DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANSZÉK

A városi lakófunkció és a hozzá kapcsolódó szubkultúrák megjelenése az Amerikai Egyesült Államok lakóparkjaiban

Témavezető: Dr. Molnár Ernő

Készítette:

Sarudi Réka

Szak: Angol – Földrajz

Debrecen, 2010.

1

TARTALOMJ EGYZÉK

BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................................................................... 3 1. A KUTATÁS EL MÉLETI HÁTTERE: A VÁROSSZOCIOLÓGIA, MINT TUDOMÁNYÁG ÉS ANNAK KIALAKULÁSA ................... 6 1.1 1.2 1.3 1.4 2. A CHICAGOI I SKOLA......................................................................................................................................................................... 7 A KLASSZIKUS HUMÁNÖKOLÓGIA TERMÉSZETES ÖVEZETEI .................................................................................................................. 7 TÉRSZERKEZETI MODELLEK................................................................................................................................................................ 8 A LAKÓPARKOKRA VONATKOZÓ KUTATÁSOK....................................................................................................................................11

A LAKÓPARKOK MEGJELENÉSI FORMÁI AZ AMERIKAI EGYESÜL ÁLLAMOKBAN .................................................................12 2.1 2.2 2.3 A VÁROSKÖZPONTTÓL ELKÜLÖNÜLŐ LAKÓFUNKCIÓVAL BÍRÓ TERÜLETEK IDŐBELI VÁLTOZÁSA.............................................................12 AZ AMERIKAI LAKÓPARKOK TÉRBELI ELTERJEDÉSÉNEK VÁLTOZÁSA .....................................................................................................17 AZ AMERIKAI LAKÓPARKOK FUNKCIONÁLIS OSZTÁLYOZÁSA ...............................................................................................................20

3.

A LAKÓPARKOK SAJÁTOS SZUBKULTÚRÁJA ................................................................................................................................22 3.1 3.2 3.3 A LAKÓPARKOK TÉRNYERÉSÉNEK HÁTTERÉBEN ÁLLÓ SZOCIÁLGEOGRÁFIAI ÉS GAZDASÁGI TÉNYEZŐK....................................................22 A LAKÓPARKOK LAKOSSÁGÁNAK JELLEMZŐI.....................................................................................................................................26 A LAKÓPARKISÁG ÁLTAL FELVETETT IDEOLÓGIAI KÉRDÉSEK................................................................................................................28

KONKLÚZIÓ ..................................................................................................................................................................................................31 FELHASZNÁL T IRODALOM .........................................................................................................................................................................32

2

BEVEZETÉS Napjainkban Földünk népességének több mint a fele, 51%-a 1 hazánk lakosságának pedig 64%-a (Debreceni Műszaki Közlemények 2007/1) városlakó. Ez az arány az Amerikai Egyesült Államok esetében még magasabb, mintegy 75% 2 , így ennek megfelelően belátható, hogy a városok tanulmányozása, az ott élők életminőségét befolyásoló tényezők megismerése valamint a városokban zajló társadalmi, gazdasági és térszerkezeti folyamatok kutatása mára kiemelkedő fontossággal bír. Dolgozatom célja önálló megfigyeléseimre és a meglévő szakirodalomra alapozva feltárni a jelenséget, miszerint a városszerkezet valamint a közvetlen lakókörnyezet nagymértékben befolyásolják az ott élők mindennapjait, életminőségét. Az új évezredben a különböző társadalmi osztályok településen való éles elkülönülése az Amerikai Egyesült Államok lakóparkjai esetében különösen látványosan megnyilvánul, így vizsgálatom alapját az amerikai zárt lakóparkok (az angol nyelvű szakirodalomban „gated communities”) fogják szolgáltatni. Mint tudjuk, a földrajz szintetizáló tudomány, így munkám során nem csak a városkutatók, de neves szociológusok véleményét is alapul veszem a lakóparki szubkultúra tanulmányozásához. Első lépésként azonban feltétlenül meg kell ismerkednünk két alapfogalom, a város illetve a szubkultúra jelentésével. Első látásra talán mindez egyszerűnek tűnik, azonban tudományos szintre helyezve ezeket a hétköznapokban is gyakran használt kifejezéseket szembesülnünk kell a jelentésbeli komplexitásuk okozta nehézségekkel. Ahogy arra Fórián Sándor is rámutat Urbanizációs folyamat és annak néhány hatása a környezetre című közleményében, „a városnak különböző megfogalmazásai léteznek attól függően, melyik tudományág határozza meg” (Debreceni Műszaki Közlemények 2007/1). Földrajzi tekintetben véve a város „funkciótöbblettel rendelkező, térségi szerepkört betöltő település” (HARDI T. 2005). Magát a települést, mint fogalmat Mendöl Tibor illetve Tóth József is definiálta. Mendöl szerint „településen értjük egy embercsoportnak, az embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttesét”, míg Tóth József a települést a földrajzi környezettel szoros kölcsönhatásban élő társadalmi, gazdasági és műszaki struktúrák rendszerének tekinti (Mendöl T., Tóth J. in HARDI T. 2005). Következésképp elmondható, hogy a város az ott élők igényeihez valamint a helyi és helyzeti energiákhoz alkalmazkodva meghatározott funkciókkal bír, melyek befolyásolják a
1

www.sci.u-szeged.hu www.wikipedia.org
3

2

A szubkultúra nincs elszigetelve az uralkodó. mert „különböző stílusbeli eltéréseket. Dr. MSA) részét képezik.u-szeged. mint napjaink kutatói. „Az MSA a legalább 50000 lakosú központi várost (…) és azokat a környező megyéket foglalja magában. Census Bureau (azaz. vásárvárosról. A legnépesebb városok a metropolitán statisztikai terület (metropolitan statistical area. preferálnak. úgynevezett univerzális kultúrától. hogy a szubkultúra nem azonos az ellenkultúrával. a népsűrűség és az urbanizáció pontosan megszabott kritériumai alapján funkcionálisan a központi városhoz kapcsolódnak” (PROBÁLD F. pusztán bizonyos értékek köré szerveződik.város arculatát. idea. hogy a szubkultúra nem más. ellenkultúra című tanulmánya alapján elmondható. Ennek dacára a szubkultúrák mégis gyakran rosszallást váltanak ki. a globális társadalom számára sokszor elhanyagolható jelentőséggel bíró értékeket preferál.hu 4 . melyek a társadalom egésze által elfogadottak. mert egyetlen egy társadalmi rendszer sem képes ugyanazokat az életkörülményeket biztosítani minden egyes tagja számára. életvitel. 2005). (Ilyen szempontból beszélhetünk például iskolavárosról. mint fogalom csak az 1950-es években. az amerikai statisztikai hivatal) szerint a népességszámhoz köthető és „1950 óta minden 2500 főnél népesebb települést városnak tekint” (PROBÁLD F. A mai amerikai lakosság 4/5-e metropolitán területen él (P ROBÁLD F. Albert Cohen szociológus munkássága nyomán született meg3 . bányavárosról. s ezzel a lakosság életvitelét. ezzel szemben azonban a szubkultúra.arts. Nem áll feltétlenül szemben az anyarendszerrel. kiemelkedő jelentőséggel bírnak. aki jóval tágabb értelemben használta a kifejezést. A település – majd a későbbiekben a város – közel egyidős az emberiséggel. ipari városról.) Az Amerikai Egyesült Államok esetében a város fogalma az US. tisztelnek. hiszen nem fordul szembe szükségszerűen a konvenciókkal. 2005). Amint arra Probáld Ferenc is rámutat. melyeket a csoport tagjai elsajátítanak. szubkultúra. hangoztatnak és melynek szorgalmazzák fejlődését. formálódása pedig szintén a szociális szerepekhez köthetők. jóval fontosabb a vidéki és metropolitán terültek közötti választóvonal” (PROBÁLD F. 2005). „ez a fogalom az urbanizáció amerikai szintjén már kiüresedett. üdülő városról… stb. Kialakulása a társadalmi munkamegosztásból eredeztethető. csupán más. Dragan Kokovic Kultúra. gyakorolnak. 2005). viszont a szubkultúra tagjai számára nagyobb. Fontos kiemelnünk. világnézetet mutatnak és mindig szoros kapcsolatot tartanak meghatározott 3 http://www. viselkedési szabály illetve norma összessége. amely az ingázás. Azért jönnek létre. mint egy adott csoportra jellemző sajátos értékrendszer. hanem azo n belül létezik.

u-szeged. Jelen dolgozatomban a városi szubkultúrákon belül a lakóparkok szubkultúráját. 4 http://www.hu 5 . annak kialakulását és a társadalomra illetve az adott településre gyakorolt arculatformáló szerepét kívánom bemutatni az Amerikai Egyesült Államok lakóparkjainak példáján keresztül. akik hordozói az ilyen orientációknak”4 .társadalmi csoportokkal.arts. Ennek alapján különíthetünk el többek között városi és falusi szubkultúrát is.

(E téren folytatott munkásságukkal Friedrich Engels és Charles Boots emelhetők ki. a szilárd társadalmi szerepmodellek megléte. Az iparosodott városok túlzsúfolt munkásnegyedeiben a tömeges szegénység mellett a megnövekedett járványveszély is gondot jelentett. Ilyen volt például az alkoholizmus. így a növekvő specializáció. MINT TUDOMÁNYÁG ÉS ANNAK KIALAKULÁSA Az urbanizáció és az iparosodás a tizenkilencedik század folyamán vált rohamossá. A francia Emile Durkheim a városok területén lezajló szociális folyamatok középpontjába a társadalmi munkamegosztást és az organikus szolidaritást helyezte. a zaz állandóan alakulóban vannak. Az előbbire jellemző a mechanikus szolidaritás. míg a társadalmak mozgatórugói az intézmények. a deviáns viselkedési formák tömeges megjelenését vonta maga után. az előidéző okok feltárására. mert térnyerésének oka a gyors 6 . Az organikus szolidaritás elméletét azért tartom fontosnak kiemelni. A városi népesség életmódjával kapcsolatban elsőként az ipari forradalom fellegvárában.1. amely azáltal. az alacsony szintű munkamegosztás. a társadalmi szerepek pedig dinamikusak. az alacsony mértékű individualizmus valamint az az általános felfogás. Ugyanakkor a társadalmi érintkezés személytelen. Ekkor öltött tömeges méreteket a faluból városba történő vándorlás. A Németországban tevékenykedő Friedrich Tönnis például megkülönböztetett közösségeket (Gemeinschaft) és társadalmakat (Gesellschaft). Elméletében megkülönböztet premodern illetve modern társadalmakat. hogy fellazította az addig évezredeken keresztül kiemelkedő fontosságú családi kötelékeket. a drogfogyasztás és a prostitúció terjedése valamint a szuicid hajlam térnyerése (pl. főként empirikus jellegű megfigyeléseket. a szoros társadalmi érintkezés. Elgondolása szerint a közösség vérségi kötelékeken alapul. hogy a normától való eltérés elítélendő és büntetendő.) A német és francia kutatók érdeklődését azonban a rurális és urbán lakosság közti különbségek illetve hasonlóságok kutatása vonzotta. Angliában végeztek. Pigalle negyed – Párizs). A KUTATÁS ELMÉLETI HÁTTERE: A VÁROSSZOCIOLÓGIA . azaz az organikus szolidaritás. és a helyzet mielőbbi orvosolására. hogy felmerült az igény a városszociológiára. a pénz és a kereskedelem. azaz a probléma hátterében húzódó társadalmi folyamatok beható vizsgálatára. Ezzel szemben a modern társadalmak esetében megfigyelhető a munkamegosztás. így nem meglepő.

hogy a neki legmegfelelőbb teret uralja. hogy az együttélés hatására milyen kapcsolatok alakulnak ki az élőlények között. míg a kommunális adaptáció arra a jelenségre utal. szuburbia) valamint ezekkel összefüggő strukturális elemek. Harvey Zorbaugh. 300 ezerről mintegy 3 millióra növekedett (CSANÁDI – CSIZMADY– KŐSZEGHY– TAMAY 2009). 1. Burgess. Így alakulhatnak ki – a fent említett kutatók szerint természetes – városi övezetek (pl. Az ökológia az élőlények és környezetük közt fennálló szoros kapcsolatot jelenti. mint a zóna. Ernest Mowrer vagy Clifford R. '70-es években tevékenykedő Max Weber pedig már különbséget tesz a nyugati és keleti városok között (Weber. mint ökológia.városnövekedésben keresendő. az 1960-as. Ernest W. Munkásságuk kiindulópontjának a klasszikus humánökológia tekinthető. Kiemelkedő kutatói közé olyan szakemberek sorolhatók. M. szomszédság. gettó. miszerint az élőlények együttműködve alkalmazkodnak a környezeti kihívásokhoz. úgy. A városszociológia fejlődésével a kutatók egyre konkrétabb megfigyeléseket végeztek. melyet 1925-ben dolgozott ki a Park-Burgess páros. 1970). slum. hogy minden társadalmi csoport arra törekszik. hisz Chicago lakossága 1870 és 1930 között több.2 A klasszikus humánökológia természetes övezetei A slum kérdésével a Chicagoi Iskola képviselői kiemelkedő mértékben foglalkoztak. Park és Burgess ezeken a fogalmakon kívül a darwini „harc az életért” elvet is átültetik a városokra. Elméletük lényege. 7 . Shaw. Alappillérként a biológiából vesznek át fogalmakat úgy. túlzsúfolt terület. Georg Simmel például A modern nagyváros és a szellemi élet című írásában Berlin példáján keresztül igazolja az úgynevezett városi idegélet fokozódásának létét. Louis Wirth. A nagyvárosi slum „építészetileg erősen leromlott állagú. tehát a társadalmi egységek egyben térbeli egységeket is jelölnek. Rodrick D. McKenzie. A színökológia azt vizsgálja. városrész vagy negyed. ahol hátrányos helyzetű.1 A Chicagoi Iskola A városszociológia klasszikusa az úgynevezett Chicagoi Iskola. mint tízszeresére. mégped ig „harc a térért” formában. hisz ezáltal válthatták fel a személyes kapcsolatokat az intézményes érintkezések. mely nevét a tizenkilencedik század legrohamosabban növekvő amerikai nagyvárosáról kapta. 1. mint Robert Ezra Park. kommunális adaptáció és színökológia.

hogy a társadalmi kontroll magas szintű: a szuburbán közösség bizonyos életmódi. mobilitásuk és erősebb. így ha valaki képtelen beilleszkedni a közösségi normarendszerbe. mint San Francisco esetében a Mini-Itália vagy a ma már legtöbb metropoliszban megtalálható kínai negyed. melyben az idealizált város koncentrikus övekre oszlik. így először a tehetősebbek választanak maguknak új lakókörzetet. Jellemzője. vagy Central Business District (belső üzleti negyed). így a te rület mind fizikailag. Jellemzően a slum. hogy ez 8 . Kifelé haladva ezt követi az átmeneti öv. megteheti. így kijelenthető az is. melyeket az úgynevezett „társadalmi falak” még élesebben elhatárolnak a környező területektől. öltözködési.>>társadalmon kívüli<<társadalmi csoportok koncentrálódnak” (CSANÁDI – CSIZMADY– KŐSZEGHY– TAMAY 2009) A slumképződés öngerjesztő folyamat. 1. a környék elhanyagolttá válik. az átépítésektől várják. Az Amerikai Egyesült Államok nagyvárosai esetében nem ritkán ezen a területen koncentrálódnak az első generációs bevándorlók. mely az előzőektől eltérően már nem az alacsonyabb státuszú rétegeknek nyújt otthont.területekhez köthető területi képződmények a gettók is.3 Térszerkezeti modellek A klasszikus humánökológia mellett más térszerkezeti modellek is s zülettek. A klasszikus humánökológia harmadik fontos városi övezete a szuburbia. Legismertebb Ernest W. és így jöhettek létre olyan jellegzetes városrészek. A szuburbia ezáltal alacsony eséllyel degradálódik. vallási. Az öv átmeneti jellege abból adódik. Ha azonban ez nem valósul meg. szokásbeli mintát követ és minden tagja igyekszik ezekhez az íratlan normákhoz igazodni. Helyükre alacsonyabb társadalmi helyzetben lévő lakók érkeznek. hogy ezen külvárosi területen a társadalmi integrálódás alapja egy folyamatosan változó értékrend követése. hanem a tehetősebbeknek. Egy meghatározott kisebbség lakja őket. hogy más területre költözzön. majd később a szolgáltatások is „elmenekülnek”. hisz az itt élők a városközpont kiterjedésétől. hogy épületeik felújítását a városvezetés támogatja. a társadalom lecsúszottabb rétegei élnek. a lakóházak állapota folyamatosan romlik. Mivel az itt élők jövedelme viszonylag magasabb. de egy sajátos szubkultúra vagy egyes kirívó esetekben akár eltérő nyelv formájában is kifejezésre jut. Ez nem csupán az életszínvonal terén. melyet sűrű beépítettség és magas épületek jellemeznek. A legbelső terület az úgynevezett CBD. akiknek egyáltalán nincs anyagi tőkéjük a felújítások kivitelezésére. Burgess modellje. mind funkcionálisan degradálódik. amely megőrizte identitását. melyben az esetleges zárványoktól eltekintve.

mert anyagi helyzetük még nem engedheti meg. hogy a lakókörnyezet és az egyén társas viselkedése kölcsönösen hatnak egymásra. Az átmeneti övet az első lakóöv fogja körül. bennük kisebb alközpontok jöhetnek létre. hogy valós térszerkezeti folyamatok valós társadalmi hátterére világít rá. a kutatók többsége azonban három alapvető tulajdonsághoz köti meghatározásukat: 9 . történelmi iparnegyed. összességében elmondható. gépkocsival ingázzanak. A városok külső részén. Burgess tanulmányaiban ezt a területet gyakran „munkások övezeteként” is emlegeti. Habár egy ideális modell esetében az övezetek szabályos. Burgess továbbá megfigyelte azt is. A városi szegregáció egyik modern és extrém formájának foghatóak fel a lakóparkok. „A modern városi társdalom alapvető rendezőelve. tó). elhatárolódását a városon belül szegregációnak nevezzük” CSANÁDI – CSIZMADY – KŐSZEGHY – Tamay 2009).már beolvadva gyakorta itt élnek a második generációs bevándorlók is. Ha tovább haladunk a város széle felé. akiknek sikerült az átmeneti övből kiköltözniük. Burgess az efféle elrendeződések mögöttes folyamatainak feltárására tett kísérletet és arra a megállapításra jutott. koncentrikus körökként helyezkednek el. így ennek megfelelően valamennyi városon belül különböző funkciójú és lakosságú területek vannak. foglalkozású vagy jövedelmű csoportok elkülönülését. helyi közösségek ellenállása… stb. de szeretnének munkahelyük közelében élni. Feltételezi. Homer Hoyt által megalkotott szektormodell). Habár Burgess elméletét számos kritika érte (melyek közül talán a legismertebb a szintén amerikai közgazdász. hogy a városközponttól a város pereme felé a beépítés sűrűsége csökken. hogy a lakosság egyegy településen belüli elhelyezkedése nem véletlenszerű. vasútvonal. etnikumú. mintegy 30-60 percre az üzleti negyedtől helyezkedik el a kertvárosi ingázók övezete.az alacsony színvonalú lakófunkció némi ipari és üzleti funkcióval keveredik. Továbbá az is megállapítható. ahol legnagyobb számban az amerikai születésű középosztály képviselteti magát. Az amerikai társadalomba már. valamint a nagyvárosok nagy többségében itt foglal helyet az alvilág és a bohémvilág is. hogy a különböző társadalmi csoportok többé-kevésbé területileg is elhatárolódnak. A különböző társadalmi státuszú. a valóságban ezt a rendszerűséget számos objektum vagy tényező megzavarhatja – úgy mint természeti képződmény (pl. a nagyvárosokban a társadalmi távolság egyben térbeli távolságo t is jelent. hogy nap mint nap nagy távolságra. melyeknek pontos definíciója ugyan a mai napig vitatott. elérjük a felsőbb osztály kertes családi házakból álló lakóterületét. hogy ezek az övezetek a valóságban nem teljesen homogének. mely hagyományosan az alsó-középosztály azon tagjainak szolgál otthonául. míg a társadalmi státusz nő.

A lakóparkok nagysága néhánytól több tízezer lakóegységig terjedhet. tavakat. park.és teniszpályákat. melyeket falak. közösségi tulajdonnal vagy szolgáltatással illetve önigazgatással. kerítések. Nemcsak a lakóparkban élők otthonainak. járdák.) valamint közösen igénybe vett szolgáltatásokkal (őrző-védő szolgálat.a lakóparkok rendelkeznek a lakóterületre való belépés korlátozásának és kontrolljának valamilyen eszközével (pl. lezárt a bejárata. berendezések) is korlátozott az elérhetősége a külvilág számára. stb.) a lakóparkok rendelkeznek valamilyen közösségi és közösen használt tulajdonnal (pl. egységes építészeti arculattal kialakított. (CSÉFALVA Y Z. 10 . a bejárati kapukat őrök működtetik. parkok. 2008). A létesítményen belül gyakran ún. és melyeknek biztosított. az amerikai szakirodalomban fellelhető. szomszédságfigyelő szervezet működik. illetve elektronikus azonosító kártyával nyithatók. de a területükön található közösségi tereknek és szolgáltatásoknak (utak. utak. igen részletes meghatározást közöl. mely szintén magába foglalja a fent említett három alaptulajdonságot. többlakásos lakóépületekből álló épületegyüttes” (CSÉFALVA Y Z. sorompó. Itt érdemes megjegyeznünk. 2008) A lakóparkokban élők és környezetük szociálgeográfiai kapcsolatai című értekezésében Hegedűs Gábor egy. vagy kulccsal. közutak. L. Jelen dolgozatban a „lakópark” kifejezés alatt a Hegedűs Gábor által összefoglalt jellemzőkkel bíró lakóközösség értendő. vagy gépkocsival. térfigyelő kamerák …stb. ezzel alátámasztva azok validitását: … [a lakóparkok] olyan lakócélú létesítmények. vagy cserjékkel. kert és közterület fenntartás …stb. azaz nem feltétlenül rendelkeznek fizikai határokkal. is magában foglal (Frantz in SETHA. bokrokkal borított földsáncok vesznek körbe. szervezetével. A házak. szigorúan ellenőrzött bejárattal. fal.) és ezek használati jogát az egyéni lakástulajdonnal kombinálják a lakóparkok rendelkeznek a lakástulajdonosok között – szerződéses alapon – létrejött közösségi önigazgatás valamilyen formájával. szabadidős létesítmények …stb. úszómedencéket. 2004 in HEGEDŰS). vagy hivatásos biztonsági személyzet járőrözik gyalog. és egyéb létesítmények az említett akadályokkal bekerítettek. hisz a Központi Statisztikai Hivatal definíciója szerint a lakópark „egy helyrajzi számon nyilvántartott telken elhelyezkedő. hogy a hazai zárt lakóközösségek nagymértékben eltérnek USA-beli társaiktól. őrszolgálat. Sok közülük golf. fittneszközpontokat.

Low és Chris Webster eredményei a legismertebbek. mind térbeli. Dolgozatom további részében az Amerikai Egyesült Államok lakóparkjainak mintegy három évtizedes fejlődését kívánom vizsgálni mind időbeli. Mary Gail Snyder. így túlnyomó részt angol nyelven áll rendelkezésünkre. míg az Egyesül Államokban Edward J Blakely.” (Hegedűs) A témakör hazánkban még nem túl kutatott. „A földrajztudományon belül ez a terület leginkább a társadalom.4 A lakóparkokra vonatkozó kutatások A lakóparkok kutatása számos tudományterülethez köthető. a szakirodalom leginkább amerikai szerzők tollából származik. a közgazdaságtanban. 11 .és településföldrajzhoz köthető és a szociálgeográfia tárgyköréhez sorolható. mind pedig funkcionális tényezők alapján. mint az építészetben vagy jogtudományokban. Megjelenhet úgy a szociológiában.1. A magyarországi kutatók közül Cséfalvay Zoltán és Csapó Tamás megfigyelései emelhetőek ki. Setha M.

Blakely és Mary Gail Snyder is megállapítják Fortress America: Gated Communities in the United States (Az amerikai erőd: zárt közösségek az Egyesül Államokban) című művükben. 2008). a termelő és nem termelő tevékenységek egy része. Mills közgazdászok foglalkoztak mélyrehatóan. Ez a befolyás megjelenik a szuburbanizáció folyamatában is. mindenekelőtt meg kell ismerkednünk a szuburbanizáció folyamatával. Mivel az Egyesült Államok megalakulásától kezdve arra törekedett. 1999 in CSANÁDI – CSIZMADY– KŐSZEGHY– TAMAY 2009). A LAKÓPARKOK MEGJELENÉSI FORMÁI AZ AMERIKAI EGYESÜL ÁLLAMOKBAN 2. J. ga zdasági és szociális életét illetően. miszerint a középosztály által uralt gazdasági tér kihat a társadalmi folyamatokra is. 2005). Tímár Judit definíciója szerint „a szuburbanizáció a városi népesség és tevékenységének decentralizációja. Ha az Egyesül Államok elhatárolódásra hajlamos lakóközösségeinek történeti fejlődését górcső alá vesszük. a tőke. hogy a gyakorlat alátámasztja Mieszkowski és Mills elméletét. Csapó T.1 A városközponttól elkülönülő lakófunkcióval bíró területek időbeli változása Ahogyan azt Edward J. hogy állampolgárai közt a lehető legminimálisabb legyen a társadalmi szakadék és ennek megfelelően ösztönözte a középosztály uralkodó réteggé való duzzasztását. amely szerves részét képezi az urbanizációs folyamatoknak.2. A klasszikus szuburbanizáció folyamatával a Chicagoi iskola képviselői mellett Peter Mieszkowski és Edward S. – SNYDER. mint jövedelem szerinti szűrőmechanizmus van jelen (CSÉFALVAY Z. 1999). M. a beruházások a városi központ helyett az azokat övező térségekben koncentrálódnak” (Tímár. A szuburbanizáció első jelei már a tizenkilencedik században megmutatkoztak. melyben a lakáspiac. ezzel előidézve azt a jelenséget. Decentralizáció abban az értelemben. mely során a tehetősebb. 2008. G. Elméletük szerint – melyet a szakma „a természetes fejlődés elmélete” néven ismer – az elővárosok felértékelődése egy természetes folyamat logikus következménye. „a zárt közösségek létrejötte a szuburbanizációs trendek részét képezik és azzal azonos várostervezési hagyományokban gyökerezik” (BLAKELY. amikor a 12 . Ennek megfelelően ahhoz. ezért annak képviselői illetve az általuk preferált trendek komoly befolyásoló szereppel bírtak az ország politikai. akkor hamar bebizonyosodik. E. fehér középosztály az alsóbb társadalmi rétegekkel szembeni diszkriminatív viselkedése érhető tetten (CSÉFALVAY Z. hogy az urbánus népesség. hogy megértsük az amerikai lakóparkok településszerkezetben betöltött helyét.

A kertes elővárosok népszerűségét az úgynevezett WASP (White-Anglo-Saxon-Protestant. – SNYDER. A fejlődés ezen szakaszában tehát a középületek és közterek már nem feltétlenül a városok magterületeihez kapcsolódnak (BLAKELY. G. az elővárosi élet kifejezetten divatossá vált. Az 1960-as évektől azonban a jelentős vásárlóerővel bíró lakosság igényeihez idomulva megkezdődött a hivatalok. 13 .felemelkedő középosztály megkezdte az addig nagy népszerűségnek örvendő. M. lakóhelyi szuburbanizáció mellett megkülönböztethetőek a szuburbanizáció egyéb altípusai is. Ez a folyamat a huszadik század első évtizedeire látványos méreteket öltött: 1911-ben például a New York-i tehetős ügyvédek 38%-a Manhattan-en kívül keresett otthont magának (BLAKELY. kertes házakból álló lakónegyedek az 1950-es évek végéig csupán. szolgáltatások és munkahelyek városközpontból való kiáramlása is. a távolságok lecsökkentek. amikor az individualizmust teljes mértékben felváltotta a nyugodt családi élet fontossága. így ettől az időszaktól kezdve a klasszikus. Az új funkciók megjelenésének köszönhetően. ugyanis a közvélemény a megnövekedett mértékű városi bűnözést a munkásosztály gyakorta sztereotipizált tagjainak tulajdonította. Michael Southworth. A motiváció az egészségesebb és kényelmesebb lakókörnyezet mellett az alacsonyabb jövedelmű rétegektől való elkülönülés volt. – SNYDER. A gépkocsik térnyerésének és az infrastruktúra fejlődésnek következtében a modern. 1999). Felmerült a további elszeparálódásra való igény. az elővárosok népszerűsége és ezzel együtt kiterjedése tovább nőtt. E. E. M. mint alvóvárosok funkcionáltak. úgy mint a gazdasági vagy a rekreációs szuburbanizáció (CSANÁDI – CSIZMADY– KŐSZEGHY– TAMAY 2009).protestáns) amerikai lakosok körében a rohamosan terjedő motorizáció tovább növelte. aminek következtében az itt élő lakosok ugyanannak a problémának a csírájával találták magukat szemben. 1999). ábra).és településfejlesztő professzora New York esetében vizsgálta az utcaszerkezet változását a peremterületektől a város szívéig haladva (1. J. melyet a tudatos utcatervezés és megváltozott építészeti stílus próbált kielégíteni. Ennek köszönhetően az ötvenes évek konformista időszakában. ám éppen ezért a modern kor hajnalára már túlzsúfolt városközpontokból való „kimenek ülést”. hiszen a jól kiépített úthálózat és a minden család számára rendelkezésre álló autóval a városi szolgáltatások könnyen elérhetőek voltak. ami elől a városmagokból elköltöztek. a kaliforniai Berkley Egyetem terület. J. azaz fehér-angolszász. G. így a második világháborút követő „baby boom” időszakra a kisgyermekes családok számára a békés szuburbia vált ideális lakhellyé.

Míg az 1930-as évekig épült házak utcafronti oldalán a nyitott veranda dominált. jól megtervezett utak elősegíthetik mind a területen élő telektulajdonosok egymástól való elkülönülését.1. ellenőrzött teret (BLAKELY. azaz a városburjánzás problematikája is. melynek következtében a metropoliszok olyan hatalmas. Ennek oka abban a feltevésben gyökerezik. így biztosítva az ingatlanon illetve telken túlterjedő nagyobb. – SNYDER. A '70-es évek elejére a nagyvárosokat már olyan kiterjedt elővárosi terület ölelte körül. Ezek a szerkezeti megoldások azonban nem nyújtottak teljes körű megoldást az elővárosi lakosság növekedésének problémájára. hogy a szuburbán életmód többé már nem csupán a jómódú középosztály kiváltsága volt. A csökkenő telekárak mellett az infrastruktúra fejlődése is utat nyitott az alsóbb társadalmi osztályok elővárosi térnyerésének. hisz a városközpont mind anyagilag. nyalókák és nyúlványok a lakosokban miniatürizált magánbirtokok érzését keltik. mind pedig időben könnyen megközelíthetővé vált. p. M. Forrás: Blakely . E. 1999). J. mind pedig az általuk gyakorolt magasabb szintű kontrollt. Emellett felmerült a sprawl. E. ábra: New York utcaszerkezetének változása a szuburbiától a városközpont felé haladva. M. átláthatóbb.Snyder. – SNYDER. ahol a mintegy bekötőutakként funkcionáló gépkocsi feljárókat csak az adott családok illetve azok látogatói használják. A saját gépkocsi feljárók és előkertek által megformált úgynevezett hurkok. miszerint az alaposan átgondolt. addig a szuburbia egy szintén mesterséges. Az utcahálózat mellett a megváltozott építészeti sajátosságok is a lakosság fizikai befelé fordulását tükrözik. G. de már sokkal változatosabb vonalvezetésű utcaszerkezetettel rendelkezik. G. melyben a klasszikus 14 . egybefüggő agglomerációkká olvadtak össze. 1999).9 Az ábrán tisztán kivehető az elővárosok területén illetve a belvárosban kirajzolódó utcamintázat közti markáns különbség: míg a központban mértani pontossággal megtervezett szabályos rácsszerkezetet találunk. a huszadik század második felétől ennek helyét átvette a zárt tornác illetve a gyakran óriási méretű garázs (BLAKELY. J.

melyet az 1980-as évektől gombamód szaporodó zárt lakóparkok voltak hivatottak orvosolni.2. hogy a huszonegyedik század kapujában a városlakókban jogosan merült fel az igény egy nyugodtabb. Míg a hetvenes évek végére a sprawl képződéssel járó nehézségek csupán a legnagyobb megapoliszokat érintették.com/images/2004/06/16/garden/17sprawl. Amint az a 2. Belátható tehát. ábrán is látható. az átláthatóság és mindenekelőtt a biztonság kivitelezhetetlenné vált. biztonságosabb. Forrás: http://graphics7.jpg értelemben vett elővárosoknak már nem is jutott hely. tiszta környezet. csendes környék. a kertes elővárosok a huszadik század végére olyan mértékben túlnőttek saját határaikon.650. 15 . hogy a szuburbán lakóterületekkel szemben támasztott elvárások.nytimes.ábra). élhetőbb lakókörnyezet megteremtésére. mára ez a problémakör az Egyesült Államok egészén fellehető (3. a természet közeli.1. úgy mint a nyugodt. ábra: Sprawl New York City közelében.

Ahhoz. meg kell ismernünk a zárt lakóközösségekkel kapcsolatos érveket és ellenérveket. miszerint az urbanizáció előrehaladtával.gov/images/content/49261main_usa_nightm. melyeket a harmadik fejezetben kívánok részletesen bemutatni. valamint a lakóparki életmódot választó lakástulajdonosok igényeit. sorompók című könyvében részletesen foglalkozik azzal az alapvető kérdéssel.nasa. kisebb zsúfoltság. csendesebb. hogy egyáltalán fejlődésnek tekinthető-e a lakóparkok megjelenése a városszerkezetben vagy éppen ellenkezőleg. hogy ebben a kérdésben releváns módon állást foglaljunk.3. visszalépést jelentenek a középkori erődök irányába. falak. ábra: Az észak-amerikai nagyvárosokat kirajzoló éjjeli fények. tisztább környezet. Forrás: http://www.jpg Habár ezek a zárt lakóközösségek napjainkig is számos „pull” faktorral rendelkeznek (pl. terjedésük számos etikai és ideológiai kérdést vet fel. hanem a városok magterületén is megtalálható. annak új szakaszában. A lakóparkok terjedését rendkívül jól szemlélteti az a jelenség. a reurbanizáció stádiumában a zárt közösségek már nem pusztán a városokon kívül. Az olyan hatalmas agglomerációk 16 .). ellenőrzött tér… stb. Cséfalvay Zoltán Kapuk. Blakely és Snyder gondolatmenetét követve.

2. Ennek oka abban keresendő. G. így azok vonzó tényezői újra háttérbe szorultak a városközpontok által nyújtott előnyök (pl. 1999). mint a Bostontól-Washingtonig terpeszkedő megapolisz a szuburbán területeket összemosta. – SNYDER. A huszadik század utolsó évtizedeiben a kvaterner szektor fejlődése is lökést adott a Sunbelt lakófunkcióval bíró területeinek felértékelődéséhez. mely anyagilag is megbecsült dolgozóit többé nem feltétlenül kötötte a keleti partvidék nagyvárosaihoz. jól kiépített közlekedési hálózat) mellett. Ezen belül is ki kell emelnünk Florida illetve Kalifornia szerepét. M. de különösen Kalifornia déli részén a kedvező földrajzi adottságok mellett (kellemes éghajlat. munkahelyek. de térbeli változást is mutatnak. aza z Napfényöv államaiban a legelterjedtebbek (BLAKELY. Mivel a mára rendkívül divatossá vált zárt lakónegyedek eredetileg üdülőtelepekként illetve nyugdíjas városokként funkcionáltak. Long Island) fellelhetőek a zárt lakóközösségek. hogy a kellemesebb klímájú. azok koncentrációja csupán a hagyományosan rurális területeken alacsony (4. ipari negyedekhez szervesen nem kapcsolódó informatikai szolgáltatások felfutása rengeteg olyan munkahelyet teremtett. Mindez a gyors népességnövekedéssel és a rendelkezésre álló sok szabad terület mellett az ingatlanfejlesztők kockázatvállalását is növelte. Ebből kifolyólag egyre több család engedhette meg magának. melyek egészen hetvenes évektől kezdve melegágyként szolgáltak a lakópark-kultúra kialakulásának. hogy ezekben az államokban. hogy az úgynevezett Sunbelt. E. J. így mind a korábban kitelepült lakófunkció. J. Kalifornia és hozzájuk csatlakozva Texas immár három évtizede élen járnak a lakóparkok elterjedését illetően. azonban napjainkban már minden metropolisz környékén (pl. mind pedig a szolgáltatások megkezdték visszatelepülésüket a városok centrumába. ábra) (BLAKELY. melyben a középosztály által irányított társadalmi illetve gazdasági trendek szintén befolyásoló szereppel bírtak. 1999). nem meglepő. 17 .2 Az amerikai lakóparkok térbeli elterjedésének változása Az Amerikai Egyesül Államok lakóparkjai nem csak időbeli. a szekunder szektor létesítményeitől megkímélt napfényövezetbe költözzön és itt vagyonát lakóparki ingatlanba fektesse. – SNYDER.kiépülése. üzleti központok közelsége. Florida. E. óceán közelsége) a helyi önkormányzatok és a lakosság is nagyfokú innovációs készséget mutattak. M. hiszen a távmunkában is remekül végezhető. G.

4. S. p. hogy a lakóparkok 50%-a gazdag. megállapítható továbbá az is. 18 . et al.5 Amellett. főként fehér lakosoknak ad otthont. 2001-ben végzett felmérések alapján megállapítható. míg 1/3-uk (mintegy 30%. 2008).Snyder. hogy a lakóparkok egyre nagyobb számban és egyre több régióba n vannak jelen. 5 Az alsóbb társadalmi osztályok által lakott lakóparkok jellemző előfordulási helye az Orange County és a San Fernando-völgy északi részén található. Forrás: Blakely . hogy lakáspiaci megjelenésüket tekintve árkategóriában is egyre szélesebb skálán mozognak. jellemzően ázsiai és latin-amerikai származású családoknak szolgál lakhelyül 5 (BODY-GENDROT. ábra: A zárt lakóparkok koncentárciója az Amerikai Egyesült Államok területén. Az Egyesült Államokban.uk) a középosztálybeli 20%-uk pedig az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező.

akkor szintén markánsan kirajzolódik a növekedés üteme. melynek napjainkban is tanúi lehetünk. A zárt lakóközösségek Amerika szerte tapasztalható növekedését kiválóan szemlélteti a Christine Amado által készített grafikon (5. 2008). A lakóparki ingatlanok iránti nagyfokú érdeklődés hamar túllépett az Egyesült Államok határain és kisebb mértékben ugyan. Először „a golfpályák körül. hogy négy évtizede a zárt lakóközösségek száma még elenyésző volt. Ez a szám 1970-re ugrásszerűen megnőtt. M. 2000-ben pedig 80 000 zárt területen található háztartással kell számolnunk (BODY-GENDROT. melyre a belépés kódok. Hazánkban például az 1990-es évek végétől számíthatjuk azt a „lakópark építési boom-ot”. 6 A kaliforniai Orange County-ban például mindössze öt év alatt. belépető kártyák vagy kapuőrök által kontrollált 8 . J.usatoday.org www. G. S. hisz az ilyen típusú ingatlanokra tartott igény ekkorra már ugrásszerűen megnövekedett 6 . mint 7 millió (az összes háztarás 6%-a) található falakkal és kerítésekkel elkülönített területen. Habár a folyamat ezután rövid ideig a beruházások nagyságának csökkenése miatt mérséklődött. E. ???). 1980-ban már mintegy 31 000. Ha a folyamatot Los Angeles esetében vizsgáljuk.ifpo. 1997-re csak az USA-ban mintegy 200 000 lakópark létesült 7 és ez a szám az ezredforduló óta tovább növekedett. a szuburbán egycsaládos házak zónájában” majd „a sűrűn beépített városi apartmanok övében is ››burjánzásnak‹‹ indultak” (Hegedűs. 1983-85 között megduplázódott. ezen belül pedig 4 millió (az összes háztartás 3%-a) olyan lakónegyedben. Ezek az arányok igen magasnak mondhatók. nem szűnt meg.com 19 . tekintve. Az amerikai Census Bureau 2001-es felmérése szerint az Egyesült Államokban lévő 119 millió háztartás közül több. (BLAKELY. – SNYDER. de Európában is megjelent. Az 1960 előtti időszakban a zárt lakóközössé gekben található háztartások száma még nem haladta meg az 1700-at.Blakely és Snyder 1990-es években tett megfigyelései szerint tíz városi beruházásból nyolc zárt lakónegyed építésére irányult. 1990-ben 53 000. ábra). et al. 19 900-ra emelkedett. 1999) 7 8 www.

Forrás: Blakely . hogy a lakóparkok rohamos terjedése valós. két alapvető csoportra . ábra: A zárt lakóparkok koncentárciója az Amerikai Egyesült Államok területén. addig az Egyesült Államokban három. 2. a városszerkezetekre illetve a társadalom egészére kiható jelenség.3 Az amerikai lakóparkok funkcionális osztályozása Míg a magyarországi lakóparkokat az ott található épületek jellege szerint. p.családi házas valamint társasház jellegű . az újonnan felmerülő problémák megoldását. 2006 in HEGEDŰS G.5. melynek kutatása elősegítheti a modern urbanizációs és szoiálgeográfiai folyamatok megértését. 20 . funkció szerint elkülönülő osztályt lehet meghatározni.Snyder. ???).5 Belátható tehát.típusra lehet osztani (Kovács K.

A lakóparkiság szociológiai hátterét vizsgáló tanulmányok többsége azonban arról s zámol be. 2008). napjainkban azonban felértékelődőben van a biztonsági lakóparkok szerepe. melyek tulajdonképpen a szuburbiák továbbgondolt. rekreációs közösségeket. 2008). 21 . békés környezetben. 2008).Cséfalvay Zoltán elsődleges szerepük illetve a megcélzott fogyasztóközönség alapján a következőképpen osztályozza az amerikai lakóparkokat: szabadidős. melyek magukba foglalják a nyugdíjasvárosokat. a presztízs lakóparkok. A lakástulajdonosokat elsősorban a biztonságos lakókörnyezet vonzza az effajta zárt lakóközösségekbe. melyek legnagyobb számban a nagyvárosok közelében fordulnak elő – nagyvárosi lakóparkok. Legnagyobb múltra a szabadidős lakóparkok tekinthetnek vissza. modern változatai. biztonsági és presztízs lakópark (CSÉFALVAY Z. hogy jelenleg a személyes biztonságérzet megteremtésében rejlik a zárt lakóközösségek fő vonzereje. hasonló korosztályú emberek között eltölteni vagy egészségük megőrzése érdekében szeparálódnak el a város többi részétől. a társadalom felső 5%-ának adnak otthont (CSÉFALVAY Z. elővárosi lakóparkok illetve utcai barikádok formájában (CSÉFALVAY Z. valamint a metropoliszokat övező agglomerációk „új városait” (CSÉFALVAY Z. így a vásárlók saját igényeikhez és anyagi helyzetükhöz mérten számos lehetőség közül választhatnak. 2008) és a szupergazdagok illetve hírességek által felkapott területeken például a kaliforniai Malibuban . Az 1990-es évek végén a lakóparkoknak mintegy 1/3-a tartozott ebbe a típusba. A legújabb típus.a legelterjedtebbek. Napjainkban a lakópiaci skála az ingatlanpiaci igényekhez igazodva folyamatosan bővül. Az itt élők elsősorban egy adott életforma miatt választják a területet lakhelyül – például szeretnék nyugdíjas éveiket nyugodt.

– SYNDER. 1999). hogy kerítésekkel markánsan el lettek különítve környezetüktől magát a közösségi teret is megosztották. A mint azt Hegedűs Gábor is írja. A belépés ettől kezdve csak egy bizonyos r éteg számára elérhető.1 A lakóparkok térnyerésének hátterében álló szociálgeográfiai és gazdasági tényezők Azok a területek. azonban az által. intézményi jogalapját. E. közösségi tér részei voltak.3. „A kapuk és falak nem szükséges vagy természetes következményei illetve okozói a társadalmi trendeknek. – SNYDER. Az Egyesült Államok esetében azonban nem szabad megfeledkeznünk arról a jelenségről. G. Dragan Kokovic által meghatározott értelemben szerepel. G. illetve a feudális arisztokrácia más tagjai biztonságának jelképei is voltak egyúttal (BLAKELY. és a jövedelmi alapú szegregáció [váltotta] fel. így a lakóparkok térnyerése mögött húzódó szociáldemográfiai és gazdasági folyamatok vizsgálata tagadhatatlanul fontos szereppel bír. az állampolgári jogegyenlőség megszületésétől kezdve az etnikai alapú lakóhelyi szegregáció fokozatosan elveszítette törvényi. Ezek alapján kijelenthetjük. miszerint bizonyos etnikai csoportok egy-egy meghatározott jövedelmű társadalmi réteghez tartoznak. M. illetve [társult] mellé” (HEGEDŰS ???). Példának okáért az úgy nevezett első generációs bevándorlók képviselőit hagyományosan az alsóbb osztályokhoz. M. E. A társadalom felsőbb rétegeinek elkülönülésre való törekvése nem újkeltű jelenség. míg a második generációs immigránsokat már jórészt a középosztályhoz sorolják. „az ókorban és a középkorban a fallal körülvett enklávék nemcsak erődítmények. hogy a jövedelmi alapú szegregáció a városon belül észlelhető más jellegű (például etnikai) elkülönülési folyamatoktól nem választható el élesen. A LAKÓPARKOK SAJÁTOS SZUBKULTÚRÁJA 9 3. 1999). hanem sokkal inkább azok drasztikus megnyilvánulásai” (BLAKELY. hanem az uralkodó. 9 Jelen dolgozatban szubkultúra. így a fizikai terek a társadalmi folyamatok „vetítővásznává” válnak. mint fogalom a Bevezetésben közölt. Az újkortól. M. 22 . J. L.G. 1999). amelyek ma a lakóparkoknak adnak otthon valamikor mind a városi. J. hanem „hosszú múltra visszatekintő. – SNYDER. mély gyökerekkel rendelkező amerikai tradíció” (BLAKELY. A szociális tér effajta térbeli leképezése nem a modern kor hozománya.

V. tiszta. addigra az ezredfordu lóra ez az adat már meg közelítően 50% volt. közösségi terek estében a „push”. a zárt lakóterületek pedig teljes mértékben biztosították lakosaik számára a csend et. élhető környezettel kecsegtettek. (CSIZMADIA SZ.A huszadik század derekára a városi. addig az 1950-es évek elejétől kezdve társadalmi problémák is megjelentek. V. Feltételezhető. hisz a gyarapodó 10 . Ennek megfelelően városi szinten az úgynevezett „kettős város” megszületésére lehet számítani. A növekvő városok. –Castells. azaz élesen el fog különülni egymástól a magas és alacsony jövedelemmel rendelkező népesség (Mollenkopf. Cséfalvay Zoltán megfigyelései szerint a lakópark építés mértéke elsősorban azokon a területeken erőteljes ahol a társadalmi polarizáció is markánsan megjelenik. a felgyorsult világ. század elején a v ilág népességének csupán 13%-a élt városi környezetben.H. 1999). Mollenkopf és Manuel Castells szociológusok feltételezései szerint a térbeli polarizáció a városokban zajló változások eredménye. in O’LOUGHLIN. háztömbökbe zsúfolt népességnek és a technikai vívmányoknak köszönhetően hirtelen minden állampolgár könnyen helyettesíthetővé vált úgy a munkahelyén. zaj. – FRIEDRICHS. Ettől az időszaktól kezdve a nyugati világ fejlett országaiban. túlzsúfoltság. Ezzel szemben az elővárosi területek jó levegőjű. J. a családi házas lakóforma hiánya). A szuburbanizációs folyamatok előre haladatával a városközpontokban és az első lakóövben kedvezőtlenebbé vált a társadalmi összetétel és romlott a közbiztonság. így két alapvető csoport jön majd létre: a javuló szociális helyzetű és a hanyatló szociális státuszú lakosság. a nagyobb lakóteret és a biztonságos környéket. Napjainkban ez a folyamat világszerte megjelenik és kiteljesedni látszik. J. viszont a várostól elkülönülő. mint a magánéletben. J. Az amerikai társadalomban addig oly fontos közösségi érdekek egyre inkább háttérbe szorultak az egyéni igények mellett. hogy a városi lakosság egymásnak ellentmondó gazdasági és társada lmi jövő illetve lehetőségek elé néz. ugyanis ekkorra a korábbi évtizedekre jellemző virágzás és növekvő társadalmi egyenjogúság helyett a liberális kormányprogramokban való csalódottság és a személyes érdekek kerültek előtérbe (O’LOUGHLIN. szuburbán vagy zárt lakóterek esetében a „pull” faktorok szaporodtak meg. 1999). rossz levegő. a fejlődő technológia magával hozta a városi elidegenedés érzését. J. – HEGYI B. otthontalanok és csonkacsaládok száma növekedő tendenciát mutat. – FRIEDRICHS. 10 Míg a 20. M. Míg a korábbi évtizedekben a belvárosi negyedek taszító tényezői a környezeti viszonyokra korlátozódtak (pl. John H.) 23 . melyek azonban az országos és nemzetközi szinten végbemenő gazdasági folyamatok kapcsán jönnek létre. A nyugati hemiszféra kutatóinak a növekvő szociális különbségek iránti érdeklődése az 1980-as évek végétől felélénkült. így többek között az Amerikai Egyesült Államokban a munkanélküliek. J.

de ha behatóan megvizsgáljuk a nagyvárosi gettók által képviselt ellenpólust.elhatárolódás jelei. így közelítve a két szélsőség felé (Marcuse. 1999). azonban a túlzott mértékű bezárkózás az állampolgárok lehetőségeit is csökkentik. V.Peter Marcuse. hanem saját identitásukat megőrizve egymás mellett élnek. hanem négy társadalmi csoportra fog elkülönülni az amerikai városi lakosság. P. J. hiszen a lakókörnyezet a társadalmi kohézió alappillére. vagy lecsúszásnak indul. A magas egzisztenciával rendelkezők helyzete továbbra is felfelé ível majd. A tehetősebb rétegek zárt lakóparkokba való kivonulása illetve ezzel egyidejűleg a legalacsonyabb egzisztenciával bírók városközpontokban való koncentrációja igazolja mind Millenkopf és Castells. J. Életünk során itt szembesülünk először a tolerancia fontosságával. ebben az esetben is kirajzolódnak az – elsősorban kulturális és etnikai . mint a San Francisco. – FRIEDRICHS. in O’LOUGHLIN. A különböző származású lakosság előszeretettel tömörül ugyanazon városrészben. Ugyan ez a jelenség már az 1990-es években is markánsan kirajzolódott. napjainkban a fent említett kutatók jóslatai beteljesülni látszanak.i Kis Itália vagy a ma már minden metropoliszban megtalálható Chinatown (kínai negyed). olyan homogén kerületeket hozva létre. Az etnikai sokszínűség nem feltétlenül jár hátrányokkal.i Columbia Egyetem településfejlesztő professzora a társadalmi polarizáció folyamatáról némileg árnyaltabb képet fest. A társadalom effajta. kulturális és etnikai alapon elhatárolódó csoportjai között fennálló különbségek fontos szerepet játszanak az Egyesült Államok népességének polarizáció jában. mind pedig Marcuse teóriájának validitását. a New York. míg a leghátrányosabb helyzetű réteg életszínvonala tovább fog romlani. Az USA „olvasztótégely” jellegét tehát fokozatosan felváltja az úgynevezett „salátás tál” koncepció. A Mieszkowski és Mills által megalkotott természetes fejlődés elmélete szerint „a belváros környéki területek társadalmi leértékelődését és a városperemi kertes elővárosok felértékelődését racionális egyéni. 2008). ugyanis elmélete szerint várhatóan nem pusztán kettő. A társadalom ezen ellenpontjai között elhelyezkedő középosztály pedig szintén ketté válik: vagy felemelkedésnek. J. itt ismerhetjük meg a társadalmi rendszer működését és az ahhoz való tartozás vagy éppen a kirekesztettség érzését (Forrest & Kearns in F LINT. mely során az országban élő etnikumok nem egy egységes néppé olvadnak össze.szerűnek és sarkítottnak tűnhetnek. hasznossági döntések és számszerűsíthető gazdasági tényezők magyarázzák: a közlekedési költségek 24 . A szociáldemográfiai tényezők mellett az adott területen lejátszódó gazdasági folyamatok szintén hozzájárulnak a városi lakosság szegregációra való hajlamának növekedéséhez. Habár ezek az elképzelések első olvasatra túlságosan modell. Legszembetűnőbb a lakóparkok fizikai elzártsága. az új évezredben a két csoport közötti térbeli és társadalmi átjárhatóság gyors ütemben csökkenni kezdett.

Ilyen szempontból tehát a lakóparkok segíthetik az önkormányzatok gazdálkodását. ugyanis az itt fellelhető szolgáltatások magas színvonalukból adódóan magas át-érték aránnyal rendelkeznek. a folyamat mintegy ellentétes irányba játszódik le. A lakóparki ingatlanok iránti igény első megjelenésüktől kezdve fokozatosa n nő. mint személyes meggyőződésén múlik. ezért közlekedési szempontból az üzemanyagárak és a személyautók fenntartási költségeinek változása bírhat befolyással. R. DélKaliforniában végzett kutatások kimutatták.1 fejezetben tárgyalt szuburbanizációs és sprawl jelenség terjedése is. januárjában az Egyesült Államokban a lakáspiacon lévő. a lakáspiaci kereslet és kínálat alakulása” (CSÉFALVAY Z. A lakóparkok az üzleti vállalkozásoknak is kedvező teret biztosítanak. így a zárt közösségek felvevőpiacot biztosítanak a különféle vállalkozások számára. Ha a jövedelmek csökkenése miatt a lakóparkokra való igény csökken. hiszen az elmúlt évtizedek megfigyelései alapján elmondható. 2008). 25 . másrészt pedig . a jövedelmek emelkedése. J. akkor egyrészt kevesebb vállalkozás engedheti meg magának. Emellett fontosnak tartom kiemelni azt is. Az 1990-ben.) A lakáspiaci kereslet-kínálat alakulása szoros összefüggésben áll a jövedelmek változásával. Ha azonban a lakosság reálbére emelkedik. Ezek a folyamatok a szuburbiához hasonlóan a lakóparkok térnyerésére is hatással vannak. Mivel az észak-amerikai lakóparkok többsége – tudatos megfontolásnak köszönhetően – csak gépkocsival elérhető területeken fekszik. G.amint az a 2008-2009-es világválság utáni időszakban is tapasztalható volt . (Ezt támasztja alá a 2. 2005). hogy a lakóparkokba való költözés sokkal inkább az egyén anyagi helyzetén. – SNYDER. a lakosság döntő többsége a zárt közösségek által felkínált számos pull faktornak és a nagyvárosokban egyre inkább szaporodó push tényezőnek köszönhetően szívesen élne ilyen területen. hogy a megnövekedett rizikófaktor ellenére új projektbe kezdjen. hogy a lakóparki beruházások komoly anyagi terheket vesznek le a helyi önkormányzatok válláról azáltal. hogy a városi területről elvonják a magas adókat fizető jómódú lakosságot is. hogy a lakásvásárlók 54%-a kimondottan zárt területen elhelyezkedő keresett (BLAKELY. ugyanis egy-egy lakópark megépítése az építtetőt még ma is magas költségekkel terheli. E. Ezt az előnyt a lakosok szívesen kihasználják.a fogyasztók részéről mutatott ingatlanpiaci aktivitás is csökkenni fog.csökkenése. ugyanakkor azzal is számolnunk kell. hogy az újonnan beépített területek infrastrukturális fejlesztését magán tőkéből finanszírozzák. Más szóval. A kínálat idomult a megélénkült kereslethez: 1999. így a beruházó nagy kockázatot vállal. eladásra váró ingatlanok 68%-a lakóparkban állt (Nelson. 1999). A jövedelmek alakulása kiemelkedő fontossággal bír.H. M. mint egy szimbiózist teremtve termelő és fogyasztó között.

és normarendszerével elsősorban amerikai illetve nyugat-európai településfejlesztő szakemberek és szociológusok foglalkoztak (pl. ideáival. ugyanis.2 A lakóparkok lakosságának jellemzői A zárt lakóparkok a városi társadalmi rend általános degradációjával szemben álló úgynevezett „szociális bástyaként” funkcionálnak és szigetszerűen ékelődnek be az őket körülvevő fizikai illetve szociáldemográfiai környezetbe (BLAKELY. 1999). hogy pozitív vagy negatív hatást gyakorolnak a globális társadalomra. szeptember 11-i terrortámadás óta különösen megnövekedett. A lakóparki lakosság sajátos életvitelével. Szociológusok megfigyelései szerint ez a jelenség tovább erősíti a szegregációra való törekvést.a nyitott területektől eltérően – nem szükségszerű része a zavartalan hétköznapi életnek. melyek lakosai homogenizálódásra hajlamosak és egymással számos rokon vonást mutatnak. falakon belül élő népesség sajátos szubkultúrát képez és számos jellegzetes vonással bír. M. E. ami a társadalmi távolságtartás további 26 . Ezek közül a legszembetűnőbb a kapuk valamint a területre való ellenőrzött beléptetés térnyerése. míg a nyílt lakótérben élők (a városokban is fellelhető térbeli elkülönülés ellenére) kénytelenek érintkezni más társadalmi osztályokkal.A fentiekben bemutatott szociáldemográfiai és gazdasági tényezők attól függetlenül. Jürgen Friedricks) és számos jellegzetességre rávilágítottak. kulturális vagy etnikai csoportokat félreérteni és sztereotip tulajdonságokkal felruházni. Az ismeretlentől. idegentől és a nyílt közterektől való félelem a 2001. Rowland Atkinson. – SNYDER. egyébként is fennálló előítéleteiket. J. melyek az ezredforduló óta egyre markánsabban kirajzolódnak. G. ami így tovább erősíti a külvilággal szemben támasztott. addig a lakóparkiak ezt nem teszik meg. Ennek megfelelően a zárt területek lakosai esetében a kívülálló társadalmi csoportokkal való érintkezés nagymértékben visszaesett. 3. míg a lakóparki közösségek ta gjai hajlamosak az eltérő társadalmi. John Flint. Következésképpen a nyílt tér lakosainak alkalma nyílik bepillantást nyerni más rétegek életébe. viselkedési szabályaival valamint érték. Ebből kifolyólag a kerítéseken. Habár a nyitott lakónegyedekhez hasonlóan a lakóparkok esetében is mindig az egyén személyes igényeitől függ a más csoportokkal való kontaktus. a külső kapcsolatok keresése . Sarah Blandy. John O’Loughlin. így a kutatók figyelmét is felkeltették. mely egyértelműen jelzi a társadalmi érintkezés korlátozására való törekvést. olyan új lakófunkcióval bíró területek kialakulásához vezetnek.

az egy-egy közösségen belüli életforma megegyezik. Amint azt Hegedűs Gábor is összefoglalja A kutatók szerint a gépkocsiállományon belül a nagyobb kocsik. hiszen a park funkciójától illetve árkategóriájától függően az nagy valószínűséggel hasonló életstílushoz szokott. Ennek a jelenségnek a hátterében komoly szociopszichológiai folyamatok állnak. homogén elemként illeszkednek az őket körülvevő heterogén térbe. milyen formájúra kell a sövényt nyírni vagy milyen színűre lehet az épületeket festeni. iskolájába járatják. Annak ellenére. Az effajta uniformizálódásnak tökéletes alapot biztosít az adott lakópark jellege. tudatosan megtervezett funkcióval bír. hogy a lakóparkok területei tömegközlekedési eszközzel nem.és sporttevékenységüket a lakóparkok által nyújtott szolgáltatások keretein belül végzik. A szolgáltatások lakóparki megjelenése óta nem ritka. vagy boltajtó (célállomás) közötti távolságra szűkül. Összegzésként tehát elmondható. Azáltal ugyanis. a lakóparkok izolációja az elmúlt években még inkább felértékelődött. de a terepjárók is gyakoriak. a látogatók jobban ellenőrizhetők. melyek egyrészt kidomborítják a modern társadalom problé máit. A gépkocsik legfőbb funkciója a környezettel való nem kívánt társadalmi érintkezés (például az idegenekkel való kellemetlen találkozás) elleni védelem. mint zárt közösségek. hogy egyes lakosok szinte semmiféle kontaktust nem vesznek fel a külvilággal: szabadidős. A kutatók e jelenség kapcsán „a tér mozgékony. A kapukon kívül található munkahelyeikre illetve a falakon belül nem fellelhető lehetőségeket nyújtó üzletekbe gépkocsival járnak. amikor fizikailag azon áthaladnak.1 fejezetben is utaltam. hogy manapság a lakóparki életforma már számos társadalmi réteg számára elérhető. a betolakodók pedig könnyebben kiszűrhetők.erősödéséhez vezetett. az úgynevezett gépkocsi függőség szintén jellemző a zárt közösségek lakosaira. 3. hogy milyen gyakran kell az otthonok ablakait megtisztítani. (HEGEDŰS. hogy az őket körülölelő közösség tagjai hozzá juk hasonló életvitelt folytassanak. ami szintén hozzájárul a szomszédságon belül biztonságérzet és bizalom kialakulásához. Ebből kifolyólag. Ezen felül számos közösség működési rendjében szabályozza az ott élőkkel szemben támasztott elvárásokat – egyes kirívó esetekben például azt. akkor is elzárva tartja őket a városi milliőtől. a térpályák szegregációját elősegítő privatizációjáról” beszélnek. Ezen kívül a biztonság is fontos (ami a helyváltoztatás során igen lényegesnek minősül): a lakóparkiak (nem kívánt) közösségi életének tartománya tulajdonképpen a kocsi és az iroda-. luxusjárművek. mely mint egy buborék. azonos érdeklődésű és társadalmi helyzetű lakosok koncentrációjának lesz színtere. sőt. hogy a lakóparkok. és furgonok aránya a legnagyobb. 27 . Amint arra már az előző. A lakóparkokban élők számára szintén fontos. vagy csak korlátozottan elérhetők. G. gyermekeiket pedig a közössé g saját óvodájába. ???).

hogy a zárt közösségen belüli normakövetés elsődleges célja a városokban elterjedt deviáns viselkedésmódok kirekesztése. Az Egyesült Államok. Ezáltal különböző mértékben ugyan. az hogy szembefordulnak az Amerikai Egyesül Államokban több. Egy-egy új lakópark megszületésekor gyakran addig a városok önkormányzatai által fenntartott. a bezárkózásra és a személyes kontroll kiterjesztésére. Az erődszerűen körbevett. melynek következtében a szubkultúrák spektruma is csökken. valamint hogy milyen ideológiai dilemmákat okozhatnak az általuk generált folyamatok. Amennyiben a társadalom szegregálódik. de megszakítják a kapcsolatot a többi csoporttal. hogy a zárt közösségekre való igény folyamatosan nő. ugyanakkor belátható az is. mindenki számára hozzáférhető közterek kerülnek magán kézbe.másrészt globálisan kihatnak a szociális interakciókra. a kulturális sokszínűség is 28 .3 A lakóparkiság által felvetett ideológiai kérdések Amint az az előző fejezetekből is kiderült. Az anyagi javak fontossága. hisz felemelkedése óta Amerika közvetetetten ugyan. sőt kívánatosnak tartja. Herbert Gans szerint a társadalmi együttélés a szociális empátia alapja (Gans in Koltay). hogy bizonyos közösségek kivonulnak a városból és az új területen uniformizálódnak. a szociális érzékenység is csökken maga után vonva a kollektív felelősségérzet gyengülését. Ebben a fejezetben azt kívánom megvizsgálni. mint két évszázada fennálló demokratikus civil normákkal. A következő ideológiai aggály abban gyökerezik. A nyilvános területek lekerítésével és a látogatók ellenőrzésével tulajdonképpen a közösségi tér privatizációjára kerül sor. az ember egymással szembeni bizalmatlansága morálisan és etikailag is támadható. így a lakóparkokat érő legsúlyosabb vád. tehát a társadalom a felmerülő számos bírálat ellenére elfogadhatónak. Az effajta lakóövezeteket napjainkban számos kritika éri. ez a fajta együttérzés. a zárt lakóparkokban élő lakosság hajlamos a társadalom többi rétegével való interakció teljes megszűntetésére. 3. ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt. mikrovárosokra emlékeztető lakóparkok növekvő népszerűsége és robbanásszerű térnyerése számos ideológiai kérdést vet fel. mint szuperhatalom esetében ez különösen nagy aggodalomra ad okot. de számos országban szemléletformáló befolyással bír. hogy a lakóparkok a lakosság egészére nézve milyen hátrányokkal illetve előnyökkel járnak. Végeredményképpen tehát az amerikai nemzet újabb jellegzetes vonása.

de a régmúlt falvak barátságos hangulatát idézhetik elő. azonban mindkét álláspont megalapozott. homogénebb közösségen belül (FLINT. J. majdhogynem paradox normák által képviselt értékrendek egyéni szinten újabb konfliktusokhoz vezetnek. Ha azonban a közösségek elkülönülése központi úton szabályozva lenne. 29 . ugyanakkor mások azt vallják. hogy a mindennapi életben ezek a jelenségek nem ilyen sarkítottan vannak jelen.) Az utolsó két faktor egyértelműen kirajzolja a következő ideológiai dilemmát: az individualitás vagy a szükségszerűen uniformizálódással járó komformitás az előrébb való? Az individualizmus. kortól és származástól függetlenül a kemény munka által elért biztos sikert ígéri.halványul. A gyakorlat azt mutatja. Másrészt azonban a lakóparkokban kialakult biztonságérzetből fakadó kölcsönös bizalom. habár a társadalomba való beilleszkedésre való törekvés és az egyenjogúság jelentősége már a 1776ban a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésekor megfogalmazódott. (Gondoljunk például magára az „amerikai álom” koncepciójára. hogy a túlzsúfolt városok hátrányaitól mentes zárt közösségi tér megnöveli a szociális kohéziót a lakosok között. Angliában végzett felmérésekből az derül ki. Az effajta ellentmondásos. az állampolgárok alapvető szabadságjogai sérülnének. a közösen használt szolgáltatások és terek valamint a hasonló életvitel ha mesterségesen is.) Ezzel szemben a komformizmus a huszadik század közepén vált felkapottá. mely az egyéni elképzelések illetve vágyak köré csoportosul és az állampolgároknak nemtől. hogy ez utóbbi eset megvalósulása számos faktortól függ. a tehetősebb rétegekkel együtt az általuk fizetett adók is új területekre koncentrálódnak. Ezek a faktorok a következők: a személyes biztonságérzet mértéke a lakók közti kapcsolattartás jellege a terület homogenitásának mértéke mennyire tud az egyén egyéni maradni a nagyobb. az egyéniség dicsőítése. az önerőből megvívott harcok jelentősége a tizenkilencedik század óta kitüntetetett szerepet foglal el az amerikai értékrendszerben. melyek újfent a társadalom egészére hatást gyakorolnak. így a lecsúszásnak indult városrészek számukra nélkülözhetetlen anyagi javaktól esnek el és tovább degradálódnak. mint azt már említettem. így gyakran nem valósul meg. növelve a lakosok közti együttműködést és kapcsolattartást. Egyes szakértők szerint a külvilággal való érintkezés ily módon történő visszaszorulása egyértelműen katalizálja a társadalmi polarizáció folyamatát. Sajnos azonban szociológusok által. Egyrészt.

modernebb társadalmi rendszer kialakulásának előfutárai. így várhatóan még a jövőben is számos szakmai vitára ad majd okot. 30 .A leírt dilemmák következtében Blakely és Snyder felveti a kérdést: a lakóparkok egy új. így az elavult szociális rend szintjéhez. A kérés megválaszolása számos tényező beható vizsgálatát követeli meg és jelenleg az egyes kutatók szubjektív véleményétől függ. vagy éppen ellenkezőleg: visszalépést jelentenek a középkori erődök.

J. míg vannak. 1999). míg mások egyszerűen nagyobb magán térre vágynak. 2009). 31 . míg mások hangsúlyozzák. Komplexitása miatt úgy gondolom. hisz a jelen folyamatainak megismerésével számos jövőbeli probléma elkerülhető vagy mérsékelhető. mely szerint a szegregáció ilyen mértéke a társadalom degradációjához vezet. Jeffrey Kopstein. A lakóparkok világa jelenleg igen ambivalens megítélésű. ezért a lakóparki lakosság megítélésekor elengedhetetlen az ok-okozatok összevetése.KONKLÚZIÓ Az emberiség fejlődésével a társadalom is számos átalakuláson ment keresztül. Az egyénnek az életminőség javítására való törekvése az emberi természet elválaszthatatlan része. az elszeparálódásra való igény az 1980-as évektől kezdve egyértelműen megnövekedett. hogy mind kontrollt szeretnének gyakorolni lakókörnyezetük fölött ezáltal válva kevésbé sebezhetővé a modern kor hektikus világában (BLAKELY. Egyes szociológusok. akiket a presztízs és a beruházok által felépített „imidzs” ösztönöz. hogy a társadalmi rendszerek folyamatosan változnak. majd Tribid Banerjee kifejezetten a „jó” és „rossz” társadalom különválásról beszélnek ( BARTAL A. Azonban a lakóparki életformát választó lakosságban közös. Vannak. A lakóparkok növekvő népszerűsége és térnyerése által az új évezredben egy olyan markáns változásnak lehet ünk tanúi. hogy a különböző társadalmi osztályok településen belüli térbeli elkülönülése nem a modern kor hozománya. mind a társadalomföldrajz. M. A számos vád ellenére. melynek végkimenetelével kapcsolatban ma pusztán feltételezések vannak. akik a növekvő bűnözés elől menekülnek. mind pedig a szociológia területén további figyelmet érdemel. E. – SNYDER. a lakópark-jelenség mind a terület. A városi lakosságot számos ok sarkallhatja a lakóparkokba való kivonulásra. G. M. hanem a civilizáció kezdete óta fennálló jelenség. Bármely állásponttal szimpatizáljunk is. figyelembe kell vennünk azt is. akik pusztán egy közösség részévé szeretnének válni. mint Simon Chambers. Vannak.és településfejlesztés.

org/articlebank/gatedcommunity. 13-207. Széchenyi István Egyetem – Győr [online] www.u-szeged. ellenkultúra. Max 1970: A nem legitim uralom (A városok tipológiája). Mary Gail 1999: Fortress America: Gated Communities in the United States.html [online] hozzáférés: 2010. CSANÁDI Gábor – CSIZMADY Adrienne – KŐSZEGHY Lea – Tamay Kyra 2009: Tér.doc hozzáférés: 2010. Tantárgyi segédlet a „gazdaságföldrajz” című tantáryghoz./eloadas_hegyi_barbara_csizmadia_szilard. The Urban Institute Press – USA. Savaria University Press .. pp.mfk. Robert Henry 2005: Private neighbourhoods and the transformation of local government.) 2008. 44. Debreceni Műszaki Közlemények 2007/1 [online] http://www. 1-15.sze. április 26. augusztus 29. NELSON.unideb.sze. pp. KOKOVIC. R.FELHASZNÁLT IRODALOM BLAKELY. BODY-G ENDROT. 32 . In Állam. április 18.ifpo. HARDI Tamás 2005: A gazdaság és a társadalom földrajza.hu/socio/racz/kokovic. – CARNÉ. 133-153. pp. augusztus 18.: A city of one’s own: blurring the boundaries between private and public. politika. társadalom.Bodmin. – GARBAYE.Washington. Dragan: Kultúra. The Bookrings Institution ..30 WEBER.fk. sorompók. C. [online] www. p.hu/etk/_. 77-78.hu/userdir/dmk/docs/20071/07_1_01.pdf hozzáférés: 2009. Trefort kiadó – Budapest. Probáld Ferenc 2005: Amerika regionális földrajza. Budapest: ELTE Társadalomtudományi Kar Városi és Regionális Kutatások Központja CSAPÓ Tamás 2005: A magyar városok településmorfológiája. CSIZMADIA Szilárd – H EGYI Barbara: Társadalmi és városfejlődési trendek a közép-kelet-európai országokban a globális folyamatok tükrében. [online] http://www.. pp. szerkezet.. Edward J. Budapest. Cornwall. http://www. szubkultúra.hu hozzáférés: 2010. – SNYDER. (eds. J. CSÉFALVAY Zoltán 2008: Kapuk. tudomány in SZIRMAI Viktória: Településtudományi felsőoktatási füzetek / 7. MPG Books Ltd . falak.arts.Szombathely. D.pdf hozzáférés: 2009. Godolat – Marina Part. Budapest. május 6. S.

http://hu.civilszemle.sci.org/wiki/Amerikai_Egyes%C3%BClt_%C3%81llamok [online] hozzáférés 2010.htm [online] hozzáférés: 2010. 33 .com/news/nation/2002-12-15-gated-usat_x. április 19.augusztus 18.http://portal. http://www. http://www.u-szeged. május 5.hu/gafo/letoltes/telfr/telfr4.usatoday.wikipedia.pdf [online] hozzáférés: 2009. május 2.pdf [online] hozzáférés: 2010.hu/downloads/Civil-18-19.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful