You are on page 1of 21

APA_2017-1__press 2017.09.11.

21:20 Page 115

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(1):115–135. 115

AZ ELNYOMÁS TÁMOGATÁSA VAGY


AZ EGYENLŐSÉG ELLENZÉSE?
AZ ÚJ SZOCIÁLIS DOMINANCIA ORIENTÁCIÓ SKÁLA (SDO7)
VIZSGÁLATA

FARAGÓ Laura
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskola
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézet
farago.laura@ppk.elte.hu
KENDE Anna1
ELTE PPK, Szociálpszichológia Tanszék
kende.anna@ppk.elte.hu

ÖSSZEFOGLALÓ

Háttér és célkitűzések: A Szociális Dominancia Orientáció Skála szerkezete a mai napig vita
tárgyát képezi a kutatók között. Az eredeti egyfaktoros megoldást idővel felváltotta a két SDO-
faktort feltételező modell, amely megkülönbözteti egymástól az egyenlőség elutasítását (SDO-
E) és a csoportalapú dominanciát (SDO-D). Felmerült azonban, hogy a faktorok csupán a meg-
fogalmazási hatás miatt mutathatók ki: a tételek fele ugyanis pozitív, a másik fele negatív
megfogalmazású. A legújabb kutatások szerint az SDO bifaktoros szerkezetű: az új SDO7-
skála méri mind az egyenlőség elutasítását, mind a csoportalapú dominanciát, miközben fi-
gyelembe veszi a megfogalmazási hatást is. Kutatásunkban magyar kontextusban vizsgáltuk
meg az SDO7-skála szerkezetét, feltételezve, hogy a bifaktoros modell illeszkedik legjobban
az adatokra. Mivel az SDO-E a burkoltabb, az SDO-D pedig a nyíltabb előítéletességet jósolja
be, ezért azt vártuk, hogy az SDO-E a zsidók, melegek és túlsúlyosok iránti attitűdöket ma-
gyarázza, míg az SDO-D a bevándorlókkal, romákkal és hajléktalanokkal kapcsolatos véle-
kedéseket. Módszer: Kérdőíves módszerrel2 (N = 333) vizsgáltuk a személyek SDO-szintjét,
valamint a csoportok iránti rokonszenvet és társadalmi távolságot. Eredmények: Kutatásunk
a bifaktoros modellt igazolta. Az SDO-E bejósolta a túlsúlyosok iránti attitűdöket, míg az

1 Kende Anna az MTA Bolyai ösztöndíj támogatásával végezte kutatását. Köszönjük a segítséget Dr. Berkics
Mihálynak, aki tanácsaival és meglátásaival végig segítette a tanulmány elkészülését. Köszönjük továbbá Bella
Gábornak a bifaktoros modell ábrájának elkészítésében nyújtott segítségét.
2 A kutatást az ELTE PPK Kutatásetikai Bizottsága jóváhagyta, az engedély száma: 2015/239.

DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2017.1.115
APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 116

116 FARAGÓ Laura – KENDE Anna

SDO-D a bevándorlókkal, romákkal és hajléktalanokkal kapcsolatos vélekedéseket. A zsidók


és melegek iránti attitűdöket mindkét SDO-faktor szignifikánsan magyarázta. Következteté-
sek: Az SDO7-skála valid mérőeszköz, melynek faktorai függetlenül jósolnak be releváns
csoportközi attitűdöket. A skála a magyar társadalmi közegben is használható.
Kulcsszavak: SDO-skála, egyenlőség elutasítása, csoportalapú dominancia, megfogalmazási
hatás, előítélet

AZ ÚJ SZOCIÁLIS DOMINANCIA A szociális dominancia orientáció szá-


ORIENTÁCIÓ SKÁLA (SDO7) mos társadalmi jelenség megmagyarázására
VIZSGÁLATA hasznosnak bizonyult. Bármilyen csoport-
alapú elnyomás, legyen az rasszizmus vagy
A szociális dominancia fogalmát Pratto, szexizmus, ugyanannak a globális motiváci-
Sidanius, Stallworth és Malle (1994) azért ónak a kifejeződése, melynek célja a hierar-
vezették be, hogy megmagyarázzák, miért chikus társadalom fenntartása és a csoportok
általános a világon az egyenlőtlenség és elnyomása. A szociális dominancia orientá-
a dominanciaharc. Bármilyen társadalomban ció tehát alkalmas arra, hogy bejósolja az
megtalálható egyfajta rétegződés nem, élet- előítéletességet például etnikai csoportokkal
kor vagy valamilyen társadalmi jelentőség- szemben (Sidanius, Pratto, van Laar és
gel bíró kategória alapján (Fischer, Hanke és Levin, 2004). Az SDO összefügg továbbá
Sibley, 2012). Jellemző, hogy a hierarchiát a patriotizmussal és a nacionalizmussal, kul-
alkotó szociális csoportok eltérően részesed- turális elitizmussal és az igazságos világba
nek a hatalomból és más erőforrásokból vetett hittel, politikai-gazdasági konzervati-
(Pula, McPherson és Parks, 2012), az egyen- vizmussal, a katonai programok és büntető
lőtlen elosztást pedig konszenzuálisan elfo- eljárások, valamint a halálbüntetés támoga-
gadott ideológiákkal, vagyis legitimizáló mí- tásával (Pratto és mtsai, 1994). Nem jellem-
toszokkal igazolják az emberek (Sidanius, ző azonban a magas SDO-szintű személyek-
Pratto, Martin és Stallworth, 1991). re az emberi (különösen a női) jogok, illetve
A hierarchikus csoportközi viszonyok tá- a melegek és leszbikusok jogainak pártolá-
mogatásának mértéke azonban egyéni eltéré- sa. Ellenzik a szociális jólétet megteremtő
seket mutat. A szociális dominancia orientáció programokat, illetve a környezetvédelmi ak-
bejósolja, hogy egy személy mennyire prefe- ciókat is. A közösségi érzés, altruizmus, em-
rálja a csoportok közötti egyenlőséget/egyen- pátia és tolerancia sem jellemzi a magas szo-
lőtlenséget, mennyire várja el, hogy saját cso- ciális dominancia orientációval rendelkező
portja domináljon más csoportok felett, illetve személyeket (Pratto és mtsai, 1994).
mennyire gondolja helyesnek, hogy a csopor-
SDO: egy vagy két faktor?
tok hierarchikus viszonyban állnak egymással
(Pratto és mtsai, 1994). A szerzők szerint Az eredeti, Pratto és munkatársai (1994) által
a szociális dominancia orientáció (SDO) egy készített Szociális Dominancia Orientáció
általános attitüdinális orientáció, mely hozzá- Skála jó belső reliabilitással rendelkezik, idő-
járul a hierarchianövelő ideológiák elfogadá- beli stabilitást mutat, és főkomponens-elem-
sához (Pratto és mtsai, 1994). zés szerint egy főkomponenst mér. A skálát
APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 117

Az elnyomás támogatása vagy az egyenlőség ellenzése? 117

már több országban is sikeresen használták, 2013). A lezárás iránti igény és az alacsony
több nyelvre lefordították (Lee, Pratto és megismerés iránti szükséglet is a csoportala-
Johnson, 2011). Jost és Thompson (2000) pú dominanciával függ össze: e tényezők
azonban azzal a felvetéssel álltak elő, hogy mind hozzájárulnak a sztereotipizáláshoz és
a szociális dominancia orientáció nem egy a külső csoportokkal szembeni negatív atti-
konstruktumot mér, ahogy azt Pratto és mun- tűdökhöz (Kugler és mtsai, 2010). Az ala-
katársai (1994) gondolták, hanem két faktort csony iskolai végzettség szintén együtt jár
tartalmaz: az egyenlőség elutasítását (SDO-E) a magas SDO-D-vel Kugler és munkatársai
és a csoportalapú dominancia támogatását (2010) szerint. A csoportalapú dominancia
(SDO-D). Konfirmatív faktoranalízis segít- erősen kapcsolódik a csoportok közötti ver-
ségével megállapították, hogy a kétfaktoros, sengés észleléséhez és támogatásához, a külső
egymással korreláló faktorokat tartalmazó csoportok aktív leigázásának vágyához,
modell jobb illeszkedési mutatókkal rendel- a menekültek üldöztetéséhez és a naciona-
kezik, mint az egy faktort feltételező modell lizmushoz (Ho és mtsai, 2012). Az SDO-D
(Jost és Thompson, 2000). A későbbiekben bejósolja továbbá, hogy egy személy a ver-
több kutató (Ho, Sidanius, Kteily, Sheehy- sengő csoportközi helyzetet zéró összegű
Sheffington, Pratto, Henkel, Foels és Stewart, játszmaként fogja-e értelmezni: e szerint
2015; Ho, Sidanius, Pratto, Levin, Thomsen, csak az egyik fél nyerhet egy kompetitív
Kteily és Sheehy-Sheffington, 2012; Kugler, helyzetben, közös győzelemre nincs esély
Cooper és Nosek, 2010; Zubieta, Delfino és (Ho és mtsai, 2012). Az SDO-D korrelál to-
Muratori, 2013) is vizsgálta a szociális do- vábbá a régimódi rasszizmussal, mely ma-
minancia orientáció faktorait, feltárva kap- gában foglalja a nyíltan negatív attitűdöket
csolatukat fontos csoportközi jelenségekkel. az alacsonyabb státuszú csoportok felé.
A két SDO-komponens Kugler és mun- A machiavellizmus, narcizmus és pszicho-
katársai (2010) szerint eltérő motivációkhoz pátia jobban korrelál az SDO-D-vel, mint az
kapcsolódik. A csoportalapú dominancia a sa- SDO-E-vel (Ho és mtsai, 2015).
ját csoport érdekeit szolgálja, célja a pozitív Az egyenlőség elutasítása ezzel szemben
identitás fenntartása: a személy nem pusztán rendszerigazoló funkciót tölt be, mivel a sta-
hierarchiában szeretné látni a szociális cso- tus quo fennmaradását segíti elő. A magas
portokat, hanem a saját csoport dominanciá- SDO-E tehát a hierarchikus csoportközi vi-
jára vágyik. Ezzel párhuzamosan megjelenik szonyok fenntartásának vágyához kapcsoló-
a saját csoportnak való kedvezés, a büszke- dik. Jost és Thompson (2000) kimutatták,
ség és a saját csoport felé történő részrehajlás. hogy az egyenlőség elutasítása faktor szig-
Az SDO-D kapcsolódik a csoportszintű fe- nifikánsan korrelál a gazdasági rendszer iga-
nyegetettség elkerülésének motivációjához és zolásával. A magas SDO-E-vel rendelkező
a jobboldali tekintélyelvűséghez is (Kugler és személyeket nem jellemzi a humanitárius at-
mtsai, 2010). Az SDO-D összefügg a kon- titűd és az egalitarianizmus, illetve nem tá-
zerváció, a dolgok változatlanul történő mogatják a gazdasági javak egyenlő újrael-
megőrzésének felértékelésével. A csoport- osztását (Ho és mtsai, 2015). Az SDO-E
alapú dominanciát pártoló személyek szerint korrelál a kisebbségek helyzetét javító intéz-
tehát fontos megőrizni a saját csoport ha- kedések elutasításával és a politikai konzer-
gyományait és kultúráját (Zubieta és mtsai, vativizmussal (Ho és mtsai, 2012, 2015; Jost

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(1):115–135.


APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 118

118 FARAGÓ Laura – KENDE Anna

és Thompson, 2000). Az SDO-E faktorán rokon belül is megfordították a tételek felét,


magas pontszámot elérő személyek szeret- de két faktort találtak a skála kiegyenlítése
nék megakadályozni, hogy az alacsony stá- után is. Ennek ellenére Xin és Chi (2010)
tuszú csoportok hozzáférhessenek az erőfor- szerint az SDO-skála egy SDO-faktorra és
rásokhoz, és ezzel a hierarchiában feljebb egy módszertani faktorra bontható csupán.
jussanak (Ho és mtsai, 2012). Az egyenlőség Konfirmatív faktoranalízissel megállapítot-
elutasítása bejósolja a gazdagsággal kapcso- ták, hogy az egy tartalmi és egy módszerta-
latos implicit és explicit attitűdöket. A magas ni faktort tartalmazó modell jobban illeszke-
jövedelmű és szociális osztályú személyek dett az adatokra, mint a Pratto és munkatársai
rendszerint magasabb SDO-E-vel rendel- (1994) által kapott egyfaktoros, vagy Jost és
keznek (Kugler és mtsai, 2010). Az SDO-E Thompson (2000) kétfaktoros eredménye.
bejósolja továbbá a rejtett, implicit előítéle- Szerintük tehát a Szociális Dominancia Ori-
tességet, a szimbolikus rasszizmust és a hie- entáció Skála valóban egy faktort tartalmaz,
rarchiacsökkentő ideológiák elutasítását (Ho ahogy Pratto és munkatársai (1994) eredeti-
és mtsai, 2012). leg is tervezték, viszont fontos kontrollálni
Annak ellenére, hogy Jost és Thompson a megfogalmazási hatás miatt létrejött másik
(2000) zászlóbontó cikkét követően számos faktort. A konfirmatív elemzés mellett az is
kutatás megerősítette a kétfaktoros SDO fo- Xin és Chi (2010) modellje mellett szólt,
galmát, mégis felmerült egy jelentős mód- hogy az általuk választott kritériumváltozó,
szertani kritika is ezzel kapcsolatban, még- a kisebbségi csoportok iránti bizalom csak az
pedig a tételekre jellemző megfogalmazási SDO-val korrelált negatívan, a módszertani
hatással (wording effect) összefüggésben. faktorral nem volt kapcsolata.
A 16 tételes SDO-skála fele ugyanis pozitív, Ho és munkatársai (2015) úgy újították
a másik fele negatív, tehát fordított megfo- meg a szociális dominancia orientáció ská-
galmazású. Eredetileg a kérdőív tételeinek lát, hogy minden tétel egy SDO és egy mód-
felét azért fordították meg, hogy a készítők szertani faktorhoz is kapcsolódjon. Az így
kiküszöböljék a válaszadási torzítások egy kapott bifaktoros szerkezet alkotja az SDO7-
részét (Xin és Chi, 2010). Emiatt azonban skálát. Az új kérdőív tehát az egyenlőség el-
a pozitívan megfogalmazott tételek egybees- utasításán és a csoportalapú dominancián
nek a csoportalapú dominancia faktorával, kívül tartalmaz egy pozitív és egy negatív
míg a negatívak az egyenlőség elutasításá- megfogalmazási faktort: ezek még nem sze-
val. Az exploratív faktoranalízis során kapott repeltek az SDO6-skálában. A szerzők kon-
kétfaktoros struktúra tehát nem feltétlenül je- firmatív faktoranalízis segítségével igazolták,
lent két valódi tartalmi faktort, hanem jelez- hogy a bifaktoros struktúra jobb illeszkedési
heti a tételek fordítottságából fakadó mód- mutatókkal rendelkezik, mint bármely egy-
szertani torzítást, a megfogalmazási hatást is vagy kétfaktoros modell, mely nem veszi fi-
(Podsakoff, MacKenzie, Lee és Podsakoff, gyelembe a módszertani torzítást (Ho és
2003). Ezt a torzítást már Jost és Thompson mtsai, 2015). Az új skála erősen korrelál a ré-
(2000), illetve Kugler és munkatársai (2010) givel, illetve azokkal a kritériumváltozókkal,
is jelezték. Vizsgálataikban kiegyensúlyoz- melyekkel az SDO6 is összefügg. Ez is azt
ták az SDO-skálát, tehát a csoportalapú do- mutatja, hogy az SDO7 ugyanolyan jó be-
minancia és az egyenlőség elutasítása fakto- jóslója a csoportközi attitűdöknek, mint az
APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 119

Az elnyomás támogatása vagy az egyenlőség ellenzése? 119

1. ábra. Bifaktoros Szociális Dominancia Orientáció Skála

SDO6, tehát nem veszített érvényességéből. (Ho és mtsai, 2012). Erre jellemző, hogy az
A szerzők a skála rövidített változatát is el- előítéletes személyek a külső csoportot bio-
készítették, mely hasonló tulajdonságokkal lógiailag alárendeltnek és leigázásra méltó-
rendelkezik, mint a teljes SDO7 (Ho és nak állítják be, valamint támogatják a rasz-
mtsai, 2015). Egy másik fontos változtatás szok szegregációját és a nyílt diszkriminációt
az SDO6-hoz képest, hogy míg az eredeti té- (McConahay, 1986). Ezzel szemben az
telek a saját csoport általi dominanciára utal- SDO-E a rejtett előítéletességgel korrelál
tak, az SDO7-ben a szerzők ezeket átírták, (Ho és mtsai, 2012), melyre jellemző, hogy
hogy általánosságban utaljanak a hierarchiá- az előítélet kifejezése sokkal kevésbé nyílt
ra és dominanciára, csoport-hovatartozástól és direkt, a csoportok elutasítása pedig tár-
függetlenül (Ho és mtsai, 2015). Ho és mun- sadalmilag elfogadhatóbb formában történik
katársainak (2015) modelljét az 1. ábra (Pettigrew és Meertens, 1995).
szemlélteti. Az SDO-E és az SDO-D eltérő jellegű
fenyegetésre adott pszichológiai reakciókat
Az SDO-faktorok összefüggése
tükröz. Az egyenlőséget elutasító személyek
az előítéletességgel
érzékenyek a társadalmi struktúrában történő
A szociális dominancia orientáció faktorai változásokra, és erre a fenyegetésre a hierar-
korábbi kutatások alapján eltérő előítéletes- chikus csoportközi viszonyokat fenntartó,
ség-típusokhoz kapcsolódnak: az SDO-D rendszerigazoló választ adnak. Az SDO-E
a nyílt, régimódi rasszizmussal függ össze tehát összefügg a rendszerigazolással (Jost

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(1):115–135.


APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 120

120 FARAGÓ Laura – KENDE Anna

és Thompson, 2000; Kugler és mtsai, 2010). Mivel az egyenlőség elutasításának fak-


Ezzel szemben a csoportalapú dominanciát tora bejósolja a rejtett előítéletességet (Ho és
támogató személyek a külcsoportoktól érke- mtsai, 2012), ezért feltételezhető, hogy pél-
ző észlelt fenyegetettségre érzékenyek, amely- dául a zsidók, a melegek és a túlsúlyosok
re a pszichológiai válasz a dominancia és az iránti attitűdök esetén az SDO-E magyaráz
elnyomás vágya (Kugler és mtsai, 2010). jelentős varianciát. Ezeket a csoportokat
Mivel az utóbbi esetben az észlelt fenyege- a személyek nem szeretnék aktívan elnyom-
tettség érzése sokkal erősebb, ezért az elő- ni, dominálni, azonban ellenzik azt, hogy
ítéletek kifejezése is nyíltabb. Ezzel szem- e csoportok egyenlően részesüljenek az erő-
ben a fennálló hierarchia megváltozása forrásokból, presztízsből, megbecsülésből.
kevésbé erős fenyegetés, így nagyobb a tár- Lázár tanulmányában (1996) például a válasz-
sadalmi nyomás az előítéletek elfedésére, ez adók a zsidóság politikai szerepét korlátoz-
vezethet a rejtett előítéletek megjelenéséhez nák, azonban a zsidóság szegregációjának
az SDO-E esetén. szándékára utaló kijelentések sokkal inkább
Bár az SDO-E faktorán magas pontszá- visszautasításban részesültek (Erős, 2005;
mot elérő személyek nem szeretnék az ala- Lázár, 1996). Egy politikai erőszakkal kap-
csonyabb státuszú csoportokat támogatni és csolatos tanulmány szintén alátámasztja fel-
egyenlő helyzetbe hozni, ez nem tekinthető tételezésünket: a zsidók és a homoszexuáli-
annyira agresszív megnyilvánulásnak, mint sok nem célpontjai a politikai erőszaknak,
amilyen viselkedési intenciókat az SDO-D bár a magyar társadalomban erősen jelen van
jósol be (Ho és mtsai, 2012, 2015). Ezzel az antiszemitizmus és a homofóbia (Molnár,
összefüggésben az egyenlőség elutasítása Barna, Bartlett, Győri, Juhász és Krekó,
faktorhoz kötődő csoportközi jelenségek sok- 2015). Kende és Bernáth (2012) szerint a túl-
kal gyakoribbak, mivel az egyenlőségelvű súlyos embereket a társadalom diszkriminál-
társadalmakban elfogadottabbak, mint a cso- ja, stigmát ragaszt rájuk. Ez a stigma azon-
portalapú dominancia által bejósolt nyílt és ban többnyire implicit, amely a testalkatra
extrém agresszió (Ho és mtsai, 2012). Ta- vonatkozó indirekt utalások révén és az el-
pasztalható tehát egy erős normatív nyomás, térő bánásmódban nyilvánul meg (Neumark-
amely gátolja a nyílt előítéletesség kifejezé- Sztainer, Story és Faibisch, 1998). A szak-
sét (McConahay, 1986). Feltételeztük, hogy irodalom alapján úgy tűnik, hogy e csoportok
bizonyos csoportok esetén működik ez a nor- esetén érvényesül az a normatív gátlás
matív gátlás, míg más csoportoknál jobban (McConahay, 1986), amely visszatartja az
érvényesülnek a nyílt előítéletek. Az első előítéletek nyílt kifejezését.
esetben az SDO-E, míg a másodiknál az Mivel a csoportalapú dominancia faktora
SDO-D magyarázó hatását vártuk. a nyílt előítéletességhez kapcsolódik (Ho és
A csoportok iránti attitűdök feltárásához mtsai, 2012), ezért várható, hogy például
a csoportok iránt érzett rokonszenvet/ellen- a bevándorlók, romák és hajléktalanok irán-
szenvet, valamint e kategóriák tagjaitól tar- ti attitűdöket az SDO-D magyarázza. Mol-
tott társadalmi távolságot érdemes vizsgálni. nár és munkatársainak (2015) kutatásában
A távolságtartás mértékéből következtetni a válaszadók a hazát veszélyeztető erőkkel
lehet a csoport iránti attitűdökre (Bogardus, és a romákkal szemben igazoltnak vélik
1928). a politikailag motivált erőszakot. Előbbi cso-
APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 121

Az elnyomás támogatása vagy az egyenlőség ellenzése? 121

portba tartozhatnak a migránsok: a 2015-ben ban ki is merik fejezni előítéleteiket, mint


kirobbant bevándorlási hullám és migráns- a zsidók, melegek vagy túlsúlyosok esetén.
válság, illetve az ezt követő, politikával át- A korábbi kutatások fényében tehát fel-
itatott sajtóvisszhang hatására megtörténhet, tételezhető, hogy a különböző csoportokhoz
hogy a válaszadókban megjelenik az aktív másféle előítéletességgel viszonyulnak az
dominancia igénye e csoporttal szemben. Ezt emberek, és a normatív gátlások függvényé-
alátámasztja az is, hogy Magyarországon ben vagy az egyenlőség elutasítása, vagy
a nyílt bevándorlásellenesség 2016 elején na- a csoportalapú dominancia jósolja be a cso-
gyon magas volt: egy felmérés szerint min- portokkal szembeni előítéletet és társadalmi
den második megkérdezett személy rendel- távolságot.
kezett idegenellenes attitűdökkel (Sik,
A szociális dominancia orientáció
Simonovits és Szeitl, 2016). Ehhez hozzájá-
kulturális vonatkozásai
rul a bevándorlókkel szemben érzett félelem
is. A romákkal kapcsolatos előítéletek, a ki- A hierarchikus társadalmi berendezkedés és
rekesztettség és az integráció sikertelensége az elnyomás támogatásának mértéke orszá-
pedig már régóta kutatott téma a szociológi- gonként és kultúránként is különbözik, mivel
ában. A lakosságban egyre nyíltabb a roma- számos makroszintű folyamat is befolyásol-
ellenesség, amely a 2008–2009-es romák el- ja a szociális dominancia orientáció aggre-
leni támadássorozat esetén tettlegességig is gált szintjét az egyes országokban. Cohrs és
fajult (Bernát, 2010). Egy másik tanulmány Stelzl (2010) például kimutatták, hogy a szű-
szerint az emberek a romákat abszolút kül- kös források jelenléte és a rendszerszintű
csoportként észlelik, olyan negatív referen- versengés észlelése hozzájárul a hierarchia-
ciaként, amelytől igyekeznek elhatárolódni, növelő legitimizáló mítoszok elfogadásához,
ez pedig táptalaj az ellenséges viszonyhoz és ezáltal az SDO-szint növekedéséhez.
(Erős, 2005; Lázár, 1996). A hajléktalanok Fischer, Hanke és Sibley (2012) pedig 27 or-
szintén a társadalom peremére szorultak: bár szágban gyűjtött adatok metaanalíziséből ál-
reménytelen és kiszolgáltatott a helyzetük, lapították meg, hogy az SDO átlagos szintje
velük szemben is gyakoriak a negatív meg- szisztematikusan különbözik az egyes orszá-
nyilvánulások. Nem ritka azonban a hajlék- gokban, és attól függ, hogy az egalitarianiz-
talanok közreműködésével elkövetett csalás mus hierarchiacsökkentő ideológiája meny-
(Bíró és Vadász, 2004), illetve többen kére- nyire elfogadott: minél jobban bátorítják
getésből tartják el magukat, ami negatív re- a polgárokat, hogy együttműködjenek egy-
akciókat vált ki a többségi társadalom tag- mással, foglalkozzanak egymás jóllétével,
jaiból. annál alacsonyabb az SDO értéke. Ez azon-
A hajléktalanság kísérő jelensége továb- ban csak akkor érvényesül, ha az erőforrá-
bá az alkoholizmus (Bíró és Vadász, 2004), sok elegendőek, az embereknek tartalékaik
amely szintén hozzájárul ahhoz, hogy az em- vannak és működő demokráciában élnek.
berek hajlamosak a hajléktalanokat hibáztat- Ezzel szemben, a tradicionális, gazdasági-
ni saját sorsukért (Phelan, Link, Moore és lag kevésbé fejlett és zárt intézményekkel
Stueve, 1997), és amely tovább növelheti az rendelkező társadalmakban magasabb az
irántuk érzett ellenszenvet. Valószínűleg SDO szintje, mivel a szűkös erőforrásokért
e csoportokkal szemben az emberek nyíltab- való versengés és a konfliktusok előhívják

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(1):115–135.


APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 122

122 FARAGÓ Laura – KENDE Anna

a hierarchianövelő legitimizáló mítoszokat. VIZSGÁLAT


Ezzel összefüggésben az előítéletesség mér-
téke is megnő a társadalmon belül, hiszen A kutatás fő céljai és hipotézisei
ebben a környezetben ez a túlélés kulcsa
(Fischer, Hanke és Sibley, 2012). Vizsgálatunkban a Ho és munkatársai (2015)
A szociális dominancia orientációval által készített SDO7-skála magyar fordítását
kapcsolatos vizsgálatok nagy része az Egye- használtuk fel annak vizsgálatára, hogy
sült Államokban zajlott, ami felveti a konst- a szociális dominancia orientáció két tartal-
ruktum kultúrák közötti általánosíthatóságá- mi és két módszertani faktora kimutatható-e
nak kérdését. Magyarországon évtizedekig magyar mintán. Feltételeztük, hogy a bifak-
a szocialista állam volt hatalmon, majd toros szerkezet (Ho és mtsai, 2015) jobb il-
a rendszerváltást követően megjelent a ver- leszkedési mutatókkal rendelkezik, mint
sengésre épülő piacgazdaság, illetve a szű- a korábbi SDO-modellek (1. hipotézis). Az
kös erőforrásokért folyó küzdelem is (Ferge, SDO-E és az SDO-D nem pusztán extrém és
2006). Ezt a történelmi-kulturális-gazdasági kevésbé extrém megnyilvánulásai a társa-
tényezőt mindenképp érdemes figyelembe dalmi hierarchia támogatásának, hanem mi-
venni a szociális dominancia orientáció és az nőségileg is eltérnek egymástól, illetve kü-
előítéletes attitűdök vizsgálatakor. Magyar- lönböző társas csoportok iránt jósolják be az
ország az európai országok között a kevésbé előítéletességet (Ho és mtsai, 2012). Ennek
toleráns társadalmak közé tartozik (Takács, igazolására megvizsgáltuk, hogy a különbö-
Mocsonaki és P. Tóth, 2008). Ezt alátámaszt- ző külcsoportok iránti rokonszenv és társa-
ja az is, hogy a magyarok adott társadalmi dalmi távolság varianciáját melyik SDO-fak-
csoportokkal szemben is sokkal többször lát- tor magyarázza jobban.
ják igazoltnak az erőszakot, mint például Kutatásunkban a bevándorlók, romák,
a britek: míg utóbbiak 3–6%-a alkalmazna hajléktalanok, zsidók, melegek és túlsúlyo-
erőszakot etnikai kisebbségek ellen, úgy ez sok iránti attitűdöket vizsgáltuk. Feltételez-
az arány Magyarországon 16–29% annak tük, hogy a melegek, zsidók és túlsúlyosok
függvényében, hogy melyik csoportról van iránti rokonszenvet inkább az egyenlőség el-
szó (Molnár és mtsai, 2015). Tekintve az elő- utasítása jósolja be (2. hipotézis), míg a cso-
ítéletesség mértékét, különösen fontos tehát portalapú dominancia hatása nem lesz jelen-
feltárni, hogy az egyes csoportokkal szem- tős. Ezeket a csoportokat az emberek nem
beni attitűdök milyen motivációkhoz kap- akarják elnyomni, dominálni, pusztán a tár-
csolódnak: ez egyrészt elméletileg gazdagít- sadalmi hierarchiában meglévő helyüket sze-
hatja az e csoportokról meglévő tudásunkat, retnék fenntartani (Erős, 2005; Kende és
másrészt ezek az ismeretek a gyakorlatban is Bernáth, 2012; Lázár, 1996; Molnár és mtsai,
hasznosíthatóak lehetnek például a csopor- 2015; Neumark-Sztainer, Story és Faibisch,
tokkal szembeni előítéletek lebontásakor. 1998).
A csoportalapú dominancia magyarázó
hatását feltételeztük a bevándorlók, romák és
hajléktalanok iránti attitűdök esetén, miköz-
ben azt vártuk, hogy az egyenlőség elutasí-
tása nem magyaráz jelentős varianciát (3. hi-
APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 123

Az elnyomás támogatása vagy az egyenlőség ellenzése? 123

1. táblázat. Az SDO7-skála tételei

1. Egy ideális társadalomhoz szükséges, hogy egyes csoportok fent, mások lent legyenek. D Pozitív
2. Bizonyos embercsoportokat a helyükön kell tartani. D Pozitív
3. Valószínƾleg jó dolog, hogy bizonyos csoportok fent, más csoportok lent vannak. D Pozitív
4. Bizonyos embercsoportok egyszerƾen alsóbbrendƾek más csoportokhoz képest. D Pozitív
5. Az alul lévƅ csoportok ugyanazt érdemlik, mint a felül lévƅk. D Negatív
6. Egyik csoportnak sem szabadna uralkodnia a társadalomban. D Negatív
7. Az alul lévƅ csoportok ne kényszerüljenek arra, hogy a helyükön maradjanak. D Negatív
8. A csoportdominancia rossz alapelv. D Negatív
9. Ne erƅltessük a csoportok közötti egyenlƅséget. E Pozitív
10. Ne próbáljunk minden csoportnak azonos életminƅséget biztosítani. E Pozitív
11. Igazságtalan a csoportok egyenlƅvé tételével próbálkozni. E Pozitív
12. Ne a csoportok közötti egyenlƅség legyen a fƅ célunk. E Pozitív
13. Dolgozzunk azért, hogy minden csoportnak egyenlƅ esélye legyen a boldogulásra. E Negatív
Tegyünk meg minden tƅlünk telhetƅt, hogy kiegyenlítsük a különbözƅ csoportok
14. E Negatív
körülményeit.
Akármennyi erƅfeszítésbe is kerül, törekednünk kell arra, hogy minden csoportnak
15. E Negatív
egyenlƅ esélyeket biztosítsunk az életben.
16. A csoportok közötti egyenlƅség legyen az eszményképünk. E Negatív

potézis). Ezekkel a csoportokkal szemben vagy szakmunkásképzőt végzett. 36,3%


megjelenhet az aktív dominancia vágya érettségivel, 35,7% főiskolai vagy egyetemi
(Bernát, 2010; Bíró és Vadász, 2004; Erős, alapdiplomával, 16,8% egyetemi mesterdip-
2005; Lázár, 1996; Molnár és mtsai, 2015; lomával, 0,6% pedig doktori fokozattal ren-
Sik, Simonovits és Szeitl, 2016), ezért felté- delkezik. A minta jellemzőiből tehát kiderül,
teleztük, hogy itt az SDO-D-nek lesz szigni- hogy nagyrészt fiatalok, magasan iskolázot-
fikáns hatása. tak és nők töltötték ki a kérdőívet.
Minta Mérőeszközök
A vizsgálatunk anonim, kérdőíves kutatás Szociális dominancia orientáció. Ho és
volt, az online kitölthető kérdőívet a Face- munkatársai (2015) 16 itemes SDO-skálájá-
book közösségi oldal segítségével, hólabda- nak magyar fordítását használtuk. A fordítás
módszerrel juttattuk el a vizsgálati szemé- során angolról magyarra és vissza fordítot-
lyekhez. A kutatásban 333 személy vett tuk a tételeket. Az SDO7-skála bifaktoros
részt: 101 férfi (ez a minta 30,3%-a) és 232 szerkezetű: a tételek egy tartalmi és egy
nő (69,7%). A minta 50%-a 18 és 27 év kö- módszertani faktorhoz is kapcsolódnak
zötti fiatalokból állt. Az átlagéletkor 34 év. egyenlő arányban. A válaszadóknak hétfokú
A legfiatalabb kitöltő 18, a legidősebb 87 Likert-skálán kellett megítélniük, mennyire
éves. értenek egyet az állításokkal. Az 1. táblázat
Az iskolai végzettséget tekintve a válasz- utolsó oszlopa a megfogalmazás irányára
adók 6,6%-a 8 osztályt, 3,9%-a szakiskolát utal.

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(1):115–135.


APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 124

124 FARAGÓ Laura – KENDE Anna

Társadalmi csoportok iránti rokonszenv. EREDMÉNYEK


Egy 0-tól 10-ig terjedő skálán megvizsgál-
tuk, hogy a válaszadók mennyire rokonszen- Az SDO7-skála faktorszerkezetének feltárá-
veznek a következő társadalmi csoportokkal: sához először exploratív, majd konfirmatív
migránsok, cigányok,3 hajléktalanok, zsidók, faktoranalízist használtunk. A feltáró elem-
melegek, túlsúlyosok. Olyan csoportokat vá- zést principal axis factoring módszerrel és
lasztottunk, melyek a társadalomban ala- promax forgatással végeztük el, melyek
csony státuszúnak számítanak, illetve ame- megengedik a faktorok korrelációját. A Kai-
lyekkel szemben gyakori a negatív attitűd és ser–Meyer–Olkin-mutató (KMO = 0,912)
a diszkrimináció (Bernát, 2010; Bíró és Va- szerint a változókészlet alkalmas a faktor-
dász, 2004; Kende és Bernáth, 2012; Molnár analízisre. A 49,16%-os magyarázott varian-
és mtsai, 2015). cia és a scree plot kétfaktoros modellt való-
színűsítenek: az első faktorhoz a pozitívan,
Bogardus-féle társadalmi távolság. A fent
a másodikhoz a negatívan megfogalmazott
említett csoportok iránti attitűdöket 1-től 6-ig
tételek kapcsolódtak. Az egyenlőség elutasí-
terjedő Bogardus-skálával (Bogardus, 1928)
tása és a csoportalapú dominancia faktorai
is megvizsgáltuk, amely azt méri, hogy egy
nem különültek el ebben az elemzésben.
személy mennyire engedné közel magához az
A feltáró faktoranalízist követően meg-
adott csoport egy tagját. A kategóriák a kö-
erősítő faktoranalízissel több modellt is tesz-
vetkezők: a személyt elfogadná családtagnak
teltünk. A normalitás sérülése miatt robusz-
(6), lakótársnak (5), munkatársnak (4), szom-
tus maximum likelihoodot használtunk. A 15
szédnak (3), a települése lakójának (2), vagy
modell között szerepel az egyfaktoros válto-
pedig egy országban sem élne vele (1).
zat (Pratto és mtsai, 1994), a két korreláló
Mivel eltérő válaszskálájú skálákat használ- tartalmi faktor (Jost és Thompson, 2000), az
tunk, ezért először centrálást végeztünk az 1 SDO-faktor a negatív megfogalmazási fak-
attitűdskálákon. A rokonszenv- és a Bogar- torral (Xin és Chi, 2010), illetve a bifaktoros
dus-skálákat a 0,39-től 0,70-ig terjedő kor- modell (Ho és mtsai, 2015). Ezek mellett
relációk miatt összevontuk, így a 2. és a 3. megvizsgáltunk még olyan lehetséges mo-
hipotéziseket ezekkel az összevont válto- delleket, melyek szintén előfordulhatnak.
zókkal teszteltük. Habár a túlsúlyosok iránti A modelleket és legfontosabb illeszkedési
rokonszenv és társadalmi távolság közötti mutatóikat a 2. táblázat tartalmazza.
korreláció csupán 0,28, az összehasonlítha- A modellek illeszkedésének vizsgálatakor
tóság miatt, a többi csoporthoz hasonlóan, itt a legfontosabb mutatókat vettük figyelembe:
is összevontuk a két attitűdskálát. a Khi-négyzetet, az SRMR-t, az RMSEA-t,
a CFI-t és a TLI-t (Brown, 2006; Geiser,

3 A kérdőívben a migráns és cigány kifejezéseket használtuk a bevándorló és roma helyett. Mivel az elsődleges cél
az előítéletek mérése volt, így azt vártuk, hogy ezek a szavak olyan hívószavakként fognak működni, melyekkel
mérhetőek az előítéletek és csökkenthető a társas kívánatosság hatása, szemben a politikailag korrektebb kifeje-
zésekkel.
APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 125

Az elnyomás támogatása vagy az egyenlőség ellenzése? 125

2. táblázat. A 15 modell leírása és legfontosabb illeszkedési mutatói

Modell leírása Khi- Df RMSEA pClose CFI TLI SRMR


négyzet
1. modell 1 faktor (Pratto és mtsai, 1994) 555,487 104 0,114 0,000 0,756 0,718 0,081
2. modell 1 faktor + pozitív megfogalmazás 350,724 96 0,089 0,000 0,862 0,828 0,061
1 faktor + negatív
3. modell 317,860 96 0,083 0,000 0,880 0,850 0,057
megfogalmazás (Xin és Chi, 2010)
1 faktor + pozitív és negatív
4. modell 264,700 87 0,078 0,000 0,904 0,867 0,048
megfogalmazás, korrelált
1 faktor + pozitív és negatív
5. modell 312,960 88 0,088 0,000 0,878 0,834 0,050
megfogalmazás, korrelálatlan
1 faktor + pozitív tételek korrelált
6. modell 223,617 76 0,076 0,000 0,920 0,874 0,053
hibavarianciája
1 faktor + negatív tételek
7. modell 213,343 76 0,074 0,001 0,926 0,883 0,048
korrelált hibavarianciája
Módszertani faktorok (pozitív és
8. modell 354,512 103 0,086 0,000 0,864 0,841 0,064
negatív), melyek korrelálnak
Módszertani faktorok (pozitív és
9. modell 484,186 104 0,105 0,000 0,794 0,763 0,234
negatív), melyek korrelálatlanok
Korreláló SDO-E és SDO-D (Jost
10. modell 506,856 103 0,109 0,000 0,781 0,745 0,078
és Thompson, 2000)
11. modell Korrelálatlan SDO-E és SDO-D 705,259 104 0,132 0,000 0,675 0,624 0,258
SDO-E és SDO-D + pozitív tételek
12. modell 180,265 75 0,065 0,022 0,943 0,909 0,048
korrelált hibavarianciája
SDO-E és SDO-D + negatív tételek
13. modell 157,011 75 0,057 0,163 0,956 0,929 0,049
korrelált hibavarianciája
Bifaktoros modell, korrelált
14. modell módszertani faktorokkal (Ho és 177,529 86 0,057 0,174 0,950 0,931 0,041
mtsai, 2015)
Bifaktoros modell, korrelálatlan
15. modell 204,732 87 0,064 0,023 0,936 0,912 0,048
módszertani faktorokkal

2012). A Khi-négyzet az elvárt és a megfi- nifikáns, akkor nem tekinthető jónak a mo-
gyelt kovarianciamátrixok közötti különbsé- dell illeszkedése. A CFI a megfigyelt modell
get mutatja: minél jobban közelít ez az érték és a hipotetikus modell közötti különbséget
a nullához, annál jobb a modell illeszkedése. elemzi, 0,95 felett beszélhetünk megfelelő il-
Hasonló illeszkedési mutató az SRMR, leszkedésről. A TLI értéke szintén 0,95 felett
amely a hipotetikus modell és a megfigyelt elfogadható, és hasonló módon működik,
modell kovarianciamátrixa közötti eltérés mint a CFI (Brown, 2006; Geiser, 2012).
négyzetgyöke. Minél közelebb van az SRMR Azt vártuk, hogy a korrelált bifaktoros
a nullához, annál jobban illeszkedik a mo- modell (14. modell) rendelkezik a legjobb il-
dellünk, értéke 0,05 alatt elfogadható. Az leszkedési mutatókkal, és ez hasonlít legin-
RMSEA összehasonlítja a populáció kovari- kább a Szociális Dominancia Orientáció
anciamátrixát és a hipotetikus modellt, a 0,05 Skála tényleges szerkezetére. Megvizsgálva
alatti érték mutat jó illeszkedést. Az RMSEA- a 15 modellt, látható, hogy a hipotézisben
hoz kapcsolódik a pClose mutató, ha ez szig- feltételezett bifaktoros szerkezet (14. modell,

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(1):115–135.


APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 126

126 FARAGÓ Laura – KENDE Anna

3. táblázat. Korrigált itemtotál korrelációk tételenként

Korrigált
itemtotál
korrelációk
SDO01: Egy ideális társadalomhoz szükséges, hogy egyes csoportok fent, mások lent legyenek. 0,20
SDO02: Bizonyos embercsoportokat a helyükön kell tartani. 0,10
SDO03: Valószínƾleg jó dolog, hogy bizonyos csoportok fent, más csoportok lent vannak. 0,23
SDO04: Bizonyos embercsoportok egyszerƾen alsóbbrendƾek más csoportokhoz képest. 0,10
SDO05: Az alul lévƅ csoportok ugyanazt érdemlik, mint a felül lévƅk. –0,06
SDO06: Egyik csoportnak sem szabadna uralkodnia a társadalomban. 0,05
SDO07: Az alul lévƅ csoportok ne kényszerüljenek arra, hogy a helyükön maradjanak. 0,06
SDO08: A csoportdominancia rossz alapelv. 0,09
SDO09: Ne erƅltessük a csoportok közötti egyenlƅséget. 0,23
SDO10: Ne próbáljunk minden csoportnak azonos életminƅséget biztosítani. 0,15
SDO11: Igazságtalan a csoportok egyenlƅvé tételével próbálkozni. 0,21
SDO12: Ne a csoportok közötti egyenlƅség legyen a fƅ célunk. 0,23
SDO13: Dolgozzunk azért, hogy minden csoportnak egyenlƅ esélye legyen a boldogulásra. 0,16
SDO14: Tegyünk meg minden tƅlünk telhetƅt, hogy kiegyenlítsük a különbözƅ csoportok
0,06
körülményeit.
SDO15: Akármennyi erƅfeszítésbe is kerül, törekednünk kell arra, hogy minden csoportnak
0,07
egyenlƅ esélyeket biztosítsunk az életben.
SDO16: A csoportok közötti egyenlƅség legyen az eszményképünk. –0,10

Ho és mtsai, 2015) mindegyik illeszkedési A faktorok közötti korreláció r = 0,74;


mutatója eléri az elvárt értéket. Emellett a bi- p < 0,001. Az egyenlőség elutasítása faktor
faktoros, korrelálatlan módszertani fakto- reliabilitása kiváló (α = 0,88, M = 2,83,
rokkal rendelkező modell (15.), valamint SD = 1,21), a csoportalapú dominanciáé
a két tartalmi faktort tartalmazó, pozitív té- szintén (α = 0,83, M = 3,05, SD = 1,38).
telek korrelált hibavarianciáját feltételező A korrigált itemtotál korrelációkat téte-
(12.) és az SDO-D és SDO-E mellett negatív lekre lebontva a 3. táblázat tartalmazza. A té-
tételek korrelált hibavarianciáját tartalmazó telek közötti korrelációk az 1. mellékletben
modell (13.) szintén megfelelő illeszkedési találhatók.
mutatókkal rendelkezik. A többi modell mu- A rövidített SDO7-skálát (Ho és mtsai,
tatói nem tekinthetők ilyen jónak. 2015) is megvizsgáltuk, mely 8 tételt tartal-
A robusztus maximum likelihood mód- maz (1., 4., 5., 6., 11., 12., 13. és 14. tétel).
szer miatt az Akaike-féle információs krité- A rövidített skála a faktorok tekintetében
riumot (Akaike, 1974) használtuk annak nem tér el a 16 tételes változattól. Konfir-
a megállapítására, hogy a versengő model- matív faktoranalízissel vizsgálva hasonlóan
lek közül melyik a szignifikánsan legjobb. jól illeszkedett, mint a 16 tételes változat. Az
Minél kisebb ez az érték, annál jobban il- illeszkedési mutatókat a 4. táblázat tartal-
leszkedik a modell az adatokhoz. Az Akai- mazza.
ke-féle szám a 14. modell esetén volt a leg- A két rövidített alskála korrelációja
kisebb (19024,37), tehát a bifaktoros modell r = 0,65, p < 0,001. Az egyenlőség elutasítá-
szignifikánsan a legjobb. sának nagyon jó a reliabilitása (α = 0,72,
APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 127

Az elnyomás támogatása vagy az egyenlőség ellenzése? 127

4. táblázat. A bifaktoros modell legfontosabb illeszkedési mutatói a rövidített skála esetén


Khi-négyzet Df RMSEA pClose CFI TLI SRMR
SDO7 rövidített skála 19,198 10 0,053 0,406 0,983 0,954 0,023

M = 2,98, SD = 1,36), a csoportalapú domi- 6. táblázat. A Bogardus-skálák átlagai és


nanciának hasonlóképp (α = 0,70, M = 2,80, szórásai
SD = 1,36). Csoport M SD
Ezt követően megvizsgáltuk az SDO- Migránsok 3,12 2,02
faktorok kapcsolatát a hipotézisekben meg- Cigányok 3,52 1,75
határozott kritériumváltozókkal. A rokon- Hajléktalanok 3,18 1,41
szenvskálák esetén a magasabb érték Melegek 4,40 1,66
nagyobb rokonszenvre utal. A rokonszenv- Zsidók 4,75 1,66
skálák átlagait és szórásait az 5. táblázat tar- Túlsúlyosok 5,25 1,17
talmazza.
Az eredmények alapján jól látható, hogy
5. táblázat. A rokonszenvskálák átlagai a válaszadók a bevándorlókat és a romákat
és szórásai tartották leginkább ellenszenvesnek, míg
Csoport M SD a zsidókat és a túlsúlyosokat értékelték leg-
Migránsok 3,66 2,71 pozitívabban. A Bogardus-skálák hasonló
Cigányok 3,83 2,51 mintázatot tükröznek azzal a különbséggel,
Hajléktalanok 4,58 2,35 hogy a hajléktalanokkal szembeni társadal-
Melegek 5,58 2,86 mi távolság mértéke sokkal nagyobb, mint
Zsidók 5,85 2,55 amit az irántuk érzett ellenszenv alapján vár-
Túlsúlyosok 5,96 2,36 hatnánk. Ez valószínűleg annak tudható be,
hogy egy hajléktalan elfogadása lakótársként
A Bogardus-skálák esetén az alacsonyabb vagy szomszédként akár azt is implikálhat-
átlag arra utal, hogy a személyek kevésbé en- ja, hogy a válaszadó is hajléktalan, vagy
gednék közel magukhoz az adott külcsoport megjelenhet benne a bizonytalan státuszú la-
egy tagját, míg a magasabb érték toleránsabb kótárs elfogadásától való szorongás.
attitűdöket tükröz. A Bogardus-skálák átla- A 7. táblázat tartalmazza az egyenlőség
gait és szórásait a 6. táblázat tartalmazza. elutasítása és a csoportalapú dominancia,

7. táblázat. A csoportok iránti attitűdök és az SDO-faktorok korrelációi

1 2 3 4 5 6 7 8
1. SDO-E 1
2. SDO-D 0,74 1
3. Migránsok –0,42 –0,48 1
4. Cigányok –0,45 –0,50 0,75 1
5. Hajléktalanok –0,27 –0,31 0,54 0,62 1
6. Zsidók –0,39 –0,40 0,59 0,60 0,42 1
7. Melegek –0,43 –0,41 0,60 0,54 0,40 0,62 1
8. Túlsúlyosok –0,28 –0,25 0,30 0,41 0,48 0,47 0,42 1

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(1):115–135.


APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 128

128 FARAGÓ Laura – KENDE Anna

8. táblázat. A regressziók legfontosabb mutatói

Sztenderdizált t-érték Szemiparciális korreláció Magyarázott Melyik


ɴ-koefficiens variancia faktor?
SDO-D SDO-E SDO-D SDO-E SDO-D SDO-E
Migránsok –0,37 –0,15 –5,17** –2,09* –0,24 –0,10 24,2% SDO-D
Cigányok –0,36 –0,18 –5,26** –2,62** –0,24 –0,12 27,1% SDO-D
Hajléktalanok –0,24 –0,10 –3,10** –1,29 –0,16 –0,06 10,4% SDO-D
SDO-D
Zsidók –0,23 –0,22 –3,20** –2,98** –0,15 –0,14 18,3% és
SDO-E
SDO-D
Melegek –0,20 –0,28 –2,77** –3,85** –0,13 –0,18 20,6% és
SDO-E
Túlsúlyosok –0,08 –0,22 –1,06 –2,84** –0,05 –0,15 8,5% SDO-E

a bevándorlók, romák, hajléktalanok, zsidók, sziók nélkül nem lehetne vizsgálni az egyes
melegek és túlsúlyosok iránti attitűdök kö- faktorok kapcsolatát a kritériumváltozókkal.
zötti Pearson-korrelációkat. A 8. táblázat tartalmazza a regressziók szten-
Látható, hogy az SDO-faktorok erősen derdizált β-értékeit, a t-próbákat és a szemi-
korrelálnak a különböző csoportok iránti at- parciális korrelációkat, valamint a két SDO-
titűdökkel, és ez különösen igaz a bevándor- faktor által magyarázott variancia százalékos
lóknál, romáknál, zsidóknál és melegeknél. értékeit.
A csoportok iránti attitűdök is korrelálnak A táblázatból látható, hogy a migránsok
egymással, amely arra utalhat, hogy aki az és a cigányok esetén mindkét SDO-faktor
egyik csoportot ellenszenvesnek tartja, az szignifikánsan bejósolta az előítéletességet.
a többi csoportról is hasonlóképpen fog vé- Mivel a csoportalapú dominancia bejósló
lekedni. Külön figyelemre méltó a 0,75-ös ereje kétszer olyan erősnek bizonyult, mint
korreláció a romák és a bevándorlók között, az egyenlőség elutasításáé, ezért úgy döntöt-
ez a két csoport nagymértékű elutasítottsá- tünk, hogy itt kizárólag az SDO-D dominan-
gára utal. ciáját feltételezzük. Ezzel szemben a mele-
Ezután többszörös lineáris regressziók gek és a zsidók esetén a két faktor bejósló
segítségével megvizsgáltuk, hogy az egyes erejében nem volt számottevő különbség, így
kritériumváltozók varianciájából melyik ezeknél a csoportoknál mindkét SDO-faktor
SDO-faktor magyaráz többet. Függő válto- hatását jelentősnek értékeltük.
zónak az adott kritériumváltozót, független-
nek az SDO-E-t és az SDO-D-t választottuk
be a regressziókba. A bejósló változókat MEGVITATÁS
enter módszerrel léptettük be a modellekbe.
A VIF értéke 2,22 volt, tehát van bizonyos A szociális dominancia orientáció (Pratto és
mértékű, ám nem túlzottan zavaró multikol- mtsai, 1994) kutatása több mint két évtize-
linearitás a bejósló változók között. Ez saj- des múltra tekint vissza. Ez idő alatt számos
nos elkerülhetetlen, hiszen a két SDO-faktor kutató igazolta az SDO szerepét a csoport-
korrelál egymással (r = 0,74), de a regresz- közi jelenségek magyarázatában: e konst-
APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 129

Az elnyomás támogatása vagy az egyenlőség ellenzése? 129

ruktum bejósolja a társadalmi csoportokkal (Ho és mtsai, 2012), ezért megvizsgáltuk,


szembeni előítéleteket és a társadalmi egyen- hogy az SDO-faktorok mely csoportok irán-
lőtlenségeket. Ho és munkatársai (2015) ti attitűdöket magyarázzák egymástól füg-
azért hozták létre az SDO7-skálát, hogy be- getlenül. Mivel az egyenlőség elutasításának
bizonyítsák az SDO bifaktoros szerkezetét, faktora a rejtett előítéletességgel függ össze
amelynek alskáláit az eddigi kérdőívektől el- (Ho és mtsai, 2012), ezért feltételeztük,
térően kiegyensúlyozták. Vizsgálatunk Prat- hogy a zsidók, melegek és túlsúlyosok iránti
to és munkatársainak (1994) egyfaktoros, attitűdöket az SDO-E jósolja be szignifi-
Jost és Thompson (2000) két tartalmi fakto- kánsan, míg az SDO-D nem magyaráz vari-
ros, Xin és Chi (2010), valamint Ho és mun- anciát. Úgy véltük, hogy ezeknél a csopor-
katársainak (2015) modelljein kívül további toknál tapasztalható egy normatív nyomás,
11 lehetséges modellel történő összevetés amely gátolja a nyílt előítéletesség kifejezé-
eredményeként sikeresen replikálta az SDO7 sét (McConahay, 1986). A 2. hipotézis azon-
skálánál kimutatott faktorstruktúrát magyar ban csak részben teljesült. A túlsúlyosok
mintán. Teljesült tehát az 1. hipotézis: a bi- iránti attitűdöket az egyenlőség elutasítása
faktoros modell illeszkedett legjobban az faktor jósolta be szignifikánsan, a hipotézis-
adatokra, ez hasonlít leginkább a szociális nek megfelelően. Azok a személyek, akik
dominancia orientáció valódi szerkezetére. motiváltak fenntartani a meglévő hierarchiát,
Bár a bifaktoros modell bizonyult a leg- hajlamosabbak elítélni a túlsúlyos személye-
jobbnak, találtunk még olyan modelleket, ket. Ez az előítélet azonban nem nyílt, mint
amelyeknek mindegyik illeszkedési mutató- amit az SDO-D jósolna be, hanem sokkal
ja megfelelt, bár az Akaike-féle információs rejtettebb: a stigma a testalkatra vonatkozó
kritériumon rosszabb értéket értek el, mint indirekt utalások révén és az eltérő bánás-
a bifaktoros modell. A bifaktoros, korrelá- módban nyilvánul meg (Neumark-Sztainer,
latlan módszertani faktorokkal rendelkező Story és Faibisch, 1998). Az aktív dominan-
modell (15.), valamint a két tartalmi faktort cia vágya tehát nem jelenik meg a túlsúlyos
tartalmazó, pozitív tételek korrelált hibava- személyekkel szemben.
rianciáját feltételező (12.) és az SDO-D és A zsidók és a melegek esetén nemcsak az
SDO-E mellett negatív tételek korrelált hiba- SDO-E, hanem az SDO-D hatása is jelen-
varianciáját tartalmazó modell (13.) szintén tősnek bizonyult: a faktorok egyformán erő-
megfelelő illeszkedési mutatókkal rendelke- sen jósolták be az e csoportokkal szemben
zik. Ezeknek a modelleknek a sajátossága, érzett ellenszenvet és távolságtartást. Ez te-
hogy megkülönböztetik az egyenlőség eluta- hát ellentmond a 2. hipotézisnek, amely az
sítását és a csoportalapú dominanciát, de SDO-E kizárólagos hatását feltételezte.
emellett figyelembe veszik a megfogalma- Vizsgálatunk alapján azonban úgy tűnik,
zási hatásból adódó torzítást vagy önálló hogy mind az egyenlőtlenség fenntartásá-
módszertani faktorok, vagy korrelált hibava- nak, mind pedig az elnyomásnak a motivá-
rianciák formájában. ciója megjelenik a két csoport esetén. Egy
Mivel az SDO-E és az SDO-D nem pusz- tanulmány szerint (Erős, 2005; Lázár, 1996)
tán extrém és kevésbé extrém megnyilvánu- a zsidókkal szembeni előítélet kétpólusú:
lásai a társadalmi hierarchia támogatásának, létezik egy politikai és egy „diszkrimina-
hanem minőségileg is eltérnek egymástól tív” antiszemitizmus. Utóbbihoz tartozik

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(1):115–135.


APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 130

130 FARAGÓ Laura – KENDE Anna

a zsidóság valamilyen módon történő elkü- solja be. Az SDO-D ugyanis kapcsolódik
lönítésének szándéka, ám az erre utaló téte- azokhoz a nézetekhez, melyek a külső cso-
lek inkább visszautasításban részesültek, portot biológiailag alárendeltnek és leigá-
mint a politikai antiszemitizmussal kapcso- zásra méltónak állítják be (Ho és mtsai,
latos kijelentések (Erős, 2005; Lázár, 1996). 2012), tehát agresszív megnyilvánulásokat
Saját vizsgálatunk alapján azonban úgy és nyíltan negatív attitűdöket is magában
tűnik, hogy azok a személyek, akik magas foglal. Azt feltételeztük, hogy a fenti cso-
SDO-szintűek, nemcsak a zsidók hierarchiá- portok esetén a válaszadók nyíltan kifejez-
ban betöltött helyét szeretnék fenntartani, hetik antipátiájukat, hiszen ezekkel a kate-
hanem nyílt előítéletekkel is viseltetnek góriákkal szemben kevésbé érvényesül
e csoport iránt. Nem érvényesül tehát olyan normatív gátlás. A 3. hipotézis maradéktala-
mértékben az a normatív gátlás (McConahay, nul teljesült. A bevándorlókat, a romákat és
1986), amely megakadályozná az antipátia a hajléktalanokat a személyek erősen negatí-
nyílt kifejezését, mint a túlsúlyos személyek van értékelték, és ezeket az attitűdöket az
esetén. SDO-D jósolta be szignifikánsan. Bár a ro-
A magyar társadalomban elég jelentős az mákkal és bevándorlókkal szembeni előíté-
antiszemitizmus és a homofóbia, azonban leteket az egyenlőség elutasítása is szignifi-
ezek a csoportok Molnár és munkatársai kánsan bejósolta, ennek elenyésző hatása
(2015) szerint inkább verbális agresszió cél- volt a csoportalapú dominanciához képest,
pontjai, mint politikai erőszaké. A melegek- amely kétszer olyan erősnek bizonyult az el-
kel szembeni előítéleteket mind az SDO-E, lenszenv és a társadalmi távolság magyará-
mind az SDO-D szignifikánsan bejósolta. zatában. Molnár és munkatársai (2015) sze-
Úgy látszik tehát, hogy a nyílt előítéletesség rint a válaszadók a romákkal és a hazát
is megjelenik a rejtett mellett e csoport ese- veszélyeztető erőkkel szemben igazoltnak
tén. Ezt a jelenséget az magyarázhatja, hogy vélik a politikailag motivált erőszakot. Utób-
a homoszexualitásra sokan a normától eltérő bi csoportba tartozhatnak a migránsok:
devianciaként tekintenek, a társadalom tag- a 2015-ös bevándorlási válságot és terror-
jainak pedig célja, hogy a deviáns csoporto- cselekményeket kísérő sajtóvisszhang miatt
kat kordában tartsa, ezzel együtt a homosze- e csoportot az emberek a hazát és a kultúrát
xuálisokat is (Pálmai és Pikó, 2006). Az fenyegető tényezőként észlelik (Sik, Simo-
SDO-D összefügg a csoportok kontrollálá- novits és Szeitl, 2016).
sának és elnyomásának vágyával (Ho és A cigánysággal kapcsolatos előítéletek
mtsai, 2012), ez pedig megmagyarázza, hogy hosszabb múltra tekintenek vissza: a romák
miért jósolta be a csoportalapú dominancia társadalmi integrációjának sikertelenségével
a melegek iránti attitűdöket az egyenlőség el- és kirekesztettségével már régóta foglalkoz-
utasítása mellett. nak a társadalomkutatók. A lakosság körében
Mivel a csoportalapú dominancia faktora meglévő egyre nyíltabb cigányellenesség és
összefügg a nyílt, régimódi előítéletességgel a 2008–2009-es romák ellen történő támadás-
és az aktív dominancia vágyával (Ho és sorozat is erre utal (Bernát, 2010). A romák
mtsai, 2012), ezért azt feltételeztük, hogy negatív referenciacsoportként történő érté-
a bevándorlókkal, romákkal és hajléktala- kelése (Erős, 2005; Lázár, 1996) szintén hoz-
nokkal kapcsolatos attitűdöket az SDO-D jó- zásegít a szegregációhoz. A hajléktalanok
APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 131

Az elnyomás támogatása vagy az egyenlőség ellenzése? 131

ugyancsak kiszorultak a többségi társada- ni előítéletesség átlaga miért alacsonyabb,


lomból: velük szemben is gyakoriak a nega- mint a skálák középértéke. Ezzel szemben az
tív attitűdök és a bántalmazások, kiszolgálta- idősebbek, alacsonyabb végzettségűek és
tottságuk és reménytelen helyzetük ellenére a férfiak alulreprezentáltak a magyar népes-
is (Bíró és Vadász, 2004). Úgy tűnik tehát, ség demográfiai mutatóihoz viszonyítva.
hogy e csoportokkal szemben nem a rejtett, A minta összetétele tehát teret engedett a hie-
hanem a nyílt és agresszív előítéletesség ér- rarchikus csoportközi viszonyokat és domi-
vényesül, amely a csoportalapú dominancia nanciát kevésbé támogató, egalitáriánus vála-
faktorához kapcsolódik (Ho és mtsai, 2012). szoknak, illetve a külcsoportokkal szembeni
Ezek az eredmények azt igazolják, hogy antipátia és társadalmi távolság is kevésbé
érdemes a szociális dominancia orientációt jelenik meg az eredményekben. Fontos to-
kétfaktorosként kezelni, hiszen így árnyal- vábbá leszögezni, hogy a nyílt és a rejtett
tabban ragadhatók meg a csoportok iránti at- előítéletesség egymástól független mérése
titűdök. Vizsgálatunk rámutat arra, hogy az nem történt meg, a két konstruktumot együtt
SDO-E azokkal a csoportokkal szemben jó- vizsgáltuk a Bogardus-féle társadalmi távol-
solja be a társadalmi távolságot és az előíté- ság skálával és a rokonszenvmérővel.
letességet, melyeknél tapasztalható egyfajta A kutatás eredményei alátámasztották,
társadalmi nyomás az elutasítás nyílt kifeje- hogy az SDO két konstruktuma empirikusan
zése ellen. Ezzel szemben az SDO-D azok- elkülöníthető, melyek bár korrelálnak egy-
nál a csoportoknál magyarázza a negatív at- mással, a köztük lévő különbség elég jelen-
titűdöket, melyeknél a nyílt előítéletesség tős ahhoz, hogy kizárjuk a műtermék vagy
kimutatása társadalmilag inkább megenge- a redundancia lehetőségét. Elmondható,
dett. Az egyfaktoros SDO nem tette lehetővé hogy az új SDO7-skála valid mérőeszköz,
azt, hogy egymástól függetlenül vizsgáljuk amely a magyar társadalmi környezetben is
a különböző csoportokkal szembeni előítéle- használható, és megbízhatóan méri a két
tességet, az SDO7-skálával azonban erre le- SDO-komponenst. A mérőeszköz segítségé-
hetőség nyílt. vel árnyaltabb képet kaphatunk a különböző
társas csoportokkal szembeni negatív attitű-
A kutatás korlátai és következtetések
dök motivációs eredetéről (Ho és mtsai,
A kutatás eredményeinek általánosíthatósá- 2012; Ho és mtsai, 2015; Kugler és mtsai,
gát korlátozza, hogy a mintavétel nem repre- 2010; Zubieta és mtsai, 2013). A kétfaktoros
zentatív, tehát a magyar kontextusra történő SDO feltárása lehetőséget nyújt arra, hogy
adaptáció nem jelenti, hogy eredményeink a jövőben az előítéletek csökkentését meg-
a magyar társadalom attitűdjeit reprezentatív célzó kezdeményezések nagyobb hatásfok-
módon jelenítik meg. A fiatalok, magasan is- kal működjenek, hiszen az a módszer, amely
kolázottak és a nők túlreprezentáltan jelen- az egyik csoport esetén sikerrel működhet,
nek meg a válaszadók között, ami magyará- nem biztos, hogy hatásos lesz egy másik cso-
zatot ad arra, hogy a szociális dominancia port esetén is.
orientáció, valamint a csoportokkal szembe-

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(1):115–135.


APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 132

132 FARAGÓ Laura – KENDE Anna

SUMMARY

SUPPORT FOR DOMINANCE OR OPPOSITION TO EQUALITY? THE


EXAMINATION OF THE NEW SOCIAL DOMINANCE ORIENTATION SCALE (SDO7)

Background and aims: The structure and nature of social dominance orientation scale are still
a matter for debate. The original one-factor solution was replaced by a two-factor model,
which distinguishes between opposition to equality (OEQ) and group-based dominance
(GBD). It is still not clear whether these factors measure two independent constructs, or they
are the consequence of a wording effect. A recent study claims that the SDO has a bifactorial
structure: the new SDO7-scale measures not only OEQ and GBD, but takes wording effect into
account. In this study, we analyzed the structure of the SDO7-scale in the Hungarian context,
and we assumed its bi-factor nature. Because OEQ predicts covert prejudice, we postulated
that OEQ would predict attitudes toward Jews, gay and lesbian, as well as overweight people,
and GBD is related to overt prejudice, i.e., it would predict the attitudes toward migrants,
Roma, and homeless people. Method: We examined the structure of the scale and its factors’
relation with the criterion variables using an online questionnaire (N=333). Results: Our study
confirmed the bifactorial structure of SDO7. OEQ predicted attitudes toward overweight
people, while GBD is related to antipathy toward migrants, Roma, and homeless people.
Attitudes toward Jews and gay and lesbian people were predicted by both factors. Discussion:
The SDO7-scale emerged as a valid tool for measuring social dominance orientation in the
Hungarian context, and its factors predict attitudes toward different outgroups differently.
Keywords: social dominance orientation scale, opposition to equality, group-based
dominance, wording effect, prejudice

IRODALOM

AKAIKE, H. (1974): A new look at the statistical model identification. IEEE Transactions on
Automatic Control, 19(6), 716–723.
BERNÁT, A. (2010): Integráció a fejekben: A romák társadalmi integrációjának érzékelése és
megítélése a lakosság körében. In: KOLOSI, T., TÓTH, I. GY. (eds): Társadalmi Riport
2010. TÁRKI, Budapest. 312–316.
BÍRÓ, GY., VADÁSZ, A. (2004): A hajléktalan személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények
egyes kérdései. Társadalomkutatás, 22(1), 73–101.
BOGARDUS, E. S. (1928): Immigration and Race Attitudes. D.C. Heath and Company, Boston.
BROWN, T. A. (2006): Confirmatory Factor Analysis for Applied Research. The Guilford Press,
New York.
COHRS, J. C., STELZL, M. (2010): How Ideological Attitudes Predict Host Society Members’
Attitudes toward Immigrants: Exploring Cross-National Difference. Journal of Social
Issues, 66(4). 673–694.
APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 133

Az elnyomás támogatása vagy az egyenlőség ellenzése? 133

ERŐS, F. (2005): Az előítélet-kutatás dilemmái. In: NEMÉNYI, M., SZALAI, J. (eds): Kisebbségek
kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Új Mandátum, Budapest.
353–375.
FERGE, ZS. (2006): Struktúra és szegénység. In: KOVÁCH, I. (ed.): Társadalmi metszetek.
Érdekek és hatalmi viszonyok, individualizáció és egyenlőtlenségek a mai Magyarországon.
Napvilág Kiadó, Budapest. 479–499.
FISCHER, R., HANKE, K., SIBLEY, C. G. (2012): Cultural and Institutional Determinants of
Social Dominance Orientation: A Cross-Cultural Meta-Analysis of 27 Societies. Political
Psychology, 33(4), 437–467.
GEISER, C. (2012): Data analysis with Mplus. The Guilford Press, New York.
HO, A. K., SIDANIUS, J., KTEILY, N., SHEEHY-SHEFFINGTON, J., PRATTO, F., HENKEL, K. E.,
FOELS, R., STEWART, A. L. (2015): The Nature of Social Dominance Orientation:
Theorizing and Measuring Preferences for Intergroup Inequality Using the New SDO7
Scale. Journal of Personality and Social Psychology, 109(6), 1003–1028.
HO, A. K., SIDANIUS, J., PRATTO, F., LEVIN, S., THOMSEN, L., KTEILY, N., SHEEHY-SHEFFINGTON,
J. (2012): Social Dominance Orientation: Revisiting the Structure and Function of
a Variable Predicting Social and Political Attitudes. Personality and Social Psychology
Bulletin, 38(5), 583–606.
JOST, J. T., THOMPSON, E. P. (2000): Group-Based Dominance and Opposition to Equality as
Independent Predictors of Self-Esteem, Ethnocentrism, and Social Policy Attitudes among
African Americans and European Americans. Journal of Experimental Social Psychology,
36, 209–232.
KENDE, A., BERNÁTH, D. (2012): A túlsúlyos emberek implicit elutasítása gyerekkorban.
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13(4), 339–373.
KUGLER, M. B., COOPER, J., NOSEK, B. A. (2010): Group-Based Dominance and Opposition
to Equality Correspond to Different Psychological Motives. Social Justice Research,
23(2), 117–155.
LÁZÁR G. (1996): A felnőtt lakosság nemzeti identitása a kisebbségekhez való viszony
tükrében. In: LÁZÁR, G., LENDVAY, J., ÖRKÉNY, A., SZABÓ, I. (eds): Többség-kisebbség.
Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Osiris–MTA–ELTE Kommunikációelméleti
Kutatócsoport, Budapest. 9–116.
LEE, I., PRATTO, F., JOHNSON, B. T. (2011): Intergroup Consensus / Disagreement in Support
of Group-Based Hierarchy: An Examination of Socio-Structural and Psycho-Cultural
Factors. Psychological Bulletin, 137(6), 1029–1064.
MCCONAHAY, J. B. (1986): Modern racism, ambivalence, and the Modern Racism Scale.
In: DOVIDIO, J. F., GAERTNER, S. L. (eds): Prejudice, discrimination, and racism. Academic
Press, Orlando, FL. 91–125.
MOLNÁR, CS., BARNA, I., BARTLETT, J., GYŐRI, L., JUHÁSZ, A., KREKÓ, P. (2015): Measuring
Political Violence. Letöltve: www.politicalcapital.hu/elemzeseink/tanulmanyok
NEUMARK-SZTAINER, D., STORY, M., FAIBISCH, L. (1998): Perceived stigmatization among
overweight African–American and Caucasian adolescent girls. Journal of Adolescent
Health, 23(5), 264–270.

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(1):115–135.


APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 134

134 FARAGÓ Laura – KENDE Anna

PÁLMAI, J., PIKÓ, B. (2006): Homoszexualitás és sztereotípiák egy kvalitatív vizsgálat


tükrében. Társadalomkutatás, 24(2), 235–260.
PETTIGREW, T. F., & MEERTENS, R. W. (1995): Subtle and blatant prejudice in Western Europe.
European Journal of Social Psychology, 25(1), 57–75.
PHELAN, J., LINK, B. G., MOORE, R. E., STUEVE, A. (1997): The stigma of homelessness: The
impact of the label “homeless” on attitudes toward poor persons. Social psychology
quarterly, 60(4), 323–337.
PODSAKOFF, P. M., MACKENZIE, S. B., LEE, J.-Y., PODSAKOFF, M. P. (2003): Common method
biases in behavioral research: A critical review of the literature and recommended
remedies. Journal of Applied Psychology, 88(5), 879–903.
PRATTO, F., SIDANIUS, J., STALLWORTH, M. L., MALLE, F. B. (1994): Social Dominance
Orientation: A Personality Variable Predicting Social and Political Attitudes. Journal of
Personality and Social Psychology, 67(4), 741–763.
PULA, K., MCPHERSON, S., PARKS, C. D. (2012): Invariance of a two-factor model of Social
Dominance Orientation across gender. Personality and Individual Differences, 52, 385–
389.
SIDANIUS, J., PRATTO, F, MARTIN, M., STALLWORTH, L. M. (1991): Consensual racism and
career track: Some implications of social dominance theory. Political Psychology, 12(4),
691–720.
SIDANIUS, J., PRATTO, F., VAN LAAR, C., LEVIN, S. (2004): Social Dominance Theory: Its
Agenda and Method. Political Psychology, 25(6), 845–880.
SIK, E., SIMONOVITS, B., SZEITL, B. (2016): Az idegenellenesség alakulása és a bevándorlással
kapcsolatos félelmek Magyarországon és a visegrádi országokban. Regio, 24(2), 81–108.
TAKÁCS, J., MOCSONAKI, L., P. TÓTH, T. (2008): A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű
(LMBT) emberek társadalmi kirekesztettsége Magyarországon (Social exclusion of
LGBT people in Hungary). Esély, 19(3), 16–54.
XIN, Z., CHI, L. (2010): Wording Effect Leads to a Controversy over the Construct of the
Social Dominance Orientation Scale. The Journal of Psychology, 144(5), 473–488.
ZUBIETA, E., DELFINO, G., MURATORI, M. (2013): Authoritarianism, social dominance and
social values: Group-based dominance and opposition to equality as independent factors.
Les Cahiers Psychologie Politique, 23. Letöltve: www.lodel.irevues.inist.fr/cahiers
psychologiepolitique/index.php?id=2457
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
1. Egy ideális társadalomhoz szükséges, hogy egyes
1
csoportok fent, mások lent legyenek.
2. Bizonyos embercsoportokat a helyükön kell tartani. 0,50 1
3. Valószínƾleg jó dolog, hogy bizonyos csoportok fent,
0,38 0,70 1
más csoportok lent vannak.
4. Bizonyos embercsoportok egyszerƾen alsóbbrendƾek
0,60 0,49 0,40 1
más csoportokhoz képest.
5. Az alul lévƅ csoportok ugyanazt érdemlik, mint a
–0,29 –0,39 –0,35 –0,35 1
felül lévƅk.
6. Egyik csoportnak sem szabadna uralkodnia a
–0,28 –0,39 –0,38 –0,26 0,45 1
társadalomban.
APA_2017-1__press 2017.09.11. 21:20 Page 135

7. Az alul lévƅ csoportok ne kényszerüljenek arra, hogy


–0,43 –0,28 –0,22 –0,38 0,46 0,33 1
a helyükön maradjanak.
8. A csoportdominancia rossz alapelv. –0,30 –0,31 –0,30 –0,33 0,30 0,49 0,45 1
9. Ne erƅltessük a csoportok közötti egyenlƅséget. 0,43 0,53 0,52 0,47 –0,43 –0,30 –0,33 –0,24 1
10. Ne próbáljunk minden csoportnak azonos
0,41 0,50 0,43 0,40 –0,39 –0,25 –0,35 –0,30 0,60 1
életminƅséget biztosítani.
11. Igazságtalan a csoportok egyenlƅvé tételével
MELLÉKLET

0,37 0,51 0,42 0,40 –0,38 –0,25 –0,31 –0,22 0,61 0,57 1
próbálkozni.
12. Ne a csoportok közötti egyenlƅség legyen a fƅ
0,34 0,46 0,43 0,36 –0,36 –0,24 –0,27 –0,18 0,64 0,53 0,55 1
célunk.
13. Dolgozzunk azért, hogy minden csoportnak egyenlƅ
–0,34 –0,27 –0,21 –0,39 0,40 0,27 0,49 0,32 –0,28 –0,32 –0,27 –0,16 1
esélye legyen a boldogulásra.
14. Tegyünk meg minden tƅlünk telhetƅt, hogy
–0,35 –0,38 –0,33 –0,41 0,45 0,41 0,48 0,40 –0,45 –0,44 –0,43 –0,39 0,58 1
kiegyenlítsük a különbözƅ csoportok körülményeit.
Az elnyomás támogatása vagy az egyenlőség ellenzése?

15. Akármennyi erƅfeszítésbe is kerül, törekednünk kell


arra, hogy minden csoportnak egyenlƅ esélyeket –0,33 –0,37 –0,34 –0,41 0,35 0,36 0,46 0,41 –0,42 –0,47 –0,36 –0,32 0,64 0,73 1
biztosítsunk az életben.
1. melléklet. A Szociális Dominancia Orientáció Skála tételei közötti korrelációk

16. A csoportok közötti egyenlƅség legyen az


–0,39 –0,47 –0,43 –0,41 0,46 0,44 0,40 0,41 –0,54 –0,46 –0,45 –0,50 0,48 0,68 0,67 1
eszményképünk.
135

ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA 2017, 17(1):115–135.

You might also like