You are on page 1of 65

Coaching

szemléletű
kézikönyv

Dayfly Kriszti

#önazonosanya
Te vagy az anyaságod
szakértője!
Ha Kriszti személyét a „Mi lenne ha” játékban kapott kérdéshez ha-
sonlóan egy gesztushoz kéne hasonlítani, ő lenne az odafordulás
és a nyitott, érdeklődő meghallgatás. Ő az az ember, aki nem csak
beszél a bátorításról, hanem az egész személye maga a bátorítás:
teszi ezt merítve a saját önismereti útjából, elhívásából, őszinte mo-
tivációjából, s jó coach szakmaiságából, ezt tapasztaltam mind szak-
ember kollégaként a tréningjein, mind egymást bátorító barátként
a hétköznapi életünkben is. Azt hiszem kevés olyan életszakasz van,
ami az anyává-, apává-, családdá váláshoz hasonló mennyiségű szo-
rongást és bizonytalanságot mozgósít bennünk és köztünk. Annyi
információ ér minket a szülőség témájában kérve-kéretlenül, s olyan
nehéz kiigazodni köztük. Olyan könnyű belesüppedni az értéktelen-
ség–tehetetlenség érzésébe, ahelyett, hogy szabadon gyakorolhat-
nánk és élhetnénk meg saját magunkat. Kriszti könyve pont ebben az
utazásban segít, olyan, mint egy frissítő oázis a sivatagban: ahelyett,
hogy egy újabb kedves hangon, de megmondaná, hogyan csináljuk,
abban segít, hogy kilépjünk minden eddigi keretből, és merjük meg-
hallani saját hangunkat. Felszabadít a tökéletlenségünk elfogadásá-
ra és ezzel bátorít a fejlődésre. Mind szakemberként, mind anyaként
jó szívvel ajánlom!
Záborszky Zsófia,
pszichológus, tréner,
az Aurum Életműhely vezetője
Tartalomjegyzék

Bemutatkozás 4

Bevezetés 9

Egy kis „útmutató” a könyv használatához: 17

I. Amikor a kritika önelfogadásról szól… 22

II. Amikor a feszültség a feldolgozásról szól… 72

III. Amikor a magány a kapcsolódásról szól… 108

IV. Amikor a beszéd a felemelésről szól… 144

V. Amikor az anyaság a vágyott útról szól… 172

VI. Amikor az életed Rólad szól 198

Befejezés 215

Dayfly Kriszti véleménye a véleményről


Jó mi? 220

Legyél jelen velem!


3
Bemutatkozás

Mógor Krisztina vagyok – avagy ahogy egyre többen ismernek: Dayfly


Kriszti, az édesanya-lelkesítő.
Miért pont ezt a nevet választottam? A dayfly magyarul tiszavirág.
Egy törékeny kis lény, akinek az élete egyetlen napig tart. A tiszavirág
csodálatos jelkép. Van, akinek a mulandóságot, a rövid, hiábavaló éle-
tet szimbolizálja. Számomra viszont a tökéletes kiteljesedést, hiszen
egyetlen, pazar nap alatt ez a pici kérész mindent megél, ami fontos.
Ez a nap neki egy folyamatos násztánc, egy örömünnep, amit minden
évben ezrek és ezrek csodálnak meg.
A vágyam az, hogy megtanuljuk a saját életünk mozzanatait is a
kérészhez hasonló teljes odaadással megélni, megcsodálni és megbe-
csülni az értékeit. Megtalálni a saját utunkat, merni őszintének lenni
és tudatosan alakítani a körülményeinket.
Szeretem a kihívásokat, szeretem átkeretezni a dolgokat. De ez
nem volt mindig így. Ahhoz, hogy Dayfly Kriszti lehessek, nekem is
nagy utat kellett megtennem, sokat tapasztalnom, de mindenekfelett
anyává válnom.
Az életem egészen új irányt vett akkor, amikor két gyermekes anya
lettem. Olyan változásokon mentem keresztül, amikre egész egysze-
rűen nem voltam felkészülve. Voltak ezek között csodás élmények, de
bizony olyanok is, amelyek máig kísértenek. Egyszercsak azon vettem
észre magam, hogy szinte idegen lettem saját magam számára, és
olyan dolgokat tettem és éreztem, ami összeegyeztethetetlen volt
azzal, amit magamról gondoltam, és amit magamtól elvártam.
Körülöttem persze egyre sokasodtak a kéretlen és használhatatlan
tanácsokat osztó jóakarók, ahogy a fényképalbumba illő életet élő, tö-

4
kéletes szuperanyák is. Folyton az orrom alá dörgölték a hibáimat, a
hiányosságaimat, minden irányból záporoztak rám a „nem így kellene”
meg az „el fogod rontani” szólamok. Mindettől még rosszabbnak és
rosszabbul éreztem magam.
Kétségbeesve kutattam a jó példák, a hasznosítható megoldások
után. Rengeteget olvastam, sok előadást hallgattam, de mindenből
csak egy pici részt tudtam alkalmazni. A helyzet nem javult. Sőt, ami-
kor a második gyermekemet vártam, egyre többször törtem ki dühro-
hamokban.
Én is még egy olyan generáció tagjaként nőttem fel, ahol a tekinté-
lyelvű nevelés volt az általános, ahol a gyereknek teljes mértékben a
felnőttek diktáltak, és ahol nem volt ildomos az érzéseinket nyíltan és
őszintén megosztani. Mindez váratlanul olyan erővel köszönt vissza,
amikor már magam is anya voltam, hogy lényegében elkezdtem újra
megélni a gyermekkoromat. Előtörtek belőlem az emlékek, és újra fáj-
tak. Például az, amikor egy éven át köhögtem, mert féltékeny voltam
a testvéremre. Orvosról orvosra jártak velem, pedig csak az okozta a
tüneteket, hogy nem beszélhettem ki az érzéseimet.
Folyamatosan szembesültem a saját frusztrációimmal, ki nem
mondott gondolataimmal. A helyzetet tovább fokozta a várandósság
miatti extra fizikai leterheltség is, illetve az, hogy a nagyobbik gyerme-
kem akkor lépett a dackorszakba. Éreztem, hogy valamit tennem kell,
mert ez így nem mehet tovább.
Ekkor fordultam szakemberhez. Pszichológushoz kezdtem járni,
aki a kérdéseivel rengeteget segített rajtam. Nála sajátítottam el az
autogén tréning technikáját is, ami azóta is segít csillapítanom a ben-
nem lévő feszültséget, bár szerencsére már egyre ritkábban van rá
szükségem.
De volt még valaki, akire abban a számomra igen nehéz és sötét
időszakban támaszkodhattam. Ez pedig a szomszédban élő három

5
gyermekes anyuka volt, aki rendkívül megértően állt hozzám, sokszor
nyugtatgatott, hogy egy kiabálás még nem a világvége. Vele egészen
őszinte mertem lenni és sok olyasmit elmondhattam, kimondhattam
neki, ami másoknak nem mertem. Egy-egy ilyen beszélgetés után min-
dig a felszabadultság üdítő érzése kerített hatalmába.
Ahogy jobban lettem és kezdtem visszatérni önmagamhoz, mind
jobban foglalkoztatott az a folyamat, amit átéltem. Bár szerettem az
akkori kommunikációs és művelődésszervezői munkámat, de ahogy
változtam, már egyre kevésbé hozott lázba. Ezért puszta érdeklődés-
ből beiratkoztam előbb egy főiskolai, aztán egy nemzetközi szintű
coach-képzésre.
Ez a tanulási folyamat volt az, ami végképp mindent megváltozta-
tott. Egyrészt akkor már több mint fél éve vezettem a Dayfly blogot,
és kézenfekvő volt, hogy a szakdolgozatomat is az itt szerzett tapasz-
talataimból írjam. Másrészt pedig elkezdtem magam is coacholni, ami
már a legelső ülésnél olyan eredményt hozott, amit álmomban sem
gondoltam volna. Megélni azt, hogy megoldásfókuszú coachként
valóban tudok segíteni, hogy hozzájárulhatok ahhoz, hogy valakinek
jobb legyen az élete…, huh, fantasztikus érzés volt!
Mindannyiunknak megvannak a maga csatái, ezért is tartom fon-
tosnak, hogy megmutassam a sajátjaimat is. Ha valakin látom, hogy
nagyon nincs jól, mindig könnyebben tudom biztosítani az együttér-
zésemről, hiszen tudható rólam, hogy én is megjártam a magam pok-
lát. Adott helyzetben meg is szoktam osztani a saját történeteimet,
mert a hozzám forduló anyukákat könnyebben tudom segíteni úgy,
ha látják, hogy aki velük szemben ül, egy közülük. Hogy értem őket,
ismerem a gondjaikat, átérzem a helyzetüket.

6
Velem arra számíthatnak, hogy ítélkezés nélkül beszélgetek velük.
Hogy egyenrangú partnerként kezelem őket. Hogy vágyom megis-
merni és megismertetni őket. Hogy segítek helyére tenni és a helyén
kezelni a bajaikat. Hogy igyekszem megnyugvást hozni a napjaikba.
Hogy rám számíthatnak, hogy hozzám fordulhatnak, ha elakadnak.

