleik mindent megtesznek az anyagias termé-
tituált viselkedést a jogrendszer és a közvélemény szetű látszat elfedése érdekében. Esetleges leleple-
morális alapon szintén elítéli. (Kprostitúció/y/)⇔ ződésük korrupt érdekházassággá, egyfajta prostitú-
(~Eprostitúció/y/) cióvá minősítené kapcsolatukat. Ez nemcsak az ér-
• A prostitúció által kirekesztett szereplő dekből házasodó (korrumpáló) felet, de házastársát
(~Kprostitúció/z/) általában tisztában van vele, hogy is kínosan érintené.
kirekesztették, de nemigen tudja vélelmezett tet- Az előnyös házasodás korrupciós szerkezete a le-
tüket rájuk bizonyítani. A prostituáló és prostitu- lepleződéssel válik láthatóvá.33 Ekkor derül ki, hogy
ált még alapos gyanú esetén is hatásosan eljárási az előnyösen házasodó fél valójában érdekházasságot
szabályokra, kiskapukra, vagy egyszerűen leta- kötött. Viselkedését a közvélemény tisztességtelen-
gadja az érdek összefonódásuk tényét. nek tartja (~Eházasság/x/), miközben cselekedete krimi-
((Kprostitúció/x/)⇔(~Eprostitúció/x/) & (Kprostitúció/y/)⇔ nális szempontból indifferens.34 (~K házasság/x/) Aki a
(~Eprostitúció/y/)) v ~Kprostitúció(z) „Házasodj jól/!/” – értsd: anyagilag előnyösen – figyel-
meztetés nevében hozza meg házassági döntését, az
Az imént bemutatott szereplők kriminális viselke-
prostituáltként (~Kprostitúció/y/⇔~K házasság/y/) viselkedik,
dése ellenére az államháztartás, és közpénzügyek mű-
míg partnere, legalábbis szerepe szerint, olyan
ködtetése vonatkozásában kriminálisan korrupt pros-
mintha prostituáló lenne (~Kprostitúció/x/⇔~K házasság/x/),
titúcióról érdemben csak akkor beszélhetünk, amen�-
aki kihasználja anyagi helyzetét, arra hogy prostitu-
nyiben gazdaságjogilag lelepleződik. Miután bebizo-
áltat vásároljon. Az érdekházasság és prostitúció közti
nyosodott – akár bűnüldözési módszereket is igénybe
lényeges különbség abban van, hogy míg a prostitú-
véve – az összefonód ténye. A közbeszerzési eljárások,
cióban a felek tisztában vannak korrupt viszonyuk-
PPP beruházások odaítélése, a privatizáció és vagyon-
kal, házassági vonatkozásban csak az érdekből háza-
kezelések, az önkormányzati, állami, valamint EU tá-
sodó fél viselkedik korrupt módon, kvázi korrum-
mogatások, különösen a legnagyobb volumenű beru-
pálva partnerét.
házások (autópálya tenderek, járműbeszerzések stb.)
Az előnyös házasságkötés meghatározó szereplői a
odaítélése prostitúciós tekintetben a legfenyegetet-
következők:
tebbek. Még a leggondosabb ellenőrzőhatósági munka
• Anyagi biztonságot, jó körülményeket teremteni
(NAV, rendőrségi és NAV nyomozóhatóság, ÁSZ) mel-
képes (x) szereplő, eltartó, kvázi: prostituáló fél.
lett is megmarad az ún. ellenőrzési kockázat, érintet-
• Extra jó adottságokkal, mint csereértékkel ren-
tek részéről a jogszabályok kijátszásának lehetősége.32
delkező, érdekből házasodó (y) szereplő, kitartott,
kvázi prostituált fél.
31 
A Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalmat életre hívó nő- • Sem extra anyagi lehetőségekkel, sem extra jó
szervezetek, szociológusok, és aktivisták érvei a New-York-i Egyezményre, a
közvélemény erejére, és morális értékekre hivatkoztak. „Értetlenül állunk
azelőtt, hogy e határozott tiltakozás ellenére is csupán a szervezett bűnözői 33 
Anélkül, hogy a magánügyeik részleteivel tisztában lennénk, logikai
körök, és egy kilétét nem vállaló szűk férficsoport érdekei érvényesülnek az tartalma szerint korrupt házasságkötésre utaló jegyekre találunk, amikor valakit
egész népességgel szemben.” ( http://www.prostitucio.hu/mozgalom. a partnere akkor hagy el, ha annak hivatali karrierje meredeken zuhanni. kezd.
felhivas.2003.08.23htm Letöltve: 2012-09-01) Amikor P. P., a sikeres bankár, az ismert művésszel, M. G.-vel össze­
32 
Nem előzménynélküli a helyzet. Az ’80-as évek végén, a rendszerváltás házasodott, nem számíthatott rá, hogy férjét néhány évvel később meghurcolják.
előestéjén már egymásra talált a gazdasági, üzleti és politikai elit A ’90-es évek Miután ez bekövetkezett, M. G. elhagyta férjét.
elejére kiépítették, és működtetni tudták korrupciós hálózataikat, prostituálva 3 4 
Egyetlen kriminális formája van: a házasságszédelgés, mert bizonyítottság
környezetüket. (Lengyel. 1998.) Lengyel nagy vitát kiváltott állítása szerint: esetén csalásnak számít. Házasodás ígéretével anyagi előnyök kicsikarása.
40 kialakult minden közhivatalnak, döntési pozícióban lévő hivatalnokok,
politikusok „ára.”
[Érvényes rá a csalás tényállása, mert „jogtalan haszonszerzés végett mást
tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.” (Btk. 318. §)]
adottságokkal, mint csereértékkel nem rendel- IRODALOM
kező (z) szereplő
((~Kprostitúció/y/)⇔(~Eprostitúció/y/) ⇒ (~ Kprostitúció/x/) • Adler, F. – Mueller, G. O. V. – Laufer, W. S. (2005):
⇔(Eprostitúció/x/)) v ~K házasság(z) Kriminológia. Osiris Kiadó
• Ancsel Éva (1981): Írás az éthoszról. Kossuth
Összefoglalásként a következő megállapítások Könyvkiadó.
tehetők: • Arisztotelész (1987): Nikomakhoszi etika. Európa
Könyvkiadó.
A korrupcióról akkor beszélhetünk, ha felismertük • Bócz Endre (1998): A kriminális korrupció a ma-
három szereplőjét, és őket azonosítani tudjuk. (Egyéb gyar büntetőjogban. In. Gombár Csaba – Hankiss
más gazdasági bűneseményt elegendő kétszereplős Elemér – Lengyel László (szerk.): Írások a korrup-
modellként leírni.) Ha és amennyiben korrupcióként cióról. Helikon – Korridor Kiadó.
találkozunk valamely eseménnyel, és nem találjuk a • Csermely Péter – Fodor István – Joly, E. (2009):
harmadik szereplőt, úgy az bizonyosan nem korrup- Szárny és teher. Ajánlás a nevelés-oktatás rend-

Büntetőjogi Szemle 2013/1–2. szám


ciós esemény. szerének újjáépítésére és a korrupció megfékezé-
Formalizált modellünk a szimbolikus logika appará- sére. Bölcsek Tanácsa Alapítvány
tusát felhasználva a legminimálisabb logikai összefüg- • Durkheim, É. (1967): Az öngyilkosság. Közgazda-
gésekre mutatott rá. Bebizonyítottuk, hogy az alapséma sági és Jogi Könyvkiadó.
mindegyik esetben azonos: Vannak korrupt szereplők • FELPA (1998). Greenwood: Regulating lobbyng
(Kkorrupció/x/& Kkorrupció/y/), akik titkos szövetséget köt- in the European Union, in Parlamentary Affairs.
nek egymással a harmadik fél (Kkorrupció/z/) kirekesztése, Vol 54, No 4, October 1998. Oxford University
és kölcsönös előnyeit biztosítása érdekében. Press.
• Garai László (2003): Identitásgazdaságtan. Gaz-
(K korrupció/x/& K korrupció/y/) v ~K korrupció(z)
daságpszichológia másképpen. Tas kiadó.
Korrupció kriminális és nem kriminális természe- • Hankiss Elemér (1983): Társadalmi csapdák. Di-
tének specialitása, hogy kriminális (K) és társadalmi, agnózisok. Magvető Kiadó.
etikai tartalma (E) nem feltétlenül esik egybe. Mérle- • Huff Endre Béla (2006): A korrupció gazdasági-
gelést igényel. A korrupciós késztetettség mértékét etikai tartalma. ÁSZ FEMI Kézirat. 127 p.
méltányolható érdekeltségi viszonyok is nagyban be- • Huff Endre Béla (2007): Transzparencia és állami
folyásolják. döntések. ÁSZ FEMI Kézirat. 92 p.
• Huff Endre Béla (2011.): Etikai kontroll az állam-
(K korrupció/x/& K korrupció/y/) ⇔ ((~Ekorrupció/x/
háztartás és közpénzügyek tervezésében, vitelé-
& ~Ekorrupció/y/) v (Ekorrupció/x/& Ekorrupció/y/))
ben, ellenőrzésében. Nemzetközi Tankönyvkiadó.
(?)
376. p.
Háromszereplős logikai modellünket alkalmazva
• Jancsics Dávid (2012): Beágyazva. Figyelő. (38).
különböző korrupciós problémák bemutatására, ki-
24–25. p.
derült, hogy nemcsak a kriminális, de még nem kri-
• Kégler Ádám (2004): A lobbizás etikai szabályai
minális események korrupciós tartalmainak bemuta-
az Európai Unióban. Politikatudományi Szemle.
tására is alkalmas. A nem kriminális eseményekre is
(1–2. szám)
érvényesek a korrupciós törvényszerűségek, amen�-
• Konfuciusz (1980): Beszélgetések és mondások.
nyiben felismerjük x és y szereplő érdekszövetségét,
In: Tőkei Ferenc (szerk.): Kínai filozófia. Akadé-
összefogva a harmadik, z szereplő ellen,
miai Kiadó. (Első kötet.)
Remélhetőleg sikerült azt is belátni, hogy Hofi Gé-
• Konfuciusz (2003): A szülői tisztelet könyve. In:
zának igaza volt, amikor a korrupció lényegét a sértett
P. Szabó Sándor: A kínai erkölcs és a szülők tisz-
fél, a harmadik szereplő olvasatában fogalmazta meg:
telete. Kossuth Kiadó
Való igaz:
• Kornai János (1989): A hiány. Közgazdasági és Jogi
„Korrupció az, amiből kihagynak.”
Könyvkiadó.
• Lengyel László. (1998): Esszé a politikai korrup-
cióról. In: Gombár Csaba – Hankiss Elemér – Len-
gyel László (szerk.): Írások a korrupcióról. Heli-
kon – Korridor Kiadó.
• Sebestyén Tibor (2005): Korrupciós trendek a
magyar és nemzetközi adatok tükrében. Polgári
Szemle. 3. és 4. sz.) 

41