Jóléti Rendszerek És Válságuk

Jóléti rendszerek és válságuk
1. óra
Fogalmak
Well-being:
- El kell választani a jólétet (welfare) a jól léttől
- Warfare: hadviselés
- Well-being + warfare = walfare
- Ezen három fogalomkör köré felépítve érthetjük meg a jóléti államot
Walfare:
- 1942-ben jelenik meg nyomatékosan
Well-being:
- 1935 USA: szociális program elindítása, ami nem a jólétet (welfare) célozta meg, hanem
a jól létet
- Jól lét= szegénység felemelése
- Mindenki, ahogy lehetséges a demokráciában jól éljen
Történelmi háttér
Folyamat, ami a jóléti fogalomkörhöz és a jóléti államhoz vezetett
1601-ben jelenik meg UK-ben az első szegény tv.

- Megpróbálta a szegénységet valamilyen formában kezelni
- Karitatív intézményrendszer, ami az államtól függetlenül működött
- Maga az állam fogalma is az 1600-as években jelent meg
- Ahogy elkülönül az uralkodó személyétől az állam átalakul a rendszer és a viszonyok
- Karitatív szervezeti formákat fokozatosan felváltják az intézményesített formák/alakzatok
- Fokozatosan kezd elkülönülni (ma az intézményt kritizálhatom)
Intézményesített formák:
- XIX.sz.-ban komoly fejlődése van az első szegény törvény után kb. 200 évvel az 1800-as
években
- Az iparosodás megjelenik, ezzel társadalmi kockázatok
Ezek nyomán jön létre a szociális kérdés: intézményesített kezelést kíván

- XIX. sz.-ban a mozgalmak hatására a szociális kérdés átalakult munkáskérdéssé
Jellemzője a kettős tagság:

- Aki munkásnak minősül, az két fronton kapcsolódik be az államnak a vérkeringésébe:
1. munkáján keresztül
2. politikai síkon
Munkás szerveződések 2 irányba mutatnak:

1. Szakszervezetek: szociális biztonságot próbáltak elérni
1/60
2. Politikai párt irányába: munkás érdekeket előtérbe helyezni és képviselni

Aki meghatározott szakszervezetnek volt tagja, irányultságát tekintve, adott irányultságú
politikai pártnak volt tagja, vagy szimpatizánsa.
2/60
3 nagy szakszervezeti ideológiai csoportosulás létezett az 1800-as években:

1. Liberális
2. Keresztény
3. Szocialista/ szociáldemokrata
Ha magukat a tömegszervezeteket és azok hatalmi erejét nézzük:

- Leggyengébbek a liberálisok, mind létszámuk, mind érdekérvényesítésük tekintetében
- Gyenge érdekérvényesítést tudhattak a keresztény érdekvédelmi szervezetek
- Legerősebbek a szocialista/ szociáldemokraták
Szocialista és szocdem hatalmi ág úgy erősödött, ahogy a munkások.

Bismarck azért hozta létre az első társadalombiztosítási szervezeteket, hogy a
szocdemek előretörését megakadályozza.
- Kifejezetten politikai megfontolásból tette
Szakszervezetek komoly szociális és érdekvédelmi erőt képviseltek.

- Az ő letörésükhöz tette kötelezővé a társadalombiztosítást a munkások és
kereskedelemben dolgozók részére
- Kettős járulékfizetésére kötelezte őket: ehhez építették ki a szervezeti rendszert
- Kétfelé nem akartak fizetni a tagok és látták, hogy az állam képes biztosítani, akkor már
csak az államnak fizettek, így elhaltak a különböző szakszervezetek/munkáspártok
Bismarck a munkáltatókra hárította volna a költségét a járulékfizetésnek, de végül az
emberekkel fizettetett mert nem tudta keresztülvinni a liberálisokon.
Tulajdonképpen politikailag tudta kezelni az előretörést.
Az első társadalombiztosítási törvényeket a szocialisták ellene szavaztak, mert a hatalmat

akarták megszerezni.
XX. sz. elején: fokozatosan kiterjesztették az állam biztonsági funkcióját.

1930-40-es évekre
- Létrejött a szociális biztonsági rendszer, ami a XX. sz. elejéig érezteti hatását
- A kiterjedésével együtt megjelenik a jóléti állam fogalma is
Szegénypolitika
Munkapolitika / szociálpolitika
Mindegyik verzióhoz sajátos politika társult.

- Ezeket szegénypoltikának, majd ezt váltotta a
- Munkás/ szociálpolitika
- Majd ezt váltotta a szociális biztonságpolitika
A jóléti állam szociális kérdés tárgyalását sajátos politikai verzióval akarta kezelni.
Ferge és Zombori féle vonal szocpolt használjuk.
Magyarországon kötelező eü ellátás.
3/60
- 1975 II-es tv: kezdte el egységesíteni a különböző társ.biztosítási rendszereket a

rendszerváltás előtti alakjára
- Előtte is volt, de az más volt
- OTI és SZTK 1975-ben szűnik meg
Szegénypolitika ténylegesen addig érvényesült, amíg el nem kezdődött a szociális kérdés

intézményesített kezelése, ami egyből átcsapott munkáskérdéssé. 1700-as évek második
felétől kezd kialakulni.
Az igazi fejlődés Horthy érában történt meg: nagyon komoly iparosítást hajtott végre.
- Magyarországon addig közigazgatási és agrár ország voltunk
Szociális biztonságpolitika:
- Az újkorral ez is kezd átalakulni
- A jóléti állam egyre inkább kezd kifújni
2 cél kiemelése Nicholasnak:

1. Fellépjen a szegénység ellen
2. Biztosítási szolgáltatásokat nyújtson, fogyasztás kisimítását szolgáló mechanizmusokat
tesz lehetővé a redisztribúciós (újraelosztási) rendszereken keresztül
Milyen formák tartoznak a jólétiség fogalomkörébe?
Nicholas Barr a következőket emeli ki:

1. Munkanélküliség
2. Szegénység elleni harc
3. Nyugdíjak
4. Egészségügy
5. Oktatás
Tehát a jóléti állam szociális funkciói általában ezeket foglalják magába.
Ide sorolhatók még:

- Lakáskérdéssel kapcsolatos problémák
- Természetbeni jutattások kérdései is
Milyen funkciókat lát el a jóléti állam a jóléti funkciókon keresztül?
Vannak:
I. Vállalati jóléti intézmények
II. Állami jóléti intézmények
I. Vállalati jóléti intézmények alapvető célja:

- A vállalat dolgozóinak a szociális közérzetének befolyásolása
- Ezáltal a teljesítményt/ hatékonyságot közvetlenül befolyásolni
4/60
- Szociális juttatások intézményen belül:

- Cafeteria rendszer
- Bonus rendszer: elsősorban vezetőkre vonatkozik
- Vezetői cafeteria rendszer keretében különböző juttatások (pl.: gki)
II. Állami szociálpolitika:

- Társadalmi együttélés és integráció szempontjából fontosak
- Nyugaton programok, itthon költségvetési tételekként vannak elkönyvelve
- Ide tartozik a TB is
Jóléti állam megfigyelhető sajátossága itthon is:
- Jóléti funkciók települési szintre vannak telepítve
- Települési szinten próbálják őket nyújtani
- Mindegyik országos hatáskörű szervnek a vezetője rendelkezik egy külön kerettel, amit
vészhelyzetben / rendkívüli esetekben tud méltányosságot gyakorolni ennek a keretnek a
terhére
A jóléti állam sok szociális funkciót biztosít.
Szociális biztonság elve alapján 3 elv érvényesül (német mentalitású rendszere

jellemző):
Rászorultsági
Kritérium Biztosítási elv (Köz)ellátási elv
elv
biztosítottak Minden magyar rászorultak

Tagok
állampolgár
társ.biztosítási Társ. működése és

szociális biztonsága
szempontjából
kiemelt jelentőségű
Biztosítja
eseményeket
szabályozza tv.ekkel.
pl.: járványok, hadi
gondozottak/özv.ek
járulékok nem pénzbeli rászorultság

Ellátás feltétele
hozzájárulás mértéke
szükséges hozzá jogosultság jogosultság egyedi elbírálás
táppénz/öregségi családi pótlék, szociális

konkrét eset
nyugdíj általános oltás támogatás
különös eljárás
keretében
méltányolást
igénylő esetben
I. Biztosítási elv: TB
5/60
II. (Köz)ellátás elve

III. Rászorultsági elv
-» Mind a három a szociális biztosítás rendszerén belül érvényesül
6/60
Mi a jóléti állam célja?
3 cél, ami gazdasági szempontból releváns:

I. Hatékonyság
II. Méltányosság
III. Adminisztratív megvalósíthatóság elérése
I. Hatékonyság: 3 aspektusát emeli ki a szerző:

Allokációs hatékonyság / külső v. externális hatékonyság:
1. Makrohatékonyság:
- GDP arányosan vizsgálja
- A GDP hány százalékát lehet fordítani a jóléti intézmények fenntartására
2. Mikrohatékonyság:
- Különféle pénzbeli juttatások /ellátások /oktatási tevékenységek közötti eloszlás
- Elosztási politika döntési folyamat eredménye
3. Ösztönzők:
- Azt vizsgálják, hogy a különféle finanszírozások milyen hatást gyakorolnak a
munkaerőkínálatra, foglalkoztatásra vagy megtakarításra.
Táppénz esetében pl:

- Arányos a járulékköteles jövedelemmel
- Járulékalap x, x% = ellátás összege
- Ha x magas kihatással van az adott személy munkavállalási hajlandóságára
- Különféle ellátások átfedhetik egymást időben: gyes, gyed, tes
- 2 éves gyermek és a feleség terhes, akkor mivel nincs kizáró ok, hogy elmenjek a 2
évnél idősebb gyerekemmel Gyes-re a feleség pedig táppénzre, akkor egy biz
összeghatáron belül alig van kiesés plusz fel lehetett ajánlani a Gyes mellett a munkát
--» több pénz jött be munka nélkül, mint munkával, később ezt megváltozatták, hogy a két
szülő felvegyen pénzt ilyen esetben, amennyiben együtt laknak
Ha x alacsony, akkor abban érdekelt, hogy minél hamarabb visszamenjen dolgozni.
II. Méltányosság:
Másik stratégiai cél:
- Életszínvonal támogatása
- Szegénység visszaszorítása
Biztosítási elv alapján nyújtott ellátások nem a társadalmi egyenlőséget szolgálják, mert a
korábbi jövedelemhez kötve állapítják meg az összeget.
Fogyasztás kisimítása mint cél:

- A fogyasztásokat az életük során átcsoportosítják az emberek
2 transzfer:
1. Ellátástranszfer
7/60
- Különféle takarékossági programokban való részvétel

2. Időtranszfer:
- Időátcsoportosítás
- Pl: most rendelkezem munkával, de a túlórára nem pénzt kapok, hanem beszámítják arra
az időre, amikor nem állok alkalmazásban, 8 óra helyett napi 12 órát dolgozom és ezt a 4
óra pluszt át tudom transzferálni oda, amikor csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak
Itthon 50 és efölöttiek fokozottan veszélyeztetett korban vannak.

- Pl. ha ekkor elveszti az állását akkor ide átviheti a túlóráit, mint munkaidőt
1. Vertikális méltányosság:
- Különböző helyzetben levők között újraelosztás megvalósítása
2. Horizontális méltányosság:
- Azonos réteghez tartozók közt történik meg az elosztás
Társadalmi befogadás / inklúzió: méltóság és társadalmi szolidaritás így születik a

méltányosságon belül.
- Itt juttatások és ellátásoknak az egyéni méltóság megőrzését kell szolgálnia
- Az emberi méltóság tiszteletben tartása az alapvető célja
Társadalmi szolidaritás:
- Azt jelenti, hogy az ellátásoknak/szolgáltatásoknak a társadalom összetartozását és
felelősségét kell kifejezni
- Ez nem kapcsolódik semmilyen társadalmi státuszhoz
Pl.: 720 000 Ft vkinek a nyugdíjalapja.

320 000 Ft-ig 100%-ig beszámítják efölött degresszív.
III. Adminisztratív megvalósíthatóság:

1. Érthetőség
2. Visszaélésektől való mentesség
1. Érthetőség:
- A rendszereknek egyszerűeknek és könnyen érthetőeknek kell lenni
- Lehető legkisebb ktsgekkel kell járnia
2. Visszaélésektől való mentesség:

- Lehető legkisebb lehetőségeket hagyja a visszaélésekhez
- Egyértelműen kell fogalmazni
- Visszaélésmentessé kell tenni
- Visszaélés minden olyan dolog, ami az alapcéllal ellentétes
Angolszász rendszer / Új-zélandi rendszer: Beverage-rendszer, Skandináv modell

(Ausztráliában használatos rendszer)
8/60
2. óra
Jóléti rendszerek típusai, tipológiái
Szempont Skandináv Bismarcki
I. család családorientált / alapú
II. CivilSociety civil társadalom alapú
III. jóléti állam jóléti állam alapú rendszer (GDP

5%-t eléri az állam által jólétre
fordított összeg)
IV. társaság / vállalati jelleg
V. piacalapú
--» 5 jóléti rendszer típus.
I-III. általában összefonódik.

II-IV. is összetartozik.
Lényegében bizonyos típusú jóléti rendszerek ezen 5 változatra/ típusra vezethetők

vissza.
Komponensek/ összetevők a jóléti államnál:

1. Szociális transzfer
- Ingyenes szolgáltatások
- Készpénzfizetések (segélyek, különféle támogatások, maga a nyugdíjrendszer)
2. Megnövekedett adók.
3. Társadalmi / szociális szabályozások

- Minimum/minimál bér
- Munkahelyi védelem
Jóléti államoknál különféle változatok lehetségesek mind méretükben mind

strukturájukban.
Méretüket tekintve mutatóként szokták használni:

Pl: transzfer / GDP
Szociális szabályozások
Struktúra tekintetében:
- Helyettesítési ráták / arányok
- Transzfer típusok / méretek
9/60
Társadalmi juttatásokhoz való jutás bonyolultsága.