7
Minden egyes beszélgetés, minden egyes történet, minden egyes
sors kicsit a részemmé válik, mindből tanulok, fejlődök magam is. Ép-
pen ezért gondosan ügyelek arra, hogy sose adjak tanácsot senkinek.
Nem hiszek abban, hogy bárki magánéletében, házasságában, gyerek-
nevelésében hatásos lenne, ha megmondanánk a „tuti fixet”. A coach
üléseken ehelyett az a határozott célom, hogy a beszélgetőtársam
előre tudjon lépni a saját életében. Ez néha kellemetlen, sőt fájdal-
mas döntésekkel, tennivalókkal jár, de változás összességében mindig
pozitív.
A Dayfly 10 barátnővel indult és mára már több, mint 1600 édes-
anya csatlakozott hozzám. Hetente több coachingot tartok, egyéni,
páros és vállalati tréningeket szervezek, 2019-ben pedig már előfize-
tői csoportot is indítottam, valamint gyerekcoach lettem és sikeresen
teljesítettem a Nemzetközi Coach Szövetség PCC vizsgakövetelmé-
nyeit.
Talán furcsán hangzik, de nekem ez a munka nem jelent erőfeszí-
tést. Nem esik nehezemre ennyi emberre odafigyelni, követni a sorsu-
kat, örömüket-bánatukat. Érzem, hogy én erre teremttettem. És ma
már eljutottam odáig, hogy erről senkit sem kell meggyőznöm.
Remélem, hogy téged sem.
Hiszen én csak arra kérlek, hogy legyél jelen velem.
A bemutatkozómat „Felícia megírja” készítette. Köszönet érte!

8
Bevezetés

A könyv a tanulmányaimon túl, a coaching beszélgetéseim és a saját


életem során szerzett tapasztalataimra épül, melyek alapján a szülők
egyik legnagyobb kihívása manapság, hogy jelen tudjanak lenni önma-

guk és ezáltal a gyermekeik életében.

„Ha valami, amit csinálsz, nem működik,


csinálj valami mást!”
Steve de Shazer

„Miközben a felnőttek dolgoznak a jövőért, rágódnak a múlton,


agyalnak a problémákon, a kicsik nem érzik fontosnak és értékesnek
magukat, ahogy voltaképpen a szüleik sem. Hiszen ők nem élvezik az
életüket sokszor semennyire sem. A Paradicsom óta mindig voltak
nehézségek és kihívások a földi életében, s akkor úgy, ma pedig így
oldják meg az emberek azokat. Van egy elég fontos jelzés azonban,
ami meghúzta nálam és még sok más embernél is a vészharangot. Ez
pedig a gyerekek állapota és egyre gyakrabban a már felnőtt emberek
lelki békétlensége, nyugtalansága, fáradtsága. Mindezért csak kisebb
részben okolható a fizikai leterheltség. Inkább a lelki folyamataink ve-
szik el az energiát attól, hogy jelen tudjunk lenni. Sokan úgy mondják:
csak agyalok és nem tudom abbahagyni.
Az önismereti munkánk segít mindezeket a terheket letenni és a
fejlődés útjára lépni. Mondhatjuk, hogy reális álmainkat meg tudjuk

9
valósítani általa. De mi a reális? Nekem például elképzelhető, hogy
valaki 40 évesen eldönti, hogy pilóta lesz, valaki szerint ez őrültség.
Ha tisztán látod, hogy mik a céljaid és tudatosítod magadban, hogy
csak a jelenben tudsz Te megváltozni, ami által a világ is változni fog
körülötted, akkor van esélyed arra, hogy az életed olyan lehet, ami-
lyenre vágysz. A saját szüleid mintáit átdolgozhatod és szülőként is az
lehetsz, aki szeretnél. Ez a változás nem lesz magától, sok munka és
tudatosság kell hozzá tőled. Éppen ezért ez a könyv vonalvezető lesz
a számodra. 100 százalékosan hiszem, hogy minden ott van benned
ahhoz, hogy ezt az utat végig tudd csinálni. A reális utat, amihez a vá-
laszok ott vannak Benned.
Az a rossz hírem van, hogy mindehhez nem pénzre és tárgyakra van
a legnagyobb szükséged. A kiegyensúlyozottság hiányozhat egy gaz-
dag és egy szegény ember életéből is, de meg is lehet mindkettőben.
A gazdag emberek nagyobb számban mutatnak depresszív tüneteket,
mint a szegények. Miért? Mert a lehetőségek folyamatos választási le-
hetőségek elé állítják őket. A szegény tudja, hogy nem tud elmenni
nyaralni, így nem is kell megszerveznie, kitalálnia, csomagolnia rá és
aggódnia, hogy a gyerek hogyan fogja azt viselni. Az anyagi biztonság
mégis létkérdés. Egyszerű: ha nincs mit enni, akkor feszült vagyok.
Ha könyvet vásárolsz, akkor azonnal felvetődik kérdés, hogy az első
csoportba tartozol-e? Te vajon folyamatosan választási lehetőségek
elé vagy állítva?

„Képes vagy mindenre, ami valóban szükséges.


Még segítséget kérni és elfogadni is.”
Zsemberyné Mucs Katalin
hordozási tanácsadó

10
Magam is tudatosítom minden nap magamban, hogy semmit sem
ér a házunk, ha mi nem élünk jól, harmonikus családként benne. Ez
számomra pedig azt jelenti, hogy megéljük együtt a pillanatokat.
Meghallgatom a gyerekeimet, a férjemet, és a kommunikációm min-
den egyes elemével azt érzékeltetem velük, hogy fontosak, értékesek,
tisztelem őket. A slusszpoén pedig az, hogy magammal is ezt teszem.
Megengedem magamnak anyaként, hogy dühös legyek vagy fáradt, s
azt is, hogy ha megtehetem, vegyek egy új ruhát vagy elmenjek edze-
ni. Nem kérdés, hogy számítok. Már!
Egyetlen elvárásom van másoktól: ne bántsanak engem. Ha pedig
mégis megteszik, akkor megvédem magam. Mert jogom van hozzá!
Ezt az üzenetet szeretném átadni a gyerekeimnek – és most olyan bá-
tor leszek, hogy Neked is, de a Te egyedi válaszaid lesznek azok, amik
segíteni fognak Neked abban, hogy eljuss a következő és az azutáni
pontra. A lépéseket mindig kicsiben érdemes megtenni és az életre
egy mindennapi fejlődésként tekinteni.

11
I.

Amikor a kritika
önelfogadásról szól…

Kritika

22
Mi számodra a kritika?
A mai társadalomban gyakran előfordul, hogy az emberek rossznak
és problémának tekintik a gyerekeket. Ilyen szavakat hallok az utcán,
cukrászdában, játszótéren a szülőktől, nagyszülőktől, az intézmények-
ben dolgozóktól: olyan rossz vagy, veled csak a baj van, már megint
nem figyelsz, maradj már nyugton, látod, hogy a másik gyerek meg
tudja csinálni? Egy kisfiú/kislány így nem viselkedik. „Nem igaz már,
hogy nem tudod megcsinálni…”
Mit éreznek ilyenkor a gyerekek? Azt, amit mondanak nekik, hogy
rosszak, hogy nem fogadják el őket, nem képesek valamire, pedig sze-
rintük azt már kéne tudni, önállóan csinálni. Ez az érzés továbbkísérhe-
ti őket egész életükben, ha nem foglalkoznak vele. Sokszor tudatalatt
büntetik magukat, és szemrebbenés nélkül továbbadják a hozott min-
tát. Hányszor halljuk a gyermekünktől, hogy a tőlünk vagy másoktól hal-
lott szavakat használja, szinte pontosan azokban a helyzetekben, mint
ahogy hallotta. Szép lassan ebben-abban éppen olyan belső és külső
kommunikációval kezdenek el rendelkezni az emberek, amilyenben fel-
nőttek. Ezért fontos, hogy átgondoljuk a kritikáinkat és változtassunk a
hozzáállásunkon, ha az szükséges. A szüleink a saját életükben, a saját
mintáikkal, lehetőségeikkel, tudásukkal alkották és adták meg nekünk
azt, amire képesek voltak abban a helyzetben. A személyiségükben
ép felnőttek a legjobbakat akarják a gyermekeiknek. Mégis találkozni
olyan felnőttekkel, akik sem a szüleikkel, sem a gyermekeikkel nincse-
nek kötődő kapcsolatban. Válások sorozata és kudarcok tömkelege éri
őket. Ilyenkor könnyen abba a csapdába lehet esni, hogy mindenki hibás
ezért, csak mi nem. A bírálat pedig jön csőstül a cikkekből, az utcán sé-
táló nénitől, az óvónőtől és igazából bárhol, bármikor kaphatunk egy jó
kis torkos kritikát. Mindennek oka van, de felnőttként a változás lehető-
sége a saját kezünkben van.
Napjainkban elég sok értékes irodalom jelenik meg az önismeret-
ről, bárki által fogyasztható formában. Sőt fantasztikus előadások is
megtekinthetők ingyen az interneten.

23
Az empátia kialakulása önmagunkkal kezdődik. Azzal, hogy szeret-
jük-e magunkat, látjuk-e a hibáinkat, van-e önkritikánk. A tökéletesség
illúzió és nem lehet hozzá kapcsolódni. A gyermek nem tudja sze-
retni a tökéletesnek tűnő szülőjét, mert úgy érzi, sosem lesz olyan jó,
mint ő. Közben ez hülyeség. Nincs tökéletes ember ezen a Földön. A
közösségi média tovább rontott ezen az álomvilágon. De elindult egy
őszinteségi trend, ami tetszik. Bírom azokat a celebeket, akik felvállalják
a nehézségeiket. Hogy látjuk: van dolguk nekik is magukkal. Ez cool!

„Add magad, hogy ő is magát adhassa (majd)!”


Csordás Izabella
coach, tréner, mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember

Optimistaként úgy gondolom, hogy egyre „fogyaszthatóbbak”


leszünk önmagunk számára. Ha nem akarsz tökéletességet mutatni
magadról, akkor levetheted végre a bábod, amiben élsz, amiben meg
vagy kötve, és ami miatt nem tudsz repülni, nem lehetsz önmagad.
Az önismeret segítségével a személyiségünk fejleszthető, és ezáltal az
érzelmi intelligencia, a kommunikáció is.
Hány konflikus születik abból a házasságokban, hogy megsér-
tődnek a felek, mert nem értenek egyet. Közben a házasság része a
konfliktus, de nevezzük inkább nézetkülönbségnek. A konfliktusnak
negatív jelentése lett. Amikor két fél találkozik, akkor nem csak két
különböző emberről van szó, hanem két különböző előéletről, ér-
tékrendszerről, hiedelmekről, talán elvárásokról és célokról is. Ha az
alapértékeink megegyeznek a párunkkal, akkor van esélyünk. Ez egy
elég fontos alapja a kapcsolatnak. A nézeteltérések nem bűnök. A két
eddig élt életből egy közöset szeretnénk gyúrni. Lehet ezt simán csi-

24
nálni? A kezdeti rózsaszín időszak után, amikor gyermekek születnek,
nincs kecmec: saját család születik. Na, itt igenis érdemes megvívni a
saját csatáinkat. A hallgatásnak és a szőnyeg alá söprésnek egyetlen
következménye van: legalább az egyik fél távol kerül önmagától és a
társától. Előbb utóbb súlyos következményei lehetnek a ki nem mon-
dott szavaknak, a meg nem valósult terveknek, az el nem ért vágyak-
nak. Ha nem a saját döntésünkből lettek ezek eltörölve az életünkből,
akkor előbb utóbb vagy mi, vagy a kapcsolatunk lesz betegség áldoza-
ta. Megéri?
A kritika sokszor abból fakad, hogy azon gondolkodunk, hogy jó
vagy rossz a másik, jót vagy rosszat gondolt. Egyszerűbbnek tartom
azt a szemléletet, hogy ő is OK, én is OK és hogy lesz ebből mi is OK?
Így nem minősítjük sem a másikat, sem magunkat. Ezáltal előretekin-
tünk a közös megoldást keressük. A kapcsolatunk is erősebb, ha nem
gyengítjük egymást, ha egy csapatként tekintünk magunkra.
Kritika 1.:
• Te olyan agresszív vagy a gyerekkel. Hogy lehetsz ilyen?
Kritika 2.:
• Úgy látom, hogy mérges leszel, amikor Petike akaratos. Nekem
ezt nagyon rossz végig nézni és jó lenne, ha beszélnénk erről.
Valamikor megoldható?
Kicsit máshogy hangzik a két reakció, igaz?
Vajon hány gyermekkel nem tudnak mit kezdeni a szüleik, mert
anno őket sem értették meg? Sokszor hallom, hogy az egyik nemű
gyermekkel sokkal jobb a kapcsolata a szülőnek, mint a másikkal. Ilyen-
kor néha kiderül, hogy a „problémás” kapcsolódás a múltból jön, akár
ugyanazzal a nemű szülővel voltak gyerekként nehézségei, de akár
még felnőttként is tart ez a feszültség kettőjük között. Tehát anyuka
a kislányával nehezebben találja a közös hangot és a saját anyukájával
nincsenek túl jóban. Ilyenkor a kapcsolat tudatos felépítése, ránézés

25
a működő dolgokra, a kötődés jeleire segíthetnek tisztán látni a gyer-
mekkel való kötődés valódi helyzetét.
Ennek a könyvnek nem csak az a célja, hogy a jövődet tervezd
meg vele, hanem az is, hogy megölelgesd azt a pici gyermeket, aki
Te voltál. Felismerd, hogy miért lettél olyan, amilyen. Ha ebben-ab-
ban sok kritikát kaptál, ami beégett az énképedbe és viszed tovább a
kommunikációdban, akkor ráismerj és tudatosítsd ezáltal magadban,
hogy mivel is van dolgod. Ez adhat önmagad felé egy elfogadást, meg-
értést. Ezzel viszont még nem indul el a fejlődés, a változás folyama-
ta. A megoldásfókuszú coaching arra alapszik, hogy „a problémáról
való beszéd problémát, a megoldásról való beszéd pedig megoldást
eredményez" és hogy „minden ember a saját életének a szakértője”. A
coaching nem egy módszer, hanem egy szemlélet, egy közös gondol-
kodás. Nincsenek rossz válaszok. Egy út van, amelyen nem kell egyedül
járnod. A biztonságos közegben kimondott gondolatok előrébb vihet-
nek mindannyiunkat. A beszélgetésekkel ezt élesben gyakoroljuk. Bár-
mikor konzultálhatunk a folyamatról, ahol Te épp haladsz.

Arra kérlek, hogy picit gondolj vissza a gyermekkorodra.


Mi és ki az, aki elsőre eszedbe jut?

26
Aki kinyitja a szívét,
megtanul jól kommunikálni!
Rengeteg fantasztikus elmélet és módszer sorakozik fel utat mu-
tatva a helyes kommunikációra: erőszakmentes kommunikáció, pozi-
tív fegyelmezés, asszertív kommunikáció, stb.
Amíg viszont a lelkünk fájdalmai nincsenek „begyógyulva”, addig
képtelenek leszünk erőszak és agresszió nélkül beszélgetni, hiszen
legbelül harag van bennünk. A megoldásfókuszú szemlélet nem a
problémára, hanem a megoldásra összpontosít. Mivel volt alkalmam
sokszor más szakemberekkel is együtt dolgozni, úgy vélem, hogy van
helye a múlt sérelmeinek is a történetben. Tudatosíthatjuk például
azokat a dolgokat, amik fájtak nekünk, az érzéseinket kimondhatjuk,
de kereshetjük azt is, hogy mi az, ami már jól működik abból, amit
anno elvesztettünk. Foglalkozhatunk azzal is, hogy szülőként milyen
mintákat sikerült már átkereteznünk és megváltoztatnunk.
Az önismeret abban is segít, hogy megismerd az értékrendszert,
ami szerint szeretnél élni és a gondolkodásodat fejlődési szemléletű-
vé alakítsd. Ez azt jelenti, hogy a hibákat nem végzetnek és nem vis�-
szafordíthatatlan bűnnek tekinted, hanem hiszel abban, hogy tenni
tudsz azért, hogy jobb legyen. Erről lesz még szó később. A házasság
és minden más emberi kapcsolat sok erőfeszítést és munkát igényel,
nem működik magától. A hiba, a nehézség egy lehetőség, hogy tanulj
valamit magadról és kitartással elérd azt, amit szeretnél.
Elégedett, kiegyensúlyozott lesz az az ember, aki magát jónak látja,
és úgy érzi, megtette, ami tőle telik? Nem feltétlenül. Kell még hozzá
a harmonikus család, a megfelelő emberi kapcsolatok. A személyisé-
günk nem csak a mi állapotunk, hanem a környezetünk állapota is. Eze-
ken pedig úgy lehet változtatni, ha önmagunkon dolgozunk.

35
„Minden konfliktus alapproblémája, hogy a saját igazságunkat
tényként kezeljük, és nem veszünk tudomást arról,
hogy mindenkinek lehet igazsága minden történetben.”
Klaudia, egy Dayfly Édesanya

Mi a kritika? Bírálat. Egy irodalmi műfajból nőtte ki magát. Elég


nagyra. Sajnos. Ahogy már írtam abszolút kritikaellenes vagyok. Face
to face igyekszem sosem alkalmazni. A kritikát ne keverjük össze a vé-
leménnyel. Az a saját értékrendünk kialakulásához meg kell, hogy le-
gyen. Ha pedig társaslények vagyunk, akkor beszélgethetünk is valaki
másról. Itt esetleg segíthet az, hogy ha arra gondolunk a „kibeszélés-
kor”, hogy ha hallaná az a bizonyos másik, vajon mit érezne?
Amikor a másik fél, aki kritikát fogalmaz meg felénk, nincs olyan ér-
zelmi kapcsolatban velünk, hogy úgy érezzük, a véleményére kíváncsi-
ak vagyunk, vagy ha lennénk is, a megfogalmazása bántó és fájdalmat
okoz nekünk, akkor jogunkban áll ezt leállítani, és a folytatást meg-
akadályozni. BÁRKINEK mondhatunk nemet azzal kapcsolatban, hogy
megosszuk vele az életünk történéseit, az érzéseinket vagy a gondola-
tainkat. Még a párkapcsolatunkban is lehetnek olyan témák, amiket túl
intimnek, belsőségesnek érzünk. Ez nem baj. Az is lehet, hogy elmond-
tuk, de reakcióként egy utasítást vagy egy bántó véleményt kaptunk,
hogy mit és hogyan csináljunk. Ezt nem tartom előrevivőnek, hiszen a
másik nem éli a mi életünket, nem érzi a mi érzéseinket, így nincs teljes
képe arról, hogy mi mit tudunk és fogunk tenni az adott helyzetben.
A sokunk által igen jól ismert kritika egy agresszív kommunikáció, ami
negatív hatással van az emberi kapcsolatokra, bizalmatlanságot szül.
Ne keverjük össze ezt a kritikát az egyenrangú beszélgetéssel, ahol a
kommunikáció tudatos, magasabb szinten létezik. Természetesen van
saját véleménye mindannyiunknak, de utóbbinál nem bíráljuk a mási-

36
kat, hanem elmondjuk, hogy mi mit gondolunk arról a dologról, hogy
másként vagyunk mi azzal a helyzettel. Ezt építő kritikának is szokták
nevezni, bár számomra ez egy nehezen értelmezhető kifejezés, in-
kább véleményközlésnek hívnám. Ilyenkor az a nagy különbség, hogy
a másik személy felett nem ítélkezünk, éreztetjük vele, hogy az eltérő
vélekedéstől függetlenül az ő megoldásai számára lehetnek attól még
jók vagy érthetőek. Azt is feltételezzük ilyenkor, hogy mindennek oka
van. Lehet célunk, hogy megértsük a másikat, de még hasznosabb, ha
az elfogadásra törekszünk. Csodák tudnak történni egy elfogadással
teli meghallgatásnál. Ha nem tudsz segíteni, akkor legyél ott a gyere-
ked mellett, amikor sír vagy el szeretne mondani valamit. Az ő fájdal-
ma, érzései nem a tieid. Hallgasd meg! Nagyon sokszor CSAK ennyire
van a másiknak szüksége.

Mirával
Fotó: Merk Kinga

37
Tapasztalatok, történetek,
amik segíthetnek Neked is jobban kezelni
a kritikát:

„Az elején engem nagyon rosszul érintettek a kritikák. Nagyon zavartak.


Első baba, bizony volt, amiben el is bizonytalanítottak egy picit. De mindig
a megérzéseimre hallgattam. Aztán ahogy nőtt és nőtt a fiam, és láttam
rajta, hogy boldog, örökmozgó, elégedett gyerek, rájöttem, hogy igenis
jól csinálom, igenis jó anya vagyok, igenis velem alszik, igenis szoptatom,
éjjel, nappal, igenis tápláló a tejem, igenis hordozom, és igenis fog járni,
még ha folyton a hátamon lóg, akkor is, igenis válaszkészen nevelem, nem
hagyom sírni, stb., stb.
Hogy most hogyan kezelem? Troll vagyok  humorral (aminek persze
fele igaz)
– Veletek alszik? Hát hogy tudtok összebújni?
– Házas élet, nem ágyasélet...
– Jaj, kap levegőt?
– Otthon még kapott...
– Jaj, még mindig cicizik (ha netán úgy kérdik, hogy még mindig
„szopik”, na arra tikkel a szemem, s legszívesebben azt kérdezném, hogy
„És maga?”)
– Hát nincs abban a tejben már semmi...
– Igen, csak úgy megromlott a testem egyik napról a másikra, s már
nem tesz semmit a tejbe...
Meg hasonlók. El kell engedni a sok „jótanácsot” ;)”

43
„Nálunk az egyik legnagyobb meghökkenést kiváltó ok az volt, hogy a
kislányomat nem vittük 3 évesen oviba. Felmentést kértünk. Húú, men�-
nyit hallgattunk ezért! „Burokban neveljük, antiszociális lesz, biztos büdös
nekem a munka és társai.”
Majdnem 4,5 éves volt, mikor megkezdte közösségi életét egy kis
családi napköziben (ezzel sem értettek egyet)... Úgy ment a CSANÁ-ba,
hogy beszoktatni sem kellett! Puszit adott és elküldött haza. Pedig 1 évvel
azelőtt még a játszótéren sem ment egy lépést sem nélkülem sehova!
Majd aztán 5 éves korában ment sima oviba. De szerencsére a létszám
ott is 17 fő volt!!!
Most, hogy már 7 éves múlt a lányom, bátran kijelentem, hogy életünk
legjobb döntése volt anno, hogy így tettünk. Nagyon barátkozós, beszé-
des, nyitott kislány lett. Csak kellett neki az a plusz idő otthon velem!
Mindig mondtuk másoknak, hogy nem azt szeretnénk, ha a közösségi
életet megszokná, hanem azt, hogy szeresse!!!”

„Anno én is megkaptam, hogy miért nem adok neki rendes ennivalót


(mármint tojásrántottát meg rendes tejet) 8 hónaposan. Illetve, hogy te-
gyek neki cukrot mindenbe, pl. a répapürébe is, mert attól lesz erős (7
hónaposan felállt, 11 hónaposan egyedül ment. Hova legyen erősebb? ).
Valamint, hogy ne szívjam orrsziporszival az orrát, mert úgy sír tőle. Meg
is mondtam rögtön, hogy jobb, ha ettől sír 2 percet, mint a középfūlgyul-
ladástól napokig.”

44
Királylány vagyok
Fotó: Trosztel Adrienn

45
II.

Amikor a feszültség
a feldolgozásról szól…

Feszültség

72
Számodra mi a feszültség?
Egy látszerész édesanya írta nekem egyszer, hogy a szakmájára egé-
szen másként kezdett tekinteni egy 84 éves néni hatására. Nagyon
rossz napja volt, amikor az idős hölgy megérkezett hozzá a vizsgálatra.
Gondolta, hogy ez egy gyors menet lesz, hiszen majd biztos tovább
kell küldenie valamilyen betegség miatt. A néni elmondta, hogy azóta
lát rosszabbul, mióta a férje meghalt. Ő volt a mindene, mert nem le-
hetett gyerekük. 62 évig voltak társak. Mióta meghalt a bácsi, már élni
sem volt kedve. A szemüvegkészíttetésnek is csak egyetlen célja volt:
hogy lássa a férjét a fotókon. Ekkor a vizsgálat átment egy jelenlétbe,
odafigyelésbe és ember-ember közötti kapcsolódásba. Mindketten
sírtak is. Van olyan, hogy ez a legtöbb, amit a másikért tehetünk. Nem
kell megoldanunk a problémáját, a probléma nem is biztos, hogy az,
amit látunk. Mennyi ilyen szakma van, ahol tere lehet a felgyülemlett
stressz meghallgatásának? Ha másként kezdünk tekinteni a bennünk
rejlő feszültségre és megkeressük a saját megoldásainkat arra is, hogy
az érzelmeinket kezeljük és önmagunk működését megismerjük, ak-
kor kevésbé bántunk meg másokat, ha például idegesek vagyunk. Fon-
tos látnunk azt is, hogy nem kell átéreznünk a másik fájdalmát, mert
az az övé, nem kell megoldanunk, tanácsot adnunk, mert neki lehet,
egészen mások a válaszai. Ha tudunk csak jelen lenni vele, odafigyel-
ni rá, akkor ő letehet egy terhet. Elfojtás helyett elmondja, kiadja és
ennyivel könnyebb lesz neki. A rossz érzés akkor jelenik meg sokszor
az emberekben, amikor érzik, hogy időt lett volna érdemes szánniuk
a másikra, de nem tették meg. A gyermekünk sírása nem a miénk, de
meghallgathatjuk, hogy ki tudja adni magából a feszültséget, mellet-
te lehetünk. Sokat fejlődtem magam is ebben, például a Kapcsolódó
nevelés tanfolyamon.

73
„Az IDŐ TÉNYLEG sok mindenre megoldás.”
Vadas Viktória aneszteziológus orvos

„Szörnyű, hogy emberek halnak meg az utcákon, oda se néz senki,


„biztos részeg”, majd gépiesen rohan a munkába és nyomja a napi ru-
tint.
Időnként engem is elkap a gépszíj, de igyekszem figyelni. Segíteni
a buszra felszállni a néninek, a másik babás anyukának tartani az ajtót,
mikor jövünk ki a pékségből, a rohanó, bankfiókban dolgozó férfinak a
két ötvenest cserélni százasasra, hogy tudjon kocsit vinni a bevásárlá-
sához. Az autópályán beengedni a gyorsító sávból, aki siet (ha bizton-
ságosan megoldható, stb.). Apróságok, és nekem is rettentően jól esik
sokszor egy-egy ilyen jellegű segítség idegenektől”
Bettina, egy Dayfly Édesanya

A FESZÜLTSÉG egyik leggyakoribb oka:


AZ ÉRZELMEK FELISMERÉSÉNEK
ÉS KOMMUNIKÁLÁSÁNAK HIÁNYA.
Vagyis az ELFOJTÁS.
NEM divat manapság az ÉRZELMEKről beszélni.
 nyafi
 túlérzékeny
 gyenge
 nyálas

74
Kisfiammal
Fotó: saját

81
Megoldásfókusszal élni nem azt jelenti, hogy ezekkel a bűnökkel
nem foglalkozunk. Azt jelenti, hogy fejlődünk általuk és igyekszünk
többet nem elkövetni őket.

„Aludj, amikor a baba alszik!


Egyél, amikor a baba eszik.
Vasalj, amikor a baba vasal.”
Szabó Zsuzsi, coach, gyermekvédelmi szakember

Nem fog menni a tökéletesség sem. Hiú ábránd. Akkor lesz egy pil-
lanat tökéletes, amikor élvezni tudjuk a maga hibáival együtt. Amikor
nincs agyalás a múlton vagy a jövőn. Anyaként nem arra koncentrálsz,
hogy lisztes lesz a lakás, a ruha, hanem arra, hogy a gyermekeddel
együtt sütsz. Sérülhet, ha nem élvezed vele a pillanatot. Sérülés saját
magadnak is.
De ez akkor sem ilyen egyszerű. Nem lesz egy szempillantás alatt
valaki új ember. Pontosabban a régi lelkileg kiegyensúlyozott folytatá-
sa. Ha már tudod, hogy van dolgod a jelen megélésével, megtetted az
első nagy lépést magadért.

X-szeld be a következő felsorolásból, ami úgy érzed, hogy igaz Rád!


A mai emberek feszültségéhez hozzájárul,
hogy azt érzik folyamatosan, hogy
1. lemaradnak valamiről
(pl.: nem tudsz leállni a programokkal, túl sok mindent
vásárolsz, közösségi média állandó használata stb.):

2. meg szeretnének felelni külső elvárásoknak


(pl.: sokat eszedbe jut, hogy mások mit gondolnak
most rólad és emiatt pl. feszültebb leszel):

84
3. jól értesültek szeretnének lenni mindenben
(állandó olvasás, tanulás, millió egy tematikus csoport,
közösség, előfizetés):

4. mindent ők szeretnének megoldani


(pl.: nem tud valaki segítséget elfogadni, sosem jó,
ahogy a párja mosogat):

5. mindenhez érteni szeretnének


(pl.: nem várom meg az ügyes férjem a szekrény
összeszereléssel, még ha nem is értek hozzá vagy nem
szeretem csinálni és ők igen):

Hogy állsz Te ezekkel 1-10-ig?

Mi kéne ahhoz, hogy ez a szám 1-gyel kevesebb legyen?

85
III.

Amikor a magány
a kapcsolódásról szól…

Magány

108
Ki vagy Te?
Mik az erősségeid?

Miért írok ennél a témánál az erősségekről?


Jó kérdés!
A magányosság egy érzés. Van, de mégis számomra egy elgondol-
kodtató érzés, hiszen aki önmagával jóban van, az sosem magányos.
Hívőként belekeverném a történetbe Istent és a szellemi világot is,
mert ha ebbe belegondolunk, akkor végképp furcsa dolog, hogy ma-
gányosságot érzünk. Mégis van, hogy ezt mondjuk. Mondhatnánk
ürességnek, elveszettségnek, elhagyatottságnak. A magány voltakép-
pen egy békétlen állapot, amelyből hiányzik a hit. Hit abban, hogy jól
van akár az is, hogy nincs semmi, csend és nyugalom van. Ilyen pillana-
tokat leginkább akkor éltem át, amikor nem voltam kiegyensúlyozott,
nem voltam jóban magammal. Tehát például az egyedüllét egy olyan
érzésből fakadhat, hogy nem szeretem magam, és emiatt voltam
magányos. Mégis mit lehet tenni ilyenkor? Elsősorban megoldásokat
érdemes keresni, kapcsolódni magunkhoz. Ezért lett ez a címe a feje-
zetnek.

109
Mindannyian megéltünk már nehézségeket, és ezektől gyermeke-
inket sem tudjuk megkímélni.
Akkor, amikor úgy élsz, ahogy gondolkodsz, ahogy magadban jó-
nak érzed, olyan leszel, mint amikor a Dayfly, a tiszavirág leveti a báb-
ját. Felemelő és értékes vagy mindig, de ezek után ezt érezni is
fogod.

A folyamat önmagadban kezdődik.


ÁTKERETEZÉS

Átkeretezés
Fotó: Merkl Kinga

A külső körülményeinken nem, vagy csak nagyon hosszú idő alatt


és nehezen tudunk változtatni. Azt mondják, hogy ha Te változol, az
életed is, a környezeted is fog. Voltaképpen ez azt jelenti szerintem,
hogy a szemüveg, amin keresztül nézed a történéseket, más színű,
formájú, lencséjű… lesz.

123
TESZT
A kommunikáció egy fejleszthető képességünk. Ehhez hasznos
tudnunk, hogy miként tanulunk
Ez a teszt ebben segít. Vágd ki a lapocskákat hozzá!
Válaszd ki azt a 10-et, ami a legjobban jellemzőbb rád!
Alulra tedd, a 4 legkevésbé jellemzőt, aztán a 3-at, majd a 2-t és
legfelülre azt az egyet, ami a leginkább Rád jellemző!

A két felső sorban lévők 2 pontot érnek, a 3-4. sorban lévők 1-et.
Végül add össze, hogy melyikre hány pontod lett:
1. Nyelvi intelligencia 1-7:
2. Logikai intelligencia 8-14:
3. Vizuális intelligencia 15-21:
4. Kinesztetikus (testi) intelligencia 22-28:
5. Interperszonális (társas) intelligencia 29-35:
6. Inraperszonális (intuitív) intelligencia 36-42:
Ha például a 4. sorba tetted a 42. érzékeny vagyok kártyát, akkor
húzz egy vonalat a 6-oshoz, az intraperszonálishoz! Ha a 2. sorba tet-
ted a 8-as észreveszem a hibákat kártyát, akkor a logikai intelligenciá-
hoz 2 vonalat tegyél kérlek!
Amelyik a legtöbb pontot kapta az jellemző Rád a leginkább. Így
tanulsz a legkönnyebben.
A NYELVI intelligenciával rendelkezőként segít Neked, ha mesélhetsz
történeteket, készíthtetsz újságcikkeket, akár egy magazint, írhatsz
interjút. Ha vitázhatsz, tárgyalhatsz másokkal, akkor is fejlődsz. A be-
tűjátékok, rejtvények a Te világod.

INTERPERSZONÁLIS-TÁRSAS intelligenciával rendelkezők szeret-


nek kiscsoportban dolgozni, tanulópárokban akár, ahol vitázhatnak.
A közösségben felosztják a feladatokat, s együttműködve egymással
dolgoznak.

INTRAPERSZONÁLIS-INTUITÍV intelligencia tulajdonosai szeretik a


mély, lelki beszélgetéseket, amikből tanulhatnak. A személyes kérdé-
sek előreviszik őket. Fontos számukra az idő, hogy átgondolhasák a
dolgokat. Magától szeret, tud tanulni. Szereti, ha van saját véleménye.

LOGIKAI intelligencia ismérve, hogy szeret érvelni, elemezni, értel-


mezni adatokat. A problémamegoldó feladatok, tesztelni a dolgokat,
előrejelzések készíteni a Te világot, a rendszerezésről nem is beszélve.

VIZUÁLIS-KÉPI intelligencia természetesen a fotók, filmek, diagram-


mok, rajzok, ábrák, képzőművészetek szerelmeseinek ismérve. A szö-
vegkiemelés sokat segíthet a tanulásban.

KINESZTETIKUS-TESTI intelligenciával tanulók szeretik, ha eljátsz-


hatják az anyagot. Drámajátékok, szerepjátékok, makettezés, model-
lezés például. Jó kimozdulni a 4 fal közül. A sok tárgy, mozgás a te
feltöltődésedet biztosítják.
IV.

Amikor a beszéd
a felemelésről szól…

Beszéd

144
Az elismerés roppant fontos a gyerekeknek. Biztonságot ad szá-
mukra, de az önbecsülésüket még jobban építi, ha ezt saját maguknak
adják. Ha valamit ügyesen csinál, megkérdezheted tőle:
– Elégedett vagy?
– Büszke vagy most magadra?
Ha nem sikerül neki valami, akkor ne hazudjunk! Mondjuk el őszin-
tén, hogy most ez nem lett a legjobb, és megkérdezhetjük tőle:
– Mit tanultál ebből?
– Legközelebb mit csinálnál másképp?
Ne a nekünk tetsző dolgokat mondjuk, kérdezzük, hanem ami szá-
mára fontos.
Az érzései pedig jogosak. Nem érdemes túlmagyarázni:
– Megértem, hogy csalódott vagy. Itt vagyok, ha szeretnél beszélni
róla. Szeretlek!
Egy édesanya azt mesélte nekünk az egyik tréningen, hogy a gyer-
meke egyre gyakrabban mondja magának, hogy „Buta vagyok. Rossz
vagyok.” Ezt követően, ahogy beszélt az anya, ilyeneket mondott: „Jaj,
de hülye vagyok. Most ez nagy butaság volt, igaz?” Mindannyiunknak
feltűnt, hogy folyamatosan bántja magát. Amikor erre felhívtuk a fi-
gyelmét, akkor sírva mesélte, hogy ő még sosem érezte azt, hogy el-
fogadja, szereti magát. Ez már a felismerés volt, az első lépés. A gyer-
mekünk utánzással többet tanul, mint bármi mással. Ha nem tanultuk
meg szeretni magunkat, akkor ne higgyük el , hogy nem vagyunk sze-
rethetők, hogy nincs bennünk semmi értékes.

148
A gyermeked hozzád érkezett.
Ő vajon milyen értékeket lát Benned?

149
Önazonosan
Fotó: Matuska Timót

150
Carol S. Dweck kutatásai azt bizonyították, hogy érdemes a
gyereket a kitartásért dicsérni és nem az eredményért. A Fejlődés-
be vetett hit című Ted előadását megtalálod az Interneten, illetve a
Szemléletváltás című könyve többek között erről is szól..
„Látom milyen kitartó vagy, nagyon sokat dolgoztál ezen a homok-
váron, ezen a rajzon… Büszke vagyok rád!”
Amikor megkérdeznek minket, hogy készen vannak-e, kérdezzünk
bátran vissza:
– Anya, kész vagyok a fogmosással?
– Szerinted mindenhol megmostad, Kicsim?
– Nem.
Ha a válasz:
– Igen.
– Biztos, nem fog kilyukadni?
A felelősségvállalásuk saját maguk iránt akkor fejlődik, ha megér-
tik, hogy a tetteiknek következménye van és saját maguk tehetnek
azért, hogy például a testük egészséges legyen.
Az oktatási rendszert nagyon sok vád éri. Sajnos a saját tapasztala-
tom az (hiszen „csak” 20 éve voltam tini, s közben tinikkel is tartok co-
aching beszélgetéseket), hogy vannak olyan pedagógusok, akiket nem
érdekel a diákok véleménye. Hiszem, hogy a többség nem ilyen, viszont
ez a hozzáállás nem fejleszti a gondolkodást. A tiszteletteli, egyenrangú
kommunikáció, ahol lehet tévedni, kérdezni, saját érzéseket, véleményt
megfogalmazni az, ami segít abban, hogy később jól tudjon valaki kom-
munikálni. Erre gyakran idő sincs az iskolákban sajnos, de otthon sem.
Hagyjunk teret a gyermekünknek, hogy kapcsolódjon hozzánk. Ilyenkor
jó, ha érzi, bármit elmondhat nekünk. Legyünk vele úgy, mint egy üres
lap. Az érzéseit elfogadva, figyeljük a szavait, ismételjük el, fogalmazzuk
meg helyette az érzéseit, és „csak” legyünk mellette. Nem kell helyet-

151
te megoldanunk semmit, csak hallgassuk meg. Lehet ez egy tudatosan
kialakított időpontban is akár. Esti meseolvasás közben, után. Ezeket a
beszélgetéseket elindíthatjuk magunk is:
– Mi volt a mai napban a legjobb?
– Ki mellett ültél ma az ebédnél?
– Mi tetszett a délutáni sétában?
– Volt ma valaki szomorú?
– Megbántott ma valaki?
– Ha most egy kiskutya lennél, mit csinálnál a legszívesebben?
Minden emberi kommunikációban és konfliktusban fontos szem-
léleti kérdés, hogy nem feltétlenül kell megértenünk a másikat, de
mindkettőnknek hasznos elfogadnunk, hogy ő így van most azzal a
dologgal. Miért kéne egyetérteni a gyerekünkkel? Ő éli a saját éle-
tét, ő érzi a saját érzéseit. Gyakran elég lenne szerintem kérdezni, és
érdeklődéssel, kíváncsisággal figyelni őket. Nem kell megoldani az ő
problémáikat, nem kell azokat elvenni sem tőlük. Persze nagyon nem
mindegy, hogy hány évesek. Egy kisgyermek olyan kiszolgáltatott,
hogy mindenképp a szülő feladata százszázalékosan, hogy az érdeke-
it érvényesítse, és ezzel példát mutasson a számára, hogy nyugodtan
mondhat nemet. Például, ha valaki meg szeretné érinteni, puszilni,
joga van BÁRKINEK azt elutasítani.
Ha valamiről beszélgetünk, igyekezzünk a jó dolgokat meglátni
benne. Ellenpélda:
– Szép a ruhád.
– Igen, csak annyit kell vasalni.
Ez a mondat nem csak a vasalásról szól, hanem a világlátásról, a
szemléletről is. Megtettem, kivasaltam, de közben utálom.
– Szép a ruhád.
– Köszönöm, én is szeretem.

152
Például én úgy döntöttem, hogy csak végszükség esetén vasalok.
Inkább könyvet írok 😏 vagy bringázok a gyerekekkel például, de isme-
rek olyan Édesanyát, akinek feltöltődés és örömet ad, ha vasalt ruhát
hord és nagyon boldog így.
Az előbbinél mit üzenünk a gyermeknek? Hogy a világ nehéz. Azt
csinálom, amit nem szeretek, ami nekem teher, nehéz.

Kérlek, válassz egy tevékenységet, amit utálsz, mégis csinálod.


Vekerdy Tamás nyomán példának felhoznám a vasalást.
Miért teszed?

1.

2.

3.

Mely 3 érték számodra a legfontosabb az életedben?

1.

2.

3.

Ha megnézed a tevékenységre adott válaszaidat és a számodra


legfőbb értékeket, akkor akkor eszedbe jut-e valami ezekkel
kapcsolatban?

153
Bökj rá a képre csukott szemmel!

A szófelhő Szalai Szilvia művész alkotása.

Mit mond ez a szó Neked?

167
A látszat néha csal
Fotó: saját

169
V.

Amikor az anyaság
a vágyott útról szól…

Anyaság

172
Mi számodra az anyaság?
„Nekem az egész életemre vetítve célom az önazonos anyaság. Még
mielőtt csatlakoztam hozzátok ❤️ megfogalmazódott, hogy nagyon
változtatni kell, mert annyira maga alá gyűrt minden, hogy esténként
azt vettem észre, hogy bár rengeteg mindent megcsináltam, de kb.
nem emlékszem rá, mert csak ledaráltam. Kicsit, mint a Távkapcs film-
ben. Rájöttem, hogy lassítani kell, megélni a pillanatokat. Legyen ez
egy bevásárlás, játék a kutyával, egy séta a boltig, az esti beszélgetés a
férjemmel, bármi! És amióta tudatosan figyelek erre, valahogy több az
energiám, sokkal jobban érzem magam és jobb az időbeosztásom, ez-
által beleférnek olyan dolgok is, amikre eddig nem találtam időt, mint
pl. a sport. De ha egy-egy nap mégsem úgy alakul, ha látom, hogy nem
marad idő valamire, a fontosakat (számomra fontosakat!) előtérbe he-
lyezem, és a többit elengedem. Pl. Egyik nap ezer dolog, házimunka,
vasalás, főzés lett volna, már kezdtem érezni, hogy estére se agyam
se türelmem, se semmi nem lesz. Leültem két percre, most mi legyen,
mihez fogjak? Ekkor rájöttem, na most kell elengedni, majd lesz va-
lami. Betettem a gyerekeket a futó kocsiba és egy kellemes 7 km-en
kitisztítottam az agyam, úgymond lelassítottam. Mikor hazaértünk,
megebédeltünk, míg a pici aludt, a naggyal homokoztunk, buborékot
fújtunk, kiporszívóztunk, felmostunk, és még a végére felpörögve ös�-
szedobtam egy lecsót vacsorára. Én sokkal jobban éreztem magam,
ezáltal mindenki. Úgy hiszem a kulcs az, hogy nem a mindenre kon-
centrálok, amit kell csinálni, hanem csak arra az egy dologra, amit épp
csinálok. 😊”
Anita , egy Dayfly Édesanya

A sok lehetőség és tárgy között elveszve rohannak ma a családok.


Önmegvalósítanak, hiszen 30-50 éves kor között ennek van itt az ide-

173
je. 50 éves koruk után átrendeződnek a célok, és sokszor a fejüket
fogják az emberek, hogy ha ezt tudtam volna, mi minden lenne más.
De nézhetünk így 40 évesen is a 20-as éveinkre. Ez teljesen normális.
Fontos kérdés: Mi az, ami nehezen megbocsátható saját magunknak?
Szerintem ilyenek az emberi kapcsolataink. Ha elválunk, és azt érez-
zük, hogy nem tettünk meg mindent, ha a gyermekünk felénk sem
néz felnőtt korában, és úgy érezzük, hogy nem voltunk ott mellette,
amikor szüksége lett volna ránk, amikor nem foglalkozunk a megol-
dandó dolgokkal (akár lelki segítővel) és folyamatosan csak a múlton
rágódunk, s így nem éljük meg a jelen életünk szépségét.
A gyerek-szülő kapcsolat őszinte kommunikációval a legtöbbször
javítható. Eltörölni nem tudjuk a negatív eseményeket. Ha ezt a saját
szüleidtől nem kaptad meg, szakemberek támogathatnak benne. Saj-
nos kevés ember él ma, akik nem cipelnek terheket. A meghallgatás
viszont nem kéne, hogy ennyire nehéz legyen.

„Gyermekkoromban az egyik szülőm megcsalta a másikat. Ezután


a viták és az én elhelyezésem miatti feszültség miatt a megcsaló
öngyilkosságot kísérelt meg. Egész életemben azt éreztem, hogy nem
érdemlem meg az életem, hogy szeressenek. Felnőttként tudtam
meg ezt a történetet. Mivel másfél éves voltam, én is lélekben „meg
akartam halni” az édesanyámmal. Amióta pszichológushoz járok, egyre
közelebb érzem magam az édesanyámhoz. Kezd elmúlni az a rossz érzés,
fájdalom, harag, amit mindig a közelében éreztem.”
egy Dayfly Édesanya

A hajtás közepette fókuszban maradni, és jelen lenni a családunk


életében, nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat. Olyan aprósá-
gokon múlik, hogy amikor sír a gyermekünk, ott maradunk mellette,
és meghallgatjuk, amikor játszunk, élvezzük és beszélgetünk, amikor

174
sétálunk, észrevesszük a természet szépségeit. Ezek tök jó lehetősé-
gek, hogy szeressünk és szeretve legyünk. Ezeken múlik, hogy este
lelkiismeretfurdalás nélkül hajtjuk le a fejünket vagy sem. Az embe-
ri kapcsolataink az életünk ismérvei. Az anyaságunk nagy részben a
gyermekünkkel való kapcsolódáson múlik.

Apai ölelés
Fotó: saját
(Az apaságnál is fontos a kapcsolódás, de ez nem az anya felelőssége.)

175
VI.

Amikor az életed
Rólad szól

Élet

198
Mi számodra az élet?
Úgy vélem, meghatároz minket, hogyan tekintünk az életünkre.
Amikor megkérem a hozzám forduló szülőket, hogy írják le eddigi
sikereiket, akkor gyakran meglepődnek a listán. Elég sokszor sírnak
is utána. Ilyenkor megkérdezem, hogy vajon ez miért történt velük.
Leginkább a „meglepődtem”, „meghatódtam”, „megdöbbentem” sza-
vakat szokták ilyenkor használni az érzéseik megnevezésére. Néha
nem tudatosul bennünk, hogy az életünk egy út, amelyen vannak
állomások. Vagyis lennének, de ahhoz meg is kéne állnunk, hogy
észrevegyük, megéljük, lássuk őket. Szabados Andi, a coachom
gyakran visszakérdez, amikor valamilyen sikerről számolok be
neki: „Hogyan ünnepelted meg, Kriszti?”
Minden egyes „rossz” abban segít minket, hogy megismerjük ma-
gunkat. Azt mutatja meg nekünk, hogy miben érdemes fejlődnünk.
Másik irányból megközelítve, ahogy már az előző fejezetben említet-
tem, minden komfortzóna-átlépés fáj. Ez egy teljesen természetes
érzés. Amikor gyermekünk születik, akkor 1-3 évig tart, amíg megta-
láljuk az új egyensúlyt az életünkben. Rájövünk, hogy milyen szülők
is vagyunk. Megismerjük a gyermekünket. Új feladataink vannak, új
helyzetekbe kerülünk, amiket még sosem oldottunk meg. TELJESEN
TERMÉSZETES, HOGY EZ NEHÉZ!
A gond és a „maradandó nehézségek” akkor szoktak bekövetkezni,
ha másokat vagy magunkat bántjuk azért, mert ez a teljesen termé-
szetesen sokszor nehéz folyamat bekövetkezik az életünkben.

199
Elégedett
Fotó: Trosztel Adrienn

Felnőttként már nem a szüleid felelőssége, hogy Te hogy vagy, ha-


nem a saját magadé.
Ennek az útnak az eleje az elengedő szakasz, ahol igazából felnősz.
Olyan ez, mint egy burok a születésnél. Nagyon szép védőháló. Arra hi-
vatkozni, hogy „De a szüleim...”, nem érdemes. Nincs mentség a testi-lelki
bántalmazásra, így mindenképp jót tesz kimondani, hogy rohadtul meg-
bántottak, igazságtalanok, durvák vagy esetleg elhanyagolóak voltak.
A folyamatot segíti, ha most olyan a kapcsolat, hogy erről őszintén
lehet a szülőkkel beszélni. Ezután az elengedés után következik az ér-
tékrendszered feltárása, a sikereid megvizsgálása. Ez egy tisztánlá-
tást ad Neked a fenti kérdésre. Valószínűleg egész életedben kaptad
a jeleket, hogy pl. mi a hobbid, mi az ideális munka Neked, vagy mi a
szeretetnyelved, a személyiségtípusod. Tudatos munkával ezeket ha-
mar feltérképezheted. Így lesz egy alap, amire tudsz építeni.

208
Ezt követően pedig jön az építkezés. Hogy a benned lévő tények
a külvilág felé is valósággá váljanak. Szerintem ez a leghosszabb sza-
kasz. Tapasztalatom alapján sokszor van visszaesés és bizonytalanság.
Ilyenkor érdemes térni az első két szakaszhoz. Ha nem adod fel, akkor
ezek a nehéz időszakok, bizonytalanságok egyre ritkábban és egyre
kevésbé lesznek mély és kilátástalannak tűnők. A kilátástalanság pe-
dig a fejünkben lévő homály, kétségbeesés eredménye, mondhatni
csak illúzió, mindig van megoldás, és ha teszed a dolgod, egyre erő-
sebb lesz a hited is abban, hogy meg is fogod találni.
Nem, én nem mondom, hogy ülj le egy jövőtervezővel és megvál-
tozik minden, begyógyulnak a sebek, és sikeres leszel. Azt mondom,
hogy a jövőtervező, a naplóírás, a coaching beszélgetés mind egy esz-
köz, egy lehetőség arra, hogy tudatosabb legyél.
Minden egyes könyvvel, amit elolvasol, egy posztkommenttel,
amit akár a Dayfly Önképzés Mesterfokon Édesanyáknak csoportban
teszel, egy naplóvezetéssel, ahol az őszinte gondolataidat leírod, vagy
a rendszeres sportolással, amivel oldod a benned lévő feszültséget,
egy lépést teszel előre.
A saját út része az intimitás, amely segítségével mindig minden-
hol önmagad vagy. Belefér, hogy valamit megtartasz magadnak, és az
is, hogy valakinek mindent kiadsz. Nem hazudsz, és nem vezetsz félre
másokat. Nem akarsz olyan lenni, mint más. Nagyon, de nagyon nem
akarsz megfelelni senkinek. Ilyen van? Száz százalékosan megvalósítani,
azt hiszem lehetetlen, de hasznos a megfelelési kényszert a minimálisra
csökkenteni. Nincs muszáj. TE DÖNTÖTTÉL ÍGY. Ha nem, akkor az ké-
sőbb frusztrációt és belső vagy/és külső konfliktust fog okozni, tehát
semmi értelme. Ha a döntéseidet a saját kezedbe veszed, az nyugalom-
mal fog járni és ez egy felemelő érzés lesz.

209
Sorolj fel 3 visszatérő problémát az életedből!

1.

2.

3.

Mi lenne a legmerészebb álmod azzal kapcsolatban,


hogy ezt hogyan fogod megoldani?

1.

2.

3.

210
Ha ez az út a jövőbeli életedet jelképezi, kérlek,
hogy írd bele, mik a hosszútávú céljaid
(5-10-15-20 évre)!
A végére a nyílhoz, írd kérlek oda, hogy
a 90 éves önmagad vajon mit üzenne most Neked!
Befejezés
Dayfly Édesanyák: A közösség!
A Dayfly Önképzés Mesterfokon Édesanyáknak zárt Facebook cso-
portot 2017 áprilisában indítottam. A bevezetőben írtam már arról,
hogy 10 barátnőnek szerettem volna leírni magányos pillanataimban
a gondolataimat, mert bevallom, életemben nem voltam olyan magá-
nyos, mint akkor. Úgy éreztem, senki nem ért meg és egyedül vagyok
az érzéseimmel, véleményemmel, az anyaságommal. Egyre bátrabb és
nyitottabb lettem, mert azt éreztem, hogy sok velem egykorú, hason-
szőrű Édesanya van így. Ma már több mint 1600-an tagjai a csoportnak,
és sikerül nekik is teret adnom a hangos gondolkodásra és az egyéni
fejlődésre. Nem szeretném megoldani a problémájukat, hanem a cso-
portnak teret szeretnék adni, hogy járják a saját útjukat. Társas lények
vagyunk mindannyian, és hiszem, hogy a fejlődés sokkal hatékonyabban
megvalósítható közösségben.

Pajtásokkal
Fotó: Matuska Timót

215
Könyvajánló
ÖNISMERET
Kaszás Péter: Nézz szembe önmagaddal!
Personalguide, 2019.

Ladányi Beáta: Elegancia a gyöngyökön túl


Charmina, 2019.

Bagdy Emőke: Relaxáció, megnyugvás, belső béke,


Kulcslyuk Kiadó, 2014.

Carol S. Dweck: Szemléletváltás,


HVG Kiadó, 2006.

Susan Forward: Mérgezó szülők,


Háttér Kiadó, 2014.

Dr. Henry Cloud és Dr. John Townsend:


Határaink, Mire mondjunk igent és mire nemet?
Harmad Kiadó, 2018.

Nyitott Akadémia sorozat, Kulcslyuk Kiadó, 2011.

Eric Berne: Emberi játszmák, Háttér Kiadó, 2009.

Edith Eva Eger: A döntés, Libri, 2017.

Braskó Csaba:
Eredményesség-fejlesztő program,
2018.
Popper Péter: Lélekrágcsálók, 2010.

Almási Kitti:
Bátran élni, félelmeink és gátlásaink leküzdése,
Kulcslyuk Kiadó, 2015.

James W. Pennebaker és John F. Evans: Gyógyító írás,


Kulcslyuk Kiadó, 2018.

Domonik Spenst: Hatperces napló,


Partvonal Könyvkiadó, 2018.

Hála napló,
Édesvíz Kiadó, 2017.

GYEREKNEVELÉS
Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő,
Park Könyvkiadó, 2014.

John Gottman és Joan Declaire:


Gyerekek érzelmi intelligenciája,
Jaffa Kiadó, 2016.

Adale Faber és Elaine Mazlish:


Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje,
Reneszánsz Könyvkiadó Kft, 2006.

Kim John Payne: Melegszívű fegyelmezés,


Kulcslyuk Kiadó, 2018.

Jessica Joelle Alexander és Iben Dissing Sandahl:


Gyereknevelés dán módra, HVG Könyvek, 2016.

Dr. Shefaly Tsabary: Irányítás nélkül,


Hajja és Fiai Könyvkiadó, 2017.

Vekerdy Tamás: Jól szeretni,


Kulcslyuk Kiadó, 2013.
Mesekönyv ajánló
– óvódás gyerekek számára –
ÖNELFOGADÁS
Bencs Tünde: Kockacukor,
Abrakadabra Kiadó, 2012

Max Lucado: Zöld orr,


Keresztény Ismeretterjesztő Alapítvány, 2010.

Jan Godfrey és Honor Ayres: Kik a boldogok?


Harmat Kiadó, 2010.

Lori Lite: A dühös polip,


relaxációs mesekönyv, 2014.

Lori Lite: A Vidra-öböl,


2014.

ELVÁLÁS
Tamás Zsuzsa: Kicsi Mimi és a Kökény Ovi,
Naphegy Kiadó, 2015.

Ulf Stark: A süni elindul világot látni,


IKEA FAMILY, 2011.

Patrice Karst: A láthatatlan fonal,


2015.
HALÁL
Kiss Ottó: Ati és a holdvilág,
Cerkabella Könyvkiadó, 2013.

Jan Godfrey és Estelle Corke:


Hová tűnt a cseresznyefa nagypapa?
Harmat Kiadó, 2014.

KONCENTRÁCIÓ
Gilles Diederichs:
Játékos koncentráció,
Libri Kiadó, 2015.

ÉRZÉKENYÍTÉS
Louise Spilsbury és Hanane Kai:
Éhezés és szegénység,
HVG Könyvek, 2018.

Max Lucado:
A legszebb ajándék,
Keresztény Ismeretterjesztő Alapítvány, 2011.

Pászti Amina: Glóbi kalandjai,


Scolar Kiadó, 2014.

Louise Spilsbury és Hanane Kai:


Globális konfliktusok, 2016.
Szolgáltatásaim
Egyéni coaching beszélgetéseket tartok, amelyre személyesen (Bu-
dapesten) és online is sor kerülhet. Ilyenkor 60-90 percben beszélge-
tünk egy általad hozott témáról. Mivel úgy vélem, Te vagy az életed
szakértője, Te határozod meg, hogy ez egyetlen alkalom legyen-e
vagy több. A gyakoriság is a Te döntésed.
Önismereti tréningeket minden héten tartok Édesanyáknak Rá-
koscsabán (XVII. kerület) a Pajta az élményhelyen és Budán a Ma-Mi
Műhelyben. Ezek a foglalkozások 2 órásak és a gyermekek is Veletek
lehetnek. Minden alkalom egy témára épül, például: kommunikáció,
konfliktuskezelés, érzelmi intelligencia, párkapcsolati nehézségek stb.
Viszek egy kis elmélet, tréning gyakorlatokat és mindig vannak páros
beszélgetések. Előre jelentkezés szükséges, mivel maximum 10 fő ve-
het részt.
Ádány Ferivel tartunk párkapcsolati coaching beszélgetéseket. Feri
nagy szakértője a személyiség tipológiának, így kiindulási pontnak
szoktuk használni az MBTI tesztet, ami már többször segített a párok-
nak, hogy egymást jobban elfogadják.
Távol élőknek online önismereti és párkapcsolati tréningeket dol-
goztam ki, amelyek sok-sok előrevivő kérdést tartalmaznak.
Nyitott vagyok arra, hogy munkahelyek számára teamcoachingot
tartsak a munkahelyi és magánéleti egyensúly témában.
A Personalguide szakértőjeként ezzel a viselkedéselemzéssel is tud-
lak segíteni, hogy szembe nézz önmagaddal.
Kövesd a Dayfly Night Club YouTube csatornánkat is! Ádány Timi, Csi-
ky Eszter, Jeckel Eszter és jómagam, Dayfly Kriszti megoldásfókuszú
coachok beszélgetünk a szülői nehézségekről és a jelenlegi saját, illet-
ve szakmai válaszainkról.

További részletek:
www.dayflykriszti.hu Legyél jelen velem!
Egy Dayfly Édesanya
véleménye a könyvről:
Kriszti olyan. mint a Napfény.
A gyermekeket fejlesztő
Szerető lénye azt súgja: Velem itthon
könyvek is azért készülnek,
vagy, biztonságban. Odaadó jelenlé-
hogy a gyerekeket előbbre
tével lágyan körülölel s szelíden hív a
vigyék, megtanítsák, megér-
megnyílásra.
tessék egy probléma meg-
Sugárzik Belőle a színtiszta elfogadás;
oldását, fókuszba állítanak
hallgat, figyel, érez Téged, képes eggyé
bizonyos témákat. Kriszti
olvadni Veled.
könyve is hasonló. Egy-egy
általa boncolgatott szituáció „Legyél jelen Velem" a mottója, azaz Ön-
után rákérdez az olvasó saját magaddal hív szerelmes találkozóra.
helyzetére, az adott válas�- Mint a napfény, ami bárhová képes
szal pedig előbbre lendíti a besütni: finoman cirógat, felmelegít
megoldása felé. s megvilágít. Rámutat csodálatos,
Onyinyechi Odogwu, értékes mivoltodra. Tán még Te Magad
az Édesanyák (Szakértői) se tudtad, mily sok szín van Benned. S
csoport adminja most egyszer csak azt veszed észre, a
szivárvány minden színét képes előva-
rázsolni Belőled.
A gyermek lelki – és ezáltal S mi ennek a meghitt kapcsolódásnak
gyakran testi – egészségének az eredménye?
legfőbb forrása és táplálója Képzelj el egy gyönyörű kristályt, amit
az anya. Ebből következik, a napfény megérint... belőle ragyogó
hogy az anya jólléte legalább szivárványtánc születik.
annyira fontos, mint a gyer-
Képessé válsz megismerni legjobb
meké. Ez a szemlélet egy-
Éned. És ez az érzés oly felemelő s a
részt egyéni, másrészt csa-
tudat oly lelkesítő, hogy mindent meg
ládi, közösségi és társadalmi
is teszel érte – Érted –, hogy megvaló-
felelősségvállalást is jelent,
sítsad.
amiért Kriszti ezen könyvével
Vida Andrea,
és egész eddigi munkásságá-
egy Dayfly Édesanya
val nagyon sokat tett.
Dr. Váradi Zsófia
gyerekorvos,
Izsák Norbert mentorcoachként, szupervizorként
és ennek a könyvnek a szakmai lektoraként is támogatott és támogat.
Ha szeretnél továbbfejlődni coachkészségeid csiszolásában,
látogass el a honlapjára:
mentorcoach.hu

FOTÓK:
Matuska Timót (timotfoto.hu)
Trosztel Adrienn (babakukk.hu)
Merkl Kinga

ILLUSZTRÁCIÓ:
Szalai Szilvia (Insta: kretarajz)

ARCULAT:
Komsa Hajnal (hajnalkomsa.com)

NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS:
Boa Krisztina, Mészáros Róbert (brandbirds.hu)

9 786150 068329