Banai Valéria Gydgynovény- és drogismeret | | MUSZAKI KONYVKIADOTartalom Elssz6 5 Autalinos #és2 7 1. A farmakognézia fogalma és tirgya 7 2. A gydaynbvény- és drogismeret hele a tudomiinyok rendszerében 8 Az dkor, a kbzepkor 6 a2 kor ‘gydeyndvény-ismeretének fejlbdése 8 A hazal aySeyndvény-lameret felidése 10 {Gyojt8i, vadon terms gyégyndvenyeink 11 ‘Termesziett hazal gydgyndvényeink. 12 Latin szakkifejezések, elnevezések 12 7-1. A drogformak nevel 12 72. drogformik jellemzéschez hhaszndlt kifeezések 13. 7.3. A drogok tenpis hatisainak Ertelmend sz6tira 13 8. A drogok nevezéktana 14 9. A syéuyndvények termes7tése, gytitése, Teldolgozisa, felhaszndlésa, mindstése & entekesttése hazdnkban 15 9.1. Termesatés 15 9.2. Gyaités 16 9.2.1. A aydeynévényeysités flapvets szabdlyai 16 9.22. Legfontosabb ‘ltalénos Irinyelvek 2 drogformic gylliésthez 16 A gy6ey- 6 illdotajos novenyek veszélyeztetetté vilisit el6idéz6 tényez6k 16 9.3. Feldolgozis 17 Tisetités 17 Valogatis 18 Apritis 18 ‘4. Specie lokészit elérisole 18 '. Searités 18 6. Térols 18, 7 8 Csomagolis 19 Az ill6olajok elbalitisa 19 9.4, Felhasendlis (A Rtoterapiaalpint) 19 9.4.1. A népi gybeyiszatban 19 94.2, Galemusi keszitményck (galenikumok) 20 9.4.3. Aromaterdpia 20 9.4.4. Homeopitia 20 9.4.5. Fltoterapeutikumok 20 9.4.6. toollt természetes anyngok 20 10. 1. 12 9.5. Mindsftés 21 9.6, Ertekesités 22 A drogok vizspilata 23, 0.1, Sedrmazis 23 102. Azonossig 23 103. Tisziasigvizsdlat 24 AA drogok tartalmi meghatérozssa 25 ‘A drogok hatéanyag-tartalma 26 121, A kémial Seezetétel & a hatSanyag- tartalom 26 2. hatdanyag Jellege 26 123.4 hatdanyag képzSdésének {5 felhalmozédisénak helye 26 12.4.4 hatéanyag-tartalom ‘mennyiségl vonatkozisal 27 . Navényrendszertan és a hatéanyog. 27 | A primer és a szekunder anyagesere folyamatal és termékei 28 A nbvényl drogok esoportositisa 31 15.1.4 hatSanyagok esoportositist ‘szempongjal 31 15.2.A drogok esoportositisa 31 A drosesoportok és a drogok részletes Dbemutatdsa 33 A) 1 » Primer anyagesere-termékeket tartalmazs drogok 33 Seénhidrétok 33 LL. Szénbidrétokat é szdrmazékatkat tartalmazé drogok 34 1.1. Monoszacharidok és drogik 34 1112, Poliszacharidok é deogiaik 36 Névényi svak 47 2.1, Szerversay-drogok 47 2.2) Srervetlensav-drogok 48 Zsiradckok, viaszole 48 1. Zsiros olajokat & zsirokat tartalmazs drogok 49 Bul. Novényi eredetd zsimdékok 49 3.1.2, Alla credetd zsiradékok 53 32. Viaszok 53 Aminosavak, fehétiék, enzimek $¢ 4.1, Aminosavartaima drogok 54 4.2. Gyégyiszati szempontbél fontor enzimek 55 ‘Szekunder anyagcseretermékeket tartalmazé drogok 58 ‘Terpenoidok (izoprénszirmazékok) 58Li, Monoterpének $8 LLL. Monoterpén iiéota) komponenseket tartalmazé dropok 59 112, Monoterpén iridoidokat tartalmar drogok 78 12, Szesekviterpének, szeszkviterpéneket tartalmazé drogok 89 1.3. Diterpének. diterpéneket tartalmazé drogok 99) 14, Triterpének, teterpéneket tartalmaré rogok 102 15, Tetraterpének és drogiaik 115 16. Politerpének é5 drogiaik 117 17. Balzsamok, gyanték 117 IB, Szteroidok, névényi szteroidokat taxtalmazé drogok. 120 8.1. Szterolok és dropjatk 121 1182, Bufbdlenolidok, kardenolidok 4s szivze hat6 glikozidJalkat tartalmazé drogok 125 2, Azotoidok 137 2.1, Alkaloidok 137 2.1.1. Val6di alkaloidok 137 2.1.2! Provoalkalotdokat tartalmazé drogok 167 2.1.3. Terpenoidvizas pszeudo- alkaloidokat tartalmazé drogok 169 2.2, Nem alkaloid tfpusd, N-tartalms rnbvényl anyagok és drogiak 173 2.2.1, Biogén aminokat tartalmazé rogok 174 2.2.2. Allantointartalmi drogok 174 2.2.3. Guanidinsedrmazékokat tertalmaz6 drogoke 174 2.24, Glkozinolétokat (mustsr- ldkozidokat) tartalmazé rogok. 176 2.2.5. Clémglikozidokat tartalmazé drogok 178 Fenolos (aromis) anyagok 181 3. Fenololdek 181 3.1, Sikimisav dton keletkez6 hhatéanyagokat tartalmacé ‘drogok 181 B.LLL. Cserzdanyagdrogok 181 3.12) Ligndnokat tartalmazs rogok 192 Kumarindrogok 192 Hidrokinonszdrmazékokat tartalmazé drogok 199 3.1.5, Naftokinonsedrmazékokat tartalmaz6 drogok 202 3.1.6. Kannabinoidsedrmarékokat tartalmazé drogok 205 . Egyéb tenil-propén-scérmazé- kokat tartalmazé drogok 206 33, Bu TARTALOM, 3.2, Részben poliketid, részben sikimisav ‘ton Keletke76 harsanvagokat tattalmazé drogok 211 3.2.1, Flavonoidtartalma drogok 212 3.2.2. Antocidndrogok 222 4. Poti 4. tartalmazé drogok 224 4.2. Anteakinonsedrmarékokat {tartalmazé drogok 226 OL Antibiotikumok, fitoncidok, vitaminok, kétrdnyoke 237 1, Anibiotikumok 257 2) Fitoneidok 237 3, Vitaminok 238 4. Kétrdnyok 238 1V Kébitdazerek, hallucinogének, doppingszerek 241 1. Klateikus kabjtészerek 242 LL Novényi eredett kibitészerek 242 LiL. Az éplum 242 112) A morfin 242 L13. A kodein 243 12, Félezintetikus kabitdszerek 243 13._Szintetikus opidtok 243, 2. A kozponti idegrendszert megzavaré weercke 243 3. A hallucinogéneke 245 3.1. Névényl eredetd hallucingének 245 3.1.1. Peyotl 248 3.1.2, Psylocibe 245 3113. Secale cormutum (anyarozs) 245 3.2, Szintetikus hallucinogénck 245 32.1. LSD 245 3.2.2, Mesekalin 245 4, Stimulinsok 245 4.1. A kokalevél 246 4.2, A kévemag. 247 4.3, A katlevél 247 44, Szimetikus stimuldnsole (amfetaminszarmazékok), 248 4.5. A narkoménok kezelése. 248 5. A doping 249 5.1, Csoportositss S.L.L.A kézponti idegrendser lzgat6k (esichostimulinsok) 249 5.1.2. Szimpatikomimetikus amingk 249 Przichocnergetikumok 249 [Narkotikus érzéstelensisk 250 Anabolikus androgén sxteroidole 250 5.2. A doppingszerck Kimutatésa 250 su 3 5 LV. Szintetiz6lé rendszerezés 257 Fethaszndlt irodalom 259Elész6 A vegyész szakmacsoport drog- és toxikol6- ‘ial technikus szakinak egyik £5 tantdrgya sySeyndvény- és drogismeret. Elsésorban € szakkSzépiskolal tantérgy (valamint @ készil- 16 gyégyndvénytechnikus szak azonos nevi tantdrgya) tananyagdnak elsajétitésdhoz nyyjt sepliséget a tankdnyv. ‘A syégyndvények bizionségos megisme- réséhez, gydjtéschez, drogiaik kémi tételének elmélyllt tanulményozdsdhoz min- den érdekI6a6 sz4mara hasznos informéci6~ kat ad a kanyv. ‘Az élelmiszer- és vendéglat szakmék Aruisineret tantérgydnak tanuldsshoz kiegész(- 16 Ismereteket nyijt azok szémdra, akik job- ban el szeretnének mélyilni a filszerek kémid- aban. A tank@nyv dltaldnos és részletes részb6l dl ‘Az dltaldnos részben megtaldlhatk a hatd- ‘anyagok hatéstipussit jelent6 latin kifejezések magyarézatai, alfabetikus sorrendben, melyhez tanulds kbzben Cbbs7r Kell visszalapozni, ha degen kifejezéscket taldl az olvas6. A részletes rész képei, sbri és tabldzatai Iényeges elemei a ‘tananyagnak. A képeken megtaldlhats a y6gy- nOvény rajza, a drogot adé szerv Kinagyttott részletel, virigképlet, virdgdiagram, valamint né- hhdny hatéanyag képlete. A virdgképleick és a kémiai képletek a ndvényesaldd, il. a hatdanyag- pus jellegzetes szerkezett bélyegeinek felisme- résére szolgdlnak. A drogok jellemzésének ta- nuldsakor ezeket a képeket gondosan dt kell a nulmanyozni, igy valik sokkal érthetsbbé és kOnnyebben elsajétithatéva a tananyag, A blogenezis bonyolult folyamatal a megértést szolgiljék, nem képezik a ,memoriter™ részét, ‘Az apré bets részek (érdckesség, megiesyzé— sek) a kiegészité tananyagot alkouak. A tananyag a KOzépiskolés bioldgial és ké- ‘mij ismeretekre épal. Szakmai tartelma a nd- vényszervezettan, ndvényrendszertan, @ KBr yezetvédelem, a biokémia, a szerves kémia, az emberélettan és a toxikoldgia tantérgyak is meretanyag-tmbjeivel Ssszeftigg, ezekre td maszkodva szintetizéci6t valésit meg ‘A. tankinyy diolénos rseében, az 1. fleet- en a farmakognézia azon részterleteivel fo~ gunk megismerkedni, melyck ma is alapvets Jelentdségdek. MegismerhetjOk a legrontosabb alapfogalmakat, a vadon é16 és termesztett ha- zai gyéeyndvénycket, a legfontosabb Latin ki- ejezések magyar jelentését, a drogok neveztk- tandnak szabdlyalt, @ gyégyndvenyek besyd}- tését, termesziését, feldolgozisét, « drogok vizsgélaténak, kezelésének alapelveit, a miné- sités szabilyait. A hatéanyagokkal részleteseb- ben foglalkozunk., az els6 rész kOzpontjéban ezek az anyagok szerepeinek. ‘A Kémiai Ssszetétel, az egydtt el6fordulé vegybletek, a szinergizmus, a bloszintézisben betaitstt hely és e7 elérhets syégydszati ha- ds kapesolatait, a rejtett, a feltételezett és mér feltért Ssszefliggéseket a drogok egyenkénti bemutatdsakor, @ rieletes récben, a Il fecet- ben ismerhetjak meg. A///- & a IV. foezetben exy-egy jellemz6, 620s tulajdonség alapjan kiragadott anyageso- port bemutatdséval zérul a tankényv.