Jóléti államok figyelembevételével különféle modelleket különíthetünk el:
Megkülönböztető jegyek: munkapiac szabályozottsága és a szociális transzferek
összetétele alapján beszélhetünk:
1. Skandináv-modell
2. Angolszász-modell
3. Kontinentális-modell
4. Mediterrán-modell
Jóléti állam hatása: 4 mechanizmust szoktak megnevezni:
1. Egyéni ösztönzőkre gyakorolt negatív hatás

- Munkavállalási hajlandóság, munkakeresés, megtakarításban megmutatkozik
- Negatív hatás
- Eredmény és viselkedés jellegűek
2. Viselkedésre vonatkozó torzító hatás:

- Csökkenti az adott személy munkaképességét
3. Tömeges torzított viselkedés:

- Társadalmi normákban bekövetkezett változások: munkahelyi etika, családi kohéziók
4. Jóléti állam terjedelmének kiszorító hatását:

- Jelentése: a nem állami juttatásokat / kölcsönös segélyezési formákat kiszorítja a jóléti
állam
Analitikailag felvázolva a következő összefüggésrendszer létezik jóléti államok esetében:
I. rendszer
1. Növekvő Szociális Transzfer (NSzT)
2. Az állam fiskális politikája (ÁFP)
- E kettő között közvetlen összefüggés van
3. Adóemelés (emelés és ÁFP közt közvetlen hatás)
- NSzT pedig közvetve hat az adóemelésre (3-asra)
II. rendszer:
Szociális szabályozás terjedelme: megnyilvánul:
- Túlzott munkahelyi védelemben
- Rendkívül magas minimálbér
I. rendszer közvetlenül okozza / ennek hatására:

III. Gazdasági növekedési ráta csökken
I. + III.+II. okozza:
IV. hosszútávú munkanélküliség megjelenését
III. következménye: Életszínvonal csökken, nemzetközi pozíció gyengül
10/60
IV. következménye: szegénység, társadalmi kirekesztettség (exklúzió), intergenerációs

hatások
11/60
Kritikák:
Egyenlőtlenségek növekedése (átlagosan magas strukturális munkanélküliség áldozatai
főként a fiatalok és nők közül kerülnek ki). Erős munkahelyi védelem duális munkapiacot
hoz létre (insiderek és outsiderek elkülönülnek).
Szociális transzferekkel való visszaélés vagy helytelen felhasználása.

- Regresszív szociális transzfer: visszafejlődnek, visszafejlesztik őket
- Tipikus példa a visszaélésre Németország (megnövekedtek a szociális indikációjú
csalások) és Svédország (táppénz vonatkozásában).
Erős adóemelés / adóprogresszió:

- Munkaösztönző hatás gyengüléséhez vezet
- Elősegíti a másodgazdaság kialakulását
- Társadalmi munkamegosztás gyengülése
Kiszorítás tekintetében érdemes figyelembe venni:

1. Önkéntesség háttérbe szorul:
- Civil társadalom látja a kárát
I. Korlátozott jóléti állam

II. Kiterjedt jóléti állam
II. Kiterjedt a jóléti állam:

- Valószínűbb a hosszútávú munkanélküliség
- Az emberekben érzett elemi szolidaritás kiszorítódik, mert a jóléti állam átveszi
- Szubszidiaritás elve sérül
- Munkaetika elgyengül
- Az emberek, mint állam kliensek jelennek meg / egyfajta klientizmus figyelhető meg az
állam irányába
- A rosszul strukturált és túlterjedt jóléti állam nemcsak gazdasági, hanem etikai
szempontból is komoly problémát jelentenek
Jóléti állam:
- Nadrágszíj politika - ktsgvetési nyomás alól szerették volna tehermentesíteni, szociális
kiadások korlátozása
- Szociális ösztönzők visszaszorítása
- Helytelen ösztönzés megakadályozása érdekében kiadásokat csökkenteni
- Munkaerőpiac liberalizálását tűzte ki célul
12/60
A jóléti állam rendszereinek elemzése
Nem a politika szerint működik a jóléti rendszer módszertan alapján.

Jóléti állami rendszer 2d diszkrimináció ellenzésével.
Diszkrimináció analízis: Clare Bambra

Belőle indul ki: Esping Anderson: Jóléti világok tipológiáját állapította meg 1990-ben.
Alapvető tézise EA-nek: A munkapiac vizsgálatával 3 jóléti államtípus különíthető el
nyugati országokban:
1. Liberális
2. Konzervatív
3. Szociáldemokrata
- Jóléti államok osztályozásával alakult át.
Voltak akik az egyes országok rendszereit külön-külön vizsgálták.

A különböző rendszertípusok számát próbálták meg összeszámolni.
Létrehozták a rendszer-konstrukciók módszertanát, illetve az egyes jóléti állam típusait ún.

társadalmi nem (Gender)-el próbálták meg megállapítani.
- Egyéb osztályozó kritériumokat is használtak a modellezéshez
18 ország jóléti állami rendszerét sorolták be egy kutatás során:

1. Liberális:
- Ausztrália, Kanada, Írország, Új-Zéland, UK, USA
2. Konzervatív:
- Finnország, Franciao., Németo., Olaszo., Svájc
3. Szociáldemokrata:
- Ausztria, Belgium, Dánia, Norvégia, Svédország
Leibfiried: 1992-ben 15 országot vizsgált

A méréshez a jellemzőket, a jogokat valamint az alapjövedelmet vette figyelembe.
Angolszász (UK, USA, AU) , Bismarcki (Ausztria, DE), Skandináv (Dánia, Finno.,
Norvégia, Svédo.), Latin (Olasz, portugál, görög, spanyol) jóléti rendszereket különítette el.
Castley Mitchell, 1993, 14 ország, 2 kritérium: aggregált jóléti kiadások, ún. javadalmazás
egyenlőségét
Liberális (Íro., Japán, Svájc, UK), Konzervatív (Németo., Olaszo., Hollandia), nem jogi
hegemón (Belgium, Dánia, Svédo., Norvégia), radikális jóléti államok (Au, UK, Új-Zéland)
Bonodi, 1997, 16 ország, 2 szempont: társadalmi kiadások a GDP százalékban kifejezve

illetve a finanszírozás járulékokon keresztül.
UK-modell (Íro., UK) Kontinentális-modell (Belgium, Fro., Luxemburg, Hollandia, stb.)
Északi-modell, Déli-modell
Angolszász, Bismarcki, Brit, Alapvető biztonságot nyújtó rendszerek, Kontinentális,

Korporatista, Déli, Északi, Radikális, Konzervatív, Szociáldemokrata, Célzott,
Körülhatárolható jóléti állami rendszerek jellemzik a világot.
13/60
14/60
Következő nagy lépés a jóléti államok taxonómiájának elkészítése volt.

Módszerek:
Klaszterelemzés, Bolian összehasonlító elemzés, Faktor-analízis.
Ennek alapján a jóléti rendszerek: Liberális, Konzervatív, Szociáldemokrata, Radikális,

nem egyértelműen definiálhatónak tekintették.
Jóléti kiadásokat GDP%-ban megadva és ennek korrelációjának vizsgálata.

- Ez alapján megállapították a jóléti ellátások kvantitatív indikátorait
- Méréshez: szociális kiadások árutlanítását használták (Andersen és Bangra)
- Használták méréshez: helyettesítési rátákat (Ferrera), szegénységi ráta (1997-2001
átlagok)
Ferrera, Colpi: OECD adatok felhasználásával.

Anova és manova kalkulációt is használtak.
Változóként: egyes országoknak a GDP arányos társadalmi kiadásait tekintették.
Néhány adat:
Ausztria GDP arányos szoc kiadása (2004-es OECD adat) 25,9%
Befizetett járulékok: 78,6%-ban fedezik csak a befizetések
Dánia: 29,8% a GDP arány, járulék arány: 9,2%
Új-Zéland: 19,4% GDP arány, 5,7%-át fedezi a hozzájárulás.
GDP arány 2 országban a legmagasabb: Dánia 29,8% (9,2% fedezet) és Svédo. 29,8%
(49,8%)
Hol a legmagasabb a hozzájárulás fedezete: Ausztria illetve Fro. GDP arányos szoc
kiadás: 28,8% járulék fedezet: 28,6%
Hol a legalacsonyabb: USA: 14,5% a GDP arányos kiadás, hozzájárulás: 51%-át fedezi
Melyik felosztás a legjobb?

ETA mutató: minél magasabb, annál többet magyaráz.
- Ez alapján kiderült, hogy a legmagasabb a Ferrera féle, 67%-ban magyaráz
- Jó a mutatója még Leibfriednek: 65%-os
- Legrosszabb: Espic Andersené 57%-os
Ha hozzájárulás arányt vizsgálunk, akkor is Ferreránál a legjobb és Espicnél a

legrosszabb.
Ugyanezt elvégezték MANOVA módszerrel ezt a vizsgálatot:

- Legrosszabb értéket az Espic veszi fel, legjobbat pedig Ferrera féle felosztás veszi fel
15/60
3. óra
Állami beavatkozások
Elosztáspolitikai
- Hatékonyság követeli meg
Meritorikus
- Hatás fokozása követeli meg
- Azáltal, hogy az állam beavatkozik, nagyobb hatásfokot tud elérni, mintha piaci
körülmények között adnák el ugyanazt a jószágot
Pl: Időszak, amikor az oktatás piaci alapokra akarták helyezni.

Amennyiben vegyes javaknak tekintjük az oktatást, akkor van lehetőség az oktatás
bizonyos szegmenseinek piaci helyezésének.
- A teljes piaci alapokra helyezés nagyobb egyenlőtlenséget termel, mintha
Piaci alapokra helyezéshez:

1. Tandíj: sok hallgatót kizárna az oktatásból, akik nem tudják megfizetni, ezért
2. Javadalom
3. Oktatási piacot önjáróvá kell tenni
167 egyetem van, amit 30-ra le kellene csökkenteni.
A piac nem kínálna megfelelő paraméterekkel megfelelő mennyiségben adott intézményt

és adott szakot.
Van egy output és utána egy hatás.
Output: diploma
Hatás: diplomával el tudnak helyezkedni.
Az elhelyezkedéssel lényegében társadalmi hasznot tudnak elérni.
Barr
- A politika célja a társadalmi jólét maximalizálása, amely alá van vetve az erőforrások által
képviselt kényszerűségeknek
Társadalmi jólét maximalizálása: hasznossági érzés alapján valósul meg.
W = W(UA, UB)
- A hatékonyság és társadalmi igazságosság együttesét maximalizálni lehessen
- Mindez korlátozó feltételek között valósul meg (ilyen pl az ízlés)
A-B által realizált hasznosság: --» ízlés
Technológia/technika:
--» van X és Y jószág, a K: capital, L: laber
X és Y jószág termelési függvénye fejezi ki a technológiából adódó lehetőségeket és
vannak erőforrások, amik szintén korlátozó hatással rendelkeznek.
Erőforrások jelölése:
K [felülvonás] (tőke) = KX + KY
16/60
L [felülvonás] (munka) = LX + LY
Az erőforrás korlátai X és Y, a felülvonás jelöli.
Ez a formulaösszeség a “First Best economy” gazdaságra vonatkozik.
Két lehetőséget foglal magában:

- Nem akadály
- Kormányzat a legjobb hatékony politika révén meg tudja akadályozni a hatékonyság
vesztést, hogy a szakszerűtlen elosztás káros következményekkel ne járjon
A kormányzás bevételét adóból biztosítja.

- Ebben az esetben (ha már az adózás bevezetett) nem jöhet lére a “First Best Economy”
Akkor már másodrendűen hatékony (“Second Best Economy”) gazdaság jön létre.
- Már beleszól a piaci árakba
--» Problémákkal szembesül:
1. Az egyének hasznosságérzetével kapcsolatos:

- A tökéletes piaci körülmények között feltételezzük az információ tökéletességét
- Az egyének hajlamosak a preferenciájukat eltitkolni (nem felel meg a kinyilvánításuk a
követelményeknek)
- Ennek megfelelően adódnak hatékonysági problémák
Hatékonysági problémák:
- Elsődlegesen gazdasági jellegűek
- Szakirodalomban 3 verzióját különítik el:
a) Termelési hatékonyság
- Input/output összefüggésben gondolkodik
- Ennek megfelelően a termelés akkor hatékony, ha egy adott paraméterekkel rendelkező
(pl. kórházat) a lehető legkevesebb álldogáló/munkára váró munkás alkalmazásával
építenek fel
--» Minimális ráfordítással maximális outputot tudnak elérni
b) Termékösszetétel hatékonysága
- Termelési technológia és a fogyasztói ízlés összefüggésében az áruk optimális
kombinációját jelenti
Ízlés és technológia befolyásolja.
Y jószág, Y termék kibocsájtás
X a vízszintes tengelyen az ízlés.
Ugyanez paretoi szinten vizsgálva: pareto optimális társadalmi egyensúly pontja.

A társadalom mindig vmilyen állapotban van és attól függ, hogy milyen irányban mozdul el.
c) Fogyasztási hatékonyság
- A fogyasztók úgy akarják jövedelmüket elkölteni, hogy ezáltal hasznosságérzetüket
maximalizálják
17/60
- Fogyasztói preferencia alapján

- Paretora nyúlik vissza: azt nevezzük pareto optimális elosztásnak, amikor egy adott
jószágot nem lehet úgy elosztani, hogy valakinek a helyzete ne romoljon, tehát
--» A legigazságtalanabb társadalmi berendezkedés is lehet pareto-optimális.
Rollsi igazságosság:
- Megpróbálja a tudatlanság fátyla mögé helyezni, hogy mit tekinthetne a társadalom
igazságos elosztásnak redisztribúció tekintetében
18/60
Betham igazságosságfelfogása: 2 része:

1. Minimális pont, ami még munkára ösztönöz
2. Differencia-elv: ami lehetővé teszi a személyek közötti megkülönböztetést
--» Ha együttesen érvényesülnek, akkor beszél az elosztás igazságosságáról
- Elméletileg jól működik, gyakorlatban egyből megbukik
Szükség van állami beavatkozásra: Indokolhatja:

- Hatékonyság hiánya
- Jószág kívánatos volta
Állami beavatkozás típusai, módszerei
I. Piaci mechanizmusok befolyásolása

1. Tisztességes piaci magatartásról szóló törvény a legmeghatározóbb elem
2. Boltok nyitva tartásának szabályozása
3. Minőség szabályozása: a kínálati oldal szabályozása
4. Mennyiségi szabályozás: elsősorban a kereslet befolyásolására irányul pl:TB-járulék:
- Ekvivalenciának kell érvényesülnie: az ellátásnak és a finanszírozás összegének
arányban kell lennie. Ebből kiindulva 2 fajta finanszírozási metódus:
a) Ellátás definiált rendszer: meghatározom az ellátás színvonalát és ehhez rendelem
hozzá a finanszírozási eszközöket, mértékét
b) Járulék/finanszírozás definiált rendszer: meghatározom a járulék színvonalát és
hogy ebből mi kifizethető.
5. Árszabályozási eszközök (pl. minimálbér intézménye): Ár- bér spirál problémája

- Többet szeretnék kapni -» munkáltató emeli az árat -» kevesebbet tudok vásárolni -»
magasabb bért követelek -» meg kell emelni az árakat a munkáltatónak
- Minimálbér: ezzel biztosítok egy állandó árszínvonalat, ami alá nem mehet (ez elegendő
arra, hogy az illető megéljen belőle)
- Igazságossági aspektus: megélhetés biztosítva legyen, a teljesítmény (egy
szakma/diploma megszerzéséhez szükséges a teljesítmény) elismerése valamint a
fennmaradás követelménye (kifejezetten magára a cégre vonatkozik, a cégtől ne
követeljek olyat, hogy tönkremenjen)
--» Ennek a háromnak szinkronban kell lenni (amikor ez szinkronban van akkor
beszélhetünk igazságos bérről)
II. Finanszírozási eszközök:

- Ez általában vagy adókat, vagy támogatásokat foglal magában
- Annak érdekében, hogy termékek/szolgáltatások árait befolyásolják vagy egyes
személyek jövedelmeit befolyásolják
- Jelenthetik az ár-támogatásokat az egyes finanszírozási eszközök: módosíthatják az
aktivitást
- Költségvetési görbe meredekségét változtatja meg
- Ilyen pl. a tömegközlekedés, eü biztosítás területen az ingyenes gyógyszerellátás,
bérlakásépítés az önkormányzatoknál
Jövedelemtámogatás következményei:
19/60
- Jövedelemszint változása hatással lehet magára a fogyasztásra, annak alakulására és

egyéb méltányosság keretében nyújtandó/járó szolgáltatások ellátások igénybevételére
20/60
III. Jövedelemtranszfer
- Pl: oktatási utalvány, lakhatási támogatások
Lehetnek:
1. Kiadási típustól függőek
2. Típusfüggetlenek (ilyen pl: a társadalombizt. egyes ellátásai)
Vagy lehetnek:
1. Egyösszegűek
2. Valamilyen mértékűek (arányosak v. degresszívek v. progresszívek)
Az alapvető mechanizmusokat ezek a rendelkezések érintetlenül hagyják.
IV. Az állam magára vállalja az adott jószág termelését

- Amikor az állam kínálati oldalon lép fel akkor az egyes alapmechanizmusokat is
módosítja
- Pl: rendelkezik iskolai épületekkel, intézményekkel, akkor az oktatást alapszinten
befolyásolja
Felmerül az állami beavatkozásnál a redisztribúció kérdése.

- Ebben az esetben, ha redisztribúciót végez: az igazságosság sajátos aspektusa jelenik
meg: méltányosság formájában
Méltányosság formájában 2 jellegzetesség:

1. Méltányosság horizontálisan v.
2. Vertikálisan érvényesül
- Ez a két méltányosság különféle strukturális tényezőkkel függ össze:
1. Horizonális méltányosság:
- Sor kerülhet azonos réteghez tartozók között,
- Bizonyos termékek szolgáltatások minimális szintű nyújtásában nyilvánul (minimális
színvonal): mindenki azonos színvonalú szolgáltatást kap
- Egyenlő hozzáférés kritériuma is érvényesül: alapvető indoka a jövedelmek
egyenlőtlensége és ezáltal az alacsonyabb jövedelmek preferálása. Általában
diszkriminációellenes tv.ek keretében biztosítják
V. Redisztribúció:
Dwans-Rogers munkássága nyomán: Önkéntes redisztribúció mellett foglaltak állást,
aminek lényege: Meghatározza a
- Szegénynek és a gazdagnak a hasznosságérzetét,
- A jövedelmeiket jellemzi.
Ha R hasznosságérzete P jövedelemalakulásától függ és ez nagyobb, mint saját

jövedelemalakulása (a kettő közötti különbség nagyobb mint nulla), akkor a gazdagtól a
szegény felé történő disztribúció racionális/indokolt lehet.
- tehát önkéntesen a gazdag addig hajt végre redisztribúciót, amíg a szegénytől függő jöv.
arány alapján vonatkoztatunk egymásra és tételezzük fel az önkéntességet.
21/60
Másik alapvető szemléletmódja a jóléti gazdaságtani megközelítésnek: mivel nem tud

többet fogyasztani, ezért lehetséges a jövedelem elvonása a gazdagtól.
22/60
Önkéntesség kritikája:
- Ebben a verzióban az államnak nincsen kötelessége az adóztatáson alapuló elosztási
szerepben
- Csak akkor ha az önkéntességen alapuló újraelosztás szuboptimális
1. potyautas problémája:
- Akkor merül fel, amikor adott helyzetet 2 személyről n-személyre terjesztjük ki (tehát
sokan lesznek)
- Ha feltesszük, hogy nem a szegények egyéni jövedelmei, hanem általános elosztás
jövedelmei határozzák meg a gazdagok által realizált hasznosságot
- Tehát lesznek olyanok akik igénybe veszik anélkül hogy szükségük lenne rá
Ha a redisztribúció önkéntes még akkor is lehet szuboptimális, ha a potyautas probléma

nem jelentkezik.
- A társadalmi jólétet maximalizáló eloszlás az belülre kerül azon a hasznosságot jelent
maximalizált görbén, ami kívánatos lenne a társadalom számára
Másik probléma, amivel foglalkozni szoktak: Szcitovszki Tibor, Hick Károly:

2. Kompenzációs kritérium: magára a redisztribúcióra nyúlik vissza
- Lehet a szegénynek az az érdeke, hogy megmaradjon abban az állapotban, amiben van
- Ezért elfogadja az újraelosztást és az ebből kapott pénzből hajlandó megvesztegetni azt,
aki az újraelosztáshoz a pénzt adja (ez is egy probléma)
- Mennyi legyen tehát a kompenzáció mértéke?
- Vagyis nem csak az R (gazdag) oldaláról kell nézni az egészet, hanem a szegény
jövedelemszínvonala érdekében hajlandó-e a gazdagot megvesztegetni
- Előfordulhat, ha a szegény beállt egy életszínvonalra és nincs kedve kijönni belőle,
inkább visszaoszt pénzt
4. óra
Susan Carls, Adrian Webb: Szociálpolitika gazdasági megközelítésben

- Szocpolitikát dolgozza fel közgazdasági/gazdasági szempontból
- Mindazokat a fontossági gazdasági vonatkozásokat tárgyalja, amelyek a szocpolitika
gazdaságtanaként a közgazdászok érdeklődését és vizsgálódását kiváltotta
- Erőforrás elosztás módjaival, társadalmi elosztás kereteivel
Társadalmi jólétet: társadalmi jóléti fv keretében definiálják és tárgyalják.

Szegénységgel kapcsolatosan problémaként vetődik fel, hogy melyik jóléti indikátort
válasszuk, kinek jövedelmét vegyük figyelembe és melyik koncepciót fejtsük ki.
Továbbá tárgyalja a társadalmi kirekesztés problémáját.
23/60
Funkcionalizmus és konfliktuselmélet
Funkcionalizmus:
- Társadalmi egyenlőtlenségek abból adódnak h. a társ.ban sokféle feladatot kell ellátni
- Ennek jutalmazása sokféleként történik
- Legfontosabb funkciókat magas képzettség jellemzi
- Eltérő fontosságú funkciók ill. eltérő díjazások összefüggése
- Képességek differenciált kínálata generálja
- Alacsony képzettség alacsony presztízzsel függ össze
- A szegénység a funkciók alapján áll fel
A tagolódás:
- Relációs alapokon nyugszik és kizsákmányolási viszonyok szerint történik,
- Alapját a tulajdonviszonyok ill. a termelési mód és viszonyrendszer adják.
Mindkét elméletben közös, h mindkettő strukturális okokra vezeti vissza a szegénységet.
Mindkettő kiindulópontja a munkapiaci pozíció és foglalkozás.
Többdimenziós megközelítés
Geiger, Lenski, Blau: társadalmi rétegződés komponensei
Theodor Geiger 4 dimenziót különböztet meg:

- Sorokinig nyúlik vissza
1. Ágazat: milyen ágazatban van az illető

2. Foglalkoztatás: mit dolgozik
3. Jövedelem: mennyit keres
4. Képzettség/ iskolázottság: mi a végzettsége
Ezek a tényezők inkonzisztensek.

Összehasonlíthatóvá teszi a szegénységi csoportokat/rátákat.
Lenski 5 dimenziót különít el:

1. Politikai hatalom
2. Tulajdon
3. Iskolai végzettség
4. Foglalkozás
5. Etnicitás
3 kiegészítő dimenziót nevez meg:

1. Vallás
2. Nemek
3. Korcsoportok
Rétegződési rendszert nézve megállapítható:

- Rétegződési rendszer strukturálója: jövedelmi ill. anyagi helyzet
- Jövedelmi és anyagi helyzet mint strukturáló tényező
- Ezt a strukturáló tényezőket a szegénységkutatásra is kiterjesztették, így hozták létre a:
24/60
Halmozottan/ többszörösen hátrányos helyzet, depriváció fogalmát

- Az életkörülmények sok helyzetében kimutatható elmaradás
Társadalmi rétegződéssel kapcsban megállapította:

- Szegények jelentős rétegét azok alkották, akik nem tudnak pozíciót szerezni a
munkapiacon
- Frabil szakít azzal a felfogással, hogy a foglalkozás minden egyén számára meghatározó
osztály/motívum
- Explicit módon
Oscar Lewis:
- Mexikóváros nyomornegyedét vizsgálta
- Ez alapján szegénységleírás
- Szerinte a hátrányos jövedelmi helyzet nem csak alacsony életkörülményeket hanem
sajátos kultúrát (szubkultúrát) teremt
- Szegénység szubkultúrája
- Értékek sajátos rendszere, ami jelentősen eltér a középosztály vagy az általánosan
elfogadott kultúrától
- Ennek a kultúrának túlélést elősegítő szerepe van, ugyanakkor gátként jelenik meg, hogy
kitörjenek a szegénységi státuszból
- Vannak 4. generációs munkanélküliek
Generációk közötti konfliktus: szembehelyezkedik a gyerek a szülőkkel.

- Ha a szegény helyzetben levő szülő nyitott az segítség
Tárki kutatásai:
- Azok akik szegénységi küszöb alatt éltek/élnek
- A 60%-uk újratermeli a szegénységet
- Akik többszörös hátrányos helyzetűek 60%-uk újratermeli magát : kb 200e főt érint
- Országonként eltérő eredmények
--» Aki szubkultúrában nő fel családi szocializáció nyomán megmarad abban a

szubkultúrában.
80-as évek koncepciója: Társadalmi nagycsoportok az értékek és életmódok jellegzetes

komponenseinek segítségével határolhatók körül.
- Szabadidő eltöltése, fogyasztás stb
- Lewis megkülönbözteti a szegénység rövid és hosszútávú újratermelését.
Ez már a társadalomszerkezetnek az időbeli dimenziójára vonatkozik.
Másik ilyen nagy közelítésmód/ értelmezésmód:

Kétharmados társadalom koncepciója.
- Arra helyezi a hangsúlyt, hogy a népesség többsége a népesség kisebb részét (1/3)
formális demokratikus eszközök segítségével a társadalomból kizárja
- A relatív jólétét ezen kisebbség kizárása révén éri el
- A törésvonal a munkával rendelkezők és nem rendelkezők között található
25/60
- Idősek és etnikumúak helyzete tűnik veszélyesnek/hátrányosnak, így jön létre a 2/3
Hauser ezt a megoldást nevezi négyötöd egyötöd társadalomnak.
26/60
Underclass diskurzus:
- 80as évektől használatos
- USA-ban jelent meg
- Amit mi halmozottan hátrányos helyzetűnek nevezünk az “underclass”
- Minden más osztály alatt elhelyezkedő csoport (szegények, iskolázatlanok,
munkaerőpiacról kiszorultak stb.)
- Életvezetése egyértelműen eltér ezeknek a többiekétől
- Alkoholizmus stb. jellemzi őket
- Életmódra helyezi a hangsúlyt
Jencks szembehelyezkedik ezzel:

- Nem az etnikai hovatartozás az elsődleges szerinte
- Nem homogén csop szte az underclass
- Az oda tartozók helyzete strukturális pozíciók, normák, magatartások együttesen
definiálják
- Jellemzője továbbá: merev elkülönülés - határ van, ami nem léphető át, nincs átjárható
határ --» egyértelműen struktúrális probléma
Ebbe a kategóriába tartozik az exklúzió kifejezés:

- A társadalom mindennapi életviteléből kizáródó halmozottan hátrányos helyzetűek
Szegények a társadalomelméletben szegények a társadalomban c. könyvben vannak ezek

benne.
Ulrich Brecht: Kockázati tárasadalom:

- Ő lényegében kettős modernitásról beszélt
- A technológiai fejlődés, jólét emelkedése, iskolázottság növekedése jelenti az első
modernitást, tkp az ipari forr.hoz kapcsolódik az első modernitás
- Ennek nyomán jön létre egy új társ. szerk. ami új kockázati tényezőket von maga után és
amelyek visszahatnak erre az első modernitásra :
- Reflexív modernitás: globalizációban érhető tetten
Modernizáció a társadalom alapszerkezete:

- Az egyének felszabadulnak a korábbi kötöttségek alól
- Ezt a folyamatot nevezi individualizációnak
Sajátos életstílusok jönnek létre.

- Jövedelemfelhasználásban, életmódban
- Új törésvonalak alakulnak ki és nem generációkhoz kötődik
Az egyenlőtlenségi helyzetek szituáció függővé válnak: labilisak.
27/60
Az újszegénység problematikája:
Intézményesített életút: Kholi

- 1990-ben könyv az időről
- Koncepciója szerint nem specifikus életút-tagolódás figyelhető meg a német életút
rendszerben
- Férfiak esetében: kiindulás a képzés majd--» foglalkozt stbstbstb.
Életút szakaszokból tevődik össze:

Nők esetében: képzés -» munkanélküliség-» első munkahely keresése --» foglalkoztatás
-» anyaság -» foglalkoztatás /háztartásbeli (htb) státusz -» átmenet a nyugdíjhoz
Képzés, unkanélküliség, munkahelykeresés, foglalkoztatás (itt kettéválik a nő és a ffi):

1. férfi: munkanélküliség, átmenet a nyugdíjhoz és végül a nyugdíj
Az egyéni életút több szakaszra bontható:

- Élete során többféle státuszt tapasztal meg
- Életét többféle családszerkezetben éli le
- Státuszok és a családtípusok között váltások vannak, amelyek többségükben
előreláthatók, tvszerűek, de tapasztalhatók atipikus változások is
- Szegénység kifejezetten családi szintű kategória
- Ahogy változik a család profilja úgy módosulnak a szegénység egyéb tényezői és
kockázata
5. óra
I. Pénzbeli juttatások
1. Jövedelem igazoláshoz kötött

- Általában a jövedelemarányos ellátások
- Negatív jövedelemadónál játszanak szerepet: 60-as években vetették fel ezt a fogalmat
USA-ban, amikor megpróbálták a jövedelemtámogatásokat ill. a juttatások jövedelemi
feltételét meghatározni: negatív jöv. adó. jöv vizsgálathoz kötött pénzbeli támogatások
archetípusa, amelyik nem mással függ össze, mint azzal, hogy valaki egy meghatározott
szintig nem köteles adót fizetni, hanem ezt támogatás formájában kapja meg a kpi
költségvetéstől.
Negatív jövedelemadóval kapcs.ban ábrát rajzolt fel. Mit jelentenek az ábrán a jelölések:
- Egy személyjövedelem B összegig adómentes utána t kulccsal adózik
Példa: B=4000£ t (tax/adó) =25% T
negatív jövadó: G0-BA vonal mutatja.
Ha valaki 4000 font feletti keresettel rendelkezik 25% jövedelemadót fizet a 4000 feletti
részre.
Ha nem éri el, akkor megkapja a küszöbhöz viszonyított különbség 25%-át.
4500 font jövedelemmel rendelkezik az 125 font adót fizet
3500 esetén: 125 fontot kap kézhez.
- Fedezeti jövedelem alatt és felett különböző adókulcsot és családosok esetében
magasabb fedezeti pontot tegyenek lehetővé
28/60
T= t(Y-B) fejezi ki a tényleges adót. Vagyis B fedezeti jövedelem alatt is érvényes

adókulcsa.
Jövedelemmel nem rendelkező személy, megkapja a 4000 25%-át vagyis 1000 fontot.
g egyéni juttatott egyösszegű transzfer
--» Szokták garantált összegű jövedelmi transzfernek is nevezni.
Másik példa, amit amik akartak létrehozni:
- Addig nem kell neki jövedelmet fizetni amíg nem éri el a fedezeti pontot, de utána kell.
- Jövedelmet családra számítják ki: a család mindaddig nem fizet jövedelemadót, amíg el
nem éri a fedezeti pontot a család jövedelme
- Jövedelemtranszfert kap a család, amíg be nem esik a jövedelmével az adóköteles
sávba
- Az adót addig az állam állja amíg a fedezeti pontot el nem érik
- Adómentesség a j1-re is egyfajta transzfer formájában nyilvánul meg
- Megvalósítás: különböző adókedvezményeken ill. családi pótlékon keresztül
2. Jövedelemigazoláshoz nem kötött
II. Természetbeni juttatások
1. Teljes támogatásos
2. Részleges
3. Méltányossági
4. Részleges hozzájárulást kívánó
Milyen adók léteznek itthon:

- Különféle ellátások szolgáltatások fedezetéhez:
1. Közvetlen
2. Közvetett
3. Adó jellegű bevételeket állapíthatnak meg
A mai adórendszer alapjait 1988-ban fektették le (Kupa Mihály).
Az adóreform nyomán a magyar adórendszer a GDP 38-39%-át központosítja/centralizálja

A bevételek túlnyomó részét központi adók adják.
Ha a GDP-t 100%-nak tekintjük a jóléti kiadások a GDP 31%-át érik el.
Legfontosabb adók a központi adók közül:

1. Gazdasági társasági adó (egykulcsos)
2. Pénzintézeti társasági adó (egykulcsos)
3. Személyi jöv.adó (sávos és kétkulcsos)
4. Gépjárműadó (VPOP szedi be, többsávos)
Közvetett adók:
1. ÁFA - össz fázisú adók
2. Fogyasztási adó - egyfázisú
3. Jövedéki adó - egyfázisú
29/60
4. Import forgalmi adó -

5. Vám
Jövedéki adó + vám = VPOP
Adójellegű bevételek:
1. Munkaadói járulék
2. Munkavállalói járulék
3. Társadalombiztosítási járulék
4. Egészségügyi hozzájárulás
--» Mindet az apeh szedi be.
Helyi adórendszerbe tartozó adók: Legfontosabb adók:
1. Helyi iparűzési adó
2. Idegenforgalmi adó
3. Építményadó
4. Kommuniális adó
5. Telekadó
A GDP 51%-át fordítják ún. konszolidált kiadásokra (2007).
4 funkciója van az államháztartásnak ebből:

1. Állam működése - 7,8% GDP arányosan, ide tartozik:
a) Rendvédelem
b) Védelem
c) Általános közösségi szolgáltatások
2. Jóléti kiadások - 31%, ide tartozik
a) Oktatás 5,5%
b) Egészségügy
c) Kultúra 1,5%
d) Társadalombizt. ill jóléti kiadások 17%:nyugdíj 9,munkanélküli 0,5, családi támogatás
1,5
3. Gazdasági kiadások - 8%
4. Az államadósság kezelés - 4,4%
GDP arányosan a magyar állam a jóléti államok sorába tartozik. Ebből a társ.bizt 17%
OECD adók:
I. Jövedelem és profit adók
1. Egyéni (SZJA)
2. Családi jövadó (Svédo)
3. Negatív jövadó (USA)
- Általában progresszív adóskálát alkalmaznak
- Leginkább lineáris a társ.bizt. járulék
- Itthon nem lineáris volt egy időben (csak a 80-as évek végén lett az)
II. Társasági adózás: vállalatok nyereségét terheli

2 fő nézetrendszer alakult ki:
1. Musgrave: integrációs négyzet:
- A vállalat jövedelmeket beépítik az SZJA alapjába
- Úgy tekinti a társasági adót, mint eszközt, hogy beépítsék az SZJA-ba
30/60
2. Abszolutista felfogás:
- Vállalatokat terhelő adót különállónak tekinti az SZJA-tól és abszolút adóként működteti
III. Társadalombiztosítási befizetések és hozzájárulások:

- Nem tekinthető tipikus adónak
- Bérek és a keresetek után kell fizetni
- Angolban pay-roll tax-nek is szokták nevezni
IV. Vagyoni adók
V. Belföldi áruk, javak ill. szolgáltatások adója
1. Elsődlegesen ÁFA (többkulcsos is lehet) - szegényektől csoportosít át a gazdagok
irányába az 1kulcsos áfa
VI. Nemzetközi kereskedelemben használatos ill. regisztrációs adó.
- Vámok alapvetően a nemzetközi tranzakciókat szabályozzák
- Újabban megjelentek az ún ökoadók: meghatározott gazdasági prioritások miatt kerültek
bevezetésre
2 elv az adókkal kapcsolatban:

Jóléti állam közgazdasági megközelítésben.
A szociálpolitika gazdasági megközelítésben.
6. óra
Mieszkowski–Pechman–Tobin:
Szociálpoltikai értesítő 1-2. száma,
- Szegénység elleni háború egyik lehetőségét próbálja tárgyalni szocpol megközelítéséből
2 lehetőséget vázoltak fel:

1. Alacsony-tábla
- 33,3%-os adókulcs
2. Magas-tábla
- 50%-os adókulcs
Egy főre eső évi jövedelem: elhatárolták. évi 800 usd

8 fős család számára: évi: 3800usd-t biztosítana bázis juttatásként
Alacsony összegű tábla esetén a juttatás nagysága 400 ill. 2400 usd volna
Ellensúlyozó 2 adókulcs: 50 és 33% esetén állapították meg.
Ennek figyelembevételével alábbi összegek jöttek ki:
Családméret, bázisjuttatás
családméret bázisjuttatás fedezeti(F) pont aktuális adókulcs jelenelgi határadó
szint jövedelme kulcs
1 felnőtt 800 1600 1876 15
2 felnőtt 1600 3200 2686 16
3 2100 4200 4996 17
31/60
családméret bázisjuttatás fedezeti(F) pont aktuális adókulcs jelenelgi határadó

szint jövedelme kulcs
4 2600 5200 6144 17
5 legalább 2 3000 6000 7003 17

felnőtt a
6 3400 6800 7857 17
többi
7 gyerek 3600 7200 8100 17
8 3800 7600 8359 16
1. Magas: Ezek figyelembevételével megállapítható, hogy az adózás előtti jöv. és az

adózás utáni következőt mutatja.
Megállapíthatjuk, hogy a 3000-5200 usd közötti jövedelmek között:
- Csökkentett adót fizetnek, egészen a 6144 usd-ig
- Innét a teljes összegű adóbefizetés terheli őket
Vagyis: 6144 USD feletti jövedelemmel rendelkező családok helyzete nem változik,
5200-6144 közé eső jövedelemcsaládok kevesebb adót fognak fizetni, mint most.
Tegyük fel, hogy van egy 4 személyes család:

Szokták ezt splittingnek is nevezni.
- Nem egy főre számolják ki az egészet, hanem a család összevont adózásban adózik
Problémát szoktak jelenteni, ha a jövedelmek ingadoznak ill. különféle fizetési módokat
kell megállapítani.
Teljes összegű bázisjuttatás ill. nettó juttatás kérdése
Egyenlő teherviselés problematikája
Adózási méltányosságnak is szokták nevezni.

Musgrave elméletei váltak itthon elterjedté.
2 elvet tárgyalnak, ami releváns lehet:

I. Haszon elv: Adam Smith-re és kortárs szerzőkre vezethető vissza
- Igazságos az az adórendszer, ahol az egyes fizetők hozzájárulásai összhangban állnak
azzal, amelyekből a közszolgáltatásokból egyenként felhasználnak
- Összhangot kell teremteni a közszolgáltatásokból való részesdés és az adóbefizetés
között
Hasznossági kritérium: nem csak az adópolitikára, hanem a közkiadásokra is vonatkozik
- Ezzel a közösségi szektor gazdaságtana foglalkozik
- Haszonelv ideáltipikusan nézve: közszolgáltatásokat fedező részt allokálja, de nem
képes kezelni a transzferek finanszírozásául szolgáló adókat: vannak transzferek,
amelyekkel minden szociálpolitikának számolnia kell: pl: közgyógyellátás (akik ebben
részesülnek transzfer formájában téríti az egészségbiztosítási alapnak a központi
ktsgvetés)
--» Redisztributív célokra nem használható.
Másik gond, ami ezzel kapcsolatban felmerül: igazságosság problémája.
32/60
- Ha figyelembe vesszük és mégis a haszonelvű adózás mellett vagyunk, akkor

lényegében az adóképlet kialakításánál tisztában kell lennie a közjavak iránti kereslet ár és
jövedelemrugalmasságával
- Magas jöv.rugalmasság: a megfelelő adóárak a jövedelem növekedésével gyorsan
fognak emelkedni
- Az ár rugalmasság magas: növekedés lassulni fog
Rugalmasság: Ey
Ey= (delta Q / Q) / (deltaY /Y)
Árrugalmasság: Ep
Ep = Delta Q/Q / delta P/P
--» Ezeket figyelembe véve: Delta P/P / Delta Y / Y = Ey / Ep
- Az egyenlőség baloldala: közszolgáltatások árát jelenti adó formájában
- A számlálóban van a jövedelem
Ha Elaszticitás (rugalmasság) = 1 akkor mindkettő azonos százalékban változik, a

jövedelemadó arány állandó marad a jövedelemhez képest --» ez az arányos adózás.
Ha Ey / Ep nagyobb 1-nél az adó progresszív, mert az arány emelkedik.
Ha kisebb, akkor regresszív az adó.
Ezt lehet szűkebb területre alkalmazni: Gépjárműadó, benzinadó stb.
Ebben az esetben a térítési díjak helyett szokták használni.
II. Fizetőképesség elve:

- Itt az adóproblémát a közkiadási döntésektől függetlenül vizsgálják
- Adottnak veszik a szükséges teljes bevétel összegének nagyságát és minden
adóalanynak a fizetőképességével arányosan kell hozzájárulnia
- Ez figyelmen kívül hagyja a közösségi szektor kiadási oldalát (a másik figyelembe veszi)
- Adópolitikát ténylegesen a kiadási oldaltól függetlenül határozza meg
- Bizonyos mértékben egyfajta méltányossági szabályt használ
Elkülöníthetünk:
a) Horizontális adókat
- Horizontális méltányosság szabálya
- Csak a törvény előtti egyenlőséget alkalmazza
- Jövedelemadó estén az azonos jövedelmek azonos adót fizetnek
b) Vertikális adókat
- Vertikális méltányosság: egyenlő elbírálás
- Különöbző fizetőképességű emberek különböző adómennyiséget figyelnek, hogy
egyenlőnek érzzék
Megállapítható, hogy ha fizetőképesség és vert. méltányosság alapján vizsgáljuk, akkor a

hangsúly az egyik áldozatra esik. 3 verziója ennek:
1. Abszolút áldozat
2. Arányos áldozat
3. Határáldozat
Vertikális méltányosság kérdése: Stuart Mill: egyenlő áldozat rendszerében vizsgálja
33/60
- Adófizetők egyenlő elbírálás alá esnek, ha az általuk fizetett adó egyenlő áldozatot és
jóléti veszteséget takar
- Jóléti veszteség összefügg a jövedelem egy részének elvesztésével
Kérdés: egyenlő áldozat elve valóban progresszív adózást kíván-e?

- Függ a határ haszon függvényének az alapjától
Határ áldozat elve.

- Ha a határhaszon csökken akkor az egyenlő határáldozat maximális progressziót jelent,
mert csak így érhető el a jövedelmek egy szintre hozása.
Megállapítható: nincs egyértelmű megoldás, mindig az adópolitika dönti el, h mi a cél.
H: magas jövedelem számára a határ szabály a legkedvezőbb.

Alacsony jövedelem számára a másik.
Társadalmi kirekesztés és befogadás indikátorai
Social quality keretében szoktak vele foglalkozni.

- Rendszerint a személy és a csoportok/ közösség összefüggésével
2 fő dimenziója van:
1. Identifikáció
2. Részvétel/ participáció
Szociológia Weberen keresztül foglalkozik ezzel a kérdéskörrel.

- Társadalmi csoportok versenye során tapasztalt kollektív megnyilvánulási formája ilyen
Egy adott csop, amely a másikat egy külső attribútum miatt ítéli meg és kizárja emiatt a
gazdasági versenyből.
Ún. Underclass kifejezés felel meg.

Társadalmi identitás elmélet foglalkozik ezzel.
ennek a szociológiai verziója: szimbolikus interakcionizmus
Fajt mint osztályt fogja fel.

- Termeléshez való viszony alapján
Másik megközelítés: elosztás keretein belül, faji egyenlőtlenségeket tárgyal.
Amikor társadalmi kirekesztésről beszélünk megpróbálják ún. hagyományos főáram

mentén vizsgálni az embereket és az underclass (osztályhoz tartozás, egyenlőtlenségi
viszonyok között) vizsgálni.
- Egyik a rétegződésre a másik az egyenlőtlenségre helyezi a hangsúlyt
- A konfliktusok az osztályokra jellemzik: konfliktusos megközelítése magának a faji
problémának
34/60
Cenzus és az identitás kérdése: milyen rasszokat adjunk meg.
Másik megközelítés, ami nem felel meg a tudományos követelményeknek 1 az 1ben:

- Amikor a fajt megpróbálják felfogni, mint etnikumot/etnicitás (ethnicity): teljesen más az
etnikum és más a faj
- Túl szűk értelemben próbálják venni
- UNESCO 3 fajt sorolt fel (nem pedig be): Európaiak: kaukázusiak, Mongoloidok, Négerek
- Az egész felsorolás: Linné-re nyúlik vissza
Underclass kifejezés először G. Myrdal használta: 1944-ben: amerikai dilemma c.

könyv
- Nem szociológiai értelemben használta
- Munkamegosztásban elsődlegesen a munkanélküliekre ill. azokra, akik kiestek teljesen a
munkapiacról és nem tudnak betagolódni (ezáltal szegények lettek)
1960-as években a szocpol és szociológia átveszi és amikor vizsgálják, akkor
megállapítják, hogy a feketék nagy része ebbe tartozik --» így terjed át az underclass
megközelítés a fajra és vonatkoztatják magára a faji jellegre is.
Angol hagyomány nyomán válik az underclass társadalmi kirekesztés szinoním és a

szegénységgel azonos fogalommá.
- A társadalmi kirekesztés a szegénység ill. underclass az anyagi erőforrások hiányát jelzi
- Ezt szokták Quality Of Life keretében életminőség vizsgálat keretében vizsgálni
- Angol fogalom így a poverty-vel kezd szinoním lenni
EU statisztikai hivatala 1995-ben: CESIS portugál tanulmányi központot bízta meg a

szegénység és a társadalmi kirekesztés fogalomkörének a tisztázásával és lehetséges
megvalósítási formáinak a kutatásával.
Alapvetően 2 fogalmi iskola került szembe egymással:

1. Francia
- Nem az anyagi deprivációra vezeti vissza a társi kirekesztést
- Társadalmi participációra és az integrációhoz fűződő viszonyra
- Mindazokra, amik állampolgári jogon alapulnak
2. Angol - CERC
- Egyén sajátos képességeire és orientációra épülő viselkedés nyomán keletkezhet a
kirekesztettség
CERC
OSC (változás szociológiai megfigyelő állomása)
- Szegénységet a kirekesztésként definiálja
- Indikátora: nem pénzügyi indikátorait tekinti
Társadalmi minőség és ezen belül a kirekesztés indikátoraival foglalkozik.

4 olyan dimenziót különít el a társadalmi minőség (SQ=social Quality):
1. Társadalmi gazdasági biztonság/bizonytalanság dimenziója
2. Társadalmi befogadás és kirekesztés
35/60
3. Társadalmi kohézió és anómia

4. Képességek kibontakoztatásának lehetőségével való felruházás és a lehetőségektől
való megfosztás (Empowerment/ disempowerment)
Társadalmi gazdaság biztonságának dimenziói:

1. Anyagi biztonság: nettó jöv. eloszlás
2. Munkaügyi biztonság: munkanélküliség/foglalkoztatási ráták/ munkahelyi balesetek
száma
3. Lakhatási biztonság: hajléktalanság, lakhatási bizonytalanság, kényelmi lehetőségek
hiánya
4. Egészséggondozás: halálozási ráták
7. óra
Társadalmi jelentőség vizsgálata az életminőséggel egybevetve
Az életminőséggel egybevetés azért okoz problémát mert a társadalmi és életminőség

indikátorai között komoly eltérés mutatkozik.
- Ez különösen szembetűnik az OECD adataiból, ami magában foglalja a kirekesztést,
konvergenciát és egyenlőtlenségeket
Érdekesség:
Egyenlő lehetőségek kritériumai alapján próbálták meg felosztani a társadalmakat.
4 verziót tudott felállítani
Általában használt objektív indikátorok elsősorban makroszintűek (intézményiek)
Míg a mikro közösségi csoportoké szubjektívek (társadalmi befogadás, képességek
kibontakoztatásának lehetőségei).
Berman Philips: 4 verziót állított fel: nemzeti / közösségi /befogadás / kirekesztés

Nemzeti szintű
befogadás kirekesztés
befogadás 1 2
Közösségi
kirekesztés 4 3
1. cella:
- USA a példa: mind közösségi mint nemzetiségi szinten integráltnak mondja a négereket,
ami zsidókat stb.
- népszámlálás elkülöníti:
1. WASP csop.: fehér, angolszász, protestáns
2. Afroamerikai
3. Latinok (Hispanics / spanyol ajkúak)
4. Ázsiaiak
Házasodási szokások alapján tehát:
WASP Afroam. Latin Ázsiai
WASP X
36/60
WASP Afroam. Latin Ázsiai
Latinok (Hisp) X X
Ázsiaiak X X X
Indián XX
Sociology of Race relations
UNESCO, 1950, 1967 3 fajt különít el hivatalosan:
- Negroid, Mongoloid, Caucascid (kaukázisi)
- Minek alapján: szem, haj, arc
Jövedelem egyenlőtlenségek: diszkrimináció nyomán milyen jövedelmi egyenlőtlenségek

alakultak és alakulnak ki.
Ábra: két háromszög, ami négyszöget alkot. A 2 háromszög országai: USA, Brazília
Azon beül: Fehérek és négerek.
Osztályok: Felsőosztály, középosztály, alsó osztály
A felső osztály a négereknél a legbeszűkültebb 3szög él, míg a fehéreknél a derékszög

teteje. Így halad lefelé.
Braziloknál ugyanez:
3 nagy faj: fehérek, mulatok, feketék
Másik ábrát nem tudom bevinni ide.
Legrosszabb helyzetben a feketék vannak. Vékonyabbak a középoszt.ba tartozók száma.

Jobb helyzetben vannak a mulatok.
Legjobb pozíciót a fehérek foglalják el.
--» Ez a második ér amellett, hogy nem integráció, hanem egyfajta elkülönülés zajlik.
Elkülönülés nyomán (Glenn C. Laury):

- Sajátos önmagát igazoló sztereotípia érvényesül a jöv. elosztás terén
- Ez az önmagát igazoló sztereotípia szükségszerűen elvezet egyfajta identitás
erősödéséhez (egy pozitív önértékeléshez)
- A pozitív önértékelést az emberek a saját csoportjukon belül tudják elérni
- Vagyis az USA társadalma nem integráció, hanem az ún. dezintegráció irányába is
komoly eltérést mutat, azáltal hogy szükségszerűen kialakítja a faji identitást
Magánegyetemeken annál jobb, minél többféle a hallgatói összetétel.
Color-blind / race-blind tétele
Etnicity: etnikum/etnicitás.
- Sajátos paradigma figyelhető meg
- Race paradigma: biológia paradigma, amit felváltott a későbbiek során az etnikai, amit
felváltott az osztály paradigma
Etnikai paradigma két összetevőre helyezte a hangsúlyt:

1. Kultúrára --» ennek nyomán jött létre a kulturális pluralizmus
37/60
2. Leszármazásra --» biológiai

Ius Sanguinis elve:
- Ha valaki, valamelyik nő terhes és brazil repülőgépen szül, akkor az brazil állampolgár
Kategorizálást mindig sztereotípiákon nyugszik.

Etnicitás elmélet az asszimilációra helyezte a hangsúlyt és nem az integrációra.
- Ehhez mintaként a bevándorlókat vették és őket hasonlították össze a négerekkel
- Bevándorlók többsége fehér volt
Cellák elemzésének folytatása:

2. Közösségi szinten befogadás, nemzeti szinten kirekesztés
- Franciaországot hozza példának
- Németország, törökök: nemzeti szinten kirekesztettek, de közösségi szinten integráltak
3. Kirekesztés közösségi szinten, nemzeti szinten befogadás:
- Faluból városra költözők
- Nincs közösségi identitás, de a nemzetnek ettől függetlenül a tagjainak minősülnek
Társadalmi kirekesztés nem pénzügyi mutatói:
I. Depriváció
- Valamitől való megfosztottság
- Pl.szegénység
- Szegénység mérésére különféle mutatók vannak
5 tényezőt szoktak említeni:

1. Társadalmi dimenzió: család, participáció
2. Gazdasági: elsődlegesen erőforrások, bér, tb, megtakarítások
3. Intézményi: igazságszolg, oktatás, egészségügy, politikai jogok, bürokrácia
4. Területi: demográfiai azon belül is vándorlás, mobilitás; hozzáférhetőség
5. Szimbolikus dimenzió: alapvető készségek, jövőbeli kilátások stb.
7 típust alkottak meg, ami társadalmi kirekesztés indoka:

1. Gazdasági tényezők: többszörös depriváció anyagi források hiánya miatt
2. Társadalmi tényezők: amikor a társadalmi kirekesztés oka a társadalmi kapcsolatok
gyengülése vagy megszakadása
3. Kulturális tényezők: előítéletek, xenofóbia, rasszizmus
4. Szubjektív tényezők:
- Amikor célzottan próbáljuk meghatározni, hogy kiket kell támogatni és integrálni
- Amikor az emberek szégyenlik a szegénységüket és ezen a szégyenérzeten keresztül
kirekesztettek lesznek
5. Patologikus tényezők: mentális v. lelki problémákra utalnak
6. Önromboló viselkedés: deviáns viselkedésekre vonatkozik: alkoholizmus, prostitúció
7. Térbeli faktorok/tényezőtípus:
- Kirekesztés tárgya lehet egy egész területi blokk lakossága
- Városövezetek, iparövezetek
- Minden olyan terület, ahol az adott személy/ember sorsa a térség sorsától függ
Nem pénzügyi indikátorai a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek:
38/60
néhány új tényezőt is felvettek a hagyományos indikátorok közé:

1. Háztartás tagjainak jellemzői
- Fiatal házasodás indikátora a teljes család szintjén történő kirekesztettsége
- Az egyes háztartások kapcsolatai a gazdasággal
- Kirekesztettség szempontjából milyen státuszúak
4 fajta szülő lehetséges Magyarországon:
1. Genetikai szülő
2. Jogi szülő
3. Nevelőszülő
4. Lelki szülő: pl: keresztszülő, aki felneveli a keresztgyerekét
2. Háztartás fogyasztási szerkezete és életkörülményei: pl: étkezés
3. Új indikátor továbbá a területi kérdések.

- Személyi csődök előfordulási aránya
Társadalmi kirekesztés és társadalmi befogadás indikátorai.

Ezek a mutatók részben megtalálhatók a Lengyel által szerkesztett Társadalmi indikátorok
c. könyvében.
Jólét mérésére szolgáló indikátorok
GPI
- Genuine Progress Indicator
ISEW: index of Sustainable

- Fenntartható jólét gazdaságának az indikátora
A gazdasági jólét alakulására, ennek okaira.

Közös a feltétel:
- Lakossági fogyasztás növekedés alapvetően pozitív jóléti hatást fejt ki és ennek
megfelelően próbálják a gazdasági jólét alakulását ill. a fejlődést vizsgálni
Az első mutatónak (ISEW): Herman Daly vmint John Cobb a kidolgozója (1989)
Németországra, Ausztriára, Skóciára készültek számítások ezeknek a mutatónak a

segítségével.
Megállapították, hogy pontosabb mutatónak bizonyult, mint a GDP v. GNP.
Valódi fejlődés mutatója:

- Hosszútávú szemléletet tükröz
Pozitív mutatói:
Személyi fogyasztás növekedése, gyermeknevelés értéke, önkéntes munka értéke, tartós
fogyasztási javak szolgáltatásai, autópályák és utak szolgáltatásai.
A többi negatív, v. pozitív
8. óra
39/60
Betegség miatt hiányoztam

9. óra
Miből finanszírozzák a tb-t?
- Attól függ milyen szolidaritást érvényesítenek
2 fajta szolidaritás:
1. Szakmai szolidaritás
2. Nemzeti szolidaritás
1. szakmai szolidaritás
Szakmai szolidaritáson alapuló rendszer a járulékfizetési rendszer.
Jellemzője:
- Tagjainak meghatározott kockázattal szemben nyújt garanciát
- Cserébe a munkajövedelemre járulékot ró ki
- Minden biztosítási elven működő rendszer járulékfinanszírozási ill. járulékrendszernek
számít (általános szabály)
2. nemzeti szolidaritás
Fiskális rendszer jellemzője
Jellemzője:
- Univerzalitást fejezi ki
Több formája ismert:
1. Indirekt fiskalitás
- Forgalmi adók
- Állami szubvenció
2. Direkt fiskalitás:
- Jövedelmekre kivetett adó
A háború utáni időszakokban gyakorlatilag Mo. 1998-tól egy harmadik finanszírozási típus
is megjelent:
- Privatizációs / magánosított finanszírozott forma
3. Magánosított finanszírozási forma

- Biztosítottak befizetései teremti elő a szükséges fedezetet
- A közösségről az egyénre hárítják a felelősséget
- Egyéni öngondoskodás elvét hangsúlyozzák
Miért szükséges ez a rendszer?
- Egyrészt a viselkedési kockázatok miatt
- A biztosított magatartása megváltozik
- Másrészt: az indemnitás elve teszi indokolttá ennek a használatát
Idenitás elve: kártalanítás
Általában megállapítható, hogy a fiskális rendszer – mivel az univerzalitást érvényesíti – a

szolidaritásnak sajátos fajtáját képezi.
Másik lényeges dolog: ebben az esetben nem egyéni számlán vezetik az illető
befizetéseit.
40/60
Néhány fogalom, ami az utóbbi időben előtérbe került (társadalombiztosítás

átalakításakor):
1. Társadalomjóléti jellege a biztosításnak
- Közjogi köztestületi jellege miatt emelkedik ki
- Főbb vonásai: monopol ill. monopszom helyzetben nyilvánul meg
- Képviselés és képviselet közötti kapcsolat
- Általában törvény erejénél fogva keletkezik a tb
Finanszírozás után az igazgatás a másik fontos területe.
Igazgatásnál 2 fontos alapfogalom:
1. Területi jelleg
- tbnek / tveknek területi korlátokkal rendelkezik
- Elsődlegesen Mo területére terjed csak ki
- Vagyis azokra a személyekre vonatkozik, akik Mo.on állnak jogviszonyban
- Továbbá itthon szereztek jogosultságot a tb ellátásra/szolgáltatásra
2 fajta kötelezettségre vonatkozik:
- Biztosítási
- Szolgáltatási kötelezettség
2. Illetékesség
- Szorosan a területihez kapcsolódik
- Azonos hatáskörű szervek közötti jogmegosztást jelent
- Azaz igazgatási szerv tekinthető illetékesnek, amely a biztosított/jogosult
elhelyezkedésének megfelelő jogosítványokkal rendelkezik
- Ezek a jogosítványok kiterjednek az ellátás v. szolg. elbírálására, megállapítására és
folyósítására
Magyarázat:
1. Igénybejelentés
- Aki vmilyen szolgáltatást igénybe akar venni
- Hiába tv szerint biztosított valaki, de automatikusan nem jár semmilyen szolg.
2. Elbírálás
- Az illetékes igazgatási szerv v. annak felhatalmazott kifizetőhelye elbírálja.
- A benyújtott igény a rendelkezésre álló formai kellékeknek megfelelően megvizsgálja az
adott ügyintéző
- Elbírálás kritériuma a jogosultság feltételeinek való megfelelés --» megfelel-e a
jogosultság feltételeinek
3. Ellátás megállapítása
- Ha megfelel a feltételeknek, annak figyelembevételével állapítható meg az ellátás
4. Folyósítja
- Az ellátás összege a jogosultság kritériumai alapján történik
- Általában 0,6 ill. 0,7 a szorzó a mérték megállapításakor (de előfordul 1 is pl: üzemi v.
foglalkozási baleset esetén)
Egy egyszerű eset: tp (táppénz)
41/60
Gyáp (gyermekápolási táppénz)

1. Kockázati esemény --» ebből lesz a kockázati eset
2. Biztosítási esemény --» ebből lesz a biztosítási eset
- Kettő nem azonos
Páciens --» orvos (szerződéses orvoshoz megy, mert csak ebben az esetben térít az
egészségbizt. alap)
orvos megállapítja, hogy az illető nem beteg, hanem MUNKAKÉPTELEN
(tb kifejezéssel: keresőképtelen)
Keresőképtelenségnek megvannak a kódszámai: BNO tartalmazza (betegségek
nemzetközi osztályozása)
Táppénzes állományra veszi
- Ha ez megtörtént, akkor az illető igényt nyújthat be (addig a tb szóba sem áll vele)
Orvos kiírja egy meghatározott időre és visszarendeli felülvizsgálatra.
- Mindig kap orvosi igazolást, amit le kell adnia a tb ügyintézőnél
24 hétre jár
168 naptári napra jár a terhességi gyermekágyi segély
- Akkor van gond, ha korábban v. később szül, mint ahogy az orvos megállapította
- Elmegy a terhességire és a gyermek születése után kapja a gyermekágyit
- Ahhoz hogy ezt megkapja meghatározott procedúrán kell végigmennie
- Utána kaphatja a gyedet: gyermekgondozási díjat: ugyanakkora összeg mint a terhességi
gyermekágyi segély
9 hónap
- 8 ebből az aktív
Tegyük fel, hogy valaki nem jogosult:

- Kapja a gyest akkor
Másik előnye a gyerekszülésnek:

- Családi pótlék jár
- Pénzbeli ellátásként egyidejűleg folyósítható más tb ellátásokkal
Az egészségbizt pénzbeli ellátásai közül a táppénz/baleseti táppénz a gyáp a gyed a tes

(terhességi gyermekágyi segély)
nem tb ellátás:
- Gyes
Nem egymást kizáró ellátások.

- Az ember jogosult lehet mindegyikre, de ezek közül csak az egyiket veheti igénybe.
- Függetlenül attól, hogy ezeknek a kritériuma nagyjából ugyanazok
Gyáp: gyermek ápolása miatt jár

- Ebben az esetben is jogosultsági évről beszélünk (nem naptári évről)
- t0 időpontban megszületik a gyerek, akkor utána 365 napig tart a jogosultsági év (lehet
366 is szökőévben)
42/60
Nyugellátás
Ennek is van egy igazgatási szerve.

- Megyei igazgatóságoknak nevezzük
- Területi elv alapján működnek
- Oda kell benyújtani a igényt
- Benyújtott adatok alapján megállapítja, hogy mennyi a szolgálati idő
Szolgálati idő és figyelembe vehető jöv. alapján kiszámítja az öregségi nyugdíj összegét.
- Ettől kezdődően nem az igazgatóság, hanem a NyFIG folyósítja a nyugdíjat
- Ami az OMF keretében végzi a tevékenységét
- Az igazgatóságok mind jogi személyek
Finanszírozással kapcsban sajátos dolog:

- Az ellátásokat az illetékes tb igazgatási szervek állapítják meg
- Viszont a járulék befiz és ellenőrzés az apehnél történik
- További sajátossága, hogy mindenkinek kell egy foglalkoztatójának lenni, aki
járulékfizetésre kötelezett
- A tb ellátásban részesülők részéről, hogyha tb járulékot kell fizetni és ezt a magyar állam
fizeti, akkor a foglalkoztatónak a magyar állam minősül (kpi ktsgvetés)
Nyugállományba kerülés
Szolgálati idő:
- Fontos fogalom
- Csak a nyugdíjbiztosításnál van szolgáltai idő
- Tb-nél biztosítási idő van
Mi számít szolgálati időnek?

- Járulékfedezeti időszakra szolgálati időt szerezhetünk
- Pl: szakmunkás tanulóideje, ha a meghatározott jogszabály hatálya alá esik és utána kell
meghatározott összeget fizetnie
- 3 vagy 4 évig jár
- 5 év egyetem
- 3 év sorkatonai szolgálat (gyakorlatilag 2 évre vitték be)
- 25 éves volt mire leszerelt
- ebből a 25 évből járulékfizetés nélkül szerzett 11 év szolgálati időt
- 37 év munkaviszony, ha 62 éves koráig dolgozik
- Összesen 48 év szolgálati idő
Törvény szerint: 40 évig 80%, majd minden további évért 1,5% járt neki.
- Így tehát a havi átlagkereset 92% az illető nyugdíja
--» Majdnem a nettó keresetét kapja meg.
A nyugdíja magasabb lehet.
1988-tól elért kereseteket kell irányadó időszaknak tekintetni.
43/60
Fontos fogalmak még továbbá:

2. Valorizáció: figyelembe vehető havi átlag kereset értékállóságát hivatott biztosítani
3. Indexálás: nyugdíjdinamika: nyugdíj értékállóságát (megállapított ellátásé)
4. Korengedmény: foglalkoztatáspolitikai fogalom
5. Korkedvezmény: egészségére különösen ártalmas munkakörben dolgozott
6. Rokkantsági nyugdíj: sajátjogú nyugellátás: munkavégző képesség időleges v.
végleges elvesztése miatt állapítható meg. TB szempontjából rokkantnak minősül az, aki
munkaképességét legalább 67%-ban elveszítette (szilikózis és azbeszt betegség esetén
50%).
- Jogosultság feltétele: egészségi állapottal, biztosításban töltött idővel és keresettel áll
összefüggésben
- Egészségkárosodásnak orvosszakmai feltétele van: Országos Orvosszakértői Intézet
főorvosai állapítják meg, hogy ténylegesen mekkora az egészségromlása az adott
személynek (vonatkozhat szellemi fogy.ra is)
- Biztosításban töltött idő: szolgálati idő (meghatározott idővel kell rendelkezni)
- Jogi feltétel: keresetveszteség éri az adott személyt (akit nem ér az elve kizárt)
- Jogszabály: aki rokkantsága miatt rendszeresen nem dolgozik ill a keresete lényegesen
kevesebb megrokkanása előtti keresetnél
- Szolgálati idő: megrokkanáskori életkor függvényébe: ha vki 22 éves életkor betöltése
előtt válik azzá, akkor 2 év szolgálati idővel kell rendelkezni, 22-24: 4év, 25-29: 6, stb.
Nyugdíjjogosultság megnyílása:
- Rokkantsági nyugdíjra jogosultság onnét nyílik meg, amelytől a vizsgáló orvosbizottság
megállapítja, nem a “rokkanás” időpontjától
Jogosultság megszűnése: feléled.

- Rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnhet, ha a 3 feltétel közül vmelyik teljesül
Történhet pl. állapotváltozás miatt is.

- Rosszabbodhat is az adott szem. munkaképessége/képtelensége
Minél kisebbszámú rokkantsági csop.ba tartozik, annál magasabb a nyugdíj

minimumösszege.
Baleset miatt állapítják meg a rokk. nyugdíjat: baleseti rokk. nyugd.

Feltételei:
- Üzemiségi:
- Orvosszakmai: munkaképesség csökk. legalább 67% másik: 50%
- Jogi feltétele: keresetveszteség
Beszélhetünk:
- Jogosultság megnyílásáról
- Folyósítás időszaka
- Jogosultság feléledése
- Újabb üzemi balesetek, amelyek miatt állapotvált. következhet be.
44/60
Hozzátartozói ellátások:
- Ide tartozik: özvegyi nyugdíj ill. árvaellátás
Özvegyi nyugdíj:
- Az határozza meg, hogy mennyi ideig éltek együtt
- Született-e gyerek
- Részesült-e tartásdíjban
Az adott személynek egyébként járó nyugdíjának 50%-a az özvegyi nyugdíj.
Ideiglenes özvegyi nyugdíj: 50%
Árvaellátás: 16 életév ill ha tanul 25 életév betöltéséig.
Szülői nyugdíj.
Évenként a nyugdíjemeléssel állapítják meg.

- Csökkentik a tartásdíj összegével
10. óra
Jogorvoslat, adatszolgáltatás, nyilvántartás téma
- Felelősségi szabályok
Az eljárási szabályok figyelhetők meg.
Eljarasi szabalyoknak megkulonboztethetok:

1. Altalanos
2. Foglalkoztato ill biztositott felelossege (adatszolg, ill nyilvantartasi kotelezettsegekre is
kiterjed ez)
Sajátossága a társadalombiztosításnak:
- Különféle igazgatasi szervek, valamint a biztositottak es foglalkoztatottak kozott nincsen
ala fölérendeltségi viszony
- Közjogiság elve érvényesül
Vagyis:
- Az egyenlőség elve, ami dominál
- Nem mondhatja a munkaltato, hogy az alarendeltje vagyok
- Egyuttmukodes jellemzi
Pl: igenybejelenteskor
- Elbírálás - igazgatasi szervehez kapcsolodik
- Folyositas - jogszabaly alapjan all fenn (nincs senki aki utasitana)
Ezert, ha valaki jogosult vmire nem azert kapja, mert o kotelezte az igazgatasi szervet,
hanem mert az elbiralo szervnek kotelessege teljesiteni.
45/60
Egyenloseg 2 fajtaja:
1. Banasmodra vonatkozo
2. Eljarasra vonatkozoan
46/60
1. Egyenlo banasmod
- Jogegyenloseg egy megnyilvanulasa
- AB hatarozaton alapul: jogegy lenyege, hogy az allam mint jogalkoto es vegrehajtok
koteles mindenki szamara ugyanazt biztositani es semmilyen szempont alapjan nem
differencialni
Egyenlo banasmod illeti meg az azonos jogallasuakat

- 2 dolgot jelent itt:
1. Adott ellatast azonos elvek alapjan kell
2. Azonos szakmai tartalommal kell megallapitani
Tesztkerdes pl: mit jelent az azonos jogallasuak eseteben az egyenlo elbanas:

- Azonos elvek ill. azonos szakmai tartalom (ez lesz a helyes valasz)
Torveny a kovetkezoket irja elo a biztositottak egyenlo banasmodjara:

- Akik egyes ellatasokra TBJ tv szerint megallapodast kotottek a megallapodas targyat
kepezo ... a biztositottal esnek egy tekintet ala
- Az szamit, hogy az en jogallasom azonos-e a teljeskoru biztositottak jogallasaval
2. Az eljarasbeli egyenloseg:
- Nincsenek "egyenlobbek"
- A jogalanynak az ugyeit diszkriminaciomentesen, reszrehajlas nelkul azonos szakmai
kovetelmenyek es szempontok alapjan kell intezni
Eljarasi szabalyok kiterjednek az ellatasokra (v ellatasokkal kapcsolatos feladatok

vegzesere), a jarulekfizetes teljesitesere es ezzel kapcs feladatokra vmint a
meltanyossagra es jogorvoslatra.
Tarsbiztositasi felelosseg a munkaltatot, foglalkoztatot terheli.

- Olyan formaban, hogy a felelosseget abban az esetben is meg lehet allapitani, ha anyagi
kar nem keletkezett
- Anyagi kar keletkezese eseten az 57es tv. (ppk)
Felelosseg elemei:
- Azabalyserto cselekedet
- Felrohato magatartas
- Kikenyszeritheto szankcio
- Megelozo nevelo, celzat
Vagyis: a TB felelosseg letezo kotelezettseg alapjan allapithato meg
- Sajatossaga, hogy a TB nem vizsgalja, hogy az elkoveto a szabalysertest johiszemuen v.
rosszhiszemuen kovette el
A TB felelossegmeallapitasakor nem vizsgalja, hogy az adott szabalysertest az elkoveto

johiszemuen v. rosszhiszemuen kovette el. Elsodleges szempont: felrohato e v. sem
Az ellatasra jogosult, a foglalkoztato, foglalkoztatok es

Egyidejuleg fennallo tobb biztositassal jaro jogviszony eseten.
47/60
Vannak kulonfele jogviszonyok, amik egyidejuleg fennallnak.

- Mindig vizsgaljak, hogy melyek az elsodleges jogviszonyok
Ha kriteriumoknak megfelel akkor mind az 5 jogviszonya biztositassal jar.

Felelossegi szabalyok a felrohatosag merteke alapjan allapitjak meg a szankciokat es irjak
elo a szukseges intezkedeseket.
Pl: ugyvitelert valo felelosseg, jogalap nelkul felvett juttatasok visszakovetelese stb.
Adatszolgaltatas, nyilvantartas: jogszabalyok teszik kotelezove.
Fontos: Jogorvoslat
- jogalkalmazas soran merul fel
- jogorvoslati eljarad mindig az igazgatasi szerv hatarozataival, donteseivel szemben
foganatositanak
- azoknak joga van, akikre nezve a hatarozat jogokat v. kotelezettsegeket allapitanak meg
- jogosult jogorvoslati eljaras kezdemenyezesere a biztositott, foglalkoztato v. epp aki
erdekelt az adott ugyben pl: fizetesre kotelezo hatarozat vegrehajtasa targyaban
Sajatossaga a jogorvoslati rendszernek, a kulonbozo hatarozatokkal szemben eltero
szabalyok ervenyesulnek.
- Mas a jogorvoslat rendje a fizetesre kotelezo hatarozat es egyeb esetben.
TB esetben a MEH (megyei eu )

TV mulasztas eseten OEP-hez kell benyujtani.
Sajatossaga az egesz rendszernek, igy a TBnek is az EU szintjen.
Meg mindig az EGK rendelet az iranyado.

- munkavallalok, egyeni vallalkozok vmint csaladtagjaikra vonatkozoan
- 1971-ben szuletett ez a rendelet
- ez szabalyozza a szemelyi hat., targyi hat. kikre terjed ki es magat a banasmodot is
- egyes ellatasokat is
- nem kotelezo vmennyi tagorszagra, eljarasmodokat tartalmaz (hogyan mikent lehet
igenybe venni)
Megkulonbozteti:
- betegsegi, anyasagi
- rokkantsagi
- hatramaradottak juttatasai
- munkahelyi balesetek
- halalozasi segely
- csaladi juttatasok
- munkanelkuli juttatasok
Forditas mindig juttatas, de ellatasnak nevezzuk pontosabban magyarul.
Elsofokon mindig a kibocsato szerv jar el.

- ha ezt sem fogadja el, akkor mehet birosagra
Kov fontos temakor: Onkormanyzatisag
48/60
TB eseteben ervenyesul biz mertekben az onkormanyzatisag elve.
2 fontos fogalom tisztazasa elsokent:

- ktsgv.i kapcs. attol fuggoen brutto v. netto, hogy a kpi ktsgvetes reszet kepezi e v. sem
I. Brutto ktsgvetesi kapcs.

II. Netto ktsgvetesi kapcs.
- utobbi idoben ez jellemzo
Onkormanyzat abban az esetben jon letre, amikor nem kapcsolodik a kpi ktsgveteshez.
A kpi ktsgvetes csak allami garancia lebonyolitasakent jon letre v. all fenn.
Minden biztositas allami garanciaval mukodik a vilagon mindenhol.
Az onkormanyzatnal olyan elv az onkormanyzatisag, amely az adott intezmeny

onigazgatasat, egyuttmukodeset, kozos felelosseget az allami strukturatol elkulonitett
szervezeti strukturaban biztositja.
- az onrendelkezesre helyezodik a hangsuly, adott kozosseg autonomiaja
- tarsadalmi kockazati kozosseg meghatarozott onrendelkezessel bir, ezt fejezi ki az
onkormanyzatisag
- kozosseg ugyeinek kepviseletere letrejott szervezeti kepzodmeny, amely decentralizalt
feladatokat lat el
Onkormanyzatok eseteben megkulonboztetunk:

1. Teruleti onkorm
2. Testuleti onkorm: vmely foglalkozasi agba tartozo, vmely szakmai csop feladatait
kozjogi testuletkent latja el
Tartamat tekinve:
1. Politikai onkormanyzat: tvhozoi hatalommal rendelkezik (pl mindegyik telepulesi
onkorm rendelkezik ilyennel) pl: foderalizmus jell.
2. Adminisztrativ onkormanyzatok: hataskore csak a kozigazgatasi feladatok ellatasara
korlatozodik, nincs tvhozoi hataskoruk.
TB elve decentralizalt. Vannak dekoncentralt szervei.

Pl: oep dekoncentralt szervei: megyei egeszsegbiztositasi penztarok
- mikozben az egeszsegbizt decentralizalt intezmeny
Megkulonboztethetjuk:
1. Deregacio: hataskoratruhazas
2. Devolucio: ehhez hasonlo feladatokat vegez, felulrol lefele v. forditva hataskoru
decentralizalt szervezetekkel
Onkormanyzatisag fobb osszetevoi:
I. Kepviseleti rendszer: altalaban mindegyik onkormnak van

Tobb verzioja lehetseges:
- I. VH utani onkorm kepviselovalasztas mas szisztemat alkalmaztak, mint a 90-es
evekben lezajlott valasztasokkor
- ez alapjan letre lehet hozni a TB onkormanyzatanak kepviseletet:
1. kozvetett pl listas rendszer
49/60
2. kozvetlen kepviselovalasztas: amikor az onkormanyzat tagjait szemelyre szoloan

valasztjak meg
Masik formaja a kepviseloi rendszernek: delegalas

- arra felhatalmazott szerv meghatarozott szemelyeket kijelol es delegal
Sajatos esetnek minosul a delegalas, de volt alkalmazva.
- delegalt szemelyt az ogy mint tvhozo testulet a kormanyszerv kinevezessel erositette
Kulonfele metodusok az erdekek kifejezesere:

- szakszervezetek es munkaltatok adnak embereket
Beszelhetunk meg:
1. Teherviselesaranyos: paritasos (th viselok egyenlo aranyban vesz reszt) diszparitasos)
II. Kollektiv v. kozossegi dontes
III. Kollektiv felelosseg
IV. Kooperacio
V. Ellenorzes
- lenyegeben a vezetes es iranyitas szempontjabol fontos
- egyfajta visszacsatolast jelent
- ellenorzes targya lehet: barmilyen emberi tev, cselekves, magatartas, esemenysor,
mukodes ertekelese, rogzitese
- vele szemben tamasztott kovetelmeny: teljesseg, idobeli folyamatossag, rendszeresseeg,
racionalis elveken alapuljon, hateknysag, tvesseg, megalapozottsag
Tartalma szerint: 1. Gazdasagi

2. Tartalmi
Szemely szerint: 1. belso

2. kulso ellenorzes
Jellege: 1. Normal
2. Felulvizsgalati ell.
Gyakorisag alapjan: 1. egyszeri

2. idoszakos
3. folyamatos
Modszeret tekintve: 1. helyszini

2. beszamoltatasos
3. folyamatos adatbeszolg
Reszletesseget tekintve: 1. Teteles (minden tetelt atvizsgal az ember)

2. Szuroproba szeru (kivalasztok egy honapot)
3. Mintaveteles (meghatarozott temakoroket ellenorzok csak)
Szuroproba szeru idohorizont: - alkalmankent

- rendszeresen (evente, felevente, havonta, 5 evente)
50/60
Az allami szamvevoszek, miniszteriumok ill. egyeb szakmai felugyeleti szervek is latnak el

ellenorzeseket.
- van aki a tvesseget
- mas a gazdasagossagot ellenorzi
11. óra
51/60
Állami beavatkozás mellett és elleni érvek
Figyelembe venni a külföldi szisztémát.
Fogyasztás kisimításának problematikája vetődik fel.
Jóléti szempontból ezt a kifejezést akkor alkalmazzák, amikor a jövedelmi

egyenlőtlenségek megszüntetésére, meghatározott módszert választanak, amivel az
egyenlőtlenségek amplitúdói nem esnek olyan távol egymástól.
- ezt a társadalmi szolidaritás nevében szokták megtenni
társadalmi szolidaritás intézményeként jelölik az öregségi nyugdíjakat ill. az állami

nyugdíjrendszert.
UK-ben a teljes értékű nyugdíjra való jogosultság megszerzésének ffiak esetében

általában 44, nők esetében 40 évnyi járulékfizetés szükséges.
- abban az esetben ha ez nem teljesül, akkor a nyugdíjat mozgóskála alapján állapítják
meg.
Mozgóskála UK-ben
Itthoni viszonyok:
Szolgálati idő korhatár
20 év (biztosítottak 90%-a eléri) 62 év
előrehozott öregségi nyugdíj: 40 év legalább 57 évesnek kell lenni
Megállapítják, hogy mennyi lenne az illető öregségi nyugdíja, majd ebből %-ot vonnak le
annak megfelelően állapítják meg, hogy ténylegesen mennyi százalék az ő öregségi
nyugdíja.
44 év járulékfizetés a férfiaknál.
- aki ezt nem éri el annak mozgóskála alapján állapítják meg
Az otthoni védelem intézménye:

- szülő által gyerekek ill. fogyatékos eltartottak gondozásával otthon töltött idő a
megállapított nyugdíj összegét nem csökkenti
--» vagyis, aki 15 évre kivonul a munkapiacról és ezen idő alatt gyermekeivel kapcs.
teendőit látja el csak 25 év munkaviszonnyal kell rendelkeznie a teljes nyugdíjra való
jogosultság megszerzéséhez.
Máshonnét nézve:
Szocializmusban 55 év nőknek, férfiaknak 60. év betöltése.
Megállapítható volt, hogy 2/3-uk érte el a nőknek.
Nők elmentek szülésre és (1976 óta van gyes a rendszerben).
1985: gyed
52/60
gyes: 3év
gyed: 2 év
- 2-3 gyerek volt az ideáltipus
- most ideáltip: 2 gyerek
2 gyermek esetén 4 év, 3 esetén 6 év esett ki a munkából.
55 évből lejön:
18 év
6 év
- 24
= 31 év
Ha a gyerek iskolába/oviba megy, kb 100 napot évente otthon tölt a szülő.
Összesen 30 év a nők esetében.
Nők gyakorlatilag 51-52 évesen mentek nyugdíjba.

52-25év = 27 év felhalmozási idő
Nők átlag 76 évig éltek ekkor.

76-55= 21 év
51-52 évet figyelembe véve: 76-52= 24
27 év alatt kellett neki 21 v. 24 évre felhalmozni nyugdíjat.
4-5%-os kamatos kamattal lehetséges ez.
tkp ha ő 3000Ft-ot akar kapni 1 évben havonta, akkor 2500 ftot kellett volna befizetnie
járulékba: majdnem mégegyszer a fizetését.
(ha tőkefedezeti rendszerben gondolkodunk)
Angol szisztéma jellegzetessége: heti nyugdíj összeg.

- 2 összetevőből áll:
1. átalány (alapkomponens)
2. keresetarányos
Egyedülálló személy esetében átalány jellegű alapkomponens az országos átlag

jövedelem 1/5-e körül van.
Keresetarányos összetevő: 2010-től figyelembe véve:

- alsó és felső kereseti korlát közti nyugdíjra jogosító jövedelem 20%-a
Sajátossága: 20 legjobb év alapján történik a nyugdíj megállapítása.
Itthon: 1988-tól minden évet figyelembe vesznek.
53/60
Nyugdíjkorhatár a férfiaknál: 65 év, nőknél 64

- 2020-ra bevezetik a 65 év egységes korhatárt a nők esetében is
54/60
Nyugdíj összege az árváltozásnak megfelelően (inflációkövetően) indexálják.

2 módon:
1. nyugdíjszámítás alapját képező jövedelmet minden évben újraértékelik a
keresetváltozásokkal (lényegében így tudják elérni, hogy a keresetarányos nyugdíj a
jogosultság megkezdésekor a kedvezményezett reálkeresetét tükrözze)
2. minden évben emelik az árváltozásoknak megfelelően
Különféle kiegészítő nyugdíjrendszerek léteznek: 2 fajta:

1. Munkáltatói nyugdíjrendszerek
- vállalati nyugdíjpénztárak
- a munkáltató szervezi
2. Önkéntes magánnyugdíj rendszerek:

- nem azonos az önkéntes magánnyugdíj pénztárral
Jellemző rájuk
- tőkefedezeti elvvel működnek
- kiegészítő jellegűek (csak részben helyettesítik az államit)
- korlátozottak
- adókedvezmények révén támogatja őket az állam ill. limitált indexálást alkalmaznak
ezekre
2 teljesen eltérő szisztéma került bemutatása: Magyar (német) vs. UK (beverage terv
nyomán jött létre)
Észrevehető, hogy anélkül, hogy kötelező lenne a harmonizálás nagyjából hasonlóak a

rendszerek.
Unióban 3 tip. különíthető el:
I. Állami nyugdíjrendszer:
- munkajövedelem arányos
II. Duális nyugdíjrendszerek:

- jellemzője: alap + munka jövedelem alapján önálló nyugdíjrendszer
III. Duális sajátos verziója

- duális sajátos verziója
- alap + kiegészítő
+1: itthon ismert volt: Állami + elismert (helyettesítő) pénztár
+2: Meghatározott jöv. határig kötelező államiban részt venni.

- ha vkinek a jövedelme a járulékfizetés felső határát meghaladja, akkor bármelyikbe ami
nem állami köteles részt venni
Fedezeti rendszerben:
Felosztó-kirovó rendszer (PAYG - Pay As You Go)
55/60
- lényegében a maximum elméleten alapul

- vagyis az államnak nem kell az államnak előzetes alapokat felhalmoznia a jövőbeni
nyugdíjjogosultság kiosztása érdekében, mert a mindenkori adófizetők biztosítják a
kifizetést.
Fontos a nyugdíjak megállapításához és bizt. szempontjából az ún. korfüggőségi ráta.
- mindig ki szokták számolni
Jelentése: nyugdíjasok és a dolgozók aránya
- ezt szokták korrigálni ill. figyelembe venni a várható élettartam alakulását ill. az általános
említett képzési időt
Miért szükséges az államnak beavatkoznia?

- miért nem lehet magán szervezésbe adni a nyugdíjat?
Nicholas Barr a pénzbeli juttatásokkal kapcsolatban:

- a fogyasztás hatékony kisimításához szüks. hogy az egyének a társadalmilag hatékony
nyugdíj szintjéhez jussanak
3 fontos politikai kérdés:
- miért vállalnának az emberek a nyugdíjrendszerhez való önkéntes hozzájárulást
- miért teszi az állam kötelezővé a tagságot
- miért gondoskodik maga az állam az öregségi nyugdíjak kifizetéséről
Egyértelműen fölvetődik az ún. externális ktsgek problematikája.

- ez mint egyik döntőérv szerepel
Itthon legalább fél millió embernek kell lennie, hogy rentábilis legyen (megérje működtetni)
a nyugdíjkassza.
- figyelembe kell venni: várható élettartam alakulása, különböző kockázatok mérése
Itthon még nem tárgyalják ezt központi problémaként a köv. jelenséget:

Nyugdíjasokat figyelembe véve kockázatok:
1. egészségügyi
- az eü ellátások szolgáltatások kb 60%-át a nyugdíjas populáció veszi igénybe értékbe
nézve
- gazdaságilag aktív populáció állja ezt
2. Kor kockázata
- meddig él az adott személy
- abban az esetben az is megállapítható, hogyha a 60. életévet elérte, akkor a férfi kb 72-
76 évig él, a nő pedig 76-85 évig.
Vagyis: adódik belőle a nyugdíjak értékállóságának problémája (annak biztosítása ill. az
anyagi fedezet biztosítása)
Addig nincs különösebb gond, amíg demográfiai v. munkapiaci problémák nem jelennek
meg.
- amint megjelennek elkezdődnek a gondok
- ennél fogva tűnik szükségesnek az állami beavatkozás és annak az állami garanciának a
biztosítása
56/60
Másik fontos említett elv: társadalmi igazságosság elve:

Vertikális méltányosság:
Fontos összetevője: kockázatkiegyenlítés:
- vannak olyan személyek, akik nagyobb és vannak olyanok, akik alacsonyabb kockázattal
rendelkeznek és a kettő közti kiegyenlítés szükséges, ami piaci alapon nem működik
- jövedelemkülönbségek: alacsonyabb jövedelműek jobban járjanak, mint a magasabbak
(degresszíóval oldják meg)
Vagyis a redisztribúciós célok és ezeknek a kötelező ereje indokolja az állami

beavatkozást.
3. Hatékonysági érvek:
- elsődlegesen az inflációval szemben mutatkoznak meg
- a magánintézmények nem képesek az inflációval szembeni védelmet garantálni
- a nyugdíjak indexálását nem tudják felvállalni teljes mértékben
Ezen kívül számos egyéb tényező indokolja: generációk közti szolidaritás, mint
redisztribúciós hatás.
- mivel a keresőképesek teremtik meg az aktuális fedezetet, így egyfajta intergenerációs
szolidaritás valósul meg
Másik lényeges dolog: férfiakról a nők javára hajtanak végre redisztribúciót: nemek közötti
redisztr. is érvényesül.
UK: férfiak esetében a rendes nyugdíjkorh: 65, várható élettartamuk: 80,5év

Nők esetében: 60 év, ebben a korban a nők várható élettartama 83 év, ezek alapján 23
évet tölt egy átlagos nő nyugdíjban.
- a férfiakhoz képest tehát 1,5szer ktsgesebbek
A nemek közti redisztribúció nagyjából 1,5szeres.
Abban az esetben a férfiak és a nők egyenlő járulékot fizetnek és egyenlő összegű

juttatásban részesülnek, akkor a férfiak részéről magasabb a hozzájárulás.
Tehát a redisztribúció nemek és korcsoportok között is megvalósulhat.
Érdekes anyag, amivel lehet modellezni a sajátosságokat.

- demográfiában és biztosításmatematikában használják
- Wilhelm Lexis: Lexis-diagram
Életvonalak alapján vizsgálják meg az egyes kohorszokat.

- 3 dimenzióban szokták ezt a diagramot felvázolni.
Függőleges t.: naptári év

Vízszintes t: biológiai év
t0 időpont: eseményév (befejezem pl. egyetemet)

- 1 évben megnősülök/férjhez megyek
- jön az első gyerek, 2. gyerek, rá 5 évre a válás
57/60
tételezzük fel, hogy van olyan személy aki x időpontban meghal.
Életvonal: 45 fokos szöget zár be t0-ból kiindulva

- levetítve az egészet kapjuk meg ezt
Ezt az életvonalat el tudom forgatni, mivel 45 fokot zár be és le tudom számítani a naptári
időszakba.
3 dimenzióban tudom ezt ábrázolni a 45 fokos szög segítségével:
Kor, Kohorszok, periódusok

- ennek alapján 3 időszakot veszünk mondjuk: 2010, 2002, 1994
- kor függőleges tengelyen veszem a periódusokat: 18-26, 27-35, 36-44 stb.
45 fokos szög miatt ki tudom számolni, hogy mely kohorszokra vonatkozik ez.
Veszem pl: 1994-18= 1976

1994-26= 1968-1976
--» kohorsz az egyik
Ezt lehet pl. számítani a születési, pályakezdő kohorszokat.

- tkp bármilyen eseményt vizsgálhatok, ami demográfiailag kifejezhető
Kohorsz azokat a csoportokat foglalja magába, akiket ugyanaz az esemény ért és azokat
tudjuk vizsgálni kohorszonként.
Meg lehet állapítani, hogy 4 eseménycsop.ra lehet bontani így.
Férfiaktól a nőknek történő redisztribúció megvan minden esetben.
Felvetődnek a különféle ösztönzési kérdések is: ebben a tekintetben 3 tényező

kiemelendő:
1. Megtakarításra van hatással
2. Gazdasági növekedésre van hatással
3. Magára a nyugdíj értékére/összegére van hatással
- megtakarítás növekedése elsődlegesen a felhalmozás ideje alatt jelentkezik és ez

határozza meg
- hatással van, de hogy ténylegesen növeli-e a megtakarításokat, akkor függ az
alkalmazott finanszírozási rendszertől
- hogyha az embernek a megtakarításai növekednek pl. gazdaságilag aktív időszakban,
ezek a megtakarítások - ha tőkefedezeti rendszerről van szó - gyakorlatilag makroszinten
nem növelik a megtakarításaikat
XY-t véve: 100 egységet megtakarít

- makro szinten a felosztó kidobó rendszer miatt ezt a 100 egységet a gazdaságilag inaktív
résznek fogják kiküldeni
- a tőkefedezeti rendszer esetében viszont meghatározott hányadot félre tudnak tenni 100
egységből, amely átnyúlik a későbbi időszakokra és nem kerül aktuálisan felhasználásra
--» ez viszont befolyásolja a társadalom egyéb gazdasági tényezőit
58/60
--» nyugdíj-megtakarítások a makrogazdaságra nem megtakarítás jelleggel hatnak

- tkp a nyugdíjasok jólétét stabilizálja
59/60
Állami nyugdíjalap hogy érinti a megtakarításokat:

- az állami nyugdíjalap bevezetése és fejlesztése negatívan érintheti a magánszektor
megtakarítását, bár nehéz megbecsülni
--» pro és kontra egyaránt hozhatók fel érvek.
Tanár meglátása:
- azokat az összeget vonja el amelyeket magán megtakarításra fordítanának
- azokat amiket befordítottak nagyjából kiegyenlítik egymást
- ténylegesen a kettő majdnem kioltja egymást
- a megtakarítás pozitív v. negatív jellege nem bizonyítható
Kijelenthető, hogy lényegében a nyugdíjak ill. nyugdíj jellegű megtakarítások társadalmi

szempontból növelik a redisztributivitást
- növelik a társadalmi szolidaritást
- de nem bizonyítható, hogy a nyugdíjra fordított megtakarítások a gazdasági növekedést
gátolnák
- a nyugdíj jell. megtakarítások inkább stabilizálják (szinten tartják) magát a gazdasági
színvonalat
Egy munkásra jutó tőkeállomány ill. a munka termelékenysége befolyásolja (ezek

egymáshoz való viszonya határozza meg).
- ezenkívül, h növekszik-e a gazd v. sem alapvetően a demográfiai tényezők és technikai
technológiai fejlődés határozzák meg
Ennek megfelelően a társadalmi stb. hatásai miatt az állami nyugdíjrendszer mellett való
kiállás a “jó” a magán helyett.
60/60

Jóléti Rendszerek És Válságuk

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Jóléti Rendszerek És Válságuk

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Jóléti rendszerek és válságuk

Folyamat, ami a jóléti fogalomkörhöz és a jóléti államhoz vezetett

1601-ben jelenik meg UK-ben az első szegény tv.

Ezek nyomán jön létre a szociális kérdés: intézményesített kezelést kíván

Jellemzője a kettős tagság:

Munkás szerveződések 2 irányba mutatnak:

2. Politikai párt irányába: munkás érdekeket előtérbe helyezni és képviselni

3 nagy szakszervezeti ideológiai csoportosulás létezett az 1800-as években:

Ha magukat a tömegszervezeteket és azok hatalmi erejét nézzük:

Szocialista és szocdem hatalmi ág úgy erősödött, ahogy a munkások.

Szakszervezetek komoly szociális és érdekvédelmi erőt képviseltek.

Tulajdonképpen politikailag tudta kezelni az előretörést.

Az első társadalombiztosítási törvényeket a szocialisták ellene szavaztak, mert a hatalmat

XX. sz. elején: fokozatosan kiterjesztették az állam biztonsági funkcióját.

Mindegyik verzióhoz sajátos politika társult.

Ferge és Zombori féle vonal szocpolt használjuk.

Magyarországon kötelező eü ellátás.

- 1975 II-es tv: kezdte el egységesíteni a különböző társ.biztosítási rendszereket a

Szegénypolitika ténylegesen addig érvényesült, amíg el nem kezdődött a szociális kérdés

2 cél kiemelése Nicholasnak:

Milyen formák tartoznak a jólétiség fogalomkörébe?

Nicholas Barr a következőket emeli ki:

Tehát a jóléti állam szociális funkciói általában ezeket foglalják magába.

Ide sorolhatók még:

Milyen funkciókat lát el a jóléti állam a jóléti funkciókon keresztül?

I. Vállalati jóléti intézmények alapvető célja:

- Szociális juttatások intézményen belül:

II. Állami szociálpolitika:

A jóléti állam sok szociális funkciót biztosít.

Szociális biztonság elve alapján 3 elv érvényesül (német mentalitású rendszere

biztosítottak Minden magyar rászorultak

társ.biztosítási Társ. működése és

járulékok nem pénzbeli rászorultság

szükséges hozzá jogosultság jogosultság egyedi elbírálás

táppénz/öregségi családi pótlék, szociális

II. (Köz)ellátás elve

Mi a jóléti állam célja?

3 cél, ami gazdasági szempontból releváns:

I. Hatékonyság: 3 aspektusát emeli ki a szerző:

Táppénz esetében pl:

Ha x alacsony, akkor abban érdekelt, hogy minél hamarabb visszamenjen dolgozni.

Fogyasztás kisimítása mint cél:

- Különféle takarékossági programokban való részvétel

Itthon 50 és efölöttiek fokozottan veszélyeztetett korban vannak.

Társadalmi befogadás / inklúzió: méltóság és társadalmi szolidaritás így születik a

Pl.: 720 000 Ft vkinek a nyugdíjalapja.

III. Adminisztratív megvalósíthatóság:

2. Visszaélésektől való mentesség:

Angolszász rendszer / Új-zélandi rendszer: Beverage-rendszer, Skandináv modell

Jóléti rendszerek típusai, tipológiái

Szempont Skandináv Bismarcki

I. család családorientált / alapú

II. CivilSociety civil társadalom alapú

III. jóléti állam jóléti állam alapú rendszer (GDP

IV. társaság / vállalati jelleg

I-III. általában összefonódik.

Lényegében bizonyos típusú jóléti rendszerek ezen 5 változatra/ típusra vezethetők

Komponensek/ összetevők a jóléti államnál:

3. Társadalmi / szociális szabályozások

Jóléti államoknál különféle változatok lehetségesek mind méretükben mind

Méretüket tekintve mutatóként szokták használni:

Társadalmi juttatásokhoz való jutás bonyolultsága.

Jóléti állam hatása: 4 mechanizmust szoktak megnevezni: