MAGYAR SZÓLÁSOK, KÖZMONDÁSOK értelmezõ és fogalomköri szótára

TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2009

A MAGYAR NYELV KÉZIKÖNYVEI XVI.
Sorozatszerkesztõ KISS GÁBOR

Mindössze arra akartalak figyelmeztetni, mennyire nincs és nem lehet ’teljes’ szótár. A szótár csak kagyló, ezzel csak meregetünk a nyelv tengerébõl. A nyelv azonban a tenger, a tenger.
KOSZTOLÁNYI DEZSÕ: „Kagyló és tenger”, Nyelv és lélek. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1971, 166.

BÁRDOSI VILMOS

MAGYAR SZÓLÁSOK, KÖZMONDÁSOK
ÉRTELMEZÕ ÉS .OGALOMKÖRI SZÓTÁRA

TINTA KÖNYVKIADÓ BUDAPEST, 2009

A jogtulajdonos elõzetes engedélye nélkül a mû sem részleteiben. sem egészében semmilyen eljárással nem reprodukálható. akadémikus KISS JENÕ az MTA Szótári Munkabizottságának tagja Számítástechnikai munkatárs MAGAY TAMÁS KISS MÁRTON ISSN 1589–4371 ISBN 978 963 9902 04 6 © Bárdosi Vilmos. Budapest Minden jog fenntartva. 2009 Kiadja a TINTA Könyvkiadó. .Lektorálta nyelvész.

.................. 27 Betûrendes értelmezõ szótári rész .................................................................... 25 Bibliográfiai válogatás ................................................................................................................................................................... 10 A szótár anyagának kiválasztása ............................. 19 Rövidítések és jelek ..................................... 29 Fogalomköri mutató ... 14 A fogalomköri mutató ......................................................................................................................................................................................................................................... 12 A szócikkek felépítése a betûrendes értelmezõ szótári részben . 753 ......................................................................................eldolgozott szótárak .............. 7 A szótár felépítése és használata ..................................................................... 24 .........................................................................................Tartalomjegyzék Elõszó ..................... 10 Az anyag elrendezése a betûrendes értelmezõ szótári részben .................................................

Létüket nem utolsósorban annak köszönhetik. közkeletû állandósult szókapcsolatokat az alábbi néhány gyakori típussal és hagyományos elnevezéssel: a) szólások (kivágja a rezet. már a gyermekkorban a gondolkodásba és a beszédbe beépülõ állandó szókapcsolatok. amelyeket elõtte soha senki nem fogalmazott meg. így alkotóképességétõl is függ. Budapest. úgy természetesen ezeknek a szókapcsolatoknak a kötõanyaga. Nyelv és lélek. mérete. kapcsolódási helye sem egyforma. alakja.” KOSZTOLÁNYI DEZSÕ e nemesen megfogalmazott gondolata szerint1 – amelynek igazságát a modern nyelvészeti munkák is alátámasztják – az emberi nyelv kreativitása leginkább abban mutatkozik meg. mely teljesen soha sincs készen.ellegjáró és elképesztõ”. fõleg a beszédhelyzettõl. két vagy több szóból álló és többé-kevésbé kötött szókapcsolatok alkotják. felkapja a vizet (vmitõl v. Ezek nagy része a beszéd közben alakul ki. legalább annyira fontos részét azonban elõre látható és az adott helyzetben rutinszerûen. automatikusan ismételhetõ. 1 2 KOSZTOLÁNYI DEZSÕ: „. A szókapcsolatokat alkotó építõelemek. Nyelv és lélek. Budapest. . De ahogy az elõre gyártott házgyári elemek anyaga. formája. a szavak – figyelembe véve az adott nyelv nyelvtani és logikai szabályait – elméletileg végtelen sok módon és formában léphetnek egymással kapcsolatba. árkon-bokron át [keresztül]). hogy képszerûségük miatt (mert „lelkünk egész gazdagsága beléjük fér”2) szerfölött gazdaságos módon és hatékonyan – sokszor igen mûvészien vagy éppen szellemesen – tudnak hasonló beszédhelyzetekben információkat közvetíteni. tehát nem tervezhetõ. valamint a kommunikációs folyamatban részt vevõk személyiségétõl. hanem reprodukáljuk õket. valahányszor beszélünk vagy írunk.Elõszó „A nyelvet nem lehet szótárazni. csak globálisan értelmezhetõ. hanem – szinte elõre gyártott elemekként. 2) szerkezetileg és jelentéstanilag teljesen kötött. a közlés során nem mi alkotjuk meg õket. funkciója. 217. hanem képzetkeltõ jellegû. 64. Szépirodalmi Könyvkiadó. szokványos szókapcsolatokként – már készen jelennek meg tudatunkban. elzárni és véglegezni. mindig újra és újra kell szõnünk. ún. Ezek tehát olyan. kötöttsége és szerepe is változó. Szerepük azonban nem nyelvtani. melyeknek tagjai között általában nyelvtani. azaz nem produkáljuk. Eleven szövet az. hogy a beszélõ a kommunikáció folyamán képes olyan mondatokat. szintagmatikus viszony van. 1971. mondatsorokat alkotni és megérteni. E megfigyelésbõl kiindulva – és a teljesség igénye nélkül – egy nyelvben megkülönböztethetünk: 1) teljesen alkalomszerû és végtelen számú szabad szókapcsolatokat. A beszéd egy másik. KOSZTOLÁNYI DEZSÕ: „A lélek beszéde”. 1971. Szépirodalmi Könyvkiadó. hanem alkalomszerû. erõs metaforikus értékkel és nyelvi hagyományokkal bíró. vmin).

mint a templom egere. ii) szitkozódások. az ún. f) az általános érvényûség igényével használt. század második felénél maradva elsõsorban O. bölcs mondások. szokásmondásoknak. annyit ért vmihez. állandósult szókapcsolatoknak. Ha rövid a kardod. ott az élet dicsõsége. hogy pusztán a megszokás tartja õket életben. Az ide tartozó nyelvi egységeket pedig általában frazeologizmusoknak. mondatértékû közmondások.. A fenti kategóriák közötti határvonalak meghúzása nem mindig egyszerû feladat.). proverbiumoknak stb. átkozódások (Az anyja keservét! Az isten verje meg!). szokásmondások (Lassan járj. Gondolat. mind pedig a közmondás olyan általános érvényû elvet fogalmaz meg.. bizonyos alkalmakkor anélkül mondja õket az ember. tág értelemben az eléggé általánosan elfogadott frazeológia gyûjtõnévvel jelöljük. vereséget szenved). „amelynek a tartalmával kapcsolatban fölvethetõ az ‘igaz vagy nem igaz kérdése’. szólásmódoknak. iv) sírfeliratok (Itt nyugszom én. ahol a madár se jár?). 1976. 3) a két elsõ kategória közötti átmeneti.. ha. idézetek (Nyelvében él a nemzet. az összeforrottság különbözõ fokán álló szerkezeteket. idiomatizmusoknak. olvasod te. butélia-feliratok (Nézz a butykos fenekére. (szokványos) kifejezéseknek. saját medrében folyjék a Duna!). Budapest.” O. A nyelvnek azt a részét és a nyelvtudománynak azt az ágát. NAGY GÁBOR (1966) vagy 3 4 5 O. iii) politikai jelszavak (Nem kell a sóder.). amely a különbözõ mértékben kötött szókapcsolatokat érinti. idiómáknak. . Budapest. nyugodnál te.” O. és amely mindig többé-kevésbé korhoz kötött és ezért társadalmilag is meghatározott világnézetet tükröz. NAGY GÁBOR: Magyar szólások és közmondások.)4. 16. illetve vizsgálja és gyûjti. 12. szólásoknak. Ezek közül manapság úgy tûnik. frazémáknak. Gondolat. ún. nem kell a duma. 1977. e) szállóigék. d) ún. Ennek problematikája azonban külön tanulmány tárgya lehetne. konvencionális szójárások (Angyal repül [száll] (el) a ház fölött. szokták nevezni. NAGY GÁBOR: A magyar frazeológia története. Most ugrik a majom a vízbe! Szépre száll a füst. Nagy Gábor meghatározása szerint ezeknek a konvencionális kifejezéseknek „az a legszembetûnõbb jellemvonásuk. megszólítások (Pálinkás jó reggelt! Hol jársz itt.” típusú. 1976.oglalt vagyok.és közmondásgyûjtésnek nagyon gazdag hagyománya van5. aki (el)olvassa. hogy különösebb jelentõséget tulajdonítana a velük kifejezett megállapításnak. tovább érsz! Ki korán kel. frazeológiai egységeknek. toldd meg egy lépéssel!). bizonyos helyzetekben. NAGY GÁBOR: Magyar szólások és közmondások.). „beszédmûvek” a következõ néhány lehetséges altípussal: i) köszönések. „akkor szokták mondani. Akadémiai Kiadó. v) falfirkák (Hülye. pólófeliratok (. „pragmatikus helyzetmondatok”. mint tyúk az ábécéhez). aranyat lel. Magyarországon a szólás. A helyzetmondatokkal ellentétben mind a szállóige.) stb. c) beszédhelyzethez kötött. életbölcsességet megfogalmazó. Kár a benzinért!)3. Budapest. A témáról részletesebben lásd: O. hogy a frazéma szakszó kezd egyre inkább elterjedni. A XX. olvasnám én. kollokációkat és terpeszkedõ szerkezeteket (homlokegyenest ellenkezõ.8 b) szóláshasonlatok (szegény.

amely hatékony kiindulópontul szolgálhat általános és frazeológiai szótárak összeállításához. – részt vállalni a nyelvünk elszíntelenedése és nyelvi hagyományaink pusztulása elleni küzdelemben oly módon. közmondások értelmezõ és fogalomköri szótára címû gyûjteményünket. irodalmi. jelentésmagyarázattal ellátott magyar kifejezést. helyzetmondatot és közmondást tartalmaz. Gyûjteményünk összeállításával több célt is szerettünk volna elérni: – tudományos igénnyel és egyben a gyakorlati szempontokat is szem elõtt tartva számba venni a magyar nyelv õsi. néha kissé vulgáris rétegét is beleértve – jellemzõ frazeológiai egységeit. SZABÓ DÁVID. NAGY ÁGNES. a frazeológia és a lexikográfia területén bekövetkezett elméleti. hagyományait. – olyan lexikográfiai adatbázist létrehozni. módszertani változások. Nem is ez volt a célunk. tömörebben. szellemét. JÁRÁSI ANIKÓ. helyzetmondatok. (1963) nevét kell megemlítenünk. amelynek az OTKA T 2257 és T 017939 számú kutatási szerzõdései által is támogatott anyaggyûjtésében GÖRBICZ EDIT. IKER BERTALAN. szótárak iránt együttesen indokolták a magyar nyelv új frazeológiai szótárának megszerkesztését. és ezáltal is elkerülhessék a képzavart okozó gyakori téves szóláshasználatot. évszázadok óta a mai napig használatos klasszikus. hogy minden anyanyelvi beszélõ jobban megismerhesse a bemutatott szólások által is nyelvünk történetét.és közmondáskincsét. hogy a gazdagabb jelentéstartalommal bíró szólások segítségével minõségileg magasabb nyelvtudási szintet érhessenek el. HESSKY REGINA és KISS GÁBOR mûködtek közre. A most közreadott szótár 14 000. NÁRAY-SZABÓ MÁRTON. SIMON PÉTER. valamint a nyelvet mindennapi munkájukban használók növekvõ igénye egyre újabb és jobb kézikönyvek. Szótárunk közvetlen elõzményeként és kiindulási alapjaként meg kell említeni még a Tinta Könyvkiadónál 2003-ban megjelent és több kiadást is megélt Magyar szólástár – Szólások. KISS KORNÉLIA. szerkesztésében pedig BALÁZS GÉZA. Az elmúlt négy évtized nyelvfejlõdése. akiknek gyûjteményei kiválóan mutatták be a magyar nyelv gazdag szólás. ✞ LÁSZLÓ SAROLTA. O. mondanivalójukat meggyõzõbben. – hasznos munkaeszközt kézbe adni a magyar nyelv minden hazai és külföldi használójának ahhoz. . NAGY GÁBOR monumentális munkáját nehéz lenne túlszárnyalni. népies fordulatai mellett elsõsorban a mai nyelvállapotra – annak szlenges. MARUSZKI JUDIT.9 MIHÁLYI JÓZSE. szólást. BALOGH PÉTER. képszerûbben tudják megfogalmazni.

használ vagy – jelentéstartalmát megismerendõ – keresni akar. Ugyanilyen megfontolásból szerepeltetünk a Bibliából vagy a görög-római mitológiából származó és az európai kultúrában tovább élõ közismert fordulatokat is (árulkodó júdás.). egyformán ítéli meg õket’ kifejezések). Amint erre már utaltunk. azokat tehát. szókimondó. helyzetmondatok (szójárások) és közmondások típusairól. illetve középkorú magyar anyanyelvû beszélõ ismer. . amelyek azonban képszerûségüknél fogva a mai nyelvhasználó számára is könnyen felfoghatók. használatuk korlátozott voltát azonban mindig a VULG. hogy az lehetõleg minél nagyobb áttekintést adjon a magyar kifejezések. kettévágja [megoldja] a gordiuszi csomót stb. elavulóban lévõ. a szótárban való szerepeltetésüktõl – módjával és egy bizonyos szükségszerûen szubjektív módon megvont határon belül – nem tekinthettünk el. amelyeket egy ma élõ iskolázott. Esztétikai megítélésüket. szólások. a magyar nyelv õsi. a túlvilági boldogság’ vagy a Csokonai által használt egy rubrikába helyez [sorol v. Damoklesz kardja. durva kifejezésmód. elsõsorban a társadalom által egyébként tabuként kezelt területeken. vagy RITK. ma már ritkábban használt fordulatok is. értelmezhetõk (csigaparipán jár ‘lassan jár’. Bagoly is bíró (a) barlangjában.10 A szótár felépítése és használata A SZÓTÁR ANYAGÁNAK KIVÁLASZTÁSA A közreadott szókapcsolatok típusai és a használók köre Szótárunkat úgy állítottuk össze. szokásmondásainak rögzítése mellett elsõsorban a mai magyar köznyelvre jellemzõ állandósult szókapcsolatokat kívántuk számba venni. helyenként vulgáris. A szlengre általában jellemzõ a nyers. évszázadok óta a mai napig használatos fordulatainak. vesz] vkit vkivel ‘egy kategóriába sorol vkit vkivel. az újításra nagyon hajlamos argóban és a diáknyelvben fordulnak elõ. 6 Egyetlen helyen elõforduló adat (szó szerint: egyszer mondott). Ez utóbbi területen külön figyelmet szenteltünk a SZLENG minõsítésû kifejezéseknek. amelyek a kevéssé igényes. Mivel azonban ezek is a nyelvhez tartozó elemek. minõsítéssel jeleztük. régies. igen fesztelen és tréfás nyelvhasználatban. rövidítéssel jelzett. Természetesen elõfordulnak gyûjteményünkben a RÉG. fõleg fiatal. Ezek beszélt nyelvi szókincsünk olyan újabb és nehezen rögzíthetõ képzõdményei – helyenként még talán csak amolyan tréfás hapax legomenonok6 –. ‘a saját otthonában mindenki úr’) vagy amelyeknek megértése fontos lehet egy-egy magyar klasszikus író mûveinek olvasásakor (például a Móricznál olvasható Ábrahám kebele ‘a mennyország. A nyelv hihetetlen gazdagsága és szüntelen változása folytán e nyelvi elemek teljes felsorolása természetesen nem lehetett a célunk.

Gyûjteményünk tehát nem vette fel: – a már teljesen feledésbe merült. PEJ. NÉP. Mi nem került bele gyûjteményünkbe? Jóllehet az állandósult szókapcsolatok idõbeli. nagy éjjelipávaszem ‘Európa legnagyobb szárnyfelületû lepkéje [Saturnia pyri]’). csoportnyelvi (SZLENG) és stiláris (BIZ.. e) a frazémák aktív használatát elõsegítõ. hátrányos dolgot másvalaki kárára.. körültekintõ jelentésértelmezése (különös tekintettel az utóbbi évtizedekben létrejött jelentésváltozásokra. c) a frazémák használati lehetõségeinek részletes leírása (különös tekintettel a bennük lévõ vonzatokra). ‘a buta emberek sok butaságot fecsegnek’). felsül’. az éppen kialakulóban lévõ új jelentésekre). illetve a szólások eredetmagyarázatára terjedelmi okokból eleve nem vállalkozhattunk. VULG.11 A szótár típusa és fõ jellemzõi A gazdag magyar frazémaanyag szövegkörnyezetben. vagy csak nagyon nehezen értelmezhetõ kifejezéseket. és a használók többségének szempontjából háttérbe szoríthatók. önmagukban már nem.). szemléltetõ példamondatokban való bemutatására. hanem a sokkal általánosabb. NAGY GÁBOR és más szerzõk által is igen részletesen leírt. mint bárki más’). elavult. hatékony fogalomköri mutató kidolgozása azok számára. SZÉPÍTÕ. Annak is az orra alatt a szája.. körömhegyre áll ‘minden erejét megfeszítve bátran kiáll’. helyzetmondatok és közmondások) minél nagyobb számban való összegyûjtése. eredetileg szakterminológiai – elsõsorban a sportnyelvbõl származó – kifejezésekrõl van . akik egy-egy (ismeretlen vagy alkotóelemeiben csak megközelítõleg ismert) fordulatot (esetleg annak további szinonimáit) nem a bennük elõforduló egyedi szavak. csak egy-egy szûkebb régióra jellemzõ tájnyelvi állandósult szókapcsolatokat és közmondásokat (medvét fog ‘nem sikerül a terve. RITK. ‘õ is ugyanolyan ember. az alább felsorolt típusok mégis viszonylag egyértelmûen elkülöníthetõk. durva kifejezéseket vagy ilyen szavakat tartalmazó szókapcsolatokat (más faszával veri a csalánt ‘számára kellemetlen v.. – az O.) minõsítése. csoportnyelvi és stiláris értékelése korántsem mindig egyszerû feladat.. – a szûken vett szakterminológiához tartozó állandósult szókapcsolatokat (archimedesi csavar ‘végtelenített csavarból álló vízemelõ gép’. jelentésbõvülésekre. TRÉ. VÁL. Ennek megfelelõen tehát szótárunk az alábbi szempontok elõtérbe helyezésével kívánja hatékonyan segíteni a magyar nyelv tudatos és igényes használatára törekvõ anyanyelvû vagy magyarul tanuló olvasót: a) a mai magyar köznyelvben használatos leggyakoribb frazématípusok (szólások. – a kirívóan vulgáris.. helyzetmondatokat és közmondásokat (dézsmát kell venni a szaván ‘nagyotmondó’. hátrányára próbál elvégeztetni. amelyeket az érdeklõdõk speciális szótárakban találhatnak meg (lásd a feldolgozott szótárak listáját).. b) az összegyûjtött frazémák idõbeli (RÉG. d) a frazémák alapos. a mindenki által könnyebben megalkotható fogalomkörök alapján kívánnak megtalálni. GÚNY.. Üres hordó jobban kong. ha azonban olyan. elintézni’).

feliratok. kiegészítések elvégzésében elsõsorban a felhasznált források jegyzékében felsorolt mûvek szolgáltak támpontul. zöld utat kap. amelyek nem valamilyen állandósult szókapcsolatban szerepelnek (pl. megtámadható álláspont’). lexikai affinitásokat. ismeri az ügy v. elszólásából adódó. amelyeket egyébként hagyományos szótári meghatározással nem is lehet ellátni (pl. vminek a malmára hajtja a vizet frazéma mind a MALOM. mindenki’). a dolog minden ága-bogát ‘bonyolult. A frazémák kiválasztásában. „ragadványneveket”. kollokációkat (megrögzött agglegény). vagy csak utalószóval arra a címszóra. figyelmetlenségébõl. AZ ANYAG ELRENDEZÉSE A BETÛRENDES ÉRTELMEZÕ SZÓTÁRI RÉSZBEN Szótárunkban az állandósult szókapcsolatok – egymást elsõ teljes értékû szavuk szerinti betûrendben követve – vagy kifejtett formában. dob egy hátast.).innország’. vagy tetszõleges szavakkal társíthatók (folyton-folyvást eszik. kérdésnek minden részletét ismeri’). Isten ostora ‘Atilla’. a pontosítások. a fekete párduc ‘Grosics Gyula’. ezeket természetesen gyûjteményünk is közli.12 szó (magas labda ‘különösen vita során a partner ügyetlenségébõl. amelyek a mindennapi beszédben már széles körben használatosak (pl.). Így például a vkinek v. és amelyeket a megújuló magyar szótárírásnak elõbb-utóbb rögzítenie kell. A damaszkuszi úton nagy a tolongás. könnyen kihasználható lehetõség. padlóra küld vkit. – a már folklorisztikusnak tekinthetõ és fentebb jelzett beszédmûtípusok (politikai jelszavak. vminek a malmára hajtja a vizet → MALOM utalásos formában csak jelezzük a 7 A stilisztikákban antonomázia névvel is szokták azonosítani ezt a jelenséget. a haza bölcse ‘Deák .) nagy részét (Nézz a butykos fenekére. valamint az ún. a nemzet csalogánya ‘Blaha Lujza’. szerteágazó dolognak. Aphrodité szigete ‘Ciprus’ stb. a tömegkommunikáció nyelvében) igen gyakori és tulajdonneveket helyettesítõ. azaz magyarázattal ellátva szerepelnek. a kálvinista Róma ‘Debrecen’.’). a legnagyobb magyar ‘Széchenyi István’. sírfeliratok stb. – azokat a magyarban igen nagy számban létezõ ikerszókat. iszik. – a mindennapi nyelvhasználatban (pl. hanem önállóan is megállnak (boldog-boldogtalan ‘bárki. az értelmezõ szótárakban még nem rögzített fordulatokkal. vagyis a neve helyett – rendszerint – a szokásos jelzõjét vagy körülírását használjuk. amelyek ma már a köznyelvben is igen elterjedtek. amely alatt magyarázatuk megtalálható. A görög eredetû szó (‘másként való megnevezés’) azt jelenti. beszél… stb. névfelidézõ metaforikus szókapcsolatokat7. ‘állandóan eszik.) – a szintén külön szótárba kívánkozó. iszik. hogy valamely személyt vagy dolgot általánosan ismert tulajdonságával jelölünk meg. ott az élet dicsõsége. sokszor nehezen körülírható terpeszkedõ igei szerkezeteket (említést tesz ‘megemlít’). . az ezer tó országa ‘. de a HAJT és a VÍZ címszó alatt a vkinek v. Évtizedes kutatómunka során azonban elkerülhetetlen volt ezek kiegészítése olyan.erenc’. mind a HAJT. mind pedig a VÍZ címszónál elõfordul. A ‘névfelidézõ’ elnevezés Grétsy László szíves közlése. beszél… stb.

ám van valamilyen más névszói elem.és keresztnevet is tartalmazó kifejezések magyarázata többnyire a keresztnévnek megfelelõ címszó alatt található meg: nem a Tüdõs Klára tervezett vkit (KLÁRA). Például a VERÉB címszó alatt kifejtett Jobb ma egy veréb. akkor ez utóbbit mindig az elsõ fõnévi tag alatt magyarázzuk meg. úgy. Ettõl az alapvetõen névszóközpontú besorolási elvtõl a következõ esetekben tértünk el: – Ha egy kifejezésben jószerivel csak igei vagy igenévi elemek vannak (guggolva is kibírna vmit. olyan kövér. Annak már lõttek!). E módszer kétféle módon is segíti a szótár- . – Ha a fõnévi tagnak változatai lehetnek (benne van a pácban v. kifejtett szótári egység lesz a kifejezés. magyarázatát (‘önkéntelenül v. Például az igazak álmát alussza szókapcsolatot az IGAZ. magyarázattal szerepel. mint a motolla (MOTOLLA). állandósult szókapcsolat – a VERÉB címszóra való utalással – egyaránt feltûnik a HOLNAP. a JÓ. – Ha a kifejezésben nincs fõnév. szándéka ellenére is elõsegíti vkinek az érdekét.13 frazéma meglétét azok számára. hogy gurul (GURUL). ha a kifejezés elsõ fõneve nem fõnévként szerepel: vkinek tenger sok adóssága van (ADÓSSÁG). célját’) azonban a MALOM címszó alatt adjuk meg. akkor az – vagy több ilyen esetén közülük az elsõ – lesz a kitüntetett címszó: egyik a másikat éri (EGYIK). sem pedig igei elem nem található (Na és aztán?). vmin) kifejezést a VÍZ. mint a pinty (PINTY). Az utalási rendszer Szótárunk a szókapcsolatokat a bennük található minden tartalmas szónál felidézi. a kiugra(sz)tja a nyulat a bokorból szólást pedig a NYÚL1 címszó alatt. a következõ alapelvek érvényesek: – Ha van fõnév vagy fõnevesült elem a kifejezésben. vezérszavak) alatt magyarázzuk meg az állandósult szókapcsolatok jelentését. jár vkinek a keze. ártatlan. – A szóláshasonlatok kifejtése is a hasonlító szerkezet elsõ névszói eleme (többnyire fõneve) vagy ennek hiányában igéje alatt történik: káromkodik. mint a jégesõ (JÉGESÕ). a kifejezést általában a teljes értékû fõnév (HATÁR) alatt fejtjük ki. akkor a kifejezés minden fõnévi elem alatt (a fenti példákban a PÁC és a CSÁVA címszó alatt is) önálló szótári egységként. A vezeték. Ekkor a besorolás a legerõsebbnek tûnõ elem (AZTÁN) alá történik. a csávában). mint a ma született bárány (BÁRÁNY). Esetleges igeváltozatok esetében itt is minden igei tag alatt önálló. Arra vonatkozólag. akkor a kifejezést az elsõ igei tag (GUGGOL. – Ha egy kifejezésben (mindennek van határa) egy teljes értékû fõnév (HATÁR) és egy fõnévként is használatos más névszói elem (MINDEN) található. LÕ) alatt írjuk le. a felkapja a vizet (vmitõl v. mint holnap egy túzok. hogy bennük sem névszói. a MA és a TÚZOK címszavaknál. Ugyanígy járunk el. – Különösen a helyzetmondatok esetében fordulhat elõ. akik a szólást e címszavaknál keresik. olyan. mint egy alvajáró (ALVAJÁRÓ). hogy mikor mely címszavak (hívószavak.

ERÕSEN. ÍROTT. SENKI.). egyéb szófaj. KÖZEL. amely alatt utalással élve felsoroljuk a szókapcsolatokat – elsõsorban azokat a fõneveket (közneveket és tulajdonneveket). Tartalmas szavaknak – tehát olyan címszónak. HIÁBA. hanem csak utalószóval ellátott szólásról (). jaj stb. – Az igeneveket általában a szótári igealakra visszavezetve adtuk meg (felmelegített. ha azok melléknévként külön is szerepelnek a Magyar értelmezõ kéziszótárban (pl. ige. BIZ. KORÁN. mellékneveket. a tagadószókat (ne.). engem stb. felmelegítve → FELMELEGÍT. se. a lehetõ legegyszerûbb alakjukban – de a vonzatok feltüntetésével – szerepelnek. egy). A SZÓCIKKEK FELÉPÍTÉSE A BETÛRENDES ÉRTELMEZÕ SZÓTÁRI RÉSZBEN A címszavak – Az azonos alakú címszavakat arab számmal választjuk el egymástól (ÁLL1 – ÁLL2). leforrázott → LEFORRÁZ). A köztük lévõ sorrend: névszó (fõnév). KÉSÕN).). kivéve. amelyek az értelmezõ szótárakban is címszóként szerepelnek. másrészt pedig mindig csokorba gyûjtve. a névutókat (elõl. vagy KM. INGYEN.és felsõfokú alakjai az alapfokú alakoknál találhatók (JOBB. hogy az általa keresett szókapcsolat szerepel-e a szótárunkban. LEGJOBB → JÓ). az. Ha azonban a melléknévi és a határozói alak közvetlenül egymás után következik a betûrendben. VESZETT). MOST. ROSSZUL). a kötõszókat (de.) és használati minõsítés (pl. sem stb. JÓL. UGYANAZ) és határozószók (pl. és stb. – Nem soroltuk a tartalmas szavak közé – tehát nem váltak szótárunkban címszóvá – a névelõket (a.) nélkül. – Azonban nem tekintettünk el a gyakoribb névmások (pl. – A melléknevek közép. Kivétel: SOK – TÖBB. TEGNAP) címszóként való megjelenítésétõl. egymástól vesszõvel elválasztva mindkét alakot feltüntettük a címszóban (ERÕS. együtt láthatja azokat a szókapcsolatokat. GYORSAN.). Így például . nincs). A használó ezeket az információkat természetesen megtalálja annál a címszónál (a fenti példánál maradva a VERÉB címszó alatt).14 használót: egyrészt – mivel bármelyik tartalmas szavánál keresheti – gyorsan megállapíthatja. KÉSÕ. HAMAR. nem. hogy nem magyarázattal. KÉSÕN. TAVALY. ahol a frazémát megmagyarázzuk. a ritkább vagy egyszeri elõfordulású határozószókat (talán). LASSAN.). hátul stb. amelyekben egy adott szó szerepel. A névszói kategórián belül azonban további szófaji szétválasztást – nagyon indokolt esettõl eltekintve – szótárunk jellegébõl fakadóan nem tartottunk szükségesnek. MINDIG. helyzetmondatról (£) vagy közmondásról (¯) van szó. EGYIK. RITKÁN. A melléknévbõl képzett határozószókat külön címszóként vettük fel (pl. A csak utalószóval ellátott frazémákat szabványos betûvel szedtük. ROSSZUL. az indulatszókat (hû. érdemlõen → ÉRDEMEL. A csak utalószóval ellátott szókapcsolatok mindig típusmegjelölés (HM. JÓL. Külön segédjelek is felhívják a figyelmet arra. számneveket és igéket tekintettük. valamint a létige állító és tagadó alakjait (van. HOLNAP. a kifejtetteket vastaggal. a személyes névmásokat (én. MENÕ.

de a HM. hacsak nem más alakban rögzült. +VÉRSZEM.. amelyekben a ’lapos’ szó fõnévi és melléknévi alakban használatos. rövidítéssel is jelzett. magyarázattal ellátott és HM. ún. rövidítéssel is jelzett klasszikus közmondásokat a jobb olvashatóság érdekében a ® segédjel azonosítja. £. +JERGLI. A ritkább címszóalaknál utalunk a gyakoribb alakra. – Emlékeztetõül: a csak utalószóval ellátott frazémák esetében a segédjelek (. magyarázattal kísért szólásokat. – A címszó alakváltozatai szögletes zárójelben állnak: DÖRGÉS [DÜRGÉS]. ahol a címszóval kapcsolatos szólásokat is megadjuk: DÜRGÉS → DÖRGÉS.15 a LAPOS címszó alatt együtt találhatók mindazok a frazémák. – a szintén nagybetûvel kezdõdõ. – ha egy frazéma mind szólásszerû mind pedig helyzetmondatszerû (vagy közmondásszerû) használatban is lehetséges. rövidítések nem szerepelnek.. – a hagyományos értelemben vett.. E szavak tehát manapság szabad szókapcsolatokban nem használatosak. valamint az értelmezõ szótárakban nem szereplõ. ¯) igen. szokványos helyzetmondatokat. A frazémák szótári alakja – Magát a frazémát az általános szótárírási gyakorlatnak megfelelõen általában a lehetõ legsemlegesebb alakban adjuk meg. helyzetmondat (közmondás). Hasonlóképpen kezeljük az idegen írású vagy hangzású. – a nagybetûvel kezdõdõ. . A kifejtett frazémákat – szemben a szabványos betûtípussal szedett és csak utalószóval ellátottakkal – vastag szedéssel emeljük ki. – A mai nyelvállapot szerint csak állandósult szókapcsolat elemeként elõforduló címszavak elvont alakját tompa zárójelben jelezzük: +HADILÁB. – a kezdõ helyzetben lévõ vkinek. magyarázattal ellátott és KM. és KM. és bokrot alkotnak. . akkor közöttük a sorrend: szólás. – A szókapcsolaton belül kerek zárójelbe kerülnek a kifejezésbe beilleszthetõ. típusú vonzatokat. vmilyen stb. szójárásokat a jobb olvashatóság érdekében a ¡ segédjel azonosítja.. mindig egyes szám harmadik személyben szerepel. szóláshasonlatokat a jobb olvashatóság érdekében a ˜ segédjel azonosítja. +KURZ. hangsúlyosan argotikus címszavakat is: + BOOGIE. de tetszés szerint el is hagyható elemek: (örökké) az anyja szoknyáján ül. – Az ige. vkinek (a) füle hallatára – a betûrend szempontjából nem vettük figyelembe. melyen belül a frazémákat elsõ teljes értékû szavuk szerinti betûrendben soroljuk be. illetve a zárójeles alakokat – pl. külön rövidítéssel azonban nem láttuk el ezt a számszerûleg legnépesebb alapkategóriát. – A címszavak ábécérendben követik egymást.

– Ha azonban a szócikken belül a kifejezés alakváltozatai közvetlenül egymás után következnek a betûrendben. olyan kicsi. erõsítõ olyan és úgy szavak használata elsõsorban ritmikai kérdés.16 A változatok kezelése – A jobb átláthatóság és a könnyebb keresés kedvéért a tartalmilag. a mennybe v.: olyan kicsi. (Jóllehet a tagmondatokat bevezetõ „vagy” szó elõtt a magyarban általában vesszõ áll. vonzathasználat. Éváról rokonok [rokonok Ádámról. szamárordítás] nem hallatszik [hallik] az égbe [az égig v. az ablakon hányják [szórják] be a pénzt vkinek.: megszokott vmit. Mivel azonban leggyakrabban egyes szám második és harmadik személyû alakok- . ha a hasonlító tagmondat bõvítményének lehetnek változatai. ha hiányuk miatt a hasonlat nyelvtanilag helytelenné válna (pl. belelóg vkinek a keze a bilibe [bilibe lóg vkinek a keze]. hogy a változatok nem betûrendben követik egymást. – A szóláshasonlatok esetében egyébként – az egyértelmûség kedvéért – a mint és a hogy kötõszókat megismételtük. Pl. a változatokat szögletes zárójelek között jeleztük. mint a szeme fényére [világára v. igekötõs alak miatt) eltérõ és így a szócikken belül a betûrendben egymástól távol esõ. hanem – egy-egy címszó alatti betûrendben elfoglalt helyén – önálló szótári egységekként tüntettük fel. vagy nem az elsõ elemük a változó. mint a két szemére]. Ebben az esetben összevonással éltünk. hogy ölben viszik ki ugatni a kutyát) – nem mindig. olyan kicsi. rokon értelmû szókapcsolatokat alapvetõen nem vontuk össze. vagy csak zárójelben szerepelnek.” rövidítéssel választottuk el egymástól: kidob [kilök v. – A hasonlat melléknevét vagy igéjét kiegészítõ. mint a másik: kiteszi [kirakja] vkinek a szûrét (vhonnan). Ennek megfelelõen egységes szótári alakjuk meghatározása sem mindig könnyû. ezeket a „v. a szótárszerkesztésben megszokott „v. rácsöpög a harmat. Pl. kirak v. úgy esik. […] (Még csak) most jön a java. olyan hideg van. mint cigány lova a koplalást [a verést]. Ha a változatokon belül szinonimák is lehetségesek. frazémák mind önálló egységként – de azonos (esetleg hasonló) meghatározással szerepelnek. ezért ezek – kivéve. Pl. mert két alak közül az egyik sokkal gyakoribb. Elõfordulhat az is. de szerkezetükben (pl. olyan kicsi. Így tehát az albérleti duma.: Ádámról. ezeket a jobb olvashatóság érdekében fõszabályként általában külön szerepeltettük. hogy ki se(m) látszik a földbõl. kitesz] az utcára vkit.) – Mivel ugyanarra a jelentéstartalomra néha igen jelentõs számú – gyakran a kötõszóban is eltérõ – hasonlat kínálkozik. Kutyaugatás [szamárbõgés v. ha leül a fûbe. ha új változatról volt szó: úgy vigyáz vmire. jelentésük szerint ugyan összetartozó. Kivételt képez ez alól. e kötõszó rövidített. a nagy duma. a mennyországba]. hogy a földbõl is alig látszik ki. Éváról]. hogy ölben viszik ki ugatni a kutyát. meghatározásokban inkább zavaró – érvényesítésétõl. cégéres [címeres] gazember. ha az elsõ elemük a változó. – A helyzetmondatok lényegükbõl fakadóan mikrodialógusokban hangzanak el. a süket duma vagy A java még hátravan. mint a kutya ülve.” változata esetében eltekintettünk e szabály következetes – és a szótári alakokban.

ha az egész frazémára vonatkoz- . Ezeket a frazémákhoz tartozó. vminek határozatlan névmási ragos alak a birtokos személyragozás (személyjelezés) harmadik személyében álló fõnév elõtt a birtokos jelzõt képviseli akkor. mi is ezeket az alakokat tüntettük fel leginkább.) jelöltük. ha az igei cselekvés alanya és a birtokos jelzõ nem azonos személyû: beszél vkinek a fejével. – Emlékeztetõül: a kezdõ helyzetben lévõ vkinek. mert a vonzatok ismeretének hiányában a kifejezések használata. hogy több jelentés gyakran vonzatbeli eltéréssel párosul. vmivel. – Az alanyi pozícióban lévõ vki. hevenyészettség.). vmi elemeket – indokolt kivételtõl eltekintve – nem jelöltük (ismeri a dörgést.17 ban használjuk õket. vminek stb. vmitõl).és használati körére vonatkozó) minõsítése – Azok az idõbeli. Pl. a használat számára tehát fontos kiegészítõ grammatikai elemeket dõlt betûvel és a szokásos szótári rövidítésekkel (vkinek. Ennek igen nagy jelentõsége van. akkor a vkinek. illetve a bennük szereplõ igék vonzatát (beleüti az orrát vmibe. (A tapasztalatok szerint azonban még a magyar anyanyelvûek hétköznapi beszédében is megfigyelhetõ bizonyos grammatikai „gyöngülés”. vkinek (halvány) dunsztja sincs vmirõl stb. közvetlenül a szókapcsolat mögött és az értelmezés elõtt szerepelnek kiskapitális betûtípussal.: Ne szórakozz(on) (már) velem! Ha azonban ezektõl eltérõ alak(ok) a gyakori(ak). amely leginkább a téves vonzathasználatban nyilvánul meg. vmilyen stb. mondatba illesztése – elsõsorban persze a magyart mint idegen nyelvet tanulók számára – nem mindig egyértelmû. magas labda).) Az is említést érdemel. Az alany élõ vagy élettelen voltát gyakran a szólásdefiníció teszi egyértelmûvé. vmi. vmitõl. A frazémák lexikai (stílus. vminek alak természetesen részeshatározó és a frazéma mögé kerül: leadja a fülest vkinek. – Ha a vkinek. amelyek a kifejezések használatát elsõsorban a nem anyanyelvi használó számára döntõ módon befolyásolják és a szélesen értelmezett semleges nyelvhasználattól egyik vagy másik irányban élesen eltérnek. . hogy megadja a szókapcsolatok. mint az acél). – Ha a vonzat nem kötelezõ. vminek ragos alak mellett nem birtokos személyraggal (személyjellel) ellátott fõnév áll. vagy kizárólagosan csak élettelen (küszöbön áll [van] vmi).eltüntettük azonban a fenti vonzatokat. hadilábon áll vkivel v. a vonzatokat a csak utalószóval ellátott frazémák esetében is feltüntettük. ha az alany egyaránt lehet élõ és élettelen (kemény vki v. – A vkinek. leesik vkinek az álla (vmitõl). hálót szõ vkinek. azt kerek zárójelben adtuk meg: agyvérzést kap(vkitõl v. vonzatokat a szólások betûrendbe állításakor nem vettük figyelembe. minõsítések. szótárunk is természetesen azt vagy azokat adja meg: Ha addig élek is! A frazémákban szereplõ vonzatok – Gyûjteményünk célul tûzte ki azt is. csoportnyelvi és stiláris jegyek.

a beszédhelyzetet tükrözik.). konvencionális szójárásoknak is nevezett frazémák. hogy ilyen esetben a teljes metanyelvi értelmezés kapcsos {  } zárójelbe kerül: Kár a benzinért! . stiláris jegy.. ezeket a). A Kár a benzinért! típusú és a nemzetközi szakirodalomban pragmatikus helyzetmondatoknak. a beszélgetõpartnerek egymáshoz való szociális viszonyából fakadnak. józanabbul ítéli meg a dolgo(ka)t v. ‘a halál (nyugalma. amelyek használata nagyon gyakori vagy kizárólagos. úgy ellátja vkinek a baját. azzal kapcsolatos válaszként. Elõfordulhat. illetve a Sok beszédnek sok az alja. – Ha egy-egy kifejezésnek több jelentése is van. Emlékeztetõül: a lexikai minõsítéseket a csak utalószóval ellátott frazémák esetében nem tüntettük fel. tehát mindig a beszélõ álláspontját. TRÉ.18 nak (van néhány atmoszféra vkiben BIZ. nagyon jó dolog történik’. Ezek a minõsítõ jegyek egyrészt a szókapcsolatok valamelyik elemébõl következnek. Pl. b). parafrázisa közé nem lehet a szokásos módon – persze a szükséges jelentéstani többletek hangsúlyozásával – mintegy egyenlõségjelet tenni (mint például a jobb belátásra jut [tér] frazéma esetében. – A jelentésmagyarázatokon belül azokat az alakokat (feltételes mód. a) ’váratlanul régóta remélt. A jelentésmagyarázatok – A kifejezés után következik annak minél pontosabb. a beszédhelyzetbõl. ittas’). c) stb. – Vannak olyan esetek. ’váratlan balszerencse következik be’)... csoportnyelvi. hogy (az) attól koldul ‘nagyon megver vkit (gyakran fizikai erõvel való fenyegetésként is: Úgy ellátom a bajod. hogy a szókapcsolatnak több jelentése is van. és egy-egy ilyen minõsítõ jegy csak valamelyik – a) vagy b) – jelentésére vonatkozik. A „Rövidítések és jelek” címû részben soroljuk fel a használt minõsítéseket és meghatározásaikat. Több lexikai jegy megléte esetén azokat az alábbi sorrendben adjuk meg: idõbeli. (tagadó mondatban) sohasem’. Ekkor a minõsítés a jelentést megkülönböztetõ betû és az értelmezés közé kerül (beüt az áldás BIZ. jelöléssel különítettük el. Lexikográfiai újításként szótárunkban ezt jelzi. az örök békesség VÁL.. típusú közmondások azonban általában adott beszédhelyzetben.: sûrített marxizmus RÉG. amikor a kifejezés és annak jelentése. másrészt – és talán gyakrabban – a szövegtípusból. SZLENG. annak értékeléseként hangzanak el. TRÉ. A lexikai minõsítések kialakításában a forrásmunkák között megadott szótárakra támaszkodtunk. a használatára vonatkozó és értékelõ mozzanatokat is tartalmazó metanyelvi értelmezése. jelentésmagyarázata. tagadó alak stb. amelyet viszonylag egyszerûen meghatározhatunk az alábbi módon: ‘a korábbinál helyesebben. viselkedik’). továbbá az esetleges kontextuális. ’kissé becsípett. csendje)’. b) GÚNY. ’rendõri gumibot’. békéje. hogy attól koldulsz!)’. a szókapcsolatok jellegzetes használatára utaló megjegyzéseket kerek zárójelek között tüntetjük fel: míg fennáll a világ ‘(állító mondatban) örökké.

vagy újabb. különösen ilyen jelentõs mennyiségû anyag esetében. kutatási lehetõségeket kínál a nyelvtudomány. BIZ. HM. Az állandósult szókapcsolatok fogalomköri mutatója még további szemiotikai. produktív szótárhasználat még hatékonyabbá tételét szolgálja. de még az irodalomtudomány. ÉRTÉKES. aranyat lel.19 {lebeszélés. a néprajztudomány. a pszichológia. mert biztosak vagyunk abban. CSODÁLKOZÁS. A FOGALOMKÖRI MUTATÓ A fogalomköri mutató célja A gyûjteményt részletes fogalomköri mutató is kiegészíti. BUTA. CSODÁLKOZIK. Ezekre a hosszabb vagy rövidebb állandósult szókapcsolatlistákkal szemléltetett fogalomkörökre vagy fogalomköri csoportokra további több mint 2000 fogalomkörnél található utalás (lásd késõbb). BUTASÁG. hogy szinte lehetetlen egy minden igényt kielégítõ fogalomköri elrendezés megvalósítása. {felszólítás távozásra: menj ki. A nehézségek ellenére mégis vállaltuk e munka elvégzését. hisz minden nyelvhasználóban más és más – gyakran az adott beszédhelyzet szerint is változó – fogalmi társítások élnek. ÉRTÉK. Ennek veszélyét azzal igyekeztünk csökkenteni. BIZ. ábécérendben következõ fogalomkör (kulcsfogalom) vagy fogalomköri csoport megnevezése alatt (pl. E munka eredményeképpen valójában egy szólásokból kiinduló önálló fogalomköri szinonima.. nem éri meg a fáradságot. tûnj el!}. sem pedig azok alkotóelemeit nem ismeri (vagy éppen nem jutnak eszébe) – egyébként csak véletlenül találhatja meg a szótárban. folklorisztikai stb. asszociatív kapcsolatban lévõ kifejezéscsoportok keresését és az aktív. Természetesen tudatában vagyunk annak. . E mutató több mint 600. KM.) felsorolja a vonatkozó szókapcsolatokat. hogy csoportosításunk szigorúan tapasztalati módon az összegyûjtött szólások jelentésébõl indult ki. Ráadásul az eredményt könnyen érheti a szubjektivitás vádja. hogy fogalomköri hálónk szinonim elemeit folyamatosan összevetettük a meglévõ magyar szinonimaszótárak csoportosításaival.vagy még inkább képzettársító szótár is megbújik tehát szótárunkban. Ezeket ugyanis – mivel esetleg sem a keresett kifejezéseket. ami a rokon értelmû vagy csak lazább. Annak oka. hiábavaló az igyekezet}. Ki korán kel. Tedd be kívülrõl az ajtót! HM. ÉRTÉKESSÉG stb. de még a nemzetközi szótárpiacon is a fogalomköri elrendezést választó szótárak. {a szorgalmas munkának megvan az eredménye}. Nem véletlenül oly ritkák a hazai. elsõsorban abban rejlik. lehetõvé téve a használónak az egy-egy fogalomkörhöz kapcsolódó célirányos keresést. szinonim kifejezések elsajátítását. hogy minden hiányosságával együtt e fogalomköri mutató a magyar szótárírás jelentõs újdonságaként feltétlenül a szótárhasználók érdekeit szolgálja. hogy az azokban található szinonimasoroktól gyakran mégis eltérõ csoportokat alkottunk.. leintés kifejezése: nem érdemes. a szociológia számára is. addig még ismeretlen.

hogy a keresõ számára esetleg hasznos lehet egy másik. mert számos eset- . MEGALÁZ. ALATTOMOSSÁG). hogy a szókapcsolatok listájában elõfordulnak olyanok is (pl. MEGSZÉGYENÍTÉS). CSAPÁS. KÍNOS HELYZET. BONYODALOM. A melléknévi és igei alakok megadását azért tartottuk szükségesnek. BONYOLULTSÁG. KELLEMETLENSÉG. átfogóbb fogalomkörökhöz besorolható fogalmak esetében nem mindig adtuk meg a hozzájuk tartozó – változó hosszúságú – szókapcsolatok listáját. Ez a körülmény magyarázza. aki a szögletes zárójelek közötti felsorolásban így egy pillantással áttekintheti. PROBLÉMA. BONYODALMAS. FALÁNK. FALÁNKSÁG) tartozó jellegzetes szókapcsolatok száma jelentõs listát tesz ki. Például: MODOR [HANGNEM. hogy mely fogalmak kerültek a címszóként vagy „címszósorként” (lásd késõbb) szereplõ ún. gyûjtõfogalommal szorosabban vagy lazábban összetartozó asszociatív viszonyba. Alamuszi macska nagyot ugrik. = ALATTOMOSKODÁS. melyre a fenti kulcsfogalmaknál csak az alábbi módon utaltunk: lásd: NEHÉZSÉG. akkor e felsorolást követõen a lásd még utáni kulcsfogalmak felsorolásával hívtuk fel a használó figyelmét a további lehetséges fogalmi kapcsolódási pontokra. Ha egy átfogóbb fogalomkörbe (ESZIK-ISZIK. letöri vkinek a szarvát). amelyek elsõ olvasásra talán nem azonnal hozhatók összefüggésbe a fogalomköri címszóval (itt: GÚNY. A fogalomköri címszavak vagy címszósorok alakja A fogalomköri címszavak kialakítása elsõsorban fõnévi. GÚNYOL. BONYOLULT. viszont megfelelnek a címszó alatt felsorolt társítható fogalomkörök valamelyikének (itt pl. Így a szótárt használónak nem kell az amúgy is igen termékeny ESZIK-ISZIK. A NEHÉZSÉG gyûjtõfogalomnál pedig az összes vonatkozó kulcsfogalmat szögletes zárójelek között. HANGVÉTEL. GÚNYOLÓDÁS. EVÉS-IVÁS kulcsfogalom alatt felsorolt számos kifejezésbõl kikeresnie az éppen a FALÁNK. A fõnévi alakok kitüntetett szerepét az indokolja. övön aluli ütés. valamint a hatékony keresés követelménye is indokolta a fogalomkörök között meglévõ természetes összefüggések. hogy e metanyelvi elvont formában ragadhatók meg leginkább és legáltalánosabban a fogalomkörök (pl. igei alakokkal történt. melléknévi. KATASZTRÓFA. kulcsfogalmak legáltalánosabban megfogalmazható gyûjtõfogalma a NEHÉZSÉG lehet. a szóban forgó fogalomkörrel lazább kapcsolatban lévõ. FALÁNKSÁG jelentéstartalmához kapcsolódókat. GYÖTRÕDÉS. egymástól pontosvesszõvel elválasztva felsoroltuk. (Az egymáshoz tartalmilag közelebb álló fogalmakat vesszõvel választottuk el: GYÖTRELEM. Ha úgy ítéltük meg.) E megoldással is a használó munkáját szerettük volna megkönnyíteni. A szoros értelemben vett szinonimitás helyett tehát ez esetben inkább egymással társítható fogalomkörökrõl beszélhetünk. VÁLSÁG stb. KÉNYELMETLENSÉG. Ennek megfelelõen tehát az általánosabb.20 A fogalomköri mutató felépítése A fogalomköri címszóháló kialakítása A helypazarló ismétlések elkerülése. rokoni kapcsolatok figyelembevételét. BAJ. MEGPRÓBÁLTATÁS. Például az AKADÁLY. hanem csak utalással éltünk. akkor azt önálló fogalomkörként szerepeltettük. STÍLUS] – lásd még: VISELKEDÉS. GYÖTRELEM. betûrendben. MEGALÁZÁS VAGY MEGSZÉGYENÍT. GÚNYOLÓDIK). GOND. SORSCSAPÁS. és így azzal szoros szinonimaként nem összevonható fogalomkörhöz tartozó szókapcsolatok áttanulmányozása is. EVÉS-IVÁS) egyébként könnyen besorolható kulcsfogalomhoz (pl. GYÖTRÕDÉS.

LASSAN. INGYEN). ALATTOMOSSÁG címszósorra például az ALAMUSZI. SU- címszósorok utalnak). Helyettük egytagú szinonimáikat adtuk meg. PROVOKÁLÁS lásd: KIHÍVÁS). Az azonos alakú – azonos vagy eltérõ szófajú – fogalmi címszavakat arab számozással különítettük el. OLCSÓSÁG és nem JUTÁNYOS ÁR. ALAMUSZISKODÁS. vkinek még a szeme sem áll jól = ALATTOMOS.21 ben valószínûleg ezek jutnak legelõször eszébe a használónak (pl. A „címszósorokat” alkotó fogalomkörök felsorolásában a betûrend által megkívánt sorrendet követtük (pl. KÉSÕN. levezethetõ határozói alakok (pl. ALAMUSZISÁG. ALATTOMOS. PROVOKÁL. Pl. A melléknévi vagy igei címszóalakból mind formailag mind pedig tartalmilag általában könnyen tovább képezhetõ. NYI. A fogalomköri címszósorok betûrendjét illetõen – ha tehát egy címszósorban több fogalomkört is felsoroltunk – mindig a felsorolás elsõ elemét tekintettük mérvadónak (a fenti példában az ALATTOMOS szót). ÖNTELTEN. SUNYÍT. A köztük lévõ jelentésbeli különbségeket további formai vagy tartalmi pontosítások jelezhetik. ZSEBKENDÕ]) – tehát a megadott rokon értelmû kulcsfogalmak felsorolása. TISZTÁLKODÁS. SUNYÍTÁS . GALÁDUL). Többtagú fogalomköri címszavakat csak nagyon indokolt esetben használtunk (pl. KORÁN. MOSAKODIK. kicsúszik [kiszalad] vkinek a száján egy szó [egy kifejezés]). ZUHANYOZÁS. Indokolt esetben természetesen a határozói alakokat is feltüntettük (pl. amelyek magát az elszólás tényét rögzítik (a szájára üt. ALATTOMOSKODÁS. TISZTÁLKODIK. A megfelelõ fogalomköri címszó kialakítása különösen a helyzetmondatoknál és a közmondásoknál okozott esetenként nehézséget. ÁLNOK. ÁLNOKOSKODÁS. ELSZÓLJA MAGÁT fogalomkör esetében nemcsak azokra a szókapcsolatokra kell gondolni. aknamunkát folytat [végez] vki ellen = ALATTOMOSKODIK). ALAMUSZISKODIK. Például az ELSZÓLÁS. A Mit is beszélek! típusú szókapcsolatokat tehát az adott beszédhelyzetre történõ beszélõi reakcióként kell értelmezni. E határozói alakok ugyanis gyakran csak a szókapcsolatlisták egy-egy szólására vonatkoznak. ALATTOMOSKODIK. vagy eredményezett kétértelmûséget. TISZTASÁG1 [MOSAKODÁS. GYAKRAN. ALATTOMOSKODÁS. Az utalások során (lásd vagy lásd még) a rokon értelmû fogalomköröket tartalmazó címszósorokban mindazokat a nyelvtani alakokat feltüntettük. Idegen szót fogalomköri címszóként csak ritkán adtunk meg (PROSTITÚCIÓ). helyette többnyire a magyar megfelelõket tüntettük fel (PROVOKÁCIÓ.: NÕ2 (ige) – tehát a szófaj egyértelmûsítése. ÁLNOKOSKODIK. vagy TISZTA1. SUNYISÁG. GYORS FELFOGÁS).: OLCSÓ. GYORSAN. ÁLNOKSÁG. amelyeknek szinonimáit a szókapcsolatokkal illusztrált címszósorok is tartalmazzák (az ALATTOMOS. hátulról mellbe = ALATTOMOSAN) rendszeres megadásától azonban eltekintettünk. ALATTOMOSSÁG). amikor egy adott beszédhelyzetben valaki elszólta magát. következésképpen fölöslegesen bonyolítanák a címszósort. ZUHANYOZ. hanem azokra is. helyenként kifejezetten ritka és furcsa hangzásúak lennének (pl. amelyek akkor hangzanak el. ALATTOMOSKODIK. Pl.

– Azokat az azonos jelentésû változatokat. A már ismert tipográfiai segédjelekkel elõbb a (˜) szólásokat adtuk meg. Helytakarékossági okokból azonban a szókapcsolatok a fogalomköri mutatóban nem szótárszerûen kifejtve. BEFEJEZÉS. szintén összevontuk: tudva tudván [tudván tudva]. kirak v. BEFEJEZETTSÉG. végül pedig a (®) közmondásokat. Adott szókapcsolatot esetenként több fogalomkörhöz is besoroltunk. – Szintén összevonással éltünk bizonyos esetekben a hasonlatokban is. alakokat nem vettük figyelembe. a KÖVÉRSÉG és a nagy MELL). megtalálja (a) számítását. vmire. vagy az. Az alakváltozatok összevonását vagy szétválasztását illetõen általában az alábbi elveket követtük: Összevont alakváltozatok – Általános szabályként általában összevontuk – és a változatokat szögletes zárójelek között jelöltük – azokat az azonos jelentésû alakváltozatokat. amelyeknek elsõ – változó – elemei az adott kifejezéslistában közvetlenül egymás után következnének a betûrendben (lásd késõbb): kidob [kilök v. a HALÁL vagy a KUDARC fogalomkörök alatt –. A használó szükség esetén mindezeket az információkat természetesen szótárunk elsõ. vkinek. amelyeknek a betûrend szempontjából nem az elsõ eleme a változó: erkölcsi halott [hulla v. BEFEJEZÕDÉS. vminek. a pácból]. szorul a hurok vki körül [vkinek a nyakán v. értelmezõ részéhez lapozva megtalálja.: úgy vigyáz vkire v. ember a gáton [a talpán]. vmely stb. BEFEJEZÕDIK. egy szemhunyást] sem aludt. hogy jelentésében több fontos jelentésmozzanat is megtalálható (a gömbölyded fiatal nõkre használt töltött galamb kifejezésben például egyszerre jellemzõ az ALACSONYSÁG. kimászik a bajból [a csávából v. – Összevontuk azokat a változatokat is. majd a (¡) helyzetmondatokat. hanem a lehetõ legegyszerûbb alakjukban – de az alakváltozatok és a használat szempontjából roppant fontos vonzatok feltüntetésével – szerepelnek (tehát a meghatározások és a használati minõsítések nélkül). nulla].22 A fogalomköri címszavakhoz vagy címszósorokhoz tartozó kifejezéscsoportok szerkezete A gyûjtõfogalomként szereplõ címszó vagy címszavak és a vonatkozó rokon értelmû fogalmak megadása után felsoroltuk az adott gyûjtõfogalomhoz tartozó szókapcsolatokat. A csoportokon belül az egymás után felsorolt szókapcsolatokat virgula ( | ) választja el egymástól. mint a szeme fényére [világára] (lásd késõbb). hogy a szókapcsolatnak több jelentése van – így például a (végleg) lehúzza a redõnyt szólás egyaránt megtalálható a BEFEJEZ. E betûrendes felsoroláskor a gömbölyû zárójeleket valamint a vonzatokat jelölõ vki. cégéres [címeres] gazember. Pl. . egy szemernyit [egy szemet v. kitesz] az utcára vkit. akkor természetesen nincs összevonás: megtalálja a kiskaput. Ennek oka vagy az. vmi. A szókapcsolatokat elsõ betûjük szerint állítottuk sorba. a nyaka körül]. amelyekben csak szórendi különbség áll fenn. Dobbal [dobszóval] nem lehet madarat [verebet] fogni. Ha a jelentések különbözõek.

megadja a kulcsot vmihez. ha elsõ elemük a változó: albérleti duma … rossz duma … süket duma. hogy a szótárunk hatékonyan segíti az anyanyelvének tudatos és igényes használatára törekvõ olvasót eligazodni a magyar szólások és közmondások gazdag világában. mint cigány lova a koplalást [a verést]. ha leül a fûbe. hogy a földbõl is alig látszik ki [hogy ki se(m) látszik a földbõl]. Kopogjuk le! … Nem vagyok babonás. Dobbal [dobszóval] nem lehet madarat [verebet] fogni.23 Nem összevont alakváltozatok – A jobb átláthatóság és a könnyebb keresés kedvéért a tartalmilag ugyan összetartozó. bilibe lóg vkinek a keze. – Mivel ugyanarra a jelentéstartalomra néha igen jelentõs számú – gyakran a kötõszóban is eltérõ – hasonlat kínálkozik. de a betûrendben egymástól távol esõ rokon értelmû szókapcsolatokat nem vontuk össze. de lekopogom. még akkor is. ha az adott listában a kifejezés alakváltozatai közvetlenül egymás után következnek a betûrendben (lásd elõbb): kidob [kilök v. rácsöpög a harmat. cégéres [címeres] gazember. Ezekben az esetekben összevonással éltünk: olyan kicsi. megadja vminek a kulcsát. mint a kutya ülve. kitesz] az utcára vkit. olyan kicsi. 2008. hogy a földbõl is alig látszik ki [hogy ki se(m) látszik a földbõl]. olyan kicsi. megszokott vmit. mint akit agyonütöttek [mintha agyonütötték volna]. ezeket a jobb olvashatóság érdekében fõszabályként általában külön szerepeltettük: olyan kicsi. Budapest. – A szerkezeti alakváltozatokat szintén külön egységekként szerepeltettük. Bízunk benne. kirak v. hanem önálló alakokként tüntettük fel. vagy ha a hasonlító tagmondat bõvítményének lehetnek változatai. Kivételt képez ez alól. november Bárdosi Vilmos . ismeri vminek a nyitját … tudja vminek a nyitját. ha a hasonlító tagmondat szórendi vagy szerkezeti változatáról van szó. Kivételt képez ez alól. ha a szókapcsolat elsõ elemei azonosak (tehát egymást követnék a betûrendben): belelóg vkinek a keze a bilibe. úgy alszik.

irodalmi. elítélõ. rosszalló. ironikus népnyelvi (az ország nagy területén ismert. vmi stb. fesztelen. elavulóban. → | . BIZ. lásd! a fogalomköri mutatóban a szókapcsolatokat választja el egymástól a) a szótárban a frazémák jelentéseit választja el b) a fogalomköri mutatóban a szögletes zárójelben lévõ kulcsfogalmakat választja el a mai nyelvállapot szerint csak állandósult szókapcsolat elemeként elõforduló címszó elvont alakját. helyzetmondat (¡) közmondás (®) bizalmas. közmondásszerû szólások. valamint a hangsúlyosan argotikus címszavakat jelzi (pl. az idegen írású vagy hangzású. ( ) [ ] { } — ¡ ®  £ ¯ . de ritkán használatos szépítõ. vki. sértõ illetõleg. KM. ifjúsági nyelv. NÉP. RITK. VULG. közvetlen gúnyos. + . illetve vagy valaki. SZÉPÍTÕ SZLENG TRÉ. nyers. GÚNY. értékelését jelöli az értelmezett szólások tipográfiai segédjele az értelmezett helyzetmondatok (HM.. argó. közmondások esetében a beszélõ álláspontját. a stílusnak népies színt adó) pejoratív. kurz. eufemisztikus szleng. ill. v.24 Rövidítések és jelek HM.) tipográfiai segédjele az értelmezett közmondások (KM. jergli) a) nem kötelezõ elem az állandósult szókapcsolatban vagy annak értelmezésében b) gyakori vagy kizárólagos fogalomköri. VÁL. valami stb. PEJ. közönséges. humoros társalgási nyelv tréfás választékos. nagyon fesztelen.) tipográfiai segédjele a csak utalószóval ellátott szólások tipográfiai segédjele a csak utalószóval ellátott helyzetmondatok tipográfiai segédjele a csak utalószóval ellátott közmondások tipográfiai segédjele RÉG. régies. hadiláb. durva. emelkedett vulgáris. lekicsinylõ régi. használatköri megszorítás az állandósult szókapcsolat értelmezésében a) a címszó alakváltozatait jelöli b) a szókapcsolatok szóállományának változatait jelöli c) a fogalomköri mutatóban a kulcsfogalmak közötti képzettársításokon vagy rokon értelmû kapcsolatokon alapuló viszonyt jelöli a helyzetmondatok. kiveszõben lévõ a köznyelvben még élõ.

2002. szólásmondások. 1803. Budapest. – PÁLL ERNA: Orosz ige – magyar ige. 1999. BÁRDOSI VILMOS – SZABÓ DÁVID: . Antik eredetû kifejezések. ECKHARDT SÁNDOR – KONRÁD MIKLÓS: Magyar–francia nagyszótár. Vonzatok és kapcsolódások 1–2. Budapest. Budapest. internetfolklór. Akadémia Kiadó. Budapest. Corvina. BARTOS TIBOR: Magyar szótár. 1–2.25 Feldolgozott szótárak A magyar nyelv értelmezõ szótára. 2007. Akadémiai Kiadó. 1890. Ragadványnevek történelmünkben. 1987. .ÁBIÁN ZSUZSANNA – GHENO DANILO: Olasz–magyar kifejezések és szólások szótára. BALÁZS GÉZA: Miért jobb a sör a nõknél? Kocsmafilozófia. Elektron Kiadó Kft. Nemzeti Tankönyvkiadó. Különös tekintettel az életbölcsességre és a nevelésre. 19301]. BALÁZS MARGIT: A haza bölcse. Budapest.ekete Sas Kiadó. I–II. Corvina. 1977. APRESZJAN J. BÉKÉS ISTVÁN: Napjaink szállóigéi. Grimm Kiadó. 1966. Nemzeti Tankönyvkiadó. szókapcsolatok magyarázatokkal. 1987. 1992. D. Komárom. LÁSZLÓ – KÖVECSES ZOLTÁN: Magyar–angol szlengszótár.ÖLDES CSABA: Magyar–német–orosz beszédfordulatok. 1–2. Budapest. Budapest. Egymást magyarázó szavak és fordulatok tára. CSABAINÉ CSER KATALIN: Régi magyar szólásmondások. Budapest. CSE. Tinta Könyvkiadó. . Tinta Könyvkiadó. DUGONICS ANDRÁS: Magyar példabeszédek és jeles mondások. Tankönyvkiadó. aszfaltköltészet. GRÉTSY LÁSZLÓ – KOVALOVSZKY MIKLÓS: Nyelvmûvelõ kézikönyv I–II. Budapest. 28. (2.ORGÁCS TAMÁS: Magyar szólások és közmondások szótára. 1982. . GYÕRI GYULA: Ariadné fonala. 2001. 1997. Tankönyvkiadó.rancia–magyar szólásszótár. Szeged. BÁRDOSI VILMOS: . a bolond gróf és a többiek. ALMÁSY JÁNOS: Magyar közmondások gyûjteménye. [A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai.ranklin Társulat. bõvített kiadás). ANDRÁS T. 2001. Budapest. Budapest. 1820. Budapest. 2003. Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve. CSIZMADIA KÁROLY: Bibliai eredetû szállóigék. 1991. javított. Akadémiai Kiadó. A három nyelv azonos jelentésû állandósult szókapcsolatai. Akadémiai Kiadó. Gyõr. Budapest. Szeged. Maecenas Könyvkiadó. Naponta megidézett antik hõsök.rancia–magyar kéziszótár. . 2003. Budapest. Budapest. 2001. szólásmódok. Budapest. A Hazafias Népfront Gyõr-Sopron Megyei Bizottsága.. 2002. I–VII. .KÓ GYULA: Szállóigék. közmondások. 1999. BARÓTI SZABÓ DÁVID: A magyarság virágai. Gondolat. . Budapest.

HERNÁDI MIKLÓS: Közhelyszótár. Budapest.: Magyar szólások és fordulatok. T. Budapest. Budapest. Budapest. Akadémiai Kiadó. O. University Press. NAGY GÁBOR – RUZSICZKY ÉVA: Magyar szinonimaszótár. .MANN OTTÓ: Mini-tini-szótár. Argumentum. KISS GÁBOR: Magyar szókincstár. Budapest. KÁRPÁTI PAUL – WESTERHAUSEN KATALIN: Magyar–német szólások. 1996. Budapest.alukönyv–Ciceró Kiadó. NAGY GÁBOR: Magyar szólások és közmondások. Gondolat. 2001. Kovalovszky Miklós. 2003. [19221] 1985. Akadémiai Kiadó. Szerkesztette: Juhász József. új jelentések 1997-bõl. Pécs.ÖLDES CSABA – UZONYI PÁL: Magyar–német nagyszótár. KISS GÁBOR – PUSZTAI . Budapest. Budapest. Budapest.ERENC: A magyar rokon értelmû szók és szólások kézikönyve. Budapest. Tinta Könyvkiadó.26 HALÁSZ ELÕD – . 1991. HO. 1999. átdolgozott kiadás. Budapest. MAGAY TAMÁS – ORSZÁGH LÁSZLÓ: Magyar–angol szótár. 2008. 19793.ERENC: Új szavak. Aranyhal Könyvkiadó. Tinta Könyvkiadó. Akadémiai Kiadó. Gondolat. O. Budapest. Magyar értelmezõ kéziszótár. Kókai Lajos. Tinta Könyvkiadó. Közmondások értelmezõ szótára példákkal szemléltetve. Gondolat..és névutószótár. 2003. 19761. NAGY GÁBOR: Mi fán terem? Gondolat. [1966] 19762. Akadémiai Kiadó. Budapest.. Rokon értelmû szavak.õszerkesztõ: Bárdosi Vilmos. KÖVECSES ZOLTÁN: Magyar szlengszótár. Helikon. 1999. MAGAY TAMÁS: Angol és amerikai kifejezések szótára. n. . O. [19071] 1991.erenc. szólások és ellentétek szótára. Tankönyvkiadó. A mai magyar szleng 2000 szava és kifejezése fogalomköri szinonimamutatóval. Budapest. 1998. 1978. Akadémiai Kiadó. 1963. PACZOLAY GYULA: 750 magyar közmondás és szólás. Szerkesztette: Kelemen Tiborné. 1998. 1896. 2005. Tankönyvkiadó. 2000. é. PÓRA . – Második. A mai magyar diáknyelv szinonimaszótára. Veszprémi Nyomda Kft. Szõke István. Budapest. Budapest. Budapest. MARGALITS EDE: Magyar közmondások és közmondásszerû szólások. Tinta Könyvkiadó. Akadémiai Kiadó. . 1972. O. Pap Gábor. 20014. Veszprém. Budapest. 1998. Magyar szólástár. Budapest.õszerkesztõ: Pusztai . Magyar–francia rag. . Szólások. Nagy Gábor. 1999. KERTÉSZ MANÓ: Szokásmondások. Budapest. Budapest. PARAPATICS ANDREA: Szlengszótár. helyzetmondatok. Tinta Könyvkiadó. Budapest. közmondások értelmezõ és fogalomköri szótára. KARDOS TAMÁS – SZÛTS LÁSZLÓ: Diáksóder. Budapest. MIHÁLYI JÓZSE. Akadémiai Kiadó. Redensarten Ungarischdeutsch. LITOVKINA ANNA: Magyar közmondástár.

GÓSY MÁRIA: A szintaktikailag pontosan nem elemezhetõ alárendelt összetett szavak rendszere. Budapest. 61– 105. Budapest. 47–57. 1980.: A frazeológia mint nyelvészeti diszciplína.razeológiai egységek szótári leírásának kérdései.inn–magyar frazeológiai szótár. 297–303.: A frazeológiai egységek néhány kérdése. I. Akadémiai Kiadó. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. A magyarság szálló ígéi. ELEK. 1993. (Nyelvtudományi Dolgozatok. . (Nyelvtudományi Értekezések. Atheneum. . Tankönyvkiadó. Székelyudvarhely. . XII. Balassi Kiadó.ilológiai Közlöny. 141–146. . Bibliográfiai válogatás a magyar nyelvû szakirodalomból a frazeológia elméleti kérdései iránt érdeklõdõknek ÁBRAHÁM IMRE: . .õbb frazeológiai kapcsolatok Nyúl község nyelvében. Budapest. 2002. JUHÁSZ JÓZSE. Magyar Nyelvõr. 309–320. PPKE.) JUHÁSZ JÓZSE. TÓTH BÉLA: Szájrul szájra. 2001. 1962. Magyar Könyvklub. Budapest. In: Sipos Lajos (fõszerk. 1992 (3–4). 34.ÓNAGY IVÁN: Nyelvek a nyelvben. Magyar Nyelv. 1901. Akadémiai Kiadó. Erdélyi magyar szólások. Osiris Kiadó. 1999.): A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája.): Nyelvmûvelõ Kézikönyv. VÖÕ GABRIELLA: Szaván fogjuk. Budapest. Budapest. 1975. Történeti áttekintés. UJVÁRY ZOLTÁN: Szólásgyûjtemény. Akadémiai Kiadó. Piliscsaba. Budapest. Általános Nyelvészeti Tanulmányok. 79–97. 1994 (Reprint sorozat).ilológiai Közlöny. 2000. Budapest. 1980. .): Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana körébõl.ÁBIÁN PÁL – SZATHMÁRI ISTVÁN – TERESTYÉNI . 1978. . 1963. 1984 (30). Budapest. 1982. BÁRDOSI VILMOS – HESSKY REGINA: . Akadémiai Kiadó.27 TÓT. 1995. 1997. HADROVICS LÁSZLÓ: Magyar frazeológia. 150–153. Tankönyvkiadó. 40. VARGA JUDIT – SAARINEN SIRKKA: Veikö kissa kielen? .ERENC: A magyar stilisztika vázlata. 103–113.I LÁSZLÓ – KOVALOVSZKY MIKLÓS: Állandó szókapcsolatok. Budapest. Háttér Kiadó.ÓNAGY IVÁN: Beszéd és valószínûség. 1974.ÁBIÁN ZSUZSANNA: Gondolatok a frazeológiai egységek szótári elrendezésérõl. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk. Budapest. BTK. In: Grétsy László – Kovalovszky Miklós (szerk.ALUSI ISTVÁN: Színes szinonimatár. KEMÉNY GÁBOR: Képekbe menekülõ élet.) BALÁZS GÉZA: Állandósult szókapcsolatok. 172–175. Budapest.

1989. 240– 254. 396–408. 1980. 2005. I. II. 1988. 110–126.) TOLNAI VILMOS: Szólások. 1981. 1998. Magyar Nyelvõr. Magyar Nyelvõr. Budapest. Budapest. Budapest. Ál-monofrazémák. 12. n. Magyar Nyelvõr. MOLNÁR EMMA: A szólások és közmondások nyelvi és nyelvhasználati arculata. [1943]2. SOMHEGYI GYULA: Monofrazémák a magyarban. A magyarság néprajza. TOLNAI VILMOS: A szólásokról.28 KEMÉNY GÁBOR: Bevezetés a nyelvi kép stilisztikájába. 575–578. 504–511. (Nyelvtudományi Értekezések. SOMHEGYI GYULA: Poligén frazémasorok a magyarban. O. 1987.): A magyar folklór. 1984. 1980/6.) R. MOLNÁR EMMA: Alapforma és változat kérdése a szólások vizsgálatában.) ROZGONYINÉ MOLNÁR EMMA: A szólások grammatikai tulajdonságai. VOIGT VILMOS: Új jelenségek a szóláskutatásban. III. 1996. 104. Szóláshasonlat. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 1981.) KISS JENÕ: Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban. Tinta Könyvkiadó.) R. fejezet. Budapest. 1910. Akadémiai Kiadó. (Nyelvtudományi Értekezések. Valódi monofrazémák. Tinta Könyvkiadó. és mi határozza meg az ismeretüket? Magyar Nyelv. VOIGT VILMOS: Kisepikai prózamûfajok. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XLI). 127. é. Nagy Gábor emlékének). Szellemi néprajz. LITOVKINA ANNA – WOL. Akadémiai Kiadó. Osiris Kiadó. 1992. 7. szólásmód és közmondás. Budapest. 339–347. 357–368. . Kandidátusi disszertáció. (O.GANG MIEDER: „A közmondást nem hiába mondják. I. In: Voigt Vilmos (fõszerk. 404–409. Magyar Nyelvõr. 303–355. 350–384. 437–448. Akadémiai Kiadó. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. Artes Populares. 1977. Budapest. NAGY GÁBOR: A magyar frazeológiai kutatások története. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XIV. SZATHMÁRI ISTVÁN: Gondolatok a magyar frazeológiai kutatásokról. NAGY GÁBOR: Mi a szólás? Magyar Nyelvõr. Budapest. T. Milyen formában és változatban élnek a legismertebb közmondások. SOMHEGYI GYULA: Monofrazémák a magyarban. 95. Magyar Nyelv. TÓTHNÉ LITOVKINA ANNA: Parömiológiai felmérés Magyarországon. 1966. Budapest. 439–458. szólásmódok és közmondások elméletéhez. Adalék a szóláshasonlatok.” Vizsgálatok a proverbiumok természetérõl és használatáról. 1954. 2002. (Nyelvtudományi Értekezések. VOIGT VILMOS: A szólások általános elméletének kérdései. Magyar Nyelv. 338–344. O.

Betûrendes értelmezõ szótári rész .

látható} ¡ Mi az ábra? HM. ellátogat vhova. (annak) bé-t is kell mondania]. ismeri a helyzetet ÁBRAHÁM ˜ ÁBÉCÉ  ˜ annyit [úgy] ért vmihez. pazarolja a pénzt az ablakon hányják [szórják] be a pénzt vkinek könnyen. kivétel nélkül ® Aki á-t mond. tájékozott. ritka – TRÉ. {egyetértés kifejezése: nincs abban semmi kivetnivaló. → AJTÓ vkinek az ablakára jár NÉP.. gúnyos – HM. vagy – vki valaki – vmi valami – VÁL. {ha belefogtunk vmibe. ill. a) {köszönés találkozáskor}. gyorsan sok pénzt keres. gazdagszik az ablakon ömlik be a pénz vkinek könnyen. durva Szólás ˜ értelmezéssel  utalással – Helyzetmondat ¡ értelmezéssel £ utalással – Közmondás ® értelmezéssel ¯ utalással RÉG. emberi vonásokat mutat lángba borul vkinek az ábrázata → LÁNG megnyúlik vkinek az ábrázata csalódottság kezd látszani vkin nincs vkinek emberi ábrázata [nincs emberi ábrázat vkin] (fõleg betegség. hogy magunkat (környezetünket. . országunkat) a külvilágnak bemutassuk. bemegy [visszajön] az ablakon → AJTÓ kidob az ablakon vmit elpazarol. vkihez RITK. hogy nem látják ott szívesen. mi az ábra BIZ. VÁL. ha…} HM. hogy(ha)… [ha…]? HM . fölöslegesen költekezik. szemtelenül ellátogat vkihez. szép. a túlvilági boldogság elköltözik Ábrahám kebelébe RÉG. vulgáris. elpocsékol. elfecsérel vmit ló nézett be [ki] vkinek a (gyerek)szobája ablakán → LÓ nem tesz (ki az) ablak(á)ba vmit GÚNY. BIZ. népies – PEJ. gazdagszik ha kidobják [kiverik] az ajtón. folytassuk is. mint tyúk az ábécéhez → TYÚK Ábrahám kebele RÉG. választékos – VULG. KM. rosszalló régies – RITK. → PÉNZ (úgy) hiányzik [kell] vkinek vmi. közmondás – NÉP. különös. bé-t is mondjon [mondjon bé-t is v. a mennyország.. → LÓ (hiú) ábrándokat kerget [szõ] ábrándozik. álmodozik hiú ábránd megalapozatlan elképzelés. b) {érdeklõdés. Á Á ˜ £ dicsekszik vmivel. a) PEJ . á-tól z-ig [cettig] elejétõl végéig. meglátogat vkit vkinek egészen emberi ábrázata van a várakozással ellentétben teljesen normális. mint ablakos tótnak a hanyatt esés → TÓT Te egy komoly érv vagy az abortusz mellett! → ÉRV A. meghal röhög. b) TRÉ. (szégyenében) hallgat vmirõl Pénz az ablakban. (az ablakon át) udvarolgat vkinek az ablakon dobja [hajítja v. gyorsan sok pénzt keres. tapasztalt. szórja] ki a pénzt könnyelmûen.. a külvilágról tájékozódhassunk Ajtó. mint ló az abraknak → LÓ (A) vén ló is megröhögi az abrakot..31 BETÛRENDES ÉRTELMEZÕ SZÓTÁRI RÉSZ A. ablak nyitva. pejoratív. tudakozódás általában a dolgok állása. állapota felõl} ˜ tudja.. {a helyzet egyértelmûségére utalva levont következtetés: (mint) ebbõl is kitûnik. ¯ ÁBRÁND ˜ ˜ ÁBRÁZAT ˜ ˜ ˜  ˜ ˜ vmilyen ábrázatot vág (vmihez) vmilyen arckifejezést ölt betolja az ábrázatát vhova v. helyzetmondat – KM. indulat miatt) egészen eltorzult vkinek az arca élénk színekkel ábrázol vmit → SZÍN1 ÁBRÁZOL  bizalmas – GÚNY. pedig tudja. VÁL. nem BIZ. tréfás – v. és viseljük tetteink következményeit} ABBAN ¡ Mi van abban. Á ABLAKOS  ABORTUSZ £ ÁBRA ¡ (Mint) (azt) a mellékelt ábra mutatja. illúzió ABRAK  ABLAK  ˜ £ ˜ ˜ ˜ ˜  ˜  ˜ a libák benéznek vkinek az ablakán → LIBA ablak a világra (jó) lehetõség arra.

olyan kövér.ABSZURDUM BETÛRENDES ÉRTELMEZÕ SZÓTÁRI RÉSZ £ 32 A. hajthatatlan ACÉL ˜ ACHILLES ˜ ACTA → AKTA ÁCSOROG £ £ vkinek v. eszköz. kimutatja vminek ellentmondásos voltát) kemény vki v. (jellem. rögtön]! → ÚR Adj a tótnak szállást.LEMM ad egy frászt vkinek → . izomzat) nagyon kemény. adok bele cukorkát! → SZEM Döglött méh nem ad mézet. de nem adnak kalácsot. hogy a fal adja a másikat → . nyisd ki (a) szád. vminek az Achilles-sarka VÁL . → ÚR Azt adja az ég! → ÉG1 bánatnak adja a fejét → BÁNAT becsületszavát adja (vkinek vmire) → BECSÜLETSZÓ     £  £ ¯ ad vki testének [ad a testének] → TEST Add (meg) uram isten. ennek hiányában igéje. fölényes. észt is ad hozzá. de (most) mindjárt [hamar v. → TÓT ¯   búnak adja a fejét → BÚ cokipoharat ad vkinek → COKIPOHÁR csattanós választ ad vmire → VÁLASZ csizmát ad vkinek → CSIZMA Csukd be (a) szemed. mint az élet. → TANÁCS Aki sokat ígér.ÜLES ad egy kis kakaót vminek → KAKAÓ ad egy kis kaksit vminek → KAKSI ad egy nyaklevest vkinek → NYAKLEVES ad egy susnyákot vkinek → SUSNYÁK ad egy taslit vkinek → TASLI ad egyet vkinek (. vminek a gyenge. HM. vmi. vmire → ÁLDÁS amit egyik kezével ad. vmit → VILÁG ad a divatnak → DIVAT ad a kultúrának → KULTÚRA ad a munkának → MUNKA ad a napnak → NAP1 ad vkinek a pofájára → PO. mint a pinty. edzett. úgy.AL1 áldását adja vkire v. → SOK Akinek az isten hivatalt ad. igényes} £ Adjon isten (jó napot)! [Adj’ isten!] → IS TEN ¯ ¯ ¯      ¯  £ £   Adnak tanácsot. lélek) nagyon szilárd.A ad a szarnak egy pofont → SZAR ad vkinek a szavára → SZÓ ad az érzésnek → ÉRZÉS ad egy flemmet vkinek → . olyan. olcsóbban] is. vmi pofájának [ad a pofájának] → PO. vkinek v. A szóláshasonlatok címszava a hasonlító szerkezet elsõ fõneve v. → EGÉSZSÉG az ördögnek adja a lelkét → ÖRDÖG Az Úr adta. hogy a fal adja a másikat → . . → MÉH drágán adja az életét → ÉLET egyenes választ ad vmire → VÁLASZ A szókapcsolatok címszava általában azok elsõ fõneve.RÁSZ ad egy fülest vkinek → . hazudik. Pl. mint a vízfolyás. → ISTEN akkora pofont ad vkinek. mint az acél a) (tárgy. Pl. vmit → KÉZ vkinek a szájába adja a szót → SZÁJ a vérét adja vmiért → VÉR a világ szájára ad vkit v.: ravasz.EJ1 vkinek a kezébe adja a gyeplõt → KÉZ vkinek a kezére ad vkit v. {megnyugtatás kifejezése: a körülmények megváltozásával nem lesz vki mindig ilyen gõgös. követelõdzõ. hogy leég a haja → HAJ akkora pofont kap (vkitõl). b) VÁL. az Úr elvette. hogy a fal adja a másikat) → EGY ad magára → MAGA ad vki v. keveset ad. kiver a ház(ad)ból. Á ABSZURDUM ˜ ad abszurdum (visz vmit) a képtelenségig. könnyen sebezhetõ pontja Megáll az ember esze és ácsorog! → EMBER Megáll az ész és ácsorog! → ÉSZ AD                          a fejét adja vmire → . a másikkal visszaveszi → KÉZ Az egészség ízét a betegség adja. hogy gurul. a végsõkig elmenve (eltúloz vmit. mint a róka.: bakot lõ → BAK.A Adj egy kis kakaót (neki)! → KAKAÓ adja a bankot → BANK  adja a lapot → LAP  adja a nagyot → NAGY  adja a szentet → SZENT  adja a zsugát → ZSUGA  adja az ártatlant → ÁRTATLAN 1 £ Adja az ég! → ÉG  adja az elõkelõt → ELÕKELÕ £ Adja az isten. hogy rossz próféta legyek! → ISTEN  adja az ívet → ÍV £ Adja isten! → ISTEN ¡ Adja (majd) még alább [lejjebb v.AL1 akkora pofont ad vkinek.

A£ £ DÜLET GARAS   ¯ ¯              £   nem adna egy lyukas mogyorót (sem) vmiért → MOGYORÓ nem adna egy pipa dohányt (sem) vmiért → PIPA Nem az a legény. {a gyors segítség értékes csak igazán}  keveset ad vkire v. → ISTEN £ Isten ne adja! → ISTEN  ivásnak adja a fejét → IVÁS  jattot ad (vkinek) → JATT  jelét adja vminek → JEL ® Jobb adni. élettartammal. vminek vki v. → LESZ lovat ad vki alá → LÓ  lökést ad vkinek v. rosszalló régies – RITK. ritka – TRÉ. KM. – kapcsolatban}  nem ad a világ szájára → VILÁG  nem ad(na) egy országért vmit → ORSZÁG  nem ad(na) egy vak lóért vmit → LÓ  nem adna egy fagarast (sem) vmiért → .RÖCCS £ Ne adj(a) isten! → ISTEN Ne adj isten. BIZ. tréfás – v. → LEGÉNY Nem halat kell adni az éhezõ(k)nek. hogy (sikerüljön)! → ISTEN ¡ Nem adok neki (vmennyi idõt)… HM. (a)ki gyorsan ad. hogy)ha… HM.ÉRJ (teljes) gázt ad → GÁZ Ha a barátodtól meg akarsz menekülni [szabadulni]. terv eredményével stb.33  BETÛRENDES ÉRTELMEZÕ SZÓTÁRI RÉSZ £ AD           ¯ egyik (ember) a másik kezébe adja a kilincset → KILINCS egymásnak adják a kilincset → KILINCS életet ad vkinek → ÉLET életét adja vkiért v. {jobb. {büntetéssel való fenyegetés kifejezése} £ Mit ad isten! → ISTEN ¡ Mit nem adnék érte (. ha…)! → SOK szabad kezet ad vkinek (vmiben) → KÉZ szájról szájra adnak vmit → SZÁJ bizalmas – GÚNY. KM. intézkedés. pejoratív. választékos – VULG. vmirõl) → LECKE  lelkifröccsöt ad vkinek → LELKI. hanem aki állja. közmondás – NÉP. helyzetmondat – KM. {kívánság. gúnyos – HM. Á Ha az isten (is) erõt ad! → ISTEN  hálát ad vkinek (vmiért) → HÁLA  hangot ad vminek → HANG  helyt ad vminek → HELY  hiriget ad vkinek → HIRIG  hitelt ad vkinek v. mint ha olyan szegény. ha…) → ÉV férjhez ad vkit → . durva Szólás ˜ értelmezéssel  utalással – Helyzetmondat ¡ értelmezéssel £ utalással – Közmondás ® értelmezéssel ¯ utalással RÉG. nehezen ad. cselekedet. hogy mások támogatására szorul}  kecsketúrót ad vkinek → KECSKETÚRÓ  kenyeret ad vkinek → KENYÉR ® Kétszer ad. vmi → LÖKÉS  lutheránus feleletet ad → . . vmiért → ÉLET életjelt ad magáról → ÉLETJEL enni ad a gatyájának → GATYA értelmet ad vminek vmi → ÉRTELEM vmilyen értelmet ad vminek → ÉRTELEM vmennyi évet adna az életébõl (. mint kapni. vminek → HITEL  hóhérkézre ad vkit → HÓHÉRKÉZ  hozomra ad → HOZOM  igazat ad vkinek → IGAZ £ Isten adta. hogy másokon is tud segíteni. → ÍGÉR £ Kicsire nem adunk! → KICSI  kokit ad vkinek → KOKI  kosarat ad vkinek → KOSÁR  kosztba ad → KOSZT  kötényt ad vkinek → KÖTÉNY  (alapos [jó]) leckét ad vkinek (vmibõl v. isten elvette. óhaj kifejezése: nagyon szeretném}  munkát ad vkinek → MUNKA  mûsort ad (vmi miatt) → MÛSOR  nagy lendületet ad vkinek v. népies – PEJ. vmire → KEVÉS  kezébe adja vkinek a tollat → KÉZ  kezet ad vkinek (vmire) → KÉZ  kézrõl kézre adnak vkit v. vmit → KÉZ ¯ Ki könnyen ígér. vmire → SEMMI sokat ad vmire → SOK Sokért nem adná (. vminek → LEN A.ELELET  magas labdát ad vkinek → LABDA ¡ Majd adok én neki! HM. → BARÁT Leszre nem ad a zsidó. vagy – vki valaki – vmi valami – VÁL. → HAL1 nevet ad vminek → NÉV nevet ad a gyereknek → NÉV nevét adja vmihez → NÉV nyomatékot ad vminek → NYOMATÉK piros lapot ad vkinek → LAP potomra ad → POTOM rendõrkézre ad vkit → RENDÕRKÉZ ruhát ad vkinek → RUHA sakkot ad vkinek → SAKK sárga lapot ad vkinek → LAP semmit nem [sem] adnak ingyen → SEMMI semmit sem ad vkire v. adj neki pénzt kölcsön. vulgáris. hanem hálót (és megtanítani õket halászni). ha az ember olyan helyzetben van. {kétkedés kifejezése a szóban forgó témával – pl. aki adja..

Fogalomköri mutató A MAGYAR SZÓLÁSOK. KÖZMONDÁSOK FOGALMI KÉPZETTÁRSÍTÁSOKON ALAPULÓ CSOPORTOSÍTÁSA .

BETEGSÉG lásd: ELISMER. GÁTOL. HÁTRÁLTATÁS . AJÁNDÉKOZ. KORLÁTOZ. a másikkal visszaveszi | amit egyik kezével épít. AKADÉKOSKODIK. AKADÁLYOZÁS lásd: TÖRLESZT. mint a szeme fényét [világát] | fúrja vkinek az oldalát vmi | nehéz vkinek a szíve | úgy vigyáz vkire v. ÁRTALMASSÁG . BETEGESKEDIK. KELLEMETLENKEDIK ˜ vkinek v. BETEGESSÉG. KIKÖZÖSÍT. vmiért | (majd) megfizet a nagyharang [az öregharang] vmit | nyakig úszik [ül v. AGGÓDÁS. vmire. BETEGSÉG lásd: NEHÉZSÉG AKADÁLY AKADÁLYOZ. BEFEJEZÕDÉS. MEGGÁTOLÁS. ÁLMODOZIK. a másikkal lerombolja | arany- A magyarázatok a Betûrendes értelmezõ szótári részben találhatók. BETEGES. VISSZATARTÁS] lásd még: KELLEMETLENKEDÉS. KÁRTÉKONY. ABBAHAGYÁS [FÉLT. KIREKESZTÉS. ADAKOZÓ ADÓS. ELADÓSODÁS. HALOGATÁS . AGYAFÚRTSÁG A. KIKÖZÖSÍTÉS. | Kezes. ÁJULTSÁG lásd: BETEG. mint a szeme fényére [világára] | úgy vigyáz vkire v. ACSARKODIK lásd: BETEG. vminek az útjába [vki v. mint a két szemére | üveg alatt tart vkit v. Á ABBAHAGY. FIZETÉS1 ADAKOZÁS. KORLÁTOZÁS. FÉLTÉS] ˜ a lelkén viseli vkinek a sorsát | bura alatt nevel [tart] vkit | elnehezedik vkinek a szíve | félt vkit v. vmit. . ADÓSSÁG ˜ vminek a Nessus-inge [Nessus inge vki v. vmit ¡ Ne kísértsd az istent! AGYAFÚRT. BETEGES. KÁRTÉKONYSÁG. ABSZURDITÁS. KÖLCSÖN. vmire | csavar (egyet) az adóprésen [AKADÉKOSKODÁS. MEGGÁTOL. LEHETETLENSÉG lásd: RAVASZ . GÁNCSOSKODÁS . RAVASZKODÁS. SZÉTVÁLASZT. AKADÉKOSKODÓ . HÁTRÁLTAT . HALOGAT. AJÁNDÉKOZÁS [ELADÓSODIK. van] az adósságban | nyomja vkinek a vállát vmi | piszkos adósság | potomra ad | rováson van vmi | sok van vkinek a rovásán [a rováson] | vkinek tenger sok adóssága van | úszik az adósságban ¡ Erszényemben vagyon. ADAKOZIK. ADÓZTATÁS ˜ [MEGADÓZTAT] adót ró [vet] ki vkire v. BETEGESSÉG. RA- VASZSÁG AGYVÉRZÉS ÁBRÁNDOZÁS. nyisd ki (a) szád (. SZÉTVÁLASZTÁS. ÁBRÁNDOZIK. GÁNCSOSKODIK. TEHETSÉGES ADÓZTAT. KIREKESZT. ELISMERÉS ÁHÍTAT lásd: KELLEMETLENKEDÉS. Á lásd: BEFEJEZ. ÁBRÁNDOZÓ ABSZURD. vmi | adósságba veri magát | alig látszik ki az adósságból | egyik lyukat a másikkal dugja [tömi] be | fülig eladósodik | fûnek-fának adós [tartozik] | ki se(m) látszik az adósságból | kosztba ad [vesz] | lóg vkinek a pénzével | még adós(a) vkinek vmivel v. adok bele cukorkát)! ® Ajándék lónak ne nézd a fogát! AJÁNDÉK. TARTOZIK. KELLEMETLENKEDIK lásd: FIZET. fizess! ADÓSSÁGTÖRLESZTÉS ADOTTSÁG ÁJULÁS. MEGHIÚSÍTÁS . ÁLMODOZÓ lásd: LEHETETLEN. BEFEJEZÕDIK lásd: ÁLMODOZÁS. vmi (vkin)] | vkinek a segge alá tesz vmit ¡ Csukd be (a) szemed. GÁTOLÁS. VISSZATART. BEFEJEZÉS. ott nem nõ [terem] fû | akadály(oka)t gördít vkinek v. MEGHIÚSÍT. ÁRTALMAS . RAVASZKODIK . BEFEJEZETTSÉG. ABSZURDUM ACSARKODÁS. GÁNCSOSKODÓ. TARTOZÁS] ˜ vkinek a füle is alig [a füle sem] látszik ki az adósságból | vkinek a zsebében van vki v. TÖRLESZTÉS lásd: TEHETSÉG. vmi elé] | amit egyik kezével ad. vminek a fejét veszi | a kákán is csomót keres | a kívánt [a kellõ] mederbe szorít vmit | vkinek a szavaiba kapaszkodik | a szavakba kapaszkodik | a taccsvonalra szorít [tesz] vkit | a víz alá nyom vkit | vminek elejét veszi | vkinek kárára válik | ahová beteszi a lábát [ahová lép].755 FOGALOMKÖRI MUTATÓ AGGODALOM. AGGÓDIK A. BETEGESKEDIK. vmire. KÁRTÉKONYKODIK.

hogy a földbõl is alig látszik ki [hogy ki se(m) látszik a földbõl] | olyan ki- A magyarázatok a Betûrendes értelmezõ szótári részben találhatók. SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS. DACOS. vmi elé v. KIS MÉRET] lásd még: KÜLSÕ TESTI JEGYEK ˜ a földbõl is alig látszik ki | akkora. GYILKOLÁS. mint a kutya ülve | akkora. vmi | rácsapja az ajtót vkire [vkinek az orrára] | rövidre fogja a kantárszárat | sakkban tart vkit (vmivel) | sakkot ad vkinek | skartba tesz vkit | sportot csinál [ûz] vmibõl | vkinek v. vminek az útjába [vki v. SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS. vmi | szõrszálat hasogat | szûkre szab vmit | takarék(láng)ra állít [tesz] vmit | takarékra állítja [teszi] magát | tilalomfákat állít [emel] (fel) (vki. vmit | áthúzza a terveket [vkinek a terveit] | becsapja [becsukja] az ajtót vki elõtt [vkinek az orra elõtt] | becsukja a kaput [vminek a kapuit] vki elõtt | béklyóba szorít vkit | beleköp a levesbe [vkinek a levesébe v. vmi | válaszfalat emel (vkik közé) | vétót emel vmi ellen | vízre tesz vkit | zavaró repülés | zsákutcába juttat vmit (vmivel) ® A betû öl. vmit | elzárja a zsilipe(ke)t [vminek a zsilipjét v. AKADÉKOSKODÓ lásd: AKADÁLYOZ. mint a [egy] mákszem | akkora. SZÁNDÉKNYILVÁNÍTÁS. ALACSONYSÁG [APRÓ. AKARATGYENGESÉG. SZÁNDÉKOSSÁG AKARATERÕ lásd: ÖNURALOM lásd: SZÁNDÉK. vkinek. mint megkerülni | létráról szedi a földiepret | még a földbõl is alig nõtt ki | megállt a növésben | nem állt az esõre | olyan alacsony. hogy beveri a könyökét a járdaszegélybe | olyan kicsi. BECSMÉRLÉS AKARATOS. vminek | megköti vkinek a kezét | megnyirbálja vkinek a szárnyait | nehézségeket gördít vkinek v. vmi | vkinek v. SZÁNDÉKOS. KICSI. vmi elé] | nem ereszti vkinek a frakkját | nem nõ fû vkinek a nyomában | nem oszt lapot vkinek | nyugtatja az aktát | osztja az észt | padlóra küld vkit | púp vkinek a hátán vki v. . zsilipjeit] (vmi elõtt) | elzárja az utat vmi elõl | (el)fekteti az aktát | félreteszi az aktát | fogja vkinek a frakkját | gáncsot vet vkinek | gátat emel [vet] vmi elé v. vminek (a) szárnyát szegi vki v. AKADÉKOSKODIK. KICSISÉG. lásd: DAC. AKADÁLYOZÁS AKADÉMIA AKARAT lásd: TUDOMÁNYOK lásd: SZÁNDÉK. SZÁNDÉKOS. a tálba] | (végleg) beteszi a kaput [az ajtót] vkinek v. AKADÉKOSKODÁS. vminek útját állja vki v. mint egy légypiszok | apró. ha el nem éri. Á ketrecbe zár vkit v. zsilipjeit] (vmi elõtt) | lenyom a víz alá vkit | leszállít a lóról vkit | leveszi a kezét vkirõl v. vminek vmi | bevágja az ajtót vki elõtt [vkinek az orra elõtt] | bezárja a kaput [vminek a kapuit] vki elõtt | dugába dönt (vmivel) vmit | elaltatja az ügyet | elvágja vkinek v. vmit | hajszálat hasogat | halomba [halomra] dönt vmit | háttérbe szorít vkit | keresztezi vkinek az útját | keresztülhúzza vkinek a számítását | kicsavarja vkinek a kezébõl a tollat | kihúzzák [kirántják] a gyékényt vki alól | kiüti vkinek a kezébõl a fegyvert [a tollat] | korlátok közé szorít vkit v. AKASZTÁS AKTIVITÁS ALÁBECSÜL. SZÁNDÉKOS. | A jóakaróimtól ments meg uram isten. ENGEDÉKENYSÉG AKARATNYILVÁNÍTÁS SZÁNDÉKOSSÁG lásd: SZÁNDÉK. GYILKOS. AKARATOSSÁG AKÁRKI AKASZT. APRÓSÁG. vminek az útját | elzár a világtól vkit v.AKADÉKOSKODÁS FOGALOMKÖRI MUTATÓ 756 A. GYILKOSSÁG lásd: LENDÜLET lásd: BECSMÉREL. vminek) | vkinek útjában áll [van] vki v. mint a [egy] mákszem | hanyatt döntött [lökött] krumpliszsák | jóllakott napközis [óvodás] | kerti törpe | két lábon járó mellszobor | kettéfûrészelt óriás | ki se(m) látszik a földbõl | könnyebb átugrani vkit. az ellenségeimmel elbánok magam is. vmit | láb alatt van | leereszti a zsilipe(ke)t [vminek a zsilipjét v. ALÁBECSÜLÉS ALACSONY. SZÁNDÉKOSSÁG AKARATÉRVÉNYESÍTÉS AKARATGYENGE. AKARATHIÁNY lásd: ENGEDÉKENY. | Csak akkor nem eszi meg a farkas a bárányt. vminek az útjába | gátat emel vkik közé | gúzsba köt vkit v. DACOSSÁG lásd: MINDENKI lásd: GYILKOL. vmirõl | megálljt parancsol vkinek v.

SUNYISÁG . Á ALÁRENDELT. macskástul | egytõl egyig | elejétõl végig | életre-halálra | hajszálat hasogat | közel(ebb)rõl néz [vizsgál] vmit | kutyástul. vmit | hátsó gondolat | hátulról mellbe | Júdás csókja | Júdás-ajakkal szól [esküszik] | kést döf vkinek a hátába (vmivel) | kifúr az állásából vkit | lapít. ALÁZATOSSÁG lásd: MEGALKUSZIK. negyedik a ráadás). szegig v. MINDENSÉG . ALJASSÁG. mint egy jóllakott napközis [óvodás] ALAKOSKODÁS. KÉPMUTATÓ ALATTOMOS. APRÓLÉKOSKODIK. ALATTOMOSSÁG ALAMUSZISÁG . vonóval | tövirõl hegyire ¡  Meg minden túró! ® Három a magyar igazság (. hóbelevanc v. arra mutat | halálos ölelés | hallgat. RÉSZLETEZÉS. SUNYÍT . ÖSSZES . RÉSZLETESSÉG. macskástul | még a kiflit is (két f-fel és) ipszilonnal írja | mélyen szánt | mind egy szálig [szóig] | minden porcikájában | minden szar | nagy feneket kerít vminek | patikamérlegre tesz vmit | pontról pontra | próbára teszi vkinek a türelmét vki v. RÉSZLETEZ. KEZDET lásd még: ALJAS. ÖNZETLENSÉG] ˜ a csillagokat is lehozná az égrõl vkinek | a lelke üdvösségét is odaadná vkiért v. ALAPOS. mint tetû a var alatt | mézes-mázos beszéd | nagy sumák | nem oda vág. cugehõr v. ALATTOMOSKODIK. TELJESSÉG] ˜ vminek a mélyére [a legmélyére] hatol [néz] | a nyúl farkán (is) gombot [csomót] köt | vkinek a szavaiba kapaszkodik | a szavakba kapaszkodik | a szavakon lovagol | a tiszta vizet is megszûri | alfától az ómegáig | ami csak belefér | á-tól z-ig [cettig] | vminek az alfája és ómegája | az egész cókmók [cucc v. ALATTOMOSKODÁS. TELJES. kacabajka v. miskulancia v. ÁLCÁZ. APRÓLÉKOSSÁG. vmi | száz százalékban [százalékig] | szegrõl-végrõl elbeszél [elmond] vmit | szóról szóra | szõrszálat hasogat | tetõtõl talpig | tokkal. | Lassú víz partot mos.757 FOGALOMKÖRI MUTATÓ ÁLDOZAT csi. SUNYÍTÁS ] ALAMUSZI. lásd: KÉPMUTATÁS. ÁLCÁZÁS lásd: TITKOLÓ(D)ZÁS. JÓVÁTÉTEL. KICSINYESKEDÉS. ALAPTALANSÁG ALÁZATOS. hossza egy | tök alsó | töltött galamb [zokni] | úgy néz ki. ALAPTALAN. mint a) kígyó | angyal vkinek a szava. szemig v. ALAKOSKODIK ALAPTERMÉSZET lásd: JELLEM A. SUNYI. szakramentum] | az egész vonalon | az égvilágon minden | az elsõtõl az utolsóig | (az elsõ betûtõl) az utolsó betûig | az utolsó cseppig [emberig v. vmiért | a lelkét is kitenné [odaadná] vkiért v. ÁLNOKOSKODÁS . ÖNFELÁLDOZÓ. ALATTOMOSKODÁS. vmiért | epret szed más(ok) kebelébe [kosarába] | vmennyi évet adna az életébõl (. ÁLNOKSÁG. de ördög a szíve | csak úgy sundám-bundám | elhelyezi aknáit vki ellen | erre int. szálig v. ÁLNOK . . ALÁRENDELTSÉG lásd: FÜGGÕSÉG [ ALAMUSZI . mint tetû a var alatt | hátba támad vkit v. RÉSZLETES. mint a kutya ülve | összement a mosásban | vkinek széle. ÖNZETLEN. ÖNFELÁLDOZÁS. ALATTOMOSKODIK. ahova néz | ordas eszmék | öreg róka | övön alul üt | övön aluli ütés | per sundám-bundám | vén róka ® Adj a tótnak szállást. ALATTOMOSSÁG ALAP lásd: KEZD. mindenség v. ÖSSZESSÉG . HAZUG. MEGALKUVÁS. mint tetû a var alatt | lesben áll | meglapul. ALAMUSZISKODÁS . TITKOLÓ(D)ZIK ÁLDOZAT. ALAMUSZISKODIK. | Alamuszi macska nagyot ugrik. szóig] | betûrõl betûre | ebestül. ALAMUSZISÁG. kiver a ház(ad)ból. ALAPOSSÁG [APRÓLÉKOS. KÉPMUTATÓ ˜ vkinek v. MINDEN . MEGALKUVÓ ÁLCA. vmiért | vkinek a (két) szép szeméért [a (két) szép szeme kedvéért] | a vérét adja vmiért | áldozati bárány | áldozatot hoz | vminek (nagy) ára van | az (utolsó) ingét is odaadja [odaadná] (vkinek) | baráti alapon | drága árat fizet vmiért | életét adja [áldozza] vkiért v. ÁLNOKOSKODIK. KICSINYESKEDÕ . ALAMUSZISKODIK lásd: ALATTOMOS. ALÁZATOSKODIK. RÉSZLETEK. vminek a hátába kerül | vkinek (még) a szeme se(m) áll jól | aknamunkát folytat [végez] vki ellen | álnok (. franc v. KICSINYESKEDIK. KEZDÉS. ha…) | fel- A magyarázatok a Betûrendes értelmezõ szótári részben találhatók. ÁLDOZATHOZATAL lásd: HAZUDIK. BÜROKRÁCIA. ALAMUSZISKODÁS. SZÕRSZÁLHASOGATÁS. HAZUGSÁG [JÓVÁTESZ. KÉPMUTATÁS.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful