Öszentsége Szakja Trizin:A tudat természete

A Buddha egyik legfontosabb tanítása a karma törvénye, a tanítás, mely szerint egyik életün cs híján az oknak, nem más lény teremtette és nem is véletlenszerûen keletkezett, hanem saj tteink hozták létre. A szeretetet, a hosszú életet, az egészséget, a bõséget és a többi jó mástól kapjuk; saját múltbeli helyes tetteink következménye, hogy ma minden jót élvezhetünk lóképpen, a létezés negatív oldalait, például a rövid életet, a betegséget, a szegénységet nemkívánatos dolgot sem valami rajtunk kívülálló dolog okozza, hanem a múltban elkövetett h len tetteink váltják ki. Ha az ember valóban meg akar szabadulni a szenvedéstõl, és boldogságot szeretne tapasztaln i, nagyon fontos, hogy az okokkal dolgozzék. Ha nem így tesz, nem várhat el semmiféle er edményt. Minden egyes dolognak megvan a maga oka, mégpedig teljes oka; a dolgok nem jöhetnek létre csak úgy mindenféle ok nélkül. A dolgok nem a semmibõl bukkannak elõ, és sem n, sem nem megfelelõ ok nem válthatja ki õket. Tehát minden szenvedés oka a helytelen csel ekvés. A helytelen cselekvés alapjában véve annyit tesz, hogy nem ismerjük a valóságot, a tudat ig z természetét. Ahelyett, hogy belátnánk a tudat valódi természetét, egy én -hez ragaszkodu g anélkül, hogy bármiféle logikus okunk lenne rá. Mindannyiunk természetes hajlama, hogy eg én -hez ragaszkodjék, hiszen annyira hozzászoktunk már ehhez. Olyan szokás ez, amit kezde len idõk óta alakítgatunk. Azonban, ha alaposan vizsgálódunk és kutatunk, nem találjuk az ént. Ha van én, akkor szüksé n testnek, tudatnak vagy névnek kell lennie. A név pedig üres, úgy, ahogy van, hiszen bárk inek adhatunk bármilyen nevet. Ugyanez áll a testre is. Azt mondjuk: az én testem , ugyanúgy, ahogy azt emlegetjük: az é , az én kocsim, az én otthonom, az én hazám , tehát a test és az én különáll egymástól. H minden részét, sehol sem találunk semmit, amit én -nek, magunk -nak nevezhetnénk. Csupán gról van szó, amibõl összeáll az, amihez mint test -hez avagy én -hez ragaszkodunk. Ha a lábujjunk hegyéig megvizsgáljuk testünket, sehol nem találunk semmit, amit énnek hívhatnán test nem az én, hiszen több különbözõ része van. Az emberek pedig akkor is életben maradnak bizonyos testrészeik hiányoznak, tehát a test nem az én. Ugyanez vonatkozik a tudatra is. Azt gondoljuk, hogy esetleg a tudat az én, de úgy áll a dolog, hogy a tudat pillanatról-pillanatra változik, folytonos változásban van. És az e lmúlt tudat már sehol sincs, eltávozott. És nem nevezhetjük énnek azt, ami már elmúlt. A jö dat pedig még nem kelt fel. És nem nevezhetjük énnek azt sem, ami még nem kelt fel. A jele nlegi tudat pedig folyton-folyvást, minden egyes pillanatban változik. Csecsemõkori tu datunk és felnõttkori tudatunk nagyon is különbözik, és e két különbözõ tudat nem jelenhet eg. A tudat folyamatosan, mindig, pillanatról-pillanatra változik és nem nevezhetjük énne azt, ami folytonos változásban van. Tehát, a néven, a testen és a tudaton kívül nincs semmi olyasmi, amit énnek nevezünk, de ré zült szokásunk miatt mindannyiunkban ott az énhez való ragaszkodás erõs hajlama. Nem látjuk a tudat igaz természetét, ehelyett mindenféle logikus indok nélkül az énhez kötõdünk. ennünk ez a hajlam, olyanok vagyunk, mint az az ember, aki kígyónak véli a színes kötelet. míg nem ismerjük fel, hogy csak kötél, nem kígyó, addig félünk és szorongunk. Amíg az énhez szenvedésben lesz részünk. Az énhez való ragaszkodás pedig minden szenvedés gyökere. Nem is a valóságot, nem vagyunk tisztában a tudat igaz természetével, s ezért az énhez ragaszkodun Ha van énünk , akkor természetesen vannak mások is. Az én és a más az én -en alapszik bal függ egymástól: ha van jobb, balnak is lennie kell. Ugyanígy, ha van én, mások is vann k. Ha van énünk és vannak a mások, akkor kötõdni kezdünk azokhoz, akik a mi oldalunkon álln arátainkhoz és rokonainkhoz, és gyûlölet támad bennünk a mások irányában, azok iránt, aki et, azok iránt, akik más véleményen vannak, akik másképp gondolják a dolgokat. Ez a három f melyek fogva tartanak minket a szamszárában, a tévképzetek ezen hálójában. A három fõ méreg vagyis a tudás hiánya, az énhez való tapadás vagyis a ragaszkodás avagy vágy, és a gyûlöle támad a többi szennyezõdés, például az irigység és a büszkeség. És ha ezek megvannak, csele ajtunk végre. Ha pedig teszünk valamit, az olyan, mintha termékeny talajba vetnénk magot , ami a maga idejében eredményt érlel majd. Így hozunk létre karmát újra meg újra, és így r ele a létezés birodalmaiba. Ahhoz, hogy teljesen megszabaduljunk a szamszárából, szükségünk van arra a bölcsességre, me s elmetszeni a szamszára gyökerét a bölcsességre, amely felismeri az éntelenséget. Ez a b is a módszeren alapszik. A módszer felhalmozása nélkül nem tudjuk felkelteni a bölcsessége bölcsesség nélkül pedig nem lehet birtokunkban a helyes módszer. Ahogy a madárnak is két sz

Tehát amikor felismerjük a tudat valódi természetét. a tudat az. minden külsõ és belsõ jelenséget is természetes módon felismerünk. és mindig ott van bennünk a tudatosság folytonosságának folyama. hiszen nem vagyunk halottak vagy öntudatlan lények. am i boldogságot tapasztal. hogy elõször a bevezetõ gyakorlatokat végezzük el. A legjobb. Az efféle elfoglalt. ami a helytelen tetteket teszi. Saját vad tudatunk a hibás: ezért keveredünk bele a szamsz ezért kap fel minket a létezés kereke. fontos. és a kettõ között sincs. és azután világosságra és egyhegyûségre hagyatkozva a belátó bölcsességen meditálunk. A Buddha nyolcvannégyezer tanításának egy a célja: h egszelídítsük tudatunkat. A tudat az. ami szenvedést tapasztal és így tovább. Ha valami létezik. ami belátja minden jelenség igaz természetét leg hiszen a szamszára és a nirvána. Ám az efféle felismeréshez hatalmas mennyiségû érdemre van szükségünk. Végül is a tudat az. a megvilágosodás gon ami nem más. az nem jelenti azt. sehol nem találjuk. m más dolgot. Másrészt. hogy felröppenjen. akkor minden helyes és erényes cselekedet természetes módon b eteljesül. hogy az a te tudatod. ami a helyes tetteket teszi. s szelídítsd tudatod. egy bizonyos alakúnak és színûnek kell a tudatot semmilyen alakban vagy színben nem találjuk. . izgatott tudat nem lesz a belátó bölcsesség alapja. ami fol atosan elmerül a gondolatok folyamában. Ez a tudat jellegzetessége. ami eléri szabadulást vagy a megvilágosodást. mondván. És ha fe belátásra és a gyarapodó bölcsességre támaszkodva végül elérkezünk a teljes felismeréshez. éppú tûz és a forróság sem különíthetõ el. A tudat jellegzetessége a világoss emmilyen formában vagy színben. mint az õszinte óhaj. ami szenved. Ám amikor azt mondjuk. az é zásának leghatékonyabb módszere pedig a bódhicsitta ápolása. sehol sem találod. a tudat az. A tudat természete tehát az üresség. Végül is minden a tudat. Nem bökhetsz valamelyik tes trészedre. Az összpontosítással tudatunkat stabil állapotba próbáljuk hozni. Tudat os élõlények vagyunk. És e kettõ. a közönséges tudatunkat. hogy minden üres és nem létezik. A világosságot és az ürességet nem lehet elválasztan atatlanság a tudat természetes. Hogy ezt az állapotot megtapasztalhassuk.kell. Ehhez elõ kell készíteni jelenlegi tudatunkat. a tud at az. éppúgy van szükségünk a módszerre és a bölcsességre egyaránt ahhoz a megvilágosodást. mint az égõ gyertyaláng. Ebbõl kel fel a bódhicsitta. hogy minden érzõ lény javára elérjük a tökéletes megvil egvan bennünk ez a gondolat. nincs a testen kívül. Tehát természetesen van tudat. a tudat az. Ezen gyakorlatokkal érdemet is felhalmozunk. Elõször tehát fel kell építenünk az alapot az összpontosítás rév alkalmazásával. A tu ilágossága is folytonos. a minden ogó szereteten és együttérzésen alapszik. lágosodást. a világosság és az üresség elválaszthatatlan. és így felisme az természetét. de van egyfajta folyamatos világosság. vagyis minden gyökere a tudat. eredeti lényege. ha a belátó bölcsesség meditálunk. Ez a Buddha tanítása. Ahogy Buddha urunk mond ta: Ne merülj el a helytelen tettekben. A tudat nincs a testen belül. olyan. szükségünk van a bölcsességre. próbálj erényes tetteket gyakorolni. hogy konvenc ionális értelemben nem létezik. Mi hát a tudat? Ha megkíséreled felkutatni. A legfontosabb és leghatékonyabb módszer a szeretõ kedvességen. ami a szamszárába bonyolódik és a tudat az. A dolgok valódi természetét tehát a módszer és a bölcsesség révén ismerhetjük fel.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful