Tartalom
Az olvasóhoz 14
Bevezetés
17
1. lecke: Pszichológia és spiritualitás 23
Pszichológia 23
Spiritualitás 24
Vallás és spiritualitás 27
A pszichológia és a spiritualitás találkozási pontja 29
A pszichológia és a spiritualitás kölcsönös egymásra utaltsága 30
Ami a teljes és szabad élet lehetőségének útjában áll:
A személyiség és az egó fogalma 31
1. „itt és most” gyakorlat: 34
Az egóról alkotott fogalmak megnevezése 34
Miért kell kialakítani személyiséget/egót? 34
1. pszichológiai teszt: Kérdőív a struktúra személyes igényéről 35
Az énkép 39
1. heti gyakorlat: Az egó-fogalmak feltárása 42
2. lecke: Meditációs készségek 45
A meditáció hatása 45
A meditáció egyes fajtái 49
A meditáció meghatározása 50
2. „itt és most” gyakorlat: A csapongó elme 51
Ki irányítja a figyelmet? 51
Ha mosogatsz, akkor mosogass, és kész 53
Meditációs technika kontra meditatív állapot 55
Awereness konyv.indd 5 2019. 10. 14. 21:08
Légzésmeditáció 56
A meditáció megértése 57
2. heti gyakorlat: Légzésmeditáció 62
Meditáció: A figyelem újratanítása 64
Egyszerűség 65
Várd türelemmel az apró változásokat 66
2. pszichológiai teszt: 68
A személyes növekedésre való hajlandóság felmérése 68
A meditáció elkezdése 69
Eltérő meditációs élmények 70
3. lecke: A figyelmes és a figyelmetlen gondolkodás 71
A gondolkodás rögeszméje 71
Nincs semmi baj az elmével 72
Megpihenni a belső „otthonunkban” 73
A figyelmes és a figyelmetlen gondolkodás 74
A figyelmes gondolkodás gyakorlása 75
3. „itt és most” gyakorlat: Írd le a gondolataidat! 76
Az egó-fogalmak hol növekednek, hol zsugorodnak 77
Fokozatosság 79
A ragaszkodás megszüntetése 79
Reakciómentes figyelem 80
3. pszichológiai teszt: Kérdőív a kapcsolati elfogadásról 81
A fájdalom elkerülhetetlen, a szenvedést te választod 83
3. heti gyakorlat: A gondolatok megfigyelése 84
Awereness konyv.indd 6 2019. 10. 14. 21:08
4. lecke: Az én illúziója 87
„Miért vagy boldogtalan? 87
Az én fogalma 87
Minták csapdájában 88
Az én egy üres tartály? 90
Szeparáció 93
4. „itt és most” gyakorlat: Megtalálod a megfigyelőt? 96
Ragaszkodás az énhez 98
Az elme a létéért küzd 100
Megvilágosodás: Az egó által kialakított én alternatívája 101
Az autentikus énünket elrejtő rétegek tudatosítása 103
Szembenézni az énünkkel 104
Milyen élmény a megvilágosodás? 106
4. pszichológiai teszt: Az együttérzés-skála 107
4. heti gyakorlat: Tudatosan a megvilágosodást választani 108
5. lecke: Minden semleges 111
5. „itt és most” gyakorlat: Az óra-kísérlet 111
A sémaelmélet 112
Az előfeszítés 113
A spiritualitás és a sémák 116
Az élet semlegessége 118
5. heti gyakorlat: Ez a helyzet is semleges volt 118
A választás szabadsága 121
5. pszichológiai teszt: 123
Az életünk felett érzett autonómia mérése 123
Felelősségvállalás 124
Lehetőségek 127
Awereness konyv.indd 7 2019. 10. 14. 21:08
6. lecke: A jelenlét művészete és a meditációs technikák 129
Jelen lenni 129
6. „itt és most” gyakorlat: Sétáló meditáció 130
Létezés és gondolkodás 131
A meditáció átjárja az életet 131
Pszichológiai kutatások: A figyelem elkalandozása 132
6. pszichológiai teszt: Kérdőív a tudatos jelenlétről 134
Meditációs technikák 138
Másik technika választása 148
6. heti gyakorlat: Meditációs technikák 150
A meditáció nem tesz passzívvá 151
A meditáció fejlesztése 152
7. lecke: Mulandóság – ez is el fog múlni 155
Az élet maga a változás 155
Stressz: A mulandóságra adott pszichés reakció 156
Veszélyesnek észleljük a mulandóságot 158
7. pszichológiai teszt: Az élet személyes értelme 159
Érzelmi polaritás és az autentikus én 161
A szenvedés körforgása 162
7. „itt és most” gyakorlat: Sóvárgásaink és elutasításaink 163
Függő és független érzések 164
7. heti gyakorlat: A változás elfogadása 166
A megvilágosodás is mulandó 166
8. lecke: Meditáció és szabadság: Összeáll a kép 169
Gondolatok és érzelmek 169
Érzelmek és testi érzetek 171
8. pszichológiai teszt: Kérdőív a testtudatról 173
Awereness konyv.indd 8 2019. 10. 14. 21:08
Jóga, pszichológia és spiritualitás 175
Gondolatok, érzelmek és fizikai reakciók kapcsolata 179
Mit jelent ez a spirituális utazás vonatkozásában? 180
Megfigyelni? De hogyan? 182
8/A „itt és most” gyakorlat: Érzelmek és testi érzetek 184
8/B „itt és most” gyakorlat: Rongybaba-technika 185
A reakciónélküliség művészete 185
8/A heti gyakorlat: Testtudat 187
8/B heti gyakorlat: Reagálás az eseményekre 189
Zárszó 193
Hivatkozások 197
Awereness konyv.indd 9 2019. 10. 14. 21:08
Az olvasóhoz
Történetünk akkor kezdődik, amikor válaszokat kerestem a kérdé-
seimre, de még nem tudtam, hogy senki sem képes megadni őket,
és a legjobb, amit tehetnek, ha segítenek pontosítani a kérdéseimet.
Így kerültem közelebb két, nagyon fontosnak érzett kérdés megvála-
szolásához: „ki vagyok?” és „miért vagyok itt?” Vannak, akik szerint
az efféle kérdéseknek nincs gyakorlati hasznuk, és semmi közük az
élethez, de én meg vagyok győződve, hogy nagyon is értelmesek, és
óriási hatást gyakorolnak az életünkre. Véleményem szerint ez a két
egyszerű kérdés olyan eszközök ígéretével kecsegtet, amelyekkel
sokkal helyesebb módon állhatunk hozzá az élethez.
A következő szakaszban olyan paradigmák után kutattam, ame-
lyek segítettek a nyúl üregének mélyébe tett utazásom során. Hosszú
éveket töltöttem tanulással, utazással, lenyűgöző elmékben fogant
előadások hallgatásával, valamint kolostorokban élő tanítómesterek-
kel folytatott beszélgetésekkel. Ezek az élmények feltárták előttem a
pszichológia és a spiritualitás hatalmát. Felfedeztem, hogy mindkettő
bámulatos mélységekbe enged betekintést, és hathatósan támogatja
a belső növekedést. Ám az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kettő össze-
egyeztethetetlen; mintha csak egymás riválisai lennének, két olyan
életfelfogás, amelyet lehetetlen közös nevezőre hozni. Az egyetemi
környezetben, ahol tanítok és kutatásokat vezetek, a spiritualitásra
gyakran gyanakvóan tekintenek, mivel valamiféle ezoterikus vagy
metafizikai dolognak tartják, amely nem képezheti a tudományos vizs-
gálódások részét. Ugyanakkor, valahányszor spirituális csoportokhoz
csatlakoztam, vagy szatszangokon (spirituális tanítók és tanítványaik
14
Awereness konyv.indd 14 2019. 10. 14. 21:08
A PSZICHOLÓGIA ÉS A SPIRITUALITÁS KALANDJA
közötti beszélgetéseken) vettem részt, illetve spirituális menedékekbe
vonultam, a tudomány és a pszichológia nem tűnt helyénvalónak. Az
efféle találkozások során az elmét és az elmefolyamatokat gyakran
szimbolikus ellenségeknek tekintették, a pszichológiát pedig, amely
ezt a gondolkodást képviselte, nem látták szívesen.
Úgy éreztem, szétszakadok; mindkét csoportból hiányzott valami,
ami a másikban megvolt. Ez a hiányérzet késztetett arra, hogy saját
munkába fogjak, elinduljak saját spirituális utazásomon, és össze-
hangoljam a pszichológia és a spiritualitás tanításait. Az eredmény
káprázatos lett: idővel egyre szabadabbnak kezdtem érezni magam.
Jobban megismertem az autentikus énemet, és kezdtem megérteni,
mi a szerepem az életnek hívott játékban.
Ez a tudás azóta beépült munkám számos dimenziójába. Egyre
több olyan egyetemi kurzust tartok, ahol kitérek a spiritualitásra is.
Azt tapasztalom, hogy a pszichológiai tanulmányaikkal elégedetlen
hallgatók felélénkülnek, és felcsillan a szemük, amikor meglátják,
hogy a pszichológia-tantervbe spirituális témák is bekerültek. A spi-
ritualitást érintő kérdéseket tudományos kutatásaimba is bevontam.
Számos, általam végzett kutatás olyan kérdésekre irányul, mint a jóllét,
a pszichológia és a spiritualitás. A meditációs táborokban, amelyeket
vezetek, a pszichológia eredményeit és gyakorlatát is felhasználom
a teljesebb élmény érdekében. Ugyanezt a jól működő kombinációt
alkalmazom terápiás munkám során is; kidolgoztam egy terápiás
módszert, a Tudatos Értelem Terápiát, amely azon a pszichológiai fo-
lyamaton alapul, amelyben a páciens saját életének értelmét igyekszik
mélységében feltárni, mégpedig a spirituális tapasztalathoz szorosan
köthető módon.
Az évek során gyakran hallottam ezeket a szavakat: „Ez az óra/kur-
zus/tanfolyam/tábor megváltoztatta az életem.” Ez győzött meg arról,
15
Awereness konyv.indd 15 2019. 10. 14. 21:08
AZ ÉBER TUDATOSSÁG: SZABADSÁG
hogy módszerem kiemelkedően hatékony, és valóban képes életeket
megváltoztatni.
Tisztában vagyok vele, hogy szakmai és személyes életem minden
vonatkozásában a pszichológia és a spiritualitás összeházasítása tük-
röződik. Ebben a könyvben ezt a házasságot szeretném megosztani az
olvasókkal. Ez az élmény, minden nehézség és kihívás ellenére, nagy
valószínűséggel meg fogja változtatni az életünket, ha szeretettel és
elkötelezetten közelítünk hozzá. Talán nem teljesen olyan lesz ez az
átalakulás, mint amilyenre számítottunk, de mégis ez az, amire szük-
ségünk van. Remélem, hogy a könyvben található ismeretek és gya-
korlatok elősegítik a növekedést, valódi énünk felismerését, valamint
az autentikus öröm és szabadság mélységének átélését.
Itai Ivtzan
16
Awereness konyv.indd 16 2019. 10. 14. 21:08
Bevezetés
Ebben a könyvben az elméleti tudás és a gyakorlati feladatok úgy ötvö-
ződnek, hogy segítsék a belső növekedést és fokozzák a tudatosságot.
Ahogy tágul a tudatunk, úgy fejlődnek a képességeink, és úgy találunk
rá arra a belső térre és időre, ahol le tudjuk állítani az automatikus,
kondicionált reakciókat. Ha belevágunk ebbe a folyamatba, és elköte-
lezzük magunkat mellette, akkor hamarosan felfedezzük, hogy életünk
tökéletesen megváltozott: éberebbé, érzékenyebbé, gondoskodóbbá és
élettelibbé váltunk, egyúttal közelebb kerültünk mind önmagunkhoz,
mind másokhoz. Az e könyvből megismerhető tanítások piramis ala-
kúak, hogy könnyebbé tegyék ezt mély átalakulást. Az első két lecke
lefekteti az előttünk álló utazás alapjait. Minden soron következő lecke
közelebb visz a spirituális utazás céljához: a szabadsághoz. A könyv
egy szerkezetileg koherens utat jár be, amely illúzióink és béklyóink
felismerésével veszi kezdetét. Ezután fokozatosan megismerjük belő-
le, miként szabadulhatunk meg ezektől a gátló tényezőktől, hogyan
számolhatunk le ezzel az illúzióval, és milyen módon törhetjük le
béklyóinkat. Javaslom, hogy a leckéket sorrendben olvassuk, hiszen
minden lecke olyan gondolatokat ismertet, amelyek alapvetően se-
gítik a továbbiak megértését.
Az 1. lecke a pszichológia és a spiritualitás találkozási pontját is-
merteti, kitérve arra, hogy mindkettőnek milyen fontos szerep jut
a szabadság felé vezető úton. Szó lesz az egóról és a hatásáról. Az
elvégzendő feladatokból megtanuljuk felismerni az egónkba táplált
fogalmakat, illetve azt, hogy ezek a fogalmak miként avatkoznak bele
mindennapjainkba.
17
Awereness konyv.indd 17 2019. 10. 14. 21:08
AZ ÉBER TUDATOSSÁG: SZABADSÁG
A 2. lecke megismertet a szabadsághoz vezető képességgel: a me-
ditációval. Kitérünk a meditáció jelentésére, hatásaira, valamint a
spirituális utazással kapcsolatos jelentőségére. A gyakorlatok segítenek
megismerni az elme csapongásra való hajlamát, és megtanulunk egy
fontos meditációs technikát is.
A 3. lecke a gondolkodás tapasztalatáról szól. Megtudjuk belőle, mi-
lyen nehézségeket okoz a rögeszmés gondolkodás, miben különbözik
a figyelmes és a figyelmetlen gondolkodás, és hogyan tudjuk erősíte-
ni a figyelmes gondolkodás képességét. Ebben a leckében elkezdjük
megérteni a reakció nélküli figyelem fogalmát, és megtudjuk, milyen
hatékonyan lehet a segítségével kitörni a gondolkodási sémákból.
A gyakorlatok segítenek új viszonyt kialakítani a gondolkodással, és
fokozzák a tudatosságot, amely segít elszakadni a gondolatainktól.
A 4. lecke az egó által kialakított én fogalmát és a hozzá fűződő
viszonyunkat mutatja be. Megtudjuk, mi benne az illúzió, és hogy
miként támad így rés a tudatunk és az életünk között. A figyelmünk
áthelyeződik egy alternatív tapasztalásra, az autentikus én élményére,
és körbejárjuk a megvilágosodás kérdését. Az ebben a leckében talál-
ható gyakorlatok célja a tudatosság fokozása, a meditációs képességek
elmélyítése, valamint a valóság nem ismert mélységeinek feltárása.
Az 5. lecke az élet semlegességét írja le, és rámutat, hogy minden
pillanat valójában egy nyitott tér, amelyet eltorzítanak a beléjük vetí-
tett személyes percepcióink. E lecke gyakorlatai segítenek felismerni
az olyan helyzeteket, amelyekben az elménk eltorzítja a semleges
pillanatokat, és megtanuljuk felismerni az ily módon előálló érzelmi
hatásokat.
A 6. lecke a jelenlét spirituális fogalmával foglalkozik, és a jelenlétre
irányuló meditációs technikákat ismerhetünk meg belőle. A külön-
féle meditációs technikák megismerésével képesek leszünk eldönteni,
18
Awereness konyv.indd 18 2019. 10. 14. 21:08
A PSZICHOLÓGIA ÉS A SPIRITUALITÁS KALANDJA
melyik illik hozzánk a legjobban. A gyakorlatokból nyolc különböző
meditációs technikát ismerünk meg; választanunk kell közülük, és
egy héten át azt kell gyakorolnunk.
A 7. lecke a mulandóság problémájával foglalkozik. A mulandóság
megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy felismerjük a ragaszkodás
hiábavalóságát. A lecke ismerteti a függő és független érzelmek közötti
különbséget, valamint azt, hogy ezek milyen hatást gyakorolnak a sze-
mélyes utazásunkra. A gyakorlatokból kiderül, hogyan viszonyulunk a
változáshoz, ezzel segítve, hogy egy elfogadóbb hozzáállást alakítsunk
ki az élet elkerülhetetlen változásai felé.
A 8. lecke elmagyarázza a gondolatok és érzelmek közötti összefüg-
géseket, és megvilágítja, hogyan tartják életben egymást. Megtudjuk,
hogy kapcsolat áll fenn az érzelmek és a testi érzetek között. Ez az
ismeret fokozza a meditatív tudatosság képességét, és fontos eszközt
ad a kezünkbe a belső növekedéshez. A gyakorlatok egy új meditációs
technika segítségével fésülik össze ezeket a fogalmakat. Így tapasztala-
ti kapcsolat jön létre az életünk eseményei, illetve a hozzájuk társuló
gondolatok, érzelmek és testi érzetek között.
Ahogyan már említettük, minden lecke tartalmaz az adott témához
kapcsolódó gyakorlati feladatokat is. Ezek a gyakorlatok rendkívül
fontosak; akik elvégezték őket, megerősítik, hogy óriási hatást gyako-
roltak a spirituális utazásukra és életükre. Ne feledjük, hogy a változás-
ra és a tudatosságra irányuló utazás óriási figyelmet és elköteleződést
kíván, és egyenlő mértékben kell ötvöznie az elméletet és a gyakorlatot.
A gyakorlatnak a tudásra kell épülnie. Ha egy gyakorlat háttere, célja
vagy értéke nem világos, nehéz lesz elköteleződni mellette. Másfelől
viszont az elméleti tudás megszerzése a gyakorlati alkalmazás nélkül
nem hozná meg a kívánt átalakulást. Egy téma megvitatása fontos
kiindulópont, ám mit sem ér, ha gyakorlatban nem éljük át. Az át-
19
Awereness konyv.indd 19 2019. 10. 14. 21:08
AZ ÉBER TUDATOSSÁG: SZABADSÁG
alakulás nem attól következik be, ha beszélünk a változásról, hanem
attól, ha tényleg változtatunk. A gyakorlatokkal olyan személyes
élmény érhető el, amely kiélesíti a tudatunkat, és elmélyíti az auten-
tikus énről szóló ismereteinket. Hiába olvasunk a legmélyenszántóbb
elméletekről és gondolatokról, mindaddig idegenek maradnak, amíg
nem alkalmazzuk őket a gyakorlatban is. A gyakorlat kövezi ki az
ebben a könyvben foglalt gondolatok felé vezető utat. Kapcsolatot
teremt az egó-fogalmakkal, javítja a meditációs technikákat, erősíti a
tudatosságot, és előmozdítja a belső növekedést, ami mind a változást
szolgálja. Olvassuk el a gondolatokat, töprengjünk el jelentésünkön,
és végezzük el a gyakorlatokat – ez a könyv ezzel a háromszöggel tudja
segíteni a vágyott átalakulást.
A gyakorlatok két részre oszlanak: „itt és most” gyakorlatokra,
illetve heti gyakorlatokra. Az első afféle instant kísérleteket jelent,
amelyeket azon nyomban, olvasás közben elvégezhetünk. Céljuk,
hogy az éppen tárgyalt témát szemléltessék. A heti gyakorlatok
olyan feladatok, amelyek az adott leckéhez kapcsolódnak. Ezek már
mélyebbek, és általában napi tíz percet vesznek igénybe egy héten át.
Mindenképpen szánjunk elég időt a heti gyakorlatokra, mert csak
így élhetjük át őket maradéktalanul, és így tudunk kísérletezni velük.
Gyakran javaslok olyat, hogy változtassunk a gyakorlatokon, egyes
gondolatokat hagyjunk figyelmen kívül, másokat pedig fejlesszünk
tovább. A heti gyakorlatok nem konfekcióöltözékek – mindenkinek saját
magára kell szabnia őket.
A gyakorlatok mellett minden lecke tartalmaz egy pszichológiai
mérőeszközt is (skálát vagy kérdőívet) amellyel felmérhetjük saját
szintünket valami olyasmiből, ami a tárgyalt témához kapcsoló-
dik. A hatodik leckében például, amely a jelenlétről és a meditációs
20
Awereness konyv.indd 20 2019. 10. 14. 21:08
A PSZICHOLÓGIA ÉS A SPIRITUALITÁS KALANDJA
technikák művészetéről szól, egy mindfulness-kérdőívet találunk,
amely azt méri, hogy milyen szintű tudatos jelenléttel rendelkezünk
mindennapjainkban. Az összes, könyvben szereplő skála és kérdőív
voltaképpen pszichometriai értékelőeszköz, amelyet egy sor pszicho-
lógiai kísérletben teszteltek és hagytak jóvá. Ne feledjük azonban,
hogy ezek csupán kvantitatív mérést tesznek lehetővé, vagyis nem
feltétlenül tükrözik személyes tapasztalataink egészét. Mégis, ha
elgondolkodunk pontszámunkon és azon, hogy mi a jelentése saját
élményeink vonatkozásában, akkor könnyebben személyessé tudjuk
tenni egy adott fogalom tárgyalását.
A könyv olvasása mellett érdemes naplót is vezetni, amelyben le-
írjuk az olvasás és a gyakorlás során szerzett személyes meglátásainkat.
Ha egy fontosnak vagy hasznosnak ítélt gondolathoz vagy tanácshoz
érünk, írjunk róla pár szót a naplónkba. A könyv végére érve így
dokumentálva lesz az egész személyes utazásunk. Ily módon sokkal
könnyebben tudjuk értelmezni saját következtetéseinket és belső
növekedésünket.
21
Awereness konyv.indd 21 2019. 10. 14. 21:08
1. lecke:
Pszichológia és spiritualitás
Pszichológia
Kiindulásként egy egyszerű definícióval határozzuk meg a pszicholó-
giát és a spiritualitást, amelyre később többször is hivatkozni fogunk a
fogalmak tárgyalása során. A „pszichológia” szó az „elme, lélek” jelen-
tésű görög „psziché” szó és a „tudomány” jelentésű „logosz” kifejezés
összetétele. A pszichológia tehát az elme vagy a lélek tudománya.
Figyelemre méltó, hogy nyugaton a pszichológiát pusztán az elme
tudományának tartják, a „lelki” aspektus pedig teljesen figyelmen
kívül marad. Bár a pszichológia lehetett volna a lélek és az elme össze-
hangolásának a tudománya is, a nyugaton elfogadott tisztán analiti-
kus megközelítés a lelket nem tudja hová helyezni. Gyakran hallom
pszichológia szakos egyetemi hallgatóktól, hogy csalódniuk kellett
a tanulmányaikban. Sokan azért választották a pszichológiát, mert
meg akarták érteni önmagukat és a többi embert, egyúttal fejleszte-
ni kívánták önismeretüket és a belső növekedésüket. Hamar kiderült
azonban, hogy hosszú órákat kell azzal eltölteniük, hogy statisztikát
és más, a pszichológiához ugyan kapcsolódó, de az önismeret szem-
pontjából kevésbé releváns ismereteket tanulnak. Az eredeti elvárások
és a valóság közti szakadék gyakran frusztrációhoz vezet. Úgy vélem,
hogy a pszichológia minden ágára szükség van, és statisztikák nélkül
nem lehetne magas színvonalú kutatásokat végezni, ugyanakkor meg
vagyok győződve arról is, hogy a pszichológia szellemi aspektusainak
a tantervekbe való be nem vétele a pszichológia hajóját olyan pályára
helyezte, amely az élet alapvető kérdéseihez közel jár ugyan, de igazá-
23
Awereness konyv.indd 23 2019. 10. 14. 21:08
AZ ÉBER TUDATOSSÁG: SZABADSÁG
ból nem érinti őket. A pszichológia az általunk ismert formájában az
elmével foglalkozik: a gondolkodással, a tudatos fogalomalkotással,
valamint a környező világ megértésével és értelmezésével.
Spiritualitás
A spiritualitás meghatározása lényegesen nehezebb és kevésbé világos
feladat, elsősorban azért, mert a spiritualitást sokfelől meg lehet kö-
zelíteni, és mindegyik megközelítés más definícióhoz vezet. A szocio-
lógusok például elsősorban a spiritualitás társadalmi intézményekre
gyakorolt hatásával foglalkoznak, a filozófusok inkább a spiritualitás
filozófiai vonatkozásaira összpontosítanak, a teológusok pedig főként
a vallásos élményhez kapcsolódóan vizsgálják a kérdést. Ez a könyv
a spiritualitást a belső növekedéshez szükséges gyakorlati eszköznek
tekinti, amennyiben ez kövezi ki az utat a meghaladás, a transzcenden-
cia felé. A spiritualitás segít meghaladni az elme analitikus és kognitív
funkcióit, így megteremti az eltérő jellegű tapasztalatok lehetőségét.
A spirituális tapasztalást talán könnyebb a pszichológia felől megra-
gadni: a pszichológia különbséget tesz a megismerés, vagyis a kogníció
és a metakogníció között. A kogníció a gondolkodás folyamatával
foglalkozik, míg a metakogníció a „gondolkodásról való gondolko-
dás”. Képzeljük el, hogy egy almára összpontosítjuk a figyelmünket!
Ez esetben kognitív képességeinket arra használjuk, hogy tudatosítsuk
az alma ízét és illatát, ám a tapasztalás itt még nem ér véget: azonnal
akcióba lendül a metakogníció, elménk pedig gondolatokat hoz létre
arra reagálva, ami éppen a megismerés célkeresztjében áll (ez esetben
az alma). A metakogníció olyan reakciókat válthat ki belőlünk, mint
például „hű, de szép ez az alma, többet kellett volna vennem belőle”,
vagy „remélem, nem kukacos”. A spiritualitás megmutatja a meta-
24
Awereness konyv.indd 24 2019. 10. 14. 21:08
A PSZICHOLÓGIA ÉS A SPIRITUALITÁS KALANDJA
kogníción túlra vezető utat, vagyis annak lehetőségét, hogy tudatunk
homlokterében megőrizzük az almát, ám a rá adott reakciókat és
gondolatokat kizárjuk. Ez magában foglalja azt a képességet, hogy
maradéktalanul el tudunk merülni a pillanatban.
A spiritualitás egy olyan transzcendens utazásra hív minket, amely-
nek során jelenlegi, illuzórikus énünk, vagyis az egó által kialakított
énünk átalakul autentikus énné. A spiritualitás tudománya látszólagos
„énünket” illúziónak tartja, amely akadályozza a szabadság felé vezető
utat. A 4. leckében bővebben kitérünk az „én” fogalmára, rávilágítunk
az egó által kialakított én és az autentikus én közötti különbségre, és
olyan gyakorlatokat végzünk el, amelyek segítenek eljutni az egyiktől
a másikig.
Nyugaton jelenleg izgalmas változásoknak lehetünk szemtanúi a
spiritualitáshoz történő hozzáállás terén. Egyre nő azoknak a száma,
akik úgy érzik, valami hiányzik az életükből. Sokan kezdik megérteni,
hogy a félelem és a kényelmetlenségek elkerülésének vágya miatt vala-
mi fontosat is elveszítenek. Az elnyomottság egyre növekvő érzése arra
ösztönzi őket, hogy alternatívát keressenek a nehézségek kezelésére, a
határok áttörésére és a szabadság megélésére. Itt lép be a spiritualitás.
Ha azonban az ember hajlandó szembe nézni a fontos kérdésekkel, a
spiritualitás szabaddá teszi az utat a növekedés előtt. Lehetővé teszi
számára, hogy átlépje vélt korlátait, és itt a „vélt” szón van a hangsúly.
Sok esetben a korlátok az egyéni nézőpontból és az emberek róluk
alkotott fogalmaiból származnak. A spiritualitás arra ösztönöz, hogy
lépjünk túl a korlátokon, lássuk tisztábban az életet, és vegyük észre
a választási lehetőségeket.
A spiritualitás azért válik egyre népszerűbbé, mert a jelen korban
nagy a relevanciája. Elég, ha a gombamód szaporodó spirituális tan-
folyamokra és lelki menedékekre gondolunk, amelyeket a frusztráció és
25
Awereness konyv.indd 25 2019. 10. 14. 21:08
AZ ÉBER TUDATOSSÁG: SZABADSÁG
a nehézségek tartanak életben. A spirituális könyvek és tanfolyamok
burjánzása azonban nem feltétlenül garantálja a minőséget. Az el-
érhető tanítások közül soknak nagyon kevés köze van a növekedés
szellemi lényegéhez, és valójában csupán a New Age-trend mellék-
terméke. Olyan fogalmak, mint az „elengedni”, „a jelenben élni” vagy
a „csak lenni” közszájon forognak, de jelentésük tisztázatlan marad.
Sokan éveken át rendszeresen járnak spirituális workshopokra és lelki
menedékhelyekre, mégsem sikerül valódi változást elérniük. Az üres
spirituális mellébeszélést úgy tudjuk elválasztani az értelmes taní-
tástól, ha megnézzük az eredményt, vagyis, hogy sikerült-e elérni a
kitűzött változást. Az autentikus spirituális folyamat, amely az egyén
tudatának milyenségéről tesz fel lényegi kérdéseket, óhatatlanul vál-
tozást eredményez. Életünk, élményeink, hozzáállásunk, valamint
énünk megértése mind meg fog változni. Ez jelzi azt, hogy olyan
munkát végzünk, amely valódi jelentéssel bír számunkra. Fontos
hangsúlyozni, hogy „számunkra”, a spirituális utazás ugyanis szemé-
lyes; a transzcendencia és a növekedés szubjektív eszközökkel érhető
el. Lehetséges, hogy egy adott könyv mély jelentéssel bír az egyik
olvasó számára, ugyanakkor a másik teljesen hasznavehetetlennek
találja. A releváns és jelentéssel bíró eszközök felismerése fontos
része a spirituális utazásnak.
Ahogyan már említettük, a pszichológiát és a spiritualitást ötvözni
kell ahhoz, hogy lehetővé váljon a növekedés. Mindannyian a szemé-
lyes önmeghatározásunk szerint rendezzük be életünket, amelybe bele-
tartoznak a korlátok és a határok is. A növekedés értelmében kijjebb
toljuk a határokat, hogy növekedjen a belső terünk. A gyakorlatban
ez azt is jelenti, hogy a korábban a határainkon kívül eső választási
lehetőségek most már megengedettek számunkra. Kijjebb toltuk a
határokat, növekedésnek indultunk, így most már mondhatunk igent
26
Awereness konyv.indd 26 2019. 10. 14. 21:08
A PSZICHOLÓGIA ÉS A SPIRITUALITÁS KALANDJA
is olyan dolgokra, amelyekre korábban mindig automatikusan „nem”
volt a válasz. Ez a folyamat gyakran két egymással szemben álló ér-
zelmet vált ki bennünk: izgatottságot és szorongást. Bár a korlátok
ledöntése és új területek felfedezése izgalmas dolog, félelemmel és
szorongással jár együtt. Az új élmények az ismeretlent bolygatják,
márpedig a legtöbbünket elbátortalanítja az, amit még nem ismer.
Vallás és spiritualitás
A vallás és a spiritualitás fogalmát gyakran összetévesztik, ezért tisz-
táznunk kell a jelentésüket, és el kell választanunk őket egymástól.
Történelmileg a szekularizáció 1900-as évek közepén tapasztalható
térnyerése tette szükségessé a spiritualitás és a vallás közti különbség
megtételét. Mindaddig a vallásos embert automatikusan spirituálisnak
is tekintették, és fordítva. A szekularizáció a vallástól való eltávolo-
dást hirdette, ám az egyén megőrizte belső spiritualitását, csupán új,
másfajta jelentésárnyalatokat kezdett tulajdonítani neki. Bár a vallás
és a spiritualitás egyaránt azt az értelemmel bíró, transzcendens ta-
pasztalást keresi, amelyet „szentnek” hívunk, alapvető különbség áll
fent a kettő között: a vallás a csoportok által hitelesített és szervezett
eszközökben és módszerekben hisz, és előírja azokat a tevékenységeket,
amelyeket a csoport tagjainak el kell végezniük. Ezáltal a szent kere-
sését a csoportok által hitelesített eszközökkel ötvözi. A spiritualitás
ezzel szemben nem ír elő szabályokat, eszközöket vagy módszereket
a keresés tárgyának természetére vonatkozóan. Ebből következően a
vallást gyakorolhatjuk csoportok által hitelesített eszközöket és mód-
szerek puszta alkalmazásával anélkül is, hogy ténylegesen spirituálisak
lennénk, vagyis anélkül is, hogy a szent vagy a transzcendencia kere-
sésébe bocsátkoznánk.
27
Awereness konyv.indd 27 2019. 10. 14. 21:08
AZ ÉBER TUDATOSSÁG: SZABADSÁG
Egy kutatás1 során munkatársaimmal 205 résztvevő spirituali-
tásának szintjét mértük fel. Értékeltük a szent keresésére irányuló
törekvéseiket, vagyis azt, hogy megtapasztalták-e már a transzcenden-
ciát és azt az érzést, hogy egyek a környezetükkel. Megmértük azt is,
mennyire játszik fontos szerepet náluk a vallás abban a tekintetben,
hogy mennyire kötődnek csoportok által hitelesített eszközökhöz
és módszerekhez (tehát pl. milyen gyakran járnak templomba). Ez
alapján négy kategóriát állítottunk fel a vallás (V) és a spiritualitás
(S) szerepét illetően – V+S–; V–S+; V+S+; V–S– –, amelyek négy
lehetséges kombinációt mutatnak: magas szintű vallásosság alacsony
fokú spiritualitással, alacsony szintű vallásosság magas fokú spiritua-
litással, magas fokú vallásosság és magas szintű spiritualitás együttes
léte, illetve alacsony szintű vallásosság és alacsony szintű spiritualitás
együttes léte. Ugyanezen kutatás során megmértük a résztvevők jól-
létét is az alapján, hogy mennyire érzik értelmesnek az életüket, milyen
szintű önmegvalósítást mutatnak (saját lehetőségeikhez képest), és
mennyire nyitottak a belső növekedés felé. Lenyűgöző eredményeket
kaptunk. Az a két csoport (V+S+ és V–S+), ahol a spiritualitás szintje
magas értéket mutatott, akár vallásossággal párosulva, akár anélkül,
következetesen magasabb szintről tanúskodott a jóllét terén. A jóllét
legalacsonyabb szintjén az V+S– csoportba tartozók álltak, akiknél a
magas szintű vallásosság alacsony fokú spiritualitással párosult.
A kutatás tehát arra világított rá, hogy a spiritualitás, különösen az élet
értelme, az önmegvalósítás és a belső növekedés a jóllét elengedhetet-
len összetevője. Figyelemre méltó módon a vallás akkor képes növelni
a jóllétet, ha a spiritualitást is magába foglalja. Megjegyzendő, hogy a
jóllét összes vizsgált eleme az egyén saját, belső megismeréséből táplál-
kozik, és csakis egyéni erőfeszítéssel érhető el. Vegyük például az élet
értelmére irányuló kérdést. Az értelem fogalma a belső utazásból, az
28
Awereness konyv.indd 28 2019. 10. 14. 21:08
A PSZICHOLÓGIA ÉS A SPIRITUALITÁS KALANDJA
önismeretből és a feltett kérdésekből fakad. Az élet értelme nem egy
készen kapott áru, hanem egyénileg kell megfogalmazni azt. A spiri-
tualitás forrása saját kreativitásunk, bátorságunk, továbbá személyes
döntéseink, amelyek mind hatékonyan segítik az átalakulást.
A pszichológia és a spiritualitás találkozási pontja
Ahogy már kifejtettük, a pszichológia a kognitív folyamatokra – a tu-
dásra, a gondolatokra és az ötletekre –, valamint ezek kapcsolatára
fókuszál, míg a spiritualitás az e folyamatokon túlmutató tapasztala-
tokkal foglalkozik.
A pszichológia és a spiritualitás összekapcsolását leírhatjuk úgy is,
hogy „két lábunk a földön, fejünk az égben”. A pszichológia bizto-
sítja a talajt a lábunk alatt, vagyis az elme gondolkodó, racionalizáló,
megismerő funkcióját. A spiritualitás meghaladja a racionális gon-
dolkodást, és az egyén életében intuitív módon fejlődik ki. A teljes
élet azt jelenti, hogy elfogadjuk az élet különböző vetületeit, és meg-
őrizzük a köztük levő egyensúlyt. A legtöbben egyetlen, kizárólagos
válaszra törekednek, minden mást pedig figyelmen kívül hagynak:
vagy az elmeközpontú pszichológiai utat választják, vagy pedig az
intuitív transzcendens megközelítést. A tudományos közösség jó
része az intuitív alternatívák mindegyikét hevesen elutasítja, és azt
vallja, hogy az életet kizárólag az elmén keresztül lehet megismerni.
Ezzel szemben számos, általam közvetlenül ismert spirituális csoport
az elmében valóságos ellenséget lát, és kizárólag az intuitív transzcen-
dens tapasztalást fogadja el érvényesnek. Az egyoldalú látásmódhoz
történő ragaszkodás révén mindkét csoport korlátok közé szorítja
magát. Eszköztárukkal valóban jól tudnak kezelni egyes helyzeteket,
mások előtt viszont üres kézzel állnak. Pedig az elmére, illetőleg az
29
