You are on page 1of 13

Tartalom

Köszönetnyilvánítás … 9
A toltékok … 11
Bevezetô … 13
I. RÉSZ
A szimbólumok ereje
1. Kezdetben … 19
Minden benne van a programban
2. Szimbólumok és egyezségek … 33
Az emberi lények mûvészete
3. A te történeted … 47
Az elsô egyezség: Tedd tökéletessé szavaidat
4. Minden elme külön világ … 61
A második egyezség: Semmit ne végy személyeskedésnek
5. Igazság vagy képzelgés … 77
A harmadik egyezség: Ne feltételezz semmit
6. A hit ereje … 93
A Mikulás mint szimbólum

•7•
7. Gyakorlat teszi a mestert … 107
A negyedik egyezség:
Mindig tedd meg, ami tôled telik
II. RÉSZ
A kétely ereje
8. A kétely ereje … 121
Az ötödik egyezség:
Légy szkeptikus, de tanulj meg meghallgatni másokat
9. Az elsõ figyelem álma … 141
Az áldozatok
10. A második figyelem álma … 157
A harcosok
11. A harmadik figyelem álma … 181
A mesterek
12. Látnokká válni … 209
Egy új nézôpont
13. A három nyelv … 229
Miféle hírnök vagy?

Epilógus … 245
A szerzôkrôl … 253

•8•
3.
A TE TÖRTÉNETED

Az elsô egyezség:
Tedd tökéletessé szavaidat

A Z EMBEREK ÉVEZREDEKEN KERESZTÜL PRÓBÁLTÁK


megérteni a világegyetemet, a természetet és fõleg az
emberi természetet. Bámulatos megfigyelni az embe-
rek cselekedeteit világszerte, a különféle helyeken
és kultúrákban, amelyek a csodálatos Föld bolygón
léteznek. Az emberi lények sok erõfeszítést tesznek
a megértésért, de közben sok mindent csak feltéte-
lezünk. Mûvészekként eltorzítjuk az igazságot és
a legmeglepõbb elméleteket gyártjuk; egész fi lozó-

• 47 •
AZ ÖT EGY E Z S ÉG

fiákat kreálunk és a legcsodásabb vallásokat; törté-


neteket és babonákat hozunk létre mindennel kap-
csolatban, magunkat is beleértve. És ez a fõ lényeg:
mi alkotjuk õket.
Az emberek teremtõerõvel születnek, és állandóan
történeteket alkotunk a szavakból, amiket megtanul-
tunk. Mindegyikünk arra használja a szavakat, hogy
véleményt formáljon, hogy kifejezze a nézõpontját.
Számtalan esemény történik körülöttünk, és megvan
rá a képességünk, hogy a figyelmünk használatával
az eseményeket történetté fûzzük össze. Megalkotjuk
a saját életünk történetét, a családunk, a közössé-
günk, az országunk, az egész világ történetét. Mind-
egyikünknek van egy története, melyet meg akarunk
osztani másokkal, egy üzenet, melyet át akarunk
adni önmagunknak és mindenki és minden másnak
körülöttünk.
Arra programoztak be, hogy üzenetet küldj, és
ennek az üzenetnek a létrehozása a legnagyszerûbb
mûalkotásod. Mi az üzenet? Az életed. Ezzel az üze-
nettel fõleg a saját történetedet alkotod meg, és azután

• 48 •
A T E TÖ R T É N E T E D

minden másnak a történetét, amit érzékelsz. Egy egész


virtuális valóságot teremtesz az elmédben, abban
a valóságban élsz. Amikor gondolkozol, a saját nyelve-
den gondolkozol; ismétled az elmédben mindazokat
a szimbólumokat, melyek számodra jelentenek valamit.
Üzenetet adsz át magadnak, és ez az üzenet az igazság
számodra, mert hiszel abban, hogy ez az igazság.
A történeted mindent tartalmaz, amit önmagad-
ról tudsz, és amikor ezt mondom, hozzád, a tudáshoz
beszélek, amirõl azt hiszed, hogy te vagy, nem hozzád,
az emberi lényhez, ami valójában vagy. Amint látod,
különbséget teszek közted és közted, mert az egyik
közületek a valódi, a másik nem. Te, a fizikailag létezõ
emberi lény vagy a valódi, te vagy az igazság. Te, tudás
– te nem vagy igazi, te virtuális vagy. Te csak azok
miatt az egyezségek miatt létezel, melyeket magad-
dal kötöttél, és a többi emberi lénnyel magad körül.
Te, tudás, azokból a szimbólumokból származol,
melyeket a fejedben hallasz, azoknak a véleményébõl,
akiket szeretsz és akiket nem szeretsz, akiket ismersz,
és fõleg akiket soha nem fogsz ismerni.

• 49 •
AZ ÖT EGY E Z S ÉG

Ki beszél a fejedben? Azt feltételezed, hogy te.


De ha te beszélsz, akkor ki hallgat? Te, tudás vagy
az, aki beszélsz a fejedben, és megmondod, mi vagy.
Te, az emberi lény, hallgatod, de te, az emberi lény,
már sokkal elõbb léteztél, mint a tudásod. Már sok-
kal azelõtt léteztél, mielõtt megértetted volna azokat
a szimbólumokat, mielõtt megtanultál volna beszélni,
és mint bármelyik más gyerek, mielõtt megtanul
beszélni, teljesen autentikus voltál. Nem színlelted,
hogy az vagy, ami nem vagy. Anélkül, hogy tudtad
volna, teljesen megbíztál magadban. Mielõtt tudásra
tettél volna szert, teljesen szabadon az lehettél, aki
valójában vagy, mert más emberi lények véleményei
és történetei nem voltak még a fejedben.
Az elméd tele van tudással, de hogyan használod
ezt a tudást? Hogyan használod a szavakat, amikor
arra kerül a sor, hogy leírd magad? Amikor tükörbe
nézel, tetszik, amit látsz, vagy megítéled a tested
és arra használod a szimbólumokat, hogy hazudj
magadnak? Valóban igaz, hogy túl alacsony vagy túl
magas vagy, túl kövér vagy túl sovány? Valóban igaz,

• 50 •
A T E TÖ R T É N E T E D

hogy nem vagy szép? Valóban igaz, hogy nem vagy


tökéletes úgy, ahogy vagy?
Látod, hogy mennyi ítéletet alkotsz magadról?
Minden ítélet csak egy vélemény, csak egy nézõpont
– de az a nézõpont még nem is létezett, amikor szü-
lettél. Minden, amit magadról gondolsz, minden,
amit magadról hiszel azért van, mert megtanultad.
Megtanultad Anyu, Apu, a testvéreid és a társada-
lom véleményét. Átadták a képeket, hogyan kellene
kinéznie egy testnek; kifejezték a véleményüket arról,
milyen vagy, milyen nem vagy, milyennek kellene len-
ned. Közvetítettek egy üzenetet, és te egyetértettél
ezzel az üzenettel. És most annyi mindent gondolsz,
hogy mi vagy, de vajon ez az igazság?
Tudod, a probléma valójában nem is maga a tudás;
a probléma a tudás eltorzított változatában való hit – és
ezt hívjuk hazugságnak. Mi a valódi és mi a virtuális?
Látod a különbséget, vagy minden alkalommal, ami-
kor megszólal, hiszel a hangnak a fejedben, amelyik
eltorzítja az igazságot, miközben biztosít róla, hogy
amit hiszel, az valóban az, ahogyan a dolgok vannak?

• 51 •
AZ ÖT EGY E Z S ÉG

Valóban igaz, hogy nem vagy jó ember, és hogy soha


nem leszel elég jó? Valóban igaz, hogy nem érdemled
meg, hogy boldog legyél? Valóban igaz, hogy nem vagy
méltó a szeretetre?
Emlékszel rá, amikor egy fa már nem csak egy
fa volt? Amint megtanultál egy nyelvet, a fát a tudá-
sod szerint interpretálod és ítéled meg. Ekkor válik
a fa gyönyörû, ronda, ijesztõ, vagy éppen csodálatos
fává. Nos, ugyanezt mûveled magaddal is. Magadat is
a tudásod szerint interpretálod és ítéled meg. Ekkor
válsz jó vagy rossz emberré, bûnössé, õrültté, erõssé,
gyengévé, széppé, csúnyává… Az vagy, aminek hiszed
magad. Tehát az elsõ kérdés ez: „Minek hiszed magad?”
Ha használod a tudatosságodat, mindent látni
fogsz, amit hiszel, ami szerint éled az életedet. Élete-
det teljes mértékben uralja a megtanult hiedelemrend-
szered. Bármit is hiszel, az hozza létre a megtapasztalt
történetedet; bármit is hiszel, az hozza létre az átélt
érzelmeidet. És lehet, hogy azt akarod hinni, hogy
az vagy, amit hiszel, de ez a kép teljesen hamis. Ez
nem te vagy.

• 52 •
A T E TÖ R T É N E T E D

A tényleges te egyedi, és túl van mindenen, amit


tudsz, mert a tényleges te az igazság. A fi zikai jelen-
léted valóságos. Amit magadról hiszel, nem valóságos
és nem fontos, hacsak nem akarsz egy jobb történetet
alkotni magadnak. Igazság vagy kitaláció; mindegy,
az általad szõtt történet csak mûalkotás. Csodálatos
történet, gyönyörû történet, de csak egy történet,
és annyira van közel az igazsághoz, amilyen közel
kerülhetünk az igazsághoz a szimbólumok haszná-
lata által.
Mûvészként nincs helyes vagy helytelen módja
a mûved megalkotásának; vagy benne van a szépség,
vagy nem; vagy benne van a boldogág, vagy hiány-
zik belõle. Ha mûvésznek hiszed magad, akkor
minden újra lehetségessé válik. A szavak az ecseted,
és az életed a vászon. Bármit megfesthetsz, amit
meg akarsz festeni; akár egy másik mûvész alkotá-
sát is lemásolhatod – de amit az ecseteddel kifejezel,
az az a mód, ahogyan saját magadat és az egész való-
ságot látod. Amit festesz, az életed, és hogy hogyan
néz ki, az attól függ, hogyan használod a szavakat.

• 53 •
AZ ÖT EGY E Z S ÉG

Amikor erre ráébredsz, talán feldereng elõtted, hogy


a szavakban milyen teremtõerõ rejlik. Amikor meg-
tanulod ezt a teremtõerõt tudatosan használni, tör-
ténelmet csinálhatsz a szavakkal. Miféle történel-
met? Természetesen a saját életed történelmét. A te
történelmedet.

AZ ELSÕ EGYEZSÉG :
TEDD TÖKÉLETESSÉ SZAVAIDAT

Ezzel el is érkeztünk a négy egyezség elsõ és leg-


fontosabb pontjához: tedd tökéletessé szavaidat. A szó
a teremtõerõd, és ez az erõ többféle módon is hasz-
nál ható. Az egyik mód a tisztaság, amikor a szó gyö-
nyörû történetet teremt – a te földi mennyországodat.
A másik mód a szóval való visszaélés, amikor a szó
mindent lerombol körülötted, és pokollá változtatja
az életed.
A szónak mint szimbólumnak mágikus és terem-
tõereje van, mert a képzeletünkben képes létrehozni
egy képet, egy ideát, egy érzést vagy akár egy egész tör-
ténetet. A ló szó hallatán az elménk létrehoz egy egész

• 54 •
A T E TÖ R T É N E T E D

képet. Ez a szimbólum ereje. De még ennél is többre


képes. Mindössze ennek kiejtésével, A keresztapa, egy
egész film lepereg az elménkben. Ez a te varázslatod,
a teremtõerõd, és ez a szavakkal kezdõdik.
Talán megérted, miért mondja a Biblia: „Kezdet-
ben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az
Ige.” Sok vallás szerint kezdetben semmi sem létezett,
és a legelsõ dolog, amit Isten teremtett, az a hírvivõ
volt, az angyal, aki üzenetet közvetít. Érthetõ az igény
valamire, ami el tudja juttatni az információt egyik
helyrõl a másikra. Persze sehonnan sehová egy kicsit
bonyolultnak tûnik, ugyanakkor nagyon egyszerû
is. Legelõször Isten megteremtette a szót, és a szó
a hírvivõ. Tehát ha Isten megteremtette a szót, hogy
üzenetet közvetítsen, és ha a szó hírvivõ, akkor ez is
az, ami te vagy: hírvivõ, angyal.
A szó egy erõ miatt létezik, amit életnek, szándéknak
vagy Istennek nevezünk. A szó az erõ; a szó a szándék,
és ezért van az, hogy a szándékunk a szavakon keresz-
tül nyilvánul meg, akármilyen nyelvet is beszélünk.
A szó azért fontos a mindenség megteremtésében,

• 55 •
AZ ÖT EGY E Z S ÉG

mert a hírvivõ nekilát üzeneteket közvetíteni, és az


egész teremtés megjelenik a semmibõl.
Emlékszel rá, ahogy Isten és Ádám beszélgetnek,
miközben együtt sétálnak? Isten megteremti a való-
ságot, és mi a szavakkal újrateremtjük azt. A vir-
tuális valóság, amelyet megteremtünk, a valóság
visszatükrözõdése; a mi interpretációnk a valóságról
a szavakon keresztül. Semmi sem létezhet szavak
nélkül – mindent, amit tudunk, a szavakkal terem-
tünk meg.
Ha észreveszed, szándékosan megváltoztatom
a szimbólumokat, hogy lásd, a különféle kifejezések
ugyanazt jelentik. A szimbólumok változhatnak, de
a jelentésük ugyanaz az összes különbözõ hagyo-
mányban világszerte. Ha a szimbólumok mögötti
szándékot figyeled, megérted, mit akarok mondani.
A szavak tisztasága azért annyira fontos, mert a szó
te vagy, a hírvivõ. A szó szorosan összefügg az üze-
nettel, amit közvetítesz. Nem csupán a mindenkinek
és minden körülötted lévõnek szóló üzenettel, hanem
a magadnak átadandó üzenettel is.

• 56 •