Explore Ebooks
Categories
Explore Audiobooks
Categories
Explore Magazines
Categories
Explore Documents
Categories
Az olvasóhoz 14
Bevezetés
17
1. lecke: Pszichológia és spiritualitás 23
Pszichológia 23
Spiritualitás 24
Vallás és spiritualitás 27
A pszichológia és a spiritualitás találkozási pontja 29
A pszichológia és a spiritualitás kölcsönös egymásra utaltsága 30
Ami a teljes és szabad élet lehetőségének útjában áll:
A személyiség és az egó fogalma 31
1. „itt és most” gyakorlat: 34
Az egóról alkotott fogalmak megnevezése 34
Miért kell kialakítani személyiséget/egót? 34
1. pszichológiai teszt: Kérdőív a struktúra személyes igényéről 35
Az énkép 39
1. heti gyakorlat: Az egó-fogalmak feltárása 42
2. lecke: Meditációs készségek 45
A meditáció hatása 45
A meditáció egyes fajtái 49
A meditáció meghatározása 50
2. „itt és most” gyakorlat: A csapongó elme 51
Ki irányítja a figyelmet? 51
Ha mosogatsz, akkor mosogass, és kész 53
Meditációs technika kontra meditatív állapot 55
Zárszó 193
Hivatkozások 197
14
15
16
17
18
19
20
21
Pszichológia és spiritualitás
Pszichológia
Kiindulásként egy egyszerű definícióval határozzuk meg a pszicholó-
giát és a spiritualitást, amelyre később többször is hivatkozni fogunk a
fogalmak tárgyalása során. A „pszichológia” szó az „elme, lélek” jelen-
tésű görög „psziché” szó és a „tudomány” jelentésű „logosz” kifejezés
összetétele. A pszichológia tehát az elme vagy a lélek tudománya.
Figyelemre méltó, hogy nyugaton a pszichológiát pusztán az elme
tudományának tartják, a „lelki” aspektus pedig teljesen figyelmen
kívül marad. Bár a pszichológia lehetett volna a lélek és az elme össze-
hangolásának a tudománya is, a nyugaton elfogadott tisztán analiti-
kus megközelítés a lelket nem tudja hová helyezni. Gyakran hallom
pszichológia szakos egyetemi hallgatóktól, hogy csalódniuk kellett
a tanulmányaikban. Sokan azért választották a pszichológiát, mert
meg akarták érteni önmagukat és a többi embert, egyúttal fejleszte-
ni kívánták önismeretüket és a belső növekedésüket. Hamar kiderült
azonban, hogy hosszú órákat kell azzal eltölteniük, hogy statisztikát
és más, a pszichológiához ugyan kapcsolódó, de az önismeret szem-
pontjából kevésbé releváns ismereteket tanulnak. Az eredeti elvárások
és a valóság közti szakadék gyakran frusztrációhoz vezet. Úgy vélem,
hogy a pszichológia minden ágára szükség van, és statisztikák nélkül
nem lehetne magas színvonalú kutatásokat végezni, ugyanakkor meg
vagyok győződve arról is, hogy a pszichológia szellemi aspektusainak
a tantervekbe való be nem vétele a pszichológia hajóját olyan pályára
helyezte, amely az élet alapvető kérdéseihez közel jár ugyan, de igazá-
23
Spiritualitás
A spiritualitás meghatározása lényegesen nehezebb és kevésbé világos
feladat, elsősorban azért, mert a spiritualitást sokfelől meg lehet kö-
zelíteni, és mindegyik megközelítés más definícióhoz vezet. A szocio-
lógusok például elsősorban a spiritualitás társadalmi intézményekre
gyakorolt hatásával foglalkoznak, a filozófusok inkább a spiritualitás
filozófiai vonatkozásaira összpontosítanak, a teológusok pedig főként
a vallásos élményhez kapcsolódóan vizsgálják a kérdést. Ez a könyv
a spiritualitást a belső növekedéshez szükséges gyakorlati eszköznek
tekinti, amennyiben ez kövezi ki az utat a meghaladás, a transzcenden-
cia felé. A spiritualitás segít meghaladni az elme analitikus és kognitív
funkcióit, így megteremti az eltérő jellegű tapasztalatok lehetőségét.
A spirituális tapasztalást talán könnyebb a pszichológia felől megra-
gadni: a pszichológia különbséget tesz a megismerés, vagyis a kogníció
és a metakogníció között. A kogníció a gondolkodás folyamatával
foglalkozik, míg a metakogníció a „gondolkodásról való gondolko-
dás”. Képzeljük el, hogy egy almára összpontosítjuk a figyelmünket!
Ez esetben kognitív képességeinket arra használjuk, hogy tudatosítsuk
az alma ízét és illatát, ám a tapasztalás itt még nem ér véget: azonnal
akcióba lendül a metakogníció, elménk pedig gondolatokat hoz létre
arra reagálva, ami éppen a megismerés célkeresztjében áll (ez esetben
az alma). A metakogníció olyan reakciókat válthat ki belőlünk, mint
például „hű, de szép ez az alma, többet kellett volna vennem belőle”,
vagy „remélem, nem kukacos”. A spiritualitás megmutatja a meta-
24
25
26
Vallás és spiritualitás
A vallás és a spiritualitás fogalmát gyakran összetévesztik, ezért tisz-
táznunk kell a jelentésüket, és el kell választanunk őket egymástól.
Történelmileg a szekularizáció 1900-as évek közepén tapasztalható
térnyerése tette szükségessé a spiritualitás és a vallás közti különbség
megtételét. Mindaddig a vallásos embert automatikusan spirituálisnak
is tekintették, és fordítva. A szekularizáció a vallástól való eltávolo-
dást hirdette, ám az egyén megőrizte belső spiritualitását, csupán új,
másfajta jelentésárnyalatokat kezdett tulajdonítani neki. Bár a vallás
és a spiritualitás egyaránt azt az értelemmel bíró, transzcendens ta-
pasztalást keresi, amelyet „szentnek” hívunk, alapvető különbség áll
fent a kettő között: a vallás a csoportok által hitelesített és szervezett
eszközökben és módszerekben hisz, és előírja azokat a tevékenységeket,
amelyeket a csoport tagjainak el kell végezniük. Ezáltal a szent kere-
sését a csoportok által hitelesített eszközökkel ötvözi. A spiritualitás
ezzel szemben nem ír elő szabályokat, eszközöket vagy módszereket
a keresés tárgyának természetére vonatkozóan. Ebből következően a
vallást gyakorolhatjuk csoportok által hitelesített eszközöket és mód-
szerek puszta alkalmazásával anélkül is, hogy ténylegesen spirituálisak
lennénk, vagyis anélkül is, hogy a szent vagy a transzcendencia kere-
sésébe bocsátkoznánk.
27
28
29